Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől

Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxx Polgármesterétől

6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090

E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Üsz.: 22-116/2013. Tárgy: A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási

Társulás Társulási Megállapodásának módosítása

Mell.: 1 pld. társulási megállapodás

Kiszombor Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

KISZOMBOR

Tisztelt Képviselő-testület!

A közigazgatás 2013. január 1-jén hatályba lépő megújítása érinti az önkormányzati rendszer lényeges elemeit, így az önkormányzatok társulásait is.

2013. január 1-jén hatályát vesztette a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.). A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (Ötv.) felváltotta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), amelynek

IV. fejezete a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás létrehozásának fő célja az volt, hogy a helyi önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos közfeladatainak ellátása - mely mérténél (érintett lakosságszám) és speciális követelményrendszere okán beruházási és működtetési költségei miatt meghaladta az egyes önkormányzatok teljesítőképességét - magasabb színvonalon valósuljon meg, s a pályázati lehetőségek igénybe vétele lehetővé váljon (pályázói alkalmasság).

A helyi önkormányzatok feladatai a hatályos hulladékról szóló törvény V. fejezete alapján:

„A települési önkormányzatra vonatkozó szabályok

33. § (1) A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

35. § A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott terület határait;

b) a közszolgáltató tagjai (részes felei), illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve alvállalkozó végzi;

c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit;

d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit;

e) az ingatlantulajdonost terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit;

f) az üdülőingatlanokra és az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat;

g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

36. § (1) A települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében egymással társulhatnak. A társulás tartalmát és feltételeit a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó jogszabályok keretei között társulási megállapodásban állapítják meg.”

A törvény rendelkezik az önkormányzatok rendeletalkotási kötelezettségeiről is, az alábbiak szerint:

„88. § (4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, illetve a

35. §-ban foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat;

b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;

c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat;

d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a (3) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket.”

Az új önkormányzati törvény rendelkezései szerint a társulások sorsa a tagok kezében van, továbbra is szabadon dönthetnek annak megszüntetéséről, a kiválásról, a megállapodás módosításáról, stb.

A hatályos szabályozás 2013. június 30-ig lehetőséget biztosít a jelenlegi társulások felülvizsgálatára - azok esetleges átalakítására - az új törvénynek megfelelően. Az új szabályozás értelmében meghatározásra kerültek az önkormányzati feladatok, a feladatok ellátására önkéntesen létrehozható társulás.

Az Mötv. 87-95. §-ai tartalmazzák a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket.

A módosítás egyik új eleme, hogy 2013. január 1-jétől a társulásnak nem kell, 2013. június

30. napját követően pedig nem lehet önálló jogi személyiséggel rendelkező munkaszervezetet működtetnie. Szintén új rendelkezés, hogy a társulási tanácsot már nem feltétlenül a polgármesterek alkotják.

„Munkaszervezet” hiányában az adminisztratív feladatokat (döntések előkészítése, jegyzőkönyvek készítése, végrehajtás szervezése stb.) a székhely szerinti, vagy bármely másik tagtelepülés polgármesteri hivatala elláthatja.

A társulási törvény hatályon kívül helyezése önmagában nem eredményezi a társulások automatikus megszűnését, hanem azok a szabad társulás alkotmányos alapelve alapján, a jelenlegi társulási megállapodás és szervezeti- és működési szabályzat szerint működhetnek tovább.

A társulás, mint az önkormányzati együttműködés jogintézménye továbbra is fennmarad. A társulásos együttműködés tartalma az önkormányzatok szándékától függően eltérő lehet.

Erre tekintettel az Mötv. 146. § (1) bekezdés alapján nem a társulások „átalakulását”, hanem – amennyiben szükséges – a társulási megállapodás olyan módosítását kell elvégezni, hogy az ne legyen ellentétes az Mötv. IV. fejezetével, amely nem társulási formáról rendelkezik, hanem a bármilyen társulási „formára” vonatkozó általános szabályokról.

