VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

Szerződésszám: 14791/2018/START EBR szám:

Beszerzési sorszám: 497, 500 Beruházási terv sorszám: G-26

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről a

MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Számlavezető pénzintézet: K&H Bank Zrt.

Számlaszám: 10402142-49575648-49521007

Számlázási cím: 1426 Budapest, Pf.: 27.

Adószám: 13834492-2-44

Statisztikai jelzőszám: 13834492-4910-114-01

Cégbíróság és cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága,

Cg. 00-00-000000

Aláírási joggal felruházott képviselő:

mint megrendelő (a továbbiakban: „Megrendelő”),

másrészről a

[teljes cégnév]

Székhelye: [•]

Cégbíróság és cégjegyzékszám: [•] Adószáma: [•]

KSH besorolási száma: [•]

Számlavezető pénzintézet: [•]

Bankszámlaszám: [•]

Kivitelezői nyilvántartási szám: [•] Képviseletében eljár: [•]

mint vállalkozó (a továbbiakban: „Vállalkozó”) (együttesen: „Felek”) között alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel:

ELŐZMÉNYEK

Felek rögzítik, hogy Megrendelő „MÁV-START Zrt. gépészeti telephelyek padozat felújítása (Debrecen, Szentes)” tárgyban nyílt versenyeztetési eljárást folytatott le, amelynek

nyertese a … rész1 tekintetében a Vállalkozó lett. Felek minderre tekintettel az alábbi vállalkozási szerződést (a továbbiakban: „Szerződés”) kötik.

Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben az előző bekezdésben hivatkozott eljárást megindító felhívásban, az annak részét képező műszaki leírásban, a Vállalkozó Megrendelő részére adott, árazott költségvetést is tartalmazó végső ajánlatában, továbbá az eljáráshoz kapcsolódó egyéb dokumentumokban, így például a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvben, a Vállalkozó részére adott esetleges kiegészítő tájékoztatásokban (a továbbiakban együtt: „Eljárási Dokumentumok”) foglaltak irányadók, ebben a sorrendben. A vitás kérdéseket is elsősorban az Eljárási Dokumentumok segítségével kell értelmezni, szintén az előzőekben írt sorrendben.

1. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

1.1. Megrendelő jelen Szerződés aláírásával megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja a 4031 Debrecen, Déli sor 51. /6600 Szentes, Korsós sor 51.,2 alatti létesítményi helyen (az építési munka helye, a továbbiakban: „Létesítmény”) a jelen Szerződés 1. számú mellékletében (a továbbiakban: „Műszaki Leírás”) meghatározott munkálatok teljes körű kivitelezését (a továbbiakban: „Munkák”).

A Felek rögzítik, hogy a Munkák elvégzése nem építési engedélyköteles és nem bejelentés-köteles tevékenységnek minősül.

1.2. Vállalkozó vállalja, hogy a Munkákat szakszerűen, a hatályos jogszabályi előírások betartása mellett, a mindenkor hatályban lévő, irányadó magyar szabványok szerinti I. osztályú minőségben, a jelen Szerződésben rögzített ütemezés szerint és határidőre, valamint díj ellenében, az előírt műszaki tartalomnak megfelelően megvalósítja.

1.3. Vállalkozó kijelenti, hogy a rendelkezésére bocsátott Műszaki Leírás tartalmát kellő részletességgel tanulmányozta és a Munkák kivitelezését ez alapján megfelelő információk birtokában, kellő szakmai tapasztalattal, és a saját költségen történő megvalósításhoz szükséges fedezet birtokában vállalta (ide értve az igénybe venni szándékozott alvállalkozók díjazását is).

1.4. Felek rögzítik, hogy a Létesítmény tulajdonosa/vagyonkezelője a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Megrendelő kijelenti és szavatolja, hogy a tulajdonos/vagyonkezelő engedélye a Munkák elvégzéséhez rendelkezésére áll.

1.5. Felek rögzítik, hogy Vállalkozó az építési kivitelezési tevékenységet a jelen Szerződésben foglaltak szerint, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló

1 A nyertes Ajánlattevő által elnyert rész alapján kerül véglegesítésre.

2 A nyertes Ajánlattevő által elnyert rész alapján kerül véglegesítésre.

1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 39. § és 39/A. §-ában meghatározottak betartásával folytatja.

2. ÜTEMTERV ÉS TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐK

2.1. A Munkák teljesítési véghatárideje: a munkaterület átadás-átvételétől számított 60 naptári nap3.

A munkaterület átadás – átvételének határideje: a szerződés hatályba lépésétől számított 15 naptári nap.

A részletes ütemterv a jelen szerződés 2. sz. mellékletét képezi.

Felek a félreértések elkerülése végett rögzítik, hogy a teljesítési véghatáridőn belül Vállalkozónak a jelen Szerződés tárgyát a rendeltetésszerű használatra minden szempontból alkalmas állapotban, minden egyéb, jogszabály által előírt kötelezettség teljesítésével, oly módon kell Megrendelő használatába adnia, hogy Megrendelő azt korlátozásmentesen használhassa.

2.2. Vállalkozó kizárólag a Megrendelő előzetes hozzájárulásával jogosult előteljesítésre azzal, hogy ez esetben a Megrendelő képviselőjét köteles előzetesen legalább 5 munkanappal írásban értesíteni. Megrendelő a hozzájárulás megadásáról a lehető legrövidebb időn, legfeljebb 3 munkanapon belül értesíti Vállalkozót, azzal, hogy a hozzájárulást alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.

3. A MUNKATERÜLET ÁTADÁSA

3.1. A munkaterület a Létesítmény azon területe, amelyet Megrendelő a Munkák kivitelezése céljából Vállalkozó rendelkezésére bocsát, illetve amelyen Vállalkozó a Munkákat kivitelezi és ahol a Munkák megvalósulnak, ide értve a felvonulás és levonulás, a kivitelezéssel kapcsolatos kiegészítő-kisegítő tevékenységek végzése, építési hulladék gyűjtése céljából foglalt területeket is (a továbbiakban:

„Munkaterület”).

3.2. Vállalkozó a Munkák kivitelezését legkorábban a Munkaterület átadását követően, az átadás napján kezdheti meg (ide értve a Munkák kivitelezéséhez szükséges felvonulást is).

3.3. A Munkaterület átadás-átvételével egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót, és abban a Munkaterület átadás-átvételét – az időpont, a tevékenység és a Munkaterület megjelölésével – rögzíteni kell. Az építési naplót papír alapon kell vezetni. Az építési

3 Mind a kettő padozat felújítási munka kapcsán a munkaterület átadástól számított 60 naptári nap áll rendelkezésre.

napló vezetésére vonatkozó, a jogszabályban nem szabályozott előírásokat Xxxxx a jelen Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező 6. sz. mellékletben rögzítik.

3.4. A Munkaterület átadás-átvételéről Felek külön jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben rögzítésre kerülnek az átadás-átvétel körülményei, különösen a Munkaterület átvételi állapota (részletes leírással és fotók készítésével), a helyi körülményekre vonatkozó specifikus munka-, tűz-, környezet- és egészségvédelmi szabályok. Vállalkozó papír alapú építési napló vezetésére a Munkaterület átadás-átvételéről szóló jegyzőkönyv kelte napjától köteles. A – mindkét fél képviselője által aláírt – jegyzőkönyvet az építési naplóhoz csatolni kell.

3.5. Vállalkozó és a teljesítésben részt vevő munkatársai, alvállalkozói kötelesek a Megrendelő által szervezett munkavédelmi-, tűzvédelmi-, környezetvédelmi oktatáson

– a Munkaterületre való felvonulást megelőzően – részt venni. Az oktatásról Felek oktatási naplót vezetnek.

3.6. A Megrendelő biztosítja Vállalkozó munkavállalóinak a Munkaterületre történő belépés jogát a Szerződés teljesítése érdekében. A Munkaterületre történő belépésre a Megrendelő által adott írásbeli engedély alapján a Vállalkozó, továbbá a 3.5. pont szerinti oktatáson részt vett - munkavállalói és képviselői jogosultak.

3.7. Vállalkozó a szerződés teljesítése során teljes körűen köteles betartani – és alvállalkozóival betartatni – a jelen szerződés 8. mellékletében közölt, az idegen személyek Megrendelő és/vagy a MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának, munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről, engedélyezésének rendjéről szóló utasításban vagy annak kivonatában foglaltakat.

4. AZ ELKÉSZÜLT MUNKÁK MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTELE

4.1. Vállalkozó köteles az elkészült Munkát Megrendelő képviselőjének írásban készre jelenti, amelyben javaslatot tesz az átadás-átvétel időpontjára, mely javasolt időpont nem lehet későbbi, mint a készre jelentést követő 8 munkanap. Az átadás-átvételi eljárás megkezdésének pontos időpontját Felek kapcsolattartói rövid úton (pl. telefonon vagy e-mailen) egyeztetik. A Xxxxx által egyeztetett, majd a Megrendelő képviselője által írásban kitűzött időpontban a Felek az átadás-átvételi eljárást megkezdik.

4.2. A műszaki átadás-átvétel feltételeinek biztosítása Vállalkozó feladata és felelőssége. A Vállalkozó kötelessége az átadás-átvételhez szükséges, jogszabály által előírt dokumentumok, okmányok biztosítása is.

4.3. Vállalkozó viseli továbbá a műszaki átadás-átvétel során őt terhelő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket.

4.4. Az átadás-átvételi eljárást annak kezdési időpontjától számított 30 napon belül be kell fejezni.

4.5. A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak ellenőrzése, hogy a Vállalkozó és alvállalkozói a Munkákat a Szerződésben és az irányadó jogszabályokban előírtak alapján maradéktalanul megvalósították-e, és a teljesítés ennek alapján megfelel-e az előírt műszaki- és a Szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek.

4.6. A műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni és azt az építési naplóhoz csatolni kell. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat a tényeket, melyek a teljesítés szempontjából jelentősek lehetnek, így különösen

- az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,

- a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,

- a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibák, hiányok, hiányosságok megnevezését (hibajegyzék),

- a Megrendelő által érvényesíteni kívánt igényeket (kijavítás, kicserélés, stb.)

- a hibák kijavításának, illetve az esetleges hiányok pótlásának Megrendelő által előírt póthatáridejét, továbbá a Vállalkozó ezekre vonatkozó vállalási nyilatkozatát,

- a hibás munkarészek kijavítására eső költségvetési összegeket,

- a jogszabályban előírt nyilatkozatokat,

- a Megrendelő döntését arról, hogy átveszi-e a Munkákat,

- a Felek által lényegesnek tartott egyéb megállapításokat,

- a jegyzőkönyv felvételének helyét és időpontját, végül

- a résztvevők részéről a jegyzőkönyv minden oldalának aláírását.

4.7. Az átadás-átvételi eljárást nem lehet megkezdeni, illetve megkezdése esetén meghiúsultnak kell tekinteni, amennyiben

- az elvégzett Munka a rendeltetésszerű-, illetve – amennyiben utóbbi szigorúbb feltételeket határoz meg – a Szerződésben előírt használatra alkalmatlan és/vagy

- az átvételt megelőző próbák során megállapított hiányokat/hiányosságokat nem vagy nem megfelelően pótolta/javította ki a Vállalkozó.

4.8. A Műszaki átadás-átvétel továbbá csak akkor kezdhető meg, ha a Vállalkozó legkésőbb az átadás-átvétel megkezdésekor átadja Megrendelő részére a teljes átadási dokumentációt (a továbbiakban: Átadási dokumentáció), amely az alábbiakat tartalmazza:

- minőségtanúsítási dokumentációt, szabvány-megfelelőségi tanúsítványokat és jegyzőkönyveket,

- szükséges minőségvizsgálati jegyzőkönyveket,

- építési napló másolatát,

- a kivitelezésben közreműködő alvállalkozók megnevezését, a természetes azonosító adataikat, egyéni vállalkozói igazolvány számukat, cégjegyzékszámukat, ill. az azonosításukhoz szükséges egyéb lényeges adatokat,

- nem szabványosított beépített anyagok műbizonylatait,

- kivitelezői nyilatkozatot, felelős műszaki vezetői nyilatkozatot,

- fotódokumentációt, amelyen jól láthatóan dokumentálásra kerül az átvételi állapot,

- a jótállási dokumentumokat (garancialevél, jótállási jegy, feltételfüzet, stb.),

- az üzemeltetési-, használati- és karbantartási utasítást,

- az építési-bontási hulladék-nyilvántartó lapokat, hulladék kezelőnek történő átadását igazoló kísérőjegyek, bizonylatok másolati példányait, valamint a környezetvédelmi hatóság felé tett adatszolgáltatásokról szóló tájékoztatást.

- egyéb jogszabályban előírt szükséges dokumentumokat, nyilatkozatokat.

4.9. Az Átadási dokumentációt Vállalkozó köteles Megrendelő részére 3 egymással teljesen megegyező példányban, papír alapon és 1 példányban, elektronikus formátumban (CD-, DVD- lemezen, vagy más, számítástechnikai periférián futtatható egyenértékű adathordozón) átadni.

4.10. Vállalkozó köteles a jegyzőkönyvben megállapított (ennek hiányában a Megrendelő által tűzött) határidőre az esetleges hiányosságokat pótolni, ill. hibákat kijavítani, az Átadási dokumentációt pedig szükség szerint megfelelően módosítani, ill. kiegészíteni. Ezt követően Vállalkozó köteles haladéktalanul ismételten készre jelenteni a munkát a Megrendelőnél. Felek a jelen pontban írt eljárás keretében szükség szerint ismételt bejárást tartanak, illetve lefolytatják a megismételt átadás-átvételi eljárást. A műszaki átadás-átvételi eljárás mindaddig nem zárható le, amíg a hiányok pótlásra, a hibák kijavításra nem kerültek, ill. az Átadási dokumentációt Vállalkozó hiánytalanul a Megrendelő részére át nem adta.

4.11. Vállalkozó késedelmes teljesítésének minősül, amennyiben olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős az átadás-átvétel megkezdéséhez szükséges feltételek nem teljesülnek, és így a jelen Szerződésben foglalt teljesítési véghatáridőig az átadás- átvételi eljárás nem zárul le.

4.12. Ha a Vállalkozó a műszaki átadás-átvételi eljárás során felvett jegyzőkönyvben, illetve a hibajegyzékben foglalt, ennek hiányában a Megrendelő által tűzött, határidőre nem végzi el a szerződésszerű teljesítéshez szükséges javításokat, vagy egyébként nem végzi el az Átadási dokumentációhoz elkészítéséhez szükséges vizsgálatokat, méréseket, úgy a Megrendelő – a Vállalkozó kockázatára és költségére – jogosult azokat mással elvégeztetni. Ezen költségeket a Megrendelő jogosult a Vállalkozó díjazásába beszámítani vagy a Vállalkozó részére 8 napos fizetési határidővel kiszámlázni, amely esetben a fizetési határidő a számla kiállításától számítandó. A vizsgálatokra, mérésekre, Vállalkozót Megrendelő köteles (az adott időpont előtt legalább 3 nappal írásban) meghívni, azonban Vállalkozó távolmaradása az eljárás(ok) lefolytatását nem akadályozza. Az ilyen vizsgálatokat úgy kell tekinteni, hogy azokat a Vállalkozó jelenlétében folytatták le és a vizsgálati eredményeket a Vállalkozó utóbb nem vitathatja.

4.13. Amennyiben az átadás-átvételi eljárás során megállapított hibákat és hiányosságokat a Vállalkozó orvosolta, vagy az átadás-átvételi eljárás során nem került sor hibák és hiányosságok megállapítására, úgy a Megrendelő köteles a Munkákat átvenni és a teljesítésigazolást kiállítani.

4.14. A kárveszély viselése a Szerződés tárgya tekintetében azzal a nappal száll át a Vállalkozóról a Megrendelőre, amely a teljesítés napjaként a Megrendelő által kiállított teljesítésigazolásban meghatározásra került.

4.15. Külön birtokbavételi eljárás nem kerül lefolytatásra, a birtokbaadásra vonatkozó jogi tényeket Felek a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv(ek)ben rögzítik.

4.16. Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó által elvégzett Munkák szerződésszerű teljesítésének tényét Megrendelő teljesítésigazolás(ok) kiadásával tanúsítja. Vállalkozó kizárólag a mindenkori teljesítésigazolásban foglalt összegre és a teljesítésigazolásban meghatározott teljesítési időpont feltüntetésével állíthat ki számlát.

A Megrendelő a Vállalkozó a teljesítésétől számított 15 munkanapon belül köteles a Munka, vagy a Munka elvégzett része teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás kiállításával) vagy az elismerés megtagadásáról nyilatkozni.

A teljesítésigazoláson Megrendelő képviselője aláírásával igazolja, hogy a Vállalkozó a jelen Szerződés szerinti kötelezettségeit szerződésszerűen teljesítette, s jogosult számla kiállítására.

A teljesítésigazolásban fel kell tüntetni a teljesítés tényleges napját.

A Megrendelő részéről teljesítésigazolásra jogosult személyt a jelen Szerződés 4. számú melléklete tartalmazza.

A Megrendelő képviselője által leigazolt teljesítésigazolás a Vállalkozó által kiállított számla teljesítést igazoló alapokmánya.

