Magyarország elvesztésének és visszavételének 12 stációja

Magyarország elvesztésének és visszavételének 12 stációja

a

LISSZABONI SZERZŐDÉS

az európai unióról szóló szerződés és az európai közösséget létrehozó szerződés módosításáról

(xxxx://xxx-xxx.xxxxxx.xx/XXXxxx.xx?xxxxXX:X:0000:000:XXX:XX:XXXX)

és a

Konföderatív Xxxxxxxxx szóló szerződéstervezet

(xxxx://xxxxxxxxxxxxx.xxx/Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxxx.xxx) szabályozásának összehasonlítása alapján

1. Minden nemzeti érték (benne a termőföld) elvesztése – a nemzeti értékek megtartása
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 26. cikk (2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 38. cikk (1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre. A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a „mezőgazdasági”, illetve az „agrár-„ kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit. „Mezőgazdasági termékek” a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei. (2) Ha a 39-44. cikk másként nem rendelkezik, a belső piac létrehozására illetve működésére megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell. (3) A 39-44. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó termékeket az I. melléklet sorolja fel. (4) A mezőgazdasági termékek belső piaca működésének és fejlődésének együtt kell járnia egy közös agrárpolitika létrehozásával. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. cikk (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) vámunió, b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro, d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika. (2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.	Az Európai Konföderáció alapelvei (3) Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona. 1. § (3) A (2) bekezdésnek megfelelően a tagországok csak olyan nemzetközi szerződést kötnek, amely a 11. § (2) bekezdésében szabályozott tárgykörre vonatkozik, és a tagország a./ külügyi- és védelmi, b./ jogalkotási, c./ jogalkalmazási, végrehajtási, igazságszolgáltatási d./ közigazgatási, e./ pénzügyi, f./ gazdasági, g./ kereskedelmi, h./ vám- és adóügyi, i./ nemzetközi szerződés kötésére vonatkozó és j./ területi függetlenségét sem részben sem egészben nem sérti. (4) Az állam szabadsága az országok állampolgárainak országonként együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, amely senki által és senki érdekében nem szüntethető meg. (5) Minden állam elidegeníthetetlen joga – függetlensége megtartása mellett -, a jogharmonizáció alkalmazása a vele szomszédos államokkal kulturális, hagyományőrző, gazdasági és védelmi területeken. 3. § (1) Az Európai Konföderáció összehangolja a tagországok kulturális, tudományos és gazdasági tevékenységét, a tagországok által meghatározott tárgykörökben.

2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése – a nemzeti termékek védelme
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 34. cikk A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 35. cikk A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 63. cikk (1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás. (2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 101. cikk (1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen: a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése; b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése; c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása; d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 107. cikk (1) Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.	Az Európai Konföderáció alapelvei (4) Az állam vagyonával létrehozott minden érték az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja. 1. § (1) Minden országnak elidegeníthetetlen joga van szabadságának megőrzéséhez, illetve, ha szabadságát idegen hatalom elvette, annak visszaszerzéséhez. (2) Az állam szabadsága a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének, b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának, c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának, d./ a gazdasági és kereskedelmi rendszere kialakításának és működésének, e./ a külső és belső védelem eszközei fejlesztésének és alkalmazásának, f./ a teljes önkormányzatiságot (szubszidiaritást) biztosító képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti.

3. Pénzügyi függetlenség elvesztése – a pénz alapja a teremtett magyar érték
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 282. cikk (1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják. .... (5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 295. cikk Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek egymással, és közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük szabályait. E célból a Szerződéseknek megfelelően kötelező jellegű intézményközi megállapodásokat köthetnek.	125. § (1) A pénz az értékcsere eszköze. (2) A forgalomban lévő pénzmennyiség minden évben azonos a nemzeti vagyon növekedésének mértékével. 126. § (1) Az Európai Konföderáció tagországának Nemzeti Bankja a tagország jegy- és hitelbankja. (2) Jegybanki minőségében gondoskodik a nemzeti vagyon növekedése és a forgalomban lévő pénzmennyiség egyensúlyáról. (3) Hitelbanki minősítésében a nemzeti vagyon növekedésének a tagország jogrendszerében meghatározottak szerinti célokra kamat nélküli hitelt nyújt, a./ az összehangolt gazdasági rendszer működéséhez és b./ a tagország állampolgárainak, a tagország jogrendszerében meghatározott esetekben. (4) A hitelnyújtás feltételeit a tagország jogrendszere szabályozza.