Az egyik jelentős változás a társulások munkaszervezetének státusát, illetőleg a társulások jogi személyiségét érinti. Az eddig jogi személyiséggel nem rendelkező társulásokat jogi személyiségűvé kell átalakítani, a jövőbeni munkaszervezetek viszont elveszítik önálló jogi személyiségüket. A munkaszervezet ezután csak polgármesteri hivatalon (a székhelytelepülésen vagy megállapodás szerint más településen) belül működhet, de nincs arra szükség, hogy elkülönült szervezeti egységet alkosson. Az itt dolgozók foglalkoztatására a polgármesteri hivatalra vonatkozó szabályok az irányadók.

A Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás jogi személyiséggel rendelkezik, nem hozott létre önálló munkaszervezetet. Nem kell tehát a jogi személyiségűvé történő átalakulásról, s a munkaszervezet megszüntetéséről rendelkezni. A döntéselőkészítő- végrehajtó, adminisztratív és szakmai feladatokat – költségtakarékos módon - a társulás alkalmazottjai, a gazdálkodással kapcsolatos (beszámoló, költségvetés, zárszámadás készítése, adatszolgáltatások, államháztartási kapcsolatokból eredő kötelezettségek teljesítése) a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása látta el szerződés alapján. Az Mötv. hatályba lépését követően is biztosítani kell az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.), az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (Ávr.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló adatszolgáltatási, valamint a 2012. évről szóló beszámolási kötelezettségek teljesítését.

Az Mötv. 95. § (4) bekezdésében a munkaszervezeti feladatok további ellátására vonatkozóan az „eltérő megállapodás” lehetősége nem a munkaszervezet típusának megválasztására, hanem arra vonatkozik, hogy vagy a székhelytelepülés, vagy más település polgármesteri hivatala lássa el ezt a feladatot. Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően – az eddigi székhely település, Szeged város nem tudja felvállalni a munkaszervezeti feladatok ellátását.

A társulás a térség szempontjából jelentős, az új hulladékgazdálkodási törvény és Európai Uniós követelményrendszernek megfelelő hulladékkezelési rendszert vezetett be, s további – jelentős összköltségű pályázatot nyújtott be, illetve tervez benyújtani. Sok tényezőt (vagyoni elszámolás, iratkezelés, pályázatok sorsa stb.) kell tehát kezelni a döntés meghozatalakor.

Figyelembe kell venni, hogy ezek a kérdések a társulási megállapodás, illetőleg jogszabályi rendelkezések alapján rendezhetők. A társulásban résztvevő képviselő-testületeknek mérlegelni szükséges a társulás jövőjével kapcsolatos döntésük során a társulási formában megvalósuló közfeladatok ellátásához tartozó személyi és tárgyi feltételeket.

Az Mötv. rendelkezései szerint a társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez. A fentiekkel kapcsolatos napirendet a Társulási Tanács 2013. június 20. napi ülésén tárgyalja.

Tisztelt Képviselő-testület!

A fentiek alapján kérem az alábbi határozati javaslat elfogadását. Kiszombor, 2013. június 20.

Tisztelettel:

Xxxxxxxx Xxxxxx polgármester

Tárgy: A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Megállapodásának módosítása

/2013.(VI. 25.) KNÖT h.

HATÁROZATI JAVASLAT

Kiszombor Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Megállapodásának módosítása tárgyú előterjesztést és az alábbi döntést hozta:

Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxx Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határoz, hogy a Magyarország Alaptörvényében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87-95. §-ában foglalt szabályok alapján elkészített, a Dél- alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Megállapodását 2013. július 1-jei hatállyal jóváhagyja.

Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxx Önkormányzatának Képviselő-testülete képviselőjeként a Társulási Tanácsba Xxxxxxxx Xxxxxx polgármestert delegálja, akadályoztatása esetén Xxxxx Xxxxxx alpolgármester helyettesíti.

Felelős: polgármester Határidő: 2013. július 1.

