A PILISCSÉVI ARANYKAPU-ZLATÁ BRÁNA ÓVODA BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA és MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI
A PILISCSÉVI ARANYKAPU-ZLATÁ BRÁNA ÓVODA BÖLCSŐDE
SZAKMAI PROGRAMJA
és
MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI
JOGI KERETEK
Szervezeti feltételek:
A bölcsőde alapító okirattal rendelkező jogi személy, szakmai önállósággal bír.
A bölcsőde a PILISCSÉVI ARANYKAPU-ZLATÁ BRÁNA ÓVODA BÖLCSŐDE mint többcélú közös igazgatású intézmény részeként működik, önálló szervezeti és szakmai egységeként. (15/1998.(IV. 30.) NM rendelet 35§ (4).
Az intézmény telephelye: 2519 Piliscsév, Xxxxxxxx xxx 0
A fenntartó neve, székhelye:
PILISCSÉV KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA,0000 Xxxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.
Az alapító okirat száma: ………………………
A nyitva tartás
A bölcsőde nyitvatartási idejét a fenntartó határozza meg, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkakezdését és befejezését, valamint a bölcsődéből a munkahelyre történő utazás, illetve visszautazás időtartamát.
Így a bölcsőde minimum nyitvatartási ideje : 10 óra
A PILISCSÉVI ARANYKAPU-ZLATÁ BRÁNA ÓVODA BÖLCSŐDE nyitvatartási ideje: 630-1630.
Egy gyermek napi gondozása az alapellátás idejében a 12 órát nem haladhatja meg. Egyéb szolgáltatások működtetése a bölcsőde nyitva tartásához igazodik.
A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.
Bölcsődénk az idevonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembevételével végzi tevékenységét.
Jogok és kötelességek
A szülő joga:
megismerhesse a gyermekcsoport életét,
megismerje gondozási-nevelési elveinket,
tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gondozónőktől,
a bölcsőde működését illetően mondjon véleményt és tegyen javaslatot,
megismerje a gyermek ellátásával kapcsolatos dokumentumokat.
A szülő kötelessége:
a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel együttműködjön,
intézményünk házirendjét betartsa.
A gyermek joga:
segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez,
sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibontakoztatását segítő különleges ellátásban részesüljön,
a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.
Emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással-fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal-az, elhanyagolással szemben védelemben részesüljön,
A hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásban-nevelésben részesüljön.
A bölcsőde definíciója és funkciói
2. 1. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény.
A PILISCSÉVI ARANYKAPU-ZLATÁ BRÁNA ÓVODA BÖLCSŐDE a gyermekek napközbeni ellátását 6 hónapos kortól 3 éves korig biztosítja.
Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében.
Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre a 4. életévének betöltését követő aug. 31.-ig gondozható a bölcsődében. /1997. XXXI. tv. 42.§ (1)/
2. 2. Bölcsődénk törekszik arra, hogy kiaknázzuk az egy intézményben működő bölcsőde-óvodában rejlő lehetőségeket, biztosítsuk a gyermekek 6 hónapos korától 6-7 éves korig történő folyamatos, egymásra épülő gondozását, nevelését, fejlesztését.
2.3. A bölcsődelátogatás, a családlátogatás, a szülővel való közös beszoktatás és a napi találkozások során a szülők megismerik a bölcsődei nevelés elveit és gyakorlatát, a gondozónő pedig a szülő segítségével megismeri a gyermek egyéni szokásait. Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítik az együttnevelés megvalósulását.
2.4. Szervezeti feltételek
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI.tv.42§ alapján a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését biztosító intézmény.
A bölcsőde ellátási területe: Komárom-Esztergom megye és Pest megye közigazgatási területe
Működési köre: Piliscsév
A gyermekek felvétele a jelentkezések sorrendjében történik. A felvételnél előnyt élvez a GYVT. 42/A § alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, akinek szülője, illetve törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
A felvételről a bölcsőde vezetője írásban értesíti a kérelmezőt.
2.5. A bölcsőde feladatai, szolgáltatásai
napközbeni kisgyermekellátás
gyermekélelmezés
magas szintű gondozó-nevelői munka az ellátottak számára
gondozónők továbbképzése, házi továbbképzés, önképzés
szolgáltatások a lakosság felé
2.5.1. Részletes feladatok
a családban nevelkedő 6 hónapos -3 éves gyermekek napközbeni ellátása, minőségi gondozás-nevelés
szakmai és módszertani intézményekkel kapcsolatkialakítás, konzultáció
Kapcsolattartó: Xxxxxxxxxxx Xxxxx
hálózatépítés, együttműködés: jelzőrendszeri részvétel, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, óvoda, védőnő, gyermekorvosi szolgálat
a kisgyermeket nevelő családokkal való együttműködés: játszóház, családi délután, Xxxxxxx ünnepség, gyermeknap, anyák-apák napja stb.