4.17. Felek a jótállási időszak leteltét megelőzően legkésőbb 60 nappal a Munkákat újból megvizsgálják (utó-felülvizsgálati eljárás). Az utó-felülvizsgálati eljárást Megrendelő rendezi, és hívja meg arra Vállalkozót. Az utó-felülvizsgálati eljárás során a Felek közös bejárással és a szükséges üzempróbák elvégzésével, jegyzőkönyv felvételével rögzítik az esetleges hibákat, a kijavítás módját és a Vállalkozó jótállására, szavatossági felelősségére vonatkozó nyilatkozatait, vállalásait. Vállalkozónak az előírt javítási munkákat, vállalt kötelezettségeit – a Felek eltérő megállapodása hiányában – a jegyzőkönyv felvételétől számított 30 napon belül kell elvégeznie, ill. teljesítenie. A Vállalkozó távolmaradása az utó-felülvizsgálati eljárás lefolytatásának nem akadálya. Az utó-felülvizsgálati eljárás során rögzített hibák jótállási időn belül bejelentett hibáknak minősülnek.

4.18. A Megrendelő fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta és igényét nem jelentette be azonnal.

5. VÁLLALKOZÓI DÍJ

Felek megállapodnak, hogy Vállalkozó a jelen Szerződés 1. pontjában meghatározott Munkák hiba és hiánymentes megvalósítása és a Szerződés maradéktalan teljesítése esetén az alábbiak szerint jogosult vállalkozói díjra (a továbbiakban „Vállalkozói

Díj”), amely egyösszegű átalányár: Nettó ………………… Ft, azaz nettó Forint

Az általános forgalmi adó mértéke a teljesítéskor hatályos ÁFA törvény szerint kerül felszámításra.

Vállalkozói Díj részletezését tartalmazó árazott költségvetés jelen Szerződés 3. számú mellékletét képzi.

5.1. Vállalkozó kijelenti, hogy a Műszaki Leírást megismerte, részletesen tanulmányozta, a tervezéssel és/vagy kivitelezéssel kapcsolatos kérdéseire a Megrendelőtől megfelelő és elégséges információt kapott, így a Szerződés tárgyát képező Munkákat befolyásoló valamennyi körülmény ismeretében a Vállalkozói Díjba az összes költségét beépítette, így a Vállalkozói Díj magában foglalja különösen

a) a Vállalkozó által a Munkák szerződésszerű műszaki tartalom szerinti megvalósításának teljes költségét a többletmunkák ellenértékére is kiterjedően (amelyért külön díjazás nem jár);

b) a Szerződés alapján Vállalkozó által fizetendő vámok, adók, illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak, esetleges engedélyezetési eljárások költségeit, a felvonulási, levonulási és műszaki átadás-átvételi eljárási költségeket, a végrehajtandó vizsgálatokkal, mérésekkel, próbákkal kapcsolatos költségeket, a rezsiköltségeket, a hulladék kezelésével és elszállításával kapcsolatos költségeket, melyek Megrendelőre nem háríthatók át;

c) a vagyonvédelmi és biztosítási díjakat;

d) A Vállalkozói Díj magában foglalja a tervezéssel, kivitelezéssel kapcsolatban keletkező szellemi alkotásokkal kapcsolatos összes átruházható szerzői vagyoni jog – Megrendelő részére történő – átruházásának költségét is.

5.1.1. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó meggyőződött és számot vetett az ajánlatában és az elkészített költségvetésben:

• a Vállalkozói Díjat érintő minden feltétellel és körülménnyel,

• azzal a kötelezettséggel, hogy a Munkákat a Szerződésben leírt módon kell végrehajtania,

• a munkavégzés helyének általános és speciális körülményeivel.

5.2. Vállalkozó a Vállalkozói Díj összegén felül semmilyen jogcímen többletköltséget nem érvényesíthet, többletmunkát nem számolhat el. A többletmunka az a vállalkozói többletteljesítmény, amelyet a Munkák elvégzésére adott ajánlata, illetve a szerződéskötés során a Vállalkozó nem, vagy nem megfelelően tervezett, de a Vállalkozó szerződésszerű teljesítéséhez szükségszerű, feltéve, hogy nem minősül Pótmunkának.

5.3. Pótmunka ellenben a Megrendelő érdekkörében felmerült okból elvégzett azon vállalkozói többletteljesítés, amely munka elvégzésnek szükségessége a Szerződés megkötésekor előre nem volt látható, de amelynek elvégzésére a Felek egymással megállapodnak az alábbiak szerint (a továbbiakban: Pótmunka):

5.3.1. Vállalkozó legfeljebb […],- Ft tartalékkeret erejéig jogosult Pótmunkák elszámolására, mely a nettó Vállalkozói Díj 10%-a.

5.3.2. Megrendelőt a tartalékkeret felett kizárólagos rendelkezési jog illeti meg. A tartalékkeret terhére elszámolható Pótmunkák elrendelésének hiányában Vállalkozó a tartalékkerettel összefüggésben semminemű igényt nem támaszthat Megrendelővel szemben.

5.3.3. Amennyiben a Vállalkozó Pótmunka elvégzésének szükségességét észleli, úgy köteles erről részletes jegyzőkönyvet felvenni és az építési naplóban is jelezni azt a Megrendelő felé a jegyzőkönyv csatolásával. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Vállalkozó Pótmunka elvégzésére vonatkozó tételes árajánlatát, egyedi, tételes árelemzéssel alátámasztott költségvetés formájában. Vállalkozó kijelenti, hogy a végleges ajánlatában vállalt egységárakkal készíti el a hivatkozott árajánlatát. A Megrendelő a jegyzőkönyv megvizsgálását és szükség szerint a Pótmunka igénnyel érintett munkarész megszemlélését követően – a Megrendelő belső szabályzataival és utasításaival összhangban meghozott megfelelő szintű vezetői döntés alapján – az építési naplóba tett bejegyzésével a lehető legrövidebb időn belül jelzi Vállalkozó felé, ha a Pótmunka szükségességével egyet ért. Felek sürgős esetben soron kívül egyeztetnek egymással.

5.3.4. Amennyiben Megrendelő a Pótmunka szükségességét elfogadja, Felek az elvégzendő Pótmunkát, és annak elszámolható összegét az építési naplóban, vagy írásban külön rögzítik. A Pótmunka ellenértékének elszámolására – a tartalékkeret terhére és erejéig – a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően van lehetőség.

5.3.5. Pótmunka engedélyezésére és kifizetésére kizárólag – a Megrendelő belső szabályzataival és utasításaival összhangban meghozott megfelelő szintű vezetői döntés alapján – kerülhet sor, amely jóváhagyást az építési naplóban rögzíteni kell.

5.3.6. Pótmunka elszámolására kizárólag a Vállalkozó 6.2 pont szerinti számlájában van lehetőség.

6. FIZETÉSI FELTÉTELEK

6.1. A Megrendelő előleget nem fizet, fizetési biztosítékot nem nyújt, egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettség nem terheli.

6.2. Vállalkozó 1 darab számla benyújtására jogosult.

6.3. Vállalkozónak a számlát 2 példányban kell benyújtania Megrendelő részére. Vállalkozó a számla kiállítására a Megrendelő jelen Szerződés szerinti teljesítésigazolása birtokában jogosult, azzal, hogy köteles a számlájához a teljesítésigazolás egy másolati példányát mellékelni. A számlán fel kell tűntetni a SAP beszerzési megrendelés (BMEG) számát.

Számlázási cím: MÁV-START Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.)

Papír alapú számla benyújtásának postázási cím: MÁV-START Zrt. 1426 Budapest, Pf. 27.

Elektronikus számla benyújtása az xxxxxxx@xxx.xx e-mail címre történik. Elektronikus számla benyújtása esetén az elektronikus számlának meg kell felelnie az ÁFA törvény 175. §-ában, továbbá a jelen Szerződés 9. számú mellékletében meghatározott követelményeknek. Az elektronikus számla befogadásának feltétele a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

6.4. A Vállalkozó – a vonatkozó jogszabályok szerinti határidőben – a teljesítéstől számított 15 napon belül köteles számláját kiállítani és a Megrendelő részére benyújtani.

6.5. A számla ellenértéke a teljesítésigazolásban elismert összeg.

6.6. A kiállított számlán feltüntetett teljesítési időpont meg kell, hogy egyezzen a teljesítésigazoláson feltüntetett teljesítési időponttal (Áfa tv. 55.§).

6.7. Megrendelő kizárólag olyan számlát fogad be, amely valamennyi, a számlákra vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezésekben, valamint a jelen Szerződésben rögzített tartalmi kelléket tartalmaz, és amely alapján beazonosítható a Vállalkozó azon szolgáltatása (kötelezettsége), amellyel összefüggésben a számlát kiállították. Vállalkozó köteles a számlára felvezetni jelen Szerződés számát. A szerződésszám, illetve a SAP beszerzési megrendelés szám megjelölése nélkül beérkezett számlát Megrendelő jogosult hiánypótlásra visszaküldeni. Ebben az esetben a fizetési határidő a megfelelő számla kézhezvétele napján kezdődik.

6.8. Megrendelő a megfelelő tartalommal kiállított számla ellenértékét a számla kézhezvételét követő 30 (harminc) naptári napon belül egyenlíti ki, a Vállalkozó számláján feltüntetett bankszámlaszámára történő átutalással.

6.9. Megrendelő késedelmes fizetése esetén Vállalkozó a Ptk. 6:155 § szerinti mértékű késedelmi kamat felszámítására jogosult.

6.10. Amennyiben a Vállalkozó jelen Szerződésben rögzített bankszámlaszáma megváltozik, és a kibocsátott számlán nem a Szerződésben meghatározott számlaszám szerepel, úgy Vállalkozó ezt írásban köteles a Megrendelő részére jelezni. Bankszámlaszám eltérésre visszavezethető fizetési késedelem időszakára a Vállalkozót késedelmi kamat nem illeti meg.

6.11. Vállalkozó számlája azon a napon számít pénzügyileg teljesítettnek, amikor a Megrendelő bankszámláját számlavezető pénzintézete a számla összegével megterheli.

6.12. Felek rögzítik, hogy Vállalkozót nem illeti meg a Ptk. 6:246. § szerinti törvényi zálogjog; a Ptk. e rendelkezésének alkalmazását a Felek kifejezetten kizárják.

6.13. Megrendelő kijelenti, hogy a jelen Szerződésben meghatározott Xxxxx ellenértékével (az esetleges Pótmunkák fedezetére megállapított tartalékkeretre is kiterjedően) rendelkezik.

7. KAPCSOLATTARTÁS

7.1. Felek kapcsolattartóinak, a kivitelezés során jognyilatkozat tételére jogosult képviselőinek megnevezését és elérhetőségét a jelen Szerződés 4. sz. melléklete tartalmazza.

7.2. Amennyiben a kapcsolattartók személye megváltozik, erről Xxxxx írásban kötelesek értesíteni egymást.

7.3. A jelen Szerződéssel kapcsolatos bármely rendelkezés kizárólag írásban érvényes és a címzettnek a jelen Szerződésben megadott elérhetőségére történő kézbesítéssel, a közléssel válik hatályossá. Felek megállapodnak, hogy az írásbeli nyilatkozatok

- postai küldemények esetén a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ill. ajánlott küldemények esetén – vagy ha a címzett a részére a megadott kapcsolattartási címére küldött tértivevényes küldeményt bármely okból nem veszi át – a postai feladásától számított ötödik napon,

- személyes kézbesítés esetén az átvételi elismervényen szereplő időpontban,

- email-címre történő küldés esetén abban az esetben, ha az e-mail címzettje az e- mailt visszaigazolja,

- fax-számra küldött nyilatkozat esetén a sikeres kézbesítési értesítésen megadott időpontban,

- az építési naplóban tett bejegyzés útján tett nyilatkozat a másik Fél ellenjegyzésének időpontjában

minősül közöltnek. Felek a jelen Szerződés módosítása, ill. felmondása esetén az e- mail és/vagy fax és/vagy építési naplóba tett bejegyzés útján tett nyilatkozattétel lehetőségét kizárják.

7.4. Felek a Szerződés teljesítése során együttműködni kötelesek. Ennek keretében a Felek kötelesek egymást kapcsolattartóik útján írásban értesíteni mindazon körülményekről, amelyek a szerződésben vállalt kölcsönös kötelezettségekből kifolyólag a teljesítést érintik.

7.5. A Felek a Szerződést érintő adataikban bekövetkező bármilyen változást, az érintett adatok hatályossá válásának napjától számított 5 munkanapon belül írásban kötelesek közölni a másik Féllel. Ezen kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből fakadó minden kárért a mulasztó Felet terheli a felelősség.

8. MEGRENDELŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

8.1. Megrendelő képviselője külön jegyzőkönyvben, valamint, írásban előre jelzett időpontban átadja a Munkaterületet. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. § (5a)-(5b) bekezdése szerinti nyilatkozat beszerzése a Megrendelő kötelezettsége.

8.2. Amennyiben a Vállalkozó a Műszaki Leírástól eltérni kényszerül, illetve ha a jogszabály előírja, vagy a Vállalkozó az erre vonatkozó igényét az építési naplóban megfelelően rögzíti, Megrendelő köteles a Vállalkozó által készített részletrajzokat, műhelyrajzokat, a beépítésre javasolt anyagokat, bemutatott mintákat ellenőrizni és jóváhagyással, vagy megjegyzéssel ellátni, vagy elutasítva a Vállalkozó részére

visszajuttatni, legkésőbb 5 munkanapon belül. Vállalkozó köteles a Megrendelő által igényelt javításokat legkésőbb 5 munkanapon belül elvégezni, és köteles a Megrendelő jogszerű igényeit, kívánságait figyelembe venni, utasításainak – a jelen Szerződésben, ill. az irányadó jogszabály(ok)ban foglalt kivételektől eltekintve – eleget tenni.

8.3. Megrendelő biztosítja, hogy a Vállalkozó, illetőleg munkatársai, alvállalkozói, illetve teljesítési segédei a Vállalkozó kérelmére, a Megrendelő munkaidejében a Munkaterületre folyamatosan beléphessenek, és az adott esetben szükséges engedélyek beszerzésre kerüljenek annak érdekében, hogy a feladataikat és munkáikat a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően teljesítsék. Vállalkozó indokolt kérésére a Megrendelő lehetőség szerint a hivatalos munkaidőn kívül is biztosítja a területre történő belépést.

8.4. Megrendelő jogosult a Vállalkozó, valamint annak alvállalkozói, teljesítési segédei jelen Szerződés teljesítésével összefüggő tevékenységét – a Vállalkozó/alvállalkozó tevékenységének indokolatlan zavarása nélkül – bármikor, szúrópróbaszerűen ellenőrizni. A Megrendelő ellenőrzési joga kiterjed különösen az adat-, irat- és dokumentáció-szolgáltatás kérésére, helyszíni (műszaki, szakmai) ellenőrzés, személyes meghallgatás tartására, melynek során azonban az ott folyó munkát indokolatlanul nem zavarhatja, Vállalkozó tevékenységét indokolatlanul nem késleltetheti. Vállalkozó köteles a Megrendelő ilyen irányú indokolt kéréseinek eleget tenni. Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő jelen pont szerinti jogosultsága gyakorlását akadályozza, vagy a tapasztalt hiányosságot a Megrendelő által megadott határidőre nem pótolja, súlyos szerződésszegésnek minősül és Megrendelő jogosult a jelen Szerződést azonnali hatállyal felmondani. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a jelen pont szerinti ellenőrzést a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Biztonsági Főigazgatósága is jogosult gyakorolni.

A Megrendelő által végzett bármelyik ellenőrzés, jóváhagyás nem menti fel a Vállalkozót a Munka kivitelezése során a vonatkozó jogszabályokban, illetve a jelen Szerződésben foglaltak betartása iránti felelőssége alól.

8.5. A Megrendelő köteles a Szerződés teljesítése során a Vállalkozóval együttműködni, különösen az alábbi körben:

a) a tőle elvárható módon és mértékben közreműködik az átadás-átvételt megelőző próbák határidőben történő lefolytatása során;

b) a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja folyamatosan a teljesítéshez szükséges – a műszaki leírásban nem szereplő – rendelkezésére álló információkat, dokumentációkat, valamint, a szükséges, de rendelkezésére nem álló információk, dokumentációk megszerzésénél, amelyek a Megrendelő érdekkörében merülnek fel, együttműködik a Vállalkozóval ezek megszerzése érdekében.

8.6. A munkavégzéshez a Megrendelő a Vállalkozó részére eszközt nem ad át, a Vállalkozó a szerződés teljesítéséhez szükséges összes munkát, feladatot a saját eszközeivel és erőforrásaira támaszkodva köteles elvégezni.

8.7. Megrendelő a Vállalkozó részére a Munkák kivitelezéséhez szükséges mértékben a munkaterületen víz- és áramvételezési lehetőséget biztosít, a 9.9.3. pontban foglaltaknak megfelelően.

9. VÁLLALKOZÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

9.1. Vállalkozó kijelenti, hogy a Szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges valamennyi személyi és tárgyi feltétellel, engedéllyel és képesítéssel rendelkezik.

9.2. Vállalkozó a Megrendelő utasításai szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, és nem teheti terhesebbé a Vállalkozó teljesítését.

