ELŐTERJESZTÉS
ELŐTERJESZTÉS
Tárgy: | ……….. tulajdonát képező víziközmű vagyon helyzetének és az ahhoz kapcsolódó feladatellátási kötelezettségek teljesítésének áttekintése, valamint döntés a feladatellátási kötelezettség és ahhoz kapcsolódó vagyon Magyar Állam részére történő átruházásáról |
Melléklet: | ………… Önkormányzat és a Magyar Állam közötti átruházási megállapodás tervezete a tulajdonát képező víziközművagyonról és azt működtető vagyonról |
Előterjesztő: | ………………… polgármester |
………………… jegyző | |
Az előterjesztés a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel: | |
A napirend zárt ülésen tárgyalandó | Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján |
A döntéshez minősített többség szükséges. | |
Tisztelt Képviselő-testület!
A. AZ ELŐZMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE
1. A települési önkormányzat tulajdonát képező víziközmű-vagyon üzemeltetése tárgyában létrejött víziközmű-üzemeltetési jogviszony rövid bemutatása
2. A települési önkormányzat tulajdonát képező víziközmű-vagyonra vonatkozóan aktuális vagyon értéke Ft.
3. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal esetleges eljárásai
4. További releváns körülmény felsorolása
B. A JOGI HÁTTÉR BEMUTATÁSA:
A víziközmű vagyon jogi helyzete és e vagyonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek:
1. A víziközmű fogalma:
Olyan közcélú vízilétesítmény, amely
a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és - elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy
b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz- elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a keletkező szennyvíziszap kezelését és a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja.
[ld.: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. §
20. pont]
2. A víziközművek tulajdoni helyzete
Víziközmű kizárólag az állam vagy települési önkormányzat tulajdonában állhat.
Az állami tulajdonú víziközmű felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja.
A víziközmű-vagyon tulajdonjogát az ellátásért felelősök (állam vagy települési önkormányzat) egymás között térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel átruházhatják. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.
[ld.: Vksztv. 5/H. § (2) bekezdés és a 6. § (1) és (3) bekezdései]
3. A víziközműhöz kapcsolódó ellátási felelősség tartalma:
A közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzésének kötelezettsége, amely az államot vagy a helyi önkormányzatot, mint ellátásért felelőst terheli.
[ld.: Vksztv. 1. § (1) bekezdés c) pont]
Víziközmű-szolgáltatási feladatok tartalma:
- víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel
kapcsolatos tevékenységek összessége,
- víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási
tevékenység, mely célja szerint:
▪ új víziközmű létesítését,
▪ a meglévő víziközmű bővítését,
▪ rekonstrukcióját és
▪ pótlását is magába foglalhatja,
A fentieken túl az ellátásért felelős kötelezettsége a víziközműhöz kapcsolódóan az alábbi feladatok elvégzése is:
▪ köteles megteremteni a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális előfeltételeit, ennek keretében pedig:
− víziközművet létesít és tart fenn,
− a nem önkormányzati vagy állami tulajdonban álló víziközmű tulajdonjogát megszerzi,
− nyilvántartja a tulajdonában álló víziközműveket,
− víziközmű-fejlesztés útján gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás folyamatos, az előírt minőségi paraméterekkel történő biztosításáról,
− végrehajtja a jogszabályokból és a hatósági határozatokból rá háramló feladatokat.
▪ az ellátási területen köteles gondoskodni arról, hogy a felhasználók a víziközmű-
szolgáltatást az igényelt mennyiségben, minőségben és szolgáltatási színvonalon igénybe tudják venni;
▪ kiválasztja a víziközmű üzemeltetését ellátó víziközmű-szolgáltatót, és a víziközmű vagyon üzemeltetésére üzemeltetési jogviszonyt létesít,
▪ a víziközmű-szolgáltató útján gondoskodik a közműves ivóvízigények kielégítéséről, a szennyvíz törzshálózatba bocsátott szennyvizek elvezetéséről, tisztításáról és környezetvédelmi követelmények szerinti elhelyezéséről,
▪ figyelemmel kíséri a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési szerződésből és jogszabályból fakadó víziközmű-üzemeltetési tevékenységét és az e célra rendelt pénzeszközök felhasználását
[ld.: Vksztv. 2. § 21. és 22. pontok továbbá a Vksztv. 5/F. § (1)-(3) bekezdései]
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 13. § (1) bekezdés 21. pont szerint a helyi önkormányzat feladatát képezi víziközmű- szolgáltatás biztosítása akkor, ha a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
A fentiek alapján is megállapítható, hogy ÖNKORMÁNYZATA
…………………….közigazgatási területén belül a víziközmű-szolgáltatás biztosítása tekintetében ellátásért felelősnek minősül.
