Ügyféltájékoztató és szabályzat

Átrium Generáció

Ügyféltájékoztató és szabályzat

LAKÁSBIZTOSÍTÁSOK

Érvényes: 2005. április 1-tôl

Általános ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Megtisztelônek érezzük, hogy biztosítási szerzôdés megkötésére irányuló ajánlatával a Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaságot kereste meg.

Ezúton tájékoztatjuk Önt biztosítótársaságunk fôbb adatairól, a biztosítással kapcsolatos titok- és adatvédelmi szabályokról, valamint azokról a lehetôségekrôl, amelyeket ügyfeleink jogaik és jogos érdekeik érvényesítése céljából igénybe vehetnek.

Biztosítónk fôbb adatai

A Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság a francia Groupama csoport leányvállalata. 1990. óta mûkö- dünk Magyarországon (2004. októberéig Európa Biztosító Rt. néven); cégjegyzékszámunk: 00-00-000000, adószámunk: 10507247-2-44.

Székhelyünk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00. Telephelyünk és személyes ügyfélszolgálatunk: 1114 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00. Postacímünk: 1519 Budapest, Pf. 271

Központi telefonszámunk: (00-0) 000-0000

Központi faxszámunk: (00-0) 000-0000,

Központi e-mail címünk: xxxx@xxxxxxxx.xx

Számos helyi irodával rendelkezünk az ország egész területén. Ezek címét, telefonszámát, valamint biztosítótársaságunk és ter- mékeink részletesebb bemutatását megtalálja honlapunkon, a xxx.xxxxxxxx.xx címen.

Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1535 Budapest, 114. Pf. 777., Telefon: (06-40) 203-776, xxx.xxxxx.xx).

Titok- és adatvédelem

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény 153.§-a értelmében a biztosítót titoktartási kötele- zettség terheli minden olyan rendelkezésre álló adattal kapcsolatban, amely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. Az ilyen, biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosító csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képvise- lôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A biztosító titoktartási kötelezettsége azonban a 2003. évi LX. tv. 157. §-a értelmében meghatározott szervezetekkel kapcso- latban nem áll fenn. E szervezeteknek a biztosító az ügyfelek adatait adott esetekben továbbítani köteles, ügyfeleink erre vo- natkozó írásos hozzájárulása nélkül is.

E szervezetek a következôk: a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; a folyamatban lévô büntetôeljá- rás keretében eljáró nyomozóhatóság és ügyészség; büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bíróság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzô; adóügyben az adóhatóság, ha annak felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, illetve, ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat; a biztosító, a biztosításközvetítô, a szak- tanácsadó, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviselete, ezek érdekképviseleti szervezetei, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal; a feladatkörében eljáró gyámhatóság; az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság; külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szerv; a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók; az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosító; a biztosítók által létrehozott és mûködtetett kiszervezett tevé- kenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzô. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális

fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bûncselekményével van összefüggésben.

A biztosító a nyomozóhatóságot a „halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elôírt ügyészi jóváha- gyást nélkülözô megkeresésre is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggô, biztosítási titoknak minôsülô adatokról.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és mûködtetett központi információs rend- szer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi azonosításra nem alkalmas, a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.

Ügyfeleink jogai

Számunkra a legfontosabb az elégedett ügyfél. Ezen célunk eléréséhez a legnagyobb segítséget hiányosságaink visszajel- zésével kaphatjuk. Ezért kérjük, hogy amennyiben már létrejött szerzôdésével, vagy biztosító társaságunk mûködésével kapcso- latban bármilyen kérése, kérdése vagy problémája lenne, forduljon a biztosítás közvetítôjéhez, helyi irodánkhoz, vagy hívja a Groupama Biztosító központi, telefonos ügyfélszolgálatát a (06-40) 44-40-44-es, helyi tarifával hívható számon.

Amennyiben minden erôfeszítésünk ellenére sem sikerült problémáját orvosolni, kérjük, forduljon írásban panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkhöz: Groupama Biztosító Zrt. Központi Ügyfélszolgálata, levélcím: 1519 Budapest, Pf. 271, fax: (00-0) 000-0000, e-mail: xxxxxx@xxxxxxxx.xx!

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy panaszt nyújthat be felügyeleti szervünkhöz is; a fogyasztók védelmérôl szóló 1997. évi CLV. törvény 18. §-a alapján fogyasztói jogainak érvényesítése érdekében igénybe veheti békéltetô testület eljárását; vala- mint jogait bírósági úton is érvényesítheti azzal, hogy az Ön biztosítási szerzôdésére a mindenkor hatályos magyar jogszabá- lyok rendelkezései az irányadóak.

A mindkét fél megelégedésére szolgáló kapcsolat reményében

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Ügyféltájékoztató az Átrium Generáció lakásbiztosításról

Tisztelt Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy néhány szóban bemutassuk azt a biztosítást, amely az Ön érdeklõdését felkeltette!

Mire terjed ki a biztosítás (mi minõsül biztosítási eseménynek)?

Az ÁTRIUM GENERÁCIÓ LAKÁSBIZTOSÍTÁS alapja a Lakásbiztosítás általános szabályzata és az Épület- és lakás alapbiztosí- tásának különös szabályzata, mely utóbbi az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:

• tûz, villámcsapás, villámcsapás indukciós hatása, robbanás, roppanás, vihar, hónyomás, jégverés, felhõszakadás, idegen tárgyak rádõlése, földrengés, fölcsuszamlás, föld- és kõomlás, ismeretlen földalatti üreg és építmény beomlása, idegen jármû nekiütközése, légijármû és rakományainak ütközése, árvíz, vezetékes vízkár, az épület nyílászáróinak és szerkeze- tileg beépített üvegezésének törése, repedése.

Az alapbiztosítás mellé tetszés szerint ún. kiegészítõ biztosítások köthetõk az alábbi biztosítási eseményekre:

• a kiegészítõ betöréses lopás- és rablásbiztosítás biztosítási eseményei: betöréses lopás, rablás, kifosztás, rongálás,

• a kiegészítõ üvegbiztosítás biztosítási eseménye a biztosított üvegezések törése, repedése,

• a kiegészítõ mezõgazdasági tûz- és elemikár-biztosítás esetén biztosítási esemény a tûz, villámcsapás, robbanás, vihar, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett növénypusztulás, állatelhullás, tárgyrongálás, illetve a fentiek miatt szüksé- gessé vált kényszervágás,

• a kiegészítõ baleset-biztosítás biztosítási eseménye a baleset, amely a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépõ olyan külsõ behatás, amelynek következtében a biztosított azonnal, vagy a balesettõl számított egy éven belül meghal, vagy maradandó teljes vagy részleges egészségkárosodást, illetve 28 napon túl gyógyuló múlékony egészségkárosodást (csonttörés, csontrepedés) szenved,

• a kiegészítõ felelõsségbiztosítás esetén biztosítási esemény a szerzõdésen kívül kizárólag Magyarország területén okozott és keletkezett személyi sérüléses és tárgyrongálási károk, melyekért a biztosított a magyar polgári jog szerint fe- lelõsséggel tartozik.

Mi a kockázatviselés kezdete?

A biztosító kockázatviselésének kezdete – ha a felek ettõl eltérõen, írásban nem állapodtak meg – az azt követõ napon 0 órakor kezdõdik, amikor a szerzõdõ fél által fizetett elsõ biztosítási díj (díjrészlet) a biztosító számlájára vagy pénztárába beér- kezett, ha a szerzõdés létrejött, vagy utóbb létrejön. A díjat (díjrészletet) a befizetést követõ 4. napon beérkezettnek kell tekin- teni, ha azt a szerzõdõ a biztosító képviselõjének fizette meg.

Milyen tartamú a biztosítási szerzõdés?

A biztosítás – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamra jön létre. A határozatlan tartamra kötött szerzõdések esetén a biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig minden évben a biztosító kockázatvi- selési kezdetének napja (annak 00 órája).

Milyen lehetõségei vannak a díjfizetésre és az értékkövetésre?

A biztosítás díja egy évre, a teljes idõszakra szól. A biztosított/szerzõdõ a biztosítás elsõ díját a szerzõdés megkötésekor, min- den késõbbi díjat pedig annak az idõszaknak az elsõ napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik. A díjat kívánsága sze- rint egyösszegben vagy részletekben, csekken vagy banki átutalással, kívánságára számla ellenében fizetheti meg.

Az értékállóság megõrzése érdekében a biztosító évente, a KSH által közzétett elõzõ évi fogyasztói árindexnek (± 3 százalék- pont) megfelelõ mértékben változtatja a biztosítási összeget, és ezzel arányosan a biztosítás díját is.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

A biztosító a kockázatviselés helyén és tartama alatt bekövetkezõ biztosítási események által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károk megtérítésére köteles. A biztosító – a szerzõdésben megállapított mértékben és módon – pénz- beni kártérítést nyújt és költségtérítést fizet, szolgáltatási kötelezettségének felsõ határát a biztosítási összeg képezi. Kiegészítõ felelõsségbiztosítás esetén a biztosító a szolgáltatást a károsultnak teljesíti, a biztosítottnak csak annyiban, amennyiben azt a károsult felé igazoltan megtérítette.

Kiegészítõ baleset-biztosítás esetén a biztosító szolgáltatása a biztosítási összeg, illetve annak az egészségkárosodás mértéké- vel megegyezõ %-a, csonttörés, csontrepedés esetén biztosítási eseményenként az ajánlaton és a szabályzatban meghatározott fix összeg. A biztosító a szolgáltatást baleseti eredetû halál esetén az örökös részére, baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás, valamint csonttörés és csontrepedés esetén a biztosítottnak teljesíti.

Kiegészítõ mezõgazdasági tûz- és elemikár-biztosítás esetén a biztosító az elpusztult növények után kár nélkül várható termésük piaci árát, ha újravetéssel, újraültetéssel még pótolhatóak, akkor ennek felét téríti meg. Gyümölcsfák és szõlõtõkék újratelepítést igénylõ károsodása esetén a kártérítés az újratelepítési költség és a kiesõ hozam együttes értéke.

Kiegészítõ felelõsségbiztosítás esetén a biztosító a szabályzatban meghatározott minõségekben a biztosított által a biztosí- tási idõszak alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károk megtérítésére kötelezett. A kockázatviselés helye Magyarország területe.

Káresemény bekövetkezését a szerzõdõnek/biztosítottnak haladéktalanul, de legkésõbb az észlelést követõ 2 munkana- pon belül be kell jelentenie a biztosítónak.

A biztosítási esemény bekövetkeztének és az ezáltal bekövetkezett kár mértékének bizonyítása a biztosított, fe- lelõsségbiztosítás esetén a károsult kötelezettsége.

A biztosító szolgáltatása az utolsó bizonyító irat beérkezésétõl számított 15 napon belül esedékes.

Milyen korlátozásokkal nyújtja a biztosító a szolgáltatásokat?

A biztosító jogosult a szolgáltatás összegébõl a maradványérték és az évfordulóig járó díj levonására. Figyelemmel a gaz- dagodás tilalmára, Ön a kár máshonnan megtérült részét a gazdagodás mértékéig, de maximum a biztosító által ki- fizetett összeg erejéig köteles a biztosítónak megfizetni.

A biztosító csak olyan arányban köteles a kár megtérítésére, ahogyan az Ön által meghatározott biztosítási összeg a vagyon- tárgy(ak) tényleges értékéhez aránylik (alulbiztosítás).

A kártérítés a károsodottal – minõségben, értékben – azonos vagyontárgy pótlására, illetve annak javítási költsége megtéríté- sére vonatkozik. A biztosító nem köteles a kár elõtti állapot helyreállítását meghaladó kártérítésre.

Az alapbiztosítás, valamint a kiegészítõ betöréses lopás- és rablásbiztosítás esetén az épületek rongálási kárait - ide- értve az épületberendezési -, felszerelési tárgyakat ért lopási károkat is - káridõponti helyreállítási költségen téríti meg a bizto- sító, amelyet a 75%-ot elérõ avultságú épületek és a festés, mázolás, tapétázás kárai esetén az avultság mértékének megfe- lelõen csökkent.

A biztosító betöréses lopás károkra az egyes vagyoncsoportok esetén a kár idõpontjában meglévõ védelemtõl függõen korlá- tozott kárkifizetést alkalmaz. Alapfokú védelemnél a teljes ingóság kárait 3 millió 500 ezer forintig, ezen belül az értéktárgyak kárait 500 ezer forintig téríti meg. Középfokú védelem esetén a teljes ingóságra, valamint az értéktárgyakra - elzárva tartandó ingóságok kivételével - vonatkozó kártérítési limit a biztosítási összeg. Középfokú védelem esetén az elzárva tartandó ingósá- gok kárait értékõrzõn kívül tartva 300 ezer forintig, bútorban elzárva 1 millió forintig, elõírt módon rögzített széfben tartva - a széf MABISZ minõsítésének értékhatáráig, de - maximum 2 millió forintig, páncélszekrényben tartva - a páncélszekrény MABISZ minõsítésének értékhatáráig, de – maximum a biztosítási összegig téríti a biztosító.

Az értéktárgyak közül csak azok biztosítottak, amelyeket a lakóház, lakás, nyaraló lakóterében tartanak. A nyaralóban, illetõleg az idõszakosan használt lakóépületekben, lakásokban tartott értéktárgyakra káreseményenként maximálisan 150 ezer forintig térít a biztosító.

Felelôsségbiztosítás esetén a biztosító által káreseményenként nyújtott kártérítés felsô határa a biztosítási összeg, amelyet a szerzôdô szabadon határoz meg, mértéke azonban nem haladhatja meg a káreseményenkénti 5 millió forintot.

Az éves összesített kártérítési limit a biztosítási összeg ötszöröse, amelynél több kártérítésre a káresemények számától függetlenül a biztosító egy biztosítási idôszakban nem kötelezhetô.

Kiegészítõ baleset-biztosításnál nem minõsül balesetnek a megemelés, a rándulás, a habituális ficam, a patológiás törés, a fogtörés, a napszúrás, a hõguta, a fagyás, illetve az öngyilkosság. A biztosító kockázatviselésének területi hatálya Magyaror- szág.

Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy

• a kárt a biztosított/szerzõdõ, illetve a velük közös háztartásban élõ hozzátartozók jogellenesen, szándékosan vagy súlyo- san gondatlanul okozták,

• a kárt a jogi személy vezetõségének tagja vagy más vezetõ beosztású alkalmazottja jogellenesen, szándékosan vagy sú- lyosan gondatlanul okozta,

• a káreseményt a szerzõdõ/biztosított a biztonsági elõírások szándékos, vagy súlyosan gondatlan megsértésével okozta, illetve az - betöréses lopás- és rablásbiztosítás esetén - erre vezethetõ vissza.

A baleset-biztosítási összeget a biztosító nem fizeti ki, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási esemény

• a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye,

• a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásának következménye,

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas állapotban történt gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét eset- ben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

• bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt, vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalma- zott, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

• ha a biztosított olyan gyógyszereket szed, amelyeket számára nem orvos rendelt el, és a káresemény ezzel okozati össze- függésben következett be,

• a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be,

• atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás miatt következett be,

• a biztosítottnak a szabályzat szerinti háborús cselekményekben, valamelyik fél mellett történõ aktív részvétele miatt kö- vetkezett be.

Melyek az általános kizárások?

Az ÁTRIUM GENERÁCIÓ LAKÁSBIZTOSÍTÁSI szerzõdés alapján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi ese- ményekkel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kár, veszteség, költség vagy kiadás térítésére, még akkor sem, ha azok elõfordulásához bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul:

• háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy nem), polgárháború,

• harci eszközök által okozott sérülések vagy rombolás,

• állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak,

• lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elõ,

• bármilyen szervezet nevében, vagy azzal kapcsolatosan cselekvõ személy vagy személyek által elkövetett terrorista cse- lekmények, ideértve azok

- biológiai vagy vegyi fertõzéssel,

- rakétákkal, bombákkal, gránátokkal, robbanóanyagokkal elkövetett cselekményeit is,

• a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredõ károkra, szennyezésekre,

• az elektromágneses sugárzásból eredõ, vagy azzal kapcsolatos bármely kárra és kárigényre,

• hatósági intézkedések,

• tervezési, építési hiba,

• karbantartás elmulasztása,

• garnitúrák, sorozatok, gyûjtemények egyes darabjai károsodása miatt értékcsökkenés formájában,

• elõszereteti, eszmei értékben,

• személyi számítógépekben és adathordozókon tárolt programokban és adatokban,

• személyi számítógépek dátumfelismerési és szoftver hibájából eredõ, vagy azzal kapcsolatos,

• más biztosítással már fedezetbe vont,

• az azbesztózisból vagy bármilyen hasonló betegségbôl eredô, valamint

• a különös és kiegészítõ szabályzatokban kizárt biztosítási események következtében elõállt káreseményekre.

Xxxxx és hogyan szûnhet meg a biztosítási szerzõdés?

• A határozatlan tartamra szóló szerzõdést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelõzõen legalább 30 nappal bárme- lyik fél írásban felmondhatja.

• A biztosítási díj esedékességétõl számított két hónap elteltével a biztosítási szerzõdés megszûnik, ha az addig hátralékos díjat nem fizették meg.

• Amennyiben a szerzõdõnek a vagyontárgy megóvásához fûzõdõ érdeke megszûnik, akkor az érdekmúlás napjával a biz- tosító kockázatviselése és egyúttal a szerzõdés is megszûnik. A biztosítót azonban ebben az esetben is annak a hónap- nak az utolsó napjáig járó díjak illetik meg, amelyben a kockázatviselése véget ért.

Tisztelt Ügyfelünk !

Jelen ügyféltájékoztató nem helyettesíti a szerzõdési feltételek ismeretét, nem is része a szerzõdésnek, csupán az Ön minél sok- oldalúbb tájékoztatását szolgálja. Kérjük tehát, hogy a szerzõdés megkötését megelõzõen a biztosítási ajánlatot és a biztosítási feltételeket szíveskedjék alaposan átolvasni!

A mindkét fél megelégedésére szolgáló kapcsolat reményében

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Lakásbiztosítás általános szabályzata (LÁSZ)

I. Általános rendelkezések

1. A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) La- kásbiztosítás általános szabályzata (LÁSZ) azokra a bizto- sítási szerzõdésekre érvényes, amelyeket erre hivatkozás- sal kötnek meg. A LÁSZ, a különös és kiegészítõ szabály- zatok, a magyar Polgári Törvénykönyv, továbbá a biztosí- tási szerzõdésben foglaltak szerint a Biztosító a biztosítá- si díj megfizetése ellenében kockázatot vállal

• az épület- és lakás alapbiztosítás különös szabályzatában,

• a hozzá kapcsolódó kiegészítõ biztosítási szabályzatok- ban, és

• a lakásszövetkezeti és társasházi közös tulajdon biztosítá- sának különös szabályzatában

meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezõ károkra, baleset-biztosítási eseményekre.

2. A Lakásbiztosítás általános szabályzata, a különös és kie- gészítõ szabályzatok, a Biztosított (Szerzõdõ) által kitöl- tött és aláírt ajánlat, kiegészítõ ajánlat, ill. egyéb írásos nyilatkozat vagy megállapodás együttesen alkotják a biz- tosítási szerzõdést.

II. A biztosítási szerzôdés résztvevôi, a kockázatviselés helye

1. Biztosító: A Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási esemény bekövetkezése esetén vállalja a biztosított pénz- beli kártalanítását.

2. Szerzõdõ: Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a biztosítási szerzõdést a biztosított javára megköti, és a díjat a biztosítónak megfizeti.

Szerzõdõ csak az lehet, aki a vagyontárgy megóvásában ér- dekelt, vagy a szerzõdést a vagyon megóvásában érdekelt személy (továbbiakban: Biztosított) javára köti meg.

3. Biztosított jelen szabályzat alapján:

A. Épületek, építmények vonatkozásában:

a) a kötvényen név szerint megnevezett tulajdonos, tu- lajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

b) bérlõ vagy bérlõtárs,

c) a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdonosi kö- zössége a Biztosítónál biztosított és az összes lakás tu- lajdoni hányadának arányában,

d) egyéb gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685.§ c) pont).

B. Ingóságok vonatkozásában:

a) az épületek, építmények biztosítottjai, valamint

b) a biztosítási esemény bekövetkezésének idõpontjában a biztosítottal életvitelszerûen együttlakó, közeli hoz- zátartozó, vagy élettárs (Ptk. 685.§ b) pont).

4. A kockázatviselés helye:

a) vagyonbiztosításnál:

• a kötvényen cím, ennek hiányában helyrajzi szám sze- rint megjelölt ingatlan,

• a Biztosított magával vitt ingóságai esetében Magyaror- szág területe;

b) felelõsségbiztosításnál: Magyarország;

c) balesetbiztosításnál: Magyarország területe.

III. Általános kizárások és meghatározások

1. Vagyoni kár meghatározása és kizárásai

1.1. A vagyoni kár a biztosított vagyontárgy fizikai káro- sodását jelenti.

1.2. A vagyontárgy fizikai károsodása semmiképpen nem jelenti adatok vagy számítógép programok (szoftver) sérülését, megváltozását, elveszését, az eredeti adat- szerkezet módosulását.

1.3. Ezek értelmében kizárásra kerülnek a biztosítási fe- dezetbõl:

a) az adatok vagy számítógép programok (szoftver) károsodásai, ideértve azok elveszését és megvál- tozását, az eredeti adatszerkezet módosulását is,

b) azok a károk, amelyek az adatok, vagy számító- gépprogram (szoftver) funkcionális mûködése elégtelenségébõl, elérhetetlenségébõl, felhasz- nálhatóságának csökkenésébõl származnak,

és bármely üzemszüneti kár, amely ezekre az okokra ve- zethetõ vissza.

2. Biztosítással nem fedezett károk

A kockázatviselés köre nem terjed ki:

2.1. más biztosítással már fedezetbe vont károkra,

2.2. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakci- óból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lé- zersugárzásból eredõ károkra,

2.3. az „elektromágneses sugárzásból” eredõ, vagy azzal kapcsolatos bármely kárra és kárigényre, különösen:

a) az olyan felelõsségre, kárigényre vagy perre, amely állítólagos, fenyegetõen közelgõ vagy meglévõ

„elektromágneses sugárzás” bármely formájában történõ megjelenésébõl, illetve az annak való ki- tettségbõl ered, függetlenül attól, hogy az vala- mely közegben ténylegesen vagy állítólagosan ki- mutatható,

b) az adminisztratív vagy szabályozó eljárások költsé- geire, magának az „elektromágneses sugárzás- nak”, illetve az annak való kitettségnek meghatáro- zása, megszûntetése vagy csökkentése költségeire,

c) az olyan, az elõbbi a) és b) pontokban foglaltak- ból eredõ személyi sérülés, anyagi kár vagy költség miatti kötelezettségekre, melyek kármegosztás- ból, valamint az egyetemleges felelõsség alapján fennálló megtérítési kötelezettségbõl származnak,

d) az olyan felelõsségre, kárigényre vagy perre, amely bármely ellenõrzésbõl, utasításból, ajánlás- ból, figyelmeztetésbõl vagy tanácsból ered, ame- lyeket az elõbbi a) és b) pontokban foglaltakkal kapcsolatban adtak vagy kellett volna adni.

e) Jelen értelmezésben az „elektromágneses sugár- zás” magában foglalja – nem kizárólagosan – a mágneses energiát, hullámokat, mezõket vagy erõket, amelyeket elektromos töltés, áram, frek- vencia, energia vagy erõ gerjesztett, termelt, osz- tott szét, továbbított vagy tartott fenn.

3. Dátum felismerési és szoftver hiba kizárás

3.1. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkezõ ká- rokra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethe- tõk vissza, illetve azzal kapcsolatosak, hogy bármely adatfeldolgozó berendezés vagy kapcsolódó egysé- ge (például: számítógép, média, mikrochip, mikrop- rocesszor (computer chip), integrált áramkör, beépí- tett vezérlõ logika, illetõleg hasonló feladatot ellátó egység), valamint bármilyen számítógépes szoftver, ideértve az operációs rendszereket is, nem képes:

a) valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztat- va rendszerdátumként helyesen felismerni (példá- ul a 2000. év dátumai, a szökõév, ezzel együtt a február 29. és a 366 napos év, valamint az 1999. szeptember 09. helyes felismerése),

b) adatok, információk, parancsok vagy utasítások megfelelõ kezelésére – kiegészülve azzal, amikor valamely számítógépes szoftverbe olyan paran- csot, utasítást programoztak be, amely bármikor adatvesztést idéz elõ, illetve lehetetlenné teszi az adatok megfelelõ kezelését azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdá- tumaként felismerni.

3.2. A felek tudomásul veszik, hogy a Biztosító nem fizet kártérítést

a) a 3.1. pontban részletezettek miatt felmerülõ, az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egy- ségei, programok hiányosságait, jellemzõit, szol- gáltatásait, logikai rendszerét, szoftverét vagy mûködését helyesbítõ javítási, átalakítási munká- kért,

b) akkor, ha a károk azért következtek be, mert a Biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a mûszaki tervek elemzése, a létesít- mény ellenõrzése, karbantartása vagy felülvizsgá- lata nem bizonyult elégségesnek a fenti 3.1. pontban ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történõ teszteléséhez,

c) a 3.1. és a 3.2. b) pontban részletezettek követ- kezményeként felmerült bármely kárra és üzem- szünetre.

3.3. Jelen kizárás vonatkozik a Biztosított(ak) tulajdonát képezõ, birtokában vagy felelõs õrizetében lévõ, il- letve ellenõrzése alatt álló adatfeldolgozó rendsze- rek vagy kapcsolódó egységei, valamint programok dátum felismeréssel kapcsolatos káraira egyaránt, függetlenül attól, hogy maga a káresemény a 2000. évben, vagy attól eltérõ idõpontban következik be.

4. Háború és terrorizmus kizárás

4.1. Jelen záradék alapján kizárt a biztosítás fedezetébõl az alább felsorolt eseményekkel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kár, veszteség, költség vagy kiadás, tekintet nélkül arra, hogy azok elõfordulásához bármely egyéb ok vagy esemény, akár azzal egyidejûleg hozzájárul:

a) háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, el- lenségeskedések vagy háborús cselekmények

(függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzen- tek vagy nem), polgárháború,

b) állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatósá- gok foganatosítanak,

c) lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselek- mény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellen- forradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bár- milyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elõ,

d) bármilyen szervezet nevében, vagy azzal kapcso- latosan cselekvõ személy vagy személyek által el- követett terrorista cselekmények, ideértve azok

– biológiai vagy vegyi fertõzéssel,

– rakétákkal, bombákkal, gránátokkal, robbanó- anyagokkal

elkövetett cselekményeit is.

4.2. Jelen kizárási feltétel szempontjából a „terrorista cselekmény” alatt azt értjük, amelynél az elkövetõk erõszakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva ál- talában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai cél- zattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy be- folyásolására, és cselekményük alkalmas a köz, vagy annak egy részének megfélemlítésére.

4.3. A 4.1. d) pontban foglaltak szerint fertõzés alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására, a tárgyak (dol- gok) fertõzõdését, mérgezõdését és/vagy használa- tuk akadályozását vagy korlátozását értjük.

4.4. A biztosítási szerzõdés nem nyújt fedezetet a fenti (4.1. a-d) pontokban felsoroltak befolyásolására, megelõzésére, elfojtására irányuló bármely termé- szetû kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.

4.5. Amennyiben a Biztosító szerint valamely kár, veszte- ség, költség vagy kiadás jelen kizárás értelmében nem tartozik a biztosítási fedezetbe, akkor ennek el- lenkezõjének bizonyítása a Biztosítottat terheli.

