Tartalom

Egyéni

balesetbiztosítás

Feltételek

Új Bit. 2016.01.01.

Tartalom

Balesetbiztosítási általános szerződési feltételek (ÁSZF) 3

Egyéni balesetbiztosítás különös feltételek (A1100) 24

Egyéni progressziv (megnövelt) szolgáltatású baleseti eredetű maradanadó

egészségkárosodás balesetbiztosítás különös feltételei (A1150) 25

Baleseti kórházi napidíjra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1910) 27

Baleseti eredetű plasztikai műtétre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1920) 28

Csonttörésre, csontrepedésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1930) 29

Égési sérülésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1935) 30

Baleseti költségtérítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1940) 31

Baleseti műtéti térítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1961) 32

Baleseti keresőképtelenségre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1970) 34

Baleseti gyógyulási támogatásra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1980) 36

Közúti közlekedési baleseti halálra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1990) 38

Közúti közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra

vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1995) 39

Balesetbiztosítási általános szerződési feltételek (ÁSZF)

Jelen általános szerződési feltételek a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) szabá- lyai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. melléklete

A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősül- nek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szöveg- ben dőlt betűkkel olvashatóak.

A Biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételei, az alkalma- zott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vas- tagított betűvel szedettek.

Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Cégjegyzék száma: 00-00-000000

Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország)

Központi ügyfélszolgálat:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Telefon: (000) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx

xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer fel- ügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

A szerződési feltételek az Egyéni balesetbiztosítási szerződésekre érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a Balesetbiztosítási Általános Szerződési Feltételekre (to- vábbiakban: ÁSZF) hivatkozással kötötték. Nem alkalma- zandók az ÁSZF egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazá- sát az egyes különös és kiegészítő feltételek kifejezetten kizárják.

1. A biztosítási esemény

1.1. Jelen szabályzat szempontjából biztosítási ese- ménynek minősülnek a különös és kiegészítő biz- tosítási feltételekben részletesen meghatározott események.

1.2. Biztosítási esemény kizárólag a kockázatviselés időtartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, váratlan baleset, illetve annak következménye.

1.3. Betegségek nem minősülnek balesetnek.

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult. Szerződő kizárólag magyar- országi állandó lakcímmel rendelkező, magyar állampolgárságú természetes személy, illetve ma- gyarországi székhellyel bíró jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany egyaránt lehet.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilat- kozatokról és a szerződésben bekövetkezett vál- tozásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely va- gyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg.

2.2. Biztosított: az a magyarországi állandó lakcím- mel rendelkező, magyar állampolgárságú termé- szetes személy, akinek a személyével kapcsola- tos szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási események kockázatviselési időszakon be- lüli bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

A biztosított személy belépési korát a biztosító úgy határozza meg, hogy a szerződés kezdeté- nek évszámából levonja a biztosított születésé- nek évszámát.

A biztosítási szerződésben a szerződő és a bizto- sított személye különválhat.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavon- hatja. A visszavonás következtében a szerző- dés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép. A biztosított a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.

2.3. Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet:

– a szerződésben megnevezett személy, vagy

– a biztosított vagy törvényes örököse, ha a szerződésben kedvezményezettet nem jelöl- tek meg, vagy a kedvezményezett megneve- zése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában.

A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezménye- zett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozatával – a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a ked- vezményezett jelöléséhez, illetve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövet- kezése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.

2.4. Fogyasztó: olyan természetes személy, aki ön- álló foglalkozása, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

3. A szerződés létrejötte, hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

3.1. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánlatot tesz a biztosítónak a szerző- dés megkötésére. A balesetbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerző- dő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított vagy törvényes képviselőjének írásbeli hozzájáru- lása szükséges.

A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alapján biztosítási kötvényt állít ki.

3.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a bizto- sítási ajánlatba foglalt tartalommal –, ha a bizto- sító az ajánlatra, az ajánlat a biztosító vagy képvi- selőjének történő átadásától számított 15 napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül- nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlaton a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájé- koztatás birtokában, a biztosító által rendszere- sített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelő- en tették. Az előző bekezdés szerinti esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idő- pontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

A biztosított az ajánlat megtételekor – ettől eltérő rendelkezés hiányában – minden esetben köteles egészségi nyilatkozatot tenni. A biztosítottnak a nyilatkozatot a valóságnak megfelelően és hiány- talanul kell kitöltenie.

3.3. A biztosító által feltett kérdésekre adott vála- szokkal a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végezhet, melynek so- rán a biztosított orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatait kérheti. A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredményétől függően a bizto-

sító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja, illetve az ajánlatra módosító javaslatot tesz. Az ajánlat eset- leges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni.

3.4. Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény ér- telmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.

3.5. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tu- domást a szerződést érintő lényeges körülmé- nyekről vagy azok változásáról és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módo- sítására, vagy a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

3.6. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős meg- növekedése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a biztosító e jogát a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

3.7. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létre- jöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javas- latot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

3.8. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- ződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkal- mazható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhív- ta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre.

3.9. A biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai az ajánlat részét képezik.

3.10. Érvényesen létrejött szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítás első vagy egyszeri díjának megfizetését követő nap 0. órájakor kez- dődik. Ha a felek a díj megfizetésére vonatkozóan

Balesetbiztosítási általános szerződési feltételek

halasztásban állapodnak meg, akkor a kockázat- viselés a halasztásban megjelölt időpont 0. órája- kor kezdődik.

3.11. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói meg- hatalmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél ettől eltérő esetben azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

4. A biztosítási időszak, a szerződés megszűnésének esetei, maradékjogok

4.1. A biztosítás tartama 1 év, mely automatiku- san évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évfor- duló előtt legalább 30 nappal írásban ellenke- ző értelmű nyilatkozatot nem tesz.

4.2. A szerződés megszűnhet:

– a biztosított személy elhalálozásával,

– díjnemfizetés miatt,

– felmondással,

– határozott idejű szerződések esetén a szerződésben megjelölt időpontban.

4.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését kérheti, amikor a kockázatviselés véget ér.

4.4. Ha a biztosított természetes halállal elhunyt, és ezt a tényt a biztosítás tartama alatt a biztosító- nak bejelentik, akkor adott biztosított vonatko- zásban a biztosító kockázatviselése a halál nap- jára, visszamenőleges hatállyal megszűnik.

5. A biztosítási díj és a biztosítási összeg

5.1. A biztosítási díj fizetése folyamatos. A folyamatos díj éves díj, a biztosítóval történt megállapodás alapján azonban fizethető féléves, negyedéves és havi rész- letekben is. Részletfizetés esetén a biztosító pótdíjat számít fel. Ha a szerződő a díjfizetési gyakoriságát megváltoztatja, azt a biztosítóval írásban kell közöl- nie, és a változtatás a következő díjfizetési esedé- kességtől lép hatályba. Az első biztosítási évre szóló díj a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pe- dig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

5.2. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatályba- lépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalé- pés időpontjáig a biztosító kamatmentes előleg- ként kezeli.

5.3. A kezdeti biztosítási összeget a szerződéskötés- kor a szerződő választja a biztosító által megadott lehetőségek közül.

5.4. A biztosító jogosult minden biztosítási időszakra új biztosítási díjat és/vagy biztosítási összeget meg- állapítani. A biztosító az új díjról és/vagy biztosítási összegről, annak hatályba lépése előtt legalább 60 nappal köteles tájékoztatni a szerződőt.

6. Késedelmes díjfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biz- tosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késede- lem nélkül bírósági úton érvényesíti.

7. Újra érvénybe helyezés (reaktiválás)

A szerződés nem reaktiválható.

A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

8. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

8.1. A szerződő és a biztosított köteles a biztosítóval a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek a közlési kötelezettségüknek tesznek eleget. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítot- tat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

8.2. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szer- ződéskötéskor ismerte vagy az nem volt kiha- tással a biztosítási esemény bekövetkeztére.

8.3. Fogyasztóval kötött szerződés esetén, ha a szer- ződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsérté- se ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

8.4. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tartama alatt írásban bejelenteni a szerződés tar- tama alatt beálló lényeges körülmények változá- sát a változás bekövetkezésétől számított 5 mun- kanapon belül, az elérhetőségekben, személyi adatokban és a biztosított személyek körében bekövetkezett változást haladéktalanul.

A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a bizto- sító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz az alábbi módok egyikén:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, telefon: 00 00 000 000

(helyi tarifával hívható kékszám), fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

8.5. Amennyiben a szerződő és a biztosított a vál- tozás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok irányadóak.

8.6. A biztosított egészségi állapotával, foglalkozásá- val, szabadidős tevékenységével kapcsolatosan baleseti kockázatának elbírálása érdekében a biztosító jogosult kérdéseket feltenni, továbbá or- vosi vizsgálatot és egészségi nyilatkozat kitöltését is kérheti.

8.7. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott körülményeket a szerződéskötéskor a biztosító ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére.

9. A biztosított egyéb kötelezettségei

9.1. A baleset után a biztosítottnak haladéktalanul or- vosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi ke- zelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következményeinek - a lehetőség szerint - elhárításáról és enyhítéséről.

9.2. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biztosí- tó által megnevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát.

10. Titoktartási kötelezettség

10.1. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések

10.1.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tar- talmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a bizto- sításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

10.1.2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiz- tosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadá- sa esetén részére nem nyújtható előny.

10.1.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korláto- zás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

10.1.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze- mélyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatá- rozott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

10.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

10.1.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomo- zó hatósággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósá- gi felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósá- gi végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhite- lezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

Balesetbiztosítási általános szerződési feltételek

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha bizto- sítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek meglé- te esetén a titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információgyűjtésre felha- talmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosí- tás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l. az e törvényben szabályozott adattovábbí- tások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván- tartó szervvel,

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekinte- tében és az ezen adatok egymás közti átadá- sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekinte- tében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszer- vezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szüksé- ges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának részle- tes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus- malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megje- lölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelke- zés megjelölése is.

10.1.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adat- szolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítá- sáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításá- ról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb köz- terhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesí- tésében merül ki.

10.1.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 10.1.5-10.1.12. valamint a 10.1.14. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

10.1.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 10.1.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

10.1.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet- biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedély- keltéssel vagy kábítószer készítésének elő- segítésével, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselek- mény feljelentésének elmulasztásával, terro- rizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegy- verrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

10.1.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elren- delt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

10.1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

10.1.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűn- üldöző szerv írásbeli megkeresésének tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b. a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

10.1.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adat- alany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányá- ban – az adattovábbításnak törvényben meg- határozott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

10.1.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a bel-

földre történő adattovábbításra vonatkozó ren- delkezéseket kell alkalmazni.

