Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (UL18)

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (UL18)

Hatályos: 2018. október 27.

Nysz.: 20914

Tartalomjegyzék

I. A biztosítási szerződés tartalma 4

II. Általános rendelkezések 4

II.1. A szerződés alanyai (a biztosító, a szerződő,

a biztosított és a kedvezményezett) 4

II.2. A szerződés létrejötte 4

II.3. A kockázatviselés kezdete, várakozási idő 5

II.4. Kockázatelbíráláshoz kötött szerződésmódosítási

esetek 5

II.5. A biztosítási szerződés meghosszabbítása 5

II.6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 5

II.7. A biztosítási szerződés területi hatálya 6

II.8. A biztosítási szerződés alanyainak jogai

és kötelezettségei 6

III. Befektetési szolgáltatás 7

III.1. A választható eszközalapok célja és működése 7

III.2. Az eszközalapok értékelése, a szerződő

tájékoztatásának módja és gyakorisága 10

III.3. A befektetési egységek ára 10

III.4. A szerződő számlája, díjjóváírás, a biztosítási díj eszközalapok közti felosztása, valamint befektetési

egységekben való elhelyezése, számlakivonat 10

IV. A biztosítási díjra, a díjfizetés elmulasztására és az egyes

díjrészletekre vonatkozó rendelkezések 11

IV.1. A biztosítási szerződés díja 11

IV.2. A díjfizetés elmulasztásának következményei 11

IV.3. A biztosítási díj részei: kockázati díjrész, megtakarítási

díjrész, díjbeszedési költség 11

V. A kockázati díjak megállapítása, levonásának módja 12

V.1. A kockázati díjak megállapítása 12

V.2. A kockázati díjak elszámolásának módja 12

V.3. Lehetőség a kockázati díj alapdíjtételének korrekciójára 12

VI. A megtakarítási díjrész, a biztosítási összegek és a kiegészítő biztosítások körének módosítása 13

VI.1. A megtakarítási díjrész módosítása rendszeres

díjfizetésű szerződések esetén 13

VI.2. A biztosítási összegek és a kiegészítő biztosítások

körének módosítása 13

VI.3. A szerződő által kezdeményezett, a biztosítási díjra, biztosítási összegekre és a kiegészítő biztosítások körének

módosítására vonatkozó közös szabályok 13

VI.4. Rendszeres díjas szerződések értékkövetése 13

VII. Forgalmazási költség, adminisztrációs költség, vagyonarányos költség 14

VII.1. Forgalmazási költség 14

VII.2. Adminisztrációs költség 14

VII.3. Vagyonarányos költség 15

VIII. Tranzakciók 15

VIII.1. Átváltás 15

VIII.2. Átirányítás 15

VIII.3. Részleges visszavásárlás 15

VIII.4. Rendszeres pénzkivonás 15

VIII.5. A tranzakciókra vonatkozó közös szabályok 16

IX. Átvezetés, a díjfizetés szüneteltetése, díjmentesítés,

visszavásárlás és kötvénykölcsön 16

IX.1. Átvezetés 16

IX.2. A díjfizetés szüneteltetése 16

IX.3. Díjmentesítés 16

IX.4. Visszavásárlás 17

IX.5. Kötvénykölcsön 17

X. Biztosítási esemény, a biztosítási szolgáltatások, a biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje, a biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok, a biztosító teljesítésének

esedékessége, módja 17

X.1. A biztosítási esemény 17

X.2. A biztosítási szolgáltatások 17

X.3. A biztosítási esemény bejelentésének módja és

határideje 17

X.4. A biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok 17

X.5. A biztosító teljesítésének esedékessége, módja 18

XI. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól 18

XI.1. A biztosító mentesülése az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti szolgáltatás, valamint az egészség- és balesetbiztosítási és

a díjátvállalás szolgáltatások teljesítése alól 18

XI.2. A biztosító mentesülése az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti szolgáltatás, valamint a halál esetére szóló díjátvállalás

teljesítése alól 19

XI.3. A biztosító mentesülése a balesetbiztosítási

szolgáltatások teljesítése alól 19

XII. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események 19

XII.1. Az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti kockázatra és az egészség- és balesetbiztosítási kockázatokra, valamint díjátvállalás kockázatokra

vonatkozó kizárások 19

XII.2. A kockázatviselésből kizárt események a biztosítási szerződésben szereplő balesetbiztosítási, egészségbiztosítási, valamint a biztosított keresőképtelenségére és egészségkárosodásra

vonatkozó díjátvállalási kockázatok esetén 20

XII.3. Sportártalmak kizárása 20

XIII. Egyéb rendelkezések 20

XIII.1. A papíralapú módosítási igények hatályosságának

feltétele 20

XIII.2. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése 20

XIII.3. Eljárás véleménykülönbség esetén 20

XIII.4. Elévülési idő 20

XIII.5. Értesítés a Kondíciós lista módosulásáról 21

XIV. Fogalomtár 21

XIV.1. Fogalomtár a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz 21

XIV.2. Baleset- és egészségbiztosítási fogalomtár 21

XV. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 22

XV.1. Biztosított belépése a szerződésbe 22

XV.2. A szerződés létrejötte 22

XV.3. A szerződő rendes felmondási lehetősége 23

XV.4. Fizetési póthatáridő tűzése, reaktiválás lehetősége 23

XV.5. Az elévülési időszak tartama 23

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (UL18)

Jelen befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételei (továbbiakban: általános feltételek) a különös feltételekkel együtt a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) befektetési egységekhez kö- tött életbiztosítási szerződéseinek (továbbiakban: biztosítási szerződés) szer- ződési feltételeit képezik, feltéve, hogy a biztosítási szerződést a jelen általá- nos feltételekre és az adott különös feltételekre hivatkozással kötötték.

Az általános feltételekhez a szerződő és a biztosított ajánlaton megjelölt vá- lasztása szerinti szolgáltatást tartalmazó életbiztosítási szerződés különös feltételei (a továbbiakban: alapbiztosítás különös feltételei) és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz választható kiegészítő biztosítások különös feltételei kapcsolódnak.

Az alapbiztosítás különös feltételei és a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz választható kiegészítő biztosítások különös feltételei az általános feltételek értelmezésében és alkalmazásában, a továbbiakban együtt: különös feltételek.

Az általános feltételekben, valamint a különös feltételekben (továbbiakban együtt: feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv ren- delkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

A különös feltételek az általános feltételekben foglaltaktól eltérhetnek, az álta- lános és különös feltételek eltérése esetén a különös feltételek rendelkezései irányadóak.

A biztosítási szerződés részét képező „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szer- ződésre vonatkozó általános rendelkezések” című dokumentumban és a felté- telekben foglaltak eltérése esetén a feltételek rendelkezései irányadóak.

I. A biztosítási szerződés tartalma

A biztosítási szerződés alapján a biztosító a jelen általános fel- tételekben és a különös feltételekben meghatározott befektetési szolgáltatásra, valamint biztosítási kockázat viselésére, továbbá a biztosítási esemény bekövetkeztétől függően biztosítási szol- gáltatás megfizetésére, a szerződő fél pedig biztosítási díj fizeté- sére kötelezi magát.

II. Általános rendelkezések

II.1. A szerződés xxxxxxx (a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett)

II.1.1. A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

II.1.2. A szerződő az a fél, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy, vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

II.1.3. A biztosított az a természetes személy, akit a biztosítási szer- ződésben biztosítottként neveztek meg, és akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön.

II.1.4. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulá- sa szükséges.

II.1.5. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szer- ződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben be- következett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

II.1.6. Ha a biztosított kiskorú és a biztosítási szerződést nem a tör- vényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvé- nyességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkoza- tai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképte- len nagykorú személy.

II.1.7. A biztosított a biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés az aktuális biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe szerződőként belép.

II.1.8. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a szerző- dő írásbeli hozzájárulásával a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal a biztosítási szerződésbe szerződőként beléphet.

A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ameny- nyiben a biztosított szerződésbe való belépési nyilatkozatának biztosítóval történő közlésekor a szerződő már nincs életben, a biztosított szerződésbe való belépéséhez a szerződő örökösei- nek hozzájárulása nem szükséges.

A szerződő személyének változásáról a biztosítót írásban értesí- teni kell.

A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemle- gesen felelős. A biztosítási szerződésbe belépő biztosított köte- les a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

II.1.9. A szerződő és a biztosított írásbeli hozzájárulásával harmadik személy a biztosítási szerződésbe új szerződőként beléphet. A szerződő személyének változásáról a biztosítót írásban értesíteni kell.

II.1.10. Kedvezményezett az a szerződő és a biztosított által megne- vezett személy, aki a szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult.

II.1.11. A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával ajánlattételkor, illetve a biztosítási szerződés hatálya alatt bármikor a biztosí- tóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal kedvezményezettet jelölhet meg, illetve bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezettjelölést módosíthatja feltéve, hogy a kedvezményezettjelölés vagy annak módosítása a biztosítási esemény bekövetkezése előtt a biztosító tudomására jut.

II.1.12. A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.

II.1.13. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezettjelölést tartalmazó része semmis, ilyen eset- ben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetőleg a biztosított örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költsége- ket.

II.1.14. Amennyiben a biztosítási szerződésben kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a kedvezményezettjelölés hatályát vesz- tette, vagy nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjá- ban, akkor a biztosított életében esedékes szolgáltatások ked- vezményezettje a biztosított, a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított örököse(i).

II.2. A szerződés létrejötte

II.2.1. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megál- lapodása alapján jön létre.

II.2.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj, vagy díjrészlet díjelőlegnek mi- nősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel.

Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díj- ba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelő- leget a szerződőnek visszafizeti.

II.2.3. A biztosító a szerződő fél ajánlatának elfogadása előtt egye- di kockázatelbírálást végez, a szerződőhöz és a biztosítotthoz kérdéseket intézhet, továbbá egészségi kockázatelbírálás kere- tében a biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi, egészségi és tesztvizsgálatát, valamint egyéb írásos nyilatkozatait is kérheti. A biztosító az egészségi nyilatkozatot elektronikusan vagy papír alapú nyomtatvány formájában, vagy előre egyeztetett időpont- ban, telefonon kérheti a biztosítottól. Amennyiben az egészségi nyilatkozat megtételére telefonon kerül sor, úgy a beszélgetésről hangfelvétel készül, melyet a biztosító mindaddig megőriz, míg a szerződésből igény érvényesíthető, illetve amíg a jogszabályi előírás azt kötelezővé teszi.

A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig – ha az ajánlat elbírálásához egészségi kockázatelbí- rálásra van szükség, akkor 60 napig – van kötve.

II.2.4. A szerződő/biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által fel- tett kérdésekre adott válaszaik az ajánlati dokumentáció részét képezik.

II.2.5. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja. A biztosítási ajánlat elfoga- dása a biztosítónak az ajánlattal megegyező, vagy az ajánlattól eltérő tartalmú biztosítási fedezetet igazoló dokumentum (továb- biakban: kötvény) kiállításával, vagy ráutaló magatartásával (hall- gatólagosan) történik.

A biztosítási ajánlattal megegyező tartalmú kötvény kiállítá- sa esetén a szerződés a kötvény kiállításának időpontjában jön létre.

II.2.6. Ha a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított köt- vényben szereplő eltérést a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint, a köt- vény kiállításakor jön létre. Ha a szerződő az eltérést a fentiek értelmében rendelkezésére álló határidőn belül elutasítja (kifogá- solja), a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

II.2.7. A szerződés ráutaló magatartással (hallgatólagosan) akkor is létrejön az ajánlat szerinti tartalommal, ha a biztosító az ajánlatra, annak beérkezésétől számított 15 napon – egész- ségi kockázatelbírálás esetén 60 napon – belül nem nyilatko- zik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatko- zó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, elektronikusan vagy papír alapú nyomtatvány formájában a biztosító által rend- szeresített ajánlati lapon és a Díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásának időpontjára visszamenő hatállyal a kockáza- telbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

II.2.8. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a feltételektől, akkor a biztosító a biztosí- tási szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a mó- dosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja. (Ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött szerződés utólagos felmondása.) Ilyen esetben a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott befekte- tési egységek aktuális értékét fizeti ki a szerződő részére.

II.3. A kockázatviselés kezdete, a várakozási idő

II.3.1. A biztosító kockázatviselése – már érvényesen létrejött biztosí- tási szerződés esetén – az azt követő nap 0 órakor kezdődik, amikor a szerződő a biztosítás első díját a biztosító részére meg- fizeti. Az első díj megfizetettnek minősül, ha azt a függő biztosí- tásközvetítő nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben, ha az a biztosító számlájára beérkezett. A felek ettől a rendelke- zéstől külön megállapodásukkal eltérhetnek.

II.3.2. A biztosító a biztosítási szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés létrejöttétől számított 6 hónap kivéve, ha a felek ennél rövidebb határidőben állapod- nak meg.

A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt részle- ges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati ösz- szefüggésben álló biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosító a biztosított várakozási idő alatti nem baleset- ből eredő halála esetén a szerződő részére a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális ér- tékét fizeti ki.

II.4. Kockázatelbíráláshoz kötött szerződésmódosítási esetek

II.4.1. A biztosító a biztosítási szerződés fennállása alatt kezdeménye- zett, a díjátvállalás biztosítás keretében átvállalandó díj növelé- sére, a szerződés keretén belül választott biztosítási összegek emelésére vagy új biztosítási kockázat igénylésére irányuló szerződésmódosítási igénnyel (továbbiakban: a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos igény) kapcsolatban kockázatelbírálást végezhet, vagy az igényt indoklás nélkül elutasíthatja.

II.4.2. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igényt teljesíteni vagy elutasítani. A biztosító a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény teljesítéséről vagy elutasításáról a szerződőt írásban tá- jékoztatja.

II.4.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződéssel kap- csolatos igény teljesítése esetén az adott biztosítási kockázat vonatkozásában az igény elbírálásához szükséges valamennyi adat, irat biztosítóhoz való megérkezését követő hónap első napján kezdődik.

II.4.4. A biztosítási szerződés fennállása alatti további élet- vagy egészségbiztosítási kockázat vállalásában való megállapo- dás esetén a várakozási idő az adott kockázat tekintetében az adott kockázatra vonatkozó kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónap, kivéve, ha a felek ennél rövidebb határ- időben állapodnak meg.

