MINI BÖLCSŐDÉBEN NYÚJTOTT

A mini bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a napközbeni gyermekellátás, ezen belül a bölcsődei ellátás egyik intézménytípusa, amely 20 hetes kortól 3 éves korig fogadja a gyermekeket. Mini bölcsőde létrehozása ajánlott akkor, ha a településen nem megoldott a gyermekek napközbeni ellátása, és több mint 5, de várhatóan 8-nál kevesebb családnak van szüksége a 3 éven aluli gyermekek ellátásra. Abban az esetben, ha több családnak is igénye van a bölcsődei ellátásra, de a rendelkezésre álló, átalakítható épület adottságai nem alkalmasak klasszikus bölcsődei csoport kialakítására, javasolt egy épületen belül több mini bölcsődei csoport létrehozása. Előnyös lehet a mini bölcsőde létrehozása akkor is, ha már működő klasszikus bölcsőde kisebb mértékű férőhelybővítésére van szükség, vagy akkor, ha a településen belül az ellátáshoz való hozzáférés területi aránytalanságainak kiegyenlítése a cél, illetve a családok szükségleteit figyelembe véve az adott településen előnyösebb több helyszínen több kisebb létszámú csoportban megoldani a napközbeni gyermekellátást.

A mini bölcsőde működhet állami, nem állami és egyházi fenntartású intézményként.

A mini bölcsőde működtetése szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéshez - működési engedélyhez kötött tevékenység.

A mini bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell a nevelés és gondozás feltételeit, így különösen a szülő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, az ellátási formára vonatkozóan meghatározott textíliát, bútorzatot, egyéb eszközöket és felszerelést, a játéktevékenység feltételeit, továbbá a gyermek élettani szükségleteinek és az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkeztetést. A mini bölcsődében az étkeztetést a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően kell biztosítani.

A mini bölcsőde a családra, mint komplex rendszerre tekint, melynek értelmében nem csak a kisgyermek nevelését-gondozását, hanem az egész család támogatását feladatának tekinti. A nevelésben partnerként a szülővel együttműködve, biztos alapokat épít ki a szokásrendszerek, a gyermeki önállóság, a szocializálódás útján.

A mini bölcsődei ellátás biztosításával lehetővé válik a kisgyermekes családok segítése, így a munka és a család összeegyeztethetősége, ezáltal a kettő egyensúlyának megteremtése, hozzájárulva a szülők munkavállalási esélyeinek növeléséhez valamint a kora gyermekkori intervenció szemléletét követve, inkluzív neveléssel biztosítva az esélyegyenlőséget.

II A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI A MINI BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSÁBAN

A feladat ellátásáról alapvetően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) rendelkezik.

A Gyvt. megfogalmazásában mini bölcsődei ellátás keretében is - ha e törvény kivételt nem tesz

- a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását kell biztosítani. Mini bölcsődei ellátás keretében a sajátos nevelési igényű gyermek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek nevelése és gondozása is végezhető.

A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (Gyvt. 94§ (1) )

A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni, azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük - ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is. (Gyvt. 41§ (1) ).

Feladat ellátásának kötelezettségei

▪ Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét vagy mini bölcsődét köteles működtetni. (Gyvt. 94§ (3).)

▪ Tízezernél alacsonyabb lakosságszám esetén, ha a bölcsődei ellátásra az adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik, vagy a település - jogszabályban meghatározottak szerint megállapított - 3 év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt, a települési önkormányzat köteles gondoskodni a gyermekek bölcsődei ellátásáról a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények bármelyik formájának biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján. Az előzőekben leírt igények felmérése érdekében:

- Ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást, minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő április 15-éig jelezheti a települési önkormányzat felé a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét.

- Minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a negyven főt.

Az ellátási területet illetően a Gyvt. 94. § (5)-(7) bekezdés rendelkezik az alábbiak szerint

▪ A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően.

▪ A települési önkormányzat által fenntartott mini bölcsőde a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 50%-áig, az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is biztosíthatja, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja.

▪ Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást. A mini bölcsődei ellátást társulás útján is

biztosíthatják. Az intézmények ellátási területének meghatározásánál tekintettel kell lenni arra is, hogy az intézmény és az ellátottak lakóhelye közötti távolság lehetőleg ne haladja meg az ötven km-t.

A mini bölcsőde szervezetileg működhet

▪ önálló mini bölcsődeként, bölcsőde tagintézményeként

▪ bölcsődei igazgatóság, illetve egyesített bölcsőde szervezeti formában, annak tagintézményeként

▪ többcélú óvoda-bölcsődeként

▪ többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként A bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.

Mini bölcsődei ellátás tartama

Gyvt. 42/A. § * (1) A mini bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható, ha a harmadik életévét:

▪ január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott év augusztus 31-éig,

▪ szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő év augusztus 31-éig, ha a szülő, törvényes képviselő nyilatkozik arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását eddig az időpontig bölcsődei ellátás keretében kívánja megoldani,

▪ az óvodai nevelésre nem érett gyermek esetén, ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.

▪ a sajátos nevelési igényű gyermek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek esetén annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti. Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, sajátos nevelési igényű, illetve gyógypedagógiai tanácsadásra, korai fejlesztésre és gondozásra (a továbbiakban: korai fejlesztésre és gondozásra) jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, a gyermek bölcsődei nevelésének, gondozásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével, az intézmény orvosának, gyógypedagógusának kisgyermeknevelőjének, valamint a család- és

gyermekjóléti központ munkatársának a véleménye alapján - az intézmény vezetője a szülővel együtt, értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.

A mini bölcsőde vezetője minden év április 15-éig tájékoztatást küld az Oktatási Hivatalnak azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett. Az Oktatási Hivatal a tájékoztatást minden év április 20-ig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének. A lejelentett gyermek szülője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.

Ha a lejelentett gyermek ellátására vonatkozó megállapodás a nevelési év közben megszűnik, arról a mini bölcsőde vezetője haladéktalanul tájékoztatja a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

III Mini bölcsődei ellátás működési feltételei

III.1 A mini bölcsődei ellátás működési feltételei- személyi feltételek

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (továbbiakban rendelet) a gyermekek napközbeni ellátásának, ide értve a mini bölcsődei ellátás részletszabályait tartalmazza.

A rendelet megfogalmazásában a mini bölcsődei ellátás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva kell eljárni.

A mini bölcsődei ellátás szakmai létszám irányszámait, valamint a működtetés létszámminimum követelményeit a rendelet melléklete tartalmazza. A feladatellátás érdekében további munkakörök is létesíthetők. Kivonat a mellékletből:

Az önálló mini bölcsődében a fenntartó döntése alapján heti 20 órában lehetőség van intézményvezetőt alkalmazni, aki vezetői teendői mellett a gyermekek ellátását is segítheti.

Ellátás nyújtásához tartozó munkakörök

▪ kisgyermeknevelő: mini bölcsődei csoportonként 1 fő

- Többcélú, közös igazgatású intézmény esetén az egycsoportos mini bölcsődében vezetői feladatokat ellátó kisgyermeknevelő vezetői feladatokat is ellát heti 2 órában

- Többcélú, közös igazgatású intézmény esetén a kétcsoportos mini bölcsődében a

vezetői feladatokat ellátó kisgyermeknevelő vezetői feladatokat is ellát heti 4 órában

▪ bölcsődei dajka: mini bölcsődei csoportonként 1 fő

A munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési előírásokat a jogalkotó, a rendelet mellékletében szabályozza. A munkakörök ellátásának egyéb feltétele az erkölcsi bizonyítvány bemutatása, valamint a munkaköri illetve személyi higiénés alkalmasság továbbá a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti érvényes Egészségügyi Nyilatkozat. A munkáltató beszerzi a foglalkoztatni kívánt személy nyilatkozatát arról is, hogy nem áll fenn vele szemben a Gyvt. 10/A.

§ (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

A mini bölcsőde fenntartója biztosítja, hogy a kisgyermeknevelő vagy a bölcsődei dajka betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a helyettesítés megoldott legyen az adott munkakörhöz meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személlyel.

Amennyiben a kisgyermeknevelő helyettesítése nem oldható meg a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személlyel, úgy a többcélú óvoda-bölcsődében alkalmazott óvónő is elláthatja a helyettesítést, ha legalább 60 órás felkészítő tanfolyam keretében elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges alapismereteket.

Amennyiben a bölcsődei dajka helyettesítése nem oldható meg a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személlyel, úgy a többcélú óvoda-bölcsődében alkalmazott óvodai dajka is elláthatja a helyettesítést.

§ (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

Munkaidő

▪ Kisgyermeknevelő munkaideje (257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet)

A mini bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő heti teljes munkaideje 40 óra, ami napi 8 óra, amelyből hét órát kell a munkahelyen eltölteni. A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározottak szerint a gyermekek közvetlen nevelésére, gondozására kell fordítani. A munkaidő fennmaradó részében, részére a bölcsődei nevelést, gondozást előkészítő, azzal összefüggő egyéb feladatok elvégzése, gyakornok szakmai segítése és eseti helyettesítés ellátása rendelhető el.

Sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként foglalkoztatottnak, napi 6 óra a kötött munkaidő.

▪ Bölcsődei dajka munkaideje

Mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkavégzését a nyitvatartási időn belül nyolcórás munkarendben kell megszervezni. Ha a bölcsődében kettőnél több bölcsődei csoport működik, a bölcsődei dajka munkarendje két műszakos munkarendben is megszervezhető.

Munkarend

A mini bölcsőde fenntartója úgy szervezi a napi munkát az intézményben, hogy a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka a gyermekek ellátásáról megfelelően gondoskodni tudjon. A kisgyermeknevelők, bölcsődei dajkák munkarendjét az adott csoport napirendje alapján kell kialakítani. (Megjegyzés: A műszakbeosztás nem váltja ki a részletes munkarend elkészítését!)

A munkarendet az egységben ki kell függeszteni.

Szabadság

▪ mini bölcsődében nevelői munkát végzők szabadsága

- Nevelői munkát végzők alapszabadsága a „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, az

„E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap.

- 25 nap pótszabadságra jogosult a bölcsődei intézményvezetői, vezetői, kisgyermeknevelői munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott.

- Gyermekek után járó pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. Nagyon lényeges, hogy a pótszabadság nem csak annak a szülőnek jár, aki nagyobb szerepet vállal a gyermek nevelésében, hanem mindkét szülőnek. A gyermeket a születésének évében kell először figyelembe venni, utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

▪ mini bölcsődében nem nevelői munkát végzők szabadsága

- A nem nevelői munkát végző közalkalmazottakat - köztük a bölcsődei dajkát is - a Kjt. alapján évi 20 munkanap alapszabadság, valamint a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság illeti meg (az 1. fizetési fokozatban e címen pótszabadság nem jár). Az Mt. alapján megilleti még a gyermek után járó pótszabadság.

Munkaruha juttatása

A munkáltató a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére köteles munkaruhát juttatni. A kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka, intézményvezető, vezető munkakörben dolgozó személyeknek a munkaruha juttatás keretében legalább a 15/1998 NM rendelet mellékletében foglaltakat kell biztosítani. A további munkakörökben dolgozó személyek részére a mini bölcsődében a fenntartó a Kjt. alapján biztosítja a munkaruhát.

Mini bölcsődei dolgozók illetménye

A közalkalmazotti jogviszony keretében végzett munka javadalmazásáról a közalkalmazotti törvény rendelkezik: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról. A bértáblában fizetési osztályok (oszlopok) kategorizálják az iskolai végzettséget illetve szakképesítést, az egyes fizetési fokozatok (sorok) pedig a beszámítható munkában eltöltött idő szerint differenciálnak. Közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt Kjt. 87/A.§ (1-3) bekezdése alapján kell meghatározni.

Fontos megjegyezni!

- A kisgyermeknevelők esetében a besoroláshoz csak azokat a kinevezés előtti jogviszonyokat lehet figyelembe venni, amikor már rendelkezett a 15/1998 NM rendeletben előírt kisgyermeknevelő képesítéssel.

- Bölcsődei dajka, konyhalány illetve azon munkakörök esetén, ahol a rendelet nem határoz meg képesítési előírást, a kinevezés előtti valamennyi munkaviszony jogszerző időnek számít.

- Gyvt. 145.§ (3) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású bölcsődék esetében az Mt. hatálya alatt foglalkoztatottaknál a munka- és pihenőidőre, az illetmény és előmeneteli rendszerre vonatkozóan úgy kell eljárni, mintha a dolgozók közalkalmazottak lennének.

- A Magyar Közlöny 2021. évi 217. számában (2021. november 30.) megjelent 646/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (Kjtvhr.) bölcsődében foglalkoztatottak béremelésével összefüggő módosításáról.

▪ Nevelői munkakörben dolgozók illetménye

- A középfokú végzettségű kisgyermeknevelők illetményének összetevői:

✓ Alapilletmény - a Kjt. bértábla besorolása alapján

✓ Bölcsődei pótlék 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet alapján

✓ 15%-os bérpótlék (műszakpótlék) a Gyvt. 15.§ (10) bek. alapján jár a kisgyermeknevelőnek, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja rendszeresen változik, és 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történik a munkavégzés, illetve a bölcsőde nyitvatartása meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a dolgozók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

✓ Gyógypedagógiai pótlék a Kjtvhr. 15.§ (6). bek. szerint a Gyvt. 42. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző

csoportban a kisgyermeknevelőket és a gyógypedagógust a gyermek bölcsődei ellátása teljes idejére a gyógypedagógiai pótlék illeti meg.

- egy SNI gyermek ellátása esetén a pótlékalap 100%-a

- két SNI gyermek ellátása esetén a pótlékalap 150%-a

- három SNI gyermek ellátása esetén a pótlékalap 200%-a

Egyedi elbírálás alapján, egyéb jogcímeken adható pótlékokat (idegennyelv, munkáltatói döntés…) kiadványunkban nem tárgyaljuk.

- Bölcsődei pedagógus végzettségű kisgyermeknevelő és munkakörök illetményének összetevői: (Megjegyzés: A bölcsődei magasabb vezető, vagy vezető megbízással rendelkező kisgyermeknevelő a bölcsődei pótlék mellett vezetői pótlékra is jogosult!)

✓ Alapilletmény - a pedagógus ágazatspecifikus bértábla alapján (Nktv. 65.§)

✓ Ágazati szakmai pótlék 20% (326/2013 (VIII.30.) Korm. rendelet 16.§ (11.) bek.)

✓ Bölcsődei pótlék 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet alapján

✓ Gyógypedagógiai pótlék a Kjtvhr. 15.§ (6). bek. szerint a Gyvt. 42. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőket és a gyógypedagógust a gyermek bölcsődei ellátása teljes idejére a gyógypedagógiai pótlék illeti meg.

- egy SNI gyermek ellátása esetén a pótlékalap 100%-a

- két SNI gyermek ellátása esetén a pótlékalap 150%-a

- három SNI gyermek ellátása esetén a pótlékalap 200%-a

(Megjegyzés: szaktanácsadó, pszichológus részére nem adható!)

▪ Nem nevelői munkakörben dolgozók illetménye

- Bölcsődei dajka illetményének összetevői:

✓ Alapilletmény a Kjt. bértábla besorolása alapján

✓ Bölcsődei pótlék a 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet alapján

✓ 15%-os bérpótlék (műszakpótlék) a Gyvt. 15.§ (10) bek. alapján jár a dajkának, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja rendszeresen változik, és 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történik a munkavégzés, illetve a bölcsőde nyitvatartása meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a dolgozók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

- Egyéb nem szakmai munkakörben dolgozók illetményének összetevői:

✓ Alapilletmény a Kjt. bértábla besorolása alapján

✓ Összevont szociális ágazati pótlék Xxxxxx. 15/A.§ alapján

✓ 15%-os bérpótlék (műszakpótlék) a Gyvt. 15.§ (10) bek. alapján jár a közalkalmazottnak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja rendszeresen változik, és 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történik a munkavégzés, illetve a bölcsőde nyitvatartása meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a dolgozók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

Továbbképzés

▪ A kisgyermeknevelők szakmai fejlődésének általános lehetőségei

- a kisgyermeknevelők akkreditált továbbképzéseken való részvétele

- házi továbbképzések, aktív tudásmegosztás

- gyakornoki rendszer működtetése

- szakmai képzésben, iskolarendszeren belüli oktatásban részvétel

- szakmai anyagok, módszertani levelek, folyóiratok, szakirodalmak rendelkezésre állása a bölcsődén belül

- IKT eszközök használata, felhasználja és beépíti munkájába az online szerzett információkat (képek, sablonok letöltése, ezekből dekoráció készítése, gyermekek számára képeskönyv összeállítása, fényképekből csoportkönyv, gyermekdalok letöltése.)

▪ Továbbképzési kötelezettség

A 9/2000 SzCsM rendelet kimondja: A személyes gondoskodást végző személy folyamatos szakmai továbbképzésben köteles részt venni.

