FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Jelen általános szerződési feltételek alapján a biztosító a különös vagy kiegészítő feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint, a szerződésben meghatározott módon és díj ellenében mentesíti a biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

A jelen szerződési feltételekben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek, valamint az egyes szerződések rendelkezései az irányadók.

I. A BIZTOSÍTOTTAK KÖRE

A jelen általános szerződési feltételek szerint biztosított, a szerződésben írt minőségében:

a) természetes személy,

b) cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy - illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége - a cégjegyzék, illetve a nyilvántartás szerinti névvel,

c) jogi személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe vett gazdasági társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, illetőleg személyegyesülés a tevékenységi köre szerinti minőségében.

II. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. A szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított szerződésen kívüli károkozása, amely lehet a károsult életének, testi épségének, valamint egészségének károsítása, továbbá vagyoni és nem vagyoni károkozás.

2. A biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a károsodás bekövetkezte. A károsodás bekövetkeztének időpontja amikortól a károkozó kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személysérüléses károknál testi sérülés időpontja vagy a halál beállta, illetőleg az egészségkárosodás kezdete, vagyoni károk tekintetében pedig azok felmerülése.

3. A biztosító megtéríti a biztosított helyett a kockázatba vett felelősségi károk járulékait is. A perköltségre azonban csak akkor nyújt fedezetet a biztosító, ha képviselője a perben részt vett, vagy a perről őt a biztosított előzetesen értesítette.

III. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttének feltételéül különböző adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok megtételét kötheti ki, feltéve, hogy azok a biztosító kockázatvállalási döntését befolyásolhatják.

2. A szerződés - ha a felek írásban másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A határozatlan idejő szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig - ezzel ellentétes megállapodás hiányában - minden évben a szerződés létrejöttének megfelelő naptári nap. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatják.

3. Ha különös vagy kiegészítő feltétel másként nem rendelkezik, úgy a biztosítási díj esedékességétől számított 30 nap elteltével a szerződés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és ha a szerződő (biztosított) halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

4. Ha a biztosítási érdek megszőnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszőnik. A biztosítót az érdek megszőnés hónapjának végéig számított díj illeti meg.

5. A biztosító a biztosított helyett a károsultnak kizárólag azokat a kárait téríti meg, amelyek Magyarország területén következtek be, kivéve, ha a különös vagy kiegészítő feltételek, illetőleg a szerződés ettől eltérően rendelkezik.

A károk bejelentésének időpontja az a nap, amikor a károsult vagy a biztosított az igényét a biztosítónak írásban bejelentette.

6. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

7. A kárigény elévülésének ideje 3 év, feltéve ha a különös vagy kiegészítő feltétel illetve a szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

IV. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS ÖNRÉSZESEDÉS

1. A káreseményenkénti biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség több személyt terhel, illetve ha több személy lép fel kártérítési igénnyel. Egy biztosítási időszak alatt a biztosító legfeljebb a biztosítási időszakra érvényes biztosítási összeg erejéig téríti meg a károkat.

Amennyiben a biztosítási évfordulót megelőzően a biztosítási összeg kifizetésre került, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége - eltérő megállapodás hiányában - a biztosítási időszak végéig nem áll fenn.

2. A szerződésben - egy évesnél hosszabb tartamú szerződés esetén - a biztosítási összeg éves bontásban a szerződés teljes időtartamára is meghatározható.

3. A biztosító - káreseményenként - a megállapított kártérítés összegéből a szerződésben - abszolút összegben, és/vagy a kárösszeg százalékában - meghatározott nagyságú önrész összegét levonja.

V. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT ESEMÉNYEK ÉS KÁROK, KIZÁRÁSOK ÉS KORLÁTOZÁSOK

1. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, amelyeket a biztosított maga szenved el.

2. Ha a károkozó tevékenységre a biztosítás nem terjed ki.

3. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyet a biztosított a Ptk. 685 § (b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának, alkalmazottjának, üzlettársának, megbízottjának okozott.

4. Nem téríti meg a biztosító a kötbér, birság vagy egyéb büntetés jellegő költségeket, valamint azt a kárt, amely a biztosított birtokában lévő ( a biztosított által bérelt, haszonbérbe vett, kölcsönzött, letétként kezelt ) idegen dologban keletkezett. Nem téríti meg továbbá a biztosító azt a kárt, amely a biztosított által hivatása gyakorlásánál fogva magánál tartott vagy megmunkált ( feldolgozott, javított, szállított) idegen dologban keletkezett, amelyet ilyen dologgal okoztak, vagy a dolog hibájából keletkezett. Ezen kizárás ingatlanokra csak annyiba vonatkozik, amennyiben az ingatlan vagy annak része közvetlen tárgya a biztosított tevékenységének.