II.5. A biztosítási szerződés meghosszabbítása

A biztosító a szerződő írásbeli kérésére – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a határozott tartamra létrejött biztosítási szer- ződést a lejárati időpont bekövetkezése előtt meghosszabbíthat- ja. A szerződő a meghosszabbítást a lejárati időpontot megelő- zően legalább egy hónappal írásban kérheti. A biztosító jogosult a meghosszabbítási kérelem benyújtását követően kockázatel- bírálást végezni és a kérelmet elutasítani vagy teljesíteni. A biz- tosító a kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról a szerződőt írásban tájékoztatja.

II.6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

Amennyiben a különös feltételek ettől eltérően nem rendelkez- nek, a biztosítási szerződés megszűnik az alábbi esetek bárme- lyikének bekövetkezése esetén:

a) a biztosítási szerződésben meghatározott tartam végén, a biztosító – feltételekben foglaltaknak megfelelő – szolgálta- tásának teljesítésével;

b) a biztosított halála esetén, a biztosító – feltételekben foglal- taknak megfelelő – haláleseti szolgáltatásának teljesítésével, vagy a jelen általános feltételek II.3.2., vagy XI.2.3., vagy

XII.1. vagy pontjában foglaltak teljesítésével;

c) díjátvállalás szolgáltatás esetén, amennyiben a biztosított már nincs életben, a biztosítási szerződésben meghatáro- zott szolgáltatási időszak végén, a biztosító – feltételekben foglaltaknak megfelelő – szolgáltatásának teljesítésével;

d) díjfizetés elmulasztása esetén a jelen általános feltételek

IV.2. pontjában és az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározottak szerint;

e) a szerződő rendes felmondása esetén, a jelen általános fel- tételek II.6.1. pontjában leírtak szerint;

f) a fogyasztónak minősülő szerződő jelen általános feltételek

II.6.2. pontjában rögzített kötvényátvételtől számított 30 na- pon belüli rendkívüli felmondása esetén a felmondás biztosí- tóhoz való beérkezését követő munkanapon;

g) a szerződő jelen általános feltételek V.3. pontjában rögzített kockázati díj korrekciója miatti rendkívüli felmondása esetén;

h) a szerződő jelen általános feltételekben meghatározottak szerinti egyes költségek biztosító általi módosítása miatti rendkívüli felmondása esetén;

i) a ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén (II.2.8. pont), vagy a biztosítási szerződést érintő lényeges körülmények megvál- tozása, a biztosítónak erről való tudomásszerzése esetén a 30 napos felmondási idő elteltével (II.8.3. pont). Az életbizto- sítási szerződést a biztosító a II.8.3. pontban foglaltak kivé- telével nem mondhatja fel;

j) a biztosított jelen általános feltételek II.1.7. pontjában rögzí- tettek szerinti, a biztosítási szerződés megkötéséhez adott hozzájárulásának írásbeli visszavonásával, kivéve, ha a biz- tosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződés- be szerződőként belép;

k) ha a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek rendszeres vagy egyszeri díjból származó visszavásárlási értéke nem pozitív, a biztosítási szerződés kifizetés nélkül megszűnik; a kifizetés nélkül megszűnt szerződés szerinti biztosítási fedezet helyreállítására nincs lehetőség;

l) a szerződés ellehetetlenülése, illetve érdekmúlás esetén (II.6.3.).

II.6.1. A szerződő rendes felmondási lehetősége (visszavásárlás)

A biztosítási szerződést a szerződő – a biztosított írásbeli hozzá- járulásával – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával bár- mikor felmondhatja.

Ebben az esetben a biztosító a jelen általános feltételek IX.4. pontja szerint meghatározott visszavásárlási értéket fizeti ki.

II.6.2. A szerződő rendkívüli felmondási lehetősége a kötvény átvételétől számított 30 napon belül

A hitelfedezeti életbiztosítást kivéve, a fogyasztónak minősülő szerződő a biztosítási szerződést jogosult a szerződés létrejöttét igazoló kötvény (továbbiakban: első kötvény) átvételétől szá- mított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal, indoklás nélkül felmondani. A biztosító a rendkívüli felmondás átvételét köve- tő 30 napon belül a szerződővel – a szerződő által a biztosítási szerződésre teljesített valamennyi befizetésére vonatkozóan – a rendkívüli felmondás biztosítóhoz való beérkezésének napját követő értékelési napra érvényes árfolyam alapján elszámol. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos befektetési kockázatot jelen pont szerinti rendkívüli felmondás esetén is a szerződő viseli. Ennek megfelelően a biztosító a rendkívüli felmondás esetén a biztosítási szerződésre befizetett díjak költséggel csökkentett aktuális értékét fizeti ki a szerződő részére. A kötvényesítési költség mértékét a különös feltételek részét képe- ző melléklet, a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

A szerződő a jelen pont szerinti rendkívüli felmondási jogáról ér- vényesen nem mondhat le.

Az így megszüntetett biztosítási szerződés szerinti biztosí- tási fedezetet a biztosító nem állítja helyre, a szerződés nem reaktiválható.

II.6.3. A szerződés ellehetetlenülése, érdekmúlás

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási ér- dek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része meg- szűnik.

II.7. A biztosítási szerződés területi hatálya

A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.

II.8. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

II.8.1. A szerződő és a biztosító jogai és kötelezettségei

II.8.1.1. A biztosítási szerződés alapján a szerződő díjfizetésre köteles és a feltételek eltérő rendelkezésének hiányában a biztosított írásbeli hozzájárulásával jogosult a biztosítási szerződés szerinti jognyilatkozatok megtételére.

II.8.1.2. A biztosító a hozzá bejelentett kérelem teljesítését szükség esetén a szerződő, biztosított, kedvezményezett/szolgálta- tásra jogosult személyes megjelenéséhez kötheti.

II.8.2. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési és változásbeje- lentési kötelezettségüknek eleget tenni.

II.8.2.1. A szerződő és a biztosított közlési kötelezettsége

A közlési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított szer- ződéskötéskor, a kiegészítő biztosítások körének bővítése- kor és a biztosítási összegek növelésekor, továbbá a biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos szolgáltatási igény bejelentése esetén kötelesek a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítási kockázat elvállalása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges, és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. A biztosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszokkal, valamint a biztosító ál- tal rendszeresített formanyomtatványon és/vagy hangfelvételen szereplő nyilatkozatok valóságnak megfelelő megtételével a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egy- aránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hi- vatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

A biztosító a biztosított hozzájárulása alapján a közölt adatokat ellenőrizheti és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevé- kenységére (foglalkozás, munka, sport, egyéb), életkörülménye- ire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi, egészségi és/ vagy tesztvizsgálatot írhat elő.

Az orvosi, egészségi és tesztvizsgálat elvégzése a szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.

II.8.2.2. A szerződő és a biztosított változásbejelentési kötelezettsége

A szerződő és a biztosított kötelesek a biztosítás fennállása alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton közölt, illet- ve a szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozá- sát, továbbá a szerződő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a saját, illetve a tényleges tulajdonos azonosítási adataiban beál- lott változást. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, ame- lyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

Lényeges körülménynek minősül mindaz, amire a biztosító kérdést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a szerződő vagy a biztosított nyilatkozattételi kötelezettségét előírta, így különösen a szerződő és a biztosított neve, címe, levelezési címe, elektro- nikus kommunikáció esetén e-mail címe, továbbá a biztosított tevékenységének (foglalkozás, munka, sport, egyéb) megválto- zása. A biztosított egészségi állapotában beállott változást nem köteles a biztosítónak bejelenteni.

II.8.3. A biztosító szerződésmódosítási és felmondási lehetősége a szerződést érintő lényeges körülmények felmerülése, változása esetén (a biztosítási kockázat jelentős növekedése)

II.8.3.1. Ha a biztosító a biztosítási szerződés létrejötte után szerez tudo- mást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosító kockázatelbírálása alapján a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, úgy a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon be- lül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződés módosí- tására, illetőleg a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban felmondhatja.

Jelentős kockázatnövekedésnek minősül különösen, ha a bizto- sító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján, a szerző- désre vonatkozóan, a kockázatelbírálás során pótdíjat, kizárást vagy elutasítást alkalmazna.

II.8.3.2. Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés, vagy annak a módosító javas- lattal érintett része (kiegészítő kockázat) a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha erre a következ- ményre a biztosító a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

II.8.3.3. Ha a szerződés egyidejűleg több biztosítottra is vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős növekedése ezek közül csak egye- sekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a II.8.3.1. és II.8.3.2. pontokban meghatározott jogait a többi biztosított vonatkozásá- ban nem gyakorolhatja.

II.8.3.4. A biztosítási szerződés jelen fejezetben foglaltak miatti meg- szűnése esetén a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek visszavásárlási értékét fizeti ki a szerződő részére.

III. Befektetési szolgáltatás

A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjat a fel- tételekben írtak szerint, a szerződő rendelkezéseinek meg- felelően eszközalapokban helyezi el. Az eszközalapok árfo- lyamváltozásából eredő befektetési kockázatot a szerződő viseli.

III.1. A választható eszközalapok célja és működése

A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szer- ződések teljesítésével összefüggésben eszközalapokat hoz létre. Az eszközalapok a biztosító eszközei között elkülönített eszközállományok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulá- sa a biztosító befektetési egységekhez kötött életbiztosításainak szolgáltatásait meghatározza.

A befektetési egységek egy meghatározott eszközalap befek- tetéseiben azonos értékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek.

III.1.1. Az eszközalapok célja

Az eszközalap célja az eszközalap értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény változtatja az eszközalap ér- tékét, és ezáltal az eszközalaphoz kötött, a szerződő által meg- vásárolt befektetési egységek értékét.

Az eszközalapok a befektetések típusában, a jellemző kockázat vonatkozásában, a szerződésre érvényes tőke-/hozamgarancia, illetve tőke-/hozamvédelem meglétében vagy hiányában, ezek-

kel összefüggésben a várható hozamban is különbözhetnek egymástól.

Az alapbiztosítás különös feltételeinek elválaszthatatlan részét képezi „A választható eszközalapok listája, összetétele és be- fektetési elvei” c. melléklet (továbbiakban: Eszközalap-leírás).

III.1.2. Eszközalapok létrehozása, bevezetése, felfüggesztése, megszüntetése, módosítása

A biztosító jogosult eszközalapokat létrehozni, ideiglenesen fel- függeszteni, megszüntetni, illetve a működésére vonatkozó ren- delkezéseket a feltételek szerint módosítani.

III.1.2.1. Eszközalapok létrehozása, bevezetése

A biztosító jogosult arra, hogy az Eszközalap-leírás módo- sításával egy adott típusú biztosítási szerződéshez választ- ható eszközalapok körét bővítse, a már választható eszköz- alapokra vonatkozó rendelkezések változatlanul hagyása mellett. Ilyen esetben a biztosító a választható eszközala- pok körének bővítéséről, az új eszközalapok leírásáról és kapcsolódó egyéb szabályokról az érintett ügyfeleket a módosítás hatálybalépése előtt értesíti. A módosított Esz- közalap-leírást a biztosító honlapján is közzéteszi és az ügy- félszolgálati irodáiban is elérhetővé teszi.

III.1.2.2. Eszközalapok felfüggesztése és szétválasztása

III.1.2.2.1. Az eszközalapok felfüggesztésével és szétválasztásával kapcsolatosan illikvid eszköznek minősül az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideért- ve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-in- formációk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem áll- nak maradéktalanul rendelkezésre.

III.1.2.2.2. A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységek- hez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszköz- alap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggesz- ti (továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a be- fektetési egységeknek ára azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid esz- közzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpont- ja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap net- tó eszközértéke.

III.1.2.2.3. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével

– a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezése- ket (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részle- ges visszavásárlás) a biztosító nem teljesítheti. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meg- haladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpont- ját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalapot érintő ügy- félrendelkezést benyújtó valamennyi szerződő részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő- en a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezése- ket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő az esz- közalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerző- dők számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezésekkel kapcsolatban.

III.1.2.2.4. Amennyiben a befizetett díjat a biztosítónak a felfüggesz- tett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szer- ződő eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkü- lönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő részére arról, hogy az elkülönítetten nyil-

vántartott és az eszközalap felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalap- ba irányítja át – a szerződő azzal ellentétes rendelkezésének hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

III.1.2.2.5. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt elérési szol- gáltatás, lejárati szolgáltatás, a szerződés visszavásárlása vagy rendkívüli felmondása esetében a biztosító a szerződés aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egy- ségeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosí- tó a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszün- tetését követő 15 napon belül – amennyiben a jelen általános feltételek III.1.2.2.8. pontjában írt feltétel nem áll fenn – kö- teles a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első is- mert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a szerződés visszavásárlási értékét (jelen ál- talános feltételek IX.4. pontja) kifizetni.

III.1.2.2.6. A biztosító haláleseti szolgáltatásának teljesítését az esz- közalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződés aktuális értékét a felfüggesztett eszközalap be- fektetési egységeinek az eszközalap felfüggesztést meg- előző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a fel- függesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biz- tosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszköz- alap befektetési egységei tekintetében teljesítendő halál- eseti szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a kü- lönbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a jelen általános fel- tételek III.1.2.2.8. pontjában írt feltétel fennáll, akkor a bizto- sító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a jelen általános feltételek III.1.2.2.8. pontjában írt elszámolás keretében teljesíti.

III.1.2.2.7. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüg- geszti ügyfélszolgálati irodáiban.

A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát kö- vetően,

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően, vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

III.1.2.2.8. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés jelen általános fel- tételek III.1.2.2.7. pontja szerinti megszüntetésekor az esz- közalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befekteté- si egységek árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.

