UNION-Kandalló otthonbiztosítás Különös Biztosítási Feltételek
UNION-Kandalló otthonbiztosítás Különös Biztosítási Feltételek
Ingóságbiztosításhoz
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosí- tó) a jelen különös feltétel alapján díjfizetés ellenében arra vállal kötele- zettséget, hogy megtéríti a 2. pontban meghatározott – véletlen, váratlan bekövetkező – biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott anyagi károkat.
1. fejezet Biztosított vagyontárgyak
1. Biztosított vagyontárgyak
Biztosított vagyontárgyak az ajánlaton, illetve a kötvényen fel- tüntetett címen, cím hiányában a helyrajzi számon feltüntetett biztosított lakóépületben, illetve biztosított melléképületben tartott:
1.1. Általános háztartási ingóságok
1.1.1. A biztosított személyes használatára vagy fogyasztására szolgá- ló, a biztosítottak tulajdonát képező, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgy, amennyiben nem tartozik a kizárások körébe,
1.1.2. kerti berendezések és felszerelési tárgyak,
1.1.3. xxxxx eszközök és barkács felszerelések, egy háztartásban álta- lánosan elfogadott, a biztosított tulajdonát képező gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez szolgá- ló alkatrészek és tartozékok a fődarabok kivételével,
1.1.4. a kockázatviselés helyén tartott, a saját szükségletre termesztett és már betakarított termények, még lábon álló növények, saját szükségletre, illetve kedvtelésből tartott háziállatok,
1.1.5. műszaki cikkek,
1.1.6. egyéb nevesített vagyontárgy.
Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:
– a vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai,
– adathordozókon tárolt adatok, programok, saját fejlesztésű programok,
– a bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek, vendégek va- gyontárgyai.
1.2. Értéktárgyak
1.2.1. Nemesfémek: drágakő vagy igazgyöngy vagy ezek felhasználásá- val készült tárgyak,
1.2.2. 150 000 Ft értéket meghaladó gyűjtemények: bélyeg és/vagy érmegyűjtemények,
1.2.3. képzőművészeti alkotások (egyedi jegyekkel ellátott); nem tekin- tendő jelen szabályzat szerint az ipar- és népművészeti alkotás képzőművészeti alkotásnak, kivéve az 1900. év előtt készülte- ket,
1.2.4. valódi szőrmék, kézi csomózású keleti szőnyegek,
1.2.5. antik tárgyak és különös nagy értéket képviselő régiségek; bútorok esetén 1900. év előtt készültek sorolandók ide,
1.2.6. 150 000 Ft egyedi értéket meghaladó műszaki cikkek, híradás- technikai, optikai eszközök.
1.2.7. Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:
– a valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpa- pír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek,
– az okirat, kézirat, terv, dokumentáció.
2. fejezet Biztosítási események
2.1. Tűz
2.1.1. Jelen szabályzat szempontjából tűznek minősül a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.
2.1.2. Nem tekinthető tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár:
– a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, be- rendezésekben készülékekben, gépekben keletkezik, és a tűz más vagyontárgyra nem terjed tovább,
– az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik,
– pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás, füst vagy koromszennyeződés formájában keletkezik, ha azok nem tényleges tűzkár következményei,
– a kockázatviselés helyén „A” vagy „B” tűzveszélyességi osz- tály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek mi- nősülő anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, tárolnak és a kár ezzel összefüggésben kelet- kezik.
A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok:
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.
„Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tűzveszé- lyességi osztályba tartozik:
a) – az az anyag, amelynek bármely halmazállapotában heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtása, illetőleg más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,
– az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20 °C,
– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az
a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanás- veszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.
„Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) – az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket ké- pezhet,
– az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20 °C-nál nagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50 °C,
– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az
a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják, vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz és robbanásve- szélyes mennyiségben fordulnak elő.
2.2. Robbanás
2.2.1. Robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hangha- tással együttjáró hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulá- sa értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben lét- rejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szi- lárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.