5. Egyéb kizárások

5.1. A LÁSZ alapján megkötött szerzõdések kockázatvi- selése a fentieken túl nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyek

a) hatósági intézkedések,

b) tervezési, építési hiba,

c) a karbantartás elmulasztása,

d) garnitúrák, sorozatok, gyûjtemények egyes darabjai károsodása miatt értékcsökkenés formájában,

e) elõszereteti, eszmei értékben,valamint a

f) különös és a kiegészítõ szabályzatokban kizárt bizto- sítási események következtében állnak elõ.

A b) és c) pont alatti kizárások a kiegészítõ felelõsségbiztosí- tásra nem vonatkoznak.

5.2. Az azbeszttel kapcsolatos kizárás

Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérü- léses kárt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvé- nyi kötelezettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy közvetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt porral való kitettsége okozott, segített elô vagy állt elô.

Azbeszt jelentése a következô lehet: az azbeszt min- den formája krokidolit, amosit, krizotilt, (szálas) akti- nolit, (szálas) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent említett ásvá- nyokat (anyagokat) tartalmazza. Az azbeszt por je- lenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anya- gokat, azbeszt szemcsé(ke)t.

IV. A biztosítási szerzôdés létrejötte, megszüntetése, a biztosítás díja

1. A biztosítási szerzõdés a Biztosító és a Szerzõdõ írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzõdés megkötését a Biztosító ajánlattételi nyomtatványán a Szerzõdõ kezde- ményezi. Az írásbeli megállapodást a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. A szerzõdés akkor is létrejön, ha az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselõje részére történt át- adásától számított, megállapodás szerinti határidõn belül a Biztosító nem nyilatkozik.

2. A biztosítási szerzõdés hatályba lép, és ezzel a Biztosító kockázatviselése az azt követõ nap 0. órakor megkezdõ- dik, amikor a Szerzõdõ az elsõ díjat, illetõleg az egyszeri díjat a Biztosító számlájára vagy pénztárába befizette feltéve, hogy a szerzõdés utólag létrejön vagy létrejött. Amennyiben a szerzõdõ az elsõ díjat a Biztosító képvi- selõjének fizette, akkor a díjat legkésõbb a fizetés napjá- tól számított negyedik napon a Biztosító számlájára, il- letõleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.

3. A szerzõdõ felek a kockázatviselés kezdetének idõpontját a jelen szabályzatban foglaltaktól eltérõen is megállapít- hatják.

4. Amennyiben a biztosítást nem a Biztosított, hanem az õ javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezett- ség a Szerzõdõt terheli, a Biztosító szolgáltatásaira – ellen- kezõ kikötés hiányában – azonban a Biztosított jogosult.

5. A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biz- tosítási kötvény tartalmazza. A Biztosított (Szerzõdõ) a biztosítás elsõ díját a szerzõdés megkötésekor, minden késõbbi díjat pedig annak az idõszaknak az elsõ napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.

6. A biztosítási szerzõdés - ha a szerzõdõ felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A határo- zatlan idôtartamra kötött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak egy év. A biztosítás évfordulója minden évben an- nak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatvise- lés kezdete indul, ami egyben a következô biztosítási idô- szak elsô napja.

A határozott tartamra kötött szerzõdés biztosítási idõsza- ka a megállapodás szerinti idõtartam. A Biztosító kocká- zatviselése a lejárat napján akkor is megszûnik, ha a Szer- zõdõ további díjfizetést eszközölt.

7. Szerzõdõ felek a szerzõdés megszüntetésére vonatkozó- an megállapodnak abban, hogy:

a) a határozatlan tartamra szóló szerzõdést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelõzõen legalább 30 nappal bármelyik fél írásban felmondhatja,

b) a biztosítási díj esedékességétõl számított 60 nap el- teltével a biztosítási szerzõdés megszûnik, ha az addig hátralékos díjat nem fizették meg,

c) ha a Szerzõdõnek a vagyontárgy megóvásához fûzõ- dõ érdeke megszûnik, akkor az érdekmúlás napjával a Biztosító kockázatviselése, és egyúttal a szerzõdés is megszûnik az adott vagyontárgy vonatkozásában. A Biztosítót azonban ebben az esetben is annak a hó- napnak az utolsó napjáig járó díjak illetik meg, amely- ben a kockázatviselése véget ért.

8. Amennyiben a szerzõdés a díjfizetés elmulasztása miatt szûnt meg, de a Biztosított (Szerzõdõ) utólagos díjfizetést eszközöl, az nem jelenti a szerzõdés újra életbelépését. A Biztosító ebben az esetben köteles annak a hónapnak a végéig járó díj levonásával a díjkülönbözetet visszautalni, amelyben a kockázatviselése megszûnt.

9. Amennyiben a szerzõdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz küldött írásbeli nyilatkozattal bármikor a Szerzõdõ helyébe léphet. Ilyen esetben a biz- tosítási idõszakra esedékes díjakért a Szerzõdõ féllel egye- temlegesen felelõs.

V. A Szerzôdô (Biztosított) közlési kötelezettsége

1. Az ajánlat átadásával egy idõben a Szerzõdõ (Biztosított) a valóságnak megfelelõen köteles válaszolni a Biztosító- nak azokra az írásban feltett - a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges - kérdéseire, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

2. A közlési kötelezettség megsértése esetén a Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, kivéve, ha a Szerzõdõ (Biztosított) bizonyítja, hogy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzõdés megkötésekor már is- merte, vagy a be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

VI. A Szerzôdô (Biztosított) változás- bejelentési kötelezettsége

1. A szerzõdéskötés után a Szerzõdõ (Biztosított) köteles a Biztosítót a kockázati viszonyokban bekövetkezõ lénye- ges változásokról – de minimum azokról, amelyekre az ajánlat, illetve a kötvény adatot tartalmaz – nyolc napon belül írásban értesíteni.

Lényeges változásnak tekintendõ pl.:

a) ha a biztosított épület, lakás alapterülete megválto- zott,

b) ha a biztosított objektumot bérbe adja, használaton kívül helyezi vagy tartósan lakatlanul hagyja,

c) ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul,

d) ha más biztosítóval épület-, illetõleg lakásbiztosítást kötött,

e) ha a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot meghaladó mértékû változás történt, ami a biztosítá- si szerzõdésben szereplõ biztosítási összeg (és ezáltal a biztosítási díj) módosítását indokolja,

f) ha a biztosított személyek száma, adatai megváltoz- nak,

g) csõdeljárás megindítása, amennyiben a Szerzõdõ (Biz- tosított) gazdálkodó szervezet.

2. Amennyiben a Biztosító a Szerzõdõ (Biztosított) írásos be- jelentésébõl vagy más úton tudomást szerez az elõbbi, a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, úgy 15 na- pon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítá- sára, illetõleg - ha a kockázatot a szabályzat szerint nem vállalhatja - a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

3. Amennyiben a Szerzõdõ (Biztosított) a módosító javasla- tot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem vá- laszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számí- tott 30. napon megszûnik. Erre a következményre a Szer- zõdõt (Biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor fi- gyelmeztetni kell. Amennyiben a Biztosító e jogával nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

4. Amennyiben a Szerzõdõ (Biztosított) jogszabályi, hatósá- gi, vagy a különös és kiegészítõ szabályzatokban sze- replõ, illetve bármely más megállapodáson vagy elõíráson alapuló biztonsági szabályokat megsérti, vagy ezek meg- sértését eltûri, és ezáltal a biztosítási körülményekben lé-

nyeges változás következik be, a Biztosító írásban javasla- tot tehet a szerzõdés módosítására, illetve a szabálysértés tudomására jutásától számított 15 napon belül jogosult a biztosítást 30 napos határidõvel felmondani. A felmondá- si jog megszûnik, ha idõközben a szabálysértés elõtti ál- lapotot helyreállították.

5. A változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályo- kat (V. fejezet) kell alkalmazni.

VII. A biztosítási összegek

1. A biztosítási összeg a biztosítási díj számítási alapja és – amennyiben a különös, valamint a kiegészítõ szabályza- tok másként nem rendelkeznek – a Biztosító káresemé- nyenkénti szolgáltatásának felsõ határa. A Biztosító javas- latot tehet a biztosítási összegre.

2. A biztosítási összeget a Szerzõdõ határozza meg.

3. A vagyonbiztosítás biztosítási összegét vagyoncsoporton- ként* és kockázatviselési helyenként új értékre kell meg- adni. A Biztosító azonban ettõl függetlenül a különös- és kiegészítõ szabályzatokban felsorolt egyes esetekben a károkat valóságos értéken téríti meg.

Vagyoncsoport*: az azonos vagy hasonló ismérvû va- gyontárgyaknak a biztosító által a különös és a kiegészítõ szabályzatokban meghatározott összessége.

a) Új érték: épületek, építmények vonatkozásában a biztosított vagyontárgy új állapotban való felépítésé- nek (helyreállításának), ingóságok vonatkozásában az új állapotban történõ beszerzésének költsége, illetve ára a biztosítási szerzõdés létrejöttének idõpontjában.

b) Valóságos érték: a vagyontárgyaknak az elhasználó- dottság mértékével csökkentett új értéke.

4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg az új értéket.

5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésének idõpontjában a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a káridõponti új ér- ték, akkor ez alulbiztosítást jelent. Az alulbiztosítást a Biz- tosító vagyoncsoportonként vizsgálja. Alulbiztosítás ese- tén a Biztosító csak arányos kártérítésre köteles, azaz a kárt a biztosítási összeg és a káridõponti új érték arányá- ban téríti meg.

6. A Biztosító az új érték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Amennyiben a Szerzõdõ (Biztosított) az elsõ biztosítási idõszakra szóló biztosítási összegeket helyesen adta meg, és a vagyon- gyarapodása a 10%-ot nem haladta meg, akkor a Bizto- sító nem alkalmaz arányos kártérítést az áremelkedések miatt.

a) A Biztosító az értékkövetés mértékét minden év már- cius 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az elõzõ évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytõl a biztosító ± 3 százalékponttal eltérhet. Az így megha- tározott index az adott év június hó 1-jétõl a rákövet- kezõ év május hó 31-éig érvényes és alkalmazandó.

b) A biztosítási szerzõdés értékkövetéses módosítása év- fordulóra történik meg.

c) Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az elõzõ biztosítási évre vonat- kozó biztosítási összegek és a biztosító által megáll- apított index szorzata adja. A biztosítási összegek vál-

tozását a biztosítási díj arányosan követi.

A biztosítás egyéb elemei változatlanul maradnak.

7. A Biztosító az értékkövetést a szerzõdés alábbi elemeire alkalmazza:

a) Épület- és lakás alapbiztosítás,

b) Kiegészítõ üvegbiztosítás,

c) Xxxxxxxxxx betöréses lopás- és rablásbiztosítás,

d) Kiegészítõ vállalkozói vagyonbiztosítás.

VIII. Káresemény utáni kötelezettségek

1. A Szerzõdõnek (Biztosítottnak) a káreseményt annak be- következése után azonnal, legkésõbb azonban a megtör- téntétôl, illetve az észlelésétõl számított két munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosítónak, és lehetõvé kell tennie a bejelentés tartalmának ellenõrzését.

2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a kár bekövetkezésének helyét, idejét,

b) a károsodott vagyontárgyak megnevezését,

c) a káresemény rövid leírását,

d) részletes kárlistát,

e) a kárösszeg hozzávetõleges megjelölését.

3. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályokat a kie- gészítõ szabályzatok határozzák meg.

4. A káresemény bejelentésétõl számított öt munkanapig a Biztosított a károsodott vagyontárgyak állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges, azonban a maradványokat ebben az esetben is köteles – minimum 30 napig, de maximum a kárrendezési eljárás befejezéséig – megõrizni és a Bizto- sító kérésére bemutatni.

5. A Biztosított köteles a kárt tõle telhetõen enyhíteni. A ká- renyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a ká- renyhítés nem vezetett eredményre. Amennyiben a bizto- sítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a Biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban téríti meg, aho- gyan a biztosítási összeg a vagyontárgy káridõponti új ér- tékéhez aránylik.

6. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétõl számí- tott öt munkanapon belül (kivéve katasztrófa károk ese- tét) a kárrendezést megkezdeni.

7. A Szerzõdõ (Biztosított) köteles a kár megtörténtét és összegszerûségét, a károsult vagyontárgyak tulajdonjo- gát hitelt érdemlõen bizonyító számlákat és egyéb irato- kat, bizonylatokat a Biztosító megbízottjának rendelkezé- sére bocsátani.

8. Amennyiben a kései kárbejelentés miatt, vagy a károso- dott vagyontárgyak állapotában - a szükséges kárenyhí- tésnél nagyobb mértékû változtatás következtében - a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szem- pontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, annyiban kötelezettsége nem áll be.

IX. A Biztosító szolgáltatása

1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított (Kedvezménye- zett), felelõsségbiztosítási eseménynél a károsult jogosult.

2. A Biztosító a törvényes belföldi fizetõeszközben téríti meg a károkat.

3. A Biztosító szolgáltatása az utolsó bizonyító irat beérke-

zése után 15 munkanapon belül esedékes. A Biztosított azonban az elsõ kárszemle lefolytatása után kártérítési elõleget kérhet, az elõleg mértéke nem haladhatja meg a várható kárérték 80 %-át.

4. A biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.

5. A Biztosító elhalasztja a kifizetést, ha kétség merül fel a pénzfelvétel jogosultságát illetõen, a Biztosító által jogo- san megkívánt szükséges igazolás bemutatásáig.

6. Jelen szabályzatból eredõ igények az esedékességtõl szá- mított két év alatt évülnek el.

7. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébõl az évforduló- ig járó biztosítási díjat a baleset- és a felelõsségbiztosítás kivételével levonni.

8. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jog- címen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles a Biztosítónak megfizetni.

9. A kárbejelentésre és a szolgáltatásra vonatkozó egyéb speciális rendelkezéseket a különös- és kiegészítõ sza- bályzatok tartalmazzák.

X. A kármegelôzés szabályai

1. A károk megelõzésére és elhárítására a mindenkor hatá- lyos jogszabályi elõírások, hatósági határozatok irány- adók. A Szerzõdõ (Biztosított) köteles minden rendelke- zésre álló eszközzel és módon, lehetõségeihez mérten mindent elkövetni a kár elhárítására.

