Tartalom
e-PILLÉR
otthonbiztosítás
feltételek
Tartalom
Ügyféltájékoztató 3
Biztosítási fogalomtár 14
Általános Feltételek 16
Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 29
1. számú melléklet – Záradékok 42
2. számú melléklet – Védelmi szintek, és a hozzájuk tartozó térítési értékhatárok 43
3. számú melléklet – Az e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx fedezetei 45
4. számú melléklet – A biztosítási díj megállapításának feltételei és módja 46
5. számú melléklet 47
e-Pillér Otthonbiztosítás Ügyféltájékoztató
Általános információk
Megtiszteltetésnek tekintjük, hogy Társaságunkat tün- tette ki bizalmával. Céljaink között szerepel, hogy ügy- feleinket pontosan és részletesen tájékoztassuk, ezért szeretnénk szerződésével kapcsolatosan néhány alap- vető információt röviden összefoglalni.
Kérjük, alaposan olvassa el az Ügyféltájékoztatót, to- vábbá az Általános és Különös Feltételeket, majd ezek ismeretét erősítse meg az ajánlat aláírásával.
A biztosítási szerződés tartama, a kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés tartama határozatlan. A biztosí- tás a kockázatvállalás kezdetének időpontjától, legko- rábban az ajánlat aláírását követő nap 0. órájától a szer- ződés díjjal rendezett utolsó napjának 24. órájáig tart. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a e-Pillér Otthonbiztosítás Általános Feltételei tartalmazzák.
A biztosítási szerződés létrejötte
A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybe- hangzó kifejezésével, írásbeli megállapodással jön létre a biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díj- szabásnak megfelelően.
A szerződés tartalma teljes mértékben írásbeli- séghez kötött, így nem válnak tartalmává szoká- sok (melyek alkalmazásában a felek korábbi üzle- ti kapcsolatukban megegyeztek), és gyakorlatok (amelyeket egymás között kialakítottak).
A díjfizetés
A díjfizetés postai készpénz-átutalási megbízás, cso- portos beszedési megbízás alapján vagy banki átuta- lással történhet, amely a díjfizetés tartama alatt meg- változtatható a biztosítóhoz írásban benyújtott nyilat- kozat alapján. A díjfizetés havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakoriságú lehet. A díjfizetés gyakorisága a biztosítási évfordulón változtatható meg, a biztosítóhoz előzetesen benyújtott írásbeli kérelem alapján.
Ha a szerződő az első díjat/díjelőleget a biztosító kép- viselőjének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fi- zetés napját követő nap 0. órájában (és nem korábban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérke- zettnek tekinteni.
Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meg- hatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon
– a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérke- zettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyít- hatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosító képviselője nem jogosult sem az alapbizto- sítás, sem pedig a kiegészítő kockázatok esetén sem a díj, sem a díjfizetési ütem módosítására, továbbá nem jogosult a folytatólagos díj beszedésére.
Biztosítási esemény
Biztosítási esemény az a biztosítási szerződés feltéte- leiben a biztosító által meghatározott olyan jövőbe- ni esemény, amelynek bekövetkezésekor a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.
Az e-Pillér Otthonbiztosítás fedezete az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki: | |
Tűz | Idegen tárgy rádőlése |
Villámcsapás | Földrengés |
Robbanás | Árvíz |
Vihar | Üvegtörés a biztosítási összeg 2%-ig |
Jégeső | Vezetékes vízkár |
Hónyomás | Betöréses lopás |
Felhőszakadás | Betöréses rablás, rablás és kifosztás |
Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina) | Betöréses lopás vagy kísérlete közben okozott rongálási károk |
Ismeretlen építmény/üreg beomlása | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása |
Idegen jármű ütközése | Járulékos költségek térítése a biztosítási összeg 2%-ig |
Légi jármű és rakományainak ütközése | Felelősségi károk |
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem vo- natkozik azokra a káreseményekre, amelyeket a biztosítási szerződés különös feltételeiben nem nevesítettek, illetve amelyek az Általános vagy Különös Feltételek kizárásaiban szereplő okok- ra vezethetők vissza.
Kérjük, hogy ezen biztosítási események pontos definícióját, valamint a biztosítási szolgáltatás
körébe tartozó meghatározásokat figyelmesen olvassa el az e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx Általános és Különös Feltételeiben.
A biztosítási szolgáltatás
A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a kockázatviselés helyén bekövetkező biztosítási ese- mények által a biztosított vagyontárgyakban okozott
károk megtérítésére köteles. A biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben, esetekben és módon – belföldi fizetőeszközben nyújt szolgáltatást. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső hatá- ra a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összeg. A biztosító megtéríti azokat a költségeket – a fele- lősségbiztosítási szolgáltatási limit mértékéig –, amelyek a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek.
A biztosító a károkozó biztosított – biztosítási ese- ménnyel összefüggő – jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is megtéríti, abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költségek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet. A biztosított kérésére a biztosító a költségeket megelőlegezi.
Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási idő- szakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivé- ve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
Az előző bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a fo- lyó biztosítási időszakra.
A biztosító szolgáltatására eltérő megállapodás hiányá- ban a biztosított jogosult.
Felelősségbiztosítás esetén a biztosító a károsultnak teljesíti a szolgáltatását, a biztosítottnak csak akkor és annyiban, amennyiben a biztosított a kárt a károsult- nak igazoltan megtérítette. Felelősségbiztosítás esetén a biztosító a szerződési feltételekben meghatározott minőségben a biztosított által a biztosítási szerződés tartama alatt okozott, bekövetkezett és elévülési időn belül bejelentett károk megtérítésére köteles.
A biztosítási esemény bekövetkezésének és az ezáltal bekövetkezett kár mértékének bizonyítása a biztosított, felelősségbiztosítás esetén a károsult kötelezettsége. A biztosító a biztosítási szerződés feltételei alapján megállapított szolgáltatási összeget a biztosítási ese- mény bejelentésétől számított 15 napon belül a biz- tosítottnak belföldi fizetőeszközben fizeti meg, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) kárbejelentési kötelezett- ségének a biztosítási szerződés feltételei szerint eleget tesz. A 15 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a kár elbírálásához szükséges utolsó okirat a biztosítóhoz beérkezik.
A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kártérítési összeg kifizetésében közreműködni.
A szolgáltatás összegéből minden esetben levo- násra kerül:
– a felhasználható (hasznosítható) maradvá- nyok értéke;
– az évfordulóig esedékes díj, kivéve, ha a felek ennél rövidebb kockázatviselési idő- szakban állapodtak meg;
– az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről visz- szaigényelhető, vagy egyéb okból már meg- térült összeg.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem ter- jed ki:
– a biztosítási eseménnyel érintett vagyon- tárgy előszereteti értékére, becsértékére;
– gyűjteményhez, sorozathoz, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányossága miatt bekövetkezett anyagi hátrányra;
– a kereskedelmi beszerezhetőség hiányossá- gaiból adódó károkra és többletköltségekre;
– az értékcsökkenésre;
– az elmaradt haszonra.
A biztosító a kárt betöréses lopás és rablás biztosítá- si eseményeknél az egyes vagyoncsoportok esetén a biztosítási esemény bekövetkezése időpont- jában, a behatolás helyén meglévő és üzemelő védelmi szinthez tartozó biztosítási összeg mér- tékéig téríti meg. Az egyes védelmi szintekhez tartozó térítési összeghatárokat a szerződési feltételek 2. sz. melléklete tartalmazza.
A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnik:
– határozott időre kötött biztosítások esetén a tar- tam lejártával;
– határozatlan időre kötött biztosítások esetén a
(1) díjfizetés elmulasztása miatt, (2) érdekmúlás miatt, ide értve a vagyontárgyak teljes megsem- misülését (totálkárt) is, (3) rendes vagy rendkívüli felmondással.
(1) Abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedé- kességi időn belül nem kerül megfizetésre, a bizto- sító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésé- től számított legalább harmincnapos póthatáridő meghatározásával a biztosítás esedékes díjának megfizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredménytelen eltelte a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal történő megszűnésé- hez vezet, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést ké- sedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
(2) Amennyiben a szerződőnek a vagyontárgy megóvá- sához fűződő érdeke megszűnik, akkor az érdekmú- lás napjával a biztosító kockázatviselése és egyúttal a biztosítási szerződés is megszűnik. Az érdekmúlás tényét a szerződőnek minden esetben igazolnia kell. Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásá- nak következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a
biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
(3) A határozatlan tartamra szóló szerződést a biztosí- tási évfordulóra írásban, ajánlott levélben bármelyik fél felmondhatja.
A felmondást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell a másik félnek kézhez kapnia. A felmondást egyik fél sem köteles megindokolni.
Ha a szerződő a biztosítási szerződést nem a bizto- sítási időszak végére mondja fel, hanem korábbi idő- pontra, akkor ez nem a felmondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével válik hatályossá, azaz a szerződő a biztosítási díjat a szerződés megszűnésé- nek időpontjáig köteles megfizetni.
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágaza- ti szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: távértékesítési törvény) 6.
§-a alapján a szerződő a szerződését a szerződéskö- tés napjától számított 14 napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.
A szerződés újra érvénybe helyezése
Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatviselés hely- reállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a meg- szűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, felté- ve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
A biztosító az alábbi esetekben élhet a rendkívüli felmondás jogával
Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tu- domást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, ille- tőleg – ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vál- lalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon meg- szűnik. Erre a következményre a szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Amennyiben a biztosító e kötelezettségével nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
A szerződés megszűnése esetén a biztosítót az alábbiak szerint illeti meg a biztosítási díj
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a tel- jes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés rendes felmondása esetén a szerződés megszűnéséig terjedő biztosítási időszakra járó díj illeti meg a biztosítót.
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a bizto- sító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet kö- teles visszatéríteni.
A biztosítási szerződés módosítása
Határozatlan tartamra kötött szerződés esetében a biztosítónak lehetősége van kezdeményezni a követ- kező biztosítási időszakra vonatkozóan a biztosítási díj közös megegyezéssel történő módosítását.
A szerződő a biztosítási szerződés módosítását annak tartama alatt írásban kezdeményezheti. A szerződés- ben az alábbi adatok azonban nem módosíthatók:
– a kockázatviselés helye, (kivéve, ha a cím rögzítése hibás, vagy ha az önkormányzat a címet módosítja);
– a szerződő személye (kivéve, ha a szerződő xxxxx- xxx nem, csak személyes adatai változnak meg).
A fenti két körülmény változása esetén új szerződést kell kötni.
Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad ha- tályban.
A biztosító mentesülésének feltételei, kizárások
A biztosító érvényes biztosítási szerződés esetén sem nyújt szolgáltatást a következő esetekben:
(1) kizárás,
(2) mentesülés,
(3) elévülés.
(1) Kizárás
A kizárások a biztosítási szerződési feltételek- ben megfogalmazott olyan események, amelyekre a biztosító nem vállalja a kockázatot.
A kizárt káresemény a biztosítási szerződés felté- telei szerint nem minősül biztosítási eseménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást. Vita esetén a biztosítottnak azt kell bizonyítania, hogy a kárát a szerződésben meg- határozott biztosítási esemény okozta, a teljesítést megtagadó biztosítónak pedig azt, hogy az adott esemény nem minősül biztosítási eseménynek.
Az Általános Feltételek szerinti kizárások
A biztosító nem vállalja a kockázatot és nem nyújt szolgáltatást, amennyiben a kár:
– nem a biztosítási szerződés hatálya alatt következett be;
– nem a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott biztosítási eseményekkel áll okozati összefüggésben;
– a biztosítási szerződésből kizárt vagy a nem biztosított vagyontárgyban keletkezik;
– mértéke nem éri el a biztosítási szerződés- ben rögzített önrészesedés összegét, feltéve, hogy a szerződés tartalmaz önrészesedést;
– büntető jellegű többletköltségként (pl. bün- tetés, kötbér, bírság stb.) jelentkezik;
– a károsodott vagyontárgy olyan értékcsök- kenéséből származik, amely a további ren- deltetésszerű használatot nem befolyásolja;
– a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészének vagy tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt állt elő;
– a talaj minőségében, vízminőségben, ter- mészeti környezetben következett be;
– részben vagy egészben az épületek, építmé- nyek, ingóságok használatával, használati fokával, karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be;
– jogszabály alapján megtérül.
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, veszteségeket, költségeket, amelyek kiváltó oka közvetve vagy közvetlenül összefüggésbe hoz- ható a következő eseményekkel:
– harci cselekmények, háborús, polgárhábo- rús események és terrorcselekmények;
– felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tüntetés, rendzavarás, puccs;
– hasadóanyagok robbanása, nukleáris reak- ció, radioaktív sugárzás, ionizáló és lézer- sugárzás, valamint elektromágneses su- gárzás;
– hatósági intézkedés, lefoglalás, elkobzás;
– tervezési, építési hiba;
– kopás, elhasználódás.
A Különös Feltételek szerinti kizárások
Nem minősülnek biztosítási eseménynek az aláb- biak:
– Tűz esetén a vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszí- neződés, elváltozás formájában jelentkező kár; az öngyulladásból, erjedésből, befülle- désből, biológiai égésből eredő hőhatás kö- vetkeztében keletkező kár; az elektromos berendezésekben és vezetékeikben kelet- kező, tovaterjedéssel nem járó, zárlat kö- vetkeztében keletkező kár; a biológiai égés okozta kár; a rendeltetésszerű tűztérbe be- dobott vagy oda beeső vagyontárgyakban keletkező kár.
– Robbanás esetén a légi járműtől eredő hangrobbanás; az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (vízlökés, csőtörés stb.);
– a hatósági engedélyhez kötött tervszerű robbantás; a nyomástartó edényben kelet- kezett robbanás.
– Vihar esetén a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkező kár.
– Felhőszakadás esetén a gombásodás, pe- nészedés formájában jelentkező kár; a ta- lajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban keletkező kár; az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező kár; a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott kár.
– Hónyomás esetén a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben, illetve az ideiglenes fedések- ben (pl. fólia) keletkező kár.
– Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, föld- csuszamlás, sárlavina, hólavina) esetén, ha a felsorolt földmozgások tudatos emberi te- vékenység során vagy annak következtében lépnek fel (pl. bányászati tevékenység, alag- út, földmunkaárok építése, kútfúrás stb.), vagy ha a védelmül szolgáló támfal terve- zési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talaj- mechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.
– Földrengés esetén a mesterséges úton lét- rehozott földrengések (pl. föld alatti rob- bantás) által okozott kár.
– Árvíz esetén a hullámtéren és nyílt ártéren keletkező kár; a biztosítási szerződés ha- tályba lépésétől számított 30 napon belül bekövetkező kár.
– Ismeretlen építmény/üreg beomlása esetén a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapadékvíz, a természetes víz vagy a mes- terséges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, illetve a pado- zat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár.
– Idegen jármű ütközése esetén a kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosítás alapján megtérülő kár, illetve magában a járműben keletkező kár.
– Üvegtörés esetén a feltételekben részle- tezett üvegezésektől vagy táblaméretek- től eltérő típusú üvegben keletkező kár; az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ide értve a fényvédő bevonatokat és fóliá- kat is) karcolással, kipattogzással (kagyló- töréssel) keletkező kár; a biztosított üveg keretében (foglalatában), vagy az üveg ke- retezésének (foglalatának) javítása köz- ben keletkező kár; a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy tol- dott üvegekben keletkező kár; a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fény- forrásokban keletkező kár; az ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezésekben, illetve üvegfestményekben keletkező kár; az épület átépítése miatt vagy idején kelet- kező kár, (beleértve a biztosított üveg áthe- lyezése, változtatása során keletkező kár).