5. A biztosító kockázatviselési köre nem tejed ki a biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkra.

6. A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki:

a) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károkra,

b) a kötelező felelősségbiztosításokkal fedezett károkra,

c) olyan károkra, amelyeket harci cselekmények és háborús intézkedések bármelyik fajtája okozott vagy azok következményei, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett,

d) a biztosított által üzemeltetett jármővek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegő útrongálási, valamint talaj vagy növényi kultúrák letaposásával okozott károkra,

e) a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkra, mely zaj, rázkódás, szag, füst kormozódás, korrózió, gőz, vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be,

f) a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló károkra,

g) az elmaradt vagyoni előnyre ( tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség )

i) az értéktárgyakban ( készpénz, értékpapír, értékcikk, csekk, takarékbetétkönyv, ékszer, stb. ) keletkező azon károkra, amelyekért a biztosított azok megrongálása, megsemmisülése, ellopása, vagy elvesztése címén felel.

h) a vadgazdálkodás körében okozott károkra.

7. A biztosító csak a kiegészítő feltételek alapján, az ezekre meghatározott díj megfizetése mellett nyújt fedezetet:

a) munkaadói felelősségi károkra,

b) környezetszennyezéssel okozott károkra,

c) a termékfelelősségi károkra,

d) a vegyszerhasználattal okozott károkra,

e) szakmai felelősségi károkra,

f) fuvarozói minőségben okozott károkra,

g) építésszerelési tevékenységgel okozott károkra.

8. A szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkat a biztosító nem téríti meg, kivéve, ha a felelősség fel- vagy átvállalása a biztosítási szerződés megkötését megelőzően történt, és arról a biztosított a biztosítót biztosítási szerződésmegkötése előtt írásban tájékoztatta.

9. A jelen biztosítási feltételek alapján nem minősül szerződésen kívül okozott kárnak és a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely a szolgáltatások (szerződések) teljesítése során a szolgáltatás tárgyában vagy abban a dologban keletkezett, amelyre a szolgáltató tevékenysége irányul, illetve ha a szolgáltatás hibája miatt a megrendelő vagyontárgyaiban kár keletkezik.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAI

1. A kártérítés szabályai:

a) A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség, vagy munkaképesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelem-kiesést) illetőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot és a nem vagyoni kárpótlást is a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott terjedelemben és mértékben teljesíti a károsultnak. A járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultság lejártáig fizeti meg. A járadékfizetéssel járó személyi sérüléses károk esetén a biztosító csak a maximált kár és a járadék tőkeértékének arányában számított kárt téríti meg járadék formájában. A járadék a károsult kérésére egy összegben is átadható.

b) Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.

c) Megtéríti a biztosító - a biztosítási összeg keretén belül - azt a kártérítést és költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

d) Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe eső indokolt költséget a biztosító - a biztosítási összeg keretén belül - akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

e) A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

f) A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben teljesít.

2. A kárrendezés szabályai:

a) A károk mennyiségi és összegszerő megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata után a károsulttal, és a biztosítottal való együttmőködést követően történik meg.

b) A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levonása után a károsultnak fizeti ki.

c) A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

d) A biztosítónak és biztosítottnak a károsulttal kötött egyezsége csak akkor hatályos, ha az egyezség megkötésében mind a biztosított, mind pedig a biztosító részt vett, vagy azt kölcsönösen tudomásul vették.

e) A biztosítónak jogában áll mentesítenie magát a további kifizetésektől a kártérítési összegnek a károsult javára történő letétbe helyezésével. A kártérítés mértékének végleges megállapításakor a biztosító a letétbe helyezett összegből teljesít a károsult részére. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudná, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendő kártérítési összeget a károsult részére rendelkezésre tartja addig az időpontig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása miatt felmerülő többletkárt, költséget, kamatot a biztosítás nem fedezi.

f) A biztosító szolgáltatása a kárrendezés lezárásához szükséges összes okirat beérkezését követő 15 munkanapon belül esedékes.

