Általános szerződési feltételek
Általános szerződési feltételek
Szakmai felelősségbiztosítás
⮚ Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába vett könyvvizsgálók, könyvelők,
⮚ adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők,
⮚ bérszámfejtők és társadalombiztosítási ügyintézők részére
1. A szerződés alanyai
A jelen általános szerződési feltételek alkalmazása során, valamint az annak alapján létrejött biztosítási szerződésben:
1.1. A szerződő fél az, aki a szerződés megkötésére ajánlatot tett, ajánlata alapján a biztosítási szerződés létrejött, és aki a biztosítási díj fizetésére köteles. A szerződő fél lehet egyben a biztosított is,
1.2. A biztosítottak az a kötvényen név szerint feltüntetett
1.2.1. Azon természetes személyek, akik
• könyvviteli szolgáltatás esetén mérlegképes könyvelői képesítéssel, okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkeznek, és szerepelnek a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában
• adótanácsadói tevékenység esetén, okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, adószakértői igazolvánnyal, adótanácsadói vagy okleveles adószakértői képesítéssel rendelkeznek;
• bérszámfejtés, társadalombiztosítási ügyintézés esetén társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó vagy bérügyintéző / társadalombiztosítási ügyintéző szakképesítéssel rendelkeznek vagy más azzal egyenértékű, vagy magasabb szintű képesítés alapján bérszámfejtési, társadalombiztosítási ügyintézési tevékenység végzésére jogosultak.
1.2.2. Azon gazdasági társaságok, vagy bármely adótanácsadói vagy könyvviteli szolgáltatást nyújtó szervezet,
• amelynek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja,
• ill. adótanácsadói feladatokat folytató tagja(i), alkalmazotta(i)
• bérszámfejtési, társadalombiztosítási ügyintézési feladatokat ellátó tagja(i), alkalmazottja(i)
megfelel(nek) a biztosított tevékenység ellátásához szükséges, a természetes személyek vonatkozásában 1.2.1. pontban előírt feltételeknek.
Amennyiben szervezet a biztosított, a biztosítás azon személyekre terjed ki, akik az ajánlat mellékletében név szerint feltüntetésre kerültek.
1.2. Biztosító az Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Cg.01-10-041356., a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy Zs. út 52.).
2. A biztosítási esemény
2.1. Biztosítási eseménynek minősülnek 3. pontban meghatározott biztosított tevékenység ellátása körében
• a biztosított vagy
• a biztosított tevékenység körébe tartozó feladatok ellátásával a biztosított személyében megbízott tagja vagy alkalmazottja
által a szakmai szabályok megszegésével (szakmai hiba) okozott olyan vagyoni kár bekövetkezése, amelyekért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, amennyiben a károsult emiatt a biztosítottal szemben kárigényt érvényesít.
2.2. Egy biztosítási eseménynek minősül, az
• egyazon károkozói magatartásból vagy
• egyazon szabály megszegésből
származó kártérítési kötelezettség. (sorozatkár).
2.3. Káreseménynek minősülő több hátrányos jogkövetkezményt magába foglaló egyazon hatósági határozat annyi biztosítási eseménynek minősül, ahány különböző károkozói magatartás vagy különböző szabály megszegése valósult meg.
3. A jelen biztosítás szempontjából biztosított tevékenységek az alábbiak:
3.1. A könyvviteli szolgáltatás:
Jelen általános szerződési feltételek alkalmazása szempontjából könyvviteli szolgáltatási tevékenységnek minősül a könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége, így különösen:
• a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is;
• az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása;
• adó, adójellegű kötelezettségekkel kapcsolatos bevallások készítése;
3.2. Adótanácsadási tevékenység:
Jelen általános szerződési feltételek szempontjából adótanácsadási tevékenységnek minősül különösen
• a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadás;
• a kötelezettségek és jogok érvényesítésében való közreműködés, az adóhatóság és a bíróság előtti képviselet;
• az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzése, illetve szakszerű tájékoztatás;
• egy vállalkozás adótervének elkészítése, költségvetési kapcsolatainak optimalizálása;
• a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó információk ellenőrzése, elemzése, hasznosítása;
• a költségvetési kapcsolatok ellenőrzésének megszervezése és szakszerű végzése.
