Alaptájékoztató

A Diákhitel Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság

35.000.000.000,- Ft, azaz Harmincötmilliárd forint keretösszegő kötvényprogramjához

Program Szervező, Vezető Forgalmazó Kibocsátó jogi tanácsadója

Államadósság Kezelő Központ Gárdos, Füredi, Mosonyi, Zártkörően Mőködő Részvénytársaság Tomori Ügyvédi Iroda

Forgalmazók

Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank ZRt. ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Budapest, 2011. február 2.

„A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így a kockázat a szokásostól eltér.”

I. TARTALOMJEGYZÉK

I. TARTALOMJEGYZÉK 1

II. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 7

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 13

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT 17

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE 18

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE 20

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI 33

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 59

FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK 90

Összefoglaló

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része. Megalapozott befektetési döntést csak az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

A jelen Xxxxxxxxxxxxxxx tartalmáért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel.

Ha az Alaptájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy más államok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárást megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit. Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. A Kibocsátónak, illetve a Vezető Forgalmazónak az Alaptájékoztatóért való felelőssége nem állapítható meg kizárólag a jelen Összefoglaló alapján – ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is –, kivéve, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy az Alaptájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó köteles haladéktalanul az Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.

A Kötvényprogram keretében történő forgalomba hozatalra megfelelően irányadó a Tpt. 33.§

(1) bekezdése, amely szerint, ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvényre aukciós vételi nyilatkozatot tett, jogosult nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő 15 napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek az ügylettel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így a kockázat a szokásostól eltér.

1. A KÖTVÉNYPROGRAM CÉLJA

A Kötvényprogram a Bizottság 809/2004. EK Rendelete, a Tpt., a Kötvényrendelet rendelkezéseinek, valamint a Magyar Köztársaság egyéb alkalmazandó jogszabályainak megfelelően a Kibocsátó által létrehozott kibocsátási program, melyhez készített Alaptájékoztató közzétételét a Felügyelet 2011. február 15. napján kelt PSZÁF KE-III- 70/2011. számú határozatával engedélyezte.

A Kötvényprogram célja, hogy a Diákhitel Központ Zrt. (székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.) a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a hallgatói hitelrendszer finanszírozását kötvények forgalomba hozatalán keresztül biztosítani tudja.

2. A KÖTVÉNYPROGRAM ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A Diákhitel Központ Zrt., mint Kibocsátó a Kötvényprogram keretében kizárólag névre szóló, dematerializált kötvényeket értékesíthet, nyilvános forgalomba hozatali eljárások során.

A Kötvényprogram felállításával, az egyes forgalomba hozatalok szervezésével megbízott közremőködő az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.), mint Vezető Forgalmazó.

A Kötvényprogram keretösszege 35.000.000.000,- Ft, azaz Harmincötmilliárd forint.

A Kötvényprogram időtartama a Hirdetmény közzétételének napjától 2011. december 31-ig tart.

A Kötvényprogram során minimum 1, maximum 10 éves futamidejő, fix vagy változó kamatozású Kötvények egy vagy több Sorozatban, és a sorozatokon belül több Részletben, forintban hozhatók forgalomba, aukciós eljárás útján az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek szerint.

A Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Sorozatokba tartozó Kötvények a BÉT-re bevezetésre kerülnek. A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Sorozatok mindegyikére a Forgalmazók közül Sorozatonként legalább 3 (három) Forgalmazó, a tőzsdei bevezetés napjától számított legalább 1 (egy) évig árjegyzési kötelezettséget vállal.

A Kibocsátó a jelen Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Hirdetményt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján, a Napi Gazdaság címő lapban, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként mőködtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként mőködtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon, továbbá a befektetők a Tpt. 34.§ (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek ingyenes rendelkezésre bocsátását,

c) a rendszeres tájékoztatás (éves jelentés) és a rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként mőködtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon.

A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4.§-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A Diákhitel Központ Zrt. a rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, a Kötvény értékét vagy hozamát, illetve a Kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx címő honlapján keresztül történnek.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kötvény nem minden befektető számára alkalmas befektetési céljai elérésére, ezért minden befektetőnek saját magának kell mérlegelnie a kötvény-befektetés kockázatait.

3. A KIBOCSÁTÓ

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, fő tevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörő részvénytársasági formában mőködő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer mőködtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései – bizonyos kivételekkel – nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

A Társaság a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatfeldolgozói és a Hpt. 2. számú mellékletének I/12.2 pontja szerinti ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával.

A Diákhitel Központ Zrt. ügyfeleiről azok hozzájárulása alapján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hitelfelvevő személyazonosító adatait, a szerződésre, annak teljesítésére, a célzott kamattámogatásra vonatkozó adatokat, információkat, továbbá azokat az adatokat, amelyek nyilvántartását jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (A Diákhitel Központ Zrt. adatkezelése bejelentésre került az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.)

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegő rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan mőködését.

A Xxxxxxxxx Xxxxxxx Xxx. miniszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2011. évi költségvetési törvény 51.§-a alapján az államháztartásért felelős miniszter hagyja xxxx.

Xxxxxxxxx garantált források felhasználása

A Kormányrendelet 25.§-ának (2) bekezdése szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, mőködési költségeinek fedezésére és a kibocsátott

értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság szerepvállalása

A Kormányrendelet 25.§-ának (4) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaságot, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közremőködjön.

A Kormányrendelet 25.§-ának (6) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi és a DK Zrt. részére a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és g) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, valamint a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének d) és g) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

A Kormányrendelet 25.§-ának (5) bekezdése alapján a Társaság rendszeresen tájékoztatja a Nemzetgazdasági Minisztériumot a hallgatói hitelállományról, az igénybe vett forrásokról és törlesztésekről, illetve az állami kezesség érvényesítésének valószínőségéről.

Pénzforgalmi számlavezetés

Az Áht. 18/C.§-ának (6) (7) bekezdése értelmében a Diákhitel Központ Zrt. – rendelkezési jogának fenntartása mellett – a Magyar Államkincstárban köteles pénzforgalmi számláját vezetni, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával – lakásépítés munkáltatói támogatása számla és a devizaszámla kivételével – nem rendelkezhet, átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített – az értékpapír-számlán, illetve értékpapír- letéti számlán nyilvántartott – állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést térítés ellenében végzi.

4. A KEZESSÉG

A 2011. évi költségvetési törvény 51.§-a értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek.

Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

5. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők:

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent.

A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 2011. évi költségvetési törvény 51.§-a alapján történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmő, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre.

A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően; az árjegyzéstől eltekintve sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására.

A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Diákhitel Központ Zrt. hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét

Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.

II. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Az Alaptájékoztató e fejezetének célja, hogy a Társaság Kötvényeibe történő befektetés kockázatairól hiteles képet nyújtson.

1. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

1.1. A Kötvényekbe történő befektetés kockázata

A Kötvényekbe történő befektetés során minden befektetőnek magának kell mérlegelnie, hogy a Kötvény mint pénzügyi eszköz megfelelő-e a számára.

1.2. Piaci kockázat

Amennyiben egy adott befektető a Kötvényeit lejárat előtt értékesíti, akkor az addig eltelt futamidő alatt történő hozammozgások függvényében a Kötvényeken árfolyam-különbözet (nyereség, vagy veszteség) keletkezhet.

1.3. Likviditási kockázat

A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően. Sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza, illetve megvásárlására.

1.4. Az aukciós eljárás kockázata

Az aukciós eljárás szabályai miatt nincs biztosíték arra, hogy a befektető benyújtott ajánlata elfogadásra kerül.

A fentiek mellett a Kibocsátó az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – jogosult az aukciós eladási ajánlatától elállni.

2. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

2.1. A Társaság jogi szabályozásában rejlő kockázat

A Társaság mőködésének feltételrendszerét nem törvényi szinten szabályozták, így a mőködési feltételeit szabályozó jogszabály szintje – kormányrendelet – módot ad a Társaság üzleti tevékenységének közvetlen befolyásolására. A Társaság gazdálkodásának jogi szabályozása – mivel nem tartozik a Hpt. hatálya alá – nincs összhangban a Társaság által végzett üzleti tevékenységgel.

2.2. Tulajdonosi kockázat

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam. A Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogokat 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31..) gyakorolja.

A tulajdonosi jogok gyakorlása során az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. jár el. Az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának fenti rendje speciális kockázatot nem jelent. A fentiek szerinti tulajdonlás következményeként nincs olyan, a Magyar Államtól független piaci szereplő, aki tulajdonosi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó vonatkozásában.

2.3. A Társaságnak a Kötvénykibocsátásból eredő kockázata

A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét.

2.4. A Társaság finanszírozási kockázatai

A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye csökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 3-4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a Magyar Állam által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül.

Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevői hiteligények egy részének kielégítése is külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Emiatt 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés, illetve ugyanezzel az intézménnyel 2007 augusztusában és 2010 októberében létrejött további két szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénzpiacról igénybe vett/vehető forrással. Mindemellett azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában

– jellemzően Euróban – bevonandó források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges.

A 2003 januárjától megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az Áht. szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában, a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

2.5. A Társaság mőködési kockázatai

Középtávon a Társaság finanszírozási igényének kielégítésében – azzal párhuzamosan, hogy egyre több ügyfél kezdi meg a felvett hallgatói hitel törlesztését –, a hangsúly előreláthatóan fokozatosan áttevődik a kötvénykibocsátásból illetve hitelfelvételből történő forrásszerzésről az alaptevékenységből származó bevételekre.

A beszedési tevékenység hatékonysága lényegesen befolyásolja az alaptevékenységből származó bevételek nagyságát. A hallgatói hitelek visszafizetési hajlandóságának megítélésére vonatkozóan jelenleg már 8 naptári év adatai állnak rendelkezésre. Az alább felsorolt kockázati tényezők a beszedési rendszer hatékonyságát, ezen keresztül a Társaságnak a törlesztésből származó bevételeit befolyásolhatják:

– Az ügyfelek hallgatói hitelre való jogosultságának megítéléséhez szükséges információk egy része jelenleg külső partnerektől, a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályairól származik. Az egységes országos hallgatói nyilvántartás kiépítése folyamatban van, ez az eddiginél pontosabb információt fog biztosítani arról, hogy ügyfeleink jogosultak-e a hitelfolyósításra, mikor lépnek a hallgatói hitel törlesztési szakába és a Diákhitel Központ Zrt. mely időponttól kezdve követelheti meg a törlesztéseket.

– A Társaság bevételeit befolyásolja a speciális élethelyzetű ügyfelek által igényelhető törlesztési kötelezettség szüneteltetése. A törlesztési kötelezettség szüneteltetésére jogosultak egy része a központi költségvetés által a jogosultság időszakára célzott kamattámogatásban részesül, ami a szüneteltetés miatt kieső törlesztések negatív pénzügyi hatásait kompenzálja. A szüneteltetésre és a kamattámogatásra jogosultak körét szabályozó jogszabály nem igényel parlamenti konszenzust, ezért azok köre középtávon változhat, befolyásolva ezzel a Társaság pénzügyi helyzetét. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a 8 naptári év adatai alapján a törlesztés szüneteltetése, illetve a célzott kamattámogatás pénzügyi hatása a jelen Kötvénykibocsátás nagyságrendjéhez viszonyítva elenyésző részarányt képvisel, ezért az említett jogosultságok pénzügyi következményei érdemben nem befolyásolják a jelen Kötvények visszafizetési lehetőségét.

A Társaság által a számviteli feladatok ellátására, illetve ügyfelei adatainak és hallgatói hiteleinek nyilvántartására használt informatikai rendszer – a folyamatos fejlesztések ellenére

– néhány funkció ellátása során működési kockázatot hordoz magában, azonban ezen kockázatokat a Társaság a kapcsolódó munkafolyamatok kiigazításával kezelte, így azok szokványos mértékűnek tekinthetők. Jelenleg a Társaság ezen operációs kockázat kiküszöbölése érdekében új informatikai rendszer 2011/12-ben történő bevezetését készíti elő.

3. A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 2011. évi költségvetési törvény 51.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 2011. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés nélkül beálló állami kezességet jelent.

A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része.

A 2011. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 2011. évi költségvetési törvény 51.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak

(i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki,

(ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá

(iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta.

Az Áht. 33.§(5) bekezdése alapján pedig a jogszabályi állami kezesség feltétele, hogy a kötvénykibocsátónak ne legyen korábbi állami kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az állammal szemben fennálló tartozása, valamint ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik.

Az Áht. 33/A.§ és 33/D.§-a alapján az Országgyűlés a jogszabályi állami kezességvállalásból eredő állami kötelezettségek alapján várható fizetési kötelezettségek fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

– igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

– igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

– igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

– mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak.

Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét.

A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

15 naptári nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokló körülmények bekövetkezésével egyidejűleg, vagy a beváltásról való tudomásszerzésről haladéktalanul értesíteni köteles. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból

származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával – érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál. Az állami készfizető kezesség beváltását a jogosult Kötvénytulajdonos a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000- 01907003 APEH Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti.

A 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formáját ölti, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Az igényérvényesítési határidő így a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 nap, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre.

Az állami kezesség beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. Az adóhatóság a beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a jogosult eljárása a kezességgel biztosított kötelezettség elvállalásánál, valamint a kezesség fennállásának ideje alatt nem felelt meg a külön jogszabályokban, valamint a 110/2006. (V.5.) Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.

A beváltott állami kezesség – figyelemmel a külön jogszabályokban foglaltakra – a kötelezett Kibocsátónak a Magyar Állammal szembeni kötelezettségévé válik, erről az érintettet az állami adóhatóság határozatban értesíti.

A fentiekből megállapítható, hogy – bár a szabályozás egyre nagyobb figyelmet fordít a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességre, – az érvényesítésére továbbra is kevés konkrét részletszabályt állapít meg. Emiatt a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A jelen Alaptájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelő helyein található.

Áht. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Bázispont A százalék századrésze.

BÉT A Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxxx: Cg. 01- 10-044764).

Bszt. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény és az azt módosító, illetve helyébe lépő jogszabály(ok).

Értékpapír-számla A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó

jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Euró A Tanács 974/98/EK rendelete értelmében az Európai Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevő országok által hivatalos fizetőeszközként használt egységes európai valuta.

EHM A betéti kamat és értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet szerint a Végleges Feltételekben megállapításra kerülő egységesített értékpapír hozam mutató.

Felügyelet / PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve

annak mindenkori jogutódja.

Forgalmazók Concorde Értékpapír Zrt.

(székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.)

Deutsche Bank Zrt.

(székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.)

ERSTE Befektetési Zrt.

(székhely: 1138 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 00-00.) Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

(székhely: 1122 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.)

MKB Bank Zrt.

(székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.)

UniCredit Bank Hungary Zrt.

(székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.)

Forgalomba hozatal A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen

Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban.

Ft / forint A Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.

Gt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

KELER Zrt. / Központi Értéktár

/ KELER

A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11.,

cégjegyzékszám: 01-10-042346).

Kereskedési rendszer BÉT mindenkori, a hitelpapír-szekciót kiszolgáló,

elektronikus kereskedési rendszere.

Kibocsátó / DK Zrt. / Társaság / Diákhitel Központ Zrt.

A Diákhitel Központ Zrt.

Kincstár A Magyar Államkincstár.

Kötvények A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

Kötvényprogram A Kibocsátó 35 Mrd Ft, azaz Harmincötmilliárd forint keretösszegű, forint alapú, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott kötvényprogramja.

Kötvényrendelet A kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Magyarország / Magyar Állam A Magyar Köztársaság.

MNB A Magyar Nemzeti Bank.

Munkanap Minden olyan nap, amelyen mind a hitelintézetek, mind a pénz- és devizapiacok Budapesten kifizetéseket, illetve elszámolásokat hajtanak végre.

Okirat A Tpt. 7. § (2) szerinti, az egy Sorozatban dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényt képviselő, értékpapírnak nem minősülő dokumentum.

Ptk. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Rendelet / Kormányrendelet A hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról

szóló 86/2006. (IV.12.) Kormányrendelet, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Részlet / Sorozatrészlet Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek kibocsátási napja azonos.

Részvényes A Társaság részvényeinek tulajdonosa, a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja.

Sorozat / Kötvénysorozat Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat

megtestesítő Kötvények egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.

Számviteli törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Tpt. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Választottbíróság A Tpt. 376.§-ában meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság.

Végleges Feltételek Valamely Részletre vonatkozó, az adott Részlet

Forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely a Tpt. 27.§ (6) bekezdésének megfelelően többek között tartalmazza az adott Részletben forgalomba hozott Kötvények egyedi végleges feltételeit. A Kötvényprogram során az első Forgalomba hozatalt követően lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatalok esetében a Végleges Feltételek, az adott Részletben kibocsátott Kötvények

egyedi végleges feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelőző Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendő az is, ha a Végleges Feltételek a megelőző Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetőségét tartalmazza.

Vezető Forgalmazó / ÁKK Zrt. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen

Működő Részvénytársaság (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00., xxxxxxxxxxxxxx: Cg. 01-10-

044549).

2005. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről

szóló 2004. évi CXXXV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2006. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről

szóló 2005. évi CLIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2007. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről

szóló 2006. évi CXXVII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2008. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről

szóló 2007. évi CLXIX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2009. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről

szóló 2008. évi CII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2010. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről

szóló 2009. évi CXXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2011. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről

szóló 2010. évi CLXIX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

Alulírottak, mint az Alaptájékoztatóban szereplő információkért felelős személyek kijelentik, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó és a Kibocsátót terhelő, a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekért készfizető kezességet vállaló Magyar Állam helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket.

Kelt: Budapesten, 2011. február 2. napján

Kibocsátó:

DIÁKHITEL KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxx Xxxxx vezérigazgató s.k.

Vezető Forgalmazó:

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxxxxxxxx Xxxxx vezérigazgató s.k.

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE

A jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kizárólag a következő dokumentumok kerülnek beépítésre:

1. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2005. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Rt. 2005. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

2. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2006. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Rt. 2006. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

3. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

4. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. ÉVI ÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. évi éves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

5. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

6. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

7. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

8. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2009. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

9. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Zrt. 2009. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

10. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2010. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2010. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE

1. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

1.1. A Kibocsátó hivatalos neve és jogállásának rövid bemutatása.

A Kibocsátó cégneve: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő

Részvénytársaság

A Kibocsátó rövidített cégneve: Diákhitel Zrt.

A Kibocsátó jogállásának rövid bemutatása

A Társaság létrehozására, annak szervezetére és működésére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, illetve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a Ptk., az Áht., a Kormányrendelet és a részvénytársaságokra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések az irányadók. A Diákhitel Központ Zrt.-re a Hpt. hatálya – kivéve annak 130/A-130/D. §-át, a 130/H-130/O. §-át, a 2. számú melléklet V. fejezetét és a 3. számú melléklet II. fejezetének 1.1-1.3 pontját – nem terjed ki.

Az alapítás, a cégbejegyzés helye és időpontja, a cégjegyzék száma Alapítás dátuma: 2001. április 27.

Cégbejegyzés helye és időpontja: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, 2001. június 14.

Cégjegyzék száma: 00-00-000000.

A Társaság a Magyar Állam 100%-os tulajdonában van.

A Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogokat 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.) gyakorolja.

A Társaságot az alapító határozatlan időtartamra hozta létre. Tevékenységének kezdete 2001. április 27. A Társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik, első üzleti éve 2001. április 27- től 2001. december 31-ig tartott. A Társaság koncesszió köteles tevékenységet nem végez.

A Társaság alaptőkéje 300.000.000,- Ft, azaz Háromszázmillió forint.

1.2. A Kibocsátó székhelye és jogi formája, levelezési címe és telefonszáma A Kibocsátó székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Kibocsátó jogi formája: zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaság.

A Kibocsátó levelezési címe: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Kibocsátó telefonszáma: x00-0-000-0000

1.3. A Kibocsátó vezető testületének részletes bemutatása, az irányítási rendszer ismertetése

1.3.1. A tulajdonosi jogok gyakorlása

A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság. A Magyar Állam 2002. december 31-én a Diákhitel Központ Zrt. részvényei felett 100%-os tulajdont szerzett, a tulajdonosi jogokat 2002. december 31-től a Pénzügyminisztérium, ezt követően az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény értelmében 2007. szeptember 25-étől az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Budapest, Pozsonyi út. 56.), 2008. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.), majd 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.) gyakorolja.

A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes részvénytársaság, ahol közgyűlés nem működik. A közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli Részvényes (a továbbiakban: Részvényes) határozattal dönt és gyakorolja a Részvénytársaság legfőbb szervének jogait az alábbiak szerint:

A Részvényes kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapító Okirat megállapítása és módosítása;

b) az alaptőke felemelése és leszállítása;

c) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;

d) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

e) a Vezérigazgató megválasztása, visszahívása,díjazása megállapítása, felette a munkáltatói jogok gyakorlása, és a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő számára a 2009. évi CXXII. törvényben foglaltak szerint a teljesítmény-követelmény és az ahhoz tartozó juttatások (teljesítménybér vagy más juttatás) meghatározása;

f) a Felügyelő Bizottság elnökének és további tagjainak, valamint a Vezérigazgató és a Felügyelő Bizottság egyetértésével javasolt Könyvvizsgáló személyének megválasztása, visszahívása, és – amennyiben feladatukat nem a Társaság munkavállalóiként látják el – díjazásuk megállapítása;

g) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása (elfogadása, ideérte az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is) továbbá döntés osztalékelőleg fizetéséről;

h) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

i) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

j) döntés a részvény előállítási módja megváltoztatásáról,

k) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásról,

l) a Részvénytársaság éves üzleti tervének elfogadása,

m) döntés más társaságba történő befektetésekről, üzletrészek, részvények vétele, eladása;

n) a Részvénytársaság Vezérigazgatója, felügyelő bizottsági tagjai és más, a Részvényes által meghatározott vezető állású munkavállalói számára a 2009. évi CXXII. törvényben foglaltak szerinti javadalmazások módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat (a továbbiakban: Javadalmazási Szabályzat) elfogadása,

o) döntés a 2009. évi CXXII. törvényben foglaltak szerinti Javadalmazási Szabályzatban meghatározott vezető állású munkavállalók személyi alapbér növelésének irányadó mértékéről,

p) a hitelfelvevők felé felszámítandó díjak és költségtérítések jóváhagyása,

q) döntés a Diákhitel Központ Zrt. finanszírozási tervének elfogadásáról és pénzügyminiszter elé terjesztéséről jóváhagyás céljából, valamint a finanszírozási tervben meghatározott finanszírozási kereteket meghaladó forrásbevonásról,

r) döntés az üzleti tervben nem szereplő 500 millió forintot meghaladó kötelezettségvállalásról és tárgyi eszköz-értékesítésről,

s) döntés a vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat elfogadásáról,

t) döntés minden olyan kérdésben, amit a Gt., a jogszabályok, vagy az Alapító okirat a Részvényes kizárólagos hatáskörébe utal.

A Részvényes a hatáskörébe tartozó ügyekben az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján, Tulajdonosi (Részvényesi) határozat formájában, írásban dönt. A Részvényes az Alapítói határozatot a Részvénytársaság vezető tisztségviselőinek megküldi. A Részvényes a Vezérigazgató hatáskörét elvonhatja, részére utasítást adhat.

1.3.2. A Társaság vezetése

1.3.2.1. A Vezérigazgató

A Részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, annak jogkörét a Gt. 247.§ szerinti Vezérigazgató gyakorolja, aki a társaság tevékenységének, munkaszervezetének operatív irányítását is ellátja. A Vezérigazgatót a Részvényes választja meg határozatlan időre, a tisztségét munkaviszonyban látja el, felette a munkáltatói jogokat a Részvényes gyakorolja. A Vezérigazgató a Részvénytársaság ügyvezető szerve, intézi a Részvénytársaság ügyeit, képviseli a Részvénytársaságot a bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A Felügyelő Bizottság előzetes értesítése mellett megteszi a Gt. 245.§-ában szabályozottak szerinti szükséges intézkedéseket.