2.2.2. Jelen biztosítás szempontjából nem biztosítási esemény:
– a hangrobbanás,
– a hasadó anyagok robbanása és a sugárzó anyagok szennyezé- se által okozott károk,
– a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,
– a robbanáskár, ha az a kockázatviselési helyen „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály (meghatározása az előző pontban) szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősü- lő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásá- val, tárolásával összefüggésben következik be,
– a kár tudatos, tervszerű, hatóság által engedélyezett robban- tás során következik be.
2.3. Villámcsapás
2.3.1. Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező káro- kat.
2.3.2. Megtérülnek azok a károk is, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következnek be az elektromos berendezésekben, felszere- lésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.
2.4. Légi járművek lezuhanása
2.4.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a személy- zettel ellátott, irányított repülőgépek lezuhanása által a kockázat- viselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
2.5. Vihar
2.5.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérő vagy meghaladó szél a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoz.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált
– nyílászáróján,
– az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2.5.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
– a keletkező légmozgások által a helyiségeken belül,
– az épületek üvegezésében,
– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingó- ságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat,
– a keletkező károkat, ha azok a le nem zárt ablakokra, külső aj- tókra vagy más nyílászárókra vezethetők vissza.
2.6. Felhőszakadás
2.6.1. Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz he- lyiségekbe beömölve az ott elhelyezett biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.
2.6.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
– a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban bekövetkező károkat,
– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingó- ságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.
2.7. Hónyomás
2.7.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az épületek, építmények tetőszerke- zetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tető- fedésen keresztül a hónyomás által megrongált tetőn át a bizto- sítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosí- tott vagyontárgyakban.
2.7.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingó- ságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.
2.8. Jégverés
2.8.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a rongálási károkat, amelyeket a épületek, építmények – az épí- tésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfoga- dott anyagú és szakszerű technológiával megépített – tetőfe- désében a jégverés vagy jégeső által megrongált tetőfedésen ke- resztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2.8.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
– meleg- és hidegágyakban, valamint a szabadban tartott ingó- ságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező károkat.
2.9. Földmozgás
2.9.1. Földcsuszamlás:
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a föld- felszín alatti talajrétegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
2.9.2. Nem tekinthető váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás ve- szélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés enge- délyezett vagy nem engedélyezett voltától.
2.9.3. Kő- és földomlás
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kő- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
2.9.4. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása kapcsán kelet- kezett ingósági kár
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a biztosított ingósági károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.
2.9.5. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkeztéig a biztosító, a szerződő, a biztosított vagy az illetékes építésügyi hatóság tudott.
2.9.6. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:
– bányák föld alatti részeinek beomlásából,
– az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkat.
2.10. Vízkárbiztosítás
2.10.1. Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a veze- tékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva ha- gyott vízcsap miatt kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
2.10.2. Nem téríti meg a biztosító
– a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit, a kiömlő folyadék értékét,
– a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt olyan biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett károkat, melyeket nem a padlószint felett 20 cm-re tároltak,
– a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt olyan biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett károkat, melyeket életszerű- en ott tárolni nem szabad (festmény, műalkotás, könyv stb).
2.11. Üvegtörés biztosítás
2.11.1. Megtéríti a biztosító a biztosított épület és/ill. lakás szerkezeti- leg beépített
– ajtóinak és ablakainak
a 10 mm-nél nem vastagabb és 3 m2-nél nem nagyobb hőszige- telt üvegezésében bekövetkező törés- és repedéskárokat évente legfeljebb 100 000 Ft-ig.
2.11.2. Nem téríti meg a biztosító:
– az üvegtetők, üvegfalak,
– üvegtéglák,
– az üvegházak, meleg- és hidegágyak,
– kirakatok, kirakatszekrények,
– tükörfelületek, név- és cégtáblák, valamint az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait,
– az üvegtartó szerkezetek javítási költségét.
2.12. Földrengés
2.12.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 ská- la 5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.
2.12.2. Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapotára történő visszaállításának költségeit.
2.13. Árvíz
2.13.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torko- lattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töl- tések, gátak átlépésével elöntéssel okozott.
2.13.2. Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha:
– azt a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár okozza,
– az hullámtéren vagy nyílt ártéren következett be,
– belvíz vagy talajvíz okozta.
Nyílt ártérnek minősül:
– az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér,
– hullámtér,
– a folyó és árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.