10.1.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfe- lel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a miniszter részé- re személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt ren- delkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

10.1.17. A 10.1.14. pontban meghatározott adatok átadá- sát a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítá- si titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

10.1.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számí- tott öt év elteltével, a 10.1.4. pont alá eső ada- tok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

10.1.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett sze- mélyt nem tájékoztathatja a10.1. 6. pont b), f) és

j) pontjai, illetve a 10.1.8. pont alapján végzett adattovábbításokról.

10.1.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben) meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írás- beli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

10.1.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

10.1.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létre- jöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

Balesetbiztosítási általános szerződési feltételek

10.1.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos sze- mélyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amely- nek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

10.1.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendel- kezések az irányadók.

10.1.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben neve- sített jogosult is gyakorolhatja.

10.1.26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszont- biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

10.1.27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a köz- érdekű adatok nyilvánosságára és a közérdek- ből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

10.1.28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egye- bekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

10.2. A biztosító üzleti titka

10.2.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

10.2.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalma- zása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

10.2.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a bizto- sítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

10.3. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma

10.3.1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz- dításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi

hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag

a. a tartalékképzés,

b. a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,

c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló tör- vényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,

e. az élet-, baleset és betegségbiztosí- tási szerződésekkel összefüggésben kockázatelbírálási tevékenység végzése

céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.

10.3.2. Az10.3. 1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kap- csolható – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,

b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különb- ségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más sze- méllyel, személyekkel szemben,

c. az egyik nem tagjainak meghatározott ter- mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél elérésé- hez megfelelőek és ahhoz szükségesek.

10.4. A FATCA-törvény alapján fennálló kötele- zettségek

10.4.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intéz- mény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA- törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megál- lapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

10.4.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőség- vizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájé- koztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóható- ság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezett- ségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi köte- lezettségéről.

10.4.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgálta- tás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intéz- mény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

10.5. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

10.5.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megke- reső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jog- szabályoknak és szerződésnek megfelelő telje- sítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából meg- kereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 10.1.1. pontban meghatározot- tak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 10.1.3-10.1.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozá- sában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződés- ben rögzítésre került.

10.5.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a meg- keresésben meghatározott megfelelő határidő- ben, ennek hiányában a megkeresés kézhez- vételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

10.5.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész

1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szer- ződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c. az a. pontban meghatározott személyt érin- tő korábbi – a Bit. 2. melléklet 3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási események- re vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges ada- tokat.

10.5.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcso- latban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szük- séges adatokat;

c. a b. pontban meghatározott vagyontárgya- kat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érin- tően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges ada- tokat.

10.5.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b. a szerződő, a biztosított és a kedvezménye- zett azonosító adatait, továbbá a Bit. 1. mel- léklet 4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulá- sa esetén a személyi sérülés miatt kár- igényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tar- tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tar- tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

10.5.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész

3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan

Balesetbiztosítási általános szerződési feltételek

a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész

10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adato- kat, így különösen a káresemény időpont- jára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekö- vetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegé- re vonatkozó információkat.

10.5.7. Az 10.5.1. pontban meghatározott megkere- sésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azono- sításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megje- lölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 10.5.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényé- nek fennállásáért.

10.5.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

10.5.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkere- ső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szüksé- ges, az adatkezelés 10.5.8. pontban meghatá- rozott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

10.5.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkere- ső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szüksé- ges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megis- merést követő egy évig kezelhető.

10.5.11. A megkereső biztosító az 10.1.1. pontban meg- határozott megkeresés és a megkeresés telje- sítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

10.5.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 10.5.8-10.5.10. pontokban megha- tározottakra tekintettel – már nem kezeli a kére- lemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

10.5.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 10.1.1. pontban meghatáro- zottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

10.5.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésé- nek a helyességéért és pontosságáért a meg- keresett biztosító a felelős.

10.5.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatá- lyos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

11. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók

11.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levon- ható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosít- ható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására ju- tott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulá- sa nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létre- jöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az

érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írá- sos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 10. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékeny- séget végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

11.2. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá- ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve

– amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adat- továbbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a tör- vény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetősé- géről.

11.3. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak he- lyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egy- értelműen.

11.4. Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetet- lenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolá- sának törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

11.5. Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- ján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko- rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

11.6. Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érin- tett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló

– összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződ- ni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges ter- mészetes személyek azonosítása.

11.7. Felmentés, felhatalmazás

A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenn- tartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumokban foglalt személyes és különle- ges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részé- re átadja. A szerződő, a biztosított, illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkö- téséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok be- szerzése érdekében személyesen köteles eljárni.

Balesetbiztosítási általános szerződési feltételek

11.8. Szerződésre jellemző értékek módosítása

A balesetbiztosítási szerződést érintő változásokról a biz- tosító az internetes honlapján (www. xxxxxx.xx) nyújt tá- jékoztatást.

12. A szerződés visszavásárlása, díjmentes leszállítása, kötvénykölcsön, maradékjogok

A biztosítási szerződés maradékjogokkal nem rendelke- zik, így nem visszavásárolható, és nincs lehetőség díj- mentes leszállításra, illetve szolgáltatási előleg (kötvény- kölcsön) felvételére sem.

13. Egyéb változások bejelentése

A szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímválto- zást, személyi adatokban bekövetkezett változást, illetve egyéb, a kockázatvállalás szempontjából lényeges vál- tozást (pl. versenyszerű sport- és veszélyes hobbyte- vékenység megváltozása) mind a szerződőnek, mind a biztosítottnak 5 munkanapon belül írásban közölnie kell a biztosítóval.

14. Orvosi vizsgálat, egészségi nyilatkozat, várakozási idő

14.1. A biztosító a szerződés megkötéséhez kérheti az általa összeállított egészségi nyilatkozat(ok) kitöl- tését valamint a biztosított egészségi állapotának vizsgálatát.

14.2. A biztosító várakozási időt nem köt ki.

15. A szerződés területi hatálya

A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatvi- selése – ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában

– egyaránt kiterjed belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

16. Nem biztosítható személyek

16.1. Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elmebetegek és az állandó gondozásra szo- rulóak. Állandó gondozásra szorulónak tekin- tendő, aki a mindennapi életviteléhez állan- dóan és tartósan külső segítséget kényszerül igénybe venni.

16.2. Nem biztosíthatóak a hivatásos sportolók, akik a sportolást jövedelemszerzés céljából végzik.

16.3. Nem biztosíthatóak a 70. életévüket betöltött személyek.

16.4. Nem biztosíthatóak az alábbi személyek:

– a magyar társadalombiztosítási szerv ha- tározata alapján bármilyen fokú maradan- dó egészségkárosodással bír,

– idült szív- és keringési rendszeri beteg- ségben szenved,

– vérzékeny,

– inzulin-függő (I. típusú) cukorbetegségben szenved,

– dialízis kezelésben részesül,

– Alzheimer-kórban szenved,

– vasculáris demenciában szenved,

– mániás depressziós/bipoláris affektív za- varban szenved,

– skizofrén,

– Parkinson-kórban szenved,

– diagnosztizált sclerosis multiplex beteg- ségben szenved,

– diagnosztikai vizsgálattal alátámasztottan demielinizációs tünetekkel rendelkezik,

– Myastenia gravis megbetegedésben szen- ved,

– HIV-fertőzött,

– sokízületi gyulladásban szenved,

– csontritkulás megbetegedésben szenved,

– egyensúlyi zavarban szenved,

– vak,

– epilepsziás megbetegedésben szenved,

– rosszindulatú daganatos megbetegedés- ben szenved vagy szenvedett,

– krónikus és/vagy alkoholos májbetegség- ben szenved,

– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt szakorvos által igazoltan 30 napot meghaladóan keresőképtelen állomány- ban volt.

16.5. Nem biztosítható személyekre vonatkozóan biztosítási szerződés nem köthető.

16.6. Ha a biztosított a biztosítási szerződés tar- tama alatt válik biztosíthatatlanná, az adott biztosítási időszak utolsó napjával megszű- nik a szerződés. Ezen időszakban a biztosító teljesítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosított állapota között nincs ok-okozati összefüggés.

17. A biztosítási védelemből kizárt kockázatok

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi ese- ményekre:

17.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek esetén akkor, ha az ittasságon, ká- bító- illetve bódító szerek fogyasztásán ala- pul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham

és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll.

17.2. A biztosított testén saját maga, vagy hozzá- járulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett tes- ti károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor.

17.3. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekö- vetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.

17.4. Háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgár- háború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás során bekövetkezett balesetek, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről volt szó.

17.5. Felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valami- lyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor.

17.6. Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű sze- mélyzeteként elszenvedett, valamint légi jár- művel folytatott egyéb hivatás gyakorlása közben bekövetkezett balesetek.

17.7. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísér- lete.

17.8. Megemelés, habituális ficam, patológiás tö- rés.

17.9. Napszúrás, hőguta, fagyás kivéve, ha az bal- eset következménye.

17.10. Veszélyes sport- és egyéb célú tevékenysé- gekből eredő balesetek:

a) autó-motor sportok (pl. auto-crash (roncs- autó) sport, go-kart, motocross, jet ski, motorcsónak sport, vízisízés, motorkerék- pár sport, rally, ügyességi versenyek gép- kocsival),

b) búvárkodás légzőkészülékkel 40 méter alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, surf, vadvízi evezés,

c) hegy-, illetve sziklamászás a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló jog- szabályok szerinti V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expedí- ció, Bungee Jumping (mélybe ugrás), bá- zisugrás, falmászás,

d) privát-, illetve sportrepülés, repülőspor- tok (pl. ejtőernyős ugrás, hőlégballonozás,

léghajó, motoros vitorlázó repülő, paplan- repülő pilóta, siklóernyő, siklórepülő, sár- kány és ultrakönnyű repülő pilóta, vitorlá- zó repülő).

17.11. Közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugár- zás illetve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által okozott balesetek, abban az esetben, ameny- nyiben az nem áll összefüggésben a bizto- sított – munkavédelmi szabályok betartása melletti – munkavégzésével.

17.12. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egész- ben vagy részben:

a) kóros elmeállapot,

b) HIV-fertőzés,

c) nukleáris energia.

17.13. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási vé- delem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy ké- sőbb), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés következté- ben bekövetkező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.

17.14. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyé- kony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe. Az ételmérge- zés nem minősül balesetnek.

