GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS

GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS

Feltételek

Hatályos: 2024. június 1-től

GÉPBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 3

1. A biztosítási szerződés alanyai, a károsult 3

1.1. A szerződő 3

1.2. A biztosított, az együttbiztosított 3

1.3. A biztosító 3

2. Fogalom meghatározások 3

2.1. A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában 3

3. A biztosítási szerződés létrejötte 4

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 5

5. A kockázatviselés kezdete 5

6. A biztosítási szerződés módosítása 5

7. A biztosítási szerződés hatálya 5

7.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye) 5

7.2. Időbeli hatály 5

8. A biztosítási esemény 5

9. Általános kizárások 5

9.1. Nem téríti meg a biztosító 5

10. Biztosítható vagyontárgyak 7

11. Nem biztosítható vagyontárgyak 7

12. Biztosított mellékköltségek 7

13. A biztosítási összeg meghatározása 8

14. A biztosítási összegek és díjak évenkénti módosítása 8

14.1. Az értékkövetés 8

14.2. Díjkorrekció 9

15. Alulbiztosítás és túlbiztosítás 9

16. Önrészesedés 9

17. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 9

18. A felek együttműködése 10

18.1. Közlési kötelezettség 10

18.2. A változás-bejelentési kötelezettség 10

18.5. Kárbejelentési kötelezettség 11

18.6. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 11

18.7. A biztosító kötelezettségei 12

19. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 12

20. A fedezetfeltöltés 12

21. A biztosító szolgáltatásának szabályai 12

22. A szolgáltatás mértéke 13

23. A biztosítási szerződés megszűnése, a szerződés felmondása; A szerződés újra érvénybe helyezése 13

24. A biztosító mentesülése és megtérítési igénye 14

25. Elévülés 15

26. Egyéb 15

27. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól 15

28. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 16

A GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI 17

1. Biztosítási esemény 17

2. Kizárások 17

3. Eltérés a korábbi szerződéses gyakorlattól 18

GÉPEK VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI 19

1. Fogalom meghatározások 19

2. A biztosítási esemény 19

2.1. Tűz és elemi károk fedezete 19

2.2. All Risks fedezet 22

3. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 24

GÉPEK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI 25

1. Biztosítási esemény 25

1.1. Betöréses lopás 25

1.2. Rablás 25

1.3. A vagyontárgyakkal összefüggő többlet-kockázatviselés 25

2. Kizárások 25

3. A biztosító szolgáltatása 26

4. Egyéb rendelkezések 26

5. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 26

GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁSHOZ ALKALMAZHATÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI ZÁRADÉKOK 27

GT3 Előgondoskodás 27

GT4 Légifuvar többletköltségek 27

GT5 Árvíz kockázat kizárása 27

GT7 Vagyontárgyak szállításának fedezete 27

GT8 Alapzatok és falazatok 27

GT9 Kölcsönzött gép többletköltségének fedezete 27

GT10 Üvegtörés 28

GT11 Határsáv kiterjesztés 28

GT13 Munkagépek lopás fedezete 28

Biztosított vagyontárgyak 28

Biztosítási esemény 28

Önrészesedések és vagyonvédelmi előírások 28

GÉPBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSAI 29

1. Általános rendelkezések 29

2. Helyiségek, vagyontárgyak védelmi szabályai 29

2.1. Szolgáltatási limitek 29

2.2. Mechanikai védelem 30

2.3. Elektronikai védelem 31

3. Az 1. Vagyoncsoport (készpénz, értékcikk) tárolási szabályai 33

4. Távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó követelmények 34

5. Küldöttrablás 35

6. Őrző-védő szolgálattal kapcsolatos követelmények 35

7. Fogalom meghatározások 35

8. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 36

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA 37

I. SZÁMÚ MELLÉKLET 39

Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató kiegészítés 39

GÉPBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A Gépbiztosítások általános szerződési feltételei azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyeket – ha a vonatkozó különös feltételek és/vagy záradékok másként nem rendelkeznek – a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) gép- biztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.

A jelen szerződési feltételekben nem érintett kérdésekben a vonatkozó különös feltételek, záradékok, a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.), va- lamint a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott ki- zárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásának felté- telei, a Ptk. rendelkezéseitől lényegesen eltérő feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon dőlt és vastagított be- tűvel szedettek. A hatályos Ptk. rendelkezéseitől, a szoká- sos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek a 27. és 28. pontban összegyűjtve is megtalálhatók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – meg- állapodása az irányadó. A fedezet kizárólag az ajánlaton és a kötvényben megjelölt biztosításokra és biztosítási esemé- nyekre vonatkozik.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI, A KÁROSULT

1.1. A SZERZŐDŐ

A szerződő az, aki a biztosítóval biztosítási szerződést köt. A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalko- zás, aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis. A biztosítási díj megfizetésére a szerződő köteles.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok meg- tételére a szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyi- latkozatait.

1.2. A BIZTOSÍTOTT, AZ EGYÜTTBIZTOSÍTOTT Biztosított az a természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási esemény elkerü- lésében érdekelt.

Az együttbiztosított az a természetes személy, jogi személyi- ség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási esemény tekintetében a Biztosított részére, vagy helyette végzett tevékenysége során okozott károk vonatkozásában a Biztosítottal együtt, vele azonos biztosítási védelemben részesül. Ahol a biztosítási fel- tételekben a Biztosított szerepel, úgy azon rendelkezések az együttbiztosítottra is vonatkoznak.

A biztosított és a szerződő azonos is lehet. A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyi- latkozattal beléphet a szerződésbe, a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ilyen esetben a folyó biztosítá-

si időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szer- ződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

A biztosított belépésével a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége – beleértve a bizto- sítási díjfizetési kötelezettséget is – a biztosítottra száll.

A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

Az együttbiztosított nem léphet be a szerződésbe.

1.3. A BIZTOSÍTÓ

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a je- len szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgál- tatást teljesíti magyar törvényes fizetőeszközben.

2. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

2.1. A JELEN BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ALKALMAZÁSÁBAN

2.1.1. biztosítási szerződés: a biztosítási szerződési felté- tel, az ajánlat és annak valamennyi melléklete, a díjtájékoztató, és a kötvény együttese;

2.1.2. biztosítási szerződési feltétel: a biztosítás általános szerződési feltételei, a különös biztosítási feltételek, a vagyon- védelmi előírások, az esetleges záradékok, egyedi megálla- podások, az adatkezelési tájékoztató, valamint az ügyféltájé- koztató;

2.1.3. kötvény: a biztosító által a biztosítási fedezet igazolása céljából kiállított biztosítási dokumentum;

2.1.4. új érték: A károsult vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének vagy újjáépítésének költsége, beleértve a fu- var (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit, melyekből engedmények nem vonhatók le. Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyett ugyanolyan vagyontárgy nem szerezhető be, akkor hasonló műszaki, gazdasági paraméterekkel ren- delkező más vagyontárgy beszerzési értéke az új érték az esetleges értékkülönbözet figyelembe vételével.

2.1.5. valóságos műszaki (avult) érték: A valóságos (avult) értéket a biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén úgy számítja ki, hogy az új értékből levonja a használati idő alatt bekövetkezett értékcsökkenést (technikai avulást), de fu- var (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit újértéken veszi figyelembe.

2.1.6. technikai avulás (elhasználódás/értékcsökkenés) mértékének megállapítása – többek között – a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a karbantartás színvonala, üzemelési körülmé- nyek, folyamatos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.

2.1.7. teljes-, totálkár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreál- lítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.

2.1.8. részleges kár: javítással (építéssel, szereléssel) hely- reállítható károk.

2.1.9. Következményi kár

Valamely közvetlen dologi kár következményeként előálló, azzal okozati összefüggésben álló másodlagos vagyoni kár, amely a biztosított kockázatok nem közvetlen hatásából ered. Például de nem kizárólagosan:

– tűzkárnál az oltáshoz használt víz által okozott kár,

– villámcsapás másodlagos hatása káreseménynél a hűtött készletek leolvadása, megromlása,

– a termelési vagy szolgáltatási folyamat leállásából, szü- neteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszüneti veszteség

– felmerülő többletköltségeket, pl. túlóra költsége, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér és egyéb költség, expressz vagy légipostafuvar miatti több- letköltség.

2.1.10. kártérítési limit: egyes kockázatok vonatkozásában meghatározott, a biztosítási összegtől eltérő (de azt meg nem haladó) szolgáltatási felső határ, téríthető maximális összeg.

2.1.11. szolgáltatási (első kockázatra szóló) limit: va- gyonbiztosítás esetén az adott kockázatra vállalt szolgáltatási felső határ, téríthető maximális összeg. A biztosítási szerző- dés szerint első kockázatra szóló limit esetén a biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja.

2.1.12. a gép olyan eszköz vagy szerkezet, amely

a) az anyag mozgatására vagy megmunkálására (munkagép), illetve energiatermelésre alkalmas (erőgép),

b) felépítése bonyolult,

c) több mozgó alkatrészből áll,

d) munkájához külső energiaforrás szükségeltetik, és

e) amely az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgálja.

2.1.13. mezőgazdasági vontató: a kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi von- tatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berende- zések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működte- tésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.

2.1.14. munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

2.1.15. gépalapnak minősül a gép üzemelésével járó jelen- tős dinamikus hatások elvezetésére szolgáló épített vagy sze- relt alaptest.

2.1.16. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a közúti közleke- dés szabályairól – KRESZ) 1. sz. függeléke II. xxxxxx szerint értendők.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

3.1. A szerződés megkötésére mind a szerződő, mind a bizto- sító tehet ajánlatot. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtéte- létől számított 15 napig van kötve.

3.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 na- pon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapo- dásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

3.3. Ha a szerződés létrejön, a biztosító kötvényt állít ki.

3.4. A felek külön írásbeli megállapodásával jön létre a szer- ződés, ha az ajánlatot a biztosító teszi (3.2. a) pont). Ha a biztosítási szerződés kötésére a biztosító tesz ajánlatot, a biz- tosítási szerződés abban az esetben jön létre, ha a szerződő az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban elfogadja. Ez esetben a szerződés – egyéb megálla- podás hiányában – a szerződő elfogadó nyilatkozatának biz- tosító általi kézhezvételét követő napon jön létre. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozat a szerződő részéről tett új ajánlatnak minősül, mely új ajánlat szerinti szerződés létrejöt- tére a 3.5. pont szabályait kell alkalmazni.

3.5. Amennyiben az ajánlatot a szerződő teszi (3.2. b) pont), a biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 15 napon belül elbírálni (kockázatelbírálási idő). Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázatvállalás szem- pontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

3.5.1. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal – a biztosító elfoga- dó nyilatkozatát követő napon jön létre. A biztosító elfogadó nyilatkozatát kötvény pótolhatja.

3.5.2. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 na- pos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekö- vetkezett károkért nem tartozik helytállni. Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

3.5.3. Ha a kötvény tartalma a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény átadásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a fel- hívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.

3.6. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) jön létre a biztosítási szerződés, ha az ajánlatot a szer- ződő teszi és arra a biztosító – az ajánlat beérkezésétől vagy a biztosító részére történt átadásától számított 15 napos határidőn belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy

a) az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában,

b) a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

c) a díjszabásnak megfelelően tették.

3.6.1. A biztosítási szerződés csak abban az esetben jöhet létre ráutaló magatartással, ha erre a szerződő figyelmét a biztosító a biztosítási ajánlati lapon kifejezetten felhívta.

3.6.2. Ilyen esetben a szerződés a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon, az ajánlat a biztosító részére tör- ténő átadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

3.6.3. Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létre- jött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

3.7. Ha a biztosítást az ajánlattevő (szerződő) megbízottjának minősülő biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a biztosítónak igazolható módon átadta.

3.8. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a másik fél az átvételtől számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, kivéve, ha a szerződés a biztosító ráutaló magatartásával jön létre.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

4.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerző- désben határozzák meg.

4.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

4.3. A biztosítási évforduló minden évben ugyanazon hónap azonos napja, amely a kockázatviselés kezdő napjával egye- zik meg.

5. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

5.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban (halasztott kockázatviselési kez- det), ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

5.2. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén a kockázatviselés annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerző- dő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

6.1. A biztosító és a szerződő a biztosítási szerződés módosí- tását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerző- dés módosításához a biztosító és szerződő közös megegye- zése szükséges. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés változatlan tartalommal marad hatályban.

6.2. A biztosító kezdeményezheti a szerződés módosítását a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel

19. pontjában foglaltak szerint.

6.3. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok sú- lyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerződés módosítását kezdeményezheti.

6.4. A szerződés módosítással nem érintett része változatlan marad.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA

7.1. TERÜLETI HATÁLY (A KOCKÁZATVISELÉS HELYE)

7.1.1. A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyaror- szág területén, a biztosítási szerződésben meghatáro- zott kockázatviselési helyeken bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a 7.1.3. pontban foglaltak figyelembevételével.

7.1.2. A kockázatviselés helye a kötvényen pontos cím- mel vagy helyrajzi számmal megjelölt telephely.

7.1.3. A rendeltetésszerűen mozgatható és önjáró gépek esetében a vagyontárgyak biztosítási helyszíne Magyar- ország.

7.2. IDŐBELI HATÁLY

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatá- lya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

8. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

8.1. A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási esemé- nyekre és oly módon terjed ki, amelyeket és ahogyan a vonat- kozó különös feltételek meghatároznak, és amelyek bekövet- kezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

9. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A kizárások a biztosítási szerződési feltételekben megfo- galmazott olyan események, amelyekre a biztosító nem vállalja a kockázatot. A kizárt káresemény a biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősül biztosítási ese- ménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

9.1. NEM TÉRÍTI MEG A BIZTOSÍTÓ

a) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés- ben fedezetbe vett események okozták-e vagy sem,

b) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károkat,

c) az alább felsorolt eseményekkel /cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, veszteséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok előfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejűleg hozzájárul

• háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüze- nettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

• belső zavargás, forradalom, ellenforradalom, for- rongás, katonai- vagy népfelkelés, zendülés, lá-

zadás, puccs, sztrájk, szeparatista cselekmény, elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• katonai vagy jogbitorló hatalom, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet vagy veszélyhelyzet kihirdetését idézi elő.

9.2. Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve ter- rorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak (ideértve a biológiai vagy vegyi fertőzéssel. rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagok- kal elkövetett cselekményeket is), függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időre- ndi sorrendben – is közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

9.3. Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek minősül minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg,

a) melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

b) melyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál- lamot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befo- lyásolja, vagy

c) melyek módja és körülményei arra engednek következ- tetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

9.4. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül:

a) a Magyarország területén vagy

b) a Magyarország területén kívül

folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között ví- vott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása.

9.5. Jelen biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet a 9.1. c), valamint a 9.2. pont alatt felsorolt kockázatok befo- lyásolására, megelőzésére, elfojtására irányuló bármely természetű kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.

9.6. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagy nem biztosítható vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja (pl. esztétikai hibák),

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) amely talajerőben, vízminőségben, természeti kör- nyezetben következett be.

9.7. Nem téríti meg a biztosító továbbá:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károkat,

b) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kár- ként jelentkeztek (pl.: túlóra, sürgősségi felár, terme- léskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség,

c) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítás- sal már fedezett károkat,

d) a számítógépes rendszerekben vagy egyéb nyilván- tartásokban tárolt adatállományban, információban keletkezett károkat,

e) az adatok, szoftverek vagy számítógépes programok funkciójának, rendelkezésre állásának, használható- ságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásából eredő károkat,

f) vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti, esz- mei értéket,

g) a biztosított vagyontárgy fokozatos és folyamatos ál- lagromlását, használata során bekövetkező kopását és elhasználódását.

