Pannónia Bárka

Termékbemutatónkat azzal a céllal állítottuk össze, hogy átlátható formában összefoglaljuk Önnek a Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosítás legfontosabb tulajdonságait.

Jelen tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül ajánlattételnek, elsősorban figyelemfelkeltésre szolgál.

Kérjük, szerződéskötés előtt minden esetben tanulmányozza át a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételeit, Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételeit, valamint a Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosítás Különös Feltételeit (együttesen: biztosítási feltételek).

Miért jó választás egy hagyományos életbiztosítás?

Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosításunk egy olyan kockázati életbiztosítás, amely négy különböző szolgáltatást tartalmaz és az egész családja számára biztonságot nyújt.

• Biztosítottanként eltérhetnek a szolgáltatások biztosítási összegei.

• A szolgáltatások adómentesek.

• A biztosítási szolgáltatások nem részei a hagyatéki eljárásnak, így a kifizetésükhöz nem kell megvárni annak végét.

Milyen élethelyzetekre ajánlunk megoldást?

A Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosítás jó megoldás, ha célunk a családunkról és magunkról való gondoskodás.

Az emberek egyik alapvető igénye a biztonság iránti vágy.

Minden ember minden élethelyzetben ki van téve a

jövőbeli események bizonytalanságának, az ebből fakadó veszélyeknek, kockázatoknak. Mivel a tragikus események a legtöbb esetben anyagi veszteséggel is járnak, így szükség van ezeknek a

negatív hatásoknak az enyhítésére. Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosításunkkal a biztonság érzését adjuk meg Önnek.

Milyen szolgáltatások érhetőek el a biztosítással?

Egyösszegű haláleseti szolgáltatás: a biztosított halála esetén a biztosító a választott biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezettnek vagy a biztosított 1 éven belül várható halála* esetén a biztosítási összeget fizeti ki a biztosított

számára.

Haláleseti járadékszolgáltatás: a biztosító vállalja, hogy a biztosított halála esetén havi járadékot fizet a szolgáltatás lejárati időpontjáig a kedvezményezett számára, valamint azonnali segítségképpen ezen felül az aktuális havi járadék harminchatszorosát is kifizeti.

Rokkantsági szolgáltatás: a biztosított min. 70%-os rokkantsága esetén egyösszegű kifizetést teljesít a biztosító a kedvezményezett számára.

Rettegett betegség szolgáltatás: 25 különféle rettegett betegség (pl. Alzheimer kór, rák, Crohn-betegség, szívinfarktus, stb.) diagnosztizálása esetén a biztosító egyösszegű kifizetést teljesít a kedvezményezett számára.

A Rokkantsági szolgáltatáson kívül a szolgáltatások külön-külön is elérhetőek, de akár mind a négy szolgáltatás megkötésére is lehetőség van biztosítottanként. Egy biztosítottra vonatkozóan a Rokkantsági szolgáltatás csak egy másik szolgáltatás egyidejű választásával együtt érhető el.

* amennyiben a biztosított ezt orvosi igazolással alá tudja támasztani

Kik a biztosításban szereplő személyek?

A biztosítási szerződés főbb szereplői az alábbiak:

• A Szerződő lehet magánszemély vagy cég.

• A Biztosított az a természetes személy, akinek életére a biztosítás létrejön. Belépési kora 16 és szolgáltatástól függően 60, illetve 65 év között lehet.

• A biztosító szolgáltatására a szerződő és a biztosított által választott kedvezményezett jogosult. Minden biztosított mindegyik szolgáltatásához meghatározhatja az adott szolgáltatás kedvezményezettjét vagy kedvezményezettjeit.

Mikor nyújt Önnek segítséget a Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosítás?

A biztosítás akkor segít, amikor a legnagyobb baj történik, ezzel segítve a családtagok anyagi biztonságát, illetve a gyógyulás vagy a rokkantság költségeinek fedezetét.

A haláleseti járadékszolgáltatás pedig hosszútávon biztosítja a kedvezményezett számára a gondoskodást.

Hogyan válasszon szolgáltatási összeget?

Rugalmas konstrukciónk lehetővé teszi, hogy valós igényeinek, élethelyzetének megfelelően válassza ki biztosítási összegeit. A halálesetre, rokkantságra és rettegett betegségre szóló kockázati szolgáltatás összege, valamint a haláleseti járadékszolgáltatás összege eltérhetnek egymástól.

A tartam során értékkövetéssel (indexálás) bármikor növelheti ezen összegeket

Biztosítási díjak, díjfizetés

A Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosítás egy rendszeres díjfizetésű, forint alapú szerződés. Az éves díjat féléves, negyedéves, vagy havi részletekben is fizetheti.

A szerződésre fizetendő minimum díj 4.000 Ft/hó.

Az ajánlattételkor meghatározott éves rendszeres díj értékkövetéssel növelhető.

A biztosítás díját fizetheti postai csekken, átutalással, vagy választhatja a kényelmes csoportos beszedési megbízást is. Havitól eltérő gyakoriságú és/vagy csoportos beszedéssel fizetett szerződésekre díjkedvezményeket adunk.

A díjfizetés módja és gyakorisága tartam közben rugalmasan változtatható.

Hogy őrzi meg az értékét a Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosítás?

A biztosítási összeg és a biztosítási díj értékkövetésének lehetőségével Ön évről évre növelheti a biztosítási összeget, hogy szeretteinek mindig az aktuális igényeknek megfelelő összeget biztosítsa.

A biztosító legfontosabb adatai

Név: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Székhely: Magyarország, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxx 00. B épület

Levelezési cím: 1476 Budapest, pf. 325.

Forint bankszámlaszám: 10300002-10315709-49020021

(IBAN: XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000)

Euró bankszámlaszám: 10300002-10315709-48820055

(IBAN: XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000)

Számlavezető bank neve (és SWIFT kódja): MBH Bank Nyrt. (XXXXXXXX) A Biztosító jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál van nyilvántartva.

Adózási tájékoztató magánszemélyek részére (2023.07.14.)

Jelen tájékoztató a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) és a Kormány a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelete 2023. július 14-én hatályos rendelkezései alapján készült, így értelemszerűen az ezt követően bekövetkező változásokat nem tartalmazza, továbbá nem teljes körű, azaz nem öleli fel a személybiztosítási szerződéseket érintő valamennyi adószabályt. Az adójogszabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak.

Gazdasági társaságok az őket érintő speciális adózási szabályokróla biztosító webhelyén (www. xxxxxxxxxxx.xx) elérhető „Adózási tájékoztató gazdasági társaságok részére” című dokumentumból tájékozódhatnak.

1. Adómentes biztosítói teljesítés

Személybiztosítási szerződés halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatása minden esetben a magánszemély (kedvezményezett) adómentes bevétele.

2. Adóköteles biztosítói teljesítés

Adóköteles a biztosító szolgáltatása a személybiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás tekintetében, amely nem minősül halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási vagy betegségbiztosítási szolgáltatásnak. Így adóköteles különösen a biztosító teljes vagy részleges visszavásárlási szolgáltatása, illetve a nyugdíjbiztosításnak nem minősülő biztosítási szerződés elérési/lejárati szolgáltatása.

A biztosító ilyen típusú (adóköteles) teljesítéséből a befizetett biztosítási díjak – kockázati biztosítási díjrésszel csökkentett – összegét (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó rész kamatjövedelemnek minősül, amely a magánszemélynél 2023. június 30-ig kötött biztosítási szerződések esetén személyi jövedelemadó, 2023. július 1-től kötött biztosítási szerződések esetén személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget keletkeztet.

P0000NY1112/14

A kamatjövedelem megállapításánál kockázati biztosítási díjnak kell tekinteni a számviteli jogszabályok szerint elkülönítve kimutatott kockázati biztosítási díjat (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, utólag levonással érvényesített díjat is), vagy - ha a kockázati biztosítás díja nem elkülönített, akkor is, ha az több kockázatra terjed ki - rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a díj 10%-át, egyszeri díjas biztosítás esetében a díj 1%-át.

Amennyiben az életbiztosítási szerződés a biztosítói teljesítéssel nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.

2.1. Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó mértéke a kamatjövedelem 15%-a adómentesnek nem minősülő szolgáltatás esetén.1

A kamatjövedelem után a személyi jövedelemadót a biztosító, mint kifizető a kifizetés időpontjára vonatkozóan állapítja meg, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg kerül kifizetésre. Ezzel egyidejűleg a személyi jövedelemadót a biztosító, mint kifizető befizeti és bevallja az adóhatóságnak.

2.2. Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adó mértéke a kamatjövedelem 13%-a a 2023. július 1-től kötött biztosítási szerződésekből származó, adómentesnek nem minősülő szolgáltatás esetén.

A rendszeres és egyszeri díjas biztosítási szerződésre teljesített eseti díjakból származó szolgáltatás szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségének megállapítása szempontjából az eseti díj befizetésének az időpontja az irányadó (tehát a 2023. július 1-től teljesített eseti díjfizetésből származó szolgáltatás vonatkozásában kell szociális hozzájárulási adót fizetni).

A kamatjövedelem után a szociális hozzájárulási adót a biztosító, mint kifizető a kifizetés időpontjára vonatkozóan állapítja meg, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg kerül kifizetésre.

Ezzel egyidejűleg a szociális hozzájárulási adót a biztosító, mint kifizető befizeti és bevallja az adóhatóságnak. A levont szociális hozzájárulási adóról a biztosító igazolást ad a magánszemélynek.

1 Amennyiben a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja 2016. január 1. vagy későbbi időpont, úgy a 15%-os mértéket a 2016. január 1-től megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni.

2.3. Biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményrendszere

2.3.1. Nem kell figyelembe venni (adóköteles) jövedelemként

• az egyszeri díjas biztosításokból származó, fentiek szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, továbbá

• a rendszeres díjas biztosításokból származó, fentiek szerinti kamatjövedelmet, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be;

• az egyszeri díjas biztosításokból származó, fentiek szerinti kamatjövedelem 50 %-át, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be, továbbá

• a rendszeres díjas biztosításokból származó, fentiek szerinti kamatjövedelem 50%-át, ha a biztosítói teljesítés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be.

2.3.2. A kamatjövedelem kedvezményes adózására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak abban az esetben:

2.3.2.1. ha a biztosítás tartama alatt a szerződés szerinti elvárt díjon felüli díjfizetés (így különösen eseti díjfizetés) történik, kivéve, ha a biztosító azt a biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítetten (vagy nem a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván. Az így elkülönített összegeket - az elvárt díjon felüli (pl. eseti) díjfizetés időpontját tekintve a szerződés létrejötte időpontjának - az adókötelezettség megállapításakor úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot.

2.3.2.2. a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot) azzal, hogy a rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni, továbbá azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.

2.3.2.3. a 2.3.2. pont szerinti, sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartama alatt - kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés, vagy az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától 2.3.1. pontban meghatározott idő már eltelt - nem alkalmazhatók a 2.3.1. pont szerinti jövedelemcsökkentő rendelkezések.

3. Nyugdíjbiztosítási adójóváírás

3.1. Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítás olyan életbiztosítás, ahol az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség összegével csökkentett biztosítói teljesítésre - a haláleseti szolgáltatást kivéve - a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt az a biztosított jogosult, akire a nyugdíjbiztosítási szerződést megkötötték, és a biztosító szolgáltatását a biztosított

• halála;

• társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni);

• egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem); vagy

• a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek mind a négy fenti biztosítási eseményt ( az egészskárosodás kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri) tartalmaznia kell, és a fenti biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat.

Amennyiben a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az 5 000 Ft-ot nem éri el, a járadék- szolgáltatás - a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt - egy összegben is teljesíthető.

3.2. Adójóváírási jogosultság nyugdíjbiztosítási szerződések esetében

A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője adóbevallásban tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról: a Magyarországon vagy - figyelemmel az Szja tv. 44/C. § (10) bekezdésének rendelkezéseire is - más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a szerződésen az adóévben jóváírt olyan összeget is, amely korábban nem jogosított e § szerint adóról való rendelkezésre, valamint ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20%-a, de legfeljebb az adóévben 130 000 Ft, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10%-át, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

Az adott adóévben adójóváírásra jogosító befizetések között az adóévben a biztosító számláján jóváírt, ténylegesen lekönyvelt (és rendszeres díjak esetén az adóévben esedékessé is vált) befizetések vehetőek figyelembe, azaz nem a befizetés indításának időpontja számít.

Az adójóváírás alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.

Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozat-ban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a

280 000 Ft-ot. Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 000 Ft-ot meghaladja, az állami adó- és vámhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt.

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a biztosító által kiállított igazolás alapján tehet a nyugdíjbiztosítás magánszemély szerződője. A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig - ide nem értve az egészség-károsodás miatti részteljesítést -

, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.

Ha a magánszemély (szerződő/biztosított) a saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzését (mint biztosítási eseményt) a biztosítónak nem jelenti be, arra tekintettel a biztosítótól nem igényel nyugdíjbiztosítási (rész)szolgáltatást, és így a biztosító nem nyújt szolgáltatást a saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése tekintetében, akkor a nyugdíjbiztosítás szerződője a saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzését követően, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig teljesített biztosítási díjak vonatkozásában is rendelkezhet az adójáról.

Jogosult - feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - a biztosító által kiadott igazolás alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel szerződőként az alábbi esetek miatt már nem rendelkezik:

• a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt;

• a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;

• a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.

Az előző bekezdésben említett esetek kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel szerződőként már nem rendelkezik, vagy az említett időpontig a Szja tv. 44/C. § (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik.

3.3. Adójóváírás teljesítése

A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az állami adó- és vámhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adó- és vámhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás vagy az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összeget – az Szja tv. 44/D. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel - az állami adó- és vámhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg.

Az állami adó- és vámhatóság által átutalt összeget a biztosító - kivéve, ha a rendelkezés évében a szerződésen történő jóváírás időpontját megelőzően az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt - a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni:

• ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az állami adó- és vámhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja;

• a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén a kedvezményezettnek) kiutalja.

Minden, az előző bekezdésben meghatározottól eltérő esetben (ideértve azt is, ha a rendelkezés évében a szerződésen történő jóváírás időpontját megelőzően az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt) a biztosító - az állami adó- és vámhatóság által átutalt összeget - az állami adó- és vámhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Amennyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az állami adó- és vámhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti.

3.4. Adójóváírás visszafizetésének kötelezettsége

Az adójóváírás biztosítóhoz átutalt és a biztosítási szerződésen jóváírt teljes összegét (ideértve a korábbi szerződők rendelkezése alapján átutalt összegeket is, de ide nem értve az állami adó- és vámhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett összeget) - figyelemmel az Szja tv. 44/C. § (9) bekezdésére is - a magánszemélynek (a szerződőnek vagy - ha a szerződő és a biztosított személye eltér egymástól és a szerződő kifizető vagy külföldi illetőségű személy, akkor - a biztosítottnak) húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását) vagy nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés részleges visszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztőrészletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolását, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben

több, mint hathavi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését), vagy a szerződés úgy módosul (ideértve a biztosított személyének cseréjére irányuló szerződésmódosítást is), hogy az a szerződésmódosítást követően az Szja tv. rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak.

Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg.

Nem terheli továbbá visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha a saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése (mint biztosítási esemény) bekövetkezése ellenére a magánszemély (szerződő/biztosított) a saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzését (mint biztosítási eseményt) a biztosítónak nem jelenti be, arra tekintettel a biztosítótól nem igényel nyugdíjbiztosítási (rész)szolgáltatást, és ennek következtében a biztosító nem nyújt (rész)szolgáltatást a saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése vonatkozásában.

A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből - ha van ilyen - levonja, a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követő hónap 12. napjáig az állami adó- és vámhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az adózás rendjéről szóló törvény szerinti havi adó- és járulékbevallásban külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Azon biztosítási szerződések esetén, melyekre egy adott adóévben visszafizetési kötelezettség keletkezett, a visszafizetési kötelezettség keletkezésének adóévében teljesített befizetések tekintetében nem lehet adójóváírást igénybe venni, viszont a visszafizetési kötelezettség évét követő évtől fizetett díjak vonatkozásában nyugdíjbiztosítási nyilatkozat tehető, amennyiben annak egyéb, jelen tájékoztatóban is említett feltételei fennállnak.

Budapest, 2023. július 14.

CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

ÁLTALÁNOS ÉLETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

1) Általános rendelkezések

a) Xxxxx feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező kikötés hiányában – a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület, továbbiakban: biztosító) életbiztosítási szerződéseire és biztosítási szerződéseinek életbiztosítási kockázatot tartalmazó részeire (továbbiakban biztosítás) alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést jelen feltételekre hivatkozással kötötték.

b) A szerződés nyelve magyar.

c) Amennyiben a Különös Feltételek bármely rendelkezése eltér az Általános Életbiztosítási Feltételekben foglaltaktól, a Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.

2) Biztosítási esemény

a) A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála.

b) A biztosítási szerződésben megjelölt időpont elérése.

3) Fogalmak

a) adminisztrációs és kötvényesítési költség: a szerződés 24) h) pont szerinti 30 napos felmondása esetén a 24) i) pont alapján a biztosító által a felmondási összegből felszámolt költség.

b) baleset: az emberi szervezetet ért, a biztosított akaratától függetlenül, egyszeri, és hirtelen bekövetkező külső behatás (mechanikai, elektromos, vagy vegyi), amely sérülést, vagy mérgezést, vagy más testi károsodást eredményez, amely azonnali klinikai, anatómiai és funkcionális károsodás jeleit mutatja, valamint akut (3 napon belüli) szakorvosi ellátást tesz szükségessé. A kialakult sérülés (károsodás) a balesettel közvetlen oksági összefüggésben van bizonyíthatóan, és egy éven belül halált, átmenti, vagy állandósult testi egészségkárosodást hoz létre.

c) biztosítási díj: a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke.

d) biztosítási év: két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak.

P0000NY1030/43

e) biztosítási évforduló: minden évnek a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja. Ha egy évben nincs ilyen nap, akkor az adott hónap utolsó napja.

f) biztosítási időszak: a díjfizetés gyakoriságával megegyező időszak.

g) biztosított: az a természetes személy, akinek az életére a biztosítás létrejön, és akit az ajánlatban

biztosítottként neveztek meg. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki – a csoportos biztosítás esetét kivéve – a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. A biztosított a szerződő beleegyezésével a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. A biztosított szerződésbe (szerződői pozícióba) lépése esetén a folyó biztosítási időszakban esedékessé vált biztosítási díjak megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozati tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

h) biztosított belépési és aktuális kora: az adott biztosítottra vonatkozóan belépési kor a biztosítás kockázatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége. A biztosított aktuális kora a belépési korból számítódik: minden biztosítási évfordulón eggyel nő.

i) díjfizetési időszak: rendszeres díjfizetésű biztosítás esetén az az időszak (egész év), amely során a szerződő a rendszeres biztosítási díj fizetését vállalja.

j) életbiztosítási díjtartalék: a biztosító a befizetett biztosítási díjból a jövőbeni kötelezettségei teljesítése érdekében díjtartalékot képez a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A biztosító a díjtartalék mindenkori összegét biztosítási szerződésenként nyilvántartja és befekteti. A díjtartalék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi az alapját a mindenkori visszavásárlási összegnek, díjmentesen leszállított biztosítási összegnek és a technikai kamat felett elért befektetési hozamból jóváírt többlethozamnak.

k) halmozott biztosítási összeg: a jelen ajánlat biztosítottjára a biztosítóval megkötött valamennyi életbiztosítási szerződés biztosítási szolgáltatásainak, továbbá a jelen ajánlaton megjelölt biztosítási szolgáltatásoknak az összege. Jelen rendelkezéstől a biztosító oly módon jogosult eltérni, hogy a halmozott biztosítási összeg alapjául szolgáló egyes biztosítási szolgáltatások beszámításától eltekinthet.

l) hónapforduló: egy adott naptári hónapnak a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja, ha nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napja.

m)kedvezményezett: az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás nyújtása előtt ellenőrzi a kedvezményezett személyazonosságát. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa. Ha a szerződésben kedvezményezett személyt nem jelöltek ki, továbbá a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, akkor a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig

bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a kedvezményezett jelöléséhez, megváltoztatásához és a kijelölés visszavonásához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. Ha a kijelölt kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik, úgy a kedvezményezett jelölés hatályát veszíti. Ha más kedvezményezettet nem jelölnek meg, úgy a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. Ha a szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

n) kockázatviselés kezdete: a biztosítási ajánlat biztosító vagy biztosító képviselője általi átvételét követő nap 0 órája, amennyiben a szerződő az ajánlattételkor esedékes biztosítási díjat a biztosítónak megfizeti feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.

o) kockázatviselés vége: az a nap, ameddig a biztosító kockázatviselése tart. A biztosító a kockázatviselés végéig bekövetkezett biztosítási eseményekre vállal kockázatot, azok után teljesít a biztosítási feltételek alapján biztosítási szolgáltatást.

p) nap: jelen feltételek vonatkozásában a hivatkozott napok, naptári napnak értendőek, ahol ettől eltérően munkanap alkalmazandó, azt külön jelezzük a vonatkozó részekben.

q) szerződő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban: személy), aki a biztosítás megkötésére az ajánlatot teszi és aki az ajánlat elfogadása esetén a biztosítást megköti és a biztosítási díjat fizeti.

r) technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, és a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét jogszabály állapítja meg.

s) ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.