9.2.1. Vállalkozó a Megrendelő utasításaitól abban az esetben térhet el, ha azt a Megrendelő érdeke feltétlenül megköveteli, és a Megrendelő előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a Megrendelőt az utasítástól való eltérésről haladéktalanul értesíteni kell.

9.2.2. Vállalkozó kérheti a Megrendelőt, hogy írásban erősítse meg bármelyik döntését vagy utasítását, amelyet még nem adott írásba. A Vállalkozó köteles minden indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni a Megrendelőt az ilyen jellegű kívánságáról.

9.2.3. Vállalkozó írásban köteles figyelmeztetni a Megrendelőt, ha a Megrendelő olyan utasítást ad, amely a Szerződés vagy jogszabály rendelkezéseivel ellentétes, illetőleg ezek előírásainak mellőzésére vonatkozik, vagy egyébként szakszerűtlen. Ha a Megrendelő az utasítását a figyelmeztetés ellenére is fenntartja, akkor minden, az utasításból eredő kockázatot viselnie kell. Vállalkozó az adott munka elvégzését élet, testi épség, egészség, környezet vagy vagyon védelmének megóvása érdekében megtagadhatja.

9.3. Vállalkozó köteles a Megrendelővel a teljesítés során együttműködni. Ha a Szerződés teljesítése során a Vállalkozó bármikor olyan körülményt észlel, amely akadályozza a határidő szerinti teljesítést, köteles a Megrendelőt haladéktalanul írásban értesíteni, megjelölve a késedelem okát és a késedelem várható időtartamát. A fenti értesítés elmaradása vagy késedelmes közlése esetén a késedelem minden következményét a Vállalkozó viseli, függetlenül a késedelem okától, illetve attól, hogy utóbb a Vállalkozó a késedelmét ki tudja-e menteni.

9.4. A megkötött Szerződést és a Szerződésben vállalt kötelezettségeit Vállalkozó nem ruházhatja át, jogosult viszont – Megrendelő előzetes jóváhagyása alapján – a szerződés teljesítése során alvállalkozót igénybe venni.

9.5. Vállalkozó kijelenti, hogy az általa vállalt Xxxxx végzésében közvetlenül részt vesz.

9.6. A Vállalkozó a Szerződésben foglaltak teljesítésébe bevont alvállalkozók tevékenységéért teljes felelősséget vállal. A Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozókért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozók jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely azok igénybevétele nélkül nem következett volna be. A Vállalkozó által a teljesítésbe bevont alvállalkozókat megillető díjak alvállalkozók felé történő megfizetéséről a

Vállalkozó köteles gondoskodni, és az alvállalkozók nem jogosultak semmilyen díj- vagy költségköveteléssel a Megrendelővel szemben fellépni. E körülményt Vállalkozó köteles az alvállalkozói szerződésben rögzíteni.

9.7. Vállalkozó a Szerződés teljes hatálya alatt köteles az Előzményekben megjelölt beszerzési eljárásban bemutatott, 4. sz. mellékletben megjelölt szakemberrel rendelkezni.

Tekintettel arra, hogy a 4. sz. mellékletben megjelölt szakemberek szakmai tapasztalata a beszerzési eljárásban alkalmassági követelményként, valamint bírálati szempontként értékelésre került, a szakemberek személye csak a Megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha helyette az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra. A Vállalkozó részéről a jelen pontban foglaltak nem teljesítése súlyos szerződésszegésnek minősül.

9.8. Vállalkozó köteles a 4. sz. mellékletben megjelölt szakember vonatkozásában vállalni, hogy a szakember szakmagyakorlási tevékenység végzésére jogosító engedélyének érvényessége a szerződés teljes időtartama alatt fenn áll. Amennyiben az engedély a teljesítési határidő vége előtt lejár, úgy azt a megjelölt szakember köteles meghosszabbítani a teljesítés teljes időtartamára és a kiadott engedély másolatát Vállalkozó köteles a kiadást követő 2 munkanapon belül Megrendelő részére írásban megküldeni.

9.9. Vállalkozó a kivitelezés során csak a technológiában jártas, megfelelő szakmai kompetenciával, tapasztalattal és rendezett munkajogi háttérrel rendelkező munkaerőt alkalmazhat. A Munkaterületen Vállalkozó köteles folyamatosan egy fő építésvezető jelenlétét biztosítani, aki bármely releváns, a teljesítést érintő körülményről értesíti Megrendelő képviselőjét.

9.10. Vállalkozó a Munkaterület részére történő átadásától annak visszaadásáig saját költségén köteles biztosítani a Munkaterület és a Munkaterületen található dolgok megfelelő őrzését, köteles továbbá a Létesítmény területén, illetve a Munkaterületen a munka-, baleset-, vagyon-, tűz- és - környezetvédelmi előírások és más vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására a teljesítés folyamán.

9.10.1. A Vállalkozó köteles a Munkák végzése során rendszeresen munka- és balesetvédelmi szemlét tartani, munkavédelmi-, tűzvédelmi-, balesetvédelmi oktatást végezni saját dolgozói – és amennyiben van, alvállalkozója részére - és mindezeket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően dokumentálni.

9.11. Vállalkozó a Munkaterület használata során köteles Megrendelő utasításainak és hatályban lévő szabályzatainak, valamint a jelen Szerződés rendelkezéseinek, különösen a jelen pontban foglaltaknak a betartásával eljárni:

9.11.1. Vállalkozó a Munkaterületen csak a Szerződés teljesítésével összefüggő tevékenységet végezhet.

9.11.2. Vállalkozó építési anyagokat, berendezéseket, eszközöket a Munkaterületen kizárólag az erre kijelölt helyen, Megrendelő utasításainak betartásával tárolhat. Vállalkozónak az előzőek szerint a Munkaterületen tárolt dolgaiért Megrendelő

felelősséget nem vállal, azok őrzéséről pedig Vállalkozónak saját maga és saját költségén kell gondoskodnia.

9.11.3. A Vállalkozó – a Megrendelővel előre egyeztetett módon – jogosult a Munkák kivitelezése céljából, költségkímélő módon, használni a Munkaterületen megtalálható villamos energia- és víz/csatorna szolgáltatásokat. A Vállalkozó Megrendelő hozzájárulásával saját költségére is felállíthat ilyen célt szolgáló berendezéseket, azonban a Munkák sikeres átadása után a Munkaterületet az eredeti állapotába helyre kell állítania.

9.11.4. A Vállalkozó a Megrendelőnél hatályban lévő – a Szerződésben szabályozottak tekintetében alkalmazandó – normatív utasításokat, a Létesítmény tulajdonosa/vagyonkezelője vonatkozó utasításaira is kiterjedően, magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Vállalkozó jelen Szerződés aláírásával elismeri, hogy e normatív utasításokat a Megrendelő a részére ismertette és ő azokat megértette. Megrendelő az irányadó utasításokról Vállalkozó kérésére másolatot biztosít.

9.12. Vállalkozó a saját költségére köteles gondoskodni közterület használati engedély beszerzéséről abban az esetben, ha a Munkák kivitelezése során közterületet használata válik szükségessé. Harmadik személyek tulajdonában és/vagy használatában álló területek igénybe vétele csak engedélyükkel lehetséges, amelynek beszerzéséért Vállalkozó felelős. Vállalkozó felelős a területhasználati engedélyekben foglaltak betartásáért. A Vállalkozó a Megrendelőt ért valamennyi kárt köteles a Megrendelőnek megtéríteni, ha a kár a Vállalkozó, vagy a felelősségi körébe tartozó harmadik személyek esetleges engedélysértő cselekményeiből ered.

9.13. A Vállalkozónak a Munkák tényleges megkezdése előtt ellenőriznie kell, hogy tevékenysége nem veszélyezteti-e a közművek biztonságát. Ennek keretében Vállalkozónak a Munkaterületen minden közművet azonosítania kell, és - amennyiben a technológia azt szükségessé teszi - gondoskodnia kell annak védelméről, esetleges áthelyezéséről. Az érintett közművek üzemeltetőivel/ közműszolgáltatóival/ szakfelügyeleti szerveikkel a kivitelezés megkezdése előtt a Vállalkozónak egyeztetnie kell, szükség szerint a Munka kivitelezéséhez az engedélyeket be kell szereznie, és az egyeztetési jegyzőkönyvben, illetve az engedélyben előírtakat köteles betartani. A Vállalkozó a közművekben általa okozott kárért teljes felelősséget vállal.

9.14. Vállalkozó köteles a jelen Szerződésben és mellékleteiben előírt, egyébiránt a Munkák szerződésszerű kivitelezésére alkalmas alapanyagok, eszközök, alkatrészek, berendezések használatára és beépítésére, az irányadó magyar szabványok szerinti, I. osztályú minőségben. Vállalkozó eltérő anyag, alkatrész, eszköz, berendezés használatára és/vagy beépítésére csak indokolt esetben (pl.: kedvezőbb beszerzési lehetőség, vagy átmeneti készlethiány) és kizárólag Megrendelő előzetes jóváhagyásával jogosult, feltéve, hogy a helyettesítő termék a helyettesített termékkel azonos vagy jobb minőségi paraméterekkel rendelkezik, amelyet Vállalkozó köteles vizsgálni és megfelelő termékleírás, minőségtanúsítvány, stb. bemutatása útján igazolni. Vállalkozó a jelen pont alkalmazása során köteles körültekintően eljárni és a Megrendelővel időben egyeztetni úgy, hogy a folyamatos munkavégzés biztosított legyen. Felek rögzítik, hogy a teljesítési határidők a jelen pontban foglaltak alkalmazása során nem módosulhatnak.

9.15. A beépített anyagok eltakarására csak a Megrendelő képviselőjének jóváhagyásával, ellenőrzését követően kerülhet sor. Az eltakarás várható időpontjáról a Vállalkozó köteles legalább 3 munkanappal korábban értesíteni a Megrendelő képviselőjét; aki köteles az ellenőrzést a lehető legrövidebb időn belül lefolytatni. Amennyiben az értesítésre nem kerül sor, Vállalkozó viseli ennek következményeit és az esetleges károkat.

9.16. Vállalkozónak a kivitelezési munkák során a jogszabályi előírásoknak megfelelő helyen és módon kell gyűjtenie és elszállítania, illetve elszállíttatnia a Munkaterületről a Munka során keletkezett hulladékot, felesleges, fel nem használt anyagokat, bontási- és építési törmeléket (a továbbiakban együttesen: hulladék).

9.16.1. Vállalkozó a Munkaterületen köteles rendet tartani, maga után takarítani, és az elszállításig a hulladékot a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően, az anyag tulajdonságait figyelembe véve, elkülönítetten, rendezetten gyűjteni és a vonatkozó jogszabály szerint nyilvántartani.

9.16.2. Vállalkozó a Munkák során keletkező hulladékot, veszélyes hulladékot csak olyan társaságnak adhatja át kezelés, ártalmatlanítás céljából, amely rendelkezik az adott hulladéktípus(ok)ra, valamint a kezelésre és/vagy ártalmatlanításra vonatkozó érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel.

9.16.3. Vállalkozó köteles a hulladékkezeléssel, szállítással kapcsolatban keletkezett dokumentumokat Megrendelő részére másolatban tájékoztatásul átadni a műszaki átadás-átvétel alkalmával.

9.16.4. Vállalkozó a jelen Szerződés teljesítésének megkezdése előtt köteles tájékoztatni Megrendelőt arról, hogy a keletkező veszélyes- és nem veszélyes hulladék(ok) szállítója(i)ként és kezelője(i)ként mely alvállalkozó(ka)t kívánja bevonni.

9.16.5. A hulladék tárolásával, szállításával és kezelésével kapcsolatos költségeket Vállalkozó viseli.

9.16.6. A Vállalkozónak rendelkeznie kell a Munka elvégzéséhez szükséges környezetvédelmi azonosítókkal (KÜJ, KTJ). A Vállalkozónak a Munkák elvégzését követő esetleges adatszolgáltatásokat ezen azonosítók használatával kell megtennie [ld. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről – hulladék nyilvántartó lapok].

9.17. A kivitelezési munkák befejezése után a Vállalkozónak el kell szállítania a munkaeszközeit, és a Munkaterületet tisztán és rendezett állapotban, az átvételkor rögzített állapotnak megfelelően kell átadnia az átvevő Megrendelő részére.

9.18. A Vállalkozó szavatol azért, hogy a jelen Szerződés teljesítése és a Munkák kivitelezése során harmadik személy(ek) szellemi alkotásokhoz fűződő jogait, ipari tulajdonjogait, védjegy-, ill. egyéb oltalmi jogait, vagy más jogát, jogos érdekét nem sérti. Amennyiben harmadik személy ilyen jellegű, a jelen Szerződés tárgyának használatát korlátozó vagy akadályozó igénnyel lépne fel, Vállalkozó köteles a Megrendelőt/tulajdonost/vagyonkezelőt mentesíteni, ill. jogos érdekük védelmében fellépni, végső esetben őket teljes körűen kártalanítani.

9.19. Az átadott munkaterületen, tevékenységével összefüggésben a munkálatok időtartama alatt a Vállalkozó az általa ellátott tevékenységért, illetve annak eredményéért teljes körű anyagi felelősséget vállal, ennek keretében felel mindazon kárért, mely nem megfelelő munkavégzésére, vagy nem megfelelő anyag beépítésére vezethető vissza. Ezen körben Vállalkozó azon kárért is felel, melyet harmadik személy a Vállalkozó tevékenységével összefüggésben érvényesít a Megrendelővel szemben. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy harmadik személy kárigénye érvényesítése esetén a Megrendelő érdekében az egyeztetéseken, illetve esetleges peres eljárásban részt vesz, végső esetben Megrendelőt teljes körűen kártalanítja.

9.20. Amennyiben a Megrendelő úgy ítéli meg, hogy a Munkák gördülékeny lebonyolításához, koordinálásához koordinációs értekezlet tartása szükséges, akkor a koordinációs értekezletet összehívja és a megtartáshoz szükséges feltételeket biztosítja, Vállalkozó pedig köteles a koordinációs értekezleten részt venni.

9.21. Amennyiben a Vállalkozó szakfelügyelet igénybevételére kötelezett, akkor a Vállalkozónak megállapodást kell kötnie az illetékes szakfelügyelettel, amelyben – többek között – rögzítik a szakfelügyelet biztosításának feltételeit és az elszámolás rendjét. Vállalkozó a megállapodás tartalmáról (annak egy példánya megküldésével) köteles a Megrendelőt tájékoztatni.

9.22. Vállalkozó a szerződés elfogadásával nyilatkozik, hogy ajánlatadása előtt az átadott tervek, vázlatrajzok, és a bejárás során a tervezési feladat méretadatait, mennyiségeit ellenőrizte, ajánlatát az általa ellenőrzött mennyiségekre adta.

9.23. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő által átadott dokumentáció a Megrendelő kizárólagos szellemi tulajdonát képezi, az arra vonatkozó szerzői vagyoni jogok a Vállalkozó részére nem kerülnek átadásra. Vállalkozó az átadott műszaki dokumentációt kizárólag a Szerződés teljesítésével összefüggésben használhatja fel, minden egyéb, más célú használat csak Megrendelő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. Így Vállalkozó nem jogosult a műszaki dokumentációt harmadik személy részére kiadni, értékesíteni, nyilvánosságra hozni, más megrendelő részére végzett munkához felhasználni.

10. TITOKVÉDELEM

10.1. Felek rögzítik, hogy Vállalkozó jelen Szerződésből eredő kötelezettségei teljesítése során Megrendelő gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan üzleti titkokat nem kap Megrendelőtől. Amennyiben Vállalkozó véletlenszerűen mégis megismeri Megrendelő üzleti titkát, akkor kötelezően be kell tartania a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit.

10.2. Vállalkozó köteles a Megrendelővel kötött szerződése teljesítése során tudomására jutott mindennemű adatot időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

10.3. Felek megállapodnak, hogy a Megrendelőtől és/vagy az általa meghatalmazott személytől kapott információkat Vállalkozó csak a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használhatja fel.

10.4. Jelen Szerződésben foglaltakra vonatkozóan Vállalkozó titoktartásra kötelezett. Megrendelő írásba foglalt egyetértése nélkül nem adhat át harmadik személy részére olyan dokumentumot, adatot vagy más információt, amelyet közvetlenül, vagy közvetve kapott a Megrendelőtől a jelen Szerződéssel kapcsolatosan, akár annak megkötését megelőzően, akár a Szerződés időtartama alatt vagy megszűnése után, hacsak a jelen Szerződésben nincs máshogy meghatározva. Felek rögzítik, hogy Vállalkozó titoktartási kötelezettségvállalása kiterjed minden alkalmazottjára és közreműködőjére, akikkel jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben jogviszonyt létesített, illetve kapcsolatba került.

10.5. Felek fent meghatározott kötelezettsége nem terjed ki azon információkra:

• amelyek már a szerződéskötés időpontjában vagy ezt követően közismertté válnak anélkül, hogy valamely Fél titoktartási kötelezettségét sértené,

• amelyről bizonyítható, hogy a Fél ismerte a titoktartási körbe vonásakor és korábban közvetlenül vagy közvetve nem a másik Féltől jutott tudomására; vagy

• amely egyébként jog szerint válik elérhetővé a Fél számára egy harmadik féltől, aki nem kötelezett titoktartásra.

