K&H Biztosító Zrt.

K&H Biztosító Zrt.

K&H egyszeri díjas - befektetési egységekhez kötött - nyugdíjbiztosítás szerződési feltétele

2016. június 18.

ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük megtisztelő bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával biztosítótársaságunkat kereste meg.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni a biztosítási szerződésére vonatkozó feltételeket és az alábbi tájékoztatót, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről.

Engedje meg, hogy röviden bemutassuk azt a biztosítótársaságot, amellyel szerződést kíván kötni.

A K&H Biztosító Zártkörűen jegyzett Részvénytársaság 1992-ben alakult,

székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

A társaság alaptőkéje: 4.780.000.000,- Ft

A társaság tulajdonosai: KBC Insurance NV. 100%

A biztosítótársaság felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

(ahol panaszát előterjesztheti)

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Központi telefon: (00-0) 0000-000

Központi fax: (00-0) 0000-000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Biztosításközvetítő:

K&H Bank

Székhelye: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Jogi formája: részvénytársaság

Felügyeleti hatósága: Magyar Nemzeti Bank

További szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélcím: 1525 Budapest BKKP Pf.: 172

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c.

Levélcím: 1534 Budapest, Pf.: 834.

Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy amennyiben biztosítási szerződésével kapcsolatban bármilyen jellegű kérdése, problémája van, a biztosítási szerződését közvetítő biztosításközvetítő szívesen áll az Ön rendelkezésére. Ha nem sikerül kielégítő megoldást találnia, a társaság központjánál élhet bejelentéssel, panasszal, az alábbiak szerint:

- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (00 0) 000 0000,

- e-mailben: xxxxxxxxx@xx.xx,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös telefonszámon

Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. A jogviszony létesítésével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

Figyelmébe ajánljuk a Magyar Nemzeti Bank fogyasztó-védelmi honlapját (xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxx/xxxxxxxx_xxxxxxxxxx), ahol hasznos tájékoztatókat, termékleírásokat, összehasonlítást segítő alkalmazásokat érhet el, illetve tájékozódhat a panaszok benyújtásának módjáról is.

A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:

- A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek az irányadóak.

- Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni és ajánlatát csak ezt követően aláírni!

- A jognyilatkozatok – ellenkező megállapodás hiányában – csak írásban érvényesek és a szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a tudomására jut.

- Az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályairól a biztosítási szerződés mellékletét képező nyilatkozatok tartalmaznak információkat és rendelkezéseket.

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azok csak akkor adhatóak ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény [a továbbiakban: Bit.] alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn (a Bit-ben meghatározott feltételek mellett) az alábbi hatóságok vonatkozásában: Magyar Nemzeti Bank; nyomozóhatóság, ügyészség; bíróság, bíróság által kirendelt szakértő, önálló bírósági végrehajtó, természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelező, Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi vagyonfelügyelő; közjegyző, illetve a közjegyző által kirendelt szakértő; adóhatóság; nemzetbiztonsági szolgálat; Gazdasági Versenyhivatal, gyámhatóság, egészségügyi hatóság; titkosszolgálati eszközök alkalmazására felhatalmazott szerv; viszontbiztosító, együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítók; kötvénynyilvántartást vezető hivatal, állomány-átruházás esetén az átvevő biztosító; a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet, Nemzeti Iroda, levelező, Információs Központ, Kártalanítási Szervezet, kárrendezési megbízott, kárképviselő, károkozó; kiszervezett tevékenységet végző; alapvető jogok országgyűlési biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az összesített adatok szolgáltatása, a jogalkotás megalapozása, a hatásvizsgálat elvégzése céljából személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act - azaz a külföldi számlák adómegfeleléséről szóló amerikai törvény) szabályozás értelmében a biztosító köteles elvégezni az ügyfél adóügyi illetőségvizsgálatát, mely során az ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból amerikai illetőségűnek minősül-e. Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (megtakarítási életbiztosítás) Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

Figyelem! A biztosító a pénzügyi számlát (megtakarítási életbiztosítást) a FATCA szabályozásban meghatározott Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőség vizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőség vizsgálat más okból sikertelen.

A biztosító folyamatosan figyelemmel kíséri az illetőség vizsgálathoz szükséges adatok, és a pénzügyi számlák (megtakarítási életbiztosítások) értékének FATCA szabályozás szempontjából jelentős változását. Az illetőségvizsgálat alapján Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként azonosított életbiztosításról és a Számlatulajdonosának adatairól a biztosító éves adatszolgáltatás keretében köteles a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy jelen feltétel szerint létrejött nyugdíjbiztosítási szerződésre a „Tájékoztató az életbiztosítási szerződéssel kapcsolatosan 2016. január 1-től alkalmazandó adózási szabályokról” c. dokumentum alkalmazandó.

A sikeres együttműködés reményében,

K&H Biztosító Zrt.

Tájékoztató az nyugdíjbiztosítási szerződéssel kapcsolatosan 2016. január 1-től alkalmazandó adózási szabályokról

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen tájékoztatóban leírtak kizárólag a tájékoztatás célját szolgálják és sem adótanácsadásnak, sem hivatalos jogszabály értelmezésnek nem minősülnek. Xxxxxxxx tájékoztatjuk, hogy a tájékoztató a kiadása napján hatályos jogszabályi rendelkezések összefoglalása. A Biztosító a jogszabályok jövőbeni változásáért felelősséget nem vállal. A biztosítási szerződéssel összefüggő adózási és számviteli elszámolási szabályok helytelen alkalmazásából eredő kockázatért a szerződő, a biztosított, illetve a kedvezményezett a felelős.

I. a biztosítási díjak adózási szabályai

Az egyes biztosítási formák meghatározását az Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja törvény) 3. § 90-99. pontja tartalmazza, melyek szerint:

Nem tartoznak a kockázati biztosítás kategóriájába a vegyes életbiztosítások, a nyugdíj-, és járadékbiztosítások, valamint a határozatlan idejű visszavásárlási értékkel rendelkező haláleseti életbiztosítások. A nem kockázati biztosítások lényeges eleme, hogy lejárati szolgáltatással és visszavásárlási értékkel rendelkeznek.

I.1. Személybiztosítás nem minősül kockázati biztosításnak azonban az olyan biztosítás – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki –, amely esetében a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege meghaladja az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét.

A kockázatinak nem minősülő biztosítások esetében (pl. vegyes biztosítások) – függetlenül attól, hogy annak díját magánszemély adózott bevételéből vagy kifizetői adófizetés mellett kifizető fizette – kamatjövedelem keletkezik, kivéve az olyan szolgáltatásokat, amelyek a törvény szerint adómentesek (ezek a haláleseti kifizetés, a baleseti -, a betegségi -, a nyugdíj - és a járadékszolgáltatás).

I.1. Díjfizetések adókötelezettsége

A törvény különbséget tesz magánszemély és cég által fizetett biztosítási díj között, tekintettel arra, hogy magánszemélyek adózott jövedelemből fizetnek díjat, míg cégek esetében a díj fizetése a biztosított magánszemélynél (adómentes vagy adóköteles) jövedelemként jelentkezik.

A magánszemély javára más személy (általában a munkáltató, illetve más kifizető) által kötött élet-,

baleset- és betegségbiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj nem összevonandó jövedelem, hanem a kifizetőt terhelő 49,98% befizetés mellett adható ún. egyes meghatározott juttatás [Szja törvény 70. § (1) bekezdés

c) pont].

Adóköteles biztosítási díjnak minősül magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy (általában a munkáltató, illetve más kifizető) által fizetett díj, kivéve, ha az Szja törvény 1. számú melléklete szerint adómentes.

Adómentes a lejárati szolgáltatás és visszavásárlási érték nélküli kockázati biztosítás más személy (továbbiakban: kifizető) által – az ugyanazon kifizető esetében ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30%-át meg nem haladóan – fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos kockázati biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része).

Nem minősül kockázati biztosításnak és ezért adóköteles azonban az olyan biztosítás kifizető által fizetett díja, amelynél a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre (így különösen díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés) a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak.

II. a biztosítói szolgáltatások adózási szabályai

A kockázatinak nem minősülő biztosítások esetében

Adóköteles továbbá a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás is, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak, valamint az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta. Az egyéb jövedelemnek nem minősülő adóköteles biztosítói kifizetésekre a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni jelen tájékoztató II. pontjában foglaltak szerint. Ez azt jelenti, hogy a befizetett biztosítási díjat (kivéve a kockázati biztosítási díjrészt) meghaladó összeg kamatjövedelemnek minősül

[Szja törvény 65. § (1) bekezdés d) pont].

III. a kamatjövedelemre vonatkozó szabályok

III.1. Kamatadó és egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetési kötelezettségek

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 65. § (1) bek. d) pontja értelmében kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből (pl. lejárat, visszavásárlás) – kivéve, ha a biztosító teljesítése az Szja törvény I. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerint adómentes vagy a törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek

– a befizetett díjat meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja.

A kamatjövedelmet 15%-os mértékű személyi jövedelemadó terheli, továbbá a 2013. augusztus 1-jétől hatályos egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3/A § (1) a) pontja értelmében a hatálybalépést követően keletkezett kamatjövedelmet 6%-os mértékű EHO terheli.

2014-től az EHO megfizetésének terhe alól mentesülnek az olyan hozamok és kamatok, amelyek EGT-tagállam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból keletkeznek. E mentesítő szabály a biztosításokra eredetileg nem vonatkozott. A jogalkotó – felismervén ennek méltánytalanságát a biztosítási szerződés jogalanyaival szemben – 2014. januártól 1-jétől ezt az adómentességet a biztosításokra is kiterjeszti, feltéve, hogy a biztosítás mögötti eszközalapnak vagy díjtartaléknak – a biztosítás tartama alatt folyamatosan, mindvégig, és a megfelelő dokumentumok által igazolható módon – legalább 80%-a EGT-tagállam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból áll.

III.2. Kamatadó kedvezmények

Nem kell megfizetni:

Az egyszeri díjas biztosítások esetében a kamatjövedelem után keletkező adót, és az EHO-t sem, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem 50%-a utáni adót és EHO-t, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be;

A fenti kedvezmények nem alkalmazhatóak a sem egyszeri díjas, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartama alatt – kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés időpontjától számítva a kedvezmény feltételéül szabott idő már eltelt.

Nem minősül sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak a biztosítás, ha

• a biztosítási szerződésre a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, kivéve, ha a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten tartja nyilván a biztosító. Az így elkülönített összegeket – az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának – az adókötelezettség megállapításakor úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot,

• a rendszeres díjak 2012. december 31-ét követő növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a

Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. (Szja tv.

65. § (3a) bek.)

IV a nyugdíjbiztosításra vonatkozó szabályok

Nyugdíjbiztosításnak minősül a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontja alapján, az olyan életbiztosítás ahol a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított

a) halála,

b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),

c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy

d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket – a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri – tartalmaznia kell, és az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül

más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.

IV.1. A hatályban lévő öregségi nyugdíjkorhatár:

Az öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozó jelenleg érvényes szabályozás (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §). alapján a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

• 1952. január 1-je előtt született: a betöltött 62. életév,

• 1952-ben született: a 62. életév betöltését követő 183. nap,

• 1953-ban született: a betöltött 63. életév,

• 1954-ben született: a 63. életév betöltését követő 183. nap,

• 1955-ben született: a betöltött 64. életév,

• 1956-ban született: a 64. életév betöltését követő 183. nap,

• 1957-ben vagy azt követően született: a betöltött 65. életév.

IV.2. A nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése

A nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése a saját jogon járó öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése.

IV.3. A nyugdíjbiztosítási kedvezmény (adójóváírás) igénybevételére jogosult

A nyugdíjbiztosítási kedvezmény (adójóváírás) igénybevételére a nyugdíjbiztosítás magánszemély szerződője a biztosító igazolása alapján.

IV.4. A nyugdíjbiztosítási kedvezmény (adójóváírás) mértéke, korlátai, módja

A kedvezmény mértéke:

• a magánszemély (szerződő) által az adott évben befizetett díjak 20%-a, maximum 130 ezer Ft adójóváírás vehető igénybe a biztosító által kiállított igazolás alapján.

• az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári saját tagi befizetések, a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ-R) teljesített befizetések és a nyugdíjbiztosításra teljesített díjfizetések után mindösszesen legfeljebb 280 ezer forint értékben adható meg rendelkezés adóévenként.

A kedvezmény igénybevételének korlátai:

• a szerződő az összevont adóalap adójának az adókedvezmények (pl. családi kedvezmény, személyi kedvezmény) levonása után megmaradt fizetendő adójával rendelkezhet, így, ha ez a fennmaradó adó kisebb, mint a

befizetett díjak 20%, illetve a maximum 130 ezer Ft, akkor csak az adó összegéig érvényesítheti a kedvezményt.

• további feltétel, hogy a szerződőnek ne legyen adótartozása, az adóbevallása alapján a fizetendő adóját megfizette, és a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezzen.

A kedvezmény igénybevételének módja:

• a Szerződő az éves adóbevallása keretében tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, mely alapján az adóhatóság az adójóváírás a Biztosító részére elutalja, aki a Szerződő nyugdíjbiztosítási számláján írja jóvá.

• amennyiben a szerződő több, különböző biztosítónál kötött nyugdíjbiztosítást, úgy az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg

• az a szerződő is jogosult nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tenni az adóbevallása keretében, aki már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással, – nyugdíjszolgáltatás bekövetkezése miatt – ebben az esetben az adóhatóság a magánszemély megjelölt címére (számlájára) utalja az adójóváírás összegét.

IV. 5. A nyugdíjbiztosítás után igénybe vett adójóváírás visszafizetési kötelezettségének esetei

Ha a szerződés nem nyugdíjszolgáltatással szűnik meg, akkor az igénybe vett összes adókedvezményt - a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását kivéve - 20%-kal növelten kell visszafizetni az adóhatóság részére. Visszafizetési kötelezettséggel történő megszűnést vált ki a nyugdíjbiztosítási szerződés teljes visszavásárlása.

IV.6. Az adójóváírás 20%-kal növelt összegének visszafizetése az adóhatóság részére

A biztosító a teljes visszavásárláskor, ha van a szerződésnek visszavásárlási értéke, a kamatadó és EHO levonása után a kifizetésből érvényesíti és elutalja az adóhatóság részére. Ha a visszavásárlási érték nem nyújt fedezetett az igénybe vett adójóváírás 20% növelt összegének a visszafizetésére, akkor a magánszemély részére a le nem vont adójóváírásról igazolást állít ki a biztosító, amely alapján ezt a kötelezettséget a magánszemélynek az éves adóbevallás keretében kell teljesítenie.

K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás feltétele

Jelen K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás feltétel (a továbbiakban: feltétel) – ellenkező megállapodás hiányában – a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) K&H egyszeri díjas nyugdíjbiztosítás szerződésére (a továbbiakban: szerződés) vonatkozik.

Xxxxx feltételben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

I. általános rendelkezések

1 a szerződés alanyai (a Biztosító, a Szerződő, a Biztosított és a Kedvezményezett)

1.1 A Biztosító az a jogi személy, aki a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli, és a feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén, az ott meghatározottak szerint szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

1.2 A Szerződő az a természetes személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal.

1.3 A Biztosított az a természetes személy, akinek az életével kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön. A Biztosított belépési életkora minimum betöltött 18 év, maximum betöltött 55 év.

1.4 Nem köthető érvényesen nyugdíjbiztosítási szerződés olyan Biztosított vonatkozásában,

a.) aki a szerződéskötés pillanatában nyugdíjjogosultsággal rendelkezik

b.) akinek folyamatban van a nyugdíjjogosultság megállapítása a szerződéskötés pillanatában

1.5 A Szerződő és a Biztosított eltérő személy is lehet. Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.6 Amennyiben a Szerződő és a Biztosított különböző személy, úgy a szerződés megkötéséhez és módosításához a Biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

1.7 A Biztosított a Szerződő beleegyezésével a szerződésbe Szerződőként bármikor beléphet. Erről a Biztosítót írásban értesíteni kell. Ezen esetekben a Biztosított és a Szerződő egyetemlegesen felelősek a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díjakért. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerződésre fordított költségeit

– ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.8 Kedvezményezett(ek) az(ok) a személy(ek), aki(ke)t a szerződésben ekként meghatároztak és aki(k) a Biztosító szolgáltatására jogosult(ak.

1.9 Több Kedvezményezett esetében százalékosan kell meghatározni a jogosultságuk arányát, amely arányok összege nem haladhatja meg a 100%-ot. A jogosultsági arány meghatározásának hiányában a Biztosító a Kedvezményezettek részére egyenlő arányban teljesít. A különböző szolgáltatásokra különböző Kedvezményezetteket lehet megjelölni.

a.) Haláleseti Kedvezményezett: a szerződésben ekként megnevezett, a Biztosítottól különböző természetes személy, aki a Biztosított tartam közbeni elhalálozása esetén jogosult a Biztosító szolgáltatására.

A Szerződő a Kedvezményezettet a Biztosítóhoz címzett és a Biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor

ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a Biztosított a Szerződő, mindezekhez a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

A haláleseti kedvezményezettek megjelölhetőek visszavonhatatlan kedvezményezettként.

b.) Elérési Kedvezményezett: a Biztosított (más személy nem jelölhető meg), aki a jelen szerződésben rögzített biztosítási szolgáltatásokra – ide nem értve a haláleseti szolgáltatást – jogosult.

1.10 A haláleseti Kedvezményezett jelöléséhez, személyének és százalékos részesedésének megváltoztatásához a Biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A Biztosított írásbeli hozzájárulása nélkül kötött szerződés haláleseti Kedvezményezettet kijelölő része semmis, ez esetben a Biztosított örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.

1.11 A Biztosított halála esetén a haláleseti Kedvezményezett a Biztosított örököse, ha a szerződésben más haláleseti Kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a haláleseti Kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában.

2 a szerződés létrejötte

2.1 A szerződés a Szerződő és a Biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre, melyet a Szerződő az ajánlatával kezdeményez. Az ajánlat részét képezi a jelen feltétel. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított különböző személy, az ajánlatot mind a Szerződőnek, mind a Biztosítottnak alá kell írnia.

2.2 A szerződés a Biztosító kötvény kiállításával (elfogadó nyilatkozat) jön létre. A Biztosító a szerződéskötéskor a szerződésről kötvényt állít ki.

3 a szerződés kezdete, a kockázatviselés

3.1 A szerződés kezdete a biztosítási kötvényben kerül rögzítésre, amely a biztosítási ajánlat megtételének napja.

3.2 A Biztosító kockázatviselése a szerződés 3.1-es pontban bemutatott kezdetét követő nap

0. órájától kezdődik, amennyiben a Szerződő a biztosítási díjat a szerződés 3.1-es pontban ismertetett kezdetét követő 30 napon belül megfizeti.

3.3 A Biztosító az egyszeri biztosítási díjat azon a napon tekinti megérkezettnek, amikor a díjat a Biztosító számláján jóváírják.

4 a kockázatelbírálás, a várakozási idő

4.1 A Biztosító kockázatviselése a kockázatviselési időszak első 180 napjában (várakozási idő) a haláleseti biztosítási összeg vonatkozásában részleges, kizárólag a balesettel okozati összefüggésben álló biztosítási eseményekre terjed ki.

4.2 A Biztosítottnak a várakozási időn belül bekövetkező, nem balesetből eredő halála esetén a Biztosító visszatéríti a Szerződő számláján az elhalálozás Biztosító felé történő bejelentésének napján és aznapi árfolyamon nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét, majd a szerződés megszűnik. A Biztosító érvényesíti a szerződés tartamának kezdete és a kifizetés időpontja között elhatárolt, de le nem vont haláleseti kockázati díjakat.

4.3 Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben zártvégű eszközalapba is fektette a biztosítási díjakat, úgy a Biztosító nem téríti vissza az eszközalap árfolyamában érvényesített kezdeti költség mértékét.

5 a szerződés tartama

5.1 A szerződés határozott tartamra jön létre.

5.2 A szerződés tartama a szerződés kezdetének és végének a kötvényben megjelölt napjai közötti tartam.

5.3 A szerződés kezdete az I/3.1-es pontban meghatározott nap, míg a szerződés vége

megegyezik azzal a nappal, - amely napon a Biztosított betölti a rá a szerződéskötés napján érvényes Öregségi Nyugdíjkorhatárt, amelynek a szerződés kezdetétől számított 10 év elteltével kell bekövetkeznie.

5.4 Az I/5.3 és 5.4es pont szerint számított tartamtól eltérő tartamra szerződés nem köthető.

5.5 A Szerződőnek nincsen lehetősége a szerződés tartamának módosítására.

6 a biztosítási évforduló fogalma

6.1 A biztosítási évforduló a szerződés tartama alatt minden naptári évben az a nap, amelyik a szerződés kezdetének napja.

6.2 A biztosítási év az az időszak, amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart.

7 a szerződés megszűnésének esetei

7.1. A szerződés a következő esetekben szűnik meg:

a.) a szerződésben meghatározott időpont elérése esetén, a szolgáltatás teljesítésével;

b.) a Biztosított halála esetén, amennyiben a Biztosító szolgáltatására sor kerül, a biztosítási összeg kifizetésével;

c.) ha az egyszeri biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

d.) a Szerződő úgy nyilatkozik a szerződéskötéskor, hogy részben vagy egészben zártvégű eszközalapba kíván befektetni, azonban a 30 napos póthatáridőn belül lezáruló jegyzési időszak végéig nem érkezik meg a teljes díj a Biztosító számlájára.

e.) a kizárt események bekövetkeztekor, illetve a Biztosító mentesülése esetén;

f.) a Szerződő meghal, és a Biztosított vagy a Biztosított engedélyével egy harmadik személy a szerződésbe a Szerződő helyébe nem lép;

g.) a Biztosított nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának szerzése esetén, a szolgáltatás teljesítésével

h.) amennyiben a Biztosítottnál a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv, Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézet, vagy más, az egészségkárosodás megállapítására jogosult hatóság 40%-os mértéket elérő egészségkárosodást állapít meg, a szolgáltatás teljesítésével

i.) a visszavásárlási érték a feltétel V/3.1/b pontjában bemutatott elhatárolt költségek aktuális értéke alá csökken;

j.) a Szerződő részéről történő felmondással, visszavásárlással;

7.2.Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződésben meghatározott, visszavásárlási költséggel nem csökkentett visszavásárlási összeget – a már igénybevett adójóváírások és a büntetőkamat levonásával - kifizetni.

8 a szerződés területi és időbeli hatálya

A Biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában az egész világra kiterjed.

II. a szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

1 a Szerződő és a Biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

1.1 A Szerződő és a Biztosított köteles közlési és változás-bejelentési kötelezettségének eleget tenni.

1.2 A közlési kötelezettség abban áll, hogy a Szerződő és a Biztosított köteles ajánlattételkor és a későbbiekben a Biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, és amelyeket ismert vagy ismernie

kellett. A Biztosító írásban feltett kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

1.3 A változás-bejelentési kötelezettség abban áll, hogy a Szerződő és a Biztosított köteles a szerződés tartama alatt 15 napon belül írásban bejelenteni nevének, címének, levelezési címének, egyéb azonosítóinak megváltozását.

1.4 Sem a Szerződő, sem a Biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

2 a Biztosító szerződésmódosítási és felmondási lehetősége új, lényeges körülmények felmerülése esetén

2.1 Ha a Biztosító a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és e körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

A szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeivel kapcsolatban a biztosító jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves

időszak a változás-bejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

2.2 A Biztosító az alábbi indokok alapján jogosult a jelen szerződést egyoldalúan módosítani:

- általánosságban:

• az irányadó jogszabályi környezet változása, ideértve az MNB által kiadott szabályozó normák és a felügyeleti vagy bírósági gyakorlat megváltozását is, továbbá a Biztosítóra kötelező bírósági, más hatósági döntés alapján;

• a szolgáltatásnyújtást meghatározó jogszabályi környezeten kívüli feltételek, így különösen a szolgáltatásnyújtásban közreműködő, a szolgáltatásnyújtás során a Biztosítóval kapcsolatot létesítő harmadik felek által alkalmazott vonatkozó szerződési feltételeinek, díjtételeinek változása;

• a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó költségeknek vagy a működési költségeknek jelentős emelkedése esetén;

• a Biztosító nyilvántartási rendszerének módosítása

• technikai változások

• adatváltozások

• a piaci körülmények szokásos mértéket meghaladó változása

- a költségek tekintetében:

• az eszközalap kezelési díjának változása

2.3. A jelen szerződést a Biztosító egyoldalúan a fenti II/2.2. pontban rögzített indokok alapján jogosult módosítani. A módosítást a Biztosító köteles a módosítás hatálybalépését legalább

30 nappal megelőzően írásban közölni a Szerződővel, illetve a Biztosítottal. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított a változtatásokat nem fogadja el, úgy a szerződés felmondására nem kötelezhető, és a szerződéses jogviszony a módosításra tekintet nélkül folytatódik.

3 30 napon belüli ügyfél általi felmondás

3.1 A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy Szerződő, a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül megtett írásbeli nyilatkozatával a szerződést – indokolás nélkül

– felmondhatja. A felmondással a szerződés megszűnik.

3.2 A Szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető ezen felmondási jogáról.

3.3 A Szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a Biztosító köteles 15 napon belül a Szerződő által a szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni és a II/3.4 pontban meghatározott összeget a Szerződő részére visszafizetni.

3.4 A Biztosító visszafizeti a szerződésen a felmondás Biztosítóhoz történő beérkezte napján és az aznapi árfolyamon nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét és a szerződés megszűnik.

3.5 Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben zártvégű eszközalapba is fektette a biztosítási díjakat, úgy a Biztosító nem téríti vissza az eszközalap árfolyamában érvényesített kezdeti költség mértékét.

3.6 A Biztosító a 3.4 és 3.5 pontban visszafizetésre kerülő összegre kamatot nem fizet.

III. a biztosítási esemény, a Biztosító szolgáltatása

1 a biztosítási esemény

1.1 A biztosítási esemény a Biztosított életével kapcsolatban lévő olyan esemény, amely a Biztosító szolgáltatását kiváltja.

1.2 E szerződés szerint biztosítási esemény:

a) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi elérése;

b) a Biztosított a mindenkori hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló magyar jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való saját jogú

jogosultságának megszerzése, amennyiben a nyugdíjfolyósító szerv nyugdíjjogosultságról szóló jogerős határozatában meghatározott időpont a biztosítási tartamra esik (nyugdíjjogosultság megszerzése)

c) a Biztosítottnál betegség, baleset következtében az arra jogosult bizottság által (az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézet, továbbiakban ORSZSZI; valamint Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv) 40%-ot elérő össz-szervezeti egészségkárosodás - kivéve, ha a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket elérte (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem) - megállapítása, amennyiben az egészségkárosodás bekövetkeztének a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott időpontja, vagy ilyen időpont hiányában a szakvélemény elkészítéséhez lefolytatott vizsgálat időpontja a biztosítási tartamra esik. Az egészségkárosodás mértékét a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv, Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézet, vagy más, az egészségkárosodás megállapítására a hatályos jogszabályok alapján jogosult hatóság határozza meg (egészségkárosodás).

d) a Biztosítottnak a szerződés tartama alatti halála (halál).

2 a Biztosító szolgáltatása

2.1 Nyugdíjjogosultság megszerzése, öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén (III/1.2/a) pont): a Biztosító kifizeti a biztosítási esemény bejelentésének napján aktuális kötvényértéket az elérési Kedvezményezettnek, csökkentve az V/3.1/b pontban bemutatott elhatárolt költségek mértékével (a továbbiakban: Nyugdíjbiztosítási szolgáltatás). Amennyiben a Biztosított a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti nyugdíjszolgáltatásra való saját jogú jogosultságot (III.1.2/b pont) a szerződés kezdetétől számított 10 éven belül szerzi meg

és válik a nyugdíjszolgáltatásra jogosulttá, a Biztosító a biztosítási esemény bejelentésének napján aktuális kötvényértéket kizárólag nem csökkenő összegű, 10 éves tartamú járadék formájában fizeti meg az elérési kedvezményezettnek. A járadékszolgáltatás szabályait a járadékbiztosítás - a biztosítási esemény bejelentésének időpontjában hatályos - szerződési feltételei tartalmazzák.

