Dr. Homicskó Árpád Olivér KRE-ÁJK egyetemi docens munkajogász
A szakképzési munkaszerződés munkajogi
kérdései
Xx. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx KRE-ÁJK egyetemi docens munkajogász
2021. június 29.
Munkajogi területek szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatban
Mt.-hez képest külön szabályozás:
- Felmondás
- Szabadság
- Mentesülés a munkavégzés alól
- Munkaközi szünet
- Kártérítés
Az SZMSZ megkötése
- munkaviszonyt hoz létre
- az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni (kivétel, ahol az Szkt. külön rendelkezik, ott ennek megfelelően kell eljárni)
• duális képzőhely köti a tanulóval vagy a képzésben részt vevő személlyel: különbségek bizonyos munkajogi területeken (pl. szabadság)
• SZMSZ kötelező tartalma: Szkr. 250. § (1)
Az SZMSZ megszüntetése
Mt.-től eltérően: az SZMSZ határozott idejű munkaszerződés, DE! nincs lehetőség pl. az Mt.79. § alkalmazására (megszüntetés esetén távolléti díj)
• Szkt. 88. § (1) külön rendelkezik kimerítően az SZMSZ felmondásáról (tehát
nem Mt. alapján)
• Szkt. 88. § (5): kötelező az indoklás
Tudnivalók az Mt. szerint járó szabadságról
Rendes szabadság
Alapszabadság: egységesen 20 munkanap.
Pótszabadság: többféle jogcím lehetséges, több pótszabadság együttesen is lehetséges.
• Minden munkavállalónak jár az életkorra tekintettel, 25 éves kortól sávosan emelkedő.
• Egyéb pótszabadságok: 18 év alatti életkorra tekintettel, családi körülmények miatt (gyermekre tekintettel; apának), fogyatékosságra, vagy a munkavégzés körülményeire tekintettel.
6
A rendes szabadság kiadásának általános elvei
• munkáltató adja ki (közlés: legalább 15 nappal korábban)
• előzetes meghallgatása a munkavállalónak
• Egybefüggően kell kiadni, amennyiben eltérő megállapodás nincs: ennek minimum 14 napot el kell érnie egyben
• Természetben kell kiadni (pénzbeli megváltás kógens tilalma! – kivéve megszűnéskor, megszüntetéskor)
• tárgyévben (elhalasztott kiadás csak kivételesen lehetséges
• Munkanapokra kell kiadni a szabadságot
• 7 munkanapot legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelően
(kivéve első 3 hónap), ilyenkor is 15 nappal korábban kell jelezni ugyanakkor
• A szabadság kiadására vonatkozó igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el
Betegszabadság
- Rendeltetése: A mvó-t a betegsége miatti keresőképtelenség idejére (Kivétel: tb. szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség; veszélyeztetett várandósság)
- Tartama: naptári évenként 15 munkanap betegszabadság jár
- Minősítés: A mvó keresőképtelenségét a kezelőorvos igazolja
- Mértéke: távolléti díj 70 %-a
- Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság arányos részére jogosult. (DE: naptári évben az előzmények összeadódnak)
- Fontos: A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető
- Többes jogviszony esetén: mindegyikben jár
Az SZMSZ után járó szabadság
- Szkt. 84. § (4): a 18. életév betöltése évének utolsó napjáig évente 45 munkanap, ezt követően évente 30 munkanap;
- Betegszabadság: az Mt.-ben meghatározottak szerint (15 nap)
- Mt.-től eltérően:
- az Szkt. rendelkezései kiváltják az alapszabadságot és a pótszabadságot is (fentiek egyben tartalmazzák)
- Kiadás: elsősorban a jogszabályban meghatározott időszakban, figyelemmel az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére
• Nyár: legalább 15 munkanap egybefüggően (a tanuló, képzésben részt vevő személy kérésének megfelelő időpontban) – eltérés az Mt.-től (mennyiség + nincs eltérő megállapodás)
Az SZMSZ után járó szabadság II.
• Saját munkavállaló képzése – speciális eset
• SZMSZ/módosított munkaszerződés: ebben meghatározva a munkaköri
feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő aránya
• Mt.: az eredeti munkaviszonyra irányadó általános szabályként (lex generalis)
• Szkt. 84. § (4) bekezdése szerinti szabadsággal összefüggő rendelkezések: különös
szabályként (lex specialis)
• Az Szkt. szerinti szabadság (45, illetve 30 mnap) illeti meg a képzésben részt vevő személyt, nem pedig az, amennyi az Mt. vonatkozó főszabálya szerint járna
• A kiadásra vonatkozóan az Mt. általános szabályainak megfelelő alkalmazása mellett figyelembe kell venni az Szkt./Szkr. különös rendelkezéseit is.
Az SZMSZ után járó szabadság III.
Nem saját munkavállaló, aki felnőtt foglalkoztatott más munkaadónál:
• 84. § (4) – 45, illetve 30 nap szabadság: az SZMSZ alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan alkalmazandó
Az Mt. szerinti mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól (mentesülés = szabadság)
Mentesülés I.