A határozatról értesül:

- Dr. Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx munkaszervezet vezető

- Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

- Deszk Község Önkormányzata

- Xxxxxxxx Xxxxxx polgármester

- Xx. Xxxxxxx Xxxxx jegyző

- Irattár

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

(egységes szerkezetben)

ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSÁNAK LÉTREHOZÁSÁRA ÉS MŰKÖDTETÉSÉRE

Preambulum

A társulás tagönkormányzatai rögzítik, hogy közfeladataik ellátása, valamint Szeged Önkormányzata és a régióhoz tartozó Önkormányzatok között 2002. márciusában létrejött Konzorciumi szerződés végrehajtására, az ott írt célok megvalósítására megállapodtak az EU által támogatott regionális hulladékgazdálkodási együttműködésben, a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó feladataik és tevékenységük koordinálásában, a Szeged Regionális Hulladékgazdálkodási Programja elnevezésű ISPA/Kohéziós Alap projekt rekultivációs programjának megvalósítása érdekében létrehozandó közszolgáltatói vagyon tulajdonlása és üzemeltetése, továbbá egyéb környezetvédelmi fejlesztések közös megvalósításában, melynek céljából jogi személyiséggel rendelkező, közös alapítású, önálló költségvetési szervet hoztak létre, melynek működése és fenntartása közös. A társulásban részt vevő önkormányzatok rögzítik továbbá, hogy jelen társulás által a társulás megalakulását követően benyújtott környezetvédelmi pályázatok a rekultivációs kötelezettségek teljesítését segítik elő.

Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés k.) pontjában biztosított szabad társulási jog alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 87. § - 95.§, 146 § (1). bekezdése alapján a térség hulladékgazdálkodási feladatainak korszerűbb, hatékonyabb ellátása érdekében a részt vevő önkormányzatok képviselőtestületei és közgyűlése, mint alapító tagok (továbbiakban: Tagönkormányzat, együtt: Tagönkormányzatok) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglalt feladataik és a környezetvédelmi közös projektek végrehajtására – figyelemmel az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezéseire – jelen társulás keretében együttműködnek.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.) A társulás neve: Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás

2.) A társulás székhelye: 6772 Deszk, Xxxxxxx xxx 0.

A társulás telephelyei : 6728 Szeged, Városgazda sor 1.

0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 00-00

3. ) A társulás tagjai (név, székhely, képviselő), feladatai, hatáskörei:

1. Algyő Nagyközség Önkormányzata Xxxxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6750 Algyő, Kastélykert u. 40.

2. Ásotthalom Község Önkormányzata Xxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6783 Ásotthalom, Xxxxx Xxxxxx xxx 0.

3. Baks Község Önkormányzata Xxxx Xxxxx polgármester Székhelye: 6768 Baks, Fő u. 92.

4. Balástya Község Önkormányzata Xxxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6764 Balástya, Rákóczi u. 5.

5. Balotaszállás Község Önkormányzata Xxxxxx Xxxxxx polgármester

Székhelye: 6412 Balotaszállás, Xxx Xxxxx u. 26.

6. Bordány Község Önkormányzata Xxxxxx Xxxxx polgármester Székhelye:6795 Bordány, Xxxxx Xxxxxx u. 44.

7. Csengele Község Önkormányzata Xxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6765 Csengele, Petőfi u. 13.

8. Deszk Község Önkormányzata Xxxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6772 Deszk, Xxxxxxx xxx 0.

9. Dóc Község Önkormányzata Xxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6766 Dóc, Alkotmány u. 17.

10. Domaszék Község Önkormányzata Xxxxxxxx Xxxx polgármester Székhelye: 6781 Domaszék, Xxxxxxxxxxx xxx 0.

11. Ferencszállás Község Önkormányzata Xxxx Xxxxx polgármester Székhelye: 6774 Ferencszállás, Szegedi u. 53.

12. Forráskút Község Önkormányzata Xxxxx Xxxx polgármester Székhelye: 6793 Forráskút, Felszabadulás u. 74.

13. Kelebia Község Önkormányzata Xxxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6423 Kelebia, Xxx Xxxxx u. 114.

14. Kistelek Város Önkormányzata Xxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6760 Kistelek, Árpád u. 1-3.

15. Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Xxxxxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8.

16. Klárafalva Község Önkormányzata Xxxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6773 Klárafalva, Xxxxxxx u. 171.

17. Kübekháza Község Önkormányzata Xx. Xxxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6755 Kübekháza, Xxxxxx xxx 0.

18. Mórahalom Város Önkormányzata Xxxxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6782 Mórahalom, Xxxxxxxxxxxxx xxx 0.

19. Ópusztaszer Község Önkormányzata Xxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6767 Ópusztaszer, Tóhajlat u. 130.

20. Öttömös Község Önkormányzata Xx. Xxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6784 Öttömös, Felszabadulás u. 12.

