VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS

VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

Csanytelek Község ÖNKORMÁNYZATA

és a

VÍZKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓ KFT

között

Kistelek, 2013.

I. Fejezet

A szerződés célja és a felek jogi helyzete

1. Szerződő felek: Csanytelek Község Önkormányzata (a továbbiakban: ellátásért felelős) és a Vízközmű Szolgáltató Kft (a továbbiakban: kft) a jelen megállapodásban rögzítik mindazon feltételeket, amelyek keretében a kft végzi az önkormányzat területén lévő vízellátást- és víztisztítást, szennyvízelvezetést- és szennyvíztisztítást az önkormányzat tulajdonában jelenleg meglévő és/vagy a szerződés időtartama alatt megvalósuló vízközművek üzemeltetésével.

Szerződő felek rögzítik, hogy együttműködésük elsődleges célja az érintett település lakosságának, intézményeinek, kereskedelmének és iparának egészséges ivóvízzel való biztonságos ellátása, valamint a keletkezett szennyvizek minél nagyobb arányú elvezetése és a természeti környezetet minél kevésbé terhelő megtisztítása, elhelyezése.

2.1. Az ellátásért felelős címe: 0000 Xxxxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxx xxx 0.

2.2. A vízközmű-szolgáltató címe:0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 44.

A vízközmű szolgáltató telephelye: Kistelek

A vízközmű szolgáltató adószáma: 134410344-2-06

2.3. A vízközmű tulajdonos neve: Csanytelek Község Önkormányzata Címe, székhelye: 0000 Xxxxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxx xxx 0.

A vízközmű tulajdonos adószáma:15726748-2-06

Megjegyzés [I1]: Ha lehetséges kérünk rá mintát, nekünk nincs!

3. Az üzemeltetés jogcíme: Bérleti-üzemeltetési jogviszony. (A Bérleti-üzemelési szerződés jelen szerződés 1. számú melléklete)

Megjegyzés [u2]: Kérjük az indoklást!

4. A pályázat nélküli szerződéskötésre feljogosító indok:………………………………………

5. Az üzemeltetési szerződést felek saját akaratukból kötik a vízközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban:Vksztv.) előírásainak való megfelelés érdekében.

Megjegyzés [I3]: Az újonnan csatlakozó települések 2013.05.30. időponttal tervezik az üzemeltetés átadását. Ekkora az egységes szerkezetbe foglalt Működési Engedély kérelemnek össze kell állnia, a vízjogi engedélyek módosítását stb. már korábban el kell indítani . Kérem ennek a dilemmának a feloldását!

6. Az üzemeltetés megkezdésének időpontja: 2013. 05.30.           

7. A vízközmű-működtetéssel kapcsolatos általános jogok és kötelezettségek:

7/a) A vízközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos szakmai követelmények:

Az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő vízközmű alatt a szerződő felek a következőket értik:

I. A vízellátás tekintetében: a víztermelést, a már meglévő vagy a szerződés időtartama alatt megvalósuló víztisztítást-tárolást és az ivóvíznek a szolgáltatási ponthoz való eljuttatását lehetővé tevő vezetékeket és hálózati tartozékaikat magában foglaló létesítmények összességét. Ez a vagyon tartalmaz minden rögzített vagy helyhez nem kötött műtárgyat és berendezést, amely szükséges a vízszolgáltatás biztosításához, illetve amely elősegíti a vízellátó rendszer optimális és megbízható működését (pl. szivattyúk, nyomásfokozók, víztisztító berendezések, elektromos berendezések, adatátviteli

berendezések és vezérlések, klórozó berendezések, műszaki célú épületek-műtárgyak, amelyek ezeket a berendezéseket foglalják magukba, és a hozzájuk tartozó közműhálózat, stb.)

II. A szennyvízszolgáltatás tekintetében a már meglévő vagy a szerződéses időszak alatt megvalósuló csatornahálózatot és hálózati tartozékaikat, valamint azon szerelvények összességét, amelyek lehetővé teszik a szennyvíz összegyűjtését, az épített környezetből való elvezetését, esetleges tárolását- átemelését, a szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz, befogadóba történő bevezetését. Ez a vagyon tartalmaz minden rögzített vagy helyhez nem kötött műtárgyat és berendezést, amely szükséges a szennyvízelvezetési és az egyesített rendszerű, zárt csatornán történő csapadékvíz-elvezetési szolgáltatás biztosításához, illetve amely elősegíti a rendszer optimális és megbízható működését (pl. átemelők, elektromos berendezések, adatátvételi berendezések és vezérlések, szennyvíztisztító berendezések, tartalék áramforrások, stb.). A jelenleg létező, valamint a jelen szerződés hatálya alatt létesítendő víziközmű műtárgyak, vonalas és egyéb létesítmények az ún. közművagyon elemei, az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában vannak, illetve kerülnek.

I. A vízellátó rendszer üzemeltetése

I/1. A szolgáltatott víz a kft kezelésében lévő mélyfúrású kutakkal, a földalatti vízadó rétegekből kerül kitermelésre. A kft által elosztott víz származhat más közüzemi vízműtől is. A jelenlegi vízbeszerzési körülmények megváltozása esetén a díjat újra kell tárgyalni. A szolgáltatott víz minőségének meg kell fellelnie a mindenkor érvényes vízminőségi előírásoknak.

I/2. A szolgáltatott víz minőségének ellenőrzése a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásai szerint történik az engedélyező hatóságok által elfogadott éves önellenőrzési ütemterv szerint. A mindenkori érvényes, aktuális szabályozási rendelettől eltérő vízminőségi problémák jelentkezése esetén az illetékes szakhatóságokat, soron kívül, azonnal értesíteni köteles a kft, hogy a szükséges intézkedések azonnal megtörténhessenek.

