A 2010. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE
Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság
Éves Jelentés
A 2010. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE
KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS ÉS ÉVES BESZÁMOLÓ
2010. DECEMBER 31.
A MAGYAR TELEKOM NYRT.
2010. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK
MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA
A MAGYAR TELEKOM NYRT.
2010. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
1. Általános háttér-információ
A Társaság cégneve: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság A Társaság rövidített cégneve: Magyar Telekom Nyrt.
A Társaság székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. A Társaság fő tevékenysége: távközlési tevékenység.
A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság (a továbbiakban Magyar Telekom Nyrt. vagy a Társaság) jogelődjét a Magyar Távközlési Vállalatot a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium 1990. január 1-jével alapította. A vállalatot az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa 1991. december 31-i hatállyal alakította át egyszemélyes részvénytársasággá. A privatizációra 1993. december 22-én került sor. Ennek során a MagyarCom konzorcium 30,1%-os arányban részvénytulajdont szerzett. A privatizáció második ütemében, 1995. decemberében pedig többségi tulajdonossá vált.
1997. november 14-én a közép-kelet európai régióban egyedülállóan került sor a Társaság tőzsdére való bevezetésére a Budapesti, illetve a New York-i Értéktőzsdén.
1999. júniusában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az 5,75%-os részesedését nyilvános forgalomba hozatal útján értékesítette. A tranzakciót követően a részvények 40,47%-a került nyilvános forgalomba, a MagyarCom Holding GmbH (Friedrich-Ebert-Alle 140, 53113 Bonn, Németország) részesedése 59,53%-ra csökkent.
2000-ben jegyzett tőke emelésre került sor részvénykibocsátással 63 millió Ft összegben, amely döntően Csoporton belül került lejegyzésre. A tranzakciót követően a nyilvános forgalomban lévő részvények aránya 40,51%-ra nőtt a MagyarCom részesedése 59,49%-ra változott.
2002-ben további jegyzett tőke emelés történt 490 millió Ft értékben, mely részvények visszavásárlásra kerültek. A tranzakciót követően a forgalomban lévő részvények aránya 40,32%-ra, a visszavásárolt saját részvények aránya 0,47%-ra, míg a MagyarCom részesedése 59,21%-ra változott.
A MagyarCom 100%-os tulajdonosa a Deutsche Telekom A.G.
2005. február 22-én a Társaság rendkívüli Közgyőlése jóváhagyta az Igazgatóság döntését, mely szerint a Magyar Távközlési Részvénytársaság hivatalos neve Magyar Telekom Távközlési Részvénytársaságra változik, rövidített cégneve Magyar Telekom Rt. A névváltozást a Cégbíróság 2005. május 6-i hatállyal bejegyezte.
2006. február 28-án a Magyar Telekom Távközlési Részvénytársaság neve Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaságra, rövidített neve Magyar Telekom Nyrt-re változott (a továbbiakban Magyar Telekom Nyrt. vagy a Társaság). A változást a Cégbíróság 2006. február 28-i hatállyal bejegyezte.
Az éves beszámoló aláírására jogosultak:
Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx, Elnök-vezérigazgató, az Igazgatóság Elnöke (lakhely: Budapest) Xxxxx Xxxxx, Gazdasági vezérigazgató-helyettes, az Igazgatóság tagja (lakhely: Budapest)
A Társaság könyvvitelét az EurAccount Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Kft. (cégjegyzékszáma: 00-00-000000, adószáma: 13477541-2-42) látta el 2010. december 31-ig, majd 2011. január 1-től a könyvviteli szolgáltatási tevékenység visszaszervezésre került a Magyar Telekom Nyrt-be.
A könyvviteli szolgáltatások felügyeletét Xxxxxxxx Xxx Xxxxx látja el (Igazolványszám: 132224. Szakterület: Vállalkozási. Státusz leírás: Regisztrálva. Lakhely: Budapest).
A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: 00-00-000000, adószáma: 10256121-2-44), a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében Hegedősné Xxxxx Xxxxx felelős (Igazolvány száma: 006838, tagsági jogállás: főfoglalkozású).
A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx
A Társaság a 2010. évben kezdte meg villamos energia és földgáz kiskereskedelmi tevékenységét. A lakossági fogyasztók 2010. június 1-je óta vehetik igénybe a Társaság gáz és 2010. július 1-je óta az áram szolgáltatásait. A vállalati ügyfélkör számára az értékesítés a Magyar Energia Hivatal által határozatban jóváhagyott kereskedelmi engedélyek és üzletszabályzatok hatályba lépését követően 2010. július 1-jén kezdődött meg.
A Magyar Telekom Nyrt. energiapiaci megjelenésének célja, hogy elsősorban meglévő ügyfelei számára lakossági ügyfélkör esetében minél integráltabb háztartási, és a vállalati ügyfélkör esetében irodai szolgáltatásokat nyújthasson.
A Magyar Telekom Nyrt. a Villamos Energia Törvény (VET, 2007. évi LXXXVI. tv.) és a Földgázellátásról (GET, 2008. évi XL. tv.) szóló törvények rendelkezéseinek megfelelően kidolgozta a számviteli szétválasztási szabályokat, melyet a Számviteli politikájában rögzített. A szabályok alapján elkészítette a villamos energia szolgáltatással és gázszolgáltatással kapcsolatos tevékenységének mérlegét és eredménykimutatását, melyet az 1. számú mellékletben mutat be.
Bizonyos tanácsadói szerződések ügyében indult vizsgálat
A Magyar Telekom Nyrt. 2005. évi pénzügyi jelentésének auditálása során a PricewaterhouseCoopers, a Társaság könyvvizsgálója két olyan szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmő. 2006 februárjában a Társaság Audit Bizottsága megbízta a White & Case-t, mint független jogi tanácsadót, hogy belső vizsgálatot folytasson annak megállapítására, hogy a Társaság ezen vagy egyéb szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek esetlegesen az USA jogszabályaiba (beleértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényét („FCPA”)) vagy a Társaság belső szabályozásaiba ütköznek. A belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát („DOJ”), az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét („SEC”), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.
Az általa begyőjtött iratok és egyéb bizonyítékok alapján a White & Case előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy okkal feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. A White & Case talált több olyan szerződést a macedón leányvállalatunknál is, amelyek további vizsgálatot tettek szükségessé. 2007 februárjában az Igazgatóságunk úgy határozott, hogy ezen további szerződéseket és minden kapcsolódó vagy hasonlóan megkérdőjelezhető szerződést vagy kifizetést is át kell tekinteni, és ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot.
Az Audit Bizottság 2009. december 2-án átadta a Társaság Igazgatóságának a „Vizsgálati Jelentés a Magyar Telekom . Audit Bizottsága számára” címő, 2009. november 30-i keltezéső jelentést (a „Végleges Jelentés”). Az Audit Bizottság
jelezte, hogy megítélése szerint, a White & Case a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján elkészített Végleges Jelentés átadásával befejezte a független belső vizsgálatot.
A Végleges Jelentés az Audit Bizottság és jogi tanácsadója rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat és következtetéseket tartalmazza:
– Az Audit Bizottság és tanácsadója által a vizsgálat során megszerzett információk „azt mutatják, hogy a Magyar Telekom Nyrt., a TCG és a Makedonski Telekom legfelsőbb vezetői szintjén szándékos szabálytalanságok történtek és a jogszabályoknak való megfelelés iránti elkötelezettség hiánya volt tapasztalható a vizsgálat alatt álló időszak során”.
– Mint azt a Társaság korábban közzétette, a montenegrói szerződésekkel kapcsolatban „elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a négy tanácsadói szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró kiadás […] törvényes üzleti célokat szolgált” és „meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek.” Ezen szerződések nem megfelelően kerültek be a Társaság és/vagy érintett leányvállalatainak pénzügyi nyilvántartásaiba. Mint az korábban közzétételre került, a Társaság pénzügyi beszámolóiban időközben már felülvizsgálta ezen szerződések számviteli minősítését, azért, hogy megfelelően kerüljenek elszámolásra ezen kiadások.
– Mint azt a Társaság korábban közzétette, bizonyíték van arra, hogy bizonyos korábbi munkavállalók szándékosan a Társaság és kapcsolt vállalkozásai Macedóniában folytatott tevékenységére vonatkozó dokumentumokat semmisítettek meg.
– 2000 és 2006 között a Társaság és macedón leányvállalatai akkori felső vezetőinek egy kis csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói, lobbi tevékenységre vonatkozó és más jellegő szerződés alapján (ideértve a Társaság és/vagy leányvállalatai által egy ciprusi tanácsadó cég kapcsolt vállalkozásaival kötött szerződéseket). A Végleges Jelentés azt a következtetést tartalmazza, hogy „a rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazolják, hogy az ezen kifizetések alapjául szolgáló szerződések törvényesek lettek volna”.
– „A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a szerződések rendelkezései ellenére, a szerződések egy része a macedón kormánytól megszerzendő szabályozási vagy más előny céljából került megkötésre. A Társaság, illetve érintett leányvállalatai általában megkapták a megszerezni kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján. Továbbá bizonyíték van arra, hogy a többi érintett szerződés szintén törvénytelen volt és azok forrást teremtettek olyan célokra, amelyek eltérnek a szerződések szövegében megjelölt céloktól.”
– Ezen szerződések megkötésével és az azok alapján történt kiadások jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították és hagyták jóvá a következők többségével vagy mindegyikével jellemezhető ügyleteket:
– a belső ellenőrzési pontok szándékos megkerülése;
– hamis és félrevezető társasági dokumentumok és nyilvántartások;
– nagyfokú korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a megbízottak átvilágításának és teljesítésük figyelemmel kisérésének hiánya;
– a teljesítésre vonatkozó bizonyítékok hiánya; és
– nem a kifizetések alapját képező szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel elérhető, a Társaság javára szolgáló előnyök megszerzését szolgáló kiadások.
A Végleges Jelentés kimondja, hogy „a Vizsgálat nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.” Ugyanakkor az Audit Bizottság jogi tanácsadójának nem volt hozzáférése olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé tették volna ezen kiadások végső kedvezményezettjeinek az azonosítását.
A Végleges Jelentésben semmi sem utal arra, hogy a Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna.
Mint azt a Társaság korábban közzétette, a Társaság a független vizsgálat által korábban feltártak kezelésére javító intézkedéseket léptetett életbe. Ezen intézkedések magukban foglalták a Társaság belső kontroll folyamatainak felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére irányuló lépéseket, valamint a Társaság Megfelelőségi Programjának bevezetését is.
A fenti intézkedésekre tekintettel, a Végleges Jelentésben foglaltak nem teszik szükségessé a Társaság Megfelelőségi Programjának változtatását. Ez a következtetés az Audit Bizottsággal megvitatásra került, és az Audit Bizottság nem tett javaslatot a Társaság megfelelőségi programjával és belső kontroll folyamataival kapcsolatban.
A Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak esetlegesen kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni lehetséges jogérvényesítési lehetőségek természetét és körét.
Mint azt a Társaság korábban bejelentette, a DOJ, a SEC és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma vizsgálatot indítottak a Társaság bizonyos, a belső vizsgálat körébe is tartozó tevékenységeire vonatkozóan. Továbbá, a magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bőntette és más bőncselekmények gyanúja alapján nyomozást indított a belső vizsgálat körébe tartozó egyes tevékenységekkel kapcsolatban. Mint azt a Társaság korábban szintén bejelentette, a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda („NNI”) nyomozást indított a folyamatban lévő belső független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hőtlen kezelés gyanúja miatt, valamint a munkavállalók személyes adataival a belső független vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés ügyében. Továbbá, a Montenegrói Legfőbb Államügyész szintén nyomoz a Társaság montenegrói leányvállalatának a belső vizsgálat körébe tartozó tevékenységeire vonatkozóan, és a Társaság montenegrói leányvállalatától információkat kért a releváns szerződésekkel kapcsolatban. Ezen hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a Társaság folyamatosan együttmőködik a hatóságokkal.
Mint azt a Társaság korábban közzétette, a Társaság külső jogi tanácsadóján keresztül megbeszéléseket folytat a DOJ- vel és az SEC-vel a Társasággal kapcsolatos vizsgálataik egyezség útján történő lezárásának lehetőségével kapcsolatban. A Társaság még nem jutott megállapodásra sem a DOJ-vel, sem az SEC-vel a vizsgálatok lezárásával kapcsolatban, és a megbeszélések mindkét hatósággal folyamatban vannak. Lehetséges, hogy nem tudunk egyezségre jutni ezen hatóságokkal. A vizsgálatok bármilyen módon történő lezárása büntető vagy polgári jogi
szankciókhoz vezethet a Társasággal, illetve leányvállalataival szemben, beleértve a pénzbüntetést és/vagy a vagyoni előny elvonását, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a Társaság pénzügyi helyzetére, mőködési eredményeire illetve cash flow-jára, valamint további változtatások lehetnek szükségesek a Társaság üzleti tevékenységében és megfelelőségi programjában. A Társaság nem tudja előre jelezni, illetve megbecsülni, hogy a DOJ, illetve SEC vizsgálatok egyezséggel történő lezárására sor kerül-e, és ha igen, mikor, illetve bármely ilyen egyezség feltételeit és egyéb jellemzőit, ideértve az esetleges pénzbüntetés és/vagy a vagyoni előny elvonásának mértékét, továbbá ezen vizsgálatok végső kimenetelét, valamint a vizsgálatok lezárásnak a pénzügyi beszámolóinkra és/vagy mőködési eredményeinkre gyakorolt hatását, ha lesz ilyen. Ezért a Társaság a 2010. december 31-i pénzügyi beszámolóiban a vizsgálatokra nem képzett céltartalékot.
2. A 2009. évi beolvadás hatása az adatok összehasonlíthatóságára
2009. szeptember 30-i hatállyal a Magyar Telekom Nyrt-be beolvadt a T-Kábel Magyarország Kft. és a Dél-Vonal Kft. A Magyar Telekom Nyrt. folyamatos könyvelés keretében rendezte az eszközök és kötelezettségek (beleértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) és az ezek különbözeteként adódó saját tőke átvételét. A Magyar Telekom Nyrt. 2009. évi eredménykimutatása az év során történt beolvadás következtében csak 3 hónapra (2009. október 1-jétől 2009. december 31-ig terjedő időszakra), míg 2010. évi eredménykimutatása a teljes üzleti évre vonatkozóan tartalmazza a beolvadás során átvett tevékenységek eredményét.
3. Számviteli politika
A Magyar Telekom Nyrt. számviteli politikája a számviteli alapelveket, értékelési módszereket és eljárásokat, a Számviteli törvény végrehajtásának módszereit és eszközeit foglalja magában.
A Magyar Telekom Nyrt. mind a magyar Számviteli törvény előírásainak (továbbiakban HAR), mind a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (továbbiakban IFRS) megfelelően vezeti a könyveit. A két beszámoló közötti különbségek csak az eltérő számviteli elvekből adódnak.
A Társaság üzleti évének fordulónapja minden év december 31-e. A mérlegkészítés időpontja 2010-ben a tárgyévet követő első munkanap.
A Magyar Telekom Nyrt. a magyar Számviteli törvény előírásai alapján készített éves beszámoló mérlegének elkészítésekor az “A” típusú mérlegváltozatot, az eredménykimutatás elkészítésekor az összköltség “A” típusú formátumot alkalmazza. A Társaság az éves beszámoló adatait millió forintban szerepelteti. A könyvelés pénzneme a magyar forint.
A Számviteli törvény megengedi a mérlegben egyes mérlegsorok kibontását, illetve elhagyását, amely lehetőséget mind a mérlegben, mind az eredménykimutatásban alkalmazza a Társaság.
2010. évtől a Magyar Telekom Nyrt. tevékenysége elkülönült engedélyezéshez kötött villamos energia és gázszolgáltatással bővült. E tevékenységhez kapcsolódóan a Társaság számviteli szétválasztást végez, amely során minden más tevékenységétől elkülönülten a kiegészítő melléklet részeként bemutatja a villamos energia és gázszolgáltatásokra vonatkozó mérlegét, valamint eredménykimutatását.
A Társaság konszolidált beszámoló készítési kötelezettségének 2005. január 1-jétől oly módon tesz eleget, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját.
A Deutsche Telekom A.G. (Xxxxxxxxx-Xxxxx-Xxxx 000, 00000 Xxxx, Németország) a Deutsche Telekom Csoport konszolidált beszámolójába a Magyar Telekom Nyrt-t, mint leányvállalatot bevonja.
A gazdálkodásra vonatkozó általános számviteli szabályok, előírások, módszerek meghatározása
Számviteli elszámolás szempontjából minősítést igénylő témák:
A Magyar Telekom Nyrt. a mérlegbeszámolójának összeállításakor alkalmazza a Számviteli törvényben meghatározott jelentős és lényeges mértékeket.
Lényeges hiba
Minden esetben a megbízható valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20%-al változik.
Jelentős összegő hiba
Minden esetben jelentős összegő a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri az adott év mérleg főösszegének 2 %-át, illetve, ha a mérleg főösszeg 2 %-a meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.
Amennyiben a Társaság az ellenőrzés során jelentős összegő hibát állapít meg, akkor az előző évekre vonatkozó önrevíziót a mérleg és eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett bemutatja.
A Társaság rendelkezik a Számviteli törvényben előírt szabályzatokkal (értékelési, selejtezési, önköltség számítási, leltározási, pénzkezelési, bizonylati).
A Társaság a Számviteli törvény alapján választható, a befektetett eszközök piaci értéken történő értékelését, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek és a Számviteli törvény által meghatározott pénzügyi instrumentumok körére a valós értéken történő értékelést - további külön döntésig - nem kívánja alkalmazni.
Minden devizás követelés és kötelezettség értékeléséből adódó nem realizált árfolyam-különbözetet jelentősnek minősít a Társaság, ezért minden nem realizált árfolyamnyereséget és veszteséget figyelembe vesz mind az analitikus, mind a főkönyvi nyilvántartásban.
Energiaszolgáltatással kapcsolatos számviteli szétválasztás alapelvei
Az energiatevékenységek – villamos energia és gázszolgáltatás – elszámolása egyrészt elkülönített főkönyvi számokon kerül kimutatásra, másrészt ahol nem áll rendelkezésre külön villamos- és külön gázenergiára elkülönült analitika, ott a főkönyvi számlákon lévő tételek értékének megosztása az alábbi elvek szerint kerül meghatározásra:
– Energia és egyéb tevékenység árbevételének aránya
– Energia és egyéb tevékenység költség-ráfordítás aránya
– Energia és egyéb tevékenység tárgyi eszköz aránya
– Energia és egyéb tevékenység létszámaránya
– Energia és egyéb tevékenység direkt árrés aránya
– Villamos- és gázenergia direkt árrés aránya
A felosztási elvek mind a mérleg, mind az eredménykimutatás főkönyvi számláira egységesen vonatkoznak.
A MÉRLEG készítése során alkalmazott értékelési eljárások
ESZKÖZÖK
Befektetett eszközök nyilvántartása és értékelése
Immateriális javak, tárgyi eszközök
A befektetett eszközöket a Magyar Telekom Nyrt. az immateriális javak és tárgyi eszközök esetében bekerülési költségen értékeli, csökkentve azokat az alkalmazott értékcsökkenések összegével. A tárgyi eszközök között kerül aktiválásra azon bővítési, felújítási munkák költsége, amelyek eredményeként az eszköz élettartama, kapacitása növekszik, rendeltetése megváltozik.
Eszközbeszerzéshez, előállításhoz közvetlenül kapcsolódóan igénybevett hitellel kapcsolatos költségeket aktiválja a társaság.
Amortizációs politika
A tárgyi eszközök esetében a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának alapja a tárgyi eszköz maradványértékkel csökkentett bruttó értéke.
Az értékcsökkenés elszámolásának módja: bruttó érték alapján, hasznos élettartamból megállapított leírási kulcsok alkalmazásával számított lineáris értékcsökkenés.
Az értékcsökkenés elszámolásának kezdete a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napja. Az értékcsökkenés elszámolásának vége a tárgyi eszköz hasznos időtartamának letelte vagy az eszköz könyvekből – bármilyen okból – történő kivezetésének a napja. Az értékcsökkenést a Társaság havonta számolja el a tárgyhó napjainak számával arányosan.
Maradványértéket a Társaság azoknál az eszközcsoportoknál határoz meg, melyek maradványértékét jelentősnek minősíti. Jelentősnek minősül a maradványérték, ha az eszköz kivezetésekor, a realizálható érték meghaladja az eszköz várható hulladékértékét. Maradványértéket határoz meg a Magyar Telekom Nyrt. az épületek és a gépjármővek körében. Az immateriális javaknál és a tárgyi eszközök többi csoportjánál a maradványértéket a Társaság nem minősíti jelentősnek.
A maradványértéket a 2001. január 1-je után aktivált eszközöknél alkalmazza a Társaság. A 2001. január 1-je előtt beszerzett eszközökre történő ráaktiváláskor, a ráaktivált értékre maradványérték nem kerül meghatározásra.
A maradványérték mértéke:
Épületeknél: egyedileg kerül meghatározásra, az épület elhelyezkedésének, a várható használati időnek és a felhasználás jellegének figyelembe vételével
Gépjármőveknél:
Személyi jellegő gépjármővek esetén: a bekerülési érték 25 %-a
Üzemi használatú személygépjármővek esetén: a bekerülési érték 30 %-a Tehergépjármőveknél 3,5 t alatt: a bekerülési érték 30 %-a Tehergépjármőveknél 3,5 t felett: a bekerülési érték 20 %-a Szállítóeszközök esetében: a bekerülési érték 10 %-a.
Az élettartamok meghatározásánál figyelembevételre kerülnek a fejlesztési lehetőségek és a távközlési vállalatok által a nemzetközi piacokon is elfogadott normák. A Magyar Telekom Nyrt. a tárgyi eszközökre megállapított élettartamokat rendszeresen felülvizsgálja, és ha szükséges élettartam módosítást hajt végre. A Társaság az 50.000 Ft alatti egyedi beszerzési értékő tárgyi eszközöket használatba vételkor értékcsökkenési leírásként elszámolja. Kivételt képeztek ez alól azok a kisértékő tárgyi eszközök, melyek közvetlenül a távközlési hálózat mőködését szolgálják, és amelyek az előfizetői hálózat részét képezik, a kizárólag távközlési hardveren mőködő, azokra installált távközlési szoftverek, valamint az eszközkategóriákat tartalmazó rendszerben ezen felül meghatározott eszközkategóriák.
A Társaság terven felüli értékcsökkenést számol el, amennyiben az eszköz értéke tartósan lecsökken, mert feleslegessé válik, megrongálódik, vagy megsemmisül; valamint, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja az adott eszköz piaci értékét. Azoknál az eszközöknél, ahol a piaci érték egyéb módon nem határozható meg, a Társaság az eszközök piaci értékét a várható hozamok nettó jelenértéke alapján határozza meg.
Amennyiben az egyedi eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a nettó értéket, a Társaság visszaírást számol el, mely összeg az egyéb bevételek között kerül kimutatásra.
Alapítás-átszervezés aktiválása
A Társaság az alapítás-átszervezés költségeit nem aktiválja.
Kísérleti fejlesztés aktiválása
A kísérleti fejlesztés értékét a Társaság nem aktiválja.
Üzleti vagy cégérték
Üzleti vagy cégértékként számolja el a Társaság a minősített többséget (legalább 75 %-ot) biztosító befektetésekért fizetett ellenértéknek azt a részét, mely az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – a Számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke és az ellenérték közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb.
A 2005. január 1-jét követően realizált üzleti vagy cégértékre terv szerinti értékcsökkenést nem, amennyiben szükséges csak terven felüli értékcsökkenést számol el a Társaság. A korábban nyilvántartásba vett üzleti vagy cégértékekre a Társaság folytatja a lineáris leírás alkalmazását.
Szellemi termékek
A szellemi termékek között 2005. évtől csak azok az eszközök kerülnek kimutatásra, amelyek tulajdonjoga a Társaságé.
A szellemi termékek hasznos élettartama jellemzően 5 év.
A Társaságnál fellelhető azon szellemi termékeket, amelyeknek csak a használati (felhasználói) joga áll a Társaság rendelkezésére a vagyoni értékő jogok között tartjuk nyilván. Élettartamuk igazodik a szellemi termékek élettartamához.
Saját vállalkozásban kivitelezett beruházások elszámolása
A saját vállalkozásban kivitelezett beruházások során létrejött tárgyi eszközöket a Társaság az előállításuk érdekében felmerült közvetlen költségek értékén aktiválja. Az idegen kivitelezőnek természetben juttatott anyag a kivételezés időpontjában beruházásként kerül elszámolásra.
Befektetett pénzügyi eszközök
A gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést alapításkor az alapításkori értéken, vásárlás esetén – üzleti vagy cégértékkel csökkentett – vételi áron tartja nyilván a Társaság. A Magyar Telekom Nyrt. év végén értékvesztést számol el befektetései után, ha a részesedés piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a befektetések könyv szerinti értéke. A befektetések minősítése egyedileg történik.
Az adott kölcsönöknél kerül kimutatásra a leányvállalatoknak, társult vállalkozásoknak és egyéb társaságoknak adott kölcsön, valamint a dolgozóknak adott hosszú lejáratú lakásépítési kölcsön összege.
Forgóeszközök nyilvántartása és értékelése
Készletek
A Társaság az árukat átlagos beszerzési áron, az anyagokat súlyozott átlagáron tartja nyilván.
A készletek között kerülnek kimutatásra a raktáron lévő olyan anyagok és eszközök, amelyekről a beszerzéskor nem dönthető el egyértelmően, hogy beruházási vagy fenntartási céllal kerülnek felhasználásra. Továbbá itt kerülnek kimutatásra a készletekre adott előlegek, valamint a készletek közé átsorolt értékesítésre kijelölt tárgyi eszközök is.