▪ Intézményvezető/vezető továbbképzési kötelezettsége

- Szociális vezetőképzésre kötelezett, melynek szintjei

✓ alap vezetőképzés: önálló tagintézmény-vezető

✓ mester vezetőképzés: intézményvezető (felsőbb vezető)

Az alap- és a mester vezetőképzés nem egymásra épülő képzés. Az alap- és a mester vezetőképzés egymás mellett, egymástól függetlenül folyik. A kétféle vezetőképzés eltérő tartalommal, eltérő tematikával valósul meg, egymástól függetlenül, más-más vezetői körnek kialakítva.

Az alap, illetve a mester vezetőképzés alapozó és – kétévente kötelező – megújító képzési szakaszokból áll.

- Mentesül a vezetőképzési kötelezettség alól:

✓ az első alkalommal vezetői megbízást kapott személy, aki a vezetői feladatokat legfeljebb egy év határozott ideig látja el

✓ akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig öt évnél rövidebb idő van hátra

✓ aki szociális szakvizsgával rendelkezik

✓ aki felsőfokú szociálpolitikus, szociális munkás, szociálpedagógus, szociális szervező vagy szociális menedzser végzettséggel és – bármilyen tudományterületen szerzett – tudományos fokozattal rendelkezik

▪ Kisgyermeknevelő továbbképzési kötelezettsége

A továbbképzési időszak kezdete a szakképzett kisgyermeknevelő kinevezésének napja. A továbbképzési kötelezettség minősített továbbképzésen való részvétellel és a program szerinti feltételek megvalósításával teljesíthető. A munkáltató kötelezettsége az éves továbbképzési terv elkészítése, és a munkavállaló részére a továbbképzés lehetőségének biztosítása. Az éves továbbképzési tervben megjelöli a továbbképzésre kötelezettek számát,

a helyettesítés megoldását, a teljesítéshez biztosított pénzforrást. Biztosítja a továbbképzés idejére a munkaidő kedvezményt és fizeti a továbbképzés díját.

A továbbképzés továbbképzési ciklusokban történik. Középfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő esetén 60 továbbképzési pontot kell teljesíteni.

Pedagógus életpályába tartozó felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő

esetén 80 továbbképzési pontot kell teljesíteni.

- A továbbképzések fajtái

✓ kötelező továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely a teljes ágazat tekintetében szükséges, lényeges alapkompetenciák megszerzésére irányul

✓ munkakörhöz kötött továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely az adott munkakörhöz, illetve az adott munkakör esetében érintett ellátotti csoportokhoz kapcsolódó speciális, módszerspecifikus ismeretek megszerzésére irányul

✓ választható továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely az egyéni érdeklődés figyelembevételével az önismeret, az egyéni kompetenciák vagy egyéb speciális ismeretek megszerzését célozza

Az előírt továbbképzési pontok legalább 20% - ának kell kötelező továbbképzésből megvalósulnia, 40% - 40% a munkakörhöz kötött és választható továbbképzés aránya. Továbbképzési pont csak szakmaspecifikus minősített és meghirdetett továbbképzési programokon szerezhető.

- A minősített továbbképzési programok típusai: szakmai tanfolyam, személyiségfejlesztő foglalkozás, szakmai tanácskozás, tanulmányút, szakmai műhely, szakmai e-learning, szakmai blendid-learning, terepgyakorlati továbbképzés. Az érvényes minősítéssel rendelkező továbbképzési programokról az ún. képzési jegyzékben a Szociális Ágazati Portálon lehet tájékozódni.

Továbbképzési jelentés, működési nyilvántartási szám igénylése és vezetőképzési kötelezettség teljesítésének jelentése

A továbbképzési jelentések vonatkozásában a 8/2000. (VIII.04) SzCsM rendelet ad útmutatást. A

kisgyermeknevelő munkakörbe sorolt szakembereknek az adatait a rendelet 1§-a értelmében

működési nyilvántartásba kell venni. A munkavállaló a bejelentésről igazolást kap, amit a tevékenysége megszűnéséig köteles megőrizni. A bejelentési kötelezettség valamint a munkavállaló továbbképzési kötelezettségének teljesítéséről (tárgyévet követő február 28-ig), munkaviszonyának megszűnéséről vagy időleges szüneteltetéséről a jelentés a munkáltatót terheli. A jelentés a 8/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet adekvát mellékleteinek benyújtásával történik, a rendeletben kijelölt szervezet részére.

A továbbképzésekről és a munkáltató feladatairól részletes tájékoztatást a „Tudástár- A továbbképzési rendszer labirintusa” című kiadvány tartalmaz, amely a Magyar Bölcsődék Egyesületének honlapjáról letölthető.

Gyakornoki rendszer a kisgyermeknevelői munkakörben

Mini bölcsődében a jogszabály lehetővé teszi a kisgyermeknevelői munkakör betöltését szakirányú középfokú és felsőfokú végzettséggel egyaránt. Pályakezdőként mind a két esetben szükség van szakmai támogatásra. Ezt hivatott elősegíteni a gyakornoki rendszer. Mind a két esetben az a cél, hogy a gyakorlattal nem rendelkező kisgyermeknevelőt felkészítsük a hivatása gyakorlására, viszont a végzettség különböző szintje miatt mások a jogi szabályzók, amelyek meghatározzák a gyakornoki rendszert. A gyakornoki idő számítását, a jogszabály részletezi. Számítása egyedi a gyakornok szakmai előéletének függvényében alakul. (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet; 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet.)

▪ Pályakezdő középfokú szakképzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő esetében

Vonatkozó jogszabály az 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.), valamint a 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet.

A munkáltató az intézmény belső gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki időkkel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:

- A szakmai követelmények részletes tartalmát.

- A gyakornokok, tagintézményvezető, szakmai segítők, mentorok egyes kötelezettségeit.

- A gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, az értékelés és minősítés részletes szabályait.

A munkáltató a jogviszony létesítésekor, a kinevezési okmányban írja elő a gyakornoki idő pontos kezdetét, tartamát és végét. A mini bölcsőde sajátos működési feltételi miatt, a mentor személyét a bázis bölcsőde jelöli ki.

▪ Pályakezdő pedagógus életpályába tartozó gyakornok esetében

Vonatkozó jogszabály: 326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. A pedagógus-életpálya első szakasza a mindenki számára kötelező mentor által támogatott gyakornoki időszak, amely minősítő vizsgával zárul. A pályakezdő, gyakornoki szakasz 2 évig tart. A minősítés kritériumrendszerét a Pedagógus I. sztenderdben leírt pedagóguskompetenciák határozzák meg. Aki megfelel a vizsgán, tovább lép az életpálya Pedagógus I. szakaszába.

Fontos kivétel: Ha a pedagógus munkakörben foglalkoztatott nem rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, de legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és a Pedagógus I. fokozat 2 fizetési kategóriájába kell besorolni.

A munkáltató az intézmény belső gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki időkkel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:

- A szakmai követelmények részletes tartalmát.

- A gyakornok és a mentor egyes kötelezettségeit.

- A gyakornoki idő alatti előrehaladás feltételeit, kijelöli a mentor személyét.

- A gyakornok minősítő vizsgára jelentkezés feltételeit, rögzítésének menetét az Oktatási Hivatal informatikai támogató rendszerében.

A minősítő vizsga részletes tájékoztatóját az Oktatási Hivatal felületéről letölthető Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című kiadvány tartalmazza.

Csoportlétszámok a mini bölcsődében (15/1998 NM rendelet 46§)

- Mini bölcsődében egy mini bölcsődei csoportban legfeljebb 7 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a mini bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a

második életévét, ebben az esetben egy mini bölcsődei csoportban legfeljebb 8 gyermek nevelhető, gondozható.

- Amennyiben egy mini bölcsődei csoportban egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb 6 gyermek nevelhető, gondozható.

- Amennyiben egy mini bölcsődei csoportban kettő sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb 3 gyermek nevelhető, gondozható. (15/1998 NM rendelet) A mini bölcsődei csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető, ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosultságát, vagy a gyermek felvételére veszélyeztetettsége miatt kerül sor.

- Egy kisgyermeknevelő, a speciális bölcsődei csoportban legfeljebb három gyermeket nevelhet, gondozhat.

III.2 A mini bölcsődei ellátás működési feltételei - Tárgyi feltételek

A mini bölcsőde működhet bölcsődének épült épületben vagy a mini bölcsődei funkciónak megfelelően átalakított épületben. A mini bölcsőde tervezésénél, illetve más épületből történő kialakításánál, átalakításánál az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (Oték) előírásainak az alkalmazásával kell eljárni.

▪ Jegyzék a mini bölcsődei ellátás kötelező eszközeiről és felszereléséről (15/1998 NM rendelet melléklete)

- A gyermekek részére kialakított helyiségek akkor megfelelőek, ha - rendeltetésüktől függően - alapterületük lehetővé teszi a gyermekek egészséges, biztonságos

körülmények közötti ellátását, nevelését, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelelnek az építésügyi jogszabályoknak, valamint az egészségvédelmi és

munkavédelmi követelményeknek.

- Az egyes helyiségeket a csoportlétszám figyelembevételével kell kialakítani. Az adott helyiségnek olyan méretűnek és berendezésűnek kell lennie, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek és felnőtt igénye teljesíthető legyen.

- A fűtés és a világítás megoldási módjáról, valamint a helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító további eszközökről helyben, az építészeti adottságok és az adott intézmény szakmai programja alapján kell dönteni.

- A gyermekek ellátásához szükséges eszközöknek és felszereléseknek biztonságosaknak, jó minőségűeknek, fertőtleníthetőknek és az ellátott gyermekek életkorához,

testméretéhez igazodóknak kell lenniük.

- Az eszközöket és a felszereléseket az adott csoport vagy csoportok létszámának

figyelembevételével kell beszerezni. Az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek és felnőtt igénye teljesíthető legyen.

- Ha vitatott, hogy az előírt eszközök és felszerelések rendelkezésre állnak-e, a bölcsődei módszertani szervezet véleményét kell írásban beszerezni. A mini bölcsődei ellátást

nyújtó intézmény és szolgáltató a véleményben foglaltakat köteles figyelembe venni.

- A játszókertet úgy kell kialakítani, hogy alapterülete lehetővé tegye a mini bölcsődei

gyermekcsoport egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti tevékenységét.

- Többcélú intézményen belül a bölcsődei játszókertet elkülönített részként kell kialakítani a mini bölcsődei csoportba felvett gyermekek számára.

- Optimális tárgyi feltételek esetén

✓ a csoportszobák teljes területe belátható

✓ a bútorok elhelyezése stabilan rögzített, a nyitott játékpolcok a gyermekek számára önállóan elérhetők

✓ különböző játéktevékenységekre alkalmas területek vannak kialakítva

✓ hely biztosított a nagymozgásos játéktevékenységekhez, homogén mintájú sűrű szövésű szőnyeg, ami maximum 15 m2 területet takar

✓ bútorok, eszközök a gyermek napközbeni pihenéséhez („puha” sarok, játszópárnák, matracok, kuckók) biztosítottak

✓ pedagógiailag értékes, jó minőségű, a gyermekek életkorához, fejlettségéhez igazodó játékeszközökből választhat a gyermek

✓ a csoportlétszámnak, összetételnek megfelelő mennyiségű játék eredményeként kevesebb a konfliktus a gyermekek között

✓ többségében természetes anyagú és természetes színű játékok formálják az izlést

✓ a játékok tárolása, funkció szerint (alkotó, konstruáló, nagymozgást biztosító, szerepjáték, ének-zene, képeskönyvek)

✓ a vizuális ingerek egyensúlya biztosított

✓ ünnepkörökhöz, évszakhoz kapcsolódó ízléses, mértékletes a díszítés

✓ gyermekmagasságban elhelyezett család fotók, egyszerű képek vannak

1.	Helyiségek, játszókert, terasz	Mennyiségi mutató	Megjegyzés
2.	csoportszoba	gyermekcsoportonként 1	bútorzat nélküli hasznos alapterülete 3m2/fő
3.	gyermekfürdőszoba	gyermekcsoportonként 1	Óvodán belül kialakított mini bölcsődében, ha nem megoldható a 3 éven aluli gyermekek számára a külön fürdőszoba biztosítása, akkor az óvodások fürdőszobájában külön leválasztva kialakítható csak a bölcsődések által használt rész: WC, gyermekmosdó, zuhanytálca.
4.	gyermeköltöző	gyermekcsoportonként 1	Óvodán belül kialakított mini bölcsődében az óvodások által használt helyiségben vagy folyosórészen is kialakítható csak a bölcsődések által használt rész.
5.	akadálymentes mosdó	bölcsődénként 1	Nem kötelező!
6.	takarítószer-raktár vagy -szekrény	nevelési-gondozási egységenként 1	Zárható helyiség vagy zárható szekrény.
7.	tárolóhelyiség	gyermekcsoportonként 1	Nem kötelező!
8.	játszókert	gyermekcsoportonként 1	Gyermekenként legalább 10 2 m alapterülettel. Többcélú óvoda-bölcsőde

			intézményben a másik korosztály kertrészétől elkülönítetten kell kialakítani, biztosítva, hogy azt csak a bölcsődéskorúak használhassák.
9.	terasz	nevelési-gondozási egységenként 1	Nem kötelező!
10.	kültéri játéktároló	nevelési-gondozási egységenként 1	Nem kötelező!
11.	vezetői iroda	bölcsődénként 1	Nem kötelező!
12.	felnőttöltöző, - mosdó	bölcsődénként 1	Többcélú intézmény esetében elfogadható a más munkaterületen dolgozókkal közös öltözőhelyiség, ha egy épületen belül van.
13.	felnőtt-WC-helyiség	bölcsődénként 1
14.	felnőttétkező	bölcsődénként 1	Nem kötelező!
15.	melegítőkonyha	bölcsődénként 1

A helyiségek, a játszókert és a terasz bútorzata, valamint egyéb berendezési tárgyai

1.	Helyiségek, játszókert	Mennyiségi mutató	Megjegyzés
2.	Csoportszoba
3.	bölcsődei fektető	gyermekenként 1 db
4.	rácsos fa gyermekágy matraccal	gyermekcsoportonként a gyermekek életkora, járni tudása, létszáma és fejlettségi szintje szerint szükséges 1 db/gyermek	A gyermekágy rácstávolsága 7 cm legyen.
5.	gyermekszék	gyermekenként 1 db	Támla nélküli, állítható ülőmagasságú szék.
6.	gyermekasztal	gyermeklétszámhoz, korösszetételhez igazodóan	Állítható magasságú, négyszemélyes asztal, de hatszemélyes asztal is elfogadható a 2 éves vagy annál idősebbek csoportjában vagy az azonos fejlettségi szintű gyermekek esetében.
7.	nyitott játéktároló polc	gyermekcsoportonként	A csoportszoba adottságainak és a játékszerek mennyiségének figyelembevételével.
8.	zárható szekrény	gyermekcsoportonként 1 db
9.	kisgyermeknevelői asztal	gyermekcsoportonként 1 db	Nem kötelező!
10.	kisgyermeknevelői szék	felnőtt létszám függvényében, legalább 2 db	Nem kötelező!
11.	gyermekheverő, szivacs, padlópárnák	gyermekcsoportonként a létszám, az életkor és az építészeti adottságok figyelembevételével a puhasarok, az elkülönülésre alkalmas kuckó kialakításához szükséges mennyiségben
12.	tálalókocsi	gyermekcsoportonként 1 db
13.	Gyermekfürdőszoba

14.	törülközőtartó	gyermekcsoportonként a létszámhoz igazodva	Xxxxxx és akasztóval ellátva, a törölközők higiénikus tárolásának lehetőségét biztosítva.
15.	falitükör	mosdókagylónként 1 db	Fektetve 1 db állótükör 2 mosdókagylóhoz is elfogadott.
16.	állótükör	fürdőszobánként 1 db	Egész alakot mutató, legalább 30 cm × 100 cm.
17.	rekeszes fali polc, fogmosópohár- tartó	gyermekcsoportonként 1 db, a létszámhoz igazodó számú pohártartóval ellátva
18.	pelenkázóasztal	csoportonként 1 db	Elfogadható a mobil pelenkázóasztal.
19.	Gyermeköltöző
20.	gyermek- öltözőszekrény	gyermeklétszám figyelembevételével	Xxxxxx ellátva, minden gyermek számára szükséges biztosítani a saját ruha- és cipőtárolás lehetőségét.
21.	öltözőpad vagy szivacs	gyermeklétszám figyelembevételével	Méretük feleljen meg a különböző életkorú gyermekek öltözködési igényeinek.
22.	pelenkázóasztal	öltözőnként 1 db, a csoportokban lévő gyermekek fejlettségéhez igazodva	Nem kötelező!
23.	Játszókert, terasz
24.	kerti homokozó	nevelési-gondozási egységenként 1 db	Elfogadható a mobil homokozó is.
25.	takaróháló	homokozónként 1 db	A homokozó használaton kívüli lefedéséhez szükséges biztosítani.
26.	árnyékolószerkezet	teraszonként, homokozónként, szükség szerinti mennyiségben	Nem kötelező!