4) A szerződés létrejötte

a) A jelen feltételekre történő hivatkozással megkötött biztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biztosító által történő elfogadásával, írásban jön létre.

b) A biztosítás akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül

– amennyiben az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálat szükséges, 60 napon belül - nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az ajánlat biztosító vagy biztosító képviselője általi átvételétől számított 16. napon - amennyiben az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálat szükséges a 61. napon - jön létre az ajánlat tartalma szerint és arra a napra visszamenőleges hatállyal, amelyen a biztosítási ajánlatot a biztosító vagy a biztosító képviselője átvette. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvényt) kiállítani. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító

általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

c) Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

d) Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

e) A biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában, a Föld teljes területére érvényes.

f) A biztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, fedezetet igazoló dokumentumban egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.

g) Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 napon belül) nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

h) A biztosító jogosult a biztosított egészségi állapotával, szabadidős tevékenységével, foglalkozásával kapcsolatos kérdéseket feltenni, (továbbiakban: egészségi nyilatkozat), a halmozott biztosítási összeg és a biztosított belépési kora függvényében orvosi vizsgálatot előírni a kockázat felmérése érdekében. Az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

i) A biztosító az orvosi vizsgálat teljes költségét a szerződőre terheli és a befizetett díj orvosi vizsgálat költségével csökkentett értékét fizeti vissza a szerződő részére, ha a szerződő az ajánlat elbírálásához szükséges orvosi vizsgálat megkezdése után:

• a szerződés megkötésétől eláll,

• az ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződést a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 napon belül) kifogásolja,

• a biztosító felhívása ellenére az ajánlat hiányosságait nem pótolja és a biztosító az ajánlatot elutasítja.

j) Amennyiben a kockázatelbírálás ideje alatt biztosítási esemény következne be, úgy a biztosító csak akkor élhet az elutasítás jogával, ha erre a lehetőségre az ajánlaton vagy a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozaton a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat vagy a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

5) Közlési kötelezettség

a) A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismert

vagy ismernie kellett.

b) A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelő – írásbeli válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

c) A szerződő és a biztosított köteles a biztosító számára lehetővé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok, körülmények ellenőrzését. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére.

d) A közlésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

e) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől, illetve a további biztosított(ak) tartam közbeni belépésétől az adott biztosítottal kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

f) Ha a szerződés több személyre vonatkozik és a közlési kötelezettség megsértése csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

g) A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre köteles lett volna.

h) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

i) Ha a biztosító a szerződéskötést vagy a további biztosított(ak) tartam közbeni belépését követően szerez tudomást a szerződéskötéskor, illetve a további biztosított(ak) belépésekor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első 5 évében, illetve a további biztosított(ak) belépésétől számított első 5 évben gyakorolhatja.

j) A biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez való hozzájáruló nyilatkozatával egyidejűleg a biztosítási szerződéssel kapcsolatban írásban felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyeknél kezelték és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a kockázat elvállalása és a biztosítási esemény szempontjából lényeges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Továbbá a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a biztosított felmentést ad az orvosi titoktartás alól a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkra nézve minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelni fogják, és felhatalmazza a biztosítót, hogy ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal

kapcsolatba lépjen.

k) Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerződés különös feltételeiben megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.

6) A biztosítás tartama

A biztosítási szerződés a szerződő által választott tartamra jön létre. A biztosítás tartama lehet határozott, vagy a biztosított élete végéig szóló. A biztosítás tartamát az ajánlat és a biztosítási kötvény is tartalmazza.

7) A biztosítás szolgáltatása

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, elérési, vagy díjfizetés átvállalási szolgáltatást nyújt. Haláleseti, vagy elérési szolgáltatás esetén a biztosító a feltételekben rögzített biztosítási összeget fizeti ki az arra jogosult kedvezményezettnek.

b) A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult egy összegben, járadék formájában, vagy a kettő kombinációjaként kérheti. A járadék fizetése a szolgáltatásra jogosult és a biztosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik.

c) A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül teljesíti.

d) Az esedékessé vált, de be nem fizetett biztosítási díjak, valamint a kötvénykölcsön után fennálló tartozások összegét a biztosító a kifizetéséből levonja.

e) A biztosító szolgáltatásának teljesítése az arra jogosult által megjelölt módon bankszámlára, vagy postai címre történő utalással történik a szerződés devizanemében.

f) Forint alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 1000 forintot elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Euró alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 5 eurót elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Amennyiben a kifizetés összege ez alatt marad, úgy a biztosító a kifizetéstől eltekint, kifizetést nem teljesít, illetve amennyiben a kifizetés alapját képező esemény miatt a szerződés megszűnik, úgy ebben az esetben a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.

8) Várakozási idő

a) A biztosítási szolgáltatások vonatkozásában a biztosító 6 havi várakozási időt köt ki, amely a kockázatviselés napjától kezdődik.

b) Ha a biztosítási esemény a várakozási idő alatt következik be, a biztosító az addig befizetett biztosítási díjakat fizeti vissza a szerződő részére, egyéb kifizetést a biztosító nem teljesít. Ennek során a biztosító a befizetett biztosítási díjaknak a szerződés devizanemében meghatározott értékét veszi figyelembe. Az ebből származó kockázatot a szerződő viseli.

c) A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, ha a biztosítási esemény baleset következménye.

d) Amennyiben a biztosítási tartam során új biztosítottat vonnak be a szerződésbe, úgy az új

biztosított vonatkozásában a várakozási idő attól a naptól számított 6 hónap, amelytől a biztosító az adott biztosított vonatkozásában kockázatban áll.

9) Díjfizetés

a) A biztosítási díj az ajánlaton megjelölt módon és gyakorisággal, az ajánlatban megjelölt devizanemben fizetendő. Euró alapú szerződés díjának csoportos beszedési megbízás és készpénzátutalási megbízás útján történő fizetésére nincs mód.

b) A díjfizetési gyakoriság lehet egyszeri, illetve rendszeres. A rendszeres éves díj részletekben is fizethető, amennyiben az adott termék különös feltételei megengedik. A biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függően díjkedvezményt adhat. A díjkedvezmény szerződéskötéskori mértékét a biztosítási ajánlat tartalmazza, amelyet a biztosító a tartam során módosíthat.

c) A díjfizetés módját és gyakoriságát a szerződő a biztosítás tartama során bármikor megváltoztathatja. A díjfizetési gyakoriság módosításának az a feltétele, hogy a biztosítási évforduló a módosítás után is biztosítási időszak kezdete legyen. A díjfizetési gyakoriság csak a jövőre nézve módosítható, a módosításra vonatkozó nyilatkozatnak legkésőbb a következő díj esedékességét megelőző 15. napig be kell érkeznie a biztosítóhoz.

d) Az egyszeri biztosítási díj és az első rendszeres biztosítási díj, valamint az azokkal együtt befizetett eseti biztosítási díj ajánlattételkor esedékes, amelyet, mint díjelőleget a biztosító a biztosítási szerződés létrejöttéig kamatmentes előlegként kezel. Ha a biztosítási szerződés létrejön, az előleget a biztosító biztosítási díjként számítja be. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget visszautalja a szerződő részére. Minden további rendszeres díj annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

e) A biztosítás kezdeti díját a biztosított kockázati sajátosságainak figyelembevételével állapítja meg a biztosító. A biztosító jogosult módosítani a kezdeti biztosítási díjat az egészségi kockázatelbírálás eredményétől függően. A biztosítás kezdeti díját és a biztosítási összeget a biztosítási kötvény tartalmazza.

f) A rendszeres biztosítási díj annak a biztosítási időszaknak a végéig fizetendő, amelyben a biztosítási szerződés megszűnésével járó biztosítási esemény bekövetkezett. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

g) Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx megengedik, a szerződőnek lehetősége van mind az egyszeri, mind a rendszeres díjon felül eseti díjak fizetésére. Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Az eseti díjakat a biztosító a rendszeres biztosítási díjaktól elkülönítetten tartja nyilván.

h) A díjfizetési időszakon túli díjfizetéssel többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A fizetett többletdíjat a biztosító a biztosítási szolgáltatással, kifizetéssel egyidejűleg, illetve a szerződő bejelentésére 30 napon belül kamatmentesen visszafizeti.

i) Ha a szerződő a biztosítónak nem a szerződés devizanemének megfelelő számlájára fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító számlavezető bankjának (MBH Bank Nyrt. székhely: 1056 Budapest, Váci u. 38. továbbiakban: bank) mindenkori kondíciói szerint a biztosító szerződés devizanemének megfelelő számlájára kerül áthelyezésre az összeg. Az így jóváírt összeget tekinti a biztosító

befizetett díjnak. A téves befizetésekből eredő árfolyamkockázat, illetve többletköltség a szerződőt terheli.

j) A szerződő a rendszeres, illetve az eseti biztosítási díjakat egyedi átutalással forintban a biztosító MBH Bank Nyrt.-nél vezetett 10300002-10315709-49020021 számú forint bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000 –, euróban a biztosító MBH Bank Nyrt.-nél vezetett 10300002-10315709-48820055 számú euró bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000 – fizetheti be. Az MBH Bank Nyrt. nemzetközi bankazonosító SWIFT kódja XXXXXXXX.

k) Amennyiben a szerződő nem a szerződés devizanemében kívánja fizetni a biztosítás díját, úgy az ebből származó árfolyamkockázat mérséklése érdekében a biztosító a következők szerint állapítja meg a fizetendő díjat. Átutalás esetén a szerződőnek az esedékes biztosítási díj 105 százalékának megfelelő díjat kell utalnia a biztosító befizetés devizanemének megfelelő számlájára.

A fentiek ellenére fennmaradó árfolyamkockázat a szerződőt terheli.

l) Amennyiben a fentiek alapján a szerződésre beérkezett biztosítási díj magasabb, mint az elvárt biztosítási díj, a biztosító a beérkezett biztosítási díj teljes összegét jóváírja a szerződésen.

m)Amennyiben a szerződő által az első biztosítási díj kiegyenlítése céljából befizetett díj nagysága eltér a szerződés esedékes díjától, azonban az eltérés nem haladja meg a 300 forintot (eurós szerződés esetén 1 eurót), úgy a biztosító az első biztosítási díjat kiegyenlítettnek tekinti, vagyis díjtöbblet esetén eltekint a többlet visszafizetésétől, hiány esetén pedig eltekint a hiányzó összeg érvényesítésétől.

n) Amennyiben a szerződő (ez első rendszeres díj esetétől eltekintve) az esedékes díjnál nagyobb összeget fizet be:

• és amennyiben a főbiztosítás szerződési feltételei alapján a szerződésen lehetőség van eseti díjak fizetésére, úgy a többlet az eseti befizetések számláján kerül elszámolásra.

• és amennyiben a főbiztosítás NEM ad lehetőséget eseti díjak fizetésére, úgy a biztosító a többletet egy függő számlán számolja el. A függő számlán lévő összeget a biztosító évente egyszer kifizeti a szerződőnek, ha a függő számla egyenlege meghaladja az 1000 forintos (eurós szerződés esetén 5 eurós) limitet.

o) Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizette meg, halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírói úton sem érvényesíti, a biztosító az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőig viseli a kockázatot. A biztosító – a díjfizetés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével (mely jellemzően az esedékességet követő 90. nap) a teljesítésre írásban felhívja. Ha a szerződő a póthatáridő időpontjáig díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosítási szerződés a póthatáridő napján megszűnik. Ha a különös feltételek a szerződés díjmentes leszállítására, vagy a díjfizetés szüneteltetésére adnak lehetőséget, akkor a biztosító az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőn túl is viseli a kockázatot: a szerződés díjmentessé válik, illetve díjfizetés szüneteltetése állapotba kerül, s a biztosító kockázatviselése a különös feltételekben rögzített biztosítási összeggel marad fenn.

p) A teljes biztosítási időszakra jutó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti, ezt

követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

q) Amennyiben ajánlattételkor a csoportos beszedési megbízást választotta, abban az esetben is Önnek egyénileg kell az első díjrészletet megfizetnie.

10) A szerződés újra érvénybe helyezése (reaktiválás)

a) Az elmaradt biztosítási díj esedékességét követő 240 napon belül a szerződő írásban kérheti a szerződés újra érvénybe helyezését (reaktiválását), amennyiben a szerződés a rendszeres biztosítási díj megfizetésének elmaradása miatt szűnt meg.

b) A reaktiválás feltétele a biztosított írásbeli kármentességi nyilatkozata, a visszavásárlási érték (a kifizetésre jogosultnak kifizetett összeg), az elmaradt díjak, valamint azon díjak teljes összegének befizetése, amelyek a szerződés törlésének időpontjától a reaktiválás időpontjáig a szerződés folytonossága esetén esedékessé váltak volna. A biztosító a reaktiváláshoz ismételt kockázatelbírálást végezhet, ennek keretében ismételten kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését, illetve orvosi vizsgálat elvégzését.

c) A biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak beazonosítását követő nap 0 órájától folytatódik és az esetlegesen időközben megszűnt biztosítás az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép.

d) Ha a szerződő az elmaradt díj esedékességét követő 240 napon túl kéri a szerződés reaktiválását, a biztosító úgy tekinti a kérést, mintha a szerződő új szerződés megkötésére tett volna ajánlatot. 240 napon túl szerződést, illetve díjmentesített szerződést reaktiválni nem lehet.

e) A szerződés reaktiválására a szerződőnek a biztosítás tartama alatt legfeljebb egy alkalommal van lehetősége.

f) A biztosító a szerződő reaktiválási kérelmét indoklás nélkül elutasíthatja.

11) Többlethozam

a) A biztosító az életbiztosítási díjtartalék befektetésével elért befektetési hozam technikai kamat feletti részének, azaz a többlethozamnak legalább 80 százalékát a biztosítottaknak jóváírja.

b) A többlethozam jóváírására naptári évenként egyszer, a tárgy naptári évet követő év május 31-ig kerül sor, a jóváíráskor élő szerződéseken, azok tárgy naptári év végén aktuális tartalékai alapján.

c) A biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biztosítási szerződés megszűnésével járó kifizetésig jóváírt többlethozamot a biztosító az arra jogosultnak az egyéb kifizetéssel együtt fizeti ki. Ha a kifizetésig nem történt meg a visszajuttatott többlethozam jóváírása, úgy az ezen szerződés után járó többlethozamot is a jóváíráskor élő szerződéseken írja jóvá a biztosító.

12) Visszavásárlás

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének visszavásárlására.

Visszavásárláskor a biztosító a szerződés visszavásárlási táblázatban megjelölt összegét fizeti ki a szerződő részére. A visszavásárlási összeg kifizetése a visszavásárlási kérelem teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum biztosítóhoz történő beérkezését követően 15 munkanapon belül esedékes.

13) Díjmentes leszállítás

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének díjmentes leszállítására. Ebben az esetben a szerződés további díjfizetési kötelezettség nélkül, csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban. Többlethozam jóváírásra a díjmentesen leszállított szerződések biztosítottja is jogosult.

14) Kötvénykölcsön

Egyes különös szerződési feltételek szerint a biztosító a szerződésben felhalmozott díjtartalék fedezete mellett kölcsönt nyújthat a szerződő, vagy a szerződő beleegyezésével a biztosított részére. A kötvénykölcsön nyújtására a szerződésre vonatkozó különös feltételek szerint kerülhet sor.

15) A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt (a biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező halála) annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül a biztosítónál be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások ellenőrzését is. Ennek hiányában késedelmes kárbejelentés esetén a biztosító a kárkifizetés alól mentesül, de csak abban az esetben, ha a késedelmes kárbejelentés következtében a biztosító teljesítési kötelezettsége megállapításának szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

16) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok

A szükséges iratok körét a biztosító a biztosítási esemény bejelentését követő 30 napon belül köteles meghatározni. A szolgáltatási igény teljesítéséhez minden esetben be kell nyújtani a biztosítóhoz a hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt, melyet a Biztosító honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx) ér el.

16.1. Szolgáltatási igény teljesítéséhez szükséges iratok

• hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő,

• Szerződő/Biztosított/Kedvezményezett/Jogosult/Meghatalmazott személyazonosságát igazoló dokumentum (személyi igazolvány/útlevél/vezetői engedély és lakcímkártya),

• 4 500 000 forintot meghaladó életbiztosítási szolgáltatás kifizetése esetén, a kedvezményezett által kifizetési helyként megjelölt pénzintézeti számláról szóló igazolás (bankszámlaszerződés, illetve bankszámlakivonat másolata / bankszámla igazolás) és a mindenkor hatályos jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek, illetve adózási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatok

16.2. Haláleseti szolgáltatási igény bejelentéséhez benyújtandó további szükséges iratok A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• halotti anyakönyvi kivonat másolata,

• halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

• külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordítása,

• boncolási jegyzőkönyv másolata, szükség esetén (előzményvizsgálat esetében, amennyiben a halottvizsgálati bizonyítványon jelezték, hogy készül),

• jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolata (feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg),

• orvosi nyilatkozat – a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata – a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismeretének pontos időpontjával,

• 1 évnél fiatalabb gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata (szükség esetén),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák (ha szükséges),

• kiskorú örökös, kedvezményezett esetén (jogerős hagyatékátadó végzés szerinti) gyámhatóság által kiállított igazolás a gyámhatósági betétkönyv megnyitásáról, mely tartalmazza a számlaszámot (ha szükséges)

16.3. Balesetből eredő elhalálozás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. és 16.2. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv másolata (ha készült),

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt másolata (ha készült),

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (első orvosi ellátás dokumentuma; ambuláns lap; kezelések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet; MRI vizsgálat eredménye; CT vizsgálat eredménye; szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során), kórházi zárójelentések másolata, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• igazolvány sportolói tagságról (ha szükséges),

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata (ha szükséges)

16.4. Közlekedési balesetből eredő elhalálozás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1., 16.2. és 16.3. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata,

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata

16.5. Baleset- és egészségbiztosítás életbenléti szolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv másolata (ha készült),

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (első orvosi ellátás dokumentuma; kezelések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet; MRI vizsgálat eredménye; CT vizsgálat eredménye; szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során), kórházi zárójelentések másolata, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• igazolvány sportolói tagságról (ha szükséges),

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata (ha szükséges),

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt (ha készült),

• keresőképtelenségi igazolás hiteles másolata (diagnózis megjelölésével; ha szükséges),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák (ha szükséges),

• munkáltatói igazolás munkavállalói jogviszony meglétéről (ha szükséges)

16.6. Közlekedési baleset életbenléti szolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. és 16.5. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata,

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata

16.7. Baleseti rokkantság esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. és 16.5. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményének másolata,

• munkaképesség csökkenés megállapítására jogosult szerv által kiadott és hozzá benyújtott dokumentumok, határozatok másolata

16.8. Nyugdíjszolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot igazoló határozat

16.9. Rokkantsági szolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményének másolata,

• munkaképesség csökkenés megállapítására jogosult szerv által kiadott és hozzá benyújtott dokumentumok, határozatok másolata,

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (első orvosi ellátás dokumentuma; kezelések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet; MRI vizsgálat eredménye; CT vizsgálat eredménye; szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során), kórházi zárójelentések másolata, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• keresőképtelenségi igazolás hiteles másolata (diagnózis megjelölésével; ha szükséges),

• baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv másolata (ha készült),

• munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata (ha szükséges),

• munkáltatói igazolás munkavállalói jogviszony meglétéről (ha szükséges),

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata (ha szükséges),

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata (ha szükséges),

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt (ha készült),

• igazolvány sportolói tagságról (ha szükséges),

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata (ha szükséges),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák (ha szükséges)

A biztosító a szolgáltatásának teljesítéséhez a jelen Általános Szerződési Feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mellett a következő iratokat tarthatja szükségesnek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához és/vagy az igény összegszerűségének meghatározásához:

• azonosítási adatlap,

• kiskorú esetén gyámhatóság által kiállított igazolás a gyámhatósági betétkönyv megnyitásáról, mely tartalmazza a számlaszámot,

• gondnokságot kirendelő határozat másolata,

• azon további nyilatkozatok, amelyeket a mindenkor hatályos jogszabályok a szolgáltatás teljesítésének feltételeként meghatároznak,

• idegen nyelvű iratok esetén azok fordítása.

Egyes különös szerződési feltételek a biztosító teljesítéséhez egyéb iratok benyújtását is előírhatja. Ezen egyéb iratok beszerzésének, esetleges magyar nyelvre fordításának költségei a kedvezményezettet terhelik. Amennyiben irat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájárulás beszerzése, illetőleg megadása a kedvezményezett

kötelezettsége.

17) A biztosító mentesülése

a) A biztosító mentesül a feltételszerű biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében veszítette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg a biztosított örökösét illeti meg, abból a kedvezményezett nem részesülhet.

b) A biztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki a kedvezményezettnek, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben, vagy a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.

18) Kockázatkizárások

a) A biztosító kockázata – amennyiben a biztosítási szerződés különös feltételei vagy a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem terjed ki az alábbi esetekre:

• a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, vagy ennél magasabb véralkohol szint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre,

• a biztosítási esemény a biztosított vezetői engedélye, illetve egyéb szükséges hatósági engedély nélkül, illetve bármely okból tudatmódosult állapotban történt, bármely jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is,

• bármely, nem orvosi rendelvényre, nem gyógyítási céllal, nem gyógyszernek minősülő, a tudat, az elme, az idegrendszer, vagy a szervezet bármely funkciójának normál működését akadályozó szer használatával összefüggésbe hozható biztosítási eseményekre,

• harci cselekményben (háborúban, polgárháborúban, határvillongásban, felkelésben,

forradalomban, zendülésben, törvényes kormány elleni puccsban vagy puccskísérletben, tüntetésen, felvonulásban, sztrájkban, munkahelyi rendbontásban, idegen hatalom ellenséges cselekedetében, kommandó támadásban, terrorcselekményben), vagy más háborús cselekményben, lázadásban, zavargásban való részvételből eredő biztosítási eseményekre,

• az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre,

kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést,

• a biztosítási esemény összefüggésben áll a biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével.

b) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, légi, vízi járműben, országos, nemzetközi, illetve szervezett amatőr sportversenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) keretében következik be, ideértve az országos és nemzetközi sportversenyen nézőként való részvételt, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt.

c) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, kivéve az olyan biztosítási eseményeket, amelyeket a biztosított személy légijármű utasaként, a polgári légiforgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légijárművön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légijárművön utazik, de a légijárműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez.

d) A biztosító kizárja az olyan baleseteket, amelyek rándulás, megemelés, habituális ficam, patológiás törés, nem balesettel összefüggő fertőzés, rovarcsípés, fagyás, napszúrás, nap általi égés, hőguta, madárinfluenza, porckorong sérülés, sérv, agyvérzés, foglalkozási ártalommal összefüggő balesetek, fertőző betegségek, gyermekbénulás, kullancscsípés következtében kialakuló agyburok- és agyvelőgyulladás, veszettség, tetanuszfertőzés miatt következett be.

e) A biztosító nem vállal kockázatot az alábbi esetekben:

• a biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő, ismert betegségek vonatkozásában;

• a biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő, ismert betegségekkel ok-okozati összefüggésben bekövetkező betegségek vonatkozásában;

• mindezen betegségek gyógyítása vonatkozásában, illetve

• mindezen betegségekkel ok-okozati összefüggésben bekövetkező haláleset vonatkozásában.

19) Jognyilatkozatok, változás-bejelentési kötelezettség

a) A szerződő és a biztosított köteles személyi adatainak (pl. lakcímének) módosulását, továbbá a biztosító kockázatvállalása szempontjából valamennyi lényeges körülmény változását (különösen foglalkozásának és sporttevékenységeinek változását) 5 napon belül a biztosítóhoz írásban bejelenteni. Lényeges körülmény az, amire a biztosító a szerződéskötéskor az ajánlatban, az egészségi nyilatkozatban és az orvosi vizsgálat során írásban kérdést tett fel.

b) Azon jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez jogszabály írásbeli alakot követel meg, a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azokat írásban nyújtották be a biztosítóhoz (1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 11. B épület). Abban az esetben, ha az adott jognyilatkozat érvényességéhez jogszabály nem írja elő az írásbeliség követelményét, akkor az arra jogosult által aláírt papír alapú dokumentum szkennelt változatát tartalmazó elektronikus levél beérkezése pótolja az írásbeli benyújtást.

c) Minden jognyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosítóhoz (1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt.

