TARTALOMJEGYZÉK

Feltétel

Perfekt Géptörés-

és üzemszünet-biztosítás

Érvényes: 2016. május 15-tôl

TARTALOMJEGYZÉK

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 2

1.1 BIZTOSÍTOTT, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTÓ 2

1.2 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS IDÔBENI HATÁLYA 2

1.3 TERÜLETI HATÁLY ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE 2

1.4 ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK 2

1.5 SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI 3

1.6 MENTESÜLÉSEK 4

1.7 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG 5

1.8 KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT 6

1.9 ÖNRÉSZESEDÉS 6

1.10 BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS 6

1.11 KÁRRENDEZÉSI SZABÁLYOK 6

1.12 SZAKÉRTÔI ELJÁRÁS 7

1.13 TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS 7

1.14 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 7

2. A GÉPTÖRÉS-BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 8

2.1 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK) 7

2.2 JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK 8

2.3 ELÔGONDOSKODÁS 8

2.4 NEM BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK) 8

2.5 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 8

2.6 KIZÁRÁSOK 9

3. GÉPTÖRÉS-ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 10

3.1 BIZTOSÍTOTT GÉPTÖRÉS-ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK, BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG 10

3.2 KIZÁRÁSOK 11

3.3 BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK 11

3.4 ÜZEMSZÜNETINEK NEM MINÔSÜLÔ VESZTESÉGEK 11

3.5 FEDEZETI TARTAM, KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT 11

3.6 ÖNRÉSZESEDÉS 12

3.7 KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 12

4. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 12

4.1 ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK 12

4.2 ELÉVÜLÉS 12

4.3 AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA, BIZTOSÍTÁSI TITOK 12

4.4 PANASZOK BEJELENTÉSE 13

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Jelen biztosítási feltétel a biztosítási kötvénnyel, a kötvényben hivatkozott egyéb feltételekkel és záradékokkal együtt egy biztosítási szerződést képez.

Jelen feltételben, a „szerződés" fogalmába mindig bele kell érteni a kötvényt, annak esetleges kiegészítéseit és a kötvényben hivatkozott egyéb feltételeket, záradékokat is.

1.1 BIZTOSÍTOTT, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTÓ

A vagyonbiztosítási szerződés biztosítottja (továbbiakban Biztosított), a vagyontárgy megóvásában érdekelt sze- mély, míg szerződője az, aki a vagyonbiztosítási szerződést ilyen személy javára köti (a továbbiakban Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatait hozzá intézi.

A Biztosító: UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) (továbbiakban Biztosító).

1.2 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS IDÔBENI HATÁLYA

Jelen biztosítási szerződés, egyéb kikötés hiányában határozatlan tartamú. A szerződés évfordulója (egyéb megál- lapodás hiányában) a kötvényben megjelölt kockázatviselés kezdetének dátuma.

A szerződést mind a Biztosító, mind a Szerződő évfordulóra felmondhatja. A felmondást évforduló előtt, azt leg- alább 30 nappal megelőzően írásban tehetik meg a felek.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban fel- hívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító ez esetben köteles a befizetett díj visszautalására.

1.3 TERÜLETI HATÁLY ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország.

A kockázatviselés helye a kötvényben kizárólagosan megjelölt hely.

1.4 ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra,

a) amelyeket háborús események, megszállás, harci cselekmények (függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet vagy sem) bármely fajtája okozott, illetve fenti események következményeképpen keletkeztek;

b) amelyeket harci eszközök okoztak;

c) amelyeket katonai/polgári hatóságok rendelkezései okoztak, vagy azok miatt keletkeztek;

d) amelyek felkelés, lázadás, zavargás, tüntetés, fosztogatás, sztrájk miatt, vagy velük bármilyen összefüggésben keletkeztek (SRCC);

e) amelyek elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevők, valamint bármilyen politikai szer- vezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt, vagy velük (fellépésükkel) összefüggés- ben keletkeztek;

f) amelyek a nukleáris energia károsító hatása, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüg- gésben/miatt keletkeztek, még abban az esetben sem, ha ezek a károk a feltételben definiált biztosítási ese- mények képében jelentkeztek;

g) amelyek terrorizmus által közvetlenül vagy közvetve okozott károk, annak révén vagy következményeként, következményi kárként keletkeztek;

– Terrorizmus alatt jelen szerződésben a következő értendő: Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizárólagosan) kényszert, erőszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegyvereket használnak, megsemmisítik, megzavarják vagy szétzilálják a kom- munikációs és informatikai rendszereket és/vagy az általuk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak vagy akármilyen más módon bármiféle kárt okoznak vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cselekmé- nyekkel fenyegetnek bármely személyt vagy személyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egye- dül, avagy valamely szervezet nevében vagy azzal kapcsolatban, politikai, vallási, ideológiai vagy más hason- ló indítékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyomást gyakoroljanak valamely kormányra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely rétegében.