– Vezetékes vízkár esetén a biztosított veze- tékekre csatlakoztatott tartozékokban, sze- relvényekben, berendezésekben, háztartási gépekben, készülékekben és ezek tartozé- kaiban keletkező kár; a gombásodás, pené- szedés formájában jelentkező kár.
– Betöréses lopás esetén a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen meg-
talált saját kulcsával végrehajtott lopás; a biztosított vagyontárgynak a lezárt helyi- ségből behatolási nyom nélküli eltűnése; a biztosított vagyontárgynak a minimális mechanikai védelmi szint ismérveinek sem megfelelő vagyonvédelmi szintű helyiség- ből való eltulajdonítása; a kár időpontjában nem üzembe helyezett, nem működő védel- mi berendezés, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt, de be nem zárt zárak miatt ke- letkező kár; a vagyonvédelmi előírásokban foglaltak be nem tartása miatt keletkező kár; az épület befejezetlensége, illetve an- nak lezáratlansága miatt, azzal okozati ösz- szefüggésben keletkező kár.
– Betöréses lopás vagy annak kísérlete köz- ben keletkezett rongálási károk esetén a betöréses lopás vagy annak kísérlete nél- küli rongálási (vandalizmus okozta) kár.
– Nem lezárt helyiségben tárolt vagyontár- gyak biztosítása esetén a fagyás, a száraz- ság, a napsugárzás, bármely élő állat által okozott kár; a kerítés teljes vagy részleges hiánya miatt keletkező kár.
– Felelősségbiztosítás esetén a gépjármű-fe- lelősségbiztosítás, munkáltatói felelősség- biztosítás, szolgáltatói vagy termék-felelős- ségbiztosítás alapján megtérülő kár; az a kár, amelyet a biztosított maga szenved el, illetőleg a Ptk. 685. § b.) pontjában felsorolt hozzátartozónak okozott; fertőző betegsé- geknek a biztosított által történő átadásából eredő felelősségi kár; szexuális zaklatásból, fizikai erőszak vagy pszichikai kényszer al- kalmazásából származó felelősségi kár; köt- bér, bírság, egyéb büntetés; fertőzött állat okozta kár; közlekedési kár; állat igénybe- vételével folytatott keresőtevékenység vagy versenyszerű sport végzése közben, illetve azzal összefüggésben keletkezett kár.
Kérjük, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt figyelmesen tanulmányozza a feltételszö- veg kizárt kockázatokra vonatkozó részeit!
(2) Mentesülés
A mentesülésnél a szerződési feltételek alapján egyébként téríthető kárt a biztosító valamilyen egyéb körülmény miatt nem téríti meg (pl. szán- dékosság). A mentesülési okot mindig a biztosí- tónak kell bizonyítania.
– A biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettsége teljesítése alól, amennyiben bizo- nyítja, hogy a szerződő (biztosított) közlési, változás-bejelentési, biztosítási esemény bejelentési kötelezettségének a jelen felté- telekben foglaltak szerint nem tett eleget, és emiatt a biztosítási esemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények kide- ríthetetlenekké váltak.
– Abban az esetben, ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatko-
zik, és a közlési, változás-bejelentési kö- telezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre, változás bejelenté- sére irányuló kötelezettség megsérté- sére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
– A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülmény- re, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
– A biztosító mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól abban az esetben, ha bizonyít- ja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatartással
– a szerződő fél, vagy a biztosított, illetőleg
– velük közös háztartásban élő hozzátar- tozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- vel, megóvásával együttjáró munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy meg- bízottjuk, vagy
– a biztosított jogi személynek vezető be- osztású tisztségviselője, vagy a biztosí- tott vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
– az előző három bekezdésben foglalt men- tesülések a kármegelőzési és a kárenyhí- tési kötelezettség megszegésére is fenn- állnak.
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásá- nak elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben kö- vetkeztek be.
Amennyiben a kár bekövetkezésében – az előző bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási ese- ményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben az a bizto- sítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.
Felelősségbiztosítás esetében kifizetéskor a biz- tosító nem hivatkozhat a mentesülés szabályaira, azonban a szerződési feltételek vonatkozó ren- delkezései alapján az általa kifizetett biztosítási összeget visszakövetelheti a biztosítottól.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértése esetén a bizto- sító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelen- tett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Kérjük, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt figyelmesen tanulmányozza a biztosítás szerződési feltételeknek a biztosító mentesülé- sére, illetve visszakövetelési jogára vonatkozó rendelkezéseit!
(3) Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények – a szerződési feltételek alapján – a biztosítási ese- mény bekövetkezésétől számított két év eltelté- vel elévülnek.
A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján
A biztosítási titok minden olyan – minősített ada- tot nem tartalmazó –, a biztosító, a biztosításköz- vetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésé- re álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetí- tő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az alábbiakban meghatá- rozott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szó- ló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biz- tosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a bizto- sítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy tör- vény által meghatározott egyéb cél lehet.
Az előző pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a bizto- sításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végez- het. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügy- felet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korláto- zás nélkül – ha a törvény másként nem rendelke- zik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosí- tó, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak
törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás kereté- ben eljáró nyomozó hatósággal és ügyész- séggel, továbbá az általuk kirendelt szakér- tővel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső ki- fizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbe- li biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvi- seletével, ezek érdekképviseleti szerveze- teivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kap- csolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésébe foglalt egész- ségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltéte- lek megléte esetén a titkosszolgálati eszkö- zök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a koc- kázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenység- ről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályo- zott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány te- kintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a szolgáltatási igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté- ben, továbbá ezek egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő
szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelező- vel, az Információs Központtal, a Kártalaní- tási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási ada- taihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszerve- zett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégí- tő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítő- vel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biz- tosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédel- mi és Információszabadság Hatósággal
s) a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának rész- letes szabályairól szóló rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus- malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerző- dés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának mi- nősül az adat megismerésére jogosító jog- szabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben megha- tározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kö- telezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűn-
üldöző szerv írásbeli megkeresésének tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus fi- nanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási ti- toknak minősülő adatot a biztosítótól.
Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visz- szatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg:
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyele- ti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfe- lel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A jelen pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivat- kozva nem tagadhatja meg.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzet- biztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-áig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószer- rel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének
elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásá- val, terrorizmus finanszírozásával, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel van összefüggésben.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a cso- portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosí- tó által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írás- ban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az in- formációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatáro- zott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak má- sik tagállamba történő továbbítása esetén a bel- földre történő adattovábbításra vonatkozó ren- delkezéseket kell alkalmazni.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok to- vábbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosí- tási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet addig, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél
megszűnt, amely kezeléséhez az érintett hozzá- járulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi alap. Biztosító, biz- tosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalko- zás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható.
A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelke- zések az irányadók.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesí- tett jogosult is gyakorolhatja.
A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók
a) Személyes adat az olyan adat, adatból le- vonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével ösz- szefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tu- domására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezel- heti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adat- nak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabá- lyok értelmében különleges adatnak minő- sül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az in- formációszabadságról szóló 2011. évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei kö- zött is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) ada- tokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezel- heti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, amennyi- ben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát
is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és külön- leges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adat- továbbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megke- resés vagy kötelező adatszolgáltatás telje- sítése során történik.
A Bit. által meghatározott szervezetek fel- sorolását a jelen szerződési feltételek 11.3. pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szol- gáltatás nyújtásához szükség van a megbí- zott speciális szakértelmére. A (kiszerve- zett tevékenységet végző) megbízott sze- mélyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
b) Az érintett a biztosító adatkezelésével kap- csolatosan az alábbi jogokkal élhet:
Tájékoztatás kérése
az érintett bármely formában előterjesztett ké- relmére a biztosító 30 napon belül, írásos formá- ban, közérthető módon tájékoztatást ad az álta- la érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattováb- bítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyene- sen adandó. További tájékoztatásért költségté- rítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adat- kezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizáró- lag a törvényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása ese- tén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nem- zeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vita- tott személyes adat helyessége vagy pontossá- ga nem állapítható meg egyértelműen.
Törlés
a személyes adatot törölni kell, ha
– kezelése jogellenes,
– az érintett ezt kérelmezi, és arra a szerző- déses jogok és kötelezettségek teljesítésé- hez nincs elengedhetetlenül szükség,
– az hiányos vagy téves és ez állapot jogsze- rűen nem orvosolható, feltéve, hogy a tör- lést törvény nem zárja ki,
– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatáro- zott határideje lejárt,
– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (Ható- ság) elrendelte.
Zárolás
xxxxxx helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló in- formációk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a szemé- lyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljá- ból továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem tel- jesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
Nyilvánosságra hozatal
a biztosító szervezeti egységein belül kezelt sze- mélyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munka- vállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcso- latos – személyes adatokon is alapuló – össze- sített statisztikai adatok közölhetőek, amennyi- ben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.
Felmentés, felhatalmazás
A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biz- tosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban valamint a biztosítóhoz a szer- ződés megkötése, fenntartása illetve a szol- gáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumokban foglalt személyes és külön-
leges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a vi- szontbiztosító részére átadja. A szerződő, a biz- tosított, illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetésé- hez szükséges egyéb személyes vagy különle- ges adatok beszerzése érdekében személyesen köteles eljárni.
Szerződésre jellemző értékek módosítása Az életbiztosítási szerződést érintő változások- ról a biztosító az internetes honlapján (www. xxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.
A panaszügyintézéssel kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján
A biztosító (e pont alkalmazásában a további- akban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (sze- mélyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, te- lefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
A szolgáltató
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan fogadja.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a szol- gáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn be- lüli hívásfogadást és ügyintézést.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a szol- gáltató és az ügyfél közötti telefonos kommuni- kációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hang- felvétel visszahallgatását, továbbá térítésmen- tesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvé- telről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
A szolgáltató a szóbeli panaszt – a 15.6. be- kezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, tele-
fonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek
– a 15.7. bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vo- natkozó rendelkezések szerint jár el.
Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehet- séges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügy- félnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 15.7. bekezdésben fog- laltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések sze- rint jár el.
A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz köz- lését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
A panasz elutasítása esetén a szolgáltató vála- szában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy pa- naszával – annak jellege szerint – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos hatáskörében eljáró Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnél eljárást kezdeményezhet, továbbá meg kell adnia az MNB, illetve a Pénzügyi Békéltető Testületnek a levelezési címét.
A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt az MNB kérésére be- mutatja.
A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bí- rói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.
A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panaszaival foglakozó központi szerv:
SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága 1123 Budapest, Alkotás u. 50.
E-mail: xxxx@xxxxxx.xx Telefonszám: 06 40 405 405
Faxszám: 06 1 458 4260 xxx.xxxxxx.xx
A SIGNAL Biztosító Zrt. részletes elérhető- ségei (irodák, partnerek, és a Contact Center) megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx. html elérési úton.
Fogyasztói panaszokkal foglalkozik még a SIGNAL Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:
MNB
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Központi telefon: (00-0) 0000 000
Központi fax: (00-0) 0000 000
MNB Ügyfélszolgálat:
Telefon: 00 00 000 000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az ügyfél fogyasztóvédelmi eljárást kez- deményezhet a Felügyeletnél.
Biztosítási szerződéssel kapcsolatos jogvitával (szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak joghatása) fordulhat a Magyar Nemzeti Bank mellett szervezett Pénzügyi Békéltető Tes- tülethez.
Levelezési cím:
Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf. 172.
A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bí- rói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében is lehetséges.
A biztosító az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezet, melyben szerepelnek az ügyfél- és pa- naszadatok, valamint az üggyel kapcsolatos be- jövő és a kimenő levelek.
A panaszokat a jogszabályok által meghatáro- zott ideig megőrzi, a Magyar Nemzeti Banki el- lenőrzés esetén bemutatja.
e-Pillér Otthonbiztosítás Ügyféltájékoztató Biztosítási fogalomtár
A könnyebb érthetőség kedvéért a biztosításokkal kap- csolatos leglényegesebb fogalmakat az alábbiakban fog- laltuk össze.
Ki a szerződő?
A biztosítási szerződés xxxxxxxxx, aki a biztosítóval meg- kötött szerződés alapján a biztosító kockázatvállalásának ellenértékét, a biztosítási díjat fizeti.
Ki a biztosított?
Az a természetes személy, akinek a biztosítási szer- ződés feltételei szerint a vagyontárgyaival kapcso- latos biztosítási eseményekre a biztosítási szerződés ki- terjed.
Mit jelent a tartam kifejezés?
Az az időszak, amely alatt a biztosítási szerződés érvé- nyes. Az e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxx szerződés határozatlan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási idő- szak egy év. Az első biztosítási évforduló az első biztosí- tási időszak lejáratát követő első nap.
Mit jelent a közlési kötelezettség?
A biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges körülményeket a szerződő (biztosított) köteles a biztosí- tóval írásban közölni. Ezen adatok közlésének hiányában a biztosító a kockázatot nem vállalhatja. A szerződő és a biztosított köteles a biztosító írásban feltett kérdéseire a valóságnak megfelelő választ adni.
Mit jelent a kármegelőzési kötelezettség?
A szerződő (biztosított) a káresemények megelőzése és elhárítása érdekében köteles az adott helyzetben általá- ban elvárható magatartást tanúsítani, illetve maradékta- lanul betartani és betartatni az általános és speciális biz- tonsági előírásokat (biztonsági intézkedéseket).
A kármegelőzési kötelezettség elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezheti! A kár- megelőzés költségei minden esetben a szerződőt (biztosítottat) terhelik.
Mit jelent a változás-bejelentési kötelezettség?
A szerződő (biztosított) a szerződést érintő lényeges vál- tozásokat a bekövetkezésüktől számított 5 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Lényeges változás- nak tekintendő például, de nem kizárólag:
– ha a kockázatviselés helyén hatósági engedélyhez kötött építési, bővítési munkálatok kezdődnek;
– ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység kezdődik;
– ha a biztosított vagyontárgyakra jelzálog kerül, a jelzálogjogosult személyét és az azonosításához szükséges egyéb adatokat, valamint a bejegyzés tényét tanúsító dokumentumokat is be kell nyújtani a biztosítónak;
– ha a biztosított ingatlant bérbe adja, használaton kívül helyezi, vagy tartósan (30 napot meghaladó- an) lakatlanul hagyja;
– ha a biztosított személyek száma, szerződésben rögzített adatai megváltoznak, vagy a biztosított vagyontárgy tulajdonviszonyaiban változás történik;
– ha a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot meghaladó mértékű változás történt;
– ha más biztosítóval biztosítási szerződést kötött a jelen szerződésben biztosított vagyontárgyakra;
– ha a szerződő szerződésben rögzített adatai megváltoznak;
– ha a szerződő ellen csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási, illetve egyéb cégtörlési el- járás indult, amennyiben a szerződő nem termé- szetes személy.
A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a be nem jelentett körülmény nem volt hatással a biztosítási esemény bekövetke- zésére.