21. Pusztamérges Község Önkormányzata Xx. Xxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6785 Pusztamérges, Xxxx xxx 0.

22. Pusztaszer Község Önkormányzata Xxxx Xxxxx polgármester Székhelye: 6769 Pusztaszer, Kossuth u. 45.

23. Röszke Község Önkormányzata Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx polgármester Székhelye: 6758 Röszke, Felszabadulás u. 84.

24. Ruzsa Község Önkormányzata Xxxxx Xxxxxxx polgármester Székhelye: 6786 Ruzsa, Xxxxxxxxx xxx 0.

25. Sándorfalva Város Önkormányzata Xxxxx Xxxx polgármester Székhelye: 6762 Sándorfalva, Xxxxxxxxx xxx 0.

26. Szatymaz Község Önkormányzata Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6763 Szatymaz, Xxxxxxx Xxxxx u. 30.

27. Szeged MJV Önkormányzata Xx. Xxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6720 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 00-00.

28. Tiszasziget Község Önkormányzata Xxxxxxxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6756 Tiszasziget, Xxxxx Xxxxx 10.

29. Tompa Város Önkormányzata Xxx Xxxxxx polgármester Székhelye: 6422 Tompa, Xxxxxxxxx xxx 0.

30. Újszentiván Község Önkormányzata Xxxxxx Xxxxx polgármester

Székhelye: 6754 Újszentiván, Felszabadulás u. 7.

31. Üllés Nagyközség Önkormányzata Xxxx Xxxxxx Xxxxx polgármester Székhelye: 6794 Üllés, Dorozsmai u. 40.

32. Zákányszék Község Önkormányzata Xxxxxxxx Xxxxx polgármester Székhelye: 6787 Zákányszék, Xxxxxxx xxx 0.

33. Xxxxxx Xxxxxxxxxx Önkormányzata Xxxxxx Xxxxx polgármester Székhelye: 6792 Zsombó, Alkotmány u. 3.

A tagok közös környezetvédelmi és gazdasági érdekeinek és a társulás jelen megállapodás

„Preambulumában” szereplő céljainak megfelelően a következő feladatok megvalósítása érdekében együttműködnek:

 közös környezetvédelmi fejlesztésekben és beruházásokban,

 önálló projektek közös kidolgozásában a szilárd hulladék regionális kezelésének megoldására,

 a rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtésében, így különösen KEOP projektek lebonyolításában,

 a projektek végrehajtása során a magyarországi hatályos jogszabályi rendelkezések, valamint a vonatkozó Európai Uniós előírások betartása, különösen a közbeszerzési törvény és hulladékról szóló törvény rendelkezéseire.

A társulás a fenti feladatok ellátása kapcsán – a Társulási Tanács döntésének megfelelően – jogosult pályázatokat benyújtani, lebonyolítani, kedvezményezettként kötelezettséget vállalni, s köteles a tagönkormányzatoknak feladatairól folyamatosan beszámolni.

A társulás tagjainak lakosságszámát a megállapodás 1. sz. melléklete tartalmazza. 4.) A Társulást képviseli: A társulás elnöke.

5.) A Társulásba történő belépést követő 15 napon belül megfizetendő a Társuláshoz való egyszeri hozzájárulás mértéke, amely az állandó lakosság száma alapján kerül meghatározásra, oly módon, hogy 2500 állandó lakos alatt egységesen, mindösszesen 5.000 Ft, ezt meghaladó állandó lakosság esetén az állandó lakos számmal egyenes arányban lakosonként két forint az egyszeri hozzájárulás mértéke. A a hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárás az inkasszó.

A lakosságszámot a 2010. évi L. törvény 3. §-a alapján kell megállapítani.

6.) Azon beruházásoknál, amelyek kizárólag az adott Önkormányzat közigazgatási területén valósulnak meg, és a feladat ellátás kizárólag az adott Önkormányzat közigazgatási területén történik, a társult önkormányzatok megállapodnak, hogy a szolgáltató kiválasztása a társulási vagyon üzemeltetésére kijelölt Társaság együttműködésével az adott Önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján történik.

A Társulás tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy jelen Társulási Megállapodás aláírást követő 5 évig a Társulásból nem lépnek ki.