– A fedezetből kizárásra kerülnek továbbá azok a károk, veszteségek vagy költségek, amelyeket közvetlenül vagy közvetve bármilyen fentebb meghatározott terrorista cselekmény korlátozására, elhárítására, elfojtásá- ra, hatásának csökkentésére vagy azzal bármiféle összefüggésben tett intézkedés okozott, eredményezett vagy azzal kapcsolatosan keletkeztek.

Amennyiben nem állapítható meg, hogy a g) pont 2. bekezdésben meghatározottaknak megfelelő terrorista cselekményről van-e szó, akkor a valószínűség mérlegelésére kerül sor (ti. a legnagyobb valószínűség elve kerül alkalmazásra).

Abban az esetben, ha jelen záradék bármely része érvénytelennek vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, a fennmaradó rész(ek) továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak maradnak.

h) amelyek vulkánkitörés miatt, vagy azzal összefüggésben keletkeztek;

i) üzemszünet, bírság, kötbér, elmaradt haszon, késedelmi kamat, vagy egyéb büntető jellegű költségek;

j) amelyek információvesztés miatt, vagy azzal összefüggésben keletkeztek az alábbiak szerint;

– Adatok vagy szoftver károsodása vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és számítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése vagy torzu- lása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményez- nek. Ettől a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása vagy sérülése, amely valamely Biztosított, és a vagyontárgy lényegét érintő fizikai károsodás közvetlen követ- kezménye.

– Azok a károk és veszteségek, amelyek a működés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mértéke vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bár- miféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek.

k) sérelemdíj.

1.5 SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI

A Biztosítottnak, tőle telhetően gondoskodnia kell a károk megelőzéséről. A Biztosított köteles saját költségére elvégezni az előírt karbantartásokat, szükséges javításokat, betartani a technológiai előírásokat, bevezetni minden olyan biztonsági intézkedést, amely a károk bekövetkezésének valószínűségét, illetve az azok által bekövetkező rombolást csökkenti.

1.5.1 Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

A Szerződő (Biztosított) köteles a szerződéskötéskor, valamint a biztosítás tartama alatt 5 munkanapon belül a biz- tosítás vállalásával kapcsolatos minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

A felek lényeges körülménynek tekintik különösen az alábbiakat:

a) ha a Biztosított vagyonértékben (üzemszünet esetében az üzemi nyereségben és a folyamatos üzemi költsé- gekben) változás állt be (vagyonnövekedés, csökkenés);

b) ha a biztosítási szerződésben foglalt kockázatviselési hely(ek) megváltoztak;

c) ha a Biztosított vagyontárgyak valamelyikét bérbe- vagy eladta;

d) ha a szerződésben megállapodottól eltérő alap-, illetve melléktevékenység folytatásába kezdett;

e) a Biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás indult;

f) ha a kármegelőzés, vagy kárelhárítás rendszerében lényeges módosulás történt.

Ha a Szerződő (Biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 5 munkanapon belül írásban nem jelenti be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallga- tott, vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a bizto- sítási esemény bekövetkezésekor.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tud- nia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelen- tésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat..

1.5.2 A Szerződő (Biztosított) kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosított kötelezettségei a következôk:

a) A káresemény bekövetkezése (a kárról történt értesülése) után azt haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkana- pon belül írásban be kell jelentenie a Biztosítónak.

b) Tőle telhetően gondoskodnia kell a kár elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a Biztosító útmutatásait, előírásait.

c) A Biztosító, vagy a megbízottja és szakértője számára lehetővé kell tennie minden olyan vizsgálatot, amely a kár okának, nagyságának, valamint a biztosítási eseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás mértékének meghatározására vonatkozik.

d) A Biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást megfele- lően és teljeskörűen kell megadnia.

e) A káresemény után a Biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a Biztosított a kárfelvétel napjáig csak a káreny- hítéshez szükséges mértékig változtathat. Ha a Biztosító, vagy képviselője a kárbejelentéstől számított 5 napon belül nem szemlézi meg a károsodott vagyontárgya(ka)t, a Biztosított intézkedhet a helyreállítás megkezdésé- ről, de a kicserélt, kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket további 30 napig változatlan állapotban meg kell őriznie.