A Vezérigazgató a Részvénytársaságot érintő, a Részvényes kizárólagos hatáskörébe nem tartozó valamennyi kérdésben és ügyben – az Ügydöntő Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyása mellett - írásban dönthet, a Részvénytársaság nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és meghatározza a Részvénytársaság üzleti tevékenységét.

A Vezérigazgató, a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával önálló – Felügyelő bizottsági előzetes jóváhagyást nem igénylő – döntési jogkörébe vonhatja mindazon kérdéseket és ügyeket, amelyek nem tartoznak a Részvényes kizárólagos hatáskörébe.

A Vezérigazgató a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyása mellett hozott döntései előkészítéséhez tanácskozhat a Társaság könyvvizsgálójával, illetve más személlyel is.

A Vezérigazgató:

a) a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyása mellett – jóváhagyja a Részvénytársaság Szervezeti és Működési Szabályzatát;

b) előterjeszti a Részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolóját a Részvényes részére;

c) a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával meghatározza a 2009. évi CXXII. törvényben foglaltak szerint az Mt. 188. § (1) bek. szerinti, és a 188/A.§ (1) bek. szerinti munkavállaló – a Vezérigazgató kivételével – számára a teljesítménykövetelményt és az ahhoz tartozó juttatásokat (teljesítménybért vagy más juttatást);

d) gondoskodik a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, az Mt. 188.§ (1) bek. és 188/A.§ (1) bek. szerinti vezető állású munkavállalók, valamint az önálló cégjegyzésre, vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók 2009. évi CXXII. törvény szerinti adatainak közzétételéről, az e törvény szerinti adatok

változásainak közzétehetővé tételéről, és e törvény szerint felelős a közzétett adatok folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért a Részvénytársasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában;

e) gyakorolja a munkáltatói jogkört a Részvénytársaság más munkavállalója felett;

f) javaslatot tesz a Részvényesnek – a Felügyelő Bizottság előzetes egyetértésével – a Részvénytársaság könyvvizsgálójának személyére.

g) a 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, az ugyanezen törvény 5.§- ában meghatározott határidők szerint vagyonnyilatkozatot tesz;

h) kijelöli a Részvénytársaság cégjegyzésre jogosult - a cégjegyzékbe bejegyzendő - dolgozókat;

i) vezeti a részvénykönyvet;

j) gondoskodik a Részvénytársaság egyéb üzleti könyveinek, nyilvántartásainak szabályszerű és ellenőrzésre alkalmas módon való vezetéséről;

k) a Részvénytársaság éves beszámolóját - a hirdetményekre vonatkozó szabályok szerint közzé teszi, illetve a Cégbírósághoz beterjeszti;

l) az ügyvezetésről, a Részvénytársaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról a Részvényes részére évente, a felügyelő bizottság részére háromhavonta jelentést készít,

m) dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Részvényes a Vezérigazgató hatáskörébe utal,

n) a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával dönt minden olyan ügyben, amely a jogszabálynál fogva a Gt. 247.§ szerinti vezérigazgató hatáskörébe tartozik,

o) a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával jóváhagyja a Részvénytársaság számviteli politikáját, továbbá mindazokat a belső szabályzatokat, amelyek jóváhagyását határozatilag a Gt. 247.§ szerinti vezérigazgató hatáskörébe von,

p) a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával, a jogszabályi keretek között meghatározza a Diákhitel Központ Zrt. üzletszabályzatát,

q) a jogszabályban előírt módon megállapítja és közzéteszi a hallgatói hitel kamatának aktuális mértékét,

r) a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával dönt a hallgatói hitelek hasznosítására vonatkozó stratégiáról, valamint a finanszírozási terv Részvényes elé terjesztéséről;

s) a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával kijelöli az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött megbízási szerződésben körülírt Finanszírozási Bizottságba a Diákhitel Központ Zrt. által delegált tagok személyét,

t) a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyásával dönt azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyeknek összege eléri, illetőleg meghaladja a

60.000.000 (hatvanmillió) forintot, továbbá dönt a Részvénytársaság átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetési hasznosításáról, amennyiben mindezek nem tartoznak a Részvényes kizárólagos hatáskörébe,

u) a jogszabályban előírt bejelentéseket megteszi a Részvénytársaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbírósághoz,

v) jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a Társaság alkalmazottaira átruházni, kivéve azokat, amelyeket a Részvényes, a jelen Alapító Okirat, vagy jogszabály kizárólag a Vezérigazgatóra ruházott.

w) dönt azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyeknek összege nem éri el a

60.000.000 (hatvanmillió) forintot.

A Vezérigazgató az ilyen tisztségeket betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettsége felróható megszegésével a Részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

A Vezérigazgató a polgári jog általános szabályai szerint felel a Részvénytársaság működése kapcsán feladatkörében eljárva hozott döntéséért, illetve az ezzel összefüggő mulasztásokért.

A Vezérigazgató köteles a cégbírósághoz – letétbe helyezés céljából – benyújtani az aláírástól számított 30 napon belül azt az okiratot, amellyel a Társaság bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani.

A Vezérigazgató az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. rendelkezéseinek megfelelően, az ugyanezen törvény 5.§-ában meghatározott határidők szerint vagyonnyilatkozatot tesz.

A Részvényes által 2010. július 08. napjától határozatlan időtartamra kijelölt Vezérigazgató:

Xxxxx Xxxxx (lakcíme:1118 Budapest, Otthon u. 23/B. I/4., anyja neve: Xxxx Xxxx).

1.3.2.2. A cégvezetésért felelős vezető állású munkavállalók

Xxxxx Xxxxx, vezérigazgató

1959. január 30-án született. Üzemgazdász, közgazdász diplomát szerzett. Pályakezdőként a Magyar Hitel Bank Rt.-nél dolgozott 5 évig, majd a Portfolió Bank Rt., a Hitelgarancia Rt. és az ABN AMRO Bank Rt. következtek, ahol már vezetői pozíciókat töltött be. Irányította a Magyar Követeléskezelő Rt.-t, majd a BÁT Budapesti Árutőzsde Rt. vezérigazgatójaként aktívan részt vállalt a két budapesti tőzsde integrációs folyamatának megteremtésében. 2006 és 2010 között pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal, valamint ingatlanfejlesztéssel és hasznosítással foglalkozó cégeknél töltött be vezető tisztségeket. 2010. július 8-ától a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, ellátja a Gt. 247. §-a szerinti feladatokat.

Xxxxx Xxxxxx, vezérigazgató-helyettes

1965. augusztus 12-én született Miskolcon. 1987-ben szerzett villamos üzemmérnöki diplomát a Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx Műszaki Főiskolán. 1994-ben végezte el a Külkereskedelmi Főiskolát. 1998-ban a Budapesti Árutőzsdén alkuszi vizsgát tett. 2008-ban vagyon, alap, és portfólió-kezelő oklevelet, majd 2009-ben az EFFAS befektetés-elemzői diplomáját szerezte meg. 2010-ben letette a tőzsdei szakvizsgát, illetve az ehhez kapcsolódó határidős és opciós vizsgákat is. 1989-1994 között a Budapesti Elektromos Műveknél dolgozott. Ezt követően a Budapesti Árutőzsde osztályvezetője, 1999-től ügyvezető igazgatóhelyettese, majd 2003-tól vezérigazgató helyettese lett. 2005-től a Budapesti Értéktőzsdén vezérigazgatói tanácsadóként majd 2008-tól a Kereskedési Igazgatóság igazgatójaként dolgozott. 2010. augusztus 16-tól a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató- helyettese. Középfokú angol üzleti nyelvvizsgával rendelkezik.

xx. Xxxx Xxxxxx, vezérigazgató-helyettes

1957. augusztus 3-án született Zircen. 1981-ben a Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktori diplomát. A jogi szakvizsgát 1983-ban szerezte meg. 1981-1985 között bírósági fogalmazóként, majd a Budapesti XX és XXI. Kerületi Bíróságon bíróként dolgozott. 1985-1987 között beosztott bíró az Igazságügyi Minisztériumban, 1988-ban kormánytanácsos a Gazdaságpolitikai Kormánybizottság titkárságán. 1989-1992 között az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkésztő Főosztályán osztályvezető, majd az Igazságügyi és Kodifikációs Főosztály főosztályvezetője. 1992-2010.

között a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél jogi igazgató, majd vezérigazgató-helyettes. 2010. október 16-tól a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató-helyettese. A Diákhitel Zrt.-nél betöltött tisztségén túl tagja a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Unió Garancia Szövetkezet igazgatóságának is.

1.3.3. A Társaság mőködésének ellenőrzése

1.3.3.1. A Felügyelő Bizottság

A Részvénytársaságnál Felügyelő Bizottság létrehozása kötelező.

A Részvénytársaságnál az Alapító Okiratban meghatározott feladatkörök tekintetében ügydöntő Felügyelő Bizottság működik. Az Alapító Okirat 11.3. a), b), l-n), p-r) pontjaiban foglalt vezérigazgatói hatáskörök tekintetében szükséges a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyása.

A Felügyelő Bizottság 3-6 tagból áll, tagjait – a dolgozók által megválasztott tagok kivételével – a Részvényes jelöli ki 3 éves határozott időtartamra.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Részvénytársaság működését. A vezérigazgatótól, a vezető állású munkavállalóktól jelentést vagy felvilágosítást kérhet, amelyet az érintettek írásban a kéréstől számított 15 napon belül kötelesek megadni. A Részvénytársaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor lehetősége van (legalább negyedévente pedig köteles) megvizsgálni, vagy szakértővel a Részvénytársaság költségére megvizsgáltatni.

A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Részvényes elé terjesztendő minden fontosabb jelentést, továbbá a Részvénytársaság mérlegét és vagyonkimutatását. A vizsgálat eredményéről a Felügyelő Bizottság elnöke számol be; mérleg esetében írásos beszámolót készít.

A Felügyelő Bizottság javaslatot tesz az éves mérleg és eredménykimutatás elfogadására és az adózott eredmény felosztására. A mérleg elfogadásáról és az adózott eredmény felosztásáról a Részvényes a Felügyelő Bizottság beszámolójának ismeretében hozhat csak határozatot.

Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapító Okiratba, illetve a Részvénytársaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Részvénytársaság, illetve a Részvényes érdekeit, köteles haladéktalanul értesíteni a Részvényest.

A Részvénytársaság belső ellenőrzési szervezetének szakmai irányítását a Felügyelő Bizottság látja el.

A Felügyelő Bizottság látja el a Tpt. 62.§-ában meghatározott audit bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat is. Ennek érdekében évente a Felügyelő Bizottság a belső ellenőr, illetve a saját munkatervében határozza meg az e körbe tartozó konkrét feladatokat.

A Felügyelő Bizottság előzetesen véleményezi a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő, illetve előzetesen jóváhagyja az Mt. 188. §-ának (1) bekezdése, valamint az Mt. 188/A. §- ának (1) bekezdése alá tartozó vezető állású munkavállalók számára – a Vezérigazgató

kivételével – történő teljesítménykövetelmény és az ahhoz kapcsolódó juttatások (teljesítménybér vagy más juttatás) meghatározását.

A Felügyelő Bizottságnak jelenleg 3 tagja van, akiket az alábbiakban mutatunk be:

1. Táblázat: A DK Zrt. Felügyelő Bizottságának tagjai

Név:	Beosztás	Választás illetve a kijelölés dátuma
xx. Xxxxx Xxxxxx	A Felügyelő Bizottság elnöke	2010. 07. 08.
Xxxx Xxxxxx	Xxxxxxxxx Bizottsági tag	2010. 07. 08.
Xxxxx Xxxxxx	Felügyelő Bizottsági tag	2010. 11. 01.

Az alábbiakban ismertetjük a felügyelő bizottsági tagok szakmai életútját:

xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelő Bizottság elnöke

1963. május 16-án született, 1986-ban pénzügy szakon közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Doktori címét 1993-ban szerezte. 1993-1995. majd 2007-2010. között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen oktatói feladatokat végzett. 1986-tól az Általános Vállalkozási Bank Rt. munkatársa volt, majd a Postabank és Takarékpénztár Rt.-nél dolgozott osztályvezetőként. 1992-1993 között a Pénzügyminisztérium Pénzügyi Szabályozási Főosztályának munkatársa. 1993 óta a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. munkatársa, előbb a Tervezési és Elemzési Osztályon főmunkatárs, majd osztályvezető, 2000. óta pedig a Kontrolling Igazgatóság vezetője. 1990-2007. között számos külföldi tanulmányúton vett részt kisvállalkozás fejlesztés, stratégiai menedzsment és vezetés, bank kontrolling, banki pénzügyi tervezés, előrejelzés témakörökben. A Diákhitel Zrt.-nél betöltött felügyelőbizottsági elnöki tisztségén túl tagja az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Magyar Követeléskezelő Zrt., a Gemenci Erdő és Vadgazdasági Zrt. és a Zalaerdő Zrt. felügyelőbizottságának is. Angol és francia nyelvismerettel rendelkezik.

Xxxx Xxxxxx

1951. november 6-án született. 1976-ban szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1976-90 között az államigazgatásban dolgozott (1984-ig Pénzügyminisztériumban, legmagasabb beosztása: osztályvezető, 1990-ig az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban, legmagasabb beosztása: miniszterhelyettes, illetve államtitkár). 1991-től a bankszektorban dolgozott különböző intézményeknél: 1994-ig a HSBC Képviseleti Iroda Magyarország igazgatója; ezután 1998-ig a Magyar Hitelbank, valamint az azt felvásárló ABN-AMRO Magyarország corporate később, retail területért felelős vezérigazgató-helyettese és az Igazgatóság tagja volt. Ezt követően 2001-ig a Postabank Rt. vezérigazgatójaként feladata volt a krízishelyzet kezelése, a pénzintézet átstrukturálása és privatizációjának előkészítése. 2001-től 2007-ig a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Igazgatóság, valamint a Monetáris Tanács tagja. 2008-tól az OTP Kereskedőház ügyvezető igazgatója, majd az OTP Banka Srbija vezérigazgatója. 2010-től az OTP Bank elnöki tanácsadójaként az OTP Banka Srbija és – az ugyancsak OTP-csoporttag – montenegrói CKB Igazgatóságának elnöke. 2010 augusztusától a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója. Angol tárgyalóképes nyelvtudással rendelkezik. A Diákhitel Zrt- nél betöltött felügyelő bizottsági tagsági tisztségen túl a Magyar Turizmus Zrt. Felügyelő Bizottságának is tagja, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Igazgatóságának elnöke.

Xxxxx Xxxxxx

1960-ban született, 1984-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1992-1996. között számos kommunikációs és szervezetfejlesztési tréningen vett részt a Xxxx Xxxxxxxx-nél, majd segédoktatóként közreműködött vállalati tréningeknél. 1994-ben 2 hónapot töltött a Wharton-on, Philadelphiában. 1996-ban végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola posztgraduális képzésén, 2004-től az Euromoney és a Globecon szervezésében rendszeresen vesz részt vállalatfinanszírozással és befektetésekkel foglalkozó tanfolyamokon. 20 éve dolgozik a magyar bankszektorban: a szövetkezeti tulajdonú az Iparbankház Rt. Nemzetközi Osztályán kezdett majd 1993-tól az OTP Bank Rt. pénz- és tőkepiaci műveleti főosztályának vezetője, majd vállalati igazgatóságának vezetője volt, ezt követően a HypoVereinsbank Hungária Rt.- nél a Struktúrált Finanszírozási Divízió ügyvezető igazgatója, 2001-2002. között a Magyar Fejlesztési Bank Rt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese és igazgatóságának tagja, majd a Dresdner Bank Hungaria ügyvezető igazgatója, igazgatósági tagja, 1994 októbere óta a Landesbank Baden-Württemberg budapesti képviseletének vezetője. 2010 júniusától a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese és igazgatóságának tagja. Angol és német tárgyalóképes nyelvtudással, emellett orosz és svéd nyelvismerettel rendelkezik. Tagja az Európai Beruházási Bank (EIB) Igazgatóságának, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Igazgatóságának, a Déli Áramlat Zrt. Igazgatóságának, az ITDH Felügyelő Bizottságának az elnöke. Családos, 2 gimnazista gyermekkel.

1.3.3.2. A könyvvizsgáló

A Társaság könyvvizsgálója 2008. április 26-tól:

Név: Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: Cg:00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxx Xxxxxxx

Anyja neve: Xxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxx

Lakóhelye: 1202 Budapest, Mézes u. 35. Kamarai nyilvántartási szám: 005749

A Társaság 2008-2009. évi éves beszámolóját auditáló könyvvizsgáló:

Név: Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: Cg:00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxx Xxxxxxx

Anyja neve: Xxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxx

Lakóhelye: 1202 Budapest, Mézes u. 35. Kamarai nyilvántartási szám: 005749

1.4. A Kibocsátó célkitőzéseinek és feladatainak rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. üzleti tevékenysége sajátos, tekintettel a Társaságot létrehozó kormányzati akaratra. A Társaságot a kormányzat azzal a szándékkal alapította meg, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az

egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől, valamint cél, hogy a kormány hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit a magyar gazdaság fejlesztése érdekében.

A Diákhitel Központ Zrt. a Kormányrendelet 25.§ (2) bekezdése értelmében: „az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel”. A Társaság a hitelfelvevőknek nyújtott kölcsönök folyósításához szükséges forrásokat a működés kezdeti szakaszában a pénz- és tőkepiacról biztosítja, majd a hitelek visszafizetésének tömegessé válásával – előrejelzések szerint 15-20 év elteltével – a rendszer önfenntartóvá válik. A törlesztések várhatóan képesek lesznek fedezni a folyósított kölcsönök forrásigényét, illetve az esedékes kamatfizetéseket, így a rendszer – a megújítások kivételével

– nem igényel további külső finanszírozást.

A Társaság által végzett alaptevékenység a diákhitelek folyósítása, hitelszámlák vezetése, a diákhitel mint termék menedzselése. A hitelkihelyezéshez szorosan kapcsolódik a forrásszerzés céljából történő hitelfelvétel. Az alaptevékenységek közé tartozik a hatékony beszedési mechanizmus működtetése, amely minimalizálja a vissza nem fizetés kockázatát. A Diákhitel Központ Zrt. tevékenységi köre lehetőséget ad azok hozzájárulása alapján a Társaság ügyfeleiről rendelkezésre álló adatok kezelésére.

A Diákhitel Központ Zrt. 2001. szeptemberében kezdte meg a Társaság fő tevékenységeként meghatározott hitelnyújtást, mely a felsőfokú oktatásban résztvevő, a Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek eleget tevő hallgatók számára történő hitelnyújtásra korlátozódik.

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, főtevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései – bizonyos kivételekkel – nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg.

A Részvénytársaság Alapító Okirat szerinti főtevékenysége: „Egyéb hitelnyújtás”. A Részvénytársaság által az Alapító Okirat szerint végzett egyéb tevékenységek:

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység, Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegű rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan működését.

A Xxxxxxxxx Xxxxxxx Xxx. miniszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2011. évi költségvetési törvény 51.§-a alapján az államháztartásért felelős miniszter hagyta jóvá.

Xxxxxxxxx garantált források felhasználása

A Kormányrendelet 25.§-ának (2) bekezdése szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szerepvállalása

A Kormányrendelet 25.§-ának (4) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közreműködjön.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

Pénzforgalmi számlavezetés

1.5. Finanszírozási források, garanciák és más kötelezettségek, amelyekkel a tag a Kibocsátónak tartozik

Nincs olyan finanszírozási forrás, garancia és más kötelezettség, amellyel a tag a Kibocsátónak tartozna.

1.6. A Kibocsátó fizetőképességének megítélését befolyásoló közelmúltbeli események

Mivel a jogszabályokban foglaltak alapján 2007. december 1-jétől a Társaság kizárólag éves jelentés készítésére kötelezett, a Kibocsátó utolsó kötelező pénzügyi információit 2009. december 31-ére vonatkozóan tette közzé, illetve 2010-ben féléves jelentést is megjelentetett a jogszabályban előírt tartalommal annak ellenére, hogy a Társaság számára a szabályozás ezt nem teszi kötelezővé.

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. október és december közötti időszakban hozott forgalomba DK2010/01 sorozatjelű kötvényeket 2010. augusztus 24-i lejárattal. Az értékpapírszámlán nyilvántartott DK2010/01 sorozatjelű kötvények névértékét, valamint azok kamatait a Kibocsátó a KELER által közölt nyilvántartás alapján az értékpapírszámla-vezetőkhöz történő átutalás útján visszavásárláskor, 2010. február 17-én illetve lejáratkor, 2010. augusztus 24-én megfizette.

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. április és október közötti időszakban hozott forgalomba DK2011/01 sorozatjelű kötvényeket 2011. április 22-i lejárattal. Az értékpapírszámlán nyilvántartott DK2011/01 sorozatjelű kötvények visszavásárolt részének névértékét, valamint azok kamatait a Kibocsátó a KELER által közölt nyilvántartás alapján az értékpapírszámla- vezetőkhöz történő átutalás útján visszavásárláskor, 2010. november 12-én megfizette.

A Diákhitel Központ Zrt. 2010. márciusában 40 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó 2010. április és október közötti időszakban összességében 22 milliárd Ft névértékben hozott forgalomba 2013. február 12-én lejáró, évi 6,75% fix kamatot fizető kötvényeket, november és december hónapokban pedig összességében 7,5 milliárd Ft névértékben bocsátott ki 2012. június 12-én lejáró, évi 7,25 % fix kamatot fizető kötvényeket.

A Társaság az alaptevékenységéhez és működéséhez szükséges, illetve finanszírozási tranzakcióihoz kapcsolódó kifizetéseit mindig kellő időben és összegben teljesítette.

Az üzletmenetben azóta bekövetkezett más lényeges esemény nem volt, így 2010. december 31-e és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében, kereskedelmi pozícióiban egyéb lényeges változás nem történt.

1.7. A Kibocsátó Részvényesének ismertetése

A Kibocsátó egyszemélyes részvénytársaság, részvényei 100%-ának tulajdonosa a Magyar Állam.

2. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

2.1. A két legutóbb közzétett, a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elveknek megfelelően elkészített, ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló és az említett számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. és 2009. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolói, amelyek a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetését is tartalmazzák „pdf” formátumban megtekinthetők és letölthetők a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

2.2. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében a legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele óta bekövetkezett jelentős változások részletes ismertetése, illetve ilyenek hiányában a megfelelő ellentétes értelmő nyilatkozat

A Társaság utolsó ellenőrzött pénzügyi információját 2009. december 31-ére vonatkozóan tette közzé. A közelmúltbeli események összefoglalása a jelen fejezet 1.6. pontjában olvasható.

A legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében jelentős változás nem történt.

3. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

3.1. Kormányzati, bírósági vagy választottbírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a Kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozat ezek hiányáról

Nincsen a Kibocsátóval szemben olyan kormányzati, bírósági, illetve választottbírósági eljárás, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére.

3.2. Adott esetben a Kibocsátó létesítő okirat szerinti mentessége a bírósági eljárások alól

Nincsen a Társaság Alapító Okiratában a bírósági eljárások alóli mentességre vonatkozó rendelkezés.

4. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztató Kibocsátóra vonatkozó részei szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését nem tartalmazzák.

5. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

5.1. Nyilatkozat a dokumentumokba való szabad betekintésről

A Diákhitel Központ Zrt. tájékoztatja a tisztelt tőkepiaci szereplőket, hogy az Alaptájékoztató hatályossága alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) be lehet tekinteni:

− a Társaság 2005. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2006. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2007. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2007. évi éves gyorsjelentése,

− a Társaság 2007. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2007. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2008. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2008. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2008. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2009. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2009. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2009. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2010. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2010. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2010. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés az elfogadását követően,

− a Társaság 2011. évi Üzleti terve,

− az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a Kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az Alaptájékoztató tartalmazza, vagy hivatkozik rá,

− a Társaság Alapító Okirata.

A fenti dokumentumok a Társaság székhelyén (Budapest II. xxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00.), munkanapokon 9-14 óra között tekinthetők meg. A Diákhitel Központ Zrt. fenti beszámolói

„pdf” formátumban megtekinthetők és letölthetők a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI

1. FONTOS INFORMÁCIÓK

1.1. A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró személyek az alábbiak:

Kibocsátó: Diákhitel Központ Zrt.