17.15. Recehártya-leválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek.

17.16. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre - kivéve életmentő beavatkozás esetén – amelynek oka részben vagy egészben:

a) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebé- szet és következményei,

b) a fogpótlás.

17.17. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra az eseményekre, amelynek oka rész- ben vagy egészben:

a) a lelki működés zavarai, betegségei,

b) a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosított- nak a szülője ápolása miatti kórházi tar- tózkodása,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógy- pedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytor- na, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra),

d) orvosi végzettséggel vagy működési en-

Balesetbiztosítási általános szerződési feltételek

gedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

17.18. A szerződés megkötése előtt már fennálló betegségek, illetve a szerződés megkötésé- nek időpontjában bármely okból már káro- sodott, korábbi baleset vagy betegség miatt sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott (nem ép) testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

17.19. A biztosított igazolt (versenyzői, sportolói licence-szel, engedéllyel) sportolóként vég- zett sporttevékenységével vannak okozati összefüggésben.

17.20. Olyan, a szervezet támasztórendszerét érin- tő ártalomra, melynek meglétére az adott baleseti esemény hívja fel a figyelmet. A degeneratív, ortopéd jellegű kórképek a biz- tosítási védelemből ki vannak zárva.

17.21. Az artroszkópiával végzett térdet érintő mű- tétek következményeként kialakult maradan- dó egészségkárosodási kockázat a biztosítá- si fedezetből ki van zárva.

17.22. A biztosított foglalkozásával összefüggésben bekövetkező biztosítási események, ameny- nyiben a biztosított foglalkozása:

– artista,

– búvár,

– bányász,

– építőmunkás magas építményeken 10 mé- teres magasságtól,

– fegyveres testület tagja,

– fegyveres őr,

– kaszkadőr,

– légiutas-kísérő,

– pilóta (repülő, helikopter, vadászrepülő),

– pirotechnikus,

– pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísé- rője,

– robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,

– tűzijáték- és csillagszórógyártó,

– vadász,

– veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr,

– ipari alpinista,

– mélyépítő munkás,

– állatszelidítő,

– barlangi mentő, hegyi mentő,

– hivatásos katona,

– tűzszerész.

17.23. Nem téríti meg a Biztosító továbbá: bármi- nemű kárt, veszteséget, költséget, melynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a terroriz- mus bármilyen formájával az alábbiakban foglaltak szerint:

Kizárásra kerülnek azon károk, beleértve min- den egyéb, a szerződési feltételekben megha- tározott biztosítási eseményekhez kapcsoló- dó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül, vagy közvetve terrorcselekménnyel, vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetle- nül attól, hogy más ok, vagy más esemény,

– történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előké- szítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak vég- re, hogy – egy jogszerű vagy tényleges kor- mányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy – a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy – melyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre. Kizárásra kerülnek to- vábbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben köz- rehatottak olyan cselekmények, amelyek ter- rorista támadások ellenőrzésére, megelőzé- sére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

18. A kockázatviselés korlátozása

18.1. Balesetbiztosítási kockázatoknál hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor tel- jesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívülről jövő egyszeri, extrém behatás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként je- lentkezett.

18.2. Balesetbiztosítási kockázatoknál porcko- rongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért egyszeri, extrém közvetlen mechanikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meg- levő betegség súlyosbodásának a következ- ménye.

18.3. Balesetbiztosítási kockázatoknál belső szer- vek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási

védelem akkor áll xxxx, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozza.

18.4. Balesetbiztosítási kockázatoknál pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a bizto- sítási védelem nem áll fenn.

18.5. A biztosító nem tekinti balesetnek, a foglal- kozási ártalom következtében kialakuló fog- lalkozási megbetegedést, még akkor sem, ha azt az arra jogosult állami szerv üzemi bal- esetnek elismeri.

19. A biztosító mentesülése a biztosítási összeg kifizetése alól

19.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifi- zetése alól, ha a biztosított halála illetve sérü- lése a kedvezményezett szándékos magatar- tása folytán következett be.

19.2. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási kockázatok esetén

A biztosító mentesül a biztosítási összeg ki- fizetése alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha a balesetet, egészségkárosodást szándékosan vagy súlyosan gondatlan maga- tartással

– a szerződő fél vagy a biztosított,

– velük közös háztartásban élő hozzátarto- zójuk,

– üzletvezetésre jogosult tagjuk,

– alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.

19.3. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifi- zetése alól, ha a biztosított halála, illetve sé- rülése:

– a kedvezményezett szándékos magatartá- sa következtében,

– a biztosított jogellenesen, szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

– a biztosított súlyosan gondatlan magatar- tása folytán következett be.

19.4. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a biztosítási esemény

– a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, illetve ezt meghaladó véralkohol szint) köz- vetlen összefüggésben valósul meg, vagy

– nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tudatmódosító szer hatására állt be,

– a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,8 ezrelék) vezetése következtében áll be, vagy

– a biztosított munkavégzése során a mun- ka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartá- sa miatt következett be.

19.5. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.

20. A biztosítási esemény bejelentése

20.1. A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy, illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekö- vetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg- adni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágo- sítások tartalmának ellenőrzését.

20.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munka- napon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették, valamint abban az esetben is, ha a teljes körű kárbejelen- téshez szükséges összes dokumentáció még nem áll rendelkezésre.

20.3. Baleseti eredetű maradandó egészségkároso- dásra vonatkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövetkeztétől számított 1 éven belül kell beje- lenteni, de ebben az esetben is a biztosítási ese- mény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell.

20.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmá- nak ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emi- att a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

21. A biztosítási szolgáltatások

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az általános, a különös és a kiegészítő feltételekben megha- tározott mértékű szolgáltatást teljesít.

21.1. Baleseti eredetű maradandó egészségkároso- dás, munkaképesség csökkenés

21.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következménye- ként a biztosítottnál legalább 1%-os baleseti ere- detű maradandó egészségkárosodás, munkaké- pesség csökkenés vagy ennek megfelelő baleseti eredetű összszervezeti egészségkárosodás ala- kult ki, a biztosító a szerződésben meghatározott

Balesetbiztosítási általános szerződési feltételek

biztosítási összegnek a rokkantsági fok alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosí- tási összeget fizeti ki.

A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani:

Testrészek rokkantsága: Térítés:

Egy kar vállizületből való teljes elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 70%

Egy kar könyökizület felettig való elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 65%

Egy kar könyökizület alatt való elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 60% Egy kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 55%

Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20%

Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 10%

Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5%

Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 70% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 60% Egy láb térd alatt való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 50%

Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 45% Egyik lábfej teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 40%

Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5%

Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 2%

Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% A szaglóérzék teljes elvesztése 10%

Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%

21.1.2. Az előző pontból adódó rokkantsági százalé- kok összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. Csak a legalább 1%-os maradandó baleseti eredetű rokkantság, munkaképesség csökkenés vagy ennek megfelelő baleseti erede- tű össz-szervezeti egészségkárosodás biztosítá- si esemény. (Ennek megfelelően amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik és ezáltal a rokkantsági száza- lékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási esemény kapcsán a rokkantsági százalékok összegződnek és azok együttesen a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgálta- tásának felső határa minden esetben a biztosí- tási összeg egyszerese.) Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban

megadott rokkantsági százalékok megfelelő há- nyadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka a rokkantsági tábla lapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell meg- állapítani, hogy a testi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó rokkantságot veszi fi- gyelembe.

A baleseti eredetű maradandó egészségkáro- sodást, munkaképesség csökkenést vagy en- nek megfelelő baleseti eredetű össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg.

A 21.1.1. pontban feltüntetett táblázat csak irány- mutatásként szolgál.

21.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megál- lapított baleseti eredetű rokkantság, munkaké- pesség csökkenés mértékével nem ért egyet, saját maga is beszerezhet orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A füg- getlen orvosszakértői felülvizsgálattal kapcsolat- ban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb rokkantsági százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosí- tó kérte.

21.1.4. A baleset utáni első évben a baleseti eredetű ma- radandó egészségkárosodás címén történő kifi- zetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset kö- vetkezményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezett- sége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható, legalább 1%-os mértékű károsodási fok szerint járó kifize- tést.

21.1.5. Amennyiben a maradandó egészségkárosodás foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosí- tottaknak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként a maradandó egészségkárosodás fokának újbóli megállapí- tását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb ma- radandó egészségkárosodási fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően szolgáltat. Ha a felülvizsgálat alacsonyabb maradandó egész- ségkárosodási fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton megállapított alacsonyabb szolgáltatás különb- ségét a biztosítónak visszafizetnie.

21.1.6. Ha a biztosított halála

– a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, maradandó egész-

ségkárosodási szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható,

– a balesetet követő egy éven belül, de a bal- esettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan maradandó egész- ségkárosodási fok után teljesítendő a szol- gáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

21.2. Baleseti halál

21.2.1. Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megállapodott összeget fizeti ki.

A haláleseti kifizetésből az ugyanazon esemény- ből eredően baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodási szolgáltatásként már kifizetett ösz- szegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.

21.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti eredetű mara- dandó egészségkárosodási szolgáltatást már ki- fizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás szolgál- tatásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.

22. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

22.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgálta- tásra jogosult a szolgáltatási kötelezettség beáll- tának és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta.

22.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez, a biztosítási szol- gáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a következő iratokat kérheti be. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi dokumentum eredeti példányát is bekérje:

Minden esetben be kell küldeni:

• a hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybeje- lentő lap eredeti példányát,

• a kifizetésre jogosult bankszámlaszámát,

• korábbi sérüléssel, betegséggel kapcsolatos

valamennyi orvosi dokumentáció másolatát.

Halál esetén:

• a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának

másolatát,

• halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis

másolatát,

• boncolási jegyzőkönyv/korbonctani lelet

másolatát (amennyiben készült),

• a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósá- gi bizonyítvány másolatát,

• a halál közelebbi körülményeinek tisztázásá- hoz szükséges iratok másolatait,

• a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány, bírósági határozat) másolatát; fel- téve, hogy a kedvezményezettet a szerződés- ben név szerint nem nevezték meg,

Baleset esetén:

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a bal- esettől/közlekedési balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum másolatát, beleértve az első orvosi ellátás dokumentumát is,

• baleseti/közlekedési baleseti jegyzőkönyv, vagy munkahelyi baleset esetén munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolatát (amennyiben ilyen készült),

• véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizs- gálati eredményének másolata, (amennyiben ilyen készült),

• továbbá közlekedési baleset esetén

• rendőrségi jegyzőkönyv másolatát,

• amennyiben a biztosított a jármű vezetője- ként sérült meg, a biztosított vezetői enge- délyének és a jármű forgalmi engedélyének másolatát,

• a közlekedési vállalat helyszínen felvett hiva- talos jegyzőkönyvének másolatát, (ameny- nyiben ilyen készült),

• amennyiben a biztosítási eseménnyel össze- függésben hatósági eljárás indult, és annak eredménye a biztosító szolgáltatási jogalap- jának vagy összegszerűségének megállapítá- sához elengedhetetlenül szükséges, akkor a biztosító kérheti:

• hatósági eljárás esetén az eljárást lezáró határozatot, a nyomozást megszüntető vagy megtagadó határozatot vagy vádiratot,

• rendőrségi jegyzőkönyvet, rendőrségi vagy

hatósági határozatot,

• külföldön bekövetkezett baleset esetén a bal- eset körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordításának másolatát.

