TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS
TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS
(módosításokkal egységes szerkezetben)
amely létrejött a jelen megállapodást aláíró települési önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: önkormányzatok) között az alábbiak szerint:
I. fejezet Általános rendelkezések
1. A 4. pontban felsorolt önkormányzatok Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 87.§-a alapján, figyelemmel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény rendelkezéseire, a hatékonyabb, szakszerűbb és költséghatékonyabb működés érdekében a jelen megállapodásban (a továbbiakban: Megállapodás) meghatározott, a gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó feladatok közös megszervezésében állapodnak meg és ebből a célból jelen Megállapodással jogi személyiségű társulást (a továbbiakban: Társulás) hoznak létre.
2. A Társulás neve: Szatmári Kistérségi Bölcsődei Intézményi Társulás, Nagyecsed.
3. A Társulás székhelye: 4355 Nagyecsed, Árpád u.32.
4. A Társulás tagjainak neve, székhelye, képviselője:
a) Nagyecsed Város Önkormányzata, 4355 Nagyecsed, Xxxxx u.32., képviseli: Xxxxxx Xxxxx polgármester
b) Mérk Nagyközség Önkormányzata, 4352 Mérk, Xxxxxxx u.45., képviseli: Xxxxxx Xxxxxxxx polgármester
c) Fábiánháza Község Önkormányzata, 4354 Fábiánháza, Kossuth u.25/A., képviseli: Xxxxxxxx Xxxxx polgármester
d) Tiborszállás Község Önkormányzata, 4353 Tiborszállás, Xxxxx Xx.u.17., képviseli: Xxxxxxxxx Xxxxxxx polgármester
e) Vállaj Község Önkormányzata, 0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., xxxxxxxxx: Xxxxxx Xxxxxx polgármester
5. A Társuláshoz tartozó települések lakosságszáma:
a) Nagyecsed: 6778
b) Mérk: 2263
c) Fábiánháza: 1853
d) Tiborszállás: 1065
e) Vállaj: 1013
6. A Társulás működési területe: a társult települések közigazgatási területe.
7. A Társulás időtartama: a Társulásban résztvevő települési önkormányzatok a Társulást határozatlan időre hozzák létre.
8. A Társulás jogállása: A Társulás az Mötv. 87. § alapján jogi személyiséggel rendelkező társulás, amely önállóan rendelkezik vagyoni jogokkal és vállalhat kötelezettségeket. A Társulás az Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A Társulás gazdálkodási, pénzügyi, gazdasági feladatait jelen szerződésben meghatározottak szerint látja el az Ávr.-ben foglaltak figyelembevételével.
II. fejezet
A Társulás célja, a Társulás által ellátandó feladatok
1. A Társulás célja a gyermekjóléti alapszolgáltatások körébe tartozó gyermekek napközbeni ellátás megszervezése, biztosítása. Az ellátandó feladatokat e fejezet részletezi.
2. A Társulás alaptevékenységét az államháztartási szakágazati és szakfeladat rend szerint végzi.
Alaptevékenysége szakágazati besorolás szerint: 889110 Bölcsődei ellátás Alaptevékenysége szakfeladatrend szerinti bontásban:
562917 | Munkahelyi étkeztetés |
680002 | Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
889101 | Bölcsődei ellátás |
889109 | Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások |
(speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, korai szűrés) |
3. Gyermekjóléti alapellátás keretében a Társulás a bölcsődei ellátással kapcsolatos feladatokat látja el, melynek célja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (1) alapján a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.
A gyermekjóléti alapszolgáltatás ellátási területe:
- Nagyecsed,
- Mérk,
- Fábiánháza,
- Tiborszállás,
- Vállaj
települések közigazgatási területe.
A Társulás a gyermekjóléti szolgáltatást a Nagyecsed, Központ u. 8. sz. alatt biztosítja
III. fejezet
A Társulás szervezete, működése
1. A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok összességéből áll.
2. A Társulás valamennyi tagja egy tagot aki a társult önkormányzat mindenkori polgármestere delegál a Társulási Tanácsba. Valamennyi tag 1 szavazattal rendelkezik. A Társulás tagja az általa delegált tagot visszahívhatja. A Társulás tagjai által delegált tag képviseleti megbízatása a delegáló önkormányzatnál betöltött tisztségének, illetőleg megbízatásának megszűnéséig tart.