4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése – igény-kielégítés összehangolt lehetőségekkel
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 106. cikk (1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az a Szerződésekkel, különösen az annak 21. és 101–109. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket. (2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 207. cikk (1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.	117. § Belkereskedelem (1) Az Európai Konföderáció tagországa belkereskedelmének feladata, hogy az igényeket kielégítő termékeket, terményeket eljuttassa a termelőtől az állampolgárig. (2) A kereskedelem tulajdonformája a magántulajdonú kiskereskedelem. (3) Az Európai Konföderáció tagországa a./ összehangolt gazdasági rendszerében résztvevő boltok végzik - a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek forgalmazásán kívül - az alapvető emberi jogok körébe tartozó termékek és termények eljuttatását az állampolgárokhoz; b./ a települések igényfelmérése, valamint az Európai Konföderáció összehangolása alapján felajánlja minden kiskereskedőnek a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek összehangolt gazdasági rendszerben történő kereskedelem lehetőségét. (4) Az összehangolt gazdasági rendszerben a tagország a kiskereskedőnek a./ beruházási támogatást- és hitelt biztosít, b./ a termékek és termények folyamatos ellátását és szállítását összehangolja. (5) Mindenki kiskereskedőnek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni kereskedelmi tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék-, vagy termény beszerzéséről, értékesítéséről és a szükséges egyéb feltételekről. 118. § Külkereskedelem (1) Az Európai Konföderáció tagországa külkereskedelmének feladata, hogy a./ a tagország állampolgárai igénykielégítésén felüli termékeket és terményeket eljuttassa más államok állampolgáraihoz illetve b./ a tagországban földrajzi, vagy gazdasági okból nem, vagy nem a megfelelő minőségben és mennyiségben termelt termékeket, terményeket a tagország állampolgárainak rendelkezésére bocsássa. (2) Az Európai Konföderáció tagországa külkereskedelmét az Európai Konföderáció összehangoló tevékenységének felhasználásával végzi.

5. Vám elvesztése – a külkereskedelem alapja az értékazonosság
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 28. cikk (1) Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.	118. § Külkereskedelem (3) A külkereskedelem, mint az Európai Konföderáció összehangolt gazdasági rendszerének része, szoros összefüggésben van a vámrendszerrel. (4) Az Európai Konföderáció tagországában a vám és a külkereskedelem elsődleges összhangja biztosítja, hogy a kivitel (export) és a behozatal (import) egyensúlyban legyen. (5) Ez az egyensúly az alapja az alapvető emberi jogok biztosításának, és a pénz értékközvetítő szerepe megőrzésének, ezért a külkereskedelem az összehangolt gazdasági rendszer része, amely nem gyakorolható magánvállakozásként.

6. Az önálló adópolitika elvesztése – a közteherviselés fedezete az értékteremtés
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 110. cikk A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót. A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.	124. § A nemzeti vagyon növekedésének felhasználása (4) Az Európai Konföderáció tagországa közös költségeinek (közkiadás) fedezetét (az alapvető emberi - egyéni és közösségi - jogok feltételeinek biztosítására) a nemzeti vagyon növekedésének a tagország jogrendszere szerint évente jóváhagyott aránya jelenti.