9.8. A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek

a) a biztosítás megkötésekor a vagyontárgynak a bizto- sított által ismert olyan hiányosságából eredtek és az- zal okozati összefüggésben álltak elő, amelyet a bizto- sított a biztosítóval nem közölt, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében,

b) a biztosított vagyontárgyak össze- és szétszerelése vagy próbaüzeme alatt vagy által következtek be, ki- véve, ha ezen tevékenységek a karbantartási és szer- viz munkák részét képezik,

c) az építési, szerelési tevékenységgel (beleértve a bon- tási munkákat is), illetve próbaüzem alatt, azzal oko- zati összefüggésben keletkeztek,

d) veszélyes hulladékok, környezetszennyező anyagok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban merül- tek fel,

e) károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdo- nos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költsé- gek és kiadások,

f) készletek, garnitúrák és más, összetartozó vagyon- tárgyak (vagy a vagyontárgyak összetartozó részegy- ségeinek) károsodása, megsemmisülése vagy hiánya esetén, a nem károsodott darabok vagy részegységek forgalmi értékének csökkenéséből adódnak,

g) a következményi károkat,

h) nem téríti meg a biztosító az ipari gázok, folyadékok, fűtő- és hűtőközegek vegyíthetetlensége miatti több- letköltségeket.

9.9. Nem terjed ki a biztosítás olyan kárra, amelynek biz- tosítási fedezete az EU, ENSZ határozata alapján, vagy a biztosítóra vonatkozó bármely joghatóság törvényi, sza- bályozási, kereskedelmi vagy gazdasági szankciója miatt tilalmas vagy korlátozott, valamint minden olyan kárra, amely az EU, ENSZ vagy bármilyen nemzetközi, illetve nemzeti embargó ellenes tevékenység/cselekmény kö- vetkezménye vagy azzal bármilyen módon összefüggés- ben van, továbbá ezen területeken okozták vagy a kár itt következett be.

10. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

10.1. A jelen szerződési feltételek alapján biztosítható vagyon- tárgynak minősülnek a szerződő által egyedi azonosításra al- kalmas módon vagy vagyoncsoportonként meghatározott, a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a biztosított vállalko- zói tevékenységének végzésével kapcsolatos, egyedileg, vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt gépek a beépített szabályozó és vezérlő berendezéseikkel együtt.

10.2. Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor hatá- rozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyon- csoport biztosítva van. Ha nem a vagyoncsoport egésze kerül fedezetbe vonásra, a biztosított gépek csak részletes adat- közlő alapján vonhatók kockázatba.

10.3. Biztosítható gépek különösen az alábbiak:

a) erőgépek, erőművi berendezések,

b) telephelyen belül használt szállítóeszközök,

c) termelőgépek, mezőgazdasági terményszárítók,

d) nem önjáró (vontatott) munkagépek,

e) forgalmi rendszám nélküli önjáró munkagépek,

f) a forgalmi rendszámos mezőgazdasági vontatók,

g) a forgalmi rendszámos önjáró és vontatott munkagépek,

h) különleges felépítményű járművek.

i) egyéb gépek, berendezések.

10.4. A biztosító kockázatviselése kiterjed:

a) az üzembe helyezett gépekre, ha azok működőképesek,

b) a tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelyezés mi- att leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy te- lephelyen belül történő mozgatás alatt levő gépekre.

10.5. Biztosítottak az idegen tulajdont képező bérelt, kölcsön- vett, lízingszerződéssel bérbe vett, kipróbálásra, tesztelésre átvett vagyontárgyak is.

10.6. A biztosított gépek működéséhez szükséges gépalapok csak külön megállapodás alapján vonhatók fedezetbe.

11. NEM BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

11.1. A jelen szerződési feltételek alapján nem biztosíthatók az alábbi vagyontárgyak:

a) számítógépek és egyéb elektronikus berendezések, kivéve a biztosított vagyontárgyak részét képező, beépített szabá- lyozó és vezérlő berendezések,

b) légi járművek, vízi járművek,

c) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek,

d) föld alatti gépek, mélyművelésű bányagépek, mélykút szivattyúk,

e) kötött pályás járművek,

f) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek,

g) szerszámok (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszá- mok), gyártóeszközök, öntőformák, öntőminták és öntő- üstök,

h) a hajtó- és tüzelőanyagok, üzemi és segédanyagok (pl. kenő-, és hűtőanyagok), vegyszerek, valamint egyéb, az üzemeltetéssel össze nem függő anyagok,

i) elektromos, elektronikus egységek részét képező elektron- és elektron sugárcsövek, lámpák,

j) készletként nyilvántartott vagyontárgyak.

12. BIZTOSÍTOTT MELLÉKKÖLTSÉGEK

12.1. A biztosító – a biztosítási összegen belül – az adott va- gyontárgycsoportra vagy vagyontárgyra feladott biztosítási összeg 10%-áig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont kárese- mények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint

a) az oltás és mentés költségeit. Mentési költségek alatt azon kiadások értendők, amelyeket egy térítésköteles kár során arra kell fordítani, hogy a sérült, biztosított gépeket olyan helyzetbe hozzuk, amelyben javításuk lehetővé válik. A mentési költségeken belül a sérült vagyontárgyak daruzá- sával és elszállításával kapcsolatosan felmerült kiadások is térülnek.

b) oltás és mentés során idegen, harmadik személynek oko- zott károk, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,

c) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következté- ben felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyon- tárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dú- colással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó szakértői, vizsgálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymegál- lapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hoz- zájárulásával történt,

e) a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségeket,

f) a takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biz- tosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és meg- semmisítési költségeinek kivételével,

g) a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszá- molása/helyreállítása során berendezések le-vagy vissza- szerelésével kapcsolatban merültek fel,

h) térítésköteles kár elhárítására fordított föld- és építési mun- kák költségeit.

12.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltsé-

geit, valamint a felhasználásra kerülő anyagok, szerkezetek sür- gős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

13. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA

13.1. A mindenkori tárgyévi biztosítási összeget, a költségté- rítések biztosítási összegét, valamint a vagyontárgyak értéke- lési módját (lsd. 13.3. pontot) a szerződő/biztosított határozza meg telephelyenként és vagyontárgy csoportonként, a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben.

13.2. A vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként az ér- ték-megállapítás módszerével számított biztosítási összeg, vagy a biztosítási összegen belül vagy egyes kockázatokra meghatározott szolgáltatási limit(ek), valamint a biztosított költségekre vonatkozó, a telephelyre arányosan figyelembe vett biztosítási összeg az adott egységre (telephelyre) a bizto- sító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonat- kozó felső határa.

13.3. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szer- ződő fél az alábbi értékek alapján határozhatja meg és adhat- ja meg a biztosító részére:

a) az új érték, azaz a vagyontárgy új állapotban történő be- szerzésének költsége,

b) műszaki avult érték.

13.4. A vagyontárgyak érvényesen nem biztosíthatók új ér- téken abban az esetben, ha műszaki avultságuk meghaladja az 50%-ot.

13.5. Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor hatá- rozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyon- csoport biztosítva van. Egyedi vagy tételenként biztosított vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.

13.6. A biztosítási ajánlat és kötvény, illetve ezek mellékle- tei tartalmazzák a biztosított vagyontárgyak egyedileg vagy vagyoncsoportonként, telephelyenként meghatározott bizto- sítási összegét. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újértékét (lsd. még túlbiztosítás).

13.7. Ha a biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérő ér- tékelési módokat alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot va- gyontárgyanként tételesen részleteznie kell, azonosítható mó- don feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét és a vagyontárgyak értékelésének módját.

13.8. A biztosító a biztosított kockázatok tekintetében a bizto- sítási összegen belül korlátozhatja felelősségét kártérítési limit vagy első kockázatra szóló limit alkalmazásával. A szolgálta- tási limit ebben az esetben az adott kockázatra vállalt szolgál- tatási felső határ, téríthető maximális összeg.

13.9. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásá- val járhat együtt.

13.10. A biztosítási összegek telephelyek és vagyoncsopor- tok között nem csoportosíthatók át.

14. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

A Biztosító az évforduló előtt 60 nappal kezdeményezheti a biztosítási összegek és díjtételek módosítását, amikor javas- latot tesz a következő tartamra vonatkozó díjra.

14.1. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS

A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás követése érdekében a biztosító új értéken biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét és ezáltal a biztosítási díját – a kárgya- koriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az ér- tékkövetés mértékével változik (továbbiakban: értékkövetés).

Az indexálás módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt az index mérté- kéről, a módosított biztosítási összegről és díjról.

b) Az indexálás elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől indexálva él tovább.

c) Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelő- en felmondhatja.

Az indexálás mértéke:

A módosítás a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítható va- gyontárgyak különböző körére a KSH által „Az ipar belföldi értékesítésének árindexei” illetve „Az építőipar termelői árin- dexei” a tárgyévet megelőző novemberében megállapított adatok alapján történik, amelyekből a biztosító súlyozott átla- gindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer az előzőekben meghatározott módon végzi azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/–5%-os mértékkel eltérhet. Az indexálás keretében a biztosítási és szolgáltatási össze- gek és díjak egymással egyenesen arányosan változnak. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak értéké- nek egyéb okból bekövetkező változásait (beruházás, új esz- közök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bővítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés stb.). A szerződéses adatokban bekövetkezett változásokat a változás-bejelentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni.

A biztosító az indexálás alkalmazása esetén sem tekint el az alulbiztosítottság vizsgálatától és indokolt esetben az arányla- gos térítés alkalmazásától.

Nem indexálódik(nak)

a) a szerződésben foglalt szolgáltatási limitek (kivéve a há- nyadrész

összegét betöréses lopás, rablás biztosítás esetén),

b) a vagyonbiztosításban biztosított értékcikkek vagyoncso- porthoz

tartozó vagyontárgyak,

c) az elektronikus berendezések és készülékek biztosítása,

d) járművek értéke

e) a küldöttrablás,

f) az üzemszünet,

g) a szállítmánybiztosítás, és

h) a felelősségbiztosítás biztosítási összegei és díja.

14.2. DÍJKORREKCIÓ

A Biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozóan jo- gosult írásbeli javaslatot tenni az egyes vagyoncsoportokhoz tartozó díjtételek, a vagyoncsoportokhoz tartozó kiegészítő szolgáltatások, valamint a kiegészítő biztosítások díjainak egyoldalú módosítására.

A javaslatban a biztosító arról tájékoztatja a szerződőt, hogy a biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatásait milyen bizto- sítási díj megfizetése esetén tudja a következő biztosítási idő- szakban vállalni. A díjtétel emelés esetén a biztosítási összeg nem változik.

Díjtétel emelésének módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt a javasolt díjtéte- lek és tételes díjak mértékéről és a díjról.

b) A javaslat elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől megváltozott mértékű biztosítási díjjal él tovább.

c) Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítá- sokkal a szerződést nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, - az évfordulót megelőzően 30 na- pos felmondási idő figyelembevételével - írásban xxxxxxx- xxxxx.

Díjtétel emelésének mértéke:

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés követke- ző évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 50%-os mértékben kerülhet sor.

Díjmódosítási okok:

• külső szolgáltató partnerek díjainak változása,

• szerződéssel kapcsolatos adminisztrációs és egyéb költ- ségek, különösen a viszontbiztosítás díjának változása,

• árfolyam változása,

• adót és közterheket érintő jogszabályváltozások.

15. ALULBIZTOSÍTÁS ÉS TÚLBIZTOSÍTÁS

15.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyontárgyra vagy vagyon- csoportra választott értékmeghatározással számított ká- ridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeg meghatá- rozásának módszere szerint megállapított értékhez.

15.2. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költ- ségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

15.3. Az alulbiztosításra vonatkozó szabályokat a szerző- désben kikötött szolgáltatási limitekre is alkalmazni kell.

15.4. Amennyiben a biztosítási összeg az adott vagyon- tárgy/vagyoncsoport biztosítási értékénél (a biztosított vagyontárgy választott módszer szerint meghatározott értékénél) kevesebb, mint 10%-kal kisebb, a biztosító az alulbiztosítás szabályait nem alkalmazza.

15.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a választott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti értéket meghaladó részében a biztosítási ösz- szegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás), és a díjat megfelelően le kell szállítani.

16. ÖNRÉSZESEDÉS

16.1. A biztosítási kötvényben feltüntetésre kerülő, abszo- lút összegben vagy százalékban meghatározott mértékű, az egyes vagyoncsoportokra vagy tételesen biztosított va- gyontárgyak esetén a vagyontárgyanként meghatározott önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a bizto- sított minden káresemény kapcsán önmaga visel.

16.2. A vagyontárgyak tételes biztosítása esetén, ha egy biztosítási esemény során több biztosított vagyontárgy is károsodik, akkor a károsodott vagyontárgyakhoz tartozó legmagasabb önrészesedés kerül csak a kártérítésből levonásra.

16.3. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerző- dés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes kárese- ménynél figyelembe veszi.

16.4. Amennyiben a biztosító kár esetén alulbiztosítást állapít meg, az önrészesedést az alulbiztosítás mértéké- nek megfelelően arányosan csökkentett kártérítési ösz- szegből kell levonni.

16.5. Amennyiben a kár a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, a biztosító a kárt nem téríti meg.

17. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

17.1. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra, koc- kázatarányosan állapítja meg. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

17.2. Az éves díj részletekben is megfizethető, a részletfizetés gyakorisága lehet havi, negyedéves és féléves. Részletfizetés esetén a biztosító pótdíjat számíthat fel. A díjfizetés gyakorisá- gát és esedékességét a szerződés rögzíti.

17.3. A biztosítás első díja a szerződésben meghatározott idő- pontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél vá- lasztása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy in- kasszó útján. Banki átutalás választása esetén a kötvényszámot fel kell tüntetni a megjegyzés rovatba azonosítás céljából.

17.4. A biztosító és a szerződő az első biztosítási díj megfize- tésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A halasztott első díj a megállapodás szerint esedékes.

17.5. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerződés dí- ját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). Az egyszeri díjat a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. Az egy évnél rövidebb időtartamra kötött szerződéseknél rész- letfizetési megállapodás nem köthető.

17.6. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biz-

tosító kamatmentes előlegként kezeli. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget az ajánlat vissza- utasításától számított 15 napon belül visszautalja a szerződőnek.

17.7. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a biztosító a következő időszak biztosítási díjába beszámítja, vagy a szerződő kérésére az összeg biztosítóhoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül a szerződőnek visszafizeti.

17.8. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosí- tó szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen meg- állapított kárösszeg erejéig – a biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a bizto- sító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani.

17.9. A vagyonbiztosítási kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló tényezők:

a) a különös feltételek szerint vállalt kockázat természete,

b) a biztosított gép fajtája, funkciója,

c) fedezeti kiterjesztések,

d) az önrészesedés mértéke,

e) a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

f) a biztosítás tartama,

g) a biztosítási összeg,

h) 5 évre visszamenőleg a bekövetkezett károk adatai (kár- előzmény),

i) a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felmérésé- hez megadott egyéb adatok,

j) a veszélyközösség jellemzői.

17.10. A 17.9. pontban felsorolt adatok változása a biztosítási díj változását vonhatja maga után.

18. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A szerződő/biztosított kötelezettségei

18.1. KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

18.1.1. A biztosított tevékenység(ek)et a biztosított cégjegy- zékében felsorolt tevékenységei alapján kell meghatározni. A szerződő valamennyi biztosítani kívánt tevékenységét köteles megnevezni. A biztosítási kötvényen meg nem nevezett te- vékenységek, illetve az ezen tevékenységek folytatása során okozott károk nem biztosítottak.

18.1.2. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett.