2.2 Egészségkárosodás esetén (III/1.2/c) pont): a Biztosító kifizeti a biztosítási esemény bejelentésének napján aktuális kötvényértéket az elérési Kedvezményezettnek, csökkentve az V/3.1/b pontban bemutatott elhatárolt költségek mértékével (a továbbiakban: egészségkárosodási szolgáltatás).

2.3 Halál esetén (III/1.2/d) pont): a Biztosító a kötvény szerinti haláleseti biztosítási összeg és a biztosítási esemény bejelentésének napján aktuális kötvényérték – amennyiben a biztosítási eseményt a szerződés lejáratát követően jelentik be, úgy a lejárati kötvényérték – együttes összegét fizeti ki a haláleseti Kedvezményezett(ek)nek, csökkentve az V/3.1/b pontban bemutatott, elhatárolt költségekkel.

2.3.1 Elévülési időn túli szolgáltatás: Amennyiben a biztosított bármely okból meghal és a haláleseti kedvezményezettek az esemény bekövetkezésnek napjától számított

5 éven túl jelentik be az igényt, a biztosító szolgáltatása az igény bejelentése napján érvényes kötvényérték V/3.1/b pontban bemutatott, elhatárolt költségekkel csökkentett összege.

2.4 Több biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító egy, az időben legkorábban bejelentett biztosítási esemény vonatkozásában teljesít szolgáltatást és a szerződés megszűnik.

IV. a biztosítási díj, a visszavásárlás

1 a biztosítási díj, a Biztosított belépési kora

1.1 A szerződés egyszeri díjas. Az egyszeri biztosítási díj a Biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke. A szerződés létrejötte előtt befizetett egyszeri biztosítási díjat a Biztosító kamatmentes letétként kezeli

és visszautalja a Szerződőnek, amennyiben a szerződés nem jön létre.

1.2 Az egyszeri díj esedékessége a szerződéskötés napja.

1.3 Amennyiben a szerződő az esedékesség napján nem fizeti meg a biztosítási díjat, úgy a Biztosító erről – 30 napos póthatáridő megadásával - a Szerződőt írásban értesíti. A póthatáridő kezdő napja a biztosítási ajánlat/kötvény 2. számú nyilatkozatának aláírását követő nap. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. -

1.4 A Szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét abban az időpontban teljesíti, amikor a biztosítási díjat a Biztosító számláján jóváírják.

1.5 Az egyszeri biztosítási díj a kötvényben kerül meghatározásra.

1.6 A minimális egyszeri díj összege 100.000 Ft.

1.7 A szerződésre eseti befizetések is teljesíthetők. Az eseti befizetésnek el kell érnie a Biztosító által meghatározott mindenkori minimumot, amely az egyes eszközalapok befektetési politikájában kerül meghatározásra.

1.8 A Biztosító a Biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a szerződés megkötésekor kiszámolja a Biztosított ezen időpontban betöltött egész éveinek számát.

1.9 Amennyiben a Biztosított születésének dátumát helytelenül közölték, abban az esetben a II.2.1. pontban foglaltak szerint jár el a Biztosító

1.10 Amennyiben a tényleges születési dátum alapján a szerződés létre sem jött volna, akkor a Biztosító érvénytelenségre hivatkozva megtámadhatja a szerződést az irányadó megtámadási határidőn belül.

2. a visszavásárlás

2.1 A Szerződőnek joga van a szerződést bármikor felmondania és visszavásárolnia. Ezt a szándékot írásban kell bejelentenie a Biztosítónak, a jelen feltétel kárrendezés, nyugdíjszolgáltatás és visszavásárlás esetén bekérhető dokumentumokat tartalmazó mellékletekben meghatározottak teljesítésével.

A Biztosító visszavásárlási megbízás esetén a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül a XII. fejezetben meghatározott visszavásárlási értéket fizeti ki. A nyugdíjbiztosítás törvényi szabályozásából eredő, szokásostól eltérő gyakorlat, hogy a Biztosító a visszavásárlási értéket a Biztosítottnak, és nem a Szerződőnek fizeti ki. Az így kiszámított visszavásárlási összeg kifizetésével a szerződés és a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

2.2 A Biztosító a kockázati díjakat a szerződés megszűnésének napjáig vonja le.

2.3 Részvisszavásárlás nem lehetséges.

V. a biztosítási díj és az adójóváírás befektetése, az eszközalapok, a Szerződő számlája, a kötvényérték, a költségek

1 a biztosítási díj és az adójóváírás felosztása, befektetés áthelyezése

1.1 A Szerződő szerződéskötéskor – a vonatkozó szabályok keretei között - meghatározza a befolyó biztosítási díjnak az egyes zárt- és nyíltvégű eszközalapok közötti megosztását.

1.2 Zártvégű eszközalap esetében a Biztosító a befizetett biztosítási díjat, illetve a szerződésen belül más eszközalapból ezen eszközalapba áthelyezett befektetési értéket a díj Biztosító számláján történő jóváírását, illetve az áthelyezési megbízás Biztosítóhoz történő beérkezését követő első értéknapi árfolyamon fekteti be befektetési egységek Szerződő számláján történő jóváírásával. A Szerződő szerződéskötéskor - a vonatkozó szabályok keretei között - meghatározza a befolyó biztosítási díj befektetésre kerülő részének az egyes zárt- és nyíltvégű eszközalapok közötti megosztását.

1.3 Nyíltvégű eszközalap esetében – az V/1.6 pontban leírt korlátozásokkal – a Biztosító a beérkezett biztosítási díj befektetésre kerülő részét a díj megosztásának megfelelően, a díjnak a Szerződő számlájára való beérkezést követő első értékelési napon érvényes árfolyamon és értéknappal váltja át és a befektetési egységek darabszámát írja jóvá a Szerződő számláján.

1.4 A Szerződő írásban bármikor kérheti, hogy valamely eszközalap befektetési egységeinek az értékét – az V/1.6 pontban leírt korlátozásokkal – egy másik eszközalapba helyezze át a Biztosító, azaz a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti megoszlását a mellékletekben meghatározott kereteken belül megváltoztathatja. A Biztosító a kérelem Biztosítóhoz történő beérkezésének napját követő első értéknapi árfolyamon teljesíti a megbízást.

1.5 Nem lehet befektetni (sem áthelyezéssel, sem díjbefizetéssel) olyan zártvégű eszközalapba, melynek jegyzési időszaka már letelt. Zártvégű eszközalapból csak az eszközalap indulását követő egy év elteltével kérhető áthelyezés.

1.6 Szintén nem lehet befektetni (sem áthelyezéssel, sem díjbefizetéssel) olyan zártvégű eszközalapba, amelynek lejárati dátuma a biztosítási szerződés lejáratát követő napra esik.

1.7 Nem lehet továbbá befektetni (sem áthelyezéssel, sem egyszeri, vagy eseti díjbefizetéssel) a 6.2 számú mellékletben ismertetett K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalapba, sem pedig az 1.8- as pontban hivatkozott eszközalapba.

1.8 A Biztosító az adóhatóság által utalt adójóváírást minden esetben a szerződési feltétel 1. számú mellékletében ismertetett eszközalapba fekteti be. Ezen eszközalap terhére a Szerződő csak visszavásárlási megbízást adhat meg. A Szerződő így nem fizethet sem egyszeri, sem eseti biztosítási díjat ezen eszközalapba, továbbá nem adhat meg sem ezen eszközalapba, sem pedig ezen eszközalapból történő áthelyezésre vonatkozó megbízást.

2 az eszközalapok, a Szerződő számlája, a kötvényérték

2.1 Minden eszközalap befektetési egységekből áll, amely egységek az eszközalap befektetett eszközeiben való arányos részesedést testesítenek meg. Az eszközalap célja a befektetett eszközök értékének hosszú távú növelése. Az eszközalapokat a Biztosító folyamatosan befekteti. Az eszközalapok értéke az azokhoz tartozó befektetési egységek árában tükröződik.

2.2 A választható eszközalapok leírását, azok összetételét és befektetési politikáját a szerződési feltétel megfelelő mellékletei tartalmazzák.

2.3 A befektetések hozama növelheti, vagy csökkentheti az eszközalap, és ezáltal a befektetési egységek értékét. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában, ezáltal a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól. Jelen szerződés vonatkozásában a befektetési kockázatot teljes egészében a Szerződő viseli, a Biztosító tőke- illetve hozamgaranciát nem nyújt, kivéve, ha a feltétel egyes eszközalapokra vonatkozó mellékletei ettől eltérően nem rendelkeznek.

2.4 A Biztosító az eszközalapokat rendszeresen értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egységek árát meghatározza.

2.5 A Biztosító a befektetési egységek számát és értékét 6 tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.

2.6 Minden eszközalap befektetési egységének egy értékelési napon egy értéke van.

2.7 A Biztosító évente egyszer tájékoztató levelet küld a Szerződőnek a kötvény aktuális értékéről és a szerződésen jóváírt adó mértékéről.

2.8 A szerződéshez tartozó eszközalapok befektetési egységeinek árfolyamáról és a befektetési politikákról a Biztosító hivatalos napi tájékozódási lehetőséget biztosít munkaidőben történő folyamatos információ szolgáltatással, az „Ügyféltájékoztató”-ban megadott központi telefonszámon.

2.9 Eszközalap felfüggesztés

2.9.1 A Biztosító a Szerződők érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a Biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az

értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

2.9.2 Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen átváltás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a Biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi Szerződő részére arról, hogy az eszközalap felfüggesztés megszüntetését követően a Biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a Szerződő az eszközalap felfüggesztés megszüntetését követően ismetelten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó Szerződő számára a Biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

2.9.3 Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve a Szerződő rendelkezése alapján a Biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a Biztosító – a szerződés vagy a Szerződő eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a Biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett Szerződő részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott es az eszközalap felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

2.9.4 Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a Biztosító a Szerződő számlája aktuális egyenlegének

értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A Biztosító a fenti esetekben az eszközalap felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben a jelen fejezet 2.9.8 pontjában irt feltétel nem áll fenn

– köteles a Szerződő számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értéket vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

2.9.5 A Biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a Biztosító a Szerződő számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a Biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a Biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a jelen fejezet 2.9.8 pontjában írt feltétel fennáll, akkor a Biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a jelen fejezet 2.9.8 pontjában írt elszámolás keretében teljesíti.

2.9.6 Az eszközalap felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap felfüggesztés megszüntetéséig es az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

2.9.7 Az eszközalap felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a Biztosító indokolt esetben összesen további 1 evvel

meghosszabbíthat. A Biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban. A Biztosító az eszközalap felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a.) az eszközalap felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b.) az eszközalap felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c.) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

2.9.8 Amennyiben az eszközalap felfüggesztés (jelen fejezet 2.9.7 pontja szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a Biztosító az eszközalapot megszünteti, es az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.

2.9.9 Az eszközalap felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a Biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a Biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket es az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid es nem illikvid eszközöket tartalmazó utód eszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utód eszközalap vonatkozásában az eszközalap felfüggesztés megszűnik, es az önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap eseten

– függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a Biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni a Szerződőkkel.

2.9.10 A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani,

amelyre vonatkozóan az eszközalap felfüggesztés a 2.9.1-2.9.8 pontokban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan aranyban kell az illikvid es nem illikvid eszközöket tartalmazó utód eszközalapokhoz rendelni, amilyen aranyt az illikvid es nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás eseten a 2.9.2 és 2.9.3 bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

2.9.11 Az eszközalap felfüggesztés és szétválasztás a Szerződő díjfizetési kötelezettségét es a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét – jelen 2.9. pont rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

2.9.12 A Biztosító a 2.9.13 pontban leírt módon tájékoztatja a Szerződőt

a. az eszközalap felfüggesztés és a szétválasztás törvényi

megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést es annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek es díjak érvényesítésének szabályait; és

b. az eszközalap felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést es annak teljesítését érintő következményeiről.

2.9.13 A Biztosító a 2.9.12 bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelem felhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodaiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja.

2.10 Eszközalapok létrehozása, megszüntetése

A Biztosítónak jogában áll eszközalapokat létrehozni és megszüntetni.

a.) Megszűnő eszközalap:

- A Biztosító a Szerződőt legalább 30 nappal a megszüntetés előtt írásban értesíti és a megszűnő eszközalap egységeit a Szerződő által választott eszközalapba költségmentesen áthelyezi, amennyiben a Szerződő erre vonatkozó írásbeli rendelkezése az eszközalap megszüntetése előtt legalább 15 nappal a Biztosítóhoz beérkezik.

- Amennyiben a Szerződőnek a megszűnő eszközalapban elhelyezett befektetéseinek átváltásáról rendelkező írásbeli nyilatkozata az eszközalap megszüntetése előtt 15 nappal nem érkezik be a Biztosítóhoz, úgy a Biztosítónak jogában áll az általa előre meghatározott, és a Szerződővel közölt napon és eszközalapba átváltani a Szerződő befektetési egységeinek értékét. Ez ingyenes a Szerződő részére.

b.) Lejáró zártvégű eszközalap:

- Amennyiben egy meglévő zártvégű eszközalap lejár, a Biztosító automatikusan a zártvégű eszközalap befektetési politikájában meghatározott eszközalapba helyezi át a lejáró eszközalap befektetési értékét.

2.11 A Biztosítónak jogában áll az eszközalapok befektetési politikáját módosítani. A Biztosító a Szerződőt legalább 30 nappal a tervezett módosítás előtt írásban értesíti a módosítás jellemzőiről.

3 a költségek

3.1 A Biztosító az eszközalapok tekintetében háromféle költséglevonási módszert alkalmaz:

a) a nyíltvégű eszközalapokat terhelő eszközalap-kezelési költség az eszközalapból kerül levonásra, befektetési egységek elvonása révén. Az eszközalap kezelési költséget a Biztosító havonta állapítja meg és visszamenőlegesen vonja le az adott szerződés hó fordulójára, az azon a napon érvényes árfolyamon.;

b) a szerződéshez kapcsolódó haláleseti biztosítási összeg fedezetéül szolgáló kockázati díjak időben elhatárolásra kerülnek és a szerződéshez kapcsolódó, egyes kifizetések alkalmával kerülnek érvényesítésre;

c) az eszközalapba való befektetéskor kerül elvonásra.

Azt, hogy melyik eszközalapnál melyik módszert alkalmazza a Biztosító, az a megfelelő eszközalap mellékletében kerül meghatározásra.

3.2 Zártvégű eszközalapoknál– ha a megfelelő eszközalap mellékletében meghatározottak ettől nem térnek el – a Biztosító a költségeket és egyéb díjakat – az adminisztrációs költséget és az eszközalap-kezelési költséget, a tranzakciós költségeket – az eszközalap tartamára vonatkozóan a tartam elején egyösszegben vonja le, a befektetési egységek árfolyamában érvényesítve. A kockázati díj levonása nemre és korra való tekintet nélkül (uniszex módon) történik.

3.3 Nyíltvégű eszközalapok esetében – ha a megfelelő eszközalap mellékletében meghatározottak ettől nem térnek el - a Biztosító a Szerződő számlájáról az adott eszközalapban kezelt befektetés-állomány arányában eszközalap-kezelési költséget von le, befektetési egységek formájában. A szerződés létrejöttekor érvényes eszközalap- kezelési költséget a feltétel 2. számú melléklete tartalmazza. Az éves eszközalap- kezelési költség a biztosítási tartam során naptári évente változhat, melynek során alkalmanként legfeljebb 0,5%-kal növekedhet, valamint az éves eszközalap- kezelési költség nem haladhatja meg a feltétel 2. számú mellékletében meghatározott értéket.

3.4 A kockázatviselési időszak során a Biztosító kockázati díjat állapít meg és tart nyílván, elhatárolja e költségek felgyülemlett értékét és akkor érvényesíti, amikor a szerződéshez bármely jogcímen kifizetést teljesít.

A haláleseti biztosítási összeg kockázati díjának nagyságát a haláleseti biztosítási összeg és a kor határozza meg.

3.5 A Biztosító a szerződés tartama alatt a fent felsorolt költségek mértékét (ide nem értve a haláleseti kockázati díjak mértékét) naptári évente egyszer megváltoztathatja. A változtatás mértékének az alapja a nyíltvégű eszközalapok eszközalap-kezelési költségének kivételével a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legutolsó éves fogyasztói árindex, plusz mínusz 5 százalékpont eltéréssel.

VI. a Biztosító teljesítésének feltételei

1 a biztosítási esemény bejelentésének határideje

1.1 A biztosítási eseményt 15 napon belül írásban kell bejelenteni a Biztosítónál.

1.2 Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.

2 a Biztosító teljesítéséhez szükséges dokumentumok

2.1 A szolgáltatás teljesítéséhez a Szerződőnek írásban kell bejelentenie a Biztosítónak a jelen feltétel kárrendezés, nyugdíjszolgáltatás és visszavásárlás esetén bekérhető dokumentumokat tartalmazó mellékletekben meghatározottak teljesítésével.

2.2 A külföldön bekövetkezett biztosítási esemény kárbejelentéséhez minden esetben a biztosítási eseményt igazoló dokumentumok hivatalos magyar nyelvű fordítása szükséges.

2.3 A szolgáltatás kifizetéséhez a Szerződőnek, illetve a Biztosítottnak írásban kell bejelentenie a Biztosítónak a jelen feltétel kárrendezés, szolgáltatás és visszavásárlás esetén bekérhető dokumentumokat tartalmazó mellékletekben meghatározottak teljesítésével.

3 a Biztosító teljesítésének esedékessége

3.1 A Biztosító a hozzá bejelentett haláleseti szolgáltatási igényt az elbírálásához szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 30 napon belül teljesíti a haláleseti Kedvezményezett(ek) részére.

3.2 Abban az esetben, ha a kárigény elbírálásához szükséges dokumentumokat felhívás ellenére sem vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a kárigényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

3.3 Elérési szolgáltatás teljesítése: az utolsó kért dokumentum beérkezésétől számított 15 napon belül a Biztosító az elérési Kedvezményezett részére kifizeti az elérési szolgáltatást.

4 a panaszok bejelentése – panaszfórum

4.1. A biztosítással kapcsolatban felmerült panaszokat írásban a K&H Bank bármely fiókjában megteheti. Amennyiben itt nem sikerül kielégítő megoldást találnia, a Biztosító központjánál élhet bejelentéssel, panasszal, az alábbiak szerint:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1)

328 9000 telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Xxxx xxxxx 0. címen.

A biztosítótársaság felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank (ahol panaszát előterjesztheti)

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP PF 777. Telefonszám: (x00 0) 000 0000

Fax: (x00 0) 000 0000

További szervek:

Pénzügyi Békéltető Testület

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.: 172

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c.

Levelezési cím: 1534 Budapest, Pf.: 834.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület

(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

4.2 A Biztosító köteles a panaszokat, bejelentéseket kivizsgálni, és köteles a vizsgálat eredményéről 30 napon belül írásban tájékoztatást adni.

5 az elévülési idő

5.1 A szerződés alapján érvényesíthető igények elévülési ideje az egyes igények esedékességének napjától számított 5 év.

5.2 Az elévülési idő alatt a nem kifizetett szolgáltatást a Biztosító kamatmentes letétként kezeli.

VII. a Biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól

1. A közlési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító a szerződés megkötésétől számított 5 év alatt nem köteles szolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

2. A bejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító a változás-bejelentési határidő leteltét követő naptól számított 5 év alatt szolgáltatás teljesítésére nem köteles kivéve, ha bizonyítják, hogy a be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

3. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét; a visszavásárlási érték ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.

4. A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási értéket köteles

visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.

5. Mentesül továbbá a Biztosító a várakozási időn belül bekövetkezett baleseti halál esetén a haláleseti biztosítási összeg kifizetése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a Biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

A Biztosított súlyosan gondatlanul jár el, ha például:

a) a baleset bekövetkeztekor igazoltan alkoholos állapotban volt,

b) kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

c) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy nem rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel,

d) munkavégzése során a munkavédelmi szabályokat súlyosan megsérti.

VIII. a Biztosító kockázatviseléséből kizárt események

1. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon esetekre, ha a biztosítási esemény közvetlenül összefüggésben áll:

- harci eseményekkel, vagy más háborús cselekményekkel

- felkelésekkel, zavargásokkal, lázadásokkal

- terrorcselekménnyel

- radioaktív, illetve ionizáló sugárzással

- HIV vírusfertőzéssel, Hepatitis B és C vírusfertőzéssel

- a Biztosított tartós

alkoholfogyasztásával, annak következményeivel,

- kábítószer, kábító hatású anyag, gyógyszer fogyasztásával,

- olyan járványokkal vagy fertőző megbetegedésekkel, amelyek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 4., 5. vagy 6. fázisba tartoznak a járványokra alkalmazott kategorizálásban.

2. A Biztosító kockázatviselése továbbá nem terjed ki arra az esetre, ha a Biztosított halála

- gépi erővel hajtott szárazföldi,

- vízi járművel, vagy

- bármilyen légi járművel, vagy

- sporteszközzel, sportversenyen való részvétel következtében vagy ilyen eseményekre való felkészülés során következik be.

3. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a Biztosított alábbi sporttevékenységeivel okozati összefüggésben történt biztosítási eseményekre nem terjed ki:

- autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár sport, rally, quad, moto-cross, ügyességi versenyek gépkocsival, go-kart sport, autóroncs sport (auto-crash), motorcsónak sport;

- repülősportok: sportrepülés, ejtőernyős ugrás, vitorlázó repülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, paplanrepülés, hőlégballonozás, bunjee jumping, bázisugrás;

- egyéb: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes, ill. nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hegymászás illetve sziklamászás V. foktól, illetve 4000 m felett, barlangászat.

4. A Biztosító az 1., 2., 3. pontban meghatározott esetekben a visszavásárlási értéket fizeti ki és a szerződés megszűnik.

5. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon esetekre, amikor I./1.4 pont ellenére

– közlési kötelezettség sértés miatt a szerződés létrejött, azonban érvénytelen.

6. A Biztosító az 5. pontban meghatározott esetekben a visszavásárlási értéket fizeti ki és a szerződés megszűnik.

IX. egyéb rendelkezések

1 a jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) hatályosságának feltételei

1.1 A Biztosító a hozzá eljuttatott ajánlatokat, jognyilatkozatokat, bejelentéseket a felek ellenkező írásbeli megállapodásának hiányában – csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá. A Biztosító nyilatkozatait szintén írásban juttatja el a szerződésben érdekelt személyeknek. A Biztosító a mindenkor rendelkezésre álló címre küldi leveleit. A Szerződő kötelessége, hogy a Biztosító tudomására hozza esetlegesen megváltozott címét.

1.2 Amennyiben a Biztosító a jognyilatkozatot a Szerződőnek, a Biztosítottnak vagy egyéb jogosultnak az általa ismert utolsó címére ajánlott levélben küldi, az abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a címzés helyén átvették.

1.3 Amennyiben a Szerződő egy hónapnál hosszabb időre külföldre utazik, magyarországi kézbesítési meghatalmazottat kell megneveznie, és erről a Biztosítót írásban értesítenie kell. Ennek hiányában a Biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

2 Biztosítási szerződés biztosító általi módosítása:

Az adójogszabályok változása esetén abból a célból, hogy a szerződő biztosítása továbbra is megfeleljen a nyugdíjbiztosítás jogszabályban meghatározott követelményeinek a Biztosító jogosult a szerződést egyoldalúan módosítani.

A módosításokról a Biztosító a szerződőt értesíti.

Ebben az esetben a szerződő jogosult a Biztosító értesítésének kézhez vételét követő 15 napon belül a biztosítást visszavásárolni (felmondani) a visszavásárlásra vonatkozó IV.2. pontban foglaltak szerint azzal, hogy a biztosító visszavásárlási költséget nem von le.

3 a biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése

3.1 Abban az esetben, ha a biztosítási kötvény megsemmisült vagy elveszett, a Biztosító a Szerződő (Biztosított) kérésére a hatályos eredetivel megegyező tartalmú új kötvényt állít ki.

3.2 Amennyiben a Szerződő elveszíti a kötvényét, ezt írásban be kell jelentenie a Biztosítónak.

4 ügyfél-átvilágítás

4.1 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben megfogalmazottak értelmében kötelező az ügyfél-átvilágítás a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen ügyfélkapcsolat létesítésekor, illetve a 3,6 millió Ft összeghatárt elérő, vagy meghaladó ügyletekben, függetlenül a használt pénznemtől. A törvény alapján a Biztosító kötelezett továbbá ügyfeleit írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy ügyleteik során saját, vagy más (személy, jogi személy, szervezet) tényleges tulajdonos nevében, javára, illetőleg érdekében járnak-e el. Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfeleinek arról is nyilatkozniuk kell, hogy kiemelt közszereplőnek minősülnek-e.

4.2 A szerződéses kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a Biztosítót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.

5 USA illetőségű Kedvezményezettek részére történő teljesítés

5.1 Az Amerikai Egyesült Államok külföldön vezetett számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvénye (Foreign Account Tax Compliance Act, FATCA) végrehajtása céljából azon Kedvezményezettek részére, akik lakhelyük, vagy állampolgárságuk alapján amerikai illetőségűnek minősülnek (Specified US Person), vagy a törvény szerinti erre utaló körülmények (indicia) állnak fenn, a fenti törvény szerinti azonosításhoz és adattovábbításhoz szükséges nyilatkozatokat kötelesek a Biztosító rendelkezésére bocsátani.

Amennyiben fenti nyilatkozatokat és adatokat a Kedvezményezett a Biztosító kérése ellenére nem bocsátja rendelkezésére, a Biztosító kifizetést kizárólag az amerikai adóhatósággal (IRS) megállapodással rendelkező pénzintézetnél (PFFI) vezetett számlaszámra teljesít.

Ezen pénzintézetek listája megtalálható a K&H Biztosító Zrt. honlapján: xxx.xx.xx

X. adatközlés, adatkezelés

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat a szerződés ilyen tartalmú nyilatkozatai tartalmazzák, melyek a szerződés részét képezik.

XI. záró rendelkezések

1. A szerződést érintő változtatásokat írásban kell kérvényezni és a változtatásról írásos értesítést kell küldeni.

2. A szerződést érintő minden írásos dokumentációt meg kell őrizni.

3. Jelen szerződés kölcsönnel nem terhelhető.

4. Részvisszavásárlás nem lehetséges.

5. Jelen szerződési feltétel részét képezi az Ügyféltájékoztató és a szerződés valamennyi melléklete.

6. Minden olyan adatot, amely a törvény értelmében biztosítási titoknak minősül, a Biztosító bizalmasan kezel.

XII. értelmezések, fogalmak, meghatározások

• nyugdíjkorhatár: a szerződéskötéskor érvényben lévő társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban (jelen szabályzat hatályba lépésekor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, 18. § (1) pontjában) megállapított korhatár.

• eszközalap: a jelen biztosítás tartalékának (kötelezettségek teljesítésére szolgáló fedezet) befektetésére szolgáló, a Biztosító befektetett eszközeinek e célra elkülönített része. Az eszközalap befektetési egységekből áll, értékét a benne lévő pénzügyi eszközök (amelyekbe az eszközalap befektet) értéke adja. Az egyes eszközalapokra vonatkozó részletes leírást, rendelkezéseket és azok befektetési politikáját a Biztosító külön mellékletben írja le, amely a jelen feltétel változó részeit tartalmazza.

• befektetési egység: az eszközalapban egyenlő részesedést megtestesítő elszámolási egység, értéke naponta kerül megállapításra.

• a Szerződő számlája: az egyes szerződésekhez rendelt számla, melyen az egyes eszközalapokba helyezett befektetési egységek számát, valamint a szerződést terhelő költségeket tartja nyilván a Biztosító.

• kötvényérték: a Szerződő számláján nyilvántartott, a létrehozott különböző eszközalaphoz tartozó befektetési egység számának szorzata a megfelelő befektetési egységek adott értékelési napon megállapított értékével. A kötvényérték a biztosítási szolgáltatások, valamint a visszavásárlási összeg számításának az alapja.

• haláleseti   biztosítási   összeg: a kötvényben megjelölt összeg, amely a biztosító haláleseti szolgáltatásának minimális összege. A tartam ideje alatt a mértéke nem változtatható.