10.6. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik továbbá arra az esetre és azon információkra, melyek kiadására jogszabály vagy kötelező hatósági, bírósági döntés kötelezi valamely Felet.

10.7. Felek rögzítik, hogy a jelen pont szerinti titoktartási kötelezettség a jelen Szerződés megszűnését követően is időbeli korlátozás nélkül fennmarad.

11. JÓTÁLLÁS, SZAVATOSSÁG

11.1. Vállalkozót a Munkákra és a beépített anyagokra, alkatrészekre, berendezésekre 24 hónap teljes körű, a Ptk. 6:171-173. § szerinti jótállást vállal, és ezen idő alatt a jótállási feltételek szerint helyt áll a hibás teljesítésért. Amennyiben bármely beépített anyagra, alkatrészre a gyártó, beszállító, alvállalkozó vagy más közreműködő a jelen pont szerinti jótállásnál hosszabb és / vagy Megrendelőre kedvezőbb tartalmú jótállást vállal, vagy jogszabály hosszabb, kedvezőbb feltételű jótállási időt ír elő, akkor ezen alkatrészek tekintetében e kedvezőbb jótállási feltételek és / vagy jótállási időtartam irányadó.

11.2. A jótállási időszak kezdő napja az elismert teljesítési nap. Felek rögzítik, hogy amennyiben a jótállási feltételek kedvezőbb rendelkezéseket nem tartalmaznak, Megrendelő – kizárólagos választása szerint, az alábbiakban meghatározott eltérésekkel – ugyanazokat a jogokat érvényesítheti a jótállás alapján, mint amelyeket a Ptk. a szavatosság kapcsán biztosít Megrendelő számára.

11.3. Amennyiben a jótállási időszak alatt a Megrendelő a Xxxxx hibáját fedezi fel, úgy a Vállalkozó köteles a javítást – saját költségére – a hiba bejelentésétől számítva haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül megkezdeni, és azt a hiba jellegétől függően a lehető legrövidebb - a Megrendelővel egyeztetett és írásban rögzített – határidő alatt befejezni. A Felek a félreértések elkerülése érdekében rögzítik, hogy sem a jelen Szerződésben, sem az egyébként meghatározott orvoslási határidők nem érintik

a Megrendelőnek azt a jogát, hogy a jótállási igényeit a jótállás időtartama alatt bármikor érvényesítse.

11.4. Amennyiben határidőn belül a Vállalkozó nem kezdi meg a hibajavítást vagy nem hárítja el a hibát, a Megrendelő jogosult a javítást a Vállalkozó terhére és költségére harmadik személlyel elvégeztetni.

11.5. Nem terjed ki az általános jótállási kötelezettség a bizonyítottan nem rendeltetésszerű használatból származó hibákra. Vállalkozó a jótállási kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

11.6. Vállalkozó a jótállási időszakot követően a Ptk. szerint szavatol azért, hogy a kivitelezett Munka, az épületszerkezetek és beépített anyagok, berendezések megfelelnek a vonatkozó jogszabályok, érvényes magyar szabványok, illetve a jelen Szerződés rendelkezéseinek, hiba- és hiánymentesek.

12. SZERZŐDÉSSZEGÉS, KÖTBÉR

12.1. Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármelyik Fél jogszabály, illetve a Szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségének teljesítését részben vagy egészben elmulasztja és/vagy ha kötelezettségét az előírtaktól eltérően teljesíti.

Vállalkozó az általa a jelen Szerződéssel összefüggésben okozott károkért teljes körű a Ptk. – így különösen annak 6:142.-6:143. §-aiban – rögzített szabályok szerint tartozik kártérítési felelősséggel.

Vállalkozó visszavonhatatlanul kijelenti, hogy a jelen Szerződés megkötését megelőző beszerzési eljárás során az ajánlatában a jelen Szerződés szerinti díjat a jelen pontban foglaltakra is figyelemmel határozta meg.

Vállalkozó az általa a jelen Szerződés szerint végzett tevékenységért teljes kártérítési felelősséggel tartozik.

12.2. Felek a Vállalkozó nem teljesítése és késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítése esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a teljes Vállalkozási Díj nettó összege (a továbbiakban: „Kötbéralap”).

12.3. Vállalkozó késedelembe esik és késedelmi kötbér fizetésére köteles, ha a jelen Szerződésben vállalt bármely kötelezettségét olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős határidőre nem teljesíti. A késedelmi kötbér mértéke a késedelem minden megkezdett napja után a Kötbéralap 1 %-a, de legfeljebb a Kötbéralap 30%-a.

Amennyiben Vállalkozó késedelmesen teljesít, Megrendelővel egyeztetve köteles póthatáridőt vállalni. A póthatáridő elmulasztása a Szerződés nem teljesítését eredményezi. A póthatáridő kitűzése, illetve a Szerződés nem teljesítése sem mentesíti Vállalkozót a késedelmi kötbér megfizetésének kötelezettsége alól.

Megállapodás hiányában a Megrendelő által megszabott határidő alkalmazandó. A Felek a félreértések elkerülése érdekében rögzítik, hogy sem a jelen Szerződésben, sem az egyébként meghatározott orvoslási határidők nem érintik a Megrendelőnek azt

a jogát, hogy a hibás teljesítés miatti igényeit a meghibásodás bekövetkeztének időpontjától számítva érvényesítse.

12.4. Amennyiben Vállalkozó a Szerződésben rögzített bármely határidőt olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős elmulasztja, és nem kerül sor a Megrendelővel egyeztetett (vagy a Megrendelő által egyoldalúan meghatározott) póthatáridő tűzésére vagy a teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, a Szerződést nem teljesítettnek kell tekinteni. Nem teljesítettnek minősül a Szerződés (annak a teljesítés megtagadásával, az elállással, illetve felmondással érintett részében) abban az esetben is, ha a Vállalkozó a teljesítést megtagadja, illetve ha a Megrendelő olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős a Szerződéstől – részben vagy egészben – eláll, vagy a Szerződést – részben vagy egészben – felmondja, és így a teljesítés elmarad. Nemteljesítés esetén Vállalkozó nemteljesítési kötbért köteles fizetni, melynek mértéke a Kötbéralap 30%-a.

12.5. Amennyiben Vállalkozó teljesítése olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős egyebekben nem szerződésszerű (hibás teljesítés), Vállalkozó kötbért köteles fizetni, melynek mértéke alkalmanként a kötbéralap 20%-a. A hibás teljesítés miatti kötbér nem érinti a Megrendelő egyéb jogait, azzal, hogy a Megrendelő a hibás teljesítési kötbér felszámítása esetén nem érvényesíthet kijavításra, kicserélésre irányuló szavatossági igényt. Amennyiben Megrendelő – kizárólagos döntése alapján – a Vállalkozó hibás teljesítése esetén a hibásan elvégzett Munkák kijavítását vagy – amennyibe ez adott Munka kapcsán értelmezhető – kicserélését igényli (akár ismételten is), ennek a Vállalkozó a Megrendelő által meghatározott ésszerű póthatáridőn belül köteles eleget tenni; ezen esetben a hibás teljesítés időpontjától a kijavítással vagy kicseréléssel történt szerződésszerű teljesítésig eltelt időre Megrendelő a 12.4. pont szerinti késedelmi kötbér felszámítására jogosult.

12.6. Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő és / vagy a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatósága szerinti ellenőrzési jogát akadályozza, vagy ezt megkísérli és / vagy az ellenőrzés során téves adatot, információt szolgáltat, kötbért köteles fizetni, melynek mértéke alkalmanként 50.000,- Ft.

12.7. Vállalkozó mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha a szerződésszegését kimenti.

12.8. A kötbér esedékessé válik az alábbiak szerint

- késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik, illetve amennyiben Megrendelő a felmondás/elállás jogát gyakorolja, az elállási/felmondási nyilatkozat közlése napján;

- nemteljesítési kötbér esetén az elállási/felmondási nyilatkozat közlése napján, illetve azon a napon, amelyen a Vállalkozó a teljesítést megtagadja;

- hibás teljesítés esetén Megrendelő hibabejelentésének napján;

- a 12.7. pont szerinti kötbér esetén az ellenőrzés akadályozásának, illetve a téves adatszolgáltatásnak a napján.

12.9. Vállalkozó a kötbér után annak esedékességétől a megfizetéséig terjedő időre a jelen Szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamat fizetésére köteles.

12.10. A Megrendelő kötbérigényéről kötbért terhelő levelet állít ki és küld meg a Vállalkozónak. A Megrendelőnek jogában áll kötbérigényét a Vállalkozónak jelen Szerződés alapján fizetendő díjazás összegének kifizetésekor beszámítani.

12.11. Megrendelő jogosult a Vállalkozóval szemben a kötbéreket meghaladó kárának érvényesítésére is.

13. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

A Szerződést mindkét Fél beleegyezésével kizárólag írásban lehet módosítani.

Nem minősül szerződés-módosításnak a Felek cégjegyzékben nyilvántartott adataiban, így különösen a székhelyében, képviselőiben, bankszámlaszámában bekövetkező változás, továbbá a szerződéskötés és teljesítés során eljáró szervezet és/vagy személy(ek) és a kapcsolattartók adataiban bekövetkező változás.

14. A SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE, MEGSZŰNÉSE

14.1. A Szerződés mindkét Fél általi aláírásának napján lép hatályba. Amennyiben az aláírás nem egy időben történik, a hatályba lépés tekintetében a későbbi aláírás dátuma irányadó.

14.2. Jelen Szerződés megszűnik, amennyiben mindkét fél a jelen Szerződésben rögzített összes kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.

14.3. Jelen szerződés megszüntethető továbbá:

• közös megegyezéssel;

• rendes felmondással;

• rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal;

• elállással.

14.4. Bármelyik Fél kezdeményezésére a szerződés írásban, közös megegyezéssel, bármikor megszüntethető. A megszüntetés időpontjára, illetve a Felek elszámolási kötelezettségére vonatkozóan a Xxxxx a megszüntetésről rendelkező megállapodásban kötelesek rendelkezni.

14.5. Megrendelő jogosult a Szerződést bármikor, indoklás nélkül, 30 (Harminc) napos felmondási idő betartásával, a Vállalkozóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal – részben vagy egészben – megszüntetni (rendes felmondás).

14.6. A Vállalkozó a Megrendelő rendes felmondása okán semmilyen kártérítési, kártalanítási vagy egyéb igénnyel nem léphet fel a Megrendelővel szemben. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy Xxxxx a jelen Szerződést az alábbiakban meghatározott okok bekövetkezése esetén a másik Félhez intézett írásbeli nyilatkozattal, azonnali hatályú, rendkívüli felmondás útján részlegesen vagy teljes egészében megszüntethetik:

14.6.1. Rendkívüli felmondási okok a Megrendelő részéről különösen, de nem kizárólagosan: Megrendelő jogosult a jelen Szerződést azonnali hatállyal felmondani abban az esetben, ha

• a Vállalkozó a Megrendelő erre vonatkozó írásbeli figyelmeztetése ellenére, a szerződésszerű teljesítésre jelen Szerződésben rögzített, illetőleg a Megrendelő által meghatározott ésszerű póthatáridőn belül sem teljesíti a jelen Szerződés alapján fennálló bármely kötelezettségét;

• Vállalkozó hibásan teljesít, és a kijavítást, illetve kicserélést nem vállalja, vagy a Megrendelő által meghatározott – az elvégzendő munka jellegére és az eset összes körülményére tekintettel – ésszerű póthatáridőn belül sem végzi el, illetőleg a kijavítás, kicserélés lehetetlen, vagy Megrendelőnek a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt;

• Vállalkozó késedelmesen teljesít, és a Megrendelő által megszabott, illetve kölcsönösen meghatározott póthatáridő is eredménytelenül telik el;

• Vállalkozó késedelmesen teljesít és a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a jelen Szerződés 12.4. pontja szerinti maximális mértéket;

• Vállalkozó ellen az illetékes bíróság jogerősen felszámolási eljárás lefolytatását rendeli el, vagy Vállalkozó önmaga végelszámolását határozza el;

• Vállalkozó együttműködési kötelezettségét súlyosan vagy ismétlődően megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely jelen szerződés fenntartását lehetetlenné teszi;

• Vállalkozó a Megrendelő vagy Megrendelő szerződő partnerei jó hírnevét, harmadik személyekkel fennálló üzleti kapcsolatát veszélyeztető magatartást tanúsít;

• Vállalkozó a Megrendelő és / vagy a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatósága ellenőrzési jogát akadályozza vagy ezt megkísérli és / vagy az ellenőrzés során téves adatot, információt szolgáltat;

• Vállalkozó hibásan teljesít, és 3 vagy több alkalommal kerül sor hibás teljesítési kötbér érvényesítésére a Vállalkozóval szemben;

• a Vállalkozó egyéb súlyos szerződésszegést követ el,

14.6.2. Felek megállapodnak, hogy a Vállalkozót kártérítési kötelezettség terheli, ha a Megrendelő a Vállalkozó érdekkörében felmerülő ok miatt él a jelen Szerződésben meghatározottak alapján a rendkívüli felmondás lehetőségével. Ebben az esetben a Megrendelő azon igazolható, közvetlen, közvetett és következményes kárai megtérítését követelheti a Vállalkozótól, amelyek a jelen Szerződés Megrendelő általi rendkívüli felmondásából fakadóan Megrendelőt érték, ideértve különösen, de nem kizárólag a helyettesítő megoldás igazolt többletköltségeit.

14.6.3. Rendkívüli felmondási okok a Vállalkozó részéről: a Vállalkozó jogosult a jelen Szerződést azonnali hatállyal felmondani abban az esetben, ha

• a Megrendelő a Vállalkozó erre vonatkozó írásbeli figyelmeztetése és a szerződésszerű teljesítésre a Vállalkozó által meghatározott ésszerű – de legalább 30 napos – póthatáridőn belül sem teljesíti a jelen szerződés alapján

fennálló kötelezettségeit, feltéve, hogy Vállalkozó szerződésszerű teljesítésének igazolása megtörtént.

• a Megrendelő ellen az illetékes bíróság jogerősen felszámolási eljárás lefolytatását rendeli el, vagy Megrendelő önmaga végelszámolását határozza el.

14.7. Felek megállapodnak, hogy Megrendelő a jelen Szerződést abban az esetben is jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha és amennyiben a Munkaterület tulajdonosa/vagyonkezelője a Munkák kivitelezéséhez bármely okból kifolyóan nem adja meg a hozzájárulását. Ebben az esetben Vállalkozó követelheti az indokoltan felmerült és megfelelően igazolt költségei megtérítését, de kártérítésére nem jogosult. Megrendelő kötbérre, ill. kártérítésre ebben az esetben is Vállalkozó szerződésszegése esetén tarthat igényt.

14.8. Felek megállapodnak, hogy Megrendelő a jelen Szerződés azonnali hatályú rendkívüli felmondással történő megszüntetése helyett választása szerint jogosult a Szerződéstől vagy annak Megrendelő által behatárolt részétől elállni. A Vállalkozó által teljesítendő szolgáltatás oszthatósága esetén a Megrendelő jogosult – választása szerint – az osztható részek tekintetében egyes szolgáltatások (Munkák) vonatkozásában az elállás jogát gyakorolni, míg mások vonatozásában a jelen Szerződés – azonnali – felmondásának jogával élni.

14.9. Felek rögzítik, hogy a jelen pontban foglalt megszűnési okok nem érintik a Felek jelen Szerződésből eredő egyéb jogainak és kötelezettségeinek fennállását (pl. jótállásból eredő jogok és kötelezettségek, titoktartás).

14.10. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződésnek bármilyen okból történő megszűnése esetén a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott iratokat, feljegyzéseket, mintaelemeket, bármely adathordozó berendezést vagy eszközt a Szerződés megszűnésének napján a Megrendelő részére visszaszolgáltatja.

14.11. Felek a jelen Szerződés bármely okból történő megszűnésekor – legkésőbb a megszűnés napjától számított 15 (tizenöt) napon belül – kötelesek elszámolni egymással.

15. VIS MAIOR

15.1. Vis maiornak minősül minden olyan rendkívüli, a szerződéskötéskor előre nem látható és a Felek működési körén kívül eső körülmény, amely a Xxxxx által elháríthatatlan, és amely a Szerződés teljesítését akadályozza vagy korlátozza, így különösen: háború, ellenségeskedés, lázadás, forradalom, katasztrófa, továbbá sztrájk, zendülés, tüntetés vagy rendzavarás, kivéve, ha az kizárólag a Vállalkozó alkalmazottaira terjed ki. A Felek mentesülnek a szerződésszegés jogkövetkezményei alól, ha a szerződésszegés vis maiorra vezethető vissza.

15.2. Ha bármelyik Fél úgy véli, hogy vis maior esemény következett be, és ez korlátozza vagy akadályozza a kötelezettségeinek teljesítésében, a lehető legrövidebb időn belül köteles írásban (elsősorban faxon) értesíteni a másik Felet, s közölni vele az esemény körülményeit, okát és feltehetően várható időtartamát. Ebben az esetben valamennyi

érintett teljesítési határidő meghosszabbodik a Xxxxx által nem vitatott vis maior időtartamával.