I/3. Vízbekötések:

A Kft-nek a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége

a bekötési vízmérő utáni első elzáró szerelvényig („szolgáltatási pontig”) áll fenn.

A kft ivóvíz-szolgáltatását legalább 2,0 és legfeljebb 6,0 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási pontokon köteles teljesíteni. Az ettől eltérő szolgáltatást a szolgáltató Kft-től kérni lehet. A nyomás értéke csőtörések esetén a mosatóvégek, illetve a tűzcsapok használata idején nem garantált.

Az ivóvíz bekötővezeték létesítéséről és a szükséges eszközökről, művekről a megrendelő költségére a kft gondoskodik.

I/4. Egy ingatlan ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak tűzvédelmi vagy műszaki okból létesíthető. Vita esetén az üzemeltető az 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) előírásai szerint intézkedik.

A szolgáltatási pontot követő létesítményeket a tulajdonosok, illetve a fogyasztók alakítják ki és tartják karban. A belső létesítmények tervezését és kialakítását úgy kell megoldani, hogy azok ne zavarják a vízelosztás szabályos működését, illetve ne rontsák a víz minőségét. A kft-nek jogában áll a hálózat védelme érdekében, a

fogyasztó tevékenységének jellegétől függően a fogyasztó költségére visszaáramlást megakadályozó szerelvény felszerelését előírni.

I/5. A vízmérők:

a) Üzembe helyezett ivóvíz-törzshálózaton a bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését, valamint a csatlakozás készítését a kft vagy megbízottja jogosult végezni.

b) Az új vízmérők felszerelési és plombálási költségei új bekötés esetén a fogyasztót terhelik. A bekötési vízmérők karbantartása, hitelesítése a kft kötelessége és az ő költségére történik.

c) A bekötési vízmérő sértetlen megőrzéséért a tulajdonos, illetve a fogyasztó a felelős. A fogyasztónak felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének és hitelesítésének költségeit a fogyasztó tartozik megtéríteni.

d) A bekötési vízmérők pontossági osztályát a kft határozza meg a lehető legpontosabb mérés érdekében, az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) irányelveivel összhangban.

e) Pontossági osztály váltása esetén a vízmérők árát a Vízügyi Építési Alap felújítási és rekonstrukciós részének terhére kell elszámolni.

f) A bekötési vízmérő átmérőjét a kft határozza meg a fogyasztó által közölt fogyasztási előrejelzések alapján oly módon, hogy a vízmérőben kialakuló átfolyási sebesség mindig az Országos Mérésügyi Hivatal adott átmérőre meghatározott legalább és legnagyobb átfolyási sebessége között legyen.

g) Ha a bekötési vízmérő használata során megállapításra kerül, hogy a fogyasztó hibás adatszolgáltatása, vagy a fogyasztási szerződésben rögzített mennyiséghez képest jelentős fogyasztásváltozás következik be, és így a mérő alkalmatlan a tényleges fogyasztás pontos mérésére, a kft a mérőt kicseréli a tényleges fogyasztásnak megfelelő mérőre. A kicserélendő mérő leszerelési, az új mérő felszerelési költségei, valamint minden ezzel kapcsolatos költség a fogyasztót terheli.

I/6. Mellékvízmérők:

Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó a kft.-vel háromoldalú mellékszolgáltatási szerződést köthet a 2011. évi CCIX. törvény erről rendelkező végrehajtási rendelete szerint.

I/7. Vízmérők hitelesítése:

A kft az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően a bekötési mérők hitelesítését elvégzi. Ezen kívül a kft az általa szükségesnek tartott gyakorisággal végezhet vízmérő-ellenőrzést és –hitelesítést.

A mellékmérők az OMH által előírt gyakoriságú hitelesítésének díját a vízmérő mindenkori tulajdonosa, használója tartozik megfizetni.

I/8. A jelen szerződésben meghatározott feltételek szerint a vízelosztó hálózatok teljes nyomvonala mentén a kft köteles vizet szolgáltatni minden, erre a szolgáltatásra igényt tartó személynek, amennyiben a meglévő, illetve kialakítandó létesítmények lehetővé teszik a bejelentett igények kielégítését.

A szolgáltatást folyamatosan úgy kell biztosítani, hogy az állandó jelleggel a szolgáltatásra igényt tartó személynek, amennyiben a meglévő, illetve kialakítandó létesítmények lehetővé teszik a bejelentett igények kielégítését.

A szolgáltatást folyamatosan úgy kell biztosítani, hogy az állandó jelleggel a szolgáltatásra igényt tartó fogyasztók rendelkezésére álljon. Kivételt képez az, amikor a szolgáltatást valamilyen közérdekből korlátozzák.

A fogyasztó a szolgáltatás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a fogyasztókat legalább három nappal korábban a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

A szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő üzemeltetési, közegészségügyi vagy egyéb követelmény (pl. üzemzavar-elhárítás, bekötés-létesítés, hálózatfejlesztés, hálózattisztítás, stb.) tesz indokolttá.

I/9. Az önkormányzati használatú műtárgyak közé tartoznak:

a) a közterületen elhelyezett öntözőcsapok és az utak mosatásához szükséges vízvételi helyek,

b) a szökőkutak és közkifolyók.

Ezeket a műtárgyakat az ellátásért felelős általi kérésére a kft létesíti, helyezi át, illetve szünteti meg. E munkálatok költségei az önkormányzatot terhelik. Az önkormányzati és közösségi használatú műtárgyakra a vízmérő felszerelése az önkormányzat költségére történik.

