Építés-szerelésbiztosítás szerződési feltételei

C.A.R.

Építés-szerelésbiztosítás szerződési feltételei

Esetleges panaszaival forduljon Vezérigazgatóságunkhoz: UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76-78.

Telefon: 000-0000, Fax: 000-0000

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Tartalomjegyzék Oldal

Általános szerződési feltételek 3

1. Általános rendelkezések 3

2. Általános kizárások 4

3. A biztosítási díj 4

4. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 5

5. A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése 6

6. A biztosítási szerződés megszűnése 8

7. Egyéb rendelkezések 8

I. fejezet 10

Vagyonbiztosítási különös feltételek (dologi károk) 10

1. A biztosítási esemény 10

2. A biztosítás területi hatálya 10

3. Kizárások, szolgáltatás korlátozások 10

4. A biztosított vagyontárgyak és költségek 11

5. A biztosítási összeg 12

6. A biztosító szolgáltatása 13

7. A biztosított kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége 14

8. A biztosító mentesülése 14

9. A biztosító megtérítési igénye 15

II. fejezet 16

Felelősségbiztosítási különös feltételek 16

1. A biztosítási esemény 16

2. A kockázatviselés tartama és hatálya 16

3. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk 16

4. A biztosítási összeg, a kártérítés szabályai, az önrészesedés 17

5. A járadék tőkésítésének megállapítása 18

6. A biztosító visszakövetelési joga 18

Általános szerződési feltételek

A jelen biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a jelen szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződéseire alkalmazni kell.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen általános és különös szerződési feltételek és záradékok szerint a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti.

1.2. A biztosítottak/szerződők köre

1.2.1. A jelen biztosítási szerződés keretében

a) a biztosított az, akinek az építési tevékenység tárgyát képező létesítménynek és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöknek a megóvásához, illetőleg a vállalkozás szerződés szerinti teljesüléséhez érdeke fűződik (pl.: beruházó, építtető, fővállalkozó, alvállalkozó).

b) a szerződő az, aki a szerződést megköti.

A jelen biztosítási szerződés vonatkozásában létesítményen a mély- és magasépítési munkával, illetőleg az egyéb mérnöki és gépészeti tevékenységgel megvalósuló építmény, gép, gépsor, technológiai és egyéb berendezés, vagy azok összessége értendő.

1.2.2. A szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait minden esetben a szerződőhöz intézi.

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte

1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

1.3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az időponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.

1.4. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a biztosító kockázatviselése

1.4.1. A biztosítási szerződés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

1.4.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően későbbi időpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik.

1.4.3. A már folyamatban lévő építési tevékenységre kötött biztosítási szerződés – ha a felek másképp nem állapodnak meg – az első díjfizetést követő napon nulla órakor lép hatályba.

1.4.4. A biztosító kockázatviselése a biztosítás hatálybalépését követően – más megállapodás hiányában

– abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési

tevékenységet, így az építési területen az előkészítő munkálatokat (pl. a bontást, földkitermelést, tereprendezést) megkezdte, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges biztosított gépeket, berendezéseket, felszereléseket, anyagokat az építési területen elhelyezte.

A biztosító kockázatviselése megszűnik a határozott időtartam lejártával, a biztosítási szerződésben (kötvényben, ajánlatban, adatközlőn) meghatározott időpontban. A kockázatviselés azt megelőzően is megszűnik a biztosított létesítmény végleges vagy ideiglenes átadás-átvételekor, illetőleg használatbavételének időpontjában.

Ha a létesítmény egy részének az átadás-átvétele, illetőleg használatbavétele előbb megtörténik, akkor a biztosító veszélyviselése e részekkel kapcsolatban megszűnik, míg a be nem fejezett részekre változatlanul fennmarad.

1.5. A biztosítás tartama

1.5.1. A biztosítási szerződés határozott időtartamra jön létre.

1.5.2. A biztosítás időtartama a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával különdíj ellenében meghosszabbítható.

2. Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban felsorolt okok miatt következnek be:

a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború,

b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,

c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,

d) terrorcselekmény

Jelen kizárás szempontjából terrorcselekményen olyan cselekményt értünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erőt, erőszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve a bármely kormány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében követik el.

e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e, vagy sem,

f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása,

g) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely építkezést, bontást, javítást, átalakítást, újjáépítést, illetőleg a biztosított épületek, építmények nem károsodott részeinek bontását, átalakítását rendelte el,

h) a létesítmény kivitelezésének teljes vagy részleges beszüntetése.

3. A biztosítási díj

3.1. A biztosítási díj meghatározása

3.1.1. A jelen biztosítás határozott díjú vagy elszámolásos rendszerű.

3.1.2. A biztosító a biztosítás határozott díját, illetőleg elszámolásos rendszerű biztosítás esetén az előzetes díjat a biztosított vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosítási összegek (díjalapok) alapján

a) a létesítmény jellegének, tárgyának;

b) az építési helyszín veszélyeztetettségének és állapotának;

c) az épület, építmény méreteinek (pl. a föld alatti és föld feletti szintek száma);

d) a szerkezeti jellemzőknek és az építési anyagoknak;

e) az építési módnak;

f) az ütemtervnek;

g) a kivitelezés biztonságáért tett intézkedéseknek;

h) a kockázati kör terjedelmének (pl. foghíjbeépítés) függvényében állapítja meg.

3.1.3. A biztosítási díj a díjalapok és a kockázatra jellemző díjtételek szorzata.

3.1.4. Az elszámolásos rendszerű biztosítás előzetes díja a vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok, továbbá a költségek ajánlatban meghatározott biztosítási összegeinek (I. fejezet 5.1., 5.2. és 5.3. pont) alapján kiszámított díj. Az előzetes díjat a felek minimum letéti díjnak tekintik.

3.1.5. Az elszámolásos rendszerű biztosítás végleges díját a felek a kockázatviselés megszűnése után, az építési teljesítmény végleges értéke alapján számolják el, a szerződéskötéskor az ajánlatban meghatározott díjtételekkel.

A biztosított/szerződő köteles az ehhez szükséges adatokat a biztosító felé a biztosítási évfordulót követő harminc napon belül rendelkezésre bocsátani.

3.1.6. Az elszámolást a biztosító az adatközlés beérkezését követő harminc napon belül elkészíti. Díjkülönbözet esetén a biztosító számlát állít ki, melyet a szerződő a kibocsátást követő harminc napon belül köteles kiegyenlíteni.

3.2. A biztosítási díj fizetése

3.2.1. A biztosítási díj, illetőleg az elszámolásos rendszerű biztosítás előzetes díja – ha a felek nem állapodnak meg részletfizetésben – a szerződéskötéskor egy összegben, előre esedékes.

Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díj az ajánlatban megjelölt időpontban esedékes.

3.2.2. Biztosítási eseménynek minősülő kár esetén a biztosító a részletfizetési kedvezményt jogosult megvonni. A részletfizetési kedvezmény megvonásával a még hátralévő díj esedékessé válik.

3.2.3. A díj meg nem fizetésének következménye a szerződés 6.5. pont szerinti megszűnése.

4. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

4.1. A közlési kötelezettség

4.1.1. A biztosítottnak/szerződőnek a szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden írásban feltett kérdésére a valóságnak megfelelően válaszolni.

4.1.2. A biztosított köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni.

4.2. A változásbejelentési kötelezettség

4.2.1. A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére, és köteles jelezni az

átadott dokumentumok (4.1.2. pont) tartalmában bekövetkezett változást, a módosított dokumentumok egyidejű átadása mellett.

4.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

a) a szerződéskötést követően a biztosítási vagyontárgyak értékének változása,

b) a káresemény várható bekövetkezésére utaló jelek észlelése,

c) új építési, gyártási eljárás bevezetése és új anyagok alkalmazása,

d) a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások,

e) a munkálatok leállítása, illetőleg szüneteltetése,

f) a biztosított vagyontárgyak eladása, bérbeadása, átadása,

g) a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítása, vagy a jelen szerződés megkötésekor meglévő zálogjogban bekövetkező változás, megszűnés, a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével,

h) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

i) a biztosított jogállásában bekövetkezett változás,

j) a 3.1.2. pontban felsoroltak.