• visszavásárlási összeg: megegyezik a visszavásárlási igény beérkezésének napján érvényes kötvényértékkel, csökkentve az eszközalap és szerződésszintű visszavásárlási költségekkel, a levonandó eszközlap- kezelési költséggel, valamint a V/3.1/b pontban bemutatott, elhatárolt költségekkel.

• visszavásárlási érték: megegyezik a visszavásárlási összeggel, csökkentve az esetlegesen felmerült és a Biztosító által megfizetett, a visszavásárláskor hatályos adójogszabályok szerinti adók összegével (megegyezik a visszavásárláskor a szerződőnek ténylegesen megfizetett összeggel).

• díjtartalék: megegyezik a biztosítási esemény bejelentésének napját megelőző hónap utolsó naptári napján aktuális kötvényértékkel, csökkentve az elhatárolt költségekkel.

• értékelési nap: az a nap, melyen a Biztosító értékeli az eszközalapokat és megállapítja az egyes eszközalapok befektetési egységeinek értékét.

• áthelyezés: egy meghatározott eszközalapban lévő befektetési egységek értékének teljes vagy részleges áthelyezése más eszközalapba.

• nyílt- és zártvégű eszközalap típusok: a Biztosító alapvetően kétféle eszközalap típust különböztet meg, melyekre eltérő szabályozások vonatkozhatnak a szerződésen belül. Jelen feltétel szempontjából a zártvégű eszközalapok fő szabály szerint olyan eszközalapok, melyekbe egy-egy meghatározott jegyzési időszak alatt lehet csak befektetni, és lejárati dátumuk van, míg a nyíltvégű eszközalapokba bármikor eszközölhető befektetés és nincsen lejáratuk.

• jegyzési időszak: a megfelelő zártvégű eszközalap mellékletében ekként definiált tartam, amikor a Biztosító lehetőséget ad ezen eszközalapokba történő befektetésre.

• kondíciós lista: az 1. számú melléklet, mely jelen feltétel változó részeit tartalmazza.

• eszközalapok     és     leírásuk (mellékletekben): az egyes

eszközalapokra vonatkozó részletes leírást, rendelkezéseket és azok befektetési politikáját a Biztosító külön mellékletben írja le, amely jelen feltétel változó részeit tartalmazza.

baleset: jelen feltétel szempontjából a baleset az olyan hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a Biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri. Jelen feltétel szempontjából balesetnek minősülnek az alábbi a Biztosított akaratán kívüli események is:

o vízbefúlás,

o villámcsapás,

o mérgező gázok belélegzése.

Jelen feltétel szerint – a fentiektől eltekintve – nem minősül balesetnek az ember vagy állat által terjesztett bakteriális vagy vírusfertőzés még abban az esetben sem, ha balesetszerű fizikális ok váltja ki. Nem minősül balesetnek továbbá a foglalkozási betegség (ártalom), valamint a Biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a Biztosított zavart tudatállapotában következett be. Nem minősül balesetnek az orvosi műtét következménye sem, továbbá az agyvérzés, a szívinfarktus és az azok miatt bekövetkező esemény sem.

▪ visszavonhatatlan kedvezményezett: ha a Szerződő a Biztosítotthoz vagy a Kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A Szerződő nyilatkozatáról a Biztosítót tájékoztatni kell.

▪ lényeges    körülmény: lényeges körülménynek minősül mindaz, amire a biztosító kérdést tett fel, és amire vonatkozóan a szerződő vagy a biztosított nyilatkozattételi kötelezettségét előírta, így különösen az egészségi állapotra vonatkozó kérdések (szóban és/vagy írásban) az egészségi állapotra vonatkozó- és egyéb nyilatkozatok, mellékletek, biztosítási ajánlat- és kötvény adatok. Ezen kívül a szerződő és a biztosított

neve, címe, levelezési címe, továbbá a biztosított tevékenységének (foglalkozás, munka, sport, egyéb) megváltozása, valamint a szerződő vagy a biztosított cselekvőképességében bekövetkezett változás. A biztosított egészségi állapotában a biztosítási tartam alatt

beállott változást nem köteles a biztosítónak bejelenteni.

Hatálybalépés dátuma: 2016. június 18.

1. számú melléklet: Kondíciós lista

A szerződés tartama alatt a Biztosító által naptári évente egyszer megváltoztatható paraméterek.

A Biztosító a változásról – a változást 30 nappal megelőzően – a Szerződőt írásban értesíti.

2016. június 18.

Az egyes választható eszközalapok részletes leírása és befektetési politikájuk külön-külön mellékletekben kerülnek meghatározásra.

Költségek:

Áthelyezési költség: díjmentes

Visszavásárlási költség: szerződésszinten 5 000 Ft

Ezen felül az eszközalapok visszavásárlásának további költsége lehet, melyet az egyes eszközalapok mellékletei tartalmaznak

Adójóváírást befektető eszközalap: K&H tervezhető egyensúly adójóváírás eszközalap

2. számú melléklet: Nyíltvégű eszközalapok költségei

A szerződés tartama alatt a Biztosító által naptári évente egyszer megváltoztatható paraméterek. A Biztosító a változásról – a változást 30 nappal megelőzően – a Szerződőt írásban értesíti.

2016. június 18.

Költségek:

Eszközalap-kezelési költség maximuma:	éves szinten a kezelt befektetés-állomány évi 2 %-a
Jelenlegi eszközalap-kezelési költség:	éves szinten a kezelt befektetés-állomány évi 0,5 %-a
Visszavásárlási költség valamennyi nyíltvégű eszközalap, kivéve az 1. sz. mellékletben ismertetett K&H tervezhető egyensúly adójóváírás eszközalap és a 6.2 számú mellékletben ismertetett K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalap esetén:	az eszközalapból kivont összeg 1,5%-a, de legfeljebb eszközalaponként 50 000 Ft
Visszavásárlási költség az 1. sz. mellékletben ismertetett K&H tervezhető egyensúly adójóváírás eszközalap és a 6.2 számú mellékletben ismertetett K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalap esetén:	0 Ft

3/A. számú melléklet:

Tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról hatályos: 2016. május 13-tól

A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) kötelezően előírja, hogy a Biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a káresemény bekövetkezése esetén milyen károkat és költségeket milyen okiratok bemutatása ellenében térít. A K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) a törvény által előírt kötelezettségének eleget téve a szerződési feltételeit az alábbi rendelkezésekkel egészíti ki.

A Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat, aláírásokat kérheti be:

Halál esetén	Halotti anyakönyvi kivonat
	Halottvizsgálati bizonyítvány
	Boncolási jegyzőkönyv
	Hitelfedezeti termék vagy hitelfedezeti záradékos szerződés esetén banki igazolás a hitelszerződés adatairól (pl. a hitelszerződés létrejöttének dátumáról, a fennálló tartozás mértékéről stb.)
	A Kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a Kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg
	A Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány
Biztosítási esemény jellegétől függően, amennyiben a kárigény elbíráláshoz szükséges	Biztosítási kötvény
	Idegen nyelvű iratok hivatalos magyar fordítása
	A Kedvezményezett nyilatkozata a számlaszámról, ahova a kifizetés teljesíthető
	Kiskorú Kedvezményezett esetén, a törvényi előírást meghaladó kifizetésnél gyámhatósági végzés
	Pénzmosási törvény előírásainak megfelelő kifizetésnél a törvény szerinti azonosító adatok
	Teljes orvosi dokumentáció: diagnózis és felállításának időpontját igazoló iratok, orvosi leírás, zárójelentés, kórházi igazolás, elszámolási nyilatkozat, korábbi orvosi iratok, műtéti leírás, ambuláns lap, röntgen lelet, ápolási dokumentáció, teljes kórházi kórlap, szövettani lelet, kontroll eredmények
	Háziorvosi egészségi dokumentáció
	OEP nyilvántartásában szereplő egészségügyi adatok
	ORSZSZI (OOSZI) által kiállított TB rokkantsági határozat/Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv orvos-szakértői bizottságának véleménye, illetve egyéb hatósági határozat, Orvosszakértői Intézet vizsgálati jegyzőkönyve
	Igazságügyi Orvosszakértő által elvégzett vizsgálati eredmény, illetve vélemény
	A Biztosító orvos szakértője által elvégzett vizsgálati eredmény, illetve vélemény
	Felvett egyéb hivatalos, vagy tanúkkal igazolt nem hivatalos jegyzőkönyv vagy igazolás a baleset és a sérülés megtörténtéről, körülményeiről
	Ha volt hatósági eljárás annak határozata, illetve jegyzőkönyve, alkohol vizsgálati eredménnyel együtt
	Sportszervezet igazolása sportolói tagságról
	Munkáltatói igazolás

A felsorolt okiratokon kívül a Szerződőnek, illetve a Biztosítottnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására - a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a szerződési feltételnek a részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes.

3/B. számú melléklet:

Tájékoztató a K&H Biztosító által a lejárati szolgáltatáshoz (eléréshez), valamint visszavásárláshoz bekérhető okiratokról

hatályos: 2016. május 13-tól

A K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) a törvény által előírt kötelezettségének eleget téve a szerződési feltételeit az alábbi rendelkezésekkel egészíti ki.

A Biztosító a lejárati szolgáltatáshoz, vagy a visszavásárlási megbízás teljesítéséhez az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat, aláírásokat kérheti be:

Elérés esetén	A Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és az Elérési Kedvezményezett(ek) által aláírt nyomtatvány
	A Kedvezményezett nyilatkozata a számlaszámról, ahova a kifizetés teljesíthető
	Biztosítottra vonatkozó adategyeztetési nyilatkozat
Teljes visszavásárlás esetén	A Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és a Szerződő és a Biztosított által aláírt nyomtatvány
	A Szerződő nyilatkozata a számlaszámról, ahova a kifizetés teljesíthető
Biztosítási esemény jellegétől függően, amennyiben az igény elbíráláshoz szükséges	Nyugdíjjogosultság megszerzéséről szóló határozat másolata
	Halotti anyakönyvi kivonat
	Hitelfedezeti termék vagy hitelfedezeti záradékos szerződés esetén banki igazolás a hitelszerződés adatairól (pl. a hitelszerződés létrejöttének dátumáról, a fennálló tartozás mértékéről stb.)
	A Kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a Kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg
	Biztosítási kötvény
	Idegen nyelvű iratok hivatalos magyar fordítása
	A Kedvezményezett nyilatkozata a számlaszámról, ahova a kifizetés teljesíthető
	Kiskorú Kedvezményezett esetén, a törvényi előírást meghaladó kifizetésnél gyámhatósági végzés
	Pénzmosási törvény előírásainak megfelelő kifizetésnél a törvény szerinti azonosító adatok
	Cégkivonat
	Aláírási címpéldány

A felsorolt okiratokon kívül a Szerződőnek, illetve a Biztosítottnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására - a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a szerződési feltételnek a részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes.

4 számú melléklet: Haláleseti biztosítási összeg fizetendő havi díja

A havi fizetendő kockázati díj meghatározása:

A biztosítási összeget elosztva 10 000-rel megszorozva a Biztosított adott hónapban aktuális életkorához tartozó díjtétellel.

Pl.: 40 éves Biztosított 200 000 Ft biztosítási összeg alapján a fizetendő díj:

200 000 / 10 000 x 2,573 = 51,46 Ft / hó

életkor	havi biztosítási díj 10 000 Ft biztosítási összegre
18	0,444 Ft
19	0,490 Ft
20	0,534 Ft
21	0,558 Ft
22	0,577 Ft
23	0,585 Ft
24	0,604 Ft
25	0,623 Ft
26	0,642 Ft
27	0,658 Ft
28	0,680 Ft
29	0,720 Ft
30	0,785 Ft
31	0,867 Ft
32	0,967 Ft
33	1,083 Ft
34	1,219 Ft
35	1,392 Ft
36	1,565 Ft
37	1,747 Ft
38	1,961 Ft
39	2,229 Ft
40	2,573 Ft
41	2,982 Ft
42	3,442 Ft
43	3,970 Ft
44	4,574 Ft
45	5,279 Ft
46	6,102 Ft

életkor	havi biztosítási díj 10 000 Ft biztosítási összegre
47	7,042 Ft
48	8,044 Ft
49	9,092 Ft
50	10,143 Ft
51	11,199 Ft
52	12,280 Ft
53	13,393 Ft
54	14,519 Ft
55	15,676 Ft
56	16,840 Ft
57	18,016 Ft
58	19,221 Ft
59	20,459 Ft
60	21,737 Ft
61	22,988 Ft
62	24,213 Ft
63	25,496 Ft
64	26,956 Ft
65	28,684 Ft
66	30,666 Ft
67	32,822 Ft
68	35,192 Ft
69	37,814 Ft
70	40,731 Ft
71	43,837 Ft
72	47,090 Ft
73	50,673 Ft
74	54,733 Ft
75	59,445 Ft

K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás TKMNy tájékoztató

Az Ön által megkötni kívánt K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) életbiztosítások körébe tartozik, ahol a K&H Biztosító - az Ön választása szerinti formában - fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét. Felhívjuk a figyelmét, hogy jelen termék egyben nyugdíjbiztosítás is.

Annak érdekében, hogy Xx, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmutatót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató értékéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM összhangban van a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) szabályozott teljes költségmutatóval.

mi a TKMNy?

A Teljes Költség MutatóNy (TKMNy) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között – a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

mire szolgál?

A TKMNy megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit linked terméken érte el.

xxxxx szolgálja az Ön érdekeit?

A TKMNy segítségével - a típuspéldán keresztül - Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.

lássunk egy egyszerű típuspéldát!

A biztosított kora és a biztosítás időtartama

• A biztosító folyamatos díjas szerződések esetén 45-50-55 éves biztosítottal, egyszeri díjas szerződések esetén 45-55-60 éves biztosítottal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20-15-10, illetve 20-10-5 éves biztosítási időtartamokkal.

• A TKMNy kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolja a futamidő a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető

a biztosítás díja és a díjfizetés módja

• a fenti életkorú biztosított, aki

hatályos: 2016. június18. K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás feltétele 28

o 2 200 000 forintért egyszeri díjas biztosítást köt, ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik

A nyugdíjbiztosításban foglalt szolgáltatások

• A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (életbiztosítás). A TKM a biztosítási feltétek szerint kötelezően választandó biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként

• Jelen K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás esetében a szerződésbe épített biztosítási kockázat jellemzői a követezőek:

o haláleseti biztosítási összeg: 200 000 forint

a biztosítás időtartama

• A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését.

• Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 5-10-20 évre történik – igazodva a konkrét termék esetében ténylegesen elérhető tartamokhoz. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

A TKMNy számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítási terméken keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

hatályos: 2016. június18. K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás feltétele 29

a K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás TKMNy értékei

Eszközalap neve	TKM érték 10 év	TKM érték 20 év	Megjegyzés
K&H tőkevédett pénzpiaci eszközalap	2,0698%	2,0056%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 1,9999%
K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalap	2,0698%	2,0056%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 1,9999%
K&H aranykosár eszközalap	2,2044%	2,1402%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 2,1344%
K&H ázsia részvény eszközalap	3,7411%	3,6760%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,6701%
K&H unió részvény eszközalap	3,6557%	3,5906%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,5848%
K&H 95% árfolyamvédett portfólió vegyes eszközalap	3,7091%	3,6439%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,6381%
K&H feltörekvő piaci részvény eszközalap	4,1057%	4,0403%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 4,0344%
K&H válogatott 1 vegyes eszközalap	2,6209%	2,5564%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 2,5506%
K&H válogatott 2 vegyes eszközalap	2,9355%	2,8708%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 2,8650%
K&H válogatott 3 vegyes eszközalap	3,1357%	3,0709%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,0651%
K&H válogatott 4 vegyes eszközalap	3,0619%	2,9971%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 2,9913%

Eszközalap neve	TKM érték 10 év	TKM érték 20 év	Megjegyzés
K&H 95% árfolyam védett portfólió április vegyes eszközalap	3,3579%	3,2930%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,2872%
K&H 95% árfolyam védett portfólió augusztus vegyes eszközalap	3,7518%	3,6927%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,6866%
K&H 95% árfolyam védett portfólió december vegyes eszközalap	3,7091%	3,6439%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,6381%
K&H megtakarítási cél február vegyes eszközalap	3,7946%	3,7294%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,7235%
K&H megtakarítási cél június vegyes eszközalap	3,8160%	3,7508%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,7449%
K&H megtakarítási cél október vegyes eszközalap	3,7946%	3,7294%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,7235%
K&H tervezhető egyensúly eszközalap	3,7518%	3,6927%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,6866%
K&H tervezhető egyensúly adójóváírás eszközalap	3,7518%	3,6927%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,6866%
K&H megtakarítási cél egyensúly eszközalap	3,8160%	3,7508%	20 éves tartam felett a maximális TKM 21. évnél van - 3,7449%

A nyugdíjbiztosítás minimális tartama 10 év.

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék az alábbi esetekben meghaladja a MNB nyugdíjbiztosítási ajánlásában szereplő TKMNy felső limitértéket:

Tartam	K&H Ázsia eszközalap	K&H feltörekvő piaci eszközalap	K&H unió részvény eszközalap	K&H 95% árfolyamvédett vegyes eszközalap	K&H 95% árfolyamvédett december vegyes eszközalap	K&H 95% árfolyamvédett augusztus vegyes eszközalap
20 év	3,6760%	4,0403%	3,5906%	3,6439%	3,6439%	3,6927%
Tartam	K&H tervezhető egyensúly eszközalap	K&H tervezhető egyensúly adójóváírás eszközalap	K&H megtakarítási cél egyensúly eszközalap	K&H megtakarítási cél június vegyes eszközalap	K&H megtakarítási cél február vegyes eszközalap	K&H megtakarítási cél október vegyes eszközalap
20 év	3,6927%	3,6927%	3,7508%	3,7508%	3,7294%	3,7294%

Az eltérések mértékét és annak indoklását megtekintheti a xxx.xx. oldalon elérhető K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás szerződési feltételének mellékletében.

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék alsó TKMNy értéke az alábbi esetekben nem elérhető a tartamhoz igazodó állampapírral:

- 10 éves futamidőnél

- 15 éves futamidőnél

hatályos: 2016. június18. K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás feltétele 30

- 20 éves futamidőnél

figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvég élő, nem kerül módosításra, és a megállapított díj a tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM-től.

A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (xxx.xxxxxx.xx) olvasható.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bevezetésével is hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött biztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

hatályos: 2016. június18. K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás feltétele 31

2016. június 18.

Kiegészítés a K&H egyszeri díjas - befektetési egységekhez kötött – nyugdíjbiztosítás Teljes Költség Mutató mellékletéhez

A jelen biztosítási termék 20 éves tartamra számított TKMNy értékei egyes eszközalapokba történő befektetés esetén legfeljebb 2%-os mértékben meghaladják a Magyar Nemzeti Bank 2/2014 (V. 16) számú ajánlásában feltüntetett, ajánlott TKMNy értékeket.

A jelen termék alatt elérhető alábbi eszközalapok esetén magasabb a TKMNy értéke az MNB által javasolttól:

Tartam	MNB által ajánlott TKM érték	K&H Ázsia eszközalap	K&H feltörekvő piaci eszközalap	K&H unió részvény eszközalap	K&H 95% árfolyamvédett vegyes eszközalap	K&H 95% árfolyamvédett december vegyes eszközalap	K&H 95% árfolyamvédett augusztus vegyes eszközalap
20 év	3,50%	3,6760%	4,0403%	3,5906%	3,6439%	3,6439%	3,6927%
	MNB	K&H tervezhető egyensúly eszközalap	K&H	K&H	K&H	K&H	K&H
	által		tervezhető	megtakarítási	megtakarítási	megtakarítási	megtakarítási
Tartam	ajánlott		egyensúly	cél	cél június	cél február	cél október
	TKM		adójóváírás	egyensúly	vegyes	vegyes	vegyes
	érték		eszközalap	eszközalap	eszközalap	eszközalap	eszközalap
20 év	3,50%	3,6927%	3,6927%	3,7508%	3,7508%	3,7294%	3,7294%

Mi indokolja az eltérést?

Az itt feltüntetett eszközalapok összetettnek minősülnek, mivel befektetésüket nem egyetlen ország, hanem egy régió, vagy kontinens befektetési piacára összpontosítják.

Továbbá egyes eszközalapok, olyan aktívan kezelt vegyes befektetési alapba/okba fektetnek be, amik a piaci viszonyok és a pillanatnyi árfolyam függvényében szabályozzák a mögöttes befektetések összetételét.

Miért előnyös ez Ön számára?

A befektetési portfóliója részeként csökkentik az Ön teljes befektetési kockázatát.

2016.06.18.

NYÍLTVÉGŰ ESZKÖZALAPOK

A választható nyíltvégű eszközalapok összetétele és befektetési politikája a K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosításhoz.

6.1 számú melléklet

K&H XXXXXXXXXX PÉNZPIACI ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: védekező

A K&H tőkevédett pénzpiaci eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap. Az eszközalap az összegyűjtött tőke túlnyomó részét a K&H Alapkezelő által kezelt K&H tőkevédett forint pénzpiaci nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeibe fekteti. A K&H tőkevédett forint pénzpiaci nyíltvégű befektetési alap célja, hogy biztonságos megtakarítást kínáljon a befektetőknek a befektetés magas likviditásának fenntartása mellett. Az Alapkezelő a befektetési alap eszközeit banki betétekbe, magyar állampapírokba, repó ügyletekbe és forintba befektető pénzpiaci alapok befektetési jegyeibe vegyesen fekteti be.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: néhány hét

A Biztosító nem nyújt sem tőke-, sem hozamgaranciát, azonban az eszközalap mögötti befektetési alap szerkezete biztosítja a meghirdetett tőkevédelmet. A tőkevédettségi ígéret akkor lép életbe, ha az eszközalap megvásárlása és visszavásárlása között legalább 10 forgalmazási nap telik el.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H tőkevédett pénzpiaci nyíltvégű értékpapír befektetési alap befektetési jegyei,

2. látra szóló, vagy lekötött bankbetét.

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H tőkevédett pénzpiaci alap befektetési jegyei	80%	100%
Látra szóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

Benchmark:

50% O/N BUBOR+ 50% 1 hónapos BUBOR

K&H tőkevédett forint pénzpiaci befektetési alap:

A K&H tőkevédett forint pénzpiaci alap célja, hogy döntő részben forint pénzpiaci eszközökből álló portfoliója a befektetőknek a pénzpiaci befektetésektől elvárható biztonság és likviditás mellett stabil, a bankbetétekkel versenyképes hozamot biztosítson. Az Alapkezelő a törvényi és a Kezelési Szabályzatban ismertetett limiteken belül saját megítélése alapján alakítja ki a portfoliót. A befektetések lehetséges körét az 1. táblázat tartalmazza.

Tőkevédettség: Az Alap tőkevédettségét, azaz legalább a befektetett tőke visszafizetését a befektetési politika biztosítja, azért harmadik személy garanciát nem vállal. A tőkevédettségi ígéret akkor lép életbe, ha az Alap befektetési jegyének megvásárlása és visszaváltása között legalább 10 forgalmazási nap telik el.

6.2 számú melléklet

K&H XXXXXXXXXX ELSZ. PÉNZPIACI ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: védekező

A K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap. Az eszközalap az összegyűjtött tőke túlnyomó részét a K&H Alapkezelő által kezelt K&H tőkevédett forint pénzpiaci nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeibe fekteti. A K&H tőkevédett forint pénzpiaci nyíltvégű befektetési alap célja, hogy biztonságos megtakarítást kínáljon a befektetőknek a befektetés magas likviditásának fenntartása mellett. Az Alapkezelő a befektetési alap eszközeit banki betétekbe, magyar állampapírokba, repó ügyletekbe és forintba befektető pénzpiaci alapok befektetési jegyeibe vegyesen fekteti be.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: néhány hét

A Biztosító nem nyújt sem tőke-, sem hozamgaranciát, azonban az eszközalap mögötti befektetési alap szerkezete biztosítja a meghirdetett tőkevédelmet. A tőkevédettségi ígéret akkor lép életbe, ha az eszközalap megvásárlása és visszavásárlása között legalább 10 forgalmazási nap telik el.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H tőkevédett pénzpiaci nyíltvégű értékpapír befektetési alap befektetési jegyei,

2. látra szóló, vagy lekötött bankbetét.

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H tőkevédett pénzpiaci alap befektetési jegyei	80%	100%
Látra szóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

Benchmark:

50% O/N BUBOR+ 50% 1 hónapos BUBOR

K&H tőkevédett forint pénzpiaci befektetési alap:

A K&H tőkevédett forint pénzpiaci alap célja, hogy döntő részben forint pénzpiaci eszközökből álló portfoliója a befektetőknek a pénzpiaci befektetésektől elvárható biztonság és likviditás mellett stabil, a bankbetétekkel versenyképes hozamot biztosítson. Az Alapkezelő a törvényi és a Kezelési Szabályzatban ismertetett limiteken belül saját megítélése alapján alakítja ki a portfoliót. A befektetések lehetséges körét az 1. táblázat tartalmazza.

Tőkevédettség: Az Alap tőkevédettségét, azaz legalább a befektetett tőke visszafizetését a befektetési politika biztosítja, azért harmadik személy garanciát nem vállal. A tőkevédettségi ígéret akkor lép életbe, ha az Alap befektetési jegyének megvásárlása és visszaváltása között legalább 10 forgalmazási nap telik el.

6.3 számú melléklet

K&H ARANYKOSÁR ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H aranykosár eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap. Az eszközalapban összegyűjtött tőkét túlnyomó részt a K&H Xxxxxxxxxx által kezelt K&H aranykosár nyíltvégű befektetési alap jegyeiben tartjuk. A K&H aranykosár alap egy év körüli futamidőre kínál biztonságos, rugalmas és kényelmes megtakarítási formát. Az Alapkezelő az összegyűjtött tőkét állampapírokba, illetve jegybankképes értékpapírokba fekteti be. Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: 1 év

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H aranykosár nyíltvégű befektetési alap jegyei,

2. látra szóló, vagy lekötött bankbetét.

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H aranykosár alap befektetési jegyei	80%	100%
Látra szóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

Benchmark:

18% MAX + 82 % RMAX

K&H aranykosár befektetési alap:

Az Alapkezelő arra törekszik, hogy a K&H aranykosár alap portfoliója döntő részben rövid futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból, ezen belül is elsősorban forintban denominált magyar állampapírokból álljon. Az Alapkezelő a törvényi és a Kezelési Szabályzatban ismertetett limiteken belül saját megítélése alapján alakítja ki a portfoliót. A befektetések lehetséges körét az 1. táblázat tartalmazza.

6.4 számú melléklet

K&H UNIÓ RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: dinamikus

A K&H unió eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap. Az eszközalapban összegyűjtött tőkét túlnyomó részt a K&H Xxxxxxxxxx által kezelt K&H unió nemzetközi részvény befektetési alap befektetési jegyeiben tartjuk. A K&H unió alap célja, hogy a hazai befektetők számára könnyen és olcsón elérhetővé tegye az európai részvény befektetéseket, kihasználva a K&H Bank anyavállalatának - a KBC Banknak - több évtizedes nemzetközi tapasztalatát. A portfolió olyan befektetési alapok befektetési jegyeit tartalmazza, amelyek európai vállalatok részvényeit vásárolják. Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: 5 év

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H unió nyíltvégű értékpapír befektetési alap befektetési jegyei,

2. látra szóló, vagy lekötött bankbetét.

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H unió alap befektetési jegyei	80%	100%
Látra szóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

Benchmark:

5% O/N BUBOR + 95% MSCI Europe index forintosított változata

K&H unió befektetési alap:

Az Alapkezelő az összegyűjtött tőke jelentős részét olyan nyilvános, nyíltvégű kollektív befektetési eszközökbe fekteti, amelyek meghatározó arányban európai OECD tagországokban székhellyel rendelkező gazdasági társaságok tőzsdén jegyzett részvényeibe fektetnek be. Az Alapkezelő a törvényi és a Kezelési Szabályzatban ismertetett limiteken belül saját megítélése alapján alakítja ki a portfoliót. A befektetések lehetséges körét az 1. táblázat tartalmazza.