3. A járadék tőkésítésére vonatkozó rendelkezések:

Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító a nettó tőketartalékot a megállapított fix tartamra vagy élethosszig (életjáradék) szólóan képezi, a biztosításmatematikai elvek szerint. Ennek értéke életjáradék esetén az egy év során kifizetendő járadékok összegének és az ügyfél várható élettartamának a szorzata. A biztosító a tőketartalék részeként, a járadékfolyósításhoz kapcsolódó költségek fedezetére a képzéskori szükséglet szerint költségtartalékot is képez.

VII. A BIZTOSÍTÓ VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

1. A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított:

a) a kárt szándékosan vagy

b) súlyosan gondatlan magatartásával idézte elő.

2. Súlyosan gondatlan a biztosított károkozása, ha:

a) e tényt bíróság határozatával megállapította,

b) a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsértése miatt következett be,

c) engedély nélkül, vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt,

d) jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott,

e) a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozta,

f) a kárt súlyosan ittas vagy kábítószer hatása alatt lévő állapotban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

g) az a különös vagy a kiegészítő feltételekben, valamint az egyes biztosítási szerződésekben meghatározott, a biztosított súlyosan gondatlan magatartásának minősített eseteinek valamelyike szerinti.

3. A visszkereset szabályai nem alkalmazhatók, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

VIII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

1. Tájékoztatási kötelezettség:

a) A biztosított köteles a szerződés megkötésekor a biztosítót a kárfelelőssége szempontjából minden lényeges kérdésről írásban megfelelően tájékoztatni akkor is, ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minősül.

b) A biztosított köteles a biztosító kockázata és a szerződés szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni.

c) A szerződőnek (biztosítottnak) 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre is szóló felelősségbiztosítási szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés szerint a biztosító kockázatviselése kiterjed.

2. Változás bejelentési kötelezettség:

a) A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, a szerződésben meghatározott, és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását (tevékenységmódosítás, technológiai változás stb.) a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni,

b) Ugyancsak köteles a módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül átadni.

3. Kárbejelentés:

a) A biztosított a káreseményt, illetőleg az azzal kapcsolatos igény érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.

Haladéktalanul jelentenie kell továbbá, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szemben.

b) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a károsult nevét, a kár bekövetkezésének időpontját, helyét, nagyságát (mértékét) a káresemény rövid leírását, illetve a kárral kapcsolatos valamennyi egyéb lényeges információt.

c) A biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a kárbejelentést megtörténtnek tekinteni.

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított e kár bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt a kárral összefüggő lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

4. A tárgyévi díj megállapítása érdekében a biztosított köteles a biztosítási évforduló ellőtt 30 nappal a biztosítás megújításához szükséges adatokat a biztosítóval közölni. ( A szerződési ajánlaton szereplő módosításra került adatokat kell a biztosító részére megküldeni, ilyen lehet például: tevékenységi kör bővítés, bér és forgalmi adat változás stb.)

IX. DÍJFIZETÉS

1. A szerződő a megállapított biztosítási díjat a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanapján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

2. A biztosítási díj részletekben történő fizetésére vagy díjhalasztásra írásbeli megállapodás szükséges.

3. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét és módját a szerződés( kötvény) tartalmazza.

4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

5. Amennyiben a biztosító a határozott és három évnél hosszabb szerződési időtartamra való tekintettel díjengedményt (tartamengedményt) adott, és a szerződés a határidő lejárta előtt a szerződő ( biztosított) felbontja, akkor a biztosító követelheti a tartamengedmény utólagos visszafizetését.

X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

l. A biztosító és a szerződő (biztosított) a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathatnak ki, kivéve akinek javára jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg.

2. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei - egyéb megállapodás hiányában - a megbízót terhelik.

3. A biztosító törvényi engedményi joga alapján a visszkereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat, tájékoztatást és minden elvárható támogatást a biztosított megadni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a biztosítottat xxxxxxxx.

4. A biztosított a kárra hozzá bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig - egyidejű írásbeli tájékoztatás mellett - a biztosítóhoz befizetni tartozik.

5. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni vagy megbízottai útján ellenőriztetni.

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

1. A jelen feltételekben és a különös vagy kiegészítő feltételekben nem rögzített kérdésekben a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

2. A Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeiben és az azt kiegészítő felelősségbiztosítási kiegészítő szerződési feltételekben foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

3. Ha a kiegészítő szerződési feltételek valamely kérdésben jelen feltétel rendelkezéseitől eltér, akkor

a) amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a feltétel rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a kiegészítő feltételt értelemszerűen együttesen kell alkalmazni,

b) amennyiben a kiegészítő feltétel és a jelen feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.