Baleseti eredetű/közlekedési baleseti eredetű

maradandó egészségkárosodás esetén továbbá:

• végállapotot leíró kezelőorvosi lelet másolatát,

• az arra jogosult szerv által kiadott rokkantsági, maradandó egészségkárosodási orvosi hatá- rozat másolatát (amennyiben ilyen készült),

• a rokkantság, maradandó egészségkároso- dás alapjául szolgáló balesettel (balesetek- kel)/betegséggel(betegségekkel) kapcsolatos valamennyi és még be nem nyújtott orvosi dokumentum másolatát.

Balesetbiztosítási általános szerződési feltételek

Kórházi ápolás, műtéti térítés, plasztikai műtét, égési sérülés esetén továbbá:

• valamennyi az adott betegséggel/balesettel kapcsolatos orvosi dokumentum eredeti pél- dányát:

• orvosi ambuláns lap másolatát,

• orvosi igazolás, beutaló másolatát,

• kórházi zárójelentés másolatát; műtét ese- tén olyat mely tartalmazza WHO vagy az OENO kódot,

• műtéti leírás másolatát,

• altatási jegyzőkönyv másolatát,

• kórlapok másolatát,

• ápolási lap és dokumentáció másolatát,

• labor eredmények másolatát,

• szövettani eredmények másolatát,

• képalkotó műszeres vizsgálatok eredmé- nyeinek másolatát,

• testfelületet 20% felett ért és legalább II.fokú égési sérülés ellátásáról szóló orvosi doku- mentáció másolatát,

• korábbi sérüléssel, betegséggel kapcsolatos

valamennyi orvosi dokumentáció másolatát,

• betegkarton kivonat (házi- vagy üzemor- vosi, illetve állományilletékes orvosi karton, járóbeteg ellátási karton) másolatát,

• táppénzes és/vagy keresőképtelenségi állo- mány megállapítására jogosult szerv által a táppénzes és/vagy keresőképtelenségi állo- mány igazolására rendszeresített nyomtatvá- nyok eredeti vagy másolati példányát,

• szükség esetén OEP/MEP igazolást.

Csonttörés, csontrepedés estén:

• röntgen lelet másolatát,

• röntgenfelvétel eredeti példányát.

Egyéb dokumentumok:

• biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény

eredeti példányát,

• befizetési, átutalási bizonylat, az utolsó díjfize- tést igazoló nyugta eredeti példányát,

• a biztosított személyi igazolványának vagy

születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

• kedvezményezettségi jogosultságot igazoló okirat, a szerződő és a biztosítottaknak a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontjában érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolványának másolata

• hozzátartozói viszonyt igazoló dokumentum (házassági anyakönyvi kivonat, bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló igazolás, stb.) másolatát,

• baleseti rokkantsági nyugdíjra/járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra/járadékra jogosító hatá- rozat másolatát,

• gyámhatósági iratok másolatát,

• az OEP, illetve egyéb hivatalos szerv felé törté- nő adatkéréshez szükséges a biztosított, biz- tosított örököse vagy a kedvezményezett által aláírt felmentő nyilatkozat eredetei példányát,

• azok az iratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek,

• biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszo- nyának igazolásra szolgáló dokumentumok másolatát,

• balesettel összefüggő, a baleset következ- ményeinek felszámolására irányuló, a biztosí- tott nevére szóló, gyógyulásával kapcsolatos számlák eredetei példányát,

• műtéti költségek miatti számlák eredeti példá- nyát,

• a kiegészítő biztosítási feltételekben részlete- zett további iratok.

22.3. Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehe- tősége van a bizonyítás általános szabályai sze- rinti okirati bizonyítás lefolytatására

22.4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szük- séges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

22.5. A biztosított, illetve a kedvezményezett a bizto- sítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartásával, a bizto- sítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biz- tosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüg- gésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve ame- lyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szük- séges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az adatok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együttműködni.

22.6. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyel- ven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei minden esetben az igény érvé- nyesítőjét terhelik.

23. A szolgáltatás kifizetése

23.1. A biztosító szolgáltatásait költségmentesen, a ked- vezményezett részére banki folyószámlára utalás- sal teljesíti. A biztosításközvetítő az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem működhet közre.

23.2. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási szolgáltatások kifizetéséhez szükséges összes irat kézhezvételétől számított 30 napon belül a szolgáltatás iránti igény jogosságát elbírálja, és arról nyilatkozik.

23.3. A biztosító vállalja, hogy a szolgáltatás iránti igény jogosságának elismerését, illetve a jogosulttal történt megegyezést követő 30 napon belül a biz- tosítási szolgáltatást kifizeti.

24. Jognyilatkozatok

A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket írásban kell a biz- tosító felé megtenni.

25. Nyereségrészesedés

A szerződés nyereségrészesedésre nem jogosít.

26. A biztosítás értékének megőrzése

26.1. A biztosítás értékének megőrzését a biztosítási díj és a biztosítási összeg évenkénti azonos arányú emelése biztosítja. Az emelésre a biztosító tesz ajánlatot a szerződőnek. Az emelést a biztosító a biztosított baleseti kockázatának újabb vizsgálata nélkül hajtja végre.

26.2. A díjemelkedés mértéke minden évben a Köz- ponti Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzé- tett, az előző naptári év inflációs rátájával egyenlő. A biztosító javaslatot tehet az inflációs rátánál ma- gasabb díjemelésre is.

26.3. Ha az inflációs ráta nem éri el a 2%-ot, akkor az értékkövetés rátája 2%.

26.4. A biztosítási díj és összeg emelkedése a biztosí- tás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik, és évente következik be. Biztosítási év- forduló minden év azon hónapjának azon napja, amely a biztosítási kötvényen a hatályba lépés időpontjaként szerepel.

26.5. A biztosítási évfordulót megelőzően legalább 30 nappal a biztosító minden évben értesítést küld a megemelkedett díjról és biztosítási összegről. A szerződőnek jogában áll a díjnövelést vissza- utasítani, ha ezt a biztosítási évfordulóig nem teszi meg írásban, a biztosító a megnövekedett díjat tekinti érvényesnek. Ha a szerződő egymás után két díjnövelést utasít vissza, a továbbiakban nincs lehetősége újabb növelésre.

27. Panaszok, kérelmek bejelentése

27.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztá- sára vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről a 06-40-405-405 kékszá- mon vagy a külföldről is hívható +36-1-458-4200 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi leve- lezési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@signal.hu e-mail címre, faxon a 06-1-458- 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően

– Ügyfélportálon keresztül online módon is eljut- tathatja a biztosító részére.

A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elér- hetőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a www.signal.hu elérési úton.

27.2. A biztosító

a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek szá- mára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatar- tási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folya- matosan,

b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetősé- get biztosítva – folyamatosan fogadja.

27.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részé- re nyitva álló helyiségben vagy annak hiányá- ban székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

27.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biz- tosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügy- intézőjének - a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben álta- lában elvárható.

27.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a bizto- sító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvé- telt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall- gatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesí- tett jegyzőkönyvet.

27.6. A biztosító a szóbeli panaszt - a 27.7. pontban meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgál- ja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szó- beli panasz esetén az ügyfélnek - a 8. pontban foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

27.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a szemé- lyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a 27.8. pontban foglaltakkal egyidejű- leg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

27.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlé- sét követő harminc napon belül megküldi az ügy- félnek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehető- ségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

27.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszá- ban írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) megha- tározott fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létre- jöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonat- kozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése ese- tén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 06-40-203-776

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu

Internet: http://www.mnb.hu

A szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Bu- dapest, BKKP Pf.: 172.

E-mail cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu

27.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

27.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátha- tó és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügy- intézés módjáról, valamint a 27.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályza- tot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzat- ban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezé- si címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

27.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedé- sekről nyilvántartást vezet.

27.13. A 27.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaz- nia kell

a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b. a panasz benyújtásának időpontját,

c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e. a panasz megválaszolásának időpontját.

27.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlap- ján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési sza- bályzata a www.signal.hu oldalon elérhető.

27.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasz- tóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szol- gáltatással nem működtethető.

27.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattar- tót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

27.17. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meg- hagyásos) eljárás keretében lehetséges.

28. Egyéb

28.1. A járadék egyösszegű megváltásáról és az általá- nos forgalmi adó összegének megtérítéséről szó- ló tájékoztatónk a SIGNAL Biztosító Zrt. hivatalos honlapján, a www.signal.hu honlapon, illetve a biztosító Központi Ügyfélszolgálatán (1123 Buda- pest, Alkotás u. 50.) érhető el.

28.2. Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek ko- rábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak.

28.3. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus alá- írással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

29. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedé- kességtől számított egy év elteltével évülnek el.

30. Egyéb rendelkezések

30.1. A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA tv.) rendelkezései is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a tár- sadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adójogszabályok a szerző- dés tartama alatt változhatnak, indokolt a bizto- sított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A biztosító az aktuális adózásra vonatkozó infor- mációkat a honlapján (www.signal. hu) bocsátja Ügyfelei rendelkezésére. Az adójogszabályok változásáról a biztosító nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a bizto-

sított kíséri figyelemmel, ez alól kivételt képez a szerződési feltételek 31. pontjában foglalt eset.

30.2. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit – a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a bizto- sítótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök],

c) egyidejűleg több biztosító egymással versen- gő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiak- ban: többes ügynök).

Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízá- sából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékeny- ségével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- ban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felme- rült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékenysé- gével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájékozta- tásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

30.3. A biztosító köteles évente jelentést közzéten- ni fizetőképességéről és pénzügyi helyzeté- ről, amely a www.signal.hu oldalon érhető el a közzétételt követően.

31. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai jogszabály megváltozása esetén

Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adó- jóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szer- ződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartal- ma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tá- jékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meg- határozott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalé- pésének időpontjával módosul.

