Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

BEVEZETŐ 7

Történeti áttekintés 7

A kezdet kezdete 7

Mechanikus gépek 8

Elektromechanikus gépek 9

Elektronikus gépek 10

Neumann-elvek 10

Az elektronikus gépek fejlődésének állomásai 12

számítógépgenerációk 14

Első generáció 14

Második generáció 14

Harmadik generáció 14

Negyedik generáció 15

Ötödik generáció 15

ALAPFOGALMAK 17

Számítógép 17

Adat és program 17

Hardver 17

Szoftver 17

Kompatibilitás 17

Az adattárolás mértékegységei 17

Bit 18

Bájt 18

Nagy mennyiségű adatok mérése 18

Adatmennyiségek a gyakorlatban 19

A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE, HARDVER 19

Számítógéptípusok áttekintése 19

A számítógép vázlatos felépítése 21

A központi egység 22

Központi vezérlőegység 22

Memória 22

RAM 22

ROM 23

PROM 23

EPROM 23

EEPROM 23

Flash memória 23

PERIFÉRIÁK 25

Bemeneti egységek 25

Billentyűzet 25

Egér 25

Hanyattegér 26

Szkenner 27

Érintőpad 27

Digitalizáló tábla 28

Fényceruza 28

Botkormány 29

Kimeneti egységek 29

Monitor 29

Grafikuskártya 31

Nyomtató 32

Plotter 33

Ki- és bemeneti egységek 33

Multimédiás ki- és bemeneti egységek 34

Kommunikációs portok 35

Háttértárak 36

Papír alapú háttértárak 36

Mágneses háttértárak 36

Hajlékonylemez 37

Merevlemez 38

Mágnesszalagos adattárolók 39

Optikai háttértárak 40

CD-ROM 40

DVD 41

Egyéb háttértárak 41

Összefoglalás 41

A háttértárak ár/kapacitás aránya 42

Háttértárak csatolási rendszerei 42

Adatvesztés elleni védekezés 43

Hibatűrő rendszerek (RAID) 43

A SZOFTVEREK 44

A rendszerszoftver 44

A rendszerközeli szoftver 45

A felhasználói szoftver 45

A szoftverek verziói 46

A számítógép sebessége 47

Számrendszerek 48

A számrendszerekről általában 48

Kettes (bináris) számrendszer 48

Átváltás decimális számrendszerből bináris számrendszerbe 48

Átváltás bináris számrendszerből decimális számrendszerbe 49

Tizenhatos (hexadecimális) számrendszer 49

Átváltás decimális számrendszerből hexadecimális számrendszerbe 49

Átváltás hexadecimális számrendszerből decimális számrendszerbe 50

Átváltás bináris számrendszerből hexadecimális számrendszerbe 50

Átváltás hexadecimális számrendszerből bináris számrendszerbe 50

BOOLE-ALGEBRA 51

Logikai műveletek 51

ergonómiai szempontOK 53

Az ergonomikus munkahely 53

Az ergonomikus számítógép 54

Monotónia 54

A hardver ergonómiája 54

A szoftver ergonómiája 56

Az információs társadalom 57

Az oktatás 58

Az Internet 59

Netikett 60

Digitális otthon 60

Számítógépek otthon 61

Könyvtárak 61

Nyilvános adatbázisok 61

Államigazgatás 62

E-kereskedelem 63

Kiberkávéházak 64

Közhasznú adatbázisok 64

Adatbázisok elérése 64

Elektronikus jogforrások 66

Kormányzati adatbázisok 67

Kulturális oldalak 69

Oktatási adatbázisok 71

Elektronikus sajtó 72

Jogi tudnivalók 73

Adatbiztonság 73

Hitelesség 74

Tulajdonjog 74

Internetjog 74

Szerzői jogi vonatkozások 75

Feladatgyűjtemény 77

kislexikon 89

BEVEZETŐ

A személyi számítógép története néhány évtizeddel ezelőtt kez­dődött. E viszonylag rövid idő alatt a gépek teljesítménye hónap­ról hónapra ugrásszerűen nőtt. A jelenlegi asztali gépek teljesít­ménye már-már utó­pisztikusnak tűnik akár a három évvel ezelőtti eszközeink kapacitá­sá­hoz képest is.

A személyi számítógép kevesek által használt luxuscikkből min­den­napi életünk részévé vált, jelentős társadalmi átalakulásokat vonva maga után. A számítógép- és szoftveripar ma a világgazdaság húzó­ága­zatává lépett elő, emberek millióinak teremtve munkalehetőséget.

Az emberek többsége egyik napról a másikra vált számítógép-felhasz­nálóvá. Ez a hirtelen változás komoly próbatételt jelent a kezdők szá­mára, de a számítógép világában járatos felhasz­nálók is napról napra újabb kihívásokkal kerülnek szembe.

A továbbiakban a személyi számítógépek működésével kap­csolatos alap­vető elméleti ismereteket tekintjük át. A tananyag az ECDL vizsga­kö­vetelményeken túl a Történeti áttekintés, a Számrendszerek, vala­mint a Boole-algebra fejezeteket tartalmazza.

T

A kezdet kezdete

örténeti áttekintés

A számolást segítő eszközök története gyakorlatilag egyidős az em­be­ri­ség történetével. Az ősember a szá­mo­lás­hoz eleinte az ujjait, később köveket, fonalda­rabokat használt, az eredményt a barlang falába, csont­ba vagy falap­okba vésve rögzítette.

A nagyobb számértékek megjelenésével kialakult az átváltásos rend­szerű számábrázolás, a tízes, tizenkettes, majd a hatvanas számrend­szer. Az egyik első eszköz, amely lehetővé tette az egyszerűbb műve­letvégzést, az abakusz volt. Az abakuszt némileg módosítva a XVI. szá­zadig a legfontosabb számolást segítő eszközként használták, egye­te­men tanították a vele való szorzás és osztás műveletsorát.

Az abakusz, más néven soroban mai európai formája a golyós szá­mo­ló­tábla.

A számolás történetében a tényleges áttörést a logaritmus megjele­nése jelentette. Xxxx Xxxxxx (1550–1617) leírta a logaritmusfüggvényt, a szorzás összeadásra való visszaveze­tésének módszerét és eszkö­zét. A tíz számjegynek 1–1 pálca felelt meg, és a rajtuk lévő rovások azok többszöröseit jelölték. Ez az eszköz Napier-pálcák néven vált el­ter­jedtté, utóda a logarléc.

A XVII. században a hajózási és csillagászati térképek készí­tése, és az eh­hez szükséges számítások elvégzése hosszadal­mas és idegőrlő munkát jelentett. A németországi Herrenbergben született Xxxxxxx Xxxxxxxxx xxxxxxxxxx csilla­gász professzor 1623-ban egy  egymáshoz illeszkedő fogaske­rekekkel működő számológépet ter­vezett. Ezen a mai fordulat­számlálókhoz hasonló elvű gépen elvégez­hető volt mind a négy alapművelet, amely megkönnyítette a sok számolást igénylő mű­veletek elvégzését.

mechanikus gépek

Az első „szériában gyártott” számológépet 1642–1644 között Xxxxxx Xxxxxx (1623–1662) készítette el, összesen hét példány­ban. A kor tech­nikai szintjének megfelelően óraalkatrészekből építette meg a szer­ke­ze­tet. A gép újdonsága, alapötlete az automatikus átvitel­kép­zés megol­dá­sa volt. A számológéppel csak az összeadást és a ki­vo­nást le­hetett el­vé­gezni, a nem line­áris műveleteket – a szorzást és az osz­tást – nem. Így ez visszalépést jelentett Xxxxxxxxx készülékéhez ké­pest.

Xxxxxx számológépe	Leibnitz számológépe

Xxxxxx számológépét Xxxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxx (1646–1716) fej­lesztette tovább. Ez a gép volt az első, amely közvetlenül vé­gezte el az osztást és a szorzást, valamint kiegészítő művelet nélkül a kivo­nást. Az általa megépített összeadó-szorzó gép a szorzást visszave­zette az összeadásra.

1833-ban Xxxxxxx Xxxxxxx (1791–1871) belekezdett fő műve, az ana­litikus gép elkészítésébe.

A lyukkártya alkalmazásának amerikai úttörője Xxxxxx Xxxxxxxxxx (1860–1929) volt, aki egy adatrendező gépet dolgo­zott ki, melyet nép­számláláshoz használt. Minden adathoz egy lyukat, így minden polgár­hoz egy lyukkombinációt rendelt.

Hollericht lyukkártyás gépe	A lyukkártya

elektRo-mechanikus gépek

A németországi számítógépgyártás meghatározó egyénisége volt Xxxxxx Xxxx (1910–1995) mérnök, aki kezdetben jelfogós gépek épí­tésével foglalkozott. Németor­szágban a háború előtt a fegyverek elő­ál­lítása kapcsán jelentősen megnőtt a számítási igény. 1939-ben készült el Zuse első nagy sikerű, jelfogókkal működő, mechanikus rend­szerű számítógépe, a Z1. Ez az első gép, amely már a bináris szám­rend­szerre épült. Külön helyezke­dett el benne a tár és az aritmetikai egy­ség, az utasítások bevi­telére mikronyelvet alkalmazott. Ezt követte a Z2, mely igazolta a Zuse programvezérlési elgondolásainak he­lyessé­gét. A Z2 to­vábbfejlesztésének ered­mé­nye­képpen megszületett a Z3.

Az 1900-es években a számítógépek fejlődésének meghatározó sze­mé­lyei közé soroljuk Xxxxxxx X. Xxxxxx (1902–1971), vala­mint Xxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxx (1900–1973). Xxxxx kutatása a számítógépekben al­kalmazott aritmetikai elemek számának je­lentős növelésén keresztül a lyukkártyás gépek hatékonyságá­nak növelésére irányult. Xxxxx és az IBM 1939-ben megállapo­dást kötött a közös fej­lesztő munkára, amelynek er­ed­mé­nyekép­pen 1944-ben elkészült az elektromechani­kus elven mű­ködő Mark-I.

A gépet egy papírszalagra sorosan felvitt utasítássorral lehetett vezé­relni. A készülék kb. százszor volt gyorsabb, mint egy jó kézi számoló­ké­szülék, megállás nélkül dolgozott, egy nap alatt hat hónapi munkát végzett el.

A Bessel-függvények értékeit számították ki vele táblázatos for­mában, de más területen – mint például közönséges és par­ci­ális differenciál­egyenletek megoldására – nem alkalmazták.

Mark-I.	Z1

elektronikus gépek

A háború alatt a haditechnika fejlődésével felmerült az igény a számí­tások precizitásának növelésére. Több gépet is kifejlesz­tettek, de ezek egyike sem bírta felvenni a versenyt a náluk kb. 500-szor gyor­sabb ENIAC-kel (Electronic Numerical Integrator and Com­puter). A gép 30 egységből állt, minden egység egy meghatározott funkciót végzett el. A főleg aritmetikai műve­letek végrehajtására terve­zett egységek között 20, úgynevezett akkumulátor volt található az összeadáshoz és a ki­vo­nás­hoz, to­vábbá egy szorzó, egy osztó és egy négyzetgyökvonó egy­ség is. A számokat egy IBM kártyaolvasóval összekapcsolt ún. kons­tans átviteli egységgel lehetett bevinni. Az eredményeket egy IBM kár­tya­lyu­kasz­tóval kártyára lyu­kaszt­va adta ki.

NEUMANN-ELVEK

A mai értelemben vett számítógépek működési elveit a haditechniká­ban megszerzett tapasztalatok felhasználásával Xxxxxxx Xxxxx (1903–1957), magyar származású tudós dol­gozta ki. 1945. június 24-re készült el az a kivonat – First Draft of a Report on the EDVAC (Az EDVAC-jelentés első vázlata) cím­mel –, amely teljes elemzését adta az EDVAC tervezett szerke­zetének. Tartalmazta a számítógép ja­vasolt felépítését, a részegységek megépítéséhez szükséges logikai áram­kö­röket és a gép kódját. A legtöbb számítógépet nap­ja­in­kban is a jelen­tésben meg­fo­gal­mazott elvek alapján készítik el. Fő téte­leit ma Neu­mann-elvekként ismerjük.

Alapelvek

A számítógép olyan matematikai problémák megoldására szol­gál, ame­lyekre az ember önállóan is képes lenne. A cél a műveletek végrehaj­tási idejének meggyorsítása. Ennek érde­kében minden feladatot ös­szeadá­sok sorozatára kell egyszerű­síteni, ezután következhet a szá­molás me­chanizálása.

Soros működésű, teljesen elektronikus, automatikus gép

Xxxxxxx Xxxxx rámutatott a mechanikus eszközök lassúságára és meg­bízhatatlanságára, helyettük kizárólag elektronikus meg­oldások hasz­nálatát javasolta.

A gép a műveleteket nagy sebességgel, egyenként hajtja végre, amely­nek során a numerikusan megadott adatokból az utasításoknak meg­fe­­le­lően emberi beavatkozás nélkül kell működnie, és az ered­ményt rög­zí­tenie.

Kettes számrendszer használata

A kettes számrendszer használatának alapja az a tapasztalat, hogy az elektronikus működést könnyebb hatékony, kétálla­potú eszközökkel megvalósítani. Ehhez elegendő egy olyan rendszer használata, mely két értékkel (igen/nem) dolgozik.

A tízes számrendszert a kettessel felváltva az aritmetikai műve­letek egyszerűsödnek, nő a sebesség, csökken a tárolási igény, így az al­kat­­részek száma is, megoldandó feladat marad viszont a folyamatos át­vál­tás.

Megfeleljen az univerzális Turing-gépnek

Az univerzális gép elvi alapja A. M. Xxxxxx (1912–1954) elméleti mun­kásságának eredménye, aki bebizonyította, hogyha egy gép el tud vé­gezni néhány alapműveletet, akkor bármilyen számí­tásra képes. Ez arit­metikai egy­ség beiktatásával érhető el, amelynek az összes számí­tá­si és logikai mű­velet végrehajtása a feladata.

A műveleti se­bes­ség foko­zása érdekében került al­kalmazásra a központi vezér­lő­egy­­ség, amely megha­tározza a program soron kö­vet­­kező utasítását, szabá­lyozza a műveletek sorrendjét, és ennek meg­felelően vezérli a többi egység műkö­dését. Xxxxxx kutatása meg­te­rem­tette a programozható számí­tógép mate­matikai modelljét és a digitális számítások elméleti alapját.

Belső program- és adattárolás, a tárolt program elve

A legfontosabb újítás a  belső program- és adattárolás elve, melynek segít­ségével a műveletek automatikusan következnek egymás után, lassú emberi beavatkozás nélkül. A külső tárolás és szakaszos betöl­tés he­lyett az adatok és a programok egy helyen, a belső memóriában kerülnek tárolásra. Innen veszi a központi egység a végrehajtandó uta­sításokat és az azokhoz szükséges adatokat, valamint ide helyezi vissza az eredményt is, így a műveletvégzés sebessége nagyságren­dekkel nő­het.

Külső rögzítőközeg alkalmazása

A számítógépnek a bemeneti (input) és kimeneti (output) egysé­geken keresztül befelé és ki­felé irányuló kapcsolatot kell fenn­tartani a – le­hetőleg – elektronikus vagy mág­neses tárolóeszkö­zökkel. A bemenő egység a külső tárolóeszközről be­olvassa a memóriába a szükséges a­da­tokat, majd a műveletvégzések után a kimenő egység átviszi az ered­ményeket egy leolvasható tárolóközegre.

Xxxxxxx idejében a programtárolás és -végrehajtás mechani­kus úton – például lyukkártyák vagy tárcsák segítségével – történt. Az elekt­roni­kus programtárolás és ‑végrehajtás, valamint a kettes számrendszer használatának bevezetése áttörést je­lentett mind a sebesség, mind pedig a felhasználási lehetőségek tekintetében.

Az elektronikus gépek fejlődésének állomásai

A Neumann-elvek alapján készült el az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator). Az EDVAC volt az első olyan elektro­nikus digitális számítógép, amely megfelelt a belső programtárolási koncepciónak. Az EDVAC-ot – az ENIAC-hez hasonlóan – a Moore School of Electrical Engineering munkatár­sai tervezték. A két gép kö­zötti legfontosabb eltérés, hogy az EDVAC elkészítésekor már a tárolt program elvét alkalmazták.

Az 1950-es évekre az EDVAC mintájára elkészítették az UNIVAC-ot (Universal Automatic Computer).

1956-ra az USA-ban egyre több inté­zet és még több iparvállalat fej­lesztett ki elektroncsöves számítógépe­ket. Ekkorra már az IBM sem elégedett meg a lyukkártyás egységek és nyomta­tók gyártásával, ha­nem belefogott számítógépesítési program­jába, ami legalább 50 évre biz­to­sí­totta vezető szerepét. Megin­dult a számí­tógépek sorozatgyár­tása.

Az „első” IBM PC	ENIAC

IBM PC: 1981. augusztus 12-én mutatták be, 256 KB memóriá­val, az Intel cég 8088-as mikroprocesszorával és a Microsoft cég DOS ope­rá­ciós rendszerével. Nem volt benne merev­lemez.

IBM XT: 1983-ban került piacra, 640 KB memóriával, az Intel 8086-os processzorával és 10 MB-os merevlemezzel.

IBM AT 286: 1984-ben jelent meg, az Intel 80286-os processzo­rával. Memóriája 1 MB-os, de 16 MB-ig bővíthető volt. Ettől kezdve minden újabb IBM számítógép AT-nek számít, és a processzor sorszámában el szokták hagyni a "80" előtagot.

Ettől kezdve a piacon számos konkurens gyártó – például az AMD, a Cyrix, a Texas Instruments és a Centaur – által ké­szített klón­pro­cesszorokra épülő számítógép jelent meg, komoly versenyt teremtve a számítógéppiacon.

A 386-os generációt lényegesen fejlettebb processzorarchitektúra és na­gyobb órajelsebesség jellemzi. Másik fontos tulajdonsága, hogy a 386-os számítógépek egyes típusaiba a ma­te­ma­ti­kai műveletek el­vég­zését gyorsító társpro­cesszort is beépítettek.

A 486-os generáció belső működése és felépítése jelentős op­ti­ma­li­zá­lá­son esett át, a 386-os processzorokhoz képest jóval magasabb óra­jelen működtek, valamint matematikai segédpro­cesszoruk is tovább­fej­lesz­tésre került. Újdonságként megjelent az úgynevezett belső gyor­sító tár (cache), amely a processzor belső művelet­vég­zé­sé­nek meg­gyor­sí­tá­sára szolgáló, viszonylag kis méretű, de nagyon nagy sebes­ségű memória.

A 486-os típusú processzorok után a processzorok fejlődési üteme to­vább gyorsult. A gyártók innentől kezdve egyedi márka­nevekkel vé­dik új generációs processzoraikat. A legjelentősebb processzor­gyár­tó, az Intel processzorait Pentium márkanév alatt dobja piacra. Ennek leg­is­mertebb változatai a Pentium, Pentium Pro, illetve a Pentium II, III, IV.

Egyes változatokkal párhuzamo­san Celeron márkanév alatt ol­csóbb, ki­sebb teljesítményű, ott­honi felhasználásra szánt pro­cesszo­ro­kat is gyár­tanak.

Az Intel mellett az AMD is a piac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. Az AMD napjainkban K6, K7, Athlon és Athlon XP márkanevű processzoraival teremt a Pentiumoknak erős konkurenciát. E gyártó ol­csó kategóriás processzorai Duron néven kerülnek forgalomba.

Ma Magyarországon a személyi számítógépek nagy részét Intel és AMD processzorok működtetik.

Az előbbiekben ismertetett valamennyi processzort összetett utasítás-végrehajtási eljárásuk alapján CISC (Complex Instruction Set Computer) processzoroknak nevezzük.

A számítógépek másik csoportja csökkentett utasításkészletű RISC (Reduced Instruction Set Computer) processzorokkal mű­ködik. Ezek rendkívül nagy sebességű processzorok, melyeket több gyártó is fel­használ gépeiben. Például RISC-ek működtetik a SUN vagy Silicon Graphics számítógépeket, illetve az Apple által fejlesztett Macintosh személyi számítógé­peket is.

Ezeket a gépeket speciális, nagy szá­mí­tás­igényű feladatok megoldá­sára használják, például filmtrükkök elő­ál­lí­tá­sára vagy televí­ziós vágó­stúdiók vezérlésére. A SUN gépek egyes tí­pusai a világ leg­erősebb hálózati kiszolgáló gépei közé tartoznak. A RISC processzorok legna­gyobb gyártója a SUN és a Motorola.

A témakörhöz kapcsolódó gyakorlófeladatok:
Feladatgyűjtemény 1., 2. feladat

számítógépgenerációk

A digitális számítógépeket a bennük alkalmazott logikai (kapcsoló) áramkörök fizikai működési elve és integráltsági foka (technológiai fej­lettsége) szerint is osztályozhatjuk. Ilyen érte­lemben különböző szá­mítógép-generációkról beszélünk. A továbbiakban a számítógépek fej­lődésének főbb állomásait mutatjuk be.

Első generáció

Az ötvenes években a Neumann-elveket felhasználva kezdték építeni az első generációs számítógépeket. Az első elektronikus digitális szá­mítógép az ENIAC. Itt kell megemlítenünk az EDVAC és UNIVAC gé­peket is.

Tulajdonságaik:

• működésük nagy energiafelvételű elektroncsöveken ala­pult,

• terem méretűek voltak,

• gyakori volt a meghibásodásuk,

• műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi műve­let volt má­sodpercenként,

• üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igé­nyelt.

Második generáció

A tranzisztor feltalálása az ötvenes évek elején lehetővé tette a máso­dik generációs számítógépek kifejlesztését.

Tulajdonságaik:

• az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tran­zisztorokkal helyettesítették,

• helyigényük szekrény méretűre zsugorodott,

• üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt,

• kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a szá­mítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehető­ség nyílt programok készítésére,

• tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen meg­nőtt.

harmadik generáció

Az ötvenes évek végén a technika fejlődésével lehetővé vált a tran­zisz­torok sokaságát egy lapon tömöríteni, így megszületett az integrált áramkör, más néven IC (Integrated Circuit). A hetvenes évek szá­mí­tó­gépei már az IC-k felhasználásával ké­szültek.

Tulajdonságaik:

• jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gé­pek nagysága már csak asztal méretű volt,

• megjelentek az operációs rendszerek,

• a programnyelvek használata általánossá vált,

• megjelentek a magas szintű programnyelvek (FORTRAN, COBOL),

• műveleti sebességük megközelítette az egymillió elemi mű­vele­tet másodpercenként,

• csökkenő áruk miatt egyre elterjedtebbé váltak, megindult a soro­zatgyártás.

negyedik
generáció

A hetvenes évek elején az integrált áramkörök továbbfejleszté­sével megszületett a mikrochip és a mikroprocesszor, melyet el­sőként az In­tel cég mutatott be 1971-ben. Ez tette lehetővé a ne­gyedik generá­ciós személyi számítógépek létrehozását. Ebbe a cso­port­ba tar­toznak a ma használatos számítógépek is.

Tulajdonságaik:

• asztali és hordozható változatban is léteznek,

• hatalmas mennyiségű adat tárolására képesek,

• műveleti sebességük másodpercenként több milliárd is le­het,

• alacsony áruk miatt szinte bárki számára elérhetőek,

• megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (ADA, PASCAL).

ötödik
generáció

Az ötödik generációs számítógépek létrehozására irányuló fej­lesztési kísérletek a nyolcvanas évek elején Japánban kezdőd­tek meg.

Tulajdonságaik:

• a mesterséges intelligencia megjelenése,

• felhasználó-orientált kommunikáció.

Míg egy mai számítógép használatakor a felhasználó feladata „megér­tetni” a végrehajtandó műveletsort, addig az ötödik gene­rációs számí­tógépek hagyományos emberi kommunikáció révén fogják megérteni és végrehajtani a feladatokat. Ezen gépek mű­ködési elve úgynevezett neurális hálók használatával valósítható meg, amely a hagyományos rendszerek gyökeres ellentéte.

Az ötödik generációs számítógépek fejlesztése még kezdeti stá­dium­ban van, ezért piacon való megjelenésükre a közeljövőben nem szá­mítha­tunk.

A következő táblázatban a számítógép-generációk legfontosabb tulaj­donsá­gait foglaltuk össze:

	Első generáció (Negyvenes évek)	Második generáció (Ötvenes évek)	Harmadik generáció (Hatvanas évek)	Negyedik generáció (Hetvenes évektől)	Ötödik generáció
aktív áramkör	elektroncső	tranzisztorok	SSI, MSI1 integrált áramkörök	LSI, VLSI2 integrált áramkörök
sebesség	300 szorzás/s	200 ezer szorzás/s	2 millió szorzás/s	20 millió szorzás/s
operatív tár	CRT, mágnesdob	ferritgyűrű	ferritgyűrű	félvezető
háttértár	mágnesszalag, xxxxxxxxx	xxxxxxxxxxxx, xxxxxxxxxxx	xxxxxxxxxxx, mágnesszalag	mágneslemez, hajlékonylemez
adatbevitel	lyukszalag, lyukkártya	lyukkártya, mágnesszalag	billentyűzetről mágneslemezre, mágnesszalagra	egér, szkenner, optikai karakterfelismerés
adatkivitel	lyukkártya, nyomtatott lista	lyukkártya, nyomtatott lista	nyomtatott lista, képernyő	képernyő, hangszóró, nyomtatott lista
jellemzők	fixpontos aritmetika3	lebegőpontos aritmetika4, indexregiszter, I/O processzor	Pipeline (párhuzamos műveletvégzés), cache memória	mikroszámítógép	mesterséges intelligencia
xxxxx	xxxxx	xxxxxxxx	asztal	írógép méret
szoftver	gépi kód (assembly), a felhasználó által írt programok	assembly nyelv és magas szintű nyelvek, kész programkönyvtárak, batch monitor (a legegyszerűbb operációs rendszer)	operációs rendszer, újabb magas szintű nyelvek, kész alkalmazások	adatbázis-kezelők, negyedik generációs nyelvek, PC-s programcsomagok, szövegszerkesztés
egyéb	az operátor kapcsolók beállításával vezérli a gépet, kötegelt feldolgozás	az operátor alapvetően a lyukkártyákat adagolja, a valós idejű feldolgozás és a távadatátvitel megjelenése	időosztás, multiprogramozás virtuális memória5, miniszámítógép, számítógépcsalád, általánossá válik a távadatátvitel	virtuális memória, osztott feldolgozás, személyi számítógép	Az ötödik generációs számítógé­pek fejlesz­tése jelenleg is folyik

A

SZÁMÍTÓGÉP

LAPFOGALMAK

Számítógépnek nevezzük azokat az elektronikus és elektro­mecha­ni­kus gépeket, amelyek program által vezérelve adatok befogadására, tá­ro­lására, vissza­keresésére, feldolgozására és az eredmény köz­lé­sé­re alkal­masak.

adat és program

Az adat az információáramlás egysége, tények, fogalmak, jelen­ségek mértékegység nélküli, jelentésüktől elvonatkoztatott for­mája.

Programnak nevezzük azt a véges számú lépésből álló utasítás­soro­za­tot, amely a számítógép működését a kívánt feladat meg­valósításá­nak meg­felelően vezérli.

HARDVER

A hardver a számítógép elektronikus és mechanikus eszközei­nek ös­szessége. Ebbe a fogalomkörbe beletartoznak a különféle kiegészítő eszközök és tartozékok is.

SZOFTVER

A szoftver a számítógépet működtető programok és a számítógépen futtatható programok összessége. Ide tartoznak még a számítógépen tá­rolt adatok és a kapcsolódó dokumentá­ciók is.

KOMPATIBILITÁS

A hardver vagy szoftver szóval kapcsolatosan gyakran felmerül a kom­patibilitás fogalma. Például két számítógép akkor hardver­kompa­tibilis, ha azonos funkciókat ellátó részegységeik egymás között kicse­rél­he­tők; abban az esetben szoftverkompatibilis, ha az egyik számí­tó­gé­pen futó program minden módosítás nélkül futtatható a másik szá­mí­tógé­pen is. Két szoftver akkor kompati­bilis, ha az egyik szoftverrel készített adato­kat a másik szoftver is kezelni tudja.

Amennyiben csak hardveres kompatibilitásról beszélünk, az kizárólag a hardvereszközök, a szoftveres kompatibilitás pe­dig kizárólag a szoft­verek – programok és adatok – cserélhetőségét, átvihetőségét jelenti.

AZ ADATTÁROLÁS MÉRTÉKEGYSÉGEI

A számítógép világában éppoly fontos szerep jut a mértékegységek­nek, mint hétköznapi életünkben. A számítógépen leggyakrabban az a­da­tok mennyiségét és táro­lásukhoz rendelkezésünkre álló szabad kapacitás nagyságát mérjük. Az alábbiakban az adattárolás mérték­egy­ségeivel is­mer­kedünk meg.

Bit

A betáplált adatok a lehető legkisebb egységekre lebontva ke­rülnek tá­rolásra a számítógépben. Ez a legkisebb adategység a bit (Binary Digit). A bitnek két állapota lehetsé­ges: a ki- és a bekapcsolt állapot. A tárolt adat típusától függően a kikapcsolt állapotot értelmezhetjük nulla (0) vagy hamis, a bekapcsolt álla­potot egyes (1) vagy igaz értékként. A számítógép minden ada­tot egyesek és nullák soroza­ta­ként áb­rázolva tárol.

Bitek száma	1	2	3	...	n
Tárolható állapotok	21	22	23	...	2n

_Bájt

Belátható, hogy a felhasználók számára nehézkes volna az adatokat egyesek és nullák formájában betáplálni a számítógépbe. Valójában egy átlagos felhasználó a bitekkel soha nem találkozik közvetlenül. A számítógépes adattárolás legkisebb önállóan is értelmezhető egysége a bájt (Byte). A bájt egy 8 bitből álló bináris vektor, ami a me­mó­­­riában egy 0 és 255 közötti számértéket képvisel. Ez összesen 256 külön­böző érték. Azért ennyi, mert a bájtot alkotó 8 bit éppen 256-féle variá­cióban kapcsolható ki és be. A különféle variációk értékét a 2 vagy a 256 hat­ványainak segítségével lehet kiszámítani.

Bájtok száma	1	2	3	...	n
Tárolható állapotok	28	216	224		28n
	2561	2562	2563	...	256n

Nagy mennyiségű adatok mérése

A számítógéppel végzett munkánk során több bájtból álló adat­hal­ma­zokkal találkozhatunk. Ezért az adatmennyiségek mérésé­nek megkön­nyítéséhez a mértékváltásnál megismert előtagokat, az ún. prefixu­mo­kat használjuk. A mértékegységek váltószámait az alábbi táblázatban fog­laltuk össze.

Mértékegység	Adatmennyiség
1 bájt	8 bit
1 kilobájt (KB)	1024 bájt
1 megabájt (MB)	1024 KB
1 gigabájt (GB)	1024 MB
1 terabájt (TB)	1024 GB
1 petabájt (PB)	1024 TB

Adatmennyiségek a gyakorlatban

Az alábbiakban a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért a köznapi életből vett néhány példán keresztül szemléltetjük az adatok mennyi­sé­gét.

Mi	Mennyi
Egy karakter (betű, írásjel vagy számjegy)	1 bájt
Egy A4 oldalnyi szöveg	3-4 KB
A teljes Biblia szövege	kb. 20 MB
Egy A4 méretű színes kép (BMP)	kb. 25 MB
Egy A4 méretű tömörített színes kép (JPG)*	kb. 300 KB
Egy perc CD minőségű tömörítetlen hanganyag (PCM)	kb. 10 MB
Egy perc CD minőségű tömörített hanganyag (MP3)*	kb. 1 MB
Egy perc tömörítetlen digitális videofelvétel (DV)	kb. 200 MB
Egy perc tömörített digitális videofelvétel (MPEG-2)*	kb. 35 MB

*A fájlméret nagyban függ az alkalmazott tömörítési eljárástól és minőségi beállítástól.

A fenti táblázatból láthatjuk, hogy például egy szövegszerkesztőben megírt A4 oldal hosszúságú levél mé­rete mindössze néhány kilobájt lesz. Azonban ha levelünkbe egy kis képet szúrunk be, már ez is ra­di­kálisan megnövelheti az adatmennyiséget.

A témakörhöz kapcsolódó gyakorlófeladatok:
Feladatgyűjtemény 3., 4., 14. feladat

A

Számítógép­típusok áttekintése

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE, HARDVER

A számítógép kifejezést többféle számítógéptípus általános meg­je­lö­lé­sére használjuk. Tekintsünk át néhány gyakrabban használt kategóriát és azok jellemzőit.

• Szuperszámítógép: Ez a leggyorsabb és egyben legdrá­gább számí­tó­géptípus. A szuperszámítógépek olyan egye­dileg épített cél­szá­mítógépek, amelyeket egy adott, általában nagy szá­mí­tás­igé­nyű program lehető leggyorsabb végre­hajtására használnak. Ilyen gé­peket használnak például időjárás-előrejelzé­sek készí­té­sé­hez, nuk­leáris robbantások szimulálásához, illetve mozifilmek csúcs­mi­nő­ségű animáci­óinak, effektjeinek elkészíté­séhez.

• Mainframe számítógép: Nagy mennyiségű adat feldolgozá­sára és több, terminálokon keresztül kapcsolódó felhasználó ki­szol­gálá­sára használt központi gép. Az egyszerű fájlszer­verekkel ellentét­ben itt a feldolgozás is a központi gépen folyik. Ezek a számí­tó­gé­pek képesek egy időben nagyon sok program gyors futta­tá­sára.

E rendszerek használata általában nagyvállalati kör­nye­zet­ben jel­lemző, ahol például az adott vállalat adatbázisait, köz­pon­ti­lag me­nedzselt elektronikus levelezését valósítják meg mainframe gépek segítségével. Egy mainframe rend­szer kialakítási költ­sé­ge, telje­sít­mény­igénytől függően meg­közelítheti egy szu­per­szá­mító­gép gyár­tási költ­ségeit is.

• Miniszámítógép: Feladataiban és elérési módjában hasonló a main­frame számítógépekhez, teljesítménye azonban ki­sebb. Ilyen számítógépeket használnak például a kis- és közép­vál­la­la­tok, ahol maximum 100-200 felhasználó kiszol­gálása szükséges. Ki­sebb teljesítménye miatt a miniszámí­tógép lényegesen ol­csóbb a mainframe rendszereknél.

• Asztali személyi számítógép: Egyidejűleg egyetlen felhasz­náló ki­szolgálására alkalmas számítógép. Vállalati vagy ott­honi kör­nye­zetben is használható, használati céljainak megfelelően különféle perifériák kezelésére képes. Elfogad­ható árszintje miatt a min­den­napi életben leginkább elterjedt számító­gép-kategória.

• Hordozható személyi számítógép: Olyan személyi vagy ipari célra ki­alakított személyi számítógép, amelyet méretének és súlyának csökkentésével hordozhatóvá alakítottak ki. Álta­lában folyadék­kristályos – LCD (Liquid Crystal Display) – kijelzővel, illetve annak egy tovább­fejlesztett változatával, úgynevezett TFT (Thin Film Transistor) megjelenítő­vel ke­rülnek gyártásra. A hordozható szá­mítógépek teljesítmé­nyükben meg­e­gyeznek az asztali számító­gépekkel, de kü­lönleges kialakí­tásuk miatt általában drágábbak. Kompakt megvalósításuk és csökkenő áruk révén azonban egyre el­terjed­tebbé válnak az üzletemberek és a magánfelhasználók körében is.

• Palmtop, kézi számítógép: Olyan kézi eszközök, melyek számí­tó­­gépes, telefonos, fax, valamint hálózati szolgál­tatáso­kat nyúj­ta­nak a felhasználó számára. Ilyen például a mobilte­lefon. A palmtop eszközöket gyakran hívják zsebszámítógép­nek vagy PDA-nak (Personal Digital Assistant) is.

• Hálózati számítógép: Minimális memória-, processzor- és hát­tér­tár-ka­pacitású számítógép, mely a programok végre­hajtására és az a­datok feldolgozására, tárolására elsősor­ban a számítógép-háló­za­ton keresztül elért szerver erőfor­rásait veszi igénybe. Egy ilyen szá­mí­tógépekből összeállított rendszer összességét tekintve ol­csóbb egy személyi szá­mítógépekből álló hálózat kiépí­té­sénél, és egy­sze­rűbbé vá­lik a rend­szer központi admi­niszt­rá­­ciója is. Egyes ese­tek­ben személyi számítógépek is elláthatnak a hálózati szá­mí­tó­géphez hasonló funkciókat. Ilyen gépeket első­sor­ban válla­lati kör­nye­zet­ben alkal­maznak.

A hálózati számítógépeknek több altípusát kü­lön­böztethet­jük meg.

• Intelligens terminál: A központi számítógéphez csatla­kozó olyan be- és kiviteli berendezés, amely az adatok előkészíté­sére, feldolgozására is alkalmas.

• Okos terminál: Az intelligens terminálhoz hasonló funkció­kat lát el, de kevesebb helyi erőforrással rendel­kezik.

• Buta terminál: A központi számítógéphez csatlakozó olyan be- és kiviteli berendezés, amely kizárólag a központi számítógép­pel való kapcsolattartásra alkal­mas. Nem rendelkezik saját pro­­cesszorral, memóriával vagy háttértárral, rendszerint csak egy monitorból és bemeneti egységből áll.

A Számítógép vázlatos felépítése

A számítógép működésének megértéséhez szükséges, hogy ismerjük a hardver felépítését, és tisztában legyünk a hardverelemek funkciói­val. A következő ábra a számítógép ré­szeinek vázlatos felépítését mutatja.

A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz se­bessége (a belső kommunikáció sebessége), a RAM mérete és tí­pusa, a merev­le­mez sebessége és kapacitása határozza meg. A gyakorlatban a CPU és a me­mó­ria az alaplapon helyezkedik el. Az alaplap egy többrétegű nyom­ta­tott áram­köri lap, amelyen külön­böző méretű és alakú csatlakozók helyez­ked­nek el, melyek bizto­sítják az összeköttetést a hardvereszközök és a pro­cesszor kö­zött.

A

Központi vezérlő­ egység

központi egység

A számítógép „agya” a központi vezérlőegység (CPU: Central Pro­cessing Unit). Két fő része a vezérlőegység (CU: Controll Unit), ami a memóriában tárolt program dekódolását és végrehajtását végzi, va­la­mint az aritmetikai és logikai egység (ALU: Arithmetical and Lo­gi­cal Unit), ami a számítási és logikai műveletek eredményének ki­szá­mí­tásáért felelős. A központi vezérlőegységet processzornak is ne­vez­zük. Feladata a gép irányítása, a feldolgozási folyamatok vezér­lé­se, az adatok fel­dolgozása, számítások elvégzése, a memóriában tá­rolt pa­ran­csok kiolvasása és végrehajtása, illetve az adatforgalom ve­zér­lése.

Az utasítások végrehajtásához a CPU átmeneti tárolóhelyeket, ún. re­gisz­tereket használ, amelyek gyorsabban elérhetők, mint a memória. A CPU-t sínrendszer köti össze a memóriával és a perifé­ria­vezér­lők­kel. Meg­különböztetünk cím-, adat-, valamint vezérlősíneket. A vezér­lő­sí­nen jelenik meg az órajel, amely a processzor ütemezésé­hez hasz­­nált jelforrás. Az egyes utasí­tások végrehajtására előre meg­ha­tá­ro­zott szá­mú óraütés áll rendelkezésre, a processzor csak hiba ese­tén figyel a tényleges végrehajtás befejezésére.

