Szerződéstervezet
Szerződéstervezet
„A Magyar Vöröskereszt részére építési munkák az EFOP-2.2.15-16-2017- 00002 azonosító számú projektben”
tárgyban a Kbt. Harmadik rész, Nemzeti eljárásrend 115. § (2)-(4) és (6)-(7) bekezdésben foglaltak alapján hirdetmény közzététele nélkül induló közbeszerzési
eljárásban
Az ellenjegyzés a közbeszerzési dokumentum valamennyi oldalára kiterjed.
(AZ IRAT 18 SZÁMOZOTT OLDALT TARTALMAZ)
ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
(tervezet)1
Székhely:
Intézmény azonosító:
Adószám:
törzsszám/reg. szám:
Képviselő neve:
mint megrendelő (a továbbiakban : „Megrendelő”) másrészről a
[…]
Székhelye: […]
Adószám: […]
Cégjegyzékszám: […]
Számlavezető Bank: […]
Pénzforgalmi számlaszáma: […]
Képviselő neve: […]
mint vállalkozó (a továbbiakban: „Vállalkozó”),
a továbbiakban, mint Felek között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételek szerint:
Előzmények
Megrendelő, mint Ajánlatkérő a jelen szerződés megkötésének előzményeként a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) foglalt kötelezettsége alapján a Kbt. Harmadik rész 115. § alapján – a nyílt eljárás szabályainak alkalmazásával – közbeszerzési eljárást folytatott le „……” építési beruházás tárgyában.
A Megrendelő, mint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás első részében (….) nyertesnek Vállalkozót jelölte meg az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezésben. A Megrendelő, mint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményét a 2017. …. napján az ajánlattevők részére megküldött összegezés megküldésével hirdette ki.
Megrendelő a Vállalkozó ajánlatát fogadta el, ennek megfelelően a felek törvényes határidőn belül szerződést kötnek jelen szerződés feltételei szerint a Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján.
Felek kifejezetten rögzítik, hogy jelen Szerződés alapján a Vállalkozó teljesítésre az eljárást megindító felhívásban, az ajánlati dokumentációban, a Vállalkozó ajánlatában, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokban foglaltakra figyelemmel köteles lenni.
1. A Szerződés tárgya
1.1. A Megrendelő ajánlattételi felhívására a Vállalkozó által benyújtott ajánlat ismeretében a Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó pedig a közbeszerzési dokumentum, és a Vállalkozó ajánlatában foglaltak alapján elvállalja a Megrendelő, mint ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárás első részének vonatkozásában a
….. tárgyú építési munkáinak elvégzését a jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képező műszaki leírásban és költségvetésben meghatározottak szerint, valamint Vállalkozó ajánlatának és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően.
1 Részenként megfelelően értelmezendő és alkalmazandó
A Megrendelő ajánlattételi felhívása és a Dokumentáció, adott esetben a közbeszerzési eljárás keretében nyújtott kiegészítő tájékoztatás, továbbá a Vállalkozó ajánlata jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezi.
1.2. Megrendelő szavatolja, hogy a beruházással érintett ingatlan kizárólagos tulajdonát képezi és az per-, teher-, és igénymentes, illetve azt, hogy igény esetén annak jogosultja a Megrendelő.
1.3. Megvalósítási helyszíne:
1.4. A kivitelezés pontos műszaki tartalmát a közbeszerzési eljárás során keletkezett közbeszerzési dokumentumok, így különösen a műszaki leírásban, valamint a Vállalkozó ajánlatában foglaltak alkotják.
1.5. Felek megállapodása szerint a Vállalkozó köteles a létesítmény kivitelezését és az egyéb szerződéses kötelezettségeit szerződésszerűen, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a mindenkor hatályos építésügyi, tűzrendészeti, balesetvédelmi, egészségügyi és egyéb vonatkozó (szak)hatósági, valamint a vonatkozó egyéb előírásoknak, műszaki szabványoknak, továbbá a technika mai állásának megfelelően I. osztályú minőségben, egy szakvállalat gondosságával, hiba- és hiánymentesen, határidőben teljesíteni.
1.6. Felek rögzítik, hogy az I. osztályú teljesítés tartalmát az építési jogszabályok, a vonatkozó magyar szabványok és a felhasználásra kerülő egyes termékekre vonatkozó alkalmassági engedélyek, tanúsítványok határozzák meg.
1.7. A Vállalkozó a kivitelezési munkák elvégzésére vállalt kötelezettsége mellett kifejezett kötelezettséget vállal arra, hogy jótállási és szavatossági kötelezettségeinek a törvényi szabályozás szerint maradéktalanul eleget tesz. Vállalkozó a szerződésben foglalt kötelezettségeinek szerződésszerű teljesítéséért, továbbá az alkalmazott megoldások, eljárások alkalmasságáért és minőségéért – függetlenül attól, hogy azokat saját maga vagy alvállalkozója, esetleg egyéb jogszerűen bevont harmadik személy alkalmazza – … hónap (Vállalkozó nyertes ajánlata szerint) – teljes körű – jótállást vállal. Vállalkozó jelen Szerződés aláírásával akként nyilatkozik, hogy a Szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat és a Megrendelő által a közbeszerzési eljárás során, illetve a Szerződés megkötésével kapcsolatosan rendelkezésére bocsátott egyéb dokumentumokat saját felelősségére ellenőrizte, az azokban foglalt tényeket, előírásokat ismeri. Vállalkozó kijelenti, hogy az ajánlati dokumentáció műszaki tartalmát saját maga felülvizsgálta, azt rendben találta, így tervezési hibára a szerződés aláírása után nem hivatkozik. A Vállalkozó a jelen szerződés szerinti vállalkozói díjat ezen információk figyelembevételével, kellően nagy szakmai tapasztalatára alapozva, és az építési helyszín alapos ismeretében állapította meg. A Vállalkozó a szükséges kivitelezési munkákat kalkulálni tudta, és a műszaki bizonytalanságokat is figyelembe vette, az ezekkel kapcsolatos kockázatokat kifejezetten vállalja. Továbbá kijelenti, hogy a kivitelezési technológiát ismeri, az ajánlati dokumentációban feltüntetett munkanemeken és munkálatokon kívül további mellékmunkálatokat a dokumentációnak megfelelő megvalósításhoz a Megrendelő terhére nem ír elő. A Szerződésben rögzített műszaki tartalom a megvalósításhoz szükséges minden anyagot, szerelvényt, berendezést és munkát magában foglal.