4.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

4.4. A biztosító előzetes értesítés után jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

4.5. A közlési és változás bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei

4.5.1. A közlési, illetőleg változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

4.5.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

5. A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése

5.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje

5.1.1. A biztosított a biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak.

5.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási kötvény számát,

• a káresemény időpontját, rövid leírását,

• a károsodott vagyontárgyak (pl. létesítmények, eszközök) megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

• a károsult megnevezését, címét,

• a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását, mértékét,

• a kár(ok) mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

• a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerződő által meghatalmazott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,

• a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint

• minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegének elbírálásához szükséges.

5.1.3. A biztosított a szükséges felvilágosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

5.1.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az 5.1.1. és az 5.1.2. pontban meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

5.1.5. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – a jogszabályban meghatározott esetekben

– haladéktalanul köteles az illetékes hatóságnak (így különösen a tűzvédelmi, építésügyi, műemléki, környezetvédelmi, egészségügyi és közlekedési hatóságnak) bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.

5.1.6. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában, a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérésének (helyszíni szemle) megkezdéséig, de legkésőbb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben változtathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik.

5.2. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést.

5.3. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetőleg kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és az egyéb károsodott vagyontárgyakat azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

5.4. A biztosított köteles a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bizonyító hatósági vizsgálati jegyzőkönyveket, terveket, okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartást (a biztosítási összeg részletezését), leltáríveket, költségszámításokat, szakértői véleményeket és egyéb bizonylatokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

5.5. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a károsulttal, biztosítottal/szerződővel közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

5.6. A káreseménnyel összefüggésben a biztosított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk felmérését és összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.

5.7. A biztosított az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatosan felmerült valamennyi költséget elkülönítetten köteles nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon, vegyesen

– történik.

5.8. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje

A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentumnak és hatóság által kiadott határozatnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított harminc napon belül forintban fizeti a károsult részére.

6. A biztosítási szerződés megszűnése

6.1. A határozott időtartam lejártával a szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

6.2. A három évnél rövidebb tartamú szerződés a határozott időtartam alatt a 4.5.2. pont szerinti esetet kivéve nem mondható fel, de a felek közös megegyezéssel megszüntethetik.

6.3. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszűnik.

6.4. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében a határozott időtartam lejárta előtt megszűnik, a biztosítót a kockázatviselés végéig illeti meg a díj, a kockázatviselés idejének és a biztosítás tartamának az arányában. Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye, a biztosítót a teljes biztosítási tartamra járó díj megilleti.

6.5. Megszűnik a szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6.6. A szerződés megszűnését követően befizetett díj nem eredményezi a biztosítás újbóli hatályba lépését. A biztosító a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat visszafizeti.

7. Egyéb rendelkezések

7.1. A személyes adatok kezelése

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejötte, nyilvántartása és teljesítése érdekében kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 160. § (3.) bekezdése alapján a biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ideje, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító, a biztosításközvetítő, valamint a biztosító vezetői és alkalmazottai kötelesek a működésükkel, tevékenységükkel összefüggésben tudomásukra jutott üzleti, illetve biztosítási titkot – a 2003. évi LX. törvényben meghatározott eseteket kivéve - időbeli korlátozás nélkül megtartani. Az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a törvényben meghatározott körön kívül a biztosító, a biztosításközvetítő és szaktanácsadó illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

7.2 A jognyilatkozatok megtételének módja

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

7.3. Elévülés

A jelen szerződés vagyonbiztosítási fedezetéből eredő igények az esedékessé válástól számított két év alatt, a felelősségbiztosítási fedezeti köréből eredőek pedig öt év alatt évülnek el.

7.4. A felek jogvita esetére a biztosító székhelye szerinti bíróság illetékességét kötik ki.

7.5. A biztosítási szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetőleg a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról a biztosított/szerződő köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a biztosítót értesíteni.

