Tartalom

SIGNAL klasszikus életbiztosítások

általános szerződési feltételek

Tartalom

Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz 3

Fogalmak, meghatározások 3

1. A biztosítási szerződés alanyai 4

2. Biztosítási esemény 4

3. Biztosítási szolgáltatás, díjtartalék, nyereségrészesedés 4

3.1. Biztosítási szolgáltatás 4

3.2. Díjtartalék 4

3.3 Nyereségrészesedés 4

4. Szerződés létrejötte, kockázatelbírálás, a szerződés hatálya,

kockázatviselés kezdete, várakozási idő, 30 napos felmondás 5

4.1 Szerződés létrejötte 5

4.2. Kockázatelbírálás 5

4.3. A szerződés hatálya, kockázatviselés kezdete, várakozási idő 5

4.4. A 30 napos felmondás 5

5. Biztosítási díj 6

6. A biztosítás indexálása (értékkövetés) folyamatos díjfizetés esetén 6

7. A szerződés módosítása 6

8. Visszavásárlás, díjmentes leszállítás, kötvénykölcsön, hitelfedezet 7

8.1. Visszavásárlás 7

8.2. Díjmentes leszállítás 7

8.3. Életbiztosítási kötvénykölcsön 7

8.4. Hitelfedezet 8

9. A biztosítás díjfizetésének elmaradása 8

10. A kockázatviselés megszűnése 8

10.1. A biztosítási szerződés megszűnése 7

10.2. A kiegészítő biztosítás(ok) megszűnése 8

11. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 9

11.1. Közlési kötelezettség 9

11.2 Változás-bejelentési kötelezettség 9

11.3 Titoktartási kötelezettség 10

11.4 A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 12

11.5. Felmentés, felhatalmazás 14

11.6. Szerződésre jellemző értékek módosítása 14

12. A biztosító teljesítése 14

12.1. A biztosítási esemény bejelentése 14

12.2. A szolgáltatásra jogosult személy 14

12.3 A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 14

12.4. A szolgáltatás kifizetése 16

13. Mentesülés, kizárások 16

13.1. Mentesülés 16

13.2. Kizárások 17

14. Egyéb rendelkezések 17

14.1. Panaszkezelés 17

14.2 Elévülés 18

14.3 Egyéb rendelkezések 18

Függelék 19

Baleset- és betegségbiztosítási általános feltételek 20

1. Baleset- és betegségbiztosítási események 20

2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén nem biztosítható személyek 20

3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási kiegészítő

biztosítások és csomagok esetén 20

4. A kockázatviselés korlátozása balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén 21

5. Baleset- és betegségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 21

6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 22

7. Betegségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 22

8. A biztosító mentesülése baleset- és betegségbiztosítási kockázatok esetén 22

9. A biztosító mentesülése betegségbiztosítási kockázatok esetén 23

10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai 23

10.1. Tartós egészségkárosodás 23

10.2. Baleseti halál 24

11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és betegségbiztosítási

kiegészítő biztosítások esetén 24

12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és betegségbiztosítási kiegészítő

biztosítások és csomagok esetén 25

Jegyzetek 26

Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen általános szerződési feltételek a Polgári Törvény- könyv (Ptk.) és a biztosítókról és a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. tv. (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 10. sz. mel- léklete A) részének megfelelő ügyfél tájékoztatónak is minősülnek. Az ügyfél tájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak.

Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zrt. Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Telefon: (000) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx

xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Fogalmak, meghatározások:

Alapbiztosítás: olyan biztosítási fedezet, mely alap- xxx xxxxxxxx, más biztosítási fedezetek megkötése nél- kül is létrejöhet a biztosítási szerződés.

Belépési kor: a biztosított, együttbiztosított személy életkora a biztosítás technikai kezdetének időpontjá- ban. A belépési kor úgy kerül meghatározásra, hogy a szerződés technikai kezdetének évszámából levonásra kerül a biztosított/együttbiztosított születési évszáma.

Biztosítási esemény: amikor az alapbiztosítás, illet- ve a kiegészítő biztosítások különös szerződési felté- teleiben meghatározott esemény(ek) alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

Biztosítási év: az az időszak, mely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.

Biztosítási évforduló: minden naptári évben a bizto- sítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

Biztosítási fedezet: a biztosító által vállalt biztosítási kockázat, melynek ellenértékeként a szerződő a bizto- sító által meghatározott díjat tartozik fizetni. A szerző- dő döntésének megfelelően, egy biztosítási szerződő- désen belül a biztosított(ak)ra alapbiztosítási fedezet, továbbá kiegészítő biztosítási fedezet(ek) köthető(ek),

azonban egy biztosítási szerződés csak egy alapbizto- sítást tartalmazhat.

Biztosítási tartam: a szerződés technikai kezdetétől számított teljes biztosítási évek száma.

Biztosítás technikai kezdete: a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó időpont, mindig hónap elseje.

Biztosított, együttbiztosított életkora: a biztosí- tott/együttbiztosított életkora a szerződés technikai kezdetét követően minden biztosítási évfordulón egy évvel növekszik.

Elérési életbiztosítás: ha a biztosított a biztosí- tás lejáratának időpontjában életben van, a biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítás különös szerződési feltételeiben rögzített szolgáltatást nyújtja a kedvezményezettnek. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás az alapbiztosítás külö- nös szerződési feltételeiben részletezettek szerinti díjak visszatérítésével megszűnik.

Kiegészítő biztosítási fedezet: az alapbiztosításon túl, a szerződő döntésétől függően választhatók továb- bi biztosítási fedezetek. A kiegészítő biztosítások önál- lóan nem, csak alapbiztosítás mellé köthetőek.

Kockázati életbiztosítás: ha a biztosított a kocká- zatviselési időszakon belül meghal, akkor a biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítás különös szerződési feltételeiben rögzített szolgáltatást nyújtja a kedvezményezettnek. Ha a biztosított a tartam lejárta- kor életben van, a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet kö- vetően bekövetkező biztosítási esemény(ek) esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

Kötött időpontra szóló (term-fix) életbiztosítás: kötött időpontban, a szerződés lejáratakor kerül kifize- tésre a biztosítási szolgáltatás. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosított életben lététől függetlenül áll be, a biztosított halála esetén a szerződésre vonat- kozó díjfizetési kötelezettség megszűnik.

Megtakarításos életbiztosítás: az elérési, a vegyes és a kötött időpontra szóló (term fix) életbiztosítás.

Mellékletek: az alapbiztosítások különös szerződési feltételeinek Mellékletei.

Vegyes életbiztosítás: a kockázati és az elérési életbiztosítás kombinációja, azaz a szerződő díjfize-

tése ellenében a biztosító - a biztosítás különös szerző- dési feltételeiben rögzített - szolgáltatási kötelezettsége mind a tartam végének a biztosított általi életben eléré- se esetén, mind a biztosított kockázatviselési időszakon belüli elhalálozásával egyaránt beáll.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Szerződő a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biz- tosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz, a bizto- sítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerző- déssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult.

Szerződő természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany egyaránt le- het.

A biztosított az a természetes személy, akinek a személyével kapcsolatos - az alap-, vagy a kiegészítő biztosítások különös szerződési feltételeiben megha- tározott -biztosítási esemény(ek) kockázatviselési idő- szakon belüli bekövetkezése esetén a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége beáll.

Ha a biztosított és a szerződő személye eltér, úgy az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosítá- sához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

A biztosított a szerződő írásbeli beleegyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet. A belé- pésről a biztosítót írásban értesíteni kell.

Mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elma- radása miatt megszűnik, a biztosított a biztosító felé benyújtott írásbeli nyilatkozattal - a szerződő hozzájá- rulása nélkül is - a szerződő helyébe léphet.

A biztosított belépési korát a biztosító úgy határozza meg, hogy a szerződés technikai kezdetének évszámá- ból levonja a biztosított születésének évszámát.