III.1.2.2.9. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződők közötti egyenlő elbá- nás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kap- csolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdeké- ben – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszköz- alap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át

képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végre- hajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalma- zó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüg- gesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább. Tőke- és/vagy hozamgaranciát tartalmazó eszköz- alap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses felté- telek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

III.1.2.2.10. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket el- különítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilván- tartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés a jelen általános feltételek III.1.2.2.2. – III.1.2.2.8. pontjaiban írottak szerint marad érvényben, azzal hogy az eszköz- alap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszköz- alap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szét- választás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit szerződésenként olyan arányban kell az illikvid és nem illik- vid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül kép- viseltek. Szétválasztás esetén a jelen általános feltételek III.1.2.2.3. és III.1.2.2.4. pontjában szereplő tájékoztatási kö- telezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

III.1.2.2.11. Az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás a szerző- dő díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kö- telezettségét – a jelen általános feltételek III.1.2.2. pontjának rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

III.1.2.2.12. A biztosító a jelen általános feltételek III.1.2.2.13. pontjá- ban írt módon tájékoztatja a szerződőt

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szer- ződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési koc- kázatok változását, valamint a költségek és díjak érvé- nyesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szer- ződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

III.1.2.2.13. A biztosító a jelen általános feltételek III.1.2.2.12. pontja szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szét- választás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüg- gesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti ügy- félszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamato- san naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejű- leg megküldi a Felügyelet részére.

III.1.2.3. Eszközalapok megszüntetése

Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító a szerződőt legalább 60 nappal a tervezett megszüntetés előtt postai le- vélben vagy – előzetes hozzájárulás esetén – elektronikus levélben értesíti, és felajánlja a megszűnő eszközalaphoz kötött befektetési egységeknek bármely más működő és adott bizto- sítási szerződés keretében választható eszközalaphoz kötött befektetési egységekre való költségmentes átváltását. Ameny- nyiben a szerződő az értesítésben megjelölt határidőig nem választ új eszközalapot/eszközalapokat a megszűnő esz- közalap helyett (átváltásról, átirányításról nem rendelkezik), a biztosító a megszűnő eszközalaphoz kötött befektetési egységeket az eszközalap megszüntetésének időpontjában érvényes áron az általa meghatározott eszközalaphoz kötött befektetési egységekre váltja át, valamint elvégzi az átirányí- tást az általa meghatározott eszközalapba.

III.1.2.4. Eszközalapokat érintő módosítások

„A választható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei” című, az alapbiztosítás különös feltételeinek részét képező mellékletet (Eszközalap-leírás), ezen belül különösen a választ- ható eszközalapok leírását a biztosító a jelen pontban részle- tezett esetekben módosíthatja. A módosítás nem befolyásol-

hatja egy adott, a mellékletben feltüntetett eszközalap kockázati szintjét és alapvető célját.

Az Eszközalap-leírás módosítására az alábbi esetekben ke- rülhet sor:

– a módosítás az adott eszközalap elnevezésére vonatkozik;

– a módosítás az Eszközalap-leírásban megnevezett, az adott eszközalapban kezelt valamely mögöttes alap kezelőjének, vagy valamely eszköz kibocsátójának személyére, vagy az eszközalapban kezelt eszközre vonatkozik;

– az Eszközalap-leírásban meghatározott, egy adott eszköz- alapra vonatkozó befektetési politika akkor módosítható, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök elérhetőségének vagy megfele- lőségének megváltozása miatt nem lehetséges.

Ilyen esetek lehetnek különösen:

– a befektetési politikában megnevezett, az eszközalapban vagy valamely mögöttes eszközben kezelt eszközök forgal- mazásának megszüntetése,

– hatósági intézkedés, ideértve a vonatkozó jogszabályi kör- nyezet megváltozását,

– a befektetési politika teljes vagy részbeni ellehetetlenülése,

– a referenciaindex megszűnése, összetételének megváltozása.

Ilyen esetben a módosítás hatálybalépése előtt legalább 60 nappal a biztosító hirdetmény útján: ügyfélszolgálati irodái- ban és a biztosító honlapján elhelyezett tájékoztatóban érte- síti ügyfeleit a módosításról.

A biztosító a módosítás hatálybalépése előtt legalább 60 nappal postai levélben vagy – előzetes hozzájárulás esetén

– elektronikus levélben értesíti azon érintett szerződőket a módosításról, akik az érintett eszközalapban befektetési egységekkel rendelkeznek, vagy a biztosítóval már közölt rendelkezésük alapján befizetéseik az érintett eszközalapba érkeznek.

Amennyiben egy adott eszközalap módosítását okozó kö- rülmények a módosítás hatálybalépését megelőző 60 nappal korábbi értesítést nem teszik lehetővé, akkor a biztosító a tájékoztatási és értesítési kötelezettségének legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül tesz eleget.

Az eszközalap módosítása esetén, amennyiben az érintett szerződő a módosítás hatálybalépését követően nem kíván- ja megtakarításait a módosítással érintett eszközalapban tartani, úgy a biztosító az értesítést követő 60 napos idő- szakban lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződő az érin- tett megtakarítását más eszközalapba ingyenesen váltsa át vagy irányítsa át.

III.1.2.5. Az eszközalapokhoz kapcsolódó költségek

A befektetések kezelésébe bevont, vagy a befektetések végre- hajtásában résztvevő harmadik személyek (pl. alapkezelő, letét- kezelő, értékpapír-forgalmazó) részéről a befektetések kezelésé- vel összefüggésben költségek merülnek fel, melyek közvetlenül az egyes eszközalapokat terhelik.

Az egyes eszközalapokat terhelő költségek a következők lehetnek:

– alapkezelő által felszámított portfóliókezelési díj,

– letétkezelő által felszámított letétkezelői díj,

– értékpapír-forgalmazó által az értékpapír adásvétele után felszámított jutalék.

A portfóliókezelési díj, a letétkezelő díj és az értékpapír adásvé- tele után felszámított jutalék egymástól elkülönülő és egymástól függetlenül felmerülő költségek, melyeket az előzőekben hivat- kozott három, biztosítótól eltérő fél számít fel.

Az eszközalapokat kezelő alapkezelő az eszközalap kezelésé- ért portfóliókezelési díjban részesül az eszközalap értékének meghatározott százalékában, amely az adott eszközalap minden értékelési napján az előző értékeléstől eltelt napok számával arányosan kerül levonásra. A portfóliókezelési díj éves mértéke eszközalaponként változó.

A portfóliókezelési díj mértéke változhat a biztosító és har- madik fél (portfóliókezelő) által kötött portfóliókezelési szer- ződés módosítása esetén a módosításnak megfelelő mér- tékben és irányban. A módosításáról a biztosító a szerződőt a változtatás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal, postai levélben vagy – előzetes hozzájárulás esetén – elektronikus levélben tájékoztatja.

A portfóliókezelési díj mértékét a Kondíciós lista tartalmazza.

Az egyszeri költségváltoztatás mértéke nem haladhatja meg a harmadik fél (portfóliókezelő) általi költségmódosítás mér- tékét.

A portfóliókezelési díj módosítása esetén a biztosító a szer- ződő fél részére rendkívüli felmondási lehetőséget biztosít. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítás- sal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatálybalépését megelőző

5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmon- dással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfor- dulóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szer- ződő részére a szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki.

Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerző- dés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.

A letétkezelői feladatokat ellátó letétkezelő letétkezelői díjban részesül az eszközalap értékének meghatározott százalékában, amely az adott eszközalap minden értékelési napján az előző értékeléstől eltelt napok számával arányosan kerül levonásra. A letétkezelői díj az alábbi tevékenységek ellenértékét foglalja ma- gába: az értékpapírok letétkezelése, értékpapír-ügyletek elszá- molása, társasági jogi események kezelése, közgyűlési képvise- letek dokumentációjának kiállítása, befektetésekhez kapcsolódó fizetési számlák vezetése, értékpapírok járandóságának/ho- zamának beszedése, értesítők és jelentések készítése, a bank elektronikus rendszerének használata, adózáshoz kapcsolódó szolgáltatások, pénzügyi tranzakciós illeték, nettó eszközérték számítása, limitfigyelés.

A letétkezelői díj mértéke változhat a biztosító és harmadik fél (letétkezelő) által kötött letétkezelési szerződés módosítása ese- tén a módosításnak megfelelő mértékben és irányban. A módo- sításáról a biztosító a szerződőt a változtatás hatálybalépé- se előtt legalább 30 nappal, postai levélben vagy – előzetes hozzájárulás esetén – elektronikus levélben tájékoztatja.

A letétkezelői díj mértékét a Kondíciós lista tartalmazza.

Az egyszeri költségváltoztatás mértéke nem haladhatja meg a harmadik fél (letétkezelő) általi költségmódosítás mértékét.

A letétkezelői díj módosítása esetén a biztosító a szerző- dő fél részére rendkívüli felmondási lehetőséget biztosít. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítás- sal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatálybalépését megelőző

5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmon- dással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfor- dulóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szer- ződő részére a szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki.

Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerző- dés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.

Értékpapírok adásvételével kapcsolatos díjak: az eszközalap javára megkötött értékpapírok adásvételi ügyletei után felszámí- tott díjak (brókeri jutalék), melyek esedékessége az adásvételi ügylet pénzügyi teljesítésével egyidejű, és esedékességkor kerül levonásra az eszközalap eszközértékéből. Mértéke előre nem meghatározható, mivel az függ többek között az értékpapír típu- sától, piacától és az adásvételi ügyletek számától.

A jelen III.1.2.5. pontban nevesített költségek mértéke eszköz- alaponként eltérő azzal, hogy a portfóliókezelési díj és a letétke- zelői díj értékei eszközalaponként a biztosító honlapján (generali. hu) is megtalálhatóak.

III.1.3. Befektetési egységek felosztása, összevonása

A biztosító jogosult egy adott eszközalap befektetési egysége- inek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztathatja azok számát és ez által az árát. Ez a művelet az adott eszköz- alapban lévő befektetési egységek, illetve a szerződő számláján lévő befektetési egységek összértékét nem befolyásolja.

III.2. Az eszközalapok értékelése, a szerződő tájékoztatásának módja és gyakorisága

III.2.1. Értékelési nap az a nap, amely napra vonatkozóan a biztosító az általa létrehozott eszközalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egységek árát meghatározza. A befekteté- si egységeknek az adott értékelési napra érvényes ára az adott napra érvényes tőzsdei, állampapír-piaci, devizapiaci árfolyamok alapján kerül meghatározásra és az előző értékelési napig visz- szamenőleg érvényes.

Egy eszközalap vonatkozásában az adott értékelési napra ér- vényes árfolyam megállapítására azon a munkanapon kerül sor, amelyen minden mögöttes befektetési eszköznek az adott érté- kelési napra vonatkozó – az értékeléshez használt – árfolyama a biztosító rendelkezésére áll. Az értékelésre lehetőség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül.

Az eszközalapok értéke az eszközalaphoz tartozó befektetett eszközök értékének és az eszközalapokat terhelő kötelezettsé- geknek a különbözete.

A portfóliókezelési díj és a letétkezelő díj időarányosan, az érték- papír adásvétele után felszámított jutalék a tranzakciót követően kerül levonásra az eszközalap eszközértékéből.

Az eszközalapok nettó eszközértékét a biztosító a honlapján minden értékelési napra vonatkozóan közzéteszi.

III.2.2. Az eszközalap nettó eszközértékének számításában bekövetkezett hiba esetén alkalmazandó szabályok

Az eszközalap nettó eszközértékének számításában bekövet- kezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárá- sát követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal a biztosító javítja, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az eszközalap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően a biztosító módosítja a nettó eszközér- téket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket a biztosí- tó közzéteszi.

Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam- és adatköz- lés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tőlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapí- tása során.

Ha befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szerződővel a hiba fel- tárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befekteté- si egységre jutó árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési egységre számított ár egy ezrelékét, illetve – ha az adott eszközalapra vonatkozó eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az esz- közalap-leírásban megállapított értéket,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különb- ségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg szerződőnként az egyezer forintot, illetve – ha az adott eszközalapra vonatkozó eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban meg- állapított összeget, vagy

c) a biztosító a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési egy- ség árában keletkező különbségből adódó elszámolási kö-

telezettség kapcsán a szerződőt terhelő visszatérítési köte- lezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az eszközalapot ért vagyoncsökkenést a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő pótolja az eszközalap számára.

III.3. A befektetési egységek ára

III.3.1. Az adott eszközalaphoz kötött befektetési egységek ára (árfo- lyama) az eszközalap aktuális értékének és az eszközalap- hoz kötött befektetési egységek aktuális darabszámának a hányadosa.

III.3.2. A biztosító a befizetett biztosítási díjat a befektetési egységek aktuális árfolyamát használva számítja át befektetési egységek- ké.

A biztosító a szolgáltatás teljesítésekor, illetve a költségek elszá- molásakor a befektetési egységek aktuális árfolyamát használva határozza meg azok aktuális értékét.

III.4. A szerződő számlája, díjjóváírás, a biztosítási díj eszközalapok közti felosztása, valamint befektetési egységekben való elhelyezése, számlakivonat

III.4.1. A szerződő számlája

A biztosító biztosítási szerződésenként elkülönített nyilvántartást vezet az adott szerződéshez kapcsolódó befektetési egységek- ről (továbbiakban: a szerződő számlája).

III.4.2. A befizetett biztosítási díjak befektetési egységekre váltása

– díjjóváírás

A biztosító a befizetett biztosítási díjból a szerződő részére be- fektetési egységeket vásárol. Ezeket a befektetési egységeket a szerződő számláján jóváírja és nyilvántartja (díjjóváírás). A bizto- sító elkülönítetten tartja nyilván a rendszeres, illetve az egyszeri díjból, és az eseti díjból származó befektetési egységeket.

III.4.2.1. Az ajánlattételkor megfizetett díjelőleg jóváírása legkésőbb az első kötvény kibocsátásának napja és a díjelőlegnek a biz- tosító számlájára – a megfelelő azonosítókkal (név, cím, aján- latszám) – való beérkezésének időpontja közül a későbbit követő értékelési napra meghatározott árfolyamon történik.

III.4.2.2. A szerződés fennállása alatt megfizetett rendszeres, illetve egyszeri biztosítási díj jóváírása legkésőbb a díjnak a biztosító számlájára a megfelelő azonosítókkal (név, kötvényszám) való beérkezésének időpontját követő értékelési napra meghatá- rozott árfolyamon történik.

III.4.2.3. Az eseti biztosítási díj jóváírása legkésőbb a biztosítási díjnak a biztosító számlájára a megfelelő azonosítókkal (név, kötvény- szám, az eseti díjra vonatkozó díjfelosztási nyilatkozat) való be- érkezésének időpontját követő értékelési napra meghatáro- zott árfolyamon történik.