1.8. Felek kijelentik, hogy a Vállalkozó a helyi körülmények – ide nem értve a szerződéskötés időpontja szerinti állapot tükrében előre nem látható, szerződéskötést követően felmerült körülményeket – ismeretének hiányára, illetve a tervek nem megfelelő ismeretére visszavezethető okok miatt a későbbiek során többletköveteléssel nem léphet fel és esetleges késedelmét ezzel nem indokolhatja.
1.9. A Vállalkozó teljesítésének alapját képező műszaki és technológiai dokumentációnak megfelelő kivitelezés pontosságáért, teljességéért és alkalmasságáért a Vállalkozó felel.
1.10. A Vállalkozó a Szerződés aláírásával kijelenti, hogy átvette a jelen Szerződés tárgyát képező építési munkák elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, azok birtokában van, azokat elolvasta és tartalmukat teljes egészében megismerte, megértette. A Szerződés követelményei szerint a Vállalkozó vállalja a kivitelezési munkák megvalósítását, és jelen Szerződés aláírásával kifejezetten akként nyilatkozik, hogy az átvett dokumentumok alkalmasak arra, hogy a Vállalkozó a Szerződésből eredő kötelezettségeit szerződésszerűen teljesíteni tudja.
2. Vállalkozó kötelezettségei
2.1. Vállalkozó a munkák megvalósítása során elegendő számú és megfelelő szakképesítésű, tapasztalt vezetőket és irányítókat, továbbá szakképzett, betanított és segéd munkaerőt alkalmaz, illetve vesz igénybe, amely a Vállalkozó Szerződés szerinti kötelezettségeinek megfelelő és időben történő teljesítése érdekében szükséges.
A Vállalkozó köteles biztosítani valamennyi, a munkák megvalósításához szükséges árut, anyagot, szerkezetet, eszközt.
A kivitelezési tevékenység végzéséhez Megrendelő hozzájárul alvállalkozó igénybevételéhez.
A szerződés teljesítésében a Vállalkozó az ajánlatában foglaltak szerint, és a Kbt. 138. §-ra tekintettel vesz igénybe alvállalkozót. Megrendelő a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben a Kbt. 138. § (2)–(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.
Vállalkozó legkésőbb a Szerződés megkötésének időpontjában köteles Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a Szerződés teljesítésében, és – ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy általa az igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. Vállalkozó köteles a Szerződés teljesítésének időtartama alatt a Megrendelőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. Az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 %-át. A teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65 %-át meghaladó mértékben további közreműködőt.
2.2. Az alvállalkozói szerződéseknek meg kell felelniük jelen Szerződés kikötéseinek.
Vállalkozó köteles a munkavégzésre vonatkozó szerződés szerinti kötelezettségeit alvállalkozói felé érvényesíteni az alvállalkozóival kötött szerződéseiben, valamint azok betartását, betartatását a helyszíni munkavégzés során ellenőrizni és érvényre juttatni.
A Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig a Ptk 6:148 § (2) bekezdése szerinti kártérítési felelősséggel tartozik. Vállalkozó köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a munkaterületen dolgozó alvállalkozók egymás munkáját ne zavarják, illetve a határidőre való teljesítést ne veszélyeztessék, azonban a munkavédelmi szabályokat maradéktalanul betartsák. Az alvállalkozók kizárólag a Vállalkozóval állnak jogviszonyban, így tőle fogadhatnak el utasításokat, illetve kizárólag vele szemben érvényesíthetik követeléseiket.
2.3. A Vállalkozó korlátlan lehetőséget köteles biztosítani arra, hogy az illetékes hatóságok ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek a kivitelezéssel összefüggésben kiadott jogerős engedélyekkel kapcsolatban. Ezen felül Vállalkozó biztosítani köteles a hatóságok részére a részvételt azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó feladatkörébe tartoznak.
2.4. Megrendelő és minden általa meghatalmazott személy számára minden ésszerű időpontban hozzáférhetővé kell tenni az építési helyszínt. Vállalkozó köteles minden segítséget biztosítani ehhez alvállalkozóinál is.
2.5. Vállalkozó köteles a munkaterületet tiszta és biztonságos állapotban tartani, a keletkezett építési és egyéb hulladék – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállításáról a munka végzése során rendszeresen gondoskodni.
A Vállalkozó – amennyiben releváns - az építési és bontási hulladék kezelésével kapcsolatban egyebekben az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint köteles eljárni.
2.6. A Vállalkozó köteles az esetleges és szükséges forgalomkorlátozásról a lakosságot és érintett szerveket (pl. mentők, rendőrség, stb.) tájékoztatni. A Vállalkozó, amennyiben az a kivitelezés során felmerül, köteles az érintett lakosságot megfelelő időben tájékoztatni, amennyiben az általa okozott munkavégzés miatt bármely közműszolgáltatás tekintetében szolgáltatási fennakadás lép fel. A munkaterületek elkerítéséről, lezárásáról, az előírt figyelmeztető jelzések elhelyezéséről a Vállalkozó köteles gondoskodni.
2.7. Vállalkozó köteles gondoskodni a munkaterületre vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi (így különösen a zaj-, rezgés-, légszennyeződésekre vonatkozó), balesetvédelmi, tűzvédelmi és egyéb előírások betartásáról. A munkaterület megfelelő védelmének és őrzésének biztosítása a Vállalkozó kötelezettsége. Ezen intézkedések be nem tartásából származó minden felelősség a Vállalkozót terheli. A Vállalkozó feladata és költsége az esetleges közterület-foglalási engedélyek beszerzése.
2.8. Vállalkozó köteles megóvni a munkaterületen a már kiépített út- és közműhálózatot. A Vállalkozó vagy alvállalkozói által esetlegesen a munkaterületen okozott károkat a Vállalkozó köteles saját költségén a műszaki átadás-átvételig (annak lezárásáig) kijavítani.
2.9. Vállalkozó köteles a személyek biztonságát vagy a vagyoni értékeket veszélyeztető kár lehetőségének felmerülése esetén haladéktalanul kárelhárítási intézkedéseket tenni és azokról a Megrendelőt azonnal értesíteni.
2.10. A Vállalkozó a létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor) köteles az építési munkaterületet a műszaki átadás- átvétel eljárás keretén belül átadni a Megrendelőnek.