A CPU sebességét megahertzben (MHz) mérik. Az áramköröket ve­zér­­lő órajel frekvenciája a processzor sebességének mérő­száma. Ha az ó­rajel például 300 MHz, akkor a processzor 300 millió műveleti cik­lust végezhet el másodpercenként.

A mai személyi számítógépek többségében az – eredetileg az Intel által kifejlesztett – x86-os (286, 386, stb.) elvek alapján mű­ködő pr­o­cesszo­rokat találunk.

MEMÓRIA

A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldol­gozására ké­pes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása kettes szám­rendszerben történik. A memória fontosabb típusai a RAM, a ROM, a PROM, az EPROM, az EEPROM és a Flash memória.

RAM

A RAM (Random Access Memory) véletlen elérésű írható és ol­vas­ha­tó memória. A RAM az a memóriaterület, ahol a processzor a szá­mí­tó­géppel végzett munka során dolgozik. Ennek a memóriának a tar­tal­mát tetszőleges sorrendben és idő­közönként kiolvashatjuk vagy meg­­vál­toz­tathatjuk. A RAM-ot más nevén operatív tárnak is nevez­zük.

Minden bevitt adat először a RAM-ba íródik, és ott kerül feldol­gozásra. Itt helyezkednek el és ezen a területen dolgoznak az aktuálisan mű­ködő programok is.

A RAM azonban nem alkalmas adataink huzamosabb ideig való tárolá­sára, mert működéséhez folyamatos áramellátásra van szükség.

Ha az áramellátás megszakad – például áramszünet vagy a gép kikapcso­lása esetén – a RAM azonnal elveszíti tar­talmát. A gép be­kap­csolása­kor a RAM mindig teljesen üres.

A RAM-ok szerepe az utóbbi évtizedben jelentősen átértékelő­dött. A DRAM (Dynamic RAM) viszonylag lassú, a mai gépek­ben már nem használt RAM típus. A DRAM-ot a gyorsabb, de drágább SRAM (Static RAM) váltotta fel. Az EDORAM (Extended Data Out RAM) a DRAM egy másik elvek alapján to­vábbfejlesztett, gyorsabb válto­zata. Az EDORAM jellegzetes­sége, hogy másodlagos memóriákat ad­nak a DRAM meglévő memóriacelláihoz, mellyel megkönnyítik az ada­tok­hoz való gyors hozzáférést. Az SDRAM (Synchronous DRAM) az EDORAM továbbfejlesztett változata, melyet a mai kor­szerűbb gé­pek­ben is megtalálunk. Az SDRAM továbbfejlesztése a DDR-SDRAM (Double Data Rate-SDRAM), amely az SDRAM-hoz képest dupla se­bességű adatátvitelt biztosít. Ez a RAM típus kisebb energia­fel­vétele miatt különösen alkalmas a hordozható számí­tógépekben való hasz­ná­latra. Napjaink egyik leggyorsabb RAM típusa az RDRAM (Rambus DRAM), mely az ismertetett RAM típusokhoz képest nagy­ság­ren­dek­kel nagyobb adatátviteli se­bességre képes.

ROM

A ROM (Read Only Memory) csak olvasható memória, amely­nek tartalmát a gyártás során alakítják ki, más szóval beégetik a memóri­ába. Az elkészült ROM tartalma a további­akban nem törölhető és nem mó­dosítható, a hibás ROM-ot egyszerűen el kell dobni. Előnye azon­ban, hogy a számítógép kikap­csolásakor sem törlődik, a beégetett ada­tok be­kapcsolás után azonnal hoz­záférhetőek.

Mivel a számítógép működéséhez valamilyen program elenged­hetet­len, a RAM memória viszont a bekapcsoláskor üres, ezért a számító­gép „életre keltését” szolgáló indítóprogramot, a BIOS-t (Basic Input Out­put System) egy ROM memóriában helyezik el. A BIOS-t ezért gyak­ran ROM BIOS-ként is emlegetik.

PROM

A PROM (Programmable ROM) programozható, csak olvasható me­mória, amely gyártás után még nem tartalmaz semmit. Min­den fel­hasz­náló saját programot és adatokat helyezhet el benne egy beégető ké­szü­lék segítségével. A PROM-ba írt adat nem tö­rölhető, és nem ír­ható fe­lül.

ePROM

Az EPROM (Erasable PROM) egy olyan ROM, mely­nek tartal­mát kü­lönleges körülmények között ultraibolya fény segítsé­gével tö­röl­het­jük, és akár többször is újraírhatjuk. Előnye a ROM-ok korábbi vál­to­za­taival szemben, hogy tartalma szükség szerint frissíthető.

EePROM

Az EEPROM (Electrically Erasable PROM) EPROM tovább­fej­lesz­tett változata, amelynek tartalma egyszerű elektronikus úton új­ra­ír­ha­tó.

flash memória

Az EEPROM egy speciális típusa a Flash memória, melynek törlése és újraprogramozása nem bájtonként, hanem blokkon­ként történik. Ezt a memóriatípust használják például a modern számítógépek BIOS-ának tá­rolására, mivel lehetővé teszi a BIOS könnyű frissítését.

A következő táblázatban a memóriák legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze:

Típus	Jellemzői	Az ada­tok megőrzésének ideje	Jellemző kapacitása
RAM	írható, olvasható	az áram­forrás kikap­csolásáig	Személyi számítógépekben általában 32, 64, 128, 256 MB Szerverek esetén legalább 256, 512 MB
DRAM	írható, olvasható	az áram­forrás kikap­csolásáig
SRAM	írható, olvasható	az áram­forrás kikap­csolásáig
EDORAM	írható, olvasható	az áram­forrás kikap­csolásáig
SDRAM	írható, olvasható	az áram­forrás kikap­csolásáig
DDR-SDRAM	írható, olvasható	az áram­forrás kikap­csolásáig
RDRAM	írható, olvasható	az áram­forrás kikap­csolásáig
ROM	ol­vasható	korlátlan ideig	A legtöbb számítógépben 512 bájt és 256 KB között van
PROM	programozható, ol­vasható	korlátlan ideig
EPROM	törölhető, programozható, ol­vasható	korlátlan ideig
EEPROM	törölhető, programozható, ol­vasható	korlátlan ideig
Flash memória	írható, olvasható	korlátlan ideig

A témakörhöz kapcsolódó gyakorlófeladat:
Feladatgyűjtemény 5. feladat

PERIFÉRIÁK

Perifériának nevezzük a számítógép központi egységéhez kívül­ről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják.

A felhasználók a számítógéppel végzett munkájuk során kizáró­lag a pe­rifériákon keresztül kommunikálnak a számítógéppel. A peri­fé­ri­á­kat három csoportra oszthatjuk:

• bemeneti egységek (input perifériák),

• kimeneti egységek (output perifériák),

• ki- és bemeneti egységek.

BEMENETI egységek

Bemeneti egységeknek nevezzük azokat a perifériákat, amelyek kizáró­lag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi egysége felé áramlik.

Billentyűzet

A legjellemzőbb bemeneti periféria a billentyűzet (keyboard). E nél­kül nehezen képzelhető el a számítógép használata. Típu­sait a bil­len­tyűk száma és azok nyelv szerinti kiosztása alapján szokás megkü­lön­böztetni.

A szabványos angol billentyűzet 101, míg a magyar 102 vagy 105 gombos, de tetszés szerint válogathatunk számtalan további billentyű­zettípus közül is.

EGÉR

A grafikus képernyők elterjedésével alakították ki a grafikus fel­hasz­nálói felületeket, amelyeknél az in­formáció átadásához úgynevezett ikonokat alkalmaznak. Az egér (mouse) a grafikus operációs rend­sze­rek megjelenésével vált nélkülöz­hetetlen pe­rifériává.

Használata nagyban megkönnyíti a számítógéppel végzett mun­kánkat. Az egér mozgatásával egy mutatót irányíthatunk a képernyőn, és kü­lön­féle műveleteket végezhetünk el az ott ta­lálható objektumokon. Legel­terjedtebb változatai kettő-, illetve há­romgombosak.

Az IBM-kompatibilis számítógépekhez csatlakoztatható egereket több­féleképpen csoportosíthatjuk.

1. Működési elv szerint

• Mechanikus

• Elektromechanikus

• Optomechanikus

• Optikai

A mechanikus egér részeit a következő ábrán láthatjuk.

Amikor a mechanikus egeret elmozdítjuk, az egér aljába be­é­pí­tett golyó az asztalon gördül. A mozgás irányát és sebességét az egér a golyónak támaszkodó görgők segít­ségével érzékeli.

Az optikai egér az elmozdulás érzékelésére görgő helyett egy kü­lön­le­ges optikai érzékelőt használ. Ez az érzékelő az e­gér mozgatása közben észleli az alatta elhaladó felü­let opti­ka­ilag ér­zékelhető elmozdulását, és ebből számítja ki az egér el­­moz­dí­tá­sának mértékét és irányát.

2. A számítógéphez való csatlakozás módja szerint

• Soros (COM1, COM2 stb.) porton keresztül

• PS/2 porton keresztül

• USB porton keresztül

3. Pontosság szerint

Az egerek pontosságát DPI (Dot Per Inch) mértékegység­gel mér­jük. Minél nagyobb ez az érték, annál pontosabb az egér.

HANYATTEGÉR

A hanyattegér (trackball) a hagyományos mechanikus egér megfor­dításával jött létre. A kézzel forgatható golyó mellett kap­tak helyet az egér gombjai. Gyakran használják hordozható számítógépeknél be­é­pí­tett mutatóeszközként is.

Előnye az egérrel szemben, hogy nem kell mozgatni, ezért ki­sebb hely­igényű.

SZkenner

A lapolvasó (scanner) segítségével nyomtatott szöveget, fotó­kat vagy rajzokat vihetünk be a számítógépbe. Bár megkülön­böztethetünk fe­kete-fehér és színes szkennereket, ma már csak az utóbbi típusok kap­hatók a piacon. Ezeket szinte csak kép­felbontási képességük kü­lön­bözteti meg egymástól.

A szkennereknek létezik kézi és asztali változata is. Utóbbi álta­lában A4 vagy A3 méretű oldalak, míg kézi változata kisebb te­rületek be­ol­vasására használható. A dobszkenner és a speciális diaszkenner se­gítsé­gével diapozitívok, illetve negatív filmek is feldolgozhatók.

A szkenner a papíron lévő információkat minden esetben kép formá­tumban továbbítja a számítógépnek. Ha a szkennert nyomtatott szöve­gek beolvasására kívánjuk használni, a szöveg értelmezéséhez speci­ális optikai karakterfelismerő, ún. OCR program szükséges. A ka­rak­ter­fel­ismerő program a karakterek alakjának felismerésével a képet szöveges dokumentummá ala­kítja.

Kézi szkenner	Lapszkenner

ÉRINTŐPAD

Az érintőpad (touchpad) elsősorban a hordozható számítógé­peken el­terjedt, az egeret helyettesítő eszköz. A hanyattegérrel szemben nem tartal­maz mozgó alkatrészeket. Ujjunkat a pad felületén a meg­fe­lelő irányba húzva mozgathatjuk az egérmutatót.

Az egérgomboknak megfelelő gombokat itt is megtaláljuk, de a bal gombra kattintás helyett használhatjuk az érintőpadra tör­ténő koppin­tást is.

A nyomás­érzé­keny felület adta lehetőségeket egyes grafikus progra­mok is ki­hasz­nálják. Ezeknél az alkalmazott ecset vastag­ságát vagy az ecset­vo­nás erősségét módosítjuk a nyomás foko­zásával vagy csök­ken­té­sé­vel.

DIGITALIZÁLÓ TÁBLA

A digitalizáló tábla két részből, egy táblából és a rajta mozgat­ható adó­ból áll.

A mozgást érzékelheti az adó vagy a tábla is. Az adó használ­ható ha­gyományos egérként is. Gyakran használnak a táblára felhelyezhető fó­liafeltéteket, amelyek segítségével különféle me­nürendszerek és elem­készletek érhetők el.

A műszakitervező-rendszereknél elsősorban egér alakú adóval ellátott digitalizáló táblát használnak. Grafikai alkalmazásokhoz általában a toll formájú adóval ellátott, nyomásérzékeny digitali­záló tábla használata ajánlott. Utóbbi típusnál az eszköz a toll különféle erejű nyomását is ér­zékeli, és a grafikus programok a nyomáshoz igazítják a használt szoftveres rajzeszköz méretét.

FÉNYCERUZA

A fényceruza (light pen) egy ceruza alakú eszköz, amellyel a képer­nyő egy tetszőleges pontja kijelölhető.

A fényceruza hegyében egy érzékelő van, mely észleli a képernyőt pásztázó elektronsugarat. Amikor a ceruza hegyét a képernyőhöz érint­jük, az érzékelő meghatározza a fényceruza koordinátáit. A kép­ernyőn mutogatva és az eszköz gombjait használva az egérhez ha­sonlóan dol­gozhatunk.

BOTKORMÁNY

A botkormány (joystick) elsősorban játékoknál alkalmazott be­viteli periféria. A botkormányhoz hasonló szerepe van, és ha­sonló elven mű­ködik a gamepad is, mely különböző iránybillen­tyűkkel, gombbal, kapcsolóval rendelkezik. Segítségével bármi­lyen já­tékot irányíthatunk. Hasonló játékvezérlő eszköz a kormány is, mely­hez különböző pe­dá­lok kapcsolhatók.

KIMENETI egységek

A számítógépbe bevitt adatokat, illetve elvégzett munkánk eredményét a kimeneti egységek segítségével tekinthetjük meg. Az információ a központi egységből a kimeneti periférián ke­resztül áramlik a külvilág felé. Ezek az eszközök kizárólag az adatok megjelenítését szolgálják.

MONITOR

A legfontosabb kimeneti eszköz a monitor. Korábban többféle szab­vány alapján gyártott típus létezett, de mára a VGA rend­szerű monito­rok az egyeduralkodók. A monitoron megjelenő ké­pek képpontokból (pixel) állnak. A monitor minősége a megjelenített képpontok sűrűsé­gétől és méretétől függ. A monitorokat több szempont alapján is cso­portosíthatjuk.

1. A képmegjelenítés elve szerint

• katódsugárcsöves,

• folyadékkristályos,

• gázplazmás.

A legelterjedtebb a katódsugárcsöves (CRT: Cathode Ray Tube) mo­nitor, melyben egy elektronsugarat lőnek ki a képernyő fényporral be­vont hátsó falára. Az elektronsugár másodpercen­ként legalább 50-szer befutja a képer­nyőt. Mivel ezen monitorok súlya és kiterjedése igen nagy, hor­dozható számítógépekbe nem építhetők be.

A monitorok másik típusa folyadékkristályos (LCD: Liquid Crystal Display) technológiával működik. Első változataikat hor­dozható szá­mí­tógépeken – laptopokon, notebookokon – alkalmazták, de ma már számtalan asztali típus is léte­zik. Elő­nyük a vékonyságukból adódó kis helyigény és az alacsony energiafelhasználás, hátrányuk a kötött kép­felbontás és a ma­gasabb ár.

A kötött képfelbontás azt jelenti, hogy az LCD monitorok, a ka­tód­su­ga­ras monitorokkal ellentétben, csak egyféle – például 800x600 vagy 1024x768 képpont méretű – kép jó minőségű megjelenítésére al­kal­ma­sak. Más felbontá­sok használata esetén a képminőség romolhat.

Az LCD technika továbbfejlesztésével megjelentek az úgyneve­zett TFT (Thin Film Transistor) technológiával készült kijelzők.

Előnyük az LCD monitorokkal szemben, hogy a ka­tód­su­gárcsö­ves monitorok­hoz hasonló jó képminőséget garantálnak. Gra­fi­kus alkalma­zások fut­tatására, mozgóképek szerkesztésére az LCD he­lyett TFT kijelzőt érdemes vá­lasztani.

A legkevésbé ismert típus a gázplazmás monitor, amelyben a gázok a bennük lévő mozgó elektronok hatására fényt bocsá­tanak ki. Az ilyen kijelzőkben ionizált neon- vagy argongázt zár­nak két olyan üveglap kö­zé, melyekbe vízszintesen és függőle­gesen vezetékek vannak be­ágyaz­va. Ezen vezetékek metszéspontjai határozzák meg a fényt ki­bocsátó képpontokat.

2. A megjelenített kép típusa szerint

• alfanumerikus,

• grafikus.

Az alfanumerikus monitorok képernyőjén 25 sorban soronként 80 ka­rakter volt megjeleníthető, és csak a karakterek helyei vol­tak megcí­mezhetők. Az ilyen monitorok kis memóriaigénnyel rendelkeztek.

A grafikus monitorok már bonyolult ábrák, képek megjeleníté­sére is képesek, mert ezeknél a tárolás és megjelenítés kép­pontonként tör­tént. Nagy memóriaigény jellemzi őket.

3. A monitor mérete szerint

A monitor méretét a képátló hüvelykben (coll) mért hossza alapján ha­tározzuk meg. Legelterjedtebbek a 14" és 15"-os mo­nitorok, de egyre gyakrabban találkozhatunk nagyobb, például 17", 19" és 21"-os moni­torokkal.

4. A felbontóképesség és a megjelenített színek száma (szín­mélység) szerint

Az alábbiakban látható táblázat a korábban használt képernyőrend­sze­rek jellemzőit foglalja össze.

Elnevezés	Felbontás	Legnagyobb színmélység
Hercules	720x348	2 szín
CGA	640x200	2 szín
CGA	320x200	4 szín
EGA	640x350	16 szín

A következő táblázatban a napjainkban használatos képernyőtípusok jellemzőit soroljuk fel.

Elnevezés	Felbontás	Legnagyobb színmélység
VGA	640x480	256 szín
SVGA	800x600	16 millió szín
XGA	1024x768
SXGA	1280x1024
UXGA	1600x1200

grafikus­kártyA

A monitorokon megjelenő képet a számítógépbe épített grafikuskár­tya állítja elő. A választható képfelbontás és a színmélység nagyban függ a grafikuskár­tya tudá­sától. Az alábbi táblázatban a legjellemzőbb színmélységérté­keket so­roltuk fel.

A színek előállításához használt bitek száma	A megjelenő színek száma	Megjegyzés
1 bit	2 szín	Ma már nem jellemző színmélységek.
2 bit	4 szín
4 bit	16 szín
8 bit	256 szín	Kis kapacitású gépeken használatos színmélység.
16 bit	65 536 szín	Napjainkban használt általános színmélység.
24 bit	16,7 millió szín	Grafikai munkák esetén használt színmélység.
32 bit	4,3 milliárd szín	Professzionális grafikus alkalmazások használatához.

A 16 bites színmélységet gyakran High color, a 24 és 32 bites szín­mélységeket pedig True color üzemmódnak nevezik.

NYOMTATÓ

A nyomtató (printer) a legegyszerűbb eszköz arra, hogy mun­kánk eredményét papíron is viszontláthassuk.

A nyomtatókat több ismérv alapján csoportosíthatjuk. Az alkal­mazott technika szerint beszélhetünk ütő, illetve nem ütő nyom­tatókról. A ka­rakterek megjelenítési módja szerint a nyomtató le­het teljes karaktert író és pontokat író (raszteres) típusú.

A nyomtatott kép minőségét az egységnyi nyomtatási területre eső képpontok maximális száma, azaz a képfelbontás határozza meg, melynek mértékegysége a DPI (Dot Per Inch). Jó minő­ségű nyom­ta­tás­hoz minimum 300 dpi felbon­tást kell használ­nunk.

A nyomtatott szövegben az egy coll területen vízszintesen elhe­lyez­kedő karakterek száma a CPI (Character Per Inch) mértékegységgel mérhető. A CPI az azonos szélességű karakte­rekből álló betűkészle­tek esetén konkrét, az eltérő szélességű karakterekből álló betűkész­letek esetén pedig átlagos karakter­számot ad meg.

A nyomtatási sebességet a CPS (Character Per Seconds) vagy a lap/perc mértékegységekkel mérhetjük. A CPS az egy másod­perc alatt kinyomtatható karakterek, míg a lap/perc az egy perc alatt kinyomtat­ható lapok mennyiségét jelenti.

Az alábbiakban a három legelterjedtebb nyomtatótípus, a mátrix, a tin­ta­sugaras és a lézernyomtató tulajdonságait tekintjük át.

A mátrixnyomtató a legrégebbi, ma is forgalomban lévő típus. Műkö­dése a klasszikus, tintaszalagos írógéphez hasonlít, azzal a különb­ség­gel, hogy a mátrixnyomtató az írásjelek képét az írófejében elhe­lyez­ke­dő tűk (9, 18 vagy 24 darab) segítségé­vel pontokból alakítja ki. A tűk mágneses tér hatására mozdul­nak ki, és rugóerő húzza vissza a he­lyük­re. A kilökött tű a papír előtt kifeszített festékszalagra ütve hozza létre a papíron a karakter vagy ábra egy-egy pontját. Előnye, hogy in­digós pa­pírra egyetlen nyomtatási menetben több példányban is nyom­tat­hat­unk, így például a számlanyomtatás terén nehezen he­lyet­tesíthető.

A tintasugaras nyomtató tulajdonképpen a mátrixnyomtató to­vább­fej­lesztése. Nyomtatáskor egy kisméretű tintaágyú egy festékpatronból mikroszkopikus méretű tintacseppeket lő a papírra. A festékporlasztást az egyes típusok különböző mó­don – gőzbuborékok se­gítségével vagy elektrosztatikusan – va­lósítják meg. Egy-egy karaktert sokkal több pontból alakítanak ki, mint a mátrixnyomtatók és rendkívül csendesek.

A tintasugaras nyomtatók mai változatai már nyomtatvány szintű írás­képet adnak, egyes színes típusok pedig speciális papíron fotó-re­a­lisz­ti­kus minőség előállítására is képesek. Elsősorban otthon vagy kisebb irodákban használják, jó mi­nőségű nyomtat­ványok készítésére.

A lézernyomtató működési elve a fénymásolókhoz hasonlítható. Egy speciális, fényérzékeny anyaggal bevont, elektromosan fel­töltött hen­gerre lézer rajzolja fel a nyomtatandó képet.

A lézer­pásztázott he­lye­ken a henger elektrosztatikus töltést kap, így amikor érintkezésbe kerül a fes­tékport tartalmazó rekesszel, a festék felta­pad a hengerre. A hen­gerről gördítéssel kerül át a kép a papírra, majd a nyomtató ma­gas hőmérsékletű beégető művében rögzül a nyomat.

A lézernyomtatót leginkább irodákban használják, mivel gyorsan, jó minőségben képes nyomtatni. Egyes típu­sai tömeges nyom­tatásra is ki­válóan alkalmasak.

Léteznek színes lézernyomtatók is, amelyeknél a színes kép cián, bí­bor, sárga és fekete színekből áll össze. Ezek a színek képezik az alapját a nyomdákban is használt CMYK színkeve­rési módnak.

PLOTTER

A plotter, más néven rajzgép, speciális, nagyméretű műszaki rajzok előállítására alkalmas eszköz, ezért főleg mérnöki irodák használják. A plotter működése eltér az eddig megismert elvek­től, két egymásra me­rőleges sínen mozgó tollal, ceruzával raj­zolja meg a képet. Az újabb tintasugaras plotterek inkább speci­ális, nagyméretű nyom­ta­tónak te­kinthetők.

KI- és bemeneti egységek

A ki- és bemeneti egységek kétirányú adatcserére képesek. Ide sorol­juk a háttértárakat is, melyekkel jelentőségük miatt külön fejezetben foglalkozunk, valamint az egyéb adatcseréhez szük­séges eszközöket. A továb­biakban néhány ilyen típusú perifériát ismertetünk.

A ki- és bemeneti eszközök klasszikus példája az úgynevezett érintő­képernyő (touch screen). Az érintőképernyő egy számítógép monito­rához hasonló eszköz, melynek segítsé­gével a rajta megjelenő pa­ran­cso­kat és funkciókat érintéssel választhatjuk ki.

Az érintőképernyő ultrahang vagy nagyfrekvenciás jelek segít­ségével érzékeli, hogy a képernyő elé helyezett átlátszó, üveg vagy műanyag réteget a felhasználó hol érinti meg.

Az egeres kattintásnak ujjunkkal végzett kettős koppintás felel meg. Ezt a technológiát többek között in­formációs pultok eseté­ben alkal­mazzák.

A telefonos modem (modulátor-demodulátor) kétirányú adatát­vitelt tesz lehetővé hagyományos telefonvonalon keresztül. Eze­ket az esz­kö­zöket elsősorban az internetre történő csatlako­zásra, faxok küldé­sére és fogadására, valamint különféle banki szolgáltatások igény­be­vételére használják.

A telefonhálózatok új generációja az ISDN, melyhez spe­ci­ális végbe­rendezéssel csatlakozhatunk. Az ISDN hálózaton a fentiekben ismer­tetett műveleteket nagyobb se­bességgel vé­gezhetjük el a digitális technikának köszönhetően.

A munkahelyek helyi számítógépes hálózatához hálózati csatolókár­tyával csatlakozhatunk. A hálózati csatolókártyák legfőbb jellemzője az adatátviteli sebesség. Adatátviteli sebesség alatt az időegység alatt átvitt bitek számát értjük, me­lyet bit/s-ban mérünk. Az átvitelt jel­le­mezhetjük a felhasznált jel értékében 1 másodperc alatt bekövetke­zett változások számával is, amit jelzési sebességnek, vagy közismert néven baudnak ne­vezünk.

A hálózati kártyák ismertebb típusai az Ethernet és a Token Ring rend­szerű eszközök. Az elterjedtebb Ethernet hálózati eszközök 10 vagy 100 Mbit/sec, míg a Token Ringek maximum 32 Mbit/sec átviteli se­bességet biztosítanak.

Multimédiás ki- és bemeneti egységek

Napjainkban egyre elterjedtebbek a multimédiás alkalmazások, melyek használata elképzelhetetlen lenne speciális ki- és beme­neti egységek nélkül. Tekintsük át a legelterjedtebb ilyen típusú eszközöket.

Napjainkban a számítógépek többsége rendelkezik hang­kár­tyá­val.
A hang­­kártyák általában legalább négy funkciót töltenek be.

• Szintetizátorhoz hasonlatos módon hangot generálnak. (Szinte­ti­zátor.)

• Egy hullámtábla segítségével MIDI-formátumban megírt fájlok­ból zenei hangokat állítanak elő. Ekkor a hangkártya fejlettsé­gétől függően életszerűbb zenei hangokat gene­rálnak. (MIDI interfész)

• Mikrofonból vagy más analóg hangforrásból jövő jelet digi­ta­lizál­nak. (A/D konverter)

• Digitális jelekből (fájlokból) állítanak elő analóg hangokat. (D/A konverter.)

A képdigitalizáló (capture) kártya külső képforrásból – például vide­o­magnóról vagy -kameráról – érkező kép és hang digitális rögzítésére al­kalmas. Egyik fajtája a tv tuneres capture kártya, amely televízióadás vételére is alkalmas.

Kommunikációs portok

A számítógép fejlődésével párhuzamosan a külső perifériákkal való kapcsolattartás céljából több különböző, úgynevezett kommunikációs portot fejlesztettek ki. Ismerkedjünk meg ezek tulajdonságaival.

A soros (serial) port az egyik legrégebbi, általános célú kom­mu­ni­ká­ci­ós port. Egy számítógépben maximum négy ilyen csat­la­kozási le­he­tő­ség lehet, melyeket COM1, COM2, COM3 és COM4-nek nevezünk. A soros porton keresztül az információk bitenként kerül­nek továb­bításra, ezért kevés adat átvitelére képe­sek. Elsősorban a kis adat­for­gal­mat igénylő eszközök – például egér, vagy telefonos modem – csat­la­koz­tatására al­kal­masak.

A párhuzamos (parallel) portot általában a nyomtatók közvetlen csatla­koztatására használják. E csatlakozáson keresztül az adatok egy időben két irányba is áramolhatnak, a soros porthoz képest na­gyobb sávszéles­ségen. A számítógépen álta­lában egy vagy két ilyen porttal ta­lálkozha­tunk, melyeket LPT1 és LPT2 néven azo­no­sí­tunk.

A PS/2 portot az IBM fejlesztette ki, kifejezetten a billentyűzet és az e­gér csatlakoztatására. Ha az egeret a PS/2 portra csatla­koztatjuk, egy COM port felszabadul, amelyre más eszközt köt­hetünk.

Az USB (Universal Serial Bus) egy újonnan kifejlesztett nagy se­bes­sé­gű csatlakozási port, melyet a soros és párhuzamos portok kiváltá­sára szántak. Egy USB porton ke­resztül maximum 127 külső periféria csatlakoztatható. Napjainkban a nyomtatók és szkennerek többsége rendelkezik ilyen csatlakoztatási lehe­tőséggel is. Az USB szabvány to­vábbfejlesztéseként megjelent a nagyobb átviteli sebességet biztosító USB 2.0.

Napjainkban az IEEE 1394 szabványú kommunikációs port – melynek legismertebb változata az Apple FireWire márkanevű terméke – az e­gyik legnagyobb adatátviteli sebességet biztosító eszköz. Egy IEEE 1394 portra maximum 63 külső eszköz csatla­kozhat. Egyik jel­lemző alkalmazási területe a multimédiás esz­közök, például digitális video­kamerák számítógéphez történő csatlakoztatása.

A témakörhöz kapcsolódó gyakorlófeladatok:
Feladatgyűjtemény 7., 9., 12. feladat

Háttértárak

A háttértárak nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas ki- és beme­neti perifériák. A használaton kívüli programok és adatok tárolása mel­lett fontos sze­re­pük van az adatarchiválásban, de például a számító­gépes rendszerek biztonságos üzemvitele ér­dekében további háttértá­rakon he­lyezik el a rendszerek bizton­sági másolatát is.

Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb háttértárakat.

Papír alapú

háttértárak

A papír alapú háttértárak közé sorolhatjuk többek közt a lyuk­szalagot és a lyukkártyát. Ezen háttértárolókat ma már nem al­kal­maz­zák, hi­szen feldolgozásuk igen lassú, könnyen sérülhet az adathordozó, nagy tömegű és mennyiségű alapanyagot igé­nyelnek, illetve kezelésük igen körülményes. Előnyük viszont, hogy olyan kör­nyezetben is alkal­maz­hatóak, ahol a mágneses adathordozók nem.

mágneses

háttértárak

A legelterjedtebb háttértárak napjainkban a mágneses elven működő háttértárak. Működési elve igen egyszerű, az adathordozó felületén lévő mágneses réteg kétállapotú jele­ket rögzít.

Jellemzőik:

• a tárolható adatmennyiség nagysága (kapacitás),

• a gyorsasága, azaz mekkora az adat-hozzáférési idő,

• az adatsűrűség nagysága.

A mágneses háttértárak fő részei:

• Maga a mágneses felületű adathordozó, például a mág­nes­­lemez.

• Az adathordozó mozgatását, írását, olvasását végző be­rende­zés, melyet meghajtónak (drive) nevezünk. A meg­hajtó elektronikus és mechanikus részekből áll. A mecha­ni­kus részek végzik az adathordozó mozga­tását, míg az e­lektronika feladata az írás-olvasás-po­zicionálás ve­zérlése. Az írást-olvasást az író-olvasó fej végzi.

Típusai:

• mágneslemezek,

• mágnesszalagok.

hajlékony­LEMEZ

A hajlékonylemez (FD: Floppy Disk) egy régóta létező, a legtöbb személyi számítógépen használható háttértár típus, amely kis mennyi­ségű adat tárolásának és szállításának vi­szonylag biztonságos és egy­szerű eszköze. Az információt egy mágnesezhető réteggel ellátott kör alakú lemezen tároljuk. A mágneslemezen az adatok koncentrikus gyű­rű­kön – sávokon (angolul track) – tárolódnak úgy, hogy az író-ol­vasó fejet a kiválasztott sávra állítva az információ xxxxxxxxxxx.

Az adatokat célszerűbb azonban nem folytonosan elhelyezni a sávo­kon. A lemezt körcikkekre (szektorokra) osztjuk, amelyek a lemez legki­sebb címezhető egységei. Egy sáv egy szektorában 512 bájtnyi adatot tárolhatunk. A sáv-szektor szerkezet létrehozása a formázás során tör­ténik. A hajlékonylemez különféle típusait az adattárolásra használt mágneses korong átmérője és annak tárolókapacitása alap­ján külön­böztetjük meg. Az átmérő méretének meghatározására a coll (jelö­lése:”; 1 coll=2,54 cm) mértékegységet használjuk.

Napjainkban a legelterjedtebb változat a 3,5”-os, 1,44 MB tároló­kapa­citású lemez, de néhány helyen még találkozhatunk a régebbi, 5,25” mé­retű, 1,2 MB-os lemezzel is. Bár a hajlékonylemez nagyon elterjedt, kapacitása és sebessége gyakran már az átlagfelhasználók igényeit sem elégíti ki.

A hajlékonylemez használatához szükségünk van egy be-, illetve kivi­teli egységre, a hajlékonylemez-meghajtóra (FDD: Floppy Diskette Drive). Mind az 5,25”-os, mind a 3,5”-os meghajtóban két író-olvasó fej található, melyek a forgó lemezzel érintkeznek. Olvasáskor mágne­ses állapotot érzékelnek, íráskor mágneses állapotot változtatnak meg.

A hajlékonylemez kapacitását az határozza meg, hogy csak az egyik, vagy mindkét oldalát használhatjuk, illetve hogy milyen sűrűségben ír­hatunk rá adatokat. Az egyoldalas lemezeket SS (Single Sided), a kétoldalas lemezeket pedig DS (Double Sided) jelöléssel látják el. Az írássűrűség lehet egyszeres, dupla, nagy, illetve extra, melyeket az SD (Single Density), DD (Double Density), HD (High Density), illetve ED (Extra Density) betűkkel jelölünk. Egyes esetekben az írás­sűrű­séget TPI (Track Per Inch) mértékegységben adják meg.

Napjainkban legelterjedtebbek a DS HD, azaz a kétoldalas, nagy sű­rű­ségű lemezek.

A forgalomban lévő hajlékonylemezek jellemzőit a következő táblá­zat­ban foglaltuk össze:

Lemezátmérő	3,5"			5,25"
Lemezjelzés	DS/DD	DS/HD	DS/ED	DS/DD	DS/HD
Kapacitás	720 KB	1,44 MB	2,88 MB	360 KB	1,2 MB
Sávok száma	80	80	80	40	80
Szektorszám	9	18	36	9	15
Sávsűrűség	135 TPI	135 TPI	135 TPI	48 TPI	96 TPI
Adatátvitel	250 Kbit/sec	500 Kbit/sec	1 Mbit/sec	250 Kbit/sec	500 Kbit/sec

A hajlékonylemez kiváltására több eszközt fejlesztettek ki, pél­dául a Zip drive-ot, amely 100 MB, illetve az a:drive-ot, amely 120 MB kapa­citású lemezzel működik.

Zip-lemez	Zip-meghajtó

Egyik eszköz sem terjedt el általánosan.

MEREVLEMEZ

A merevlemez kifejlesztésének célja egy, a hajlékonylemeznél na­gyobb kapacitású és gyorsabb háttértár létrehozása volt. Szemben a hajlékony­lemezzel, a merevlemez a számítógép bel­sejébe fixen be­építve mű­kö­dik. Mivel a merevlemezen tárolt adatok mindig rendelke­zésünkre áll­nak, itt tároljuk a napi mun­kánkhoz szükséges programo­kat és ada­to­kat.

A merevlemezes tárak esetében az adathordozó merev, mág­ne­sez­hető felületű lemezkorong, amelyből a kapacitás növelése ér­dekében egy egységben többet is elhelyeztek. Legelterjedtebb merev­lemezes tár a winchester (HDD: Hard Disk Drive). Az adatok táro­lása lé­nye­gé­ben ugyanúgy történik, mint a hajlékonylemezes meghaj­tóknál, azaz koncentrikus körökben elhelyezkedő sávokban és szekto­rokban, egy egységben azon­ban több lemezkorong van elhe­lyezve. A lemezek egymás felett elhe­lyezkedő sávjait cilindernek (cylinder) nevezzük. A léptetőmotor az egymás alatti író-olvasó fejeket csak együtt tudja mozgatni, ezért a winchester meghajtója csak a cilinderek mentén tud írni vagy olvasni. Az adattárolás fürtökben (cluster), a szektorok lo­gi­kailag össze­tartozó csoportjaiban történik. Egy klaszterhez több szek­tor is tartozhat.

A lemezvezérlő feladata, hogy az írási és olvasási műveletek el­végzé­sét felügyelje.

Merevlemezes tároló

A nagy adatmennyiségek kezelését és hordozhatóságát a merevleme­zek cseréjét lehetővé tevő, úgynevezett mobil rackekkel oldották meg. En­nek lényege, hogy a merevlemezt a számítógépbe épített, fi­ókra emlé­keztető eszközbe szerelik be, melyet könnyen kicserélhetünk vagy ma­gunkkal vihetünk. A mobil rack cseréje általában csak a szá­mítógép ki­kapcsolt ál­lapotában lehetséges.

Párhuzamosan a személyi számítógé­pekkel a merevlemezes háttértá­rak is jelentős fejlődésen mentek ke­resztül. Átlagos tá­rolókapacitásuk a kezdeti 10-20 MB-ról 8-30 GB-ra emelkedett, de szükség esetén ma már beszerezhető akár 120 GB-nyi adat tá­rolására képes merevlemez is. A fejlesztések eredményeként a merev­lemez írási és olvasási se­bes­sége megsokszorozódott. Manap­ság a memória és a merevlemez között a másodpercenkénti adatátvitel se­bes­sége megabájtokban mér­hető.

mágnesszalagos

adattárolók

A mágnesszalagos háttértárak az adatokat a kazettás magnóhoz ha­son­lóan szekvenciálisan tárolják. A szalagon rögzített adato­kat csak a fel­vitel sorrendjé­ben lehet elérni, ezért a mágnes­szalagos esz­kö­zöket el­ső­sor­ban archiválásra használják. A PC-kbe sze­relhető mágnes­szalagos hát­tértárakat adatáramol­tatók­nak (streamer) nevezzük. Kapacitásuk – gyártótól és típus­tól függően – 60 MB-tól 300 GB-ig terjed. A meghajtóegységek ára közel azonos a merevlemezes háttértáraké­val, a kazetták ára azonban alacsony, így nagy mennyi­sé­gű adat olcsó tárolására al­kal­masak.

optikai

háttértárak

A mágneses elvű adathordozókon kívül egyre elterjedtebbek az optikai elven működő adathordozók. Archivált dokumentu­mok, ké­pek, mó­do­sítást nem igénylő programok tárolására ideá­lis adathordozó a CD (Compact Disk), amelyet 1980-ban a Sony és a Philips cég kö­zös fej­lesztés után dobott piacra.

CD-ROM

A CD-n tárolt információk típusától függően megkülönböztetünk au­dio, video és adathordozó CD-ket, utóbbiakat CD-ROM-nak ne­vez­zük. A CD-ROM a leg­ismer­tebb optikai háttértár. A lemez átmérője 8 cm vagy 12 cm, vastag­sága 1 mm. A 8 cm átmérőjű CD-ROM maximális tároló­kapacitása 184 MB, míg a 12 cm át­mérőjűé 650–800 MB-ig ter­jed.