A jogszabályban felsorolt minimumot biztosító kötelező elemeken túl, a Magyar Bölcsődék Egyesülete készített egy Ajánlást az optimális mini bölcsődei ellátás további működéséhez

szükséges tárgyi feltételek és eszközök biztosításához. A kiegészítő ajánlás a Magyar Bölcsődék Egyesületének honlapjáról letölthető. Az Ajánlásban megfogalmazott felsorolás nem

teljeskörű, melyet az intézmény típusa, nagysága, egyedi sajátossága szerint egészíthet ki további eszközökkel.

III.3 A mini bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése (működési engedély kérése)

A Szolgáltatói Nyilvántartási Rendszer (MŰKENG) többek között a gyermekjóléti intézmények működését engedélyező hatóságok engedélyezési és ellenőrzési eljárásaihoz kapcsolódó adminisztratív feladatok végrehajtását támogatja. A MŰKENG regisztrációt követően a fenntartó a szükséges dokumentumokat az elektronikus ügyintézés hiteles elektronikus dokumentum szabályai szerint csatolhatja. A csatolandó dokumentumok körét a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet szabályozza. A bejegyzés iránti kérelem benyújtásához csatolandó dokumentumok közül az alábbiakat tárgyaljuk részletesen.

▪ A bejegyzés iránti kérelem benyújtásához szükséges intézményi dokumentumok

- Alapító Okirat

Az alapító okirat egy jogi aktus írásba foglalása, mely az intézmény létrehozásra irányul. Az Alapító Okirat mintáját a Magyar Államkincstár okirat mintái közül részletes kitöltési útmutatóval lehet letölteni.

- Használatba vételi engedély

- Szakmai Program

A bölcsőde szakmai programja a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja

alapján az alábbi szempontokat tartalmazza:

✓ a szolgáltató, intézmény nevét, székhelyét, telephelyét;

✓ az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzőit;

✓ a szolgáltatás célját, feladatát, alapelveit, így különösen

✓ a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását,

✓ az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módját,

✓ a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, valamint a szolgáltatási típusnak megfelelően a gondozási,

nevelési, fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát, módját;

✓ az ellátás igénybevételének módját;

✓ a gyermekjóléti szolgáltató, intézmény szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módját;

✓ az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat;

✓ a szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módját, formáit;

A szakmai programhoz mellékelni kell a szülővel kötendő megállapodás tervezetét, a szervezeti és működési szabályzatot vagy annak tervezetét!

- Megállapodás

A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető a szülővel /törvényes képviselővel Megállapodást köt.

A megállapodás tartalmazza:

✓ az ellátás kezdetének időpontját,

✓ az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

✓ a gyermek számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalmát, módját,

✓ a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

✓ az ellátás megszüntetésének módjait,

✓ a gyermek és törvényes képviselője személyazonosító adatait,

✓ az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője nyilatkozatát a 33. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtörténtéről.

- Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) Mini bölcsődében nem kötelező szervezeti és működési szabályzatot készíteni!(15/1998 NM 4/A§ (2a) )

Az SZMSZ tartalmazza:

✓ az intézmény szervezeti felépítésének leírását,

✓ a szervezeti ábrát,

✓ több személyes gondoskodási forma egy szervezeti keretben történő megszervezése esetén a szervezeti formát,

✓ a belső szervezeti tagozódást, a szervezeti egységek megnevezését és feladatkörét,

✓ a szervezeti egységek szakmai együttműködésének, az esetleges helyettesítéseknek a rendjét,

✓ az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdéseket, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét

✓ munkaköri leírásokat

✓ házirendet

✓ Belső szabályzatokat (a felsoroltakon kívül a fenntartó döntése alapján kiegészülhet egyéb szabályzatokkal):

o iratkezelési szabályzat

o érdek-képviseleti fórum működésének szabályzata

o panaszkezelési szabályzat

o adatkezelési szabályzat

o gyakornoki szabályzat

o felvételi szabályzat

o térítési díj szabályzat

Gazdasági szabályzatok

o számviteli politikát

o pénzkezelési szabályzat

o anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzat

o vagyonvédelmi szabályzat

Műszaki ellátási szabályzatok

o munkavédelmi szabályzat

o tűzvédelmi szabályzat

o gépjármű használati szabályzat

▪ A bejegyzés iránti kérelemben a személyi feltételek biztosításának bemutatása

- Csatolandó azon személyeknek, akikkel a jogszabályban előírt kötelező létszámfeltételeket teljesítik és jogszabály alapján szakképesítéshez, illetve tanfolyam elvégzéséhez kötött munkakört betöltő személyeknek a szakképesítését bizonyító okirat, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát, vagy iskolalátogatási igazolást és a fenntartó nyilatkozatát a folyamatban lévő képzésről.

Fontos megjegyeznünk: A jogszabály lehetőséget ad a működés megkezdésére több csoporttal működtetni kívánt bölcsőde, esetén azzal, hogy a működés szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett kezdő időpontjában az egy csoporttal működő intézményre előírt létszámfeltételeket kell teljesíteni, illetve a létszámfeltételeket valamennyi munkakörre vonatkozóan - a működés szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett kezdő időpontját követő egy évig - a működő csoportok számától függően kell teljesíteni! (Rendelet 35§ (7) ) Az összes előírt létszámfeltételt - a működő csoportok számától függetlenül - a működés szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett kezdő időpontját követő egy év elteltével kell teljesíteni, és az összes előírt létszámfeltétel teljesítését öt napon belül be kell jelenteni a működést engedélyező szervnek!

- Csatolandó a fenntartónak és a kötelezően alkalmazandó személyeknek az egybehangzó nyilatkozata, amelyben kijelentik, hogy az adott munkakörre előírt kötelező létszámfeltételek teljesítése érdekében közalkalmazotti jogviszonyt,

munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek, vagy – az engedélyes bejegyzése esetén – legkésőbb az engedélyes működésének kezdő

időpontjáig létesítenek.

- Csatolandó a foglalkoztatott személyeknek a nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok.

▪ A bejegyzés iránti kérelemben a tárgyi feltételek biztosításának bemutatása

A tárgyi feltételek meglétét az engedélyező szerv helyszíni bejárással ellenőrzi.

A feltételek teljesülése esetén a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzésről a működést engedélyező szerv határozatot hoz, melynek véglegessé válását követően az Sznyr. rendelkezése értelmében elektronikus értesítést küld, egyben Tanúsítványt állít ki és küld el a Fenntartónak. A Tanúsítványt az intézményben ki kell függeszteni.

III.4 A mini bölcsőde nyitva tartása

A mini bölcsődei ellátást nyújtó intézmény a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül folyamatosan biztosítja a gyermek bölcsődei ellátását. A gyermek napi gondozási

ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. A sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napi gondozási ideje négy óránál kevesebb

időtartamban is meghatározható.

▪ Ügyelet

A mini bölcsőde a napi nyitvatartási időn kívül is biztosíthatja a gyermekek felügyeletét

ügyelet keretében. Az ügyelet igénybevételére a fenntartó külön térítés díjat állapíthat meg.

Az ügyelet időtartama a napi három órát nem haladhatja meg azzal, hogy az ügyelet délután legfeljebb 19 óráig biztosítható.

▪ Bölcsődék Napja

A mini bölcsődében az április 21-én vagy ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő legközelebbi munkanapon tartott Bölcsődék Napja minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap, melynek célja a mini bölcsődében dolgozók szakmai fejlesztése.

A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a mini bölcsődei ellátás keretében - erre irányuló szülői kérés esetén - a gyermek felügyeletét és étkeztetését biztosítani kell. A szülőket február 15-éig tájékoztatni kell a nevelés-gondozás nélküli munkanapról és a nevelés-

gondozás nélküli munkanapon a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről.

▪ Nyári zárva tartás

A mini bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A Gyvt. alapján a fenntartó minden év február 15-éig tájékoztatja a szülőket a mini bölcsőde nyári

nyitvatartási rendjéről. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő, törvényes képviselő kérésére gondoskodik a gyermek intézményi gondozásának, nevelésének megszervezéséről.

A nyári zárva tartás időtartamát a fenntartó legfeljebb öt hétben határozhatja meg. A zárva tartás időtartamára a szülőtől/törvényes képviselőtől gondozási személyi térítési díj

befizetése nem kérhető. A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést (értsd: déli meleg főétkezést) a jogosult bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek számára a bölcsőde zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.

▪ Rendkívüli zárva tartás (Gyvt.42/B §/)

Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsőde vagy valamely bölcsődei csoport működtetése nem lehetséges, az intézményvezető, a településen, fővárosi kerületben működő valamennyi, gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményre kiterjedően a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője a fenntartó egyidejű értesítése mellett - rendkívüli zárva tartást rendel el.

A mini bölcsőde esetében a nevelési évben munkanapra elrendelt rendkívüli zárvatartás időtartama alatt, az intézményi gyermekétkeztetést a szülő, más törvényes képviselő kérelmére - elvitel vagy kiszállítás formájában kell biztosítani.

Ha a gyermek, a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől eltérő településen jár bölcsődébe, és a szülő, törvényes képviselő a gyermek számára az intézményi gyermekétkeztetést igényli, akkor azt a feladatellátásra kötelezett szerv helyett a gyermek lakóhelye, tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat biztosíthatja.

Az ügyelet alatti elektronikus nyilvántartási kötelezettség teljesítésének feladatait lásd lent.

III.5 Napi adatszolgáltatási kötelezettség

▪ Igénybevevői Nyilvántartás (KENYSZI*)

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából az intézményvezető nyilvántartást vezet. Az Igénybevevői Nyilvántartás pontos vezetése finanszírozási jogkövetkezményekkel jár!

(*A megelőző jogszabályi elnevezése: Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről volt, innen ered a közismert KENYSZI elnevezés.)

Az Igénybevevő Nyilvántartásban a napi igénybevételt kell rögzíteni a fenntartó adatszolgáltatójának, a mini bölcsőde működési engedélyének első napjától. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyr.) szerint az Igénybevevői Nyilvántartásban való adatrögzítés, időszakos jelentés megtételéhez szükséges, hogy a fenntartó e-képviselőt jelöljen ki. Az e-képviselői kijelölések rögzítését a kijelölt szervezet végzi a rendszerben, a fenntartó által megküldött dokumentumok alapján. A kijelölő okiratot a fenntartó elektronikus úton küldi meg a kijelölt szervezet részére annak e-mail címére, és köteles bejelenteni, ha az e-képviselő nyilvántartásba vett adatai megváltoztak vagy a kijelölése megszűnt.

Részletes tájékoztatás nyújt a KENYSZI Felhasználói kézikönyve adatszolgáltatók, e-képviselők részére című kiadvány Word, valamint PDF formátumban, amely megtalálható az Igénybevevői Nyilvántartás nyitóoldalán a jobb oldali sávban.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az elektronikusan jelentett napi adatok pontosan meg kell egyezzenek

„AZ ELLÁTÁSI NAPOKON AZ ELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐK JELEN- VAGY TÁVOLLÉTÉNEK

DOKUMENTÁLÁSA” nyomtatványon nyilvántartott adatokkal!

Az ügyeletet igénylő gyermeket a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárva tartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni, ezért az igénylő gyermeket az ügyeletet biztosító bölcsődébe kell áthelyezni. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át.

III.6 A mini bölcsődében fizetendő térítési díjra vonatkozó rendelkezések

Intézményi térítési díj megállapítása

A fenntartó a tárgyév április elsejéig a mini bölcsőde adott évi költségvetése alapján meg kell állapítsa az egy főre eső szolgáltatási önköltséget. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.

A fenntartó az önköltség számítását követően meghatározza a gondozás intézményi térítési díját, amely a Gyvt. 147. § (2) bekezdés szerinti az élelmezés nyersanyagköltségével csökkentett szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás összegének különbözete. Az élelmezés nyersanyagköltségének meghatározásakor az általános forgalmi adóval növelt összeget kell figyelembe venni.

A mini bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával.

A MÁK finanszírozás lekéréséhez a fenntartó térítési díjakról szóló rendeletének az önköltség összegét (nettó és bruttó) a kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni.

Az intézményi térítési díj alapján a fenntartó rendeletében meghatározza a szülő/törvényes képviselő által a mini bölcsődei ellátásért fizetendő maximalizált személyi térítési díját. A személyi térítési díj - a gyermekétkeztetés kivételével - nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összegét az intézményi térítési díjnál alacsonyabb összegben

is maximalizálhatja. Ha a fenntartó a gondozásért külön nem kíván személyi térítési díjat megállapítani, az intézményi térítési díj összegét nullában kell meghatározni és írásban dokumentálni.

Személyi térítési díj megállapítása

▪ Általános szabályok

A személyi térítési díj megállapításánál a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres

havi jövedelmet kell figyelembe venni.

A gyermek mini bölcsődei ellátásának megkezdésekor az intézményvezető a Xxxx. és a helyi rendelet alapján megállapítja a mini bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre vonatkozó személyi térítési díjat, valamint emellett - a fenntartó döntésétől függően - a mini bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat. A személyi térítési díj összegéről a Megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja a szülőt/törvényes képviselőt. A személyi térítési díj összege a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére.

Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

Az ellátott kiskorú személyi térítési díjának megfizetése a szülő/törvényes képviselő kötelessége, aminek a fenntartó rendeletének értelmében az intézménnyel kötött Megállapodásban rögzített feltételek alapján tesz eleget.

A szülő/törvényes képviselő írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg, továbbá vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az

esetben is biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást a kötelezett nem tenné meg.

Az intézmény vezetője elkülönített nyilvántartást vezet, mely nyilvántartás tartalmazza többek között a térítési díjra vonatkozó adatokat, dokumentumokat is. A térítési díj fizetésének dokumentálása a 328/2011.(XII.29.) Korm.rendelet szerinti formanyomtatványon történik.

▪ Gondozás személyi térítési díjának számítása:

A személyi térítési díj megállapításához a szülő/törvényes képviselő kitölti a 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet melléklete szerinti Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához elnevezésű formanyomtatványt. A formanyomtatványhoz tartozó részletes kitöltési útmutató segíti a pontos értelmezést, és a csatolandó dokumentumok körét a jövedelem igazolására. A bemutatott jövedelemigazolások alapján kerül meghatározásra a gondozás személyi térítési díjának napi összege figyelembe véve, a Gyvt. 150 § (3) bekezdésében foglaltakat: A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a bölcsődében nyújtott mini bölcsődei ellátás esetén, ha a fenntartó a mini bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetés mellett a mini bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapít személyi térítési díjat, és a gyermek nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben az egy főre eső jövedelem -, 25%-át, ha a gyermek ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül -, 20%-át.

A mini bölcsődei gondozás személyi térítési díját - a fenntartó eltérő döntése hiányában - akkor is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe.

▪ Mentesül a gondozás személyi térítésének megfizetése alól:

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek,

- a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek,

- a három- vagy többgyermekes család gyermekének,

- az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek,

- a védelembe vett gyermek

Ezekben az esetekben személyi térítési díj csak az étkezésért kérhető.

▪ Étkeztetés személyi térítési díjának számítása

Az intézményi gyermekétkeztetés keretében a bölcsődében mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani. A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.

▪ Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani a mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermek számára, amennyiben:

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

- tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

- olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,

- olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegének 130%-át vagy

- nevelésbe vették.

Az ingyenes étkeztetés személyi térítési díjának megállapításához a szülő/törvényes képviselő kitölti a 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet mellékletében található „Nyilatkozat ingyenes bölcsődei, mini bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez” formanyomtatványt.

A Nyilatkozat önbevallás, igazoló dokumentum csatolása a szülőtől/törvényes képviselőtől nem kérhető.

Ha a fenntartó eltérően nem rendelkezik, a személyi térítési díjat gyermekétkeztetésnél legfeljebb egy havi időtartamra előre kell a szülőnek/törvényes képviselőnek megfizetni. Az intézményi gyermekétkeztetés személyi térítési díjának előre történő megfizetése esetén,

ha az adott hónapra fizetendő térítési díj összege kevesebb, mint a már befizetett összeg, úgy a többletet a következő fizetés alkalmával be kell számítani, vagy vissza kell fizetni. Ha a fizetendő személyi térítési díj összege növekszik, a befizetett és a ténylegesen fizetendő összeg különbözetét visszamenőleg kell megfizetni.

A mini bölcsődei ellátás esetében az ellátási napokon az ellátást igénybe vevők jelen- vagy távollétét az intézményvezető a 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet mellékletében lévő nyomtatványon dokumentálja.