2. A Biztosító jogosult a biztosított vagyontárgyak állapotát a helyszínen bármikor ellenõrizni.

XI. A Biztosító mentesülése

1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a Szerzõdõ (Biztosított), illetve a velük közös háztartásban élõ hozzátartozók jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul* okozták.

2. Amennyiben a Szerzõdõ (Biztosított) jogi személy, a Biz- tosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt a gazdálkodó szervezet vezetõségének tagja, vagy más vezetõ beosztású alkalmazottja jogellen- esen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

3. A biztonsági elõírások szándékos, vagy súlyosan gondat- lan megsértése esetén a Biztosító olyan mértékben men- tesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amilyen mértékben az közrehatott a káresemény bekövetkezésében.

A Szerzôdô (Biztosított) súlyosan gondatlanul* jár el különösen, ha

a) a kárt súlyosan ittas állapotban, és ezen állapotával összefüggésben okozta. Súlyosan ittas állapotnak te- kintendô a 2,5 ezreléket meghaladó, gépjármûveze- tés közben a 0,8 ezreléket meghaladó mértékû véral- kohol-koncentráció;

b) a biztosítási esemény kábító, bódító szerek hatása alatt vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkal- mazva következett be és a káresemény ezzel okozati összefüggésben van;

c) olyan gyógyszereket szed, amelyeket számára nem orvos rendelt el, és a káresemény ezzel okozati össze- függésben következett be;

d) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen en- gedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;

e) a Biztosított azonos károkozási körülményekkel

visszatérôen okozott kárt, s a Biztosító felhívása elle- nére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethetô lett volna.

4. Az 1-3. pont alatti mentesülések a felelõsségbiztosításra nem vonatkoznak.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, a Biztosítót illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve, ha ez a Biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozó.

A Biztosított köteles – a tõle elvárható módon – mindent megtenni annak érdekében, hogy a Biztosító törvényi en- gedményi jogát maradéktalanul érvényesíteni tudja.

2. Amennyiben a biztosított vagyontárgy megkerül, a Bizto- sított arra igényt tarthat. Ilyen esetben azonban a kártérí- tést vissza kell fizetnie.

XIII. Egyéb rendelkezések

1. A biztosítási események részletes meghatározását és az azokhoz kapcsolódó biztosítási szolgáltatás mértékét a különös és kiegészítõ szabályzatok tartalmazzák.

2. A LÁSZ-ban, valamint a különös és kiegészítõ szabályza- tokban nem rendezett kérdésekben a Ptk. elõírásait kell alkalmazni.

3. A Groupama Biztosító Zrt. felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, postacíme: 1535. Bp. 114. Pf.: 777.

4. A Biztosítót, annak valamennyi munkatársát, valamint a biztosításközvetítôt az ügyfelek szerzõdéseire vonatkozó valamennyi adat (személyi körülmények, vagyoni helyzet, gazdálkodás, stb.) tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

Ilyennek minõsülõ adatot a Biztosító harmadik személy részére csak akkor adhat ki, ha az érintett fél vagy törvé- nyes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve írásbeli felmentést ad.

A biztosítási titok írásbeli felmentés hiányában csak a tör- vényben meghatározott esetekben és módon, az ott fel- sorolt szervek, hatóságok részére szolgáltatható ki.

5. A Groupama Biztosító Zrt. az alábbi esetekben kötelezett adatszolgáltatásra:

A biztosítási törvény rendelkezései szerint a fent említett felügyeleti szerv, valamint a törvényben meghatározott esetekben a büntetõügyben eljáró rendészeti hatóság, il- letve ügyészség; a büntetõ, illetõleg csõd, vagy felszámo- lási ügyben eljáró bíróság; a hagyatéki ügyben eljáró köz- jegyzõ, törvényben meghatározott esetekben az adóha- tóság; eseti ügyekben a Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Gazdasági Versenyhivatal, a gyámhatóság, végül az Álla- mi Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat részére, ilyen irányú megkeresésük alkalmával.

6. A Szerzõdõ (Biztosított) hozzájárul ahhoz, hogy a biztosí- tási szerzõdéshez kapcsolódó adataikat a jelen biztosítás keretein belül a Biztosító nyilvántartsa és kezelje. Hozzá- járul továbbá, hogy a Biztosító a részére szerzõdéses jog- viszony alapján kárrendezési vagy szakértõi tevékenysé- get ellátó megbízott részére - biztosítási esemény bekö- vetkezte esetén - a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos adatokat és iratokat átadja.

Épület- és lakás alapbiztosítás különös szabályzata

I. Általános elôírások

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) a kü- lönös szabályzat elôírásainak megfelelôen köteles megtéríte- ni a Biztosítottnak azokat a kárait, amelyeket a kockázatvise- lés helyén és tartama alatt biztosítási események okoztak a biztosított vagyontárgyakban.

A következôkben nem szabályozott kérdésekben a Lakásbiz- tosítás általános szabályzata (LÁSZ) az irányadó.

II. Biztosítási események

1. Tûz

Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény az a tûz, amely nem a rendeltetésszerû tûztérben keletkezett, vagy ott kelet- kezett, de azt elhagyta, és önerejébôl továbbterjedni képes.

Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a kár az aláb- bi okokra vezethetô vissza:

a) gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölô- dés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, illetve vegyi folyamat,

b) tûztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,

c) tûzkár nélküli füst- és koromszennyezôdés, ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tûz által a biz- tosított vagyontárgyakban okozott füst- és koromszeny- nyezôdési károkat,

d) megmunkálási vagy egyéb célból hasznos tûznek, illetve hôkezelésnek, füsthatásnak történô alávetés,

e) biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, veze- tékekben elektromos áram hatására – fényjelenség kísére- tében, vagy anélkül – keletkezik (pl. túlfeszültség, zárlat, szigetelési hibából adódó kár, érintkezési hibák stb.).

Ha a d) és e) pontokban felsorolt okok miatt keletkezô tûz átterjed más biztosított vagyontárgyakra is, a biztosító meg- téríti a tûz miatt más vagyontárgyakban keletkezett károkat.

2. Villámcsapás

A Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosí- tott vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatása, valamint a villámcsapás indukciós, illetve túlfeszültségi hatása okoz az elektromos berendezésekben, felszerelésekben. Amennyiben a káreseményt a villámcsapás indukciós, illetve túlfeszültségi hatása okozza, a keletkezett károk bizonyítása a Biztosított feladata.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a kizárólag elektromos vezetékekben,

b) a hûtôberendezésekben tartott tárgyakban keletkezett kár.

3. Robbanás

Robbanás a gôzök, gázok, porok terjeszkedési hajlandósá- gán alapuló, hirtelen bekövetkezô erômegnyilvánulás. Zárt

rendszerû tartályok (kazán, csôvezeték stb.) esetében a rob- banás csak akkor tekintendô biztosítási eseménynek, ha an- nak falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen tud kiegyenlítôdni.

Nem minôsülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek :

a) a tartályban/készülékben keletkeznek, ha a robbanás té- nye a tartály/készülék mûszaki hibájára vagy karbantartá- si hiányosságokra vezethetô vissza,

b) belsô égésû motorok égésterében fellépô robbanások, valamint elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz, megszakítók, stb.) a már meglévô, vagy kelet- kezô gáznyomás folytán következik be,

c) repülôgépek hangrobbanása miatt, vagy szándékos és tervszerû robbantások által (pl. bányászat, épületek rob- bantásos bontása, stb.) keletkeznek.

4. Roppanás

Biztosítási esemény a személyi számítógépek monitorainak és a televíziós készülékek képcsövének összeroppanása.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a készülék megbontása közben keletkezô kár.

5. Vihar

Biztosítási esemény a kockázatviselés helyén legalább 54 km/óra sebességû szél nyomó- vagy szívóereje által a biztosí- tott vagyontárgyakban okozott közvetlen károk, valamint a vele sodort tárgyak nekiütközése, továbbá azon közvetett károk, amelyek a vihar által megrongált végleges tetôn, va- lamint a betört nyílászárókon keresztül az épületbe jutó csa- padék áztató hatása miatt keletkeznek.

A szél erôsségét megállapító hivatalos igazolást a Biztosító az Országos Meteorológiai Szolgálattól szerzi be.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a helyiségeken belül a légáramlás (huzat) miatt keletkezô,

b) az épület külsô burkolatában, festésében, vakolatában keletkezô,

c) a tetôszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületek, építmények kárai,

d) a szabadban lévô ingóságokban, állatokban, termények- ben és takarmányokban, lábon álló növényekben kelet- kezô károk.

6. Hónyomás

Biztosítási esemény az épületre, építményre nehezedô hótö- meg terhelô, továbbá a túlterhelés következtében megbon- tott végleges tetôfedésen keresztül az épületbe bejutott hó, jég áztató hatása.

A Biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károk- ra is, amelyeket:

• az olvadáskor a biztosított épületrôl lecsúszó hó az épí- tésügyi elôírásnak megfelelô kialakítású, hiánytalan hófo- gók megléte esetén a szerzôdésben biztosított vagyon- tárgyakban okoz.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• az ereszcsatornában és a hófogókban keletkezô kár.

7. Jégverés

Biztosítási esemény a jégesônek a végleges tetôzetre és a redônyökre gyakorolt dinamikus (erô-) hatása, továbbá a jég- szemektôl megrongálódott végleges tetôfedésen keresztül az épületbe jutott csapadék által a biztosított vagyontár- gyakban okozott kár.

8. Felhôszakadás

Biztosítási esemény a 20 perc alatt mért 0,5 mm/perc átlagos intenzitású, vagy azt meghaladó intenzitású áramló csapadék- víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, ideértve az elvezetô rendszerek elégtelenné válása következtében elön- téssel okozott károkat is (amennyiben a megfelelôen kialakí- tott és karbantartott rendszer képtelen a víz elvezetésére).

A felhôszakadás tényét megállapító hivatalos igazolást a Biz- tosító az Országos Meteorológiai Szolgálattól szerzi be.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a víz elvezetésére szolgáló építményekben keletkezô,

b) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt kelet- kezô,

c) a felhôszakadás miatt felgyülemlett belvíz, vagy feltörô talajvíz által okozott kár,

d) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsü- lô épületrészek elöntése esetén a padozat szintjétôl szá- mított 50 cm alatt elhelyezett ingóságokban bekövetke- zô, valamint a

e) gombásodás, penészedés, korhadás formájában jelent- kezô károk.

9. Idegen tárgyak rádôlése

Biztosítási esemény a nem a biztosított tulajdonát képezô tárgynak épületre, építményre dôlése.

10. Földrengés

Biztosítási esemény a Föld belsô energiájából származó, a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérô vagy meghaladó földmozgás.

A földrengés tényét és erôsségét megállapító hivatalos iga- zolást a Biztosító az Országos Földtani és Geofizikai Inté- zettôl szerzi be.

11. Földcsuszamlás

Biztosítási esemény a talaj természetes eredetû, a lejtô irá- nyába történô váratlan elmozdulása.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a támfalak, mesterséges rézsûk károsodása.

12. Föld- és kôomlás

Biztosítási esemény az eredeti környezetébôl természeti okokból kiváló szikla, kô vagy földtömeg lezúdulása.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a támfalak, mesterséges rézsûk károsodása.

13. Ismeretlen földalatti üreg és építmény beomlása

Biztosítási esemény az épületek alatti, a Biztosított vagy szak- hatóság elôtt ismeretlen üreg, építmény beomlása.

A Biztosító nem téríti meg:

• a víz- és csatornarendszer hibájából keletkezett üreg be- omlása által okozott károkat, valamint

• a beomlott üregek, építmények megszüntetésének, tö- medékelésének költségeit.

14. Idegen jármû nekiütközése

Biztosítási esemény az a kár, amelyet nem a Biztosított tulaj- donát képezô, vagy általa üzemeltetett, vezetett, hajtott jár- mûnek, annak rakományának a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése okoz.

15. Légijármû és rakományainak ütközése

Biztosítási esemény az a kár, amelyet a személyzet által irányí- tott légijármû részeinek, illetve rakományának ütközése vagy lezuhanása okoz, ide értve ezen események miatti oltás, men- tés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

16. Árvíz

Az a kár, amikor élôvizek és az ezekbe nyílt torkolattal csat- lakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csator- nák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek med- rükbôl, és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a gátak védett oldalán, annak tengelyétôl számított 100 méteren belül a fakadóvíz, buzgár által okozott,

b) a belvíz és talajvíz által okozott károk,

c) a hullámtérben* vagy a nem mentett árterületen** lévô biztosított vagyontárgyakban, valamint

f) a víz elvezetésére szolgáló építményekben keletkezô ká- rok.

*Hullámtér: Hullámtér alatt értjük a folyók partélei és az ár- vízvédelmi töltések közötti, vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti területet.

**Nem mentett árterület: Nem mentett árterületnek minôsül az árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítôen párhuzamosan vezetett (legfeljebb 2 szám- jegyû) közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve lakott te- lepülések belterületének határa között fekszik.

17. Vezetékes vízkár

17.1. Biztosítási esemény a kiömlô víz, szennyvíz vagy gôz áztató, károsító hatása miatti kár, amely a biztosított épülethez tartozó

a) víz-, melegvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz, továbbá a köz- ponti és padlófûtés vezetékeinek, tartozékainak, szerelvé- nyeinek tárolói,

b) a klímaberendezésnek,

c) a vízvezetékre rákapcsolt háztartási gépeknek

törése, repedése, kilyukadása, meghibásodása, dugulása, csatlakozásaik elmozdulása, valamint

d) a nyitva felejtett vízcsapból,

e) a mosógép ürítô- és/vagy összekötô csövébôl kiáramló víz miatt állt elô.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a közüzemi vezetékekbôl kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, valamint

• a korhadás, gombásodás, penészedés.

17.2. A Biztosító megtéríti:

a) A kár elhárításához szükséges épület bontási és helyreál- lítási költségeit, valamint

b) káreseményenként legfeljebb hat folyóméterig a sérült helyett beépített új csôvezeték árát,

amennyiben az épület az alapbiztosításban biztosított, és ezek a biztosítottat terhelik.