A CD-k műanyagba ágyazott adathordozó rétegen digitálisan tá­rolják az adatokat. A lemezen az információ körkörösen, apró bemé­lyedések formájában van rögzítve. A CD-ROM olvasása­kor a CD-ol­vasó lézer­sugár segítségével, a visszaverődő fény alapján érzékeli az adathor­dozó rétegen található bemé­lye­dése­ket. Mivel az információt lézersu­gár olvassa ki, ezért a lemez nincs kitéve komoly fizikai igénybevétel­nek.

A CD-ROM előnye, hogy nagy mennyiségű adat olcsó, megbíz­ható tá­rolására alkalmas. Megkülönböztetünk csak olvasható, egyszer írható, valamint többször írható változatokat.

A kereskedelmi forgalomban kapható, csak olvasható CD-kre a gyártás során egy különleges préselési eljárással viszik fel az információt.

A CD-ROM-ok másik fajtája az írható CD, amely üresen kerül for­ga­lomba. Olyan speciális adathordozó réteggel rendelkezik, amely lehe­tő­vé teszi, hogy CD-író készülék segítségével adato­kat rögzítsünk rajta. Megkülönböztetünk egyszer írható (CD-R), illetve újraírható (CD-RW) lemezeket. A CD-R lemezre akár több lépésben is írhatunk ada­tokat, de az adatmennyiség nem halad­hatja meg a CD kapacitását. A rögzített adat módosítására nincs lehetőségünk.

Az újraírható CD-RW lemezeket a CD-R lemezekhez hasonlóan írhat­juk, azonban lehetőségünk van az adatok teljes törlésére, és a lemez többszöri újraírására.

DVD

A DVD (Digital Video Disk) első pillantásra egy CD-re emlé­keztet. A DVD-n maximálisan tárolható 18,8 GB adat azonban sokszorosan meghaladja a CD kapacitását. A DVD-t a kilencvenes évek közepén fejlesztették ki csúcsminőségű házimozirendszerek adathordozó esz­közeként. A DVD-n a filmeket digitális formátumban, kiváló kép- és hangminőségben, többnyelvű szinkronnal és feliratozással tárolják. Lejátszásához asztali DVD-lejátszó berendezés vagy a számítógépbe épített DVD-olvasó szükséges. A CD-hez hasonlóan a DVD-t is hamar elkezdték számítógépes adatok tárolására használni.

A legtöbb DVD-olvasó alkalmas hagyományos audio CD és CD-ROM olvasására is. A DVD-író eszközök ára jelenleg meg­le­he­tősen magas.

egyéb háttértárak

Az elmúlt években a magneto-optikai (MO) tárolók átmeneti si­kereket értek el a háttértárak piacán. Bár adatátviteli sebességük megfelelő, tá­rolókapacitásuk nem haladja meg a 2,6-5,2 GB-ot. A MO egyesíti a mágneses és optikai tárolók előnyeit. Az adatok felírása speciális fém­ötvözetre történik, amelyet az írófej csak nagy intenzitású lézersu­gár­ral, megfelelően hevített helyen ké­pes átmágnesezni. Magas ára mi­att ez a tárolótípus kevésbé elterjedt.

összefoglalÁS

A bemutatott háttértárak jellemzőit az alábbi táblázatban foglal­tuk ös­sze.

	Kapacitás	Típus	Adattárolás elve	Írható	Cserélhető
Hajlékonylemez	5,25” 360 KB, 1,2 MB 3,5” 720 KB, 1,44 MB, 2,88 MB	Lemez	Mágneses	I	I
Merevlemez	8-120 GB	Lemez	Mágneses	I	N
CD-ROM*	650-800 MB	Lemez	Optikai	N*	I
Streamer	60 MB-300 GB	Szalag	Mágneses	I	I
Zip Drive	100 MB	Lemez	Mágneses	I	I
a:drive	120 MB	Lemez	Floptikai	I	I
Magneto-optikai meghajtó	2,6-5,2 GB	Lemez	Magneto-optikai	I	I
DVD*	4,7-18,8 GB	Lemez	Optikai	N*	I

*Az egyszer és többször írható CD- és DVD-lemezek írásához speciális írókészülék szükséges.

A háttértárak ár/kapacitás aránya

A számítástechnika világának dinamikus fejlődése a háttértárakra is jellemző. A gyártók szinte naponta dobják pi­acra a háttértárak újabb és újabb típusait, illetve teljesen új rendszerű tárolóeszközeiket. A háttér­tárak kapacitása és sebes­sége egyre nő, miközben áruk folya­matosan csökken. Ebből ki­indulva nem lehet állandó érvényű sorrendet defini­álni az eszközök sebességének, illetve ár/kapacitás arányának meg­hatá­ro­zására.

A legkisebb kapacitású és egyben leglassúbb háttértár a hajlékony­le­mez. Az abszolút ára ennek az eszköznek a legkisebb, a kapacitá­sá­hoz viszonyítva azonban ez a legdrágább háttértár.

A hajlékonylemeznél gyorsabb és jóval nagyobb kapacitású esz­közök a ZIP drive és az a:drive, hasonló ár/kapacitás arány mellett.

Jelentős tárolókapacitású és meglehetősen gyors háttértárak a CD-, a DVD- és a magneto-optikai meghajtók. Ezeknek az eszkö­zöknek az ár/kapacitás aránya napjainkban átlagosnak tekint­hető.

Napjaink leggyorsabb és legnagyobb kapacitású háttértára a merev­lemez. Ár/kapacitás aránya jelenleg a legjobb a háttértárak kö­zött.

A csak archiválásra alkalmas mágnesszalagos, más néven streamer egység ár/kapacitás arányának számításakor figye­lembe kell vennünk, hogy bár az adathordozó kazetták nagyon olcsók, maga a meghajtó­egység azonban meglehetősen drága. Ezt figyelembe véve az adatok tá­rolási költsége csak nagy mennyiségű adat tárolása esetén tekint­hető gazdaságosnak. A streamer egységek adatátviteli sebessége nem éri el a merevlemezes meghajtók sebességét, de funkciójukat te­kintve meg­felelőnek mondható.

Háttértárak csatolási rendszerei

A háttértárak rendszerhez való csatolására két fő szabvány ter­jedt el: az IDE (Integrated Drive Electronics) – más néven ATA (Advanced Tech­nology Attachment) – és az SCSI (Small Computer System Inter­face). Ezek a szabványok határozzák meg a háttértárak és a köz­ponti egység közötti adatforgalom módját. Ezeknek a szabványoknak a kér­dése leggyakrabban a merevlemezek, illetve a CD- és DVD-meg­hajtók kapcsán merül fel.

Az IDE a legelterjedtebb csatolási mód – a mai számítógépek döntő többségét IDE rendszerű merevlemezzel és CD-ROM-meghajtóval ad­ják el. Az ilyen típusú eszközök jellemzője, hogy az eszközvezérlő egység magára a meghajtóra van integrálva. Az IDE szabvány szerint egy átlagos számítógépbe maximum 2x2 nagy kapacitású – például me­revlemez vagy CD-ROM – és 2 hajlé­konylemezes meghajtó köthető be.

Az SCSI rendszerű háttértárak működtetéséhez külön SCSI ve­zérlő egység szükséges.

Egy ilyen rendszerű vezérlőre – típusától függően – 7–32 eszközt köt­hetünk. Ennek a rendszernek további előnye, hogy a háttértárakon kí­vül további perifériák – például szkennerek – csatlakoztatására is al­kalmas.

Általában elmondhatjuk, hogy a SCSI rendszerű háttértárak a leggyor­sabbak, de a helyzet szinte napról napra változik, amint egyre újabb SCSI és IDE szabványú háttértárak látnak napvilá­got.

Adatvesztés elleni védekezés

A háttértárakra mentett adataink a legnagyobb körültekintés el­lenére sincsenek soha tökéletes biztonságban. Felléphet például olyan előre nem látható hardverhiba, amely a merevlemezünkön tárolt adatok egy részét vagy akár a teljes merevlemezt olvas­hatatlanná teszi. Értékes adataink elvesztése ellen elsősorban más háttértárakra – például CD-re vagy streamerre – történő biztonsági mentések készítésével véde­kez­hetünk.

A váratlan áramkimaradás, illetve áramingadozás okozta adat­veszté­sek esélyét szünetmentes áramforrás, más néven UPS (Uninterruptible Power Supply) beiktatásával csökkenthetjük. Az UPS-ek képesek a különféle áramingadozások kiegyenlíté­sére, illetve áramkimaradás esetén – korlátozott ideig – a tápfe­szültség biztosítá­sára. Egyes válto­zataik hosszabb áramkimara­dás esetén képesek a számítógép szabályos leállítására is.

Hibatűrő rendszerek (RAID)

Nagyvállalati rendszerben gyakran nem elegendő az adatok rendsze­res mentésével védekezni az adatvesztés ellen, a ki­szolgáló számító­gépek folyamatos rendelkezésre állását is biz­tosítani kell. Ezt különféle hiba­tűrő rendszerek alkalmazásával érhetjük el.

A merevlemezes háttértárakon tárolt adatok – a hardver hibájá­ból fa­kadó – sérülése vagy elvesztése ellen általában úgyneve­zett RAID (Redundant Array of Independent Disks) rendsze­reket alkalmaznak. Ennek lényege, hogy az adatokat több me­revlemezes háttértár hasz­ná­latával ismétlődő (redundáns) formában tárolják.

A RAID rendszernek hat szintjét különböztethetjük meg, de ezek egyes elavult változatait már nem használják.

Az alábbiakban a nap­jainkban használt RAID technikákat foglaltuk össze:

RAID 0	Adatcsíkozás (Data Striping): Ennek a technikának az a lényege, hogy az adatokat (fájlokat) nem folyamatosan egy merevlemezen, hanem blokkon­ként a merevlemezek között szétosztva tárolják. Ez a technika csak telje­sítménynövekedést eredményez, hibatűrést nem biztosít.
RAID 1	Lemeztükrözés (Disk Mirroring): Ebben az esetben az adatok párhuza­mo­san két merevlemezes meghajtóra kerülnek felírásra, így az egyik meg­hajtó meghibásodása esetén a rendszer azonnal, adatvesztés és le­állás nélkül átválthat a másik meghajtóra.
RAID 3	Működése megegyezik a RAID 0 működésével, de egy meghajtót lefoglal a hibajavítást segítő adatok tárolására. Ez a megoldás jó teljesítményt és hibatűrést is biztosít.
RAID 5	Működése a RAID 3 módszerre hasonlít, de az adatcsíkozás bájtonként történik, és a hibajavító információk is csíkozásra kerülnek. A felsorolt hi­batűrő módszerek közül ezzel érhető el a legjobb teljesítmény és hibatű­rés.

A felsorolt hibatűrő technikák megvalósítására szoftveres és hardveres megoldások is léteznek. A szoftveres megoldások ol­csóbbak, de a hard­veres megoldás nagyobb biztonságot nyújt.

A témakörhöz kapcsolódó gyakorlófeladatok:
Feladatgyűjtemény 6., 8., 10. feladat

A SZOFTVEREK

Bármilyen jó hardver álljon is rendelkezésünkre, megfelelő szoft­verek hiányában gépünk használhatatlan. A szoftvereket funkci­ójuk szerint három fő csoportba soroljuk.

A RENDSZER- SZOFTVER

A rendszerszoftver, más néven operációs rendszer felelős a számí­tógép alapvető működtetéséért. Az operációs rendszer feladatai közé tartozik a hardver és a felhasználó közötti kap­csolat megterem­tése, a háttértárakhoz kapcsolódó adatkezelő műveletek biztosítása és a pe­ri­fériák kezelése. A mai modern operációs rendszerek a fel­so­rol­taknál lényegesen több szolgál­tatást nyújtanak.

A személyi számítógépeken korábban a DOS-t, napjainkban pedig a Mic­ro­soft Windows operációs rendszereket használják a leg­szé­le­sebb kör­ben. A Windows első változatai – például a Windows 3.1 – még nem voltak önálló operációs rendszerek, működésük a DOS-on alapult. A Windows program a Windows 95 és a Windows NT meg­je­le­nésével vált önálló operációs rend­szerré.

A Microsoft Windows a DOS-szal el­lentét­ben már grafikus fel­hasz­ná­lói felülettel (GUI – Graphical User Interface) rendelkezik. A GUI olyan felhasználói felület, ahol a számí­tógép ve­zér­lésére parancsok helyett ikonokat, ablakokat és raj­zos elemeket hasz­nálnak. Használata egyszerűbb, gyor­sabb, mert a pa­rancsok begépelése helyett egérrel vagy más pozicionáló eszközzel rámutatással adhatjuk ki a paran­cso­kat, egyes fájlkezelő műveleteket – például másolás, át­he­lyezés – pedig az úgynevezett Fogd és vidd mód­szerrel egyetlen moz­dulattal hajthatunk végre.

A piacon azonban más nagynevű cégek is jelen vannak saját operá­ciós rendszereikkel. Ilyen például az IBM cég OS/2 rend­szere, a Bell Labs által kifejlesztett UNIX egyes változatai, a nyílt fejlesztésű Linux, va­lamint a Macintosh gépeken működő Mac OS.

A RENDSZER- KÖZELI SZOFTVER

A rendszerközeli szoftverek az operációs rendszer működésé­hez nem elengedhetetlenül szükségesek, de annak használatát megkönnyítik, a rendszer biztonságát jelentős mértékben meg­növelik. A rendszer­kö­ze­li szoftvereknek alapvetően két­ csoport­ját különböztetjük meg.

Az egyik csoportot a segédprogramok (utility) alkotják. Ide tartoznak a víruskereső és -irtó programok, valamint a különféle tömörítő- és fájl­kezelő programok. Az ilyen típusú szoftverek egyik legismertebb fej­lesztője Xxxxx Xxxxxx. Az ő nevéhez fűző­dik többek között a Norton Commander, a Norton Utilities termé­kek kifejlesztése, melyeket napja­inkban a Symantec Corporation fejleszt tovább. Itt kell megemlíteni a merevlemez karbantartás­ára szolgáló Pctools nevű programot is. Az új operá­ciós rend­szerek a rendszerközeli szoftverek egyre több funkció­ját ve­szik át.

A rendszerközeli szoftverek másik csoportját a fejlesztői szoftverek alkotják. Ide soroljuk a különféle programnyelvek (Pascal, C, C++, Java, Delphi) fordítóprogramjait és fejlesztői környezetét.

A FELHASZNÁLÓI SZOFTVER

Felhasználói szoftvernek nevezzük azokat a programokat, me­lyek egy meg­határozott felhasználói igényt elégítenek ki. Meg­különbözte­tünk általános célú és egyedi célú felhasználói szoft­vereket. Az általános célú szoftverek csoportjába sorolhatjuk a játékprogramo­kat, a szöveg­szerkesztőket, a nyilvántartó- és grafikai programokat. Összességében a szoftveripar legnagyobb üzletága a felhasználói szoftverek fejlesz­tése.

A világon progra­mozók ezrei foglalkoznak minden­féle felhasz­nálói szoftver ké­szítésével, illetve azok továbbfejlesztésé­vel.

Szövegszerkesztők	Write, WordPad, Word, Star Writer, Corel WordPerfect
Kiadványszerkesztők	QuarkXPress, Corel Ventura, Microsoft Publisher
Táblázatkezelők	Microsoft Excel, Lotus 1-2-3, Quattro Pro, StarCalc
Adatbáziskezelők	Microsoft Access, Oracle, Informix, Dbase, Clipper, Microsoft Visual FoxPro, Magic, StarBase
Grafikai programok	Paint, Paintbrush, Adobe Photoshop, Paint Shop, CorelDraw, Adobe Illustrator
Prezentációs programok	Microsoft PowerPoint, Lotus Freelance Graphics, Harward Graphics, Star Impress
Böngészőprogramok	Internet Explorer, Netscape Navigator, Opera
Levelező- és csoportmunka programok	Microsoft Outlook Express, Microsoft Outlook, Lotus Notes
Tervezőrendszerek	AutoCAD, ArchiCAD, MicroStation
Multimédiás programok	Macromedia Flash, Macromedia Director, Corel Move, Adobe Premiere, Sonic Foundry Sound Forge
Játékok és egyedi célú programok	2D-s és 3D-s játékok, ügyviteli rendszerprogramok

Az egyedi célú felhasználói szoftverek csoportjába a speciális igénye­ket kielégítő, konkrét cél érdekében készülő, általános célra nem al­kalmazható programok tartoznak.

A SZOFTVEREK VERZIÓI

A szoftverek fejlesztése nagyon gyors ütemben zajlik, egy éven belül egy programnak akár több új változata is megjelenhet. Szükség van te­hát a szoftverek különféle verzióinak megkülön­böztetésére. Ha min­den új változatnak új nevet adnánk, lehetet­len volna eldönteni, melyik prog­ramnak melyik az elődje, ezért az egyes változatok megkülön­bözteté­sé­re úgynevezett verzió­számokat használnak. Általában a programok első publikus vál­tozata az 1.0 verziószámot kapja, majd a kü­lönféle to­vább­fej­leszté­sektől függően kaphat új verziószámot, például 1.1, 1.5, 2.0 stb. Ezeket a verziószámokat azonban a prog­ra­mozók teljesen szubjektív módon adják termékeiknek, a sorszámo­zás­ra nin­csen általá­nosan el­fo­gadott szabály. Ha a szoftveren nagyobb fej­lesz­té­seket hajta­nak végre, akkor azt általában a verziószám egész szám­jeg­gyel történő változtatá­sá­val jelzik. Amennyiben kisebb fej­lesz­té­seket vagy javításokat végeznek egy szoftveren, a verziószámok nem egész szám­jeggyel változnak. Egyes esetek­ben a nem egész szám­jegyű tagokból több is szerepel a ver­zió­szám­ban.

Például a Photoshop grafikai program fejlesztése során a szoft­vert a kö­vetkező verziószámokkal is ellátták: Photoshop 5.0, Photoshop 5.5, Photoshop 6.0, Photoshop 6.0.1.

A Microsoft 1995-től kezdődően bevezette a programok egyes verzi­ói­nak évszámokkal történő megkülönböztetését.

Például a Microsoft Office irodai programcsomag újabb verziói az Office 95, Office 97 és Office 2000 elnevezéseket kapták, a leg­újabb neve azonban Office XP. Ezt a jelölési formát később más szoft­verfejlesztő cégek is átvet­ték.

A témakörhöz kapcsolódó gyakorlófeladatok:
Feladatgyűjtemény 11., 13. feladat

A számítógép sebessége

Egy számítógép mindennapi használata során a felhasználó ál­tal érzé­kelt műveletvégrehajtási sebességet több hardver- és szoftveroldali té­nyező befolyásolja. Ebből kifolyólag egy számítógép munkavégzés so­rán érzékelhető sebességére nem következtethetünk csupán egyetlen megadott adat – például a processzor sebessége – alapján.

A legfontosabb hardveroldali tényezők, amelyek egy számítógép általá­nos sebességét befolyásolják, a processzor sebessége, a memória nagy­sága és a háttértár adatátviteli, illetve tárolóka­pacitása. Azonban a se­bességet nagyban befolyásolják az adott számítógépen telepített ope­rá­ciós rendszer tulajdonságai is.

A programok végrehajtásának sebességét közvetlenül a processzor se­bessége határozza meg. Mivel azonban a műveletek végrehajtása, il­let­ve a kapcsolódó adatok feldolgo­zása mindig a memóriában törté­nik, na­gyobb adatmennyiség használatakor előfordulhat, hogy a rend­szer szá­mára nem ele­gendő a rendelkezésre álló memóriaterület. Ilyenkor az operációs rendszer az éppen nem használt adatokat átme­ne­tileg a háttértárra írja, és a művelet végrehajtása során onnan ol­vassa vissza a memóriába. Mivel a memória adatelérési se­bessége sokkal nagyobb, mint a háttértáré, az adatok háttértárról való feldolgo­zása lényegesen csökkenti a műveletvégzés se­bességét. Minél na­gyobb azonban a szá­mítógép memóriakapa­citása, annál kevesebb ilyen hát­tértárműveletre van szükség, így a programok futása érzékel­hetően gyorsul.

Gyakran előfordul, hogy számítógépünkkel kifejezetten a háttértár használatát igénylő műveletet végzünk. Ilyen lehet például az a­dat­bá­zis-kezelés vagy a digitális videofájlok feldol­gozása. Ebben az esetben az érzékelhető műveletvégzési se­bességet a háttértár adat­ke­zelési se­bessége határozza meg a legnagyobb mértékben.

A napjainkban létező operációs rendszereket különböző fel­használói célcsoportoknak fejlesztették. Ebből adódóan ezeknek a programok­nak mind a belső működése, mind a hardverigénye eltérő lehet.

Az egyes operációs rendszerek sajátosságainak kö­vetkeztében előfor­dul­hat, hogy ugyanolyan hardverfelépítésű számítógépre telepített kü­lön­böző ope­rá­ciós rendszereken vég­rehajtott azonos műveletek eltérő sebességgel ke­rülnek elvég­zésre.

A számítógép beszerzésekor tehát figyelembe kell venni, hogy a gépet mi­re fogjuk használni, és ez alapján kell kivá­lasztani az operációs rendszert, valamint a megfelelő hardver­konfigurációt.

Számrendszerek

A számítógép működése alapvetően a kettes számrendszerre épül. A kettes számrendszerben történő számábrázolás nehéz­sége miatt gyakran alkalmazzák a tizenhatos számrendszerbeli számábrázolást is. Ismerkedjünk meg a különböző számrend­szerekben történő szá­molás módjával!

A számrend-szerekről általában

A számrendszerek a valós számok ábrázolására szolgáló jelek és al­kalmazásukra vonatkozó szabályok összessége.

Minden számjegypozícióhoz egy helyiértéket rendelünk, és a valós szám értékét az egyes helyiértékek és a hozzájuk tar­tozó értékek szor­zatainak összege adja.

A mennyiségeket a számrendszer alapjának hatványaival írjuk fel, ahol a számrendszer alapja bármely 1-nél nagyobb egész szám lehet.

Kettes (BINÁRIS) számrendszer

A kettes vagy más néven bináris számrendszerbeli számok a 0 és az 1 számjegyekből állnak. A számjegyek helyiértékeit az alábbi táblázat­ban foglaltuk össze.

2n …	27	26	25	24	23	22	21	20
	128	64	32	16	8	4	2	1

A

Átváltás decimális számrendszerből Bináris számrendszerbe

számítógépen leggyakrabban nyolc számjegyből álló bináris szá­mokkal találkozhatunk. A nyolc számjegyen ábrázolható leg­nagyobb érték a 255=(128+64+32+16+8+4+2+1).

A tízes (decimális) számrendszerbeli számokat kettővel való ma­ra­dé­kos osz­tással tudjuk a legegyszerűbben bináris számrend­szerbeli szám­má ala­kítani.

Az átalakítandó számot osszuk el kettővel. Minden osztásnál je­gyez­zük fel a maradékot. Folytassuk az egészrésszel való osz­tást, amíg nullát nem kapunk.

_{Lássunk erre egy példát! Az átváltandó szám: 8110.}

	Művelet	Egészrész	Maradék
81	81/2=	40	1
40	40/2=	20	0
20	20/2=	10	0
10	10/2=	5	0
5	5/2=	2	1
2	2/2=	1	0
1	1/2=	0	1
0

Az így kapott maradékokat lentről felfelé olvasva kapjuk meg a bináris számot: 1010001₂.

Átváltás
Bináris számrendszerből decimális számrendszerbe

A bináris számrendszerbeli számokat úgy válthatjuk át decimális szám­rendszerbe, hogy a bináris szám egyes számjegyeit meg­szoroz­zuk a hozzájuk tartozó helyiértékekkel, majd az így kapott értékeket össze­adjuk.

Például az 10001011₂ bináris szám decimális értékét az alábbi módon számíthatjuk ki:

Bináris	1	0	0	0	1	0	1	1
Helyiértékek	27	26	25	24	23	22	21	20
Felbontás	1*128	0*64	0*32	0*16	1*8	0*4	1*2	1*1
Decimális	128+8+2+1=139

Tizenhatos (Hexadecimális) számrendszer

A tizenhatos vagy más néven hexadecimális számrendszerbeli szá­mok 0 és 15 közötti helyiértékeket tartalmazhatnak, melyek a követke­zők: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F

Az egyes betűk a következő értékeket szimbolizálják:

A=10, B=11, C=12, D=13, E=14, F=15

A számjegyek helyiértékeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

16n …	164	163	162	161	160
	65536	4096	256	16	1

Átváltás decimális számrendszerből hexadecimális számrendszerbe

A decimális számrendszerbeli számokat tizenhattal való mara­dékos osztással tudjuk hexadecimális számrendszerbeli számmá alakítani.

Az átalakítandó számot osszuk el tizenhattal. Minden osztásnál je­gyez­zük fel a maradékot. Folytassuk az egészrésszel való osztást, amíg nul­lát nem kapunk. Figyeljünk arra, hogy 10-től felfelé az értéke­ket be­tűk­kel jelöljük!

Lássunk erre egy példát! Az átalakítandó szám: 1015₁₀.

	Művelet	Egészrész	Maradék
101	1015/16=	63	7
63	63/16=	3	F (15)
3	3/16=	0	3
0

Az így kapott maradékokat lentről felfelé olvasva kapjuk meg a hexa­decimális számot: 3F7₁₆.

Átváltás HEXADECIMÁLIS számrendszerből decimális számrendszerbe

A hexadecimális számrendszerbeli számokat úgy válthatjuk át decimá­lis számrendszerbe, hogy a hexadecimális szám egyes számjegyeit megszorozzuk a hozzájuk tartozó helyiértékekkel, majd az így kapott értékeket összeadjuk.

Például az A5₁₆ hexadecimális szám decimális értékét az alábbi mó­don számíthatjuk ki.

Hexadecimális	A	5
Helyiértékek	161	160
Felbontás	10*16	5*1
Decimális	160+5=165

Átváltás bináris számrendszerből hexadecimális számrendszerbe

Bináris számrendszerből hexadecimális számrendszerbe történő át­vál­tás­kor a bináris szám számjegyeit osszuk a szám utolsó szám­je­gyétől kezdve négyes csoportokra. Ha az első csoport­ban négynél kevesebb számjegy szerepel, az első számjegy elé annyi nul­lát írjunk, hogy négy számjegyet kapjunk. Számítsuk ki az egyes cso­portok értékeit, majd az így kapott számokat váltsuk át hexadecimális számjegyekké, és ol­vassuk össze.

Lássunk egy példát! Az átváltandó szám az 10111111001₂.

Bináris	0101	1111	1001
Felbontás	0*8+1*4+0*2+1*1	1*8+1*4+1*2+1*1	1*8+0*4+0*2+1*1
Decimális	5	15	9
Hexadecimális	5	F	9

A táblázat utolsó sorát balról jobbra összeolvasva az eredmény tehát: 5F9₁₆.

Átváltás
Hexadecimális számrendszerből bináris számrendszerbe

A hexadecimális számrendszerbeli számok bináris számrend­szerbeli számmá történő átalakításához első lépésként váltsuk át a hexa­deci­mális számjegyeket decimális számokká. Az így kapott érté­keket vált­suk át bináris számokká, majd az eredményt olvassuk össze.

_{Lássunk egy példát! Az átváltandó szám a 7BA16.}

Hexadecimális	7	B	A
Decimális	7	11	10
Felbontás	1*4+1*2+1*1	1*8+0*4+1*2+1*1	1*8+0*4+1*2+0
Bináris	111	1011	1010

A táblázat utolsó sorát balról jobbra összeolvasva az eredmény tehát: 11110111010₂.

A témakörhöz kapcsolódó gyakorlófeladatok:
Feladatgyűjtemény 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23. feladat

BOOLE-ALGEBRA

Egy halmazt a rajta értelmezett műveletekkel és tulajdonságok­kal együtt Boole-algebrának nevezünk.

logikai műveletek

A bináris számrendszerben felírt számokkal különböző művele­teket is végezhetünk. A számrendszer egy-egy számjegye megfelel egy-egy lo­gikai kijelentésnek (0-hamis, 1-igaz), így el­sősorban logikai művele­tek végzésére alkalmas. Minden logi­kai művelet operandusokból (a,b,c,…,z) és logikai operátorokból (NOT, AND, OR, XOR, IMP, EQ) áll. A logikai műveletek legegy­szerűbb megjelenítési módja az igaz­ság­táblázat.

A műveleteket két csoportra bonthatjuk, az egy változóval, illetve a több változóval végezhető műveletekre. Egy logikai kifejezés­nek két­féle logikai értéke lehet: ha igaz 1, ha hamis 0.

Egy változóval végezhető logikai művelet a NEM (NOT), amely az ál­lítások logikai értékét fordítja meg.

A NOT logikai művelet igazságtáblázata:

a	NOT a
1	0
0	1

Több változóval végezhető művelet a logikai ÉS (AND) művelet, amely logikai értéke csak abban az esetben IGAZ, ha minden, a mű­veletben részt vevő kifejezés logikai értéke IGAZ, minden más esetben HAMIS logikai értéket ad.

Az AND logikai művelet igazságtáblázata:

a	b	a AND b
1	1	1
1	0	0
0	1	0
0	0	0

A több változóval végezhető logikai műveletek közé tartozik a logikai VAGY (OR) művelet is. Logikai értéke IGAZ, ha a műveletben részt vevő kifejezések logikai értékének bárme­lyike IGAZ. A művelet logikai értéke csak ak­kor lesz HAMIS, ha a műveletben részt vevő kifejezések logikai értékének mind­egyike HAMIS.

Az OR logikai művelet igazságtáblázata:

a	b	a OR b
1	1	1
1	0	1
0	1	1
0	0	0

A logikai VAGY művelet mellett fontos szerepet kap a logikai
KIZÁRÓ VAGY (XOR) művelet is. Logikai értéke akkor ad IGAZ ered­ményt, ha a műveletben részt vevő kifejezések logikai érté­kei kü­lönbö­zőek. Abban az esetben, ha a műveletben részt vevő kifejezések logi­kai értékei meg­egyeznek, HAMIS logikai értéket kapunk ered­mé­nyül.

A XOR logikai művelet igazságtáblázata:

a	b	a XOR b
1	1	0
1	0	1
0	1	1
0	0	0

További több változón végezhető logikai művelet az IMPLIKÁCIÓ (IMP), a "ha a, akkor b" művelete. Az implikáció olyan művelet, mely logikai értéke pontosan akkor HAMIS, ha a műveletben részt vevő bemeneti kifejezés logikai értéké­nek IGAZ voltából következik, hogy a műveletben részt vevő kifeje­zés kimeneti logikai értéke HAMIS. Az összes többi esetben a logikai ér­téke IGAZ.

Az IMP logikai művelet igazságtáblázata:

a	b	a IMP b
1	1	1
1	0	0
0	1	1
0	0	1

Végül az EKVIVALENCIA (EQ) művelete olyan logikai művelet, amely lo­gikai értéke pontosan akkor IGAZ, ha a műveletben részt vevő két ki­fejezés logikai értéke azonos.

Az EQ logikai művelet igazságtáblázata:

a	b	a EQ b
1	1	1
1	0	0
0	1	0
0	0	1

A témakörhöz kapcsolódó gyakorlófeladatok:
Feladatgyűjtemény 24., 25., 26. feladat

ergonómiai szempontOK

Számítógépes munkahelyi környezetünket a szokásostól eltérő szem­pontok figyelem­be­vételével kell kialakítanunk. Ennek fő oka, hogy a számítógép állandó haszná­lata egészségkárosító hatású. Ebben a rész­ben szó esik a hardver, a szoftver és a hozzá tartozó doku­men­táció iránt támasztha­tó ergonómiai⁶ követel­ményekről is.

AZ ERGONOMIKUS MUNKAHELY

A számítógépes munkahelyek kialakításánál a következő ténye­zőket kell figyelembe vennünk:

A helyiségben az ablakok elhelyezése döntő jelentőséggel bír. A tűző, közvetlen napfény erősen rontja a képernyő láthatósá­gát. Ugyancsak kedvezőtlen, ha az egyébként árnyékban lévő monitor üvegén tükröző­dik az ablakon keresztül látható világ. Szemrontó hatású az is, ha a tükröződésbe az ablak előtti füg­göny is belelátszik, vagy egyenesen a napos ablakkal szemben ülünk. Ennek elkerülésére reluxák vagy sö­té­títő­függönyök be­szerzése ajánlott. A legideálisabb elrendezés, ha mo­nitorunkat árnyékos helyre, hátlapjával a faltól 20 cm-re úgy he­lyezzük el, hogy az ablak jobbra (balkezeseknél) vagy balra (jobbkeze­sek­nél) legyen. A reluxa, illetve a függönyök segítségével bármilyen időben szabályozhatjuk a helyiség természetes fényviszonyait.

A mesterséges világítás kialakításakor a helyiség megvilágítá­sára szórt, a munka­asztalra irányított fényeket alkalmazzunk. A fal világos színű, a padló sötétebb színű legyen.

Az irodai bútorok közül az állítható magasságú asztalok és szé­kek a kedvezőek. A legfontosabb bútor a szék. A legmegfelelőbbek a gáz­ru­gós, szinkronmechanikás, fékezett görgős, derék­hajlathoz iga­zít­ha­tó, tűzálló bevonatú székek.

Az ember közérzetét befolyásoló környezeti tényezők közé tar­tozik a zaj is. A legalapvetőbb munkahelyi zaj az emberi beszéd, illetve a kü­lönféle gépek által kibocsátott hangok. A zajhatások csökken­té­sére halkabb gépek üzemeltetése, illetve hangszige­telés alkalmazása ajánlott. Olyan munkahelyeken – például ipari létesítményekben –, ahol a dolgozók fokozott zajártalomnak van­nak kitéve, füldugó, illetve fül­védő használata szükséges.

AZ ERGONOMIKUS SZÁMÍTÓGÉP

A számítógép akkor nevezhető ergonomikusnak, ha lehetővé teszi a használatával együtt járó mun­ka­helyi megterhelések, illetve baleset- és munkavédelmi ve­szélyforrások kiküszöbölését, vagy előfordulásukat meg­akadályozza. A számítástechnikai esz­közökkel kapcsolatos ergo­nó­miai elvárásokat az 1995-ben, a svéd TCO (Tjänstemännens Centralorganisation) szervezet által kidolgozott szabvány – a TCO szabvány – foglalja össze. Fon­tos, hogy a számítógép előtt ülő fel­használó is tisztában legyen a számítógépes munka veszélyforrásai­val. Ebben a részben rész­letesen foglalkozunk a veszélyforrásokkal, azok hatásaival és a vé­de­kezés javasolt módjával.

MONOTÓNIA

Az irodai munkahelyek általános veszélyforrásai közé tartozik a szá­mítógépes munka monotonitása, például ha egy szöveg begépelése során huzamosabb időre a gép elé kényszerítjük magunkat. A munkát általában merev testtartásban, a monitort feszülten nézve végezzük. A monoton tevékenység azokat az izomcsoportokat terheli, amelynek következtében állandósulhat a rossz tartás, izom-, hát-, nyaktájéki fájdalmak, izom­görcsök jelentkezhetnek. Súlyosabb esetekben vér­ke­ringési zavarok, szívfájdalom, porckorongbántalmak léphetnek fel.

A tünetek ellen 50 percenként szünetet tartva, a munkaasztaltól fel­állva rendszeres mozgással védekezhetünk. Ha van rá lehe­tőség, mun­kánkat úgy ütemezzük, hogy abban a változó jellegű tevékenysé­gek váltsák egymást.

A hardver ergonómiája

A billentyűzet és az egér használata jelenti az egyik legjelentő­sebb veszélyforrást, mert nem megfelelően kialakított munka­környezet esetén használatuk huzamosabb ideig tartó, termé­szetel­lenes testtar­tásra kényszeríti a vállakat, a karokat és a csuklókat, a billentyűleüté­sek pedig jelentősen megterhelik az ínhüvelyt és az ujj­perceket. Zsib­badás, ízületi kopások és fájdalmak, idült ínhüvelygyulladás, vér­kerin­gési zavarok léphetnek fel.

A kedvezőtlen körülmények hatá­sára kiala­kuló izomfájdalmakat egysé­gesen RSI (Repetitive Strain Injuries, azaz ismétlődő megterhelés okozta sérülések) szindrómának nevez­zük. Ezek a problémák a nem teljes méretű billentyű­zettel rendelkező, hor­doz­ható gépeken je­lentkeznek legerő­sebben.

Az ergonómiai vizsgálatok kimutatták, hogy az izom­terhelés egy része abból fakad, hogy a ha­gyományos billentyű­zetet ke­zelők fel­sőteste 5 fokkal előre­hajlik.

A tünetek elkerülésére a pihenőkben rendszeresen mozgassuk, mas­szí­roz­zuk, tornáztassuk végtagjainkat. Igyekezzünk olyan technikákat ki­alakítani, amelyek segítségével kevesebb egér­mozgással, illetve bil­lentyűleütéssel is megoldható ugyanaz a feladat (gyorsbillentyűk, mak­rók).

Hordozható számítógép vásárlásakor legfontosabb szempontjaink közé tartoz­zon a billentyűzet használhatósága.

A billentyűk – funkcióbillentyűk, számbillentyűzet – elhelyezése, mé­rete, a lenyo­má­sukhoz szükséges erő mértéke a mai napig is kutatás tár­gya. A legújabb kutatási eredmények alapján dolgoz­ták ki az úgy­ne­ve­zett ergonomikus billentyűzeteket. Ezek ívelt kialakításúak, illetve leg­többjük középen két részre nyitható és a két rész tetszőleges szög­be fordítható egymással. Előnye, hogy sokkal kényelmesebb, hát­ránya, hogy meg kell tanulni hozzá két kézzel gépelni. Az ergonomikus bil­lentyűzetek hasz­nálatakor a felsőtest mintegy 15 fokban hátra­hajlik, ez­zel tehermentesül a hátizom és a porckorongok. Az ergonomikus bil­len­tyűzetek csak a testtartáson képesek változtatni.

Sokat segíthetünk a billentyűzet megfelelő elhelyezésével. Az eszköz pontosan előttünk legyen. Székünket állítsuk olyan magasra, hogy fel­karunk a testünk mellett lazán lelógatva, alka­runk derékszögben haj­lítva, az asztal lapjával párhuzamosan helyezkedjen el. Ilyenkor tenye­rünk éppen a billentyűzet felett található. Ügyeljünk arra, hogy a bil­lentyűzet előtt megfelelő tá­volság legyen kezünk megtámasztására, ezzel elkerülhetjük a megerőltető tartást. Egyes gyártók forgalmaznak billentyűzetre szerelhető kézpihentetőket is, amelyek a csuklót tá­masztják alá. A billentyűzet dőlését az alján található lábacskákkal saját igé­nyeink szerint állítsuk be a legkényelmesebbre.

Tenyerünkbe jól illeszkedő, könnyen mozgatható egeret válas­szunk, amely­nél a gombokat az ujj oldalirányú elmozdítása nél­kül lehet le­nyomni. A balkezeseknek ajánlott a bal tenyér formáját követő egér be­szerzése. Az egér mozgatásakor karun­kat fektessük az asztalra, és csak a csuklónk mozogjon. Az egérmeghajtó szoft­vert úgy állítsuk be, hogy az egeret egy 5×5cm-es te­rületen mozgatva kényelmesen na­vi­gál­hassunk a képernyőn. Használjunk vékony, puha egéralátétet.