7. Külügy és hadügy elvesztése – önálló külpolitika és összehangolt védelmi politika
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
I. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 18. cikk (1) Az Európai Tanács, minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti. (2) A főképviselő irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.	Az Európai Konföderáció alapelvei (5) Azzal szemben, aki az állam vagy az állampolgárok szabadságát veszélyezteti, minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. 5. § (1) Az Európai Konföderáció elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik az államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. (2) Az Európai Konföderáció nem tart kapcsolatot olyan állammal vagy államszövetséggel, amelynek célja egy vagy több államban a politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése, vagy fenntartása. (3) Az Európai Konföderáció minden tagországa elvárja minden államtól és nemzettől, hogy vele szemben tartózkodjék függetlensége, területi épsége, politikai és gazdasági rendszere ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg erőszakkal történő fenyegetéstől. 6. § (1) Az Európai Konföderáció együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és államával. (2) Az Európai Konföderáció felelősséget érez tagországai államalapító vagy államalkotó nemzeteinek határain kívül nemzeti kisebbségben élő tagjainak sorsáért, és előmozdítja azok anyaországukkal való kapcsolatának ápolását. (3) Az Európai Konföderáció az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében szorgalmazza, hogy az európai konföderatív államszövetségnek minden európai állam tagja legyen.

8. Önálló jogalkotás elvesztése – a jogalkotás a társadalmi együttélés szabályozása
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 288. cikk Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.	8. § (1) Az Európai Konföderáció jogalkotása a tagországok igényeinek és lehetőségeinek összehangolását szolgálja. (2) A jogszabályalkotás folyamatát egy döntési helyzet indítja el. (3) A jogalkotás a./ hatályban lévő jogszabály módosítását, b./ hatályban lévő jogszabály hatálytalanítását, c./ új jogszabály alkotását jelenti. (4) A jogszabályalkotás folyamatának részei: a./ Jogszabályalkotás kezdeményezése, b./ Jogszabály tervezet elkészítése és előterjesztése c./ Jogszabály elfogadása d./ Jogszabály elfogadás ellenőrzése e./ Jogszabály hatályba léptetése f./ Jogszabály kihirdetése (5) Az új vagy a módosítás utáni jogszabály nem lehet ellentétes jelen szerződéssel, jelen szerződés, mint irányelv alapján készített jogszabályokkal és a tárgykörben korábban hozott egyéb jogszabályokkal. (6) A jogszabályt a kellő felkészülési időt biztosítva kell hatályba léptetni. (7) A jogszabályalkotásra, a jogszabályokra, a tagországok igényeinek és lehetőségeinek összehangolására vonatkozó egyéb jogi eszközökre, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre vonatkozó részletes szabályokat jelen szerződés, mint irányelv alapján készített jogszabály állapítja meg. 9. § (1) Az Európai Konföderáció jogrendszere a tagországok - mint független társadalmi, politikai és gazdasági egységek - együttélési szabályait határozza meg. (2) Az Európai Konföderáció az alábbi jogszabályokat alkotja: a./ A Konföderáció intézményeinek működési szabályzata, b./ Az Európai Konföderáció összehangoló jogszabályai bb./ Két vagy többoldalú nemzetközi szerződés a tagországok között, bc./ Nemzetközi szerződés a Konföderáció egy vagy több tagországa és a Konföderáción kívüli egy vagy több állam, illetve államszövetség között, c./ Ajánlások. (3) Az Európai Konföderáció határozatait a Konföderáció Tanácsa hozza. (4) Az Európai Konföderáció jogszabályai a jogszabályban meghatározott tagországokra vonatkoznak.

