AEGON FELTÖREKVŐ PIACI ESG

AEGON FELTÖREKVŐ PIACI ESG

RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

ALAPKEZELŐ

AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

(0000 XXXXXXXX, XXXXX XX 0.)

LETÉTKEZELŐ

UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT.

(0000 XXXXXXXX, XXXXXXXXX XXX 0-0.)

HATÁLYOS:

2022. január 1.

TARTALOM

FOGALMAK 2

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk 6

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként) 10

III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai 12

IV. A kockázatok 24

V. Az eszközök értékelése 28

VI. A hozammal kapcsolatos információk 33

VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása 33

VIII. Díjak és költségek 33

IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása 39

X. A befektetési alapra vonatkozó további információ 45

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk 47

1. melléklet 1

2. melléklet 2

FOGALMAK

ÁÉKBV átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások

ÁÉKBV-alapkezelő rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő

ÁÉKBV-irányelv az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló 2009/65/EK irányelv

Alap Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap

Alapdeviza HUF, azaz magyar forint. Az a devizanem, amelyben az Alap az eszközeit nyilvántartja. Az Alap az eszközeinek egy részét az alapdevizájától eltérő devizában kibocsátott értékpapírokba is fektetheti.

Alapkezelő az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.

ÁKK az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Befektetési alap a Kbftv-ben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma

Befektetési jegy a Kbftv-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír

Befektető a befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa

Cél-ország olyan ország, amelynek tőkepiacán valamely Alap befektet, vagy stratégiailag befektetni szándékozik

Dematerializált értékpapír

ESG

(environmental, social, governance)

ESG mutató (ESG score)

A Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség

az ESG jelző alatt a jelen dokumentum vonatkozásában az Alapkezelő a környezeti, társadalmi és helyes vállalatirányítási szempontok figyelembevételét érti, ami ekvivalens az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) 2. cikk 24. pontjában foglalt

„fenntarthatósági tényezők” fogalmával

a kibocsátó (vállalat vagy ország) működésére jellemző környezeti, társadalmi és helyes vállalatirányítási szempontokra mért hatásokat mérő mutató. Az ESG mutató mentén mérjük a kibocsátókat, azok instrumentumait, befektetési alapokat valamint

referenciaindexet egyaránt, ezáltal összehasonlíthatóvá tesszük azokat. Az Alapkezelő saját belső ESG mutatóra vonatkozó módszertana külső ESG adatszolgáltatókra is támaszkodik.

EU Európai Unió

Elszámolási gyakoriság

az a gyakoriság, amely időközönként a felhalmozott sikerdíj, ha van ilyen, az Alapkezelő részére elszámolásra kerül és kifizethetővé válik;

EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam

Felügyelet Magyar Nemzeti Bank – Pénzügyi Felügyelet (korábban: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

FIFO elv adott értékpapírból a portfólióban lévő első beszerzés kerül elsőként értékesítésre

Forgalmazási nap minden olyan munkanap, amely napra az Alapkezelő kiszámítja a nettó eszközértéket

Forgalmazó Az Alapkezelő, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásában közreműködő további forgalmazók. A forgalmazók aktuális listája a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában található.

Forgalmazási helyek

A Forgalmazó által az Alap Befektetési jegyeinek értékesítésére kijelölt helyek. A Forgalmazási helyek listája elérhető az Alapkezelő honlapján: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/

G20 A G20 a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet.

Kbftv. 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Kezelési Szabályzat az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazó, a Kbftv. szerint elkészített szabályzat, amely az Alapkezelő és a Befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza

Könyvvizsgáló PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.

Követési hiba Egy befektetési alap és annak referenciaindexe árfolyamváltozásának eltérését tükröző általánosan elfogadott mutatószám, amely eltérést az árfolyamokból számolt hozamkülönbségek szórásán keresztül ragadja meg. Minél kisebb a követési hiba, annál pontosabban követi a referenciaindexet a befektetési alap.

Közzétételi helyek a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/ és a xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xx/ honlap

Letétkezelő UniCredit Bank Hungary Zrt.

Megbízás Befektetési jegyekre vonatkozó vételi, visszaváltási, ill. átváltási megbízás

MNB Magyar Nemzeti Bank

Nettó eszközérték a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is

OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

Ptk. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Relatív hozam a befektetési alap kijelölt referenciahozamhoz képest elért relatív teljesítménye.

Referencia index- modell

sikerdíj-modell, amely szerint a sikerdíj csak a referencia index felülteljesítése esetén számítható fel

Referenciamutató előre meghatározott mutató, amelynek segítségével mérhető az alap relatív teljesítménye

Saját tőke a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos

Sorozat Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A Kezelési Szabályzat, illetve a Tájékoztató részletesen meghatározza, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól.

SFDR rendelet (Sustainable Finance Diclosure Regulation)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019.

november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről

Taxonómia rendelet

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020.

június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról

Tájékoztató a Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához a Kbftv. szerint elkészített dokumentum

T-nap az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának napja

Többletteljesítmény a portfólió nettó teljesítménye és a referencia index teljesítménye közötti különbség.

Tpt. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

Ügyfélszámla az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál.

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap

angol név: Aegon Emerging Market ESG Equity Investment Fund

1.2. A befektetési alap rövid neve

Aegon Felörekvő Piaci ESG Részvény Alap

1.3. A befektetési alap székhelye

0000, Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma: 2007. május 11. Az Alap lajstromszáma: 1111-221.

1.5. A befektetési alapkezelő neve

Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.

1.6. A letétkezelő neve

UniCredit Bank Hungary Zrt.

1.7. A forgalmazó neve

Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.

további forgalmazók:

CIB Bank Zrt.

Concorde Értékpapír Zrt. Equilor Befektetési Zrt. ERSTE Befektetési Zrt. OTP Bank Nyrt.

Raiffeisen Bank Zrt. SPB Befektetési Zrt.

MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Unicredit Bank Hungary Zrt.

Erste Group Bank AG

1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)

A befektetési alap nyilvános.

A lehetséges befektetők köre: szakmai és lakossági egyaránt.

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

A befektetési alap nyíltvégű.

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

A befektetési alap határozatlan futamidejű.

1.11. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap

A befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált.

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Az Alapnak 8 sorozata van.

Sorozat	Eltérés
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (A sorozat, HUF)	alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (B sorozat, EUR)	devizanem, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (I sorozat, HUF)	forgalmazók köre, alapkezelési díj mértéke
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (R sorozat, HUF)	alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre, büntető jutalék mentes
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (P sorozat, PLN)	devizanem, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (PI sorozat, PLN)	devizanem, , alapkezelési díj mértéke forgalmazók köre
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (C sorozat, CZK)	devizanem, alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (U sorozat, USD)	devizanem, alapkezelsi díj mértéke, forgalmazók köre

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)

A befektetési alap értékpapíralap.

1.14. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

Nem alkalmazandó.

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

A forgalmazók köre:

Az Alapkezelő az Alap minden Befektetési Jegy sorozatát forgalmazza. Az Alap Befektetési jegy sorozatait a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában felsorolt további forgalmazók az Alapkezelővel kötött forgalmazási szerződésük keretein belül, saját Üzletszabályzatuk szerint forgalmazhatják.

A forgalmazók saját Üzletszabályzatukban határozzák meg az Alap forgalmazásának kondícióit, de ezen kondíciók nem állhatnak ellentétben jelen kezelési szabályzatban foglaltakkal.

Külföldi forgalmazás:

Az Alap Befektetési jegy sorozatai az Alap passzportálását követően külföldön is elérhetővé válnak. A külföldi forgalmazásra vonatkozó speciális feltételeket jelen Kezelési szabályzat a megfelelő pontokban kiemelve tartalmazza.

3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása

Törvények

• 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.)

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

• 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

• 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

• 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről

• 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.)

• 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről Kormányrendeletek

• 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól

 79/2014. (III. 14.) Korm. rendelet az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről

• 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről

• 153/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a pénzügyi szektorban érvényesülő fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekről

• 22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről

• 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól

Pénzügyminiszteri/nemzetgazdasági miniszteri rendeletek

 16/2017. (VI. 30.) NGM rendelet a befektetési vállalkozás által alkalmazandó termékjóváhagyási folyamatról

• 6/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségéről

Felügyeleti rendeletek

• 46/2018. (XII:17.) MNB rendelet az egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról

45/2018 (XII.17.) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól

Európai Uniós szabályozás

• Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (ÁÉKBV-irányelv)

• Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (XxXXX XX. irányelv)

• Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet

• SFDR rendelet (Sustainable Finance Diclosure Regulation): AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről

• Taxonómia rendelet: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról

• Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) 2020. november 5-én kelt 34-39- 992 számú iránymutatása az ÁÉKBV-knél és bizonyos típusú ABA-knál alkalmazott sikerdíjakról

A fenti felsorolás nem taxatív jellegű, így a fentieken túlmenően vannak olyan hatályos jogszabályi rendelkezések, amelyek szabályozzák az alapkezelési tevékenység és a forgalmazási tevékenység belső folyamatait, illetőleg a Felügyelettel szemben fennálló adat-bejelentési, adatszolgáltatási és a felügyeleti hatósági jogkör gyakorlásából eredő egyéb kötelezettségeket.

4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek

A befektetési jegyek nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azaz azokat a Befektetők a folyamatos forgalmazás során az Alap futamideje alatt megvásárolhatják (vétel), illetve értékesíthetik (visszaváltás). Ennek feltétele, hogy a Befektető az Alap valamely Forgalmazójánál értékpapírszámlával

rendelkezzen. Mivel az Alap hozamot nem fizet, így a Befektető a vételi és a visszaváltási ár közötti különbözeten realizálhat nyereségét. A vételi és a visszaváltási megbízás teljesítésére az aktuális (és a jelen Xxxxxxxx Szabályzat szerint megállapított) nettó eszközérték alapján kerül sor.

Az értékpapírszámla megnyitására és vezetésére, valamint a vételi, visszaváltási megbízások teljesítésére a Forgalmazók üzletszabályzatának rendelkezései, valamint az abban meghatározott ország jogszabályai az irányadóak.

Xxxxx Xxxxxxxx Szabályzat kiadásakor az Alapkezelő vonatkozó Üzletszabályzata alapján ezen ügyletekre a magyar jog az irányadó, amely azonos az jelen Alapra alkalmazandó joggal.

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

5. A befektetési jegy ISIN azonosítója

Sorozat	ISIN
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (A sorozat, HUF)	HU0000705272
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (B sorozat, EUR)	HU0000705934
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (I sorozat, HUF	HU0000723655
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (R sorozat, HUF)	HU0000723663
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (P sorozat, PLN)	HU0000723671
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (PI sorozat, PLN)	HU0000723689
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (C sorozat, CZK)	HU0000723697
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (U sorozat, USD)	HU0000723705

6. A befektetési jegy névértéke

Sorozat	Névérték
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (A sorozat, HUF)	1 HUF
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (B sorozat, EUR)	1 EUR
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (I sorozat, HUF	1 HUF
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (R sorozat, HUF)	1 HUF
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (P sorozat, PLN)	1 PLN
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (PI sorozat, PLN)	1 PLN
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (C sorozat, CZK)	1 CZK
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (U sorozat, USD)	1 USD

7. A befektetési jegy devizaneme

Sorozat	Devizanem
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (A sorozat, HUF)	HUF, azaz magyar forint
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (B sorozat, EUR)	EUR, azaz euró
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (I sorozat, HUF	HUF, azaz magyar forint
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (R sorozat, HUF)	HUF, azaz magyar forint
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (P sorozat, PLN)	PLN, azaz lengyel zloty
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (PI sorozat, PLN)	PLN, azaz lengyel zloty
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (C sorozat, CZK)	CZK, azaz cseh korona

Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (U sorozat, USD) USD, azaz amerikai dollár

8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk

A befektetési jegyek előállítása dematerializált formában történik, nem kerülnek fizikai legyártásra (kinyomtatásra). A befektetési jegyek kibocsátását (keletkeztetés) a KELER Központi Értéktár Zrt. végzi az Alapkezelő megbízása alapján. Az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazó saját Üzletszabályzata szerint értékesítheti. A befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket a Befektetők a folyamatos forgalmazás során megvásárolhatják.

9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

A befektetési jegyek tulajdonjogának igazolására és nyilvántartásának módjára a Ptk. Xxxxxxx könyve és a Tpt. 138.§ - 146.§ rendelkezései az irányadóak.

A Tpt. rendelkezési szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Ptk. alapján a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím is szükséges. A Befektetési jegyek tulajdonjogát a Befektető értékpapír-számlavezetője által kiállított számlakivonat igazolja.

Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A befektetési jegyek tulajdonosai jogosultak:

 a befektetési jegyeik napi nettó eszközértéken való visszaváltására a forgalmazási helyen az Alap Kezelési Szabályzatában meghatározott feltételek szerint;

 a Xxxxxxxx Szabályzat, a Tájékoztató, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányához hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;

 az Alapokkal kapcsolatos éves és féléves jelentéseihez hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;

 tájékoztatást kérni az Alapok nyereségének összetételéről;

A befektetési jegyek tulajdonosai rendelkeznek mindazon további jogokkal, amelyek a jelen Kezelési Szabályzatban és a Tájékoztatóban, valamint jogszabályban foglaltak.

Az Alapkezelő a Befektetők között különbséget nem tesz, minden Befektető azonos jogokkal rendelkezik. Az Alapkezelő a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot továbbá azzal biztosítja, hogy valamennyi Befektető vételi és visszaváltási megbízását azonos feltételek szerint, a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott módon kezeli. Ennek megfelelően az Alap egyetlen befektetője sem részesül kivételezett bánásmódban a többi befektetővel szemben.

III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)

Az alap célja a fejlődő gazdaságok GDP növekedéséből való részesedés tőzsdei vállalatok árfolyamemelkedésén vagy osztalékfizetésén keresztül közvetlenül (egyedi részvénybefektetések) vagy közvetett módon (ETF, befektetési alapok), a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG: environmental, social, governance) kritériumok figyelembe vétele mellett. A földrajzi megoszlást az MSCI fejlődő piaci specifikációja határozza meg, amelyben a jelentős ázsiai súly mellett hangsúlyos az európai és latin-amerikai vállalatok mértéke is. Az Alap portfóliójának fedezeti és hatékony kialakítása céljából határidős részvény és index ügyletek alkalmazása is megengedett.

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

Az alap célja, hogy profitáljon a feltörekvő országok gazdasági növekedéséből. A cél teljesülését az alap alapvetően egyedi részvénybefektetéseken keresztül valósítja meg, mindazonáltal az kollektív befektetési instrumentumokat is tarthat, amennyiben ez a portfolió hatékony kezelése szempontjából indokolt. Ezek elsősorban tőzsdén forgalmazott ETF-ek, illetve nyíltvégű, nyilvános befektetési alapok lehetnek.