III.4.3. A biztosítási díj eszközalapok közti felosztása

A szerződő a biztosítási szerződés megkötésekor határozza meg, hogy a rendszeres díjat, illetve egyszeri díjas szerződések esetén az egyszeri díjat milyen arányban (százalékban) kívánja az egyes eszközalapokhoz kötött befektetési egységek vásárlá- sára fordítani.

A díjfelosztási nyilatkozaton a hatályos Kondíciós listában meg- határozott minimális aránynál alacsonyabb érték nem jelölhető meg.

A szerződőnek eseti díj fizetése esetén minden alkalommal, az eseti díj megfizetésével egyidejűleg rendelkeznie kell arról, hogy az eseti díjat milyen arányban kívánja a választható eszköz- alapokhoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani.

Amennyiben a szerződő eseti díj felosztásáról szóló írásbeli ren- delkezése az eseti díj beérkezésétől számított 5 munkanapon belül nem érkezik meg a biztosítóhoz, úgy az eseti díj a beérke- zését követő 6. munkanapra érvényes árfolyamon, az egyszeri, ill. rendszeres díjakra az érvényes felosztásban szereplő eszköz- alapokba, az egyszeri, illetve a rendszeres díjak eszközala- pok közötti felosztásának arányában kerül befektetésre.

Egyszeri díjas szerződések esetén, ha valamely, az egyszeri díj felosztásához szerződéskötéskor választott eszközalap meg- szűnik, és a szerződő a fentiek szerint nem rendelkezett eseti díjra vonatkozó felosztásról, úgy a biztosító a megszűnt eszköz- alap helyett az eszközalapok megszüntetésére irányadó szabá- lyok (III.1.2.3.) szerint kijelölt másik eszközalapba helyezi el az eseti díjat.

III.4.4. A befektetési egységek nyilvántartása

A biztosító a szerződő számláján jóváírt befektetési egységek darabszámát 3 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.

III.4.5. Számlakivonat, a számlakivonat költsége

A biztosító biztosítási évente egyszer számlakivonatban tá- jékoztatja a szerződőt a különböző eszközalapokhoz kötött befektetési egységeinek darabszámáról, aktuális értékéről.

A számlakivonat költségének mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza. A számlakivonat költségének mértékét a bizto- sító kizárólag a fogyasztói árindex változása esetén, naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

Az egyszeri költségváltoztatás mértékének maximuma: a szám- lakivonat költségének utolsó változtatása óta eltelt – de legfel- jebb az utolsó 3 éves – időszakra vonatkozó fogyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott időszakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasztói árinde- xek szorzataként, százalékos formában határoz meg.

A számlakivonat költségének levonásakor a biztosító a szerző- dő számláján nyilvántartott befektetési egységek darabszámát csökkenti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó – a le- vonással érintett típusú (rendszeres díjból illetve egyszeri vagy eseti díjból származó) – befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon. Rendszeres díjfizetésű biz- tosítási szerződések esetében ez a levonás a rendszeres díjból származó befektetési egységekből, egyszeri díjfizetésű bizto- sítási szerződések esetében pedig az egyszeri díjból származó befektetési egységekből történik.

A számlakivonat költségének módosításáról a biztosító a szerződőt a változtatás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal postai levélben vagy – előzetes hozzájárulás esetén – elektronikus levélben tájékoztatja.

A számlakivonat költségének módosítása esetén a bizto- sító a szerződő fél részére rendkívüli felmondási lehetősé- get biztosít. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítással a biztosítási szerződését nem kívánja fenn- tartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatálybalé- pését megelőző 5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmondással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfordulóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szerződő részére a szerződés visszavásárlási ér- tékét fizeti ki.

Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerző- dés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.

IV. A biztosítási díjra, a díjfizetés elmulasztására és az egyes díjrészekre vonatkozó rendelkezések

IV.1. A biztosítási szerződés díja

IV.1.1. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenérté- ke. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

IV.1.2. A biztosítási szerződés a szerződő választása szerint rendsze- res éves díjas, vagy egyszeri díjas. A biztosítási évre vonatkozó rendszeres éves díj havi, negyedéves és féléves részletekben is fizethető. A biztosítási szerződés díjfizetésére vonatkozó külö- nös rendelkezéseket az alapbiztosítás különös feltételei tartal- mazzák.

IV.1.3. A díjfizetés jellegét (rendszeres vagy egyszeri biztosítási díj) és rendszeres díjfizetés választása esetén a díjfizetés gyakoriságát a szerződő ajánlattételkor határozza meg. A díjfizetési gyako- riságot a szerződő a következő díjfizetési esedékességtől kezdődően megváltoztathatja, ha a változtatási szándékát a következő díjfizetési esedékesség időpontja előtt legalább 30 nappal írásban jelzi a biztosítónak.

IV.1.4. A díjfizetés technikai kezdete az ajánlaton és a kötvényen ek- ként megjelölt időpont, mely nem lehet korábbi, mint az ajánlat keltezése hónapjának első napja. Ez a nap egyben a biztosítási évforduló napja is.

IV.1.5. A biztosítási időszak egy év (továbbiakban: biztosítási év), amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva egy évig tart.

IV.1.6. A biztosítási szerződés első díja a felek által meghatározott idő- pontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. Minden további rendszeres díj annak a díjfizetési időszaknak (év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes. Az első díj (egyszeri díjas szerződéseknél a teljes egyszeri díj) a biztosító kockázatviselésének kezdő napjától a díjfizetés techni- kai kezdetéig terjedő időszakra is vonatkozik.

IV.1.7. A szerződőnek a rendszeres/egyszeri díjfizetésen kívül az alap- biztosítás különös feltételeiben foglaltak szerint lehetősége van úgynevezett eseti díjak befizetésére is. A minimálisan fizethető eseti díj összege a hatályos Kondíciós listában kerül meghatá- rozásra. Az eseti díj minimálisan fizethető összegét a biztosító naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

IV.1.8. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az aktuális teljes biztosítási időszak- ra járó kockázati díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó kockázati díj megfizetését követelheti, amikor a kocká- zatviselése véget ért. Ha az időarányos kockázati díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatérí- teni.

IV.2. A díjfizetés elmulasztásának következményei

Amennyiben a szerződő a rendszeres vagy az egyszeri biztosítá- si díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő kitűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Ha a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettsé- gét nem teljesíti, a biztosító az alapbiztosítás különös felté- teleiben meghatározottak szerint jár el.

Rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződőnek lehetősége van az elmaradt rendszeres biztosítási díjak rendezése mellett

– az első elmaradt díj esedékességétől számított 6 hónapon be- lül – a díjfizetés elmulasztása miatt kifizetés nélkül megszűnt szerződés szerinti biztosítási fedezet helyreállítását kérni (reaktiválás). Ebben az esetben a biztosító jogosult újabb koc- kázatelbírálást végezni, és a kérést teljesíteni vagy indoklás nél- kül elutasítani.

A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jo- gával, ha abban az évben a szerződő a díjfizetést már megkezd- te vagy a felek a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

IV.3. A biztosítási díj részei: kockázati díjrész, megtakarítási díjrész, díjbeszedési költség

A fizetendő éves rendszeres díj illetve az egyszeri díj összegének alapját a kockázati díjrész és az éves megtakarítási díjrész, vala- mint az éves szintű díjbeszedési költség adja.

IV.3.1. Az éves kockázati díjrészt a biztosítási szerződésben szereplő egyes élet-, baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások ellen- értékeként meghatározott éves kockázati díjak összege adja.

IV.3.2. A megtakarítási díjrész mértékét a szerződő az ajánlaton hatá- rozza meg. A megtakarítási díjrész az az összeg, ami a szerződő megtakarításának alapját képezi.

IV.3.3. A díjbeszedési költség a biztosítási díj kiterhelésének, besze- désének és a szerződő számláján történő jóváírásának a költ- sége.

IV.3.3.1. A díjbeszedési költség mértéke

A díjbeszedési költség mértéke függ a díjfizetés módjától és gya- koriságától. A díjbeszedési költség mértékét a Kondíciós lista tartalmazza.

A díjbeszedési költség mértékét a biztosító kizárólag a fo- gyasztói árindex változása esetén, naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

Az egyszeri költségváltoztatás mértékének maximuma: a változtatásban érintett költség utolsó változtatása óta eltelt

– de legfeljebb az utolsó 3 éves – időszakra vonatkozó fo- gyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott időszakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasztói árindexek szorzataként százalékos formában határoz meg.

A díjbeszedési költség módosításáról a biztosító a szerződőt a változtatás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal, postai levélben vagy – előzetes hozzájárulás esetén – elektronikus levélben tájékoztatja.

A díjbeszedési költség módosítása esetén a biztosító a szer- ződő fél részére rendkívüli felmondási lehetőséget biztosít. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítás- sal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatálybalépését megelőző

5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmon- dással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfor- dulóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szer- ződő részére a szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki.

Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerző- dés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.

Egyszeri díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a biz- tosító a díjbeszedési költséget nem érvényesíti, és ezt nem módosíthatja.

IV.3.3.2. A díjbeszedési költség elszámolásának módja

Rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződések esetében a biz- tosító a szerződő számlája terhére minden hónapban jogosult érvényesíteni a díjbeszedési költséget.

A díjbeszedési költséggel a biztosító a szerződő számláján nyil- vántartott befektetési egységek darabszámát csökkenti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó – a levonással érintett típusú (rendszeres illetve egyszeri vagy eseti díjból származó)

– befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon. A szükséges darabszám a hónap első munkanapjára érvényes árfolyam alapján kerül meghatározásra. Rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződések esetében ez a levonás a rend- szeres díjból származó befektetési egységekből történik.

Amennyiben rendszeres díjfizetésű életbiztosítás esetében ezen költségek levonásának esedékességekor nem áll rendelkezésre elegendő rendszeres díjból származó befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költségeket nyilvántartja, és az első alkalommal, amikor a rendszeres díjból származó befektetési egységek értéke fedezi a fenti költségeket, azt levonja.

V. A kockázati díjak megállapítása, levonásának módja

V.1. A kockázati díjak megállapítása

V.1.1. A biztosítási szerződésben szereplő élet-, baleset- és egészség- biztosítási szolgáltatások ellenértékeként a biztosító kockázati díjra jogosult. A kockázati díj kiszámítása a biztosító Díjszabása alapján, különösen a biztosított aktuális életkorának, egészségi

állapotának, tevékenységének (foglalkozás, munka, sport) figye- lembevételével, a biztosítási összegek mértéke alapján történik.

Az egyes biztosítási szolgáltatások alapdíjtételeit a kiegészítő biztosítások különös feltételei tartalmazzák.

V.1.2. A szerződésben megjelölt biztosítási szolgáltatások kocká- zati díja a biztosítási szerződés fennállása alatt a biztosított növekvő kora miatt évről évre növekedhet akkor is, ha a szerződő a biztosítási összegek növelését, értékkövetését nem kérte.

A biztosító a biztosítási szerződés megkötésekor a biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a díjfizetés technikai kez- detének évszámából levonja a biztosított születésének évszá- mát.

V.2. A kockázati díjak elszámolásának módja

A biztosító a szerződő számlája terhére minden hónapra vonat- kozóan jogosult érvényesíteni a szerződésben meghatározott mértékű kockázati díjat.

A kockázati díjakkal a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek darabszámát csökkenti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó – a levonással érintett típusú (rendszeres illetve egyszeri vagy eseti díjból származó) – befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon.

A szükséges darabszám a hónap első munkanapjára érvényes árfolyam alapján kerül meghatározásra.

Rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződések esetében ez a levonás a rendszeres díjból származó befektetési egységekből, egyszeri díjfizetésű biztosítási szerződések esetében pedig az egyszeri díjból származó befektetési egységekből történik.

Amennyiben rendszeres díjfizetésű életbiztosítás esetében ezen költségek levonásának esedékességekor nem áll rendelkezésre elegendő rendszeres díjból származó befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költségeket nyilvántartja, és az első alkalommal, amikor a rendszeres díjból származó befektetési egységek értéke fedezi a fenti költségeket, azt levonja.

V.3. Lehetőség a kockázati díj alapdíjtételének korrekciójára

V.3.1. Életbiztosítási szolgáltatások alapdíjtételének korrekciója

A biztosító – anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mértéke változna – jogosult a biztosítási szerződésben szereplő élet- biztosítási szolgáltatások (életbiztosítási összeg, haláleseti díjátvállalás) a különös feltételekben közölt éves kockázati díjának alapdíjtételét minden évben egy alkalommal, a biz- tosítási évfordulótól kezdődő hatállyal megváltoztatni, ha az alapdíjtétel számításának alapját képező halálozási adatok az alapdíjtétel korrekciójának hatálybalépését megelőző legfeljebb 3 éves időszakban legalább 10%-kal eltérnek a tényleges halálozási adatoktól.

V.3.2. Baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások alapdíjtételének korrekciója

A biztosító – anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mértéke változna – jogosult a biztosítási szerződésben szereplő bal- eset- és egészségbiztosítási szolgáltatások a különös felté- telekben közölt éves kockázati díjának alapdíjtételét minden évben egy alkalommal, a biztosítási évfordulótól kezdődő hatállyal megváltoztatni, ha a biztosító valamennyi szerző- dése alapján az azonos biztosítási eseményre kiterjedő szol- gáltatások biztosító által kalkulált mértéke vagy gyakorisá- ga az alapdíjtétel korrekciójának hatálybalépését megelőző legfeljebb 3 éves időszakban, – a biztosítási szolgáltatást érintő közterheket is figyelembe véve – legalább 10%-kal eltér a ténylegesen nyújtott szolgáltatások mértékétől vagy gyakoriságától.

Amennyiben kizárólag a statisztikai halálozási adatok vál- toznak, a baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások alapdíjtétele nem módosítható.

V.3.3. Kockázati díjak korrekciójának közös szabályai

Az alapdíjtétel korrekciójának mértéke egy alkalommal 30%-nál magasabb nem lehet.

Egy adott szerződésben megjelölt biztosított egészségi ál- lapotának változása önmagában nem eredményezi az adott szerződésben szereplő élet-, baleset- és egészségbiztosítá- si szolgáltatások alapdíjtételének módosítását.