15.3. A vis maiorról szóló értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó Felet felelősség terheli.

15.4. Ha vis maior körülmény bekövetkezett, mindkét Fél köteles törekedni a Szerződésből eredő kötelezettségeinek folytatólagos teljesítésére, amennyiben az ésszerűen elképzelhető. Amennyiben a vis maior időtartama a [•] napot meghaladja, bármelyik fél jogosult a jelen Szerződést rendes felmondással, [•] napos felmondási idővel megszüntetni.

16. ENGEDMÉNYEZÉS, ÁTRUHÁZÁS

A Megrendelővel szembeni bármilyen követelés átruházása, engedményezése (ide értve annak faktorálását is) csak a Megrendelő előzetes írásos jóváhagyásával lehetséges.

Megrendelő ugyanakkor a jelen Szerződést – az annak alapján őt terhelő kötelezettségek és őt illető jogosultságok összességét – harmadik személyre bármikor átruházhatja, amelyhez Vállalkozó a jelen Szerződés aláírásával előzetesen és visszavonhatatlanul hozzájárul. A Vállalkozót a Szerződés átruházásáról értesíteni kell. Az értesítés – amennyiben az nem a Megrendelőtől származik – csak akkor tekinthető joghatályosnak, ha a Megrendelő azt írásban megerősítette. Az értesítésig, illetve az értesítés Megrendelő általi írásbeli megerősítésig a Vállalkozó kizárólag a Megrendelő részére teljesíthet, azt követően pedig kizárólag a Szerződésbe belép harmadik fél részére jogosult teljesíteni.

17. ELJÁRÁS JOGVITA ESETÉN

Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Szerződésből eredő jogvitáikat tárgyalások útján kísérelik meg rendezni. Amennyiben ezek a kezdeményezéstől számított 30 napon belül nem vezetnek eredményre, úgy a Felek bármelyike jogosult bírósági eljárást kezdeményezni a mindenkor hatályos polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező polgári bíróság előtt polgári jogi követelése érvényesítése érdekében.

18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18.1. A Szerződésben nem szabályozott kérdésekre a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a következők az irányadók:

- a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről;

- az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről;

- a 191/2009 (IX.15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről;

- a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről;

- a 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról;

- a 12/1988 (XII.27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BKM együttes rendelet az egyes nyomvonal jellegű épületszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről;

- 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről.

A Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés vonatkozásában a Vállalkozó általános szerződési feltételeinek (ÁSZF) rendelkezései nem alkalmazandók.

18.2. A Szerződés 3 db egymással mindenben megegyező példányban készült. A Szerződés 2 db eredeti példánya a Megrendelőnél, 1 db eredeti példánya pedig a Vállalkozónál marad.

18.3. Vállalkozó kijelenti és szavatolja továbbá, hogy a jelen Szerződés Vállalkozó általi teljesítése nem jelenti és nem eredményezi bármilyen olyan szerződés vagy kötelezettség megszegését, amely valamely harmadik személlyel kötött szerződés alapján áll fenn, illetőleg valamely harmadik fél tulajdonát képező információ titokban tartására vonatkozik.

18.4. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a jelen Szerződésben meghatározott ellenérték megfizetése ellenében Vállalkozó a jelen Szerződés alapján általa létrehozott bármely szerzői jogi védelem alá eső szellemi termék(ek)re – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) által engedélyezett körben – vonatkozó összes, átruházható szerzői vagyoni jogot átruházza a Megrendelőre. Az átruházott szerzői vagyoni jog a Megrendelőt kizárólagosan, időbeli és területi korlátozás nélkül illeti meg.

Felek rögzítik továbbá, hogy azon szellemi termékek esetén ahol a szerzői vagyoni jog átruházását az Szjt. nem teszi lehetővé Megrendelő az érintett szellemi termék(ek) időbeli, területi és felhasználó számon alapuló bármely korlátozás nélküli kizárólagos felhasználási jogát az átadással megszerzi, felhasználási joga keretében a Megrendelőnek joga van különösen az érintett szellemi terméke(ke)t sokszorosítani, átdolgozni, továbbadni, azt tanulmányokban, üzleti iratokban és / vagy más módon felhasználni, elektronizálni, stb.

Szerződő Xxxxx fentiekre tekintettel rögzítik, hogy a Vállalkozót a jelen Szerződés alapján a Vállalkozó által létrehozott eredménytermék felhasználása tárgyában semminemű jogosultság nem illeti meg.

A jelen pont szerinti szerzői vagyoni jogok ellenértékét a Vállalkozói díj magában foglalja

18.5. Vállalkozó szavatolja, hogy a Megrendelő a Munka eredménytermékének tulajdonjogát harmadik személy jogfenntartásától, szerzői jogi, szabadalmi, minta, know-how és egyéb korlátozástól mentesen megszerzi. A jelen pontban foglaltak megszegéséért a Vállalkozó teljeskörű felelősséget vállal.

18.6. A Felek vállalják, hogy nem tanúsítanak olyan magatartást, mellyel egymás vagy kapcsolt vállalkozásaik jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetnék. Ide tartozik a Szerződés megkötésétől a Felek vagy kapcsolt vállalkozásaik munkajogi állományába tartozó munkavállalók közvetett vagy közvetlen foglalkoztatása is. Ennek biztosítása érdekében a Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződéssel összefüggésben, annak teljesítése során sem a Megrendelőnél, sem annak kapcsolt vállalkozásainál munkaviszonyban lévő alkalmazottat sem közvetlenül, sem közreműködőik útján nem foglalkoztatnak, kivéve, ha ebbe a Megrendelő előzetesen írásban beleegyezett. Ezen szabály megsértése szándékos károkozásnak minősül és a Vállalkozót kártérítési felelősség terheli. A rendelkezés betartását a Megrendelő bármikor jogosult ellenőrizni.

18.7. A Vállalkozó megismerte (xxxxx://xxxxxxxxxx.xx/xxx-xxxxxxx/xxxxxx-xxxxx) és elfogadja a Megrendelő Etikai Kódexét, az abban foglalt értékeket a jogviszony fennállása alatt magára nézve mérvadónak tartja. Kijelenti, hogy vitás eset felmerülésekor a Megrendelő által lefolytatott eljárásban együttműködik a vizsgálókkal. Vállalja, hogy a Megrendelő nevében eljáró személy(ek) Etikai Kódexet sértő cselekményét/cselekményeit jelzi a Megrendelő által működtetett etikai bejelentő és tanácsadó csatornán keresztül.

18.8. Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés hatályon kívül helyez a Felek között a jelen Szerződés tárgyában létrejött minden korábbi – akár írásos, akár szóbeli – megállapodást.

18.9. Amennyiben a jelen Szerződés bármely rendelkezése érvénytelennek vagy végrehajthatatlannak minősülne, úgy a Szerződés e rendelkezés nélkül is érvényesnek és hatályosnak tekintendő, ám az érvénytelen vagy végrehajthatatlan rendelkezést olyan módon kell – tárgyalások útján vagy az irányadó jogszabály szövegének alkalmazásával – módosítani, hogy az a Felek szerződéses gazdasági akaratának a leginkább megfeleljen.

18.10. Vállalkozó nyilatkozik, hogy tulajdonosai, vezető tisztségviselői, valamint jelen Szerződés megkötésében közreműködő alkalmazottai nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban a Megrendelővel, valamint nem közeli hozzátartozói a Megrendelő vezető tisztségviselőinek és a jelen Szerződés megkötésében közreműködő alkalmazottjainak.

18.11. A Felek kifejezetten rögzítik, hogy jelen Szerződés vonatkozásában a Ptk. 6:63. § (5) bekezdés első mondatának alkalmazását kizárják.

18.12. Vállalkozó a Ptk. 6:209. § (1) bekezdése alapján már most hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Megrendelő a jelen Szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit harmadik személy(ek) részére – kizárólagos választása szerint akár teljesen, akár részlegesen – átruházza a Ptk. 6:208. §-ában foglaltak szerint. A Vállalkozó vállalja, hogy a Megrendelő ez irányú írásbeli megkeresése esetén az előzőektől függetlenül is minden szükséges nyilatkozatot, intézkedést haladéktalanul – de legkésőbb a megkereséstől számított 5 (öt) napon belül - megtesz annak érdekében, hogy a Megrendelő oldalán a jogalanycsere bármely fennakadás és / vagy szükségtelen késedelem nélkül megtörténhessen.

A Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés alapján a Vállalkozó által szolgáltatandó biztosítékokból származó megrendelői jogok harmadik személy részére – egészben vagy részben is – korlátozás nélkül átruházhatók.

18.13. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése alapján Megrendelő nem köthet olyan jogi személlyel érvényesen visszterhes szerződést, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek.

Vállalkozó az Előzményekben hivatkozott beszerzési eljárás során nyilatkozott átláthatóságáról – amely nyilatkozata a jelen Szerződés 7. sz. mellékletét képezi –, és a jelen Szerződés aláírásával is megerősíti, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül.

Vállalkozó tudomásul veszi továbbá, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján létrejött szerződést Megrendelő jogosult azonnali hatállyal felmondani vagy attól elállni.

Megrendelő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani vagy attól elállni, amennyiben a Vállalkozó kikerül az átlátható szervezetek köréből.

18.14. Vállalkozó jelen Szerződést aláíró képviselője a Ptk. 3:31. §-ára is különös figyelemmel a jelen szerződés aláírásával kijelenti és teljeskörű személyes felelősséget vállal azért, hogy a jelen Szerződés vonatkozásában képviseleti joga nincs korlátozva és nyilatkozattétele nincs feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötve. Amennyiben az aláíró nyilatkozattétele feltételhez vagy jóváhagyáshoz van kötve harmadik személyekkel szemben, akkor jelen Szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a feltétel bekövetkezett, vagy a szükséges jóváhagyást megszerezte, illetve a korlátozás nem terjed ki a jelen Szerződés megkötésére és aláírására. Szerződő Xxxxx rögzítik, hogy az esetleges korlátozás megszegéséből eredő teljes felelősség az aláírót terheli, a korlátozás a Megrendelővel szemben nem hatályos és annak semmilyen következménye Megrendelőt nem terheli.

A fenti Szerződést Xxxxx elolvasás és egységes értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag és cégszerűen aláírták.

Mellékletek:

1. Műszaki leírás és Vállalkozó szakmai ajánlata

2. Részletes műszaki ütemterv

3. Vállalkozónak a végső árazott költségvetését tartalmazó ajánlata

4. Kapcsolattartó és teljesítésigazolás kiállítására jogosult személyek

5. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások

6. Az építési napló vezetéséről szóló melléklet

7. Nyilatkozat átláthatóságról

8. Idegen személyek és külső vállalkozók a MÁV-START Zrt. területén történő tartózkodásának és munkavégzésének feltételei.

9. Az elektronikus számla kibocsátóval szemben támasztott követelmények

Budapest, …………………….	Kelt: …………. , ……………………
……………………………………	……………………………………
Megrendelő	Vállalkozó4

4 Amennyiben a Vállalkozó képviseletében a Szerződést aláíró személy nem érti a magyar nyelvet, úgy kérjük, hogy ezen személy aláírása mellett két tanú az aláírásával igazolja, hogy egyrészt a Szerződést aláíró személy a jelen Szerződést előttük írta alá vagy az aláírást előttük saját aláírásának ismerte el, másrészt legalább a tanúk egyike kifejezetten nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a Vállalkozó képviseletében a Szerződést aláíró személynek a Szerződés tartalmát megmagyarázta. A tanúk esetén kérjük a tanúk nevének, lakóhelyének, aláírásának, valamint az aláírás keltének feltüntetését!

1. sz. melléklet

M Ű S Z A K I L E Í R Á S

V Á L L A L K O Z Ó S Z A K M A I A J Á N L A T A

2. sz. melléklet

R É S Z L E T E S M Ű S Z A K I Ü T E M T E R V

	Feladat	Határnap
1.	A Munkaterület átadása	Szerződés mindkét Fél általi aláírását követő 15 naptári napon belül.
	A Kivitelezési Munkák teljesítési véghatárideje	Munkaterület átadás-átvételtől számított 60. naptári nap

A Nyertes ajánlattevő ütemezésével kerül kiegészítésre a szerződéskötést megelőzően részajánlatonként külön-külön.

3. sz. melléklet

Vállalkozónak a végső árazott költségvetését tartalmazó ajánlata

0.xx. melléklet

Kapcsolattartó személyek

KAPCSOLATTARTÁSRA, TELJESÍTÉSIGAZOLÁSRA JOGOSULTAK

A Felek az egymással való kapcsolattartásra, a Szerződésben foglaltak lebonyolítására, teljesítés igazolására az alábbi személyeket jelölik ki, akik egyben az építési naplóba is bejegyzésre jogosultak:

Megrendelő részéről: név/beosztás:

telefonszám: fax:

e-mail:

Vállalkozó részéről:

Kapcsolattartó személy:

név/beosztás: telefonszám: fax:

e-mail:

Felelős műszaki vezető: név/beosztás:

telefonszám: fax:

e-mail:

0.xx. melléklet

MUNKA-, TŰZ-, és KÖRNYEZETVÉDELMI MELLÉKLET

MUNKAVÉDELEM

MUNKAVÉDELEM

1. Általános rendelkezések

1.1. Vállalkozó tudomásul veszi, és kötelezettséget vállal, hogy a munkabiztonsági szabályokat a Szerződés teljesítése során betartja.

Vállalkozó köteles betartani a tervezési és kivitelezési munkák során a hatóság, szakhatóság által kiadott valamennyi munkabiztonsági, környezetvédelmi tárgyú dokumentumban (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) foglalt követelményeket.

1.2. Az 1.1. pontban meghatározott kötelezettség kiterjed mind a Vállalkozóra, mind a Vállalkozó alvállalkozóira, és minden olyan személyre, aki a Szerződés teljesítése érdekében a MÁV Zrt. területére belép (továbbiakban együttesen: „Vállalkozó”)

Vállalkozó a kivitelezési munkáknál biztonsági és egészségvédelmi koordinátort köteles foglalkoztatni, akinek a nevét és elérhetőségét a kivitelezési munkák megkezdése előtt 5 munkanappal a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Szervezet (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.) részére köteles bejelenti.

1.3. Vállalkozó valamennyi engedélyezési-, bírálati-, kiviteli- megvalósulási tervdokumentáció készítésekor és a kivitelezés során köteles folyamatosan kapcsolatot tartani munkabiztonsági kérdésekben a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Szervezetével.

1.4. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a jelen megállapodásban meghatározott munkavédelmi követelményeket érvényesíti a vele szerződéses jogviszonyban álló további Vállalkozókkal, megbízottakkal (alvállalkozó, közúti fuvarozó, szakértő stb.) szemben, amennyiben azokkal a MÁV-START Zrt. (MÁV Zrt.) munkaterületén végeztet a Szerződés teljesítésével összefüggő munkát vagy szolgáltatást.

1.5. Jelen megállapodás nem tartalmazza azokat a – jogszabályban, kötelező szabványokban, biztonsági szabályzatokban előírt – munkavédelmi szabályokat, amelyek vonatkozó előírásait a Feleknek – jelen megállapodástól függetlenül is – ismerni és alkalmazni kell (pl. munkaköri alkalmasság, emelőgép biztonsági szabályzat, kémiai anyagok biztonsága stb.). Vállalkozó nyilatkozik, hogy valamennyi, a Szerződéssel kapcsolatos jogszabályt, illetve szabályzatot, kötelező szabványt ismeri – ideértve a munkavédelemre vonatkozó valamennyi jogszabályt, biztonsági előírást stb. is – és ezek betartására jelen megállapodás aláírásával kötelezettséget vállal.

1.6. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a munkavégzéshez csak munkabiztonsági szempontból megfelelő állapotban lévő helyiséget, technológiai csatlakozású berendezést (pl. hatásos érintésvédelemmel ellátott villamos dugaszoló aljzatot, vízvételezési lehetőséget,

stb.), gépeket, berendezéseket, eszközöket (pl. előírás esetén érvényes vizsgálati, üzemeltetési dokumentációk megléte stb.) használhat, alkalmazhat.

Az átadott eszközökkel végzett munka személyi feltételeit, valamint a munkaeszköz használatának időtartama alatt a munkaeszközre vonatkozó vizsgálati, karbantartási kötelezettséget – eltérő megállapodás hiányában – a Vállalkozó köteles biztosítani, illetve teljesíteni.

1.7. Állomási területen Vállalkozó köteles az átadott munkaterületet a munkavégzés időtartama alatt a közforgalom elől elzárt csatlakozási pontnál jól érzékelhetően jelölni.

1.8. Felek az átvett-átadott munkaterület munkabiztonsági állapotáról írásban nyilatkoznak, megállapításaikat a munkabiztonsági szabályokban foglaltaknak megfelelően rögzítik.

1.9. Az átadott-átvett munkaterület, valamint az ott lévő berendezések, eszközök, létesítmények biztonsági állapotának megőrzéséről, munkavédelmi szabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséről a Vállalkozó gondoskodik, és felel az ennek elmulasztásából eredő kárért.

1.10. A Vállalkozó az átadási jegyzőkönyvben meghatározott időpont után – vagy bármely okból ettől eltérő időpontban – a munkaterület a munkabiztonsági állapotáról szóló írásbeli nyilatkozattal köteles visszaadni. A Vállalkozó a munkaterület visszaadásának meghatározott időpontjában várható módosítási igényét is köteles írásban jelezni, amelynek – közös megegyezéssel történő – módosítását Feleknek írásban kell rögzíteni.