9. Közigazgatás elvesztése – a közigazgatás az összehangolt önellátás eszköze
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
I. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 5. cikk (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 7. cikk Az Unió, valamennyi célkitűzését figyelembe véve és a hatáskör-átruházás elvével összhangban, biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját.	1. § (2) Az állam szabadsága a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének, b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának, c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának, d./ a gazdasági és kereskedelmi rendszere kialakításának és működésének, e./ a külső és belső védelem eszközei fejlesztésének és alkalmazásának, f./ a teljes önkormányzatiságot (szubszidiaritást) biztosító képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti. 3. § (1) Az Európai Konföderáció összehangolja a tagországok kulturális, tudományos és gazdasági tevékenységét, a tagországok által meghatározott tárgykörökben. (2) Az Európai Konföderáció a tagországok érdekérvényesítésén és a korlátozás nélküli önkormányzatiságon (szubszidiaritáson) alapszik. Ez a feltétele a népuralomnak (demokráciának) és a sorsközösség vállalásnak (szolidaritásnak). Ennek megfelelően képviseleti rendszere és intézményei a tagországok pártfüggetlen társadalmi csoportjainak küldöttjeiből épül fel. 4. § (1) Az Európai Konföderáció képviselőit a tagországok a./ államalapító és államalkotó nemzetei, b./ államalapító és államalkotó nemzeteinek domináns vallásai, c./ korcsoportok, d./ nemek és e./ szakmák társadalmi csoportjainak önkormányzatai választják, a tagországok hagyományai és a társadalmi csoportok választóinak lélekszáma alapján. (2) Az Európai Konföderációban a tagországok képviselői – a szubszidiaritás elve szerint - kötött mandátummal rendelkeznek.

10. Belbiztonság elvesztése – biztonság minden Szent Korona Tag számára
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 88. cikk (1) Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén. (2) Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban: a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje, b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 89. cikk A Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében meghatározza azokat a feltételeket és korlátokat, amelyek mellett a tagállamoknak a 82 és 87. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságai egy másik tagállam területén – annak hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben – intézkedéseket foganatosíthatnak. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.	30. § Az élethez és az emberi méltósághoz való jog (1) Minden embernek veleszületett, elidegeníthetetlen joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem szabad önkényesen megfosztani. (2) Mindenkinek joga van személyisége szabad alakításához, testi, erkölcsi és szellemi épségének tiszteletben tartásához. (3) Senkit sem szabad kínzásnak, embertelen, megalázó, kegyetlen, az emberi méltóságot sértő büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. (4) Tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 31. § A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog (1) Mindenkinek joga van a kötelezettségek és jogok összhangján alapuló szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (2) Letartóztatni, őrizetbe venni, szabadságától egyéb módon megfosztani vagy szabadságában korlátozni bárkit csak a tagország jogrendszerében meghatározott okból és törvényes eljárás keretében szabad. A szabadságától megfosztott vagy szabadságában korlátozott személynek joga van a vele szemben tett intézkedés okáról haladéktalanul tájékoztatást kapni. (3) A letartóztatott, őrizetbe vett vagy szabadságában egyéb módon korlátozott személyt haladéktalanul, de legkésőbb hetvenkét órán belül bíróság elé kell állítani, vagy szabadon kell bocsátani. A bíróság köteles az eléje állított személyt meghallgatni, és szabadon bocsátásáról vagy szabadságának korlátozásáról írásban indokolt határozattal haladéktalanul dönteni. (4) Szabadságelvonással járó büntetést csak bíróság szabhat ki. (5) A törvénytelen letartóztatás, őrizetbe vétel vagy fogvatartás áldozata teljes kártérítésre jogosult. 129. § (1) Az Európai Konföderáció tagországa megszabadítja a tagország társadalmát mindazoktól a - tagországban és nem a tagországban élő - személyektől, akik az emberi életet, az állampolgárok személyhez fűződő jogait, valamint az állampolgárok és szervezetek tulajdonát, és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik.