11. B épület) beérkezett.

d) A változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

e) A változásbejelentési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a változásbejelentési határidő leteltét követő naptól a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

f) Ha a szerződés több személyre vonatkozik és a változásbejelentési kötelezettség megsértése csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a változásbejelentési kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

g) A változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a bejelentésre köteles lett volna.

h) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Egészségbiztosítási szerződések esetén nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító

javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

i) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények változásáról, az ebből eredő jogokat a változásbejelentési határidő leteltét követő naptól számított első 5 évben gyakorolhatja.

20) Adatkezelési tájékoztató

20.1. Az adatkezelő adatai és felügyeleti hatóságai

Adatkezelő: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Székhelye: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 11. B épület Levelezési címe: 1476 Budapest, Pf. 325.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 14153730-4-44

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (xxx.xxx.xx) Adatvédelmi tisztségviselő: Xx. Xxxxx Xxxxx

E-mail címe: xxx@xxx.xx

Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület Telefonszám: +36 1 0 000 000, fax: x00 0 000 0000

Felügyeleti hatóság adatvédelemmel kapcsolatban: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00. Levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9.

Telefonszáma: x00 0 000 0000, fax száma: x00 0 000 0000

E-mail címe, honlapja: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx , xxx.xxxx.xx

20.1.1. Marketingcélú közös adatkezelés esetén az Adatkezelők adatai

Adatkezelő1: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Székhelye: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 11. B épület Levelezési címe: 1476 Budapest, Pf. 325.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 14153730-4-44

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (xxx.xxx.xx) Adatvédelmi tisztségviselő: Xx. Xxxxx Xxxxx

E-mail címe: xxx@xxx.xx

Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület Telefonszám: +36 1 0 000 000, fax: x00 0 000 0000

Felügyeleti hatóság adatvédelemmel kapcsolatban: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00. Levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9.

Telefonszáma: x00 0 000 0000, fax száma: x00 0 000 0000

E-mail címe, honlapja: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx , xxx.xxxx.xx

Adatkezelő2: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Székhelye: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 11. B épület Levelezési címe: 1476 Budapest, Pf. 325.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 14440306-4-44

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (xxx.xxx.xx) Adatvédelmi tisztségviselő: Xx. Xxxxx Xxxxx

E-mail címe: xxx@xxx.xx

Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület Telefonszám: +36 1 0 000 000, fax: x00 0 000 0000

Felügyeleti hatóság adatvédelemmel kapcsolatban: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00. Levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9.

Telefonszáma: x00 0 000 0000, fax száma: x00 0 000 0000

E-mail címe, honlapja: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx , xxx.xxxx.xx

továbbiakban együttesen: Adatkezelők; külön- külön: Adatkezelő, illetve Biztosító.

20.2. Az adatkezelési tájékoztató alkalmazása

Az ügyfél adatkezelésre vonatkozó teljeskörű tájékoztatását a biztosítási feltételekben (ÁSZF, KSZF, Szerződési Feltételek; továbbiakban együtt: „Biztosítási Feltételek”), az Ügyféltájékoztatóban, továbbá az Adatkezelési tájékoztatóban foglalt rendelkezések alkotják. A Biztosítási Feltételek, az Ügyféltájékoztató és Adatkezelési tájékoztató egymásra épülnek: az Adatkezelési tájékoztató általános, míg az Ügyféltájékoztató és Biztosítási Feltételek az egyes termékekre vonatkozó speciális rendelkezéseket tartalmaznak. Amennyiben az Adatkezelési tájékoztató, a Biztosítási Feltételek és az Ügyféltájékoztató között eltérés áll fent, úgy az alábbi sorrend irányadó: 1. Adatkezelési tájékoztató, 2. Biztosítási Feltételek, 3. Ügyféltájékoztató.

20.3. A Biztosító adatkezelése

A Biztosító, mint adatkezelő a természetes személy ügyfelei, valamint annak örökösei vagy annak helyébe lépő más személy (továbbiakban: „Érintett”) biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő személyes adatait, továbbá a közös adatkezelés esetén az Adatkezelők az adatkezeléshez hozzájáruló Érintett személyes adatait

- az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú (a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló) rendelete (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: „GDPR” vagy „Adatvédelmi rendelet”),

- az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: „Info. tv.”),

- a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: „Bit.”)

- és az egyéb irányadó jogszabályok – ideértve különösen a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényt (továbbiakban: „Reklámtörvény”) adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kezelik.

Ügyfélnek minősül a Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett, a Károsult, a Biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy.

Személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („Érintett”) vonatkozó bármely információ.

A Biztosító törekszik a személyes adatkezelési tevékenységeit, adatkezelési műveleteit oly módon kialakítani, hogy mindenkor teljesüljenek az Adatvédelmi rendelet 5. cikkében foglalt adatkezelési alapelvek, azaz biztosítja a személyes adatok kezelésének jogszerűségét, tisztességességét, átláthatóságát, az adatok kezelésének célhoz kötöttségét, az adattakarékosságot (adatminimalizálás), azok pontosságát, tárolásuk időtartamának korlátozottságát, valamint bizalmasságukat. Az alapelvek megvalósulásáért a Biztosító felel, és ezekért elszámoltatható.

Jexxx Xxxxxxxxxxxx xájékoztató tartalmazza a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, kezelésével és fenntartásával összefüggő, a Bit. 121. § (1) bekezdés k) pontja szerinti személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.

A mindenkor hatályos, valamint a korábban hatályban lévő Adatkezelési tájékoztató a Biztosító weboldalán, a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon megtalálható.

Marketingcélú közös adatkezelés

Az Adatkezelők tájékoztatják az Érintettet, hogy közös célból történő adatgyűjtés, közös adatbázisban történő közös adatkezelés és személyes adatok marketingcélú felhasználása tárgyában egymással megállapodást kötöttek, melyben közös Adatkezelőként meghatározták az adatkezelés céljait és eszközeit. Az Érintett az Adatkezelők megállapodásától függetlenül mindegyik Adatkezelő vonatkozásában és mindegyik Adatkezelővel szemben gyakorolhatja az általános adatvédelmi rendelet szerinti jogait. Bármelyik Adatkezelő jogosult az Érintett hozzájárulását kérni a közös adatkezeléshez. Az Érintett tájékoztatásáért (általános adatvédelmi rendelet 13. cikk) az az Adatkezelő felelős, amely az Érintettel a hozzájáruló nyilatkozat megszerzése érdekében kapcsolatba lép.

Az Érintettől érkezett megkeresések teljesítése céljából az Adatkezelők közös kapcsolattartóként a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. adatvédelmi tisztviselőjét (a továbbiakban: „Adatvédelmi tisztviselő”) jelölték meg azzal, hogy az Érintettnek lehetősége van arra is, hogy a kijelölt Adatvédelmi tisztviselő helyett valamelyik Adatkezelőhöz forduljon. Az Adatvédelmi tisztviselő elérhetőségét a fenti

20.1.1. pont tartalmazza.

20.4. A Biztosító adatkezelésének célja, jogalapja, a kezelt adatok köre és az adatkezelés időtartama

A Biztosító az Érintett következő személyes adatait, az itt meghatározott célból, jogalapon, és időtartamban kezeli:

20.4.1. A szerződés megkötését megelőző, valamint a szerződés megkötéséhez, a szerződés kezeléséhez, fenntartásához, valamint a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatkezelés
Az adatkezelés megnevezése és célja	Az adatkezelés jogalapja	A kezelt adatok köre	Az adatok tárolásának időtartama
A Biztosító a szerződéskötés vagy a szerződés fenntartása során tudomására jutott személyes adatokat a szerződés időtartama alatt, illetve annak megszűnését követően addig kezelheti, ameddig a szerződéssel kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló időszakot (elévülési időt) az egyes biztosítási termékekre vonatkozó szerződési feltételek,

illetve a jogszabályok tartalmazzák. Az ettől eltérő időtartamú adatkezelésekről a lentebb felsorolt pontokban található külön tájékoztatás.

Életbiztosítási szerződés megkötését megelőzően az ügyfél igényeinek megfelelő biztosítási termék ajánlása érdekében az ügyfél igényeinek felmérése céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit.

153. §-a keletkezteti.

Az ügyfél által az igényfelmérő kérdőívben megadott adatok.

Amennyiben a szerződés nem jön létre a felek között, addig kezelhető, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatosan igény érvényesíthető.

Amennyiben a felek között a biztosítási szerződés létrejön, akkor az igényfelmérő a szerződés részeként, azzal megegyező ideig, azaz a szerződés megszűnését követő

8 évig kezelhető.

Az ügyfél számára alkalmas biztosítási alapú befektetési termék ajánlása érdekében az ügyfél befektetési ismereteinek, céljainak, pénzügyi helyzetének felmérése céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 166/E. §-a keletkezteti.

Az ügyfél által ebből a célból megadott adatok.

Amennyiben a szerződés nem jön létre a felek között, addig kezelheti, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatosan igény érvényesíthető.

Amennyiben a felek között a biztosítási szerződés létrejön, akkor az igényfelmérő a szerződés részeként, azzal megegyező ideig, azaz a szerződés megszűnését követő

8 évig kezelhető.

A biztosítási szerződés megkötésének céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – a szerződés megkötése.

Az Érintett által a szerződéskötés során megadott személyes adatok, így többek között a kockázatelbírálásho z, a díjkalkulációhoz megadott adatok,

illetve az ajánlati

A díjkalkulációval kapcsolatos adatok vonatkozásában legfeljebb 30 nap, az Érintett ajánlata alapján létre nem jött biztosítási szerződéssel

kapcsolatos

		dokumentációban megadott adat.	személyes adatok addig kezelhetők, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatosan igény érvényesíthető.
A szerződés megkötését követően a szerződés fenntartása, kezelése, módosítása, a szolgáltatás teljesítése, elszámolása és a Biztosító szerződésből fakadó egyéb kötelezettségei (pl. díjak megállapítása) teljesítése céljából történő adatkezelés	GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél.	Az Érintett által a szerződésben és azzal összefüggésben a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott vagy az Érintettről más módon a Biztosító tudomására jutott adat.	A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni.
A biztosítási szolgáltatási igény elbírálása, a biztosítási szerződésből származó követelés megállapítása, megítélése, a szerződés teljesítése	GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél.	Az Érintett által a szerződésben és azzal összefüggésben a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott vagy az Érintettről más módon a Biztosító tudomására jutott adat.	A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni.
A Biztosító biztosítási szerződésből eredő	GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a	Az Érintett által a szerződéskötéshez,	A biztosítási szerződés

igényeinek érvényesítése (ide nem értve a következő pontban foglalt adatkezelést)

Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése. A jogi kötelezettséget a biztosítási szerződés, a Bit., továbbá a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”)

keletkezteti.

nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok.

fennállásának időszakában; a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig azzal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A Biztosító szerződésből származó követeléseinek érvényesítése, így különösen adósságkezelés, követelésbehajtás, végrehajtás, illetve az Adatkezelő követeléseinek jogi úton (pl. fizetési meghagyás, bírósági eljárás, követeléskezelő társaság megbízása) történő érvényesítése céljából történő adatkezelés, valamint ezen célok érvényesítése érdekében megbízott harmadik személynek történő

adatátadás

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – az Adatkezelő jogos érdeke az Érintett szerződéses kötelezettségeinek nemteljesítése esetén szerződésben foglalt jogai érvényesítésére.

Az Érintett által a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott személyes adatok, így különösen: név, lakcím, anyja neve, születési hely, idő.

A biztosítási szerződés fennállásának időszakában; a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig azzal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A Biztosítási szerződésből származó jogi igényekkel szembeni védekezés előterjesztése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (pl.: Bit., Ptk. és egyéb ágazati jogszabályok).

Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok.

A biztosítási szerződés fennállásának időszakában; a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig azzal kapcsolatban igény

érvényesíthető.

A Biztosítási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos bírósági, hatósági megkeresések megválaszolása

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (pl.: Bit.,

Ptk. és

egyéb ágazati

A megkeresések megválaszolásához szükséges személyes adatok.

A biztosítási szerződés fennállásának időszakában; a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető,

ameddig azzal

jogszabályok).

kapcsolatban igény érvényesíthető.

A Biztosító által megválaszolt bírósági, hatósági megkeresésekről szóló adattovábbítási nyilvántartás vezetése. Az adatkezelés célja a jogszabályi kötelezettség teljesítése, adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése és az Érintettek tájékoztatása.

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (Bit.

és egyéb ágazati jogszabályok).

A megkeresések megválaszolásához szükséges személyes adatok.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő

személyes adatokat az adattovábbítástól számított

5 év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén azokat 20 év

elteltével törölni kell.

A veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében, a szolgáltatások jogszabálynak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából:

(1) Veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében adatszolgáltatás teljesítése más biztosító részére.

(2) Veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében adatszolgáltatás kérése más biztosítótól.

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés.

(1) A Biztosító más biztosító részére történő adatátadására vonatkozóan, a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése. A Biztosító jogi kötelezettségét a Bit. 149–151. § keletkezteti.

(2) Biztosító más biztosítótól történő adatszolgáltatás kérése esetén a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdekét a Bit. 149–151. § keletkezteti.

A biztosítási termék sajátosságainak figyelembe vételével kezelt, a Bit. 149. § (3)–(6)

bekezdéseiben foglalt adatok.

A megkeresések eredményeként tudomására jutott adatok a kézhezvételt követő 90 napig kezelhetők, kivéve, ha a megkeresés eredményeként tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekei érvényesítéséhez szükséges. Ez esetben a Biztosító az adatot az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig kezelheti azzal, hogy ha az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat Biztosító általi megismerését követő 1 évig nem kerül sor, az adat a Biztosító általi megismerést követő 1 évig

kezelhető.

Viszontbiztosítási fedezet elérése és szolgáltatás érvényesítése céljából

történő adatkezelés,

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – az Adatkezelő jogos

érdeke.

Az adott jogviszonyhoz kapcsolódó

személyes adatok.

A biztosítási jogviszony fennállásának

időszakában; a

viszontbiztosító részére történő adattovábbítás

biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig

szükséges kezelni.

Különleges adatok, különösen egészségügyi adatok szerződés megkötése, kockázatelbírálás, a szerződésben vállalt fedezet elbírálása, a szerződés fenntartása, kezelése, a szolgáltatás teljesítése céljából történő kezelése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) – az Érintett önkéntes és kifejezett hozzájárulása.

Az Érintett azon különleges adatai, melyekre a hozzájárulása vonatkozik.

A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig

szükséges kezelni.

Jogi kötelezettség vagy közérdekű feladat végrehajtása érdekében, jogszabályban meghatározott célból más adatkezelő részére történő adatátadás, illetve egyedi vagy rendeszeres adatszolgáltatás

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – az Adatkezelő jogi kötelezettsége teljesítése. A jogi kötelezettséget keletkezteti különösen a következő pontokban részletezett FATCA- törvény, a Bit., a Kit., a Pmt. Eseti

adatszolgáltatási

Az Érintett jogszabályban, illetve a megkeresésben kért adatai.

kötelezettséget a Biztosító akkor teljesít, ha a megkereső szerv az adatátadás célját és jogalapját megfelelően igazolja.

A FATCA-törvény alapján fennálló

kötelezettségek (pl.: adattovábbítás) teljesítése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése. A jogi kötelezettséget a Bit.

148. §-ában foglaltak, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (továbbiakban: FATCA-törvény)

keletkezteti.

Az Érintett adóügyi illetőségével, valamint az adóügyi illetőség igazolásával kapcsolatos személyes adatok (pl. adóügyi illetőség állama, adóazonosító jel, adóügyi

illetőséget megalapozó okirat, a jogalap körében felsorolt jogszabályokban meghatározott egyéb személyes adatok).

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (pl.: adóilletőség megállapítása) teljesítése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 148/A. §-ában foglaltak, a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú

Megállapodás

Az Érintett adóügyi illetőségével, valamint az adóügyi illetőség igazolásával kapcsolatos személyes adatok (pl. adóügyi illetőség állama, adóazonosító jel, adóügyi

illetőséget megalapozó okirat, a jogalap körében felsorolt jogszabályokban meghatározott

egyéb személyes

kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény, továbbá az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 34. § (1)

bekezdésében és 50.

§ (2) bekezdés 28.

pontjában foglaltak keletkeztetik.

adatok).

A Biztosítónak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt

pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017.

évi LII. törvényben

˙(„Kit.”) foglalt kötelezettségeinek teljesítése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Kit.

16. § keletkezteti.

Partnerkód, kötvényszám, név, születési név, anyja neve, születési helye, ideje, állampolgársága, lakcíme, tartózkodási helye, személyazonosító okmányának száma, lakcímkártya száma, adószáma, adóazonosító jele, kiemelt közszereplői státusza, bankszámlaszáma, továbbá a Kit.-ben foglalt kötelezettség teljesítéséhez

szükséges egyéb személyes adatok.

Jogszabályban (Pmt., Kit.) meghatározott határidő: szerződés megszűnésétől számított 8/10 év.

A Biztosító pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségei (pl.: az ügyfélátvilágítási intézkedések) teljesítése, valamint a NAV által erre a célra létrehozott tényleges tulajdonosi

nyilvántartásból történő

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a pénzmosás és a

terrorizmus

Partnerkód, kötvényszám, név, születési név,

anyja neve, születési helye, ideje, állampolgársága, lakcíme, tartózkodási

helye,

személyazonosító

Jogszabályban (Pmt.) meghatározott határidő: szerződés megszűnésétől számított 8 /10 év.

lekérdezés, illetve oda történő bejelentés céljából történő adatkezelés

finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szól 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban:

„Pmt.”), a 2021. évi XLIII. törvény, a 803/2021. (XII. 28.)

Korm. rendelet és a 804/2021. (XII. 28.)

Korm. rendelet keletkezteti. A Biztosító a lakcímkártya azonosító számát az ügyfél azonosításhoz, átvilágításához fűződő jogos érdekére tekintettel kezeli.

okmányának száma, lakcímkártya száma, adószáma, adóazonosító jele, kiemelt közszereplői státusza, bankszámlaszáma, továbbá a Pmt.-ben foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb személyes adatok.

Természetes személy esetén: partnerkód, kötvényszám, név, születési név, anyja neve,

születési helye, ideje, állampolgársága, lakcíme, tartózkodási helye, személyazonosító okmányának száma, lakcímkártya száma,

adószáma, adóazonosító jele, kiemelt közszereplői státusza, bankszámlaszáma, továbbá a Kit.-ben foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb személyes

adatok.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében:

neve, rövidített

neve, székhelye,

külföldi székhelyű

vállalkozás esetén (amennyiben ilyennel rendelkezik) a magyarországi fióktelepének címe, főtevékenysége, képviseletre jogosultak neve és beosztása,

(ha ilyennel rendelkezik: kézbesítési megbízottjának a családi és utóneve és

lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye),

cégjegyzékszáma és

adószáma.

A biztosítási titok, valamint a személyes adatok védelme érdekében a szerződéskötéskor, a szerződéssel kapcsolatos tranzakciók során, így különösen a szerződés módosításával kapcsolatban, személyesen, telefonon, e-mailben történő ügyfél azonosítás céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke, hogy a személyes adatok és biztosítási titkok védelme érdekében információt csak az arra jogosult személy számára szolgáltasson.

A Biztosító az azonosításhoz az alábbi adatokat (legalább hármat) használja: pl. szerződésszám és/vagy kárszám, név, születési idő, édesanyja neve, állandó lakcíme, levelezési címe, e- mail címe, telefonszáma.

szükséges kezelni.

A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, nyomon követése,

kapcsolódó kockázatok

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – az Adatkezelő jogos érdeke a biztosítási szerződésekkel

kapcsolatosan

Az ügyfél által a szerződéskötés során vagy azt követően megadott adatok.

Az adatok megadásától számított 5 év.

mérése, kezelése céljából történő adatkezelés	visszaélések, a biztosítási csalások megelőzésére, felderítésére.
A nyilvántartásokban szereplő adatok informatikai biztonságának védelme érdekében szükséges biztonsági mentések céljából történő adatkezelés	GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.	Az Érintett Biztosító informatikai rendszerében rögzített és biztonsági mentéssel érintett személyes adatai.	A Biztosító a biztonsági mentésben szereplő adatokat az azokra vonatkozó megőrzési időnek megfelelő időtartamig kezeli.
Az e-mail cím kezelése a szerződés megkötése, fenntartása, valamint a biztosítási szolgáltatás teljesítése (kárrendezés), továbbá az Érintettel való elektronikus kapcsolattartás céljából. A Biztosító minden e-mail címmel rendelkező ügyfelének biztosítja, hogy az Ügyfélportálra történő regisztrációt követően megtekinthesse, letölthesse a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat, ideértve különösen a biztosítási ajánlatot, kötvényt, díjértesítő/index levelet, díjesedékességi értesítőt, díjfelszólítót.	GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.	Az Érintett e-mail címe.	A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető.
A mobiltelefonszám kezelése a szerződés létrejöttének megerősítése, valamint az Ügyfélportálra való regisztráció céljából	GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez	Az Érintett mobiltelefonszáma.	A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető.

	szükséges.
Csoportos biztosítás megkötése, fenntartása, kezelése céljából történő adatkezelés, adattovábbítás. Csoportos biztosítás esetében a Szerződő átadja a Biztosított adatait a Biztosító részére. A Biztosító a Biztosított adatait, a biztosítási szerződést a Biztosított javára megkötő Szerződővel egyezteti. A Szerződő a Biztosítottak személyéről a szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal tájékoztatja a Biztosítót.	GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.	A Szerződő által a Biztosító részére továbbított adatok: a csatlakozási nyilatkozatban/adat szolgált tásban vagy egyéb dokumentumban a Biztosított által megadott adatok, a biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszonyra, vagy egyéb érdek megszűnésére vonatkozó adat. A Biztosító a Biztosítottakra vonatkozó adatokat a Szerződő részére nem ad át, kivéve, ha a Szerződő általi adatszolgáltatás egyeztetése érdekében (vagy ún. fedezetellenőrzés) során szükséges, vagy ha a Szerződő a szolgáltatási igény során történő eljárásra jogosult, mely esetekben az ehhez szükséges adatokat továbbítja a Biztosító a Szerződő részére.	Amennyiben a Biztosított a szerződéshez csatlakozik, a létrejött szerződésekre vonatkozó adatkezelési időtartam az irányadó, azaz a biztosítási jogviszony fennállásának időszakában kezelhetők az Érintett személyes adatai; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni.
Ügyfelek jogos érdek			A nyilvántartás
alapján történő		Az ügyfél	adatait, valamint a
adatkezeléssel szembeni		tiltakozása,	válaszadással
tiltakozásainak, valamint		marketingcélú	kapcsolatos
a marketing	GDPR 6. cikk (1)	adatkezeléssel	dokumentumokat a
nyilatkozatok	bekezdés f) – A	kapcsolatos	válasz elküldésétől
visszavonásának	Biztosító jogos	nyilatkozata	számított 8 évig kell
nyilvántartása az ügyfél –	érdeke.	visszavonása,	megőrizni az
visszavonással vagy		valamint az abban	elszámoltathatóság
tiltással összefüggő célból		foglalt adatok.	érdekében.
történő – jövőbeli
megkeresésének

elkerülése céljából

(1) A szolgáltatásra jogosultság ellenőrzése érdekében esetenkénti lekérdezés a Belügyminisztérium által vezetett személy és lakcím-nyilvántartásban található személyes adatokról és a lekérdezés eredményének kezelése.