Nem téríti meg a Biztosító:

• a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tar- tozékainak javítási, pótlási költségeit,

• a kiömlött víz vagy gôz árát.

18. Üvegtörés

Biztosítási esemény az épület nyílászáróinak és szerkezetileg beépített üvegezésének törése, repedése.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• az építés alatt álló épületek üvegezésének törése,

• az üvegtetôk és üvegezett elôtetôk, télikertek üvegezésé- nek törése,

• az üvegfelület karcolódása,

• a keretezés, foglalat sérülése,

• a kirakat üvegezésének törése.

A kártérítés a töröttel azonos méretû, kivitelû, minôségû és beépítettségû üvegtábla pótlására és azon költségekre vo- natkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében szükségképp felmerülnek (pl.: védôrácsok, belsô zárak, a nyílászáróra sze- relt tárgyak le- és visszaszerelési költségei, felmérés, bontás, állványozás stb., költségei.), ide nem értve a befoglaló szer- kezet átalakítását.

III. Biztosított vagyontárgyak

A Groupama Biztosító Zrt. kockázatviselése kiterjed a kocká- zatviselés helyén azokra a vagyoncsoportok szerint megadott vagyontárgyakra, amelyeket a Szerzôdô a biztosítási ajánla- ton és/vagy kiegészítô ajánlaton megjelölt, és jelen feltétel szerint nem kerültek kizárásra.

1. Épületek, építmények:

a) Lakóépület, lakás:

Állandó lakás céljára szolgáló, az ajánlaton épületként fel- tüntetett olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a kör- nyezô külsô tértôl épületszerkezetekkel részben vagy teljesen elválasztott teret alkot, biztosítva ezzel az állandó vagy idôszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit.

b) Lakásbérlemény:

Olyan, nem a tulajdonos által használt lakóépület, lakás- (rész), amellyel kapcsolatban a Biztosító kockázatviselése a bérlemény határolófalain belül a bérlô vagy a bérbeadó tulaj- donában lévô, beépített, - eltérô megállapodás hiányában - az alábbiakban meghatározott épületberendezési és épület- felszerelési tárgyakra terjed ki:

• ajtó és ablak szerkezete, a hozzájuk tartozó szerelvények- kel és üvegezéssel, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redôny,

vászonroló, napvédô függöny és a hozzájuk tartozó sze- relvények,

• riasztó és tûzjelzô berendezés, xxxxxx, kaputelefon,

• a beépített bútor és térelválasztó,

• beépített fôzô-, fûtô-, vízellátó, egészségügyi, szellôztetô berendezések és szerelvények,

• az elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztás- mérôjétôl (kapcsolószekrényétôl) kezdôdôen,

• a belsô válaszfalak, vakolat, burkolat, mázolás, festés, ta- pétázás,

• belsô padlóburkolat (parketta, padló, padlószônyeg, PVC burkolat, stb.)

• TV és rádióadások vételére szolgáló antenna berendezé- sek.

c) Nyaraló, üdülôegység:

Az ajánlaton épületként feltüntetett, olyan idôszakosan lakott épület/lakás, amelyet egy évben kevesebb mint 270 napig laknak, azaz összesen 90 napnál hosszabb ideig ôrizetlen.

d) Tanya, présház, hegyi hajlék:

Az ajánlaton épületként feltüntetett, csak idôszakos tartóz- kodásra, használatra alkalmas épület, építmény.

e) Melléképület:

Az ajánlaton melléképületként feltüntetett, nem lakás céljá- ra szolgáló épületek, épületrészek (pl. garázs, kamra, ter- ménytároló, istálló, ól, stb.)

f) Építmény:

A biztosított telken található, épületnek nem minôsülô szer- kezetek összessége.

Az építmények nem képeznek önálló vagyoncsoportot, az elôbbiekkel együtt biztosítottak.

Az építmények közé soroljuk az alábbiakat:

kerítés, medence, kerti szalonnasütô- és grillezô, kerti szob- rok, kandeláberek, szökôkutak, filagória, szennyvíztároló, ciszterna, antennatartó állvány, horgászállás, stb.

A biztosítás az épületek teljes állagára szól – kivéve bérle- mény –, beleértve a lakásberendezést és központi berende- zést, továbbá az épületre, építményre szerelt antennákat és mûholdvevô antennákat is.

Nem biztosított vagyontárgy:

• az üvegház,

• fóliasátor,

• meleg- és hidegágy,

• földbe vájt, kikövezetlen falú építmény,

• kivitelezés alatt álló épületek, építmények, amennyiben azok nem a K-1 Záradék szerint kerültek az ajánlaton fel- adásra.

2. Ingóságok:

A Biztosított személyes használatára, fogyasztására szolgáló, a háztartás mindennapos mûködéséhez szükséges, be nem épített vagyontárgyak, amennyiben azok nincsenek a kocká- zatviselésbôl kizárt vagyontárgyak között.

Jelen szabályzat alapján a Biztosító kockázatviselése szem- pontjából az ingóságok az alábbi vagyoncsoportokba kerül- nek besorolásra:

2.1. Értéktárgyak

a) Kiemelt értékû ingóságok:

• képzômûvészeti alkotások: festmények (olaj, akvarell,

vegyestechnika), számozott grafika, metszet, stb., szobor, plakett, érem (jelzett kis széria), zsûrizett mûvészfotók,

• iparmûvészeti és népi iparmûvészeti tárgyak: márkajellel ellátott kézzel festett porcelán, régiségnek számító nép- mûvészeti és jelzett kerámia, festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály, ezüstbôl készült használati- és dísztárgyak, dísz órák, fém-ötvösmunkák, faragott fa tárgyak,

• antik bútorok, antik tárgyak,

• egyéb kiemelt értékû ingóság: kézi csomózású (szövésû) szônyegek, valódi szôrme, hangszer.

b) Elzárva tartandó ingóságok:

• ékszerek: nemesfém, drágakô, igazgyöngy, vagy ezek fel- használásával, gépi- vagy kézi megmunkálással készített tárgyak,

• katalogizált gyûjtemények: érme-, bélyeg- és egyéb gyûj- temények,

• antik tárgyak, dísztárgyak: méretüknél fogva elzárva tart- ható antik tárgyak (pl. karóra, zsebóra, stb.), nemesfém, drágakô, igazgyöngy vagy, ezek felhasználásával készített tárgyak.

2.2. Jármûvek: Az a kerékpár, segédmotorkerékpár, rok- kantjármû, csónak, motorcsónak, vitorláshajó minôsül jármûnek, amely kizárólag a saját lakótelken, vagy saját garázsban tartva károsodik. A Biztosító mentesül szol- gáltatási kötelezettsége alól, ha a jármû károsodása a biztonságos és szakszerû tárolásra vonatkozó elôírások be nem tartásának a következménye.

2.3. Elektromos gépek, berendezések: mint pl. a telefon, rádió, televízió, magnetofon, videoberendezés, televízi- ós antenna beltéri egysége, személyi számítógép, hûtôgép, mélyhûtô, villanyvarrógép, stb.

2.4. Általános háztartási ingóság

• Lakberendezés: mint pl. a bútorzat (szobai, fürdôszobai, konyhai, stb.), kerti bútorzat, lakástextília, csillár, szoba- növények, stb.

• Ruházat,

• Egyéb háztartási ingóságok: (minden más az elôzôekben fel nem sorolt ingóság).

2.5. Biztosított vagyontárgynak minôsülnek a fentie- ken túl

2.5.1. Az értéktárgyak kivételével azok az ingóságok, amelyeket a biztosított kölcsönbe vett, bérelt, lí- zingbe vett vagy megôrzésre átvett.

2.5.2. Biztosítottak továbbá a Magyarország területére, de nem a biztosított másik saját vagy bérelt laká- sába magával vitt ingóságai, valamint

2.5.3. a biztosított vendégeinek - ide nem értve a fi- zetôvendégeket - a kockázatviselés helyére ma- gukkal hozott ingóságai, ha azok kárát más biz- tosítás nem fedezi.

2.5.4. Biztosítottak továbbá a társasházi, lakásszövetke- zeti saját, vagy közös - a lakástól elkülönült - he- lyiségekben tartott, vagy tárolt ingóságok (az ér- téktárgyak kivételével) - amennyiben az ingóság biztosítási összegében fel lettek adva.

2.5.5. Biztosított vagyontárgynak minôsül a kiegészítô ajánlatban biztosítottként megjelölt vállalkozás- nak a tulajdonában lévô és idegen tulajdonú, a biztosított épületben/melléképületben/nem la- káscélú helyiségben tárolt és használt vagyontár- gyak, amely vállalkozásnak a szerzôdô/biztosított

vagy azzal együttélô családtagja a tulajdonosa vagy alkalmazottja.

Az elôzôekben írt 2.5.2, 2.5.3 és 2.5.4 pont alatti esetekben a kártérítés felsô határa káreseményenként 150 ezer forint, a 2.5.5 pont alatti esetben maximum 5 millió forint.

Nem biztosított vagyontárgyak:

• a mezôgazdasági tevékenység vagyontárgyai,

• a készpénz, értékpapír és értékcikk,

• a lakáson kívül, vagy padláson, pincében tartott értéktár- gyak,

• a forgalmiengedély-köteles jármûvek,

• az állatállomány,

• a lábon álló növényzet,

• a mezôgazdasági készlet,

• az albérlô vagyontárgyai.

IV. Biztosítási összeg

1. A biztosítási összeget a Szerzôdô határozza meg.

2. A biztosítási összeget kockázatviselési helyenként és va- gyoncsoportonként külön külön kell meghatározni. Az a vagyoncsoport nincs biztosítva, amelynek biztosítási összegét a Szerzôdô nem jelölte meg. A különbözô va- gyoncsoportok biztosítási összegei nem vonhatók össze, és nem helyettesítik a biztosítatlan vagyoncsoport hiány- zó biztosítási összegét.

3. A biztosítási összeget az új érték alapján kell meghatározni.

4. Amennyiben a kár idôpontjában a károsodott vagyontárgy vagyoncsoportjának biztosítási összege alacsonyabb az ugyanehhez a vagyoncsoporthoz tartozó összes vagyon- tárgy káridôponti új értékénél, akkor az alulbiztosítás miatt a Biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a bizto- sítási összeg és a káridôponti új érték arányában fizeti meg.

5. A Biztosító az épületek, építmények vagyoncsoport ese- tén javaslatot tehet az új érték szerinti biztosítási összeg- re. A javasolt érték elfogadása esetén - a be nem jelentett vagyonnövekedést kivéve - az alulbiztosítás mindaddig nem érvényesülhet, amíg a Szerzôdô az értékkövetés mi- att emelt biztosítási összeg után járó díjat megfizeti.

V. Szolgáltatás

1. A Biztosító pénzbeni kártérítést nyújt és költségtérítést fi- zet.

2. A Biztosító a teljes károkat* épületek, építmények vonat- kozásában újraépítési értéken, ingóságok esetében újra- beszerzési értéken, a részleges károkat** helyreállítási, javítási költségen, illetve a V/3 a) és b) pontja alatt emlí- tett esetekben káridôponti valóságos értéken téríti meg.

3. A kártérítés a részlegesen károsodott vagyontárgy helyre- állításának, a teljesen megsemmisült vagyontárgy újraépí- tésének, illetôleg új állapotban történô beszerzésének káridôponti költsége, illetve ára, amelyet a valóságos ér- téken nyújtott kártérítés esetében a Biztosító elhasználó- dottságuk mértékének megfelelôen csökkent.

*Teljes kár: az a kár, amikor a károsodott vagyontárgy a sé- rült részek pótlásával vagy javításával nem állítható helyre, vagy a helyreállítás gazdaságtalan.

A helyreállítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy új értékét, illetve való- ságos értékét.

**Részleges kár: az a kár, amely javítással, illetve a részek pótlásával helyreállítható.

A Biztosító káridôponti valóságos értéken téríti:

a) a 75 százalékot elérô, vagy meghaladó avultságú épüle- tek, építmények kárait, valamint

b) a 75 százalékot elérô, vagy meghaladó avultságú festés, mázolás, tapétázás kárait.

4. A kártérítés a károsodott vagyontárgy eredeti állapotának helyreállítására, illetôleg a megsemmisült ingóság azonos- sal történô pótlására vonatkozik. A vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kaphatóval kell pótolni, ha ugyanolyan nincs, akkor a hozzá használati értékben leginkább hason- lóval, az esetleges értékkülönbözet figyelembe vételével. A Biztosító nem kötelezhetô a kár elôtti állapot helyreállí- tását indokolatlanul meghaladó kártérítésre.

5. A 4. pontban foglaltak ellenére a Biztosító az egész helyi- ség festésének, mázolásának, tapétázásának költségét ki- fizeti, ha a helyiség két falsíkjának károsodása ezt indo- kolttá teszi.

6. Önrészesedés:

A biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.

7. Költségtérítésként a Biztosító kifizeti:

a) a Ptk. szerint járó kárenyhítési költséget, beleértve a men- tés és az oltás költségeit,

b) rom- és törmelék-eltakarítás költségeit, beleértve a tör- melék hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre történô szállítási és lerakási, valamint a kárhely egyszeri megtisz- títási, takarítási költségeit,

c) vizsgálati, szakértôi, ténymegállapítási, és az ehhez kap- csolódó szállítási költségeket,

d) az ideiglenes lakás bérleti díját – amennyiben a biztosított épületet (lakást) biztosítási esemény következtében az er- re illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánította – a kiköl- tözéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig.

A költségtérítések káreseményenként összességében nem haladhatják meg a 250 ezer forintot.

A fizethetô költségtérítések meghatározásakor a Biztosító a károsodott vagyoncsoportok alulbiztosítottságát vizsgálja, és a költségtérítést az alulbiztosítottság arányában fizeti meg.

8. Tûz- és robbanáskár esetén a kár kifizetéséhez a Biztosí- tottnak be kell mutatnia a tûzoltóság hatósági bizonyít- ványát.