K&H ÁZSIA RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: merész

A K&H ázsia eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap. Az eszközalapban összegyűjtött tőkét túlnyomó részt a K&H Xxxxxxxxxx által kezelt K&H ázsia nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeiben tartjuk. A K&H ázsia alap célja, hogy a hazai befektetők számára könnyen és olcsón elérhetővé tegye az ázsiai részvény-befektetéseket, kihasználva a K&H Bank anyavállalatának - a KBC Banknak - több évtizedes nemzetközi tapasztalatát. Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: 5 év

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H ázsia nyíltvégű értékpapír befektetési alap befektetési jegyei,

2. látra szóló, vagy lekötött bankbetét.

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H ázsia alap befektetési jegyei	80%	100%
Látra szóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

Benchmark:

5% O/N BUBOR 95% MSCI Asia ex-Japan forintosított változata

K&H ázsia befektetési alap:

Az Alapkezelő az összegyűjtött tőke jelentős részét nyilvános, nyíltvégű kollektív befektetési eszközökbe fekteti, amelyek meghatározó arányban kelet-ázsiai székhellyel rendelkező gazdasági társaságok tőzsdén jegyzett részvényeibe fektetnek be. Az Alapkezelő a törvényi és a Kezelési Szabályzatban ismertetett limiteken belül saját megítélése alapján alakítja ki a portfoliót. A befektetések lehetséges körét az 1. táblázat tartalmazza.

K&H FELTÖREKVŐ PIACI RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: merész

A K&H feltörekvő eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap. Az eszközalapban összegyűjtött tőkét túlnyomó részt a K&H Xxxxxxxxxx által kezelt K&H feltörekvő piaci részvény befektetési alap befektetési jegyeiben tartjuk. A K&H feltörekvő piaci alap célja, hogy a hazai befektetők számára könnyen és olcsón elérhetővé tegye a feltörekvő piaci részvény befektetéseket, kihasználva a K&H Bank anyavállalatának - a KBC Banknak – több évtizedes nemzetközi tapasztalatát.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: 5 év

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H feltörekvő nyíltvégű értékpapír befektetési alap befektetési jegyei,

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét.

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H feltörekvő részvény alap befektetési jegyei	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

Benchmark:

95% MSCI Emerging Markets (approx 1/2 MSCI EM Asia, 1/4 MSCI EMEA, 1/4 MSCI Latin America) + 5% o/n BUBOR

K&H feltörekvő piaci befektetési alap:

Az Alapkezelő az összegyűjtött tőke jelentős részét nyilvános, nyíltvégű kollektív befektetési eszközökbe fekteti, amelyek meghatározó arányban Ázsia, Dél-Amerika, és Közép-Kelet Európa feltörekvő országaiban székhellyel rendelkező gazdasági társaságok tőzsdén jegyzett részvényeibe fektetnek be. A feltörekvő országok tőkepiacai kockázatosabbak a fejlett tőkepiacoknál, mivel magasabb gazdasági, deviza, és politikai kockázat jellemzi őket. Az Alapkezelő a törvényi és a Kezelési Szabályzatban ismertetett limiteken belül saját megítélése alapján alakítja ki a portfoliót. A befektetések lehetséges körét az 1. számú táblázat tartalmazza.

A portfoliók lehetséges elemei és a portfoliók devizakitettsége

Az alapok eszközeiket OECD devizákban denominált eszközökben tartják. Amennyiben az OECD devizákon belül valamilyen devizanem-korlátozás érvényesül, úgy azt a táblázatban feltüntettük. A megadott arányok az egyes alapok saját tőkéjén belüli arányokat mutatják.

a) a befektetési célú befektetési eszközök és devizanemenkénti megoszlásuk

Az alapok befektetései között a következő befektetési eszközök szerepelhetnek befektetési céllal: A korlátozásoknál a lehetséges minimum és maximum értékeket tüntettük fel.

1. táblázat

alap neve	befektetési eszköz kategória	befektetési eszköz alkategória; egyéb korlátozás	deviza nem- korláto zás	limit
K&H tőkevédett forint pénzpiaci alap	kereskedelmi bankoknál nyitott bankbetétek	fix kamatozású – látraszóló, 3 hónapnál rövidebb időre lekötött, 3-6 hónapra lekötött; változó kamatozású - 6 hónapon belül átárazódó	HUF	min 90%
	repo ügyletek	6 hónapnál rövidebb repo ügyletek	HUF
	Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat)	fix kamatozású - lejáratig kevesebb mint 6 hónap van hátra; változó kamatozású - 6 hónapon belül átárazódó	HUF	0-10%
	nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	nyíltvégű	HUF
	az alapkezelő a portfolió hátralévő átlagos futamidejét (módosított duration) három hónap alatt tartja
K&H aranykosár alap	kereskedelmi bankoknál nyitott bankbetétek		HUF	0-50%
	repo ügyletek		HUF
	Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat)		HUF	korlátozás nélkül
	Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat)		egyéb OECD deviza	0-30%
	vállalati kötvények		-	0-30%
	jelzálog kötvény		-	0-30%
	nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	nyíltvégű	-	0-30%
	nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	zártvégű	-	0-5%
	határidős, opciós és egyéb származékos ügyletek hatékony portfoliómegvalósítás céljából		-	0-30%
	a portfolió összes nem HUF kitettsége			max 30%
	határidős, opciós és egyéb származékos ügyletek hatékony portfoliómegvalósítás céljából		-	0-30%
	a portfolió összes nem HUF kitettsége			max 30%
K&H közép- európai részvény alap	kereskedelmi bankoknál nyitott bankbetétek		HUF	0-50%
	Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat)
	tőzsdére bevezetett részvények		-	min 50%
	nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	nyíltvégű	-	0-10%
	nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	zártvégű	-	0-5%
	határidős, opciós és egyéb származékos ügyletek hatékony portfoliómegvalósítás céljából		-	0-30%

alap neve	befektetési eszköz kategória	befektetési eszköz alkategória; egyéb korlátozás	deviza nem- korláto zás	limit
K&H ázsia alap	kereskedelmi bankoknál nyitott bankbetétek		-	0-20%
	Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat)		-
	nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	nyíltvégű	-	min 80%
K&H feltörekvő piaci alap	kereskedelmi bankoknál nyitott bankbetétek		-	0-20%
	Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat)		-
	nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	nyíltvégű	-	min 80%
K&H unió alap	kereskedelmi bankoknál nyitott bankbetétek		-	0-20%
	Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat)		-
	nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	nyíltvégű	-	min 80%

6.7 számú melléklet

K&H 95% ÁRFOLYAMVÉDETT PORTFOLIÓ VEGYES ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H árfolyamvédett portfolió december vegyes eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap, mely törekszik az ügyfelek tőkéjének és hozamának részleges védelmére, és arra, hogy az eszközalap egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt (védelmi) szintnél alacsonyabbra ne süllyedjen.

Az eszközalap ennek érdekében a K&H Alapkezelő által kezelt K&H vagyonvédett portfólió - december nyíltvégű alapok alapja befektetési jegyeibe fektet be.

Az Alapkezelő az alap működésénél leírt mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke és így az eszközalap egy egységére jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték, illetve az egy befektetési egységre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka (=Védelmi szint) alapján számolt árfolyamszint alá.

Az eszközalapra vonatkozó megfigyelési napok: 2007. és 2008. év kivételével minden naptári év december 17-e, illetve ha ez nem forgalmazási nap, akkor az első rákövetkező forgalmazási nap.

Az eszközalap esetén a védelmi szint: a Megfigyelési napra számított egy befektetési egységre jutó nettó eszközérték 95%-a. Az ez alapján mindenkor számolt árfolyamszint hat tizedesjegyre kerül kiszámításra, a kerekítés általános szabályai szerint. Az ily módon meghatározott árfolyamszint adott megfigyelési naptól a következő megfigyelési napig érvényes (=periódus).

Az Alapkezelő fenti metódus szerinti megfigyelései alapján a Biztosító az ügyfelek felé az eszközalapra vonatkozóan az alábbi Védelmi szintet állapítja meg:

Védelmi szint alapján számolt árfolyamszint
Periódus	Ft/befektetési egység
2007.12.03 – 2008.12.14	0,950000
2008.12.15 – 2009.12.16	0,928500
2009.12.17 – 2010.12.16	1,050634
2010.12.16 – 2011.12.18	1,104259
2011.12.19 – 2012.12.18	1,145703
2012.12.19 – 2013.12.17	1,221162
2013.12.18 – 2014.12.16	1,292125
2014.12.17 – 2015.12.15	1,325918

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 2 év.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H vagyonvédett portfólió - december nyíltvégű alapok alapja befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H vagyonvédett portfólió - dece nyíltvégű alapok alapja	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

Benchmark:

Benchmark: 100 % RMAX-index

K&H vagyonvédett portfólió - december nyíltvégű alapok alapja:

A K&H vagyonvédett portfólió - december nyíltvégű alapok alapja befektetési célja, hogy egy diverzifikált portfolió hozamát biztosítsa a befektetőknek, miközben törekszik a befektetők tőkéjének és hozamának részleges védelmére. Az Alapkezelő ennek érdekében egy sajátos befektetési technikát alkalmaz, melynek révén a lehető legkisebbre csökkenthető annak a valószínűsége, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt (védelmi) szintnél alacsonyabbra süllyedjen. Az Alapkezelő és az Alvagyonkezelő megalapozott kutatási munkával alakította ki és folyamatosan fejleszti ezt a mechanizmust, illetve annak alkalmazását. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy - elsősorban különösen szélsőséges kilengések, visszaesések esetén - az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke átmenetileg vagy tartósan a meghirdetett védelmi szint alapján számolt árfolyamszintnél alacsonyabbra süllyedjen.

A leírt célnak megfelelően az Alap stabil vagy emelkedő piac esetén egy vegyes portfoliót tart, amelyben csak mérsékelt arányban (vagy egyáltalán nem) szerepelnek árfolyam-ingadozásukat tekintve alacsony kockázatú pénzpiaci típusú befektetések. A vegyes portfolió geográfiai eloszlását illetően globális, tartalmaz magyar és külföldi eszközöket egyaránt, típus szerint pedig többek között – az előbb említett magyar pénzpiaci befektetések mellett- nemzetközi pénzpiaci és kötvény, magyar kötvény, magyar és nemzetközi részvényt is, s ezt a portfoliót az Alapkezelő aktívan menedzseli.

Ugyanakkor az Alap kezelője figyeli, hogy a piaci mozgások hatására az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke milyen távolságra van a meghirdetett védelmi szinttől. Amennyiben ez a távolság csökken, az Alapkezelő növeli a pénzpiaci típusú befektetések súlyát a portfolión belül, ezzel csökkentve annak a lehetőségét, hogy a befektetési jegy nettó eszközértéke a meghirdetett védelmi szint alá csökkenjen. Amennyiben az egy jegyre jutó nettó eszközérték újbóli emelkedése vagy új védelmi szint meghirdetése növeli a védelmi szintig meglévő távolságot, az Alapkezelő megkezdi a diverzifikált vegyes portfolió helyreállítását és az emelkedő trend folytatása esetén a kockázatos eszközök súlyának további növelését.

Ilyen módon a mechanizmus biztosítja, hogy az Alap befektetői az árfolyamok növekedéséből minél nagyobb mértékben részesedjenek, miközben számíthatnak arra, hogy szükség esetén a befektetési jegyeik visszaváltásakor elérhető árfolyam nagy valószínűséggel a meghirdetett védelmi szintnél nem lesz alacsonyabb.

Az Alapkezelő a mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka (=Védelmi szint) alapján számolt árfolyamszint alá.

Az Alapkezelő a K&H vagyonvédett portfólió - december nyíltvégű alapok alapja kezelése során alvállalkozót vehet igénybe.

Az Alvállalkozó igénybevételét szaktudása, piacismerete és a tőke- és hozamvédett típusú befektetési termékek piacán szerzett egyedülálló szakmai tapasztalata, valamint az Alap speciális befektetési politikája és szerkezete indokolják.

Az Alap befektetései között a következő befektetési eszközök szerepelhetnek (az Alap saját tőkéjén belüli minimum ill. maximum arányokkal):

	K&H vagyonvédett portfólió - december nyíltvégű alapok alapja
Kereskedelmi bankoknál nyitott betétek	Min. 0% Max. 20%
Hitelviszonyt megtestesítő magyar állampapírok
Forintban denominált, OECD tagországban kibocsátott kötvények
Nem forintban denominált OECD tagországokban kibocsátott kötvények	-
Tőzsdére bevezetett részvények	-
Nyilvános nyíltvégű értékpapír alapú kollektív befektetési formák	Min. 80% max. 100%
Határidős, opciós és egyéb származékos ügyletek devizaárfolyam-fedezeti céllal	max. 50%

A portfolió deviza megoszlásának minimum és maximum arányai a következők:

Név	Forint	Euró	USA Dollár	Egyéb OECD deviza
K&H vagyonvédett portfólió - december nyíltvégű alapok alapja	0-100%	0-100%	0-100%	0-30%

6.8 számú melléklet

K&H MEGTAKARÍTÁSI CÉL FEBRUÁR VEGYES ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H megtakarítási cél február vegyes eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap, mely törekszik az ügyfelek tőkéjének és hozamának részleges védelmére, és arra, hogy az eszközalap egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt (védelmi) szintnél alacsonyabbra ne süllyedjen.

Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben a K&H megtakarítási cél február vegyes eszközalapba fektet be, úgy a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a Biztosító a Szerződő javára eltér a szerződési feltételek III. pontjában foglaltaktól:

Ez esetben a szerződési feltételek III./2.4-es pontja egy további, b.) ponttal kerül kiegészítésre:

„b.) A következő feltételek együttes teljesülése esetén:

- a biztosított az elhalálozás időpontjában még nem töltötte be a 75. életévét és

- a haláleseti szolgáltatás szerződési feltételben meghatározott értéknapján a K&H megtakarítási cél február vegyes eszközalapban is rendelkezik befektetéssel, úgy

a kötvényérték számításakor a K&H megtakarítási cél február vegyes eszközalapban tartott befektetési egységek értékét a szerződési feltételben meghatározott értéknapon érvényes árfolyamnál fix 10%-kal magasabb árfolyamon veszi figyelembe a Biztosító (10% Extra Szolgáltatás).

Azonban, ha a Biztosított egy, vagy több olyan biztosítási szerződés biztosítottja, amelyen a haláleseti szolgáltatás adott biztosítási szerződési feltételben meghatározott értéknapján egy vagy több, a jelen befektetési politikában meghatározott, 10% Extra Szolgáltatást nyújtó eszközalapban van befektetés, úgy a Biztosító jelen b.) pontban leírt 10% Extra Szolgáltatása Biztosítotti szinten legfeljebb 5 millió forinttal lehet magasabb, mint a 10% Extra Szolgáltatás nélkül számított szolgáltatási összeg.”

Az eszközalap a K&H Alapkezelő által kezelt K&H megtakarítási cél február nyíltvégű alapok alapja befektetési jegyeibe fektet be.

Megfigyelési napok: 2013. év kivételével minden naptári év február 15-e, illetve ha ez nem forgalmazási nap, akkor az első rákövetkező forgalmazási nap.

Védelmi szint alapján számolt árfolyamszint
Periódus tartama	Ft/befektetési egység
2013.03.18. – 2014.02.17.	0,900000
2014.02.18. – 2015.02.16.	0,961461

A Védelmi szint biztosításának alapja az itt leírt befektetési mechanizmus. Az Alxxxxxxxx xaranciát nem vállal arra, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem süllyed a meghatározott Védelmi szint alá.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 3 év.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H megtakarítási cél február alap befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H megtakarítási cél február nyíltvégű alapok alapja	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

K&H megtakarítási cél február nyíltvégű alapok alapja:

Az Alap befektetési célja, hogy egy diverzifikált vegyes portfolió hozamát biztosítsa a befektetőknek, miközben egy árfolyamvédelmi mechanizmus segítségével törekszik a befektetők tőkéjének részleges védelmére. Az Alapkezelő ennek érdekében egy sajátos befektetési technikát (angol neve Constant Proportion Portfolio Insurance, azaz CPPI) alkalmaz, melynek révén a lehető legkisebbre csökkenthető annak a valószínűsége, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt szintnél alacsonyabbra süllyedjen.

A diverzifikált vegyes portfolió geográfiai eloszlását illetően globális: egyaránt tartalmazhat magyar és nemzetközi befektetéseket, az utóbbin belül fejlett és feltörekvő piaci eszközöket is. A befektetések típusa szerint a portfolió pénzpiaci, kötvény és részvény típusú befektetéseket tart. A portfoliót az Alapkezelő aktívan menedzseli, vagyis a gazdasági fundamentumok és a piaci folyamatok alapján befektetési döntéseket hoz, s ennek megfelelően módosítja a portfolió eszközallokációját (a portfolióban szereplő eszközök egymáshoz képesti arányát).

Ugyanakkor az Alapkezelő figyeli, hogy a piaci mozgások hatására az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke milyen távolságra van a meghirdetett Védelmi szinttől. Amennyiben ez a távolság csökken, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyam-ingadozásának mértéke) emelkedik, az Alapkezelő növeli a pénzpiaci típusú befektetések súlyát a portfolión belül, ezzel csökkentve annak a lehetőségét, hogy a befektetési jegy nettó eszközértéke a meghirdetett Védelmi szint alá csökkenjen. Amennyiben az egy jegyre jutó nettó eszközérték újbóli emelkedése vagy új Védelmi szint meghirdetése növeli a Védelmi szintig meglévő távolságot, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyam-ingadozásának mértéke) csökken, az Alapkezelő megkezdi a diverzifikált vegyes portfolió helyreállítását és az emelkedő trend folytatódása esetén a kockázatos eszközök súlyának további növelését.

Ilyen módon a mechanizmus biztosítja, hogy az Alap befektetői az árfolyamok növekedéséből minél nagyobb mértékben részesedjenek, miközben számíthatnak arra, hogy szükség esetén a befektetési jegyeik visszaváltásakor elérhető árfolyam nagy valószínűséggel a meghirdetett Védelmi szintnél nem lesz alacsonyabb.

A fenti két stratégia (aktív portfoliókezelés és a Védelmi szint megóvása) együttesen azt eredményezi, hogy a portfolió összetétele folyamatosan változik. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a portfolió csak pénzpiaci típusú befektetéseket tartalmaz, illetve az sem kizárt, hogy a portfolió teljes mértékben kockázatos, részvénytípusú eszközöket tart.

Az Alapkezelő és a befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozás megalapozott kutatási munkával alakította ki és folyamatosan fejleszti ezt a mechanizmust, illetve annak alkalmazását. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy – elsősorban különösen szélsőséges kilengések, visszaesések esetén – az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke átmenetileg vagy tartósan a meghirdetett Védelmi szint alapján számolt árfolyamszintnél alacsonyabbra süllyedjen.

Az Alapkezelő az itt bemutatott mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka alapján számolt árfolyamszint (=Védelmi szint) alá.

A Védelmi szint: a Megfigyelési napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték 90%-a. Az ez alapján mindenkor számolt árfolyamszint hat tizedesjegyre kerül kiszámításra, a kerekítés általános szabályai szerint. Az első periódusban érvényes Védelmi szint az előzőektől eltérően kerül megállapításra: a névérték 90%-a, azaz 0,90 HUF. Az ily módon meghatározott árfolyamszint (Védelmi szint) adott megfigyelési napot követő naptól a következő megfigyelési napig érvényes (=Periódus).

Az Alap befektetései között a következő befektetési eszközök szerepelhetnek (az Alap saját tőkéjén belüli minimum ill. maximum arányokkal):

	Limit
Kereskedelmi bankoknál nyitott betétek	0% - 50%
Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési formák	0% - 100%
tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős, opciós és egyéb származékos ügyletek	Max. 100%

A portfolió deviza megoszlásának minimum és maximum arányai a következők:

Név	Forint	Euró	USA Dollár	Egyéb OECD deviza
K&H megtakarítási cél – február alap	0-100%	0-100%	0-100%	0-50%

6.9 számú melléklet

K&H MEGTAKARÍTÁSI CÉL JÚNIUS VEGYES ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H megtakarítási cél június vegyes eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap, mely törekszik az ügyfelek tőkéjének és hozamának részleges védelmére, és arra, hogy az eszközalap egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt (védelmi) szintnél alacsonyabbra ne süllyedjen.

Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben a K&H megtakarítási cél június vegyes eszközalapba fektet be, úgy a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a Biztosító a Szerződő javára eltér a szerződési feltételek III. pontjában foglaltaktól:

Ez esetben a szerződési feltételek III./2.4-es pontja egy további, b.) ponttal kerül kiegészítésre:

„b.) A következő feltételek együttes teljesülése esetén:

- a biztosított az elhalálozás időpontjában még nem töltötte be a 75. életévét és

- a haláleseti szolgáltatás szerződési feltételben meghatározott értéknapján a K&H megtakarítási cél június vegyes eszközalapban is rendelkezik befektetéssel, úgy

a kötvényérték számításakor a K&H megtakarítási cél június vegyes eszközalapban tartott befektetési egységek értékét a szerződési feltételben meghatározott értéknapon érvényes árfolyamnál fix 10%-kal magasabb árfolyamon veszi figyelembe a Biztosító (10% Extra Szolgáltatás).

Azonban, ha a Biztosított egy, vagy több olyan biztosítási szerződés biztosítottja, amelyen a haláleseti szolgáltatás adott biztosítási szerződési feltételben meghatározott értéknapján egy vagy több, a jelen befektetési politikában meghatározott, 10% Extra Szolgáltatást nyújtó eszközalapban van befektetés, úgy a Biztosító jelen b.) pontban leírt 10% Extra Szolgáltatása Biztosítotti szinten legfeljebb 5 millió forinttal lehet magasabb, mint a 10% Extra Szolgáltatás nélkül számított szolgáltatási összeg.

Az eszközalap a K&H Alapkezelő által kezelt K&H megtakarítási cél - június nyíltvégű alapok alapja befektetési jegyeibe fektet be.

Megfigyelési napok: 2012. év kivételével minden naptári év június 15-e, illetve ha ez nem forgalmazási nap, akkor az első rákövetkező forgalmazási nap.

Védelmi szint alapján számolt árfolyamszint
Periódus tartama	Ft/befektetési egység
2012.09.03. - 2013.06.17.	0,900000
2013.06.18. – 2014.06.16.	1,004024
2014.06.17. – 2015.06.15.	1,123570

A Védelmi szint biztosításának alapja az itt leírt befektetési mechanizmus. Az Alxxxxxxxx xaranciát nem vállal arra, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem süllyed a meghatározott Védelmi szint alá.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 3 év.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H megtakarítási cél június alap befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H megtakarítási cél június nyíltvégű alapok alapja	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át. A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

K&H megtakarítási cél június nyíltvégű alapok alapja:

Az Alap befektetési célja, hogy egy diverzifikált vegyes portfolió hozamát biztosítsa a befektetőknek, miközben egy árfolyamvédelmi mechanizmus segítségével törekszik a befektetők tőkéjének részleges védelmére. Az Alapkezelő ennek érdekében egy sajátos befektetési technikát (angol neve Constant Proportion Portfolio Insurance, azaz CPPI) alkalmaz, melynek révén a lehető legkisebbre csökkenthető annak a valószínűsége, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt szintnél alacsonyabbra süllyedjen.

A diverzifikált vegyes portfolió geográfiai eloszlását illetően globális: egyaránt tartalmazhat magyar és nemzetközi befektetéseket, az utóbbin belül fejlett és feltörekvő piaci eszközöket is. A befektetések típusa szerint a portfolió pénzpiaci, kötvény és részvény típusú befektetéseket tart. A portfoliót az Alapkezelő aktívan menedzseli, vagyis a gazdasági fundamentumok és a piaci folyamatok alapján befektetési döntéseket hoz, s ennek megfelelően módosítja a portfolió eszközallokációját (a portfolióban szereplő eszközök egymáshoz képesti arányát).

Ugyanakkor az Alapkezelő figyeli, hogy a piaci mozgások hatására az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke milyen távolságra van a meghirdetett Védelmi szinttől. Amennyiben ez a távolság csökken, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyam-ingadozásának mértéke) emelkedik, az Alapkezelő növeli a pénzpiaci típusú befektetések súlyát a portfolión belül, ezzel csökkentve annak a lehetőségét, hogy a befektetési jegy nettó eszközértéke a meghirdetett Védelmi szint alá csökkenjen. Amennyiben az egy jegyre jutó nettó eszközérték újbóli emelkedése vagy új Védelmi szint meghirdetése növeli a Védelmi szintig meglévő távolságot, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyam-ingadozásának mértéke) csökken, az Alapkezelő megkezdi a diverzifikált vegyes portfolió helyreállítását és az emelkedő trend folytatódása esetén a kockázatos eszközök súlyának további növelését.

Ilyen módon a mechanizmus biztosítja, hogy az Alap befektetői az árfolyamok növekedéséből minél nagyobb mértékben részesedjenek, miközben számíthatnak arra, hogy szükség esetén a befektetési jegyeik visszaváltásakor elérhető árfolyam nagy valószínűséggel a meghirdetett Védelmi szintnél nem lesz alacsonyabb.

A fenti két stratégia (aktív portfoliókezelés és a Védelmi szint megóvása) együttesen azt eredményezi, hogy a portfolió összetétele folyamatosan változik. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a portfolió csak pénzpiaci típusú befektetéseket tartalmaz, illetve az sem kizárt, hogy a portfolió teljes mértékben kockázatos, részvénytípusú eszközöket tart.

Az Alapkezelő és a befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozás megalapozott kutatási munkával alakította ki és folyamatosan fejleszti ezt a mechanizmust, illetve annak alkalmazását. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy – elsősorban különösen szélsőséges kilengések, visszaesések esetén – az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke átmenetileg vagy tartósan a meghirdetett Védelmi szint alapján számolt árfolyamszintnél alacsonyabbra süllyedjen.

Az Alapkezelő az itt bemutatott mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka alapján számolt árfolyamszint (=Védelmi szint) alá.

A Védelmi szint: a Megfigyelési napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték 90%-a. Az ez alapján mindenkor számolt árfolyamszint hat tizedesjegyre kerül kiszámításra, a kerekítés általános szabályai szerint. Az első periódusban érvényes Védelmi szint az előzőektől eltérően kerül megállapításra: a névérték 90%-a, azaz 0,90 HUF. Az ily módon meghatározott árfolyamszint (Védelmi szint) adott megfigyelési napot követő naptól a következő megfigyelési napig érvényes (=Periódus).

Az Alap befektetései között a következő befektetési eszközök szerepelhetnek (az Alap saját tőkéjén belüli minimum ill. maximum arányokkal):

	K&H vagyonvédett portfolió – augusztus alap Limit
Kereskedelmi bankoknál nyitott betétek	0% - 50%
Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési formák	0% - 100%
tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős, opciós és egyéb származékos ügyletek	Max. 100%

A portfolió deviza megoszlásának minimum és maximum arányai a következők:

Név	Forint	Euró	USA Dollár	Egyéb OECD deviza
K&H megtakarítási cél - június alap	0-100%	0-100%	0-100%	0-50%

6.10 számú melléklet

K&H MEGTAKARÍTÁSI CÉL OKTÓBER VEGYES ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H megtakarítási cél október vegyes eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap, mely törekszik az ügyfelek tőkéjének és hozamának részleges védelmére, és arra, hogy az eszközalap egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt (védelmi) szintnél alacsonyabbra ne süllyedjen.

Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben a K&H megtakarítási cél október vegyes eszközalapba fektet be, úgy a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a Biztosító a Szerződő javára eltér a szerződési feltételek III. pontjában foglaltaktól:

Ez esetben a szerződési feltételek III./2.4-es pontja egy további, b.) ponttal kerül kiegészítésre:

„b.) A következő feltételek együttes teljesülése esetén:

- a biztosított az elhalálozás időpontjában még nem töltötte be a 75. életévét és

- a haláleseti szolgáltatás szerződési feltételben meghatározott értéknapján a K&H megtakarítási cél október vegyes eszközalapban is rendelkezik befektetéssel, úgy

a kötvényérték számításakor a K&H megtakarítási cél október vegyes eszközalapban tartott befektetési egységek értékét a szerződési feltételben meghatározott értéknapon érvényes árfolyamnál fix 10%-kal magasabb árfolyamon veszi figyelembe a Biztosító (10% Extra Szolgáltatás).