A Magyar Telekom Nyrt. a készleteit – kivéve a készletek közé átsorolt értékesítésre kijelölt tárgyi eszközöket, amelyekre egyedi értékelést alkalmaz – fajlagosan kis értékőnek tekinti. Éven belül vásárolt készletek értékvesztése ún. ártrendi riporttal kerül megállapításra. Ha az aktuális átlagár 20 %-al magasabb, mint az utolsó havi számlázott átlagár, akkor a cikket le kell értékelni az utolsó havi számlázott átlagárra.
Éven túl vásárolt készletek esetén a Társaság az értékvesztés megállapítására a könyv szerinti érték arányában, %-ban meghatározható módszert alkalmazza.
Új készletek esetén a leértékelés mértéke:
– 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 35 %-a
– 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 60 %-a Használt, javított készletek esetén a leértékelés mértéke:
– 6-12 hónap között a készletérték 5 %-a
– 1-2 év között beszerzett terméknél a készletérték 50 %-a
– 2 éven túl beszerzett terméknél a készletérték 100 %-a
Vevők és egyéb követelések
A vevőállomány a számlázott és elismert követelés értékén kerül kimutatásra. Nem tartalmaz behajthatatlan, valamint el nem ismert követelést.
A vevők értékvesztésének vizsgálata két szinten történik, elkülönítésre kerülnek az egyedileg jelentős és az egyedileg nem jelentős tételek. A Társaság a 200 millió Ft-nál nagyobb összegő követeléseket tekinti egyedileg jelentősnek és ezeket vizsgálja egyedileg az értékvesztés szempontjából
Az egyedileg nem jelentős tételek esetén is megvizsgálásra kerül, hogy van-e olyan tétel, amely esetében egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre.
Ezeket szintén egyedileg kell megvizsgálni, és kiszámolni rájuk az értékvesztést. Ebbe a kategóriába a Társaság a következő tételeket sorolja:
– belföldi és nemzetközi vezetékes társszolgáltatókkal szembeni követelések
– belföldi és nemzetközi mobil társszolgáltatókkal szembeni követelések (roaming, interconnect, interworking)
– a felszámolás, csődeljárás alatti követelések
– egyéb (nem vevői) követeléseket.
A számviteli törvény 55. §. (2) –es bekezdése alapján lehetőség van arra, hogy az értékvesztés összege a követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában kerüljön megállapításra (csoportos értékvesztés képzés). A Magyar Telekom Nyrt. a távközlési vevőket azok jelentős száma miatt a csoportos értékelés (korosítás) módszerével értékeli, az értékvesztés százalékos formában kerül meghatározásra.
A Társaság a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező vevőcsoportok szerint alakította ki az értékvesztési kategóriákat.
A részletfizetéses számlák esetében az értékvesztés képzést nem a számla, hanem az egyes részletek esedékessége alapján végzi el.
Nem számol el a Társaság értékvesztést a kapcsolt felekkel szembeni követelései és tartósan adott kölcsönei után, kivéve abban az esetben, ha egy adott tételnél egyedileg is fennáll az objektív bizonyíték az értékvesztésre.
A nemzetközi távközlési forgalom vevői és szállítói bruttó értéken kerülnek kimutatásra, a forgalom pénzügyi rendezése nettó módon történik.
A devizában fennálló követeléseket év végén az MNB által közzétett hivatalos december 31-i árfolyamára értékeli át a Társaság.
Értékpapírok
A forgóeszközök csoportjában az értékpapírok között a forgatási céllal vásárolt kötvények, részvények, egyéb értékpapírok vételi értékét, továbbá a saját részvények visszavásárlási értékét mutatja ki a Magyar Telekom Nyrt.
FORRÁSOK
Értékelési tartalék
A Számviteli törvényben foglalt értékelési tartalék képzésének lehetőségével a Magyar Telekom Nyrt. további külön döntésig nem kíván élni.
Lekötött tartalék
A Magyar Telekom Nyrt. a tőketartalékból és eredménytartalékból lekötött összegeket lekötött tartalékként tartja nyilván. A Magyar Telekom Nyrt. lekötött tartalékba helyezi a visszavásárolt saját részvények visszavásárlási (bekerülési) értékét, valamint a társasági adótörvény szerinti fejlesztési tartalék összegét.
Céltartalékok
A tartalékképzés legfontosabb elemei:
– korengedményes nyugdíjazás miatti fizetési kötelezettségek
– végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek
– függő- és biztos jövőbeni kötelezettségek
– környezetvédelmi kötelezettségek
– a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek
– szerződésből eredő jövőbeni bontási, helyreállítási kötelezettségek
– származékos ügyletek értékelése kapcsán képzett céltartalék
Devizás tételek értékelése
A devizában fennálló követelések és kötelezettségek értékelése év végén az MNB által közzétett hivatalos december 31-én érvényes árfolyamon történik.
Származékos ügyletek kezelése
A származékos ügyleteket - határidős deviza adásvétel ügyletek és swap ügyletek - mérlegen kívüli tételként – mint biztos (jövőbeni) követelés/kötelezettség – tartja nyilván a Társaság a kötési árfolyamon.
A Társaság minden származékos ügylet mérleg-fordulónapi valós értékét meghatározza, és a Kiegészítő mellékletben bemutatja. Emellett a Társaság a származékos ügyletek miatti biztos (jövőbeni) kötelezettségekből származó várható veszteségekre – melyet a negatív valós értékekkel egyező összegben azonosít – céltartalékot képez.
Az EREDMÉNYKIMUTATÁS készítése során alkalmazott értékelési eljárások
A Számviteli törvény 74.§ (2) bekezdése alapján export értékesítés árbevételének minősül a külföldi vevőknek történő értékesítés és szolgáltatásnyújtás, függetlenül a szolgáltatásnyújtás helyétől. Ez alól kivételt képez, ha a Társaság a Magyar Köztársaság területén külföldinek értékesít, és annak tényét, hogy a vevő külföldi vevőnek minősül, a Magyar Telekom Nyrt. felé nem jelezte (pl. külföldi vevő – akinek székhelye, lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön van – az értékesítési hálózatban készüléket vásárol).
A Társaság az árbevételeit és költségeit az időbeli elhatárolások elvének érvényesítésével számolja el. A nem realizált árfolyam-különbözetet a Társaság az alábbi módon számolja el:
– ha a nem realizált árfolyamnyereség és árfolyamveszteség összevont egyenlege nyereséget mutat, azt a
pénzügyi mőveletek egyéb bevételei,
– ha az összevont egyenleg veszteség, úgy azt a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai között mutatja ki.
A Társaság a járó osztalékot a leányvállalatok és a társult vállalatok közgyőlése (taggyőlése) által jóváhagyott összegben a tárgyévet követő évben mutatja ki könyveiben. Az osztalékelőleg az éves közgyőlési határozatig kötelezettségként kerül kimutatásra.
A Társaság a saját hálózatából indított társszolgáltató, mobil és nemzetközi szolgáltatóknál végződő hívásokkal, valamint a bérelt vonalakkal kapcsolatos belföldi és nemzetközi kifizetéseket a közvetített szolgáltatások között tartja nyilván, mivel a társszolgáltatót, mobil és nemzetközi szolgáltatót megillető távbeszélő szolgáltatásért járó díjat a Magyar Telekom Nyrt. változatlan formában továbbszámlázza az előfizetők felé.
A rendkívüli tételek bemutatása a Kiegészítő mellékletben minden esetben megtörténik.
Az olyan bevételek és ráfordítások, amelyek a rendkívüli eredmény alkotóelemeként kerülnek kimutatásra, a szokásos tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban.
EGYÉB
A Társaság a tevékenysége során figyelmet fordít a környezetvédelmi szempontokra és a környezetvédelmi előírások betartására. A szükséges áramfejlesztők akkumulátorainak és a használt mobiltelefonoknak a tárolása és közömbösítése a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően történik.
A Társaságnak nem volt környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettsége.
4. Összefoglalás a Társaság pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és likviditásáról
A Társaság pénzügyi helyzetét és likviditását 2009. és 2010. december 31-én az alábbi mutatók jellemzik:
2009. 2010.
Likviditási ráta (= forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek)1 0,39 0,29
Üzemi tevékenység jövedelmezősége (= üzemi tevékenység eredménye / (értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek))
0,15 0,11
Eszközhatékonyság (= üzemi tevékenység eredménye / összes eszköz) 0,08 0,06
Hosszúlejáratú adósságállomány részaránya (= hosszú lejáratú kötelezettségek / (hosszú lejáratú kötelezettségek + saját tőke))2
0,45 0,39
1 A likviditási ráta csökkenésének oka az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések csökkenése, melynek magyarázata a 13. pontban található.
2 A mutató változásának legfőbb oka a hosszú lejáratú kötelezettségek csökkenése. A hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatása a 19. és 20. pontban található.
Az alábbi táblázat mutatja a Társaság 2009. és 2010. évi cash-flow-ját: | ||||
2009. | 2010. | |||
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Mőködési cash-flow 1-14. sorok) | 29.874 | 45.663 | ||
1. Adózás előtti eredmény (kapott osztalék nélkül) | (+/-) | 43.724 | 25.531 | |
2. Elszámolt értékcsökkenés és amortizáció | (+) | 82.659 | 83.037 | |
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás | (+/-) | 11.169 | 12.284 | |
4. Céltartalék-képzés és felhasználás különbözete | (+/-) | -587 | -795 | |
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye | (+/-) | -172 | -236 | |
6. Szállítói kötelezettségek változása | (+/-) | 4.518 | -4.013 | |
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása | (+/-) | 2.429 | -30553 | |
8. Passzív időbeli elhatárolások változása | (+/-) | -1.692 | -485 | |
9. Vevőkövetelések változása | (+/-) | -10.505 | -7.538 | |
10. Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása | (+/-) | -16.952 | 18.419 | |
11. Aktív időbeli elhatárolások változása | (+/-) | -3.998 | 2.955 | |
12. Fizetett adó (nyereség után) | (-) | -1.900 | 444 | |
13. Fizetett osztalék | (-) | -77.052 | -52.117 | |
14. Egyéb pénzmozgással nem járó tételek | (+/-) | -1.767 | -1.270 | |
II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (15-17. sorok) | -68.524 | -27.969 | ||
15. Befektetett eszközök beszerzése | (-) | -100.437 | -67.748 | |
16. Befektetett eszközök eladása | (+) | 504 | 680 | |
17. Kapott osztalék, osztalékelőleg | (+) | 31.409 | 39.099 | |
III. Pénzügyi mőveletekből származó pénzeszköz-változás (18-29. sorok) | 12.202 | -22.201 | ||
18. Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) | (+) | 0 | 0 | |
19. Kötvénykibocsátás bevétele | (+) | 0 | 0 | |
20. Hitel, kölcsön felvétele | (+) | 198.952 | 220.690 | |
21. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése | (+) | 11.348 | 6.580 | |
22. Véglegesen kapott pénzeszköz | (+) | 0 | 0 | |
23. Részvénybevonás (tőkeleszállítás) | (-) | 0 | 0 | |
24. Saját részvény visszavásárlás | (-) | 0 | 0 | |
25. Kötvény-visszafizetés | (-) | 0 | 0 | |
26. Hiteltörlesztés, -visszafizetés | (-) | -188.880 | -248.304 | |
27. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek | (-) | -8.474 | -1.344 | |
28. Véglegesen átadott pénzeszköz | (-) | -7 | 0 | |
29. Alapítókkal szembeni, ill. egyéb hosszú lejáratú köt. változása | (+/-) | -737 | 177 | |
IV. Pénzeszközök változása (+ I. + II. + III. sorok) | (+/-) | -26.448 | -4.507 | |
Pénzeszközök év elején | 36.628 | 10.180 | ||
Pénzeszközök év végén | 10.180 | 5.673 | ||
5. Immateriális javak
Az alábbi táblázat összegzi az immateriális javakban 2009. január 1. és 2010. december 31. között bekövetkezett változásokat:
aktivált értéke | jogok |
| cégérték |
| ||||
0 | 154.605 | 13.240 | 219.720 | 387.565 | ||||
0 | 12.192 | 634 | 1.585 | 14.411 | ||||
0 | 2.952 | 796 | 100 | 3.848 | ||||
0 | 2.591 | 13 | 0 | 2.604 | ||||
0 | 510 | -15 | 0 | 495 | ||||
0 | 167.668 | 14.642 | 221.405 | 403.715 | ||||
0 | 14.347 | 1.285 | 1.660 | 17.292 | ||||
0 | 1.030 | 53 | 933 | 2.016 | ||||
0 | 120 | -323 | 0 | -203 | ||||
0 | 181.105 | 15.551 | 222.132 | 418.788 |
BRUTTÓ ÉRTÉK Kísérleti fejlesztés Nyitó egyenleg
2009. január 1. Növekedés
Növekedés beolvadás miatt Csökkenés
Átsorolások
Záró egyenleg
Vagyoni értékő
Szellemi termékek Üzleti vagy
Összesen
2009. december 31.
Növekedés Csökkenés
Átsorolások
Záró egyenleg
2010. december 31.
ÉRTÉKCSÖKKENÉS
2009. január 1. | 0 | 94.044 | 9.640 | 71.299 | 174.983 | ||||
Éves terv szerinti értékcsökkenés | 0 | 16.212 | 562 | 10.130 | 26.904 | ||||
Éves terven felüli értékcsökkenés | 0 | 0 | 0 | 256 | 256 | ||||
Növekedés beolvadás miatt | 0 | 1.959 | 408 | 0 | 2.367 | ||||
Csökkenés | 0 | 2.528 | 12 | 0 | 2.540 | ||||
Átsorolások | 0 | -1 | 0 | 0 | -1 | ||||
Záró egyenleg 2009. december 31. Éves terv szerinti értékcsökkenés | 0 0 | 109.686 16.266 | 10.598 737 | 81.685 10.129 | 201.969 27.132 | ||||
Éves terven felüli értékcsökkenés | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | ||||
Csökkenés | 0 | 984 | 51 | 933 | 1.968 | ||||
Átsorolások | 0 | 299 | -299 | 0 | 0 |
Nyitó egyenleg
2009. december 31.
2010. december 31.
0 | 125.267 | 10.985 | 90.881 | 227.133 |
0 | 57.982 | 4.044 | 139.720 | 201.746 |
0 | 55.838 | 4.566 | 131.251 | 191.655 |
Záró egyenleg NETTÓ ÉRTÉK
NETTÓ ÉRTÉK
2010. december 31.
Vagyoni értékő jogok
A tárgyidőszakban a vagyoni értékő jogok bruttó értéke 14.347 millió Ft-tal növekedett. Ennek jelentős részét az Informatikai nagyrendszerek felhasználói joga (3.769 millió Ft), az Egyéb szoftverek felhasználói joga (1.685 millió Ft), az Általános célú szoftver felhasználói joga (1.016 millió Ft) és a BSS számlázó rendszer szoftver felhasználói joga (566 millió Ft) eszközkategóriákba történt aktiválások és ráaktiválások okozzák.
A csökkenés meghatározó részben az Általános célú szoftver felhasználói joga (bruttó érték 664 millió Ft nettó érték 43 millió Ft) és az Egyéb szoftverek felhasználói joga (bruttó érték 288 millió Ft, nettó érték nulla) eszközkategóriákban szereplő eszközök selejtezésének a következménye.
Szellemi termékek
A szellemi termékek aktív állományának tárgyidőszaki növekedésében jelentős tényező volt az Egyéb saját tulajdonú szoftver termékek esetében 851 millió Ft szoftver használatbavétel.
A Társaság 2010-ben is elvégezte a Vagyoni értékő jogok és a Szellemi termékek hasznos élettartam felülvizsgálatát, és amennyiben szükségesnek ítélte, végrehajtotta az élettartam módosításokat. A módosítás következtében a két kategória érintett eszközei után 2010-ben 14 millió Ft-al kevesebb terv szerinti értékcsökkenés került elszámolásra.
Üzleti vagy cégérték
A Magyar Telekom Nyrt. a tárgyév során megvásárolta a Modultechnika Kft. 100 %-os üzletrészét. Ezen tranzakció során a Modultechnika Kft-vel kapcsolatban 1.477 millió Ft „üzleti vagy cégérték” került elszámolásra.
Szintén 2010-ben a KFKI Direkt Kft. és az ISH Informatika Kft. második vételár részletének kifizetése során további
„üzleti vagy cégérték” került elszámolásra 10 millió Ft, illetve 173 millió Ft értékben. A KFKI Direkt Kft-vel kapcsolatosan elszámolt „üzleti vagy cégérték” 2010-ben beolvadás miatt a KFKI Zrt-nél kerül kimutatásra.
2010-ben értékesítésre került Spectrum Net AD. Bulgária részére az Orbitel E.A.D. társaságban lévő részesedés, így a nyilvántartott Üzleti vagy cégérték is kivezetésre került (kivezetett bruttó érték: 933 millió Ft nettó érték 0 millió Ft).
Az Origo Zrt. soron kimutatott üzleti vagy cégérték tartalmazza az Iwiw Szolgáltató Kft., M-Factory Kft. és az Adnetwork Online Marketing Kft. felvásárlásai miatt keletkezett üzleti és cégértékeket, a hivatkozott cégek Origo Zrt-be történt beolvadása miatt.
A tárgyidőszakban a Társaság a 2005. előtt felvásárolt társaságok „üzleti vagy cégértékére” 10.129 millió Ft terv szerinti értékcsökkenést számolt el.
Az alábbi táblázat foglalja össze az üzleti vagy cégérték 2010. évi alakulását:
Megnevezés
Nettó érték 2009. december
31.
2010-ben elszámolt üzleti vagy cégérték
2010-ben elszámolt érték- csökkenés
Nettó érték 2010.
december 31.
T-Mobile Magyarország Távközlési Rt.
109.108 0 -9.115 99.993
KFKI Zrt. 8.841 10 0 8.851
EMITEL Távközlési Zrt. 5.545 0 -589 4.956
Stonebridge A.D. Dataplex Kft. | 5.282 4.793 | 0 0 | -391 0 | 4.891 4.793 |
Origo Zrt. | 2.125 | 0 | 0 | 2.125 |
IQSYS Zrt. | 1.132 | 0 | 0 | 1.132 |
IQSYS Zrt.(Integris |
Rendszerház Kft. -Rába Szolgáltatóház Kft.) | 105 | 0 | -34 | 71 | |||
Combridge S.R.L. | 818 | 0 | 0 | 818 | |||
Xxxxxxx E.O.O.D. | 447 | 0 | 0 | 447 | |||
Dél-Vonal Kft. | 100 | 0 | 0 | 100 | |||
ISH Informatika Kft. | 1.424 | 173 | 0 | 1.597 | |||
Modultechnika Kft. | 0 | 1.477 | 0 | 1.477 | |||
Összesen | 139.720 | 1.660 | -10.129 | 131.251 |
6. Tárgyi eszközök
Az alábbi táblázat összegzi a tárgyi eszközökben 2009. január 1. és 2010. december 31. között bekövetkezett változásokat – a beruházások és a beruházásokra adott előlegek nélkül:
BRUTTÓ ÉRTÉK
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok
Mőszaki gépek, berendezések, jármővek
Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek
Összesen
Nyitó egyenleg
2009. január 1. Növekedés | 20.841 | 39.236 | 5.448 | 65.525 |
Növekedés beolvadás miatt | 14.181 | 12.980 | 720 | 27.881 |
Csökkenés | 1.154 | 13.333 | 2.822 | 17.309 |
Átsorolások | -780 | 341 | -355 | -794 |
367.766 626.376 76.839 1.070.981
400.854 | 665.600 | 79.830 | 1.146.284 | |||
14.918 | 25.082 | 1.980 | 41.980 | |||
2.082 | 26.561 | 4.603 | 33.246 | |||
-698 | 1.683 | -1.492 | -507 | |||
412.992 | 665.804 | 75.715 | 1.154.511 | |||
139.399 | 471.211 | 64.119 | 674.729 | |||
13.457 | 36.963 | 4.888 | 55.308 | |||
450 | 1 | 2 | 453 | |||
5.930 | 8.811 | 402 | 15.143 | |||
826 | 12.541 | 2.573 | 15.940 | |||
-348 | 238 | -251 | -361 | |||
158.062 | 504.683 | 66.587 | 729.332 | |||
15.195 | 36.074 | 4.431 | 55.700 | |||
58 | 2 | 5 | 65 | |||
1.478 | 25.390 | 4.319 | 31.187 | |||
-264 | 966 | -970 | -268 | |||
171.573 | 516.335 | 65.734 | 753.642 | |||
242.792 | 160.917 | 13.243 | 416.952 | |||
241.419 | 149.469 | 9.981 | 400.869 | |||
Záró egyenleg
2009. december 31.
Növekedés Csökkenés
2010. december 31.
Átsorolások Záró egyenleg
ÉRTÉKCSÖKKENÉS
Nyitó egyenleg
2009. január 1. Éves terv szerinti
értékcsökkenés
Éves terven felüli
értékcsökkenés
Növekedés beolvadás miatt Csökkenés
Átsorolások
Záró egyenleg
2009. december 31.
értékcsökkenés
értékcsökkenés
Éves terv szerinti Éves terven felüli
Csökkenés
2010. december 31.
Átsorolások Záró egyenleg
2009. december 31.
2010. december 31.
NETTÓ ÉRTÉK NETTÓ ÉRTÉK
A Magyar Telekom Nyrt. tárgyi eszköz állományának mozgástáblája az 2. számú mellékletben található.
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok
Az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékő jogok bruttó értékének tárgyévi növekedése 14.918 millió Ft, melynek főbb kategóriái a következők:
Az épületek és egyéb ingatlanok növekedésének bruttó értéke 2.242 millió Ft (lásd 2. sz. melléklet), melyből kiemelkedő összegő növekedést okozott a nem saját tulajdonú telken épített antenna-tartó tornyok értéke 1.025 millió Ft, valamint a hosszú élettartamú szerkezető és jóléti épületek felújítása-bővítése 566 millió Ft összegben.
A hálózatok bruttó értékének növekedése 12.309 millió Ft (lásd 2. sz. melléklet), melynek legnagyobb tételei a következők:
– DVB-S infrastruktúra (mőholdas digitális mősorszórás) 2.569 millió Ft,
– fémvezető földfeletti helyi hálózat 2.486 millió Ft,
– fényvezető alépítménybe húzott helyi hálózat 1.960 millió Ft,
– fémvezető alépítménybe húzott helyi hálózat 1.217 millió Ft,
– alépítmények 1.114 millió Ft,
– fényvezető földfeletti helyi hálózat 1.066 millió Ft,
– fémvezető földbe fektetett helyi hálózat 802 millió Ft.
Az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékő jogok állománya csökkenésének legfőbb oka a selejtezés és részselejtezés, melynek legnagyobb tételei a következők:
– fémvezető alépítménybe húzott helyi hálózat (bruttó érték 477 millió Ft, nettó érték 130 millió Ft),
– fémvezető föld feletti helyi hálózat (bruttó érték 353 millió Ft, nettó érték 142 millió Ft),
– bérelt épületeken végzett beruházás (bruttó érték 189 millió Ft, nettó érték 12 millió Ft),
– fényvezető alépítménybe húzott gerinchálózat (bruttó érték 130 millió Ft, nettó érték 54 millió Ft),
58 millió Ft értékben történt terven felüli értékcsökkenés elszámolás, melyből legnagyobb összegő (57 millió Ft) bérelt épületeken végzett beruházás.
Az átsorolások közül a legnagyobb értékő volt az értékesítésre kijelölt hosszú élettartamú szerkezető épületek átsorolása a forgóeszközök közé 658 millió Ft bruttó érték és 216 millió Ft halmozott értékcsökkenés összegben.
Mőszaki gépek, berendezések, jármővek
A mőszaki berendezések 25.082 millió Ft összegő növekedését távközlési eszközök aktiválása, bővítése okozta, melynek legnagyobb tételei a következők:
– DVBS-STB (set top box) 3.497 millió Ft,
– CE routerek+3play eszközök 3.069 millió Ft,
– BTS-GSM (900 és 1800) rádiótechnikai berendezések 1.605 millió Ft,
– Routerek-Olimpia 1.098 millió Ft,
– WDM berendezések 820 millió Ft,
– Mobil központ hálózat vezérlő 803 millió Ft,
– UMTS hozzáférési hálózat vezérlés 800 millió Ft,
– Routerek 740 millió Ft,
– GSM hozzáférési hálózat vezérlő 700 millió Ft,
A mőszaki berendezések bruttó értékében bekövetkezett 26.561 millió Ft csökkenés jelentős részét az elavult eszközök selejtezése indokolja, például:
– ADS kombinált távbeszélő központ (bruttó érték 6.765 millió Ft, nettó érték 0 millió Ft),
– ADS előfizetői távbeszélő központ (bruttó érték 5.133 millió Ft, nettó érték 0 millió Ft),
– Voice Mail Service Center eszközei (bruttó érték 4.282 millió Ft, nettó érték 0 millió Ft),
– Hangposta szolgálat (bruttó érték 1.431 millió Ft, nettó érték 0 millió Ft),
– ADS tranzit távbeszélő központok (bruttó érték 1.136 millió Ft, nettó érték 0 millió Ft),
– Épületgépészeti berendezések (bruttó érték 696 millió Ft, nettó érték 21 millió Ft).
Egyéb berendezések, felszerelések, jármővek
Az egyéb berendezések, felszerelések 1.980 millió Ft összegő növekedésében jelentős tételt képvisel az alaptevékenységet nem szolgáló számítógépek, perifériák aktiválása (487millió Ft), a szerverek aktiválása és bővítése (354 millió Ft), az informatikai nagyrendszerek aktiválása (327 millió Ft), valamint a bútorok (163 millió Ft) és a személygépkocsik (153 millió Ft) aktiválása.
Az egyéb berendezésekben, felszerelésekben, jármővekben bekövetkezett 4.603 millió Ft bruttó összegő csökkenést az eszközök értékesítése és selejtezése indokolja, melynek legnagyobb tételei a következők:
– alaptevékenységet nem szolgáló számítógépek és perifériák értékesítése (bruttó érték 314 millió Ft, nettó érték 32 millió Ft), személygépkocsik (bruttó érték 220 millió Ft, nettó érték 132 millió Ft).