Vezető forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Forgalmazók: Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank ZRt. ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró egyéb személy nem kerül bevonásra, továbbá összeférhetetlenség nem áll fenn.

1.2. A kibocsátás okai és a bevétel felhasználása

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal célja a hallgatói hitelrendszer finanszírozása, ennek keretében a hallgatói hitelekhez szükséges új források bevonása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, 2001 októbere óta keletkezett bankhitel-állomány kamatfizetéseinek, továbbá a jövőben felvételre, illetve lehívásra kerülő bankhitelek kamatfizetéseinek, valamint szerződés szerinti, illetve előtörlesztésének refinanszírozása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, a 2008. április 15- én indult, a Felügyelet 2008. február 26. napján kelt E-III/10.357/2008. számú határozatával jóváhagyott 50 milliárd forint keretösszegű, a 2009. március 9-én indult, a Felügyelet 2009. március 30. napján kelt E-III/10.370/2009. számú határozatával jóváhagyott 40 milliárd forint keretösszegű, és a 2010. február 12-én indult, a Felügyelet 2010. február 18. napján kelt EN-III/TTE-30/2010. számú határozatával jóváhagyott 40 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramok során forgalomba hozott kötvények kamatfizetéseinek és törlesztéseinek refinanszírozása; valamint e program keretében kibocsátandó Kötvények kamatfizetéseinek refinanszírozása.

A Kötvények Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő becsült összes költség nagysága várhatóan nem haladja meg a következő értékeket:

Forgalmazói jutalékok és szervezési díj: 84.000.000,- Ft Tőzsdei bevezetés és forgalomban tartás díja: 3.995.000,- Ft Jogi költségek: 2.000.000,- Ft

Kötvények keletkeztetésével kapcsolatos költségek: 1.560.000,- Ft Nyomtatási és közzétételi költségek: 215.000,- Ft Összesen: 91.770.000,- Ft

A bevétel becsült nettó összege a Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre.

2. A NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

2.1. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények fajtája és osztálya, ISIN kód

A nyilvános Kötvényprogram keretében egy vagy több Sorozatban fix vagy változó kamatozású Kötvények kerülnek felajánlásra. Az egyes Sorozatok futamideje legalább 1 (egy), de legfeljebb 10 (tíz) év. Ezek jellemzői a Végleges Feltételekben kerülnek feltüntetésre. Az egyes Sorozatok ISIN kódjai ugyancsak a Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra.

2.2. A Kötvények kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

A Kötvények kibocsátásának alapjául a következő fontosabb jogszabályok szolgálnak:

a) a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény;

b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

c) a Bizottság 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról;

d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény;

e) a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet;

f) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. Rendelet,

g) az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. Rendelet.

2.3. Kötvények típusa és előállítása

A Kötvények típusa: A Kötvények névre szólóak.

A Kötvények előállítása: A Kötvények a Tpt. vonatkozó rendelkezései alapján

dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A névre szóló dematerializált Kötvényekről kiállított Okirat a Tpt. 9.§

(1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER Zrt.-nél kerül elhelyezésre. Amennyiben az egy Sorozatot alkotó Kötvények számát a Kibocsátó újabb Részlet kibocsátásával növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül, és ezzel egyidejűleg a teljes Sorozat adatainak megfelelően módosított, új okirat kerül kiállításra.

A Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint.

2.4. A kibocsátás pénzneme

A Kötvények magyar forintban kerülnek forgalomba hozatalra.

2.5. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények sorrendisége

A Kibocsátó a jelen Kötvényprogram alapján forgalomba hozandó Sorozatok között, illetve a Kötvények között sorrendiséget nem állít fel.

Az adott Sorozathoz tartozó Kötvények egymással, valamint a Kibocsátónak a Magyar Állam készfizető kezességével vagy más hasonló jellegű kötelezettségével biztosított egyéb jelenlegi és jövőbeni, továbbá a nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos rangsorban állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek a jogszabály rendelkezése alapján elsőbbséget élveznek a Kibocsátó vagyonára végzett felszámolás, végelszámolás, illetve végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben.

2.6. A Kötvényekhez kapcsolódó jogok ismertetése

A Kötvények a Kibocsátónak – a Kötvények tulajdonosaival szemben fennálló – közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt kötelezettségvállalásai.

A Kötvényekhez a jogszabályok, az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek alapján biztosított teljes körű hitelezői, kötvényesi jogok fűződnek.

A Kötvényprogram alapján történő bármely további forgalomba hozatalhoz a Kötvényprogram ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. A Kibocsátó jogosult a Kötvények tulajdonosainak hozzájárulása nélkül időről időre olyan további Részletek forgalomba hozatalára, amelynek feltételei a forgalomba hozatal napját kivéve minden tekintetben megegyeznek egy már kibocsátott Soxxxxx xeltételeivel. Az ekképpen Részletben kibocsátott Kötvények a Sorozatban korábban kibocsátottakkal egy Sorozatot alkotnak. Ilyen további forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a Tpt. 27. § (6) bekezdésével összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatait tartalmazó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja, és az adatokat a Végleges Feltételek közzétételével nyilvánosságra hozza.

A Kötvényekre a Magyar Köztársaság joga az irányadó.

A Kötvényprogrammal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvita eldöntésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

Az állami kezesség bírósági úton történő érvényesítése a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság előtt történhet. Amennyiben a kezes és a Kibocsátó elleni igény egy eljárás keretében kerül érvényesítésre, akkor a Kibocsátóval szembeni igény érvényesítésére irányuló eljárás rendes bíróság előtt is megindítható.

A Kibocsátó a jelen Alxxxxxxxxxxxxxxxx xapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Hirdetményt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a Napi Gazdaság című lapban, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon, továbbá a

befektetők a Tpt. 34.§ (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek ingyenes rendelkezésre bocsátását,

c) a rendszeres tájékoztatás (éves jelentés) és a rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek.

2.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések

A Kötvény kamatozása: A Kötvények fix vagy változó kamatozásúak lehetnek. A

nyilvános Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő egyes Kötvények kamatozása a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

A változó kamatozású Kötvények kamata valamely meghatározott referencia kamatláb alapul vételével kerül kiszámításra. Az adott Sorozat referencia kamatlába a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

Névleges kamatláb: Fix kamatozású Kötvények esetében a vonatkozó

Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

Változó kamatozású Kötvények esetében a kamatmeghatározás módja és az egyes kamatperiódusokra alkalmazandó névleges kamatláb(ak) a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül(nek) meghatározásra.

A Kötvényekre vonatkozó kamatperiódusok és az alkalmazandó kamatok, illetve kamatlábak Sorozatonként változhatnak, de az adott Sorozatra vonatkozóan a kamat megállapítás módja állandó.

A kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok:

A Forgalomba hozatal értéknapját, a kamatfizetés időpontját, a kamatfizetési periódus(ok) hosszát a Kibocsátó a Végleges Feltételekben határozza meg.

Fix kamatozású Kötvények esetében a kifizetendő kamat mértéke (0,01%-ra kerekítetten) az alábbiak szerint kerül meghatározásra (valamennyi esetben bruttó, adólevonások nélküli kamatszázalék, illetve kamatmérték értendő):

Az első kamatfizetési időpontban kifizetendő kamat mértéke:

- amennyiben, az első kamatfizetési periódus hossza megfelel a kamatfizetési gyakoriságnak (dt1 = d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp ,

- amennyiben az első kamatfizetési periódus rövidebb, mint a kamatfizetési gyakoriság (dt1 < d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp *

d1 − d0 ,

d1 − dt1

- amennyiben az első kamatfizetési periódus hosszabb, mint a kamatfizetési gyakoriság (dt1 > d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = g + g *

dt 1 − d0 ,

ahol

p p

t 1

− dt 0

ga = Éves kamat (kupon)

gp = A kamatfizetési gyakoriságnak megfelelő időarányos kamat f = Kamatfizetések száma egy évben

gp =

ga (így például féléves kamatfizetés esetén gp =

ga ), 2

dt0 = Technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy az első kamatfizetés dátumából ki kell vonni kettő kamatperiódust

d0 = A kibocsátás dátuma

dt1= Technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy az első kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

d1 = Az első kamatfizetés dátuma

Minden további kamatfizetési időpontban kifizetendő kamat mértéke:

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp

Változó kamatozású Kötvények esetében a kifizetendő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítetten), amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok, és a 360 napos év alapján kerül meghatározásra. Szökőév esetében, az eltelt napok számolásánál február 29-ét is figyelembe kell venni. (Az így megkapott eredmény alatt bruttó, adólevonások nélküli kamatszázalék, illetve kamatmérték értendő.)

A változó kamatozású Kötvények kamat-megállapításával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó Végleges Feltételekben előírt időben és módon a Vezető Forgalmazó végzi.

Következő Munkanap szabály:

Amennyiben a Kötvények alapján teljesítendő kifizetés (kamatfizetés és/vagy végtörlesztés) esedékes időpontja nem Munkanapra esik, akkor a fizetést az esedékes időpontot követő első Munkanapon kell a Kötvény tulajdonosa részére teljesíteni, és a Kötvény tulajdonosa nem támaszthat késedelmi kamat-, vagy egyéb igényt az ilyen kifizetés miatt.

A kamat és a tőkeösszeg visszafizetése követelésének határideje:

A Kötvényrendelet 6.§-a alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

2.8. Lejárat és a Kötvények törlesztésére vonatkozó rendelkezések

A Kötvények végtörlesztésesek, a névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes. A Kötvények egyoldalú visszaváltására sem a Kibocsátó, sem a Kötvények tulajdonosai nem jogosultak. Ez azonban nem korlátozza a Kibocsátót abban, hogy egyes Kötvényeket a piaci feltételeknek megfelelően, az adott Kötvények tulajdonosával való megállapodás alapján visszavásároljon.

2.9. A hozam kiszámításának módja

A hozam-, illetve árfolyamszámítás – függetlenül a hátralévő futamidő hosszától – a magyar állampapírpiaci szokványok szerint történik, azaz fix kamatozású Kötvények esetében a

„Tényleges/tényleges”, míg változó kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/360” számítási konvenciók alkalmazásával. Két időpont között a napok számának meghatározására oly módon kerül sor, hogy a számítás során az első nap beletartozik a periódusba, míg az utolsó napot figyelmen kívül kell hagyni, továbbá az esetleges szökőnap figyelembe vételre kerül.

A fix kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/tényleges” számítási konvenció alapján a hozam-árfolyam kalkuláció az alábbiak szerint történik:

∑

i =n

Bruttó árfolyam =

nbc

i =1

(1 + Ta

pi +

) w

ahol:

Ta = éves szintű lejáratig számított hozam

n = az elszámolás napjakor még hátralévő cash-flow elemek száma

di = az i-edik cash-flow elem (kamatfizetés és törlesztés) kifizetésének dátuma ds = az elszámolás napja

d0 = a kibocsátás napja

dt1 = technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy a következő kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

pi = egész szám (0,1,2…n), a kamatfizetések száma az elszámolás napja (ds) és az Fi napja (azaz di) között.

nbc = az elszámolás napja és a következő kamatfizetés dátuma közötti napok száma (nbc = d1-ds).

w = az aktuális kamatfizetési periódus napjainak száma. Alapesetben a következő kamatfizetés és az előző kamatfizetés közötti napok száma (w = di-di-1).

Amennyiben az első kamatfizetés előtt van az elszámolás napja, akkor w értéke: w = d1 – dt1

Fi = a Kötvény i-edik cash-flow eleme (i= 1,2,3…n-1: i-edik kamatfizetés, i=n: az utolsó kamatfizetés és törlesztés).

g = éves kupon (névleges kamatláb)

Fi értékének meghatározása, ha i > 1

Fi =g, Fn = g+100

Fi értékének meghatározása, ha i = 1

d1 − d0

F1 = g*

d1 − dt1

Az Fi számított értékét minden esetben két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni.

Felhalmozott kamat számítása

Amennyiben az első kamatfizetés napja (d1) előtt van az elszámolás napja (ds),

ds − d0

felhalmozott kamat = g *

d1 − dt 1

Minden más esetben:

felhalmozott kamat =

g * ds − di−1

di − di−1

Nettó árfolyam = Bruttó árfolyam – Felhalmozott kamat

A változó kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/360” számítási konvenció alapján alkalmazott számítások a következők.

Bruttó árfolyam = Nettó árfolyam + felhalmozott kamat

Felhalmozott kamat:

Felhalmozott _ kamat = g × ds − d0

360

ahol:

d0= a kibocsátás napja, vagy az előző kamatfizetés napja

2.10. A Kötvények tulajdonosainak képviselete

A Kötvények tulajdonosai általános képviselettel nem bírnak.

2.11. Határozatok, engedélyek és jóváhagyások Felhatalmazás

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal a Diákhitel Központ Zrt. Felügyelő Bizottságának a Kötvényprogram elfogadásáról szóló 31/2010 (XI.18.) FB. és 32/2010 (XI.18.) FB. számú határozatain illetve a Diákhitel Központ Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 3/2010. (2010.12.22.) számú alapítói határozatán alapul.

A Nemzetgazdasági Miniszter engedélye

A Diákhitel Központ Zrt. Kötvényeinek kibocsátását a Nemzetgazdasági Miniszter a 2011. évi költségvetési törvény 51.§-a alapján a finanszírozási terv keretében 2010. december 27-én hagyta jóvá.

2.12. A Kötvények kibocsátásának várható időpontja

A Kötvényprogram keretében történő egyes Részletek Forgalomba hozatalának időpontja a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

2.13. A Kötvények szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása

A Kötvényeket devizabelföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek, valamint devizakülföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között.

A Magyar Köztársaságon kívül a Kötvények csak az Amerikai Egyesült Államokban vagy más országokban érvényes nyilvántartásba vételi kötelezettségek figyelembevételével vagy az azok alóli mentesség esetén értékesíthetők.

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy a Kötvények megszerezhetőségét, illetőleg átruházhatóságát korlátozza. Amennyiben a Kibocsátó él ezen jogával, úgy azt a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák.

Devizakülföldiek a Kötvényeket a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.

A Kötvényekkel kapcsolatos, devizakülföldi által vagy javára történő kifizetésekre a hatályos devizajogszabályok rendelkezései az irányadók. Ebben a vonatkozásban más országok jogszabályai is tartalmazhatnak korlátozásokat, amelyre tekintettel a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó felszólítja a jelen Alaptájékoztató olvasóit, hogy tájékozódjanak ezekről a korlátozásokról, illetve tartsák be azokat.

2.14. A Kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa (amely megegyezik a Forgalomba hozatal országával) tekintetében a Kötvényekből származó jövedelem forrásadója

E fejezetnek nem célja a különböző adónemekkel kapcsolatos rendelkezések részletezése, ennek megfelelően az alábbiakban foglaltak általános tájékoztatási céllal készültek. A

Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetéseket a mindenkor hatályos jogszabályoknak és egyéb alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. Sem a Kibocsátó, sem a Kötvényeken alapuló kifizetést a Kötvény tulajdonosa részére ténylegesen teljesítő személy nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott Kötvényekből származó kamatjövedelem adóköteles, a kamatjövedelem után az adó mértéke 16%. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az értékpapír kölcsönzésből és csereügyletből származó jövedelem egyaránt 16%-os kulccsal adózik. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 16%. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adózására külön szabályok vonatkoznak. Az Szja tv. 67/B. §- ában foglalt feltételek teljesülése esetén kedvezményes adókulcs alkalmazható a tartós befektetésből származó jövedelmekre.

Belföldi gazdálkodó szervezetnek, a társasági adóról és osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXVI. törvény alapján, az értékpapírból származó jövedelmet a bevételek között kell elszámolnia és ez a bevétel a társasági adó mértékével adózik. A társasági adó mértéke jelenleg 500 millió Ft pozitív adóalapig 10%, illetőleg az e fölötti részre 19%.

Az adózás a Magyar Köztársaság hatályos adójogszabályainak megfelelően történik. Külföldi illetőségű befektető esetében, amennyiben a Magyar Köztársaság és az adott befektető illetősége szerinti állam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan hatályos egyezmény áll fenn, akkor az adóztatás ezen egyezmények rendelkezéseinek megfelelően történik.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó kifejezetten tanácsolja a Kötvények iránt érdeklődő befektetők részére, hogy forduljanak adótanácsadóhoz abban a kérdésben, hogy a Kötvények megvásárlásából, tulajdonlásából és eladásából adódó következmények milyen módon érintik adózásukat.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó nem vállal felelősséget a forrásadó kifizető által történő levonásával kapcsolatban.

3. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

3.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az aukciós ajánlattételhez szükséges intézkedések

3.1.1. Az ajánlattétel feltételei

A. A Kötvény-kibocsátási program általános bemutatása, a 809/2004/EK Rendelet

22. cikk (5) bekezdés 3. pontja alapján

A jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.11. pontjában foglalt felhatalmazás és nemzetgazdasági miniszteri engedély alapján megindításra kerülő legfeljebb 35.000.000.000,- Ft, azaz Harmincötmilliárd forint keretösszegű, nyilvános Kötvényprogramhoz készült.

A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.1.pontjában foglaltak szerint egy vagy több Kötvénysorozat kerülhet értékesítésre, különböző időpontokban, több Részlet Forgalomba hozatala révén. Az egyes Részletek forgalomba hozatalának időpontjai, felajánlásra kerülő mennyiségei, továbbá a jelen Alaptájékoztatóban foglaltaktól eltérő egyéb feltételei a vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

A jelen Kötvényprogram időtartama a Hirdetmény közzétételének napjától kezdődően 2011. december 31-ig tart.

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvénysorozatok egyes Részletei aukció útján kerülnek forgalomba hozatalra.

A forgalomba hozatal jellege: nyilvános forgalomba hozatal.

B. Az aukció útján történő ajánlattétel feltételei

Az aukció a Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 5. pontja szerint a Forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít vásárlási ajánlat megtételére, és a beérkezett vásárlási ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. A Tpt. 50.§-a rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól.

Az aukciók lebonyolítása a BÉT által üzemeltetett Kereskedési rendszer keretében működő aukciós rendszeren (a továbbiakban: Aukciós Értékpapírtábla) történik.

Az aukció lebonyolításában részt vehetnek a DK Zrt. által jelen Kötvényprogram keretében kibocsátott, illetve kibocsátásra kerülő Kötvény Forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK Zrt.-vel megbízási szerződést kötött Forgalmazók.

A Kibocsátó az aukció napját megelőzően a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a hivatalos információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon illetve a xxx.xxx.xx oldalon is közzéteszi a Végleges Feltételeket. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 4.§-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

3.1.2. Az ajánlattétel teljes összege

A jelen Kötvényprogram keretében forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 35.000.000.000,- Ft-ot, azaz Harmincötmilliárd forintot. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozatalra kerülő Kötvények egyes Részleteinek felajánlásra kerülő összege a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

3.1.3. Az ajánlattételre nyitva álló idő, lehetséges módosítások, az aukciós eljárás bemutatása

a) A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi. Aukciós vételi ajánlat megadása az előírt tartalmú aukciós vételi ajánlati nyilatkozat személyesen, vagy meghatalmazott útján történő megtételével és a Forgalmazók részére történő benyújtásával, vagy telefaxon keresztül történő eljuttatásával történik.

Egy befektető több aukciós vásárlási ajánlatot is tehet, különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásával. Az ugyanazon ajánlattevő által beadott különböző aukciós vásárlási ajánlatok külön ajánlatként kerülnek értékelésre.

A Forgalomba hozatal során Kötvényeket vásárló befektetők a Kötvények vételárát készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényekre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az aukció záró időpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett). Az átutalással történő teljesítés vonatkozásában a Forgalmazók elkülönített letéti számláinak számai az adott Részletre vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghirdetésre.

Az aukciós vásárlási ajánlat benyújtásával a befektető kötelező erejű és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére a feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszi, hogy ajánlata részben is elfogadható.

Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazottnak közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell rendelkeznie, amelyben a befektető, mint meghatalmazó, meghatalmazást ad arra, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében és javára aukciós vételi ajánlatot tegyen a felkínált Kötvényre. Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazás eredeti példányát csatolni kell az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz.

A jogszabályon, hatósági rendelkezésen, vagy létesítő okiraton alapuló képviselet útján történő aukciós ajánlattétel esetén a jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet az adott jogi személy, illetve szervezet létesítő okiratában rögzítettek szerinti, vagy a hatályos jogszabályokban meghatározott (törvényes) képviselő, vagy az ilyen képviselő által közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy képviselheti. Természetes személy törvényes képviselője (szülő, gondnok, gyám) ezen minőségét tanúsító okmány szerint járhat el a képviselt személy érdekében.

b) Minden esetben a Forgalmazó dönti el, hogy a hozzá beérkezett aukciós vételi ajánlati nyilatkozat megfelelően került-e kitöltésre. A Forgalmazó minden ilyen döntése végleges és kötelező erővel bír. Az aukció lezárásáig beérkező és a formai követelményeknek megfelelő aukciós vásárlási ajánlatot a Forgalmazó köteles elfogadni. A hiányosan kitöltött, vagy a benyújtásra rendelkezésre álló időszakon túl beérkező aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok érvénytelennek minősülnek és a Forgalomba hozatalban nem vesznek részt.

c) A Forgalmazók az aukciós vételi ajánlatokat a BÉT által üzemeltetett Kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábláján nyújtják be az ÁKK Zrt.-hez.

Az aukción ajánlatot a 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névérték figyelembe vételével darabszámra kell benyújtani, egy ajánlat minimálisan 100 db, azaz Egyszáz darab Kötvényre (1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékre) tehető. Külön ajánlatként kell benyújtani a saját számlás és az ügyfél javára tett ajánlatokat. Saját számlás ajánlat esetén a 0999-99999-H számlatípust, ügyfél javára tett ajánlat esetén a 0999-9999999 számlatípust kell megadni.

A Kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábláján keresztül beadott ajánlatoknak tartalmazniuk kell a vásárolni kívánt Kötvény sorozatát, mennyiségét, az ajánlat sajátszámlás, vagy ügyfél javára szóló jellegét, valamint az aukció kompetitív szakaszában megtett ajánlatok esetén az elvárt nettó árfolyamot legfeljebb négy tizedesjegy, vagy hozamot legfeljebb két tizedesjegy megjelölésével.

d) Az aukció kompetitív és nem kompetitív szakaszból áll. Az aukció kompetitív szakaszában kizárólag árfolyam- illetve hozammegjelöléssel tett ajánlatokat lehet beadni, az aukció napján 14.0000 és 14.4959 óra között. A kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók. Az Aukciós Értékpapírtáblával kapcsolatos minden határidő tekintetében a Kereskedési rendszer központi rendszerének rendszerórája irányadó.

Az aukció nem kompetitív szakaszában minden Forgalmazó legalább 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékben, és legfeljebb 100.000.000,- Ft, azaz Egyszázmillió forint össznévértékben, árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tehet ajánlatot. Az árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tett úgynevezett nem kompetitív ajánlatokat az aukció napján 14.5000 és 14.5959 óra között lehet beadni. A nem kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott nem kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók.

Hiányosan, vagy hibásan benyújtott ajánlatokat, valamint a megadott időpontoknál később érkező ajánlatokat a Forgalmazó, illetőleg az ÁKK Zrt. nem fogadja el, azok az aukción nem vesznek részt.

3.1.4. Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége és a Kötvényekre aukciós ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja

Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.1.5. c) illetőleg d) pontja szerint kerül meghatározásra.

A pénzügyileg teljesített, de el nem fogadott aukciós vételi ajánlatok befektetők által befizetett ellenértékének visszafizetésére a Forgalmazók az aukció napját követő második munkanapig adnak átutalási megbízást. A befektetők az elutasított aukciós vételi ajánlatok kapcsán ezen az összegen felül kamatra, kártérítésre vagy egyéb összegre nem jogosultak. Az aukciós vételi ajánlatok teljes vagy részbeni visszautasítása esetén a Forgalmazó köteles az érintett ügyfeleket írásban értesíteni.