3.3. Bérszámfejtés és társadalombiztosítási ügyintézés:
Jelen általános szerződési feltételek értelmében bérszámfejtési és társadalombiztosítási ügyintézési tevékenységnek minősül különösen
• a munkavállalói munkabérek, egyéb járandóságok és költségtérítések számfejtése, levonások, letiltások kezelése;
• a munkabérekhez kapcsolódó közteher befizetési kötelezettségek (pl. adó, járulékok, MNYP tagdíj) megállapítása, a jogszabályokban elõírt igazolások kiadása, nyilvántartási, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, valamint
• a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása, azzal kapcsolatos ügyintézés.
4. A biztosítási szerződés létrejötte
4.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A 4.2. pontban foglalt esetben azonban a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásának hiányában is létrejön.
4.2. Írásbeli megállapodás hiányában jön létre a szerződés, ha a biztosító az írásbeli ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól a naptól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.
4.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés (4.2. pont) eltér a jelen általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
4.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
4.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.
5. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
5.1. A biztosítási szerződés a felek által megállapított napon lép hatályba, feltéve, hogy a szerződő fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat annak esedékességekor megfizeti.
5.2. Ha a felek a hatálybalépés napjában nem állapodtak meg, akkor a biztosítási szerződés az azt követő napon lép hatályba, amikor:
a) a szerződő fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, vagy
b) a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy
c) a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
5.3. A biztosító a szerződés hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot. A biztosítási kötvény a kockázatviselés első napját szerződés kezdete, utolsó napját – ha az a szerződéskötéskor meghatározható – szerződés vége megjelöléssel tartalmazza.
5.4. A szerződés hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.
5.5. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekintetni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
6. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
6.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időtartamra köthető.
6.2. A biztosítási évforduló napja eltérő megállapodás hiányában minden év január 1.
6.3. A biztosítási szerződés
• határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén tartalmazza
- a kockázatviselés első napját, valamint
- a biztosítási évfordulót;
• határozott időtartamra kötött szerződés esetén a kockázatviselés első és utolsó napját.
6.4. A biztosítási időszak:
• határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén egy év,
• határozott időtartamra kötött szerződés esetén a szerződés teljes időtartama, az egy évnél hosszabb határozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.
Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával (eltérő megállapodás hiányában január 1.), utolsó napja a biztosítási évforduló napját megelőző nap (eltérő megállapodás hiányában december 31.).
7. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés tartama
7.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítottnak a szerződés hatálya alatt végzett tevékenysége következtében a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.
7.2. Jelen általános szerződési feltétel alkalmazása szempontjából a károkozás időpontja
az a nap, amikor a károsodást eredményező szakmai szabályszegést elkövették.
7.2.1. Írásban megvalosuló szabályszegés elkövetésének időpontja az a nap, amikor a biztosított az írott anyagot aláírásával ellátrva a megrendelőnek
kézbesíti, átadja, vagy a megrendelő megbízásából az adóhatóság felé benyújtja.
7.2.2. Mulasztással megvalósuló szabályszegés elkövetésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a elmulasztott cselekményt még hátrányos következmények, kár bekövetkezése nélkül megtehette volna.
7.3. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő fél több egymást követő időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést Társaságunknál, hogy a későbbi szerződés a korábbi megszűnését követő napon lép hatályba, a biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések bármelyikének hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak a biztosítás időbeli hatálya alatt bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.