III.7 A mini bölcsőde finanszírozási rendszere-Önkormányzati Fenntartó esetén

Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott mini bölcsődék kiadásaihoz. A mini bölcsődék finanszírozási rendszere a két elemből álló feladatalapú finanszírozás, amely:

▪ mini bölcsődei bértámogatás

▪ mini bölcsődei üzemeltetési támogatás

A mini bölcsőde felsorolt jogcímein kapott támogatás abban az esetben jár, ha az intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban. Amennyiben a mini bölcsőde nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és az intézmény ezen időponttól napi nyilvántartást vezet az elektronikus felületen, e hónapra a támogatás igénybe vehető. A támogatás lekéréséhez szükséges adatokat az ebr42 önkormányzati információs rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) lehet benyújtani. A költségvetési támogatások alapjául szolgáló megalapozó felmérés évente 2 alkalommal, májusban és októberben módosítható, amelyről a MÁK tájékoztat és ezzel egyidőben nyitja meg az információs rendszert az adatszolgáltatás elvégzésére. A MÁK egyedi elbírálást jelentő helyzetekben illetve a lekéréssel kapcsolatos felmerült kérdésekben az adott önkormányzathoz kijelölt MÁK ügyintézőn keresztül nyújt tájékoztatást! A MÁK kontakt elérhetősége a tájékoztatóban megtalálható. A központi költségvetés esetleges kiegészítő támogatásának jogcímeiről a MÁK információs rendszerén keresztül tájékozódhat.

▪ Mini bölcsőde bértámogatása

A központi költségvetés a Kjt., valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Xxxxxx.), továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a mini bölcsődét fenntartó önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők, szaktanácsadók és bölcsődei dajkák (együtt: szakmai dolgozók) béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A szakmai dolgozók körébe tartozik a szakmai feladatokat ellátó bölcsődevezető, intézményvezető is. A bértámogatás szolgál a bölcsődei pótlék és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is. (xxx.xxxxxxxxxxxxx.xxx.xx)

- Finanszírozott szakmai dolgozói létszám

✓ A számításához elsőként meg kell határoznunk a bölcsődei ellátottak elismert létszámát (Le) az alábbiak szerint:

Főszabályként az ellátottak száma a bölcsődébe a tárgyév január 31-én beíratott gyermekek száma, vagy a bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 80%-a közül a kedvezőbb. A bölcsődében beíratottnak az a gyermek minősül, aki megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben! A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot, de abban az esetben a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető, ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosultságát, vagy a gyermek felvételére veszélyeztetettsége miatt kerül sor.

A sajátos nevelési igényű, valamint a korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket az ellátottak számában két főként kell figyelembe venni.

Amennyiben a bölcsőde nem egész évben működik, a férőhelyszámot a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan kell megállapítani (január 31-ét követően induló intézmény esetében tehát a férőhelyszám 80%-ának időarányosan figyelembe vehető részével egyenlő).

Amennyiben a beíratott gyermekek száma nem éri el az engedélyezett férőhelyszám legalább 50%-át, úgy a támogatással figyelembe vehető ellátottak száma a bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 50%-a.

A bölcsődei ellátottak elismert létszáma (Le) alapján a MÁK ebr42 rendszere számolja a mini bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszámát (MBsz).

Ennek értéke: [Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) *2,5 fő] + {ha [Le - (Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) * 7] >=3, akkor 2,5 fő, ha értéke 0-nál nagyobb és 3-nál kisebb, akkor 1,5 fő}

- A támogatás igénylése szempontjából a szakmai dolgozók - szakmai dolgozó a szakmai feladatokat ellátó bölcsődevezető, intézményvezető is - finanszírozott létszáma tehát a képlet alapján meghatározott létszám, de legfeljebb a ténylegesen foglalkoztatott szakmai dolgozók - teljes munkaidőre átszámított - átlagos száma, egy tizedesre kerekítve. Amennyiben a mini bölcsődében Le meghaladja a 16 főt, vagy a mini bölcsődének több településen van telephelye és az ellátottak telephellyel érintett településekre jutó átlagos száma a 16 főt meghaladja, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint kell meghatározni.

- A finanszírozás szempontjából elismert bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma (Bfk), egy tizedesre kerekítve szorzandó a bértámogatás fajlagos összegével (BTk) + a finanszírozás szempontjából elismert felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma (Bff), egy tizedesre kerekítve szorzandó a bértámogatás fajlagos összegével (BTf).

A teljes átlagbér alapú finanszírozás Tf= Bfk * BTk + Bff * BTf (Megjegyzés: Nincs 10 napos szabály!)

▪ Mini bölcsőde üzemeltetési támogatása

A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított mini bölcsődei, feladattal összefüggésben felmerülő kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével. A támogatás szempontjából kizárólag a

„Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása” kormányzati funkción

elszámolt kiadás vehető figyelembe! A bölcsődei étkeztetés kiadásai nem vehetők figyelembe, azt az intézményi gyermekétkeztetés támogatásánál kell jelezni.

Az üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a mini bölcsődei teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és a mini bölcsődei bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

A mini bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. A mini bölcsődei üzemeltetési támogatás meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve az államháztartásért felelős miniszter dönt.

III.8 Az intézményi gyermekétkeztetés támogatása

Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg a mini bölcsődében ellátott gyermekek számára nyújtott gyermekétkeztetésben dolgozók bértámogatásához és üzemeltetési kiadásaihoz. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás, illetve térítési díj-kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat. A támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére számolható el. A támogatás szempontjából kizárólag a

„Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”, valamint a „Gyermekétkeztetés mini bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

▪ Intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása

Az önkormányzat által fenntartott mini bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében a tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal.

▪ A támogatás igénylésének feltétele

A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól (a továbbiakban: külső szolgáltató) vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést.

A külső szolgáltatótól vásárolt szolgáltatás esetén a támogatás igénylésének további feltételei:

- A szolgáltatási díjban a külső szolgáltatónak ki kell mutatnia az étkeztetés nyersanyagköltségét, ami megállapodás szerint arányosan is történhet.

- Amennyiben a külső szolgáltató a gyermekétkeztetési feladatot az önkormányzat nevében végzi, a külső szolgáltató az önkormányzat részére az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 13. §-a szerinti szolgáltatást nyújt, a részére fizetett kompenzáció pedig ennek megfelelően a szolgáltatás ellenértékeként értelmezendő. Ebben az esetben az étkeztetési díj tekintetében a számla külső szolgáltató által történő kibocsátására az önkormányzat nevében kerülhet sor, a bevétel az önkormányzatot illeti.

- Amennyiben az önkormányzat a külső szolgáltatóval közszolgáltatási szerződést köt, úgy abban szabályozni szükséges, hogy a külső szolgáltató által beszedett térítési díjakból származó bevétel nem a külső szolgáltató bevétele, hanem az önkormányzaté, amit a könyvelésében a „Gyermekétkeztetés bölcsődében” kormányzati funkciókon bevételként szerepeltet. A közszolgáltatási szerződés szerinti kompenzáció vagy támogatás az intézményi gyermekétkeztetés külső szolgáltató által kimutatott teljes költségre jár, aminek pénzforgalom nélkül része a gazdasági társaság által beszedett térítési díjbevételnek megfelelő összeg.

▪ Gyvt. 21/B. § Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani:

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

- tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,

- olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,

- olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi

jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegének 130%-át vagy

- nevelésbe vették.

▪ Intézményi gyermekétkeztetés- bértámogatása

A központi költségvetés a Kjt., a köznevelési Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz. Az intézményi gyermekétkeztetés bértámogatását az adatszolgáltatás alapján a MÁK tájékoztatóban szereplő képlet szerint számolja. Itt is szükséges meghatároznunk és pontos nyilvántartással alátámasztanunk a gyermekétkeztetésben ellátottak számát. (Figyelem: KENYSZI adategyezés!)

(Megjegyzés: Az intézményi gyermekétkeztetés és a mini bölcsődei ellátás finanszírozásának számítása –az ellátotti létszám meghatározása- eltérő!)

▪ Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatása

A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított

intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

A tervezett támogatás összegének számítása: az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás

útján ellátottakra számított a bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag és dologi kiadás összege), amelyből kivonandó a személyi térítési díjakból származó bevételek elvárt éves összege. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti.

▪ Szünidei étkeztetés támogatása

A támogatás összege az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességtől függ. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti.

III.9 A mini bölcsőde finanszírozási rendszere - egyházi és nem állami fenntartó esetén

Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 3. §

(1) bekezdésének megfelelően:

A támogatás igénylésének feltétele, hogy az engedélyes, illetve szolgáltatás a tárgyévben jogerősen be legyen jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint megfeleljen az adott évi központi költségvetési törvényben , és az Átr.-ben, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb feltételeknek.

▪ Az igénylés határideje

- a tárgyévet megelőző év november 15-e előtt támogatásra jogosult fenntartók részére: tárgyévet megelőző év november 30.

- „új fenntartó” (a tárgyévet megelőző év november 15-e előtt támogatásra nem jogosult fenntartó) esetén a támogatásra való jogosulttá válást követő harminc napon belül.

Támogatás iránti kérelem a tárgyév végéig az igénylési határidő elmulasztása esetén is benyújtható, de ebben az esetben az ügyintézési határidő a kérelem megérkezését követő hatvan nap.

A támogatás iránti kérelemben megjelölt feladatmutató legfeljebb 10 százalékkal haladhatja meg az igénylést megelőző tizenkét hónapban ténylegesen nyújtott ellátás adataiból éves szintre számított feladatmutatót. (Átr. 7. § (1) bekezdés)

E korlátozást nem kell alkalmazni a szolgáltatói nyilvántartásba újonnan bejegyzett engedélyesre és az engedélyeshez újonnan bejegyzett szolgáltatásra abban a hónapban,

amelytől kezdődően az engedélyes a szolgáltatást nyújthatja, valamint az azt követő tizenegy hónapban.

▪ Ügyintézéshez szükséges dokumentumok

A fenntartó igénylését az e célra rendszeresített, a Magyar Államkincstár által elkészített, a szociális- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott, és a Magyar Államkincstár honlapján közzétett adatlapon nyújthatja be (Átr. 3. § (1) bekezdés).

A tárgyévet megelőző évben támogatásban nem részesülő fenntartó esetén a támogatás megállapítása iránti eljárás során hitelt érdemlően igazolni kell az Átr. 8. § (1) bekezdésében felsoroltakat.

Az adatváltozást - a változást követő tizenöt napon belül - be kell jelenteni az igazgatóságnak. Ha a bejelentés az Átr. 8. § (1) bekezdés szerinti adatokat is érinti, azokat a bejelentés során hitelt érdemlően igazolni kell. (Átr. 8. § (2) bekezdés).

▪ Az igénylő adatlapok beküldése

A támogatást igénylő adatlapokat csak elektronikus formában cégkapun - egyéni vállalkozó fenntartók ügyfélkapun, nemzetiségi önkormányzatok hivatali kapun is - keresztül a xxxxx://xxxx.xxxxxxxxxxxx.xx weboldalon elérhető Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (a KÖZIGAZGATÁS, JOG / Kérelem benyújtása menüpontban) megtalálható „ SZIG

- Egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szolgáltatást nyújtó fenntartók támogatási igénye és igény módosítása; ” elnevezésű űrlap igénybevételével a Kincstár MAKPER hivatali kapujára lehet beküldeni.(MÁK tájékoztató)

A jogi képviselő nélkül eljáró egyházi fenntartók választásuk szerint papír alapon, vagy meghatalmazott útján ügyfélkapun is beküldhetik az adatlapokat.

IV GYERMEKEK NEVELÉSE-GONDOZÁSA A MINI BÖLCSŐDÉBEN

A Gyvt. megfogalmazásában a mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

IV.1 Gyermekek felvétele a mini bölcsődébe

▪ A mini bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni

- ha a gyermek szülője, más törvényes képviselője a felvételi kérelem benyújtását követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket,

- a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket,

- az egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, és

- a védelembe vett gyermeket.

▪ A mini bölcsődébe a felvétel iránti kérelem önkéntes, a szülő/örvényes képviselő saját elhatározásából, a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyújthatja be.

▪ A gyermek mini bölcsődei felvételét a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti

- a körzeti védőnő,

- a házi gyermekorvos vagy a háziorvos,

- a család- és gyermekjóléti szolgálat,

- a gyámhatóság

▪ A mini bölcsődei ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell: (Gyvt. 33.§)

- az ellátás tartamáról és feltételeiről,

- az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,

- az érték- és vagyonmegőrzés módjáról,

- az intézmény házirendjéről,

- panaszjoga gyakorlásának módjáról,

- a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.

▪ A felvételi kérelemhez az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges

- a gyermek születési anyakönyvi kivonata

- szülő/törv. képviselő személyi okmányai (személyi igazolvány, lakcímkártya)

- a gyermek TAJ kártyájára, lakcímkártyája

▪ A felvételi kérelemhez az alábbi dokumentumok csatolása szükséges

- szülő/törvényes képviselők munkavégzése esetén a munkáltatói igazolások,

- a munkaerő-piaci részvételt segítő programban, képzésben való részvétel esetén az illetékes munkaügyi központ erről szóló igazolása, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvétel esetén az erről szóló igazolás,

- szülő egészségügyi indoka esetén orvosi igazolás,

- egyéb ok megjelölése esetén az azt alátámasztó irat,

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők esetén az arról szóló határozat,

- 3 vagy több gyermeket nevelő család esetén, egyedülállóság esetén, tartós betegség esetén a MÁK családi pótlék folyósításáról szóló határozat,

- védelembe vett gyermek esetén a védelembe vételről szóló gyámhatósági határozat,

- sajátos nevelési igényű gyermek esetén szakvélemény,

- korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek esetén a szakértői javaslat, vélemény,

- körzeti védőnő, házi gyermekorvos vagy háziorvos, család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve gyámhatóság ajánlása,

- írásbeli hozzájárulás a személyes adatok kezeléséhez.

A felvételi döntésről a szülőt/törvényes képviselőt írásban kell értesíteni. Amennyiben a szülő/törvényes képviselő a döntést vitatja az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül írásban a fenntartónak címezve, de az intézményvezetőnek nyújthatja be továbbításra kérelmét.

▪ A mini bölcsődei ellátás megkezdése előtt az adatvédelmi és adatkezelési szabályok betartásával az intézményvezető a szülővel/törvényes képviselővel Megállapodást köt. A Megállapodás tartalmazza:

- az ellátás kezdetének időpontját, intézmény képviselőjének nevét,

- az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

- a gyermek számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalmát, módját,

- a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

- az ellátás megszüntetésének módjait,

- a gyermek és törvényes képviselője személyazonosító adatait,

- az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője nyilatkozatát a 33. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtörténtéről.

IV.2 A gyermeki jogok védelme

Gyermeki jogok a Gyvt. értelmezésében: az Alaptörvényben, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége.

A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A mini bölcsődei nevelés-gondozás, a vonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembe vételével, a nevelésben a szülő partnereként szolgálja a gyermek fejlődését.

▪ A szülő joga, hogy:

- megválassza az intézményt, melyre gyermeke nevelését-gondozását bízza

- megismerhesse a gyermekcsoportok életét

- megismerje a nevelési-gondozási elveket

- tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a kisgyermeknevelőtől

- véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a mini bölcsőde működésével kapcsolatban

- megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat

▪ A szülő kötelessége, hogy:

- a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel együttműködjön,

- a fizetendő térítési díjat időben rendezze,

- az intézmény házirendjét betartsa.

▪ A gyermek joga, hogy:

- segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez

- sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön

- a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön

- emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön

- a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes nevelésben-gondozásban részesüljön

A gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá az Alaptörvényben meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban az Országgyűlés megalkotta az 1997.évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.).

A Gyvt. a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a mini bölcsőde köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál.

A törvény felsorolja a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait, akik kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. A jelzőrendszeri tagok a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekvédelmi

jelzőrendszer működésének és működtetésének szakmai módszereit alkalmazva járnak el, amelyeket a miniszter az általa irányított minisztérium honlapján közzétesz.

▪ Gyermekjogi képviselő

A gyermeki jogok minél szélesebb körű érvényesülése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a szülő/törvényes képviselő számára megismerhető legyen a gyermekjogi képviselő neve, telefonszáma, valamint fogadóóráinak helye és időpontja.

- Az intézmény biztosítja a gyermekjogi képviselő részére:

✓ annak odalátogatása során az intézmény területén belül a szülővel négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas megfelelő helyiséget

✓ a helyszínen való tájékozódást és az iratokba való betekintés lehetőségét

A gyermekjogi képviselő által írásban tett észrevételekre, megkeresésekre az intézményvezető 15 napon belül köteles válaszolni, illetőleg megtett intézkedéseiről a gyermekjogi képviselőt értesíteni.

A mini bölcsőde az önkéntesen vagy hatósági intézkedés alapján igénybe vett ellátás megkezdésekor gondoskodik a gyermeknek és szülőnek/törvényes képviselőnek a tájékoztatásáról, aki ennek megtörténtéről írásban nyilatkozik.

Panaszkezelés

A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,

- a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén,

- iratbetekintés megtagadása esetén

Az intézmény vezetője a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

IV.3 A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja

Bevezetés

A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának (a továbbiakban: Alapprogram) egyik célja, hogy keretet adjon a Magyarországon működő mini bölcsődei ellátást biztosító intézményben folyó szakmai munkának. Az Alapprogram tartalma és szemlélete összhangban van Magyarország Alaptörvényével, a 3 év alatti korosztály ellátására és nevelésére-gondozására vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal, a bölcsődei ellátás keretében végzett nevelés (a továbbiakban: bölcsődei nevelés) hagyományaival, felhalmozott értékeivel, a nemzeti sajátosságokkal, a legújabb koragyermekkori kutatások eredményeivel. Az Alapprogram fejezetei valamennyi bölcsődei ellátásra (bölcsődére, mini bölcsődére, munkahelyi bölcsődére, családi bölcsődére) vonatkoznak, az egyes ellátási formák sajátosságainak figyelembevételével.