f) A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okiratok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a káre- semény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezését a Biztosító részére a szerző- dőnek, biztosítottnak, károsultnak bizonyítania szükséges. A káresemény bekövetkezése esetén a károk, költsé- gek bizonyítására alkalmasak okiratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyí- tékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költségek igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

g) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for- galmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illet- ve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltűntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

1.6 MENTESÜLÉSEK

a) Amennyiben a Biztosított a 1.5.2.e) alpontban foglalt kötelezettségeit megszegi, a Biztosító mentesül a kár megfizetése alól.

b) Amennyiben a Biztosított az 1.5.2.a)–d) pontokban foglalt kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tesz ele- get és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító annyiban köteles kártérítési kötele- zettségének eleget tenni, amennyiben az a káreset megállapítását, illetve a Biztosító kártérítési kötelezettségét nem befolyásolta.

c) Amennyiben bizonyítja, hogy a kárt,

– a Szerzôdô, illetôleg a Biztosított fél

– a Biztosított vezetôje, alkalmazottja, megbízottja

jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta(ák).

d) A Biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól,

– ha bizonyítja, hogy a fent felsorolt személyek, szervek bármelyike a biztosítási feltételben, illetve a hatályos jogszabályokban, óvórendszabályokban, hatósági határozatokban, valamint a Biztosított felügyeleti szervé- nek utasításaiban rögzített kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségét megszegte,

– ha a Szerződő vagy a Biztosított megkísérli a Biztosítót csalárd módon azon tények tekintetében megtévesz- teni, melyek a kártérítés okát, vagy mértékét illetően jelentőséggel bírnak.

1.7 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a Biztosított vagyontárgyaknak az 1.7.1, 1.7.2. pontok szerinti értéke, valamint a biztosítható költségek 1.7.4. pont szerinti összege, aminek a mindenkori tárgyévre vonatkozó meghatározása a Biztosított/Szerződő feladata. A Biztosított vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, illetve vagyontárgyankénti, továbbá a biztosítható költségek éves biztosítási összegét, valamint a vagyon értékének megállapítási módszerét a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza.

A Biztosítottnak a vagyontárgyankénti és vagyoncsoportonkénti, illetve a költségekre vonatkozó biztosítási össze- geket kockázatviselési helyenként (telephelyenként) a mindenkori biztosítási tárgyévre vonatkozóan a szerződés- ben előírt határidőre (biztosítási évforduló) meg kell határoznia, illetve meg kell adnia.

Biztosított vagyontárgyaknak és költségeknek a telephelyi adatközlő lapokon biztosítási összeggel megjelölt vagyoncsoportok (vagyontárgyak) és költségek minősülnek. A biztosítási összegek telephelyek és vagyoncsopor- tok, vagyontárgyak között nem csoportosíthatók át.

Ha a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes vagyoncsoportonkénti biztosítható vagyont biztosítják, akkor a biztosítási összeg megállapításánál a biztosítási tárgyévre vonatkozó legmagasabb értéket kell meghatá- rozni. Gépenkénti biztosítás esetén a biztosítási összegeket tételes jegyzékben fel kell sorolni.

A szerződésben külön megjelölhető biztosított az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra vonatkozóan is.

1.7.1 A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

a) új gépek: új érték,

b) az új értékhez viszonyított 30%-os vagy ezt meghaladó mértékű technikai avultságú, továbbá a teljesen leírt gépek: valóságos érték.

1.7.2 Az idegen tulajdonú (kivétel a lízing, tartós bérlet) vagyontárgyak biztosítási összege:

– valóságos érték.

1.7.3 A jelen feltételek alkalmazásában:

Új érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos, vagy egyenértékű új vagyon- tárgy utánpótlási (újrabeszerzési, újra-előállítási) értéke, amely a vételáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a know-how díját, vala- mint az egyéb aktiválható költségeket is magában foglalja.

Valóságos érték: a technikai avulás mértékével csökkentett új érték.

A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a jelen feltételek alkalmazásában a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a karbantartás színvonala, üzemelési körülmények, folyamatos, vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.

1.7.4 A biztosítható költségek biztosítási összege:

a biztosítási időszak folyamán előforduló káreseményekkel összefüggésben felmerülő, az alábbiakban felsorolt költségek – a Biztosított / Szerződő által külön soron meghatározott – legmagasabb értékeinek összege.

A Szerződő a szerződésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a Biztosított vagyontárgyak géptörés káraival összefüggésben indokoltan felmerülő következő költségek fedezetére:

a) mentési költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, valamint ténymegállapítási költségek,

d) tervezői, szakértői és lebonyolítási költségek, melyek az a) és b) pontban felsorolt tevékenységekhez szükségesek.