I/10. A kft ingyenesen biztosítja a tűzcsapokról vett vizet, amennyiben azt tűzoltásra használják fel.

A magánterületen levő tűzcsapok használatának feltételei a fogyasztókkal kötött közszolgáltatási szerződésben kerülnek meghatározásra.

A tűzoltásra vételezett víz kivételével tűzcsapról vizet vételezni kizárólag a kft-vel kötött megállapodás birtokában lehet.

II. Csatornahálózat-és szennyvíztisztító telep üzemeltetése Szennyvízelvezetés:

II/1. A csatornarendszer az érvényben lévő előírások, a közszolgáltatási szerződések, illetve a szennyvízelvezetési egyedi szerződések szerint fogadhat be szennyvizet.

A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a mindenkori érvényben lévő rendeletekben előírtaknak. A feltételt a kibocsátónak szükség esetén magántulajdonú szennyvíztisztító vagy előtisztító berendezések segítségével kell biztosítania.

Ha a bevezetett szennyvíz minőségi paraméterei nem felelnek meg a mindenkori hatályos rendeletben meghatározott határértékeknek, akkor a kft a Vhr.-ben meghatározott módon, az abban szabályozott mértékű csatornabírság kiszabását kezdeményezi.

A bevezetett szennyvizek minőségének ellenőrzését a kibocsátó üzemek önkontroll vizsgálatokkal kell, hogy igazolják az illetékes hatóságok és a kft felé. Ezen kívül a kft saját érdekei védelmében a problémás szennyvíz-kivezetéseken minőségi elemzést végezhet a csatornabírság rendeletben meghatározott elemekre és kezdeményezheti a bírság kiszabását.

II/2. Amennyiben a közcsatornába vezetett szennyvíz minősége a közcsatornában, a szennyvíztisztító műben vagy a szennyvíztisztítási technológia működésben kárt okoz, a szennyező a kárt köteles a kft-nek megtéríteni.

A szennyvíz-elvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével kerül megállapításra.

II/3. Csatornabekötés létesítése: A csatornabekötések létesítése a Vhr.–ben meghatározott tartalmú csatornabekötési engedélyezési tervek alapján a kft által kiadott engedélyekben meghatározott módon történhet.

A bekötővezeték megépítését, illetve a törzshálózatra történő rákötését a kft hozzájárulásának birtokában építési, kivitelezési jogosultsággal rendelkező társaság vagy magánszemély is elvégezheti.

Amennyiben a szennyvízbekötő vezetéket a kft hozzájárulásával más kivitelező építi, abban az esetben az üzemelő csatornára való rákötést, valamint a megvalósult bekötés átvételét a földtakarás elkészülte előtt, meg kell rendelni a kft-től.

II/4. A kft biztosítja a csatornarendszer üzemeltetését, megfelelő működését és karbantartását a hatályos üzemeltetési szabályzatnak megfelelően.

Biztosítja a csatornák átjárhatóságát, elhárítja a dugulásokat és gondoskodik a tervszerű megelőző és rendszeres csatornatisztításról.

Szennyvíztisztítás:

II/5. A kft biztosítja az önkormányzat területén lévő szennyvíztisztító telepének üzemeltetését, megfelelő működtetését, karbantartását, valamint a gépészeti, az elektromos és kiegészítő berendezések folyamatos üzemét az érvényes üzemeltetési szabályzatnak megfelelően.

A kft. biztosítja az érkező szennyvíz tisztítását az üzembe helyezett berendezések kapacitásának mértékéig.

II/6. A szennyvíztisztító telep környezetszennyezésének ellenőrzése:

a kft saját költségére önkontroll vizsgálatokkal elvégzi az elfolyó tisztított szennyvíz elemzését a hatályban lévő előírásoknak megfelelően. Az önkontroll vizsgálatokat a hatóságok által jóváhagyott „Éves önkontroll vizsgálati terv” alapján végzi vagy végezteti a kft. Ezeken kívül lehetővé teszi a hatósági ellenőrzéseket, bejárásokat és elemzéseket a hatályban lévő szabályozásnak megfelelően.

A kft üzemelteti a szennyvíztisztító telep talajvíz-megfigyelő monitoring hálózatát a hatóságok által jóváhagyott vízmintavételi ütemterv szerint.

II/7. A kft a hatályos előírások szerinti üzemnaplót vezet a szennyvíztisztító telep üzemeltetéséről, amelyet kérésre az önkormányzat által felhatalmazott személynek és az ellenőrző hatóságoknak bemutat.

II/8. A kft gondoskodik a szennyvíztisztító telepen keletkező hulladékok (víztelenített szennyvíziszap, rács-szemét) összegyűjtéséről és szakvállalat általi elszállításáról a hatóságok által engedélyezett hulladékfogadó telepre.

A szennyvíztisztítással kapcsolatos hulladékkezelési, szállítási költségek beépülnek a csatornadíjba.

A hulladékok elhelyezésének módját az illetékes hatóság (ATI-KTVF) rendszeresen ellenőrzi az éves bevallás alapján. Az éves bevallás benyújtása a kft feladata az aktuális szabályozási rendeletek szerinti határidőre.

II/9. Települési folyékony hulladék (TFH) szállítás és elhelyezés:

A szippantott szennyvízszállítás a CCIX. törvény 45. § (4) fejezete szerint víziközmű- működtetés körébe nem tartozó úgynevezett „másodlagos tevékenységnek” minősül, nem tartozik a kft kötelezettségei közé, viszont vállalkozóként a lakossági vagy ipari felhasználó rendelkezésére állhat a működési engedélyében meghatározott mértékig és módon. Jelen szerződésnek nem része ezen tevékenység.