1.11. A MÁV-START Zrt. (MÁV Zrt.) a munkaterületet – alvállalkozó bevonása esetén – is a Vállalkozó részére adja át, illetve a Vállalkozótól veszi vissza.

2. Közlekedés, anyagmozgatás, szállítás a vasúti vágányok között

2.1. A vasúti vágányok közötti és a vasúti vágányokat keresztező közlekedésnél a Vállalkozó az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról szóló 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet 1. számú és 2. számú melléklet szerint köteles eljárni.

2.2. Vállalkozó tudomásul veszi, ha a közlekedés a vasúti vágányok között, vagy azokat keresztezve anyagmozgatás, szállítás céljából történik, be kell tartani a 2.1. pontban leírtakat valamint a „Biztonsági szabályok a vasúti vágányok közötti és a vasúti vágányokat keresztező anyagmozgatásnál, szállításnál” tárgyú rendelkezéseket.

2.3. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a 2.1. és 2.2 pontban megjelölt utasításokat alvállalkozói, teljesítési segédei stb. részére átadja.

3. Munkavégzés

3.1. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a munkavégzés – a belépési engedélyen kívül – csak írásbeli engedély birtokában kezdhető meg, ha egyéb biztonsági szabályok azt kötelezővé teszik (pl. villamos felsővezetékkel ellátott pályarészen végzett munkáknál, illetve rakodásnál).

3.2. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy munkavégzésnél a Megrendelő szakmai utasításaiban, biztonsági szabályzatokban, egyéb kötelező előírásokban meghatározott biztonsági követelményektől eltérő, a személyi biztonságot csökkentő feltételeket nem enged meg.

3.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a villamos vontatási berendezések közelében az idevonatkozó szakmai utasításokban (E.101., E.102.) foglaltaknak megfelelően köteles munkát végezni.

4. Felügyelet alatt végezhető munkák és feltételei

4.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy ha a részére átadott munkaterület a vasúti egyéb technológia területektől munka és közlekedésbiztonsági szempontból szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem választható le, a munkavégzést a Vállalkozó részéről munkabiztonsági feladatokat összehangoló (felügyelő) személyt köteles kijelölni.

4.2. A munkavégzés munkabiztonsági szempontból történő összehangolását (felügyeletét) ellátó személy a munkavállaló(k) felügyeletét köteles úgy ellátni, hogy a munkavégzést, azt ellátó személyek személyi biztonságát, egészségét és a forgalom lebonyolítását ne veszélyeztesse. A felügyeletet ellátó személyt a munkáltatója más tevékenységgel is megbízhatja, ha a felügyelet ellátása nem igényel folyamatos jelenlétet vagy odafigyelést.

4.3. A felügyelet ellátásával, tevékenységek munkabiztonsági szempontból történő összehangolásával megbízott munkavállaló a közlekedésbiztonságára vonatkozó utasításokat köteles betartani és betartatni.

4.4. Ha felügyeletet ellátó, a tevékenységeket munkabiztonsági szempontból összehangoló személy a MÁV-START Zrt. és/vagy a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalója, a felügyelet kizárólag vasútüzemi munkák jellegéből adódó biztonsági szabályok betartására irányul, de jogosult az általa aggályosnak vagy veszélyesnek ítélt esetekben is a 6.1. pontban meghatározottak szerint eljárni. A felügyelet ellátó felelőssége és kötelezettsége nem terjed ki a Vállalkozó – a Szerződésben foglaltak teljesítésére irányuló – szakirányú és egyéb tevékenységére vonatkozó biztonsági előírások és az elvárható ismeretekből következő magatartási szabályok betartásának ellenőrzésére vagy betartatására.

4.5. A felügyelet ellátásával csak a tevékenység jellegének megfelelő, a felügyelet ellátására szakmailag és orvosilag alkalmas személy bízható meg.

4.6. A felügyeletet ellátó személy köteles a helyszínen vagy a helyszín áttekintésre alkalmas helyen tartózkodni, ha a munkavégzés jellege, a munkaterület áttekinthetősége, illetve a vasútüzemi és a szolgáltatásait igénybe vevők biztonsága ezt szükségessé teszi. Ha helyszín áttekinthetősége nem oldható meg, a felügyeletet ellátó személy és a távolabb tartózkodók között rádióval vagy más alkalmas módon kell a kommunikációt biztosítani.

4.7. Ha munkaterület a vasút zárt területétől nem választható el, a kiállított munkaengedély birtokában szabad csak munkát végezni. A munkaengedély idő előtti visszavonásáról a Vállalkozót írásban kell értesíteni.

4.8. A 4.7. pontban meghatározott esetekben a munkavégzés munkavédelmi szempontból történő összehangolását végző felügyeletet a Vállalkozó vasúti szakképzettséget igénylő esetekben is elláthatja, ha rendelkezik a vasúti, vagy egyéb szakképzettséget igénylő (pl.

vonatvezető, mozdonyvezető, pályamester, távközlőmester, blokkmester, figyelőőr, tolatásvezető stb.) tevékenységhez megfelelő szakképzettséggel, érvényes vizsgával, vizsgákkal és egyéb kötelező feltételekkel (pl. vonalismeret, helyismeret, orvosi alkalmasság stb.), valamint a szakképzettség és egyéb kötelező feltételek meglétét hitelt érdemlően igazolta.

5. Ellenőrzés

5.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. ellenőrzésre jogosult munkavállalója a technológiai, személy és közlekedésbiztonságot befolyásoló előírások betartását jogosult ellenőrizni az átadott, elválasztott munkaterületen.

5.2. Az ellenőrzés megkezdése előtt a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalója ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.

5.3. A Vállalkozó az 5.1. és 5.2. pontokban foglaltakat köteles saját munkavállalói, illetve alvállalkozó tudomására hozni.

5.4. Vállalkozó – vasúti szakképzettséget igénylő – vasúti munkavégzéshez szükséges személyi feltételek teljesülését alvállalkozói vonatkozásában köteles ellenőrizni.

6. A munkavégzés felfüggesztése

6.1. Ha a foglalkoztatás, a munkaeszközök használata, vagy a biztonsági intézkedések betartásának hiánya a MÁV Csoport munkavállalóit, ügyfeleit, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyezteti, úgy a felügyeletet ellátó, az ellenőrzésre jogosult, illetve a Vállalkozó erre feljogosított munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja.

6.2. A munkavégzés leállítását az elrendelő Félnek írásban a Felek tudomására kell hozni.

6.3. A Vállalkozó képviselője köteles a munkavégzés leállítására vonatkozó elrendelést tudomásul venni, valamint Vállalkozó jelen megállapodás aláírásával, a munkavégzés leállítására vonatkozó jogosultságát kifejezetten tudomásul veszi.

7. Oktatás

7.1. A Vállalkozó vezetőit és/vagy megbízottjait (legfeljebb 6 főt) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. képviseletében eljáró munkavállalója vagy megbízottja bizonyíthatóan köteles a tevékenységéhez kapcsolódó közlekedésbiztonsági és helyi körülményekből adódó veszélyekről kioktatni. Az oktatás tényét oktatási naplóban, vagy más – azonos adatokat tartalmazó módon – kell rögzíteni, amelyet a Vállalkozó valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. képviselője aláírással köteles igazolni (oktató neve, munkaköre, oktatásra kötelezettek neve, születési helye, ideje, oktatás tárgya, oktatás ideje).

7.2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az általa végzett munka technológiájából adódó munkavédelmi ismeretek, valamint a végzett munkára vonatkozó országos érvényű biztonsági szabályzatok, jogszabályok, szabványok nem képezik a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. által megtartott oktatás tárgyát.

7.3. Az oktatást végzőt a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Területi Szolgáltató Központ területi munkabiztonsági szakmai vezetője (adatai e melléklet 1.2 pontjában) jelöli ki.

7.4 A Vállalkozó munkavállalóinak munkavédelmi oktatására a Vállalkozó kötelezettséget vállal.

7.5. A Vállalkozóval szerződéses jogviszonyban álló vállalkozók (alvállalkozók, fuvarozók) munkavédelmi oktatásáról a Vállalkozó köteles gondoskodni jelen munkavédelmi megállapodásban foglaltak, továbbá a Vállalkozó részére szervezett munkavédelmi oktatáson elhangzottak valamint az esetlegesen részére rendelkezésére bocsátott oktatási segédanyag alapján. A Vállalkozó a saját munkavállalói munkavédelmi oktatására – térítés ellenében – a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-től oktatót kérhet. Ebben az esetben az oktatás tartalmát és formáját külön szerződésben kell meghatározni.

8. Több külső vállalkozó egyidejű munkavégzése a MÁV Zrt. területén

8.1. Olyan munkahelyen, ahol különböző külső vállalkozók (munkáltatók) alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a munkavégzés, illetve a munkaterület szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem határolható el, a munkavégzés munkabiztonsági szempontból történő összehangolásáért a Vállalkozó helyszíni vezetője felel.

9. Balesetek, rendkívüli események

9.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy köteles a személyi sérüléssel járó és/vagy csak dologi kár követelményű baleseteket és veszélyeztetéseket a MÁV-START Zrt. képviseletében eljáró Szolgáltató szerv részére (adatai e melléklet 1.2 pontjában) azonnal bejelenteni, amennyiben a bekövetkezett esemény a MÁV Csoport eszközeivel vagy munkavállalóinak tevékenységével összefüggésbe hozható, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a MÁV Csoport alkalmazottjainak vagy ügyfeleinek személyi biztonságát veszélyezteti.

9.2. Munkabaleset vagy veszélyeztetés esetén a Felek közös vizsgálatot kezdeményezhetnek, amelynek minden fél köteles eleget tenni, és a vizsgálathoz indokoltan szükséges és a vizsgálatot végzők által írásban pontosan megjelölt okiratokat a Felek kötelesek a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsátani.

10. Záró rendelkezések

10.1. Vállalkozó köteles írásban jognyilatkozatot tenni arról, hogy a munkát munkabiztonsági szempontból jelen mellékletben foglaltak szerint végzi, illetve végezteti munkavállalóival és képviselőivel.

10.2. A munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban, valamint a tervekben és a hatósági határozatokban foglalt munkabiztonsági szabályok nem vagy nem megfelelő tejesítéséből eredő a MÁV Csoport-ot és/vagy MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-t ért közvetlen és közvetett károkért a Vállalkozó felel.

10.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben a MÁV-START Zrt.-nek – a területén hatósági munkabiztonsági ellenőrzéskor a kivitelezéssel kapcsolatban a Vállalkozó érdekkörében és vétkes közrehatása miatt –, illetve a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-nek bírságot kellene fizetnie, úgy azt a MÁV Zrt. és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. a Vállalkozóra hárítja.

10.4. Vállalkozó az ad-hoc látogatók számára olyan egyéni védőruházatot köteles biztosítani, amely egészségügyi szempontból a részükre kiadható.

10.5.Vállalkozó vállalja, hogy az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során

megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20) SZCsM- EüM. rendelet szerinti feltételek fennállnak, e rendelet 6.§ (2) b) pontjában foglaltak szerint munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet készít.

TŰZVÉDELEM

A tűzvédelmi melléklet jogszabályi és egyéb normatív alapja a mindenkori hatályos:

- tűzvédelmi törvény (jelenleg az 1996. évi XXXI. törvény)

- országos tűzvédelmi szabályzat (jelenleg az 54/2014 BM rendelet)

- tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló jogszabály (jelenleg a 30/1996 BM rendelet)

- tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról szóló jogszabály (jelenleg a 45/2011 BM rendelet)

és ezen jogszabályok végrehajtási rendeletei.

1. A jelen megállapodásban, és az elfogadott tervek műszaki leírásában meghatározott tűzvédelmi feltételeket a szerződést kötő MÁV-Start Zrt. a vállalkozóval kötött szerződésben köteles érvényesíteni.

2. Amennyiben az adott kivitelezéshez kapcsolódóan hatóság vagy szakhatóság dokumentáltan (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) tűzvédelmi követelményeket támasztott, a Vállalkozó (beleértve valamennyi alvállalkozóját és közreműködőjét is) köteles azt betartani.

3. A vonatkozó MÁV Csoport tűzvédelmi tárgyú utasításaiban foglaltakról a munkakezdést megelőzően Vállalkozó vezetője vagy egy megbízottja részére a MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóság megbízott szakértője oktatást tart, emellett a Vállalkozó a tűzvédelmi követelményekről köteles a munkavégzés valamennyi résztevőjét szakszerű oktatásban részesíteni.

4. A Vállalkozó köteles az építési helyszínt és környékét, valamint az anyagok szállításával érintett területeket tisztán tartani, és a környezetre nézve a legkevésbé tűzveszélyes technológiát alkalmazni. Munkavégzése során, köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal eljárni, és mindent megtenni mindennemű tűzesetek megelőzése

érdekében.

5. Valamennyi (engedélyezési, kiviteli, megvalósulási) tervdokumentáció készítésekor, és a kivitelezés során, a Vállalkozónak folyamatos kapcsolatot kell tartani az érintett hatóságokkal, valamint a MÁV-START Zrt.-vel. A jogszabályok be nem tartásából eredő károkkal kapcsolatos költségek és az érintett hatóságok által kirótt bírságok, amelyek Vállalkozó közrehatására, vagy munkavégzésére visszavezethetőek, kizárólag a Vállalkozót terhelik.

6. A Vállalkozó köteles a MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóságának a tűzvédelmi hatóság felé benyújtott, és a hatóság által kiadott dokumentumokból másolati példányt átadni.

7. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a tűzvédelemre vonatkozó rendelkezéseket, a Szerződésnek megfelelően, a Műszaki ellenőr köteles a MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóságának javaslatát figyelembe véve a jogszabályoknak megfelelően intézkedni.

8. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor a terület használója, jelen esetben a Vállalkozó, köteles a hatályos jogszabály szerint (jelenleg: az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról) eljárni. A hatóság tájékoztatásával egy időben a MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóságát, és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságát is értesíteni kell.

9. A munkák befejezésekor Vállalkozó köteles a munkaterületet tisztán visszaadni, és a szerződésben vállalt, hatóságok által hiánypótlás nélkül elfogadott, engedélyeket a MÁV- START Zrt. részére átadni.

10. A Vállalkozó köteles felelős írásbeli nyilatkozatot adni, hogy a kivitelezés során valamennyi tűzvédelmi tárgyú jogszabályban, és más hatóság által kiadott dokumentumban foglalt előírásokat, kötelezettségeket betartotta.

11. Amennyiben a munkavégzés során bármilyen tűzvédelmet érintő tényezőt észlelnek, vagy következik be, arról a Vállalkozó azonnal köteles értesíteni MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóságát, és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságát is.

KÖRNYEZETVÉDELEM

A Szerződés teljesítése során környezetvédelmi kérdésekben az alábbi személyek jogosultak kapcsolattartásra:

A) Vállalkozó képviseletében:

Cég:………………

Név: ………………

Telefon: ………………

E-mail: ………………

B) Megrendelő környezetvédelmi szervezetének képviseletében:

Szervezet: MÁV SzK Zrt. Beszerzési Üzletág, Környezetvédelem, szállítás és leltározás, Területi Környezetvédelem

Név:

Telefon:

E-mail:

A környezetvédelmi melléklet jogszabályi és egyéb normatív alapja a mindenkori hatályos:

- a környezetvédelemről szóló törvény (jelenleg a 1995. évi LVI törvény),

- a hulladékról szóló törvény (jelenleg a 2012.évi CLXXXV. törvény),

- a vízgazdálkodásról szóló törvény (1995. évi LVII. törvény),

- a természet védelméről szóló törvény (jelenleg a 1996. évi LIII. törvény),

- 306/2010 (XII. 23) Korm. rendelet a levegő védelméről

- az építési és bontási hulladék kezelésének szabályairól szóló jogszabály (jelenleg a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet),

- az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabály (jelenleg a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet)

- zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály (jelenleg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet)

- 225/2015. (VIII.7) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól

és ezen jogszabályok végrehajtási rendeletei.

1. Általános környezetvédelmi elvárások

1.1. A jelen megállapodásban meghatározott környezetvédelmi feltételeket a szerződést kötő MÁV-Start Zrt. a vállalkozóval kötött szerződésben köteles érvényesíteni.

1.2. Amennyiben az adott kivitelezéshez kapcsolódóan hatóság vagy szakhatóság dokumentáltan (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) környezetvédelmi követelményeket támasztott, a Vállalkozó (beleértve valamennyi alvállalkozóját és közreműködőjét is) köteles azt betartani.

1.3. A vonatkozó MÁV Csoport környezetvédelmi tárgyú utasításaiban foglaltakról a munkakezdést megelőzően Vállalkozó vezetője vagy egy megbízottja részére a MÁV- SZK Zrt. környezetvédelmi szervezete oktatást tart, emellett a Vállalkozó a környezetvédelmi követelményekről köteles a munkavégzés valamennyi résztevőjét

szakszerű oktatásban részesíteni. Az oktatásról a melléklet D) pontban megnevezett kapcsolattartó ad bővebb felvilágosítást.

1.4. A Vállalkozó köteles a kivitelezés megkezdése előtt a munkára vonatkozó környezetvédelmi azonosítókat (KÜJ, KTJ, stb.) az illetékes hatóságtól megkérni. A továbbiakban valamennyi nyilvántartási és a szükséges adatszolgáltatási kötelezettségét a saját azonosítóinak alkalmazásával kell teljesítenie.