– Selejtezések:
– informatikai nagyrendszerek (mobil) (bruttó érték 1.140 millió Ft, nettó érték 0,8 millió Ft),
– szerverek (bruttó érték 685 millió Ft, nettó érték 0,5 millió Ft),
– alaptevékenységet közvetlenül nem szolgáló számítógépek, perifériák (bruttó érték 457 millió Ft, nettó érték 4 millió Ft),
– fejlesztési, kísérleti célú eszközök (bruttó érték 417 millió Ft, nettó érték 1 millió Ft),
– egyéb berendezések felszerelések (bruttó érték 221 millió Ft nettó érték 0 millió Ft),
– társasági belső célú távközlési eszközök (bruttó érték 198 millió Ft, nettó érték 1 millió Ft),
A Társaság 2010-ben is elvégezte a tárgyi eszközök hasznos élettartamának felülvizsgálatát, és amennyiben szükségesnek ítélte, végrehajtotta az élettartam módosításokat. Ennek hatására 2010-ben 1.735 millió Ft-al kevesebb terv szerinti értékcsökkenés került elszámolásra.
7. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban
A Társaság 2009. és 2010. december 31-én meglévő, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéseit a következő táblázatban foglaljuk össze. A befektetésekkel kapcsolatos további információk (tulajdoni hányad, szavazati jog, saját tőke adatok) a 3. számú mellékletben kerülnek bemutatásra.
Tulajdoni hányad
– közvetlen (%)
Tulajdoni hányad – közvetett (%)
Könyv szerinti érték
2010. | 2009. | 2010. | ||
Stonebridge A.D. (végelszámolás alatt) | 100,00 | 94.764 | 97.743 | |
Crnogorski Telekom A.D. | 76,53 | 39.413 | 40.554 | |
Pro-M Zrt. | 100,00 | 8.200 | 8.200 | |
Investel Zrt. | 100,00 | 9.029 | 6.633 | |
Origo Zrt. (korábban T-Online Zrt.) | 100,00 | 3.549 | 5.802 | |
KFKI Zrt. | 100,00 | 5.155 | 5.778 | |
IQSYS Zrt. | 100,00 | 1.375 | 2.875 | |
ViDaNet Zrt. | 67,50 | 22,50 | 2.836 | 2.836 |
Combridge S.R.L. | 100,00 | 2.004 | 2.063 | |
Dataplex Kft. | 100,00 | 2.005 | 2.005 | |
Telekom New Média Zrt. | 100,00 | 1.745 | 1.745 | |
ISH Informatika Kft | 100.00 | 1.587 | 1.587 | |
Xxxxxxx E.O.O.D. | 100,00 | 677 | 697 | |
EurAccount Kft. | 99,00 | 1,00 | 446 | 446 |
Modultechnika Kft | 100,00 | 0 | 127 | |
HUNSAT Zrt. (végelszámolás alatt) | 50,00 | 50 | 50 | |
KIBU Innováció Kft. (X-Byte Kft.) | 99,20 | 0,80 | 19 | 34 |
Telemacedonia A.D. | 100,00 | 22 | 23 | |
Tele-Data Kft. | 50,98 | 20 | 20 | |
Budakalász KTV Kft. | 25,00 | 20 | 20 | |
Mindentudás Egyeteme Tudományos Közhasznú Nonprofit Kft. | 60,00 | 3 | 3 | |
ISH Kereskedelmi Kft. | 100,00 | 3 | 3 | |
Novatel Ukraine L.L.C. | 99,94 | 0,06 | 0 | 0 |
Orbitel E.A.D. | 0 | 1.421 | 0 | |
EPT Nyrt. | 0 | 304 | 0 | |
KFKI Direkt Kft. | 0 | 264 | 0 | |
M-Factory Zrt. | 0 | 63 | 0 | |
Összesen | 174.974 | 179.244 | ||
Jelentős változások a tartós részesedések állományában 2009. és 2010. évben
2009. évben új akvizíciók történtek. A Társaság részéről megvásárlásra került a KFKI Direkt Kft., amely 264 millió Ft-tal növelte a befektetések összegét. Szintén megszerzésre került az ISH Informatika Kft., valamint az ISH Kft. 100 %-os üzletrésze. A két részesedés összesen 1.590 millió Ft-tal növelte a részesedések állományát.
2009-ben a Magyar Telekom Nyrt. mint részvényes kivált az IKO-TELEKOM Zrt-ből, és a befektetés a könyvekből kivezetésre került. A kiválást követően az átalakulás során létrejött a Telekom Média Holding Zrt., melynek 100 %-os tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt. Az új befektetés 1.745 millió Ft-tal növelte a tartós részesedések állományát.
2009-ben törzstőke emelés következtében 1.500 millió Ft összeggel nőtt az Origo Zrt. befektetés könyv szerinti értéke.
2009-ben lezárult a ViaBridge Ltd. végelszámolása, melyet követően a Társaság könyveiből a befektetés kivezetésre került.
A Magyar Telekom Nyrt. 2009. június 29-i Rendkívüli Közgyőlése döntést hozott a T-Kábel Magyarország Kft. Magyar Telekom Nyrt-be történő beolvadásáról. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése 2009. szeptember 30-i hatállyal megtörtént. Az átalakulást követően a Társaság a T-Kábel Magyarország Kft. befektetést a könyveiből kivezette.
A beolvadást követően a Budakalász KTV Kft. – amely korábban a T-Kábel Magyarország Kft. befektetése volt – a Magyar Telekom könyveibe bevezetésre került 20 millió Ft könyv szerinti értékkel.
2010-ben új akvizíció keretében a Magyar Telekom Nyrt. megvásárolta a Modultechnika Kft 100%-os üzletrészét, amely kapcsán 127 millió Ft-tal növekedett a tartós részesedések állománya. (A befektetéshez kapcsolódóan 1.477 millió Ft üzleti/cégérték került elszámolásra.)
2010-ben a Magyar Telekom Nyrt önkéntes nyilvános vételi ajánlatott tett az Első Pest Telefontársaság Nyrt. részvényeire. Az ügylet végső lezárása után az EPT Nyrt 100 %-ban a Társaság tulajdonába került, melyet követően a társasági forma zártkörő részvénytársaságra változott.
2010-ben a Magyar Telekom befektetetései között több gazdasági átalakulás is zajlott. A már említett EPT Zrt, valamint a KFKI Zrt. Igazgatósága határozatot hozott a két társaság egyesüléséről, melyet követően az EPT Zrt. beolvadt a KFKI Zrt-be. Az ügylet lezárása után a Magyar Telekom Nyrt. könyveiből az EPT Zrt. könyvszerinti értéke (325 millió Ft) kivezetésre került ezzel egyidejőleg a KFKI Zrt. könyvszerinti értéke a végleges vagyonmérlegnek megfelelően 398 millió forinttal növekedett.
Szintén a KFKI Zrt-vel 2009-ben kötött egyesülési szerződésnek megfelelően a KFKI Direkt Kft. beolvadt a KFKI Zrt-be. Az ügylet lezárását követően a KFKI Direkt Kft.-t a Magyar Telekom Nyrt. a könyveiből kivezette (264 millió Ft). A tranzakció a KFKI Zrt. könyvszerinti értékét 225 millió Ft-tal növelte.
További átalakulás történt az Origo Zrt . és az M-Factory Zrt. esetében is. A két társaság egyesülési szerződését követően az M-Factory Zrt. beolvadt az Origo Zrt-be, A beolvadást követően a Magyar Telekom befektetései közül az M-Factory Zrt kivezetésre került (63 millió Ft), az Origo Zrt könyvszerinti értéke 53 millió Ft-tal növekedett a végleges vagyonmérlegnek megfelelően.
2010-ben a Társaság értékesítette a kizárólagos tulajdonát képező leányvállalatát, az Orbitel EAD társaságot, melyet tranzakció lezárását követően a Magyar Telekom Nyrt. az 1.421 millió Ft könyv szerinti értéket kivezette a könyveiből.
2010-ben új részvények kibocsátásával jegyzett tőke emelésére került sor az Origo Zrt társaságnál (220 ezer Ft névértéken, melynek teljes kibocsátási értéke 2.200 millió Ft), valamint az IQSYS Zrt-nél (1,5 millió Ft névértéken, melynek teljes kibocsátási értéke 1.500 millió Ft). A társaságok a névérték és a kibocsátási érték közötti különbözetet a tőketartalékukba helyezték. A KIBU Kft-nél törzstőke emelése történt 15 millió Ft összegben. Ezek eredményeként 3.715 millió Ft-tal nőtt a Társaság befektetéseinek állománya.
A devizában történt befektetések mérleg-fordulónapi átértékelése során összesen 4.199 millió Ft árfolyam-különbözet elszámolására került sor, amely növelte a tartós részesedések könyv szerinti értékét.
A befektetésekre elszámolt értékvesztés összege 2010-ben 2.407 millió Ft-tal csökkentette a tartós részesedések könyv szerinti értékét. A legjelentősebb összeg az Investel Zrt. befektetésre került elszámolásra 2.395 millió Ft összegben. A befektetésekre elszámolt értékvesztés a 4. számú mellékletben kerül bemutatásra.
Várható változások a tartós részesedések állományában 2011. évben
A Magyar Telekom Nyrt. megkapta a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását a Daten-Kontor cégcsoport (DK) 100 %- ának megvásárlásához. A DK cégcsoport a Daten-Kontor Kft., a DK Telecom Zrt. és a DK Consulting Zrt. társaságokból áll. A cégcsoport informatikai alkalmazások fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével foglalkozik. Az adásvételi szerződésben megállapított vételár maximum 1,4 milliárd forint, amely függ a következő két üzleti év pénzügyi eredményeitől és korrigálásra kerül a zárás időpontjában fennálló nettó adósságállománnyal. A tranzakció várhatóan 2011. február végén fog lezárulni, amit megelőz még a DK cégcsoport jelenleg három önállóan mőködő cégének egy jogi egységbe történő összeolvasztása, és egyéb szerződéses feltételek teljesítése.
A Magyar Telekom Nyrt. az akvizícióval tovább kívánja erősíteni pozícióját az informatikai szolgáltatások piacán.
A Magyar Telekom Nyrt. jelentős részesedését képező társaságok rövid bemutatása:
Stonebridge Communications A.D. (Stonebridge A.D.)
2000. decemberében a Magyar Telekom Nyrt. egy konzorcium képviseletében megállapodást kötött a macedón kormánnyal a Makedonski Telekom 51%-ának privatizáció keretében történő megvásárlásáról. A Magyar Telekom Nyrt. a megszerzett 51%-os tulajdoni hányadot 2001. január 16-án egy újonnan létesített macedón társaságba, a Stonebridge A.D-be apportálta, amely befektetési tevékenységgel foglalkozik, Skopje székhellyel. A Magyar Telekom Nyrt. 2004 óta 100%-os tulajdonnal rendelkezik a Stonebridge A.D-ben.
Crnogorski Telekom A.D.
A Montenegrói Köztársaság Kormányának Privatizációs Tanácsa 2004-ben a Crnogorski Telekom 51,12%-os részesedésének megszerzésére tendert írt ki. A pályázat győztese a Magyar Telekom Nyrt. lett. A Crnogorski Telekom
A.D. Montenegró vezető távközlési szolgáltatója. A részvényvásárlásról szóló megállapodás 2005. március 15-én aláírásra került összesen 114 millió EUR összegben. A Magyar Telekom Nyrt. a kisrészvényesekkel történt megállapodást követően 2005-ben további 25,41%-os részesedésre tett szert 27 millió EUR értékben.
Investel Magyar Távközlési Befektetési Zrt. (Investel Zrt.)
Az Investel 1991-ben a Magyar Telekom Nyrt. többségi tulajdoni hányadával alakult, majd 2007-ben az EGERTEL Zrt beolvadt az Investel Zrt-be.
Jelenleg a Magyar Telekom Csoport egyes leányvállalataiban lát el tulajdonosi és vagyonkezelői feladatokat.
Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. (Pro-M Zrt.)
A Magyar Telekom Nyrt. 2005-ben határozatot hozott a Pro-M Zrt. megalapításáról, melynek bejegyzésére 2006-ban került sor. A Pro-M Zrt-t egy olyan, TETRA technológiát felhasználó, vezeték nélküli hálózat (EDR) tervezésére, kiépítésére és üzembe helyezésére, majd pedig szolgáltatás nyújtására hozták létre, amit felhasználók bizonyos köre (pl. rendőrség, mentőszolgálat, stb.) kizárólagosan használhat. A Miniszterelnöki Hivatallal kötött EDR szerződés tíz évre szól.
KFKI Rendszerintegrációs Zrt. (KFKI Zrt.)
A Magyar Telekom Nyrt. 2006-ban vásárolta meg a KFKI (KFKI-LNX) Zrt. 100%-os tulajdonrészét. A KFKI Zrt-nek 2 további leányvállalata volt, az ICON Zrt. és az IQSYS Zrt. Mindhárman a magyar informatikai szolgáltatási piac jelentős szereplői voltak. A társaságba 2007. december 31-i hatállyal beolvadt a BCN Rendszerház Kft. és az ICON Zrt. 2008- ban a KFKI Zrt. értékesítette az IQSYS Zrt-ben lévő részesedését a Magyar Telekom Nyrt. számára.
2010-ben az egyesülési szerződés megkötését követően a KFKI DIREKT Kft., majd az EPT Nyrt.. beolvadt a KFKI Zrt- be.
ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt. (ViDaNet Zrt.)
A ViDaNet Zrt. 2003-ban jött létre kábeltelevíziós szolgáltatások nyújtására, több társaság összeolvadásával. A Magyar Telekom Nyrt. közvetlenül és közvetve 90%-os tulajdoni aránnyal és 49%-os szavazati joggal rendelkezik.
Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. (Origo Zrt.) – a korábbiakban T-Online Magyarország Internet Szolgáltató Zrt.
A Magyar Telekom Nyrt. a 2007. június 29-i rendkívüli közgyőlésén határozatot hozott a T-Online Magyarország Zrt. hozzáférési üzletágának a cégből történő kiválásáról és a Magyar Telekom Nyrt-be való beolvadásáról. A T-Online Magyarország Zrt. webes és tartalomszolgáltatási üzleti területe a továbbiakban Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. néven folytatja tevékenységét. 2010-ben az M-Factory Zrt-vel kötött egyesülési szerződés szerint az M- Factory Zrt beolvadt a társaságba.
Dataplex Infokommunikációs Infrastruktúra Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. (Dataplex Kft.)
A Magyar Telekom Nyrt. 2005. december 12-én szerződést írt alá a Dataplex Kft. 100%-os tulajdonrészének megvásárlásáról. A Dataplex Kft. a hazai informatikai szolgáltatási piac egyik jelentős szereplője. A Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása után a cégbírósági bejegyzésre 2006. április 20-án került sor.
Combridge S.R.L.
A társaság Románia egyik alternatív távközlési szolgáltatója. Főbb tevékenységi körébe tartozik többek között a nemzetközi és belföldi bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi Internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, nemzetközi VoIP végződtetési szolgáltatás. 2007-ben a Magyar Telekom Nyrt. kivásárolta a Combridge S.R.L. részesedést a ViaBridge Ltd-től.
Orbitel E.A.D.
A társaság Bulgária egyik alternatív távközlési szolgáltatója, melyet a Magyar Telekom Nyrt. (a ViaBridge Ltd-n keresztül) 2006-ban vásárolt meg. Főbb tevékenységei közé tartoznak a hangszolgáltatás, telephelyek közötti összeköttetés biztosítása, bérelt vonali és IPVPN szolgáltatások, rendszer (hálózat) integráció. 2007-ben a Magyar Telekom Nyrt. kivásárolta az Orbitel E.A.D. részesedést a ViaBridge Ltd-től. 2009-ben a Magyar Telekom Nyrt. bejelentette a Bolgár Versenyhivatalnál a társaságban lévő részesedésének értékesítési szándékát, mely tranzakciót a Hivatal 2010. januárban jóvá is hagyta, így a részesedés adás-vételi szerződés 2010. január 28.-án sikeresen lezárult. A társaságot a Magyar Telekom Nyrt a könyveiből kivezette.
IQSYS Informatikai Zrt. (IQSYS Zrt.)
Az IQSYS Zrt. 1990-ben alakult. Fő tevékenységei közé tartozik a szoftver kiadás, számítógép, szoftver nagykereskedelme, számítógépes adathordozó sokszorosítása, adatfeldolgozás, iroda- számítógép-javítás. A Magyar Telekom Nyrt. 2007-ben 15 millió Ft értékben vásárolt részesedést az IQSYS Zrt-ben, mellyel a társaságban 0,3%-os közvetlen tulajdoni hányadhoz jutott. A társaságba 2007. december 31-i hatállyal beolvadt a T-Systems Hungary Kft. és az Integris Rendszerház Kft. 2008-ban további részvények megvásárlására került sor, melynek eredményeként a Magyar Telekom Nyrt. részesedése 100% lett.
Xxxxxxx E.O.O.D.
A társaság 2004-ben alakult Bulgáriában. Főbb tevékenységei közé tartoznak a nemzetközi és hazai bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, infókommunikációs üzleti megoldások, nemzetközi hívásvégződtetés. A társaság kezdetben a ViaBridge Ltd. tulajdona volt, melyet a Magyar Telekom Nyrt. 2007-ben vásárolt ki.
EurAccount Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Kft. (EurAccount Kft.)
A Magyar Telekom Nyrt. 2005. március 1-jén alapította az EurAccount Kft-t. A társaság fő tevékenysége a Magyar Telekom Nyrt. és annak leányvállalatai számára történő könyvelési és számviteli szolgáltatások nyújtása volt.
2011. január 1-jével az EurAccount Kft tevékenysége visszaszervezésre került a Magyar Telekom Nyrt-be.
Első Pesti Telefontársaság Nyrt. (EPT Nyrt.)
Az EPT Nyrt. 1992-ben alakult. A társaság IP alapú nemzetközi és belföldi távhívási szolgáltatást, valamint ügyfélszolgálat-üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtott. A társaság a Magyar Telekom Nyrt. által tett önkéntes nyilvános vételi ajánlat lezárását követően 100 %-ban a Magyar Telekom Nyrt. leányvállalata lett. 2010.-ben az EPT Zrt. és a KFKI Zrt. Igazgatósága határozatot hozott a két társaság egyesüléséről, melyet követően az EPT Zrt. beolvadt a KFKI Zrt-be. Az ügylet lezárása után a Magyar Telekom Nyrt. könyveiből az EPT Zrt. könyvszerinti értéke kivezetésre került.
KIBU Innováció Kft.
A társaság 1989-ben alakult, akkor még X-Byte Kft. néven. A Magyar Telekom Nyrt. 2005-ben vált a társaság 100 %-os tulajdonosává. A társaság 2007-től mőködik jelenlegi nevén és jelenlegi, mőszaki kutatás-fejlesztés tevékenységi körével, nonprofit szervezetként. A KIBU Innováció Kft. a Magyar Telekom Nyrt. innovációs laborja, egy városi térrel, mobil kommunikációval és internettel foglalkozó multifunkcionális hely, ahol fiatal kutatók számára teret és eszközt biztosítanak a szabad gondolkodásra, a kreatív csapatmunkára.
Novatel UKRAINE L.L.C.
Magyar Telekom Nyrt. 2005-ben alapította a NOVATEL UKRAINE L.L.C-t. A társaság fő tevékenysége a Magyar Telekom bizonyos termékeinek értékesítése Ukrajnában.
M-Factory Kommunikációs Szolgáltató Zrt.
A Magyar Telekom Nyrt. 2007. januárjában megvásárolta a Mobilpress Zrt. részvényeinek 100 %-át és az M-Factory Kommunikációs Szolgáltató Kft. 75,05 %-ot megtestesítő üzletrészét. 2007. év folyamán az M-Factory Kft. beolvadt a Mobilpress Zrt-be. A jogutód társaság felvette az M-Factory Kommunikációs Szolgáltató Zrt. nevet. Az átalakulás eredményeként a Magyar Telekom Nyrt. tulajdoni részesedése a társaságban 92%-ra módosult. 2008-ban a Magyar Telekom Nyrt. megvásárolta a részvények fennmaradó 8 %-át, mellyel a részesedése 100 % lett.
2010-ben a társaság az Origo Zrt-vel kötött egyesülési szerződésnek megfelelően beolvadt az Origo Zrt.-be. A Magyar Telekom az M-Factory Zrt-t a befektetések állományából kivezette.
Mindentudás Egyeteme Tudományos Közhasznú Nonprofit Kft.
2004-ben a Magyar Telekom Nyrt., a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a T-Online Magyarország Zrt. létrehozta a Mindentudás Egyeteme Tudományos Közhasznú Nonprofit Kft-t (akkori nevén Mindentudás Egyeteme Kht.). A vállalkozás közhasznú tevékenységének célja, hogy magas színvonalú nyilvános előadások szervezése és tartása révén elősegítse a kiemelt érdeklődésre számot tartó tudományos témák feldolgozását, megismertetését és terjesztését. A cég vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú társaság céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A T-Online Magyarország Zrt. hozzáférési üzletága Magyar Telekom Nyrt-be történő beolvadásának eredményeként a társaságban a Magyar Telekom Nyrt. közvetlen részesedésének aránya 2007-ben 40
%-ról 60%-ra változott.
ISH International System House Informatika Kft. (ISH Informatika Kft.) és International System House Kereskedelmi és Szoftverfejlesztő Kft. (ISH Kft.)
Az 1996-ban alapított ISH Kft, valamint a 2009-ben az ISH Kft-ből kiválással alakult ISH Informatika Kft. főtevékenysége a számítógépes programozás. Az ISH Informatika Kft. átfogó kórházi számítástechnikai megoldásokat, informatikai rendszereket és szolgáltatásokat nyújt hazai és külföldi ügyfelei számára. 2009-ben a Magyar Telekom Nyrt. megszerezte az ISH Informatika Kft. valamint az ISH Kft. törzstőkéinek 100%-t kitevő üzletrészeket, ezzel a társaságok egyedüli tulajdonosa lett.
Telekom New Media Szolgáltató Zártkörően Mőködő Részvénytársaság (Telekom New Média Zrt.)
2009-ben a Magyar Telekom Nyrt. mint részvényes kivált az IKO-TELEKOM Zrt-ből. A kiválást követően az átalakulás során létrejött a Telekom Média Holding Zrt., melynek 100 %-os tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt. A holding tagjai a Telekom New Media Kft. és a Telekom Content & Rights Kft.
2010. július 31-ei hatállyal – a megkötött egyesülési szerződés alapján – a három társaság egyesülésére került sor, a Telekom New Media Kft. és a Telekom Content & Rights Kft. Telekom Média Holding Zrt-be történő beolvadása útján. Az átalakulást követően létrejött társaság Telekom New Media Szolgáltató Zártkörően Mőködő Részvénytársaság (Telekom New Média Zrt.) néven mőködik tovább.
A Telekom New Média Zrt. – köszönhetően a nemzetközi tapasztalatoknak és saját fejlesztéső megoldásoknak – vezető szereplője a magyarországi emeltdíjas interaktív piacnak.
MODULTECHNIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségő Társaság (MODULTECHNIKA Kft.)
A MODULTECHNIKA Kft. kábeltévé- és internet szolgáltatást nyújt korszerő kábeltévé-hálózatán keresztül, Ajkán és annak környékén. A Magyar Telekom Nyrt. e szolgáltatási területen eddig nem volt jelen vezetékes szolgáltatással. A felvásárlással – melynek eredményeként a Magyar Telekom Nyrt. a MODULTECHNIKA Kft. 100 %-os tulajdonosává vált – a Társaság célja, hogy tovább erősítse pozícióit a vezetékes telekommunikációs piacon.
8. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
2009. és 2010. december 31-én a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló tartósan adott kölcsönök egyenlege az alábbiak szerint alakult:
2009. | 2010. | ||
Pro-M Zrt. | 6.700 | 6.200 | |
Dataplex Kft. | 2.850 | 2.050 | |
XXXXXXX E.O.O.D. | 2.197 | 0 | |
IQSYS Zrt. | 1.400 | 0 |
Összesen 13.147 8.250
A kölcsönök állománya a következő évben esedékes törlesztő részleteket nem tartalmazza, azok a rövid lejáratú követelések között szerepelnek. Lásd a „12. Követelés kapcsolt vállalkozással szemben” pontot.
9. Egyéb tartósan adott kölcsön
Ezen a mérlegsoron a dolgozóknak hosszú lejáratra adott kölcsönök (3.429 millió Ft), a készülékértékesítés részletvevőivel szembeni követelések hosszú lejáratú része (346 millió Ft), a KFKI Direkt Kft. befektetés megszerzéséhez kapcsolódó tartós letét (28 millió Ft), valamint az adott kaució összege (23 millió Ft) jelenik meg összesen 3.826 millió Ft összegben.
10. Készletek
A készleteken belül az anyagok főként hálózatszerelési és fenntartási anyagokból, az áruk jellemzően távközlési árukból, illetve értékesítésre kijelölt, használaton kívüli tárgyi eszközökből állnak.
A készletek állományának 2009. január 1. és 2010. december 31. közötti alakulását az alábbi mozgástábla mutatja:
2009. | 2010. | ||
Nyitó érték | 8.267 | 6.912 | |
Készletmozgás | -1.834 | 403 | |
Értékvesztés | -308 | -296 | |
Növekedés beolvadás miatt | 787 | 0 | |
Záró érték | 6.912 | 7.019 |
A készletek értékvesztésének részletezése a 4. számú mellékletben kerül bemutatásra.
11. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból
2009. és 2010. december 31-én a vevők összetétele az alábbi volt:
2009. 2010.
Belföldi vevő | 52.626 | 54.911 | |
Külföldi vevő | 1.532 | 1.322 | |
Értékvesztés | -14.494 | -19.601 |
Összesen 39.664 36.632
A belföldi vevőkkel szembeni követelések és az értékvesztés jelentős növekedése nagy részben a lejárt követelések arányának és állományának a növekedéséből adódik.