VI. Záradékok

K-1 Záradék: Kivitelezés alatt álló épületek

Kivitelezés alatt állónak minôsül az a lakóépület, lakás, nya- raló, tanya, présház, hegyi hajlék, melléképület, építmény,

amely az illetékes építésügyi hatóság által jóváhagyott építé- si engedéllyel rendelkezik, az építkezés folyamata meg- kezdôdôtt, és még érvényes lakhatási, illetve használatba vé- teli engedély nincs rá.

Jelen záradék értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a be- fejezetlen, építés alatt álló épületekre, épületrészekre az alábbi biztosítási események miatt

• tûz,

• villámcsapás,

• robbanás,

• vihar,

• felhôszakadás

• földrengés,

• árvíz

bekövetkezô károkra a beköltözésig, de maximum a kocká- zatviselés kezdetétôl számított 2 évig.

Nem terjed ki a biztosítás:

• a még be nem épített vagyontárgyakra (pl. építési anya- gok, gépek, felszerelések).

a) A beköltözés kezdetétôl számított egy évig, de nem to- vább, mint a kockázatviselés kezdetétôl számított 2 évig a még esetlegesen építés alatt álló, befejezetlen épületré- szek kizárólag a fenti kockázatok ellen vannak biztosítva, ezután az idôpont után az Átrium Generáció lakásbizto- sítás Épület és lakás alapbiztosítás különös szabályzatá- ban megfogalmazott kockázatokra terjed ki a biztosítás.

b) Az épület lakhatóvá válását és használatba vételét a Biz- tosítónak írásban be kell jelenteni. Ezzel egy idôben a szerzôdés módosítása szükséges.

c) Az építési munkálatokkal összefüggésben keletkezett ká- rokra a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

d) A biztosítási összeg a Biztosító által ajánlott m2-ár alapján kerül meghatározásra, az építkezés során bekövetkezô változásokat a Szerzôdô köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni. A valóságnak nem megfelelô adatközlés, il- letve a változásbejelentés elmulasztása esetén a Biztosító aránylagos kártérítést fizet.

Z-1 Záradék: Zárcsere költsége

Jelen szabályzat szerint a biztosítási fedezet külön díj nélkül kiterjed Magyarország területén az ajánlaton feltüntetett Biz- tosítottak által a biztosított lakás kulcsainak elvesztésébôl, vagy a tôlük való eltulajdonításból eredô igazolt zárcsere költségére a szerzôdés tartama alatt egy alkalommal, maxi- mum 10 000 Ft-ig, feltéve, hogy az újonnan felszerelt zár a MABISZ által minôsített biztonsági zárnak minôsül.

A Biztosító kizárólag a Biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla ellenében teljesít szolgáltatást.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Társaságunk székhelye: H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00.

Xxxxxxxxxx betöréses lopás- és rablásbiztosítási szabályzat

I. Általános rendelkezések

1. A kiegészítô betöréses lopás- és rablásbiztosítás kizárólag a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban Biztosító) épü- let- és lakás alapbiztosítása mellé köthetô meg, és csak azzal együtt érvényes.

2. A Biztosító a Lakásbiztosítás általános szabályzata (LÁSZ) és e szabályzat elôírásainak megfelelôen megtéríti a Biz- tosított azon kárait, amelyeket a kockázatviselés helyén és tartama alatt biztosítási események okoztak a biztosí- tott vagyontárgyakban.

II. Biztosítási események

1. Betöréses lopás

Biztosítási esemény az a lopás, amelynek során a tettes a biz- tosított vagyontárgyakat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosí- tott lakóépület, lakás, nyaraló, melléképület, (nem lakás cél- jára szolgáló) épületrész lezárt helyiségébe*:

a) erôszakos módon (pl: nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, tetô, vagy födém kibontásával, illetve ezekhez hason- ló módon) betört, behatolt,

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel kimutatható nyomot hagyva jutott be,

c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsokhoz az a), b) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott,

d) az a), b) pontokban meghatározott módon jutott be, és a szabályosan rögzített, MABISZ által minôsített, lezárt (fa- li-, padló vagy bútorszéf, páncél- és pénzszekrény) érték- tárolót (IV-es pont)

• a biztosítási helyrôl eltulajdonította,

• feltörte, illetve álkulccsal vagy más, a zárak felnyitásá- ra alkalmas idegen eszköz segítségével nyitotta fel,

• betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de ál- landóan lakott épületben tartották, illetve azokat az ôrzésre jogosult személytôl rabolták el.

*Lezárt helyiség: Olyan önálló légtérrel rendelkezô épület vagy melléképület, épületrész, amely minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel határolt, és jelen szabályzat 1. sz. mellékletében feltüntetett valamely betörésvédelmi szint- nek megfelelô védettségi megoldással rendelkezik.

Nem biztosítási esemény:

Ha a helyiségbe a nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó, ablakok, stb.) vagy nyíláson keresztül jutottak be.

2. Rablás

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak az olyan módon történô jogtalan eltulajdonítása, hogy a tettes – úgy is, mint tetten ért tolvaj – az ellopott vagyontárgy megtartá- sa érdekében:

a) a biztosítottal szemben erôszakot, illetve élete vagy testi épsége elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz,

b) illetôleg a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre kép- telen állapotba helyezi.

Nem biztosítási esemény:

Az emberrablók által váltságdíjként követelt pénz vagy va- gyontárgyak átadása.

3. Kifosztás

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgy jogtalan eltulaj- donítása olyan módon, hogy a tettes azokat nem rablás, ha- nem más bûncselekmény során alkalmazott erôszak, il- letôleg élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló Biztosítottól veszi el.

4. Rongálás

Biztosítási esemény a betöréses lopás vagy annak kísérlete, il- letôleg a kockázatviselés helyén történô rablás során az elkö- vetés érdekében okozott dologi rongálás, beleértve az épü- let belsô beépített épületberendezési-, felszerelési tárgyait ért rongálási és lopási károkat is, amennyiben az épület az alapbiztosításban megfelelô módon biztosításra került.

Nem biztosítási esemény:

Az épületek, építmények külsô szerkezeteinek és felszerelt tartozékainak ellopása, behatolási szándék nélküli rongálása.

III. Biztosított vagyontárgyak és a biztosítási összeg

1. A biztosított vagyontárgyak és összegek azonosak az alapbiztosításban felsorolt és biztosított ingóságokkal.

IV. A szolgáltatási összeg korlátozása és annak limithatárai

1. Káreseményenként a Biztosító 150 ezer forintig teljesít ki- fizetést azokra az ingóságokra, amelyeket a Biztosított

a) Magyarország területén – de nem másik saját, vagy bé- relt lakásába – magával visz,

b) vendége a kockázatviselés helyére magával hoz,

c) a társasházi, lakásszövetkezeti lakások esetében a saját tulajdonú vagy bérelt, a lakástól elkülönült helyiség- ben, pincerekeszben, illetve a közös tulajdonú helyi- ségben tárol.

2. Az értéktárgyak közül csak azok biztosítottak, amelyeket a lakóház, lakás, nyaraló lakóterében tartanak. A nyara- lóban, illetôleg az idôszakosan használt lakóépületekben, lakásokban tartott értéktárgyakra káreseményenként maximálisan 150 ezer forintig térít a Biztosító.

3. A Biztosító kockázatviselése káreseményenként az 0.xx. mellékletben leírt alapfokú védelmi elôírások teljesülése esetén az alábbi limitekig terjed:

a) értéktárgyak kára esetében 500 ezer forint, ezen belül az elzárva* tartandó ingóságra értékôrzôn kívül 200 ezer forint, értékôrzôben 400 ezer forint,

b) minden más kárra - beleértve az a) pontban meghatá- rozott értéktárgylimitet is - összesen 3 millió 500 ezer forint.

4. A Biztosító kockázatviselése káreseményenként az 0.xx. mellékletben leírt középfokú védelmi elôírások teljesülése esetén csak az elzárva* tartandó ingóságok kára eseté- ben korlátozott, az alábbiak szerint:

a) értékôrzôn kívül 300 ezer forint,

b) bútorban elhelyezve 1 millió forint,

c) elôírt módon rögzített széfben tartva 2 millió forint,

d) páncélszekrényben tartva maximum a biztosításra ke- rült összeg,

amennyiben az értéktároló és annak rögzítési módja MABISZ által minôsített*, és a minôsítési értékhatár a biztosítási összeget meghaladja. Abban az esetben, ha a biztosítási összeg nagyobb, mint amire az értéktáro- ló minôsítése szól, a kártérítés felsô határa az értéktá- roló minôsítési értékhatára.

Elzárva tartandó* ingóság:

• ékszerek: nemesfém, drágakô, igazgyöngy, vagy ezek fel- használásával, gépi- vagy kézi megmunkálással készített tárgyak,

• katalogizált gyûjtemények: érme-, bélyeg- és egyéb gyûj- temények,

• antik tárgyak, dísztárgyak: méretüknél fogva elzárva tart- ható antik tárgyak (pl. karóra, zsebóra, stb.), nemesfém, drágakô, igazgyöngy, vagy ezek felhasználásával készített tárgyak.

MABISZ minôsítés*: A Magyar Biztosítók Szövetsége által felügyelt minôsítési eljárás eredménye. A minôsítési tanúsít- vány rögzíti az adott vagyonvédelmi eszköz (termék) alkal- mazásának és alkalmasságának jellemzôit.

V. Biztonsági elôírások

1. Ha a biztosított lakóépületbôl, lakásból mindenki eltávo- zik, akkor minden külsô (homlokzati) nyílászárót és érték- tárolót be kell zárni, és a riasztóberendezéseket üzemké- pes állapotba kell helyezni. A zárakból a kulcsokat el kell távolítani.

2. A jogtalan behatolás végrehajtására alkalmas tárgyakat, eszközöket el-, illetôleg le kell zárni.

3. A biztonsági elôírások megszegése esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

VI. Kártérítés

1. A kártérítés szabályai az alapbiztosításhoz képest annyi- ban változnak, amennyiben ahhoz a jelen kiegészítô sza- bályzat kockázati fedezete eltérô sajátosságokat mutat.

2. Az eltulajdonított, vagy a rongálás során teljesen meg-

semmisült ingóságok esetében azok új állapotban tör- ténô beszerzésének káridôponti ára, illetôleg költsége ke- rül megtérítésre. A vagyontárgyat a hazai kereskedelem- ben kaphatóval kell pótolni, ha ugyanolyan nincs, akkor a hozzá használati értékben leginkább hasonlóval. Ez utóbbi esetben azonban az esetleges értékkülönbözetet a Biztosító a kártérítés megállapításánál érvényesíti.

3. Ingóságok részleges károsodása esetén a kártérítés össze- ge a káridôponti javítási költség, amely azonban nem ha- ladhatja meg a vagyontárgy új értékét.

4. Az épületek rongálási kárait – ideértve az épületberende- zési-, felszerelési tárgyakat ért lopási károkat is – ká- ridôponti helyreállítási költségen téríti meg a Biztosító, amelyet a 75 %-ot elérô avultságú

• épületek,

• festés, mázolás, tapétázás

kárai esetén az avultság mértékének megfelelôen csök- kent.

5. Ideiglenes helyreállítások költségeit a Biztosító csak any- nyiban téríti, amennyiben az a végleges helyreállítás ré- szét képezi, illetôleg ha az a szükségszerû védelem és va- gyonbiztonság visszaállításának célját szolgálja.

6. A biztosító nem kötelezhetô a kár elôtti állapot helyreállí- tását indokolatlanul meghaladó kártérítésre. Amennyiben a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, az érték- emelkedés összege a kártérítési összegbôl levonásra kerül.

7. Alulbiztosítás esetén a Bizosító arányos kártérítést fizet. A Biztosító az alulbiztosítást jelen kiegészítô szabályzatban meghatározott kártérítési limithatárok alkalmazása eseté- ben is vizsgálja, és kártérítésként a fennálló alulbiztosítás arányában meghatározott kárérték, de legfeljebb a limit- összeg kerülhet kifizetésre.

8. A szolgáltatás összegébôl önrészesedés nem kerül levo- násra.

9. A Biztosító nem a szerzôdéskötés, hanem a káresemény bekövetkeztének idôpontjában meglévô védelem alapján bírálja el a károkat, és a védelmi szint meghatározásánál a behatolás helyét veszi alapul.

10. Nem fizet kártérítést a Biztosító akkor, ha a biztosított épület legalább az alapfokú védelem követelményeinek nem tesz eleget.

VII. Egyéb rendelkezések

1. A Biztosítottnak a kár megtérítéséhez be kell nyújtania a rendôrség nyomozást megszüntetô határozatát.

2. Amennyiben a hatósági eljárás során a vagyontárgyak megkerülnek, arról a Biztosított a Biztosítót haladéktala- nul értesíteni köteles. Ha a vagyontárgyra a Biztosító a kártérítést már megfizette, a Biztosított választhat a kifi- zetett összeg és a vagyontárgy között, de az utóbbi eset- ben a kártérítést vissza kell fizetnie.

3. A kiegészítô szabályzatban nem szabályozott kérdésekre az Épület- és lakás alapbiztosítás különös szabályzatában foglaltak is vonatkoznak.

Xxxxxxxxxx betöréses lopás- és rablásbiztosítási szabályzat

1. sz. melléklet

I. Védelmi elôírások

1. Alapfokú védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

➢ Falazat, födém, padozat szilárdsága a minimum 6 cm vas- tag hagyományos, kisméretû, tömör téglafal védelmi ké- pességével azonos értékû, vagy azt meghaladja,

➢ az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

➢ a bejárati ajtók zárását min. 1db biztonsági zár* végezze,

➢ a bejárati ajtókon a zárnyelveknek, reteszeknek, tolózá- raknak minimum 15 mm mélyen kell záródniuk,

➢ a lakóterek nyílászáróinak (ablakok, kirakatok, portálok stb.) üvegezése kétrétegû, rétegenként minimum 3 mm vastag kell hogy legyen.