A részvénykiválasztás során az Alap különös figyelmet fordít az egyedi vállalatok ESG szempontok szerinti megfelelésének, így a pénzügyi tényezők elemzése mellett a portfólió menedzserek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorokat is figyelembe veszik a befektetési döntési folyamatban. Az Alapkezelő olyan portfólió kialakítására törekszik, amelyben a vállalatok pozitív ESG karakterisztikái érvényesülnek, a magas ESG mutatókkal rendelkező vállalatok felülsúlyozásával az alacsony ESG mutatókkal rendelkezőkkel szemben.

A környezeti kritérium azokat az elemeket tartalmazza, amelyek során egy vállalat a környezettel érintkezik. Ide tartozik például egy vállalat energiafelhasználása, hulladékkezelése, szennyező anyagkibocsátása, illetve a természeti erőforrások megőrzése is. A társadalmi kritériumok közé tartoznak mindazok a kapcsolatok, amelyeket egy vállalat a külső partnerekkel, ügyfelekkel és belső munkavállalókkal szemben ápol. A vállaltirányítási kritériumok közé tartoznak azok a jogi tényezők, amelyek egy vállalat megbízható működését érintik.

Az Alap a devizakockázatok egy részét, vagy egészét is fedezheti határidős devizapozíciókkal. Az Alap portfóliójának hatékony kialakítása céljából határidős részvény és index ügyletek alkalmazása is megengedett. Az Alap az eszközeit forintban tartja nyilván.

Az Alap fő stratégiája, hogy széleskörű feltörekvő részvénypiaci kitettséget biztosítson valamint, hogy aktív részvénypiaci allokációval a feltörekvő piaci indexet meghaladó teljesítményt érjen el. Az aktív stratégia lehetővé teszi, hogy a referenciaindexhez képest többlethozamot érjen el. Az Alap földrajzi megoszlásából eredő kockázati kitettsége megközelíti a referenciaindexet.

Mivel az alap hosszú távú növekedésből kíván profitálni, illetve jelentős részvénypiaci kitettséggel rendelkezik, az alapot hosszú távon befektetni kívánó, kockázatvállaló befektetőknek ajánljuk.

Az alap benchmarkja: 100% MSCI Emerging Markets ESG FOCUS Net Total Return USD Index (Bloomberg ticker: M1CXBLX Index), az Alap a referenciamutató teljesítményének meghaladását tűzi ki céljául. Az Alap esetében alkalmazott referenciamutatót (benchmark, referenciaindex) olyan referenciamutató-kezelő állítja elő, amelyet a 2009/65/EK irányelv 36. cikkében említett nyilvántartásba (ESMA regiszter) felvettek.

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása Az Alap számára elsődleges befektetési eszközök a részvények, de az Alap kollektív befektetési

értékpapírokat és a likviditás biztosítása céljából kötvényjellegű befektetéseket is tarthat a portfóliójában, valamint köthet betét, és repó ügyleteket.

Az Alap származékos ügyleteket használ fedezeti célból, valamint a portfólió hatékony kezelésének céljából, a befektetési célok elérésének érdekében. A portfólió hatékony kezelése céljából kötött származtatott ügyletek kitettsége nem haladhatja meg az alap nettó eszközértékének 30%-át.

14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

Az Alap által tartható eszközök, azok tervezett arányai az Alap nettó eszközértékének százalékában:

ESZKÖZKATEGÓRIA	TERVEZETT ARÁNY
Fejlődő piaci vállalatok tőzsdén jegyzett részvényei (az MSCI fejlődő piaci specifikációja alapján	20-100%
Fejlett piaci vállalatok részvényei (az MSCI fejlett piaci specifikációja alapján)	0-20%
Hazai és külföldi kollektív befektetési értékpapírok és ETF-ek	0-80%
Származékos részvény és részvényindexre vonatkozó ügyletek a portfólió hatékony kezelésének céljából	0-30%
Származékos deviza ügyletek fedezeti célból	0-100%
A Magyar Állam által kibocsátott, forintban denominált diszkontkincstárjegy	0-20%
A Magyar Állam által kibocsátott államkötvény vagy a Magyar Állam által garantált, forintban denominált kamatozó értékpapír.	0-20%
Repó- és fordított repóügylet	0-20%
Bankbetét (forint/deviza), számlapénz	0-40%
Alapdevizától eltérő devizában denominált eszközök.	0-100%

15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat

A Alap elő kívánja segíteni a hazai értékpapírpiac fejlődését, illetve jelentős hasznot is remél az értékpapír kölcsönzési üzletágtól. Az Alapnak lehetősége van kölcsönügylet keretében értékpapírt venni és eladni a törvényi kereteknek (78/2014. (III. 14.) kormányrendelet) megfelelően.

Értékpapír kölcsönadás vagy kölcsönvétel esetén az ügylet értéke nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének 50%-át. A kölcsönadott értékpapírok visszaszolgáltatásának biztosítéka megfelelő mértékű állampapír óvadék nyújtása oly módon, hogy az óvadék piaci értéke (óvadékérték) az ügylet megkötésekor nem lehet kevesebb, mint a kölcsönzött értékpapírok piaci értékének 120%-a. Amennyiben a kölcsönügylet fennállta alatt bármikor az óvadékérték a kölcsönzött értékpapírok piaci

értéke 110 %-os szintje alá csökkenne, állampapírban teljesítendő óvadékkiegészítési, illetve -feltöltési kötelezettség lép fel, a kölcsönzött értékpapírok piaci értékének 120%-áig.

Az Alapkezelő által kezelt alapok és portfóliók egymás közötti ügyletei

Az Alapkezelő által kezelt portfóliók (köztük kapcsolt vállalkozások) és alapok egymás között is bonyolíthatnak tranzakciókat, melyek esetén az Alapkezelő a belső szabályzataiban foglalt speciális rendelkezések szerint jár el, hogy kizárja a potenciális érdekellentét felmerülését. Ilyen ügyleteket az Alapkezelő kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha a tranzakció az ügyletben résztvevő felek érdekeit nem sérti, továbbá mindkét fél szempontjából megfelel a legjobb végrehajtás elvének. Az Alapkezelő a kezelt portfoliók és alapok közötti tranzakciókat minden esetben piacszerű (fair) áron végzi és az árat ügyletenként dokumentálja.

Az Alapra vonatkozó általános befektetési korlátozások

A 78/2014. kormányrendelet 14. §-a alapján:

(1) Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe.

(2) Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat

a) saját maga által kibocsátott értékpapírt;

b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat.

(3) Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelő részére.

(4) Az Alapnak az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az Alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.

Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva

A 78/2014. kormányrendelet 8.-11. §-ai alapján:

(1) Az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb

a) 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe,

b) 20 százalékát fektetheti egyazon hitelintézet betéteibe.

(2) Az ÁÉKBV OTC származtatott ügylet alapján másik féllel szembeni partnerkockázati kitettsége nem haladhatja meg eszközeinek 5 százalékát, illetve, amennyiben az ügyletben részt vevő másik fél egy, a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott hitelintézet, eszközeinek 10 százalékát.

(3) Nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 40 százalékát azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az ÁÉKBV által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az ÁÉKBV eszközeinek 5 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi, kibocsátókra vonatkozó korlátoktól függetlenül az ÁÉKBV-nek egy intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 20 százalékát.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy tagállam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi

közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. Ezen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a (3) bekezdésben említett 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá 2022. július 8. előtt kibocsátott olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy EGT-államban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni, vagy olyan kötvények esetében, amelyek a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető EGT-állam jogszabálya alapján fedezett kötvénynek minősülnek. Amennyiben az ÁÉKBV eszközeinek több mint 5 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 80 százalékát. Ezen értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a (3) bekezdésben említett 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben előírt korlátokat nem lehet összevonni, így az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, illetve az ilyen vállalkozásnál elhelyezhető betétekbe és származtatott eszközökbe történő befektetések nem haladhatják meg az ÁÉKBV eszközeinek 35 százalékát.

(8) Az olyan társaságok, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az e §-ban említett korlátok számítása céljából egy személynek minősülnek, azzal, hogy az ugyanazon vállalkozáscsoport átruházható értékpapírjaiba és pénzpiaci eszközeibe történő befektetések összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 20 százalékát.

(9) Az (1) bekezdés a) pontjában megállapítottal szemben 20 százalékos korlát alkalmazandó abban az esetben, ha az ÁÉKBV befektetési politikájának célja olyan részvény-, vagy kötvényindex összetételének leképezése, ahol az index összetétele kellő mértékben diverzifikált, megfelelő viszonyítási eszközt jelent azon a piacon, amelyre vonatkozik, és az értékének alakulását a nyilvánosság számára is követhető módon közzéteszik.

(10) Az (9) bekezdésben megállapított korlát helyett 35 százalékos korlát alkalmazható egy kibocsátó tekintetében, amennyiben az erőteljesen meghatározó az érintett szabályozott piacok és indexek esetében.

(11) Az (1)-(8) pontokban szereplő korlátoktól eltérően az ÁÉKBV a Felügyelet engedélyével eszközeinek akár 100 százalékáig fektethet be olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki vagy garantál, amelynek egy vagy több tagállam is tagja. A Felügyelet eltérést engedélyezhet, ha az ÁÉKBV befektetői a 8. § szerinti korlátokat alkalmazó ÁÉKBV befektetőivel azonos szintű védelemben részesülnek, és az ÁÉKBV legalább hat különböző forgalomba hozatalból származó értékpapírral rendelkezik, és eszközeinek legfeljebb 30 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.

(12) Az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, jelentéseiben, és minden egyéb kereskedelmi kommunikációjában fel kell hívni a figyelmet az (11) bekezdés szerinti engedélyre, és meg kell nevezni azokat az értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államokat, önkormányzatokat vagy nemzetközi szervezeteket, amelyeknek az értékpapírjaiba az ÁÉKBV eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti.

(13) Az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 20 százalékát fektetheti a rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott, egy adott ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba, vagy egyéb kollektív befektetési forma értékpapírjába.

(14) Nem ÁÉKBV-nek minősülő befektetési alap befektetési jegyeinek, és egyéb kollektív befektetési értékpapíroknak az összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 30 százalékát.

(15) Ha az ÁÉKBV más olyan kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírba fektet be, amelyet közvetlenül vagy meghatalmazás alapján az adott ÁÉKBV alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik befektetési alapkezelő kezel – ideértve azt, amikor a befektetési alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott kollektív befektetési formát –, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott ÁÉKBV-re eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető.

(16) Ha az ÁÉKBV eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, köteles közölni a tájékoztatójában a saját kezelési díja mellett a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértékét. Az ÁÉKBV éves jelentésében közzé kell tenni továbbá – a saját kezelési díja mellett – a tényleges befektetésként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő befektetési alapkezelési díjak legnagyobb mértékét.

Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról

A 78/2014. kormányrendelet 12. §-a alapján:

(1) Az ÁÉKBV egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül az ÁÉKBV

egy kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 százalékát,

a) egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 10 százalékát,

b) egy másik ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vagy más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjainak legfeljebb 25 százalékát,

c) egy kibocsátó intézmény pénzpiaci eszközeinek legfeljebb 10 százalékát

d) szerezheti meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátok figyelmen kívül hagyhatók a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni.

(4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat:

a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,

b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,

c) az olyan nyilvános nemzetközi szervezetek által forgalomba hozott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, amelyeknek egy vagy több EGT-állam a tagja,

d) a harmadik országban bejegyzett olyan társaság részvényei vonatkozásában, amely elsősorban az adott államban székhellyel rendelkező kibocsátók értékpapírjaiba fektet be, amennyiben az adott állam törvényei értelmében az ilyen tulajdon az egyetlen lehetséges módja annak, hogy az ÁÉKBV az adott állam területén lévő kibocsátók értékpapírjaiba fektessen.

(5) A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott eltérés kizárólag akkor alkalmazható, ha a harmadik ország területén lévő vállalkozás befektetési politikája megfelel az ÁÉKBV befektetési korlátainak, és azok túllépése szabályozásának.

Az Alap tőkeáttételt csak a törvényben megengedett korlátokon belül vehet fel: A befektetési alap teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét,

azaz az Alap felvehető tőkeáttétel maximális értéke 2. Az Alap befektetési politikája további korlátozásokat nem tartalmaz.

16. A portfólió devizális kitettsége

Alapdevizától eltérő devizában denominált eszközök aránya: 0-100%

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

Nem alkalmazandó.

18. Hitelfelvételi szabályok

Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A 78/2014. kormányrendelet alkalmazása során nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.

19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti Magyar Állam a 78/2014. Kormányrendelet 10§(1). bekezdés szerinti a Magyar Nemzeti Bank által kiadott engedély alapján.

20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

Nem alkalmazandó.

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

Nem alkalmazandó.

22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése

Nem alkalmazandó.

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja

A 78/2014. kormányrendelet 2. § (1) c. pontjának eleget téve jelen Kezelési szabályzat 2. melléklete tartalmazza azon tőzsdék és kereskedési platformok listáját, amelyeken jegyzett vagy forgalmazott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe az Alap harmadik ország piacán befektethet.

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás):

Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a

hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével, és azok fenntarthatóságával összevetve. Amennyiben az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája olyan kizárási elveket határoz meg, amely alapján a megcélzott befektetési eszköz nem preferált, akkor befektetésre csak a Fenntarthatósági Politikában meghatározott korlátozások mentén kerülhet sor. Amennyiben az Alap befektetési politikája olyan fenntarthatósági kockázati profilt határozott meg, amely kizárja bizonyos mértéket meghaladó fenntarthatósági kockázatok felvállalását, vagy kifejezetten a fenntarthatóság előmozdítását célozza meg, akkor a vagyonkezelési döntések során egy adott instrumentum fenntarthatósági kockázata vagy a teljes portfólió fenntarthatósági kockázatához való hozzájárulása mindenképpen mérlegelésre kerül és ez adott esetben teljesen vagy részben korlátozhatja az egyes eszközökbe irányuló tényleges befektetések mértékét.

A környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása

(az SFDR rendelet 8. cikk szerinti megfelelés alátámasztása)

Az Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék kategóriába tartozó termékként értékesíti, ugyanakkor nem sorolja a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába.

Az Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap befektetési célját (attraktív hozam realizálása a feltörekvő országok gazdasági növekedéséből) alapvetően egyedi részvénybefektetéseken keresztül valósítja meg. Az Alap céljaihoz igazodó befektetéseket az Alapkezelő oly módon választja ki, hogy az eszközkiválasztás során az Alap különös figyelmet fordít az egyedi vállalatok ún. ESG (environmental, social, governance) szempontok szerinti megfelelésének, azaz a pénzügyi tényezők elemzése mellett a portfólió menedzserek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorokat kifejezetten figyelembe veszik a befektetési döntési folyamatban. Az eszközkiválasztás során az Alapkezelő nem állapított meg olyan kifejezett kritériumokat, amelyek kizárólag azon alapulnak, hogy az adott eszközt előmozdító (ESG) vagy fenntartható befektetésnek minősítették-e.