A bölcsődei gondozás-nevelés jogi háttere, célja, irányelvei
Az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata
Az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól
Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
A 15/1998.(VI. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről,
A pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei
Az első életévek meghatározó szerepének elismerése
A bölcsődei gondozás-nevelés története alatt felhalmozott emberi és szakmai értékek
A bölcsődei gondozás-nevelés értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye/ ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg.
3.1. A bölcsődei gondozás- nevelés célja
A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai és érzelmi biztonságának megteremtésével, odaforduló szeretettel, elfogadással, a gyermek kompetenciájának figyelembevételével, harmonikus fejlődés biztosítása.
A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei
A családi nevelés elsődlegességének tisztelete
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, a bölcsőde ennek tiszteletben tartásával, erősítésével, segítségével vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására.
A gondozás és nevelés egységének elve
A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, amelyben a nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.
Az egyéni bánásmód elve
Gondozónőink meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori-és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segítik a gyermekek fejlődését. A bölcsődébe járó gyermekek fejlődésének ütemét a gondozónő tiszteletben tartja, türelemmel, empátiával támogatja.
Gondozónőink elfogadják, és tiszteletben tartják a gyermekek vallási, nemzeti, etnikai… stb. hovatartozását.
A gyermek fejlődéséhez alapvető a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.
Az állandóság elve
A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága
(„saját gondozónő” rendszer, felmenő rendszer, csoport-és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához.
A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét.
A gyermek új helyzetekbe való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.
Az aktivitás, az önállóság segítésének elve
A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő és támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat.
A gondozónőink az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásukkal, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítségével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segítik a tanulás folyamatát.
Az egységes nevelő hatások elve
A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek- a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával- gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető értékek erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztetik, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.
A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai
A bölcsődei gondozás- nevelés feladata a 0-3 éves gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése.
Az egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása
Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése
A megismerési folyamatok fejlődésének segítése
4. A bölcsődei élet megszervezésének elvei
4.1. Kapcsolattartás a szülőkkel
A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről.
A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű, etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó.
A kapcsolattartás formái: - személyes beszélgetések, szülői értekezletek, hirdetőtábla, üzenő füzet, írásos tájékoztatás, napló, nyílt napok, szervezett programok.
4.2. Családlátogatás
Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése, amelyre általában még a beszoktatás előtt sor kerül, egyes esetekben a beszoktatási idő alatt.
4.3. Beszoktatás-szülővel történő fokozatos beszoktatás
A családdal való együttműködést helyezi előtérbe.
A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei:
A bölcsődevezető és a gondozónők korrekt tájékoztatással megteremtik az együttműködés feltételeit
A szülő részéről a módszer elfogadása
A beszoktatás időtartama legalább 2 hét
A beszoktatás első hetében a szülővel együtt, a második hetében a szülő állandó jelenléte nélkül történik
A beszoktatás első hetében úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a gondozónő azokat megfigyelhesse
A gyermek együttműködésétől függően a „saját” gondozónő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében
A 3.-4. naptól a „saját” gondozónő veszi át fokozatosan az anyától a gondozási műveleteket
Az alvás jelenti a legnagyobb nehézséget a beszoktatás ideje alatt, ezért az anya még a 2. hét végéig is tartózkodjon a bölcsődében az elaltatás és az ébredés időpontjában.
A beszoktatási terv alapján- a beszoktatás során a gondozónők segítik az egész családot, tiszteletben tartják az otthoni szokásokat a szakmai elvek szabta kereteken belül.
4.4. „Saját gondozónő” –rendszer
Bölcsődénkben a „saját gondozónő”- rendszer keretében folyik a gondozó-nevelő tevékenység, amely a személyi állandóság elvén nyugszik.
A csoport gyermekeinek egy része (5-6 gyermek) tartozik egy gondozónőhöz. A gondozás- nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapot, naplót, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat.
A „saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője. Az un. Ölelkezési időben- az az időszak, amikor mindkét gondozónő a csoportban van- idejét elsősorban a
„saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja.
A „saját gondozónő” rendszerben több figyelem jut minden gyerekre, számon lehet tartani az egyéni igényeit, problémáit, szokásait, a „saját” gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.
4.5. A gyermekcsoportok létszáma és szerkezete
Bölcsődénk csoportjába felvehető gyermeklétszám: 12 fő.
A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a csoportba jár. Életkor szerint- vegyes csoport-mely az életkori sajátosságokat figyelembe véve biztosítja a gyermekek sokoldalú fejlődését.
4.6. Napirend
Jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirendünk a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését szolgálja.