10. Belbiztonság elvesztése – biztonság minden Szent Korona Tag számára
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
	(2) Olyan eljárási szabályokat és büntetőszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bűncselekmények elkövetésétől. Azokat a személyeket, akik bűncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket - ezzel együtt veszélyeztetve a közbiztonságot is - és szervezett csoportokban (maffiákban) „dolgoznak”, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a tagország társadalmából (a háttérhatalmi diktatúra által kitermelt „fehérgalléros” bűnözőkkel együtt), mint első számú közellenséget. (3) A belbiztonság szervezetei: a./ a csendőrség a bűnmegelőzés, b./ a rendőrség a bűnüldözés feladatait látja el. 130. § Általános rendelkezések (1) Az Európai Konföderáció tagországa nem lehet tagja olyan nemzetközi fegyveres államszövetségnek, amelynek célja politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése vagy megtartása. (2) Az Európai Konföderáció tagországa egyenlő feltételek mellett részt vesz bármely országgal olyan nemzetvédelmi sorsközösség vállaló kapcsolatban, amely nem irányul harmadik ország függetlensége ellen. (3) A honvédség a tagország államalapító és államalkotó nemzeteit, valamint azok értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így az államalapító és államalkotó nemzetek önazonosságának elsődleges védelmezője. (4) Az, hogy egyetlen ország állampolgára se veszélyeztesse a tagországot, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a tagország gazdasági védelmét és határellenőrzési feladatát a honvédségnek kell végeznie. A gazdasági bűncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatokat a rendőrség végzi. (5) A tagország védelme nemcsak a szolgálatukat töltő katonák, hanem a tagország minden állampolgárának kötelessége. Ennek megfelelően a honvédség feladata annak biztosítása, hogy a tényleges állományban lévő katonák mellett a tagország minden felnőtt állampolgára legyen felkészült arra, hogy idegen támadás esetén aktívan részt vehessen a hazája megvédésében. Ezért a honvédség a civil embereket is szervezi és kiképzi a honvédelemre. (6) A tagország célja annak elérése, hogy a tagország minden állampolgárában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelően éljen és működjön közre a reá eső feladatok végrehajtásában.

11. Igazságszolgáltatás elvesztése – az igazságszolgáltatás alapja a nemzeti érdekek védelme
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
I. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 19. cikk (1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során. A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 86. cikk (1) Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.	70. § A bírósági eljárásban érintettek joga (1) A bírósági eljárásban az érintettnek joga van ahhoz, hogy őt a bíróság személyesen meghallgassa; ez alól a tagország jogrendszere kivételt tehet. (2) Ha az érintett a meghallgatás jogával nem kívánt élni vagy indokolatlanul mulasztott, ez az eljárás befejezését nem hátráltathatja. (3) A bírósági eljárásban való érintettségi jog gyakorlásának részletes szabályozását a tagország jogrendszere tartalmazza. 79. § Jogképesség és jogegyenlőség (1) Minden ember jogképes és a törvény előtt egyenlő, függetlenül attól, hogy az Európai Konföderáció tagországának állampolgára-e vagy sem. (2) Tilos az emberek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, így különösen a faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti hovatartozás vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel. (3) Azoknak a személyeknek az egyes jogai, akik nem az Európai Konföderáció tagországának állampolgárai, az állampolgároktól eltérően szabályozhatóak a tagország jogrendszerében. 80. § A bírósági, közigazgatási és más hatósági eljárással kapcsolatos jogok (1) Mindenki bírósághoz fordulhat jogának vagy törvényes érdekének védelme céljából. (2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírósági útra tartozó ügyét a tagország jogrendszere által létrehozott független és pártatlan bíróság méltányosan és igazságosan, ésszerű időn belül tárgyalja, valamint határozatot hozzon jogairól, kötelezettségeiről, illetőleg az ellene emelt vádról. (3) Senki sem vonható el törvényes bírájától. 81. § Büntethetőség (1) Bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani bárkit csak olyan cselekményért vagy mulasztásért lehet, amelyet a tagország az elkövetés idején hatályos jogrendszere büntetni rendelt. (2) A bűnelkövetővel szemben csak a tagország jogrendszerében meghatározott büntetés alkalmazható.