Azonban, ha a Biztosított egy, vagy több olyan biztosítási szerződés biztosítottja, amelyen a haláleseti szolgáltatás adott biztosítási szerződési feltételben meghatározott értéknapján egy vagy több, a jelen befektetési politikában meghatározott, 10% Extra Szolgáltatást nyújtó eszközalapban van befektetés, úgy a Biztosító jelen b.) pontban leírt 10% Extra Szolgáltatása Biztosítotti szinten legfeljebb 5 millió forinttal lehet magasabb, mint a 10% Extra Szolgáltatás nélkül számított szolgáltatási összeg.”

Az eszközalap a K&H Alapkezelő által kezelt K&H megtakarítási cél - október nyíltvégű alapok alapja befektetési jegyeibe fektet be.

Megfigyelési napok: 2013. év kivételével minden naptári év október 15-e, illetve ha ez nem forgalmazási nap, akkor az első rákövetkező forgalmazási nap.

Védelmi szint alapján számolt árfolyamszint
Periódus tartama	Ft/befektetési egység
2013.10.22. – 2014.10.15.	0,900000
2014.10.16 – 2015.10.15.	0,891221

A Védelmi szint biztosításának alapja az itt leírt befektetési mechanizmus. Az Alxxxxxxxx xaranciát nem vállal arra, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem süllyed a meghatározott Védelmi szint alá.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 3 év.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H megtakarítási cél október alap befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át. A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H megtakarítási cél október nyíltvégű alapok alapja	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

K&H megtakarítási cél október nyíltvégű alapok alapja:

Az Alap befektetési célja, hogy egy diverzifikált vegyes portfolió hozamát biztosítsa a befektetőknek, miközben egy árfolyamvédelmi mechanizmus segítségével törekszik a befektetők tőkéjének részleges védelmére. Az Alapkezelő ennek érdekében egy sajátos befektetési technikát (angol neve Constant Proportion Portfolio Insurance, azaz CPPI) alkalmaz, melynek révén a lehető legkisebbre csökkenthető annak a valószínűsége, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt szintnél alacsonyabbra süllyedjen.

A diverzifikált vegyes portfolió geográfiai eloszlását illetően globális: egyaránt tartalmazhat magyar és nemzetközi befektetéseket, az utóbbin belül fejlett és feltörekvő piaci eszközöket is. A befektetések típusa szerint a portfolió pénzpiaci, kötvény és részvény típusú befektetéseket tart. A portfoliót az Alapkezelő aktívan menedzseli, vagyis a gazdasági fundamentumok és a piaci folyamatok alapján befektetési döntéseket hoz, s ennek megfelelően módosítja a portfolió eszközallokációját (a portfolióban szereplő eszközök egymáshoz képesti arányát).

Ugyanakkor az Alapkezelő figyeli, hogy a piaci mozgások hatására az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke milyen távolságra van a meghirdetett Védelmi szinttől. Amennyiben ez a távolság csökken, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyam-ingadozásának mértéke) emelkedik, az Alapkezelő növeli a pénzpiaci típusú befektetések súlyát a portfolión belül, ezzel csökkentve annak a lehetőségét, hogy a befektetési jegy nettó eszközértéke a meghirdetett Védelmi szint alá csökkenjen. Amennyiben az egy jegyre jutó nettó eszközérték újbóli emelkedése vagy új Védelmi szint meghirdetése növeli a Védelmi szintig meglévő távolságot, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyam-ingadozásának mértéke) csökken, az Alapkezelő megkezdi a diverzifikált vegyes portfolió helyreállítását és az emelkedő trend folytatódása esetén a kockázatos eszközök súlyának további növelését.

Ilyen módon a mechanizmus biztosítja, hogy az Alap befektetői az árfolyamok növekedéséből minél nagyobb mértékben részesedjenek, miközben számíthatnak arra, hogy szükség esetén a befektetési jegyeik visszaváltásakor elérhető árfolyam nagy valószínűséggel a meghirdetett Védelmi szintnél nem lesz alacsonyabb.

A fenti két stratégia (aktív portfoliókezelés és a Védelmi szint megóvása) együttesen azt eredményezi, hogy a portfolió összetétele folyamatosan változik. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a portfolió csak pénzpiaci típusú befektetéseket tartalmaz, illetve az sem kizárt, hogy a portfolió teljes mértékben kockázatos, részvénytípusú eszközöket tart.

Az Alapkezelő és a befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozás megalapozott kutatási munkával alakította ki és folyamatosan fejleszti ezt a mechanizmust, illetve annak alkalmazását. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy – elsősorban különösen szélsőséges kilengések, visszaesések esetén – az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke átmenetileg vagy tartósan a meghirdetett Védelmi szint alapján számolt árfolyamszintnél alacsonyabbra süllyedjen.

Az Alapkezelő az itt bemutatott mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka alapján számolt árfolyamszint (=Védelmi szint) alá.

A Védelmi szint: a Megfigyelési napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték 90%-a. Az ez alapján mindenkor számolt árfolyamszint hat tizedesjegyre kerül kiszámításra, a kerekítés általános szabályai szerint. Az első periódusban érvényes Védelmi szint az előzőektől eltérően kerül megállapításra: a névérték 90%-a, azaz 0,90 HUF. Az íly módon meghatározott árfolyamszint (Védelmi szint) adott megfigyelési napot követő naptól a következő megfigyelési napig érvényes (=Periódus).

Az Alap befektetései között a következő befektetési eszközök szerepelhetnek (az Alap saját tőkéjén belüli minimum ill. maximum arányokkal):

	Limit
Kereskedelmi bankoknál nyitott betétek	0% - 50%
Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési formák	0% - 100%
tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős, opciós és egyéb származékos ügyletek	Max. 100%

A portfolió deviza megoszlásának minimum és maximum arányai a következők:

Név	Forint	Euró	USA Dollár	Egyéb OECD deviza
K&H vagyonvédett portfólió – október alap	0-100%	0-100%	0-100%	0-50%

6.11 számú melléklet

K&H 95% ÁRFOLYAMVÉDETT PORTFÓLIÓ ÁPRILIS VEGYES ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H 95% árfolyamvédett portfolió április vegyes eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap, mely törekszik az ügyfelek tőkéjének és hozamának részleges védelmére, és arra, hogy az eszközalap egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt (védelmi) szintnél alacsonyabbra ne süllyedjen.

Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben a K&H 95% árfolyamvédett portfolió április vegyes eszközalapba fektet be, úgy a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a Biztosító a Szerződő javára eltér a szerződési feltételek III. pontjában foglaltaktól:

Ez esetben a szerződési feltételek III./2.4-es pontja egy további, b.) ponttal kerül kiegészítésre:

„b.) A következő feltételek együttes teljesülése esetén:

- a biztosított az elhalálozás időpontjában még nem töltötte be a 75. életévét és

- a haláleseti szolgáltatás szerződési feltételben meghatározott értéknapján a K&H 95% árfolyamvédett portfólió április vegyes eszközalapban is rendelkezik befektetéssel, úgy

a kötvényérték számításakor a K&H 95% árfolyamvédett portfólió április vegyes eszközalapban tartott befektetési egységek értékét a szerződési feltételben meghatározott értéknapon érvényes árfolyamnál fix 10%-kal magasabb árfolyamon veszi figyelembe a Biztosító (10% Extra Szolgáltatás).

Azonban, ha a Biztosított egy, vagy több olyan biztosítási szerződés biztosítottja, amelyen a haláleseti szolgáltatás adott biztosítási szerződési feltételben meghatározott értéknapján egy vagy több, a jelen befektetési politikában meghatározott, 10% Extra Szolgáltatást nyújtó eszközalapban van befektetés, úgy a Biztosító jelen b.) pontban leírt 10% Extra Szolgáltatása Biztosítotti szinten legfeljebb 5 millió forinttal lehet magasabb, mint a 10% Extra Szolgáltatás nélkül számított szolgáltatási összeg.”

Az eszközalap a K&H Xxxxxxxxxx által kezelt K&H vagyonvédett portfolió – április nyíltvégű alapok alapja befektetési jegyeibe fektet be.

Megfigyelési napok: 2014. év kivételével minden naptári év április 15., illetve ha ez nem forgalmazási nap, akkor az első rákövetkező forgalmazási nap.

Védelmi szint alapján számolt árfolyamszint
Periódus tartama	Ft/befektetési egység
2014.05.14. – 2015.04.15.	0,950000

A Védelmi szint biztosításának alapja az itt leírt befektetési mechanizmus. Az Xxxxxxxxxx garanciát nem vállal arra, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem süllyed a meghatározott Védelmi szint alá.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 3 év.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H vagyonvédett portfolió - április alapok alapja befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H vagyonvédett portfolió – április nyíltvégű alapok alapja	80%	100%

Látraszóló vagy lekötött bankbetét 0% 20 %

K&H vagyonvédett portfolió – április alapok alapja:

Az Alap befektetési célja, hogy egy diverzifikált vegyes portfolió hozamát biztosítsa a befektetőknek, miközben egy árfolyamvédelmi mechanizmus segítségével törekszik a befektetők tőkéjének részleges védelmére. Az Alapkezelő ennek érdekében egy sajátos befektetési technikát (angol neve Constant Proportion Portfolio Insurance, azaz CPPI) alkalmaz, melynek révén a lehető legkisebbre csökkenthető annak a valószínűsége, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt szintnél alacsonyabbra süllyedjen.

A diverzifikált vegyes portfolió geográfiai eloszlását illetően globális: egyaránt tartalmazhat magyar és nemzetközi befektetéseket, az utóbbin belül fejlett és feltörekvő piaci eszközöket is. A befektetések típusa szerint a portfolió pénzpiaci, kötvény és részvény típusú befektetéseket tart. A portfoliót az Alapkezelő aktívan menedzseli, vagyis a gazdasági fundamentumok és a piaci folyamatok alapján befektetési döntéseket hoz, s ennek megfelelően módosítja a portfolió eszközallokációját (a portfolióban szereplő eszközök egymáshoz képesti arányát).

Ugyanakkor az Alapkezelő figyeli, hogy a piaci mozgások hatására az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke milyen távolságra van a meghirdetett Védelmi szinttől. Amennyiben ez a távolság csökken, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyam-ingadozásának mértéke) emelkedik, az Alapkezelő növeli a pénzpiaci típusú befektetések súlyát a portfolión belül, ezzel csökkentve annak a lehetőségét, hogy a befektetési jegy nettó eszközértéke a meghirdetett Védelmi szint alá csökkenjen. Amennyiben az egy jegyre jutó nettó eszközérték újbóli emelkedése vagy új Védelmi szint meghirdetése növeli a Védelmi szintig meglévő távolságot, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyam-ingadozásának mértéke) csökken, az Alapkezelő megkezdi a diverzifikált vegyes portfolió helyreállítását és az emelkedő trend folytatódása esetén a kockázatos eszközök súlyának további növelését.

Ilyen módon a mechanizmus biztosítja, hogy az Alap befektetői az árfolyamok növekedéséből minél nagyobb mértékben részesedjenek, miközben számíthatnak arra, hogy szükség esetén a befektetési jegyeik visszaváltásakor elérhető árfolyam nagy valószínűséggel a meghirdetett Védelmi szintnél nem lesz alacsonyabb.

A fenti két stratégia (aktív portfoliókezelés és a Védelmi szint megóvása) együttesen azt eredményezi, hogy a portfolió összetétele folyamatosan változik. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a portfolió csak pénzpiaci típusú befektetéseket tartalmaz, illetve az sem kizárt, hogy a portfolió teljes mértékben kockázatos, részvénytípusú eszközöket tart.

Az Alapkezelő és a befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozás megalapozott kutatási munkával alakította ki és folyamatosan fejleszti ezt a mechanizmust, illetve annak alkalmazását. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy – elsősorban különösen szélsőséges kilengések, visszaesések esetén – az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke átmenetileg vagy tartósan a meghirdetett Védelmi szint alapján számolt árfolyamszintnél alacsonyabbra süllyedjen.

Az Alapkezelő az itt bemutatott mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka alapján számolt árfolyamszint (=Védelmi szint) alá.

A Védelmi szint: a Megfigyelési napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték 95%-a. Az ez alapján mindenkor számolt árfolyamszint hat tizedesjegyre kerül kiszámításra, a kerekítés általános szabályai szerint. Az első periódusban érvényes Védelmi szint az előzőektől eltérően kerül megállapításra: a névérték 95%-a, azaz 0,95 HUF. Az íly módon meghatározott árfolyamszint (Védelmi szint) adott megfigyelési napot követő naptól a következő megfigyelési napig érvényes (=Periódus).

Az Alap befektetései között a következő befektetési eszközök szerepelhetnek (az Alap saját tőkéjén belüli minimum ill. maximum arányokkal):

	Limit
Kereskedelmi bankoknál nyitott betétek	0% - 50%
Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési formák	0% - 100%
tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős, opciós és egyéb származékos ügyletek	Max. 100%

A portfolió deviza megoszlásának minimum és maximum arányai a következők:

Név	Forint	Euró	USA Dollár	Egyéb OECD deviza
K&H vagyonvédett portfólió – április alap	0-100%	0-100%	0-100%	0-50%

6.12 számú melléklet

K&H 95% ÁRFOLYAMVÉDETT PORTFÓLIÓ AUGUSZTUS VEGYES ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H 95% árfolyamvédett portfolió augusztus eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap, mely törekszik az ügyfelek tőkéjének és hozamának részleges védelmére, és arra, hogy az eszközalap egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt (védelmi) szintnél alacsonyabbra ne süllyedjen.

Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben a K&H 95% árfolyamvédett portfolió augusztus eszközalapba fektet be, úgy a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a Biztosító a Szerződő javára eltér a szerződési feltételek III. pontjában foglaltaktól:

Ez esetben a szerződési feltételek III./2.4-es pontja egy további, b.) ponttal kerül kiegészítésre:

„b.) A következő feltételek együttes teljesülése esetén:

- a biztosított az elhalálozás időpontjában még nem töltötte be a 75. életévét és

- a haláleseti szolgáltatás szerződési feltételben meghatározott értéknapján a K&H 95% árfolyamvédett portfólió augusztus vegyes eszközalapban is rendelkezik befektetéssel, úgy

a kötvényérték számításakor a K&H 95% árfolyamvédett portfólió augusztus vegyes eszközalapban tartott befektetési egységek értékét a szerződési feltételben meghatározott értéknapon érvényes árfolyamnál fix 10%-kal magasabb árfolyamon veszi figyelembe a Biztosító (10% Extra Szolgáltatás).

Azonban, ha a Biztosított egy, vagy több olyan biztosítási szerződés biztosítottja, amelyen a haláleseti szolgáltatás adott biztosítási szerződési feltételben meghatározott értéknapján egy vagy több, a jelen befektetési politikában meghatározott, 10% Extra Szolgáltatást nyújtó eszközalapban van befektetés, úgy a Biztosító jelen b.) pontban leírt 10% Extra Szolgáltatása Biztosítotti szinten legfeljebb 5 millió forinttal lehet magasabb, mint a 10% Extra Szolgáltatás nélkül számított szolgáltatási összeg.”

Az eszközalap a K&H Alapkezelő által kezelt K&H vagyonvédett portfolió – augusztus nyíltvégű alapok alapja befektetési jegyeibe fektet be.

Megfigyelési napok: 2013. év kivételével minden naptári év augusztus 16-a, illetve ha ez nem forgalmazási nap, akkor az első rákövetkező forgalmazási nap.

Védelmi szint alapján számolt árfolyamszint
Periódus tartama	Ft/befektetési egység
2013.08.12 – 2014.08.18	0,950000
2014.08.19. – 2015.08.17.	1,007907

A Védelmi szint biztosításának alapja az itt leírt befektetési mechanizmus. Az Xxxxxxxxxx garanciát nem vállal arra, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem süllyed a meghatározott Védelmi szint alá.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 3 év.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H vagyonvédett portfolió – augusztus alap befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H vagyonvédett portfolió – augusztus nyíltvégű alapok alapja	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

K&H vagyonvédett portfolió – augusztus alap:

Az Alap befektetési célja, hogy egy diverzifikált vegyes portfolió hozamát biztosítsa a befektetőknek, miközben egy árfolyamvédelmi mechanizmus segítségével törekszik a befektetők tőkéjének részleges védelmére. Az Alapkezelő ennek érdekében egy sajátos befektetési technikát (angol neve Constant Proportion Portfolio Insurance, azaz CPPI) alkalmaz, melynek révén a lehető legkisebbre csökkenthető annak a valószínűsége, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt szintnél alacsonyabbra süllyedjen.

A diverzifikált vegyes portfolió geográfiai eloszlását illetően globális: egyaránt tartalmazhat magyar és nemzetközi befektetéseket, az utóbbin belül fejlett és feltörekvő piaci eszközöket is. A befektetések típusa szerint a portfolió pénzpiaci, kötvény és részvény típusú befektetéseket tart. A portfoliót az Alapkezelő aktívan menedzseli, vagyis a gazdasági fundamentumok és a piaci folyamatok alapján befektetési döntéseket hoz, s ennek megfelelően módosítja a portfolió eszközallokációját (a portfolióban szereplő eszközök egymáshoz képesti arányát).

Ugyanakkor az Alapkezelő figyeli, hogy a piaci mozgások hatására az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke milyen távolságra van a meghirdetett Védelmi szinttől. Amennyiben ez a távolság csökken, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyamingadozásának mértéke) emelkedik, az Alapkezelő növeli a pénzpiaci típusú befektetések súlyát a portfolión belül, ezzel csökkentve annak a lehetőségét, hogy a befektetési jegy nettó eszközértéke a meghirdetett Védelmi szint alá csökkenjen. Amennyiben az egy jegyre jutó nettó eszközérték újbóli emelkedése vagy új Védelmi szint meghirdetése növeli a Védelmi szintig meglévő távolságot, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyamingadozásának mértéke) csökken, az Alapkezelő megkezdi a diverzifikált vegyes portfolió helyreállítását és az emelkedő trend folytatódása esetén a kockázatos eszközök súlyának további növelését.

Ilyen módon a mechanizmus biztosítja, hogy az Alap befektetői az árfolyamok növekedéséből minél nagyobb mértékben részesedjenek, miközben számíthatnak arra, hogy szükség esetén a befektetési jegyeik visszaváltásakor elérhető árfolyam nagy valószínűséggel a meghirdetett Védelmi szintnél nem lesz alacsonyabb.

A fenti két stratégia (aktív portfoliókezelés és a Védelmi szint megóvása) együttesen azt eredményezi, hogy a portfolió összetétele folyamatosan változik. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a portfolió csak pénzpiaci típusú befektetéseket tartalmaz, illetve az sem kizárt, hogy a portfolió teljes mértékben kockázatos, részvénytípusú eszközöket tart.

Az Alapkezelő és a befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozás megalapozott kutatási munkával alakította ki és folyamatosan fejleszti ezt a mechanizmust, illetve annak alkalmazását. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy – elsősorban különösen szélsőséges kilengések, visszaesések esetén – az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke átmenetileg vagy tartósan a meghirdetett Védelmi szint alapján számolt árfolyamszintnél alacsonyabbra süllyedjen.

Az Alapkezelő az itt bemutatott mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka alapján számolt árfolyamszint (=Védelmi szint) alá.

A Védelmi szint: a Megfigyelési napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték 95%-a. Az ez alapján mindenkor számolt árfolyamszint hat tizedesjegyre kerül kiszámításra, a kerekítés általános szabályai szerint. Az első periódusban érvényes Védelmi szint az előzőektől eltérően kerül megállapításra: a névérték 95%-a, azaz 0,95 HUF. Az ily módon meghatározott árfolyamszint (Védelmi szint) adott megfigyelési napot követő naptól a következő megfigyelési napig érvényes (=Periódus).

Az Alap befektetései között a következő befektetési eszközök szerepelhetnek (az Alap saját tőkéjén belüli minimum ill. maximum arányokkal):

	Limit
Kereskedelmi bankoknál nyitott betétek	0% - 50%
Nyilvános níltvégű kollektív befektetési formák	0% - 100%
tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős, opciós és egyéb származékos ügyletek	Max. 100%

A portfolió deviza megoszlásának minimum és maximum arányai a következők:

Név	Forint	Euró	USA Dollár	Egyéb OECD deviza
K&H vagyonvédett portfólió – augusztus alap	0-100%	0-100%	0-100%	0-50%

6.13 számú melléklet

K&H 95% ÁRFOLYAMVÉDETT PORTFÓLIÓ DECEMBER VEGYES ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H 95% árfolyamvédett portfolió december vegyes eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap, mely törekszik az eszközalap árfolyamának részleges védelmére, és arra, hogy az eszközalap egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt (védelmi) szintnél alacsonyabbra ne süllyedjen.

Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben a K&H 95% árfolyamvédett portfolió december vegyes eszközalapba fektet be, úgy a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a Biztosító a Szerződő javára eltér a szerződési feltételek

III. pontjában foglaltaktól:

Ez esetben a szerződési feltételek III./2.4-es pontja egy további, b.) ponttal kerül kiegészítésre:

„b.) A következő feltételek együttes teljesülése esetén:

- a biztosított az elhalálozás időpontjában még nem töltötte be a 75. életévét és

- a haláleseti szolgáltatás szerződési feltételben meghatározott értéknapján a K&H 95% árfolyamvédett portfólió december vegyes eszközalapban is rendelkezik befektetéssel, úgy

a kötvényérték számításakor a K&H 95% árfolyamvédett portfólió december vegyes eszközalapban tartott befektetési egységek értékét a szerződési feltételben meghatározott értéknapon érvényes árfolyamnál fix 10%-kal magasabb árfolyamon veszi figyelembe a Biztosító (10% Extra Szolgáltatás).

Azonban, ha a Biztosított egy, vagy több olyan biztosítási szerződés biztosítottja, amelyen a haláleseti szolgáltatás adott biztosítási szerződési feltételben meghatározott értéknapján egy vagy több, a jelen befektetési politikában meghatározott, 10% Extra Szolgáltatást nyújtó eszközalapban van befektetés, úgy a Biztosító jelen b.) pontban leírt 10% Extra Szolgáltatása Biztosítotti szinten legfeljebb 5 millió forinttal lehet magasabb, mint a 10% Extra Szolgáltatás nélkül számított szolgáltatási összeg.”

Az eszközalap a K&H Alapkezelő által kezelt K&H vagyonvédett portfolió – december nyíltvégű alapok alapja befektetési jegyeibe fektet be.

Megfigyelési napok: 2007. év kivételével minden naptári év december 15-e, illetve ha ez nem forgalmazási nap, akkor az első rákövetkező forgalmazási nap.

Védelmi szint alapján számolt árfolyamszint
Periódus tartama	Ft/befektetési egység
2007.12.03 – 2008.12.14	0,950000
2008.12.15 – 2009.12.16	0,928500
2009.12.17 – 2010.12.16	1,050634
2010.12.16 – 2011.12.18	1,104259
2011.12.19 – 2012.12.18	1,145703
2012.12.19 – 2013.12.17	1,221162
2013.12.18 – 2014.12.16	1,292125
2014.12.17 – 2015.12.15	1,325918

A Védelmi szint biztosításának alapja az itt leírt befektetési mechanizmus. Az Xxxxxxxxxx garanciát nem vállal arra, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem süllyed a meghatározott Védelmi szint alá.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 3 év.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H vagyonvédett portfolió - december nyíltvégű alapok alapja befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H vagyonvédett portfolió – december nyíltvégű alapok alapja	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

K&H vagyonvédett portfolió – december alap:

Az Alap befektetési célja, hogy egy diverzifikált vegyes portfolió hozamát biztosítsa a befektetőknek, miközben egy árfolyamvédelmi mechanizmus segítségével törekszik a befektetők tőkéjének részleges védelmére. Az Alapkezelő ennek érdekében egy sajátos befektetési technikát (angol neve Constant Proportion Portfolio Insurance, azaz CPPI) alkalmaz, melynek révén a lehető legkisebbre csökkenthető annak a valószínűsége, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt szintnél alacsonyabbra süllyedjen.

A diverzifikált vegyes portfolió geográfiai eloszlását illetően globális: egyaránt tartalmazhat magyar és nemzetközi befektetéseket, az utóbbin belül fejlett és feltörekvő piaci eszközöket is. A befektetések típusa szerint a portfolió pénzpiaci, kötvény és részvény típusú befektetéseket tart. A portfoliót az Alapkezelő aktívan menedzseli, vagyis a gazdasági fundamentumok és a piaci folyamatok alapján befektetési döntéseket hoz, s ennek megfelelően módosítja a portfolió eszközallokációját (a portfolióban szereplő eszközök egymáshoz képesti arányát).

Ugyanakkor az Alapkezelő figyeli, hogy a piaci mozgások hatására az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke milyen távolságra van a meghirdetett Védelmi szinttől. Amennyiben ez a távolság csökken, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyamingadozásának mértéke) emelkedik, az Alapkezelő növeli a pénzpiaci típusú befektetések súlyát a portfolión belül, ezzel csökkentve annak a lehetőségét, hogy a befektetési jegy nettó eszközértéke a meghirdetett Védelmi szint alá csökkenjen. Amennyiben az egy jegyre jutó nettó eszközérték újbóli emelkedése vagy új Védelmi szint meghirdetése növeli a Védelmi szintig meglévő távolságot, illetve a portfolióban szereplő befektetések volatilitása (árfolyamingadozásának mértéke) csökken, az Alapkezelő megkezdi a diverzifikált vegyes portfolió helyreállítását és az emelkedő trend folytatódása esetén a kockázatos eszközök súlyának további növelését.

Ilyen módon a mechanizmus biztosítja, hogy az Alap befektetői az árfolyamok növekedéséből minél nagyobb mértékben részesedjenek, miközben számíthatnak arra, hogy szükség esetén a befektetési jegyeik visszaváltásakor elérhető árfolyam nagy valószínűséggel a meghirdetett Védelmi szintnél nem lesz alacsonyabb.

A fenti két stratégia (aktív portfoliókezelés és a Védelmi szint megóvása) együttesen azt eredményezi, hogy a portfolió összetétele folyamatosan változik. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a portfolió csak pénzpiaci típusú befektetéseket tartalmaz, illetve az sem kizárt, hogy a portfolió teljes mértékben kockázatos, részvénytípusú eszközöket tart.

Az Alapkezelő és a befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozás megalapozott kutatási munkával alakította ki és folyamatosan fejleszti ezt a mechanizmust, illetve annak alkalmazását. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy – elsősorban különösen szélsőséges kilengések, visszaesések esetén – az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke átmenetileg vagy tartósan a meghirdetett Védelmi szint alapján számolt árfolyamszintnél alacsonyabbra süllyedjen.

Az Alapkezelő az itt bemutatott mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka alapján számolt árfolyamszint (=Védelmi szint) alá.

A Védelmi szint: a Megfigyelési napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték 95%-a. Az ez alapján mindenkor számolt árfolyamszint hat tizedesjegyre kerül kiszámításra, a kerekítés általános szabályai szerint. Az első periódusban érvényes Védelmi szint az előzőektől eltérően kerül megállapításra: a névérték 95%-a, azaz 0,95 HUF. Az íly módon

meghatározott árfolyamszint (Védelmi szint) adott megfigyelési napot követő naptól a következő megfigyelési napig

érvényes (=Periódus).

Az Alap befektetései között a következő befektetési eszközök szerepelhetnek (az Alap saját tőkéjén belüli minimum ill. maximum arányokkal):

	K&H vagyonvédett portfolió – december alap Limit
Kereskedelmi bankoknál nyitott betétek	0% - 50%
Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési formák	0% - 100%
tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős, opciós és egyéb származékos ügyletek	Max. 100%

A portfolió deviza megoszlásának minimum és maximum arányai a következők:

Név	Forint	Euró	USA Dollár	Egyéb OECD deviza
K&H vagyonvédett portfólió – december alap	0-100%	0-100%	0-100%	0-50%

6.14 számú melléklet K&H VÁLOGATOTT 1 VEGYES ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H válogatott 1 vegyes eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap.

Az eszközalap nem kínál sem tőke- és hozamgaranciát, sem tőke- és hozamvédelmet az ügyfelei számára.

Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben a K&H válogatott 1 vegyes eszközalapba fektet be, úgy a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a Biztosító a Szerződő javára eltér a szerződési feltételek VIII. pontjában foglaltaktól:

Ez esetben a szerződési feltételek III./2.4-es pontja egy további, b.) ponttal kerül kiegészítésre:

„b.) A következő feltételek együttes teljesülése esetén:

- a biztosított a halál időpontjában még nem töltötte be a 75. életévét és

- a haláleseti szolgáltatás szerződési feltételben meghatározott értéknapján a K&H válogatott 1 vegyes eszközalapban is rendelkezik befektetéssel, úgy

az a.) pont szerinti kötvényérték számításakor a K&H válogatott 1 vegyes eszközalapban tartott befektetési egységek értékét a szerződési feltételben meghatározott értéknapon érvényes árfolyamnál fix 10%-kal magasabb árfolyamon veszi figyelembe a Biztosító (10% Extra Szolgáltatás).

Azonban, ha a Biztosított egy, vagy több olyan biztosítási szerződés biztosítottja, amelyen a haláleseti szolgáltatás adott biztosítási szerződési feltételben meghatározott értéknapján egy vagy több, a jelen befektetési politikában meghatározott, 10% Extra Szolgáltatást nyújtó eszközalapban van befektetés, úgy a jelen c.) pontban leírt 10% Extra Szolgáltatás Biztosítotti szinten összesen legfeljebb 5 millió forinttal lehet magasabb, mint a 10% Extra Szolgáltatás nélkül számított szolgáltatási összeg.”

Az eszközalap az összegyűjtött tőke túlnyomó részét a K&H Xxxxxxxxxx által kezelt K&H válogatott 1. alapok nyíltvégű befektetési alapja (a továbbiakban: Alap) befektetési jegyeibe fektet be.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 1 év

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H válogatott 1. alapok nyíltvégű befektetési alapja befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H válogatott 1. alapok nyíltvégű befektetési alapja	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

K&H válogatott 1. alapok nyíltvégű befektetési alapja:

Az Alap célja, hogy a hazai befektetők számára könnyen, és rugalmasan, akár már kis összeg befektetésével egy teljes portfoliót tegyen elérhetővé. A K&H válogatott alapcsalád négy tagja négy különböző összetételben érthető el biztonsági fokozattól függően, amelyben az egyes a legalacsonyabb kockázatú, főként pénzpiaci befektetésekkel. Az Alap pénzügyi célja a tőkenövekedés.

A K&H válogatott alapok célja, hogy különböző biztonsági fokozat mellett hosszútávon a lehető legnagyobb hozamot biztosítsa a Befektetőknek. Az Alapkezelő a törvényi és a Kezelési Szabályzatban ismertetett limiteken belül saját megítélése alapján alakítja ki a portfoliót.

A megvásárolt, az Alap denominációjától eltérő devizában kibocsátott értékpapírok devizakockázatát az Alapkezelő származékos ügyletekkel szükség esetén fedezheti.

Az Alap eszközei között elsősorban hazai pénzpiaci és kötvényalapok, valamint diverzifikációs és kockázatcsökkentő céllal külföldi devizában (elsősorban euróban) denominált pénzpiaci- kötvény befektetések szerepelnek. Az Alap portfoliójában minimális mértékben szerepelhetnek részvény- és nyersanyag befektetések is.

Az alapok eszközeiket az OECD és EU tagállamainak devizáiban denominált eszközökben tartják. A megadott arányok az egyes alapok saját tőkéjén belüli arányokat mutatják.

befektetési eszköz kategória	befektetési eszköz alkategória; egyéb korlátozás	limit
kereskedelmi bankoknál nyitott bankbetétek		50%
Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat)
nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	nyíltvégű	min 50%
határidős, opciós, és egyéb származtatott ügyletek		max 100%

6.15 számú melléklet

K&H VÁLOGATOTT 2 VEGYES ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H válogatott 2 vegyes eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap.

Az eszközalap nem kínál sem tőke- és hozamgaranciát, sem tőke- és hozamvédelmet az ügyfelei számára.

Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben a K&H válogatott 2 vegyes eszközalapba fektet be, úgy a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a Biztosító a Szerződő javára eltér a szerződési feltételek VIII. pontjában foglaltaktól:

Ez esetben a szerződési feltételek III./2.4-es pontja egy további, b.) ponttal kerül kiegészítésre:

„b.) A következő feltételek együttes teljesülése esetén:

- a biztosított a halál időpontjában még nem töltötte be a 75. életévét és

- a haláleseti szolgáltatás szerződési feltételben meghatározott értéknapján a K&H válogatott 2 vegyes eszközalapban is rendelkezik befektetéssel, úgy

az a.) pont szerinti kötvényérték számításakor a K&H válogatott 2 vegyes eszközalapban tartott befektetési egységek értékét a szerződési feltételben meghatározott értéknapon érvényes árfolyamnál fix 10%-kal magasabb árfolyamon veszi figyelembe a Biztosító (10% Extra Szolgáltatás).

Azonban, ha a Biztosított egy, vagy több olyan biztosítási szerződés biztosítottja, amelyen a haláleseti szolgáltatás adott biztosítási szerződési feltételben meghatározott értéknapján egy vagy több, a jelen befektetési politikában meghatározott, 10% Extra Szolgáltatást nyújtó eszközalapban van befektetés, úgy a jelen c.) pontban leírt 10% Extra Szolgáltatása Biztosítotti szinten összesen legfeljebb 5 millió forinttal lehet magasabb, mint a 10% Extra Szolgáltatás nélkül számított szolgáltatási összeg.”

Az eszközalap az összegyűjtött tőke túlnyomó részét a K&H Xxxxxxxxxx által kezelt K&H válogatott 2. alapok nyíltvégű befektetési alapja (a továbbiakban: Alap) befektetési jegyeibe fektet be.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 2 év

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H válogatott 2. alapok nyíltvégű befektetési alapja befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H válogatott 2. alapok nyíltvégű befektetési alapja	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

K&H válogatott 2. alapok nyíltvégű befektetési alapja:

Az Alap célja, hogy a hazai befektetők számára könnyen, és rugalmasan, akár már kis összeg befektetésével egy teljes portfoliót tegyen elérhetővé. A K&H válogatott alapcsalád négy tagja négy különböző összetételben érthető el biztonsági fokozattól függően, amelyben a második közepes kockázatú, elsősorban pénzpiaci és kötvény befektetésekkel. Az Alap pénzügyi célja a tőkenövekedés.

A K&H válogatott alapok célja, hogy különböző biztonsági fokozat mellett hosszútávon a lehető legnagyobb hozamot biztosítsa a Befektetőknek.

Az Alapkezelő a törvényi és a Kezelési Szabályzatban ismertetett limiteken belül saját megítélése alapján alakítja ki a portfoliót. A megvásárolt, az Alap denominációjától eltérő devizában kibocsátott értékpapírok devizakockázatát az Alapkezelő származékos ügyletekkel szükség esetén fedezheti.

Az Alapkezelő az összegyűjtött tőkét elsősorban hazai és nemzetközi pénzpiaci és kötvényalapokba fekteti. A portfolióban korlátozott mértékben hazai és nemzetközi részvény- és nyersanyagalapok is szerepelhetnek.

Az alapok eszközeiket az OECD és az EU tagállamainak devizáiban denominált eszközökben tartják. A megadott arányok az egyes alapok saját tőkéjén belüli arányokat mutatják.

befektetési eszköz kategória	befektetési eszköz alkategória; egyéb korlátozás	limit
kereskedelmi bankoknál nyitott bankbetétek		50%
Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat)
nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	nyíltvégű	min 50%
határidős, opciós, és egyéb származtatott ügyletek		max 100%

6.16 számú melléklet

K&H VÁLOGATOTT 3 VEGYES ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: dinamikus

A K&H válogatott 3 vegyes eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap.

Az eszközalap nem kínál sem tőke- és hozamgaranciát, sem tőke- és hozamvédelmet az ügyfelei számára.

Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben a K&H válogatott 3 vegyes eszközalapba fektet be, úgy a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a Biztosító a Szerződő javára eltér a szerződési feltételek VIII. pontjában foglaltaktól:

Ez esetben a szerződési feltételek III./2.4-es pontja egy további, b.) ponttal kerül kiegészítésre:

„b.) A következő feltételek együttes teljesülése esetén:

- a biztosított a halál időpontjában még nem töltötte be a 75. életévét és

- a haláleseti szolgáltatás szerződési feltételben meghatározott értéknapján a K&H válogatott 3 vegyes eszközalapban is rendelkezik befektetéssel, úgy

az a.) pont szerinti kötvényérték számításakor a K&H válogatott 3 vegyes eszközalapban tartott befektetési egységek értékét a szerződési feltételben meghatározott értéknapon érvényes árfolyamnál fix 10%-kal magasabb árfolyamon veszi figyelembe a Biztosító (10% Extra Szolgáltatás).

Azonban, ha a Biztosított egy, vagy több olyan biztosítási szerződés biztosítottja, amelyen a haláleseti szolgáltatás adott biztosítási szerződési feltételben meghatározott értéknapján egy vagy több, a jelen befektetési politikában meghatározott, 10% Extra Szolgáltatást nyújtó eszközalapban van befektetés, úgy a jelen c.) pontban leírt 10% Extra Szolgáltatás Biztosítotti szinten összesen legfeljebb 5 millió forinttal lehet magasabb, mint a 10% Extra Szolgáltatás nélkül számított szolgáltatási összeg.”

Az eszközalap az összegyűjtött tőke túlnyomó részét a K&H Xxxxxxxxxx által kezelt K&H válogatott 3. alapok nyíltvégű befektetési alapja (a továbbiakban: Alap) befektetési jegyeibe fektet be.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 3 év

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H válogatott 3. alapok nyíltvégű befektetési alapja befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H válogatott 3. alapok nyíltvégű befektetési alapja	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

K&H válogatott 3. alapok nyíltvégű befektetési alapja:

Az Alap célja, hogy a hazai befektetők számára könnyen, és rugalmasan, akár már kis összeg befektetésével egy teljes portfoliót tegyen elérhetővé. A K&H válogatott alapcsalád négy tagja négy különböző összetételben érthető el biztonsági fokozattól függően, amelyben a harmadik közepes kockázatú, elsősorban kötvény és részvény befektetésekkel. Az Alap pénzügyi célja a tőkenövekedés.

A K&H válogatott alapok célja, hogy különböző biztonsági fokozat mellett hosszútávon a lehető legnagyobb hozamot biztosítsa a Befektetőknek.

Az Alapkezelő a törvényi és a Kezelési Szabályzatban ismertetett limiteken belül saját megítélése alapján alakítja ki a portfoliót. A megvásárolt, az Alap denominációjától eltérő devizában kibocsátott értékpapírok devizakockázatát az Alapkezelő származékos ügyletekkel szükség esetén fedezheti.

Az Alap eszközei között elsősorban hazai és nemzetközi kötvényalapok, valamint hazai és nemzetközi részvény- és nyersanyagalapok szerepelnek.

Az alapok eszközeiket az OECD és az EU tagállamainak devizáiban denominált eszközökben tartják. A megadott arányok az egyes alapok saját tőkéjén belüli arányokat mutatják.

befektetési eszköz kategória	befektetési eszköz alkategória; egyéb korlátozás	limit
kereskedelmi bankoknál nyitott bankbetétek		50%
Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat)
nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	nyíltvégű	min 50%
határidős, opciós, és egyéb származtatott ügyletek		max 100%

6.17 számú melléklet

K&H VÁLOGATOTT 4 VEGYES ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: dinamikus

A K&H válogatott 4 vegyes eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap.

Az eszközalap nem kínál sem tőke- és hozamgaranciát, sem tőke- és hozamvédelmet az ügyfelei számára.

Amennyiben a Szerződő részben, vagy egészben a K&H válogatott 4 vegyes eszközalapba fektet be, úgy a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a Biztosító a Szerződő javára eltér a szerződési feltételek VIII. pontjában foglaltaktól:

Ez esetben a szerződési feltételek III./2.4-es pontja egy további, b.) ponttal kerül kiegészítésre:

„b.) A következő feltételek együttes teljesülése esetén:

- a biztosított a halál időpontjában még nem töltötte be a 75. életévét és

- a haláleseti szolgáltatás szerződési feltételben meghatározott értéknapján a K&H válogatott 4 vegyes eszközalapban is rendelkezik befektetéssel, úgy

az a.) pont szerinti kötvényérték számításakor a K&H válogatott 4 vegyes eszközalapban tartott befektetési egységek értékét a szerződési feltételben meghatározott értéknapon érvényes árfolyamnál fix 10%-kal magasabb árfolyamon veszi figyelembe a Biztosító (10% Extra Szolgáltatás).

Azonban, ha a Biztosított egy, vagy több olyan biztosítási szerződés biztosítottja, amelyen a haláleseti szolgáltatás adott biztosítási szerződési feltételben meghatározott értéknapján egy vagy több, a jelen befektetési politikában meghatározott, 10% Extra Szolgáltatást nyújtó eszközalapban van befektetés, úgy a jelen c.) pontban leírt 10% Extra Szolgáltatás Biztosítotti szinten összesen legfeljebb 5 millió forinttal lehet magasabb, mint a 10% Extra Szolgáltatás nélkül számított szolgáltatási összeg.”

Az eszközalap az összegyűjtött tőke túlnyomó részét a K&H Alapkezelő által kezelt K&H válogatott 4. alapok nyíltvégű befektetési alapja (a továbbiakban: Alap) befektetési jegyeibe fektet be.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 5 év

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H válogatott 4. alapok nyíltvégű befektetési alapja befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfolión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H válogatott 4. alapok nyíltvégű befektetési alapja	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

K&H válogatott 4. alapok nyíltvégű befektetési alapja:

Az Alap célja, hogy a hazai befektetők számára könnyen, és rugalmasan, akár már kis összeg befektetésével egy teljes portfoliót tegyen elérhetővé. A K&H válogatott alapcsalád négy tagja négy különböző összetételben érthető el biztonsági fokozattól függően, amelyben a négyes már elsősorban merész befektetőknek ajánlott, elsősorban részvény befektetésekkel.

A K&H válogatott alapok célja, hogy különböző biztonsági fokozat mellett hosszútávon a lehető legnagyobb hozamot biztosítsa a Befektetőknek.

Az Alapkezelő a törvényi és a Kezelési Szabályzatban ismertetett limiteken belül saját megítélése alapján alakítja ki a portfoliót.

A megvásárolt, az Alap denominációjától eltérő devizában kibocsátott értékpapírok devizakockázatát az Alapkezelő származékos ügyletekkel szükség esetén fedezheti.

Az Alapkezelő az összegyűjtött tőkét elsősorban hazai és nemzetközi részvényalapokba, valamint hazai és nemzetközi kötvény- és nyersanyagalapokba fekteti. Az alapban diverzifikációs céllal jelentős mértékben szerepelhetnek külföldi eszközök.

Az alapok eszközeiket az OECD vagy az Európai Unió tagállamainak devizáiban denominált eszközökben tartják. A megadott arányok az egyes alapok saját tőkéjén belüli arányokat mutatják.

befektetési eszköz kategória	befektetési eszköz alkategória; egyéb korlátozás	limit
kereskedelmi bankoknál nyitott bankbetétek		50%
Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ideértve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat)
nyilvános értékpapír alapú kollektív befektetési formák	nyíltvégű	min 50%
határidős, opciós, és egyéb származtatott ügyletek		max 100%

6.18 számú melléklet

K&H MEGTAKARÍTÁSI CÉL EGYENSÚLY ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H megtakarítási cél egyensúly eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap. Az eszközalap nem kínál sem tőke- és hozamgaranciát, sem tőke- és hozamvédelmet az ügyfelei számára, azonban biztonságos befektetési szerkezetének jegyében a lentebb bemutatásra kerülő, részleges árfolyamvédelmet nyújtó befektetési alapokba fektet be. Az egyes befektetési alapok esetén ismertetett egyedi részleges tőke- és hozamvédelem kizárólag az egyes befektetési alapokra érvényes, míg az eszközalapra nem, a befektetési kockázatot az eszközalap vonatkozásában az Ügyfél viseli.

Az eszközalap a K&H Alapkezelő által kezelt K&H megtakarítási cél - február nyíltvégű alapok alap, K&H megtakarítási cél - június nyíltvégű alapok alap és K&H megtakarítási cél - október nyíltvégű alapok alap befektetési jegyeibe fektet be (Továbbiakban együttesen: K&H megtakarítási cél alapcsalád, míg külön-külön: K&H megtakarítási cél alapok).

Az eszközalap az új tőkéket (tőke alatt ez esetben nem közvetlenül a Szerződő által teljesített befizetések, hanem az eszközalapba teljesített nettó befizetések eredője értendő) a fent említett befektetési alapok közül mindig abba a befektetési alapba fekteti be, amely árfolyamvédelmi szintjének megállapítása az eszközalap által eszközölt befektetés időpontjához mérten időben a legkésőbb történt. Abban az esetben, ha adott napon az eszközalap által a mögöttes K&H megtakarítási cél egyensúly eszközalap új tőkéjének befektetésére megadott megbízás összértéke meghaladná az eszközalap – előbbi megbízások végrehajtását megelőzően számított – nettó eszközértékének 10%-át, úgy az eszközalap a három mögöttes befektetési alapba egyenlő arányban fekteti be ezen összegeket.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 3 év.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H megtakarítási cél portfolió alapcsalád befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A II. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfólión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H megtakarítási cél portfolió alapcsalád	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

Benchmark:

Benchmark: 100 % RMAX-index

K&H megtakarítási cél alapok:

A K&H megtakarítási cél alapok befektetési célja, hogy egy diverzifikált portfólió hozamát biztosítsák a befektetőknek, miközben törekszenek a befektetők (a K&H megtakarítási cél portfolió alapcsalád befektetője alatt az e befektetési alapokba fektető portfóliók értendők, nem pedig a K&H Biztosítónál életbiztosítási szerződéssel rendelkező szerződő) tőkéjének és hozamának részleges védelmére. Az Alapkezelő ennek érdekében egy sajátos befektetési technikát alkalmaz, melynek révén a lehető legkisebbre csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a K&H megtakarítási cél alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt (védelmi) szintnél alacsonyabbra süllyedjen. Az Alapkezelő és az Alvagyonkezelő (KBC Asset Management SA) megalapozott kutatási munkával alakította ki és folyamatosan fejleszti ezt a mechanizmust, illetve annak alkalmazását. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy - elsősorban különösen szélsőséges kilengések, visszaesések esetén – a K&H megtakarítási cél alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke átmenetileg vagy tartósan a meghirdetett védelmi szint alapján számolt árfolyamszintnél alacsonyabbra süllyedjen.

A leírt célnak megfelelően a K&H megtakarítási cél alapok stabil vagy emelkedő piac esetén egy vegyes portfóliót tartanak, amelyben csak mérsékelt arányban (vagy egyáltalán nem) szerepelnek árfolyam-ingadozásukat tekintve

alacsony kockázatú pénzpiaci típusú befektetések. A vegyes portfólió geográfiai eloszlását illetően globális, tartalmaz

magyar és külföldi eszközöket egyaránt, típus szerint pedig többek között – az előbb említett magyar pénzpiaci

befektetések mellett- nemzetközi pénzpiaci és kötvény, magyar kötvény, magyar és nemzetközi részvényt is, s ezt a portfoliót az Alapkezelő aktívan menedzseli.

Ugyanakkor a K&H megtakarítási cél alapok kezelője figyeli, hogy a piaci mozgások hatására a K&H megtakarítási cél alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke milyen távolságra van a meghirdetett védelmi szinttől. Amennyiben ez a távolság csökken, az Alapkezelő növeli a pénzpiaci típusú befektetések súlyát a portfólión belül, ezzel csökkentve annak a lehetőségét, hogy a befektetési jegy nettó eszközértéke a meghirdetett védelmi szint alá csökkenjen. Amennyiben az egy jegyre jutó nettó eszközérték újbóli emelkedése vagy új védelmi szint meghirdetése növeli a védelmi szintig meglévő távolságot, az Alapkezelő megkezdi a diverzifikált vegyes portfólió helyreállítását és az emelkedő trend folytatása esetén a kockázatos eszközök súlyának további növelését.

Ilyen módon a mechanizmus biztosítja, hogy a K&H megtakarítási cél alapok befektetői, így közvetetten a K&H megtakarítási cél egyensúly eszközalap befektetői az árfolyamok növekedéséből minél nagyobb mértékben részesedjenek, miközben számíthatnak arra, hogy szükség esetén a befektetési jegyeik visszaváltásakor elérhető árfolyam nagy valószínűséggel a meghirdetett védelmi szintnél nem lesz alacsonyabb.

Az Alapkezelő a mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül a K&H megtakarítási cél alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka (=Védelmi szint) alapján számolt árfolyamszint alá.

Az Alapkezelő az itt bemutatott mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül a K&H megtakarítási cél portfolió alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka alapján számolt árfolyamszint (=Védelmi szint) alá.

Megfigyelési napok:

- K&H megtakarítási cél – február alap esetén, az Alap indulásának napja (azaz 2013. március 18), valamint (2013. év kivételével) minden naptári év február 15-e,

- K&H megtakarítási cél – június alap esetén, az Alap indulásának napja (azaz 2012. szeptember 03.), valamint (2012. év kivételével) minden naptári év június 15-e,

- K&H megtakarítási cél – október alap esetén az Alap indulásának napja (azaz 2013. október 22.), valamint (2013. év kivételével) minden naptári év október 15-e,

illetve, ha ez nem forgalmazási nap, akkor az első rákövetkező forgalmazási nap.

A Védelmi szint: a Megfigyelési napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték 90%-a. Az ez alapján mindenkor számolt árfolyamszint hat tizedesjegyre kerül kiszámításra, a kerekítés általános szabályai szerint. Az ily módon meghatározott árfolyamszint (Védelmi szint) adott megfigyelési naptól a következő megfigyelési napot megelőző napig érvényes (=Periódus).

A K&H megtakarítási cél alapok védelmi szintjeinek értékei megtalálhatóak a K&H megtakarítási cél alapok aktuális Tájékoztatóiban, amely elérhető a xxx.xx.xx honlapon.

Az Alapkezelő a K&H megtakarítási cél alapok kezelése során alvállalkozót vehet igénybe.

Az Alvállalkozó igénybevételét szaktudása, piacismerete és a tőke- és hozamvédett típusú befektetési termékek piacán szerzett egyedülálló szakmai tapasztalata, valamint az Alap speciális befektetési politikája és szerkezete indokolják.

6.19 számú melléklet

K&H TERVEZHETŐ EGYENSÚLY ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H tervezhető egyensúly eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap. Az eszközalap nem kínál sem tőke- és hozamgaranciát, sem tőke- és hozamvédelmet az ügyfelei számára, azonban biztonságos befektetési szerkezetének jegyében a lentebb bemutatásra kerülő, részleges árfolyamvédelmet nyújtó befektetési alapokba fektet be. Az egyes befektetési alapok esetén ismertetett egyedi részleges tőke- és hozamvédelem kizárólag az egyes befektetési alapokra érvényes, míg az eszközalapra nem, a befektetési kockázatot az eszközalap vonatkozásában az Ügyfél viseli.

Az eszközalap a K&H Alapkezelő által kezelt K&H vagyonvédett portfolió április alap, K&H vagyonvédett portfolió augusztus alap és K&H vagyonvédett portfolió december alap befektetési jegyeibe fektet be (Továbbiakban együttesen: K&H vagyonvédett portfolió alapcsalád, míg külön-külön: K&H vagyonvédett portfolió alapok).

Az eszközalap az új tőkéket (tőke alatt ez esetben nem közvetlenül a Szerződő által teljesített befizetések, hanem az eszközalapba teljesített nettó befizetések eredője értendő) a fent említett befektetési alapok közül mindig abba a befektetési alapba fekteti be, amely árfolyamvédelmi szintjének megállapítása az eszközalap által eszközölt befektetés időpontjához mérten időben a legkésőbb történt. Abban az esetben, ha adott napon az eszközalap új tőkéjének befektetésére megadott megbízás összértéke meghaladná az eszközalap – előbbi megbízások végrehajtását megelőzően számított – nettó eszközértékének 10%-át, úgy az eszközalap a három mögöttes befektetési alapba egyenlő arányban fekteti be ezen összegeket.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 3 év.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H vagyonvédett portfolió alapcsalád befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A II. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfólión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H vagyonvédett portfolió alapcsalád	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

Benchmark:

Benchmark: 100 % RMAX-index

K&H vagyonvédett portfolió alapok:

A K&H vagyonvédett portfolió alapok befektetési célja, hogy egy diverzifikált portfólió hozamát biztosítsák a befektetőknek, miközben törekszenek a befektetők tőkéjének és hozamának részleges védelmére. Az Alapkezelő ennek érdekében egy sajátos befektetési technikát alkalmaz, melynek révén a lehető legkisebbre csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a K&H vagyonvédett portfolió alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt (védelmi) szintnél alacsonyabbra süllyedjen. Az Alapkezelő és az Alvagyonkezelő megalapozott kutatási munkával alakította ki és folyamatosan fejleszti ezt a mechanizmust, illetve annak alkalmazását. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy - elsősorban különösen szélsőséges kilengések, visszaesések esetén – a K&H vagyonvédett portfolió alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke átmenetileg vagy tartósan a meghirdetett védelmi szint alapján számolt árfolyamszintnél alacsonyabbra süllyedjen.

A leírt célnak megfelelően a K&H vagyonvédett portfolió alapok stabil vagy emelkedő piac esetén egy vegyes portfóliót tartanak, amelyben csak mérsékelt arányban (vagy egyáltalán nem) szerepelnek árfolyam-ingadozásukat tekintve alacsony kockázatú pénzpiaci típusú befektetések. A vegyes portfólió geográfiai eloszlását illetően globális, tartalmaz magyar és külföldi eszközöket egyaránt, típus szerint pedig többek között – az előbb említett magyar pénzpiaci

befektetések mellett- nemzetközi pénzpiaci és kötvény, magyar kötvény, magyar és nemzetközi részvényt is, s ezt a

portfoliót az Alapkezelő aktívan menedzseli.

Ugyanakkor a K&H vagyonvédett portfolió alapok kezelője figyeli, hogy a piaci mozgások hatására a K&H vagyonvédett portfolió alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke milyen távolságra van a meghirdetett védelmi szinttől. Amennyiben ez a távolság csökken, az Alapkezelő növeli a pénzpiaci típusú befektetések súlyát a portfólión belül, ezzel csökkentve annak a lehetőségét, hogy a befektetési jegy nettó eszközértéke a meghirdetett védelmi szint alá csökkenjen. Amennyiben az egy jegyre jutó nettó eszközérték újbóli emelkedése vagy új védelmi szint meghirdetése növeli a védelmi szintig meglévő távolságot, az Alapkezelő megkezdi a diverzifikált vegyes portfólió helyreállítását és az emelkedő trend folytatása esetén a kockázatos eszközök súlyának további növelését.

Az Alapkezelő a mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül a K&H vagyonvédett portfolió alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka (=Védelmi szint) alapján számolt árfolyamszint alá. Az Alapkezelő az itt bemutatott mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül a K&H vagyonvédett portfolió alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka alapján számolt árfolyamszint (=Védelmi szint) alá.

Megfigyelési napok: a K&H vagyonvédett portfolió alapok indulásának napja (azaz 2007. december 03.), valamint (2007. év kivételével) a következő:

- K&H vagyonvédett portfolió április alap esetén minden naptári év április 15-e,

- K&H vagyonvédett portfolió augusztus alap esetén minden naptári év augusztus 15-e,

- K&H vagyonvédett portfolió december alap esetén minden naptári év december 15-e, illetve, ha ez nem forgalmazási nap, akkor az első rákövetkező forgalmazási nap.

A Védelmi szint: a Megfigyelési napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték 95%-a. Az ez alapján mindenkor számolt árfolyamszint hat tizedesjegyre kerül kiszámításra, a kerekítés általános szabályai szerint. Az ily módon meghatározott árfolyamszint (Védelmi szint) adott megfigyelési naptól a következő megfigyelési napot megelőző napig érvényes (=Periódus).

A K&H vagyonvédett portfolió alapok védelmi szintjeinek értékei megtalálhatóak a K&H vagyonvédett portfolió alapok aktuális Tájékoztatóiban, amely elérhető a xxx.xx.xx honlapon.