A jogszabályi előírások, a szolgáltatást igénybe vevők szükségletei és az intézményi adottságok alapján a mini bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak helyi szakmai programot kell készíteni, amelynek meg kell felelni az Alapprogramban foglaltaknak.

A mini bölcsődei nevelés középpontjában a kisgyermekek és közvetett módon a kisgyermeket nevelő családok állnak. Az Alapprogram a családra, mint komplex rendszerre tekint, melynek értelmében nem csak a kisgyermek nevelését-gondozását, hanem az egész család támogatását célozza meg.

A bölcsődei nevelés

A bölcsődei nevelés célja, hogy a kisgyermekek elsajátítsák azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítik őket abban, hogy hatékonyan és kiegyensúlyozottan viselkedjenek saját kulturális környezetükben, sikeresen alkalmazkodjanak annak változásaihoz. A bölcsődei nevelés mindezt olyan szemlélettel és módszerekkel teszi, amelyek segítik a családi nevelés elsődlegességének tiszteletét.

A bölcsődei nevelés további célja, hogy a koragyermekkori intervenció szemléletének széles körű értelmezésével összhangban minden kisgyermekre és családjára kiterjedő prevenciós tevékenységet folytasson. Ez magában foglalja a veszélyeztetett, bántalmazott és az elhanyagolt,

a korai fejlesztésre, gondozásra, valamint a sajátos nevelési igényű, a tartósan beteg, az ártalmas környezeti vagy társadalmi hatásoknak kitett gyermekek érdekében tett intézkedéseket.

A mini bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató családbarát intézményként, szolgáltatásként magas színvonalon nyújtott nevelő-gondozó tevékenységével hozzájárul a családok életminőségének javításához, a szülők munkavállalási esélyeinek növeléséhez.

A bölcsődei nevelés alapelvei

▪ A család rendszerszemléletű megközelítése

A család rendszerszemléletű megközelítése értelmében a bölcsődei nevelésben elsődleges szempont a család működésének megismerése, megértése.

A rendszerszemlélet lényege, olyan komplex látásmód alkalmazása, amely nem csak a kisgyermeket, hanem a családot is kiindulópontnak tekinti. Az alrendszerek működését, az interakciós mintákat a kisgyermek visszatükrözi, ezáltal képet kaphatunk a család erősségeiről és gyengeségeiről. Az erősségek hangsúlyozása, a szülői kompetencia erősítése révén a szakember hozzájárulhat a család életminőségének javításához.

▪ A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása

A koragyermekkori intervenció magában foglal minden olyan tevékenységet, amely a kisgyermek egyéni igényeihez, fejlettségi szintjéhez igazodó szükségleteinek meghatározását és figyelembevételét szolgálja. Jelenti ez azt is, hogy minél korábban szükséges kellő mértékű információt és támogatást nyújtani az érintett családoknak az eltérő fejlődés felismeréséhez, s a problémahelyzetnek megfelelő kezeléséhez.

A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató funkciójából adódóan alkalmas színtér a koragyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására. Ennek értelmében a kisgyermeknevelő egyik fontos feladata az esetlegesen felmerülő fejlődésbeli lemaradások, megtorpanások felismerése és jelzése, a korai megsegítés. Mindez a szülők bevonásával, a kompetenciahatárok betartásával, családközpontú szemlélet mentén a szükséges beavatkozások, intézkedések megtételével történik.

▪ A családi nevelés elsődleges tisztelete

A kisgyermek nevelése a család joga és kötelessége. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és azokat erősítve vesz részt a gyermekek nevelésében. Mindezek értelmében fontos a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató életébe.

▪ A kisgyermeki személyiség tisztelete

A kisgyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség. Különleges védelem, szeretetteljes bánásmód, tisztelet és bizalom illeti meg. Alapvető jog, hogy a gyermek fejlődéséhez megkapjon minden segítséget, szükség esetén speciális ellátásban, fejlesztésben részesüljön.

A bölcsődei nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartásával. Kiemelt figyelmet fordít az etnikai, kulturális, vallási, nyelvi, nemi, valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek iránti tolerancia kialakítására, a másság elfogadására, az előítélet-mentes, befogadó légkör megteremtésére.

▪ A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe

A bölcsődei nevelésben a korosztály életkori sajátosságaiból adódóan meghatározó a kisgyermeknevelő szerepe, aki személyiségén keresztül hat a kisgyermekre és a családra. A feladatok színvonalas megvalósítására elfogadó, érzelmi melegséggel, megfelelő szakmai kompetenciával és identitással, kellő önismerettel, magas szintű társas készségekkel bíró szakember képes. Ebből adódóan a kisgyermeknevelő felelős a szakmai tudása szinten tartásáért, gyarapításáért, szakmai kompetenciái fejlesztéséért

▪ A biztonság és a stabilitás megteremtése

A kisgyermek egyéni igényeitől függő bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szolgáltatóhoz történő beszoktatására, az adaptációs időszakra úgy tekintünk, mint a kisgyermek elveszett biztonságának újrateremtésére.

A kisgyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága („saját kisgyermeknevelő”-rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához.

A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.

▪ Fokozatosság megvalósítása

A fokozatosságnak a bölcsődei nevelés összes területét érintő bármely változás esetén érvényesülnie kell. A kisgyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új dolgok, helyzetek megismerését, a szokások kialakulását.

▪ Egyéni bánásmód érvényesítése

A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a kisgyermeknevelő elfogadó, empatikus, hiteles nevelői magatartása. A bölcsődei nevelésben figyelembe kell venni a kisgyermek spontán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, a pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, kompetenciáját, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hovatartozását. A fejlődés ütemét mindig magához a gyermekhez viszonyítva kell megítélni. Minden új fejlődési állomásnak kiindulópontja maga a gyermek. Ezért fontos, hogy a bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szolgáltatóhoz járó kisgyermekek mindegyike egyéni szükségleteihez igazodó mértékben részesüljön érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodásban és támogatásban. Ennek a szemléletnek az érvényesítéséhez törekedni kell a gyermek és a család sokoldalú megismerésére.

▪ Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége

A gondozási helyzetek a kisgyermeknevelő és a kisgyermek interakciójának bensőséges, intim helyzetei.

A gondozási helyzetek megvalósulása során a nevelésnek és a gondozásnak elválaszthatatlan egységet kell alkotnia. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei,

lehetőségei nem korlátozódhatnak a gondozási helyzetekre. A fiziológiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit, ezért támogató, biztonságos légkörben kell megvalósulnia. A professzionális gondozás, hozzájárul a személyes kapcsolatok pozitív alakulásához és a nevelési feladatok megvalósulásának egyik kiemelt színtere.

▪ A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása

A korai életévekben alapozódnak meg a kognitív, érzelmi és társas kompetenciák, ezért támogatásuk kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a kisgyermek a játékon, a gondozási helyzeteken és egyéb tevékenységeken keresztül ismeretekhez, élményekhez, tapasztalatokhoz jusson, átélhesse a spontán tanulás örömét, megerősödjön benne a világ megismerésének vágya. Kíváncsiságának fenntartásával, pozitív visszajelzések biztosításával segíteni kell önálló kezdeményezéseit, megteremtve ezáltal az egész életen át tartó tanulás igényének, folyamatának biztos alapjait.

A bölcsődei nevelés feladatai

▪ A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia fejlesztése

A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, mint a kisgyermekes családokkal kapcsolatba kerülő első gyermekintézmény jelentős szerepet tölt be a szülői kompetencia fejlesztésében. A család erősségeinek megismerése, támogatása a pozitívumok kiemelésével valósul meg.

A családi és bölcsődei nevelés összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti egyenrangú, konstruktív, kölcsönös bizalmon alapuló partneri kapcsolat elengedhetetlen feltétel a kisgyermekek harmonikus fejlődéséhez. A szülő ismeri legjobban gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő, mint szakember, szaktudására, tapasztalataira építve, a szülők igényeihez igazodva közvetíti a kora gyermekkori fejlődéssel, neveléssel kapcsolatos ismereteket, módszereket.

▪ Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása

A szakemberek feladata a kisgyermek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása, támogatása, a harmonikus testi és lelki fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése.

A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése a gondozási helyzetekben valósul meg. A rugalmas, a kisgyermek életkorához, egyéni fejlettségi szintjéhez és az évszakhoz igazodó napirend biztosítja az életkornak megfelelő változatos és egészséges táplálkozást, a játék, a mozgás, a szabad levegőn való aktív tevékenység és pihenés feltételeit. Az egészséges életmód, az egészségnevelés érdekében törekedni kell az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakítására.

A prevenciós feladatok megvalósításába szükség esetén speciális szakemberek is bevonhatók: gyermekorvos, dietetikus, gyógypedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, gyermekfogszakorvos stb.

Elsősorban preventív szerepet tölthet be, de a korai fejlesztésre, gondozásra, valamint a sajátos nevelési igényű, a magatartás- vagy más fejlődési problémákkal küszködő kisgyermekek esetében korrektív lehetőségeket hordoz, az intézmény lehetőségeihez mérten kialakított, a nagymozgások gyakorlásához, különféle mozgásfejlesztéshez szükséges eszközökkel felszerelt szoba vagy erre a célra alkalmas helyiség, hidroterápiás medence vagy fejlesztő-, só-, fény-, hang- zene-, mese- vagy alkotóterápiás szoba.

▪ Az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése

A biztonságot nyújtó nevelői magatartás magában foglalja a szakember érzelmi elérhetőségét és hitelességét, az érzelmek kifejezésére való ösztönzést, a pozitív és bíztató üzenetek rendszeres közvetítését, a világos elvárások és határok megfogalmazását. A kisgyermek bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, szolgáltatóhoz történő kerülése több lehetőséget teremt a társas kapcsolatok megtapasztalására. Az együttlét helyzetei az énérvényesítés, a tolerancia, az empátia gyakorlásának színterei, amelyek hozzájárulnak az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztéséhez.

Törekedni kell az együttélés szabályainak elfogadtatására, a mások iránti nyitottság megőrzésére. A kisgyermeknevelő feladata a kisgyermekek beszédkészségének fejlesztése érdekében az ingerekben gazdag, tiszta nyelvi környezet biztosítása, a kommunikációs kedv felkeltése és

fenntartása a bölcsődei nevelés-gondozás minden helyzetében, mondókák, énekek, versek, mesék közvetítésével.

Különös figyelmet kell fordítani a korai fejlesztésre, gondozásra, valamint a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek társas és érzelmi kompetenciáinak fejlesztésére, a szülők támogatására, szükség esetén más segítő szakemberek bevonásával is. A segítségnyújtás módszereinek a család igényeihez, szükségleteihez kell igazodnia.

▪ A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

A kisgyermek érdeklődésének erősítése a játékos felfedezés és a cselekvéses tanulás lehetőségeinek megteremtése a kisgyermeknevelő aktív részvételével és a megfelelő környezet kialakításával történik. A bölcsődei nevelés-gondozás helyzeteiben a szakember ismeretet nyújt, segíti a tájékozódást, a tapasztalatok és élmények feldolgozását.

A kisgyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során szerepet kap az élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, az önálló próbálkozás és a kreativitás támogatása.

Az önálló választás és a döntési képesség kialakulását segíti a bátorító, ösztönző nevelői magatartás.

▪ A bölcsődei nevelés főbb helyzetei

Alapvető szempont, hogy a bölcsődei élet a kisgyermek számára élményt nyújtó, részvételre motiváló, tanulási tapasztalatokat biztosító legyen. Valamennyi tevékenység, élethelyzet alakításának módszertani alapja az egyéni bánásmód érvényesítése, a gyermek pozitív önállósági törekvéseinek, önértékelésének erősítése.

▪ Tanulás

A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál nincs helye. A bölcsődei nevelés területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük. Tanulás, minden olyan tapasztalat-, illetve információszerzési folyamat, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben, illetve a gondolkodásban, valamint

elősegíti, hogy a gyermek megismerje önmagát és környezetét. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenységekbe ágyazottan történik.

A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés.

A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és a kommunikáció. A tanulás formái az utánzás, a spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A kisgyermeknevelőnek a korai fejlesztésre, gondozásra szoruló, sajátos nevelési igényű gyermekek esetében szem előtt kell tartania, hogy náluk más jellegű és hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat.

A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Figyelembe kell venni azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek nem a magyar az anyanyelvük.

▪ Gondozás

A gondozás bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és gyermek között, amelynek elsődleges célja a gyermek fizikai, testi szükségleteinek maradéktalan kielégítése.

A személyes és a szociális kompetenciák kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza, ami növeli az együttműködési kedvet. A gondozási helyzetekben sem érvényesülhet teljesítményelvárás. Lényeges, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre, mivel az egyes mozzanatok megtanulása gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a kisgyermeknevelőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására.

A gondozás minősége jelentős mértékben befolyásolja a szokások kialakulását és az önállósodás folyamatát, ezért a kisgyermeknevelőnek a gondozási helyzetekben támogató, megerősítő légkört kell teremtenie.

▪ Játék

A játék a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, ami segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődést. Ezért a szabad, a gyermek önkéntes kezdeményezésén, előzetes ismeretein, tapasztalatain alapuló tevékenységét kell fókuszba helyezni. A kötött foglalkozás jellegű tevékenységeknek a bölcsődei nevelésben nincs helye. A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A kisgyermeknevelő a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, esetenként mintát nyújt, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok alakulására. A kisgyermeknevelővel, a többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.

▪ Mozgás

A csecsemő- és kisgyermekkor az alapvető mozgásformák kialakulásának és fejlődésének időszaka. A kisgyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, számukra örömforrás a mozgás. Ezért a szobában és az udvaron is biztosítani kell a minél nagyobb mozgásteret, a mozgásfejlesztő játékokat. A játékeszközökkel szemben elvárás, hogy felkeltsék az érdeklődést, fenntartsák a mozgásaktivitást és használatuk biztonságos legyen.

Biztosítani kell a környezet balesetmentességét és a veszélyforrások kiküszöbölését. Csecsemőknek olyan játszóhelyet kell biztosítani, amely védett, ugyanakkor elegendő helyet biztosít, például: hempergő, elkerített szobasarok.

A nagymozgásos játékokra a szabadban, az udvaron és a teraszon több lehetőség nyílik, mint a szobában. Még több lehetőséget kínál a benti nagymozgásos játékokkal felszerelt külön helyiség használata. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a kisgyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban.

A mozgásfejlesztő eszközök használata során a kisgyermekek szabadon próbálhatják, végezhetik az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. Az

önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel lehetőséget ad a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására.

▪ Mondóka, ének

A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A kisgyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál végzett zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a kisgyermek további zenei fejlődésére.

▪ Vers, mese

A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi és értelmi fejlődésére (ezen belül a beszéd, a gondolkodás, az emlékezet és a képzelet fejlődésére), valamint a szociális fejlődésre. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így egyszerre feltétele és eredménye a kisgyermek alapvető érzelmi biztonságának. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. A közös mesélés élménye segíti az aktív szókincs kialakulását és a világról való ismeretek megszerzését.

A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.

A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban.

▪ Alkotó tevékenységek

Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés –, nem pedig annak eredménye. Éppen ezért nem kötelező jellegűek, a gyermek érdeklődésének megfelelően kapcsolódhat az ilyen jellegű tevékenységekbe. A kisgyermeknevelő feladata a tárgyi feltételek és elegendő idő biztosítása, az egyes technikák, eszközhasználat megmutatása, a kisgyermek pillanatnyi igényének megfelelő technikai segítségnyújtással az alkotókedv ébrentartása.

A kisgyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével a kisgyermeknevelő segíti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődés fenntartását és az alkotásból fakadó öröm személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatásainak érvényesülését. A leggyakoribb alkotó tevékenységi formák a bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál: nyomhagyó eszközök használata, firkálás, gyurmázás, ragasztás, gyűrés, tépés, ujjfestés vagy vastag ecsettel festés.

▪ Egyéb tevékenységek

Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, a környezet aktív megismeréséhez, az egymásról és a környezetről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. babafürdetés, viráglocsolás, őszi falevelek gereblyézése, karácsonyi süteményszaggatás, gyümölcssaláta készítése stb.). Az öröm forrásai az „én csinálom” élményének, az együttességnek, a közös munkálkodásnak és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A kisgyermekek bármikor bekapcsolódhatnak és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. Ezek a helyzetek lehetőséget nyújtanak az együttműködésre, a feladatok megosztására, ok-okozati összefüggések felfedezésére, megértésére.

A bölcsődei nevelés megvalósításának sajátos feltételei

▪ „Saját kisgyermeknevelő”-rendszer

A kisgyermeknevelő a bölcsődei nevelés szakembere, aki személyiségével, nevelői attitűdjével mintát jelent a családok és a gyermekek számára egyaránt.