7.4. A jelen biztosítási feltételek alkalmazásával megkötött szerződés alapján a biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
8. Kockázatkizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki
a) arra a kárra, amelyet a biztosított a törvény, vagy szakmai szabály által tiltott tevékenységgel, továbbá üzleti titoksértés, vagy hitelrontás útján okozott,
b) a biztosított saját, illetve hozzátartozóinak [(Ptk. 685. § b)]kárára,
c) az elmaradt haszonra (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét),
d) a felmerült adóhiányra, illetve adójellegű befizetés elmaradására,
e) a biztosítottra kiszabott bírságra és büntetésre (feloldható a Mulasztási bírság záradékkal /1. sz. záradék/),
f) arra a kárra, amelyet a biztosított saját számítógépes programjának hibája, vagy a hibás saját számítógépes program használata okozott, ideértve azon károkat is, amelyek adatok feldolgozására, tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógép, vagy más adatfeldolgozó rendszer a 2000. év alatt vagy az után bekövetkező olyan hibás működéséből erednek, amelynél a számítógép, illetve a rendszer - akár a biztosított tulajdonában van, akár nem - valamely dátumot nem a számítógépbe, illetve rendszerbe ténylegesen beírt dátumnak megfelelően ismert fel, kezelt, képezett le, mentett el vagy dolgozottt fel,
g) arra a követelésre, amely a biztosított jogszabályban előírt felelõsségénél szigorúbb, szerződésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt kötelezettségén alapul, továbbá amely a biztosított honoráriumát, illetve költségtérítését érinti,
h) a biztosított jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak, valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a tulajdon százalékos arányában,
i) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárára,
j) az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott károkra,
k) olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,
l) jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre,
m) értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok, pénz eltűnéséből, elvesztéséből, ellopásából eredő károkra,
n) költségkeretek és hitelek túllépéséből eredő károkra,
o) arra a kárra, amelynek oka háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos
hatalomátvétel vagy ezek kísérlete; a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel; lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki; terrorcselekmény (Terrorcselekmény alatt olyan az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezetek kényszerítésére, és/vagy más állam alkotmányos és/vagy társadalmi és/vagy gazdasági rendjének megváltoztatására, megzavarására és/vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarására és/vagy a lakosság bármely részének megfélemlítésére irányuló személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt értünk, amelyet különösen politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló célból egyénileg vagy szervezett (terrorista) csoportban követnek el. Terrorcselekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyanezen indítóokból és célból jelentős anyagi javakat kerít(enek) hatalmá(uk)ba, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. A személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 261. §
(9) bekezdésének a) pontjában, illetve a terrorcselekményre vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezésekben meghatározott bűncselekmények értendők.).
9. A biztosítási összegek, a biztosítási eseményenkénti és az éves biztosítási összeg
9.1. Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító teljesítési kötelezettsége legfeljebb a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szerződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben:
- a biztosítási eseményenként és
- a biztosítási időszakra
meghatározott biztosítási összegekig (kártérítési limit) terjed.
9.2. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget.
9.3. A biztosító a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben, a károsult oldalán felmerő költségekre.
9.4. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása − az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után − legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.
Ha azonban az éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
9.5. Az önrészesedésért, valamint a biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.
9.6. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárt, akkor az egyes károk megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.
10. Önrészesedés
10.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.
10.2. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a kártérítésre a biztosított köteles.
11. A biztosító visszakövetelési joga
11.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik - a kárt
- bűncselekménnyel vagy
- szándékosan vagy
- súlyosan gondatlanul okozta,
kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
11.2. Jelen szerződés szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, illetőleg akinek tevékenységéért felelősséggel tartozik különösen
- a kárt a jogszabályoktól való tudatos eltéréssel vagy tudatos kötelezettségszegéssel okozta;
- a kárt a tevékenység végzésére vonatkozó etikai szabályok súlyos megsértésével okozta;
- a kárt a biztosított belső szabályzataiban leírtaknak, a kármegelőzési előírásoknak, valamint a foglalkozási szabályoknak ismétlődő vagy folyamatos megsértésével okozta;
- a kárt a biztosító vagy harmadik személy írásbeli a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére történő figyelmeztetést követően, a szükséges intézkedések megtétele hiányában okozta;
- a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte tevékenységét, illetve ez a károkozásban közrehatott.