A kedvezményezett a biztosító szolgáltatására jogo- sult személy, aki lehet

• a szerződésben megnevezett személy, vagy

• a biztosított örököse, ha a szerződésben ked- vezményezettet nem jelöltek meg.

A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. A biztosított hozzájárulása nélkül történt kedvezménye- zett jelölés, illetve módosítás érvénytelen, ilyen eset- ben kedvezményezettnek a biztosított, illetve annak örököse tekintendő.

A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt

meghal. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.

A kiegészítő biztosítások kedvezményezettje - a halál- eseti fedezetekre szóló kiegészítő biztosítások kivételé- vel - megegyezik a kiegészítő biztosítás biztosítottjával.

2. Biztosítási esemény

A biztosítási eseményt az adott biztosítási fedezet kü- lönös szerződési feltételei tartalmazzák.

3. Biztosítási szolgáltatás, díjtartalék, nyereségrészesedés

3.1. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító az adott biztosítási fedezetre vonatkozó biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén az adott bizto- sítási fedezetre vonatkozó különös szerződési feltéte- lekben rögzített biztosítási szolgáltatást teljesíti.

3.2. Díjtartalék

A biztosító a biztosítási tartam során a befizetett díjak egy részéből a jövőbeni szolgáltatások fedezetére biz- tosítási díjtartalékot képez, amennyiben a termékterv ezt előírja.

A biztosítási díjtartalék a biztosítási fedezetnek, a biz- tosítási tartamnak, a tartamból eltelt időszaknak, a fizetendő díj nagyságának, a technikai kamatnak, a biztosított belépési korának, egészségi állapotának, és a biztosítási összegnek a figyelembe vételével kerül megállapításra.

3.3. Nyereségrészesedés

Az életbiztosítások díjtartalékára vonatkozóan a bizto- sító a Függelékben meghatározott hozamot (további- akban: technikai kamat) garantál. A technikai kamatot a biztosító úgy érvényesíti, hogy a biztosítási szerződés díja ezt alapul véve kerül megállapításra. A technikai kamat alkalmazása miatt a szerződőnek az adott bizto- sítási összeg ellenszolgáltatásaként kevesebb díjat kell fizetni, mint technikai kamat alkalmazása nélkül.

Amennyiben az életbiztosítások díjtartalékának befek- tetéséből eredő hozam az adott évben meghaladja a technikai kamatot, akkor a biztosító az elért hozam technikai kamatot meghaladó részének a Függelékben meghatározott százalékát nyereségrészesedésként visszajuttatja a megtakarításos életbiztosítási szerző- dések összességére a terméktervekben definiált szá- mítással.

A nyereségrészesedésre jogosító termékeknél a biztosító a visszajuttatandó részt, mint egyszeri díjból

Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz

meghatározásra kerülő szolgáltatásemelést juttatja vissza a szerződésekre.

A kockázati életbiztosítások, mint alapbiztosítások, va- lamint az élet-, baleset-, és betegség kiegészítő bizto- sítások esetében nyereségrészesedés nincs.

4. Szerződés létrejötte, kockázatelbírálás, a szerződés hatálya, kockázatviselés kezdete, várakozási idő, 30 napos felmondás

4.1. Szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés létrejön, ha a biztosító a szer- ződő írásbeli ajánlata alapján biztosítási kötvényt állít ki. A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a biztosítási ajánlatba foglalt tartalommal -, ha a biztosító az ajánlat- ra, az ajánlat biztosító képviselőjének történő átadásá- tól számított 15 napon belül nem nyilatkozik.

A biztosító jogosult az ajánlattételkor a biztosítás első díjának megfelelő díjelőleget, illetve egyszeri díjat be- szedni, melyet kamatmentes előlegként kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító az előleget a biztosítá- si díjba beszámítja. Amennyiben a szerződés nem jön létre, a biztosító az előleget a szerződőnek visszafizeti.

4.2. Kockázatelbírálás

A szerződés megkötéséhez kockázatelbírálás, azaz a biztosított egészségi állapotának vizsgálata szükséges, mely egészségi nyilatkozattal, illetve a biztosító által meghatározott kockázati szint felett orvosi vizsgálattal történik.

A biztosítottnak /együttbiztosítottnak az egészségi nyi- latkozatot a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell kitöltenie. A biztosító által feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított a közlési kötelezettségének eleget tesz.

A biztosító az ajánlat elfogadása előtt az egészségi nyilatkozat alapján is kérheti a biztosított orvosi vizs- gálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatait. A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni.

A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja, elutasítja vagy az ajánlatra mó- dosító javaslatot tesz. Az ajánlat esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni. Ha a szerződő a biztosító módosító ja- vaslatát – annak közlésétől számított 15 napon belül

– írásban nem utasítja vissza, a biztosítási szerződés a biztosító módosító javaslata alapján jön létre.

Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészség- ügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogo- sult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szol- gáltatónál megismerni.

4.3. A szerződés hatálya, kockázatviselés kezdete, várakozási idő

A biztosító kockázatviselése a biztosítás első vagy egyszeri díjának megfizetését követő nap 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy az életbiztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.

A biztosítási díj akkor tekinthető megfizetettnek, amikor az a biztosító erre rendszeresített számlájára a meg- felelő azonosítási adatokkal, kötvényszámmal beérke- zett.

Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába be- érkezettnek kell tekinteni.

A biztosítási szerződés hatálybalépésének időpontja megegyezik a biztosító kockázatviselése kezdetének időpontjával. Az egyes különös szerződési feltételek ettől eltérhetnek.

A biztosító az alapbiztosítások és a kiegészítő biztosí- tási fedezetek vonatkozásában - ha az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítás különös szerződési feltételei másképp nem rendelkeznek - várakozási időt nem al- kalmaz.

4.4. A 30 napos felmondás

Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerző- dő kifejezett kérésére, más nyelven – a szerződőt bizo- nyítható és azonosítható módon, köteles egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.

Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természe- tes személy szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilat- kozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződőt a felmondási jog nem illeti meg hi- telfedezeti életbiztosítások esetén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hó- napot nem haladja meg.

A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét kö- vetően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban, bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni az alábbiak szerint.

A biztosító a szerződő által befizetett első vagy egy- szeri díjból – a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kockázatelbírálás, a kötvényesítés, a nyom- tatványok költségét és az adminisztrációs költségeket vonja le. A biztosító a fenti, a szerződéssel kapcsolat-

ban felmerült költségek fedezetére a befizetett díjat, de maximum a jelen szerződési feltételek Függelékében meghatározott összeget tartja vissza.

Abban az esetben, ha a szerződés orvosi vizsgálattal jött létre, mely orvosi vizsgálat költségét a biztosító fe- dezte, és a szerződő él a 30 napos felmondás lehető- ségével, akkor a szerződő köteles az orvosi vizsgálati díjat a biztosítónak visszafizetni. Ebben az esetben a biztosító által visszatartott összeg meghaladhatja a Függelékben rögzített értéket.

5. Biztosítási díj

A biztosítási díj fizetése lehet egyszeri vagy folyama- tos. A folyamatos díj éves díj, mely fizethető féléves, negyedéves vagy havi részletekben. Havi díjfizetéstől eltérő díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés gyakorisá- gától függően engedményt adhat. A kiegészítő bizto- sítások díjait az alapbiztosítással együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal kell megfizetni.

Az egyszeri díj, illetve az első gyakoriság szerinti díj a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig an- nak a díjfizetési időszaknak az első napján esedékes, amelyre vonatkozik.

A díjfizetési gyakoriságot a szerződő az ajánlattétel- kor határozza meg és bármelyik biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha a változtatási szándékot a bizto- sítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban közli a biztosítóval.