A „saját kisgyermeknevelő”- rendszer a biztonság és a stabilitás megteremtésének szabályán alapul. A csoport vagy a csoport gyermekeinek egy része tartozik közvetlenül egy kisgyermeknevelőhöz. A „saját kisgyermeknevelő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermek nevelője (felmenőrendszer), aki felelősséggel tartozik a rábízott gyermekekért.

Ő kíséri figyelemmel a kisgyermek fejlődését, tartja számon az egyes fejlődési állomásokat, vezeti az ehhez kapcsolódó szakmai dokumentációt.

A korosztály életkori sajátosságainak megfelelő fejlődési skálákat, megfigyelési módszereket alkalmaz, a kapott információk elemzését, és a következtetések levonását önállóan végzi.

A „saját kisgyermeknevelő”- rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját kisgyermeknevelő” segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.

▪ Gyermekcsoportok szervezése

A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a gyermekcsoport létszáma jogszabály által meghatározott. Az előírtnál magasabb csoportlétszám nem fogadható el, mivel a minőségi bölcsődei nevelést az életkornak és a sajátos igényeknek megfelelő felnőtt-kisgyermek arány garantálja.

A bölcsődei nevelés alapelveinek megfelelően a kisgyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba jár. Életkor szerint homogén és vegyes csoportok egyaránt előfordulnak. A szakmai elveknek megfelelőbb az életkor szerinti homogén csoport, mert a gyermekek közötti nagy egyéni különbségek kezelése homogén csoportban sem könnyű feladat és a vegyes korcsoport előnyei a bölcsődés korban kevésbé érvényesülnek, mint a későbbi életszakaszokban.

▪ Tárgyi feltételek

A kisgyermeket körülvevő tárgyi környezetet – a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató épületét, játszóudvarát és egyéb helyiségeit –, a jogszabályi és szakmai előírások, a csoportokba járó kisgyermekek létszáma, életkora, igényei alapján úgy kell kialakítani, hogy az biztonságos legyen és a bölcsődei nevelés megvalósítását szolgálja.

▪ Napirend

A jól szervezett, folyamatos, ugyanakkor rugalmas napirend a kisgyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, kiszámítható, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását biztosítja, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes kisgyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja.

A napirendben kellő időt szükséges biztosítani a minőségi gondozásra és a szabad játéktevékenységre.

A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők is. A napirend kialakításának további feltételei a személyi állandóság („saját kisgyermeknevelő”-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a bölcsődei dajkával való összehangolt munka, a kisgyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembevétele.

Családok támogatásának módszerei és lehetőségei

A családok támogatása a családban hatékonyan működő erőforrások felkutatására és ezen erőforrások eredményes működtetésére irányul, amely hozzájárul a család szocializációs funkciójának minél szélesebb körű kibontakozásához. Ez a megközelítés szem előtt tartja a családi nevelés elsődlegességét, a bölcsődei ellátás családi nevelésre való épülését. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, mindegyik más-más szerepet tölt be, ezért célszerű párhuzamosan minél többet alkalmazni belőlük.

▪ A családlátogatás

A családlátogatás célja a családdal való kapcsolatfelvétel, a kisgyermek és a szülők otthoni környezetben való megismerése. Lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt, a kisgyermek ébrenléti idejében kerüljön sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre gyermekét bízza. A családlátogatás fontos színtere a bizalmi kapcsolat megalapozásának, ami feltétele a későbbi jó együttműködésnek.

▪ Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történő fokozatos beszoktatás

A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya, az apa vagy más családtag jelenléte biztonságot ad, segíti a kisgyermeknevelő és a gyermek között az érzelmi kötődés kialakulását, ezzel a gyengéd átmenetet, az új környezethez való alkalmazkodást. A szülővel történő fokozatos beszoktatás folyamata során a kisgyermeknevelő tovább építi a bizalmi kapcsolatot a szülővel, információt nyújt számára a bölcsődei nevelés tartalmáról és a kisgyermekfejlődés sajátosságairól.

▪ Napi kapcsolattartás

A napi kapcsolattartás célja a rövid, kölcsönös informálás a kisgyermek érzelmi állapotáról, hangulatáról, az őt érintő napi történésekről, változásokról. Az egyéni igények, kérések megfogalmazására is ezen alkalmakkor kerül sor. Az interakciós helyzetet a pozitív hangvétel jellemzi, de a negatív eseményekről is tényszerű tájékoztatás történik, a szakmai etikai szabályoknak és az időkereteknek megfelelően.

▪ Egyéni beszélgetés

Az egyéni beszélgetés a kisgyermek fejlődéséről szóló részletes, kölcsönös tájékozódást vagy a hosszabb megbeszélést igénylő kérdések, nevelési problémák közös átgondolását szolgáló találkozási forma. Kezdeményezheti a szülő, a kisgyermeknevelő, a bölcsődevezető. A szakmai kompetencián túlmenő kérdésben egyéb szakember közreműködését kell kérni

▪ A szülőcsoportos beszélgetések

A szülőcsoportos beszélgetések a bölcsődei nevelési évenként legalább három alkalommal szervezett tematikus beszélgetések a csoportba járó kisgyermekek szüleit foglalkoztató aktuális nevelési témákról. A csoportos beszélgetéseket a kisgyermeknevelők vezetik, a szülőkkel kialakított partneri viszonyra építve. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A kisgyermeknevelőktől kapott indirekt megerősítések befolyásolhatják a szülők nevelési szokásait.

▪ Szülői értekezlet

A bölcsődén belül a szülői értekezlet a szülők általános és az adott gyermekcsoportra vonatkozó tájékoztatását, valamint a gyermekeket érintő, a szülőkkel közösen meghozandó döntések elősegítését szolgálja. Egy nevelési éven belül három alkalommal célszerű szülői értekezletet tartani (beszoktatások előtt, a beszoktatásokat követően és a nevelési év vége felé), de a bölcsődét, vagy az adott gyermekcsoportot érintő különleges helyzetekben rendkívüli szülői értekezlet összehívására is sor kerülhet.

▪ Indirekt kapcsolattartási formák

Az indirekt tájékoztatási formák jól kiegészítik a direkt kapcsolattartási formákat. Az írásbeli tájékoztatók, hirdetőtáblák, honlap, szórólap, közösségi oldalakon való megjelenések lehetőséget adnak az ismeretterjesztésre.

▪ A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató kapcsolatrendszere

A szakmai munka fejlődését, a tudásmegosztást, a jó gyakorlatok elterjedését biztosítja a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatók egymás közötti szoros együttműködése.

A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató és az óvoda között olyan kölcsönös együttműködésre épülő, tartalmas kapcsolat kialakítása szükséges, amely lehetővé teszi egymás szakmai elveinek, céljainak megismerését, megértését. Fontos a szakmai kompetencia elismerésén alapuló partneri viszony előtérbe helyezése. Különös jelentőséggel bír ez a közös igazgatású integrált intézmények esetében. Mindezek a kisgyermek érzelmi biztonsága

folyamatos fejlődésének fenntartását szolgálják, intézményváltásnál segítenek az új környezetbe történő beilleszkedésben.

A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával kooperatív kapcsolatokat kell kialakítani mindazokkal a társintézményekkel és szakemberekkel, akikkel a családok kapcsolatba kerülnek/kerülhetnek, illetve akikkel a kapcsolat kialakítása a gyermek egészséges fejlődése, fejlesztése szempontjából szükséges. A korai fejlesztésre, gondozásra jogosult, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében ennek különösen hangsúlyosan kell jelen lennie.

A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató és a különböző civil szervezetek közötti együttműködés is hozzájárulhat a bölcsődei ellátást igénybe vevő családok szükségleteinek, esetleges speciális igényeinek kielégítéséhez.

▪ Alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások

A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató az alapellátás elsőbbsége mellett családtámogató szolgáltatásokat szervezhet. Ilyen szolgáltatások lehetnek a játszócsoport, az időszakos gyermekfelügyelet, a gyermekhotel, a nevelési tanácsadás, a játék- és eszközkölcsönzés. Mindezeket bármely család igénybe veheti. A kisgyermekek és családjaik számára nyújtott szolgáltatások esetében kiemelten fontos elkülöníteni és meghatározni az alapellátás és a szolgáltatások különbözőségeit és jellemzőit.

A jó minőségű szolgáltatás megvalósításához a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket biztosítani kell.

Valamennyi szolgáltatási forma megvalósításánál figyelembe kell venni a bölcsődei nevelés alapelveit, különösképpen a koragyermekkori intervenció szemléletének befogadását.

A szolgáltatások működtetésénél is kiemelt jelentőségű a kompetenciahatárok betartása.

Az egyes szolgáltatások jellemzőit, az igénybevétel lehetséges módjait valamint a díjazást egyértelműen megfogalmazva, írásban kell rögzíteni.

▪ Szakmai dokumentáció

A kisgyermeknevelő által vezetett dokumentáció célja, a gyermekek fejlődésének nyomon követése bölcsődékben és mini bölcsődékben. Az egyéni differenciálás, a tudatos pedagógiai munka, az egyéni differenciálás, a családokkal való kapcsolattartás, a pedagógus önértékelése és a külső értékelés eszköze. Részletesen a IV.5. fejezetben.

IV.4 Gondozás a mini bölcsődében

A gondozás minősége jelentős mértékben befolyásolja a szokások kialakulását és az önállósodás folyamatát. A gondozás a neveléssel elválaszthatatlan egységet alkot.

Vidámabb a gyermek élete, ha a gondozási műveletek örömet, kellemes élményt és nem kényszert jelentenek számára. Érezheti a személyes törődést, a gyengéd figyelmet, amely pozitív életérzést ad a kisgyermeknek.

▪ A helyes gondozás alapvető kritériumai

- A gyermek biztonságérzetének kialakítása: mini bölcsődében a kisgyermek biztonságérzete csak úgy tud kialakulni, ha kiismeri magát a környezetében és gondozás közben is ismeri és tudja, „mikor mi történik vele”. A biztonságot a helyesen kialakított napirend, az őt gondozó kisgyermeknevelők állandósága jelenti. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A gyermek fiziológiás szükségleteinek ritmusához alkalmazkodó, jól kialakított napirend – amellett, hogy lehetőséget teremt a szükségletek sietség nélküli, megfelelő kielégítésére s az aktív tevékenység és a pihenés megfelelő váltakozására – megkönnyíti a gyermek időbeli tájékozódását saját életében és környezete életében egyaránt. Lehetővé teszi számára a rendszeresen ismétlődő, egymáshoz kapcsolódó események „előrelátását”, ezáltal elősegíti alkalmazkodását, megalapozza és fokozza biztonságérzetét.(Folyamatos bölcsődei napirend módszertani levél)

- Helyes egységes technika: a gyermeket gondozó-nevelő kisgyermeknevelők állandóságán túl fontos a gondozási tevékenységek technikai egységessége is.

- Egyéni bánásmód: gondozás közben van a legtöbb alkalom az egyéni beszélgetésre minden egyes kisgyermekkel. A kisgyermeknevelőnek is könnyebbé válik a munkája, ha a gondozást a gyermekkel együttműködve, örömmel végzi, mint ellenkezése, sírása, tiltakozása mellett.

- Elegendő idő biztosítása: lényeges az elegendő idő biztosítása az önállóság fejlesztésére. A kisgyermek bátorítást kap a próbálkozásaihoz, önállóságra törekszik a tevékenys közben.

- Megfelelő légkör: a gondozási légkör kialakítása a gyermeket gondozó feladata, amelyet a nyugodt ütemű, összehangolt és megfelelő technikával végzett tevékenységek, a gyermek számára kellemes érintésekkel, és a kommunikációjával tud megteremteni.

- Felügyelet: Az egyes gyermekek gondozása alatt a csoportban lévő gyermekek felügyeletét biztosítani xxxx!

▪ Megvalósítás kritériumai

- Személyi és tárgyi feltételek biztosítása

- Módszertani standard

- Biztonságot jelentő állandó napirend

▪ Gondozás területei

- Gyermek öltöztetése-vetkőztetése

- Levegőztetés

- Tisztálkodás, pelenkázás, WC használat

- Étkeztetés

- Altatás

▪ A kisgyermeknevelők gyermekek felé irányuló helyes nevelői magatartása

- a kisgyermeknevelők gyermekek felé irányuló értő figyelme

- testközelség, megkapaszkodás; érzelmi, fizikai biztonság nyújtása

- a feltétel nélküli elfogadás, szeretetet kifejezése érintésekkel, simogatással, szavakkal

- az egyéni szükségleteket felismeri

- a gyermekek fejlettségének, állapotának megfelelő egyéni bánásmód nyújtása

- a verbális kommunikáció tartalma (kielégítő magyarázatokat nyújt a gyermekek érdeklődő kérdéseire, kommunikációja pozitív színezetű, személyes jellegű és személyes tartalmú)

- kongruens a kisgyermeknevelő verbális és non-verbális kommunikációja

- megerősítés, elismerés, dicséret módszerét alkalmazza

- a gyermekek kompetencia törekvéseit motiválja

- tisztában van a játéknak, mint a kisgyermek legfontosabb tevékenységének, és mint a tanulás legfontosabb színterének a fejlődésben betöltött szerepével

- Ismeri a bölcsődei tevékenységi formák céljait, feladatait, szerepét a gyermekek személyiségfejlődésében.

▪ A rossz gondozás következményei

A gondozás során a gyermek a testével való bánásmódot önmaga számára kellemesnek vagy kellemetlennek éli meg. Ha a kisgyermeknevelő mielőbb csak túl akar lenni az etetésen, pelenkázáson, akkor nemcsak a gyors mozdulatok kellemetlenségét éli meg, hanem azt is, hogy ez az együttlét egyiküknek sem okoz örömet. A gondozási művelet nem örömforrás lesz számára, hanem csak elviselni való vissza-visszatérő eseménye a napnak. Ez nem segíti ahhoz, hogy testét, önmagát megszeresse, vállalja, becsülje. Ha a szükségleteit nem megfelelően elégítik ki, a fizikai biztonságérzet hiánya gátlás alá vonja a gyermek természetes érdeklődését önmaga és a külvilág iránt, korlátozza belülről fakadó aktivitásának kibontakozását, és a környezetébe való beilleszkedését (Pikler–Tardos 1978.).

IV.5 Családokat támogató alapellátáson túli szolgáltatások

A mini bölcsődei ellátás keretében - szolgáltatásként - speciális tanácsadás, időszakos

gyermekfelügyelet, játszócsoport, nevelési tanácsadás, gyermekhotel, valamint játék- és eszközkölcsönzés nyújtható. Ezeket a szolgáltatásokat a gyermek hatodik életévének

betöltéséig lehet igénybe venni. A szolgáltatásokban a gyermekek nevelése-gondozása a bölcsődei nevelés-gondozás alapprogramjában rögzített szakmai elvekhez igazodik.

A személyi és tárgyi feltételek kialakításánál a szakmai elveket valamint az egyes szolgáltatások speciális igényeit egyidejűleg kell figyelembe venni. A szolgáltatásokat igénybe vevő a bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermekek a XXXXXXX napi nyilvántartásában nem szerepelnek.

A külön szolgáltatások térítési díját a fenntartó állapítja meg, figyelembe véve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.)

Kormányrendelet 9. § (4) bekezdésében meghatározottakat, azaz a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, alapellátáson túli szolgáltatásaiért legfeljebb a szolgáltatás önköltségét meg nem haladó mértékű térítés kérhető.

Az egyes szolgáltatások személyi-tárgyi feltételeit, napirendjét, az igénybevétel lehetséges

módjait, valamint a díjazást a Szakmai Programban részletesen szükséges kidolgozni valamint az SZMSZ mellékleteként belső szabályzatba foglalni.

Játszócsoport

A játszócsoportban a gyermek és a szülő együttes játéklehetősége - a kisgyermeknevelő, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy segítségével – biztosítható a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoporton kívül önálló csoportban, vagy a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoportban, de nem a bölcsődei ellátás nyújtásával azonos időben.

Időszakos gyermekfelügyelet

Az időszakos gyermekfelügyelet a gyermek számára a szülő által igényelt alkalommal és

időtartamban, az e célra kialakított csoportban vagy a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtható szolgáltatás. Ha a bölcsődei csoport üres férőhelyein

nyújtják a szolgáltatást, a bölcsődei ellátást és az időszakos gyermekfelügyeletet azonos időben igénybe vevő gyermekek száma nem haladhatja meg az e rendeletben meghatározott, egy bölcsődei csoportban ellátható gyermekek maximális számát.

Gyermekhotel

A gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt a szülő által igényelt időtartamú, de akár huszonnégy órás folyamatos ellátást, akiről szülője elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud gondoskodni. A szolgáltatás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható, időtartama azonban

gyermekenként egy nevelési éven belül nem haladhatja meg a tíz ellátási napot.