Abban az esetben, ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési és változás- bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy ese- tén nem hivatkozhat.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a szerződő felet és a bizto- sítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közöl- ni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelen- tésre köteles lett volna.
Mit jelent a kárbejelentési kötelezettség?
A káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, legkésőbb azonban a bekövetkezésétől, illetve az észlelésétől számított 5 napon belül (felelős- ségbiztosítási káreseményeket 30 napon belül) be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni részére a bejelentés tartalmának ellenőrzését.
Amennyiben a kárbejelentés késedelme miatt a károsodott vagyontárgyak állapotában – példá- ul a szükséges kárenyhítésnél nagyobb mértékű változtatás következtében – a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempont- jából lényeges körülmények tisztázása lehetet- lenné válik, a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége nem vagy csak részlegesen áll be.
Mit jelent a kárenyhítési kötelezettség?
A biztosított köteles az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani a kár további nö- vekedésének megakadályozására.
A kárenyhítés elsősorban a biztosító érdeke, ezért a törvény a kárenyhítéssel felmerült költségeket a bizto- sítóra terheli. Ez a megtérítési kötelezettség nem függ attól, hogy a kárenyhítés ténylegesen eredményre ve- zetett-e. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a biztosítónak az ésszerűség határán túlmenő költekezés mértékét is meg kell téríteni. A biztosító csak olyan kárenyhítési költségek megfizetésére kötelez- hető, amelyek a kár megelőzése, illetőleg a kár enyhítése érdekében valóban célravezetőnek és szükségesnek minősülnek.
Mit jelent az állapotmegőrzési kötelezettség?
A szerződő (biztosított) a káresemény bejelentésétől számított 5 munkanapig a károsodott vagyontárgyak állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges. A marad- ványokat azonban ebben az esetben is köteles – mi- nimum 30 napig, de maximum a kárrendezési eljárás befejezéséig – megőrizni, és a biztosító kérésére be- mutatni.
A biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől szá- mított 5 munkanapon belül a kár ügyintézését meg- kezdeni.
A szerződő (biztosított) köteles a káresemény körül- ményeit és összegszerűségét, a károsult vagyontár- gyak tulajdonjogát hitelt érdemlően igazoló számlákat, egyéb iratokat, bizonylatokat a biztosító, vagy megbí- zottjának rendelkezésére bocsátani.
Mit jelent a visszafizetési kötelezettség?
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a biz- tosított köteles az arra kifizetett biztosítási összeget maradéktalanul visszafizetni a biztosítónak. Ha a biz- tosított vagyontárgy még azelőtt megkerül, hogy a biztosító teljesíti szolgáltatási kötelezettségét, a bizto- sítottnak vissza kell vennie a megkerült vagyontárgyat, és csupán a vagyontárgyat ért károsodás mértékének megfelelő biztosítási összeg megfizetését követelheti.
Mit jelent az alulbiztosítás?
Alulbiztosítás akkor fordul elő, ha a biztosítási összeg alacsonyabb annál az értéknél, amennyiből a káro- sodott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetőleg azt pótolni lehet. Ilyen esetben a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik.
Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket is aránylagosan téríti.
Mit jelent a túlbiztosítás?
Túlbiztosítás akkor fordul elő, ha a biztosítási összeg magasabb annál az értéknél, amennyiből a károso- dott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetőleg azt
pótolni lehet. A biztosító a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó rész tekintetében a szerző- dést semmisnek tekinti, és kizárólag a ténylege- sen felmerülő kárösszegnek megfelelő biztosí- tási összeget fizeti meg, illetve ennek megfele- lően arányosan leszállítja a biztosítás díját.
A túlbiztosítás egyik alesete az ún. többszörös biztosí- tás, amely akkor fordul elő, ha a szerződő (biztosított) valamely másik biztosítónál is a biztosított értékre vo- natkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött. A másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul (a szerződéskötéskor) köteles közölni a biztosítóval.
Mi az a vagyonbiztosítási ajánlat?
Az az írásos dokumentum (formátuma szerint előre- nyomott ajánlati űrlap), amelyen a biztosítási szerző- dés létrejöttéhez szükséges minden adatot közöl az Ajánlattevő, és amelyből egyértelműen kiderül, hogy a szerződő milyen biztosítási szolgáltatásokra tart igényt, és ezek milyen díjfizetés mellett vállalhatóak a biztosító részéről.
Mik azok az Általános és Különös Feltételek?
Az Általános Feltételek az adott biztosítási ág és ága- zatainak valamennyi termékére egyaránt jellemzőek, míg a Különös Feltételek az egyes biztosítási termé- kekre egyénileg jellemző meghatározások és rendel- kezések összessége.
Mi a biztosítási kötvény?
A biztosítási szerződés fő jellemzőiről (szerződő felek, díj, kedvezményezett, stb.) a biztosító kötvényt állít ki, amely az Általános Feltételekkel, és az adott termékek- re jellemző Különös Feltételekkel együtt elválaszthatat- lan egységet képeznek.
Mit jelent az értékkövetés?
A biztosító – a szerződő hozzájárulásával – az újér- ték-biztosítás fenntartása érdekében automatikus ér- tékkövető indexet alkalmazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves építőipari árindex (az épületek/építmények vonatkozá- sában), illetve a fogyasztói árindex (az ingóságok vo- natkozásában), amelytől a biztosító a kockázat értéke- lésének függvényében ± 5 százalékponttal eltérhet. Az indexálás során mind a biztosítási összeg, mind a fize- tendő biztosítási díj az indexszám arányában módosul- hat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és a KSH indexszámának szorzatából adódik. A biztosí- tó az indexszám mértékét minden év március 1-jével állapítja meg, és azt az évfordulóssá vált szerződések esetében június 1-jétől alkalmazza a következő biztosí- tási időszakra vonatkozóan.
A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg. A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb
60 nappal levélben tájékoztatja a szerződőt az érték- követés mértékéről, az indexált biztosítási összegekről és a biztosítási díjról.
e-Pillér Otthonbiztosítás Általános Feltételek
Hatályos: 2014. március 15-étől
Bevezetés
Az e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx a jelen Általános és Kü- lönös Feltételek szerint jön létre a SIGNAL Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító), valamint bármely ter- mészetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: szerződő) között. Ennek alapján a biztosító a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás teljesítésére, a szerződő pedig biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.
1. Fejezet
1.1. A biztosítási szerződés alanyai
1.1.1. A szerződő az a természetes vagy jogi sze- mély, jogi személyiség nélküli szervezet, aki/ amely a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a biztosítást érdekelt személy javára megköti, és a biztosítási szerződés létrejötte esetén a mindenkor esedékes díjat megfizeti. A biztosítási szerződéssel kapcso- latos jognyilatkozatok megtételére a szerződő jogosult és köteles. A biztosító jognyilatkoza- tainak címzettje a szerződő. Amennyiben a szerződő és a biztosított személye nem azo- nos, a szerződő köteles tájékoztatni a bizto- sítottat a biztosítási szerződés tartalmáról, valamint minden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos változásról.
1.1.2. A biztosított az a természetes személy, akit az ajánlaton biztosítottként neveztek meg. A biztosítottak körét a Különös Xxxxxxxxxx határozzák meg.
1.1.3. A biztosító a SIGNAL Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kocká- zatot viseli, és a feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezett- séget vállal.
2. Fejezet
2.1. A szerződés létrejötte, módosítása
2.1.1. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével, írásbeli megállapo- dással jön létre a biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő/biztosított által tett ajánlatra 15
napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Eb- ben az esetben a szerződés – ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. (Az alkusz nem minősül a biztosító képviselőjének.).
Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a koc- kázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.
Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.
2.1.2. A szerződés tartalma teljes mértékben írás- beliséghez kötött, így nem válnak tartalmává szokások (melynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek), és gyakorlatok (amelyeket egymás között ki- alakítottak).
2.1.3. Ha a biztosítási kötvény a szerződő fél ajánla- tától eltér, és az eltérést a szerződő fél a doku- mentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 munkanapon belül) nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre abban az eset- ben, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum át- adásakor írásban felhívta.
2.1.4. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás- sal ellátott elektronikus dokumentumba fogla- lás) és az SMS.
2.1.5. A biztosító kockázatviselése – a felek eltérő megállapodása hiányában – az ajánlat aláírá- sát követő nap 0. órájakor kezdődik, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött, vagy utóbb létrejön.
2.1.6. A szerződő (biztosított) az érvényesen létre- jött biztosítási szerződés tartama alatt bár- mikor, a biztosítási évfordulóval kezdemé-
nyezheti a biztosítási szerződés módosítását. A szerződő (biztosított) módosítási igényét legkésőbb 45 nappal a biztosítási évfordu- ló előtt írásban bejelentheti a biztosítónak. A biztosító további 15 napon belül tehet javas- latot a szerződés módosítására, illetve – ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vállal- ja – a szerződést évfordulóval felmondhatja. Amennyiben a szerződő (biztosított) a módo- sító javaslatot 30 napon belül elfogadja, vagy arról nem nyilatkozik, a módosítás a biztosítási évfordulón hatályossá válik.
Amennyiben a szerződő (biztosított) a módo- sító javaslatot nem fogadja el, a szerződés a biztosítási évfordulón megszűnik.
2.1.7. Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változá- sát közlik vele, 15 napon belül írásban javas- latot tehet a szerződés módosítására, illetőleg
– ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja. Ha a szerződő a módosító javas- latot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javas- lat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt a módosí- tó javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
3. Fejezet
3.1. A szerződés tartama, hatálya
3.1.1. A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év. Az első biztosítási évforduló az első biz- tosítási időszak lejáratát követő első nap.
3.1.2. A biztosítási szerződés megszűnik, amennyiben:
a) abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedékességi időn belül nem kerül megfi- zetésre, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerző- dő felet a felszólítás elküldésétől számí- tott legalább harmincnapos póthatáridő meghatározásával a biztosítás esedékes díjának megfizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visz- szamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti;
b) a szerződés hatálya alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt (érdekmúlás);
c) a szerződő vagy a biztosító a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végét lega- lább 30 nappal megelőzően írásban fel-
mondja. A felmondást a szerződésben rög- zített biztosítási évforduló előtt kell a másik félhez továbbítani, oly módon, hogy a másik fél a felmondást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kézhez kapja.
3.1.3. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: táv- értékesítési törvény) 6. §-a alapján a szerződő a szerződését az ajánlat aláírásának napjá- tól számított 14 napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.
Felmondását írásban társaságunk székhelyé- nek postai címére vagy a faxszámra küldheti. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatko- zat biztosítónk megadott címére beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtá- sát csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdhetjük meg. A távértékesíté- si törvény 8. §-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződés megszűnésének időpontjáig történt kockázat- viselés időarányos ellenértékét jogosult köve- telni, amennyiben eddig az időpontig biztosí- tási esemény nem következett be. Ebben az esetben a biztosító a már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét megha- ladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríti.
4. Fejezet
4.1. Biztosítási díj, díjfizetés
4.1.1. Jelen biztosítás éves díjú. A biztosítás éves dí- ját a vagyoncsoportonkénti biztosítási összeg és a biztosítási díjtétel szorzata adja.
Az éves díj megfizetésének gyakorisága lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves.
4.1.2. A biztosítás díja a szerződés létrejötte- kor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszak- nak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik.
4.1.3 A díjfizetés gyakoriságát és esedékessé- gét a szerződés rögzíti.
4.1.4. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél válasz- tása szerint történhet postai csekkel, banki
átutalás vagy inkasszó (csoportos beszedé- si megbízás) útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén kész- pénzben kell megfizetni.
4.1.5 Ha a szerződő az első díjat/díjelőleget a biz- tosító képviselőjének közvetlenül készpénz- ben fizeti, a díjat a fizetés napját követő nap
0. órájában (és nem korábban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezett- nek tekinteni.
4.1.6. Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon– a biztosító szám- lájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthat- ja, hogy a díj korábban érkezett be.
4.1.7. A biztosító képviselője nem jogosult
– sem az alapbiztosítás, sem pedig a kiegé- szítő kockázatok esetén sem a díj, sem pedig a díjfizetési ütem módosítására, to- vábbá
– nem jogosult az első díjon/díjelőlegen kívül a biztosítási díjat (folytatólagos díj) átvenni.
4.2. Díjfizetés a szerződés megszűnésének általános eseteiben
4.2.1 Azon biztosítási esemény bekövetkeztekor, mely a biztosítási szerződés megszűnését eredményezi, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
4.2.2 A szerződés megszűnésének egyéb ese- teiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kocká- zatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
4.2.3. Abban az esetben, ha az érdekmúlás kizáró- lag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga át- szállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tu- lajdonos birtokában volt, akkor a tulajdonjog- gal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.
4.3. Díjfizetés elmulasztásának következménye
4.3.1. Abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedékességi időn belül nem kerül megfize- tésre, a biztosító – a következményekre tör- ténő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább
harmincnapos póthatáridő meghatározásával a biztosítás esedékes díjának megfizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredmény- telen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ki- véve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
4.4. A szerződés megszűnésének általános esetei
A szerződés, illetőleg annak megfe- lelő része azon a napon szűnik meg, amikor a szerződőnek/biztosítottnak a vagyontárgy(ak) megóvásához fűződő érdeke (biztosítási érdek) megszűnik, valamint azon a napon, amikor a biztosí- tási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, il- letve bekövetkezése lehetetlenné vált. Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizá- rólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga át- szállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tu- lajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdon- jog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
5. Fejezet
5.1. A biztosítási összeg
5.1.1. A biztosítási összeg az a kötvényen megha- tározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatásá- nak felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.
A maximális biztosítási összeg meghatározá- sának alapja épületek, építmények esetében a biztosított vagyontárgy újjáépítési értéke, ingóságok esetében a vagyontárgy új állapot- ban való beszerzésének értéke.
5.2. A biztosító szerződésmódosítása
Amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli, a szerződés módosítását javasolhatja a kö- vetkező biztosítási évre. E célból köteles az új szerződéses feltételeket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépése előtt közölni.
5.2.1. Abban az esetben, ha a biztosító a szer- ződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körül- mények a biztosítási kockázat jelentős
növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítá- sára, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
5.2.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhez- vételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harminca- dik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
5.2.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyon- tárgyra vagy személyre vonatkozik, és a bizto- sítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az 5.4.1.) pontban és az 5.4.2.) bekezdésben meghatározott jogait a többi va- gyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
5.3. A szerződés újra érvénybe helyezése
Abban az esetben, ha a szerződés az 5.3. bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számí- tott százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatvi- selés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei sze- rint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
6. Fejezet
6.1. Értékkövetés (indexálás, kockázatnövekedés)
6.1.1. A biztosítási szerződés alapján teljesítendő szolgáltatás értékének megőrzése érdeké- ben a biztosító minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási szolgáltatás és a teljes biztosítási díj értékkövető módosítását (inde- xálását).
6.1.2. A biztosító az index mértékét minden év már- cius 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) adatai alapján. Az indexszám bázisa a KSH által az indexá- lást megelőző naptári évre megállapított éves építőipari árindex (az épületek/építmények vonatkozásában), illetve a fogyasztói árindex (az ingóságok vonatkozásában), amelyektől
a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-éig, vagy az új index későbbi meghatározásáig kerül al- kalmazásra.