12. A biztosítási díj kiszámításának és megfizetésének, valamint a díjfizetés elmaradásának szabályai
12.1. A biztosítási díjat - a biztosítás díjalapjainak függvényében és egyéb, a biztosító által kért adatok figyelembevételével - a biztosító kockázatarányosan, eltérő megállapodás hiányában biztosítási időszakonként határozza meg. Egy évnél hosszabb határozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a díjat ne a szerződés teljes időtartamára, hanem évenként határozza meg.
12.2. A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló tényezők, különösen:
- a biztosított által végzett tevékenység,
- az igényelt, káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti biztosítási összeg,
- a választott önrészesedés mértéke,
- a biztosítás időtartama,
- a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,
- a biztosítás üzemeltetési költsége,
- a biztosított tényleges bruttó árbevétele a szerződéskötést megelőző egy évben,
- a biztosított tárgyévi tervezett bruttó árbevétele,
- 5 évre visszamenőleg a biztosított által okozott károk adatai (kárelőzmény),
- a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok,
- a jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés hatálya alá tartozó, biztosítottak által alkotott veszélyközösség jellemzői.
12.3. A biztosítás díjalapjai:
a) a biztosítási összegek (kártérítési limit),
b) a tárgyévi tervezett bruttó árbevétel (üzleti forgalom).
12.4. A szerződő/biztosított az első biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat ajánlat/adatközlő kitöltésével köteles a biztosítónak megadni.
12.5. Határozatlan időtartamra, illetve az egy évnél hosszabb, határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a szerződő/biztosított a soron következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegekre, a díjalapra, az egyéb szükséges adatokra, valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát az adatközlő kitöltésével, a biztosítási évforduló hónapját megelőző hónap 10. napjáig köteles a biztosítást kezelő egység rendelkezésére bocsátani (előzetes adatközlés). A biztosító ennek alapján határozza meg a következő biztosítási időszak előzetes díját.
12.6. Előzetes adatközlés esetén a szerződő/biztosított a tárgyévet követő év május hó 31.-ig – egyéni vállalkozó esetében február 15.-ig – köteles közölni a tényleges üzleti forgalmát (utólagos adatközlés). Amennyiben a tárgyévi tényleges értékek 10 %-ot meghaladó eltérést mutatnak a megelőző évben megadott értékekhez képest, úgy a biztosító – az előzetes díj kiszabásának elvei alapján – módosíthatja a biztosítási díjat. Ha az így módosított biztosítási díj eltér az előzetesen meghatározottól, a felek a következő díjfizetéskor, de legkésőbb 60 napon belül elszámolnak egymással.
12.7. Amennyiben a szerződő/biztosított a 12.5. pontban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat – a Központi Statisztikai Hivatal által szeptember hónapban közzétett fogyasztói árindex alapján - automatikusan aktualizálja. A biztosítási díj automatikus aktualizálására úgy kerül sor, hogy a szerződő/biztosított által az ajánlaton feltüntett 12.3. pont szerinti üzleti forgalom és a KSH által meghatározott jelen pont szerinti indexszám szorzata alapján kiszámítja a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj díjalapjaként meghatározott értéket. Ezt követően – adatközlés hiányában – évente, a következő
biztosítási időszak díjalapját az előző év díjalapjaként meghatározott érték és a KSH fentiek szerinti indexszám szorzataként számítja ki a biztosító.
12.8. Amennyiben a tárgyévet megelőző naptári év üzleti forgalmának tényleges értéke legalább 10 %-kal meghaladja a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett – tervezett/indexált tervezett üzleti forgalom - értékét, a szerződő köteles legkésőbb a tárgyév május 31.-ig – egyéni vállalkozók esetén február 15.-ig - (utólagos adatközlés határideje), amennyiben a biztosítási évforduló az utólagos adatközlés határidejét követően van, akkor biztosítási évfordulót követő 30 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak. Ez esetben a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját a szerződő által közölt a díjszámítás alapját képező ténylegesen megvalósult adatok alapulvételével állapítja meg.