(2) Az ügyfél által a biztosítási szerződéssel összefüggésben megadott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében esetenkénti lekérdezés a Belügyminisztérium által vezetett személy és lakcím-nyilvántartásból, továbbá a lekérdezés eredményének felhasználása, amennyiben az ügyfél által megadott adatok hiányosan vagy hibásan kerültek megadásra.

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A Biztosító jogos érdeke. (1) A Biztosító jogos érdeke, hogy kizárólag az arra jogosult számára fizessen biztosítási szolgáltatást, megelőzve ezzel az esetleges visszaéléseket.

(2) A Biztosító jogos

érdeke, hogy ellenőrizze és biztosítsa, hogy nyilvántartásában pontosan szerepelnek a biztosítási szerződéssel kapcsolatos ügyféladatok.

(1) A Belügyminisztérium által vezetett személy és lakcím- nyilvántartásban található személyes adatok (név, anyja neve, születési

hely és idő, lakcím, tartózkodási hely).

(2) A Belügyminisztérium által vezetett személy és lakcím- nyilvántartásban található adatok (név, anyja neve, születési helye és ideje, lakóhelye).

A Biztosító az adatokat a szerződés adataival megegyező ideig tárolja.

Minőség-ellenőrzés, folyamatfejlesztés céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

Az Érintett neve, telefonszáma, e- mail címe, valamint az Érintett által adott visszajelzés.

Az Érintett elektronikusan adott visszajelzéseit a részére nyújtott szolgáltatásra vagy szerződésre vonatkozóan a szolgáltatással, illetve a szerződés adataival együtt kezeli a Biztosító, az azokra

meghatározott ideig.

Statisztikai célból történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

Az Érintett által a szerződésben és azzal összefüggésben a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott vagy az

Érintettről más

A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők,

míg a biztosítási

módon a Biztosító tudomására jutott adat.

jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig

kezeli.

20.4.2. A személyes adatok kárrendezés során történő kezelésének 20.4.1. pontot kiegészítő szabályai
Az adatkezelés megnevezése és célja	Az adatkezelés jogalapja	A kezelt adatok köre	Az adatok tárolásának időtartama
A Biztosító a kárrendezés kapcsán tudomására jutott személyes adatokat a kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig kezelheti, ameddig az Érintett által előterjesztett kárigénnyel kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló időszakot (elévülési időt) az egyes biztosítási termékekre vonatkozó szerződési feltételek, illetve a jogszabályok tartalmazzák. Az ettől eltérő időtartamú adatkezelésekről a lentebb felsorolt pontokban található külön tájékoztatás.
A kárrendezés érdekében történő adatkezelés	A szerződő fél esetében a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A többi érintett (Biztosított, Kedvezményezett, Károsult, szolgáltatásra jogosult személy, örökösök) esetén a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, melyet	Az Érintett által a kárrendezéssel összefüggésben megadott vagy az Érintettről a kárrendezéssel összefüggésben más módon a Biztosító tudomására jutott személyes adatok, ideértve az Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hanganyagát is.	A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett kárigénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Biztosító általi kifizetés esetén, a kár lezárásától számított 8 évig.

többek között a Ptk. 6:439. §, 6:470. §, 6:472.

§ rendelkezései

keletkeztetnek.

A kárrendezés érdekében történő különleges adatok kezelése. Az Érintett a kárigény elbírálása, a jogalap és összegszerűség megállapítása érdekében jogosult, továbbá szerződés vagy jogszabály alapján köteles lehet személyes és különleges kategóriájú, így különösen az Érintett egészségügyi állapotával összefüggő személyes

adatok megadására.

A GDPR 6. cikk (1)

bekezdés a) – az Érintett önkéntes és kifejezett hozzájárulása.

Személyes és különleges kategóriájú, így különösen az Érintett egészségügyi állapotával összefüggő személyes adatok.

A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett kárigénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Biztosító általi kifizetés esetén, a kár lezárásától számított 8 évig.

Adózással kapcsolatos, illetve számviteli kötelezettségek teljesítése, különösen nyilvántartások vezetése, bizonylatok kiállítása és megőrzése

A GDPR 6. cikk (1)

bekezdés c) – a Biztosító jogi kötelezettségének teljesítése. A Biztosító jogi kötelezettségét a Számviteli törvény keletkezteti.

A kárrendezéssel kapcsolatos, a Számviteli törvény szerinti nyilvántartásban kezelt adatok, valamint a kárrendezéssel kapcsolatos könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatok (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat

is).

A kárrendezés időtartama alatt, azt követően a kár lezárásától számított 8 évig.

Statisztikai célú adatkezelés

A GDPR 6. cikk (1)

bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

Az Érintett által a kárrendezéssel összefüggésben megadott vagy az Érintettről a kárrendezéssel összefüggésben

más módon a

A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett

kárigénnyel

Biztosító tudomására jutott személyes adatok.

kapcsolatosan igény érvényesíthető.

Az ügyfelek telefonon, illetve e-mailben történő azonosítása a kárbejelentés, a szolgáltatási igény bejelentése során a biztosítási titok, valamint a személyes adatok védelme érdekében

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

telefonszáma.

A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett kárigénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető.

Az Érintett adatainak a Biztosító megtérítési igényének érvényesítése érdekében történő kezelése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdeke, hogy a jogszabályban vagy szerződésben meghatározottak szerint az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igényét érvényesíthesse a

Károkozóval szemben.

Az Érintett adatkezelési cél teljesítéséhez szükséges adatai.

A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett kárigénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető.

20.4.3. A személyes adatok panaszkezelési eljárás során történő kezelésének 20.4.1. pontot kiegészítő szabályai

Az adatkezelés megnevezése és célja

Az adatkezelés jogalapja

A kezelt adatok köre

Az adatok tárolásának időtartama

A panaszkezelési eljárás lefolytatása céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 159. §-a keletkezteti.

Az Érintett által a Biztosító részére a panaszkezeléssel összefüggésben rendelkezésre bocsátott, vagy a panaszkezeléshez kapcsolódó, szerződés megkötése és teljesítése, illetve a kárrendezési, szolgáltatási

eljárás során a

A panaszkezelési eljárás lezárásától számított 5 év.

Biztosító által kezelt személyes adatok.

A telefonon tett panasz hangfelvételének rögzítése a panaszkezelési eljárás lefolytatása céljából

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit 159. § (2) bekezdés keletkezteti.

Az Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hangfelvétele, amely tartalmazza különösen az Érintett nevét, irányítószámát, telefonszámát, beazonosításhoz szükséges adatait, a panasz felvétele során rögzített személyes

adatokat.

A panaszkezelési eljárás lezárásától számított 5 év.

Kárrendezéssel összefüggésben benyújtott panasz esetén a panaszkezelési eljárás lefolytatása érdekében történő adatkezelés

A szerződő fél esetében a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A többi Érintett (Biztosított, Kedvezményezett, Károsult, szolgáltatásra jogosult személy, örökösök) esetén GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, melyet a Ptk. 6:439. §, 6:470. §,

6:472. § rendelkezései keletkeztetnek.

Az Érintett által a Biztosító részére a panaszkezeléssel összefüggésben rendelkezésre bocsátott, vagy a panaszkezeléshez kapcsolódó, a Biztosító által kezelt személyes adatok, ideértve a telefonon történő panasz kezelés esetén a hangfelvételt is.

A panaszkezelési eljárás lezárását követő 5 év.

Az ügyfelek telefonon, illetve e-mailben történő azonosítása

panaszbejelentés során a

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

A Biztosító az azonosításhoz az alábbi adatokat

(legalább hármat)

A panaszkezelési eljárás lezárásától számított 5 év.

biztosítási titok, valamint		használja: pl.
a személyes adatok		szerződésszám
védelme érdekében		és/vagy kárszám,
		név, születési idő,
		édesanyja neve,
		állandó lakcíme,
		levelezési címe, e-
		mail címe,
		telefonszáma.

20.4.4. A személyes adatok marketingcélból történő kezelésének 20.4.1. pontot kiegészítő szabályai
Az adatkezelés megnevezése és célja	Az adatkezelés jogalapja	A kezelt adatok köre	Az adatok tárolásának időtartama
Az egyes nyereményjátékokon, promóciókon történő részvétel esetén a játékszabályzatban külön adatkezelési tájékoztató kerül elhelyezésre az ott megvalósuló személyes adatok kezelésével kapcsolatban.
Az Adatkezelők szolgáltatásainak megismertetése és azok igénybevételének ösztönzése céljából termékinformációk, reklámanyagok, ajánlatok küldése akciókról, nyereményjátékokról értesítés telefonon, e-mail útján és/vagy postai úton	GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) –az Érintett által adott önkéntes és tájékozott hozzájárulás.	Az Érintett által a szerződéskötés, valamint a szerződés fennállása során megadott adatok, különösen az Érintett neve, neme, kora, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e- mail címe.	A szerződésre vonatkozó adatkezelés időtartamáig, kivéve, ha az Érintett a hozzájárulását visszavonja, ez esetben legfeljebb az Érintett hozzájárulásának visszavonásáig.
Postai címzett reklámküldemény küldése céljából történő adatkezelés	GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdekét a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (4) bekezdés keletkezteti.	Az Érintett által a szerződéskötés, valamint a szerződés fennállása során megadott adatok.	A szerződésre vonatkozó adatkezelés időtartamáig, kivéve, ha az Érintett a reklám küldését megtiltotta, ez esetben legfeljebb az Érintett megtiltásáig kezelheti.

20.4.5. A személyes adatok telefonos értékesítés vagy ügyintézés során történő kezelésének 20.4.1. pontot kiegészítő szabályai
Az adatkezelés megnevezése és célja	Az adatkezelés jogalapja	A kezelt adatok köre	Az adatok tárolásának időtartama
A biztosítás telefonos értékesítése során (mind a szerződéskötés vagy	GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) – az Érintett hozzájárulása.		Az Érintett ajánlata alapján létre nem jött biztosítási szerződés

ajánlattétel céljából Biztosítóhoz beérkező, mind az értékesítés céljából a Biztosító által kezdeményezett) hangfelvétel rögzítése, amelynek célja a telefonon keresztül megtett nyilatkozat tartalmának visszaidézése, a nyilatkozó személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítása, a beszélgetésben résztvevők jogainak megóvása, továbbá ajánlattétel, valamint szerződéskötés érdekében

Amennyiben az Érintett visszavonja hozzájárulását, úgy az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdeke, hogy az Érintett kérelmével, bejelentésével kapcsolatban hozott döntését, véleményét, álláspontját az azokban foglaltakra tekintettel kialakíthassa, illetve jogait érvényesíthesse, kötelezettségeit teljesítse, és az azzal kapcsolatos tájékoztatást az

Érintett részére eljuttathassa.

esetén a hangfelvételt addig kezelhető, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Ha a szerződés létrejön a biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig.

Befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén a Biztosító a szerződéskötést követően még nyitva álló 30 napos felmondási

időn belül rögzített telefonhívással (ún.

„welcome call”) megbizonyosodik arról, hogy az ügyfél tisztában van a hosszú távon vállalt kötelezettségeivel, valamint a Biztosító meggyőződik arról, hogy az ügyfél ügyleti akaratának megfelelő feltételekkel jött létre a szerződés. Ennek során a Biztosító a hangfelvételt rögzít, amelynek célja a telefonon megtett nyilatkozat tartalmának visszaidézése, a nyilatkozó személyének és a nyilatkozattétel

időpontjának azonosítása

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése. A

jogi kötelezettséget a Magyar Nemzeti Bank 8/2016. (VI.30.) számú ajánlásának 57. pontja keletkezteti.

Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hangfelvétele, amely az alábbi adatokat tartalmazhatja: név, irányítószám, telefonszám, a beazonosításhoz szükséges

egyéb személyes

adatok, az adatkezelési cél teljesítése során rögzített személyes adatok.

a beszélgetésben résztvevők jogainak megóvása érdekében.

Az évi 1 millió forint feletti díj, valamint a Biztosító által ellentmondásosnak vélt ajánlatok esetén a Biztosító az ajánlat Biztosítóhoz való beérkezését követően, még a szerződés megkötését megelőzően rögzített telefonhívással (ún. „prevenciós hívás”) megbizonyosodik arról, hogy az ügyfél tisztában van a hosszú távon vállalt kötelezettségeivel, valamint a Biztosító meggyőződik arról, hogy az ügyfél ügyleti akaratának megfelelő feltételekkel jött létre a szerződés. Ennek során a Biztosító a hangfelvételt rögzíti, amelynek célja a telefonon megtett nyilatkozat tartalmának visszaidézése, a nyilatkozó személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítása a beszélgetésben részt vevők jogainak megóvása.

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) –

a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdeke, hogy az ügyfél tényleges ügyleti akaratának megfelelő szerződés jöjjön létre, az ügyfél tisztában legyen a hosszú távon vállalt kötelezettségeivel.

Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hangfelvétele, amely az alábbi adatokat tartalmazhatja: név, irányítószám, telefonszám, a beazonosításhoz szükséges

egyéb személyes adatok, az adatkezelési cél teljesítése során rögzített személyes adatok.

A biztosítási szerződés módosításával, a változás bejelentési kötelezettség teljesítésével, illetve a szerződést érintően tett egyéb nyilatkozatokkal, valamint az ügyfelek egyéb, biztosítási szerződésükkel összefüggő ügyintézéssel kapcsolatos telefonhívásainak rögzítése érdekében történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – A szerződés teljesítése.

által megadott

kötelezettségek

személyes adatokat.

teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni.

A Biztosító ügyfeleinek állományápolási célból történő telefonos megkeresése során hangfelvétel rögzítése, amelynek célja a telefonon keresztül megtett nyilatkozat tartalmának visszaidézése, a nyilatkozó személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítása a beszélgetésben résztvevők jogainak megóvása érdekében

GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) – az Érintett hozzájárulása. Amennyiben az Érintett visszavonja hozzájárulását,

úgy az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

adatokat.

Az Érintettnek díj megfizetésével kapcsolatosan tett intézkedéseire vonatkozó telefonhívások rögzítése érdekében történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdeke, hogy az Érintett nyilatkozatait megfelelően rögzítse a rendszereiben, hogy annak figyelembevételével érdemi döntést hozhasson, illetve jogait érvényesíthesse, kötelezettségeit teljesíthesse.

szükséges kezelni.

A Biztosító által nyújtott szolgáltatás minőségének, illetve a jogszabályoknak, szerződési feltételekben foglalt

kötelezettségeknek való

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdeke, hogy az Érintett nyilatkozatait

megfelelően rögzítse a

Az Érintettel folytatott telefonbeszélgetés során

rögzített

hangfelvétel, amely különösen

A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését

követően pedig

megfelelésének a Károsultak, szolgáltatásra jogosultak telefonon történő megkeresése útján történő ellenőrzése érdekében történő adatkezelés

rendszereiben, hogy annak figyelembevételével az esetleges hibák kijavítására intézkedéseket tehessen, a szolgáltatás minőségét folyamatosan emelje, illetve jogait érvényesíthesse, kötelezettségeit

teljesítse.

az alábbi adatokat tartalmazhatja: név, irányítószám, telefonszám, a beazonosításhoz szükséges egyéb személyes adatok,

az adatkezelési cél teljesítése

során rögzített személyes adatok.

addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető.

Az ügyfelek azonosítása a telefonhívások, a biztosítási titok, valamint a személyes adatok védelme érdekében

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

Az azonosításhoz a Biztosító az alábbi adatokat használja: név, szerződésszám és/vagy kárszám, születési idő és hely, anyja neve.

számított 5 évig.

20.4.6. Az örökösök, hagyatéki eljárással érintett hozzátartozók adatainak kezelése
Az adatkezelés megnevezése és célja	Az adatkezelés jogalapja	A kezelt adatok köre	Az adatok tárolásának időtartama
Az elhunyt szerződő féllel, illetve Biztosítottal kapcsolatba hozható adatok tekintetében az Érintett jogainak az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult általi gyakorlása érdekében történő adatkezelés	GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 143. § (4) bekezdése keletkezteti.	A szerződéssel kapcsolatos adatok, a Biztosító jogi kötelezettségének teljesítéséhez szükséges és az örökös, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult által rendelkezésre bocsátott adatok.	Ameddig az örökösi jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de legalább a biztosítási jogviszony megszűnésétől számított 8 év.
A biztosítási jogviszonyban szereplő fél (pl.: Szerződő, Biztosított) elhalálozása	GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség	Halotti anyakönyvi kivonat, jogerős hagyatéki végzés vagy öröklési	A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a

esetén a halál tényének igazolása érdekében történő adatkezelés

teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 73/A. § (1) és (5) bekezdés, továbbá a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 79– 92. §, 101–102. §

keletkezteti.

bizonyítvány, hagyatéki ügyben eljáró közjegyző megkeresése, a halál tényére hivatkozó jogerős bírósági határozat és az ezekben foglalt személyes adatok.

biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető.

A jogosult részére történő többlet díj visszafizetése érdekében történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 143. § (4) bekezdése, továbbá a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 79–92. § 101–

102. § keletkezteti.

Jogerős hagyatéki eljárást lezáró határozat (hagyatékátadó végzés), öröklési bizonyítvány és az ezekben foglalt személyes adatok.

szükséges kezelni.

A hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig az elhunyt Xxxxxxxx által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés

díjegyenlegéről, az

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 143. § (5) bekezdése keletkezteti.

A Kérelmező által a Biztosító rendelkezésére bocsátott okiratok, dokumentumok és az azokban foglalt személyes adatok.

Az adatszolgáltatást követően addig, ameddig a biztosítási szerződés alapján igény érvényesíthető, de legalább 5 évig.

esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt Szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – történő adatszolgáltatás érdekében történő

adatkezelés.

A hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig azon hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, ahol a szolgáltatás jogosultja a hitelintézet és a szerződés biztosítottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény Biztosítóhoz történő bejelentése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok Biztosító részére történő megküldése érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint az általános szerződési feltételekről az elhunyt Biztosított közeli hozzátartozója részére – annak írásbeli kérelmére

– történő adatszolgáltatás

érdekében történő adatkezelés.

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 143. § (5) bekezdése keletkezteti.

A Kérelmező által a Biztosító rendelkezésére bocsátott okiratok, dokumentumok és az azokban foglalt személyes adatok.

Az adatszolgáltatást követően addig, ameddig a biztosítási szerződés alapján igény érvényesíthető, de legalább 5 évig.

20.4.8. A Biztosító adatkezelésével kapcsolatos további rendelkezés

A szerződés megkötéséhez, fenntartásához, teljesítéséhez szükséges személyes adatok megadásának hiányában a Biztosító a szerződés megkötését, valamint szolgáltatás nyújtását megtagadhatja.

Az Érintett hozzájárulásának hiányában szerződés nem jöhet létre, szolgáltatás nem teljesíthető azon esetekben, ahol különleges adatok szerepelnek.

Amennyiben az Érintett nem adja meg a Biztosítónak a kárrendezéshez szükséges személyes adatait, előfordulhat, hogy a Biztosító a kárrendezést nem tudja lefolytatni, aminek eredményeként a szolgáltatás nyújtását a biztosítási szerződésben, illetve jogszabályban rögzített esetekben a Biztosító megtagadhatja.

20.5. Az adattovábbítás címzettjei, illetve a címzettek kategóriái

A személyes adatokat és az azokhoz kapcsolódó biztosítási titoknak minősülő információkat a Biztosító a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, megbízott biztosításközvetítői, illetve a Biztosító részére szolgáltatási szerződések alapján adatfeldolgozási tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, akik ezen adatokhoz csak a Biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben férhetnek hozzá.

A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók a Biztosító megbízásából és utasítása szerint kezelik az Érintett – Biztosító által átadott, vagy a Biztosító megbízásából általuk beszerzett vagy adatfeldolgozói minőségükben tudomásukra jutott – személyes adatait, aminek során a személyes adatokról döntést nem hozhatnak.

Ezen adatfeldolgozók címzetti kategóriák szerint az alábbiak:

• belföldi és az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállamban lévő viszontbiztosítók,

• elektronikus adatfeldolgozó szolgáltatók,

• informatikai (rendszerkarbantartó, üzemeltető) szolgáltatók,

• információbiztonsági és szoftverfejlesztési szolgáltatók,

• kárrendező és kárszakértő szolgáltatók,

• kárrendezés során eljáró magánnyomozók,

• kockázat elbírálásban és kárrendezés során eljáró orvos szakértők,

• kárrendezésben és díjbehajtásban résztvevő ügyvédek, ügyvédi irodák, követelésbehajtók,

• vagyonkezelők, nyomdai szolgáltatók,

• biztosításközvetítők.

A kiszervezett tevékenységet végző adatfeldolgozók aktuális listáját az Adatkezelő a hivatalos honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) és ügyfélszolgálatán (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület) közzéteszi.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel vagy amelyekkel szemben a Biztosító biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége nem áll fenn. Az adattovábbítás címzettjei lehetnek különösen

• a veszélyközösségbe tartozó biztosítók,

• a Bit. 138–139. §-ában felsorolt személyek és szervezetek, pl. bíróságok, hatóságok, hatáskörtől függően felügyeleti hatóságok,

• viszontbiztosítók.

20.5.1. A biztosításközvetítők szerepe

A biztosítási szerződések megkötése, fenntartása és teljesítése során a Biztosító biztosításközvetítők (függő ügynökök, azok közvetítői, alvállalkozói) közreműködésével is eljár. A Biztosító által igénybe vett, eljárni jogosult biztosításközvetítők nevéről és címéről a Magyar Nemzeti Bank függő biztosításközvetítőkre vonatkozó nyilvántartásában (xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/), valamint a Biztosító honlapján a Képviselő kereső- ben érhető el tájékoztatás.

A független biztosításközvetítő önálló, a Biztosítótól független adatkezelő, aki, illetve amely a biztosítási szerződés létrejötte, fenntartása, teljesítése érdekében továbbítja az ügyfelek személyes adatait a Biztosító részére. A független biztosításközvetítőtől érkező személyes adatokat a Biztosító az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint, önálló adatkezelőként kezeli.

20.6. Harmadik országba történő adattovábbítás

Harmadik országba a Biztosító kizárólag abban az esetben továbbítja az Érintett adatait, ha a biztosítási szerződésével kapcsolatos szolgáltatás teljesítése miatt az szükséges és a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak az adattovábbítás megfelel, illetve ennek hiányában az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult. Így különösen, ha a károkozás vagy károsodás harmadik országban történt, vagy felelősségbiztosítás esetében a Károsult harmadik országbeli, és a szolgáltatás teljesítéséhez ez szükséges, vagy az Érintett külföldön egészségügyi ellátásban való részesülése, illetve szolgáltatás külföldön történő igénybe vétele érdekében ez szükséges.