2.11. Vállalkozó az építési munkák befejeztével köteles az építési területről történő levonulást végrehajtani: a kivitelezés helyszínéről a saját költségén eltávolítani minden hulladékot, a saját vagy az alvállalkozói tulajdonát képező eszközöket, szerszámokat, gépeket és anyagokat.
2.12. A Vállalkozó az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet V. fejezete alapján köteles a munkaterület átadás-átvételétől kezdve folyamatosan a jelen Szerződés tárgyát képező kivitelezési munka vonatkozásában építési naplót vezetni (továbbiakban: építési napló vagy e-építési napló).
2.13. A Vállalkozó köteles betartani a rá vonatkozó adó-, társadalombiztosítási és foglalkoztatási jogszabályokat, teljesíteni az ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettségeit. A Vállalkozónak különös figyelmet kell fordítania a munkaerő magyarországi alkalmazási feltételeire és mindenfajta képzettségű munkaerő alkalmazási feltételeire vonatkozó előírások, szabályok és utasítások betartására. A Vállalkozó köteles a saját alkalmazottai baleset-, munka-, és tűzvédelmi oktatásáról gondoskodni, ezen előírásokat betartani, illetve betartatni.
2.14. Vállalkozó a kivitelezési munkák során figyelemmel kell, hogy legyen arra, hogy a kivitelezési munkák végzésével együtt járó zaj- és porterhelést minimalizálja.
3. A munka megkezdése, együttműködés a kivitelezés alatt
3.1. Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó a kivitelezés helyszínét előzetesen megtekintette, állapotát szemrevételezte.
3.2. Megrendelő a munkaterületet átadás-átvételi eljárás keretében adja át a Vállalkozó részére a Szerződés 4.1 pontja szerint. Az átadás-átvétel megtörténtét a Felek kötelesek az építési naplóban rögzíteni.
3.3. Megrendelőnek joga van az építkezés kivitelezésének ellenőrzése érdekében megbeszélést kitűzni, amelyen a Vállalkozó köteles részt venni. A megbeszélés eredményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meghatározottak – amennyiben azok nem ellentétesek jelen Szerződés előírásaival és a hatályos jogszabályokkal – kötelezőek a Xxxxx számára.
3.4. Az építési-szerelési munkák alatt Megrendelő és Vállalkozó szükség szerinti gyakorisággal egyeztetést (koordináció) tart. Az egyeztetésen részt vesz Megrendelő képviselője, Vállalkozó képviselője, , a Műszaki ellenőr(ök), szükséges esetben a Tervező. A koordinációról minden alkalommal jegyzőkönyv készül. Erre a célra a munkaterület átadás-átvételkor kijelölnek egy megfelelő helyiséget. Vállalkozó ebben a helyiségben köteles tartani a mindenkor érvényes utolsó, aláírt terveket a többi dokumentációval együtt. Vállalkozó gondoskodik róla, hogy a korábbi, már nem hatályos rajzokat, terveket vagy dokumentációkat begyűjti és felülbélyegzi a hatályvesztés dátumának megjelölésével, a hatályvesztésről rendelkező személyek aláírásával.
3.5. A Megrendelő és a műszaki ellenőr jogosultak a kivitelezést bármikor ellenőrizni, észrevételeiket, javaslataikat az e-építési naplóba bejegyezni. A Vállalkozó köteles – az arra jogosult útján – a bejelentésekre 3 munkanapon belül a naplóban válaszolni.
4. A teljesítés megkezdése munkavégzés ütemezése és a teljesítési határidő
4.1. A munkaterület átadásának időpontja: a munkaterület átadásának időpontját a Vállalkozóval történt előzetes egyeztetést követően a Megrendelő határozza meg.
4.2. A végteljesítési határidő:
első rész esetén:
- 8638 BALATONLELLE, Honvéd u. 22. sz. 3233/1 HRSZ, 175 naptári nap
- 8800 NAGYKANIZSA, Sugár u. 28. sz. 1091 HRSZ 80 naptári nap
- 8900 ZALAEGERSZEG, XXXX XXX 0. SZ. 2273/7/A/9. HRSZ 77 naptári nap
- 9700 SZOMBATHELY, Domonkos u. 8. sz. 2725 HRSZ 98 naptári nap második rész esetén:
- 2642 NÓGRÁD, Xxxxxxxx Xxxxxx u. 00.xx. 744 HRSZ 105 naptári nap
- 2800 TATABÁNYA, Posta u. 5. sz. 2502/9 HRSZ 182 naptári nap harmadik rész esetén:
- 5600 BÉKÉSCSABA, Bajza u. 00.xx. 241/1/A/1 HRSZ 126 naptári nap
- 5200 TÖRÖKSZENTMIKLÓS, Xxxxxxxx Xxxxxx xxxx 0.xx. 1912/1/A/2. HRSZ 63 naptári nap
- 5000 SZOLNOK, Mária u. 38. sz. 1081 HRSZ 196 naptári nap
- 4025 DEBRECEN, Simonffy u. 44. 8772 HRSZ 112 naptári nap
- 4400 NYÍREGYHÁZA, Malom u. 3. sz. 6003 HRSZ 112 naptári nap
(jelen pont a szerződéskötéskor az adott részre vonatkozóan értelemszerűen töltendő ki, az adott részre nem vonatkozó információk megfelelő törlésével.)
4.3. A végteljesítés időpontjaként meghatározott határidő lejártáig a Vállalkozó a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes (hiba- és hiánymentes) lezárásához szükséges – a műszaki ellenőr által ellenőrzött és jóváhagyott – dokumentumokat Megrendelő részére átadja, és amely időtartamon belül a műszaki átadás- átvételi eljárás megkezdődik. Határidőben teljesít a Vállalkozó, amennyiben a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésére az előzőek szerinti határidőben sor kerül.
4.3. Vállalkozó a Megrendelő előzetes, írásbeli hozzájárulásával előteljesítésre jogosult.
5. A teljesítésigazolási eljárás/Átadás-átvételi eljárás
5.1. Vállalkozó köteles a kivitelezést – munkamegszakítások nélkül – a műszaki ütemtervnek megfelelően elvégezni.
5.2. A munka befejezéseként, de legkésőbb a teljesítési határidőként meghatározott időpontban a Szerződő Felek átadás-átvételi eljárást tartanak, amelyről jegyzőkönyvet vesznek fel.