Az Alap ESG célkitűzéseit úgy kívánja elérni, hogy az Alapkezelő jelen Alap esetében olyan portfólió kialakítására törekszik, amelyben a befektetésként megcélzott vállalatok pozitív ESG karakterisztikái érvényesülnek, mivel azok működése során a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási felelősségvállalásuk jellemzően fejlettebb. Ezt a célt a magas ESG mutatókkal rendelkező vállalatok felülsúlyozásával érjük el az alacsony ESG mutatókkal rendelkezőkkel szemben. Az Alap befektetési politikájában részletezett speciális befektetési stratégiájának megvalósítását a közvetlen és közvetett befektetések ESG jellemzőinek vizsgálatán keresztül valósítjuk meg, a szokásos fundamentális és egyéb befektetés kiválasztási szempontok mellett. Ennek a lényegi eleme a fenntarthatósági kockázatok tudatos integrálása, amelynek leírását a jelen dokumentum következő szakasza részletezi.

Az Alapkezelő az alábbi módon integrálja befektetési döntéseibe az általa azonosított fenntarthatósági kockázatokat, valamint azokat az alábbi módon kezeli:

- Kizárási lista: az Alapkezelő Alapra vonatkozó befektetési döntések során a Fenntarthatósági politika alapján működtetett és karbantartott, meghatározott eszközök vételére vonatkozó tilalmat jelentő, ún. kizárási listát alkalmazza. A tiltások az aktívan káros hatást kifejtő iparágakra vonatkoznak például fegyverkereskedelem, vagy a környezetre kifejezetten káros hatású szénbányák, vagy a talajrepesztést alkalmazó olajipari kutatással foglalkozó vállalatok.

- Fenntarthatósági szempontok mérése: Az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatok azonosítására, és mérésére különböző környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat vesz figyelembe, azok együttes és átfogó mérőszámát pedig az ESG kockázati mérőszámban foglalja össze (ESG score). Az Alapkezelő az ESG, illetve a fenntarthatósági hatások elérését saját belső értékelési keretrendszert alkalmazva méri, ebben alapvetően külső adatszolgáltatókra támaszkodik, de adott esetben a felelős portfolió menedzserek célzott elemzését is figyelembe veszi

- Fenntarthatóság és ESG adatszolgáltatás: Az Alapkezelő a belső értékeléshez szükséges információkat külső, ESG szempontokat elemző adatszolgálatoktól is beszerezheti, a Sustainalytics, az MSCI és a Bloomberg mellett más nemzetközileg elismert adatszolgáltatókra is támaszkodhat.

- Fenntartható fejlődés előmozdítása: Az Alapkezelő a Fenntarthatósági politikájában meghatározott fenntarthatósági kockázatok1 mentén azonosítja be a befeketéssel érintett társaságok azon körét melyek kifejezetten környezeti és társadalmi jellemzőket előmozdító hatást fejtenek ki úgy, hogy egyúttal helyes vállalatirányítási gyakorlatokat is követnek. Valamennyi iparág és ország befektetései közül az Alapkezelő jelen Alap esetében azokat a vállalatokat preferálja, valamint felülsúlyozza, melyek ezen kritériumok tekintetében fejlettebbek és elkötelezettebbek.

A közvetlen befektetések vonatkozásában a befektetési célból kiválasztott vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatát az Alapkezelő oly módon veszi figyelembe, hogy ezt a faktort az ESG kockázati mérőszám kifejezetten tartalmazza, azaz akár alapja lehet egy súlyos – kerülendő – kockázati minősítésnek is. Az ESG kockázati mérőszám a vállalatirányítási gyakorlatot olyan tényezőkön keresztül veszi figyelembe, mint például az igazgatóság vagy vezetőség minősége és integritása, az igazgatóság struktúrája, a tulajdonosi és részvényesi jogok, javadalmazási politika, a könyvvizsgáló és pénzügyi beszámolók, az érdekelt felek irányítása.

Az Alapkezelő által alkalmazott fenntarthatósági kockázat mérés alapján az ún. súlyos kockázati kategóriába sorolt eszközökbe az Alap nem fektet be közvetlenül. A vonatkozó kockázati értékelés rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálatra kerül.

Az Alap fő stratégiája, hogy széleskörű feltörekvő részvénypiaci kitettséget biztosítson valamint, hogy aktív részvénypiaci allokációval a feltörekvő piaci indexet meghaladó teljesítményt érjen el. Az aktív stratégia lehetővé teszi, hogy a referenciaindexhez képest többlet hozamot érjen el. Az Alap földrajzi megoszlásából eredő kockázati kitettsége megközelíti a referenciaindexet. Az alap fundamentális elemzésekre támaszkodik a különböző eszköz és részvény kiválasztása során, az aktív befektetési stratégiájában szervesen alkalmazza. Az eszközallokációs döntésben fontos szempont a befektetéseknek a portfolió egészére vonatkozó ESG profilra gyakorolt hatása. Utóbbi szempontok figyelembe vételének elsődleges célja a környezeti és

1 A konkrét Fenntarthatósági kockázatokat a Kezelési Szabályzat „IV. Kockázatok” fejezete részletezi.

társadalmi fenntarthatósági célok előmozdítása, nem pedig a referenciaindexhez képest többlethozam generálása.

Az Alap speciális céljait szolgáló előmozdító jellegű befektetéseket elsősorban közvetlen befektetéseken keresztül valósítjuk meg. A portfolió fennmaradó részét a közvetett módon eszközölt befektetések teszik ki. Ezen egyéb közvetett befektetések célja, hogy az alap hozamcéljait úgy támogassák, hogy eközben nem veszélyeztethetik a teljes portfolió ESG szempontból előmozdító jellegét.

Az ESG célkitűzések megvalósítása tekintetében az Alapkezelő az alábbi kiegészítő tájékoztatást adja a jelen Alap vonatkozásában:

- Az Alap minden befektetésénél figyelembe veszi a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítását. A közvetlen részvénybefektetések tekintetében az előzőekben részletezett módon kezeli és azonosítja a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek legfontosabb elemei a kizárási lista betartása, a környezeti és társadalmi szempontokat előmozdító befektetések felülsúlyozása, valamint a saját ESG minősítés szerinti „súlyos” kockázati besorolású befektetések mellőzése.

- Az Alapkezelő ugyanakkor közvetett befektetéseket is eszközölhet, amennyiben a megcélzott közvetlen befektetések piaci elérése korlátozott, vagy ha a költség szempontok ezt indokolják. A közvetett befektetések kiválasztásakor az Alapkezelő elsősorban a választott pénzügyi termék mögöttes termékeinek szintjén tájékozódik befektetése fenntarthatósági profiljáról. Ugyanakkor az Alapkezelő minden arányos erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy minél teljesebb képe legyen a közvetett befektetései fenntarthatósági tényezőiről és arra törekszik, hogy a közvetett befektetések jellemzően megfeleljenek azoknak a fenntarthatósági szempontoknak, amelyeket az Alap a közvetlen befektetéseivel szemben támaszt. A közvetett befektetéseknél azonban előfordulhat, hogy azok tartalmaznak a közvetlen befektetésekre meghatározott ESG elvárásokat el nem érő kibocsátókat, azonban az Alap ezen kitettségek minimális szinten tartására törekszik.

- Az alap célja a feltörekvő piaci gazdaságok GDP növekedéséből való részesedés tőzsdei vállalatok árfolyamemelkedésén vagy osztalékfizetésén keresztül közvetlenül vagy közvetett módon, az ESG kritériumok figyelembe vétele mellett. Az Alap befektetési stratégiájával összhangban a feltörekvő piacokat reprezentáló MSCI Emerging Market ESG FOCUS Net Total Return USD indexet választja referenciamutatónak, amely referenciamutató teljesítményének meghaladását tűzi ki céljául. A megjelölt ESG FOCUS típusú benchmark alkalmazása támogatja a befektetési politikában megjelölt ESG célok elérését is azáltal, hogy a benchmark módszertanában – az Alap befektetési politikájával ekvivalens megközelítéssel – az ESG mutató alapján a magasan megfelelő vállalatokat felülsúlyozzák az alacsony ESG mutatóval rendelkező vállalatokkal szemben. Az ESG jellemzők értékelésére a piaci gyakorlat szerint különböző ESG mérőszámokat (ESG score) alkalmaznak. (A piacon különböző ESG mutatók léteznek, ugyanis – a jelenlegi piaci gyakorlat és szabályozás szerint – nincs egy általános, abszolút ESG mutató.) A referenciaindex előállítója úgy működteti a referenciamutatóját, hogy az általa választott ESG mutató (módszertan) alapján a referencia-portfólióban felülreprezentáltak legyenek az erősebb ESG-s vállalatok.

- A referenciaindex (MSCI Emerging Markets ESG FOCUS Net Total Return USD Index) úgy került meghatározásra, hogy az összhangban legyen az Alap választott fenntarthatósági profiljával, ami az SFDR rendelet 8. cikkében foglalt, a környezeti, társadalmi és a vállalatirányítási szempontokat előmozdító pénzügyi terméknek felel meg. A referenciaindex módszertana szerint kizárja a kifejezetten káros hatást jelentő iparágakat (szénbányák, dohányipar, tömegpusztító fegyverek, fosszilis üzemanyagok gyártókat, és kőszenes erőművek). A referenciaindex a vállalatokat az ún. „anya- indexhez” képest értékeli, amely esetében az MSCI Emerging Markets Net Total Return Index (Bloomberg ticker NDUEEGF Index) elnevezésű általános piaci mutató. Az MSCI index-szolgáltató az anya-indexhez képest oly módon alakítja ki az Alap által választott ESG fókuszú referenciaindex

összetételét, hogy annak régiós és szektoriális jellemzői hasonlítsanak az anya-indexhez, azonban maximum 1%-os követési hiba (tracking error) mellett valamennyi iparágon belül a jobb ESG mutatókkal rendelkező vállalatokat felülsúlyozza, a gyenge ESG mutatókkal rendelkező vállalatokat pedig alulsúlyozza az anya-indexben szereplő súlyokhoz képest.

- A referenciaindex pontos módszertana az MSCI indexszolgáltató honlapján érhető el: xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XXX_Xxxxx_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx_ Nov20.pdf

- További információ az indexről az alábbi a weboldalon található: xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxxx-xxx-xxxxx-xxxxxxx

- Az Alap oly módon biztosítja a fenntarthatósági szempontok előmozdítását, hogy a benchmarkhoz hasonlóan az Alap is az anya-indexhez képest jobb ESG teljesítményt céloz meg. Ennek következetes összevetésére saját ESG értékelési módszertanunk alapján rendszeresen mérjük az Alap, az anya-index és a referenciaindex ESG mutatóját is.

- Az Alapkezelő az Alap ESG értékelésével egyidejűleg – saját ESG értékelési módszertana alapján

– rendszeresen elkészíti az általános piaci indexre (anya-index, parent index) és az ESG FOCUS referenciaindexre vonatkozó ESG értékelést is, a két index valamennyi elemének ESG minősítését alapul véve, valamint a tagok relatív súlyának figyelembevételével. Az Alap ESG befektetési célkitűzése érdekében az Alapkezelő rendszeresen összeveti a piaci portfoliónak megfelelő általános piaci index, a referenciaindex és az Alap portfóliójának ESG értékelését. Ez alapján az Alapkezelő úgy alakítja az Alap befektetési stratégiáját, hogy a befektetési politikával összhangban az Alap folyamatosan kedvezőbb ESG értékeléssel rendelkezzen, mint az általános piaci index.

- Az Alap fő stratégiája, hogy széleskörű feltörekvő részvénypiaci kitettséget biztosítson valamint, aktív részvénypiaci allokációval a választott feltörekvő piaci indexhez képest többlet hozamot érjen el. Az Alap földrajzi megoszlásából eredő kockázati kitettsége megközelíti a piaci indexet.

- Az jelen Alappal kapcsolatos további fenntarthatósági információk és egyéb tájékoztatások, politikák az Alapkezelő honlapján a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx érhetők el.

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

Az Alap származékos ügyleteket használ fedezeti célból, valamint a portfólió hatékony kezelésének céljából, a befektetési célok elérésének érdekében. A portfólió hatékony kezelése céljából kötött származtatott ügyletek kitettsége nem haladhatja meg az alap nettó eszközértékének 30%-át.

24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

Az Alap az alábbi eszközökre szóló származtatott ügyleteket köthet:

a) értékpapírok

b) értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származtatott termékek

c) kamatláb

d) deviza

e) árupiaci termékek, feltéve, hogy a származtatott ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel

A származtatott ügyletek lehetnek opciós ügyletek, tőzsdei határidős ügyletek, tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek, valamint kamatlábderivatívok.

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

Nem alkalmazandó.

24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

A 78/2014. kormányrendelet 7. §-a alapján:

(1) Amennyiben az ÁÉKBV-alapkezelő az általa kezelt ÁÉKBV részére származtatott ügyleteket is kíván kötni, az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan kockázatkezelő eljárást kell alkalmaznia, amely bármikor lehetővé teszi a származtatott ügyletekben lévő pozíciók kockázatának és az ÁÉKBV teljes kockázatához való hozzájárulásának nyomon követését és mérését; továbbá eljárást kell alkalmaznia az OTC származtatott ügyletek értékének pontos és független méréséhez.

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő rendszeresen közli a Felügyelettel a származtatott eszközök típusaira, a kockázatokra, a mennyiségi korlátokra vonatkozó információkat, valamint a kezelésében lévő minden egyes ÁÉKBV vonatkozásában a származtatott eszközökkel lebonyolított ügyletekkel kapcsolatos kockázatok becsléséhez kiválasztott módszereket. A Felügyelet ezeket az adatokat összesítve hozzáférhetővé teszi az Európai Rendszerkockázati Testület és az Európai Értékpapírpiac-felügyeleti Hatóság számára.

(3) A hatékony portfólió-kezelés érdekében – a Felügyelet által megállapított feltételekkel és korlátok között

– az ÁÉKBV az átruházható értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre vonatkozó technikákat és eszközöket alkalmazhat. A származtatott ügyletek kötésének feltétele, hogy azok a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálják. A származtatott eszközök alkalmazása nem járhat az e rendeletben vagy az ÁÉKBV kezelési szabályzatában megállapított befektetési szabályok és korlátok megsértésével.

(4) Az ÁÉKBV-nek a származtatott ügyletekkel szembeni teljes (nettó) kitettsége nem haladhatja meg az ÁÉKBV nettó eszközértékének mértékét. A kitettség számítása során figyelembe kell venni az ügyletek alapjául szolgáló eszközök aktuális piaci értékét, az ügyletben részt vevő másik fél kockázatát (partnerkockázat), a jövőben esedékes piaci mozgások feltételezhető alakulását és az ügyletek lezárására rendelkezésre álló időt.

(5) Az ÁÉKBV-nek a származtatott ügyletek alapjául szolgáló egyes eszközökben meglévő kockázati kitettsége – figyelembe véve az adott eszközre vonatkozó származtatott ügyletekben megtestesülő nettósított kockázati kitettséget is – nem haladhatja meg az e rendeletben az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz származtatott eszközt tartalmaz.

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

Az Alap egyes eszközökben meglévő pozícióinak nettósítási szabályai a következők:

Az Alapkezelő az Alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja.

Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:

 az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

 az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.

Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelésének szabályai a következők: Az index termékek szétbontásra kerülhetnek a kontraktusszorzó és az index összetétele alapján egyedi részvényekre, amelyek nettósíthatóak a portfólióban esetlegesen szereplő azonos részvényekkel, vagy az azonos részvényekre szóló származtatott termékekkel. Az összetett származékos termékek elemekre bontva vehetőek figyelembe a nettósítási szabályok alkalmazásakor.

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett tárgynapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni. Ennek hiányában az Alapkezelő Értékelési politikája irányadó, melyet a Letétkezelő figyelembe vesz az eszközök értékelésénél.

24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

Nem alkalmazandó.

24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

Nem alkalmazandó.

25.1. Xxxxx megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap

Nem alkalmazandó.

25.2. Xxxxx megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap

Nem alkalmazandó.

25.3. Xxxxx megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap

Nem alkalmazandó.

25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen

Nem alkalmazandó.

25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan

Nem alkalmazandó.

25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya

Nem alkalmazandó.

25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok

Nem alkalmazandó.

25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei

Nem alkalmazandó.

25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása

Nem alkalmazandó.

IV. A kockázatok

26. A kockázati tényezők bemutatása, ,

Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésből adódó kockázatokat, illetve az abból adódó esetleges károkat kizárólag a Befektetők viselik.

Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetés az pénz- és tőkepiacok jellegéből adódóan kockázatos. Mivel a befektetések kockázatából adódó veszteségek viselői teljes mértékben a Befektetők, a befektetési kockázatok felmérése, mérlegelése és felvállalása a Befektető feladata. Az alábbiakban – nem kizárólagos jelleggel – az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésekből eredő kockázati tényezőkre kívánjuk felhívni a figyelmet.

Az Alap Befektetési jegyei folyamatos forgalmazásának felfüggesztése

Az Alap folyamatos forgalmazásának felfüggesztése esetén az alap befektetőinek nem áll módjában, a felfüggesztés ideje alatt a meglévő befektetési jegyeiket visszaváltani, illetve új befektetési jegyeket vásárolni az alapból. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának, illetve a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének szabályait a Kezelési Szabályzat 43. pontja tartalmazza.

Politikai, gazdasági környezet

A cél-országok, - amelyekbe az Alap befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az Alap eszközei hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről- időre az Alap portfóliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyampolitikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az Alap nettó eszközértékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti.

Infláció, kamatlábak

Mivel az Alap értékpapír portfóliójában hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is kaphatnak helyet, így az általuk nyújtott hozam jelentősen befolyásolja az Alap által elért eredményt. Ezen instrumentumok hozama azonban mindig a piaci kamatlábaktól függ, amelyek viszont részben az inflációs várakozásokkal összhangban alakulnak. Az Alap nettó eszközértékére a kamatlábak változása kedvezőtlen hatással is lehet.

Értékpapír kibocsátók

Az Alap portfóliójában lévő értékpapírok kibocsátói – kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak, csőd, vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, amely az Alap portfólióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti.

Adózási kockázat

A befektetési jegyekre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok és a befektetési alapok adózására vonatkozó előírások a jövőben változhatnak. Az Alap ki van téve az esetlegesen bekövetkező adópolitikai változásoknak (pl.: adóemelés, új adónem bevezetése)

Likviditási kockázat

Bár a nemzetközi befektetési környezet az általános globalizáció eredményeképpen alapvetően az értékpapír piacok likviditási helyzetének növekedése irányába hat, a magyar értékpapírpiac likviditása még nem éri el a fejlett tőkepiacok szintjét. A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú kötvények esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. A likviditás hiány az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye.

Árazási kockázat

A befektető a befektetési jegyekre irányuló megbízás leadásakor nem ismeri annak teljesítéskori árfolyamát.

Származékos ügyletek

Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a Kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, amely kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetőek, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók.

Devizaárfolyam kockázat

Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet- kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az érintett Alapok eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke az alapdevizára konvertálva az adott deviza és az alapdeviza közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfólióját alkotó egyedi értékpapírok devizanemeinek az Alap alapdevizájával szemben meghatározott árfolyam-ingadozásának kockázatával kell szembenézniük.

Részvény árfolyamok alakulása

A nemzetközi és hazai értékpapírpiacokat időnként nagymértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek az Alap nettó eszközértékét kedvezőtlen is befolyásolhatják. A részvényeken elérhető árfolyam-nyereséggel az Alap által elért hozam rendkívüli módon megnövekedhet, de számolni kell - a legkörültekintőbb elemzések ellenére is -, az esetleges részvényárfolyam-veszteséggel, amely negatívan befolyásolhatja az Alap jövedelmezőségének alakulását. Az Alapkezelő fedezeti ügyletek alkalmazásával a kedvezőtlen hatásokat mérsékelheti.

Partner kockázat

Fennáll annak a veszélye, hogy a megkötött származékos és egyéb ügyletek esetén, a partner nem teljesíti vagy nem tudja teljesíteni az ügylet során a kötelezettségeit.

Alap megszűnésének kockázata

A nyilvános nyílt végű befektetési alapot az alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot.

Fenntarthatósági kockázat

A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások.

Főbb káros hatások (‘Principal Adverse Impact – PAI’) Az Alapkezelő meghatározta azokat a fenntarthatósági szempontból a befektetési döntések azon hatásait, amelyek negatív következményekkel járnak a fenntarthatósági tényezőkre nézve. A főbb káros hatások (ún. ‘Principal Adverse Impact – PAI’), melyeket figyelembe vesz befektetési döntései során a következők:

 Éghajlatváltozás elleni küzdelem

Az Xxxxxxxxxx az általa kezelt portfóliókba kerülő értékpapírok kiválasztása során figyelembe veszi, hogy az értékpapír kibocsátója foglalkozik-e tevékenysége során az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásával; méri-e a károsanyag kibocsátást, rendelkezik-e ennek csökkentésére vonatkozó tervvel, illetve ezen célok megfelelnek-e a Párizsi Klímaegyezményben foglalt kritériumoknak.

 Biodiverzitás – biológiai sokszínűség megőrzése

Az Alapkezelő az értékpapírok kiválasztása során azt is vizsgálja, hogy a kibocsátó foglalkozik- e környezetvédelemmel, azaz rendelkezik-e olyan belső politikával, melyben meghatározza a biodiverzitás védelme érdekében tett lépéseket, valamint transzparens jelentéseket szolgáltat a társaság biodiverzitásra gyakorolt hatásairól. Az Alapkezelő különös figyelmet fordít a következő, biodiverzitás megőrzését célzó szempontokra:

o felelős vízfelhasználás és hulladékképzés, melyek csökkentésére vonatkozóan a társaság rendelkezik célkitűzésekkel

o felelős bányászat és energiagazdálkodás: A bányászati és energiagazdálkodási tevékenységgel érintett terület természeti erőforrásainak (különösen ásványkincseinek és energetikai forrásainak) kitermelésével, szállításával és felhasználásával kapcsolatosan figyel a tevékenységben érintett dolgozók egészségére, a biodiverzitást hátrányosan érintő hatások elkerülésére és az ökoszisztéma helyreállítására a tevékenységek befejeztével.

o felelős erdőgazdálkodás: Erdőgazdálkodásban érintett kibocsátók esetén fontos szempont az erdőírtás megakadályozása, a terhelt területek újra erdősítése, valamint a szakmai felügyelet által meghatározott sztenderdeknek történő megfelelés (pl: nyomon követhető beszerzési lánc biztosítása a beszállító feltüntetésével).

o felelős mezőgazdaság: A mezőgazdaságban érintett kibocsátó számára fontos szempont kell, hogy legyen a felelős és fenntartható mezőgazdaság alapelveinek szem előtt tartása, mely során törekednie kell arra, hogy a mezőgazdasági rendszerek hosszútávú értékét megtartsa oly módon, hogy azok erőforrás-hatékonyan, gazdaságilag versenyképesen, a környezetet óvva (például felelős irtószerhasználattal) tudjon működni.

o felelős halászat: A halászatban érintett társaságok esetén fontos, hogy megfeleljenek a Tengergazdálkodási Tanács irányelveinek, ezáltal bizonyítva, hogy tisztában vannak a halászati erőforrások fenntarthatóságának szükségességével.

 Emberi jogok tiszteletben tartása

Az Alapkezelő befektetési döntései során azt is mérlegeli, hogy a kibocsátó mind termelési, mint értékesítési tevékenysége során alapvető kritériumként tekint-e az emberi jogok tiszteletben tartására, megfelel-e többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltaknak és az üzleti és emberi jogokra valamint az őslakos népek jogaira vonatkozó ENSZ-alapelveknek. A kibocsátó számára kiemelt szempont kell, hogy legyen továbbá a gyermeki jogok tiszteletben tartása és védelme.

 Munkajogok betartása

A kibocsátó tiszteletben tartja és alkalmazza a nemzetközileg elismert munkajogi sztenderdeket, és annak szellemében jár el.

 Egészségmegőrzés és általános jólét támogatása

Az Xxxxxxxxxx fontosnak tartja, hogy a kibocsátó támogassa a dolgozók egészségmegőrzését, az oktatás és egészségügy fejlesztését.

 Vállalatirányítás (Corporate Governance)

Az Alapkezelő az értékpapírkiválasztás során megvizsgálja, hogy a kibocsátó megfelelő szabályozással rendelkezik a korrupció lehetőségének kizárására, jelentéseinek közzététele során transzparensen jár-e el, illetve, hogy alkalmaz-e az ESG keretrendszerhez köthető mérőszámokat a vezetői javadalmazás megállapítása során.

A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása)

Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. A jelen Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap esetében az ESG szempontoknak - a befektetési politikában foglalt módon történő - figyelembevétele tompíthatja a fenntarthatósági kockázatok hatását a hozamok érzékenységére más hasonló befektetési univerzumot (feltörekvő országok) megcélzó alapokhoz képest.

Az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája rögzíti az Alapkezelő elkötelezettségét a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének fontosságában. Az Alapkezelő felelős befektetési filozófiája alapján hisz abban, hogy ezen szempontok figyelembe vétele hosszú távon pozitívan hozzájárulhat a befektetések hozamához, azaz értéket lehet teremteni a befektetők számára a fenntartható módon növekedést biztosító vállalatok felülsúlyozásával, valamint az ESG szempontok mentén gyengén teljesítő befektetések alul súlyozásával. Rövidtávon, a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezése ugyanakkor többletköltséggel járhat a befektetéssel érintett társaságoknál, melynek rövid távú hozamra gyakorolt hatása negatív is lehet. Egy gazdasági cikluson belül lehetnek olyan szakaszok melyekben a fenntarthatósági szempontokat előmozdító befektetések – adott iparági adottságuknál fogva – alul teljesítenek.

Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, illetve egy adott pénzügyi termék esetében dinamikusan változhat. Ezeket a kockázatokat az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja.

26.1. Az Alap likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek.

Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Xxxxxxxx szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják.

A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:

 az Alapkezelő azonosító adatai

 a Befektető azonosító adatai

 a megbízás befogadásának napja és ideje

 a megbízás teljesítésének napja

 az Alap azonosító adatai

 a befektetett/visszaváltott összeg

 a forgalmazási jutalék értéke

V. Az eszközök értékelése

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

Az Alap nettó eszközértékének számítása és közzététele a Kbftv. 62.§ és 124. § - 126. §-a alapján történik.

Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra befektetési jegy sorozatonként meg kell állapítani és az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni.

Az Alap nettó eszközértékének számítása az adott Alap portfóliójában lévő értékpapírok piaci árfolyamának, valamint a likvid eszközök értékének és az Alapot terhelő költségeknek és kötelezettségeknek figyelembevételével történik.

A nettó eszközérték számításokat a Letétkezelő végzi minden forgalmazási napra. A Letétkezelő elvégzi az eszközök és kötelezettségek értékelését, és meghatározza az Alap összesített és az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap kezelési szabályzatának megfelelően. A tárgynapra (T nap) vonatkozó nettó eszközérték kiszámítása és közzététele a tárgynapot

(T nap) követő forgalmazási napon (T+1 nap) történik. A számítás során a Letétkezelő a tárgynapi (T nap) illetve a lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk felhasználásával végzi el az értékelést.

A Letétkezelő a tárgynapra (T nap) vonatkozóan az Alap egy darab Befektetési jegyére jutó nettó eszközértéket úgy határozza meg, hogy az Alap - a tárgynapi (T nap) Befektetési jegy forgalomba hozatala nélkül számított – tárgynapi (T nap) nettó eszközértékét elosztja a tárgynapot megelőző forgalmazási napon (T-1 nap) forgalomban lévő Befektetési jegyek darabszámával és az így kapott értéket 6 tizedes jegyre kerekíti, a kerekítés általános szabályai szerint. a Letétkezelő a nettó eszközérték számítása során minden hosszabb időszakra vonatkozó, az Alapot terhelő előre látható költséget időarányosan, naponta számít fel és fokozatosan terhel az Alapra. Az előre nem tervezhető költségek az esedékességük időpontjában kerülnek az Alapra terhelésre. Az Alapkezelő a honlapján minden forgalmazási napra közzéteszi befektetési jegy sorozatonként az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alap nyilvántartásba vételét követő első forgalmazási nap kezdetével. Az Alapkezelő az Alap Nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a forgalmazási helyeken a Befektetők részére hozzáférhetővé teszi.

Az Alap Nettó eszközérték számításának menete

+	Pénzeszközök értéke (folyószámla, bankbetét)
+	Pénz és tőkepiaci instrumentumok piaci értéke
+	Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos követelések összege
-	Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos kötelezettségek összege
+	Egyéb követelések (osztalék, devizaváltás stb.)
-	Egyéb kötelezettségek (elhatárolt díjak, devizaváltás, bizományosi díjak stb.)
-	Fix költségek (könnyvizsgálói díj, hirdetési díj)
=	Bruttó Eszközérték
-	Változó költségek az Eszközértékre vetítve (alapkezelési díj, letétkezelési díj, vezető forgalmazói díj)
-	Változó költségek a T-1 napi Nettó Eszközértékre vetítve (éves Felügyeleti díj)
-	Pozitív sikerdíj összege
=	Forgalmazás előtti Eszközérték
+ / -	T napi forgalmazások összege
=	Nettó Eszközérték

Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában

érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. Amennyiben az Alap nettó eszközértékének megállapítása a fenti hibahatárt meghaladóan tévesen történik és ebből az ügyfelet vagy az Alapot kár éri, úgy kompenzálásban részesülnek, kivéve, ha a kár összege nem éri el ügyfelenként az 1.000;- Ft-ot. A kompenzáció semmilyen esetben sem terheli az Alapot, azt az Alapkezelő vagy a Letétkezelő viseli – megállapodásuk arányában.

Xxxxx nettó eszközérték esetén a Befektetési alap javított nettó eszközértékét és a javított egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alapkezelő (xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték közzétételének időpontjában

28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §- nak megfelelően alkalmazott módszereket

A portfólió elemeinek értékelését a Letétkezelő végzi, a következő szabályok alapján:

1. Az adott Alap pénzforgalmi számlája: a számlá(ko)n lévő eszközök megszolgált, de el nem számolt, időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya kerül beszámításra.

2. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét összegének a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya.