18.1.3. A szerződő az első biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat cég- szerűen aláírt adatközlő/kérdőív kitöltésével vagy ezzel egyen- értékű, a kért adatokat tartalmazó más nyilatkozattal köteles a biztosítónak megadni.

18.1.4. A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére

– a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

18.1.5. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezett- ségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

18.1.6. A közölt adatok valóságtartalmáért a szerződő és a biz- tosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerző- dőt (biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

18.1.7. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szer- ződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

18.2. A VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

18.2.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, illetve a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövet- kezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.

18.2.2. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb vál- tozások többek között:

a) a szerződésben rögzített adatok megváltozása,

b) vagyonérték-változás,

c) a tevékenység jellegének megváltozása,

d) új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzem- be helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

e) a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

f) épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,

g) a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

h) új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,

i) a káresemény lehetséges, várható bekövetkezésére utaló jelek észlelése,

j) az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartamra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szünetelte- tés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

k) az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbe- adása,

l) a vagyontárgyak telephelyek közötti átcsoportosítása,

m) a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,

n) a jelen szerződés alapján biztosított vagyontárgyakra to- vábbi biztosítás megkötése.

18.2.3. A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

18.2.4. A szerződő köteles továbbá bejelenteni, amennyiben székhelye, levelezési címe, e-mail címe, telefonszáma vagy bankszámlaszáma megváltozik. A biztosító jogosult az általa ismert utolsó levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, tele- fonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan nyilatkozatot vagy értesítést küldeni, illetve a megadott bank- számlaszámra mindaddig joghatályosan kifizetést teljesíteni, amíg a levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefon- számra, bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó- an változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

18.3. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésére irányuló kö- telezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

18.4. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vo- natkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy ese- tén nem hivatkozhat.

18.5. KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

18.5.1. A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban, személyesen vagy telefonon bejelenteni. Telefonos bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is. A kárbejelentést a szerződő/biztosított az alábbi elérhetősé- gek valamelyikén teheti meg:

− levélben a biztosítónak a biztosítási szerződésben megha- tározott címére,

− a xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx internetes ol- dalon,

– e-mailen a xxxxxxxxx@xxxxxx.xx címen,

− telefonon a x00-0-000-0000 számon,

− ügyfélszolgálati irodáinkban személyesen.

18.5.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

b) a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét, becsült értékét,

c) a kárfelvételi jegyzőkönyvet,

d) a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját,

e) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról való tájékoztatást,

f) a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, a leltárívet, a költségszámításokat, bérleti szerződést, építési enge- délyt, statikusi szakvéleményt, műszaki leírást, gazdasá- gossági számítást, önkormányzati hatósági bizonyítványt, feljelentést, bírósági ítéletet, kölcsönadási szerződést,

g) ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titok- gazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot meg- ismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,

h) ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,

i) a biztosító megtérítési igényének érvényesítéséhez szüksé- ges adatokat, dokumentumokat,

j) a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

k) a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat az 1. sz. melléklet szerint.

18.5.4. Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (ren- dőrség, tűzoltóság, munkaügyi felügyelőség stb.) is azonnal értesíteni kell és a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati

tűzoltóság igazolását. Betétkönyvek, értékpapírok károsodása vagy eltűnése esetén a szerződő köteles haladéktalanul zárol- tatni a kifizetést és megindítani a hirdetményi eljárást.

18.5.5. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/ biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a ká- rigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szüksége- sek. Idegen vagyontárgyak esetén igazolni kell a birtoklás jogcí- mét (bérlet, bizomány, letét, lízing, feldolgozás, javítás, megmun- kálás stb.), továbbá meg kell neveznie a tulajdonos személyét.

18.5.6. A biztosítottnak a bizonyítás általános szabályai sze- rint joga van a fenti vagy 1. melléklet szerinti okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a köve- telésének érvényesítése érdekében.

18.5.7. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biz- tosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges kö- rülmények kideríthetetlenné válnak.

18.6. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

18.6.1. A szerződő és a biztosított köteles az adott helyzet- ben általában elvárható magatartást tanúsítani a károk meg- előzése és elhárítása érdekében, s ezzel összefüggésben a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonat- kozó szakmai előírásokat mindenkor be kell tartania, köteles továbbá a káresemény bekövetkezésekor a biztosító utasítá- sa, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményei szerint a kárt enyhíteni.

18.6.2. A biztosított köteles az elektromos víz- és gázvezeté- kek, valamint a hozzájuk kapcsolódó berendezések, készü- lékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karban- tartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti előírásokat betartani. A biztosított köteles az üzemen kívüli épületek ve- zetékeit, berendezéseit, felszereléseit elzárni. Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik.

18.6.3. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott va- gyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folyamatos karbantartásáról.

18.6.4. A károk megelőzésére, elhárítására és enyhítésére a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határoza- tok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai és a biztosító előírásai mindenkor irányadók.

18.6.5. A veszélyhelyzet közvetlen elhárítását követően a biz- tosított is javaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a biztosítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenér- tékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.

18.6.6. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási ösz- szeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre.

18.7. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

18.7.1. A biztosító a károkat a biztosítási szerződési feltéte- lekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

18.7.2. A biztosító maga, illetve képviselője, megbízottja útján jogosult akár a helyszínen ellenőrizni a kármegelőzésre vo- natkozó intézkedések végrehajtását, a kockázati viszonyokat befolyásoló körülményeket és a szerződő/biztosított által szol- gáltatott adatok helyességét.

18.7.3. Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapí- tást nyer, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott biz- tosítási esemény történt, a jogalap tisztázott, de nem érkezett be minden kárrendezéshez szükséges irat a biztosítóhoz, a biztosított kérésére a biztosító a várható szolgáltatási összeg 80 %-ig kárelőleget folyósíthat.

18.7.4. A biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szol- gáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tesz a szolgáltatására azok- ban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezett- ségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jog- címenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ ad a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, ami- kor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.

Ha a kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű megváltását kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biztosító köteles tájé- koztatást adni a járadék megváltási tőkeösszegének jelenérté- kéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg.

18.7.5. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó ok- irat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

19. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE

19.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények, így különösen a kockázati körülmények változását közlik vele, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban ja- vaslatot tehet a szerződés módosítására (beleértve a biztosí- tási díjtételek módosítását is), illetőleg – ha a kockázatot koc- kázatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

19.2. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem vá- laszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított har- mincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következmény- re a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

19.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonat- kozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a

19.1. és 19.2. pontokban írt jogait a többi vagyontárgy vonat- kozásában nem gyakorolhatja.

19.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körül- mény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj elle- nében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értel- mében a kockázatot nem vállalhatja.

20. A FEDEZETFELTÖLTÉS

A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási ösz- szeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

21. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

21.1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szerződésben kockázatviselési helyenként (telephelyenként), ezen belül vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként, továb- bá a mellékköltségekre megjelölt felső összeghatárig (együtt: biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve téríti meg postai vagy banki átutalással – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értékelési mód szerint kerül- tek meghatározásra.

21.2. A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét és a károsodott vagyontárgy állapotát a káreseményt köve- tő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle megkezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be.

21.3. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a bizto- sított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, beren- dezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

21.4. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár ösz- szegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli.

21.5. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felso- rolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

21.6. A biztosítottnak az egy káreseményből származó ká- rok helyreállításával kapcsolatos anyag-, munkabér-, vala- mint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munkaszámon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mind a két módon, vegyesen – történik.

21.7. A káreseménnyel összefüggésben idegen tulajdonú va- gyontárgyakat ért károk kivizsgálását és összegszerű meg- állapítását a szerződő felek csak a károsult vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik. Az egyes vagyoncsopor-

tokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkal- mával vagyontárgyanként kell értékelni.

21.8. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti meg, ha a biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újjáépítése so- rán felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint ÁFA-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása szükséges).

21.9. Amennyiben a biztosító az ÁFÁ-t is megfizeti, a biztosító szolgáltatása akkor sem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes kötvényen a káro- sodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget.

21.10. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat köte- lezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, ame- lyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amely- ből annak összege kiszámítható.

21.11. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy utánpótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak meg- felelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az előző pontokban foglaltaknak megfelelően.

21.12. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károso- dottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológi- ából eredő értéknövekedést a szolgáltatási összegből levonja.

21.13. Amennyiben a biztosított berendezés több különálló, de technológiailag összekapcsolt egységből áll és a különálló egységek közül csak egyesek sérülnek meg, úgy a biztosító kizárólag a sérült egység kárát téríti meg. A biztosító nem téríti meg a biztosított azon kárait, amelyek sérülésmentes elemek korlátozott felhasználhatóságából erednek.

21.14. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kí- vül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító csak olyan mértékben nyújt szolgáltatást, amely biztosítási esemény következménye.

21.15. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító a kár összegéből levonja.

21.16. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben ható- sági eljárás volt folyamatban, úgy az eljárás során hozott ha- tározatot köteles a biztosított a biztosítónak bemutatni.

21.17. Ismétlődő elemi károk

Egyetlen biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt időtartam alatt bekövetkező alábbiakban felsorolt elemi károk:

a) a hetvenkettő (72) órán belül ismételten bekövetkező jég- verés, zivatar vagy tornádó, hurrikán, orkán, tájfun, trópusi ciklon, forgószél, vihar, felhőszakadás,

b) az ötszáznégy (504) órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz,

c) a százhatvannyolc (168) órán belül ismételten bekövetkező földrengés, földmozgás, szökőár, vulkánkitörés, tengerren-

gés, továbbá e biztosítási esemény/ek valamelyikéből ki- alakuló, vagy e biztosítási esemény/ek miatt bekövetkező, valamint a fentiekben nem említett, egyéb elemi kárnak mi- nősülő esemény/ek,

d) amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre biztosí- tási fedezet kiterjed.

21.18. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett tettesek kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illet- ve a bírósági ítélet meghozataláról a biztosított a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles a biztosítót írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

22. A SZOLGÁLTATÁS MÉRTÉKE

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a bizto- sítási összeg meghatározása módszerének, illetve a vagyon- tárgyak biztosítási összegnek megfelelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:

22.1. Teljes kár esetén (teljes megsemmisülés vagy gazda- ságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti értéken térít.

22.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén a biztosító a műszaki avult értéket téríti meg

a) mindaddig, amíg a tárgyi eszköz pótlásra, illetve újjáépítés- re nem kerül,

b) amennyiben a tárgyi eszköz avultsága a 50%-ot eléri vagy meghaladja.

22.3. Új értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén az újkori állapot helyreállítását szolgá- ló teljes javítási költséget fizeti a biztosító, amennyiben a kár időpontjában a tárgyi eszköz avultsága nem haladja meg az 50%-ot. Káridőpontban 50%-ot elérő vagy azt meghaladó avultság esetén a biztosító a műszaki avult értéken történő térítés szabályai szerint jár el..

22.4. Műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a káridőponti állapot hely- reállítását avult értéken téríti a biztosító, a helyreállítás során keletkezett esetleges értékemelkedés levonásával.

22.5. A nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházásokban keletkezett károk térítése:

a) teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő, ténylege- sen felmerült költségek térülnek,

b) részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpontig tény- legesen felmerült költségek erejéig.

22.6. A termelésből kivont, használaton kívüli vagyontárgyak kárát a műszaki avult értékig téríti meg a biztosító.

22.7. Idegen tulajdonú vagyontárgyak kárai műszaki avult ér- téken térülnek.

23. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA;

A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

23.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

23.2. A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:

23.2.1. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szer- ződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási idő- szak végére írásban bármikor felmondhatják.

23.2.2. Díj nemfizetés: Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül – vagy halasztott díjfizetés esetén a megállapodás szerinti határidőig – nem egyenlíti ki, akkor a biztosítási szerző- dés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges ha- tállyal megszűnik.

23.2.2.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha ad- dig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díj- halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban a szerződőt fel nem szólította. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen eltelté- vel a szerződés az esedékesség napjára visszamenő ha- tállyal megszűnik.

23.2.2.2. Ha az esedékes díjnak csak egy része került meg- fizetésre, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

23.2.2.3. A díj nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító visszautalja.

23.2.2.4. Abban az esetben, ha a szerződés a folytató- lagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés hely- reállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a ko- rábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

23.2.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés: Ha a biztosítás ha- tályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás napjával megszűnik.

23.2.3.1. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő

23.2.3. pont szerint jogkövetkezmények alkalmazandók abban az esetben is, ha az érdekmúlás kizárólag a bizto- sított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már koráb- ban is az új tulajdonos birtokában volt.

23.2.3.2. Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövet- kezte miatti érdekmúlással (pl. totálkár) szűnt meg, a biz- tosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.

23.2.4. Közös megegyezés: A biztosítási szerződés közös megegyezéssel bármikor megszüntethető az erről szóló meg- állapodásban szereplő időponttól.

23.2.5. Határozott tartam esetén: A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

23.2.6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén je- len feltétel 19.1 és 19.2. pontjában foglaltak szerint.

24. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

24.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás-be- jelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosí- tó kártérítési, helytállási kötelezettsége nem áll be, kivé- ve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

24.2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási ese- mény bekövetkezését a 18.5.1. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.

24.3. A biztosító mentesül vagyonbiztosítási szolgáltatá- si kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

b) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

c) üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított vagyon- tárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalma- zottai, tagjai, illetőleg megbízottai,

d) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselőjük, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbízottjuk

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

24.4. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy

a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végezte,

b) tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,

c) a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásá- nak hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüg- gésben okozta,

d) a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,

e) azonos károkozási körülményekkel visszatérően oko- zott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntet- hető lett volna,

f) a biztosított a kárt a szakmai előírások, belső utasítá- sok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsze- gésével okozta.

24.5. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül továb- bá, ha

a) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy, írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének le- hetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szüksé- ges intézkedés hiányában következett be,

b) bíróság jogerős határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét.

24.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bár- milyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köte- les a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

24.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megilletik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosí- tékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

24.8. A biztosított köteles a biztosító megtérítési igényének érvényesítését elősegíteni, az ehhez szükséges informáci- ók, adatok, dokumentumok rendelkezésre bocsátásával. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából szárma- zó következmények a biztosítottat terhelik.

24.9. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí- tottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megté- rült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

24.10. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a bizto- sított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett szolgáltatási összeget vissza kell fizetnie.

25. ELÉVÜLÉS

25.1. A jelen általános szerződési feltételek alapján létre- jött biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ide- je a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követe- lés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított két év.

25.2. Ha jogszabály a jelen szerződési feltételek alapján megkötött szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez két évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvénye- sítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelke- zés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.

26. ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI

Az elektronikus kommunikáció akkor vehető igénybe, ha a szerződő az ajánlaton – már érvényes szerződés esetén utó- lagos nyilatkozatával – hozzájárulását adta ahhoz, hogy a biz- tosító a szerződése megkötésével, kezelésével, megszűnésé- vel kapcsolatos kommunikációt elektronikus úton folytathatja. Az elektronikusan küldendő dokumentumok körét a biztosí- tó jogosult meghatározni, és azt a jogszabályi változások és adatvédelmi szempontok alapján bármikor módosíthatja. A biztosító az elektronikus kommunikáció lehetőségét a szerző- dő egyidejű tájékoztatásával visszavonhatja.

Visszavonása esetén a biztosító a tájékoztatást követően pa- pír alapú kommunikációra tér át.

Az elektronikus kommunikáció igénybevételéhez a szerződő- nek szükséges megadnia saját érvényes e-mail elérhetősé- gét és mobiltelefonszámát. A biztosító megküldi a megadott e-mail címre a dokumentumok eléréséhez szükséges linket, valamint a mobiltelefonszámra a belépéshez szükséges egy- szeri jelszót. A dokumentumok a link és az egyszeri jelszó együttes használatával érhetőek el a biztosító által erre a célra létrehozott online Ügyfél Dokumentumtárában.