A biztosító a szerződő felet a tájékoztatásban a szerző- dést vagy az általános szerződési feltételeket érintő válto- zásokról köteles tájékoztatni.

A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

Egyéni balesetbiztosítás különös feltételek (A1100)

Jelen különös feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Balesetbiz- tosítás Általános Szerződési Feltételeivel (továbbiakban: ÁSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben az ÁSZF rendelkezései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított akaratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül:

a) elhalálozik, vagy

b) maradandó, legalább 1%-os mértékű maradandó rok- kantságot, munkaképesség csökkenést vagy ennek megfelelő baleseti eredetű összszervezeti egészség- károsodást szenved.

2. A biztosítási szolgáltatások

a) Baleseti halál esetén: a biztosítási esemény bekövet- keztekor a biztosító a biztosítási szerződésben a bal- eseti halál esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget fizeti ki.

b) Maradandó, legalább 1%-os mértékű baleseti eredetű rokkantság, munkaképesség csökkenés vagy ennek megfelelő baleseti eredetű összszervezeti egészség- károsodás esetén: ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következmé- nyeként a biztosított legalább 1%-os mértékű maradan- dó rokkantságot, munkaképesség csökkenést vagy en- nek megfelelő baleseti eredetű össz-szervezeti egész- ségkárosodást szenvedett, a biztosító a szerződésben meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek a rokkantsági fok alapján megállapított szá- zalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.

3. Szerződő

Jelen feltétel vonatkozásában szerződő lehet bárki, akinek érdeke fűződik a biztosított(ak) biztosítási védelméhez.

4. Biztosított személyek

4.1. Biztosított lehet az a 2 és 70 év közötti személy, aki egy adott csoport tagja és a biztosító kocká- zatvállalási feltételeinek megfelel.

4.2. A biztosító a biztosított biztosítási szerződésbe való belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biz- tosítás kezdetének évszámából levonja a biztosí- tott születésének évszámát.

5. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése kiterjed mind a belföldön, mind pedig a külföldön, a nap bármely időszakában be- következő balesetekre.

6. Biztosítási összeg és biztosítási díj

6.1. A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szerződő választja.

6.2. A biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított szakmájának, foglal- kozásának, illetve szabadidős tevékenységének (hobby) veszélyességétől, valamint a biztosított egészségi állapotától függ.

6.3. A biztosítás díja éves díj, a biztosítóval történt megállapodás alapján azonban fizethető féléves, negyedéves és havi részletekben is. Részletfize- tés esetén a biztosító pótdíjat számol fel.

Ha a szerződő a díjfizetés gyakoriságát megvál- toztatja, azt a biztosítóval írásban kell közölnie, és a változtatás a következő díjfizetési esedékesség- től lép érvénybe.

6.4. A Balesetbiztosítási Általános Feltételek 26. pont- jában a biztosítás értékének megőrzéséről leírtak a különös biztosításra is vonatkoznak.

7. Kiegészítő biztosítások

Jelen szerződéshez, mint alapbiztosításhoz az alábbi ki- egészítő biztosítások köthetőek:

1. Baleseti kórházi napidíjra vonatkozó kiegészítő bizto- sítás (A1910)

2. Baleseti eredetű plasztikai műtétre vonatkozó kiegé- szítő biztosítás (A1920)

3. Csonttörésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1930)

4. Égési sérülésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1935)

5. Baleseti költségtérítésre vonatkozó kiegészítő biztosí- tás (A1940)

6. Baleseti műtéti térítésre vonatkozó kiegészítő biztosí- tás (A1961)

7. Baleseti keresőképtelenségre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1970)

8. Baleseti gyógyulási támogatásra vonatkozó kiegészí- tő biztosítás (A1980)

9. Közúti közlekedési baleseti halálra vonatkozó kiegé- szítő biztosítás (A1990)

10. Közúti közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó kiegészítő biztosí- tás (A1995)

Egyéni progresszív (megnövelt) szolgáltatású baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás balesetbiztosítás különös feltételei (A1150)

Jelen különös feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Balesetbiz- tosítás Általános Szerződési Feltételeivel (továbbiakban: ÁSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben az ÁSZF rendelkezései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított akaratán kívül fellépő olyan hirtelen, egyszeri, külső behatás (baleset), amelynek következté- ben a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül:

a) elhalálozik, vagy

b) maradandó, legalább 1%-os mértékű baleseti eredetű egészségkárosodást, munkaképesség csökkenést vagy ennek megfelelő baleseti erede- tű össz-szervezeti egészségkárosodást szenved.

2. A biztosítási szolgáltatások

a) Baleseti halál esetén: a biztosítási esemény be- következtekor a biztosító a biztosítási szerződés- ben a baleseti halál esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget fizeti ki.

b) Maradandó, legalább 1%-os mértékű baleseti eredetű egészségkárosodás, munkaképesség csökkenés vagy ennek megfelelő baleseti erede- tű össz-szervezeti egészségkárosodás esetén: ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következménye- ként a biztosított legalább 1%-os mértékű ma- radandó egészségkárosodást, munkaképesség csökkenést vagy ennek megfelelő baleseti ere- detű összszervezeti egészségkárosodást szen- vedett, akkor

1) ha a mérték az 50%-ot nem haladja meg: a biztosító a szerződésben meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek a rokkantsági fok alapján megállapított szá- zalékát fizeti ki,

2) ha a mérték az 50%-ot meghaladja: a biztosí- tó az egészségkárosodás fokának az 50%-ot meghaladó részére a szerződésben megha- tározott, a baleset napján hatályos maradan- dó egészségkárosodási biztosítási összeg ötszörösét veszi alapul, azaz legfeljebb a biz- tosítási összeg háromszorosát fizeti ki.

3. Szerződő

Jelen feltétel vonatkozásában szerződő lehet bárki, akinek érdeke fűződik a biztosított(ak) biztosítási védelméhez.

4. Biztosított személyek

4.1. Biztosított lehet az a 2 és 70 év közötti személy, aki egy adott csoport tagja és a biztosító kocká- zatvállalási feltételeinek megfelel.

4.2. A biztosító a biztosított biztosítási szerződésbe való belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biz- tosítás kezdetének évszámából levonja a biztosí- tott születésének évszámát.

5. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése kiterjed mind a belföldön, mind pedig a külföldön, a nap bármely időszakában be- következő balesetekre.

6. Biztosítási összeg és biztosítási díj

6.1. A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szerződő választja.

6.2. A biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított szakmájának, foglal- kozásának, illetve szabadidős tevékenységének (hobby) veszélyességétől, valamint a biztosított egészségi állapotától függ.

6.3. A biztosítás díja éves díj, a biztosítóval történt megállapodás alapján azonban fizethető féléves, negyedéves és havi részletekben is. Részletfize- tés esetén a biztosító pótdíjat számol fel.

Ha a szerződő a díjfizetés gyakoriságát megvál- toztatja, azt a biztosítóval írásban kell közölnie, és a változtatás a következő díjfizetési esedékesség- től lép érvénybe.

6.4. A Balesetbiztosítási Általános Feltételek 26. pont- jában a biztosítás értékének megőrzéséről leírtak a különös biztosításra is vonatkoznak.

7. Baleset fogalma

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto- sított akaratán kivül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen, külső behetás, amelynek következtében az 1. pontban leírtak szerinti maradandó egészségkárosodás alakul ki, vagy a biztosított elhalálozik.

8. Kiegészítő biztosítások

Jelen szerződéshez, mint alapbiztosításhoz az alábbi ki- egészítő biztosítások köthetőek:

1. Baleseti kórházi napidíjra vonatkozó kiegészítő bizto- sítás (A1910)

2. Baleseti eredetű plasztikai műtétre vonatkozó kiegé- szítő biztosítás (A1920)

3. Csonttörésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1930)

4. Égési sérülésre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1935)

5. Baleseti költségtérítésre vonatkozó kiegészítő biztosí- tás (A1940)

6. Baleseti műtéti térítésre vonatkozó kiegészítő biztosí- tás (A1961)

7. Baleseti keresőképtelenségre vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1970)

8. Baleseti gyógyulási támogatásra vonatkozó kiegészí- tő biztosítás (A1980)

9. Közúti közlekedési baleseti halálra vonatkozó kiegé- szítő biztosítás (A1990)

10. Közúti közlekedési baleseti rokkantságra vonatkozó kiegészítő biztosítás (A1995)

Baleseti kórházi napidíjra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1910)

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Baleset- biztosítási Általános és Különös Feltételeivel (továbbiak- ban: ÁSZF, illetve KSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és a KSZF rendelke- zései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha annak következtében a biztosított orvosilag szükségesnek tartott, legalább 1 napot megha- ladó kórházi gyógykezelésre szorul. A biztosítási esemény a biztosítottat ért balesettel okozati ösz- szefüggésben álló kórházi kezelés első napjával kezdődik és a kórházból történő elbocsátással, a kórházi zárójelentés kiadásával végződik.

1.2. Jelen feltétel szempontjából Magyarországon kórháznak minősülnek a fekvőbeteg szakellátás nyújtására jogosult egészségügyi szolgáltatók (fekvő-beteg gyógyintézetek).

1.3. Nem terjed ki a biztosítás: – geriátriai, rehabilitá- ciós, gyógypedagógiai, logopédiai kezelésekre, a házi ápolás és a gyógytornára, fogyókúrás keze- lések,

– tüdőbetegek számára fenntartott gyógyinté- zetek és szanatóriumok,

– idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei,

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok,

– fürdő- és egyéb gyógyintézetek,

– rehabilitációs gyógyintézetek,

– ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóinté- zetei által nyújtott ellátásra.

1.4. Nem vonatkozik a biztosítási védelem a kockázat- viselés kezdete előtt történt balesettel ok-okozati összefüggésben álló kórházi tartózkodásra.

2. A biztosító szolgáltatása

A biztosító minden naptári napra, amelyen a biztosított biz- tosítási esemény (baleset) miatt orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számí- tott 1 éven belül maximum 90 napra kórházi napidíjat fizet, feltéve, hogy legalább 1 napig tartott a kórházi ellátás.

Több biztosítási esemény bekövetkezte esetén is a bizto- sító szolgáltatása 1 éven belül maximum 90 napra korlá- tozódik.

3. A biztosító teljesítése

3.1. A kórházi gyógykezelést annak befejezésétől szá- mított 5 munkanapon belül írásban be kell jelen- teni a biztosítónak.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF

22.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtását kéri:

– kórházi zárójelentés eredeti példánya.