3. A Társulási Tanács határozattal dönt a Megállapodásban meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott, valamint a vonatkozó jogszabályok által meghatározott feladat- és hatáskörben.
4. A Társulási Tanács hatáskörébe tartozik:
a) a Társulási Xxxxxx elnökének, alelnökének, a Pénzügyi Bizottság tagjainak a megválasztása, visszahívása,
b) a Társulás részletes működési rendjét meghatározó Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása,
c) a tagokat terhelő egyéb kötelezettségek megállapítása azzal, hogy amennyiben a határozat jelen szerződés módosítását teszi szükségessé, a határozat a társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntésével lép hatályba,
d) a Társulás költségvetésének, év végi beszámolójának és éves mérlegének elfogadása,
e) költségvetési intézmény, gazdálkodó szerv alapításáról, megszüntetéséről, átszervezéséről
f) a Társulási Megállapodás módosításának, megszüntetésének kezdeményezése a tag önkormányzat kezdeményezésén túl,
g) a Társulásból történő kizárás kérdésében való döntés.
5. A Társulási Tanács ülését szükség szerint, de legalább évente három alkalommal kell összehívni. A Társulási Tanács ülését minden esetben össze kell hívni, amennyiben a társulásban részt vevő tagok 1/4-e az ülés összehívását kezdeményezi, vagy ha a kezdeményező tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a Társulást alkotó települések lakosságszámának felét. Ebben az esetben a kezdeményező tagoknak meg kell jelölniük az ülés összehívásának indokát, és a tervezett napirendi javaslatot.
6. A Társulási Tanács ülését az ülés napját legalább 5 nappal megelőzően a Társulási Tanács elnöke – akadályoztatása esetén az alelnök- hívja össze írásban. Ha az elnök vagy az alelnök egyidejűleg akadályoztatott, az ülést a korelnök hívja össze.
A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a javasolt napirendeket,
c) a napirendek előterjesztőit,
d) a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal meghívottak megjelölését.
A meghívót az ülést összehívó írja alá. A meghívóhoz csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket.
7. Az előterjesztéseket –kivéve a döntést nem igénylő tájékoztatást- írásban kell a Társulási Tanács elé terjeszteni. Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 6. pontban említett határidőn belül nem készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni, és azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a tagok rendelkezésére kell bocsátani (kiosztásos anyag).
8. A Társulási Tanács ülését az elnök – akadályoztatása esetén az alelnök- vezeti. Ha az elnök és az alelnök egyidejűleg akadályoztatva van, az ülést a korelnök vezeti. Az ülés vezetője:
a) jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét,
b) megnyitja az ülést, ha az határozatképes,
c) javaslatot tesz az ülésen jelenlévő tagok közül 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítőre,
d) javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira,
e) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
f) lezárja a vitát,
g) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
h) megállapítja a szavazás eredményét, és kihírdeti a döntést,
i) biztosítja az ülés rendjét,
j) szünetet rendelhet el,
k) a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.
9. A tagok bármelyike javasolhatja a napirendi pont megtárgyalását, elhagyását, elnapolását, melyről a Társulási Tanács vita nélkül határoz. Az erre irányuló javaslatot a napirendek meghatározásáról szóló döntés előtt kell előterjeszteni.
10. A napirendi pont tárgyalása során az ülés vezetője:
a) biztosítja, hogy a napirendi pontok előadói az írásbeli előterjesztéseket kiegészíthessék,
b) biztosítja, hogy a tagok, illetve a tárgyalt napirendhez tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehessenek fel,
c) vitára bocsátja az előterjesztést,
d) biztosítja a módosító javaslatok megtételét,
e) lehetőséget biztosít arra, hogy a napirendi pont előadója válaszoljon a feltett kérdésekre, és a vitában elhangzottakra észrevételt tegyen,
f) lezárja a napirend vitáját,
g) összefoglalja a vitában elhangzottakat, ismerteti a módosító javaslatokat,
h) szavazást rendel el a módosító javaslatokról,
i) szavazást rendel el a döntési javaslat egészéről,
j) ismerteti a szavazás eredményét, és kihírdeti a döntést.
11. Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, méltatlan magatartást tanúsít, vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja,
b) ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,
c) a tag kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban foglalt intézkedései eredménytelenek.
Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
12. A Társulási Tanács határozatképes, ha a 2. pont alapján delegált tagok, vagy azok helyettesítésére szabályszerűen meghatalmazott képviselőinek több mint fele az ülésen jelen van, és az általuk képviselt települések lakosságszáma meghaladja a Társulást alkotó települések lakosságszámának felét. A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre bármely tag felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt. A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni. Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el.
Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a 8 napon belül összehívott ülésen kell megtárgyalni.
13. A Társulási Tanács a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Társulási Tanács minősített többséggel határoz a 4. pontban meghatározott kérdésekben. A minősített többséghez annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. Amennyiben a döntéshozatal során a szavazásra bocsátott javaslat bármilyen ok miatt nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el, majd a szünet után újra szavazásra bocsátja a javaslatot.
14. Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy névszerinti szavazással történik. Névszerinti szavazás elrendelésére javaslatot tehet bármely tag. A javaslatról a Társulási Tanács vita nélkül dönt. Névszerinti szavazás esetén az ülés vezetője egyenként felolvassa a tagok nevét, akik “igen”, “nem”, “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. Az elnök a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét kihirdeti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
A titkos szavazás lebonyolításáról az elnök gondoskodik, akinek feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása. A titkos szavazás eredményét külön jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet a Társulási Tanácsi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
15. A Tanács üléséről jelenléti ívet, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakat. A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.
16. A Társulási tanács ülésein az önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal vehetnek részt.
17. A Társulási Tanács tagjai évente egy alkalommal kötelesek képviselő-testületeiknek beszámolni a Társulás működéséről, tevékenységéről.
18. A Társulási Tanács működésére egyebekben az Mötv.-nek a képviselő-testületekre vonatkozó szabályai irányadóak.
19. A Társulási Tanács elnökét a Társulási Tanács minősített többséggel választja meg tagjai sorából. Az elnök megbízatása az önkormányzatnál betöltött tisztségének, megbízatásának megszűnéséig tart.
20. A Társulási Tanács tagjai sorából alelnököt választ. Az alelnök segíti az elnök munkáját, és az elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti az elnököt. Az alelnökre egyebekben az elnökre vonatkozó szabályok az irányadóak.
21. A Társulási Tanács jogosult az elnök visszahívására, valamint az új elnök megválasztására. A korábbi elnök köteles a választástól számított 30 napon belül az ügyek intézését az újonnan megválasztott elnöknek átadni és teljes elszámolást készíteni.
22. A munkaszervezeten keresztül az elnök:
a) irányítja a Társulás gazdálkodását,
b) gondoskodik a Társulás mérlegének, vagyonkimutatásának, költségvetésének, éves beszámolójának, zárszámadásának előkészítéséről,
c) a Társulás mérlegét a tagok számára hozzáférhetővé teszi,
d) gondoskodik a Társulás könyveinek szabályszerű vezetéséről,
e) évente legalább egyszer jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről, a Társulás feladatainak ellátásáról,
f) ellátja a Közbeszerzési Szabályzatban részére meghatározott feladatokat,
g) dönt a Társulási Xxxxxx által átruházott hatáskörökben,
h) összehívja és vezeti a Társulási Tanács üléseit,
i) gondoskodik a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtásáról,
j) képviseli a Társulást harmadik személyekkel szemben, illetve hatósági vagy bírósági eljárásban.
23. Az elnök a Társulás bevételeivel a Társulási Tanács, valamint a Pénzügyi Bizottság ellenőrzése mellett a munkaszervezettel együttműködve, a Társulási Tanács hatáskörét nem sértve, a Társulási Tanács döntéseinek és a törvényi szabályoknak megfelelően gazdálkodik, a működéssel járó költségeket a tagsági díj, valamint az állami költségvetésből és egyéb forrásokból kapott bevételek terhére fedezi.
24. Az elnök megbízatásáról bármikor lemondhat. Az elnök lemondása esetén az alelnök köteles a Társulási Tanács ülését a lemondástól számított 15 napon belül összehívni, aki megválasztja az új elnököt. Az új elnök megválasztásáig az alelnök köteles a Társulási Tanács elnöki megbízatásával járó feladatokat ellátni. Az elnök lemondásával az alelnök megbízatása nem szűnik meg.