A szerződő egyidejűleg egy e-mail címet adhat meg, amely- hez egy mobiltelefonszám tartozhat. Amennyiben a szerződő már regisztrált egy e-mail címmel és egy mobiltelefonszám- mal, úgy a beazonosíthatóság végett a további szerződései regisztrálásához is ugyanezeket kell megadnia.

A szerződő által megadott e-mail cím valótlanságából vagy hiányosságából, a számítástechnikai eszközök, programok hibáiból, továbbá a biztosító érdekkörén kívül álló egyéb okokból (pl. az elektronikus hírközlési szolgáltatás körében felmerült okok, internetes kapcsolat vagy szoftver hibái, vis maior) eredő károkért, a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem tehető felelőssé.

A szerződő vállalja a dokumentumok kinyomtatását, ameny- nyiben azt papír alapon szükséges tárolnia, vagy harmadik fél számára bemutatnia.

Amennyiben az elektronikus kommunikáció csak meghatáro- zott fizetési mód esetén választható, úgy a szerződő vállalja, hogy a biztosítási díjat ennek megfelelően fizeti.

A biztosítás kockázatviselésének folyamatos fenntartása ér- dekében a szerződő a díjat befizetési csekk hiányában is ki- egyenlíti: elektronikusan, online bankkártyás fizetéssel, vagy a kötvényszámra hivatkozva a biztosító honlapján feltüntetett bankszámlára történő átutalással.

A szerződő az e-mail címében és/vagy a mobiltelefonszá- mában bekövetkezett változást köteles haladéktalanul a biz- tosító felé bejelenteni írásban, vagy azonosítást követően a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán. Az adatok módosítására lehetőség van regisztrációt követően az Ügyfélportálon is. A bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha az adatok változásának közlése a fenti módok egyikén történt. A biztosító az általa ismert utolsó e-mail címre, valamint mobiltelefonszámra mindaddig joghatályo- san küldhet értesítést, amíg az e-mail címre vagy a mobilte- lefonszámra vonatkozó változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz, vagy a változás-bejelentés feldolgozása még folyamatban van.

A változást a biztosító a beérkezést követő 5. munkanap 24:00 óráig hajtja végre. Az adatok valótlanságából, hiányosságából vagy a változás-bejelentésének elmulasztásából eredő esetle- ges károkért, hátrányos jogkövetkezményekért, avagy a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem vállal felelősséget. Ha a szerződéssel kapcsolatos bármely dokumentum nem érkezik meg a szerződőhöz, akkor azt a pótlás érdekében ha- ladéktalanul jelezni kell a biztosító ügyfélszolgálati elérhetősé- geinek egyikén.

Az elektronikus kommunikáció igénybevétele a szerződő ré- széről bármikor visszavonható, melyről a fent megadott mó-

dokon tájékoztatnia szükséges a biztosítót. Nem megfelelő e-mail cím, vagy mobiltelefonszám esetén az elektronikus kommunikáció a biztosító részéről visszavonásra kerül.

Abban az esetben, ha az elektronikus kommunikáció igény- bevétele miatt a biztosítás díjából kedvezmény került jóváírás- ra, a visszavonással a kedvezmény megszűnik, és a biztosítá- si díj a szerződési feltételek szerint módosul.

27. EGYÉB

27.1. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

27.2. A jelen feltételek szerint írásbelinek minősül az írásba foglalt, aláírással ellátott jognyilatkozat, vagy a fokozott bizton- ságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektroni- kus dokumentumba foglalt jognyilatkozat, vagy az e-mail, ill. a fax útján tett jognyilatkozat. A biztosítási szerződés felmon- dása kizárólag postai úton vagy faxon megküldve vagy e-mail mellékleteként megküldött, a nyilatkozatot tevő aláírásával el- látott szkennelt PDF dokumentumba foglaltan érvényes.

27.3. Jelen általános szerződési feltételek, illetve a vonatko- zó ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabá- lyait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

27.4. Függő biztosításközvetítő a biztosító kifejezett felhatal- mazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jo- gosult a biztosítótól a szerződőnek vagy biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

27.5. A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díjat átvenni, valamint a biztosítótól a káro- sultnak járó összeg kifizetésében nem jogosult közreműködni.

27.6. A biztosítási szerződést érintő, a biztosítók által kötele- zően alkalmazandó jogszabály megváltozása esetén, az új, illetve módosult jogszabályi rendelkezés automatikusan a biz- tosítási szerződés részévé válik.

27.7. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek eset- leges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

28. LÉNYEGES ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRTAKTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban (Ptk.) előírtaktól:

a) Nem fogyasztói szerződés esetén is létrejöhet a biz- tosítási szerződés a biztosító ráutaló magatartásával. (3.6.)

b) Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító a szerződő által tett ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt

(15) napon belül elutasítja, vagy arra nem válaszol, ki- véve, ha a szerződés a biztosító ráutaló magatartásá- val jön létre.(3.8.)

c) A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számí- tott 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékes- ség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha ad- dig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkö-

vetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban a szerződőt fel nem szólította. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. (23.2.2.1.)

d) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosí- tó szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig – a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhát- ralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani. (17.8.)

e) Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szer- ződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. (23.2.2.4.)

f) Érdekmúlásnak minősül vagyonbiztosításokban a tu- lajdonjog átszállásának az esete is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt. (23.2.3.1.)

g) A jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje

– az ötéves általános elévülési szabálytól eltérően – a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követe- lés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezé- sétől számított két év. (25.)

h) A jelen feltételek szerint írásbelinek minősül az írásba foglalt, aláírással ellátott jognyilatkozat, vagy a fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellá- tott elektronikus dokumentumba foglalt jognyilatkozat, vagy az e-mail, ill. a fax útján tett jognyilatkozat. A bizto- sítási szerződés felmondása kizárólag postai úton vagy faxon megküldve vagy e-mail mellékleteként megkül- dött, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott szkennelt PDF dokumentumba foglaltan érvényes. (27.2.)

i) Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szo- kása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rend- szeresen alkalmazott szokás. (27.7.)

j) A biztosító fedezetfeltöltési jogot nem biztosít. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási ös- szeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövet- kezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. (20.)

29. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) a díjkorrekció (14.2.) szabályai megváltoztak,

b) az elektronikus kommunikáció feltételeivel (26.) ki- egészült a feltétel.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azo- kat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselé- si időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában a gépbiztosítások általános szer- ződési feltételeit az e különös biztosítási feltételekben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen külö- nös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a gépbiztosítások általános szerződési feltételei, míg a jelen különös biztosítási feltételeknek a gépbiztosítások általános szerződési feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a jelen kü- lönös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A biztosító megfizeti a biztosított vagyontárgyaknak belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektro- nikus egységeinek csak külső erőhatás miatti, véletlenül, vá- ratlanul, balesetszerűen bekövetkezett törés és repedés kárait, amelyek a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes mű- ködésképtelenségét okozzák. A jelen biztosítási feltételek sze- rint a törés- és repedéskár gyűjtőfogalom, és ilyennek minősül- nek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a követ- kező deformációk formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

1.2. Géptörés biztosítási káreseménynek többek között az minősül, ha a kár oka

a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba,

b) rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazulá- sa (kivéve Géptörés Biztosítás Különös Biztosítási Feltétel 2.1.h) pontjában kizárt fokozatos, folyamatos állagromlás),

c) hibás beállítás vagy szabályozás,

d) rossz elhelyezés, telepítés,

e) hibás zsírozás, olajozás, illetve a kenés kimaradása,

f) a szokásosnál nagyobb erőhatás, túlterhelés,

g) kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás,

h) túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen ki- tett berendezéseket),

i) a centrifugális erő hatása miatti széthullás,

j) az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzár- lat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelé- si hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be),

k) a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása,

l) leesés, lökés, ütközés,

m) befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás,

n) szélvédő és üveg felületek törése, repedése,

o) idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás,

p) a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, gyakorlatá- nak hiánya, szakmai tévedése (hibás munkavégzés),

q) a biztosított egyéb alkalmazottjainak, megbízottjainak gon- datlansága.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka:

a) tűz, robbanás és összeroppanás (a robbanás fogal- mába nem tartozik bele a turbinák, kompresszorok, motorhengerek, hidraulikus hengerek, lendkerekek, centrifugák, transzformátorok, kapcsolók és áramel- osztók törése), villámcsapás,

b) vezetékes vízkárok, technológiai csővezetékek törése,

c) vihar, árvíz, belvíz, felhőszakadás, földmozgás (föld- csuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üregek be- omlása), jégverés és hónyomás, földrengés,

d) légi járművek rázuhanása és ismeretlen földi jármű- vek által okozott rongálási károk,

e) tűzoltás, épületek összeomlása, megsüllyedése, meg- dőlése, valamint a fenti eseményeket követő romelta- karítás, lebontás és szétszerelés,

f) lopás,

g) betöréses lopás és rablás,

h) a gép fokozatos és folyamatos állagromlása, haszná- lat során bekövetkező kopás és elhasználódás, víz- kőlerakódás, szennyeződés, légköri jelenségek által előidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karcolódása,

i) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba, ki- véve, ha géptörés biztosítási eseményt idéznek elő más biztosított gépszerkezetekben, alkatrészekben.

2.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

a) a gép

– próbaüzeme,

– szándékos túlterhelése,

– biztonsági határt meghaladó próbanyomása, pró- baterhelése,

– telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek,

b) szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fénye- zőszerszámokban), gyártóeszközökben, öntőformák- ban, öntőmintákban és öntőüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészekben és tartozé- kokban keletkeztek,

c) a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókák- ban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védőrá-

csokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben,

d) meghajtószíjakban, meghajtóláncokban, szállítósza- lagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiab- roncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben, szitákban és csomagolóanyagokban ke- letkeztek,

e) semmiféle üzemi segédanyagra, mint különösen mo- torhajtóanyagok, vegyszerek, szűrőanyagok, katali- zátorok, hűtőanyagok, kenőanyagok, szigetelés vagy erőátvitel célját szolgáló olaj.

f) magának a gépnek a – károsodás elleni védelmet szolgáló – biztonsági berendezésében, a gép műkö- désével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korlátozódtak,

g) törés és repedés nélküli meghibásodás, működési za- var, működésképtelenség formájában álltak elő,

h) számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállományban, információkban keletkeztek,

i) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényei- ből, tartályaiból, csővezeték-hálózataiból, szerelvé- nyeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek,

j) kötbér és bírság jellegű többletköltségként merültek fel,

k) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kár- ként jelentkeztek (pl. túlóra, sürgősségi felár, terme- léskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség),

l) éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elren- delt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy lé- gipostafuvar miatti többletköltségként merültek fel,

m) kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy pi- acvesztésből adódtak,

n) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzé- se, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatás- ként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulaj- donos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők,

o) a garancia és szavatosság körében megtérülnek.

3. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSES GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

GÉPEK VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azo- kat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselé- si időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sítandó vagyontárgy vonatkozásában a biztosított rendelkezik érvényben lévő géptörés biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában a gépbiztosítások általános szer- ződési feltételeit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen különös biztosítási feltételek- ben nem szabályozott kérdésekben az általános szerződési feltételek, míg a jelen különös biztosítási feltételeknek az ál- talános szerződési feltételektől eltérő rendelkezései esetén a jelen különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában

1.1. Árvíznek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, ta- vak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából vé- dettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

1.2. Földrengés a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála

5. fokozatát elérő vagy meghaladó a Föld belső energiájából származó földmozgás.

1.3. Tetőbeázás a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalá- sának folytonossági hiánya, valamint a nyílászárók és az épü- letszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt bejutó csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

1.4. Vandalizmus: biztosított vagyontárgyak idegen harma- dik személy által szándékosan okozott rongálási kára.

1.5. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó ár- vízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a meder- ből kilépő árvizek és a jég levezetése.

1.6. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az első- rendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

1.7. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

1.8. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

a) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedé- sek, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig idősza- kosan vízzel borítottak,

b) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizen- yős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó ré- szét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyek- re az időszakos elöntés jellemző,

d) folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a je- lenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

1.9. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvíz- védelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

1.10. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, har- madrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak mű- tárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illet- ve szolgálja.

1.11. Törésnek, repedésnek minősül a biztosított vagyon- tárgyaknak balesetszerűen, előre nem látható okból, véletle- nül, váratlanul bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működéskép- telenségét okozza. A törésen és repedésen kívül az alábbi maradandó alakváltozással (deformálódással) járó mecha- nikai károsodások is törés- és repedéskárnak minősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíró- dás, (el)csavarodás.

2. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A szerződő választása szerint a biztosítási fedezet a 2.1. pont szerinti tűz és elemi kár fedezettel vagy az 2.2. pont szerinti all risks fedezettel jön létre. A biztosítási esemény minden eset- ben egy a kockázatviselés helyén hirtelen fellépő, balesetsze- rűen, váratlanul bekövetkező esemény.

2.1. TŰZ ÉS ELEMI KÁROK FEDEZETE

A tűz- és elemi károk fedezete keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott ese- mények biztosítottak:

2.1.1. Tűz

Xxxxx feltétel szerint tűzbiztosítási esemény alatt olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt el- hagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pör- kölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következ- nek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűzbiztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak te- szik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok a tűztérbe estek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek,

d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak.

Abban az esetben, ha a b), és a c) bekezdésben leírt okok mi- att más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz miatt a más biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett károkat.

2.1.2. Villámcsapás

A villámcsapás elektromos töltés kiegyenlítődés, illetve nagy- feszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, ége- tő, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontár- gyak károsodását okozza.

A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapáskárként, ha

a) az az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossá- ga miatt,

b) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, il- letve feszültségingadozás miatt,

c) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve fe- szültségingadozás miatt következett be.

2.1.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biztosí- tási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok ter- jeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat. Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanás- kárként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek,

b) a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) követ- keztében keletkeznek,

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természe- tes nyomása, erjedése miatt keletkeznek,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett tervszerű, szándékos robbantás eredményeként ke- letkeztek,

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyon- tárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

2.1.4. Légi jármű lezuhanása

A személyzet által irányított légi járművek, illetve azok részei- nek vagy rakományának lezuhanása biztosítási eseménynek minősül, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

2.1.5. Vihar

Jelen feltétel szerint viharbiztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessé- ge eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biz- tosított vagyontárgyakban okoznak. Viharkárnak kell tekinteni ezen felül a viharral egyidejűleg az épületbe bejutó csapadék által okozott károkat is.

2.1.6. Felhőszakadás

Xxxxx feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csa- padékhatás, amikor nagy mennyiségű (min 0,5 mm/perc) csapadékvíz zúdul le.

Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló, nagy mennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége folytán elön- téssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2.1.7. Jégverés

Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti a jégszemek formájában lehulló csapadék ál- tal a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyi- dejű beázás károkat.

2.1.8. Hónyomás

Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy meny- nyiségben felgyülemlő hónak a biztosított vagyontárgyakra gyakorolt statikus hatását.

Hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni a biztosított vagyontárgyak helyesen méretezett, kivitelezett és karbantar- tott burkolatainak vagy azok részeinek sérülése, összeomlá- sa, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkat.

2.1.9. Árvíz

Jelen feltétel szerint az árvíz biztosítási eseménynek minősül az 1.1. pont szerinti esemény.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkárként

a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg ille- tékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hul- lámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősü- lő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továbbá

b) a talajvíz és a belvíz által okozott károkra,

c) fakadóvíz által okozott károkra,

d) az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben ke- letkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károkra),

e) árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz által okozott károkra.

A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, mely- nek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított

30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt bekövetkező árvíz károkra nem terjed ki.