Az alapdíjtétel korrekciójáról a biztosító a szerződőt a vál- toztatás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal, postai le- vélben vagy – előzetes hozzájárulás esetén – elektronikus levélben tájékoztatja.

Az alapdíjtételek korrekciója esetén a biztosító a szerző- dő fél részére rendkívüli felmondási lehetőséget biztosít. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt, a kockázati díj emelkedésével járó korrekció esetében a biztosítási szer- ződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatálybalépését megelőző 5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmondással jogosult a bizto- sítási szerződést a következő évfordulóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szerződő részére a befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki.

A befektetési egységek aktuális értékének meghatározá- sához a biztosító a befektetési egységeknek a szerződés megszüntetésének évfordulójára érvényes árfolyamát al- kalmazza.

Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerző- dés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.

VI. A megtakarítási díjrész, a biztosítási összegek és a kiegészítő biztosítások körének módosítása

VI.1. A megtakarítási díjrész módosítása rendszeres díjfizetésű szerződések esetén

VI.1.1. A megtakarítási díjrész növelése

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a megtaka- rítási díjrész növelése érdekében kezdeményezheti a biztosítási szerződés módosítását a következő díjfizetési esedékességtől kezdődően. (A megtakarítási díjrész növelése – a díjátvállalásra vonatkozó kockázatok kivételével – önmagában nem eredmé- nyezi a kockázati díjak és a biztosítási összegek módosulását.)

VI.1.2. A megtakarítási díjrész csökkentése

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a megta- karítási díjrész csökkentése érdekében kezdeményezheti a biz- tosítási szerződés módosítását. A megtakarítási díjrész csök- kentése a következő díjfizetési esedékességtől kezdődően, az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott időtartam eltelte és az erre az időszakra előírt rendszeres biztosítási díj megfizetése után kérhető. A megtakarítási díjrész a csökkentés után sem lehet alacsonyabb a biztosító hatályos Díjszabásában előírt minimális értéknél. (A megtakarítási díjrész csökkentése – a díjátvállalásra vonatkozó kockázatok kivételével – önmagában nem eredményezi a kockázati díjak és a biztosítási összegek módosulását.)

VI.1.3. A megtakarítási díjrész VI.1.1. és VI.1.2. pont szerinti módosí- tása esetén a díjátvállalásra vonatkozó kiegészítő biztosítás kockázati díja a fenti pontok szerinti megtakarítási díjrész-mó- dosítással egyidejűleg módosulhat. Erre vonatkozó részletes rendelkezéseket a kiegészítő biztosítások különös feltételei tar- talmaznak.

VI.2. A biztosítási összegek és a kiegészítő biztosítások körének módosítása

VI.2.1. A biztosítási összegek növelése, további kiegészítő biztosítások választása

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – kezdemé- nyezheti a biztosítási szerződésben korábban meghatározott biztosítási összegek növelését, továbbá új kiegészítő biztosítá-

sok felvételét. Amennyiben a biztosító a kérelmet teljesíti, úgy a szerződés a kérelemben meghatározott hónap első napjától kezdődő hatállyal módosul. Ezekben az esetekben a biztosító a jelen általános feltételek II.4. pontja szerint jár el.

VI.2.2. A biztosítási összegek csökkentése, kiegészítő biztosítások megszüntetése

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – az alapbiz- tosítás különös feltételeiben meghatározott időszak eltelte után kezdeményezheti a biztosítási összegek csökkentését, vagy a szerződéshez választott kiegészítő biztosítások megszüntetését. A csökkentett biztosítási összegek, illetve a kockázati díjrész mértéke nem lehet alacsonyabb a hatályos Díjszabásban előírt minimális értékeknél.

Amennyiben a biztosító a kérelmet teljesíti, úgy a szerződés a kérelemben meghatározott hónap első napjától kezdődő hatály- lyal módosul.

VI.3. A szerződő által kezdeményezett, a biztosítási díjra, biztosítási összegekre és a kiegészítő biztosítások körének módosítására vonatkozó közös szabályok

A megtakarítási díjrész és a biztosítási összegek módosítására, illetve kiegészítő biztosítások felvételére vagy kiegészítő bizto- sítások megszüntetésére vonatkozó kérelmet a megtakarítási díjrész módosítása, illetve a biztosítási összegek módosításának

– a fentiekben meghatározottak figyelembevételével – tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal kell írásban eljuttatni a bizto- sítóhoz.

Ha a megtakarítási díjrész vagy a biztosítási összegek módosí- tását, illetve valamely kiegészítő biztosítás felvételét a biztosítási esemény időpontját követően kezdeményezik, akkor a módosí- tás – biztosító általi teljesítés esetén – a már bekövetkezett biz- tosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatás mértékére nincs hatással.

VI.4. Rendszeres díjas szerződések értékkövetése

A biztosító lehetővé teszi a megtakarítási díjrésznek és a bizto- sítási összegeknek az évenkénti növelését (továbbiakban: érték- követés).

Az értékkövetés során módosuló megtakarítási díjrész és bizto- sítási összeg a mindenkori következő biztosítási évforduló nap- jától kezdődően hatályos.

VI.4.1. Az alap értékkövetési indexszám meghatározása

A megtakarítási díjrész és a biztosítási összegek automatikus évenkénti növelésének százalékos mértékét (alap értékkövetési indexszám) a szerződő a biztosítási ajánlaton választhatja meg.

A szerződőnek a szerződés hatálya alatt lehetősége van az aján- lat megtételekor választott alap értékkövetési indexszám mérté- két módosítani. A módosítás hatálynapja a következő biztosítási évforduló.

Az alap értékkövetési indexszám növelésekor a biztosító jogo- sult kockázatelbírálást végezni, és annak eredményétől függően a kérelmet teljesíteni vagy azt indoklás nélkül elutasítani.

Az alap értékkövetési indexszám módosítására vonatkozó kérel- met a biztosítási évforduló előtt legalább 90 nappal kell írásban eljuttatni a biztosítóhoz.

VI.4.2. A biztosító évenkénti értesítése az értékkövetésről

Ha a szerződő értékkövetés iránti igényét az ajánlattételkor jelez- te a biztosító felé, és a szerződés ennek megfelelően jött létre, akkor a biztosító az értékkövetési folyamat keretében az alap értékkövetési indexszám figyelembevételével a biztosítási évfor- duló előtt legalább 2 hónappal értesítést küld a következő bizto- sítási évre vonatkozó új megtakarítási díjrészről, az új biztosítási összegekről és a hozzájuk tartozó kockázati díjakról, valamint az évfordulótól fizetendő új éves biztosítási díjról. A szerződőnek jogában áll az adott évre vonatkozóan az értékkövetést az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül vissza- utasítani.

Ha a szerződő az értékkövetést a 30 napos határidőn belül nem utasítja vissza, akkor a biztosítási évfordulón a megta- karítási díjrész, valamint a biztosítási összegek az alap ér- tékkövetési indexszám szerint módosulnak.

VI.4.3. A megtakarítási díjrésznek az alap értékkövetési indexszámot meghaladó mértékű növelése

A szerződőnek lehetősége van a megtakarítási díjrésznek a

VI.4.2. pont szerinti értesítésben, a biztosító által felajánlott – az alap értékkövetési indexszámnál nagyobb mértékű – nö- velésére is. Ennek kezdeményezésére a szerződőnek az érte- sítés kézhezvételét követően, a következő biztosítási évfordulót megelőző időpontig van lehetősége.

A megtakarítási díjrész értékkövetése – a díjátvállalási kockáza- tok kivételével – önmagában nem eredményezi a kockázati díjak és a biztosítási összegek módosulását.

VI.4.4. A biztosítási összegeknek az alap értékkövetési indexszámot meghaladó mértékű növelése

A szerződőnek lehetősége van a biztosítási összegeknek a

VI.4.2. pont szerinti értesítésben a biztosító által felajánlott – az alap értékkövetési indexszámnál nagyobb mértékű – nö- velésére is. Ennek kezdeményezésére a szerződőnek az érte- sítés kézhezvételét követően, a következő biztosítási évfordulót megelőző időpontig van lehetősége.

A biztosítási összegek értékkövetése a kockázati díjak egyi- dejű növekedésével jár.

A biztosító a biztosítási évforduló napjától kezdve az értékköve- tésnek megfelelő, megnövelt összegű biztosítási összeget veszi figyelembe a szolgáltatások teljesítésekor.

VI.4.5. A megtakarítási díjrész és a biztosítási összegek értékkövetésére vonatkozó közös szabályok

Ha a szerződő ajánlattételkor nem kért értékkövetést, vagy azt valamelyik biztosítási évfordulón visszautasította, a biztosító jogosult a továbbiakban az értékkövetéshez kockázatelbírálást végezni, és annak eredményétől függően a kérelmet teljesíteni vagy azt indoklás nélkül elutasítani.

VII. Forgalmazási költség, adminisztrációs költség, vagyonarányos költség

VII.1. Forgalmazási költség

A forgalmazási és értékesítési költség (továbbiakban: forgalma- zási költség) a szerződés létrejöttéhez kapcsolódó értékesítési, forgalmazási és ügyviteli, valamint a szerződés fenntartásához kapcsolódó értékesítési és forgalmazási költségek fedezetét szolgálja.

A forgalmazási költség a szerződés fennállása alatt nem módosítható.

VII.1.1. Forgalmazási költség rendszeres illetve egyszeri díj esetén

A rendszeres vagy egyszeri díjra vonatkozó forgalmazási költség rendszeres díj esetén az éves, míg egyszeri díj esetén az egy- szeri megtakarítási díjrész százalékában kerül meghatározásra, mértéke biztosítási évente eltérő lehet, melyet a Kondíciós lista tartalmaz.

A forgalmazási költség az esedékes és befizetett rendszeres vagy egyszeri díj alapján kerül levonásra, a befizetésnek a szer- ződő számláján történő díjjóváírás és a díj esedékességének az értéknapja közül a későbbi értéknappal. Rendszeres díjas szerződés esetén, az adott díj alapján levonandó forgalmazási költség mértékének megállapításához a biztosító a díj esedékes- ségének időpontját veszi figyelembe.

A rendszeres díjra vonatkozó forgalmazási költséget a biztosí- tó a rendszeres díjakból származó befektetési egységek terhére érvényesíti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó, rend- szeres díjakból származó befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon.

Az egyszeri díjra vonatkozó forgalmazási költséget a biztosító az egyszeri díjból származó befektetési egységek terhére érvé- nyesíti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó, egyszeri díjból származó befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon.

VII.1.2. Forgalmazási költség eseti díj esetén

Az eseti díjra vonatkozó forgalmazási költség a befizetett eseti díj százalékában kerül meghatározásra, mértékét a Kondíciós lista tartalmazza.

Az eseti díjra vonatkozó forgalmazási költséget a biztosító az eseti díjnak a szerződő számláján történő jóváírásakor, eseti díj- ból származó befektetési egységek terhére érvényesíti, az adott eseti díjra alkalmazott díjfelosztás arányában.

VII.2. Adminisztrációs költség

VII.2.1. Az adminisztrációs költség mértéke

A biztosító a szerződés fenntartásával kapcsolatos ügyviteli költségek ellenértékeként adminisztrációs költséget érvényesít.

A biztosító a szerződő számlája terhére minden hónapra vonat- kozóan jogosult érvényesíteni a tárgyhavi adminisztrációs költ- séget. Az adminisztrációs költség függ az aktuális éves megta- karítási díjrész összegétől, mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

A biztosító a díjmentesítés, díjfizetés szüneteltetése, díjátválla- lás szolgáltatás teljesítésének időszakára a Kondíciós listában az ezen esetekre meghatározott adminisztrációs költséget érvé- nyesít.

Az adminisztrációs költség mértékét a biztosító kizárólag a fogyasztói árindex változása esetén, naptári évente legfel- jebb egy alkalommal változtathatja meg.

Az egyszeri költségváltoztatás mértékének maximuma: a változtatásban érintett költség utolsó változtatása óta eltelt

– de legfeljebb az utolsó 3 éves – időszakra vonatkozó fo- gyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott időszakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasztói árindexek szorzataként, százalékos formában határoz meg.

Az adminisztrációs költség módosításáról a biztosító a szerző- dőt a változtatás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal, postai levélben vagy – előzetes hozzájárulás esetén – elekt- ronikus levélben tájékoztatja.

Az adminisztrációs költség módosítása esetén a biztosító a szerződő fél részére rendkívüli felmondási lehetőséget bizto- sít. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosí- tással a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatálybalépését megelőző

5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmon- dással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfordu- lóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szerződő részére a szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki.

Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerző- dés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.

VII.2.2. Az adminisztrációs költség elszámolásának módja

A biztosító az adminisztrációs költségek levonása során a szer- ződő számláján nyilvántartott befektetési egységek darabszá- mát úgy csökkenti, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó – a levonással érintett típusú (rendszeres illetve egyszeri vagy eseti díjból származó) – befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon. A szükséges darabszám a hónap első munkanapjára érvényes árfolyam alapján kerül meghatározásra. Rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződések esetében ez a levonás a rendszeres díjból származó befektetési egységekből, egyszeri díjfizetésű biztosítási szerződések esetében pedig az egyszeri díjból származó befektetési egységekből történik.

Amennyiben rendszeres díjfizetésű életbiztosítás esetében ezen költségek levonásának esedékességekor nem áll rendelkezésre elegendő rendszeres díjból származó befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költségeket nyilvántartja, és az első alkalommal, amikor a rendszeres díjból származó befektetési egységek értéke fedezi a fenti költségeket, azt levonja.

VII.3. Vagyonarányos költség

A biztosító a vagyon kezelésével kapcsolatban végzett tevé- kenységével összefüggő költségek fedezetének megteremtése érdekében, illetve e tevékenység ellenértékeként, minden bizto- sítási évre százalékos mértékben vagyonarányos költséget hatá- roz meg.

A vagyonarányos költség nem tartalmazza a harmadik személy által felszámított költségeket (portfóliókezelési díj, letétkezelői díj, értékpapír adásvétele után felszámított jutalék).

A vagyonarányos költséget a biztosító eszközalaponként és egy- ségtípusonként (rendszeres illetve egyszeri díjból vagy eseti díj- ból származó befektetési egység) havonta érvényesíti.

Alapja a befektetési egységek aktuális értéke az adott hónap utolsó napjára vonatkozóan.