1.8 KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT

A káreseményekre kifizetett kártérítési összeg felső határa egy biztosítási időszakon belül a szerződésben vagyon- tárgyanként, vagy vagyoncsoportonként feltüntetett biztosítási összeg.

A biztosítási szerződésben a felek bizonyos tételeknél a biztosítási összeg(ek)től független kártérítési limit alkalma- zásában is megállapodhatnak. Ez esetben a kártérítési limite(ke)t a kötvényen fel kell tüntetni.

A kártérítési limit ezeknél a tételeknél a biztosítási időszakon belül a Biztosító kártérítésének felső határa, akkor is, ha a kár tényleges összege, illetve a káreseménnyel kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek ezt meghalad- ják.

Ezeknél a tételeknél a káridőponttól a biztosítási időszak további részére érvényes kártérítési limit a kártérítés összegével csökken.

1.9 ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító a kártérítési összeget a szerződésben meghatározott önrész levonásával téríti meg.

1.10 BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS

A biztosítás díja a biztosítási szerződés szerinti – az egyes vagyoncsoportokra megállapított – biztosítási összegek és a szerződésben rögzített díjtétel(ek) szorzata. A biztosítási időszakra esedékes díj a szerződésben meghatáro- zott időpontban (egyéb megállapodás hiányában), egy összegben fizetendő.

A biztosítási díj megállapodás szerinti részletekben történő fizetése esetén a Biztosító a biztosítási időszakra ese- dékes díj egy összegben történő megfizetését követelheti:

– ha a Biztosított (Szerződő) egy részlettel egészben, vagy részben hátralékba kerül, vagy

– ha szolgáltatásra kerül sor.

1.11 KÁRRENDEZÉSI SZABÁLYOK

1.11.1 A kártérítési összeg megállapítása

a) A kártérítés megállapításánál a Biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a szerződés megkötése szerinti módszerrel számított (1.7.1., 1.7.2) értékét, javítással helyreállítható vagyontárgy esetében a helyreállítás értékét veszi alapul, amely nem haladhatja meg a biztosí- tási összeget.

b) Amennyiben a sérült, illetve megsemmisült vagyontárgy a káridőponttól számított egy éven belül nem kerül helyreállításra, illetve pótlásra, újraelőállításra, a Biztosító a vagyontárgy korának, elhasználódásának, rongáló- dásának figyelembevételével megállapított káridőponti (avult) értéket (részkárnál az annak megfelelő részérté- ket) tekinti a kártérítési összeg maximumának.

c) A biztosító az utánpótlási új értéket a kár időpontjára vonatkoztatja.

d) Ha a káresemény időpontjában a Biztosított vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a – feltétel 1.7.1, 1.7.2. pontjában meghatározott biztosítási összeg megállapítási módszer szerinti – tényleges érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a tényleges értékhez aránylik (arányos kártérítés). Az alulbiztosítás tényét a kárrendezés során a biztosító a szer- ződés minden egyes tételesen felsorolt vagyontárgyánál, vagyoncsoportjánál külön-külön vizsgálja.

e) Ha a biztosítási összeg magasabb, mint közvetlenül a biztosítási esemény előtti a biztosítás módszerével meg- határozott érték (túlbiztosítás), a Biztosító a keletkezett kárt az utánpótlási érték erejéig téríti meg, az utánpót- lási érték és a biztosítási összeg különbözetére az adott biztosítási időszakra járó biztosítási díjat Biztosított részére visszafizeti.

f) Idegen tulajdonú vagyontárgyak (kivétel a lízing, tartós bérlet) esetében a Biztosító – e vagyontárgyak biztosí- tási összegén belül – a keletkezett kárt káridőponti avult értéken téríti meg.

g) Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a Biztosító csak az eredeti állapot hely- reállításának számított költségeit téríti meg.

h) A Biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, gépi berendezések, készü- lékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyon- tárgy megrongálódása, vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

i) A Biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg, ha a Biztosítottnak a helyreállítással, pótlás- sal kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van, és a Biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza.

j) A Biztosító a hasznosítható maradvány értékét a kártérítési összegből levonja.

1.11.2 Kárkifizetés

A Biztosító a megállapított végleges kártérítési összeget a kár kifizetéséhez szükséges irat (több irat esetén, az utol- só irat) beérkezését követő 15 napon belül, a Biztosított részére fizeti meg.