7.) A Társulás ellátási területe:

A 3.) pontban felsorolt társult települések közigazgatási területe.

8.) A társulás létrejötte és időtartama:

A társulás Társulási megállapodással jön létre, amelyet a társuló önkormányzatok képviselő- testületei minősített többséggel hozott határozataikkal hagynak jóvá.

A társulás az alapításának napjától kezdődően határozatlan időtartamra, de legalább 10 évre jön létre.

9.) A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a./ a megállapodás jóváhagyásához;

b./ a megállapodás módosításához;

c./ a megállapodás megszüntetéséhez;

d./ a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz;

e./ a társulási megállapodás év közbeni felmondásához.

f./ a társulás tagjainak a társulás költségeire szolgáltatott pénzbeli hozzájárulásukra vonatkozó arányainak módosításához.

10.) A társulás jogállása: jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a pénzügyi-számviteli, gazdálkodási, döntés-előkészítési, végrehajtás szervezési, munkaszervezeti feladatait a Deszki Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

II. A TÁRSULÁS MŰKÖDÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA, A TÁRSULÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA FORDÍTHATÓ ANYAGI JAVAK KÖRE

1.) A társulás működését és feladatvállalását az alábbi anyagi erőforrások biztosítják:

🠹 .a társulásban résztvevők által vállalt feladatok megvalósításához évenként meghatározott külön hozzájárulás,

🠹 központi támogatások,

🠹 pályázatok útján elnyert támogatások,

🠹 .az egyes tagok által - külön nyilvántartott - dologi hozzájárulások, tárgyi eszközök és immateriális javak,

🠹 egyéb befizetések, felajánlások

🠹 .A Társulás által létrehozott egyéb vagyon esetében a mindenkor hatályos rendelkezések az irányadók.

2.) A társulásban résztvevő tagok a társulás működési költségeit az általuk képviselt települések lakosságának számával arányosan viselik. A tagok a társulás költségeire szolgáltatott pénzbeli hozzájárulásuk 50-50%-át minden év május 31. és szeptember 30. napjáig a társulás számlájára befizetik. A társulás tagjainak a társulás költségeire szolgáltatott pénzbeli hozzájárulásukra vonatkozó arányai vonatkozásában az 1. sz. mellékletben meghatározott lakosságszám az irányadó.

A társulási tagok pénzügyi hozzájárulásának meg nem fizetése esetére kötelezettséget vállalnak arra, hogy a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát a társulás részére írásban haladéktalanul letétbe helyezik, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz (inkasszó).

3.) Amennyiben a tag önkormányzat anyagi helyzete indokolja a társulási tanács hozzájárulhat a II.2 pontban írt befizetés több részletben, vagy módosított határidőre történő teljesítéséhez is, amennyiben ez a társulás működését nem veszélyezteti.

A több részletben, illetve módosított határidőre történő teljesítéshez kapcsolódó kérelmeket tárgy év február 28.-ig lehet benyújtani a társuláshoz. A kérelmek elbírálására a Társulási Tanács jogosult. Amennyiben a tag önkormányzat a hozzájárulást a Társulási Xxxxxx által megállapított határidőre sem fizeti meg, úgy köteles a határidő lejártát követő naptól a megfizetés napjáig a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő összegű késedelmi kamatot is fizetni.

4.) A tagok a működéshez szükséges egyes eszközök, berendezési tárgyak, vagyonértékű jogok (pl. bérleti jog) ideiglenes vagy végleges átengedésével is hozzájárulhatnak a társaság működéséhez.

Az átadás-átvételről a Társulási Tanács határozatban dönt. Az átengedést az átadó tag és a társulás között létrejövő külön megállapodásban kell rögzíteni.

A megállapodásnak tartalmaznia kell:

▪ .a vagyontárgy (vagyoni értékű jog) megnevezését

▪ a hozzájárulás pénzben kifejezhető értékét

▪ .az átadás ideiglenes vagy végleges jellegét.

▪ az átadott vagyontárgyakról (vagyoni értékű jogról) az átadó nevét és a vagyontárgy pénzben kifejezhető értékét is tartalmazó nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás a társulási megállapodás szerves része.

5.) A társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a társulást illeti meg.

6.) A társuló önkormányzatok rögzítik, hogy az önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 19. §. (3) bekezdésére tekintettel – mint központi támogatás igénybevételével keletkezett/aktivált vagyonról – a törvényben megszabott határidő figyelembe vételével a törvényben meghatározott módon rendelkezhetnek.

7.) A Társulás gazdasági tevékenységének ellenőrzésére a tagok Operatív Bizottságot és Pénzügyi Bizottságot hoznak létre. A 3-3 fős bizottságokat a társulás önkormányzatai választják titkos szavazással tagjaik közül. Az Operatív Bizottság és Pénzügyi Bizottság ügyrendjét maga határozza meg. A bizottságok tagjaik közül elnököt választanak.

Az Operatív Bizottság segíti a tanács döntéseinek előkészítését, valamint, közreműködik a Társulási tanács határozatai végrehajtásának megszervezésében. Tagjait a társulási tanács 4 évre választja, az általános önkormányzati választásokkal megegyező időtartamra.

Az Operatív és Pénzügyi Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a Társulás szabályzatai, így különösen a Szervezeti és működési szabályzat tartalmazza

III. A TÁRSULÁS DÖNTÉSHOZÓ SZERVE, MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI

1.) Társulási Tanács: A társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amelynek tagjai a társulási megállapodás mellékletében meghatározott polgármesterek, akik az általuk képviselt

település lakosságának számával arányos szavazati joggal rendelkeznek, de ez a szavazati arány egyik tag esetében sem haladhatja meg az összes szavazat 49%-át. Ebben az esetben a

49 %-on felül maradó rész a többi önkormányzat között lakosságszám arányosan kerül elosztásra. A társulás tagjainak a szavazati arányait a 2010. évi L. törvény 3. §-a alapján kell figyelembe venni.

2.) Szavazatarány: jogszabály szerint: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény: Mötv. 94. § (1). bekezdése alapján az önkormányzati társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. Az Mötv. 94 . § (2). bekezdése alapján a társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják, akik a megállapodásban meghatározott számú szavazattal rendelkeznek. A 94. § (8). bekezdés alapján a döntéshozatali eljárás egyéb szabályairól – beleértve a szavazatarányok és a költségek viselését is – a társulás tagjai szabadon döntenek.. Törvény vagy társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a társulás minden tagját egy szavazat illeti „A társulás tagjainak a szavazati arányait a 2. sz. melléklet tartalmazza

2.) A Társulási Tanács megalakultnak tekintendő, ha a résztvevő önkormányzatok képviselő- testületeinek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, kijelölte képviselőjét, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását.

3.) A társulás elnöke a társulás működéséről köteles évente legalább egy alkalommal a tagönkormányzatoknak beszámolni. A társulási tanács tagjai kötelesek képviselő testületeiknek beszámolni a társulási tanácsban végzett tevékenységükről.

4.) A társulási tanács tagjai sorából a mindenkori helyhatósági választásokat követő első Társulási Tanács ülésén elnököt és alelnök(öke)t választ.

a) A társulási tanács tagjai sorából megalakuláskor és a mindenkori helyhatósági választásokat követő első Társulási Tanács ülésén elnököt és alelnök(öke)t választ, meghatározva az elnök helyettesítési rendjét és sorrendjét.

b) A Tanács az elnököt és alelnököket minősített többséggel és titkos szavazással választja.

c) Az elnök képviseli a Társulást, összehívja és vezeti a Tanács üléseit.

d) Az alelnökök folyamatosan segítik az elnök munkáját, az elnök akadályoztatása esetén pedig teljes jogkörrel helyettesítik a Társulási Tanács határozatában foglaltak szerint.

5.) A társulást az elnök, akadályoztatása esetén a kijelölt alelnök képviseli. 6.) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.

7.) A Társulási Tanács a döntéseit általában egyszerű többséggel hozza. Érvényes döntéséhez legalább annyi tag igen szavazat szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát.

Minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.

7.1.) A Társulási Tanács minősített többséggel dönt:

a) a Társulási Tanács hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben,

b) a Társulás költségvetésének elfogadásáról,

c) minden vagyoni tárgyú előterjesztés esetében,

d) a Társulás szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, módosításáról”

e) a működési hozzájárulás meghatározásáról,

f) társulási megállapodás elfogadásáról, módosításáról,

g) pályázat benyújtásáról.

h) Társulási tag kizárásáról, csatlakozásáról, kiválásáról

8.) Az ülés határozatképes, ha azon a társulási tanácsnak legalább a szavazatok több mint felével rendelkező képviselője jelen van.

9.) A helyettesítés rendje: A társulási tanács ülését az elnök, távollétében az alelnökök hívják össze és vezetik.

10.) Szavazni a társulási tagnak személyesen vagy a társulás tagjai által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet.

11.) Az ülést össze kell hívni legkésőbb a kezdeményezést követő 15 napon belül:

□ Szükség szerint, de legalább évente két alkalommal;

□ A társulási tanács által meghatározott időpontban;

□ A társulás bármely tagjának - napirendet tartalmazó – indítványára;

□ A Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére.

12.) A társulási tanács:

1. jóváhagyja az ügyrendjét és éves munkatervét (munkaprogramját)

2. megállapítja a Tagok időszakra eső hozzájárulásának mértékét,

3. dönt a költségvetés, zárszámadás és a társulás éves munkájáról szóló beszámoló elfogadásáról,

4. megválasztja a társulási tanács elnökét, xxxxxxx(ei)t,

5. dönt a társulási megállapodás céljával összefüggő kérdésekben,

6. dönt a saját Közbeszerzési Szabályzatának megalkotásáról, módosításáról,

7. dönt a Számvitellel kapcsolatos Szabályzatáról,

8. dönt a bankszámla feletti rendelkezési és ellenjegyzési jog gyakorlóiról.

13.) Jegyzőkönyv: A társulási tanács minden üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott személyek hitelesítik. A jegyzőkönyvet tizenöt napon belül meg kell küldeni a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak.

14.) Szervezeti és működési szabályzat: a társulási tanács részletes szervezeti és működési szabályait – a megállapodásban meghatározott keretek között – maga állapítja meg.

15.) A Társulási Tanács működésével kapcsolatos feladatokat a Társulás saját alkalmazottak és munkaszervezete útján végzi.

16.) Amennyiben a Társulási Tanács fejlesztési- vagy beruházási célú határozatot hoz, akkor az abban foglalt - az önkormányzatok által a fejlesztés, beruházás vonatkozásában vállalt –

fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti önkormányzat a fizetési határidőt követő 15. naptól azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására jogosult.

IV. A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE

1.) A Társulás ellenőrzését a társuló önkormányzatok a Társulási Tanácsba delegált képviselőik és a Pénzügyi Bizottság útján látják el.

A társulás gazdálkodása ellenőrzésének ellátására a társulás 3 főből álló Pénzügyi Bizottságot hoz létre.

A Pénzügyi Bizottság tagjait a társulási tanács az általános önkormányzati választásokkal megegyező időtartamra választja. A Pénzügyi Bizottság tagjai újraválaszthatók, illetőleg bármikor indoklás nélkül visszahívhatók.

Nem lehet a Pénzügyi Bizottság tisztviselője a társulás tagját képviselő települési önkormányzati képviselő és hozzátartozója, a társulással alkalmazotti vagy egyéb szerződéses jogviszonyban álló személy hozzátartozója.

A Pénzügyi Bizottság tagjai sorából elnököt választ.

2.) A Pénzügyi Bizottság feladatának ellátása érdekében betekinthet a társulás könyvelésébe, nyilvántartásaiba, irataiba, megvizsgálhatja a létrejött szerződések jogszerűségét, felvilágosítást kérhet a társulási tanács tagjaitól és alkalmazottaitól.

A társulás éves pénzügyi terve, mérlege és éves beszámolója csak a Pénzügyi Bizottság véleményezésével együtt terjeszthető a társulási tanács elé.

A Pénzügyi Bizottság ügyrendjét és működésének részletes szabályait maga állapítja meg, melyet a Társulási Tanács hagy jóvá.

V. CSATLAKOZÁS A TÁRSULÁSHOZ

1.) A társulás célja minél több térségi önkormányzat bevonása a regionális együttműködésbe, ezért a Társulási Tanács minősített többségi határozata esetén a társulás stratégiai céljaival összhangban a társulás bővíthető.