Az Érintettet az ilyen adattovábbításról a Biztosító minden esetben tájékoztatja. A Biztosító kizárólag abban az esetben továbbítja az Érintett adatait harmadik országba, ha az megfelelő garanciákkal rendelkezik (pl. kötelező erejű vállalati szabályok, vagy a Bizottság által elfogadott általános adatvédelmi kikötések). Ha az adattovábbítással kapcsolatban az Érintettnek kérdése merül fel, vagy felvilágosítást kér, akkor a Biztosító székhelyén vagy a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez címzett

levélben, vagy a xxx@xxx.xx e-mail címre írt levélben – a megfelelő azonosítást követően – teheti meg.

20.7. Adatbiztonsági intézkedések

A Biztosító gondoskodik az adatok megfelelő szintű biztonságáról, kialakítja azokat a technikai, szervezési és adminisztrációs szabályokat, amelyek az általa kezelt személyes adatok védelme érdekében szükségesek, és amelyek GDPR-ban, valamint egyéb adatkezelésre vonatkozó jogszabályban foglalt adatbiztonsági követelmények teljesítése érdekében szükségesek. A Biztosító a tudomására jutott személyes adatokat védi, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen, a védelmet a GDPR előírásainak megfelelően biztosítja. A Biztosító által történő adatkezelés biztonságát belső szabályzatok rendezik. Az előírások értelmében a Biztosító az általa kezelt adatokat biztonsági osztályokba sorolja. A biztosító által alkalmazott besorolási rendszer az adatokat csoportosítja, és az adatbiztonsági osztályokhoz rendelten megadja, hogy milyen egyedi védelmi intézkedésre van szükség.

20.8. Automatizált döntéshozatal, profilalkotás és az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos érintetti jogok

Kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozással az Érintett személyes jellemzőinek értékelésére, és annak alapján hozott döntés érvényesítésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz az Érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az a szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges, vagy azt jogszabály lehetővé teszi. Nem minősül automatizált egyedi döntésnek az olyan döntési folyamat, melyben a Biztosító döntésre jogosult munkavállalói személyes mérlegelést követően hozzák meg a végső döntést. Az automatizált döntéshozatalt, ideértve a profilalkotást is, a Biztosító nem alapozhatja a személyes adatok különleges kategóriáira.

Profilalkotásnak minősül a személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére –különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére – használják.

Az Érintett automatizált döntéshozatallal kapcsolatos jogai az 1.9.1. g) pontban találhatók.

20.9. Érintetti joggyakorlás

Amennyiben az adatkezelés az Érintett hozzájárulásán alapul, az Érintett jogosult a hozzájárulást bármely időpontban, feltétel nélkül visszavonni. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a visszavonást megelőző, hozzájáruláson alapuló adatkezelés jogszerűségét.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a szerződés fenntartásához, illetve teljesítéséhez szükséges egészségügyi adatokkal kapcsolatban megadott hozzájárulás visszavonása esetén a Biztosító megtagadhatja a szolgáltatás nyújtását. A visszavonás következtében a szerződés, amennyiben

bármely szolgáltatására vonatkozó kárigény elbírálásához a biztosított egészségügyi adatainak kezelése elengedhetetlen, a visszavonást követő hónap utolsó napján megszűnik az aktuális visszavásárlási érték kifizetésével.

Az Érintett az általános adatvédelmi rendelet 15–22. cikkei szerinti jogait és esetlegesen a hozzájárulása visszavonásához való jogát a Biztosító székhelyén (1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B. épület) írásbeli nyilatkozattal, a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez címzett levélben (levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 325.) vagy elektronikus úton a xxx@xxx.xx e-mail címre megküldött levélben az azonosítását követően gyakorolhatja. Az azonosításhoz a Biztosító az alábbi adatokat használhatja: név, szerződésszám és/vagy kárszám, születési idő és hely, anyja neve, állandó lakcím, e-mail cím, mobil telefonszám. Ha a Biztosítónak megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az Érintett azonosításához szükséges információk nyújtását kérheti.

A Biztosító indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb az Érintett kérelme beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet az általános adatvédelmi rendelet 15–22. cikk szerinti kérelmei alapján hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A Biztosító a határidő meghosszabbításáról a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet.

Ha a Biztosító nem tesz intézkedéseket az Érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az Érintett panaszt nyújthat be az illetékes hatóságnál, illetve élhet bírósági jogorvoslati jogával.

A Biztosító az érintetti jogosultság gyakorlásával kapcsolatban hozott intézkedést díjmentesen biztosítja. Ha az Érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, a Biztosító – figyelemmel a kért információ, vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre – észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

20.9.1. Az Érintett jogai

a) Hozzáférési jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosítótól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, akkor jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az alábbi információkhoz hozzáférést kapjon:

• az adatkezelés céljai;

• személyes adatok kategóriái;

• azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;

• adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

• az Érintett azon joga, hogy kérelmezheti a Biztosítótól a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok

kezelése ellen;

• a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;

• ha az adatokat nem az Érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;

• automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Ezen felül, ha a személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására került sor, az Érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a GDPR 46. cikke szerinti megfelelő garanciákról.

Amennyiben az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a másolatot – főszabály szerint –

„széles körben használt elektronikus formátumban” kell átadni az adatalany részére.

Megtagadható a hozzáférés iránti kérelem teljesítése, ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó. Nyilvánvalóan megalapozatlan lehet a kérelem, ha a Biztosító nem kezeli az Érintett személyes adatait, ha a kérelmet nem az Érintett vagy igazolt meghatalmazottja nyújtotta be. Túlzó a kérelem akkor, ha az Érintett személyes adataiban, valamint az adatkezelés körülményeiben sem állt be érdemi változás, ugyanakkor többször kér hozzáférést a Biztosítótól.

Amennyiben az Érintett jelen pont szerinti hozzáférési joga hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait, így különösen mások üzleti titkait, vagy szellemi tulajdonát, a Biztosító jogosult az Érintett kérelmének teljesítését szükséges és arányos mértékben megtagadni.

b) Helyesbítéshez való jog

A Biztosító az Érintett kérésére késedelem nélkül helyesbíti az Érintettre vonatkozó, általa kezelt pontatlan személyes adatokat. Az adatok megfelelőségét a Biztosító jogosult ellenőrizni, és indokolt esetben az Érintettet felhívni arra, hogy a kérelme Biztosító általi teljesítése érdekében a pontosított adatot megfelelő módon – elsősorban megfelelő okirattal – igazolja.

c) A törléshez és az elfeledtetéshez való jog

A Biztosító az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke alapján az ott meghatározott esetekben az Érintett kérésére, illetve külön kérés nélkül is, késedelem nélkül törli az Érintett általa kezelt adatait, ha:

• a személyes adatokra már nincs szükséges abból a célból, amelyből a Biztosító azokat kezelte;

• az Érintett tiltakozik a Biztosító jogos érdekén alapuló adatkezelése ellen, és nincs a Biztosító számára olyan kényszerítő erejű jogos ok, amely elsőbbséget élvez az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak;

• az Érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

• a törlést a Bíróság vagy a NAIH elrendelte;

• az Érintett személyes adatait a Biztosító jogellenesen kezelte;

• a magyar vagy Európai Uniós jogszabály által a Biztosítóra előírt kötelezettség teljesítése érdekében a személyes adatokat a Biztosítónak törölnie kell.

Ha az Érintett a Biztosító által nyilvánosságra hozott személyes adatai törlését kéri, akkor a Biztosító megtesz minden észszerűen elvárható lépést annak érdekében, hogy tájékoztassa az Érintett adatait kezelő további adatkezelőket arról, hogy az Érintett kérte az adatai törlését.

Az Érintett kérése ellenére sem törölheti a Biztosító az Érintett személyes adatait, ha az adatkezelés

• a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlásához;

• a magyar vagy Európai Uniós jogszabály által a Biztosítóra telepített, személyes adatok kezelésére irányuló kötelezettség teljesítéséhez;

• közérdekből vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához;

• a népegészségügy területét érintő közérdek megvalósításához;

• közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, (feltéve, hogy az Érintett elfeledtetéshez való jogának gyakorlása következtében valószínűsíthetően lehetetlenné vagy komolyan veszélyeztetetté válna ez az adatkezelés);

• jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.

Az egyes adatkezelési tevékenységekre vonatkozó adatmegőrzési időtartam az 20.4. pontban kerül meghatározásra.

d) Adatkezelés korlátozásához való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító az adatkezelést korlátozza, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

• az Érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

• az adatkezelés jogellenes, és az Érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

• a Biztosítónak már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az Érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

• az Érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy a Biztosító jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Európai Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. A Biztosító az Érintettet az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

e) Adathordozhatósághoz való jog

Az általános adatvédelmi rendelet 20. cikkével összhangban a Biztosító – a szerződésen vagy hozzájáruláson alapuló automatizált módon történő adatkezelés esetén – az Érintett kérésére, az Érintettre vonatkozó, és korábban általa a biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban kiadja az Érintett részére, illetve az Érintett kérésére – ha az technikailag megvalósítható – az ilyen adatokat egy másik adatkezelőnek közvetlenül továbbítja.

f) Tiltakozáshoz való jog

Az Érintett jogosult tiltakozni a személyes adatai kezelése ellen, ha

• az adatkezelés jogos érdeken alapul;

• a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik;

• az előző pontokon alapuló profilalkotás ellen.

Ebben az esetben a Biztosító a személyes adatokat nem kezelheti tovább, és azokat köteles törölni, kivéve, ha a Biztosító bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha az Érintett a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen tiltakozik, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. Az ilyen módon történő adatkezelés ellen az Érintett bármikor, feltétel és indokolás nélkül tiltakozhat.

g) Automatizált döntéshozatallal kapcsolatban gyakorolható jogok

Az Érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna, vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

A fenti bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:

a) az Érintett és a Biztosító közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;

b) meghozatalát a Biztosítóra alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az Érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy

c) az Érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

Az automatizált döntéshozatallal (ideértve a profilalkotást is) kapcsolatban az Érintett az alábbiakban felsorolt jogokkal rendelkezik:

- jogosult emberi beavatkozást kérni a Biztosító telefonos Ügyfélszolgálatán keresztül a +36 1 5 100 200 telefonszámon, vagy a személyes Ügyfélszolgálaton (1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület földszint) vagy a biztosításközvetítőnél;

- kifejtheti álláspontját vagy kifogást nyújthat be a fenti elérhetőségeken kívül a Biztosító székhelyére, a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez címzett, az 1.1. pontban rögzített elérhetőségek valamelyikére küldött levélben;

- a döntéssel szemben kifogást nyújthat be.

20.10. Panaszbenyújtás joga

Az Érintett a Biztosító bármely adatkezelési tevékenységével kapcsolatban panasszal élhet. Az Érintett részére az adatvédelmi panasszal, illetve annak megválaszolásával kapcsolatosan díj nem számolható fel.

20.11. Jogorvoslat

Az Érintett jogosult panaszt tenni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál

(1000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00., levélcím: 1363 Budapest, Pf. 9.; e-mail cím:

xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx; xxx.xxxx.xx) vagy a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállam adatvédelmi felügyeleti hatóságánál, ha az Érintett megítélése szerint személyes adatainak kezelése sérti az általános adatvédelmi rendeletet, vagy ha az Adatkezelő, illetve az általa megbízott Adatfeldolgozó az Érintett személyes adatait más, a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások megsértésével kezeli. Ha a Hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az Érintettet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről, az Érintett bírósági jogorvoslatra jogosult. A Hatósággal szembeni, előző okból indított eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

Az Érintett a fenti esetekben jogosult bírósághoz is fordulni jogorvoslat érdekében. Magyarországon az Érintett a pert lakóhelye, tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.

A Reklámtörvény megsértése esetén továbbá főszabályként az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és az elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (székhelye: 1015 Budapest, Ostrom u. 23–25., levélcím: 1525. Pf. 75., e-mail cím: xxxx@xxxx.xx) jár el.

20.12. A jelen tájékoztató módosíthatósága

A Biztosító jogosult a jelen tájékoztatót egyoldalúan módosítani. A módosításról a Biztosító az Érintettet legkésőbb a hatálybalépés napját megelőző munkanapon, az Ügyfélszolgálaton történő kifüggesztés és az Adatkezelő hivatalos honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) történő közzététel útján értesíti.

21) Panaszokkal kapcsolatos tájékoztató

A Biztosító vagy függő biztosításközvetítő ügynöke magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

• személyesen írásban vagy szóban a Biztosító Ügyfélszolgálatán nyitvatartási időben; 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. Népliget Center Irodaház, B épület földszint,

• elektronikus levélben a xxxxxx@xxx.xx e-mail címre küldött üzenetben,

• telefonon: +36 1 5 100 200 telefonszámon, nyitvatartási időben,

• telefaxon: x00 0 000 0000 fax számra küldött telefax útján,

• postai úton: a 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00., X xxxxxx xímre, vagy 1476 Budapest, Pf. 325. postafiók címre küldött levél útján.

A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a Biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.

Jogorvoslati fórumok

A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

a) Amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az ügyfél: a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: „PBT”, székhely: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172, telefon: x00 00 000-000, internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);

vagy

b) Amennyiben az elutasított panasza Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására (a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására) irányul, úgy az ügyfél az MNB (székhely: 1013 Budapest, Krisztina körút 55., ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.; levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: x00-00-000-000, internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti;

c) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a Biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a Biztosító vagy biztosításközvetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy.

A fogyasztónak minősülő ügyfél a PBT, illetve az MNB előtt megindítható eljárás alapjául szolgáló “Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti a Biztosítótól. A nyomtatványt a Biztosító igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelően e-mailen vagy postai úton haladéktalanul megküldeni köteles.

Amennyiben az Ügyfél nem minősül fogyasztónak, a Biztosító panaszt elutasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.

A Biztosító Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank; Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina körút 55.

Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest

Internetes elérhetőség: www.mnb.hu

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu Ügyfélszolgálati telefonszám: +36 80 203 776

Online vitarendezési platform:

Amennyiben az ügyfél az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkezik és az 524/2013/EU rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében fogyasztónak minősül, a Biztosítóval elektronikus úton megkötött biztosítási szerződéssel összefüggésben felmerülő pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli, a PBT közreműködésével történő rendezését az Európai Bizottság által létrehozott online vitarendezési platformon (http://ec.europa.eu/odr) keresztül is kezdeményezheti.

Az online vitarendezési platform az online vitarendezési eljárás lefolytatása céljából igénybe vehető olyan interaktív weboldal, amely elektronikus úton és díjmentesen elérhető az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is. A honlap működésével kapcsolatos felhasználói útmutató a https://webgate.ec.europa.eu/odr/userguide/ oldalon található. A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatóra, amennyiben közte és a fogyasztó között létrejött online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel. Fogyasztónak minősül a Rendelet értelmében „bármely természetes személy, aki nem kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból jár el.

22) A kockázatviselés és a biztosítási szerződés megszűnése

a) A felnőtt és gyermek biztosítottra minden kockázat tekintetében megszűnik a biztosító kockázatviselése:

• a biztosított halálával;

• az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridő elteltével, ha a szerződő felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjat;

• a felmondás hatálynapján 24 órakor, ha a szerződést a biztosító a 6) a) pont alapján írásban felmondja;

• a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon, ha a 6) b) pont alapján a szerződő a biztosítónak a szerződés módosítására tett javaslatát írásban elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol;

• a díjmódosítással érintett biztosítási évfordulót megelőző napon 24 órakor, ha a szerződő a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig a biztosító díjmódosításra vonatkozó javaslatát 12)

c) pont alapján írásban elutasítja;

• annak a biztosítási időszaknak az utolsó napján 24 órakor, amely időszakban a biztosítottnak a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulása visszavonására irányuló nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezett (kivéve, ha a biztosított szerződői pozícióba lép);

• annak a biztosítási évnek az utolsó napján 24 órakor, amikor a felnőtt biztosított 3) g) pont alapján számított aktuális életkora eléri a 71 évet (gyermek biztosított esetén annak a biztosítási évnek az utolsó napján 24 órakor, amikor a biztosított 3) g) pont alapján számított aktuális életkora eléri a 19 évet);

• az adott biztosítási időszak kezdőnapját megelőző nap 24 órakor, ha a szerződő vagy a biztosító a szerződést a biztosítási időszak vége előtt legalább 30 nappal írásban, rendes felmondással felmondja.

b) A gyermek biztosítottra fentieken túl minden kockázat tekintetében megszűnik a biztosító kockázatviselése:

• azon felnőtt biztosított halálának napján 24 órakor, akire tekintettel a gyermek biztosított bevonásra került a szerződésbe.

c) A biztosítási szerződés megszűnik akkor, amikor az utolsó felnőtt biztosítottra megszűnik a biztosító

kockázatviselése.

23) A biztosítási szerződés megszűnése

a) a biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

b) a biztosított életben léte esetén a biztosítási tartam lejártával, a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

c) a szerződés visszavásárlása esetén a szerződés visszavásárlási összegének kifizetésével,

d) rendszeres díjas szerződés esetén az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridő elteltével, ha a szerződő felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjat és a szerződést még nem lehet díjmentesen leszállítani vagy a díjfizetést szüneteltetni,

e) amennyiben a szerződést a biztosító az 5) h) pont alapján felmondja,

f) a szerződés 24) h) pontja szerinti felmondása esetén,

g) amennyiben a szerződő a biztosítónak – a szerződést érintő lényeges körülményekről való utólagos tudomás- szerzésére, illetve a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változásáról történő tájékoztatásra figyelemmel – a szerződés módosítására tett javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol,

h) amennyiben a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonta, és a szerződésbe nem lép be.

i) A szerződő – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja.

j) Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel. Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződésben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.

24) Egyéb rendelkezések

a) Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerződő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egyidejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállítása költségmentes a kérelmező számára.

c) A biztosításból származó igények elévülési ideje 5 év.

d) A biztosító a hatályos jogszabályoknak megfelelően évente egy alkalommal írásbeli tájékoztatást küld a szerződő részére az életbiztosítási szerződés aktuális szolgáltatási értékéről, a visszavásárlási értékéről és a jóváírt többlethozam összegéről.

e) A biztosító jogosult az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a technikai kamatlábat biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni. A technikai kamatláb változtatására csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a technikai kamatlábat

olyan irányban és legfeljebb akkora mértékben jogosult megváltoztatni, amilyen irányban és amekkora mértékben módosul a technikai kamatláb legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke.

f) A biztosítási szerződés kapcsán alkalmazandó jog Magyarország joga.

g) A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó valamennyi per elbírálására a Pp.

30. § (1) bekezdése alapján az általános illetékességgel rendelkező bíróságok járnak el.

h) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítási szerződést megkötő természetes személy szerződő a 4) f) pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal

– indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. Abban az esetben, ha a biztosító a 4) f) szerinti tájékoztatást bármely okból, annak korábbi kézhezvételét követően ismételten megküldi, a felmondásra nyitva álló határidő nem nyílik meg újra.

i) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről. A biztosító a szerződés felmondása esetén adminisztrációs, kötvényesítési és orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségeit érvényesíti a főbiztosításra és a kiegészítő biztosításokra együttesen beérkezett befizetésekből. Az adminisztrációs és kötvényesítési költségek, illetve az orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségek címén visszatartott összeg mértéke a biztosítási szerződés különös feltételeiben kerül meghatározásra. A biztosító a befizetésekből a felmondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja.

j) A biztosítással összefüggő, legfontosabb adózási szabályok a következők: Az életbiztosítás alapján a jogszabályban meghatározott feltételek fennállta esetén adójóváírások vehetőek igénybe, továbbá a biztosító kifizetéseit kamatadó terhelheti. A gazdasági társaságok által magánszemélyekre kötött életbiztosítások, illetve ezek visszavásárlásai befolyásolhatják a vállalkozás eredményét, illetve kihatással lehetnek a magánszemélyek jövedelemadózására.

k) Az adójóváírásokkal, a kamatadóval, illetve a magánszemélyek jövedelmével kapcsolatos kérdésekben a személyi jövedelemadóról szóló,

l) a társasági formában működő szerződők és kedvezményezettek nyereségadózásával kapcsolatos kérdésekben a társasági adóról és osztalékadóról szóló,

m) az adók befizetésével és levonásával kapcsolatos kérdésekben az adózás rendjéről szóló mindenkor hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

n) Az adózással kapcsolatos szabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak. Az adózással kapcsolatos további tájékoztatást külön nyomtatvány tartalmazza.

o) A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, megkísérelte kézbesíteni, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta. Ajánlottan vagy tértivevénnyel kézbesített küldemények esetén - beleértve a 4) f) szerinti tájékoztatást is -, kétszeri sikertelen kézbesítés esetén, a másodszori kézbesítés megkísérlésének időpontja tekintendő a kézbesítés időpontjának. Ügyfélportálon továbbított küldemények esetén a küldemények kézbesítésének időpontja az Ügyfélportálon történő átvétel időpontja (ha az nem későbbi, mint a tértivevénnyel kiküldött levél kézbesítésének időpontja).

p) A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről köteles évente jelentést közzétenni. A biztosító a fizető- képességéről és pénzügyi helyzetéről szóló jelentést a honlapján (www.cigpannonia.hu) és a Budapesti Értéktőzsde honlapján teszi közzé.

q) A biztosító egyes alkalmazottai, illetve a biztosítást értékesítő független biztosításközvetítők, valamint függő többesügynökök a biztosítási szerződéssel, a rendszeres díjak teljesítésével összefüggésben jutalékra jogosultak.

r) A biztosító a biztosítási termékre vonatkozóan tanácsadást nyújt.

s) A biztosító nem biztosítja az ügyfél számára a Bit. 166/E. § (7) bekezdése szerinti rendszeres értékelést a számára ajánlott biztosítási alapú befektetési termék alkalmasságáról.

t) A Biztosító bizonyos esetekben lehetőséget biztosít elektronikus ügyintézésre, amellyel kapcsolatos aktuális szabályokat és tájékoztatást az alábbi weboldalon teszi elérhetővé: https://www.cigpannonia.hu/hasznos/elektronikus.

u) A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi honlapján

v) (https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem) a biztosításokkal kapcsolatos kiadványok, tájékoztatók a Biztosítások, a Nyugdíj célú öngondoskodás és a Pénzügyi Navigátor menüpontokban érhetők el.

25) A biztosítási szerződés módosulásának szabályai adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek változása esetén

a) Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

b) Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

c) A biztosító a b) pontban meghatározott tájékoztatásban a hatályos jogszabályok szerint tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

d) A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

26) A biztosító legfontosabb adatai

Név: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Tevékenység: a biztosító biztosítási tevékenységet végez

Székhely: Magyarország, 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11. B épület

Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 325.

Forint bankszámlaszám: 10300002-10315709-49020021

(IBAN: HU37 1030 0002 1031 5709 4902 0021)

Euró bankszámlaszám: 10300002-10315709-48820055

(IBAN: HU02 1030 0002 1031 5709 4882 0055)

Számlavezető bank neve (és SWIFT kódja): MBH Bank Nyrt. (MKKBHUHB) A Biztosító jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 01-10-045857

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál van nyilvántartva.

ÁLTALÁNOS BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

1) Általános rendelkezések

a) Jelen feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező kikötés hiányában – a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt.

11. B épület, továbbiakban: biztosító) baleset- és egészségbiztosítási szerződéseire és biztosítási szerződéseinek baleset- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó részeire (továbbiakban biztosítás) alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést jelen feltételekre hivatkozással kötötték.

b) A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei az irányadók.

c) A szerződés nyelve magyar.

2) Biztosítási esemény

A biztosított:

• balesetből, illetve betegségből eredő halála,

• balesetből eredő, az 1. számú mellékletben részletezett módon megállapított maradandó funkció károsodása,

• balesetből vagy betegségből eredő folyamatos, megszakítás nélküli kórházi fekvőbeteg- ellátása, amennyiben az orvosszakmai szempontból szükségesnek tartott,

• balesetből vagy betegségből eredően végrehajtott műtéte, amennyiben az orvosszakmai szempontból szükségesnek tartott.

3) Fogalmak

a) adminisztrációs és kötvényesítési költség: a szerződés 10) b) pont szerinti 30 napos felmondása esetén az Általános Életbiztosítási Feltételek 24) i) pontja alapján a biztosító által a felmondási összegből felszámolt költség.

P0000NY1032/12

b) biztosított: az a természetes személy, akinek az életére, illetve egészségi állapotával kapcsolatban a biztosítás létrejön, és akit az ajánlatban biztosítottként neveztek meg. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki – a csoportos biztosítás esetét kivéve a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. A biztosított a szerződő beleegyezésével a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a

szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. A biztosított szerződésbe (szerződői pozícióba) lépése esetén a folyó biztosítási időszakban az esedékessé vált biztosítási díjak megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit

– ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozati tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

c) kórház: az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott, fekvőbeteg-ellátást nyújtó kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak. Jelen feltételek alapján nem minősülnek kórháznak – még akkor sem, ha azok kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézmények, az idült és gyógyíthatatlan betegségben szenvedők számára fenntartott gyógy- és gondozó intézetek, szociális otthonok, geriátriai krónikus intézetek, ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

d) műtét: minden olyan, orvos által a mindenkori orvosszakmai szabályoknak megfelelően végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyógyítás céljából hajtottak végre, és amelynél a beavatkozást végző orvos és intézménye a szükséges hatályos, érvényes engedélyekkel rendelkezik. A biztosító a műtéteket, beavatkozásokat a biztosítási szolgáltatás szempontjából öt – kis, közepes, nagy, kiemelt, kizárt műtétek – kategóriába sorolja be. Jelen feltételek 2. számú melléklete tartalmaz egy tájékoztató listát az egyes műtétek kategóriákba sorolásáról. A biztosító részletes műtéti listája alapján a biztosító orvosa állapítja meg az adott műtét besorolási kategóriáját. Amennyiben az adott műtét nem szerepel a biztosító részletes műtéti listájában, és ugyanott kizárásra sem kerül, úgy az adott műtét műtéti besorolása – a műtét jellege és súlyossága alapján – a biztosító orvosának joga. A műtétek WHO kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosítónál tekinthető meg. A biztosító a műtétek kategóriákba sorolását naptári évenként egy alkalommal, legkésőbb május 31-ig felülvizsgálja és a listát a vizsgálatot követően módosítja vagy változatlan tartalommal érvényben hagyja. A módosítások a hatályba lépés dátumától kezdődően valamennyi, érvényben lévő szerződésre vonatkoznak. A mindenkor aktuális műtéti lista kivonatot (2. számú melléklet) a biztosító a webhelyén (www.cigpannonia.hu) teszi közzé.

4) A biztosító szolgáltatása

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, baleseti eredetű maradandó funkció károsodási, baleseti vagy betegségi eredetű kórházi ápolási napi térítést, vagy műtéti térítést, vagy díjfizetés átvállalási szolgáltatást nyújt, illetve a különös feltételekben meghatározott betegségek esetén a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. A biztosító szolgáltatását a kiegészítő biztosításra vonatkozó különös feltételek határozzák meg.

b) A biztosító műtét miatti szolgáltatás teljesítése esetén a biztosítási esemény időpontjában hatályos műtéti lista (2. számú melléklet) az irányadó.

c) A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult a kiegészítő biztosításra vonatkozó különös feltételek alapján egy összegben, járadék formájában, vagy a kettő kombinációjaként kérheti. A járadék fizetése a szolgáltatásra jogosult és a biztosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik.

d) A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül teljesíti.

e) A biztosító a jelen feltételekre hivatkozással megkötött biztosítási szerződésekben a szerződő által választható biztosítási összegekre korlátozásokat állapíthat meg. Ezeket az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.

f) Az esedékessé vált, de be nem fizetett biztosítási díjak, valamint a kötvénykölcsön után fennálló tartozások összegét a biztosító a kifizetéséből levonja.

g) A biztosító szolgáltatásának teljesítése az arra jogosult által megjelölt módon bankszámlára, vagy postai címre történő utalással történik a szerződés devizanemében.

h) Forint alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 1000 forintot elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Euró alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 5 eurót elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Amennyiben a kifizetés összege ez alatt marad, úgy a biztosító a kifizetéstől eltekint, kifizetést nem teljesít, illetve amennyiben a kifizetés alapját képező esemény miatt a szerződés megszűnik, úgy ebben az esetben a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.

5) A biztosítási díj felülvizsgálata és módosítása

a) A biztosítási események bekövetkezése valószínűségének változása miatt a biztosító jogosult a szerződés felülvizsgálatára és az évforduló után esedékessé váló fizetendő biztosítási díj módosítására.

b) A biztosító a díj módosítási szándékáról legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőzően 45 nappal értesíti a szerződőt. Ha a szerződő a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig nem nyilatkozik írásban a díj módosításával kapcsolatban, úgy a szerződés díja a módosítási javaslatnak megfelelően változik. Ha a szerződő a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig a módosító javaslatot írásban elutasítja, kérheti a biztosítási összeg módosítását a díj változatlanul hagyása mellett, illetve a biztosítási évforduló előtti 30. napig a szerződést írásban felmondhatja.

c) Amennyiben a biztosítási események bekövetkezési valószínűségének változása nem okozza a biztosítási kockázat jelentős növekedését, s a szerződő nem él a b) pontban felkínált lehetőségek egyikével sem, a biztosítás változatlan feltételekkel marad fent. Amennyiben a biztosítási események bekövetkezési valószínűségének változása a biztosítási kockázat jelentős növekedését okozza, s a szerződő nem él a b) pontban felkínált lehetőségek egyikével sem, a biztosítási szerződés megszűnik a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

6) A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok

a) A biztosított életben léte esetén a biztosító teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyeknél kezelték és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a kockázat elvállalása és a biztosítási esemény

szempontjából lényeges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen.

b) Kárbiztosítás esetén a szerződő és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.

c) A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. Ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthető a biztosító mentesülését eredményező oknak, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá és nem terheli a biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

d) A biztosított hozzájárul, hogy vitás esetekben a szolgáltatási igény elbírálása érdekében a biztosító az általa megbízott orvosokkal vizsgálatot végeztessen.

e) A biztosító a szolgáltatásának teljesítéséhez az Általános Életbiztosítási Feltételek A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok elnevezésű pontjában felsorolt iratokat kérheti. Azon iratok beszerzési költségei, amelyek a bekérhető iratok listájában szerepelnek, s a biztosító a káresemény tisztázásához bekéri őket, a kedvezményezettet terhelik. Egyes különös szerződési feltételek a biztosító teljesítéséhez egyéb iratok benyújtását is előírhatja, melyek beszerzési költségei szintén a kedvezményezettet terhelik.

7) A biztosító mentesülése

a) A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél vagy a biztosított, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta.

8) Kockázatkizárások

A biztosító kockázatviselése – amennyiben a Különös Feltételek vagy a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem terjed ki az Általános Életbiztosítási Feltételek Kockázatkizárások elnevezésű pontjában felsorolt esetekre, valamint az alábbi esetekre:

a) az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási eseményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;

b) a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

c) mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

d) kozmetikai célú, plasztikai sebészeti beavatkozásokkal és kórházi ápolással, valamint az orvosilag nem indokolt műtétekkel, kórházi ápolásokkal és gyógyító eljárásokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

e) ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén általi kezeléssel összefüggésben következett be;

f) ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befolyásolni, vagy kórházi ápolásra szorult;

g) a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetekre, ideértve a teszttúrákat és a rally és motorcsónak-versenyeket is, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt;

h) az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balesetekre, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt;

i) a betegség, mint elsődleges ok miatt bekövetkező halálos balesetekre;

j) a biztosított bármely hivatásosként végzett sporttevékenységével és a következő akár szabadidős sporttevékenységével összefüggő eseményekre: búvárkodás, félkezes, illetve nyílt tengeren vitorlázás, vadvízi evezés, hegymászás, sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlang expedíció, bungee jumping, bázisugrás, műugrás;

k) bányászati tevékenységgel, robbanószerekkel, robbantószerkezetekkel folytatott tevékenységgel összefüggésben, illetve a következő foglalkozások körében bekövetkezett biztosítási események: robbantómester, cirkuszművész, ipari alpinista, épületek homlokzatának tisztítói, tűzszerész, állatkerti gondozó, ragadozó állatokat tartó, bármely védelmi alakulat különleges egységei (kommandósok is), ács, magasfeszültséggel dolgozó villanyszerelő;

l) a biztosított azon baleseti műtéte, amely ficam műtéti megoldása vagy az ízületek csőtükrözéssel végzett diagnosztikus és terápiás beavatkozása, vagy a funkció szempontjából meghatározó anatómiai képleteket nem érintő lágyrész sérülések műtéti megoldása, illetve olyan ortopéd jellegű műtéti beavatkozás, melynek elvégzésére az adott baleset hívta fel a figyelmet;

m)a biztosítási eseményt előidéző betegség diagnosztizálása előtt, illetve az adott baleset előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva;

n) a bordatöréssel, kéz- és láb-ujjpercek törésével járó balesetekre;

o) amennyiben a biztosítási esemény a szerződéskötést követő 2 éven belül öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével függ össze, még akkor is, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be.

9) A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik:

a) a biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának kifizetésével a különös feltételekben meghatározott esetekben,

b) a biztosított 100%-os baleseti eredetű maradandó funkció károsodása esetén, illetve ha a biztosított részleges, maradandó funkció károsodásainak összértéke eléri a 100%-ot, a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

c) a biztosított különös feltételekben meghatározott betegségének diagnosztizálása esetén, a különös feltételekben meghatározott esetekben,

d) határozott tartamú biztosítás esetén a tartam lejártával, amennyiben nem került sor a tartam meghosszabbítására,

e) az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridő elteltével, ha a szerződő felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjat,

f) amennyiben a szerződést a biztosító az Általános Életbiztosítási Feltételek 5 h) pont alapján felmondja,

g) a szerződés 10) b) pontja szerinti felmondása esetén,

h) amennyiben a szerződő a biztosítónak – a szerződést érintő lényeges körülményekről való utólagos tudomásszerzésére, illetve a szerződésben meghatározott lényeges körülmények

változásáról történő tájékoztatásra figyelemmel – a szerződés módosítására tett javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol.

A határozatlan időre kötött kárbiztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási határidővel felmondhatják. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott.

Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.

10) Egyéb rendelkezések

a) A jelen feltételekre hivatkozással megkötött baleset- és egészségbiztosítási szerződés maradékjoggal, többlethozammal és többlethozam visszatérítéssel nem rendelkezik, visszavásárolni nem lehet, díjmentes leszállításra nincs lehetőség, a biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt, nyereségrészesedésre nem jogosít.

b) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítási szerződést megkötő természetes személy szerződő az Általános Életbiztosítási Feltételek A szerződés létrejötte elnevezésű pontjában meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződéshez kötött kiegészítő biztosítást, amelyet jelen feltételekre hivatkozással kötött, írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül – felmondhatja abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás megkötésére a főbiztosítással egyidejűleg került sor. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

c) A jelen feltételekre hivatkozással megkötött baleset- és egészségbiztosítási szerződés vonatkozásában a szerződőnek eseti díj fizetésére nincs lehetősége.

d) Amennyiben a jelen Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételekre való hivatkozással kötött kiegészítő biztosítást egy már érvényben lévő főbiztosítás biztosítási évfordulójára kötik meg, úgy a kiegészítő biztosítás díja – mind az első, mind a további rendszeres díj – a főbiztosítás esedékes díjával együtt fizetendő.

1. számú melléklet: A baleseti eredetű maradandó funkció károsodás fokának megállapítása

1) A baleseti eredetű maradandó funkció károsodás fokát a biztosító orvosa állapítja meg az alábbi táblázat figyelembe vételével. A biztosító orvosának döntése független az illetékes társadalombiztosítási szerv maradandó funkció károsodás mértékére vonatkozó megállapításától, amely tehát nem az össz-szervezeti egészségkárosodás, hanem a lényeges funkciókárosodás mértékét tekinti irányadónak.

2) Ha a maradandó funkció károsodás foka a táblázat alapján nem állapítható meg, azt a biztosító orvosa határozza meg.

3) Az egy balesetből fakadó különböző sérülések esetén az azok alapján megállapított maradandó funkció károsodási fokok összeadódnak. Egy biztosított vonatkozásában a biztosító legfeljebb a baleseti eredetű, legfeljebb 100%-os maradandó funkció károsodásnak megfelelő szolgáltatást teljesíti.

4) Amennyiben a maradandó funkció károsodás foka véglegesen nem állapítható meg, úgy a biztosító az adott időpontban rendelkezésre álló információk alapján állapítja meg a maradandó funkció károsodás fokát és az alapján teljesíti a szolgáltatást. A maradandó funkció károsodás fokának végleges mértékét legkésőbb a maradandó funkció károsodást előidéző baleset bekövetkezését követő második év végéig, az akkor rendelkezésre álló információk alapján határozza meg a biztosító orvosa és a biztosító ez alapján teljesít szolgáltatást. Amennyiben a maradandó funkció károsodás végleges mértéke ezt az értéket meghaladja, a biztosító az ebből fakadó szolgáltatás különbözetet teljesíti.

Testrészek károsodása	Maradandó funkció károsodás foka
Egyik felső végtag vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik felső végtag könyökízület feletti teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
Egyik felső végtag könyökízület alatti teljes elvesztése vagy működésképtelensége, vagy egyik kéz teljes elvesztése vagy működésképtelensége	60%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	10%
Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	5%
A domináns felső végtagot ért csonkolás további	5%
Egyik alsó végtag combközép feletti teljes elvesztése vagy működésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése vagy működésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag lábszárközépig való teljes elvesztése	50%
Egyik lábfej boka szintjében való teljes elvesztése	30%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése	2%
Mindkét szem teljes látóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik szem teljes látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Ha a másik szem látóképességét a biztosítás életbelépése előtt már elvesztette	60%
Mindkét fül teljes hallóképességének elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének elvesztése	15%
Amennyiben a másik fül hallóképességét a biztosítás előtt már elvesztette	45%
Beszélőképesség teljes elvesztése	60%
Beszédértési készség teljes elvesztése	60%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Ízlelő képesség teljes elvesztése	5%

2. számú melléklet: A műtétek és beavatkozások besorolása (kivonat)

Ez a melléklet a teljes körű műtéti lista kivonata. A biztosító részletes műtéti listája alapján a biztosító orvosa állapítja meg az adott műtét besorolási kategóriáját. A műtétek részletes listája a biztosítónál tekinthető meg.

A biztosításból kizárt műtétek:

• A nemzőképességet megszüntető (sterilizációs) műtétek

• Kozmetikai és plasztikai műtétek

• Magzaton végzett műtéti beavatkozások

• Mesterséges megtermékenyítés, illetve művi terhesség-megszakítás különböző formáival kapcsolatos beavatkozások

• A biztosított veleszületett rendellenességével, illetve a születés körüli időszakban szerzett betegségekkel, állapotokkal, károsodásokkal összefüggő műtétek

• Halasztott műtétek, melyek szükségessége a kockázatviselés kezdete előtt már megállapítható volt, s a műtét szükségességéről a biztosított tudott, vagy tudnia kellett

• Elektromos ingerületkeltő készülékek testbe történő beépítése (implantációja) – például pacemaker

• Artroszkópos (ízületi csőtükrözéses) porc eltávolítás, szalagplasztika, szalagpótlás, ízületi tok bemetszés

• Bőrhegek, bőr idegentestek, ganglionok eltávolítása

• Nyaki borda eltávolítása

• Végtagi visszérműtétek

• Habituális és inveterált ízületi ficamok helyreállítása

• Bütyök, kalapácsujj műtéte

• Veleszületett csípőficam fedett repozíciója

• Korábbi műtét során behelyezett, vagy baleset során szerzett fémanyag eltávolítása

Kis műtétek

Közepes műtétek

Nagy műtétek

Kiemelt műtétek

Járomcsont törés nyílt repozíciója

Csipőlapát törés rögzítése (lemez, csavar)

Duraplastica (cranialis) autolog

Veseátültetés élőből

Combfej megtartó nyomás csökkentő műtét

Combfej resectio

Intracerebralis haematoma eltávolítása

Fixateur interne alkalmazása

Tűződrótos rögzítés

KFI lemezelés

Osteomyelitises koponyacsont resectio

Spondylodesis-PLIF

Petefészek eltávolítása laparoscoppal

DHS synthesis

Laryngectomia totális

Térdprotézis beültetés, total

Végbél sipoly műtéti kiirtása

Ender szegezés

Bypass a coronarian és/vagy ágain

Rupturált aneurysma korrekciója

Endoscopos arcüregműtét

Achilles ínszakadás utáni teljes rekonstrukció

Intracranialis percutan transluminalis angioplastica

Resectio apicis pulmonis

Arthrodesis, csavarozás

Teljes térdkalács eltávolítás

Könyökprotézis beültetés

Belső hallójárat feltárása a középső scalán át

Achilles tenotomia

Coronaria angioplastica

Colectomia

Transcranialis orbita feltárás

Mabductor pollicis in incisioja

(De Quervain

kontraktura)

Hiatus hernia rekonstrukció

Gyomor műtéti eltávolítása

Janetta műtét

(agyideg decompressio)

Aranyér műtét

Hysterectomia uteri

Gerinctörés csontfragm.kiem., decompr.laminectomia

Flexor ín varrat kézen

Üvegtest csere

Frontobasalis sérülés ellátása

Repositio, csípő műtéti

Impressiós koponyatörés ellátása

Szív-, tüdő- és májátültetés

A PANNÓNIA BÁRKA ÉLET-, BALESET- ÉS BETEGSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

1) Általános rendelkezések

A Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosítás (továbbiakban: biztosítás) jelen Különös Feltételek, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételei, valamint az ajánlatban foglaltak szerint jön létre a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11. B épület, továbbiakban: biztosító), valamint bármely személy (továbbiakban: szerződő) között.

Amennyiben a Különös Feltételek bármely rendelkezése eltér az Általános Életbiztosítási Feltételekben, illetve az Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételekben foglaltaktól, úgy a jelen Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.

2) Biztosítási esemény

a) A biztosítási esemény függ a szerződő által az ajánlaton választott biztosítási fedezetek típusától.

b) Biztosítási esemény egyösszegű haláleseti szolgáltatás választása esetén:

• a biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkező halála,

• továbbá a diagnosztizálása olyan végzetes betegséggel, kórképpel, amely szakorvosi vélemény alapján 12 hónapon belül halálhoz vezet. Az ebben a pontban megfogalmazott biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettség beállásáról a biztosító orvosa dönt a benyújtott dokumentumok alapján.

c) Biztosítási esemény haláleseti járadékszolgáltatás választása esetén:

• a biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkező halála.

d) Biztosítási esemény rokkantsági szolgáltatás választása esetén:

• a biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező, legalább 70%-os mértéket elérő egészségkárosodása („D” és „E” kategória), amennyiben az egészségkárosodás fokát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságának (vagy más, az egészségkárosodás megállapítására a hatályos jogszabályok alapján jogosult hatóság) komplex értékelése alapján kiadott jogerős határozat állapítja meg.

e) Biztosítási esemény kritikus betegség szolgáltatás választása esetén:

P0405NY1797/06

• a biztosítottnál (a biztosítotton) a kockázatviselés ideje alatt 25 különböző kritikus betegség, illetve orvosi beavatkozás valamelyikének diagnosztizálása, illetve alkalmazása. A betegségek, illetve eljárások részletes leírását a 2. számú melléklet tartalmazza. Műtéti beavatkozás végrehajtásával definiált, jelen pontban felsorolt események csak abban az

esetben minősülnek biztosítási eseménynek, ha a kockázatviselés kezdetekor nem állt fenn az adott típusú beavatkozásra vonatkozó műtéti indikáció és/vagy műtéti előjegyzés.

3) Fogalmak

a) biztosítási fedezet: a szerződéshez négy különböző biztosítási védelem választható (egyösszegű haláleseti szolgáltatás, haláleseti járadékszolgáltatás, rokkantsági szolgáltatás, kritikus betegség szolgáltatás). A fedezetek szabadon kombinálhatók azzal, hogy a rokkantsági szolgáltatás önállóan nem választható. Minden biztosítotthoz legalább egy fedezetet kell hozzárendelni. A biztosítottakhoz rendelt fedezetek nem feltétlenül egyformák.

b) biztosítási összeg: kezdeti értéke fedezetenként és biztosítottanként önállóan megválasztható. Minimális értékét fedezetenként az 1. számú melléklet 2. pontja tartalmazza.

c) biztosított: a biztosított életkora a kockázatviselés kezdetekor legalább 16 év. A maximális belépési és kilépési kort fedezetenként az 1. számú melléklet 1. pontja tartalmazza. Jelen szerződésbe ajánlattételkor legfeljebb tíz biztosított vonható be.

d) díj beazonosítása: az a művelet, amellyel a biztosító a befizetéskor megadott megfelelő azonosítók alapján (ajánlatszám/kötvényszám) meghatározza, hogy a beérkezett biztosítási díj melyik szerződéshez tartozik. Ha a megfelelő azonosítók rendelkezésre állnak, akkor a biztosító legkésőbb a díj beérkezése utáni munkanapon beazonosítja a díjat.

e) díjjóváírás: az a művelet, amellyel a biztosító a szerződésen a beazonosítás napján jóváírja a beazonosított biztosítási díjat. A biztosító csak a beazonosított biztosítási díjakat írja jóvá a szerződésen.

f) díjtartalék: a befizetett rendszeres biztosítási díjakból a biztosításban vállalt kötelezettségek teljesítésére a biztosító által a hatályos jogszabályoknak megfelelően, szerződésenként tartalékolt összeg. A biztosító szerződésenként nyilvántartja a díjtartalékot.

g) kedvezményezett: Minden fedezethez külön jelölhető kedvezményezett (akár biztosítottanként is). Kivétel ez alól az egyösszegű haláleseti szolgáltatás végzetes betegséghez kapcsolódó kifizetése, mely esetében a biztosított a kedvezményezett.

h) kockázatviselés vége: fedezetenként és biztosítottanként az alábbi események közül az első időpontja:

• biztosítási esemény bekövetkezése,

• a biztosított nem biztosítási eseménynek minősülő halála,

• fedezet lejárata,

• szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése,

• szerződés rendes felmondása.

i) rendszeres biztosítási díj: a biztosítási tartam során a szerződő által választott gyakorisággal fizetendő biztosítási díj. A rendszeres biztosítási díj minimális értékét a mindenkor hatályos 1. számú melléklet 3. pontja tartalmazza.