V DOKUMENTÁCIÓ

Főbb Intézményi dokumentáció

▪ Működési dokumentumok

- Fenntartói rendelet (ek)

- Tanúsítvány

- Alapító Okirat

- Szabályzatok

✓ Szakmai program

✓ Házirend

✓ Szervezeti és működési szabályzat és mellékletei (lásd. III.3 fejezet)

- Térítési díj megállapításának dokumentumai (önköltségszámítás, intézményi és személyi térítési díj megállapítás, határozatok)

- Szakmai felelősségbiztosítási szerződés (egyházi, nem állami fenntartó esetén)

- Fertőzőbetegség, tetvesség nyilvántartása

- Intézményi incidensek nyilvántartása

- Éves munkaterv

- Statisztikák , éves beszámoló

▪ Munkaügyi dokumentumok

- Kinevezések / munkaszerződések, egyéb munkajogviszonyra irányuló szerződések

- Munkaköri leírások

- Szakképzettséget igazoló dokumentumok

- Nyilatkozatok (adatkezelés-adatvédelem, egészségügyi, kizáró okról szóló)

- Működési nyilvántartásba vétel dokumentációja

- Munkaidő nyilvántartás

- Távolmaradás dokumentációja (szabadság, betegszabadság, gyermekneveléssel összefüggő távolmaradás stb.)

- Működési nyilvántartásba vétel dokumentációja

- Továbbképzési terv (9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet)

- Munkaruha juttatás analitikus nyilvántartása

▪ Ellátotti dokumentumok

- Felvételi kérelem

- Egészségi, szociális állapotra vonatkozó igazolás (SNI, tartós betegség szakorvosi igazolása, RGYVK)

- Nyilatkozatok (adatkezelés, jövedelemnyilatkozat, jövedelemigazolás, nyilatkozat gyermekek számáról, egyedülállóság, tájékoztatás igazolása az ellátás feltételeiről)

- Szülővel kötött megállapodás

- 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet mellékletei

A kisgyermeknevelő dokumentációja – („Módszertani útmutató a kisgyermekekről vezetett szakmai dokumentáció vezetéséről”)

▪ A dokumentáció szerepe a pedagógiai munkában

- Az egyéni, differenciált nevelés eszköze

A nevelés a mini bölcsődében a gyermek megfigyelésre épül. A kisgyermeknevelő megfigyeli az alcsoportjába tartozó gyermekeket, és tapasztalatait dokumentálja. Írásaiból kiderül, hogy ismeri a gyermekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes fejlődési szakaszok jellemzőit. Ezek alapján fogalmazza meg a gyermek nevelésének, fejlesztésének tervét, amely minden gyermek saját belső fejlődési programjához, tempójához, formálódó kompetenciáihoz egyénileg igazodik.

- A tudatos pedagógiai munka, a tervezés eszköze

A nevelői munka alapvető jellemzője annak tervezettsége, tudatossága. Előre tervezett időben megtörténik egy-egy gyermek fejlődésének átgondolása, dokumentálása. Másrészt kisgyermeknevelők folyamatosan monitorozzák a csoportban zajló eseményeket, és a felmerülő igényeknek, szükségleteknek, valamint a tapasztalatszerzés időszerűségének megfelelően, meghatározott időszakonként megtervezik a fő kereteket a csoportra vonatkoztatva is.

Fontos itt megjegyezni, hogy a tervezés nem jelenti feltétlen a megvalósulást is. Mindig minden kezdeményezés az adott csoporthoz, az adott naphoz, a gyermekek egyéni igényeihez, érd családdal való kapcsolattartás eszköze

A gyermek optimális fejlődésének, nevelésének biztosítása több szereplős feladat, és a szülő kitüntetett társ ebben a munkában. A dokumentáció vezetése segítséget nyújt a család rendszerszemléletű megközelítéséhez és a hatékony kapcsolattartáshoz. Amikor bölcsődébe kerül egy kisgyermek, két rendszer – a család és a bölcsőde – kapcsolódik egymáshoz. Mindkettő csak akkor végzi hatékonyan a feladatait, ha megismerik egymás tapasztalatait, nevelési céljait és kellő érzékenységgel összehangolják azt.

- A pedagógus önértékelésnek eszköze

A folyamatos önvizsgálat, a visszacsatolás, a reflektivitás, az írásos dokumentációban testesül meg. Írott formában tudatosulnak és válnak meghatározottá a pedagógus számára saját erősségei, fejlesztendő területei, a további szakmai fejlődés útjai.

- A külső értékelés eszköze

A dokumentáció vezetése a kisgyermeknevelő szakmai alkalmasságáról alapos és mélyreható információkat ad, így a külső értékelés és minősítés meghatározó mércéje is.

▪ A dokumentáció vezetésének alapelvei

- Tárgyszerűség

A jellemzésnek, értékelésnek, megfigyelésnek mindig objektívnek kell lenni. Kerülni kell a minősítést.

- Hitelesség

A dokumentáció vezetésénél és őrzésénél a tényszerűséget, valamint a személyiségi jogokat és az adatvédelmi szabályokat a legmesszebb menőkig figyelembe kell venni.

- Rendszeresség

Csak a folyamatos megfigyelésből vonható le pontos, előremutató következtetés. A gyermek fejlődési dokumentációjában és a családi füzetben 1 éves korig havonta, majd 3 havonta dokumentáljuk a gyermek fejlődését. A családi füzetben ezen kívül, havonta

is ajánlott rövid feljegyzéseket készíteni az Útmutató idevonatkozó részében kifejtett szempontok szerint.

- Szakszerűség

A fogalomhasználatnak mindig szakszerűnek, pontosnak és adekvátnak kell lennie. Fontos az adott dokumentumtípushoz kapcsolódó szaktudományos fogalmak és ismeretek tudatos alkalmazása.

- Célszerűség

A dokumentáció folyamatos kontrollt biztosít munkánk eredményessége tekintetében. Nem pusztán a megfigyelés rögzítése a cél, hanem a tapasztaltak hasznosítása. Az adott pedagógiai, nevelési helyzethez és megfigyeléshez igazodóan tükröződnie kell, hogy a nevelő a fejlődés érdekében, milyen módszereket, hogyan alkalmazott és milyen szempontok alapján választott.

- Rendezettség

Akár a kézírással, akár a számítógépen vezetett dokumentáció esetében, egyaránt figyelni kell dokumentumok külalakjára, szerkezeti tagoltságára és a nyelvhelyességre. A számítógépes vezetés általánosan javasolt formátuma: Times New Roman betűtípus, 12-es méret, 1,5-es sortávolság, sorkizárt formátum.

▪ A dokumentációhoz kapcsolódó adatvédelmi szabályok

Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletnek (GDPR) megfelelően a kisgyermekekről vezetett dokumentáció esetében is alapvető szabály az adattakarékosság. A dokumentumokban csak a legszükségesebb adatoknak kell szerepelni. Mivel minden dokumentáció tartalmaz személyes adatokat és információkat a biztonságos tárolásra, a hozzáférés korlátozására nagy hangsúlyt kell helyezni. A gyermek szülője/törvényes képviselője jogosult arra, hogy hozzájáruljon a kezelt adatokhoz, és tájékoztatást kapjon gyermeke személyes adatainak folyamatban lévő kezeléséről, az adatkezelés céljáról, időtartamáról. Az intézményből csak a családfüzet kerülhet kiadásra szigorú adatvédelmi szabályok mentén. A GDPR szabályzatoknak

konkrétan tartalmaznia kell a gyermekek fejlődésével kapcsolatos dokumentumokban vezetett adatok körét, az adatkezelés helyi módját, a hozzáférés szabályait.

▪ Szakmai dokumentáció részei

- Csoportnapló

- Bölcsődei gyermekfejlődési dokumentáció

- Családi füzet

VI SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ VALAMINT, KORAI FEJLESZTÉSRE ÉS GONDOZÁSRA JOGOSULT KISGYERMEK NEVELÉSE-GONDOZÁSA A MINI BÖLCSŐDÉBEN

Mini bölcsődében 6 éves korig a sajátos nevelési igényű gyermek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek nevelése és gondozása is végezhető. A sérülés jellegének és súlyosságának megállapítása a megyei és fővárosi szakértői bizottságok feladata.

▪ A sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek elhelyezési módjai a mini bölcsődében.

A mini bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabály a 15/1998. (IV. 30) NM rendelet határozza meg. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, a korosztály speciális igénye, a differenciált nevelés, az Alapprogramban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében.

A sajátos nevelési igényű gyermek valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek mini bölcsődei csoportban (speciális csoportban vagy integráltan/inkluzívan) történő gondozása, nevelése, fejlesztése 2 ép gyermek ellátásához szükséges feltételrendszer biztosításával oldható meg.

- Teljes integráció: egy mini bölcsődei csoportban egy vagy két sajátos nevelési igényű valamint korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek inkluzív nevelése-gondozása történhet.

- Speciális csoport: A csoportban 6 év alatti, nagyobb mértékben sérült, felvételkor az ép csoportba nem illeszthető - jelentős fejlődésbeli elmaradást mutató - gyermeket gondoznak, fejlesztenek.

Az SNI valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátásához kapcsolódó feltételeket a fejezetekben külön is tárgyaljuk.

VII CSECSEMŐ ÉS KISGYERMEKEK ÉLELMEZÉSE A MINI BÖLCSŐDÉBEN

A mini bölcsődében történő étkeztetés közétkeztetésnek minősül, amelyre vonatkozóan a hatályos élelmiszer-higiéniai előírásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2018-ban kiadott – Útmutató a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatához-című kiadványa (továbbiakban: GHP) tartalmaz.

Az útmutató a NÉBIH elektronikus felületén ingyenesen hozzáférhető és letölthető.

▪ Az útmutató tárgyalja

- melyek az élelmiszer-vállalkozók kötelezettségei

- milyen feltételeket kell biztosítani a létesítményben

- milyen higiénés szabályok betartása mellett biztonságos az élelmiszer készítése

- milyen előírások vonatkoznak a késztermékre

- milyen tevékenységek, tennivalók biztosítják folyamatosan a megfelelő környezetet az élelmiszer elkészítéséhez

Az útmutató szerkezete átlátható, használata egyszerű, felhasználóbarát. Mellékletében található jogszabály és fogalomgyűjtemény.

A mini bölcsődei élelmezési feladatokat úgy kell megszervezni és ellátni, hogy feleljen meg a GHP által ismertetett higiénés, közegészségügyi előírásoknak, de ezen kívül gyermekek étrendjére vonatkozó minőségi és mennyiségi előírásoknak is, a megfelelő konyhatechnológiai eljárások alkalmazásával.

▪ A csecsemő és kisgyermek táplálásánál kiemeleten fontos szempontok

- A fejlődéséhez szükséges táplálékot szívesen, korának megfelelő módon, megfelelő mennyiségben és minőségben, jó étvággyal elfogyassza.

- Örömforrás legyen számára az étkezés. Ebben az időszakban szinte egész életre meghatározhatjuk a táplálkozáshoz való hozzáállását.

- Az étkezés a gyermek és a kisgyermeknevelő közötti jó kapcsolat kialakításának egyik alapvető színtere legyen.

- A táplálék legyen a higiénés követelményeknek megfelelő, korszerű konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető.

▪ A kisgyermeknevelő feladatai a kisgyermek táplálása során

- Megfelelő étkezési körülmények biztosítása (napirend, optimális személyi és tárgyi feltételek)

- A gyermek kompetenciájának figyelembevétele

- Helyes étkezési szokások kialakítása

- Egészségnevelés a korszerű táplálkozás elemeinek megismertetése

- Étkezéssel kapcsolatos eszközhasználat, tárgyismeret

- Felnőtt - gyermek kapcsolat erősítése (bensőséges interakciós helyzet)

- Étkezés közben beszélgetés, ötlet és tanácsadás, ismeretnyújtás

▪ A mini bölcsődei étkeztetés táplálkozás-egészségügyi előírásai

A korosztály élelmezése során szigorú és pontosan meghatározott előírásokat kell betartani, melyet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozási előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI rendelet) tartalmaz.

A mini bölcsődében támogatjuk az egészéges táplálkozási szokások kialakulását, megvalósítva az egészséges minőségi és mennyiségi táplálkozást. Az étlaptervezést élelmezésvezető szakember végzi, diétás étkeztetés esetén dietetikus bevonásával. A mini bölcsődei étkeztetés esetén az előírt napi energiaszükséglet 75 %-át szükséges biztosítani.

Fontos az együttműködés a mini bölcsőde, a bölcsődét fenntartó, a közétkeztetést végző és az ételek szállítását végző között, így lesz biztosítható a teljes élelmiszer-láncon át megvalósított tudatos, szakmailag és a jogszabályoknak is megfelelő a bölcsődei élelmezés.

Mini bölcsődei étkeztetés során az előírt napi energiaszükséglet biztosítása 2 fő (reggeli és ebéd) és 2 kisétkezéssel (tízórai és uzsonna) történik. Az étlapot a szülők által jól látható helyre ki kell függeszteni (gyermeköltözőben) és ahol a feltételek adottak online csatornán is. Az étlap

részletes információkat tartalmaz az étrendről, tápanyag összetételről, allergén anyagokról. Amennyiben van diétás étkező, az étlapját külön kell tervezni és hasonlóan elérhetővé tenni.

Ha lehetőség van rá, javasolt a mini bölcsődében az élelmezés témájában „faliújságot” létrehozni, ahol az étlap mellett étkeztetéssel összefüggő képek, receptek, tájékoztatások, népi szokások, jó tanácsok, stb. szerepelhetnek, ezzel is megvalósítva a család-bölcsőde partnerségét, támogatást adva a szülőknek gyermekük élelmezéséhez. Be lehet mutatni, honnan származik az étel, kik dolgoznak azon, hogy a gyermekek minden nap finom, egészséges ételeket fogyaszthassanak el.

Étlaptervezés

A naponta fogyasztandó élelmiszerek vonatkozásában előírás a legalább 3 adag zöldség, vagy gyümölcs, ezekből legalább 1 adag nyers formában, és két adag gabona alapú élelmiszer. 400 ml

- 2,8% vagy 3,6 % zsírtartalmú- tej, vagy tejtermék, azonban figyelembe kell venni az adott gyermekek egyéni állapotát, és ahhoz igazítva szükséges ezt az előírást betartani.

▪ Az egészséges táplálás céljának megfelelően,

- Cukrozni a tejkészítményt utólag nem lehet. A közétkeztető saját maga készíthet tejalapú italokat (kakaó, vaníliás tej, fahéjas tej, gyerekkávé), azonban a közétkeztető által készített tejalapú italok olyan mértékben tartalmazhatnak hozzáadott cukrot, hogy az élelmezési nap során biztosított össz-cukortartalom 10 élelmezési nap átlagában ne haladja meg a napi összes energiamennyiség 8 százalékát.

- Tejfölt, tejszínt csak ételkészítéshez lehet felhasználni, tejszín esetén 10 napban legfeljebb1 alkalommal.

- A bölcsődében bő zsiradékban sült étel nem adható.

- A szükséges folyadékbevitelt a tej mellett ivóvízzel, limonádéval vagy teával kell biztosítani, illetve 10 nap alatt 6-szor adható 100%-os gyümölcs, vagy zöldséglé. A limonádé olyan mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot, hogy az ne haladja meg a napi összes energiamennyiésg 8%-át, 10 élelmezési nap átlagában. Célszerű azonban a cukor mellőzése annak érdekében, hogy az ellátottak, kiváltképp a gyerekek, a természetes ízeket élvezhessék. Édesítőszer az EMMI rendelet 14. § (4) bekezdése szerint

három év alatti korcsoportnak – a diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők kivételével – nem adható. Tea esetén preferálni javasolt a gyümölcsteákat. Fekete tea készítéséhez a korábban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott „A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás- egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára” megnevezésű dokumentumban meghatározott mennyiség – 2 g mennyiségű teafű, vagy egy tea filter 1.5 liter vízhez – figyelembevétele javasolt.

- Nem lehet felhasználni és adni: 23%-nál magasabb zsírtartalmú húskészítményt, leveskockát, ételízesítőket, energiaitalt, cukrozott gyümölcs-, vagy zöldséglét, szörpöt, szénsavas üdítőitalt, édesítőszert, meghatározott adalékanyagokat, száraz hüvelyeseket, sertés és baromfi zsírt. Édességet külön étkezésként. A bölcsődés gyermekek részére az alábbi élelmiszerek, élelmiszercsoportok adása kötelező 10 élelmezési napra számítva, figyelembe véve a napi kétszeri kis és napi kétszeri főétkezést (a részletes nyersanyag- kiszabati előírás a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet táblázat mellékletében található):

✓ hús legalább 6, legfeljebb 8 alkalommal

✓ húskészítmény legfeljebb 4 alkalommal (23%-nál alacsonyabb zsírtartalmú)

✓ hal legalább 1 alkalommal

✓ belsőség legfeljebb 3 alkalommal (két alkalommal az ételkészítéshez, egy alkalommal a kisétkezés részeként)

✓ tojás (legalább 3, legfeljebb 5 db az ételek készítéséhez felhasználtakkal együtt)

✓ rizs legfeljebb 1 alkalommal

✓ száraztészta legfeljebb 1 alkalommal

✓ burgonya legfeljebb 3 alkalommal

✓ ízesített tejkészítmény legfeljebb 4 alkalommal

✓ teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszer 5 alkalommal

A fentiekből is kitűnik, hogy nagyon összetett feladat az étlap megtervezése az előírások betartásával. Javasolt köreteknek felhasználni a rizs, tészta és burgonya mellé, kölest, kuszkuszt, bulgurt… stb. A reggelihez és uzsonnához a szendvicsre feltétnek javasolt a hús és húskészítmények, tejtermékek mellett a zöldség alapú krémek bevezetése is. Az ételek elkészítésének módja, formája, állaga is meghatározó. Figyelemmel kell kísérni az egyes ételtípusok népszerűségét, ha nem fogyasztják a gyermekek jóízűen, érdemes változtatni az étel készítésének technológiáján, összetételén. Xxxxxxxxx egy példát, a brokkoli főzeléket csirkemáj ropogóssal nem biztos, hogy elfogyasztják, de tartalmában ugyanezt az ételt

csőben sült formában szívesen eszik a gyerekek. A brokkoli főzelék esetleges kesernyés ízét, pedig nagyon harmonikussá teszi a sárgarépás-brokkoli főzelék.