Az átadás-átvétel időtartama harminc nap.
Az átadás-átvételi eljárás megkezdésének időpontjáról a Vállalkozó legalább 4 naptári nappal korábban köteles írásban értesíteni a Megrendelőt (készre jelentés).
Az átadás-átvételi eljárás során a Megrendelő, illetve műszaki ellenőre a Vállalkozó által a Szerződés keretében elvégzett építési munkákat teljes körűen megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e a szerződéses és jogszabályi előírásoknak. Az átadás-átvételi eljáráson felfedezett hibákról a Felek jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyvben rögzített hibákat a Vállalkozó köteles az ott meghatározott időn belül maradéktalanul kijavítani.
Amennyiben a Vállalkozó a javítási kötelezettségének a jegyzőkönyvben meghatározott ideig nem tesz eleget, a Megrendelő dönthet, hogy a teljesítést elfogadja-e vagy nem. Ha a Megrendelő a teljesítést elfogadja, úgy a hibás teljesítéssel érintett rész vonatkozásában arányos díjcsökkentésre jogosult. Amennyiben a Megrendelő a teljesítést nem fogadja el, úgy jogosult a hibákat a Vállalkozó költségére maga kijavítani vagy mással kijavíttatni.
A Felek az átadás-átvételt akkor tekintik sikeresen befejezettnek, ha a Vállalkozó teljesítése hiba-és hiánymentes, a környező létesítményekben, közművekben a Vállalkozó vagy alvállalkozói által esetlegesen okozott károk rendezésre vagy kijavításra kerültek, a teljesítés a jelen Szerződésben foglaltaknak mindenben megfelelően megtörtént.
Nem tagadható meg az átvétel a munkálatok olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. A Vállalkozó ezen hibákat is köteles kijavítani az átadás-átvételkor készült jegyzőkönyvekben foglalt határidőkig.
Az átadás-átvételi eljárás befejezését követően a Megrendelő teljesítési igazolást állít ki a Kbt. 135. §
(1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
A teljesítésigazolás Megrendelő részéről történő kiadása – kivéve az előlegszámlát – a feltételét képezi a számlák benyújtásának.
A teljesítést a Megrendelő részéről a jelen szerződés 9.4. pontjában megjelölt személyek igazolják.
A teljesítési igazolás tartalmazza különösen az átadás-átvételre vonatkozó kifejezett nyilatkozatot, a Megrendelőnek az átadás-átvétel során átadott dokumentumok felsorolását, és mellékletként a még meglévő, az átvételt nem akadályozó hibákról és más hiányosságokról, valamint azok javítási határidejéről készült jegyzőkönyveket.
A Vállalkozó kötelezettsége az eljárásokra az alvállalkozók meghívása és jelenlétükről való gondoskodás. A kárveszély a Vállalkozóról a Megrendelőre kizárólag a szerződéses munka hiány-és hibamentes átadás-átvételére vonatkozó teljesítési igazolás Megrendelő általi aláírásával egyidejűleg száll át.
Vállalkozó – amennyiben szükséges – a Megrendelő által írásban meghatározott módon és mértékben közreműködik a tudomásulvételi eljárásban
6. A vállalkozói díj és elszámolása, valamint a tartalékkeret és annak elszámolása
6.1. Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozót szerződésszerű teljesítés esetén nettó […],- Ft + […]% ÁFA, azaz [szám szöveggel] forint + [szám szöveggel]% ÁFA, összesen bruttó […],-Ft, azaz bruttó [szám szöveggel] forint Vállalkozási díj illeti meg. (A jelen pont a szerződéskötéskor az adott részre vonatkozóan értelemszerűen töltendő ki.)
A vállalkozói díj megállapítására a Megrendelő által az 1.1 pont szerinti közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott és a Vállalkozó által az ajánlatában beárazott költségvetés alapján került sor. A vállalkozói díj a befejezési határidőre prognosztizált, egyösszegű átalányár. Felek az átalányár jogi tartalmával tisztában vannak. Vállalkozó a vállalkozói díj alapját képező ajánlati árát a közbeszerzési eljárás dokumentációjában lévő árazatlan (tételes) költségvetési kiírás alapján készítette el.
Vállalkozó – mint a szerződés tárgyával kapcsolatban kellő szakértelemmel rendelkező személy – jelen szerződés aláírásával kijelenti, hogy a közbeszerzési eljárás alatt teljes mértékben megismerte az elvégzendő feladatot és annak körülményeit, továbbá kijelenti, hogy az általa megajánlott vállalkozói díj valamennyi, a szerződésben meghatározott feltétel kielégítéséhez szükséges munkára (anyagra, stb.) fedezetet nyújt, így többletigényéről – ide nem értve a többletmunkával kapcsolatban esetlegesen felmerülő olyan költsége, amely a jelen szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, valamint az esetleges pótmunka ellenértékét - jelen szerződés aláírásával feltétel nélkül és visszavonhatatlanul lemond.
A Felek megállapodnak, hogy amennyiben a kivitelezés során – akár hatósági döntés értelmében, akár műszaki szükségszerűségből – valamely, a kivitelezési tervdokumentációban szereplő munka elvégzése nem szükségszerű, és ezzel a Megrendelő is egyetért, továbbá írásban rendelkezik a munka el nem végzéséről, úgy ezen munka ellenértékével a fix átalányár összege csökkentésre kerül.
6.2. A szerződésben foglalt munkák vállalkozói díja átalányár, amely tartalmazza a Vállalkozó összes költségét és fedezetét. A vállalkozói díj az ajánlatban, a szerződésben és a tervekben foglalt mennyiségi és minőségi követelmények figyelembevételével került meghatározásra, és biztosítja a létesítmény, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, határidőre történő átadását Megrendelőnek. A vállalkozási díj tartalmaz minden, a Vállalkozó tevékenységével összefüggő, azzal járó költséget, járulékot és díjat (ideértve az esetlegesen a Szerződés teljesítése során létrehozott tervek tekintetében fizetendő felhasználási díjat is). A Vállalkozó a vállalkozási díjon kívül a Szerződés teljesítése során a Megrendelő felé semmilyen más jogcímen nem jogosult költséget elszámolni.