3.3. A biztosító fenntartja magának jogot, hogy a biz- tosítottnál a gyógykezelés indokoltságát és az egészségi állapotot a biztosító orvosával ellen- őriztesse.

4. Baleset fogalma

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto- sított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen külső behatás, amelynek következtében biztosított az 1. pont- ban meghatározottak szerinti kórházi ápolásra szorul.

Baleseti eredetű plasztikai műtétre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1920)

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Baleset- biztosítási Általános és Különös Feltételeivel (továbbiak- ban: ÁSZF, illetve KSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és a KSZF rendelke- zései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosított aka- ratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított testfelüle- te olyan mértékben károsodik vagy deformálódik, amely külső megjelenését a gyógyulást követően is hátrányosan befolyásolja, és ezen hátrány megszüntetése érdekében orvosi javaslatra rekonstrukciós célú plasztikai műtétnek veti alá magát. Nem minősül biztosítási eseménynek a ko- rábbi esztétikai célú plasztikai műtétet követő helyreállító (rekonstrukciós) plasztikai műtét vagy beavatkozás, vala- mint az orvosi műhiba következtében szükségessé váló rekonstrukciós műtét/beavatkozás sem.

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a bizto- sító a biztosítási szerződésben baleseti eredetű plasztikai műtét esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeg erejéig meg- téríti a plasztikai műtéttel kapcsolatos orvosilag igazolt költségeket (pl. orvosi honorárium, gyógy- szerek, kötszerek, kórházi tartózkodás költségei).

2.2. A plasztikai műtétnek és az ezzel kapcsolatos kór- házi tartózkodásnak a balesetet követően 3 éven belül kell történnie. Ha a biztosított a baleset be- következtekor a 18. életévét még nem töltötte be, a költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha a műtét és a kórházi tartózkodás nem a fenti határ- időn belül, de a biztosított 21. életévének betölté- se előtt következik be.

2.3. A biztosító a plasztikai műtéttel kapcsolatos költ- ségeket csak a műtétet végző (OEP általi műkö- dési engedéllyel rendelkező) egészségügyi intéz- mény által a biztosított nevére kiállított számla ellenében téríti meg.

3. A biztosító teljesítése

3.1. A szolgáltatás iránti igényt a számla keltétől szá- mított 5 munkanapon belül írásban jelenteni kell a biztosítónak.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF

22.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtását kéri:

– kórházi zárójelentés eredeti példánya,

– műtéti leírás eredeti példánya, mely a beavat- kozás kódját (WHO és/vagy OENO kódot) is tartalmazza,

– a kifizetéseket igazoló, a biztosított nevére szó- ló eredeti számlák.

4. Baleset fogalma

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto- sított akartán kivül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás, amelynek következében a biztosított az 1. pont- ban meghatározott plasztikai műtéti bevatkozásra szorul.

Csonttörésre, csontrepedésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1930)

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Baleset- biztosítási Általános és Különös Feltételeivel (továbbiak- ban: ÁSZF, illetve KSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és a KSZF rendelke- zései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosított akaratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amely következtében a biztosított csonttörést vagy csontrepedést szenved.

1.2. Fogtörés nem minősül csonttörésnek, illetve a fogrepedés nem minősül csontrepedésnek.

2. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén - balesetenként a törések vagy repedések számától függet- lenül - egyszeri kifizetésként a biztosítási esemény időpont- jában hatályos, a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

Biztosítási évente maximum 3 biztosítási eseményre tör- ténhet szolgáltatás.

3. A biztosító teljesítése

3.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási esemény bekö- vetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgál- tatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtá- sát kéri:

– a csonttörést vagy csontrepedést igazoló rönt- genfelvétel, és orvosi igazolás.

4. Baleset fogalma

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto- sított akartán kivül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás, amelynek következében a biztosított az 1. pont- ban meghatározott csonttörést, csontrepedést szenvedi el.

Égési sérülésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1935)

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Baleset- biztosítási Általános és Különös Feltételeivel (továbbiak- ban: ÁSZF, illetve KSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és a KSZF rendelke- zései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosított akaratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső beha- tás (baleset), amelynek következtében a biztosított égési sérülést szenved.

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosí- tó a biztosítási szerződésben az égési sérülések esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek az égési sérülés súlyossága alapján megállapított százalékát fizeti ki. A térítés mértéke az égési sérülés súlyosságától és kiter- jedtségétől függően a következő:

Testfelület	10–19%	20–49%	50–80%	80% felett
Súlyosság
I. fokú	–	–	–	–
II. fokú	–	10%	25%	40%
III. fokú	20%	40%	100%	160%
IV. fokú	40%	80%	200%	200%

Térítés mértéke: a biztosítási összeg táblázat szerinti szá- zaléka.

2.2. Ha a biztosított egy biztosítási esemény követ- keztében többféle súlyosságú és/vagy kiterje- désű égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérülések kiterje- désének százalékos mértékét összeadva, a leg- magasabb súlyosságú sérülés szorzójával állapít- ja meg. Ez azonban összességében a 200% - ot nem haladhatja meg.

2.3. A biztosító szolgáltatása egy biztosítási évben több biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg kétsze- resét.

3. A biztosító teljesítése

3.1. Az égési sérülést annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban jelenteni kell a bizto- sítónak.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF

22.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtását kéri:

– kórházi zárójelentés eredeti példánya, illetve ambuláns lap eredeti példánya, amennyiben az égési sérülés következményeként a bizto- sított kórházi fekvő, illetve járóbeteg-ellátásban részesült.

4. Baleset fogalma

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto- sított akartán kivül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás, amelynek következében a biztosított az 1. pont- ban meghatározott égési sérülést szenvedi el.

Baleseti költségtérítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1940)

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Baleset- biztosítási Általános és Különös Feltételeivel (továbbiak- ban: ÁSZF, illetve KSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és a KSZF rendelke- zései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosított akaratán kívül fel- lépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (bal- eset), amelynek következtében a biztosítottnak baleseti költségei merülnek fel.

1.2. Baleseti költségnek minősülnek a balesettel ösz- szefüggő, a baleset következményeinek felszá- molására irányuló, a biztosított gyógyulásával, gyógykezelésével kapcsolatos, a biztosított nevé- re kiállított számlával igazolt:

– gyógyászati segédeszközök beszerzésének vagy más, a kezeléshez szükséges eszközök (pl.: gyógyszer, kötszer, stb.) szükséges meny- nyiségben való beszerzésének költségei,

– rehabilitációs költségek,

– mentési költségek, amelyek akkor válnak szük- ségessé, ha a balesetet szenvedett biztosított sérülten mentésre szorul, vagy ha meghal és a holtteste csak mentéssel hozzáférhető,

– szállítási költségek, amelyek akkor merülnek fel, ha a balesetet szenvedett biztosítottat a baleset helyszínéről a kezelésre alkalmas leg- közelebbi kórházba vagy orvoshoz szállítják, vagy ha a biztosított baleset következtében meghal, és a holttestét a baleset helyszínéről elszállítják.

1.3. Nem téríti meg a biztosító:

– a fürdőkúrákkal és üdülésekkel kapcsolatos utazási és tartózkodási költségeket, illetve

– a fogpótlásból vagy más gyógyászati segéd- eszközök javításából vagy újbóli beszerzéséből adódó költségeket.

1.4. Nem minősül továbbá baleseti költségnek a gyógyászati segédeszközök beszerzésének költ- sége, ha az nem áll közvetlen ok-okozati össze- függésben a balesettel.

1.5. A gyógyászati segédeszközök szükségességét a biztosító orvosa felülbírálhatja.

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biztosítási szerződésben baleseti költségtérítés- re meghatározott, a baleset napján hatályos biz- tosítási összeg erejéig megtéríti az 1.2. pontban meghatározott baleseti költségeket, amennyiben azok a baleset napjától számított 1 éven belül me- rülnek fel, és más módon nem térülnek meg.

2.2. Egy biztosítási évben a biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosítási összeg, függetlenül a biztosítási események számától.

3. A biztosító teljesítése

3.1. A szolgáltatási igényt a számla keltétől számított 5 munkanapon belül írásban jelenteni kell a bizto- sítónak.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF

22.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtását kéri:

– a kifizetéseket igazoló, a biztosított nevére szóló eredeti számlák.

4. Baleset fogalma

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto- sított akartán kivül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás, amelynek következében a biztosítottnak, az 1. pontban meghatározott költéségei merülnek fel.

Baleseti műtéti térítésre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1961)

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Baleset- biztosítási Általános és Különös Feltételeivel (továbbiak- ban: ÁSZF, illetve KSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és a KSZF rendelke- zései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosított akaratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amely- nek következtében a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosított számára baleseti következmé- nyek elkerülésére orvosilag szükségesnek tartott, orvos által elvégzett azon műtéti eljárásokra, se- bészeti beavatkozásokra kerül sor, amelyeket az orvos-szakmai szabályok betartásával kórházi fekvőbeteg ellátás keretében végeznek.

1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek:

– kozmetikai és plasztikai kezelésekkel összefüg- gő műtétek,

– előzőleg ismert balesetek kapcsán végrehajtott műtétek következménye miatti beavatkozás,

– műtéti szövődmények miatti beavatkozás,

– halasztott műtét, melynek orvosi dokumentu- mokkal igazolt szükségessége még a kocká- zatviselés kezdetét megelőzően megállapításra került,

– diagnosztikus műtét, vizsgálat melynek nin- csen az adott műtéti eljárás keretein belül terá- piás következménye,

– orvosi műhibából adódó műtét,

– patológiás törés miatti műtét,

– artroszkópia és artroszkópos izületi és szalag- műtét.

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosí- tó a biztosított részére baleseti műtéti térítést fizet.

2.2. A biztosító a jelen feltételek szerint vállalt műtéteket súlyosságuk alapján 5 térítési kategóriába sorol- ja. Műtéti térítésenként – jelen feltételek 4. pontja alapján – a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában érvényes biztosítási összeg 0%, 25%, 50%, 100%, 200% -a kerül kifizetésre.

2.3. Ha egy műtéti beavatkozás során több sebésze- ti (ugyanazon baleseti következmény elhárítását

célzó) eljárás szükséges, akkor a térítés alapja a beavatkozás során elvégzett legmagasabb %-os értékű eljárásért fizetendő összeg.

Olyan műtéteknél, melyek elvégzésénél a jelen szerződés létrejöttét megelőzően fennálló állapo- tok jelentős mértékben (legalább 25%-ig) közre- hatottak, a biztosító a térítés összegét ezen köz- rehatás mértékével csökkenti. Ezt a közrehatást, illetve a mértéket a biztosító orvosa állapítja meg.