Amennyiben a kft külön szerződés keretében vállalkozik a szippantott szennyvíz beszállításával, akkor a beszállított kommunális szennyvíz minőségének meg kell felelnie a kommunális település folyékony hulladék minőségére vonatkozó hatályos szabályozásnak és irányelveknek. A szennyvíztisztító telepen történő elhelyezés csak az üzemelési vízjogi engedélyben meghatározott minőségű és mennyiségű szippantott szennyvízfogadására ad lehetőséget.

II/10.A jelen szerződésben meghatározott feltételek szerint a csatornahálózatok teljes nyomvonala mentén lévő ingatlanok esetében a kft köteles szennyvízszolgáltatást biztosítani minden erre a szolgáltatásra igényt tartó tulajdonosnak vagy jogi társaságnak, amennyiben a meglévő, illetve kialakítandó műszaki létesítmények kapacitása lehetővé teszi a bejelentett igények kielégítését.

A kft által biztosított szennyvízelvezetési szolgáltatás állandó jelleggel az előző bekezdés szerinti fogyasztók rendelkezésére áll, kivéve a vis major (természeti katasztrófa, nagyarányú szándékos vagy véletlen rongálás, stb.) esetén. Ez utóbbi esetben is kötelessége a kft-nek minden meglévő és beszerezhető eszközzel enyhíteni a kárt, illetve jogosult a kár enyhítése érdekében a vízellátást korlátozni.

II/00.Xx ellátásért felelős önkormányzat a mindenkori hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelően kötelezi a fogyasztót arra, hogy a csatornahálózat megépítését követően csatlakozzon a szennyvízelvezető csatornahálózatra.

7/ b) A víziközművek rekonstrukciójára, felújítására vonatkozó kötelezettségek megosztása:

A kft kötelezettsége:

a) A kft kötelezettsége a víziközműre irányuló beruházásnak és a tervszerű rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkáknak az elvégzése, bonyolítása.

b) A közbeszerzési törvényben meghatározott értékhatár feletti felújítási és rekonstrukciós munkák lebonyolítása.

c) A közbeszerzési törvényben meghatározott értékhatár alatti felújítási és rekonstrukciós munkák elvégzése vagy más vállalkozóval történő elvégeztetése.

d) Az önkormányzat által épített új vízközmű műtárgyak átvétele üzemeltetésre, ha ezek megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, műszaki irányelveknek és terveknek.

e) Minden új víziközmű létesítmény beruházásánál az építési terület megtekintése, a szakmai észrevételek megtétele, nyilatkozat az üzemeltetésre való alkalmasságról a beruházónak.

f) Üzemeltetői szakvélemény adása minden új víziközmű műtárggyal és berendezéssel kapcsolatos tervezési tevékenység során.

g) A kft köteles minden év szeptember 01-ig javaslatot tenni az ellátásért felelősöknek az általa üzemeltetett víziközmű létesítmény esetleges felújítására, rekonstrukciójára, fejlesztésére és bővítésére. A kft köteles víziközmű-szolgáltatási ágazatonként 15 éves időtávra gördülő fejlesztési tervet készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből kell, hogy álljon. A gördülő fejlesztési tervet az üzemeltető a CCIX. törvény 11. § alapján minden év szeptember 15.-ig köteles jóváhagyás végett benyújtani a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal).

7/ c) A víziközmű tulajdonosát terhelő víziközmű-fejlesztési kötelezettségek:

Az ellátásért felelős kötelezettsége:

a) A víziközmű rendszer fejlesztése a tulajdonos kötelessége. Az üzemeltető által készített gördülő fejlesztési terv beruházásra vonatkozó tervezetének megvalósítása az önkormányzat feladata. A szükséges beruházásra vonatkozó tervet az ellátásért felelős önkormányzat a víziközmű üzemeltető javaslatának figyelembe vételével köteles elkészíteni minden év szeptember 15.-ig és engedélyeztetésre benyújtani a Hivatalnak.

b) A víziközművek bérleti díját az ellátásért felelős köteles elkülönítetten kezelni és kizárólag vízközmű fejlesztésre fordítani.

8. Az Üzemelési Szerződés érvényességi ideje: az üzemelési szerződést, 2013. 05. 30.-tól 15 év határozott időtartamra kötik az érintettek.

9. A szerződés módosításának a feltételei.

Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződés kizárólagírásban módosítható a felek közös megegyezésével.

10. Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok: A kft-nek a víziközművek üzemeltetésekor aVksztv. és Vhr. előírásain túlmenően a tevékenységére kihatással bíró alábbi jogszabályok betartása is kötelező az adott érintettségei körében:

- környezet-egészségügy,

- a nemzeti vagyon védelme,

- közfeladat ellátás,

- a fogyasztók védelme,

- a létfontosságú rendszerelemek védelme,

- a környezetvédelem,

- a közművek üzemeltetésének műszaki feltételei,

- a közbeszerzés,

- a foglalkoztatás,

- az adat és iratkezelés.

Amennyiben más jogszabály előírásainak csak más hatóság engedélyének beszerzése útján lehet eleget tenni, úgy azt a kft-nek kötelessége beszereznie.

A Kft. víziközmű- szolgáltatási tevékenységének összhangban kell lennie a jóváhagyott terület- és településfejlesztési- és rendezési tervekkel, a környezet és természet

védelmével és a vízgazdálkodási előírásokkal.

11. Az ellátási terület pontos megjelölése:

Jelen szerződés település/ vagy város közigazgatási területén belül

lévő közüzemi vízellátás/ és szennyvízelvezetés vízilétesítményei üzemeltetésére terjed ki.