25. A Társulási Tanács tagjai sorából 3 tagú Pénzügyi Bizottságot választ. A Pénzügyi Bizottság tagja nem lehet az elnök, valamint az alelnök.
26. A Pénzügyi Bizottság:
a) gondoskodik a Társulás jogszabályszerű költségvetési működésének ellenőrzéséről,
b) ellenőrzi a Társulás gazdálkodását, jogosult a Társulás könyveibe betekinteni, a Társulás pénztárát, áruállományát, szerződéseit és bankszámláját megvizsgálhatja,
c) megvizsgálja a Társulás költségvetését, év végi beszámolóját, mérlegét és vagyonkimutatását, és erről a Társulási Tanácsnak jelentést tesz.
27. A Pénzügyi Bizottság köteles a Társulási Tanács haladéktalan összehívását kezdeményezni, ha jogszabályba, a Megállapodásba ütköző, vagy a Társulás érdekeit sértő intézkedést, mulasztást tapasztal.
28. A Pénzügyi Bizottság működését és részletes feladatait ügyrendje tartalmazza, amelyet saját maga állapít meg.
29. A Társulási Tanács munkaszervezeti feladatait (döntéseinek előkészítése, végrehajtás szervezése) a Nagyecsedi Polgármesteri Xxxxxxx (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) látja el. Ennek keretében:
a) biztosítja a Társulás működéséhez (a társulási tanács, tisztségviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket,
b) előkészíti a Társulási Tanács valamint a Pénzügyi Bizottság üléseit (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a társulási ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),
c) előkészíti a társulási döntéseket és a tisztségviselők döntéseit, ellátja a társulási és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat,
d) ellátja a Társulás működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat,
e) ellátja az előirányzat felhasználásával, előirányzat-módosításával, vagyonának használatával, hasznosításával, a készpénzkezeléssel, beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat,
f) ellátja a Társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat.
IV. fejezet
A Társulás közös fenntartású intézménye
1. A Társulás közös fenntartású intézményének neve, címe: Szatmári Kistérségi Bölcsőde, 4355 Nagyecsed, Központ u. 8. (a továbbiakban: Bölcsőde)
2. A Társulás a Bölcsődén keresztül látja el a II. fejezetben részletezett feladatokat.
3. A Bölcsőde fenntartója a Társulás.
4. A Bölcsőde irányító szerve a Társulási Tanács.
5. A Bölcsőde tekintetében az alapítói jogok gyakorlója:
a) Nagyecsed Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4355 Nagyecsed, Xxxxx u. 32.)
b) Tiborszállás Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4353 Tiborszállás, Xxxxx Xx.u.17.)
c) Vállaj Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4351 Vállaj, Xxxxxxxxx xxx 0.)
d) Mérk Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (4352 Mérk, Hunyadi u. 45.)
e) Fábiánháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete (4354 Fábiánháza, Kossuth u. 25/a.)
6. A Bölcsőde székhelye: 4355 Nagyecsed, Központ u. 8.
7. A székhely ingatlan és az abban elhelyezett ingóságok Nagyecsed Város Önkormányzat (a továbbiakban: Gesztor) tulajdona, aki gondoskodik annak karbantartásáról, szükség szerinti felújításáról, pótlásáról, fenntartásáról, üzemeltetéséről.
8. A Bölcsőde vezetőjét a Társulási Tanács bízza meg pályázat útján, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A megbízás előtt a tag önkormányzatok képviselő-testületeit véleményezési jog illeti meg. Az egyéb munkáltatói jogokat a Bölcsőde vezetője felett a Társulási Tanács elnöke gyakorolja.
9. A Bölcsőde dolgozói felett a munkáltatói jogkört a telephely szerint illetékes Társulási Tanácsi tagok véleményének kikérésével a Központ vezetője gyakorolja.
V. fejezet
A Társulás költségvetése, a tagok pénzügyi hozzájárulásának mértéke, teljesítése
1. A Társulás költségvetéséből finanszírozza és látja el feladatait. A Társulás éves költségvetés alapján működik. A költségvetést a Társulási Tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A jóváhagyott bevételi előirányzatán felüli többletbevételek költségvetési szerv hatáskörében felhasználható körét és mértékét határozatban szabályozhatja. A költségvetés végrehajtásáról a Társulás munkaszervezete gondoskodik.