2.14. Idegen tárgyak rádőlése
2.14.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha a kockázatviselés helyén – kívülről – idegen tárgy a biztosított va- gyontárgyra rádőléssel kárt okoz.
Idegen vagyontárgynak tekintjük azokat a tárgyakat, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönözte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén ke- rültek elhelyezésre.
2.15. Ismeretlen jármű ütközése
2.15.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha is- meretlen jármű, annak alkatrésze, rakománya az épületbe, épít- ménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.
2.16. Betöréses lopás és rablás
Betöréses lopás:
2.16.1. Betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol, és a biztosított vagyontár- gyakat eltulajdonítja.
Nem biztosítási esemény, ha a tettes a lopást hamis kulccsal, el- veszett, jogosan megszerzett vagy felhasznált kulccsal követi el.
Helyiség:
Jelen szerződés vonatkozásában helyiség az épület vagy mellék- épület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel kö- rülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű része.
Lezárt helyiség:
Az a helyiség, amely a szerződés mellékletét képező valamely betörésvédelmi szintnek megfelelő védelemmel rendelkezik, fel- téve, hogy a védelmi rendszer a kár időpontjában működött. (Nem minősül lezárt helyiségnek például a részben vagy egész- ben dróthálóval, különböző rácsszerkezetekkel, mű- vagy szövet- anyagokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)
2.16.2. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével összefüggő rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épü- let felszereléseket ért rongálási, lopási károkat, amennyiben a szerződő az épületet is az UNION Vienna Insurance Group Bizto- sító Zrt.-nél biztosította.
2.16.3. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem térül meg az olyan he- lyiségekből történt betöréses lopáskár, amely nem a biztosított kizárólagos használatában van (pl. társasházak közös helyiségei, lezárható folyosói).
2.16.4. A betöréses lopás biztosítási események bekövetkezése kapcsán keletkezett kárt a biztosító a Védelmi Feltételekben meghatáro- zott védelmi szintnek megfelelő mértékig (limit) téríti meg.
2.16.5. Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes az eredeti kulcsot vagy kódot egy állandóan lakott lakásból betöréses lopással vagy a megőrzőtől rablással szerezte meg.
Rablás
2.16.6. Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erő- szakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkal- mazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba he- lyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosí- tott vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, élet vagy tes- ti épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
Rablás biztosítási eseménynél, amennyiben a rablás
– a kockázatviselés helyén következik be, a betöréses lopás biz- tosítási összegéig,
– a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén be- lül következik be, a tényleges kár erejéig, de legfeljebb 50 000 Ft-ig téríti a biztosító.
2.17. Vandalizmus
2.17.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg 5%-a erejéig betörési kísérlet során keletkezett rongálási károkat.
2.18. Értéktárgyak
Értéktárgyak tekintetében csak akkor nyújt a biztosító fedezetet, ha azokat a Xxxxxxx Xxxxxxxxxx szerint tárolták.
KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK
2.19. Mélyhűtő / fagyasztó meghibásodása
2.19.1. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyek az áramszolgáltató hibájából vagy biztosítási esemény következménye miatt a fagyasztószekrényben, hűtőlá- dában 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimara- dásból adódó megromlása miatt keletkeztek.
2.19.2. Nem fedezi a biztosítás azt az esetet, ha az élelmiszerek meg- romlása a készülék műszaki hibájából következett be.
Megtéríti a biztosító a kárt maximum 30 000 Ft mértékig.
2.20. Üvegbiztosítás kiterjesztése
2.20.1. Az üvegtörés biztosítási fedezet külön díj megfizetése ellenében kiterjed – az alapbiztosításon túl – az épület és/ill. lakás szerke- zetileg beépített
– ajtóinak és ablakainak,
– erkélyeinek és loggiáinak
a 10 mm-nél vastagabb, valamint a 3 m2-t meghaladó hőszige- telt üvegeire legfeljebb a szerződésben megjelölt biztosítási ösz- szeg erejéig.
2.20.2. Nem téríti meg a biztosító:
– az üvegtetők, üvegfalak,
– üvegtéglák,
– az üvegházak, meleg- és hidegágyak,
– kirakatok, kirakatszekrények,
– tükörfelületek, név- és cégtáblák, valamint az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait,
– az üveg tartószerkezetek javítási költségét.