2.1.10. Földrengés

Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek mi- nősül az 1.2. pont szerinti esemény.

A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.

2.1.11. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina Xxxxx feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, földcsu- szamlásnak illetve lavinának kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve föld vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás, kőomlás-, illetve földcsuszamlás, lavinabiztosítá- si eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzet- darabok, illetve föld- vagy hótömeg a biztosított vagyontár- gyakban okoznak.

A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás-, illetve földcsuszamlás-, illetve lavina kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat.

2.1.12. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg az, amely az építési, illet- ve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatósá- gok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/szerződőnek nincs tudomása.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a termé- szetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszű- nése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit.

2.1.13. Vezetékesvíz-károk

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kár biztosítási esemény- nek kell tekinteni a kockázatviselés helyén (telephelyen) be- lüli, a biztosított felelőségi körén belül eső víz, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetéknek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csat- lakozó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, várat- lanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító meg- téríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosított épü- leten belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontárgyakban okozott vízkárokat is.

Vezetékesvíz-kárként a biztosító megtéríti cső- és vezetékfaj- tánként a biztosított vagyontárgyakban legfeljebb 6 m új cső cseréjének és annak feltárási, beépítési munkáinak költségeit, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A biztosító nem téríti meg vezetékesvíz-kárként

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, el- maradt haszon,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbanta- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat.

2.1.14. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Jelen feltétel szerint tűzoltó berendezés kilyukadása biztosí- tási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) törése, re- pedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlik.

A biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadá- sa kárként

a) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,

b) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat,

c) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és azok következményi kárait.

2.1.15. Technológiai csővezeték törése

Xxxxx feltétel szerint technológiai csővezeték törése biztosítási eseménynek minősül a folyadékok, porok vagy gázok rendel- tetésszerűen használt vezetékeinek, tartályainak, szerelvényei- nek véletlen, váratlan, előre nem látható törése vagy repedése. A biztosító megtéríti a folyadékoknak, poroknak, illetve gá- zoknak a csővezetékekből, illetve tartályokból való kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

Technológiai csővezeték töréskárként a biztosító nem té- ríti meg azt a kárt, amely

a) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett,

c) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárokra és azok következményi káraira.

2.1.16. Idegen jármű beleütközése

Jelen feltétel szerint idegen jármű beleütközése biztosítási eseménynek kell tekinteni az idegen – vonalas, vagy közúti – jármű nekiütközése által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

2.1.17. Elektromos áram okozta tűz

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti az elektromos áram és a zárlati hő hatására a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben és fel- szerelésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tűzkárt. Nem téríti meg a biztosító a kárt elektromos áram okozta tűzkárként, ha az

a) a karbantartás hiánya miatt,

b) a biztosítékok, illetve egyéb elektromos részek szak- szerűtlen javítása miatt következett be.

2.1.18. Füst és hő kiáramlása által okozott kár

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő ál- tal okozott károkat.

A biztosító nem téríti meg füst és hő kiáramlása által oko- zott kárként azokat a károkat, amelyek

a) magában a füstöt, illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek,

b) a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett va- gyontárgyakban keletkeztek.

2.1.19. Villámcsapás másodlagos hatása

Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása biztosi- tási eseménynek kell tekinteni a becsapódó villám miatti túl- feszültség vagy indukció által a biztosított elektromos gépek- ben, berendezésekben és felszerelésekben keletkezett kárt.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a meglévő villámhárító és védelmi berendezések kar- bantartásának elmulasztása

c) az elektronikus egységekben az előírt tranziens vé- delmi berendezések hiánya, vagy nem megfelelő mű- ködése

miatt következett be.

2.1.20. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, ha a kockázatviselés helyén/biztosított épületen kívül található idegen (nem a szerződő/biztosított va- gyonát képező) tárgy rádőléssel a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

2.1.21. Vandalizmus

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül az 1.4. pont szerinti esemény.

A biztosító nem téríti meg vandalizmus kárként a biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett alábbi károkat:

a) eltulajdonítás;

b) graffiti által okozott kár, illetve a graffiti eltávolításá- nak költségei;

c) bármilyen üvegtörés.

2.2. ALL RISKS FEDEZET

Amennyiben ebben a felek kifejezetten megállapodnak, a va- gyonbiztosítási fedezet all risk kockázattal, az alábbiak szerint jön létre.

2.2.1. Biztosítási esemény

All risks vagyonbiztosítás választása esetén a biztosító köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése elle- nében, a jelen feltételek szerint megtéríti a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontár- gyakban balesetszerűen, előre nem látható okból, váratlanul, véletlenül bekövetkező fizikai károkat, amelyekkel összefüg- gésben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

2.2.2. Kizárások

2.2.2.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, amennyi- ben annak oka:

a) betöréses lopás, rablás, lopás, leltár- vagy ismeretlen okból eredő hiány, eltűnés, sikkasztás, hűtlen kezelés, hamisítás, csalás,

b) a biztosított vagyontárgyakon végzett kísérlet, vizs- gálat, tesztelés, vagy ezekre visszavezethető ok. Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontárgyak- ra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkező károkra;

c) közüzemi szolgáltatás (elektromos energia, hő, víz, stb.) kimaradása, amennyiben a kimaradást előidéző ok a saját érdekköréhez kötődő helyszínen kívül történt, va- lamint az áram/feszültségingadozás miatti károk,

d) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, korrózió, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szárazság, szmog, zsugorodás, párolgás, súly- veszteség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/vagy szag, és/vagy anyagszerkezeti vál- tozások,

e) az előírt védelem hiánya vagy kiiktatása, a hőmér- séklet szélsőséges változásai, öngyulladás (a kizárás magában az öngyulladt anyagban keletkezett kárra vonatkozik) vagy földalatti tűz miatt keletkeztek,

f) rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyon- tárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tűz- és egyéb, hőhatás, de megtéríti a biztosító a továbbterjedő tűzkárokat,

g) épületek süllyedése, alapok, falak, támfalak, pillérek, gerendák, padozatok, járdák, feltöltések, födém- illet- ve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, meg- dőlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása,

h) a kockázatviselési hely szempontjából területileg il- letékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjá- ban hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek mi- nősülő helyen belül bekövetkező árvíz, továbbá a ta- lajvíz, belvíz, és fakadóvíz,

i) az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben ke- letkező egyéb kár (pl. gátrobbantás, mentesítést vég- ző gépjárművek által okozott károk),

j) árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz,

k) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezeté- kekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvények- ből stb. kiömlő víz,

l) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása,

m) nyomás alatti tartályok, gőzkazánok, gőzturbinák, gőzmotorok, gőzgépek, csövek és lendítőkerekek va- lamint ezek tartozékainak szétszakadása, összerop- panása, megrepedése, felrobbanása (pl. kazánok, tartályok, nyomáskiegyenlítők, nyomásfokozók, gáz- töltetű ipari vagy háztartási palackok, minimum 10 bar nyomáson üzemelő gépek, berendezések),

n) kizárólag csak meghibásodás, működésképtelenség, rendeltetésszerű használatban bekövetkező változás vagy az eredeti célú felhasználás részbeni vagy teljes meghiúsulása, amely egyértelműen azonosítható, kí- vülről ható, fellépő károsodást előidéző ok nélkül kö- vetkezett be,

o) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve hi- bás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha a jelen pontban felsoroltak a biztosított vagyontárgy más, jelen biztosítás alá vont részeit károsítják,

p) motor által beszívott víz,

q) a talajvíz vagy talajmechanikai viszonyok megváltozá- sa, átalakulása.

2.2.2.2. A biztosító nem téríti meg továbbá azokat a ká- rokat,

a) amelyek a garancia, szavatosság körében megtérülnek,

b) amelyeket állatok okoznak bármilyen módon (bele- értve – de nem korlátozva a kizárást – a molylepkét, férgeket, termeszeket és egyéb rovarokat), vagy álla- tokban keletkeznek,

c) amelyek a biztosított vagyontárgyak külső vagy belső okból eredő töréseként, repedéseként jelentkeztek, amennyiben ezeknek oka

– tervezési hiba, szerkezeti hiba, gyártási, feldolgo- zási hiba, hibás munkavégzés, anyaghiba vagy a vagyontárgyakban rejlő rejtett hiba,

– elektromos üzemű gépek, berendezések elektro- mos, elektronikus sérülése vagy zavara (ideértve, de ezekre nem korlátozva a számítógépeket, elekt- ronikus berendezéseket, eszközöket, illetve azok vezetékeit),

– gépek, berendezések, kazánok, számítógépek vagy egyéb eszközök álló vagy mozgó alkatrészeinek mechanikus vagy szerkezeti meghibásodása (ide nem értve az ezek következtében az egyéb más biz- tosított vagyontárgyakban keletkező károkat),

d) amelyek szabadban tárolt vagyontárgyakban vihar- és jégverés, illetve fagyhatás, napsütés hatására ke- letkeztek, kivéve, ha a tárolási rendelkezések vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő el- helyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget adnak

e) amelyek a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tár- gyában keletkeztek, amennyiben a kár közvetlen ki- váltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza,

f) amelyek a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) va- gyontárgyakban keletkeztek felhőszakadás következ- tében,

g) szállított vagyontárgyakban keletkeznek, azonban a telephelyen belüli anyagmozgatás nem minősül szállí- tásnak,

h) amelyek kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódnak,

i) amelyek egy már korábban károsodott vagyontárgyra kifizetett kártérítésnek azon részét képezik, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására,

j) amelyek a föld ásványi anyagainak feltárása során, il- letve azzal összefüggésben keletkeztek,

k) amelyek a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóe- dényeiből, tartályaiból, csővezeték-hálózataiból, sze- relvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencék- ből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeznek.

2.2.2.3. A biztosító árvíz esetére várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés kezdetétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt bekövetkező árvízkárokra nem terjed ki.

3. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

GÉPEK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azo- kat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselé- si időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biz- tosított rendelkezik érvényben lévő vagyonbiztosítással a biz- tosítandó vagyontárgyak vonatkozásában, illetve azt egyide- jűleg megköti.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítá- si szerződés vonatkozásában a gépek vagyonbiztosításának különös biztosítási feltételeit az e feltételben foglalt kiegészí- tésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen különös bizto- sítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a gépek vagyonbiztosításának különös biztosítási feltételei, míg a jelen különös biztosítási feltételeknek a gépek vagyonbiztosításá- nak különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a jelen különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a vagyon- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen biztosítási feltételek szerint biztosítási eseménynek mi- nősülnek a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén (telephely) meglévő biztosított vagyontárgyak betöréses lo- pás, rablás, biztosítási események miatt bekövetkezett kárai az alábbiak szerint.

1.1. BETÖRÉSES LOPÁS

Xxxxx feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázat- viselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal behatolt ,

– ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva – lezárt helyiség aj- taját hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal kinyitotta és ezt a tényt hatósági okirat igazolja.

Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe a helyiség sa- ját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevétele- zéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia. Betöréses lopásnak minősül a betörési kísérlet során a bizto- sított vagyontárgyakban okozott rongálási kár is.

1.2. RABLÁS

Xxxxx feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést al-

kalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tettes az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmazott, és ezt a tényt hatósági okirat igazolja.

1.3. A VAGYONTÁRGYAKKAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖBBLET-KOCKÁZATVISELÉS

Jelen különös biztosítási feltételek 1.1. és 1.2. pontjain túlme- nően a biztosítási fedezet kiterjed az alábbiakban részletezett káreseményekre is.

1.3.1. Rongálásbiztosítás

A biztosítás kiterjed a biztosítási összegen belül, a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvalósítása során és azzal összefüggésben keletkezett,

a) a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiség- ben okozott rongálási károkra, feltéve, hogy az épület is biztosított,

b) a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,

c) a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

1.3.2. Területi hatály kiterjesztése

A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén biztosítottak azok a gépek, berendezések vagyontárgycso- porthoz tartozó vagyontárgyak, amelyeket a szerződő / biz- tosított a más helyen végzett munkához magával vitt, és jo- gosan nem várható el az, hogy a munkaidő befejezése után azokat a kockázatviselés helyére visszaszállítsa.

1.3.3. Zárcsere

A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a szükséges zárcsere költségeire, ha a biztosított helyiségek kulcsát betöréses lo- pás vagy rablás útján a biztosítottól eltulajdonították.

1.3.4. Szabadban tárolt mozgatható és önjáró gépek fedezete

A biztosítási fedezet kiterjed a szabadban lévő, de

a) lezárt, megfelelően körülkerített telephelyen lévő vagy

b) üzemidőn túl őrzött mozgatható és önjáró gépekre, de nem vonatkozik azok bármilyen alkatrészének, tartozékának vagy beépített egyéb berendezésének vagy rakományának a lopására (részlopás).

Lezártnak, megfelelően körülkerítettnek tekinthető az olyan terület, amelyet egy legalább 1,8 méter magas drótfonatból vagy azzal egyenértékű egyéb anyagból készített, az ingatlant (telekhatárt) körbeívelő, tartóoszlophoz rögzített építmény biz- tosít, amelynek bejáratát egy legalább 5 mm anyagvastagsá- gú hegesztett szemű láncon rögzített lakat zárja.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Xxxxx feltétel szerint a biztosító nem fizeti meg a kárt, ha:

a) a helység, amelyből a biztosított vagyontárgyakat el- tulajdonították, a vagyonvédelmi előírások III./1. pont- ja szerinti II. védelem előírásainak nem felelt meg,

b) az olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkezett, amelyeknél a betöréses lopás biztosítási esemény nem állapítható meg (pl.: lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány),

c) a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rend- szerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be,

d) a kár elvesztett, ellopott, bárki által hozzáférhető he- lyen megtalált jogellenesen megszerzett és felhasz- nált kulccsal történő behatolásból eredt (ide értve azt az esetet is, amikor a közösen használt, lezárt helyi- ségekhez, értéktárolóhoz kulccsal rendelkezők köre egyértelműen nem határozható meg),

e) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek külső bejáratainak kulcsait az üzemzárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta;

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

3.1. Betöréses-lopás, rablás, valamint az ezekkel összefüg- gésben lévő rongálás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatása a kár idején és a behatolás helyén ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően, a Gépbiztosítások vagyonvédelmi előírásaiban feltüntetett ösz- szeghatárokig terjed, nem haladhatja meg azonban a biztosí- tási összeget.

3.2. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figye- lembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

3.3. Zárcsere esetén a biztosító káronként és évente legfel- jebb 50.000 Ft/ biztosítási időszak összeghatárig teljesít szol- gáltatást. A biztosító a kárból önrészesedés nem von le.

4. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

4.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha- tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről máso- latban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

4.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell ké- szíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagy- ságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

4.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a bizto- sítási esemény bejelentését követően vizsgálja.

4.4. Jelen kiegészítő biztosítás részét képezi a vállalkozói va- gyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai című melléklet.

5. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁSHOZ ALKALMAZHATÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI ZÁRADÉKOK

Jelen kiegészítő biztosítási záradékok megkötésének feltétele a Géptörés biztosítás általános és különös biztosítási feltételei alapján létrejött biztosításnak, mint alapbiztosításnak a meglé- te. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő záradékok is megszűnnek. Egyes kiegészítő záradékok meg- szűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő záradékot nem érinti. A kiegészítő záradékok a biztosítási szerződés módosí- tásával szüntethetők meg. A biztosítási fedezet az alábbi kiegé- szítő záradékokra csak és kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak és azt a kötvény kifejezetten tar- talmazza. Amennyiben a kiegészítő záradékok nem kerülnek a kötvényen rögzítésre, akkor azok nem válnak a szerződés részévé, és az abban foglaltak szerinti kockázatokra a biztosító helytállási kötelezettsége nem áll fenn. Jelen kiegészítő biztosí- tások záradékaiban nem érintett rendelkezésekben a biztosí- tási szerződésben (ideértve a Géptörés biztosítás általános és különös biztosítási feltételeit is) rögzítettek az irányadók. Jelen kiegészítő biztosítási záradékok és az általános és különös biz- tosítási feltételek közötti eltérés esetén a jelen kiegészítő bizto- sítási záradékokban foglaltak az irányadók.