A vagyonarányos költség mértéke eltérő lehet eszközalapon- ként, illetve attól függően, hogy a befektetési egységek rendsze- res, illetve egyszeri vagy eseti díjból keletkeztek-e.

A vagyonarányos költség havi és – a haviból számított – éves mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

A vagyonarányos költség a szerződés fennállása alatt nem módosítható.

VIII. Tranzakciók

VIII.1. Átváltás

A szerződő az alapbiztosítás különös feltételei szerint kérheti befektetési egységeinek más eszközalapba való átváltását. A befektetési egységek átváltása a szerződő rendelkezésének a biztosítóhoz történő beérkezését követő értékelési napra érvényes árfolyamon történik.

Egy átváltásnak számít, ha egy eszközalapból egy vagy több más eszközalapba kíván a szerződő befektetési egységeket át- helyezni.

VIII.2. Átirányítás

A szerződő által a későbbiekben megfizetendő rendszeres díjaknak az egyes eszközalapokhoz kötött befektetési egysé- gekben való elhelyezési aránya a szerződő rendelkezésére módosítható. Az átirányítás időpontja az erről szóló szerződői nyilatkozat biztosítóhoz való beérkezésének napja.

VIII.3. Részleges visszavásárlás

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biztosítási szerződés terhére a szerződés megszüntetése nélkül kifizetést kérhet.

Amennyiben a részleges visszavásárlási igény beérkezését kö- vető értékelési napon a megjelölt eszközalapok befektetési egységeinek értéke nem éri el a részleges visszavásárlási ké- relmen megjelölt összeget, úgy a biztosító az igényt elutasítja, melyről a szerződőt írásban értesíti.

A részleges visszavásárlási igényben kért szolgáltatáshoz a be- fektetési egységek darabszámának, illetve aktuális értékének meghatározása az igénynek a biztosítóhoz történő beérkezését követő értékelési napra megállapított árfolyamon történik.

Részleges visszavásárlás esetén a biztosítási összegek változat- lanok maradnak, és a biztosító a szerződő számlájáról továbbra is havonta levonja azok kockázati díját.

VIII.3.1. Részleges visszavásárlás az egyszeri biztosítási díjból származó befektetési egységek terhére

Egyszeri díjfizetésű szerződés esetén az egyszeri díjból szárma- zó befektetési egységek terhére lehetőség van részleges vissza- vásárlásra.

Egyszeri díjból származó befektetési egységek terhére a rész- leges visszavásárlás nem teljesíthető, amennyiben annak vég- rehajtása után, a biztosítási szerződésnek a tranzakció költsé- geivel csökkentett fennmaradó visszavásárlási értéke – az eseti díjból származó befektetési egységek figyelembevétele nélkül – nem éri el a hatályos Kondíciós listában meghatározott minimális értéket.

VIII.3.2. Részleges visszavásárlás a rendszeres díjból származó befektetési egységek terhére

Rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a rendszeres díjból származó befektetési egységek terhére lehetőség van részleges visszavásárlásra.

Rendszeres díjból származó befektetési egységek terhére a részleges visszavásárlás nem teljesíthető, amennyiben annak végrehajtása után, a biztosítási szerződésnek a tranzakció költ- ségeivel csökkentett fennmaradó visszavásárlási értéke – az eseti díjból származó befektetési egységek figyelembevétele nélkül – nem éri el a hatályos Kondíciós listában meghatározott minimális értéket.

A rendszeres díjból származó befektetési egységek terhére igényelt részleges visszavásárlási összeg ugyanazon szer- ződésre történő visszakönyvelése nem kérhető.

VIII.3.3. Részleges visszavásárlás az eseti díjakból származó befektetési egységek terhére

Az eseti díjakból vásárolt befektetési egységek részben vagy tel- jes mértékben bármikor visszavásárolhatók.

VIII.4. Rendszeres pénzkivonás

A szerződőnek – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – lehe- tősége van az alapbiztosítás különös feltételeiben megha- tározottak szerint rendszeres kifizetést kérni az általa megjelölt bankszámlára (továbbiakban: rendszeres pénzkivonás).

Rendszeres pénzkivonásra az eseti és a rendszeres illetve egy- szeri díjból származó befektetési egységek terhére van lehető- ség.

Rendszeres pénzkivonás esetén a biztosítási összegek változat- lanok maradnak, és a biztosító a szerződő számlájáról továbbra is havonta levonja azok kockázati díját.

A rendszeres pénzkivonás a szerződő számlájáról a különböző eszközalapokban lévő befektetési egységek arányában történik.

A rendszeres pénzkivonás havi gyakorisággal és csak átutalás- sal történhet. A rendszeres pénzkivonás minimális összegét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza. A rendszeres pénz- kivonás minimálisan kifizethető összegét a biztosító naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

A rendszeres pénzkivonás iránti kérelem nem teljesíthető, illet- ve a már folyamatban lévő teljesítést a biztosító felfüggeszti, ha annak eredményeként a biztosítási szerződés visszavásárlási értéke nem éri el a hatályos Kondíciós listában meghatározott minimális visszavásárlási értéket.

A rendszeres pénzkivonási igényben kért tranzakciókhoz kap- csolódóan a befektetési egységek darabszámának, illetve aktu- ális értékének meghatározása a kérelemnek a biztosítóhoz való beérkezését követő hónap elsejére megállapított árfolyamon történik. Minden további kifizetés havonta, a hónap első munka- napjára érvényes árfolyamon történik, és a tranzakció költségét is ezzel az értéknappal érvényesíti a biztosító.

VIII.5. A tranzakciókra vonatkozó közös szabályok

VIII.5.1. Az egyes tranzakciókra vonatkozó költségek mértékét a ha- tályos Kondíciós lista tartalmazza.

A tranzakciós költségek mértékét a biztosító kizárólag a fo- gyasztói árindex változása esetén, naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

A tranzakciós költségek és az arra vonatkozó forintban meghatározott minimális és maximális összegek esetében az egyszeri változtatás mértékének maximuma: az adott költség utolsó változtatása óta eltelt – de legfeljebb az utol- só 3 éves – időszakra vonatkozó fogyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott időszakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasztói árin- dexek szorzataként, százalékos formában határoz meg.

A tranzakciós költségek módosításáról a biztosító a szer- ződőt a változtatás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal, postai levélben vagy – előzetes hozzájárulás esetén – elekt- ronikus levélben tájékoztatja.

A tranzakciós költségek módosítása esetén a biztosító a szerződő fél részére rendkívüli felmondási lehetőséget bizto- sít. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosí- tással a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatálybalépését megelőző

5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmon- dással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfordu- lóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szerződő részére a szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki.

Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerző- dés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.

VIII.5.2. A tranzakciós költségek levonásakor a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek darabszámát csökkenti úgy, hogy az egyes eszközalapokhoz tartozó – a le- vonással érintett típusú (rendszeres illetve egyszeri díjból vagy eseti díjból származó) – befektetési egységek darabszámának aránya a levonással ne változzon. Rendszeres díjfizetésű biz- tosítási szerződések esetében ez a levonás a rendszeres díjból származó befektetési egységekből, egyszeri díjfizetésű bizto- sítási szerződések esetében pedig az egyszeri díjból származó befektetési egységekből történik.

Az átváltás, átirányítás, valamint a részleges visszavásárlási tranzakciók költségei a tranzakciók végrehajtásával egyidejűleg az igény beérkezését követő értékelési napra érvényes árfolya- mon kerülnek levonásra.

Amennyiben rendszeres díjfizetésű életbiztosítás esetében a tranzakciós költségek levonásának esedékességekor nem áll rendelkezésre elegendő rendszeres díjból származó befektetési egység, akkor a biztosító a le nem vont költségeket a tranzakció végrehajtásához tartozó értékelési nap szerint nyilvántartja, és az első alkalommal, amikor a rendszeres díjból származó befek- tetési egységek értéke fedezi a tranzakció költségeit, azt levonja.

VIII.5.3. A biztosító a részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás esetén a kifizetést a hiánytalan tartalmú kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a szerződő és a szolgáltatásra jogosult átvilágítása már meg- történt, amennyiben az a pénzmosás és a terrorizmus finanszí- rozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben előírtak alapján szükséges.

VIII.5.4. Az átváltás, átirányítás, részleges visszavásárlás, rendsze- res pénzkivonás esetén a kérelem akkor tekinthető a biz- tosítóhoz beérkezettnek, ha a szerződő a kérelmet az erről szóló szolgáltatási szerződés rendelkezéseinek megfelelően az internetes ügyfélszolgálat vagy a telefonos ügyfélszolgá- lat útján a biztosítónak megküldi, vagy ha az a biztosító által meghatározott és közzétett faxszámra bizonyítható módon megérkezett, vagy ha az azt tartalmazó postai küldeményt a biztosító bizonyítható módon átvette. A biztosító a 16:00 óra után beérkezett kérelmek esetében a beérkezés napjának a következő munkanapot tekinti.

IX. Átvezetés, a díjfizetés szüneteltetése, díjmentesítés, visszavásárlás és kötvénykölcsön

IX.1. Átvezetés

IX.1.1. A biztosítási szerződés rendszeres biztosítási díja a szerződő ké- résére az eseti díjból keletkező befektetési egységekből is ren- dezhető (továbbiakban: átvezetés).

Egy alkalommal legfeljebb az adott biztosítási évre vonatko- zó éves rendszeres díjnak megfelelő mértékű összeg kerül- het átvezetésre.

Az átvezetési igényhez kapcsolódóan az eseti díjból származó befektetési egységek darabszámának, illetve aktuális értékének meghatározása az igénynek a biztosítóhoz való beérkezését kö- vető értékelési napra megállapított árfolyamon történik.

A rendszeres díjként történő jóváírást az igénynek a biztosítóhoz való beérkezését követő második értékelési napra megállapított árfolyamon, a rendszeres díjakra vonatkozó aktuális felosztási arány szerint hajtja végre a biztosító.

IX.1.2. Az átvezetés esetén a biztosító a hatályos Kondíciós listá- ban meghatározott, az adott díjrészlet esedékességének időpontjától függő mértékű, rendszeres díjra vonatkozó for- galmazási költséget érvényesíti. Az átvezetéskor érvényesített forgalmazási költség az adott díjrészlet esedékességének és a rendszeres díjként történő jóváírás értéknapja közül a későbbi értéknappal kerül levonásra.

IX.1.3. A biztosító az átvezetést az alapbiztosítás különös feltételei szerint a rendszeres díjfizetés elmulasztása esetén is alkal- mazhatja, melyről a szerződőt írásban értesíti, és a követ- kezményeiről tájékoztatja.

Féléves vagy éves díjfizetésű szerződés esetében a biztosító a rendszeres díjfizetés elmulasztása miatti első átvezetést megelőzően, az átvezetéshez a szerződő megerősítését kéri.

IX.2. A díjfizetés szüneteltetése

IX.2.1. Ha az alapbiztosítás különös feltételei másként nem rendelkez- nek, a szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – rend- szeres díjas életbiztosítások esetén kérheti a díjfizetés szünetel- tetését.

A díjfizetés szüneteltetése alatt a szerződőt díjfizetési kötele- zettség nem terheli, de a szerződésre eseti díjak továbbra is fizethetők.

IX.2.2. A díjfizetés szüneteltetése idején a biztosítási összegek az aktu- ális kockázati díjjal hatályban maradnak, de a szerződő kérésére

– legfeljebb a biztosító hatályos Díjszabásában meghatározott minimális értékre – csökkenthetőek is.

A szerződőt az értékkövetési lehetőség a díjfizetés szünetelteté- sének tartama alatt változatlan módon megilleti.

IX.2.3. A díjfizetés szüneteltetése alatt a biztosító a szerződő szám- lájáról továbbra is levonja a szerződést terhelő költségeket és kockázati díjakat.

IX.2.4. A szerződő az alapbiztosítás különös feltételei szerint jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés visszaállítását. A rendszeres díjfizetés visszaállításakor a szerződő a szüneteltetés idején meg nem fizetett biztosítási díjakat nem köteles megfizetni.

IX.3. Díjmentesítés

IX.3.1. A szerződő rendszeres díjas életbiztosítások esetén – a biztosí- tott írásbeli hozzájárulásával – kérheti a szerződés díjmentesí- tését, amennyiben az alapbiztosítás különös feltételei másként nem rendelkeznek.

A díjmentesítés hatályától a biztosítási szerződés megszűnéséig a szerződőt díjfizetési kötelezettség nem terheli.

A díjmentesített biztosítási szerződésre eseti díj nem fizet- hető.

IX.3.2. Díjmentesített biztosítási szerződés esetén a biztosítási össze- gek az aktuális kockázati díjjal hatályban maradnak, de a szerző- dő kérésére legfeljebb a biztosító hatályos Díjszabásában meg- határozott minimális értékre csökkenthetőek is.

IX.3.3. A díjmentesített biztosítási szerződés szerződőjének szám- lájáról a biztosító levonja a biztosítási szerződést terhelő költségeket és kockázati díjakat.

IX.3.4. A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a díjmente- sítés hatályától számított 6 hónapon belül jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés visszaállítását. Ebben az esetben a bizto- sító jogosult újabb kockázatelbírálást végezni és a kérést teljesí- teni vagy indoklás nélkül elutasítani.

Ha a biztosító a kérelmet teljesíti és az elmaradt díjat a szerződő befizeti, úgy a biztosító a rendszeres díjfizetést a díjmentesítés kezdő időpontjára visszamenőlegesen lépteti újra érvénybe. A szerződésnek a díjmentesítés időszakát követően történő újbóli érvénybe lépése esetén a szerződés díjának mértéke az aktuális állapotnak megfelelő újrakalkulálás (elsősorban a biztosított ak- tuális korának változása miatt), illetve a kockázatelbírálás ered- ményeképpen, megváltozhat.

IX.4. Visszavásárlás

IX.4.1. A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biztosítási szerződést felmondhatja, és az alapbiztosítás különös feltételei- ben meghatározottak szerint kérheti a visszavásárlási érték kifi- zetését.

A visszavásárolt befektetési egységek aktuális értékének meg- határozása a szerződés megszüntetésére irányuló kérelemnek a biztosítóhoz történő beérkezését követő értékelési napra megál- lapított árfolyamon történik.

A biztosítási szerződés a szerződés megszüntetésére irányuló kérelemnek biztosítóhoz való beérkezését követő munkanappal szűnik meg.