3.1.5. Az aukción forgalomba hozandó Kötvények legalacsonyabb és/vagy legmagasabb mennyisége

a) A Forgalomba hozatal feltételéül a Tpt. 33.§ (2) bekezdése szerinti legkisebb mennyiség nem kerül meghatározásra.

b) Egy aukciós ajánlat minimális összege 100 db, azaz Egyszáz darab 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névértékű Kötvény (vagyis minimum 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékű Kötvény).

c) Aukciós túlkereslet és alulkereslet

Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az érvényes aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túlkereslet), úgy allokációra kerül sor.

Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (alulkereslet), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról.

Alul-, illetve túlkereslet esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely az aukción értékesítésre meghirdetett mennyiség legfeljebb +/- 50%-kal történő megváltoztatását jelentheti. Alulkereslet esetén a Kibocsátó továbbá fenntartja a jogot arra vonatkozóan is, hogy az aukcióra beérkezett érvényes ajánlatok mennyisége alapján határozza meg az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva legfeljebb -50%-kal történő megváltoztatást jelenthet. Ezen jogok gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

d) Elállás az aukciós eladási ajánlattól

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

3.1.6. A Kötvények kifizetésének és kiadásának módja és határideje

Az elfogadott ajánlatok ellenértékének elszámolása a KELER vonatkozó szabályzata alapján az elsődleges piaci ügyletekre vonatkozó szabályok szerint történik. Ennek megfelelően a Kötvények vételára a pénzügyi teljesítés napján az ajánlatot benyújtó Forgalmazók KELER- nél vezetett pénzforgalmi számláinak, illetve MNB-nél vezetett számlájának – fedezet- vizsgálatot követő – terhelésével és a DK Zrt. javára KELER-nél vezetett számlára történő jóváírással kerül elszámolásra. A pénzforgalmi számlák terhelésével egyidejűleg a KELER jóváírja a Kötvényeket a Forgalmazók megfelelő számláin.

Az ügyfelek részére az értékpapírszámla igazolásokat az a Forgalmazó állítja ki, amelynél az aukciós vételi nyilatkozatot eredetileg felvették.

3.1.7. Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala

Az aukción elfogadott ajánlattal rendelkező Forgalmazók az aukció napján 16.00 órakor a Kereskedési rendszeren kapnak visszaigazolást elfogadott ajánlataikról és azok árfolyamáról. Az aukcióra benyújtott és az elfogadott ajánlatokról szóló tájékoztatót – amely az elfogadott mennyiséget, a forgalomba hozatal végleges összegét, az elfogadott maximális, minimális és átlagos árfolyamot és hozamot tartalmazza – a DK Zrt. elektronikus médiumok (jelenleg: Reuters) útján, valamint honlapján (xxx.xxxxxxxxx.xx) és a Vezető Forgalmazó honlapján (xxx.xxx.xx), a hivatalos információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon illetve a xxx.xxx.xx oldalon is közzéteszi. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 4.§-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

3.1.8. Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése

A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges.

3.2. Forgalmazási terv és allokáció

3.2.1. Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat

A Kötvények Magyarországon nyilvános forgalomba hozatal útján kerülnek felajánlásra, a lehetséges befektetők köre előzetesen nem adható meg.

3.2.2. Az aukciós ajánlatok kiértékelése, allokáció

a) A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik. Az ajánlattevő aukciós ajánlatához mindaddig kötve marad, amíg ajánlata a Vezető Forgalmazó által elutasításra, illetőleg részben vagy egészben elfogadásra nem kerül.

A kiértékelés során egy adott Xxxxxxxxxx által azonos árfolyam-, illetve hozamszinten benyújtott ajánlatok, így a saját számlás és ügyfél javára tett ajánlatok összeadódnak, és egy ajánlatnak minősülnek.

b) Amennyiben az aukcióra benyújtott vételi ajánlatok összege eléri vagy meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiséget, egy ajánlattevő ajánlatai a Kereskedési rendszerben a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség – névértéken számított – legfeljebb 50%-a erejéig kerülnek figyelembevételre.

Amennyiben az érvényes ajánlatok összege nem éri el az aukción meghirdetett mennyiséget, az ajánlattevőnek az aukción értékesítendő mennyiség 50%-át meghaladó érvényes ajánlatai továbbra is a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően kerülnek kielégítésre. Ezen ajánlatok elfogadására – valamennyi nem- kompetitív ajánlat kielégítése után – addig van lehetőség, ameddig az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül.

Ugyanezen szabály kerül alkalmazásra abban az esetben, ha az érvényes ajánlatok összege ugyan meghaladja az aukción meghirdetett mennyiséget, azonban a jelen pont első bekezdése szerinti 50%-os korlát alkalmazása következtében az értékelés során figyelembe vehető ajánlatok teljes mennyisége a meghirdetett mennyiségnél kevesebb lenne.

c) A nem-kompetitív ajánlatok az aukción elfogadott kompetitív ajánlatok mennyiséggel súlyozott átlagárfolyamán, illetve átlaghozamán kerülnek elfogadásra.

A Kibocsátó legfeljebb az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-a erejéig fogad el nem-kompetitív ajánlatokat. Amennyiben a nem-kompetitív ajánlatok összege meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át, a nem- kompetitív ajánlatok között az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át kitevő Kötvény mennyiség az arányos elosztás elve alapján kerül felosztásra.

d) Túlkereslet esetén, illetve amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, továbbá akkor, ha a Kibocsátó alulkereslet esetén a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva kevesebb ajánlat elfogadásáról dönt, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az arányos elosztás elve alapján kerülnek felosztásra. Az arányos elosztás elve értelmében a névértéket figyelembe véve, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az ezen árfolyamszinten megajánlott össznévérték arányában kerülnek elosztásra.

A Forgalmazók a számukra allokált Kötvényeket szintén az arányos elosztás elve szerint allokálják a befektetők részére.

e) Az aukciós ajánlatok értékelése azok árfolyamelvárása szerint a Kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábla által végzett sorbarendezés útján történik. Az érvényes ajánlatok a legmagasabb árfolyamú ajánlattól kezdődően – jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezetének 3.2.2.a)–d) pontjaiban leírtak figyelembevételével – mindaddig elfogadásra kerülnek, amíg az értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül. A nem-kompetitív ajánlatok megelőzik a hozam- illetve árfolyam-megjelöléssel tett ajánlatokat. Az elfogadott ajánlatok alapján az értékesítés

az ajánlattevő által megjelölt árfolyamon, illetve a nem-kompetitív ajánlatok esetén átlagárfolyamon történik.

Az aukciós ajánlattevők a jelen Alaptájékoztató 3.1.6. – 3.1.7. pontjai szerint kapnak értesítést az általuk megszerzett Kötvény-mennyiségről. Ezen értesítést megelőzően a Kötvényekkel való kereskedés a BÉT-en nem kezdődhet meg.

3.3. Árképzés

3.3.1. A Kötvények várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

a) Az aukción minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

b) Forgalomba hozatali ár:

A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülnek Forgalomba hozatalra.

c) A tényleges forgalomba hozatali ár nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontjában foglaltak az irányadóak.

d) A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

Nincsenek a kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek vagy adók.

3.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás

3.4.1. A teljes ajánlattétel és egyes részei kapcsolattartójának, valamint a befektetési szolgáltatók neve és címe

Program Szervező, Vezető Forgalmazó:

Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 9-11.

A Program Szervező a Kötvények forgalmazásában nem vesz részt.

Forgalmazók és értékesítési helyeik: Concorde Értékpapír Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Tel.: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

nyitva tartás: H-P: 9.00-17.00

Deutsche Bank ZRt.

1054 Budapest, Hold u. 27.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

nyitva tartás: H-P: 9.00-14.30

ERSTE Befektetési Zrt.

1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

MKB Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx Xxxx x. 38.

Tel.: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

UniCredit Bank Hungary Zrt. fiókok

A forgalomba hozatalban közreműködő UniCredit Bank Hungary Zrt. bankfiókok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.4.2. A kifizető ügynökök és letétkezelők neve és címe

Kifizető ügynökök és letétkezelők nem kerülnek meghatározásra, mivel

− a Kötvények alapján a Kibocsátó közvetlenül – a kötvénytulajdonosok értékpapírszámláit vezető befektetési szolgáltatókon keresztül – teljesíti a Kötvénytulajdonosok számára a fizetési kötelezettségét;

− a Kötvények dematerializált formában kerülnek előállításra, így letéti hely nem szükséges.

3.4.3. A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján a „legjobb tudásuk szerint” elhelyezni

A jelen Kötvény-kibocsátási program keretében lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatali eljárásokra jegyzési garanciavállalási megállapodás megkötésére nem kerül sor.

A Forgalomba hozatalban részt vevő Forgalmazók nevei és címei a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.4.1. pontjában és 1. számú mellékletében kerültek bemutatásra.

3.4.4. Az átvételi szerződés megkötésének időpontja

Mivel nincs a kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezet, emiatt nem is kötöttek átvételi szerződést.

4. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4.1. Tőzsdei bevezetési kérelem

A Kibocsátó kezdeményezi a Kötvények valamennyi Sorozatrészletének bevezetését a BÉT- re.

A tőzsdei bevezetés kezdeményezése minden esetben az adott Sorozatrészlet forgalomba hozatalának napjára vonatkozik.

4.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékő piac, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek

A Kibocsátónak nincs tudomása a fentiek szerinti szabályozott vagy azzal egyenértékű piacról, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek a BÉT hitelpapír szekcióján kívül.

4.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként mőködnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása

a) A Kötvényekre árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe:

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Sorozatok mindegyikére a Forgalmazók közül Sorozatonként legalább 3 (három) Forgalmazó, a tőzsdei bevezetés napjától számított legalább 1 (egy) évig árjegyzési kötelezettséget vállal. Az adott Sorozatra árjegyzési kötelezettséget vállaló Forgalmazók neve, címe és az árjegyzés időtartama a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

b) Árjegyzési kötelezettségvállalás főbb feltételeinek bemutatása

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók kötelesek a Kötvény(ek)re vonatkozóan a BÉT-en a tőzsdei kereskedés ideje alatt 9.00 órától 10.30 óráig, illetőleg 13.30 órától és 15.00 óráig folyamatosan azonnali vételi és eladási ajánlatot tenni legalább 10.000.000,- Ft, azaz Tízmillió forint névértékre, fix kamatozású Kötvény esetén legfeljebb 50 Bázispont hozammarzs, változó kamatozású Kötvény esetén legfeljebb 100 Bázispont árfolyammarzs megtartása mellett.

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók az árjegyzést a tőzsdei bevezetés napjától a Kereskedési rendszeren kötelesek közzétenni a BÉT irányadó szabályzatai szerint, és minden olyan napon, amelyen a BÉT és a KELER munkanapot tart, kivéve azon napo(ka)t, amelye(ke)n az adott Forgalmazó(k) – a PSZÁF részére történő előzetes bejelentés mellett, illetve valamely neki(k) fel nem róható okból kifolyólag – a BÉT- en a kereskedésben nem vesz(nek) részt.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

5.1. A kibocsátással összefüggésben közremőködő tanácsadók

Nincsenek a kibocsátással összefüggésben közreműködő tanácsadók.

5.2. Az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő olyan egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek.

5.3. Szakértői minőségben közremőködő személyek neve, üzleti elérhetősége, szakképzettsége, a Kibocsátó társaságban való jelentősebb érdekeltsége

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetének elkészítésében szakértői minőségben közreműködő személyek.

5.4. Harmadik féltől származó információk, és az információforrás

Nincsenek harmadik féltől származó információk.

5.5. A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közremőködésével készült hitelkockázati besorolása

A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével nem készült hitelkockázati besorolás.

6. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

6.1. A Végleges Feltételek formája

A Végleges Feltételeket a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó a következő formában készíti el és teszi közzé:

A jelen dokumentum a benne leírt Kötvények Forgalomba hozatalához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az itt alkalmazott kifejezések a 2011. február 15. napján kelt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF KE-III-70/2011. számú határozatával közzétételre jóváhagyott Alaptájékoztatóban kerültek meghatározásra.

A Kibocsátóról és a Forgalomba hozatalról az Alaptájékoztató és a jelen Végleges Feltételek együttes ismerete alapján lehet tájékozódni, így a Végleges Feltételek az Alaptájékoztatóval együtt olvasandók. Az Alaptájékoztató ingyenesen letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx , a xxx.xxx.xx , xxx.xxx.xx illetve a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx weboldalakról, továbbá a befektetők a Tpt. 34.§ (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek ingyenes rendelkezésre bocsátását.

A Diákhitel Központ Zrt. mint Kibocsátó a Kötvényprogramja keretében ezennel nyilvános ajánlatot tesz közzé

legfeljebb […],- Ft, azaz […] forint össznévértékő, maximum […] db, azaz […] darab,

egyenként 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint névértékő, […] elnevezéső,

[…] napján lejáró,

[...] % […] kamatozású, éves kamatfizetéső, végtörlesztéses,

névre szóló, dematerializált értékpapírként előállításra kerülő Kötvény […] Részletének nyilvános forgalomba hozatal útján, aukció keretében történő értékesítésére az alábbi feltételek szerint:

I. A Kötvény Kibocsátója és a Forgalomba hozatalra kerülő Kötvény főbb adatai Kibocsátó: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő

Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00.

A Kibocsátó határozata a Forgalomba hozatal jóváhagyásáról és a tőzsdei bevezetés kérelmezéséről:

A Kibocsátó Felügyelő Bizottságának 31/2010 (XI.18.) FB. és 32/2010 (XI.18.) FB. számú

határozatai, illetve a Kibocsátó tulajdonosi jogait gyakorló MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 3/2010 (2010.12.22.) számú alapítói határozata

Az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása:

A Nemzetgazdasági Miniszternek a 2011. évi költségvetési törvény 51.§-a alapján kiadott, a Kibocsátó finanszírozási tervére vonatkozó 2010. december 27-én kelt jóváhagyása

A Sorozat elnevezése: [•]

ISIN kód: HU0000……

A Részlet száma: [•]-[•]

Össznévérték:

(i) Sorozat: [•] Ft, azaz [•] forint

(ii) Részlet: [•] Ft, azaz [•] forint

Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint

Kötvények típusa: Névre szóló kötvények

Az előállítás módja: Dematerializált értékpapír

Kibocsátás napja: [•]

A Részlet Forgalomba hozatalának napja:

[•]

Futamidő: [•] év és [•] nap (hátralévő futamidő [•] év és [•] nap)

A Sorozat lejáratának napja: [•]

II. A Forgalomba hozatal feltételei

A Forgalomba hozatal jellege: Nyilvános

A Forgalomba hozatal módja: Aukció útján

Az aukció ideje: [•] 14.00 órától 15.00 óráig

Aukciós értékesítési helyek: Az Alaptájékoztató szerint.

Aukciós vételi ajánlat összege: Legalább 1.000.000,- Ft össznévérték.

Az aukció lezárásának időpontja: [•] 15.00 óra

Elszámolás napja: [•]

Felhalmozott kamat: A felhalmozott kamat [•]%, azaz [•] Ft egy

10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján.

A vételár meghatározása során a fenti felhalmozott kamat figyelembe vételre kerül.

Aukciós árfolyam: Aukciós minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

A fizetés módja: A Kötvényt vásárlók a vételár megfizetését készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az Aukció záróidőpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett).

Vezető Forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Forgalmazók: Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank ZRt. ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Aukciós ajánlatok felvétele: A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok

felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi.

Aukciós túlkereslet, aukciós alulkereslet:

Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túlkereslet), úgy allokációra kerül sor.

Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (alulkereslet), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról.

Kiértékelés, allokáció: A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben

négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik.

Az Alaptájékoztató szerint sajátos szabályok érvényesülnek az egy ajánlattevő által az aukción megszerezhető Kötvény-mennyiségre vonatkozóan.

Túlkereslet esetén, illetve amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, továbbá akkor, ha a Kibocsátó alulkereslet esetén a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva kevesebb ajánlat elfogadásáról dönt, a Kibocsátó allokációt alkalmaz, melynek során az aukciós vételi ajánlatokat az arányos elosztás szabályai szerint elégíti ki.

Elállás aukciós eladási ajánlattól: A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az

aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A Kötvény vásárlóinak köre: Devizabelföldi és devizakülföldi jogi személyek és

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, magánszemélyek nyújthatnak be aukciós vételi ajánlatot.

A Kötvény ebben a körben szabadon átruházható.

A Forgalmazók elkülönített letéti számlájának száma:

Concorde Értékpapír Zrt.

10900028-00000002-35240367

Deutsche Bank ZRt.

19017004-00201634

ERSTE Befektetési Zrt.

11600006-00000000-03933631

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

11500016-00000220

MKB Bank Zrt.

10300002-20190196-70383285

UniCredit Bank Hungary Zrt.

10900004-00009525-50001205

A Kötvények másodlagos piaca, tőzsdei bevezetés:

Árjegyzés időtartama:

Árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe:

A Kibocsátó az elszámolás napjára vonatkozóan kérelmezi a Kötvények bevezetését a BÉT hitelpapír szekciójába, ahol meghatározott Forgalmazók kétoldalú árat jegyeznek a Kötvényekre.

A tőzsdei bevezetést a Kibocsátó végzi. [•]

[•]

III. Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés, állami kezesség Kamatozás: A Kötvény [•] kamatozású.

Kamat mértéke: A kamat mértéke [•]

Kamatfizetés gyakorisága: A kamatfizetés [•] gyakorisággal, minden naptári év

[•] napján/napjain esedékes.

Felhalmozott kamat: [A felhalmozott kamat [•]%, azaz [•],-Ft egy

10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján.]

A kamatláb meghatározásának módja:

A kamatláb meghatározásának időpontja:

Kamatfizetési napok és a kifizetésre kerülő kamat mértéke és összege:

[Változó kamatozású kötvény esetén] [•] [Változó kamatozású kötvény esetén] [•]

[Fix kamatozású kötvény esetén]

Az első kamatfizetési periódus ([•] – [•]) hossza [•] nap, így az első kamatfizetési időpontban kifizetésre kerülő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítve), azaz:

éves kamat (%) * [•] nap, azaz [•]% * [•]nap / 365 nap = [•]%.

[Változó kamatozású kötvény esetén]

A [•]-tól [•]-ig tartó kamatperiódus folyamán a Kötvény éves névleges kamata [•]%. A kifizetendő kamat [•]-én: [•]%.

A további kamatperiódusokra eső kifizetendő kamat mértéke az adott kamatperiódusra megállapított éves névleges kamat időarányos része (a kerekítés szabályai szerint 0,01%-ra kerekítetten), amely a két kamatmegállapítás időpontja között ténylegesen eltelt naptári napok és a 360 napos év alapján kerül meghatározásra.

Kamatszámítás algoritmusa: [Változó kamatozású kötvény esetén] [•]

Kamatozás kezdő napja: [•]. A Kötvény a kamatozás utolsó napját követően

nem kamatozik tovább.

Törlesztés: A névérték visszafizetése lejáratkor, egy összegben esedékes.

A kifizetések módja: A Kötvényen alapuló összegek kifizetését a

Kibocsátó a KELER-en keresztül végzi a befektetők részére.

Állami kezesség: A 2011. évi költségvetési törvény 51. §-a alapján a magyar állam készfizető kezesként felel a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2011. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek.

IV. Egyéb információ

A Forgalomba hozatal költségei és a bevétel becsült nettó összege:

Jelen Részlet Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő költségek nagysága várhatóan nem haladja meg a Részlet névértékének [•]%-át. A bevétel becsült nettó összege [•],-Ft.

Értesítés, a hirdetmények közzétételének helye:

EHM:

A Hirdetményt a Kibocsátó a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a Napi Gazdaság című lapban, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon teszi közzé. Az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon kerülnek közzétételre. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kibocsátó a xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon teszi közzé. A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4.§-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek meg.

[•]/ Nem alkalmazandó

TELJESSÉGI NYILATKOZAT

Semmilyen jelentős változás nem következett be a Kibocsátó pénzügyi és üzleti helyzetében legutóbbi auditált mérleg óta, továbbá a Kibocsátó pénzügyi helyzetében és kilátásaiban nem következett be jelentősen hátrányos változás az utolsó auditált mérleg dátuma óta.

Semmilyen olyan lényeges tény vagy körülmény nem jutott a Kibocsátó tudomására a Felügyelet Alaptájékoztatót engedélyező határozatának kiadása óta, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá tenné.

FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

A jelen Végleges Xxxxxxxxxx az Alaptájékoztatóval együttesen a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó és a Kibocsátót terhelő, Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekért készfizető kezességet vállaló Magyar Állam helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

Budapesten, [•]

Kibocsátó:

DIÁKHITEL KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxx Xxxxx vezérigazgató s.k.

Vezető Forgalmazó:

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxxxxxxxx Xxxxx vezérigazgató s.k.

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1. Az Állami kezességvállalás jellege

A 2011. évi költségvetési törvény 51.§-a alapján az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem kell fizetnie.

A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény

41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41.§-a, a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény 40.§-a, a 2010. évre a 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a tartalmazza, míg a 2011. évre a 2011. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

- igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

- igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

- igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

- mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A 2011. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével.

2. Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát a 2011. évi költségvetési törvény 51.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti.

A 2011. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 2011. évi költségvetési törvény 51.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta.

Az Áht. 33.§ (5) bekezdése alapján pedig a jogszabályi állami kezesség feltétele, hogy a kötvénykibocsátónak ne legyen korábbi állami kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az állammal szemben fennálló tartozása, valamint ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható.

Az Áht. 33/A.§ (1) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá.

Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár

értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el.

A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

3. A Magyar Állam mint készfizető kezes bemutatása

3.1. Áttekintés, jogi forma és politikai berendezkedés bemutatása

A második világháború után Magyarország – a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan – a szovjet befolyási övezet részévé vált. Az országban négy évtizeden keresztül egypártrendszer volt érvényben, a gazdaságban az állami és szövetkezeti tulajdonon alapuló, központi tervezéses mechanizmus működött. 1989-ben, a régió országai közül elsőként, Magyarországon békés, demokratikus rendszerváltás ment végbe. 1990-ben, 43 év után először, ismét szabad választásokat tartottak, melyen a rendszerváltó pártok elsöprő győzelmet arattak.

Magyarország államformáját tekintve köztársaság, hivatalos elnevezéssel: Magyar Köztársaság, politikai berendezkedését tekintve pedig stabil, többpárti parlamentáris demokrácia, ahol teljesülnek a pluralizmus és a jogállamiság feltételei, érvényesülnek az egyéni és kollektív szabadságjogok. A rendszerváltás óta eltelt 20 év során Magyarországon is a modern demokráciákra jellemző politikai váltógazdaság mechanizmusa érvényesült. A 2010. tavaszán lezajlott, az 1989. évi rendszerváltás utáni hatodik szabad országgyűlési választás eredményeként a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt alakított kormányt.

3.2. Földrajzi elhelyezkedés

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik; területe 93 ezer négyzetkilométer, domborzata sík jellegű, éghajlata kontinentális. Hét állam veszi körül: nyugatról Ausztriával, északról Szlovákiával, északkeletről Ukrajnával, keletről Romániával,

délről Szerbiával, valamint Horvátországgal, délnyugatról Szlovéniával határos. Magyarország legfontosabb folyója a Duna, mely összeköttetést biztosít a Fekete-tengerrel, egyben – a Duna-Rajna-Majna csatornarendszeren keresztül – folyami szállítási útvonal Nyugat-Európába. Az ország fővárosa – Budapest – a Duna két partján terül el, Magyarország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja.

Népesség

Magyarország népessége a 2009. harmadik negyedév végi adatok szerint 10,0 millió fő, ezen belül a főváros lakossága 1,7 millió fő. A Magyarországon élők 97%-a magyarnak vallja magát; jelentősebb cigány, horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségű népesség él az országban.

3.3. A fizetőképességet érintő események

A Magyar Állam a külső avagy belső államadósságon alapuló fizetési kötelezettségét mindig időben és maradéktalanul teljesítette.