A képernyő felelős elsősorban a szem kifáradásáért, de előidéz­het kü­lönféle arcbetegségeket is.

A képernyő alacsony képismétlési frekvenciája vezet a képer­nyő­vil­lo­gáshoz, amely különösen fehér képernyőháttér esetén zavaró. Sok egészségi probléma forrásai a képernyő­felület és az emberi arc közötti térbe kerülő porszemcsék. Ennek hatá­sára fáradtságérzet, szemfájás, könnyezés, bőrpiro­sodás, rossz köz­érzet, esetleg kötőhártya-gyulladás alakulhat ki.

A kedvezőtlen hatások ellen gyakoribb szellőztetéssel, ventilá­to­rokkal védekezhetünk. A villogást és sugárzást jó minőségű mo­nitorok vásár­lásával küszöbölhetjük ki, illetve csökkenthetjük le. A jobb minőségű monitorok másik kedvező tulajdonsága, hogy már rövid idejű haszná­laton kívüli állapotban is képesek auto­matikusan „alvó” üzemmódba kerülni. Ez a tulajdonságuk azon­ban csak megfelelő képernyővezérlő kártya mellett használható ki.

A porszemcsék ellen földelt képernyőszűrővel védekezhetünk. Sok­szor segíthet speciális – például Monix típusú – képernyő­szemüveg, mint egyéni védőeszköz használata is.

A nyomtatókkal szemben támasztott általános ergonómiai kö­vetel­mények közé tartozik az alacsony zajszint, az alacsony energiafo­gyasztás, a gazdaságos és egyszerű üzemeltetés. A lézernyomtatók esetében további szempont az alacsony ózonkibocsátás is.

A SZOFTVER ERGONÓMIÁJA

A számítógépes rendszer és alkalmazói közötti találkozási felület iránti követelményeket kutatja a szoftverergonómia tudománya. A talál­ko­zási felületbe beletartozik a dokumentáció is. A barátságos felületű, ergonomikus programok javítják a munkával kapcsolatos kom­fort­ér­zetet, csökkentik a rossz adatbevitelből, helytelen kezelésből fakadó hibák előfordulásá­nak valószínűségét, biztosítják a szoftver szolgál­ta­tásainak teljes körű felhasználását. Az ilyen programok keze­lése könnyen megtanulható, követhető, a felhasználót munkája közben kép­er­nyős súgók segítik.

Ezen szempontok figyelembevételével igazán csak a kilenc­venes évek elejétől fejlesztenek programokat, bár az ilyen irá­nyú ku­tatások a nyolc­vanas évek közepétől kezdőd­tek. Minthogy a számí­tó­gép mil­liók számára mindennapi munka­eszközzé vált, meg­nőttek a prog­ra­mok iránti követelmények. Ezek egyik fontos eleme az ergo­nomikus felhasználói felület ki­alakítása.

A programokkal szembeni legfon­tosabb elvárások:

A megbízhatóság alatt a feladat tökéletes ellátását értjük, bele­értve az illetékes felhasználók hozzáférésének biztosítását és az ille­ték­te­lenek kizárását.

A könnyű kezelhetőség követelményéhez hozzátartozik a képernyős sú­gók alkal­mazása, valamint az áttekinthető képer­nyőképek haszná­lata, amely a felhasználó és a szoftver közötti információcsere felgyor­sulá­sát eredményezi. Ide sorolhatók a menük, az eszköztárak, a pár­beszéd panelek és egyéb elemek áttekinthető elrendezése és könnyű kezel­hető­sége.

Fontos a színek és a sötét-világos részek arányának helyes meg­vá­lasztása is, ezeket a grafikus felhasználói felületen egyedileg is beál­líthatjuk.

A felhasználóbarát adatbevitel elsőrangú szempont. Az ergonomikus adatbeviteli képernyőkön a mezők alapértelmezett értékekkel ren­delkeznek. A téves adatbevitel csökkentése érdekében a mezőket szűrőkkel látják el. A beviteli adatmezők nem ismétlődnek. Az ered­mények megjelenítésekor megfelelő elrendezésben jelennek meg az adatok.

A könnyű karbantarthatóság és továbbfejleszthetőség a programozók feladatát könnyíti meg. Irodai szoftverek tekinte­tében ezt viszonylag kevesen gyakorolják, pedig a legkorszerűbb irodai programok saját programnyelvvel is ren­delkeznek, amelyekkel munkánkat meggyorsító alkalmazásokat lehet az iroda számára fej­lesz­teni (ilyen például a Word szöveg­szerkesztő, illetve az Excel táblázatkezelő Visual Basic for Applications nyelve).

Az újabb fejlesztési irányok egyike az úgynevezett adaptív fel­használói felület, ahol a program alkalmazkodik a felhasználó szokásaihoz, és el­rejti a nem használt parancsokat. Így működik a Microsoft Office 2000 és a Microsoft Office XP is. Ezt a szolgáltatást ki lehet kapcsolni, így visszatérhetünk a személyesen testreszabott fel­használói felü­le­tünk­höz.

A másik fejlesztési irány az ablakok számának csökkentése és az ob­jektumok kinagyításának lehetősége. Például egy ikonként látszó ob­jektumra mozgatva a kurzort egy felnagyított kép jelenik meg, ame­lyen azonnal dolgozhatunk.

Az információs társadalom

Az információs társadalom az emberek közötti társadalmi vi­szonyt meg­változtató, az emberi együttélés új formája, amely az információ hálózatba szervezett előállításán és tárolásán alapul. A digitális kultúra és az információs társadalom kialakulásában fontos szerepet játszik az internet terjedése és az új elektronikus kommunikációs eszközök egyre összehangoltabb mű­ködése. Az eszközök léte és folyamatos fejlődése azonban nem ele­gendő, legalább ilyen fontos a felhasználók folyamatos képzése, illetve a jogszabályi háttér megteremtése.

Számtalan olyan probléma is előkerülhet, amely megismerésével ide­jé­ben felkészülhetünk a károk, illetve kedvezőtlen események elke­rülé­sére. Tekintsük például a 2000. év problémáját!

Itt az jelentette a gondot, hogy a régebbi rendszerek takarékos módon két bájton ábrázolták a dátumot. Ez mindaddig nem okozhat hibát, amíg ugyanabban az évszázadban vagyunk, de közeledett a 2000. év. Amikor felismerték a problémát, valósá­gos pánik tört ki.

Voltak azon­ban olyan informatikai vállalkozá­sok, akik a korábbi rend­szereket meg­vizsgálták és még idejében átalakították.

AZ OKTATÁS

A haladás fontos eleme az oktatás. A mobil kommunikáció és az in­ternet megjelenése az utóbbi évtizedek eredménye. Infor­matikai isme­retekre mindenkinek egyre nagyobb szüksége lesz. Ennek hatá­sára az oktatásban is nagy változások következtek be. Az informatika okta­tása már általános iskolában megkezdő­dik. A pedagógusok szá­mára kü­lönböző továbbképzések bizto­sítják az átállást az in­for­ma­tika alapú oktatásra. A nappali képzés mellett elterjedt távoktatás az internet és a digitális kommunikációs eszközök fejlődésével kibő­vült, megjelent az internet alapú távoktatás. A fel­használónak lehető­sége van szak­mai ismereteit az interneten ke­resztül, saját időbeosz­tá­sa szerint, mul­timé­diás oktatófilmek, jegy­zetek és tesz­tek segítsé­gével bővíteni. A fel­használó így egyszerre több oktatáson is részt vehet.

Az internet alapú kommunikáció jellege szerint az elektronikus tanulás (eTanulás) két formáját különböztetjük meg:

• Szinkron eTanulás: A különböző helyen lévő oktató és a diá­kok online kapcsolatban vannak. Az oktatásban meg­határozott tanterv szerint haladnak előre. Ehhez csevegést (chat), videokonferenciát és hasonló online technikákat al­kal­maznak. Ebben az esetben tehát az időbeli kötöttség (óra­rend) megmarad, csak a térbeli kötöttségek szabadul­nak fel.

• Aszinkron eTanulás: Ebben az esetben a térbeli és az idő­beli kötöttségektől mentesen folyhat a képzés. Az in­ter­ne­ten keresztül a tananyag bárhon­nan, bármikor hoz­zá­fér­he­tő. Ennek megfelelően nem online technikákat alkal­maz­nak, hanem például doku­mentumletöltést, elekt­ro­nikus le­ve­lezést stb.

A kommunikáció iránya mindkét formánál többirányú, kiterjed az ok­tató és a tanulók, valamint a tanulók egymás közti kapcso­lattartá­sára. A meg­határozó azonban az oktatótól a tanuló felé irányuló infor­máció. Az integrált távoktatási rendszerek az információs technológián ala­puló keretrendszerek. Ezek egyúttal az oktatással kapcsolatos admi­niszt­rációs tevékenysé­get is elvégzik. A speciális szoftverek használa­tának elsajátítá­sához egyre több profitorientált oktatócentrum biztosít lehe­tőséget felszerelt gépparkkal, legújabb szoftverekkel és szakkép­zett ok­tatói testülettel.

A következő táblázatban néhány, az oktatás területén hasznos­nak te­kinthető webhely elérési lehetőségét foglaltuk össze:

Honlap	URL cím
Magyar általános iskolák	xxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxx_xxx.xxxx
Magyar középiskolák	xxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxx_xxx.xxxx
Nyelviskolák	xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx
Magyar Oktatási Tájékoztató	xxxx://xxxxx.xxx.xx
Tankönyvkereső	xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx
Taneszköztár	xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx
Puskák, tételek	xxxx://xxxxx.xx
Esszék, dolgozatok, jegyzetek	xxxx://xxxxx.xxxxx.xx
Érettségi tételek	xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xxxxxxxxx
Felvételi információk (egyetemek, főiskolák)	xxxx://xxx.xxxxx.xx

AZ INTERNET

Számtalan helyen hivatkozunk olyan információkra, amelyeket az internetről lehet beszerezni. Definíció szerint az internet egy­részt a szá­mítógépeket összekötő fizikai hálózatot, másrészt egy infor­máció­átviteli szabványt (TCP/IP) jelent, amely meghatá­rozza az adat­átvitel módját a hálózaton.

Körülbelül har­minc éve merült fel annak igénye, hogy az amerikai kor­mányszervek egy esetleges nukleáris háború után is fenntartsák a kommunikációt az egyes katonai bázisok között. Egyetlen, váro­so­kat, államokat és bá­zisokat összekötő vezérlő-szabályozó hálózat véd­he­tet­len lett volna egy atomtámadással szemben, hiszen a felügyeleti köz­pont megsemmi­sítése a legtökéletesebb hálózatot is szétszag­gatná. Ek­kor álltak elő egy korszakalkotó ötlettel, amely 1964-ben ke­rült nyil­vá­nosságra: a hálózatnak nem lehet semmiféle központja, a kezdetektől fogva min­den részét önállóan kell működtetni, fi­gye­lem­be véve a rend­szer megbízhatatlanságát. A kommuniká­ciós rend­szer­be be kell építeni az adatok ismételt továbbítását akár a tárolási-szál­lí­tási kapacitások le­terhelése árán is.

A hálózat összes csomópontja egyenértékűnek tekinthető, önál­lóan al­kothat, küldhet és fogadhat üzeneteket. Az üzenetek kü­lön címmel ren­delkező csomagokból tevődnek össze. Csak az üzenet feladója és cím­zettje rögzített, az útvonal tetszőleges lehet.

Az információk tárolását nagy teljesítményű hálózati kiszolgáló szá­mí­tó­gépekkel oldjuk meg, amelyek min­denki számára bizto­sítják a kü­lön­féle információk el­érését, kezelését. Információnak tekinthető például egy levél tartalma, egy elektronikus számla kitöltött rovatai, egy di­gi­ta­lizált fénykép vagy videofelvétel, de akár a számítógépen tárolt üze­net­rögzítő hangfelvétele is. Az internet egy eszköz ahhoz, hogy a fel­hasz­nálók megosszák egy­más közt ezeket az elektronikus információkat.

Bemutatott példáink is gyakran az internet egyik szolgáltatásáról a WWW-ről, azaz a World Wide Webről származnak. Az általános el­ér­hetőség, mint fő szempont miatt kizárólag az interneten elérhető adat­bázisokat mutatunk be. Az internetes anyagok gyors változására jel­lemző, hogy az elérhető informá­ciók címei napról napra változnak.

NETIKETT

Az internetet sokszor a résztvevők által önszabályozott rend­szernek ír­ják le. A tartalmi kérdésekben a felhasználók által a hálózat hasz­ná­la­tá­nak szabályozására hallgatólagosan elfo­gadott „Netikett” a meg­ha­tározó, amely a mások véleményének tiszteletben tartásán ala­pul. A Netikett az interneten követendő szabályok gyűjteménye. Rész­ben etikai, részben technikai jel­legű ajánlásokból áll, és a há­ló­za­tot hasz­nálók etikai érzékén, önszabályozásán alapszik.

A Netikett olyan szakmai vagy illemkódex, melynek hatékony­sága at­tól függ, hogy szabályait az internetes közösség tagjai mennyire tartják vagy tartatják be. A Netikett szabályai ellen vé­tőkkel szemben a há­ló­zati közösség együttesen lép fel. Ezek az eszközök az oktatói, tudo­má­nyos fel­hasz­nálói körökben haté­konyabbak, az üzleti felhasználás azon­ban kön­nyebben eltér az etikai megfontolásoktól. Mindezek miatt fo­lyamatosan jogi vi­ták tárgyát képezi valamilyen szabályozás kér­dése.

DIGITÁLIS OTTHON

A digitális otthonok kialakításánál több célra használt eszközök távoli és programozható vezérléséről, automatizálásáról van szó. Az össze­kapcsolt eszközök a biztonsági berendezésektől, a környezet állapotát figyelembe vevő fűtő-öntőző berendezése­ken át, a kényelmi és szóra­koztató berendezésekig vagy a konyhai gépek digitalizált, távol­ból ve­zérelhető változatáig ter­jedhetnek. Az eszközök vezérlése történ­het hanggal is. A lakástulajdonos egyetlen utasítással (mobiltelefonról, te­lefon­készülékről, internetre kapcsolt távoli számítógépről) élesítheti a biztonsági berendezést, működtetheti a kiválasztott világítást, ki-be kapcsolhatja a szükséges berendezéseket, mozgatja a függönyt, a re­dőnyt; beállítható, programozható a fűtés és a légkondicionálás. A kor­szerű technikának köszönhetően már léteznek olyan konyhai esz­kö­zök, melyek a saját rendeltetésü­kön jelentősen túlmutatnak. Pél­dául egy olyan hűtőgép, melyben beépített tévé- és rádiókészülék van, lel­tá­rozza, mit tartanak benne, sőt tartalmának megfelelő recepte­ket is kínál.

Ezen eszközök használatához az erősáramú hálózat mellett strukturált kábelezést⁷ vagy kábelek nélküli átviteltechnikát kell ki­alakítani, a nagy sávszélességet igénylő alkalmazásokhoz pe­dig optikai kábele­zést kell alkalmazni.

A megfelelő kábelezési rendszer garantálja a hálózat fizikai sta­bi­li­tá­sát, megnöveli az egész hálózat élettartamát, biztosítja a megfelelő adatátviteli sebességet.

SZÁMÍTÓGÉPek otthon

A digitális otthonok mellett említjük meg a jelenleg sokkal na­gyobb távlatokkal rendelkező „házi” számítástechnikát. Egyre több háztartás rendelkezik saját számítógéppel, amelyet a szakmai alkalmazásokon (házi feladat, dolgozat írása, órarend készítése, családi költségvetés ké­szítése) túl egyre gyakrabban használnak kikapcsolódásra (elektronikus levelezés, internet hasz­nálata, számítógépes játékok, zenehallgatás). Ro­hamosan terjed azonban a távmunka, valamint az elektronikus kereske­de­lem igénybevétele is.

Ez a terület annyira ígéretesnek látszik, hogy a nagy számítógép­gyártók külön névvel is illetik: „SOHO”, vagyis Small Office Home Office.

KÖNYVTÁRAK

A digitális kultúra elterjedésének egyik fő iránya az írásbeliség elektro­nizálása. Az elektronizált anyagok a számítógépes háló­za­to­k segítsé­gé­vel könnyen elérhetők. A klasszikus könyvtári világból az elekt­roni­kus könyvtári világba történő átmenetet az automatizált könyvtár ké­pezi, amelynek működtetéséhez in­tegrált könyvtári rend­szereket alkal­maz­nak. A könyvtári munka alapvető műveleteit és tevé­kenységeit már elektronizálták, de a művek nagyobb részét még ha­gyományos könyv formájában adják ki olvasásra. A könyvtári kataló­gus és raktári nyil­vántartási rendszer viszont online módon érhető el. Az automatizált könyvtár katalógusa, az OPAC (Online Public Access Catalogue – online nyilvános hozzáférésű katalógus) például az internet segít­sé­gé­vel szinte bárhonnan, éjjel-nappal lekérdezhető. A katalógusban csak a másodlagos bibliográfiai információk elektroni­kusak, az OPAC és a leírt dokumentumok egymástól fi­zikailag távol vannak. A kata­lógus és a dokumentumok közötti fi­zikai távolságot a könyvtári állo­mányok tel­jes digitalizálása szünteti meg.

Ehhez nemcsak az új könyveket kell az OPAC-ba felvenni, ha­nem di­gitalizálni kell a régi cédulakatalógusokat is. A számítógépes könyvtár ügyfelei a számítógép-hálózatokon ke­resztül online vagy offline módon használhatják az adatbázist.

NYILVÁNOS ADATBÁZISOK

A távközlés eredményei alapján olyan könyvtárak kifejlesztésén dol­goznak, amelyeket mindenki saját otthonából kereshet fel. Egyre több szolgáltatóközpont bocsát felhasználói rendelkezé­sére teljes szöveges adatbázisokat. Ezek előnye a hagyományos papír alapú kiadványokkal szemben az információkeresési lehetőségekben rejlik. Az sem el­ha­nya­golható, hogy ezek az adatbázisok a nap 24 órájában hozzá­fér­hetők.

Internetes tartalomszolgáltatóknak nevezzük azokat a jogi vagy ma­gán­személyeket, illetve szervezeteket, amelyek az interneten elér­hető mó­don bármilyen (szöveges, numerikus, képi, hang, multi­me­diális) in­formációt tesznek közzé.

A közzététel lehet idő­ben korlátozott vagy korlátlan. A lényeg, hogy a tartalomszolgáltató a tar­talomhoz hozzáfé­rők által, a tartalomhoz való hozzáférés során, egy­értelműen azonosít­ható. Internetes tar­ta­lomszolgáltatásnak nevezzük többek között a www-, mobil-, illetve
e-mailes szolgáltatásokat is.

Itt említhetjük meg a világhálón elérhető számtalan újságot, mű­sort tartalmazó oldalt is. Ezek egy része a nyomtatott sajtó teljes vagy ki­vo­natos változata, másik része csak az interneten ke­resztül érhető el.

ÁLLAM­IGAZGATÁS

A gazdaságosan működő és polgárai széles körű, naprakész tá­jé­koz­ta­tá­sát szem előtt tartó állam egyre inkább rákényszerül arra, hogy ki­ak­názza az internet adta lehető­ségeket. Ebben Xxxxxxx már megelőzik Észak-Amerika mellett egyes ázsiai or­szágok is.

A közigazgatási funkciók korszerűsítése az online műkö­dést erősíti, mely azt jelenti, hogy a magánszemélyek és közületek tele­kom­mu­ni­ká­ciós hálózaton keresztül kapnak meg minden fontos és naprakész in­for­mációt, ügyeiket egyre inkább a hálózaton keresztül intézik, űr­la­po­kat, kérelmeket adnak be, sőt adóbevallásukat vagy adó­be­fi­ze­té­se­i­ket is ily módon oldhat­ják meg.

Magyarországon 2001 decemberétől indult el a kormányzati portál xxx.xxxxxxxxxxx.xx címen. A portál jelenleg 12 élethely­zet 800 ügy­menetének leírását tartalmazza. Az ügymenetleírásokhoz tematikus ke­reső is tartozik, amelynek segít­ségével mintegy 26 000 kulcsszó kö­zött kereshetünk. A portál használói elérhetik 5,1 millió gépjármű, 9,7 mil­lió ingat­lan és 432 ezer vállal­kozás adatait. Az egy re­giszt­rá­ci­ó­hoz tar­tozó lekérdezések számát adat­bázisonként 20 darabra kor­lá­toz­ták.

E-KERESKEDELEM

Az elektronikus kereskedelem fejlődése folyamatos és dinami­kus, még ha a fejlődés üteme kissé csökkent is az utóbbi időben. Ez a tele­kom­munikációs alkalmazáscsoport két jellegzetes ágra külö­níthető el. Az egyéni vásárlókat szolgálja ki a B2C (Business To Consumer) á­ga­zat, amely a termékek interneten keresztüli megrendelé­sét és több­nyire postai úton történő házhoz szállítá­sát végzi. Másik jel­legzetes ága a B2B (Business To Business), amely a vállalatok közötti elektronikus kereskedelmet teszi le­hetővé.

Az elektronikus vásárlás előnye, hogy leküzdhetők a távolságok, a vá­laszték minden hagyományos boltnál nagyobb lehet, olcsó és gyors.

A vásárlók a világ bármely pontjáról kényelmesen, egyszerűen és gyor­san rendelhetnek árut vagy szolgáltatást. A cégek szá­mára ez töb­bek között annyiból előnyös, hogy egy kisméretű vállalkozás is sze­rez­het magának ügyfeleket, megrendelőket a világ minden tájáról, sőt a világhálón akár a nagyokkal is ver­senyre kelhet.

A kedvező ár oka kettős. Egyrészt a virtuális áruházaknak nem kell köl­teniük bolthálózat kiépítésére, fenntartására, másrészt a nagy- és kis­ke­reskedői lánc közötti árrés is megtakarítható, ha a gyártó és a vevő közvetlenül talál­kozik.

A gyorsaság az áru vagy a szolgáltatás típusától is függ. A szolgál­ta­táshoz egyes esetekben azonnal hozzájuthatunk, máskor akár egy, eset­leg két hét várakozási idővel is számolnunk kell.

A termék vagy a szolgáltatás fajtája meghatározza a működés módját is. Általában részletes katalógusból válogathatunk vagy kulcsszavak begépelésével közvetlenül kereshetjük a cikket. Egyes online áruhá­zak­ban virtuális bevásárlókocsink is van, amelybe berakhatjuk az áru­kat, egy számláló pedig folyamato­san mutatja, mekkora összeget ké­szülünk elkölteni. Fizetés előtt felülvizsgálhatjuk kocsink tartal­mát, egyes dol­gokat tetszés sze­rint kirakhatunk belőle. Végül megadjuk bankkártyánk típusát és a kártya számát. Ezt követően lezajlik a tranz­akció.

Az internet gazdaságossága és határok nélkülisége miatt az üzleti vi­lág jelentős átformálódására számíthatunk a jövőben. Az Amerikai Egye­sült Államokban több évre előre teljesen adó­mentessé tették az elek­tro­nikus kereskedelmet, hogy felgyorsít­sák ezt a folyamatot. Egyes nagy szá­mítógép-forgalmazók be­vételének jelentős része már az in­ternetes ke­reskedelemből származik.

KIBER-KÁVÉHÁZAK

Az internet elterjedésével és az úgynevezett kiberkávéházak (cyber­café) vagy internetkávézók megjelenésével azoknak is le­hetősé­gük van kihasználni az informatika nyújtotta lehetősége­ket, akiknek nincs ott­hon számítógépük vagy internetcsatlako­zásuk. Az internet­ká­vé­zók­ban a legmodernebb számítógépek várják a böngészni vágyó­kat. A nö­vekvő kereslet miatt egyre több helyen az internet szol­gálta­tá­sai mellett igénybe vehetők a hálózatban játsz­ható számítógépes játé­kok is. A  rendszer működését az ott dolgozó rendszergazdák felü­gye­lik.

K

ADATBÁZISOK elÉRÉSE

özhasznú adatbázisok

Az adatbázis információk tárolására és visszakeresésére hasz­nálható adatállomány. A közhasznú adatbázisokat általában nagy kapacitású adathordozókon – például CD-ROM-on vagy DVD-n – szerezhetjük be, egyre elterjedtebbek azonban az interneten keresztül hozzáférhető adatbázisok is. Ezek egy része ingyenesen elérhető nyil­vános adatbá­zis, ilyenek pél­dául a könyvtári katalógusok, címjegyzé­kek. Az inter­netes adat­bázisok másik része azonban korlátozott hozzá­férésű, a hozzáférés rendszerint előfizetés alapján történik. Ebbe a ka­te­góriába tartoznak többek között a különböző kereskedelmi és gazdasági adat­bázisok, pél­dául az MTI ECO szolgáltatása a xxx.xxxxxx.xx címen. A fizetős adat­bázisok felkeresésekor fi­gyel­mez­tetést kapunk arról, hogy a to­vább­lé­pés csak jelszó ismeretében le­hetséges. A jelszóért hitel­kártyánk szá­mának begépelésével (online módon) vagy előfizetői rendszerben fi­zet­hetünk.

Az internetszolgáltatók számos hétköznapi és praktikus adatbá­zis-szolgáltatást nyújtanak. Adatbázis például a Matáv interaktív tudako­zója a weben (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxx). Itt egy előfizető nevének vagy telefonszámának begépelése után megkaphatjuk az előfizető to­vábbi nyilvános adatait, mintha egy telefonkönyvet lapoznánk fel vagy fel­hívnánk a tudakozót. Ez a megoldás vi­szont sokkal kényelmesebb, hi­szen egy telefonkönyvben nehéz lenne telefonszám vagy tetszőle­ges helység szerint keresni.

Az adatbázisok elérése általában úgynevezett űrlapok segítsé­gével tör­ténik. Az űrlap egy olyan üres minta, amely kitöltése után válik do­ku­mentummá. A dokumentumot vagy maga az űrlap alkotja, vagy a ro­vatai (mezői) jelentik egy adatbázis beviteli pontjait. Egy jól szer­kesz­tett űrlap strukturált módon kö­zölhet információt, vagy képezheti a le­kérdezés alapját.

A közhasznú magyar információs adatbázisok nem feltétlenül „közhi­telesek”, azaz nem minden adatbázist törvény, illetve ren­delet alapján hoznak létre, és minőségük, valamint teljességük sem garantált.

Az adatbázis-szolgáltatók folyamatos fejlődése és az elérés kü­lönféle módjai miatt az adatbázisok is változnak, új adatbázisok jelennek meg, illetve meglévő adatbázisok szűnnek meg.

Igen fontos címtárgyűjtemény a Magyar Címtár, amely katalogi­záltan tartalmazza a magyarországi webhelyeket. A címtár elér­hető a Prím Online főoldaláról (xxx.xxxx.xx) vagy a xxx.xxx.xx webcímről.

A továbbiakban néhány fontos információcsoportot, adatbázist muta­tunk be.

ELEKTRONIKUS JOGFORRÁSOK

A naprakész, aktuális törvényeket, rendeleteket tartalmazó jogi infor­mációkat az élet semmilyen területén nem nélkülözhetjük. Erre egy­aránt szüksége van a vállalkozásoknak, intézmények­nek és magánsze­mélyeknek. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a hagyo­má­nyos, papír alapú kiadványok megle­hetősen drágák. Ugyan­akkor ná­lunk még nem érhető el ingye­nesen a teljes jogszabály-nyil­vántartás, amely az Egyesült Államokban (xxxx://xxxxxx.xxx.xxx) és az Európai Unióban (xxxx://xxxxxx.xx.xxx/xxx-xxx) bárki számára ingye­nesen fel­ke­res­hető. Magyarországon a felhasználóknak általában re­giszt­rálniuk kell magukat, és a teljes adatbázist csak az előfizetői szol­gál­ta­tás ke­re­tén belül érhetik el.

Az interneten három elektronikus jogi könyvkiadó oldalaira csat­lakoz­hatunk.

Az Elender Jogok tára (xxx.xxx.xx) korábban ingyenes volt, ma csak a regisztrált előfizetők érhetik el.

A KJK-Kerszöv internetes adatbázisára a KJK-Kerszöv CD-s kiadvá­nyának előfizetői kapcsolódhatnak rá, ahonnan külön dí­jazás ellené­ben online módon tölthetik le a jogszabályokat. Ugyanitt érhető el a cég közigazgatási adatbázisa is, amely cím- és hatásköri adatokat, va­lamint jogtárat tartalmaz.

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó ingyenesen teszi elérhetővé a Magyar Közlöny Adatbázisát, amely a közlönyök évek szerint rende­zett lapszámait, megjelenési dátumát és tartalomjegyzékét tartal­mazza. Az innen kiválasztott anyagokat azonban csak az előfizetők tölthetik le (az ingyenes Acrobat Readerrel olvas­ható PDF és HTML formátum­ban).

Néhány fontosabb hazai jogi adatbázis elérési címét a következő táblá­zatban foglaltuk össze:

Adatbázis	URL cím
Törvények az Országgyűlés honlapján	xxxx://xxx.xxxxx.xx vagy xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx
Elender Jogok tára	xxxx://xxx.xxx.xx
Magyar Hivatalos Közlönykiadó	xxxx://xxx.xxx.xx
KJK-Kerszöv adatbázisok	xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx vagy xxxx://xxx.xxx.xx

Nem adatbázis, de fontos cím lehet a xxx.xxxxxxxxx.xx, amely jogi portálként működik, vagy az Első Magyar Jogi Levelezőlista a xxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxx címen.

KORMÁNYZATI ADATBÁZISOK

A kormányzati adatbázisok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a fel­használó a különböző államigazgatási szervek adatbázisait elérje, és onnan informálódjon. Ilyen lehetőség például a Belügyminisztérium gép­jármű-nyilvántartás adatbázisa, ahon­nan rendszám alapján van mód megtudni egy autó bizonyos adatait. Betekintést kaphatunk az in­gat­lanok tulajdoni lapjaiba is.

A következőkben néhány magyarországi kormányzati adatbázist te­kintünk át:

Az Alkotmánybíróság (xxx.xxxx.xx) honlapján a friss és ko­rábbi ha­tározatokról, a folyamatban lévő ügyekről és törvények­ről találhatunk adatbázist. A közlönyök gyorskeresése sorszám és évszám alapján le­hetséges.

Az Állami Számvevőszék (xxx.xxx.xxx.xx) honlapján a gazdál­ko­dás­sal és elszámolási rend­szerekkel kapcsolatos kötelezett­ségek és jogi szabályozás bemutatásán túl megtaláljuk a korábbi ellen­őrzések ös­szefoglaló jelentéseit. A jelentésekben teljes szöveges kere­sést vé­gezhetünk.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (xxx.xxxx.xx) oldalain kü­lönféle támogatásokról, pályázati lehetőségekről, valamint a tanácsadó szolgálat működéséről kaphatunk információt. Üz­leti ajánlatok beszer­zése érdekében a kamarai tagok számára ingyenes, mások számára 750 Ft/cím díjú adatbázishoz kap­csolódhatunk.

Az Országgyűlési Biztosok Hivatala (xxx.xxx.xx) oldalán ke­resztül elérhetjük az Állampolgári Jogok Biztosa, a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Jogok Biztosa és az Adatvédelmi Biztos („ombudsman”) hon­lapját is.

A Magyar Köztársaság Kormányának honlapjáról (xxx.xxx.xx) elér­hetjük a minisztériumokat, illetve a Miniszter­elnöki Hivatal webhe­lyeit, ahonnan további intézmények honlapjaira léphetünk tovább.

A Miniszterelnöki Hivatal honlapjának Otthonteremtés címszavá­nak választása után megjelenő lap Szolgáltatások hiperlinkjével eljuthatunk olyan oldalakra, amelyek az ingatlankereskedelemmel és hasonló jel­legű adatbázisokkal foglalkoznak. Közülük kiemelnénk a xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xxx/ webcímet, amelyen összegyűjtve meg­talál­hatók az adatbankok, adattárak, költségek, hatóságok, szolgálta­tók adatbázisai.

A kancellária honlapjának (xxx.xxxxxxxxxxx.xxx.xx) Szolgál­ta­tá­sok/Adatbázisok lapján található hiperhivat­kozásokkal szá­mos hasz­nos, közérdekű adatbázist érhetünk el.

Ezek közül néhányat a következő táblázatban foglaltunk össze:

Adatbázis	URL cím
METATÉR: Térinformatikai adatok	xxxx://xxx.xxxxxxx.xxx.xx
KÖZINFO: Önkormányzati Közigaz­ga­tási Információs Rendszer	xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxx.xxx
KIKERES: Szaknyelvi információk fogalomtára	xxxx://xxx.xxxxxxxx.xx
KAPIR: Közcélú Alapok Pályázati Információs Rendszere	xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxx
TakarNet: Földhivatali információs rendszer	xxxx://xxx.xxxxxxxx.xx
FISH: Földügyi Információs Szolgáltatások Hálózaton	xxxx://xxxx.xxxx.xx
KSH STADAT: Statisztikai adatok	xxxx://xxx.xxx.xx/xxx/xxxxxxx.xxxxx
VPOP VÁM: Vám és Pénz­ügy­őrség	xxxx://xxx.xxx.xx
MAINFOKA: Magyar Agrár Információforrások Katalógusa	xxxx://xxxx.xxx.xx/xx
TÁRKI adatbázisok: TÁRKI adatkatalógus, Női Adattár, OTKA kutatások, Történeti Adattár, TÁRKI-Andorka Könyvtár on-line katalógus	xxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxx-x
Kis- és középvállalkozások közhasznú adatbázisai	xxxx://xxxxx.xxxxxxxxx.xxxx.xx/xxxxx.xxx
Szaknévsor	xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx

KULTURÁLIS OLDALAK

A webhelyek és adatbázisok egyfajta kultúrát képviselnek. Meg­mutat­ják a tulajdonos, illetve a fenntartó ízlését, igényességét, is­mereteit az adott témáról vagy csak azt, hogy mennyire és milyen céllal tartja fon­tosnak jelen lenni az interneten.

Igen érdekes és hasznosnak ígérkező kezdeményezés a Budapesti Mű­velődési Központ által készített Kulturális Szak­névsor (xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx) honlapja, amely 2001. év végéig díj­mentesen vett fel adatbázisába 12 tevékenységi körbe (gyermek­műso­rok, folklórprogramok, képző- és iparművészeti tevékenységek, ko­moly- és könnyűzenei ajánlatok, színházi elő­adások, az egészség meg­őr­zésével kapcsolatos tevékenységek, különféle oktatási formák, isme­retterjesztés, műsor- és rendez­vény­szervezés, szolgáltatások, vegyes műsorok) sorolható amatőr és hivatásos magán­személyeket, társuláso­kat.

Az adatbázis célja, hogy megmutassa a piacképes kultu­rális szol­gáltatásokat, új kapcsolatokat teremtsen a szolgáltatók és a fo­gyasz­tók között.

A magyar filmek iránt érdeklődők a téma minden igényt kielégítő, kön­nyen használható feldolgozását találják meg a xxx.xxxxxx.xxxx.xx oldalon. Ebben a filmes folyóiratban ol­vashatunk friss filmes hírekről, forgatási beszámolókról, alkotói interjúkról egyaránt. A regisztrált fel­használók ezen felül még egy szakmai adattárhoz is hozzájuthatnak.

Hasonló szerepet tölt be a külföldi filmek adatbázisa az Internet Movie Database (xxx.xxxx.xxx) oldalon is, ahol színészek, rendezők, film­stúdiók nevét gépelhetjük be, és megkapjuk az összes információt azokról a filmekről, amelyek készítésében közreműködtek.

A kulturális adatbázisok közül a következő táblázatban néhány fonto­sabb hazai adatbázis elérhetőségét foglaltuk össze:

Adatbázis	URL cím
Országos Széchényi Könyvtár adatbázisai	xxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxx/xxxxx.xxxx
MIT-HOL: A Magyar Elektronikus Könyvtár könyvtári információs szolgáltatása	xxxx://xxx.xxx.xxx.xx/XXX-XXX
KÖZELKAT: 10 könyvtár közös katalógusa	xxxx://xxx.xxxxxxxx.xxx.xx
Könyvkereső	xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx
Magyar Közgyűjtemények Katalógusa	xxxx://xxxxxxx-xxx.xx/xxxxxxx
Nemzeti Periodika Adatbázis	xxxx://xxx.xxx.xx/xx/xxxx/xxxxxxxx.xxx
Magyar Elektronikus Könyvtár	xxxx://xxx.xxx.xxx.xx
OMIKK: Országos Műszaki Infor­má­ciós Központ és Könyvtár adat­bázi­sok	xxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxxx/xxxxxxx.xxx

OKTATÁSI ADATBÁZISOK

Az információs szupersztrádán a legelterjedtebb adatbázisok a min­den­ki számára hozzáférhető tananyagok, oktatófilmek, bemuta­tók, képek, szótárak, lexikonok adatbázisai. Nézzünk néhány, az okta­tással kapcso­latos webhelyet.

A xxx.xxxxx.xx oktatási portálként üzemelő honlapon például infor­mációkat – felvételi kérdések, ponthatárok – szerezhetünk be az érett­sé­givel, felvételikkel kapcsolatban, pályaválasztást segítő riportokat ol­vashatunk, megtekinthetjük a felvételik menet­rendjét, az elérhető hall­gatói hitelrendszereket, de még a középiskola választásához is sok hasznos segítséget kapha­tunk.

Az oktatással kapcsolatos oldalakat összefoglaló linkgyűjtemény a xxxx://xxxx.xxx.xx címen érhető el. Az interneten a legkülönfélébb tan­tárgyak puskáit, se­gédleteit is megtalálhat­juk. Erre magyar példa a xxxx://xxxxx.xxxxx.xx címen látható. A puskaadatbázisok a web fel­használóinak önkéntes hozzájá­rulásával napról napra gyarapodnak, a feltöltött anyagokért senki nem vállal garanciát.

ELEKTRONIKUS SAJTÓ

A hagyományos újságok online változatai általában a nyomtatásban megjelent anyagokat ültetik át a honlapra, így a különbség csak annyi az eredetihez képest, hogy az információkat nem papíron, hanem mo­nitoron olvashatjuk. A verseny miatt előbb-utóbb ezek az újságok is rá­kényszerülnek, hogy a webzinekhez (az internet és a színes újság pá­ro­sítása) hasonlóan több és jobb szolgáltatást nyújtsanak.

A hazai nyomtatott és elektronikus sajtó csaknem teljes ke­resztmet­szete elérhető az Euroweb honlapján (xxxx://xxxxx.xxxxxxx.xx). Egyes újsá­gok csak a nyomtatott ter­mék kivonatát, mások még szűkebben, csak tartalomjegyzékét adják közre. Sok magyar cikk érhető el a xxx.xxxxxxxxx.xx cí­men is.