Az ellátandó víziközmű-szolgáltatói feladatok:

a) Az önkormányzat tulajdonában levő víziközmű-vagyon üzemeltetése: a víztermelés, az ehhez kapcsolódó vízbázis- védelmet, vízkezelés, - tárolás, - szállítás és elosztás és az értékesítés, illetve a szennyvizek elvezetésének- és tisztításának, a tisztított szennyvíz hasznosításának, elhelyezésének biztosítása, egyesített rendszerű zárt csapadékvíz- elvezetés szolgáltatás biztosítása, valamint a felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó számlázás és díjbeszedés, közüzemiszerződés-kötés végzése, ügyfélszolgálat valamint, közműnyilvántartás működtetése, a felújítási és rekonstrukciós munkák tervezésére, elvégzésére, illetve bonyolítására a szerződés rendelkezéseinek megfelelően.

b) A jelen szerződés érvényességének időtartama alatt az önkormányzat – mint ellátásért felelős- kizárólagos jogot biztosít a kft-nek a közigazgatási területén a múltban létesített és a szerződés időtartama alatt megépített valamennyi víziközmű létesítményt üzemeltetni.

c) A szerződés megkötésével az önkormányzat vállalja, hogy a közigazgatási területén más személynek, szervnek, gazdasági társaságnak víziközmű üzemeltetésre jogot nem ad.

12. A víziközmű üzemeltetés személyi feltételei:

A kft vezetője és helyettesei a Vhr. 31. § (3) bekezdésében előírt személyi feltételeknek eleget tesznek, vagyis rendelkeznek a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény szerinti végzettséggel és szakmai gyakorlattal.

Az üzemeltetés műszaki irányítását, felügyeletét végző dolgozók szintén megfelelnek a jogszabályban rögzített képesítéseknek.

Az üzemeltető kötelezi magát, hogy folyamatosan megfelel a vízközmű- üzemeltetés személyi feltételeire vonatkozó mindenkori jogszabályi rendelkezéseknek.

13. A víziközmű-üzemeltetés tárgyi feltételei:

13/a) A vízközmű-üzemeltetéshez átadott víziközművek és egyéb eszközök átadás- átvételi jegyzőkönyvét: a szerződés 2. számú melléklete rögzíti, mely tételesen tartalmazza a következőket:

aa) műszaki azonosításra vonatkozó adatokat

ab) az átadáskor fennálló bruttó, nettó és könyv szerinti értékeket, ac) az alkalmazott értékcsökkenési leírási kulcsokat,

ad) az átadott eszközök használata körében felmerülő jogokat és kötelezettségeket

14. A kft kiszervezés útján végzett tevékenységeinek felsorolása és mértékük:

Az üzemeltető Kft. kijelenti, hogy a viziközmű- szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) és annak végrehajtási rendelete szerinti kiszervezett tevékenységeinek

mértéke és módja nem akadályozza a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti működési engedély megszerzését és annak fenntartását. E körben az üzemeltető kötelezettséget vállal a jogszabályban foglalt kiszervezett tevékenységek tájékoztatási és engedélyezési kötelezettségének jelen szerződés hatálya alatti teljesítésére

15. A víziközmű-üzemeltetés pénzügyi feltételei:

a) a vízközmű-szolgáltatót terhelő,az Ellátásért Felelős irányában fennálló pénzügyi kötelezettségek:

1. Az ellátásért felelős a Vízközmű-szolgáltató általi üzemeltetési jog gyakorlása ellenében bérleti díjra jogosult.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés alapján fizetendő bérleti díj összege nem lehet magasabb a Xxxxxxx által elismert és a miniszter által megállapított szolgáltatási díjban foglalt mértéknél.

b) A szolgáltatási díj megállapításához a részletes díjkalkulációs sémát, és annak leírását a Vksztv. 65. § alapján a szolgáltató javaslatára a viziközmű- szolgáltatásért felelős miniszter a mindenkori törvényi szabályozásnak megfelelően hatozza meg.

c) A szerződés hatálya alatt megvalósításra kerülő vízközmű-fejlesztések eredményeként létrejött vagyontárgyak üzemeltetésre való átvételének rendje:

- az új viziközmű létesítmények a műszaki átadás-átvételi eljárás során az ellátásért felelős tulajdonába kell, hogy kerüljenek.

- A kft további üzemeltetésre az ellátásért felelőstől veszi át, és ugyanazokkal a feltételekkel működteti, mint a meglévő vízközműveket.

d) a szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén a használatba adott vízközmű- vagyonnal való elszámolás rendje:

1. Jelen Szerződés 17. pontjaiban foglaltak szerinti megszünésekor a vízközmű- szolgáltató kft ellenszolgáltatás nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmas műszaki állapotban (üzemképes állapotban) köteles az ellátásért felelősnek a szerződés megkötésekor rábízott és a szerződés ideje alatt keletkezett, az ellátásért felelős tulajdonát képező vízközmű-vagyont leltár keretében átadás-átvételi eljárással a megszűnés hatályba lépésével egyidejűleg visszaadni.

2. A Felek jelen szerződés 17. pontjaiban foglaltak szerinti megszűnése estén az üzemeltetésbe adott közművagyonnal kölcsönösen elszámolnak. Ennek keretében az ellátásért felelős köteles megtéríteni azt, ami a kft finanszírozásában valósult meg, és amelyekre az elszámolás még nem történt meg. A megtérítendő összeg a kft finanszírozásában megvalósult létesítmények megszűnéskori könyv szerinti nettó értéke.

3. A jelen Szerződés megszűnése esetében a Felek között továbbá a Vksztv. 21. §- ában foglaltak az irányadók.

16. A szerződésszegés következményei:

Mindkét szerződő fél jelen szerződést szerződésszegés esetén felmondhatja. Az ellátásért felelős:

a) ha a vízközmű-szolgáltató kft tekintetében a Vksztv, a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok előírásainak vízközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését jogerősen megállapították,

b) ha a vízközmű szolgáltató kft az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy

c) törvényben vagy az üzemeltetési szerződésben meghatározott további esetekben.