GT3 ELŐGONDOSKODÁS

A szerződő felek jelen kiegészítő záradék alkalmazásával elő- gondoskodási összeg meghatározásáról állapodnak meg, amely a biztosítási időszak alatti új beszerzések, helyreállítá- sok, cserék miatti értékemelkedést fedezi.

Előgondoskodási összeg a biztosítási szerződés szerinti biz- tosítási összeg 10%-a. Amennyiben a biztosítási időszakon belüli értékemelkedés meghaladja az előgondoskodási ösz- szeget, abban az esetben a biztosítási szerződésben megha- tározott biztosítási összeget módosítani szükséges.

Előgondoskodási összeg kizárólag saját tulajdonú gépekre, műszaki berendezésekre határozható meg.

GT4 LÉGIFUVAR TÖBBLETKÖLTSÉGEK

A Géptörésbiztosítás különös feltételei 2.2.k. pontja feloldásra kerül olyan módon, hogy a Felek megállapodnak abban, hogy azok a légifuvar többletköltségek, amelyeket egy térítésköteles kár elhárítására kell fordítani, a biztosítási szerződésben meg- határozott összeg nagyságáig, első kockázatra biztosítottak. Az első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási időszakon (1 éven belül) egyszer áll a biztosított rendelkezésére. Kártérítési limit: a gép biztosítási összegének 5%-a/káresemény/biztosítási időszak.

A feloldás nem vonatkozik az éjszakai vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkavégzés többletköltségére, mely továbbra sem képezi a fedezet részét.

GT5 ÁRVÍZ KOCKÁZAT KIZÁRÁSA

A biztosítási szerződésben megjelölt telephely vonatkozá- sában a biztosítási feltételektől eltérően a biztosító nem térít olyan veszteségeket, károkat, amelyek közvetve vagy köz-

vetlenül árvíz, vagy magas vízállás következményei vagy arra visszavezethetők.

GT7 VAGYONTÁRGYAK SZÁLLÍTÁSÁNAK FEDEZETE

Jelen kiegészítő záradék alkalmazásával a Felek megállapod- nak abban, hogy az általános és különös szerződési felté- telek, és az esetleges külön megállapodások változatlan ér- vényben hagyásával a biztosító megtéríti a biztosított önjáró vagy hordozható vagyontárgyak saját tulajdonban levő szál- lítóeszközzel a munkavégzés helyszínére történő szállítása és visszaszállítása során véletlenül, váratlanul, balesetszerű bekövetkező kárait, ideértve a fel-, le- és átrakodás során ke- letkezett károkat is.

A biztosítási fedezet kizárólag Magyarország területén belüli szállításokra terjed ki.

Jelen kiegészítő biztosításban foglaltak nem terjednek ki a szállítás közben keletkezett károkra, amennyiben a szállí- tóeszköz a fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy nem rendelke- zett a szükséges engedélyekkel, továbbá ha a szállítás során a vonatkozó előírásokat (ideértve a rögzítési és elhelyezési szabályokat) nem tartották be.

A megnevezett kockázatra szóló biztosítás esetén a fedezet kizárólag a gépjárművet ért közúti baleset, tűz, villámcsapás, robbanás, vis major és a szállított vagyontárgy természetének megfelelő védelemmel ellátott és lezárt gépjárműből történő feltöréses lopás káreseményekre terjed ki.

All risks kockázatra szóló biztosítás esetén a felek megállapo- dása alapján feloldásra kerül a Gépek vagyonbiztosításának különös biztosítási feltételeinek 2.2.2.g) kizárása.

GT8 ALAPZATOK ÉS FALAZATOK

A Géptörésbiztosítás általános szerződési feltételei 10. pont- jának kiegészítése képpen a Felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződésben megjelölt gépek alapzatai és falazatai is biztosítottak a biztosítási szerződésben meghatá- rozott biztosítási összeg nagyságáig.

A gépekkel együtt biztosított alapzatokban és falazatokban keletkező károkra a biztosító csak akkor fizet kártérítést, ha e károk a biztosított gépeket ért – a Géptörésbiztosítás feltétele szerint – térítésköteles károk következményei.

GT9 KÖLCSÖNZÖTT GÉP TÖBBLETKÖLTSÉGÉNEK FEDEZETE

A kockázatviselés kiterjed a szerződési feltételek, megjelölt záradékok és külön megállapodások érvényessége mellett a károsodott vagyontárgy helyreállításáig vagy pótlásáig a va- gyontárgyat helyettesítő gép, berendezés vagy jármű igény- bevételéhez szükséges kölcsönzési költségekre.

Kölcsönzési költség kártérítési limit: 250.000 Ft/kár/biztosítási időszak, de maximum a károsodott vagyontárgy javítására, hely- reállítására a biztosító által kifizetett kártérítési összeg 50%-a.

GT10 ÜVEGTÖRÉS

Jelen kiegészítő záradék alkalmazásával a biztosított vagyon- tárgyak szélvédőinek, üvegfelületeinek törés és repedés ká- raira a biztosítási szerződésben jelzett első kockázatra szóló limit és önrészesedés kerül meghatározásra.

GT11 HATÁRSÁV KITERJESZTÉS

Jelen kiegészítő záradék alkalmazásával a biztosítási fedezet kiterjed a Magyarország területén kívül, de a határvonaltól legfeljebb 10 km távolságban bekövetkező biztosítási esemé- nyekre. Jelen záradék keretében azok a mozgatható és önjáró munkagépek biztosítottak, amelyeket a szerződő/biztosított munkavégzés céljából a munkavégzés helyszínére magával vitt.

Nem terjed ki a záradék ezen munkagépek lopás, részlopás és vandalizmus káraira.

A biztosítási fedezet kiterjed a szerződésben meghatározott kockázatokra a gépre megadott biztosítási összeg erejéig.

Jelen záradék által biztosított többletköltségek limitje:

500.000 Ft/kár/biztosítási időszak.

GT13 MUNKAGÉPEK LOPÁS FEDEZETE

Jelen kiegészítő záradék alkalmazásával a Géptörésbiztosí- tás különös biztosítási feltételének 2.1.f) pontjával ellentétben a biztosító megtéríti a biztosított mezőgazdasági vontatók, önjáró vagy vontatott munkagépek (továbbiakban: munkagé- pek) ellopása, jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel ösz- szefüggésben keletkezett sérülése (továbbiakban lopáskár).

BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

A jelen záradék a biztosított jármű vagy munkagép széria kivitelű alaptípusára, annak ugyanilyen kivitelű alkatrészeire és tartozékaira, továbbá a jármű vagy a munkagép rendelte- tésszerű használatához kötelezően előírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékaira terjed ki; alkatré- szek, tartozékok esetében feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok – rendeltetésüknek megfelelően – a járműbe beszerelve, azon rögzítve, vagy abban elzárva voltak.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen kiegészítő záradék alkalmazásával lopáskárnak mi- nősül, ha az elkövető a megfelelően lezárt járműbe vagy mun- kagépbe, jogtalanul behatolva a járművet vagy a munkagépet ellopta, vagy jogtalan használat céljából – a rábízott jármű vagy munkagép jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elvette, és az nem került meg, vagy olyan állapot- ban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos (teljes lopáskár);

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a munkagép, ha:

• bármely nyílászáró elemének (pl. ajtó, ablak, motortér fedél) nyitott, le,- illetve kiszerelt volta megkönnyíti vagy lehetővé teszi a járműbe vagy a munkagépbe történő jogtalan beha- tolást,

• bármelyik zárbetét hiányzik, vagy olyan módon rongá- lódott, hogy a zár a jármű vagy a munkagép kulcsainak használata nélkül is működtethető.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a munkagépek alkatrésze- inek, tartozékainak vagy beépített egyéb berendezéseinek, illetve rakományának lopáskáraira. (részleges lopáskár).

A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő (biztosí- tott) kötelezettsége az alábbiakra is kiterjed:

a) mindazon zárakat (a gyújtáskapcsolót és a jármű vagy a munkagép tárolására szolgáló helyiség zárait is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájutottak, illetőleg az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.

b) a szerződésben megjelölt, vagyonvédelmet szolgáló be- rendezést mindig üzemképes állapotban tartani.

c) szerződő (biztosított) köteles a sérült szélvédőt vagy abla- kot kicseréltetni, ha azok sérülése folytán a jármű vagy a munkagép jogtalan behatolás ellen nem megfelelően vé- detté válik.

ÖNRÉSZESEDÉSEK ÉS VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Munkagép teljes lopáskára esetén jelen kiegészítő záradék szerint a biztosító helytállási kötelezettsége akkor áll be, ha az alábbi pontokban felsorolt vagyonvédelmi előírások egyidejű- leg teljesültek:

• a munkagép üzemképes és bekapcsolt indításgátlóval ren- delkezik,

• a munkagép üzemképes és bekapcsolt GPS-sel vagy egyéb, azzal egyenértékű helymeghatározó rendszerrel el- látott.

Jelen kiegészítő záradék vonatkozásában az önrészesedés mértéke: a kárösszeg 20%-a, de minimum betöréses lopás fedezet önrésze.

GÉPBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSAI

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Jelen vagyonvédelmi előírások abban az esetben érvényesek, amennyiben a megkötött biztosítás betöréses lopás, rablás, küldöttrablás kockázatokra kiterjed. A vagyonvédelmi előírá- sok a vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekkel együttesen érvényesek.

A biztosító a káresemény bekövetkezésének idején a behatolás helyének védelmi szintjét veszi figyelembe, szerződéskötéskor nem vizsgálja a biztosított objektum(ok), épület(ek) védettségi szintjét. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető fi- gyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely nem szabályszerűen lett telepítve és amely a kár bekövetkezésekor nem volt üzembe helyezve, illetve nem volt élesítve.

Az elvárt védelmi szintről a felek a biztosítási szerződésben a jelen feltételekben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.

2. HELYISÉGEK, VAGYONTÁRGYAK VÉDELMI SZABÁLYAI

2.1. SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK

2.1.1. A biztosító kockázatviselési helyenként (épületenként, illetve helyiségenként) és biztosított vagyoncsoportonként a

biztosítási összegek és/vagy a kártérítési limitek függvényé- ben védelmi osztályokat határoz meg.

A biztosító betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkezése esetén legfeljebb a behatolás helyén, a káresemény időpontjá- ban ténylegesen fennálló védettségi osztálynak megfelelő és az alábbi 1. sz. táblázatban jelzett szolgáltatási limitek erejéig áll helyt (a szolgáltatás azonban nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgy vagy vagyoncsoport biztosítási összegét, vagy a biztosítási szerződésben megállapított hányadrészt, kártérítési limitet).

2.1.2. A védelmi osztályok besorolása a meglévő mechani- kai és elektronikai védelem alapján történik. A 2. sz. táblázat tartalmazza azokat a védettségi előírásokat, melyeknek a kár időpontjában teljesülniük kell a kockázatviselési hely védelmi osztályának meghatározásához.

2.1.3. Időszakosan használt, illetve használaton kívüli kockázat- viselési helyek, épületek esetén a használaton kívüli időszakra abban az esetben is kiterjed a 2. vagyoncsoportba tartozó va- gyontárgyak betöréses lopás fedezete, – ellenkező megálla- podás hiányában az 1. sz. táblázat szerint – amennyiben ezen lényeges körülmények biztosítónak történő bejelentése a kár időpontjáig nem történt meg. Az 1. vagyoncsoportba tartozó va-

1. sz. táblázat - Betöréses lopás védelmi osztályok és kártérítési limitek

Biztosítási összeg és/vagy kártérítési limit maximális mértéke (ezer Ft)

1. vagyoncsoport

• készpénz • értékpapír • nemesfém • ékszer • drágakő, féldrágakő • méretükből következően

2. vagyoncsoport

• gépek, berendezések, készletek • általános, személyes használati tárgyak

páncélszekrényben elzárható nagyértékű

állandó használatban lévő

időszakosan használt, haszná-

	értéktárgyak (200 000 Ft felett).	épület/telephely	laton kívüli épület/telephely
1. védelmi osztály	300	3 000	500
2. védelmi osztály	1 000	15 000	1 000
3. védelmi osztály	3 000	100 000	5 000
4. védelmi osztály	20 000	200 000	10 000
5. védelmi osztály	50 000	500 000	15 000
6. védelmi osztály	200 000	1 000 000
7. védelmi osztály	Biztosítási összeg	Biztosítási összeg

2. sz. táblázat - Betöréses lopás védelmi osztályok és az azokhoz tartozó védettségi előírások

Védelmi osztály Védettségi előírás

1. védelmi osztály minimális mechanikai védelem

2. védelmi osztály részleges mechanikai védelem

vagy minimális mechanikai védelem és részleges elektronikai jelzőrendszer

3. védelmi osztály részleges mechanikai védelem és minimális elektronikai jelzőrendszer

4. védelmi osztály teljes körű mechanikai védelem és minimális elektronikai jelzőrendszer

vagy részleges mechanikai védelem és részleges elektronikai jelzőrendszer

5. védelmi osztály teljes körű mechanikai védelem és teljes körű elektronikai jelzőrendszer, rendszeres és dokumentált karbantartás

6. védelmi osztály teljes körű mechanikai védelem és teljes körű elektronikai jelzőrendszer, rendszeres és dokumentált karbantartás, továbbá megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer, rendőrségnek vagy fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak történő automatikus átjelzéssel, 24 órás portaszolgálat

7. védelmi osztály teljes körű mechanikai védelem és teljes körű elektronikai jelzőrendszer, rendszeres és dokumentált karbantartás, továbbá magas szintű távfelügyeleti rendszer a rendőrséghez vagy fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz közvetlen, vezeték nélküli összekötte- téssel és/vagy automatikus átjelzéssel, fegyveres őrség

gyontárgyaknak az időszakosan használt, illetve használaton kí- vüli kockázatviselési helyen, épületben történő elhelyezése ese- tén kizárólag a biztosítóval történt előzetes megállapodás alapján nyújtható szolgáltatás.

2.2. MECHANIKAI VÉDELEM

Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban meghatározott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi ré- szegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

a) a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,

b) hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett védelmet!

2.2.1. Minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falaza- tai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a vakolattal együtt legalább 12 cm vastag égetett vázkerámia falazat- tal azonos értékű,

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,

– az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos henger- zár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjelkombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, va- lamint az egyedileg minősített lamellás zár.

2.2.2. Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falaza- tai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a vakolattal együtt legalább 19 cm vastag égetett vázkerámia falazat- tal azonos értékű,

Az egyenértékűség meghatározásához elfogadható:

• legalább 30 cm vastagságú falazóblokk,

• legalább 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy pado- zat, illetve födémszerkezet, ahol a vasalás minimum 15x15 cm rácskiosztású, 5 mm-es átmérőjű betonvas- ból készült hálót jelent, és a beton minősége C12/15 épületszerkezeti beton,

• speciális könnyűszerkezetes elemekből összeállított falszerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöt- tük hőszigetelő, tűzálló anyaggal vagy szilárdító egyéb anyaggal béleltek (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is),

– a 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú nyílászárók (ab- lakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bont- hatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más me- chanikai megoldással vannak védve.

A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ termék-megfe- lelőségi ajánlással rendelkező, rács kiváltására alkalmas- nak elismert más szerkezettel, például:

• minősített behatoláskésleltető, minimum A3 minőségű áttörésbiztos biztonsági üveg,

• minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jel- zőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel,

• minősített biztonsági üvegfóliával szerelt üveg, elektro- nikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzé- kelőkkel.