Ha a szerződő az első vagy az egyszeri díjat a szer- ződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentesen kezeli.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfizetését kérhe- ti, amelyben a kockázatviselés véget ér.

A szerződő nem követelheti a befizetett díjak visszafize- tését – kivéve a 30 napon belüli felmondás 4.4. pont- jában foglaltakat - amennyiben a kockázatviselés már megkezdődött.

A szerződéskötéskor érvényes minimális biztosítási összegek, illetve díjak a Mellékletekben találhatóak.

6. A biztosítás indexálása (értékkövetés) folyamatos díjfizetés esetén

A biztosítás szolgáltatásának értékmegőrzését folya- matos díjfizetés esetén a biztosítási díj és az ahhoz tar- tozó biztosítási összegek biztosítási évfordulón történő emelése biztosítja. Az emelést a biztosító a biztosított

egészségi állapotának újabb vizsgálata nélkül hajtja végre.

A díjemelkedés mértékére (index) a biztosító tesz aján- latot a szerződőnek, legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 45 nappal. A biztosító által meghirdetett in- dex minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári év fogyasztói ár- indexével egyenlő. Az ily módon meghatározott index hatálya jelen szerződési feltételek Függelékében kerül meghatározásra és az adott szerződés évfordulóján lép érvénybe. A szerződés utolsó 3 évében a biztosító indexálást nem ajánl fel.

Az index igénybevétele esetén a biztosítási szolgáltatás növekedése és a szolgáltatásért fizetendő díj növeke- désének mértéke, aránya eltér egymástól. A biztosítási összeg emelése a biztosítottnak az emelés időpontjá- ban érvényes életkorától és a biztosítás hátralévő tar- tamától is függ.

A szerződőnek jogában áll az indexet írásban vissza- utasítani. Ha az index visszautasítás nem érkezik meg a biztosító központjába a biztosítási évfordulót megelőző 15 nappal bezárólag, úgy a biztosító az adott szerző- désre vonatkozóan a megnövelt díjat és az ahhoz tarto- zó biztosítási szolgáltatást tekinti érvényesnek.

A biztosító által meghirdetett index alkalmazására nincs lehetőség olyan szerződés esetén, melyre vonatkozóan a szerződőnek díjfizetési kötelezettsége nem áll fenn.

Ha a KSH fogyasztói árindexe nem éri el az 5 %-ot, a biztosító az indexálást szüneteltetheti.

A biztosító javaslatot tehet a fogyasztói árindexnél ma- gasabb díjemelésre is. Amennyiben a szerződő tart magasabb díjemelésre igényt, úgy az erre vonatkozó írásbeli kérelemnek legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 15 nappal kell beérkeznie a biztosító köz- pontjába.

Amennyiben a szerződő az indexálást két egymást követő évben visszautasította, vagy a biztosító által felajánlottaknál nagyobb mértékben kívánja a szer- ződés díját és az ahhoz tartozó szolgáltatást növelni, úgy a biztosítónak jogában áll az indexálás előtt újabb kockázatelbírálást végezni és a szerződő által benyúj- tott kérést annak alapján írásban elutasítani vagy elfo- gadni.

7. A szerződés módosítása

A szerződés módosítására a harmadik évfordulótól kezdődően a biztosítási évfordulókon van lehetőség a szerződő és a biztosított írásbeli nyilatkozata alapján. A szerződésmódosításra vonatkozó kérelemnek legké- sőbb a biztosítási évfordulót megelőző 15 nappal kell beérkeznie a biztosító központjába ahhoz, hogy a bizto- sító a kért módosítást az évfordulón érvényesíteni tudja.

Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz

Szerződésmódosításnak minősül különösen:

• az alapbiztosítás biztosítási összegének növelé- se, csökkentése,

• a kiegészítő biztosítások felvétele és lemondása,

• a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási ösz- szegének növelése, csökkentése.

Az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítás(ok) bizto- sítási összegének és a hozzá tartozó díjrész(ek) csök- kentése az adott biztosítási fedezetre érvényes - a Mel- lékletekben megadott - minimális biztosítási összegek és/vagy díjak figyelembevételével történhet.

Ha

• az alapbiztosítás vagy a kiegészítő biztosítás(ok) biztosítási összegének növekedése meghalad- ja az adott életkorhoz tartozó, a biztosító által meghatározott határt, vagy

• az ajánlat aláírását követően, az alapbiztosítás kockázatviselési időszaka alatt kiegészítő bizto- sítási fedezet felvételére kerül sor

a biztosító orvosi vizsgálathoz/egészségi nyilatkozat- hoz kötheti a módosítást. A tartam alatti – nem indexá- lásból eredő – biztosítási összeg emelésre vonatkozó ajánlatról a biztosító a 4.2. pontnak megfelelően dönt.

8. Visszavásárlás, díjmentes leszállítás, kötvénykölcsön, hitelfedezet

A biztosítási díjtartalék (3.2. pont) képezi számítási alapját a szerződés visszavásárlásának, díjmentes le- szállításának és a nyereségrészesedés visszajuttatásá- nak (3.3. pont).

Kockázati életbiztosítások, mint alapbiztosítások, vala- mint élet-, baleset-, és betegség kiegészítő biztosítási fedezetek esetében visszavásárlásra, díjmentes leszál- lításra, kötvénykölcsön igénybevételére nincs lehetőség.

8.1. Visszavásárlás

• Folyamatos díjfizetés esetén

Ha a szerződő a megtakarításos életbiztosítás meg- szüntetését írásban kéri, és a szerződés jellemzői - biztosítási fedezet, belépési kor, tartam - által meg- határozott díjjal rendezett tartam eltelt, úgy lehetőség van a szerződés visszavásárlására. Az adott szer- ződés esetén a visszavásárlás legkorábbi időpontját és az adott biztosítási fedezetre vonatkozó kezdeti visszavásárlási értékeket az életbiztosítási szerződés megkötését visszaigazoló életbiztosítási kötvény mel- lékletét képező visszavásárlási táblázat tartalmazza. A visszavásárlás a szerződés utolsó díjjal rendezett időszakának utolsó napjára érvényes visszavásárlási

összeg és – a visszavásárlásra kerülő szerződésre az adott időpontban érvényes – visszavásárlási nyere- ségrészesedés kifizetésével történik és ezzel a szer- ződés megszűnik. Amennyiben az adott szerződés vonatkozásában túlfizetés áll fenn, úgy a biztosító a visszavásárlási összegen túl a többlet befizetést is visszajuttatja a szerződő számára.

• Egyszeri díjfizetés esetén

Ha a szerződő a megtakarításos életbiztosítás meg- szüntetését írásban kéri és a teljes egyszeri díj meg- fizetésre került, továbbá a szerződésből egy bizto- sítási év már eltelt, a biztosító a kötvény mellékletét képező visszavásárlási táblázatban foglalt visszavá- sárlási összeget és a visszavásárlásra kerülő szer- ződésre érvényes nyereségrészesedést fizeti ki, és ezzel a szerződés megszűnik.

8.2. Díjmentes leszállítás

Ha a szerződő a folyamatos díjfizetésű megtakarításos életbiztosítás díjfizetését megszünteti, vagy írásbeli nyi- latkozatában kéri a szerződés díjmentes leszállítását, és a szerződés jellemzői – biztosítási fedezet, belépési kor, tartam – által meghatározott díjjal rendezett tar- tam eltelt, úgy a szerződés díjmentesen leszállításra kerül. Az adott szerződés esetén a díjmentes leszállí- tás legkorábbi időpontját és az adott biztosítási fede- zetre vonatkozó kezdeti díjmentes leszállítási értékeket az életbiztosítási szerződés megkötését visszaigazoló életbiztosítási kötvény mellékletét képező díjmentes leszállítási táblázat tartalmazza. A díjmentes leszállítás az utolsó díjjal rendezett időszakot követő hónap első napjával történik. A díjmentes leszállítás esetén a biz- tosítás a csökkentett biztosítási összeggel marad ér- vényben, és a biztosító a hátralévő tartam során erre az összegre áll kockázatban.