6.3. A vállalkozási díj tételezését és műszaki tartalmát a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező árajánlat tartalmazza, amelyre vonatkozóan a vállalkozói fix díj, az valamennyi, a rendszer kiépítéséhez és beüzemeléséhez szükséges munka- és anyagköltséget tartalmazza.
6.4. A Vállalkozási díj kifizetése számla ellenében történik. A teljesítést igazoló okiratok a számla mellékletét kell, hogy képezzék. A számlát a Megrendelő nevére és címére kell kiállítani és megküldeni. A számlára rá kell írni a kivitelezési munka (projekt) megnevezését, és jelen szerződés számát. A máshová, más módon, projektazonosító és szerződésszám nélkül megküldött számla esetében a Megrendelő részéről nem állhat fenn késedelmes teljesítés.
6.5. A Vállalkozási díj fedezete és pénzneme: Megrendelő költségvetése. A kifizetések pénzneme: HUF
6.6. Megrendelő ezúton nyilatkozik, hogy a Megrendelő által megrendelt tevékenység nem építési hatósági engedélyköteles, ezért egyenes adózás alá esik. Az építési munka ellenértékéről szóló számlákat Megrendelő részére ÁFA-val kell kiállítani. A bruttó összegek a szerződés aláírásának időpontjában érvényes ÁFÁ-val számolt bruttó összegek. Amennyiben a szerződés teljesítésének időtartama alatt az ÁFA törvényben változás következik be, a számlázás a mindenkori érvényes ÁFÁ-val történik, a nettó ár változatlanul hagyása mellett.
6.7. Vállalkozó előleg igénylése esetén előlegszámla, valamint a Szerződés 6.8. pontja szerinti részszámla(k) és végszámla benyújtására jogosult. Az előleg a kivitelezés végszámlájának értékéből kerül elszámolásra.
6.8. Fizetési ütemezés és a számlázás rendje a pályázatban való elszámolhatóság érdekében kivitelezési helyszínenként lehetséges az alábbiak figyelembevételével:
első rész esetén:
- 8638 BALATONLELLE, Honvéd u. 22. sz. 3233/1 HRSZ, - 4 db részszámla és 1 db végszámla 00-00-00-00-00%
- 8800 NAGYKANIZSA, Sugár u. 28. sz. 1091 HRSZ - 1 db végszámla 100%
- 8900 ZALAEGERSZEG, XXXX XXX 0. SZ. 2273/7/A/9. HRSZ - 1 db végszámla 100%
- 9700 SZOMBATHELY, Domonkos u. 8. sz. 2725 HRSZ - 1 db végszámla 100% második rész esetén:
- 2642 NÓGRÁD, Xxxxxxxx Xxxxxx u. 00.xx. 744 HRSZ - 1 db végszámla 100%
- 2800 TATABÁNYA, Posta u. 5. sz. 2502/9 HRSZ - 2 db részszámla 30-30% és 1 db végszámla 40%
harmadik rész esetén:
- 5600 BÉKÉSCSABA, Bajza u. 00.xx. 241/1/A/1 HRSZ - 1 db részszámla 50% és 1 db végszámla 50%
- 5200 TÖRÖKSZENTMIKLÓS, Xxxxxxxx Xxxxxx xxxx 0.xx. 1912/1/A/2. HRSZ 1 db végszámla 100%
- 5000 SZOLNOK, Mária u. 38. sz. 1081 HRSZ - 2 db részszámla 30-30% és 1 db végszámla 40%
- 4025 DEBRECEN, Simonffy u. 44. 8772 HRSZ - 1 db végszámla 100%
- 4400 NYÍREGYHÁZA, Malom u. 3. sz. 6003 HRSZ - 1 db végszámla 100%
Vállalkozó akkor jogosult részszámla kiállítására, ha az elvégzett munkákat Megrendelő teljesítésigazolási eljárásban átvette. Megrendelő igénye szerint az átvételhez, vagy a számlákhoz csatolni kell minden olyan iratot, igazolást, nyilatkozatot, amely az elszámolás hitelességét és esedékességét alátámasztja.
Vállalkozó akkor jogosult a vállalkozói díjról végszámlát kibocsátani, amikor az átadás-átvétel teljes egészében sikeresen megtörtént.
A végszámla kibocsátásának feltétele az építési munkák megvalósulását igazoló, valamint a tudomásulvételi eljáráshoz szükséges dokumentumok Megrendelő részére történő átadása.
6.9. A kifizetések rendje:
Amennyiben a Vállalkozó a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót nem vesz igénybe Megrendelő az ellenszolgáltatást a Kbt. 135. § (1)-(2) és (5)-(6), valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm.rendelet 30. §-
31. §-ai, továbbá a Ptk. 6:130. § (1) – (2) bekezdései szerint teljesíti.
Amennyiben a Vállalkozó a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe, a Megrendelő – figyelemmel a Kbt. 135. § (3) bekezdésében foglaltakra – a Kbt. 135. § (1)-(2) és (5)-(6), valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm.rendelet 30. §-31. §-ai,és 32/A. § rendelkezései szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni.
A felek rögzítik, hogy a kifizetések az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. § hatálya alá tartoznak.
6.10. A Vállalkozó a Kbt. 136. § (1) bekezdésének a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.
6.11. Megrendelő vállalja, hogy a munkavégzés és a Vállalkozó jótállási/garanciális /szavatossági kötelezettségvállalása teljesítése esetén a Szerződésben előírt időpontokban és módon megfizeti Vállalkozónak a vállalkozási díjat.
6.12. A Megrendelő késedelmes fizetése esetén a Vállalkozót a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvény 6:155. § (1)-(2) bekezdései szerinti késedelmi kamat és behajtási költségátalány illeti meg.
6.13. A szerződés tartalékkeretet nem tartalmaz.
7. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek, szerződést megerősítő biztosítékok, felelősségbiztosítás, jótállás
7.1. Késedelmi kötbér:
Vállalkozó nyertes ajánlata szerint Ft/nap (A jelen pont a szerződéskötéskor az adott részre
vonatkozóan értelemszerűen töltendő ki a nyertes Vállalkozó ajánlata szerint.)
Amennyiben a Vállalkozó a Szerződésben meghatározott teljesítési határidőt nem tartja be, és késedelmét a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint (Ptk. 6:142. §) nem menti ki, úgy a Megrendelő késedelmi kötbérigényt érvényesíthet Vállalkozóval szemben. A késedelmi kötbér a jelen Szerződésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen lejárta utáni első naptári naptól esedékes. Jelen szerződési pont szerinti késedelmi kötbérigény szempontjából minden megkezdett naptári nap egész napnak számít.