6.1.3. Az így meghatározott index szerinti új összeg és díj megállapítására első alkalommal a szer- ződés létrejöttét követő biztosítási évforduló- val kerül sor, majd évente a biztosítási évfor- duló napjának hatályával.
6.1.4. Az értékkövetéssel módosított biztosítási ösz- szeget az előző biztosítási évre vonatkozó biz- tosítási összeg és a biztosító által megállapí- tott index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
A biztosítás egyéb elemei is arányosan változ- nak a kerekítés szabályainak megfelelően.
6.1.5. A biztosító által megállapított index mértéké- ről, a biztosítási összeg értékkövető módosí- tásáról, a díj változásáról a biztosító legkésőbb 60 nappal a biztosítási év vége előtt írásban értesíti a szerződőt.
6.1.6. A biztosítás indexálásával egyidejűleg a bizto- sító a biztosítási díjtételek, illetve díjmódosító tényezők kockázati okból való megváltoztatá- sát is kezdeményezheti, de kizárólag akkor, ha ezt a szerződés kártörténete indokolja.
A biztosítási díjtételváltozásról a biztosító a biztosítási év végét legalább 60 nappal meg- előzően – az indexálásról való értesítéssel egyidejűleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a szerződőt.
6.1.7. A biztosítási szerződés az adott évre a biztosí- tó által az indexálás alkalmával közölt biztosí- tási összeggel, díjjal érvényes, a szerződőnek azonban joga van ahhoz, hogy az indexálást, illetve a kockázati okból történt díjemelést az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal írásban visszautasítsa. Az új összeg és díj el- utasítása esetén a szerződés változatlan tar- talommal érvényben marad.
6.1.8. Amennyiben a szerződő az indexálást vagy a kockázati okból történt díjemelésre vonatko- zó szerződésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.
7. Fejezet
7.1. Szerződő (biztosított) kötelezettségei
A) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség
7.1.1. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A bizto- sító írásban feltett kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a szerződő fél köz- lési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
7.1.2. A közölt adatok valóságtartalmáért a szerződő és a biztosított felelős. A közölt adatok ellen- őrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt (biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.
7.1.3. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmé- nyek változását a biztosítónak 5 napon belül, írásban bejelenteni. Így különösen:
a) ha a kockázatviselés helyén hatósági en- gedélyhez kötött építési, bővítési munkála- tok kezdődnek;
b) ha a biztosított az ingatlant bérbe adja, használaton kívül helyezi vagy tartósan (30 napot meghaladóan) lakatlanul hagyja;
c) ha a biztosított vagyontárgyakra jelzálog kerül, a jelzálogjogosult személyét és az azonosításához szükséges egyéb adato- kat, valamint a bejegyzés tényét tanúsító dokumentumokat is be kell nyújtani a biz- tosítónak;
d) ha a kockázatviselés helyén vállalkozói te- vékenység indul;
e) ha más biztosítóval biztosítási szerződést kötött a jelen szerződésben biztosított va- gyontárgyakra;
f) ha a vagyonértékben vagyoncsoporton- ként 10%-ot meghaladó mértékű változás történt;
g) ha a biztosított személyek száma megváltozik;
h) ha a szerződő és/vagy a biztosított (ak) szer- ződésben rögzített adatai megváltoznak;
i) ha a szerződő ellen csődeljárás, felszá- molási vagy végelszámolási, illetve egyéb cégtörlési eljárás indult, amennyiben a szerződő nem természetes személy.
7.1.4. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
B) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő/biztosított köteles a károk meg- előzése és elhárítása érdekében az adott
helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani, valamint a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.
Kárenyhítési kötelezettség
– a szerződő/biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni,
– a kárenyhítés szükséges költségei a bizto- sítási összeg keretei között akkor is a biz- tosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem veze- tett eredményre,
– alulbiztosítás esetén a biztosító a káreny- hítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
C) Bejelentési kötelezettség
A biztosítási esemény bekövetkezését hala- déktalanul, de legkésőbb az észleléstől szá- mított 5 napon belül kell bejelenteni a biztosí- tónak, és lehetővé kell tenni a biztosító szá- mára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.
D) Értesítési kötelezettség
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.
8. Fejezet
8.1. A biztosító kötelezettségei
8.1.1. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges összes dokumentum kézhezvéte- létől számított 15 napon belül teljesíti a szolgál- tatását. A biztosító késedelmes szolgáltatása esetén a mindenkor hatályos vonatkozó jog- szabályban meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. A szolgáltatási igény elbírálásához szükséges bizonyítékokat, do- kumentumokat a szerződő (biztosított) köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani.
8.1.2. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az alábbi dokumentumok benyújtását/bemuta- tását kéri:
– kötvény és díjfizetést igazoló iratok;
– hatósági határozatok;
– tulajdonjogot, bérleti, használati jogot bizo- nyító okiratok;
– költségvetés, számla, vám-árunyilatkozatok;
– minden egyéb olyan bizonyító erejű irat,
okirat, amely a kárigény elbírálásához szük- séges.
A felsorolt dokumentumokon kívül egyéb do- kumentumok benyújtásával a biztosítottnak joga van a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak ér- dekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosító az egyes biztosítási események kapcsán a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumokat a jelen feltételek
4. számú mellékletében teszi közzé.
8.1.3. A biztosító szolgáltatásának felső határa biz- tosítási eseményenként a kötvényen az adott vagyontárgyra, vagyoncsoportra meghatáro- zott biztosítási összeg a Különös Feltételek III. fejezetében foglaltak szerint.
8.1.4. A biztosító a károkra eseményenként és éven- ként a szerződésben megjelölt felső összeg- határig szolgáltat – a Magyarországon min- denkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyontárgy- csoportok milyen értéken vannak biztosítva. Kiegészítő kockázatok, illetve többletszolgálá- sok esetén a biztosító szolgáltatásának felső- határa az ott megjelölt éves sublimit.
8.1.5. A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyfél- nek járó kártérítési összeg kifizetésében köz- reműködni.
8.1.6. Kárbiztosítások esetén az adott biztosí- tási időszakra vonatkozó biztosítási ösz- szeg az ugyanazon biztosítási időszak- ban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivé- ve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
8.1.7. A 8.1.6.) bekezdés szerinti jogkövetkez- ményt a biztosító abban az esetben al- kalmazhatja, ha arra legkésőbb a szol- gáltatás teljesítésével egyidejűleg írás- ban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
8.1.8. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogá- val nem él, a szerződés a kifizetett ösz- szeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosí- tási időszakra.
8.2. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményei- nek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének
megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, il- letve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege ki- számítható.
9. Fejezet
9.1. A biztosító mentesülése
9.1.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kö- telezettsége teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a szerződő (biztosított) közlési, változás-bejelentési, biztosítási esemény bejelentési kötelezettségének a jelen feltételekben foglaltak szerint nem tett eleget, és emiatt a biztosítási esemény elbírálása szempontjából lé- nyeges körülmények kideríthetetlenekké váltak.
Abban az esetben, ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatko- zik, és a közlési, változás-bejelentési kö- telezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre, változás bejelenté- sére irányuló kötelezettség megsérté- sére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülmény- re, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
9.1.2. A biztosító mentesül szolgáltatási köte- lezettsége alól abban az esetben, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szán- dékosan, vagy súlyosan gondatlan ma- gatartással
– a szerződő fél, vagy a biztosított, ille- tőleg
– velük közös háztartásban élő hozzá- tartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésével, megóvásával együttjáró munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk, vagy
– a biztosított jogi személynek veze- tő beosztású tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A 9.1.2.) bekezdésben foglalt mentesülés a kármegelőzési és a kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is fennáll.
9.1.3. Nem téríti meg a biztosító azokat a ká- rokat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.
9.1.4. Amennyiben a kár bekövetkezésében – az előző bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben térí- ti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.
9.2. Biztosító visszakövetelési joga
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítet- te, megilletik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biz- tosítottal közös háztartásban élő hozzá- tartozó. Ha a kárérték magasabb, mint a biztosító szolgáltatásának limite, valamint a biztosító a károkozóval szemben ke- resetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére kö- teles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
10. Fejezet
10.1. Kizárt kockázatok
10.1.1. A biztosító nem vállalja a kockázatot és nem nyújt szolgáltatást, amennyiben a kár:
a) nem a biztosítási szerződés hatálya alatt következett be;
b) nem a biztosítási szerződés feltételei- ben meghatározott biztosítási esemé- nyekkel áll okozati összefüggésben;
c) a biztosítási szerződésből kizárt vagy a nem biztosított vagyontárgyban ke- letkezik;
d) mértéke nem éri el a biztosítási szer- ződésben rögzített önrészesedés ösz- szegét, feltéve, hogy a szerződés tar- talmaz önrészesedést;
e) büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, kötbér, bírság stb.) jelentkezik;
f) a károsodott vagyontárgy olyan ér- tékcsökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja;
g) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhaszná- lásának meghiúsulása miatt állt elő;
h) a talaj minőségében, vízminőségben, természeti környezetben következett be;
i) részben vagy egészben az épületek, építmények, ingóságok használatá- val, használati fokával, karbantartá- sának elmulasztásával okozati össze- függésben következett be;
j) jogszabály alapján megtérül.
10.1.2. Nem téríti meg a biztosító azokat a ká- rokat, veszteségeket, költségeket, ame- lyek kiváltó oka közvetve vagy közvetle- nül összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:
a) harci cselekmények, háborús, polgár- háborús események;
b) terrorizmus, melynek bármilyen for- májával összefüggésben keletkezett károk kizárásra kerülnek az alábbiak- ban foglaltak szerint:
Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosí- tási eseményekhez kapcsolódó kifi- zetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak elkövetése során közve- szély okozásával, vagy ezen cselek- mények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, füg- getlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely idő- rendi sorrendben is –, közrehatott-e a kár bekövetkeztében.
Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek minősül továbbá min- den olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény al- kalmazásával, azzal való fenyegetés- sel vagy annak előkészítésével való- sult-e meg –, amelyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolód- va hajt végre egy ember, vagy embe- rek csoportja(i),
– amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy nyilvánosságot, vagy a nyilvá- nosság egy részét megfélemlít- se, befolyásolja, vagy
– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy
– amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtották végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra ke- rülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelő- zésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista ak- cióval függnek össze.
c) felkelés, lázadás, zavargás, foszto- gatás, szrájk, tüntetés, rendzavarás, puccs;
d) hasadóanyagok robbanása, nukleáris reakció, radioaktív sugárzás, ionizáló és lézersugárzás, valamint elektro- mágneses sugárzás;
e) hatósági intézkedés, lefoglalás, el- kobzás;
f) tervezési, építési hiba;
g) kopás, elhasználódás;
h) a Különös Feltételekben kizárt bizto- sítási események.
11. Fejezet
11.1. A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján
11.1.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács- adó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.
11.1.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az alábbiakban meghatá- rozott célokból, az egészségügyi és a hozzá- juk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájáru- lásával kezelheti. A biztosító, a biztosításköz- vetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfe- leinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatás- sal összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, mó- dosításához, állományban tartásához, a biz- tosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
11.1.3. Az előző pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biz- tosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak meg- adása esetén részére nem nyújtható előny.
11.1.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, veze- tőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük so- rán bármilyen módon hozzájutottak.
11.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
11.1.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás kereté- ben eljáró nyomozó hatósággal és ügyész- séggel, továbbá az általuk kirendelt szak- értővel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehaj- tási ügyben eljáró önálló bírósági végrehaj- tóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvény- ben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbe- li biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvi- seletével, ezek érdekképviseleti szerveze- teivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kap- csolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésébe foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltéte- lek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítókról és a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvényben sza- bályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántar- tást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány te- kintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a szolgáltatási igény érvényesítéséhez szükséges adatok te- kintetében, továbbá ezek egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemze- ti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképvise- lővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrende- zés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszerve- zett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a har- madik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biz- tosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság- gal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló rendelet- ben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés
megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat meg- ismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül az előzőekben meghatáro- zott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
11.1.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatáro- zott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
11.1.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűn- üldöző szerv írásbeli megkeresésének tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatá- rozott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
11.1.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visz- szatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
11.1.10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg:
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbí- tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A jelen pontban meghatározott adatok átadá- sát a biztosító a biztosítási titok védelmére hi- vatkozva nem tagadhatja meg.
11.1.11. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a.) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábí- tószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekmény- nyel, robbanóanyaggal vagy robbantószer- rel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b.) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szen- vedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyag- gal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
11.1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a cso- portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
– Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli bizto- sítóhoz vagy harmadik országbeli adatfel- dolgozó szervezethez (harmadik ország- beli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a szemé- lyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meg- határozott bármely módon biztosított.
– A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása ese- tén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
– Az adattovábbítási nyilvántartásban sze- replő személyes adatokat az adattovábbí- tástól számított 5 év elteltével, az egész- ségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása ese- tén 20 év elteltével törölni kell.
11.1.13. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biz- tosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet addig, ameddig a szerző- dés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat- ban igény érvényesíthető.
11.1.14. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adat- kezelési cél megszűnt, amely kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi alap. Biztosító, biztosításközvetítői és szakta- nácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszű- nése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosí- tási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől szá- mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható.
11.1.15. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók.
11.1.16. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződés- ben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
11.1.17. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudni- valók
Személyes adat az olyan adat, adatból le- vonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a to- vábbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzá- járulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az érintett ügyfél az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerző- dés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető
A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a ki- szervezett tevékenység keretében a biztosító az ügy- feleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) ada- tait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizá- rólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja har- madik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a je- len szerződési feltételek 11.3. pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszerve- zett tevékenységet végző) megbízott személyes adato- kat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
11.1.18. Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:
Tájékoztatás kérése
Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá- ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illet- ve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés állapít-
ható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbí- téshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet megta- gadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megta- gadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továb- bá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott szemé- lyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.
Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
– kezelése jogellenes,
– az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs el- engedhetetlenül szükség,
– az hiányos vagy téves, és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,
– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (Hatóság) elren- delte.
Zárolás
Xxxxxx helyett a személyes adat zárolandó, ha az érin- tett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az érte- sítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekin- tettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érin- tett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni a helyesbí- tés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továb- bá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt szemé- lyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra
az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítói- val, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.
Felmentés, felhatalmazás
A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenn- tartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumokban foglalt személyes és különle- ges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részé- re átadja. A szerződő, a biztosított, illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkö- téséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok be- szerzése érdekében személyesen köteles eljárni.
Szerződésre jellemző értékek módosítása
Az életbiztosítási szerződést érintő változásokról a biz- tosító az internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx) nyújt tá- jékoztatást.
12. Fejezet
12.1. A panaszügyintézéssel kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján
12.1.1. A biztosító (e pont alkalmazásában a to- vábbiakban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevé- kenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
12.2. A szolgáltató
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügy- felek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden mun- kanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan fogadja.
12.3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű vára- kozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést.
12.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefo- nos kommunikációt a szolgáltató hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefo- nos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bo- csátani a hangfelvételről készített hitele- sített jegyzőkönyvet.
12.5. A szolgáltató a szóbeli panaszt – a 15.6. bekezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésé- vel nem ért egyet, a szolgáltató a panasz- ról és az azzal kapcsolatos álláspontjá- ról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átad- ja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 15.7. bekezdésben foglal- takkal egyidejűleg – megküldi, egyebek- ben az írásbeli panaszra vonatkozó ren- delkezések szerint jár el.
