A DIGITÁLIS NOMADITÁS MUNKAERŐPIACI TRENDJEI

A hátrány ledolgozása szempontjából különösen aggasztó, hogy hazánk a munkavállalók és a kisvállalkozások digitális felkészültsége terén is jelentősen elmarad az európai átlagtól, és a magas szintű informatikai készségekkel rendelkezők aránya is alacsony.

Az előrejelzések szerint ráadásul a következő években a munkaerőpiac keresleti oldalán tovább bővül a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya, a kínálati oldalon viszont növekszik a piac elvárásaitól elmaradó felkészültségű munkaerő számossága, azaz tovább nő a munkaerőhiány.

A COVID-19 pandémia egyik mellékhatásaként nagyon sok (informatikai és nem IT) vállalkozás tette lehetővé informatikai és digitális munkakörben dolgozó munkavállalóinak a távmunka (home office) lehetőségét, ami sokak számára megnyitotta a digitális nomádként való munkavállalás perspektiváját. Ez a trend azzal fenyeget, hogy – a hazai IT-szakemberek anyagi megfontolásból vagy egyéb (pl. karriercélok, környezetváltozás, stb.) okok miatt – az eddiginél is szélesebb körben döntenek a külföldi munkavállalás mellett, tovább növelve így a hazai informatikushiányt.

A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a hazai IT-szakemberek körében milyen mértékben terjedt el a távmunkában, illetve ezen belül a digitális nomádként történő munkavégzés, és ez milyen hatást gyakorol az IT munkaerőpiacra, különös tekintettel a COVID-19 pandémia nyomán a munkáltatók által elrendelt otthoni munkavégzés (home office) gyakorlatára. Szeretnénk megérteni azt is, hogy milyen mértékű veszélyt

jelent a hazai munkaerőpiacra a külföldi munkáltatónak itthonról végezhető munkák nagy arányú elérhetősége.

Módszertan

A tanulmány elkészítése során az alábbi módszertani eszközöket alkalmaztuk:

a) Nemzetközi és hazai szakirodalmi források feldolgozása (szakirodalmi háttér, illetve a kutatási előzmények) a nemzetközi összehasonlítást is tartalmazó helyzetelemzés fejezet elkészítése érdekében.

b) Primer kutatás lefolytatása (CAWI módszertan) a másodlagos források feldolgozása során szerzett információk finomhangolása, illetve az esetlegesen hiányzó információk begyűjtése érdekében.

A másodlagos források legfontosabb megállapításai

A távmunka (remote work) szélesebb körű elterjedése az elmúlt 5-10 évben enyhe, de folyamatos emelkedést mutatott globálisan, majd a pandémia hatására kiugró növekedést produkált a távolról munkát végzők száma. 2020 márciusában a COVID-19 járvány hatására a munkaerőpiac lényegében néhány nap leforgása alatt soha nem látott átalakuláson ment keresztül. Ez az alapvető fordulat az IT munkavállalókra vonatkozóan az alábbiakban fogható meg:

• az Eurostat adatai12 szerint 2019-ben az Európai Unióban a 15-74 éves alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak 5,5%-a dolgozott rendszeresen otthonról. Ez az arány az elmúlt évtizedben stabilan 5% körül mozgott, viszont a pandémia hatására 2020-ban ugyanez az arány már 12,2 %-os volt, ahogy kb. harmadával nőtt az időnként távolról dolgozók aránya is;

• az alkalmanként távoli elérésből dolgozó önfoglalkoztatók aránya alacsonyabb, mint a rendszeresen távoli elérésből dolgozó szabadúszóké, de körükben is megfigyelhető a folyamatosan emelkedő tendencia: 2011-ben még 12,6%-uk dolgozott távolról, 2019-ben viszont már 16%-uk tett ugyanígy;

• a járvány hatására a hazai munkaerőpiaci helyzetben is megnőtt a távmunka jelentősége. A 2011-2019 közötti időszakot tekintve a hazai munkaképes korú (15-74 év közötti korosztály) munkavállalók távmunkával kapcsolatos adatai az uniós átlaghoz képest jelentősen elmaradnak mind a rendszeresen, mind az

1 How usual is it to work from home? - Products Eurostat News - Eurostat (xxxxxx.xx)

2 xxxxx://xxxxxx.xxxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xxx/xxxx.xx?xxxxxxxxxxxx_xxxxx

alkalmanként távoli elérésből dolgozók arányát tekintve. A rendszeresen távmunkában dolgozók aránya az alkalmazottak esetében 2011-2019 között 0,5-1% körül mozgott az összes foglalkoztatott arányában, míg az uniós átlag az alkalmazotti munkakörben rendszeresen távmunka formájában dolgozók körében 5% körül volt a vizsgált időszakban. A pandémia hatására ez az arány 2,6%-ra emelkedett (az uniós érték 12,2% volt ekkor);

• amennyiben foglalkoztatási formától függetlenül vizsgáljuk a magyar munkavállalókat, azt láthatjuk, hogy 2011 és 2019 között 0,8-1,8% között mozgott a rendszeresen távoli elérésből dolgozók aránya, az uniós mintának megfelelően az alkalmanként távmunkát végzők aránya volt magasabb (1,4-2% között) ebben az időszakban. A pandémia hatására a magyar munkavállalók 3,3%-a rendszeres, 5,1%-a pedig alkalmankénti távoli munkavégzésre állt át;

• a KSH időszaki felmérése3 alapján 2020 márciusától lényegesen emelkedett azon munkavállalók aránya, akik távmunkavégzésre álltak át a korlátozó intézkedések miatt. 2020. februárjáig körülbelül 100 ezer főre (az összes foglalkoztatott arányában 2%-ra) tehető azon magyar munkavállalók száma, akik home office keretében végezték munkájukat. 2020 márciusában a korlátozó intézkedések bevezetésével háromszorosára, áprilisban hétszeresére, majd a májusi csúcson nyolcszorosára nőtt az így foglalkoztatottak száma. A távoli munkavégzésben foglalkoztatottak száma (az összes foglalkoztatottakon belül) a 2020 májusi csúcs alkalmával elérte a 17%-ot, nagyjából 760 ezer főt;

• a munkavégzés helye egyre kevésbé releváns kérdés a munkavégzés jövőjét illetően, sokkal inkább helyénvaló kérdés a „mi hozza elő a munkatársakban rejlő lehetőségeket, mi ösztönzi őket a jobb és hatékonyabb munkavégzésre, függetlenül attól, hogy ezt hol teszik;

• olyan ágazatokban (pl.: agrárium, banki és biztosítási szektor) és munkakörökben (pl.: ügyfélkapcsolati menedzser, ügyfélszolgálati munkatárs) is realitássá vált a távoli elérésből folytatott munkavégzés lehetősége, melyekre a pandémiát megelőző időszakban nem volt lehetőség;

3 KSH, xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxx/xxx/xxxx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxxx-xxxxxxxx/xxxxx.xxx x

• a Z-generációt érintő munkaerőpiaci elemzések rendre azt mutatták, hogy a legfiatalabb munkavállalók számára a távoli munkavégzés lehetősége a legfontosabb 5 kritériumban szerepel a munkahely választás során;

• és miközben a munkavállalók többsége által dédelgetett álom vált valóra a távmunka tömeges elterjedésével, eközben az új helyzet a munkaadók számára soha nem látott mértékű és méretű toborzási lehetőséget is megnyitott, mert a munkaerőpiaci kínálat már nem kizárólag az országhatárokon belülre korlátozódik, hanem lényegében a világ bármely pontjára kiterjed;

• ugyanakkor a munkáltatói oldal és a nemzetgazdaság egésze számára a távoli munkavégzés komoly veszélyeket is hordoz: a pandémia hatására olyan akadályok is megszűnni látszanak, melyek tartósan lehetővé teszik a jól képzett, tapasztalt munkaerő külföldön/külföldre történő munkavégzését, amivel tovább súlyosbodhat a digitálisan képzett munkaerőhiány;

• egy amerikai munkaerőpiaci felmérés szerint4 a pandémia hatására digitális nomáddá válók 34%-a válaszolta azt, hogy a következő 1 évben digitális nomádként tervez dolgozni, további 53%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb a következő 2-3 évben szeretne ilyen státuszban dolgozni, a pandémia előtt már digitális nomádként dolgozók 90%-ugyanakkor továbbra is ebben a formában szeretne dolgozni a jövőben.

A primer kvantitatív kutatás eredményei

A nemzetközi tendenciák elemzése alapján kirajzolódó képet egyértelműen visszaigazolták az e kutatás keretében, Magyarországon végzett primer adatfelvétel eredményei is, ugyanis

• a pandémia hatására jelentős változás következett be az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásában: míg a pandémiát megelőzően a válaszadók 62%-a kizárólag az irodában dolgozott, addig a kutatás időszakában (2022 tavaszán) ez az arány 13%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a kizárólag otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (8%-ról 37%-ra) növekedett. Alacsony bázisról ugyan, de több mint háromszoros növekedési dinamikát mutat a digitális nomádként történő munkavégzés is: a pandémia előtti 1,7%-ról

4 Forrás: MBO Partners: The Rise of the Digital Nomad xxxxx://x00000.xxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/XXX- Partners-Digital-Nomad-Report-2020.pdf

5,8%-ra nőtt. Megnégyszereződött (28,5%-ra nőtt) a home office túlsúlyú hibrid munkavégzés is (amikor a munkavállalók alapvetően otthonról dolgoznak, de heti egy-két napot az irodában is eltöltenek). Az irodai túlsúlyú hibrid munkavégzés (amikor a munkatársak inkább az irodában dolgoznak, de heti 1-2 napot home office-ban töltenek) viszont veszített népszerűségéből: a pandémia előtti 17%-ról mostanra 13%-ra csökkent),

• az otthoni munkavégzés előnyei között a válaszadók kétharmada elsősorban a

„nem kell a munkahelyre utaznom” válaszopciót jelölte meg. Magas arányt ért el a saját időbeosztás, nagyobb önállóság, valamint a szabadság rugalmasabb kezelése is, továbbá közel egyharmadnyi választ kapott a hatékonyabb munkavégzés is,

• otthoni munkavégzés esetén elsősorban a társaság hiányát (54%), a folyamatos munkavégzést (35%), illetve a monoton, ingerszegény környezetet (27%) jelölték meg a válaszadók,

• a digitális nomádként történő munkavégzés előnyeként a rugalmasságot (64%), a saját időbeosztást/nagyobb önállóságot (41%) jelölték meg a legnagyobb arányban a válaszadók, de magas arányt (38%) képvisel a „teljesítményt, nem az időt fizetik” válasz is,

• a digitális nomádként történő munkavégzés hátrányai között – az otthonról végzett távmunkához hasonlóan – a magány (31%), a folyamatos munkavégzés (29%) a munkakényszer (29%), a valahová tartozás érzésének hiánya (26%), illetve a kommunikációs nehézségek (22%) opciók érték el a legtöbb említést,

• a távmunka különböző formáinak fontosságát mutatja, hogy munkakeresés esetén a válaszadók 90,6%-a mondta azt, hogy számára inkább vagy nagyon fontos az, hogy a megpályázott munkakör végezhető legyen távmunkában is (tízfokú skálán 5-nél magasabb értékelés),

• a válaszadók eltökéltségét jelzi, hogy többségük (59,2%) már legalább egyszer (ezen belül 46,3% többször) visszautasított olyan állásajánlatot, amely nem biztosította a távmunka valamilyen formáját,

• a megkérdezettek döntő többsége (93%) a következő 10 évben az atipikus foglalkoztatási formák közül elsősorban a home office (azaz az otthoni

munkavégzés) nagymértékű globális elterjedésére számít, de magas (83%) a távmunka, illetve a rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás (66%) lendületes terjedését prognosztizálók aránya is (az ötfokozatú skálán 4-es vagy 5-ös osztályzatot adókat soroltuk ide). A válaszadók csaknem kétharmada globálisan a digitális nomaditás és az önfoglalkoztatás (freelancing) terjedéséhez is nagy valószínűséget társít,

• az atipikus foglalkoztatási formák hazai terjedését illetően a válaszadók lényegesen borúlátóbbak: az első három helyből kettőben (távmunka, home office) egyezik ugyan a hazai várakozás a globálisan prognosztizált trendekkel, ám a vizsgált foglalkoztatási formák széles körű hazai elterjedésére jóval kevesebben számítanak. Ráadásul nemcsak az ötfokozatú skálán 4-es vagy 5-ös osztályzatot adók (tehát az adott forma széles körű elterjedésére számítók) aránya jóval alacsonyabb, hanem az 1-es és 2-es értéket megjelölőké (az adott forma elterjedésére egyáltalán nem számítók) is lényegesen magasabb. A home office-t csak a válaszadók 53%-a (emlékeztetőül: a globális várakozás 93%), a munkaerő-kölcsönzést 45% (63%), a távmunkát pedig 39% (83%) jelölte meg olyan jelenségként, amely várhatóan nagymértékben elterjed hazánkban a következő 10 évben. A válaszadók legkevésbé a munkakör megosztásra (11%, szemben a globális 30%-kal), valamint a digitális nomaditás hazai elterjedésére (18%, szemben a globálisan várt 63%-kal) számítanak 10 éves távlatban,

• noha a leginkább vágyott foglalkoztatási formákra vonatkozó kérdésnél csak a válaszadók harmada választotta a digitális nomádként történő munkavégzést, ha az élethelyzetével, családi körülményeivel nem kellene számolnia, akkor a válaszadók közül tízből kilencen dolgoznának ilyen formában a jövőben: hazai helyszínről külföldi munkaadónak/megbízónak a válaszadók kétharmada, külföldi helyszínről hazai megbízónak pedig kicsit több mint fele dolgozna, ha a körülményei lehetővé tennék,

• a fentiekkel nagyban összecseng a megkérdezettek félelme a hazai IT-szakembereknek az eddigieknél is nagyobb arányú „elvándorlásával” kapcsolatban: a válaszadók 72,5%-a a tízes skálán legalább 6-osra értékelte annak kockázatát, ha magyar IT-szakemberek az eddigieknél is nagyobb

arányban döntenek a külföldi vagy itthonról külföldre történő munkavégzés mellett,

• a külföldi, illetve külföldre történő munkavállalás mellett szóló szempontok között a legtöbben a magasabb jövedelmet (93%, ill. 95%) jelölték meg, de a jobb életminőség (63%, ill. 32%), valamint a jobb karrier-lehetőségek (52%, ill. 45%) is magas arányt kaptak a válaszadóktól,

• a fenti kérdésekre adott válaszok összhangban vannak azzal is, ahogy a megkérdezettek a hazai informatikushiányról vélekednek: kétharmaduk személyes tapasztalatai alapján a saját szektorában az informatikai szakemberhiányt komoly, illetve súlyos jelenségnek látja (a tízes skálán 7-es vagy magasabb osztályzatot adott), és mindössze 29% nem tartja problémának a szakemberhiányt (5-ös vagy alacsonyabb osztályzat),

• ennek okait a válaszadók legnagyobb mértékben a köznevelés hiányosságaira (65%), azaz a programozás és az informatika nem megfelelő oktatására vezetik vissza, de az IT-felsőoktatás (47%) és az informatikai szakképzés (35%) minőségi és mennyiségi hiányosságait is sokan említették. Magas említési arányt (57%) kapott az IT-szakemberek külföldre költözése, illetve az itthonról külföldre történő munkavégzés (33%) is,

• a válaszadók által megjelölt beavatkozási javaslatok egyértelműen reflektálnak az informatikushiány okait azonosító válaszokra: így a legtöbben az egyetemi képzések piaci kereslethez tartalmilag jobb illeszkedését (77%), a köznevelésben a programozás széleskörű elterjesztését (70%), a digitális kultúra mellett az algoritmizáló gondolkodás oktatását nevezték meg, míg 70%- os arányt ért el a szakképzésben az IT-szakmai képzések jelentős minőségi fejlesztése válaszopció is. Az egyéb javaslatok között egyebek mellett az IT-szakemberek hazacsábítása, a munkavállalók továbbképzése (upskilling), az IT szakma vonzerejének növelése és a fiatalok IT képzések felé történő orientálása szerepeltek.

Következtetések

A nemzetközi szakirodalom és a jelen kutatás keretében végzett primer kutatás is a távmunka különböző formáinak (pl. home office, digitális nomaditás) radikális terjedését mutatta ki, miközben a korábban hagyományosnak számító, részben vagy

egészben irodában történő munkavégzés visszaszorulóban van globális szinten és Magyarországon egyaránt.

A jövőre vonatkozóan e tendenciák további erősödésére lehet számítani, amit egyrészt visszaigazolnak a válaszadók ezirányú várakozásai, másrészt saját jövőt érintő terveik is, hiszen a válaszadók 93%-a mondta azt, hogy egy ideális világban távolról végezné a munkáját, és mindössze 3% dolgozna inkább kizárólag irodai környezetben.

A távmunka különböző formáinak (ideértve a digitális nomaditást is) látványos terjedése már rövidtávon azzal a kockázattal jár együtt, hogy a hazai informatikusok egyre nagyobb arányban vállalhatnak munkát külföldön, vagy itthonról külföldre, ami tovább növelheti az amúgy is egyre súlyosbodó informatikushiányt Magyarországon.

Javaslatok

Annak érdekében, hogy az IT-szakembereket foglalkoztató hazai munkáltatók (és így a hazai munkaerőpiac, végső soron pedig a vállalati és nemzetgazdasági szinten értelmezett versenyképesség) a pandémia miatti lezárásokkal új lendületet kapott távmunka-forradalom nyertese lehessen, minél gyorsabb, már rövidtávon is ható, kormányzati intézkedésekre van szükség.

Javaslataink nem szorítkoznak kizárólag a távmunka és a digitális nomaditás hazai terjedésének támogatására, hiszen ez önmagában legfeljebb a magyar IT-szakemberek nagyobb arányú itthon tartására, illetve külföldi szakemberek magyarországi foglalkoztatásának bővítésére volna elegendő, de az IT-szakember hiányt hosszú távon nem oldaná meg. Ennek megfelelően javaslatainkat aszerint csoportosítottuk, hogy azok általában a hazai informatikushiány mérséklésére irányulnak, vagy kizárólag a digitális nomaditás terjedését segítik elő.

Javaslatainkat három csoportba sorolva mutatjuk be:

• szakmai javaslatok, amelyek érintik az oktatási rendszert és a munkaerőpiacot egyaránt;

• további kutatásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek egyrészt segítenek mélyebben megérteni a munkaadók elvárásait és attitűdjét a digitális nomaditással kapcsolatban, másrészt azt vizsgálják, hogy milyen tényezők együttállása szükséges ahhoz, hogy valaki digitális nomádként Magyarországon dolgozzon;

• kommunikációs javaslatok, amelyek kommunikációs eszközök alkalmazásának segítségével támogatják a hazai és külföldi munkavállalók körében a magyarországi/Magyarországra digitális nomádként történő munkavégzést.

Az alábbi táblázatban összefoglalva mutatjuk be az egyes javaslatokat, mindenhol jelezve, hogy azok az informatikus munkaerőhiány mérséklését és/vagy a digitális nomaditás elterjedését támogatják-e.

1. táblázat: A javaslatok összefoglalása

Javaslat megnevezése

Informatikus munkaerőhiány csökkentése

Digitális nomaditás

elterjedésének támogatása

1. Szakmai javaslatok

Oktatási rendszer digitális megújítása

A köznevelésben/szakképzésben a programozással és az algoritmizáló gondolkodással kapcsolatos

tematikák/tantárgyak széles körű bevezetése

Felsőoktatási képzési struktúra átalakítása és

jobb illesztése a munkaerőpiaci kereslethez

Felsőoktatási felvételi keretszámok megemelése

az IT és természettudományos szakokon

Piaci képzések (pl. bootcamp iskolák)

kínálatának növelését támogató intézkedések

Képzési hitelprogram magas szintű IT és digitalizációs tudással rendelkező

szakembereknek

„Programozd a jövőd” program folytatása

A hazai vállalkozások számára elérhető IT és

digitális szakemberek számának növelése

A digitális nomádként történő munkavégzés elterjesztéséhez szükséges jogszabályi

környezet kidolgozása

2. További kutatásokkal kapcsolatos

javaslatok

A távmunkával és digitális nomaditással kapcsolatos vélemények és attitűdök az

IT-szakmán kívüli, távmunkában végezhető

munkakörökben dolgozók körében

A hazai munkaadók távmunkával és digitális nomaditással kapcsolatos attitűdjének, véleményeinek megismerését lehetővé tévő

primer kutatás készítése

A távmunka és a digitális nomaditás hazai terjedését esetlegesen akadályozó tényezők azonosítása, valamint ezek feloldására

javaslatok megfogalmazása

3. Kommunikációs javaslatok

Nemzetközi, elsősorban digitális nomádoknak szóló online és offline felületeken a magyarországi helyszínről, digitális nomádként történő munkavégzés népszerűsítését célzó

kommunikációs kampányok indítása

A magyarországi digitális nomádként történő munkavégzéshez kapcsolódó feltételeket, lehetőségeket bemutató, az itthoni munkavégzést népszerűsítő és egyéb informatív tartalmakat bemutató angol és magyar nyelvű

honlap fejlesztése üzemeltetése

Hazai munkáltatók érzékenyítése a távmunka és

a digitális nomaditás iránt

2. Bevezetés

2.1. A kutatás háttere

2.1.1. A kutatás elméleti és gyakorlati relevanciája

A digitalizáció mára elérte a gazdasági és társadalmi élet minden színterét, integráns részévé vált az emberek és a vállalkozások mindennapjainak. Magyarország a digitális ökoszisztéma néhány területén (pl. digitális infrastruktúra) jól (az uniós átlagok felett) teljesít ugyan, más öszetevőit tekintve viszont hosszú évek óta lemaradásban van uniós összevetésben. A hátrány ledolgozása szempontjából különösen aggasztó, hogy hazánk a munkavállalók és a kisvállalkozások digitális felkészültsége terén is jelentősen elmarad az európai átlagtól, és a magas szintű informatikai készségekkel rendelkezők aránya is alacsony.