Díjmentesen leszállított biztosításra a biztosító nem fo- gad el újabb díjfizetést és díjmentesen leszállított szer- ződésekre nem érvényesek az indexálásra vonatkozó rendelkezések (6. pont).

Kiegészítő biztosítási fedezet a díjmentesen leszállított alapbiztosításhoz nem köthető, illetve nem tartható fenn (10.2 pont).

8.3. Életbiztosítási kötvénykölcsön

A kötvénykölcsön folyósításának feltétele, hogy az adott szerződés ne legyen hitelfedezettel terhelt és a szerződésre a kötvénykölcsön folyósításáig esedékes- sé vált gyakoriság szerinti díj maradéktalanul megfize- tésre kerüljön.

Az előzőekben felsoroltak teljesülése esetén a visz- szavásárlási értékkel bíró életbiztosításokra a biztosító kamat felszámítása mellett kötvénykölcsönt nyújthat, melynek feltételeiről a felek külön szerződésben álla- podnak meg.

Az életbiztosítási kötvénykölcsönt és esedékes kama- tait, – ha azt még nem fizették vissza – a biztosítási esemény bekövetkezésekor esedékes biztosítási ösz- szegből, illetőleg a visszavásárlási összegből a bizto- sító levonja.

8.4. Hitelfedezet

A biztosító a szerződésben meghatározott szolgálta- tási összeg erejéig hitelfedezetet nyújthat a biztosí- tott elhalálozása esetére. Ha a biztosítás szolgáltatási összege valamely hitelintézetnél hitelfedezetül szolgál, akkor a biztosító a szerződést hitelfedezeti záradékkal látja el.

A hitel fedezetéül szolgáló életbiztosítás érvényessé- gét és hatályát nem befolyásolja a hitelt nyújtó bank kockázatelbírálása, azaz a banki hiteligénylés elutasí- tása esetén a hitel fedezetéül megkötött életbiztosí- tási szerződés a hitel elutasítása ellenére érvényben marad.

A hitelfedezetként szolgáló életbiztosítás biztosítottjá- nak elhalálozása esetén a biztosítási szolgáltatás csak az elsőszámú kedvezményezettként jelölt hitelintézet engedélyével kerülhet kifizetésre.

A hitelfedezet tartama alatt a kedvezményezett sze- mélyének megváltoztatásához, tartamváltozáshoz, a szerződő módosításhoz, illetőleg a szolgáltatási ösz- szeg csökkenését eredményező szerződés módosítá- sokhoz a hitelintézet hozzájárulása szükséges.

9. A biztosítás díjfizetésének elmaradása

Ha a szerződő a folyamatos díjfizetésű szerződéseknél az első időszakra járó díjat, vagy egyszeri díjfizetés ese- tén a teljes egyszeri díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem ér- vényesítette, a biztosítás megszűnik az első elmaradt díj esedékességének időpontjával.

Ha a szerződő folyamatos díjfizetésű szerződéseknél a további díjakat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az utolsó elmaradt díj esedékességétől számított 45 napig viseli, azt követően:

• amennyiben a biztosítás díjrendezettsége és a biztosítás különös szerződési feltételei le- hetővé teszik, a szerződés díjmentes leszállí- tásra kerül (8.2. pont).

• ha a díjjal fedezett hónapok száma, illetve a biztosítás különös szerződési feltételei a díjmentes leszállítást nem teszik lehetővé, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik.

10. A kockázatviselés megszűnése

10.1. A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosító kockázatviselése és ezzel a biztosítási szerződés megszűnik

• a biztosított -két biztosított esetén bármelyi- küknek a korábbi- kockázatviselési idősza- kon belüli halálával, a halál bekövetkezésé- nek időpontjával, amennyiben az adott biz- tosítási fedezet különös szerződési feltételei másképp nem rendelkeznek,

• a biztosítási tartam lejáratával, a lejárat nap- jának 0. órájával,

• a 8.1. pontban meghatározott visszavásár- lással, a visszavásárlást követő nap 0. órájá- val,

• a szerződő 30 napos felmondásával (4.4. pont) a szerződés kezdetének időpontjára visszamenőleg,

• az első időszakra járó folyamatos díj vagy a teljes egyszeri biztosítási díj meg nem fizeté- sével (9. pont) az esedékesség időpontjára visszamenőleg,

• további folyamatos díjak fizetésének elmara- dása esetén (9. pont), ha díjmentes leszál- lításra nincs lehetőség, úgy a díjjal fedezett időszak utolsó napjának 0. órájával,

• a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visz- szavonásával, az írásbeli értesítés biztosító- hoz történő beérkezés napjának 0. órájával,

• ha az alapbiztosítás kockázatviselési idősza- ka alatt bekövetkező lényeges változás (11.1. pont) következtében a biztosítási kockázatot a biztosító a továbbiakban nem vállalja, és a változás bejelentés kézhezvételétől számított

30. napra felmondja, illetőleg

• ha a biztosított/együttbiztosított valós élet- kora alapján a szerződés nem jöhetett volna létre, úgy a szerződéskötés időpontjára visz- szamenőleg (11.1. pont).

10.2. A kiegészítő biztosítás(ok) megszűnése

A kiegészítő biztosítás(ok) kockázatviselése megszűnik

• a biztosított halálával, a halál bekövetkezésé- nek időpontjával,

• a kiegészítő biztosítás lejáratával, a lejárat napjának 0. órájával,

Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz

• az alapbiztosítás megszűnésének napjának

0. órájával,

• azon biztosítási év utolsó napjának 0 órá- jakor, mikor a biztosított betölti a kiegészítő biztosítás különös szerződési feltételében megadott lejárati életkort,

• a kiegészítő biztosítás különös szerződési feltételeiben meghatározott biztosítási ese- mény bekövetkezésével, a biztosítási ese- mény bekövetkezése napjának 0. órájával, ha a kiegészítő biztosítási fedezet különös szerződési feltételei szerinti biztosítási ese- mény a kiegészítő biztosítás megszűnését eredményezi,

• az alapbiztosítás díjmentes leszállításának napja 0. órájával,

• a kiegészítő biztosítások lemondására vo- natkozó szerződői nyilatkozat –biztosító köz- pontjába történő - beérkezését követő hónap első nap 0. órájával,

• ha a kiegészítő biztosítás kockázatviselési időszaka alatt bekövetkező lényeges változás (11.1. pont) következtében a biztosítási koc- kázatot a biztosító a továbbiakban nem vál- lalja, és a változás bejelentés kézhezvételétől számított 30. napra felmondja, illetőleg

• ha a biztosított valós életkora alapján a ki- egészítő biztosítási fedezet nem jöhetett vol- na létre, úgy a kiegészítő biztosítás felvételé- nek időpontjára visszamenőleg (11.1. pont).

11. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

11.1. Közlési kötelezettség

11.1.1. A szerződő és a biztosított köteles a biztosí- tóval a szerződéskötéskor a biztosítás elvál- lalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert, vagy is- mernie kellett. Az ajánlattételkor írásban fel- tett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek a közlési kötelezettségüknek tesznek eleget.

11.1.2. Ha a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított öt évig gyakorolhatja.

11.1.3. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, csak az esetleges visszavásárlási össze- get fizeti ki, kivéve ha

• bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére,

• a szerződés megkötésétől a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig öt biztosítási év már eltelt.

11.1.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változá- sát közlik vele, 15 napon belül írásban javas- latot tehet a szerződés módosítására, illetőleg

– ha a kockázatot nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

11.1.5. A szerződő és a biztosított köteles a szerző- dés tartama alatt írásban bejelenteni a szerző- dés tartam alatt beálló lényeges körülmények változását (például foglalkozás, hobby tevé- kenység, sporttevékenység) a változás kezde- tétől számított 8 napon belül.