1.5. A Vállalkozó köteles az építési helyszínt és környékét, valamint az anyagok szállításával érintett területeket tisztán tartani, és a környezetet a legkevésbé károsító technológiát alkalmazni. Munkavégzése során, köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal eljárni, és mindent megtenni mindennemű környezetkárosítás megelőzése érdekében.

1.6. Vállalkozó köteles az olyan várható hatásterületet meghatározni (számítással, kísérlettel vagy egyéb módon) a munkafolyamatok megkezdése előtt, amelyen belül esetlegesen kárt okozhat a környező építményekben (vibrálás, szállítás, stb.). Ha a meghatározott hatásterületen belül épületek, építmények vannak, azok jelenlegi állagát a Vállalkozónak meg kell védeni, és a munkák során keletkezett esetleges károkat az érintettek részére meg kell téríteni.

1.7. Veszélyes hulladékok esetén vasúti szállítás során a RID5 a közúti szállítás során az ADR6 előírásait kell betartani.

1.8. A Vállalkozó köteles a MÁV-SZK Zrt. környezetvédelmi szervezetének a környezetvédelmi hatóság felé benyújtott és a hatóság által kiadott dokumentumokból másolati példányt átadni.

1.9. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezéseket, a Szerződésnek megfelelően, a Műszaki ellenőr köteles a környezetvédelmi szervezet javaslatát figyelembe véve a jogszabályoknak megfelelően intézkedni.

1.10. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor a környezethasználó, jelen esetben a Vállalkozó köteles a hatályos jogszabály szerint (jelenleg: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. §) eljárni. A hatóság tájékoztatásával egy időben a MÁV-SZK Zrt. környezetvédelmi szervezetét is értesíteni kell.

1.11. A Vállalkozónak meg kell előznie, hogy az építési forgalommal összefüggésben a közutakra sár, por vagy egyéb szennyeződés kerüljön. Ha ez mégis megtörténne, a lerakódott szennyeződést a saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania.

1.12. A munkák befejezésekor Vállalkozó köteles a munkaterületet tisztán visszaadni, és a szerződésben vállalt, hatóságok által hiánypótlás nélkül elfogadott, engedélyeket a MÁV- START Zrt. részére átadni.

5 RID: Veszélyes Áruk Vasúti Szállítására Vonatkozó Európai Szabályozás

6 ADR: Veszélyes Áruk Közúti Szállítására Vonatkozó Európai Szabályozás

1.13. A Vállalkozó a műszaki átadás-átvétel alkalmával köteles felelős írásbeli nyilatkozatot adni arról, hogy a kivitelezés során valamennyi környezetvédelmi tárgyú jogszabályban, és más hatóság által kiadott dokumentumban foglalt előírásokat, kötelezettségeket betartotta.

1.14. Amennyiben a munkavégzés során bármilyen környezeti elemet érintő szennyezést észlelnek vagy következik be, arról a Vállalkozó azonnal köteles értesíteni az D). pontban megjelölt környezetvédelmi kapcsolattartót, ill. az általa kijelölt személyt.

2. Hulladékgazdálkodás

2.1. A padozat szennyeződések eltávolítása során keletkezett hulladékokat az adott hulladék fizikai tulajdonságainak ellenálló, az elszállítást is lehetővé tevő tároló edényben kell gyűjteni. A gyűjtőedény biztosítása a Vállalkozó feladata. A megtelt gyűjtőedényt a Megrendelő helyi képviselője által megadott helyre kell elhelyezni, és a megadott módon (adatokkal) kell időjárásnak ellenálló módon feliratozni.

2.2. A hulladékokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot (nyilvántartás, átadási bizonylatok), valamint a gyűjtőhelyre beszállított hulladékokat a MÁV-SZK Zrt. környezetvédelmi szervezete jogosult ellenőrizni. illetve a dokumentumok másolati példányát rendelkezésükre kell bocsátani.

2.3. A keletkező hulladékok besorolását, a hulladék kód megadását csak környezetvédelmi ismeretekkel rendelkező szakember végezheti. Amennyiben Vállalkozó nem rendelkezik ilyen szakemberrel, a MÁV-SZK Zrt. környezetvédelmi szervezete – külön felkérés esetén elvégzi e szakfeladatot. Felkérés a kapcsolattartón keresztül adható.

2.4. A kivitelezés során munkát végzők által termelt kommunális hulladékot a technológiai eredetű hulladékoktól elkülönítetten kell gyűjteni és elhelyezésükről gondoskodni.

3. Talajvédelem

3.1. A munkaterület átadás-átvétel során ki kell jelölni a munkálatok során keletkező anyagok és hulladékok gyűjtésének helyeit.

3.2. A talajra vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a Vállalkozó kötelessége.

4. Vízminőség védelem

4.1. A felszíni és a felszín alatti vizekkel kapcsolatos előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan a Vállalkozó kötelessége.

4.2. A munkával érintett kültéri területen a Vállalkozónak gondoskodni kell a csapadékvíz munkából eredő elszennyeződésének kizárásáról.

5. Levegőtisztaság védelem

5.1. A levegőtisztaság védelemre vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan a Vállalkozó kötelessége.

5.2. Ömlesztve gyűjtött anyagok, hulladékok esetében a kiporzásból eredő levegőszennyezést meg kell akadályozni.

5.3. Deponálásnál a kiporzás megakadályozására locsolást vagy takarást kell alkalmazni.

5.4. Por keletkezésével járó munkálatok (pl.: csiszolás) során biztosítani szükséges, hogy a keletkező por sem a területhez közel lévő munkahelyeken végzett üzemi tevékenységet, sem a közeli lakóingatlanok használatát ne zavarja, korlátozza.

6. Zaj- és rezgésvédelem

6.1. Az építési munkálatokat úgy kell megtervezni és végezni az elérhető legjobb technika és szervezési intézkedések alkalmazásával, hogy a legközelebbi védendő létesítménynél a telephely zajkibocsátásából eredő, szabvány szerinti zajterhelés ne haladja meg a jogszabályban előírt határértéket.

6.2. Amennyiben a számításokkal meghatározott, annak hiányában a feltételezett 100 méteres zajvédelmi hatásterületen belül védendő létesítmény található, a munkavégzés csak a hatóság által kiadott zajkibocsátási határérték birtokában, és annak előírásai szerint kezdhető meg.

7. Kártérítési felelősség

7.1. A környezetvédelmi jogszabályokban, valamint a tervekben és a hatósági határozatokban foglalt követelmények nem vagy nem megfelelő hibás teljesítéséből eredő, a MÁV Zrt.-t, MÁV-START Zrt.-t ért károkért (támogatás megvonása, bírság, üzemeltetés felfüggesztése, környezeti károk felszámolása, harmadik személynek kifizetett kártérítés, stb.) a Vállalkozó felel.

7.2. A szerződésben foglalt munkálatok végzésével összefüggésben a MÁV START Zrt. területén végzett a környezet igénybevételével járó tevékenység tekintetében a Vállalkozó képviselői minősülnek környezethasználónak. A tevékenységükből keletkező környezetveszélyeztetés illetve környezetkárosítás esetén a megelőzés és helyreállítás költségei környezethasználót terhelik. Ezen felelősségük független attól, hogy bármely hatóság esetlegesen fentiek ellenére is a MÁV Zrt.-t, MÁV-START Zrt.-t kötelezi.

7.3. A bekövetkezett környezetveszélyeztetés illetve károsítás esetén a Vállalkozó képviselői a MÁV-START Zrt.-vel együttműködnek abban, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102. § -ban foglaltak szerint a MÁV Zrt., MÁV-START Zrt. kimentse magát egyetemleges felellősége alól. A kimentéssel kapcsolatos valamennyi költség – amennyiben az sikeres – a Vállalkozót terheli.

6. sz. melléklet

A Z É P Í T É S I N A P L Ó V E Z E T É S É R Ő L

1. Tekintettel arra, hogy a Szerződés szerinti Munkák nem minősülnek építési engedélyköteles vagy hatósági bejelentéshez kötött tevékenységnek, Felek megállapodnak, hogy papír alapú építési naplót vezetnek az alábbiak szerint:

2. Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

3. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik.

4. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 15 munkanaponként

a) a fővállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető, építtető megbízása alapján a beruházáslebonyolító,

b) az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező ellenőrzi, illetve abban észrevételeit rögzíti.

5. Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési naplót megőrzi, illetve ha nem azonos az építtető az ingatlan tulajdonosával, az építmény használatbavételi engedélyét (bejelentését) követően abba - az építmény jókarbantartási munkálatainak elvégzéséhez - az építmény tulajdonosának betekintést biztosít.

6. Az építési naplót a munkaterület átvételekor meg kell nyitni, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően le kell zárni, és azt a munkák megkezdésekor, illetve befejezésekor az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően tíz évig meg kell őriznie. A kivitelezési folyamat résztvevői (Megrendelő, Vállalkozó és alvállalkozói, a felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr, stb.) az építési napló vezetési-, ellenőrzési- és bejegyzési kötelezettségüket építési naplóban teljesítik.

7. évi III. Az építési naplót magyar nyelven egy eredeti és egy másolati példányban kell vezetni. Az építési napló első példánya a fővállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya az építtetőt illeti meg.

8. Ha az alvállalkozó kivitelező vezeti az építési naplót, az építési napló első példánya az alvállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezőt illeti meg. A naplópéldány átvételét a naplóban el kell ismerni.

9. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági

eljárásban való felhasználás céljából vihető el. A hatósági, bírósági eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni.

10. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, akkor erről jegyzőkönyvet kell felvenni és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni.

11. A vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, ha a köztük megkötött szerződésben erről állapodtak meg, az alvállalkozói építési napló vezetését átvállalhatja. Az erről szóló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban kell rögzíteni.

12. Az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehet

a) az építtető, a beruházáslebonyolító,

b) a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, illetve az alvállalkozó kivitelező,

c) a felelős műszaki vezető,

13. Az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplóban a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, illetve annak felelős műszaki vezetője adhat utasítást az építési-szerelési munkával kapcsolatosan.

14. Az építési naplóba bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásával igazolja.

15. Az építési naplóba és mellékleteibe betekinthet

a) az építésügyi (létesítési, műemlék esetén az örökségvédelmi) hatóság,

b) az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított más hatóság,

c) a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi és munkaügyi hatóság,

d) az építtetői fedezetkezelő. Az építési napló mellékletei:

a) az ellenőrző hatóságok által készített okiratok,

b) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat,

c) a felmérési napló,

d) a vállalkozó, illetve alvállalkozó kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók,

e) a megfelelőség igazolások nyilvántartása,

f) a kivitelezéssel kapcsolatos mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembehelyezési vizsgálati tanúsítványokat, egyéb jegyzőkönyvek, tervrajzok, számítások és okiratok,

g) az alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő - vele szerződéses viszonyban álló - további alvállalkozó kivitelező 27. § (9) bekezdés szerinti adatai.

Az építési napló címoldalból, sorszámozott és azonosító jellel ellátott nyilvántartási rész lapokból és folyamatosan számozott naplórészből áll.

Az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni vagy a bejegyzést eltávolítani.

Az építési napló nyilvántartási rész lapjait az építési napló megnyitásakor kell kitölteni és a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe sorszám és azonosító jel szerint nyilvántartásba venni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell felvezetni és a nyilvántartási részhez csatolni. A nyilvántartási rész lapjait annak kitöltésekor dátummal kell ellátni, valamint az építtetőnek és a fővállalkozó kivitelezőnek - ha az építési naplót az alvállalkozó kivitelező vezeti a vállalkozó kivitelezőnek és az alvállalkozó kivitelezőnek - alá kell írnia.

16. Az építési napló mellékleteiről az építési napló nyilvántartási részében sorszámozott jegyzéket kell vezetni.

17. A naplórészt naponta kell vezetni, naprakész állapotban kell tartani. A naplórész "napi jelentés" rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni.

18. Ha egy építmény építőipari kivitelezése során több egymást követő naplórész megnyitására van szükség, mert a naplórész betelt, a naplórész köteteket folytatólagosan római számmal kell sorszámozni, és minden naplórész oldalon a sorszámozás előtt a kötet sorszámát is fel kell tüntetni. A betelt naplórész kötet lezárásának, valamint az új kötet megnyitásának dátumát a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe be kell jegyezni.

19. A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni. A bejegyzéseket az aláírás után naponta vízszintes vonallal le kell zárni.

20. Az építési napló alvállalkozókról vezetett nyilvántartási része tartalmazza a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező szerződéses kötelezettsége teljesítésében részt vevő, vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező megnevezését, székhelyét, adószámát, vállalkozói engedélyének vagy cégbírósági bejegyzésének számát, nyilvántartási számát, az általuk vállalt kivitelezési tevékenység rövid meghatározását, a kivitelezési tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját, a fizetési határidőt, az adatok helyességének igazolásaként az alvállalkozó cégszerű aláírását. A vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező a vele szerződött alvállalkozó kivitelezők nyilvántartását - azok tevékenysége megkezdésétől - köteles vezetni, melyből egy példányt a vállalkozó kivitelező a kivitelezési tevékenységéért ellenszolgáltatási kötelezettséget vállaló szerződő félnek köteles átadni.

21. Az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő minden vállalkozó kivitelező építési naplója a közreműködő alvállalkozókról tartalmazza

a) a vállalkozó kivitelező által szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésében közreműködő, vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező (9) bekezdés szerinti adatait (építési napló nyilvántartási rész), és

b) a vállalkozó kivitelezővel szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő, vele szerződéses viszonyban álló további alvállalkozó kivitelező (9) bekezdés szerinti adatait (építési napló melléklete).

8. sz. melléklet

Idegen személyek és külső vállalkozók a MÁV-START Zrt. területén történő

tartózkodásának és munkavégzésének feltételei

A melléklet célja:

Szabályozza a Külső munkavállalók és más, a MÁV-START Zrt. személyi állományába nem tartozók MÁV-START Zrt. területén történő tartózkodásának és munkavégzésének feltételeit, azokkal kapcsolatos társasági feladatokat, módszereket és felelősségeket.

Meghatározza a MÁV-START Zrt-vel egyéb szerződéses viszonyban lévő Partnerek, Külső munkavállalók és más, a MÁV-START Zrt. személyi állományába nem tartozók MÁV- START Zrt. területén történő tartózkodásának és munkavégzésének vagyonbiztonsági feltételeit, azokkal kapcsolatos feladatokat, módszereket és felelősségeket.

Területi hatálya:

Területi hatálya kiterjed a Társaság azon telephelyeire, ahol a MÁV-START Zrt. szerződéses partnerei, más munkáltatók munkavállalói munkát végeznek.

A MÁV-START Zrt. területén végzett mérések, próbák, tisztítások, kiállítások, kísérletek területeire terjed ki, függetlenül attól, hogy a tevékenység tárgya (pl. jármű, próbaberendezés, kiállítási terület stb.) a külső vállalkozó vagy a MÁV-START Zrt. tulajdonában (kezelésében) van.

Továbbá kiterjed a MÁV Zrt-től bérelt területek, építmények bérleti szerződésében meghatározott területekre kivéve, ha a bérleti szerződés a biztonsági követelményeket (feltételeket) tartalmazza.

Személyi hatálya:

A Társaság telephelyén munkát végző minden természetes és jogi személy, aki a MÁV- START Zrt. engedélye alapján tartózkodik ott.

Személyi hatálya nem terjed ki:

• a külön jogszabályban meghatározott jogkörének gyakorlása közben az államhatalmi és közigazgatási szervek, bíróságok, ügyészségek és egyéb hatóságok képviselőire, munkavállalóira;

• az előzőekben felsoroltak képviselői mellé – igény esetén – kísérőt kell biztosítani. Az igényelt kísérő személyesen köteles gondoskodni a biztonsági szabályok betartásáról;

• ha az előzőekben említett szervek – bejelentett - tevékenységüket a MÁV-START Zrt. kísérője nélkül kívánják végezni, tevékenységük megkezdése előtt vezetőjüket –

illetve egy személy esetén a tevékenységet végzőt – nyilatkoztatni kell a biztonsági szabályok ismeretéről (1. sz. függelék).

• ha a MÁV-START Zrt. az igényelt kísérőt nem tudja biztosítani, vagy az igényelt biztonsági intézkedéseket (pl.: a terület feszültség-mentesítése) előírásokat nem tudja teljesíteni, ezt a tényt az előzőekben említett szervek képviselőjével írásban közölni kell.

• azokra a vállalkozókra (munkát végzőkre), akik a MÁV-START Zrt. területén nem bejelentett munkát végeznek (pl. parlagfű nem bejelentett „kényszerkaszálása”).

Idegen személyek MÁV-START Zrt. területére történő belépése:

A MÁV-START Zrt. zárt és nyitott területére az idegen személyek munkavégzés céljából csak belépési engedély birtokában léphetnek be.

A belépési engedély lehet csoportos is (2. sz. függelék) abban az esetben, ha a munkavégzést egy helyen legalább öt személy végzi. A csoportos engedélyt a külső vállalkozó helyszínen tartózkodó vezetője köteles magánál tartani.