4) A biztosítási szerződés és a fedezetek tartama

a) A biztosítási szerződés határozott tartamra jön létre. Biztosítási tartamot a szerződő ajánlattételkor választ. A biztosítás 3-59 éves tartamra, csak egész évre köthető, figyelembe véve a biztosított belépési korát és az általa választott fedezetekhez kapcsolódó maximális kilépési kort is. A biztosítás lejáratának napja a biztosítási tartam utolsó biztosítási évének utolsó napja.

b) A biztosítási fedezetek tartama megegyezik a szerződés tartamával, kivéve, amikor a szolgáltatást választó biztosított belépési kora és a fedezet maximális kilépési korának a

különbsége rövidebb tartamot határoz meg, mint a biztosítási szerződés tartama. Ez esetben az érintett fedezet a maximális kilépési kor betöltését követő évfordulón jár le.

5) A biztosító szolgáltatása

a) A biztosító szolgáltatása függ a szerződő által az ajánlaton választott biztosítási fedezetek típusától.

b) A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül teljesíti (kivéve haláleseti járadékszolgáltatás).

c) Egyösszegű haláleseti szolgáltatás: a biztosító a biztosított halála vagy a biztosítottra vonatkozó, 2) b) pontban foglalt diagnózis esetén a biztosítási összegnek a halál vagy a diagnózis napján aktuális értékét fizeti ki a kedvezményezett részére. Ugyanazon biztosított vonatkozásában a biztosítási összeg csak egy alkalommal kerül kifizetésre. A biztosítási összeg kifizetésével a fedezet megszűnik.

d) Haláleseti járadékszolgáltatás: a biztosító a biztosított halála esetén egyszeri kifizetést, továbbá a biztosítási tartam végéig havi rendszerességű járadékszolgáltatást teljesít a kedvezményezett részére. Az egyszeri kifizetés a halál napján aktuális biztosítási összeg (járadékösszeg) 36-szorosa, az első járadék pedig az 1-szerese. A később esedékessé váló járadékok értéke a 9) pontban szabályozott automatikus értékkövetés során és annak megfelelően emelkedik. Az egyszeri kifizetés és az első járadék kifizetése a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját követő biztosítási hónapfordulón esedékes. Minden további járadék kifizetése a soron következő biztosítási hónapfordulón esedékes. A már esedékessé vált, de a teljesítéshez szükséges dokumentáció hiányossága miatt visszatartott egyszeri kifizetés és járadék(ok) kifizetése az utolsó szükséges dokumentum beérkezésének időpontját követő biztosítási hónapfordulón, az akkor esedékessé váló járadékösszeg kifizetésével együtt történik. Az utolsó járadék a fedezet lejáratát közvetlenül megelőző biztosítási hónapfordulón esedékes. Az utolsó járadék kifizetésével a fedezet megszűnik.

e) Rokkantsági szolgáltatás: a biztosító a biztosított egészségi állapotának legalább 70%-os

mértéket elérő károsodása esetén a biztosítási összegnek az egészségkárosodás megállapításának napján aktuális értékét fizeti ki a kedvezményezett részére. Amennyiben a teljesítéshez benyújtott dokumentumok alapján egyértelműen nem kizárható, hogy a biztosított egészségkárosodásának fokát egy későbbi felülvizsgálat során a nem fedezett kategóriára mérsékelik (1-69%), akkor a biztosító szolgáltatására legkorábban a 70%-os mértéket elérő egészségkárosodás megállapításának napjától számított 1 év elteltével kerülhet sor, feltéve, hogy a 70%-os mértéket elérő egészségkárosodás továbbra is fennáll. A biztosítási összeg kifizetésével a fedezet megszűnik.

f) Kritikus betegség szolgáltatás: a kritikus betegségekhez kapcsolódó alábbi, 2. számú mellékletben foglalt biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási összegnek a biztosítási esemény időpontjában aktuális értékét fizeti ki a kedvezményezett részére, feltéve, hogy a betegség vagy állapot pontos diagnózisának megállapítását, illetve az orvosi beavatkozás elvégzését követően a biztosított legalább 7 napig életben van:

o Aorta műtét

o Jóindulatú agydaganat, amely műtétet igényel vagy állandó neurológiai tüneteket okoz

o Agyműtét

o Állandó egészségkárosodáshoz vezető kóma

o Koszorúér (bypass) műtét

o Végtagvesztés

o Jelentős (harmadfokú) égési sérülések

o Szervátültetés (szív, tüdő, máj, vese vagy hasnyálmirigy)

o Szívinfarktus

o Stroke, amely állandó/tartós neurológiai hiányhoz vezet

o Szívsebészeti műtét

A kritikus betegségekhez kapcsolódó alábbi, 2. számú mellékletben foglalt biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási összegnek a biztosítási esemény időpontjában aktuális értékét fizeti ki a kedvezményezett részére túlélési idő alkalmazása nékül:

o Alzheimer kór

o Aplasztikus vérszegénység

o Vakság

o Rák

o Műtétet igényelő Crohn-betegség

o Süketség

o HIV-fertőzés a vérátömlesztés miatt

o Végstádiumú veseelégtelenség, amely állandó dialízist igényel

o Végstádiumú májelégtelenség

o A beszéd teljes és végleges elvesztése

o Motoneuron betegség (mozgató idegsejt károsodásával járó betegség)

o Szklerózis multiplex

o Parkinson-kór

o Fekélyes vastagbélgyulladás

A biztosító csak egy, a legkorábban bekövetkező kritikus betegség vagy orvosi beavatkozás vonatkozásában teljesít szolgáltatást. A biztosító a 2. számú mellékletben felsorolt biztosítási események bekövetkezése esetén szolgáltatást csak a 3. számú mellékletben felsorolt dokumentumok benyújtása esetén teljesít. A biztosítási összeg kifizetésével a fedezet megszűnik.

g) Amennyiben bármely fedezeten bekövetkező biztosítási esemény a 12) pontban rögzített, kizárt kockázat, a biztosító az adott fedezet vonatkozásában szolgáltatást nem teljesít.

h) Amennyiben a biztosító jelen pont alapján kifizetést teljesít, a kifizetés értékét csökkenti a biztosítási esemény időpontját magában foglaló díjfizetési időszakra jutó, érintett biztosított vonatkozásában még meg nem fizetett rendszeres díj.

6) Várakozási idő

a) Az egyes biztosítási fedezetek vonatkozásában a biztosító különböző várakozási időt köt ki. A várakozási időt fedezetenként az 1. számú melléklet 4. pontja tartalmazza.

b) A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, amennyiben a biztosítási esemény baleset miatt következik be.

c) Amennyiben a nem baleseti eredetű biztosítási esemény a várakozási időszak alatt következik be, a biztosító az érintett fedezetre addig befizetett rendszeres díjakat téríti vissza a szerződő részére.

7) Díjfizetés

a) A biztosító a biztosítás díját a biztosított(ak) belépési korának, egészségi állapotának, a biztosítás és a fedezetek tartamának, a választott fedezeteknek, valamint a biztosítási

összegeknek a figyelembevételével határozza meg. Fedezetenként és biztosítottanként önálló díjak kerülnek megállapításra, a szerződés teljes díja ezek összege. Részleges, fedezetenkénti kiegyenlítésre nincsen lehetőség, az esedékes díj(ak) kiegyenlítése csak a szerződés teljes (minden fedezetre jutó) díjának befizetésével lehetséges.

b) A rokkantsági és kritikus betegség fedezetek díjtételeit a biztosító 5 éves tartamokra garantálja. 5 év elteltével a biztosító jogosult az érintett díjtételek felülvizsgálatára és a rettegettbetegségekhez kapcsolódó biztosítási események bekövetkezési valószínűségének változása esetén új díjtételeket állapíthat meg. Az új díjtételek – az 5 éves garantált periódus letelte után – minden szerződésre egységesen érvényesek.

c) A szerződés díjfizetési gyakorisága rendszeres. A biztosítás rendszeres éves díja a szerződő választása szerint féléves, negyedéves, illetve havi részletekben is fizethető.

d) A biztosító a díjfizetési gyakoriságtól és a díjfizetési módtól függően a szerződőt díjkedvezményben részesítheti. A kedvezmény szerződéskötéskor érvényes mértékét az 1. számú melléklet 7. pontja tartalmazza. A tartam során a biztosító bármikor, de naptári évenként legfeljebb 1 alkalommal módosíthatja a kedvezmények mértékét. A biztosító levélben és az internetes honlapján (www.cigpannonia.hu) keresztül értesíti az ügyfeleit a változásokról, azok hatályba lépése előtt legalább 30 nappal. A módosítások a hatályba lépés dátumától kezdődően valamennyi érvényben lévő szerződésre vonatkoznak.

Amennyiben a szerződés díjfizetési gyakorisága vagy a díjfizetés módja módosul, úgy az adott szerződésre vonatkozó díjkedvezmény mértéke változhat a kedvezmények mindenkor hatályos mértékének megfelelően.

e) A biztosítás díjfizetése határozott tartamú. A díjfizetési tartam megegyezik a szerződő által az ajánlaton választott biztosítási tartammal. Amennyiben egy fedezet a biztosítási tartam vége előtt jár le, az érintett fedezetre jutó díj csak a fedezet lejáratáig fizetendő.

f) A biztosítás első díja az ajánlat aláírásakor, a későbbi díjak a szerződő által díjfizetési gyakoriságként kiválasztott időszak első napján esedékesek, a díjfizetési tartam végéig.

g) Az aktuális biztosítási díj változhat a 7) b) és 8) pontban foglaltak szerint.

h) Ha a szerződő nem fizeti meg az esedékessé vált biztosítási díjat, a díjfizetésre vonatkozóan írásban halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton sem érvényesítette, a biztosító a díjfizetés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével (mely jellemzően az esedékességet követő 90. nap) a teljesítésre írásban felhívja. Ez idő alatt a szerződő pótolhatja az elmaradt díjakat. A szerződőnek lehetősége van az elmaradt díjak pótlása helyett a szerződés rendes felmondásáról nyilatkozni.

i) Amennyiben a szerződő az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban

meghatározott póthatáridő időpontjáig díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőig viseli a kockázatot. A póthatáridő napján a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

8) Választható értékkövetés

a) A díjfizetési időszak során a biztosítási évfordulón a biztosító lehetőséget nyújt az értékkövetésre. Ennek során felajánlja a biztosítási díj, valamint a biztosítási összeg(ek) növelését. E folyamatban valamely index mérték elfogadása vagy az értékkövetés elutasítása a szerződés összes fedezetére egyaránt vonatkozik.

b) A biztosító a biztosítási évforduló előtt legkésőbb 45 nappal tájékoztatja a szerződőt a felkínált értékkövetési lehetőségről. A biztosító három index mértéket ajánl fel.

c) Amennyiben a szerződő a felkínált indexek valamelyikét legkésőbb az évfordulót megelőző 15. napig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal írásban elfogadja, és a választott indexhez tartozó, módosított díjat annak esedékességekor megfizeti, a fedezetek biztosítási összege a választott indexmértékkel megemelkedik. Ennek következtében a biztosítás díja is növekszik: a biztosítási díj emelkedésének kiszámítása során a biztosító a biztosítási összegek növekményét, a biztosított(ak) aktuális életkorát és szerződéskötéskori egészségi állapotát, a választott fedezetek típusát, valamint a hátralévő biztosítási tartamot veszi figyelembe. Amennyiben a szerződő írásban nem, vagy az évfordulót megelőző 15. nap után válaszol a felkínált indexálási lehetőségre, a biztosító automatikusan a felkínált legkisebb mértékű indexszel növeli a biztosítási összegeket és ezeknek megfelelően a biztosítás díját.

d) A szerződő legkésőbb az évfordulót megelőző 15. napig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal elutasíthatja a felkínált indexálási lehetőséget.

e) Amennyiben két egymást követő évfordulón a szerződő elutasította az indexálást, ezt követően a biztosítónak jogában áll a szerződő indexálási kérelmét elutasítani, csak egy indexmértéket felajánlani, illetve az indexálási lehetőséget ismételt kockázatelbírálástól függővé tenni.

9) Automatikus értékkövetés

a) A biztosító haláleseti járadékszolgáltatás választása esetén annak érdekében, hogy a biztosítási esemény időpontjához képest halasztva teljesített kifizetések értékvesztését megakadályozza, a biztosított halálát követően évről évre megemeli járadékszolgáltatásának értékét.

b) A biztosító az első járadék halál napján aktuális értékét évente, minden biztosítási évfordulón 3 százalékkal megemeli, és a következő biztosítási évben a megnövelt összegű járadékot folyósítja a kedvezményezett részére. A járadék első megemelésére a biztosított halálát követő első biztosítási évfordulón, míg utolsó megemelésére a fedezet lejáratát megelőző biztosítási évfordulón kerül sor.

10) A biztosítási szerződés és a fedezetek megszűnése

A biztosítási fedezet adott biztosított vonatkozásában megszűnik az Általános Életbiztosítási Feltételek 21) e)-f) és h) pontjában foglalt eseteken kívül:

a) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatás kifizetésével;

b) életben létéhez kapcsolódó szolgáltatást nyújtó fedezetek esetén a biztosított halálával, kifizetés nélkül;

c) a fedezet lejárata esetén kifizetés nélkül;

d) az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridő elteltével kifizetés nélkül, ha a szerződő felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjat;

e) a szerződés szerződő általi rendes felmondása esetén kifizetés nélkül.

A biztosítási szerződés az utolsóként megszűnő fedezettel egy időpontban szűnik meg.

11) A biztosító mentesülése

Az Általános Életbiztosítási Feltételek és az Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételek rendelkezései az irányadók.

12) Kockázatkizárások

A biztosító kizárólag a jelen pontban rögzített kockázatkizárásokat alkalmazza, tehát kockázatvállalása nem terjed ki az alábbi esetekre. Az itt nem szereplő, de az Általános Életbiztosítási Feltételekben és az Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételekben megtalálható kizárások a Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosításra nem vonatkoznak.

a) kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;

b) felkelésben, lázadásban, zavargásban, terrorcselekményben, háborúban, harci cselekményben, idegen hatalom ellenséges cselekedetében, kormány elleni puccsban vagy puccskísérletben, zendülésben, polgárháborúban, forradalomban, tüntetésen, felvonulásban, sztrájkban, munkahelyi rendbontásban, határvillongásban való részvételből eredő biztosítási eseményekre;

c) azokra a biztosítási eseményekre, melyek összefüggésbe hozhatók a biztosított szándékos, önmagának okozott kárral;

d) repülőeszközök használatából eredő biztosítási eseményekre, kivéve az olyan biztosítási eseményeket, amelyeket a biztosított személy légijármű utasaként, a polgári légiforgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légijárművön polgári utasként szenved el;

e) a biztosított bármely, hivatásként vagy szabadidős céllal végzett alábbi sporttevékenységével összefüggő eseményekre: gépi erővel hajtott, szárazföldi, légi vagy vízi járművekkel végzett sportok, búvárkodás, hegymászás, sziklamászás, bungee jumping, bázisugrás, küzdősportok;

f) a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, vagy ennél magasabb véralkohol szint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre,

g) arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli járművezetésével okozati összefüggésben következett be;

h) az orvosi utasítások indokolatlan figyelmen kívül hagyásával összefüggő biztosítási eseményekre;

i) a kockázatviselés kezdete előtt már meglévő, ismert betegségekre, kórállapotokra. Azonban az ezekkel összefüggésbe (ok-okozati kapcsolatba) hozható, a kockázatviselés időszakában bekövetkező biztosítási eseményekre a biztosító vállalja a kockázatot, feltéve, hogy a szerződő a szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatta a biztosítót kockázatviselés kezdete előtt már meglévő betegségekről és kórállapotokról.

13) Egyéb rendelkezések

a) A biztosító a rendszeres biztosítási díjak és az azokból képzett tartalékok kalkulációja során évi 1% technikai kamatot alkalmaz.

b) A szerződés maradékjoggal, többlethozammal és többlethozam visszatérítéssel nem rendelkezik, visszavásárolni nem lehet, díjmentes leszállításra nincs lehetőség, a biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt, nyereségrészesedésre nem jogosít.

c) A Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosítás, mint főbiztosítás mellé a biztosító választékából forint devizanemű kiegészítő biztosítások köthetők a főbiztosítás megkötésével egyidejűleg, illetve később, a biztosítási évfordulón. A főbiztosításhoz választható kiegészítő balesetbiztosítási csomagokat a bennük foglalt fedezetekkel a Pannónia Kiegészítő Balesetbiztosítás Különös Feltételei tartalmazzák.

d) A főbiztosítás mellé kötött kiegészítő biztosítások adott biztosított vonatkozásában legkésőbb az adott biztosítottra vonatkozó utolsó fedezet megszűnésének időpontjában megszűnnek.

e) A szerződés szolgáltatása esetén a jelen feltételek alapján kifizethető összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a kifizetést terhelő közterheket, valamint a biztosítói kifizetés költségét, és a fennmaradó összeget fizeti ki az arra jogosult részére. A biztosítói kifizetés költségének mértékét az 1. számú melléklet 6. pontja tartalmazza.

f) A biztosítás Általános Életbiztosítási Feltételek 24) h) pontjában meghatározott 30 napos felmondása esetén a biztosító a felmondási összeget fizeti ki a szerződő részére. A felmondási összeg a befizetett rendszeres díj adminisztrációs és kötvényesítési, valamint orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségekkel csökkentett értéke. Az adminisztrációs és kötvényesítési, valamint orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségek címén levont összeg mértékét az 1. számú melléklet

5. pontja tartalmazza. A felmondási összegből a biztosító levonja a már teljesített szolgáltatások értékét.

1. számú melléklet: Kondíciós lista

Érvényes 2018. május 3-tól.

A tartam során állandó költségek, összegek, díjak és kondíciók:

1 Biztosított maximális belépési és kilépési kora (3) c) pont):

	Maximális belépési kor	Maximális kilépési kor
Egyösszegű haláleseti szolgáltatás	65 év	75 év
Haláleseti járadékszolgáltatás	65 év	75 év
Rokkantsági szolgáltatás	60 év	65 év
Kritikus betegség szolgáltatás	60 év	70 év

2 Minimális biztosítási összeg (3) b) pont):

Egyösszegű haláleseti szolgáltatás: 1 000 000 Ft

Haláleseti járadékszolgáltatás: 20 000 Ft/hó

Rokkantsági szolgáltatás: 1 000 000 Ft

Kritikus betegség szolgáltatás: 1 000 000 Ft

3 Minimális rendszeres biztosítási díj (3) i) pont):

4 000 Ft/hó, 12 000 Ft/negyedév, 24 000 Ft/félév, illetve 48 000 Ft/év a díjfizetés gyakoriságának megfelelően.

4 Várakozási idő:

Egyösszegű haláleseti szolgáltatás: nincs várakozási idő Haláleseti járadékszolgáltatás: nincs várakozási idő Rokkantsági szolgáltatás: 6 hónap

Kritikus betegség szolgáltatás: 3 hónap

5 Adminisztrációs és kötvényesítési, valamint orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségek (13) f) pont):

Adminisztrációs és kötvényesítési költség: 6 000 Ft.

Az orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségek 6 000 - 100 000 Ft között alakulhatnak biztosítottanként. A vizsgálat költsége a vizsgálat helyszínétől, a vizsgálatot elvégző egészségügyi szolgáltató személyétől, valamint a vizsgálat tartalmától függ.

6 Biztosítói kifizetés költsége (13) e) pont): Pénzintézeti számlára utalás esetén: 0% Postai úton történő kifizetés esetén: 1%

Egyéb paraméterek:

7 Díjkedvezmények (7) d) pont):

Díjfizetési gyakoriság szerint a havi díjfizetésű biztosítási díjhoz képest: Negyedéves díjfizetés esetén 2%

Féléves díjfizetés esetén 3% Éves díjfizetés esetén 4% Díjfizetési mód szerint:

Csoportos beszedési megbízás esetén 2%

2. számú melléklet: Kritikus betegség fedezet biztosítási eseményei

1) Alzheimer kór

A szellemi teljesítőképesség hanyatlása és/vagy elvesztése a teljes agyi működés visszafordíthatatlan károsodása miatt, melyet Alzheimer kór és demencia kórismézésére kifejlesztett, klinikai bizonyítékokon alapuló szabványosított tesztek egyértelműen alátámasztanak. A betegségnek jelentős gondolkodó képességbeli károsodást kell eredményeznie, melyet neurológus szakorvosnak kell igazolnia.

Alkohol, kábítószer használattal vagy AIDS-szel összefüggő szellemi hanyatlás (demencia) nem képez biztosítási eseményt.

2) Aorta műtét

Életet veszélyeztető érrendszeri betegség miatt az aorta (fő verőér) mellkasi vagy hasi szakaszán végzett nagy műtét. Ide tartozik az aorta szűkület helyreállítása, aorta tágulat vagy érfalsérülés, szakadás korrekciója beültetett érpótlással. A minimal invazív eljárással beültetett stent nem képez biztosítási eseményt. Az aortából leágazó verőereken végzett műtétre sem terjed ki a biztosítás.

3) Aplasztikus vérszegénység

Krónikus és tartósan fennálló csontvelő elégtelenség, mely vérszegénységhez, a fehérvérsejtszám és/vagy vérlemezkék számának csökkenéséhez vezet, mely az alábbiak közül legalább egyféle kezelést tesz szükségessé:

a) vértermék transzfúzió,

b) csontvelő stimuláló szerek,

c) immunszupresszív szerek,

d) csontvelő-átültetés.

A diagnózist egy hematológusnak meg kell erősítenie.

4) Jóindulatú agydaganat, amely műtétet igényel vagy állandó neurológiai tüneteket okoz

Neurológus vagy idegsebész által megerősített életveszélyes, de nem rákos agydaganat.