2. A Bölcsőde költségei viselésének aránya és teljesítésének feltételei:
a) a központi költségvetésből e célra igénybe vehető támogatások igénybevételére a Gesztor jogosult a társulásban részes önkormányzatok után. Az előre nem tervezhető, rendkívüli működési kiadásokat, amelyeket a társulásban részes önkormányzatok központi költségvetési hozzájárulása nem fedez, az önkormányzatok között lakosságarányosan kerül megosztásra.
Az önkormányzatok a Központ működéséhez a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben, kiegészítő támogatásban részesülnek, mely igénybevételére a Gesztor jogosult a társulásban részes önkormányzatok után.
b) az a) és c) pontokban rögzített rendező elv alapján a tárgyévi várható kiadások tételes előirányzatait és azok konkrét finanszírozási forrásait, valamint a térítési díjköteles közszolgáltatások után megállapítandó intézményi térítési díjak mértékét, a Gesztor polgármestere évente a Bölcsőde költségvetésének részeként dolgozza ki, s erről a tárulásban részes önkormányzatok polgármestereivel tárgyév január 15-ig egyeztetést tart. Az egyeztetésen elfogadott költségvetést érintő megállapodást a társulásban részes önkormányzatok polgármesterei a soron következő testületi ülésen előterjesztik a képviselő-testületek részére. A társulásban részes önkormányzatok a bölcsődei ellátás térítési díjaira vonatkozó rendeletalkotásra Nagyecsed Város Önkormányzat Képviselőtestületét jelölik ki. A kijelölt képviselőtestület a rendelet-tervezetet a képviselőtestületi ülést megelőző legalább 5 nappal véleményezésre megküldi a társulásban részes önkormányzatoknak. Amennyiben a települési önkormányzat a fizetendő térítési díjra kedvezményeket biztosít, akkor a díjkülönbözetet (a kedvezmény összegét) minden hónap 5. napjáig átutalják a Társulás számlájára. A személyi térítési díj összegét a Bölcsőde vezetője határozza meg.
c) az önkormányzatok a Bölcsőde költségvetéséhez, a II. fejezet 3) pontban rögzített feladatok tekintetében - az a) pontban rögzített támogatások figyelembevételével, amennyiben szükséges azokon felül – a rájuk eső kiadások arányában kötelesek hozzájárulni. Amennyiben a feladatalapú finanszírozáson túl az a) pontban rögzített támogatásokat figyelembe véve a Bölcsőde b) pontban meghatározott költségvetésében megtakarítás keletkezik, a megtakarítás összegét az önkormányzatokra eső kiadások arányában két egyenlő részben tárgyév március 31-ig, illetve szeptember 30-ig a Gesztor részükre átutalja. Az önkormányzatok a b) pontban meghatározott költségvetésben részükre megállapított, - a Bölcsőde működéséhez szükséges - hozzájárulás időarányos összegét tárgyhó 5. napjáig átutalják a Társulás számlájára.
d) a Társulás a Bölcsőde fenntartásához - a társult önkormányzatok után a gyermekjóléti feladatok ellátása céljából - igénybe vett normatívákat a Bölcsőde működési, személyi, illetve felhalmozási jellegű kifizetéséhez veheti igénybe, az más célra nem használható fel.
e) a társulásban részes azon önkormányzattal szemben, mely a Megállapodásból fakadó fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a Társulás, - a munkaszervezet útján,
- írásban, a késedelembe eséstől számított 15 napon belül, és 15 napos határidő közlésével felhívja a fizetési kötelezettség teljesítésére. Amennyiben az érintett önkormányzat nem tesz maradéktalanul eleget fizetési kötelezettségének, az elnök azonnali beszedési megbízást (inkasszó) alkalmaz. Amennyiben a Társulás felé az elnök által képviselt tagönkormányzatnak áll fenn tartozása, a beszedési megbízás alkalmazására az alelnök jogosult.
A Megállapodás aláírásával valamennyi önkormányzat hozzájárul az azonnali beszedési megbízás benyújtásához saját pénzügyi szolgáltatója felé, ha vállalt fizetési kötelezettségének nem tenne eleget.