Az elszámolt értékvesztéseket a 4. számú melléklet mutatja be.
12. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
A 2009. és 2010. december 31-én kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követeléseket az alábbi táblázat foglalja össze:
2009. | 2010. | ||
KFKI Zrt-nek nyújtott kölcsön | 200 | 3.400 | |
Pro-M Zrt-vel szembeni követelések | 684 | 2.993 | |
IQSYS Zrt-vel szembeni követelés | 2.079 | 2.949 | |
Xxxxxxx E.O.O.D-nek nyújtott kölcsön | 86 | 2.372 | |
Origo Zrt-vel szembeni követelések | 553 | 802 | |
Dataplex Kft-nek nyújtott kölcsön | 800 | 800 | |
Combridge S.R.L-lel szembeni követelés | 408 | 536 | |
ViDaNet Zrt-nek nyújtott kölcsön | 900 | 450 | |
Novatel Ukraine L.L.C-vel szembeni követelés | 195 | 161 | |
Makedonski Telekom A.D-vel szembeni követelés | 107 | 82 | |
EurAccount Kft-vel szembeni követelés | 64 | 45 | |
EPT Nyrt-nek nyújtott kölcsön | 340 | 0 | |
M-Factory Zrt-nek nyújtott kölcsön | 220 | 0 | |
Orbitel E.A.D-nek nyújtott kölcsön | 7 | 0 | |
Egyéb | 250 | 145 | |
Összesen | 6.893 | 14.735 |
13. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Ezen a soron 2009. december 31-én a Deutsche Telekom A.G.-nak nyújtott két kölcsön szerepel (20.000 millió Ft és
9.500 millió Ft), melyeket a Deutsche Telekom A.G. a 2010-es év folyamán visszafizetett.
14. Egyéb követelések
Az egyéb követelések 2009. és 2010. december 31-i egyenlege az alábbi főbb tételeket tartalmazza:
2009. | 2010. | ||
Roaming engedmény követelések 1 | 0 | 3.054 | |
Adókövetelések | 1.751 | 1.693 | |
Adott előlegek | 1.560 | 1.618 | |
Munkavállalókkal szembeni követelés | 1.302 | 1.273 | |
Költségvetéssel szembeni követelések | 86 | 61 | |
Egyéb | 1.071 | 1.519 | |
Összesen | 5.770 | 9.218 |
1 A Roaming engedmény követelések 2009. év során az Aktív időbeli elhatárolások soron szerepeltek Alaptevékenységhez kapcsolódó bevétel elhatárolások között 3.035 millió Ft összegben.
15. Értékpapírok
Az értékpapírok mérlegsoron szereplő 307 millió Ft a visszavásárolt saját részvények értéke.
2010-ben a Társaság határozott az Elismert munkavállalói részvényjuttatás program elindításáról. Ennek keretében tárgyévben 1.112.679 db saját részvény került átadásra, melynek kivezetett nyilvántartási értéke 872 millió Ft.
16. Aktív időbeli elhatárolások | |||
2009. | 2010. | ||
Alaptevékenységhez kapcsolódó bevétel elhatárolás1 | 29.164 | 27.267 | |
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni bevétel elhatárolás | 911 | 543 | |
Egyéb | 1.023 | 915 | |
Bevételek aktív időbeli elhatárolása | 31.098 | 28.725 | |
Hitel kapcsán fizetett értékkorrekció elhatárolt összege2 | 738 | 603 | |
Bérleti díjak elhatárolása | 453 | 542 | |
Biztosítási díjak elhatárolása | 142 | 2 | |
Egyéb | 780 | 385 | |
Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása | 2.113 | 1.532 | |
Összesen | 33.211 | 30.257 |
1 Az alaptevékenységhez kapcsolódó bevételek elhatárolása a számlázási időszak függvényében történik. A tárgyidőszak végéig letelefonált, de még ki nem számlázott forgalom bevétele elhatárolásra kerül.
A Roaming engedmény követelések 2010-ben az Egyéb rövid lejáratú követelések soron szerepelnek 3.054 millió Ft összegben. 2009-ben az Alaptevékenységhez kapcsolódó bevétel elhatárolás soron kimutatott összege 3.035 millió Ft volt.
2 A Deutsche Telekom Finance B.V.-től 2009. júniusában felvett 161 millió euro összegő hitel kapcsán fizetett értékkorrekció elhatárolt összege 2010. december 31-én 592 millió Ft, amelyből egyéb pénzügyi ráfordításként 2011-től 2014-ig évente 146 millió Ft, 2015-ben pedig 8 millió Ft terheli az adott év pénzügyi eredményét. 2010-ben újabb, 28.418 millió Ft összegő hitel felvétel történt, mely kapcsán 10 millió Ft értékkorrekció került elhatárolásra.
17. Saját tőke
száma (db) | (Ft/db) | (ezer Ft) | hányad (%) |
617.436.759 | 100 | 61.743.676 | 59,21% |
424.914.822 | 100 | 42.491.482 | 40,75% |
390.862 | 100 | 39.086 | 0,04% |
100 | 100 | 10 | 0,00% |
1.042.742.543 | 104.274.254 | 100,00% |
Tulajdonos Részvények
Névérték
Összesen
Tulajdoni
MagyarCom Holding GmbH Tőzsdei kereskedelem Visszavásárolt saját részvény1 Magyar Állam
Összesen
1A munkavállalói részvényjuttatási program keretében a Magyar Telekom Nyrt. 1.112.679 darab részvényt juttatott a munkavállalóknak a 2010-es évben.
A saját tőkeelemekben a 2009. január 1. és 2010. december 31. között bekövetkezett változásokat a következő táblázat mutatja be:
Nyitó egyenleg
Jegyzett tőke Tőketartalék Eredmény-
tartalék
Lekötött tartalék 2
Mérleg szerinti
eredmény
2009. január 1. 104.275 58.289 172.244 2.056 21.573
Növekedés 0 0 0 0 74.227
Növekedés beolvadás 0 4.049 2.306 500 0
miatt
Csökkenés 1 0 3.892 0 -74.227
Csökkenés beolvadás 0 3.386 3.011 0 0
miatt
Átsorolások 0 0 21.450 123 -21.573
Záró egyenleg
104.274 58.952 189.097 2.679 0
2009. december 31.
Növekedés 0 0 0 0 12.812
Csökkenés 0 0 605 0 0
Átsorolások 0 0 372 -372 0
Záró egyenleg
104.274 58.952 188.864 2.307 12.812
2010. december 31.
2 A lekötött tartalék 307 millió Ft összegben tartalmaz saját részvények miatti összeget és 2.000 millió Ft összegben fejlesztési tartalékot.
A lekötött tartalék 872 millió Ft összegben csökkent saját részvények állományának csökkenése miatti tartalék felhasználás következtében és 500 millió Ft összegben növekedett fejlesztési tartalék képzése miatt.
18. Céltartalékok
Korengedményes nyugdíj,
1
Függő
kötelezettségek Egyéb Összesen
végkielégítés
Nyitó egyenleg
2009. január 1. 8.958 9.699 1.425 20.082
Növekedés 7.300 6.839 195 14.334
Növekedés beolvadás miatt 14 37 2 53
Csökkenés 8.256 5.619 1.099 14.974
Záró egyenleg
8.016 10.956 523 19.495
2009. december 31.
Növekedés 3.544 4.893 0 8.437
Csökkenés 5.917 3.315 0 9.232
Átsorolás 0 523 -523 0
5.643
Záró egyenleg
2010. december 31.
13.057 0 18.700
1 2010-ben csoportos létszámleépítéshez kapcsolódóan 3.544 millió Ft céltartalék képzésére, továbbá 5.917 millió Ft céltartalék feloldására került sor.
A függő kötelezettségek céltartalékának feloldására az év során az alábbi főbb jogcímeken került sor:
Jogcímek | 2009. | 2010. |
Származékos ügyletek | 0 | 1.332 |
Ügyfél-hőségprogram | 2.565 | 1.321 |
Dolgozói prémiumok | 272 | 201 |
Bírságok | 260 | 173 |
Környezetvédelmi kötelezettség | 300 | 101 |
Peres ügyek | 325 | 55 |
Garanciális kötelezettség | 48 | 46 |
Szerződésből származó fizetési kötelezettség (eszközök kapcsán fennálló helyreállítási | 7 | 11 |
kötelezettség) | ||
Elengedett dolgozói kölcsönök | 0 | 5 |
EKG szerződésből származó fizetési kötelezettség | 1.453 | 0 |
Szerzői jogdíj | 257 | 0 |
Szerződésben vállalt kötelezettség dolgozók elbocsátási költsége miatt
132 0
Egyéb 0 70
Feloldás összesen 5.619 3.315
A függő kötelezettségek céltartalékának képzésére az év során az alábbi főbb jogcímeken került sor:
Jogcímek | 2009. | 2010. | |
Ügyfél-hőségprogram | 2.253 | 1.789 | |
Származékos ügyletek | 3.229 | 953 | |
Szerződésből származó fizetési kötelezettség (eszközök kapcsán fennálló helyreállítási | 569 | 721 | |
kötelezettség) | |||
Xxxxx ügyek | 311 | 661 | |
Bírságok | 156 | 458 | |
Találmány miatti fizetési kötelezettség | 0 | 128 | |
Környezetvédelmi kötelezettség | 88 | 71 | |
Garanciális kötelezettség | 46 | 45 | |
Dolgozói prémiumok | 163 | 17 | |
Egyéb | 24 | 50 | |
Képzés összesen | 6.839 | 4.893 |
A mérlegen kívüli függő kötelezettségek között negatív valós értékkel bemutatott határidős és swap ügyletekkel kapcsolatban a várható veszteség fedezetére a Társaság céltartalékot képzett.
19. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
A Társaságnak 2010. december 31-én 6.181 millió Ft hosszú lejáratú banki hitelállománya volt. 2010 folyamán 7.729 millió Ft lehívására került sor, a rövid lejáratú hitelek közé 13.552 millió Ft került átsorolásra, valamint 11.000 millió Ft hiteltörlesztést hajtott végre a Társaság. Ezen felül a devizában fennálló hitelek után 116 millió Ft nem realizált árfolyamnyereséget számolt el. A hitelek éven belüli törlesztő részletei a rövid lejáratú hitelek soron szerepelnek (lásd
21. pont). A Társaságnak nincs zálog vagy hasonló joggal terhelt hitel kötelezettsége.
A hosszú lejáratú banki hitelek éven túli törlesztő részletei a következőképpen alakulnak (a kötvénytartozással együtt):
Esedékesség | Összeg | |
2012 | 2.787 | |
2013 | 3.394 | |
További törlesztés összesen 1 | 121 | |
Összesen | 6.302 |
1 Tartozások kötvénykibocsátásból
20. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Ezen a mérlegsoron a Magyar Telekom Nyrt-nél a Deutsche Telekom Finance B.V.-től felvett tulajdonosi hitelek hosszú lejáratú része szerepel, melynek 2010. december 31-i záró állománya 228.817 millió Ft. A 2010. decemberében felvett
28.418 millió Ft hitel 2016-ig fizetendő vissza (kamata fix 6,08925%). A tulajdonosi hitelek rövidlejáratú része (68.486 millió Ft) a 23. pontban kerül bemutatásra.
2012 | 49.486 | |
2013 | 34.487 | |
2014 | 20.906 | |
2015 | 95.520 | |
2016 | 28.418 | |
Összesen | 228.817 |
A hosszú lejáratú tulajdonosi hitelek éven túli törlesztő részletei a következőképpen alakulnak: Esedékesség Összeg
21. Rövid lejáratú hitelek
A Társaságnak 2010. december 31-én 43.068 millió Ft rövid lejáratú banki hitelállománya volt. 2010 folyamán 126.878 millió Ft-os hitellehívás történt és átsorolásra került a hosszúlejáratú hitelek közül 13.552 millió Ft. A Társaság az év során 130.206 millió Ft összegő hiteltörlesztést hajtott végre (mely tartalmaz 48 millió Ft realizált árfolyamveszteséget és 65 millió Ft realizált árfolyamnyereséget). Ezen felül a devizában fennálló hitelek után 116 millió Ft nem realizált árfolyamveszteséget és 81 millió Ft nem realizált árfolyamnyereséget számolt el.
22. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
A rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2009. és 2010. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:
2009. | 2010. | ||
Stonebridge A.D-vel szembeni hiteltartozás 1 | 16.000 | 30.123 | |
KFKI Zrt-vel szembeni kötelezettségek | 4.424 | 4.991 | |
Investel Zrt-vel szembeni kötelezettségek 2 | 7.175 | 4.840 | |
IQSYS Zrt-vel szembeni kötelezettségek | 1.619 | 2.131 | |
Telekom Média Holding Zrt-vel szembeni hiteltartozás | 1.600 | 1.765 |
Crnogorski Telekom A.D-vel osztalékelőleg címén fennálló
kötelezettség 3 9.852 0
Egyéb 4 2.644 2.601
Összesen 43.314 46.451
12010. évben 27.411 millió Ft összegben került hitel lehívásra, 14.371 millió Ft összegben került hitel törlesztésre, 365 millió Ft összegő kamattőkésítés történt. Ezen felül 93 millió Ft realizált és 792 millió Ft nem realizált árfolyamveszteség, valamint 130 millió Ft realizált és 37 millió Ft nem realizált árfolyamnyereség került elszámolásra.
2 A változás fő oka a 2010. évi 2.330 millió Ft összegő hiteltörlesztés.
3 2009. évben befolyt osztalékelőleg.
4 Az Egyéb kategória tartalmaz egyéb, fent nem említett vállalatoknak nyújtott hitelt, melynek összege 2009-ben 833 millió Ft, 2010-ben 369 millió Ft. Szerepel benne ezen túlmenően a fent meg nem jelölt vállalkozásokkal szembeni interest-pool kötelezettség, melynek összege 2009-ben 965 millió Ft, 2010-ben 1.417 millió Ft. Részét képezi továbbá szállítói és nem számlázott kötelezettség, melynek összege 2009-ben 846 millió Ft, 2010-ben 815 millió Ft.
23. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
A mérlegsor a Deutsche Telekom Finance B.V.-től felvett tulajdonosi hitelek rövid lejáratú részét tartalmazza.
Esedékesség | Kamat | Összeg | ||
2011.01.31. | 3 hónapos BUBOR +0,17525% | 9.486 | ||
2011.04.13. | 6 hónapos BUBOR +0,395% | 25.000 | ||
2011.07.11. | Fix: 7,74856% | 34.000 | ||
Összesen | 68.486 |
A Deutsche Telekom A.G. szándékában áll a Magyar Telekom Nyrt. finanszírozási igényeinek biztosítása legalább 2012. június végéig.
24. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2009. és 2010. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:
2009. | 2010. | ||
Általános forgalmi adó | 2.838 | 3.905 | |
Univerzális egyenlegfeltöltésből származó kötelezettség | 2.920 | 3.362 | |
Roaming forgalomra utólag adott engedmény 1 | 0 | 2.083 | |
Személyi jövedelemadó | 215 | 1.221 | |
Munkavállalókkal szembeni tartozások és járulékai | 2.005 | 1.208 | |
Költségvetéssel szembeni kötelezettségek | 555 | 171 | |
Magánszemélyek különadó kötelezettsége | 159 | 0 | |
Fizetendő osztalék 2009 | 77.052 | 0 | |
Fizetendő osztalék 2010 | 0 | 52.117 | |
Egyéb 2 | 3.009 | 2.509 | |
Összesen | 88.753 | 66.576 |
1 A roaming forgalomra utólagosan adott engedmény 2009-ben a passzív időbeli elhatárolások között, 2010-től az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kerül bemutatásra. Az engedmény összege 2009-ben 1.602 millió Ft volt.
2 Az Egyéb kategória tartalmaz előző évekre fizetendő, fel nem vett osztalékot, amelynek összege 2009-ben 102 millió Ft, 2010-ben 100 millió Ft. Szerepel benne továbbá a lízingelt gépjármővekhez kapcsolódó kötelezettség, melynek összege 2009-ben 514 millió Ft, 2010-ben 528 millió Ft. Az egyéb kategóriában kerülnek bemutatásra a vevői túlfizetéshez kapcsolódó kötelezettségek, melyeknek összege 2009-ben 1.444 millió Ft, 2010-ben 1.342 millió Ft. A csökkenés legfőképp a Fővárosi Ítélőtábla ítélete alapján a KASSZA-nak 2010-ben teljesített 252 millió Ft-os kifizetésnek tulajdonítható.
25. Passzív időbeli elhatárolások
2009. 2010.
Előfizetési díjak és forgalmi díjak elhatárolása 3.665 3.247
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni elhatárolások 552 694
Egyéb | 307 | 307 |
Bevételek passzív időbeli elhatárolása | 4.821 | 4.521 |
Szállítói elhatárolások | 19.163 | 20.712 |
Tulajdonosi hitelekkel kapcsolatos kamatelhatárolás | 7.674 | 7.281 |
Személyi jellegő költségek elhatárolása | 6.292 | 5.566 |
Frekvencia használati díjakkal kapcsolatos elhatárolások | 4.322 | 4.729 |
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni elhatárolások | 2.252 | 3.011 |
Kamatok elhatárolása | 1.106 | 902 |
Roaming költségekkel kapcsolatos elhatárolás2 | 2.093 | 545 |
Név- és márkaváltással kapcsolatos bevétel elhatárolás1 297 273
Értéknövelt és tartalomszolgáltatásokkal kapcsolatos
249 281
elhatárolás
Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 43.151 43.027
Halasztott bevételek 297 236
Összesen 48.269 47.784
1 Az anyavállalatnak a név- és márkaváltással kapcsolatos beruházásokhoz kapcsolódó költségtérítése az elhatárolt bevételek között szerepel, és a kapcsolódó eszközök értékcsökkenésével azonos ütemben és mértékben kerül elismerésre az egyéb bevételek között.
2 A roaming forgalomra utólagosan adott kedvezmény 2009.évben a passzív időbeli elhatárolások között szerepelt 1.602 millió Ft értékben, míg 2010.évben az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között került bemutatásra.
26. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
A Belföldi értékesítés nettó árbevétele a 2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakult:
2009. | 2010. | |
Mobil forgalmi bevételek | 183.536 | 164.362 |
Hang és adatszolgáltatásokkal kapcsolatos előfizetési 152.873 154.093 | ||
díjak, belépési díjak és egyéb díjak | ||
Bérelt vonalak, adatátviteli és IT bevételek | 37.296 | 33.350 |
Vezetékes forgalmi bevételek összesen | 36.648 | 32.496 |
Kizárólagosan TV szolgáltatással kapcsolatos bevételek | 10.239 | 22.805 |
Áruértékesítés bevétele | 16.512 | 17.936 |
Eszközértékesítés árbevétele | 931 | 1.103 |
Egyéb árbevételek | 18.402 | 16.687 |
Belföldi értékesítés nettó árbevétele | 456. 437 | 442.832 |
27. Export értékesítés nettó árbevétele földrajzilag elhatárolt piacok szerint
Az alábbi táblázat a Társaság 2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakban végzett export értékesítésének összegszerő és százalékos megoszlását mutatja földrajzilag elhatárolt piacok szerint, mely kizárólag szolgáltatás értékesítésével kapcsolatos:
2009. 2010.
% |
| % | |||||
Európa / Európai Unión belüli | 15.949 | 84,69% | 12.717 | 79,92% | |||
Európa / Európai Unión kívüli | 1.991 | 10,57% | 2.366 | 14,87% | |||
Ázsia | 468 | 2,48% | 383 | 2,41% | |||
Amerika | 333 | 1,77% | 306 | 1,92% | |||
Ausztrália | 73 | 0,39% | 99 | 0,62% | |||
Afrika | 18 | 0,10% | 42 | 0,26% | |||
Export árbevétel összesen | 18.832 | 100,00% | 15.913 | 100,00% | |||
28. Egyéb bevételek | |||||||
Az egyéb bevételek a 2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakultak:
2009. | 2010. | ||
Céltartalék felhasználása 1 | 14.974 | 9.232 | |
Utólag kapott engedmények | 3.695 | 3.028 | |
Értékvesztéssel kapcsolatos egyéb bevételek 2 | 2.097 | 2.713 | |
Késedelmi kamat, kötbér, kártérítés | 2.220 | 2.499 | |
Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök bevétele | 493 | 680 | |
Engedményezett követelések bevétele | 161 | 145 | |
Név- és márkaváltás | 113 | 107 | |
Egyéb | 880 | 1.046 |
Összesen 24.633 19.450
1 Az előző évhez képest viszonyítva a változást meghatározó részben a Korengedményes nyugdíj, végkielégítés céltartalékának csökkenése (2.373 millió Ft), az ügyfél-hőségprogram céltartalék tárgyévi feloldásának csökkenése (1.244 millió Ft), az EKG céltartalék feloldás csökkenése (1.453 millió Ft) és a származékos ügyletek előző évi céltartalékának feloldása (1.332 millió Ft) indokolja. A Céltartalék felhasználás részletezését lásd a 18. pontnál.
2 A változást a lejárt és értékvesztett követelésekre befolyt térülések előző évhez viszonyított növekedése indokolja.
29. Importbeszerzések
A 2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakban az importbeszerzések földrajzilag elhatárolt piacok szerinti eloszlása a következők szerint alakult:
2009. | 2010. | ||||||
Szolgáltatás | Xxxxxx | Xxxxxxxx | Szolgáltatás | Termék | Összesen | ||
Európa / | |||||||
Európai Unión belüli | 19.317 | 13.086 | 32.403 | 18.668 | 14.627 | 33.295 | |
Ázsia | 1.120 | 904 | 2.024 | 2.136 | 2.391 | 4.527 | |
Európa / | |||||||
Európai Unión kívüli | 2.788 | 314 | 3.102 | 3.183 | 664 | 3.847 | |
Amerika | 6.341 | 71 | 6.412 | 2.954 | 60 | 3.014 | |
Afrika | 263 | 0 | 263 | 339 | 0 | 339 | |
Ausztrália | 41 | 0 | 41 | 43 | 0 | 43 | |
Összesen | 29.870 | 14.375 | 44.245 | 27.323 | 17.742 | 45.065 | |
30. Igénybe vett szolgáltatások értéke
Az igénybe vett szolgáltatások költségei a 2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakultak:
2009. | 2010. | ||
Javítási, szerelési, karbantartási költségek | 21.041 | 19.936 | |
Bérleti díjak | 11.614 | 11.490 | |
Vállalkozónak fizetett díjak | 7.859 | 8.886 | |
Fizetett jutalékok | 9.227 | 8.582 | |
Marketing költségek | 9.579 | 8.481 | |
Munkaerő közvetítés és operátori tevékenység költségei | 10.389 | 8.097 | |
Szakértői díjak | 10.287 | 6.622 | |
Nemzetközi távközlési szolgáltatói kifizetések | 6.109 | 4.917 | |
Postaköltség | 2.451 | 2.538 | |
Ingatlan üzemeltetés költségei | 1.663 | 1.530 | |
Könyvviteli szolgáltatás | 1.701 | 1.528 | |
Oktatás, továbbképzés költségei | 1.327 | 1.352 | |
Névhasználati díj | 411 | 840 | |
Egyéb bevételhez kapcsolódó szolgáltatás | 967 | 557 | |
Utazási és szállásköltségek | 512 | 447 | |
Flottamenedzselés | 468 | 295 | |
Internet szolgáltatót megillető díjak | 158 | 86 | |
Egyéb 1 | 865 | 1.251 | |
Összesen | 96.628 | 87.435 |
1 2010-ben 635 millió Ft összegben tartalmaz EKG szerződéssel kapcsolatban igénybevett szolgáltatást.
31. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
Az Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke a 2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakultak:
2009. | 2010. | |
Kifizetés mobil üzemeltetőknek 1 | 48.875 | 42.278 |
TV szolgáltatással kapcsolatos költségek 2 | 3.151 | 8.253 |
Közvetített RI/IT szolgáltatások költségei | 6.276 | 7.646 |
Kifizetés egyéb vezetékes hálózatüzemeltetőknek | 5.075 | 6.821 |
Tartalomszolgáltatások és mobil kereskedelemmel értékesített szolgáltatások költségei
KábelTV társaságoknak fizetett hálózathasználati
4.294 4.425
díjak2 | |||
Egyéb | 1.341 | 1.177 | |
Összesen | 73.595 | 70.865 | |
4.583 265
1 A csökkenés hátterében a szabályozott mobil végződtetési díjak jelentős csökkenése áll.
2 A T-Kábel beolvadása miatt jelentősen csökkentek a kábeltévé társaságnak továbbszámlázott hálózathasználati díjak, ugyanakkor a médiaköltségek között jelentkező mősor- és jogdíj kifizetések jelentősen növekedtek.
32. Alkalmazottak
2009. és 2010. évben az alkalmazottak átlagos statisztikai állományi létszáma funkcionális bontásban a következő:
2009. december 31.
Átlagos statisztikai állományi létszám (fő)
Bérköltség Személyi jellegő egyéb kifizetés
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak | fizikai | 912 | 2.966 | 1.230 |
szellemi | 5.483 | 41.920 | 8.206 | |
összesen | 6.395 | 44.886 | 9.436 | |
Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak | ||||
fizikai | 2 | 3 | 2 | |
szellemi | 68 | 198 | 83 | |
Foglalkoztatottak összesen | összesen fizikai | 70 914 | 201 2.969 | 85 1.232 |
szellemi | 5.551 | 42.118 | 8.289 | |
összesen | 6.465 | 45.087 | 9.521 | |
Állományba nem tartozó 1 | 0 | 2.189 | 3.887 | |
Összesen | 6.465 | 47.276 | 13.408 | |
2010. december 31.