3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) Az aukció útján először forgalomba hozott, egy évnél rövidebb lejáratú magyar állampapírokat – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – a kibocsátásukig a beszerzési áron kell értékelni.

b) A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, forintban denominált magyar állampapírok – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által a tárgynapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával kalkulált jelenértéken, illetve a tárgynapra számított nettó árfolyam és a tárgynapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni.

c) Minden egyéb magyar állampapírt az ÁKK által a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) dátummal publikált középárfolyam (bid-ask átlag) felhasználásával kell értékelni. Az ÁKK által közzétett, a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) vételi és eladási árfolyamok átlagából visszaszámolt hozamot kell tekinteni az értékelés alapjának, ezen hozammal kell kiszámítani a tárgynapra vonatkozó nettó és bruttó árfolyamokat.

Ennek hiányában a d) pontban leírtak irányadók.

d) Egyéb diszkont értékpapírokat az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyam alapján számított hozamokkal kalkulált jelenértéken kell értékelni. Egyéb kamatozó értékpapírok esetén az értékelésnél a tárgynapig felhalmozott kamattal kell a következő nettó árfolyamok közül a legfrissebbet figyelembe venni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is publikált ezek közül ugyanarra a napra, úgy az adatszolgáltató kiválasztását az Alapkezelővel egyeztetni kell. Kétoldali árjegyzés esetén középárfolyam (bid-ask átlag) alkalmazandó. Ha a kétoldali árjegyzés egyik oldala adott napra hiányzik, akkor arra a napra nem számítható középárfolyam. Ezesetben a legutolsó kalkulálható középárfolyam alkalmazandó.

Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek vagy médiumok honlapja, tőzsdei árjegyzés, felügyeleti közzétételek, nemzeti bankok hivatalos honlapja, ÁKK honlapja) által közölt, a tárgynapra vonatkozó (ennek hiányában azt megelőző legutolsó) árfolyam, beleértve ezeken az adatszolgáltatókon vagy az általuk közölt árjegyzői rendszerekben szereplő árakat. Az árfolyamok felhasználásánál az árjegyzés értéknapja és a tárgynap közti eltérést figyelembe kell venni, ezért az értékelés alapja az árjegyzés szerinti árfolyamból számított hozam, a tárgynapnak megfelelő árfolyamokat pedig ezen hozam felhasználásával kell kiszámítani az értéknapok figyelembe vételével.

Amennyiben adott értékpapírra semmilyen ár nem érhető el, vagy a fenti sorrend alapján meghatározott ár az Alapkezelő véleménye szerint nem megfelelően tükrözi az adott eszköz elfogadhatóan közelítő értékét, akkor javaslatot tesz a Letétkezelő felé a valós érték meghatározására vonatkozóan. Az Alapkezelő javaslatának az adott eszközzel kapcsolatban nyilvánosan elérhető vagy egyéb, megfelelően dokumentált információkon kell alapulnia. Az Alapkezelő legjobb becslését a Letétkezelő saját belátása szerint használja fel az értékelési eljárás során. Az ilyen módon becsült érték legfeljebb 30 napig használható fel értékelésre, 30 nap elteltével az Alapkezelő javaslatát figyelembe véve a Letétkezelő újra értékeli az eszközt.

4. Részvények:

Részvényeket az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyamon kell értékelni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is elérhető ezek közül ugyanarra a napra, úgy az alábbi sorrendet is figyelembe kell venni. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre nem született még tőzsdei kötés, a részvény beszerzési értéken kerül értékelésre.

i. Az értékpapír jellemző tőzsdéjének értékelésnapi tőzsdei záróárfolyama.

ii. Az értékpapír másodrendű tőzsdéjének vagy egyéb szabályozott piacnak az értékelésnapi záróárfolyama.

iii. Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek vagy médiumok honlapja) által közölt az értékelést megelőző legutolsó, a Letétkezelő által is elérhető középárfolyama.

iv. Befektetési vállalkozók árjegyzéseinek középárfolyama.

v. Az Alap adott értékpapír esetén alkalmazott utolsó üzletkötésének árfolyama.

5. Befektetési jegyek:

a) A nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.

b) A zártvégű befektetési alap befektetési jegye esetében,

 ha az elmúlt 5 kereskedési napon belül volt tőzsdei árjegyzés, akkor az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni;

 ennek hiányában az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközértéket kell figyelembe venni.

6. Külföldi befektetések értékelése:

Az alap értékelési devizájától (alapdeviza, amelyben az alap nettó eszközérték számítása készül) eltérő devizában denominált eszközök devizában kifejezett értékét a tárgynapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott hivatalos középárfolyam felhasználásával kell az alap értékelési devizájára átszámítani. Az alap értékelési devizájára történő átszámítás minden esetben a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamain, illetve az azokból képzett keresztárfolyamokon történik.

7. Óvadéki repó és fordított repó ügyletek:

a) Repó ügylet értéke az óvadékul szolgáló értékpapír megfelelő értékelési szabályok szerint meghatározott piaci értéke, valamint az ügylet árkülönbözetének értékelési napra számított időarányos (lineáris) része.

b) Fordított repó ügyletek esetén az ügyletet két részre bontva kell értékelni. A mögöttes értékpapírt az általános, az értékpapírnak megfelelő értékelési szabályok szerint meghatározott piaci értéken kell értékelni. Az ügyletből fakadó – eladási ár feletti – fizetési kötelezettséget pedig időarányosan, lineáris módszerrel kell az adott Alapra terhelni.

8. Amennyiben az alap nettó eszközértékének 10%-át meghaladó jegyzési vagy visszaváltási megbízásra kerül sor T forgalmazási napon, akkor a Letétkezelő az Alapkezelő kérésére dönthet úgy, hogy

 a T napi értékelés során a T napi tranzakciókban érintett eszközöket az alap által kötött tranzakciós átlagárakon vegye figyelembe, vagy

 eltér a fentiekben meghatározott értékelési elvektől olyan értékpapírok esetén, melyek likviditása vagy egyéb markánsan befolyásoló körülmény következtében jelentősen torz érték kerülne megállapításra.

Ennek célja, hogy az alap méretéhez viszonyított jelentős pénzáramlás miatt szükségessé vált tranzakciók átlagárai és ugyanezen eszközök záró árai közötti különbség, illetve egy előre nem látható körülmény miatt torzan értékelt instrumentum ne érinthesse hátrányosan az alap befektetőit.

9. A nehezen értékelhető eszközök értékelésére vonatkozóan az Alapkezelő Értékelési politikája fogalmaz meg iránymutatást. Az Értékelési politika tartalmazza azokat a módszereket, amelyeket az Alapkezelő alkalmaz az egyedi értékek felülvizsgálatára. A felülvizsgálati folyamat kiterjedhet a modellalapú árképzésre is. Ezen eszközök egyedi értékelési módszerére vagy értékére az Alapkezelő tehet javaslatot a Letétkezelőnek, aki ezt saját belátása szerint használja fel az értékelési eljárás során.

29. A származtatott ügyletek értékelése

1. Opciós ügyletek:

A szabványosított tőzsdei opciók értékelése az utolsó tőzsdei záróáron történik. Ha 30 napnál nem régebbi tőzsdei záróár nem áll rendelkezésre, akkor az opció belső értékét és időértékét is figyelembe vevő módszerrel kell kiszámítani. Ennek hiányában, illetve nem tőzsdei ügyletek esetében, az opciót kizárólag a belső értéken kell értékelni, azaz az opció értéke ebben az esetben az opciós kötés kötési árfolyamának és az opciós ügylet alapjául szolgáló termék utolsó záró árának különbözete vagy nulla közül a nagyobb érték.

2. Tőzsdei határidős ügyletek:

A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett tárgynapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni.

3. Tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek:

A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra vonatkozó devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamokon kell értékelni. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak.

4. Kamatlábderivatívok (interest rate swap):

IRS ügylet értékeléséhez az Alapkezelő az ügylet fix és változó kamatozású lábait egyenként kiszámítja a piaci swapgörbéből számított diszkontfaktorok alkalmazásával.

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

Nem alkalmazandó.

32. Hozamfizetési napok

Nem alkalmazandó.

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Az Alap a tőkenövekmény terhére hozamot nem fizet, a teljes tőkenövekmény újra befektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A Befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban álló Befektetési jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként, mint árfolyamnyereséget realizálhatják.

VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

Nem alkalmazandó.

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

Nem alkalmazandó.

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

VIII. Díjak és költségek

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alapkezelő az Alap eszközeinek kezeléséért éves alapkezelési díjat számít fel, amelynek nagysága az Alap sorozatainak tárgynapi eszközértékének arányában az alábbi:

Sorozat	Alapkezelési díj értéke
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (A sorozat, HUF)	2,25%
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (B sorozat, EUR)	2,25%
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (I sorozat, HUF)	0,8%
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (R sorozat, HUF)	0,6%
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (P sorozat, PLN)	2,25%
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (Pi sorozat, PLN)	0,8%
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (C sorozat, CZK)	2,25%
Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap (U sorozat, USD)	2,25%

Jelen kezelési szabályzatban meghatározott díj mértékétől az Alapkezelő a Befektetők számára kedvezőbb irányba eltérhet. A díj mértéke az adott napi (T nap) - a Kezelési Szabályzat 27. pontjában, nettó eszközérték számítási táblázatában meghatározott módon számított - Eszközértékre van vetítve. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el. Az alapkezelési díj egy részét az értékesítési tevékenységért fenntartási jutalék címen fizeti ki az alap, de ez összességében nem növeli az alapkezelési díj összegét.

Sikerdíj

Az Alapkezelő a referenciaindex-modell szerint kalkulált sikerdíjat terhel az Alapra, melynek során minden forgalmazási napon kiszámolja az Alap befektetési jegy sorozatainak napi sikerdíját, ami a befektetési jegy sorozat napi hozamának a benchmark napi hozamától való eltérésének 20%-a. A napi sikerdíj pozitív és negatív szám is lehet, függően attól, hogy a referencia indexhez képest az adott sorozat jobban vagy rosszabbul teljesített a számítás napján. A napi sikerdíjak összegzésre kerülnek az év első napjától, vagy ha az alap később indult, akkor az indulástól. Ha az így kialakult összeg (továbbiakban sikerdíj puffer vagy puffer) pozitív, akkor elhatárolásra kerül az Alapból, viszont ha ez az összeg nullánál kisebb, akkor nem kerül kimutatásra az eszközértékelésben. Az elszámolási gyakoriság 1 év, az elhatárolt sikerdíjak kifizetésére az év utolsó forgalmazási (vagy az alap megszűnésének) napjára vonatkozóan kerül sor, amennyiben a lent kiszámított sikerdíj (R) ezen a napon pozitív szám.

Az Alap új sikerdíj-modelljének alkalmazásának időpontja 2022. január 1. napja.

Az új számítási módszer lényege, hogy sikerdíj csak akkor számolható el az alapra, amennyiben a legutóbbi sikerdíj kifizetés óta, de legfeljebb az elmúlt 5 évben, az alap relatív teljesítménye pozitív, azaz az alap nettó hozama magasabb, mint a referencia index hozam a fenti időszakban. A módszer alkalmazása során a napi sikerdíjak csak akkor kerülnek összegzésre, ha az aktuális, T napi unitár (befektetési jegy sorozatának árfolyama) nagyobb, mint az utolsó sikerdíj fizetéskori unitár és a benchmark hozamának szorzata (Psk). Amennyiben a T napi unitár a T napon érvényes Psk értéke alatt van, a napi sikerdíjakat, azaz a puffert nem tároljuk.

Az Alap negatív abszolút hozam esetén is fizet sikerdíjat az Alapkezelő számára, amennyiben a lenti, referencia index felülteljesítésre, azaz a pozitív relatív hozamra vonatkozó feltételek teljesülnek.

A sikerdíj célja, hogy az Alapkezelő anyagilag is érdekelté váljon a többletteljesítmény elérésében oly módon, hogy a referencia index feletti, költségek levonása utáni hozamon a befektető és az alapkezelő

xxxxxxxx, ám a hozam nagyobb részben a befektetőt illeti. Ennek eredménye, hogy többletteljesítmény esetén a befektetők hozama a sikerdíj mértékével csökken, azaz a referenciaindex fölött elért nettó hozam 80%-át kapják meg. 2022. január 1-től, nem elég egy évben az index felett teljesítenie az alapnak, hanem a korábbi évek esetleges rossz teljesítményét vissza kell termelnie és csak ezt követően számolható fel sikerdíj, ami a befektetők számára kedvezőbb változás a sikerdíj számításban.

Az Alapkezelőt illető sikerdíj az év végén:

𝒏

𝑹𝒏 = Σ 𝒓𝒕

𝒕=𝟏

n

ℎ𝑎 Σ 𝑟t > 0 é𝑠 2022.01.01 − 𝑡ő𝑙 𝑃t ≥ 𝑃skt

t=1

n

2022.01.01 − 𝑡ő𝑙 ℎ𝑎 𝑃t < 𝑃skt 𝑎𝑘𝑘𝑜𝑟 Σ 𝑟t = 0

t=1

n

𝑹𝒏 = 𝟎 ℎ𝑎 Σ 𝑟t ≤ 0

t=1

𝑃skt

= 𝑃skt—1

𝐵t

𝑥

𝐵t–1

𝑟t = 0,2 × (

𝑃t

𝐵t

−

) × 𝑉t–1

𝑃t–1 𝐵t–1

ahol a jelölések a következőek:

Rn az n-dik napra vonatkozó alapkezelői sikerdíj

n az adott naptári év forgalmazási napjainak száma

t annak a forgalmazási napnak a sorszáma az adott évben, amelyre a számítást végezzük

rt a t. forgalmazási napon kiszámolt sikerdíj

Pt - 1 a sikerdíj levonása, illetve elhatárolása után számított egy jegyre jutó nettó eszközérték az előző forgalmazási napon (t = 1 esetén az előző év utolsó forgalmazási napján)

Bt - 1 a benchmark értéke az adott sorozat devizanemében számolva az előző forgalmazási napon (t = 1 esetén az előző év utolsó forgalmazási napján)

Pt a t-1. napig felhalmozott sikerdíjjal (Rt - 1) csökkentett (amennyiben Rt - 1 pozitív), a t. napi sikerdíj levonása, illetve elhatárolása előtt számított egy jegyre jutó nettó eszközérték a t. forgalmazási napon

Bt a benchmark értéke az adott sorozat devizanemében számolva a t. forgalmazási napon

Vt -1 az adott sorozat t-1 napi nettó eszközértéke

Ps Az utolsó sikerdíj fizetéskori unitárat az alábbi módon határozzuk meg:

Amennyiben 5 éven belül az alap fizetett sikerdíjat, akkor az utolsó sikerdíj fizetéskori befektetési alap árfolyam (továbbiakban unitár) a Ps.

Amennyiben nem volt 5 éven belül sikerdíjfizetés és az alap (vagy sorozat) indulása 5 éven belüli, akkor az induláskori unitár a Ps.

Amennyiben az alap 5 évnél régebben indult és nem volt sikerdíjfizetés az elmúlt 5 évben, akkor a Ps értéke a 5 évvel korábbi év utolsó forgalmazási napján érvényes unitára.