Néhány fontosabb elektronikus hírforrás elérhetőségét a következő táb­lázatokban foglaltuk össze:

Napilapok	URL cím
Magyar Hírlap	xxx.xxxxxxxxxxxx.xx
Magyar Nemzet	xxx.xxx.xx
Népszabadság	xxx.xxxxxxxxxxxx.xx
Népszava	xxx.xxxxxxxx.xx

Gazdasági lapok	URL cím
Adó Online	xxx.xxx.xx
Bank és Tőzsde	xxx.xxxxxxxxxxxx.xx
Figyelő	xxx.xx.xx
Gazdasági Értesítő	xxx.xxxxxx.xx
Heti Világgazdaság	xxx.xxx.xx
Közbeszerzési Értesítő	xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxx
Napi Gazdaság	xxx.xxxxxxxxxxxx.xx
Portfolió	xxx.xxxxxxxxx.xx
Tőzsdefórum	xxx.xxxxxxxxxxx.xx

Számítástechnikai kiadványok	URL cím
Byte Magyarország	xxx.xxxx.xx
CADVilág	xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxx
Chip Online	xxx.xxxxxxxxxxx.xx
Computer Aktív	xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx
Computer Panoráma	xxx.xxxxxxxxx.xx
PC World	xxx.xxxxxxx.xx
Számítástechnika	xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx

Jogi tudnivalók

Az adatok összegyűjtésével, tárolásával, hozzáférésével, keze­lésével kapcsolatban alapvetően fontos jogi kérdés az adatok védelmének biz­tosítása. A felhasználók csak akkor vesznek igénybe egy informatikai szolgáltatást, ha bizalmuk van a szolgáltatóban. Ezt a bizalmat az ada­tok biztonságos kezelése alapozhatja meg. Alapvető szolgáltatói köte­lesség a kezelt in­formációkhoz történő illetéktelen hozzáférés meg­akadályozása.

ADATBIZTONSÁG

A biztonsági, védelmi szempontokat, követelményeket egységes rend­szerbe foglaltan kell kezelni, és ki kell alakítani a megfelelő meg­ol­dá­so­kat. Az adatok biztonságát a következő szempontok befolyásolják:

• A felhasználó személyének azonosítása annak érdekében, hogy csak a jogosultak férje­nek az információhoz.

• A dokumentumok hitelességének biztosítása, hogy az eredetiség meg­állapítható legyen. Ennek érdekében ala­kítják ki a digitális alá­írás rendszerét, a hitelesítő szervezete­ket.

Az illetéktelen hozzáférés korlátozása. Ezt az üzenetek kódolá­sával, a fogadó helyen az üzenetek dekódolásával oldják meg. Az üzene­tek tit­kosításával foglalkozó tudományágat kriptológiának nevez­zük. Alkal­mazása különösen akkor fontos, ha az interneten keresz­tül közvetített üzeneteinket nyilvános szerveren tárolják.

• A megfelelő jelszavak, illetve a jelszókezelés rendjének kialakí­tása, amely szabályozza a hozzáférési jogosultságot. A jelszóke­zelés rendje szervezetenként egységesen keze­lendő, meghatá­rozza a jel­szavak minimális hosszát, lejárati idejét, az engedélye­zett ron­tások számát, különleges karak­terek alkalmazását.

• A hálózatok belső védelmének biztosítása biztonságos archi­tek­tú­rák­kal, tűzfalakkal.

• A kiszolgáló és hálózatvezérlő eszközök fizikai biztonságá­nak megol­dása.

• Rendszeres adatmentések készítése, különösen fontos rend­szerek ese­tében katasztrófaterv kidolgozása.

HITELESSÉG

Különösen szakértői rendszerek, illetve nyilvános adatbázisok eseté­ben lényeges a hitelesség biztosítása. Ennek érdekében egyértelmű felelős­ségi köröket határoznak meg, hogy ki a felelős a gyűjtött infor­máció eredetiségéért, hitelességéért és pontossá­gáért. Biztosítani kell, hogy az információ a feldolgozás során se sérüljön meg, és megfelelő pontos­sággal jusson el a felhasználókhoz.

Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az adatbázisban meglevő, az a­dat­átvitel vagy az adat­fel­dol­gozás során keletkező hibák vélet­len­sze­rűek és nem tudatosak. A kö­vetkezetes, il­letve sze­mélyhez kötődő hi­bák felelőseit meg kell keresni. Jogi kérdés le­het a hibás munkavég­zésből származó károkozás csök­kentése is.

TULAJDONJOG

Az interneten keresztül nagyon sok információ érhető el, de nem min­den információt használhatunk fel korlátlanul. A felhasználhatóság korlátozását a weboldalakon a szolgáltatók külön jelzik (copyright). A tu­laj­donjoggal kapcsolatban rögzíteni kell, hogy ki is valójában az in­formáció tulajdonosa és mennyi az információ felhasználásának az ára; továbbá, hogy kik a különböző információs csatornák tulaj­do­no­sai, és milyen fel­tételek mellett használhatók a magánadatbázisok; illetve, hogy használhatók-e a cégek számítógépei magáncélokra, és hogyan lehet a szakértői rendsze­rek készítéséhez tudásukkal hozzá­já­rult szakértőket kompenzálni.

Külön kérdés a személyes adatok védelme. Személyes adat az 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) szerint csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt a törvény, illetve – törvény felhatalmazása alap­ján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete előírja.

INTERNETJOG

Az internet szabályozásával kapcsolatos nehézségek okai az eltérő te­rületi szabályozásokból, a többféle média alkalmazá­sából, az elle­nőriz­hetőség hiányából, a névtelenségből és a technikai megol­dásokból szár­maznak.

Törvénysértő adatok közlése az interneten különböző jogi követ­kez­ményeket vonhat maga után. Az interneten közölt szemé­remsértő pub­likációkra, az illegális szoftverletöltésekre (programok, audio- és video­fájlok), a számítógépes vírusok ter­jesztésére egyaránt vonat­koz­nak a büntetőjogi törvények, annak ellenére, hogy a törvények ki­dol­go­zása még folyamatban van. Ugyanakkor minden felhasználó alanyi jo­gon élhet a szólásszabadság jogával, és tárhatja gondolatait a nyil­vá­nos­ság elé. Külön törvények szabályozzák az elektronikus ke­res­ke­de­lem biz­tonságos lebonyolítását és a különböző pénzforgalmi tevé­keny­sé­ge­ket. Az interneten történő adat- és információköz­lés, illetve azok fel­hasz­nálása több jogi kérdést is felvethet.

Ez­zel kapcsolatban még nem szü­letett egységes szerkezetbe foglalt jogszabály, azonban a je­lenleg hatályos egyéb jogsza­bályok az in­ter­net használatára is érvé­nyesek.

Az internet jogi vonatkozásairól Xx. Xxxxxxxx Xxxxx honlapján (xxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxx) bővebb felvilágosítást kap­hatunk.

SZERZŐI JOGI VONATKOZÁSOK

Az interneten ma leggyakrabban a szerzői jogot sértik meg. A fel­de­rí­té­si nehézségek és a digitális technika következtében a szerzői és szom­szédos jogok megsértésének szinte minden elképzel­hető fajtája meg­ta­lálható az interneten. Egyik jellegzetes megnyilvá­nulása a „warez”, amely illegálisan másolt programok hálózatról történő in­gye­nes letölté­sét jelenti. A másik ilyen jog­sértő tevékenységet a crackerek végzik. Ők törik fel a szerzői jogok védelmét szolgáló eljá­rásokat, kó­dokat és digitális kulcso­kat. Másik módszerük az ingyenesen letölt­hető, kor­lá­to­zott ideig működőképes (shareware) vagy korlátozott funkcionalitású (demo) szoftverek teljesen működőképessé tétele. Eh­hez hamis kulcsokat tesznek elérhetővé a hálózaton, illetve saját prog­ram­jaikkal teszik lehetővé a szerzői jogot védő eljárások megkerülését.

Sajátos jogsértést tesz lehetővé az interneten terjesztett zene, ha az al­kotó tudta és beleegyezése nélkül, illetve akarata elle­nére, a jog­tu­laj­do­nosoknak anyagi kárt okozva történik. Az MP3 (MPEG I Layer 3 encoding) technikával kevesebb, mint egytize­dére tömöríthető össze a digitális formában tárolt hang, miköz­ben csaknem CD-vel meg­egyező minőséget biztosít. A kisméretű fájlban tárolt zene hatékonyan to­váb­bítható az interneten keresztül is. Ezt sok jogszerű alkalmazás is ki­használja, például szerzők is publikálnak ebben a formában.

A szerzői jog tulajdonosa a szoftver vásárlásakor megkapott li­cencszer­ződésben határozza meg a felhasználás körülményeit, felté­teleit. Több­féle licenctípus terjedt el. Az új számítógépekkel együtt vá­sárolt, úgy­nevezett OEM programok csak az adott számítógépen hasz­nálhatók. A drágább, úgynevezett „dobozos” termékek ál­talában szabadon mozgathatók, de a szerződés szerint megha­tározott számú gépre te­lepíthetők fel. Meg­kötés lehet, hogy egyszerre csak egyetlen gépre le­het telepíteni, amit a program aktivizálásával próbálnak a fejlesztők ellenőrizni és korlá­tozni. Ez a jelenleg terjedő ter­mék­akti­válás a szá­mítógép jellemzői és a termék telepítőlemezén kapott azo­nosító isme­retében képez egy kódot, amelyet a fej­lesz­tők­nek on­line vagy offline módon (például telefonon) eljuttatva megkapjuk a fut­ta­táshoz szüksé­ges karaktersoro­zatot. A gép főda­rabjai­nak cse­ré­je miatt esetleg később szükséges lehet az aktiválás ismételt végre­haj­tása.

A magyar szerzői jogi törvények a fejlesztők számára lehetővé teszik, hogy kötelező regisztrációt írjanak elő. Vannak országok, ahol ez tilos, vagyis a szoftver vásárlóját nem kötelezhetik sze­mélyes adatainak át­adására.

A szoftverek esetében – a termék különlegessége miatt – kissé más­kép­pen működik az e-kereskedelem. A szoftver abban kü­lönbözik min­den más terméktől, hogy az interneten keresztül nemcsak fizethe­tünk érte, hanem egyúttal be is szerezhetjük, vagyis letölthetjük a saját gé­pünkre.

A freeware jelzésű szoftverek teljesen ingyenesek, legálisan, korlátlan ideig használhatjuk díjfizetés nélkül. A shareware prog­ramok is ingye­nes programok, azonban csak kor­látozott ideig működnek, vagy nem tartalmaznak minden, a program fi­zetős változatában használható funk­ciót (esetleg minden működik, csak a dokumentum mentése, vagy a nyomtatás nem stb.). Ebben a vál­to­zat­ban is eldönthetjük azonban, szükségünk van-e rájuk. A teljes érté­kű, korlátlan ideig használható szoftverhez a megadott határidő le­járta után ki kell fizetnünk a re­giszt­rációs díjat. A béta vagy preview vál­to­zatú szoftverek félkész ter­mé­kek, tesztelés céljából és figyelem fel­kel­tése érdekében bocsátják őket az internet nagyközönsége elé. E vál­to­zatok is tartalmazhatnak idő­kor­látot. A végleges változatú prog­ra­mok­hoz csak a regisztrációs díj ki­fi­zetése ellenében jut­hatunk hozzá. A tran­zakció után letölthetjük vagy kérhetjük a telepítő postázását CD-n.

Feladatgyűjtemény

1. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Történeti áttekintés

Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket!

Az első négyműveletes számológépet készítette.

A tárolt program elve nevéhez fűződik.

Az első generációs számítógépek működése
a/az alapult.

A tranzisztor feltalálása lehetővé tette a  számítógépek kifejlesz­tését.

2. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Történeti áttekintés

Válassza ki azokat a tudósokat, akik számítástechnikával foglalkoztak!

1. Babbage

2. Xxxxx Xxxxxx

3. Morse

4. Xxxxxx Xxxxx

5. Xxxxxx

6. Xxxx

7. Xxxxxxxx Xxxxxxx

8. Ganz Xxxxxxx

9. Xxxxxx fivérek

10. Xxxxxxx Xxxxx

Számítástechnikával foglalkoztak:

3. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

számítógépes alapfogalmak

Végezze el az átváltásokat! Xxxxx meg a feladatot kettő hatványai segítségével is!

21 Kb = bájt

16 Mb = bájt

32 Mb = Kb = bájt

3 Gb = Mb = Kb

2 Tb = Mb = Kb

4. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

számítógépes alapfogalmak

Egészítse ki értelemszerűen a következő mondatokat!

A számítógép működését vezérlő véges számú lépésből álló utasítássorozatot nevezzük.

A/Az az információáramlás egysége.

A számítógépes adattárolás legkisebb önállóan is értelmezhető egysége a  .

A/Az a számítógép elektronikus és mechanikus eszközeinek összessége.

5. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

a központi egység, memória

Egészítse ki értelemszerűen a következő mondatokat!

A CPU két fő része a/az és a/az .

A számítógép működésében az órajel feladata a  .

A/Az elektronikus adattárolást valósít meg.

A/Az véletlen elérésű írható/olvasható memória.

A számítógép indítására szolgáló programot, a BIOS-t általában egy 

helyezik el.

6. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

háttértárak

Egészítse ki értelemszerűen a következő mondatokat!

A mágneses háttértárak két fő része a/az
és a  .

A mágneslemezen elhelyezkedő koncentrikus gyűrűket nevezzük.

A hajlékonylemez adatszerkezetének létrehozása a 
során történik.

A lemezmeghajtó és műveleteket képes végezni a hajlé­konylemezen.

Merevlemezen az egymás alatti sávok
összességét nevezzük.

A legismertebb optikai háttértárat nevezzük.

7. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

perifériák

Egészítse ki értelemszerűen a következő mondatokat!

Azokat a perifériákat, melyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják, nevezzük.

A hardvereszközök energiaellátását a  végzi.

A képmegjelenítés elve szerint megkülönböztetünk ,

és monitorokat.

A nyomtatott kép minőségének mérésére a  mértékegységet hasz­náljuk.

Egy modem porton keresztül csatlakozik a számítógéphez.

A perifériák a központi egységhez a/az keresztül csatlakoznak.

8. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

hardver

Párosítsa össze a megfelelő szám- és betűjelöléseket!

1. Párhuzamos port

2. Cache memória

3. HDD

4. CD-ROM

1. Speciális memóriaegység, amely az információáramban a viszonylag lassú operatív tár és a mikroprocesszor között helyezkedik el.

2. Legismertebb optikai tárolóegység. Adathordozója a Compact Disk.

3. Nagy kapacitású adattárolóegység. Elterjedt neve: winchester

4. Az adatátviteli vonalain egyszerre 8 bit, azaz egy bájt információ kerül át egyik eszközről a másikra.

1. -

2. -

3. -

4. -

9. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

perifériák

Írja a kipontozott helyre az angol fogalomnak, illetve rövidítésnek megfelelő magyar kifejezés betűjelét!

1. Streamer -

2. CD-ROM -

3. Scanner -

4. Plotter -

1. lapolvasó

2. rajzgép

3. lézerlemezes egység

4. mágnesszalagos egység

10. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

hardver

Írja a felsorolt számítástechnikai eszközök mellé a hozzájuk kapcsolható adatok, rövidí­tések betűjelét!

Nyomtató:

Képernyő:

Mágneslemez:

Billentyűzet:

Alaplap:

Winchester:

1. leporelló

2. 87, 101, 102

3. HDD partíció

4. DS DD

5. 96 TPI

6. CLUSTER

7. cilinder

8. BIOS

9. Hercules

10. EGA

11. társprocesszor

12. numerikus szektor

13. 486 DX/2

11. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

szoftverek

Egészítse ki értelemszerűen a következő mondatokat!

A számítógépet működtető programok és a számítógépen futtatható programok összességét nevezzük.

Ha az egyik szoftverrel készített adatokat a másik szoftver is kezelni tudja, akkor a két szoftver egymással.

A számítógép alapvető működtetéséért
a/az felelős.

Az operációs rendszer feladatai közé tartozik:

12. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Hardver

Írja a fogalom mellé a hozzá tartozó állítás betűjelét!

1. bit -

2. ROM -

3. RAM -

4. GUI -

5. bájt -

6. CPU -

1. Csak olvasható memória

2. Az információ feldolgozás alapegysége (vektor)

3. Központi vezérlőegység

4. Véletlen hozzáférésű, írható-olvasható memória

5. Az információ alapegysége (0 vagy 1)

6. Grafikus felhasználói felület

13. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

HARDVER, SZOFTVER

Csoportosítsa a felsorolt neveket a megfelelő halmazokba!

1. trackball

2. monitor

3. operációs rendszer

4. winchester

5. RAM

6. DOS

7. XXXXXX

8. Windows

9. nyomtató

10. egér

11. billentyűzet

12. BASIC

Hardver:

Szoftver:

14. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

számítógépes alapfogalmak

Pótolja a hiányzó relációs jeleket (<, >, =) a megadott értékpárok között!

1024 bájt		2 KB		1 MB
230000 bájt		230 KB		2MB
1048576 bájt		1024 KB		1 MB
4096 bájt		4 KB		0,04 MB

15. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Számrendszerek

Váltsa át a következő decimális számokat kettes számrendszerbeli számokká!

1. 93

2. 21

16. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Számrendszerek

Váltsa át a következő decimális számokat kettes számrendszerbeli számokká!

1. 198

2. 213

17. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Számrendszerek

Váltsa át a következő bináris számokat decimális számokká!

1. 10110111

2. 11011010

18. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Számrendszerek

Váltsa át a következő bináris számokat decimális számokká!

1. 10010110

2. 11101001

19. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Számrendszerek

Váltsa át a következő decimális számokat hexadecimális számokká!

1. 1268

2. 2637

20. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Számrendszerek

Váltsa át a következő decimális számokat hexadecimális számokká!

1. 1469

2. 3571

21. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Számrendszerek

Váltsa át a következő bináris számokat hexadecimális számokká!

1. 101101001011

2. 100100111010

22. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Számrendszerek

Váltsa át a következő bináris számokat hexadecimális számokká!

1. 110101101100

2. 101010101010

23. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Számrendszerek

Írja be a táblázat hiányzó elemeit úgy, hogy egy sorba azonos mennyiségek kerüljenek! (Váltsa át a számokat a megfelelő számrendszerbe!)

kettes	tízes	tizenhatos
10101011
	252
		EF
00111100
	118
		AD

24. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Boole-algebra

Egészítse ki a következő mondatokat!

A logikai IGAZ értéket................, a logikai HAMIS értéket...............jelöljük.

Ha egy reláció teljesül, akkor logikai értéke..............., ha nem teljesül, akkor...............lesz.

A logikai ÉS művelet eredménye csak akkor egy, ha……….. komponens értéke egy.

A logikai VAGY művelet eredménye csak akkor nulla, ha …… komponens értéke nulla.

A logikai ÉS művelet eredménye ..............., ha egy komponens értéke HAMIS.

A logikai VAGY művelet eredménye .............., ha egy komponens értéke IGAZ.

25. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Boole-algebra

Írja a logikai VAGY műveletek eredményeit a kipontozott helyekre!

A érték	B érték	Eredmény A VAGY B
0	1
1	0
1	1
0	0

26. FELADAT

A feladat elvégzéséhez a következő témakörök ismerete szükséges:

Boole-algebra

Értékelje ki a logikai kifejezést!

1. Ha az A, B, C értéke rendre 1, 0, 0,

E = A AND ( NOT ( B OR C))

2. Legyen A, B, C, D értéke sorra 1, 0, 0, 1

E = (A AND (NOT (B OR C))) AND (D AND (NOT (A OR C)))

kislexikon

A, Á

a:drive: A hajlékonylemez kiváltására kifejlesztett, 120 MB kapacitású lemezzel működő háttértár.

abakusz: Golyós számolótábla, más néven soroban.

ablak: Az ablak egy téglalap alakú, kerettel határolt, önálló te­rület. A Windows rendszerben minden elin­dított program, bevitt adat vagy eredmény valami­lyen ablakban jelenik meg a képernyőn. Az ablakok általában tetszés szerint átméretezhetők és áthe­lyezhetők.

ablaktábla: 1. A Wordben az ablak felosztásakor, illetve lábjegyzetek, végjegyzetek készítésekor a dokumentumablak azon része, amelyet gördítősávok választanak el az ablak többi részétől.
2. Az Excelben a táblázat felső, illetve bal oldalán található rögzített sorok és oszlopok, melyek mindig láthatók a képernyőn.

ablakvezérlő gombok: Az ablakvezérlő gombok segítségével átméretezhetjük vagy bezárhatjuk a programok vagy az egyes dokumentumok, tábláza­tok, adatbázisok ablakait.

abszolút hivatkozás: Az Excel egyik hivatkozástí­pusa, melynek koordi­ná­tái a képlet másolásakor változatlanok marad­nak.
Jelölése: $A$1

Acrobat Reader: Az Adobe cég által kifejlesztett PDF szabványú dokumentumok képernyőn történő megjelenítésére, illetve nyomtatására szolgáló al­kalmazás.

ActiveX technológia: A Microsoft által kifejlesztett, az interneten is gyakran alkalmazott technológia, melynek segítségével programokat ágyazhatunk be a weboldalakba.

ADA: A 70-es években kifejlesztett, magas szintű programnyelv.

adat: Az információáramlás egysége, tények, fo­galmak, jelenségek mértékegység nélküli, jelenté­süktől elvonatkoztatott formája.

adatátviteli sebesség: Az információáramlás se­bessége. Leggyakrabban használt mértékegysége a bps (bit per secundum), amellyel az egy másodperc alatt továbbított bitek számát mérjük. Az átvitelt jel­le­mezhetjük a felhasznált jel értékében 1 másod­perc alatt bekövetkezett változások számával is, amit jelzési sebességnek, vagy közismert néven baudnak nevezünk.

adatbázis: Az egymás mellett tárolt adatok és a köztük lévő összefüggések rendszere. Olyan adat­halmaz, amelynek ele­mei meghatározott tulajdon­ságuk alapján összetartozónak te­kint­he­tők.

adatcsomag: A számítógépek közötti kommuniká­cióban az információ átadására használt egység.

adatelérési lapok: Az Access adatbázis-kezelőben az adatelérési lapok olyan weblapok, amelyek se­gítségével adatbázi­sunk a weben keresztül is ke­zelhető. Ezekkel adatbázisunkat akár az interneten/intraneten keresztül is bővíthetjük új re­kordokkal, módosíthatjuk a meglévő rekordokat, il­letve törölhetjük a feleslegessé vált elemeket.

adatforrás: A Wordben körlevél készítésekor az egyesített dokumentumba beillesztendő, a változó adatok listáját tartalmazó Word dokumentum vagy egyéb fájl.

adatlap űrlap: Az Access-ben készíthető űrlapok egyik fajtája, melyben a rekordok tartalmát tábláza­tos formában tekinthetjük át.

adatmodell: Adatbázisok tervezésekor az adatbá­zis szerkezetét, az adatok típusát, kapcsolatát, a korlátozó feltételeket és az adatkezelési művelete­ket meghatározó séma.

adatpont: Az Excelben az adatsor egy eleme.

adatsor: Az Excelben, diagram készítésekor, illetve a diagramon az egy csoportként kezelt adatok.

adattípus: 1. Az információ osztályozása. A legtöbb programban szöveges, numerikus és logikai típusú adatokkal dolgozhatunk.
2. Az Access-ben az adattípus kiválasztásával hatá­rozzuk meg, hogy milyen értékeket tartalmazhat a mező, mekkora területet tartson fenn a program az adott mezőnek, és milyen műveleteket végezhetünk az adott mezővel.

adatvédelmi törvény: A személyes adatok védel­mét, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló törvény.

ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line): Aszimmetrikus digi­tális előfizetői vonal. Ezzel a technológiával a hagyományos (analóg) telefon­vo­nalon keresztül nagy sávszélességű, digitális adat­átvitel valósítható meg. Elnevezése az eltérő ki­menő és bemenő sávszélességekből származik

AGP (Accelerated Graphics Port): Grafikuskár­tyák alaplaphoz való csatlakoztatására kifejlesztett nagy sebességű, 32 bites busz.

Xxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxx (1900-1973): Amerikai matematikus. Kutatása a számítógépekben al­kal­mazott aritmetikai elemek számának jelentős növe­lésén keresztül a lyukkártyás gépek hatékonyságá­nak növelésére irányult. 1944-ben Mark-I néven el­készítette az első elektromechanikus elven működő számítógépet.

akciólekérdezés: Az adatbázis-kezelésben hasz­nált lekérdezéstípus, melynek segítségével külön­féle változtatásokat hajt­hatunk végre a táblák ada­tain. Az Access-ben frissítő, hozzáfűző, törlő és táblakészítő típusait különböztetjük meg.

akciógombok: A PowerPoint bemutatóba épített interaktív elemek. A bemutató szerkesztése során az akciógombokkal kapcsolatos eseményekhez – az egérrel a gombra történő rámutatáshoz vagy kat­tintáshoz – különféle műveleteket, parancsokat vá­laszthatunk – például ugrás egy másik diára vagy egy hang lejátszása – amelyek segítségével az elő­adás lejátszásakor a felhasználó beavatkozhat a lejátszás menetébe.

aktív: 1. Olyan elem vagy menüpont, amely kivá­lasztható.
2. Olyan funkció, elem vagy kapcsoló, amely be­kapcsolt állapotban van.

aktív ablak: Az aktuális ablak.

aktív cella: Az aktuális cella.

aktív chipkártya: lásd Smart Card

alaplap: A számítógépbe épített hardver eszközö­ket tartalmazó és összekapcsoló integrált áramköri lap.

alapszín: A különféle színsémákban a színkeverés alapját képező színek. Lásd még CMYK és RGB.

albejegyzés: Tárgymutató készítésekor egy általá­nos címszó alá rendelt bejegyzés.

alfanumerikus billentyűzet: A billentyűzet legna­gyobb, főként betűk, számok és írásjelek bevitelére alkalmas billentyűkből álló része.

Állapotsor: A kurzor pozíciójáról, az alkalmazói programok egyes üzemmódjainak állapotáról és a kapcsolók helyzetéről szóló információkat tartal­mazó, az ablak alsó szélén elhelyezkedő sáv.

álpadló: A padló alatt futó kábelcsatornák biztonsá­gos és esztétikus lefedésére szolgáló elmozdítható padlórész.

ALU (Arithmetics Logics Unit): Aritmetikai és Logikai Egység, a CPU része. A számítási és logikai műveletek eredményének ki­szá­mí­tásáért felelős.

AMD (Advanced Micro Devices): Mikroprocesszor- és mikrochipgyártó cég.

AND (ÉS): A több operandussal végezhető konjunkció logikai művelet operátora.

animáció: Mozgás szimulálása egymást követő ké­pek megjelenítésével.

anomália: ellentmondás

AppleWorks: Az Apple Computers cég által, Macintosh gépekre készített sokoldalú irodai program.

argumentum: Bemenő adat; bővebben lásd: függvény

ARJ: 1. ARJ típusú, veszteségmentesen tömörített fájlok készítésére és kicsomagolására alkalmas, pa­rancssor orientált tömörítőprogram.
2. Az ARJ tömörítőprogrammal készített fájl kiterjesztése.

árvasor: Egy többsoros bekezdés előző oldalon maradt első sora. Általában szövegszerkesztésben és kiadványszerkesztésben használt kifejezés. lásd: fattyúsor.

ASCII (American Standard Code for Information Interchange): Az ASCII kódtábla a karakterek kód­számokkal való ábrázolására szolgáló táblázat. Az eredeti amerikai ASCII szabvány 128, a PC-ken használt kibővített változata azonban – a nemzet­közi karakterek támogatásához – 256 karaktert de­finiál. A kibővített ASCII táblának – nyelvterülettől függően – különféle lokalizált változatait használják, melyeket kódlapoknak hívunk.

ASF (Advanced Streaming Format): A Microsoft által kifejlesztett, számítógép-hálózaton keresztül történő sugárzásra alkalmas, veszteségesen tömö­rített mozgóképet és/vagy hangot tartalmazó fájl­formátum.

asztali személyi számítógép: Egyidejűleg egyetlen felhasználó ki­szolgálására alkalmas számítógép. Vállalati vagy otthoni kör­nye­zetben is használható. Használati céljainak megfelelően különféle perifé­riák kezelésére képes.

AT billentyűzet: A személyi számítógépek megje­lenésének kezdeti időszakában használt 84 gombos billentyűzet.

ATA (Advanced Technology Attachment): lásd IDE

attribútum: 1. Az adatbázis-kezelésben az attribú­tum, vagyis tulajdonság, az egyed valamely jellem­zője. Egy személy egy jellemzője lehet például a neve.
2. A operációs rendszerekben a fájlok vagy mappák valamely tulajdonsága. A legismertebbek az Archív, a Csak olvasható, a Rejtett és a Rendszer attribú­tumok.

ATX: Az alaplapok alakját és az alaplapon található elemek elrendezését meghatározó szabvány.

ATX-ház: Az ATX szabványnak megfelelő alaplap – és a hozzá tartozó eszközök – beépítésére alkal­mas számítógépdoboz.

AutoCAD: Az Autodesk cég által kifejlesztett pro­fesszionális műszakitervező-program.

automatikus javítás: Az automatikus javítás funk­ció lehe­tő­séget teremt a gyakori gépelési hi­bák automatikus korrigálására, illetve bizonyos formá­tumok automa­tikus beállítására.

automatikus mentés: Olyan programfunkció, amely előre beállítható időközönként az aktuálisan megnyitott fájlok tartalmát egy külön biztonsági fájlba menti el. Ezzel biztosíthatjuk, hogy egy eset­leges programhiba vagy áramkimaradás esetén munkánk ne vesszen el.

AutoSzum: Az Excel program SZUM függvényének használatát megkönnyítő funkció, amely automati­kusan beírja a táblázat megfelelő cellájába a kijelölt tartomány összegzéséhez szükséges SZUM függ­vényt.

AutoSzűrő: Olyan üzemmód, melynek segítségével az Excel listák, illetve az Access adatbázisok szű­rése gyorsan és hatékonyan elvégezhető.

AutoŰrlap: Az Access-ben az űrlapok elkészítésé­nek legegyszerűbb módja, melynek segítségével egy kiválasztott tábla vagy lekérdezés minden me­zője elhelyezhető egy tetszőleges elrendezésű űrlapon.

AVI (Audio Video Interleave): A Microsoft által ki­fejlesztett, a Windows-ban használt, mozgóképet és hangot tartalmazó fájlformátum.

B

Xxxxxxx, Xxxxxxx (1791–1871): Angol matemati­kus, az első analitikus gép elkészítője.

backup: Biztonsági mentés, biztonsági másolat.

bájt (byte): 8 bitből álló bináris vektor, amely egy 0 és 255 közötti számértéket képvisel. A számítógé­pes adattárolás legkisebb önállóan is értelmezhető egysége.

bar code: vonalkód

Base64: Az elektronikus levelezésben, általában csatolt mellékletek kódolására alkalmazott MIME tí­pusú kódolási formátum.

BAT, CMD: Futtatható, szöveges formátumú paran­csokat tartalmazó kötegelt parancsállomány. A CMD kiterjesztés csak a Windows NT, 2000 és XP operációs rendszerekben használható.

baud: lásd adatátviteli sebesség

BBS (Bulletin Board System): Elektronikus üze­netközpont. Olyan szolgáltatás, amely egy modem segítségével lehetővé teszi közérdekű információk közzétételét, illetve elolvasását az üzenetközpont­ban.

BCC (Blind Carbon Copy) rovat: lásd Titkos másolat rovat

be- és kimeneti egységek: Kétirányú adatcserére képes perifériák. Ide soroljuk a háttértárakat, és egyéb, az adatcseréhez szükséges eszközöket, például érintő­képernyőt (touch screen), és a telefo­nos modemet is.

beágyazott objektum: Más programból származó objektumok átvétele és elhelyezése egy dokumen­tumban úgy, hogy az átvett objektum az eredeti környezetének megfelelően szerkeszthető.

behúzás: A szöveg- vagy kiadványszerkesztésben a bekezdés jobb szélének, bal szélének, első sorá­nak vagy az első sor kivételével minden sorának a margótól mért távolsága.

bekezdés: A dokumentum tagolásának alapeleme. A bekezdéseket általában az ENTER billentyű le­ütésével zárjuk le, melyet bekezdés vége jel jelöl.

bekezdésformátum: A bekezdésekre alkalmazható formátumok összessége.

bekezdésstílus: Névvel ellátott, bekezdésekre al­kalmazható betű- vagy bekezdésformátumok kom­binációja.

belső gyorsító tár (cache memória): A processzor belső művelet­vég­zé­sé­nek meg­gyor­sí­tá­sára szol­gáló, viszonylag kis méretű, de nagyon nagy sebes­ségű memória.

belső parancsok: A DOS rendszer azon parancsai, melyek az operációs rendszer betöltése során a rendszerrel együtt betöltődnek a memóriába, és – általában a számítógép kikapcsolásáig – a memóri­ában maradnak. Lásd még a külső parancsok

bemeneti egység (input periféria): Olyan periféria, amely kizáró­lag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítja, például a billentyűzet és az egér.

bemutató (prezentáció): A PowerPoint felhaszná­lásával készített, szöveget, képet, mozgóképet, hangfelvételt, illetve képi effekteket tartalmazó kép­sorozat.

BeOS: A Be Inc. cég által készített operációs rendszer.

bérelt vonal: Két pont között hagyományos telefon­kábelen keresztül létesített nagy sebességű, állandó hálózati kapcsolat. Az üzleti kommunikációban ál­talában internetkapcsolat fenntartására használják.

beszédszintetizátor: Emberi beszédhez hasonló hang előállítására alkalmas szoftver- vagy hardver­eszköz.

betűformátum: A karakterekre al­kal­maz­ható for­mátumok összessége.

betűtípus: A betűk és írásjelek alakját meghatározó jelkészlet. Egyes jelkészletek, speciális szimbólu­mokat és különféle írásjeleket tartalmaznak. Ilyenek például a Symbol, a Wingdings és a Webdings be­tűtípusok.

beviteli maszk: Az Access-ben a beviteli maszk segítségével előírható az egy mezőbe bevihető ka­rakterek száma és típusa. A megfelelő beviteli maszk kialakításával segíthetjük az adatrögzítők munkáját.

beviteli mező: Olyan egy- vagy többsoros rovat, melybe a billentyűzet segítségével adatok gépelhe­tők be.

billentyűzetkiosztás: A leírható betűk, írásjelek és szimbólumok elrendezése a billentyűzeten. A bil­lentyűzetkiosztás a legtöbb operációs rendszerben – a billentyűzeten feltüntetett írásjelektől függetlenül – tetszőleges nemzetközi szabványnak megfelelően megváltoztatható.

bináris számrendszer: lásd kettes számrendszer

BIOS (Basic Input Output System): Az alaplapon lévő ROM, EPROM, illetve – napjainkban – Flash memóriában tárolt, a számítógép hardvereszközeit kezelő alapvető programok, eljárások gyűjteménye.

BIOS Setup: A BIOS beállítások megváltoztatására szolgáló beépített program.

bit (Binary Digit): A számítógépes adattárolás leg­kisebb, két állapotú egysége. A tárolt adat típusától függően a kikapcsolt állapotot értelmezhetjük nulla (0) vagy hamis, a bekapcsolt állapotot egyes (1) vagy igaz értékként.

bluetooth: A hordozható eszközöknél alkalmazott, kis sávszélességű, rádiótechnológiai kommuniká­ciós szabvány.

BMP: Elsősorban a Windows rendszerben használt, eszközfüggetlen bitképek kiterjesztése.

Boole-algebra: Egy halmaz, valamint a rajta értel­mezett műveletek és tulajdonságok összessége.

boot vírus: Olyan vírus, amely a számítógép boot szektorát módosítja úgy, hogy a vírus még az ope­rációs rendszer betöltése előtt aktiválódhasson.

boot, bootolás: Az operációs rendszer betöltésé­nek folyamata.

böngésző: Weboldalak elérésére/letöltésére alkal­mas program.

bővítési anomália: A rossz adatszerkezetből adódó duplikált vagy akadályozott adatfelvitel.

bővített memóriaterület (Expanded Memory/EMS): Látszólag önálló memóriaterület­ként működő, az EMM386.EXE által a kiterjesztett memóriaterületen emulált memória.

bővítőhelyi nyílás: Általában a számítógép hátsó részén található nyílás, a számítógépbe épített bő­vítőkártyák perifériacsatlakozói számára.

broadcast kapcsolat: lásd üzenetszórásos kapcsolat

busz: A számítógép belső komponensei közötti adatátvitelt biztosító csatlakozó.

buta terminál: A központi számítógéphez csatla­kozó olyan be- és kiviteli berendezés, amely kizá­rólag a központi számítógéppel való kapcsolattar­tásra alkalmas. Nem rendelkezik saját processzor­ral, memóriával vagy háttértárral, rendszerint csak egy monitorból és bemeneti egységből áll.

C, CS

C nyelv: Magasszintű programozási nyelv.

CAB: Elsősorban a Windows-os alkalmazások tele­pítő programjai által használt, tömörített, úgyneve­zett cabinet fájl kiterjesztése.

cache memória: lásd belső gyorsító tár

CAD (Computer Aided Design): Számítógéppel segített tervezés.

CAD/CAM program: Mérnöki vagy építészeti cé­lokra alkalmazott tervező/gyártásvezérlő program.

CAM (Computer Aided Manufacturing): Számító­gépes gyártásvezérlés.

cartridge: 1. Szalagos, lemezes vagy memória­chipet tartalmazó cserélhető háttértár típus.
2. A lézer- és tintasugaras nyomtatókban használt festékkazetta vagy festékpatron.

CC (Carbon Copy) rovat: lásd másolatot kap rovat

cc:Mail: A Lotus cég által kifejlesztett elektronikus levelezőrendszer.

CD (Compact Disk): Optikai elven működő, digitális adattárolásra alkalmas, lemezes háttértár. A forga­lomban lévő műsoros, illetve adathordozó CD-k csak olvashatók.

CD-R (CD Recordable): Egyszer írható CD.

CD-ROM: Lásd: CD

CD-RW (CD Rewritable): Többször törölhető és újraírható CD.

Celeron: Az Intel processzorok olcsóbb, csökken­tett tudású, otthoni használatra szánt típusa.

cella: Táblázatokban az oszlopok és sorok met­széspontja. Az Excelben egy cellát oszlopának be­tűjelével és sorának számával azonosíthatunk.

cellakurzor: Az Excelben az aktív cellát jelölő ke­ret.

cellatartomány: Több cellából álló téglalap alakú terület. Egy tar­to­mány két átellenes sarkának meg­határozásával definiálha­tó.

Centaur: Mikroprocesszor- és mikrochipgyártó cég.

chat (csevegés): Számítógép segítségével, a szá­mítógép-hálózaton keresztül, kettő vagy több fel­használó között történő valós idejű szöveges kom­munikáció. A felhasználók által begépelt üzenetek, a csevegésbe bekapcsolódott minden felhasználó képernyőjén azonnal megjelennek.

chip: Félvezető anyagból – általában szilikonból – készült, kisméretű, integrált áramköröket tartalmazó eszköz.

címjegyzék: Elsősorban e-mail címek és egyéb el­érhetőséggel kapcsolatos adatok gyűjtésére, tárolá­sára alkalmas lista.

címke: 1. A háttértárak, elsősorban lemezek azo­nosítására szolgáló elnevezés.

címsáv: Az URL címek bevitelére szolgáló mező. Innen olvasható le az aktuális weboldal címe is.

címsor: 1. Az ablak felső szélén elhelyezkedő, ál­talában az ablak nevét és az ablakvezérlő gombo­kat tartalmazó sáv. A legtöbb ablak a címsoránál fogva a Fogd és vidd módszerrel áthelyezhető.
2. A táblázatok első vagy első néhány sora, mely a képernyőn vagy a nyomtatásban minden oldalon megjelenik.