12.9. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat, vagy nem tesz eleget a 12.8. pontban írt kötelezettségének, úgy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a 16.3. pontban írtak szerint, arányosan áll fenn.
12.10. A biztosítás díját az ajánlat tartalmazza.
12.11. A biztosítási díj – felek eltérő megállapodása hiányában – minden biztosítási időszakra egy összegben fizetendő. A biztosítási díj egyösszegű díjfizetés esetén a biztosítási időszak első napján esedékes.
12.12. Ha a felek a biztosítási díj több részletben való fizetésében állapodnak meg, az első részlet megfizetése a felek eltérő megállapodásának hiányában a biztosítási időszak első napján esedékes. Ezt követően esedékessé váló részletek mindig a biztosítási időszak azon időszaka első hónapjának első napján esedékesek, amely időszakra a díjrészlet vonatkozik.
12.13. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő fél nem kapott halasztást, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
12.14. A biztosító a szerződés megszűnésének és a bírósági út igénybevételének határidejét legfeljebb további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével írásban felszólítja a fizetésre a szerződő felet.
13. A szerződő fél és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
13.1. A szerződő fél, illetőleg a biztosított, a szerződéskötéskor köteles közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmény az a tény, információ és adat, amely a kockázat elvállalását, illetve a biztosítási díj mértékét befolyásolja.
13.2. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződéskötéskor az ajánlaton/adatközlőn írásban közölt adatok és körülmények megváltozását a biztosított köteles a biztosítónak öt munkanapon belül, írásban bejelenteni.
13.3. Amennyiben a biztosított tevékenységében olyan változás történik, melynek hatására tárgyévben az üzleti forgalom értéke vagy várható értéke legalább 20%- kal meghaladja vagy előreláthatólag meg fogja haladni a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő köteles – a díjszámítás alapját képezõ adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak, mely alapján a felek módosíthatják a szerződést, beleértve a biztosítási díjat is. Amennyiben a szerződő/biztosított ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a 16.3. pontban írtak szerint, arányosan áll fenn.
13.4. A biztosított jogállásában bekövetkezett változásokról, valamint felszámolási, csőd- és végelszámolási eljárások megindításáról, a cégbírósági bejelentéssel egyidejűleg, illetőleg e változásoknak a tudomására jutása után haladéktalanul köteles tájékoztatni a biztosítót.
13.5. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltozását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockázatot nem vállalhatja - a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
13.6. Ha a szerződő, illetőleg a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
13.7. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az adatközlési és változás-bejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
14. A biztosított kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettsége
14.1. A biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni.
14.2. A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
15. A biztosítási esemény bejelentése
15.1. A biztosított a káreseményt annak bekövetkezte, illetve tudomására jutása után, illetve amikor vele szemben kártérítési követeléssel léptek fel, öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a biztosítóhoz.
15.2. Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági vagy etikai eljárás volt vagy van folyamatban, úgy az annak során hozott határozatot a biztosított köteles a kézhezvételtől számított három munkanapon a biztosítónak bemutatni, vagy a
bejelentéskor nyilatkozni kell arról, hogy ilyen eljárás nem volt, vagy felelősségrevonás nem történt.
15.3. A kár összegszerűségét hitelt érdemlően igazoló bizonylatokat a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
15.4. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
- a biztosítási kötvény számát,
- a káresemény leírását,
- a károkozás helyét és időpontját,
- a kár bekövetkezésének helyét és időpontját,
- a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,
- a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),
- a károsult(ak) kárigényének összegét,
- a kár bekövetkezésének évének tényleges üzleti forgalmára vonatkozó dokumentumokat (aránylagos kártérítés miatt fontos),
- a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefonszámát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,
- ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,
- ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,
- minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).