A jelen építés-szerelésbiztosítás általános, vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási különös szerződési feltételei, valamint az ajánlatban, kötvényben tételesen megjelölt záradékai alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései az irányadók.

I. fejezet

Vagyonbiztosítási feltételek (dologi károk)

1. A biztosítási esemény

A jelen vagyonbiztosítási feltételek szerint biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési/szerelési tevékenység folytatása érdekében a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, pótlását teszi szükségessé, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.

Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és egymással ok-okozati összefüggésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

2. A biztosítás területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken (a tervdokumentáció szerinti magyarországi építési/szerelési területen) bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

3. Kizárások, szolgáltatás korlátozások

3.1. A biztosító az általános feltételekben megfogalmazott kizárásokon túlmenően nem téríti meg:

a) a kopás, normális állagromlás, korrózió, oxidáció, használaton kívüli állás, illetőleg a normális légköri viszonyok miatt bekövetkezett károkat,

b) a hibás tervezés miatt keletkezett károkat,

c) a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költségeit. A kizárás azonban nem terjed ki a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt más, és egyébként megfelelő módon kivitelezett vagyontárgyakban keletkezett károkra.

d) az építésnél használt gépek és berendezések azon kárait, amelyek belső meghibásodásból – így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából – erednek. A fenti meghibásodások, üzemzavarok miatt más dologban keletkezett károkra a biztosító kockázatviselése azonban kiterjed.

e) az esztétikai sérülésből származó károkat,

f) azokat a károkat, amelyek az építési/szerelési technológia módosításából, kiegészítéséből, fejlesztéséből azért keletkeztek, mert a konstrukcióért felelős tervező, illetőleg gyártó tudomása és/vagy hozzájárulása nélkül megváltoztatták a szerkezet teherviselő képességét, szilárdságát, üzemi tulajdonságait,

g) az építési/szerelési munka félbeszakadásából, szüneteléséből, a késedelemből, a teljesítés elmaradásából származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti veszteségként (pl. túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség formájában) felmerült károkat,

h) az éjszakára, munkaszüneti napra, pihenőnapra soron kívül elrendelt munka, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti munka bérköltségeit, illetőleg az expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltségeket,

i) a kötbér, bírság és egyéb büntető jellegű költségeket,

j) a kedvezmények elvesztéséből vagy piacvesztésből adódó károkat,

k) a garancia és szavatosság körében megtérülő károkat,

l) a más biztosítás alapján megtérülő károkat.,

m) a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányt vagy veszteséget, kivéve, ha a biztosított/szerződő bizonyítja, hogy a hiány az építési területen elkövetett betöréses lopás vagy rablás következménye.

3.2. A jelen szerződés értelmében

a) betöréses lopásnak minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló, megfelelően lezárt és illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon behatol, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva a lezárt helyiség ajtaját hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetőleg más eszközzel kinyitja.

E feltételek szempontjából megfelelően lezárt és behatolás ellen védettnek a helyiség akkor minősül, ha a helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább a következőknek megfelelnek:

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,

• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,

• az ajtók zárását biztonsági zár végzi.

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.

b) rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása céljából a tettes a biztosított/szerződő alkalmazottja vagy megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezen személy(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj a vagyontárgy megtartása végett a fent megnevezett személyek ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

4. A biztosított vagyontárgyak és költségek

4.1. A biztosított vagyontárgyak

A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a szerződő által meghatározott és a szerződésben biztosítási összeggel megjelölt alábbi vagyontárgyak:

4.1.1. A tervdokumentáció szerinti építési/szerelési tevékenység tárgyát képező létesítmény, az átadás-átvételt, illetőleg az üzembe helyezést megelőző mindenkori állapotában, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából az építési területen lévő anyagokat is.

4.1.2. Az építés helyszínén lévő, beépítésre nem kerülő, de az építési tevékenység folytatásához szükséges és a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) tételesen vagy vagyoncsoportonként feltüntetett vagyontárgyak [így különösen gépek, felszerelések, berendezések, segédanyagok (a továbbiakban összefoglalóan munkagépek)].