A vízközmű-szolgáltató kft:

a) felmondhatja a Vksztv.-ben meghatározott esetekben,

b) felmondhatja, ha az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy

c) felmondhatja törvényben vagy az üzemeltetési szerződésben meghatározott további esetekben.

A jelen szerződés bármelyik fél Vksztv. 20. §-ában foglaltak szerinti szerződésszegése esetén az ott meghatározott módon és határidővel szüntethető meg.

17. A szerződés megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezések:

a) Az üzemelési szerződést a szerződő felek a Xxxxxx. 20. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidővel és indoklással mondhatják fel. Mindkét fél az üzemeltetői szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatja a törvényben előírt esetekben.

b) Megszűnés esetén a víziközmű szolgáltató kft köteles az ellátásért felelős részére, az üzemeltetési szerződés területi hatálya alatt vele vízközmű közüzemi szolgáltatás jogviszonyban álló fogyasztókra és a fogyasztási helyekre vonatkozóan átadni:

- valamennyi fogyasztó nevét és címét,

- az egyes fogyasztókhoz tartozó fogyasztási helyek címét,

- egy évi időszakra vonatkozó fogyasztási adatokat,

- térképi nyilvántartás adatállományát,

- a további működtetés tekintetében a hatóság által szükségesnek minősített műszaki dokumentumokat, adatokat.

c) Az üzemeltető szerződés megszűnését a kezdeményező fél köteles a hatóságnak bejelenteni. A bejelentési kötelezettségnek a kezdeményezőnek a megszüntető nyilatkozat hatályosulását követő 8 napon belül eleget kell, hogy tegyen.

18. A szerződés közérdekű üzemeltetői kijelölés miatti hatályvesztéséből adódó kötelezettségek:

18/a) Az ellátásért felelős kötelezettségei, jogai:

- az ellátásért felelős köteles 12 hónapon belül az új üzemeltetési szerződés megkötésére a Vksztv. 33. §-a alapján.

18.b) A víziközmű szolgáltató kft kötelezettségei a zökkenőmentes átadás-átvételi eljárásban:

- Minden információt, adatot meg kell adnia a Hivatalnak az ellátási terület víziközmű-szolgáltatása vonatkozásában, hogy elősegítse a zökkenőmentes üzemeltető váltást.

- A kft. a Vksztv. 34. § alapján köteles eljárni a közérdekű üzemeltető jogintézményének alkalmazhatósága érdekében.

19. A víziközmű-szolgáltatással összefüggő tájékoztatási kötelezettségek:

19.1. A kft kötelezettséget vállal arra, hogy a gördülő fejlesztési tervben foglaltak maradéktalan teljesítése érdekében a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő tartalomhoz a kft írásban javaslatot készít, illetve annak elkészítéséhez minden szükséges adatot és tájékoztatást megad az ellátásért felelősnek.

19.2. A kft legkésőbb a tárgyévet megelőző év szeptember 31. napjáig tájékoztatni köteles az ellátásért felelőst a közműveinek általános állapotáról, illetve javaslatot kell, hogy előterjesszen az egy éven belül szükségessé váló rekonstrukciós beavatkozásokról. Javaslatában a kft az egyes rekonstrukciós tételek műszaki indokoltságát, várható bekerülési költségét, illetve a beavatkozások elmaradásának várható és lehetséges következményeit is köteles ismertetni, az ellátásért felelős közművagyon gazdálkodással kapcsolatos következő évre vonatkozó döntéseinek elősegítése érdekében.

19.3. A rekonstrukciós és felújítási munkák költségét az ellátásért felelős szerepelteti az adott gazdasági év költségvetésében.

19.4. Felek megállapodnak abban, hogy az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály rendelkezései alapján az ellátásért felelős könyvviteli mérlegében kimutatott eszközeire – ezen belül a víziközmű-vagyonra – vonatkozó éves leltározási kötelezettség teljesítése érdekében együttműködnek, a szükséges adategyeztetést elvégzik, a másik fél adatbekérését határidőben teljesítik.

19.5. A kft köteles minden tájékoztatást megadni az ellátásért felelősnek a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő gördülő fejlesztési terv elkészítéséhez, annak benyújtásához.

19.6. Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 61.§-ban foglalt felhatalmazás alapján személyes adat kezelésére Adatkezelőként feljogosítottak, az adatkezelés és a Hivatal részére történő adatszolgáltatás tekintetében együttműködésre kötelezettek.

19.7. A kft jogosult ellenőrizni minden olyan, az üzemeltetést érintő munkálatot, amelyet az ellátásért felelős megrendelésére, vagy megbízása alapján harmadik személy végez.

19.8. Ennek érdekében a kft rendelkezésére kell bocsátani az előterveket, valamint az engedélyezési és a kivitelezési terveket, valamint mindazon információt, amely a munkálatok megítélhetőségéhez szükséges.

19.9. Ez a jog kiterjed a kivitelezés, a műszaki átadás-átvétel nyomon követésére is.

19.10. Az ellátásért felelős ennek érdekében a garanciális jogok Víziközmű- szolgáltató általi érvényesítéséhez szükséges okiratokat szükség szerint átadja a Víziközmű-szolgáltató részére.

19.11. Az ellátásért felelős írásban köteles értesíteni a kft a munkák megkezdéséről. A kft tartozik megjelenni az átadáson, ahol jogosult észrevételeket tenni, melyeket jegyzőkönyvben rögzítenek.