Biztonsági üvegfóliák önállóan, rács kiváltására nem alkalmasak.

– a rács minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység a legalább 15 cm vastag hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el),

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerke- zeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megaka- dályozó módon a falazathoz kell erősíteni,

– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek; kiemelés feszí- tés és reteszhúzás ellen védettek,

– a zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi,

gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db biztonsági zár végzi, az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellenté- tes oldalon, legalább egy-egy ponton biztosítsa a zárást. Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos henger- zár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, va- lamint az egyedileg minősített lamellás zár,

– az ajtó legalább 3 db diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - legyen a tok- hoz rögzítve,

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) zárásmélysége legalább 18 mm,

– az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen,

– bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni,

– fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

2.2.3. Teljes körű mechanikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falaza- tai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 38 cm vastag égetett vázkerámia falazattal azonos értékű vagy 10 cm vastag vasbetonszerkezet, ahol a beton minősége mi- nimum C14/20as, vasbeton térelhatároló szerkezet vas-sze- relése minimum 150x150 mm rácskiosztású, 8-10 mm-es átmérőjű betonvasból készült háló, amely a fal közepén he- lyezkedik el, vagy a fentiekben leírt szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosít,

– a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal

vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenér- tékű más mechanikai megoldással vannak védve,

A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ termék-megfe- lelőségi ajánlással rendelkező, rács kiváltására alkalmas- nak elismert más szerkezettel, például:

• minősített behatoláskésleltető, minimum A3 minőségű áttörésbiztos biztonsági üveg,

• minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jel- zőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel,

• minősített biztonsági üvegfóliával szerelt üveg, elektro- nikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzé- kelőkkel.

Biztonsági üvegfóliák önállóan, rács kiváltására nem alkal- masak.

– a rács minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység a legalább 38 cm vastag hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el),

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerke- zeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megaka- dályozó módon a falazathoz kell erősíteni,

– az ajtó és az ajtótok fémből vagy tömör fából készülhet,

– ha az ajtólap anyaga fa, az minimum 40 mm vastag és tömör legyen,

– fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek,

– az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen,

– az ajtó legalább 3 db diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - legyen a tok- hoz rögzítve,

– az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon lega- lább egy-egy ponton biztosítsa a zárást,

– a zárnak biztonsági zárnak kell lennie,

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos henger- zár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, va- lamint az egyedileg minősített lamellás zár.

– a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés ellen is védeni kell,

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) zárásmélysége legalább 18 mm,

– az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell.

2.3. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

2.3.1. Minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha térvédelem, tárgy- védelem, személyvédelem nincs, és a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott kö- vetelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet ké- pezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve,

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a vé- delmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt,

– a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyag- ból – készüljön,

– az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak vala- mennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berende- zést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületek- től, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közle- kedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni,

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a be- kapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás- mentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulá- tor – biztosítsa; elemes táplálás esetén – egy elemkészlet- tel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes,

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását,

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell,

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

2.3.2. Részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljes körű térvé- delem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvé- delem teljes körű, és csapdaszerű térvédelem van kialakítva. Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelzőrendszer akkor is, ha a térvédelem, tárgyvédelem vagy felületvédelem elekt- ronikus megoldású, ám a védendő objektum egyes részei

„árnyékban” vannak. (Árnyékon azt kell érte-ni, hogy a véden- dő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos elektronikus felügyelet, pl. egy bank bejárati ajtajának beltéri körzetét nem „felügyeli” passzív infra- vagy egyéb mozgásér- zékelő, vagy ha a páncélterem előterében nincs mozgásérzé- kelő telepítve, csak a közlekedőfolyosókban.)

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott kö- vetelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet ké- pezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve,

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a (minimum 4 db) védelmi körön külön-külön és a szabo- tázsvonalon egyaránt,

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (ha szükséges, üzemmód-kapcsolót kell beépíteni),

– a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyag- ból – készüljön,

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű vagy szám kom- binációját használó kódkapcsolóval végezhető; a kódkap- csolónak a központot vezérlő áramkörét lehetőleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, és a további részek maradjanak működőképesek,

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hang- jelzőknek, kódkapcsolóknak stb.) az állandó őrzésére, el- lenőrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemel- tető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,

– a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell,

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak vala- mennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberende- zést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt álla- potban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

– a jelzőáramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurokellenállások 40%-os változá- sát a rendszer jelezze (riasztania kell),

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, ha ez nem lehetséges, az egyik készüléknek beépített akku- mulátorosnak kell lennie,

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületek- től, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közle- kedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni,

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a be- kapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó és mini- málisan 200 lumen fényáramú legyen,

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás- mentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulá- tor – biztosítsa,

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmód- ban kell működnie,

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üzemeltetését, 48 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását,

– az akkumulátorok automatikus töltéséről gondoskodni kell,

– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

– a szabadtéri, valamint a védett téren kívüli és a nem sza- botázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcső- be helyezve kell vezetni.

– elektronikus rendszer szabályszerűen telepítve volt, bizonyít- hatóan be volt kapcsolva és működött a káresemény során.

2.3.2. Teljes körű elektronikai jelzőrendszer

A teljes körű elektronikai jelzőrendszer alkotóelemei az alábbi védelmi körök:

– felületvédelem,

– térvédelem,

– tárgyvédelem,

– személyvédelem (támadásjelzés).

Teljes körű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alko- tóeleme teljes körű.

1. Teljes körű felületvédelem:

Teljes körű a felületvédelem, ha éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet, és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm vastag égetett vázkerámia falazat szi- lárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat, továbbá jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

2. Teljes körű térvédelem:

Teljes körű a térvédelem, ha éles üzemmódban a védett tárgyak környezetében (a felügyelt térben) mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

3. Teljes körű tárgyvédelem:

Teljes körű a tárgyvédelem, ha éles üzemmódban minden védett tárgyra kiterjed, páncélszekrények esetében test- hang- és nyitásérzékelést is biztosít.

4. Teljes körű személyvédelem:

Teljes körű a személyvédelem, ha az összes védendő, tá- madásnak kitett személyre kiterjed.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott kö- vetelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet ké- pezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve,

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a (minimum 4 db) védelmi körön külön-külön és a szabo- tázsvonalon egyaránt,

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (ha szükséges, üzemmód-kapcsolót kell beépíteni),

– a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1,5 mm-es

lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyag- ból – készüljön,

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű vagy szám kom- binációját használó kódkapcsolóval végezhető; a kódkap- csolónak a központot vezérlő áramkörét lehetőleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, és a további részek maradjanak működőképesek,

– az üzembe helyezés csak teljes működőképesség- és ri- asztásmentes állapotban legyen lehetséges,

– a rendszer összes részének állandó őrzésére, ellenőrzésre ki nem kapcsolható, az üzemeltető által sem befolyásolha- tó jelzővonalakat (szabotázsvonalat) kell kiépíteni,

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak vala- mennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberende- zést felügyelnie kell, és a jelzés után 1 másodpercen belül riasztania kell,

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt álla- potban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

– a támadásjelző részeknek állandóan élesben kell üzemelniük,

– a jelzőáramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurokellenállások 20%-os változá- sát a rendszer jelezze (riasztania kell),

– a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzőberen- dezés gyártója, szerelői vagy karbantartói végezhetik,

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületek- től, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közle- kedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni,

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a be- kapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthan- gú jelzéssel,

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó és mini- málisan 200 lumen fényáramú legyen,

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás- mentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulá- tor – biztosítsa,

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmód- ban kell működnie,

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 72 órás üzemeltetését, 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását,

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

– a szabadtéri, valamint a védett téren kívüli és a nem sza- botázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcső- be helyezve kell vezetni.

3. AZ 1. VAGYONCSOPORT (KÉSZPÉNZ, ÉRTÉKCIKK) TÁROLÁSI SZABÁLYAI

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréses lopás, és rablás károk vonatkozásában kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény időpontjában a vagyontárgyak értéktá- rolóban el voltak zárva, amely értéktároló telepítése során a MABISZ termék-megfelelőségi ajánlásban előírtakat mara- déktalanul teljesítették, beleértve az értéktárolónak az épü- lettartó szerkezethez az ajánlásban megadott lefeszítő erőnek ellenálló módon történő rögzítését is.

Az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyakat a választott biztosítási összegre meghatározott védelmi osztályú helyiség- ben a 3. sz. táblázatban foglaltak szerint kell tárolni.

A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző kiválasztásakor fi- gyelembe kell venni a tárolandó vagyontárgy(ak) értékét, méretét, illetve éghetőségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épü- letbe/építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét. Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény minimális el- fogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ termék-megfelelőségi ajánlásban foglaltaknak megfelelően kell történnie. A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell len- niük. Fali trezorokat a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfele- lően, de legalább az értéktároló nyitható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag betonágyazatba, az épület belső teher- hordó főfalába kell beépíteni. Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatviselési helyen, állandó használatban lévőnek/ állandóan lakottnak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.

3. sz. táblázat

Tárolási mód Kártérítési limit

a kockázati összegnek megfelelő MABISZ minősítéssel rendelkező értéktárolóban (lemezkazetta, lemez- szekrény stb.)

150 000 Ft-ig

a kockázati összegnek megfelelő MABISZ minősítéssel rendelkező értéktárolóban (lemezszekrény, megerősített lemezszekrény stb.)

150 000 – 300 000 Ft

a kockázati összegnek megfelelő MABISZ minősítéssel rendelkező értéktárolóban (lemezszekrény, meg- erősített lemezszekrény, páncélszekrény stb.)

300 000 Ft – 2 000 000 Ft

a kockázati összegnek megfelelő MABISZ minősítéssel rendelkező, az elektronikai jelzőrendszerbe bekö- tött nyitás- és testhangérzékelővel ellátott értéktárolóban (megerősített lemezszekrény, páncélszekrény, páncélterem stb.)

> 2 000 000 Ft

4. TÁVFELÜGYELETI RENDSZEREKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Általános követelmények

A távfelügyeleti rendszerek alkotóelemeinek MABISZ termék- megfelelőségi ajánlással kell rendelkezniük. A MABISZ ter- mék-megfelelőségi ajánlásról szóló írásbeli tanúsítvánnyal kell igazolni, hogy a kockázatviselés hely (a telephely) felügyeleti rendszere a MABISZ előírások szerint „megfelelő szintűnek”, illetve „magas szintűnek” felel meg.

Riasztás és beavatkozás

Az automatikus távjelzés érkezhet a rendőrséghez, egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgá- lathoz, kivonuló szolgálathoz. Az őrző-védő vállalkozás – ri- asztást fogadó – központjába történő bekapcsoláskor az őr- ző-védő cég és a behatolást és támadást jelző elektronikai jelzőrendszert üzemeltető vállalkozás közötti megállapodás szerinti beavatkozási intézkedéseket az őrző-védő cégnek írásban dokumentálnia kell a beavatkozási tanúsítványban.

Hibaérzékelés

Automatikusan és közvetlenül jelenteni kell legalább a háló- zati hibát, az elemhibát, valamint a koncentrált feldolgozási egységek hibáit (pl. mikroprocesszor) a karbantartónak, egy megbízott helyre (pl. az őrző-védő és biztonsági cégnek) vagy

az üzemeltető egyéb olyan helyére, ahol állandóan tartózko- dik valaki (pl. a recepció). A jelentésnél 60 perces késleltetés megengedhető. Az automatikus hibajelzés egy tetszőlegesen felügyelt átviteli úton keresztül is történhet.

Állapotjelentések: éles/nem éles állapot jelzése

A behatolás- és támadásjelző rendszer kapcsolási helyzeté- ről szóló jelentések (pl. éles/nem éles) információként érkez- hetnek egy tetszőlegesen felügyelt vagy nem felügyelt átviteli útról automatikusan pl. egy őrző-védő és biztonsági céghez. A behatolást és támadást jelző rendszer kapcsolási helyzeté- ről szóló jelentéseknek (pl. éles/nem éles), amelyeket a riasz- tás beérkezési helyén értékelnek ki (pl. nem éles kapcsolás felügyelete „nem engedélyezett” időablakokban), felügyelt át- viteli úton keresztül automatikusan kell megérkezniük.

Regisztrációs berendezés

A behatolást és támadást jelző rendszer üzemi állapotait, be- leértve az összes vészjelzést – a behatolást és támadást jelző központ háttérmemóriájától függetlenül – egy regisztrációs berendezés segítségével kell dokumentálni.

Állapotjelzések

A behatolás- és támadásjelző rendszer bizonyos üzemi álla- potait kívül is ki kell jelezni (pl. egy kiváltott érzékelő csoport jelzése, amely orientációként szolgálhat a beavatkozó erők számára). Ezek(et) a jelzések(et):

4. sz. táblázat - Küldöttrablás biztosítás (az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak szállítási szabályai)

Biztosítási összeg Szállítás szabályai

500 000 Ft-ig 1 fő, tetszőleges módon

500 001 - 2 000 000 Ft 2 fő, riasztójelzést adó vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tévő technikával felszerelt pénzszállító táskával

2 000 001 - 5 000 000 Ft 3 fő, riasztójelzést adó és a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival

5 000 000 Ft biztosítási összeg felett csak érvényes szakhatósági engedéllyel rendelkező pénzszállító szervezet végezheti a szállítást az alábbiak szerint:

5 000 001 - 30 000 000 Ft gépkocsival, három fő személyzettel, melyből kettő fő fegyveres, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel)

30 000 001 - 50 000 000 Ft • a rakodótér és a vezetőfülke borítása, üvegezése védelmet nyújt a kis kaliberű maroklőfegyverek ellen,

• a rakodótér és a vezetőfülke ajtaja kívülről csak kulccsal nyitható,

• a rakodótérajtónak több ponton záródó zárszerkezete van,

• a jármű elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, amely támadás, az ajtók illetéktelen nyitása vagy a gépjármű eltulaj- donítása esetén riasztójelzést ad, és megakadályozza a jármű elvitelét (a motor üzemét),

• a jármű személyzete a vezetővel együtt három fő, akikből kettő fegyveres; egy fegyveres kísérő a vezetőfülkében, egy a rakodótérben vagy a zsilipben helyezkedik el,

• az útvonal biztosításához kísérő személygépkocsi szükséges két fő fegyveressel

50 000 001 - 100 000 000 Ft A 30 és 50 millió Ft biztosítási összeg közötti értékeknél leírtakkal azonos módon; azon felül előfutó kísérőkocsi is szük- séges két fő fegyveressel, páncélautóval, amely az alábbi feltételeknek megfelel:

• a jármű borítása, üvegezése lövedékálló, amely védelmet nyújt a közepes hatóerejű kézi lőfegyverek ellen,

• a rakodótér és a vezetőfülke ajtaja kívülről csak kulccsal nyitható,

• a rakodótérajtónak több ponton záródó zárszerkezete van,

• elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, amelynek főbb jellemzői az alábbiak:

– kódolható,

– rendelkezik támadásjelzéssel,

– teljesen független a gépkocsi egyéb elektronikai rendszereitől, saját külön tápellátása van, és

– a teljes rendszer szabotázsvédett,

– jelzi az illetéktelen ajtónyitást és az eltulajdonítást; megakadályozza a jármű elvitelét a gyújtás letiltásával és az üzemanyag-vezeték elzárásával, valamint a fékrendszer blokkolásával,

• a gumik nyomástartók, 8-10 db szög által okozott lyukakkal, illetve 6 mm-es – pl. golyó ütötte – lyuk esetén is tartják a nyomást, vagy sérülés (pl. átlövés) esetén is haladást / közlekedést lehetővé tevő kiegészítő technikával szereltek,

• a járműnek a zárt építés miatt légkondicionált kivitelűnek kell lennie, és olyan légszűrővel kell ellátni, amelynek jellem- zői megegyeznek a gázálarc-szűrőbetét tulajdonságaival,

• a szállító jármű vezetőfülkéjének oxigénellátása megoldott, ez a személyzet oxigénellátását 30 percen keresztül biz- tosítja,

• az állandó kapcsolattartáshoz (a kísérő kocsikkal és a központtal is) vezeték nélküli adó-vevő berendezés szükséges rejtett antennával és önálló energiaellátási lehetőséggel,

• az útvonal biztosításához előfutó és követő kísérő személygépkocsi szükséges két-két fő fegyveressel.”