Példa a Ps árfolyam értékére:

2022.04.18 napján a Ps értéke:

o Amennyiben volt sikerdíj kifizetés 2019.12.31-én, ekkor a Ps a 2019.12.31-i unitár.

o Amennyiben az alap 2018.02.03-án indult, és nem fizetett azóta sikerdíjat, ekkor a Ps a 2018.02.03-i unitár.

o Amennyiben az alap régebben indult mint 2017.04.18 és nem fizetett sikerdíjat 2017.04.18 és 2022.04.18 között, ekkor a Ps a 2017. évének záró árfolyama (2017.12.29-i unitár).

𝑃skt A benchmark hozammal korrigált sikerdíj fizetéskori unitár t napi értéke. A sikerdíj fizetéskori unitár minden nap felszorzásra kerül az adott napi benchmark hozammal.

Év	Előző évi záró unitár	Adott évi hozam	Referencia- index hozama *	Év végi unitár	Relatív hozam	Psk év végén	Fizethető sikerdíj?
2001	1	7%	2%	1,07	5%	1,020	igen
2002	1,07	2%	2%	1,091	0%	1,091	nem
2003	1,091	-3%	2%	1,059	-5%	1,113	nem
2004	1,059	5%	2%	1,112	3%	1,135	nem
2005	1,112	4%	2%	1,156	2%	1,158	nem
2006	1,156	7%	2%	1,237	5%	1,181	igen
2007	1,237	6%	2%	1,311	4%	1,262	igen
2008	1,311	-8%	2%	1,206	-10%	1,337	nem
2009	1,206	4%	2%	1,255	2%	1,364	nem
2010	1,255	4%	2%	1,305	2%	1,391	nem
2011	1,305	4%	2%	1,357	2%	1,419	nem
2012	1,357	2%	2%	1,384	0%	1,448	nem
2013	1,384	4%	2%	1,439	2%	1,332	igen
2014	1,439	-3%	2%	1,396	-5%	1,468	nem
2015	1,396	-2%	2%	1,368	-4%	1,498	nem
2016	1,368	2%	2%	1,396	0%	1,528	nem
2017	1,396	3%	2%	1,438	1%	1,558	nem
2018	1,438	3%	2%	1,481	1%	1,589	nem
2019	1,481	3%	2%	1,525	1%	1,542	nem
2020	1,525	5%	2%	1,601	3%	1,511	igen

Példa a sikerdíjszámításra:

**

***

****

*****

2021 1,601 -1% -4% 1,585 3% 1,537 igen

******

* A bemutató számítás egyszerűsítése miatt a referencia index hozamát a 2021. év kivételével minden évben 2%-nak feltételeztük a példában, de a valóságban ez jellemzően minden évben más értéket vesz fel.

** A 2008. év alulteljesítését (-10%) a következő 5 évben (2012. év végéig) kell figyelembe vennie az alapkezelőnek. Így, bár az alulteljesítést nem kompenzálta 2008-2012 között, azt nem kell figyelembe venni 2013-ban, mivel ebben az évben már csak a 2009-2013-as periódus teljesítménye számít, ami pozitív, így a 2013-ban elért sikerdíj kifizethető.

*** Az Alapnak a referencia időszakon belül (jelen esetben 2013. év végétől) kétszer volt negatív a teljesítménye, azonban ezeket kompenzáló pozitív hozamokat nem tudott elérni, ezért sikerdíj kifizetésére nem vált jogosulttá.

**** 2019-ben már nem kell figyelembe venni a 2014-es negatív teljesítményt, mivel legfeljebb 5 évre tekintünk vissza, azonban a referencia időszakon belül a 2015-ös negatív teljesítményt nem kompenzálta az alap, ezért sikerdíj kifizetésére továbbra sem vált jogosulttá.

***** 2020-ban már nem kell figyelembe venni a 2015-ös negatív teljesítményt, mivel legfeljebb 5 évre tekintünk vissza. Így viszont az Alap visszatekintő hozama pozitív, vagyis fizethető sikerdíj.

1,7

6%

1,6

4%

2%

1,5

0%

1,4

-2%

1,3

-4%

-6%

1,2

-8%

1,1

-10%

1

-12%

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Év végi unitár

Psk év végén

Pozitív relatív hozam Negatív relatív hozam

Unitár

****** Az alap 2021-ben negatív teljesítményt ért el, azonban ez magasabb volt, mint a referencia index teljesítménye, azaz a relatív hozam pozitív volt ebben az évben, így a sikerdíj kifizethető.

Sikerdíj abban az esetben fizethető az alapkezelő számára, ha az éves relatív hozam pozitív (zöld pontok) ÉS az év végi unitár a Psk felett van (kék grafikon a szürke felett helyezkedik el). Ezek a nyíllal jelölt évek.

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alappal kapcsolatos letétkezelői tevékenységek elvégzése céljából a Letétkezelő letétkezelési díjat számít fel, amely az Alap értékpapírszámláinak őrzési és számlavezetési díjait foglalja magába. A letétkezelési díj mértéke függ az Alap által tartott értékpapírok forgalmazási helyétől. Az Alap nettó eszközértékében naponta átalánydíj kerül elhatárolásra, az Alapra terhelendő tényleges költségeket a Letétkezelő havonta számlázza ki az Alap hó végi elszámolt pozíciói alapján. Az átalánydíj az előző napi (T-1 nap) eszközértékre van vetítve, a mértéke éves szinten 0,09%. A Letétkezelő által továbbhárított díjak és költségek mértéke előre nem kalkulálható, megfizetésük a letétkezelési díjjal egyidejűleg esedékes. Az átalány módosítása bármikor kezdeményezhető annak érdekében, hogy a tényleges díjakhoz legközelebb eső állapotot lehessen kimutatni napi szinten az eszközértékelésben.

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alap forgalmazásához kapcsolódó vezető forgalmazói tevékenységre az Alap vezető forgalmazói díjat fizet az Alapkezelő részére, aki a forgalmazási tevékenységet koordinálja, az Alap forgalmazását összesíti, illetve a forgalmazáshoz kapcsolódó értékpapír- és pénzmozgások elszámolást végzi. Ezért a tevékenységért az Alap az adott napi (T nap) eszközértékének éves 0,05%-át fizetik ki.

Az Alappal kapcsolatos könyvvizsgálati tevékenységek elvégzése céljából a Könyvvizsgáló könyvvizsgálati díjat számít fel. A díj mértéke évente kerül meghatározásra, az éves díj mértéke függ a felelősség mértékétől, a szükséges szakmai tudástól, a munkára fordított időtől. A könyvvizsgálati díjat az Alap a könyvvizsgálati szerződésben meghatározott összegben és időpontokban, számla ellenében fizeti meg. Az Alap könyvvizsgálati díjának maximuma az Alap előző napi (T-1 nap) eszközértékének éves 0,05%-a.

A Felügyelet a hatályos jogszabályok szerint éves felügyeleti díjat számít fel, amelyet szintén az Alap visel. Éves mértéke a kezelési szabályzat hatálybalépésének időpontjában az Alap éves átlagos nettó eszközérténének 0,35 ezreléke.

A mindenkori elszámolóházi, al-letétkezelői őrzési, tranzakciós és egyéb díjak, magyar értékpapírok esetén a KELER Központi Értéktár Zrt., külföldi értékpapír esetén a Letétkezelő al-letétkezelői és számlavezetői által feszámított díjak továbbterhelésre kerülnek az Alapra. Ezen díjak nagysága függ az Alap által kötött ügyletek típusától, számától, az egyes ügyletek értékétől, elszámolásuk módjától.

37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket

Az Alapkezelő az Alapra hárítja továbbá az Alap ügyletei során felmerült egyéb közvetlen költségeket – ha és amennyiben azokat az Alap nem közvetlenül rendezi a szolgáltatást nyújtóval –, így különösen a befektetési szolgáltatói díjakat, a banki költségeket, elszámolási költségeket, az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségeket, továbbá a közzététellel és a már meglévő és potenciális Befektetők tájékoztatásával kapcsolatosan felmerülő marketing és egyéb költségeket, illetve az Alap működésével kapcsolatos egyéb, idesorolandó közvetlen költségeket. Az Alapot terhelő egyéb díjak legmagasabb összege egy üzleti évre vonatkozólag 2.000.000, Ft.

Az Alapkezelő a referenciaindex (benchmark) használatára az MSCI szolgáltatóval szerződést kötött, a referenciaindex használatának díját tovább hárítja az Alapra. A díjterhelés maximális mértéke negyedévente 2500 USD-nak megfelelő forintösszeg negyedév végi MNB árfolyamon számolva.

A Befektetőket a befektetési jegyek vétele, tartása, illetve visszaváltása következtében egyéb díjak és költségek terhelik:

 A Befektető által választott Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során ezen Forgalmazó díjszabályzata által megállapított forgalmazási jutalékokat számít fel. A forgalmazási jutalék mértéke a megbízás összegének maximum 5%-a.

 A Befektető által választott pénzintézet a befektetési jegyekkel kapcsolatos szolgáltatásokra különböző díjakat, jutalékokat számíthat fel, például értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos díjak és jutalékok, értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj, stb. Ezen díjak az adott pénzintézet díjszabályzata által meghatározottak, az Alapkezelő erre vonatkozó információval nem rendelkezik.

A 14/2015 (V.13.) MNB rendelet rendelkezéseiből esetlegesen felmerülő díjakat az Alapkezelő nem hárítja tovább az Alapra vagy azok befektetőire.

38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke

Befektetőink tudomására hozzuk, hogy az Alap eszközeinek több mint 20 százalékát más befektetési alapokba, kollektív befektetési formákba is fektetheti. Az Alap csak olyan befektetési formákba fektet, ahol a költséghányad 2.5% alatt marad, de mindig törekszik rá, hogy az átlagos díjterhelés ne haladja meg az 1%-ot.

39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei

Nem alkalmazandó.

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő a nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget, a lehetőség szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan terhel az adott Alapra. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az éves működési költségek – a befektetési szolgáltatói díjak nélkül – ne haladják meg az adott Alap éves átlagos tőkéjének 2%-át. (A sikerdíj nem tekinthető működési költségnek.)

IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

41. A befektetési jegyek vétele

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízási szerződés megkötésével szerezhetik meg. A Befektetők megbízásának befogadási határidejére és a Befektető részéről a Forgalmazó felé a vételár rendelkezésre

bocsátásának szabályaira, mind a belföldi, mind a külföldi forgalmazás tekintetében a két fél közötti megállapodás irányadó. Az egyes Forgalmazók ügyfélfogadási időpontjai és üzletszabályai eltérőek lehetnek, erről a befektetők az adott Forgalmazónál tájékozódhatnak.

A Forgalmazó az Üzletszabályzatában vételi megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

A forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amely napon érvényes nettó-eszközérték és egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján az adott megbízás elszámolásra kerül, vagyis kiszámításra kerül, hogy az adott befektető hány darab befektetési jegyet kap a vételi megbízása teljesítésekor.

Az Alap minden magyarországi munkanapra megállapítja a nettó-eszközértéket, ettől csak a törvényben meghatározott esetekben és módon térhet el, vagyis a fenti kivételekkel minden magyarországi munkanap forgalmazási (forgalmazás-elszámolási) nap, mely napokra a befektetők vételi megbízást adhatnak.

A Befektetési Jegyekre vonatkozó vételi megbízások forgalmazási nap, vagyis forgalmazás-elszámolási nap (T nap) 16:00-ig T napi elszámolásúak, ezt követően beérkező megbízások már T+1 napi elszámolásúnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás- elszámolási napja T nap, azaz a T napra érvényes árfolyam alapján kerülnek elszámolásra, míg a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak.

Külföldi forgalmazás esetén is a fentiekben meghatározott forgalmazás-elszámolási napok irányadóak, azaz a fenti határidőnek megfelelően beérkezett megbízások kerülnek elszámolásra.

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A forgalmazás-teljesítési nap az a nap, amikor a befektető megbízásának értékpapír jóváírása megtörténik és az Alap számláján a vételi megbízás összege jóváírásra kerül. A vételi megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők:

Sorozat	Pénz teljesítése	Értékpapír teljesítése
A sorozat	T+2	T+2
B sorozat	T+2	T+2
I sorozat	T+2	T+2
R sorozat	T+2	T+2
P sorozat	T+2	T+2
Pi sorozat	T+2	T+2
C sorozat	T+2	T+2
U sorozat	T+2	T+2

Külföldi forgalmazás esetén, egy másik országban forgalmazott sorozat pénz teljesítése az utalási napok eltolódása miatt eltér a fenti táblázatban szereplő értéktől oly módon, hogy az Alap a jegyzési összeget a határon átmenő utalási többlet idővel, 1 nappal később kapja meg. Ily módon az utalás az Alap számlájára érkezés ideje már ilyen esetekben T+3 nap. Továbbá olyan külföldi munkaszüneti nap esetén, ami forgalmazási nap, a külföldi forgalmazás teljesítése a közbeeső külföldi munkaszüneti napok számával későbbre tolódhat.

42. A befektetési jegyek visszaváltása

42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízási szerződés megkötésével válthatják vissza. A Befektetők megbízásának befogadási határideje és a Befektető részéről a Forgalmazó felé a visszaváltandó befektetési jegyek rendelkezésre bocsátásának szabályai, mind a belföldi, mind a külföldi forgalmazás tekintetében a két fél közötti megállapodás irányadó. Az egyes Forgalmazók ügyfélfogadási időpontjai és üzletszabályzatai eltérőek lehetnek, erről a befektetők az adott Forgalmazónál tájékozódhatnak.

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

A forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amely napon érvényes nettó-eszközérték és egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján az adott megbízás elszámolásra kerül, vagyis kiszámításra kerül, hogy a Befektető mekkora összeget kap a visszaváltási megbízása teljesítésekor.

Az Alap minden magyarországi munkanapra megállapítja a nettó-eszközértéket, ettől csak a törvényben meghatározott esetekben és módon térhet el, vagyis a fenti kivételekkel minden magyarországi munkanap forgalmazási (forgalmazás-elszámolási) nap, mely napokra a Befektetők visszaváltási megbízást adhatnak. A Befektetési Jegyekre vonatkozó visszaváltási megbízások forgalmazási nap, vagyis forgalmazás-

elszámolási nap (T nap) 16:00-ig, 100 millió forintot elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap

12:00- ig T napi elszámolásúak, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi elszámolásúnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, azaz a T napra érvényes árfolyam alapján kerülnek elszámolásra, míg a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak.

Külföldi forgalmazás esetén is a fentiekben meghatározott forgalmazás-elszámolási napok irányadóak, azaz a fenti határidőnek megfelelően beérkezett megbízások kerülnek elszámolásra.