A szerződés 4.2. és 4.3. pontja szerinti végteljesítési határidő megtartottnak tekintendő, amennyiben a műszaki átadás-átvételi eljárás a szerződés 5.2 pontja szerint sikeres. A műszaki átadás-átvételi eljárás sikertelensége esetén a késedelmi kötbér a szerződés 4.2. pontja szerinti végteljesítési határidőtől esedékes.
Megrendelő fenntartja magának a jogot a kötbér összegét meghaladó kárainak érvényesítésére. A késedelmi kötbér megfizetése nem mentesíti a Vállalkozót a teljesítési kötelezettsége alól.
Hibás teljesítési kötbér: Amennyiben az átadás-átvétel során megállapítást nyer, hogy a Vállalkozó jelen szerződésben szereplő feladatait hiányosan, illetve hibásan látta el, a Megrendelő a hiányosságok
pótlására, illetve a hibák kijavítására póthatáridőt állapít meg. Amennyiben megállapított időszak eredménytelenül telik el, s nem történik meg a póthatáridő lejártakor a sikeres átadás-átvétel eljárás, az eredeti átadás-átvételi határidő óta eltelt időszakra Megrendelőt hibás teljesítési kötbér illeti meg. A hibás teljesítési kötbér mértéke 1 %/nap. A kötbér alapja a hibás teljesítéssel érintett munkarész értéke.
7.2. Meghiúsulási kötbér: A Vállalkozó nem teljesítése (a szerződés teljesítésének a Vállalkozónak felróható lehetetlenné válása, meghiúsulása, illetőleg a szerződés teljesítésének a Vállalkozó általi megtagadása, a Vállalkozó jogutód nélküli megszűnése) esetén meghiúsulási kötbért tartozik fizetni a Megrendelőnek. A Megrendelő szintén jogosult meghiúsulási kötbérre, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó a szerződés szerinti munkát az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a Megrendelőnek már nem áll érdekében és emiatt a Megrendelő a szerződéstől eláll, illetve a szerződést a Megrendelő rendkívüli felmondással megszünteti. A meghiúsulási kötbér mértéke: szerződés szerinti, nettó, (áfa nélkül számított) ellenszolgáltatás 20 %-a.
7.3. A Vállalkozónak rendelkeznie kell az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30) Korm. rendelet 26. § alapján legkésőbb a szerződéskötés időpontjára saját nevére szóló a szerződés tárgya szerinti All risk típusú, helyszínenkénti projektértékre meghatározott építés- szerelés biztosítással (C.A.R). A biztosítás kiterjed a Vállalkozó és valamennyi Közreműködő tevékenységére, hibás teljesítésből eredő felelősségére, a személysérüléses károkra, dologi károkra, valamint az ezekre visszavezethető vagyoni és nem vagyoni károkra és a tisztán vagyoni károkra is, beleértve a harmadik személyeknek okozott károkozást is. Vállalkozó köteles legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig biztosítási szerződést kötni vagy a meglévő biztosítását jelen szerződéses munkára is kiterjeszteni. A Vállalkozó köteles az érvényes biztosítási szerződés vagy kötvény vagy fedezetigazolás eredeti példányát a Megrendelő részére legkésőbb szerződés megkötésekor átadni. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a szerződés megkötésének feltétele a biztosítás fennállására vonatkozó igazolás eredeti példányának átadása. A biztosítási szerződés vagy kötvény vagy fedezetigazolás a Szerződés 2. sz. melléklete.
7.4. Kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Megrendelő érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát, és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
7.5. A Megrendelő a kötbérigényét írásban köteles közölni a Vállalkozóval, külön megjelölve annak jogalapját és összegét. A Kbt. 135. § (6) bek. alapján Megrendelő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben a Vállalkozó által elismert, egynemű és lejárt követelését jogosult beszámítani.
Megrendelő kötbérigényét külön számlában is érvényesítheti Vállalkozó felé. Szerződő Felek megállapodnak, hogy ha a kötbért Megrendelő külön számlában érvényesíti, Vállalkozó köteles kötbérfizetési kötelezettségének – a vonatkozó számla kiállításától számított – 15 (tizenöt) naptári napon belül maradéktalanul eleget tenni.
7.6. Vállalkozó az árajánlatában a tételesen felsorolt rendszer üzemképességéért vállal felelősséget és garanciát. A beépített termékekért a Vállalkozó az adott gyártó meghatározott feltételei szerint vállal jótállást. Vállalkozó a jótállási időszak végéig köteles teljes garanciát (jótállást) vállalni az általa elvégzett munkáért és a bizonyítottan a hibájából keletkezett meghibásodást, ill. működési rendellenességet köteles a Megrendelő értesítésétől (7.8 pont) számított 5 napon belül, munkanapokon megkezdeni a hiba elhárítását és a műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni.
7.7. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavégzést megvalósítja, valamint a jótállási/garanciális/szavatossági kötelezettségeinek eleget tesz a Szerződés előírásainak megfelelően.
7.8. Vállalkozó a létesítmények üzemképességéért jótállási felelősséggel tartozik a létesítmény átadás- átvételi eljárásának sikeres lezárásától kezdődően …. hónapig (a szerződéskötéskor a Vállalkozó nyertes ajánlata szerint töltendő ki, minimum 12 maximum 36 hónap). A Megrendelő köteles a jótállási időn belül jelentkező hibákat, illetve kifogásait a Vállalkozóval haladéktalanul írásban, sürgős esetben távbeszélőn, faxon, elektronikusan, vagy táviratilag közölni. A távbeszélőn, faxon, vagy táviratilag közölt kifogásokat haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
8. Felmondás, elállás, a szerződés módosítása
8.1. A Megrendelő a Vállalkozóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával azonnal hatállyal megszűntetheti a szerződést, ha a Vállalkozó súlyos szerződésszegést követ el.
Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha
a ) a Vállalkozó által foglalkoztatott munkavállalók nem rendelkeznek érvényes és hatályos munkavállalói engedéllyel, munkaszerződéssel;
b ) a Vállalkozó fizetőképességében, pénzügyi helyzetében olyan lényeges változás következik be, amely a Szerződés teljesítését veszélyezteti, ha a Vállalkozóval szemben a szerződés teljesítésének időtartama alatt jogerőre emelkedett fizetési meghagyás útján követelés érvényesítése van folyamatban, illetve csőd-, felszámolási-, vagy végrehajtási eljárást elrendelő jogerős határozat hatálya alatt áll.
c ) a Vállalkozó szerződéses kötelezettségeinek a második felszólítást követően sem tesz eleget
d ) a Vállalkozó a munkát a munkaterület átadásától számított 7 naptári napon belül nem kezdi meg, vagy a teljesítési véghatáridő előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó a munkát a teljesítési véghatáridőhöz képest 20 naptári napot meghaladó késéssel tudja csak elvégezni.
8.2. Vállalkozó fizetőképességében bekövetkezett lényeges változás esetén köteles a Megrendelőt a körülmény bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban értesíteni
8.3. A Megrendelő a jelen Szerződést 15 napos határidővel, a Vállalkozóhoz intézett előzetes írásbeli értesítést követően felmondhatja, ha erre hatósági kényszer okot ad (így az építkezés hatóság részéről történő leállítása, amelynek oka a Megrendelő érdekkörén kívül merül fel).
8.4. Ha a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a Vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelős. Ha azonban a Megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a Vállalkozó a Szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a Megrendelő utasítása szerint a Megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni.
8.5. A Megrendelő – a 8.1. pontban foglaltakat ide nem értve – a Szerződéstől bármikor, indokolás nélkül elállhat, köteles azonban a Vállalkozó kárát megtéríteni. Amennyiben a Vállalkozónak a Megrendelő elállásáig a teljesítés érdekében költségei, kiadásai keletkeztek, bizonyos munkákat már elvégzett, anyagokat beszerzett, kártérítési igényének érvényesítésére a teljesítésigazolásokat tekintik irányadónak.
8.6. A 8.1. pontban foglalt esetekben a Vállalkozó kártérítésre nem jogosult.
8.7. Megrendelő jogosult és egyben köteles a Szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a Szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha
a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
b)a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
8.8. A Megrendelő köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani vagy a szerződéstől – a Ptk-ban foglaltak szerint – elállni: ha szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok áll fenn és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból. (Kbt. 143. § (2) bek.)
8.9. A Megrendelő a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja vagy a szerződéstől – a Ptk-ban foglaltak szerint – elállhat, ha:
a) feltétlenül szükséges a Szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;
b) a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt.
139. §-ban foglaltaknak; vagy
c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a Szerződés nem semmis
8.10. A Szerződés Megrendelő általi felmondása esetén Megrendelő jogosult a Vállalkozó által még el nem végzett munkát harmadik személlyel elvégeztetni, amelynek ellenértékét a Vállalkozó számlájába beszámíthatja a Kbt. 135. § (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban. Az ezt meghaladó összeget a Vállalkozó köteles 10 napon belül a Megrendelő részére kiegyenlíteni.
8.11. A Szerződés Megrendelő felmondása esetén a Vállalkozó a már elvégzett munkájának megfelelő vállalkozói díjra jogosult. Amennyiben a Szerződés bármilyen okból történő felmondására kerül sor, úgy az a Vállalkozóval történő elszámolás alapját kizárólag a Megrendelő műszaki ellenőrének %-os teljesítést igazoló, teljesítésigazolása alapján lehetséges.
8.12. Felek a Szerződést kizárólag írásban, a Kbt. 141. §-ában foglaltakra figyelemmel módosíthatják kizárólag írásban (papír alapú dokumentum), Felek cégszerű aláírásával lehet módosítani. Szóban, ráutaló magatartással vagy írásban, de a szerződést aláíró képviselő személyektől eltérő beosztással rendelkező személyek által tett jognyilatkozat a szerződés módosítására nem alkalmas. .
9. A Felek képviselete, kapcsolattartás
9.1. Felek rögzítik, hogy egymás között minden nyilatkozatot vagy egyéb értesítést írásban – tértivevényes levélben, e-mailben vagy telefax útján – kell eszközölni.
9.2. Az e-mail vagy telefax útján történő kézbesítés esetén a nyilatkozat vagy értesítés akkor válik joghatályossá, amikor a címzett azt igazoltan kézhez vette, arról automatikus vagy kifejezett visszaigazolás érkezett.
9.3. A tértivevényes ajánlott postai küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a feladóhoz nem kereste jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
9.4. Kapcsolattartásra kijelölt személyek:
Vállalkozó részéről: elérhetőség: tel:, email:
Megrendelő részéről:
általános kérdésekben: Xxxx Xxxxx főigazgaztó-helyettes, elérhetőség: tel: +36/70/000 0000, email: xxxx.xxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx
műszaki kérdésekben: Xxxxxxx Xxxxxx elérhetőség: tel: +36/20/000 0000, email: xxxxxx.xxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx
pénzügyi kérdésekben: Xxxxxxx Xxxxxx elérhetőség: tel: +36/30/000 00 00, email: xxxxxx.xxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx
A fenti képviselők és vezetők személyében bekövetkezett változásokról a Felek egymást írásban, előzetesen, amennyiben ez nem lehetséges, a változást követően haladéktalanul kötelesek értesíteni.
10. Egyéb rendelkezések
10.1. Amennyiben a jelen Szerződés valamely rendelkezése érvénytelen, végrehajthatatlan vagy azzá válna, úgy ez az egyéb rendelkezéseket nem érinti. A Xxxxx kötelesek ebben az esetben mindent megtenni annak érdekében, hogy az érvénytelen vagy végrehajthatatlan rendelkezést olyan rendelkezéssel helyettesítsék, amely az érvénytelen vagy végrehajthatatlan rendelkezés gazdasági tartalmához legközelebb áll.
10.2. Felek a jelen Szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. tv. (Kbt.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) és a 322/2015. (X. 30.) Kormányrendeletet tekintik irányadónak.
10.3. Vállalkozó a Kbt. 136. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat jelen Szerződés aláírásával elfogadja, és kijelenti, hogy a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdés, illetve a jelen Szerződés
8.7. pontja szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.
10.4. Vállalkozó vállalja a jelen Szerződés aláírásával, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ában foglaltakról tájékoztatja alvállalkozóját a vele kötendő szerződésben.