2. Középfokú védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

➢ Falazat, födém, padozat szilárdsága a minimum 12 cm vastag hagyományos, kisméretû, tömör téglafal védelmi képességével azonos értékû, vagy azt meghaladja.

➢ A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú – vagy se- gédeszköz használata nélkül elérhetô – nyílászárók (ab- lakok, kirakatok, portálok stb.) legfeljebb 100 X 300 mm- es osztású, 12 mm átmérôjû köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékû egyéb mechanikai szerkezettel, vagy MABISZ által minôsített biztonsági fóliával, illetve biztonsági üveg- gel, vagy a nyílászárókat is védô riasztóval*) védettek. Aj- tók esetében rácsot csak akkor kell felszerelni, ha az ajtó valamely alkotóelemére elôírt egyéb védelmi feltételek nem teljesülnek,

➢ A rácsot a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel kell felerôsíteni, 12 cm-es hagyományos

téglafal esetén a minimális beépítési mélység 100 mm, vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl le nem szerelhetô más mûszaki megoldás.

➢ Az ajtószerkezetek kiemelés, reteszhúzás ellen védettek legyenek.

➢ Az ajtók tokszerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erôsíteni.

➢ Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül kell, hogy legyen.

➢ A bejárati ajtókon a zárnyelveknek, reteszeknek, tolózá- raknak minimum 15 mm mélyen kell záródniuk.

➢ Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db normál, vagy 2 db biztonsági diópánttal legyen az ajtótokhoz rögzítve.

➢ A zárást minimum 2 db biztonsági zár* végezze – amely- bôl az egyiket törés ellen védeni kell –, vagy 1 db mini- mum két ponton záródó biztonsági zár legyen felszerel- ve.

Biztonsági zárnak* minôsül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs le- hetôségek száma meghaladja a tízezret, az egyedileg minôsí- tett lamellás zár, illetve minden olyan zár amely a felsoroltak- kal azonos biztonsági fokozatú.

A lakat nem minôsül biztonsági zárnak, kivéve a minôsített biztonsági lakatokat és lakatzárakat, amennyiben azokat a minôsítésnek megfelelô kapcso- lódó szerkezettel és módon szerelték fel.

3. A középfokú védelem elôírásai kiválthatók:

➢ Alapfokú védelem + hatósági engedéllyel rendelkezô fel- ügyeleti szervhez bekötött riasztó* együttes alkalmazásá- val.

A riasztót* (MABISZ által minôsített) szabotázsvédet- ten, a MABISZ elôírásoknak megfelelôen kell telepíteni.

Kiegészítô felelôsségbiztosítási szabályzat

I. Általános rendelkezések

1. A kiegészítõ felelõsségbiztosítás kizárólag a Groupama Biz- tosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) épület- és lakás alap- biztosítása mellé köthetõ meg, és csak azzal együtt érvényes.

2. A Biztosító a Lakásbiztosítás általános szabályzata (LÁSZ) és e szabályzat elôírásainak megfelelõen arra vállal köte- lezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzõdésben rögzített mértékig megtéríti azokat a károkat, amelyeket a Biztosított Ma- gyarország területén jelen feltétel III. pontja alatt megha- tározott minõségében okozott, feltéve, hogy azokért mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint kár- térítési felelõséggel tartozik.

II. Biztosítottak

Az alapbiztosítás kötvényén név szerint feltüntetett Biztosí- tott (Szerzõdõ), továbbá a biztosítási esemény bekövetkezé- sének idõpontjában a biztosítottal életvitelszerûen együttla- kó, közeli hozzátartozó, vagy élettárs (Ptk. 685.§ b) pont).

III. Biztosítási események

1. Jelen szabályzat alapján biztosítási eseménynek minôsül, és megtéríti a Biztosító azokat a szerzôdésen kívül, kizá- rólag Magyarország területén okozott és keletkezett sze- mélyi sérüléses és tárgyrongálási károkat, amelyeket a Biztosított mint:

a) a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlõje, haszonbérlõje, használója felújítója vagy építtetõje,

b) háztartási gázpalackot rendeltetésszerûen használó,

c) gyermek és/vagy más belátási képességgel nem rendel- kezõ, vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója,

d) közúti balesetet elõidézõ gyalogos,

e) kerékpár, illetve jármûnek nem minõsülõ közlekedési és szállítási eszköz, valamint rokkant jármû használója,

f) kerti kisgépek (kivéve jármûvek), berendezések, felsze- relések saját célú üzemeltetõje,

g) háziállatok tulajdonosa, tartója,

h) egyesületi kereteken kívül, hobbi-, sporttevékenységet végzô minõségében e szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett*, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fe- lelõsséggel tartozik.

Bejelentett*: Bejelentés alatt azt az idõpontot kell érteni, amikor a Biztosított a károkozás tényét a Bizto- sító felé jelenti.

Nem biztosítási esemény, és nem téríti meg a Biztosító azt a kárt, amelyet a Biztosított(ak):

a) egymásnak vagy közeli hozzátartozóiknak,

b) keresõ foglalkozás, tevékenység végzése során, illetve azzal összefüggésben okoztak,

c) motoros jármû üzembentartójaként, használójaként,

d) vízi- és légijármû, illetve gépi meghajtású sporteszkö- zök használatával,

e) a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármû használatával,

f) bármiféle környezetszennyezéssel,

g) állati erõ munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak,

IV. Biztosítási összeg, éves kártérítési limit

1. A biztosítási összeg a Biztosító által káreseményenként nyújtott kártérítés felsõ határa, amelyet a Szerzõdõ sza- badon határoz meg, mértéke azonban nem haladhatja meg a káreseményenkénti 5 millió forintot.

2. Az éves összesített kártérítési limit a biztosítási összeg öt- szöröse, amelynél több kártérítésre a káresemények szá- mától függetlenül a Biztosító egy biztosítási idõszakban nem kötelezhetõ.

V. Kártérítés és szolgáltatás

1. A Biztosító kizárólag a biztosítási idõszakban okozott, be- következett és bejelentett károk megtérítésére kötelezett.

2. A Biztosító a kártérítést:

a) a károsultnak fizeti ki,

b) a Biztosítottnak csak abban az esetben fizet a Biztosí- tó, ha az a károsultnak már kifizette a kár összegét. Ez esetben a Biztosítottnak be kell mutatnia a károsult ál- tal adott átvételi elismervényt.

3. Amennyiben a biztosított lakás lakásszövetkezeti, illetve társasházi lakás, akkor a Biztosító megtéríti azokat a káro- kat, amelyeket tûz, robbanás, vezetékekbõl, vagy azok sze- relvényeibõl kiömlõ víz vagy gõz okoz, és amelyek miatt:

a) a lakóközösség egyes tagjai, illetve a lakóközösség a Biztosított ellen, valamint

b) az egyes tulajdonosok a lakóközösség ellen kártérítési igényt érvényesítenek.

4. A Biztosító a nála biztosított tulajdonostársak tulajdoni hányadának arányában megtéríti azokat a tûz, robbanás, vezetékekbõl, vagy azok szerelvényeibõl kiömlõ víz vagy gõz által okozott felelõsségi károkat, amelyeket a tulajdo- nostársi közösséghez nem tartozó károsultak a tulajdo- nostársi közösséggel szemben érvényesítenek.

5. A társasházi közösség által tulajdonosi minõségben oko- zott - a tulajdonosokat terhelõ - felelõsségi károkat a Biz- tosító a Biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

6. A szövetkezeti lakóközösségeket terhelõ felelõsségi káro- kat a Biztosító a nála biztosított lakások és a lakásszövet- kezet összes lakása területének arányában téríti meg.

7. Jelen szabályzat szempontjából egy káreseménynek te- kintendõ, ha a Biztosítottal szemben több olyan kárigényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetõek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényér- vényesítések idõbeni eloszlásától, és az igényt érvényesítõ károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása során a Biztosító a Biztosított iránymutatása szerint jár el. A biz- tosítási összeg elégtelensége vagy elosztása miatt a Bizto- sítottal szemben érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki.)

8. Ha a Biztosító járadékfizetésre köteles, akkor a járadék- szolgáltatás jogosultja és a Biztosító megállapodhatnak, hogy a Biztosító a járadékfolyósítás helyett egyösszegû kártérítést nyújt a biztosítási összeg erejéig.

A Biztosító a járadék tôkeértékét az 1998. évi halandósá- gi táblázat alapján, 2,9% technikai kamatláb figyelembe- vételével állapítja meg.

VI. Egyéb rendelkezések

1. A Biztosító megtéríti a Biztosított képviseletével kapcso- latban peren kívül és perben felmerülõ költségeit, maxi- mum a teljes biztosítási összeg 2%-áig.

2. A Biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szem- ben csak akkor hatályos, ha azt a Biztosító tudomásul vette, a Biztosított marasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott.

3. A Biztosítót a Biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kártérítésként kifizetett összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt Biztosí- tottól, ha a Biztosított vagy megbízottja, vagy vele közös háztartásban élõ hozzátartozója a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

4. Súlyosan gondatlan a károkozó magatartása a LÁSZ XI. (a Biztosító mentesülése) pontján túl, ha:

a) a fegyverhasználat hatósági elôírásait megszegi,

b) ha a Biztosítottat a káresemény bekövetkezésének le- hetôségére harmadik személy figyelmeztette, s a kár- esemény ezután a szükséges intézkedés hiányában kö- vetkezett be.

5. Jelen biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.

Kiegészítô baleset-biztosítási szabályzat

I. Általános rendelkezések

1. A jelen kiegészítõ baleset-biztosítás kizárólag a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) épület és lakás alapbiztosítása mellé köthetõ meg, és csak azzal együtt érvényes.

2. A Biztosító e szabályzat elõírásainak megfelelõen köteles a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezõ biztosítási esemény(ek) alapján a szolgáltatások teljesítésére.

II. Biztosítási esemény

1. Jelen biztosításban baleset a Biztosított akaratán kívül hir- telen fellépõ olyan külsõ behatás, amelynek következté- ben a Biztosított

• azonnal vagy a balesettõl számított egy éven belül meghal,

• maradandó egészségkárosodást, vagy

• baleseti eredetû csonttörést, csontrepedést (28 napon túl gyógyuló múlékony egészségkárosodás) szenved.

2. Nem minõsül balesetnek a megemelés, a rándulás, a ha- bituális ficam, a patológiás törés, a fogtörés, a fagyás, a napszúrás és a hõguta.

Nem tekinthetõ balesetnek az öngyilkosság, még akkor sem, ha azt a Biztosított tudatzavarban követte el.

III. Biztosított személyek

1. Az alapbiztosítás kötvényén név szerint feltüntetett Bizto- sított (Szerzõdõ), továbbá a Biztosítottal életvitelszerûen együttlakó közeli hozzátartozó vagy élettárs (Ptk. 685.§ b) pont).

2. A Biztosított csak természetes személy lehet.

IV. Kedvezményezett

1. Baleseti eredetû halál esetén az örökös jogosult a szolgál- tatás igénybevételére.

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás esetén a Biztosított jogosult a szolgáltatás igénybevételére.

3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés (28 napon túl gyógyuló múlékony egészségkárosodás) esetén a Biztosí- tott jogosult a szolgáltatás igénybevételére.

V. Biztosítási összeg

1. Biztosítási eseményenként a jelen szabályzat VI/1. pontja alatt meghatározott fix összeg.

2. A baleset-biztosítási összegekre nem vonatkozik az éven- kénti indexálás.

VI. A Biztosító szolgáltatása

1. A Biztosított személyek baleseti eredetû:

• halála esetén 150 000 Ft

• maradandó, teljes egészségkárosodása

esetén, 300 000 Ft

• maradandó, részleges

egészségkárosodás esetén 300 000 Ft-nak az egészségkárosodás mértékével megegyezõ hányada

• csonttörés, csontrepedés esetén 5 000 Ft

2. A szolgáltatásokhoz szükséges iratok:

• biztosítási kötvény,

• szolgáltatási igény iránti bejelentés,

• balesetet igazoló hivatalos okmány,

• kórházi zárójelentés a maradandó egészségkárosodás- ra járó szolgáltatás esetén,

• munkahelyi baleset esetén a munkáltató által aláírt bal- eseti jegyzõkönyv,

• (halál esetén) halotti anyakönyvi kivonat,

• hatósági eljárás esetén a határozat,

• az élettársi viszony igazolása,

• (halál esetén) az örököst megállapító jogerõs köz- jegyzõi vagy bírósági határozat,

• egyéb olyan okiratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapí- tásához szükségesek.

3. A baleset elõtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a Biztosító kockázatviselésébõl kizártak.

4. A balesetbõl eredõ maradandó egészségkárosodás mér- tékét végtagok, illetve szervek teljes elvesztése esetén az alábbiak szerint kell megállapítani:

• mindkét szem látóképességének elvesztése 100%

• mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése 100%

• egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felsõ végtag

+ alsóvégtag csonkolása), mindkét comb

elvesztése 100%

• mindkét lábszár elvesztése 90%

• egyik comb vagy egyik felkar elvesztése 80%

• egyik lábszár elvesztése 70%

• egyik alkar elvesztése, 70%

• beszélõképesség teljes elvesztése, 70%

• mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70%

• jobb kéz elvesztése csuklón alul* 65%

• bal kéz elvesztése csuklón alul 50%

• egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) 40%

• egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

• egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 25%

* Balkezesség esetén a térítés mértéke fordított

5. Az egészségkárosodás mértékének megállapítására jelen szabályzat figyelembevételével a Biztosító orvosszakértõje jogosult.

6. Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban egy Biztosítottra vonatkozóan a baleseti eredetû, maradandó egészségká- rosodás térítése a 100 %-ot nem haladhatja meg.

7. Maradandó egészségkárosodás esetén a Biztosító a szol- gáltatásra elõleget nyújthat. A végleges szolgáltatásból az elõleg összegét le kell vonni.

8. A szolgáltatás iránti igényt a biztosítási esemény bekövet- kezésétõl számított két éven belül a Biztosítónak be kell jelenteni, különben a kártérítési igény elévül.