3.4. A gazdaság áttekintő bemutatása

Magyarország közepesen fejlett gazdasággal és infrastruktúrával rendelkező, a nyugati államokhoz felzárkózó struktúrájú, a világgazdaságba jelentősen integrált ország. A magyar gazdaság a magántulajdonon és a verseny szabadságán alapuló, tőkés piacgazdasági modellt követ; az államháztartás és a pénzügyi rendszer stabil, jól működik; az állami újraelosztás aránya nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható.

A gazdaság ágazati struktúráját tekintve a legfejlettebb tőkés országokéhoz hasonló tendenciák érvényesülnek. Hazánk ásványkincsekben szegény; nyersanyagokban, energiahordozókban behozatalra szorul, így a világgazdasági integrációba elsősorban a magas hozzáadott értékű, technológia-intenzív tevékenységekkel képes bekapcsolódni.

Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása 2010. első három negyedévében

Mezőgazdaság	Ipar*	Tercier szektor
2,9%	24,9%	72,3%

* Építőiparral együtt Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Az iparon belül meghatározó a feldolgozóipar; ezen belül az utóbbi évtizedben a gépek, műszaki, elektronikai cikkek, járművek gyártása fejlődött a leggyorsabban.

A mezőgazdaság jelentősége fokozatosan visszaszoruló annak ellenére, hogy Magyarország rendkívül kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal, valamint hosszú, sikeres múltra visszatekintő agrárkultúrával rendelkezik. A mezőgazdaságból az állattenyésztés és a növénytermesztés közel azonos arányban részesül.

A tercier szektor által képviselt hozzáadott érték, valamint az ebben a körben foglalkoztatottak aránya főként az üzleti, informatikai és egyéb piaci szolgáltatások területén

– a legfejlettebb országokhoz hasonlóan – növekvő tendenciát mutat.

3.4.1. A gazdaság szerkezete, a főbb gazdasági ágazatok ismertetése

Ipar és építőipar

Az ipari termelés növekedési üteme viszonylag gyors volt 2005-ben (6,8%), 2006-ban (9,9%) és 2007-ben (7,9%). A dinamika emelkedését elsősorban a gyors ütemben bővülő exportértékesítés eredményezte. 2008-ban gyakorlatilag stagnált az ipari termelés. 2009-ben

– részben válság elmélyülésének hatására – jelentősen csökkent az ipari termelés; az exportértékesítés 18,8%-kal, a belföldi értékesítés 12,5%-kal csökkent. 2010. első tíz hónapjában azonban 10,0%-kal emelkedett az ipari termelés volumene 2009. azonos időszakához viszonyítva. 2010. első tíz hónapjában az ipari export 15,9%-kal nőtt, míg a belföldi értékesítés 2,8%-kal csökkent, az ipari termelés körülbelül fele exportra kerül.

Az országos építőipari termelés a 2005. évi jelentős mértékű (14,1%-os) emelkedéssel szemben 2006-ban 0,5%-kal mérséklődött, míg 2007-ben 14,5%-kal, 2008-ban 3,7%-kal, 2009-ben 5,3%-kal visszaesett. A termelés 2010. első tíz hónapjában 10,7%-kal csökkent. A visszaesésben mind a lakásépítési aktivitás visszaesése, mind az állami infrastrukturális beruházások elmaradása szerepet játszott.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság 2009. évi hozzáadott értéke 15,2%-kal elmaradt az előző évitől, szemben a 2008. évi kiemelkedő mértékű, 54,6%-os emelkedéssel. Az ágazat teljes kibocsátásának értékéből 54%-os a növénytermesztés, 37%-os az állattenyésztés, és 9%-os a mezőgazdasági szolgáltatások és nem elválasztható a másodlagos tevékenységek súlya. 2008-ban az igen kedvező időjárás miatt az eddig mért legmagasabb mennyiség, 16,9 millió tonna gabona termett. 2009-ben 13,5 millió tonna gabona termett, ami 20%-kal alacsonyabb a 2008. évinél. A szarvasmarha-állomány 2007. decembere óta 700 ezer darab körül ingadozik, 2010. júniusának elején 685 ezer darab volt a szarvasmarha-állomány szemben a 2009. június eleji 703 ezer darabbal. A sertésállomány ezzel szemben csökkent, 2010. júniusának elején 3,1 millió darab volt a sertésállomány szemben a 2009. június eleji 3,2 millió darabbal.

Szolgáltatások

A szolgáltatások bruttó hozzáadott-értéke 2009. során 4,3%-kal visszaesett, szemben a 2005. évi 3,8%-os, a 2006. évi 3,9%-os, a 2007. évi 0,2%-os bővüléssel, illetve a 2008. évi 0,8%-os csökkenéssel. 2010. első három negyedévében a szolgáltatások hozzáadott értéke kis mértékben, 0,2%-kal esett vissza. Az első és a második negyedévben egyaránt 0,5%-kal visszaesett, míg a harmadik negyedévben 0,4%-kal emelkedett a szektor hozzáadott értéke az előző év azonos időszakához képest.

3.4.2. A bruttó hazai termék ágazatok szerinti bontásban

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország bruttó hazai termékét folyó árakon számítva gazdasági ágazatok szerinti bontásban.

						Ebből:
	Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás	Ipar	Ebből: Feldolgozóipar	Építőipar	Szolgáltatások összesen	Kereskedelem, javítás, szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás	Szállítás, raktározás, posta és távközlés	tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás	Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás	Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás	Termékadók és - támogatások egyenlege	GDP összesen (piaci beszerzési áron)
2000. I. né.	114 836	701 706	580 734	85 335	1 604 419	268 424	226 324	542 509	457 911	109 251	445 001	2 951 297
2000. II. né.	151 994	722 708	622 176	132 892	1 785 113	338 347	251 226	586 571	486 005	122 963	484 478	3 277 186
2000. III. né.	203 968	776 870	681 662	161 044	1 811 634	355 146	241 571	603 488	484 819	126 610	498 234	3 451 750
2000. IV. né.	145 802	836 383	733 861	192 574	1 976 268	375 897	232 818	649 723	588 329	129 500	537 645	3 688 671
2000. év	616 600	3 037 667	2 618 432	571 845	7 177 433	1 337 814	951 940	2 382 291	2 017 064	488 324	1 965 358	13 368 903
2001. I. né.	117 103	847 071	735 757	101 325	1 873 901	346 941	254 375	620 924	521 628	130 033	448 093	3 387 492
2001. II. né.	222 723	842 088	746 852	157 554	2 106 135	437 547	270 497	685 980	564 971	147 140	541 207	3 869 708
2001. III. né.	212 779	816 150	718 914	188 631	2 140 674	460 226	271 740	695 884	559 265	153 559	584 660	3 942 893
2001. IV. né.	138 584	873 321	749 073	207 046	2 367 003	482 627	274 517	758 810	694 119	156 930	521 135	4 107 090
2001. év	691 190	3 378 630	2 000 000	000 556	8 487 712	1 727 340	1 071 130	2 761 597	2 000 000	000 662	2 095 095	15 307 183
2002. I. né.	137 066	890 053	763 798	128 840	2 245 203	412 254	279 555	743 998	650 043	159 353	513 280	3 914 441
2002. II. né.	199 868	898 773	791 679	192 137	2 408 938	494 818	296 461	803 432	640 391	173 836	554 248	4 253 964
2002. III. né.	000 000	000 772	819 317	220 538	2 430 086	518 935	304 264	799 245	639 076	168 567	615 278	4 390 169
2002. IV. né.	150 243	956 318	826 653	230 156	2 711 643	534 215	300 662	859 067	842 398	175 301	624 354	4 672 714
2002. év	687 671	3 668 916	3 201 447	771 671	9 795 870	1 960 222	1 180 942	3 205 742	2 771 908	677 056	2 307 160	17 231 288
2003. I. né.	000 000	000 865	763 478	101 486	2 404 025	416 055	281 190	764 843	784 172	157 765	575 177	4 117 830
2003. II. né.	205 637	931 418	816 462	194 680	2 626 122	516 234	310 918	858 848	759 420	180 701	676 873	4 634 730
2003. III. né.	167 125	1 033 168	918 226	224 335	2 666 427	542 552	326 103	861 541	757 507	178 725	698 664	4 789 718
2003. IV. né.	161 747	1 156 897	1 007 185	245 915	2 976 946	568 021	339 847	970 674	905 157	193 247	754 472	5 295 976
2003. év	690 786	4 002 347	3 505 351	766 416	10 673 519	2 042 863	1 258 057	3 455 906	3 206 256	710 437	2 705 186	18 838 254
2004. I. né.	121 887	1 094 190	932 536	127 078	2 574 750	462 872	324 086	843 910	772 276	171 606	784 991	4 702 896
2004. II. né.	321 711	1 079 125	942 113	209 251	2 914 325	557 847	358 327	942 178	859 714	196 260	756 527	5 280 940
2004. III. né.	263 540	1 141 305	1 000 000	000 285	2 923 540	582 059	347 664	945 605	854 299	193 913	697 080	5 264 749
2004. IV. né.	147 676	1 217 803	1 000 000	000 085	3 109 173	612 953	363 019	1 050 628	876 821	205 753	824 074	5 573 811
2004. év	854 814	4 532 423	3 960 174	850 699	11 521 788	2 215 731	1 393 096	3 782 320	3 363 110	767 531	3 062 672	20 822 396
2005. I. né.	131 138	1 115 438	945 376	128 294	2 823 959	481 281	337 789	935 631	875 784	193 474	558 502	4 757 332
2005. II. né.	211 362	1 190 093	1 000 000	000 468	3 053 863	572 631	372 727	1 032 865	876 041	199 598	819 041	5 493 826
2005. III. né.	262 264	1 183 985	1 056 366	264 162	3 060 550	594 413	364 315	1 042 921	834 660	224 241	859 433	5 630 395
2005. IV. né.	185 796	1 275 138	1 139 065	293 419	3 426 188	648 267	378 643	1 169 775	1 008 600	220 903	908 685	6 089 227
2005. év	790 561	4 764 654	4 189 885	905 343	12 364 561	2 296 592	1 453 474	4 181 192	3 595 086	838 217	3 145 661	21 970 780
2006. I. né.	105 257	1 228 625	1 073 682	145 624	3 047 107	532 573	361 414	1 035 193	916 897	201 030	617 894	5 144 507
2006. II. né.	217 953	1 276 470	1 160 242	220 557	3 353 967	643 856	401 186	1 148 698	935 037	225 191	870 356	5 939 304
2006. III. né.	314 986	1 317 890	1 215 359	281 421	3 368 355	668 618	399 941	1 175 512	894 094	230 190	877 402	6 160 055
2006. IV. né.	182 800	1 394 307	1 216 589	314 995	3 746 468	720 073	408 670	1 324 990	1 047 611	245 125	847 600	6 486 170
2006. év	820 997	5 217 292	4 665 872	962 597	13 515 897	2 565 119	1 571 211	4 684 393	3 793 638	901 536	3 213 252	23 730 035
2007. I. né.	91 002	1 370 957	1 192 851	172 919	3 225 631	598 780	410 216	1 059 607	943 116	213 914	854 703	5 715 212
2007. II. né.	236 716	1 335 582	1 184 625	250 620	3 539 445	718 675	454 440	1 182 693	933 574	250 064	904 327	6 266 691
2007. III. né.	325 458	1 305 799	1 176 429	280 275	3 627 112	723 842	451 024	1 231 299	960 036	260 911	890 195	6 428 838
2007. IV. né.	207 779	1 446 524	1 260 090	296 188	3 975 388	822 021	457 592	1 397 248	1 019 236	279 292	984 857	6 910 737
2007. év	860 955	5 458 863	4 813 995	1 000 002	14 367 577	2 863 317	1 773 272	4 870 847	3 855 961	1 004 180	3 634 081	25 321 478
2008. I. né.	149 934	1 505 993	1 295 356	152 679	3 495 008	653 400	423 547	1 210 583	985 812	221 666	944 440	6 248 054
2008. II. né.	251 590	1 428 217	1 246 681	248 795	3 792 824	776 818	450 759	1 276 099	1 029 291	259 857	998 734	6 720 160
2008. III. né.	331 881	1 295 763	1 162 871	278 731	3 737 132	774 499	445 390	1 281 610	974 413	261 220	980 316	6 623 823
2008. IV. né.	236 586	1 456 024	1 000 000	000 522	4 143 497	871 083	458 923	1 440 495	1 087 026	285 970	1 001 240	7 161 869
2008. év	969 991	5 685 997	4 948 524	1 004 727	15 168 461	3 075 800	1 778 620	5 208 787	4 076 542	1 028 712	3 924 730	26 753 906
2009. I. né.	115 688	1 390 224	1 171 358	146 800	3 000 000	000 838	419 421	1 190 601	985 737	217 812	855 243	5 929 365
2009. II. né.	161 161	1 339 595	1 165 185	256 358	3 703 877	747 685	438 996	1 254 325	998 868	264 002	1 013 398	6 474 390
2009. III. né.	233 781	1 313 059	1 142 005	270 361	3 648 085	707 033	436 665	1 295 012	949 629	259 747	1 019 713	6 484 998
2009. IV. né.	219 623	1 472 056	1 232 297	303 230	4 073 824	846 868	440 511	1 445 781	1 057 803	282 862	1 096 842	7 165 574
2009. év	730 253	5 514 934	4 710 845	976 749	14 847 196	2 909 425	1 735 593	5 185 718	3 992 037	1 024 423	3 985 195	26 054 327
2010. I. né.	121 447	1 376 574	1 147 040	136 907	3 428 643	577 834	405 529	1 203 252	1 016 099	225 928	952 689	6 016 259
2010. II. né.	167 798	1 539 029	1 340 005	220 683	3 700 938	737 380	437 794	1 000 000	000 755	278 180	1 038 021	6 666 469
2010. III. né.	247 560	1 555 357	1 363 021	268 832	3 765 042	750 859	443 546	1 333 247	963 503	273 886	1 081 745	6 918 536
2010. I-III. né.	536 805	4 470 960	3 000 000	000 422	10 894 623	2 066 073	1 286 870	3 809 329	2 954 357	777 995	3 072 455	19 601 265

Forrás: KSH

3.4.3. Makrogazdasági pálya

A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt, melyet különösen 2002-től fiskális expanzió is alátámasztott. A növekedési pálya azonban 2007 második felében megtört, elsősorban a globális pénzpiaci válság, majd a nyomában 2008-ban kibontakozó, és 2009-ben tovább mélyülő világgazdasági válság miatt. Ezek a hatások felerősítették a magyar gazdaság növekedési problémáit, melyek főként a versenyképesség romlásából, az adóterhelés magas szintjéből, az ország adósságállományának gyors növekedéséből fakadnak. 2006. második felétől a költségvetési politikát – a korábbi túlköltekezések után – kiigazítási programok végrehajtása és a költségvetési egyensúly javítása jellemezte. A külső és belső tényezők hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai 2008-2009-ben komolyan romlottak, ám 2010. folyamán a kilábalás jelei is megjelentek.

Összefoglaló makrogazdasági adatok:

	2005	2006	2007	2008	2009*	2010 I*	2010 II*	2010 III*
GDP növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva)	3,4%	3,7%	0,8%	0,6%	-6,5%	0,2%	0,8%	1,7%
ipari termelés növekedési üteme	6,8%	9,9%	7,9%	0,0%	-17,8%	n/a	n/a	10,5%**
ipari export növekedési üteme	11,5%	14,3%	15,5%	0,1%	-18,8%	n/a	n/a	16,4%**
folyó fizetési mérleg egyenlege/GDP	-7,6%	-7,6%	-6,9%	-7,3%	-0,5%	0,6%++	1,2%++	1,7%++

államháztartás GFS-egyenlege / GDP	-4,9%	-9,3%	-5,4%	-3,4%	-3,4%	-9,5%	-3,9%	-3,7%
a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP	58,1%	61,9%	61,3%	68,2%	72,7%	71,9%+	75,9%+	74,3%+
inflációs ráta (éves átlagos ütem)	3,6%	3,9%	8,0%	6,1%	4,2%	n/a	n/a	n/a
munkanélküliségi ráta	7,2%	7,5%	7,4%	7,8%	10,0%	11,8%	11,1%	10,9%
reálkeresetek növekedési üteme	6,3%	3,6%	-4,6%	-0,8%	-2,4%	n/a	n/a	2,5%**

* előzetes adatok

** 2010. január-novemberi adatok

Forrás: KSH, Magyar Nemzeti Bank (MNB), Pénzügyminisztérium (PM),

Nemzetgazdasági Minisztérium, ÁKK Zrt.

+ 2009. évi várt GDP-vel számított adatok

++ 2009. évi várt GDP-vel számított év elejétől kumulált adatok

A bruttó hazai össztermék 2005-ben 3,2%-kal, 2006-ban3,6%-kal emelkedett. A gazdasági növekedés az Euró-zónához viszonyítva erősnek volt mondható, ám 2007. során jelentősen lassult a dinamika. 2007. folyamán – részben a költségvetési megszorítási intézkedések hatására – visszaesett a belföldi felhasználás, ami csökkentette a GDP lendületét. Bár a gyors ütemben bővülő export részben ellensúlyozta e hatást, a GDP dinamikája a 2007. év egészét tekintve 0,8%-ra lassult. A viszonylag alacsony növekedés 2008. első három negyedévében is folytatódott. 2008. utolsó negyedévében viszont 2,4%-kal csökkent a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest. A GDP visszaesése 2009-ben is folytatódott. A végső fogyasztás elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásainak 8,1%-os visszaesése következtében 5,7%-kal csökkent, s nagy mértékben, 27,1%-kal visszaesett a felhalmozás is. A belső felhasználás így 10,8%-kal zsugorodott. Bár az export jelentős mértékben – 9,6%-kal

– visszaesett, az import nagyobb mértékben – 14,6%-kal – csökkent, így a külkereskedelem többlete a GDP 9,8%-ára emelkedett az előző évi 3,3%-ról. A jelentős mértékű külkereskedelmi többlet következtében a GDP visszaesése 6,7%-ot ért el. 2010. első három negyedéve folyamán azonban – 0,9%-kal – emelkedett a GDP. A bruttó hazai termék emelkedésében továbbra is jelentős szerepet játszott az exportszektor, a kivitel az első három negyedév során 15,0%-kal nőtt, míg a behozatal ennél kisebb mértékben, 12,6%-kal emelkedett, ennek következtében a kiviteli többlet a GDP 14,1%-át tette ki. A gazdasági növekedést segítette, hogy a belföldi felhasználás az előző évinél kisebb mértékben, 1,7%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásai kis mértékben, 2,6%-kal csökkentek. A bruttó felhalmozás gyakorlatilag stagnált.

3.4.4. Infláció

Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006. tavaszára 2,3%-ra csökkent, majd 2007 tavaszára 9,0%- ra emelkedett elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében. 2009. tavaszáig – részben a belső kereslet gyengélkedése miatt

– 2,9%-ra csökkent az infláció mértéke, azóta azonban – 2010. elejére 6,4%-ra – emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések és hatósági áremelések, valamint a jövedéki adó emelése következtében. 2010. közepére a gyenge belföldi kereslet, és az adóváltozások hatásának kifutásával 3,7%-ra mérséklődött az infláció, ám 2010. novemberére elsősorban az

élelmiszer-, és energiaárak emelkedése következtében 4,2%-ra emelkedett az áremelkedés üteme.

Az infláció alakulása

35%

30%

12 havi inflációs ráta

25%

20%

15%

10%

95. jan

96. jan

97. jan

98. jan

99. jan

00. jan

01. jan

02. jan

03. jan

04. jan

05. jan

06. jan

07. jan

08. jan

09. jan

10. jan

Forrás: KSH

Az MNB inflációs célkitűzése 2010. év egészére és azt követő időszakokra 3%. A jegybank 2009. évi inflációs célja nem teljesült elsősorban a bejelentett kormányzati intézkedések (ÁFA- és hatósági áremelések, jövedéki adó emelése stb.) egyszeri hatása, valamint a világszerte magas olaj-, és emelkedő élelmiszerárak hatása miatt. 2009. év átlagát tekintve a 12 havi inflációs ráta 4,2%-ot ért el, ami meghaladja a jegybank 3%-os inflációs célját. A jegybank legfrissebb, 2010. novemberi Inflációs Jelentése szerint a gyorsuló belföldi keresleti környezetben visszafogott bérezés mellett is tartósan az inflációs cél felett maradhat az infláció.

3.4.5. Kamatok

A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve – 2005. közepére 5,4% körüli szintre süllyedt. 2005. szeptembertől azonban a hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek, és 2006. közepére 7,9%-ot értek el. Ezt követően 2007. közepéig ismét csökkenni kezdtek a hosszú hozamok, így 2007. közepére 6,6%-ra mérséklődtek. 2007. második felében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek a hosszú hozamok. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint 10% fölé is került, majd az év végén 8%-os szint felett zárt. 2009. tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a likviditás az állampapír- piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az év végére 8% közelébe emelkedett. 2010. elején elsősorban egyes nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak előtérbe kerülése következtében 7,5% körül ingadozott a 10 éves hozamszint. Miután e fenntarthatósági problémák megoldódni tűntek, a hazai 10 éves hozam is lecsökkent 6,5%-ra 2010 áprilisában. A hazai választásokat követően azonban a nyugat-európai adósságválság felerősödését követően ismét emelkedtek a hosszú hazai hozamok, jóllehet ennek hatását részben ellensúlyozta az új kormányzat elköteleződése a 3,8%-os 2010. évi, illetve a 3%-ot meg nem

haladó 2011. évi deficitcél mellett. 2010. év végén a 10 éves hozam ismét 8% körül ingadozott.

A hosszú kamatszint alakulása

13,0%

12,0%

10 éves referencia-hoxxx

11,0%

10,0%

9,0%

8,0%

7,0%

6,0%

5,0%

00. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10.

jax xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx

Forrás: ÁKK Zrt.

2004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését: óvatos lépésekben 2004. elejétől 2005. őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005. őszétől azonban a nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a kedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak kedvezőek, és a forint komoly gyengülésbe kezdett, miközben az inflációs kilátások is romlottak. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – összesen 200 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fiskális kiigazító lépések hatására javuló makrogazdasági mutatók, valamint a 2007. tavaszán 9%-on tetőző infláció csökkenésével, valamint az inflációs kockázatok mérséklődésével a jegybank 2007. közepén 25 bázisponttal, majd 2007. őszén újabb 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. 2008. tavaszán azonban világszerte jelentős mértékben visszaesett a likviditás az állampapír-piacokon, s a magyar forint állampapír-piacon is szünetelt a kereskedés. A jegybank 2008. áprilisában két alkalommal, 50 és 25 bázisponttal, majd 2008. májusában újabb 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően a jegybank 300 bázisponttal, 11,50%-ra emelte az alapkamatot. Az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank pénzügyi segítségnyújtásának bejelentését követően azonban jelentős mértékben stabilizálódott a magyar tőkepiaci helyzet. 2008. novemberében 50 bázisponttal, majd 2008. decemberében további két alkalommal 50-50 bázisponttal, 2008. végére 10,0%-ra csökkentette a jegybank az alapkamatot. 2009. tavaszán lecsökkent a likviditás az állampapír- piacon, azonban az év további részében enyhült a likviditáshiány. Emellett – részben a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására – jelentős mértékben javultak Magyarország külső és belső egyensúlyi mutatói. Az inflációs és reálgazdasági kilátásokat, valamint az

országgal szembeni kockázati megítélést mérlegelve a jegybank Monetáris Tanácsa 2009. folyamán 375 bázisponttal 6,25%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. 2010. első négy hónapjában a jegybank Monetáris Tanácsa tovább folytatta a jegybanki alapkamat csökkentését. Januárban, februárban, márciusban és áprilisban egyaránt 25-25 bázispontos kamatcsökkentésekre került sor, így a jegybanki alapkamat április végére 5,25%-ra csökkent. Ezt követően azonban elsősorban a nyugat-európai adósságválság kibontakozása, illetve a tavaszi választások után megalakult kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos befektetői bizonytalanság következtében a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Részben a válságadók továbbhárítása következtében 2010. őszén jelentősen romlottak az inflációs kilátások, s az inflációs kockázatok miatt a Monetáris Tanács megkezdte az alapkamat emelését. 2010. novemberében és decemberében egyaránt 25-25 bázispontos kamatemelésre került sor, így a jegybanki alapkamat mértéke 2010. végén 5,75%-ot tett ki. A rövid hozamok alakulása szorosan követte a jegybanki alapkamat alakulását.