Ennek következtében Magyarországon a digitális gazdaság fejlődését fenyegető egyik legfőbb korlátozó tényező ma már az informatikai és digitális munkaerőhiány, ami a hazai és a magyar piacon jelen lévő multinacionális vállalkozásoknak is egyre súlyosabb gondokat okoz. A hiányt tovább súlyosbítja a felnőttképzésben való részvétel alacsony szintje, ami nemcsak a digitális felkészültség fejlesztését, hanem a kurrens szakmai tudás elsajátítását is hátráltatja.

Az előrejelzések szerint a következő években a munkaerőpiac keresleti oldalán tovább bővül a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya, a kínálati oldalon viszont növekszik a piac elvárásaitól elmaradó felkészültségű munkaerő számossága, azaz tovább nő a munkaerőhiány. Bár az IKT-diplomások arányát tekintve az uniós átlagnál jobb a magyar eredmény, az IKT-szakemberek (tehát a diplomásokon kívül a szakképzésben vagy a felnőttképzésben végzettek) összes foglalkoztatotthoz viszonyított aránya elmarad az uniós átlagtól – ahogy a női IKT-szakemberek aránya is.

Mindez azt jelzi, hogy ugyan a magyar IKT-szakemberek körében magas a felsőfokú végzettségűek aránya, ám közülük jó eséllyel sokan olyan munkakörben dolgoznak, amelyet egy alacsonyabb végzettségű szakember is be tudna tölteni (csak nem áll rendelkezésre). Az IT-végzettségűek emellett nagyobb arányban dolgoznak külföldön, illetve külföldi cégeknek itthonról, ami szintén növeli a hazai munkaerőhiányt.

A COVID-19 pandémia további mellékhatásaként nagyon sok (informatikai és nem IT) vállalkozás tette lehetővé informatikai és digitális munkakörben dolgozó munkavállalóinak a távmunka (home office) lehetőségét, ami sokak számára megnyitotta a digitális nomádként való munkavállalás perspektiváját. Ez a trend azzal fenyeget, hogy – a hazai IT-szakemberek anyagi megfontolásból és/vagy szakmai karriercélok miatt – az eddiginél is szélesebb körben döntenek a külföldi munkavállalás mellett.

Szakmai érdekképviseleti szervezetek, így pl. az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) képviselői több szakmai konferencián is egyértelmű trendként, illetve a jövőre nézve valós kockázatként azonosították, hogy immár nem csak a fiatal IT-szakemberek, hanem a seniorok körében is terjed a külföldi munkavállalásnak az a formája, amikor a külföldi cég által fejvadász útján felkutatott magyar munkavállalónak el sem kell hagynia megszokott munkakörnyezetét (akár otthoni vagy nyaralóhelyi környezetben, egy kávézóban, bérelt irodában vagy ezek bármilyen kombinációjában dolgozik is) a napi munkavégzés céljából.

Márpedig a felkészült IT-szakemberek hazai elérhetősége (a kínálat bővítése a képzések volumenének növelésével, a végzettek itthon tartásával, a külföldön/külföldre dolgozók haza csábítása, külföldiek magyarországi letelepítése, stb.) nemcsak az őket foglalkoztató vállalkozások, hanem a nemzetgazdaság versenyképességének is fontos feltétele. Az IVSZ megbízásából készült, a hazai digitális gazdaság súlyát vizsgáló makrogazdasági elemzés5 szerint az informatikai felkészültséget feltételező új technológiák gyors bevezetése 3-5 éven belül éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.

E növekedési többlet elérésének azonban fontos feltétele a felkészült munkavállalók és digitális szakemberek rendelkezésre állása: a tartós és növekvő digitális szakemberhiány súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági és a vállalati szintű versenyképességet, hiszen ma már valamennyi ágazatban a digitalizáció és az innovatív technológiai fejlesztések állnak a növekedés fókuszában. Felkészült munkaerő hiányában ezek a fejlesztések elmaradnak, ami a magyar vállalkozásokat

5 xxxxx://xxxx.xx/x-xxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxxx-0000

(és különösen a hazai kkv-kat), illetve a magyar nemzetgazdaságot egyaránt versenyhátrányba hozza.

2.1.2. A digitális munkaerőhiány dimenziói

Az uniós országok digitális gazdasági és társadalmi felkészültségéről 2021 novemberében nyilvánosságra hozott DESI 2021 jelentés6 szerint Magyarország összesítésben két helyet (21.-ről a 23.-ra) rontott a 2020-as eredményekhez képest, ám ennél is nagyobb mértékben, 3 hellyel romlott a magyar pozíció a lakosság és a munkavállalók digitális és informatikai felkészültségét mérő „Humántőke” dimenzióban. A legalább alapszintű szoftver készségekkel rendelkezők arányát tekintve jelentős (7 százalékpontos) a magyar lemaradás (51% vs 58%), ahogy átlag alatti a munkavállalóinak IKT-képzést nyújtó hazai vállalkozások aránya is (16% vs 20%).

1. ábra: A digitális kompetencia-hiány dimenziói

Forrás: IVSZ

A digitális ökoszisztéma kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges humánerőforrás- fejlesztések körében a fenti ábrán kirajzolódó hiányokat kivétel nélkül kezelni szükséges, így megoldást kell találni

▪ az oktatási rendszer különböző szintjein tanulók formális oktatás keretei között történő digitális felkészítésére;

6 xxxxx://xxxxxxx-xxxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxx/xxxx

▪ a digitális világtól eddig elzárkózók megnyerésére, motiválására (a digitális szakadék áthidalására);

▪ a csak alapszintű digitális ismeretekkel rendelkezők munkaerőpiaci szempontból is értelmezhető digitális tudással történő felvértezésére (up-skilling);

▪ a már ma is az átlagot meghaladó szintű digitális kompetenciával rendelkezők vagy más diszciplinában mérnöki munkát végzők továbbképzésére (up-skilling), adott esetben IT-s vagy digitális munkavállalóvá átképzésére (re-skilling);

▪ a programozói és informatikai ismeretekkel rendelkező IT- és digitális munkavállalók számának növelésére és szakmai felkészültségének erősítésére, különös figyelmet fordítva az IT-végzettséget szerző nők arányának emelésére.

A jelen kutatásban elsősorban az utóbbi területre fókuszálunk, amikor a digitális nomaditás munkaerőpiaci jelenségét elsősorban a szűken vett informatikai munkaerőpaic (IT mérnökök és egyéb informatikai szakértők) vonatkozásában vizsgáljuk, de fontos megjegyezni, hogy a jelenség minden olyan szellemi tevékenység esetében releváns, amely nem igényli a folyamatos fizikai jelenlétet, és amelyet az elmúlt két évben szakemberek ezrei végeztek távolról.

2.1.3. Az IT-szakember hiány összetevői

A DESI index alapján kirajzolódó képet támasztják alá az IVSZ saját kutatásai, illetve az utóbbi években készült elemzések is, amelyek eredményeit az előző ábrában foglaltuk össze. Az ábrán az egyes célcsoport-szegmenseknél megjelenített mennyiségek a DESI-ben szereplő, illetve a különböző felmérésekben megjelent adatokon alapuló becslések. A piramis csúcsán, azaz az IT mérnökök és IT-szakemberek esetében a hiány a legfrissebb felmérések (pl. a jelen kutatásnak is keretet adó GINOP-3.1.1. „Programozd a jövőd!” projekt keretében folytatott munkaerőpiaci kutatás7) szerint két éven belül a 26 ezer főt is elérheti.

Az átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan nem tudja

7 xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxxx

követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét. Az öt év elteltével megismételt kutatás szerint – ingadozó jelentkezési kedv és magas lemorzsolódás mellett – enyhén nőtt a diplomás informatikusok száma. Bár az utóbbi években népszerűvé váltak az IT képzési programok a felnőttképzésben (az úgynevezett bootcamp iskolák), ezek megjelenése önmagában nem elegendő az informatikushiány érdemi enyhítéséhez – annál is kevésbé, mivel az álláshelyek

72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget (ennek 30 százalékában mesterszintű képzettséget) várnának el. A jelentős munkaerőhiány miatt a munkáltatók kényszerűségből vagy a keresettnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmaznak, vagy kivárnak a tervezett fejlesztésekkel.

A kutatás szerint a különböző képzési rendszerek (felsőoktatás, szakképzés, OKJ, bootcamp képzések) a következő két évben mintegy 18 ezer új szakembert bocsátanak a munkaerőpiacra. Ez azonban még mindig kevés a piac gyorsuló ütemben bővülő igényeinek kiszolgálására. A következő 2 évben a munkaerőpiac realitásaival számoló „reális forgatókönyv” esetén 34 ezer, a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állását feltételező „potenciális forgatókönyv” esetén pedig 44 ezer digitális szakembert tudna felvenni a piac. A jelenlegi kibocsátási számok alapján ezzel a növekedéssel nem tud lépést tartani az informatikusképzés, így két éven belül a piaci kereslet és a képzési kibocsátás közötti különbség 15-26 ezer főre bővülhet.

1. ábra: Az IT-szakember hiány alakulásának reális és potenciális

forgatókönyve

Forrás: GINOP-3.1.1. projekt keretében elvégzett munkaerőpiaci kutatás

A fenti ábra a kereslet és a kínálat közti eltérést a vizsgált képzési szintek szerint bontva is megmutatja. Látható, hogy 2 év múlva az egyetemi alap- és mesterképzés esetében is meghaladhatja a 10 ezer főt a hiány. (A képzési kibocsátást előrejelző modell az elmúlt 7 év képzési kibocsátási adatainak elemzése alapján készült, így nem számol azzal, hogy ugrásszerű növekedés történne bármely képzési forma esetében.)

2. ábra: A munkaerőpiaci kereslet és a képzési kibocsátás különbsége

Forrás: GINOP-3.1.1. projekt keretében elvégzett munkaerőpiaci kutatás

Az oktatás problémái mellett az informatikushiányhoz hozzájárulnak egyéb tényezők is: a megkérdezett informatikai munkavállalók 26 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a legtöbben alacsony bért említették; a megkérdezettek mintegy harmada megfontolná a külföldi munkavállalást, ha kapna egy jó lehetőséget.

2.1.4. Globális verseny a szakemberekért

Márpedig egyre többen kapnak jó külföldi elhelyezkedési lehetőséget, hiszen az informatikai munkaerőhiány globális jelenség. A hazai munkáltatók (elsősorban a tőkeerős nemzetközi hátterű cégek és hazai nagyvállalatok) a COVID-19 járványhelyzetet megelőzően a bérek erőteljes növelésével igyekeztek ellensúlyozni az informatikai munkaerőhiányt, ami egyrészt rövid távú megoldás, hiszen nem pótolja a munkavállalók képzését, másrészt elszívja a képzett munkaerőt a kevésbé versenyképes hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoktól.

Ráadásul a képzett munkaerőért immár nemcsak országon belül, hanem uniós, sőt globális szinten is egyre élesebb verseny bontakozik ki; egyre több ország könnyíti meg a külföldi szakemberek (akár helyi, akár távmunkában történő) foglalkoztatását, esetenként nemcsak lehetőséget adva, de kifejezett támogatást is nyújtva a digitális nomádként munkát vállalóknak. A legfrissebb adatok szerint már legalább tíz európai országban vezettek be a digitális nomádok számára valamilyen különleges „nomád vízumot” vagy letelepedési engedélyt8, és két tavalyi hazai intézkedésből is kiolvasható a digitális nomádok hazánkba vonzásának szándéka.

Az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívülről érkező külföldi munkavállalók itthoni foglalkoztathatóságának megkönnyítését biztosító kormányrendelet9, illetve a Digitális nomádok Magyarország területén történő tartózkodásával összefüggő szabályozásról szóló kormányhatározat10 megszületése természetesen önmagában nem enyhíti a fejlett digitális technológiák alkalmazásában jártas munkavállalók hiányát, ugyanakkor a külföldi digitális nomádok letelepedése jelzés értékű lehet a hazai munkavállalók számára is, és a nemzetközi startup vállalkozások számára is vonzóbbá teheti Magyarországot.

A munkaerőhiányt nem érintő, de fontos szempont, hogy mind a külföldi szakemberek magyarországi letelepedése, mind a digitális nomádok magyarországi jelenléte (függetlenül attól, hogy ténylegesen hazai vagy külföldi megbízóknak/projekteken dolgoznak-e) hozzájárul az idegenforgalom és a vendéglátás élénküléséhez, illetve a teljes nemzetgazdaság gyarapodásához, hiszen a digitális szakemberek foglalkoztatása (részben a magas jövedelmeknek köszönhetően) jelentős multiplikátor hatást gyakorol a gazdaságra.

2.1.5. Fogalomértelmezés és lehatárolás

A nemzetközi és hazai szakirodalom és egyéb online források áttekintése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy rendkívül szerteágazó az atipikus foglalkoztatási formák meghatározása, egységes és minden szereplő által elfogadott fogalmi rendszer ezen a területen nem alakult ki.

A fogalmi tisztázást vélelmezhetően az is nagyban nehezíti, hogy az atipikus foglalkoztatás e válfaját (a távmunkát) számos különböző formában űzik, és attól

8 xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxx-xxxxxxx-xxxxx-xxxxx/

9 407/2021. (VII. 8.) Korm. Rendelet

10 1516/2021 (VII.29.) kormányhatározat

függően nevezik el őket, hogy milyen attribútumok/szempontok/jellemzők (pl. a munkavégzés helye, az alkalmazás/foglalkoztatás formája, a munkaidő- beosztás/munkarend, a díjazás, stb.) kapcsolhatók hozzájuk, és ezek közül melyek írják körül leginkább a kérdéses fogalmat.

A fogalmi „hierarchia” csúcsán az atipikus foglalkoztatási formák közül egyértelműen a távmunka (remote work) áll11. Ezt a definíciót alapvetően két szempont (a munkavégzés helye és a munkaidőbeosztás) alapján érdemes tovább bontani, hiszen e tényezők határolják el leginkább egymástól az esetenként ugyanakkor átfedést is mutató fogalmakat. E szempontok alapján jelen tanulmányban az egyes definíciók alatt a következőket értettük:

Távmunka (remote work):

Olyan atipikus munkavégzési forma, melynek keretében a munkavállaló (alkalmazott vagy önfoglalkoztató) a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi munkáját digitális eszközök és szolgáltatások segítségével. Az alkalmazottak esetében lehetséges a részben vagy a munkaidő egészben történő távmunkában. A munkaidejük teljes időtartamában távolról dolgozóknak egyáltalán nem kell bejárniuk az irodába, míg a részben távoli elérésből dolgozó alkalmazottaknak havonta legalább néhányszor meg kell jelleniük munkahelyükön is. A részben távmunkában dolgozóknak az iroda közelében kell lakniuk, hogy könnyebben ingázhassanak. A teljesen távmunkában dolgozók azonban a világ bármely pontjáról dolgozhatnak.

Hibrid munkarend/telecommuting

Olyan munkavégzési forma, amelyben a munkavállaló (jellemzően alkalmazotti státuszú) digitális eszközök és szolgáltatások (innen a telecommuting kifejezés is) segítségével végzi munkáját, a munkáltatóval történt megállapodás szerint munkaidejének csak meghatározott (jellemzően kisebb) részét tölti a munkáltató telephelyén, a heti munkaidő további részében pedig távolról dolgozik.

Otthoni munkavégzés (home office)

Olyan atipikus munkavégzési forma, melynek keretében a munkavállaló saját otthonában, digitális eszközök és szolgáltatások igénybevételével végzi munkáját. Az otthoni munkavégzés az irodai, hagyományos munkarend idejében zajlik.

11 Természetesen egyéb más atipikus foglalkoztatási formák is léteznek (pl. megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás, részmunkaidős alkalmazás, stb.), azonban ezek jelen tanulmány szempontjából nem relevánsak.

Rugalmas távmunka (remote working)

Olyan atipikus munkavégzési forma, melynek keretében a munkavállaló digitális eszközök és szolgáltatások igénybevételével végzi munkáját, és a munkavégzés nincs helyhez kötve, azaz bárhonnan végezhető. A munkavégzés az irodai, hagyományos munkarend idejében zajlik.

Flexing

E munkavégzési forma azt jelenti, hogy a munkavállalónak nem kell a szokásos napi 9 órát dolgoznia. Ezt a munkamódszert leginkább a távoli, különböző időzónákban dolgozó csapatok alkalmazzák. Ugyanakkor e munkavégzési forma nem feltétlenül jelent távmunkát. Az időben rugalmas munkavégzés azt is jelentheti, hogy a munka az irodában zajlik, azonban pl. különböző, az alapvetőtől eltérő időbeosztásokban. Ennek a munkavégzési formának az előnye, hogy a munkavállaló maga dönti el, hogy mikor végzi el a munkáját.

Digitális nomád (digital nomad)

Az atipikus foglalkoztatási formák egy sajátos megnyilvánulása, ahol a munkavállaló az arra alkalmas munkakörökben a munkáját a digitális eszközöknek és az internetes szolgáltatásoknak köszönhetően a világ bármely pontjáról el tudja végezni. A nomaditás fogalmából következően a munkavégzés helye folyamatosan változhat: lehet egy kávézó, egy könyvtár, egy közösségi iroda vagy éppen egy óceán partja. Az ilyen formában munkát végzők munkaidejüket saját maguk osztják be, szabadidejüket pedig rendszerint az éppen a munkavégzés helyeként is szolgáló régió megismerésére fordítják.

2.1.6. A kutatás célja

A kutatás célja annak feltárása, hogy a hazai IT-szakemberek körében milyen mértékben terjedt el a távmunka, illetve ezen belül a digitális nomádként történő munkavégzés, és ez milyen hatást gyakorol az IT munkaerőpiacra, különös tekintettel a COVID-19 pandémia nyomán a munkáltatók által elrendelt otthoni munkavégzés (home office) gyakorlatára. A primer adatfelvétel során arra törekedtünk, hogy feltárjuk, milyen mértékű veszélyt jelent a hazai munkaerőpiacra az itthonról külföldi megbízók számára végezhető munkák nagy arányú elérhetősége.

2.2. A kutatás fő kérdéskörei

A kutatás megalapozó szakasza a hazai és a nemzetközi szakirodalom, illetve előzményi kutatások elemzésével feltárja, hogy a nemzetközi gyakorlatban milyen mértékben terjedt el a digitális nomádként történő munkavégzés az IT-szakemberek körében:

• milyen motivációk mentén és milyen megfontolásból választanak az IT-szakemberek atipikus foglalkoztatási formákat;

• hogyan csoportosíthatók a hagyományostól eltérő munkavállalási formák, különös tekintettel a munkahelyen való fizikai jelenlétet nem feltételező megoldásokra;

• mely országokra jellemző különösen a digitális nomádok foglalkoztatása;

• milyen tapasztalatokat szereztek (szakmai, illetve foglalkoztatási szempontból) a munkaadók a digitális nomádok foglalkoztatása során;

• mely országok kínálnak különösen vonzó letelepedési feltételeket a digitális nomádoknak, és milyen eszközökkel igyekeznek megnyerni őket;

• milyen nemzetközi jó gyakorlatok azonosíthatók, és ezek közül melyek hazai implementálása volna kívánatos, illetve lehetséges.

A kvantitatív kutatás kiterjed a hazai IT-szakemberek atipikus és távoli munkavégzésre vonatkozó attitűdjeinek, szokásaiknak feltárására, (akár virtuális értelemben vett, azaz saját megszokott munkakörnyezetük feladásával nem járó) külföldi elhelyezkedésük kockázatának elemzése érdekében. A megkérdezett IT-szakemberek percepcióját, attitűdjeit, motivációit és véleményét az alábbi témákban kívánjuk megismerni:

• az IT munkaerőhiány megítélése: milyen körükben az informatikai munkaerőhiány jelenségének ismertsége, miként vélekednek róla; saját tapasztalataik szerint mekkora problémát jelent ez munkáltatóiknál, illetve a digitális gazdaság egészében; miben látják az IT-munkaerőhiány meghatározó okait;

• a távmunkával és a digitális nomaditással kapcsolatos attitűdök: jellemzően az irodában vagy otthonról dolgozik, esetleg már ma is digitális nomádnak tekinti magát; miként vélekedik az atipikus munkavégzési formákról általában, és különösen a digitális nomádokról; mennyire ismeri a nemzetközi trendeket e téren;

• személyes tervek, motivációk: mennyi időt töltött home office-ban, és élvezte- e; ha választhatna, inkább irodában, távmunkában vagy digitális nomádként tevékenykedne; dolgozna-e külföldi cégnek itthonról, hazai cégnek külföldről, elsősorban milyen okok miatt/feltételek mellett döntene a digitális nomádként történő foglalkoztatás mellett, és fordítva, miért nem választaná ezt a munkavállalói formát, stb.