2.4. A műtéti eljárások kivonatos listája és a térítések

%-os besorolása a 4. pontban található. Az orvosi beavatkozások térítési csoportok szerinti részle- tes listája a biztosítónál megtekinthető. Amennyi- ben az elvégzett sebészeti beavatkozás ezen táb- lázatban nem található, úgy a műtéti besorolást a biztosító orvosa állapítja meg.

3. A biztosító teljesítése

3.1. A baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatási igényt a műtét elvégzését követő 5 munkanapon belül írásban kell a biztosítónak jelenteni.

3.2. A biztosító egy biztosítási éven belül több bizto- sítási eseménnyel kapcsolatban is legfeljebb 3 alkalommal teljesít kifizetést, és összességében maximum a biztosítási összeg kétszeresét fizeti ki.

3.3. A biztosító egy biztosítási eseménnyel össze- függésben a baleset napjától számított két éven belül legfeljebb 3 alkalommal teljesít kifizetést, és maximum a biztosítási összeg kétszeresét fizeti ki függetlenül a műtéti beavatkozások számától.

3.4. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF

22.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtását kéri:

– kórházi zárójelentés eredeti példánya mely tartalmazza az elvégzett műtét/beavatkozás WHO és/vagy OENO kódját,

– műtéti leírás eredeti példánya.

3.5. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál a gyógykezelés valamint a műtéti beavatkozás indokoltságát és az egészségi álla- potot a biztosító orvosával ellenőriztesse.

3.6. Az igény elbírálása során a biztosító bizonyítási eljárást folytathat le, amelynek keretében további szükséges okmányok benyújtását kérheti és or- vosi vizsgálatokat is elvégeztethet. A vizsgálatok lefolytatására a biztosító jogosult.

4. Baleset fogalma

4.3. 3. csoport: középnagy műtétek (50%-os térítés)

		WHO-kód	Műtét megnevezése
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto-		58480	Combamputáció
sított akartán kivül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső		57902	Combnyak-szegezés
behatás, amelynek következében a biztosított az 1. pont-		55110	Epehólyag eltávolítása
ban meghatározott műtéti bevatkozásra szorul.		57922	Húzóhurkos csontrögzítés
		50630	Pajzsmirigy eltávolítás
5. Műtétek besorolása 4.4. 4. csoport: nagy műtétek (100%-os térítés)
		WHO-kód	Műtét megnevezése
(Példák)		53836	Érpótlás
A teljes műtéti lista a biztosító Központi Ügyfélszolgálatán		52070	Félkörös ívjáratok kimetszése
(1123 Budapest, Alkotás u. 50.) megtekinthető.		51630	Szemeltávolítás
		51358	Szivárványhártya eltávolítás
4.1. 1. csoport: egyszerű beavatkozások (0%-os térítés)		53030	Teljes gégeeltávolítás
WHO-kód Műtét megnevezése		53502	Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn
57882 Belső fémrögzítés eltávolítása
51100 Idegentest eltávolítása kötőhártyáról bemet- 4.5. 5. csoport: különleges műtéte (200%-os térítés)
	széssel	WHO-kód	Műtét megnevezése
58900	Bőrvarrat	50200	Benyomatos koponyatörés ellátása
82000	Orrcsonttörés fedett helyretétele	55040	Májátültetés
		53750	Szívátültetés
4.2. 2. csoport: egyszerű beavatkozások (25%-os térítés) 53340 Tüdőátültetés

WHO-kód Műtét megnevezése

5837H Achilles-ín szakadás helyreállítása 57670 Arctörések nyílt helyreállítása 51950 Dobhártyaplasztika

58400 Kézujj amputáció

51470 Szemlencse beültetés

53240 Tüdőlebeny eltávolítása

Baleseti keresőképtelenségre vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1970)

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Baleset- biztosítási Általános és Különös Feltételeivel (továbbiak- ban: ÁSZF, illetve KSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és a KSZF rendelke- zései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosított akaratán kívül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított a keresőképtelenség elbírálására és igazolá- sára jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van.

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosító a baleset napjától számított egy éven belül bekövetkező, a baleseti következmények el- hárítása miatt szükséges keresőképtelen napokra nyújt szolgáltatást.

2.2. A folyamatos keresőképtelenség első, a biztosítási szerződésben meghatározott számú napjára (ön- rész) a biztosító nem teljesít szolgáltatást. Az ön- rész a szerződő döntésétől függően lehet 7, 14, 21 vagy 30 nap.

2.3. A szolgáltatás mértéke:

a baleset napján hatályos biztosítási összegnek és azon napok számának a szorzata, amely napokon a biztosított keresőképtelen volt, figyelembe véve az önrészt.

2.4. A biztosító egy káreseménnyel összefüggésben a baleset napjától számított egy éven belül legfeljebb 90 napra teljesít szolgáltatást.

2.5. A biztosító egy biztosítási évben több biztosítási esemény bekövetkezte esetén is legfeljebb 180 napra teljesít szolgáltatást.

3. A biztosító teljesítése

3.1. A baleseti keresőképtelenségre vonatkozó szolgál- tatási igényt először az önrész leteltétől számított 5 munkanapon belül, majd azt követően 14 napos időközönként kell írásban jelenteni a biztosítónak.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgál- tatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtá- sát kéri:

– a keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által a keresőképtelenség igazolására rendszeresített nyomtatványok másolata.

3.3. A szolgáltatási igénybejelentőt, valamint a baleseti jegyzőkönyv másolatát folyamatos keresőképte- lenség esetén csak az első bejelentés alkalmával kell benyújtani, ezt követően csak az előzőekben meghatározott egyéb dokumentumokat, illetve iratokat kell a biztosító rendelkezésére bocsátani a kötvényszámra való hivatkozással.

3.4. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biz- tosítottnál a keresőképtelenség indokoltságát és az egészségi állapotot a biztosító orvosával ellen- őriztesse.

4. A biztosított személye

4.1. Nem köthető meg baleseti keresőképtelenségi kiegészítő biztosítás olyan személyre, aki sa- ját jogon nem jogosult a társadalombiztosítás rendszerében finanszírozott keresőképtelen- ségi ellátásra – táppénzre, baleseti táppénzre

– pl. munkanélküli, nyugdíjas, nappali tagoza- tos hallgató.

4.2. A kiegészítő biztosítás a biztosított személy öreg- ségi nyugdíjra jogosultságának megszerzéséig köthető meg. Ha a biztosított a biztosítási szer- ződés tartama alatt éri el az öregségi nyugdíjra a jogosultságot, a kiegészítő biztosítás a következő biztosítási évfordulón megszűnik.

5. A biztosításra vonatkozó egyéb rendelkezések

5.1. A biztosító a biztosítási ajánlat elfogadása előtt előírhatja az egészségbiztosítási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettség igazolását, illetve jövede- lemigazolás benyújtását.

5.2. A biztosított köteles a biztosítónak bejelenteni, ha a biztosítás tartama alatt szűnik meg a saját jogú keresőképtelenségi ellátásra való jogosultsága. Ebben az esetben a biztosítási évfordulón a kiegé- szítő biztosítás megszűnik.

5.3. A baleseti keresőképtelenségre vonatkozó kiegé- szítő biztosítás megszűnik az alábbi esetek bár- melyikének bekövetkezése esetén, az itt felsorolt feltételek valamelyikének bekövetkezését követő biztosítási évfordulón:

a) ha a biztosított öregségi nyugdíjra szerez jogo- sultságot,

b) ha a biztosított rokkantsági nyugdíjra szerez jo- gosultságot,

c) ha a biztosított 50%-os vagy az ennél súlyo- sabb fokú össz-szervezeti egészségkárosodá- sát az arra jogosult társadalombiztosítási szerv határozatában megállapította.

Amennyiben a jelen pontban felsorolt feltételek közül bármelyik bekövetkezik, úgy a biztosított köteles azt a biztosított feltétel bekövetkezésétől számított 30 napon belül a biztosítóhoz írásban bejelenteni.

5.4. Ha a szerződés alapbiztosítása bármely okból megszűnik, ezzel egyidejűleg megszűnik a kiegé- szítő biztosítás is.

6. A biztosító mentesülése a szolgáltatás kifizetése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító kockázatviselése az általános feltételek- ben meghatározottakon kívül nem terjed ki:

a) a nem saját jogú keresőképtelenségre (pl. szülő- nek a gyermeke miatti keresőképtelensége, szülő ápolása miatti keresőképtelenség),

b) az olyan keresőképtelenségre, amely nem a biz- tosított egészségi állapota romlásának megaka- dályozása miatt következett be,

c) az olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biz- tosított jövedelemszerző tevékenységet folytat.

7. Baleset fogalma

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto- sított akartán kivül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás, amelynek következében a biztosított az 1. pont- ban meghatározott módon keresőképtelenné válik.

Baleseti gyógyulási támogatásra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1980)

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Baleset- biztosítási Általános és Különös Feltételeivel (továbbiak- ban: ÁSZF, illetve KSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és a KSZF rendelke- zései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosított akaratán kívül fellé- pő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított a baleset napjától számított 1 éven belül orvosilag szüksé- gesnek tartott:

a) kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, és az ellátás keretében és ideje alatt nem kerül sor műtéti beavatkozásra, vagy

b) kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, és az ellátás keretében és ideje alatt csak egy napon kerül sor műtéti beavatkozásra, illetve beavat- kozásokra, vagy

c) kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, és az ellátás keretében és ideje alatt több napon is sor kerül műtéti beavatkozásra, illetve beavat- kozásokra, vagy

d) kórházi fekvőbeteg-ellátásban nem részesül, de műtétre vagy egy napon belül több műtétre szorul.

1.2. Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg- ellátásban részesül az a személy, akit orvosi ellátás igénybevétele céljából a kórházba több napra szóló- an úgy vesznek fel, hogy a személy a kórházi felvé- tel, illetve elbocsátás napja között minden éjszakát a

kórházban tölt orvosi ellátással kapcsolatban.

A kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén a biztosító szolgáltatása szempontjából a kórházi ápolás első napja a kórházi felvétel napja, utolsó napja pedig a kórházból történő elbocsátás napja.

1.3. Jelen feltétel szempontjából Magyarországon kór- háznak minősülnek a fekvőbeteg szakellátás nyúj- tására jogosult egészségügyi szolgáltatók (fekvő- beteg gyógyintézetek).

1.4. Nem terjed ki a biztosítás:

– tüdőbetegek számára fenntartott gyógy- intézetek és szanatóriumok,

– idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei,

– gyógyüdülők és utógondozó szana- tóriumok,

– idősek szociális otthonai és azok beteg- osztályai,

– fürdő– és egyéb gyógyintézetek,

– rehabilitációs gyógyintézetek

– ideg- és elmebetegek gyógy-és gondozó- intézetei által nyújtott ellátásra.