Átlagos statisztikai állományi létszám (fő)
Bérköltség Személyi jellegő egyéb kifizetés
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak | fizikai | 946 | 3.171 | 1.601 |
szellemi | 5.078 | 38.236 | 8.916 | |
összesen | 6.024 | 41.407 | 10.517 | |
Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak | ||||
fizikai | 3 | 6 | 4 | |
szellemi | 116 | 262 | 135 | |
Foglalkoztatottak összesen | összesen fizikai | 119 949 | 268 3.177 | 139 1.605 |
szellemi | 5.194 | 38.498 | 9.051 | |
összesen | 6.143 | 41.675 | 10.656 | |
Állományba nem tartozó 1 | 0 | 2.453 | 866 | |
Összesen | 6.143 | 44.128 | 11.522 | |
1 A gyesen lévő alkalmazottak nem tartoznak bele az átlagos statisztikai állományi létszámba.
A végkielégítés és korengedményes nyugdíj összege (személyi jellegő egyéb kifizetés) 2009-ben teljes egészében az állományba nem tartozó kategóriában került kimutatásra, míg 2010-ben arányosan szétosztásra került valamennyi kategória között.
33. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság díjazása
Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak díjazását a 2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakra vonatkozóan az alábbi táblázat foglalja össze:
Év Igazgatóság Felügyelő Bizottság Összesen 2009. 13 42 55
2010. 13 48 61
Az igazgatóság tagjai részére nem történt előleg, illetve kölcsön folyósítás.
A felügyelő bizottság tagjai az alábbiak szerint részesültek előlegben, illetve kölcsönben a tárgyév folyamán: Megnevezés Felügyelő Bizottság
Előlegek
Tárgyévi nyitó állomány 0
Tárgyévben folyósított előlegek 0
Tárgyévben visszafizetett előlegek 0
Tárgyévi záró állomány 0
Kölcsönök
Tárgyévi nyitó állomány | 3 |
Tárgyévi folyósítás | 0 |
Tárgyévi törlesztés1 | 0 |
Tárgyévi záró állomány | 3 |
1 A felügyelő bizottság tagjai a tárgyévben 287.540 Ft kölcsöntörlesztést hajtottak végre.
A folyósított kölcsönök havi törlesztésőek, a hátralévő átlagos futamidő 80 hónap. Xxxxxxxxxx előleg és kölcsön kamatmentes.
A Társaság az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság tagjainak nevében nem vállalt garanciát és velük szemben nyugdíjfizetési kötelezettsége nincs.
34. Egyéb ráfordítások
Az egyéb ráfordítások a 2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakultak:
2009. 2010.
Elszámolt adók, járulékok, díjak (Költségvetéssel szemben elszámolt adók) 1
Követelések és készletek értékvesztése, immateriális javak, tárgyi
8.161 34.231
eszközök terven felüli értékcsökkenése | |||
Céltartalék képzés 2 | 14.334 | 8.440 | |
Roaming forgalomra utólagosan adott kedvezmény | 1.838 | 1.890 | |
Elszámolt forrásadó | 1.276 | 1.598 | |
Engedményezett követelések | 639 | 686 | |
Értékesített tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke | 362 | 427 | |
Behajthatatlan követelés leírása | 457 | 368 | |
Immateriális javak és tárgyi eszközök selejtezése, hiánya, | 356 | 356 | |
káreseménye, készlethiány | |||
Egyéb 3 | 2.030 | 534 | |
Összesen | 40.573 | 60.700 | |
11.120 12.170
1Tartalmazza a 2010. évi válságadó összegét 26.174 millió Ft összegben.
2 Korengedményes nyugdíj és végkielégítés jogcímen 2009-ben 7.300 millió Ft, 2010-ben 3.544 millió Ft céltartalék képzésre került sor. A Céltartalék képzés részletezését lásd a 18. pontnál.
3 Az egyéb sorban 2009-ben 1.429 millió Ft összegő, az EKG szerződések miatt elszámolt ráfordítás került kimutatásra.
35. Pénzügyi mőveletek eredménye
A pénzügyi mőveletek eredménye a 2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakban az alábbiak szerint alakultak:
2009. | 2010. | ||
Telekom Crna Gora-tól kapott osztalék | 2.158 | 18.723 | |
Stonebridge A.D.-től kapott osztalék | 23.177 | 13.268 | |
KFKI Zrt.-től kapott osztalék | 3.500 | 3.500 | |
Investel Zrt-től kapott osztalék | 1.350 | 2.600 | |
Pro-M Zrt-től kapott osztalék | 500 | 700 | |
Egyéb | 724 | 308 | |
Kapott (járó) osztalék és részesedés | 31.409 | 39.099 | |
Pro-M Zrt-től kapott kamat | 816 | 437 | |
Dataplex Kft-től kapott kamat | 334 | 185 | |
Egyéb | 202 | 70 | |
Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyam | 1.352 | 692 | |
KFKI Zrt-től kapott kamatok | 117 | 185 | |
Deutsche Telekom A.G.-től kapott kamatok | 639 | 182 | |
IQSYS Zrt-től kapott kamatok | 121 | 182 | |
Banki kamatok | 1.542 | 163 | |
T-Kábel Magyarország Kft-től kapott kamatok | 631 | 0 | |
Egyéb | 515 | 257 | |
Egyéb kapott (járó) kamatok | 3.565 | 969 | |
Realizált árfolyamnyereség | 4.395 | 4.186 | |
Nem realizált árfolyamnyereség | 2.385 | 1.736 | |
Egyéb | 118 | 194 | |
Pénzügyi mőveletek egyéb bevételei | 6.898 | 6.116 | |
Egyéb | 0 | 56 | |
Pénzügyi mőveletek bevételei összesen | 43.224 | 46.932 | |
Deutsche Telekomnak fizetendő kamatok | 28.549 | 19.051 | |
Banki kamatok | 4.660 | 3.433 | |
Egyéb kamatok | 771 | 573 | |
Fizetendő kamatok, kamat jellegő ráfordítások | 33.980 | 23.057 | |
Investel Zrt. értékvesztés | 0 | 2.397 | |
Orbitel E.A.D. értékvesztés | 335 | 0 | |
Egyéb | 141 | 0 | |
Befektetések értékvesztése | 476 | 2.397 | |
Realizált árfolyamveszteség | 3.687 | 7.273 | |
Nem realizált árfolyamveszteség | 211 | 0 | |
Egyéb | 301 | 334 | |
Pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai | 4.199 | 7.607 | |
Pénzügyi mőveletek ráfordításai összesen | 38.655 | 33.061 | |
Pénzügyi mőveletek eredménye összesen | 4.569 | 13.871 |
2010-ben a lezárt határidős ügyletek – amelyek mindegyike tőzsdén kívüli, fedezeti céllal kötött ügyletnek minősült – keretében a realizált árfolyamnyereség 1.193 millió Ft, a realizált árfolyamveszteség 3.782 millió Ft volt.
36. Rendkívüli bevételek
2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakban a rendkívüli bevételek az alábbiak szerint alakultak:
2009. | 2010. | ||
Térítés nélkül átvett tárgyi eszköz 1 | 4 | 0 | |
Adóalapot módosító rendkívüli bevétel | 4 | 0 | |
Leányvállalati befektetésekkel kapcsolatos bevételek: | |||
- EPT Zrt. beolvadás KFKI Zrt-be | 0 | 398 | |
- KFKI Direkt beolvadás KFKI Zrt-be | 0 | 225 | |
- M-Factory beolvadás Origo Zrt-be | 0 | 53 | |
- IKO-TELEKOM Zrt. részesedés kivezetés (kiválás) | 1.745 | 0 | |
- ViaBridge Ltd. részesedés kivezetés (végelszámolás) | 106 | 0 | |
Fejlesztési célra kapott támogatás | 29 | 38 | |
Térítés nélkül átvett eszköz 1 | 6 | 5 | |
Elévült osztalék | 14 | 0 | |
Egyéb rendkívüli bevételek | 29 | 21 | |
Adóalapot nem módosító rendkívüli bevétel | 1.929 | 740 | |
Összesen | 1.933 | 740 |
1 2009-ben adóalapot módosító ráfordítások a társasági adótörvény változása miatt 2010-ben nem módosítják az adóalapot.
37. Rendkívüli ráfordítások
2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakban a rendkívüli ráfordítások az alábbiak szerint alakultak:
Egyesületnek, alapítványnak, egyéb szervezetnek átadott pénzeszköz
2009. 2010. 708 482
Dimenzió hozzájárulások 1 1.144 0
Elengedett leányvállalati hitelek 1 660 0
Térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás nyilvántartási értéke
58 0
Elengedett követelés könyv szerinti értéke 1 44 0
Adóalapot módosító rendkívüli ráfordítás 2.614 482
Térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás 0 431
Leányvállalati befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások:
- EPT Zrt. beolvadás KFKI Zrt-be 0 326
- KFKI Direkt beolvadás KFKI Zrt-be 0 264
- M-Factory beolvadás Origo Zrt-be 0 63
- IKO-TELEKOM Zrt. részesedés kivezetés (kiválás) 1.600 0
- ViaBridge Ltd. részesedés kivezetés (végelszámolás) 106 0
Dimenzió hozzájárulások 1 0 291
Elengedett követelés 1 0 44
Elengedett leányvállalati hitelek 1 0 10
Egyéb rendkívüli ráfordítás 0 4
Adóalapot nem módosító rendkívüli ráfordítás 1.706 1.433
Összesen 4.320 1.915
1 2009-ben adóalapot módosító ráfordítások a társasági adótörvény változása miatt 2010-ben nem módosítják az adóalapot.
38. Tranzakciók kapcsolt vállalkozásokkal és a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben
A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni tranzakciókból származó, a mérlegben illetve az eredménykimutatásban nem bemutatott egyenlegeket az alábbiakban részletezzük.
A tulajdonostól felvett hitel a Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegsoron, valamint a Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegsoron kerülnek bemutatásra. Xxxxxxxx pedig az eredménykimutatásban, a Pénzügyi mőveletek ráfordításai között jelennek meg, szintén elkülönítetten.
A Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival kapcsolatos, főként távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások nem kerültek a beszámoló egyes soraiból külön kimutatásra, mint kapcsolt vállalkozással szembeni tranzakciók.
2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakban a kapcsolt vállalkozásokkal valamint a Deutsche Telekom tagvállalataival szembeni tranzakciók az alábbi táblázat szerint alakultak:
2009. | 2010. | ||
Belföldi értékesítés nettó árbevétele | 456.437 | 442.832 | |
- ebből kapcsolt vállalkozásokkal szemben | 8.045 | 5.229 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 583 | 802 | |
Export értékesítés nettó árbevétele | 18.832 | 15.913 | |
- ebből kapcsolt vállalkozásokkal szemben | 1.383 | 1.128 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 12.033 | 9.665 | |
Egyéb bevételek | 24.633 | 19.450 | |
- ebből kapcsolt vállalkozásokkal szemben | 60 | 276 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 2.830 | 4.585 | |
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból | 39.664 | 36.632 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 758 | 534 | |
Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben | 29.500 | 0 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 29.500 | 0 | |
Egyéb követelések | 5.770 | 9.218 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 2 | 3.075 | |
Bevételek aktív időbeli elhatárolása | 31.098 | 28.725 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 3.990 | 947 | |
Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása | 2.113 | 1.532 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 820 | 603 | |
Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból | 29.534 | 26.999 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 1.477 | 1.870 | |
Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben | 59.799 | 68.486 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 59.799 | 68.486 | |
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek | 88.753 | 14.459 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 0 | 2.048 | |
Bevételek passzív időbeli elhatárolása | 4.821 | 4.521 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 552 | 694 | |
Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása | 43.151 | 43.027 | |
- ebből Deutsche Telekom Csoport tagvállalataival szemben | 10.726 | 8.967 | |
39. Társasági adó
Az alábbi táblázat bemutatja az adózás előtti eredmény és az adóalap közötti különbségeket a 2009. és 2010. december 31-ével végződő időszakra vonatkozóan:
2009. | 2010. | ||
Adózás előtti eredmény | 76.415 | 65.170 | |
Számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírás | 82.840 | 82.685 |
Követelések értékvesztése, előző évben figyelembe vett elismert értékvesztés
8.648 10.207
Céltartalék képzés 14.334 8.440
Immateriális javak és tárgyi eszközök kivezetése, forgóeszközök közé történő átsorolás
Véglegesen adott támogatás, ingyenes eszközátadás és
2.279 2.494
szolgáltatás, átvállalt tartozás Behajthatatlannak nem minősülő és elengedett, elévült követelések | 145 | 13 | |
Egyéb adóalap növelő tételek | 525 | 2.631 | |
Adóalap növelő tételek | 111.371 | 106.940 | |
Adótörvény szerinti értékcsökkenés | 116.012 | 93.975 | |
Bevételként elszámolt osztalék | 31.409 | 39.099 | |
Céltartalék feloldás | 14.974 | 9.232 |
2.600 470
Behajthatatlanná vált, értékvesztett követelés, behajthatatlan követelésre befolyt összeg, követelések visszaírt értékvesztése
2.733 4.342
Nem realizált árfolyamnyereség 3.030 4.199
közé történő átsorolás Elhatárolt veszteség felhasználása | 320 | 859 | |
Fejlesztési tartalék | 500 | 500 | |
Kutatás-fejlesztés költségek | 333 | 380 | |
Kapott támogatás | 75 | 107 | |
Adomány | 612 | 4 | |
Iparőzési adókötelezettség | 7.073 | 0 | |
Egyéb adóalap csökkentő tételek | 1 | 1 | |
Adóalap csökkentő tételek | 178.906 | 154.587 | |
Adóalap összesen | 8.880 | 17.523 | |
Számított adó | 1.421 | 3.307 | |
Adókedvezmény | 1.137 | 3.068 | |
Szolidaritási adó | 1.904 | 0 | |
Adófizetési kötelezettség1 | 2.188 | 239 |
Immateriális javak és tárgyi eszközök kivezetése, forgóeszközök
1.834 1.889
1 Az Adófizetési kötelezettség összege az eredménykimutatásban 241 millió Ft, amely 2010-ben tartalmazza az energiaszolgáltatók jövedelemadó kötelezettségét 2 millió Ft összegben.
Adózással kapcsolatos egyéb információk
552/2004. Pénzügyminisztériumi határozat alapján: „A Társaság által a fejlesztési programhoz igénybe vett fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg az 5.908 millió Ft-ot.”
19/2005. Pénzügyminisztériumi határozat alapján: „A Társaság által a fejlesztési programhoz igénybe vett fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 2.614 millió Ft-ot.”
A 2006. évre bejelentett, szélessávú internet-szolgáltatást szolgáló beruházás alapján: „A Társaság által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 2.292 millió Ft-ot.”
A 2007. évre bejelentett, szélessávú internet-szolgáltatást szolgáló beruházás alapján: „A Társaság által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 1.318 millió Ft-ot.”
A 12.724/2005. Pénzügyminisztériumi határozat alapján: „A T-Mobile Magyarország Rt. által üzembe helyezett, szélessávú internet-szolgáltatást biztosító WLAN beruházás alapján igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 334 millió Ft-ot.”
A 2005. augusztus 18-án a T-Mobile Magyarország Rt. által bejelentett, szélessávú internet-szolgáltatást is szolgáló UMTS hálózat kiépítéséhez kapcsolódó fejlesztési program alapján igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 4.215 millió Ft-ot.
A 2006. évre a T-Mobile Magyarország Rt. által bejelentett, szélessávú internet-szolgáltatást biztosító WLAN beruházás alapján igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény összege jelenértéken nem haladhatja meg a 835 millió Ft-ot.
2009. júliusában az adóhatóság a 2005., és 2006. évek tekintetében valamennyi adónemre kiterjedő, átfogó adóvizsgálatot indított a Magyar Telekom Nyrt-nél. A vizsgálat tárgyévben lezárult. A Társaságnál az átfogó APEH- vizsgálattal lezárt utolsó év 2006. Az ezt követő adóévek tekintetében 6 éven belül az adóhatóság bármikor vizsgálhatja a könyveket és nyilvántartásokat és pótlólagos adót vagy bírságot állapíthat meg. A Társaság vezetőségének nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Társaságnak ilyen címen jelentős kötelezettsége származhat.
2010. októberében az országgyőlés egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvény fogadott el. Ezen törvény rendelkezései szerint a Magyar Telekomnak már a 2010-es távközlési és bolti kiskereskedelmi árbevétele alapján is kell a ún. ágazati különadót fizetnie. A távközlési különadó összege 2010-re 26 155 millió forint, a bolti kiskereskedelmi különadó pedig 19 millió forint, amely – a törvény előírásainak megfelelően – ráfordításként került elszámolásra és csökkentette az adózás előtti eredményt.
40. Osztalék
A Magyar Telekom Nyrt. 2011. április 12-én megtartott Közgyőlése 100 Ft névértékő részvény után 50 Ft osztalék fizetését hagyta jóvá, így a fizetendő osztalék összege 52.117 millió Ft.
A 2010. évre jóváhagyott osztalékból 30.872 millió Ft a Társaság anyavállalatát, a MagyarCom Holding GmbH-t illeti meg.
41. Mérlegen kívüli tételek
A mérlegben nem megjelenő kötelezettségek főként szerződéses kötelezettségek (bérleti szerződések; leszerződött beruházási és egyéb fejlesztési kötelezettségek, garanciális kötelezettségek, cégvásárlással kapcsolatos kötelezettségek, környezetvédelmi, helyreállítási ill. egyéb jövőbeli kötelezettségek).
A mérlegen kívüli tételek további részletezése (beleértve a mérleg fordulónapig le nem zárt határidős és swap ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli követeléseket és kötelezettségeket is) az 5. számú mellékletben található.
42. Veszélyes hulladékok, kutatás-fejlesztés költségei
Az alábbi táblázat a Társaságnál tárolt veszélyes hulladékok mennyiségének 2010. évi alakulását mutatja:
Veszélyes hulladékok kg | |
2009. december 31. | 0 |
Növekedés | |
Ólomakkumulátorok | 162.059 |
Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek | 44.550 |
Egyéb | 20.425 |
Növekedés összesen | 227.034 |
Csökkenés | |
Ólomakkumulátorok | 162.059 |
Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek | 44.550 |
Egyéb | 20,425 |
Csökkenés összesen | 227.034 |
2010. december 31. | 0 |
A környezetvédelmi költségek 2009-ben 272 millió Ft, míg 2010-ben 188 millió Ft értékben jelentek meg.
A kutatás és a kísérleti fejlesztés költségei a Magyar Telekom Nyrt-nél 2010-ben 737 millió Ft-ot tettek ki (2009-ben ez az érték 721 millió Ft).
43. Önrevízió
A Magyar Telekom Nyrt. önellenőrzéssel könyveli a tárgyévben megállapított, de az előző időszakokat érintő gazdasági eseményeket.
A Számviteli törvény előírásai szerint, amennyiben az ellenőrzés eredményre gyakorolt hatása a vizsgált év mérlegfőösszegének a 2%-át meghaladja, de minimum 500 millió Ft, úgy a mérleg, illetve az eredménykimutatásban külön oszlopban kell szerepeltetni.
2009. év során az előző évek vonatkozásában feltárt hibák együttes összege (előjeltől függetlenül) az 500 millió Ft-ot meghaladták, és ezt figyelembe véve bemutatásra kerülnek az előző évekre vonatkozó módosítások a mérleg és eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett.
A tárgyévben könyvelt korábbi évekre vonatkozó önrevízió eredményhatása 605 millió Ft (eredményt csökkentő), mely összeg évenkénti bontásban a következőképpen alakult:
Év Önrevízió
1996. 2 millió Ft
1997. 14 millió Ft
1998. -1 millió Ft
1999. -1 millió Ft
2004. 2 millió Ft
2005. 565 millió Ft
2006. 920 millió Ft
2007. 804 millió Ft
2008. -893 millió Ft
2009. -807 millió Ft
Az önrevízió keretében a legjelentősebb tételek az „A” eredménykimutatás fősorai alapján az alábbiak szerint alakultak:
I. Értékesítés nettó árbevétele | -126 | |
Bérelt vonalak és adatátviteli bevételek | -128 | |
Kizárólagosan TV szolgáltatással kapcsolatos bevételek | -115 |
Hang és adatszolgáltatással kapcsolatos előfizetési díjak, belépési díjak és egyéb díjak
-98
Eszköz értékesítés árbevétele -1
Nemzetközi bérelt vonalak 6
Vezetékes forgalmi bevételek 26
Egyéb export árbevételek 101
Egyéb árbevételek 83
II. Aktivált saját teljesítmény | -137 | |
Saját termeléső készletek állományváltozása | -104 | |
Saját előállítású eszközök aktivált értéke | -33 | |
III. Egyéb bevételek | 14 | |
Költségek ellentételezése miatt kapott támogatások | -8 | |
Xxxxxxx forgalomra utólagosan kapott kedvezmény | 28 | |
Egyéb | -6 | |
IV. Anyagjellegő ráfordítások | -442 | |
Reklám és marketing költségek | -159 | |
Anyagköltség | -119 | |
Oktatás, konferencia, utazás, szállás | -65 | |
Szoftvertámogatás | -39 | |
Javítás, karbantartás | -38 | |
Bérleti díj | -27 | |
Közvetített szolgáltatás | 19 | |
Egyéb | -14 | |
V. Személyi jellegő ráfordítások | 161 | |
Bérelt munkaerőnek adott természetbeni juttatás utáni ÁFA | 78 | |
Egyéb természetbeni juttatás utáni SZJA | 63 | |
Társadalombiztosítási járulék | 25 | |
Egyéb | -5 | |
VI. Értékcsökkenési leírás | 390 | |
Előző éveket érintő tervszerinti értékcsökkenés | 390 | |
VII. Egyéb ráfordítások | 203 | |
Tárgyi eszközök, immateriális javak hiánya, káreseménye, terven felüli értékcsökkenése | 111 | |
Innovációs járulék, Környezetvédelmi termékdíj | 52 | |
Helyi iparőzési adó | 17 | |
Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak, beruházások | 17 | |
Egyéb | 6 | |
IX. Pénzügyi mőveletek ráfordításai | -2 | |
IPTV - VOD garancia | -2 | |
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY | 18 | |
Adományvonal - térítés nélkül átadott pénzeszköz | 17 | |
Egyéb | 1 | |
XII. Adófizetési kötelezettség | 64 | |
Különadó | 34 | |
Társasági adó | 30 | |
Eredményhatás | -605 |
2010. december 31.
adatok millió Ft-ban
Áram | Gáz | Egyéb | Összesen | ||||
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK | 115 | 338 | 817 453 | 817 906 | |||
I. Immateriális javak | 86 | 281 | 191 288 | 191 655 | |||
Alapítás-átszervezés aktivált értéke | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Vagyoni értékű jogok | 86 | 281 | 55 471 | 55 838 | |||
Szellemi termékek | 0 | 0 | 4 566 | 4 566 | |||
Üzleti vagy cégérték | 0 | 0 | 131 251 | 131 251 | |||
Immateriális javakra adott előlegek | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
II. Tárgyi eszközök | 23 | 42 | 434 866 | 434 931 | |||
Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok | 19 | 33 | 241 367 | 241 419 | |||
- Telek | 1 | 1 | 2 754 | 2 756 | |||
- Épület | 17 | 30 | 64 406 | 64 453 | |||
- Távközlési hálózat | 0 | 0 | 163 828 | 163 828 | |||
- Egyéb ingatlan | 1 | 2 | 9 434 | 9 437 | |||
- Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok | 0 | 0 | 945 | 945 | |||
Műszaki berendezések, gépek, járművek | 0 | 0 | 149 469 | 149 469 | |||
- Távközlési célú berendezések, gépek | 0 | 0 | 147 502 | 147 502 | |||
- Egyéb műszaki berendezések, gépek, járművek | 0 | 0 | 1 967 | 1 967 | |||
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek | 3 | 6 | 9 972 | 9 981 | |||
Beruházások, felújítások | 1 | 3 | 33 987 | 33 991 | |||
Beruházásokra adott előlegek | 0 | 0 | 71 | 71 | |||
III. Befektetett pénzügyi eszközök | 6 | 15 | 191 299 | 191 320 | |||
Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban | 0 | 0 | 179 244 | 179 244 | |||
Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban | 3 | 5 | 8 242 | 8 250 | |||
Egyéb tartós részesedés | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Egyéb tartósan adott kölcsön | 3 | 10 | 3 813 | 3 826 | |||
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
B. FORGÓESZKÖZÖK | 39 | 113 | 73 432 | 73 584 | |||
I. Készletek | 0 | 0 | 7 019 | 7 019 | |||
Anyagok | 0 | 0 | 826 | 826 | |||
Befejezetlen termelés és félkész termékek | 0 | 0 | 149 | 149 | |||
Késztermékek | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Áruk | 0 | 0 | 6 044 | 6 044 | |||
Készletekre adott előlegek | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
II. Követelések | 37 | 110 | 60 438 | 60 585 | |||
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) | 31 | 97 | 36 504 | 36 632 | |||
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben | 4 | 8 | 14 723 | 14 735 | |||
Váltókövetelések | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Követelések egyéb kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban | |||||||
lévő vállalkozással szemben | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Egyéb követelések | 2 | 5 | 9 211 | 9 218 | |||
III. Értékpapírok | 0 | 0 | 307 | 307 | |||
Részesedés kapcsolt vállalkozásban | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Egyéb részesedés | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Saját részvények, saját üzletrészek | 0 | 0 | 307 | 307 | |||
Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
IV. Pénzeszközök | 2 | 3 | 5 668 | 5 673 | |||
Pénztár, csekkek | 0 | 0 | 96 | 96 | |||
Bankbetétek | 2 | 3 | 5 572 | 5 577 | |||
C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK | 45 | 90 | 30 122 | 30 257 | |||
Bevételek aktív időbeli elhatárolása | 45 | 74 | 28 606 | 28 725 | |||
Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása | 0 | 16 | 1 516 | 1 532 | |||
Halasztott ráfordítások | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 199 | 541 | 921 007 | 921 747 |
FORRÁSOK
2010. december 31.