• megoldási javaslatok: mit tenne a hazai digitális szakemberhiány enyhítése érdekében; kinek a dolga volna a probléma kezelése; hol kellene elkezdeni; mit tenne a felsőoktatásban, szakképzésben, felnőttképzésben és a köznevelésben.

2.3. A kutatás hipotézisei

H1: Az atipikus foglalkoztatási formák használata, és különösen a digitális nomádként történő munkavégzés világszerte egyre népszerűbb az IT-szakemberek körében;

H2: Egyre nagyobb számban vannak olyan (globális és helyi) vállalkozások, amelyek kifejezetten külföldről, digitális nomádként (vagy csak egyszerű távmunka formájában) dolgozni kívánó munkavállalókat toboroznak;

H4: A COVID-19 miatti lezárások felgyorsították a fenti folyamatokat, és olyanokat is nyitottá tettek a digitális nomaditásra, akik korábban csak irodai közegben tudták elképzelni a munkavégzést;

H5: Egyre több ország szeretne vonzóvá válni a digitális nomádok számára (ideiglenes vagy állandó) letelepedési helyszínként, mivel jól kereső, sokat költő munkavállalókról van szó, akik adott esetben a helyi munkaerőhiányt is enyhíthetik;

H6: A digitális nomádként (vagy egyszerű távmunkával, külföldön) történő munkavállalás egyre vonzóbb a hazai IT-szakemberek körében is;

H7: A hazai IT-szakemberek tisztában vannak az informatikai és digitális munkaerőhiány súlyosságával, de személyes munkavállalási döntésüket ez nem befolyásolja;

H8: A külföldi munkavállalás elsődleges mozgatórugója a magasabb jövedelem, de a szakmai fejlődés is fontos szempont, különösen a fiatalabb szakemberek körében;

H9: Valós kockázatot jelent, hogy magyar IT-szakemberek az eddiginél is nagyobb számban vállalnak külföldön munkát, akár fizikai költözéssel, akár távmunkában;

H10: Ha tehetnék, a magyar IT-szakemberek legszívesebben hazai vállalkozásnak dolgoznának hazai helyszínről (de távmunkában);

H11: A magasan kvalifikált IT-szakemberekért folyó nemzetközi versenyben a magyar vállalkozásonak csak akkor van esélyük, ha a kormányzat (adózási és egyéb eszközökkel) vonzóvá teszi a magyarországi munkavégzést mind a magyar, mind a külföldi digitális nomádok számára.

3. Módszertan

A tanulmány elkészítése során az alábbi módszertani eszközöket alkalmaztuk:

c) Nemzetközi és hazai szakirodalmi források feldolgozása (szakirodalmi háttér, illetve a kutatási előzmények) a nemzetközi összehasonlítást is tartalmazó helyzetelemzés fejezet elkészítése érdekében.

d) Primer kutatás lefolytatása a másodlagos források feldolgozása során szerzett információk finomhangolása, illetve az esetlegesen hiányzó információk begyűjtése érdekében.

3.1. Szakirodalmi háttér, illetve a kutatási előzmények

Ebben a projektben elsősorban az alábbi másodlagos forrásokat, statisztikai adatbázisokat dolgoztuk fel:

• Nemzetközi és hazai tanácsadó cégek, elemző intézetek kutatásai;

• KSH, vállalati statisztikák;

• Programozd a jövőd! kutatások.

A strukturált formában, egységes szempontrendszer szerint feldolgozott szakirodalmak részletes listáját az Irodalomjegyzék tartalmazza.

3.2. Primer kutatás

A primer kvantitatív kutatást az alábbi paraméterek mentén végeztük el.

3.2.1. Mintaméret

Összesen: 622 fő (az eredetileg tervezett létszám 1000 fő volt)

A minta nagysága a kérdőíves felmérés során az eredetileg tervezett 1000 főhöz képest a Megrendelő jóváhagyásával 622 főre csökkent, ami elsősorban – az Oktatási Hivatal (OH), illetve a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány hatókörén kívül eső – alábbi okokra vezethető vissza:

• minden kutatás során esetleges, hogy milyen arányban töltik ki a kérdőívet az érintett populáció tagjai;

• jelen esetben egyazon célcsoport körében párhuzamosan futott két, tartalmát tekintve hasonló kérdőív (IKT életpályamodell elemzése, illetve a Digitális

nomaditás munkaerőpiaci trendjei), ami okozott egyfajta telítettséget és csökkenthette a kitöltési hajlandóságot;

• általános jelenség, hogy a válaszadók (és különösen az elfoglalt, aktív célcsoportok tagjai) egyre rövidebb kérdőíveket hajlandóak kitölteni;

• trendszerűen növekszik a piackutatások, kérdőívvel támogatott projektek száma: nem kutatók és nem piackutatók is indítanak kérdőíveket (akár hallgatók, akár kisebb vállalatok, személyek), ami fokozza a telítődést, az egy személyre jutó kérdőívek száma egyre magasabb;

• a kitöltői kedvet az időjárási viszonyok, szabadidős trendek is befolyásolják, a miniszteri engedélyeztetési folyamat elnyúlása miatt a nyári időszak elejére csúszott a kérdőív kiküldése, ami szintén hozzájárult a nyári szabadságolási időszak előtt épp a leginkább aktív munkahelyi időszakát töltő célcsoport alacsony válaszadási kedvéhez;

• az OH által fenntartott adatbázis elsődlegesen nem piackutatási célokra szolgál, a populáció tagjainak válaszadási kedvét ezért sok további tényező befolyásolhatja.

A fenti tényezők miatt nem bizonyult tarthatónak a mintavételi tervben megszabott kitöltői elemszám, ugyanakkor módszertani szempontból már egy legalább 500 fős mintasokaság is reprezentatív mintát képes képezni az alapsokasághoz képest (nem, lakóhely településtípusa, megye és életkor), azaz a kisebb minta sem az elemzés minőségét, sem a várható eredményeket nem befolyásolja.

3.2.2. Célcsoport

A kutatás célcsoportját az informatikai végzettséggel rendelkezők alkották. Mivel a vonatkozó sokaság előfordulási aránya (IR) országos szinten alacsony (1-2%), így hagyományos kiválasztási módszerekkel sok időt igényelt volna a kellő mennyiségű válaszadó felkutatása. Ezért a Megrendelő iránymutatásának megfelelően az OH által működtetett Diplomás Pályakövetési Rendszerben (DPR) és a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) szereplő IT végzettségűek adták a kutatás alapsokaságát. Az adatfelvétel a vonatkozó alapsokaságra reprezentatív.

A DPR és a FIR adatbázisában összesen 20.551 fő informatikai végzettségű szakember szerepel (az adatbázisban 2006-tól kezdve a felsőfokú IT-tanulmányaikat

befejező informatikusok szerepelnek). A szervernapló alapján a kérdőívek e sokaságnak kevesebb, mint 4%-a esetében nem értek célba (pl. e-mail címváltozás miatt), így megközelítőleg 19.800 fő informatikai végzettséggel rendelkező potenciális válaszadóhoz ért el a kutatási felkérés.

Mindenki IT végzettségűnek számít a DPR rendszerében, aki, a következő szinteken, a következő végzettségeket szerezte meg:

Felsőoktatási szakképzés

• gazdaságinformatikus

• mérnökinformatikus

• programtervező informatikus Alapképzés (BA/BSc/BProf)

• mérnökinformatikus

• gazdaságinformatikus

• programtervező informatikus

• üzemmérnök-informatikus Mesterképzés (MA/MSc)

• gazdaságinformatikus

• mérnökinformatikus

• programtervező informatikus

• orvosi biotechnológia

• autonómrendszer-informatikus

• képfeldolgozás és gépi látás

• üzleti adatelemzés

3.2.3. A kutatás típusa

Az internet alapú kérdőíves (CAWI: Computer Assisted Web Interviewing) kérdezési technika speciális célcsoportok körében is hatékony kutatási feltételeket biztosít. A megkérdezés során a válaszadó számára a kérdőív interaktív weboldalként jelenik

meg számítógépe, mobiltelefonja vagy tabletje képernyőjén. Kitöltés után válaszait azonnal eljuttatja a kutató cég adatbázisába, amelynek az így kinyert adatok akár azonnal elemezhető részévé válnak. A válaszadók otthon, munkahelyükön, utazás vagy várakozás közben, akár időben megszakítva is válaszolhattak a feltett kérdésekre. A módszer alkalmazásának előnyei között említhető, hogy logikailag bonyolult ugratásokkal teli kérdőívek is könnyedén lekérdezhetők, az eredmények gyorsan feldolgozhatók, valamint az adatfelvétel során segédanyagok (hang, kép, videó) használhatók.

3.2.4. A mintavételből fakadó torzulások korrigálása (súlyozás)

Mivel a válaszmegtagadások torzíthatják a mintasokaságot, ezáltal pedig az adatfelvétel reprezentativitását is, a nyers adatfelvétel eredményeit – bizonyos ismérvek mentén – súlyozással korrigáltuk. A súlyozáshoz iteratív súlyozási eljárást alkalmaztunk. Az iteratív súlyozási módszer (más néven raking) a leggyakrabban alkalmazott eljárás a nyers adatok korrigálásához. Az iteratív súlyozás során kiválasztunk bizonyos változókat, amelyeknek ismert az alapsokaságra vonatkozó megoszlása. Ezeket a megoszlásokat felhasználva a kapott esetek súlyát úgy módosítjuk, hogy a minta megoszlása igazodjon a populációs arányokhoz. Az eljárás úgy hozza létre az optimális súlyokat, hogy először egy adott ismérv mentén (pl.: nem) korrigálja az arányokat a populációs megoszlásnak megfelelően. Második lépésben egy második ismérv (pl.: végzettség) mentén igazítjuk ki a kapott adatokat. Ha pedig valamelyik lépés torzulást okoz (például a végzettség korrekciója után a nemek szerinti arány eltér az alapsokaságétól), akkor a súlyokat ismételten kiigazítjuk. Ezt ez eljárást (iterációt) pedig addig folytatjuk, amíg a mintasokaság meghatározott ismérvei nem egyeznek meg az alapsokaságéival.

Az adatok súlyozásához öt változót használtunk fel:

• Nem (DPR, FIR)

• Életkor (DPR, FIR)

• Végzettség (DPR, FIR)

• Megye

• Településtípus

2. táblázat: az IKT munkakörökben dolgozók száma (fő) és aránya (százalék) 2019 végén

	Szám	Arány
2142 Szoftverfejlesztő	17551	19%
7341 Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója	9636	11%
2152 Rendszergazda	8095	9%
2122 Villamosmérnök (elektronikai mérnök)	5983	7%
2159 Egyéb adatbázis- és hálózati elemző, üzemeltető	5560	6%
2141 Rendszerelemző (informatikai)	5103	6%
3142 Informatikai és kommunikációs rendszerek felhasználóit támogató technikus	4902	5%
2149 Egyéb szoftver- és alkalmazásfejlesztő, -elemző	4369	5%
3141 Informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus	4284	5%
7342 Informatikai és telekommunikációs berendezések műszerésze, javítója	3888	4%
1322 Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője	3673	4%
2121 Villamosmérnök (energetikai mérnök)	2971	3%
3143 Számítógéphálózat- és rendszertechnikus	2940	3%
2144 Alkalmazásprogramozó	2461	3%
2153 Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető	2229	2%
2123 Telekommunikációs mérnök	1959	2%
2143 Hálózat- és multimédia-fejlesztő	1343	1%
2151 Adatbázis-tervező és -üzemeltető	1278	1%
3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus	1027	1%
3146 Telekommunikációs technikus	778	1%
3144 Webrendszer- (hálózati) technikus	666	1%

Kérdőív hossza: 25 kérdés, kitöltési idő kb. 20 perc

4. A szekunder irodalom eredményeinek összefoglalása

A másodlagos források fejezet keretében feldolgozott szakirodalmak idősoros adatokkal mutatják be

• a távmunkavégzés területén az elmúlt 10 évben bekövetkező változásokat,

• a pandémia hatását a távoli munkavégzésre, valamint

• a több mint két éve tartó remote (távoli) munkavégzés jövőre gyakorolt hatásait. Noha a járványt megelőző időszakban is jelen volt a munkaerőpiacon a távoli munkavégzés (és ennek egy verziója, a digitális nomaditás), mint atipikus munkavállalási forma, a korlátozó intézkedések hatására szinte minden járvány sújtotta országban és ágazatban jellemzőbbé vált ez a foglalkoztatási forma.

A különböző tanulmányok és kutatások összességében hasonló megállapításokat tesznek a távolról végezhető munkakörökkel kapcsolatban (home office, hibrid vagy teljesen remote munkavégzés, digitális nomaditás), ezek közül az IT munkavállalókra jellemző globális trendek tekintetében az alábbi megállapítások emelhetők ki:

• a távmunka (és azon belül is annak egyik formájaként a digitális nomád életforma) a korábbiakban soha nem látott népszerűségnek örvend elsősorban természetesen a pandémiás időszak hatására;

• a távmunkában történő munkavégzés hatásait vizsgáló kutatások fontos megállapítása, hogy a „Hol dolgozzon a munkavállaló?” többé már nem releváns kérdés a munkavégzés jövőjét illetően, inkább helyénvaló kérdés a „Mi hozza elő a munkatársban rejlő lehetőségeket, lehetővé téve azt, hogy egészséges és hatékony módon végezze a munkáját, függetlenül attól, hogy hol teszi ezt?”

• a távoli munkavégzés nem befolyásolta negatívan a munkatermelékenységet, ugyanakkor bizonyos kutatások arra is utalnak, hogy a távmunka hosszabb munkaidővel és gyakoribb esti és hétvégi munkavégzéssel járhat;

• a vezetőknek a munkaerőtoborzást és -megtartást alapvetően újra kell gondolniuk egy olyan világban, ahol a fizikai elhelyezkedés már nem elsődleges érték;

• a pandémia hatására digitális nomáddá válók körében nem feltétlenül hosszútávú cél, hogy megtartsák ezt az életformát: a megkérdezettek 34%-a válaszolta azt, hogy csak a következő 1 évben tervez digitális nomádként dolgozni, további 53%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb a következő 2-3 évben szeretne ilyen státuszban dolgozni, ugyanakkor a pandémia előtt már digitális nomádként dolgozók 90%-a továbbra is ebben a formában szeretne dolgozni;

• egy, a digitális nomádok körében készült felmérés12 szerint a megkérdezettek 90%-a elégedett az életformájával, 76%-uk pedig a fizetésével is, ennek ellenére vallották, hogy nem feltétlenül hosszútávon terveznek ezzel az életformával;

• a kényszerű, de tömeges távoli munkavégzésre való átállás jelensége mind a munkaadók, mind a munkavállalók tekintetében hosszútávú következményekkel jár:

o előbbiek számára soha nem látott mértékű és méretű toborzási lehetőséget nyit meg, ahol a munkaerőpiaci kínálat már nem kizárólag az országhatárokon belülre korlátozódik, hanem lényegében a világ bármely pontjára kiterjed;

o utóbbiak számára pedig egy régóta megfogalmazott elvárás válik valóra azzal, hogy a cégek immár nem „fekete bárányként” (horribile dictu üldözendő tevékenységként) tekintenek a távmunka intézményére, hanem mindenki által elfogadott munkavégzési formaként;

o olyan ágazatokban (pl.: agrárium, banki és biztosítási szektor) és munkakörökben (pl.: ügyfélkapcsolati menedzser, sales menedzser) is realitássá vált a távoli elérésből folytatott munkavégzés lehetősége, melyekre a pandémiát megelőző időszakban nem volt lehetőség.

12 Forrás: MBO Partners: The Rise of the Digital Nomad xxxxx://x00000.xxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/XXX- Partners-Digital-Nomad-Report-2020.pdf

o ugyanakkor a munkáltatói oldal számára a távoli munkavégzés komoly veszélyekkel is járhat: a pandémia hatására olyan akadályok is megszűnni látszanak, melyek tartósan lehetővé teszik a jól képzett, tapasztalt munkaerő külföldre való munkavégzését, amivel súlyosbodhat a képzett munkaerőhiány és csökkenhet bizonyos ágazatok versenyképessége;

• a gazdaság egyre inkább szolgáltatásorientálttá válik, ennek következtében az elsődlegesen nem szolgáltató ágazatokban is megjelennek szolgáltatói szerepkörök és munkakörök, amelyek jellemzően távmunkaként is végezhetők;

• 2020-ban a vezetők átlagos 5%-os többlet IT költésről számoltak be a pandémia okozta krízis kezelése érdekében, melyet jellemzően a felhő infrastruktúra fejlesztése, a kibervédelem megerősítése és a munkatársak távoli munkavégzésének támogatása (pl. új eszközök beszerzése, otthoni internet- szolgáltatás bővítése, IT biztonsági fejlesztések, sb.) tett szükségessé;

• az otthoni hálózatokra átállás és az infrastruktúrákra nehezedő hirtelen terhelés exponenciálisan növelte a kibertámadások számát is. A krízis előtti időszakhoz képest jóval többen, a vezetők 41%-a szembesült kiberbiztonsági incidensekkel, melynek köszönhetően a kibertechnológiai beruházások prioritássá váltak.

A digitális nomaditással, mint a távoli munkavégzés egy lehetséges formájával közvetlenül kevés felmérés foglalkozik, és csekély számú kutatás tesz különbséget a távmunka egyes alkategóriái (home office, hibrid munkavégzés, digitális nomád munkavégzés, stb.) között. A közvetlenül digitális nomád életformával foglalkozó (jellemzően amerikai munkaerőpiaci) felmérések ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy annak kedveltsége – főleg a fiatal munkavállalók körében és egyes jól körülhatárolható szakmák (így az informatikai munkakörök) esetében – folyamatosan növekszik, nem függetlenül a pandémia hatásától sem.

A szakirodalmak, illetve a távoli munkavégzésről készített statisztikák feldolgozásakor törekedtünk arra, hogy idősoros adatokon keresztül is bemutassuk a távoli munkavégzés trendjeit globálisan, Európában és Magyarországon – így láthatóvá téve mind a pandémia hatását, mind a járványhelyzettől független, organikus növekedés dinamikáját a távoli munkavégzés területén.

A távmunka elterjedése globálisan

Az OECD 2020-as globális felmérése13 alapvetően a járvány első hulláma során bekövetkező munkaerőpiaci változásokat mutatja be a vizsgált országokban a 2019-es adatokhoz képest.

A nemzeti statisztikai hivatalok által közzétett adatokon alapuló felmérés szerint Franciaországban a távmunka (25 százalékponttal) több mint kétszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az Egyesült Királyságban pedig 20 százalékpontos növekedést követően 2020 áprilisában 1,8-szorosára a világjárvány előtti szinthez képest, míg Ausztráliában a távmunka 2020 decemberében 1,5-szerese volt a 2020 márciusa előtti szintnek.

Japánban 2020-ban nem vezettek be országos zárlatot a pandémia idején, a távmunka aránya azonban így is a 2019. decemberi 10%-ról 2020 májusára 28%-ra emelkedett. Olaszországban a távmunka aránya 2020 második negyedévében több mint négyszerese volt a világjárvány előtti szintnek (hasonlóan a hazai adatokhoz), és éves szinten 15 százalékpontos növekedést mutatott. Brazíliában a távmunka aránya a 2019-es 5%-ról 2020 májusára több mint 10%-ra emelkedett.

2. ábra: A távmunkában dolgozók arányának növekedése 2019-2020 között (a foglalkoztatottak %-ában)

Forrás: OECD

13 OECD, xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx-xx-xxx-xxxxx-00-xxxxxxxx-xxxxxx-xxx- prospects-72a416b6/

A COVID-ot megelőzően az amerikai munkavállalók körében végzett felmérés (ACS14), azt mutatta, hogy az Egyesült Államokban a távmunka aránya az elmúlt évtizedben évente átlagosan 0,16%-kal nőtt, és elérte a munkavállalók 5,7%-át.

2020 elején, a COVID-19 járvány megjelenésével és a kijárási korlátozások bevezetésével az éves átlaghoz képest jelentősen megugrott a távmunkában dolgozók aránya, aminek eredményeként 2020 májusában az amerikai alkalmazottak több mint 40%-a dolgozott már távolról, ami több mint hétszerese a 2019-ben távmunkában dolgozó alkalmazottak arányának. Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg sok, távmunkára alkalmas munkakörben dolgozó alkalmazott át tudott állni a távmunkára, a nem ilyen munkakörökben dolgozók közül (például az élelmiszer-szolgáltatásban és a vendéglátásban dolgozók) számosan átmenetileg vagy végérvényesen elveszítették munkájukat, így a távmunkában dolgozó munkavállalók arányát nem csak az ilyen foglalkoztatási forma terjedése, hanem a munkavállalók számának csökkenése is növelte.

A távolról dolgozó amerikai munkavállalók aránya 2020 októberére némileg visszaesett (27%-ra csökkent) párhuzamosan a COVID-os esetek számának mérséklődésével, illetve a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatérésével. A világjárvány második hullámában – 2020 októbere és decembere között – néhány százalékponttal ismét nőtt a távolról dolgozó amerikai munkavállalók aránya, de azóta ez az arány ismét csökken.