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a biztosítási szerződésben baleseti gyógyulási tá- mogatás esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget, illetve annak a több- szörösét fizeti ki.

A térítés mértéke a kórházi napok számától és az elvégzett műtét vagy műtétek százalékos besorolásától függően a következő:

	Műtéti csoportok
Kórházi ápo- lási napok száma	Nem történt beavatkozás vagy 0%-os térítésű a műtét	Egyszerű beavatkozás (25%-os térítés)	Középnagy műtétek (50%-os térítés)	Nagy műtétek (100%-os térítés)	Különleges műtétek (200%-os térítés)
0–7	0	1	2	3	4
8–14	1	2	3	4	5
15–30	2	3	4	5	6
31–	3	4	5	6	7

Térítés mértéke: a biztosítási összeg táblázat szerinti többszöröse.

2.2. Az egy műtét során vagy egy napon belül elvégzett műtéti beavatkozások és sebészeti eljárások közül a biztosító kizárólag a legsúlyosabb műtétet veszi figyelembe a szolgáltatásnál, illetve mértékének meghatározásánál.

2.3. Ha a fekvőbeteg-ellátás során, a kórházi ápolás időszaka alatt eltérő napokon több műtéti beavat- kozást, illetve beavatkozásokat is végeznek, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét egyik tényező- ként meghatározó szorzót (többszörözőt) az aláb- biak szerint állapítja meg:

A 2.2. pont szerint figyelembe veendő elvégzett legsúlyosabb műtéthez (több azonos súlyosságú műtét esetén egyhez) hozzárendeli a teljes kórházi ápolási napok számát és a táblázat szerinti szor- zót, majd ehhez egymás után hozzáadja a további műtéti beavatkozásokhoz és – mindegyik esetén

– nulla kórházi ápolási naphoz rendelt szorzókat. Tehát a biztosító az említett szorzók összegében állapítja meg az említett többszörözőt.

2.4. A műtéti eljárások kivonatos listája és a térítések

%-os besorolása a Baleseti műtéti térítésre vonat- kozó kiegészítő feltétel 4. pontjában található, az orvosi beavatkozások térítési csoportok szerinti részletes listája a biztosítónál megtekinthető.

2.5. Amennyiben az elvégzett sebészeti beavatkozás a műtéti listán nem található, úgy a műtéti beso- rolást a biztosító orvosa állapítja meg a műtéti táblázatban szereplő esetekkel való összehason- lítás alapján.

2.6. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg egy biztosítási eseményből kifolyólag a biztosítási ese- ménytől számított egy éven belül a biztosítási ösz- szeg hétszeresét.

2.7. A biztosító szolgáltatása egy biztosítási évben több biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem ha- ladhatja meg a biztosítási összeg hétszeresét.

3. A biztosító teljesítése

3.1. A baleseti gyógyulási támogatásra vonatkozó szolgáltatási igényt a kórházi fekvőbeteg-ellátás befejezését, illetve amennyiben a műtét kórházi fekvőbetegellátás nélkül történt, akkor a műtét el- végzését követő 5 munkanapon belül írásban je- lenteni kell a biztosítónak.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgál- tatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtá- sát kéri:

– kórházi zárójelentés,

– műtéti leírás (amennyiben történt műtét is).

3.3. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál a gyógykezelés indokoltságát és az egészségi állapotot a biztosító orvosával ellenőriz- tesse.

4. Baleset fogalma

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto- sított akartán kivül fellépő olyan, egyszeri, hirtelen külső behatás, amelynek következében a biztosított az 1. pont- ban meghatározott gyógyulási támogatásra szorul.

Közúti közlekedési baleseti halálra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1990)

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Baleset- biztosítási Általános és Különös Feltételeivel (továbbiak- ban: ÁSZF, illetve KSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és a KSZF rendelke- zései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért közúti közlekedési baleset abban az esetben, ha annak következtében a biz- tosított a közúti közlekedési baleset megtörténtétől számított 1 éven belül meghal.

1.2. Közúti közlekedési balesetnek minősül a baleset, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasaként szenved balesetet.

1.3. Nem minősülnek közúti közlekedési baleset- nek az alábbi események:

– a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem játszott közre,

– kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos közlekedése nem játszott közre,

– a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be,

– nem közúton bekövetkezett balesetek.

1.4. A biztosítás nem terjed ki az alábbi esemény- re:

– amennyiben a biztosított 125 cm3-nél na- gyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt vezet, vagy azon utazik.

1.5. Amennyiben a biztosított vezetőként nem ren- delkezik az adott jármű vezetésére jogosító hatósági engedéllyel (kivétel: hivatalos oktatói felügyelet mellett vezető tanuló), az a biztosító mentesülését vonja maga után.

2. A biztosító szolgáltatása

Ha a biztosított közúti közlekedési baleset következménye- ként meghal, a biztosító a biztosítási szerződésben a közúti közlekedési baleseti halál esetére meghatározott, a baleset napján hatályos biztosítási összeget kifizeti ki.

3. A biztosító teljesítése

3.1. A közúti közlekedési baleseti halálra vonatkozó szol- gáltatási igényt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül jelenteni kell a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgál- tatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyújtá- sát kéri:

– amennyiben a biztosítási eseménnyel össze- függésben hatósági eljárás indult, és annak eredménye a biztosító szolgáltatási jogalapjá- nak vagy összegszerűségének megállapítá- sához elengedhetetlenül szükséges, akkor a biztosító kérheti a rendőrségi jegyzőkönyvet, rendőrségi vagy hatósági határozatot,

– a közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyv másolata (amennyiben készült ilyen).

3.3. A biztosító jogosult a halál körülményeinek vizsgá- latára.

3.4. Az igény elbírálása során a biztosító bizonyítási eljárást folytathat le, amelynek keretében további szükséges okmányok benyújtását kérheti és orvosi vizsgálatokat is elvégeztethet. A vizsgálatok lefoly- tatására a biztosító jogosult.

4. Baleset fogalma

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto- sított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen külső behatás, amelynek következtében a biztosított elhalálozik.

Közúti közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételei (A1995)

Jelen kiegészítő feltételek (továbbiakban: feltételek) a SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Baleset- biztosítási Általános és Különös Feltételeivel (továbbiak- ban: ÁSZF, illetve KSZF) együtt érvényesek, és egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és a KSZF rendelke- zései az irányadóak.

1. A biztosítási esemény

1.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül a biztosítási szerződés hatálya alatt, a biztosítottat ért közúti közlekedési baleset abban az esetben, ha annak következtében a biz- tosított a közúti közlekedési baleset megtörténtétől számított egy éven belül legalább 1%-os mértékű baleseti eredetű maradandó egészségkárosodást, munkaképesség csökkenést vagy ennek megfele- lő baleseti eredetű össz-szervezeti egészségkáro- sodást szenved.

1.2. Közúti közlekedési balesetnek minősül a baleset, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasaként szenved balesetet.

Nem minősülnek közúti közlekedési baleset- nek az alábbi események:

– gyalogost érő olyan baleset, amelynek be- következésében semmilyen mozgó jármű nem játszott közre,

– kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos közlekedése nem játszott közre,

– a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be,

– nem közúton bekövetkezett balesetek.

1.3. A biztosítás nem terjed ki az alábbi esemé- nyekre:

– amennyiben a biztosított 125 cm3-nél na- gyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt vezet, vagy azon utazik,

– járműbe való be- és felszállás, illetve jár- műből való ki- és leszállás.

1.4. Amennyiben a biztosított vezetőként nem ren- delkezik az adott jármű vezetésére jogosító hatósági engedéllyel (kivétel: hivatalos oktatói felügyelet mellett vezető tanuló), az a biztosító mentesülését vonja maga után.

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a közlekedési baleset kö- vetkezményeként a biztosító a szerződésben meghatározott legalább 1%-os mértékű baleseti eredetű maradandó egészségkárosodást, mun- kaképesség csökkenést vagy ennek megfelelő baleseti eredetű össz-szervezeti egészségkároso- dást szenved, a baleset napján hatályos biztosítási összegnek a maradandó fok alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fi- zeti ki. A rokkantság fokát az ÁSZF 21.1.1. pontja szerint kell megállapítani.

2.2. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni el- vesztése, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott rokkantsági százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha a rokkantság foka a rokkantsági tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgálta- tást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. Ha a rokkantság mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó rokkantságot veszi fi- gyelembe.

A baleseti eredetű maradandó egészségkároso- dás mértékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg.

2.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapí- tott maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is beszerezhet orvosi véleményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elis- mert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakértői felülvizsgálattal kapcso- latban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb rokkantsági százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.

2.4. A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következmé- nyei orvosi szempontból egyértelműen tisztázot- tak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége meg- állapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható károsodási fok szerint járó kifizetést.

2.5. Amennyiben a maradandó egészségkárosodás foka nem tisztázott egyértelműen, mind a bizto- sítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig, évenként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizs- gálat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizs- gálat alacsonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton megállapított alacsonyabb szolgál- tatás különbségét a biztosítónak visszatérítenie.

3. A biztosító teljesítése

3.1. A közúti közlekedési baleseti eredetű maradan- dó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatá- si igényt a baleset bekövetkeztétől számított egy éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell.

3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgál- tatás igénybevételéhez a biztosító az ÁSZF 22.2. pontjában leírtakon túl a következő iratok benyúj- tását kéri:

– kórházi kezelőlap és zárójelentés eredeti pél- dánya,

– friss orvosi jelentés eredeti példánya a biztosí- tott állapotáról,

– amennyiben a biztosítási eseménnyel össze- függésben hatósági eljárás indult, és annak eredménye a biztosító szolgáltatási jogalapjá- nak vagy összegszerűségének megállapítá- sához elengedhetetlenül szükséges, akkor a

biztosító kérheti a rendőrségi jegyzőkönyvet, rendőrségi vagy hatósági határozatot,

– a közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyv (amennyiben készült ilyen).

3.3. Az igény elbírálása során a biztosító bizonyítási eljárást folytathat le, amelynek keretében további szükséges okmányok benyújtását kérheti és orvosi vizsgálatokat is elvégeztethet. A vizsgálatok lefoly- tatására a biztosító jogosult.

4. Baleset fogalma

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a biz- tosított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen kül- ső behatás, amelynek következtében a biztosítottnál az

1. pontban leírtak szerinti maradandó egészségkárosodás alakul ki.

SIG 2890