19.12. A kft a nem megfelelő minőségű, szakszerűtlen, vagy a jóváhagyott tervtől eltérő munka esetében, az észlelt hiba (hiányosságok) súlyától függően, tudomására jutását követően azonnal köteles jelezni és kezdeményezheti az ellátásért felelősnél a munka azonnali leállítását, javítást, cserét, az egész munka átvételének megtagadását.

19.13. Abban az esetben, ha jogos észrevételeire érdemi intézkedés nem történik, az új létesítmény üzemeltetését a kft feltételekhez kötheti, vagy adott esetben megtagadhatja.

19.14. Amennyiben az észlelt hiányosságokat és/vagy hibákat a kft a munkálatok során nem jelzi az ellátásért felelősnek, vagy ha azokkal kapcsolatos észrevételeit az átadásnál sem teszi meg, úgy nem tagadhatja meg a tárgyi eszköz üzemeltetés céljából való átvételét.

19.15. Amennyiben a kft megismerhette a terveket, és figyelemmel kísérte a kivitelezést, és arra észrevételt nem tett, az átvétel kötelezettsége alól való

mentesülése érdekében nem hivatkozhat sem a tervek, sem a kivitelezés hiányosságaira. Ez azonban nem zárja ki, hogy a kft kártérítési, vagy egyéb polgári jogi igényét az ellátásért felelőssel szemben érvényesítse.

19.16. Az ellátásért felelős, mint képviseleti megbízottat felhatalmazza a kft-t, hogy az ellátásért felelős megrendelésére vagy megbízása alapján végzett nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatást végző harmadik személynek a teljesítése körében felmerülő tevékenységét annak jogszabályi megfelelősége szempontjából ellenőrizze.

19.17. E tárgyú eljárása során a kft munkatársa köteles feltárni, miszerint az ellátásért felelős képviseletében jár el. A kft az ellenőrzés eredményéről minden esetben, annak megtörténtétől számított 8 napon belül írásbeli tájékoztatást köteles adni az ellátásért felelős részére.

19.18. Az ellátásért felelős az ellenőrzés során birtokába került adatokat, információkat eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tevékenysége kapcsán nem használhatja fel.

19.19. A kft honlapot működtet a fogyasztók minél jobb tájékoztatása érdekében. Ezen közzéteszi :

a) az ellátásért felelőssel kötött szolgáltatásait,

b) az üzletszabályzatát,

c) a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat,

d) a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetőségét,

e) éves beszámolóját és a

f) jóváhagyott beszerzési szabályzatát.

19.20. A kft állandó ügyfélszolgálati irodát működtet a telephelyén a hét minden munkanapján napi 6 órás nyitva tartással. A fióktelepeken heti két munkanapon 8 órás időtartammal.

19.21. A kft köteles a nap 24 órájában működési területén készenléti szolgálatot működtetni. Elérhetőségét honlapján, telephelyein, számláin és a helyi sajtóban rendszeresen közzéteszi.

19.22. A kft az általa működtetett vízközművekről vízközmű térképi nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás adatállományának tulajdonjoga az ellátásért felelőst illeti meg, melyhez való hozzáférést az üzemeltetőnek korlátozás- és díjmentesen biztosítania kell.

A kft által vezetett közműnyilvántartásba betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet, valamint adatot kérhet, aki:

a) személyét azonosítja, és

- írásban nyilatkozik, hogy a vízközművel kapcsolatba hozható beruházást kíván végezni, vagy

- írásban igazolja, hogy az adat megismerési joga érvényesítéséhez szükséges, és

b) az adatközlés díját megtérítette.

A jelen szerződés hatályának megszűnésekor a kft köteles a teljes közmű nyilvántartási dokumentációt az önkormányzatnak átadni.

20. Szavatossági jogok és kötelezettségek:

20.1. Az ellátásért felelős szavatolja, hogy a ….. sz. mellékletben felsorolt vagyontárgyak kizárólagos tulajdonában állnak.

20.2. Az ellátásért felelős szavatolja, hogy a .… sz. mellékletben felsorolt víziközmű-vagyontárgyak per-, teher és igénymentesek, ide nem értve a

támogatási szerződésből eredő igényeket és kötelezettségeket, valamint a víziközmű-üzemeltetését nem akadályozó vezetékjogokat.

20.3. A kft jelen okirat aláírásával szavatossági felelősséget vállal a víziközmű- szolgáltatási tevékenység mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő végzésére és az esetlegesen előforduló hibás teljesítésért a Ptk. szerint köteles helytállni.

20.4. A víziközmű-fejlesztést érintő munkálatokkal kapcsolatban az ellátásért felelős garanciális igényeit annak lejáratát megelőző 30. napig nem érvényesíti, úgy a kft belátása szerint az ellátásért felelős képviselőjeként jogosult ezen garanciális igényeket annak kötelezettjével szemben érvényesíteni. A képviselet azonban nem mentesíti az ellátásért felelőst a jelen Szerződés szerinti, a kft irányában fennálló szavatossági kötelezettségei alól.

21. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi követelmények :

21.1. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi követelmények betartásáért, a szükséges engedélyek beszerzéséért, az adatszolgáltatások időben történő benyújtásáért az üzemeltető kft felel.

21.2. Az üzemeltető kft köteles az üzemeltetési területén monitoring rendszert működtetni, az ezzel kapcsolatos mintavételezést és bevallási kötelezettséget teljesíteni annak érdekében, hogy ellenőrizze és dokumentálja azt, hogy az üzemelési területén talajvízszennyezést, környezeti károkozást nem okoz.