14 Forrás: xxxxx://xxx.xxxxxxxxx.xxx/xxxxxx-xx-xxxxxx-xxxx-xxxx-xx-xxxxx-xxxx-xxxx-xxxx-xxxxx-xxx-xxxxxxxx/

3. ábra: A távmunkában dolgozók aránya az Egyesült Államokban, valamint a megfigyelt COVID fertőzések száma15 (2018 november és 2021 júniusa között, a

foglalkoztatottak %-ában)

Forrás: American Community Survey (ACS), Bureau of Labor Statistics (BLS); Center for Disease and Control and Prevention (CDC), Xxxxxx X. Niehaus Inc.

A távmunka elterjedése Európában

Az Eurostat adatai1617 szerint 2019-ben az Európai Unióban a 15-74 éves alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak 5,5%-a dolgozott rendszeresen otthonról. Ez az arány az elmúlt évtizedben stabilan 5% körül mozgott (2011-ben 5,4% volt a rendszeresen otthonról dolgozó alkalmazottak átlagos aránya az Európai Unió 28 tagállamában). A pandémia hatására 2020-ban ugyanakkor ugyanez az arány már 12,2 %-os volt.

15 Megjegyzés: A 2018-as és 2019-es havi adatok az ACS-en alapulnak. Mivel a felmérést éves rendszerességgel végzik, így az adott évben az egyes hónapokra feltételezett arány megegyezik. Ezzel szemben a 2020 májusától 2021 júniusáig terjedő időszakra vonatkozó adatok a BLS adataiból származnak, amely 2020 májusában kezdte nyomon követni a COVID-19 távmunkára gyakorolt hatását. Ahhoz, hogy a két adatsor összekapcsolható legyen, a 2020 január-március időszakra vonatkozó adatokat interpolálással határozták meg, állandó havi növekedési ütemet feltételezve. Bár az ACS és a BLS távmunka-definíciójában van néhány jelentős különbség, az általános tendenciák értékelése szempontjából összehasonlítható a két adatsor. A 2. ábra ugyanezt a távmunkára vonatkozó adatsort mutatja be, azoknak a területeknek a teljes lakosságához viszonyít arányával, ahol a járvány terjedésének csökkenése érdekében kijárási korlátozások kerültek bevezetésre.

16 How usual is it to work from home? - Products Eurostat News - Eurostat (xxxxxx.xx)

17 xxxxx://xxxxxx.xxxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xxx/xxxx.xx?xxxxxxxxxxxx_xxxxx

4. ábra: Rendszeresen távoli elérésből dolgozó alkalmazottak arányának változása 2011-2020 között (EU 28, a foglalkoztatottak %-ában)

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Belgium Bulgaria Czechia Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Croatia Italy Cyprus Latvia Lithuania Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland

Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden United Kingdom

Forrás: Eurostat, Századvég szerkesztés

A 2011-2019 közötti időszakban az időnként távolról dolgozó alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak aránya kevésbé jelentősebb mértékben emelkedett: a 2011-es 8,0%-ról 2019-ben 10,7%-ra ugrott ez az érték, ugyanakkor a pandémia hatása ebben a körben nem tekinthető jelentősnek (a 2020-as adat 11%-volt).

5. ábra: Alkalmanként távoli elérésből dolgozó alkalmazottak arányának változása 2011-2020 között (EU 28, a foglalkoztatottak %-ában)

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Belgium Bulgaria Czechia Denmark Germany Estonia Ireland

Greece Spain France Croatia Italy Cyprus Latvia Lithuania Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland

Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden United Kingdom

Forrás: Eurostat, Századvég szerkesztés

Az elmúlt évtizedben azoknak az önfoglalkoztatóknak az aránya, akik arról számoltak be, hogy rendszeresen távolról dolgoznak, folyamatosan magasabb volt, mint a rendszeresen távmunkát végző alkalmazottak aránya: 2011-ben az érintettek 17,4%-a, míg 2019-ben már 19,5%-uk dolgozott távolról. A pandémia hatására

2020-ban 2,8 százalékponttal (nagyjából ugyanilyen mértékű volt az emelkedés 2011-2019 között) 22,3%-ra emelkedett a rendszeresen távolról dolgozó önfoglalkoztatottak aránya.

6. ábra: Rendszeresen távoli elérésből dolgozó önfoglalkoztatók arányának változása 2011-2020 között (EU 28, a foglalkoztatottak %-ában)

Rendszeresen távoli elérésből dolgozó

önfoglalkoztatók aránya

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Belgium Bulgaria Czechia Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Croatia Italy Cyprus Latvia Lithuania Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden United Kingdom

Forrás: Eurostat, Századvég szerkesztés

Az alkalmanként távoli elérésből dolgozó önfoglalkoztatók aránya alacsonyabb, mint a rendszeresen távoli elérésből dolgozó szabadúszóké, de körükben is megfigyelhető a folyamatosan emelkedő tendencia: 2011-ben még 12,6%-uk dolgozott távolról, 2019-ben viszont már 16%-uk tett ugyanígy. Esetükben a pandémia érdekes változást hozott, ugyanis az alkalmanként távoli elérésből dolgozó önfoglalkoztatók aránya a korábbi évekhez képest csökkent. Ennek a jelenségnek az lehet a magyarázata, hogy az önfoglalkoztatók a pandémia hatására teljes mértékben távolról kezdtek el dolgozni.

7. ábra: Alkalmanként távoli elérésből dolgozó önfoglalkoztatók arányának változása 2011-2020 között (EU 28, a foglalkoztatottak %-ában)

Alkalmanként távoli elérésből dolgozó

önfoglalkoztatók aránya

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Forrás: Eurostat, Századvég szerkesztés

A távmunka terjedése Magyarországon

A járvány hatására a hazai munkaerőpiaci helyzetben is megnőtt a távmunka jelentősége. A 2011-2019 közötti időszakot tekintve a hazai munkaképes korú (15-74 év közötti korosztály) munkavállalók távmunkával kapcsolatos adatai az uniós átlaghoz képest jelentősen elmaradnak mind a rendszeresen, mind az alkalmanként távoli elérésből dolgozók arányát tekintve. A rendszeresen távmunkában dolgozók aránya az alkalmazottak esetében 2011-2019 között 0,5-1% körül mozgott az összes foglalkoztatott arányában, míg az uniós átlag az alkalmazotti munkakörben rendszeresen távmunka formájában dolgozók körében 5% körül volt a vizsgált időszakban. A pandémia hatására ez az arány 2,6%-ra emelkedett (az uniós érték 12,2% volt ekkor).

Amennyiben foglalkoztatási formától függetlenül vizsgáljuk a magyar munkavállalókat, azt láthatjuk, hogy 2011 és 2019 között 0,8-1,8% között mozgott a rendszeresen távoli elérésből dolgozók aránya, az uniós mintának megfelelően az alkalmanként távmunkát végzők aránya volt magasabb (1,4-2% között) ebben az időszakban. A pandémia hatására a magyar munkavállalók 3,3%-a rendszeres, 5,1%-a pedig alkalmankénti távoli munkavégzésre állt át.

8. ábra: Rendszeresen illetve alkalmanként távoli elérésből dolgozó magyar foglalkoztatottak aránya (az összes foglalkoztatott %-ában)

9,0%

8,4%

5,1%

3,8%

3,3%

3,4%

2,5%

1,9%

2,0%

3,2%

2,0%

1,5%

1,8%

2,9%

1,8%

1,1%

1,4%

1,2%

1,1%

2,3%

1,4%

2,5%

1,5%

2,9%

1,9%

0,9%

1,1%

1,2%

0,8%

8,0%

7,0%

6,0%

5,0%

4,0%

3,0%

2,0%

1,0%

0,0%

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

rendszeresen alkalmanként

Forrás: KSH, Századvég szerkesztés és kiegészítés

Amennyiben a távmunkavégzés rendszerességétől függetlenül vizsgáljuk a munkavállalókat foglalkoztatotti státuszukat is figyelembe véve, látható, hogy az önfoglalkoztató státuszú munkavállalók nagyobb arányban választják a távmunkavégzés lehetőségét: a rendszeresen távmunkából dolgozó önfoglalkoztatók uniós átlaga 17-19% között alakult a pandémia előtt, míg a magyar adatok 6-9% között mozogtak ugyanebben az időszakban.

9. ábra: Távmunka keretében dolgozó alkalmazottak illetve önfoglalkoztatók aránya a teljes munkaerő arányában (2011-2020)

14,00%

12,00%

10,00%

8,00%

6,00%

4,00%

2,00%

0,00%

12,42%

8,98%

9,29% 9,12%

8,01% 8,11%

7,03%

6,05%

6,34%

5,34%

5,84%

2,17%

2,86%

3,33%

2,87%

2,56%

1,98%

2,36%

2,33%

1,54%

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

Alkalmazott Nem alkalmazott

Forrás: KSH, Századvég szerkesztés és kiegészítés

A KSH időszaki felmérése18 alapján 2020 márciusától lényegesen emelkedett azon munkavállalók aránya, akik távmunkavégzésre álltak át a korlátozó intézkedések miatt. 2020. februárjáig körülbelül 100 ezer főre (az összes foglalkoztatott arányában 2%-ra) tehető azon magyar munkavállalók száma, akik home office keretében végezték munkájukat. 2020 márciusában a korlátozó intézkedések bevezetésével háromszorosára, áprilisban hétszeresére, majd a májusi csúcson nyolcszorosára nőtt az így foglalkoztatottak száma. A távoli munkavégzésben foglalkoztatottak száma (az összes foglalkoztatottakon belül) a 2020 májusi csúcs alkalmával elérte a 17%-ot, nagyjából 760 ezer főt.

A KSH a járvány második hullámát is monitorozta, a 2020 őszén indult járványhullám nem eredményezett a tavaszihoz hasonló mértékű kiugrást. A második hullám végén, de a harmadik hullám fenyegetésében az adatok alapján tovább bővült az otthoni munkavégzési formában foglalkoztatottak aránya, de közel sem érte el az első hullámban tapasztalt arányokat.

10. ábra: Távmunka keretében rendszeresen illetve alkalmanként dolgozók arányának havi alakulása, 2019-2020

01,

02,

03,

04,

05,

06,

07,

08,

09,

10,

11,

12,

01,

02,

03,

04,

05,

06,

07,

08,

09,

10,

11,

12,

01,

02,

2019 2019 2019 2019 2019 2019 2019 2019 2019 2019 2019 2019 2020 2020 2020 2020 2020 2020 2020 2020 2020 2020 2020 2020 2021 2021

Rendszeresen [%] Alkalmanként [%]

Forrás: KSH, Századvég szerkesztés és kiegészítés

18 KSH, xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxx/xxx/xxxx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxxx-xxxxxxxx/xxxxx.xxxx

A nemzetgazdasági ágazatokban eltérő volt a távoli munkavégzésre való átállás aránya a pandémia hatására. Az IKT szektorban a munkavállalók 39%-a dolgozott távolról 2020-ban, azaz 22 százlékponttal növekedett az így dolgozók aránya 2019-hez (17%) képest. Fontos ugyanakkor, hogy a pandémiás időszakot megelőzően is az IKT ágazatra volt leginkább jellemző a távmunka keretében dolgozók alkalmazása. Nagymértékű volt az átállás a tudományos és műszaki területen, valamint a pénzügyi szolgáltatói szektorban is: mindkét ágazat esetében 6-8%-ról 29-32% közötti értékre növekedett a távolról dolgozók aránya.

11. ábra: Távmunka keretében dolgozók aránya nemzetgazdasági áganként (2019-2020, az összes foglalkoztatott %-ában)

Mezőgazdaság Egészségügy, szociális ellátás

Feldolgozóipar Kereskedelem Közigazgatás

Adminisztratív szolgáltatások Művészet és szabadidő

Oktatás

Pénzügyi szolgáltatás Tudományos és műszaki tevékenység Információ, kommunikáció

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

2020 [%] 2019 [%]

Forrás: KSH, Századvég szerkesztés

Az idősoros adatok alapján látható, hogy 2011 óta folyamatosan az IKT szektorban a legmagasabb a távolról munkát végzők aránya.

Az IKT szektorban látható trend alapján fontos megjegyezni, hogy a digitális nomaditás terjedése a munkáltatói oldalon nem kizárólag lehetőségként, hanem veszélyként is megjelenik: ha ezzel a lehetőséggel élve sok magyar munkavállaló külföldre kezd dolgozni, tovább súlyosbodik a hazai képzett munkaerőhiány, ami nem csak az IKT ágazat versenyképességét rontja, hanem más ágazatokét és összességében a hazai nemzetgazdaságét is.

12. ábra: Távmunka keretében dolgozók aránya nemzetgazdasági ágazatonként (2011-2020)

45,00%

40,00%

35,00%

30,00%

25,00%

20,00%

15,00%

10,00%

5,00%

0,00%

39,07%

23,90%

23,10%

19,25%

19,40%

14,56%

16,59%

17,70%

15,36%

14,36%

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

A – Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B–F – Ipar

G – Kereskedelem, gépjárműjavítás J – Információ, kommunikáció

K – Pénzügyi, biztosítási tevékenység M – Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

N – Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O – Közigazgatás, védelem; kötelező társadalom- biztosítás

P – Oktatás Q – Humán-egészségügyi, szociális ellátás

R – Művészet, szórakoztatás, szabad idő S–U – Egyéb tevékenység

Forrás: KSH, Századvég szerkesztés

A munkahely tulajdonformája szerint egyértelműen a versenyszférában a legjellemzőbb a távoli munkavégzés lehetőségének biztosítása a munkavállalók számára.

13. ábra: A Magyarországon távmunkában dolgozók száma a munkáltató tulajdonformája szerint (2011-2020, az összes foglalkoztatott %-ában)

450 000

400 000

350 000

300 000

250 000

200 000

150 000

100 000

50 000

99 345

000 000 000 402 135 948 124 867

101 768 112 393

135 840

385 067

90 363

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

tiszta állami tiszta magán egyéb

Forrás: KSH, Századvég szerkesztés

A távmunka terjedésének várható trendjei

Egy, a távmunka jövőjét vizsgáló felmérés19 – a gazdasági kilábaláshoz hasonlóan – szerint több szcenárió is lehetséges a távmunka terjedésének lehetséges trendjeit illetően: "pipa"-formájú felívelés, "k-alakú", vagy „w-alakú” lassabb felívelés, vagy fordított „u-alakú” csökkenés. A tanulmány e négy lehetséges szcenárió elemzését végezte el:

• tovább csökken a távolról dolgozó munkavállalók aránya a "normális", azaz a járvány előtti szintre;

• ugyan csökken a távolról dolgozók aránya, de egy magasabb "új normális" szintre emelkedik, ahol a rugalmas munkavégzés egyes iparágakban normává válik;

• a távolról dolgozó munkavállalók aránya ugyanolyan ütemben fog növekedni, mint a COVID előtt, ezért továbbra folyamatos emelkedés várható;

• az új technológiák, a gazdasági és kulturális változások magasabb növekedési ütemet vonnak maguk után a járvány utáni időszakban.

Az esetek alapvetően azt a megosztottságot igyekeznek ábrázolni, melyre az amerikai vállalatvezetők körében végzett felmérés világított rá: noha a vállalatvezetők 80%-a tervezi, hogy a világjárvány után a távmunka lehetőségét (akár teljes munkaidőben, akár hibrid változatban) kiterjeszti alkalmazottai számára, a vezetők közel egyharmada aggodalmát fejezte ki a távmunkát támogató vállalati kultúra hiányát illetően, és ez a megosztottság várhatóan a post-COVID időszakban is meghatározó lesz.

A következő ábra a négy lehetséges forgatókönyvet mutatja be az Egyesült Államok példáján keresztül (a 2021 júniusa utáni görbék a távmunkában dolgozó amerikai munkavállalók arányának lehetséges jövőbeli alakulását mutatják).

19 xxxxx://xxx.xxxxxxxxx.xxx/xxxxxx-xx-xxxxxx-xxxx-xxxx-xx-xxxxx-xxxx-xxxx-xxxx-xxxxx-xxx-xxxxxxxx/

14. ábra: Négy lehetséges kimenetel a távmunka jövőre nézve

Forrás: Xxxxxx X. Niehaus Inc.

1. Visszatérés a régi normához a régi növekedési ütemmel

A zöld vonal azt a forgatókönyvet ábrázolja, amely szerint a járvány miatti korlátozó intézkedések enyhülésével a távmunka aránya is csökkenni kezd. Ez a tendencia addig folytatódna, amíg a távmunka aránya az ACS-adatok alapján a COVID előtti arányokhoz vissza nem tér. Azonban a munkavállalók alapvetően élvezik a távmunka előnyeit, és a termelékenység továbbra is magas, a vállalatok számára nehézséget jelenthet a munkavállalók visszacsábítása az irodába. Így ez a forgatókönyv nem tekinthető valószínűnek.

2. Új norma a régi növekedési ütemmel

A szürke vonal azt feltételezi, hogy a távmunkában dolgozó munkavállalók aránya a jövőben a COVID előtti évi 0,16%-os ütemben növekszik tovább. Ez a szcenárió tehát számol a teljes mértékben távmunkát preferálókkal, illetve a részleges, hibrid munkavégzési formát előnyben részesítőkkel. Ebben az esetben érvényesül a munkáltatók részéről való rugalmasabb hozzáállás, a munkavégzés helyszínének szabadabb megválasztása során.

3. Új norma, új növekedési ütemmel

A piros vonal egy olyan forgatókönyvet feltételez, amelyben a távmunka bizonyos iparágakban és helyeken – például San Francisco – Bay Area (Szilikon völgy) IKT-szektor – általánossá, új normává válik, ezért a távmunkát választók aránya éves szinten jelentősen nagyobb mértékben fog emelkedni, mint a COVID előtti időszakban. Tekintettel azonban arra, hogy a vállalati vezetők közel egyharmada aggódik a távmunkát támogató vállalati kultúra alacsony szintje, illetve hiánya miatt, valószínűbb a teljesen távmunkából dolgozók arányának enyhébb, és a hibrid módon dolgozók arányának erősebb emelkedése.

4. Visszatérés a régi normához új növekedési ütemmel

A lila vonal a legvalószínűbb kimenetelt mutatja be. Ez a szcenárió azzal számol, hogy a vállalkozások továbbra is rugalmasan kezelik majd a világjárvány évei alatt kialakult távmunka igényeket. A COVID okozta veszély lecsengését követően a távmunka aránya ugyan csökkenni fog (a személyes interakciókra támaszkodó iparágakban dolgozók visszatérnek az irodai munkavégzéshez), de a járvány előtti növekedési ütem enyhén emelkedni fog, és magasabb szinten áll be, mivel a távmunkát kiaknázó vállalatok továbbra is ebben a formában folytatják tevékenységüket.

A munkavállalói igények tartós változása

A KPMG CIO felmérésében20 a megkérdezett informatikai vezetők 43%-a már 2020 végén azt nyilatkozta, hogy munkavállalóinak 50%-a a járványhelyzetet követően is túlnyomórészt a home office-t fogja preferálni. A felmérés ágazati összehasonlítása szerint az IT szektorra (62%), a szolgáltatásokra (55%), a telekommunikációra (54%) a legjellemzőbb, hogy a pandémiás helyzetet követően is a home office-t fogják választani a munkavállalók. A legkevésbé az építőipar (15%), az autógyártás (26%), az egészségügy (30%) őrzi meg az otthoni munkavégzési formát.

Az alkalmazkodni képes vállalatok számára a pandémia jelentős változást hozott a toborzás tekintetében is, hiszen ez a folyamat a korábbiakhoz képest is egyszerűbbé vált a távmunka (és ezen belül is a digitális nomádság) ilyen mértékű terjedésével azáltal, hogy jelentősen nőtt az a merítési bázis, ahonnan a vállalatok szakembereket tudnak toborozni. Ennek a jelenségnek a munkáltatók számára ugyanakkor árnyoldala is van. A felmérések alapján az a trend is tisztán látható, hogy a home office intézménye a pandémiás időszakot követően is meghatározó marad, a fiatalabb

20 xxxxx://xxxxxx.xxxx/xxxxxxx/xxx/xxxx/xx/xxx/0000/00/xxxxxx-xxxx-xxxx-xxx-xxxxxx-0000.xxx

generációk számára pedig a legfontosabb 5 prioritásba kerül be ez a munkavégzési forma. A vezetőknek alapvetően kell újra gondolniuk azt is, hogyan vonzzák be és tartják meg alkalmazottaikat egy olyan világban, ahol a fizikai elhelyezkedés már nem elsődleges érték. A távoli munkavégzésben dolgozók 27%-a Z-generációs, holott a globális munkaerőpiacnak mindössze 6%-a tartozik ehhez a korcsoporthoz.

A távoli munkavégzés évek óta tartó egyre szélesebb körű terjedése, valamint a világjárvány lecsengését követően az utazási korlátozások felfüggesztése valószínűleg tartósítja majd a digitális nomádként történő munkavégzés népszerűségét. Egy amerikai piackutató cég tanulmánya21 két szempontból vizsgálja a digitális nomádok számának növekedését:

• egyrészt azt veszi számba, hogy a pandémia előtt is szabadúszóként, távolról dolgozók körében hányan váltak a járvány idején digitális nomádokká,

• másrészt azt vizsgálja, hogy a hagyományos munkakörben dolgozók (heti 40 órában alkalmazottak), akik a pandémia hatására kezdtek el távmunkában dolgozni, milyen arányban választják a digitális nomád életformát.