4.2. Nem biztosítható vagyontárgyak

4.2.1. A dokumentációk, tervek, rajzok, számítások, iratok, készpénz, bélyegek, okmányok, értékpapírok.

4.2.2. A forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező közúti személy- és teherszállító járművek, vízi és légi járművek.

4.3. A biztosítható költségek

A biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak káraival összefüggésben indokoltan felmerülő és a biztosítási szerződésben összevont biztosítási összeggel megjelölt alábbi költségek:

a) mentési, oltási költségek,

b) bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási és szakértői költségek.

5. A biztosítási összeg

5.1. A biztosítási összeg a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának a felső határa. A biztosított vagyontárgyak, illetőleg vagyoncsoportok, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét a szerződő határozza meg az 5.2. és az 5.3. pontban foglaltak alapján.

A biztosítási összegek a vagyontárgyak és a vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.

5.2. A biztosított létesítmény, illetőleg a munkagépek biztosítási összegének megállapítása az alábbiak szerint történik:

a) A létesítmény biztosítási összege az építési/szerelési teljesítés várható értéke a munkák tervezett befejezésének időpontjában. A biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az anyagköltségeket, béreket, szállítási költséget, vámokat, illetékeket, valamint az építtető által szállított anyagokat és a meglevő építményrészeket is.

b) A munkagépek (4.1.2. pont) biztosítási összegét az új érték vagy a valóságos érték alapján kell megállapítani az alábbi értékelési módszerekkel:

• új érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgynak a kár bekövetkeztekori utánpótlási (újrabeszerzési, újraelőállítási) értéke, amely a vételáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licence és a know-how díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is magában foglalja árengedmény nélkül.

• valóságos érték: a technikai avulás mértékével csökkentett új érték.

A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a jelen feltételek szerint a következő főbb szempontok alapján történik:

kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a karbantartás színvonala, üzemelési körülmények, folyamatos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.

5.3. A biztosított költségek – összevont – biztosítási összege a biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő, a 4.3. pontban felsorolt költségek – szerződő által (pl. becsléssel) meghatározott – várható legmagasabb értékeinek összege.

5.4. A biztosítási összegeknek a jelen feltételek szerinti meghatározása, illetőleg a vagyontárgyak értékének változása miatti módosítása a biztosított/szerződő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.

5.5. A vagyontárgyak biztosítási összege nem haladhatja meg

• az építési/szerelési teljesítés várható értékét [5.2. a)],

• a munkagépek esetén a vagyontárgy új állapotban való helyreállításának, illetőleg beszerzésének költségét, vagy

• a vagyontárgy valóságos értékét, ha a szerződő a biztosítási összeget a valóságos érték alapján határozta meg.

Ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a feltételek 5.2. pontja alapján meghatározott kárkori új, illetőleg valóságos érték, akkor a

biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a kárkori új, illetőleg valóságos értékhez aránylik (arányos kártérítés).

A biztosító arányos kártérítést alkalmaz akkor is, ha az építési/szerelési teljesítés várható értéke a káresemény időpontjában magasabb a szerződéskötéskor meghatározott biztosítási összegnél.

Az alulbiztosítás tényét a kárrendezés során a biztosító a szerződésben tételesen felsorolt minden egyes vagyontárgynál, vagyoncsoportnál külön-külön vizsgálja.

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a szerződésben felsorolt kizárások és szolgáltatás korlátozások figyelembevételével – megtéríti a biztosított létesítményben, illetőleg a munkagépekben keletkezett károkat, továbbá azokat a biztosított költségeket, amelyek a vagyontárgyak biztosítási eseményeivel összefüggésben merültek fel.

A biztosító a károkat az ajánlaton, adatközlőn vagyontárgyanként és vagyoncsoportonként meghatározott, továbbá a költségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg a kártérítés 6.2.-6.5. pontban meghatározott szabályai szerint.

6.1.A kártérítés szabályai

6.1.1. A létesítményben (4.1.1.) keletkezett károk térítése

Teljes kár: a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költségek. Részleges kár: a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig.