2.21. Kiegészítő vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása
2.21.1. Külön díj megfizetése ellenében a vállalkozói tevékenységhez tar- tozó vagyontárgyakra kiegészítő biztosítás köthető, amennyiben:
– a tevékenységre igénybe vett lakóterület nem haladja meg a lakás vagy épület 1/3 részét,
– a tevékenységet kizárólag a főépületben folytatják (melléképü- let, kiegészítő épület kizárva),
– a tevékenységet csak a biztosított/ak műveli/k,
– az épület évente legalább 270 napig lakott.
A legmagasabb biztosítási összeg, és egyben a kártérítés fel- ső határa 1 000 000 Ft. Amennyiben a vállalkozói tevékeny- séghez tartozó vagyontárgyak biztosítási összege (új értéke) ezt az összeghatárt meghaladja, lakásbiztosításhoz ez a ki- egészítő biztosítás nem köthető.
A kiegészítő vállalkozói tevékenység keretében nem biztosíthatók szeszesitalok, dohányáruk, szellemi termékek (szoftverek, tervek, adatok stb).
A kiegészítő vállalkozói vagyonbiztosítás kockázati köre meg- egyezik az ingóságbiztosítás biztosítási eseményeivel.
2.22. Különleges üvegek biztosítása
Különleges kivitelezésű üvegnek tekinti a biztosító a tükör és fényvisszaverő, a biztonsági fóliával borított, a plexi és akryl, a savval maratott, homok-fúvott üvegeket, a díszített és díszüve- gezéseket, tükörcsempéket, valamint az elektromos tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjait.
2.22.1. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító az
a) épületbe szerkezetileg beépített ajtó-, ablak-, loggia és er- kély-üvegezés különleges üvegeiben,
b) üvegtetők, üvegfalak, tükörfalak, portálüvegezések, veranda és korlát üvegezésében,
c) üveg építőelemekben, üvegtéglában, üveg-tetőcserépben, copolit üvegekben,
d) télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezésében,
e) elektromos tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjaiban évente legfel- jebb 100 000 Ft-ig bekövetkezett törés- és repedéskárokat.
2.22.2. A biztosító nem téríti meg:
a) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ide értve a fény- védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat,
b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat,
c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üve- gekben keletkezett további károkat,
d) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésé- ben, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat,
e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, bele- értve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során kelet- kező károkat.
2.23. Speciális kiegészítő biztosítás
Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító az alább felsorolt vagyontárgyakban, valamint a felsorolt biztosítási ese- mények által okozott károkat.
Készpénz
A feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén 20 000 Ft készpénz értékhatárig is fedezetet nyújt a bizto- sító. Egyéb készpénz biztosítására a biztosító nem vállal fedezetet.
Dokumentumok beszerzése
A feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetke- zése esetén a dokumentumok számlával igazolt beszerzésére is fedezetet nyújt a biztosító 30 000 Ft értékhatár mértékéig, fel- téve, hogy ezek pótlása, újraelőállítása szükséges.
Bankkártya elvesztése, ellopása
Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a Magyarország terü- letén felügyeleti hatóság engedélyével működő banknál veze- tett, a szerződő lakossági folyószámlájához vagy hitelszámlájá- hoz tartozó bank-, hitelkártya elvesztése, ellopása miatti letiltá- si és újra beszerzési számlával igazolt költségeket háromévente egy alkalommal legfeljebb 5000 Ft összeghatárig.
A biztosító nem fedezi az ellopott vagy elveszett bankkártyával való pénzfelvétel vagy vásárlás miatti veszteséget.
Zárcsere
Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a biztosított épület bejárati ajtajához tartozó kulcsoknak a biztosítottaktól történő ellopása, vagy elvesztése miatti számlával igazolt zárcsere költ- ségeket, három évente egy alkalommal legfeljebb 10 000 Ft összeghatárig.
3. fejezet
A biztosító szolgáltatása
Ingóság károsodása esetén:
3.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk káridőponti javítással történő helyreállításának költségeit vagy az újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti új értékét.