A két éve publikált felmérés szerint 2020-ban 10,9 millió amerikai munkavállaló vallotta magát digitális nomádnak, ami 49 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest.

15. ábra: A digitális nomádok száma az amerikai munkaerőpiacon

Forrás: MBO

21 MBO survey: xxxxx://x00000.xxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/XXX-Xxxxxxxx-Xxxxxxx-Xxxxx-Xxxxxx- 2020.pdf

A kutatás szerint a pandémia előtt is önfoglalkoztatóként dolgozó digitális nomádok száma 12%-os növekedést mutatott 2020-ban (2019-ben 4,1 millió fő, 2020-ban 4,6 millió). A hagyományos, 40 órás alkalmazotti munkakörben dolgozó digitális nomádok tekintetében ennél jelentősebb bővülés (96%) volt tapasztalható, hiszen 2020-ban már 6,3 millióan dolgoztak digitális nomádként, szemben a 2019-es 3,2 millióval.

16. ábra: A digitális nomádok (alkalmazott/önfoglalkoztató) számának változása 2019-2020 között

Forrás: MBO

A felmérés szerint a digitális nomádok 19%-a Z-generációs (18-24 év közötti), 42%-a Y-generációs (25-39 év közötti), 22%-a X-generációs (40-54 év közötti), és 17%-a tartozik a Babyboomer generációhoz.

17. ábra: Digitális nomádok megoszlása életkor szerint

Forrás: MBO

A pandémia hatására digitális nomáddá válók körében nem feltétlenül hosszútávú cél, hogy megtartsák ezt az életformát: a megkérdezettek 34%-a válaszolta azt, hogy csak a következő 1 évben tervez digitális nomádként dolgozni, további 53%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb a következő 2-3 évben szeretne ebben a formában dolgozni. Ugyanakkor a pandémia előtt már digitális nomádként dolgozók 90%-a továbbra is ebben a formában szeretne dolgozni.

Xxxxx ellentmondásos, hogy a felmérés szerint a megkérdezett digitális nomádok 90%-a elégedett az életformájával, 76%-uk pedig a fizetésével is elégedett, ennek ellenére úgy nyilatkoztak, hogy nem feltétlenül terveznek hosszútávon ezzel az életformával.

A felmérés a digitális nomád életforma iránti érdeklők számának változását is méri. A jelenleg irodai körülmények között dolgozók körében vizsgálták, hogy 2019-hez képest 2020-ban mennyivel nőtt a digitális nomád életforma iránt érdeklődők aránya. 2019-ben nagyjából 15,5 millió megkérdezett tervezte, hogy a következő 2-3 évben kipróbálja a digitális nomád életmódot, a pandémia hatására egy évvel később már

19 millióan nyilatkoztak így (18 százalékpontos növekedés). 2019-ben nagyjából 40 millióan nyilatkozták, hogy gondolkodnak rajta, hogy esetleg kipróbálják ezt az életmódot. Az így vélekedők aránya csekélyebb mértékben, 10%-kal növekedett, számuk így 2020-ban 45 millió volt.

18. ábra: A digitális nomád életforma iránt érdeklődők arányának változása

Forrás: MBO

A digitális nomádok általános jellemzői

Az általunk vizsgált kutatások alapján a digitális nomádok a legkülönbözőbb területeken dolgoznak, de a legtöbben az informatika (12%), az oktatás és képzés (11%), a tanácsadás, coaching és kutatás (11%), az értékesítés, marketing és PR (9%), valamint a kreatívipari szolgáltatások (8%) területén, de más területek is viszonylag egyenlő arányban képviseltetik magukat.

Az MBO amerikai piackutató cég globális felmérése22 kitér digitális nomádok helyváltoztatási szokásaira is. A pandémia előtti időszakban a leggyakrabban 60-70 egybefüggő napot töltöttek külföldi környezetben a nomádok, majd repülőgéppel változtattak helyet. A pandémia hatására sokan tértek át a „furgonos életre”, így a repülőtéri és turisztikai szabályozások bizonytalanságait ki tudták küszöbölni. Az Airbnb 2020-as felmérése23 azt mutatja, hogy a digitális nomádok körében a 28 napos, vagy annál kicsit hosszabb foglalási forma a leggyakoribb.

A digitális nomádok számára a legnagyobb kihívást a helyi kapcsolatok kialakítása (32%), a vízum (23%), az adók és az egészségügyi ellátás (22%) és a szállás (19%) megszervezése jelenti. Az egészségbiztosítás továbbra is érzékeny téma a

22 Forrás: MBO Partners: The Rise of The Digital Nomad: xxxxx://x00000.xxxx.xx/xx- content/uploads/2021/05/MBO-Partners-Digital-Nomad-Report-2020.pdf

23 xxxxx://xxxx.xxxxxx.xxx/xxxx-xxxx-xxxxxxxx-xxx-xxxxxx-xxxxxx-xxx-xxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxx/

nemzetiségtől függően. A távmunkások 56%-a inkább kérne a vállalat által finanszírozott egészségbiztosítást, mint magasabb fizetést. Ezek a számok az amerikai és kanadai válaszadók, valamint az 55 év feletti válaszadók körében növekedtek a pandémia hatására.

A digitális nomádok által preferált desztinációk

A Remote globális munkaerőpiaci közvetítő platform a saját felületén kiközvetített álláskeresői és munkáltatói visszajelzések alapján folyamatosan gyűjti és méri a digitális nomádok lokáció választását és értékelését. A felületen folyamatosan frissülő adatok alapján áttekinthető, hogy a digitális nomádok (akár alkalmazotti, akár önfoglalkoztatói munkakörben dolgozók) milyen értékeléseket adnak adott városra vagy országra a felületen meghatározott alábbi 7 szempont alapján:

3. táblázat: 7 szempont, amely alapján a digitális nomádok desztinációt választanak:

1.	Infrastruktúra: szélessávú internet lefedettség, valamint letöltési sebesség alapján
2.	Mennyire számít attraktívnak az adott város - helyi nevezetességek, kultúra, tenger közelsége, stb. miatt
3.	Közbiztonság
4.	Életminőség színvonala
5.	Nyitottság és tolerancia, valamint a kormányzat transzparenciája
6.	Lakhatási költségek
7.	Digitális nomádok számára biztosított ösztönzők (anyagi és adózási ösztönzők, különleges tartózkodási engedély, stb.)

Forrás: Remote

Az így felállított rangsorban az első 10 desztinációból 6 európai országban található, és két óceániai térségbe tartozó nagyváros.

19. ábra: A digitális nomádok által leginkább preferált nagyvárosok

1. Toronto (Kanada)

2. Madrid (Spanyolország)

3. Auckland (Új- Zéland)

4. Madeira (Portugália)

5. Helsinki (Finnország)

6. Svalbard (Norvégia)

7. Berlin (Németország)

8. Valparaiso (Chile)

9. Dublin (Írország)

10. Sydney (Ausztrália)

Forrás: Remote, Századvég szerkesztés

A kutatás szerint 44 országban és 24 amerikai államban van jelenleg érvényben olyan speciális távmunka szabályozás, amelyek azt a célt szolgálják, hogy még attraktívabbá tegyék a digitális nomádok számára az odatelepülést. Ezek közé olyan ösztönzők tartoznak, mint a nomádvízum, adókedvezmények, lakhatási és költözési támogatás és egészségügyi ellátás. Az ösztönző programok közül néhányát az alábbi táblázatban foglaltunk össze:

4. táblázat. Digitális nomádokat célzó ösztönző programok

Ország/Lokáció	Digitális nomádok számára kialakított ösztönzők
Ecuador	A dél-amerikai országban érhető el a legalacsonyabb havi keresettel (400 dollár) a digitális nomád vízum.
Aruba	A digitális nomádok akár 90 napig is élhetnek és dolgozhatnak Arubán a „One Happy Workation” program keretében. Ez csomagajánlatokat és kedvezményes árakat biztosít a helyi szálláshelyeken. A program azonban csak bizonyos országok állampolgárai számára érhetők el, ilyenek az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Hollandia.
Antigua és Barbuda	Akik a helyi digitális nomádoknak szánt programban kívánnak részt venni, évente legalább 30 napot az országban kell tölteniük, illetve legalább 100 ezer dolláros éves jövedelemmel

kell rendelkezniük. Ezért cserébe nincs személyijövedelemadó, tőkenyereségadó, valamint öröklési-adó kötelezettségük az odatelepőknek, valamint évi 20 ezer dolláros átalányadó terheli

őket.

Belize

Az itteni a program a 45 év felettieket célozza. A megfelelő képzettséggel rendelkezők havi 2 (vagy évi 24) ezer dolláros járadékot kapnak, illetve a bevételeik után nem kötelesek adózni, továbbá személyes tárgyaik odaszállítása is adómentességet

élvez.

Colorado (USA)

A munkáltatók pénzbeli támogatást kapnak, ha olyan

munkavállalót vesznek fel, aki az adott projekt székhelye szerinti megyén kívül lakik.

Topeka (USA)

A város maximum 5 ezer dollárnyi támogatást ad az odaköltözőknek az első évi lakbérük kifizetésére, vagy 10 ezer

dollárt otthonunk megvásárlására.

Xxxxxxx (Japán)

Az odaköltözők havi 775 dollár támogatást kapnak három éven keresztül, illetve választhatnak, hogy ezen felül egy egyszeri 2 730 dollárnyi támogatásban részesülnek vagy pedig egy borjúval

gazdagodnak.

Forrás: Remote

5. Primer kvantitatív kutatás eredmények bemutatása

5.1. Bevezetés

Az első mérföldkő keretében leadott kutatási és mintavételi tervben foglaltaknak megfelelően – a nyilvánosan elérhető nemzetközi és hazai szekunder adatforrások feldolgozása mellett – primer kvantitatív kutatás segítségével térképeztük fel a digitális nomaditás jelenségét, illetve annak munkaerőpiaci jellemzőit. A kutatás összefoglaló eredményeit gyorsjelentés formájában (1 db táblakötet xlsx formátumban + 1 db gyorsjelentés pptx formátumban) az előzetes megrendelői elvárásoknak megfelelően küldtük meg a megbízó számára. Az alábbi fejezet a primer kvantitatív kutatás eredményeinek részletes elemzését, értelmezését tartalmazza.

5.2. A primer kvantitatív kutatás részletes elemzése

A primer kutatás kérdőíve 5 blokkból állt:

1. az első blokkban (demográfia) a válaszadók demográfiai jellemzőire (nem, születési idő, lakóhely, végzettség, stb.) kérdeztünk rá;

2. a második blokkban (az IT munkaerőhiány megítélése) az informatikus munkaerőhiány különböző aspektusait vizsgáltuk;

3. a harmadikban (távmunkával és digitális nomaditással kapcsolatos vélemények, attitűdök) az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatos vélemények felől érdeklődtünk;

4. a negyedikben (személyes tervek, ambíciók, motivációk) a válaszadók személyes jövőjével kapcsolatos kérdéseket tettünk fel;

5. az ötödikben (megoldási javaslatok) pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek milyen megoldási javaslatokat tennének a hazai informatikus munkaerőhiány enyhítése/megszüntetése érdekében.

A primer kutatás eredményeinek részletes elemzését is a fenti struktúrában készítettük el.

5.2.1. Demográfia

Az informatikus szakma egyértelmű férfi dominanciáját a kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása is jelzi: a válaszadók között 84% volt a férfiak aránya. A nők

16%-os aránya ugyanakkor még így is meghaladja a női IKT-szakemberek DESI-index által 2021-ben mért 12%-os arányát (összehasonlításképpen: az uniós átlag 19%).

20. ábra: A válaszadók nem szerinti megoszlása (%-ban)

Férfi Nő

Forrás: Századvég (N=622)

A DPR és a FIR adatbázisának összetételével összhangban a válaszadók döntő többsége a fiatalabb korosztályok közül került ki: tizedük a 21-24 éves korosztályt képviseli, együttesen kétharmaduk a 25-29, illetve a 30-34 éves korosztályba tartozik, és csupán a válaszadók 7%-a 40 évesnél idősebb. (emlékeztetőül: a FIR és a DPR e kutatás céljára használt adatbázisában 2006-tól kezdve a felsőfokú IT-tanulmányaikat befejező informatikusok szerepelnek).

21. ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása (%-ban)

7,1

9,1

17,2

34,3

21-24 éves

25-29 éves

32,3

30-34 éves

35-39 éves

40 év feletti

Forrás: Századvég (N=622)

A válaszadók többsége a fővárosban (28%), megyeszékhelyen (23%) vagy más városban (32%) él, a községekben lakó informatikus aránya mindössze 18%.

22. ábra: A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása (%-ban)

17,9

31,8

21,9

Budapest

Megyeszékhely

Város

Község

Forrás: Századvég (N=622)

A válaszadók közel háromnegyede (71%) alapképzést (BA, BSc, BProf, korábbi főiskolai képzés) végzett, negyedük mesterképzésen (vagy a korábbi osztatlan képzésen) zárta tanulmányait. A felsőfokú szakképzést 4%, a doktori képzést mindössze 1% jelölte meg legmagasabb befejezett iskolai végzettségként.

23. ábra: A válaszadók megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint (%-ban)

1 4

Felsőoktatási szakképzés /

felsőfokú szakképzés

Alapképzés (BA, BSc, BProf, korábban főiskolai képzés)

Mesterképzés vagy osztatlan képzés (MA, MSc, korábban egyetemi képzés)

Doktori képzés (PhD, DLA)

Forrás: Századvég (N=622)

A válaszadók négyötöde egyetlen foglalkoztatónak dolgozó alkalmazott, további 4,5% több munkaadónak is dolgozik egyszerre alkalmazottként). Az önfoglalkoztatók/szabadúszók aránya 6%, egyetemi hallgatóként vagy vállalkozóként a válaszadók 5%-a dolgozik, és ugyanennyien nem végeznek hivatalosan semmilyen kereső tevékenységet.

24. ábra: A válaszadók foglalkoztatotti státusz szerinti megoszlása (%-ban)

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90



		,9 ,5
	5

	4
2,5 2,4 2,3 1,2 0,8 0

Alkalmazottként egy cégnek/munkáltatónak

Önfoglalkoztatóként / Freelancerként (pl. megbízási szerződéssel)

Alkalmazottként, de több cégnek egyszerre (pl. másodállás jelleggel)

Egyetemi hallgatóként végez munkát (pl. gyakornoki tevékenységet)

Vállalkozóként (saját cégben)

Jelenleg nem dolgozom (munkanélküli/álláskereső)

Jelenleg is tanulok, mellette nem dolgozom

Egyéb (például háztartásbeli / gyermekgondozási ellátásban részesül vagy…

Nyugdíjasként, megbízással

Forrás: Századvég (N=622)

80,2

A válaszadók szignifikáns többsége (81,9%) az IKT-szektorban tevékenykedik, míg az említések rangsorában következőként szereplő oktatás (3,5%) és pénzügyi, biztosítási tevékenység (3,4%) a 4%-os arányt sem éri el.

25. ábra: A válaszadók ágazat szerinti megoszlása (%-ban)

3,5

3,4

1,7

1,5

0,9

0,8

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

2,3

0,3

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

IKT (Informatika, kommunikáció, távközlés)

Oktatás Pénzügyi, biztosítási tevékenység

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Kereskedelem, gépjárműjavítás Közigazgatás, védelem; kötelező

társadalombiztosítás Adminisztratív és szolgáltatást támogató

tevékenység

Szállítás, raktározás Humán-egészségügyi, szociális ellátás

Feldolgozóipar

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

Építőipar Művészet, szórakoztatás, szabad idő Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Ingatlanügyletek

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb Nem tudom/nem válaszolok

81,9

Forrás: Századvég (N=594)

A belföldön dolgozó 560 válaszadó 80%-a hazai munkáltatónak/megbízónak dolgozik, de az itthonról külföldi munkáltatónak munkát végzők aránya is csaknem 30%, amit az magyaráz, hogy a kitöltők közül többen hazai és külföldi munkáltatónak/megbízónak egyaránt dolgoznak.

A külföldön dolgozó 115 válaszadó csaknem 60%-a hazai munkáltatónak végez munkát, közel 50% pedig külföldi foglalkoztatónak dolgozik – a 100%-nál magasabb összesített arányt a külföldről hazai és külföldi munkáltatónak egyaránt dolgozók magyarázzák.

Összességében tehát a válaszadók mintegy 44%-át teszik ki azok a szakemberek, akik vagy itthon dolgoznak, de külföldi munkáltatónak/megbízónak is végeznek munkát (24%, az itthon dolgozó 80% harmada), illetve akik külföldön dolgoznak külföldi vagy hazai megbízónak (a külföldön dolgozó 20%).

26. ábra: A válaszadók megoszlása a munkavégzés helye és a munkáltató/megbízó származása szerint (%-ban)



		58,9

	48,8

29,1

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0

Itthon dolgozik, hazai munkáltatónak/ megbízónak (n=560)

Külföldön dolgozik, hazai munkáltatónak/

megbízónak (n=115)

Külföldön dolgozik, külföldi munkáltatónak / megbízónak (n=115)

Itthon dolgozik, külföldi munkáltatónak / megbízónak (n=560)

Forrás: Századvég

80,3

A válaszadók 44%-a szoftverfejlesztőként dolgozik. Ezen felül 5%-ot meghaladó arányban csak a DevOps mérnökök és az adattudós, adatelemző munkakörben dolgozók szerepeltek a válaszadók között. Mindössze 4,4% nyilatkozott úgy, hogy már nem IT-területen dolgozik.

27. ábra: A válaszadók munkakör/szakmai terület szerinti megoszlása (%-ban)

Szoftverfejlesztő Adattudós, adatelemző IT rendszertervező Rendszergazda

IT projektmenedzser IT-biztonsági szakértő Alkalmazásprogramozó

Mobilfejlesztő Rendszerelemző

Designer Adatbázis-fejlesztő

Nem IT területen tevékenykedem

0 10 20 30 40 50

5,4

5,3

4,7

3,7

3,3

3,2

2,5

2,2

1,8

1,6

1,3

1,2

0,9

0,7

0,6

0,5

0,4

0,2

8,8

4,4

0,1

44,1

Forrás: Századvég (N=622)

A válaszadók nagyjából azonos arányban számoltak be nettó 300 ezer forint alatti, illetve 1 millió forint feletti jövedelemről; több mint felük a 300 és 700 ezer forint közötti sávban keres.

28. ábra: A válaszadók nettó jövedelem szerinti megoszlása (%-ban)

8,8 1,42,4 5,7 1

7,7

6,1

16,5

15,9

8,7

3,6

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

100 001–200 000 forint 200 001–300 000 forint 300 001–400 000 forint 400 001–500 000 forint

500 001–600 000 forint 600 001–700 000 forint 700 001–800 000 forint 800 001–1 000 000 forint

1 000 000-1 500 000 forint 1 500 000-2 000 000 forint 2 000 000 forintnál több Nem tudom/nem válaszolok

Forrás: Századvég (N=591)

5.2.2. Az IT munkaerőhiány megítélése

A válaszadók kétharmada személyes tapasztalatai alapján a saját szektorában az informatikai szakemberhiányt komoly, illetve súlyos jelenségnek látja (a tízes skálán 7-es vagy magasabb osztályzatot adott), és mindössze 29% nem tartja problémának a szakemberhiányt (5-ös vagy alacsonyabb osztályzat).

29. ábra: Személyes tapasztalatai alapján mekkora problémát jelent az

informatikai szakemberhiány abban a szektorban, amelyben Ön dolgozik? (%- ban)

	7,1
	8,6

	22,5


	21,3


	11,7
	10
	5,6
	7,3

	3
	2,9

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

1 - Egyáltalán nem jelent problémát

2 3 4 5 6 7 8 9 10 - Nagyon komoly problémát jelent

Forrás: Századvég (N=573)

A válaszadók az informatikai szakemberek hiányát legnagyobb mértékben a köznevelés hiányosságaira (65%), azaz a programozás és az informatika nem megfelelő oktatására vezetik vissza, de az IT-felsőoktatás (47%) és az informatikai szakképzés (35%) minőségi és mennyiségi hiányosságait is sokan említették. Az oktatási rendszert érintő további kritika a természettudományos tárgyaknak a köznevelésben történő nem megfelelő oktatását érte (33%).

Magas említési arányt (57%) kapott az IT-szakemberek külföldre költözése, illetve az itthonról külföldre történő munkavégzés (33%) is.

A válaszok 29,2%-a szerint az IT-szakembereket anyagilag nem becsülik meg, míg a válaszok ötöde (20,3%) szerint az IT-szakokon túl magasak a követelmények, amely így a leendő informatikusok nagyarányú lemorzsolódásához vezet. (A válaszadók a felsorolt tényezők közül legfeljebb ötöt választhattak ki).