11. Igazságszolgáltatás elvesztése – az igazságszolgáltatás alapja a nemzeti érdekek védelme
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
	(3) Tilos a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni. (4) Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (5) A tagország jogrendszerében meghatározott rendkívüli perorvoslatokat, de senkivel szemben nem folytatható le büntetőeljárás és nem szabható ki büntetés olyan bűncselekmény miatt, amelyre nézve vele szemben a tagország bírósága már jogerős felmentő vagy elítélő határozatot hoztak. 82. § Védelem joga a büntetőeljárás során (1) A büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden szakában megilleti a védelem joga. (2) A vádlottnak és védőjének joga van a vád és az alapjául szolgáló bizonyítékok megismeréséhez. (3) A védő felelősségre vonható a védelem ellátása során az ügyre vonatkozóan tett rosszhiszemű, vagy az igazság felderítését akadályozó nyilatkozata miatt. 83. § Jogorvoslat joga (1) A tagország jogrendszerében meghatározott módon mindenki jogorvoslattal élhet a bíróság, a közigazgatási vagy más hatóság rá vonatkozó határozata ellen. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű határidőn belüli elbírálásának érdekében – a tagország jogrendszere korlátozhatja. (2) Mindenkit megillet a bírósági, a közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a jogi képviselethez való jog. (3) A bírósági, a közigazgatási vagy más hatósági eljárásban résztvevő személynek joga van az általa értett nyelv használatához. A tolmácsolás és fordítás költségét - ha a tagország jogrendszere másképpen nem rendelkezik - az állam viseli.

12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt – Magyarország bezárása az idegenek előtt
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 49. cikk Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak. A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 77. cikk (1) Az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja: a) annak biztosítása, hogy a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül, mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól, b) a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon, c) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan: a) a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politika, b) azok az ellenőrzések, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni, c) azok a feltételek, amely mellett harmadik országok állampolgárai rövid ideig szabadon mozoghatnak az Unión belül, d) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés, e) a személyek – állampolgárságuktól független – mentessége mindenfajta ellenőrzés alól a belső határok átlépésekor.	25. § Általános rendelkezések (1) A kötelezettségek és jogok egységében az Európai Konföderáció tagországainak minden állampolgára egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. (2) A tagországok állampolgára: a./ az államalapító nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a tagország területén élnek1. (3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva az államalapító nemzet értékrendjét, kultúrájának helyet talált a tagország területén. (4) Xxx nem a tagország állampolgára, az a tagországban vendégként él, teljeskörű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával. (5) Az állampolgárságra méltatlan személyt az „Irányítás, végrehajtás és ellenőrzés” című jogszabályban meghatározott esetekben meg kell fosztani állampolgárságától. (6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint az állampolgár, kivéve: a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a tagország politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van, b./ nem vehet részt a tagország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában, c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a tagország egyetemes tulajdonának birtokosa. 62. § Mozgásszabadság (1) Az Európai Konföderáció tagországában a tagország minden állampolgára, valamint a tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár a tagország területén szabadon mozoghat, a tartózkodási helyét szabadon megválaszthatja, és az ország területét – a tagország jogrendszere által szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési, közrendvédelmi, nemzetbiztonsági és közegészségügyi korlátozható korlátozás kivételével – szabadon elhagyhatja. (2) Az Európai Konföderáció tagországának állampolgára külföldről bármikor hazatérhet. (3) Az Európai Konföderáció tagországának állampolgárát tilos annak a tagországnak a területéről kiutasítani, amelynek állampolgára. (4) A tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár csak törvényben meghatározott okból és törvényes eljárásban meghozott határozat alapján utasítható ki a tagország területéről.