− nem lehetnek mindenki számára elérhetők és a behatolást és támadást jelző rendszer részeként felismerhetők;

− hozzáféréstől védetten kell elhelyezni, és ezeket vissza- hatás nélkül szabad csak a behatolást és támadást jelző rendszerbe csatlakoztatni.

A távfelügyeletet végző szolgálattal egyeztetni kell, hogy a biz- tosított telephelyen alkalmazzanak-e helyszíni külső riasztást.

5. KÜLDÖTTRABLÁS

A küldöttrablás biztosítással fedezetbe vont 1. vagyoncso- portba tartozó vagyontárgyakra a 4. sz. táblázatban megha- tározott szállítási előírások érvényesek.

6. ŐRZŐ-VÉDŐ SZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

Őrzés-védelmi tevékenységet a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet szerinti feltételeknek megfelelő, SZVMSZK (Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kama- rai) tagsággal rendelkező vállalkozás, illetve vállalkozó végezhet.

7. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

A. MABISZ termék-megfelelőségi ajánlás

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Vagyonbiztosítási Tagozata által felügyelt minősítési eljárás eredménye (ún. ta- núsítvány). A minősítési tanúsítvány rögzíti az adott vagyon- védelmi eszköz (termék) – különféle biztosítói eljárásokat és szerződéses kapcsolatrendszereket érintő – alkalmazásának, alkalmazhatóságának a jellemzőit.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak XX- XXXX által ajánlott „alkotóelemeket” fogad el Biztosítótársasá- gunk. Vásárláskor az erről szóló tanúsítványt kérjék el, és őrizzék meg!

B. Szilárdság

A minimális, a részleges és a teljes körű mechanikai, fizikai védelem alkotórészét képező külső (vagy belső) tér-elhatároló épületszerkezeteknek (falazatoknak, födémeknek, padoza- toknak) a különböző roncsolásos, áthatolási célú bontással (és ennek kísérletével) szembeni ellenálló képessége.

C. Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szel- lőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások és -járatok lezárószerkezetei).

D. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehető- ségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár. A lakat – bármilyen kivitelű – nem mi- nősül biztonsági zárnak.

E. Fúrásvédelem (fúrásvédett)

A zárszekrény, illetve a hengerzárbetét akkor fúrásvédett, ha egy legfeljebb 500 W – vagy azzal egyenértékű – teljesít- ményű géppel/eszközzel, HSS minőségű fúrószárral, 3 per- cen keresztül e célból végzett roncsolásos támadás nem teszi lehetővé a nyitást.

F. Törésvédelem (törésvédett)

Beépített helyzetében törésvédett kivitelű az a műszaki meg- oldás, ami az ajtólap kialakításával vagy kiegészítő – külső ol- dalról nem szerelhető – biztonsági vasalattal megakadályoz- za, hogy a hengerzártestet egy (cél)szerszámmal megfogják, és a zárból kitörjék. (Tehát a zárbetét nem állhat ki az ajtó, illetve a biztonsági vasalat homloksíkjából.)

G. Bevésőzár

Az ajtólapba süllyesztve szerelt zárszerkezet, amely a faajtó- nak a betöréssel szembeni ellenálló képességét nagymérték- ben gyengíti.

H. Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (támadási) ol- dalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lappal/ lapokkal kívülről nem szerel- hető módon, az ajtólap síkján belül védett.

A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadási) olda- lon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer), védelmet nyújt azon cilinderzárak (hengerzárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzárak (hengerzárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

I. Zárlemez megerősítése

A hagyományos technológiájú és szerkezetű fatok megerő- sítése a zárnyelvet fogadó szakasz nyitásirányú oldalán, el- sősorban egy profilacéllemez szerkezettel és speciális, dübel jellegű csavarrögzítésekkel, amivel a tokozat feszítéssel szem- beni ellenállása jelentősen növelhető.

J. Két biztonsági zár, illetve többpontos zárás

A (zár)reteszelést végző vasalatoknak, zárnyelveknek egy- mástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.

K. Zárásmélység

Teljes zárás esetén a zárnyelvnek és az ajtótokban (vagy a rögzített ajtószárnyban) kialakított zárfogadónak a közös sza- kasza (teljes záráskor a zárnyelv „ajtótokba tolódó” részének hossza mm-ben mérve).

L. Záráspontosság

Az ajtó becsukott és zárt helyzetében az ajtótok és az ajtólap éle közötti legnagyobb távolság mm-ben meghatározva (kétszárnyú ajtók esetében a szárnyak ajtólapélei közötti távolság is).

M. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú – bejárati – ajtók egyik szárnyának rögzítését álta- lában tolóretesz szolgálja, amelynek nyelve – rudazata – a kü- szöb- és szemöldökfába tolt helyzetében az ajtólapot „rögzíti”. Reteszhúzás ellen akkor védett a (kétszárnyú) bejárati ajtó, ha a toló- vagy billenőreteszekhez a két ajtószárny közötti illesz- kedésnél nem lehet hozzáférni. (Az ajtólapok csatlakozásának záráspontossága nem manipulálható a nyíló/fix ajtólapok kellő merevsége miatt, és/vagy a retesz működését olyan műszaki megoldás „blokkolja”, hogy a rögzítés csak nyitott ajtószárny- nyal oldható fel.)

N. Kiemelés elleni védelem

A kiemelés elleni védelem olyan standard vagy pótlólag léte- sített szerkezetek, anyagok és műszaki megoldások összes- sége, ami megakadályozza, hogy a bejárati nyílászárót (ajtót) a zsanérjairól leemeljék – természetesen a külső, nem védett oldalról, és becsukott, zárt helyzetben.

O. Feszítés elleni védelem

A feszítés elleni védelem olyan standard vagy pótlólag létesí- tett szerkezetek, anyagok és műszaki megoldások összes- sége, ami megakadályozza, hogy a bejárati nyílászárót (ajtót) becsukott és zárt helyzetében a külső, nem védett oldalról a tokjából kifeszítsék.

P. Biztonsági üveg

Betörésvédelmi szempontból az üvegezés biztonsági üveg- nek tekintendő, ha érvényes MABISZ minősítése szerint – ér- demi behatoláskésleltető ellenállása következtében – alkal- mas a rács helyettesítésére. A hagyományos szilikát anyagú betöréskésleltető és -gátló biztonsági üvegezések többrétegű ragasztott üvegek, amelyek a betöréssel szembeni ellenál- ló-képességüket elsősorban a speciális ragasztórétegeknek köszönhetik. A biztonsági üvegek másik csoportját a homo- gén szerkezetű, szerves bázisú – polikarbonát – anyagból ké- szülő műanyag „üvegek” teszik ki.

(Figyelem! Nem minősül biztonsági üvegnek betörésvédelmi szempontból az ún. securit-glass, aminek elnevezésében a „biz- tonság” arra utal, hogy gyártástechnológiájából következően – mivel edzett üveg – nem éles szilánkokra, hanem apró, göm- bölyű szemű darabokra törik, így nem okoz súlyosabb sérülést.)

Q. Minősített biztonsági üvegfólia

Vagyonvédelmi – áttöréskésleltető – hatású az a fólia (illetve az azzal szerelt üveg), amire vonatkozóan a fóliának érvényes MABISZ-minősítése van, és a tanúsítvány szerinti beépítési feltételeket a telepítő jognyilatkozattal is igazolta. A vagyon- védelmi fólia néhány száz mikron vastagságú műanyag fólia, amelyet általában vízbázisú ragasztóanyaggal rögzítenek az üvegfelületre. A védendő oldalon vagyonvédelmi fóliával fel- szerelt üvegen a fólia szerepe az „áttörésállóság” bizonyos mértékű javítása azáltal, hogy ha megkísérlik áttörni, az üveg- tábla nem esik azonnal szilánkokra, és nem szóródik szét. Ennek az az oka, hogy a törött üvegdarabok (tábladarabok, cserepek) a fólián megtapadva egy ideig még táblaszerűen

„egyben” maradnak, így a törött üvegtábla mellett tartózkodó

személynek van ideje elmenekülni, és a szilánkok okozta sé- rüléseket elkerülni. (Figyelem! Biztonsági üvegfóliák önállóan, rács kiváltására nem alkalmasak.)

R. Üzemképesség

Üzemképes az elektronikai behatolásjelző rendszer, ha funk- cióinak működőképessége lehetővé teszi az élesítési utasítás fogadását („a rendszer élesíthető”).

S. Riasztásmentes állapot

Az elektronikai behatolásjelző rendszer éles üzemmódban van, de nincs riasztási állapotban (ezzel jelzi, hogy a rendszer által felügyelt térben, abban az adott időpontban nem észlel riasztást kiváltó okot).

T. Lemezszekrény

Olyan értéktároló, amelynek MABISZ-minősítése: „lemez- szekrény”; továbbá a minősítéssel javasolt kockázatvállalási értékhatára nem haladja meg a 2 M Ft összeget. A minősítés tartalmazza mindazon paramétereket (pl. rögzítés stb.), ame- lyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt értékhatárt fi- gyelembe véve alkalmazandók.

U. Páncélszekrény

Olyan értéktároló, amelynek MABISZ-minősítése: „páncél- szekrény”; továbbá a minősítéssel javasolt kockázatvállalási értékhatára meghaladja a 2 M Ft összeget. A minősítés tartal- mazza mindazon paramétereket (pl. rögzítés stb.), amelyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt értékhatárt figyelem- be véve alkalmazandók.

V. Időszakosan használt épület vagy telephely

Az az épület és/vagy telephely, ahol nem folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység az év legalább 180 nap- ján.

8. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen fejezet vonatkozásában nincsen eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

SIGNAL GÉPTÖRÉS biztosítás | Vagyonvédelmi biztosítások áttekintő táblázata

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

Épületszerkezetek mechanikai védelme		1. Minimális mechanikai védelem	2. Részleges mechanikai védelem	3. Teljes körű mechanikai védelem
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?	12 cm	25 cm	38 cm
	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet	legalább 12 cm átmérőjű rönkfából készült faház	30 cm vastag falazóblokk	10 cm vastag vasbeton, ahol a beton minősége mi- nimum C14/20as, vasbeton térelhatároló szerkezet vas-szerelése minimum 150x150 mm rácskiosztá- sú, 8-10 mm-es átmérőjű betonvasból készült háló, amely a fal közepén helyezkedik el
A védendő nyílászárók alsó élmagassága		nincs rá előírás	2 m alatt	3 m alatt
Xxxxxxxx, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?	nem szükséges	szükséges	szükséges
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?	nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?	szükséges	szükséges	szükséges
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?	nincs rá előírás	3 db	3 db megerősített
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?	nincs rá előírás	3 mm	2 mm
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?	nincs rá előírás	20 mm	20 mm
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?	nincs rá előírás	300 mm	300 mm
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?	nincs rá előírás	nem	nem
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?	nincs rá előírás	30 mm	40 mm
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma a 10 000-et meghaladja?	megfelelő	megfelelő	megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?	megfelelő	megfelelő	megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat?	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalom meghatározások D) pontja) szükséges?	1 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	2 db	2 db
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	2 db	2 db
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?	1 ponton	2 ponton	4 ponton (mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton)
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?	nem szükséges	szükséges	szükséges
	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?	nem szükséges	szükséges	szükséges
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?	nem szükséges	szükséges	szükséges
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?	nincs rá előírás	A3 (rácsos védelem hiányában)	A3 (rácsos védelem hiányában)
	Szükséges-e biztonsági fólia?	szükséges	rácsos védelem vagy A3 minőségű biztonsági üveg hiányában minősített biztonsági üvegfólia szüksé- ges, elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel	rácsos védelem vagy A3 minőségű biztonsági üveg hiányában minősített biztonsági üvegfólia szüksé- ges, elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?	alkalmazható	alkalmazható	tömör fa alapanyag alkalmazható
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni		nincs rá előírás	minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérő- jű köracél rács vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelem	minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérő- jű köracél rács vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelem

Kérjük, hogy a vonatkozó mechanikai és elektronikai védelmi kategóriák részletes leírását is tekintse át!

I. SZÁMÚ MELLÉKLET

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS

elen I. sz. melléklet a szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képezi.

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőköny- veket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat,

SIGNAL GÉPTÖRÉS biztosítás | I. számú melléklet

38

dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

kötvény/szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

bankszámlaszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

ÁFA nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

tulajdoni lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

bérleti szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

bányatérkép

X

X

X

építési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

talajvizsgálat

X

X

X

X

X

X

alaprajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

ingatlan építési tervdokumentáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

kivitelező neve

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

használatbavételi/működési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

statikusi szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

építési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

alapító okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

ingatlan értékbecslés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

nyílvántartási térképmásolat

X

X

X

x

tulajdoni hányad igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

öröklési bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogerős hagyatékátadó végzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

beszerzési számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

használati utasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

műbizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

árajánlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

műszaki leírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

műszaki rajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

jótállás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

helyreállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

gazdaságossági számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

számlarészletező

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

adásvételi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

közüzemi számlák

X

X

X

x

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

X

X

X

X

x

önkormányzati hatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

tűzhatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

x

X

feljelentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

hatósági határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

riasztási napló

X

X

X

X

x

vádirat

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

fénykép

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

elektronikus adathordozó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

tranziens védelem dokumentációja

X

X

x

tanúnyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

SIGNAL GÉPTÖRÉS biztosítás | I. számú melléklet

39

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

lízingszerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

használatba adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

kölcsönadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

bérbeadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

felelős örzésbe adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

őrnapló, őrutasítás

X

X

x

karbantartási szerződés

X

X

X

X

x

x

X

munkaszerződések

x

x

x

X

bizományosi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

MABISZ ajánlás

X

X

X

X

x

szállító levél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

hajólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

szállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

könyvelési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

utazási ktg. igazolás

x

x

x

X

vámáru nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

leltár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

önköltségkimutatás, -számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

adószám

x

x

x

X

mérleg

x

X

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

x

X

használatbavételi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

jármű törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

X

x

x

X

lovasfogat hajtói engedély

X

illetékbefizetési bizonylat

X

X

X

X

X

x

SIGNAL GÉPTÖRÉS biztosítás | I. számú melléklet

40

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

nyilatkozat hozzátartozóról

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gyámhatósági okirat

X

X

X

halotti anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

orvosi ambuláns lap

X

X

orvosi vizsgálati iratok

X

X

kórházi zárójelentés

X

X

boncjegyzőkönyv

X

X

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

X

röntgenfelvétel

X

táppénzes igazolás

X

keresetveszteség igazolás

X

felelősségvállaló nyilatkozat

X

biztosított és károsult közötti szerződés

X

fegyvertartási engedély

X

állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

hatósági állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

állatorvosi kényszervágási javaslat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

mérlegelési jegy

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

értékesülési elszámolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

állatoltási igazolvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lótenyésztési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

marhalevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

X

rokkantsági nyugdíj igazolás

X

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

hitelezőtől kifizetési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

engedményezési nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

SIGNAL GÉPTÖRÉS biztosítás | I. számú melléklet

41

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 4996