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A forgalmazás-teljesítési nap az a nap, amikor a befektető megbízásának pénzösszege jóváírása megtörténik és az Alap számláján a visszaváltott befektetési jegyek jóváírásra kerülnek. A visszaváltási megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők:

Sorozat	Pénz teljesítés	Értékpapír teljesítés
A sorozat	T+3	T+3
B sorozat	T+3	T+3
I sorozat	T+3	T+3
R sorozat	T+3	T+3
P sorozat	T+3	T+3
Pi sorozat	T+3	T+3
C sorozat	T+3	T+3
U sorozat	T+3	T+3

A Kbftv. 128. § (1) pontjában megfogalmazott lehetőség, azaz az illikviddé vált eszközök elkülönítésének lehetőségéről konkrét eszközök esetében dönt az Alapkezelő. A visszaváltani kívánt befektetési jegyek a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendők a visszaváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével. A visszaváltott Befektetési jegyek ellenértékének átvételekor a Forgalmazó érvényes üzletszabályzatában foglalt készpénzfelvételi díj, illetve átutalási díj a Befektetőt terheli.

Külföldi forgalmazás esetén, egy másik országban visszaváltott sorozat pénz teljesítése az utalási napok eltolódása miatt eltér a fenti táblázatban szereplő értéktől oly módon, hogy az Alap a visszaváltás összegét a fenti időpontban indítja a Forgalmazó részére, de a Forgalmazó a határon átmenő utalási többlet idővel, 1 nappal később kapja meg az összeget. Ily módon az utalás a Forgalmazó számlájára érkezés ideje már ilyen esetekben T+4 nap. Továbbá olyan külföldi munkaszüneti napok esetén, ami forgalmazási nap, a külföldi forgalmazás teljesítése a közbeeső külföldi munkaszüneti napok számával későbbre tolódhat.

43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

Az Alap folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető. A szünetelésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján tájékoztatja a Befektetőket.

Az Alap folyamatos forgalmazását az Alapkezelő, illetve a Felügyelet a Befektetők érdekében fel is függesztheti. A felfüggesztésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőket és a Felügyeletet.

Az Alapkezelő biztosítja a megadott megbízás visszavonásának lehetőségét a Kbftv. 108. § (4) pontja szerint, amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési nap, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik.

A folyamatos forgalmazás szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére a Kbftv. szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére vonatkozó szabályai rendelkeznek, így különösen a Kbftv. 76. § (2) bekezdés b) pontja, a 95.§ (2) bekezdése, a 108.§ (1) és (4) bekezdése, valamint a 113-116.§-ok.

43.1. A forgalmazási maximum mértéke

Nem alkalmazandó.

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

Nem alkalmazandó.

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

Egy darab Befektetési jegy vételi, illetve visszaváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.

44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

Az Alapkezelő minden T+1. forgalmazási-elszámolási napon köteles a Alap T. forgalmazási-elszámolási napra érvényes egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékét (forgalmazási árfolyamát) kiszámítani.

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási (vételi/visszaváltási) jutalékokat számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított forgalmazási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum díjat is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft; devizás sorozatok esetén a devizanemnek megfelelően 1300 CZK, 50 EUR, 215 PLN, illetve 65 USD.

Vételi jutalék

A vételi jutalék a befektetendő összeg százalékában maximum 5,00%.

Visszaváltási jutalék

A Forgalmazó a Befektetési jegyek visszaváltásakor visszaváltási jutalékot számíthat fel a visszaváltandó összeg százalékában, mely maximum 3,50%.

A Forgalmazó a vételi és a visszaváltási jutalékokat a Díj- és költségtáblázatukban meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.

Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a vételi megbízás időpontjától számított 10 forgalmazási napon belül (T+10) ad visszaváltási megbízást ugyanazon befektetési alap befektetési jegyeire, akkor a Forgalmazó a szokásos visszaváltási jutalékon felül 2% büntető jutalékot számít fel, amely jutalék az Alapot illeti. A büntetőjutalék megállapításához szükséges időintervallumot FIFO elv alapján kell figyelembe venni. Az R sorozat visszaváltása esetén a Forgalmazó nem számít fel büntető jutalékot.

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák

Nem alkalmazandó.

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák

Magyarország

Az Alap Befektetési jegy sorozatait az Alap passzportálását követően az Európai Unió tagországaiban is forgalmazzák.

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk Befektetési jegyek átváltása

A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a Befektetőnek lehetősége van arra, hogy meglévő Befektetési jegyét egy másik, azonos devizájú, az Alapkezelő által kezelt nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyére átváltsa. Átváltásra csak azon Forgalmazó esetében van lehetőség, amelynek Üzletszabályzata rendelkezik az ilyen típusú ügyletekről. Az átváltani kívánt befektetési jegyek transzferálása illetve zárolása a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendő az átváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével.

A Befektetési Jegyekre vonatkozó átváltási megbízások határideje T nap 16:00, 100 millió forintot elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap 12:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak. Az alapkezelő egyedi mérlegelési joga, hogy az egyes alapok likviditási helyzetétől függően a határidőket követően érkezett megbízásokat T

napi forgalmazás-elszámolási nappal elfogadja. A Forgalmazó Üzletszabályzatában a fenti határidőknél előbb is lezárhatják a T napi megbízások felvételének határidejét.

A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott átváltási megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti. Egy darab Befektetési jegy átváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.

A Forgalmazó az Üzletszabályzatában átváltási megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.

Az átváltási megbízás esetén a Befektető az átváltandó Befektetési jegyeket az átváltás céljául megjelölt Befektetési Jegyekre váltja át, pénzteljesítés nélkül. A Befektetési jegyek forgalmazás- teljesítési napját az átváltandó Befektetési jegyek visszaváltására érvényes forgalmazás-teljesítési nap határozza meg, amelyet az Aegon Felörekvő Piaci ESG Részvény Alap sorozataira az alábbi táblázat tartalmaz, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők.

Sorozat	Értékpapírok teljesítése
A sorozat	T+3
B sorozat	T+3
I sorozat	T+3
R sorozat	T+3
P sorozat	T+3
Pi sorozat	T+3
C sorozat	T+3
U sorozat	T+3

A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi átváltási jutalékot számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított átváltási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum értéket is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft; devizás sorozatok esetén a devizanemnek megfelelően 1300 CZK, 50 EUR, 215 PLN, illetve 65 USD.

Külföldi forgalmazás esetén az átváltás teljesítési napjai nem térnek el a táblázatban szereplő napoktól.

Átváltási jutalék

A Forgalmazó a Befektetési jegyek átváltásakor átváltási jutalékot számíthat fel az átváltandó összeg százalékában, maximum 3,50%-ot.

A Forgalmazó az átváltási jutalékot a Díj- és költségtáblázatában meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.

Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a vételi vagy átváltási megbízás időpontjától számított 10 forgalmazási napon belül (T+10) ad visszaváltási vagy átváltási megbízást ugyanazon befektetési alap befektetési jegyeire, akkor a Forgalmazó a szokásos visszaváltási, átváltási jutalékon felül 2% büntető jutalékot számít fel, amely jutalék az Alapot illeti. A büntetőjutalék megállapításához szükséges időintervallumot FIFO elv alapján kell figyelembe venni. Az R sorozat visszaváltása esetén a Forgalmazó nem számít fel büntető jutalékot.

X. A befektetési alapra vonatkozó további információ

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható

Az Alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Az Alap és a referenciaindex éves hozamát sorozatonként a 1. melléklet tartalmazza.

49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei

Nem alkalmazandó.

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira Az Alap megszűnésére, az Alap eszközeinek értékesítésére és a vagyon kifizetésére vonatkozó szabályokat a Kbftv. 75.-79.§ tartalmazzák.

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában az „értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról,valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet” előírásai alapján az alábbi információkat szolgáltatja:

Az alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása	Az Alap teljeshozam-csereügyleteket nem köt. Az Alap által alkalmazott értékpapír- finanszírozási ügyletek (repó és fordított repó ügyetek, valamint értékpapír kölcsönügyletek) általános ismertetése a Kezelési Szabályzat 14., 15. és 24. pontjában található. Ezen ügyletek megkötésének indoka a befektetési politikában foglaltaknak való megfelelés.
Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatandó összesített adatok
Az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok	Állampapírok; szabályozott piacra/tőzsdére bevezetett részvények
Az ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított maximális aránya	100%
Az egyes ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított várható aránya	0-100%

A szerződő felek kiválasztásának kritériumai (ideértve a jogi státust, a származási országot és a minimális hitelminősítést).	A szerződő felekre vonatkozó kritériumokat az Alapkezelő belső szabályzataiban rögzíti. A szerződő felek jellemzően EU vagy OECD országokban székhellyel rendelkező, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézetek és egyéb pénzügyi intézmények. Az Alapkezelő a befektetésre ajánlott hitelminősítésű szerződő felekkel magasabb összegben, míg a befektetésre nem ajánlott kategóriába tartozókkal alacsonyabb összegben köthet ügyletet.
Elfogadható biztosítékok: az elfogadható biztosítékok ismertetése, tekintettel az eszköztípusokra, kibocsátóra, lejáratra, likviditásra, valamint a biztosítékok diverzifikációjára vonatkozó és a korrelációs szabályokra.	Az elfogadható biztosítékokra vonatkozó kritériumokat az Alapkezelő belső szabályzataiban rögzíti. Az Alap által alkalmazott repó ügylet esetén a biztosíték jellemzően éven belüli lejáratú magyar állampapír, az ügylet futamideje jellemzően 1-3 nap. Az Alap által alkalmazott kölcsönügyletek ismertetése a Kezelési Szabályzat 15. pontjában található.
A biztosítékok értékelése: az alkalmazott biztosítékértékelési módszertan ismertetése és alkalmazásának indoklása, továbbá arra vonatkozó tájékoztatás, hogy sor kerül-e napi piaci értéken való értékelésre és napi változó letét alkalmazására.	A biztosítékok értékelés napi szinten zajlik az Alap kezelési szabályzatában részletezett értékelési módszertannak megfelelően. Napi változó letét alkalmazására a 15. pontban részletezettek alapján kerül sor.
Kockázatkezelés: az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez, a teljeshozam-csereügyletekhez és a biztosítékkezeléshez kapcsolódó kockázatok, például működési, likviditási, partner-, letétkezelési és jogi kockázat, valamint adott esetben a biztosíték újrafelhasználásából származó kockázat ismertetése.	A szerződő fél nemteljesítése esetén partnerkockázat merül fel, amelyet az Alapkezelő a belső szabályzataiban rögzített, hitelminősítéshez kötött partnerlimiteken keresztül korlátoz. A biztosítékok nyújtásával kapcsolatosan hitelkockázat és likviditási kockázat merül fel, melyeket a biztosítékok körének állampapírra történő szűkítésével korlátoz az Alapkezelő. A kapott biztosítékokat az Alap nem használja fel újra.
Xxxxx részletezése, hogy milyen módon történik az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez és teljeshozam-csereügyletekhez felhasznált	Az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése az alap letétkezelőjénél történik.

eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése (például az alap letétkezelőjénél).
A biztosíték újrafelhasználására vonatkozó esetleges (szabályozásból eredő vagy önként vállalt) korlátozások részletezése.	Nem alkalmazandó
Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és	Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből
teljeshozam-csereügyletekből származó hozam	származó bevételek (hozam, díj, kamat) és
megosztására vonatkozó stratégia: az értékpapír-	kiadások, költségek teljes egészében az alapnál
finanszírozási ügyletekkel és teljeshozam-	merülnek fel, azok nem kerülnek megosztásra
csereügyletekkel elért és a kollektív befektetési	harmadik féllel.
formához visszakerülő bevétel, valamint az
alapkezelőnél, illetve a harmadik feleknél (pl. a
kölcsönnyújtó ügynöknél) felmerülő költségek és
díjak leírása. A tájékoztatóban vagy a befektetők
számára nyújtott tájékoztatásban fel kell tüntetni
az alapkezelő és e felek közötti kapcsolat jellegét
is.

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Az Alapkezelő neve Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Letétkezelő neve: UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000

A Letétkezelő a Kbftv-ben, így különösen a 62-63§, 75§ (5), 79§ (3), 124-126§bekezdésben meghatározott feladatokat látja el.

A Letétkezelő szerződésben vállalt kötelezettségei az alábbiak:

a) gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és arról, hogy az Alap kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzése során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek;

b) biztosítja, hogy az Alap készpénzállománya az Alap nevére nyitott, a jogszabályokban meghatározott intézménnyel megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve;

c) ellátja a letétbe helyezett pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését

d) vezeti az Alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát;

e) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján minden egyéb eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök az Alap tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az Alap tulajdonát képezik;

f) végrehajtja az Alapkezelőnek az Alap pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az Alap kezelési szabályzatával;

g) elvégzi az eszközök és kötelezettségek értékelését, és meghatározza az Alap összesített és az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértékét;

h) ellenőrzi, hogy az Alap megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak;

i) ellenőrzi, hogy a kollektív befektetési értékpapírok értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és az Alap kezelési szabályzatával összhangban történik-e;

j) biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos piaci gyakorlatnak megfelelő határidőn belül az Alaphoz kerüljön;

k) ellenőrzi, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és az Alap szabályzatával összhangban használja- e fel.

54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Könyvvizsgáló neve: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000

A Könyvvizsgáló a Kbftv-ben, így különösen a 135.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el. A Könyvvizsgáló feladatai:

 az Alap éves jelentésében közölt számviteli információk felülvizsgálata;

 annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapot a törvényeknek megfelelően kezeli;

 a Kbftv.-ben meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről.

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

Nem alkalmazandó.

56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

Forgalmazó neve: CIB Bank Zrt.

Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Concorde Értékpapír Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Equilor Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: ERSTE Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: OTP Bank Nyrt.

Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Raiffeisen Bank Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-00000 Forgalmazó neve: SPB Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

Forgalmazó neve: MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

Forgalmazó neve: Unicredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Erste Group Bank AG Cégbejegyzés száma FN 33209m

A Forgalmazó a Kbftv-ben meghatározott feladatokat látja el el, azaz a 106-108.§-ban foglaltakat. A Forgalmazó feladatai:

 Közreműködik a nyíltvégű befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában, illetve adott esetben a befektetési jegyek elsődleges forgalombahozatalában (jegyzési eljárás lebonyolítása).

 Honlapján folyamatosan elérhetővé teszi az Alap Kbftv. által meghatározott hatályos dokumentumait, az Alap rendszeres tájékoztatásait és rendkívüli közzétételeit, valamint azok egy példányát kérésre díjmentesen átadja a Befektetőnek.

57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Nem alkalmazandó.

58. A prime brókerre vonatkozó információk

58.1. A prime bróker neve

Nem alkalmazandó.

58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

Nem alkalmazandó.

58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása

Nem alkalmazandó.

59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása

Nem alkalmazandó.

60. ÁÉKBV esetén a letétkezelő kötelezettségeinek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek ismertetése, a letétkezelő által kiszervezett feladatok leírása, valamint nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy kérelemre az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetők rendelkezésre bocsátja az 53. pontban valamint az e pontban részletezett információkat.

A letétkezelő tevékenysége során tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az Alap, valamint az Alap befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A letétkezelő kötelezettségeinek leírását jelen Kezelési szabályzat 53. pontja tartalmazza. A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az Alap részére, amelyek az Alap, annak befektetői, az Alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az Alap befektetői előtt nyilvánosságra hozza.