A biztosító az aktuális érték megállapítását követően az alapbiz- tosítás különös feltételeiben meghatározottak szerint számítja ki a visszavásárlási értéket, melyet a szerződő részére kifizet.

IX.4.2. A biztosító a szerződés visszavásárlásához kapcsolódóan visz- szavásárlási költséget számíthat fel.

A visszavásárlási költség a szerződés visszavásárlásakor meg- állapított egyszeri, illetve rendszeres díjból származó befektetési egységek aktuális értékének százalékában kerül meghatározás- ra, mértékét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.

A visszavásárlási költség érvényesítésének módját az alapbizto- sítás különös feltételei tartalmazza.

A visszavásárlási költség nem módosítható.

IX.4.3. A biztosító a visszavásárlással történő kifizetést a hiánytalan tar- talmú kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 na- pon belül teljesíti, feltéve, hogy a szerződő és a szolgáltatásra jogosult átvilágítása már megtörtént, amennyiben az a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben előírtak alapján szükséges.

IX.4.4. A visszavásárlással megszüntetett biztosítási szerződés szerinti biztosítási fedezetet a biztosító nem állítja helyre, a szerződés nem reaktiválható.

IX.5. Kötvénykölcsön

A biztosító a befektetési egységek terhére a szerződő és a biz- tosított közös kérelme, és az erről szóló külön szerződés alapján kölcsönt folyósíthat.

A kölcsön visszafizetésének feltételeit a külön, írásban megkö- tött kölcsönszerződés tartalmazza.

Amennyiben a biztosítási szerződés a kölcsönszerződés tartama alatt szűnik meg, a biztosító a még fennálló kölcsön- és a kamat- tartozás együttes összegével a biztosítási szerződés megszűné- se okán kifizetendő összeget csökkenti.

A nyújtható kölcsön mértékét a hatályos Kondíciós lista tartal- mazza.

X. Biztosítási esemény, a biztosítási szolgáltatások, a biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje, a biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez)

szükséges dokumentumok, a biztosító teljesítésének esedékessége, módja

X.1. A biztosítási esemény

A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó különös fel- tételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerinti biztosítá- si események a különös feltételekben ilyenként meghatározott események.

X.2. A biztosítási szolgáltatások

A biztosító a különös feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a különös feltételekben meg- határozott biztosítási szolgáltatást nyújtja a kedvezményezettek részére.

A biztosító kizárólag a feltételekben megjelölt költségeket téríti meg.

A szolgáltatási igény benyújtásával kapcsolatban felmerült költségeket abban az esetben téríti meg a biztosító, ameny- nyiben a különös feltételek alapján erre kifejezetten kötele- zettséget vállalt.

X.3. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 na- pon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a biz- tosító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szük- ségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosí- tások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körül- mények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

X.4. A biztosító teljesítéséhez (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok

A szolgáltatási igény előterjesztésekor minden esetben be kell nyújtani a biztosítóhoz a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt.

X.4.1. Haláleseti szolgáltatási igény esetén be kell nyújtani továbbá a következő iratok másolatát:

– halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis,

– boncolási jegyzőkönyv,

– biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

– orvosi nyilatkozat (a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a haláleset hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével, a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával és lefolyásával),

– a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági ha- tározat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

X.4.2. Balesetből eredő elhalálozás esetén be kell nyújtani a fentiek mellett a következő dokumentumok másolatát is:

– baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv (ha ké- szült),

– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény (ha készült),

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szol- gáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi doku- mentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai.

X.4.3. Közlekedési balesetből eredő elhalálozás esetén – a jelen ál- talános feltételek X.4.1. és X.4.2. pontjában írtak mellett - be kell nyújtani az alábbi dokumentumok másolatát is:

– a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyző- könyve (ha készült),

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű ve- zetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye.

X.4.4. A szerződésben szereplő baleset-, egészségbiztosítási és dí- játvállalási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani az irányadó különös feltételekben meghatározott dokumentumokat.

X.4.5. A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltéte- lekben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumok má- solatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapítá- sához szükségesek:

– Amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljá- rás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozatot, vagy a jogerős bírósági határozatot). A büntető- eljárásban és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben kell benyújtani, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll.

– A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biz- tosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyi- latkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény által felvett baleseti jegyző- könyv, határozat másolata, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények másolata);

– A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kez- előorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

– A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőz- ményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentu- mai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletke- zett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

– A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szerve- zet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alap- jául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jog- viszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve.

– A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizo- nyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély).

– A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szol- gáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosí- tott az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

– A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó dön- téshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített ma- gyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását.

X.4.6. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely, az ügyfél által megválasztott adathor- dozón történő benyújtását.

X.4.7. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához – a szolgáltatási igény biztosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül indí- tott megkeresése alapján – egyéb iratokat is beszerezhet, mely- ről az ügyfelet tájékoztatja.

X.5. A biztosító teljesítésének esedékessége, módja

X.5.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti, feltéve, hogy a szerződő és a szol- gáltatásra jogosult átvilágítása már megtörtént, amennyiben

az a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben előírtak alapján szükséges.

A biztosító iratbeszerzés esetén a szolgáltatási igényről legké- sőbb az igény beérkezését követő 120 napig köteles dönteni és döntéséről az ügyfelet tájékoztatni.

X.5.2. Ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

X.5.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz dön- tést.

A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biz- tosítottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.

X.5.4. A biztosító a szolgáltatási összeget átutalással teljesíti. Amennyiben a biztosító szolgáltatására jogosult személy a szol- gáltatást ettől eltérő módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a biztosító a szolgáltatásra jogosult sze- mélyre áthárítja, és azzal a szolgáltatási összeget csökkenti.

A szolgáltatás kifizetésének költségét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza. Ezen költség mértékét a biztosító kizáró- lag a fogyasztói árindex változása esetén, naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg.

Az egyszeri költségváltoztatás mértékének maximuma: a költség utolsó változtatása óta eltelt – de legfeljebb az utol- só 3 éves – időszakra vonatkozó fogyasztói árindex, melyet a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az adott időszakra vonatkozó havi, illetve éves fogyasztói árin- dexek szorzataként, százalékos formában határoz meg.

A szolgáltatás kifizetése költségének módosításáról a bizto- sító a szerződőt a változtatás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal postai levélben vagy – előzetes hozzájárulás ese- tén – elektronikus levélben tájékoztatja.

A szolgáltatás kifizetése költségének módosítása esetén a biztosító a szerződő fél részére rendkívüli felmondási le- hetőséget biztosít. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítással a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, úgy a biztosító által közölt módosítás hatályba- lépését megelőző 5. napig a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli, rendkívüli felmondással jogosult a biztosítási szerződést a következő évfordulóval megszüntetni. A biztosító ebben az esetben a szerződő részére a szerződés visszavásárlási ér- tékét fizeti ki.

Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belül nem él a felmondási jogával, úgy a biztosítási szerző- dés – a módosított rendelkezésekkel – hatályban marad.

XI. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól

XI.1. A biztosító mentesülése az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti szolgáltatás, valamit az egészség- és balesetbiztosítási és a díjátvállalás szolgáltatások teljesítése alól

XI.1.1. Ha a szerződő vagy a biztosított közlési, illetve változásbe- jelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyít- ja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerződéskötéskor ismerte, vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kö- telezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás fennállása alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomásá- ra jutott, és az 15 napon belül nem élt a jelen általános feltételek II.8.3. pontjában szabályozott szerződésmódo- sítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

XI.1.2. A szolgáltatási igény jogalapjának fennállása esetén a köz- lési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a balesetbiztosítási szolgálta- tások kivételével –, ha a szerződéskötéstől, illetve a szer- ződésmódosítás során a szerződésbe felvett új kockázat esetén a szerződésmódosítástól számítottan, a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt. Változásbejelen- tési kötelezettség megsértése esetén – a balesetbiztosítási kockázatok kivételével – a jelen pontban szabályozott 5 éves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

XI.1.3. A felsorolt körülmények fennállását annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

XI.1.4. Ha a szerződés több biztosítottra is vonatkozik, és a közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre, vagy a változás bejelentésére vonatkozó kötele- zettség megsértésére a többi biztosított esetén nem hivat- kozhat.

XI.2. A biztosító mentesülése az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti szolgáltatás, valamint a halál esetére szóló díjátvállalás teljesítése alól

XI.2.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól a XI.1. pontban felsorolt esetekben

XI.2.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha

a) a biztosított halálának oka a szerződéskötés napjától számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselek- ménye folytán, azzal okozati összefüggésben vesztette életét,

c) a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

XI.2.3. Ha a biztosító mentesül a haláleseti szolgáltatási kötelezett- ség teljesítése alól, úgy a biztosító a szerződés visszavásár- lási értékét fizeti ki

– a jelen általános feltételek XI. 2.2. c) pontjában meghatá- rozott esetben a biztosított örököse(i) részére, és abból a kedvezményezett nem részesülhet,

– egyéb esetekben a szerződő részére.

A fizetendő visszavásárlási érték meghatározásához a biz- tosító a befektetési egységeknek a szolgáltatási igény biz- tosítóhoz való beérkezése napját követő értékelési napra érvényes árát alkalmazza.

XI.3. A biztosító mentesülése a balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól

XI.3.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól a jelen ál- talános feltétel XI.1. pontjában felsorolt esetekben.

XI.3.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biz- tosított a kedvezményezett szándékos magatartása követ- keztében vesztette életét.

XI.3.3. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen és szándékosan vagy jogel- lenesen és súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletve- zetésre jogosult tagjuk

okozta.

XI.3.4. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló ese- mény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvo- si, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési

joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

XII. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események

XII.1. Az alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott haláleseti kockázatra és az egészség- és balesetbiztosítási kockázatokra, valamint díjátvállalás kockázatokra vonatkozó kizárások

A kockázatviselésből kizárt, jelen pontban meghatározott események bekövetkezése esetén, amennyiben a szerződés megszűnik, a biztosító a szerződőnek a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek visszavásárlási értékét fizeti ki.

A fizetendő visszavásárlási érték meghatározásához a biz- tosító a befektetési egységeknek a szolgáltatási igény biz- tosítóhoz való beérkezése napját követő értékelési napra érvényes árát alkalmazza.

XII.1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) HIV-fertőzés,

d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lá- zadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.

XII.1.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terror- cselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erő- szakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateri- ális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkel- tésre irányul, illetve arra alkalmas.

XII.1.3. A biztosító kockázatviselése a jelen általános feltételek

XII.1.1. bekezdés d) pontjában foglaltakkal ellentétben kiter- jed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezé- seinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított esemé- nyein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

XII.1.4. Amennyiben a szerződés egészségi kockázatelbírálás (egészségi nyilatkozat, orvosi vizsgálat, egészségi vizsgála- tok) nélkül jött létre, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati össze- függésben álló eseményekre:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely a biztosító kockázatviselése kezdetét megelőző 3 évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatvise- lést megelőző 3 éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését megelőző- en megállapított maradandó egészségkárosodása.

XII.1.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási szer- ződés (a biztosító kockázatviselésének) fennállása alatt be- következett eseményre, ha

a) az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztá- sával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt ki- véve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az elő- írásnak megfelelően alkalmazták;

b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoho- los állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító ha- tású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, a jelen pont szempontjából

alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció;

c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyút- tal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a bizto- sítási esemény ezzel okozati összefüggésben követke- zett be;

d) a biztosított a biztosítási esemény időpontjában alkohol fogyasztása ellenére vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a biztosítá- si esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

XII.2. A kockázatviselésből kizárt események a biztosítási szerződésben szereplő balesetbiztosítási, egészségbiztosítási, valamint a biztosított keresőképtelenségére és egészségkárosodásra vonatkozó díjátvállalási kockázatok esetén

XII.2.1. A biztosító kockázatviselése – a balesetbiztosítási kockáza- tok kivételével – nem terjed ki a terhességre és a szülésre, ha a fogamzás a biztosító kockázatviselését megelőzően történt.

A biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás a biztosító kocká- zatviselését megelőzően történt, ha a biztosító kockázatvi- selése és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható időpontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap szerepel.

XII.2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhesség- megszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének meg- őrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott ter- hesség-megszakításokat, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megszakításának eseteit.

XII.2.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely for- mája),

b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti esemé- nyek,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és követ- kezményei,

f) a fogpótlás.

XII.2.4. Amennyiben a biztosítottnál a XII.2.1., XII.2.2., illetve a XII.2.3. bekezdésben felsorolt események következményeként élet- mentő beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylő állapot miatti eseményekre szolgálta- tást nyújt.

XII.2.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a bizto- sított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biz- tosított betegségének megállapítása, egészségi álla- pota romlásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti ke- resőképtelenség, a szülőnek, nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő ke- resőképtelensége,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (kü- lönösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelé- sek), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapot- rosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

d) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem ren- delkező személy által folytatott kezelés.

XII.2.6. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiátriai megbetegedésekre.

XII.3. Sportártalmak kizárása

Ha a biztosított a biztosítási ajánlat megtételekor, illetve azt megelőzően legalább 3 éven keresztül kiemelt vagy verseny- zői szinten (XIV.2.6.) az alábbiakban felsorolt sporttevékeny- ségek bármelyikét űzte, és a sportolást 5 éven belül hagyta abba, akkor a létrejött egészség- és/vagy balesetbiztosítási, valamint keresőképtelenség és egészségkárosodás esetére szóló díjátvállalás kockázatok esetében a biztosító az alábbi L808 jelű kizárást alkalmazza és a szerződés az alábbi zára- dékkal együtt érvényes.

Sporttevékenységek

Labdajátékok: asztalitenisz, tenisz, tollaslabda, baseball, fal- labda, rögbi, röplabda, korfball, amerikai futball, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, footbag, floorball, lábtoll-labda, fut- sal, lábtenisz.

Küzdő sportok: birkózás, ökölvívás, harcművészetek, így különösen: judo, karate, aikido, kungfu, iaido, taekwon-do, kempo, kendo, kick-box, pankráció, szumo, capoeira, taichi, tai-box, hapkido.