6.1.2. A munkagépekben (4.1.2.) keletkezett károk térítése

6.1.2.1. A biztosított saját tulajdonát képező vagyontárgyak kárainak térítése

Új értéken biztosított vagyontárgyak esetén:

Teljes kár: a káridőponti új érték: újra-előállítási, illetőleg újrabeszerzési érték Részleges kár: a helyreállítás költsége a vagyontárgy káridőponti újra-előállítási, illetőleg

újrabeszerzési értékéig.

Valóságos értéken biztosított vagyontárgyak esetén:

Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.

Részleges kár: a helyreállítási költség – az új anyagok beépítéséből származó értéknövekedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

6.1.2.2. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárainak térítése: Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.

Részleges kár: a helyreállítási költség – az új anyagok beépítéséből származó értéknövekedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

6.1.3. A biztosított költségek (4.3.) térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási események folytán ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségeket az adatközlőben megjelölt összegig.

6.1.4. A biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként értékeli.

6.1.5. A jelen feltételek alkalmazásában

• teljes vagy totálkár: ha a biztosított létesítmény, illetőleg vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.

• részleges kár: ha a biztosított létesítmény, illetőleg vagyontárgy javítással (építéssel, szereléssel), a károsodott részek pótlásával helyreállítható.

6.1.6. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az előző pontokban foglaltaknak megfelelően.

6.1.7. Az ideiglenes javítás költségeit a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha az a végleges javításnak is a részét képezi, és nem növeli a javítási költségek végösszegét.

6.1.8. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.

6.1.9. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító a kár összegéből levonja.

6.1.10. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, és a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, valamint a vagyontárgyat helyreállították, illetőleg pótolták, és annak során az általános forgalmi adó igazoltan felmerült.

6.1.11. A vagyontárgyankénti, illetőleg vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek a biztosítási tartam alatt kifizetett kártérítési összegekkel csökkennek, kivéve, ha a szerződő a díjat megfelelően kiegészíti.

6.1.12. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a kártérítésből levonja:

a) az ugyanazon vagyontárgyat vagy annak ugyanazon részét ért előző kár(ok)ra kifizetett kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására,

b) a normalizált hiányként (káló) elszámolható összeget,

c) a biztosított által visszaigényelhető vagy elszámolható adót.

6.2. Önrészesedés

Minden egyes biztosítási esemény kapcsán felmerült kár teljes összegéből a szerződésben meghatározott önrészesedésnek megfelelő összeget a biztosított maga visel.

Teljes kárösszegen a biztosító egy biztosítási káreseménnyel összefüggően vállalt valamennyi szolgáltatási kötelezettségének együttes összege értendő.

7. A biztosított kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége

7.1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében a biztosított köteles megtenni minden tőle elvárható intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, a tervezésre, építésre, anyagmozgatásra, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat.

7.2. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer(ek) megfelelő működéséről és folyamatos karbantartásáról.

7.3. A biztosító jogosult ellenőrizni a kockázatviselés helyszínén a kivitelezést, a kármegelőzésre vonatkozó intézkedéseket és a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát.

7.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerződés módosítását.

8. A biztosító mentesülése

8.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetőleg a szerződő fél, a biztosított jogi személy vezető szerve, illetőleg e szerv tagja, vezető

beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy megvalósítása, illetőleg kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

8.2. A 8.1. pont a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is vonatkozik.

9. A biztosító megtérítési igénye

9.1. Ha a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A biztosító visszkeresetének érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást köteles megadni.

9.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárnak csak egy részét térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak a tényleges kárt meghaladó összegre áll fenn.

II. fejezet

Felelősségbiztosítási feltételek

1. A biztosítási esemény

A biztosító a szerződésben meghatározott módon és mértékben megtéríti a biztosított helyett azokat a személysérüléses és dologi károkat, amelyeket a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési/szerelési tevékenység során a jelen szerződés alapján biztosítottnak nem minősülő harmadik személynek szerződésen kívül okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

2. A kockázatviselés tartama és hatálya

2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett károkra terjed ki.