11.1.6. Amennyiben a szerződő és a biztosított a vál- tozás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok irányadóak.

11.1.7. Amennyiben a biztosító az életkor helytelen bevallása miatt a szerződésben a tényleges fedezetre alacsonyabb díjat számított, de a szerződés a valós életkorral a biztosítási fede- zet különös szerződési feltétele szerint létrejö- hetett volna, úgy a szolgáltatás arra a szintre kerül leszállításra, amely a szerződés megkö- tésének időpontjában a biztosított tényleges életkora mellett megfelelt volna.

11.1.8. Ha a szerződés a valós korral létrejöhetett volna és a helytelen korbevallás eredményeképpen a díj magasabb szinten került megállapításra, úgy a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.

11.1.9. Ha a biztosított/együttbiztosított valós életko- ra alapján a biztosítási szerződés nem jöhetett volna létre, a szerződés érvénytelen, a biztosí- tó a biztosítási fedezetre befizetett díjakat visz- szatérítési a szerződőnek.

11.2. Változás-bejelentési kötelezettség

A szerződés tartama alatt a lakcímben és a személyi adatokban bekövetkezett változást mind a szerződő- nek, mind a biztosítottnak haladéktalanul közölnie kell a biztosítóval.

A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz.

11.3. Titoktartási kötelezettség

11.3.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített ada- tot nem tartalmazó – a biztosító, viszontbizto- sító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szakta- nácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biz- tosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

11.3.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adato- kat a biztosító a következő pontban meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcso- lódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

11.3.3. (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon bizto- sítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosí- tási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből szár- mazó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól el- térő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak meg- adása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli kor- látozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, veze- tőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

11.3.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító, a biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

11.3.5. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a folyamatban lévő büntetőeljárás kereté- ben eljáró nyomozó hatósággal és ügyész- séggel,

c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtóval,

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e. a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvisele- tével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsola- tos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j. a külön törvényben meghatározott feltéte- lek megléte esetén a titkosszolgálati eszkö- zök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a koc- kázatvállaló biztosítókkal,

l. a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m. az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány te- kintetében az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekin- tetében, továbbá ezek egymásközti átadá- sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szer-

Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz

vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsola- tos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvé- ből a balesetben érintett másik jármű javítá- si adataihoz kíván hozzáférni,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszerve- zett tevékenységet végzővel,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik or- szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q. a feladatkörében eljáró országgyűlési biz- tossal,

r. a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló rendelet- ben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a) -j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerző- dés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosí- tási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási köte- lezettség terheli.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdések- ben, a 11.3.4.-ban, a 11.3.7.-ben és a 11.3.8.-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatáro- zott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Tör- vénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van össze- függésben.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a

„halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztat- ni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatáro- zott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

11.3.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a NAV Pénzügyi Infor- mációs Osztály – a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (Pmt.) meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénz- ügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok-

nak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

11.3.7. (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatke- zelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés felté- telei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

11.3.8. (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vál- lalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti te- vékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejeze- tében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmé- re hivatkozva nem tagadhatja meg.

11.3.9. (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított 5 év elteltével, a 11.3.2. alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító az érintett személyt nem tájé- koztathatja a 11.3.5. (1) bekezdés b), f) és j)

pontjai, illetve a 11.3.5. (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennál- lásának idején, valamint azon időtartam alatt ke- zelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

11.3.10. (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhet, ameddig a szerződés létre- jöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) A Bit. alkalmazásában az elhunyt személy- hez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozha- tó adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződés- ben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

11.4. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható kö- vetkeztetés, amely kapcsolatba hozható egy megha- tározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzá- járulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatá- lyos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az érintett ügyfél az információs önrendel-

Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz

kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerző- dés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető.

A bit. 78§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékeny- séget végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékeny- séget végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) ada- tait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizá- rólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja har- madik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a je- len szerződési feltételek 11.3. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszerve- zett tevékenységet végző) megbízott személyes adato- kat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

Tájékoztatás kérése

az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá- ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illet- ve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet megta- gadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megta- gadására a törvény mely rendelkezése alapján került

sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továb- bá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott szemé- lyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

Törlés

a személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhe- tetlenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok táro- lásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

Zárolás

xxxxxx helyett a személyes adat zárolandó, ha az érin- tett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érin- tettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasí- tását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az eset- ben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

Nyilvánosságra hozatal:

a biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az

érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény ren- deli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

11.5. Felmentés, felhatalmazás

A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenn- tartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljut- tatott egyéb dokumentumokban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszont- biztosító részére átadja. A szerződő, a biztosított, illet- ve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzése érdekében sze- mélyesen köteles eljárni.

11.6. Szerződésre jellemző értékek módosítása

Az életbiztosítási szerződést érintő változásokról a biz- tosító az internetes honlapján (www. xxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.

12. A biztosító teljesítése

12.1. A biztosítási esemény bejelentése

A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számí- tott 5 munkanapon belül kell a biztosítónak bejelenteni. A bejelentési határidő elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási összeg kifizeté- sét, illetve a biztosítási szolgáltatás teljesítését, ameny- nyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak.

12.2. A szolgáltatásra jogosult személy

Az életbiztosítási szerződésben meghatározott bizto- sítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási ösz- szegre a kedvezményezett(ek) jogosult(ak).

12.3. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a kedvezményezett a szol- gáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és ösz- szegszerűségének megállapításához szükséges irato- kat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsá- totta.

a. Általánosan kért irat a hiánytalanul kitöltött szol- gáltatási igénybejelentő lap, és a mindenkor hatá- lyos jogszabályi rendelkezések által előírt esetek- ben az azonosítási adatlap.

b. Hatósági eljárás esetén annak dokumentumai.

c. Lejárati szolgáltatás esetén

• a biztosítási kötvény eredeti példánya,

• biztosított életben létét, illetve az esetleges együttbiztosított életben létét hitelt érdemlően igazoló okirat másolata az aláírás dátumával, valamint a biztosított, illetve az együttbiztosított sajátkezű aláírásával ellátva,

• a kedvezményezett(ek) életben létét és szemé- lyét igazoló okirat, az aláírás dátumával és a kedvezményezett(ek) aláírásával ellátva,

• a kedvezményezett(ek) nyilatkozata a szolgálta- tás igénybevételének módjáról,

• a kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő. Illetve gyámhatóság vonatkozó nyilat- kozata.

d. Haláleseti szolgáltatás esetén

• a biztosítási kötvény eredeti példánya,

• a biztosított, együttbiztosított halotti anyakönyvi kivonata,

• a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizo- nyítvány,

• halott vizsgálati bizonyítvány,

• a szerződés megkötésétől számított 5 éven be- lül történt haláleset esetén a háziorvos által kitöl- tött haláleset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,

• a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül történt haláleset esetén a halál előtt 5 éven belüli orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvőbe- teg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns ke- zelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata.

e. Házasságkötés esetén

• a biztosítási kötvény eredeti példánya,

• a biztosított és a kedvezményezett életben létét hitelt érdemlő igazoló okirat,

• házassági anyakönyvi kivonat.

Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz

f. Továbbtanulási szolgáltatás esetén

• a szerződő által benyújtott, a továbbtanulási szolgáltatásra irányuló kérelem,

• a biztosítási kötvény eredeti példánya,

• továbbtanulási szolgáltatást nyújtó intézet által kiállított igazolás a hallgatói jogviszonyról.

g. Baleseti halál esetén

• a baleset után készült valamennyi orvosi doku- mentáció,

• halottvizsgálati bizonyítvány,

• halotti anyakönyvi kivonat,

• a baleseti halállal összefüggő rendőrségi vagy hatósági határozat,

• a biztosítási kötvény eredeti példánya

h. Baleseti egészségkárosodás esetén

• a baleset után készült valamennyi orvosi doku- mentáció és

• a balesetet követő egy év múlva a kezelőorvos által írt részletes állapotjelentés.

i. Munkaképtelenség esetén

• a betegállományban töltött időszakra vonatkozó orvosi igazolás, a diagnózis kódjával ellátva,

• a betegállomány időszakában készült ambuláns vizsgálati lelet, a kórházi zárójelentés,

• veszélyeztetett terhesség miatt a terhes kis- könyv azon oldalainak másolata, mely tartal- mazza a veszélyeztetett terhesség okát igazoló adatokat,

• a szerződő nyilatkozata a kárigényből adódó túl- fizetés esetleges visszafizetésére vonatkozóan.

j. D, E rokkantsági kategória esetén

• NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szak- igazgatási szervek (vagy jogutódaik) által kiállí- tott határozat.

k. C2 rokkantsági kategória esetén

• NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szak- igazgatási szervek (vagy jogutódaik) által kiállí- tott határozat.

l. Baleseti vagy műtéti térítés esetén kórházi zárójelentés és a műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO kódot.

m. Kórházi napidíj esetén a kórházi zárójelentés.

n. Csonttörés esetén a csonttörést igazoló röntgen felvétel.

A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételének elbírálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének és jogalapjának megállapításához szükségesek, és ame- lyek alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége be- állhat.

• aktuális és részletes jelentés a biztosított álla- potáról,

• baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció, szakértői vélemény,

• baleseti jegyzőkönyv,

• baleseti egészségkárosodási ellátásra jogosító határozat,

• baleseti egészségkárosodási ellátásra, vagy baleseti rehabilitációs ellátásra, illetőleg D, E, C2 rokkantsági ellátásra jogosító határozat alapjául szolgáló betegségekre vonatkozó orvosi iratok: leletek, kórházi zárójelentések, ambuláns lapok,

• balesettel összefüggő kórházi kezelésről szóló zárójelentés és műtéti leírás, vagy az ambulán- san végzett műtét leírása,

• betegkarton kivonat (házi- vagy üzemorvosi, il- letve állományilletékes orvosi karton),

• biztosítási feltételben meghatározott betegsé- gek, feltételben meghatározott orvosi dokumen- tációi,

• biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszonya,

• boncjegyzőkönyv, korbonctani lelet,

• gyámhatósági okirat,

• halottvizsgálati bizonyítvány,

• halotti anyakönyvi kivonat,

• hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához,

• jogerős hagyatékátadó végzés (az örökösi minő- ség igazolására),

• kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat,

• keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által a keresőképtelenség igazolására rendszeresített nyomtatványok (táppénzes állo- mányra),

• kórházi zárójelentés,

• közlekedési baleset esetén a rendőrségi jegyző- könyv másolat,

• közlekedési baleset esetén a véralkohol vizsgá- lati eredmény másolat,

• amennyiben a biztosított közlekedési baleset- ben a jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedély és a jármű forgalmi engedélyének má- solata,

• közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hiva- talos baleseti jegyzőkönyv,

• külföldön bekövetkezett baleset esetén a bal- eset körülményeiről a külföldi hatóság által kiállí- tott okirat hiteles magyar fordítása,

• munkahelyi baleseti jegyzőkönyv,

• műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO kódot,

• nyilatkozat hozzátartozóról,

• OEP, illetve MEP vagy annak jogutódjának iga- zolása,

• orvosi ambuláns lap,

• orvosi vizsgálati iratok (korábbi sérüléssel, be- tegséggel kapcsolatos),

• öröklési bizonyítvány,

• rendőrségi jegyzőkönyv,

• rendőrségi, vagy hatósági határozat,

• rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (NRSZH, illetve annak jogutódjának határozata),

• röntgenfelvétel, (röntgen lelet) vagy orvosi igazolás,

• szerződő/biztosított általi meghatalmazás,

• teljes kórdokumentáció (munkakórlap, végleges kórlap, ápolási lap, labor eredmények, képalkotó műszeres vizsgálatok eredményei),

• testfelületet 20% felett ért és legalább II. fokú égé- si sérülés ellátásáról szóló orvosi dokumentáció,

• vádirat (büntető eljárás során)

• az utolsó díjfizetést igazoló dokumentum,

• a kedvezményezett azonosítási adatlap a Pmt vagy annak jogutódja szerint.

A fenti okiratok beszerzésének költségeit annak kell viselni, aki igényét a biztosítóval szemben érvénye- síti. A biztosítottnak, együttbiztosítottnak, illetve a kedvezményezettnek a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a biztosítási esemény jogalapjának és összegszerűségének bizo- nyításához.

A biztosított, az együttbiztosított, illetve a kedvez- ményezett(ek) a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kár- igény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biz- tosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgál- tatási kötelezettség beálltával összegfüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be. Nevezettek felhatalmazzák a biztosítót, hogy azoktól az orvosok- tól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik/ melyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és a dokumentu- mokat közvetlenül beszerezze.

12.4. A szolgáltatás kifizetése

A biztosító a szolgáltatásait elsősorban banki át- utalással vagy különös méltánylást igénylő esetben postai utalással teljesíti. A szolgáltatások kifizetését a szolgáltatás jogosságának és összegszerűségé- nek elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül teljesíti a biztosító. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyúj- tották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthat- ja, illetőleg azt a rendelkezésére álló dokumentumok alapján bírálja el.

13. Mentesülés, kizárások

13.1. Mentesülés

A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifizeté- se alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetésé- hez szükséges utolsó dokumentum beérkezése napját követően jelen feltétel 8.1. pontjában foglaltak szerinti érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki, mely összeg az örökösöket illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén a fenti bekezdés rendelkezése nem vonatkozik azon ked- vezményezettekre, akik nem hatottak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.

Életbiztosítási Általános Feltételek Klasszikus életbiztosításokhoz

A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szű- nik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a bizto- sított

• szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

• a szerződéskötéstől számított két éven belül elkö- vetett öngyilkosság következtében halálozik el.

Baleseti és betegségbiztosítási szolgáltatások eseté- ben a biztosító megtagadhatja a biztosítási szolgáltatás kifizetését, ha a balesetet, egészségkárosodást, vagy betegséget a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása okozta.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különö- sen, ha a biztosítási esemény

• a biztosított ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ezt meghaladó véralkohol szint) közvetlen ösz- szefüggésben valósul meg, vagy

• nem az orvos által javasolt, illetve nem az or- vos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tudatmódosító szer hatására állt be

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas vezeté- se következtében áll be, vagy

• a biztosított munkavégzése során a munkavé- delmi szabályok be nem tartása miatt bekövet- kezett be.

13.2. Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az eset- re, ha a biztosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi eseményekben történő aktív vagy passzív részvétellel:

• háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárhábo- rú, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás,

• felkelésben, lázadásban vagy zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,

• gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jár- műben sportversenyen való részvétellel vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevékenységgel (pél- dául sárkányrepülő, ejtőernyős ugrás).

A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biztosító a biztosítási összeg helyett a jelen feltétel 8.1. pontjában foglaltak szerinti visszavásárlási összeget fizeti ki. Ha a biztosításnak a kockázatviselésből kizárt vagy a biz- tosító mentesülését okozó esemény bekövetkezésének

időpontjában nincs visszavásárlási értéke, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik.