30. ábra: Ön szerint az alábbiak közül mely tényezők magyarázzák leginkább az informatikai szakemberhiányt? (%-ban)

a programozás és az informatika nem

megfelelő oktatása a köznevelésben

az IT-szakemberek külföldre költözése az informatikai felsőoktatás mennyiségi és

minőségi hiányosságai

társadalmi sztereotípiák, amelyek miatt pl. a nők kisebb arányban választják az…

az informatikai szakképzés mennyiségi és minőségi hiányosságai

az IT-szakemberek külföldi munkavállalása (itthonról)

természettudományos (MTMI) tárgyak nem

megfelelő oktatása a köznevelésben

az IT-szakemberek nem megfelelő anyagi megbecsültsége

az IT-szakok túlzottan magas követelményrendszere (lemorzsolódás)

az informatikai felnőttképzés mennyiségi és minőségi hiányosságai

az IT-szakmák alacsony társadalmi presztízse az IT-szakemberek magas arányú

pályaelhagyása (karrierváltás)

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0

56,9

46,6

36,6

34,8

33,2

32,8

29,2

20,3

18,6

10,0

6,5

64,9

Forrás: Századvég (N=561), max. 5 tényező megjelölésére volt lehetőség

5.2.3. Távmunkával és digitális nomaditással kapcsolatos vélemények, attitűdök

Az otthoni munkavégzés előnyei között a válaszadók kétharmada elsősorban a „nem kell a munkahelyre utaznom” válaszopciót jelölte meg. Magas arányt ért el a saját időbeosztás, nagyobb önállóság, valamint a szabadság rugalmasabb kezelése is, továbbá közel egyharmadnyi választ kapott a hatékonyabb munkavégzés is. 20%-nál magasabb értéket kapott az ingázás elmaradása miatti kisebb környezetterhelés, az

otthoni és munkahelyi feladatok párhuzamos elvégzésének lehetősége, továbbá a jobb munka-magánélet egyensúly is. (Ennél a kérdésnél legfeljebb 3 tényezőt jelölhettek meg a válaszadók).

31. ábra: Milyen előnyeit látja (a munkavállaló szempontjából) az otthoni munkavégzésnek (home office)? (%-ban)

40,7

35,0

30,9

27,4

27,2

23,9

18,5

8,6

6,8

5,3

0,6

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0

Nem kell utaznom a munkahelyre

Saját időbeosztás, nagyobb önállóság Nem kell szabadságot kivenni apró-cseprő

otthoni ügyintézések miatt Hatékonyabb a munkavégzés

Kisebb környezetterhelés (nincs ingázás)

Lehetőség az otthoni és munkahelyi feladatok párhuzamos elvégzésére

Jobb munka-magánélet egyensúly Több idő marad pihenésre Biztonságosabb járványügyi szempontból Könnyebb megoldani az étkezést Kellemesebb a munkakörnyezet

Nem tudom/nem válaszolok

69,6

Forrás: Századvég (N=514), max. 3 opció megjelölésére volt lehetőség

Otthoni munkavégzés esetén elsősorban a társaság hiányát (54%), a folyamatos munkavégzést (35%), illetve a monoton, ingerszegény környezetet (27%) jelölték meg a válaszadók. A szociális izolációt, a túl sok online megbeszélést, a kommunikációs nehézségeket, illetve egyéb zavaró tényezőket (pl. család, gyerekek, otthoni feladatok) is többen említették a válaszadók közül az otthoni munkavégzés hátrányaként.

32. ábra: Milyen hátrányait látja (a munkavállaló szempontjából) az otthoni munkavégzésnek (home office)? (%-ban)

35,4

26,7

23,9

23,0

20,7

19,4

16,5

7,3

7,1

3,3

2,6

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0

Magány, társaság hiánya A munkanapnak „sosincs vége” Monotonitás, ingerszegény környezet Kívül rekedtség érzése (távol a tűztől)

Túl sok online megbeszélés

Kommunikációs nehézségek (elakadó információk)

Túl sok zavaró tényező (család, otthoni feladatok, stb.)

Szakmai támogatás és fejlődés hiánya Túl laza időbeosztás, kevésbé koncentrált

munkavégzés

Kevésbé hatékony munkavégzés Frusztráló az otthoni és munkahelyi feladatok

párhuzamos megjelenése

Nem tudom/nem válaszolok Xxxxxxxx megoldani az étkezést

54,4

Forrás: Századvég (N=497), max. 3 opció megjelölésére volt lehetőség

A digitális nomádként történő munkavégzés előnyeként a rugalmasságot (64%), a saját időbeosztást/nagyobb önállóságot (41%) jelölték meg a legnagyobb arányban a válaszadók, de magas arányt (38%) képvisel a „Teljesítményt, nem az időt fizetik” válasz is.

Minden ötödik válasz szerint az ilyen munkavállalási formának az is előnye, hogy javul általa a munka-magánélet egyensúlya, az életminőség, lehetőség nyílik az állandó utazásra, sokszínű, változatos munkavégzésre, illetve kalandos, fiatalos életmódra.

33. ábra: Milyen előnyeit látja (a munkavállaló szempontjából) a digitális nomádként történő munkavégzésnek? (%-ban)

Rugalmasság: ott és akkor dolgozom, ahol és amikor akarok

Saját időbeosztás, nagyobb önállóság, szabadságérzet

A teljesítményt, nem az időt fizetik

Jobb munka-magánélet egyensúly Jobb életminőség: munka után azonnali

kikapcsolás, több idő jut pihenésre Az állandó utazás lehetősége

Sokszínű, változatos, érdekes munka lehetősége

Xxxxxxxx, inspiráló, fiatalos életmód

Hatékonyabb a munkavégzés Új élmények, benyomások, kapcsolatok Kellemesebb a munkakörnyezet

Nincs „hivatali kavarás”, fúrás, helyezkedés

Nem tudom/nem válaszolok

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0

40,9

38,0

21,1

18,8

16,1

15,7

15,1

13,0

11,9

9,7

7,6

4,0

64,3

Forrás: Századvég (N=517), max. 3 opció megjelölésére volt lehetőség

A digitális nomádként történő munkavégzés hátrányai között – az otthonról végzett távmunkához hasonlóan – a magány (31%), a folyamatos munkavégzés (29%) a munkakényszer (29%), a valahová tartozás érzésének hiánya (26%), illetve a kommunikációs nehézségek (22%) opciók érték el a legtöbb említést.

34. ábra: Milyen hátrányait látja (a munkavállaló szempontjából) a digitális nomádként történő munkavégzésnek? (%-ban)

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0

Magány, társaság hiánya

A munkanapnak „sosincs vége”, állandó online jelenlét

Munkakényszer (félelem a munka/megbízás elvesztésétől)

A valahová tartozás érzésének hiánya

Kommunikációs nehézségek (elakadó információk)

Kimaradástól való félelem (munkahelyi események, szakmai rendezvények, stb.) –…

Szakmai támogatás és fejlődés hiánya Kívül rekedtség érzése (távol a tűztől)

Túl sok zavaró tényező

Kevésbé hatékony munkavégzés a gyakori

változások miatt (új helyszínek, szokások, stb.)

Nem tudom/nem válaszolok Túl laza időbeosztás, kevésbé koncentrált

munkavégzés

Meg nem értettség érzete (ma még kevesen vannak a digitális nomádok, az emberek nem…

17,3

17,0

14,7

13,2

11,9

11,6

10,8

8,7

21,6

31,0

29,4

28,9

26,1

Forrás: Századvég (N=499), max. 3 opció megjelölésére volt lehetőség

A megkérdezettek döntő többsége (93%) a következő 10 évben az atipikus foglalkoztatási formák közül elsősorban a home office (azaz az otthoni munkavégzés) nagymértékű globális elterjedésére számít, de magas (83%) a távmunka, illetve a rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás (66%) lendületes terjedését prognosztizálók aránya is (az ötfokozatú skálán 4-es vagy 5-ös osztályzatot adókat soroltuk ide). A válaszadók csaknem kétharmada globálisan a digitális nomaditás és a szabadúszó életforma/önfoglalkoztatás (freelancing) terjedését is valószínűnek tartja.

A válaszadók legkevésbé a munkakörmegosztás (jobsharing, 30%) és a mozaik foglalkoztatás (33%) globális elterjedésére számítanak a következő évtizedben.

35. ábra: Mit gondol (a pandémiától függetlenül), mennyire terjednek el az informatikai területen globálisan a következő 8-10 évben az alábbi atipikus

munkavégzési formák (%-ban)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

home office 07,3

távmunka (teleworking)03,3,1 13,8

rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás0,98

32,5

25,4

43,3

38,7

60,1

39,4

digitális nomádok foglalkoztatása

17,8

27,6

35,3

28,3

önfoglalkoztatás (freelancing) 1,76,6

munkaerő-kölcsönzés 4,17,9 projekt alapú munkaszerződés 3,37,2 megbízási szerződéses jogviszony 2,610,6

28,3

25,4

30,5

34,6

38,1

33,9

35,7

25,2

28,7

23,3

15,2

mozaik foglalkoztatás (több munkáltató által létesített munkaviszony)

munkakör megosztás (jobsharing)

8,1

9,2

22,2

15,6

37,2

45,6

22,6

19,9

9,9

9,8

1 - Egyáltalán nem terjed el 2 3 4 5 - Nagymértékben elterjed

Forrás: Századvég (N=511)

Az atipikus foglalkoztatási formák hazai terjedését illetően a válaszadók lényegesen borúlátóbbak: az első három helyből kettőben (távmunka, home office) egyezik ugyan a hazai várakozás a globálisan prognosztizált trendekkel, ám a vizsgált foglalkoztatási formák széles körű hazai elterjedésére jóval kevesebben számítanak. Ráadásul nemcsak az ötfokozatú skálán 4-es vagy 5-ös osztályzatot adók (tehát az adott forma széles körű elterjedésére számítók) aránya jóval alacsonyabb, hanem az 1-es és 2-es értéket megjelölőké (az adott forma elterjedésére egyáltalán nem számítók) is lényegesen magasabb. A home office-t csak a válaszadók 53%-a (emlékeztetőül: a globális várakozás 93%), a munkaerő-kölcsönzést 45% (63%), a távmunkát pedig 39% (83%) jelölte meg olyan jelenségként, amely várhatóan nagymértékben elterjed hazánkban a következő 10 évben.

A válaszadók legkevésbé a munkakör megosztásra (11%, szemben a globális 30%-kal), valamint a digitális nomaditás hazai elterjedésére (18%, szemben a globálisan várt 63%-kal) számítanak 10 éves távlatban.

Utóbbi területen azért is tekinthető drámai mértékűnek az eltérés a globális és a hazai munkaerőpiac várható trendjeire vonatkozó várakozások között, mert míg nemzetközi szinten a válaszadók mindössze 8 százaléka szerint nem terjed el egyáltalán ez a foglalkoztatási forma, addig a hazai piacra vonatkoztatva 57% nem tulajdonít ennek különösebb valószínűséget (azaz az ötfokozatú skálán 1 és a 2-es értéket jelölt meg).

36. ábra: Mit gondol (a pandémiától függetlenül), mennyire terjednek el az informatikai területen hazánkban a következő 8-10 évben az alábbi atipikus

munkavégzési formák (%-ban)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

home office 2,210,2

34,6

31,9 21

munkaerő-kölcsönzés

távmunka (teleworking) megbízási szerződéses jogviszony projekt alapú munkaszerződés önfoglalkoztatás (freelancing)

rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás

9,5

5,2

6,1

7,7

7,8

9,3

16,1

19,6

25,8

27,4

23,4

29,5

37,7

36,8

40,5

28,8

27,5

28,1

22,6

21,6

19,8

16,2

11,2

6,2

6,3

6,4

mozaik foglalkoztatás (több munkáltató által létesített munkaviszony)

digitális nomádok foglalkoztatása munkakör megosztás (jobsharing)

22,7

27,7

27,6

33,3

31,2

30,8

32,4

13,6 4,9

12,6 5,4

8,22,8

1 - Egyáltalán nem terjed el 2 3 4 5 - Nagymértékben elterjed

Forrás: Századvég (N=512)

A hazai informatikushiány szempontjából a válaszadók jelentős kockázatot látnak abban, ha magyar IT-szakemberek az eddigieknél is nagyobb arányban döntenek a külföldi vagy itthonról külföldre történő munkavégzés mellett: a válaszadók 72,5%-a a tízes skálán legalább 6-osra értékelte ezt a kockázatot.

37. ábra: Ön szerint mekkora kockázatot jelent, hogy magyar IT-szakemberek az eddiginél is nagyobb számban vállalnak külföldön munkát, akár fizikai

költözéssel, akár távmunkában? (%-ban)

	17,1

	12,7

	19,1

	14,5

	9,1

	11

	1,3 3,5
	3,4

	8,2

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

1 - Egyáltalán nem lát ilyen kockázatot 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - Jelentős kockázatot lát erre

Forrás: Századvég (N=447)

A külföldi munkavállalás mellett szóló szempontok között a legtöbben (93%) a magasabb jövedelmet jelölték meg, de a jobb életminőség (63%), valamint a jobb karrier-lehetőségek (52%) is magas arányt kaptak a válaszadóktól. A barátságosabb, kiszámíthatóbb, stressz-mentesebb, érdekesebb és szabadabb körülmények említési aránya viszont a 10%-ot sem érte el (3 szempont kiemelését kértük, így vélhetően az utóbbiakat sokan beleértették a „jobb életminőség” és a „jobb karrier-lehetőségek” gyűjtőfogalmába.)

38. ábra: Ön szerint a külföldön dolgozó IT-szakemberek milyen szempontok alapján döntöttek a külföldi munka mellett? (%-ban)

Magasabb jövedelem Xxxx életminőség

Jobb karrier-lehetőségek Jobb munkakörülmények

Nyelvtanulás Nagyobb szakmai kihívások Szabadabb körülmények Érdekesebb feladatok

Kisebb stressz Kiszámíthatóbb munkaterhelés Barátságosabb munkahelyi közeg Nem tudom/nem válaszolok

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0

63,3

51,9

17,7

15,5

12,7

7,0

5,9

5,1

4,4

3,9

0,6

93,1

Forrás: Századvég (N=448), legfeljebb 3 szempont megjelölésére volt lehetőség

Az itthonról távmunkában külföldre történő munkavégzés kapcsán beérkezett válaszok is hasonló képet rajzolnak ki: a legtöbben a magasabb jövedelem (95%), a jobb karrierlehetőségek (45%), valamint a jobb életminőség (32%) válaszopciók mellett sorakoztak fel, a nyelvtanulás, a nagyobb szakmai kihívások vagy az érdekesebb feladatok opciók a válaszadók szerint jóval kisebb súlyt képviselnek a külföldre történő munkavállalás melletti döntésben. (Itt is 3 szempont kiemelését kértük, így vélhetően az utóbbiakat sokan beleértették a „jobb életminőség” és a „jobb karrierlehetőségek” gyűjtőfogalmába.)

39. ábra: Ön szerint az itthonról (távmunkában) külföldi munkáltatónak dolgozó IT-szakemberek milyen szempontok alapján döntöttek a külföldi munka

mellett? (%-ban)

Magasabb jövedelem Jobb karrier-lehetőségek Jobb életminőség

Jobb munkakörülmények Szabadabb körülmények

Nyelvtanulás Nagyobb szakmai kihívások Érdekesebb feladatok

Kisebb stressz Kiszámíthatóbb munkaterhelés Barátságosabb munkahelyi közeg

Egyéb Nem tudom/nem válaszolok

0 20 40 60 80 100

44,8

31,9

18,8

18,7

16,3

15,4

13,2

7,7

6,3

4,8

1,6

0,1

94,8

Forrás: Századvég (N=448), legfeljebb 3 szempont megjelölésére volt lehetőség

5.2.4. Személyes tervek, ambíciók, motivációk

A pandémia hatására jelentős változás következett be az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásában: míg a pandémiát megelőző a válaszadók 62%-a kizárólag az irodában dolgozott, addig a kutatás időszakában (2022 tavaszán) ez az arány 13%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a kizárólag otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (8%-ról 37%-ra) növekedett. Alacsony bázisról ugyan, de több mint háromszoros növekedési dinamikát mutat a digitális nomádként történő munkavégzés is: a pandémia előtti 1,7%-ról 5,8%-ra nőtt. Megnégyszereződött (28,5%-ra nőtt) a home office túlsúlyú hibrid munkavégzés is (amikor a munkavállalók alapvetően otthonról dolgoznak, de heti egy-két napot az irodában is eltöltenek). Az irodai túlsúlyú hibrid munkavégzés (amikor a munkatársak inkább az irodában dolgoznak, de heti 1-2 napot home office-ban töltenek) viszont veszített népszerűségéből: a pandémia előtti 17%-ról mostanra 13%-ra csökkent).

Arra a kérdésre, hogy milyen lenne a munkavégzés formája szempontjából egy ideális világ, a válaszadók döntő többsége (93%) a távmunka valamilyen formáját említette, és mindössze 3% szeretne kizárólag irodai környezetben dolgozni. Magas, de a

jelenlegi 37%-os aránynál jóval alacsonyabb a kizárólag otthonról dolgozni vágyók aránya (24%), ugyanakkor ötször annyian (csaknem a válaszadók harmada) szeretnének digitális nomádként dolgozni, mint ahány válaszadónak erre jelenleg lehetősége nyílik (és 17-szer többen, mint ahányan a pandémia előtt így dolgoztak). A hibrid munkavégzés mindkét formája a jelenlegi arányokhoz hasonló népszerűséget ért el: csaknem kétszer többen (26%) szeretnének egy alapvetően otthoni munkavégzés mellett időnként bemenni az irodába, mint irodai munkavégzés mellett néha otthonról dolgozni (14%).

40. ábra: Milyen munkarendben dolgozott a pandémia előtt, dolgozik jelenleg, illetve szeretne dolgozni a jövőben (egy ideális világban)? (%-ban)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

17 1,75,5

6,5

7,7

61,6

A pandémia előtt (n=460)

36,9

12,9

Jelenleg (n=468)

2,8

5,8

13,2

28,5

Egy idális világban (n=443)

2,8 24

29,3

3,7

Kizárólag irodában (munkahelyén) Kizárólag otthonról (távmunkában)

Hibrid rendszerben: többet otthonról, de heti 1-2 napot az irodában Hibrid rendszerben: többet az irodában, de heti 1-2 napot otthonról Ahol éppen vagyok (digitális nomádként)

Nem tudom/nem válaszolok

Forrás: Századvég

Az atipikus formák iránti elkötelezettséget jelző fenti válaszokat megerősíti, hogy a válaszadók többsége valaha dolgozott vagy jelenleg is dolgozik valamilyen atipikus foglalkoztatási formában hazai vagy külföldi munkáltatónak/megbízónak.

A jelen kutatás tárgya szempontjából aggasztó, hogy személyes jövőjük tervezésekor sokkal magasabb arányban terveznek távmunkában vagy digitális nomádként külföldi munkáltatónak/megbízónak dolgozni, mint hazai munkáltatónak/megbízónak. Ez az összefüggés ugyanakkor nem tekinthető meglepőnek a korábbi kérdésekre adott válaszok fényében: több esetben is jelentős ellentmondás feszül a személyes vágyak és a hazai munkaerőpiaci trendekre vonatkozó várakozások között. Például a

válaszadók mintegy harmada szeretne digitális nomádként dolgozni egy ideális világban, illetve tervez ekként dolgozni hazai munkáltatónak/megbízónak, de mindössze 18% tartja valószínűnek, hogy ez a forma Magyarországon a következő 10 évben széles körben elterjed – ld. 17. ábra).

A hazai munkaerőpiac rugalmatlanságára utaló jelként értelmezhető az is, hogy távmunkában több mint két és félszer, digitális nomádként pedig hat és félszer annyian terveznek külföldre dolgozni, mint ahányan azt ma teszik.

41. ábra: Dolgozott korábban, dolgozik-e jelenleg, illetve tervez-e dolgozni hazai vagy külföldi munkáltatónak/megbízónak távmunkában/digitális

nomádként? (%-ban)

0 20 40 60

Hazai munkáltatónak/megbízónak távmunkában

Külföldi munkáltatónak/megbízónak távmunkában

Hazai munkáltatónak/megbízónak digitális nomádként

Külföldi munkáltatónak/megbízónak digitális nomádként

9,4

9,1

19,8

17,7

33,4

43,6

39,3

51,6

54,2

Korábban Jelenleg Tervezi-e

Forrás: Századvég (N=467)

A távmunka különböző formáinak fontosságát az is jól mutatja, hogy munkakeresés esetén a válaszadók 90,6%-a mondta azt, hogy számára inkább vagy nagyon fontos az, hogy a megpályázott munkakör végezhető legyen távmunkában is (tízfokú skálán

5-nél magasabb értékelés). Ez összhangban van az „ideális világra” vonatkozó korábbi kérdésre adott válaszokkal: ott a válaszadók 93,4% a távmunka valamilyen formáját említette ideális munkavégzési formaként.

42. ábra: Munkakereséskor mennyire számít Önnek, hogy mennyire magas az adott munkáltatónál/megbízónál az otthoni/távolról végezhető (home

office/teleworking/digitális nomád) munkavégzés aránya? (%-ban)

	39,7



	15,5

	20,4


	9,1

	5,9

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

1,72,6

0,8

2,5

1,8

10%

1 - Egyáltalán nem számít 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - Teljes mértékben számít

Forrás: Századvég (N=469)

A válaszadók eltökéltségét jelzi, hogy többségük (59,2%) már legalább egyszer (ezen belül 46,3% többször) visszautasított olyan állásajánlatot, amely nem biztosította a távmunka valamilyen formáját.