A rövid kamatok alakulása

16%

3 hónapos referencia-hozam

14%

jegybanki irányadó kamatláb

12%

10%

00. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10.

jax xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx

Forrás: ÁKK Zrt., MNB

A fenti folyamatok következtében a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár 2004. őszén 400 bázispont körül ingadozott, majd 2005. őszére 230 bázispontig csökkent. 2006. közepére ismét 400 bázispontra emelkedett, ezután 2007. közepére 200 bázispontra mérséklődött. A fejlett tőkepiaci turbulenciák idején ismét emelkedett, 2008. végén a felár 530 bázispontot ért el. 2009. tavaszán az állampapír-piaci likviditás drasztikus visszaesésekor 950 bázispont fölé nőtt, azonban a globális pénzpiaci válság enyhülésével az év további részében a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár 460 bázispontra csökkent. 2010. tavaszán elsősorban a rendeződni tűnő nyugat-európai adósságprobléma, illetve a kedvezően alakuló hazai növekedési kilátások, továbbá a szigorú hazai fiskális politika következtében 330 bázispontra csökkent a felár. A nyár folyamán azonban ismét felerősödtek egyes nyugat- európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak, s a hazai kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos bizonytalanság felerősödött, így ismét jelentős mértékben megemelkedett a felár, s az év második felében 500 bázispont körül ingadozott.

3.4.6. A gazdasági átalakulás eredményei

Az 1989-90-es politikai fordulatot Magyarországon radikális gazdasági rendszerváltás követte, ennek során a szocialista berendezkedésű országból az évtized második felére a magántulajdonon alapuló, versenyképes piacgazdaság jött létre. A jogi és intézményi keretek kiépítése, a piaci versenyfeltételek létrejötte, a hazai magánvállalkozói tevékenység felélénkülése, a külföldi és multinacionális vállalatok magyarországi betelepülése eredményeként a magyar gazdaságban az évtized közepére sikeres szerkezeti átalakulás ment végbe. Versenyképes ágazatok fejlődtek ki, piacképes termékeket előállító kapacitások jöttek létre, így Magyarország adottságai szerint bekapcsolódhatott a világgazdasági integrációba. Jelenleg az export több, mint ¾-e a kibővült Európai Unió térségébe irányul.

3.5. A politikai és kormányzati rendszer általános ismertetése

Alkotmány

1989. október 23-án került sor Magyarországon a köztársaság kikiáltására, az állam elnevezése Magyar Népköztársaságról Magyar Köztársaságra változott, az Alkotmány jelentős mértékben módosításra került.

Köztársasági elnök

Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ 5 éves időtartamra. Köztársasági elnökké választható az országgyűlési képviselő is, azonban e két tisztség nem tölthető be egyszerre. A köztársasági elnököt egyszer lehet újraválasztani. A jelenlegi köztársasági elnök Xxxxxxx Xxx, aki 2010. augusztus 6-án foglalta el a köztársasági elnöki széket. A köztársasági elnök jogköre korlátozott. A köztársasági elnök legtöbb intézkedésének érvényességéhez miniszterelnöki, vagy a megfelelő miniszteri ellenjegyzés szükséges.

Kormány

Magyarországon a miniszterelnök és a miniszterek együtt képezik a kormányt. Az Országgyűlés a miniszterelnök választásáról és a kormány programjának elfogadásáról egyidejűleg, egyszerű többséggel dönt. A jelenlegi miniszterelnök Xxxxx Xxxxxx, akit a Parlament 2010. május 29-én választott meg; a hivatali esküt a jelenlegi kormány miniszterelnökeként ugyanezen a napon tette le. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Jelenleg a miniszterelnök mellett 9 miniszterből áll a kormány. A kormány a Magyar Köztársaság legfőbb végrehajtó szerve.

Országgyőlés

Az egykamarás Magyar Országgyűlés az ország legfőbb törvényhozó testülete. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.

Az Országgyűlés tagjait országos közvetlen választás során négyévente választják részben listás, részben egyéni választás során. A legutóbbi általános országgyűlési képviselő választásokra 2010. áprilisában került sor.

Bírói testület

A magyar bírói testület a Legfelsőbb Bíróságból, az ítélőtáblákból, a megyei bíróságokból, a fővárosi bíróságból, a helyi és munkaügyi bíróságokból áll. A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok számára kötelező jogegységi határozatokat hozhat, így biztosítva az igazságszolgáltatás egységességét. A bírók függetlenek. A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg. A többi bírát a köztársasági elnök nevezi ki, és tisztségükből a törvényben meghatározott esetekben, a törvényben előírt eljárás lefolytatása alapján mozdíthatóak el.

Az Alkotmánybíróság elkülönül a bírói testület többi tagjától; a törvénykezés alkotmányos kontrollját biztosítja, és egyéb, külön törvényben meghatározott feladatai vannak. Az Alkotmánybíróság megsemmisíthet bármely jogszabályt, amennyiben azt az Alkotmánnyal ellentétesnek találja, azzal, hogy a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó, az Alkotmány 69. §-a szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot, illetve az előbbi körben akkor semmisítheti meg, ha az adott jogszabály a felsorolt jogokat sérti. Bármely állampolgár az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Országgyűlés 9 évre választja az Alkotmánybíróság összesen 11 tagját.

Helyi önkormányzatok

Magyarország több kisebb közigazgatási egységre (megyék és a főváros, megyei jogú városok, városok és helységek) tagolódik. A helyi önkormányzatok autonómok, demokratikusan intézik a helyi ügyeket, és (meghatározott kereteken belül) helyi adókat vethetnek ki. Az alkotmány garantálja alapvető jogaikat, a helyi önkormányzatok rendelet alkotására jogosultak, az azonban nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatok képviselő testületének tagjait 4 évre választják.

Magyarország és az Európai Unió

Az Európai Közösség 1990. áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés.

Az Európai Unió 1993. nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz

– stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak;

– teljesítik a jogállamiság feltételeit;

– biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat;

– működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak;

– képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére.

Hazánk 1994. áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt másfél évtized során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele.

A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az Európai Uniós tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a 2003. április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott. 2003. április 16-án, az Európai Unió athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 akkori Európai Uniós tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. 2007. végén Magyarország csatlakozott a Schengeni övezethez is. 2011. január 1-jétől kezdődően fél éven keresztül Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökének tisztét.

3.6. Államháztartás és kereskedelem

3.6.1. Az államháztartás általános bemutatása; adó- és költségvetési rendszerek

Az államháztartás GFS1 szerinti hiánya az utóbbi 5 évben a GDP 3-9%-át tette ki. 2005-ben és 2006-ban jelentős mértékű volt az állami túlköltekezés. A kormány jelentős mértékű fiskális kiigazítást hajtott végre 2006. augusztusától. A GDP-arányos GFS szerinti államháztartási deficit 2006-ban – a stabilizációs intézkedések első hatásaival együtt is – 9,2%-ot tett ki. 2007-ben azonban jelentős mértékben csökkent az államháztartási hiány, s a GDP-arányos GFS szerinti államháztartási deficit 5,4%-ot tett ki. 2008-ban a GFS szerinti hiány tovább csökkent, s a GDP 3,3%-át tette ki. 2009-ben a pénzforgalmi szemléletű hiány részben a válság hatására csökkenő GDP következtében a GDP 3,9%-ára emelkedett 2010- ben – előzetes adatok szerint – a GFS szerinti hiány a GDP 3,9%-át tette ki.

Az alábbi táblázat az államháztartás egyenlegét* mutatja a GDP arányában.

	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010**
ESA2	5,1%	3,0%	4,1%	8,9%	7,2%	6,4%	7,9%	9,4%	5,0%	3,7%	4,4%	3,8%
GFS	3,7%	3,5%	2,9%	9,8%	5,8%	6,4%	4,9%	9,2%	5,4%	3,3%	3,9%	3,9%

* privatizációs bevételek nélkül számított egyenleg

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

** várt 2009. évi GDP-vel kalkulált, helyi önkormányzatokkal együtt számított előzetes adat

A kormány gazdaságpolitikájának kiemelt célja az államháztartási hiány csökkentése. Ez a legutóbbi Konvergencia Program2 szerint 2009-re 3,9%-os, 2010-re 3,8%-os, 2011-re 2,8%- os, 2012-re 2,5%-os GDP-arányos eredményszemléletű deficit-előirányzatot jelent. A

1 General Finance Statistics, az IMF pénzforgalmi szemléletű módszertana az államháztartási hiány számbavételére.

2 Lásd részletesen EMU-konvergencia cím alatt a 75. oldalon.

maastrichti adósságráta jelenleg magasabb, mint a maastrichti kritériumot jelentő 60%, s a Konvergencia Programban ennek csökkentését irányozza elő 2011-et követően a Kormány.

A központi költségvetés bruttó GDP arányos adóssága 2005. végén 58,1%-ot tett ki, ezután 2006. végére további 3,7 százalékponttal 61,8%-ra nőtt, majd 2007-re 0,3 százalékponttal 61,6%-ra mérséklődött. 2008. végére – részben az IMF-től és az EU-tól történt hitellehívások következtében – 6,1 százalékponttal 67,7%-ra nőtt. 2009. folyamán részben a gazdasági visszaesés miatt 5,1 százalékponttal 72,8%-ra emelkedett. 2010. évi várt GDP-vel számítva a ráta előzetes adatok alapján 2010. végére 1,5 százalékponttal 74,3%-ra emelkedett.

A 2009. december 31. napjáig hatályos szabályozás szerint a magyar államháztartás négy fő alrendszerre tagozódott: a központi költségvetésre, az elkülönített állami alapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatokra. 2010. január 1. napjától kezdődően az Áht. módosítása okán az államháztartás már nem ezt a tagozódást követi, hanem a központi és az önkormányzati alrendszer szerint tagozódik. A hatályos felosztás szerint a központi alrendszer, egyebek mellett, magába foglalja a társadalombiztosítási alapokat és az elkülönített állami alapokat is. Az alábbi táblázat mutatja be az alrendszerek GFS szerinti bevételeit és kiadásait.

	2005	2006	2007	2008	2009	2010*
	milliárd forint
Bevételek	9 502,2	10 467,1	11 612,9	12 572,7	16 043,8	16 336,4
Kiadások	10 570,0	12 666,1	12 974,3	13 466,4	17 058,1	17 396,3
Hiány	1 067,6	2 199,0	1 361,4	893,7	1 014,3	1 059,8

*előzetes adat

A következő táblázat a központi költségvetés bevételeit és egyenlegét mutatja milliárd forintban.

	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010
	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Előzetes
	(milliárd forint)
Bevételek
Gazdálkodó szervezetek befizetései
Társasági adó (pénzintézetekkel)	351,9	396,6	413,7	448,7	465,6	555,0	700,3	699,9	555,0	301,0
Pénzügyi szervezetek különadója										182,3
Egyes ágazatokat terhelő különadó										151,7
Energiaellátók jövedelemadója									24,2	17,0
Cégautóadó									18,0	25,9
Bányajáradék	13,7	14,7	17,8	19,7	23,8	33,6	31,5	38,8	26,6	108,9
Vám és importbefizetések, cukorilleték	122,9	125,7	131,3	39,3	9,4	9,1	9,2	9,8	8,2	8,6
Játékadó	34,3	38,8	49,2	60,4	66,4	71,5	71,5	72,7	66,7	53,4
Öko-adó	0,0	0,0	0,0	17,4	15,9	18,1	19,9	25,2	23,9	23,5
Egyszerűsített vállalkozói adó	0,0	0,0	31,0	67,0	91,4	143,1	152,8	166,5	169,7	181,9
Egyéb adó és adójellegű befizetések	62,6	68,7	78,2	126,4	165,1	140,4	124,1	139,2	111,6	44,1
Egyéb befizetések	17,7	22,2	22,1	23,6	21,2	35,2	19,3	30,1	21,7	36,3
Összesen	603,1	666,6	743,2	802,6	858,7	1 005,9	1 128,6	1 182,1	1 017,5	1 125,8
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
Általános forgalmi adó	1 243,9	1 304,9	1 699,6	1 727,7	1,785,3	1 832,0	1 979,4	2 114,1	2 168,5	2 313,6
Jövedéki és fogyasztási/regisztrációs adó	539,7	590,5	656,3	716,2	739,0	849,2	912,0	929,7	902,4	886,6
Összesen	1 783,6	1 895,4	2 355,9	2 443,9	2 524,3	2 681,2	2 891,4	3 043,8	3 070,9	3 200,1

Lakosság befizetései
Xxxxxx személyi jövedelemadó bevétel	1 116,7	1 274,5	1 314,4	1 360,4	1 437,7	1 579,8	1 800,0	1 998,9	1 874,2	1 767,9
Személyi jövedelemadó a közp. ktv-nek	830,3	940,6	909,0	904,6	997,8	1 119,1	1 305,7	1 440,2	2 168,5	2 313,6
Magánszemélyek különadója	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	20,8	27,6	25,5	6,1
Magánszemélyek 98%-os különadója										0,0
Adóbefizetések	5,2	7,1	7,0	5,8	3,4	7,3	5,6	5,8	8,3	3,0
Illeték befizetések	60,9	68,5	90,2	100,1	111,8	111,1	118,8	131,0	112,2	83,5
Összesen	896,4	1 016,2	1 006,2	1 010,5	1 113,0	1 698,2	1 945,3	2 163,3	2 020,2	1 860,5
Központi költségvetési szervek
Kv. szervek saját bevételei	0,0	0,0	545,2	612,4	688,7	832,5	828,8	778,2	794,2	891,1
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei	0,0	0,0	56,7	86,4	124,8	133,1	150,8	144,5	226,9	173,5
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása	0,0	0,0	0,0	49,1	195,3	302,2	287,4	329,0	603,7	813,6
Központi beruházások bevétele	0,0	0,0	3,6	0,5	0,8	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0
Összesen	578,8	583,9	605,5	748,5	1 009,5	1 267,8	1 266,9	1 251,7	1 624,8	1 878,2
Központi költségvetési szervektől származó befizetések	22,7	15,4	34,9	35,7	57,9	110,5	49,5	94,4	65,5	57,3
Önkormányzatok befizetése	4,7	5,5	7,1	10,4	15,3	15,6	11,3	17,0	14,9	11,6
TB alapok és elkülönített állami alapok befizetései	47,0	56,4	49,4	67,9	81,3	82,0	135,9	143,4	146,1	8,0
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő bevételek	9,0	4,6	28,5	16,0	6,4	8,6	3,5	1,5	2,1	1,5
Állami, kincstári vagyonnal kapcsolatos befiz.	6,7	7,0	23,9	68,2	632,0	33,0	48,8	71,7	143,4	66,4
Egyéb bevételek	9,3	8,7	7,8	10,9	39,9	20,7	20,3	47,7	39,9	125,2
Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek	7,1	6,5	1,8	1,8	116,4	1,0	0,2	9,7	0,1	0,0
EU visszatérítés	0,0	0,0	0,0	42,8	17,8	7,8	0,0	51,1	794,2	891,1
MNB befizetése	27,7	23,3	n/a	n/a	n/a	n/a	n/a	n/a	n/a	n/a
Kamatbevételek	71,7	67,8	73,9	74,0	108,6	77,6	92,7	82,0	142,3	130,3
Bevételi főösszeg	4 068,0	4 357,3	4 938,2	5 333,2	6 896,6	7 009,9	7 594,5	8 159,3	8 324,2	8 464,7

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

Az alábbi táblázat a központi költségvetés kiadásait összegzi milliárd forintban.

	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010
	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Előzetes
	(milliárd forint)
Kiadások
Egyedi és normatív támogatások	81,8	99,0	110,2	122,7	113,1	124,0	197,4	203,1	178,6	201,4
Közszolgálati műsorszórás támogatása	14,0	17,6	48,4	43,2	45,9	46,6	52,2	51,3	53,7	45,8
Ebből: műsorszolgálati alap támogatása	0,0	0,0	20,4
Fogyasztói árkiegészítés	90,9	99,0	104,9	103,8	117,7	117,9	111,9	107,6	107,4	107,3
Lakásépítési támogatások	60,4	72,3	137,2	204,0	232,6	223,5	228,5	185,6	199,3	147,4
Családi támogatások, szociális juttatások
Családi támogatások	221,3	254,9	314,8	307,8	326,3	471,0	508,1	503,0	464,6	460,8
Jövedelempótló és jövedelem kiegészítő szociális támogatások	91,3	113,8	123,0	133,7	141,1	147,6	151,7	156,6	149,9	144,8
Különféle jogcímeken adott térítések	16,5	20,5	24,0	23,3	25,7	27,4	26,5	26,3	26,5	26,8
Összesen	329,0	389,2	461,8	464,8	493,1	646,0	686,3	685,9	641,0	632,4
Központi költségveési szervek és fej. kez. eir.
Költségvetési szervek kiadásai	0,0	0,0	1 847,3	1 927,5	2 038,5	2 280,1	2 382,6	2 348,9	2 239,2	2 371,5
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai	0,0	0,0	956,9	1 099,5	1 248,6	1 565,4	1 814,5	1 647,0	1 808,0	1 833,2
Központi beruházások	134,7	146,4	87,9	63,9	49,0	51,1	37,3	0,0	0,0	0,0
Összesen	2 312,4	2 731,7	2 892,1	3 090,9	3 336,1	3 896,6	4 234,4	3 995,8	4 047,2	4 204,7
Társadalmi önszerveződések támogatása	3,0	3,1	2,7	3,7	3,7	5,1	5,2	5,2	5,3	5,0

Társadalombiztosítási alapok támogatása	220,5	383,9	301,9	335,9	422,4	890,6	777,8	835,0	913,8	1 147,5
Helyi önkormányzatok támogatása
Közvetlen költségvetési támogatás	508,9	620,5	749,4	769,0	881,4	867,1	860,3	863,1	669,0	576,5
EU támogatás	0,0	0,0	0,0	0,0	17,4	24,2	18,7	107,7	n/a	n/a
Átengedett személyi jövedelemadó bevétel	0,0	0,0	405,4	455,8	439,9	460,7	494,3	558,6	639,5	682,9
Összesen	508,9	620,5	1 154,9	1 224,8	1 338,7	1 352,0	1 373,3	1 529,4	1 308,5	1 259,4
Elkülönített állami pénzalapok támogatása	0,0	0,0	2,6	15,9	20,4	19,2	27,9	32,8	40,6	17,6
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások	2,5	1,6	1,5	7,7	7,6	8,0	14,6	14,2	9,5	2,6
Adósságszolgálati járulékos kiadások	8,9	9,2	9,8	10,8	11,1	13,2	10,3	20,6	18,4	9,9
Egyéb kiadások	23,3	17,9	19,3	20,2	34,3	53,2	22,5	26,1	22,6	29,4
Tartalékok	0,0	0,0	0,0	0,0	22,7	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0
Kormányzati rendkívüli kiadások	92,9	649,6	14,3	47,1	181,2	433,4	73,2	16,0	16,9	9,2
Állam által vállalt kezesség érvényesítése	7,3	3,4	12,4	2,7	13,9	10,8	10,3	17,1	20,4	33,5
Befizetés az EU-ba összesen	0,0	0,0	0,0	119,7	186,6	185,6	189,5	210,6	223,7	230,2
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	67,0	99,3	80,8
Adósságszolgálati kamatkiadások	715,1	728,8	802,3	875,5	903,3	970,0	995,7	1 133,5	1 161,8	1 136,4
Kiadási főösszeg	4 470,9	5 826,9	5 670,6	6 237,6	7 004,5	8 971,5	8 992,4	9 029,2	9 067,9	9 300,5

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

A társadalombiztosítási alapok bevételeit és egyenlegét az alábbi táblázat foglalja össze (millió forintban).

millió forintban
	2 001	2 002	2 003	2 004	2 005	2 006	2 007	2 008	2 009	2010 előzetes
TB ALAPOK BEVÉTELEI
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK	1 768 135	1 974 953	2 152 912	2 305 768	2 495 530	2 655 011	3 106 467	3 321 281	3 144 420	3 043 304
GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB ALAPOK MŐKÖDÉSÉHEZ	220 457	383 893	301 698	334 103	421 474	890 108	774 066	830 854	912 710	1 146 441
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL KAPOTT EGYÉB TRANSZFEREK	33 340	42 920	49 960	60 900	66 050	74 034	82 346	47 347	5 500	5 500
EGYÉB BEVÉTELEK	39 346	14 460	21 962	26 157	44 032	42 186	356 502	103 246	66 000	000 000
TB ALAPOK BEVÉTELEI	2 061 277	2 416 226	2 526 531	2 726 928	3 027 086	3 661 339	4 319 381	4 302 728	4 128 830	4 299 970
TB ALAPOK KIADÁSAI	2 090 088	2 517 083	2 874 499	3 150 831	3 495 292	3 792 278	4 291 193	4 370 406	4 286 140	4 395 642
TB ALAPOK EGYENLEGE	-28 811	-100 857	-347 967	-423 902	-468 206	-130 939	28 188	-67 678	-157 310	-95 672

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

A társadalombiztosítási alapok kiadásait az alábbi táblázat szemlélteti (millió forintban).

millió forintban
	2 001	2 002	2 003	2 004	2 005	2 006	2 007	2 008	2 009	2010 előzetes
TB ALAPOK KIADÁSAI
NYUGELLÁTOK	1 308 236	1 576 098	1 721 533	1 914 076	2 144 676	2 357 814	2 611 601	2 891 845	2 835 032	2 888 393
PÉNZBENI ELLÁTÁSOK	112 808	144 170	172 495	182 563	193 989	209 376	217 493	233 279	247 291	221 235
GYÓGYÍTÓ MEGELŐZŐ ELLÁTÁS	410 304	502 852	623 013	654 622	694 452	713 954	718 717	757 214	719 031	790 996
GYÓGYSZERTÁMOGATÁS	179 465	209 034	251 818	288 950	348 869	388 711	323 646	325 721	343 175	357 208
GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ TÁMOGATÁS	25 002	28 916	34 958	42 983	44 131	48 528	36 626	41 877	46 352	44 195
EGYÉB KIADÁSOK	54 273	56 013	71 682	67 638	69 175	73 894	383 109	120 470	95 258	93 615
TB ALAPOK ÖSSZES KIADÁSA	2 090 088	2 517 083	2 875 499	3 150 831	3 495 292	3 792 278	4 291 193	4 370 406	4 286 140	4 395 642

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

Az elkülönített alapok bevételei, kiadásai és egyenlege az elmúlt időszakban a következők szerint alakult (millió forintban).

millió forintban

B E V É T E L E K

2 001

2 002

2 003

2 004

2 005

2 006

2 007

2 008

2 009

2010 előzetes

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK BEVÉTELEI

198 136

233 839

244 563

304 700

341 593

391 933

459 518

485 380

465 173

409 408

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK KIADÁSAI

200 438

232 391

226 017

276 849

311 236

342 008

396 590

457 183

496 536

347 850

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK EGYENLEGE

-2 302

1 449

18 546

27 851

30 357

49 925

62 928

28 197

-31 363

61 558

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

A következő táblázatban a helyi önkormányzatok bevételei, kiadásai és egyenlege kerül bemutatásra millió forintban.

millió forintban

B E V É T E L E K

2 001

2 002

2 003

2 004

2 005

2 006

2 007

2 008

2 009

2010 előzetes

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI

1 903 736

2 180 955

2 501 683

2 673 499

2 891 042

3 053 416

3 080 757

3 268 201

465 173

409 408

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI

1 902 445

2 285 923

2 533 354

2 689 963

2 972 417

3 209 926

3 134 615

3 252 635

496 536

347 850

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EGYENLEGE

1 291

-104 968

-31 671

-16 464

-81 375

-156 510

-53 858

15 566

-31 363

61 558

Forrás: PM/Nemzetgazdasági Minisztérium

EMU-konvergencia

Magyarország egyik legfontosabb célja az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően, hogy néhány éven belül felvételt nyerjen az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU), ezáltal az egységes európai valutaövezet részévé váljon. Az EMU-csatlakozás feltétele a Stabilitási és Növekedési Egyezményben rögzített, ún. maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése.