10.5. Vállalkozó kijelenti és szavatol azért, hogy a székhelye szerinti bíróságon vezetett cégjegyzékben bejegyzett és szabályszerűen működő gazdasági társaság, ellene más által indított vagy saját kérelmére indult csőd-, jogerősen elrendelt felszámolási, végrehajtási eljárás, illetve jelen szerződés teljesítését veszélyeztető peres vagy nemperes eljárás jelen szerződés aláírásakor folyamatban nincsen, a jelen szerződés megkötése másokkal kötött szerződéseit vagy harmadik személyek jogait nem sérti. Vállalkozó vállalja, hogy fentiekben megjelölt jogi helyzet bármilyen változását Megrendelővel haladéktalanul közli.
10.6. Vállalkozó az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Korm.rendelet 50. § (1a) pontja alapján a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy átlátható szervezetnek minősül és ehhez kapcsolódóan a Szerződés 5. sz. melléklete szerinti nyilatkozatot teszi. Nyilatkozik továbbá, hogy tudomásul veszi, hogy ennek változása esetén arról haladéktalanul köteles a Megrendelőt, mint költségvetési szervet tájékoztatni. Tudomásul veszi, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést Megrendelő felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll. Az átlátható szervezet fogalmát a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. b pontja határozza meg.
10.7. Vállalkozó kijelenti, hogy nincs olyan függőben levő kötelezettsége vagy érdekkörében lévő más körülmény, amely kedvezőtlenül hathat a jelen szerződésben foglaltak érvényességére, teljesítésére vagy saját teljesítési készségére, illetve képességére.
10.8. Vállalkozó ezúton is megerősíti minden közbeszerzési eljárás során tett nyilatkozatát, továbbá felelőssége tudatában kijelenti, hogy azok tartalma és jelen szerződés között ellentmondás nem áll fenn.
10.9. A Szerződő Felek képviselői kijelentik, hogy a Szerződő fél képviseletére és a jelen szerződés aláírására megfelelő jogosultsággal rendelkeznek azzal, hogy az ezzel összefüggésben felmerülő károkért a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartoznak a másik fél felé.
10.10. Jelen Szerződés egymással mindenben szó szerint megegyező 3 (három) eredeti példányban készült, amelyből Vállalkozó 1 (egy), Megrendelő 2 (kettő) eredeti példányt kap.
10.11. Szerződő Felek a Szerződést annak elolvasása és értelmezése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.
10.12. A Vállalkozási Szerződés csak az Ajánlatkérési Dokumentációval, Vállalkozó Ajánlatával, illetve az azt tartalmazó Beárazott Mennyiség-kimutatással (1. sz. melléklet), továbbá Vállalkozó érvényes felelősségbiztosításának másolati példányával (2. sz. melléklet), valamint a Vállalkozási Szerződés műszaki dokumentációjával (3. sz. melléklet), az alvállalkozókra vonatkozó melléklettel (4. számú melléklet), a Vállalkozónak a szerződés 10.6 pont szerinti átláthatósági nyilatkozatával (5. sz. melléklet), továbbá a közbeszerzési eljárás során keletkezett valamennyi dokumentummal, mint a Vállalkozási Szerződés elválaszthatatlan részével együtt érvényes (amelyek akkor is a Vállalkozási Szerződés elválaszthatatlan részét képezik, ha azok fizikai értelemben a Vállalkozási Szerződéshez nem kerültek csatolásra).
Keltezés
……………………………………… ., mint Megrendelő képv.: . | …………………………………… ………………….., mint Vállalkozó képv.: |
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése szerint
gazdálkodó szervezet által tett
NYILATKOZAT
visszterhes szerződés megkötéséhez, ilyen szerződésen alapuló kifizetés teljesítéséhez, valamint költségvetési támogatás nyújtásához
1.) A nyilatkozattételre kötelezett szervezet adatai (különösen a cégkivonat és az aláírási címpéldány alapján):
Szervezet neve: | |
Székhelye: | |
Adóilletősége (ha az nem Magyarország): | |
Cégjegyzékszáma: | |
Adószáma: | |
Statisztikai számjele: | |
Cégjegyzésre jogosult képviselő(k) neve: | |
Cégjegyzés módja: | |
Tényleges tulajdonosainak neve és személyigazolvány száma, tulajdoni hányada, befolyásának és szavazati jogának mértéke: | |
A gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet neve, tulajdoni hányada, befolyása és szavazati jogának mértéke: | |
tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai, tulajdoni hányada, befolyásának és szavazati jogának mértéke: | |
adóilletősége: | |
ellenőrzött külföldi társaság-e (ehhez kapcsolódó egyéb szükséges adat): |
2.) Alulírott (alulírottak) az 1.) pontban meghatározott szervezet cégjegyzésre jogosult képviselője (képviselői) nyilatkozom (nyilatkozzuk), hogy az általam (általunk) jegyzett gazdálkodó szervezet megfelel a következő feltételeknek, ennek alapján a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bek. 1. pont b) alpontja szerinti átlátható szervezetnek minősül:
a) a szervezet tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,
b) a szervezet az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,
c) a szervezet nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,
d) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az a),
b) és c) alpont szerinti feltételek fennállnak.
3.) Kijelentem (kijelentjük), és aláírásommal (aláírásunkkal) igazolom (igazoljuk), hogy a jelen nyilatkozatban foglaltak a valóságnak mindenben megfelelnek. Tudomásul veszem (vesszük), hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.
Kelt:
……….
TÁJÉKOZTATÁS
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése az alapján „az államháztartás központi alrendszerében a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek”. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (10) bekezdése alapján a nemzeti vagyon (állami és önkormányzati vagyon) hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy átlátható szervezettel köthető. Ugyanezen törvény 13. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.
A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontja határozza meg az átlátható gazdálkodó szervezetre vonatkozó kritériumokat a következőképpen:
„b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,
bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,
bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,
bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak.”
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény meghatározza az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát a következőképpen: „11. ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, valamint az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy
a) valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát;
b) befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint az adott államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége;
c) nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének (amennyiben a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek) kell elérnie a 10 százalékot;
d) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni;
e) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is;
f) e rendelkezés alkalmazásában tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - meghatározó befolyással rendelkezik;
g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik;
h) e rendelkezésben foglaltakat - az f) pont szerinti tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállásának kivételével - az adózó köteles bizonyítani.”