3.1.1. Ha a károsodott vagyontárgy avultsága a kár időpontjában meg- haladja a 60%-ot, a térítés összege az avultság mértékével ará- nyosan csökken.
3.1.2 A károsodott vagyontárgyak új értéken történő meghatározásá- nak alapja:
ha a termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapha- tó, akkor az átlagos beszerzési ár az új érték alapja; ha a termék nem kapható a hazai kereskedelemben, akkor az azzal egyenér- tékű, hozzá tulajdonságaiban leginkább hasonló termék, az el- térések értékmódosító hatásának figyelembevételével tekinten- dő az új érték alapjának.
3.1.3. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyre- állítás vagy javítás kapcsán nem jogosult az áfa adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása során felmerült.
3.1.4. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül:
– a hasznosítható maradványok értéke,
– az az összeg, amely egyéb helyről visszaigényelhető.
3.2. Bérelt, kölcsönvett vagy egyébként a biztosított birtokában lévő biztosított háztartási ingóságok esetén a térítés káridőponti avult értéken történik, a biztosított felelősségének mértékéig.
3.3. Biztosított költségek
3.3.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő alább felsorolt indokolt és igazolt költségeket, ha azok a bizto- sítottat terhelik:
– rom- és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisítési,
– oltási, mentési,
– tervezési és hatósági engedélyezési,
– minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.
Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár mi- att hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító az alábbiakban meghatározott limiten belül megtéríti az ideiglenes lakás bérleti dí- ját és a költözés költségeit.
A kártérítési összeg maximum 400 000 Ft.
Megtéríti a biztosító a fent meghatározott limiten belül az árvíz, illetve árvízveszély miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket is.
3.4. Nem téríti meg a biztosító az ingóságok károsodása esetén:
3.4.1. a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt keletkező károkat.
3.4.2. Az állandóan nem lakott épületek esetén a biztosító kockázatvi- selése az értéktárgyak fedezetére nem terjed ki.
4. fejezet Önrészesedés
A biztosítási szerződés a szerződő választása szerint létrejöhet eléréses önrésszel vagy a szerződésben meghatározott levonásos önrésszel.
4.1. Eléréses önrész
4.1.1. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 3000 Ft önrészt alkalmaz az alábbiak szerint:
– Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat.
– Megtéríti a biztosító a teljes kárt, ha az az önrész mértékét meghaladja.
4.1.2. A biztosító nem alkalmaz önrészt: 2009. szeptember
– az üvegbiztosítási kockázatok és
– a kiegészítő biztosítások esetében.
4.2. Levonásos önrész
4.2.1. Levonásos önrész esetén a biztosító nem téríti meg a szerződés- ben meghatározott önrész mértéke alatti károkat. Az önrész mértékét meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.
4.2.2. A biztosító nem alkalmaz önrészt:
– az üvegbiztosítási kockázatok és
– a kiegészítő biztosítások esetében.
5. fejezet Egyéb rendelkezések
5.1. A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben az alábbi kármeg- előzésre vonatkozó előírásokat nem tartják be:
– Fagyveszélyes időszakban a biztosítási helyet nem fűtik meg- felelően vagy valamennyi vízvezető létesítményt és berende- zést nem víztelenítenek.
– A nem használt (tartósan nem lakott) épületekben vagy mel- léképületekben lévő minden vízvezető létesítményt és beren- dezést nem zárják el, nem víztelenítik és nem tartják víztele- nített állapotban.
– A biztosított tárgyakat, különösen vízvezető létesítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat nem tart- ják mindig rendeltetésszerű állapotban, és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul nem hárítják el.
A kockázat változását haladéktalanul írásban be kell jelenteni a biztosítónak. Kockázatnövekedésnek minősül, ha:
– az ajánlatban rögzített körülmények bármelyike megváltozik,
– az épületet vagy annak nagyobbik részét nem használják.
5.2. Jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan alkalmazásra kerülnek az UNION-Kandalló otthonbiztosítás Általános Feltételek ren- delkezései.
5.3. Jelen biztosítási szerződésre az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Védelmi Feltételek kerülnek alkalmazásra.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Xx.xx.: U10105/4