Az Alapkezelő a K&H vagyonvédett portfolió alapok kezelése során alvállalkozót vehet igénybe.

Az Alvállalkozó igénybevételét szaktudása, piacismerete és a tőke- és hozamvédett típusú befektetési termékek piacán szerzett egyedülálló szakmai tapasztalata, valamint az Alap speciális befektetési politikája és szerkezete indokolják.

6.20 számú melléklet

K&H TERVEZHETŐ EGYENSÚLY ADÓJÓVÁÍRÁS ESZKÖZALAP

Az eszközalap kockázatviselő kategória szerinti besorolása: óvatos

A K&H tervezhető egyensúly adójóváírás eszközalap egy nyíltvégű, határozatlan futamidejű eszközalap. Az eszközalap nem kínál sem tőke- és hozamgaranciát, sem tőke- és hozamvédelmet az ügyfelei számára, azonban biztonságos befektetési szerkezetének jegyében a lentebb bemutatásra kerülő, részleges árfolyamvédelmet nyújtó befektetési alapokba fektet be. Az egyes befektetési alapok esetén ismertetett egyedi részleges tőke- és hozamvédelem kizárólag az egyes befektetési alapokra érvényes, míg az eszközalapra nem, a befektetési kockázatot az eszközalap vonatkozásában az Ügyfél viseli.

Az eszközalap a K&H Alapkezelő által kezelt K&H vagyonvédett portfolió április alap, K&H vagyonvédett portfolió augusztus alap és K&H vagyonvédett portfolió december alap befektetési jegyeibe fektet be (Továbbiakban együttesen: K&H vagyonvédett portfolió alapcsalád, míg külön-külön: K&H vagyonvédett portfolió alapok).

Az eszközalap az új tőkéket (tőke alatt ez esetben nem közvetlenül a Szerződő által teljesített befizetések, hanem az eszközalapba teljesített nettó befizetések eredője értendő) a fent említett befektetési alapok közül mindig abba a befektetési alapba fekteti be, amely árfolyamvédelmi szintjének megállapítása az eszközalap által eszközölt befektetés időpontjához mérten időben a legkésőbb történt. Abban az esetben, ha adott napon az eszközalap új tőkéjének befektetésére megadott megbízás összértéke meghaladná az eszközalap – előbbi megbízások végrehajtását megelőzően számított – nettó eszközértékének 10%-át, úgy az eszközalap a három mögöttes befektetési alapba egyenlő arányban fekteti be ezen összegeket.

Az eszközalapba való befektetés javasolt minimális időtartama: legalább 3 év.

A lehetséges befektetési eszközök köre és a limitek:

Az eszközalap kizárólag az alább meghatározásra kerülő értékpapírokba, eszközökbe fektethet be:

1. K&H vagyonvédett portfolió alapcsalád befektetési jegyei

2. látraszóló, vagy lekötött bankbetét,

A 2. pontban meghatározott eszközök együttes aránya – a tőkeátadás vagy tőkekivonás esetét kivéve - a portfólión belül nem haladhatja meg a kezelés alatt lévő vagyon 20 %-át.

A befektetési limiteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszköz	Minimum	Maximum
K&H vagyonvédett portfolió alapcsalád	80%	100%
Látraszóló vagy lekötött bankbetét	0%	20 %

Benchmark:

Benchmark: 100 % RMAX-index

K&H vagyonvédett portfolió alapok:

A K&H vagyonvédett portfolió alapok befektetési célja, hogy egy diverzifikált portfólió hozamát biztosítsák a befektetőknek, miközben törekszenek a befektetők tőkéjének és hozamának részleges védelmére. Az Alapkezelő ennek érdekében egy sajátos befektetési technikát alkalmaz, melynek révén a lehető legkisebbre csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a K&H vagyonvédett portfolió alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke a megőrizni szánt (védelmi) szintnél alacsonyabbra süllyedjen. Az Alapkezelő és az Alvagyonkezelő megalapozott kutatási munkával alakította ki és folyamatosan fejleszti ezt a mechanizmust, illetve annak alkalmazását. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy - elsősorban különösen szélsőséges kilengések, visszaesések esetén – a K&H vagyonvédett portfolió alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke átmenetileg vagy tartósan a meghirdetett védelmi szint alapján számolt árfolyamszintnél alacsonyabbra süllyedjen.

A leírt célnak megfelelően a K&H vagyonvédett portfolió alapok stabil vagy emelkedő piac esetén egy vegyes portfóliót tartanak, amelyben csak mérsékelt arányban (vagy egyáltalán nem) szerepelnek árfolyam-ingadozásukat tekintve alacsony kockázatú pénzpiaci típusú befektetések. A vegyes portfólió geográfiai eloszlását illetően globális, tartalmaz magyar és külföldi eszközöket egyaránt, típus szerint pedig többek között – az előbb említett magyar pénzpiaci

befektetések mellett- nemzetközi pénzpiaci és kötvény, magyar kötvény, magyar és nemzetközi részvényt is, s ezt a

portfoliót az Alapkezelő aktívan menedzseli.

Ugyanakkor a K&H vagyonvédett portfolió alapok kezelője figyeli, hogy a piaci mozgások hatására a K&H vagyonvédett portfolió alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke milyen távolságra van a meghirdetett védelmi szinttől. Amennyiben ez a távolság csökken, az Alapkezelő növeli a pénzpiaci típusú befektetések súlyát a portfólión belül, ezzel csökkentve annak a lehetőségét, hogy a befektetési jegy nettó eszközértéke a meghirdetett védelmi szint alá csökkenjen. Amennyiben az egy jegyre jutó nettó eszközérték újbóli emelkedése vagy új védelmi szint meghirdetése növeli a védelmi szintig meglévő távolságot, az Alapkezelő megkezdi a diverzifikált vegyes portfólió helyreállítását és az emelkedő trend folytatása esetén a kockázatos eszközök súlyának további növelését.

Az Alapkezelő a mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül a K&H vagyonvédett portfolió alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka (=Védelmi szint) alapján számolt árfolyamszint alá. Az Alapkezelő az itt bemutatott mechanizmus alkalmazásával arra törekszik, hogy egy-egy perióduson belül a K&H vagyonvédett portfolió alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen az előre meghatározott Megfigyelési napokon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték előre rögzített százaléka alapján számolt árfolyamszint (=Védelmi szint) alá.

Megfigyelési napok: a K&H vagyonvédett portfolió alapok indulásának napja (azaz 2007. december 03.), valamint (2007. év kivételével) a következő:

- K&H vagyonvédett portfolió április alap esetén minden naptári év április 15-e,

- K&H vagyonvédett portfolió augusztus alap esetén minden naptári év augusztus 15-e,

- K&H vagyonvédett portfolió december alap esetén minden naptári év december 15-e, illetve, ha ez nem forgalmazási nap, akkor az első rákövetkező forgalmazási nap.

A Védelmi szint: a Megfigyelési napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték 95%-a. Az ez alapján mindenkor számolt árfolyamszint hat tizedesjegyre kerül kiszámításra, a kerekítés általános szabályai szerint. Az ily módon meghatározott árfolyamszint (Védelmi szint) adott megfigyelési naptól a következő megfigyelési napot megelőző napig érvényes (=Periódus).

A K&H vagyonvédett portfolió alapok védelmi szintjeinek értékei megtalálhatóak a K&H vagyonvédett portfolió alapok aktuális Tájékoztatóiban, amely elérhető a xxx.xx.xx honlapon.

Az Alapkezelő a K&H vagyonvédett portfolió alapok kezelése során alvállalkozót vehet igénybe.

Az Alvállalkozó igénybevételét szaktudása, piacismerete és a tőke- és hozamvédett típusú befektetési termékek piacán szerzett egyedülálló szakmai tapasztalata, valamint az Alap speciális befektetési politikája és szerkezete indokolják.

Az eszközalapok kockázati besorolásához használt kockázati kategóriák leírása

Védekező: nagyon alacsony kockázat mellett kiegyensúlyozott hozamok várhatóak, viszonylag alacsony megtérüléssel, a veszteség valószínűsége kicsi, és a teljesítmény csak kis mértékű vagy semmilyen ingadozást nem mutat

Óvatos: némiképp magasabb megtérüléshez enyhén magasabb kockázati szint társul: nagyobb a veszteség bekövetkezésének esélye, azonban még mindig csak korlátozott teljesítménybeli ingadozásról beszélhetünk.

Dinamikus: a viszonylag magas megtérüléshez relatíve magas kockázati szint társul: növekszik a veszteség bekövetkezésének esélye és a teljesítménybeli ingadozás is

Merész: a hozamok rövid távon jelentősen ingadoznak, de hosszabb távon éves átlagban magas mértéket érhetnek el, azaz magas a megtérülés, amihez jelentős kockázati szint társul: nagy a veszteség bekövetkezésének esélye és jelentős teljesítménybeli ingadozás tapasztalható

Az eszközalapok kockázati besorolása 2010. március 1-től érvényes, rendszeres időközönként felülvizsgálatra kerül és a piaci változások függvényében módosulhat.

Kockázatok a fent (6.1-6.20 mellékletben) felsorolt K&H befektetési alapok esetében:

Mivel az eszközalapok jellemzően 100%-ban az azonos nevű, K&H befektetési alapokba fektetnek be, így a befektetési alapokra vonatkozó kockázatok megjelennek az eszközalapok szintjén is.

	K&H tőkevédett forint pénzpiaci alap	K&H aranykosár alap	K&H ázsia alap	K&H feltörekvő piaci alap	K&H unió alap	K&H vagyonvédett portfolió – április, K&H vagyonvédett portfolió – augusztus, K&H vagyonvédett portfolió – december, K&H megtakarítási cél– február, K&H megtakarítási cél– június, K&H megtakarítási cél - október	K&H válogatott 1	K&H válogatott 2	K&H válogatott 3	K&H válogatott 4
makrogazdasági kockázat							++	++	++	+
kamatláb kockázat	+	++	+	+	+	+	++	+++	+++	++
kötvénypiaci kockázat		++				+++
részvénypiaci kockázat			+++	+++	+++	+++	+	+	++	+++
szektor kockázat							+	+	+	+
regionális kockázat							+	+	++	+++
hitelkockázat							+	+	+	+
likviditási kockázat							+	+	+	+
vállalati kockázat	++	++	+	+	+	+
derivatív ügyletek kockázata		++	+	+	+	+	+	+	+	+
deviza kockázat		+	+++	+++	+++	++	+	+	++	++
tőkevédelem kockázata	+
értékelésből eredő kockázat		+	++	+	++	+	+	+	+	+
forgalmazásban rejlő kockázat	+	+	++	++	++	+	+	+	+	+
hatósági intézkedések	+	+	+	+	+	+	+	+	+	+
mögöttes alapkezelői kockázat	+	+	++	+	++	+	+	+	+	+
működési kockázat							+	+	+	+
alkalmazott portfoliókezelés technikában rejlő kockázat						+

+: kisebb kockázat

++: közepes kockázat

+++: nagyobb kockázat

makrogazdasági kockázat

A befektetések árfolyamalakulását nagymértékben befolyásolják az adott ország, régió, illetve a világgazdaság makrogazdasági folyamatai. A gazdasági növekedés, az infláció, a külső pénzügyi egyensúly alakulása számottevő szerepet játszanak minden eszköztípus várható árfolyamalakulásának meghatározásában. A makrogazdasági mutatók negatív trendje nagy valószínűséggel rontja a befektetés várható teljesítményét.

Kamatláb kockázat

Az Alapok bizonyos eszközeiket rövid lejáratú állampapírokban, kötvényekben és bankbetétekben, vagy az előbbiekbe fektető eszközökben helyezik el. A piaci kamatszintek változása befolyásolja a portfolióban levő értékpapírok árfolyamát, ami az értékelési eljáráson keresztül a befektetési jegyek nettó eszközértékében is érezteti hatását.

Kötvénypiaci kockázat

A portfolióban található kötvények nagy részét a nemzetközi szokásjog alapján, a tőzsdén kívüli piacon (OTC piac) vásárolják meg, illetve értékesítik a (mögöttes) alapok. A tőzsdén kívüli kereskedés jellegéből fakadóan a kötvények értékesíthetősége (likviditása) a piaci hangulat függvényében jelentős mértékben változhat, a vételi és eladási árak között lévő százalékos különbség (spread) nem várt piaci sokkok, a piaci kereslet-kínálat arányának jelentős egyensúlytalansága, illetve szokatlan vételi/eladási mennyiség esetén jelentősen megnőhet, ami a tranzakciók közvetett költségeit megemelheti. Ezen felül az idegen devizában kibocsátott állampapírok esetében fennáll a vissza nem fizetés kockázata, amennyiben a kibocsátó ország devizatartalékai - jelentős folyó fizetési mérleg hiány, vagy tőkekiáramlás miatt – olyan mélyre süllyednek, hogy az adósság visszafizetése lehetetlenné válik. A vállalatok által kibocsátott kötvények (befogadott betétek) esetében a visszafizetési kockázat általában nagyobb, mint az állampapíroknál, mivel a

vállalatok jellemzően a gazdaságnak korlátozott piaci szegmenseire koncentrálnak, így működésük eredményességét

nagyobb mértékben befolyásolhatják negatívan az adott területen bekövetkezett változások.

Részvénypiaci kockázat

Egyes Alapok befektetései között jelentős mértékben vannak részvények vagy részvényekbe fektető befektetési alapok (kollektív befektetési formák). A különböző pénzügyi, makrogazdasági, iparági vagy egyéb folyamatok hatására a részvényárfolyamok ciklikusan mozognak. Az Alapok befektetési jegyeinek értéke a nettó eszközérték számításon keresztül tükrözik a részvények áralakulását, ennek megfelelően változhat a befektetési jegyek értéke és hozama.

További kockázati elem, hogy bizonyos időszakokban bizonyos piacokon olyan negatív befektetői hangulat alakulhat ki, ami erőteljesen rontja egy-egy értékpapír likviditását. Így fennállhat annak a veszélye, hogy valamely értékpapír értékesítése hosszabb időt igényel vagy csak árfolyamveszteséggel valósítható meg.

Szektorkockázat

Az Alap portfoliójában olyan befektetési eszközök szerepelnek, amelyek meghatározó arányban a részvénypiac egyes meghatározott iparági szegmenseiben működő társaságok részvényeibe fektetnek. Az ilyen típusú befektetések kockázata adott esetben magasabb is lehet, mint általában a részvénytípusú befektetéseké, mivel olyan egyedi kockázati tényezők is befolyásolhatják az árfolyamukat, amelyek csak az adott szektorra jellemzőek.

Hitelkockázat

Az Alap olyan betét- és/vagy kötvénytípusú befektetéseket is tartalmazhat, amelyeknél nem zárható ki teljes mértékben annak a kockázata, hogy az értékpapírok kibocsátói és a betétek befogadói nem, nem időben vagy csak részben teljesítik fizetési kötelezettségüket. A befektetés értékét jelentős mértékben befolyásolhatja az, hogy a piac megítélése az esetleges nemfizetés valószínűségéről milyen irányban és mértékben változik. Ha a nemfizetés ténylegesen bekövetkezik, az a befektetés értékének jelentős és visszafordíthatatlan csökkenésében jelentkezhet.

Likviditási kockázat

Az Alap portfoliójában szerepelhetnek tőzsdén kívüli piaci (OTC piaci) befektetések, elsősorban derivatív ügyeletek. A tőzsdén kívüli kereskedés jellegéből fakadóan a befektetési eszközök értékesíthetősége (likviditása) a piaci hangulat függvényében jelentős mértékben változhat, szélsőséges esetben az értékesíthetőség lehetetlenné válhat. A vételi és eladási árak között lévő százalékos különbség (spread) nem várt piaci sokkok, a piaci kereslet-kínálat arányának jelentős egyensúlytalansága, illetve szokatlan vételi/eladási mennyiség esetén jelentősen megnőhet, ami a tranzakciók költségeit megemelheti.

Vállalati kockázat

Az Alapkezelő, illetve az Alapokban szereplő befektetési alapok kezelői a befektetési döntések meghozatala előtt körültekintően tájékozódik a betéteket befogadó vagy az értékpapírokat kibocsátó társaságok vagyoni, pénzügyi helyzetéről, gazdálkodási eredményességéről. A társaságok gazdálkodási helyzete, piaci megítélése azonban idővel változhat, és jelentősen módosíthatja az értékpapírok árfolyamát. Szélsőséges esetben a betéteket befogadó vagy az értékpapírt kibocsátó társaság csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerülhet.

Derivatív ügyletek kockázata

Az alapkezelő az alapok befektetési politikájának megvalósítása érdekében és fedezeti célból opciós, határidős, egyéb származékos ügyleteket köthet, értékpapírok jegyzésében vehet részt, valamint az alap befektetései között szerepelnek olyan kollektív befektetési eszközök is, amelyek befektetési politikájuk megvalósítása érdekében ilyen típusú ügyleteket köthetnek. Tőzsdén kívüli derivatív ügyletek esetében figyelemmel kell lenni a partnerkockázat lehetőségére is. A származtatott ügylet futamideje alatt, illetve annak lejáratakor az ügyletben részt vevő felek egymás felé kifizetéseket teljesíthetnek, a származtatott ügylet mögöttes termékeinek árfolyamalakulásától függően. Előfordulhat, hogy valamelyik szerződéses fél nem képes a származtatott ügyletből fakadó kötelezettségei teljesítésére. Az Alapkezelő és a befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozás ezt a kockázatot rendszeresen figyeli és a rendelkezésére álló eszközökkel annak csökkentésére törekszik.

Devizakockázat

Amennyiben a mögöttes termékek denominációja eltér az alap saját devizanemétől fennáll a devizakockázat lehetősége. Az alapkezelő ennek teljes vagy részbeni csökkentésére devizaárfolyam-fedezeti céllal derivatív ügyletet köthet.

Tőkevédelem kockázata

A pénzpiaci alapok tőkevédettségét, azaz legalább a befektetett tőke visszafizetését kizárólag az alapok befektetési politikái biztosítják, azért harmadik személy garanciát nem vállal. A tőkevédettségi ígéret akkor lép életbe, ha az alapok befektetési jegyének megvásárlása és visszaváltása között legalább 10 forgalmazási nap telik el. Ugyanakkor szélsőséges piaci környezetben előfordulhat, hogy ez az ígéret nem megvalósítható.

Értékelésből eredő kockázat

Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az Alapokban a közvetlen és a vásárolt kollektív befektetéseken keresztül közvetett formában szereplő befektetések aktuális piaci értékeit. Előfordulhat azonban, hogy egyes értékpapírok nyilvános árfolyama forgalom hiányában régebbi, ezért az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak.

Forgalmazásban rejlő kockázat

A megbízás megadásának időpontjában nem mindig ismert a befektetési jegyek teljesítés árfolyama. Így a befektetési jegyek tényleges vásárlási és visszaváltási árfolyama eltérhet a megbízás megadásának időpontjában ismert legfrissebb árfolyamoktól. A forgalmazás során a befektetési jegyek vásárlásakor és visszaváltásakor felszámított, a Kezelési

Szabályzat 44.2 pontjában meghatározott jutalék alkalmazásának feltételei az Alapok Tájékoztatójában és Xxxxxxxx Szabályzatában meghirdetetthez képest forgalmazónként eltérhetnek. Az eltérés kizárólag lefelé történhet, tehát a forgalmazók kizárólag a befektetők számára kedvezőbb jutalék feltételek alkalmazására jogosultak, amelyről a Befektető a forgalmazó mindenkor érvényes díjjegyzékéből tájékozódhat. A folyamatos forgalmazás felfüggesztésére sor kerülhet a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint.

Hatósági intézkedések

Jelen dokumentum a készítésének napján hatályos magyar jogszabályi környezet alapján készült és annak megfelel. Nem zárható ki azonban annak lehetősége, hogy a befektetési alapokra és a befektetési jegyekre vonatkozó jogszabályok, vagy azok hatósági értelmezése a jövőben eltérjen a jelen dokumentum készítésének időpontjában érvényestől.

Az alapok futamideje során nem zárhatók ki olyan hatósági intézkedések, amelyek korlátozhatják az egyes tőkepiaci tranzakciók megvalósulását, ami a befektetőknek részleges vagy akár jelentős veszteségeket okozhat.

A befektetési alapokra és befektetési jegyekre vonatkozó adózási szabályokat a mindenkor hatályos adózási jogszabályok tartalmazzák, melyek, illetve azok hatósági értelmezése a jövőben változhatnak.

Működési kockázatok

A befektetési eszközök értékeléséhez, elszámolásához, könyveléséhez, nyilvántartási eljárásához, őrzéséhez illetve az elszámolásához szükséges megfelelő rendszerek esetleges hiányosságából eredő veszteségek kockázata fennáll.

Mögöttes alapkezelői kockázat

Egyes alapok kollektív befektetési eszközökön keresztül valósítják meg a lefektetett befektetési politikát. Az Alapkezelő ezen eszközök megvásárlása előtt körültekintően tájékozódik a kiválasztott kollektív befektetési formák működési feltételeiről, piaci megítéléséről, múltbeli teljesítményéről. A befektetések eredményességét átmenetileg befolyásolhatja az alapkezelők, vagyonkezelők működési kockázata.

Adózási kockázat

A befektetési jegyekre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok és a befektetési alapok adózására vonatkozó előírások a jövőben változhatnak.

Az alkalmazott portfoliókezelési technikában rejlő kockázat

A K&H vagyonvédett portfolió alapok és a K&H megtakarítási cél alapok kezelője a meghirdetett védelmi szint tartására matematikai, statisztikai modelleken alapuló mechanizmust használ. Azonban előfordulhat, hogy bizonyos piaci

környezetben – elsősorban különösen szélsőséges kilengések, visszaesések esetén – a mechanizmusban felhasznált statisztikai és matematikai összefüggések, kockázatkezelési módszerek érvényüket vesztik, és az alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke átmenetileg vagy tartósan a meghirdetett védelmi szintnél alacsonyabbra süllyed.

A Biztosító a fenti eszközalapok esetén nem nyújt tőke-, illetve hozamgaranciát, kivéve, ha a szerződési

feltételekben leírt, az egyes eszközalapok befektetési politikája ettől eltérően nem rendelkezik. A befektetés kockázatát a Szerződő viseli.

A felsorolt nyíltvégű eszközalapok kezelője a K&H Alapkezelő Zrt. Az eszközalap kezelője határidős és a derivatív ügyletet a nyíltvégű eszközalapok javára/terhére nem köthet, csak azonnali ügyletet végezhet.

Az egyes eszközalapok mögött álló befektetési alapok részletes leírását, így a befektetési politikát az egy alapok Tájékoztatója és a Kezelési szabályzata tartalmazza, melyek az Alapkezelő és a Forgalmazók honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx, xxx.xx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx) kerülnek közzétételre, ott tekinthetőek meg folyamatosan, illetve onnan letölthetőek.

26. SZÁMÚ MELLÉKLET

TÁJÉKOZTATÓ A K&H PRÉMIUM VILÁGCÉGEK 2 ESZKÖZALAPRÓL

A K&H prémium világcégek 2 eszközalap egy olyan zártvégű eszközalap, amely a tartam végére biztosítja az eszközalap befektetési eszközeinek legalább 90%-os védelmét.

Az eszközalap kockázati besorolása: óvatos

Az eszközalap devizaneme Magyarország törvényes fizetőeszköze, a magyar forint (HUF).

1. Az eszközalap tartama: 2016.07.02. – 2018.07.01.

2. Jegyzési időszak: 2016.05.17. – 2016.07.01. A Biztosító a jegyzést bármikor felfüggesztheti.

3. Az eszközalapba befektethető díj, illetve áthelyezhető összeg minimuma:100.000 Ft

4. A jegyzési időszak tartama alatti visszavásárlás, illetve más eszközalapba történő áthelyezés esetén az eszközalap visszavásárlási értéke megegyezik az eszközalapba megfizetett biztosítási díj(ak) mértékével. Az eszközalap befektetési

egységeinek árfolyama a jegyzési időszak során 1,000000.

A jegyzési időszak elteltét követően a visszavásárlás, illetve más eszközalapba történő áthelyezés esetén az elszámolás alapja az eszközalap visszavásárlási értéke. Az eszközalap visszavásárlási költsége az eszközalap aktuális befektetési egység árfolyamon számított értékének 5 %-a.

5. A Biztosító által létrehozott K&H prémium világcégek 2 eszközalap célja és befektetési politikája

A Biztosító által létrehozott K&H prémium világcégek 2 eszközalap célja, hogy úgy nyújtson 70%-os részesedést az eszközalapba fektető ügyfelek részére a nemzetközi vállalatok részvényeiből összeállított, 8.2-es pontban bemutatott részvénykosár árfolyam növekedéséből, hogy a futamidő végén a befektetők kézhez kapják a befektetett tőke, azaz a megfizetett biztosítási díj legalább 90%-át.

A K&H prémium világcégek 2 eszközalap célja, hogy a 2 éves futamidő lejártakor kifizesse az Ügyfél által megfizetett biztosítási díj legalább 90%-át és ezen felül a befizetett díjra számított, a mögöttes, nemzetközi vállalatok részvényeiből összeállított 30 elemű részvénykosár teljesítményének 70%-os részesedéssel számított növekményét. Ez azt jelenti, hogy a mögöttes befektetési struktúra lehetővé teszi, hogy a Biztosító abban az esetben is kifizethesse az Ügyfél által megfizetett biztosítási díj 90%-át, ha a részvénykosár teljesítménye 10%-nál többet csökken a futamidő végére. Az eszközalap befektetési politikájában meghatározott lejárati kifizetést nem csökkentik a 6. pontban bemutatott költségek.

A Biztosító a lejárati kifizetést a Szerződő K&H egyszeri díjas nyugdíjbiztosítása alatt létrehozott

K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalapba történő automatikus és ingyenes áthelyezéssel teljesíti. A lejárati kifizetés a K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalapnak a K&H prémium világcégek 2 eszközalap 1. pontban bemutatott lejárati értéknapi árfolyamán kerül befektetésre. A Biztosító az előbbi áthelyezést azon a napon hajtja végre, amikor a K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalap előbbi értéknapokra vonatkozó árfolyama ismertté válik.

A K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalapban nyilvántartott befektetés értékére mindenkor megadott teljes- és részvisszavásárlási megbízásokat kizárólag a K&H egyszeri díjas nyugdíjbiztosítás szerződési feltételeinek 1. számú mellékletében bemutatott, fix összegű visszavásárlási költség terheli.

A Biztosító nem nyújt sem tőke-, sem hozamgaranciát. Az eszközalap nem nyújt sem teljes tőke- sem teljes hozamvédelmet, kedvezőtlen befektetési teljesítmény esetén a szerződő a befektetett biztosítási díj 10%-át elveszítheti. Az eszközalap a tartam végére biztosítja a befektetés eszközeinek legalább 90%-os védelmét. Az eszközalap tartama alatt (ide értve a lejáratot is) a befektetési kockázatot az Ügyfél viseli. A tartam alatti visszavásárlás veszteséget okozhat és csak indokolt esetben ajánlott.

A Biztosító a hozamok elérése érdekében az eszközalapban összegyűjtött tőkét olyan befektetési alap jegyeibe fekteti, melynek befektetési szerkezete biztosítja az eszközalap lejárati kifizetését. A Biztosító által létrehozott eszközalap a jegyzési időszak alatt, illetve a következőkben bemutatandó luxemburgi alap indulása időpontjáig (2016. július 13.) elsősorban bankszámlán és lekötött betétben helyezi el az Ügyfelek által megfizetett biztosítási díjat.

A Biztosító által létrehozott eszközalap a jegyzési időszakot követően, a tartam során jellemzően 100%-ban a KBC Asset Management S.A. (a KBC Csoport tagja – a továbbiakban Alapkezelő) által Luxemburgban kibocsátott nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeit tartalmazza oly módon, hogy az Alapkezelő által létrehozott Select Investors, mint esernyő alap egyik részalapjának- K&H Global 2 - befektetési jegyeit vásárolja meg (a továbbiakban luxemburgi alap). A Select Investors alap esernyő jellegű, azaz több részalapból áll, amelyek mindegyike különálló vagyontömeget és kötelezettségeket képvisel, és külön befektetési politikával rendelkezik és teljes vagyona magában foglalja a különböző részalapok vagyonát. A luxemburgi alap kezdetben vagyonának legfeljebb 100%-át a KBC Csoport tagjainál lekötött bankbetétben helyezi el.