- Az ételek fogyaszthatósága is fontos kritérium. A kisgyermekek előszeretettel eszik külön a feltétet, vagy csak a kenyeret. Ez megelőzhető a szendvicskrémek bevezetésével.

- A kenyerek, pékáruk vastagsága, megfelelő méretűre való vágása növeli a fogyasztási kedvet. A vékonyabb, negyedbe szeletelt, vagy nagyobb (6-7 cm széles) csíkokra vágott kenyér könnyebben fogyasztható, mint a vastag 2 cm-es félbe vágott karéj kenyér. Kerülendő azon pékáruk adása, melyek nehezen rághatók, ugyanígy a vastag rostú húsok, vagy fás zöldségek.

- A fokozatosság a csecsemőtáplálás mellett a kisgyermektáplálás során is hangsúlyos alapelv. Az EMMI rendelet 1 éves kortól ír elő kötelezettségeket. Ezek az előírások általánosságokat tartalmaznak, keretet és támpontot adnak az adott korosztály élelmezéséhez, de figyelembe kell venni az adott korosztály fejlődési állapotát, sajátosságait, és egyéni igényeit is. Az 1 éves korú gyermekek táplálását fokozatos átmenettel kell megszervezni, lebonyolítani, melynek helyes kivitelezése a gyermekélelmezésben dolgozó szakemberek feladata valamint fokozott együttműködést és odafigyelést igényel.

- Figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. A csecsemő hozzátáplálása kapcsán már megjelenik a rágásra nevelés, mely a bölcsődei ellátás alatt is alkalmazandó. Ha a gyermeknek van foga, mellyel már elrágja és őrli az ételt, érdemes bevezetni szilárd állagú ételféleségeket az étrendbe, azonban fokozatosan. Először a puhább ételeket, mint pékáruk, péksütemények, és az omlósabb gyümölcsöket, könnyen rágható könnyű szerkezetű kis darabos fehérhúsokat, szendvicsfeltét krémeket, mely a kor előrehaladtával a fogak gyarapodásával és a rágási technika ügyesedésével kiterjeszthető minden rendelet által megengedett ételféleségre.

- Eleinte az ételek elkészítésénél is preferáljuk a főtt, párolt ételeket, amelyeknél az ételek állaga, az összetevők mérete a kornak megfelelő, kis darabos, vagy reszelt, későbbiekben ez változtatható. A tipegő korosztály számára ez hangsúlyos, mert a nem fejlettségnek megfelelően elkészített étel számos problémát eredményez. A fulladási veszély mellett, a

nagy darabos falatokat egyben nyelik le, rágási technikája nem megfelelően alakul ki. Normál esetben az emésztési folyamat már a szájban megkezdődik, a fogak feladata, hogy apróbb darabokra őrlik az ételt, az emésztőnedvek számára jobban hozzáférhetőbb a táplálék. Az egyben, nagyobb darabban lenyelt falatok nem emésztődnek meg megfelelően, kevésbé tudnak felszívódni, így részben, vagy egészben emésztetlenül hagyják el a bélcsatornát, a sok felesleges salakanyag megterheli a bélrendszert is.

▪ Diétás táplálás a mini bölcsődében

- Vannak gyermekek, akik bizonyos anyagokra, fűszerekre érzékenyen reagálnak, piros bőrpír keletkezik az arcukon, vagy a szájuk körül. Ilyen lehetnek az oxalát tartalmú ételek (sóska, spenót), és a fokhagyma. Ez esetben a gyermek alapos arcmosása javasolt, és figyelni kell az allergiás reakció erősségét. A szülővel való konzultációt követően lehet dönteni a gyermek további élelmezéséről az érintett napokon. Jellemzően kis reakciót váltanak ki ezek az anyagok, de érdemes jelezni az élelmezésvezetőnek, hátha kerülhetők ebben a nevelési éveben ezek az ételféleségek.

- Az ételallergiában, intoleranciában szenvedő beteg gyermekek részére a diétának megfelelő étrend biztosítása kötelező. A diétás étrend biztosítása iránti igényt a helyi szabályoknak megfelelően kell jeleznie a szülőnek beiratkozáskor. Az igény bejelentéséhez rendelkeznie kell a gyermeknek érvényes, szakorvos által kiállított igazolással, mely tartalmazza a diéta előírását. Célszerű a felvételi kérelem benyújtásakor már rákérdezni a diétás étkeztetési igényre, hogy mire a gyermek felvétele megtörténik, a diétára szoruló gyermek megfelelő élelmezéséről gondoskodni tudjon az intézmény (tárgyi feltételek, megfelelő alapanyagok, receptúrák, technológia, diétás szakács, dietetikus). A diétás gyermekek táplálása nagy figyelmet igényel, kizárólag a számukra készített és megjelölt ételek és italok adhatók. Az ételek megfelelő jelöléséről a főzőkonyha gondoskodik, szállításuk és tálalásuk is elkülönítve történik. A tálalókocsira lefedve, a kisgyermeknevelők, illetve a bölcsődei dajka számára is egyértelműen, névvel ellátva kerülnek fel a részükre készített italok, ételek, e szerint tálalják az asztalnál a gyermekek részére a diétás ételeket. (Xxxxx Xxxxxxxxx 2021.)

VIII AJÁNLOTT SZAKIRODALOM ÉS SZAKCIKKEK

1. Xxxxxxx Xxxx (2015): A kisgyermekkori játék pedagógiai és pszichológiai összetevői. In: Xxxxxxxx Xxxxx (szerk.): I. Nemzetközi Kisgyermeknevelési Konferencia. Tanulmánykötet. Kaposvári Egyetem, Kaposvár. 24−44. old.

2. Xxxxxx Xxxxxx (2011, szerk.): A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek I. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest.

3. Xxxxxx Xxxxxx (2011, szerk.): A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások. Biztos Kezdet Kötetek II. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest.

4. Xxxxxx Xxxxxx (szerk.): A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek I.,Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2012.

5. Xxxxx Xxxxx - Xxxx Xxxx - Xxxxxxxxx Xxx: Xxxxxx és a bölcsődében. Alimenta Kiadó,Budapest, 1999.

6. Xxxxxxxx Xxxxx (2015, szerk.): I. Nemzetközi Kisgyermeknevelési Konferencia Tanulmánykötet. Kaposvári Egyetem, Kaposvár.

7. Xxxxx, Xxxx: Emberi játszmák. Gondolat, Budapest, 1987.

8. Xxxxxxx Xxxx, Xxxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxx és Xxxxxx Xxxxx: (2006): Család, gyerek, társadalom. A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Bölcsész Konzorcium

9. Xxxxxxx Xxxxxxx: A szülők és mi. Budapesti Korai Fejlesztő Központ, Budapest, 2012.

10. Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. Budapest, 2020.

11. Xxxx Xxxx: A házasság és a család mai problémái a társadalomlélektan szempontjából. Budapest, 2013.

12. Xxxx Xxxx: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula, 1994.

13. Xxxx Xxxxxx: Nevelési színterek 1. A család. ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Oktatástechnikai Központ, Budapest.

14. Xxxxx, X. X.: Játékos nevelés. Kulcslyuk Kiadó Kft., Budapest, 2015.

15. Xxxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx és Cs. Xxxxxxxx Xxxxxxx (2017): A családközpontú pedagógia gyakorlata. CSBO, Budapest

16. Xxxxxx, Xxxxxx X.: A társas érintkezés pszichológiája. Budapest, Gondolat, 1989.

17. Xxxxxx, Xxxxxxxxxx, Németh, Papné (2019): Módszertani útmutató a kisgyermekekről vezetett szakmai dokumentáció vezetéséről. Budapest

18. Xx. Xxxxxxx Xxxxx: Az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése. In: Xx. Xxxxxx Xxxxxxx 2012.

19. F. Xxxxx Xxxxxx (2011): Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban. Eötvös Kiadó, Budapest.

20. Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxx és Xxxxxx Xxxxx Xxxxx (2009, szerk.): Jó gyakorlatok a Biztos Kezdet Programokban. Biztos Kezdet Füzetek 3. Budapest.

21. Xxxxxx Xxxxxxx: Ének a bölcsődében. Móra Music, 2017.

22. Xxxxxx Xxxxxxx: Jár a baba, jár. Holnap Kiadó, Budapest, 1996.

23. Gyerekek – Szülők – Közösségek. Módszertani ajánlások a gyerekekkel, a szülőkkel és a közösségekkel végzett munkához a Biztos Kezdet program munkatársai számára. (é. n.). Biztos Kezdet. Budapest.

24. Gyöngy Kinga (2014): A bölcsődei művészeti nevelés előzményei és jelen gyakorlata. ELTE Eötvös Kiadó, Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem, Budapest.

25. Xxxxxx Xxxxx (szerk.): Első lépések a művészetek felé II. – A vizuális nevelés és az irodalmi nevelés lehetőségei kisgyermekkorban. Dialóg Campus, Budapest, 2015.

26. Gyöngy Kinga: Első lépések a művészetek felé I. Dialóg Campus, 2015.

27. Xxxxxxxxx Xxxxx Xxx (szerk.): Báb, játék, bábjáték. Szöveggyűjtemény a korszerű pedagógiai bábjáték és a művészi bábjáték köréből. Didakt Kiadó, Debrecen, 2003.

28. Xxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx: Az óvodás- és kisiskoláskor játékai elméleti és módszertani megközelítésben. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2010.

29. Xxxxxx Xxxxx és Major Xxxxx Xxxxxx (2014, szerk.): Őrzők. Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest.

30. Korai fejlesztés a bölcsődében. Módszertani levél. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2003.

31. Xxxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxx: Játék a bölcsődében – módszertani levél. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. Budapest, 2003.

32. Xxxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx: Xxxxxxxxxxx

gondozása, nevelése. Magyarországi háttértanulmány az OECD „A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata” című programjához

33. Xxxxxxxx Xxxxxx Xxx: A játszóképesség, mint a kisgyermekekkel foglalkozók kulcskompetenciája. Hajdúböszörmény, 2008.

34. Xxxxxxx Xxxxx (2015): Szülősegítés a kora- és kisgyermekkorban Magyarországon és máshol. In: Esély, 4. sz. 42-61.p.

35. Magyar Bölcsődék Egyesülete: Tudástár módszertani kiadványai. Budapest 2021; 2022.

36. Xxxxxxx, Xxxx: Kommunikációs készségünk fejlesztése. Trivium Kiadó, Budapest, 1999.

37. Xxxxx Xxxxxxxxxx: A gyermek felfedezése. Cartaphilus Könyvkiadó, 2011.

38. Xxxxx X. és V. Binét Á.: Gyermeklélektan. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2006.

39. Xxxxxxxx Xxxxx (2009): A család változó szerepe a gyermekek szocializációjában In: Xxxxxx Xxxx Xxxxxx Xxxxxx (szerk.) Megismerés és elfogadás. Nyitott Könyvműhely, Budapest. 102 - 111 old.

40. Xxxxxx, S.: Játékpszichológia. Mecénás Kiskönyvtár, 1997.

41. Módszertani levelek. Magyar Bölcsődék Egyesülete xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/

42. A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan. EMMI, 2017.

43. Xxxxxxxxx Xxx - Xxxxxx Xxxxxxxx - Szabóné Xxxx Xxxxxxxxx (szerk. Xxxxxx Xxxxxxx): Táplálkozási és élelmezéstani ismeretek. Líceum Kiadó, Eger, 2004.

44. Xxxxxxx Xxxxx (2015, szerk): Kisgyermekek nevelése a családban és a bölcsődében. Kaposvári Egyetem, Kaposvár.

45. Xxxxxxx Xxxxx (2015, szerk.): Szemelvények a kisgyermeknevelés köréből 1. Kaposvári Egyetem, Kaposvár.

46. Xxxxxxx Xxxxx (2015, szerk.): Szemelvények a kisgyermeknevelés köréből 2. Kaposvári Egyetem, Kaposvár.

47. Xxxxxxx Xxxxx és Xxxxxx Xxxxxxx: A mese és a játék jelenléte a kisgyermekes családok életében. Iskolakultúra, 11. 73−85. 2013.

48. Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx: Játék az első években. EFOP -3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekkori nevelés támogatása c. projekt 2017.

49. Xxxx Xxxxx (2011): Xxxxxx, tanulj és érezd jól magad! – A kisgyermekkori játék fejlődése. In: Xxxxxx, X. (szerk.): A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások. Biztos Kezdet Kötetek II. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest.

50. Xxxxx, X. (2012): Egészségfejlesztés a bölcsődében. In: Xxxxxx, X. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem, Budapest. 23-53.p. ISBN:978963284268

51. Xxxxx, A.: Egészségfejlesztés a bölcsődében. In: Xxxxxx, X. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem, Budapest. 23-53.p. 2012.

52. Xxxx Xxxxxx (1998): És ki segít a nevelőnek? Család, gyermek, ifjúság. 3. 40−45.

53. Xxxxxxxxx Xxxxx (2012, szerk.): Szövetségben. Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

54. Xxxxxxxxx Xxxxx és Xxxxxxx Xxxxx (2015): Ezek a mai szülők! Kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusok szülőképének néhány jellegzetessége. Képzés és Gyakorlat, 13. 1-2. 359−373.

55. Xxxxxxxxx Xxxx: A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001.

56. Xxxxxxxxxx Xxxx: Szeretet, erkölcs, autonómia. Budapest, Gondolat Kiadó, 1984.

57. Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxx: Generációk harca - Hogyan értsük meg egymást? Partvonal Kiadó, Budapest,2021.

58. Xxxxxx Xxxxxx: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

59. Xxxxxx Xxx: Kis magyar bölcsőde-történet. Kapocs, I. évf. 2. sz. (2002. okt.) 50–54. o.

IX FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK- SZAKMAI ANYAGOK

Jogszabályok

1. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

2. 257/2000. (XII. 26.) Korm. Rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról

3. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

4. 369/2013. (X. 24.) Kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről

5. 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól működésük feltételeiről

6. 37/2014. (IV. 30) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról

7. 328/2011. (XII.29) Korm.rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

8. 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről

9. 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról

10. 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról

11. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

12. 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

13. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

14. 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

15. 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérő

16. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

17. 2018. évi XXXVIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról

Szakmai anyagok

1. A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja MBE, Budapest, 2021.

2. A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai. NRSZH, Budapest, 2012.

3. Xxxxxxxx Xxxxx Klára: Nevelés a gondozás folyamatában; gondozási feladatok a gyermekkor különböző szakaszaiban. NSZFI, 2008. A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/0-0000-0000 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.

4. Xxxxxxxx, Gyuriczáné, Németh, Papné: Módszertani útmutató a kisgyermekekről vezetett szakmai dokumentáció vezetéséről. Budapest, 2019.

5. Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx X. (2012): A csecsemő és kisgyerek nevelése-gondozása. In: Xx. Xxxxxx Xxxxxxx (szerk.): Az egészséges csecsemő és kisgyerek fejlődése és gondozása, Eger: Líceum Kiadó, 147. o.

6. Xxxxxxx Xxxxx (2015, szerk.): Szemelvények a kisgyermeknevelés köréből 1. Kaposvári Egyetem, Kaposvár.

7. Xxxxxx, X. (1970): Válogatott tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó

8. Szolgáltatói nyilvántartás (MŰKENG) - Szociális Ágazati Portál https://szocialisportal.huhttps://xxxx.xxx.xxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxx%X0%X0x tat%C3%B3inyilv%C3%A1ntart%C3%A1s.html (Letöltés: 2022.05.25.)

9. Xxxxx Xxxxxxxx: Bölcsődei ellátásban foglalkoztatottakat érintő keresetemelő intézkedések, fontosabb bölcsődékre vonatkozó jogszabályok. BDDSZ 2022.01.03. tájékoztatója xxxxx://xxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxx/0000-00/Xxxxxxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxx- es-jogszabalyvaltozasok-2022.01.01-tol.pdf (Letöltés: 2022.01.16.)

10. Támogatás-igénylés - Magyar Államkincstár xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xxx.xx

11. Tudástár- bölcsődei módszertani kiadványok. MBE, Budapest, 2021.

Document Metadata

Table of Contents

MINI BÖLCSŐDÉBEN NYÚJTOTT

Document Metadata