VI. fejezet
A Társulás vagyona, a vagyonnal való gazdálkodás
1. A Társulás a II. fejezetben foglalt feladatai ellátásához saját vagyonnal rendelkezik.
2. A Társulás vagyonát az alábbi anyagi források biztosítják:
a) a Társulásban részt vevő tagok befizetései,
b) a Társulás szolgáltatásait igénybe vevők díjfizetései,
c) az egyes tagok által tett vagyoni hozzájárulások (tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jogok stb.),
d) központi költségvetési támogatás,
e) pályázati úton elnyert támogatások.
3. A Társulás tagjai a feladatok ellátása érdekében ingóságok (eszközök, berendezési tárgyak, gépjármű, stb.), továbbá ingatlanra vonatkozó jogok átengedésével is hozzájárulhatnak az eredményes működéshez. Az átengedés feltételeit a tag és a Társulás közötti külön megállapodás tartalmazza.
4. A Társulás által a működés során, adás-vétel vagy egyéb jogcímen szerzett vagyontárgyak feletti tulajdonjog a Társulást illeti. Ugyancsak a Társulást illeti a vagyon szaporulata.
5. A Társulás vagyona feletti tulajdonosi jogosítványok gyakorlására a Társulási Tanács jogosult, egyben viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
6. A Társulás vagyonának átadása (ideértve az értékesítést is), értékhatárra tekintet nélkül a Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik. A vagyonátadásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha az átadandó vagyon a társulás által ellátott feladatok biztosítását szolgálja.
7. A Társulás gazdálkodó szervezetet alapíthat, illetve vállalkozásban vehet részt, azonban felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
VII. fejezet
Csatlakozás, kiválás, kizárás, a Társulás megszűnése
1. A csatlakozás szabályai:
a) a Társuláshoz csatlakoznia naptári év első napjával lehet. A csatlakozás iránti kérelmet a Társulási Tanács elnökéhez kell benyújtani. A csatlakozás iránti kérelemben a csatlakozni kívánó szervezetnek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a Megállapodásban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el.
b) a csatlakozásról szóló döntést legalább 6 hónappal korábban, a társulásban részes valamennyi önkormányzatnak minősített többséggel kell meghoznia, és arról a Társulási Tanácsot értesíteni kell.
c) a csatlakozó által a Társulásnak fizetendő pénzbeli hozzájárulásról, illetőleg a felajánlott vagyontárgyak (vagyoni értékű jogok) átvételéről a Társulási Tanács dönt.
2. A kiválás szabályai:
a) a Társulásból kiválni a naptári év utolsó napjával lehet.
b) a kiválásról szóló döntést legalább 6 hónappal korábban, a társulásban részes valamennyi önkormányzatnak minősített többséggel kell meghoznia, és arról a Társulási Tanácsot értesíteni kell.
c) kiválás esetén a tag által a Társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. A vagyon kiadására azonban a kiváló tag csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a Társulás feladatainak ellátását. Ennek hiányában a volt tagot a Társulással kötött külön szerződés alapján használati díj illeti meg.
d) amennyiben a Társulás támogatásban részesült és a tag kiválása eredményeként a Társulás már nem felel meg a támogatás elnyeréséhez szükséges feltételeknek, úgy a kiváló tag köteles a lakosságszám szerint rá jutó támogatásnak megfelelő összeget kamattal növelten a központi költségvetésnek megfizetni.
e) amennyiben a kiváló tag a Társulási Tanács döntése alapján bármilyen közös beruházásban vesz részt, a kiválás őt nem jogosítja fel arra, hogy a beruházással kapcsolatos és számára megállapított támogatást, illetve hozzájárulást ne fizesse meg.
f) ha a kiváló tag a Társulási Tanács döntése alapján támogatásban részesült, köteles annak összegét, illetve fennmaradó részét a Társulás számlájára még a kiválás időpontját megelőzően visszafizetni.
g) a kiváló tagot megilleti az általa teljesített hozzájárulásoknak az d)-f) pontjaiban meghatározott összegekkel és a kezelési költségekkel csökkentett összege.
3. A Társulási Tanács minősített többséggel elfogadott határozatával a naptári év utolsó napjával kizárhatja a Társulás azon tagját, amely a Megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.