Amennyiben a felek szakértő(ke)t bíztak meg a kártérítési összeg megállapítására, a mindkét fél által elfogadott szakértői vélemény beérkezéséhez, peres eljárás esetén a bíróság határozatának megküldéséhez köti a Biztosító a kár kifizetését.

A Biztosító elhalasztja a kifizetést a vizsgálat lezárásáig, ha a kárral kapcsolatban a Biztosított (Szerződő) ellen rendőrségi, vagy büntetőeljárás indult.

1.12 SZAKÉRTÔI ELJÁRÁS

Biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított és a Biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt, illetve szakértői szervezetet kérhet fel szakvélemény elkészítésére.

A szakvélemény költségeit az a fél viseli, aki a szakértőnek illetve a szakértői szervezetnek annak elkészítésére a megbízást adta. Közös felkérés esetén a felmerülő költségeket a megbízók fele-fele arányban viselik.

Mind a szakértők, mind a Biztosító azonos módon kötelezettek a tudomásukra jutott adatok (körülmények) titok- ban tartására.

1.13 TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS

Ha a Biztosított/Szerződő valamely más Biztosítónál valamely, a biztosítási szerződésben foglalt Biztosított vagyontárgyra, költségre, ugyanazon, vagy részben megegyező kockázatokat fedező biztosítást kötött, tartozik azt a Biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni.

1.14 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1.14.1 Visszkereseti jog

Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, úgy őt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a károkozó személyekkel szemben, és a Biztosított köteles minden adatot a Biztosító rendelkezésére bocsátani a visszkereset érdekében.

A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

2. A GÉPTÖRÉS-BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Biztosító jelen szerződés alapján – a szerződésben foglalt kártérítési korlátozások és a kártérítési szabályok figye- lembevételével – megtéríti a biztosítási események által a Biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat. Jelen szerződés alapján biztosítási eseménynek minősülnek, a következőkben felsorolt és definiált károsító események, ha azok bekövetkezése esetén a Biztosított vagyontárgyak megsérülnek, megsemmisülnek.

2.1 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)

Biztosított vagyontárgy(ak)nak (vagyoncsoport(ok)nak) kell tekinteni minden, a biztosítási szerződésben megne- vezett, a Biztosított tulajdonában lévő tárgyi eszközt, valamint minden olyan, idegen tulajdonban lévő tárgyi esz- közt (vagyoncsoportot), melyet a tulajdonjog fenntartása mellett a Biztosítottnak (bérelt, lízingelt, bérmunkára) átadtak.

2.2 JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK

A Biztosító megtéríti:

– a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során ÷ illetve azzal kapcsolatban ÷ felmerü- lő és igazolható, a károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit,

– ha azok az Általános Feltételek 1.7.4. pontban meghatározott többlet költségek miatt merültek fel. A Biztosító a járulékos költséget a kötvényben feltüntetett limitig téríti meg.

2.3 ELÔGONDOSKODÁS

A Szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgondoskodási összeg meghatározására külön kártérítési limitet határoznak meg, amelyet a szerződésben külön fel kell tüntetni. Ebben az esetben az előgondoskodási kártérítési limit erejéig a biztosító nem mentesül a kártérítés alól azon a jogcímen, hogy a Szerződő a Biztosított vagyontárgy értékében bekövetkezett változására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Amennyiben kárté- rítési limit külön előgondoskodásra nem került meghatározásra, ezek a többletkárok nem Biztosítottak.

A Biztosító az előgondoskodást a szerződésben feltüntetett limitig téríti meg.

2.4 NEM BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)

Nem Biztosított vagyontárgyak különösen a következők:

a) föld, vizek, levegő, alagutak, hidak, gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások;

b) légi-, vízi járművek, űrhajó, illetve ezek részegységei, rakománya;

c) forgalmi engedélyhez kötött (kivétel a lassú jármű) közúti gépjárművek, gépjármű utánfutók és vontatók, vas- úti járművek, mozdonyok, gördülő állomány, gázmotorok, szélerőművek;

d) építés, össze- vagy szétszerelés, beüzemelés, tesztelés alatt álló vagyontárgy(ak);

e) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak;

f) pénzbedobó – pénzkiadó – pénzváltó automaták tartalmukkal együtt;

g) javításra, bizományba átvett vagyontárgyak.

2.5 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

2.5.1 A jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek – géptörésnek – minősül:

a szerződés hatálya alatt a kockázatviselési helyen lévő Biztosított vagyontárgyaknak belső erőhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külső erőhatás miatti, a 2.5.2. pontban részletezett kár okokból

– véletlenül, váratlanul, hirtelen – bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a Biztosított vagyontárgyak részle- ges vagy teljes működésképtelenségét okozza.