A nyugodt és folyamatos gondozás megfelelő feltételei biztosítják a gyermek számára a jó közérzetet, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitást és az önállósodás lehetőségét.
A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el.
4.7. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel
A bölcsődénk- egymás kompetenciahatárainak kölcsönös tiszteletben tartásával- együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek:
Védőnői Szolgálat, Házi Gyermekorvosi Szolgálat, Családseítő Szolgálat, Területi Gyermekvédelmi Szolgálat, Gyámhatóság, Pedagógiai Szakszolgálat, Óvoda
5. A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei
A gondozás és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése.
5.1. Gondozás
Bensőséges interakciós helyzet gondozónő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek a kielégítése.
5.2. Játék
A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést.
A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődéséhez.
A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.
5.2.1. Mozgás
Bölcsődénk biztosítja a gyermekek számára a mozgásteret, mind a szobában, mind az udvaron, a megfelelő mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják az egyes mozgásformákat, s közben fejlődik a mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik mozgásuk.
5.2.2. Mondóka, ének
A bölcsödében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónő kellemes hangja, spontán dúdolgatása, megszólaltatása, a közös éneklés.
A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segíti az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárul a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére.
5.2.3.Vers, mese
A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi-(ezen belül a beszéd, gondolkodás, emlékezet, képzelet) és szociális fejlődésére.
A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyekre más helyzetekben nincs lehetősége. Fejlődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimális életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását.
A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.
A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota, ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban.
5.2.4.Alkotó tevékenységek
Az öröm forrása maga a tevékenység-az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás- nem az eredmény.
5.2.5.Egyéb tevékenységek
Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, madarak etetése stb.)
Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése.
6. A bölcsődei gondozás-nevelés tárgyi feltételei
6.1. A gyermekek által használt helyiségek
Előtér: A gyermekbejárat előtere, innen nyílik az öltöző,és a fürdőszoba.
1 db gyermeköltöző:
Felszerelése: megfelel a 2-3 éves korú gyermekek öltöztetési igényeinek.
Pelenkázó, minden gyermek részére ruha és cipőtárolók, padok, ülőkék vannak elhelyezve.
Fürdőszoba: kapcsolódik az előtérhez. A gyermek gondozását és önállósodását segítő berendezési tárgyak és eszközök (gyermekmosdó, WC, törülközőtartó, gyermektükrök,zuhanyzó) a gyermek méretéhez és fejlettségéhez igazodnak.
1 db gyermek- játszószoba:
Természetes megvilágítású
Redőny az ablakokon
A bútorozást balesetmentesen, a gyermekek fejlettségét követően alakítottuk ki /babaágy, babajáróka, kisszékek,asztalok, játéktartó polcok-szekrények, kiságyak stb/
Tartós, melegburkolat, ami mosható és fertőtleníthető.
A világítás közvetett formában káprázatmentes
A szoba falai világosak.
A mennyezet fehér.
A bútorzat fénytelen felületű.
6.2. Játszókert
Felületi kialakítása: füvesített.
Kerítés
Homokozó
Xxxxxxx, hinta
6.3. Játékkészlet
Egészségügyi szempontoknál figyelembe vettük:
Könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen.
Balesetet ne okozzon.
Ne legyen olyan kisméretű, hogy orrba, fülbe, garatba kerülhessen.
Pedagógiai szempontok:
Minden tevékenységformához megtalálhatók a megfelelő játékszerek, figyelembe véve a kivitelezés, az elhelyezés szempontjait.
Pihenősarok
Az alapjátékok mellett kiemelt fontossággal bír a tipegő csoport eszközeinek a biztosítása, a nagycsoportos gyermekek játékaival kiegészítve.
A bölcsődei gondozás-nevelés személyi feltételei
Bölcsődénkben egy bölcsődei csoport működik.
A csoport gyermeklétszáma 12 fő.
Személyi feltételek:
Két fő gondozónő
Egy fő kisegítő személyzet
Xxxxx és pihenőidő meghatározására a KJT. és a hatályos jogszabályok érvényesek.
Egészségmegőrzés, mint bölcsődei feladat
8.1.Közvetlen prevenció
Vitamin és ásványi anyag profilaxis
Gyermekfogászati prevenció
Levegőzés
8.2.Gyógyszeradás, prevenció
Lázas, hurutos, antibiotikummal kezelt, beteg gyermek nem jöhet bölcsődébe.
Egyes nem fertőző /allergia, anyagcsere, vese-húgyúti, epilepszia, stb./ betegségben szenvedő gyermeknek, ha szükséges, a háziorvosa által előírt gyógyszerét beadhatják a bölcsődében.
Sürgős esetben csak láz-és fájdalomcsillapítót kap a gyerek.