A biztosítás megkötése előtt már fennálló krónikus be- tegségek, ill. a bármely okból - már károsodott - koráb- bi baleset vagy betegség miatt funkciójukban már kor- látozott, sérült, vagy csonkolt – testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

14. Egyéb rendelkezések

14.1. Panaszkezelés

14.1.1. Panaszbejelentés módja, csatornái

A biztosító a panaszkezelés során a mindenkori hatá- lyos jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően jár el, azaz biztosítja, hogy a tevékenységére vagy mulasz- tására vonatkozó panaszát az ügyfél szóban vagy írás- ban az alábbi csatornák bármelyikén közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodá- ban lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Irodánk: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Nyitva tartás: H 8:00–18:00; K–P 8:00 –16:00

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kékszámon vagy a külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Nyitva tartás: Hétfő 8:00–20:00; Kedd–Csütörtök 8:00–17:00; Péntek 8:00 –14:00

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető:

SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkeze- lési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@ xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 00-0-000-0000 fax- számra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportá- lon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.

14.1.2 Panaszkezelés gyakorlata

A biztosító a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfoga- dást és ügyintézést, továbbá a beszélgetést hangfel- vétellel rögzíti, mely egy évig megőrzésre kerül. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztat- ja. Az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel vissza- hallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésére bocsátja a hangfelvételről készített hitelesített jegyző- könyvet.

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz kezelésével az ügyfél nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizs- gálása nem lehetséges, a panaszról és az azzal kap- csolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és an- nak egy másolati példányát a személyesen tett panasz esetén átadja, telefonon bejelentett panasz esetén pe- dig megküldi az ügyfél részére, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

Az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követően, legkésőbb a jogszabályban meghatározott harminc napon belül megküldi.

A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában tá- jékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a felügyeleti szervhez, a Pénzügyi Szer- vezetek Állami Felügyeletéhez fordulhat:

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: 1535 Budapest 114., Pf. 777 Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az ügyfél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Felügyeletnél.

Biztosítási szerződéssel kapcsolatos jogvitával (szerző- dés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, meg- szűnése, szerződésszegés és annak joghatása) fordul- hat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mellett szervezett Pénzügyi Békéltető Testülethez.

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében is lehetséges.

A biztosító az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezet, melyben szerepelnek az ügyfél és panaszadatok, vala- mint az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek.

A panaszokat a jogszabályok által meghatározott ideig megőrzi, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ellenőrzés esetén bemutatja.

14.2 Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított egy év elteltével évülnek el.

14.3 Egyéb rendelkezések

A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatás- ra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA tv) rendel- kezései is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, il- letve a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A biztosító az aktu- ális adózásra vonatkozó információkat a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) bocsátja Ügyfelei rendelkezésére. Az adójogszabályok változásáról a biztosító nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a biztosított kíséri figyelemmel

A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő. A függő biztosításközvetítő a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkavi- szonya keretében vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevé- kenysége során esetlegesen okozott kárért a biztosító a felelős.

A független biztosításközvetítő tevékenysége során önállóan jár el, nem minősül a biztosító képviselőjének. A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmulasztásával okozott károkért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevében (kép- viseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

Függelék

Szerződésre jellemző értékek

• A szerződés 30 napon belül történő felmondása esetén (jelen szerződés 4.4. pont) a levonandó költség maximuma: 5 900 Ft

• A technikai kamat mértéke: 2,9%

• A megtakarításos életbiztosításokra visszajuttatandó nyereségrészesedés mértéke: az elért hozam tech- nikai kamat feletti részének 80%-a

• Index hatálya: minden év május 1-től a következő év április 30-ig

Baleset- és betegségbiztosítási általános feltételek

A jelen Baleset- és betegségbiztosítási általános feltételek a klasszikus, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez köthető kiegészítő bizto- sítások feltételeire vonatkoznak. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Életbiztosítási Általános Feltételek az irányadóak.

1. Baleset- és betegségbiztosítási események

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a baleset- vagy betegségbiztosítási esemény bekövetkeztekor áll be.

1.1. Balesetbiztosítási esemény olyan, a biztosított akaratán kívül fellépő hirtelen külső behatás, amelynek következménye a biztosítottnak a baleset megtörténtétől számított egy éven belüli halála vagy tartós egészségkárosodása (rokkantsága). Továbbá biztosítási esemény a kiegészítő biztosítási feltételekben felsorolt egyéb események bekövetkezése.

Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívül bekövetkező események is:

– vízbefúlás,

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.

Betegségek nem minősülnek balesetnek.

1.2. Betegségbiztosítási eseménynek számítanak a biztosítotton orvosilag szükséges, hitelesen diagnosztizált és ténylegesen végrehajtott gyógykezelések, vizsgálatok, beavatkozások, műtétek, ápolások, melyeket a Különös és Ki- egészítő feltételek határoznak meg, és melyek elvégzése a biztosítotton bizonyított.

A diagnosztikai célú vizsgálatok és beavatko- zások nem jelentenek biztosítási eseményt.

A biztosító szolgáltatásait a kiegészítő biztosí- tási feltételek határozzák meg.

A betegségbiztosítási esemény lehet betegsé- gi vagy baleseti eredetű.

A gyógykezelés olyan orvosi kezelés, mely az orvostudomány általánosan elismert állása szerint megfelelőnek tűnik az egészség ujbóli helyreállítására, az egészségi állapot javításá-

ra, vagy a rosszabbodás megakadályozására. Betegség az orvostudomány általánosan elis- mert állása szerinti rendellenes testi vagy szel- lemi állapot.

2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosítá- sok esetén nem biztosítható személyek

Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elme- betegek és az állandó gondozásra szorulók. Állandó gondozásra szorulónak tekintendő, aki mindennapi életviteléhez állandóan és tartósan külső segítséget kényszerül igénybe venni.

Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik nem biztosítható személlyé, a biztosító teljesítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási ese- mény bekövetkezése és a biztosított állapota között nincs ok-okozati összefüggés. Amennyiben a biztosító tudomást szerez a biztosított nem biztosítható sze- méllyé válásáról, és a kockázatot a kockázatelbírálási szabályzata értelmében nem vállalhatja, a kiegészítő biztosítást 30 napra írásban felmondhatja.

3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások és csomagok esetén

3.1. Azok a személyek, akik testi fogyatékosság- ban vagy betegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy műtéten estek át, a biztosító és a biztosított megállapodása szerint külön feltételekkel (pótdíj ellenében, esetleg kizárá- sokkal) biztosíthatók, amennyiben a fentieknek baleseti eseményre kihatása lehet.

Ide tartoznak:

– szív- és érrendszeri betegségek, ájulás, szédülés, a gerincoszlop és a gerincvelő betegségei, továbbá a csípőízület beteg- ségei, isiász, csontvelőgyulladás, cukorbe- tegség, nagyothallás, rosszindulatú daga- natok, beleértve az ideg- és agymegbete- gedéseket is,

– szempanaszok erősen korlátozott látással (rövidlátás 8 dioptriától).

A megállapodás szerinti külön feltételeket a biztosító a biztosítási kötvényen feltünteti.

Baleset- és betegségbiztosítási általános feltételek

4. A kockázatviselés korlátozása bale- setbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén

4.1. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívül- ről jövő behatás okozta, amelyre a kockázat- viselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett.

4.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechanikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a következménye.

4.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő ese- mény okozza.

4.4. Pszichikai reakciók okozta káros zavarok ese- tén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minő- sülő esemény okozta.

5. Baleset- és betegségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:

5.1. Terrorcselekmény. Jelen általános feltétel al- kalmazása szempontjából terrorcselekmény- nek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyá- solására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illet- ve arra alkalmas.

5.2. Ha a fogantatás a biztosítási szerződés hatály- balépését megelőzően történt, akkor a bizto- sító kockázatviselése nem terjed ki az adott terhességre és szülésre. A fogantatás a bizto- sítási szerződés hatálybalépését megelőzően történt, ha a szerződés hatálybalépése és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható idő- pontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van.

5.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhességmegszakítás eseteire, kivé- ve az anya egészségének megőrzése, éle- tének megmentése érdekében végrehajtott terhességmegszakítások eseteit, illetve a bűn-

cselekmény kapcsán előállott terhesség meg- szakításának eseteit.