adatok millió Ft-ban
Áram | Gáz | Egyéb | Összesen | ||||
D. SAJÁT TŐKE | -145 | -428 | 367 782 | 367 209 | |||
I. Jegyzett tőke | 0 | 0 | 104 274 | 104 274 | |||
ebből: -visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken | 0 | 0 | 100 | 100 | |||
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
III. Tőketartalék | 0 | 0 | 58 952 | 58 952 | |||
IV. Eredménytartalék | 0 | 0 | 188 864 | 188 864 | |||
V. Lekötött tartalék | 0 | 0 | 2 307 | 2 307 | |||
VI. Értékelési tartalék | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
VII. Mérleg szerinti eredmény | -145 | -428 | 13 385 | 12 812 | |||
E. CÉLTARTALÉKOK | 0 | 0 | 18 700 | 18 700 | |||
Céltartalék várható kötelezettségekre | 0 | 0 | 18 700 | 18 700 | |||
Céltartalék a jövőbeni költségekre | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Egyéb céltartalék | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
F. KÖTELEZETTSÉGEK | 164 | 344 | 487 546 | 488 054 | |||
I. Hátrasorolt kötelezettségek | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek | 78 | 140 | 235 876 | 236 094 | |||
Hosszú lejáratra kapott kölcsönök | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Átváltoztatható kötvények | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Tartozások kötvénykibocsátásból | 0 | 0 | 121 | 121 | |||
Beruházási és fejlesztési hitelek | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Egyéb hosszú lejáratú hitelek | 2 | 4 | 6 175 | 6 181 | |||
Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Tartós kötelezettségek egyéb kapcsolt és egyéb részesedési | 76 | 136 | 228 605 | 228 817 | |||
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek | 0 | 0 | 975 | 975 | |||
III. Rövid lejáratú kötelezettségek | 86 | 204 | 251 670 | 251 960 | |||
Rövid lejáratú kölcsönök | 0 | 0 | 70 | 70 | |||
ebből: az átváltoztatható kötvények | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Rövid lejáratú hitelek | 15 | 26 | 43 027 | 43 068 | |||
Vevőtől kapott előlegek | 0 | 0 | 310 | 310 | |||
Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) | 42 | 99 | 26 858 | 26 999 | |||
Váltótartozások | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben | 13 | 24 | 46 414 | 46 451 | |||
Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb kapcsolt és egyéb részesedési visz. levő váll. sz. | 23 | 40 | 68 423 | 68 486 | |||
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek | -7 | 15 | 66 568 | 66 576 | |||
ebből: fizetendő osztalék | 0 | 0 | 52 117 | 52 117 | |||
G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK | 77 | 196 | 47 511 | 47 784 | |||
Bevételek passzív időbeli elhatárolása | 0 | 3 | 4 518 | 4 521 | |||
Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása | 77 | 193 | 42 757 | 43 027 | |||
Halasztott bevételek | 0 | 0 | 236 | 236 | |||
SZÉTVÁLASZTÁS MIATTI KÜLÖNBÖZET | 103 | 429 | -532 | 0 | |||
FORRÁSOK ÖSSZESEN | 199 | 541 | 921 007 | 921 747 |
adatok millió Ft-ban
2010. január - december
Xxxx | Xxx | Egyéb | Összesen | ||||
1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele | 153 | 272 | 442 407 | 442 832 | |||
2. Export értékesítés nettó árbevétele | 0 | 0 | 15 913 | 15 913 | |||
I. Értékesítés nettó árbevétele | 153 | 272 | 458 320 | 458 745 | |||
3. Saját termelésű készletek állományváltozása | 0 | 0 | 41 | 41 | |||
4. Saját előállítású eszközök aktivált értéke | 3 | 10 | 18 485 | 18 498 | |||
II. Aktivált saját teljesítmények értéke | 3 | 10 | 18 526 | 18 539 | |||
III. Egyéb bevételek | 0 | 0 | 19 450 | 19 450 | |||
Ebből: visszaírt értékvesztés | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
5. Anyagköltség | 4 | 13 | 24 719 | 24 736 | |||
6. Igénybe vett szolgáltatások értéke | 74 | 202 | 87 159 | 87 435 | |||
7. Egyéb szolgáltatások értéke | 1 | 2 | 14 397 | 14 400 | |||
8. Eladott áruk beszerzési értéke | 89 | 203 | 33 411 | 33 703 | |||
9. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke | 55 | 40 | 70 770 | 70 865 | |||
IV. Anyagjellegű ráfordítások | 223 | 460 | 230 456 | 231 139 | |||
10. Bérköltség | 41 | 139 | 43 948 | 44 128 | |||
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések | 5 | 18 | 11 499 | 11 522 | |||
12. Bérjárulékok | 13 | 44 | 14 067 | 14 124 | |||
V. Személyi jellegű ráfordítások | 59 | 201 | 69 514 | 69 774 | |||
VI. Értékcsökkenési leírás | 7 | 25 | 82 615 | 82 647 | |||
VII. Egyéb ráfordítások | 4 | 9 | 60 687 | 60 700 | |||
Ebből: értékvesztés | 2 | 1 | 12 167 | 12 170 | |||
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE | -137 | -413 | 53 024 | 52 474 | |||
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés | 0 | 0 | 39 099 | 39 099 | |||
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott | 0 | 0 | 39 099 | 39 099 | |||
14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége | 0 | 0 | 56 | 56 | |||
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége | 0 | 0 | 692 | 692 | |||
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott | 0 | 0 | 692 | 692 | |||
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek | 0 | 1 | 968 | 969 | |||
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott | 0 | 0 | 780 | 780 | |||
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei | 1 | 2 | 6 113 | 6 116 | |||
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei | 1 | 3 | 46 928 | 46 932 | |||
18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások | 8 | 14 | 23 035 | 23 057 | |||
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott | 0 | 1 | 882 | 883 | |||
egyéb kapcsolt vállalkozásnak adott | 6 | 11 | 19 134 | 19 151 | |||
20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése | 0 | 0 | 2 397 | 2 397 | |||
21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai | 1 | 2 | 7 604 | 7 607 | |||
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai | 9 | 16 | 33 036 | 33 061 | |||
B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE | -8 | -13 | 13 892 | 13 871 | |||
C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY | -145 | -426 | 66 916 | 66 345 | |||
X. Rendkívüli bevételek | 0 | 0 | 740 | 740 | |||
XI. Rendkívüli ráfordítások | 0 | 0 | 1 915 | 1 915 | |||
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY | 0 | 0 | -1 175 | -1 175 | |||
E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY | -145 | -426 | 65 741 | 65 170 | |||
XII. Adófizetési kötelezettség | 0 | 2 | 239 | 241 | |||
F. ADÓZOTT EREDMÉNY | -145 | -428 | 65 502 | 64 929 | |||
22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
23. Jóváhagyott osztalék, részesedés | 0 | 0 | 52 117 | 52 117 | |||
G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY | -145 | -428 | 13 385 | 12 812 |
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
(adatok millió Ft-ban)
Telek | Épület | Távközlési hálózat | Egyéb ingatlan | Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok | Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok összesen | |
1. Bruttó érték alakulása 1 | ||||||
11. Nyitó bruttó érték (2010. január 1.) | 2 338 | 85 572 | 290 685 | 16 986 | 5 273 | 400 854 |
12. Bruttó érték növekedése | 265 | 1 985 | 12 309 | 257 | 102 | 14 918 |
13. Bruttó érték növekedése beolvadás miatt | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
14. Bruttó érték csökkenése | 20 | 329 | 1 225 | 475 | 33 | 2 082 |
Átsorolások | 173 | -550 | -31 | -287 | -3 | -698 |
15. Záró bruttó érték (2010. december 31.) | 2 756 | 86 678 | 301 738 | 16 481 | 5 339 | 412 992 |
2. Értékcsökkenés alakulása 1
21. Nyitó értékcsökkenés (2010. január 1.) | 0 | 20 397 | 126 342 | 7 089 | 4 234 | 158 062 |
22. Éves terv szerinti értékcsökkenés | 0 | 2 184 | 12 000 | 000 | 000 | 15 195 |
23. Éves terven felüli értékcsökkenés | 0 | 57 | 0 | 0 | 1 | 58 |
24. Növekedés beolvadás miatt | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
25. Értékcsökkenés csökkenése | 0 | 253 | 795 | 397 | 33 | 1 478 |
Átsorolások | 0 | -160 | -24 | -81 | 1 | -264 |
26. Záró értékcsökkenés (2010. december 31.) | 0 | 22 225 | 137 910 | 7 044 | 4 394 | 171 573 |
3. Nettó érték (2010. december 31.) 1 | 2 756 | 64 453 | 163 828 | 9 437 | 945 | 241 419 |
Ebből maradványérték | 0 | 179 | 0 | 5 | 0 | 184 |
Műszaki- és egyéb berendezések, felszerelések, járművek
(adatok millió Ft-ban)
Távközlési célú berendezések, gépek | Egyéb műszaki berendezések gépek, járművek | Műszaki berendezések gépek, járművek összesen | Egyéb berendezések felszerelések, járművek összesen | Műszaki- és Egyéb berendezések felszerelések járművek összesen | Ebből: környezet védelmét szolgáló tárgyi eszköz | |
1. Bruttó érték alakulása 1 | ||||||
11. Nyitó bruttó érték (2010. január 1.) | 661 871 | 3 729 | 665 600 | 79 830 | 745 430 | 34 |
12. Bruttó érték növekedése | 24 935 | 147 | 25 082 | 1 980 | 27 062 | 0 |
13. Bruttó érték növekedése beolvadás miatt | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
14. Bruttó érték csökkenése | 26 367 | 194 | 26 561 | 4 603 | 31 164 | 0 |
Átsorolások | 458 | 1 225 | 1 683 | -1 492 | 191 | -1 |
15. Záró bruttó érték (2010. december 31.) | 660 897 | 4 907 | 665 804 | 75 715 | 741 519 | 33 |
2. Értékcsökkenés alakulása 1
21. Nyitó értékcsökkenés (2010. január 1.) | 502 730 | 1 953 | 504 683 | 66 587 | 571 270 | 30 |
22. Éves terv szerinti értékcsökkenés | 35 632 | 442 | 36 074 | 4 431 | 40 505 | 2 |
23. Éves terven felüli értékcsökkenés | 0 | 2 | 2 | 5 | 7 | 0 |
24. Növekedés beolvadás miatt | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
25. Értékcsökkenés csökkenése | 25 223 | 167 | 25 390 | 4 319 | 29 709 | 0 |
Átsorolások | 256 | 710 | 966 | -970 | -4 | 0 |
26. Záró értékcsökkenés (2010. december 31.) | 513 395 | 2 940 | 516 335 | 65 734 | 582 069 | 32 |
3. Nettó érték (2010. december 31.) 1 | 147 502 | 1 967 | 149 469 | 9 981 | 159 450 | 1 |
Ebből maradványérték | 31 | 1 306 | 1 337 | 1 037 | 2 374 | 0 |
3. sz. melléklet Magyar Telekom Nyrt. 2010.
Magyar Telekom Nyrt. közvetlen és közvetett befektetései
(adatok millió Ft-ban)
Megnevezés | Székhely | Tulajdoni hányad közvetlen | Tulajdoni hányad közvetett | Tulajdoni hányad közvetlen és közvetett | Szavazati arány | Jegyzett tőke | Tartalékok | Mérleg szerinti eredmény | Saját tőke |
Budakalász Kábel TV Kft. | 2011 Budakalász, Xxxxxxxxxxx xx 0. | 25,00% | 25,00% | 25,00% | 70 | 17 | 0 | 87 | |
Combridge S.R.L. 1 | Calea Victoriei Nr.155, Bl.D1, Tronson 6, Et. 1, sector 1, 010073 Bucuresti, Romania | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 1 000 | 000 | 000 | 2 768 | |
Crnogorski Telekom A.D. Podgorica 1 | Moskovska 29, Podgorica 81000, Serbia and Montenegro | 76,53% | 76,53% | 76,53% | 39 303 | 7 195 | 5 428 | 51 926 | |
Dataplex Infokommunikációs Infrastrúktúra Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. | 1087 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxx u. 13 | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 1 850 | 601 | 449 | 2 900 | |
EurAccount Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Kft. | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0. | 99,00% | 1,00% | 100,00% | 100,00% | 450 | -58 | 331 | 723 |
HUNSAT Magyar Űrtávközlés Zrt. 2 | 1016 Budapest, Krisztina krt. 93-99. | 50,00% | 50,00% | 50,00% | 100 | 23 | -15 | 108 | |
Investel Magyar Távközlési Befektetési Zrt. | 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 4 453 | 1 043 | 260 | 5 756 | |
IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt. | 0000 Xxxxxxxx, Xxx x 0. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 1 002 | 2 470 | 111 | 3 583 | |
ISH Kft. | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 00. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 3 | -1 | 0 | 2 | |
ISH Informatikai Kft. | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 00. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 3 | 1 886 | 516 | 2 405 | |
KFKI Rendszerintegrációs Zrt. | 0000 Xxxxxxxx, Xxx x 0. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 2 001 | 2 696 | 2 619 | 7 316 | |
KIBU Innováció Műszaki Kutató Fejlesztő Szolgáltató Nonprofit Kft. | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 30. | 99,20% | 0,80% | 100,00% | 100,00% | 40 | -4 | 15 | 51 |
Mindentudás Egyeteme Tudományos Kht. | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 0-0. | 60,00% | 60,00% | 60,00% | 5 | 9 | 3 | 17 | |
Xxxxxxx E.O.O.D. 1 | 0000 Xxxxx, Xxxxxxxx xxxx 00, xxxxxxx Xxxxx, entrance D, fl. 3, office 5G | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 740 | 353 | 160 | 1 253 | |
Novatel UKRAINE L.L.C. 1 | Pymonenka Str. 13, building 7, office 7B/36, - Kiew, 04050 Ukraine | 99,94% | 0,06% | 100,00% | 100,00% | 44 | -208 | 31 | -132 |
Modultechnika Kft. | 8400 Ajka, Sport u. 1. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 1 | 123 | -3 | 121 | |
Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. | 1117 Budapest, Xxxxx Xxxxx u. 2. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 300 | 2 911 | -1 217 | 1 994 | |
Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 3-5. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 5 200 | 3 032 | -463 | 7 769 | |
Stonbridge A.D. 1, 2 | 1000 Skopje, Orce Nikolov bb. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 96 057 | 13 447 | 16 900 | 126 404 | |
TELE-DATA Távközlési Adatfeldolgozó és Hirdetésszervező Kft. | 2040 Budaörs, Baross u. 89. | 50,98% | 50,98% | 50,98% | 39 | 39 | 5 | 83 | |
Telekom New Média Zrt. | 0000 Xxxxxxxx Xxxxxxxxxxx xx 00. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 1 670 | 850 | 196 | 2 715 | |
Telemacedonia A.D. Skopje 1 | 1000 Skopje, Orce Nikolov bb. | 100,00% | 100,00% | 100,00% | 3 | 313 | 8 | 324 | |
ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt. | 9024 Győr, Orgona u. 10. | 67,50% | 22,50% | 90,00% | 50,00% | 2 000 | 2 895 | 144 | 5 039 |
Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxx és Szolgáltató Kft. 3 | 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. | 10,00% | 90,00% | 100,00% | 100,00% | 4,0 | -2,8 | 0,8 | 2,0 |
Matáv Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 3 | 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. | 10,00% | 90,00% | 100,00% | 100,00% | 0,5 | 0,7 | 0,8 | 2,0 |
T-Kábel Magyarország Kft. (2009. december 2. előtti cégnevén: MatávkábelTV Kft.) 3 | 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. | 10,00% | 90,00% | 100,00% | 100,00% | 0,5 | 0,7 | 0,8 | 2,0 |
A Magyar Telekom Nyrt. mérlegében a befektetések között nem szereplő, nem közvetlenül tulajdonolt vállalkozások adatai 1 :
CompArgo Kft. | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00. | 80,00% | 80,00% | 80,00% | 3 | 55 | 15 | 73 | |
Makedonski Telekom A.D. - Skopje 1 | 1000 Skopje, Orce Nikolov bb. | 56,67% | 56,67% | 56,67% | 00 000 | 00 000 | 00 000 | 97 353 | |
T-Mobile Macedonia A.D. 1 | 1000 Skopje, Orce Nikolov bb. | 56,67% | 56,67% | 56,67% | 10 625 | 6 486 | 18 502 | 35 614 | |
A táblázatban szereplő valamennyi saját tőke elmere vonatkozó értékadat a Magyar Telekom Nyrt. által ismert legutolsó aktuális, de még nem auditált adat.
A feltüntetett szavazati arányok egyértelműen megharározzák a Gazdasági Társaságokról szóló törvény szerinti jelentős (több, mint 25%), többségi (több, mint 50%), illetve közvetlen (több, mint 75%) irányítást biztosító befolyást.
1 A külföldi leányvállalatok, ill. a nem közvetlenül tulajdonolt vállalatok saját tőke adatait az IFRS szerinti konszolidációhoz használt csoport riportok alapján, a 2010. december 31-i árfolyamon átszámítva közöljük.
2 Végelszámolás alatt
3 A befektetések könyv szerinti értéke nem éri el az 1 millió Ft-ot, a 7. pontban nem kerül bemutatásra.
4. sz. melléklet Magyar Telekom Nyrt. 2010.
Elszámolt értékvesztés
(adatok millió Ft-ban)
Megnevezés | Befektetett pénzügyi eszközökre | Forgóeszközökre | ||||
Részesedések | Adott kölcsönök | Értékpapírok | Készletek | Követelések 1 | Értékpapírok | |
Nyitó érték | 557 | 0 | 0 | 3 722 | 14 626 | 0 |
Tárgyévi növekedés | 2 407 | 0 | 0 | 296 | 10 207 | 0 |
Tárgyévi csökkenés/kivezetés | 349 | 0 | 0 | 0 | 5 100 | 0 |
Tárgyévi növekedés beolvadás miatt | 0 0 0 0 | 0 | 0 |
Záró érték | 2 615 | 0 | 0 | 4 018 | 19 733 | 0 |
1 Tartalmazza a vevői követelések, a kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsönök és az egyéb követelések értékvesztését.
0.xx. melléklet Magyar Telekom Nyrt. 2010.
Összesen | 2011. | 2012. | 2013. | 2014. | 2015. | 2016. | |
Bérleti szerződések | 36 211 | 7 450 | 6 283 | 5 027 | 4 435 | 3 472 | 9 544 |
Kapcsolt vállalkozással szembeni bérleti szerződések | 470 | 470 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Garanciavállalási kötelezettség | 7 371 | 6 964 | 119 | 127 | 3 | 129 | 29 |
Leszerződött beruházási és egyéb fejlesztési kötelezettségek | 4 364 | 3 299 | 1 065 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Kapcsolt vállalatokkal szembeni leszerződött beruházási kötelezettségek | 233 | 130 | 103 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Környezetvédelmi, helyreállítási ill egyéb jövőbeli köt. | 360 | 60 | 60 | 60 | 60 | 60 | 60 |
Cégvásárlással kapcsolatos kötelezettségek | 1 510 | 1 510 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Mérllegben nem megjjellenô kötellezettségek
Határidős és swap ügyletek
Tőzsdén kívül, leszállítási céllal kötött, 2010. december 31-én nyitott határidős deviza adás-vételi ügyletek *
(adatok millió Ft-ban)
Ügylet azonosító | Ügyletkötés napja | Mérlegen kívüli kötelezettség millió Ft | Mérlegen kívüli követelés | Devizanem | Értéknap | Kötési Árfolyam | Valós érték (Nyereség+ / Veszteség-) (millió Ft) |
804 OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2010.09.30 | -2 131 | 7 500 000 | EUR | 2011.07.11 | 284,13 | -23 |
855 BNP PARIBAS Magyarországi Fióktelepe / Xxxxxxxxx xxx 0-0. / 1051 Budapest | 2010.12.30 | -2 165 | 7 500 000 | EUR | 2011.10.11 | 288,69 | -7 |
757 ING Bank Zrt. / Xxxxx Xxxxxx xx 00/X / 0000 Budapest | 2010.07.20 | -2 078 | 7 000 000 | EUR | 2011.03.07 | 296,88 | 37 |
820 OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2010.10.28 | -2 130 | 7 500 000 | EUR | 2011.10.11 | 284,05 | 42 |
646 OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2010.03.01 | -2 099 | 7 500 000 | EUR | 2011.01.13 | 279,93 | 12 |
759 ING Bank Zrt. / Xxxxx Xxxxxx út 84/B / 1068 Budapest | 2010.07.20 | -2 982 | 10 000 000 | EUR | 2011.05.09 | 298,18 | -97 |
761 Citibank Europe plc. Magyarországi Fiókt / Szabadság tér 7 / 1051 Budapest | 2010.07.20 | -2 242 | 7 500 000 | EUR | 2011.06.06 | 298,88 | -83 |
763 ING Bank Zrt. / Xxxxx Xxxxxx út 84/B / 1068 Budapest | 2010.07.20 | -2 247 | 7 500 000 | EUR | 2011.07.11 | 299,59 | -113 |
779 Deutsche Telekom AG / / D-53113 Bonn | 2010.08.24 | -1 766 | 6 000 000 | EUR | 2011.07.11 | 294,26 | -156 |
656 ING Bank Zrt. / Xxxxx Xxxxxx út 84/B / 1068 Budapest | 2010.03.30 | -2 055 | 7 500 000 | EUR | 2011.01.13 | 273,98 | -115 |
781 Deutsche Telekom AG / / D-53113 Bonn | 2010.08.24 | -442 | 1 500 000 | EUR | 2011.07.11 | 294,90 | -111 |
675 OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2010.04.30 | -2 069 | 7 500 000 | EUR | 2011.04.11 | 275,85 | -58 |
712 BNP PARIBAS Magyarországi Fióktelepe / Xxxxxxxxx xxx 0-0. / 1051 Budapest | 2010.05.28 | -2 099 | 7 500 000 | EUR | 2011.04.11 | 279,90 | -16 |
828 OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2010.11.18 | -2 132 | 7 500 000 | EUR | 2011.10.11 | 284,30 | 2 |
853 Deutsche Telekom AG / / D-53113 Bonn | 2010.12.27 | -836 | 3 000 000 | EUR | 2011.01.03 | 278,55 | 19 |
731 ING Bank Zrt. / Xxxxx Xxxxxx út 84/B / 1068 Budapest | 2010.06.29 | -2 210 | 7 500 000 | EUR | 2011.04.11 | 294,62 | 1 |
755 ING Bank Zrt. / Xxxxx Xxxxxx xx 00/X / 1068 Budapest | 2010.07.20 | -1 482 | 5 000 000 | EUR | 2011.02.07 | 296,47 | -11 |
631 ING Bank Zrt. / Xxxxx Xxxxxx út 84/B / 1068 Budapest | 2010.01.25 | -2 115 | 7 500 000 | EUR | 2011.01.13 | 282,03 | -13 |
845 OTP Bank Nyrt. / Nádor u. 21 / 1051 Budapest | 2010.12.16 | -415 | 2 000 000 | USD | 2011.01.10 | 207,49 | 21 |
854 Deutsche Telekom AG / / D-53113 Bonn | 2010.12.27 | -700 | 3 300 000 | USD | 2011.01.03 | 212,05 | 3 |
Összesen
--36 395
122 500 000 EUR összesen
5 300 000 USD összesen
--666
Tőzsdén kívül, leszállítási céllal kötött, 2010. december 31-én nyitott deviza swap ügyletek *
Ügylet azonosító | Ügyletkötés napja | Mérlegen kívüli kötelezettség millió Ft | Mérlegen kívüli követelés | Devizanem | Értéknap | Kötési Árfolyam | Valós érték (Nyereség+ / Veszteség-) (millió Ft) |
2008-as SWAP | 2008.05.21 | -1 005 | 4 133 333 | EUR | 2011.05.23 | 243,10 | 166 |
DTAG_20090626_30 mrd | 2009.06.25 | -30 000 | 107 066 533 | EUR | 2015.01.19 | 280,20 | -1 685 |
DTAG_20090626_5mrd | 2009.07.01 | -5 000 | 18 470 632 | EUR | 2015.01.19 | 270,70 | -105 |
DTAG_20090626_9,6 mrd | 2009.07.02 | -9 594 | 35 661 451 | EUR | 2015.01.19 | 269,05 | -107 |
DTAG_20091007_5 mrd_59592 | 2009.09.15 | -5 000 | 18 368 847 | EUR | 2014.06.02 | 272,20 | 222 |
DTAG_20091007_5 mrd_52619 | 2009.09.15 | -5 000 | 18 382 353 | EUR | 2014.06.02 | 272,00 | 226 |
DTAG_20091007_5 mrd_52629 | 2009.09.16 | -5 000 | 18 511 662 | EUR | 2014.06.02 | 270,10 | 270 |
DTAG_20091007_5 mrd_52637 | 2009.09.16 | -5 335 | 19 737 138 | EUR | 2014.06.02 | 270,30 | 284 |
2010-es K&H swap | 2010.06.30 | -7 175 | 25 000 000 | EUR | 2013.07.01 | 287,00 | -151 |
Összesen
--73 109
265 331 949 EUR összesen
--880
* Ezen ügyletek esetében nem került elszámolásra a tárgyévben eredmény.
A Magyar Telekom Nyrt.
2010. évi vezetőségi jelentése
Bevezetés
Az üzleti jelentés eredményeink elemzését, valamint minden olyan további információt tartalmaz, mely társaságunk mőködésének megítéléséhez szükséges, így többek között a várható fejlődés irányát a felmerülő kockázatokkal együtt, vezetőségünk bemutatását, foglalkoztatási és kockázatkezelési politikánkat, valamint a kutatási-fejlesztési tevékenységünket.
Jegyzett tőke
Magyar Telekom Nyrt. jegyzett tőkéje 2010. december 31-én 104.274.254.300 forint volt, ami 1.042.742.543
„A” sorozatú törzsrészvényből áll. Az „A” sorozatú törzsrészvények névértéke 100 forint.