9. A jelen biztosítás alapján teljesített szolgáltatások függet- lenek a társadalombiztosító által nyújtott szolgáltatások- tól.

VII. Mentesülések, kizárások

A baleset-biztosítási összeget a Biztosító nem fizeti ki, ha bi- zonyítást nyer, hogy a biztosítási esemény:

• a kedvezményezett szándékos magatartásának a követ- kezménye,

• a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan* maga- tartásának a következménye.

Súlyosan gondatlanul* jár el a Biztosított a LÁSZ XI. (a Bizto- sító mentesülése) pontján túl különösen, ha

• a biztosítási esemény jogosítvány nélküli, vagy ittas álla- potban történt gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét esetben a Biztosított más közlekedésrendé- szeti szabályt is megszegett,

VIII. Záró rendelkezések

1. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a LÁSZ szabályai az irányadóak.

2. A szolgáltatás összegébõl önrészesedés nem kerül levo- násra.

Kiegészítô mezôgazdasági tûz- és elemikár-biztosítási szabályzat

I. Általános rendelkezések

1. A kiegészítõ mezõgazdasági kárbiztosítás kizárólag a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) épü- let- és lakás alapbiztosítása mellé köthetõ meg, és csak azzal együtt érvényes.

2. A Biztosító a Lakásbiztosítás általános szabályzata (LÁSZ) és e szabályzat elõírásainak megfelelõen köteles megtérí- teni a Biztosítottnak azokat a kárait, amelyeket a kocká- zatviselés helyén és tartama alatt biztosítási események okoztak a biztosított vagyontárgyakban.

II. Biztosítási események

1. Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemé- nyek közül a/az

• tûz,

• villámcsapás,

• robbanás,

• vihar,

• földrengés,

• árvíz

miatt bekövetkezett növénypusztulás, állatelhullás, tárgy- rongálás, illetve a fentiek miatt szükségessé vált kényszer- vágás.

Nem biztosítási esemény:

• a növények viharkára,

• az állatok megbetegedése.

2. A biztosítási események fogalmi meghatározása az Épü- let- és lakás alapbiztosítás különös szabályzatában talál- ható.

III. Biztosított vagyon

Biztosított a Biztosított tulajdonában lévõ, személyes fo- gyasztására, használatára szolgáló, az alábbi vagyoncsopor- tokba sorolt vagyon:

1. a biztosított lakóház telkén lábon álló, szabadföldi ter- mesztésû növények,

2. a biztosított lakóház telkén vagy a biztosított melléképü- letekben tartott szarvasmarha-, sertés-, juh- és kedvtelés- bõl tartott lóállomány,

3. mezõgazdasági gépek, berendezések, felszerelések,

4. mezõgazdasági készletek (termés, termény, szemes- és szálastakarmány, alom, mûtrágya, növényvédõszer és egyéb anyagok).

IV. Biztosítási összeg

1. A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja, és egyben a káreseményenkénti kártérítés felsõ határa,

amelyet a növényzet és az állatállomány esetében várha- tó* értéken, a III/3. és III/4. vagyoncsoport esetében pe- dig új értéken kell megadni.

Várható érték*: a termés betakarításkori értéke, illetve az állatállomány értéke a biztosítási idôszak végén.

2. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként a Szerzõdõ határozza meg, de ez nem haladhatja meg

a) a III/1. vagyoncsoport esetében a 200 ezer,

b) a III/2. vagyoncsoport esetében az 1 millió,

c) a III/3. és a III/4. vagyoncsoportnál a 2 - 2 millió forin- tot.

3. A III/1. és III/2. vagyoncsoport biztosítási összegét a bizto- sítási idõszakban várható legmagasabb értékre kell meg- adni, de az nem haladhatja meg a jelen szabályzat IV/2. pontjában megjelölt limiteket.

V. Kártérítés

1. A Biztosító az elpusztult növények után kár nélkül várha- tó termésük piaci árát; ha újravetéssel, újraültetéssel még pótolhatók, akkor ennek felét téríti meg. Gyümölcsfák és szõlõtõkék újratelepítést igénylõ károsodása esetén a kár- térítés az újratelepítési költség és a kiesõ hozam együttes értéke.

2. Az állatkártérítés elhullás esetén az elhullott állat káridõ- ponti piaci értéke, kényszervágás esetén pedig a piaci ér- ték és a megtérülés különbözete.

3. A piaci érték megállapítása az állatorvos által igazolt súly és a helyben kialakult piaci ár, tenyészállat esetében a kor, faj, fajta, valamint az ivar szerinti felvásárlási ár szerint történik.

4. A többi vagyon kártérítésére az alapbiztosítás szabályai vonatkoznak.

5. Amennyiben a kár idõpontjában a károsodott vagyon va- gyoncsoportjának biztosítási összege alacsonyabb az ugyanehhez a vagyoncsoporthoz tartozó összes vagyon- tárgy káridõponti új – illetõleg várható – értékénél, akkor a Biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biz- tosítási összeg és a káridõponti érték arányában fizeti meg. A Biztosító azonban nem alkalmazhatja az arányos kártérítést, ha az alulbiztosítás jelen kiegészítõ szabályzat IV/2. pontja szerinti összeghatár miatt következett be.

6. Jelen kiegészítõ biztosítás nem értékkövetõ, ezért arra a változásbejelentési kötelezettség (LÁSZ V.pont). szabá- lyait kell alkalmazni.

7. A szolgáltatás összegébõl önrészesedés nem kerül levo- násra.

Kiegészítô üvegbiztosítási szabályzat

I. Általános elõírások

1. A kiegészítõ üvegbiztosítás kizárólag a Groupama Biztosí- tó Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) épület- és lakás alapbiz- tosítása mellé köthetõ meg, és csak azzal együtt érvényes.

2. A Biztosító a Lakásbiztosítás általános szabályzata (LÁSZ) és e szabályzat elõírásainak megfelelõen köteles megtérí- teni a Biztosítottnak azokat a kárait, amelyeket a kocká- zatviselés helyén és tartama alatt a biztosítási esemény okozott a biztosított üvegezésekben.

II. Biztosítási esemény

1. Biztosítási esemény az üveg törése és repedése.

Nem biztosítási esemény:

a) az üvegfelület karcolódása, kikagylósodása, kipattog- zása,

b) az üvegezésen, keretezésen végzett munka során be- következett üvegtörés.

III. Biztosított üvegezések

1. Biztosítottak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt, a Bizto- sított külön tulajdonában lévõ üvegezések:

a) üvegtetõ, üvegezett elõtetõ, télikert,

b) bútor- és képüvegezés,

c) üvegkerámia fôzôlap,

d) normál- és velencei tükör,

e) akvárium és terrárium üvegezése.

2. Biztosítottak továbbá – amennyiben a biztosítási összeg- ben fel lettek adva - az üveg pótlása, javítása érdekében szükségképp felmerülõ költségek, úgy mint:

a) védõrácsok, belsõ zárak, a nyílászáróra szerelt tárgyak le- és visszaszerelési,

b) kiszállási, felmérési,

c) bontási, állványozási,

d) szállítási és beépítési költségei.

Nem biztosított:

a) az üvegház, melegágy üvegezése,

b) az üvegfestmény,

c) a kockázatviselés kezdete elõtt már törött vagy repedt üvegezés.

IV. Biztosítási összeg

1. A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja, és egyben a káreseményenkénti kártérítés felsõ határa, amelyet új értéken lehet csak megadni.

2. A biztosítási összeget a Szerzõdõ - a biztosított üvegezés méretének, minõségének és a várható pótlási, illetve az egyéb járulékos költségek figyelembevételével - határoz- za meg. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megadni.

3. Amennyiben a kár idõpontjában a károsodott üveg va- gyoncsoportjának biztosítási összege alacsonyabb az ugyenebbe a vagyoncsoportba tartozó összes üvegezés pótlásának káridõponti új értékénél, akkor az alulbiztosí- tás miatt a Biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biztosítási összeg és a káridõponti új érték arányá- ban fizeti meg.

4. A Biztosító javaslatot tehet az üvegezések pótlási értéké- re. Amennyiben a Szerzõdõ (Biztosított) elfogadja a Biz- tosító által javasolt biztosítási összegeket – és az üvege- zések méret adatai helyesen lettek megállapítva –, a Biz- tosító nem vizsgálja az alulbiztosítás tényét.

V. Kártérítés

1. A kártérítés a töröttel azonos méretû, kivitelû, minõségû és beépítettségû üvegtábla pótlásának számlával bizonyí- tott

a) káridõponti indokolt költsége, illetõleg

b) alulbiztosítás esetén ennek arányos része (IV/3. pont).

2. Jelen biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.

Tájékoztató a Groupama – Gyorsmester vonalról

Mit kell tennie Xxxxx, ha lakásában káresemény történik?

Amennyiben vészhelyzetrôl van szó, azonnal hívhatja a (06-40) 50 55 50 számon

a Gyorsmester segélyvonal helyi tarifával hívható kék számát.

Egyéb káresetekben kárbejelentését a Groupama Biztosító Zrt.

központi számaira juttathatja el: telefon: (00-0) 000-0000

fax: (00-0) 000-0000

e-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

Milyen szolgáltatásokat nyújt Önnek a Groupama – Gyorsmester segély- vonal?

A Gyorsmester szolgáltatás egy 0-24 órás telefonos segély- vonal, amely az év minden napján fogadja az Ön telefonhí- vását. A vészhelyzet elhárítására megszervezi az iparosok munkáját, melynek költségeit, illetve annak egy részét a biz- tosító átvállalja az alábbiak szerint.

1. Vészelhárítási szolgáltatás

1.1. Mi minôsül vészhelyzetnek?

A biztosított épület gépészeti, mûszaki berendezé- seinek meghibásodása vagy egy váratlan külsô me- chanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, amely sürgôs beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelôzése érdekében. Például csôtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minôsül azonban vészhelyzetnek a lapostetô szige- telés hiányossága miatti beázási kár. A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága az Ön helyzetismertetése alapján.

1.2. Milyen szakmákban vállal a biztosító vészelhárítási szolgáltatást?

• víz-, gáz-, fûtésszerelô,

• zárjavító,

• duguláselhárító,

• villanyszerelô,

• tetôfedô,

• üveges.

1.3. Miért elônyös Önnek a Gyorsmester segélyvonal szolgáltatás?

• mert xxxxxx a nap 24 órájában elérhetô, és segít- séget nyújt,

• mert a fenti szakmák területén jó minôséget ga- rantáló szakemberekkel végezteti el a munkát,

• mert olyan vészhelyzetekre is szolgáltatást nyújt, amelyek a biztosítási szabályzat szerint nem mi- nôsülnek biztosítási eseménynek.

1.4. Milyen költségeket vállal át a biztosító?

A biztosító maximum 25 000 Ft-ig átvállalja az álta- la küldött szakiparosnak a vészelhárítás érdekében felmerült alábbi költségeit:

• kiszállási díj,

• munkadíj,

• anyagköltség.

Ebben az esetben Xxxxx a munka elvégzését kell csak igazolnia aláírásával, a számlát azonban nem kell kifizetnie.

1.5. Mire kell figyelemmel lenni a szolgáltatás kapcsán?

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során fel- használt anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyezô fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelôzô állapot helyreállítása. Amennyiben a rendszeres karbantar- tás elmulasztása következtében ugyanazon a helyen ismételten elôfordul a vészhelyzetet elôidézô hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fe- dezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok Önt terhelik.

2. Mi történik akkor, ha a vészhelyzet térítését megha- ladóan merülnek fel költségek?

A 25 000 Ft-ot meghaladó költségeket Önnek számla el- lenében meg kell fizetnie.

Amennyiben a vészhelyzet egyben a biztosítási szabályzat szerint biztosítási esemény is, akkor a biztosító kárrende- zési eljárásának keretében a szabályzatban foglaltak sze- rint megtéríti a fennmaradó összeget.

3. Mi történik akkor, ha nem vészhelyzetrôl van szó?

Ha nincs vészhelyzet, akkor Önnek kárbejelentést kell tennie a fent megadott elérhetôségek valamelyikén a Biz- tosító központjába, amelyet követôen szakértôink tájé- koztatják Xxx a kárrendezés menetérôl.

Ha Önnek a kár helyreállítására nincs megfelelô szakem- bere, akkor a Gyorsmester segélyvonal tud Önnek a meg- nevezett szakmákban olyan szakembereket ajánlani, akik segítséget nyújtanak a munkák elvégzésében.

4. Milyen gyorsan történik meg az elhárítás?

A biztosító vészhelyzet esetén a lehetô legrövidebb idôn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben az Ön számá- ra csak egy késôbbi idôpont megfelelô, de gondoskodott a további károk megelôzésérôl (pl.: elzárta a vizet az épü- letben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték sze- relôt fogadni), a biztosító az esetet vészhelyzetként keze- li, és a költségeket a fentiek szerint átvállalja.

5. Ki veheti igénybe a Gyorsmester segélyvonal szol- gáltatást?

Ezt a szolgáltatást azok vehetik igénybe, akik a Groupama Biztosító Zrt.-nél érvényes, díjjal rendezett, épületbiztosí- tást is tartalmazó lakásbiztosítással vagy társasházak ese- tén teljeskörû épületbiztosítással (TÉB) rendelkeznek.

6. Meddig és hol vehetô igénybe a Gyorsmester se- gélyvonal szolgáltatás?

A szolgáltatás a lakás- és társasház-biztosítás kockázatvi- selésének kezdetétôl a megszûnéséig vehetô igénybe, Magyarország területén.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Társaságunk székhelye: H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00.

N15-0103-02. sz. Átrium Generáció lakásbiztosítási ügyféltájékoztató és szabályzat

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Székhely: H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00. • Telefon: (00-0) 000-0000 • Telefax: (00-0) 000-0000 Telephely és ügyfélszolgálat: H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00. • Telefon: (06-40) 44-40-44 Postacím: H-1519 Budapest, Pf.: 271 • xxxx@xxxxxxxx.xx • xxx.xxxxxxxx.xx

Document Metadata

Table of Contents

Ügyféltájékoztató és szabályzat

Document Metadata