Az elkövetkező évek monetáris és fiskális politikájának stratégiai célja az ország EMU- csatlakozásához szükséges konvergencia-folyamat levezénylése. Az egységes európai valutaövezethez történő csatlakozás tervezett dátuma a kormány első Konvergencia Programja szerint 2010. volt.

A 2005. decemberében benyújtott Konvergencia Program az EU Bizottsága és az ECOFIN döntése alapján kiegészítésre szorult, mivel a Konvergencia Programban leírt makrogazdasági és költségvetési pálya eléréséhez szükséges intézkedések nem kerültek megfelelő részletezettséggel bemutatásra. Így a kormány 2006. decemberében egy módosított Konvergencia Programot nyújtott be; e Konvergencia Programot 2007. elején az Európai Bizottság és az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) egyaránt elfogadta. Ebben a dokumentumban a kormány nem határozott meg EMU-csatlakozási céldátumot. 2008. végén a kormány felülvizsgálta a korábbi Konvergencia Programot. 2009. végén került sor a legutóbbi felülvizsgálatra.

Az alábbi táblázat mutatja be a Pénzügyminisztérium által a 2010. januárjában publikált Konvergencia Programban felvázolt deficit-, és államadósság-pályát.

	2008	2009	2010	2011	2012
államháztartási hiány1	3,8%	3,9%	3,8%	2,8%	2,5%
maastrichti adósságráta2	72,9%	78,0%	79,0%	76,9%	73,6%
nettó adósságráta3	67,3%	73,7%	76,3%	75,2%	73,1%

Forrás: PM

1 ESA hiány.

2 A kormányzati szektor bruttó, névértéken számított, konszolidált adóssága.

3 Az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által nyújtott pénzügyi segítségnyújtásból lehívott és az MNB-nél devizabetétben tartott összegek nélküli adósságráta

3.6.2. Az államadósság ismertetése

Az előzetes adatok szerint 2010. december végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbi táblázat szerint alakult:

	2009		2010		Változás
(mrd Ft)	záró	%	december	%	mrd Ft	%
Deviza	8 468,5	44,7%	8 842,8	44,1%	374,3	4,4%
Állampapír	4 354,0	23,0%	4 550,0	22,7%	196,0	4,5%
Hitel	4 114,5	21,7%	4 292,8	21,4%	178,2	4,3%
Forint	10 476,2	55,2%	10 978,2	54,8%	502,0	4,8%
Állampapír	10 037,5	52,9%	10 437,4	52,1%	399,9	4,0%
Hitel	438,7	2,3%	540,8	2,7%	102,1	23,3%
Összesen	18 944,8	99,9%	19 821,0	98,9%	876,3	4,6%
Egyéb kötelezettségek	20,1	0,1%	220,0	1,1%	199,9	994,5%
Mindösszesen	18 964,9	100,0%	20 041,0	100,0%	1 076,2	5,7%
Nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként és hitelként kihelyezett összeg	1 124,8		974,1		-150,7

Forrás: ÁKK Zrt.

A központi költségvetés adóssága 2010-ben 1.076,2 milliárd forinttal növekedett. Az MNB- nél betétként elhelyezésre került – 2009. végén 1.124,8mrd Ft-nyi összeg – 2010. év végére 974,1mrd Ft-ra csökkent. A központi költségvetés devizaadóssága 2010. folyamán 374,3 milliárd forinttal 8.842,8 milliárd forintra növekedett, mely bruttó módon számítva a teljes adósság 44,1%-át tette ki. Az árfolyamkockázatot ténylegesen mutató nettó (a devizabetétekkel – beleértve az Európai Unió és a Világbank által nyújtott pénzügyi segítségnyújtásból az MNB-nél elhelyezett betéteket is – korrigált) devizaadósság a teljes adósság 41,8%-a volt 2010. december végén.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés forintban denominált értékpapírokon alapuló adósságát 2010. december 31-én, milliárd forintban:

Név	Kibocsátás dátuma	Lejárat	Kamatláb	Mennyiség
Diszkont Kincstárjegy:
D110105	2010.10.06.	2011.01.05.		40.2
D110112	2010.06.30.	2011.01.12.		41.6
D110119	2010.10.20.	2011.01.19.		49.1
D110126	2010.02.10.	2011.01.26.		219.6
D110202	2010.11.03.	2011.02.02.		45.8
D110209	2010.11.10.	2011.02.09.		39.9
D110216	2010.11.17.	2011.02.16.		41.0
D110223	2010.11.24.	2011.02.23.		43.0
D110302	2010.12.01.	2011.03.02.		46.0
D110309	2010.08.25.	2011.03.09.		32.3
D110316	2010.12.15.	2011.03.16.		44.6
D110323	2010.12.22.	2011.03.23.		39.5
D110330	2010.12.29.	2011.03.30.		39.4
D110406	2010.04.07.	2011.04.06.		171.9
D110601	2010.06.02.	2011.06.01.		182.8
D110727	2010.07.28.	2011.07.27.		182.0
D110921	2010.09.22.	2011.09.21.		202.7

D111116	2010.11.17.	2011.11.16.			154.8
DKJrepo3					0.4
Kamatozó Kincstárjegy:
K2011/01	2010.01.05.	2011.01.05.	fix	5.50%	0.8
K2011/02	2010.01.12.	2011.01.12.	fix	5.50%	0.5
K2011/03	2010.01.19.	2011.01.19.	fix	5.50%	2.5
K2011/04	2010.01.26.	2011.01.26.	fix	5.50%	2.6
K2011/05	2010.02.02.	2011.02.02.	fix	5.25%	1.8
K2011/06	2010.02.09.	2011.02.09.	fix	5.25%	0.9
K2011/07	2010.02.16.	2011.02.16.	fix	5.25%	1.5
K2011/08	2010.02.23.	2011.02.23.	fix	5.25%	0.8
K2011/09	2010.03.02.	2011.03.02.	fix	5.25%	2.7
K2011/10	2010.03.09.	2011.03.09.	fix	5.25%	1.0
K2011/11	2010.03.17.	2011.03.17.	fix	5.00%	2.6
K2011/12	2010.03.23.	2011.03.23.	fix	5.00%	0.7
K2011/13	2010.03.30.	2011.03.30.	fix	5.00%	3.5
K2011/14	2010.04.07.	2011.04.07.	fix	4.75%	1.3
K2011/15	2010.04.13.	2011.04.13.	fix	4.75%	1.7
K2011/16	2010.04.20.	2011.04.20.	fix	4.50%	1.7
K2011/17	2010.04.27.	2011.04.27.	fix	4.50%	2.0
K2011/18	2010.05.04.	2011.05.04.	fix	4.50%	1.4
K2011/19	2010.05.11.	2011.05.11.	fix	4.25%	1.8
K2011/20	2010.05.18.	2011.05.18.	fix	4.25%	0.6
K2011/21	2010.05.26.	2011.05.26.	fix	4.25%	2.5
K2011/22	2010.06.01.	2011.06.01.	fix	4.25%	1.1
K2011/23	2010.06.08.	2011.06.08.	fix	4.25%	1.0
K2011/24	2010.06.15.	2011.06.15.	fix	4.25%	0.7
K2011/25	2010.06.22.	2011.06.22.	fix	4.50%	1.3
K2011/26	2010.06.29.	2011.06.29.	fix	4.50%	1.1
K2011/27	2010.07.06.	2011.07.06.	fix	4.50%	2.5
K2011/28	2010.07.13.	2011.07.13.	fix	4.50%	1.2
K2011/29	2010.07.20.	2011.07.20.	fix	4.50%	1.5
K2011/30	2010.07.27.	2011.07.27.	fix	4.50%	0.8
K2011/31	2010.08.03.	2011.08.03.	fix	4.75%	2.0
K2011/32	2010.08.10.	2011.08.10.	fix	4.75%	1.8
K2011/33	2010.08.17.	2011.08.17.	fix	4.75%	1.4
K2011/34	2010.08.24.	2011.08.24.	fix	4.75%	1.7
K2011/35	2010.08.31.	2011.08.31.	fix	4.75%	2.2
K2011/36	2010.09.07.	2011.09.07.	fix	4.75%	1.1
K2011/37	2010.09.14.	2011.09.14.	fix	4.75%	2.1
K2011/38	2010.09.21.	2011.09.21.	fix	5.00%	1.6
K2011/39	2010.09.28.	2011.09.28.	fix	5.00%	1.7

K2011/40	2010.10.05.	2011.10.05.	fix	5.00%	1.8
K2011/41	2010.10.12.	2011.10.12.	fix	5.00%	1.5
K2011/42	2010.10.19.	2011.10.19.	fix	5.00%	1.0
K2011/43	2010.10.26.	2011.10.26.	fix	5.00%	1.8
K2011/44	2010.11.03.	2011.11.03.	fix	5.00%	1.2
K2011/45	2010.11.09.	2011.11.09.	fix	5.00%	0.9
K2011/46	2010.11.16.	2011.11.16.	fix	5.00%	1.2
K2011/47	2010.11.23.	2011.11.23.	fix	5.25%	1.8
K2011/48	2010.11.30.	2011.11.30.	fix	5.25%	2.0
K2011/49	2010.12.07.	2011.12.07.	fix	5.25%	2.3
K2011/50	2010.12.14.	2011.12.14.	fix	5.25%	1.2
K2011/51	2010.12.21.	2011.12.21.	fix	5.25%	3.0
K2011/52	2010.12.28.	2011.12.28.	fix	5.25%	1.1
Magyar Államkötvény:
A110212A00	2000.08.31.	2011.02.12.	fix	7.50%	203.3
A111012B06	2006.01.25.	2011.10.12.	fix	6.00%	316.6
A110422C08	2008.01.09.	2011.04.22.	fix	6.75%	417.7
A121231A92	1992.12.31.	2012.12.31.	fix	8.40%	2.9
A120612B06	2006.10.04.	2012.06.12.	fix	7.25%	475.2
A121024C07	2007.08.08.	2012.10.24.	fix	6.00%	436.8

A130320A93	1993.03.20.	2013.03.20.	változó		76.7
A131220C93	1993.12.20.	2013.12.20.	változó		127.9
A130212D02	2002.01.17.	2013.02.12.	fix	6.75%	589.7
A131024E09	2009.09.02.	2013.10.24.	fix	7.50%	737.1


A140502A94	1994.05.02.	2014.05.02.	változó		29.6
A141220B94	1994.12.20.	2014.12.20.	változó		16.6
A140212C03	2003.06.19.	2014.02.12.	fix	5.50%	783.0
A150212A04	2004.07.14.	2015.02.12.	fix	8.00%	861.1
A151222B10	2010.03.31.	2015.12.22.	változó		41.3

A161231A92	1992.01.01.	2016.12.31.	változó		20.0
A160102B96	1996.01.02.	2016.01.02.	változó		9.0
A160212C05	2005.10.05.	2016.02.12.	fix	5.50%	780.1
A171124A01	2001.11.15.	2017.11.24.	fix	6.75%	204.0
A170224B06	2006.10.04.	2017.02.24.	fix	6.75%	669.3
A190624A08	2008.02.06.	2019.06.24.	fix	6.50%	628.4
A201112A04	2004.02.11.	2020.11.12.	fix	7.50%	508.8
A231124A07	2007.01.10.	2023.11.24.	fix	6.00%	282.7
A260228A96	1996.02.28.	2026.02.28.	változó		51.2

A260424B96	1996.05.24.	2026.04.24.	változó	80.0
A261024C96	1996.05.24.	2026.10.24.	változó	4.0
MAKrepo3				30.4
Prémium Magyar Államkötvény
A120125I09	2009.05.18.	2012.01.25.	változó	39.8
A130125I10	2010.01.25.	2013.01.25.	változó	73.4
A130826J10	2010.08.26.	2013.08.26.	változó	19.2
A151208I10	2010.12.08.	2015.12.08.	változó	2.7
Kincstári Takarékjegy
Kincstári Takarékjegy I.	Folyamatos	Futamidő: vásárlástól számított 1 év		164.8
Kincstári Xxxxxxxxxxx XX.	Folyamatos	Futamidő: vásárlástól számított 2 év		51.9

Forrás :ÁKK Zrt.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés devizában denominált kötvényadósságát az egyes devizanemekben 2010. december 31-én:

ISIN	Eredeti devizanem*	Fennálló állomány	Kibocsátás dátuma	Lejárat dátuma	Futamidő (év)	Kamatozás
XS0131593864	EUR	1 000 000 000	2001.06.27	2011.06.27	10	5,625%
XS0161667315	EUR	000 000 000	2003.02.06	2013.02.06	10	4,5%
XS0183747905	EUR	000 000 000	2004.01.29	2014.01.29	10	4,5%
XS0191746113	GBP	500 000 000	2004.05.06	2014.05.06	10	5,5%
XS0204418791	EUR	992 392 000	2004.10.28	2011.10.28	7	3,625%
US445545AC05	USD	1 500 000 000	2005.02.03	2015.02.03	10	4,75%
XS0212993678	EUR	1 000 000 000	2005.02.24	2020.02.24	15	3,875%
XS0219107918	GBP	500 000 000	2005.05.09	2017.05.09	12	5,0%
JP534800B572	JPY	45 000 000 000	2005.07.12	2012.07.12	7	0,96%
XS0234096237	EUR	1 000 000 000	2005.11.02	2012.11.02	7	3 hónapos EURIBOR+0,05%
XS0240732114	EUR	1 000 000 000	2006.01.18	2016.07.18	10,5	3,5%
JP534800A632	JPY	50 000 000 000	2006.03.17	2013.03.18	7	1,67%
XS0249458984	GBP	500 000 000	2006.03.30	2016.03.30	10	5,00%
XS0284810719	EUR	1 000 000 000	2007.02.01	2017.07.04	10	4,375%
JP534800A7A2	JPY	25 000 000 000	2007.10.26	2017.10.26	10	2,110%
CH0039613283	CHF	150 000 000	2008.05.20	2013.05.21	5	3,50%
CH0039613317	CHF	200 000 000	2008.05.20	2016.05.20	8	4,00%
XS0369470397	EUR	1 500 000 000	2008.06.11	2018.06.11	10	5,75%
XS0441511200	EUR	1 000 000 000	2009.07.28	2014.07.28	5	6,75%
US445545AD87	USD	2 000 000 000	2010.01.29	2020.01.29	10	6,25%

Forrás: ÁKK Zrt.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés 2010. december 31-i adósságállományának lejárati szerkezetét milliárd forintban.

Forint adósság

Nyilvános

kibocsátású államkötvények

Zárt körben

kibocsátott államkötvények

Diszkont kincstárjegyek

Lakossági állampapírok

Forint hitelek

Deviza adósság

Külföldi devizahitelek

Szindikált és

rulírozó- devizahitelek

MNB-vel szembeni belföldi

devizahitel

Egyéb belföldi devizahitelek

Devizakötvények

1924-es

amerikai kötvények

Egyéb kötelezettségek

Összesen

2011

2 865.29

968.16

4.77

1 618.19

274.17

0.00

1 182.41

599.14

27.88

555.38

0.01

220.01

4 267.71

2012

982.97

951.82

4.77

26.38

0.00

1 319.57

946.50

373.06

0.01

2 302.54

2013

1 627.42

1 419.49

207.93

0.00

1 415.93

1 016.89

399.04

0.00

3 043.36

2014

911.03

782.97

49.53

78.53

1 572.40

806.45

765.95

2 483.42

2015

950.46

905.12

3.34

42.00

365.06

44.27

320.80

1 315.52

2016

816.41

780.07

12.34

24.00

1 122.19

606.08

516.11

1 938.60

2017

873.27

0.00

655.70

129.17

526.53

1 528.98

2018

0.00

504.76

86.64

418.13

504.76

2019

650.90

628.45

0.00

22.45

11.43

0.00

662.33

2020

555.33

508.82

0.00

46.51

693.33

18.32

675.01

1 248.66

2021

0.00

2022

103.50

0.00

103.50

2023

319.07

282.67

0.00

36.40

319.07

2024

91.64

0.00

91.64

2025

55.60

0.00

55.60

2026

175.33

135.14

40.19

175.33

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország éven túli lejáratú adósságát szektoronkénti1 bontásban 2010. szeptember 30-án (kibocsátáskori állapot szerint).

Összesen

MNB és államháztartás

Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok

A lejárat éve

Magyar Nemzeti Bank

Államháztartás

forintban denominált

Egyéb

intézmények szektorok

monetáris

millió euró

						kötvények
2010	IV. negyedév	3 040	473	2	471	367	2 567	1 956	610
2010		3 040	473	2	471	367	2 567	1 956	610
2011.	I. negyedév	2 359	438	217	221	78	1 922	1 729	192
2011.	II. negyedév	4 229	1 216	2	1 214	206	3 013	2 180	833
2011.	III. negyedév	2 450	82	2	80	0	2 368	2 025	343
2011	IV. negyedév	5 120	3 327	0	3 327	180	1 793	1 482	311
2011		14 158	5 063	221	4 842	464	9 095	7 417	1 678
2012		11 808	5 915	360	5 555	701	5 892	4 416	1 476
2013		11 386	7 037	789	6 248	914	4 349	2 985	1 364
2014		12 415	7 481	360	7 121	690	4 933	3 306	1 627
2015		6 133	2 799	50	2 749	1 263	3 334	1 263	2 071
2016		6 975	4 932	0	4 932	846	2 044	1 011	1 033
2017		5 733	3 512	0	3 512	1 203	2 221	560	1 662
2018		2 631	1 883	0	1 883	0	749	455	294
2019		1 339	812	0	812	662	527	287	240

2020

Később

3 807

4 433

3 310

1 947

3 310

1 947

625

296

497

2 486

338

669

159

1 817

Összesen

83 858

45 163

1 781

43 382

8 031

38695

24 663

14 031

Forrás: MNB

1 Egyéb szektorok csak garantált hiteleivel.

Megjegyzés: A fenti táblázatban lévő adatok kerekített értékek. Mivel a részösszegek és az összegek kalkulációja során az egyes elemek pontos (nem kerekített) érték alapján kerültek kiszámításra, a táblázatban szereplő összegek nem minden esetben állnak elő a táblázatban szereplő értékek egyszerű számtani összegeként.

3.6.3. Külkereskedelmi adatok és a fizetési mérleg adatai

Külkereskedelmi adatok

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását az utóbbi 2 évben:

	Behozatal			Kivitel			Egyenleg
	millió forint	millió dollár	millió Euró	millió forint	millió dollár	millió Euró	millió forint	millió dollár	millió Euró
2009.	15 517 527,1	77 273,4	55 401,2	16 573 977,1	82 572,2	59 139,3	1 056 449,9	5 298,7	3 738,1
2009. Xxx-Xxx.	12 847 531,3	62 687,5	45 490,3	13 690 213,0	66 828,5	48 469,9	842 681,7	4 141,0	2 979,7
2010. Xxx-Xxx.	14 934,3	71 591,8	54 228,5	16 153,2	77 473,7	58 669,7	1 218,9	5 881,9	4 441,2

Forrás: KSH

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2010. első tíz hónapjában folyó áron a legfontosabb kereskedelmi partnerek szerinti megosztásban:

(folyó áron)
	2010. január-október
Országcsoport	millió euró	megoszlás (%)	Az előző év azonos időszaka = 100
Behozatal
Európai Unió (EU-27)	36 950	68,1	117,0
EU-n kívüli országok	17 279	31,9	124,2
Összesen	54 229	100	119,2
ebből: EU-15	28 650	52,8	116,6
új tagállamok (EU-12)	8 299	15,3	118,4
ázsiai országok	9 915	18,3	123,2
amerikai országok	1 368	2,5	105,2
Kivitel
Európai Unió (EU-27)	45 441	77,5	118,5
EU-n kívüli országok	13 229	22,5	130,8
Összesen	58 670	100	121,0
ebből: EU-15	33 762	57,5	117,4
új tagállamok (EU-12)	11 679	19,9	121,8
ázsiai országok	3 700	6,3	142,0
amerikai országok	1 778	3,0	119,4
Egyenleg
Európai Unió (EU-27)	8 491		125,4
EU-n kívüli országok	-4 050		106,8
Összesen	4 441		149,1

ebből: EU-15	5 112	121,8
új tagállamok (EU-12)	3 380	131,1
ázsiai országok	-6 215	114,2
amerikai országok	410	219,3

Forrás: KSH

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2010. első tíz hónapjában folyó áron a legfontosabb kereskedelmi termékek szerinti megosztásban.

Termékcsoport	2010. január–október		Az előző év azonos időszaka = 100
Termékcsoport	milliárd euró	megoszlás (%)	Az előző év azonos időszaka = 100
Behozatal
Élelmiszerek, italok, dohány	2 635	4,9	105,3
Nyersanyagok	1 133	2,1	154,8
Energiahordozók	5 806	10,7	124,2
Feldolgozott termékek	17 402	32,1	116,3
Xxxxx és szállítóeszközök	27 252	50,3	120,5
Összesen	54 229	100,0	119,2
Kivitel
Élelmiszerek, italok, dohány	3 908	6,7	110,9
Nyersanyagok	1 387	2,4	128,7
Energiahordozók	1 770	3,0	145,8
Feldolgozott termékek	16 172	27,6	119,5
Gépek és szállítóeszközök	35 433	60,4	121,7
Összesen	58 670	100,0	121,0
Egyenleg
Élelmiszerek, italok, dohány	1273		1022
Nyersanyagok	254		345
Energiahordozók	-4036		-3461
Feldolgozott termékek	-1231		-1430
Gépek és szállítóeszközök	8181		6504
Összesen	4 441		2 979

Forrás: KSH

Fizetési mérleg

A folyó fizetési mérleg egyenlege 2006-ig deficitet mutatott. A hiány oka a modernizációhoz kapcsolódó behozatal, az export és a beruházások magas importigénye voltak, továbbá az utóbbi években az időnként dinamikus belső fogyasztás és a rendszerint magas államháztartási hiány is hozzájárult a magas külföldi finanszírozási igényhez. 2007-ben azonban megváltozott a folyó hiány szerkezete: az áruforgalom egyenlege a korábbi évekhez képest javult, a jövedelmek egyenlege romlott.

A folyó fizetési mérleg főbb tételei (millió Euróban)

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

I-III*

Folyó fizetési

mérleg egyenlege

-1 266

-1 408

-1 812

-3 026

-3 531

-4 352

-3 577

-4 929

-5 933

-7 111

-6 709

-6 831

-6 965

-7 772

-429

1 626

Áruforgalom

egyenlege

-1 122

-1 337

-1 165

-1 685

-2 044

-3 180

-2 496

-2 203

-2 898

-3 136

-2 540

-2 458

-139

-565

3 352

3 393

Szolgáltatások

egyenlege

1 004

1 506

1 562

1 075

816

1 234

1 661

587

484

1 132

1 229

1 049

960

1 366

1 951

Jövedelmi

egyenleg

-1 148

-1 578

-2 209

-2 416

-2 304

-2 407

-2 742

-3 313

-3 083

-4 459

-5 302

-5 603

-7 875

-8 167

-5 147

-3 717

Viszonzatlan

átutalások

158

-2

179

215

408

385

450

525

595

-142

-282

-305

-503

-596

354

309

Forrás: MNB, KSH

* 2010. első három negyedévi folyó fizetési mérleg adatai

Az utóbbi évek kedvezőtlen fejleménye a jövedelmi egyenleg romlása. A jövedelmi egyenleg egyúttal a folyó fizetési mérleg egyenlegének meghatározó elemévé vált. Az áruforgalmi hiány 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben egyensúlyhoz közeli egyenleget mutatott. 2006-ig a külső kereslet fellendülése mellett a lakossági fogyasztás növekedésének mérséklődése is a külkereskedelmi egyenleg javulásának irányába hatott. 2007-től kezdve azonban a nyugat- európai konjunkturális helyzet romlásával és a belföldi kereslet jelentős szűkülésével az áruforgalmi többlet gyors ütemben emelkedő tendenciát mutatott. 2010 első három negyedévében – elsősorban a nyugat-európai konjunkturális helyzet javulása következtében – jelentős aktívumot ért el az áruforgalom egyenlege. A szolgáltatások egyenlege továbbra is jelentős többletet jelez.