Télisportok: így különösen síelés, lesiklás, műlesiklás, óriás műlesiklás, biatlon, snowboard, síakrobatika, síugrás, szán- kó, bob, gyorskorcsolyázás, jégtánc, műkorcsolya, jégko- rong.

Egyéb: kötélugrás, versenytánc, akrobatikus Rock & Roll, aerobik, fitnesz, ritmikus gimnasztika, torna, atlétikai szá- mok, öttusa, hétpróba, tízpróba, gyaloglás, futás, tájfutás, triatlon, vívás, görkorcsolyázás, gördeszka, skate, barlan- gászat, barlang expedíció, hegymászás, magashegyi expe- díció, sziklamászás V. foktól, mountainboard, canyoning, mélybeugrás (bungee jumping).

L808-as jelű záradék

A jelen záradékkal létrejött szerződésben a biztosított mind- két térde és bokája a biztosítási védelemből kizárt kivéve, ha a szolgáltatási igény alapja csonttörés.

XIII. Egyéb rendelkezések

XIII.1. A papíralapú módosítási igények hatályosságának feltétele

A módosítási igény papíralapú közlése kizárólag a szerződő és a biztosított által aláírt, a biztosító által rendszeresített formanyom- tatvány biztosító részére történő benyújtása esetén joghatályos.

XIII.2. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése

Ha a biztosítási kötvény megsemmisült vagy elveszett, úgy a biz- tosító a szerződő kérésére a hatályos adatokkal egyező tartalmú új kötvényt állít ki.

XIII.3. Eljárás véleménykülönbség esetén

Ha az ügyfél vitatja a biztosító – szolgáltatási igénnyel kapcsola- tos – álláspontját, írásban kérheti a döntés felülbírálását. A biz- tosító illetékes szervezeti egysége a kérelem elbírálásához szük- séges valamennyi irat/adat kézhezvételétől számított 30 napon belül döntést hoz és döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti.

XIII.4. Elévülési idő

A szerződés alapján érvényesíthető igények elévülési ideje 2 év.

Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik meg:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása ese- tén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó irat- nak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő naptól,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás, vagy információ- szolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő naptól, határidő hiá- nyában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő naptól,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának nap- ján.

XIII.5. Értesítés a Kondíciós lista módosulásáról

A különös feltételek részét képező Kondíciós lista tartalmá- nak módosulása esetén, a biztosító a szerződőt a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal postai levél- ben vagy – megfelelő előzetes hozzájárulás esetén – elekt- ronikus levélben értesíti, és ezzel egyidejűleg a módosított Kondíciós listát az ügyfélszolgálati irodáiban és a honlapján közzé teszi. Amennyiben a módosítás a Kondíciós listában feltüntetett, változtatható költségek mértékét érinti, akkor az adott költség módosítására vonatkozó rendelkezések is irányadóak.

XIV. Fogalomtár

XIV.1. Fogalomtár a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

Árfolyamvédelem: a biztosító az egyes eszközalapokhoz kap- csolódóan árfolyamvédelmet vállalhat. Ilyen esetben a biztosító törekszik arra, hogy az adott eszközalap árfolyama ne legyen alacsonyabb a befektetési politikában előre meghatározott árfo- lyamnál, illetve árfolyamszintnél. A biztosító az adott eszközalap leírásában foglaltak szerinti intézkedésekkel biztosítja a vállalt védelmet, ami azonban nem jelent garanciát arra, hogy a biz- tosító szolgáltatásának teljesítésekor a biztosító által fizetendő szolgáltatás mértéke nem lesz kevesebb a befektetett tőkénél, illetve nem jelent garantált mértékű hozam kifizetést.

Befektetési egységek: az eszközalap befektetéseiben való azo- nos értékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek.

Befektetési egység ára, árfolyama: az az ár, amellyel a bizto- sító a befizetett biztosítási díjat befektetési egységgé számítja át, illetve, amellyel a biztosító a szolgáltatás teljesítése, illetve a költségek elszámolása során a befektetési egységeket forintra számítja vissza.

Befektetési egységek aktuális értéke: a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek számának és aktuális árának a szorzata.

Biztosítási díj: a szerződésre fizetendő rendszeres vagy egysze- ri díj. A biztosítási díj a kockázati és megtakarítási díjrész, vala- mint a díjbeszedési költség összege.

Biztosítási összeg: a szerződő által a szerződésben megjelölt biztosítási szolgáltatási összeg.

Díjjóváírás: a befizetett biztosítási díj befektetési egységekre váltásának, és a szerződő számláján való jóváírásának a folya- mata.

Díjtartalék: az az összeg, amelyet a biztosító a befizetett díjak- ból és az elért befektetési hozamokból a szerződésben vállalt kötelezettségek fedezetére szerződésenként tartalékol. A bizto- sító a díjtartalékot a szerződő számláján lévő befektetési egy- ségek megoszlásának megfelelően különböző eszközalapokba fekteti.

Eseti díj: a szerződő által a rendszeres illetve egyszeri díjon felül fizetett díj.

Eszközalapok: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítá- sok – a biztosítási szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett – díjából tőkebefektetés céljából létrehozott esz- közállomány (pl. értékpapírok), mely értékének alakulása a bizto- sító szolgáltatásait meghatározza.

Eszközalapokat terhelő kötelezettségek: az eszközalapokat terhelő minden olyan költség, amely az adott eszközalap eszkö- zeinek megvásárlása, eladása, kezelése, értékelése, fenntartása, biztosítása során közvetlenül felmerül.

Értékelési nap: az a nap, amikor a biztosító az általa létrehozott eszközalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egységek árát meghatározza. Az értékelésre lehetőség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül. A befektetési egység adott értékelési napra vonatkozó ára visszamenőleg érvényes az előzőleg közölt értékelési napig.

Értékkövetés: azon módszer, mellyel a biztosító lehetővé teszi a biztosítás rendszeres díjának és a biztosítási szerződésben sze- replő biztosítási összegeknek az évenkénti emelését.

Szerződő számlája: a biztosító által létrehozott számla, mely a szerződő különböző eszközalapokhoz kötött befektetési egysé- geinek nyilvántartására szolgál.

Tőke- és hozamgarancia: a biztosító az egyes eszközalapok- hoz kapcsolódóan tőkegaranciát, vagy hozamgaranciát vállal- hat. A hozamgarancia a tőkegaranciát is magában foglalja. Ilyen esetben a biztosító az adott eszközalap leírásában foglaltak szerinti módon, és feltételekkel biztosítja, hogy a meghatározott feltételek szerinti időpontban a biztosító által fizetendő szolgálta- tás mértéke nem lesz kevesebb a befektetett tőkénél, illetve ho- zamgarancia esetén ezen túlmenően a meghatározott mértékű hozam kifizetését is biztosítja. A biztosító ezen garancia vállalása esetén jogszabályban foglaltak szerinti biztosítékokkal biztosítja a garancia teljesíthetőségét.

Tőke- és hozamvédelem: a biztosító az egyes eszközalapok- hoz kapcsolódóan tőkevédelmet, vagy hozamvédelmet vállalhat. Ilyen esetben a biztosító az adott eszközalap leírásában foglaltak szerinti intézkedésekkel teljesíti a vállalt védelmet, ami azonban nem jelent garanciát arra, hogy a biztosító szolgáltatásának tel- jesítésekor a biztosító által fizetendő szolgáltatás mértéke nem lesz kevesebb a befektetett tőkénél, illetve hozamvédelem ese- tén nem jelenti garantált mértékű hozam kifizetését.

XIV.2. Baleset- és egészségbiztosítási fogalomtár

XIV.2.1. A baleset fogalma

XIV.2.1.1. Jelen általános feltételek szempontjából baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségká- rosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

XIV.2.1.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:

a) a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok és/vagy agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel kimutatták, és az legkorábban 15 nappal a kockázatvise- lés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befe- jeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor az agyburok- és/vagy agyvelőgyulladás- ként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvos- hoz.

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az leg- korábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legké- sőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a ve- szettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, leg- később pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentke- zik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

XIV.2.1.3. Jelen általános feltételek szerint a XIV.2.1.2. pontban foglal- taktól eltekintve nem minősül balesetnek:

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadó-szerve- zetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még

abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően ren- delkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még ab- ban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotá- ban következett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituá- lis) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egy- szeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, me- chanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről köz- vetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás követ- kezménye.

XIV.2.2. A közlekedési baleset fogalma

XIV.2.2.1. Jelen általános feltételek alkalmazásában közlekedési baleset- nek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként, vagy utasaként szenved balesetet.

XIV.2.2.2. Jelen általános feltételek szerint nem minősül közlekedési bal- esetnek:

a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

c) a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával illetve megállásával összefüggésben következett be.

XIV.2.3. A betegség fogalma

Jelen általános feltételek szempontjából betegség az emberi szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.

XIV.2.4. A kórház fogalma

XIV.2.4.1. Jelen általános feltételek szempontjából kórháznak minősül a szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellá- tást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

XIV.2.4.2. Jelen általános feltételek szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények, ápolási intézetek, egyéb

„krónikus” fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szolgálta- tásban részesült.

XIV.2.5. A műtét és a műtéti lista fogalma

XIV.2.5.1. Xxxxx általános feltételek alkalmazásában műtétnek tekinten- dőek azok a biztosító által csoportba sorolt orvosi beavatkozá- sok, melyek során az orvosszakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve kö- vetkezményeiknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.

XIV.2.5.2. A biztosító a műtéteket súlyosságuk alapján csoportokba sorolja be (továbbiakban: csoportba sorolás).

XIV.2.5.3. Jelen általános feltételek alkalmazásában műtéti lista a mű- téteknek nemzetközi kódrendszerrel (WHO-kód) azonosított felsorolása. A műtéti lista tartalmazza a műtétek biztosító által meghatározott csoportba sorolását is. A műtéti lista a biztosí- tó Vezérigazgatóságán, illetve Személybiztosítási Kompetencia Központjaiban tekinthető meg.

XIV.2.5.4. Jelen általános feltételek alkalmazásában kivonatos lista a mű- téti lista kivonata (a baleset- és egészségbiztosítási különös feltételek végén található tájékoztató dokumentum). A kivona- tos lista a gyakoribb, jellemzőbb műtéteket tartalmazza, a műtét azonosítására alkalmas WHO-kóddal és a biztosító által meg- határozott csoportba sorolással együtt. A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.

XIV.2.5.5. Műtét esetén a biztosítási esemény azonosítása, és ez alapján az elvégzett orvosi beavatkozás műtéti lista szerinti besorolása a biztosító orvosának hatáskörébe tartozik. A besorolás alapdoku- mentuma a műtéti lista.

XIV.2.5.6. Amennyiben valamely elvégzett műtét a műtéti listában nem ta- lálható meg, úgy annak csoportba sorolását a biztosító orvosa állapítja meg.

XIV.2.6. A biztosított sporttevékenységének minősítése

XIV.2.6.1. Jelen általános feltételek szempontjából kiemelt sportoló az a biztosított, aki sportszervezettel (szakszövetséggel) létesített munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy sportszerződés keretében végez sporttevékenységet, továbbá aki külföldi sportszövetség feltételei szerint megszerzett sporto- lói engedéllyel rendelkezik.

XIV.2.6.2. Jelen általános feltételek szempontjából versenyző sportoló az a biztosított (továbbiakban: versenyző sportoló), aki sporttevé- kenységet nem kiemelt sportolóként végez feltéve, hogy verse- nyen (bajnokságon, meccsen) is indul, függetlenül a verseny jel- legétől (függetlenül pl. attól, hogy helyi, kerületi, megyei, területi, országos, nemzetközi, stb., vagy hogy barátságos-e a verseny, mi a tétje, stb.). Jelen általános feltételek szempontjából a ver- senyző sportoló lehet élvonalbeli versenyző sportoló, regionális szinten versenyző sportoló vagy területi szinten versenyző spor- toló.

a) élvonalbeli versenyző sportoló az a biztosított, aki nemzet- közi, országos (nemzeti) versenyen indul,

b) regionális szinten versenyző sportoló az a biztosított, aki

c) több megyét érintő versenyen indul feltéve, hogy nem élvo- nalbeli versenyző sportoló,

d) területi szinten versenyző sportoló az a biztosított, aki nem regionális szinten versenyző sportoló és nem élvonal- beli versenyző sportoló.

XIV.2.6.3. Jelen általános feltételek szempontjából hobbi sportoló az a biztosított, aki sporttevékenységet nem kiemelt sportolóként és nem versenyző sportolóként végez.

XV. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a befektetési egy- ségekhez kötött életbiztosítások általános szerződési fel- tételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

XV.1. Biztosított belépése a szerződésbe

Jelen általános feltételek II.1.8. pontja értelmében – a Ptk. 6:451. § (1) bekezdésétől eltérően – a biztosított a szerződő életben léte esetén kizárólag a szerződő írásbeli hozzájáru- lásával léphet be a biztosítási szerződésbe.

XV.2. A szerződés létrejötte

Jelen általános feltételek II.2.1. pontja értelmében – a Ptk. 6:443. § (1) bekezdésétől eltérően – a biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre.

Jelen általános feltételek II.2.6. pontja alapján – a Ptk. 6:443.

§ (2) bekezdésétől eltérően – az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérésre a szerződőnek kése- delem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül van lehetősége kifogását előterjeszteni.

Jelen általános feltételek II.2.7. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétől – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

XV.3. A szerződő rendes felmondási lehetősége

Jelen általános feltételek II.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:483. § (1) bekezdésétől – a biztosítási szerződést a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – bármikor, felmondási idő nélkül felmondhatja.

XV.4. Fizetési póthatáridő kitűzése, reaktiválás lehetősége

Jelen általános feltételek IV.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. § (1) bekezdésétől – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő kitűzésével hívja fel írásban a

teljesítésre, amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

Jelen általános feltételek IV.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. § (2) bekezdésétől – a szerződő 6 hónapon belül kérheti a díjfizetés elmulasztása miatt kifizetés nélkül meg- szűnt szerződés szerinti biztosítási fedezet helyreállítását (reaktiválás).

XV.5. Az elévülési időszak tartama

Jelen általános feltételek XIII.4. pontjában foglalt elévülés- re vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szer- ződésből eredő igények 2 év elteltével évülnek el.

Jelen általános feltételek hatálybalépésének időpontja: 2018. október 27.