1 Az államalkotó nemzeteket a tagországok jogrendszere határozza meg.

12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt – Magyarország bezárása az idegenek előtt
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 78. cikk (1) Az Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában: a) az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára, b) egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek, anélkül hogy európai menekült jogállást kapnának, nemzetközi védelemre van szükségük, c) közös rendszer a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelmére, d) közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan, e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások, f) előírások a menedékkérők és a kiegészítő védelmet kérők befogadásának feltételeire vonatkozóan, g) partnerség és együttműködés a harmadik országokkal a menedékkérők, illetve a kiegészítő vagy ideiglenes védelmet kérő személyek beáramlásának kezelése céljából. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 79. cikk (1) Az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, valamint az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem megelőzése és az ezek elleni megerősített küzdelem. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan: a) a beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is,	88. § Az államalapító nemzet (1) Az Európai Konföderáció tagországa jogszabályban határozza meg, hogy mely nemzetet tekint államalapító nemzetnek. (2) Az Európai Konföderáció felelősséget érez azok sorsáért, akik a tagországokban kisebbségi nemzetiségként élnek, segíti jogaik és törvényes érdekeik védelmét, anyanyelvük, nemzeti kultúrájuk, vallásuk, valamint az anyaországgal való kapcsolatuk ápolását. Ezek megvalósítása a Konföderáció és a tagországok alapvető kötelezettsége. (3) Az Európai Konföderáció ajánlja a tagországoknak, hogy az államalapító nemzet azon tagjainak, akik politikai vagy gazdasági okból emigrálni kényszerültek, illetve határmódosítással más országba kerültek, adjanak jogot az őket érintő kérdésben a tagországban történő hatalomgyakorlásra. (4) Az Európai Konföderáció tagországának állampolgárai között nem lehet különbséget tenni az állampolgárság keletkezésének jogcíme alapján, és - ha a tagország jogrendszere másképpen nem rendelkezik - aszerint, hogy a tagország állampolgársága mellett van-e más állampolgárságuk. (5) Az Európai Konföderáció tagországának kettős vagy többes állampolgárságú állampolgára csak akkor rendelkezik köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogával, ha a./ politikai okból hagyta el a tagországot (emigrált) és b./ a többi állampolgárság szerinti fennálló választási és választhatósági jogáról lemond. (6) A tagországban vendégjoggal élő személy, továbbá a tagország jogrendszere szerint ott tartózkodó idegen állampolgár akkor sem gyakorolhatja köztisztség-viselői (közte választási és választhatósági) jogát, ha a többi állampolgárság szerinti fennálló köztisztség-viselői jogáról lemond. 89. § Az államalapító nemzet nem anyaországban élő tagjának érdekvédelme (1) Az Európai Konföderáció védi azoknak a jogait és törvényes érdekeit, akik valamely tagország államalapító tagjai, de nem az anyaországban élnek. Ezen személyek diplomáciai és konzuli jogvédelmének eszközeit a tagország jogrendszere határozza meg. (2) Azoknak a személyeknek a kiadatása, akik valamely tagország államalapító tagjai, de nem az anyaországban élnek, csak az anyaország jogrendszerében vagy nemzetközi szerződésben meghatározott esetben és módon lehetséges. (3) Azon személyek egyes politikai és szociális jogait, valamint honvédelmi kötelezettségét, akik valamely tagország államalapító tagjai, de nem az anyaországban élnek, a befogadó ország területén élő állampolgárokhoz képest a befogadó tagország jogrendszere eltérően szabályozhatja.

12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt – Magyarország bezárása az idegenek előtt
Lisszaboni Szerződés	Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet
b) a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogainak meghatározása, ideértve a más tagállamokban való szabad mozgásra és tartózkodásra irányadó feltételeket is, c) illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás, beleértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is, d) küzdelem az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme ellen. II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 80. cikk Az Unió e fejezetben meghatározott politikáira és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is. Az Unió e fejezet alapján elfogadott jogi aktusaiban, minden olyan esetben, amikor erre szükség van, megfelelő módon rendelkezni kell ennek az elvnek az alkalmazásáról.	90. § Államalkotó nemzet (1) Az Európai Konföderáció tagországa jogszabályban határozza meg, hogy hagyományai alapján mely nemzeteket tekint államalkotó nemzetnek. (2) Az Európai Konföderációban a tagországok államalkotó nemzeteinek társadalmi csoportjaihoz tartozó állampolgárok a Nemzetiségi Bizottságba delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt a Konföderáció munkájában. (3) A szerves egységként működő Európai Konföderáció a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test összhangjához nélkülözhetetlen. Azoknak a személyeknek, akik államalkotó nemzet tagjaként a befogadó ország állampolgárai – anyaországukkal kötött viszonossági nemzetközi szerződés alapján - joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig társadalmi csoportként az önkormányzatiság (autonómia), vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. (4) Az Európai Konföderáció tagországai jogrendszerükben határozzák meg azokat a területükön élő nemzetiségeket, akik - elfogadva az államalapító nemzet értékrendjét – államhatalmi képviselettel rendelkező államalkotó nemzetiségek.