12.6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen kö- zölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 15.7. bekezdés- ben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonat- kozó rendelkezések szerint jár el.
12.7. A szolgáltató az írásbeli panasszal kap- csolatos, indokolással ellátott álláspont- ját a panasz közlését követő harminc na- pon belül megküldi az ügyfélnek.
12.8. A panasz elutasítása esetén a szolgál- tató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos hatásköré- ben eljáró Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy az MNB mellett működő Pénzügyi Békélte- tő Testületnél eljárást kezdeményezhet, továbbá meg kell adnia az MNB, illetve a Pénzügyi Békéltető Testületnek a levele- zési címét.
12.9. A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt az MNB kérésére bemutatja.
12.10. A fogyasztói jogviták rendezése fentie- ken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás ke- retében lehetséges.
A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panaszaival foglakozó központi szerv:
SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága 1123 Budapest, Alkotás u. 50.
E-mail: xxxx@xxxxxx.xx Telefonszám: 06 40 405 405
Faxszám: 06 1 458 4260 xxx.xxxxxx.xx
A SIGNAL Biztosító Zrt. részletes elérhetőségei (irodák, partnerek, és a Contact Center) megte- kinthető a xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx.xxxx el- érési úton.
Fogyasztói panaszokkal foglalkozik még a SIGNAL Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:
MNB
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Központi telefon: (00-0) 0000 000
Központi fax: (00-0) 0000 000
MNB Ügyfélszolgálat:
Telefon: 00 00 000 000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az ügyfél fogyasztóvédelmi eljárást kez- deményezhet a Felügyeletnél.
Biztosítási szerződéssel kapcsolatos jogvitával (szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak joghatása) fordulhat a Magyar Nemzeti Bank mellett szervezett Pénzügyi Békéltető Tes- tülethez.
Levelezési cím:
Magyar Nemzeti Bank
1525 Budapest, BKKP Pf. 172. E-mail cím: xxx@xxx.xx
A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bí- rói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében is lehetséges.
A biztosító az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezet, melyben szerepelnek az ügyfél- és pa- naszadatok, valamint az üggyel kapcsolatos be- jövő és a kimenő levelek.
A panaszokat a jogszabályok által meghatáro- zott ideig megőrzi, a Magyar Nemzeti Banki el- lenőrzés esetén bemutatja.
13. Fejezet
131. Egyéb rendelkezések
13.1.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekö- vetkeztétől számított két év.
13.1.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilat- kozatait írásban köteles megtenni.
13.1.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, befolyásoló körülményeket és a szerződő/biz- tosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriz- tetni. A biztosító a kockázatviselés szempont- jából lényeges berendezéseket a helyszínen, működés közben is ellenőrizheti.
Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdemé- nyezheti a díjtétel módosítását.
13.1.4. Ha a felek a feltételekben rögzített szabályok- tól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.
13.1.5. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alap- ján járó szolgáltatásra a személyi jövedelem- adóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irányadóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján járó szolgáltatás meghatározásánál az általános forgalmi adóról szóló 1997. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonatkozó sza- bályai is irányadóak.
e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxxx
1. Fejezet
1.1. Biztosított
1.1.1. Jelen feltételek alapján biztosítottak a biztosí- tási kötvényen név szerint biztosítottként fel- tüntetett személyek, így különösen:
– az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;
– haszonélvező;
– a közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 8:1. § b) pont), akik a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában kö- zös háztartásban a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal állandó jelleggel együtt élnek.
1.1.2. Nem lehet biztosított:
– a bérlő, albérlő,
– a fizetővendég,
– a háztartási alkalmazott.
2. Fejezet
2.1. A biztosítás területi hatálya
2.1.1. A kockázatviselés helye Magyarország terüle- te, ezen belül:
– a kötvényen feltüntetett cím, illetve helyrajzi szám alatt található épületek, építmények;
– a kötvényen feltüntetett cím, illetve helyrajzi szám alatt található épületben, építményben elhelyezett ingóságok, illetve azok az ingósá- gok, amelyek hatósági kiköltöztetés esetén azon a helyen találhatóak, ahová a biztosí- tottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen követ- kezményeként lakhatatlanná vált.
3. Fejezet
3.1. A biztosítási fedezet
3.1.1. A biztosító kockázatviselése kizárólag a jelen feltételek 3. számú mellékletében meghatáro- zott kockázatokra terjed ki.
4. Fejezet
4.1. A biztosítási díj
4.1.1. A biztosítási díjat a biztosító a jelen feltételek 4. számú mellékletében meghatározottak szerint egyedileg állapítja meg.
5. Fejezet
5.1. A biztosítási összeg
5.1.1. A biztosítási összeg az a biztosítási kötvényen meghatározott összeg, amely egyrészt a biz- tosítási díj megállapításának alapja, másrészt a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatásának felső határa.
5.1.2. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezetei alapján a szerződő határozza meg. A biztosítási ajánlaton külön soron, saját biz- tosítási összeggel feltüntetett vagyoncsopor- tokat egyenként, önállóan kell meghatározni. A vagyoncsoportok biztosítási összegei külön kezelendők, a kárrendezés során sem vonha- tók össze.
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint vagyoncsoportnak minősülnek a biztosított vagyontárgyak általános, könnyen kezelhető kategóriái, amelyek az alábbiak:
– főépület, és a főépülettel szoros építési kapcsolatban lévő melléképület(ek), épít- mények:
– főépületek: pl. lakóház, lakás;
– melléképületek (nem lakás célú épületek/ épületrészek), melyek falazata és építési módja megegyezik a főépületével: pl. ga- rázs, műhely;
– építmények: terasz, előtető;
– ingóságok:
– háztartási ingóságok;
– kiemelt értékű ingóságok;
– képző- és iparművészeti tárgyak, régisé- gek, ritkaságok;
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó valódi szőrme;
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó híradástechnikai cikkek;
A vagyoncsoportokra vonatkozó részletes szabályokat a jelen Különös Feltételek VI. fe- jezetének 6.2–6.10 bekezdései tartalmazzák.
5.1.3. A biztosítási összeg meghatározásának alap- ja épületek, építmények esetében a biztosí- tott vagyontárgy újjáépítési értéke, ingóságok esetében a vagyontárgy új állapotban való be- szerzésének értéke.
5.1.4. Ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy biztosítási összege alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési, illetve a vagyontárgy új állapotban való beszerzésének értéke (alulbiztosítás), a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a szolgáltatá- si összeget olyan arányban fizeti meg,
ahogyan a biztosítási összeg aránylik a káridőponti újjáépítési, új állapotban való beszerzési értékhez (a továbbiak- ban: káridőponti új érték).
A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosított- ság következményeit:
– ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy biz- tosítási összege és a káridőponti új érték közötti különbözet nem haladja meg a biz- tosítási összeg 10%-át; illetve
– ha a biztosítási szerződés a biztosító ál- tal javasolt, és a szerződő által elfogadott átlagos biztosítási összeggel jött létre az
„Épületek”, illetve a „Háztartási ingóságok” vagyoncsoportokra.
5.1.5. Ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy bizto- sítási összege magasabb, mint a káridőponti új érték (túlbiztosítás), a biztosító a tényleges kárnak megfelelő szolgáltatási összeget fizeti meg, és a díjat a tényleges biztosítási összeg- nek megfelelően leszállítja, és a díjkülönböze- tet visszafizeti a szerződő részére.
5.1.6. Ha a károsodott épület újraépítési, helyreál- lítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csök- kentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. a káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. (Forgalmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző álla- pot szerinti piaci értéke.) Az épület újraépí- tési, helyreállítási értéke és a maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosí- tó, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.
5.1.7. A biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj megállapításakor a matematikai kerekítés szabályait alkalmazza az alábbiak szerint:
– az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket, a felelősségbizto- sítási limitet, a költségtérítések összegét egész ezer forintokban,
– az éves biztosítási díjat egész forintokban határozza meg.
6. Fejezet
6.1. A biztosított vagyontárgyak, vagyoncsoportok
6.1.1. Biztosítható vagyontárgynak, vagyoncsoport- nak minősül minden a biztosítási kötvényen
megnevezett, a szerződő (biztosított) tulajdoná- ban lévő vagyontárgy (vagyoncsoport), amely a jelen általános vagy különös feltételekben nincs kizárva, valamint azok az idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak (vagyoncsoportok), ame- lyeket a tulajdonjog fenntartása mellett a szer- ződő (biztosított) felelős őrzésre átvett.
6.1.2. A biztosító kockázatviselése a kockázatvise- lés helyén lévő, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minősített vagyontár- gyakra terjed ki.
Jelen feltételek szerint biztosítható épületnek, építménynek minősülnek:
a) családi ház, sor- vagy ikerház esetében a kötvény szerinti cím alatt, a telek területén található épület(ek) / építmények;
b) házrész esetén a kötvény szerinti cím alatt, a telek területén található épületnek az a része, amely a szerződő (biztosított) tulajdona;
c) lakástulajdon esetén a szerződő (biztosí- tott) kizárólagos tulajdonát képező épület- részek, továbbá a szerződőre (biztosított- ra) eső közös tulajdoni hányadrész;
6.1.3. Épületnek minősülnek a jelen feltételek alkal- mazásában: a környező külső tértől épület- szerkezetekkel részben vagy egészben elvá- lasztott teret alkotó:
a) állandó vagy időszakos lakás céljára szol- gáló épületek (főépületek: pl. lakóház, la- kás),
b) nem lakás céljára szolgáló melléképületek és épületrészek (kiegészítő célú helyisé- gek: pl. garázs, műhely, kazánház, lomtár, pince, padlástér stb.).
6.1.4. Az épület értékébe tartoznak – a tartófalakon, alapokon és a tetőszerkezeten felül – a funkci- onális kiegészítő épületszerkezeti elemek
és kiegészítők, különös tekintettel a követke- zőkre:
– az épületen lévő villámhárító berendezé- sek;
– szilárd válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzített elemek (kivéve az el- mozdítható, illetve beépített bútorokat);
– rögzített padló- és szegélyburkolatok, hi- degburkolatok;
– rögzített lambéria és egyéb falburkolatok;
– az épülethez hozzáépített lépcsők, létrák;
– az épülethez rögzített zászlótartók;
– elektronikusan működő kapuk mozgató berendezéseikkel együtt;
– az üvegtáblák közé, illetve azokon kívülre telepített redőnyök, kiegészítőikkel együtt;
– szilárdan rögzített közbenső födém, fö- démborítások, álmennyezetek, galériák;
– betonból, téglából épített vermek, padló- csatornák, szerelőjáratok és aknák stb., ha azok az épületen belül találhatók, vagy az-
zal közvetlen építési kapcsolatban vannak;
– az épület villamossági szerelvényezettsége a hozzá tartozó mérőműszerekkel (a fogyasz- tók, világítótestek, elektromos készülékek nem tartoznak bele – kivéve a beépített klí- maberendezés, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők);
– az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó műszerezettséggel (ideértve a gáztűzhelyt, gázkazánt és gázbojlert, kivéve az egyéb gázfogyasztó készülékeket);
– az épület vízvezeték-szerelése, valamennyi, a vízellátást és szennyvíz-elvezetést, valamint a fűtést szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal, szűrő- és tisztítóberendezé- sekkel valamint azok tartozékaival;
– WC, fürdő és mosdóberendezések;
– felvonók;
– erkélyburkolatok;
– antennaberendezések, híradástechnikai vevő egység;
– kaputelefon;
– szemétledobó berendezés;
– védelmi berendezések (rács, riasztó, biz- tonsági kamera);
– napkollektor, napelem.
6.1.5. A 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó funk- cionális kiegészítőket (pl. klímaberendezés, kazán, napkollektor) az ajánlaton külön fel kell tüntetni.
6.1.6. Építménynek minősülnek a jelen feltételek al- kalmazásában:
a) az épületekkel építési kapcsolatban lévő építmények (pl. terasz, előtető);
6.1.7. Az építményeket az ajánlaton a szerződőnek külön is fel kell tüntetnie, és biztosítási össze- geket is kell rendelnie hozzá.
6.1.8. Ingóságbiztosítás esetében a biztosítható va- gyontárgyak, vagyoncsoportok a következők:
a) Háztartási ingóságok
Mindazon vagyontárgyak, amelyek egy háztar- tásban általánosan előfordulnak, kivéve a mű- tárgyakat, a nagy értékű (300 000 forint egyedi értéket meghaladó) ingóságokat, a készpénzt, az idegen vagyontárgyakat, valamint a biztosí- tási fedezetből kizárt vagyontárgyakat.
Háztartási ingóságokat a jelen fejezet 6.3 pontjában írt helyiségekben lehet tárolni.
b) Kiemelt értékű ingóságok
Ebbe a vagyoncsoportba az alábbi va- gyontárgyak tartoznak:
– képző- és iparművészeti tárgyak, régiségek, ritkaságok, antikvitások, zsűrizett alkotások, egyedi tárgyak (festmény, grafika, metszet, szobor, fafaragás, érem, fotó, kerámia, már- kajellel ellátott porcelán, ólomkristály, ötvös-
munka, bútor, kézi csomózású szőnyeg, an- tikvár könyvek, bélyeg);
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó valódi szőrme;
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó híradástechnikai, szórakoztatóelektronikai vagy optikai eszköz, informatikai rendszer (pl. számítógép-konfiguráció);
A jelen pontban meghatározott kiemelt ér- tékű ingóságokra kizárólag akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha azokat állandó jelleggel a biztosított lakáscélú helyiségben tá- rolják.
A jelen pontban meghatározott kiemelt értékű ingóságok vonatkozásában a biztosító kocká- zatvállalásának felső határa 500.000,- Ft.
c) Idegen vagyontárgyak
Idegen vagyontárgynak minősülnek a bé- relt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingó- ságok, a biztosított vendégeinek vagyontár- gyai, kivéve a bérlők, albérlők, fizetővendé- gek tulajdonába tartozó vagyontárgyak.
A biztosító kockázatviselése az idegen vagyontárgyak vonatkozásában legfeljebb 200.000,- Ft értékhatárig terjed, ameny- nyiben a kár más biztosítás alapján nem téríthető.
A biztosító nem téríti meg a „Kiemelt ér- tékű ingóságok” vagyoncsoportba tartozó bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságokban keletkezett károkat.
6.1.9. Ingóságokra önállóan kizárólag a következő esetekben köthető biztosítás:
– a szerződő (biztosított) az épületet bérli, és a tulajdonossal való megállapodás szerint az épületet nem ő biztosítja;
– társasházak esetében az épületet külön szerződés keretében biztosítják.