Azon külső vállalkozók részére, aki a MÁV-START Zrt. területén állandó jelleggel munkát végeznek a MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóságától kell a belépési engedélyt megkérni.

A MÁV-START Zrt. nem technológiai célú épületeibe, irodaházaiba, területi központok épületeibe a be- és kiléptetést, idegen, vagy külső vállalkozó által végzendő munkavégzés rendjét a területet (épületet, irodaházat) üzemeltető köteles – a tárggyal kapcsolatos egyéb utasítások (pl.: vezérigazgatói utasítás) figyelembevételével – szabályozni. Az ilyen épületekben történő munkavégzéshez belépési engedély nem kötelező, de az üzemeltető a belépési engedélyt kötelezővé teheti.

Külföldi vállalkozók MÁV-START Zrt. területén történő munkavégzésére az utasítás rendelkezéseit a nemzetközi szerződésekkel összhangban kell alkalmazni.

A belépés engedélyezésére az alábbiak jogosultak, illetve kötelesek a MÁV-START Zrt. gazdasági érdekeinek és titokvédelem szabályainak figyelembevételével:

a) A szerződést kötő szervezet vezetője

b) A TSZVI igazgatók az illetékességi területükre

c) A JBI igazgatók az illetékességi területükre

d) A Vasútijármű javítás igazgató az illetékességi területére

A belépési engedély tényleges kiadása és visszavonása az adott munkát megrendelő (szerződéskötő) vagy a képviseletében eljáró – szerződésben meghatározott - MÁV-START Zrt. szervezeti egység feladata.

A belépési engedélyeket írásban kell kérni.

Az engedélykérési kötelezettségről, az engedélykérés módjáról, helyéről, az engedély kiadására jogosult személyéről az idegen felet a szerződéskötéskor a MÁV-START Zrt. képviseletében eljáró, vagy az idegen féllel kapcsolattartásra szerződésben kijelölt MÁV- START Zrt. munkavállaló köteles írásban tájékoztatni. Az engedélykéréssel kapcsolatos ügyintézést a MÁV-START Zrt. – szerződésben meghatározott – munkavállalója átveheti.

A belépés engedélyezése indokolt esetben (pl.: nincs jogcím az ott tartózkodás megadására, a munkavégzés az adott helyen lehetetlen stb.) megtagadható.

A belépést engedélyező, vagy a szerződéskötéskor a MÁV-START Zrt. képviseletében eljáró indokolt esetben – személy-, vagyon-, és forgalombiztonsági szempontok figyelembevételével

– a belépést kísérő jelenlétéhez kötheti. A kísérő biztosítására az engedélyező köteles intézkedni, vagy arra az engedélyen rendelkezni, ha erre a szerződés eltérő megállapodást nem tartalmaz.

A belépési engedély érvényessége, kezelése:

A belépési engedélyeket határozott időtartamra kell megadni.

A belépési engedélyeket az engedély kiadására jogosultnak a 3. sz. függelék szerint kell nyilvántartania.

A belépési engedély érvényessége szükség esetén módosítható, illetve indokolt esetben visszavonható.

A belépési engedélyt a munkavégzés időtartama alatt a munkát végzőnek, csoportos belépési engedély esetén a munka vezetőjének folyamatosan magánál kell tartania.

A munka megkezdése:

A vagyonvédelem szabályainak betartásához valamennyi munka megkezdése előtt vagyonvédelemért felelős személy(eke)t kell kijelölni, és ezt a külső vállalkozó tudtára hozni.

A munkaterület biztonságos behatárolásának módját, helyét a felek együttesen határozzák meg a helyszíni organizációs bejárás során. Itt jelölik ki az építési anyagok, konténerek, felszerelések, vegyszerek, tisztítószerek valamint bontásból visszanyert anyagok és törmelékek tárolásának helyét és körülményeit.

A lehatárolt felvonulási terület, tartózkodók, raktárkonténerek, vegyszertárolók megfelelő lezárása és cégtáblával való ellátása a Vállalkozó feladata.

Beszállításkor a Megrendelő képviselőjének le kell adni az anyagok és eszközök pontos mennyiségét, a lista helyét rögzíteni kell. A leadott szállítólevél másolatok alapján van meg a lehetősége a fel nem használt anyagok vagy szerszámok igazolt kiszállításának.

A Vállalkozó belépési engedéllyel rendelkező dolgozói részére kijelölt fürdő, mosdó, öltöző helyiségek csak az üzem idevonatkozó előírásai alapján vehetők igénybe.

Az öltözőszekrények rendszeres és biztonságos lezárása illetve zárva tartása, lakatok biztosítása a Vállalkozó feladata. E tényt dokumentáltan Vállalkozóval tudatni és elismertetni kell.

Az üzem területére fényképezőgépet, filmfelvevőt, videokamerát behozni vagy azt használni csak a Társaság külön engedélyével lehet.

A munkaterületen munkavégzés közben esetlegesen előforduló ismeretlen eredetű csatornák, csővezetékek, kábelek és egyéb szokatlan jelenségek felfedéséről a megrendelő képviselőjét azonnal értesíteni kell, a szükséges intézkedés biztosítása céljából.

Az átadott eszközökkel végzett munka személyi feltételeit, valamint a munkaeszköz használatának időtartama alatt a munkaeszközre vonatkozó vizsgálati, karbantartási kötelezettséget – eltérő megállapodás hiányában – a külső vállalkozó köteles biztosítani, illetve teljesíteni, amelyet a szerződésben rögzíteni kell.

Közlekedés saját (vállalkozó, idegen személy) járművel:

A külső vállalkozó közúti járműveivel a MÁV-START Zrt. területén (közforgalom elől elzárt úthálózatán, munkaterületein) csak a MÁV-START Zrt. behajtási engedélyével közlekedhet, melyet a MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatósága állít ki területre vonatkozóan.

Az engedély kiadására jogosult MÁV-START Zrt. szervezetet (vagy munkavállalót) a szerződésben meg kell határozni.

Az engedélyt kiadó – indokolt esetben – köteles az érdekelt szakszolgálatokat az engedély kiadásáról tájékoztatni, illetve véleményüket előzetesen kikérni.

A közlekedési jogosultságot igazoló bizonylatot (engedély, jogosítvány) a jármű vezetője köteles magánál tartani, azt ellenőrzés esetén felmutatni.

Az engedélyezett jármű és közlekedési útvonala az okiratból egyértelműen megállapítható kell, hogy legyen.

Nem kell engedély azoknak a közúti járműveknek a közlekedéséhez, amelyek csak az átadott, vagy a közforgalom számára megnyitott – a MÁV-START Zrt. területén lévő - útvonalon (területen) közlekednek, és azt rendeltetésszerűen használják

Ellenőrzés:

A belépési-, munkavégzési-, közlekedési, technológiai előírások betartását a MÁV-START Zrt. ellenőrzésre jogosult munkavállalói, megbízottjai a MÁV-START Zrt. területén - az átadott, elválasztott munkaterületen - bármikor jogosultak ellenőrizni, a külső vállalkozó és saját munkavállalói, alvállalkozói kötelesek az ellenőrzésben közreműködni.

Az ellenőrzés megkezdése előtt a MÁV-START Zrt. munkavállalója, megbízottja ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.

Az előzőekben meghatározottakat a külső vállalkozó köteles saját munkavállalói, alvállalkozói tudomására hozni.

A munkavégzés felfüggesztése:

A MÁV-START Zrt. felügyeletet ellátó, vagy ellenőrzésre jogosult, vagy szerződés szerint ellenőrzéssel megbízott szervezet munkavállalója valamint szerződéskötéskor a MÁV- START Zrt. képviseletében eljáró munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja, illetve a szerződést – a szerződésben meghatározott kockázat esetén - a MÁV-START Zrt. egyoldalúan azonnali hatállyal indokolás nélkül bármikor felbonthatja:

- ha a foglalkoztatás, vagy a munkaeszközök használata, vagy a biztonsági intézkedések betartásának hiánya a MÁV-START Zrt. munkavállalóit, ügyfeleit, vagy a vasúti közlekedés biztonságát, vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti,

-

- ha a munkavégzés a szerződésben foglaltaktól és a kiadott engedélyektől xxxxx.

A munkavégzés leállítását írásban is a külső vállalkozó tudomására kell hozni.

A munkavégzés leállítására és a szerződés felbontására való jogosultságot a szerződésben rögzíteni kell.

A külső vállalkozó a MÁV-START Zrt. előzőekben meghatározott jogosultságát köteles saját munkavállalói (alvállalkozói) tudomására hozni.

Oktatás:

A külső vállalkozó(k) vezetőjét vagy megbízottját a MÁV-START Zrt. szerződést kötő (a szerződéskötéskor a MÁV-START Zrt. képviseletében eljáró) munkavállalója vagy a szerződésben meghatározott megbízottja köteles a tevékenységhez kapcsolódó munkabiztonsági, közlekedésbiztonsági és a helyi körülményekből adódó veszélyekről kioktatni és az oktatás megtartását írásban dokumentálni.

A MÁV-START Zrt. oktatást végző munkavállalóját a szerződésben meg kell nevezni. A szerződéskötéskor a MÁV-START Zrt. képviseletében eljáró az oktatást végző személyre

vonatkozóan az érintett – oktatás megtartására jogosult - szervezeti egységgel előzetesen köteles egyeztetni.

Ha a megnevezett munkavállaló az oktatást bármely ok miatt nem tudja megtartani (pl. betegség, munkaviszony megszűnése stb.), a megfelelő ismeretekkel rendelkező másik munkavállaló kijelöléséről a MÁV-START Zrt. oktatást végző szervezeti egysége köteles gondoskodni.

A külső vállalkozó – a MÁV-START Zrt. belső utasításaiból – az általa tartandó oktatásokhoz a MÁV-START Zrt-től segédanyagokat (szabályzat, utasítás, stb.) kérhet, amelyeket a MÁV- START Zrt. – eltérő megállapodás hiányában – térítésmentesen köteles biztosítani.

A külső vállalkozó az átadott segédanyagokat a szerződésben foglaltak teljesítése, illetve a munkavégzés befejezése után – eltérő megállapodás hiányában – köteles a szerződő fél részére visszaadni.

Balesetek:

A külső vállalkozó köteles a személyi sérüléssel járó és/vagy dologi kár következményű baleseteket és a kialakult veszélyhelyzeteket a MÁV-START Zrt. szerződő szerve vagy az általa megbízott MÁV-START Zrt. szerv részére azonnal bejelenteni, ha a bekövetkezett esemény a MÁV-START Zrt. eszközeivel vagy munkavállalóinak tevékenységével összefüggésbe hozható, vagy a MÁV-START Zrt. közlekedésbiztonságát, alkalmazottainak vagy ügyfeleinek személyi vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti.

Baleset esetén bármelyik szerződő fél közös vizsgálatot igényelhet, amelynek a másik szerződő fél köteles eleget tenni.

A MÁV-START Zrt. részéről végzett vizsgálathoz szükséges okiratokat a külső vállalkozó – távolléte esetén is – köteles a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsátani.

0.xx. függelék

Felelősségvállalási nyilatkozat

Alulírott ……………………………. kijelentem, hogy a tervezett tevékenységemhez kísérőt nem kérek. A tervezett tevékenységre és az igénybe vett MÁV - START Zrt. területre vonatkozó biztonsági szabályokat ismerem, betartom, és – munkatársaimmal, felügyeletem, irányításom alatt foglalkoztatottakkal, munkavállalóimmal – betartatom. A tevékenység kezdetének, befejezésének, helyszínének változásáról a nyilatkozatot aláíró MÁV - START Zrt. képviselőjét értesítem.

A tevékenység területe: …………………………………………………………………………

A tevékenység kezdete: ………év .........................................hó ……-n ……… óra perc

A tevékenység befejezése: ……év ........................................hó ……-n ……… óra perc

A nyilatkozattételre kötelezett neve, szolgálati helye, eljárási jogosultságát igazoló bizonylat száma (jele): ………………………………………………………………………………….…

Kelt: ………………….., …… év hó …..-n.

……………………………………….. ………………………………………..

MÁV - START Zrt. képviselő a nyilatkozatot tevő olvasható neve, aláírása olvasható neve, aláírása

2. sz. függelék

CSOPORTOS BELÉPÉSI ENGEDÉLY

a MÁV – START Zrt. területén történő munkavégzés helyére 1.) A csoport vezetőjének és a munkát végzők neve és személyigazolvány száma:

(Személyi igazolvány helyett azonosításra alkalmas más, arcképpel ellátott igazolvány is elfogadható, pl.: jogosítvány, útlevél, rendőri igazolvány, vasúti arcképes igazolvány, stb.)

Név: ………………………………………...… Xxxx.xx.xx.: …………………………….

Név: ………………………………………...… Xxxx.xx.xx.: …………………………….

Név: ………………………………………...… Xxxx.xx.xx.: …………………………….

Név: ………………………………………...… Xxxx.xx.xx.: …………………………….

Név: ………………………………………...… Xxxx.xx.xx.: …………………………….

Név: ………………………………………...… Xxxx.xx.xx.: …………………………….

Név: ………………………………………...… Xxxx.xx.xx.: …………………………….

Név: ………………………………………...… Xxxx.xx.xx.: …………………………….

Név: ………………………………………...… Xxxx.xx.xx.: …………………………….

2.) A belépés (munkavégzés) helye: …………………………………………………………

3.) Belépés célja (munkavégzés megnevezése): ……………………………………………..

4.) Érvényesség: ………. év …………………….. hó n-tól

………. év …………………….. hó n-ig

-

5.) Kísérő: szükséges nem szükséges

Kísérő neve, szolgálati helye: ……………………………………………………………..

6.) Engedélyező neve, szolgálati helye:

……………………………………………………………………………………………..

Az engedély a 4. pontban meghatározott időpontig vagy visszavonásig érvényes. Kelt: ………………….., …… év hó …..-n.

…………………………………… engedélyező aláírása, telefonszáma

Sorszám	A belépő személy		A belépés			Fényképezésre jogosult-e	Kísérő neve, szolgálati helye	Belépő/kísérő neve
	neve	személyigazolvány vagy útlevélszáma	helye	időpontja	célja

Szerződésszám: 14791/2018/START EBR szám:

Beszerzési sorszám:

Beruházási terv sorszám:

497, 500

G-26

3. sz. függelék

Belépési engedélyek nyilvántartása

Oldal 57 / 59

Szerződésszám: 14791/2018/START EBR szám:

Beszerzési sorszám: 497, 500 Beruházási terv sorszám: G-26

8. sz. melléklet

Az elektronikus számla kibocsátóval szemben támasztott követelmények

A) Elektronikus számla befogadására csak azután kerülhet sor, hogy a kibocsátó – alábbi táblázatban felsorolt – adatai egyeztetésre kerültek.

B) A kibocsátónak ki kell jelölni egy kapcsolattartó személyt, aki jogosult eljárni a számlázással kapcsolatos ügyekben.

C) A számlát PDF formátumban kell kibocsátani.

D) A PDF fájlnak tartalmaznia kell egy beágyazott XML formátumú állományt, amely a számla adatait tartalmazza. Az XML állományon kívül a PDF tartalmazhat egyéb mellékleteket is.

E) A PDF állományt elektronikus aláírással kell ellátni.

F) A PDF állományt időpecséttel kell ellátni.

G) A kibocsátónak weben publikálnia kell azt a XSD formátumú fájt, amely leírja az általa kibocsátott XML számlafájl felépítését. Erre nincs szükség akkor, ha az XML file felépítése egy széles körben használt formátumnak megfelel, ilyen pl. a NAV által közzétett XML formátum: xxxx://xxx.xxx.xxx.xx/xxxx/xxx000000/x_xxxx_xxxxxxxxx_0000_0_xxxxxxxxx.xxx.

H) A számlákat a MÁV-START Zrt. által megadott e-mail címre kell elküldeni.

I) Számla csak a kibocsátó által előre megadott e-mail címekről küldhető. Ez történhet konkrét e-mail címek pl.: „x.x@x.xx” megadásával, vagy csak domain pl.: „@ x.xx”megadásával.

J) Egy e-mail-ben csak egyetlen számla küldhető.

E-számla kibocsátó szállító adatai

Kibocsátó neve:

Az elektronikus számlát kibocsátó cég neve

Adószáma:

A kibocsátó adószáma

Kapcsolattartó neve:

Az a személy a kibocsátó részéről, akivel a MÁV kapcsolatba léphet elektronikus

számlákkal kapcsolatos ügyekben

Kapcsolattartó telefonszáma:

Oldal 58 / 59

Szerződésszám: 14791/2018/START EBR szám:

Beszerzési sorszám: 497, 500 Beruházási terv sorszám: G-26

Telefonszám, melyen a kapcsolattartó

elérhető

Kapcsolattartó e-mail címe:

E-mail cím, melyen keresztül a kapcsolattartó elérhető

Számlaküldésre használt e-mail cím(ek) és domain(ek):

Az(ok) az e-mail cím(ek) vagy domain név, amelyről a kibocsátó elektronikus

úton küldi a számláit

A számlát aláíró(k) neve(i):

A számlát elektronikusan aláíró személy neve

A számlát aláíró cég neve:

A kibocsátó cég elektronikus aláírásban szereplő megnevezése

XSD fájl webes elérhetősége (URL):

Az az internetes cím, melyen az XML

sémafájl elérhető

Oldal 59 / 59