A jelen biztosítási feltételek szerint a töréses repedéskár gyűjtőfogalom, és ilyennek minősülnek mindazok a mara- dandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a következő deformá- ciók formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

2.5.2 Géptörésbiztosítási káreseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:

a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba,

b) rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazulása,

c) hibás beállítás vagy szabályozás,

d) rossz elhelyezés, telepítés,

e) hibás zsírozás, olajozás, illetve a kenés kimaradása,

f) kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás,

g) túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezéseket),

h) a centrifugális erő hatása miatti széthullás,

i) az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szi- getelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be),

j) a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása,

k) befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás,

l) idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás,

m) a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, gyakorlatának hiánya, szakmai tévedése (hibás munkavégzés),

n) a Biztosított egyéb alkalmazottjainak, megbízottjainak gondatlansága.

2.5.3 A géptörésbiztosítás kockázatviselése kiterjed

a) a üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy azok éppen működnek, vagy nem működnek,

b) a tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy telephelyen belül történő mozgatás alatt levő gépekre. A géptörésbiztosítás kockázatviselése a forgalmi enge- délyre kötelezett munkagépek (lassú jármű) esetében kifejezetten csak a munkagépként működő járműben, e járművel való munkavégzés közben keletkezett, továbbá e járműnek munkavégzésre, vagy közlekedésre való előkészítése során keletkezett töréskárra terjed ki.

2.6 KIZÁRÁSOK

2.6.1 A biztosítási védelem – az Általános Feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi kockázatokra:

a) tűz, robbanás (kivéve a turbinák, kompresszorok, motorhengerek, hidraulikus hengerek, lendkerekek, centrifu- gák, transzformátorok, kapcsolók és áramelosztók törése) és összeroppanás, villámcsapás, vízvezetéktörésből eredő vízkár, technológiai csővezetékek törése, vihar, árvíz, belvíz, felhőszakadás, földmozgás (földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés, légi járművek rázuhanása, ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk, továbbá tűzoltás, épületek összeomlása, megsüllyedé- se, megdőlése, valamint a fenti eseményeket követő romeltakarítás, lebontás és szétszerelés, lopás, betöréses lopás és rablás,

b) a gép fokozatos és folyamatos állagromlása, használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, vízkőlerakó- dás, szennyeződés, légköri jelenségek által előidézett korrózió, vagy kopás, festett, vagy csiszolt felületek kar- colódása,

c) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba, kivéve, ha géptörésbiztosítási káreseményt idéznek elő más Biztosított gépszerkezetekben, alkatrészekben.

2.6.2 A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

a) A gép próbaüzeme,

b) túlterhelése,

c) biztonsági határt meghaladó próbanyomása, próbaterhelése,

d) telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek,

e) szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszámokban), gyártóeszközökben, öntőformákban, öntőmintákban és öntőüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészekben és tartozékokban kelet- keztek,

f) a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védőrá- csokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben, meghajtószíjakban, meghajtóláncok- ban, szállítószalagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek. Nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy berendezés egyéb részei is károsodnak,

g) magának a gépnek a – károsodás elleni védelmet szolgáló – biztonsági berendezésében, a gép működésével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korlátozódtak,

h) törés és repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, működésképtelenség formájában álltak elő,

i) számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállományban, információkban keletkeztek,

j) a Biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályaiból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszte- ségeként keletkeztek,

k) éjszakára, vagy munkaszüneti napokra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz, vagy légi- postafuvar miatti többletköltségként merültek fel,

l) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként, vagy visszatérítésként a Biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők,

m) garancia vagy szavatosság körében megtérülnek,

n) más biztosítás alapján megtérülnek.

3. GÉPTÖRÉS-ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Géptörés-üzemszüneti biztosítási eseménynek minősül a Biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kény- szerű szüneteltetése, ha annak oka a Géptörésbiztosítás Különös Feltételei (továbbiakban: alapbiztosítás)

2.5 pontjában megnevezett biztosítási események bármelyikének bekövetkezése. A Géptörés-üzemszünetbiztosí- tás csak Géptörésbiztosítással együtt köthető.

A Biztosító géptörés-üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a Biztosított vagyontárgyakban keletkezett vagyoni kárt az alapbiztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a Biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül, és a tevékenységét a helyreállítási munkák után folytatja.

3.1 BIZTOSÍTOTT GÉPTÖRÉS-ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK, BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeget a Szerződő határozza meg, és azt a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartal- mazza.