Amennyiben a jelen befektetési politikában leírt lejárati hozamcél szükségessé teszi, a Biztosító az eszközalap vagyonának maximum 10%-át látra szóló, vagy lekötött bankbetétben is tarthatja.

6. Az eszközalap költségei

Az e pontban bemutatott díjak és költségek nem csökkentik az eszközalap által vállalt lejárati kifizetés mértékét.

Az eszközalap kezdeti költsége: 0%

Az eszközalap folyamatos költsége: az eszközalap induló eszközértékének évi legfeljebb 2%-a, amely a tartam során folyamatosan kerül levonásra.

7. Általános információk a Select Investors -ról, mint ernyőalapról

Bejegyzés országa: Luxemburg

Alapkezelő: KBC Asset Management S.A.

Létrehozatal: határozott időre

8. A luxemburgi alap befektetési politikája és az elérhető hozam

8.1. A luxemburgi alap befektetési politikája

A luxemburgi alap (tartama: 2016. július 13. - 2018. június 13.) olyan befektetési struktúrát alakít ki, amely biztosítja az eszközalap befektetési eszközeinek legalább 90%-os védelmét és e mellett lehetőséget nyújt a részvénybefektetések kínálta magas hozamokból történő részesedésre. A luxemburgi alap olyan pénzügyi eszközöket tartalmaz, melyek segítségével az itt meghatározott befektetési célt hivatott elérni. A luxemburgi alap számára a befektetési politika által megengedett eszközök: átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, az Európai Unió területén kibocsátott kollektív befektetési formák befektetési jegyei, lekötött forintbetétek, származtatott pénzügyi eszközök, és minden egyéb, az irányadó jog által megengedett és a befektetési célt szolgáló eszköz.

A luxemburgi alap futamideje alatt az alap portfoliójára hatnak a piaci folyamatok és így a luxemburgi alap hordozza azokat a kockázatokat, amelyek bármilyen más befektetésre jellemzőek. Emiatt a luxemburgi alap befektetési jegyeinek árfolyama ingadozhat. A részvénykosárba tartozó egyes részvények esetében a helyi devizaárfolyamoknak a forinthoz viszonyított alakulása nem releváns.

8.2. A nemzetközi vállalatokat tartalmazó részvénykosár

Az eszközalap által kínált hozam alapjául szolgáló vállalati részvénykosár 30 nemzetközi vállalat részvényeiből áll. Az alábbi táblázat mutatja be a részvénykosárban szereplő részvényeket, az őket jegyző Releváns tőzsde nevét, illetve a részvénykosárbeli súlyukat:

Részvény	Tőzsde	Súly
ALLIANZ SE	FRANKFURT - XETR	2%
AT&T INC	NEW YORK - XNYS	2%
BALOISE HOLDING AG	ZURICH - XVTX	2%
CAN IMPERIAL BK OF COMMERCE (CT)	TORONTO - XTSE	2%
CLP HOLDINGS LTD	HONG KONG - XHKG	5%
CME GROUP INC	NEW YORK - XNGS	2%
ENAGAS SA	MADRID - XMCE	2%
FORTUM OYJ	HELSINKI - XHEL	2%
GLAXOSMITHKLINE PLC	LONDON - XLON	2%
HCP INC	NEW YORK - XNYS	3%
LEGAL & GENERAL GROUP PLC	LONDON - XLON	2%
MUENCHENER RUECKVER AG-REG	FRANKFURT - XETR	2%
NATIONAL BANK OF CANADA	TORONTO - XTSE	2%
NORDEA BANK AB	STOCKHOLM - XSTO	2%
XXXXXX XXXXXX INTERNATIONAL	NEW YORK - XNYS	5%
PPL CORP	NEW YORK - XNYS	2%
ROGERS COMMUNICATIONS INC-B	TORONTO - XTSE	8%
ROYAL DUTCH SHELL PLC-A (LONDON)	LONDON - XLON	2%
SAMPO OYJ-A SHS	HELSINKI - XHEL	2%
SKANDINAVISKA ENSKILDA BAN-A	STOCKHOLM - XSTO	2%
SOUTHERN CO	NEW YORK - XNYS	8%
SSE PLC	LONDON - XLON	8%
SUNCORP GROUP	SYDNEY - XASX	2%
SWISSCOM AG-REG	ZURICH - XVTX	8%
SWISS RE AG	ZURICH - XVTX	8%
TELEFONICA SA (SQ)	MADRID - XMCE	5%
TELUS CORP (CT)	TORONTO - XTSE	2%
TORONTO-DOMINION BANK (CT)	TORONTO - XTSE	2%
TOTAL SA	PARIS - XPAR	2%
VERIZON COMMUNICATIONS INC	NEW YORK - XNYS	2%

8.3. A lejárati hozam

Lejárati hozam:

Max(0;Min[Z;B*(Részvénykosár hozama)]) + Max(-K%;Min[0;A*(Részvénykosár hozama)])

A = 100%, amely a Kosár értékének csökkenésekor használt szorzó B = 70% Kosár értékének emelkedésekor használt szorzó

Z = 50% hozamplafon K= 100%-90%= 10%

azaz:

Max(0;Min[50%;70%*(Részvénykosár hozama)]) + Max(-10%;Min[0;100%*(Részvénykosár hozama)])

Részvénykosár értéke:

n i=1

w Végs ő árfolyami i Kezdetiárfolyam

i

−1; ahol

∑

wi = minden egyes részvénynek (i) a részvénykosáron belüli, 8.2-es pontban megadott súlya, n=30, (részvények száma) 2 tizedesjegyre kerekítve

Kezdeti árfolyami: Valamennyi részvény esetében, 2016. július 13. napjától, e napot is beleértve, az első 10 tőzsdei kereskedési napon vett Releváns árfolyamok számtani átlaga.

Végső árfolyami: Valamennyi részvény esetében, 2017. június és 2018. május között, e hónapokat is beleértve, valamennyi hónap utolsó tőzsdei kereskedési napján vett Releváns árfolyamok számtani átlaga (azaz 12 megfigyelési időpont).

Értékelés időpontja: Valamennyi részvény esetében az adott napon legkésőbb záró tőzsdén a tőzsdei kereskedés hivatalos zárásának az időpontja

Releváns árfolyam: Valamennyi részvény esetében az adott részvénynek az egyes Átlagolási napokon a 8.2-es pontban részvényenként megjelölt Releváns tőzsdén megfigyelt záró árfolyama

Tőzsdei kereskedési nap: minden egyes részvény esetében bármelyik kereskedési nap, melyen a Releváns tőzsde nyitva van és kereskedni lehet a szokásos kereskedési szakaszokban; ide nem értve azokat a napokat melyeken a Releváns tőzsde a szokásos hétköznapi zárásnál hamarabb zár. Nem szükségszerűen közös: minden egyes részvény a kosárban szereplő többi részvénytől függetlenül kezelendő a Tőzsdei kereskedési napok meghatározása szempontjából. Ennek nem kell Tőzsdei kereskedési napnak lennie bármely más, a kosárban szereplő részvény szempontjából.

8.4. A luxemburgi alap célkitűzései

8.4.1. A befektetett tőke 90%-ának védelmére vonatkozó célkitűzés

A luxemburgi alap olyan pénzügyi eszközöket tartalmaz, melyek segítségével az itt meghatározott befektetési célt hivatott elérni. A luxemburgi alap elsősorban lekötött forintbetétekbe fektet. A betétekből származó bevételt pedig elcseréli az arra vonatkozó jogra (swap ügylet), hogy lejáratkor a swap ügylet legalább akkora pénzáramlást biztosítson,

hogy az a betétek lejárati értékével együtt a befektetett tőke 90%-át és a 8.3 pontban meghatározott hozam kifizetését

lehetővé tegye.

8.4.2. A hozamfizetést lehetővé tévő befektetési háttér

Az Alapkezelő a swap egyezményen belül egy speciális, az Alap számára kialakított, nemzetközi vállalatokból kialakított részvénykosárra szóló derivatív ügyletet köt. Az ügylet úgy kerül kialakításra, hogy a leírtaknak megfelelően biztosítsa a befektetett tőke 90%-os védelmét, valamint a részvénykosár meghatározott mértékkel megszorzott növekményéből képződött hozam elérését. A lejáratkori kifizetést így részben a csere-ügyletből származó ellenérték, részben pedig a lekötött bankbetét biztosítja.

8.4.3. A befektetési politikával kapcsolatos további információk

Az Alapkezelő a luxemburgi alap vagyonának a 8.3 pontban leírt hozamot és a tőke 90%-os védelmét biztosító eszközein felüli részét a luxemburgi alap működésével kapcsolatos költségekre fordítja.

8.5. A luxemburgi alap hozamát befolyásoló kockázatok

Általános befektetési kockázat

A luxemburgi alap jegye tartam alatti árfolyamának (így a befektetés értékének) alakulása az aktuális gazdasági folyamatoktól függ, értéke az induló egységárnál kevesebb is lehet. A tartam alatti visszavásárlás veszteséget okozhat és csak indokolt esetben ajánlott. A tartam alatt (ide értve a lejáratot is) a befektetési kockázatot az Ügyfél viseli. A befektetett tőke 90%-os védelme csak a tartam lejáratakor érvényes. A tőkenövekedésre a luxemburgi alap nem vállal garanciát (így a Biztosító sem), mértéke nulla is lehet.

Devizaárfolyam-kockázat

Bár a részvénykosár a magyar forinttól eltérő devizanemben denominált részvényeket tartalmaz, az Ügyfél nincs kitéve devizaárfolyam-kockázatnak.

Betéti ügylet kockázata

Az Alapkezelő a luxemburgi alap befektetési politikájának megvalósítása érdekében az összegyűjtött tőke jelentős részét bankbetétbe fekteti. A betéti konstrukciót biztosító pénzintézet kiválasztása előtt az Alapkezelő körültekintően tájékozódott a kiválasztott bank működési feltételeiről. A betételhelyezés során a luxemburgi alap a kiválasztott bank működésének kockázatát futja, tehát annak a kockázatát, hogy a kamatfizetés időpontjában, illetve a betét futamideje végén a betéti bank nem képes, vagy csak részlegesen képes kifizetni a kamat illetve a bankbetét kamattal növelt összegét.

Derivatív ügyletek kockázata

A luxemburgi alap a befektetési politika megvalósítása érdekében tartalmaz derivatív ügyleteket. Ezeknek az ügyleteknek a jellegéből adódóan a legnagyobb bizonytalansági tényezőt az üzleti partnerek fizetőképessége jelenti a derivatív ügyletek határidejének lejárati időpontjában. A derivatív ügyletek megkötésekor az Alapkezelő a partnerek kiválasztásakor körültekintően jár el.

Kamatlábváltozás kockázata

A luxemburgi alap futamideje alatt a forint kamatlábak változhatnak. A kamatláb változások a luxemburgi alap futamideje során csökkenthetik a luxemburgi alap, így az eszközalap árfolyamát. Az eszközalap lejárati kifizetésére, valamint a befektetett tőke 90%-os védelmének biztosítására az esetleges kamatláb-változások nincsenek hatással.

A vállalati kosárban szereplő részvények számításának kockázata

Szélsőséges esetben egy-egy tőzsde huzamosabb ideig zárva lehet, sőt véglegesen be is zárhat – ami a részvények árfolyam-megállapítását befolyásolhatja, vagy lehetetlenné teheti –, vagy az egyedi részvények kereskedését huzamosabb időre felfüggeszthetik, illetve megszüntethetik. Ezekben az esetekben az Alapkezelő – a befektetési jegy tulajdonosok érdekeinek szem előtt tartásával – az ígért hozam számítására új módszert vezethet be.

Hatósági korlátozások

A luxemburgi alap futamideje során, vagy a futamidejének végén nem zárhatók ki olyan hatósági intézkedések, amelyek korlátozhatják az egyes tőkepiaci tranzakciók megvalósulását, ami a befektetőknek részleges vagy akár jelentős veszteségeket okozhat.

8.6. A luxemburgi alap másodpiaci értékesítést befolyásoló kockázat

Értékelésből eredő kockázat

A luxemburgi alapban található származtatott eszköz(ök) kifejezetten a luxemburgi alap számára egyedileg kialakított struktúra, amelynek nincsen folyamatosan megfigyelhető piaci kereskedése. Emiatt a termék árazására csak egy viszonylag alacsony számú megfelelően szakosodott piaci szereplő áll rendelkezésre. Ezért előfordulhat olyan rendkívüli piaci helyzet, amikor a származtatott termék értékét rendszeresen frissítő piaci szereplők többsége vagy mindegyike nem képes frissíteni az árazást, azaz nem gyűjthető össze megbízható piaci árfolyam. Ilyen esetekben a swap ügylet alternatív elméleti modellek alapján kerül értékelésre.

27. SZÁMÚ MELLÉKLET

TÁJÉKOZTATÓ A K&H PRÉMIUM ERŐS CSEH KORONA ESZKÖZALAPRÓL

A K&H prémium erős cseh korona eszközalap egy zártvégű eszközalap. Az eszközalap kockázati besorolása: óvatos

Az eszközalap devizaneme Magyarország törvényes fizetőeszköze, a magyar forint (HUF).

1. Az eszközalap tartama: 2016.07.05. – 2018.01.05.

2. Az eszközalap jegyzési időszaka: 2016.05.17. – 2016.07.01. A Biztosító a jegyzési időszakot bármikor lezárhatja.

3. Az eszközalapba egyszeri és eseti díj befizetésével, illetve áthelyezéssel lehet befektetni. Az eszközalapba befektethető díj, illetve áthelyezhető összeg minimuma: 100.000 Ft

4. A jegyzési időszak tartama alatti visszavásárlás, illetve más eszközalapba történő áthelyezés esetén az eszközalap visszavásárlási értéke megegyezik az eszközalapba megfizetett biztosítási díj(ak) mértékével. Az eszközalap befektetési

egységeinek árfolyama a jegyzési időszak során 1,000000.

A jegyzési időszak elteltét követően a visszavásárlás, illetve más eszközalapba történő áthelyezés esetén az elszámolás alapja az eszközalap visszavásárlási értéke. Az eszközalap visszavásárlási költsége az eszközalap aktuális befektetési egység árfolyamon számított értékének 5 %-a.

5. A Biztosító által létrehozott K&H prémium erős cseh korona eszközalap célja és befektetési politikája

Az eszközalap célja és befektetési politikája

A K&H prémium erős cseh korona eszközalap (a továbbiakban: Eszközalap) célja, hogy az eszközalap 1-es pontban leírt tartama során úgy nyújtson a lekötött bankbetétek kamatához mérten kedvező éves hozamot az Eszközalapba fektető ügyfelek részére, hogy közben megóvja a befektetett tőke, azaz a megfizetett biztosítási díjak 95%-át a lejárat napjára. A 95%-os részleges tőkemegóvási ígérettel összhangban az eszközalap nem nyújt sem tőke- sem hozamvédelmet, kedvezőtlen befektetési teljesítmény esetén a szerződő a befektetett biztosítási díj 5%-át elveszítheti. A Biztosító az Eszközalap tartama során egy fix, 0,01%-os mértékű forintkamatot és egy változó mértékű, a 6.2-as pontban bemutatott feltételek teljesülésétől függően maximum 7.41% EUR kamatprémiumot biztosít, mely forintban kerül kifizetésre. Az Eszközalap a jegyzési időszak kezdetétől (2-es pont) 2016. július 4-ig elsősorban bankszámlán és lekötött betétben helyezi el az Ügyfelek által megfizetett biztosítási díjat, míg 2016. július 5- től a tartam során jellemzően 100%-ban a K&H Bank Zrt. (a továbbiakban K&H Bank) által zártkörűen kibocsátott, K&H erős cseh korona kötvényébe (a továbbiakban: K&H banki kötvény) fektet be, amelynek befektetési szerkezete biztosítja az Eszközalap lejárati kifizetését.

6. K&H banki kötvény és az Eszközalap hozama

6.1. Az Eszközalap hozama az Eszközalap tartama során

Az Eszközalap 1-es pontban megjelölt tartama során az Eszközalap befektetési egységeinek árfolyama, így hozama egyaránt nőhet és csökkenthet is, az eszközalap mögött álló, az 5-ös pontban szereplő K&H banki kötvény aktuális piaci értékétől függően.

6.2. A K&H banki kötvény és az Eszközalap lejárati hozama

A Kötvény 95%-os tőkevédelem mellett 0,01% garantált minimum forintkamatot biztosít. Ezen felül euróban számolt kamatprémiumként (a továbbiakban: Kamatprémium) a 27,00-es EUR/CZK árfolyamszinthez képest mért százalékos cseh korona-erősödést (EUR/CZK árfolyamcsökkenés) amennyiben lejáratkor az EURCZK árfolyam a 27.00-es szint alatt van, tehát maximum 7.41%-ot a K&H Bank lejáratkor forintban fizet ki.

Az eszközalap kifizetett kamata tehát forintban: 0,01% + Kamatprémium x „EUR/HUF” / 310

ahol:

Kamatprémium = (27,00 – „EUR/CZK”) / 27,00, ha EURCZK < 27.00

A Kamatprémium mértéke: minimum 0%, maximum 7.41%.

(A képletből számolt magasabb vagy alacsonyabb kamatértékek a fentiek szerint módosulnak!)

„EUR/CZK” = az Európai Központi Bank hivatalos euró/cseh korona devizaárfolyama 2018. január 2-án.

• Az Európai Központi Bank (EKB) hivatalos euró/cseh korona (EUR/CZK) devizaárfolyama itt tekinthető meg:

xxx.xxx.xxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxxx

„EUR/HUF” = a K&H Bank hivatalos euró/forint deviza II. középárfolyama 2018. január 4-én.

• A Kötvény a maximális 7,41% euró Kamatprémiumnak megfelelő forint kamatot abban az esetben fizeti ki, ha 2018. január 2-án az „EUR/CZK” árfolyama 25,00 vagy annál alacsonyabb lesz.

• A Kötvény 27,00 vagy annál magasabb „EUR/CZK” esetén a befizetett díj 95%-át valamint a minimum 0,01% forint kamatot fizeti.

• 27,00-nél kisebb és 25,00-nél nagyobb árfolyamok esetén a kamatláb kiszámítása a megadott képletek alapján történik.

Példa táblázat, amely kerek árfolyamszintekhez kiszámolt kamatlábakat tartalmaz, illetve a lehetséges „EUR/HUF”

árfolyamváltozás miatti három eltérő – kifizetésre kerülő – forint kamatlábra vonatkozó forgatókönyv:

A kupon kerekítés két tizedesre történik a matematikai kerekítés általános szabályai szerint.

A K&H banki kötvény és az Eszközalap jelen befektetési politikájában meghatározott lejárati hozamra vonatkozó ígéretét nem csökkenti a 7. pontban bemutatott költség.

A Biztosító a lejárati kifizetést a Szerződő K&H egyszeri díjas nyugdíjbiztosítása alatt létrehozott

K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalapba történő automatikus és ingyenes áthelyezéssel teljesíti, az Eszközalap tartamának 1. pontban bemutatott lejárati értéknapi árfolyamán. A Biztosító az előbbi áthelyezést azon a napon hajtja végre, amikor a K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalap előbbi értéknapra vonatkozó árfolyama ismertté válik. A K&H tőkevédett elszámoló pénzpiaci eszközalapban nyilvántartott befektetés értékére mindenkor megadott teljes- és részvisszavásárlási megbízásokat kizárólag a K&H egyszeri díjas nyugdíjbiztosítás szerződési feltételeinek 1. számú mellékletében bemutatott, fix összegű (rész)visszavásárlási költség terheli.

A Biztosító nem nyújt sem tőke-, sem hozamgaranciát. Az eszközalap nem minősül sem tőkevédettnek, sem hozamvédettnek. Az Eszközalap befektetési szerkezete azonban biztosítja a tartam végén legalább a megfizetett biztosítási díj(ak) 95%-ának lejárati kifizetését.

Kedvezőtlen befektetési teljesítmény esetén a szerződő a befektetett biztosítási díj 5%-át elveszítheti. Az Eszközalap tartama alatt (ide értve a lejáratot is) a befektetési kockázatot az Ügyfél viseli. A tartam alatti visszavásárlás veszteséget okozhat (ld. 9.1 pont) és csak indokolt esetben ajánlott.

7. Az eszközalap költségei

Kezdeti költség mértéke 1,3%, amely 2016. július 5-én kerül érvényesítésre az Eszközalap árfolyamában.

Befektetőink jogosultak a 6.2-as pontban meghirdetett lejárati hozamra a fenti költségek mértékétől függetlenül.

A megfizetett biztosítási díj(ak) a biztosítási díj(ak) Biztosító számláján történő jóváírását követő napi árfolyamon kerülnek befektetésre.

8. Az Eszközalap árfolyama az Eszközalap jegyzési időszaka során

Az Eszközalapba a jegyzési időszak alatt 1,000000-es árfolyamon lehet befektetni.

9. A K&H banki kötvény és az Eszközalap hozamát befolyásoló kockázatok

9.1 Általános befektetési kockázat

Az Eszközalap 1-es pontban bemutatott tartam alatti árfolyama (így a befektetés értéke) a K&H banki kötvény mögött álló vállalati betét és opció aktuális piaci értékétől függően alakul. A vállalati betét aktuális piaci értékét elsősorban a mindenkori bankközi kamatlábak mértéke befolyásolja, míg az opció értéke elsősorban a mögöttes eszköz mindenkori értéke és volatilitása (azaz változékonysága), az opció lejáratáig hátralévő idő és a kamatszint függvénye. Az Eszközalap 1-es pontban bemutatott tartama alatti árfolyama az aktuális gazdasági folyamatoktól függően így az induló egységárnál kevesebb is lehet. A tartam alatti visszavásárlás veszteséget okozhat és csak indokolt esetben ajánlott. A tartam alatt (ide értve a lejáratot is) a befektetési kockázatot az Ügyfél viseli. A tőkenövekedésre sem a K&H Biztosító, sem a K&H Bank nem vállal garanciát.

9.2 Devizaárfolyam kockázat

Az Eszközalap 6.2-es pontban ismertetett lejárati hozama euróban számolódik, de forintban kerül kifizetésre. A lejárati hozam összegén így Ön árfolyamkockázatot visel, ennek mértéke azonban elhanyagolható, míg az Eszközalapba megfizetett díjon egyáltalán nem visel árfolyamkockázatot.

9.3 Elszámolási kockázat

Annak kockázata, hogy egy elszámolás egy fizetési rendszeren nem teljesül a vártaknak megfelelően, mivel a fizetési partnertől várt kifizetése, vagy valamilyen eszköz leszállítása egyáltalán nem, vagy nem a kezdeti feltételeknek megfelelően teljesül.

9.4 Likviditási kockázat

Annak kockázata, hogy egy pozíciót nem lehet időben megfelelő áron megszűntetni, azaz a pozíció vagy kevésbé kedvező árfolyamon, vagy csupán egy bizonyos időszakot követően szüntethető meg.

9.5 Kamatlábváltozás kockázata

Az Eszközalap 1-es pontban bemutatott tartama alatt a forint kamatlábak változhatnak, amelyek csökkenthetik a K&H banki kötvény, így az Eszközalap árfolyamát. Az Eszközalap lejárati kifizetésére, valamint a 95%-os lejárati tőkevédelem biztosítására az esetleges kamatláb-változások nincsenek hatással.

9.6 Hatósági korlátozások

Az Eszközalap 1-es pontban bemutatott tartama során, vagy a tartam végén nem zárhatók ki olyan hatósági intézkedések, amelyek korlátozhatják az egyes tőkepiaci tranzakciók megvalósulását, ami a befektetőknek részleges vagy akár jelentős veszteségeket okozhat.

Tájékoztató az alapkezelőről

K&H Alapkezelő:

Az Alapkezelő neve: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.

Az Alapkezelő székhelye: 1095 Buxxxxxx Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Az Alapkezelő alaptőkéje: 850 Millió Ft

A működés időtartama: az Alapkezelő határozatlan időre alakult. Az Alapkezelő üzleti éve: azonos a naptári évvel

Az alapítás időpontja: 1997. október 10.

Tevékenységi köre: 66.30’08 Alapkezelés (főtevékenység) 66.12’08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység

Az Alapkezelő 100 %-os tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa a K&H Bank Zrt.

Az Alapkezelő tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott III./100.058/2002. és III./10146/2008 számú engedélyek alapján végzi.

A K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. ABN AMRO (Magyarország) Vagyonkezelő Rt. néven 1997. őszén alakult kizárólag értékpapír portfolió-kezelési (asset management) tevékenység végzésére. 2001. július 19-től a társaság K&H Vagyonkezelő Rt. néven működött tovább, mint önkéntes és magán-nyugdíjpénztári vagyonkezelésre, értékpapír portfoliók kezelésére szakosodott befektetési szolgáltató gazdasági társaság.

2002. július 18-tól a K&H Vagyonkezelő Rt. mint K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. (illetve névváltozások miatt később K&H Befektetési Alapkezelő Zrt.- ként) működött tovább. Jelenlegi tevékenységi körébe tartozik a befektetési alapkezelés, portfoliókezelés, önkéntes pénztári és magán nyugdíjpénztári vagyonkezelés, valamint befektetési tanácsadás és megbízások felvétele és továbbítása saját kibocsátású befektetési jegyekre vonatkozóan.

A nemzetközi befektetések menedzselésében a KBC Asset Management nyújt az Alapkezelőnek segítséget elsősorban a termékfejlesztésben, az alapok befektetési politikájának kialakításában, elemzések és piaci információk átadása terén.

A Társaság története során az egyik legnagyobb hazai befektetési alapkezelővé vált, a Társaság által kezelt vagyon 2015. december 31.-én 1.174 milliárd forint volt.

KBC Asset Management N.V.

Az Alapkezelő neve: KBC Asset Management N.V.

Az Alapkezelő székhelye: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx 0., Xxxxxxx Xz Alapkezelő alaptőkéje: 35,75 millió euró

A működés időtartama: az Alapkezelő határozatlan időre alakult. Az Alapkezelő üzleti éve: azonos a naptári évvel

Az alapítás időpontja: 2000. június 01.

A bejegyzés helye: Brussels Trade Registry 638.630-as számon

A KBC Asset Management 2000. június 1-jén alakult, mint a belga KBC Bank N.V. portfoliókezelési (asset management) tevékenységre specializálódott leányvállalata. A KBC Asset Management tulajdonosa 55%-ban a KBC Holding és 45%-ban a KBC Bank N.V. Tevékenységi körébe tartozik a befektetési alapkezelés, vagyonkezelés intézményi befektetők részére, valamint portfoliókezelés cégek és magánszemélyek részére egyaránt. A KBC Asset Management a lakossági befektetési alapok piacán Belgiumban piacvezető. Vezértermékének az úgynevezett garantált típusú alapok számítanak, piaci részesedése e termék esetében meghaladja az 50%-ot Belgiumban. A KBC Asset Management által kezelt vagyon 2010. március 31-én megközelítette a 163 milliárd eurót.

Az alvagyonkezelő neve, székhelye, bemutatása

Az alvagyonkezelői feladatokat a K&H prémium vagyonvédett portfolió alap esetén 2009. január 5. napjától az Eperon Asset Management Ltd. látja el.

Az Alvállalkozó neve: Eperon Asset Management Ltd

Az Alvállalkozó székhelye: Xxxxxx Xxxxxx House, Dawson Street, Dublin 2, Ireland Az Alvállalkozó alaptőkéje: EUR 500,000

A működés időtartama: az Alvállalkozó határozatlan időre alakult. Az Alvállalkozó üzleti éve: azonos a naptári évvel

Az alapítás időpontja: 2007. december 13.

A bejegyzés helye: CRO no. 450585 Dublin, Írország

Az Eperon Asset Management 2007. december 13-án alakult a KBC Asset Management N.V. belga vagyonkezelő 100%-os tulajdonú leányvállalataként. A társaság tevékenységi köre nyilvános befektetési alapok kezelésére terjed ki. Belgiumban a KBC Asset Management N.V. piacvezető a lakossági, nyilvános befektetési alapok piacán, vezető termékei az ún. tőkevédett típusú alapok. A KBC Asset Management N.V. a belga tőkevédett alapjainak kezelését átadta az Eperon Asset Management Ltd.- nek.