Részvényes | Részvény darabszám | Részesedés (%) | |
MagyarCom ........................................................................................... | 617.436.759 | 59,21 | |
Nyilvánosan forgalmazott ...................................................................... | 424.914.922 | 40,75 | |
Saját részvények .................................................................................... | 390.862 | 0,04 | |
1.042.742.543 | 100,00 | ||
Szavazati jogok és szavazás |
Minden törzsrészvény tulajdonosa egy szavazatra jogosult. Csak a részvénykönyvbe - a Közgyőlést megelőző legalább hat munkanappal - bejegyzésre került részvénytulajdonosok, illetőleg részvényesi meghatalmazottak jogosultak a Közgyőlésen szavazati joggal részt venni. A Közgyőlés a határozatait egyszerő szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz főződő szavazati jog gyakorlását illetően.
A részvények átruházása
A dematerializált részvény megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek értékpapír számláján az értékpapírt nyilvántartják. A névre szóló részvény, illetve az ideiglenes részvény átruházása a Társasággal szemben akkor hatályos, ha az új tulajdonos nevét a részvénykönyvbe bejegyezték. Amennyiben a részvénykönyvi bejegyzési kérelem megfelelő okiratokkal kerül alátámasztásra, azt a Társaság köteles 15 napon belül megvizsgálni és dönteni, hogy a részvények új tulajdonosa részvényeit az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban szerezte-e meg. A Társaság nem jegyzi be a részvények átruházását, ha azt állapítja meg, hogy az átruházás az Alapszabály rendelkezéseinek megsértésével történt. A Társaság az indokolt határozatát haladéktalanul közli a részvény új tulajdonosával, aki a határozat meghozatalától számított 30 napon belül kérelmezheti az illetékes bíróságtól a határozat felülvizsgálatát. Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki így rendelkezett; illetve az, aki részvényét törvénynek vagy a Társaság Alapszabályának a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg. A részvénykönyv vezetője a Társaság Alapszabályának 2.4. (b) és (c) pontjában foglalt kivétellel nem tagadhatja meg a részvénykönyvbe való haladéktalan bejegyzést, illetve a részvénykönyv vezetője köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni azt a részvényest, aki így rendelkezett. Ha a részvényes tulajdonjoga az értékpapírszámlán történő terheléssel megszőnt, az értékpapírszámla-vezető köteles e tényt a részvénykönyv vezetőjének a változástól számított két munkanapon belül bejelenteni. A részvénykönyv vezetője köteles a bejelentés alapján a változást a részvénykönyvben haladéktalanul átvezetni.
Igazgatóság
A módosított Alapszabály értelmében, az Igazgatóság legalább hat, de legfeljebb tizenegy tagból áll, akiket az éves rendes Közgyőlés választ meg, három éves időtartamra.
2010. december 31-én az Igazgatóság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Fő pozíció | Megválasztás éve |
Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx ......... | Elnök-vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt. | 2006 |
Dr. Xxxxx Xxxxxxxxxx ............. | A T-Systems, Deutsche Telekom AG igazgatótanácsi tagja | 2010 |
Xx. Xxxxxxx Xxxxxx .................. | Nemzetközi üzleti tanácsadó | 2003 |
Xxxxxxx Xxxxxx....................... | A Deutsche Telekom AG HR javadalmazási és munkajogi alelnöke | 2010 |
Xx. Xxxxx Xxxxxx ................... | Egyetemi Tanár, Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Média, Marketingkommunikáció és Telekommunikáció Tanszék | 2006 |
Xxxxx Xxxxxxxx ..................... | A Deutsche Telekom AG Igazgatóságának európai leányvállalatok irányításáért felelős tagja | 2009 |
Xxxxx Xxxxx........................... | Gazdasági vezérigazgató-helyettes, Magyar Telekom Nyrt. | 2006 |
Xx. Xxxxx Xxxxxxxx ................ | A Deutsche Telekom AG Európai stratégiai illetve az MT Csoport, továbbá a Hollandiában és az Egyesült Királyságban | 2010 |
Xxxxx Xxxxxx ........................ | található leányvállalatok területi irányításáért felelős első alelnöke Vezérigazgató, Zwack Unicum Nyrt. | 2006 |
Xx. Xxxxx Xxxxxxxxxx ............. | Deutsche Telekom AG, Európai régió gazdasági igazgatója | 2003 |
Xx. Xxxxxxx Xxxxx.................. | A Deutsche Telekom Csoport CIO igazgatóságának tagja, a Deutsche Telekom integrált német tömegpiaci | 2009 |
megközelítésének informatikai felelőse | ||
Ügyvezető Bizottság |
A módosított Alapszabályban, illetve az Igazgatóság módosított ügyrendjében foglaltaknak megfelelőn az Igazgatóság 2000-ben létrehozta az Ügyvezető Bizottságot, melyet felhatalmazott, hogy mőködését az éves üzleti tervnek megfelelően végezze.
2010. december 31-én a Magyar Telekom Ügyvezető Bizottságának tagjai a következők voltak:
Név | Betöltött pozíció | Megválasztás éve |
Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx ........... | Elnök-vezérigazgató | 2006 |
Xxxxxx Xxxxxx ........................... | Értékesítési és Szolgáltatási vezérigazgató-helyettes | 2010 |
Xxxxxx Xxxxxx............................ | Marketing vezérigazgató-helyettes | 2010 |
Xxxxx Xxxxx............................. | Gazdasági vezérigazgató-helyettes | 2006 |
Xxxxxx Xxxxxx .......................... | Mőszaki vezérigazgató-helyettes | 2007 |
Xxxxx Xxxxxx........................... | Jogi és társasági ügyek vezérigazgató-helyettes | 2010 |
Xxxxxx Xxxxxx........................... | Stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettes | 2009 |
Xxxxxx Xxxxx ............................ | Vezérigazgató-helyettes, a Vállalati Szolgáltatások Üzletág | 2010 |
Xxxxxxxx Xxx........................... | megbízott vezetője Humán erőforrás vezérigazgató-helyettes | 2007 |
Felügyelő Bizottság
A társaság Xxxxxxxxxxxxxxx megfelelően a Felügyelő Bizottság legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll, akiket a részvényesek választanak meg három éves időtartamra. Az Üzemi Tanács jelöli a Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmadát. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább a felügyelő bizottsági tagok kétharmada jelen van.
2010. december 31-én a Felügyelő Bizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:
Név | Fő pozíció | Megválasztás éve |
Xx. Xxxx Xxxxx........................ | A Xxxxxxx Xxxxx Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar diplomavédési és záróvizsga bizottságának | 2010 |
Xxxxxxx Xxxxxx ....................... | elnöke A Távközlési Szakszervezet elnöke | 2010 |
Xx. Xxxxxxx Xxxxx .................... | Xxxxxx Xxx., ügyvezető igazgató | 2006 |
Xx. Xxxxxxx Xxxxxx .............. | A Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi | 2006 |
Xxxxxx Xxxxxxx..................... | Intézetének igazgatója Az E.ON Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke | 2006 |
Xxxxxxxxxxx Xxxxx............... | Vezető szakértő, Magyar Telekom Nyrt. | 2010 |
Xxxxxx Xxxxxxx....................... | Magyarország országmenedzsere, T-Home központ, Deutsche Telekom AG | 2009 |
Xx. Xxx Xxxxxx....................... | Professzor, Budapesti Mőszaki Egyetem | 1997 |
Xx. Xxxxxxx Xxxxxx............... | Az MKB Általános Biztosító Zrt. és az MKB Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója | 2010 |
Xxxxx Xxxxxxx ........................ | Minőségügyi menedzser, Magyar Telekom Nyrt. | 2008 |
Xxxxx Xxxxxx......................... | A Központi Üzemi Tanács elnöke | 2005 |
A tagok mandátuma 2013. május 31-én jár le.
Igazgatók, vezetők és alkalmazottak javadalmazása
A 2010. december 31-ével végződött évre vonatkozóan az Igazgatósági tagok javadalmazása 13,1 millió forintot tett ki.
A 2010. december 31-ével végződött évre vonatkozóan a Felügyelő Bizottsági tagok javadalmazása 48,3 millió forintot tett ki.
A 2010. december 31-ével végződött évre vonatkozóan az Ügyvezető Bizottsági tagok javadalmazása 998 millió forintot tett ki.
Az Ügyvezető Bizottság tagjai közül kettő rendelkezik határozott idejő munkaszerződéssel. A magyar jogi szabályozásnak megfelelően, ha a határozott időre szóló munkaszerződés a meghatározott időn belül megszőnik, a munkavállalót a határozott időből még hátralévő időre jutó, de maximum 12 havi átlagkereset illeti meg. A határozatlan időre szóló munkaszerződés esetén a felmondási idő általában hat hónap és a végkielégítés összege 10-16 havi munkabér.
A Magyar Telekom Nyrt., a Távközlési Szakszervezet (TÁVSZAK) és a Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezet (MATÁSZ) megkötötte a Kollektív Szerződést. A megállapodás, melyet bármelyik fél három
hónapos felmondási idővel felbonthat, a vezérigazgató kivételével az összes Magyar Telekom dolgozóra érvényes, függetlenül szakszervezeti tagságuktól. A kollektív szerződésben rögzített bérfizetési feltételeket évente újra kell tárgyalni. A szerződés alapján a munkaviszony megszüntetése előtt a munkavállaló előzetes értesítésre jogosult. Ezen túlmenően, a munkában eltöltött idő függvényében, meghatározott összegő végkielégítés illeti meg. A dolgozók meghatározott jóléti juttatásokra is jogosultak.
Vállalatirányítási nyilatkozat
A Budapesti Értéktőzsde 2004-ben jelentette meg Felelős Vállalatirányítási Ajánlásait („Ajánlások”), amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok vállalatirányítási gyakorlatára vonatkozóan tartalmazott ajánlásokat, figyelembe véve a nemzetközileg leggyakrabban alkalmazott elveket, a magyarországi tapasztalatokat és a magyar piac sajátosságait, valamint a Társasági Törvényt. 2007-ben és 2008-ban új Ajánlások kerültek kiadásra.
A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága jóváhagyta és a Közgyőlés elé terjesztette a Felelős Társaságirányítási Jelentést, amely egyéb társaságirányításhoz kapcsolódó dokumentumokkal együtt a Társaság honlapjának a társaságirányításhoz kapcsolódó oldalán található meg:
xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxxxx
A jelentésben megtalálható a Felelős Társaságirányítási Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről.
A jelentés 1., 2., 3., 4. és 5. pontja az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, más releváns bizottságok, valamint a menedzsment bemutatását és mőködésük leírását tartalmazza. A jelentés 6. pontja tartalmazza a belső kontrollok és a kockázatkezelési eljárások bemutatását, míg a 8. pont kitér a közzétételi politika és a bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvek ismertetésére.
Az Alapszabály szerint az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, illetve az Audit Bizottság tagjait a rendes Közgyőlés választja, három éves időtartamra.
A Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik - az Alapszabály megállapítása és módosítása (6.2. (a) pont).
Az Igazgatóság hatáskörére és mőködésére vonatkozó részletes szabályok az Alapszabály 7.4. pontjában és az Igazgatóság Ügyrendjében találhatók, amelyek elérhetők a honlapunk társaságirányításhoz kapcsolódó oldalán is. Az alaptőke felemelésére és a saját részvény visszavásárlására vonatkozó hatásköri előírásokat az Alapszabály
6.2 (b) és (s), valamint 7.4.1. (l) és (m) pontja tartalmazza.
Humánpolitika
A Magyar Telekom Nyrt. 2008-2010. évi stratégiájával összhangban a HR terület is megújította stratégiai célkitőzéseit.
A “Formáljuk együtt a jövőt“ jegyében közzétett stratégia az alábbi célkitőzéseket tartalmazza a 2008-2010 évekre, a DT HR stratégiai fókuszaival összhangban:
• A HR terület, a HR koncepció megvalósításával jelentősen hozzájárul a vállalati szintő pénzügyi célok teljesítéséhez, a személyi jellegő költségek optimalizálásával.
• Létrehozzuk a teljesítményalapú vállalati kultúrát, ennek érdekében fejlesztjük a teljesítménymenedzsment rendszerünket.
• A vezetői és a vállalat szempontjából kiemelt fontosságú munkakörökben az utánpótlást elsődlegesen belső utánpótlásból kívánjuk biztosítani, amit elősegít a bevezetésre került karriermenedzsment rendszer is.
• A vezetőfejlesztést új alapra helyeztük, a fókusz az üzleti eredményességet szolgáló képzési tartalom és struktúra.
• A Magyar Telekom Nyrt.-t vonzóbb munkahellyé kívánjuk tenni, ennek érdekében átalakítottuk a gyakornoki programunkat.
• Megújított mérőrendszer alkalmazásával mérjük a HR vállalati célokhoz történő hozzájárulását.
Az SA8000 (Social Accountability; Társadalmi felelősségvállalás) 9 alap sztenderdjéből, a mi HR stratégiánk azt emeli ki, amelyik a diszkrimináció mentességgel foglalkozik. A többi alapsztenderd tekintetében, vállalati gyakorlatunkat a magyar jogszabályi normákhoz igazítjuk (többek között a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Munka Törvénykönyve rendelkezései, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata). Az igazságosság és egyenlő esélyek alapelveit alap sztenderdjeink biztosítják, amely az 1997-ben kiadott Etikai Kódexben kerül kimondásra, amely megfelel a S-OX (Sarbanes-Oxley) törvénynek. Az alternatív foglalkoztatási formák, mint távmunka, részmunka, rugalmas munkaidő, fogyatékosok foglalkoztatása, lehetőséget biztosítanak az egyenlő esélyek gyakorlati megvalósítására.
A Magyar Telekom Nyrt. folyamatosan együttmőködik a szakszervezetekkel és Üzemi Tanáccsal, a munkavállalói érdekek biztosítása érdekében: a bér és juttatási elemek évente egyszer kerülnek felülvizsgálatra, felfelé történő korrekciójuk szerződésben kerül lefektetésre, a létszámhatékonysági intézkedésekkel együtt.
A Társaság bértarifa rendszerét a Kollektív Szerződés szabályozza, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
23. cikkelyének megfelelően, amely kimondja: „Azonos munkáért azonos bérezés jár mindenkinek, mindenféle diszkrimináció nélkül.”
A Magyar Telekom Nyrt. jóléti és szociális juttatásai rendkívül széles körőek. Egy részük alanyi jogon jár minden munkavállalónak, míg másokat bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet megszerezni, vagy biztosítási jellegőek, amelynek alapja a munkavállalók kollektív hozzájárulása. A szociális juttatások és a nem alanyi jogon járó juttatások nyújtásának módját a Kollektív Szerződés és kapcsolódó utasítások szabályozzák.
Kutatás és fejlesztés
2009-ben a Magyar Telekom a Vállalati Üzletfejlesztési és Csoport Stratégiai területek egy szervezetté történő egyesítésével – a stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettes vezetése alatt – erősítette innovációs folyamatainak stratégiai összehangoltságát. Ennek az üzleti egységnek az egyik kulcsfeladata a K+F- hez kapcsolódó tevékenységek koordinálása volt a teljes vállalaton belül. A kutatási és fejlesztési folyamatot egy funkcióközi K+F Bizottság (“a Bizottság”) irányítja, amely kizárólagosan jogosult és meghatalmazott minden, az üzleti egységektől érkező innovációs kutatási projekt koordinálására. A Bizottságban minden üzleti egységet a meghatározó döntéshozók képviselnek. Ezen túlmenően, a Bizottság felügyeli, hogy minden K+F tevékenység a Magyar Telekom Nyrt. stratégiai céljaival összhangban, a hatókörök átfedése nélkül valósuljon meg.
A Bizottság rendszeres ülésein vitatja meg és határoz az egyes K+F javaslatokról, melyeket az érintett üzletágak projektmunka keretében indítanak és hajtanak végre. 2010-ben a Bizottság a megvizsgált 94 javaslat közül 73-at fogadott el, a kutatás-fejlesztés ráfordításainak mértéke elérte a 737 millió forintot (ideértve a 679 millió forintos mőködési költséget és az 58 millió forint személyi jellegő ráfordítást).
Ingatlankezelés
Mi rendelkezünk Magyarország egyik legnagyobb ingatlanállományával. Az ingatlanállomány jelentős része távközlési technológiai terület, iroda, raktár, garázs és üzlethelyiség. Eszközállományunk legnagyobb része kapcsoló központokból, átjátszó tornyokból és más távközlési infrastrukturális eszközökből tevődik össze.
A Magyar Telekom Nyrt. megközelítőleg 2.500 telephelyének 22 százaléka a Társaság tulajdonában van, 40 százaléka közös tulajdonú és 38 százaléka bérelt. Ezek az adatok tartalmazzák azokat a területeket, ahol távközlési tornyok és antennák találhatóak, de nem foglalják magukba a bázisállomásokat. 3.435 bázisállomással rendelkezünk, melynek 5 százaléka a Magyar Telekom Nyrt. tulajdona, 95 százaléka egyéb távközlési szolgáltatótól vagy más külső féltől bérelt állomás.
2010. december 31-én a Magyar Telekom Nyrt. által használt ingatlanok területe kb. 621.000 m2 volt, melynek jelentős részében egyenként 100 m2-nél kisebb az alapterület. A legnagyobb ingatlan a Budapest, Krisztina krt. 55. szám alatt található Székház több mint 30.000 m2 alapterülettel.
Annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben és minél hatékonyabban használjuk ki az ingatlanállományt, a feleslegessé váló ingatlanokat eladjuk, illetve bérbe adjuk.
Környezetvédelem
A fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségünk erősítéseként a Magyar Telekom Nyrt. Ügyvezető Bizottsága 2005 januárjában jóváhagyta a cég Fenntarthatósági Stratégiáját.
A fenntarthatóság iránti elkötelezettség részeként hoztuk létre a fenntarthatósági honlapot a Magyar Telekom Nyrt. web portálján (xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx_xx_xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxx). A honlapon találhatóak a fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéseink, híreink, továbbá bemutatjuk az erre vonatkozó filozófiánkat és szemléletünket.
Pénzügyi kockázatok kezelése
A Magyar Telekom Nyrt. elsősorban pénzügyi eszközeiből eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Társaság továbbá az árfolyamok, a kamatok, és a vállalat eszközeinek illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.
A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Csoport kizárólag a Csoport cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partner kockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket a Deutsche Telekommal vagy vezető magyar pénzintézetekkel bonyolítjuk.
A kockázatok részletes leírását, azok kezelését alább mutatjuk be.
1. Piaci kockázat
Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: árfolyamkockázat, kamatkockázat és egyéb árkockázat.
A Magyar Telekom Nyrt. esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a Társaság bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom Nyrt. funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom Nyrt. célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.
(a) Árfolyamkockázat
A forint árfolyam ingadozási sávjának 2008-ban történt eltörlése miatt a Társaság árfolyam kockázati kitettsége devizában denominált pénzeszközei révén megemelkedett. Ezen hatás enyhítésére a Magyar Telekom
Nyrt. minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett.
A fedezeti politikának megfelelően a Magyar Telekom Nyrt. jelentős mennyiségő devizát tart a bankszámláin. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet.
A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom Nyrt. alkalmanként származékos ügyleteket köt.
(b) Kamatlábkockázat
A Magyar Telekom Nyrt. a kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású eszközök valós értékét, továbbá a változó kamatozású eszközökön keresztül a cashflow-t.
A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.
(c) Egyéb árkockázat
2010. december 31-én a Magyar Telekom Nyrt. nem rendelkezett olyan jelentős befektetésekkel, amelyekre hatással lennének olyan kockázati változók, mint a tőzsdei árfolyamok vagy más mutatószámok.
2. Hitelezési kockázat
Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával. A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a három hónapnál hosszabb futamidejő bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel.
A Társaság kockázatkezelési irányelvei szerint a Magyar Telekom Nyrt. csak legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékő) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyeznek el betéteket, vagy garanciákat kérnek a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésőek. Továbbá a Magyar Telekom Nyrt. előnyben részesíti az olyan bankokban történő betételhelyezést, amelyek hitelt is nyújtanak neki, hogy a bank csődje esetén lehetőség legyen a hitelek és betétek kompenzálására.
A Társaság pénzeszközei és három hónapnál hosszabb lejáratú bankbetétei elsősorban forintban vannak és a hitelkockázat korlátozott, mivel a Magyar Telekom Nyrt. meghatározó pénzintézeteknél helyezi el pénzeszközeit. Továbbá, a forintban keletkező készpénz többletet a forintban fennálló hiteleink törlesztésére fordítjuk, vagy olyan partner bankokban helyezzük el, melyekkel szemben hiteleink vannak. A fentiek miatt a forintban meglévő készpénzállományra vonatkozó hitelezési kockázatunk igen alacsony.
Az ügyfelekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom Nyrt. nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.
3. Likviditási kockázat
Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.
A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségő pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő mennyiségő rögzített hitelkeret fenntartására. A Csoport Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával biztosítja. A Deutsche Telekom 2012. június 30-ig
megerősítette elkötelezettségét, hogy szükség esetén támogatást nyújt a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítéséhez.
4. Tőkekockázat kezelése
A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos mőködés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.
A Társaság vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Társaság tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. Az iparágban használatos eljárással összhangban a Társaság az eladósodottsági ráta segítségével figyeli a tőkeszerkezetet. A ráta a nettó adósságállomány, illetve a nettó adósságállománnyal növelt tőke (a nem irányító részesedést beleértve) hányadosaként határozható meg.
A fentieken túl – a Társasági törvény szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegő törvényi kötelezettség.
Kockázatkezelési politika
Társaságunk irányelve szerint a részvényeseink és a befektetőink számára közzétett beszámolóknak pontosnak és teljesnek kell lenniük, továbbá minden vonatkozásban tükrözniük kell a valós pénzügyi helyzetünket és mőködési eredményünket. Ezen beszámolókat az alkalmazandó törvényeknek, előírásoknak és szabályozásoknak megfelelő rendszerességgel kell készíteni. Ide tartozik a Budapesti Értéktőzsdének, valamint az Egyesült Államok Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletének a szabályzata is. Annak érdekében, hogy ezen céloknak megfeleljünk, megalakítottuk a Közzétételi Bizottságot és folyamatosan fejlesztjük kockázatkezelési politikánkat.
Kockázatkezelési rendszerünk magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek követését. A kockázatkezelési rendszer hatékony mőködtetése érdekében biztosítanunk kell, hogy a vezetés valamennyi fontos kockázat ismeretében hozza meg üzleti döntéseit.
1999-ben egy hivatalos kockázatkezelési rendszer mőködtetését kezdtük meg. Ez a rendszer 2002-ben integrálódott a DT kockázatkezelési rendszerébe.
Minden lényeges, a belső és külső tevékenységhez kapcsolódó kockázat, a pénzügyi és jogi kívánalmaknak való megfeleléshez kapcsolódó, valamint számos egyéb kockázat egy jól meghatározott belső mechanizmus alapján kerül kiértékelésre és kezelésre. Kockázatkezelési kézikönyv és kockázatkezelésről szóló belső utasítás készült. Kockázatkezelési oktatást tartottunk a kockázatkezelésért felelős munkatársak számára, valamennyi területet érintően. A mőködésünkre ható kockázati tényezők negyedévente felülvizsgálatra kerülnek. Minden üzletágunknak, ágazatunknak és más szervezetünknek negyedévente kötelessége azonosítani és jelenteni mőködésének kockázatait. Ezen kockázatok kiértékelése után az eredményt a vezetőség, az Igazgatóság, az Audit Bizottság, a Közzétételi Bizottság és a DT részére továbbítjuk.
A Sarbanes-Oxley (US) törvény megalkotását követően a kockázatkezelési folyamatot új elemmel bővítettük ki. Az új törvény előírja a befektetői döntéseket befolyásoló kockázatok azonnali közzétételét, ezért a negyedéves kockázatjelentési rendszerünket folyamatos jelentési kötelezettséggel egészítettük ki. Ennek keretében a cégcsoport szervezeteinek minden tudomásukra jutó jelentős új tényt, információt, illetve kockázatot azonnal jelenteniük kell. Az így közölt információkat a kockázatkezelési szakterület értékeli és lényeges új kockázat vagy információ felmerülése esetén értesíti a gazdasági vezérigazgató-helyettest.
A társaságnál belső szabályozás van érvényben, mely kiterjed a munkatársak felelősségére a kockázatok követése és kezelése vonatkozásában. Távoktatással mutattuk be a munkatársaknak a Sarbanes-Oxley törvényben foglalt elvárásokat, kiemelt jelentéskészítési és felelős vállalatirányítási kötelezettségeinket, valamint a kibővített kockázatkezelési rendszerünket. Az oktatás minden munkatárs számára kötelező volt.
2003. július 31-én létrehoztuk a Közzétételi Bizottságot. A Bizottság mind plenáris üléseken, mind a tagjai révén egyénileg is eljár. Támogatja a vezérigazgatót és a gazdasági vezérigazgató-helyettest azon kötelességük teljesítésében, hogy átlássák a közleményeink hitelességét és időbeniségét biztosító folyamatokat.
Kockázati tényezők
A pénzügyi helyzetünket, a mőködési eredményünket, illetve az értékpapírjaink kereskedési árát ezek a kockázatok bármelyike negatívan befolyásolhatja. Nem csak az alábbiakban felvázolt kockázatokkal kell szembenéznünk. További, jelenleg nem ismert kockázatok, vagy olyan kockázatok, melyeket jelenleg lényegtelennek tekintünk, szintén kedvezőtlen hatással lehetnek a pénzügyi helyzetünkre, mőködési eredményeinkre, illetve az értékpapírjaink kereskedési árára.