A Biztosító az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése esetén az üzemszüneti veszteségeken belül az alább meghatározott elmaradt üzemi nyereséget és a folyamatos üzemi költségeket téríti meg, a kizárások, korlátozások figyelembevételével a Biztosítottnak:

a) Elmaradt üzemi nyereség: minden nyereség amelyet a Biztosított zavartalan üzemmenet esetén az üzemszü- net – legfeljebb a fedezeti tartam – ideje alatt elért volna a kiesésnek megfelelő üzemi teljesítménnyel.

b) Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges ráfordítások (pl.: munkabérek, illetmények, bérleti díjak, köz- üzemi költségek, stb.), amelyekre a számviteli törvény költség-elszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a Biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelőző állapotnak megfelelő keretek között – mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.

A fenti üzemszüneti veszteségek közül a Biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyek a biztosítási szer- ződésben biztosítási összeggel megjelöltek.

3.2 KIZÁRÁSOK

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra,

a) Az Általános Feltételek 1.4 pontban és az alapbiztosítás 2.6. pontban kizárt eseményekből bekövetkező üzem- szüneti veszteségek,

b) a szavatosság vagy jótállás (garancia) alapján megtérülő géptörés kárból származó üzemszüneti veszteség,

c) felelősség, vagy az alapbiztosításon kívüli más vagyonbiztosítás alapján megtérülő vagyonkárok miatti veszte- ség,

d) állami kártalanítás alapján megtérülő veszteség.

3.3 BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

Nem minősül üzemszüneti veszteségnek az a veszteség, amely:

a) nem az alapbiztosítás 2.5. pontban meghatározott géptörés következménye

b) az üzemszünet alatt fellépő, de nem az üzemszünetet kiváltó események következménye

c) olyan gépekben, berendezésekben, illetve alkatrészekben bekövetkezett töréskár következménye, melyre az üzemszünetbiztosítás nem terjed ki, még akkor sem, ha ennek következtében más, a biztosítási fedezetbe vont gép, illetve berendezés sérült

d) a termeléshez, a rendeltetésszerű működéshez szükséges alapanyagok, félkész és késztermékek hiánya, meg- semmisülése, romlása, egyéb károsodása következtében lép fel, még akkor sem, ha az a Biztosított vagyontár- gyat ért géptörés miatt következik be

e) hatóságilag elrendelt építési, vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következménye.

3.4 ÜZEMSZÜNETINEK NEM MINÔSÜLÔ VESZTESÉGEK

a) bármilyen fajtájú adó és illeték;

b) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanyagok megvételére történő kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják;

c) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel, pl.: a tőkebefektetés, a spekulációs és az ingatlanügyletek.

3.5 FEDEZETI TARTAM, KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT

A Biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetke- zésének időpontjában kezdődik és a biztosítási szerződésben megjelölt fedezeti tartamig és limitig tart.

Amennyiben a fedezeti tartam 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, az éves szinten megadott üzemszüneti vesz- teségek biztosítási összegének a fedezeti tartamra eső arányos része képezi az egyes üzemszüneti veszteségek kár- térítési limitjét.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a káreset bekövetkezését megelőző állapotának megfelelő – újraindításának időpontjában, de legkésőbb a fedezeti tartam lejáratakor szűnik meg.

3.6 ÖNRÉSZESEDÉS

3.6.1 Ha a felek másként nem állapodnak meg, az önrészesedési időszak biztosítási eseményenként a tényleges kártalanítási időszakon belül naptári napokban meghatározott azon időtartam, amely alatt a keletkező üzemszüneti veszteséget a Biztosított maga viseli. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrésze- sedési időszakot meghaladó üzemszünet esetén áll fenn, de ez esetben sem tartozik szolgáltatási kötele- zettséggel az önrészesedési időszak alatti üzemszüneti veszteségekért..

3.6.2 Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a tényleges kártalanítási időszak kezdetével. Az önrészese- dési időszakot a jelen üzemszünetbiztosítási szerződés tartalmazza.

3.6.3 A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó átlagos üzem- szüneti veszteséget megszorozza az önrészesedési időszak napjainak számával.

3.6.4 Az önrészesedés összege évente, a biztosítási évfordulóval módosítható.

3.7 KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Szerződő és a Biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban számára előírt könyvvezetési és bizony- lati kötelezettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint az előző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve - biztonságos helyen - köteles megőrizni.

A fentiek megsértése esetén a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha a Biztosított köte- lességszegése sem a káreset megállapítását, sem a Biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolta.

4. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

4.1 ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK

A biztosítási szerződésre, valamint a feltételekben / szerződésben nem taglalt kérdésekben a hatályos magyar jog- szabályok rendelkezései az irányadóak.

4.2 ELÉVÜLÉS

A szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévülnek.

4.3 AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA, BIZTOSÍTÁSI TITOK

1. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatokat a Biztosító az ügyfél hozzájárulása és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 135.§-a és 136.§-a alapján kezeli. A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtar- tani.

2. A Biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (X-0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx 00.), a DEKRA-EXPERT Kft., továbbá a Biztosító által felkért szakértő és a biztosítási szerződéssel kap- csolatban mindenkor kiszervezett tevékenységet végző személyek, megbízottak járhatnak el. Az adatokat e személyek ismerhetik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügyfél személyes adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlé- sét, zárolását, törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak meg- sértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A pert az illetékes törvényszék előtt kell megindítani, azonban azt az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.

3. BIZTOSÍTÁSI XXXXX minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosí- tásközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosító- val, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

4. A Biztosító az általa kezelt adatokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jog- alap.

5. A biztosítási titok tekintetében a Biztosító a Bit. szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha

– a biztosító, biztosításközvetítő ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

6. Az ügyfelek adatait a Biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozóhatósághoz és ügyészség- hez, bírósághoz, a bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtóhoz, a természetes személyek adós- ságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csődvédelmi Szolgálathoz, családi vagyonfelügyelőhöz, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kirendelt szakértőhöz, adó- hatósághoz, nemzetbiztonsági szolgálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervhez, viszontbiztosítóhoz, együttbiztosításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruházáskor az átvevő biztosító- hoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, könyvvizsgálóhoz, fióktelep esetében a har- madik országbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézményhez a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, a pénzmosás és terrorizmus finanszí- rozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörével összefüggésben eljáró pénzügyi információs egységként működő hatósághoz vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján eljáró magyar bűnüldöző szervhez, a veszélyközösség védelme céljából más biztosítóhoz. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség is. Nem jelenti a bizto- sítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a cso- portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A Bit.147.§-ban meghatározott esetben és időtartamot követően az üzleti titkot tartalmazó irat levéltári kuta- tások céljára felhasználható. Az üzleti- és biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettség alól kivételt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség is.

7. A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és a biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a Biztosító harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbít- hassa.

8. A biztosítási szerződés megkötésével a szerződő kijelenti, hogy rendelkezik az ajánlatban esetlegesen megne- vezett harmadik személyek felhatalmazásával azok adatainak megadására, továbbá, hogy az ajánlatban meg- nevezett harmadik személyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ajánlattal kapcsolatban megadott adataikat – továbbá ezen adatok megváltozása esetén a megváltozott adatokat – a biztosító a jelen tájékoztatóban részle- tezett módon teljes körűen kezelje, továbbá harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz vagy harmadik ország- beli adatfeldolgozó szervezethez továbbítsa.

9. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerző- désben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel for- dulhat más biztosítóhoz, továbbá más biztosító jogszabályoknak megfelelő megkeresésére a kért adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számí- tott tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. A megkeresés és annak teljesítése nem minő- sül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatátadás a Bit. 149.§-ban rögzített adatokra

vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatá- rozott időpontig kezelheti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

4.4 PANASZOK BEJELENTÉSE

Az Ügyfél az UNIQA Biztosító Zrt. magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

a) személyesen írásban vagy szóban a biztosító Ügyfélszolgálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfélfogadási időben,

b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),

c) telefonon (a biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefonszámokon:

+36-1/20/30/70/544-5555, 1418-as rövidszám),

d) telefax útján (az alábbi telefax számon: x00-0-000-0000),

e) levélben (az alábbi címen: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.).

A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.

A panasz biztosító általi elutasítása esetén amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességé- vel, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az Ügyfél:

a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172, telefon: x00- 00-000-000, telefax: x00-0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy

b) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Amennyiben a biztosító által elutasított panasz a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése megsértésének kivizsgálására irányul, úgy az Ügyfél az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000, e-mail cím: ugyfelszolga- xxx@xxx.xx] fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezései értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a biztosítónál köz- vetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érde- kében eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a biztosító vagy biztosításközvetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljá- ró személy.

Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmében nem minősül fogyasztónak, a biztosító panaszt elutasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.

A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777

Ügyfélszolgálati telefonszám: 00-00-000-000

UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Telefon: x00 0 0000-000 • Fax: x00 0 000-0000

H 4996/2016. 05./120