43. ábra: Előfordult már, hogy azért nem jelentkezett egy állásra, vagy nem fogadott el egy állásajánlatot, mert az nem biztosított otthoni munkavégzési

vagy távmunka lehetőséget? (%-ban)

6,5

34,4

46,3

Többször is előfordult

Egyszer előfordult

Nem fordult elő

Nem tudom/nem válaszolok

12,9

Forrás: Századvég (N=437)

A válaszadók 57,5%-a legalább egyszer (ezen belül 44,7% többször is) kapott már olyan állásajánlatot külföldi munkáltatótól, illetve megbízótól, amelyhez kapcsolódó szakmai és egyéb feladatok távmunkában is végezhetőek voltak.

44. ábra: Előfordult már, hogy külföldi munkáltató/megbízó otthonról/távmunkában/digitális nomádként végezhető munkalehetőséget/megbízást xxxxxxxx Xxxxx? (%-ban)

6,4

36,2

44,7

Többször is előfordult

Egyszer előfordult Nem fordult elő

Nem tudom/nem válaszolok

12,8

Forrás: Századvég (N=470)

Noha a leginkább vágyott foglalkoztatási formákra vonatkozó kérdésnél csak a válaszadók harmada választotta a digitális nomádként történő munkavégzést, ha az élethelyzetével, családi körülményeivel nem kellene számolnia, akkor a válaszadók

közül tízből kilencen dolgoznának ilyen formában hazai vagy külföldi helyszínről hazai vagy külföldi munkáltatónak/megbízónak.

Hazai helyszínről külföldi munkaadónak/megbízónak a válaszadók kétharmada, külföldi helyszínről hazai megbízónak pedig kicsit több mint a kitöltők fele dolgozna, ha a körülményei lehetővé tennék. Mivel a kérdésben a „hazai helyszínről” és a

„külföldi helyszínről” kifejezés szerepelt, jó eséllyel a válaszadók nem kizárólag a klasszikus digitális nomád életformára asszociáltak, hanem a távmunka valamennyi formájára.

45. ábra: Ha (családi körülményei, élethelyzete alapján) tehetné, dolgozna-e digitális nomádként? (%-ban)

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0

Magyarországi helyszínről hazai munkáltatónak/ megbízónak

Külföldi helyszínről külföldi munkáltatónak /

megbízónak

Magyarországi helyszínről külföldi munkáltatónak / megbízónak

Külföldi helyszínről hazai munkáltatónak/ megbízónak

Forrás: Századvég (N=379)

90,4





	5,7
		6
51,4

88,0

5.2.5. Megoldási javaslatok

A primer kérdőív összeállítása során a korábbi évek releváns szakpolitikai javaslatait felhasználva a hazai IT-szakemberhiány enyhítésére hivatott lehetséges kormányzati beavatkozásokról kérdeztük a célcsoport véleményét. A válaszadóknak a megfogalmazott állításokat egy ötfokozatú skálán kellett értékelniük, amelyen az 1-es érték a „Nem indokolt”, az 5-ös az „Azonnali beavatkozásra van szükség” voltak.

A válaszok

• több mint háromnegyede szerint (4-es és 5-ös értékelés) azonnali cselekvésre volna szükség annak érdekében, hogy az egyetemi képzések tartalmilag jobban illeszkedjenek a piaci kereslethez;

• 70%-a a köznevelésben a programozás széleskörű elterjesztésében, a digitális kultúra mellett az algoritmizáló gondolkodás oktatásában látja indokoltnak az azonnal beavatkozást;

• 70%-a a szakképzésben az IT-szakmai képzések jelentős minőségi fejlesztését is a halaszthatatlan beavatkozások közé sorolta;

• mintegy fele azonnali lépéseket tartana indokoltnak

o a külföldön/külföldre dolgozó magyar IT-szakemberek hazacsábítása érdekében;

o a felnőttképzési területen a magas szintű digitális kompetenciával rendelkező munkavállalók továbbképzésének (upskilling) támogatásában;

o a pályaválasztás előtt álló diákok általában az MTMI, illetve konkrétan az IT képzések felé orientálásában;

o az IT-szakemberek pályaelhagyásának (karrierváltásának) mérséklését kiváltó okok feltárása és kezelése érdekében;

o az IT szakma és általában a digitalizáció társadalmi megítélésének javítása, vonzerejének növelése érdekében;

o a munkavállalók körében a digitális kompetenciák fejlesztését célzó széles merítésű programok elindítása érdekében.

A további beavatkozási lehetőségek is viszonylag magas támogatási arányt kaptak, de esetükben az indokoltságot kétségbe vonók is relatíve sokan voltak. A leginkább megosztónak az alábbi javaslatok bizonyultak (esetükben az azonnali cselekvést sürgető 4-es és 5-ös, illetve az intézkedést indokolatlannak tartó 1-es és 2-es értékelések hasonló arányt tettek ki):

• a szakképzésben az IT-szakmai képzések jelentős számszerű bővítése

• a külföldi IT-szakemberek magyarországi letelepedésének megkönnyítése

• az egyetemi képzési struktúra átalakítása (több BSc és BProf képzés)

• az informatikai képzőhelyek, bootcamp iskolák kínálatának jelentős felskálázása.

Meglepő módon a legtöbben a felsőoktatási IT-szakok felvételi keretszámainak megemelését tartották indokolatlannak (a válaszok több mint fele 1-es vagy 2-es értékelést kapott). Magas arányú elutasítást kapott az IT-szakokon a lemorzsolódás csökkentését célzó intézkedések (44%), illetve a hazai IT-szakemberek külföldre vándorlása megfékezésének (42%) az ötlete is.

46. ábra: Ön szerint a hazai IT-szakemberhiány enyhítése érdekében az alábbi beavatkozási területek közül melyeken volna szükség kormányzati

beavatkozásra? (%-ban)

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

Egyetemi képzések tartalmának jobb hozzáigazítása a piaci kereslethez

Szakképzésben az IT-szakmai képzések jelentős minőségi fejlesztése

7,43,811,8

10,6 6,5 12,5

21,1

26,9

55,9

43,6

Felnőttképzési területen a magas szintű digitális kompetenciával rendelkező…

Az IT területre is kiterjedő interdiszciplináris

képzések indítása minden szakterületen (pl.…

Egyetemi képzési struktúra átalakítása: még több BSc (BProf) képzés

Szakképzésben az IT-szakmai képzések jelentős számszerű bővítése

15,2

20,5

20,9

13,4

17,3

17,7

16,3

26,9

25,8

26,4

27,5

26,6

23,8

18,2

21,9

20,1

17,9

17,2

13,3

Az informatikai képzőhelyek, bootcamp

iskolák kínálatának jelentős felskálázása Az IT szakokon a lemorzsolódás csökkentése

Felsőoktatási felvételi keretszámok megemelése az IT-szakokon

21,2

23,8

33,4

17,7

19,4

18,4

26,8

24,6

26,7

21,9

19,1

12,4

9,6

Köznevelésben a programozás széles körű elterjesztése, a digitális kultúra mellett az…

A külföldön / külföldre dolgozó magyar IT szakemberek hazacsábítása

Motiváció: a pályaválasztás előtt álló diákok orientálása általában az MTMI, illetve…

A digitális kompetenciák fejlesztését célzó

5,7 9,3

16,4

11,5

14,8

17,1

26,9

19,5

25,2

25,1

30,5

25,2

43,1

32,6

18,5

21,6

széles merítésű programok a munkavállalók…

Az IT szakemberek pályaelhagyásának

(karrierváltásának) mérséklése a kiváltó…

Szemléletformálás: az IT szakma és általában a digitalizáció társadalmi megítélésének…

Külföldi IT szakemberek magyarországi letelepedésének megkönnyítése (pl.…

18,3

15,6

24,6

17,4

12,5

13,4

17,8

26,7

19,9

17,8

22,6

18,5

28,8

22,6

23,6

A hazai IT szakemberek külföldre

vándorlásának megfékezése

31 11,1

17,7

14,8

25,4

1 - Nem indokolt 2 3 4 5 - Azonnali beavatkozásra van szükség

Forrás: Századvég (N=445)

6. Következtetések

6.1. Bevezetés

A hazai digitális gazdaság látványos előretörésének egyik fontos hátráltató tényezője a digitálisan felkészült munkavállalók, illetve az IT-szaktudással rendelkező szakemberek hosszú évek óta tapasztalható hiánya. Mindezt tovább tetézi, hogy az IT-szakemberek iránti kereslet és kínálat közötti szakadék a közeljövőben sem látszik zárulni, sőt: az IT mérnökök és IT-szakemberek esetében a hiány a legfrissebb felmérések (pl. a jelen kutatásnak is keretet adó GINOP-3.1.1. „Programozd a jövőd!” projekt keretében folytatott munkaerőpiaci kutatás) szerint a közeljövőben akár a 26 ezer főt is elérheti.

Ennek a hiánynak a mérséklése és így a digitális gazdaság hazai terjedésének felgyorsítása kapcsán számos kormányzati intézkedés (pl. a természettudományos felsőoktatási létszámok növelése), illetve piaci kezdeményezés (pl. bootcamp képzések) született az elmúlt években, azonban a munkaerőhiányt érdemben nem sikerült mérsékelni. A jelen kutatás fókuszába tartozó digitális nomaditás, mint atipikus foglalkoztatási forma áthidaló megoldásként ugyanakkor hozzájárulhat a hiány részbeni csökkentéséhez is, hiszen az ilyen formában dolgozó hazai szakemberek egyrészt több munkáltatónak is tudnak egyszerre munkát végezni, másrészt a hazai munkáltatók számára így megnyílik a külföldi munkavállalók globális piaca is (természetesen ez visszafelé is kockázatot jelent, hiszen a hazai, nemzetközi szinten is magas reputációjú hazai munkavállalókat is elcsábíthatják külföldi munkaadók).

6.2. Következtetések

A nemzetközi szakirodalom alapján a távmunka (remote work) különböző formáinak alkalmazása a pandémiát megelőző 5-10 évben világszerte enyhe, de folyamatos emelkedést mutatott. A COVID-19 járvány hatására 2020 első felében a munkaerőpiac soha nem látott átalakuláson ment keresztül, és a távmunka bizonyos munkakörökben egyik napról a másikra az egyik legmeghatározóbb munkavégzési formává vált.

A szakértői előrejelzések, illetve a jelen kutatás keretében végzett primer felmérés eredményei szerint az erre alkalmas munkakörökben az irodai munkavégzés aránya a jövőben sem tér vissza a pandémia előtti szintre, mivel mind a munkavállalók, mind

a munkáltatók felismerték a részleges (hibrid) vagy teljes távmunka (pl. home office, digitális nomaditás) előnyeit.

A nemzetközi tendenciákat egyértelműen visszaigazolják az e kutatás keretében, Magyarországon végzett primer adatfelvétel eredményei is, ugyanis

• a COVID-19 hatására jelentősen, a korábbi többszörösére nőtt a távmunka valamilyen formájában (home office, digitális nomád) dolgozó informatikusok aránya, és döntő többségük a jövőben a mainál is nagyobb arányban tervezi távmunkában (ezen belül digitális nomádként) tölteni a munkaidejét, akár hazai, akár külföldi munkaadónak/megbízónak dolgozva;

• a távmunka különböző formái melletti érvként leggyakrabban a közlekedéssel töltött idő megtakarítását, a nagyobb önállóságot és rugalmasságot, illetve a hatékonyabb munkavégzést említették, míg a hátrányok közt a szociális izoláció és a folyamatos munkavégzés szerepelt az első helyeken;

• a válaszadók a munkavállaló szempontjából több előnyét látják a távmunka különböző formáinak, mint amennyi hátrányát azonosítják, így nem meglepő, hogy döntő többségük az atipikus foglalkoztatási formák, és különösen a home office és a digitális nomaditás nagymértékű globális elterjedésére számít a következő 10 évben;

• ezzel éles kontrasztot mutat az e foglalkoztatási formák hazai elterjedésére vonatkozó várakozásuk: feleannyian gondolják, hogy a home office, és harmadannyian, hogy a digitális nomaditás a hazai munkaerőpiacon is elterjed a következő évtizedben, mint ahányan globális jelenségként azonosítják ezek várható elterjedését;

• utóbbi összefüggés azért is figyelemre méltó, mert a válaszadók többsége számára már a munkakereséskor is alapvető elvárás a távmunka lehetősége, és többségük már utasított is vissza (esetenként többször is) állásajánlatokat ennek hiánya miatt;

• egyelőre mégsem a távmunka lehetőségét, hanem a magasabb jövedelmet, a jobb életminőséget és jobb karrier-lehetőségeket nevezték meg a külföldi munkavállalás, illetve az itthonról külföldre történő munkavégzés mellett szóló érvként a legtöbben;

• a tényleges vagy távmunkában történő külföldi munkavállalás a válaszadók háromnegyede szerint ugyanakkor a hazai IT-szakemberhiány további bővülésével fenyeget – miközben a válaszadó informatikusok többsége már jelenleg is jelentős problémaként azonosítja az IT szaktudással rendelkező hazai munkavállalók hiányát;

• az IT-szakemberhiány legfőbb okai között a köznevelésben a programozás és az informatika nem megfelelő oktatását, az IT-felsőoktatás és az informatikai szakképzés minőségi és mennyiségi hiányosságait, illetve a hazai IT-szakemberek külföldre költözését és itthonról külföldre történő munkavégzését tartják;

• utóbbi magyarázat a korábbi kutatásainkban nem kapott ekkora hangsúlyt, amit az magyarázhat, hogy a válaszadók körében a külföldi/külföldre történő munkavégzés gyakoribb jelenségnek számít, illetve a munkaerőpiaci helyzet akár napról napra is változhat, és a távmunka (és azon belül is a digitális nomádként történő munkavégzés) egyre látványosabban nyer teret az atipikus foglalkoztatási formák között;

• a kérdőívet kitöltők hazai piaccal kapcsolatos pesszimizmusa jelenlegi személyes élethelyzetük alapján nem tűnik minden elemében indokoltnak, hiszen ötödére (13%-ra) csökkent a pandémiát megelőzőhöz képest a kizárólag irodában dolgozók aránya, miközben a kizárólag otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (37%-ra) növekedett, megnégyszereződött (29%-ra nőtt) a home office túlsúlyú hibrid munkavégzés, és több mint háromszoros növekedési dinamikát mutat a digitális nomádként történő munkavégzés is (6%-ra nőtt);

• az ideális munkavégzési formára vonatkozó kérdésre ugyanakkor ennél is többen (93%) említették a távmunka valamilyen formáját, és mindössze 3% szeretne kizárólag irodai környezetben dolgozni;

• magas, de a jelenlegi 37%-os aránynál alacsonyabb a kizárólag otthonról dolgozni vágyók aránya (24%), ugyanakkor ötször annyian (csaknem a válaszadók harmada) szeretnének digitális nomádként dolgozni, mint ahány válaszadónak erre jelenleg lehetősége nyílik (és 17-szer többen, mint ahányan a pandémia előtt így dolgoztak);

• a kutatásunk tárgya szempontjából aggasztó, hogy személyes jövőjük tervezésekor sokkal magasabb arányban terveznek távmunkában vagy digitális nomádként külföldi munkáltatónak/megbízónak dolgozni, mint hazai munkáltatónak/megbízónak;

• ennek egyik magyarázata lehet, hogy több esetben is jelentős ellentmondás feszül a személyes vágyak és a hazai munkaerőpiaci trendekre vonatkozó várakozások között. Miközben például egy ideális világban a válaszadók mintegy harmada szeretne digitális nomádként dolgozni, illetve tervez ekként dolgozni hazai munkáltatónak/megbízónak, viszont mindössze 18% tartja valószínűnek, hogy ez a forma Magyarországon a következő 10 évben széles körben elterjed;

• noha a leginkább vágyott foglalkoztatási formákra vonatkozó kérdésnél csak a válaszadók harmada választotta a digitális nomádként történő munkavégzést, ha az élethelyzetével, családi körülményeivel nem kellene számolnia, akkor a válaszadók közül tízből kilencen dolgoznának ilyen formában; hazai helyszínről külföldi munkaadónak/megbízónak a válaszadók kétharmada, külföldi helyszínről hazai megbízónak pedig kicsit több mint a kitöltők fele dolgozna, ha a körülményei lehetővé tennék;

• a kérdőívet kitöltőket a hazai IT-szakemberhiány enyhítését célzó lehetséges szakpolitikai beavatkozásokkal kapcsolatban is megkérdeztük. A válaszadók legnagyobb arányban az egyetemi képzéseknek a piaci kereslethez való jobb illeszkedését jelölték meg, de több mint kétharmaduk látja a megoldás kulcsát a köznevelésben a programozás széleskörű elterjesztésében, az algoritmizáló gondolkodás oktatásában, illetve a szakképzésben az IT-szakmai képzések jelentős minőségi fejlesztésében.

7. Javaslatok

7.1. Bevezetés

Az atipikus foglalkoztatási formák, és különösen a digitális nomaditás térhódítása és a jövőben várható további, jelentős mértékű bővülése lépéskényszert jelent az IT-szakembereket foglalkoztató munkáltatók számára, mivel a munkavállalók döntő része már jelenleg is elvárja a távmunka lehetőségét, és egyre nagyobb arányban olyan (hazai vagy külföldi) állást vagy magbízást keres, ahol távmunkában vagy akár digitális nomádként dolgozhat. Elvileg a hazai munkáltatók számára ez lehetőséget is jelent arra, hogy külföldi munkavállalókat hasonló formában foglalkoztassanak, ugyanakkor a kutatásban résztvevő magyar IT-szakemberek sokkal borúlátóbbak az atipikus foglalkoztatási formák hazai elterjedését, mint a nemzetközi térhódítását illetően.

Amennyiben tehát a hazai munkáltatók (és a szakpolitikai és szabályozási környezetet alakító kormányzat) nem teszik a munkáltatók számára lehetővé, illetve a foglalkoztatók számára vonzóvá az atipikus formák alkalmazását, a távmunka iránt elkötelezett IT-szakemberek a jelenleginél is nagyobb arányban dönthetnek külföldi vagy itthonról külföldre történő munkavégzés mellett – annál is inkább, mivel a magasabb jövedelem, a szakmai előrelépés és a nagyobb karrier-lehetőségek egyébként is vonzóvá teszik ezt.

Javaslataink ezért nem szorítkoznak kizárólag a távmunka és a digitális nomaditás hazai terjedésének támogatására, hiszen ez önmagában legfeljebb a magyar IT-szakemberek nagyobb arányú itthon tartására, illetve külföldi szakemberek magyarországi foglalkoztatásának bővítésére volna elegendő, de az IT-szakember hiányt hosszú távon nem oldaná meg. Ennek megfelelően javaslatainkat aszerint csoportosítottuk, hogy azok általában a hazai informatikushiány mérséklésére irányulnak, vagy kizárólag a digitális nomaditás terjedését segítik elő. (lásd a javaslatokat összefoglaló táblázatot e fejezet végén).

Javaslatainkat az elfogadott kutatási tervnek megfelelően három csoportba soroltuk:

• szakmai javaslatok, amelyek érintik az oktatási rendszert és a munkaerőpiacot egyaránt;

A javaslatokat egységes szerkezetben az alábbi sablon segítségével mutatjuk be:

Az intézkedés elnevezése	{név}
Az intézkedés célja	{javasolt cél(ok)}
Az intézkedés tartalma	{rövid összefoglalás}
Xxxxxxxx felelős(ök)	{felelős (minisztérium/háttérintézmény)

7.2. Szakmai javaslatok

Noha javaslataink elsősorban a hazai munkáltatók rendelkezésére álló IT-szakemberek mennyiségi és minőségi fejlesztésére vonatkoznak, érdemes leszögezni, hogy a rendszer minden szintjén szükség van a digitális kompetenciák fejlesztését célzó beavatkozásokra: az oktatási rendszer szereplőitől a jelenleg inaktívakon át a munkavállalókig nincs olyan társadalmi csoport, amelyben ne volna indokolt a folyamatos tanulás, és melyben ne volna azonosítható jelentős elmaradás (mind az EU átlagától, mind pedig a munkaerőpiac elvárásaitól.). Nem várható az IT-szakmák iránti társadalmi nyitottság növekedése anélkül, hogy a társadalom minden csoportja a jelenleginél sokkal szélesebb körben, sokkal mélyebb digitális felkészültséggel rendelkezne, felismerve, hogy a következő évek, évtizedek alapvető változásokat hoznak a munkaerőpiacon. Javaslataink között ezért hangsúlyosan szerepel az oktatás digitális megújítása.