• Mőködésünk jelentős állami szabályozási hatás alatt áll, amelynek az üzletünkre és a mőködési eredményeinkre is kedvezőtlen következményei lehetnek;
• A távközlési ágazat liberalizációja miatt erősebb versenynek vagyunk kitéve;
• Lehetséges, hogy nem tudunk alkalmazkodni a távközlési piacokon bekövetkező technológiai változásokhoz;
• Mőködési modellünk jövőjét az üzleti környezet jelenleg még előre nem látható változásai befolyásolhatják;
• A technológiai és a távközlési ágazat fejlesztései egyes eszközeink könyv szerinti értékének csökkenését, értékvesztését okozták és okozhatják;
• A berendezések beszerzése és a karbantartás tekintetében korlátozott számú szállítóra vagyunk utalva;
• Az üzletünkre negatív hatással lehetnek a mobilkommunikációs technológiáknak tulajdonított valós vagy vélt egészségügyi kockázatok;
• A rendszerhibák csökkent felhasználói forgalmat és kisebb bevételt eredményezhetnek, valamint sérthetik a hírnevünket;
• A kulcs munkatársak elvesztése gyengítheti az üzletünket;
• A részvényáraink ingadozóak lehetnek és a részvényeladási képességet a részvényeink és ADS-eink viszonylag kevésbé likvid piaca negatívan befolyásolhatja;
• A devizaárfolyamok ingadozása kedvezőtlenül befolyásolhatja a mőködési eredményünket;
• Folyamatosan vitáink és peres ügyeink vannak a szabályozó szervekkel, versenytársakkal és más felekkel. Az ilyen jogi eljárások végső kimenetele általában bizonytalan és ez jelentős negatív hatással lehet a mőködési eredményünkre és a pénzügyi helyzetünkre.
• A befektetéseink értékét, a mőködési eredményünket és pénzügyi helyzetünket kedvezőtlenül befolyásolhatják a magyarországi és más országokban bekövetkező gazdasági fejlemények.
• Ki vagyunk téve a magyar adórendszer kiszámíthatatlan változásainak: 2010 októberében a magyar Országgyőlés válságadót vetett ki a távközlési, energiaellátó és kiskereskedelmi szektorra. Az adót a 2010-es pénzügyi évre vonatkozóan visszamenőleges hatállyal vezették be. A vonatkozó adórendelkezések szerint a válságadó 2012 végéig marad érvényben. A Kormány tervei szerint ezen adófajta 2013-ban kerül átalakításra. A Magyar Telekom 2010-ben összességében 28 mrd Ft válságadót fizetett, mely 27 mrd Ft-os EBITDA hatást jelentett. A bizonytalan és előre kiszámíthatatlan magyar adótörvények eddig is hatással voltak és a jövőben is jelentősen kihathatnak tevékenységünkre.
Az eredmények elemzése
A Magyar Telekom Nyrt. Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja, beleértve a vezetékes és mobil telefonos, az adatátviteli és nem hangalapú, valamint az informatikai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat.
Bevételek: Az értékesítés nettó árbevétele a 2009. évi 475.269 millió forintról 458.745 millió forintra csökkent 2010-ben, főként a mobil és vezetékes forgalmi bevételek visszaesésének következtében. A mobil bevételek elsősorban a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi tarifák mérséklődése miatt csökkentek. A vezetékes forgalmi bevételek a gazdasági recesszió, a mobil helyettesítés és a VoCable és VoIP szolgáltatókkal folytatott verseny következtében a bevételt hozó vonalak számának folyamatos csökkenése, valamint az alacsonyabb forgalom miatt estek vissza. Ezen csökkenéseket részben ellensúlyozta a TV szolgáltatással kapcsolatos bevételek emelkedése, mely a növekvő szatellit TV és IPTV előfizetői szám eredménye.
Az egyéb bevételek 21,0 százalékkal csökkentek 2010-ben 2009-hez viszonyítva, főként a céltartalék felhasználás jelentős csökkenése következtében, melynek oka a korengedményes nyugdíj és végkielégítés céltartalékának csökkenése, az ügyfél-hőségprogram céltartalék tárgyévi feloldásának csökkenése, valamint az EKG szerződésből származó fizetési kötelezettség céltartalékának felhasználása. Ezt a visszaesést kis mértékben ellentételezte a lejárt és értékvesztett követelésekre befolyt térülések növekedése.
Ráfordítások: Az anyagjellegő ráfordítások a 2009. évi 246.007 millió forintról 231.139 millió forintra csökkentek 2010-ben elsősorban az igénybevett szolgáltatások értékének mérséklődése következtében. Ezt a csökkenést a folyamatban lévő vizsgálat kapcsán felmerült tanácsadási díjak csökkenése, az insourcing miatt lecsökkent szerződéses munkaerő és operátori tevékenység, valamint az alacsonyabb forgalom és mérséklődött átlagos elszámoló árak következtében a nemzetközi üzemeltetőknek történt alacsonyabb kifizetések okozták.
A személyi jellegő ráfordítások 11,0 százalékkal csökkentek, mely főként az 5,0 százalékkal alacsonyabb dolgozói létszámnak tulajdonítható. Az alacsonyabb összegő végkielégítési költségek és az alkalmazottak juttatásainak mérséklődése szintén hozzájárultak a csökkenéshez.
Az értékcsökkenés nem változott jelentősen, 82.647 millió forintot tett ki 2010-ben, mivel a magasabb átlagos bruttó eszközértéket (főként szatellit TV és IPTV) és a selejtezés magasabb összegét csaknem teljesen ellentételezte az EKG projekt kapcsán átadott eszközök elszámolásának megváltozott kezelése.
Az egyéb ráfordítások értéke 49,6 százalékkal 60.700 millió forintra növekedett, döntően a 2010. évi válságadó 26.174 millió forintos összege miatt. Ezen növekedést részben ellensúlyozta a céltartalékok értékének mérséklődése, mivel 2010-ben a korengedményes nyugdíjra, felmentési bérre, végkielégítésre és a hozzá kapcsolódó TB járulékra 3.544 millió forint céltartalékot képeztek, szemben a 2009. évi 7.300 millió forinttal.
Pénzügyi mőveletek eredménye: A pénzügyi mőveletek eredménye a 2009. évi 4.569 millió forintról 13.871 millió forintra nőtt 2010-ben, amely elsősorban a kapcsolt vállalkozásoktól kapott osztalék magasabb összegével és a Deutsche Telekomnak fizetett kamatok csökkenésével magyarázható.
A Magyar Telekom jelenlegi irányítási struktúrája az ügyfél szerinti szegmentáláson alapul, melyek különböző technológiát, marketing stratégiát, valamint támogató funkciókat igényelnek. A Társaság mőködési szegmensei a következők: Lakossági Szolgáltatások Üzletág („CBU”), Vállalati Szolgáltatások Üzletág („BBU”), Csoportközpont és Mőszaki Terület.
A Lakossági Szolgáltatások Üzletág („CBU”) T-Mobile és T-Home márkanevek alatt, több millió lakossági és kisebb üzleti ügyfélnek nyújt mobil és vezetékes távközlési, valamint televíziós szolgáltatást (beleértve a teljes körő marketing, értékesítési és ügyfélkapcsolati tevékenységet is).
A Vállalati Szolgáltatások Üzletág („BBU”) főleg T-Systems és T-Mobile márkanevek alatt, kiemelt üzleti partnereknek (nagyvállalati ügyfelek és állami szektor), valamint kis és közepes üzleti ügyfeleknek („KKV”) egyaránt nyújt mobil és vezetékes távközlési, infó-kommunikációs és rendszerintegrációs szolgáltatásokat (beleértve a teljes körő marketing, értékesítési és az ügyfél kapcsolati tevékenységet is).
A Csoportközpont felelős a nagykereskedelmi mobil és vezetékes szolgáltatásokért, valamint stratégiai, az üzletágakat érintő menedzsment és támogató funkciókat lát el, beleértve a beszerzési, pénzügyi, ingatlan, számviteli, adó, jogi, belső ellenőrzési és hasonló megosztott szolgáltatásokat és egyéb központi funkciókat.
A Mőszaki Terület felelős a mobil, vezetékes és kábel TV-s hálózatok mőködtetéséért és fejlesztéséért, valamint az IT management funkciókért.
Az alábbi táblázat tájékoztat a CBU főbb tevékenységeire vonatkozó legfontosabb vezetékes mőködési statisztikai adatokról:
Hangszolgáltatások
December 31.
2009 2010
Összes PSTN vonalszám .............................................................................. | 1.591.184 | 1.417.193 |
Nyilvános ..................................................................................................... | 14.788 | 11.897 |
Összes kimenő PSTN forgalom (ezer percben) ............................................ | 3.005.821 | 2.641.463 |
Egy hozzáférésre jutó havi átlagos percforgalom (kimenő) (1) ...................... | 159 | 160 |
Egy hozzáférésre jutó havi átlagos árbevétel (Ft) (1) ..................................... | 3.630 | 3.427 |
Adat termékek
Kiskereskedelmi DSL piaci részesedés (becsült) (%) (2) .............................. | 58 | 63 |
Kábel szélessávú piaci részesedés (becsült) (%) (2) ....................................... | 19 | 20 |
Kiskereskedelmi DSL előfizetők száma ...................................................... | 435.558 | 462.566 |
Kábel szélessávú előfizetők száma .............................................................. | 124.684 | 142.750 |
Optikai szélessávú csatlakozások száma ..................................................... | 7.247 | 19.109 |
Összes kiskereskedelmi szélessávú előfizető ............................................ | 567.489 | 624.425 |
Egy szélessávú előfizetőre jutó havi átlagos árbevétel (Ft) (1) ....................... | 4.427 | 3.944 |
TV szolgáltatások
Kábel TV előfizetők száma ......................................................................... | 312.068 | 277.914 |
Szatellit TV előfizetők száma ...................................................................... | 156.142 | 254.188 |
IPTV előfizetők száma ................................................................................ | 67.430 | 124.374 |
Összes TV előfizető .................................................................................. | 535.640 | 656.476 |
Egy TV előfizetőre jutó havi átlagos árbevétel (Ft) (1) ................................. | 3.280 | 2.949 |
(1) A Magyar Telekom Nyrt. CBU-hoz tartozó leányvállalatainak adatait is tartalmazza.
(2) Magyar Telekom Nyrt. szintő adat, nem csak CBU-ra vonatkozik.
Az alábbi táblázat tájékoztat a CBU legfontosabb mobil mőködési statisztikai adatairól:
December 31.
0000 | 0000 | |
Mobil penetráció (%)(1) .................................................................................... | 117,7 | 120,2 |
Mobil SIM piaci részesedés (%)(1) ................................................................... | 43,4 | 43,4 |
Előfizetők száma .............................................................................................. | 4.343.672 | 4.416.312 |
Szerződéses ügyfelek hányada az összes előfizetőn belül (%) ......................... | 35,2 | 39,0 |
Egy előfizetőre jutó havi forgalom percben ..................................................... | 126 | 138 |
Egy előfizetőre jutó havi árbevétel (Ft) ............................................................ | 3.164 | 3.239 |
Egy szerződéses előfizetőre jutó havi árbevétel ............................................ | 6.454 | 5.956 |
Egy kártyás előfizetőre jutó havi árbevétel ................................................... | 1.670 | 1.635 |
Teljes lemorzsolódás (%) ................................................................................. | 27,5 | 21,0 |
Szerződéses előfizetők lemorzsolódása (%) .................................................. | 15,1 | 15,9 |
Kártyás előfizetők lemorzsolódása (%) ......................................................... | 33,1 | 24,0 |
Nem hang alapú szolgáltatások aránya az egy előfizetőre jutó havi árbevételben (%) ............................................................................... | 16,7 | 18,6 |
Egy új előfizetőre jutó átlagos ügyfélmegszerzési költség (Ft) ........................ | 7,680 | 6.570 |
Mobil szélessávú előfizetések száma ................................................................ | 326.384 | 488.867 |
Mobil szélessávú piaci részesedés (%)(1) ......................................................... | 45,9 | 47,8 |
Lakosságra vetített beltéri 3G lefedettség (%)(1) .............................................. . | 65,4 | 65,4 |
(1) Magyar Telekom Nyrt. szintő adat. nem csak CBU-ra vonatkozik.
Az alábbi táblázat tájékoztat a BBU legfontosabb vezetékes mőködési statisztikai adatairól:
December 31.
2009 | 2010 | |
Hangszolgáltatások | 100.17 | |
Üzleti .......................................................................................................... | 2 | 86.439 |
Bérelt vonalak (Flex-com összeköttetések) ................................................ | 4.745 | 3.454 |
ISDN csatornák ........................................................................................... | 270.466 | 236.706 |
Összes hozzáférés .................................................................................... | 375.383 | 326.599 |
Összes kimenő forgalom (ezer percben) ..................................................... | 656.372 | 557.319 |
Egy előfizetőre jutó havi átlagos forgalom percben (kimenő) .................... | 178 | 176 |
Egy vezetékes vonalra jutó havi átlagos árbevétel (Ft) ............................... | 5.162 | 4.880 |
Adat termékek | ||
Bérelt vonali internet előfizetők száma ....................................................... | 558 | 564 |
Kiskereskedelmi DSL előfizetők száma ..................................................... | 32.358 | 30.192 |
Nagykereskedelmi DSL csatlakozások száma ............................................ | 161.270 | 130.965 |
Összes DSL csatlakozás ............................................................................ | 193.628 | 161.157 |
Egy kiskereskedelmi DSL előfizetőre jutó havi átlagos árbevétel (Ft) ....... 12.712 10.485
Az alábbi táblázat tájékoztat a BBU legfontosabb mobil mőködési statisztikai adatairól:
December 31.
2009 | 2010 | |
Előfizetők száma .............................................................................................. | 775.912 | 792.106 |
Teljes lemorzsolódás (%) ................................................................................. | 8,0 | 8,2 |
Egy előfizetőre jutó havi forgalom percben ..................................................... | 336 | 340 |
Egy előfizetőre jutó havi árbevétel (Ft) ............................................................ | 6.458 | 5.926 |
Mobil szélessávú előfizetések száma ................................................................ | 102.161 | 135.583 |
Nem hang alapú szolgáltatások aránya az egy előfizetőre jutó havi árbevételben (%) ............................................................................... | 23,6 | 26,3 |
Egy új előfizetőre jutó átlagos ügyfélmegszerzési költség (Ft) ........................ | 8.280 | 6.030 |
Stratégia |
Stratégiai prioritásainkat úgy határoztuk meg, hogy kihasználhassuk a költséghatékony integrált távközlési szolgáltatói pozíciónkat a telekommunikációs és a hozzá kapcsolódó piacokon:
1. Lassítsuk a hang ügyfelek lemorzsolódását
▪ Tartsuk meg ügyfeleinket a legnyereségesebb szegmensekben
▪ Biztosítsuk a lehető legnagyobb mozgásteret jövőbeli beruházásainkhoz
2. Alakítsunk ki versenyképes költségszerkezetet
▪ Hozzunk létre versenyképes költségalapot
▪ Javítsuk a tőkemegtérülést, a mőködési hatékonyságot és az eredményhez viszonyított tőkeberuházások arányát
3. Őrizzük meg vezető pozíciónkat a szélessávú piacon
▪ Biztosítsuk vezető szerepünket a szélessávú piacon, amely minden szolgáltatásunk alapját fogja képezni a jövőben
▪ Stabilizáljuk bevétel alapú piaci részesedésünket, hogy növelni tudjuk a magas jövedelmezőségő bevételek arányát
4. Legyünk piacvezetők a TV piacon
▪ Növeljük a TV ügyfelek számát az értékes szélessávú és hangügyfelek megőrzése érdekében
▪ Növeljük az egy ügyfélnek nyújtott szolgáltatások számát
5. Stabilizáljuk bevételeinket
▪ Alakítsuk bevételeinket fenntartható összetételővé
▪ Fordítsuk meg a csökkenő bevételi trendet, így enyhítsük a költségoldali nyomást
▪ Használjuk ki meglévő hálózati képességeinket új típusú, magas árréső bevételek megszerzésére
Jövőkép
A távközlési iparág világszerte jelentős változásokon megy keresztül. Több, hosszú távú tendenciát figyeltünk meg, amelyek megváltoztatják a magyar távközlési piac struktúráját. A hosszú távú tendenciákat elsősorban a technológiai változások (azaz az IP-alapú szélessávú termékek és megoldások, az újonnan megjelenő vezeték nélküli szélessávú technológiák) az ügyféligények (azaz tartalom szolgáltatások és terminál eszközök mobil használhatóságának növekedése, 4Play megoldások, testreszabott tartalom növekvő igénye), a verseny és a szabályozás (azaz a piacra lépés alacsony korlátai, új üzleti modellek, a távközlési és média mősorszórási szektorok konvergálása) határozzák meg.
Ahhoz, hogy ezekhez a piaci változásokhoz alkalmazkodhassunk, újradefiniáltuk vállalati stratégiáink fókuszterületeit, hogy kiaknázhassuk teljes körő szolgáltatást nyújtó integrált távközlési pozíciónkat, és biztosíthassuk hosszú távú versenyképességünket. Stratégiáinkat úgy alakítottuk ki, hogy kiaknázhassuk és fejleszthessük kibővített ügyfélbázisunkat, jelentős mértékben javíthassuk a hatékonyságot, és megragadhassuk a növekedési lehetőségeket.
A Magyar Telekom jelenlegi tervei és kilátásai a legjobb ismereteinken és a várható körülményeken alapulnak. A versenytársaink magatartását azonban nehéz pontosan előre jelezni. Ezért az alternatív szolgáltatók, az új piaci belépők és az új megoldások feltételezettnél erősebb hatása negatívan befolyásolhatja az üzleti teljesítményünket minden olyan országban, ahol jelen vagyunk.
Hangsúlyoznunk kell, hogy minden szegmensre hatással van a saját üzleti környezete és előre nem látott vagy általunk nem irányítható körülményeknek és eseményeknek vagyunk kitéve. Miközben a világgazdaság a helyreállás jeleit mutatja, Magyarországon is láthatóak az általános gazdasági tendenciák pozitív változásai, de a helyreállás lassú és fájdalmas. A 2010-es 1%-os GDP növekedés után az egybehangzó elemzések és kormányzati előrejelzések több, mint 3%-os növekedést jeleznek 2011-re. A munkanélküliségi ráta továbbra is igen magas, meghaladja a tíz százalékot, és a magyar fizetőeszköz ingadozása is várhatóan folytatódik. A magyar költségvetési hiány finanszírozhatóságát nem fenyegeti veszély az egyes iparágakra (pl. bank, távközlés, kereskedelem) kivetett különadóknak köszönhetően, annak ellenére, hogy a hitelforrások megújításáról a nemzetközi pénzintézetekkel, a Nemzetközi Valutaalappal („IMF”) és az Európai Központi Bankkal („ECB”) folytatott tárgyalások 2010 nyarán félbeszakadtak.
A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a kormány számos intézkedést foganatosított, és a hiányt a GDP 3,0 százalékára kívánja csökkenteni 2011-ben. A saját üzleti területünket legkedvezőtlenebbül érintő intézkedés a távközlési bevételekre kivetett 6.5%-os különadó. Az üzleti piacot szintén súlyosan érintette a kiadások jelentős megnyirbálása minden kormányzati szektorban. Pozitív fejlemény, hogy a kormány 2011-től csökkentette a jövedelemadókat, ami fokozhatja a távközlési szolgáltatások iránti keresletet. A kis- és közepes mérető vállalkozások adóterhei szintén csökkentek. A többségükben restriktív kormányzati intézkedések és a negatív üzleti környezet ellenére azt várjuk, hogy az alapvető üzletágaink képesek lesznek továbbra is erős cashflow-t generálni a mőködésből, azonban a különadó hatással lesz az osztalékpolitikára.
Bevételek
Az alábbiak a terveinkre és kezdeményezéseinkre vonatkozó, jelenlegi elvárásainkat tükrözik:
A vezetékes szolgáltatások területén a vezetékes beszédcélú szolgáltatásból származó árbevétel további csökkenését várjuk a tartós vonalcsökkenés és a vezetékes tarifák mérséklődése miatt, aminek kiváltó oka a mobil helyettesítés és a vezetékes piacon folyó megnövekedett verseny, ideértve a VoIP és a VoCable szolgáltatók által támasztott versenyt. A mobil helyettesítés még mindig a fő lemorzsolódási ok, és 2011-ben erőteljesen negatív mobil árprémium várható. Ahogy azt stratégiánkban jeleztük, a vezetékes beszédcélú szolgáltatási bevételek csökkenésének enyhítése érdekében a kizárólag hang alapú előfizetésekről áttérünk egy hozzáférés-alapú bevételi szerkezetre, ami lehetővé teszi számunkra, hogy a csökkenő forgalmi árbevételt tartalomból, szórakozásból és csomagban értékesített hozzáférésből származó árbevétellel helyettesítsük. A vezetékes összekapcsolási díjak 2011 folyamán, valamint az azt követő években várható további fokozatos csökkentése kedvezőtlen hatást gyakorolhat vezetékes szolgáltatásokból származó bevételeinkre.
A hagyományos hozzáférési szolgáltatások támogatása, valamint új bevételi források kialakítása és kiaknázása érdekében a tartalomszolgáltatás és a médiaüzlet irányába kívánunk elmozdulni. Mivel a piac figyelme a multiplay megközelítés felé mozdul el, termékportfóliónkat kombinálva törekszünk a fogyasztói igényeket minden platformról kielégíteni. 2010 második felében nagy sikerrel mutattuk be a magyar piacon az első 4Play ajánlatot.
A telített vezetékes piacon továbbra is a TV a meghatározó tényező. Számos különböző platformunk kiépítésével (kábel, IP, DVB-S) kívánjuk elérni azokat az ügyfeleket, akik kevesebb, mint három
szolgáltatásunkat veszik igénybe. 2010-ben jelentősen növeltünk a bevételt generáló ügyfelek számát, ennek eredményeképpen további piaci részesedésre tettünk szert. Célunk, hogy a dinamikus növekedés 2011-ben is folytatódjék, ugyanakkor az éles verseny következtében a profitráták erős nyomás alatt vannak. A televíziós piacon elfoglalt pozíciónk megerősítése érdekében két saját televíziós csatornát is létrehoztunk (időjárás, életmód), és további csatornák beindítása mellett is elköteleztük magunkat, bár jelenleg a piaci feltételek nem kedvezőek.
A mobil szolgáltatások területét tekintve a magyarországi piac telítődött és a potenciális új előfizetők kisebb száma miatt lassabb növekedési ütemet várunk. További növekedést várunk a mobil széles sávban, valamint az értéknövelt és adatátviteli szolgáltatások jövőbeli növekedési lehetőségeit tekintve, melyet az UMTS és a HSDPA szolgáltatások folyamatos kiterjesztése támogat.
A vezetékes összekapcsolási tarifák 2011-ben várhatóan 10 százalékkal csökkennek, 2012 decemberében pedig további 10 százalékkal (a VoIP-re és a VoCable-re történő kiterjesztéssel). Ugyancsak várható a vezetékes- mobil és mobil-mobil végződtetési tarifák további csökkenése is.
Az üzleti szektorban a fenntartható versenyképesség megtartása érdekében feltétlenül továbbfejlesztjük az informatikai kompetenciáinkat: a menedzselt szolgáltatások, a rendszerintegráció és az outsourcing révén a komplex szolgáltatási kínálatra helyezzük a hangsúlyt, az üzleti ügyfeleknek tanácsadás alapú értékesítést biztosítva. Üzleti tevékenységünk ezen alacsonyabb nyereségességet lehetővé tevő új területek felé történő kiterjesztése mind a vezetékes szegmens, mind a Magyar Telekom Csoport nyereségének mérséklődéséhez vezet.
A piacon jelenlévő három szereplővel a mobil szegmensben is nagyon erős a verseny, azonban továbbra is a mobil beszédcélú bevételek növekedése várható. Várható a mobil széles sáv gyors növekedése az új 3G technológián. A T-Mobile csomag ajánlataiban lévő T-Home szolgáltatások 2010-ben indultak. A kedvezőtlen piaci körülmények miatt az adatpiac (pl. IP-VPN, DLL, Metro Ethernet) csökkenése várható.
Kiadások
Teljes egészében elköteleztük magunkat amellett, hogy minden üzleti szegmensben javítsuk belső mőködési hatékonyságunkat. Annak érdekében, hogy a fokozódó versenykörnyezet dacára elérhessük céljainkat, a csökkenő árbevételi lehetőséget szigorú költségellenőrzéssel kell kompenzálnunk. Folytatjuk a csoportszinten bevezetett hatékonysági projektünket, a Save for Service (“S4S”) programot. Ez a többéves projekt már 2010-ben is jelentős megtakarításokat hozott, és továbbfolytatódik a következő években is. A 2011-es cél a funkcióközi, végponttól végpontig tartó folyamatok felülvizsgálata, valamint jobb optimalizálással és átszervezéssel valamennyi megtakarítási lehetőség kihasználása.
A szakszervezetekkel megállapodásra jutottunk az anyacégnél történő bérfejlesztés, létszámcsökkentés és a kiegészítő alkalmazotti juttatások csökkentését illetően 2011-re. A megállapodás fő elemei a következők: A vezetői szerződések megszőnésén és a nyugdíjazásokon túl a létszám további 300 fővel való csökkentése, valamint 4% béremelés 2011 júliusától (a magasabb fizetéső alkalmazottak esetében 2%). Ezek az intézkedések jelentősen csökkenteni fogják a TWM (Total Workforce Management) vonzatú költségeinket.
A világpiaci fejleményekkel és a magyar energiapiac liberalizációjával összhangban az infláció fölötti, gyors növekedést tapasztalunk az energiaárakban. Az energiaárak várhatóan magas szinten maradnak 2011-ben, ami negatív hatással lesz ránk.
Összes beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba
A korábbi évekkel összehasonlítva nem változnak a beruházással kapcsolatos kiadások legfontosabb prioritásai. Legfontosabb stratégiai célunk marad az új termékekbe és platformokba (pl. FTTx, LTE) történő beruházás, dacára annak, hogy a teljes beruházási szint csökken. Folytatjuk továbbá az UMTS és a HSPDA infrastruktúra kiterjesztését új bázisállomások kiépítésével, bár az összes beruházás csökkenni fog ezen a területen.