5.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája),

b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebé- szet és következményei,

f) a fogpótlás.

5.5. Ha a biztosítottnál a 4.3., illetve a 4.4. bekez- désben felsorolt események következménye- ként életmentő beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylő álla- pot miatti eseményekre szolgáltat.

5.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek cél- ja nem a biztosított betegségének meg- állapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartóz- kodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek cél- ja nem a biztosított betegségének meg- állapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti keresőképtelenség, a szülőnek, ne- velőszülőnek, helyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő kereső- képtelensége,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gon- dozása (különösen geriátriai, gyógype- dagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

d) orvosi végzettséggel és működési enge- déllyel nem rendelkező személy által foly- tatott kezelés.

5.7. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, betegségeire.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki to- vábbá:

5.8. légi jármű pilótájaként vagy légi jármű sze- mélyzeteként elszenvedett, valamint légi jár- művel folytatott egyéb hivatás gyakorlása köz- ben bekövetkezett biztosítási eseményekre,

5.9. motor nélküli légi jármű (repülő szerkezet), segédmotoros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányrepülő, valamint ejtőernyő használata közben bekövetkezett balesetekre,

5.10. autó-motorsport, motorcsónak versenyeken (ideértve a teszttúrákat és raliversenyeket is) és ezekkel kapcsolatos edzéseken való ak- tív részvételre, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet.

5.11. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egész- ben vagy részben:

a) közvetve, vagy közvetlenül radioaktív su- gárzás, illetve ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia.

6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:

6.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett bal- esetek akkor, ha az ittasságon, kábító- illetve bódító szerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biz- tosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítá- si védelem fennáll.

6.2. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekö- vetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.

6.3. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete.

6.4. Megemelés, rándulás, napszúrás, hőguta, fa- gyás, habituális ficam, patológiás törés, kivé- ve, ha az baleset következménye.

6.5. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási vé- delem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy ké- sőbb), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés következtében be- következő fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.

6.6. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyé- kony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.

6.7. Recehártya-leválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek.

6.8. A kiegészítő biztosítás és csomag megköté- sének időpontjában már bármely okból sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott (nem ép) testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

7. Betegségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok

7.1. A biztosított testén saját maga, vagy hozzá- járulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor.

7.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egész- ben vagy részben:

a) kóros elmeállapot

b) HIV-fertőzés

7.3. A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.

8. A biztosító mentesülése baleset- és betegségbiztosítási kockázatok esetén

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála illetve sérülése a kedvezménye- zett szándékos magatartása folytán következett be.

Baleset- és betegségbiztosítási általános feltételek

9. A biztosító mentesülése betegség- biztosítási kockázatok esetén

9.1. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a biztosítottnál bekövetkező betegségek vagy azok következményei

– a biztosított saját magának szándékosan vagy súlyos gondatlansággal (pl.: az orvo- si előírások tudatos megszegése) okozott egészségkárosodása,

– valamely a szerződéskötés előtt, a bizto- sítottnál fennálló, de a biztosító elől elhall- gatott betegség illetőleg egészségi állapot meglétével ok-okozati összefüggésben kö- vetkeztek be.

9.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól

– a biztosított alkohol-, vagy drogfüggősége esetén ezek kezelésével és rehabilitációjá- val összefüggő betegségbiztosítási esemé- nyekkor,

– olyan betegségek és balesetek valamint ezek következményei esetén, amelyek az alkohol vagy kábítószer élvezete miatt rosz- szabbodnak, illetve azok gyógykezelése ezáltal megnehezül.

9.3. A biztosított a biztosítási esemény bekövet- keztekor úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, ennek meg- felelően haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az orvosi kezelést a gyógyí- tó eljárás befejezéséig folytatnia kell. Mentesül a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól annyiban, amennyiben a biztosított e kötele- zettségének nem tett eleget.

10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai

10.1. Tartós egészségkárosodás

10.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven be- lül megállapítható, hogy a baleset következ- ményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan káro- sodott (rokkant marad), a biztosító a szerző- désben meghatározott biztosítási összegnek az egészségkárosodás alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.

Az egészségkárosodás fokát az alábbiak szerint kell megállapítani:

Testrészek egészségkárosodása: Térítés: egy kar vállízületből való teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 70% egy kar könyökízület felettig való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 65% egy kar könyökízület alatt való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 60% egy kéz teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 55% egy hüvelykujj teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 20% egyik mutatóujj teljes elvesztése,

vagy működésképtelensége 10% bármely más ujj teljes elvesztése,

vagy működésképtelensége 5% egy láb combközép felettig való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 70% egyik láb combközépig való teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 60% egy láb térd alatt való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 50% egyik láb lábszár közepéig való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 45% egyik lábfej teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 40% egyik nagylábujj teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 5% bármely másik lábujj teljes elvesztése,

vagy működésképtelensége 2% mindkét szem látóképességének

teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelő képesség teljes elvesztése 5%

10.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodá- si százalékok összegződhetnek, de nem ha- ladhatják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát, amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási esemény kapcsán az egész- ségkárosodási százalékok összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szol- gáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg.

Egyes testrészek vagy érzékszervek részbe- ni elvesztése illetve részbeni működésképte- lensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

Ha az egészségkárosodás az egészségká- rosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megálla- pítani, hogy a testi vagy szellemi működőké- pesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A tartós egészségkárosodás mér- téke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egészségkároso- dást veszi figyelembe.

A tartós egészségkárosodás mértékét a bizto- sító orvosa állapítja meg.

10.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megál- lapított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be or- vosi véleményt.

Amennyiben az a biztosító orvosának vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elfoga- dott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvos szakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb egész- ségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.

10.1.4. A baleset utáni első évben az egészégkáro- sodási kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpont- ban megállapítható károsodási fok szerint járó kifizetést.

10.1.5. Amennyiben a tartós egészségkárosodás foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként az egészségkárosodás újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb egészég- károsodási fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat alacso- nyabb egészégkárosodási fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton megállapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosítónak visz- szatérítenie.

10.1.6. Ha a biztosított elhalálozása

– a balesetet követő egy éven belül a bal- esetből kifolyólag következik be, egészég- károsodási szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható,

– a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan egészégkárosodási fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

10.2. Baleseti halál

10.2.1. Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál eseté- re megállapodott összeget fizeti ki. A haláleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredő- en tartós egészégkárosodási szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a kü- lönbözetet fizeti ki.

10.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti egészség- károsodási szolgáltatást már kifizette a biz- tosított elhalálozása előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint az egészégkárosodási szolgáltatásé, a többlet- kifizetést nem követelheti vissza.

11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és betegségbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén

11.1. A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak be- következtétől számított 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosítá- sokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

11.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell jelenteni a biztosító- nak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették.

11.3. Baleseti egészégkárosodásra vonatkozó szol- gáltatási igényt a baleset bekövetkeztétől szá- mított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövet- keztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írás- ban közölni kell.

11.4. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a bizto- sítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak.

11.5. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biz- tosító előírhatja, hogy a biztosított az általa előírt orvosi vizsgálatokon részt vegyen.

Baleset- és betegségbiztosítási általános feltételek

11.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által meg- állapított biztosítási szolgáltatás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosí- tó orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elfogadott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvos szakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felme- rülő költségeket (utazás, honorárium) a bizto- sító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb szolgáltatást állapít meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.

12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és betegségbiztosítási

kiegészítő biztosítások és csomagok esetén

12.1. A baleset után a biztosítottnak haladéktala- nul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset kö- vetkezményeinek – lehetőség szerinti – elhárí- tásáról és enyhítéséről.

12.2. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biz- tosító által megnevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát.

Jegyzetek

Jegyzetek

Jegyzetek

SIG 2589