Ide tartoznak a koponyán belüli, agyi roncsolódást okozó daganatok is. Tumornak minősül mindaz, amely idegsebészeti kimetszést tesz szükségessé, vagy ha nem operálható, állandó neurológiai károsodást okoz.

5) Vakság

Mindkét szemre visszafordíthatatlan látásvesztés, betegség vagy baleset következtében. A vakságot szemész szakorvosának kell igazolnia. A vakságot orvosi eljárással nem lehet javítani vagy helyreállítani.

6) Agyműtét

Általános anestesiában (altatásban) a koponya megnyitásával (kraniotomia) az agyban aktuálisan végzett műtét. A kulcslyuk behatolás is ide tartozik. Baleseti eredetű agyműtét nem tartozik a biztosítási események közé. A beavatkozás szükségességét minősített specialistának kell véleményezni.

7) Rák

A kórszövettani lelettel igazolt rosszindulatú tumor diagnózisa. Ráknak minősül például a rosszindulatú limfóma és a rosszindulatú csontvelő rendellenességek, beleértve a leukémiát is.

A következők nem tartoznak ide:

• in situ rákos megbetegedések, rákos in situ, nem invazív rák, diszplázia és minden rosszindulatút megelőző (premalignus) állapot,

• a T2bN0M0-nál nem súlyosabb prostata rák,

• papilláris vagy follikuláris pajzsmirigyrák, mely enyhébb, mint T2N0M0,

• a bőr basál- sejtes és laphámsejtes karcinómái, valamint a dermatofibrosarcoma protuberans,

• a rák diagnózisa a testnedvekben, és testváladékokban (vér, nyál, széklet vizelet) kimutatható tumor sejteken illetve tumor-asszociált molekulákon alapul további egyértelmű, döntő klinikai bizonyíték hiányában.

8) Állandó egészségkárosodáshoz vezető kóma

Az eszméletvesztéses állapot során külső ingerekre vagy belső szükségletekre a biztosított nem reagál. Az állapot minimum 96 órán át folyamatosan fennáll, s külső gépi támogatással tartható fenn az élet. Neurológus szakorvosnak kell igazolnia a folyamatos neurológiai károsodást. Kábítószer vagy alkoholfogyasztással közvetlenül összefüggő kóma nem képez biztosítási eseményt.

9) Koszorúér (bypass) műtét

Nyitott szívműtét, amelynél sternotómiát hajtanak végre (a szegycsont szétvágása) azért, hogy a beszűkült vagy elzáródott egy vagy több koszorúeret elkerülő graft beültetésével korrigálják. Bőrön keresztül végzett (percután) koszorúér beavatkozások, mint például angoplastica vagy más arteriás katéter-alapú technikával kivitelezett eljárás vagy laser eljárás nem képez biztosítási eseményt.

10) Műtétet igényelő Crohn-betegség

Crohn-betegség, ahol többszörös, részleges bélkimetszést (resectio) végeztek több különböző kórházi bent fekvés során.

11) Süketség

A hallás teljes, visszafordíthatatlan károsodása, betegség vagy baleset következtében. Fül-, orr-, gégész szakorvosnak kell igazolnia, mely igazolásnak audiometrikus és hangküszöb vizsgálatot kell tartalmaznia. A süketség orvosi eljárással nem orvosolható.

12) Szívsebészeti műtét

Az első nyílt vagy endoszkópos szívsebészeti beavatkozás, melynek során egy vagy több szívbillentyű cseréjét, korrekcióját hajtják végre olyan rendellenesség miatt, melyet artériás katéteres eljárásokkal nem tudnak elvégezni. A műtétet kardiológus szakorvos javaslata alapján kell végrehajtani.

13) HIV-fertőzés a vérátömlesztés miatt

Az HIV vírus által okozott fertőzés vagy következményeként diagnosztizált szerzett immunhiányos szindróma (AIDS), ha a fertőzés bizonyíthatóan a fertőzött vér vagy vérkészítmények transzfúziójából származik, mely hatóságilag igazoltan és bizonyíthatóan a biztosítási szerződés megkötését követően történt vérátömlesztésből ered. A HIV

fertőzéssel való szérumkonverziónak a transzfúziót követő hat hónapon belül meg kell történnie.

14) Végstádiumú veseelégtelenség, amely állandó dialízist igényel

A végstádiumú krónikus vesebetegség (veseelégtelenség), ami miatt rendszeres dialízis szükséges.

15) Végstádiumú májelégtelenség

A végstádiumú májbetegség vagy májzsugor a krónikus végstádiumú májelégtelenséget jelenti, amely az alábbiak legalább egyikét okozza:

• kontrolálhatatlan aszcitesz,

• állandó sárgaság,

• nyelőcső vagy gyomor értágulatok (várixok),

• máj eredetű agyi elváltozás (Hepatikus enkefalopátia).

Az alkohol vagy a kábítószer használat miatt kialakuló májbetegség kizárt.

16) Végtagvesztés

Sérülés következtében kettő vagy több végtag anatómiai vagy funkcionális teljes és vissza nem állítható elvesztése.

17) A beszéd teljes és végleges elvesztése

A beszédkészség teljes és végleges elvesztése legalább folyamatosan tizenkét hónapig. Az orvosi bizonyítékot megfelelő (fül-orr-gégész) szakembernek kell igazolnia, és meg kell erősítenie a hangszálak sérülését vagy betegségét. Minden pszichiátriai ok kizárt. Az állapot orvosi eljárással nem gyógyítható, javítható.

18) Jelentős (harmadfokú) égési sérülések

Harmadik fokú égési sérülések, amelyek a testfelület legalább 20%-át fedik le.

19) Szervátültetés (szív, tüdő, máj, vese vagy hasnyálmirigy)

A következő teljes emberi szervek egyikének transzplantációja: szív, tüdő, máj, vese vagy hasnyálmirigy. Nem terjed ki a következőkre: egyéb szervek, szervek részei, szövetek vagy sejtek transzplantációja.

20) Motoneuron betegség (mozgató idegsejt károsodásával járó betegség)

A Motoneuron betegség egyértelmű diagnózisa a neurológiai tanácsadóval, a megfelelő és releváns neurológiai jelek végleges bizonyítékával.

21) Szklerózis multiplex

A Szklerózis multiplex az agy és/vagy a gerincvelő gyulladásos és demyelinizációs betegsége, mely neurológiai tüneteket és panaszokat is okoz. A betegség diagnózisát neurológus szakorvosnak kell megerősítenie a nemzetközileg elfogadott, hatályos kritériumok alapján. Jelenleg a felülvizsgált McDonald 2010* kritériumrendszer a hatályos. A lehetséges Szklerózis multiplex és az izolált neurológiai szindrómákra utaló jelek, amiket nem e betegségként diagnosztizáltak, kizártnak tekintendők.

* Polman, CH, Reingold, SC, Edan, G, et al. A sclerosis multiplex diagnosztikája: a McDonald- kritériumok 2010. évi felülvizsgálata. Ann Neurol 2011; 69: 292-302

22) Szívinfarktus

Az akut miokardiális infarktus végleges diagnózisa: a szívizom elhalása, melyet a véráramlás elzáródása okoz. Ezt a típusos kardiális bioklémiai markerek emelkedésével vagy csökkenésével kell alátámasztani (TroponinI, Troponin T vagy CK-MB). A kapott értéknek a felső referencia-határérték 99. percentilise felett kell lennie, valamint az alábbiak egyikének kell teljesülnie:

• akut szívroham következményeként kialakult szívbetegségek,

• sorozatos EKG elváltozások a következők bármelyikének kifejlődésével: ST eleváció vagy depresszió, T hullám inverzió, kóros Q hullám vagy bal Tawara szár block.

Egyéb akut koszorúér-szindrómák, ideértve többek között az instabil anginát is, kizártak.

23) Parkinson-kór

A Parkinson-kór egyértelmű diagnosztizálása neurológus által, a progresszív és tartós neurológiai károsodás végleges jeleire alapozva, ahol a biztosított képtelen az alábbi hat napi tevékenység közül legalább hármat elvégezni a megfelelő gyógyszeres kezelés ellenére.

A kábítószer vagy mérgezés okozta Parkinson-kór kizárt. A mindennapi élet tevékenységei:

• öltözködés – a ruházat felvétele és levétele segítség nélkül;

• mozgás – ágyból vagy székből felkelés illetve visszafekvés vagy ülés segítség nélkül;

• mobilitás – szobák közötti mozgás fizikai segítség nélkül;

• continencia – bél- és húgyhólyag működésének szabályozására alkalmas képesség a személyes higiénia fenntartása érdekében;

• étkezés – étkezés segítség nélkül;

• fürdés – fürdés és/vagy zuhanyozás segítség nélkül.

24) Stroke, amely állandó/tartós neurológiai hiányhoz vezet

Az agyszövet pusztulása nem megfelelő vérellátás vagy vérzés miatt, amely az alábbiak mindegyikét eredményezi:

• új idegrendszeri tünetek hirtelen kialakulása,

• a klinikai vizsgálat során új objektív neurológiai hiányosságok folyamatosan a stroke diagnózisát követő legalább hatvan napon belül,

• a CT-vizsgálattal vagy az MRI-vel kapcsolatos új eredmények a klinikai diagnózissal összhangban.

A fenti meghatározás nem terjed ki a következőkre:

• átmeneti iszkémiás zavar,

• az agyszövet vagy az erek traumás sérülése,

• egy már korábban létező agyi elváltozás másodlagos bevérzése,

• klinikai tünetek nélkül, kizárólag az agy képalkotó vizsgálata során véletlenszerűen észlelt elváltozás,

• a látóideg vagy retina szövetek elhalása.

25) Fekélyes vastagbélgyulladás

Súlyos fekélyes vastagbélgyulladás, ahol teljes vastagbél eltávolítást végeztek.

3. számú melléklet: A kárbejelentéshez szükséges adatok, dokumentumok

A biztosító a Különös Feltételek 2. számú mellékletében felsorolt biztosítási események miatt felmerülő szolgáltatási igényeket az alábbi dokumentumok megléte esetén fogadja el. A benyújtott dokumentumokat a biztosító orvos szakértője bírálja el. A biztosító orvosa további vizsgálatok elvégzését kezdeményezheti.

a) Rosszindulatú daganatos (rákos) megbetegedés diagnosztizálása a megfelelő kórszövettani vizsgálat eredménye alapján történik.

b) Szívinfarktus elfogadásának feltételei a következők:

• a kórelőzményben szereplő tipikus mellkasi fájdalom dokumentálása;

• az infarktusra jellemző EKG eltérések megléte;

• a szívizom elhalására jellemző enzimértékek emelkedésének kimutatása.

A fenti három kritériumból kettő megléte elegendő az infarktus diagnosztizálásához.

c) Szívkoszorúér megkerülő (by-pass) műtét elfogadásához a műtét előtti kórelőzmény, illetve részletes kivizsgálás és a műtéti leírás vagy annak kivonata szükséges.

d) Stroke (maradandó agykárosodások) esetén a történést követő 90 nap múlva a biztosító által megbízott ideggyógyász szakorvos által megállapított maradandó idegrendszeri károsodás dokumentálása alapján történik az esemény elfogadása.

e) Krónikus veseelégtelenség a krónikus és visszafordíthatatlan működés kiesésére vonatkozó laboratóriumileletek, valamint a 60 napja folyó dialízis igazolásával kerül elfogadásra.

f) Létfontosságú szerv átültetésének elfogadásához szükségesek a kórelőzmény, illetve a transzplantációs műtét dokumentumai vagy azok kivonatai.

g) Vakságot szemész szakorvosnak kell igazolnia a végállapothoz vezető kórkép dokumentációja mellett.

h) Súlyos égési sérülés a megfelelő kritériumokat tartalmazó kórházi zárójelentés alapján kerül elfogadásra.

i) Az ún. „4 alapvető napi tevékenység” elvégzésére való képtelenség diagnosztizálásának elfogadása a biztosító által megbízott orvos szakértő vizsgálata alapján történik.

j) Sclerosis multiplex diagnosztizálása a kórelőzmény, a kórlefolyás, a laboratóriumi eredmények, az idegrendszeri tünetek, valamint az elvégzett képalkotó eljárások alapján a biztosító által megbízott ideggyógyász szakorvos véleménye alapján kerül elfogadásra.

k) AIDS- (HIV-) betegség elfogadása fekvőbeteg-gyógyintézet fertőzőbeteg-osztályán felállított orvosi diagnózis alapján történik.

l) Végtag-amputáció a műtét elvégzését igazoló teljes orvosi dokumentáció alapján kerül elfogadásra.

m)Bénulás diagnosztizálása neurológus szakorvos neurológiai osztályon, vagy intenzív osztályon kiállított kórházi zárójelentése alapján kerül elfogadásra. Ha végeztek elektrofiziológiai és szövettani vizsgálatot, azok eredményére is szükséges a betegség elfogadásához.

A biztosító a fenti dokumentumok szkennelt, olvasható formátumú változatát is elfogadja.

4. számú melléklet: A Pannónia Ügyfélportál Szolgáltatás Szerződési Feltételei

1) A szolgáltatás meghatározása

A Pannónia Ügyfélportál lehetővé teszi az ajánlattevő (a biztosítási ajánlaton szerződőként megjelölt személy)/szerződő számára, hogy interneten, böngészőjén keresztül tájékozódjon biztosítási szerződése egyes jellemzőiről, letöltse és megtekintse a Biztosító részéről küldött, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos tájékoztató dokumentumokat, valamint az adott módozathoz elérhető funkcionalitás függvényében különböző tranzakciókat kezdeményezzen és meghatározott nyilatkozatokat tegyen.

2) A szolgáltatás igénylése

a. A Pannónia Ügyfélportál használatát a Biztosító minden ajánlattevő/szerződő számára igénylés nélkül, automatikusan biztosítja. A Biztosító a Pannónia Ügyfélportál szolgáltatásért külön díjat nem számít fel.

b. Az ajánlattevő/szerződő a Biztosító által elektronikus vagy postai úton kézbesített felhasználónévvel és belépési jelszóval a kézbesítést követően válik jogosulttá a szolgáltatások igénybevételére.

3) A szolgáltatás működése

a. A Pannónia Ügyfélportál információt szolgáltat az ajánlattevő/szerződő minden jelenlegi és jövőbeni biztosítási szerződéséhez, amelyben szerződő félként szerepel és amelyek vonatkozásában a Biztosító az általános és különös biztosítási feltételek alapján a Pannónia Ügyfélportál szolgáltatást nyújtja.

b. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a Pannónia Ügyfélportál szolgáltatásait egyoldalúan módosítsa, új funkciókkal bővítse vagy bármely funkcióját megszüntesse. A változásokat a Biztosító a webhelyén teszi közzé.

c. Az ajánlattevő/szerződő a Pannónia Ügyfélportál belépési azonosítót és jelszót mindenkivel szemben köteles titkosan kezelni és megőrizni, továbbá biztosítani, hogy arról illetéktelen személyek tudomást ne szerezzenek. A belépési azonosító és jelszó jogosulatlan személyek általi felhasználásából eredő károkat az ajánlattevő/szerződő köteles viselni.

d. A Pannónia Ügyfélportál belépési jelszó öt egymást követő esetben történő sikertelen megadása a Pannónia Ügyfélportálhoz való hozzáférés ideiglenes letiltását eredményezi. Az ajánlattevő/szerződő egy alkalommal, az „elfelejtett jelszó” gomb segítségével, új jelszó megadásával feloldhatja letiltását vagy telefonon keresztül, a Biztosító Ügyfélszolgálata segítségével kérheti az ideiglenes letiltás feloldását. A belépési jelszó ismételt ötszöri sikertelen megadása esetén a Biztosító az ajánlattevő/szerződő fiókját blokkolja, és az ajánlattevő/szerződő a Biztosító Ügyfélszolgálata segítségével igényelheti új jelszó generálását, amit a Biztosító, az ajánlattevő/szerződő által engedélyezett kommunikációs csatornák függvényében sms-ben, illetve postai úton kézbesít.

e. Az ajánlattevő/szerződő fiókja, amennyiben 180 napot meghaladó időn keresztül nem jelentkezik be, inaktív státuszba kerül. Ebben az esetben az ajánlattevőnek/szerződőnek lehetősége van a „re-aktiválás” gomb segítségével, önazonosítás útján reaktiválni a fiókot vagy a reaktiválás elvégzéséhez a Biztosító Ügyfélszolgálatának segítségét is kérheti.

f. Jelszóra vonatkozó követelmények: minimum 12 karakter, maximum 16 karakter, tartalmaznia kell kis és nagybetűt, illetve számot.

g. A Pannónia Ügyfélportál szolgáltatás -a chat funkciót kivéve- a hét minden napján 0- 24 óráig elérhető. A chat funkció csak a Biztosító Ügyfélszolgálatának nyitvatartási idejében érhető el. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a Pannónia Ügyfélportálon és vele összefüggésben működő informatikai rendszerein esetenként karbantartási munkálatokatvégezzen. A várható üzemszünetet a Biztosító – lehetőség szerint – a Pannónia Ügyfélportálon előre jelzi. Az üzemszünet miatt, arra hivatkozva a Biztosítóval szemben (kártérítési) követelés nem támasztható.

h. Az ajánlattevő/szerződő a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal kérheti a Pannónia Ügyfélportál regisztrációjának törlését.

A PANNÓNIA BÁRKA ÉLET-, BALESET- ÉS BETEGSÉGBIZTOSÍTÁS JELLEMZŐI

Jellemzők	Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosítás
Biztosítási szolgáltatások	A Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosítás 4 különböző szolgáltatással választható: 1. Egyösszegű haláleseti szolgáltatás 2. Haláleseti járadékszolgáltatás 3. Kritikus betegség szolgáltatás 4. Rokkantsági szolgáltatás
Szerződő	Magánszemély vagy cég
Kiegészítő biztosítások	Balesetbiztosítás
	Best Doctors® egészségbiztosítás
	A kiegészítő biztosítások a nem biztosított szerződőre is megköthetőek
Biztosított	1-10 biztosított
Biztosított	Belépési kor: min. 16 éves. A maximális belépési kor szolgáltatásonként eltérő.
Tartam	Min. 3 év – max. 59 év
Kedvezményezett	Minden szolgáltatásra a biztosított(ak) eltérő kedvezményezett(ek)et adhat(nak) meg.
Díjfizetési tartam	Megegyezik a biztosítás tartamával.
Díjfizetés	Rendszeres
	Minimális rendszeres díj: 48 000 Ft / év / szerződés
	Éves, féléves, negyedéves illetve havi
	Csoportos beszedés, átutalás, postai csekk, bankkártyás fizetés.
Díjkedvezmények	• éves díjfizetésre: 4% • féléves díjfizetésre: 3% • negyedéves díjfizetésre: 2% • csoportos beszedésre: 2%

Jellemzők	Pannónia Bárka Élet-, Baleset- és Betegségbiztosítás
Indexálás	Opcionális, nem kötelező
Indexálás	A Biztosító minden évfordulón 3 indexet ajánl fel.
Díjfizetési türelmi idő	Díjfizetés elmulasztása esetén küldött felszólító levélben meghatározott időpontig (jellemzően az esedékességet követő 90 napig); amennyiben a póthatáridőig a díj nem került megfizetésre úgy a szerződés megszűnik.
Díjszüneteltetés	Nincs.
Díjmentesítés	Nincs.
Visszavásárlás / részleges visszavásárlás	Nincs.

Egyösszegű haláleseti szolgáltatás	A Biztosító a biztosított halála esetén az aktuális biztosítási összeget fizet ki a kedvezményezettnek VAGY a biztosított 1 éven belül várható halála esetén biztosítási összeget fizet ki a biztosítottnak, amennyiben ezt orvosi igazolással tudja igazolni.
Biztosítási összeg	Min. 1 000 000 Ft
Belépési kor	Min. 16 – max. 65 éves
Lejárati kor	Max. 75 éves
Önállóan megköthető?	Igen
Várakozási idő	Nincs

Haláleseti járadékszolgáltatás	A Biztosító a biztosított halála esetén az aktuális havi járadék összeg harminchatszorosát azonnal és havi járadékot fizet a kedvezményezettnek a szolgáltatás lejáratáig
Biztosítási összeg	Min. 20 000 Ft / hó
Belépési kor	Min. 16 – max. 65 éves
Lejárati kor	Max. 75 éves
Önállóan megköthető?	Igen
Várakozási idő	Nincs
Indexálás halál után	A járadék minden évben 3%-kal indexáltan kerül kifizetésre.

Kritikus betegség szolgáltatás	A Biztosító 25 rettegett betegség diagnosztizálása esetén az aktuális biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezettnek
Biztosítási összeg	Min. 1 000 000 Ft
Belépési kor	Min. 16 – max. 60 éves
Lejárati kor	Max. 70 éves
Önállóan megköthető?	Igen
Várakozási idő	3 hónap
Túlélési idő	A szolgáltatás fizetése során a Biztosító 7 nap túlélési időt szab ki: o Aorta műtét, o Jóindulatú agydaganat, amely műtétet igényel vagy állandó neurológiai tüneteket okoz, o Agyműtét, o Állandó egészségkárosodáshoz vezető kóma, o Koszorúér (bypass) műtét, o Végtagvesztés, o Jelentős (harmadfokú) égési sérülések, o Szervátültetés (szív, tüdő, máj, vese vagy hasnyálmirigy), o Szívinfarktus, o Stroke, amely állandó/tartós neurológiai hiányhoz vezet, o Szívsebészeti műtét esetén. A szolgáltatás fizetése során a Biztosító túlélési időt nem szab ki: o Alzheimer kór, o Aplasztikus vérszegénység, o Vakság, o Rák, o Műtétet igényelő Crohn-betegség, o Süketség, o HIV-fertőzés a vérátömlesztés miatt, o Végstádiumú veseelégtelenség, amely állandó dialízist igényel, o Végstádiumú májelégtelenség, o A beszéd teljes és végleges elvesztése, o Motoneuron betegség (mozgató idegsejt károsodásával járó betegség), o Szklerózis multiplex, o Parkinson-kór, o Fekélyes vastagbélgyulladás esetén.

Rokkantsági szolgáltatás	A Biztosító a biztosított min. 70%-os TB rokkantsága esetén az aktuális biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezettnek
Biztosítási összeg	Min. 1 000 000 Ft
Belépési kor	Min. 16 – max. 60 éves
Lejárati kor	Max. 65 éves
Önállóan megköthető?	Nem, legalább egy másik szolgáltatás választása is szükséges biztosítottanként
Várakozási idő	6 hónap
Türelmi idő	A szolgáltatás fizetése során a Biztosító 1 év türelmi időt szab ki, hacsak nem igazolható érdemlegesen, hogy a min. 70%-os rokkantság állandó.

Az összefoglaló nem tartalmazza teljeskörűen valamennyi szerződési feltételt. A termékhez kapcsolódó általános és különös szerződési feltételeket a jelen dokumentumot is tartalmazó ajánlati dokumentációban és a https://www.cigpannonia.hu/api/documents/download/7498526 weboldalon teszi elérhetővé.

Document Metadata

Table of Contents

Pannónia Bárka

Document Metadata