Jelen szerződés alapján a biztosító a kivitelezési szerződésben meghatározott helyszínen vagy annak közvetlen közelében, Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

A biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a károsodás bekövetkezte.

2.2. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

3. Kizárások a kockázatviselés köréből

A biztosító az Általános Feltételek 2. pontjában meghatározott kizárásokon kívül nem téríti meg:

a) az I. fejezet (vagyonbiztosítási különös feltételek) alapján biztosított vagy biztosítható vagyontárgyak károsodása folytán felmerült megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeket;

b) a tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meggyengítése, megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező valamint az ezekre visszavezethető károkat;

c) azokat a károkat, amelyeket a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálkodó szervezet vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak, illetőleg ezek családtagjainak személyi sérüléses balesete miatt érvényesítettek;

d) azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálkodó szervezet, vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak a tulajdonában vagy felelős őrizetében levő vagyontárgyakban keletkeztek;

e) a forgalmi engedéllyel rendelkező közúti közlekedési eszközök, vízi- és légi járművek által okozott károkat;

f) a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott károkat;

g) a környezetszennyezéssel okozott károkat, kivéve, ha a kár váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel következett be.

A biztosító nem vállal kockázatot továbbá az alábbi károkra:

a) a fuvarozói minőségben okozott károk

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett károk

c) az elmaradt vagyoni előny (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt magtakarítás, egyéb veszteség);

d) kötbér, bírság, más büntető jellegű költségek;

e) a munkabaleset miatti munkáltatói felelősségből, illetőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károk, amelyek károsultjai a biztosított munkavállalói vagy foglalkoztatottjai;

Jelen feltételek szempontjából egyéb szervezett munkavégzésnek minősül a közszolgálati, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés- végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) végzett munka, továbbá a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.

f) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények.

g) azt a kárt, veszteséget vagy költséget, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen azbeszt alapanyag, vagy azbeszt tartalmú anyag okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.

h) azt a kárt, veszteséget vagy költséget, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen elektromos mező (erőtér) hatásával okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.

4. A biztosítási összeg, a kártérítés szabályai, az önrészesedés

4.1. A biztosítási összeg a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) biztosítási eseményenként, illetőleg a biztosítás teljes időtartamára kárcsoportonként (személyi sérüléses kár, dologi kár) meghatározott összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határát jelenti.

4.2. A biztosító a károsult kárát és a kár érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeket az egy biztosítási eseményre meghatározott biztosítási összeghatárig téríti meg az önrészesedés figyelembe vételével.

A biztosítónak a teljes biztosítási időtartamra vonatkozó teljesítési kötelezettsége azonban – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a szerződésben a biztosítási időtartamra meghatározott biztosítási összeget.

4.3. A biztosított minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegéből maga viseli a szerződésben meghatározott mértékű önrészesedést.

4.4. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a káreseményenkénti biztosítási összeghatárt, akkor az egyes károk megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a káreseményenkénti összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.

Ha a biztosítási esemény folytán a károkra meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kárigényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból figyelmen kívül hagyta. Ebben az esetben a kárt – a többi károsult számára a módosítást kiváltó igény figyelembe vételét megelőzően utoljára kialakított felosztás alapján megállapított kártérítés részarányos csökkentésével – olyan arányban kell a meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesedhetett volna.

Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, a biztosítási összeget a károsultak között újra fel kell osztani.

4.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító a folyósítandó kártérítés mértékét a biztosítási összeg figyelembe vételével határozza meg. Ha a jövőben várható járadék kifizetések névértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékot arányosan csökkenti.

5. A járadék tőkésítésének megállapítása

A járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését) a biztosító, a biztosított, illetve a károsult egyaránt kezdeményezheti, arra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.

6. A biztosító visszakövetelési joga

6.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

6.2. A jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, különösen ha a biztosított:

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányában végzett,

• jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét,

• a kárt alkoholtól befolyásolt állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, illetőleg ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésekor közrehatott,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetőleg ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő.