Agrárőr mezőgazdasági biztosítások különös feltételei (AMBKF)

Jelen feltételfüzetben foglalt általános szerződési feltételek alapján a következő biztosítási szerző- dések megkötésére kerülhet sor: Erdőbiztosítás, Állatbiztosítás, Ültetvények állóeszköz és állagkár biztosítása, valamint Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítása.

Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítása csak olyan vagyontárgyak vonatkozásában jöhet lét- re, amelyek az Erdőbiztosítás, az Állatbiztosítás, valamint az Ültetvények állóeszköz és állagkár bizto- sítása körében nem biztosíthatók.

Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei (MVVF)

A) BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK VAGYONBIZTOSÍTÁSÁHOZ

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen biztosítási feltételek – Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei (a továbbiakban MVVF, vagy Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítása) – alapján kötött biztosítási szerző- désben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértekben – biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított részére a biztosítási szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése esetén.

A felek a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeire és a jelen különös feltételekre hivatkozással létrejött biztosítási szerződésüket (alapszerződés) a jelen feltételfüzetben rögzített, esetenként a VVSZF rendelkezéseitől eltérő rendelkezésekkel, kiegészítő biztosításokkal, külön feltételekkel, záradékokkal egészíthetik ki.

A jelen feltételfüzetben rögzített Általános rendelkezésekben, kiegészítő biztosítási feltételekben, a külön feltételekben és a záradékokban nem szabályozott kérdésekben a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételei (VVSZF), az Általános vagyon- biztosítási feltételek (ÁVF), az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az előbbi sorrendben irányadók.

A kiegészítő biztosítások önállóan – alapszerződés hiányában – nem köthetők meg, illetve a külön feltételek, záradékok is csak alapszerződéshez kapcsolódóan köthetők ki.

B) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK VAGYONBIZTOSÍTÁSÁHOZ

A jelen Általános rendelkezések a Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási szerződéseire vonatkozó közös rendelkezéseket tar- talmazzák. Az alapszerződés részét képező Vállalati vagyonbiztositási szerződések feltételeit (VVSZF) és az Általános vagyonbiztosítási feltételeket (ÁVF) a jelen Általános rendelkezésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

I. A kockázatviselés kezdő időpontja

Az ÁVF III.1. pontjától eltérően biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben (ajánlaton/kötvényen) feltüntetett kocká- zatviselési kezdő időponttól, de legkorábban az első díjrészlet teljes megfizetését követő nap 00.00 órától kezdődik.

II. A biztosítási szerződés létrejötte

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szerep- lő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre.

Az ÁVF II.1.4. pontjától eltérően, ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, a szerződés abban az esetben is a köt- vény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

III. Biztosítható vagyontárgyak

Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítása: a Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási szerződésében a biztosí- tási fedezet kiterjed az idegen tulajdonban álló (javításra, megmunkálásra, megőrzésre, használatra, bizományba stb. átvett) vagyontárgyakra. Az átvett vagyontárgyakról írásba foglalt szerződéssel, bizonylatokkal kell rendelkeznie a biztosítottnak. Az átvett vagyontárgyakról nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az átvételidő- pontját, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét. Az idegen tulajdonban álló vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtérítésére másik hatályos biztosítás nem nyújt fedezetet.

A biztosító a károsodás mértékének figyelembevételével megállapított javítási, helyreállítási, pótlási költséget téríti meg. A szolgáltatás felső határa a vagyontárgy tényleges, káridőponti (műszaki avult) értéke, ingatlanok esetén maximálisan a szerző- désben feltüntetett biztosítási összeg lehet. A biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a tulajdonosnak fizeti ki.

IV. Vagyoncsoportok meghatározása

IV.1. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása: a Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási szerződésében, azok a nem épületekben elhelyezett VVSZF (ÁLTRE) III.2. „B” Műszaki és egyéb berendezések és a VVSZF (ÁLTRE) III.4. „C” készlet vagyoncsoportok, amelyek a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen (telephelyen) szabadban, az időjárási védelem

céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben vagy anélkül vannak tárolva, biz- tosítottak a VVSZF (TKR) I.1. pontja szerinti biztosítási eseményekre.

Szabadban tárolt vagyontárgynak tekintendők továbbá azon vagyontárgyak is, amelyek tekintetében a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat, illetve tárolás, a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad, vagy kifejezetten megengedi.

IV.2. Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport VVSZF (ÁLTRE) III.2. kiegészítése

Műszaki és egyéb berendezésként biztosítható:

a) a minden oldalról zárt, vagy a legalább egy oldalon roncsolás nélkül nyitható, fémből készült, kocka vagy téglatest alakú konténerek, a VVSZF (ÁLTRE) III.7. x) pontjában szereplő kizárástól eltérően. Nem biztosítottak azonban a betöréses lopás, rablás, valamint az ezekkel kapcsolatos rongálás által okozott károkra.

b) a fémből épült, a telephelyi vízellátást és a víznyomást gravitációs úton fenntartó és ellátó berendezések (pl. hidroglóbusz);

c) a hídmérleg, az üzemeltetéséhez, működéséhez szükséges minden alkatrészével;

d) a KF1174 külön feltétel alapján biztosítható szárítóberendezések és az üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen egyéb berende- zések.

V. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő rendelkezései

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza az Általános rendelkezések Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosí- tásához azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gya- korlattól lényegesen eltérnek.

V.1. Jelen feltételnek a Ptk.-tól lényegesen eltérő rendelkezései

V.1.1. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitvaálló határidő (II. fejezet)

A Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

V.1.2. A biztosítási ajánlattól lényegesen eltérő tartalmú szerződés létrejötte a biztosító írásbeli figyelemfelhívásának elmaradása esetén (II. fejezet).

A Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően, ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, a szerződés abban az esetben is a kötvény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

C) KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK VAGYONBIZTOSÍTÁSÁHOZ

A szerződő által az alapszerződéshez választható kiegészítő biztosításokra a Generali Biztosító Zrt. alábbi, jelen címben meg- határozott biztosítási feltételei vonatkoznak.

Tekintettel arra, hogy az alapszerződéshez kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapszerződéssel azonos kötvényszámon tartja nyilván, a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött – az alapszerződés és kiegészítő biztosí- tás díját együttesen tartalmazó – díjnyomtatványon (díjbekérő) az alapszerződés kötvényszámát és az alapszerződés módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a kiegészítő biztosítás folytatólagos biztosítási díja az alapszerződés díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapszerződés és a kiegészítő biztosítási szerző- dés is megszűnik. A biztosító kockázatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés az alapszerződés bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idő megtartásával írásban felmond- hatják.

C1. ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

Jelen szerződési feltételek alapján létrejött Elektronikus berendezések kiegészítő biztosítási szerződés alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szol- gáltatást nyújt.

I. A biztosítási szerződés létrejötte

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szerep- lő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre.

Az ÁVF II.1.4. pontjától eltérően, ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, a szerződés abban az esetben is a köt- vény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

II. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősülnek azok az előre nem látható, hirtelen bekövetkező és nem szándékosan okozott sérülések vagy megsemmisülés okozta károk, melyek a következő okok miatt keletkeztek:

a) elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés, áramerősség túlzott megnövekedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatásai (pl. indukció, influencia);

b) kezelési hiba, figyelmetlenség, enyhe fokú gondatlanság;

c) külső események mechanikus hatásai (pl. leesés, lökés, ütközés);

d) összeroppanás (implózió) vagy a nyomáshiány egyéb hatása;

e) üvegtörés.

A biztosító az a) és b) pontokban felsorolt események következtében keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a károk megtekintéssel, segédeszközök nélkül felismerhetők.

III. A kockázatviselési hely

III.1. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarország területén belül található kockázat- viselési helyen bekövetkezett károkra terjed ki, kivéve a hordozható kivitelű, rendszeres szállításra alkalmas berendezéseket, melyek esetén a biztosító kockázatviselése Magyarország területére kiterjed.

A hordozható kivitelű, rendszeres szállításra alkalmas berendezések szállítása csak a gyártó előírásainak megfelelő burkolat- ban (pl. hordtáska, speciális szállítóláda, rack) történhet. A biztosított ezen kötelezettsége kármegelőzési kötelezettségnek minősül.

III.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben feltüntetett berendezésekre terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén üzemkész állapotban vannak elhelyezve (telepítve).

A berendezés akkor minősül üzemképesen telepítettnek, ha a próbaüzemet követően normál üzemi állapotban működésre kész vagy – ha ez előírás – a formális és a tényleges átvétel is megtörtént. Ha egy berendezés üzemképes telepítése megtör- tént, akkor a biztosítási fedezet a tisztítás, karbantartás vagy üzembe helyezés időtartama alatt is fennáll, ha e tevékenységet a kockázatviselési helyen belül a telepítés helyén végzik.

IV. Biztosítható vagyontárgyak

IV.1. Irodai elektronikus berendezések

Az irodai elektronikus berendezések abban az esetben biztosíthatóak, amennyiben egy adott, biztosítani kívánt berendezés új értéke az 500.000 Ft-ot nem haladja meg, valamint a kockázatviselés helyén, a berendezés vagyoncsoportban tűzkárokra is biztosított.

Ilyennek minősülnek az alábbi berendezések:

a) irodatechnikai berendezések: asztali számológépek, fénymásolók, írásvetítők, projektorok;

b) távközlési berendezések: telefonok a mobil- és okostelefonok kivételével, telefon alközpontok, tele- faxok, üzenetrögzítők, fixen telepített rádiótelefonok, CB-rádiók;

c) híradástechnikai, szórakoztató elektronikai berendezések: televízió és rádiókészülékek, tunerek, erősítők, equalizerek, CD-, DVD, blue-ray lejátszók, hangsugárzók, videórekorderek és lejátszók, műholdvevők beltéri egységei;

d) számítógépek, ide értve a kockázatviselés helyén található hordozható berendezéseket is (kivéve a táblagépeket (tablet) és a GPS készülékeket), az adatfeldolgozó berendezések és rendszereik, az ezekhez tartozó periféria egységekkel, szünet- mentes áramforrások;

e) pénztárgépek, kártyaleolvasó terminálok, vonalkód olvasók;

f) mobil légkondicionáló berendezések.

IV.2. Épületgépészeti berendezések

Az épületgépészeti berendezések abban az esetben biztosíthatóak, amennyiben egy adott, biztosítani kívánt berendezés új értéke az 5.000.000 Ft-ot nem haladja meg, valamint a kockázatviselés helyén, az épület vagyoncsoportban tűzkárokra is biz- tosított.

Ilyennek minősülnek az alábbi berendezések, a kockázatviselési helyen telepített beltéri és kültéri egységeikkel együtt, ameny- nyiben kizárólag az épület üzemeltetéséhez szükségesek:

a) beépített fűtőkészülékek (kivéve napelem, napkollektor);

b) beépített légkondicionáló berendezések;

c) beépített szellőző berendezések;

d) biztonságtechnikai berendezések, elektronikai behatolás jelző-, videó megfigyelő és rögzítő rendszerek, tűzjelző rendszerek.

V. Kizárások

V.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) bármilyen fajta kép-, hang- és adathordozó, valamint rajtuk tárolt információkra;

b) számítógépek egységein, tárolóin levő adatokra és programokra;

c) az üzemeltetési előírások szerint rendszeresen cserélendő alkatrészekre (pl.: mintázó- és papírtovábbító hengerek, szűrők), valamint nem alkatrésznek minősülő kellékanyagokra (pl. festékszalagok, festékkazetták, akkumulátorok, filmek, papírok, textil- és műanyag bevonatok);

d) üzemi és segédanyagokra (pl. kontaktanyagok, hűtőanyagok, kenőanyagok, tisztítószerek);

e) azokra a károkra, amelyek üzemi segédanyagok kiömlése, szivárgása stb. következtében keletkeztek, kivéve a tűz- és robbanáskárokat;

f) az olyan károkra, melyek az elektronikus berendezésekben, számítógépekben üzemidőn kívül, hibás, elégtelen vagy hiányos klimatizálás következtében keletkeztek.

V.2. A biztosító nem téríti meg továbbá:

a) azokat a többletköltségeket, amelyek a helyreállítás során elvégzett módosításból, átalakításból vagy korszerűsí- tésből erednek;

b) az ideiglenes javítás költségeit;

c) a készenléti költségeket (karbantartási, javítási szerződések átalánydíját).

VI. Biztosítási szolgáltatás

VI.1. A biztosított berendezéseknek az II. a), II. b) és II. c) pontok szerinti biztosítási események miatti totálkára esetén a biztosító az új berendezés első üzembe helyezését követő 6. hónap után a biztosított vagyontárgy káridőponti (avult) értékét téríti meg. A káridőponti (avult) érték minimális összege – függetlenül az életkortól és a használtság fokától – a káridőponti új érték 30%-a.

VI.2. Javítással helyreállítható berendezéseknek a biztosító a korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítási költségét téríti meg, amely magában foglalja a javítási költségeket és a leszerelési, beszerelési, szállítási (kivéve a légi fuvar) és vámköltségeket. Ha a helyreállítást a biztosított saját maga végzi, akkor csak ennek önköltsége kerül megtérítésre, azonban ennek mértéke nem haladhatja meg egy szakszolgáltató által történő helyreállítás költségét.

VI.3. A biztosító az elektronikus berendezések következő alkatrészeiben, illetve tartozékaiban (VI.3. a)-c)) keletkezett károkat csak akkor téríti meg, ha azok okozati összefüggésben vannak egy, a berendezésben keletkezett térítésköteles kárral. Ezeknél az alkatrészeknél a káridőponti (avult) érték az újrabeszerzési ár havi 2%-ával csökken az VI.1. pont szerinti minimális értékig, amennyiben a kár az új berendezés első üzembe helyezését követő 6 hónapon túl következett be:

a) elektron-, képfelvevő- és képvisszaadó csövek és lézer fényforrások;

b) világítótestek (izzók, fénycsövek);

c) besugárzó- és fűtőtestek, fűtőelemek.

Az elektronikus berendezések tekintetében a biztosító szolgáltatásának felső határa (szolgáltatási limit):

– irodai elektronikus berendezések (IV.1.) esetén 500.000 Ft berendezésenként;

– épületgépészeti berendezések (IV.2.) esetén 5.000.000 Ft berendezésenként.

VII. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő rendelkezései

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza az Elektronikus berendezések kiegészítő biztosításának feltételei azon ren- delkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérnek.

VII.1. Jelen feltételnek a Ptk.-tól lényegesen eltérő rendelkezései

VII.1.1. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitvaálló határidő (I. fejezet)

VII.1.2. A biztosítási ajánlattól lényegesen eltérő tartalmú szerződés létrejötte a biztosító írásbeli figyelemfelhívásának elmaradása esetén (I. fejezet).

C2. MEZŐGAZDASÁGI GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELGYŰJTEMÉNY

Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei

Jelen különös szerződési feltételek alapján létrejött kiegészítő Mezőgazdasági géptörés biztosítási szerződés keretében a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben és záradékokban meg- határozott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.

A kiegészítő Mezőgazdasági géptörés biztosítási szerződések szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (ÁVF I.2. pont).

I. A biztosítási események

A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított által üzemeltetett, a biztosítási szerződésben felsorolt gépek, gépi berendezések vagy készülékek (továbbiakban együttesen, mint gépek) előre nem látható és hirtelen mó- don, véletlenszerűen, valamint a I.1.1. – I.1.7. pontokban felsorolt okok valamelyike miatt bekövetkező gépkáraira.

A biztosítási fedezet csak olyan gépek gépkáraira terjed ki, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésekor szabály- szerűen üzemeltek, üzemkész állapotban voltak felállítva, vagy befejezett felülvizsgálat és próbaüzem után a normális üzem beindítására készen álltak.

I.1. Gépkár okok

I.1.1. a kezelő hibája, gondatlansága vagy szándékos rongálása, ide nem értve az I.13.3. pontban meghatározott eseteket (normál időjárási viszonyok);

I.1.2. centrifugális erő következtében való szétrepedés;

I.1.3. gőzkazánokban és berendezésekben fellépő vízhiány;

I.1.4. vákuumrobbanás vagy vákuum egyéb hatásai;

I.1.5. túlnyomás, kivéve a robbanást;

I.1.6. a normál időjárási viszony fogalmi körén kívül eső vihar, fagy és jégzajlás közvetlen hatásai;

I.1.7. külső események mechanikus hatásai.

I.2. A kockázati kör szűkítése, kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan károkra, amelyek oka:

I.2.1. tűz, villámcsapás, robbanás, tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, repülőgépek okozta hangrobbanás, terrorista cselekmény, hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerű robbantás valamint ilyen események során és után szükségessé vált oltás és bontás, továbbá betöréses lopás, lopás, elvesztés, elhagyás, leltá- rozás során észlelt hiány;

I.2.2. belső zavargás, sztrájk, az üzem területére behatoló és ott jogtalanul tartózkodó sztrájkoló vagy az üzemből kizárt dol- gozók cselekményei, semlegesség megsértése, bármilyen háborús esemény, katonai megszállás vagy invázió, felsőbb hatalom rendelkezése, valamint valamely hatalom vagy hatóság által történő elkobzás vagy lefoglalás, földrengés, erupció, talajsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kőomlás, áradás, felszabaduló nukleáris energia károsító hatása;

I.2.3. a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok melyekről a biztosítottnak/szerződőnek vagy az üzem menetéért felelős, vezető beosztású személyeknek tudomása volt vagy amely hibáról a tőle elvárható gondosság ese- tén tudnia kellett volna;

I.2.4. bizonyíthatóan tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások közvetlen következ- ményei, akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, öregedési, ill. anyagfáradási jelenségek vagy korrózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkő, vagy egyéb más üledék hatása, a berendezés fokozatosan kialakuló állagromlása, kopása, berendezés túlterhelése, megengedett mértéket meghaladó próbaterhelése;

I.2.5. valamely kár után végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt törté- nő üzembe helyezés során vagy e miatt következnek be;

I.2.6. a készülék belsejében az elektromos energia közvetlen hatásaként fellépő, földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütések, átívelések következményei kivéve ha a károsodás oka egyértelmű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítható (pl. átégés, kormolódás), vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyíthatóak.

I.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés (garancia, szavatosság) alapján bármely harmadik felet – kivéve a berendezés kezelőjét – helytállási kötelezettség terheli.

I.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek a berendezés átadását – beleértve a felújítást, átépí- tést – követő próbaüzem próbaterhelés során következnek be.

I.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek a berendezés sérülése, törése, repedése nélkül a gép működési zavara, leállása miatt következnek be.

I.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják csupán esztétikai sérülésnek számítanak (pl. felület karcolódása, horzsolódás, graffiti).

I.7. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek kötbér, bírság, kieső nyereség, leállás alatt fizetendő fix költségek formájában jelentkeznek.

I.8. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek soron kívül elrendelt, túlóra, expressz fuvar, költ- ségeként jelentkeznek. A biztosító csak külön megállapodás alapján térít a biztosító légi fuvarozással kapcsolatos többletköltségeket.

I.9. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon többlet költségekre, amelyek egy biztosítási esemény bekövetkezését követően merülnek fel a biztosított vagyontárgy mozgatása, mentése, őrzése, tárolása, megsemmisítse körében.

I.10. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a rendszeres tisztítást, szokásos karbantartást, illetve átvizsgálást megha- ladóan harmadik személy által végzett javítás, felújítás során bekövetkező károkra.

I.11. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított berendezés működtetését szolgáló rendszerek elleni rosszindu- latú elektronikus támadás illetve beavatkozás következtében keletkező károkra. Ilyen eseménynek minősül különösen a rendszer működést biztosító elektronikus adatok, programok számítógépes vírus hatására, illetve idegen személy hatására (hackertámadás) történő hibás működése, károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése.

I.12. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egyesült Király- ság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékeny- ségből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

I.13. Az ÁVF X.2. pontjában írtakon túlmenően súlyos gondatlanságnak minősül, és így a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége alóli mentesüléshez vezet:

I.13.1. a biztosítási esemény a karbantartás elmulasztása miatt következett be;

I.13.2. a biztosítási esemény a biztosított/szerződő vagy az üzem menetéért felelős személynek a szakszerűtlen üzemeltetési utasításai, vagy a szükséges utasítások elmaradása miatt következett be;

I.13.3. a biztosítási esemény azért következett be, mert a normál időjárási viszonyok által is nyilvánvalóan károsítható bizto- sított vagyontárgyat a normál időjárási viszonyok hatásainak gondatlanul kitették.

I.13.4. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül továbbá, ha:

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a káro- kozásban közrehatott;

b) a biztosított/szerződő engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;

c) a biztosított/szerződő a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltéte- lek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

I.14. Ismeretlen építmény, üreg beomlása által okozott káreseményre abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha az ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő és a biztosított vagy az engedélyező hatóságok által nem ismert) üreg beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás következett be.

I.15. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon káreseményekre, veszteségekre, követelésekre, felmerült költségekre és ki- adásokra, amelyeket közvetlenül vagy közvetve fertőző betegség vagy az attól való fenyegetettség (ideértve a fertőző betegség leküzdése, megelőzése, visszaszorítása, érdekében tett intézkedéseket is) okozott, ehhez hozzájárult, ezzel kapcsolatban merült fel vagy ebből fakadóan ered.

Fertőző betegség alatt értendő minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy kórokozó útján bármely organiz- musból átvihető egy másik organizmusba, ahol:

– az anyag vagy kórokozó magában foglal, de nem kizárólagosan, vírust, baktériumot, parazitát vagy más organiz- must vagy ezek bármely változatát, függetlenül attól, hogy élőnek tekinthetőek vagy sem, és

– a közvetett vagy közvetlen átvitel módja magában foglalja, de nem kizárólagosan, a levegőben illetve a testned- vekkel történő átvitelt, vagy az átvitelt bármely szilárd folyékony vagy gáz halmazállapotú felületről vagy felületre, dologról vagy dologra, vagy organizmusok között, és

– a betegség, anyag vagy kórokozó károsíthatja vagy fenyegetheti az ember egészségét vagy az ember jóllétét, vagy a biztosított vagyontárgyakban kárt, értékromlást, értékvesztést, elhasználódást, értékcsökkenést okozhat, érté- kesíthetőségének, felhasználódásának csökkenését okozhatja, vagy ezekkel fenyegethet.

II. Biztosított vagyontárgyak

II.1. A kockázatviselés a biztosítási szerződésben feltüntetett gépekre, berendezésekre, munkagépként üzemelő járművekre terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként megjelölt üzemi területen:

II.1.1. rendeltetésszerűen üzemelnek, vagy üzemkész állapotban találhatók;

II.1.2. a berendezés üzemeltetője által elvégzett rendszeres tisztítás, karbantartás, átvizsgálás vagy áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban állnak;

Üzemkész állapotban található a biztosított gép, ha az a kipróbálás és a próbaüzem befejezése után a normál üzemelésre alkalmas állapotban készen áll.

II.2. Kiterjed a fedezet a gépek, berendezések részét képező szabályozó- és vezérlőberendezésekre, beépített adathordozókra.

II.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

II.3.1. semmiféle szerszámra, mint pl. fúrók, törőszerszámok, klisék, formák, matricák, kések, mintázóhengerek, fűrészlapok, vágó-, sajto- ló-, hajlító-, mélyhúzó-, fröccsöntő szerszámok, sziták, szűrök, kövek, bélyegek, valamint malmok golyói, verőkalapácsai és verőlapjai stb.;

II.3.2. kerékabroncsokra, gumihevederekre, amennyiben a károsodás a biztosított gép térítésköteles káreseménye nélkül, kizárólag a kerékabroncsban vagy gumihevederben keletkezett;

II.3.3. tömlőkre, kefékre, kötelekre, láncokra, szíjakra, szállítószalagok, elevátorok stb, gumiból, textilből vagy bármilyen egyéb anyagból készült hevedereire, alkatrészek és készülékek bármilyen bevonataira és burkolatokra stb;

II.3.4. semmiféle üzemi és segédanyagra, mint pl. tüzelőanyagok, vegyszerek, szűrőanyagok, katalizátorok, kontaktanyagok, hűtőanyagok, tisztítószerek, kenőanyagok stb.;

II.3.5. vízi járművekre, légi járművekre, forgalmi engedéllyel rendelkező teher- és személyszállító járművekre;

II.3.6. egyedi gyártású, fejlesztés alatt álló berendezésekre;

II.3.7. adathordozókon tárolt adatállományokra, programokra, információkra;

II.3.8. külön megállapodás hiányában a berendezés működéséhez szükséges alapzatokra és falazatokra.

III. A kockázatviselési hely

A biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarország területén belül található kockázatviselési helyen bekövetkezett károkra terjed ki.

IV. A biztosítási összeg megállapítása

IV.1. A biztosítási összeget a szerződés megkötésekor a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg meghaladhatja a vagyon- tárgy káridőponti (avult) értékét, de nem haladhatja meg a berendezések káridőponti új állapotban történő beszerzési értékét (újérték).

IV.2. A biztosítási összeg új berendezések esetén a biztosított vagyontárgy újonnan való beszerzésének költsége (újérték), beleértve a fuvar (kivéve a légi fuvar), a vám és beépítési, szerelési, beüzemelési (próbaüzem) költségeket. A beszerzési költségekből az igénybe vett engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

IV.3. A biztosítási összeg használt berendezések esetén újértéken vagy avult értéken (a G78 záradék kikötésével) is megjelölhető. Avult (valóságos) érték a fizikai és technológiai avulás mértékével csökkentett új érték. A beszerzési költségekből engedmé- nyek (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

IV.4. Ha a szerződő/biztosított ÁFA visszaigénylésre jogosult, a biztosítási összeg nem tartalmazza a beszerzési, telepítési, stb. költségek általános forgalmi adóját.

IV.5. Felek a biztosítási összeg értékkövetését kizárják, de a szerződő a biztosítási összeg módosítását kezdeményezheti, amely alapján a szerződés közös megegyezéssel módosítható.

IV.6. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén

IV.6.1. A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét meg- fizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

IV.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja a szerződés megszűnése előtt, úgy, hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fize- tésre írásban felszólítja.

IV.6.3. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kez- deményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

IV.6.4. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést, azonban a kockázatviselés megszűnéséig járó díjat követelheti.

IV.6.5. A biztosító díjfizetési késedelem esetén a díj teljesítésére biztosított külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

V. A biztosítási szolgáltatás és időszak

V.1. A biztosítási szolgáltatás felső határa egy biztosítási esemény tekintetében a biztosított vagyontárgy avult (valóságos) értékének önrészesedéssel csökkentett összege. A biztosítási időszakban bekövetkező több biztosítási eseményre tekintettel kifizethető biztosítási szolgáltatások együttes értékének felső határa a biztosítási összeg.

V.2. A biztosított minden biztosítási esemény tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedés össze- gét maga viseli.

V.3. A biztosító szolgáltatása részkár esetén

V.3.1. Részkárnak minősül, ha berendezés eredeti, káresemény előtti állapota javítással helyreállítható és a javítás költségei nem haladják meg a berendezés káridőponti értékét.

V.3.2. A biztosító szolgáltatásának meghatározása részkár esetén:

V.3.2.1. Újértéken biztosított berendezések tekintetében a biztosított vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása érdekében a biztosítási esemény időpontjában érvényes javítási költségeket téríti meg a biztosító, beleértve a szét- és össze- szerelés, fuvarozás (kivéve a légifuvar), oda- és visszaszállítás, valamint az esetleges vámköltséget is. A javítás során fel nem használt régi alkatrészek maradványértéke levonásra kerül a szolgáltatás összegéből. A helyreállítás költségéből a biztosító avultság miatt levonást azonban nem alkalmaz.

A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítményjavítással vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a biztosítottat terhelik, ugyancsak a biztosítottat terhelik az esetleges ideiglenes javítás költségei.

V.3.2.2. Avult értéken biztosított berendezések tekintetében a biztosított károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása érdekében a káresemény bekövetkezésekor érvényes – V.3.2.1. pontban meghatározott – javítási költséget a károsodott vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékének és káridőponti újértékének arányában téríti meg a biztosító.

V.3.2.3. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítményjavítással vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a biztosítottat terhelik, ugyancsak a biztosítottat terhelik az esetleges ideiglenes javítás költségei.

V.4. A biztosító szolgáltatásának meghatározása totálkár esetén

V.4.1. Totálkárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása műszakilag nem lehetséges (műszaki totálkár), vagy a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt, mivel a maradvány értékének és a javítás költségének együttes összege meghaladja a vagyontárgy kárkori értékét (gazdasági totálkár).

V.4.2. A biztosítási szolgáltatás összegének meghatározása

Totálkár esetén a biztosított vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékét téríti meg a biztosító, beleértve a pótlásra szol- gáló vagyontárgy fuvarozási, vám és szerelés költségeit, csökkentve ezeket a maradványok, az önrész és a díjhátralék össze- gével.

Amennyiben a biztosított berendezés több különálló, de technológiailag összekapcsolt egységből áll és a különálló egységek közül csak egyesek sérülnek meg, úgy a biztosító kizárólag a sérült egység kárkori avult értékét téríti meg. A biztosító nem téríti meg a biztosított azon kárait, amelyek sérülésmentes elemek korlátozott felhasználhatóságából erednek.

V.5. Egyéb rendelkezések, kizárások

V.5.1. Elektromos berendezésekben bekövetkező károk

A Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei I.2.1 pontjában foglaltaktól eltérően a kockázatviselés kiterjed azokra a károkra is, amelyek a biztosított elektromos berendezésekben villámcsapás következtében, elektromos energiának vezetéken történő átvitele révén keletkeznek, amennyiben a károsodás oka egyértelmű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítha- tó (pl. átégés, kormolódás), vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyíthatóak.

A kockázatviselés kiterjed továbbá olyan károkra is, amelyek az előző bekezdésben említett eseményekkel összefüggő tűz- és robbanási esemény folytán keletkeznek, amennyiben az érintett elektromos gépre, elektromos készülékre vagy elektromos be- rendezésre átterjed. A fent említett valamely esemény által érintett elektromos gépek, készülékek és berendezések alatt olyan tárgyak értendők, amelyek önálló elektromos berendezési tárgyaknak tekinthetők, tehát önálló egységekként használhatók (pl. generátorok, motorok, transzformátorok, indítómotorok, kapcsolók, mérőkészülékek, vezetékek, kapcsolók mérőkészülékek, stb.), még abban az esetben is, ha komplett berendezés részeit képezik.

Nem terjed ki azonban a kockázatviselés azon károkra, amelyek nem a biztosított vagyontárgyban bekövetkező tűz-, robbanás- vagy hasonló károsító esemény által okozott rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, villamos ívképződés hatására következnek be.

V.5.2. Alapzatok

Gépekkel együtt biztosított alapzatokban keletkező károkra a biztosító csak akkor nyújt biztosítási szolgáltatást, ha e károk a biztosított gépeket ért térítésköteles biztosítási események következményei.

V.5.3. Tűztérfalazatok és kemencék

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki tűzterek falazataira, valamint kemencék béléseire.

V.5.4. Gépolaj

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a gépek csapágykenésére szolgáló anyagokra.

Amennyiben az olaj hűtés, szigetelés vagy erőátvitel céljait szolgálja, úgy a biztosító kockázatviselése,kizárólag abban az esetben terjed ki ezen anyagokra, ha abban a felek külön megállapodnak. Ebben az esetben a biztosító a biztosított olajjal kap- csolatban csak akkor nyújt biztosítási szolgáltatást, ha az olaj károsodása, elfolyása a biztosított gép térítésköteles biztosítási eseményével van összefüggésben.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításakor levonja az öregedés, elhasználódás vagy más ok matti értékcsök- kenést. Ugyanezek a feltételek vonatkoznak a transzformátorokban, kapcsoló- és mérőberendezé- sekben lévő olajjal kapcsolatos kockázatviselésre is.

V.5.5. Hűtőberendezések, hűtőszekrények

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a hűtőberendezések és hűtőszekrények hűtőközegére és szigeteléseire.

V.5.6. Önjáró gépek

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki – kivéve, ha a biztosítási szerződés ellenkező kikötést tartalmaz – a biz- tosított önjáró gépekben összeütközés, kisiklás, föld- és boltozatbeomlás, híd- és pályatest-leszakadás, valamint le- csúszás, lezuhanás, bányaomlás, és hordalékhomok betörés folytán bekövetkező károkra, még abban az esetben sem, ha a Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei I. fejezetben felsorolt okokból következtek be.

V.5.7. Lánctalpas járművek

A lánctagokban, vezetőkerekekben és görgőkben bekövetkező károkat a biztosító nem téríti meg.

V.5.8. Kovácspörölyök

A kockázatviselés nem terjed ki a kovácspörölyök esősúlyára és üllőjére.

V.5.9. Robbantások

A kockázatviselés nem terjed ki olyan károkra, amelyek a munkaterületen végzett robbantások folytán következtek be.

V.5.10. Biztosítóelemek

Nem téríti meg a biztosító az elektromos és mechanikus biztosítóelemekben rendeltetésszerű működésük során be- következő károkat.

V.5.11. Belsőégésű motorok

A belső égésű motorok hengerfejeiben, hengerbetéteiben, dugattyúiban és dugattyúfenekeiben bekövetkezett károk esetén nyújtandó biztosítási szolgáltatás összegének megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést. Az avulás mértéke (leírás) évenként 10%, de maximum 60%.

V.5.12. Elektroncsövek, lámpák és fűtőelemek

Röntgen-, egyenirányító és rádiócsövek, televízió-képcsövek és elektroncsövek, valamint világító-, sugárzó- és fűtő- testek, továbbá fűtőelemek esetében a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasz- nálódás vagy más ok miatti értékcsökkenést a GT66. számú külön feltételnek megfelelően.

V.5.13. Égőfej fúvókák

Olaj- és gáztüzelő-berendezések égőfej fúvókái esetében a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosító levon- ja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést.

V.5.14. Gázturbina-berendezések

550 °C-nál magasabb hőmérsékletnek kitett gázturbinák és gázturbina-berendezések valamennyi része és a hozzájuk tartozó gázgenerátorok és szabad dugattyús gépek, valamint szabad dugattyús kompresszorok rendszeres időközön- ként cserélendő részei esetében a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználó- dás vagy más ok miatti értékcsökkenést.

VI. A biztosított kármegelőzési és változásbejelentési kötelezettsége

VI.1. A szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kármegelőzés érdekében.

Amennyiben a körülmények megengedik, a kármegelőzéssel kapcsolatos utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait.

Amennyiben a biztosított/szerződő a tőle elvárható kármegelőzési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkeztében, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VI.2. A szerződő/biztosított köteles gondoskodni arról – és ezt üzeme felelős vezetőitől is megkövetelni – hogy a biztosított vagyon- tárgyak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azokat gondosan ápolják és karbantartsák, és ne terheljék tartósan vagy szándékosan a műszakilag megengedhető mértéken túl. A szerződő/biztosított köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a biztosított vagyontárgyat csak olyan személy használhassa, illetve kezelhesse, aki erre megfelelő képesítéssel és amennyiben szükséges úgy hatósági engedéllyel rendelkezik, továbbá a gép kezelésére alkalmas állapotban van.

VI.3. A szerződő/biztosított köteles a biztosító megfelelően feljogosított megbízottjának bármikor teljes körű betekintést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe, dokumentációkba, és az üzemeltetéssel kapcsolatos belső szabályzatokba.

VI.4. Az ÁVF változásbejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezésein túlmenően, amennyiben a szerződő/biztosított tudomást szerez a biztosított berendezésekre, üzemelési körülményekre, alkalmazott technológiákra, üzemórákra, a kockázatviselési helyekre vonatkozó körülmények megváltozásáról, illetve egyéb, a biztosítást érintő kockázati körülmények megváltozásáról, úgy a tudomásszerzést követő 3 napon belül a biztosítónak köteles ezt bejelenteni.

VII. A biztosítási szerződés módosítása

VII.1. A biztosítási szerződés módosítása a felek közös megegyezésével

Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, különösen akkor, ha a közlési kötelezettség körébe vont lényeges körülmények megváltoznak.

VII.2. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel

Amennyiben a VI.4. pont szerint bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés módosítása szükséges, úgy a biztosító a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részére megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlatban jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel ösz- szefüggésben bekövetkezett káreseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biz- tosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beér- kezését követő nap 00.00 órakor kezdődik.

VIII. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor

VIII.1. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén

VIII.1.1. A szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kárenyhítés érdekében.

Amennyiben a körülmények megengedik, a kárenyhítéssel kapcsolatos utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait.

Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szán- dékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VIII.1.2. A szerződő és a biztosított köteles engedélyezni a biztosítónak minden, a kár okának és mértékének, valamint a biztosítási szolgáltatás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban kötelesek megad- ni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot.

VIII.2. A biztosított/szerződő a bejelentés megtétele után azonnal hozzákezdhet a végleges kijavításhoz, de nagyobb mértékű kár esetén a kár által előidézett állapoton a biztosító megbízottja által történő megtekintésig – amelynek a biztosítóhoz való beje- lentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell történnie – csak olyan mértékben szabad változtatni, amennyire az üzem működéséhez és a további károk megelőzéséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a fent említett 5 munkanapon belül nem kerül sor a kárszemlére, úgy a biztosított/szerződő mentesül a kár által előidézett állapot fenntartásának kötelezett- sége alól, feltéve, hogy a kár okát és a kár következményeit részletesen dokumentálta (jegyzőkönyvben, fotódokumentációval) és gondoskodott arról, hogy a károsodott alkatrészeket a biztosító szemléjéig megőrizze azért, hogy azokat a vizsgálatra be- mutathassa.

Ezen kötelezettségek teljesítése esetén a biztosított/szerződő megkezdheti a károsodott vagyontárgy kijavítását.

IX. Szakértői eljárás

Amennyiben a káreset körülményeinek és a kár mértékének megállapítása érdekében szakértő bevonása szükséges, úgy a szakértő által jegyzőkönyvbe foglalandó megállapításoknak a kár összegének részletes becslése mellett tartalmaznia kell leg- alább:

– a kár megállapított vagy feltételezett okát és annak mértékét;

– a károsodott vagyontárgy értékét közvetlenül a káresemény előtt;

– a károsodott vagyontárgy új értékét a kár időpontjában;‌

– amennyiben a kár kijavítható, a pótlandó részek káridőponti értékét.

– a kijavítás utáni esetleges értéknövekedést;

– a megmaradó részek súlyát és értékét, a javításnál vagy más célra való felhasználhatóságuk figyelembevételével.

X. A Polgári Törvénykönyvtől és a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételeinek azon rendelkezé- seit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérnek.

Jelen pont nem tartalmazza a kiegészítő biztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő

– rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

Jelen feltételnek a Ptk.-tól lényegesen eltérő rendelkezései:

X.1. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel (VII.2.)

Amennyiben a VI.4. pont szerint bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés módosítása szükséges, úgy a biztosító

– eltérően a Ptk. 6:446. §-ban foglaltaktól – a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosí- tására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a meg- változott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részére megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlatban jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövet- kezett káreseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése – eltérően a Ptk. 6:445. § (1) be- kezdésben foglaltaktól – a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap 00.00 órakor kezdődik.

X.2. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén (IV.6.)

Xxxxx xxxxxxxx XX.6. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően, a díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerző- dés – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg. A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani.

A bírósági út igénybevétele esetén biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik. A biztosító díjfizetési késedelem esetén a díj teljesítésére biztosított külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

X.3. A biztosító mentesülése a kármegelőzési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (VI.1.)

Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kár- megelőzés érdekében. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kármegelőzési kötelezettségeinek súlyosan gondat- lanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkeztében, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

X.4. A biztosító mentesülése a kárenyhítési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (VIII.1.1.)

Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kár- enyhítés érdekében. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

X.5. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitvaálló határidő (XI.1. pont)

A Ptk. 6:443. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

X.6. A biztosítási ajánlattól lényegesen eltérő tartalmú szerződés létrejötte a biztosító írásbeli figyelemfelhívásának elmaradása esetén (XI.1. pont).

A Ptk. 6:443. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, a szerződés abban az esetben is a kötvény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel

XI. Vegyes rendelkezések

XI.1. A biztosítási szerződés létrejötte

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szerep- lő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre.

Az ÁVF II.1.4. pontjától eltérően, ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, a szerződés abban az esetben is a köt- vény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

XI.2. A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételeinek (ÁVF) rendelkezései, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben foglaltak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Abban az esetben, amennyiben az ÁVF és a jelen különös feltétel szabályai eltérnek egymástól, úgy jelen feltétel rendelkezései az irányadóak. Amennyiben az ÁVF vagy a különös feltétel szabályaitól eltér bármely szerződés részévé való záradék rendel- kezése, úgy az adott szerződés tekintetében a záradék szabályai az irányadóak.

XII. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő

– módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik

Fogalom-meghatározások

A Felek az alábbi fogalmakat eltérő szabályok hiányában a jelen fejezet szerinti jelentéstartalommal tekintik elfogadottnak.

1. Tűz, villámcsapás, robbanás, légi járművek lezuhanása

1.1. Tűz alatt olyan tűzeset értendő, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből to- vábbterjedni képes.

1.2. Villámcsapás az az esemény, amelynek bekövetkezése esetén a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz az épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve az épületbe becsapódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

1.3. Robbanás a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanóanyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erő- hatás. Egy zárt térrész tartály, kazán, csővezeték, siló esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki.

1.4. Légi járművek lezuhanása: személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközé- se, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

2. Elemi kárnak minősülnek

2.1. Vihar: az a káresemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves (15m/s szélsebességet elérő vagy azt meg- haladó) szél rongálással okozott. A felek a szélsebesség tekintetében a káresemény helyéhez legközelebb található Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által üzemeltetett mérőállomás adatait tekintik elfogadottnak.

2.2. Jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó káresemény, amelyet a leesett jégszemek okoztak a biztosított vagyontár- gyakban.

2.3. Sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás: olyan káresemény, amelyet az elmozduló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban.

2.4. Felhőszakadás: az a káresemény, amelyet hirtelen lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségű esővíz rombolással és el- öntéssel okoz. A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyhez legközelebb eső mérőállomáson a lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt 30 mm-t elérte, illetve meghaladta;

2.5. Fagy: 0 Celsius fok alatti hőmérséklet által okozott fagykár. A hőmérsékletet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyhez legközelebb eső mérőállomáson a káresemény időpontjában mért hőmér- séklet igazolja.

2.6. Normál időjárási viszonyok: az adott évszak átlagos időjárási értékein (csapadék, hőmérséklet, stb.) továbbá vihar, felhősza- kadás és fagy esetében a meghatározott határértékeken belül lezajló időjárási események.

2.7. Ismeretlen jármű ütközése: az a káresemény amelynél ismeretlen szárazföldi jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biz- tosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.

2.8. Szélvihar és felhőszakadás károk esetén egyazon okból 96 órán belül bekövetkező káresemények sorozata 1 eseménynek minősül.

3. Földrengés, árvíz

3.1. Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földmozgás.

3.2. Árvíz: az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Biztosítási esemény az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következ- tében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is

4. Betöréses lopás, rablás, vandalizmus

4.1. Betöréses lopás: ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe, a biztosítási szerző- désben megjelölt kockázatviselés helyén:

4.1.1. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be;

4.1.2. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

4.1.3. zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott;

4.1.4. álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás tényét szem- revételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.

4.1.5. eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyisé- gébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott. Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítő akadály (pl. rácsozat) védte.

4.2. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázatviselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól/szerződőtől, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

4.3. Vandalizmus: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja.

5. Terrorista cselekmény

Terrorista cselekménynek minősül, de erre nem korlátozódik valamely személy vagy csoport – akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett – azon tevékenysége, amely során erőszakkal és/vagy ebből fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítési szándékát tartalmazza. Xxxxx bizonyítása, hogy a bekövetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatálya alá, a biztosított/szerződő feladata.

6. Első kockázat

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy biztosítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

Záradékok

Amennyiben a felek a jelen záradékokban foglalt rendelkezéseket alkalmazni rendelik, úgy a záradékok rendelkezései a kiegészítő me- zőgazdasági géptörés biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

A záradékok rendeltetése a kiegészítő biztosítási szerződés részét képező Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételeiben rögzített rendelkezések (biztosítási események, szolgáltatás, biztosított vagyontárgyak, szerződéses kötelezettségek, jogosultságok, stb.) módosítása, pontosítása, kiegészítése.

A záradékok csak akkor képezik részét a kiegészítő biztosítási szerződésnek, ha a kiegészítő biztosítási szerződést az alkalmazandó záradékra hivatkozással kötötték meg, azaz különösen akkor, ha a biztosítási ajánlaton feltüntették.

A záradékok önállóan nem, csak a kiegészítő biztosítási szerződéssel együtt mondhatók fel. A kiegészítő biztosítási szerződés megszű- nése az alkalmazott záradék egyidejű megszűnését eredményezi.

G42. Kockázatviselés kiterjesztése mozgatható és önjáró gépekre, berendezésekre

A Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei III. fejezetének kiegészítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy a biztosítás kockázatviselési helyének a kötvényben megnevezett mindenkori munkahelyek számítanak. A saját tengelyen történő mozgatásnál és azoknak a gépeknek és berendezéseknek mozgatása esetén, amelyek járműre vannak erősítve, a biztosítási védelem Magyarország területén érvényes.

Eltérően a Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei V.5.6 pontjától, a kötvényben megjelölt gépekre vonatkozó koc- kázatviselés kiterjed az ütközés, kisiklás, lezuhanás, föld- és boltozatbeomlás, munkagödör-, híd- és vasúti pályaomlás, víz- és hordalékbetörés, földsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kőomlás és eláradás okozta károkra.

Ez a kockázatkiterjesztés azonban nem vonatkozik a föld alatt működő gépekre. Önjáró gépek esetén, melyeknek mozgatásához külön szállítójármű szükséges, a telephelyek és a munkahelyek közötti mozgatás ideje alatt – beleértve a be- és kirakodást – nem áll fenn biztosítási védelem.

G43. Tartalék transzformátorok és tartalék villamosmotorok

Eltérően a Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei II.1.1. pontjától, a biztosítási kötvényben felsorolt tarta- léktranszformátorok és/vagy tartalék villamosmotorok akkor is biztosítottaknak tekintendők, ha nincsenek üzemkész állapot- ban felállítva.

A tartalék transzformátorok és/vagy tartalék villamosmotorok 7 napnál hosszabb, de legfeljebb évi 4 hétig tartó üzembe helye- zését a biztosítónak haladéktalanul be kell jelenteni.

Ha ez a bejelentés elmarad, úgy a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az érintett vagyontárgyra.

G45. Előgondoskodási biztosítás

Az ajánlaton rögzített előgondoskodási biztosítási összeg alapján a biztosító szolgáltatást nyújt a szerződésben tételesen nem biztosított olyan – egyébként jelen feltétel alapján biztosítható – vagyontárgyakra is, amelyek a szerződéskötést követően, de a biztosítási eseményt megelőző 6 hónapon belül utólag kerültek beszerzésre. Az előgondoskodási biztosítási összeg erejéig a biztosított mentesül az esetleges alulbiztosítás hátrányos jogkövetkezményei alól.

Az előgondoskodási biztosítási összeg kár esetén a kár napjáig a biztosítási szerződésbe fel nem vett az előző bekezdésben felsorolt gépekre, valamint valamennyi alulbiztosított tételre osztandó fel.

Amennyiben biztosítási esemény bekövetkezésére tekintettel a szerződésben külön nem biztosított vagy alulbiztosí- tott gépre vagy berendezésre szolgáltatás kifizetése az előgondoskodás biztosítási összegének terhére történt, akkor ezzel egyidejűleg a biztosítási esemény napjától kezdődően a meglévő szerződésben új tételként biztosítani kell az adott gépet, illetve alulbiztosítás esetén a biztosítási összegeket a tényleges biztosítási összegnek megfelelően meg kell emelni és a szerződő az arányosan megemelkedett díjat köteles megfizetni.

G47.1. Víz alatti szivattyúk felülvizsgálata

A biztosított/szerződő köteles az üzembe helyezéstől vagy az utolsó karbantartástól számítva a víz alatti szivattyúkat kétéves időközönként saját költségére teljes generáljavításnak alávetni.

A biztosított/szerződő köteles a biztosítót a karbantartás (felújítás) végrehajtásáról értesíteni. Ha ez a karbantartás elmarad, akkor kár esetén a biztosító a Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei VI. fejezete értelmében mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

A biztosított/szerződő köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót a turbóegység működésében vagy üzemmódjában bekö- vetkezett lényeges változásokról, hogy a biztosított és a biztosító dönthessen a szükséges intézkedésekről. Ha a biztosított/ szerződő megszegi ezt a kötelezettségét, akkor a biztosító a Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei VI. fejezete szerint mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

G47.4. 750 kW-nál nagyobb teljesítményű villamosmotorok felülvizsgálata

A kár megelőzése érdekében a biztosítottnak/szerződőnek rendszeres felülvizsgálatokat kell végeztetnie.

A revíziókat az üzemeltető üzemi tapasztalatai, a gyártó vagy szakipari cégek által javasolt felülvizsgálati periódusok valamint a biztosító kártapasztalatai alapján kell betervezni és a biztosított/szerződő költségére elvégeztetni.

A biztosító a felülvizsgálat idejéről megfelelő időben elküldött értesítést vár el, hogy lehetősége legyen szakértő kiküldésére. A felülvizsgálatot a következő időközönként kell elvégezni:

Gyárilag új állapotban lévő motoroknál 2000 üzemóra után, de legkésőbb az üzembe helyezés utáni első év vége előtt; Minden 8000 üzemóra után, de legkésőbb két év elteltével.

Ha a motorokat a megadott időtartamokon túl felülvizsgálat nélkül tovább üzemeltetik és akkor lép fel biztosítási ese- mény kár, akkor csak a kár kijavítására vonatkozó többletráfordítást téríti a biztosító. tehát a szét- és összeszerelés költségei, valamint az egyéb, a felülvizsgálat során általában felmerülő költségek képezik a felülvizsgálati költségeket, amelyet a biztosítottnak/szerződőnek kell viselnie. A biztosított/szerződő köteles haladéktalanul értesíteni a biztosí- tót a motorok üzemmódjában vagy felhasználási módjában bekövetkezett lényeges változásokról, hogy a biztosított/ szerződő és a biztosító dönthessen a szükséges intézkedésekről. Ha a biztosított/ szerződő megszegi ezt a kötelezett- ségét, akkor a biztosító a Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei VI. fejezete értelmében nem köteles szolgáltatást nyújtani.

G50. Aprítógépek

A Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei II. fejezet 3.1 pontjának részleges módosításával a biztosítási védelem kiterjed a törő- és/vagy vágószerszámokra is. A biztosítási szolgáltatás meghatározásánál le kell vonni az öregedés, el- használódás vagy más okok miatti értékcsökkenést.

G51. A kockázatviselés kiterjesztése fúrókészülékek és toronyforgódaruk össze- és szétszerelése közben keletkezett károkra

A Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei II.1.1 pontjának kibővítésével a biztosítási védelem kiterjed azokra a károkra is, amelyek fúrókészülékek és toronyforgódaruk össze- és szétszereléskor (fel- és leszereléskor) keletkeznek. Ez a kiterjesztés azonban nem vonatkozik az átépítésekre, felújításokra és bővítésekre.

G52. Gépolaj

A tételszámok alatt biztosított gépeknél a biztosítási védelem kiterjed az olajra is, a Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei V.5.4. pontjában foglalt szabályok szerint.

G53. Elektromos kemencék fűtőelemei

A biztosított elektromos kemencék fűtőelemeire vonatkozóan a biztosítási szolgáltatás megállapításakor az öregedés, elhasz- nálódás és más okok miatt bekövetkezett értékcsökkenés levonásra kerül.

G55. Akkumulátortelepek

A biztosított/szerződő köteles a gépjegyzékben feltüntetett akkumulátortelepeket folyamatosan szakszerű felügyelet alatt tar- tani és a használat során szükségessé váló karbantartásokat elvégeztetni.

Azokat a károkat, amelyek ennek a kötelezettségnek elmulasztása miatt következtek be, nem téríti a biztosító.

Ha a biztosított karbantartási szerződést kötött és kár esetében igazolni tudja, hogy ez a szerződés még hatályban van, akkor az akkumulátorokat tartós szakszerű felügyelet alatt állóknak kell tekinteni.

G57. Elektronsugárcsövek, egyenirányítók

Elektronsugárcsövekben és egyenirányítókban keletkezett károkat csak akkor téríti a biztosító, ha a tényleges üzeme- lésük időtartama igazolhatóan nem lépte túl a 18.00 órát. Az elhasználódás miatti értékcsökkenést a tényleges üzemelési óraszám és a 18.00 óra viszonya alapján kell megállapítani úgy, hogy a 18.00 órás működés 100%-os értékcsökkenésnek felel meg.

G62. Szükség-áramfejlesztők havi üzembe helyezése

A biztosított/szerződő köteles a biztosított szükség-áramfejlesztőt legalább havonta egyszer üzembe helyezni, üzemképessé- gét megvizsgálni és erről jegyzőkönyvet felvenni.

Amennyiben elmarad az üzembe helyezés, akkor a biztosító kár esetén a Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltéte- leinek VI. fejezete értelmében nem köteles szolgáltatást nyújtani.

G66. Elektroncsövek

Az elektroncsövekben keletkezett károk esetében a biztosító a következő fokozatok szerint nyújt szolgáltatást:

Elektroncsövek megnevezése A biztosítási szolgáltatás csökkenése

a használati idő függvényében idő %/havonta

a) Röntgen-/szelepcsövek 6 hónaptól 5,5% Lézercsövek 6 hónaptól 5,5%

b) Katódsugárcsövek felvevő egységekben 12 hónaptól 3,0% Képfelvevőcsövek 12 hónaptól 3,0%

c) Képcsövek 18 hónaptól 2,5% Nagyfrekvenciás teljesítménycsövek 18 hónaptól 2,5%

d) Képtároló kameracsövek 24 hónaptól 2,0% Fotóelektron-sokszorozó csövek 24 hónaptól 2,0%

e) Lineáris gyorsírócsövek 24 hónaptól 1,5%

A használati időt attól az időponttól kezdődődik, amikor az első tulajdonos megkezdhette a biztosított vagyontárgy használatát (első üzembe helyezés dátuma).

G67. Mentési költségek

A Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei V. fejezetének kiegészítéseként, felek megállapodnak, hogy a biztosítá- si fedezet a biztosítási szerződésben megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan, a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összeg erejéig, első kockázatra, a mentési költségekre is kiterjed.

A mentési költségek azok a költségek, melyeket a biztosítási esemény során arra kell fordítani, hogy a sérült, biztosított vagyon- tárgyak olyan helyzetbe kerüljenek, amelyben lehetővé válik a megjavításuk.

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy bizto- sítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

G68. Föld- és építési munkák

A Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei V. fejezetének kiegészítéseként, a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan, a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összegig, első kockázatra, azoknak a föld- és építési munkáknak a költségeire is kiterjed, amelyeket egy biztosítási esemény elhárítására kell fordítani.

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy bizto- sítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

G69. Hitelesítési költségek

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy bizto- sítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

G70. Légi fuvar költségek

Felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan, a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összegig, első kockázatra, a légi fuvar költségekre is kiterjed.

A légi fuvar költségek azok a költségek, amelyek egy biztosítási esemény elhárítása során merültek fel.

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy bizto- sítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

G71. Alapzatok

A Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei II. fejezet kiegészítéseképpen a felek megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet a kötvényben megjelölt vagyontárgyak alapzataira is kiterjed.

G72. Mozgatási és védelmi költségek

A mozgatási és védelmi költségek azok a költségek melyek azáltal keletkeznek, hogy a biztosított vagyontárgyak helyreállítása céljá- ból más tárgyakat mozgatni, változtatni vagy védeni kell. Ez különösen a gépek le- és visszaszerelésére, épületrészek áttörésére, lebontására, újjáépítésére vagy nyílások bővítésére vonatkozik.

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy bizto- sítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

G73. Karbantartási szerződés

A szerződő tájékoztatja a biztosítót, hogy a biztosított vagyontárgyra karbantartási szerződést kötött a gép, berendezés gyár- tójával vagy szállítójával.

A karbantartási szerződés felbontása veszélynövekedést jelent, ezért a biztosítónak haladéktalanul jelenteni kell.

G74. Veszélyes hulladék, problémás anyagok és/vagy sugárfertőzött föld kezelésének többletköltségei

A Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei V. fejezetének kiegészítéseként, a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan, a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összegig, első kockázatra a biztosítási fedezet azon következményi károkra is kiterjed, melyek azáltal keletkeznek, hogy a biztosított vagyontárgyak veszélyes hulladékká vagy problémás anyagokká válnak, illetve a kár helyén a környező föld sugárfertőzött tesz, és a kezelést csak többletköltség ráfordítással lehet elvegezni.

Azon következményi károk, melyek azáltal keletkeznek, hogy a biztosított vagyontárgyak veszélyes hulladékká vagy problémás anyagokká válnak, illetve a kár helyén a környező föld sugárfertőzött tesz, és a kezelést csak többletköltség ráfordítással lehet elvégezni a biztosítási szerződésben megnevezett vagyontárgyakra vonatkozóan a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összegig első kockázatra a Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei V. fejezet kiegészítéseképpen együttbiztosí- tottak.

1. Sugárfertőzött föld alatt olyan földet kell érteni, melynek összegyűjtése, ártalmatlanítása és/vagy kezelése más anyagokkal együtt (kivéve radioaktív anyagokat) tiltott.

2. Kezelés alatt valamennyi olyan intézkedés értendő, mely azt szolgálja, hogy a veszélyes hulladékot. problémás anyagokat és/ vagy sugárfertőzött földet eltakarítsák szilárd maradványok nélkül eltávolítsák vagy tárolhatóvá tegyék.

3. A veszélyes hulladéknak, a problémás anyagoknak és/vagy a föld sugárfertőződésének a biztosítás helyén, a biztosított va- gyontárgyakból, egy biztosított esemény révén kell keletkezniük. Ha a költségek káros anyagok kezeléséből származnak, csak abban az esetben vonatkozik rájuk a biztosítási védelem, ha a káros anyagok a biztosítási esemény során keletkeztek vagy szabadultak fel.

4. Egy rövid határidős, egyszeri, átmeneti raktározás költségeit – maximálisan hat hónapos időtartamra – a biztosító a biztosítási összeg keretein belül azzal a feltétellel vállalja, ha az átmeneti raktározást a biztosított/szerződő haladéktalanul jelzi a biztosí- tónak.

5. A kezelés különböző, törvényesen megengedett módja esetén a biztosító csak a legköltségkímélőbb megoldás költsé- geit téríti.

6. A nem biztosított anyagok, közegek kezelésének költségei – mint pl. víz, beleértve talajvíz és levegő (kivéve föld) – nem kerülnek megtérítésre, akkor sem, ha biztosított anyagokkal keverednek.

7. Ha föld vagy olyan biztosított anyagok kezelésére vonatkozó költségek merülnek fel, amelyek már a biztosítási ese- mény bekövetkezése előtt össze voltak keveredve, akkor csak azok a költségek kerülnek megtérítésre, amelyek a meglévő összekeveredés kiküszöböléséhez szükséges összeget meghaladják. mégpedig tekintet nélkül arra. hogy ez az összeg a biztosítási esemény nélkül felhasználásra került volna-e és mikor.

8. Tekintettel az összekeveredett föld kezeléséből adódó többletköltségekre, minden káresetben a biztosítási szolgálta- tást a megállapított önrészesedéssel csökkenteni kell.

9. A biztosított gépek, gépi berendezések és készülékek alapzatában bekövetkezett következményi károk e külön feltétel keretein belül csak akkor vannak biztosítva, ha ezek az alapzatok a kiegészítő Mezőgazdasági géptörés-biztosításban biztosítva vannak.

G78. Biztosítás avult értéken

A vagyontárgy biztosítási összegének meghatározása avult (valóságos) értéken történt. Avult (valóságos) érték a fizikai és tech- nológiai avulás mértékével csökkentett új érték. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei V.3.2.2. értelmében, az avult értéken biztosított berendezések esetén a biztosított károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása esetén a káresemény be- következésekor érvényes – V.3.2.1. pontban meghatározott – javítási költséget a károsodott vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékének és káridőponti újértékének arányában téríti meg a biztosító.

G79. Nagyértékű, speciális berendezések javítása

Amennyiben a javítást a biztosított/szerződő maga végzi a felmerülő tényleges, igazolt javítási költségeket (mint például szám- lával igazolt anyagok, bérek, egyéb költségek javításra eső arányos része) a biztosító megtéríti, amennyiben a javítás Magyar- ország területén történt.

Amennyiben a javítást a biztosított/szerződő külföldön végzi, úgy megállapodás született arról, hogy azok a külföldi kocká- zatviselésből adódó szállítással, alkatrészellátással, utazással stb. kapcsolatos többletköltségek, amelyeket egy biztosítási esemény elhárítására kell fordítani, eltérő megállapodás hiányában 1 000 000 Ft összegig első kockázatra biztosítottak.

Amennyiben a javítást külföldi szerviz, vagy Magyarország területén működő, és telephellyel rendelkező szerviz a javítást külföldön végzi, úgy megállapodás született arról, hogy azok a külföldi javítás miatt felmerülő szállítással, alkatrészellátással stb. kapcsolatos többletköltségek, amelyeket egy biztosítási esemény elhárítására kell fordítani, eltérő megállapodás hiányá- ban 1 000 000 Ft összegig első kockázatra biztosítottak. Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, egy biztosítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

A szerelőszemélyzet elszámolható költségei:

– napidíj és a napi járulékos költségek (szállás, ellátás) összege maximum átlagosan napi 40.000 Ft/fő;

– az elszámolható utazási költség: számla ellenében 100.000 Ft/fő, átalány esetén 50.000 Ft/fõ.

Egy káresemény során ezeken a jogcímeken (utazási költség, szállás, ellátás) összesen a szerelt berendezés biztosítási össze- gének 10%-a, de maximum 500.000 Ft számolható el.

G80. Alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltságra visszavezethető káresemények

A biztosító megtéríti a kárt, de fenntartja a visszakövetelési jogát a biztosított munkavállalójával szemben, ha bebizonyosodik, hogy a mun- kaeszközt a munkavállaló alkoholos befolyásoltság alatt vezette, különösen akkor, ha a véralkoholszint meghalad- ta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket. Ezek a szabályok alkalmazandók, ha a munkaeszközt kábítószeres befolyásoltság alatt, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, illetve a vezetést ilyen személynek enged- ték át.

GKF38 Belső eredetű tűz biztosítás

Jelen záradék alapján a biztosítási fedezet kiterjed:

1. A készülék belsejében az elektromos energia közvetlen hatásaként fellépő földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnö- vekedése, átütések, átívelések és azok következményei miatt kialakult tüzekre.

2. Minden olyan egyéb mechanikai okból, így különösen csapágy, ékszíj, stb. szorulásából, dörzsöléséből adódó túlhevülés vagy szikraképződés miatt, továbbá üzemanyag, hidraulika, elektromos, stb. rendszerek túlhevülése, szikraképződése miatt kiala- kult tüzekre.

3. A gépek, berendezések tartályaiban, alvázán, motorterében megült por, növényi maradványok és egyéb szennyeződések gyul- ladásából, robbanásából keletkezett tüzekre.

4. A gépkapcsolások tűzkárára: amennyiben a belső eredetű tűzkárra biztosított gépekről, eszközökről terjed át a tűz a gépkap- csolásban lévő másik gépre, eszközre és ez a gép biztosítva van tűz és elemi kár kockázatra (jelen Mezőgazdasági géptörés biztosítás különös feltételei alapján létrejött kiegészítő biztosítási szerződésben), abban az esetben a gépkapcsolások tűzkárá- ra vonatkozó biztosítási fedezet kiterjed a gépkapcsolásban lévő másik eszközre, önjáró gépre is.

GKF39 Belső eredetű törés biztosítás

A biztosítási fedezet kiterjed azon gépekre, berendezésekre, amelyek kora nem haladja meg az 5 évet. Ezen gépek, eszközök, berendezések váltóira, motorjaira és a lehajtásokra, olajban futó bármilyen nyomaték vagy fordulatszám variáló egységeire, amennyiben azokban mechanikai sérülés, törés következik be, amely megakadályozza a gép rendeltetésszerű üzemeltetését.

Kizárások

A jelen záradék szerinti biztosítási fedezet nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka:

– karbantartási hiba,

– a belső eredetű tűz, kivéve, ha külön biztosítva van,

– a defekt, ékszíj szakadás,

– az anyagfáradás, csapágyszorulás,

– a korrózió.

GKF40 Területi hatály: Európai Unió

A biztosítás területi hatálya kiterjed az Európai Unió teljes területére azon önjáró gépek, berendezések és gépkapcsolások ese- tén, amelyeket Magyarországon üzemeltetnek és szervizelnek, feltéve, hogy ezen gépek alkalmankénti Magyarország határain kívüli üzemeltetése nem haladja meg az egybefüggő két hetet.

C3. MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI (MVFF)

Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ)

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) a Generali Biztosító Zrt-vel a Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiz- tosításához kiegészítő biztosításként kötött mezőgazdasági vállalkozói felelősségbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételre hivat- kozással kötötték.

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekhez a szerződő – biztosítási szerződésben, vagy az annak részét képező biztosí- tási ajánlaton megjelölt – választása szerinti kockázatot tartalmazó különös feltételek és külön feltételek kapcsolódnak, melyek együt- tesen az általános szerződési feltételek. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ), különös feltételekben és külön feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók. A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – a különös felelősségbiztosítási feltételek és a külön feltételek szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződés- ben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Biztosított

I.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján tel- jesíti.

I.2. Jexxx xeltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi sze- mély, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

II. A biztosítási esemény

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben, a különös feltételekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben és a külön feltételekben meghatáro- zottak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazan- dók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, il- letve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya, a biztosítási szerződés létrejötte

III.1. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

III.1.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet.

III.1.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 90 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

III.1.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekö- vetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal meg- állapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a VI.1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette;

d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

III.2. A biztosítási szerződés létrejötte

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szerep- lő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre.

Az ÁVF II.1.4. pontjától eltérően, ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, a szerződés abban az esetben is a köt- vény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

IV. Biztosítási összeg

IV.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltün- tetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

IV.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VI.2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

IV.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VI.2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (VI.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási idő- szakra.

IV.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén (VI.2. pont) fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

V. A biztosítási díj

V.1. Biztosítási díjra vonatkozó általános rendelkezések

A biztosítási díj fizetésének gyakoriságára, esedékességére, a biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményeire vonat- kozó rendelkezéseket az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VI. fejezete tartalmazza.

V.2. A biztosítási díj számítása

V.2.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

V.2.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja (pl. biztosított vagyonérték, munkavállalói létszám stb.) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosított tevé- kenysége, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

V.3. A biztosítási díj módosítása

V.3.1. Aktualizálás a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

V.3.1.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.

V.3.1.2. Amennyiben a díjszámítás alapja a biztosított vagyonérték, a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját az épí- tőipari árindex alapján – automatikusan aktualizálja.

A biztosítási díj automatikus aktualizálására legelőször a szerződés létrejöttét követő első biztosítási évfordulókor úgy kerül sor, hogy a szerződő által a biztosítási ajánlaton feltüntetett biztosított vagyonérték és a fentiek szerinti index-szám szorzata alapján a biztosító kiszámítja a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj díjszámítási alapjaként meghatározott értéket. Ezt követően évente, a következő biztosítási időszak díjszámítási alapját az előző év díjszámítási alapjaként meghatározott érték és a fentiek szerinti indexszám szorzataként számítja ki a biztosító.

V.3.1.3. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke legalább 10%-kal meghaladja a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő köteles a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

V.3.1.4. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke nem éri el a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő jogosult a díjváltozás- ról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével

– ezt írásban jelezni a biztosítónak.

V.3.1.5. A V.3.1.3 és V.3.1.4. pontban meghatározott esetben a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját a szerződő által közölt, a díjszámítás alapját képező, ténylegesen megvalósult adatok alapulvételével állapítja meg.

V.3.1.6. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – az ÁVF XIII.1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvé- nyesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igé- nyelni.

V.3.1.7. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a V.3.1.3. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

V.3.2. Biztosítási díjtétel változása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módo- síthatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kárgyako- riságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mérté- kének megfelelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő dí- jemelés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

V.3.3. A V.3.1. és V.3.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – az ÁVF XI.2. pontjától elté- rően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

V.3.4. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójá- nak napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fo- gadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

V.3.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szük- séges mértékben betekinteni.

VI. A biztosító szolgáltatásának szabályai

VI.1. Kárbejelentés

VI.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as telefonszámán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a 06 1 452 3505 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

VI.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, biztosított va- gyonérték).

VI.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátá- sát jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartal- mazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatá- si vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtása- kor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi do- kumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szol- gáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmenté- séhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálá- sával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VI.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az oko- zott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

VI.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

VI.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – az ÁVF X.4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VI.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fenn- álló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

VI.2. Biztosítási szolgáltatás

VI.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (IV.1. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jog- sértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a VI.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figye- lemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illet- ve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felké- résére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

VI.2.2. A VI.2.1. a)-f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást – a szolgáltatási igénybejelentésben megjelölt jogcímen és mértékben – a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.

VI.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

VI.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kö- telezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed.

Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít.

Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

VI.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösz- szegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevéte- lével határozza meg.

VI.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a VI.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyi- ben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

VI.2.7. Amennyiben a biztosított a károsultnak okozott kárt a javítás, illetve helyreállítás elvégzésével vagy vagyontárgy pótlásával maga hárítja el, úgy ennek igazolása esetén a biztosított a kárelhárítás kapcsán felmerült, indokolt és szükséges költségei megtérítésére jogosult.

VI.3. Kárrendezés

VI.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

VI.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásá- hoz szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

VI.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gon- doskodott vagy ezekről lemondott.

VI.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a bizto- sított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

VI.3.5. A biztosító a VI.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

VI.4. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombinációjában meghatározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel.

A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a VI.2.1. a)–f) pont szerinti biztosítási szolgáltatás teljes összegé- ből vonja le.

VII. Kizárások a kockázatviselés köréből

VII.1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselekvőképte- len és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulaj- don százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmé- ben felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz (kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszé- lyeztetéssel okozott károkat);

h) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénz- büntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költ- ségeit;

i) dologi károk és tisztán vagyoni károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;

j) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesz- tett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

k) számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számítógépes vagy egyéb informatikai rendszerek vagy háló- zatok ellen elkövetett támadásokkal, csaló informatikai alkalmazásokkal és módszerekkel, informatikai rendszerek adatainak eltulajdonításával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű beren- dezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve;

l) a mindenkor hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű üzemeltetésével okozott károkat, valamint a más felelősségbiztosítás alapján megtérülő kárigényeket;

m) vízi járművek, légi járművek, repülőterek üzembentartója minőségében, valamint a repülőterek területén végzett bármilyen munkavégzéssel okozott károkat, légi járművek (alkatrészei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkat;

n) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő káro- kat, az elektromágneses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával összefüggésben merültek fel;

o) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;

p) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüggő berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berendezések előállításával, telepítésével, karbantartásával és javításával hivatásszerűen foglalkozik, és e minőségében kártérítési kötelezettsége áll be;

q) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, láza- dás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen esemé- nyekkel összefüggésben felmerülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszak- kal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

r) mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárt, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készít- mények alkalmazásából eredő kárt;

s) reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjele- nítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul;

t) legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket,

u) a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, továbbá azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasz- nálásából ered;

x) robbantás során okozott károkat, ha a robbantási munkákat nem arra illetékes szakértő irányítja és nem szakkép- zett robbantómester végzi, a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint;

– a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkat;

– azokat a dologi károkat, melyek bekövetkezésével – az előírt biztonsági intézkedések betartásának ellenére – számolni kell,

y) azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, keres- kedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

v) fertőző betegségekre közvetlenül vagy közvetve visszavezethető, továbbá a fertőző betegségek leküzdése, terje- dése, járvány vagy járványveszély megelőzése, elhárítása érdekében, járvány vagy járványveszély egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatását érintően meghozott intézkedésekkel vagy az intézkedések elmulasztásával kap- csolatban felmerülő károkat (függetlenül attól, hogy a kár bekövetkezéséhez a fertőző betegségen kívül egyéb ok is hozzájárult).

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából fertőző betegségnek minősül minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy közvetítő útján bármely organizmusról másik organizmusra képes átterjedni, amennyiben

– az anyag vagy közvetítő tartalmaz (élő vagy nem élő) vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát és

– az átterjedés történhet levegőben, testnedveken keresztül, bármely felületről, tárgyról, szilárd anyagról, folyadék- ról, gázról, vagy organizmusok között, illetve bármely más módon és

– a fertőzés az élet, testi épség, egészség sérülését, károsodását, vagy érzelmi, lelki és pszichikai sérülést, szoron- gást okoz vagy ezekben történő károsodással fenyeget.

VII.2. Nem terjed ki a biztosítási védelem személyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldolgozásával, adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben okozott károkra.

VII.3. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

VIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

VIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység foly- tatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a káro- kozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és fel- tételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányá- ban folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

VIII.2. A biztosító mentesül továbbá a szolgáltatási kötelezettsége alól az ÁVF X.2., X.3., X.4. pontjában felsorolt esetekben.

IX. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

X. Egyéb rendelkezések

A Polgári Törvénykönyvtől és a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen felelősségbiztosítási feltételek azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a felelősségbiztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

X.1. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitvaálló határidő

Xxxxx xxxxxxxx XXX.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésében foglaltaktól –, a szerződőnek a kötvény kézhez- vételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

X.2. A biztosítási ajánlattól lényegesen eltérő tartalmú szerződés létrejötte a biztosító írásbeli figyelemfelhívásának elmaradása esetén

Xxxxx xxxxxxxx XXX.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésében foglaltaktól –, ha a kötvény a szerződő fél ajánla- tától eltér, a szerződés abban az esetben is a kötvény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

X.3. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel IV.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj meg- felelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

X.4. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változás-bejelentési kötelezettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változására vonatkozó bejelentési kö- telezettségének, abban az esetben káresemény bekövetkeztekor – jelen feltétel V.3.1.7. pontja alapján, eltérően a Ptk. 6:446.

§-ától – a biztosító csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

X.5. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel VI.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

X.6. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel VI.2.1. és VI.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

Mezőgazdasági tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei

Jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételeket (ÁFSZ) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

a) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító vállalja továbbá, hogy – a szerző- désben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett termék termelőjét, gyártóját (importálóját, forgalmazóját), a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan

a) személyi sérüléses károk és magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgyát képező más dologban okozott – a kár bekö- vetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegnél nagyobb összegű

– dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a Ptk. termékfelelősségre vonatkozó szabályai (6:550.§-6:559.§) szerint felelősséggel tartozik.

b) 1.3.a) pont szerint fedezett személyi sérüléses és dologi kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfize- tésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethető károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) III.1.2. pontjától eltérően, a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt termelt, gyártott (importált, forgalmazott) termékek közül kizárólag a hibás termé- kek által a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 90 napon belül a biztosítónak bejelentett biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) VIII.1. pontjában felsorolt eseteken kívül súlyosan gon- datlan károkozásnak minősül, így a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) hatóság elrendelte és a biztosított visszahívási kötele- zettségét nem teljesítette.

I.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) mezőgazdasági tevékenység: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását.

b) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

– a biztosított a mezőgazdasági tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal ösz- szefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban és aki egyebekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

– a biztosított a mezőgazdasági tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses kötelezettség teljesítésétől függetlenül következik be vagy

– a biztosított, a mezőgazdasági tevékenység folytatójaként, ezen vállalkozás épületeinek - ideértve az épületberendezé- si és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – helyiségeinek, építményeinek, reklámberendezéseinek fenntartója és üzembentartója minőségében okoz kárt. Jelen feltétel értelmében épületnek mi- nősül a jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel, részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység vagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Nem minősülnek szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak az épület tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak szerződésszegéssel okozott kárai.

c) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számit minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

d) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;

e) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket;

b) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkat és a környezeti elemekben okozott károkat;

c) méhek csípésével összefüggésben keletkező bármilyen jellegű káreseményeket,

d) állatról állatra, vagy állatról emberre terjedő kórokozók vagy paraziták okozta betegségekre visszavezethető károkat;

e) azokat a károkat, melyek élő állat fokozott idegrendszeri működésére visszavezethetően, vizuális, hang vagy egyéb hatásokra adott fokozott ingerválaszként jelentkeztek;

f) az állattartással együtt járó, de a nem megfelelő állattartási körülményekre visszavezethető károkat (pl. trágya mi- atti szaghatás, állatok keltette zaj);

g) állati erővel vontatott járművek közúti közlekedés során okozott kárait;

h) versenyek, versenyszerű sportrendezvények, bérlovagoltatás, bérfogatolás során okozott károkat;

i) az állat tulajdonosának (bérlőjének), lovasának, valamint az állat tartásával, gondozásával megbízott személynek okozott károkat;

j) vadállatok, egzotikus állatok (pl. kígyófélék, mérges pókok, skorpiók, majmok stb.), pitbull terrier,

staffordshire terrier, tosa-inu, rottweiler fajtájú ebek, valamint ezek egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá más egyeddel való keresztezéséből származó keverékek, valamint jogszabály alapján veszélyesnek nyil- vánított ebek által okozott károkat;

k) a tisztán vagyoni károkat, így például a tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

l) vadászati, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási tevékenységgel, illetve lőfegyver használattal okozott károkat;

m) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

n) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal össze- függésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

o) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő vissza- hívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeit;

p) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítá- sok hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

q) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudomá- nyos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával történt.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a szolgáltatói tevékenységgel okozott (azaz a biztosított szerződéses partnerének és a biztosított által nyújtott szolgáltatás igénybevevőjének okozott) károkra;

b) az I.3.b) pontba foglalt eseten kívül a biztosítottat, mint ingatlan (ingatlanhoz tartozó zöldterület, járda stb) fenntar- tóját, üzemeltetőjét terhelő kártérítési kötelezettségekre;

c) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját, ingatlanok bérlőjét terhelő kártérítési kötelezettségekre;

d) a biztosítottat, mint szakmai gyakorlaton résztvevő tanulók foglalkoztatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

e) a mezőgazdasági felhasználási célú vegyszerek (növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, ro- varirtó célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnövelő és/vagy érésgyorsító anya- gok stb.) felhasználásával, tárolásával összefüggő kárigényekre.

II.3. Jelen feltétel értelmében környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltételei

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítottal munkaviszonyban (közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közérdekű önkéntes jogvi- szonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztott

– kártérítési követelés megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Kiterjed a biztosító kockázatviselése – az I.1.pontban foglaltak szerint – munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó munkáltatóval) szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj fizetési követelésekre.

I.3. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkaerő-kölcsönzés alapján létrejött foglalkoztatási jogvi- szonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelé- sekre is.

I.4. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egész- ségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Munkabaleset továbbá az a baleset is, amely a sérültet lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, feltéve, hogy a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szer- ződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművével történt.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen követ- kezik be és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, vala- mint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás a foglalkozási megbetegedésből eredő, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, mun- kaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül, így a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) állapítja meg a sú- lyos vagy tudatos gondatlanság tényét, illetve ha a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsér- tése miatt következett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot meghaladó pénzbírsággal sújtja.

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás különös feltételei

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megálla- pított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan környezetveszélyeztető tevékenységgel (mulasztással) okozott

– dologi és személyi sérüléses károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik,

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biztosí- tott – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles,

feltéve, hogy a kár bekövetkezte előre láthatatlan, hirtelen és váratlan volt, továbbá a normális üzemi folyamattól eltérő ese- ményre volt visszavezethető.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezet- károsodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsé- ge, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

b) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved.

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosí- tás

a) magukban a környezetkárosodást előidéző dolgokban keletkezett kárt;

b) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő, továbbá a nem hirtelen és előreláthatatlanul bekövetkezett káro- kat;

c) az útrongálási és a növényi kultúrákban okozott letaposási károkat;

d) genetikailag módosított termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával okozott károkat.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a környezeti elemekben – a védett fajokban, természetes élőhelyekben, a felszíni vizekben, azok készleteiben, mi- nőségében, mennyiségében, a felszíni vizek medrében és partjában, a víztartó képződményekben és azok fedőré- tegeiben, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekben, talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében, víz- és levegőháztar- tásában, valamint élővilágában – okozott károkra;

b) a mezőgazdasági felhasználási célú vegyszerek (növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, ro- varirtó célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnövelő és/vagy érésgyorsító anya- gok stb.) felhasználásával, tárolásával összefüggő kárigényekre.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül, így a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítottat jogszabályba, illet- ve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése miatt 3 000 000 Ft-ot meghaladó környezetvédelmi bírsággal sújtották.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő meg- jelölte és a biztosító azt elfogadta. Ha a külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön feltételben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései az irányadók.

KF.502. sz.: Ingatlan üzemeltetői felelősségbiztosítás

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési felté- telek (ÁFSZ) és a Mezőgazdasági tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei rendelkezéseit az e külön feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység foly- tatójaként, ezen vállalkozás ingatlanainak fenntartója és üzembentartója minőségében

2. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) és a Mezőgazdasági tevékenység felelősségbiztosí- tásának feltételei II. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás az ingatlan tulajdonosának, bérbeadó- jának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak szerződésszegéssel okozott kárait.

3. Jelen feltétel értelmében

a) ingatlan alatt értendő a földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, ideértve az épületeket – ezen belül az épületberendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – helyiségeket, épít- ményeket, reklámberendezéseket, valamint az ingatlan előtti járdaszakaszt (járda hiányában egy méter széles területsávot, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet);

b) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

KF.503. sz.: Felelősségbiztosítás szolgáltatói tevékenységgel okozott károkra

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési fel- tételek (ÁFSZ) rendelkezéseit az e külön feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mezőgazdasági tevékenység folytatójaként az általa nyújtott szolgál- tatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit vagy a szolgáltatás igénybe- vevőit ért

– személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– személyi sérüléses kárral és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokban a dolgokban keletkezett dologi károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

2. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat és a környezeti elemekben okozott károkat;

b) mezőgazdasági felhasználási célú vegyszerek (növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, rova- rirtó célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnövelő és/vagy érésgyorsító anyagok stb.) felhasználásával, tárolásával összefüggő kárigényeket;

c) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket, továbbá a biztosított által igénybevett közreműködő személynek (alvállalkozójának, megbízottjának) okozott károkat;

d) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüg- gésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcso- latban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

e) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőrzés- re átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkat;

f) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

g) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgáltatás leállásból eredő károkat;

h) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

i) a szolgáltatás tárgyának olyan káraira, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználó- dottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak;

j) esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

k) gépjárművekben okozott károkra.

3. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját, ingatlanok bérlőjét terhelő kártérítési kötelezettségekre;

b) a biztosítottat, mint szakmai gyakorlaton résztvevő tanulók foglalkoztatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre.

4. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

dologi kar az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számit minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz es az értékpapír is.

b) szolgáltatás igénybevevője az is, aki úgy veszi igénybe a biztosított szolgáltatását, hogy vele nem áll szerződéses kapcso- latban.

KF.506. sz.: Ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadása

1. A biztosítás fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított, mint ingatlan vagy – a biztosítási ajánlaton feltünte- tett – gépek, műszaki eszközök egyéb használati tárgyak bérbeadója e dolgok vagy az ingatlan bérlőjének okoz, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül

a) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és az azzal össze- függésben felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kap- csolatban felmerülő költségek egyéb kiadások);

b) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység vagy a bérlő által folytatott tevékenység megszünteté- séből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség, az ingatlan rendelte- tésszerű használatáig bérelt ingatlan bérleti díja).

3. A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan, dolog használatának rendeltetésszerű módjáról, az esetleges javítási, karbantar- tási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a tájékoztatás hiányosságából következő- en állnak elő.

4. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – az ÁFSZ VI. fejezetében felsoroltakon kívül

– csatolni.

5. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számit minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz es az értékpapír is.

KF.507. sz.: Ingatlan bérlőinek felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési fel- tételek (ÁFSZ) rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított az általa bérelt ingatlanban okoz, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a ma- gyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül

a) a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrá- nyokra (pl. termeléskiesés, többletköltség vagy egyéb veszteség);

b) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a bérlő a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási munkála- tokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azokra a költségekre, melyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik;

c) azon személyek által okozott károkra, akik a biztosított bérlővel kötött szerződés alapján használják a bérlet tár- gyát vagy annak bármilyen részét, tartozékát (pl. albérlet);

d) azokra a károkra, melyek a bérelt ingatlanban az elhasználódás, kopás és a rendszeres igénybevétel miatt kelet- keztek;

e) a fűtési, vízmelegítési rendszerrel továbbá a bérelt ingatlanban folytatott tevékenységből eredő vagy azzal kapcso- latos (pl. benzintárolás) robbanással okozott károkra;

f) az ingatlan berendezési tárgyainak káraira (kivéve kazánok, fűtő-, gépi és melegvízelőállító-berendezések, valamint elektromos és gázkészülékek kárai).

3. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – a VI. fejezetben felsoroltakon kívül – csatolni.

4. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számit minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz es az értékpapír is.

KF.516. Kiegészítő termékfelelősség-biztosítás

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési felté- telek (ÁFSZ) és a Mezőgazdasági tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – mente- síti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett termék termelőjét, gyártóját (importálóját, forgalmazóját) a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan

a) magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgyát képező dolgokon kívüli – egyéb dolgokban okozott dologi károk megtérí- tése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelősségre vonatkozó magyar jogi szabályozás szerint felelősséggel tartozik;

b) az 1.a) pont szerint fedezett dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Fedezetet nyújt a biztosítás – az 1. pontban foglaltak szerint – azon károkra és sérelemdíjra vonatkozó követelésekre is, ame- lyek a termék forgalmazása során, a termékkel kapcsolatban adott hibás vagy hiányos tanácsadásból erednek.

3. Xxxxx külön feltétel alapján - a Mezőgazdasági tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei II. fejezetében felsorolt eseteken kívül – nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban: felhasználó – által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következ- tében a felhasználónak okozott károkat;

b) a hibás termék harmadik személy – továbbiakban: felhasználó – által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasználónál keletkező károkat;

KF.517. Tanulókat szakmai gyakorlaton foglalkoztatók felelősségbiztosítása

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a sze- mélyi sérüléses károkat és dologi károkat,

a) melyek a szakmai gyakorlaton résztvevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során érik, és amelyekért a biztosított, mint foglalkoztató kártérítési felelősséggel tartozik;

b) melyeket a szakmai gyakorlaton résztvevő tanuló (hallgató) a foglalkoztatón kívüli személynek okoz, és amelyekért a bizto- sított, mint foglalkoztató kártérítési felelősséggel tartozik;

c) melyeket a szakmai gyakorlaton résztvevő tanuló (hallgató) a foglalkoztatónak okoz, és amelyekért a tanuló (hallgató) kár- térítési felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás a személyi sérüléses kárral és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Az 1. b) és c) pontban foglalt esetben – a biztosítási ajánlaton feltüntetett önrészesedéstől eltérően – ezen károk te- kintetében a tanulót (hallgatót) a mindenkor hatályos szakképzési törvényben meghatározott mértékű önrészesedés terheli (jelen feltétel hatályba lépésének napján legfeljebb a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének ötven százaléka).

3. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a tanulók (hallgatók) által egymásnak okozott, dologi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettséget;

b) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

c) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett ká- rokat.

4. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

b) dologi kar az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

KF.518. Vegyszerfelhasználói felelősségbiztosítás

I. Kockázatviselés tárgya

I.1. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat mezőgazdasági felhasználási célú vegyszerek (nö- vényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, rovarirtó célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnövelő és/vagy érésgyorsító anyagok stb.) felhasználásával és tárolásával összefüggésben okozott olyan

a) személyi sérüléses es dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési fele- lősséggel tartozik;

b) személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosí- tott – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. A biztosítás az I.1. pontban foglaltak szerint kizárólag abban az esetben fedezi a kárt, amennyiben a biztosított a nö- vényvédelmi munkát, vegyszerfelhasználást saját növényvédő és/vagy egyéb gépével, eszközével, az általa művelt területen végzi.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket, továbbá a biztosított által igénybevett közreműködő személynek (alvállalkozójának, megbízottjának) okozott károkat;

b) a környezeti elemekben (pl. talajban, felszíni és felszín alatti vizekben) okozott károkat, kivéve a növényi kultúrák- ban, ültetvényekben, egyéb haszon- és vadállatokban okozott károkat;

c) azokat a károkat, melyek vegyszerek jogszabályi előírásoktól eltérő felhasználására, tárolására vezethetők vissza;

d) azokat a károkat, amelyek a károsodást megelőző vagy korábbi években végzett vegyszerhasználat következ- ményei;

e) légi járművek alkalmazásával végzett mezőgazdasági tevékenységgel (légi permetezés, műtrágyázás stb.) össze- függésben okozott károkat;

f) méhek megbetegedésével, illetve pusztulásával összefüggő károkat.

III. Biztosítási összeg, önrészesedés

A biztosító a kárt a biztosítási összegen belül, a biztosítási ajánlaton feltüntetett szublimit erejéig fedezi. A biztosítottat minden káresemény kapcsán, a biztosítási ajánlaton feltüntetett – erre a kockázatra meghatározott – önrészesedés terheli.

KF.519. Környezeti elemekben okozott károk felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel csak a Környezetszennyezési felelősségbiztosítással együtt köthető és alkalmazható.

I. Biztosítási esemény

1. Az ÁFSZ III. fejezetétől eltérően a biztosítás esemény olyan, a környezeti elemekben okozott károsodás miatti

– fizetési kötelezettség, amely a biztosítottat közigazgatási jogi felelősség alapján terheli vagy olyan

– kártérítési kötelezettség, melynek a teljesítésére a biztosított polgári jogi felelősség alapján köteles,

és amelynek teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül minden olyan környezetkárosodás, amely ugyanazon okra vezethető vissza. Amennyiben a sorozatkárnak minősülő környezetkárosodások több biztosítási időszakot érintenek, akkor a biztosítási esemény az első károsodás időpontjában következik be, és a biztosítási összeg ezen időpont szerint állapítandó meg.

II. Kockázatviselés tárgya

II.1. Xxxxx külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenység folytatásával, létesítmény üzemeltetésével okozott környezetkárosodás bekövetkezése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított

– a környezet védelmének általános szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint közigazgatási jogi vagy

– a magyar polgári jog mindenkor hatályos szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Jelen feltétel alkalmazásában

– környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

– környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

– környezetkárosodás: a természetes környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekö- vetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;

– helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkáro- sodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul;

– helyreállítási költség: minden olyan költség, amely környezetkárosodás esetén az eredeti állapot helyreállításához szüksé- ges;

– eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;

– közigazgatási jogi felelősség: környezetvédelmi jogszabályok alapján fennálló jogi felelősség, amely alapján a környezet- használó környezetkárosodás vagy környezetveszélyeztetés esetén köteles a környezet védelméről szóló mindenkor hatá- lyos jogszabály szerinti intézkedéseket megtenni, illetve ezek költségét viselni;

– polgári jogi kártérítési felelősség: a mindenkor hatályos magyar Polgári Törvénykönyv szerinti általános felelősségi szabály szerint fennálló jogi felelősség, amely alapján, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

II.2. A biztosítási védelem kizárólag abban az esetben terjed ki a károk és költségek megtérítésére, amennyiben a kör- nyezetkárosodás bekövetkezése előre láthatatlan, véletlen, váratlan, a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre (továbbiakban: üzemzavar) volt visszavezethető.

II.3. Jelen feltétel alapján a biztosítás az alábbi környezeti elemekben bekövetkezett környezetkárosodások esetén fedezi a helyre- állítási költségeket:

– védett fajokban, természetes élőhelyekben,

– felszíni vizekben, azok készleteiben, minőségében, mennyiségében, a felszíni vizek medrében és partjában, a víztartó képződményekben és azok fedőrétegeiben, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban

– kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekben,

– talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében, víz- és levegőháztartásában, valamint élővilágában.

II.4. Fedezetet nyújt a biztosítás a jelen feltétel szerinti helyreállítási költségekre, függetlenül attól, hogy

– a helyreállítási költségek a biztosítottnál merülnek fel (mert önkéntesen vagy hatósági kötelezésre intézkedik a helyreállítás iránt) vagy

– a helyreállítási költségek harmadik személynél merültek fel és a biztosítottal szemben e költségek viselése érdekében kár- térítési igénnyel lép fel.

III. Kártérítés és költségek térítése

III.1. Az ÁFSZ VI.2. pontjától eltérően a biztosító – a biztosítási összeg erejéig – megtéríti

a) az elsődleges helyreállítási intézkedés költségeit, azon intézkedések költségeit, amelyek környezetkárosodás esetén a környezet vagy valamely környezeti elem, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás eredeti állapotának vagy ahhoz közeli állapotának helyreállításához szükségesek.

b) a kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeit, azaz amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet ered- ményre, akkor kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeként:

– a károsodott környezeti elem pótlásának költségét erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költségét erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással,

– ha az előző pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elem vagy a környezeti elem által nyúj- tott szolgáltatás pótlásának költségét – a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező

– erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással.

c) biztosítási összegen belül – a biztosítási ajánlaton feltüntetett szublimit erejéig – a kompenzációs helyreállítási költségeket, azaz mindazon intézkedés költségét a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.

d) a környezetkárosodás tényének, mértékének megállapítására, megszüntetésének módja és költsége meghatározására – a biztosító jóváhagyásával – felkért szakértő költségét,

e) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított bírósági, hatósági eljárás költségeit, feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

III.2. A III.1. pont szerinti költségeket a biztosítás kizárólag abban az esetben fedezi

– amennyiben a környezetkárosodás megszüntetéséhez indokoltan és szükségszerűen merülnek fel és a biztosító előzetesen írásban vállalta a költségek térítését vagy

– amennyiben és amilyen mértékben (összegben) jogszabály, bírósági vagy más hatósági határozat kötelezi a bizto- sítottat a költségek térítésére.

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

IV.1. Az ÁFSZ III.1. pontjától eltérően a biztosítási védelem a Magyarország területén történt üzemzavar miatt, Magyarország terüle- tén bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

IV.2. Az ÁFSZ III. 2. pontjától eltérően a biztosítási védelem a biztosítási szerződés hatálya alatt történt üzemzavar miatt, leg- később a szerződés megszűnését követő 90 napon belül a biztosítónak bejelentett környezetkárosodásokra terjed ki.

V. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az ÁFSZ IX. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetkárosodást, amennyiben a környezetkárosító tevékenységet harmadik személy folytatta és a biztosí- tott, mint a környezetkárosító magatartással érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa tartozik felelősséggel;

b) a biztosított székhelye, telephelye szerinti ingatlan, valamint a biztosított tulajdonában, vagy bármilyen jogcímen a birtokában, használatában lévő (vagy birtokában, használatában volt) ingatlan környezeti kárait;

c) a tevékenység, illetve a létesítmény elhagyásához kötődő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcso- latos költségeket, kivéve, ha üzemzavarra visszavezethető környezetkárosodások mentesítési költségei;

d) azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység és létesítmény „normális” üzemi folyamatának elkerülhetetlen, szükségszerű velejárói;

e) kötelező érvényű előírásban szereplő határértékeket meg nem haladó környezetkárosodásokat, valamint a biztosí- tott számára hatóságilag engedélyezett kibocsátásokat, környezetkárosodásokat;

f) ha a biztosított által folytatott tevékenység, létesítmény üzemeltetése során használt termék vagy technológia a környezetkárosodás időpontjában a tudomány és technika állása szerint nem minősült nagy valószínűséggel környezeti kárt okozónak;

g) azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység folytatására vagy létesítmény üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok, egyéb szakmai szabályok és engedélyek szándékos megszegésére vezethetők vissza;

h) azokat a környezetkárosodásokat, melyek azbesztre, ólomra, azbeszt vagy ólom tartalmú anyagokra és termékek- re, géntechnológiai munkákra, géntechnológiailag módosított szervezetekre vagy termékekre vezethetők vissza;

i) hulladéklerakók, katonai létesítmények, föld alatti tárolók és vezetékek tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, valamint hulladék engedély nélküli vagy egyébként jogszerűtlen tárolásával kapcsola- tos környezetkárosodásokat;

j) gépjárművek, vízi és légi járművek, vasúti járművek üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, illetve ezen jármű- vek által szállított áruk által okozott, valamint a járművekre való fel- vagy azokról történő lerakodásból származó környezetkárosodásokat;

k) tengeri létesítmények (platformok), valamint nukleáris létesítmények tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével okozott, hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló sugárzásból eredő vagy elektromágneses mező által okozott környezetkárosodásokat;

l) földgáz- és kőolajkutatással, és kitermeléssel kapcsolatos környezetkárosodásokat;

m) a felszín alatti vizekben keletkezett károkat, valamint a felszín alatti vizek folyásának, a vízrétegek megváltoztatá- sával összefüggésben keletkezett károkat;

n) iszap, növényvédő szerek, permetezőszerek, cementlé, istállótrágya és műtrágya, gyártásával, szállításával, fel- használásával összefüggésben keletkezett károkat;

o) a biztosított által birtokolt, tartott vagy értékesített állatok betegségeivel összefüggésben álló környezetkárosodá- sokat;

p) a környezeti elemekben bekövetkezett olyan esztétikai károkat, melyek nem eredményezik a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás mérhető, jelentős romlását;

q) bányászati tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett környezetkárosodásokat;

r) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját és költségeit.

VI. Biztosítási összeg, önrészesedés

VII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) VIII. fejezetében felsorolt eseteken kívül súlyosan gon- datlan károkozásnak minősül, így a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítottat jog- szabályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése miatt 3.000.000 Ft-ot meghaladó környezetvédelmi bírsággal sújtották.

C4. KOLLEKTÍV MUNKÁLTATÓI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02017)

Xxxxx Xxxxxxxxx munkáltatói biztosítás általános feltételei (továbbiakban: általános feltételek) a különös feltételekkel együtt a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) élet-, baleset- és egészségbiztosítást tartalmazó szerződéseire (továbbiakban: szerződés) érvé- nyesek feltéve, hogy a szerződést jelen általános feltételekre és az adott különös feltételekre hivatkozással kötötték.

Az általános feltételekhez a szerződő ajánlaton megjelölt választása szerinti szolgáltatást tartalmazó élet-, baleset- és egészségbiztosí- tások különös feltételei kapcsolódnak.

Jelen általános feltételekben, valamint a különös feltételekben (a továbbiakban együtt: feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Pol- gári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

A különös biztosítási feltételek jelen feltételekben foglaltaktól eltérhetnek, az általános és különös feltételek eltérése esetén a különös feltétel előírásai az irányadóak.

A biztosítási szerződés részét képező Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések és a feltételekben foglaltak eltérése esetén a feltételek rendelkezései irányadóak.

I. A biztosítási szerződés tartalma

A biztosítási szerződés alapján a biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben meghatározott biztosítási kockázat viselésére, továbbá a biztosítási esemény bekövetkeztétől függően biztosítási szolgáltatás teljesítésére, a szerződő fél pedig biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.

II. Általános rendelkezések

II.1. A szerződés alanyai

II.1.1. Biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a különös feltételekben megha- tározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

II.1.2. Szerződő az a fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet, amely a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körén kívül eljáró természetes személy.

II.1.3. Biztosított az a szerződővel munkaviszonyban álló természetes személy, akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön. A biztosítottak megjelölésére az ajánlattételkor kerül sor, továbbá a szerződőnek lehetősé- ge van arra is, hogy a szerződés létrejöttét követően kezdeményezze a szerződés hatályának új, vagy további biztosítottakra történő kiterjesztését.

II.1.4. A jelen általános feltételek alapján létrejövő szerződésben több, név szerint vagy létszám szerint meghatározott biztosítotti csoport képezhető.

Egy biztosítotti csoportba azok a biztosítottak sorolhatóak, akik azonos foglalkozási kockázattal rendelkeznek és azonos biz- tosítási szolgáltatásra jogosultak. Foglalkozási kockázat szempontjából a biztosító megkülönböztet normál és veszélyes fog- lalkozásokat. A veszélyes foglalkozásokat az általános feltételek „A” melléklete tartalmazza, mely a szerződés részét képezi.

A csoportképzés szempontja kizárólag a munkakör, a munkavégzés helye vagy a szervezeti hierarchiában elfoglalt hely lehet. Ajánlattételkor a szerződő köteles az adott biztosítotti csoportot annak munkaköre, munkavégzési helye vagy a szervezeti hi- erarchiában elfoglalt helye egyértelmű megjelölésével meghatározni és lehetőség szerint megadni a tevékenység végzésének helyét is.

II.1.5. Ha a biztosított kiskorú, a szerződés érvényességéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés adott biztosítottra vonatkozó része módosításának érvényességét is – a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges abban az esetben sem ha a biztosított a cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

II.1.6. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult. A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más ked- vezményezettet nevezhet meg. Amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a szerződő jelen szerződésben a biztosított(ak) javára lemond a kedvezményezett-jelölés jogáról.

II.1.7. A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított vagy a szerződésben írásban megjelölt sze- mély(ek). A biztosított halála esetén kedvezményezett a szerződésben írásban megjelölt személy(ek), kedvezményezett-jelölés hiányában pedig a biztosított örököse(i).

II.1.8. A kedvezményezett-jelölés hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.

II.1.9. Kedvezményezett jelölésére és a kedvezményezett személyének módosítására a biztosítotti jogviszony létesítésekor, illetve a biztosítás tartama alatt – a biztosítási esemény bekövetkezése előtt – írásban bármikor sor kerülhet.

II.2. A biztosítási szerződés és a biztosítotti jogviszony létrejötte, a szerződés módosítása

II.2.1. A szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre.

II.2.2. A létszám szerint meghatározott biztosítotti csoportok és a név szerint meghatározott, egészségi kockázatelbírálás alá nem eső biztosítotti csoportok (III.2.5.) esetében a biztosítotti jogviszony biztosítotti nyilatkozat nélkül jön létre.

II.2.3. Az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoport (III.2.5.) esetében a biztosítotti jog- viszony érvényes létrejöttéhez biztosítotti nyilatkozat kitöltése és az egészségi kockázatelbíráláshoz szükséges biztosító által meghatározott kockázatfelmérő eljárás elvégzése kötelező.

II.2.4. A biztosítotti nyilatkozat az a dokumentum, amely tartalmazza a biztosított hozzájárulását a szerződés hatályának reá történő kiterjesztéséhez, a biztosított jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatást, így különösen a hatóságokra, intézmények- re vonatkozó titoktartási kötelezettség alóli felmentést, valamint – amennyiben arra sor kerül – a biztosított kedvezménye- zett-jelölését.

A biztosítotti nyilatkozat a szerződés részét képezi.

II.2.5. A biztosítottnak az általa megtett valamennyi nyilatkozatát a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell kitöltenie. A biztosító által feltett kérdések és az azokra adott válaszok a szerződés részét képezik.

II.2.6. A biztosított a biztosítotti nyilatkozatát írásban bármikor visszavonhatja.

A visszavonás következtében a biztosító kockázatviselése adott biztosított vonatkozásában a visszavonásról szóló nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napjának 0. órájától megszűnik. A biztosított a szerződő helyébe nem léphet.

II.2.7. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámít- ja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

II.2.8. A biztosító az ajánlat elfogadása, illetve a kockázatviselés adott biztosítottra történő kiterjesztése/módosítása előtt kockázatel- bírálást végezhet, melyhez a biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi egészségi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatait is kérheti. A biztosító az egészségi nyilatkozatot papír alapú nyomtatvány formájában, vagy előre egyeztetett időpontban, telefonon kérheti a biztosítottól. Amennyiben az egészségi nyilatkozat megtételére telefonon kerül sor, úgy a beszélgetésről hangfelvétel készül. A biztosítónak az egészségi kockázatelbírálás elvégzésére legfeljebb 60 nap áll rendelkezésére. A biztosí- tó jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni.

II.2.9. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig – egészségi kockázatelbírálás esetén 60 napig – van kötve.

II.2.10. A szerződő/biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszaik az ajánlati dokumentáció részét képezik.

II.2.11. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot, illetve a kockázatvállalás kiterjesztését/módosítását vagy elfogadja, vagy elutasítja, vagy arra módosító javaslatot tesz. Az ajánlat, illetve a kockázatvállalás kiterjesztésének/módosítá- sának esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles indokolni.

II.2.12. Ha a szerződő az ajánlattól vagy szerződésmódosítás esetén a szerződő által tett módosító javaslattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre/módosul.

Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), a szerződés/módosítás nem jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánla- tától/módosító javaslatától eltér, a szerződés/módosítás abban az esetben is a kötvény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

II.2.13. A szerződés módosításához a biztosított hozzájárulása nem szükséges.

II.2.14. A szerződés létrejön, ha a biztosító a szerződő ajánlatát a szerződő részére megküldött kötvénnyel elfogadja.

II.2.15. A szerződés – ráutaló magatartással (hallgatólagosan) – akkor is létrejön az ajánlat szerinti tartalommal, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon – egészségi kockázatelbírálás esetén, 60 napon – belül nem nyi- latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a Díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásának időpontjára visszamenő hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

II.2.16. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a feltételektől, akkor a biztosító a biz- tosítási szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban meg- szűntetheti. (Ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött szerződés utólagos megszüntetése.)

II.3. A kockázatviselés kezdete és megszűnése, a várakozási idő és a biztosítási évforduló fogalma

II.3.1. Az ajánlatétel során megjelölt biztosítottak tekintetében, amennyiben a szerződés létrejön a biztosító kockázatviselése – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az alábbi időpontokban kezdődik meg:

a) a létszám szerint és a név szerint meghatározott, egészségi kockázatelbírálás alá nem eső biztosítotti csoportok ese- tében a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelöl időpontban kezdődik feltéve, hogy a szerződő a biztosítás díját a biztosítónak megfizette,

b) az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoportok esetében a biztosító kocká- zatviselése – az egyes biztosítottak vonatkozásában – a biztosítottra vonatkozó kockázatelbírálás lezárását követő nap 0. órájakor kezdődik meg feltéve, hogy a biztosító a kockázatviselést vállalja és a szerződő a biztosítás díját a biztosítónak megfizette. A biztosító az egyes biztosítottakra vonatkozó kockázatviselése kezdő időpontjáról a szerződőt írásban tájékoz- tatja.

II.3.2. Amennyiben a szerződő a szerződés létrejöttét követően kezdeményezi a szerződés hatályának új biztosítottakra történő kiterjesztését, úgy ezen biztosítottak tekintetében a biztosító kockázatviselése – a felek eltérő megállapodásának hiányában

– az alábbi időpontokban kezdődik meg.

a) a létszám szerint meghatározott biztosítotti csoporthoz tartozó biztosított (III.2.9.) esetében munkaviszony első napjának

0. órájakor, egyéb esetekben a bejelentést követő nap 0. órájakor kezdődik meg,

b) a név szerint meghatározott, egészségi kockázatelbírálás alá nem eső biztosítotti csoporthoz tartozó biztosított (III.2.8.) esetében a változásbejelentés biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0. órájakor,

c) az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoporthoz tartozó biztosított (III.2.8.) esetében a biztosítottra vonatkozó kockázatelbírálás lezárását követő nap 0. órájakor feltéve, hogy a biztosító a kockázat- viselést vállalja. A biztosító az egyes biztosítottakra vonatkozó kockázatviselése kezdő időpontjáról a szerződőt írásban tájékoztatja.

II.3.3. Az egyes biztosítottak vonatkozásában a biztosító kockázatviselése megszűnik az alábbi esetekben:

a) a biztosított halála esetén a halál időpontjával,

b) a felek felmondásával a II.5.2. és biztostíó felmondásával a III.3. pontban írtak szerint,

c) amennyiben a biztosítotti jogviszony biztosítotti nyilatkozattal jött létre, úgy a biztosított biztosítotti nyilatkozatának vissza- vonásával, a nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napjának 0. órájától,

d) a kilépő biztosított (III.2.8.) vonatkozásában a biztosítotti jogviszonyt megalapozó körülmény megszűnésére vonatkozó változás bejelentés (III.2.7.) biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napjának 0. órájától,

e) amennyiben a szerződő azt írásban kezdeményezi, az igény biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napjának

0. órájától,

f) a különös feltételekben szabályozott egyéb esetekben és módon.

II.3.4. A biztosítási évforduló az ajánlaton megjelölt kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja.

Ha a kockázatviselés kezdete valamely hó elseje, ez a nap lesz egyben a biztosítási évforduló napja is. A felek közös megegye- zéssel ettől eltérően is rendelkezhetnek.

II.3.5. A biztosító a szerződésben legfeljebb 6 hónapos időtartamra várakozási időt köthet ki (a továbbiakban: várakozási idő), mely- nek első napja az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdete.

A várakozási idő kikötéséről a biztosító a szerződő felet a kötvényen feltüntetett záradékban tájékoztatja.

A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt részleges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati össze- függésben álló biztosítási eseményekre terjed ki, feltéve, hogy a biztosítási szerződés ezen kockázatok tekintetében fedezetet nyújt.

II.4. A szerződés tartama

A szerződés határozatlan tartamra jön létre.

II.5. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

II.5.1. A szerződés megszűnik:

a) a díjfizetés elmulasztása esetén a IV.5.2. pontban leírt időpontban;

b) ha a szerződő jogutód nélkül megszűnik, úgy ennek időpontjával,

c) a ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos megszüntetése esetén (II.2.16.), vagy a biztosítási szerződést érintő lényeges körülmények megváltozása, a biztosítónak erről való tudomásszerzése esetén a 30 napos felmondási idő elteltével (III.3),

d) a szerződő és a biztosító felmondásával.

II.5.2. A szerződő és a biztosító a szerződést írásban, a biztosítási évforduló napjával – legkésőbb a biztosítási év végét meg- előző 30 nappal – felmondhatják.

II.6. A biztosítás területi hatálya

A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed feltéve, hogy a különös feltételek másként nem rendelkeznek.

III. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

III.1. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

III.1.1. A szerződő köteles tájékoztatni a biztosítottakat a biztosítási szerződés tartalmáról és az abban bekövetkező valamennyi változásról.

III.1.2. A szerződő kezdeményezheti a szerződés módosítását. A biztosító a módosítási igényt vagy elfogadja, vagy elutasítja, vagy arra módosító javaslatot tesz. Az elutasítást, vagy a módosító javaslatot a biztosító nem köteles indokolni.

III.2. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

III.2.1. A szerződő és a biztosított köteles közlési és változásbejelentési kötelezettségének eleget tenni.

III.2.2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított köteles a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítás elvállalása, módosítása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges, és amelyeket ismert vagy ismernie kellett. Ez a kötelezettség a szerződés létrejöttekor és a szerződés tartama alatt mindvégig fennáll. A biz- tosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

III.2.3. A biztosító a biztosított/biztosítottak hozzájárulása alapján a közölt adatokat ellenőrizheti, és e célból a biztosított egészségi állapotára, foglalkozására, életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi, egészségi vizsgálatot írhat elő.

III.2.4. Az orvosi, egészségi vizsgálat elvégzése a szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.

III.2.5. Egy szerződésen belül a különböző biztosítotti csoportok meghatározása egymástól eltérhet.

Ennek módjától függően szerződő köteles az egyes biztosítotti csoportok esetében a biztosítottakra vonatkozó alábbi adatokat ajánlattételkor megadni:

a) létszám szerint meghatározott biztosítotti csoportok esetében a csoportba tartozó biztosítottak létszámát és foglalkozá- sát,

b) név szerint meghatározott egészségi kockázatelbírálás alá nem eső biztosítotti csoportok esetében a csoportba tartozó biztosítottak nevét, születési helyét és idejét, nemét, állandó lakcímét és foglalkozását,

c) egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoportok esetében a csoportba tartozó biz- tosítottak nevét, születési helyét és idejét, nemét, állandó lakcímét és foglalkozását, valamint a szerződő köteles beszerezni a biztosítottak biztosítotti és amennyiben szükséges az egészségi nyilatkozatait.

III.2.6. A biztosító kérésére a szerződő köteles a létszám szerint meghatározott biztosítotti csoport névsorát a szerződés tartama alatt bármikor írásban megadni.

III.2.7. A változásbejelentési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított köteles a szerződés, illetve a biztosítotti jog- viszony tartama alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton, illetve biztosítotti nyilatkozaton közölt, illetve a szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozását.

Lényeges körülmény az, amire a biztosító kérdést tett fel. A változás bejelentésének kötelezettsége vonatkozik különösen a szerződő nevében, címében, levelezési címében, valamint a biztosítotti csoport összetételében, munkatevékenységében, foglalkozási kockázatában, és létszámában történt változásokra.

III.2.8. Ha a név szerint meghatározott biztosítotti csoportban vagy az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoportban a biztosított (biztosítottak) személye változik, akkor a szerződő köteles az új belépő biztosított, illetve a kilépő biztosított (biztosítottak) III.2.5. pontban meghatározott adatait a változás időpontjától számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni.

III.2.9. Ha a létszám szerint meghatározott biztosítotti csoport létszáma – a biztosító részére utoljára írásban teljesített létszámhoz ké- pest – 10%-nál nagyobb mértékben változik, akkor a szerződő köteles a biztosítónak írásban 5 munkanapon belül a következő adatokat megadni:

a) a biztosítotti csoport sorszáma és neve,

b) a 10%-ot meghaladó változás időpontja,

c) a változás időpontjában a módosult biztosítotti létszám.

III.3. A biztosító szerződésmódosítási és felmondási lehetősége, új lényeges körülmények felmerülése, valamint a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén

III.3.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést, vagy valamely biztosítotti jogviszonyt érintő lénye- ges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredménye- zik, akkor az adott biztosított(ak) vonatkozásában kockázatelbírálást végezhet, és ennek eredményeként a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést – annak az adott biztosítottat érintő részét – 30 napra írásban felmondhatja.

Jelentős kockázatnövekedésnek minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján a szer- ződésre vonatkozóan díjkorrekciót, pótdíjat, kizárást vagy elutasítást alkalmazna.

Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

III.3.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés, vagy a szerződésnek az adott biztosítottra vonatkozó része a módosító javaslat köz- lésétől számított 30. napon megszűnik.

Ha a szerződő a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslatban foglaltak szerint módosul a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon, feltéve, hogy a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

III.3.3. Ha a szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonatkozik és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az III.3.1. és a III.3.2. pontokban meghatározott jogait a többi biztosított vo- natkozásában nem gyakorolhatja.

IV. A biztosítási díj

IV.1. A biztosítási díj, a biztosított belépési kora

IV.1.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének ellenértéke.

IV.1.2. A biztosított belépési életkora:

a) élet- és balesetbiztosítási kockázatok esetében a biztosított belépési kora 16–74 év közötti lehet,

b) egészségbiztosítási kockázatok esetében a biztosított belépési kora a Díjszabásban meghatározott esetekben – biztosítotti létszámtól függően – 16–64 év közötti, illetve 16–74 év közötti lehet.

IV.1.3. A biztosító a biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének évszámát levonja annak a naptári év- nek az évszámából, amely évben adott biztosított vonatkozásában a kockázatviselés megkezdődik.

IV.2. A biztosítási díj megállapítása

IV.2.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosítottak létszámának, foglalkozásának, a biztosítási védelem terjedelmének (24 órás vagy munkahelyi és munkahelyi úti balesetbiztosítás), a biztosított egészségi állapotának és a biztosítási összeg(ek)nek a figyelem- bevételével történik. A Díjszabásban meghatározott esetekben a biztosító a fentieken kívül figyelembe veszi a biztosítottak belépési korát is.

A biztosítás díja a szerződő által bejelentett létszámváltozás figyelembevételével újra megállapításra kerül.

IV.2.2. Amennyiben a biztosított születésének évszámát helytelenül közölték, és emiatt a szükségesnél alacsonyabb biztosítási díj került megállapításra, akkor a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított tényleges belépési korának és a ténylegesen befizetett díjnak megfelelő szolgáltatás kerül kifizetésre. Ha a megállapított díj meghaladja a szükséges mértéket, úgy a díjtöbb- letet a biztosító a szerződőnek visszautalja.

IV.2.3. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a valós születési évszám alapján a biztosítotti jogviszony létrehozására nem kerülhetett volna sor (IV.1.2. pont) úgy a biztosító a III. 3.1. pontban foglaltak szerint jár el, vagy az adott biztosítotti jogviszony tekintetében megtámadhatja a szerződést.

IV.3. A biztosítottak egy főre jutó biztosítási díja

IV.3.1. A biztosító a biztosítottak egy főre jutó biztosítási díját biztosítotti csoportonként határozza meg. Egy biztosítotti csoporton belül a biztosítottak egy főre jutó biztosítási díja azonos.

IV.3.2. Létszámváltozás esetén, illetve kockázatelbírálás alá tartozó biztosítottak esetén a biztosító a biztosítotti csoportra vonatkozó biztosítási díjat a IV.3.1. pontban meghatározott díj összegének figyelembevételével módosítja a létszámváltozás bejelentését, illetve kockázatelbírálás esetén a kockázat vállalását követő hónap első napjától a módosult létszámnak megfelelően.

IV.4. A biztosítási díj fizetése

IV.4.1. A biztosítási évre vonatkozó éves díj havi, negyedéves és féléves részletekben is fizethető.

IV.4.2. A díjfizetés gyakoriságát a szerződő ajánlattételkor határozza meg, és bármely biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha a változtatási szándékot a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban jelzi a biztosítónak.

IV.4.3. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

IV.4.4. A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét abban az időpontban teljesíti, amely napon a biztosítási díjat (díjrészletetet) a függő biztosításközvetítő nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben, amely napon a biztosító számlá- jára beérkezik.

IV.4.5. A szerződő vállalja, hogy a biztosítás díját az összes biztosítottra vonatkozóan – a díj (díjrészlet) esedékességének megfelelően

– egyösszegben fizeti meg.

IV.5. A díjfizetés elmulasztásának következményei

IV.5.1. Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a biztosító, a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

IV.5.2. Ha a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító a biztosítási szerződést a díjrendezett- ség napjával megszűnteti kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

IV.5.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabá- lyok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.6. Reaktiválás

IV.6.1. A reaktiválás a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szerződés biztosítási fedezetének a megszűnt szerződés feltételei sze- rinti helyreállítása.

IV.6.2. A szerződő a díjfizetés elmaradása miatt megszűnt szerződés megszűnésének időpontjától (IV.5.2. pont) számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosító kockázatviselésének helyreállítását.

Ebben az esetben a biztosítónak jogában áll kockázatelbírálást végezni, és annak alapján a kérést elfogadni vagy azt indoklás nélkül elutasítani.

IV.6.3. A megszűnt biztosítási fedezet az eredeti tartalommal és összeggel kerül helyreállításra, ha a biztosító a reaktiválásra vonatko- zó kérelmet elfogadja, és erről írásban értesíti a szerződőt, valamint a be nem fizetett és esedékes biztosítási díjat a szerződő legfeljebb a kérelem elfogadásától számított 8 napon belül befizeti.

Ebben az esetben a biztosító kockázatviselése az elmaradt díj (díjrészletek) befizetését követő nap 0. órájától a szerződés megszűnésének időpontjára visszamenő hatállyal helyreáll.

A reaktiválás eredményeként a biztosító kockázatviselése folyamatos.

IV.6.4. A biztosítás tartama alatt reaktiválást legfeljebb kétszer lehet igénybe venni.

IV.7. Értékkövetés, lehetőség a biztosítás értékének megőrzésére

IV.7.1. A biztosító a biztosítás értékének megőrzése érdekében lehetővé teszi a biztosítás díjának és a biztosítási összegeknek éven- kénti emelését (továbbiakban: értékkövetés). Az értékkövetés a biztosítási évforduló napjától hatályos.

IV.7.2. Az értékkövetés mértékének meghatározásához a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói Árindex kiadványában közzétett, a biztosítási évforduló előtti negyedik hónapot megelőző 12 hónap havi fogyasztói árindexeinek szorzata által muta- tott százalékos értéket (továbbiakban: 12 havi árindex) használja (alap értékkövetési indexszám számításának alapja). Ha a 12 havi árindex 5%-nál kisebb, akkor a biztosító az alap értékkövetési indexszám számításához az 5%-os mértéket veszi alapul.

IV.7.3. Ha a szerződő értékkövetés iránti kérelmét jelezte a biztosító felé és kérelmét a biztosító jóváhagyta, akkor a biztosító az értékkövetési folyamat keretében a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal értesítést küld a következő biztosítási évre vonatkozó új biztosítási összeg(ek)ről és az évfordulótól fizetendő új éves biztosítási díjról. A szerződőnek jogában áll az érték- követést az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül visszautasítani.

Ha a szerződő az értékkövetést 30 napos határidőn belül nem utasítja el, a szerződés a megnövelt biztosítási összeg- gel és díjjal lép hatályba a biztosítási évforduló napjától.

IV.7.4. A biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj változásáról, a változástól számított 30 napon belül kötvényt állít ki kivéve, ha a IV.7.3. pontban rögzített írásbeli értesítésben a biztosító valamennyi, a szerződést érintő változást közölte.

IV.7.5. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem kért értékkövetést, vagy azt valamelyik biztosítási évfordulón visszautasította, a biztosító jogosult a továbbiakban az értékkövetéshez kockázatelbírálást végezni, és annak eredményétől függően a kérelmet teljesíteni vagy indoklás nélkül elutasítani.

IV.7.6. Amennyiben a felek a II.3.4. pontban meghatározott biztosítási évforduló időpontjától eltérően állapodnak meg és a kockázat- viselés kezdete valamint a biztosítási évforduló között kevesebb, mint 180 nap van, akkor a biztosító ezen az első évfordulón nem kínálja fel az értékkövetés lehetőségét.

IV.8. A biztosítási díj korrekciója

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt javaslatot tehet a biztosítási díj módosítására.

A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – a felmondási idő figyelembevétele nélkül – xxxxxxx- xxxxx.

A biztosítási díj – a biztosítási szerződés következő évfordulójával – a biztosító javaslatának megfelelően módosul, ha a szerződő nem él az előző bekezdésben rögzített felmondási jogával, vagy a módosító javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti.

V. Biztosítási események, biztosítási szolgáltatások és a biztosító teljesítésének feltételei

V.1. Biztosítási események

A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó különös feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerinti biztosítási események a különös feltételekben ilyenként meghatározott események.

V.2. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító a különös feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a különös feltételekben meg- határozott biztosítási szolgáltatást nyújtja. A biztosító kizárólag a feltételekben megjelölt költségeket téríti meg. A szolgáltatási igény benyújtásával kapcsolatban felmerült költségeket abban az esetben téríti meg a biztosító, amennyiben a különös feltéte- lek alapján erre kifejezetten kötelezettséget vállalt.

V.3. Biztosító teljesítésének feltételei

V.3.1. Biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a biztosító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szük- ségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet a szolgál- tatás teljesítése alól.

V.3.2. Biztosító teljesítéséhez (kifizetéshez) szükséges dokumentumok

A szerződésben szereplő élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a bizto- sítóhoz be kell nyújtani a vonatkozó különös feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül:

a) az adott biztosítottra vonatkozó munkaviszony (II.1.3.) igazolását (munkáltatói igazolás),

b) a szerződő által írásban készített baleseti jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a baleset helyét, a baleset pontos időpontját, a balesetet szenvedett személy személyi adatait, a baleset részletes körülményeit, következményeit, a tanúk adatait és elérhetőségét, ha a baleset a munkahelyen, munkavégzés közben történt,

c) szükség esetén annak a ténynek az igazolását, hogy a szerződés hatálya az adott biztosítottra is kiterjed.

V.3.3. Szolgáltatási igény elbírálásához bekérhető további dokumentumok

A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:

V.3.3.1. Amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező ha- tározatot (így különösen az eljárást megszüntető határozat, vagy a jogerős bírósági határozat). A büntetőeljárásban, és a sza- bálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll;

V.3.3.2. A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, ok- tatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);

V.3.3.3. A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

V.3.3.4. A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

V.3.3.5. A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);

V.3.3.6. A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogvi- szonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;

V.3.3.7. A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély);

V.3.3.8. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé;

V.3.3.9. A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgál- tatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását;

V.3.3.10. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely, az ügyfél által megválasztott adat- hordozón történő benyújtását;

V.3.3.11. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához – a szolgáltatási igény biztosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül indított megkeresése alapján – egyéb iratokat is beszerezhet, melyről az ügyfelet tájékoztatja.

V.3.4. Biztosító teljesítésének esedékessége

V.3.4.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti, feltéve hogy – haláleseti szolgáltatás teljesítése esetén – a szerződő átvilágítása már megtörtént, amennyiben az a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírtak alapján szükséges. A biztosító iratbeszerzés esetén a szolgáltatási igényről legké- sőbb az igény beérkezését követő 120 napig köteles dönteni és döntéséről az ügyfelet tájékoztatni.

V.3.4.2. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

V.3.4.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.

V.3.4.4. A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.

VI. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól

VI.1. A biztosító mentesülése élet-, baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól

Ha a szerződő vagy a biztosított közlési, illetve változásbejelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte, vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános feltételek III.3. pontjában szabályozott szerződésmódosítási illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

VI.2. A biztosító mentesülése életbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól

VI.2.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól a VI.1. pontban felsorolt esetekben.

VI.2.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha

a) a biztosított halálának oka a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselésének kezdő napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkossága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatál- lapotban volt,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal okozati összefüggésben vesztette életét,

c) a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét, a biztosító szolgáltatása ebben az esetben a biztosított örököseit illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesül.

VI.3. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól

VI.3.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól a VI.1. pontban felsorolt esetekben.

VI.3.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása követ- keztében vesztette életét. A biztosító szolgáltatása ebben az esetben a biztosított örököseit illeti meg és a kedvezmé- nyezett abból nem részesül.

VI.3.3. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosító bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen és szándékosan vagy jogellenesen és súlyosan gondatlan magatartással a biztosított okozta.

A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

a) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

b) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szük- séges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében köz- rehatott,

c) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosított a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett.

VI.3.4. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VII. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események

VII.1. Élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

VII.1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) HIV-fertőzés,

d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, mun- kahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.

VII.1.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erő- szakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

VII.1.3. A biztosító kockázatviselése az VII.1.1. d) pontban foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotá- ban bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos ma- gyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettsé- gének eleget tett.

VII.1.4. Amennyiben a szerződés egészségi kockázatelbírálás (egészségi nyilatkozat, orvosi vizsgálat, egészségi vizsgálatok) nélkül jött létre, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüg- gésben álló eseményekre, az adott biztosítottra vonatkozó adott kockázat kockázatviselésének kezdetétől számított 5 évig:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezde- tét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.

VII.2. Élet- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett eseményre, ha

a) az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével okozati összefüggésben következett be kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény az esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

d) a biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

VII.3. Baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

VII.3.1. A biztosító kockázatviselése – a balesetbiztosítási kockázatok kivételével – nem terjed ki a terhességre és a szülésre, ha a fogamzás a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselését megelőzően történt. A biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás a biztosító kockázatviselését megelőzően történt, ha az adott biztosítottra vonatkozó kockázatvise- lés kezdete és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban – pl. Terhességi kiskönyvben – a szülés várható időpontja- ként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van.

VII.3.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhesség-megszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének meg- őrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott terhességmegszakításokat, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megszakításának eseteit.

VII.3.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája),

b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következményei,

f) a fogpótlás.

VII.3.4. Amennyiben a biztosítottnál a VII.3.1., VII.3.2. illetve a VII.3.3. pontokban felsorolt események következményeként élet- mentő beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylő állapot miatti eseményekre szolgálta- tást nyújt.

VII.3.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota rom- lásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti keresőképte- lenség, a szülőnek, nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő keresőképtelen- sége,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyó- gytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelések), ki- véve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

d) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

VII.3.6. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiatriai megbetegedésekre.

VII.3.7. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, az olyan egészségbiztosítási eseményekre, melyek kiváltója a biztosított öngyilkossága, vagy öngyilkossági kísérlete, még akkor sem, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tuda- tállapotban volt.

VII.4. Sportártalmak kizárása

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosí- tott – jelen általános feltételek „B” mellékletében felsorolt – extrém kockázati besorolással rendelkező sporttevékeny- ségével.

VIII. Egyéb rendelkezések

VIII.1. Elévülési idő

A szerződés alapján érvényesíthető igények elévülési ideje 2 év.

Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik meg:

a) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

b) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő naptól,

c) a biztosítási esemény bejelentése esetén amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás, vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító

által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő naptól, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől szá- mított 30.

napot követő naptól,

d) egyéb esetekben a követelés esedékessé válásának napján.

VIII.2. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése

Abban az esetben, ha a biztosítási kötvény megsemmisült vagy elveszett, a biztosító a szerződő kérésére a hatályos adatokkal megegyező tartalmú új kötvényt állít ki. A felmerülő költségek a szerződőt terhelik.

VIII.3. Eljárás véleménykülönbség esetén

Ha az ügyfél vitatja a biztosító – szolgáltatási igénnyel kapcsolatos – álláspontját, írásban kérheti a döntés felülvizsgálatát. A biztosító illetékes szervezeti egysége a kérelem elbírálásához valamennyi írat/adat kézhezvételétől számított 30 napon belül döntést hoz és a döntésről a kérelmezőt értesíti.

IX. Fogalomtár

IX.1. A baleset, a munkahelyi baleset, a munkahelyi úti baleset és a közlekedési baleset fogalma

IX.1.1. Jelen általános feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkáro- sodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

IX.1.2. Jelen általános feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:

a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik.

A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak or- voshoz,

c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legké- sőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanusz- fertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

IX.1.3. Jelen általános feltételek szerint – a IX.1.2. pontban foglaltaktól eltekintve – nem minősül balesetnek:

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechani- kus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvet- lenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

IX.1.4. Jelen általános feltételek szempontjából munkahelyi baleset az olyan baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett tevékenysége közben vagy azzal összefüggésben éri.

Nem számít munkahelyi balesetnek az engedély nélkül végzett munkával okozati összefüggésben bekövetkezett baleset.

IX.1.5. Jelen általános feltételek szempontjából munkahelyi úti baleset az olyan baleset, amely a biztosítottat a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben a legrövidebb útvonalon közlekedve éri.

IX.1.6. Jelen általános feltételek alkalmazásában közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként, vagy utasaként szenved balesetet.

IX.1.7. Jelen általános feltételek szerint nem minősül közlekedési balesetnek:

a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

c) a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű, vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.

IX.2. A betegség, a kórház, a műtét és a műtéti lista fogalma

IX.2.1. Jelen általános feltételek szempontjából betegség az emberi szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.

IX.2.2. Jelen általános feltételek szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, enge- délyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

IX.2.3. Jelen biztosítás szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg-el- látást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóin- tézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószerelvonó intézmények, ápolási intézetek, egyéb „krónikus” fekvőbetegellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szolgáltatásban részesült.

IX.2.4. Jelen általános feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendőek azok a biztosító által csoportba sorolt orvosi beavatkozá- sok, melyek során az orvos-szakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve a következményeknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.

IX.2.5. A biztosító a műtéteket súlyosságuk alapján csoportokba sorolja be (továbbiakban: csoportba sorolás).

IX.2.6. Jelen általános feltételek alkalmazásában műtéti lista a műtéteknek a nemzetközi kódrendszerrel (WHO-kód) azonosított felsorolása. Aműtéti lista tartalmazza a műtétek biztosító által meghatározott csoportba sorolását is.

A műtéti lista a biztosító Vezérigazgatóságán, illetve a Személybiztosítási Kompetencia Központokban megtekinthető meg.

IX.2.7. Jelen általános feltételek alkalmazásában kivonatos lista a műtéti lista kivonata (lásd jelen általános feltételek elválaszt- hatatlan részét képező D melléklet). A kivonatos lista a gyakoribb, jellemzőbb műtéteket tartalmazza, a műtét azonosítására alkalmas WHO-kóddal és a biztosító által meghatározott csoportba sorolással együtt.

A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét. A kivonatos lista a felek ellenkező megállapodása hiányában a jelen általános feltételek alapján megkötött szerződések részét képezi.

IX.2.8. Műtét esetén a biztosítási esemény azonosítása, s ez alapján az elvégzett orvosi beavatkozás műtéti lista szerinti besorolása a biztosító orvosának hatáskörébe tartozik. A besorolás alapdokumentuma a műtéti lista.

IX.2.9. Amennyiben valamely elvégzett műtét a műtéti listában nem található meg, úgy annak csoportba sorolását a biztosító orvosa állapítja meg.

X. Az általános feltételek Polgári Törvénykönyvtől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kollektív munkáltatói biztosítások általános szerződési feltételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényege- sen eltérnek.

X.1. Jelen általános feltételek Ptk.-tól lényegesen eltérő rendelkezései

X.1.1. A biztosított részéről szükséges hozzájárulás

Jelen feltételek II.1.5. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:479. § (1) bekezdésétől – kiskorú biztosított, cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy mint biztosított vonat- kozásában a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

X.1.2. A biztosítási szerződés létrejötte, módosítása és megszűnése

Jelen feltételek II.1.6. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:478. § (2) bekezdésétől – amennyiben a felek ettől eltérően nem állapod- nak meg, a szerződő a biztosított javára lemond a kedvezményezettjelölés jogáról, és erről a biztosítottakat tájékoztatja.

Jelen feltételek II.2.1. pontja értelmében – eltérően a Ptk. 6:443. § (1) bekezdésétől – a biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre.

Jelen feltételek II.2.12. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől – az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérésre a szerződőnek késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül van lehetősége kifogását előter- jeszteni.

Jelen feltételek II.2.12. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésében foglaltaktól –, ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától/módosító javaslatától eltér, a szerződés/módosítás abban az esetben is a kötvény tartalmának megfelelően jön lét- re, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

Jelen feltételek II.2.13. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:475. § – a biztosítási szerződés módosításához a biztosított hoz- zájárulására nincs szükség.

Jelen feltételek II.2.15. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétől – a nem fogyasztó szerződő esetén is a szerződés – ráutaló magatartással (hallgatólagosan) – akkor is létrejön az ajánlat szerinti tartalommal, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon – egészségi kockázatelbírálás esetén, 60 napon - belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a Díjszabásnak megfelelően tették.

Jelen feltételek II.3.5. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:480. § szakaszától – a biztosító a szerződésben legfeljebb 6 hónapos időtartamra várakozási időt köthet ki (a továbbiakban: várakozási idő), melynek első napja az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdete.

Jelen feltételek II.5.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:483. § szakaszától és a Ptk. 6:490. § szakaszától – a biztosító a bizto- sítási szerződést rendes felmondással megszűntetheti.

Jelen feltételek III.3.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6: 446. § (2) bekezdésétől – ha a szerződő a módosító javaslat kézhezvé- telétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslatban foglaltak szerint módosul a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon, feltéve, hogy a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

X.1.3. Fizetési póthatáridő tűzése

Jelen feltételek IV.5.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. § (1) bekezdésétől – a biztosító a szerződő felet legalább 30 na- pos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

X.1.4. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

Jelen feltételek VI.1.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:482. § (1) bekezdésétől – a biztosító a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértéséből eredő jogait a szerződés tartama alatt korlátlanul gyakorolhatja.

X.1.5. Elévülési idő

Jelen feltételek VIII.1. pontjában foglalt elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott álta- lános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 2 év elteltével évülnek el.w

„A” melléklet: Veszélyes foglalkozások

1. Nem polgári légi közlekedés dolgozói: műhelypilóta, reklámrepülő, légi kártevő irtó, légi fényképező, helikopteres mentés, helikopteres rendőrség, helikopteres építés, helikopteres szállítás, helikopteres kártevők elleni harc.

2. Hadsereg repülő személyzete: dugattyú hajtóműves repülőgép személyzete, katonai szállítógép személyzete, helikopter sze- mélyzete, repülésoktató, repülő növendék, berepülő pilóta, ejtőernyős ugró, tesztpilóta, sugárhajtású gép személyzete.

3. Bányászati dolgozók: bányászati gépkezelő, bányászati technikus, mélyfúró, vájár, segédvájár, csillés, kőfejtő, kőtörő, olajbá- nyász, szilárdásvány-kitermelő foglalkozások.

4. Kohászati dolgozók: kohászati gépkezelő, kohászati technikus, öntödei dolgozó, kazángépkezelő, vas- és színesfém-kohá- szati olvasztár, hengerész.

5. Robbanó vagy könnyen gyulladó anyaggal dolgozók: robbantómester, pirotechnikus.

6. Erősáramú villamosipari dolgozók: erősáramú villamosipari technikus-, szak- és segédmunkás.

7. Ipari alpinista

8. Ipari búvár

9. Fegyverviseléssel járó foglalkozások: testőr, kommandós, idegenlégiós, hírszerző, fegyveres őr, fegyveres őr büntetés-vég- rehajtási intézetben, büntetés-végrehajtási felügyelő, fegyőr, biztonsági őr, biztonsági őr – önvédelmi fegyverrel, pénzszállító, hadseregben dolgozó hivatásos és hadkötelezett (veszélyt növelő tevékenységgel: tűzszerész, búvár)

10. Békefenntartó

11. Sugármentesítő gépkezelő

12. Kaszkadőr

„B” melléklet: Sportolói kockázati besorolás

A sportágak veszélyességi szintje szerinti kategóriák:

Normál, közepes, speciális, veszélyes és extrém kockázatú sportok.

Normál kockázatok: asztali labdarúgás; biliárd; bridge; búvárkodás légzőkészülék nélkül; callanetics; csúszókorongozás; dárdavetés; evezés; gerelyhajítás; golf; íjászat; kajak-kenu; modellezés; műúszás; paintball; rádiósport; sakk; sportlövészet; szkander; thai-chi; teke; természetjárás; úszás; vadászat.

Közepes kockázatok: asztali tenisz; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m-ig; erőemelés; foot-bag; jet-ski; kitesurf; krikett; lovas sport; műugrás; öttusa; súlyemelés; surf; testépítés; toronyugrás; vitorlázás; vívás; vízi labda; vízisí; wakeboard; wakekite.

Speciális kockázatok: aerobik; aikido; akrobatikus rock & roll; baseball; fallabda; fitness; futás; gyaloglás; gyorskorcsolyázás; kötélug- rás; lábtenisz; lábtoll-labda; jégtánc; ritmikus gimnasztika; röplabda; síelés; tájfutás; tenisz; tollaslabda; triatlon; versenytánc.

Veszélyes kockázatok: amerikai futball; atlétika,hétpróba, tízpróba; bírkózás; bmx; bmx-cross; bob; dirt jumping; floorball; futsal; gördeszka; görkorcsolyázás; gyeplabda; gyorsasági kerékpár; hapkido; harcművészetek; iaido; jégkorong; judo; kapoeira; karate; kem- po; kendo; kézilabda; kick-boksz; kitebuggy; korfball; kosárlabda; kung-fu; labdarúgás; mountainbike; mountainboard; műkorcsolya; országúti kerékpár; pankráció; rögbi; sí akrobatika; lesiklás, műlesiklás, óriás műlesiklás; síugrás; skate; snowboard; szánkó; szumo; taekwando; thai-boksz; torna.

Extrém kockázatok: auto-crash (roncsautó) sport; barlangászat, barlang expedíció; bázis-ugrás; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyő ugrás; go-kart sport; hegymászás, sziklamászás V. nehézségi foktól; hőlégballonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); moto-cross; motorcsónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportrepülés, ejtőernyős ugrók; ügyességi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsival; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.

„C” melléklet: Maradandó egészségkárosodás

A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra és a közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítás különös feltételeiben hivatkozott táblázat a biztosító szolgáltatásának meghatározásához.

Jelen táblázat célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:

Testrészek, érzékszervek Egészségkárosodás

mértéke %

– egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70%

– egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65%

– egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60%

– egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20%

– egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10%

– bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5%

– egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége 70%

– egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége 60%

– egyik lábszár részleges csonkolása 50%

– egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30%

– egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5%

– bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2%

– mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

– egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

– egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét

már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 65%

– mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

– egyik fül hallóképességének teljes elvesztés 15%

– egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét

már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 45%

– a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

– az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%

„D” melléklet: Műtétek kivonatos listája

Kivonatos lista a baleseti műtéti térítés biztosítás és a műtéti térítés biztosítás különös feltételeihez.

A baleseti műtéti térítés és a műtéti térítés biztosítás esetében a biztosító térítése biztosítási esemény bekövetkezésekor:

1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%-a,

2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%-a,

3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%-a,

4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 15%-a.

5. csoportba tartozó műtétek nem térített műtétek.

Abban az esetben, ha a biztosítotton az 5. csoportba sorolt műtétet hajtják végre, a biztosító nem nyújt szolgáltatást. A műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója:

1. csoport WHO-kód	Műtét megnevezése	4. csoport WHO-kód	Műtét megnevezése
5014F	Agydaganat eltávolítás	51440	Szemlencse eltávolítás
50151	Koponyacsont tumor eltávolítás	51470	Szemlencse beültetés
50200	Benyomatos koponyatörés ellátása	51950	Dobhártyaplasztika
50303	Gerincvelői dekompressziós műtétek	53844	Visszerek eltávolítása
50311	Ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte	56741	Méhszájplasztika
50337	Gerincvelői daganatok eltávolítása	56518	Laparoszkópos petefészek eltávolítás
53240	Tüdőlebeny eltávolítása	57400	Császármetszés
53340	Tüdőátültetés	57670	Arctörések nyílt helyreállítása
53522	A kéthegyű billentyű pótlása mechanikus	57829	Bütyökműtét
	műbillentyűvel	57900	Csonttörések bőrön keresztül történő dróttűzése
53531	Billentyű plasztika a kéthegyű billentyűn	58130	Külboka-szalag varrata
53734	Daganat eltávolítása a szívkamrából	5837H	Achilles-ín szakadás helyreállítása
53743	Szívkamrai sérülés ellátása	58600	Emlőcsomó kimetszése
53750	Szívátültetés
55040	Májátültetés 5. csoport
58151	Teljes csípőprotézis	WHO-kód	Műtét megnevezése
5814L	Térdprotézis beültetés	14410	Kimetszés szövettani vizsgálat számára gyomortükrözés során
2. csoport		14820	Szövettani vizsgálati mintavétel bőrön át emlőből
WHO-kód	Műtét megnevezése	16200	Hörgőtükrözés
54560	Vastagbél teljes eltávolítása	16970	Diagnosztikus izületi csőtükrözés
53611	Koszorúér-áthidaló műtétek	33121	Koszorúserek vizsgálata érfestéssel
53502	Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn	39430	Ultrahangos vesekőzúzás
5382L	Hasi aorta tágulat eltávolítása	52160	Orrtörés helyreállítása
53836	Érpótlás	52310	Fog sebészi eltávolítása
51358	Szivárványhártya eltávolítás	52374	Fogászati csontplasztika
51570	Üvegtest csere	52000	Dobhártya „felszúrása”
53163	Művi gégeképzés	52100	Orrvérzés ellátása edzőszerrel
		52810	Mandula eltávolítása
3. csoport		57100	Gátmetszés
WHO-kód	Műtét megnevezése	57520	Terhesség megszakítás
53777	Pacemaker beültetése	57880	Belső fémrögzítés eltávolítása
53807	Embólia eltávolítás combverőérből	58750	Emlőplasztika
54130	Lépeltávolítás	58900	Bőrvarrat
54361	Gyomor részleges eltávolítása	58840	Bőrfüggelék kimetszése
54700	Féregnyúlvány eltávolítása	59801	Nők művi meddővé tétele
55110	Epehólyag eltávolítása	81010	Idegentest eltávolítás szaruhártyából
55300	Lágyéksérv műtét	81700	Könnytömlő átmosása
56011	Prosztata húgycsövön keresztüli kisebbítése	82032	Csuklótörés zárt helyretétele
56520	Féloldali petefészek eltávolítás	58830	Sebtisztítás, sebkimetszés
56830	Méheltávolítás hasi úton	82090	Ficam zárt helyretétele
50630	Pajzsmirigy eltávolítás	84712	Combcsontba fúrt dróttal történő húzatás
51150	Kötőhártyavarrat	85840	Ízületbe adott injekció
57902	Combnyak-szegezés	88050	Vérátömlesztés
57922	Húzóhurkos csontrögzítés	88530	Művese-kezelés
57924	Csavarozás

Baleseti halálra vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBHAT/02017)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek baleseti halálra vonat- kozó biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Generali Biztosító Zrt. kollektív biztosítások általános szerződési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfe- lelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

I.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

II.1. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási esemény, azaz a biztosítottnak a biztosító kockázatviselése alatt bekövetkezett balesete, melynek következtében egy éven belül elhalálozik – a jogalap fennállásakor –, a halál időpont- jában hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

II.2. Amennyiben a biztosított kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatti halála a jelen biztosítási szerződés megszűnését követően, de a biztosítási eseményben meghatározott baleset időpontjától számított egy éven belül következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget kell figyelem- be venni.

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.2. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis,

b) a boncolási jegyzőkönyv,

c) a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

d) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumen- tum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma,

e) a baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

f) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

g) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül: amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg vagy vesztette életét, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,

h) a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági határo- zat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

III.4. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához – az általános feltételek V.3.3 pontjában felsorolt – további igazolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben men- tesül a baleseti halálra vonatkozó szolgáltatás teljesítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítás különös feltételei, lineáris térítéssel (KBROK/02017)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek baleseti eredetű ma- radandó egészségkárosodásra vonatkozó lineáris térítésű biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfe- lelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), melynek következté- ben a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved.

I.2. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos élet- vitelt korlátozza.

I.3. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult ma- radandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség meg- változása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó.

A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok ön- magukban nem képezhetik a maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

I.4. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

II.1. A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás (jelen különös feltételek I.3.) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

II.2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor hatályos kötvényben, ennek hiányában a szerződés megszűnésekor hatályban volt kötvényben rögzített biztosítási összeg- nek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként, figyelemmel a jelen különös feltételek II.9. pontjában foglaltakra is.

II.3. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa a szerződésre vonatkozó általános feltételek elválaszthatatlan részét képező „C” mellékletében található táblázat figyelembevételével állapítja meg.

II.4. Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség

orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosítás- ból kizártak.

Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határo- zatában megállapított egészségkárosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó.

A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének meg- állapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.

II.5. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.

II.6. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után tel- jesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

II.7. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

II.8. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

II.9. Amennyiben a biztosító szolgáltatását követően a biztosított egészségi állapota tovább romlik ugyanannak a biztosítási eseménynek a következményeként, amely alapján a biztosító már teljesített szolgáltatást, a biztosított a megfelelő orvosi kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást igazoló orvosi iratainak benyújtásával – biztosítási eseményenként a be- jelentett baleset napjától számított legfeljebb 4 évig, évenként egy alkalommal ismételt szolgáltatási igénybejelentéssel kérheti egészségi állapota felülvizsgálatát és a maradandó egészségkárosodás mértékének ismételt megállapítását. A felülvizsgálat eredményétől függően, a biztosító a jelen különös feltételek II.2. pontja szerinti szolgáltatást teljesíti azzal, hogy a fentebb említett biztosítási eseménnyel összefüggésben történt korábbi teljesítések összegét az utóbb teljesítendő szolgáltatás összegéből levonja.

Ugyanazon biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke ilyen esetben sem lehet nagyobb 100%-nál.

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában meghatározotta- kon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai,

b) a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

c) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

d) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű for- galmi engedélye,

e) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.

III.4. A fentieken kívül a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges – az általános feltételek V.3.3. pontjában felsorolt

– további igazolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

III.5. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.

III.6. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szol- gáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

III.7. A biztosító elismert jogalap esetén az alábbi határidőkön belül teljesít szolgáltatást:

a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott maradandó egészségkárosodás alapján megállapított szolgáltatást a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezését követő 15 napon belül,

b) egyéb esetekben a a maradandó egészségkárosodás véglegessé válását követően 15 napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő 4 év letelte után 15 napon belül.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatás teljesítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

Csonttörésre vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBCST/02017)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek csonttörésre vonatko- zó biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfe- lelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), melynek következté- ben a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved.

Jelen különös feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

I.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – balesetenként a törések számától függetlenül – a biztosítási ese- mény időpontjában hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget téríti meg.

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában meghatározotta- kon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás,

b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumen- tum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai,

c) a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

d) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

e) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű for- galmi engedélye.

III.4. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges – az általános feltételek V.3.3. pontjában felsorolt – további iga- zolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben men- tesül a csonttörésre vonatkozó szolgáltatás teljesítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

Baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBKNT/02017)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfe- lelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), melynek következté- ben a biztosított kórházi (általános feltételek IX.2.) fekvőbeteg-ellátásban részesül, amennyiben az orvosilag szükséges.

I.2. Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül az a személy, akit orvosi ellátás igénybevétele cél- jából a kórházba több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a személy a kórházi felvétel és elbocsátás napja között minden éjszakát a kórházban tölt az orvosi ellátással összefüggésben. A kórházi felvétel több napra szól, ha a kórházból való elbocsátás későbbi napon történt, mint a kórházi felvétel. A kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén a biztosító szolgáltatása (jelen különös feltételek II.) szempontjából a kórházi ellátás első napja a kórházi felvétel napja, a kórházi ellátás utolsó napja a kórház- ból történő elbocsátás napja.

I.3. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

II.1. A biztosító a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges kórházi fekvőbeteg-ellátásra, az ellátási napokra (jelen különös feltételek I.2.) nyújt szolgáltatást.

II.2. A szolgáltatás összege a kórházi fekvőbeteg-ellátás tartama alatt, az ellátási napokon hatályos kötvényben rögzített bizto- sítási összegnek és a kórházi ellátási napok számának a szorzata.

Amennyiben a biztosított a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatt a jelen biztosítási szerződés meg- szűnését követően részesül kórházi fekvőbeteg-ellátásban, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.

II.3. Amennyiben a biztosított kórházi fekvőbeteg-ellátása az adott kórház intenzív ellátást biztosító osztályán történik, az intenzív osztályon történő ellátás napjaira a biztosító a biztosítási összeg 200%-át téríti meg.

Jelen feltétel vonatkozásában intenzív osztálynak kizárólag az az osztály tekinthető, amely neve, működése és működési en- gedélye alapján ilyen ellátásra jogosult.

Jelen feltétel vonatkozásában nem számít intenzív osztályon történő ellátásnak a subintenzív osztályon vagy részlegen, illetve a postoperatív őrzőben történő ellátás.

II.4. Ha a biztosítási évforduló napja beleesik abba az időtartamba, amely alatt a biztosított kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesült és a biztosítási szerződés értékkövető (általános feltételek IV.7.), akkor a biztosító a biztosítási évforduló napjától kezdve az értékkövetésnek megfelelő, megnövelt összegű biztosítási összeget veszi figyelembe a szolgáltatásnál a fekvőbeteg-ellá- tásra, az ápolási napokra vonatkozóan.

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában meghatározotta- kon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) kórházi zárójelentés,

b) intenzív osztály zárójelentése, amennyiben történt ilyen ellátás,

c) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumen- tum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai,

d) baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

e) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

f) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű for- galmi engedélye.

III.4. A fentieken kívül a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges – az általános feltételek V.3.3. pontjában felsorolt

– további igazolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

III.5. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosítottnál a gyógykezelés, az orvosi ellátás indokoltságát és az egészségi állapotot a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogad- ja vagy elutasítsa.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó szolgáltatás teljesítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejeze- tében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

D) Xxxxx feltételek és záradékok Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosításához

Amennyiben a felek a jelen külön feltételekben, vagy záradékokban foglalt rendelkezéseket alkalmazni rendelik, úgy a külön feltételek és záradékok rendelkezései az alapszerződés elválaszthatatlan részét képezik.

A külön feltételek és a záradékok rendeltetése az alapszerződés részét képező Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeiben rögzített rendelkezések (biztosítási események, szolgáltatás, biztosított vagyontárgyak, szerződéses kötelezettségek, jogosultságok, stb.) módosítása, pontosítása, kiegészítése.

A külön feltételek, záradékok csak akkor képezik részét az alapszerződésnek, ha az alapszerződést az alkalmazandó külön feltételre, záradékra hivatkozással kötötték meg, azaz különösen akkor, ha a biztosítási ajánlaton feltüntették.

A külön feltételek, záradékok önállóan nem, csak az alapszerződéssel együtt mondhatók fel. Az alapszerződés megszűnése az alkalma- zott külön feltétel és záradék egyidejű megszűnését eredményezi.

I. KÜLÖN FELTÉTELEK

KF0011 sz. külön feltétel: Előre megadott kármentességi kedvezmény

Jelen szerződési feltétel szerint a felek megállapodnak abban, hogy a biztosító a szerződésben feltüntetett biztosítási díjból a szerződésben (díjkalkuláción, kötvényen) meghatározott mértékű engedményt ad. Ezen engedmény a szerződés által fedezett kockázati körök tekintetében megállapítható kármentességre és azon biztosítási időszakra vonatkozik, melyre a díjkedvezmény alkalmazásra került.

Ha a biztosítási időszak alatt a szerződésben megnevezett kockázatok bármelyikét érintő káresemény következik be, a szerződő köteles a biztosítónak megfizetni a fent részletezett kármentességi engedmény teljes összegének megfelelő mértékű biztosítási díjat.

Az előre megadott kármentességi engedménynek megfelelő mértékű díj megfizetése akkor válik esedékessé, amikor a biztosí- tó elismeri a szolgáltatási kötelezettségét.

A biztosító a díjra a biztosítási időszak letelte után is jogosult, amennyiben a biztosítási eseményt utólag jelentették be az en- gedménnyel érintett időszakra.

KF0012 sz. külön feltétel: Gépjárművek tűzbiztosítása telephelyen

1. Jelen külön feltétel alapján a VVSZF (ÁLTRE) VM „D1” vagyoncsoport meghatározásától eltérően, ebbe a vagyoncsoportba értendők azok a szerződő vagy biztosított tulajdonában álló, bérbe (hitel vagy lízing) vagy javításra átvett, hatósági, forgalmi engedélyre kötelezett:

– személyszállító gépkocsik, amelyek a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkeznek;

– terepjáró személygépkocsik;

– áruszállító gépkocsik, legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel;

– terepjáró tehergépkocsik 3,5 t össztömegig;

– pótkocsik 3,5 t össztömegig;

2. A biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a jelen külön feltétel szerinti gépjár- művekre, amíg azok a biztosított telephelyen, mint kockázatviselési helyen találhatók.

3. A biztosító kockázatviselése a szabadban tárolt gépjárművekre a VVSZF TKR szerinti biztosítási eseményekre terjed ki, amennyiben a bekövetkezett kár semmilyen összefüggésben nincs a biztosított gépjárművek üzemeltetésével.

KF0013 sz. külön feltétel: Munkavállalók személyes tárgyainak biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biztosí- tott munkavállalóinak személyes vagyontárgyaiban bekövetkezett károkra (VVSZF VM „D5”).

2. A biztosító kockázatviselése a VM „D5” vagyontárgyakra a kockázatviselési helyen, a szerződésben rögzített biztosítási ese- ményekre terjed ki.

3. A biztosító megtéríti továbbá az alábbi, számlával, egyéb bizonylattal igazolt költségeket: bankkártyák, hitelkártyák letiltásának és újra igénylésének díja, mobiltelefon SIM kártya letiltásának díja, személyi okmányok pótlási költsége.

KF0014 sz. külön feltétel: Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések biztosítása

1. Jelen külön feltétel értelmében a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a kockázatviselési helyen található, megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezésekre (VVSZF VM „D6”).

2. A szabadban telepített napkollektoros, napelemes vagy szélkerék rendszer tekintetében a betöréses lopás káresemény akkor valósul meg, ha a VVSZF BLRKR I.1. pontja szerinti események a tárolótér kerítésére vagy kocsibejárójára vonatkozóan való- sulnak meg.

3. A külön feltétellel érintett vagyoncsoportok villám- és túlfeszültség-védelemét a telephely védelmi rendszerébe integráltan kell kiépíteni.

4. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások)

a) azokra a napelemekre, amelyek az IEC 61215 és 61730 szabványnak nem felelnek meg, ennek megfelelő minősítés- sel nem rendelkeznek;

b) rendeltetésszerűen még üzembe nem helyezett rendszerekre;

c) a kockázatviselési hely növényzetének nem megfelelő karbantartásával, rendszertelen gondozásával összefüggés- ben keletkezett károkra;

d) azokra a biztosítási eseményekre, amelyek a rögzítő- és tartószerkezetek hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek.

KF0017 sz. külön feltétel: Mezőgazdasági erő- és munkagépek betöréses lopás biztosítása

A mezőgazdasági erő- és munkagépek vonatkozásában a VVSZF BLRKR szerinti betöréses lopás, rablás és rongálás károkra a kockázatviselés akkor áll fenn – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén –, míg azok a biztosított telephelyen, mint kockázatviselési helyen találhatóak, továbbá, ha a jelen különfeltétel alapján biztosított vagyoncsoport tárolására szolgáló te- lephely megfelel az alábbi követelményeknek:

– a telephely kerítéssel van körbevéve, a jármű- és személykapuk legalább egy darab kulcsos zárral vagy lakattal lezártak (MABISZ által a teljes körű technikai védelem elemeként ajánlott lakatszerkezet – lakat és lakatpánt együtt);

– a telephelyen a szabadban tárolt vagyontárgyak a sötétedés beálltától kezdődően fényforrással jól láthatóan megvilágítottak;

– a településhatáron kívül fekvő telephely a ZA0602., ZA0603. számú záradékok közül a szerződésben megjelölt záradék előírásainak megfelelően őrzött;

– a telephelyen tárolt vagyontárgyak kulcsai és okmányai nyitvatartási időben sem lehetnek a járművekben, nyitvatartási időn kívül pedig a Z 302. sz. záradéknak megfelelő lezárt épületben, értéktárolóban (ld. VVSZF BLRKR I.2. pontnál) elzárva tartandók.

KF0018 sz. külön feltétel: Mezőgazdasági erő- és munkagépek biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján mezőgazdasági erő- és munkagép vagyoncsoportba tartoznak:

– lassú jármű vagy mezőgazdasági vontató által vontatott pótkocsik 25 t össztömegig;

– lassújárművek;

– kerekes vagy hevederes traktorok-erőgépek;

– traktor pótkocsik,

– traktorvontatású gép;

– emelő, rakodó gépek, adaptereik és tartozékai;

– betakarító gépek (önjáró, félig függesztett és vontatott);

– mezőgazdasági vonatkozású önjáró gépek;

– lassú járműre, traktorra, önjáró gépre, legalább 1 ponton kapcsolt bármilyen mezőgazdasági vonatkozású adapter és tar- tozékaik;

– a mezőgazdasági tevékenységhez földutakat karbantartó földmunkagépek;

– erdészeti gépek.

2. A biztosítási fedezet kiterjed a VVSZF TKR; VVKR; VKR (kivéve a jégverés által okozott károkra); FKR; ÁBKR pontjaiban részletezett eseményeire a kockázatviselési helye(ke)n, a saját vagy szerződéssel igazolt munkavégzés helyén, továbbá az oda-vissza vezető úton.

3. Jelen különfeltétel alapján nem térülnek a belső eredetű okokra visszavezethető károk. Belső eredetű ok(ok)nak mi- nősül minden olyan káresemény, amely(ek) az egyedi azonosítóval rendelkező gép külső fizikai dimenzióit határoló sí- kon belül keletkeztek, továbbá a tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba, mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezés meghibásodása.

KF0019 sz. külön feltétel: Telephelyen tárolt szálas mezei termény

Jelen külön feltétel alapján, a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – a VVSZF TKR

I.2.1. d) kizárásától eltérően, fedezetet nyújt az ajánlatban megjelölt kockázatvállalási helyen, a szabadban tárolt szálas mezei termények vonatkozásában, a VVSZF TKR I.1. pontja alatt részletezett káreseményekre, amennyiben azokra nézve a minden- kori hatályos tárolási előírásokat, illetve tárolt állapotukban rajtuk a rendszeres és szükséges ellenőrzéseket, műszeres méré- seket elvégzik, s azok eredményeit – az ellenőrzést követő 12 órán belül – hitelt érdemlően rögzítik.

A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének minősül és a biztosító mentesüléséhez vezet, amennyiben a káreseményt követően a károsodott vagyontárgy (anyag) maradványaiból vagy ugyanazon anyaghalmaz károsodással nem érintett részéből szakértői bizonyítást nyer, hogy a tárolás során, vagy az azt megelőző előkészítő időszakban, a károsodott anyagot nem a rá irányadó optimális állapotban dolgozták fel vagy tárolták.

KF0101 sz. külön feltétel: Villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Tűzbiztosítás különös rendelkezései (VV- SZF TKR) szerinti biztosítási fedezet – a biztosítási szerződésben rögzített limit erejéig – kiterjed a TKR alapján nem fedezett villámcsapás másodlagos hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra.

2. Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási eseménynek minősül, ha a villámcsapás miatt keletkező túlfeszültség vagy induk- ció az elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben kárt okoz.

3. Abban az esetben, ha a fent leírt kárt a biztosított vagyontárgy anyagának belső elhasználódása, vagy nem megfelelő karbantartás okozta, a biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni.

KF0102 sz. külön feltétel: Berendezések elektromos áram okozta tűzkára

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Tűzbiztosítás különös rendelkezései (VV- SZF TKR) szerinti biztosítási fedezet – a biztosítási szerződésben rögzített limit erejéig – kiterjed a biztosított elektromos gépek- ben, berendezésekben, készülékekben az elektromos áram energiájának hatására (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások) keletkezett tűzkárokra.

2. Abban az esetben, ha a fent leírt kárt a biztosított vagyontárgy anyagának belső elhasználódása, vagy nem megfelelő karbantartása okozta, a biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni.

KF0103 sz. külön feltétel: Berendezések belső eredetű tűzkára

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Tűzbiztosítás különös rendelkezései (VV- SZF TKR) szerinti biztosítási fedezet – a biztosítási szerződésben rögzített limit erejéig – kiterjed a biztosított berendezésekben keletkezett belső eredetű (pl. tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba miatt bekövetkező) tűzkárokra is.

KF0140 sz. külön feltétel: Megállapodás tartamengedmény igénybevételéről 3 éves időtartamra

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szerződésekre a biztosító az ajánlat szerinti tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondásának joga, a Ptk. 6:466. § alapján, 30 nap felmondási idő megtartásával. Amennyiben a szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a szerződő kezdeményezésére, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerződő a biztosító által megelőlegezett tartamengedményt elveszíti. Ebben az eset- ben a szerződő a szerződés megszűnésével egyidejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre figyelemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét a biztosítónak megfizetni.

A harmadik biztosítási év leteltével a legalább 3 éves fenntartási szándékra vonatkozó megállapodás és ezzel együtt a díjengedmény újabb 3 évre automatikusan megújul. Ez az automatizmus a szerződés fennállása alatt mindvégig, három évente megismétlődik. Az automatikusan megújuló 3 éves fenntartási megállapodás(ok) tartamán belül a szerződés évfor- dulóra történő felmondására, a tartam lejárta előtti megszűnésére és tartamengedmény visszafizetésére az első három éves periódusra meghatározott rendelkezések az irányadóak. A három évente automatikusan megújuló fenntartási megállapodással kapcsolatos jogok és kötelezettségek a feleket a biztosítási szerződés megszűnéséig, vagy addig illetik meg illetve terhelik, amíg a szerződő felek valamelyike a továbbiakban nem kívánja a megállapodást megújítani.

Ez esetben erre irányuló szándékát a folyó 3 éves ciklus utolsó biztosítási évfordulója előtt legalább 30 nappal írásban kell közölnie a másik féllel. A közlést követően induló biztosítási időszakra a biztosítási díj mértéke automatikusan a tartamenged- mény nélkül számított, tarifális díj összegére módosul.

KF0201 sz. külön feltétel: Szabadban tárolt vagyontárgyak vihar kára

1. Xxxxx külön feltétel értelmében a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén a Vihar biztosítás különös rendelkezései (VV- SZF VKR) szerinti biztosítási fedezet kiterjed a műszaki és egyéb berendezésekre (VVSZF VM „B”), valamint készletekre (VVSZF VM „C”), illetve, egyedi megállapodással bármilyen megnevezett vagyontárgyra, amelyek a kockázatviselési helyen (telephe-

lyen) nem épületben, hanem szabadban vannak elhelyezve (tárolva, telepítve). Szabadban elhelyezettnek tekintendők azon va- gyontárgyak is, amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedés alatt, vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatók.

2. Szabadban tárolt vagyontárgynak tekintendők azok a vagyontárgyak, amelyek tekintetében a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat illetve tárolás, a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad, vagy kifejezetten megengedi.

3. A biztosító kockázatviselése jelen külön feltétellel sem terjed ki a jégeső, hónyomás, valamint betöréses lopás, rablás és rongálás biztosítási eseményekre. A felhőszakadás biztosítási eseménnyel összefüggésben a készletnek minősülő vagyontárgyak víz által okozott kárait a biztosító csak akkor téríti meg, ha azok legalább 12 cm magas állványon he- lyezkedtek el.

4. Szabadban tárolt, az időjárás viszontagságaival szemben szükségszerű védelmet igénylő vagyontárgyak esetén a megfelelő minőségű, állapotú és jól rögzített védő ponyva, fólia vagy sérülésmentes csomagolás hiánya miatt bekövet- kező károk a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének minősülnek, és a biztosító mentesülé- sét vonják maguk után.

5. Xxxxx külön feltétel szerint nem biztosítottak:

– textil, ponyva, vagy bármilyen fólia anyagú épülettartozékok, kiegészítők és díszítések (pl. napellenzők, napernyők, árnyékolók, zászlók, hálók, stb.).

KF0301 sz. külön feltétel: Dugulás elhárítás térítése

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Vezetékes vízkár biztosítás különös ren- delkezései (VVSZF VVKR) szerinti biztosítási fedezet kiterjed a kockázatviselés helyén lévő, a VVKR-ben felsorolt elvezető csövek dugulás-elhárításának költségeire is, amennyiben a VVKR II.1. pont alatti biztosítási esemény megvalósult.

2. Kármegelőzési kötelezettségnek minősül különösen az elvezető csövek megfelelő átjárható képességének fenntartása, illetve a fenyegető dugulás elhárítása.

KF0302. sz. külön feltétel: Biztosított telephelyen lévő csővezetékek meghibásodása

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Vezetékes vízkár biztosítás különös ren- delkezései (VVSZF VVKR) szerinti biztosítási fedezet kiterjed a biztosított telephelyen lévő, biztosított épületen kívüli be- és elvezető vezetékek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények – tömítési hibái miatt keletkező károkra, a tömítési hiba javítási költségeire.

2. A biztosító megtéríti továbbá a külön feltétel szerinti fedezettel kapcsolatban, a meghibásodott csőszakasz feltárási, valamint cseréjének költségeit, olyan mértékben, amennyiben az technológiailag indokolt.

KF0303. sz. külön feltétel: Technológiai csővezetékek töréséből eredő károk

2. Technológiai csővezetékek töréséből eredő károk az ipari, technológiai vezetékekből – ide értve a technológiai célú víz- és gőzvezetékeket, víztároló medencéket, úszó-, fürdőmedencékhez tartozó technológiai berendezéseket és hasonlókat is – és azok tartozékaiból kiömlő folyadék vagy anyag által okozott károk.

3. Technológiai folyadéknak minősülnek például a savak, a lúgok, a különböző oldatok, az elegyek, az élelmiszeripari termékek, a folyékony szénhidrogének és származékaik, illetve a különböző zagyok, és a hasonló anyagok.

Nem minősül technológiai csővezetéktörés kárnak a gáz, illetve gőz halmazállapotú anyagot szállító vezeték meghibá- sodásából eredő kár.

4. A biztosító nem téríti meg a technológiai csővezeték töréséből eredő kárt, ha az:

a) a kiömlő, elfolyt anyag veszteségeként keletkezett;

b) a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben ke- letkezett;

c) a hideg- és melegágyak, üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló épületek helyiségeiben lévő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett;

d) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható és az üzemszerű működést nem befolyásolja;

e) elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett;

f) a környezetszennyezési és felelősségi károkat.

5. A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének minősül és a biztosító mentesüléséhez vezet külö- nösen az, ha a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási, felülvizsgálati munkáinak elmulasz- tása miatt következett be a kár.

6. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító (kockázatkizárás), ha a kár

a) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szer- kezeteinek nyitott állapota miatt állt elő, vagy nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztül áram- lott ki az anyag,

b) a törött vezeték, meghibásodott szerelvény szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésen keletkezett.

KF0304. sz. külön feltétel: Elfolyt víz térítése

1. Jelen külön feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVSZF VVKR) szerinti káresemények, valamint a KF0302. számú külön feltétellel fede- zett káresemények miatt elfolyt vezetékes víz igazolt értékének megtérítésére.

2. A jelen külön feltétel szerinti biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítási szerződésben rögzített összeg.

KF0601. sz. külön feltétel: Küldöttrablás biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkra, amelyek pénztári küldöttek ellen – a biztosítási szerződésben megjelölt működési (szállítási) területen, Magyarország területén elkövetett rablás miatt következtek be. A külön feltétel szerint kötött biztosítás nem terjed ki a hivatásos pénzszállítónak, illetve őrző-védő tevékenységet ellátó vállalkozásnak minősülő biztosítottra.

2. Biztosítható vagyontárgyak:

a) készpénz, értékpapír;

b) egyéb értékcikknek minősülő vagyontárgyak a biztosítási szerződés részletezésének megfelelően.

3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben küldöttenként meghatározott szállított legmagasabb értékig, mint első kockázati összegig terjed. A biztosító eseményenkénti és/vagy egy biztosítási évre vonatkozó limitösszeget határozhat meg, amely a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa.

4. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő átadásával kezdődik, a kiindulási és a rendeltetési hely közötti közvetlen és indokolható legrövidebb útvonalra terjed ki és megszűnik a küldemény átvételével. Küldött lehet maga a biztosí- tott, illetve a biztosított alkalmazottja és megbízottja.

5. A biztosítónak a külön feltételben foglalt biztosítási szolgáltatási kötelezettsége csak az alábbi pénzszállítási előírások betartá- sa esetén áll fenn:

– 500.000 Ft-ig a pénz szállítását 1 fő végzi;

– 2.000.000 Ft-ig a pénz szállítását 1 fő végzi MABISZ által ajánlott pénzszállító táskával;

– 5.000.000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fő végzi MABISZ által ajánlott pénzszállító táskával és személygépkocsival vagy zárt kocsiszekrényű kisteherautóval;

– 15.000.000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fő végzi – akik közül 1 (lő)fegyveres – MABISZ által ajánlott pénzszállító táskával és személygépkocsival vagy zárt kocsiszekrényű kisteherautóval.

6. A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni (kockázatkizárás)

a) ha a szállítás során nem teljesültek az 5. pontban meghatározott szállítási előírások és az esemény ezzel összefüg- gésben következett be;

b) ha 18 éven aluli, vagy a szállításhoz és kísérethez nem alkalmas (cselekvőképességében korlátozott) személyeket alkalmaznak őrként vagy kísérőként és az esemény ezzel összefüggésben következett be.

KF0602. sz. külön feltétel: Vandalizmus fedezet

1. A biztosítási fedezet – a szerződésben vállalt limit erejéig – kiterjed a vandalizmussal okozott káreseményekre.

2. Vandalizmus (rosszindulatú rongálás) alatt a biztosított vagyontárgyak mindennemű, előre megfontolt szándékú, közvetlen károsítását vagy megsemmisítését kell érteni.

3. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások) a következőkre:

– betöréses lopás vagy rablás elkövetésével, illetve annak kísérletével kapcsolatos károkra, kivéve a biztosított épü- let károsodását;

– a vagyontárgyak egészének vagy részének jogtalan eltulajdonításából származó károkra;

– közvetlenül a biztosított vagy annak vezető állású alkalmazottja által okozott károkra;

– a biztosított üzemének alkalmazottai vagy az üzemben dolgozó harmadik személyek által okozott károkra;

– bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett károkra;

– esztétikai jellegű károkra és azok tisztítási költségére (pl. graffiti).

4. A szerződő, biztosított köteles bejelenteni a biztosítónak, ha az épületek használatával tartósan vagy időszakosan felhagynak.

KF0603. sz. külön feltétel: Készpénz, értékpapír és értékkészlet biztosítása betöréses lopás károkra

Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz, értékpapí- rok és értékkészletek (VVSZF VM „D4” vagyoncsoport) állományban keletkezett betöréses lopás károkra (VVSZF BLRKR I.1.).

A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelő adatokat. E kimutatásokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejű károsodás lehetőleg kizárt legyen.

A jelen külön feltétellel biztosított készpénz, értékpapír és értékkészlet (VVSZF VM „D4”) esetében a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt szolgáltatási limit.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 100.000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított va- gyontárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerződésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban voltak elhelyezve. Az értéktárolásra vonatkozó követelményeket a VVSZF BLRKR I.2. pontja szerint kell figyelembe venni.

KF0604. sz. külön feltétel: Készpénz, értékpapír és értékkészlet biztosítása rabláskárokra

Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz, értékpapí- rok és értékkészletek (VVSZF VM „D4”) állományban keletkezett rabláskárokra (VVSZF BLRKR I.5.).

A jelen külön feltétellel biztosított készpénz, értékpapír és értékkészlet (VVSZF VM „D4”) esetében a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt szolgáltatási limit az alábbi védelmi előírásokat figyelembe véve:

1. 800.000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a ZA0622. számú záradék szerinti rablótámadás jelző berende- zést is üzemeltetni kell.

2. 3.000.000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a ZA0623. számú záradék szerinti rablótámadás jelző és rögzítő berendezést is üzemeltetni kell.

3. 8.000.000 Ft biztosítási összeg felett a VVSZF BLRKR I.2. pontnál leírt páncélszekrénynek késleltetett nyitású időzárral is ren- delkeznie kell, amelyet a szerződő/biztosított minimálisan 15 perccel késleltetett nyitással működtet, valamint a kockázatvise- lési helyen a ZA0623. számú záradék szerinti rablótámadás jelző és rögzítő berendezést kell üzemeltetni vagy fegyveres őrzést biztosítani a ZA0624. számú záradék előírásai szerint.

4. 10.000.000 Ft biztosítási összeg felett a biztosító a szerződésben a fentiektől eltérő egyéb védelmi előírásokat is alkalmazhat.

Nem köteles a biztosító a szolgáltatás teljesítésére (kizárt esemény), ha a jelen külön feltétel szerinti követelmények nem vagy csak hiányosan teljesülnek.

KF0704. sz. külön feltétel: Épületek építés-szerelés biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján az épületek (VM „A”) vagyoncsoporton belül biztosítottak az építés vagy szerelés alatt álló vagyon- tárgyak is. A biztosítási fedezet kiterjed az építés, bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek meglévő épületszerke- zeteire, a teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépé- szeti- és villamos berendezéseket és szereléseket.

2. A külön feltétellel érintett kockázatviselési helyen biztosított épületek (VM „A”) vagyoncsoport esetén a VVSZF ÁLTRE IX.1. f) és g) pont szerinti kizárás nem alkalmazandó.

3. A külön feltétellel érintett kockázatviselési helyen biztosított épületek (VM „A”) vagyoncsoportra szóló biztosítási fedezete kiegészül az építési- szerelési tevékenységgel összefüggően, a biztosított vagyontárgyakban előre nem látható, hirtelen és vá- ratlan események következtében keletkezett dologi károkkal, melyek javítást, pótlást, vagy helyreállítást tesznek szükségessé.

A kockázatviselésből kizárt események:

a) bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződés-megszüntetés miatti veszteség;

b) hibás tervezés miatti veszteségek és károk;

c) melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szakmára érvényes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg;

d) melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy forgalombahozatali engedély nélkül árusítanak;

e) az időjárási hatások miatt bekövetkező károk (kivéve a VVSZF VKR szerinti események);

f) használatonkívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés;

g) betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész-, ill. a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki.

4. A külön feltétellel érintett biztosítási fedezet esetén az önrész mértéke 100.000 Ft.

5. A biztosítási szolgáltatás felső határa betöréses lopás, rablás és rongálás (VVSZF BLRKR) esetén 500.000 Ft/kár/év.

KF0705. sz. külön feltétel: Mobilitás tűz extra

Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a szállítójárműn-pót- kocsin elhelyezett, de kifejezetten „C” készletnek minősülő vagyontárgyaknak (beleértve a szálastakarmányt is, amennyiben az telephelyen biztosított) a szállítás során bekövetkezett tűzkárára, a megsemmisült készlet kárkori piaci értékéig, de maximum 1.000.000 Ft kárösszegig.

KF1174 sz. külön feltétel: Fedezet kiterjesztése szárító berendezésekre

Jelen külön feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a szárító berendezésre, továbbá, ugyanezen kockázati besoro- lásban megadott takarmány, termény mindazon károsodásaira, amely a szárító berendezésben keletkezett tűz, illetve annak oltása következtében állt elő.

MG0040 Önálló külső biztosítás

Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítónak történő külön bejelentés nélkül – kiterjed a biztosítási esemény bekövetkezésekor Magyarország területén található azon biztosított műszaki és egyéb berendezések vagyoncsoport- ba tartozó vagyontárgyakra, amelyeket tisztítás, megmunkálás, javítás, vagy a biztosított alkalmazottai által folytatott otthoni munkavégzés vagy más hasonló tevékenység céljából átmenetileg eltávolítanak, illetve áthelyeznek a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen található eredeti rendeltetési helyükről.

A fedezetkiterjesztés feltétele, hogy az áthelyezett vagyontárgy védelme – különös tekintettel a védelmi szintre – feleljen meg a szerződésben foglalt előírásoknak.

A biztosító kockázatviselése jelen külön feltétel alapján nem terjed ki a szállítás közben keletkezett károkra.

A vagyontárgyak tárolási helyét, illetve átcsoportosítását kár esetén a biztosított köteles bizonyítani. A biztosítási szolgáltatás felső határa jelen külön feltétel alapján a műszaki és egyéb berendezés (VM „B”) vagyoncsoport tekintetében meghatározott biztosítási összeg 5%-a, de legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott limit összeg.

MG0067 Használaton kívüli épületek

A jelen külön feltétel alapján, az egyéb feltételek, záradékok és kizárások változatlan érvényben tartása mellett a biztosító csak akkor nyújt fedezetet üresen álló épületekre, ha az alábbi feltételek teljesülnek

– az üresen álló épület állandó őrzés alatt áll, legalább egy fő őrszemélyzettel, amelynek vezeték nélküli összeköttetését a rendőrséggel vagy szakszolgálattal biztosítani kell;

– amennyiben az üresen álló épület egy körülkerített telephelyen belül található, a fenti őrzés megvalósulhat a telephely őrzé- se által;

– az épületet legalább heti rendszerességgel belülről is ellenőrizni kell. Az épületbe való bejutás lehetőségét vészhelyzet esetén biztosítani kell az őrszemélyzet, az esetleges kár elhárításában részt vevő személyzet és a hatóságok részére;

– az épület nyílászáróit zárva kell tartani, a sérült, hibás nyílászárókat cserélni vagy javítani szükséges;

– ipari épület esetén a technológiai rendszereket teljesen le kell üríteni és áramtalanítani kell;

– amennyiben az épületben nincs temperáló fűtés, úgy az ivóvíz-rendszert le kell üríteni.

A biztosító a fenti feltételek teljesülése esetén sem téríti meg:

– a hiánykárokat,

– a víz- vagy technológiai vezetékek törése, repedése miatt keletkezett károkat,

– azokat a károkat, melyek a nem lezárt vagy sérült nyílászárókon bejutó csapadék okoz.

A biztosító a használaton kívüli épületbe történt betöréses lopás miatti káreseményhez kapcsolódó szolgáltatásnál csak az első (lezárt épületen végrehajtott) vélelmezett kárösszeget (egyszerre elvihető, figyelembe véve az idő- és méretkorlátokat) téríti, a további (dézsmálás) károkat nem.

A használaton kívüli – nem az eredeti rendeltetésének megfelelő célra használt vagy leállított – üzemrészek kárai esetén, illetve ha a károsodott vagyontárgyakat a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 3 éven belül nem építik újjá, vagy nem állítják helyre, akkor a szolgáltatás alapja a vagyontárgynak a kár napján érvényes forgalmi értéke, vagy a tényleges használat céljának és nagyságának megfelelő vagyontárgy pótlási értéke közül az alacsonyabb összeg, részkároknál ennek arányos része.

MG0076 Átcsoportosítás

A biztosítottnak jogában áll a biztosított vagyontárgyakat – a biztosítónak történő külön bejelentés nélkül – a biztosított telephe- lyek között átcsoportosítani. A biztosító kockázatviselése kiterjed az így igénybe vett helyszíneken bekövetkezett, a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási eseményekre is.

Az átcsoportosítással érintett vagyontárgyak értéke nem haladhatja meg a célhelyszín eredeti biztosítási összegének 20%-a, vagy az átcsoportosítás által érintett vagyoncsoport szerződés szerinti összértékének az 5%-a közül az alacsonyabb értéket.

A biztosító kockázatviselése jelen külön feltétel alapján nem terjed ki a szállítás közben keletkezett károkra.

A vagyontárgyak tárolási helyét, illetve átcsoportosítását kár esetén a biztosított köteles bizonyítani.

MG3040 Ponyvaszerkezet és fólia biztosítása

A biztosítási szerződésben külön összeggel megjelölt önálló, vagy épületek alkotórészét képező ponyvaszerkezetek biztosítha- tók a VVSZF tűzbiztosítás különös rendelkezései (TKR) biztosítási eseményeire.

A VVSZF vihar biztosítás különös rendelkezései (VKR) biztosítási eseményei csak abban az esetben biztosítottak, amennyiben

–a biztosítási ajánlaton - ennek ténye feltüntetésre került.

A fólia tartó- és ponyvaszerkezetét a mértékadó szél- és hónyomás figyelembevételével kell tervezni és készíteni, illetve a ta- lajhoz való rögzítést is annak megfelelő szilárdsággal kell elvégezni.

Ezen ponyvaszerkezetek kárai esetén a biztosító minden esetben figyelembe veszi, hogy ezek élettartama lényegesen rövi- debb, mint a hagyományos építési szerkezetek élettartama, és a szerződő/biztosított karbantartási kötelezettségének körébe tartozik ezek elöregedés, elhasználódás miatti cseréje. A ponyvaszerkezetek és tartóik, rögzítésük káridőponti érték meghatá- rozásának alapja a gyártó, a tervező előírása, ajánlása, illetve a vonatkozó műszaki ismeretek.

Totálkárok esetén a biztosítási szolgáltatás felső határa a káridőponti érték, részkárok esetén a helyreállítási költségnek a ká- ridőponti érték-újrapótlási érték arányában csökkentett része.

Amennyiben a gyártó előírása nem áll rendelkezésre, a biztosító az ajánlatban megjelölt %/év értékcsökkenést alkalmaz, illetve vesz figyelembe.

II. ZÁRADÉKOK

ZA0112. sz. külön feltétel: Tűzveszélyes építési szerkezet

Jelen záradék szerint a biztosított épület, vagy a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épület az alábbiakban felso- rolt anyagokon kívüli falazattal vagy tetőzettel rendelkezik:

a) falazat:

– tégla, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton és kő;

– vasbetonváz, az előbb említett építőanyagokkal közösen;

– vasbetonváz, fém függönyfallal, éghető építőanyagok felhasználása nélkül;

– acélváz, kitöltő falként a következőket felhasználva: tégla, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton és kő, akkor, ha a vázszerkezet szabad felületeit minden oldalról tűzvédő burkolattal látták el, pl. 2,5 cm vastag vakolattal vagy hasonló vastagságban szórt azbeszt bevonattal.

b) tetőzet (tetőhéjazat):

– nem éghető építőanyag, pl. cserép, azbesztcement (eternit), pala, beton, fém, üveg;

– cement kötésű faforgácslap, bitumenes lemezfedél, kavicsolt bitumenes fedél, aszfalt;

– a tetőszerkezetbe épített műanyagok, amelyek pl. a világítást, szellőztetést, energianyerést szolgálják, nem érik el a tetőfelület 10%-át.

ZA0150. sz. külön feltétel: Épület alulbiztosítottság vizsgálatának mellőzése

A kockázatviselési helyen biztosított épület vagyoncsoport (VVSZF VM „A”) biztosítási összege a biztosító által javasolt, vagy annál magasabb újraépítési egységárak alkalmazásával jött létre, így a biztosító az érintett és részletezett épületek vonatkozá- sában alulbiztosítottság vizsgálatának mellőzésével téríti a kárt.

Erre figyelemmel, és feltéve, hogy a szerződő az automatikus indexálást (értékkövetés) minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadja, a biztosító az épületet érintő károk esetén nem alkalmazza az alulbiztosítottság következményeit.

Jelen záradék a biztosítás évfordulójától érvényét veszti, amennyiben az automatikus indexálást (értékkövetés) nem fogadják el. Érvényét veszti továbbá a jelen záradék akkor is, amennyiben az utolsó ajánlattételt követően az épület vagyoncsoportok biztosítási összege az újonnan épített épületekkel nőtt, de ezt a szerződő/ biztosított nem jelezte a biztosító felé

ZA0601. sz. záradék: Lakott területen található épület

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül helyezkedik el, és a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távolsága nem több 50 m-nél.

ZA0602. sz. záradék: Biztosított telephely őrzése

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított telephely őrzött, azaz a kocká- zatviselés helyének helyiségeit üzemidőn kívül – szombat, vasárnap és ünnepnapokon is – a szerződő (biztosított) által alkal- mazottként vagy ezzel egy tekintet alá eső megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott őr vagy hatósági engedéllyel működő őrző szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely őrzése – őrzi.

ZA0603. sz. záradék: Állandó portaszolgálat

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen állandó portaszolgálat van. A portaszolgála- tot a biztosított objektum (telephely vagy épület) egyik bejárata közvetlen közelében a nap 24 órájában – a pihenő-, ünnep- és munkaszüneti napokat is beleértve – látják el. A szolgálati helyiségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, működőképes fővonalú telefonkészülék vagy mobiltelefon üzemel. A portaszolgálat tevékenységét munkaköri leírás szabályozza. A szolgála- tot ellátó személyzet csak a munkaköri leírásban szabályozott esetekben hagyhatja el szolgálati helyét.

ZA0622. sz. záradék: Rablótámadást jelző berendezés alkalmazása

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amelyre Z 321. sz. záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek.

A fentieken túlmenően a berendezés részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségeket fel- ügyelő és a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan üzemeltetett – rablótámadást jelző eszköz(ök) is. A rögzítő berendezést elkü- lönült helyiségben, zárt szekrényben kell telepíteni.

ZA0623. sz. záradék: Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés alkalmazása

A fentieken túlmenően a berendezés részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségeket fel- ügyelő és a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan üzemeltetett – rablótámadást jelző és rögzítő (pl. videó megfigyelő rendszer) eszköz(ök) is, amely a rögzített felvételek tárolását 72 órán át biztosítja. A rögzítő berendezést elkülönült helyiségben, zárt szekrényben kell telepíteni.

Előírt védelmi szinttel kapcsolatos záradékok

A Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Betöréses lopás, rablás és rongálásbiztosítás különös rendelkezései (VVSZF BLRKR) V. pontja szerinti előírt védelmi szintek megvalósíthatók a mechanikai és az elektronikai védelmi záradékokban foglaltak alkalmazásával. A védelmi szintek technikai követelményeit a Z 301, Z 302, Z 303, Z 304, valamint a Z 320 és Z 321 sz. záradékok tartalmazzák.

1. védelmi szint – Z 301. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem

2. védelmi szint – Z 302. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem, vagy Z 301. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 320. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása,

3. védelmi szint – Z 303. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem, vagy Z 302. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 320. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása, vagy Z 301. sz. záradéknak meg- felelő mechanikai védelem és Z 321. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása,

4. védelmi szint – Z 304. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem, vagy Z 303. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 320. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása, vagy Z 302. sz. záradéknak meg- felelő mechanikai védelem és Z 321. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása,

5. védelmi szint – Z 304. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 320. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelző- rendszer együttes alkalmazása, vagy Z 303. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 321. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása,

6. védelmi szint – Z 304. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 321. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelző- rendszer együttes alkalmazása.

A Z 320. sz. záradék szerinti helyi jelzésű elektronikai jelzőrendszer alkalmazása kizárólag lakott területen található objektum- ban elfogadott, amely megfelel a ZA0601. sz. záradéknak. A Z 321. sz. záradék követelményeinek eleget tesznek a ZA0622 és a ZA0623 záradékoknak megfelelő elektronikai jelzőrendszerek is.

Z 301. sz. záradék: 1. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalom-meghatározások a Z 301-304. záradékokhoz)

Xxxxx, födém, padozat

Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású Támpontok:

– bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;

– 6 cm vastag vasbeton szerkezet;

– 6 –10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, legalább 10 cm vastagságú, többrétegű szerkezet, amelyben a határoló lemezek között hőszigetelő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(-ok) találha- tó(-k);

– minimum 1,0 mm vastagságú sík- vagy profilozott acéllemez, maximum 0,75 m fesztávon rögzítve;

– gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag- vagy fémszerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– zárás biztonsági zárral, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók);

– reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú ajtók).

A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Z 302. sz. záradék: 2. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalom-meghatározások a Z 301-304. záradékokhoz)

Xxxxx, födém, padozat

Megegyezik a Z 301. sz. záradéknál leírttal.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral legalább 14 mm-es reteszelési mélységben biztosított, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató- szerkezettel (garázsajtók);

– fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve – két biztonsági zár esetén az ellenlemezekre nem vonatkozik ez az előírás;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kap- csolódik;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek.

A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Z 303. sz. záradék: 3. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalom-meghatározások a Z 301-304. záradékokhoz)

Xxxxx, födém, padozat

Legalább 12 cm vastagságú tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású támpontok:

– 6 cm vastagságú vasbeton panel;

– 10 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerinti, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag- vagy fémszerkezet;

– a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton, legalább 14 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab forgópánttal (nem fémajtó esetén); és 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel kapcsolódik a tokhoz;

– fa ajtótokon a fő zár reteszvasát fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral, utólagosan felszerelt másodzár ellenlemeze legalább 4 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral rögzített;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kap- csolódik;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti.

Ablakok, portálok

Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonatkozó követelmények:

– nem feltolható redőnnyel, kívülről nem nyitható spalettával szerelt, vagy

– MABISZ által ajánlott, minimum P2A (A1) fokozatú biztonsági üvegezéssel, vagy

– MABISZ által ajánlott és az ajánlásnak megfelelően telepített biztonsági üvegfóliával ellátott, vagy

– 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású – kívülről nem szerelhető rácsozattal védett (a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített – a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja).

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Z 304. sz. záradék: 4. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalom-meghatározások a Z 301-304. záradékokhoz)

Falazat, födém, padozat

Legalább 38 cm vastagságú téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású támpontok:

– 10 cm vastagságú vasbeton panel,

– 20 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 2. osztály szerint, (a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott) vagy megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap és ajtótok tömör fa-, vagy fémszerkezetű;

– a fa ajtólap vastagsága minimum 40 mm;

– a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel, nem fémajtó esetén minimum 3 darab forgópánttal kapcsolódik a tokhoz;

– fa ajtótok esetén a reteszeket fogadó ellenlemezek vastagsága legalább 2 mm, és legalább 2 ponton a tokon keresztül a falazathoz is rögzítettek;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kap- csolódik;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti.

Ablakok, portálok

Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonatkozó követelmények:

– 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású – kívülről nem sze- relhető rácsozattal védett;

– a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített – a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja.

A fentebb definiált rácsszerkezetek helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés.

A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Fogalom-meghatározások a Z. 301–304. záradékokhoz

1. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zár- takaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

2. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros retesz megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

3. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvaló- sítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba beforduló (minimum 2 db) csapokkal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

4. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtókra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza.

5. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos, legalább 6 lamellás zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et. Esetenként alárendelt alkalmazásban (Z 301. mechanikai védelem elemeként), elfogadható biztonsági zárként a MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem ele- meként ajánlott biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt együtt).

6. Bevésőzár

Az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, amelynek a fogadásához szükséges üreg a fa ajtólap betörés elleni ellenálló képességét jelentősen csökkenti.

7. Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól min. 30 cm-re helyezkednek el. Közvetlenül a zárszerkezetből kinyúló 2-3-4-5 hengeres rúdból álló reteszvasak csak 1 zárási pontnak felelnek meg. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtó- lap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló kisméretű, hengeres csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadá- lyozása.

Z 320. sz. záradék: Helyi elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körű térvédelem biztosítása.

– Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket. Üvegezett nyílászárók esetében a nyitásérzékelésen kívül üvegtörés érzé- kelés is szükséges.

– Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszé- lyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.

– Teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termékmegfelelőségi ajánlással (régebben: Minősítési tanúsítvány) kell rendelkeznie, minimálisan a „részleges elektronikai jelzőrendszer eleme” besorolással. A rendszer telepítését a MABISZ vagyonvédelmi ajánlásrendszere szerint kell elvégezni és ezt a telepítőnek a Termékmegfelelőségi ajánláson (régebben Minő- sítési tanúsítványon) kitöltött és aláírt nyilatkozattal kell igazolni. A rendszernek a MABISZ besorolástól függetlenül minimálisan az alábbi technikai paraméterekkel kell rendelkeznie:

– a központ szünetmentes tápegységének 72 órás folyamatos üzemelést kell biztosítania, a 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;

– a központnak legalább 200 esemény tárolóképességű eseménymemóriával kell rendelkeznie, amennyiben nem, akkor biz- tosítania kell, hogy a kiiktatott zóna bypass adatait külön erre a célra fenntartott memóriaterületen legalább 8 napig tárolja.

Z 321. sz. záradék: Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszer által védettek. A távfelügyeleti rendszer megfelel a MABISZ biz- tonsági távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban lévő helyi elektronikai jelzőrendszer pedig a Z 320. sz. záradékban foglaltaknak. A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltató tagja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magán- nyomozói Szakmai Kamarának és rendelkezik szakhatósági engedéllyel. Diszpécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonuló szolgálatot is biztosít, amelynek kiérkezési idejére maximum 15 percet szerződésben garantál.

Erdőbiztosítás különös feltételei

I. Általános rendelkezések

I.1. Szerződő/Biztosított

I.1.1. Szerződő

Biztosítási szerződést kizárólag az a fogyasztónak (ÁVF I. 2.1.) nem minősülő személy köthet:

a) aki a biztosított erdőt veszélyeztető biztosítási esemény elkerülésében érdekelt vagy,

b) aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg.

Szerződő lehet különösen:

a) az erdőterületek tulajdonosa

b) az erdőterületek bérlője

c) az erdőterületek haszonbérlője

d) az erdőterületek kezelője

I.1.2. Biztosított

A szerződés biztosítottja az erdő tulajdonosa.

I.2. A biztosítási jogviszony tartalma

A jelen különös feltételekkel megkötött biztosítási szerződés (alapszerződés) alapján a Generali Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy az erdősítésekben a jelen különös feltételekben meghatározott biztosítási esemény során bekövetkező károkat belföldi fizetőeszközben megtéríti. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Külön feltételek Agrárőr mezőgazdasági biztosításokhoz, az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF), az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések előírásai, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

A külön feltételek csak az alapszerződéshez kapcsolódóan köthetők ki.

I.3. A kockázatviselés kezdő időpontja

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben (ajánlaton/kötvényen) feltüntetett kockázatviselési kezdő időponttól, de legkorábban az első díjrészlet teljes megfizetését követő nap 00.00 órától kezdődik.

A biztosító kockázatviselése a mag és makkvetések esetén, az aszály és fagy kockázatok tekintetében legkorábban a kikelt csemete egy éves korától kezdődik.

I.4. A biztosítási szerződés létrejötte

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szerep- lő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre.

Az ÁVF II.1.4. pontjától eltérően, ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, a szerződés abban az esetben is a köt- vény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

I.5. Az előzetes fedezetvállalás kizárása

A biztosító az előzetes fedezetvállalást kifejezetten kizárja.

I.6. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben az a hónap első napjára esik – a biztosítási szerződés létrejöttének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje. Határozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama. A felek ezen rendelkezésektől eltérhetnek.

II. Biztosított vagyontárgyak, adatközlés

II.1. Biztosított vagyontárgyak

Jelen biztosítási feltételek alapján kizárólag az Erdőtörvény meghatározása szerinti azon erdők biztosíthatók, amelyek elsődlegesen gazdasági rendeltetésűek. Biztosított vagyontárgyak az erdőfelújítás, erdőtelepítéstől a véghasználat befeje- zéséig a 0,5 ha területnagyságot meghaladó, lábon álló, befejezetlen vagy befejezettnek minősülő élő fa erdőállományok.

Jelen biztosítási feltételek alapján az Erdőtörvényben meghatározott, elsődlegesen közjóléti és elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdők – a felek eltérő megállapodása hiányában – nem biztosíthatók.

Csak a biztosítási ajánlaton feltüntetett, külön megállapodás alapján biztosíthatók a további facsoportok:

– az állomány alatti erdősítések

– ligeterdő

– park

– csemetekert

– faiskola

Jelen különös feltételek alkalmazásában:

Erdőnek minősül: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben (2009. évi XXXVII. törvény, to- vábbiakban Erdőtörvény) meghatározott erdő.

Erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés befejezetté nyilvánításáig végzett erdőgazdálkodási tevékenységek összessége.

Erdőtelepítés: nem erdőművelési ágban lévő, erdővel nem borított területen a talaj-előkészítést követően csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdő létrehozása.

Erdőfelújítás: a faállomány letermelése után új erdő állomány létrehozása, olyan területen, ahol korábban is erdő állt. Ide értjük a természetes és mesterséges felújításokat is.

Befejezett erdősítés: a műszaki átvételt követően az erdészeti hatóság által, a mindenkor hatályos jogszabályi feltételek tel- jesülésére tekintettel befejezetté nyilvánított erdősítés.

Befejezetlen erdősítés: amíg a befejezett erdősítés mindenkor hatályos jogszabályi feltételeinek nem felel meg és az erdészeti hatóság hivatalosan azt befejezettnek nem nyilvánítja.

Véghasználat: vágásos üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés, amelynek következtében erdőfelújítási kötele- zettség keletkezik.

Állomány alatti erdősítések: a biztosított erdőterületen a fő és mellék fafajokból álló erdőállomány alatt, természetes vagy mesterséges úton megjelenő csemete korú faállomány.

II.2. Adatközlés

Új biztosítási szerződés megkötése esetén az adatközlést az ajánlattétellel egyidejűleg kell megtenni. A biztosítani kívánt er- dőterületeket táblánkénti részletezéssel a tag és az erdőrészlet számának, illetve betűjelének megadásával, az egyes területek (táblák, parcellák) adatait egyértelműen beazonosítható módon (pl. hrsz, MEPAR azonosító, erdőtag azonosító) kell megjelölni, illetve a teljes összefüggő-egybefüggő területet meg kell adni az adatközlés során.

A szerződő/biztosított minden biztosítási időszakban, legkésőbb a szerződés következő évfordulóját megelőző 30 nappal, írásban köteles közölni a biztosított területet érintő, a következő biztosítási időszakra vonatkozó, lényeges változásokat, ide értve a biztosítási összege(ke)t, a biztosított terület fizikai méreteiben történt változásokat, illetve a nyilvántartásban bekövet- kezett változásokat (kisajátítás, erdőtag-részlet azonosító változás, hrsz szám változás), illetve a teljes összefüggő-egybefüggő területet közölni kell az adatközlés során. A szerződés következő biztosítási időszakára vonatkozó biztosítási összege(i) és a fizetendő biztosítási díj a szerződő/biztosított ezen adatközlése alapján kerül megállapításra.

Amennyiben az adott biztosítási időszakra (tárgyévre) vonatkozó adatközlés elmarad, azonban az előző biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegeknek megfelelő mértékű díjat, vagy díjrészletet a szerződő megfizeti, úgy a biztosító az előző biztosítási időszakban biztosítási fedezetbe vont (biztosított) területek vonatkozásában, legfeljebb az ott megjelölt biztosítási összegek erejéig áll kockázatban.

III. A biztosítási összeg

Befejezett erdősítések esetén, a biztosítási összeg a m3-ben kifejezett, vágásszélére kiközelített vastag tűzifa fatermék átla- gos piaci ára alapulvételével, az egységár (m3/Ft), a területre eső vastag tűzifa mennyiség (m3/ha), illetve a terület nagyság (ha) szorzata.

Befejezetlen erdősítések esetén, a biztosítási összeget a csemeték értékét és a pótlás munkaköltségeit is tartalmazó után- pótlási, újratelepítési értéknek megfelelően kell meghatározni.

A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg, annak helyességét a biztosító a szerződés megkötésekor és módosításakor sem vizsgálja.

Jelen különös feltételek alkalmazásában:

Újratelepítési költség: A korábban erdővel borított területen, biztosítási esemény miatt kipusztult fa egyedeknek, talajelőké- szítést követően, csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján történő pótlási költsége.

IV. A biztosítási díj

IV.1. Az adatközlést (II.2 pont) követően a biztosító a biztosítási összeg és a tarifális díjszázalék szorzó alkalmazásával állapítja meg az éves biztosítási díjat. A biztosító jogosult a díjtúlfizetést a soron következő díjba beszámítani.

IV.2. A biztosító jogosult szolgáltatásából levonni a biztosítási szolgáltatás kifizetéséig esedékessé vált, de még be nem fizetett biztosítási díjat, feltéve, ha a szerződő és a biztosított személye azonos.

V. Biztosítási események

V.1. Befejezetlen erdősítésekre vonatkozóan

Aszálykár: a kockázatviselés helyén az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a befejezetlen erdősítésekben a csemeték, fa egyedek legalább 30%-os kipusztulását okozza. A mag- és makkvetések esetén, az aszály kockázat tekinte- tében a biztosító kockázatviselése legkorábban a kikelt csemete egy éves korától kezdődik.

Fagykár: a kockázatviselés helyén a fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely az befejezetlen erdősítésekben a cse- meték, fa egyedek legalább 30%-os kipusztulását okozza. A mag- és makkvetések esetén, a fagy kockázat tekintetében a biztosító kockázatviselése legkorábban a kikelt csemete egy éves korától kezdődik.

Homokveréskár: az erdőt alkotó facsemetékben a szél által szállított talajrészecskék (homokverés) miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a facsemeték legalább 30%-os mértékű kipusztulását okozza.

Jelen különös feltételek alkalmazásában:

Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén, harminc egymást követő napon belül

a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy

b) a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.

Fagy: a biztosítás szempontjából fagynak minősül a kockázatviselési helyhez legközelebb található OMSZ (Országos Meteoro- lógiai Szolgálat) mérőállomáson a talajszinttől számított két méteres magasságban mért mínusz 10 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

Homokverés: a szél által szállított talajrészecskék facsemetékre gyakorolt mechanikai ütő, verő hatása.

V.2. Befejezett és befejezetlen erdősítésekre vonatkozóan

Árvízkár: a kockázatviselés helyén az árvíz által sodort hordalék vagy a vízfelszínen kialakuló jég a fák élő részeit (pl: kéreg, fás részek, lombozat) károsítja oly módon, hogy ezen részek elhalását vagy a fa teljes kipusztulását okozza.

Földcsuszamlás: a biztosított erdőben a felső termőréteget és a faállományt érintő talaj megcsúszása által okozott közvetlen károk.

Hótörés: nagy mennyiségű hó és/vagy jég (ideértve az ónos eső miatt kialakuló jégréteget is) hatására fellépő és a biztosított egybefüggő terület vonatkozásában, több mint 15%-át érintő, törzs- vagy koronatörés okozta károk.

Tűzkár: a kockázatviselés helyén a tűz okozta káresemény, amely az erdő faállományában található fák élő részeit (pl: kéreg, fás részek, lombozat) károsítja oly módon, hogy ezen részek elhalását vagy a fa teljes kipusztulását okozza.

Viharkár: a kockázatviselés helyén a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a fát gyökerestől, földlabdástól kidön- ti, vagy a törzsét ketté töri.

Villámkár: a kockázatviselés helyén a nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés által okozott közvetlen kár. Jelen különös feltételek alkalmazásában:

Árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.

Tűz: a hő-, láng-, fény és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat.

Vihar: legalább húsz m/sec. szélsebesség, amely a kockázatviselési helyhez legközelebb található OMSZ (Országos Meteoro- lógiai Szolgálat) mérőállomáson mért érték.

Villám: nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés.

VI. A biztosító szolgáltatása

VI.1. Az egyes biztosítási eseményekre vonatkozó speciális kárrendezési szabályok és a szolgáltatás mértékének meghatározása

A szolgáltatás felső határa minden esetben a legutolsó adatközléskor megadott és az az alapján kiállított biztosítási kötvényben szereplő biztosítás összeg.

A szolgáltatás összegéből levonásra kerül a károsodott terület még értékesíthető faanyagának kárkori piaci értéke, köbméterben, vágásszélére kiközelített vastag tűzifa választékra számolva, továbbá az ajánlaton feltüntetett önrész is minden esetben levonásra kerül, ebben a sorrendben.

A 10 000 Ft-ot meg nem haladó károkat a biztosító nem téríti meg (eléréses önrész).

Jelen különös feltételek alkalmazásában:

Károsodott terület: a biztosított, egybefüggő erdő vagy erdősítés területnagyságával megegyező vagy kisebb területet érintő, jelen különös feltételek V. pontjában felsorolt biztosítási esemény(ekkel) érintett területnagyság.

Részkár: részkárnak minősül a jelen különös feltételek V. pontjában felsorolt biztosítási esemény(ekkel) érintett önálló fa, fa- egyed, csemete részleges károsodása, mely nem okozza a kipusztulását.

Totálkár: totálkárnak minősül a befejezett vagy befejezetlen erdősítés 90%-ot meghaladó teljes pusztulása.

VI.1.1. Tűzkár és villámkár

Befejezetlen erdősítések esetén:

a) a visszavágással helyrehozható részkárok esetén a visszavágás költségei, de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg 50%-a;

b) a pótlást, vagy a teljes összefüggő terület újratelepítését igénylő totálkároknál az újratelepítés költségei, de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg.

Befejezett erdősítések esetén:

a) a visszavágással helyrehozható károk munkaköltségei, de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg 5%-a;

b) a teljesen megsemmisült faanyag m3-ben meghatározott, adott fafajra vonatkozó vágásszélére kiközelített vastag tűzi- fa választék kárkori piaci értéke.

Abban az esetben, ha a tűzkár nem teszi indokolttá a visszavágást és/vagy az újratelepítést, a biztosító az élettani károsodás (kambiumsérülés) magassági fokozatainak, illetve a korona sérülés mértékének megfelelő értékcsökkenési százalékok figye- lembevételével nyújt szolgáltatást.

Kambium sérülés	Értékcsökkenés (%)
talajtól (cm)	Kambium sérülés Részleges magassága alapján koronatűz	Teljes koronatűz
0–50	10 25	50
50–100	20
100–150	30
150–	50

– Részleges koronatűz esetén az értékcsökkenés alapján nyújtott szolgáltatás a károsodott területre jutó biztosítási összeg 25%-a, feltéve, hogy a részleges koronatűz a biztosított egybefüggő terület legalább 25%-át érinti.

– Teljes koronatűz esetén az értékcsökkenés alapján nyújtott szolgáltatás a károsodott területre jutó biztosítási összeg 50%-a. A károsodással érintett területre jutó biztosítási összeg 50%-a a szolgáltatás limit.

– Megtéríti továbbá a biztosító a kormozódás, koronasérülés, illetve a törzsekre történő iszaplerakódás miatt a kitermelésnél felmerülő többletköltségeket a károsodással érintett területre jutó biztosítási összeg 50%-áig (szolgáltatás limit).

VI.1.2. Aszálykár

Befejezetlen erdősítések esetén:

– totálkár esetén a pótlás, újratelepítés költségei, de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg.

VI.1.3. Fagykár

Befejezetlen erdősítések esetén:

– a visszavágással helyrehozható részkárok esetén, a visszavágás költségei, de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg 60%-a;

– pótlást vagy újra telepítést igénylő totálkároknál, az újratelepítés költségei, de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg.

VI.1.4. Homokverés

Befejezetlen erdősítések esetén:

– totálkár esetén a pótlás, újratelepítés költségei, de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg.

VI.1.5. Árvízkár

Befejezetlen erdősítések esetén:

– totálkár esetén a pótlás, újratelepítés költségei, de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg.

Befejezett erdősítések esetén:

– a jégtáblák, hordalékok okozta részkároknál a visszavágással helyrehozható károk munkaköltségei, de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg 5%-a.

– letermelés esetén a letermelési többletköltségeket, de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg 60%-a.

Jelen különös feltételek alkalmazásában:

Letermelési többletköltség: az a költség, amely a rendes tervszerű használat/ fakiter melés során nem merült volna fel.

VI.1.6. Viharkár

A visszavágással helyrehozható részkárok esetén a visszavágás költségei, de legfeljebb a károsodott területre jutó biz- tosítási összeg 60%-a.

VI.1.7. Földcsuszamlás

A biztosított erdőben bekövetkezett földcsuszamlás által okozott károk helyreállítási költségei (földmunkák, talajegyengetés, faanyag letermelési többlet költség), de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg 35%-a.

VI.1.8. Hótörés

A nagy mennyiségű hó és/vagy jég hatására fellépő törzs vagy koronatörés következtében fellépő letermelési többletköltség, de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeg 50%-a.

VI.2. Kármegelőzési költség megtérítése kiemelt kártevő rovarok (VI.2.1.) elleni védekezés esetén

A biztosító az alábbiak szerint megtéríti a kiemelt kártevők megjelenése miatt igazoltan szükségessé váló, a biztosított egybe- függő erdőterületen bekövetkező kiemelt rovarkárok (VI.2.1.) megelőzésére, károk csökkentésére irányuló mechanikai, bioló- gia, vegyszeres védekezés költségeit az alábbiak szerint.

Amennyiben a biztosított egybefüggő erdőterületen a kiemelt kártevők elleni védekezés és kárelhárítás (gradáció előtti és közbeni védekezés) szükséges, úgy a felsorolt kártevők (kárt okozó fejlettségi stádiuma) elleni védekezés költségeit, hektáronként 150.000 Ft erejéig, de legfeljebb a védekezéssel érintett területre jutó biztosítási összeg 5%-át téríti meg a biztosító. Amennyiben állami – ide értve az Európai Unió által nyújtott – támogatás igénybe vehető a károsítók elleni védekezés költségeire, a biztosító csak abban az esetben téríti meg a költségeket, ha az állami támogatásra előterjesz- tett kérelmet jogerősen elutasították.

Amennyiben az állami támogatás csak részben fedezi a teljes indokolt védekezési költséget, úgy – a jelen pontban foglalt költségtérítési határokon belül – a fennmaradó rész erejéig, az előző bekezdésben foglalt rendelkezések alkal- mazásával téríti meg a kármegelőzési költségeket a biztosító.

A szerződő/ biztosított a jelen pont szerinti kármegelőzési költségtérítés igénylése esetén a jelen különös feltételek IX.3. pontja szerint köteles teljesíteni az iratcsatolási kötelezettségét.

VI.2.1. Kiemelt kártevők

Erdei cserebogár (Melolontha hippocastani) Kalló cserebogár (Polyphylla fullo)

Keleti cserebogár (Anoxia orientalis)

Májusi cserebogár (Melolontha melolontha) Kis téliaraszoló (Operophthera brumata) Nagy téliaraszoló (erannis defoliaria) Aranyos téliaraszoló (Erannis aurantiari) Tollascsápú araszoló (Colotois pennaria) Gyapjaslepke (Lumantria dispar) Gyűrűslepke (Malacosoma neustria)

Búcsújárólepke (Thaumatopaea procesionea) Tölgyilonca (Tortix viridana)

Aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea) Bögölyszitkár (Paranthrene tabaniformis) Kis nyárfacincér (Saperda populnea) Nagy nyárfacincér (Saperda carcharias) Darázslepke (Aegeria apiformis)

Amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea) Nyár gyapjaslepke (Stilpnotia salicis) Fenyőpohók (Dendrolimus pini)

Fenyőilonca (Rhyacionia buoli

VII. Kizárások, korlátozások

VII.1. Nem téríti meg a biztosító az erdő talaján (az avarban) a káresemények miatt keletkezett kárt és az árterekben bekö- vetkezett árvízkárokat.

VII.2. A biztosító nem téríti meg az erdei melléktermékekben keletkezett károkat.

Jelen különös feltételek alkalmazásában:

Erdei melléktermék: minden olyan erdei termék, amely az adott erdőrészletre vonatkozó erdőtervben feltüntetett fafajokon és termesztési célokon kívül esik (pl. bokrok, cserjék, aprítékfa, gyógynövények, étkezési célú gombák stb.).

VII.3. A biztosítás nem terjed ki a Magyarország területén kívül található erdőterületekre.

VIII. Mentesülés

VIII.1. Amennyiben szakmai hibákra vagy az előírt munkálatok elvégzésének hiányára visszavezethető okok miatt szükséges a terület újra erdősítése, úgy a biztosító az ÁVF X.1. pontjában meghatározott személyek súlyos gondatlansága, illetve szándékos magatartása esetén mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

VIII.2. A biztosító egészben vagy részben mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben egy adott erdőrészlet már többszörösen károsodott, és az ÁVF X.1. pontjában meghatározott személyek a károk megelőzése céljából, súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tették meg a szakképzett gazdálkodótól elvárható intézkedéseket (megfelelő vé- delmet biztosító intézkedés pl.: tűzpászta létesítése és a terület fokozott ellenőrzése).

VIII.3. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szán- dékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

IX. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor

IX.1. Kárenyhítés

A szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kárenyhítés érdekében. A kárenyhítés körébe tartozó kötelezettségek különösen:

a) az előírt erdőművelési munkálatok elvégzése (tisztítás, sorközművelés, csemeteápolási munkálatok, egészségügyi gyéríté- sek)

b) továbbá minden olyan tevékenység, amely a kár érdemi csökkentését előidézheti (pl. a kórokozók szaporodását elősegítő vágástéri maradványok eltávolítása, károkozók megjelenésének észlelését követően a mielőbbi védekezés megkezdése).

IX.2. A kárbejelentési kötelezettség

A biztosítási esemény/káresemény bekövetkeztét a szerződő/biztosított az ÁVF IX. fejezetében foglaltak szerint köteles a biz- tosítónak bejelenteni.

Továbbá a kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a károsodott erdőrészlet település nevét, helyrajzi számát, azonosítóját;

– a kárral érintett terület fafajait.

IX.3. A szerződő/biztosított iratcsatolási kötelezettsége

A biztosító – az ÁVF IX. fejezetében meghatározott dokumentumokon túlmenően – jogosult az adatfelvétel, illetve a kárbecslés helyességének megállapítása céljából a tulajdoni (bérleményi stb.) okmányokba, a kötelező nyilvántartásokba, elszámolások- ba, szerződésekbe betekinteni.

Ennek érdekében a biztosító által kért dokumentumokat, nyilvántartásokat és bizonylatokat a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

Káresemény esetén a biztosító különösen az alábbi dokumentumok bemutatását kérheti, amennyiben azok a bejelentett szol- gáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:

a) árvízkár esetén az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazolása,

b) aszály, fagy és viharkárok esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása,

c) tűzkárok esetén a tűz keletkezési helyén illetékes tűzvizsgálati hatóság igazolása, tűzvizsgálati jegyzőkönyve.

A károsult köteles az erdőrészletre vonatkozó erdőtervet, illetve ennek hiányában (az erdőterv készítése utáni időszakban létesült erdőtelepítéseknél, erdőfelújításoknál) az erdősítésre vonatkozó terveket, erdőrészlet leírólapot, műszaki átvételi jegy- zőkönyveket a biztosító rendelkezésére bocsátani.

X. Kárrendezési eljárás

A biztosító a kárbejelentés beérkezését követő 15 napon belül intézkedik a kárrendezési eljárás megkezdéséről. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított erdőállomány állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 15. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

A biztosító a kár mértékét a jelen különös feltételekben foglaltakra figyelemmel állapítja meg, az általa megbízott szakértő (kár- szakértő) által végzett helyszíni szemle alapján.

A biztosított köteles a biztosító, illetve annak közreműködője, megbízott szakértője (kárszakértő) számára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel, kárral kapcsolatos körülmények vizsgálatát, az érintett terület(ek) kárbecslő szemléjét.

A biztosított köteles együttműködni és biztosítani, hogy a kárfelmérés elvégzése céljából az egyeztetett módon, időpontban és helyszínen elérhető legyen, a megbízott szakértőnek (kárszakértőnek) a kárbecslő szemle területére való kijutása és a területről való visszajutása egyaránt biztosított legyen.

XI. A szolgáltatás teljesítése

A biztosító képviselője által a kárrendezési eljárás során, a zárószemlén kiállított jegyzőkönyvben megállapított szolgáltatási összeg akkor tekinthető a biztosító által véglegesen jóváhagyottnak, ha a biztosító a jegyzőkönyv felvételétől számított 30 napon belül nem tesz írásban indokolással ellátott eltérő nyilatkozatot, vagy a biztosított azt írásban, indoklással alátámasztva nem vitatja.

Az ÁVF IX.10 pontjától eltérően a biztosító által jóváhagyott mértékű biztosítási szolgáltatás teljesítése a zárószemlét követő

30. napon esedékes, feltéve, hogy a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat a zárószemlét követő 15. napig beérkezik a biz- tosítóhoz.

Amennyiben a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat a zárószemlét követő 15. napig nem érkezik be a biztosítóhoz, abban az esetben a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.

XII. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyvtől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza az Erdőbiztosítás különös feltételei azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérnek.

Jelen feltételnek a Ptk.-tól lényegesen eltérő rendelkezései:

XII.1. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva álló határidő (I.4. pont)

Jelen feltételek I.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésében foglaltaktól – a szerződőnek a kötvény kézhez- vételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

XII.2. A biztosítási ajánlattól lényegesen eltérő tartalmú szerződés létrejötte a biztosító írásbeli figyelemfelhívásának elmaradása esetén (I.4. pont).

Jelen feltételek I.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésében foglaltaktól –, ha a kötvény a szerződő fél ajánla- tától eltér, a szerződés abban az esetben is a kötvény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

XII.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében (I.6. pont)

Jelen feltételek I.6. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:447. § (2) bekezdésében foglaltaktól –, határozott tartamú szerződések esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

XII.4. A biztosító mentesülése a kármegelőzési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (VIII.2. pont)

Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, a biztosító egészben vagy részben mentesül a szolgáltatási kötelezett- sége alól, amennyiben egy adott erdőrészlet már többszörösen károsodott, és az ÁVF X.1. pontjában meghatározott személyek a károk megelőzése céljából, súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tették meg a szakképzett gazdálkodótól elvárható intézkedéseket (megfelelő védelmet biztosító intézkedés pl. tűzpászta létesítése és a terület fokozott ellenőrzése).

XII.5. A biztosító mentesülése a kárenyhítési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (VIII.3. pont, IX.1. pont)

Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a ká- renyhítés érdekében. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

Állatbiztosítási feltételgyűjtemény

ÁLLATBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Az Állatbiztosítások általános feltételei a biztosítási szerződésre vonatkozó közös rendelkezéseket tartalmazzák.

Az egyes különös feltételek alapján létrejött biztosításokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket – így különösen a biztosítási esemény(ek) meghatározását, valamint a biztosító szolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket a különös biztosítási feltételek, záradékok és külön feltételek tartalmazzák.

I. Biztosítási szerződés tartalma

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) az Állatbiztosítások általános feltételeinek elfogadásával létrejött biztosítási szerződés alapján arra vállal kötelezettséget a szerződő díjfizetése ellenében, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított részére a biztosított állatokat, illetve állatállományt károsító biztosítási eseménynek bekövetkezése esetén. A biztosítás nem terjed ki a kizárások körébe tartozó eseményekre.

A biztosítási szerződés részét képezik az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben, az Általános vagyonbiztosítási feltételekben, továbbá a jelen Állatbiztosítási feltételgyűjteményben, a Külön feltételek Agrárőr mezőgazdasági biztosításokhoz című szerződési feltételekben írt rendelkezések, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.

Jelen Állatbiztosítási feltételgyűjteményben és a Külön feltételek Agrárőr mezőgazdasági biztosításokhoz című szerződési felté- telekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF), a Polgári Törvénykönyv, valamint a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

Amennyiben a jelen Állatbiztosítási feltételgyűjtemény, a Külön feltételek Agrárőr mezőgazdasági biztosításokhoz és a szer- ződés részét képező Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, illetve az Általános vagyonbiztosítási feltételek eltérnek egymástól, a jelen Állatbiztosítási feltételgyűjteményben és a Külön feltételek Agrárőr me- zőgazdasági biztosításokhoz rendelkezései alkalmazandók.

A kiegészítő biztosítás önállóan – alapbiztosítás/alapszerződés hiányában – nem köthető meg, illetve a záradékok, külön felté- telek is csak az alapbiztosításhoz/alapszerződéshez kapcsolódóan köthetők ki.

II. A szerződő

Állatbiztosítási szerződést az köthet – egészséges állatállományára –, aki az állat tulajdonosa, tartója vagy tenyésztője, és az, akinek érdeke fűződik az adott állatállomány biztosítási védelméhez.

Állatbiztosítási szerződések szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet.

III. A biztosított

A szerződés biztosítottja – a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában – a biztosított állat, illetve állatállomány tulajdonosa.

IV. A biztosító kockázatelbírálása, a kockázatviselés kezdő időpontja és a biztosítási szerződés létrejötte

IV.1. A biztosító a szerződő által tett biztosítási ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végezhet, a szerződőhöz és a biztosított- hoz kérdéseket intézhet, az adatfelvétel és az egyéb nyilatkozatok valóságtartalmát ellenőrizheti. A szerződő és a biztosított nyilatkozatai és a biztosító feltett kérdéseire adott válaszaik az ajánlat részét képezik. A kockázatelbírálás eredményétől függő- en a biztosító az ajánlatot elfogadhatja vagy indoklási kötelezettség nélkül elutasíthatja.

IV.2. A biztosító kockázatviselése a kötvényen feltüntetett kockázatviselési időponttól, de legkorábban az első díjrészlet teljes megfizetését követő nap 00.00-tól kezdődik.

A biztosító árvíz, földrengés, földcsuszamlás kockázatoknál várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés létrejöttétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt ezen biztosítási kockázatokra nem terjed ki.

Az egyes különös feltételek állatfajonként és biztosítási eseményenként eltérő várakozási időt is meghatározhatnak. A várako- zási időn belül a biztosító kockázatviselése a megnevezett események (állatbetegségek) okozta károkra nem terjed ki.

Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

IV.3. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szerep- lő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre.

Az ÁVF II.1.4. pontjától eltérően, ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, a szerződés abban az esetben is a köt- vény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

V. Kockázatviselési hely

Az adatközlőn megjelölt magyarországi tartáshely(ek).

VI. Az előzetes fedezetvállalás kizárása

A biztosító az előzetes fedezetvállalást kifejezetten kizárja.

VII. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A biztosítási időszak egy év azzal, hogy az első biztosítási évben a biztosítási időszak egy évnél rövidebb is lehet. A biztosítás évfordulója minden év január 1. napjának 00.00. órája.

VIII. Szerződő/biztosított kötelezettségei

VIII.1. Kármegelőzés, kárenyhítés

A szerződő/biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármeg- előzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőit illetően tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

VIII.2. Károk bejelentése

Minden olyan káreseményt, amely biztosítási eseménynek minősülhet és a biztosított állat elhullása már megtörtént, 24 órán belül a biztosítónak be kell jelenteni.

Az elhullott állatok tetemeit meg kell őrizni a kárszemléig – feltéve, hogy ezt az időjárási viszonyok lehetővé teszik, és ez nem ütközik jogszabályi tilalomba –, melyet a biztosító soron kívül végez el.

Minden egyéb biztosítási eseményt az észleléstől vagy tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni a biztosítónak.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as telefonszámán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx), vagy az xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx email címen,

d) telefax útján a 06 1 452 3505 telefax számon.

VIII.3. Káresemény esetén benyújtandó okiratok

A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is, ha ezek a bejelentett szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:

– hatósági állatorvosi igazolás,

– hullaátvételi jegy, elhullási napló, bizonylatok,

– kényszervágási mérlegelési jegy, értékesülési elszámolás,

– az állat(ok) leöletését elrendelő határozat,

– az állami kártalanítási becslési jegyzőkönyv,

– az állami kártalanítás összegét megállapító hatósági kerületi főállatorvosi írásbeli határozat,

– állami kártalanítás kifizetését igazoló pénzügyi bizonylat,

– áramszolgáltató tájékoztatása az áramkimaradásról,

– berendezés meghibásodása esetén annak tényét alátámasztó szakvélemény,

– a biztosítási szerződésre irányadó különös feltételekben felsorolt további dokumentumok.

VIII.4. A biztosító, illetve képviselője jogosult az adatfelvétel, illetve kárbecslés helyességének megállapítása céljából az előírt nyilván- tartásokba, elszámolásokba, szerződésekbe betekinteni. Ezen tevékenység céljából a kért okmányokat, nyilvántartásokat és bizonylatokat a biztosító, illetve képviselője rendelkezésére kell bocsátani.

IX. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakban meghatározott esetekre (kockázatból kizárt események)

A biztosítási fedezet nem terjed ki olyan károkra, veszteségekre, költségekre vagy kiadásokra, amelyek nem véletlen, váratlan, előre nem látható, balesetszerű módon következtek be, illetve amelyeket közvetlenül vagy közvetve az aláb- biakban felsorolt események valamelyike okozott, vagy amely ezek következménye vagy ezekkel kapcsolatos, függet- lenül bármely más egyidejűleg bekövetkező vagy egyéb módon a kárral összefüggésbe hozható eseménytől:

IX.1. Háború, invázió, idegen ellenséges erők cselekedete, ellenségeskedések vagy háborús jellegű események (függetlenül attól, hogy volt-e hadüzenet). Polgárháború, lázadás, forradalom, felkelés, tüntetés, felvonulás, sztrájk vagy az üzem- ből kizárt dolgozók cselekményei, polgári, belső zavargás, rosszindulatú rongálás.

Nem tartoznak a kizárások körébe az olyan békés tüntetés, felvonulás vagy más politikai jellegű rendezvény időtarta- ma alatt, annak helyszínén és azzal összefüggésben keletkezett károk, amelyet a rendezvény szervezője a gyülekezési jogról szóló mindenkor hatályos jogszabályok szerint a rendőrkapitányságnak írásban bejelentett, és amelynek a meg- tartását a rendőrség nem tiltotta meg.

IX.2. Mindennemű terrorcselekmény. Terrorcselekménynek minősül, de erre nem korlátozódik valamely személy vagy cso- port – akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett azon tevékenysége, amely során erőszakkal és/vagy ebből fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítési szán- dékát tartalmazza.

IX.3. A katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károk.

IX.4. Bármely politikai szervezettel, mozgalommal kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek által okozott vagy velük összefüggésben keletkezett károk.

IX.5. A nukleáris energia károsító hatásának (reakció, robbanás, sugárzás, radioaktív szennyeződés) betudható események, függetlenül attól, hogy ezeket a biztosítási szerződés szerinti biztosított vagy nem biztosított káresemény okozta.

IX.6. Olyan hibák, hiányosságok vagy betegségek miatt bekövetkezett káresemények, amelyek a biztosító kockázatvállalá- sának kezdetekor már fennállottak, vagy a várakozási időtartam alatt jelentkeztek, illetve ha az állat az adatközlőben megjelölt helyéről való eltávolításakor (ha ez három napnál többet vett igénybe) keletkeztek. Ez utóbbi esetben minden megkezdett nap egy egész napnak számít.

IX.7. A biztosított állat kor, kopás, teljesítménycsökkenés és szépséghiba miatt bekövetkező értékcsökkenése, valamint az ezen okokból bekövetkező felszámolás (selejtezés), valamint a biztosított állatok elhullásából, értékcsökkenéséből adódó tisztán vagyoni jellegű károk (elmaradt haszon, eszmei érték, stb.).

IX.8. Lopás, betöréses lopás, rablás, vandalizmus és az állat megszökése következtében bekövetkezett kár.

IX.9. A biztosított állatok szállításának időtartama alatt közúti, vasúti vagy más úton történő fuvarozása során bekövetkező balesetből vagy betegségből eredő elhullása, illetve kényszervágása miatt, valamint az ezzel összefüggő be- és kira- kodása során keletkezett kár.

IX.10. A termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség), ha erre külön megállapodás nincs érvényben.

IX.11. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek olyan okok miatt keletkeztek, amelyek esetében a keletkezett kár harmadik személy kártérítése, garancia, szavatosság vagy más biztosítás alapján megtérül.

IX.12. Amennyiben bármely biztosítási esemény kapcsán a biztosított állat(ok) kényszervágása válik szükségessé, úgy a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon káreseményekre, melyeknél az állatot kényszervágás céljára vagy kényszervágott állapotban az illetékes szervezeteknek, gazdasági társaságoknak értékesítésre és elszámolásra nem adják át.

Kizárásokra vonatkozó további rendelkezéseket a különös feltételek is tartalmaznak.

Xxxxx bizonyítása, hogy a bekövetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatálya alá, a szerződő/ biztosított feladata.

X. Mentesülések és a szolgáltatás mértékét korlátozó egyéb rendelkezések

X.1. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény azért következik be, mert az ÁVF X.1. pontjában meghatározott személyek az állattartásra vonatkozó szakmai, állategészségügyi szabályokat súlyosan gon- datlanul vagy szándékosan megszegik.

X.2. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól abban az esetben is, ha a biztosítási esemény olyan ok miatt következett be, amely a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségeinek megszegésével függ össze, így különösen, ha az idült jellegű megbetegedésben szenvedő állatot megfelelő időben nem selejtezik, vagy az egyébként gyógyítható megbetegedésben szenvedő állat állatorvosi gyógykezelését elmulasztják, továbbá, ha elmulasztják a kár enyhítését jelentő kényszervágás alkalmazását és a biztosított állat az előbbiekkel összefüggésben elhullik.

X.3. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott a bizto- sító a kárt olyan mértékben téríti meg amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

XI. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén

XI.1. A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét meg- fizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja a szerződés megszűnése előtt, úgy hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetés- re írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést, azonban a kockázatviselésének megszűnéséig járó díjat követelheti.

A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

XI.2. A díjrendezettség utolsó napjának meghatározása

A biztosító a díjrendezettség utolsó napját a megfizetett napi tételek alapján határozza meg. Egy napi tétel egyenlő az éves díj 1/360-ad részével. A szerződés addig a napig minősül díjrendezettnek, ahány napi tételnek megfelelő díjat a szerződő megfi- zetett az adott tárgyévben, a tárgyév január 01. napjától számítottan.

Év közben létrejött szerződés esetén az első biztosítási időszakban, mely adott tárgyév december 31. napjáig tart, egy napi díj- tétel meghatározása úgy történik, hogy a biztosító az éves díjat elosztja a kockázatviselés kezdő napjától az adott tárgyév (első biztosítási időszak) végéig terjedő napok számával. A szerződés addig a napig minősül díjrendezettnek, ahány napi tételnek megfelelő díjat a szerződő megfizetett a kockázatviselés kezdő napjától számítva.

XII. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő

XIII. A biztosítási díj esedékességének változása káresemény bekövetkezése esetén

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti. A biztosítási díj beszámítása a biztosítási szolgáltatásba

Abban az esetben, amennyiben a biztosítási esemény a biztosító kockázatviselési ideje alatt bekövetkezik, úgy a biztosító jogosult a teljes biztosítási időszakra járó, a szerződő által a biztosító teljesítésekor még nem rendezett díjat a nyújtandó szol- gáltatásba beszámítani, ha a szerződő és a biztosító szolgáltatására jogosult biztosított személye megegyezik.

XIV. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyvtől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen pont összefoglalóan tartalmazza az Állatbiztosítások általános feltételei azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérnek.

Jelen feltételnek a Ptk.-tól lényegesen eltérő rendelkezései:

XIV.1. Várakozási idő kikötése (IV.2. pont)

Jelen feltételek IV.2. pontja alapján a biztosító árvíz, földrengés, földcsuszamlás kockázatoknál várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés létrejöttétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt ezen biztosítási koc- kázatokra nem terjed ki.

Az egyes különös feltételek állatfajonként és biztosítási eseményenként eltérő várakozási időt is meghatározhatnak. A várako- zási időn belül a biztosító kockázatviselése a megnevezett események (állatbetegségek) okozta károkra nem terjed ki.

Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

XIV.2. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva álló határidő (IV.3. pont)

Jelen feltételek IV.3. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésében foglaltaktól – a szerződőnek a kötvény kézhez- vételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

XIV.3. A biztosítási ajánlattól lényegesen eltérő tartalmú szerződés létrejötte a biztosító írásbeli figyelemfelhívásának elmaradása esetén (IV.3. pont).

Jelen feltételek IV.3. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésében foglaltaktól –, ha a kötvény a szerződő fél aján- latától eltér, a szerződés abban az esetben is a kötvény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

XIV.4. Az első biztosítási időszak tartama (VII. fejezet)

Jelen feltétel VII. fejezetében foglaltak alapján – eltérően a Ptk. 6:447 § (2) bekezdésében foglaltaktól – a szerződés első bizto- sítási időszaka egy évnél rövidebb is lehet, mivel a biztosítás évfordulója minden év január 1. napjának 00.00 órája.

XIV.5. A szerződés megszűnésének időpontja a díjfizetés elmaradása esetén; a szerződés megszűnésének és a bírósági út igénybevételének meghosszabbítása; a bírósági út igénybevétele esetén az egész biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj esedékessé válása (XI.1. pont)

Xxxxx xxxxxxxx XX.1. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően – díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szer- ződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani. A bírósági út igénybevétele esetén a biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj egy összegben esedékessé válik.

XIV.6. A biztosítási díj esedékességének változása káresemény bekövetkezése esetén (XIII. fejezet)

Jelen feltétel XIII. fejezetében foglaltak alapján – eltérően a Ptk. 6:448. §-ában foglaltaktól – a biztosító abban az esetben is követelheti az egész évre járó díj megfizetését, ha a biztosítási esemény bekövetkezésével a biztosítási szerződés nem szűnik meg.

XV. Fogalmak

Kényszervágás

A biztosítás szempontjából a kényszervágás fogalma azonos a mindenkor hatályos állategészségügyi jogszabályokban foglalt meghatározással, de különösen: kényszervágásnak minősül, ha a beteg vagy balesetet szenvedett állat sürgős elvéreztetésére azért került sor, hogy ezzel az állat elhullását megelőzzék, vagy azért, hogy a betegség súlyosbodásával az állat húsa közfo- gyasztásra alkalmatlanná ne váljék.

A biztosító kockázatviselése csak azokra az esetekre terjed ki, ha az állatot kényszervágás céljára vagy kényszervá- gott állapotban az illetékes szervezeteknek, gazdasági társaságoknak értékesítésre és elszámolásra átadják.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÁLLATBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSHEZ

A szerződő az Állatbiztosítási szerződés megkötése, vagy módosítása során a jelen különös feltételek szerinti biztosítási módozatok megkötésére tehet ajánlatot.

Állatállományok tűz- és elemi kár biztosításának különös feltételei

A felek az Állatbiztosítások általános feltételeire és a jelen különös feltételekre hivatkozással létrejött biztosítási szerződésüket (alapbiz- tosítás/ alapszerződés) a jelen különös feltételekben rögzített, esetenként az Állatbiztosítások általános feltételeitől eltérő rendelkezé- sekkel, kiegészítő biztosítással, záradékokkal és külön feltételekkel egészíthetik ki.

I. Biztosítható állatok köre

Biztosíthatóak azon egyszerűen megszámlálható gazdasági haszonállatok, melyeket az állattartó gazdasági céllal tart. Nem minősülnek egyszerűen megszámlálható gazdasági haszonállatnak – többek között – a rovarok (pl. méhek) és halak.

II. Biztosítási események

Valamennyi, jelen különös feltételekben meghatározott biztosítási esemény tekintetében irányadó szabály, hogy

– szarvasmarhák, lovak (ideértve az öszvéreket és szamarakat is), sertések, juhok és kecskék esetében a biztosítási fedezet az elhullást és kényszervágást,

– egyéb állatoknál csak az elhullást eredményező káreseményekre terjed ki.

II.1. Tűzkár

Tűzkár biztosítási eseménynek minősül az állatállomány tűz hatására keletkezett, illetve füstmérgezés által okozott elhullással, illetve kényszervágással járó károsodása.

II.2. Villámcsapás által okozott kár

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül a biztosított állatállományba közvetlenül becsapódó villám által okozott károso- dás, ideértve azt az esetet is, ha a villámcsapás miatti tűz okozza az állatok elhullását vagy teszi szükségessé a kényszervá- gást.

Nem minősül azonban villámcsapás biztosítási eseménynek az az eset, ha a villám feltételezett hang vagy fényhatása, vagy az állaton külsérelmi nyomot nem hagyó hatása okozza az elhullást vagy teszi szükségessé a kényszervágást.

II.3. Viharkár

II.3.1. Viharkár biztosítási eseménynek minősülnek

– A 15 m/sec vagy annál nagyobb sebességű szélvihar erőhatása (nyomó- és szívóereje) folytán előállott károk, ideértve azo- kat a károkat is, amelyeket a szélvihar erőhatására leomlott vagy leszakadt tárgyak a biztosított állományokban okoztak;

– a szélvihar által megbontott tetőn keresztül – kizárólag szilárd alapépítményű és tetőzetű – épületbe beömlő csapadék- víz által az ott elhelyezett állatállomány elárasztásával okozott károk;

– a szabadban lévő állatokban a vihar által magával ragadott szilárd tárgyak nekiütközése miatt bekövetkező károk, feltéve, hogy azok a biztosított állat elhullását okozzák, vagy annak következtében kényszervágás válik szükségessé.

II.3.2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet viharkárok esetén a fólia (ponyva) alatt tartott állatállományokra, amennyiben a kár a fólia (ponyva) sérülésével ok-okozati összefüggésben következett be.

II.4. Jégverés kár

II.4.1. Jégverés biztosítási eseménynek minősül a

– szilárd halmazállapotban lehulló csapadék (jégverés) közvetlen ütő, verő hatása által, továbbá a

– szilárd alapépítményű és tetőzetű épületben kárt okozó jégverés miatt lehulló épületelemek által okozott állatelhullás, vagy annak következtében szükségessé váló kényszervágás.

II.4.2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet jégverés károk esetén a fólia (ponyva) alatt tartott állatállományokra, amennyiben a kár a fólia (ponyva) sérülésével ok-okozati összefüggésben következett be.

II.5. Árvíz károk

II.5.1. Árvíz biztosítási eseménynek minősül az, ha állandó vagy időszakos jellegű természetes vízfolyások, valamint az állandó jellegű természetes vagy mesterséges tavak (víztározók) védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő és az árteret elhagyó víz az állatállomány elhullását, illetve a mentés során szerzett sérülések miatt az állatok kényszervágását teszi szükségessé.

II.5.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki belvíz miatti állatkárokra, még abban az esetben sem, ha a belvizet egyébként az árvízvédelmi vonalakon át nem törő árvíz idézte elő.

II.6. Földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, valamint ismeretlen üreg beomlása miatt keletkező károk

II.6.1. Földrengés biztosítási eseménynek minősül a Mercalli-Cancani-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés által a biztosított állatállományokban okozott károsodás.

II.6.2. Földcsuszamlás, kő- és földomlás, továbbá természetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlása miatt a biz- tosított állatállományokban bekövetkezett károsodás.

II.6.3. Nem terjed ki a biztosítás a földcsuszamlás, a kő- és földomlás miatti károsodás azon esteire, ha a földcsuszamlás, illetve a kő- és földomlás az állattartó által végzett vagy végeztetett földmunkák kövezetében áll elő.

II.7. Ismeretlen jármű ütközése miatt bekövetkező károk

Biztosítási eseménynek minősül az ismeretlen jármű ütközése által okozott állatelhullás, vagy annak következtében szükséges- sé váló kényszervágás.

II.8. Víz- és gőzvezeték és egyéb állattartási technológiai csővezetékek (vákuumcső) meghibásodásával összefüggő károk

A víz- és gőzvezeték meghibásodásából eredő biztosítási eseménynek minősül az állattartásra szolgáló épületbe beépített víz- vagy gőzvezeték, a központi fűtés berendezéseinek, a belső levezetésű eső- vagy szennyvízcsatornáinak, illetve az egyéb állattartási technológiához kapcsolódóan beépített vezetékek meghibásodása miatt kiáramló víz, szennyvíz, vízgőz, és egyéb folyadékok által okozott állatelhullás, vagy annak következtében szükségessé váló kényszervágás.

Nem minősül meghibásodásnak, így nem terjed ki a biztosító kockázatviselése azokra a káreseményekre, amelyek azért következnek be, mert a vezetékek, tartályok stb. csapjait, zárait nem, vagy nem megfelelően zárták el.

II.9. Áramkimaradás által okozott károk

Biztosítási eseménynek minősül az állatok áramkimaradással ok-okozati összefüggésben bekövetkező hőgutája, fulladása, fel- téve, hogy az áramkimaradás kezdetétől számított 24 óra alatt a telepített állománylétszám 10%-át meghaladó elhullás következik be (eléréses önrész).

A 10%-ot meghaladó elhullások esetén – eltérő megállapodás hiányában – önrész levonása nélkül nyújt szolgáltatást a biz- tosító. Az állatállomány elhullásának százalékos mértékét az állatok tartására szolgáló épületenként külön-külön kell számítani.

Az áramkimaradás biztosítási eseményre kizárólag az üzembiztonság folyamatosságát szolgáló biztonságtechnikai berendezések megléte esetén, és díjszabásban meghatározott pótdíj ellenében vállal fedezetet a biztosító.

III. Díjmegállapítás alapjai

III.1. Az állatállományok tűz és elemi kár biztosításának előzetes díja a szerződő nyilatkozta alapján az alábbi adatok figyelem- bevételével kerül megállapításra:

a) tenyészállatok esetében a fajtánkénti és tenyésztési csoportonkénti darabszám, a darabonkénti valós érték (mely évköz- ben nem módosítható) és az alkalmazott díjtétel,

b) növendék- és hízóállatok esetében a korcsoporton- kénti állomány darabszám, a tervezett leadási vagy korcsoport elha- gyási élőtömeg, a korcsoportra jellemző tömegegységre vetített egységár és az alkalmazott díjtétel,

c) turnusonkénti állattartás (baromfi, hízójuh stb.) esetén az egyszerre a telephelyen lévő darabszám, a tervezett leadási élőtömeg, a tömegegységre vetített egységár és az alkalmazott díjtétel.

Az a) és b) pontok tekintetében új szerződés esetén az ajánlattétel időpontjában meglévő darabszámokat, míg folytatólagos szerződés módosítása esetén a január 1-jei állomány adatait kell megadni.

III.2. A biztosítás végleges díjának megállapítása a III.1. a)-c) pontjaiban meghatározottak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy

a) tenyészállatok esetében a fajtánkénti és tenyésztési csoportonkénti, növendék- és hízóállatok esetében a korcsopor- tonkénti év közbeni egyszeri legmagasabb darabszám,

b) turnusonkénti állattartás (baromfi, hízójuh stb.) esetén az egyszerre a telephelyen lévő, ténylegesen telepített összes darabszám

kerül figyelembevételre. Az előzetes és végleges díj közötti különbözetet a biztosító a teljes biztosítási évre visszamenőle- gesen számolja el, a biztosítási évfordulót követő 15 napon belül.

IV. A biztosító szolgáltatása

IV.1. Az elhullásos károk esetén a biztosítási szolgáltatás alapja:

a) tenyészállatok esetén azok káridőponti értéke,

b) növendék- és hízóállatok esetén azok kárkori bruttó tömeg és a kárt szenvedett korcsoport biztosított tömegegységre ve- tített egységárának szorzata.

IV.2. A szarvasmarha, ló, sertés, juh és kecske kényszervágásos kárai esetén a kényszervágás útján megtérült összeg csök- kenti a IV.1. a), b) pontokban meghatározott szolgáltatási összegeket.

IV.3. Eléréses önrész alkalmazása

A biztosító nem téríti meg a 10.000 Ft-ot meg nem haladó károkat (eléréses önrész).

IV.4. Alulbiztosítás

Az alulbiztosítottság értékelésénél a biztosított vagyontárgy – állatállomány – értékének meghatározásakor az azonos telephe- lyen tartott, azonos korcsoportú állatok teljes létszámát kell figyelembe venni.

A biztosító a biztosított és ténylegesen meglévő – adott csoportba tartozó – állomány létszámának arányában csök- kentett szolgáltatást nyújt abban az esetben, ha a szerződő a biztosítás megkötésekor a ténylegesnél kisebb darab- számot ad meg, vagy az állatállomány növekedését követően a biztosítás módosítását nem kezdeményezte a biztosí- tási esemény bekövetkeztéig.

V. A biztosító teljesítésének feltételei

A biztosító a kárigény (szolgáltatási igény) előterjesztésekor az alábbi iratok benyújtását kérheti a szerződésre vonatkozó Állat- biztosítások általános feltételei VIII.3. pontjában meghatározottakon kívül, ha az a bejelentett igény jogalapjának vagy összeg- szerűségének megállapításához szükséges:

Áramkimaradás által okozott károk (II.9.) esetén:

– az áramkimaradás tényéről az áramszolgáltató igazolását,

– az elektromos berendezések meghibásodásáról regisztrált villanyszerelő szakvéleményét.

Nagyértékű állatok egyedi biztosításának különös feltételei

A felek az Állatbiztosítások általános feltételeire és a jelen különös feltételekre hivatkozással létrejött biztosítási szerződésüket (alapbiztosítás/alapszerződés) a jelen különös feltételekben rögzített, esetenként az Állatbiztosítások általános feltételeitől elté- rő rendelkezésekkel, kiegészítő biztosítással, záradékokkal és külön feltételekkel egészíthetik ki.

I. Biztosítható állatok köre

Biztosíthatóak az egyedileg tartós megjelöléssel ellátott, egészséges gazdasági haszonállatok.

Az állatokra az alábbi életkorig köthető biztosítás:

– lovakra a betöltött 12 éves életkorig,

– szarvasmarhákra a betöltött 7 éves életkorig,

– egyéb gazdasági haszonállatokra a betöltött 5 éves életkorig.

Fenti életkorok betöltése után bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosító a jelen különös feltételek IV.1. és

IV.2. pontjaiban foglalt szolgáltatásától eltérően a IV.3. pont szerint nyújt szolgáltatást.

II. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított és a kockázatviselés kezdő időpontjában egészséges állat(ok) baleset vagy betegség következtében állatorvosi beavatkozást igénylő teljesítmény- és/vagy termelés csökkenése (a továbbiakban: meg- betegedése), illetve ezen okok miatt bekövetkezett elhullása.

A biztosítási fedezet külön díj megfizetése ellenében kiterjed

• a mérgezés következtében bekövetkező megbetegedésre, illetve elhullásra,

• a tűz- és egyéb elemi károk, így

– tűzkár,

– villámcsapás által okozott kár,

– viharkár,

– jégveréskár,

– áxxxx xxxxx,

– földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, valamint ismeretlen üreg beomlása miatt keletkező károk,

– ismeretlen jármű ütközése miatt bekövetkező károk,

– víz- és gőzvezeték és egyéb állattartási technológiai csővezetékek (vákuumcső) meghibásodásával összefüggő károk) következtében bekövetkező megbetegedésre és elhullásra, valamint

• az anyaállatok nehézellés vagy elvetélés folytán bekövetkezett megbetegedéseire, elhullására.

A jelen fejezetben hivatkozott tűz- és egyéb elemi károk alatt az Állatállományok tűz- és elemi kár biztosításának kü- lönös feltételei II.1. – II.8. pontjaiban felsorolt károsító események értendők a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel.

II.1. A biztosítás szempontjából balesetnek minősül minden olyan hirtelen fellépő, közvetlenül, kívülről ható, előre nem látható esemény (különösen kívülről ható mechanikai erő és áramütés), amely az állat(ok) megbetegedését vagy elhullását okozza.

II.2. A biztosítás szempontjából betegségnek minősül az állati szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot, amit okozhatnak kórokozók (baktériumok, gombák, paraziták, vírusok és subvirális kórokozók), továbbá nem fertőző kóros szervi elváltozás vagy funkciózavar.

II.3. A biztosítás szempontjából mérgezésnek azok az esetek minősülnek, amikor a biztosított állat(ok) szervezetébe a külső kör- nyezetből közvetlenül bejutó kémiai anyag(ok) – azoknak az állat szervezetében kifejtett kedvezőtlen biológiai hatásánál fogva

– a biztosított állatban (állatállományban) állatorvosilag észlelhető, az adott vegyi anyag(ok)ra jellemző klinikai tünetek jelentke- zésével megbetegedést vagy elhullást okoz(nak).

II.4. A biztosítás szempontjából elhullásnak minősül az az eset is, amikor biztosítás esemény következményeként kárenyhítési célból az állatot kényszervágják.

II.5. Kockázatkizárás

II.5.1. A jelen biztosítás szempontjából nem minősül kényszervágásnak és ezáltal a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha az állatot olyan idült betegség (pl. idült légsejtes tüdőtágulat, rokkant pata, idült ízület- és ínhüvely- gyulladás stb.) miatt vágták le, amely az állat életét közvetlenül nem veszélyeztette, és az állat rendes vágásra történő értékesítését lehetővé tette volna. Nem minősül kényszervágásnak, ha az állatot selejtezés folytán azért vágták le, mert annak további tartása nem volt gazdaságos (technológiai selejt).

II.5.2. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, amelyek

a) tűz, villámcsapás, robbanás, árvíz, vihar, jégverés, földrengés, vulkanikus kitörés, földcsuszamlás, hónyomás, kő- és földomlás, ismeretlen üreg beomlása, áramkimaradás, valamint ismeretlen jármű ütközése, víz- és gőzvezeték és egyéb állattartási technológiai csővezetékek (vákuumcső) meghibásodása következtében keletkeztek;

b) olyan betegségek következtében álltak elő, amelyek előfordulásakor a mindenkor hatályos állategészségügyi jog- szabályok állami kártalanítás melletti kötelező leöletést írnak elő;

c) olyan járvány vagy betegségek következtében keletkeztek, amelyek esetében a mindenkor hatályos állategészség- ügyi jogszabályoknak megfelelően állami kártalanítás jár, akkor sem, ha a kártalanításra a biztosított az állategész- ségügyi előírások megszegése miatt nem válik jogosulttá;

d) az állat hatósági intézkedésre történő leöletése miatt keletkeztek;

e) esetében a megbetegedés vagy elhullás oka védőoltással összefüggésben fellépő betegség vagy baleset;

f) olyan műtétek révén keletkeztek, amely betegségek gyógyítása szempontjából nem voltak szükségesek (pl. koz- metikai vagy ivartalanítási műtét).

II.5.3. A biztosító nem téríti meg a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítottat ért egyéb vagyoni károkat, követ- kezményi károkat, elmaradt hasznot, és a sérelemdíjat. Nem téríti meg továbbá a kötelező, vagy adható védőoltások, vakcinák, teljesítményfokozók, a megbetegedéssel nem összefüggő vitaminok és takarmány kiegészítők költségét.

III. Várakozási idő

III.1. A biztosító kockázatviselése fertőző állatbetegségek tekintetében csak a biztosítási szerződés hatályba lépését köve- tő 90 nap eltelte után kezdődik meg (várakozási idő).

Egyéb betegség okozta biztosítási esemény tekintetében a biztosító kockázatviselése a szerződés hatályba lépését követő 15 nap eltelte után kezdődik (várakozási idő).

Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

III.2. Amennyiben a biztosítandó állat a III.1. pontban meghatározott várakozási időn belül megbetegszik, a biztosító kockázatviselése az érintett betegség tekintetében akkor kezdődik, ha a felgyógyulást állatorvosi szakvéleménnyel igazolják.

III.3. Ha a biztosítási esemény baleset következményeként áll elő, a várakozási időre és a biztosító kockázatviselésének korlátozá- sára vonatkozó fenti rendelkezések nem alkalmazandók.

IV. A biztosító szolgáltatása

IV.1. A biztosító szolgáltatása megbetegedés esetén

A biztosító szolgáltatása megbetegedés esetén a megbetegedéssel összefüggő, számlával igazolt, indokolt állategészségügyi kezelések nettó (Általános forgalmi adó nélküli) költségének 90%-a. A biztosító jelen feltételek szerint az állat szállítását a kezelés helyszínére, vagy az állatorvos tartási helyre történő kiszállását 100 km-es távolságig tekinti indokoltnak. Ha a kár- esemény kapcsán 100 km-nél nagyobb távolságra történő szállításról vagy kiszállásról szóló számlát nyújtanak be a biztosítóhoz, a biztosító a valós távolság 100 km-hez viszonyított arányában nyújt térítést.

IV.2. A biztosító szolgáltatása elhullás esetén

A biztosító szolgáltatása elhullás esetén az ajánlaton feltüntetett elhullási biztosítási összeg, de legfeljebb 1.000.000 Ft. A biztosító a túl-, illetve alulbiztosítottságot nem vizsgálja. Az elhullás tényét állatorvosnak kell igazolnia.

IV.3. A biztosító szolgáltatása túlkoros állatot ért biztosítási esemény kapcsán

a) lovakra a betöltött 15 éves életkorig, szarvasmarhákra a betöltött 9 éves életkorig, egyéb gazdasági haszonállatokra a be- töltött 6 éves életkorig a IV.1. illetve a IV.2. pontokban leírtak szerint teljesít szolgáltatást a biztosító az alábbi eltérésekkel:

– megbetegedés esetén a biztosító szolgáltatása a kezelés nettó költségének 80%-a;

– elhullás esetén a biztosító szolgáltatása az ajánlaton feltüntetett elhullási biztosítási összeg 75%-a, de legfel- jebb 750.000 Ft.

b) Az a) pontban feltüntetett kornál idősebb állatok esetén a IV.1. illetve a IV.2. pontokban leírtak szerint teljesít szolgáltatást a biztosító az alábbi eltérésekkel:

– megbetegedés esetén a biztosító szolgáltatása a kezelés nettó költségének 70%-a;

– elhullás esetén a biztosító szolgáltatása az ajánlaton feltüntetett elhullási biztosítási összeg 50%-a, de legfel- jebb 500.000 Ft.

V. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyvtől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen pont összefoglalóan tartalmazza a Nagyértékű állatok egyedi biztosításának különös feltételei azon rendelkezé- seit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérnek.

Jelen feltételnek a Ptk.-tól lényegesen eltérő rendelkezései:

V.1. Várakozási idő kikötése (III.1.- III.2. pontok)

Jelen feltételek III.1. pontja alapján a biztosító kockázatviselése fertőző állatbetegségek tekintetében csak a biztosítási szerző- dés hatályba lépését követő 90 nap eltelte után kezdődik meg (várakozási idő).

Egyéb betegség okozta biztosítási esemény tekintetében a biztosító kockázatviselése a szerződés hatályba lépését követő 15 nap eltelte után kezdődik (várakozási idő).

Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

Jelen feltételek III.2. pontja alapján amennyiben a biztosítandó állat a III.1. pontban meghatározott várakozási időn belül meg- betegszik, a biztosító kockázatviselése az érintett betegség tekintetében akkor kezdődik, ha a felgyógyulást állatorvosi szak- véleménnyel igazolják.

V.2. A túl-, illetve az alulbiztosítottság vizsgálatának mellőzése (IV.2. pont)

Jelen feltételek IV.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:458. §-ában, illetve a 6:460. §-ában foglaltaktól –, a biztosító a biztosított állat elhullása esetére meghatározott szolgáltatásra vonatkozóan a túl-, illetve alulbiztosítottságot nem vizsgálja.

VI. Záradékok

MG 1180 Kockázatviselés helyének kiterjesztése közúti szállításokra

Jelen záradék alapján a szerződő felek megegyeznek abban, hogy a biztosító kockázatviselése az Állatbiztosítások általános feltételeinek V. fejezete szerinti kockázatviselési hely(ek)en túl kiterjed a biztosított állatok Magyarország területén belüli, szál- lítólevéllel igazolt közúti szállításai során bekövetkezett eseményekre az alábbiak szerint:

– A kockázatviselés kizárólag a szállítóeszközt ért balesetből eredő biztosítási eseményre terjed ki.

Szállítóeszközt ért balesetnek az minősül, ha a szállítóeszközben közvetlen, kívülről ható, hirtelen fellépő mechanikus erő hatására dologi sérülés keletkezik.

– A kockázatviselés kizárólag arra az esetre terjed ki, ha az állat(ok) szállítása hatóságilag engedélyezett járművön/ járműben történik.

Jelen záradékban foglaltak elfogadása esetén az Állatbiztosítások általános feltételeinek IX.9. pontjának jelen záradékkal ellen- tétes részei nem alkalmazandóak.

MG 1181 Kockázatviselés helyének kiterjesztése kiállításokra, versenyekre

Jelen záradék alapján a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító kockázatviselése az Állatbiztosítások általános feltételeinek V. fejezete szerinti kockázatviselési hely(ek)en túl kiterjed a nevezéssel igazolt kiállításokon, versenyeken bekövet- kező, a Nagyértékű állatok egyedi biztosításának különös feltételeiben felsorolt biztosítási eseményekre is.

Fertőző állatbetegségek kiegészítő biztosításának különös feltételei

A szerződő által az alapbiztosításhoz/alapszerződéshez választható kiegészítő biztosításra a Generali Biztosító Zrt. alábbi, jelen címben meghatározott biztosítási feltételei vonatkoznak.

I. A biztosítási szerződés létrejötte

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szerep- lő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre.

Az ÁVF II.1.4. pontjától eltérően, ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, a szerződés abban az esetben is a köt- vény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

II. Biztosítható állatok köre

Biztosítható a biztosított tulajdonát képező vagy tartásában lévő és a biztosított nyilvántartásaiban szereplő

– valamennyi, a III. pontban felsorolt betegségek kórokozójával nem fertőzött, egészséges ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés és baromfi (a továbbiakban: egészséges állatállomány), illetve

– a Nagyértékű állatok egyedi biztosításának különös feltételei alapján biztosítható, a III. pontban felsorolt betegségek kór- okozójával nem fertőzött, egyedileg tartós megjelöléssel ellátott egészséges gazdasági haszonállat (továbbiakban: egyedi- leg biztosított nagyértékű állat).

III. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül az alábbiakban felsorolt fertőző állatbetegségek bármelyikének a mindenkor hatályos állat- egészségügyi jogszabályok szerint történő hatósági megállapítása a biztosított állatállományban, illetve az egyedileg biztosított nagyértékű állat vonatkozásában és az állat(ok) ezen okból szükségessé váló hatósági leölése, valamint elhullása, amennyiben arra tekintettel a biztosított állami kártalanításra jogosult:

a) Ragadós száj- és körömfájás,

b) Hólyagos szájgyulladás,

c) Sertések hólyagos betegsége (SVD),

d) Keleti marhavész,

e) Kiskérődzők pestise,

f) Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja,

g) Bőrcsomósodáskór,

h) Rift-völgyi láz,

i) Kéknyelv betegség,

j) Afrikai lópestis,

k) Afrikai sertéspestis,

l) Baromfipestis (Newcastle-betegség),

m) Klasszikus sertéspestis,

n) Veszettség,

o) Takonykór,

p) Lovak fertőző (vírusos) agy- és gerincvelő-gyulladásai,

q) Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE),

r) Sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS).

IV. Várakozási idő

IV.1. A biztosító kockázatviselése a III. fejezetben felsorolt fertőző állatbetegségek tekintetében csak a biztosítási szerző- dés hatályba lépését követő 90 nap eltelte után kezdődik meg (várakozási idő).

Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

IV.2. Amennyiben a biztosítandó állat a IV.1. pontban meghatározott várakozási időn belül megbetegszik, a biztosító kockázatviselése az érintett betegség tekintetében akkor kezdődik, ha a felgyógyulást állatorvosi szakvéleménnyel igazolják.

V. Kizárások

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése

a) a III. fejezetben felsoroltaktól eltérő okból szükségessé váló hatósági leölésre, elhullásra,

b) a biztosítási esemény bekövetkezése miatt lefoglalt állati eredetű termékekre, takarmányokra, anyagokra, tárgyak- ra és eszközökre.

VI. Díjmegállapítás alapjai

VI.1. Állatállomány biztosítása esetén a Fertőző állatbetegségek kiegészítő biztosításának előzetes díja a szerződő nyilatkozta alapján az alábbi adatok figyelembevételével kerül megállapításra:

a) tenyészállatok esetében a fajtánkénti és tenyésztési csoportonkénti darabszám, a darabonkénti valós érték (mely évköz- ben nem módosítható) és az alkalmazott díjtétel,

b) növendék- és hízóállatok esetében a korcsoportonkénti állomány darabszám, a tervezett leadási vagy korcsoport elha- gyási élőtömeg, a korcsoportra jellemző tömegegységre vetített egységár és az alkalmazott díjtétel,

c) turnusonkénti állattartás (baromfi, hízójuh stb.) esetén az egyszerre a telephelyen lévő összes darabszám, a tervezett leadási élőtömeg, a tömegegységre vetített egységár és az alkalmazott díjtétel.

Az a)–c) pontok tekintetében, új szerződés esetén az ajánlattétel időpontjában meglévő darabszámokat, míg szerződés módo- sítás esetén a január 1-jei állomány adatait kell megadni.

VI.2. A biztosítás végleges díjának megállapítása a biztosított állatállomány vonatkozásában a VI.1. a)-c) pontjaiban meghatáro- zottak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy

a) tenyészállatok esetében a fajtánkénti és tenyésztési csoportonkénti, növendék- és hízóállatok esetében a korcsopor- tonkénti év közbeni egyszeri legmagasabb darabszám,

b) turnusonkénti állattartás (baromfi, hízójuh stb.) esetén az egyszerre a telephelyen lévő, ténylegesen telepített összes darabszám

kerül figyelembevételre. Az előzetes és végleges díj közötti különbözetet a biztosító a teljes biztosítási évre visszamenőlegesen számolja el, a biztosítási évfordulót követő 15 napon belül.

VI.3. Egyedileg biztosított nagyértékű állat esetében a Fertőző állatbetegségek kiegészítő biztosításának díja az ajánlaton feltün- tetett elhullási biztosítási összeg és a vonatkozó díjtétel alapján kerül megállapításra.

VII. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a III. fejezetben felsorolt fertőző állatbetegségeknek a mindenkor hatályos állategészségügyi jogszabályok szerint történő hatósági megállapítása esetén, a mindenkor hatályos állategészségügyi jogszabályok szerint lefolytatott hatósági eljárásban megállapított állami kártalanítási összeg 10 százalékát – külön írásbeli megállapodás esetén 20 százalékát

– téríti meg a biztosítottnak, az üzemszünet miatt fellépő bevételkiesés csökkentése érdekében.

A biztosító nem téríti meg a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítottat ért egyéb vagyoni károkat, követ- kezményi károkat, elmaradt hasznot, és a sérelemdíjat.

VIII. Egyéb rendelkezések

Figyelemmel arra, hogy a kiegészítő biztosítás folytatólagos biztosítási díja az alapszerződés díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapszerződés és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik. A bizto- sító kockázatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés az alapszerződés bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idő megtartásával írásban felmond- hatják.

IX. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyvtől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen pont összefoglalóan tartalmazza a Fertőző állatbetegségek kiegészítő biztosításának különös feltételei azon ren- delkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérnek.

Jelen feltételnek a Ptk.-tól lényegesen eltérő rendelkezései:

IX.1. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva álló határidő (I. fejezet)

Jelen feltételek I. fejezete alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésében foglaltaktól – a szerződőnek a kötvény kézhez- vételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

IX.2. A biztosítási ajánlattól lényegesen eltérő tartalmú szerződés létrejötte a biztosító írásbeli figyelemfelhívásának elmaradása esetén (I. fejezet).

Jelen feltételek I. fejezete alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésében foglaltaktól –, ha a kötvény a szerződő fél ajánla- tától eltér, a szerződés abban az esetben is a kötvény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

IX.3. Várakozási idő kikötése (IV. fejezet)

Jelen feltételek IV.1 pontja alapján a biztosító kockázatviselése a III. fejezetben felsorolt fertőző állatbetegségek tekintetében csak a biztosítási szerződés hatályba lépését követő 90 nap eltelte után kezdődik meg (várakozási idő).

Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.

Jelen feltételek IV.2 pontja alapján amennyiben a biztosítandó állat a IV.1. pontban meghatározott várakozási időn belül meg- betegszik, a biztosító kockázatviselése az érintett betegség tekintetében akkor kezdődik, ha a felgyógyulást állatorvosi szak- véleménnyel igazolják.

KÜLÖN FELTÉTELEK ÁLLATBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSHEZ

Amennyiben a felek a jelen külön feltételekben foglalt rendelkezéseket alkalmazni rendelik, úgy a külön feltételek rendelkezései az alap- szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

A külön feltételek rendeltetése az alapszerződés részét képező feltételekben rögzített rendelkezések (biztosítási események, szolgálta- tás, biztosított vagyontárgyak, szerződéses kötelezettségek, jogosultságok, stb.) módosítása, pontosítása, kiegészítése.

A külön feltételek csak akkor képezik részét az alapszerződésnek, ha az alapszerződést az alkalmazandó külön feltételre hivatkozással kötötték meg, azaz különösen akkor, ha a biztosítási ajánlaton feltüntették.

A külön feltételek önállóan nem, csak az alapszerződéssel együtt mondhatók fel. Az alapszerződés megszűnése az alkalmazott külön feltétel egyidejű megszűnését eredményezi.

KF0011 sz. külön feltétel

Előre megadott kármentességi kedvezmény

Ha a biztosítási időszak alatt a szerződésben megnevezett kockázatok bármelyikét érintő káresemény következik be, a szerződő köteles a biztosítónak megfizetni a fent részletezett kármentességi engedmény teljes összegének megfelelő mértékű biztosítási díjat.

Az előre megadott kármentességi engedménynek megfelelő mértékű díj megfizetése akkor válik esedékessé, amikor a biztosí- tó elismeri a szolgáltatási kötelezettségét.

A biztosító a díjra a biztosítási időszak letelte után is jogosult, amennyiben a biztosítási eseményt utólag jelentették be az en- gedménnyel érintett időszakra.

Ültetvények állóeszköz és állagkár biztosításának különös feltételei

I. Általános rendelkezések

I.1. Szerződő/Biztosított

I.1.1. Szerződő

Biztosítási szerződést kizárólag az a fogyasztónak (ÁVF I.2.1.) nem minősülő személy köthet

a) aki a biztosított ültetvényt és állóeszközét veszélyeztető biztosítási esemény elkerülésében érdekelt vagy,

b) aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg.

Szerződő lehet különösen:

a) az ültetvények és azok állóeszközeinek tulajdonosa

b) az ültetvények és azok állóeszközeinek bérlője

c) az ültetvények és azok állóeszközeinek haszonbérlője

d) az ültetvények és azok állóeszközeinek kezelője.

I.1.2. Biztosított

A szerződés biztosítottja az ültetvény és annak állóeszközének tulajdonosa.

I.2. A biztosítási jogviszony tartalma

A jelen különös feltételekkel megkötött biztosítási szerződés (alapszerződés) alapján a Generali Biztosító Zrt. (a további- akban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy az ültetvényekben és azok állóeszközeiben, a jelen különös feltételekben meghatározott biztosítási esemény során bekövetkező károkat belföldi fizetőeszközben megtéríti. A jelen különös feltételek- ben nem szabályozott kérdésekben a Külön feltételek Agrárőr mezőgazdasági biztosításokhoz, az Általános vagyonbiztosí- tási feltételek (ÁVF), az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések előírásai, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

A külön feltételek csak az alapszerződéshez kapcsolódóan köthetők ki.

I.3. A kockázatviselés kezdő időpontja

I.4. A biztosítási szerződés létrejötte

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szerep- lő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre.

Az ÁVF II.1.4. pontjától eltérően, ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, a szerződés abban az esetben is a köt- vény tartalmának megfelelően jön létre, ha az eltérés lényeges és a lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban nem hívta fel.

I.5. Az előzetes fedezetvállalás kizárása

A biztosító az előzetes fedezetvállalást kifejezetten kizárja.

I.6. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

II. Biztosított vagyontárgyak, adatközlés

II.1. Biztosított vagyontárgyak

Jelen biztosítási feltételek alapján azon ültetvények és állóeszközeik biztosíthatók, amelyek elsődlegesen gazdasági rendelte- tésűek.

Ültetvény: olyan mezőgazdasági művelés alá tartozó földrészlet, amelyen szőlőt, gyümölcsöst, illetve egyéb fás szárú, évelő növényeket és növény egyedeket mesterségesen telepítettek, amely elsődleges rendeltetése a telepített növény virágzatából képződött termés kézi vagy gépi betakarítása (ültetvényes termelés).

Csak a biztosítási ajánlaton feltüntetett, külön megállapodás alapján biztosíthatók a további ültetvények:

– csemetekert,

– dísznövény.

Nem biztosított az ültetvények termése.

Állóeszköz: állóeszköznek minősülnek azok az élettelen telepített vagyontárgyak (ingóságok), amelyeket az ültetvényben a tűz- és/vagy elemi kárt okozó időjárási események káros hatásai elleni védelemre vagy azok csökkentésére – legalább 5 hasz- nálati évnél többre – terveztek, továbbá a földfelszín felett láthatóak (így különösen támrendszer, jégháló, telepített öntöző-cse- pegtető, időszakosan használt fagyvédelmi öntözőberendezés a használat időpontjában).

Csak a biztosítási ajánlaton feltüntetett, külön megállapodás alapján biztosíthatók a textilek, fóliák, fóliasátrak és ponyvák, ponyvaszerkezetek.

Az ültetvény állóeszköze csak abban az esetben biztosítható, ha az ültetvényre is kiterjed a biztosítási fedezet.

II.2. Adatközlés

Új biztosítási szerződés megkötése esetén az adatközlést az ajánlattétellel egyidejűleg kell megtenni. A biztosítani kívánt ültetvények teljes területét, az egyes területek (táblák, parcellák) adatait egyértelműen beazonosítható módon (pl. hrsz, MEPAR azonosító) kell megjelölni, továbbá az állóeszközök újrabeszerzési értékét is meg kell adni az adatközlés során.

A szerződő/biztosított minden biztosítási időszakban, legkésőbb a szerződés évfordulóját megelőző 30 nappal, írásban köteles közölni a biztosított területet érintő, következő biztosítási időszakra vonatkozó lényeges változásokat, ideértve a biztosítási összege(ke)t, a biztosított terület fizikai méreteiben történt változásokat, illetve a nyilvántartásban bekövetkezett változásokat (kisajátítás, hrsz szám változás). Továbbá, a teljes összefüggő-egybefüggő területet és a biztosítási időszakban az ültetvényben telepített állóeszközök újrabeszerzési értékét is meg kell adni az adatközlés során. A szerződés következő bizto- sítási időszakára vonatkozó biztosítási összege(i) és a fizetendő biztosítási díj a szerződő/biztosított ezen adatközlése alapján kerül megállapításra.

Amennyiben az adott biztosítási időszakra (tárgyévre) vonatkozó adatközlés elmarad, azonban az előző tárgyévnek meg- felelő mértékű díjat, vagy díjrészletet a szerződő megfizeti, úgy a biztosító az előző tárgyévben biztosítási fedezetbe vont (biztosított) ültetvény területek és állóeszközeik vonatkozásában, az ott megjelölt biztosítási összegek erejéig áll koc- kázatban.

Jelen különös feltételek alkalmazásában

Újrabeszerzési érték: a biztosított vagyontárgy újonnan való beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve a légi fuvar), a vám és beépítési, szerelési, beüzemelési (próbaüzem) költségeket, valamint az egyéb, beszerzéssel összefüggésben a va- gyontárgyra aktiválható költségeket is. A beszerzési költségekből az igénybe vett engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le. Áfa visszaigénylésre jogosultság esetén az újrabeszerzési érték nem tartalmazhatja a be- szerzési, telepítési, stb. költségek általános forgalmi adóját.

Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szerződéskötés időpontjában már nem szerezhető be, akkor a biztosí- tási összeget hasonló műszaki és/vagy gazdasági paraméterekkel rendelkező eszközök újrabeszerzési értékét alapul véve kell meghatározni.

III. A biztosítási összeg

Ültetvények esetén a biztosítási összeg a biztosított ültetvényt alkotó fás szárú évelő növények darabszámának, egységárá- nak (átlagos piaci ár) és az ültetvény terület nagyságának szorzata.

Állóeszközök esetén a biztosítási összeg a biztosított ültetvényben telepített állóeszközök újrabeszerzési értéke.

A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg, annak helyességét a biztosító a szerződés megkötésekor és módosításakor sem vizsgálja.

IV. A biztosítási díj

IV.1. Az adatközlést (II.2. pont) követően a biztosító a biztosítási összeg és a tarifális díjszázalék szorzó alkalmazásával állapítja meg az éves biztosítási díjat. A biztosító jogosult a díjtúlfizetést a soron következő díjba beszámítani.

V. Biztosítási események

V.1. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás: az elmozduló szikladarabok, kőzetdarabok, a felső termőréteget és a növény állo- mányt érintő talaj megcsúszása által okozott közvetlen kipusztulásos kár a biztosított ültetvényben és az állóeszközök helyre- állítási (javítási) vagy pótlási kárai.

Hónyomás kár: nagy mennyiségű hó és/vagy jég (ideértve az ónos eső miatt kialakuló jégréteget is) hatására keletkező kár, mely a biztosított ültetvényt alkotó növények vagy növényegyedek kipusztulását okozza, illetve az állóeszközök is olyan mér- tékben károsodnak, hogy azok helyreállítása (javítása) vagy pótlása szükséges.

A hónyomás káreseményre a biztosító kizárja a kockázatviselését a biztosítási fedezetbe vont állóeszközök közül a jégháló vonatkozásában november, december, január és február hónapokra (kockázatkizárás).

Tűzkár: a kockázatviselés helyén a tűz okozta káresemény, amely az ültetvényt alkotó növényegyedek élő részeit (pl. kéreg, fás részek, lombozat) károsítja oly módon, hogy a növényegyedek kipusztulását okozza, illetve az állóeszközök is olyan mértékben károsodnak, hogy azok helyreállítása (javítása) vagy pótlása szükséges.

Viharkár: a kockázatviselés helyén a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növényegyedet gyökerestől, föld- labdástól kidönti, vagy a törzsét kettétöri, illetve az állóeszközök is olyan mértékben károsodnak, hogy azok helyreállítása (javítása) vagy pótlása szükséges.

Villámkár: a kockázatviselés helyén a nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés által okozott közvetlen kipusztu- lásos kár a biztosított ültetvényben, és az állóeszközök helyreállítási (javítási) vagy pótlási kárai.

Jégverés kár: olyan roncsolással, alakváltozással járó esemény, amelyet a leesett jégszemek okoznak és a biztosított ültet- vényt alkotó növények vagy növényegyedek kipusztulását eredményezi, továbbá az állóeszközök is olyan mértékben károsod- nak, hogy azok helyreállítása (javítása) vagy pótlása szükséges.

A jégverés mechanikai ütő hatása következtében esztétikai sérülést szenvedett állóeszközök kárai nem térülnek (koc- kázatkizárás).

Felhőszakadás kár: a hirtelen lehulló, talajszinten áramló vagy a csapadékvíz elvezető rendszerből visszaduzzadó nagy meny- nyiségű esővíz, amely a biztosított ültetvény növényegyedeit a helyükről elmozdítja, a talaj-gyökér kapcsolat megszűnik, továb- bá a telepített állóeszközöket is helyükről elmozdítja, amelyek így eredeti funkciójukat ellátni nem képesek és azok helyreállítá- sa (javítása) vagy pótlása szükséges.

Jelen különös feltételek alkalmazásában:

Tűz: a hő-, láng-, fény és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat.

Vihar: legalább húsz m/sec. szélsebesség, amely a kockázatviselési helyhez legközelebb található OMSZ (Országos Meteoro- lógiai Szolgálat) mérőállomáson mért érték.

Villám: nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés.

V.2. Az ültetvény állagkárának minősül, ha az V.1. pontban meghatározott biztosítási esemény következtében a biztosított ül- tetvényt alkotó fás szárú évelő növények vagy növényegyedek elpusztulnak, vagy olyan mértékben károsodnak, hogy azok pótlása (újratelepítése) válik szükségessé.

Állóeszköz kárnak minősül, ha az V.1. pontban meghatározott biztosítási esemény következtében a biztosított ültetvényben telepített állóeszközök olyan mértékben károsodnak, hogy azok helyreállítása (javítása) vagy pótlása válik szükségessé.

VI. A biztosító szolgáltatása

VI.1. A szolgáltatás mértékének meghatározása

A szolgáltatás felső határa minden esetben a biztosított vagyontárgyra vonatkozó, a legutolsó adatközléskor megadott és az az alapján kiállított biztosítási kötvényben szereplő biztosítási összeg.

Ültetvények állagkára esetén a biztosítási szolgáltatás az ültetvényt alkotó, elpusztult növények, illetve növényegyedek újratelepítésének költsége, ami magában foglalja a csemete beszerzési értékét és a telepítés költségét.

Állóeszköz kár esetében a biztosítási szolgáltatás:

– a károsodott állóeszköz(ök) javítással helyre nem állítható kára (totálkár) esetén azok újrabeszerzési értéke,

– a károsodott állóeszköz(ök) javítással helyreállítható kára esetén azok helyreállítási (javítási) költsége.

Javítással helyreállítható állóeszközöknek a biztosító a korábbi, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba való helyreál- lítási költségét téríti meg, amely magában foglalja a javítási költségeket és a le- és felszerelési, szállítási (kivéve a légi fuvar) és vámköltségeket. Ha a helyreállítást a biztosított saját maga végzi, akkor csak ennek önköltsége kerül megtérítésre, azonban ennek mértéke nem haladhatja meg egy szakszolgáltató által történő helyreállítás költségét.

Amennyiben a károsodott terület állóeszközei alulbiztosítottságának mértéke nem haladja meg a 10%-ot, a biztosító az alulbiztosítottságot nem veszi figyelembe a károsodott állóeszközök biztosítási szolgáltatási összegének megálla- pításánál.

Jelen különös feltételek alkalmazásában:

Károsodott terület: a biztosított, egybefüggő ültetvény területnagyságával megegyező vagy kisebb területet érintő, jelen kü- lönös feltételek V.1. pontjában felsorolt biztosítási esemény(ekkel) érintett területnagyság.

Document Metadata

Table of Contents

Agrárőr mezőgazdasági biztosítások különös feltételei (AMBKF)

Document Metadata