A folyó fizetési mérleg hiánya és finanszírozása (milliárd euróban)

12,0

folyó fizetési mérleg hiánya

10,0

közvetlen tőkebefektetések, egyenleg

8,0

6,0

4,0

2,0

0,0

-2,0

2005. során a nettó működőtőke-beáramlás jelentős szintet ért el, a folyó fizetési mérleg éves hiányának kétharmadát ellentételezte. 2005-ben a 4,4 milliárd eurós nettó működőtőke- beáramlásból mintegy 2 milliárdnyi állami privatizációs akciókhoz (Budapest Airport, Antenna Hungária) köthető. Kedvezőtlen fejlemény, hogy 2006-ban a közvetlen tőkebefektetések egyenlege jelentősen csökkent, a fizetési mérleg hiányának csupán mintegy harmadát fedezte. 2007. során jelentős működőtőke-kiáramlás valósult meg. Ez részben egyedi hatásokkal (a MOL sajátrészvény-vásárlásaival) magyarázható. Ennek következtében a közvetlen tőkebefektetések egyenlege nulla közelébe (0,2mrd euró aktívum) csökkent. 2008. során a fizetési mérleg hiányához képest alacsony (mintegy harmada) volt a közvetlen tőkebefektetések egyenlege, 2009-ben pedig közvetlen tőkebefektetések egyenlege negatív volt, azaz működőtőke-kiáramlás valósult meg. Ez elsősorban a globális pénzpiaci válság, illetve az ennek nyomán világszerte visszaeső beruházások következménye. 2010. első három negyedévében a folyó fizetési mérleg 1.626,5 millió euró többletet ért el, a közvetlen tőkebefektetések mértéke – elsősorban a globális pénzügyi válság, illetve az alacsony beruházási kedv folytatódása miatt – a 2009. évihez hasonlóan negatív volt.

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010 I-III

Forrás: MNB

3.6.4. Deviza-liberalizáció

Magyarországon 1931. óta kötött devizagazdálkodás volt érvényben; a deviza-liberalizáció folyamata a rendszerváltást követő évtizedben fokozatosan ment végbe. A teljes körű deviza- liberalizációra 2001. nyarán, a monetáris politikai rezsim átalakítását követően került sor.

Valutaárfolyam

Csúszó leértékeléses árfolyamrendszer

1995 márciusától 2001 őszéig csúszó leértékeléses árfolyamrendszer volt érvényben, ennek keretében a forint nominális árfolyama egy előre meghatározott leértékelődési pályán mozgott. A leértékelés ütemét a jegybank fokozatosan 0%-ra mérsékelte, így 2001. október 1-jétől 276,1 forint / Euró árfolyamon rögzült a hivatalos sávközép.

Sávos árfolyamrendszer

A Magyar Nemzeti Bank 2001. május 4-én az intervenciós sávot a korábbi ±2,25%-ról

±15%-ra szélesítette, ami a forint piaci árfolyamának számottevő erősödéséhez vezetett. A rugalmasabb árfolyamrendszerben az árfolyam volatilitása jelentősen megemelkedett.

Ft / EUR A forint árfolyama az intervenciós sávon belül

320

volt xxxxxx xxxxxxx

300

280

260

240

volt erős sávszél

220

99. 00. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10.

xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx

Forrás: MNB

2005. során a forint árfolyama a 248 forint/Euró átlagos érték körül mozgott. 2006. tavaszán és nyarán azonban a forint árfolyama jelentős mértékben gyengült. A választásokkal összefüggő politikai és gazdaságpolitikai bizonytalanság, a költségvetési megszorító intézkedések nem kedvező kezdeti befektetői fogadtatása, valamint kedvezőtlen világgazdasági tényezők (kamatemelések a fejlett piacokon, s emiatt átmenetileg mérséklődő kockázatvállalási kedv, s a régió kedvezőtlenebb megítélése) hatására az árfolyamsáv közepéig – 282,36 Ft/Euró – gyengült a forint árfolyama. 2006. őszétől azonban az Euró- zónához viszonyítva magas forinthozamok, a javuló makrogazdasági mutatók és a fiskális kiigazítás hatására 245 Ft/Eurós árfolyam közelébe erősödött a forint. 2007. tavaszától kezdődően többször is szakmai viták középpontjába került a forint árfolyamsávjának eltörlésének kérdése. A kormány azonban jelezte, hogy rövidtávon nincs napirenden az árfolyamsáv eltörlése. Részben a fejlett tőkepiacokon kialakult turbulenciák, illetve az ennek hatására romló feltörekvő piacok iránti befektetői bizalom miatt 2007. második felében gyengült a forint árfolyama, 2008. tavaszán 266Ft/Eurós árfolyam körül ingadozott a forint árfolyama.

Lebegő árfolyamrendszer

2008. február 26-i hatállyal a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a Magyar Köztársaság Kormányával egyetértésben eltörölte a forint Euróhoz rögzített középárfolyamát és az ehhez tarozó ingadozási sávot. Ezt követően a forint 230Ft/Eurós szintig erősödött a globális tőkepiaci helyzet javulása és a magas forinthozam-szint következtében. 2008. őszétől azonban jelentős mértékben gyengült a forint, amiben szerepet játszott a globális tőkepiaci válság mélyülése is. Az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank pénzügyi segítségnyújtásának bejelentését követően ugyan átmenetileg erősödött a forint, ám 2008. végén és 2009. tavaszán elsősorban a kedvezőtlen globális és hazai növekedési kilátások, valamint a tőkepiaci likviditás jelentős csökkenése miatt ismét gyengült, s 2009. tavaszára 310Ft/eurós árfolyam fölé gyengült a forint árfolyama. Az év közepére azonban a likviditási válság enyhülésével és a világgazdasági növekedési kilátások javulásával jelentős mértékben erősödött a forint. 2010. tavaszáig 270 Ft/Eurós árfolyam körül ingadozott a forint. 2010. közepére azonban 290 Ft/Eurós árfolyamig gyengült a forint. Ebben a nyugat-európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok erősödése mellett a tavasszal megválasztott kormány fiskális politikájának kedvezőtlen befektetői fogadtatása is szerepet játszott. Miután az új kormány elkötelezte magát az előző kormány által kitűzött költségvetési célok mellett, a forint árfolyama ismét erősödött, s az év utolsó harmadában 275 Ft/Xxxxx szint körül ingadozott. 2010. végén 280 Ft/Eurós árfolyam körül ingadozott a forint árfolyama.

Devizatartalékok

Az MNB tartalékai 2010. december 31-én 33.674 millió Eurót értek el. Ebből 104 millió Eurót ért el az arany, 864 millió Eurót az SDR állománya. Az IMF kvóta tartalék hányada 85 millió Eurót, a devizatartalékok értéke 32.296 millió Eurót, az egyéb követelések értéke 325 millió Eurót tett ki.

3.6.5. Független felülvizsgálati eljárások alkalmazása

A Magyar Állam mint kezes kimutatásaira vonatkozóan könyvvizsgálati, vagy független felülvizsgálati eljárásokat nem alkalmaz.

3.6.6. Jelentős változások

2008. október 29-én bejelentették, hogy az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank összehangolt finanszírozási csomagot biztosít Magyarország számára. A három szervezet összesen 20 mrd Xxxx összegű hitelt biztosít Magyarország számára. Az IMF igazgatótanácsa november 6-án, Xxxxxxx Xxxxxxx, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa november 19-én döntött a hitelkeret elfogadásáról.

	milliárd Euró	milliárd dollár
Európai Unió	6,5	8,1
Nemzetközi Valutaalap	12,5	15,7
Világbank	1,0	1,3
Összesen	20,0	25,1

forrás: PM

2010. január 18-án az MNB bejelentette, hogy megszünteti a Svájci Nemzeti Bankkal, valamint az Európai Központi Bankkal együttműködésben nyújtott 7 napos euró – svájci franc FX-swap keretet, amely révén svájci franc likviditást biztosított euró ellenében. A kereslet a svájci franc forrásbevonási lehetőségek javulásával jelentősen csökkent. Az utolsó egyhetes euró – svájci franc FX-swap ügyletet 2010. január 25-én bonyolította le az MNB.

2010. január 26-án az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 6,25%- ról 6,00%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

2010. január 28-án az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta és visszamenőlegesen megsemmisítette a nagyértékű ingatlanokra kivetett vagyonadót. 2010. augusztus 16-án a Kormány eltörölte az egyéb nagy értékű vagyontárgyakra (pl. hajók, repülőgépek, nagy teljesítményű gépkocsik) érvényben lévő vagyonadót.

2010. január 29-én a Pénzügyminisztérium publikálta Magyarország aktualizált Konvergencia Programját. Az aktualizált Konvergencia Program a 2009. és 2012. közötti időszakot fogja át, és az Országgyűlés által 2009. november 30-án elfogadott 2010. évi költségvetési törvény, valamint a legfrissebb információk alapján készített makrogazdasági előrejelzés figyelembe vételével készült.

2010. február 8-án az MNB Monetáris Tanácsa bejelentette, hogy a forint jelzáloghitelezés támogatására jelzáloglevelek vásárlásába kezd, továbbá fejleszteni kívánja a jelzáloglevelek másodlagos piacát. Az MNB 100 milliárd forintos keretet szabott meg a jelzáloglevelek vásárlására, s a kibocsátónak árjegyzői megállapodás révén biztosítania kell a jelzáloglevelek likviditását. Az első elsődleges piaci jelzáloglevél-vásárlásra 2010. március 16-án került sor. Az MNB 2010. április 1-től értékpapír-kölcsönzési lehetőséget biztosított a korábban megvásárolt jelzáloglevelekből azon belföldi hitelintézetek számára, amelyekkel árjegyzői megállapodást kötöttek. A program 2010. december 31-én véget ért.

2010. február 22-én az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 6,00%-ról 5,75%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

2010. február 26-án a Magyar Köztársaság 95%-os tulajdonrészt szerzett a Malév Zrt-ben. A Magyar Állam összesen 25,2 milliárd forint értékben emelt tőkét részben készpénzzel, részben apporttal, korábbi adósságok konvertálásával.

2010. március 29-én az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 5,75%-ról 5,50%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

2010. március 31-én az MNB bejelentette, hogy 2010. április 1-től a megvásárolt jelzálogleveleket értékpapír-kölcsönzési ügylet keretében hazai hitelintézetek rendelkezésére bocsátja.

2010. április 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal bejelentette, hogy a 2009. évi (helyi önkormányzatokkal együtt számított) eredményszemléletű (ESA szerinti) költségvetési hiány 918,6mrd Ft-ot ért el, ami a 2009. évi várt GDP 3,6%-ának felel meg. Ezzel egy időben az MNB bejelentette, hogy a 2009. év végi maastricht-i (ESA szerinti) államadósság 20.421,2mrd Ft-ot tett ki, ami a 2009. évi várt GDP 78,3%-a.

2010. április 26-án az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 5,50%- ról 5,25%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

2010. áprilisában lezajlottak az országgyűlési választások. 2010. április 11-én került sor az első fordulóra, 2010. április 25-én pedig a második fordulóra. A választásokon a Fidesz- KDNP összesen 263 mandátumot, azaz a parlamenti mandátumok több, mint kétharmadát szerezte meg a 386 fős Országgyűlésben. A választások során mandátumhoz jutott a Magyar Szocialista Párt (59 mandátum), a Jobbik Magyarországért (47 mandátum), a Lehet Más a Politika (16 mandátum) pártok mellett egy független képviselő is. Az Országgyűlés alakuló ülésére 2010. május 14-én került sor.

2010. május 29-én a Parlament elfogadta a kormányprogramot, továbbá Xxxxx Xxxxxx xxxxxxx a miniszterelnöki esküt, így megalakult az új kormány.

2010. június 8-án a Kormány 29 pontos gazdasági programot jelentett be. Az alábbi táblázat mutatja be az egyes intézkedések várható költségvetési hatásait.

	Bevételeket növelő	Kiadásokat növelő	Bevételeket csökkentő	Kiadásokat csökkentő
A Kormány 29 pontos akciótervének várható hatása államháztartási egyenlegre (milliárd forint)
Társasági adó			45,0
10%-os adókulccsal kapcsolatos módosítás az egyéni vállalkozóknál			1,3
Az egykulcsos, 16%-os Szja bevezetése (az adójóváírás megszüntetése)
Egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adók megszüntetése a központi költségvetésben			1,7
A vizitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása
Egyes helyi adók eltörlése a helyi önkormányzatoknál
- üdülőépület utáni idegenforgalmi adó
- vállalkozók kommunális adója
Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó pótlása építményadóval (más helyi adóval)
A cégautóadó-bevétel növekedése (nagyteljesítményű személygépkocsi adó)	0,5
A gázolaj jövedéki adójának könnyítése a fuvarozóknál
A háztartási munkáról és annak adómentességéről szóló törvénymódosítás			3,0
Az illetéktörvényből adódó módosítások, illetékmentesség kibővítése - központi költségvetés			0,8
- helyi önkormányzatok			0,7
A beruházások során ma 51 engedélyt kell kérni, ennek harmadának eltörlése
Egyszerűsített foglalkoztatás (TB bevételeket érintően)		0,3	0,6
Ingatlanbérbeadáshoz ne kelljen vállalkozónak lenni
Bérfőzési szeszadó			3,1
Az adományok áfájának megszüntetése			2,5
A kistermelők élelmiszer temelési-, feldolgozási lehetőségeinek jelentős könnyítése
Széchenyi kártya		0,4

Az uniós források radikális átrendezése a kis- és középvállalkozások javára
Költségvetési intézmények zárolása				40,5
Költségvetési intézmények befizetései	7,0
Maradványelvonás				30,0
Jutalom kifizetési stop, megbízási szerződés felülvizsgálat, eszközbeszerzések				12,0
A kiadásmérséklő intézkedések adóbevételcsökkentő hatása (szja, áfa, járulék)			0,0
Alapoknál elérendő megtakarítás				18,0
Végkielégítések, lelépési díjak, jutalmak 98%-os adója, magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója	1,0
A vagyonfejezetnél történő megtakarítás				20,0
Pártok támogatásának 15%-kal való csökkentése				0,2
Költségvetési felügyelők kiküldése a jelelntős közpénzzel gazdálkodó intézményekhez
Nemzeti Eszközkezelő társaság felállítása
Bankadó bevezetése (csak 2010-2011-ben)	187,0
A bankadó bevezetése miatti társasági adókiesés			20,0
Csak Forint alapon lehessen bejegyezni záloghitelt magánszemélyek lakóhelyére
Másodlagos élelmiszer vizsgálat
Moratórium elrendelése a közüzemi díjak emelését illetően
Kilakoltatási moratórium elrendelése december 31-ig
Összesen	195,5	0,7	78,7	120,7
Az egyenlegre gyakorolt hatás				236,8

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

2010. június 29-én a Parlament Xxxxxxx Xxxx választotta köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök beiktatására 2010. augusztus 6-án került sor.

2010. július 1-től a 10%-os, kedvezményes társasági adókulcs alkalmazásának lehetősége kiterjesztésre kerül, és így az 50 millió forintot meg nem haladó árbevétel helyett 500 millió forintot meg nem haladó árbevétel-szintig igénybe vehető.

2010. július 16-án az IMF és az Európai Bizottság delegációja bejelentette, hogy felfüggesztik az IMF-EU finanszírozási csomag rendelkezésére állásához kapcsolódó rendszeres felülvizsgálatra irányuló tárgyalásokat.

2010. július 22-én a Parlament elfogadta, s 2010. augusztus 13-án kihirdetésre került a 2010. évi XC. törvény, amely a pénzügyi intézmények részére különadó fizetési kötelezettséget ír elő. A Költségvetési Tanács becslése szerint az adó összege 2010-ben és 2011-ben egyaránt 185,6 mrd Ft.

2010. szeptember 6-án az MNB Monetáris Tanácsa úgy döntött, hogy a jövőben minden tartalékköteles hitelintézet maga döntheti el, hogy 2%-os, vagy annál magasabb tartalékráta vonatkozzon-e rá. A tartalékköteles hitelintézetek a 2010. novemberi tartalékteljesítési periódustól kezdődően a 2%, 3%, 4% és 5%-os tartalékráták közül választhatnak; választásukat ezt követően félévente módosíthatják, minden év áprilisában és novemberében.

2010. szeptember 8-án Xxxxxxxx Xxxxxx Nemzetgazdasági Miniszter bejelentette, hogy a Kormány elkötelezett a 2011. évi 3%-os deficitcél mellett.

2010. október 3-án sor került a helyi önkormányzati választásokra. Budapest főpolgármestere Xxxxxx Xxxxxx lett, a Fidesz és a KDNP jelöltje, a fővárosi közgyűlésben a Fidesz és a KDNP 33-ból 17 mandátumot szerzett. A képviselő testületekben, valamint a megyei közgyűlésekben is a Fidesz és a KDNP szerezte a legtöbb mandátumot a parlamenti pártok közül.

2010. október 13-án a Kormány újabb költségvetési hiányt csökkentő intézkedéseket jelentett be. Különadót vetettek ki a telekommunikációs (várhatóan évi 61mrd Ft) az energetikai vállalatokra (várhatóan évi 70mrd Ft) és a kiskereskedelmi áruházláncokra (várhatóan évi 30mrd Ft). A különadót átmeneti jelleggel, három évre (2010., 2011., és 2012.) vetik ki. Emellett 2010. november 1-től a magánnyugdíj-pénztári tagok kötelező magánnyugdíj- pénztári befizetéseit (havonta mintegy 30mrd Ft) nem utalják át a magánnyugdíj-pénztári számlákra, hanem az a költségvetés egyenlegét javítja. Az intézkedés a 2011. év végéig terjedő időre (14 hónapra) vonatkozik.

2010. október 30-án Xxxxxxxx Xxxxxx nemzetgazdasági miniszter ismertette a 2011. évi költségvetés tervezetét. A tervezet szerint a 2011. évi eredményszemléletű (ESA szerinti) államháztartási hiány (helyi önkormányzatokkal együtt számítva) a várt GDP 2,9%-át teszi ki. A költségvetési törvényt a Parlament 2010. december 23-án elfogadta.

2010. november 29-én az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 5,25%-ról 5,50%-ra emelte az irányadó jegybanki alapkamatot.

2010. december 6-án a Standard & Poor’s hitelminősítő negatívra rontotta a magyar államadósság besorolásának kilátását. A besorolás továbbra is „BBB-”.

2010. december 6-án a Moody’s hitelminősítő „Baa1”-ről „Baa3”-ra rontotta a magyar államadósság besorolását. A kilátás továbbra is negatív.

2010. december 13-án a Parlament elfogadta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításáról szóló törvényt. Az új szabályozás szerint 2011. január végéig nyilatkozhatnak a magánnyugdíj-pénztári tagok, amennyiben nem kívánnak visszalépni az állami (felosztó-kirovó) rendszerbe. Ilyen nyilatkozat esetén a korábbi munkaviszony alapján járó nyugdíjjogosultságot e tagok nem veszítik el, viszont a nyugdíjkorhatárig hátralévő évek során nem szereznek újabb jogosultságot a 2011. novemberét követő időszakban, ellenben a nyugdíj-hozzájárulást (korábban nyugdíjjárulékot) fizetniük kell. A visszalépők magán-nyugdíjpénztári portfólióját képező vagyonelemek a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek. A vagyonelemek fokozatosan értékesítésre kerülnek, emellett pedig a vagyonelemek hozamát, illetve az azok értékesítéséből származó bevételeket a költségvetés meghatározott előirányzatának javára, illetve államadósság-csökkentésre kell fordítani. A törvény 2010. december 21-én kihirdetésre került.

2010. december 13-án és 2010. december 20-án a Parlament elfogadta azt a törvényi szabályozást, amely alapján a Költségvetési Tanács három tagjának mandátuma az év végén megszűnik. A december 13-án elfogadott törvény egyben rendelkezik egy új Költségvetési Tanács felállításáról is. Az új Költségvetési Tanács három tagból (az MNB elnöke, az Állami

Számvevőszék elnöke, továbbá egy, a köztársasági elnök által kinevezett elismert közgazdász) áll. A Költségvetési Tanács jogkörét megerősíti az új szabályozás: az elfogadott költségvetési törvényt a Költségvetési Tanács egyszer visszaküldheti a Parlamentnek megfontolásra.

2010. december 20-án az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 5,50%-ról 5,75%-ra emelte az irányadó jegybanki alapkamatot.

2010. december 23-án a Fitch hitelminősítő „BBB”-ről „BBB-”-ra rontotta a magyar államadósság besorolását. A kilátás továbbra is negatív.

3.7. Bírósági és választottbírósági eljárások

A Magyar Állam mint kezes legjobb tudomása szerint nincs folyamatban olyan államigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás, amely jelentős hatást gyakorolna a Magyar Állam mint kezes pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére és ilyen eljárás közeljövőbeli megindítása sem fenyeget.

4. Megtekinthető dokumentumok

Tekintettel arra, hogy a Magyar Állam mint készfizető kezes kötelezettsége törvényen alapul, nincsenek olyan szerződések, illetve a garanciával kapcsolatos egyéb dokumentumok, amelyekhez a nyilvánosság hozzáférhet.

FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

A forgalomba hozatalban közremőködő UniCredit Bank Hungary Zrt. bankfiókok felsorolása

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 48-66.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 5.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx x. 1-3.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000. (EUROPARK)

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 44.

Tel: 00-00-00-00-00

1097 Budapest, Könyves K. krt. 12-14. (Lurdy ház) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000. (Stop Shop) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

1239 Budapest, Hősök tere 14.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx u. 10.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx krt. 46.

Tel: 00-00-00-00-00

1087 Budapest, Hungária krt. 40-41. (Arena Corner) Tel.: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx X. x. 32-36.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx X. x. 93.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx. 8.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx. 87-89. (Mamut II. bevásárlóközpont) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00-00. (Campona bevásárlóközpont) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxxx xxx 00. (Sugár üzletközpont) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxxxx xxxx 000. Tel.: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00/a Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

1066 Budapest, Teréz krt. 62.

Tel: 00-00-00-00-00

1088 Budapest, József krt. 13.

Tel: 00-00-00-00-00

1092 Budapest, Ferenc krt. 24.

Tel: 00-00-00-00-00

1093 Budapest, Vámház krt. 15.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00-00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000. (Duna Plaza) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx xx 000-000.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxx, Xxxx Xxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

5600 Békéscsaba, Xxxxxxx X. xxx 0/a Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxx Xx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx X. x. 25-27.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0/a Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx Xx. xx 0/X Tel: 00-00-00-00-00

3300 Eger, Bajcsy-Zs u. 2.

Tel: 00-00-00-00-00

2030 Xxx, Xxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

2500 Esztergom, Vörösmarty u. 5.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxx, Xxxxx Xx. xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

3200 Gyöngyös, Páter Xxxx Xxxxxx u. 22. Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxx, Xxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxx, Xxxxx x. 1.

Tel: 00-00-00-00-00

5100 Jászberény, Xxxxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

6000 Kecskemét, Xxxxxxxxx xxxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

3545 Miskolc, Hunyadi u. 3.

Tel: 00-00-00-00-00

9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 6.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxx, Xx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx Xx. xx 0-0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxx, Xxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxx, Xxxxxxx xx 00. (Árkád)

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

9400 Sopron, Várkerület 1-3.

Tel: 00-00-00-00-00

6722 Szeged, Kossuth L. sugárút 18-20.

Tel: 00-00-00-00-00

6720 Szeged, Kárász u. 16.

Tel: 00-00-00-00-00

8000 Székesfehérvár, Xxxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

7100 Szekszárd, Arany J. u. 15-17.

Tel: 00-00-00-00-00

2000 Szentendre, Xxxxxxxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

5000 Szolnok, Xxxxxx Xxxxx u. 27.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0. (Vértes Center) Tel: 00-00-00-00-00

2046 Törökbálint, DEPO-Raktárváros

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxx X. xxx 0/a. Tel: 00-00-00-00-00

Document Metadata

Table of Contents

Alaptájékoztató

Document Metadata