Az intézkedés elnevezése	Oktatási rendszer digitális megújítása
Az intézkedés célja	Egy olyan oktatási rendszer és pedagógiai környezet kialakítása, amelyben technológia-intenzív eszközökkel a tanár, mint mentor által támogatott ismeretszerzési és kompetenciafejlesztési folyamatban, a tanulók önállóan és csoportosan oldanak meg problémákat, tapasztalati és gyakorlati megerősítéssel.
Az intézkedés tartalma	A DOS aktualizálása, a köznevelési, szakképzési, felnőttképzési és felsőfokú oktatási rendszerre kiterjedő módon, részletesen kitérve legalább az alábbi területek helyzetének felmérésére, kívánatos célállapotának meghatározására, fejlesztési igényeinek azonosítására és a fejlesztések forrásigényének meghatározására: • oktatási intézmények digitális infrastruktúrája; • oktatási intézmények digitális eszköz-ellátottsága; • tanulók saját eszközeinek használata; • pedagógusok digitális kompetenciái; • digitális pedagógiai módszertanok; • NAT digitalizációs szempontú felülvizsgálata; • digitális tananyagok és a digitális oktatásban használatos egyéb tartalmak; • digitális pedagógiai asszisztensek képzése; • digitális oktatási (EdTech) megoldások bevezetése; • oktatás-adminisztráció és szülői kapcsolattartás digitális platformjai; • oktatási életpálya nyomon követhetősége.
Javasolt felelős(ök)	BM, TIM, MK, OH, IT szakmai szervezetek (IVSZ), pedagógusok szakmai szervezetei

Az intézkedés elnevezése	A köznevelésben/szakképzésben a programozással és az algoritmizáló gondolkodással kapcsolatos tematikák/tantárgyak széles körű bevezetése
Az intézkedés célja	A köznevelésben az informatika, programozás és az ahhoz kapcsolódó problémamegoldó gondolkodásmód széleskörű elterjesztése.
Az intézkedés tartalma	A hagyományos informatika és digitális kultúra oktatáson túl az algoritmizáló gondolkodás, az analitikus szemléletmód és problémamegoldás bevezetése a kurrikulumba, ami nemcsak az IT-val kapcsolatos érdeklődés felkeltésére/erősítésére volna alkalmas, de az egyéb szakterületeken továbbtanulni szándékozók számára is világos fogalmi kereteket biztosítana a minden ágazatot átható digitalizációval összefüggésben várható interdiszciplináris folyamatokkal kapcsolatban.
Javasolt felelős(ök)	BM, MK, OH, IT szakmai szervezetek (IVSZ), pedagógusok szakmai szervezetei

Az intézkedés elnevezése	Felsőoktatási képzési struktúra átalakítása és jobb illesztése a munkaerőpiaci kereslethez
Az intézkedés célja	A munkaadók igényeihez jobban illeszkedő leendő munkavállalók kibocsátását biztosító felsőoktatási képzési szerkezet kialakítása
Az intézkedés tartalma	Párhuzamosan a felsőoktatási keretszámok növelésével olyan szabályozási rendszer kidolgozása, amely rugalmas formában teszi lehetővé évről-évre (közép- és hosszútávú munkaerőpiaci előrejelzések alapján) a felsőoktatási informatikus kibocsátás munkaerőpiaci kereslethez történő hatékonyabb igazítását
Javasolt felelős(ök)	KIM, MK, MKIK, munkaadói érdekképviseleti szervezetek, IT szakmai szervezetek (IVSZ, VISZ, stb.) és felsőoktatási intézmények bevonásával

Az intézkedés elnevezése	Felsőoktatási felvételi keretszámok megemelése az IT és természettudományos szakokon
Az intézkedés célja	A hazai informatikushiány hosszútávú csökkentése az érintett felsőoktatási szakokon a keretszámok megemelésével
Az intézkedés tartalma	Az érintett felsőoktatási képzések keretszámainak megemelése érdekében kormányelőterjesztés készítése és kormány által történő elfogadtatása
Javasolt felelős(ök)	KIM, MK, MKIK, munkaadói érdekképviseleti szervezetek, IT szakmai szervezetek (IVSZ) és felsőoktatási intézmények bevonásával

Az intézkedés elnevezése	Piaci képzések (pl. bootcamp iskolák) kínálatának növelését támogató intézkedések
Az intézkedés célja	A hazai informatikai munkaerőhiány rövidtávú enyhítése a rövid ciklusú (felnőtt)képzésekben megszerezhető ismereteket igénylő munkakörökben
Az intézkedés tartalma	A bootcamp jellegű képzéseket indító, illetve az ilyen képzésekre munkavállalóikat szervezett formában beírató hazai vállalkozások számára olyan jogszabályi környezet (pl. társasági adókezdvemény, képzési hitel, a képzésben résztvevők számára a tandíjat részben/egészben lefedő képzési voucher biztosítása, stb.) és egyéb feltételek (pl. egyetemi géptermek) biztosítása, melyek segítségével e képző intézmények a mainál jóval több érdeklődőt tudnak felvenni és képezni.
Javasolt felelős(ök)	XXX, XXX, MK, MKIK, munkaadói érdekképviseleti szervezetek, IT szakmai szervezetek (IVSZ VISZ, stb.)

Az intézkedés elnevezése	Képzési hitelprogram magas szintű IT és digitalizációs tudással rendelkező szakembereknek
Az intézkedés célja	Az átlagon felüli digitális kompetenciával és az IT iránti érdeklődéssel rendelkező (nem IT-s) szakemberek tovább- és átképzésének támogatása annak érdekében, hogy enyhüljön az informatikai és digitalizációs szakemberhiány.
Az intézkedés tartalma	Rugalmasan elérhető képzés-finanszírozási megoldások segítségével a digitálisan magas szinten felkészült munkavállalók számának növelése. Az intézkedés célcsoportját azok a munkavállalók alkotják, akik a magas szintű digitális kompetenciák birtokában (vagy megszerzését követően) a belépő szintű informatikai ismereteket igénylő szakmák (pl. junior programozó, tesztelő, scrum master, stb.) elsajátítása iránt is kedvet és képességet éreznek (vagy munkáltatójuk meglátja bennük ezt). A konstrukció alapvetően pénzügyi eszköz (hiteltermék) formájában támogatná a vállalati, illetve egyéni upskill és reskill képzéseket, jellemzően bootcamp iskolák és felnőttképző intézmények részvételével.
Javasolt felelős(ök)	TIM, MK, MKIK, munkaadói érdekképviseleti szervezetek, IT szakmai szervezetek (IVSZ VISZ, stb.)

Az intézkedés elnevezése

„Programozd a jövőd” program folytatása

Az intézkedés célja

Az IT és digitális szakképzésbe, felnőttképzésbe és felsőoktatásba jelentkezők számának növelése, a lemorzsolódás csökkentése, a képzési színvonal emelése a képzők és a vállalkozások közötti együttműködések bővítésével (a jelen kutatásnak is keretet adó GINOP-3.1.1. „Programozd a jövőd”. kiemelt projekt folytatásaként)

Az intézkedés tartalma

Az informatikai képzések iránti kereslet növelése, a képzések munkaerőpiaci relevanciájának növelése, illetve a lemorzsolódás csökkentése érdekében

• a képző intézmények és az IKT vállalkozások közötti együttműködés fejlesztése (gyakornoki program, duális képzések, interdiszciplináris képzés-fejlesztés, képzési csomagok, mentor program, stb.),

• a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai területek iránti érdeklődés növelése a diákok, a szülők, a pedagógusok és oktatók körében, kiemelten kezelve a női informatikusok arányának emelését a középfokú és a felsőfokú képzésben is.

• a szülőkre, egyéb véleményformálókra (peer group, oktatók), illetve a köznevelésben és szakképzésben tanuló diákokra és a szélesebb társadalomra egyaránt kiterjedő szemléletformáló és pályaorientációs program, amely kommunikációs és motivációs intézkedésekkel törekszik arra, hogy a diákok minél nagyobb arányban tekintsék reális pályaválasztási alternatívának a természettudományos, mérnöki és informatikai pályát.

• az informatikai életpálya társadalmi vonzerejének növelése, a jelentkezők számának bővítése és a lemorzsolódás csökkentése;

• a szakképzési és felnőttképzési rendszerben zajló informatikai képzések tartalmi és módszertani fejlesztése

• digitális szakkörök, programozó kurzusok támogatása (eszköz voucher, utazási támogatás, versenyekre való felkészülés)

• motivációs és kommunikációs tevékenységek a projekt céljainak támogatására

• élményközpontok / digitális közösségi terek fejlesztéseinek támogatása

Javasolt felelős(ök)

TIM, MK, IT szakmai szervezet (IVSZ)

Az intézkedés elnevezése	A hazai vállalkozások számára elérhető IT és digitális szakemberek számának növelése
Az intézkedés célja	IT és digitális munkavállalók Magyarországra vonzása, itthon tartása, illetve a hazai vállalkozások munkaerő-megtartó képességének erősítése.
Az intézkedés tartalma	• Külföldön dolgozó magyar és külhoni digitális szakemberek magyarországi (fizikai vagy nomadikus) munkavállalásának ösztönzése; • A hazai tehetségek megtartásának segítésére célzott program vagy támogatás hazai IKT vállalkozásoknak; • Külföldi állampolgárok alkalmazásának megkönnyítése (pl. vízum- és/vagy adókönnyítés) • Hibrid munkavégzés, mozaik foglalkoztatás, önfoglalkoztatás, új generációs szervezeti kultúra, atipikus munkáltatói megoldások, szakemberek bevonzásának és megtartásának támogatása; • Globális távmunkát közvetítő cégek elszívó erejének csökkentésére a hazai foglalkoztatók munkaerő- megtartó képességének erősítése;
Javasolt felelős(ök)	XXX, MK, MKIK, munkaadói érdekképviseleti szervezetek, IT szakmai szervezetek (IVSZ VISZ, stb.)

Az intézkedés elnevezése

A digitális nomádként történő munkavégzés

elterjesztéséhez szükséges jogszabályi környezet kidolgozása („digitális nomád-vízum kidologzása”)

Az intézkedés célja

A digitális nomádok letelepedését biztosító szabályozási háttér24 kidolgozását követően olyan jogszabályi környezet kialakítása, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a digitális nomádok kedvelt célpontjává váljon.

Az intézkedés tartalma

Olyan, a digtiális nomaditást támogató jogszabályi környezet kidolgozása, amely többek között támogatja a digitális nomádok

• lakhatási esélyeinek növelését (pl. lakhatáshoz való hozzájárulás segítségével)

• utazási kedvezményeket biztosít számukra turisztikai célokból a hazai desztinációk megismerése érdekében

• kedvezményes hozzáférést biztosít a hazai kulturális intézmények kinálatához

• hazai munkavállalónak/megbízónak történő munkavégzés esetén kedvezőbb jövedelemadózási feltételeket biztosít

Javasolt felelős(ök)

XXX, MK, MKIK, munkaadói érdekképviseleti szervezetek, IT szakmai szervezetek (IVSZ VISZ, stb.)

7.3. További kutatásokkal kapcsolatos javaslatok

Mivel a jelen kutatás kizárólag az IT-szakemberek távmunkával és digitális nomaditással kapcsolatos tapasztalataira, vélekedésére és attitűdjeire szorítkozott, mindenképp indokolt volna legalább az alábbi három kutatás mielőbbi lefolytatása annak érdekében, hogy e nyilvánvalóan tartós és visszafordíthatatlan munkaerőpiaci jelenségről a döntéshozók minél mélyebb és átfogóbb ismeretekkel rendelkezve

24 A Fehér kártya a letelepedés, tartózkodás feltételeit teremti meg harmadik országból érkezők számára a 2021. évi CXX. (Saláta tv.) 11. alcím alapján, ami a 2007. évi II. törvényt, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szólót egészíti ki a digitális nomádként történő letelepedés hazai megteremtése/megkönnyítése érdekében.

alakíthassák ki az esetleges szakpolitikai, szabályozási vagy fejlesztéspolitikai intézkedéseket.

Az intézkedés elnevezése	A távmunkával és digitális nomaditással kapcsolatos vélemények és attitűdök az IT-szakmán kívüli, távmunkában végezhető munkakörökben dolgozók körében
Az intézkedés célja	Xxxxx feltárása, hogy az IT-szakemberekéhez hasonló mértékű igény és munkavállalói elvárás mutatkozik-e a távmunkában, illetve digitális nomádként végezhető munkakörökben az atipikus foglalkoztatási formák iránt.
Az intézkedés tartalma	A kutatás többek között az alábbi kiemelt témaköröket vizsgálná: • a digitális nomaditással kapcsolatos munkavállalói szokások és attitűdök nemzetközi trendjeinek vizsgálata (másodlagos források feldolgozásával) • a távmunkával és digitális nomaditással leginkább érintett munkakörök azonosítása • a távmunka és ezen belül a digitális nomaditás munkavállalók általi megítélésének primer módszertani elemek alkalmazásával történő vizsgálata az érintettként azonosított munkaköröket betöltők körében • a távmunkában, illetve digitális nomádként már tapasztalatot szerzett munkavállalók taspaztalatainak, véleményének, attitűdjeinek primer kutatás keretében történő felmérése, elemzése • a kutatás következtetései alapján javaslatok megfogalmazása
Javasolt felelős(ök)	XXX, MK, IM, MKIK

Az intézkedés elnevezése	A hazai munkaadók távmunkával és digitális nomaditással kapcsolatos attitűdjének, véleményeinek megismerését lehetővé tévő primer kutatás
Az intézkedés célja	Az érintett hazai munkaadók véleményének/attitűdjének megismerése a digitális nomaditással kapcsolatban
Az intézkedés tartalma	A kutatás többek között az alábbi kiemelt témaköröket vizsgálná: • a távmunkával és digitális nomaditással kapcsolatos munkáltatói szokások és attitűdök nemzetközi trendjeinek vizsgálata (másodlagos források feldolgozásával) • a távmunkával és digitális nomaditással leginkább érintett hazai iparágak, nemzetgazdasági szektorok azonosítása • a távmunkában, illetve digitális nomádként végezhető legfontosabb, leggyakoribb munkakörök azonosítása • a távmunka és a digitális nomaditás hazai elterjedtségének és munkáltatók általi megítélésének primer módszertani elemek alkalmazásával történő vizsgálata • a digitális nomádokat foglalkoztató, illetve ilyen munkakörben munkatársat nem alkalmazó vállalkozások körében az e jelenséggel kapcsolatos vélemények, előítéletek, félelmek, tapasztalatok, attitűdök primer kutatási kérdőív segítségével történő felmérése, elemzése • a kutatás következtetései alapján javaslatok megfogalmazása a hazai munkáltatók körében a digitális nomaditás népszerűsítése érdekében
Javasolt felelős(ök)	MK, IM, IT szakmai szervezetek (IVSZ, VISZ, stb.)

Az intézkedés elnevezése	A távmunka és a digitális nomaditás hazai terjedését esetlegesen akadályozó tényezők azonosítása, valamint ezek feloldására javaslatok megfogalmazása
Az intézkedés célja	A távmunkában, illetve digitális nomádként történő munkavégzés hazai telerjedését esetlegesen akadályozó tényezők azonosítása
Az intézkedés tartalma	Olyan, primer kutatási elemet is tartalmazó elemzés készítése, amely azonosítja a digitális nomádként történő magyarországi munkavégzést korlátozó tényezőket. A kutatás elsősorban az alábbiakra térne ki: • a távmunka és a digitális nomaditás elterjedésével, illetve az azt korlátozó tényezőkkel kapcsolatos nemzetközi és hazai trendek vizsgálata • a távmunkában és digitális nomádként történő foglakoztatásban élen járó országok gyakorlatainak áttekintése, ezek hazai adaptálhatóságának vizsgálata • a távmunka és a digitális nomaditás terjedését leginkább hátráltató tényezők (pl. szabályozási környezet, munkaadók attitűdje, adózási feltételek, életkörülmények, politikai környezet, stb.) azonosítása • az azonosított gátló tényezők lebontására vonatkozó szabályozási (közpolitikai, fejlesztéspolitikai) javaslatok megfogalmazása
Javasolt felelős(ök)	MK, IM, IT szakmai szervezetek (IVSZ, VISZ, stb.)

7.4. Kommunikációs javaslatok

A kommunikációs javaslatok célja egyrészt a hazai és külföldi munkavállalók körében a magyarországi/Magyarországra digitális nomádként történő munkavégzés népszerűsítése, másrészt a hazai munkáltatók körében annak érzékenyítése, hogy mind meglévő munkavállalóik megtartása, mind a munkaerőhiány külföldi szakemberekkel történő pótlása szempontjából fontos a távmunkában, illetve digitális nomádként végezhető munkakörökben a rugalmasság növelése.

Az intézkedés elnevezése	Nemzetközi, elsősorban digitális nomádoknak szóló online és offline felületeken a magyarországi helyszínről, digitális nomádként történő munkavégzés népszerűsítését célzó kommunikációs kampányok indítása
Az intézkedés célja	A magyarországi digitális nomádként történő munkavégzés népszerűsítése a külföldi munkavállalók körében
Az intézkedés tartalma	Olyan, nemzetközi online és offline kommunikációs kampányok indítása (pl. online hirdetések, hirdetések nyomtatott gazdasági sajtóban, televíziós és rádió spotok, közösségi médiahirdetések segítségével) az EU-ban és más releváns országokban, amely az érintettek körében népszerűsíti a magyarországi helyszínen digitális nomádként történő munkavégzést.
Javasolt felelős(ök)	MK, NKOH, IT szakmai szervezetek (IVSZ, VISZ, stb.)

Az intézkedés elnevezése

honlap fejlesztése és üzemeltetése

Az intézkedés célja

A magyarországi digitális nomádként történő munkavégzés népszerűsítése a külföldi munkavállalók körében

Az intézkedés tartalma

Olyan, nemzetközi kommunikációra alkalmas portál kifejlesztése és üzemeltetése, amely széles spektrumban nyújt tartalmakat a hazánkban digitális nomádként letelepedni vagyók, illetve érdeklődők számára, legalább az alábbi tartalmakat kínálva számukra:

• a digitális nomaditás hazai szabályozásáról rendelkező törvények, kormányrendeletek, egyéb szabályok szisztematikus rendben történő bemutása

• a digitális nomádként történő munkavégzéshez kapcsolódó adó- és járulékszabályok bemutatása

• informatív országismeretető hazánk történelméről, kultúrájáról, belpolitikájáról, külpolitikai törekvéseiről, stb.

• a hazánkban rendelkezésre álló távközlési és informatikai infrastrukturális feltételek bemutatása

• kulturális és egyéb szórakozási lehetőségek bemutatása

• gasztronómiai lehetőségek ismertetése

• tömegközlekedési lehetőségek bemutatása

• közoktatási intézmények, továbbképzési lehetőségek

• a legfontosabb, legnépszerűbb turisztikai desztinációk informatív bemutatása

• stb.

Javasolt felelős(ök)

MK, NKOH, IT szakmai szervezetek (IVSZ, VISZ, stb.)

Az intézkedés elnevezése

Hazai munkáltatók érzékenyítése a távmunka és a digitális nomaditás iránt

Az intézkedés célja

A hazai munkáltatók figyelmének felhívása arra, hogy mind meglévő munkavállalóik megtartása, mind a munkaerőhiány külföldi szakemberekkel történő pótlása szempontjából fontos a távmunkában, illetve digitális nomádként végezhető munkakörökben a rugalmasság növelése.

Az intézkedés tartalma

A jelen kutatás eredményeinek, illetve a nemzetközi trendeknek a mind szélesebb körben történő megismertetése a hazai (elsősorban, de nem kizárólag IT-szakembereket foglalkoztató) vállalkozások körében. Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása, interjúk, poscastok, elemzések közzététele annak érzékeltetésére, hogy olyan munkaerőpiaci jelenségről van szó, amely nem múlik el, és amelyet nem célszerű figyelmen kívül hagyni, mert az elutasítása növekvő elvándorláshoz vezethet, a felismerése viszont már rövid távon is hozzájárulhat a munkaerőhiány csökkentéséhez.

Javasolt felelős(ök)

MK, NKOH, IT szakmai szervezetek (IVSZ, VISZ, stb.)

5. táblázat: A javaslatok összefoglalása

Javaslat megnevezése	Informatikus munkaerőhiány csökkentése	Digitális nomaditás elterjedésének támogatása
1. Szakmai javaslatok
Oktatási rendszer digitális megújítása	X
A köznevelésben/szakképzésben a programozással és az algoritmizáló gondolkodással kapcsolatos tematikák/tantárgyak széles körű bevezetése	X
Felsőoktatási képzési struktúra átalakítása és jobb illesztése a munkaerőpiaci kereslethez	X
Felsőoktatási felvételi keretszámok megemelése az IT és természettudományos szakokon	X
Piaci képzések (pl. bootcamp iskolák) kínálatának növelését támogató intézkedések	X

Képzési hitelprogram magas szintű IT és

digitalizációs tudással rendelkező szakembereknek

„Programozd a jövőd” program folytatása

A hazai vállalkozások számára elérhető IT és

digitális szakemberek számának növelése

A digitális nomádként történő munkavégzés elterjesztéséhez szükséges jogszabályi környezet

kidolgozása

2. További kutatásokkal kapcsolatos javaslatok

A távmunkával és digitális nomaditással kapcsolatos vélemények és attitűdök az IT-szakmán kívüli, távmunkában végezhető

munkakörökben dolgozók körében

A hazai munkaadók távmunkával és digitális nomaditással kapcsolatos attitűdjének, véleményeinek megismerését lehetővé tévő

primer kutatás készítése

A távmunka és a digitális nomaditás hazai terjedését esetlegesen akadályozó tényezők azonosítása, valamint ezek feloldására javaslatok

megfogalmazása

3. Kommunikációs javaslatok

Nemzetközi, elsősorban digitális nomádoknak szóló online és offline felületeken a magyarországi helyszínről, digitális nomádként történő munkavégzés népszerűsítését célzó

kommunikációs kampányok indítása

fejlesztése üzemeltetése

Hazai munkáltatók érzékenyítése a távmunka és a

digitális nomaditás iránt