Mvó mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól:
- Keresőképtelen;
- Reprodukciós eljárásban való részvétel;
- Kötelező orvosi vizsgálat;
- Véradás, legalább 4 óra;
- Szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára;
Mentesülés II.
- Hozzátartozója halálakor két munkanapra;
- Általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre;
- Önkéntes, vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára;
- Bíróság, vagy más hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra;
- A jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra,
Mentesülés III.
- A különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan
ok miatt indokolt távollét tartamára:
- Fontos, hogy ebben az esetben a munkavállaló személyétől független, objektív akadálynak kell fennállnia;
- Váratlanul kell, hogy felmerüljön;
- Ilyen esetek lehetnek például az árvíz, a hóvihar, vagy a baleset.
Mentesülés IV.
- Munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra:
- Szabadság, betegszabadság időtartama alatt
- Munkaszüneti napon
- Jogszerű sztrájkban való részvétel
Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól - kollektív szerződés
- KSZ további eseteket határozhat meg a tv. szabályaihoz képest, ugyanakkor a mvó hátrányára nem térhet el.
- Fontos! Az Szkt. 83. § (6) alapján a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződésnek csak az Mt.-ben, a Szkt.-ben és e törvények végrehajtási rendeleteiben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket meghatározó rendelkezéseinek hatálya terjedhet ki a szakképzési munkaszerződésre.
Mentesülés a munkavégzés alól SZMSZ esetében
• Szkt. 84. § (5) és az Szkr. 236. § (1) határozza meg
• a közismereti oktatási napokon, ha a közismereti oktatás foglalkozásainak
száma az adott napon a négy foglalkozást meghaladja,
• a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen
minden tanuló, illetve képzésben részt vevő személy részvétele kötelező,
• a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező szakmai vizsgája napjain, továbbá
• minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
Munkaközi szünet
Általános mértéke: min. 20 perc, ha a napi beosztás szerinti rendes és a napi munkaidő-beosztástól való eltérés okán rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés meghaladja a 6 órát.
• + 25 perc a 9 órát meghaladó munkavégzésnél
Maximum: törvényi max. nincs, de a felek megállapodásukban vagy a kollektív
szerződés szerint: max. 60 perc
Kiadása:
• A munkaidő-beosztás függvénye
• A munkavégzés megszakításával kell kiadni
• Minimum 3, maximum 6 óra munkavégzést követően
• Lehet több részletben is, de a 20 percet egybefüggően kell kiadni
• Nem számít munkaidőnek (kivéve készenléti jellegű munkakör esetén, vagy ha a
felek így állapodnak meg)
20
A foglalkoztatás során az Mt.-nek a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni, melyek a következők:
- 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 30 perc, 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő eseten, legalább 45 perc munkaközi szünetet.
⇒Ezzel összhangban rendelkezik az Szkt.!
Az Szkt. az alábbiak szerint rendelkezik a munkaközi szünetről:
ha a napi szakirányú oktatási idő
• a) a négy és fél órát meghaladja, legalább harminc perc,
• b) a hat órát meghaladja, legalább negyvenöt perc
megszakítás nélküli szünetet kell biztostani
Kártérítési felelősség az Mt. alapján
A felelősség általános szabályai
Az általános munkavállalói felelősségi szabály szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
E felelősségi alakzat alapja, hogy a munkaszerződés megkötésével a munkavállaló arra is kötelezi magát, hogy munkáját az általában elvárható gondossággal végzi és nem fog kárt okozni.
A felelősség az alábbi együttes feltételek fennállása esetén állapítható meg:
• a munkaviszony keretében, azzal összefüggésben megvalósított:
- kötelezettségszegés (jogellenesség),
- e kötelezettségszegés felróhatósága, illetve
- ezzel okozati összefüggésben,
- kár (pénzben kifejezhető hátrány) keletkezése.
Bizonyítás: munkáltató
A kártérítés mértéke
• A kártérítés mértéke:
- súlyos gondatlanság és szándékos károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni,
- a törvény négyhavi távolléti díjban maximálja az (enyhén) gondatlan károkozás esetén
fizetendő kártérítés mértékét,
- Kollektív szerződés esetén a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló nyolchavi
távolléti díjának összegéig emelkedhet.
• Teljes reparáció elve érvényesül, de a kármegosztás jegyében a munkavállalónak nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét:
- amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy
- amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
- amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
25
Kártérítési felelősség az Szkt. (SZMSZ) alapján
Ha a tanuló a duális képzőhelynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szerint köteles azt megtéríteni
• A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér
⮚a) egyhavi összegének ötven százalékát gondatlan károkozás esetén,
⮚b) öthavi összegét szándékos károkozás esetén.
A duális képzőhelynek - a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által okozott, de általa meg nem térített károk fedezetére - felelősségbiztosítással kell rendelkeznie