Címsor stílus: A Wordben a dokumentumban talál­ható címek kiemelésére használható, beépített stí­lus. A Címsor stílussal ellátott bekezdések alapján egyszerűen készíthetünk tartalomjegyzéket, de ezeknek a stílusoknak fontos szerepe van a doku­mentum Xxxxxx nézetben való megjelenítése, illetve szerkesztése során is.

címtár szolgáltatás: A levelezőprogramok által nyújtott szolgáltatás, a partnerek e-mail címének és egyéb elérhetőségi adatainak nyilvántartására.

Címzett rovat (To): Az elektronikus levelek címzé­sében használt mező, melybe a levél címzettjének vagy címzettjeinek e-mail címét írjuk. Lásd még Másolatot kap rovat, Titkos másolat rovat.

CISC (Complex Instruction Set Computer) processzor: Összetett utasítás-végrehajtási eljá­rású processzor. Ilyen processzorok találhatók pél­dául az IBM PC kompatíbilis személyi számítógé­pekben is. Lásd még RISC.

clean: Tiszta, tisztítás. Általában a vírusölő progra­mok esetében használt kifejezés, amely a vírusok eltávolítását jelenti.

ClipArt: Vektorgrafikus rajzok és pixel­grafikus fotók gyűjteménye.

cluster (fürt): A szektorok lo­gi­kailag össze­tartozó csoportja.

CMOS RAM: A hardvereszközök és a ROM-BIOS néhány beállítását, illetve az aktuális rendszeridő és dátum tárolását végző memória, melynek működé­sét külön elem biztosítja.

CMYK (Cyan-Magenta-Yellow-Black azaz Cián-Bíborvörös-Sárga-Fekete) színséma: Főként a nyomdaiparban használatos színséma, amelyben minden színt a cián, a bíborvörös, a sárga és a fe­kete alapszínek keverésével állítanak elő.

coll (inch): Angolszász mértékegység. 1 coll=2,54 cm.

COM: Elsősorban a DOS-ban használt, futtatható, félig lefordított programkódot tartalmazó fájl kiterjesztése.

COM1, COM2, COM3, COM4: lásd soros port

Compact Disk: lásd CDcompiler: lásd fordítóprogram

consol: lásd konzol

Conventional Memory: lásd hagyományos memóriaterület

cookie: A webszerver által a webböngészőnek küldött üzenet, melyet a böngésző a felhasználó saját számítógépének háttértárán egy fájlban tárol. Az üzenet tartalmát az üzenetet küldő szerver bár­mikor lekérdezheti a böngészőtől. A weboldalak üzemeltetői cookie-kat elsősorban a visszatérő fel­használók azonosítására használják.

Corel PRESENTS: A Corel cég által készített pre­zentációs program.

CorelDRAW: A Corel cég által készített, vektorgra­fikus rajzok készítésére alkalmas professzionális grafikai program.

CPI (Characters Per Inch): Elsősorban mátrix­nyomtatóknál használt mértékegység, amellyel a nyomtatott szövegben az egy coll területen vízszin­tesen elhelyezkedő karakterek számát mérjük.

CPS (Character Per Seconds): Elsősorban mátrix- és tintasugaras nyomtatóknál, a nyomtatási sebes­ség mérésére használt mértékegység. Az egy má­sodperc alatt kinyomtatható karakterek száma.

CPU (Central Processing Unit): Központi vezérlő­egység, más néven processzor. A számítógép ve­zérlését végző egység, melynek két fő része a CU és az ALU.

CU (Control Unit): Vezérlőegység. A memóriában tárolt program dekódolását és végrehajtását végzi.

cybercafé: lásd kiberkávéház

cylinder: A merevlemezes meghajtóba épített mágneses korongok egymás felett elhe­lyezkedő sávjai.

Cyrix: Mikroprocesszor- és chipgyártó cég.

Csak szöveg (TXT): Formátu­mok nélküli, csak be­kezdésekkel tagolt szöveges fájl.

csevegés: lásd chat

csillagtopológia: A számítógépes hálózatok ki­építésére használt, megbízható kábelezési techno­lógia, melynek lényege, hogy minden munkaállomás külön hálózati kábellel csatlakozik a kiszolgáló gép­hez. Lásd még sín-, gyűrű- és fatopológia.

csoportmunka: Rendszerint vállalati környezetben felmerülő, több felhasználó közös adatokkal végzett, összehangolt munkájára utaló kifejezés.

CSV (Comma Separated Values): Szöveges tar­talmú listafájl, melyben az egyes értékek vesszővel elválasztva szerepelnek.

D

DAT (Digital Audio Tape): Digitális, hangrögzí­tésre vagy adattárolásra alkalmas mágnesszalagos háttértár.

dBase: Az Xxxxxx Xxxx Corporation cég által kifej­lesztett adatbázis-kezelő program.

DBF (Database file): 1. A legtöbb adatbázis-kezelő program által ismert adatbázisszabvány.
2. A DBF formátumú adatbázisfájlok kiterjesztése.

DBMS (Database Management System): Az adat­bázis-kezelő programok általános elnevezése.

DD (Double Density): Dupla sűrűségű hajlékony­lemez jelölése. Napjainkban egyre kevésbé használatos. Az 5,25”-os DD-s lemez kapacitása 360 KB, míg a 3,5”-os lemezé 720 KB.

Debian Linux: A Debian cég által összeállított Linux disztribúció.

decimális számrendszer: lásd tízes számrendszer

demo szoftver: Egy üzleti forgalomban lévő vagy később forgalomba kerülő szoftver bemutató válto­zata, amely lehetőséget nyújt a program egyes funkcióinak kipróbálására.

DHTML (Dynamic HTML): A HTML nyelv tovább­fejlesztett változata, amely az interaktív weblapok készítéséhez kibővített támo­gatást ad.

dia: PowerPointban az előadás egy képkockája.

Dia ablaktábla: A PowerPoint Normál nézetében a dia, illetve a dia tartalmának formátumozására szol­gáló ablakrész.

diagram: Egy táblázat számadatai, illetve a szám­adatok közötti összefüggések grafikus megjeleníté­sére szolgáló objektum.

diaszkenner: Diák és fotónegatívok digitalizálására használt eszköz.

digest funkció: Levelezőlista szerverek egyik szolgáltatása, mely egy adott listára érkező üzene­teket naponta, egy levélbe összemásolva küldi el.

digitális aláírás: Egy elektronikus dokumentum ké­szítőjét egyértelműen azonosító egyedi kód.

DIP (Dual Inline Package): Téglalap alakú, a két szélén található csatlakozó tűk – lábak – segítségé­vel csatlakoztatható chip.

diszjunkció: Több operandussal végezhető logikai választó művelet, melynek eredménye IGAZ, ha a műveletben részt vevő kifejezések logikai értékének bármelyike IGAZ.

DNS (Domain Name System): Az interneten elér­hető számítógépek név szerinti azonosítására szol­gáló rendszer.

dokumentumtérkép: A Wordben az ablak bal ol­dalán megjeleníthető, a dokumentumban szereplő címsorok, illetve kiemelt formátumú bekezdések megjelenítésével, a dokumentumban való navigá­lást segítő ablaktábla.

domain: lásd tartomány

DOS (Disk Operating System): Karakteres felü­letű, 16 bites, lemezes operációs rendszer. Legismertebb változata a Microsoft által készített MS-DOS.

Double Density: lásd DD

Download Manager: lásd Letöltésvezérlő

DPI (Dot Per Inch): Tintasugaras, lézer- és hőnyomtatók esetében a nyomtatott, monitorok esetében a képernyőn megjelenített kép felbontá­sának mérésére használt mértékegység, mely a fel­bontást az egy coll területre eső pontok számával fejezi ki.

driver: lásd eszközvezérlő

DS (Double Sided): Kétoldalas – mindkét oldalán mágnesezett rétegű – hajlékonylemez jelölése. Lásd még SS.

dupla kattintás: Az egér elmozdítása nélkül, vi­szonylag gyors egymásutánban végzett két kattintás.

DV (Digital Video): Videofelvétel digitális rögzíté­sére alkalmazott technológia.

DVD (Digital Video Disk): Filmek vagy nagy men­nyiségű adatok tárolására használt, külsőre a CD-re nagyon hasonlító, nagy kapacitású optikai háttértár.

DWDM (Dense Wavelength Division Multiplexing): Hagyományos üvegszálas technoló­giával működő hálózatok sávszélességének növelé­sére kialakított optikai technológia.

E, É

Xxxxx, Xxxxxxx X. (1902–1971): Az 1900-as évek számítógépes fejlődésének egyik meghatározó alakja.

ED (Extra Density): Extra sűrűségű, 3,5”-os hajlé­konylemez jelölése.

EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator): Első generációs számítógép, mely el­sőként készült a Neumann-féle belső programtáro­lási koncepció alapján.

EEPROM (Electrically Erasable PROM): Elektro­nikus úton akár többször is újraprogramozható PROM.

egér: Olyan eszköz, melynek mozgatásával a képernyőn látható kurzor vagy mutató helyzetét határozhatjuk meg, és segítségével különböző műveleteket végezhetünk. Legelterjedtebb változatai a kettő-, illetve háromgombos egér. Lásd még hanyattegér

egérmutató, egérkurzor: Az egér pozícióját jelző, általában nyíl alakú mutató. Az egérkurzort az egér mozgatásával irányíthatjuk, segítségével a képer­nyő különböző pontjaira mutathatunk rá.

egyed: Az egyed a valós világ valamely elemének modellje, melyet tulajdonságaival jellemezhetünk. Elsősorban az adatbázis-kezelésnél használt foga­lom.

egyed-előfordulás: Az egyedre vonatkozóan meg­adott konkrét tulajdonságok.

egyedtípus: Az egyedre vonatkozóan megadott tulajdonságok összessége.

egy-egy (1-1) kapcsolat: Az adatbázis-kezelésben használt, táblák közötti kapcsolattípus, amely ese­tében az egyik tábla egy eleméhez a másik tábla pontosan egy eleme kapcsolódik.

egyéni animáció: Prezentáció készítésekor a létre­hozott diák egyes elemeihez testreszabott animá­ciós hatás hozzárendelése.

egyértékű attribútum: Az adatbázis-kezelésnél használt olyan attribútum, melynek minden egyes egyed-előfordulása csak egy értéket ve­het fel. Például a születési hely. Lásd még többértékű attribútum

egyesítés: 1. Egy táblázat szomszédos celláinak egybenyitása.
2. A Word Körlevél funkciójának alkalmazásakor a törzsdokumentum és az adatforrás alapján a körle­vél valamennyi példányának létrehozása.

egyszerű attribútum: Az adatbázis-kezelésnél használt kifejezés, amely tovább nem bontható attribútum (pl. vezetéknév) megjelölésére szolgál. Lásd még összetett attribútum

egy-több (1-N) kapcsolat: Az adatbázis-kezelés­ben használt, táblák közötti kapcsolattípus, melyben az egyik tábla egy eleméhez a másik tábla több eleme is tartozhat.

e-kereskedelem: Az interneten keresztül bonyolított kereskedelmi szolgáltatás. Megkülönböztetjük a vállalatok egymás közötti B2B (Business To Business), illetve az egyének és a vállalatok közötti B2C (Business To Consumer) elektronikus keres­kedelmet.

ekvivalencia: Két operandussal végezhető logikai megfeleltetési művelet, melynek eredménye ponto­san akkor IGAZ, ha a műveletben részt vevő min­den ki­fejezés logikai értéke azonos.

elektronikus jogforrások: Aktuális törvényeket, rendeleteket, jogi infor­mációkat összegyűjtő napra­kész weboldalak.

elektronikus sajtó: A hagyományos újságokhoz hasonló online hírforrások.

elemi adat: Adatbázis-kezelésben használatos fo­galom. A tábla mezőiben szereplő értékek, azaz az egyed konkrét tulajdonságai.

elérési útvonal: Egy mappa vagy fájl mappa­szer­kezetben elfoglalt helyét meghatározó felsorolás, mely a meghajtó nevétől a bejárandó mappák ne­vein keresztül az adott mappa, illetve fájl nevéig tart. Minden mappa nevét meg kell adnunk, a bejárás sorrendjében. Az útvonal elemeit backslash (\) jellel választjuk el egymástól. Például: C:\JATEK\SAKK\START.EXE. Megkülönböztetünk teljes és relatív útvonalat. A teljes útvonal a meg­hajtó betűjelétől a hivatkozott mappa vagy fájl ne­véig tart. A relatív útvonal az aktuális mappától kiin­dulva határozza meg a bejárandó mappákat. Pél­dául az előbbi útvonalat a JATEK mappában állva a SAKK\START.EXE formában is megadhatjuk.

élőfej, fejléc: Az oldalak felső margóján elhelyez­kedő ismétlődő feliratok, képek vagy ezek kombiná­ciója. Tartalma oldalszámozás, dátum, logó, feje­zetcím lehet.

élőláb, lábléc: Az oldalak alsó margóján elhelyez­kedő ismétlődő feliratok, képek vagy ezek kombiná­ciója. Tartalma oldalszámozás, dátum, logó, feje­zetcím lehet.

előző méret gomb: Az ablak egyéni méretének visszaállítására használt gomb a Windows-ban.

elsődleges kulcs: Az adatbázis-kezelésben egy tábla rekordjainak egyedi azonosítására szolgáló értékeket tartalmazó mező. Egyes esetekben több mezőből álló elsődleges kulcsot is alkalmazhatunk.

e-mail: Elektronikus levél.

e-mail cím: Az elektronikus levelezésben használt, egy felhasználó postaládájának azonosítására szol­gáló kifejezés. Egy e-mail cím a felhasználónévből és az elektronikus postaládát tartalmazó domain nevéből áll, melyeket @ jel köt össze.

e-mail kódolás: Az elektronikus üzenetek tartalmá­nak adott szabvány szerinti átalakítása, mely első­sorban a különböző nyelvekben előforduló speciális karakterek egységes megjelenítésére szolgál. Lásd még Base64, MIME.

EMS: lásd bővített memóriaterület

emuláció: Egy eszköz vagy program működésének egy másik eszközzel vagy programmal való utánzása.

ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Com­puter): Az első elektronikus digitális számítógép.

EPOC: A Psion Software cég által kifejezetten hor­dozható eszközökhöz kifejlesztett operációs rendszer.

EPROM (Erasable PROM): Olyan PROM, mely­nek tartalmát ultraibolya fény segítsé­gével tö­röl­het­jük, és akár többször is újraírhatjuk.

EQ: Az ekvivalencia logikai művelet operátora.

ergonómia: A kényelmes és biztonságos eszközök és gépek tervezésével, valamint az ember és kör­nyezet egymásra gyakorolt hatásával foglalkozó tu­domány.

ergonomikus számítógép: Olyan számítógép, amelynek használatakor minimálisra csökken vagy megszűnik a számítógép használatához kapcsol­ható baleseti és munkavédelmi kockázat.

értelmező- (interpreter) program: Magas szintű programnyelven írt programok forráskódjának ér­telmezésére és végrehajtására szolgáló alkalmazás.

érvényesítési szöveg: Az Access-ben egy mező­höz vagy az Excelben egy cellához rendelt, érvé­nyességi szabálynak meg nem felelő érték meg­adásakor megjelenített üzenet.

érvényességi szabály: Az Access-ben egy mező vagy az Excelben egy cella értékére vonatkozó korlátozás.

ÉS: Lásd AND

eszközfüggetlen bitkép: Olyan pixelgrafikus kép­formátum, melyben az egyes képpontok színét a megjelenítő eszköztől független formátumban tárol­ják. Az eszközfüggetlen kép megjelenítésekor a színeket az adott eszközön megjeleníthető színekké kell konvertálni.

eszköztár: Parancsok vagy programok gyors eléré­sét szolgáló ikonokat, gombokat tartalmazó sáv vagy ablak. Általában a programok ablakának felső vagy bal szélén helyezkedik el, de a legtöbb prog­ramban áthelyezhető, vagy külön ablakként kiemelhető.

eszközvezérlő (driver): Egy hardvereszköz – pél­dául egér, nyomtató stb. – vezérlését megvalósító program. A különféle szoftverek a hardvereszközö­ket általában azok eszközvezérlő programján ke­resztül kezelik.

Eudora: Népszerű levelező kliensprogram.

EXE: Futtatható, gépi kódú programot tartalmazó fájl kiterjesztése.

Expanded Memory: lásd bővített memóriaterület

exportálás: Egy program adatainak más formátum­ban való elmentése.

Extended Memory: lásd kiterjesztett memóriaterület

extract: lásd kibontás

Extranet: Interne­tes protokollokkal és szoftverekkel működő belső hálózat, amely korlátozott mértékben az interneten keresztül külső felhasználók számára is elérhető.

F

fastruktúra: Hierarchikus adatszerkezet, melynek egyes elemei között alá-, illetve fölérendeltségi vi­szony van. Minden elemnek egy fölé-, de több alá­rendelt eleme lehet.

fatopológia: A számítógépes hálózatok kiépítésére használt kábelezési technológia, melynek lényege, hogy a szerver több közvetítő számítógéppel áll közvetlen kapcsolatban, és ezekhez a közvetítő gé­pekhez kapcso­lódnak a kliensek. Így a kliensek a közvetítő gépeken keresztül kommunikálnak a szer­verrel és egymással. A hálózat bármely pontján be­következett hálózati hiba az érintett hálózatrészhez kapcsolódó alhálózatokat is megbéníthatja. Lásd még sín-, gyűrű- és csillag­topológia.

fájl (file): A háttértáron tárolt, névvel ellátott adathalmaz.

fájlrendszer: Az állományok és könyvtárak háttértá­ron történő tárolására és rendszerezésére kialakított struktúra. Ilyen például a FAT és az NTFS.

FAT (File Allocation Table): Fájl foglaltsági táblá­zat, melyet az operációs rendszer a fájlok lemezen való elhelyezkedésének nyilvántartására használ a FAT16 és a FAT32 fájlrendszerekben.

FAT16, FAT32 fájlrendszer: A FAT, azaz a fájl foglaltsági táblára épülő fájlrendszer. A FAT16 16 bites, míg a FAT32 32 bites címzési módot használ. A FAT16 maximum 2 gigabájt, míg a FAT32 maxi­mum 2 terabájt kapacitású lemez kezelésére képes, valamint jobban kihasználja a rendelkezésre álló tá­rolókapacitást. A FAT fájlrendszert a legtöbb operá­ciós rendszer ismeri, bár a régebbi operációs rend­szerek, például a DOS, általában csak a FAT16 fájl­rendszer kezelésére képesek.

fattyúsor: Egy többsoros bekezdés külön oldalra került utolsó sora. Általában szövegszerkesztésben és kiadványszerkesztésben használt kifejezés. Lásd még árvasor.

FD: lásd hajlékonylemez

FDD: lásd hajlékonylemezes meghajtó

fejbeszélő (headset): Mikrofonnal egybeépített fejhallgató.

fejléc: lásd élőfej

felbontás: 1. lásd DPI
2. A képernyőn egy adott üzemmódban vízszinte­sen és függőlegesen megjeleníthető képpontok ma­ximális száma. Jellemző értékei például: 640x480, 800x600, 1024x768.

felhasználói felület: Azon szoftver- és hardveresz­közök összessége, melyeken keresztül a felhasz­náló kommunikálhat a számítógéppel. Ide tartozik például a billentyűzet, az egér, valamint a képer­nyőn megjelenő ikonok, menük és párbeszéd pa­nelek. Lásd még a grafikus és karakteres felhasználói felület címszavakat.

felhasználói szoftver: Azok a programok, melyek egy meghatározott felhasználói igényt elégítenek ki. Megkülönbözte­tünk általános célú és egyedi célú – például megrendelésre készült – felhasználói szoftvereket.

felső memória blokkok (Upper Memory Blocks/UMB): Az EMM386.EXE által a rendszer számára lefoglalt 348 KB-os terület használaton kí­vüli részeinek kiaknázásával létrehozott, nem foly­tonos memóriaterület, melyre különféle eszközve­zérlő programokat tölthetünk, így memóriát szaba­díthatunk fel a hagyományos memóriaterületen futó programok számára.

feltételes formátumozás: Az Excelben használ­ható formátumozási mód, mely lehetővé teszi egy cella értékétől függő eltérő formátumok alkalmazását.

fényceruza (light pen): Ceruza alakú eszköz, amellyel a képer­nyő pontjaira mutatva az egér használatához hasonlóan dolgozhatunk.

féreg: A vírusokhoz hasonlóan működő program, melynek elsődleges célja, hogy egyet­len futtatással minél több számítógépre terjedjen át. A férgek nem fertőznek meg más programokat, csak az interneten vagy a lokális hálózaton, magukat e-mailekhez vagy más adatokhoz csatolva, gépről gépre terjedve szaporodnak.

fixpontos aritmetika: A tárolt szám kettes szám­rendszerbeli együtthatóinak véges tárrekeszben történő elhelyezésére szolgáló számábrázolásmód.

Flash memória: Az EEPROM speciális fajtája, melynek törlése és újraprogramozása nem bájton­ként, hanem blokkonként történik. Ezt a memóriatí­pust használják például a modern számítógépek BIOS-ának tárolására, mivel lehetővé teszi a BIOS könnyű frissítését.

flat mód: Olyan memóriacímzési mód, melynek segítségével a teljes memória tartalma egyetlen fo­lyamatos címtartományban érhető el. A flat mód el­lenkezője a szegmentált (segmented) címzési mód, ahol a memória több szegmensre kerül felosztásra, a tárolt adatokat pedig az egyes szegmensek tartal­mának megcímzésével érhetjük el.

Fogd és vidd: A képernyő egy elemének – például egy ablak vagy egy ikon – áthelyezése. Az áthelye­zéshez mutassunk az egérkurzorral az áthelyezni kívánt objektumra, majd az egér bal gombjának nyomva tartása közben húzzuk azt az egérrel a kí­vánt helyre. Ezt a módszert használhatjuk többek között fájlok, illetve szövegrészek másolására vagy áthelyezésére is.

fordító (compiler) program: Magas szintű prog­ramnyelven írt programok forráskódjának gépi kódra való lefordítására szolgáló alkalmazás.

formátum: Egy adott elemre vonatkozó megjelení­tési beállítások összessége.

formátumkód: Egy konkrét adattípus megjeleníté­sére használt séma, például dátumoknál: éééé-hh-nn. A formátumkódok legfeljebb négy szakaszból állhatnak.

formázás: A háttértár előkészítése az adatok foga­dására, és az adatterület épségének ellenőrzése. Általában lemezes háttértárak, leggyakrabban haj­lékonylemezek esetében használt művelet. Alkal­mazható adatokat tartalmazó lemezek esetén is, ekkor azonban a lemez tartalma elvész.

forráskód: Magas szintű programozási nyelven megírt programszöveg.

FoxPro, Visual FoxPro: A Microsoft által kifejlesz­tett objektum-orientált relációs adatbázis-kezelő rendszer.

főkönyvtár, gyökérkönyvtár: Az adott meghajtón található könyvtárszerkezet – mappaszerkezet – ki­induló könyvtára. Általában az egyes háttértárakra vonatkozóan használt kifejezés, például „A C: meg­hajtó főkönyvtára.”

freeware program: Ingyenesen használható szoftver, melynek felhasználási feltételeit vagy a szoftver ké­szítője határozza meg, vagy egy általános szerző­dés, a GNU General Publuc Licence tartalmazza.

frissítő lekérdezés: Az adatbázis-kezelésben használt lekérdezéstípus, melynek segítségével egy kritériumnak eleget tevő rekordcso­port egyes me­zőinek értékét módosíthatjuk.

FrontPage: A Microsoft cég által készített webszerkesztő program.

FrontPage Express: A Microsoft cég által készített egyszerű HTML-oldalszerkesztő program.

FTP: Fájlok interneten történő átvitelére szolgáló protokoll. Segítségével az FTP szer­vereken talál­ható adatok a helyi hálózaton keresztül elérhető fájlszerverekhez hasonló formában érhetők el.

FTP kliensek: A fájlok FTP protokollal történő átvi­telét – általában az adatok FTP fájlszerverekről való letöltését vagy az adatok feltöltését megkönnyítő – programok. Ismertebb FTP programok például a CuffecupDirect FTP és a CuteFTP.

funkcióbillentyűk: F1-től általában F12-ig számo­zott billentyűk, melyek programtól függően különféle műveletek elvégzésére alkalmasak.

futtatás: Egy parancs, parancssor vagy program elindítása, végrehajtása.

függvény: Az adatbázis- és táblázatkezelő progra­mokban a műveletek leírását és azok végrehajtását megkönnyítő számítási segédeszközök. A függvé­nyek két fő részből állnak, a függvény nevéből és a bemenő adatok – argumentumok – listájából. A függvényt a megfelelő értékekkel – argumentumok­kal – meghívva egyetlen értéket, a függvényértéket kapjuk eredményül. A függvényeket funkciójuk alapján pénzügyi, matematikai, statisztikai, logikai, karakterlánc-kezelő vagy dátum és idő kategóriákba sorolhatjuk.

fülek: A párbeszéd panelek azon részei, melyek a panel különböző kategóriába sorolt elemeit vá­laszt­ják szét a hagyományos kartotékokhoz hasonló el­ven. Így a sok beállítást tartalmazó párbeszéd pa­nelek áttekinthetőbbé válnak.

fürt: lásd cluster

G, GY

gigabájt (GB): A számítástechnikában használt mértékegység. Egy gigabájt 1024 megabájtból áll

gomb: A képernyő olyan objektumai, melyekre kat­tintva a hozzájuk tartozó parancs vagy műveletsor végrehajtását kezdeményezhetjük.

Gopher: 1. A World Wide Webnél régebbi, ma is használt, az internetes szervereken található, első­sorban szöveges anyagok visszakeresését és megjelenítését szolgáló rendszer.
2. A Gopher szerverek eléréséhez használt inter­netes protokoll.

gördítősáv: Az ablak jobb oldali és alsó szélén ta­lálható, két végén nyílban végződő sáv, amelynek segítségével vezérelhetjük, hogy az ablakban talál­ható lista vagy dokumentum mely része legyen lát­ható.

GPS (Global Positioning System): Műholdas helymeghatározó rendszer.

grafikus felhasználói felület (GUI): A számítógép­pel való kommunikációt megkönnyítő, a számítógép grafikai lehetőségeit kihasználó felhasználói felület. A legtöbb mai operációs rendszer rendelkezik grafi­kus felhasználói felülettel.

GroupWise: A Novell cég által kifejlesztett cso­portmunka-támogató szoftver.

GSM (Global System for Mobile Communications): A mobiltelefon-szolgáltatók által használt műholdas telekommunikációs rendszer.

guest: lásd vendég

GUI (Graphic User Interface): lásd grafikus fel­használói felület

gumikeret: A képernyő több elemének – például ikonoknak – együttes kijelölésére szolgáló, általá­ban pontozott vonallal jelölt, téglalap alakú terület.

gyorsbillentyű: Egy parancs végrehajtására hasz­nált billentyű vagy billentyűkombináció. A gyorsbil­lentyű általában a menü használatát helyettesíti. A használható gyorsbillentyűk, illetve azok funkciója programonként eltérő lehet.

gyorsformázás: A formázás rövidített változata, amikor csak a háttértár tartalomjegyzéke kerül tör­lésre vagy létrehozásra, az adatterület törlése és ellenőrzése nem történik meg. Egyes háttértárak, például hajlékonylemezek esetében a gyorsformá­zás csak abban az esetben lehetséges, ha a hát­tértáron már korábban teljes formázást végeztünk.

Gyorsindítás eszköztár: Általában a Tálcán elhe­lyezkedő eszköztár, melyre a gyorsabb elérés érde­kében felvehetjük a gyakran használt programok parancsikonjait.

gyorsmenü: Az egér jobb gombjával kattintva megjeleníthető menü, mely a képernyő egy adott eleméhez tartozó leggyakoribb parancsok és beál­lítási lehetőségek listáját tartalmazza

gyűrűtopológia: A számítógépes hálózatok kiépí­tésére használt, síntopológiához hasonló módon működő kábelezési technológia, ahol a számítógé­peket egy megszakítás nélküli kört alkotó kábel köti össze. Lásd még sín-, fa- és csillagtopológia.

H

hagyományos memóriaterület (Conventional Memory): A fizikai memória első, 640 KB-os része. Alapesetben ide töltődik be a DOS és minden DOS alapú program.

Hajlékonylemez, FD (Floppy Disk): Mágneses el­ven működő, kis mennyiségű adat tárolására alkal­mas, cserélhető háttértár. Méret alapján megkülön­böztetünk 3,5”, illetve 5,25” méretű, oldalak száma alapján pedig egy oldalas (SS) és két oldalas (DS) fajtákat. Kapacitása alapján SD, DD, HD, ED jelö­léssel látják el.

Hajlékonylemezes meghajtó, FDD (Floppy Disk Drive): Hajlékonylemez olvasására és írására al­kalmas be-, illetve kivi­teli egység.

hálós adatmodell: Az adatbázis-kezelésben, a va­lós világ leírására használt adatmodell, melyben egyedek közötti kapcsolat gráffal szemlél­tethető. A kapcsolatok vertikális és horizontális irányúak is le­hetnek.

hálózat: Egymással kommunikációs kapcsolatban lévő számítógépek és hálózati eszközök együttese.

hálózati számítógép: 1. Számítógépes hálózathoz kapcsolódó számítógép.
2. lásd terminál

hálózati topológia: A számítógépek fizikai össze­kötésének rendszere. Lásd még a sín-, gyűrű-, fa- és csillagtopológia

hanyattegér: A képernyőn látható kurzor vagy mutató helyzetét meghatározására, és különböző műveleteket végzésére alkalmas eszköz. A mutatót az eszközön található golyó forgatásával mozgathatjuk. Lásd még egér

hardver: A számítógép elektronikus és mechanikus eszközeinek ös­szessége. Ebbe a fogalomkörbe tartoznak a különféle kiegészítő eszközök és tarto­zékok is.

hasáb: A dokumentum szövege által alkotott egy­befüggő oszlop. A dokumentum szövegének több oszlopba történő rendezésekor többhasábos for­mátumról beszélünk.

háttértár: Az adatok hosszú távú tárolására alkal­mas eszköz.

HD: 1. A nagy kapacitású (High Density) hajlé­konylemezek jelölése. Napjainkban a 3,5”-os HD-s hajlékonylemez a legelterjedtebb.
2. Hard Disk, lásd merevlemez

HDD (Hard Disk Drive): lásd merevlemez

headset: lásd fejbeszélő

helyettesítő karakterek: Egy vagy több karakter helyettesítésére szolgáló írásjelek. Leggyakrabban fájlok vagy szövegrészek keresésekor használha­tók. Általában a kérdőjel (?) egy, míg a csillag (*) tetszőleges számú karakter helyettesítésére szolgál. Egyes programokban további, speciális helyettesítő karaktereket is használhatunk.

helyőrző: 1. Kurzor.
2. A PowerPointban az objektumok alapértelmezett helyét jelző téglalap.
3. Az Access-ben egy mezőbe – a hozzárendelt be­viteli maszk alapján – bevihető karakterek helyét jelző szimbólum.

hexadecimális számrendszer: lásd tizenhatos számrendszer

hibaérték: Az Excelben a nem értelmezhető kép­letek eredményeként kapott hibajelzés. A hibaérték mindig egy # kettőskereszttel kezdődő, csupa nagy­betűvel írt szöveges információ. Például: #NÉV?, #ZÉRÓOSZTÓ!, #HIV!.

hibernálás: A hibernálás funkció használatakor a Windows minden program futását felfüggeszti, el­menti a memória teljes tartalmát a számítógép hát­tér­tárára, majd leállítja a számítógépet. A számító­gép legközelebbi bekap­csolásakor a Windows vis­szatölti a memória elmentett tartalmát, így munkán­kat onnan folytathatjuk, ahol a hibernálás előtt ab­bahagytuk.

hierarchikus adatmodell: Az adatbázis-kezelés­ben a valós világ leírására használt adatmodell, melyben az adatszerkezet fastruktúrával írható le.

High Color: lásd színmélység

High Memory Area: lásd magas memóriaterület

hiperhivatkozás, hivatkozás (hyperlink, link): Leggyakrabban a HTML oldalakon, de más doku­mentumokban is használt, internet vagy intranet címre, illetve más fájlra vagy dokumentumra, eset­leg a dokumentum egy adott pontjára vezető utalás. Egy hiperhivatkozásra kattintva a megadott helyre ugorhatunk.

hírcsoport (newsgroup): A hirdetőtáblákhoz ha­sonló, egy témához kapcsolódó hozzászólásokat tartalmazó, általában szabadon hozzáférhető fel­használói fórum.

hírkiszolgáló szerver: A NEWS protokollt hasz­náló, hírcsoportokat tartalmazó, internetes vagy intranetes szerver.

hitelességi bizonyítvány: A digitális aláírás és a nyilvános kulcs összefoglaló neve.

hivatkozás (link): lásd hiperhivatkozás

Xxxxxxxxx, Xxxxxx (1860-1929): Amerikai tudós, az IBM egyik alapítója, aki az 1880-as években a nép­számlálás adatainak feldolgozására elsőként alkal­mazott lyukkártyával működő villamos számlálógé­pet.

homogén: egyforma, egyfajta

hordozható személyi számítógép: Olyan személyi vagy ipari célra ki­alakított személyi számítógép, amelyet méretének és súlyának csökkentésével hordozhatóvá alakítottak ki.

host (vendéglátó): Az a számítógép, amely host-terminal hálózati modellben az elérhető adatokat tá­rolja.

host-terminal (vendéglátó-terminál) modell: A host-terminal modell két, általában telefonvo­nalon keresztül összeköttetésben lévő számítógép közötti kapcsolatot ír le.

hozzáfűző lekérdezés: Az adatbázis-kezelésben használt lekérdezés típus, melynek segítségével adott kritériumnak vagy kritériumoknak eleget tevő rekordokat fűzhetünk hozzá egy táblához.

hőnyomtató: Hő hatására elszíneződő papírral működő nyomtatótípus. Ilyen például a hőpapíros fax.

HTM, HTML: HTML-oldalakat tartalmazó fájlok ki­terjesztése.

HTML (HyperText Markup Language): A World Wide Web oldalak készítéséhez használt doku­mentum-leíró nyelv.

HTTP (HyperText Transfer Protocol): Elsősorban HTML állományok továbbítására szolgáló internetes protokoll.

hypertext: Különféle típusú objektumok – például szövegek, képek, hangok, programok – összekap­csolására alkalmas adatbázis-rendszer.

I

IBM (International Business Machines): A világ egyik legnagyobb számítógépgyártó cége.

IBM AIX (Advanced Interactive eXecutive): A UNIX operációsrendszer egy, az IBM cég által ki­fejlesztett változata.

IBM PC: Az IBM cég által kifejlesztett számítógép család.

ICT (Information and Communication Technology): Információs és kommunikációs tech­nológia.

IDE (Integrated Drive Electronics): A háttértárak és a köz­ponti egység közötti adatforgalom módját meghatározó szabvány. Más néven ATA. Jellem­zője, hogy az eszközvezérlő egység magára a meghajtóra van integrálva. Lásd még a SCSI szab­ványt.

idegen kulcs: Az adatbázis-kezelésben egy másik tábla elsődleges kulcsára mutató azonosító.

időosztásos (time sharing) operációs rendszer: Az operációs rendszerek olyan kategóriája, mely működését tekintve több folyamat egyidejű futtatása esetén a rendelkezésre álló processzoridőt – a fo­lyamatok prioritásától függően – felosztja a futó fo­lyamatok között, az egyes folyamatokra jutó pro­cesszoridőt pedig nem korlátozza.

igazságtábla: A logikai műveletek értéktáblázata, mely a bemenő adatok összes lehetséges kombiná­ciójával végzett műveletek eredményét tartalmazza.

ikon: A képernyőn látható, programot, fájlt, mappát vagy parancsot jelképező, kisméretű rajz vagy szimbólum.

illesztőprogram: lásd eszközvezérlő

IMP: A két operandussal végezhető implikáció logi­kai művelet operátora.

implikáció: Két operandussal végezhető követ­keztető logikai művelet, melynek eredménye ponto­san abban az esetben HAMIS, ha az első operandus logikai értéke IGAZ, a második operandus logikai értéke pedig HAMIS.

importálás: Más programból származó adatállo­mány beolvasása. Gyakran az adatok konvertálásá­val jár együtt.

inaktív: 1. Olyan elem vagy menüpont, amely nem választható ki.
2. Olyan funkció, elem vagy kapcsoló, amely kikap­csolt állapotban van.

inaktív ablak: Nem aktuális ablak.

inch: lásd coll

iniciálé: Kiemelt, nagyméretű kezdőbetű vagy szó.

input periféria: lásd bemeneti egység

input-output periféria: lásd be- és kimeneti egység

Intel: Piacvezető chipgyártó cég.

intelligens címke: A Microsoft Office XP progra­mokban különböző típusú adatok – például irányító­szám – automatikus felismerésére, és a felismert adatokkal való különféle műveletek elvégzésére al­kalmas objektumok.

intelligens terminál: A központi számítógéphez csatlakozó, adatok előkészítésére és feldolgozására alkalmas be- és kiviteli berendezés.

interaktív feldolgozású rendszer: Az operációs rendszerek olyan kategóriája, mely működését te­kintve az egyes parancsokat azon­nal végrehajtja, a gép és a felhasználó között állandó kapcsolatot biztosít.

internet: Az egész világot behálózó, TCP/IP alapon működő számítógép-hálózat.

Internet Explorer: A Microsoft cég által készített webes böngészőprogram.

internetjog: Az interneten hozzáférhető szoftverek és szolgáltatások használatával kapcsolatos jog­szabályok összessége.

interpreter: lásd értelmezőprogram

intranet: Internetes protokollokra és szoftverekre épülő, nem nyilvános, belső (helyi) hálózatok ös­szefoglaló neve, ahol a felhaszná­lók internethez ha­sonló környezetben dolgozhatnak.

IP cím: Az internetre kötött számítógépek egyedi azonosítója, amely négy, egymástól ponttal elvá­lasztott, 8 bites – 0 és 255 közötti – számból áll.

IPv6, IPng (Internet Protocol next generation): A napjainkban használt IP protokoll, az IPv4 tovább­fejlesztése, mely az IPv4 protokollal együttműködve lehetővé teszi az Internet kiszolgálók számának, il­letve a sávszélességnek tetszőleges mértékű, a mindenkori követelményeknek megfelelő bővítését.

IPX (Internetwork Packet Exchange): A Nowell NetWare operációs rendszer által használt hálózati protokoll.

irányított szűrő: Az Excelben és az Access-ben a listák, illetve táblák adatainak összetett feltételek alapján történő szűrésére alkalmas funkció.

IRC (Internet Relay Chat): Olyan internetes szol­gáltatás, amely lehetővé teszi több felhasználó egyidejű, online, szöveges kommunikációját.

ISDN (Integrated Services Digital Network): A hagyományos tele­fonvonalakhoz hasonló, ideigle­nes kapcsolat fenntartására alkalmas, de digitális jellegéből adódóan nagyobb sebességű adatátvitelt biztosító telekommunikációs szabvány.