A letétkezelő a letétkezelési szerződés alapján a Kbftv-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén egyes feladatait harmadik felekre szervezheti ki. A Letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az Alap eszközeit érintő egyes letétkezelési funkciókat harmadik félre ruházta át.

Jelen kezelési szabályzat 53. és 60. pontjában, valamint az Alap tájékoztatójának 8. pontjában részletezett információkat az Alapkezelő a kezelési szabályzat és a tájékoztató közzétételével bocsátja a befektetők rendelkezésére.

1. melléklet

Az Alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Az Alap és a referenciaindex éves hozamát sorozatonként az alábbi melléklet tartalmazza.

Az Alap befektetési politikája 2020.02.28-án jelentősen megváltozott, ezen időpont előtti teljesítmény nem mérvadó.

Az „I”, „R”, „P”, „PI”, „C” és „U” sorozatok esetén még nem áll rendelkezésre egy teljes naptári évre vonatkozó teljesítményadat, így Tisztelt Befektetőink számára a múltbeli teljesítményről nem tudunk hasznos tájékoztatást nyújtani.

	Aegon Felörekvő Piaci ESG Részvény Alap ("A" sorozat HUF)	Az Alap benchmarkjának hozama		Aegon Felörekvő Piaci ESG Részvény Alap ("B" sorozat EUR)	Az Alap benchmarkjának hozama
2009	26.50%	25.99%		23.67%	23.17%
2010	29.75%	33.22%		26.07%	29.44%
2011	-6.33%	-7.06%		-16.08%	-16.74%
2012	7.61%	9.54%		14.96%	17.00%
2013	-1.18%	-0.69%		-3.06%	-2.57%
2014	24.30%	24.12%		17.18%	17.03%
2015	-0.31%	0.23%		0.27%	0.80%
2016	4.46%	5.03%		5.17%	5.74%
2017	17.45%	19.66%		17.78%	20.00%
2018	-6.84%	-7.93%		-10.12%	-11.18%
2019	17,07%	20,43%		13,91%	17,14%
2020	19,21%	20,53%		7,83%	9,11%

2. melléklet

Argentina Ausztralia Ausztria (Vienna) Bahrain

Bangladesh (Dhaka) Barbados

Belgium (Brussels) Belgrade Stock Exchange Bermuda (Hamilton) Botswana (Gabaron) Brazil (Sao paolo) Bulgaria

Cayman

CBT_Chicago Board of Trade Chicago Board Options Exchange Chile

China

India

Indonesia (Jakarta) Iran

Ireland

Ireland (Dublin) Israel (Tel aviv) Italy (Milan)

Ivory Coast (Abidjan) Jamaica (Kingston) Japan

Jordan (Amman) Kanada

Kazakhstan Stock Exchange Kenya (Nairobi)

Korea (Seoul) Kuwait Latvia

Pakistan (Karachi) Panama (Panama city) Paraguay (Asuncion) Peru (Lima) Philippines

Poland (Warsaw) Portugal Romania

Russia

Seaq intl (London intl) Singapore

Six swiss exchange Slovakia (Bratislava) Slovenia (Ljubljana)

South Africa (Johannesburg) Spain (Madrid)

Sri lanka (Colombo)

CME-Chicago Mercantile ExchangeLebanon Swaziland

CMX-Commodity Exchange Colombia (Bogota)

Costa Rica (Xxx Xxxx) Croatia

Cyprus

Czech Republic (Prague) Denmark (Copenhagen) Easdaq

Ecuador Egypt

EOP - Euronext Derivatives Paris Estonia

Euro mn EUX-Eurex

Finland (Helsinki)

FNX-ICE futures US Currencies France (Paris)

Germany Ghana (Accra) Greece (Athens) Hong Kong

Hungary (Budapest) ICE-ICE Futures Europe

LIF-LIFFE

Lithuania Luxembourg Malawi

Malaysia (Kuala lumpur) Malta (Valetta) Mauritius (Port louis) Mesdaq

Mexico

MFM- MEFF Renta Variable Micex main

Morocco (Casablanca) Namibia (Windhoek) NASDAQ Capital Market Netherlands (Amsterdam) New Zealand (Nzse) Nigeria (Lagos)

Norway (Oslo)

NYF-ICE Futures US Indices NYM - New York Mercantile Exchange

Offshore funds Omon

Sweden (Stockholm) Switzerland

Taiwan (Taipei) Thailand (Bangkok) Trinidad (Port of spain) Tunisia (Tunis)

Turkey (Istanbul) Uae

Ukrainian Stock Exchange United Kingdom (London) United States

Uruguay (Montevideo) Venezuela (Caracas) XETRA

Zambia

Zimbabwe (Harare)

ICF-ICE Futures Europe Financials OSE-OSAKA Exchange

P) ATHEX

(P) Australian Securities Exchange Limited

(P) BATS Exchange

(P) BM&FBOVESPA

(P) Bolsas y Mercados Espanoles

(P) BVB Group

(P) CBOE Parent

(P) Chi-X

(P) CME Group

(P) Deutsche Borse

(P) Hanoi Exchange

(P) Hong Kong Exchange (HKEx)

(P) ICE Exchange

(P) JSE Ltd

(P) Korea Exchange

(P) London Stock Exchange Group

(P) MTS Group

(P) NASDAQ OMX

(P) Nordic Derivatives Exchange

(P) NYSE Euronext

(P) NYSE Liffe

(P) NYSE-Arca-Amex

(P) NYSE-Euronext-Liffe

(P) OLSO BORS ASA

(P) RTS Exchange

(P) SIX Group

(P) TMX Group

(P) TSE Group

Bahamas International Securities Exchange

Bahrain Bourse

Bahrain Financial Exchange Baku Stock Exchange Baltic Exchange

Banja Luka Stock Exchange Barbados Stock Exchange Barcelona Stock Exchange BATS Exchange Options Market BATS Trading Europe

Bats Trading US BATS Y Exchange Beirut Stock Exchange

Belgrade Stock Exchange Berlin Stock Exchange Bermuda Stock Exchange Berne Stock Exchange Bilbao Stock Exchange BlueNext

Bolsa de Comercio de Buenos Aires Bolsa de Comercio de Santiago de Chile

Bolsa De Valores De Caracas Bolsa de Valores de Colombia Bolsa de Valores de Quito Bolsa Electronica de Chile Bolsa Electronica de Valores de Uruguay

Chi-X Europe Chi-X Japan

Chicago Board of Trade

Chicago Board Options Exchange Chicago Climate Futures Exchange Chicago Mercantile Exchange Chicago Stock Exchange

China Financial Futures Exchange Clearing Corporation of India CME Globex

Colombo Stock Exchange COMEX

Continuous Market (SIBE) Cyprus Stock Exchange Dalian Commodity Exchange Damascus Securities Exchange

Dar Es Salaam Stock Exchange Deutsche Boerse Tradegate Dubai Financial Market

Dubai Gold and Commodities Exchange

Dubai Mercantile Exchange Dusseldorf Stock Exchange Eastern Caribbean Securities Exchange

EDGA Exchange EDGX Exchange Egyptian Exchange

Electronic Futures Exchange (ELX)

(P) TSX Venture Bolsa Nacional de Valores Costa Rica Energy Exchange Austria

(P) Wiener Borse

*Dhaka Stock Exchange

*Douala Stock Exchange

*Iraq Stock Exchange

Abu Dhabi Securities Exchange ACE Commodities and Derivatives Exchange

of India

Agricultural Futures Exchange of Thailand

AIAF Mercado De Renta Fija Aktie Torget

Alpha Trading Systems Alpha Venture

Alternate Investment Market Amman Stock Exchange APX Power NL

APX Power UK APX-ENDEX

ASX 24 (formerly Sydney Futures Exchange)

ASX PureMatch

Athens Derivatives Exchange Athens Exchange Alternative Market Athens Stock Exchange

Australian Securities Exchange

Borsa Italiana

Boston Options Exchange Botswana Stock Exchange Bourse Regionale des Valeurs Mobilieres

BOVESPA

Bratislava Stock Exchange Brazilian Mercantile and Futures Exchange

BSE India

Bucharest Stock Exchange Budapest Stock Exchange

Buenos Aires Mercato De Valores Bulgarian Stock Exchange Burgundy

Bursa Malaysia

C2 Options Exchange

Canadian National Stock Exchange Cape Verde Stock Exchange Casablanca Stock Exchange Cayman Islands Stock Exchange CBOE Futures Exchange

CBOE Stock Exchange

Channel Islands Stock Exchange Chi-X Australia

Chi-X Canada

Equiduct Trading Eris Exchange

Ethiopia Commodity Exchange Eurex

Euro Global MTS Euro MTF EuroCredit MTS EuroMTS

European Climate Exchange European Energy Exchange European Warrant Exchange EuroTLX

FINRA ADF

First North Copenhagen First North Helsinki First North Iceland First North Stockholm Fish Pool ASA

Frankfurt Stock Exchange Fukuoka Stock Exchange Georgia Stock Exchange Gestore del Mercato Elettrico Ghana Stock Exchange Global Board of Trade

Green Exchange

GreTai Securities Market Growth Enterprise Market GXG Markets

Hamburg Stock Exchange Hanoi Stock Exchange Hanoi UPCoM

Hanover Stock Exchange Hi-MTF

Ho Chi Minh Stock Exchange Hong Kong Futures Exchange Hong Kong Mercantile Exchange Hong Kong Stock Exchange

ICE Futures Canada ICE Futures Europe ICE Futures US

Indian Commodity Exchange Indonesia Commodity and Derivatives

Exchange

Indonesia Stock Exchange Instinet Canada Cross International Martime Exchange International Securities Exchange Irish Stock Exchange

Istanbul Gold Exchange Istanbul Stock Exchange Jamaica Stock Exchange

Japan Securities Dealers Association JASDAQ

Johannesburg Stock Exchange Kansai Commodity Exchange Kansas City Board Of Trade Karachi Stock Exchange Kazakhstan Stock Exchange Korea Freeboard

Korean Futures Exchange KOSDAQ

KOSPI Stock Market Kuwait Stock Exchange Lao Securities Exchange Lima Stock Exchange Liquidnet Canada Ljubljana Stock Exchange London Bullion Market London International London Metal Exchange London Stock Exchange Lusaka Stock Exchange

Luxembourg Stock Exchange Macedonian Stock Exchange Madrid Stock Exchange Malawi Stock Exchange Malta Stock Exchange Markit BOAT

Mauritius Stock Exchange

MBNK - Interregional Stock Exchange of Oil

and Gas Industry MEFF Renta Variable

Mercado a Termino de Buenos Aires Mercado Abierto Electronico Mercado De Valores Mendoza MEXDER Exchange

Mexico Stock Exchange MFAO Olive Oil Exchange MICEX

Minneapolis Grain Exchange Moldova Stock Exchange Mongolian Stock Exchange Montenegro Stock Exchange Montreal Climate Exchange Montreal Exchange

MTS Austria MTS Belgium

MTS Czech Republic MTS Denmark

MTS Finland MTS France MTS Germany MTS Greece MTS Ireland MTS Israel MTS Italy

MTS Netherlands MTS Portugal MTS Slovenia MTS Spain

Multi Commodities Stock Exchange Multi Commodity Exchange of India Munich Stock Exchange

Muscat Securities Market N2EX UK Power Market Nagoya Stock Exchange Nairobi Securities Exchange Namibian Stock Exchange NASDAQ Capital Market NASDAQ Dubai

NASDAQ Global Market NASDAQ Global Select NASDAQ InterMarket NASDAQ OMX Armenia NASDAQ OMX BX

NASDAQ OMX Commodities Exchange

NASDAQ OMX Copenhagen NASDAQ OMX Futures Exchange NASDAQ OMX Helsinki NASDAQ OMX Iceland NASDAQ OMX PHLX

NASDAQ OMX PSX NASDAQ OMX Riga

NASDAQ OMX Stockholm NASDAQ OMX Tallinn NASDAQ OMX Vilnius NASDAQ Options Market NASDAQ OTC

National Commodity and Derivatives Exchange India

National Spot Exchange of India National Stock Exchange

National Stock Exchange of Australia National Stock Exchange of India New EuroMTS

New York Mercantile Exchange New York Stock Exchange New Zealand Exchange

NEX

Nicaragua Bolsa Valores Nigerian Stock Exchange Nile Stock Exchange Nord Pool Spot

Nordic Derivatives Exchange Finland Nordic Derivatives Exchange Sweden Nordic Growth Market

Norwegian OTC Market NYSE AMEX

NYSE Arca

NYSE Arca Europe NYSE BondMatch

NYSE Euronext Amsterdam NYSE Euronext Brussels NYSE Euronext Lisbon NYSE Euronext Paris NYSE Liffe Amsterdam NYSE Liffe Brussels

NYSE Liffe Lisbon NYSE Liffe London NYSE Liffe Paris NYSE Liffe US Omega ATS

OMEL Mercado de Electricidad OMIP Operador De Mercado Iberico De

Energia

One Chicago

Osaka Securities Exchange OSLO AXESS

OSLO BORS

OTC Bulletin Board OTC Markets

Pakistan Mercantile Exchange Palestine Securities Exchange Panama Stock Exchange

PEX Private Exchange PFTS Stock Exchange Philippine Stock Exchange PLUS Markets

Polish Power Exchange

Port Moresby Stock Exchange Power Exchange Central Europe Power Exchange India Limited Powernext

Prague Stock Exchange PURE Trading

Qatar Exchange Quote MTF RASDAQ Market Ringgit Bond Market

Rosario Futures Exchange Russian Trading System Rwanda Stock Exchange Sapporo Securities Exchange Sarajevo Stock Exchange Saudi Arabian Stock Exchange SBI Japannext

Scoach Switzerland Shanghai Futures Exchange Shanghai Gold Exchange Shanghai Stock Exchange

SharesPost Market Shenzhen Stock Exchange

Sibiu Monetary Financial and Commodities Exchange Sigma X ATS

SIGMA X MTF SIM VSE

Singapore Exchange

Singapore Mercantile Exchange SIX Swiss Exchange

SIX Swiss Exchange Europe Slovak Power Exchange

South African Futures Exchange South Pacific Stock Exchange St. Petersburg International Mercantile

Exchange

St. Petersburg Stock Exchange Stuttgart Stock Exchange Swaziland Stock Exchange Taiwan Futures Exchange Taiwan Stock Exchange

Tel Aviv Stock Exchange Thailand Futures Exchange

The Stock Exchange of Thailand Tirana Stock Exchange

TMX Select Tokyo AIM

Tokyo Commodity Exchange Tokyo Financial Exchange Tokyo Grain Exchange Tokyo Stock Exchange

TOM MTF

Toronto Stock Exchange TriAct Canada

Trinidad and Tobago Stock Exchange TSX Venture Exchange

Tunis Stock Exchange Turkish Derivatives Exchange Turquoise

Uganda Securities Exchange Ukrainian Stock Exchange United Stock Exchange Valencia Stock Exchange Vienna Stock Exchange Warsaw Stock Exchange XETRA

XETRA International Market Zagreb Stock Exchange Zhengzhou Commodity Exchange Zimbabwe Stock Exchange