4. A fel nem használt víziközmű-fejlesztési források helyzete
A Vksztv. 5/H. § (4) bekezdése alapján Az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon
(2) vagy (3) bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan a 18. § szerinti víziközmű- fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga a korábbi ellátásért felelőstől nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen az államra száll. A fejlesztési források átadás- átvételéről az érintett önkormányzat és az állam képviseletében eljáró szervezet írásban megállapodik.
C. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ VÍZKÖZMŰVAGYON FORGALOMKÉPESSÉGE:
A helyi önkormányzat tulajdonában álló víziközmű a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi.
[ld.: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 5. § (5) bekezdés a) pont]
E korlátozottan forgalomképes törzsvagyon-elem és annak részei ugyanakkor az állam javára átruházhatók; ennek lehetőségét teremti meg ugyanis általános jellegű szabályozással az Nvt.
14. § (1) bekezdése, speciális jellegű szabályozással pedig a fent már idézett Vksztv. 5/H. § (2) bekezdése.
D. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ VÍZIKÖZMŰVAGYON ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELLÁTÁSI FELELŐSSÉG ÁTRUHÁZÁSA TEKINTETÉBEN
2020. novemberében az állami víziközmű-stratégiai célkitűzésekkel összhangban létrejött a 100%-os állami tulajdonban álló Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NV Zrt.), amely cég arra hivatott, hogy az állami tulajdonú víziközmű felett,
valamint a Vksztv. 5/H. § alapján az állam tulajdonába kerülő víziközmű működtető eszközök és rendszerfüggetlen víziközmű-elemek felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezései alapján a víziközmű-szolgáltató társaságok állami tulajdonú társasági részesedése felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorolja.
A Vksztv. módosításával megnyílt annak a lehetősége, hogy az önkormányzat az őt terhelő ellátási felelősséget az NV Zrt. útján a Magyar Államra ruházza át.
A Magyar Állam képviseletében eljáró NV Zrt. a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó ellátásért felelősség átadásához kapcsolódóan Integrációs Programot dolgozott ki az ellátásért felelős önkormányzatok közreműködésével.
Az Integrációs Programban történő részvétel az ökormányzatok részéről teljesen önkéntes alapon történik, vagyis a jelen előterjesztés mellékletét képező átruházási megállapodásban kizárólag akkor vesz részt, ha erről a Képviselő-testület meghozza a jelen előterjesztés részét képező határozati javaslat szerinti határozatát.
Az Integrációs Program soron következő lépése, hogy az ellátásért felelős önkormányzatok a tulajdonukban álló víziközmű és azt működtető vagyont ingyenesen a Magyar Államra ruházzák a jelen előterjesztés mellékletét képező megállapodás keretében.
A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé (ld.: következő oldal):
E. HATÁROZATI JAVASLAT
1. ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testülete kinyilvánítja azon
szándékát, miszerint az őt terhelő víziközmű-szolgáltatás biztosítása vonatkozásában fennálló ellátási kötelezettségének a Magyar Államra történő átruházására irányuló Integrációs Programban részt kíván venni.
2. ……………………………… ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testülete kinyilvánítja, hogy az előterjesztés részeként a Képviselő-testület elé terjesztett
- a víziközmű vagyon és az azt működtető vagyon,
- az átadással érintett víziközmű-rendszer üzemeltetését szerződéses jogviszony alapján ellátó ………(Víziközmű szolgáltató megnevezése)… fennálló társasági részesedés
ingyenes átruházásáról, valamint
- az átruházással érintett víziközmű vagyonhoz tartozó, víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjogának térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéséről
szóló megállapodás tervezetét megismerte, annak tartalmával egyetért, ennek megfelelően felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a jelen határozat 1. pontjában megjelölt cél megvalósítása érdekében azt aláírja és az átruházáshoz szükséges jognyilatkozatokat megtegye.
3. ……………… ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testülete kinyilvánítja, hogy a jelen határozat 1. pontjában megjelölt cél megvalósítása érdekében a polgármesternek felhatalmazást ad a jelen határozat 2. pontjában megjelölt megállapodás nyomán a víziközmű vagyon és az azt működtető vagyon Magyar Állam részére történő térítésmentes átadására.
Felelős: polgármester
Határidő: azonnal és folyamatos