ISP (Internet Service Provider): Internet szolgál­tató cég.

J

Java Applet: A böngésző ablakában futó, HTML-oldalba ágyazott, félig lefordított, rendszerfüggetlen program, mely a számára fenntartott területen egy képhez hasonló módon jelenik meg. Java Applet segítségével például animáció, navigációs menü és adatbeviteli űrlap is készíthető.

Java script: HTML-oldalakba ágyazott, a böngésző ablakában futó, forráskódú program, amely leggyak­rabban az interaktív elemek mű­ködését szabá­lyozza.

Jegyzet ablaktábla: A PowerPointban az egyes di­ákhoz tartozó megjegyzések begépelésére alkal­mas ablakrész.

jelentés: Az adatbázis-kezelő programokban a táblák vagy lekérdezések adatainak nyomtatott for­mában történő meg­jelenítésére szolgáló sablon.

jelölőnégyzet: Általában egymástól független vá­lasztási lehetőséget kí­náló kapcsoló. A jelölőnégy­zet bekapcsolt állapotát pipa, kikapcsolt állapotát üres négyzet je­löli.

jelszó (password): Titkos karaktersorozat, mely egy fájlhoz, programhoz, számítógéphez vagy háló­zati erőforráshoz biztosít hozzáférést a felhasználó számára. A Windows-ban a begépelt karakterek – bizton­sági okokból – soha nem jelennek meg a képernyőn, helyettük * csillag vagy egyéb jelek lát­hatók.

joker karakterek: lásd helyettesítő karakterek

JPG, JPEG: A Joint Photographic Experts Group által kifejlesztett veszteséges tömörítési eljárással készült képet tartalmazó fájlformátum.

jumper: Elsősorban alaplapok és más hardveresz­közök konfigurálására használt, műanyag burkolatú fém áthidaló, amely két csatlakozó tűre helyezve zárja az áramkört.

K

kapcsolat: Az adatbázis-kezelésben az egyedek egymáshoz való viszonyát írja le.

kapcsoló: 1. Két állapotú űrlapelem, például egy jelölőnégyzet.
2. A DOS parancsok működését befolyásoló speci­ális paraméter. A kapcsolók általában / per jellel kezdődnek: például DIR /P.

kapcsolt vonal: 1. Hagyományos telefonvonal.
2. Hagyományos telefonvonalon modem segítségé­vel történő adatátvitelt megvalósító, ideiglenes kap­csolatot biztosító technológia. Leginkább a magán­felhasz­nálók körében terjedt el, internetes kapcsolat fenntartására.

karakter: A szöveges információ elemi része. Betű, írásjel vagy szimbólum, melynek tárolása többnyire egy bájton történik.

karakteres felhasználói felület: Xxxxx felhasználói felület, amely kizárólag a számítógép beépített ka­rakterkészletét használja a felhasználó és a számí­tógép közötti kommunikáció megvalósítására. Nap­jainkban a karakteres felhasználói felületeket egyre inkább kiszorítják a grafikus felhasználói felületek.

karakterkészlet: A számítógépen, a betűk, számok, írásjelek és egyéb szimbólumok ábrázolására szol­gáló jelkészlet. Lásd még ASCII.

karakterstílus: 1. Egy betűtípus írásmódja: például dőlt, félkövér.
2. Egyedi névvel ellátott, tetszőleges szövegrészre alkalmazható betűformátum-kombináció.

kattintás: Az egér valamely gombjának lenyomása, majd felengedése.

Kedvencek: A Windows Intéző és az Internet Explorer Kedvencek menüjéből elérhető lista, melybe – parancsikonként – a felhasználó felveheti a gyakran látogatott helyi vagy hálózati mappák, fájlok, illetve HTML-oldalak címeit.

képernyőkímélő: Olyan program, amely akkor akti­válódik, ha egy adott idő alatt nem mozdítjuk meg az egeret, és nem ütünk le semmilyen billentyűt. A képernyőkímélő célja, hogy állandóan változó áb­rák, animációk megjelenítésével, vagy a képernyő elsötétítésével elkerülje a kép „beégését” a moni­torba. Ez a jelenség elsősorban a régi típusú mo­nokróm monitorok esetében fordult elő, napjainkban a képernyővédők inkább a szórakoztatást szolgálják.

képfrissítési frekvencia: A képernyőn látható kép újrarajzolásának gyakorisága. A képfrissítés gyako­riságát hertzben (Hz) mérik. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé vibrál a képernyőn látható kép. Az alapérték 60 Hz, de a mai monitorok – típusuktól függően – képesek magasabb, például 75, 85, 100, 120 Hz frissítési frekvencia alkalmazására is.

kereskedelmi szoftver: Kereskedelmi forgalomban megvásárolható szoftver, melynek használatát a gyártó licenc szerződése szabályozza.

keresőszerverek: Az internetes szolgáltatók által fenntartott, kiterjedt, automatikusan frissülő adatbá­zissal rendelkező, különösen nagy teljesítményű számítógépek, melyek lehetővé teszik az interneten található információk különféle szempontok szerinti visszakeresését.

kereszttáblás lekérdezés: Az Access egyik lekérdezéstípusa, melynek segítségével kettő vagy több kiválasztott mező függvényében jeleníthetjük meg egy adott mező adatait.

készenléti állapot: A készenléti állapot funkció használatakor a Windows minden program futását felfüggeszti, és a számítógépet energiatakarékos, pihenő állapotba helyezi. A készenléti állapotból bármely billentyű leütésével vagy az egér megmoz­dításával léphetünk ki. Készenléti állapotban nem szabad a számítógépet kikapcsolni, mert minden nem mentett munkánkat elveszítjük.

kettes (bináris) számrendszer: A kettő hatványain alapuló számrendszer. A kettes számrendszerbeli számok a 0 és az 1 számjegyekből állnak.

kiadványszerkesztő program: Dokumentumok, szórólapok és egyéb publikációk szerkesztésére és nyomdai előkészítésére alkalmas szoftver. Például a QuarkXPress.

kiberkávéház (cyber­café): Olyan létesítmény, mely azoknak is lehetősé­get biztosít az informatikai szol­gáltatások kihasználására, akiknek nincs ott­hon számítógépük vagy internetcsatlakozásuk.

kibontás, kicsomagolás: A tömörített adatok ere­deti állapotának visszaállítása.

kifejezésszerkesztő: Az Access beépített funkci­ója, amely megkönnyíti a külön­böző képletek és függvények bevitelét.

kilobájt (KB): A számítástechnikában használt mértékegység. 1 kilobájt=1024 bájt.

kimeneti egység (output periféria): Az adatok, információk megjelenítésére, illetve megszólaltatá­sára szolgáló eszköz. A legismertebb eszközök a monitor, a nyomtató és a hangszórók.

kimutatás: Az Excelben a listák különféle szem­pontok szerinti összesítésére használható funkció.

kisszámítógép (minicomputer): Legfeljebb né­hány száz felhasználó kiszolgálására alkalmas szerver.

kiterjesztés: A fájlnév után álló, a fájlnévtől általá­ban ponttal elválasztott rövidítés, amely a fájl típu­sára utal. A kiterjesztések általában maximum há­rom karakterből állnak, mert a DOS rendszerben az ennél hosszabb kiterjesztések használata nem megengedett. A Windows-ban beállítható az ismert fájltípusokhoz tartozó kiterjesztések megjelenítése, illetve elrejtése.

kiterjesztett memóriaterület (Extended Memory/XMS): A DOS operációs rendszerben a memória 1 MB feletti része, mely a HIMEM.SYS eszközvezérlő használatával válik hozzáférhetővé.

kivételszótár: A Word alapértelmezett helyesírási szótárát kiegészítő, a felhasználó által felvett sza­vakat tartalmazó lista, melynek elemeit a Word he­lyes szavakként kezeli.

kizáró vagy (XOR): Két operandussal végezhető választó logikai művelet, melynek eredménye csak abban az esetben IGAZ, ha a műveletben részt­vevő kifejezések logikai értékei kü­lönbözőek.

kliens: A kliens-szerver modellben a szolgáltatást igénybe vevő prog­ram vagy számítógép.

kliens-szerver (ügyfél-kiszolgáló) modell: Két számítógép vagy számítógépes program közötti kapcsolat, ahol a résztvevők egyike – a kliens – igénybe veszi a másik résztvevő – a szerver – egy vagy több szolgáltatását.

kódlap: Az ASCII kódtábla lokalizált változata, mely lehetővé teszi az adott nyelvterületre jellemző ka­rakterek ábrázolását. Magyarországon a 852-es Szláv Latin II kódtáblát használjuk.

kommunikációs port: Olyan csatolóeszköz, mely­nek funkciója a külső perifériákkal való kapcsolat­tartás. Főbb fajtái a soros (serial), a párhuzamos (parallel), a PS/2, az USB (Universal Serial Bus) és az IEEE 1394 port. Lásd még a soros port és pár­huzamos port kifejezéseket.

kompatibilitás: 1. Egy ismertebb szoftverrel vagy hardvereszközzel való azonosság jelzésére hasz­nált kifejezés. Például „IBM PC kompatibilis számí­tógép”.
2. Egyik szoftver- vagy hardvereszköz másik szoft­ver- vagy hardvereszközzel való együttműködésé­nek képessége.

konjunkció: Több operandussal végezhető össze­fűző logikai művelet, melynek eredménye csak ab­ban az esetben IGAZ, ha minden, a mű­veletben részt vevő kifejezés logikai értéke IGAZ.

konvertálás: Az adatok más formátumra való át­alakítása.

konzol (consol): 1. Egy monitorból vagy egyéb ki­jelzőből és egy billentyűzetből, illetve más adatbe­viteli egységből álló eszközök együttese.
2. A monitor vagy kijelző másik neve.

kormányzati adatbázisok: Az internet esetében különböző államigazgatási szervek adatbázisainak használatát biztosító weboldalak.

korrektúrajel: A Word vagy az Excel Korrektúra üzemmódjának bekapcsolt állapotában a doku­mentumban történt módosítások jelölése.

Korrektúra üzemmód: Szövegszerkesztőkben vagy táblázatkezelőkben használt funkció, bekap­csolt állapotában lehetővé teszi egy dokumentum vagy táblázat módosításainak nyomon követését.

könyvtár: lásd mappa

körlevél: Több címzett számára készített, sze­mélyre szabott információkat is tartalmazó forma­nyomtatvány.

körlevélmező: A törzsdokumentumban az adatfor­rás egy mezőjének tartalma számára fenntartott hely.

kötegelt feldolgozású rendszer: Az operációs rendszerek olyan kategóriája, mely működését te­kintve a parancsok feldolgozását előre elkésztett parancssor alapján végzi, közvetlen hi­bajavítási le­hetőség nélkül.

kötésmargó: A dokumentum lefűzéséhez fenntar­tott margó, melynek mérete hozzáadódik a megfe­lelő oldali margó méretéhez.

Központi vezérlőegység: Lásd: CPU

közvetlen elérésű háttértár: Xxxxx háttértártípus, amelyen a felvitt adatokat tetszőleges sorrendben lehet leolvasni. Ilyenek például a lemezes háttértá­rak.

kriptológia: Titkosítással foglalkozó tudományág.

kritériumtábla: Az Excelben az irányított szűrő használatakor a szűrőfeltételeket tartalmazó lista.

kurzor: 1. Szöveges adatok bevitelekor az aktuális beviteli pozíciót jelölő, villogó, függőleges vonal alakú szimbólum.
2. Az aktuális pozíciót jelölő szimbólum.

kurzormozgató billentyűk: A szövegkurzor pozíci­ójának megváltoztatására szolgáló billentyűk a bil­lentyűzeten. Legjellemzőbbek a felfelé, lefelé, jobbra és balra mutató nyilat ábrázoló billentyűk.

külső parancsok: A DOS rendszer azon parancsai, melyek csak a parancs kiadásakor, a végrehajtás idejére töltődnek be a memóriába. Lásd még a belső parancsok kifejezést.

L, LY

lábjegyzet: A dokumentum egyes szövegrészeinek magyarázatára vagy kiegészítésére szolgáló szö­vegrész, mely a lap alján, a hozzá tartozó szóval azonos oldalon jelenik meg.

lábjegyzetjelölő, végjegyzetjelölő: A törzsszö­vegben található, általában felső index formátumú szám vagy egyéb jelölő karakter, mely az adott szó­hoz vagy kifejezéshez tartozó lábjegyzetre vagy végjegyzetre utal.

lábléc: lásd élőláb

LAN (Local Area Network): Általában egy iroda vagy épület falain belül kiépített hálózat.

lap/perc: A nyomtatási sebesség mértékegysége. Az egy perc alatt kinyomtatható lapok mennyisége.

LDAP (Lightweight Directory Access Protocol): Különféle információs listák lekérdezésére alkalmas, nyitott, rendszerfüggetlen protokoll.

lebegő eszköztár: Olyan eszköztár, mely nincs a program ablakának széléhez rögzítve, ütköztetve.

lebegő objektum: Olyan objektum – például fotó, rajz, ábra –, mely a dokumentum többi részétől füg­getle­nül, tetszőlegesen formátumozható, áthelyez­hető, eltakarhatja a szöveget, annak hátterébe ke­rülhet, vagy a szöveg akár körbe is járhatja azt.

lebegőpontos aritmetika: A számok hatványkite­vős alakban történő számábrázolási módja, ahol a szám a karakterisztikából (fixpontos egész) és a mantisszából (fixpontos tört) álló számpárként írható le.

lefagyás: Egy program vagy a teljes operációs rendszer megállása, mely abban nyilvánul meg, hogy az adott program vagy a teljes operációs rendszer a felhasználó kéréseire nem reagál.

legördülő lista: Előre definiált választási lehetősé­geket tartalmazó mező, melynek választható értékei a mező jobb szélén látható, _{lefelé mutató három­szöget ábrázoló} gombra kattintva jeleníthetők meg. Egyes esetekben, a felkínált lehetőségeken kívül, a szöveges bevi­teli mezőhöz hasonlóan egyéni érté­kek is megadhatók.

Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxxxxx (1646–1716): Német matematikus, aki Xxxxxx számológépének tovább­fejlesztésével elsőként készített olyan számológé­pet, amely alkalmas volt az osztás, szorzás és kivo­nás műveletek közvetlen elvégzésére.

lekérdezés: Egy tábla vagy másik lekérdezés meg­határozott feltételeknek megfelelő rekordjainak szű­rése, összesítése. A forrásadatok változása esetén a lekérdezés eredménye automatikusan módo­sul. Lásd még az akciólekérdezés kifejezést is.

lenyíló menü: A képernyő egy elemére, például egy menüpontra vagy gombra kattintva megjelenít­hető menü.

léptethető mező: Számadatok bevitelére szolgáló mező, melynek értékét a mező jobb szélén lévő fel-le nyilacskákra kattintva, esetleg az érték begépelé­sével módosíthatjuk.

letöltés: Weboldalak, weboldalon található képek, illetve programok vagy egyéb adatfájlok internetes vagy intranetes szerverről saját számítógépünk háttértárára történő mentése.

letöltésvezérlő (download manager): Xxxx mennyiségű adatok internetről való letöltését meg­könnyítő, a le­töltést teljes mértékben automatizáló program.

levelezési lista: Olyan felhasználói fórum, melynek tagjai a levelezőlista szerver címére küldött elektro­nikus levelek segítségével kommunikálnak egymás­sal. A szerver címére beérkező levelek automatiku­san továbbításra kerülnek a listára feliratkozott min­den tag e-mail címére.

levelezőszerverek: Az interneten keresztül küldött levelek továbbítását és tárolását végző szerverek.

licencszerződés: Olyan megállapodás, amelyben a szerzői jogok tulajdonosa meghatározza a vásár­lónak a szoftver használatára vonatkozó feltétele­ket.

light pen: lásd fényceruza

link: Lásd hiperhivatkozás

Linux: Népszerű, nyílt forráskódú, nyitott fejlesz­tésű, UNIX-alapú, ingyenes operációs rendszer.

Linux disztribúció: Egyes forgalmazók által ös­szeállított, a Linux alaprendszert, illetve különféle felhasználói és segédprogramokat tartalmazó prog­ramcsomag.

listapanel: A Windows Intéző jobb oldali, az aktuá­lis mappában található fájlok és mappák listáját tar­talmazó ablaktáblája.

lista, listamező: A listamező előre definiált vá­lasztási lehetőségek halmazát tartal­mazza. A mező értékét egy vagy adott esetben több elem kiválasz­tásá­val állíthatjuk be.

logarléc: Matematikai műveletek eredményének pontos meghatározására használt, többsávos be­osztású, vonalzószerű eszköz.

logikai adatmodell: Az adatbázis-kezelésben, a valós világ elemeinek modellezésére használt leíró rendszer. Általában a hierarchikus, a hálós, a relá­ciós, illetve az objektum-orientált modellek ismertek.

logikai művelet: Logikai értékekkel végzett műve­let, melynek eredménye szintén logikai érték.

Lomtár: A saját számítógépünk merevlemezéről tö­rölt fájlok végleges törlés előtti ideiglenes tárolóhelye.

lopakodó vírusok: A vírusok azon csoportja, me­lyek terjedésüket azzal leplezik, hogy a memóriába bekerülve a vírussal fertőzött – és így megnövekedett méretű – fájlok eredeti hosszát mutatják, esetleg a fájl eredeti tartalmát szimulálják.

Lotus 1-2-3: A Lotus cég által készített táblázatke­zelő szoftver.

Lotus Notes: A Lotus cég által készített levelező kliens és csoportmunka-támogató szoftver.

Lotus SmartSuite: A Lotus cég által készített irodai programcsomag.

LPI (Line Per Inch): A nyomtatók felbontásának mértékegysége, az egy inchre eső pontsorok száma, mely a nyomtatott képen használt árnyala­tok számát, a kép részletességét határozza meg.

LPT1, LPT2: lásd párhuzamos port

LR (Low Radiation): Alacsony sugárzású monito­rok jelzése.

LSI (Large-Scale Integration) áramkör: Nagy bo­nyolultságú, körülbelül 3-100 ezer komponenst ma­gában foglaló áramkör. Lásd még SSI, MSI, VLSI, ULSI.

lyukkártya: Papír vagy műanyag alapú, lap formájú háttértár, melyen az információk lyukak segítségé­vel kerülnek tárolásra.

M

Mac OS: Az Apple Computer cég által készített Macintosh személyi számítógépeken használt ope­rációs rendszer.

Macintosh: Az Apple Computer cég által forgalma­zott, Mac OS operációs rendszerrel működő sze­mélyi számítógéptípus.

magas memóriaterület (High Memory Area/HMA): A DOS operációs rendszerben a kiter­jesztett memó­ria első 64 KB-ja. A HIMEM.SYS esz­közvezérlő használatakor a DOS rendszer egyes részeit erre a memóriaterületre feltöltve tárterületet szabadíthatunk fel a hagyományos memó­riaterüle­ten futó más programok számára.

magas szintű programnyelv: A gépi kódnál az emberi nyelvhez és gondolkodásmódhoz közelebb álló programozási nyelv, melynek utasításai általá­ban angol nyelvű szavak vagy rövidítések formájá­ban adhatók meg. A magas szintű programnyelven írt program a számítógép számára közvetlenül nem értelmezhető. A forráskód értelmező (interpreter) program segítségével vagy egy fordító (compiler) programmal gépi kódra lefordítva hajtható végre.

magneto-optikai háttértár: Xxxxxxxx és optikai tárolók előnyeit ötvöző, nagy kapacitású háttértár.

MAILTO: Az interneten használt levelezési protokoll.

mainframe: lásd nagyszámítógép

makró: Egyedi névvel vagy jelöléssel ellátott, eset­leg egy billentyűkombinációhoz rendelt összetett feladatsor. Egyes programokban – például a Wordben az Excelben vagy az Access-ben – a gyakran ismétlődő műveletek automatizálására használható.

makró vírus: Egy dokumentumba vagy más adat­fájlba beágyazva terjedő vírus, amely az adott fájlt kezelő program makró nyelvének sajátosságait használja ki.

MAN (Metropolitan Area Network): Városi háló­zatok, melyek általában egy település vagy város határain belül működnek. Például a kábel­tévés há­lózat, vagy egy helyi közlekedési vállalat informá­ciós rendszere is ilyen hálózat.

mappa, könyvtár: A háttértárakon található fájlok hierarchikus csoportosítására szolgáló logikai tároló. A Windows-ban a mappa, a DOS-ban a könyvtár kifejezés terjedt el.

margó: Az oldal felső és alsó részén, valamint a két szélén elhelyezkedő, a szövegtörzsön kívül eső terület.

Mark-I: 1944-ben, Xxxxxx Xxxxxxxx Xxxxx és az IBM cég által közösen kifejlesztett, elektromechani­kus elven működő számítógép.

Másolatot kap rovat (Cc): Az elektronikus levelek címzésében használt mező, melybe azon felhasz­nálók e-mail címeit kell feltüntetni, akiknek a levelet csak másolatként kívánjuk elküldeni. Lásd még Címzett rovat, Titkos másolat rovat.

Media Player: 1. Audio- vagy videofájlok lejátszá­sára alkalmas szoftver.
2. A Windows-ba beépített médialejátszó program.

Médiatár: Ábrákat, fényképeket, mozgóképeket vagy hango­kat tartalmazó gyűjtemény.

megabájt (MB): A számítástechnikában használt mértékegység. 1 MB=1024 kilobájt.

meghajtó (drive): 1. A háttértár írását és olvasását megvalósító eszköz.
2. lásd eszközvezérlő

megosztás: Egy számítógép valamely erőforrásá­nak felajánlása a számítógép-hálózat más felhasz­nálói számára. A megosztás során általában lehető­ség van a felhasználók adott erőforráshoz való hoz­záférési jogosultságainak definiálására is.

megosztott erőforrás: A számítógép-hálózat olyan erőforrása, melyhez a hálózat felhasználói saját számítógépükön keresztül férhetnek hozzá.

memória: Elektronikus adattárolást megvalósító hardvereszköz. Fontosabb típusai a RAM, a ROM, a PROM, az EPROM, az EEPROM és a Flash me­mória.

mentés: Egy program segítségével készített adat­halmaz háttértárra történő rögzítése, felírása.

menü: Kategóriák szerint csoportosított parancsok vagy egyéb választási lehetőségek listája.

merevlemez, HDD (Hard Disk Drive): A számító­gépbe beépített nagy kapacitású, nagy sebességű mágneslemezes háttértár.

mező: 1. Auto­ma­ti­kusan változó szövegelemek, melyeket leggyakrabban az élőfejekben és az élőlá­bakban alkalmazhatunk.
2. Az adatbázis-kezelésben a tábla egy oszlopa, amely az egyed egy bizonyos tulajdonságának konkrét ér­tékeit tárolja.

mezőkód: Az Excelben az élőfejben vagy az élő­lábban behelyettesítendő információk – például az aktuális dátum és idő – helyének jelölésére használt kifejezés, karaktersorozat. Például &[DÁTUM].

MHz (megahertz): A CPU sebességének mérték­egysége. Egy megahertz alatt a processzor egymil­lió műveleti ciklust hajt végre.

Microsoft: Vezető szoftverfejlesztő cég. Legismer­tebb terméke a Microsoft Windows és a Microsoft Office. Szoftverek fejlesztésén túl hardvereszközök fejlesztésével is foglalkozik.

mikroprocesszor: lásd CPU

mikroszámítógép: Mikroprocesszorral működő, vi­szonylag kis teljesítményű és alacsony árfekvésű személyi számítógép.

MIME (Multipurpose Internet Mail Extensions): A Base64 kódolási technikát alkalmazó, ékezetes be­tűk használatát, valamint fájlok – például kép és hang – elektronikus levélhez történő csatolását tá­mogató levelezési szabvány.

miniszámítógép: Elsősorban kis- és középvállala­tok – maximum 100-200 felhasználó – kiszolgálá­sára alkalmas számítógép. Feladataiban és elérési módjában hasonló a mainframe számítógépekhez, teljesítménye azonban kisebb.

mobil rack: Az eredetileg a számítógépbe fixen be­épített merevlemezes egység hordozhatóvá tételére használt eszköz. Lényege, hogy a merevlemezes meghajtót nem közvetlenül a számítógépbe, hanem a számítógépbe épített könnyen cserélhető fiók­szerű eszközbe szerelik be.

modem: Hagyományos telefonvonalon keresztül két számítógép közötti adatkapcsolat létrehozására alkalmas hardvereszköz. Magánfelhasználók köré­ben az internet eléréséhez használt legelterjedtebb eszköz.

módosítási anomália: Adatbázis-kezelésben a rossz adatszerkezetből adódó ellentmondás, amikor egy elemi adat módosítása után az adat nem min­den előfordulása módosul automatikusan.

modul: Az Access-ben a felhasználó által Visual Basic nyelven megírt program.

Motorola: Mikroprocesszor-gyártó cég.

MOV: Az Apple Computer cég által kifejlesztett mozgóképet és hangot tartalmazó QuickTime fájl­formátum.

MP3: MPEG eljárással tömörített audiofájl kiter­jesztése.

MPEG: A Moving Picture Experts Group által kifej­lesztett mozgókép- és hangtömörítési eljárások el­nevezése.

MPG, MPEG: MPEG formátumban tömörített fájl kiterjesztése.

MS Chat: A Microsoft által készített, képregény­szerű grafikus felülettel kiegészített chat program.

MS-DOS: lásd DOS

MSI (Medium-Scale Integration) áramkör: Köze­pes bonyolultságú, körülbelül 100-3000 komponenst magában foglaló áramkör. Lásd még SSI, LSI, VLSI, ULSI.

MS Office: A Microsoft cég által készített iro­dai programcsomag.

MS Pocket Office: A Microsoft cég által kézi eszközökhöz – például Palmtopokhoz – készített Office program­csomag.

MS Pocket Word: A Microsoft cég által kézi eszközökhöz – például Palmtopokhoz – készített szövegszerkesztő program.

MS Publisher: A Microsoft cég által készített kiadvány­szerkesztő program.

MS SQL Server: A Microsoft cég által készített nagy telje­sítményű adatbázisszerver szoftver.

multimédia: Az információközvetítés formája szö­veges, kép, mozgókép és hang elemek ötvözésével.

munkaablak: Az Office XP egyik újdonsága, mely­nek segítségével új fájlokat hozhatunk létre, formá­tumozhatunk, kereshetünk vagy megtekinthetjük a Vágólap tartalmát.

munkaállomás: A számítógépes hálózatra csatla­kozó számítógépek együttese, a szerverek kivételével.

munkaasztal: 1. A teljes képernyőterület.
2. A Windows-ban a mappaszerkezet kiinduló pontja.

munkafüzet: Az Excelben hasz­­ná­lt, egy fájlként ke­zelt munkalapgyűjtemény, amely alaphelyzetben három munkalapot tartalmaz.

munkalap: Az Excelben használt, egyedi névvel ellátott 65536 soros, 256 oszlopos – alaphelyzetben üres – táblázat.

munkaterület: Általában egy program ablakának azon – gyakran legnagyobb területű – része, ahol a felhasználó dolgozhat.

N, NY

nagyszámítógép, mainframe: Rendkívül nagy ka­pacitású és teljesítményű, több ezer, terminálokon keresztül kapcsolódó felhasználó kiszolgálására ké­pes szerver.

Xxxxxx, Xxxx (1550–1617): Skót matematikus, a lo­garitmus megalkotója. 1614-ben elkészítette a Xxxxxx-xxxxxx néven ismertté vált számoló­eszközt, amely a szorzás és osztás műveleteket egyszerűsíti.

Xxxxxx-xxxxxx: lásd Xxxxxx, Xxxx

negáció: lásd NOT

nem nyomtatódó szimbólumok: A dokumentum szerkesztését segítő, de a nyomtatott szövegben nem látható karakterek, jelölések.

NETBEUI (NetBIOS Enhanced User Interface): A Microsoft által kifejlesztett, kis létszámú – maximum néhány tucat munkaállomásból álló – hálózati mun­kacsoportok esetében használt, könnyen konfigu­rálható, nem routolhaltó hálózati protokoll.

NetBIOS (Network Basic Input Output System): A DOS BIOS szolgáltatásait hálózati funkciókkal bővítő programozási felület.

Netikett: Az internetes kommunikációban a fel­használók által hallgatólagosan elfogadott etikai és technikai szabályok, illetve ajánlások gyűjteménye.

NetMeeting: A Microsoft által készített hálózati kommunikációs szoftver. Segítségével a felhaszná­lók az intraneten vagy az interneten keresztül chat-elhetnek, élőszóban beszélgethetnek, webkamerán keresztül láthatják egymást, közös rajztáblán rajzol­hatnak, láthatják egymás Munkaasztalát és fájlokat oszthatnak meg egymással.

Netscape Communicator: A Netscape cég által készített web böngésző és levelező kliens szoftver.

Netscape Composer: A Netscape cég által készí­tett HTML szerkesztő.

Netscape Navigator: A Netscape cég által készített web böngésző.

Xxxxxxx Xxxxx (1903-1957): Magyar származású tudós, a Xxxxxxx-elvek kidolgozója.

Neumann-elvek: A számítógépek elméleti felépíté­sét és működését meghatározó tudományos alapelvek.

news server: lásd hírkiszolgáló szerver

nézet: Az adatok képernyőn történő megjelenítésé­nek módját határozza meg. Egy adott programban az adatok megjelenítésére többféle nézet is rendel­kezésünkre állhat. A nézetek programonként elté­rőek lehetnek.

normál forma: Az adatbázison végrehajtott norma­lizálási folyamat eredménye. Az adatbázis, állapotát tekintve, lehet első, második vagy harmadik normál formában.

normalizálás: Az a folyamat, mely során az adat­bázis logikai áttekinthetősége, illetve a tárolási igény csökkentése érdekében megszüntetjük a redundan­ciákat és az anomáliákat.

Norton Commander: A DOS operációs rendszer­ben használt egyik legnépszerűbb fájlkezelő prog­ram, melyet később Windows operációs rendszerre is elkészítettek.

NOT (NEM): A tagadás, azaz negáció logikai mű­velet operátora. Egyoperandusos művelet. Az állítá­sok logikai értékét fordítja meg.

Novell NetWare: A Novell cég által készített szer­ver szoftver.

NTFS (NT Files System): A Windows NT operációs rendszer számára kidolgozott, számos adatbizton­sági szolgáltatást tartalmazó fájlrendszer, mely nö­veli az adattárolás megbízhatóságát és lehetővé te­szi a felhasználói hozzáférési jogosultságok fájl­szintű beállítását. Az NTFS fájlrendszert egyes ope­rációs rendszerek, például a DOS alapesetben nem képes olvasni.

numerikus billentyűzet: A billentyűzet jobb szélén található, többnyire számokat tartalmazó bil­lentyűk csoportja. A Num Lock bekapcsolt állapotában számok írására, kikapcsolt állapotában pedig a kur­zor mozgatására használható.

nyilvános kulcs: Levelezőrendszerekben az ada­tok titkosítására használt, egy adott felhasználó ré­szére kibocsátott egyedi azonosító. A nyilvános kulcs a titkosított adatok visszafejtésére nem alkal­mas. Lásd még a privát kulcs kifejezést.

nyomtatási kép: Az adatok nyomtatásban várható megjelenésének ábrázolása a képernyőn.

O, Ó

objektum: A képernyő vagy egy adatszerkezet töb­bitől függetlenül használható eleme.

objektumorientált adatmodell: Az adatbázis-ke­zelésben a valós világ leírására használt adatmo­dell, mely az egyedeket objektumként kezeli. Az egyes objektumok azok tulajdonságaival, illetve az azok megváltoztatására alkalmas műveletekkel jel­lemezhetők.

OCR: lásd optikai karakterfelismerő program

OEM (Original Equipment Manufacturer): Olyan cég, amely nagy mennyiségben vásárol hardver- vagy szoftvertermékeket, és az ezekből összeállí­tott különböző számítógép-konfigurációkat értékesíti.

OEM hardver: Az önállóan megvásárolható hard­verelemeknél kedvezőbb árú, de csak más hardver­eszközökkel együtt – például számítógép-konfigurá­ciók részeként – forgalmazható hardver elem. Ilyen lehet például az előre összeállított számítógép-kon­figurációk részeként forgalmazott egér vagy CD-ROM meghajtó.

OEM szoftver: Az önállóan megvásárolható szoft­vereknél kedvezőbb árú, de csak hardvereszkö­zökkel együtt forgalmazható szoftver. Ilyen például az előre összeállított számítógép-konfigurációkhoz adott operációs rendszer.

Office Segéd: Az Office programok egyik beépített funkciója, mely a munkánk során felmerülő kérdé­sek megválaszolásával, különféle súgótémakörök megjelenítésével segíti munkánkat.

okos terminál: Az intelligens terminálhoz hasonló funkciókat lát el, de kevesebb helyi erőforrással rendelkezik.

oktatási adatbázis: Az interneten keresztül hozzá­férhető tananyagok, oktatófilmek, bemuta­tók, képek, szótárak, lexikonok elérhetőségeinek gyűjtőhelye.

oldalfej: Az Access-ben a jelentések és űrlapok egyik szakasza, melynek tartalma minden nyomta­tott oldal tetején megjelenik.

oldalláb: Az Access-ben a jelentések és űrlapok egyik szakasza, melynek tartalma minden nyomta­tott oldal alján megjelenik.

oldalszegély: A Wordben a do­ku­men­tum oldalait határoló keret.

oldaltörés: Új oldal kezdetét jelölő szimbólum a do­kumentumban. Két fajtája a program által létreho­zott automatikus és a felhasználó által beszúrt kézi oldaltörés.

Opera: Az Opera Software cég által készített web böngésző és levelező kliens program.

operációs rendszer: A számí­tógép alapvető mű­ködéséért felelős program. Feladatai közé tartozik a hardver és a felhasználó közötti kapcsolat megte­rem­tése, a háttértárakhoz kapcsolódó adatkezelő műveletek biztosítása és a pe­ri­fériák kezelése. A legismertebb operációs rendszerek a Windows, a UNIX, a Linux és a Mac OS.

operandus: Egy műveletben feldolgozott adat vagy kifejezés.

operátor: 1. A műveletben részt vevő adatok vagy kifejezések feldolgozási módját határozza meg. Például +, -, AND, OR.
2. Az interneten több kulcsszavas keresés esetén a keresést befolyásoló kapcsolók.

optikai karakterfelismerő, OCR (Optical Character Recognition) program: Nyomtatott vagy kézzel írt szöveg számítógépes feldolgozásra al­kalmas formára – például szöveges dokumentumra – való átalakítására szolgáló program.

OR (VAGY): A több operandussal végezhető diszjunkció logikai művelet operátora.

Oracle: Elsősorban adatbázis-kezelő szoftverek ké­szítésével és forgalmazásával foglalkozó cég, az SQL nyelv megalkotója.

OS/2: Az IBM cég által kifejlesztett operációs rendszer.

OSD (On-Screen Display): Különféle beállítások elvégzésére – például a monitor fényerő vagy kont­raszt értékeinek módosítására –szolgáló, közvetle­nül a képernyőről elérhető menü.

osztósáv: Az ablak felosztásakor az ablakrészeket elválasztó függőleges, illetve vízszintes vonal.

Outlook: A Microsoft által készített levelező kliens és csoportmunka támogató program.

Outlook Express: A Microsoft által készített leve­lező kliens program.

output periféria: lásd kimeneti egység

Ö, Ő

összesítő lekérdezés: Olyan választó lekérdezés, mely az egyes mezők értékeit adott szempontok szerint összesítve jeleníti meg.

összetett attribútum: Az adatbázis-kezelésnél használt kifejezés, amely több egyszerű értékből al­kotott attribútum (pl. lakcím) megjelölésére szolgál. Lásd még egyszerű attribútum.

P

Paint: A Windows leegyszerűsített rajzoló- és festő­programja.

Paint Shop Pro: A Jasc Software cég által készített pixelgrafikus képek készítésére, illetve módosítására alkalmas képszerkesztő program.

Paradox: A Borland cég által készített adatbázis-kezelő program.

paraméter: Egy parancs vagy eljárás számára át­adott érték, információ. Gyakran az argumentum kifejezés szinonimájaként is használják.

paraméteres lekérdezés: Olyan lekérdezés, amely futtatáskor egy párbeszéd panel segítségével érté­keket vagy felté­teleket kér be a felhasználótól, majd ezek alapján végzi el a lekérdezést.

parancsikon: Ikon, melyhez egy program vagy adatfájl gyors megnyitását szolgáló hivatkozás van rendelve.

parancssor orientált program: Program, melyet – a DOS parancsaihoz hasonló – szöveges utasítások begépelésével használhatunk.

párbeszéd panel: Speciális, információk megjele­nítésére vagy adatok bevitelére használt ablak, mely nem méretezhető át és nem minimalizálható.

párhuzamos port: Kommunikációs port, melyen keresztül több bit egyidejű továbbításával áramla­nak az adatok. A számítógépek esetében a párhu­zamos portot a nagyobb adatátviteli sebességet igénylő eszközök, például a nyomtató csatlakozta­tására használják. A párhuzamos portok azonosítá­sára az LPT1 vagy PRN, illetve az LPT2 elnevezé­seket használják.

Xxxxxx xxxxxxxxxxxx: Xxxxxx Xxxxxxxxx elnevezett általános célú, magas szintű programnyelv.

Xxxxxx, Xxxxxx (1623–1662): Francia matematikus, az első „szériában gyártott” számológép készítője.

password: lásd jelszó

PC: lásd személyi számítógép

PCM (Pulse Code Modulation): Tömörítetlen digi­tális hangformátum.

PCMCIA (Personal Computer Memory Card International Association): Elsősorban hordozható számítógépeknél használt memóriakártya-bővítő, illetve perifériacsatoló eszköz szabvány.

PDA (Personal Digital Assistant): Számítógépes, telefon/fax, valamint hálózati szolgáltatásokat tar­talmazó kézi eszköz. Ilyen például a mobiltelefon.

PDF (Portable Document Format) formátum: Az Adobe cég által kifejlesztett Acrobat programmal előállítható fájlformátum, amely lehetővé teszi egy dokumentum rendszertől független, eredeti formá­tumban történő megjelenítését. Megjelenítéséhez az Acrobat Reader program szükséges.

peer to peer hálózat: Egyenrangú számítógépek­ből álló hálózat.

Pegasus Mail: Xxxxx Xxxxxx által fejlesztett ingye­nes elektronikus levelező kliens szoftver.

Pentium: Az új generációs Intel processzorok már­kaneve. Egyes változatai Pentium I., II., Pro , III. és 4 néven kerültek forgalomba.

periféria: A számítógép központi egységéhez kívül­ről csatlakozó, az adatok ki- vagy bevitelére szol­gáló eszköz. Megkülönböztetünk bemeneti, kime­neti, valamint be- és kimeneti eszközöket.

Perl: Ingyenes, a webes programozásban is gyak­ran használt, magasszintű, általános célú program­nyelv.

petabájt (PB): A számítástechnikában használt mértékegység. 1 petabájt=1024 terabájt.

PGP (Pretty Good Privacy): Az interneten hasz­nált, nyilvános-privát kulcs technikán alapuló titko­sítási szabvány.

Photopaint: A Corel cég pixelgrafikus képek ké­szítésére, illetve módosítására alkalmas professzio­nális képszerkesztő programja.