15.5. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.
15.6. A biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
16. A biztosítási szolgáltatás
16.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott, a 9.1. pontban szabályozott összeghatárokig az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével megtéríti a károsult azon vagyoni kárait, amelyekért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik.
16.2. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosító kárrendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított harminc napon belül forintban nyújtja a károsult részére.
16.3. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a 12.8. és/vagy 13.3. pontban írt kötelezettségének, akkor
káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a szerződő/biztosított által közölt a díjszámítás alapját képező üzleti forgalom annak a tényleges üzleti forgalomnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámítás alapjaként figyelembe kellett volna venni.
16.4. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor és olyan mértékben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult követelését ő egyenlítette ki (törvényi engedmény). A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másolatát a biztosító részére átadni.
16.5. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választott bírósági egyezséget és a peren kívüli egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági/választottbírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy a perbeli/eljárásbeli részvételről előzetesen írásban lemondott.
16.6. A biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és polgári perbeli képviseletét. Gondoskodhat továbbá a káreset folytán a biztosított ellen indult büntető- vagy szabálysértési eljárásban a védelméről, illetve képviseletéről. Ez esetben a képviselettel összefüggésben felmerülő költségeket a biztosító viseli.
17. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés fennállása alatt bármikor, a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.
18. A biztosítási szerződés megszűnése, a szerződésből eredő igények elévülése
18.1. A biztosítási szerződés megszűnik:
a) felmondással,
b) határozott időtartamra kötött szerződés esetén az időtartam lejártával,
c) közös megegyezéssel,
d) egyéb, a jelen fejezet 18.2.−18.7. pontjaiban szabályozott esetekben.
18.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést bármelyik fél jogosult harminc napos felmondási idővel a biztosítási időszak utolsó napjára, írásban felmondani.
18.3. A határozott időre kötött biztosítási szerződés a biztosítási tartam lejártával, a kötvényben a szerződés megszűnésének napjaként feltüntetett napot követő napon 0 óra 0 perckor szűnik meg.
18.4. Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.
18.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, akkor a szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
18.6. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik a szerződés, ha addig nem fizették meg a hátralékos díjat, és nem került sor a 12.9. pontban rögzített díjhalasztásra vagy a díj bírósági úton történő érvényesítésére.
18.7. A biztosítási szerződést a biztosító a szerződést a 4.3. pontban szabályozottak szerint felmondhatja, ha a szerződő fél vagy a biztosított nem fogadja el a biztosító módosító javaslatát, vagy arra nem válaszol.
19. A személyes adatok kezelése
19.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
19.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
19.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.
19.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
19.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
19.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
19.7. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 01-09-069554, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, ha a biztosító kiszervezett tevékenység keretében az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
19.8. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
19.9. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
19.10. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.
19.11. Az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
19.12. Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk minél teljesebb körben kiszolgálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait –hozzájárulásuk esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
19.13. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
19.14. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
• nevéről,
• címéről (székhelyéről),
• adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
19.15. Az adatvédelemről szóló tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (fax: 301-6052; levelezési cím: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52., Vezérigazgatóság, Jogi osztály) kérjük eljuttatni.
19.16. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
19.17. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
19.18. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
19.19. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
20. Záró rendelkezések
20.1 A jelen szerződésből eredő igények az esedékessé válástól számított 1 éven belül évülnek el.
20.2 Ha jogszabály a 20.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, úgy a jelen biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
20.3 Ha jogszabály a jelen szerződési feltételek alapján megkötött szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.
20.4 Ha a szerződés megszűnésekor a biztosítási szerződés felei egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), akkor a szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A szerződés megszűnésekor még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés rendelkezései vonatkoznak.
20.5 A joghatóság és az irányadó jog
A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét. A jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a magyar anyagi jog szabályai az irányadók.