6.1.10. Az egyes vagyoncsoportokhoz tartozó betö- réses lopás kockázatokra vonatkozó szolgál- tatási összeghatárokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
7. Fejezet
7.1. Nem biztosítható vagyontárgyak
7.1.1. Jelen feltételek alkalmazásában a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakra:
– lakatlan ingatlanok (lakatlannak minősül az az épület, amely az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) besorolása alapján la- kóterületen, illetve az Országos Telepü- lésrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) besorolása alapján lakó- vagy ve- gyes területen helyezkedik el, és amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jel- leggel; ha az eltávozás időtartama az évi
90 napot meghaladja, a kockázatviselés helyén tartózkodás nem minősül életvitel- szerűnek, állandó jellegűnek);
– lakott területen kívül elhelyezkedő ingatlanok;
– részben vagy egészben vályogból készült ingatlanok;
– nádtetejű ingatlanok;
– éghető falazatú ingatlanok;
– építés alatt álló ingatlanok;
– immateriális javak;
– építési telek, épület (építmény) nélküli in- gatlan;
– hullámtérben vagy nyílt ártérben épült léte- sítmények;
– üvegházak, melegágyak;
– rossz műszaki állapotú épületek/építmények;
– ideiglenes jellegű, könnyen szétszedhető és szállítható épületek/építmények (pl. fel- vonulási épületek, bódék, barakkok, pa- vilonok, csónakházak, kerti lakok, sátrak, építőállványok és hasonlók), valamint ide- iglenes engedéllyel épült létesítmények;
– földbe vájt, szilárd falazattal nem rendelke- ző építmények, műtárgyak;
– nyitott oldalú vagy fedetlen épületek;
– ideiglenes tetőzetű építmények;
– bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek;
– lábon álló növényi kultúrák;
– a légi-, vízi- és motoros járművek, lakóko- csik, utánfutók;
– okmányok, valuta, deviza, kéziratok, tervek és dokumentációk;
– a kockázatviselés helyére bejegyzett vállal- kozás tulajdonában lévő, és annak működ- tetéséhez szükséges gépek, berendezések;
– a kockázatviselés helyére bejegyzett vállal- kozás tulajdonában lévő, és annak működ- tetéséhez szükséges áruk, készletek;
– készpénz, értékpapír, betétkönyv;
– nemesfém, igazgyöngyök, drágakövek, ezek felhasználásával készült ékszerek, órák;
– építési kapcsolat nélküli építmények;
– mindenfajta kerítés.
7.1.2. A biztosított épületeken, építményeken kívül a szabadban, illetve nem lezárt helyiségekben tá- rolt ingóságokra csak korlátozott mértékben és korlátozott kockázatokra vonatkozik a fedezet, a
XI. fejezet (11.1.4.20) pontjában foglaltak szerint.
8. Fejezet
8.1. A szolgáltatásra jogosultak köre
8.1.1. A biztosító szolgáltatására az alábbiakban meg- határozott kivételekkel a biztosított jogosult:
a) a kötvényen szereplő záradék esetén a zá- logjogosult legfeljebb a kötvényen megje- lölt biztosítási összeg erejéig;
b) társasházi közös tulajdonú épületrészek károsodása esetén a teljesítés a biztosított tulajdoni hányada szerint a társasház ré- szére történik, kivéve, ha a kár más bizto- sítás alapján megtérül vagy már megtérült;
c) felelősségi károk esetében kifizetés kizáró- lag a károsult javára történhet; a biztosított csak abban az esetben követelheti, hogy a biztosító az ő részére fizesse ki a szol- gáltatási összeget, amennyiben a károsult követelését a biztosított előzetesen és iga- zolható módon kiegyenlítette;
d) amennyiben a biztosító szolgáltatását meg- előzően valamennyi szolgáltatásra jogosult elhalálozik, a biztosító szolgáltatására az örökös(ök) – a jelen biztosítási feltételben foglaltak szerint – jogosultak.
9. Fejezet
9.1. A biztosítási szolgáltatási összeg meghatározása
9.1.1. A biztosító megtéríti a biztosítási esemény ál- tal a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridőponti új értéken számított helyreállítási költségeit, legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig. Az új érték megállapításá- nak alapja a károsodottal azonos nagyságú, ki- vitelezésű és minőségű épület építési költsége. Ha az épület vagy az építmények avultsága a kár időpontjában meghaladja a 75%-ot, a té- rítés összege az avultság mértékével arányo- san csökken.
A biztosító az egész károsodott helyiség felü- letének helyreállítását megtéríti, ha a helyiség
– mennyezete és egyik azonos kivitelezésű oldalfala,
– vagy egynemű festésű, mázolású vagy ta- pétázású két oldalfala károsodik.
Társasházak esetében, amennyiben az épü- letre és a közös tulajdonban lévő épületré- szekre a tulajdonosok nem kötnek önálló biz- tosítást, az épületek közös tulajdonú részeiben bekövetkezett károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányad arányában téríti meg.
9.1.2. Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg mér- tékéig a biztosított ingóságokban a biztosítási esemény által okozott kár javítással történő helyreállításának költségeit, vagy újrabeszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a va- gyontárgynak a káridőponti új értékét.
A károsodott vagyontárgyak új értéke megál- lapításának alapja:
– ha a vagyontárgy a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, akkor az átla- gos beszerzési ár,
– amennyiben a vagyontárgy hazai keres- kedelemben nem kapható, a hozzá tulaj-
donságaiban legközelebb álló vagyontárgy átlagos beszerzési ára, az eltérések érték- módosító hatásának figyelembevételével.
Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyek- nek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mér- tékével arányosan csökken.
9.1.3. Betöréses lopás biztosítási eseménynél a biztosító a kárt csak a biztosítási ese- mény bekövetkezése időpontjában meg- lévő és üzemelő védelmi szinthez tarto- zó biztosítási összeg mértékéig téríti meg.
A védelmi szintek fogalmi meghatározá- sát és követelményeit, valamint az ehhez tartozó térítési összeghatárokat a 2. szá- mú melléklet tartalmazza.
9.1.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:
– a biztosítási eseménnyel érintett va- gyontárgy előszereteti értékére;
– gyűjteményhez, sorozathoz, garnitú- rához, készlethez tartozó egyes da- rabok károsodása, megsemmisülése esetén, azok hiányossága miatt be- következett anyagi hátrányra, érték- csökkenésre;
– a kereskedelmi forgalom hiányossá- gaiból adódó károkra és többletkölt- ségekre;
– egyéb ok miatt bekövetkezett érték- csökkenésre;
– az elmaradt haszonra.
9.1.5. A biztosító a szolgáltatás összegéből minden esetben levonja:
– a felhasználható (hasznosítható) ma- radványok értékét, valamint
– a máshonnan visszaigényelhető, vagy egyéb okból már megtérült összeget.
9.1.6. Amennyiben a biztosító megtérítette a kárt, megilletik mindazok a jogok, amelyek a biz- tosítottat a kárért felelős személlyel szemben megillették.
9.1.7. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biz- tosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget köteles visz- szafizetni.
9.1.8. Az átépítés, felújítás alatt levő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült átépítési, felújítási költségek mértékéig téríti meg. A biztosítási szol- gáltatási összeg megállapításánál a biz- tosító figyelembe veszi a káridőponti be- szerzési árakat, illetve a vagyontárgyak előállítási vagy újraépítési költségeit.
10. Fejezet
10.1. Önrész
10.1.1. Ellenkező kikötés hiányában az e-Xxxxxx Xxx- honbiztosítás vagyonbiztosításának önrésze 10 000 Ft.
Az önrész eléréses típusú, azaz amennyiben a kár meghaladja az önrészesedés összegét, a biztosító a teljes szolgáltatási összeget megté- ríti, az önrészesedés összegénél alacsonyabb károk alapján felmerült szolgáltatási igények azonban nem térülnek.
11. Fejezet
11.1. Biztosítási események
11.1.1. A biztosító kockázatviselése az Általános és Különös Szerződési Feltételekben meghatá- rozott biztosítási eseményekre terjed ki.
Az egyes biztosítási eseményeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
11.1.2. A biztosító megtéríti mindazokat a károkat, amelyek a biztosítási eseménnyel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított vagyon- tárgyakban megrongálódásuk, értékcsökke- nésük, megsemmisülésük, eltulajdonításuk során keletkeztek.
11.1.3. A biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontja az a nap, amikor a biztosított vagyon- tárgyban a kár bekövetkezett, illetve ha ez nem állapítható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelnie kellett volna.
11.1.4. Biztosítási eseménynek minősülnek a Külö- nös Feltételek alkalmazásában a következők:
11.1.4.1. Tűz
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint tűznek minősül az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jelle- mez, és amely a rendeltetésszerű tűztéren (pl. kályha, gáztűzhely, kazán) kívül keletke- zett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyva önerejéből továbbterjedni képes.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet tűz okozott.
A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektro- mos áram hatásának kitett tárgyakban kelet- kező tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokban is kárt okoz.
Nem minősülnek biztosítási esemény- nek és a biztosító nem nyújt szolgálta- tást a(z):
– vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszí-
neződés, elváltozás formájában je- lentkező kár;
– öngyulladásból, erjedésből, befülle- désből, biológiai égésből eredő hő- hatás következtében keletkező kár;
– elektromos berendezésekben és ve- zetékeikben keletkező, tovaterjedés- sel nem járó, zárlat következtében keletkező kár;
– biológiai égés okozta kár;
– a rendeltetésszerű tűztérbe bedo- bott vagy oda beeső vagyontárgyak- ban keletkező kár esetén.
Jelen biztosítási szerződés feltételei alapján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biz- tosított helyiségekben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot ház- tartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
11.1.4.2. Villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása
A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint villámcsapásnak minősül az a nagy energiájú légköri kisülés, amely a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapód- va látható roncsolási nyomot hagyva kárt okoz, illetve
villámcsapás másodlagos hatása a villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mágneses térerősség-változással össze- függésben keletkező indukciós túlfeszült- ség által a kockázatviselés helyén a bizto- sított vagyontárgyakban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett kárt, amelyet villámcsapás okozott.
11.1.4.3. Robbanás
Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint robbanásnak minősül a gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, baleset- szerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan le- futó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet robbanás okozott.
Nem minősül biztosítási eseménynek különösen, de nem kizárólagosan a(z)
– légi járműtől eredő hangrobbanás;
– üzemeléssel összefüggő mechani- kus hatás (vízlökés, csőtörés stb.);
– hatósági engedélyhez kötött terv- szerű robbantás.
A biztosító nem téríti meg a robbanás- kárt, ha az csak magában a nyomástar- tó edényben keletkezett.
Jelen biztosítási szerződés feltételei alapján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a bizto- sított helyiségekben
„A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály- ba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
11.1.4.4. Vihar
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint viharnak minősül az a légmozgás, amelynek sebessége eléri az óránkénti 54 kilométe- res sebességet, és toló- vagy szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet vihar okozott.
Jelen biztosítási szerződés alapján megté- rülnek a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázás miatti károk is.
A szél erősségét megállapító hivatalos iga- zolást a biztosító részére az Országos Mete- orológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) állítja ki.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkra.
11.1.4.5. Jégverés
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint jégverésnek minősül a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék, amely a biztosított vagyontárgy- ban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet jégverés okozott.
Jelen biztosítási szerződés alapján megtérül- nek az épület állandó fedésében a jégszem- csék dinamikus erőhatása következtében keletkezett nyíláson keresztül, a fedés ká- rosodásával egyidejűleg beömlő csapadék okozta károk is.
11.1.4.6. Felhőszakadás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint felhőszakadásnak minősül, ha a 0,5 mm/ perc vagy 30 mm/24 óra intenzitást megha- ladó mennyiségű csapadékvizet a szabály- szerűen kialakított és karbantartott vízelve- zető rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiséget elöntve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet felhősza- kadás okozott.
Nem minősülnek biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást:
– a gombásodás, penészedés formá- jában jelentkező kár;
– a talajszint alatti padozatú helyisé- gek elöntése esetén az ingóságok- ban keletkező kár;
– az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező kár;
– a felhőszakadás miatti belvíz, talaj- víz által okozott kár esetén.
11.1.4.7. Hónyomás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint hónyomás az épületek (építmények) tetőze- tén nagy mennyiségben felgyülemlő hó sta- tikus nyomása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet hónyomás oko- zott. Hónyomáskár továbbá az épületek (épít- mények) tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlé- se miatt az épületben (építményben), illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.
A biztosító nem téríti meg hónyomás- kárként azokat a károkat, amelyek a hi- deg- és melegágyak, üvegházak, üveg- tetők üvegezésében, az üvegtetőkben, illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fó- lia) keletkeztek.
11.1.4.8. Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina, hólavina)
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint földmozgáskárnak minősülnek azok az ese- mények, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve föld-, sár- vagy hótömeg valamilyen ok- ból hirtelen, előre nem látható módon szoká- sos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok il- letve föld-, sár- vagy hótömeg okozott.
Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha a felsorolt földmozgások tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében lépnek fel (pl. bányá- szati tevékenység, alagút, földmunka- árok építése, kútfúrás stb.), vagy ha a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ennek meg- építését indokolták volna.
11.1.4.9. Földrengés
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint földrengésnek minősül a kockázatviselés
helyén MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földmozgás.
Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató- intézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással okozati összefüggésben állónak nyilvánított 72 órán belüli rengések sorozata egy biztosítási eseménynek minősül.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet földren- gés okozott.
A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (pl. föld alatti robbantás) által okozott károkat.
11.1.4.10. Árvíz
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint árvíz, amikor a felszíni élővizek, és az ezek- be nyílt torkolattal csatlakozó, és belvízvé- delmi töltéssel ellátott mesterséges csator- nák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükből.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet árvíz okozott.
Árvíznek minősül és a biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 méteren belül keletkezett fakadó víz és át- szivárgás által okozott károkat is.
A biztosító nem téríti meg a hullámté- ren és nyílt ártéren keletkezett károkat. A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint:
– hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töl- téskorona vagy természetes magaspart közötti terület,
– nyílt ártérnek minősül az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.
Az árvíz biztosítási eseményre a biz- tosító várakozási időt köt ki, amelynek tartama a biztosítási szerződés hatály- ba lépésétől számított 30 nap. A bizto- sító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz biztosítási eseményre nem terjed ki.
11.1.4.11. Ismeretlen építmény/üreg beomlása
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint ismeretlen építmény/üreg az, amely az épí- tési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a károsító eseményig azt a hatóság nem tárta fel.
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint ismeretlen építmény/üreg beomlásának mi- nősül az az esemény, amikor a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás miatti meg- szűnése következtében az addig ismeretlen építmény/üreg hirtelen bekövetkező beomlá- sa a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító megtéríti a biztosított vagyon-
tárgyban keletkezett kárt, amelyet ismeret- len építmény/üreg beomlása okozott.
Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást a(z)
– bányák föld alatti részének beomlá- sából,
– csapadékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiürege- lődésből,
– alapok alatti talajsüllyedésből,
– padozat alatti feltöltések ülepedésé- ből eredő kár esetén.
11.1.4.12. Idegen jármű ütközése
A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint idegen jármű ütközésének minősül az az esemény, amelynek során az idegen jármű, annak alkatrésze vagy rakománya nekiütkö- zik a biztosított vagyontárgynak.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet idegen jármű, annak alkatrésze, rakománya ütkö- zéssel okozott.
Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősülnek idegen járműnek azok a járművek, amelyek:
– a szerződő (biztosított) tulajdonában van- nak;
– a szerződő (biztosított) tudomásával és beleegyezésével közelítik meg a biztosí- tott vagyontárgyat;
– rendszáma és/vagy üzemeltetője ismert- té válik.
A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
– a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítás alapján megtérülnek;
– magában a járműben keletkeztek.
11.1.4.13. Légi jármű és rakományainak ütközése A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint légi jármű és rakományai ütközésének minősül a személyzet által irányított légi jár- művek, illetve azok részeinek vagy rakomá- nyának ütközése vagy lezuhanása, amely a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet légi jármű és rakományainak ütközése okozott.
A biztosító megtéríti a személyzet által irányí- tott légi jármű egészének, részeinek vagy ra- kományának ütközése vagy lezuhanása által a biztosított vagyontárgyban okozott kárt.
11.1.4.14. Idegen tárgy rádőlése
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint idegen tárgy rádőlésének minősül, amikor valamely idegen, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy (pl. oszlop, fa, kémény stb.) rádől a biztosított vagyontárgyra.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyon-
tárgyban keletkezett kárt, amelyet idegen tárgy rádőlése okozott.
11.1.4.15. Üvegtörés
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint üvegtörésnek minősül a biztosított épület nyí- lászáróinak és szerkezetileg beépített üvegezé- sének törése, repedése.
A biztosított épület nyílászáróinak minősülnek az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ab- lakok, valamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb síküvegei, hőszigetelő, drót-, illetve katedrálüvegei 3 m2-es táblaméretig.
Jelen feltételek alapján megtérülnek az olyan akadályok (pl. védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségei, amelyek az üvegpótlást egyébként lehetetlenné teszik. A biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben:
a) a károsult üveg típusa eltér a jelen feltételekben részletezett üvegezé- sektől vagy táblamérettől,
b) a kár az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolás- sal, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett;
c) a kár a biztosított üveg keretében (foglalatában), vagy az üveg kerete- zésének (foglalatának) javítása köz- ben keletkezett;
d) a kár a biztosítási szerződés meg- kötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett;
e) a kár a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezé- sében, neonokban és egyéb fény- forrásokban keletkezett;
f) a kár az ón-, ólom- és rézfoglalat- ban lévő díszüvegezésekben, illetve üvegfestményekben keletkezett;
g) a kár az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett, beleértve a biz- tosított üveg áthelyezése, változta- tása során keletkezett károkat is.
A biztosítási szolgáltatás felső határa az épület biztosítási összegének 2%-a.
11.1.4.16. Vezetékes vízkár
11.1.4.16.1. A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint vezetékes vízkárnak minősül az az esemény, amikor az épület külső határoló falába be- épített, vagy azon belül lévő, valamint – csa- ládi-, sor- vagy ikerház esetén – a biztosított telken lévő használati víz, szennyvíz és csa- padékvíz be- és elvezető vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz- szolgáltató- és központifűtés- rendszerek- ből, valamint az ezekhez csatlakozó tarto-
zékokból, szerelvényekből és készülékekből bármilyen okból kifolyó víz vagy egyéb folya- dék a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. A biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet a kifolyó vezetékes víz vagy egyéb folyadék okozott.
11.1.4.16.2. A biztosító megtéríti továbbá:
a) a biztosított csövek károsodása he- lyének felkutatására és helyreállítására fordított költséget;
b) törés, repedés, kilyukadás esetén leg- feljebb 6 m új cső és annak behúzási költségét, kivéve a 11.1.4.16.3 pont a) alpontjában foglaltakat;
c) fagy miatti csőtörés esetén a csövek felolvasztási-, és legfeljebb 6 m cső- hosszig a helyreállítás költségét.
11.1.4.16.3. A biztosító nem nyújt szolgáltatást:
a) a függő és fekvő ereszcsatorna, a tüzelési, a fűtési, a hűtési, a gáz- és a gőzvezetékek cseréjének költ- ségeire;
b) a biztosított vízvezetékekre csatla- koztatott tartozékok, szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeire;
c) a kiömlő folyadék, gőz értékére;
d) a gombásodás, penészedés for- májában jelentkező károkra.
11.1.4.17. Betöréses lopás
A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint betöréses lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyi- ségbe
a) dolog elleni erőszakkal, vagy
b) álkulcs vagy lopott kulcs használatá- val, vagy
c) a helyiség – a jelen feltételek 11.1.4.18 pontja szerinti – rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával jogtalanul hatol be.
A biztosító megtéríti a betöréses lo- pásból eredő károkat.
Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint a biztosító mentesül a szolgál- tatási kötelezettsége alól, ha
a) a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítsé- gével követik el;
b) lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűnt el a biztosított vagyontárgy, kivéve a jelen sza- bályzat 11.1.4.18 pontjának esetét;
c) annak a helyiségnek a vagyonvé- delmi szintje, amelyből eltulajdoní-
tották a biztosított vagyontárgyat, a minimális mechanikai védelmi szint ismérveinek nem felel meg. A minimális mechanikai védelem követelményeit a jelen feltételek 2. számú melléklete tartalmazza;
d) a biztosító által előírt vagy elfo- gadott védelmi rendszerek a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, nem működtek, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zá- rakat nem zárták be;
e) a biztosított nem tartotta be a va- gyonvédelmi előírásokban foglal- takat;
f) a kár az épület befejezetlensége, illetve annak lezáratlansága miatt, azzal okozati összefüggésben ke- letkezett.
11.1.4.18. Rablás és kifosztás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint rablást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erősza- kot avagy élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen álla- potba helyez.
A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint kifosztásnak minősül, ha valaki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy az általa más bűn- cselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet, testi épség elleni köz- vetlen fenyegetés hatása alatt álló, vagy védekezésre képtelen személytől vesz el. A biztosító megtéríti a rablásból és kifosz- tásból eredő károkat.
11.1.4.19. Betöréses lopás vagy annak kísérlete közben keletkezett rongálási károk
A biztosító megtéríti azokat a rongálási károkat, amelyeket a tettes(ek) a kocká- zatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során a biztosított vagyon- tárgyakban okoztak.
A biztosító nem téríti meg a betöréses lopás vagy annak kísérlete nélküli ron- gálási (vandalizmus okozta) károkat.
11.1.4.20. Nem lezárt helyiségben tárolt va- gyontárgyak biztosítási eseményei
A biztosító megtéríti azokat a szabadban, nem lezárt helyiségben tárolt vagyontár- gyakban keletkező károkat, amelyek az alábbi biztosítási eseményekkel okozati összefüggésben keletkeztek:
– tűz, villámcsapás, robbanás;
– vihar, jégeső, felhőszakadás, hónyo- más, árvíz;
– szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina, földrengés, ismeretlen épít- mény/üreg beomlása;
– légi jármű és rakományainak ütközése, idegen jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése;
– ismeretlen elkövető által elkövetett szándékos rongálás.
Biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosított ingatlan környezetében elhe- lyezett, a biztosított kizárólagos tulajdonát képező, az alábbiakban felsorolt vagyon- tárgyak:
– szabadon álló építmények (pl. rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerek- játékok);
– díszítőelemek (pl. szobrok, kerti tör- pék, kővázák, madárfürdők);
– kerti bútorok, xxxxxxx, pergolák;
– kerti tűzrakóhelyek;
– méhkasok, madáretetők, galambdúcok;
– sziklakertek;
– dísztavak.
A biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási eseményenként és évenként a tényleges kár, de legfeljebb 500 000 Ft.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a vagyontárgy károsodása, megron- gálódása az alábbi okok bármelyikére vezethető vissza:
– fagyás,
– szárazság,
– napsugárzás,
– bármely élő állat által okozott kár
– a kerítés teljes vagy részleges hiánya.
1.1.4.21. Járulékos költségek térítése
A biztosító megtéríti – a biztosítási össze- gen felül – a káridőponti biztosítási összeg 2%-a erejéig a biztosított vagyontárgy ká- rosodásával kapcsolatos alábbi járulékos költségeket:
a) az oltás és mentés költségei – beleértve az oltás, mentés során az idegen tulaj- donban keletkezett károkat is –, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket;
b) a rom- és törmelékeltakarítás költségei, amelyek a kár helyszínének megtisztí- tásával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványok- nak a legközelebbi és hivatalosan enge- délyezett lerakóhelyre szállításával kap- csolatban merültek fel;
c) a kár helyszínének egyszeri takarítási költsége;
d) azon költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideigle-
nes fedéssel (tetőzet), dúcolással, áll- ványozással, az ideiglenes közművesí- téssel, továbbá az esetleges hatósági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedé- sekkel kapcsolatban merültek fel;
e) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati és az esetleges ténymegállapítási költségek, ha a vizs- gálat a biztosító előzetes hozzájárulásá- val történt;
f) a helyreállítással kapcsolatos tervezési és szakértői költségek;
g) a szét- és összeszerelés költségei, amelyek a kár helyszínének helyreállí- tása során, berendezések le- és/vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel.
h) Szállásköltség térítése: ha a biztosított ingatlant a biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt a szakhatóság lakha- tatlanná nyilvánítja, abban az esetben a biztosító megtéríti – a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig – az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti költsé- gét, a ténylegesen felmerült költség, de legfeljebb napi 10 000 Ft, de össze- sen legfeljebb évenként és esemé- nyenként a ténylegesen felmerült költség, de legfeljebb összesen évi 400 000 Ft összeghatárig.
A költségtérítés feltételeként a biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a biztosított ingatlan lakhatóvá tétele ér- dekében.
i) Xxxxxxxx lakbér térítése: ha a biztosítá- si esemény következtében a biztosított épületben olyan mértékű kár keletke- zik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alap- xxx xxxxxxxxxxxxx a bérleti díj egészé- nek vagy egy részének megfizetését, abban az esetben a biztosító megté- ríti az elmaradt bérleti díj összegét a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 6 hónapig.
A biztosító szolgáltatásának felső ha- tára az elmaradt bérleti díjak tényle- ges összege, de legfeljebb évenként és eseményenként 400 000 Ft.
Az elmaradt bérleti díj megfizetésének fel- tételeként a biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a biztosított ingatlan lakhatóvá tétele érdekében.
A javítási és helyreállítási költségek kizáró- lag indokolt – és a biztosítóval előzetesen egyeztetett – esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletkölt- ségeit, valamint a felhasználandó anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve so- ron kívüli legyártásának többletköltségeit.
11.1.4.22. Felelősségbiztosítás 11.1.4.22.1. Biztosítási esemény
11.1.4.22.1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen fel- tétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biztosítottnak a 11.1.4.22.1.3. alpontban meghatározott minőségében szerződésen kívüli, harma- dik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személysé- rülésre alapított sérelemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
11.1.4.22.1.2. Több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő káresemény egy biztosí- tási eseménynek minősül (sorozatkár).
11.1.4.22.1.3. A biztosítási fedezet a biztosított által az alábbi minőségében okozott károkra ter- jed ki:
a) a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdo- nosa, használója;
b) korlátozott belátási képességű szemé- lyek gondozója;
c) elektroakusztikai vagy elektromos ház- tartási berendezések üzemben tartója;
d) kerékpár, illetve járműnek nem minősü- lő közlekedési és szállítási eszköz hasz- nálója;
e) nem hivatásszerű sporttevékenység folytatója (kivéve a vadászatot);
f) engedélyezett önvédelmi eszköz, lő- fegyver használója;
g) nem motoros vízi járművek üzemben tartója;
h) közúti balesetet előidéző gyalogos;
i) fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója (kivéve a talaj vagy vizek szennyeződéséből eredő károkat);
11.1.4.22.1.4. A biztosítási fedezet kiterjed az idegen személyek nem jövedelemszerzési céllal való befogadása esetén az ingatlanba be- fogadott vendégek által behozott vagyon- tárgyak megsemmisüléséből származó felelősségére.
11.1.4.22.2. Kizárások
11.1.4.22.2.1. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) azokra a felelősségi károkra, ame- lyekért a biztosított nem a jelen feltételek II. fejezet 11.1.4.22.1.3 pontjában meghatározott magán- emberi minőségében felel;
b) azokra a felelősségi károkra, amelyek gépjármű-felelősségbiz- tosítás, munkáltatói felelősség- biztosítás, szolgáltatói vagy ter- mék-felelősségbiztosítás alapján megtérülnek;
c) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló kárigényekre,
d) a biztosított által bérelt vagy bér- be adott járművek és egyéb, mo- torral ellátott szárazföldi szállító- eszközök, légi- és vízi eszközök használata során felmerülő fele- lősségi károkra;
e) arra a kárra, amelyet a biztosított maga szenved el, illetőleg a Ptk. 8:1. § b.) pontjában felsorolt hoz- zátartozónak okozott;
f) olyan peres eljárásokra, amelye- ket egy családtag, illetve lakó- társ családtagja indít a biztosí- tott ellen;
g) fertőző betegségeknek a bizto- sított által történő átadásából eredő felelősség, szexuális zakla- tásból, fizikai erőszak vagy pszi- chikai kényszer alkalmazásából származó felelősségre;
h) az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek:
– a biztosított vagy annak megbí- zásából eljáró személyek által kölcsönzött, bérelt, haszonbérbe vett vagy megőrzésre átvett va- gyontárgyakban következtek be, még akkor sem, ha ez mellékkö- telezettségként megőrzés során történt;
– ingó dolgokban azok szállítása, feldolgozása vagy azokon vég- zett vállalkozói tevékenység kö- vetkeztében álltak elő;
– nem ingó dolgok olyan részeiben következnek be, amelyek közvet- lenül megmunkálás vagy egyéb tevékenység tárgyát képezik;
i) kötbér, bírság, egyéb büntetés jel- legű költség megfizetésére.
j) valamint nem térít meg a biztosí- tó a szerződésszegéssel okozott károkat.
11.1.4.22.3. A biztosítás területi és időbeni hatá- lya
A felelősségbiztosítás területi hatá- lya Európa egész területe.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekö-
vetkezett és az elévülési időn belül be- jelentett károkra terjed ki.
Azokra a biztosítási eseményekre, ame- lyek a biztosítási szerződés hatályba lé- pése után következtek be, de a károko- zó tényező már a szerződés hatályba lépése előtt fennállt, csak akkor terjed ki a jelen biztosítási szerződés hatálya, ha a szerződőnek (biztosítottnak) nem volt bizonyíthatóan tudomása a biztosítási szerződés hatályba lépése előtt a kár- okozó tényező fennállásáról.
11.1.4.22.4. Kártérítés
11.1.4.22.4.1. A biztosító megtéríti azokat a költsé- geket – a felelősségbiztosítási szol- gáltatási limit mértékéig –, amelyek a károsultat ért vagyoni és nem va- gyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek.
A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a – biztosítási eseménnyel összefüg- gő – kamatokat is megtéríti, abban az esetben, ha e költségek a biz- tosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költségek a kártérítési összeggel együtt a biz- tosítási összeget meghaladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meg- határozott kártérítési limit 25%-áig terjedhet.
A biztosított kérésére a biztosító a költségeket megelőlegezi.
11.1.4.22.4.2. A kármegelőzés és kárenyhítés kö- rében felmerült költségeket a biz- tosító – a felelősségbiztosítási limit mértékéig – akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
11.1.4.22.4.3. A kártérítési összeg felső hatá- ra szerződésenként, biztosítá- si eseményenként és évenként: 20 000 000 Ft, azaz húszmillió forint.
11.1.4.22.4.4. A biztosító kártérítést kizárólag belföldi fizetőeszközben teljesít.
11.1.4.22.4.5. A biztosító a kártérítési összeget a ká- rosultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.
A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő részére teljesít- sen, ha a károsult követelését igazoltan ő egyenlítette ki.
11.1.4.22.4.6. A biztosított és a károsult egyezsé- ge a biztosítóval szemben csak akkor kötelező érvényű, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosí- tott képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított perbeli képviseletét; a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.