Photoshop: Az Adobe cég pixelgrafikus képek ké­szítésére, illetve módosítására alkalmas professzio­nális képszerkesztő programja.

pixel: képpont

pixelgrafikus kép: Pontokból, azaz pixelek­ből álló kép. A kép minden egyes képpontjának színe egyenként van meghatározva.

Plug and Play eszköz: Olyan eszköz, melyet a számítógéphez való csatlakoztatás után az operá­ciós rendszer automatikusan felismer, és telepíti a működtetéséhez szükséges vezérlőprogramot. Egyes Plug and Play eszközök akár a számítógép kikapcsolása nélkül is csatlakoztathatók vagy eltá­volíthatók.

polimorf vírusok: A vírusok azon csoportja, melyek felismerésüket és eltávolításukat önmaguk titkosítá­sával, állandó változtatásával próbálják megnehe­zíteni.

pont-pont (point to point) kapcsolat: Két számí­tógép közvetlen hálózati kapcsolata.

POP3 (Post Office Protocol 3): A levelezőszerve­reken tárolt levelek leolvasására használt internetes protokoll.

port: lásd kommunikációs port

portál: Széles körű online szolgáltatásokat és infor­mációkat összegyűjtő weboldal.

PowerPoint: A Microsoft által készített prezentációs szoftver.

PPGA (Plastic Pin Grid Array): Az Intel cég által kifejlesztett mikroprocesszor tokozási szabvány.

prezentáció: lásd bemutató

privát kulcs: Levelezőrendszerekben a nyilvános kulccsal titkosított adatok visszafejtésére szolgáló, a felhasználó részére kibocsátott egyedi azonosító. Lásd nyilvános kulcs.

PRN: lásd párhuzamos port

processzor: lásd CPU

program: Véges számú lépésből álló utasítássoro­za­t, amely a számítógép működését a kívánt feladat megvalósításának meg­felelően vezérli.

programcsoport: A Start menü Programok almenüjében található, a programok indítására szolgáló parancsikonok csoportosítására használt mappa.

programvírus: A futtatható állományokba ágya­zódva terjedő vírus.

PROM (Programmable ROM): Programozható, csak olvasható me­mória, amely gyártáskor még üres, a programot vagy az adatokat később írják bele egy speciális beégető ké­szü­lék segítségével. A PROM-ba írt adat ezután nem törölhető és nem írható fe­lül.

protokoll: A hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere.

proxy: Tűzfal szolgáltatásokat, valamint az internet­hozzáférés megosztását biztosító szerver.

PS/2 port: Az egér és a billentyűzet csatlakoztatá­sára kifejlesztett, soros kommunikációs port.

PSDN (Packet Switched Data Network): Műhol­das adatátvitelt szolgáló csomagkapcsolt hálózat.

Q

quarantine (karantén): Egyes vírusölő programok­ban alkalmazott ideiglenes tárolóhely, melyet az el nem távolítható vírusok terjedésének megakadályo­zása céljából, a fertőzött fájlok tárolására használ­nak. Amennyiben a vírusölő szoftver frissítése után lehetővé válik a vírus eltávolítása, a vírusölő a hely­reállított fájlt visszahelyezi az eredeti helyére.

QuarkXPress: A Quark cég által készített kiad­ványszerkesztő program.

Quattro Pro: A Corel cég által forgalmazott táblá­zatkezelő program.

QuickTime formátum: Az Apple Computer által kifejlesztett, a Mac OS és a Windows rendszerben használt mozgóképet és hangot tartalmazó fájlfor­mátum.

QuickTime Player: Az Apple Computer cég által kifejlesztett QuickTime formátumban tömörített audio- és videofájlok lejátszására alkalmas szoftver.

R

rácsvonal: Egy táblázat celláit határoló vonalak.

rádiógomb: A párbeszéd paneleken csoportosan előforduló választógombok, melyek közül csopor­tonként mindig csak egy lehet bekapcsolt állapotban.

rádiós egér: A számítógéphez vezeték nélkül, rá­dióhullámokkal csatlakozó egér.

RAID (Redundant Array of Independent Disks): A merevlemezes háttértárakon tárolt adatok – hardver hibából fa­kadó – sérülésének vagy elvesztésének megakadályozására alkalmazott, az adatok redun­dáns tárolásán alapuló, hibatűrő tárolási mód. A re­dundanciát kettő vagy több merevlemezes háttértár alkalmazása biztosítja.

RAM (Random Access Memory): Véletlen elérésű, írható és ol­vas­ha­tó memória. Más nevén operatív tárnak is nevez­zük. Egyes változatai a DRAM, SRAM, EDORAM, SDRAM, DDR-SDRAM és az RDRAM.

RAR: 1. Elsősorban RAR típusú, veszteségmente­sen tömörített fájlok készítésére és kicsomagolá­sára alkalmas, parancssororientált tömörítőprog­ram.
2. A RAR vagy a WinRAR programmal készített, tömörített állomány kiterjesztése.

Real Audio: A RealNetworks cég által kidolgozott internetes sugárzásra alkalmas, veszteséges hang tömörítési eljárás.

Real Player: A RealNetworks cég által készített, Real Audio és Real Video fájlok lejátszására alkal­mas szoftver.

Real Video: A RealNetworks cég által kidolgozott internetes sugárzásra alkalmas, veszteséges moz­góképtömörítési eljárás.

realtime: 1. Valós idejű művelet, például egy, a va­lóságban bekövetkező folyamatnak az eredeti fo­lyamattal megegyező sebességű megjelenítése vagy szimulációja.
2. lásd valós idejű operációs rendszer

realtime vírusvédelem: Programok, illetve fájlok futtatás vagy megnyitás előtti vírusellenőrzése. Napjaink vírusölő programjainak egyik legfontosabb szolgáltatása.

Recognita OmniPage Pro: A ScanSoft cég optikai karakterfelismerő szoftvere, a Recognita Plus to­vábbfejlesztett változata.

Recognita Plus: A ScanSoft cég optikai karakter­felismerő szoftvere.

Red Hat Linux: A Red Hat cég által összeállított Linux disztribúció.

redundancia: adattöbbszörözés

registry: lásd rendszerleíró adatbázis

rekord: Az adatbázis-kezelésben a tábla egy sora, amely az egymással összefüggő adatokat tárolja.

reláció: 1. Két érték egymáshoz való viszonya.
2. lásd kapcsolat

relációs adatmodell: Az adatbázis-kezelésben a valós világ leírására használt adatmodell, melyben az adatok egymással logikai kapcsolatban álló táb­lákban kerülnek tárolásra.

relatív hivatkozás: Az Excelben használt hivatko­zási mód, melynek koordinátái a képlet máso­lá­sakor mindig annyival változnak, amennyivel a képlet az eredeti helyéhez képest arrébb kerül. Jelölése: A1

relatív útvonal: lásd elérési útvonal

rendszergazda: Egy tartományban vagy egy adott számítógépen teljes hatáskörrel rendelkező fel­használó.

rendszeridő: A számítógép belső órája által mért idő.

rendszerközeli szoftver: Az operációs rendszer használatát megkönnyítő vagy a rendszer biztonsá­gát növelő segédprogram, illetve valamely prog­ramnyelv fejlesztői szoftvere.

rendszerleíró adatbázis (registry): A Windows operációs rendszerben a telepített szoftverek és a hardver beállításait tartalmazó, a mappaszerkezet­hez hasonló hierarchikus adatbázis. A registryben tárolt adatok karbantartása általában az operációs rendszer, illetve a telepített szoftverek feladata.

repair, repaired: javítás, helyreállítás; javított, hely­reállított

rezidens, tárrezidens program: Olyan program, amely a memóriába való betöltődés után átadja a vezérlést más programok számára, azonban a me­móriában marad, és készen áll különféle műveletek elvégzésére. Például a legtöbb mai vírusölő prog­ram tartalmaz olyan rezidens kódot, amely a betöl­tődés után a memóriában maradva folyamatos vé­dettséget biztosít.

RGB (Red-Green-Blue azaz Vörös-Zöld-Kék) színséma: A számítástechnikában elsősorban a monitorok esetében használt színkeverési séma, amelyben az egyes színeket a vörös, a zöld és a kék alapszínek keverésével állítjuk elő.

RISC (Reduced Instruction Set Computer) processzor: Csökkentett utasításkészletű, ám rendkívül nagy sebességű processzor, általában speciális, nagy szá­mí­tás­igényű feladatok megoldá­sára, például filmtrükkök elő­ál­lí­tá­sára vagy televí­ziós vágóstúdiók vezérlésére szánt számítógépek­ben használják. A RISC processzorok legnagyobb gyártója a SUN és a Motorola. Ilyen processzorok találhatók például az Apple Macintosh számítógé­pekben is. Lásd még CISC.

ROM (Read Only Memory): Csak olvasható memó­ria. A memória tartalmát a gyártás során alakítják ki, amely később nem törölhető vagy módosítható.

ROM-BIOS: lásd BIOS

rout, routolás: Az adatcsomagok hálózatok közötti továbbítása.

router: Az adatcsomagok hálózatok közötti továb­bítására szolgáló hardvereszköz.

RSI (Repetitive Strain Injuries) szindróma: Is­métlődő megterhelés okozta sérülések. A kedve­zőtlen munkakörnyezet hatására kialakuló izomfáj­dalmak elnevezése.

RTF (Rich Text Format): Képeket és formátumokat tartalmazó szöveges dokumentumok kiterjesztése.

S, SZ

sablon: Azonos típusú dokumentumok vagy egyéb fájlok létrehozására szolgáló, előre elkészített tar­talommal rendelkező állomány.

Sajátgép: A Windows mappaszerkezetének lokális erőforrásokat tartalmazó mappája.

sáv (track): A lemezes adattárolásban a lemezen tárolt adatok logikai elhelyezése. A sávok a lemez felületén található koncentrikus gyűrűk.

scan: Ellenőrzés. Például vírusölő programok ese­tében a vírusok keresését jelenti.

Xxxxxxxxx, Xxxxxxx (1592–1635): Csillagász, ma­tematikus, az első, mind a négy alapműveletet elvé­gezni képes mechanikus számológép megalkotója.

SCO Unix: A Santa Cruz Operation cég által fej­lesztett Unix operációs rendszer.

SCSI (Small Computer System Interface): A hát­tértárak és a köz­ponti egység közötti adatforgalom módját meghatározó szabvány. Jellemzője, hogy a vezérlőegység külön eszköz, nincs a meghajtóra integrálva. Lásd még az IDE szabványt.

SD (Single Density): A szimpla sűrűségű hajlé­konylemez jelölése. Napjainkban már ilyen kapaci­tású lemezeket nem használnak.

sector: lásd szektor

Service Pack (szervizcsomag): Egy adott prog­ram hibáit javító telepítőkészlet.

shareware szoftver: Korlátozott mértékben és/vagy ideig használható program, melynek teljes értékű használata csak a szoftver megvásárlása után lehet­séges.

síntopológia: A számítógépes hálózatok kiépíté­sére használt soros kábelezési technológia, mely­nek lényege, hogy a számítógépeket egy megsza­kítás nélküli, két végén lezárt kábel köti össze. Ez az egyik legkevésbé megbízható kábelezési tech­nológia, mert a kábel bármely pontján bekövetkező meghibásodás esetén a teljes hálózat működés­képtelenné válik. Lásd még gyűrű-, fa- és csillagto­pológia.

Smart Card (Smart kártya): Bankkártya méretű, microchipet tartalmazó műanyag lap, amely külön­böző szolgáltatások igénybevételére használható.

smiley: Az internetes levelezésben bevezetett, az érzelmek jelölésére használt egyezményes szim­bólumok, karakterkombinációk.

SMS (Short Message Service): Elsősorban a mo­biltelefonoknál alkalmazott, rövid szöveges üzene­tek továbbítását támogató szabvány.

SMTP (Simple Mail Transfer Protocol): Az elekt­ronikus levelek továbbítására használt internetes protokollok.

soroban: Golyós számolótábla, más néven aba­kusz.

soros port: Olyan kommunikációs port, melyen ke­resztül bitenként áramlanak az adatok. A számító­gépek esetében a soros portot a kisebb adatátviteli sebességet igénylő eszközök, például az egér csatlakoztatására használják. A soros portok azo­nosítására a COM1, COM2, COM3 és COM4 elne­vezéseket használják.

spamming: Az elektronikus levelezésben egy elektronikus üzenet – általában valamilyen reklám – a címzettek beleegyezése nélkül történő tömeges postázása.

speaker: hangszóró

SQL (Structured Query Language): Szabványos adatbázis-lekérdező nyelv.

SS (Single Sided): Egyoldalas hajlékonylemez je­lölése. Napjainkban már nem használják. Lásd még DS.

SSI (Small-Scale Integration): Kis bonyolultságú, maximum 100 komponenst magában foglaló áram­kör. Lásd még MSI, LSI, VLSI, ULSI

StarOffice: A SUN Microsystems által készített iro­dai programcsomag, amely Linux operációs rendszeren is alkalmazható.

Start menü: A Windows parancsait, beállításait és a számítógépre telepített programok listáját tartal­mazó menü, mely a Tálca bal oldalán látható Start feliratú gombra kattintva jeleníthető meg.

stílus: Névvel ellátott formátumkombináció. Lásd még karakterstílus, bekezdésstílus.

streamer (adatáramoltató): Nagy kapacitású, szekvenciális elérésű, mágnesszalagos hát­tértár.

subscribe: 1. A számítástechnikában egy levelező­listára való feliratkozáskor használt kulcsszó.
2. Feliratkozás.

Súgó: Általában egy adott program funkciói­nak vagy parancsainak használatához, illetve egyes fo­galmak megérté­séhez segítséget nyújtó elektroni­kus dokumentáció.

Sun Microsystems: UNIX operációs rendszerrel működő munkaállomások készítésével és a Java programnyelv fejlesztésével foglalkozó cég.

SuSE Linux: A SuSE GmbH által összeállított Linux disztribúció.

szakasz: 1. A Wordben dokumentum tagolásának – általában hosszabb szövegrészekre vonatkozó – lo­gikai egysége, melyre különféle formátumokat állít­hatunk be.
2. Az Access űrlapok, illetve jelentések különböző területei.

szakaszformátum: Szövegszerkesztő programok­ban az egyes szakaszokra alkalmazható formátu­mok összessége.

szakasztörés: A Word dokumentumban a szaka­szokat határoló jelölés.

számbillentyűzet: lásd numerikus billentyűzet

számítógép: Program által vezérelt, adatok befo­gadására, táro­lására, vissza­keresésére, feldolgozá­sára és az eredmény közlésére alkal­mas, elektroni­kus vagy elektromechanikus gép.

számítógép-generáció: A számítógépek fejlődésé­nek állomásai. Napjainkig öt generációt különböz­tetünk meg.

számított mező: Egy Access lekérdezésben több mező vagy egy képlet alapján származtatott adatot tartalmazó mező. Lásd még származtatott attribú­tum.

számrendszer: A valós számok ábrázolására szol­gáló jelek és al­kalmazásukra vonatkozó szabályok összessége.

származtatott attribútum: Az adatbázis-kezelés­ben használt kifejezés. Az egyed olyan tulajdon­sága, melyet más tulajdonságok határoznak meg. Lásd még számított mező.

szegély: A dokumentum egyes részeit – karaktere­ket, bekezdéseket – határoló keret.

szektor (sector): A lemezes adattárolásban a le­mezen tárolt adatok logikai elhelyezése. A szektor a sávok sugárirányú szelete.

szekvenciális elérésű háttértár: Olyan háttértártí­pus, melyen a felvitt adatokat csak a felvitel sor­rendjében lehet leolvasni. Ilyenek például a mág­nesszalagos háttértárak.

személyi számítógép (PC): Személyi használatú mikroszámítógép.

szerkesztőléc: Az Excelben az ablak felső részén található, a cellák tartalmának bevitelére, illetve a cellákban található képletek megjelenítésére szol­gáló beviteli mező.

szerkezeti panel: A Windows Intéző bal oldali, a mappaszerkezetet tartalmazó ablaktáblája.

szerver: 1. A hálózaton lévő munkaállomások ki­szolgálását végző számítógép. Ez magában foglalja az adatok – egyéni vagy közös felhasználás céljából történő – tárolását, valamint egyéb szolgáltatások biztosítását.
2. A kliens-szerver modellben a kiszolgáló számítógép.

szervezeti diagram: Hierarchikus struktúra ábrá­zolására alkalmas diagramtípus.

szimbólum: Speciális, a billentyűzeten általában nem szereplő karakter.

szimuláció: Valós folyamatok vagy jelenségek matematikai képletekkel történő modellezése.

színmélység: Egy eszköz – például egy videokár­tya vagy scanner – által, vagy az eszköz adott üzemmódjában kezelhető színek száma. Jellemző értékei 2 szín (1 bit), 16 szín (4 bit), 256 szín (8 bit), 65 ezer szín (16 bit), 16,7 millió szín (24 vagy 32 bit, ahol a 32 bitből 8 bit áttetszőségi információt tartal­maz). Napjainkban a 16, 24 és 32 bites színmélység használata a legjellemzőbb. A 16 bites színmélysé­get High Color, a 24 és 32 bites színmélységet pe­dig True Color üzemmódnak is nevezik.

szoftver: A szoftver a számítógépet működtető programok, a számítógépen futtatható programok, valamint a számítógépen tá­rolt adatok és a kap­csolódó dokumentációk összessége.

szoftver-ergonómia: A számítógépes rendszer és alkalmazói közötti találkozási felület iránti követel­mények kutatásával foglalkozó tudományág.

szövegdoboz: A dokumentum többi részétől füg­getlenül kezelhető, szöveges tartalmú, téglalap alakú objektum.

szöveges beviteli mező: lásd beviteli mező

Szövegtár: A Word egyik beépített funkciója, amely a gyakran használt szövegrészek használatát kön­nyíti meg.

szövegtörzs: A dokumentum szövegének margók közötti része.

szuperszámítógép: A leggyorsabb és egyben leg­drágább számí­tó­géptípus. Olyan egyedileg épített cél­szá­mítógép, melyet egy adott, általában nagy számításigé­nyű program lehető leggyorsabb végre­hajtására alakítanak ki. Ilyen gé­peket használnak például időjárás-előrejelzések készítéséhez, nuk­leá­ris robbantások szimulálásához, illetve mozifilmek csúcs­mi­nő­ségű animációinak, effektjeinek elkészí­téséhez.

T, TY

tábla: Az adatbázis-kezelésben az egyedtípusok fi­zikai megvalósulása. Sorokba és oszlopokba ren­dezett adatokat tartalmaz. Az oszlopokat mezőknek, a sorokat rekordoknak nevezzük.

táblakészítő lekérdezés: Az adatbázis-kezelésben használt lekérdezéstípus, melynek segítségével egy kritériumnak eleget tevő rekordokból új táblát hoz­hatunk létre.

tabulátor karakter: A szövegszerkesztésben hasz­nált speciális karakter, mely az utána következő adatokat a jobbra legközelebb eső tabulátorpozíci­óhoz igazítja.

tabulátorpozíció: Egy tabulátor ütköző margóhoz viszonyított vízszintes helyzete.

tabulátorütköző: A szöveg aktuális tabulátorpozí­cióhoz való igazításának módját meghatározó esz­köz.

tagadás: lásd negáció

Tálca: A Munkaasztal alsó szélén elhelyezkedő sáv, melynek segítségével hozzáférhetünk a prog­ramok indító parancsait, valamint a Windows alap­beállításait tartalmazó Start menühöz, illetve a megnyitott, elindított programjaink között válogat­hatunk.

tallózás: Általában egy fájl- vagy mappalistából történő választás.

tápegység: Az elektromos táphálózat és a számí­tógép, illetve a táphálózat és a perifériák közötti kap­csolatot biztosító eszköz. Egyes esetekben egyen­irányító és transzformátor funkciókat is ellát.

tárgymutató: A dokumentumban szereplő egyes kifejezéseket, illetve azok előfordulási helyét tartal­mazó lista.

tárgymutató-bejegyzés: 1. A tárgymutatóban sze­replő szó vagy kifejezés.
2. Egy Word dokumentum tárgymutatójában sze­replő egyes kifejezések helyét jelölő mezőkódok.

tárolt attribútum: Az adatbázis-kezelésben hasz­nált kifejezés. Konkrétan bevitt értéket tartalmazó attribútum.

tárrezidens program: lásd rezidens program

tartomány (domain): 1. A Windows NT esetében a számítógépes hálózat erőforrásainak egy egység­ként kezelt, egységesen adminisztrált része.
2. Az internetes erőforrások elérésére szolgáló URL címben szereplő, a kiszolgáló számítógép azonosí­tására szolgáló elnevezés. A domain név egyes ré­szeit ponttal választjuk el egymástól.

távmunka: Az informatika fejlődésével egyre elter­jedtebbé váló munkavégzési forma. Lényege, hogy a munkavégző, számítógépes hálózati kapcsolaton keresztül, otthonából látja el munkahelyi feladatait.

TCO szabvány: A svéd TCO (Tjänstemännens Centralorganisation) szervezet által kidolgozott, a számítástechnikai eszközökkel szemben támasztott környezetvédelmi és ergonómiai követelményrend­szer.

TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol): Az inter­netes kommunikációban használt hálózati protokollcsalád.

telepítés: Egy szoftver saját számítógépünkre tör­ténő felmásolása, és/vagy a szoftver működéséhez szükséges alapbeállítások elvégzése, általában az adott szoftver erre a célra készült telepítő­programja segítségével. A telepítőprogramok a Windows-ban leggyakrabban a SETUP.EXE vagy az INSTALL.EXE nevet kapják.

teljes útvonal: lásd elérési útvonal

terabájt (TB): A számítástechnikában használt mértékegység. 1 TB= 1024 GB.

térköz: Bekezdések, sorok, illetve objektumok kö­zötti távolság.

terminál: 1. A host-terminal modellben az informá­ciót lekérő gép.
2. Minimális memória-, processzor- és háttértár-ka­pacitású számítógép, mely a programok végrehajtá­sára és az a­datok feldolgozására, tárolására első­sorban a számítógép-háló­za­ton keresztül elért szer­ver erőforrásait veszi igénybe. Lásd még az intelli­gens terminál, okos terminál és buta terminál

területi beállítások: A Windows-ban vagy más operációs rendszerben alkalmazott billentyűzet­ki­osz­tás, valamint az alapértelmezett dátum, idő, szám és pénznem formátumok összessége.

Texas Instruments: Elsősorban félvezetők készíté­sével foglalkozó cég.

TFT (Thin Film Transistor) megjelenítő: Az LCD kijelzős monitor korszerűbb változata, amely a ka­tódsugárcsöves monitorokhoz hasonló jó képminő­séget garantál.

Titkos másolat rovat (Bcc): Az elektronikus leve­lek címzésében használt mező, mely lehetővé teszi, hogy egyes címzetteknek másolatot küldjünk anél­kül, hogy erről a levél többi címzettje tudomást sze­rezne. Lásd még Címzett rovat, Másolatot kap rovat.

titkosítás: Adatbiztonsági szolgáltatás.

tizenhatos (hexadecimális) számrendszer: A ti­zenhat hatványaira épülő számrendszer. Számje­gyei 0 és 15 közötti helyiértéket képviselnek.

tízes (decimális) számrendszer: A tíz hatványaira épülő számrendszer. Számjegyei 0 és 9 közötti helyiértéket képviselnek.

To rovat: lásd Címzett rovat

többértékű, halmazértékű attribútum: Az adatbá­zis-kezelésnél használt olyan attribútum, melynek minden előfordulásához akár több érték is rendel­hető. Ilyen például a szakképesítés vagy a nyelv­vizsga. Lásd még egyértékű attribútum.

több-több (N-M) kapcsolat: Az adatbázis-kezelés­ben használt táblák közötti kapcsolattípus, amely esetében bármely tábla elemeihez a másik tábla tetszőleges számú eleme tartozhat.

tömörítés: Egy vagy több fájl, az eredetinél keve­sebb tárolókapacitást igénylő formátumúra való át­alakítása, például archiválás céljából. Megkülön­böztetünk veszteséges és veszteségmentes tömö­rítést.

tömörítőprogram: Az adatok becsomagolására és kibontására alkalmas program.

törlési anomália: A rossz adatszerkezetből adódó hiányosság, amikor egy törlési művelet során feles­leges adatok maradnak az adatbázisban, vagy a szükségesnél több adat kerül törlésre.

törlő lekérdezés: Az adatbázis-kezelésben hasz­nált lekérdezéstípus, melynek segítségével egy kri­tériumnak eleget tevő rekordokat törölhetünk egy táblából.

törzs: Az Access-ben a jelentések és űrlapok fő ré­sze, amely rekordokat és bevi­teli mezőket tartal­mazhat.

törzsdokumentum: Körlevél készítésekor az ál­landó szövegrészeket, illetve a változó szövegré­szekre való utalásokat tartalmazó dokumentum.

TPI (Track Per Inch): A lemezes háttértár írássűrű­ségének mértékegysége, mely az egy coll területen elhelyezkedő sávok mennyiségét jelenti.

track: lásd sáv

trackball: lásd hanyattegér

transzponálás: Az Excelben egy tartomány sorai­nak és oszlopainak felcserélése.

trójai programok: Hasznos alkalmazásnak tűnő, de valójában kártékony programkódot tartalmaz­ó programok.

True Color: lásd színmélység

túlfeszültség: Az elektromos hálózaton, általában külső behatásra – például villámcsapás következté­ben keletkező – feszültségtöbblet. A túlfeszültség károsíthatja a táphálózatra csatlakozó elektromos berendezéseket, illetve áramütést okozhat.

Xxxxxx, Xxxx Xxxxxxxx (1912–1954): Angol mate­matikus, filozófus, a Turing-elmélet megalkotója. Kutatásaival megteremtette a programozható szá­mítógép mate­matikai modelljét, és a digitális szá­mítások elméleti alapját.

tűzfal (firewall): A belső számítógéphálózat és az internet kapcsolódási pontjánál elhelyezett, a jogo­sulatlan adathozzáférés megakadályozására hasz­nált hálózati védelmi eszköz, mellyel az adathozzá­férés mindkét irányú forgalom esetén szabályoz­ható.

U, Ú

UHU-Linux: A magyar UHU-Linux Kft. által, kifeje­zetten végfelhasználók számára fejlesztett, magyar nyelvű Linux disztribúció.

ULSI (Ultra Large-Scale Integration): Különösen nagy bonyolultságú, több mint egymillió komponenst magában foglaló áramkör. Lásd még SSI, MSI, LSI, VLSI.

UMB (Upper Memory Blocks): lásd felső memória blokkok

Unicode: A karakterek kódszámokkal való ábrázo­lására szolgáló szabvány. A kódszámok tárolása 2 bájton történik, amely 65 536 karakter megkülön­böztetését teszi lehetővé.

UNIVAC (Universal Automatic Computer): Az első sorozatban gyártott, kereskedelmi forgalomban is kapható, számok és szöveges információk keze­lését egyaránt támogató számítógép, az EDVAC utódja.

UNIX: A Bell Labs által fejlesztett operációs rendszer.

unsubscribe: 1. A számítástechnikában egy leve­lezőlistáról való leiratkozáskor használt kulcsszó.
2. Leiratkozás.

upgrade: Általában egy program korszerűbb, új szolgáltatásokkal kiegészített változata, amellyel az adott program régebbi változata frissíthető, felülír­ható.

UPS (Uninterruptible Power Supply): Szünet­mentes áramforrás, amely a benne lévő akkumulá­tor segítségével biztosítja a folyamatos áramellátást áramingadozás vagy áramkimaradás esetén.

URL (Universal Resource Locator): Az internetes erőforrások helyét meghatározó cím, útvonal.

USB (Universal Serial Bus): Külső eszközök csa­tolásra szolgáló, nagy sebességű soros csatolóport.

UseNet: A hirdetőtáblához hasonló szolgáltatás, melyre az interneten ke­resztül bárki üzeneteket küldhet, és az üzeneteket bárki elolvashatja. Az üzenetek témakörök sze­rint, úgynevezett hírcso­portokra bontva találhatók a szervereken.

Úticsomag: A PowerPoint szolgáltatása, mellyel egy bemutatót és a hozzá kapcsolódó más fájlokat – például a csatolt képeket – egy másik számítógé­pen történő lejátszás céljából hordozható háttértárra – például hajlékonylemezre – telepítő készlet for­májában összetömöríthetjük.

Ü, Ű

ügyfél–kiszolgáló modell: lásd kliens-szerver modell

űrlap: 1. Beviteli mezőket és egyéb objektumokat tartalmazó weblap, melynek segít­ségével a felhasz­náló információkat küldhet a weblapot tároló szer­verre.
2. Az Access-ben a rekordok bevitelének és módo­sításának megkönnyítésére használható, különféle beviteli mezőket tartalmazó panel.

üzenetszabályok: Az üzenetek feldolgozásának automatizálására alkalmazható szolgáltatás. Segít­ségével az előre megadott feltételeknek megfelelő levelek automatikusan áthelyezhetők, továbbíthatók, törölhetők.

üzenetszórásos (broadcast) kapcsolat: Olyan hálózati kapcsolat, ahol minden üzenet minden számítógéphez egyidejűleg jut el.

V

Vágólap: A Windows programjai által közösen használt átmeneti tároló, melyen bármely program adatokat helyezhet el vagy olvashat le.

választó lekérdezés: Olyan lekérdezéstípus, mely a táblák vagy más lekérdezések rekordjait az ada­tok módosítása nélkül, adott szempontok szerint szűrve, illetve rendezve jeleníti meg.

valós idejű (realtime) operációs rendszer : Az operációs rendszerek olyan kategóriája, mely mű­ködését tekintve több folyamat egyidejű futtatása esetén a rendelkezésre álló processzoridőt – a fo­lyamatok prioritásától függően – felosztja a futó fo­lyamatok között, így az egyes folyamatok számára csak korlátozott mennyiségű processzoridőt juttat.

Varázsló (Wizard): Egyes programokba beépített segédeszköz, mely több lépésben, egyszerű vá­lasztási lehetőségek felkínálásával vezeti végig a felhasználót egy művelet elvégzésének lépésein.

VAX/VMS (Virtual Address eXtension/ Virtual Memory System): A Digital Equipment Corporation által kifejlesztett VAX rendszerű számítógépeken futó operációs rendszer.

VDU (Visual Display Unit): Vizuális megjelenítő egység. A monitor korábban használt elnevezése.

végjegyzet: A dokumentum egyes szövegrészeinek magyarázata vagy kiegészítése­, mely az adott szö­vegrészt tartalmazó szakasz vagy a dokumentum végén jelenik meg.

végjegyzetjelölő: lásd lábjegyzetjelölő

vegyes hivatkozás: Az Excel egyik hivatkozás tí­pusa, melynek koordi­ná­tái abszolút és relatív hivat­kozást is tartalmaznak. Jelölése: A$1 vagy $A1

vektorgrafikus kép: Elsősorban rajzok megjelení­tésére használt, mértani képletekkel leírható vona­lakból és görbékből álló kép. A képfájl csak a kép előállításához szükséges információkat tartalmazza. Előnye a kis fájlméret és a minőségromlás nélküli nagyíthatóság.

vendég (guest): Egy szolgáltatás igénybevételéhez korlátozott használati joggal rendelkező felhasználó.

veszteséges tömörítés: Elsősorban képi vagy hangadatok esetében alkalmazott tömörítési eljárás, mely az adatok méretét a kevésbé jelentős részle­tek elhagyásával csökkenti. Az így keletkezett állo­mányból az eredeti állomány nem állítható vissza. A tömörítés beállításaitól függően az eredeti és a tö­mörített kép vagy hang között érzékelhető különb­ség csekély, a fájlméret csökkenése azonban je­lentős lehet. Veszteséges tömörítés nélkül napja­inkban szinte lehetetlen lenne például az interneten keresztül sugárzott hang- vagy mozgókép-szolgál­tatások üzemeltetése.

veszteségmentes tömörítés: Olyan, általában az adatok archiválására szolgáló tömörítési eljárás, mely úgy csökkenti a becsomagolt adatok méretét, hogy azok kibontás után az eredetivel teljesen megegyező állapotba állíthatók vissza.

Vezérlőegység: lásd CU

Vezérlőpult: A Windows alapbeállításaink megvál­toztatására használható elemeket tartalmazó mappa.

VI: Szabványos, karakteres módú UNIX szöveg­szerkesztő program.

videokártya: A számítógépbe épített, a monitoron megjelenő kép előállítására szolgáló kimeneti esz­köz.

virtuális memória: A háttértáron lefoglalt, memó­riaként használt terület, amely lehetővé teszi a ren­delkezésre álló memóriaterületnél nagyobb kapaci­tást igénylő folyamatok végrehajtását.

vírus: Olyan program, amely engedély nélkül lép be a rend­szerbe, képes önmaga többszö­rözé­sére és más programok megfertőzésére.

vírusirtó program: A vírusok terjedésének meg­akadályozására, azok felkutatására, felismerésére és eltávolítására készült program.

VLSI (Very Large-Scale Integration): Igen nagy bonyolultságú, körülbelül százezer-egymillió kom­ponenst magában foglaló áramkör. Lásd még SSI, MSI, LSI, ULSI.

vonalzó: Általában a szövegszerkesztő vagy grafi­kai programokban, a képernyőn látható szöveg vagy ábra méreteinek kijelzésére használt, leggyakrab­ban centiméteres beosztású vízszintes vagy függő­leges sáv.

W

WAN (Wide Area Network): Kiterjedt hálózat. Egy or­szágra, kontinensre vagy akár az egész világra kiterjedő hálózat. Az egyik legismertebb ilyen háló­zat az internet.

WAP (Wireless Application Protocol): A mobil­kommunikációs eszközöknél alkalmazott, biztonsá­gos adathozzáférést támogató kommunikációs szabvány.

WAV: A Windows-ban digitális hang tárolására használt, többféle hangtömörítési eljárás alkalma­zását támogató hangformátum.

webkamera (WebCam): Frissen rögzített képek vagy képsorozatok interneten keresztül történő to­vábbítására használt eszköz.

Weblap formátum (HTM, HTML): lásd HTML

Winamp: MP3 és más audioformátumok lejátszá­sára alkalmas ingyenes szoftver.

WinArj: ARJ típusú, veszteségmentesen tömörített fájlok készítésére és kicsomagolására alkalmas, grafikus felhasználói felületű tömörítőprogram.

winchester: lásd merevlemez

Windows: Az egyik legelterjedtebb operációs rend­szer, melyet a Microsoft fejlesztett ki.

Windows CE: A Windows operációs rendszer kézi eszközökhöz – pl. PDA-hoz – tervezett változata.

Windows Commander: A Windows rendszer alatt futó fájlkezelő program.

Windows Intéző: A Windows fájl- és mappakezelő programja.

WinRAR: Elsősorban RAR típusú, veszteségmen­tesen tömörített fájlok készítésére és kicsomagolá­sára alkalmas, grafikus felhasználói felületű tömö­rítőprogram.

WinZip: Elsősorban ZIP típusú tömörített fájlok ké­szítésére és kicsomagolására alkalmas, veszte­ségmentes tömörítőprogram.

Wizard: lásd Varázsló

WK1, WK2, WK3, WK4 : A Lotus 1-2-3 táblázatke­zelő programmal készült munkalap kiterjesztése.

WLAN (Wireless Local Area Network): Rádiófrek­venciás kapcsolatra épülő lokális kommunikációs hálózat.

Word Perfect: A Corel cég által forgalmazott szö­vegszerkesztő program.

Word Pro: A Lotus cég által készített szövegszer­kesztő program.

Word Star: Az IMS Associates cég fejlesztésén alapuló, több operációs rendszerre elkészített szö­vegszerkesztő program.

WordArt: Az Office különleges formátumú szö­ve­gek készítésére alkalmas beépített funkciója.

WordPad: A Windows beépített egyszerű szöveg­szerkesztő programja.

Works: A Microsoft által, elsősorban otthoni hasz­nálatra fejlesztett, az Office-hoz hasonló szolgálta­tásokat tartalmazó szoftvercsomag.

WPG (Word Perfect Graphics vector graphics): A DrawPerfect programmal készített, elsősorban a Word Perfect szövegszerkesztő program által hasz­nált vektorgrafikus formátumú képfájl kiterjesztése.

WWW (World Wide Web): Az internet egyik leg­népszerűbb, HTML-oldalak továbbítására alkalmas szolgáltatása.

X, Y

XMS: lásd kiterjesztett memóriaterület

XOR: A két operandussal végezhető „kizáró vagy” logikai művelet operátora.

Y2K (Year 2000 Problem): A XX. század végén, a 2000. és azt követő évszámok tárolásával kapcso­latban felmerült probléma, melyet a korábbi, az 1900-as évszámoknál alkalmazott két számjegyű évszám tárolási mód elavultsága okozott. A rövidí­tésben az Y az év szó, a K pedig a kilo, azaz ezer szavakra utal.

Z, ZS

Z1, Z2, Z3: Xxxxxx Xxxx által kifejlesztett számító­gépek. A Z1 az első jelfogós, mechanikus rend­szerű, bináris számrendszerre épülő számítógép. A Z2-vel Zuse a programvezérlési elgondolásait való­sította meg, melyet továbbfejlesztve született meg a Z3.

zárolás: 1. A Windows operációs rendszerben a számítógép használatának ideiglenes felfüggesz­tése, mely során a már működő programok tovább futnak, a felhasználónak azonban a munka folytatá­sához újra be kell jelentkeznie a számítógépbe. A zárolást csak a zárolást kezdeményező felhasználó vagy a rendszergazda oldhatja fel.
2. Az Excelben egy cella- vagy objektummódosítás elleni védelme. A zárolt cellák vagy objektumok a lapvédelem bekapcsolt állapotában nem módosít­hatók.

ZIP: 1. Általánosan használt, veszteségmentes tö­mörítési szabvány.
2. ZIP formátumú tömörített fájl kiterjesztése.

Zip drive: 100 MB tárolókapacitású, cserélhető mágneslemezzel működő háttértár.

Xxxx, Xxxxxx (1910–1995): Német származású mérnök, a Z1, Z2, Z3 számítógépek megalkotója.

1 SSI (Small Scale Integration) - Kis bonyolultságú integráltság
MSI (Medium Scale Integration) - Közepes bonyolultságú integráltság

2 LSI (Large Scale Integration) - Nagy bonyolultságú integráltság
VLSI (Very Large Scale Integration) - Nagyon nagy bonyolultságú integráltság

3 Fixpontos aritmetika - A tárolt szám kettes számrendszerbeli együtthatóinak véges tárrekeszben történő elhelyezésére szolgáló számábrázolásmód.

4 Lebegőpontos aritmetika - A számok tárolási formája hatványkitevős alakban. A számot egy számpár alakjában tárolja a gép, ahol az egyik a karakterisztika (fixpontos egész), a másik a mantissza (fixpontos tört).

5 Virtuális memória - A háttértáron lefoglalt, memóriaként használt terület, amely lehetővé teszi olyan folyamatok végrehajtását, melyek nincsenek teljes egészében a memóriában.

6 Az ergonómia a munkavégzés környezetével, az ember és az alkalmazott eszközök közötti kapcsolatokkal, egymásra hatásával foglalkozó tudomány.

7 A strukturált kábelezés négy meghatározó eleme: csatlakozás (csatlakozó és kábelezési termék), vezetés (a telepített kábelt védő termékek), szervezés (felhasználó-hozzáférés, védelem), azonosítás (minimalizálja az átalakításoknál előforduló hálózatszétesést).