A szülőknek írásban kell nyilatkozniuk a gyógyszerszedéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben /milyen gyógyszert kaphat a gyermek, milyen gyógyszerre érzékeny stb./
A gondozónőnek ugyancsak írásban jelzi azt, milyen gyógyszert kapott a gyerek /üzenő füzet/
Az elsősegélydoboz felszerelése előírás szerinti.
A gyermekorvos által összeállított gyógyszerkészlet az alábbi készítményeket tartalmazza:
lázcsillapítók /kúp, tabletta, szirup, injekció/
görcsoldók /kúp és tabletta/
allergia elleni szerek /tabletta, szirup, injekció, kenőcs/
életmentő gyógyszerek
9. A bölcsődei egészség, - baleset és munkavédelemmel kapcsolatos szabályai
9.1. Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok
Az egészségvédelmi követelmények betartást a bölcsőde vezetője és orvosa rendszeresen ellenőrzi.
9.1.1. A bölcsődés gyermekek egészségvédelme
A betegség gyanúját a gondozónő jelzi az orvosnak. Xxxxx hiányában a szülőket értesíti és gondoskodik a mielőbbi elvitelről.
A bölcsődében sürgősségi ellátás történik. A betegség kezelése a család orvosának a feladata.
Betegség után a szülő köteles orvosi igazolást hozni, melyet a gondozónő a bölcsődei gyermek egészségügyi törzslapon dokumentál, a bölcsőde orvosa számára megőriz.
A járványügyi előírásokat, az ANTSZ előírásokat, az orvos és a bölcsődei egészségvédelmi szabályokat mind a szülőknek, mind a bölcsődének maximálisan be kell tartani.
9.1.2.A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai
A dolgozók kötelessége a munkába lépés előtt a munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni. A dolgozónak rendelkeznie kell érvényes ernyőszűrési lelettel, egészségügyi kiskönyvvel. A dolgozó köteles bejelenteni, ha ő vagy a közös háztartásban lévő személynél betegség gyanúja jelentkezik. /pl. hasmenés/
9.1.3. Takarítás
Hetente egyszer és járvány idején, soron kívül fertőtleníteni kell.
A fertőtlenített játékokat meleg folyóvízzel többször, alaposan le kell öblíteni.
A bölcsőde helyiségeit 2-3 évenként festeni és 6 évenként mázoltatni kell.
9.1.4.Szennyes ruha kezelése, mosása
Minden gyermek tisztázása után fertőtleníteni kell a pelenkázót.
Az egyszer használatos pelenka zárt fóliazsákban a települési hulladékkal együtt kezelendő.
9.2. Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok
A balesetvédelemmel, munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos teendőkre a megfelelő jogszabályok a mérvadók. Ezen kívül a gondozónők elsősegély nyújtási ismereteit rendszeresen fel kell eleveníteni.
10. A bölcsődei dokumentáció
10.1. A dokumentációk kezelését az intézményi iratkezelési szabályzat tartalmazza:
A gyermek felvételével kapcsolatos dokumentációk
Felvételi könyv
Adatszolgáltatással kapcsolatos dokumentációk
Bölcsődei napi jelenléti kimutatás
Bölcsődei jelentések – havi - éves
A gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentációk
Gyermekegészségügyi törzskönyv
Fejlődési napló 3 havonta
Tetvességi vizsgálatok kimutatása
Fertőző betegségek naplója
Csoportnapló
Üzenő füzet
Élelmezéssel kapcsolatos dokumentációk
Heti étlapterv
Étkezők nyilvántartása, étkezési térítési díj elszámolása
(a többi az óvodaival megegyező)
Ellenőrzési napló
Házirend
10.2.A gondozónő által vezetett egyéb dokumentáció
Gondozónői jellemzés a Szakértő Bizottság, illetve egyéb szakvizsgálatokhoz.
11. Élelmezés
11.1. A kisgyermektáplálás
A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő és kisgyermek táplálási elveket kell figyelembe venni, úgy hogy a táplálék:
mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű,
a higiéniás követelményeknek megfelelő
a megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen.
A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnológiai eljárásoknak figyelembevételével a bölcsődevezető és a bölcsőde orvosa közösen állítja össze egy hónapra előre az étlapot, a korosztály élelmezési-, nyersanyagnormáinak figyelembe vételével. A krónikus betegség vagy táplálékallergia miatt diétára szorulók ellátását a bölcsődénk megpróbálja megoldani, de egyértelműen nem tudjuk felvállalni, illetve csak akkor, ha az étrendre vonatkozó előírásokat be tudjuk tartani.
00.0.Xx étkeztetés közegészségügyi szabályai
A bölcsődei étkeztetésre a 9/1985.(X. 23.) EüM. - BkM. számú
„ Az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról” szóló együttes rendelet vonatkozik.
Piliscsév, 2016-06-02
Xxxxxxxxxxx Xxxxx
intézményvezető
9