21.3. A fentiekben részletezett előírások be nem tartásáért kirótt bírságok fizetése az üzemeltető kötelessége.

21.4. A kft a közművagyon üzemeltetése során köteles betartani a környezetvédelemmel, természetvédelemmel és vízvédelemmel kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályokat és az ennek alapján elkészített belső utasítási rendet, különösen a:

- működési engedélyt;

- vízjogi üzemeltetési engedélyt;

- hulladékkezelési engedélyt;

- önellenőrzési tervet;

- vízbiztonsági tervet.

21.5. A közművagyon üzemeltetése során keletkező hulladékokat, esetleges veszélyes anyagokat a környezetvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásával köteles kezelni, illetve lehetőség szerint az üzemeltetés költségeinek csökkentése érdekében hasznosítani.

22. A kockázat és kárveszély viselésének módja, vagyonvédelem:

22/a) A kockázat és kárveszély viselésének módja:

A kft a víziközmű-üzemeltetésbe vett vagyontárgyakat rendeltetésszerűen, az elvárható legnagyobb gondossággal köteles használni és üzemeltetni, továbbá annak állagát köteles megóvni, azzal, hogy a vagyontárgy neki felróható esetleges megsemmisüléséből vagy megrongálódásából eredő kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik az ezzel járó kockázatokat viselni köteles. Az üzemeltető a víziközmű-szolgáltatás körében műszaki és környezeti kockázatokat az ésszerűen elvárható minimumra köteles csökkenteni.

22/ b) Vagyonvédelmi előírások:

- A közműtulajdonos a használatba adott vagyontárgyak és vagyonelemek vonatkozásában szavatolja külső harmadik személyek igényétől való mentességet. Ennek feltételeit folyamatosan biztosítani vállalja.

- A szerződés teljesítése során a harmadik személynek okozott károkért az üzemeltető kft felel a víziközmű rendszerre kötött felelősségbiztosítással.

- A használatba vett vagyon védelme:

a) Üzemeltető kft az átvett vagyont elemi csapás ellen biztosítja. A kft anyagi felelősége a biztosító társaság szakembere által megjelölt kárösszeg mértékéig áll fenn.

b) Felek megállapodnak abban, hogy üzemeltető kft az átvett vagyon védelméről gondoskodik, az erre vonatkozó jogszabályokat megalkotja és arról saját taggyűlése részére rendszeresen beszámol.

c) Üzemeltető kft az átvett vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával rendeltetésszerűen köteles használni, állagát megóvni.

d) Az üzemeltető esetleges felszámolása esetén az ellátásért felelős önkormányzat törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyak a hitelezői követelések fedezetéül nem szolgálhatnak.

e) A környezetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi és közegészségügyi előírások folyamatos betartása az üzemeltető feladata. Az üzemeltető felel mindazon károkért, melyek ezen előírások megszegéséből erednek. Ugyancsak viseli az ezzel kapcsolatos szankciókat.

f) Ezen szerződés megszűnése esetén az üzemeletető az általa átvett vagyontárgyakat köteles a közműtulajdonos részére visszaszolgáltatni. Az üzemeltető által létrehozott közművagyonról a szerződés megszűnése esetén felek külön állapodnak meg. Ezen tárgyakra az önkormányzatnak elővásárlási joga van.

g) Az üzemeltetőt illető jog érvényesülése érdekében a folyó, vagy tervbe vett munkálatokra harmadik személlyel kötött szerződésben az önkormányzat – mint ellátásért felelős - köteles kikötni annak lehetőségét, hogy az üzemeltető kft a munkálatokra vonatkozó terveket, információkat megismerhesse, a kivitelezési, építési területet ellenőrizhesse, műszaki átadáson, üzembe helyezésen jelen legyen.

23. A vízközmű szolgáltatót terhelő, a víziközmű tulajdonos irányában fennálló kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezések:

1. A kft felelősséggel tartozik az ellátásért felelőstől átvett, használatába kerülő létesítmények megfelelő állagáért.

2. Nem áll fenn a kft felelőssége:

a) ha a hiba oka arra vezethető vissza, hogy az ellátásért felelős a szükséges felújításokat nem végeztette el, illetve nem biztosította az ehhez szükséges anyagi fedezetet,

b) a hiba a természetes használat következménye kivéve, ha a kft a szükséges karbantartást nem megfelelően vagy nem kellő időben végezte el.

24. A víziközmű szolgáltató vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási kötelezettsége:

A víziközmű vagyonbiztosításáról és a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősség biztosításról a kft gondoskodik a víziközmű szolgáltatási díjak terhére.

25. Vitás kérdések rendezése:

Vitás esetekben, illetve szerződésszegés esetén, amennyiben a két fél nem jut megegyezésre, bírósági ügyintézés előtt a Felek mindkettőjük által elfogadott, semleges harmadik egyeztető fél közreműködését veszik igénybe. Az Ellátásért Felelőst érintő kérdésekben döntéshozó az önkormányzat Képviselő-testülete, a Kft. részéről a képviseletre jogosult az ügyvezető igazgató. Peres eljárás esetén a Felek a Szeged Városi Bíróságot jelölik meg döntéshozóként.

Kistelek, 2013 április Csanytelek, 2013 április

………………………………. ………………………………. kft képviseletében ellátásért felelős képviseletében

Xxxxxxx Xxxxx Forgó Xxxxxx

ügyvezető igazgató polgármester

Mellékletek:

I. számú melléklet: Bérleti üzemelési szerződés I/1. számú melléklet: vagyonleltár

I/2. számú melléklet: rendszer-független víziközmű vagyontárgyak tételes listája I/3. számú melléklet: vagyonértékelés

I/4. számú melléklet számú testületi határozat

I/5. számú melléklet számú taggyűlési határozat