11.1.4.22.4.7. Járadékfizetési kötelezettség ese- tén a járadék tőkeértékét a biztosí- tó a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%-os technikai ka- mattal határozza meg a szerződés- ben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg ere- jéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a Károsult kezde- ményezheti, de arra kizárólag ab- ban az esetben kerülhet sor, ha an- nak tényét és összegét a biztosító és a Károsult is elfogadja. Amennyi- ben a biztosító hozzájárul a meg- váltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a Károsult egészségi állapotának figyelembe vételével állapítja meg.
11.1.4.22.4.8. Abban az esetben, ha a biztosított a vele szemben támasztott kárté- rítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási köte- lezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a bizto- sító jogosult a károsultnak telje- síteni. Az alaptalan tagadás több- letköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biz- tosított azokat neki visszafizetni tartozik.
11.1.4.22.4.9. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatá- lyos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gon- doskodott vagy ezekről lemondott.
11.1.4.22.5. A szolgáltatás korlátozásának esetei
11.1.4.22.5.1. Ha az általános felelősségbiztosí- tásra vonatkozó, éves kártérítési li- mitből még rendelkezésre álló ösz-
szeg alacsonyabb, mint az okozott kár, akkor a biztosító helytállási kötelezettsége ezen alacsonyabb összeg erejéig áll fenn.
11.1.4.22.5.2. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösz- szeget, akkor a biztosító az okozott kár arányában téríti meg az okozott kárt a károsultaknak, a rendelke- zésre álló limitösszeg erejéig.
11.1.4.22.5.3. A biztosító kockázatviselésének felső határát meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.
11.1.4.22.5.4. Ha a kár bekövetkezésében a biz- tosítási eseményen kívül más ká- rosító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biz- tosítási esemény következménye.
11.1.4.22.6. A biztosító visszakövetelési igénye
11.1.4.22.6.1. A biztosító visszakövetelheti a biz- tosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított a kárt:
– szándékosan, vagy
– súlyosan gondatlan magatartá- sával okozta.
11.1.4.22.6.2. Súlyos gondatlanságnak minősül, ha:
a) a biztosított a kárt súlyosan ittas (2,51 ezreléket elérő vagy meghaladó alkoholszint) vagy bódult állapotában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;
b) a biztosított hatósági engedély- hez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott, és ezzel okozati összefüggésben kárt okozott;
c) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító fel- hívása ellenére a károkozás kö- rülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethető lett volna;
d) a biztosított a fegyverhasználat hatósági előírásait megszegi;
e) a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésé- nek lehetőségére figyelmeztet- te, és a káresemény ezután a szükséges intézkedés elmara- dása miatt következett be;
11.1.4.22.6.3. A többletkár megtérítését követel- heti a biztosító a biztosítottól ab- ban az esetben, ha a biztosított a kárenyhítési kötelezettségét bizo- nyíthatóan megszegte.
11.1.4.22.7. A felek együttműködése
A biztosított a szerződésben megál- lapított határidőn belül – a bejelen- tési kötelezettség megszegése ese- tére megállapított jogkövetkezmé- nyek mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szem- ben a szerződésben meghatáro- zott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harmincnapos bejelentési határidőt kell biztosítani.
1. melléklet – Záradékok
A biztosító a szerződő kérelmére vagy a kockázat- elbírálás eredményeként a biztosítási szerződést zá- radékkal láthatja el. A biztosítási szerződésre az a záradék vonatkozik, amelynek kódja a biztosítási köt- vényen feltüntetésre került.
I. Fejezet
Z-01 Átlagos épületbiztosítási összeg
1.1. A biztosító az Épületek/építmények vagyon- csoportra a kárrendezési eljárás során nem alkalmazza az alulbiztosítás következményeit, amennyiben a szerződő (biztosított) a szer- ződés megkötésekor a biztosító által meg- határozott átlagos épületbiztosítási összegre, vagy annál magasabb összegre köti meg a biztosítást, továbbá amennyiben a szerződő (biztosított) az értékkövetést minden biztosítá- si évforduló alkalmával elfogadja. Az átlagos épületbiztosítási összeget a biztosító a bizto- sítási ajánlaton feltünteti.
II. Fejezet
Z-02 Átlagos ingóságbiztosítási összeg
2.1. A biztosító a háztartási ingóság vagyoncso- portra a kárrendezési eljárás során nem al- kalmazza az alulbiztosítás következményeit, amennyiben a szerződő (biztosított) a szer- ződés megkötésekor a biztosító által megha- tározott átlagos ingóságbiztosítási összegre, vagy annál magasabb összegre köti meg a biztosítást, továbbá amennyiben a szerződő (biztosított) az értékkövetést minden biztosítá- si évforduló alkalmával elfogadja. Az átlagos ingóságbiztosítási összeget a biztosító a biz- tosítási ajánlaton feltünteti.
2. számú melléklet
Védelmi szintek, és a hozzájuk tartozó térítési értékhatárok
Az egyes védelmi szinteket a biztosító az alábbi táblázatban részletezett feltételek megléte esetén tekinti megva- lósultnak.
I. Védelem | II. Védelem | III. Védelem | IV. Védelem | ||
Főfal | Épület habarcskötéses főfalazatának legkisebb vastagsága | 24 cm | 24 cm | 12 cm | 12 cm |
Épület rönkfa főfalazatának legkisebb vastagsága | 12 cm | 12 cm | 12 cm | 10 cm | |
Épület vályog vagy döngölt főfalazatának legkisebb vastagsága | 50 cm | 60 cm | 50 cm | 50 cm | |
Épület szendvics szerkezetű főfalazatának legkisebb vastagsága | 20 cm | 20 cm | 15 cm | 15 cm | |
Födém | Tetőszerkezet alatti födém minimális kialakítása | fagerenda* | vasbeton | vasbeton | vasbeton |
Nyílászárók általános kivitele | Bejárati ajtók | nincs előírás | min. 25 mm vastag tömörfa | min. 30 mm vastag tömörfa | Acélkeretes min. 5 mm kétoldali faborítás |
Teraszajtók járdaszinten | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Tolózárak reteszhúzás elleni védelme többszárnyú ajtókon | nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
Kiemelés, feszítés elleni védelem | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
Zárak | Bejárati ajtók | 1 biztonsági | 2 biztonsági min. 300 mm-re eltolva | 1 biztonsági, fúrás- és leemelésvédelem | 2 biztonsági, fúrásvédelem, min. 8 ponton záró |
Teraszajtók járdaszinten | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ajtó és tok közötti legnagyobb záráspontatlanság | 5 mm | 3 mm | 2 mm | 2 mm | |
Zárnyelv minimális mélysége | 20 mm | 20 mm | 20 mm | 30 mm | |
Nyílászárók üvegfelületei | Bejárati ajtók | max. 0,6 m2/4 mm | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács |
Teraszajtók járdaszinten | min. 4 mm szimpla | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | min. 4 mm szimpla | min. 3 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | min. 4 mm szimpla | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | min. 4 mm szimpla | min. 3 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Szellőző, egyéb falhiány | 20x20 cm-nél nagyobb keresztmetszet | minősített rács | minősített rács | minősített rács | minősített rács |
Behatolásjelző berendezés | Riasztó berendezés, mely a környezetnek jelzi a behatolást, +SMS | nem feltétel | min. KOH1 | min. KOH2 | nem feltétel |
A távfelügyeletet ellátó szervezetnek jelzi a behatolást, +SMS | nem feltétel | nem feltétel | nem feltétel | min. KOH3 |
Az egyes védelmi szintekhez tartozó térítési értékhatárokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Védettségi szinthez tartozó kártérítési értékhatárok (e.Ft)* | ||
Védelmi szint | Vagyoncsoport | Értéktároló nélkül |
I. védelem | Háztartási ingóságok | 5 000 |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | |
II. védelem | Háztartási ingóságok | 10 000 |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | |
III. védelem | Háztartási ingóságok | 30 000 |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | |
IV. védelem | Háztartási ingóságok | 50 000 |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | |
I. Fejezet
1.1. Fogalommagyarázatok
1.1.1. Záráspontatlanság: az ajtólap és az ajtótok közötti hézag. Az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotban, a támadási oldalon mérendő.
1.1.2. Kiemelés elleni védelem: az ajtó bezárt ál- lapotában az ajtólap az ajtótoktól – a diópán- tokról való – leemeléssel elválaszthatatlan. Megfelelő védelem a kiemelés elleni tüs- kék alkalmazása vagy a közbenső diópánt szembefordítása.
1.1.3. Reteszhúzás elleni védelem: a kétszár- nyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésőgyűszűs tolózár- ral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral való rögzítésével.
1.1.4. Biztonsági zárnak minősülnek az aláb- biak: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombi- nációs zár, amennyiben a variációs lehető- ségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minősített lamellás zár, a MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem ele- meként minősített biztonsági lakatszerke- zet (lakat és lakatpánt).
1.1.5. Minősített rács: legfeljebb 100x300 mm- es kiosztású, min. 12 mm átmérőjű köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú, kívülről nem szerelhető rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 centiméterenként, de legalább 4 pon- ton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erősíteni.
1.1.6. Távfelügyeleti rendszer jellemzői: (1) megvalósul a védett objektumokban lévő elektronikai jelzőrendszerek által kiadott riasztásjelzések centralizált gyűjtése és feldolgozása; (2) az elektronikai jelzőrend- szert, az átviteli rendszert, valamint a rend- szerközpontot szervezetten és rendszere- sen karbantartják.
3. számú melléklet
Az e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx fedezetei
Az e-Pillér Otthonbiztosítás fedezete az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki: | |
Tűz | Idegen tárgy rádőlése |
Villámcsapás | Földrengés |
Robbanás | Árvíz |
Vihar | Üvegtörés a biztosítási összeg 2%-ig |
Jégeső | Vezetékes vízkár |
Hónyomás | Betöréses lopás |
Felhőszakadás | Betöréses rablás, rablás és kifosztás |
Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina) | Betöréses lopás vagy kísérlete közben okozott rongálási károk |
Ismeretlen építmény/üreg beomlása | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása |
Idegen jármű ütközése | Járulékos költségek térítése a biztosítási összeg 2%-ig |
Légi jármű és rakományainak ütközése | Felelősségi károk |
4. számú melléklet
A biztosítási díj megállapításának feltételei és módja
A biztosító a biztosítási díjat az alábbiak szerint állapítja meg:
1. Épületek/építmények vonatkozásában a biz- tosítási díj a szerződő által meghatározott biz- tosítási összeg és a biztosító tarifakönyvében szereplő díjtétel szorzata.
A díjtétel függ a kockázatviselés helyétől.
2. Ingóságok vonatkozásában a biztosítási díj a szerződő által meghatározott biztosítási ösz- szeg és a biztosító tarifakönyvében szereplő díjtétel szorzata.
A díjtétel függ a kockázatviselés helyétől.
47
5. számú melléklet
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Tulajdoni lap | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Telekkönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Helyszínrajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Lakhatási engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Hagyatéki végzés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Gyámhatósági rendelkezés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Örökösödési bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Boncolási Jegyzőkönyv (regresz miatt) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi Határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Vádemelési javaslat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Bírósági ítélet | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Zár- és nyomszakértői vélemény | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Értéklista | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
Fizetési meghagyás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Lemondó nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Meghatalmazás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Tűzoltósági hatósági bizonyítvány | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tűzvizsgálati jelentés | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Önkormányzattól lakhatatlansági nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Önkormányzat igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Áramszolgáltatói igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Gázszolgáltatói igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Vízmű igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Elszámolási dokumentumok | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||
Tűz szabványossági felülvizsgálat | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Telefontársaság igazolása (pl. lakottság igazolására) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Eb oltási- és törzskönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Kéményseprő vállalat igazolása, szakvéleménye | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Zárójelentés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Orvosi lelet | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ambuláns kezelőlap | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Halotti anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
Mabisz-igazolás | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Értékhatár besorolása | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyelet riasztási napló | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyeleti szerződés | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyelet kivonulási jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Leltár (pl. éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adásvételi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||
Nyilvántartási karton | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adóbevallás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerűsített éves beszámoló | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eredménykimutatás, mérleg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tárgyi eszköz nyilvántartása | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Könyvelési iratok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felelősségelismerő nyilatkozat | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közös képviselő nyilatkozata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közüzemi számlák | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Befizetési csekkek | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Banki engedményező nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
Bankszámlakivonat | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Bankszámlaszám | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Ingósági kárlista | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
48
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Ingósági értékfelmérő lap (maradványlista) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Vállalkozók tételes kárbejelentése | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tűzvédelmi utasítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szakhatósági nyilatkozat, igazolás | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Forgalmi- és Vezetői engedély másolata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Építési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Építési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Tervdokumentáció | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Költségkimutatás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
Menetjegyek | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Többletkárigényt alátámasztó dokumentumok | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||
Szeizmológiai jelentés, igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Talajmechanikai, geológiai szakvélemény | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Geoszolg jegyzókönyv, szakvélemény | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Korábbi tömedékelési tervek | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Katasztrófavédelmi határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||
Adó- és értékbizonylat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Légiforgalmi igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Repülési terv | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Repülési szolgálati vizsgálati jegyzőkönyv | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Árvízvédelmi igazolás a mentett oldal minősítéséről | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Önkormányzat építési övezeti besorolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||
Hozzájárulási nyilatkozat (pl.:iratbetekintéshez) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Gépkönyv (pl.lifthez) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lift-karbantartási napló | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Albérleti szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
Elérhetőség | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Lakcímkártya másolata | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Személyi igazolvány másolata | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
49
Vagyonbiztosítási termékeink
TOVÁBBI LAKOSSÁGI BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEINK
HÁZ-TARTÁS lakásbiztosítás
Elsősorban átlagos méretű és kivitelű lakások, családi házak biztosítási védelmére.
BÁSTYA lakossági és kisvállalkozói vagyon-, felelősség- és balesetbiz- tosítás
Egy biztosítási szerződésben nyújtunk biztosítási fedezetet magán-, illetve kisvállal- kozásának vagyonára, és az e minőségben okozott felelősségi károkra.
MI-HÁZUNK tömházbiztosítás
A biztosítás megköthető társasházak, társasüdülők, lakószövetkezetek, üdülőszö- vetkezetek, társasházként bejegyzett üzletek, illetve irodák tulajdonközösségének épületeire.
VÁLLALKOZÓI BIZTOSÍTÁSOK
VAGYONBIZTOSÍTÁS
EuroMester Vállalkozói Vagyon- és Felelősségbiztosítás
Kis- és közepes vállalkozások részére kifejlesztett, modulrendszerű biztosítás speciális többletszolgáltatásokkal mind a vagyon-, mind a felelősségbiztosítás esetében, amelyeket különdíj felszámítása nélkül biztosítunk ügyfeleink részére.
TECHNIKAI BIZTOSÍTÁSOK
Géptörés-biztosítás
Technikai biztosítási kockázatokat tartalmazó termék ipari és mezőgazdasági gépekre.
Elektromos berendezés biztosítás
Vagyon- és technikai kockázatokat tartalmazó biztosítás elektromos készülékekre, műszerekre.
Építés-szerelés biztosítás
All risk vagyonbiztosítást és általános felelősségbiztosítást tartalmazó módozat a kivitelezés időtartamára.
SIG 2736