Kizárás esetén a kizárt tag által bevitt vagyonnal el kell számolni, melyre nézve a 2.c) valamint 2.e)-g) pontokban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
4. A Társulás megszűnésének szabályai:
a) a Társulás megszűnik:
aa) ha valamennyi tagja minősített többségű döntéssel a megszüntetés mellett dönt, ab) a bíróság jogerős döntése alapján,
ac) törvény erejénél fogva.
b) a Társulás megszűnése esetén a Társulás tagjai kötelesek egymással elszámolni.
c) a Társulás meglévő vagyona és annak szaporulata – a Társulást terhelő kötelezettségek kiegyenlítését követően - a Társulás tagjait vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg.
d) a vagyonfelosztás fontosabb elvei:
da) a használatba adott ingatlanokat, meglévő ingóságokat a tulajdonos birtokába kell adni,
db) a meglévő tulajdonba adott ingóságokat természetben kell kiadni, ennek hiányában pénzben kell megváltani,
dc) tulajdonba adott ingatlan az eredeti tulajdonos önkormányzatot illeti meg.
e) a Társulás megszűnésekor a vagyon felosztása és a közös tulajdon megszüntetése nem történhet oly módon, hogy az a Társulás által ellátott közfeladatok és közszolgáltatások teljesítését veszélyeztesse.
f) a közös tulajdon megszüntetése és az ebből származó vagyoni igények kielégítése során a társulás tagjai olyan jogi és pénzügyi megoldásokat alkalmaznak, amelyek a Megállapodásban megjelölt közfeladatok és közszolgáltatások ellátását nem veszélyeztetik.
VIII. fejezet
A Társulás ellenőrzése
1. A Társulás tevékenységét és gazdálkodását a Pénzügyi Bizottság ellenőrzi.
2. A Társulás gazdálkodását – az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatásokat, valamint a kapcsolódó költségvetésből nyújtott támogatások felhasználást is ideértve – az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az európai uniós és költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrzik.
3. A Társulás működése felett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol. Ennek keretében vizsgálja, hogy a Társulás döntése, szervezete, működése és döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak, a Megállapodásban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak.
4. A Társulás tagjai polgármestereik útján ellenőrizhetik a Társulás működését célszerűségi és gazdasági szempontból. A lefolytatott ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a Társulás elnökének, a Pénzügyi Bizottság elnökének és a Társulás tagjainak meg kell küldeni.
IX. fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
1. Jelen Megállapodás 2013. július 1-én lép hatályba. A Megállapodás érvényességéhez valamennyi társult tag képviselő-testületének minősített többséggel hozott jóváhagyó határozata szükséges.
3. A Megállapodást a társulás tagjai módosíthatják, illetve jogszabályban meghatározottak szerint módosítják. A Megállapodást a helyi önkormányzati általános választásokat követő 6 hónapon belül a tagok felülvizsgálják.
4. A társuló önkormányzatok megállapodnak abban, hogy jelen Megállapodásból eredő vitás kérdéseiket elsősorban tárgyalás útján rendezik. Amennyiben ezen egyeztetés nem vezet eredményre, úgy az önkormányzatok vitás ügyeiket együttes testületi ülésen tárgyalják meg, és csak végső esetben kezdeményeznek bírósági eljárást.
Felek jelen Megállapodás értelmezésével, illetve teljesítésével kapcsolatos jogvitáikat a Mátészalkai Járási Bíróság illetékességi körébe utalják.
Jelen Megállapodást a felek közös elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírják.
Nagyecsed, 2013. június 3.
Xxxxxx Xxxxx
polgármester
Xxxxxxxxx Xxxxxxx
polgármester
Xxxxxx Xxxxxx
polgármester
Nagyecsed Tiborszállás Vállaj PH. PH. PH.
Xxxxxx Xxxxxxxx polgármester
Xxxxxxxx Xxxxx polgármester
Mérk Fábiánháza
PH. PH.
Záradék:
A Megállapodás teljeskörű módosítását
Nagyecsed Város Képviselőtestülete a 96/2013. (V.28.) KT. sz., Tiborszállás Község Képviselőtestülete a 41/2013. (V.28.) KT. sz,. Vállaj Község Képviselőtestülete a 87/2013. (V.29.) KT. sz., Mérk Nagyközség Képviselőtestülete a 66/2013. (V.21.) KT. sz.,
Fábiánháza Község Képviselőtestülete a 21/2013. (VI.03.) KT. sz., határozatokkal jóváhagyta.