2.) Új önkormányzat jelen Társulási megállapodást aláíró önkormányzatokkal azonos feltételekkel csatlakozhat a társuláshoz, a társulási tanács minősített többséggel hozott határozata alapján (vállalja a Társulás létrehozásához kapcsolódó egyszeri hozzájárulás megfizetését, a Társulási megállapodásban foglaltakat feltétel nélkül elfogadja).

3.) Az újonnan csatlakozók kötelesek a Társulás tagjai által korábban befizetett hozzájárulások egy főre vetített értékét saját lakos számuk figyelembe vételével a csatlakozást követően a Tanács döntése szerinti ütemezésben és határidőkben megfizetni.

VI. A KIVÁLÁS, KIZÁRÁS, MEGSZŰNÉS SZABÁLYAI

1.) A társulásból a közös beruházási program befejezését követő végső pénzügyi elszámolások végleges lezárását követő 5 év elteltével, 120 nap felmondási idővel, a Társulási Tanácshoz intézett írásbeli nyilatkozattal lehet kiválni a naptári év utolsó napjával.

2.) A társulásból kiválás esetén a kiváló tag a társulás vagyonából mindazon vagyonelemek őt megillető részére, melyekhez a pályázatok megvalósítása során az önerő biztosításával hozzájárult, teherviselése arányában, az eszközök könyv szerinti értékének mértékéig kizárólag olyan időpontban tarthat igényt, amely a társulás létét illetve működését nem veszélyezteti. A kiválás időpontjában hatályos üzemeltetési szerződéses jogviszonyokat a kiválás nem sértheti. A kiváló tag eszközértékét a Társulási Tanács erre vonatkozó határozata esetén a társulás pénzben megválthatja.

A vagyontárgy kiváló tag részére történő kiadását legfeljebb 5 évre el lehet halasztani.

Az Mötv. IV. fejezet 88. § (5). bekezdés alapján „A társulásból történő kiválás esetén a vagyontárgy társulási tag részére történő kiadását a társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a társulás további működését. Ebben az esetben a kivált tagot – a társulással kötött szerződés alapján– használati díj illeti meg.”

3.) A Társulási Tanács jogosult a kiválás elfogadását megtagadni, amennyiben a kiválás alkalmatlan időre esik. Alkalmatlan a kiválás időpontja, amennyiben a tag vagy tagok kiválása a társulás által kitűzött célok megvalósítását ellehetetlenítené, vagy a célok megvalósítását jelentős többletkiadással tenné lehetővé.

4.) Társulási tag kizárása: A társulás tagjai minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a tagot, aki a megállapodásban foglalt kötelezettségét súlyosan megszegi, illetve kötelezettségének ismételt

– legalább 30 napos határidőt is tartalmazó – felhívásra nem tesz eleget.

Súlyos kötelességszegésnek minősül a hozzájárulás befizetési határidejének elmulasztása, valamint a Társulási Tanács döntéseinek nem, vagy nem megfelelő módon történő végrehajtása.

5.) A társulás megszűnik:

🠹 .ha a társulás valamennyi tagja elhatározza a társulás megszüntetését

🠹 .bíróság jogerős döntése alapján.

6.) A Társulás által létrehozott egyéb vagyon esetében a mindenkor hatályos rendelkezések az irányadók, azzal, hogy a Társulás vagyona, a közös fejlesztési programokban vállalt teherviselés arányában a társuló önkormányzatok tulajdonába kerül.

7.) A társulás megszűnése esetén a társulás tulajdonát képező vagyon felosztásának részletes szabályait a Társulási Tanács határozza meg, ennek végrehajtására a Társulási Tanács elnöke köteles.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.) A jelen Társulási Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az Mötv. rendelkezései irányadók.

2.) A Felek a megállapodást elolvasás és áttanulmányozás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá.

Záradék:

A társulási megállapodás az Mötv. szerinti rendelkezéseinek megfelelő módosítása 2013. június 30-án lép hatályba, a társulás a módosított szabályok szerint 2013. július 1-től kezdi meg működését.

Kelt: Szeged, 2013. június Záradék:

A Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás társulási megállapodását a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei 2013. június 30. napi hatállyal az alábbi képviselő- testületi üléseiken hagyták jóvá:

Társult Önkormányzatok: