Szakképzési munkaszerződés rendszere
Szakképzési munkaszerződés rendszere
Az átalakuló szakképzési rendszer új eleme a tanulószerződés helyébe lépő szakképzési munkaszerződés, amely új alapokra helyezi a szerződő felek közötti viszonyt. A duális képzőhelyen a tanuló szakképzési munkaszerződéssel vehet részt a szakirányú oktatásban.
A tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.
Azzal a tanulóval köthető, aki a szakmára előírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, 15. életévét betöltötte, sikeres ágazati alapvizsgával rendelkezik.
A szakirányú oktatás kezdő napjától a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra, vagy évente egy alkalommal, legalább négy és legfeljebb tizenkettő hét egybefüggő időszakra (pl. összefüggő szakmai gyakorlat) köthető.
A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni.
Szakképzési munkaszerződés kötési korlát:
A duális képzőhely 12-nél több tanulóval a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb 30%-áig köthet szakképzési munkaszerződést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azon duális képzőhelyek esetében, ahol a fentiek szerint számított átlagos állományi létszám nem haladja meg a 40 főt, a megköthető szakképzési munkaszerződések száma maximum 12 lehet. 13 szakképzési munkaszerződés 44 fő foglalkoztatottól, 14 pedig 47 fő foglalkoztatottól köthető.
A szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit az Szkr. 250. §-a tartalmazza.
Jogok és kötelezettségek
A tanuló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló estében a napi 7 órát.
A napi szakirányú oktatást 6 és 22 óra között kell megszervezni.
Legalább 16 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani a következő napi szakirányú illetve közismereti oktatás előtt.
Ha a tanuló napi szakirányú oktatási ideje a 4,5 órát meghaladja, legalább 30 perc; ha a 6 órát meghaladja, legalább 45 perc megszakítás nélküli munkaközi szünetet kell biztosítani a napi szakirányú oktatási időn belül.
A tanuló részére legfeljebb kéthetes munkaidőkeretet lehet elrendelni.
Rendkívüli munkaidőre nem kötelezhető.
A tanulót a 18. életévének betöltése évének utolsó napjáig évente 45 munkanap/naptári év, ezt követően évente 30 munkanap/naptári év szabadság illeti meg. A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább 15 munkanap szabadságot a tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni. A szabadság tartamára távolléti díj illeti meg.
A tanulók mentesülnek a munkavégzés alól a közismereti és olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakirányú oktatás képzési programja szerint a szakképző intézmény végzi, tehát az iskolai napokon. A szünetben viszont nincs iskolai nap, így az munkanapnak számít. Mivel a tanulók munkaszerződéssel rendelkeznek, havi munkabért kapnak, azokon a napokon, amikor nincs oktatás, munkavégzésre kötelezettek.
A duális képzőhely érettségi vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva – 4 munkanapra köteles a tanulót mentesíteni a munkavégzés alól.
A tanulót, a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább 15 munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben kell eltölteni.
Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.
A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az egybefüggő gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette.
A duális képzőhely
kezdeményezi – nyilvántartás hiányában – a kamarai nyilvántartásba vételt,
biztosítja a szakirányú oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel,
megköti a szakképzési munkaszerződést a tanulóval,
biztosítja az Szkt.-ban meghatározott juttatásokat,
tanuló javára felelősségbiztosítást köt,
az iskolával közösen kidolgozza szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot,
kidolgozza az értékelésre és minősítésre vonatkozó szempontokat, valamint értékeli és minősíti a tanulót,
a szakmai gyakorlat időarányos megvalósulásáról foglalkozási naplót vezet,
nyilvántartja a tanulói mulasztásokat, vezeti a jelenléti ívet,
kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarával, szakképző intézménnyel, szülőkkel.
Munkabér és egyéb juttatások
A tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli jutatásként munkabérre jogosult, melynek mértéke a szakirányú oktatás központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összege, de legfeljebb 168%-a lehet. Tehát, minimum 1.200.000/12=100.000 Ft, maximum 168.000 Ft. A munkabért a duális képzőhely a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig történő átutalással teljesíti. Az így megállapított tanulói munkabér személyi jövedelemadó mentes, 18,5% TB járulék terheli. A munkáltatónak nem keletkezik szociális hozzájárulási kötelezettsége.
A tanulót egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen az adott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés, cafeteria) a foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összegének 168%-áig, adómentesen.
Az egyéb juttatásra a tanuló az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.
A tanuló számára meghatározott munkabért és egyéb juttatásokat a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.
Betegszabadság, táppénz
A tanuló a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából
munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül (biztosítotti bejelentés ’T1041 számú adatlapon, 1101 jogviszonykód),
a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek,
a munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.
A munkáltató a tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. A tanuló a betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
Saját munkavállaló képzése
Ha a képzésben részt vevő személy munkaviszonya mellett nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben vesz részt, és az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál, a vállalkozó által elkészített képzési program alapján is teljesíthető, anélkül, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül, nyilvántartásba vétel nélkül.
A képzésben részt vevő személy munkaszerződését a Sztv. és a Sztr. szerinti szakképzési munkaszerződésnek megfelelő tartalommal úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ebben az esetben a munkaszerződést úgy kell tekinteni, mintha szakképzési munkaszerződést kötöttek volna a felek.
Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartalmára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg. A munkaköri feladatainak ellátása fejében járó munkabér és a szakirányú oktatásra eső munkaidő után járó munkabérének összegének (együttesen) legalább el kell érnie a minimálbért.
A képzésben részt vevő személyt 18. életévének betöltése évének utolsó napjáig évente 45 munkanap, ezt követően évente 30 munkanap szabadság illeti meg (Szkt.), nem pedig az, amennyi az Mt. vonatkozó főszabálya szerint járna. A kiadásukra vonatkozóan az Mt. általános szabályainak megfelelő alkalmazása mellett figyelembe kell venni az Szkt./Szkr. különös rendelkezéseit is.
A kiadott szabadságok alatti munkanapokra a normatíva elszámolható a munkáltató részére.
A munkáltató, mint duális képzőhely jogosult a bruttó kötelezettségének csökkentésére. Felnőttképzési jogviszonyban álló, saját munkavállalóval kötött szakképzési munkaszerződés esetén teljes normatíva jár (100%).
2021. július 1. és 2021. december 31. közötti időszakban kötött szakképzési munkaszerződéseknél abban a speciális esetben, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló, képzésben részt vevő személynek a duális képzőhelytől eltérő, más munkáltatónál foglalkoztatásra irányuló további jogviszonya is van (tehát nem saját munkavállaló), a képzésben részt vevő személy munkabére és egyéb juttatása 50%-a az egyébként általános esetben (tanuló, saját munkavállaló) adandó munkabérnek és egyéb juttatásoknak. Ezzel összhangban a fentiekben megjelölt képzésben részt vevő személy után a bruttó kötelezettség szintén fele arányban (50%-ban) érvényesíthető az általánosságban alkalmazható adókedvezményhez vagy adóvisszatérítéshez képest.
2022. január 1-től amennyiben a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy (tehát nem saját munkavállaló foglalkoztatása), a munkabért és az egyéb juttatásokat nem kell már 50%-ban csökkenteni. Ennek megfelelően a fenti esetben jelenleg az Szkt. 83. § (7) bekezdését kell figyelembe venni, azaz a munkabérre, egyéb juttatásra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.
[Szkt. 83. § (7) bekezdés, 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. § d) pont]
A szakképzési munkaszerződés megszűnik
a tanulói jogviszony megszűnésétől számított 30. napon, ha a tanuló tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,
a szakmai vizsga sikeres letétele hónapjának utolsó naptári napján,
a duális képzőhely jogutód nélküli megszűnése napján,
a szakirányú oktatásban való részvételtől eltiltó határozat véglegessé válásának napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének napján,
a tanuló halála napján.
A szakképzési munkaszerződés megszüntethető
közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal,
felmondással a felmondás közlésétől számított tizenötödik nappal,
azonnali hatályú felmondással az azonnali hatályú felmondás közlésének napjával.
A felmondást és az azonnali hatályú felmondást a duális képzőhely indokolni köteles.
A szakképzési hozzájárulás megállapítása és elszámolása
A duális képzéshez kapcsolódó korábbi szakképzésihozzájárulás-csökkentési lehetőségek megmaradnak, 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból vonhatók le.
Az adókedvezményt az a szociális hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést kötött. A bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezmény adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető, a ’08-as bevallás keretében tesz eleget bevallási kötelezettségének.
A bruttó kötelezettség a szakképzési munkaszerződésekre vonatkozóan csökkenthető tanulónként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló munkabérre nem jogosult – az adóév munkanapjai számának szorzataként számított összegével.
Az éves munkanapokból az iskolai napokat kell figyelmen kívül hagyni. A bruttó kötelezettség csökkentése tekintetében a módosítás meghatározza továbbá, hogy a tanuló azon munkanapjai után, amelyen munkabérre nem jogosult, nem érvényesíthető a csökkentés. Ilyen napok például az igazolatlan hiányzások napjai, a keresőképtelenség táppénzes napjai.
Az önköltség mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó súlyszorzóját a szakképzési törvény végrehajtási rendelete határozza meg. A szakmánként alkalmazandó súlyszorzót a szakmaszorzó és az évfolyami szorzó szorzataként kell meghatározni. A költségvetési törvény az adókedvezmény meghatározásához kapcsolódó önköltség összegét a szakmajegyzék szerinti szakirányú oktatás tekintetében a 2022-es évre 1.200.000 Ft/Fő/év összegben határozza meg.
20%-os „sikerdíj”
A bruttó kötelezettség csökkenthető a legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tett. A csökkentés az éves elszámoló bevallás keretében történhet meg, az előleg bevallásnál nem érvényesíthető. Az adókedvezmény alapja a szakképzési munkaszerződés teljes időtartamára számított (igénybe vett) kedvezmény összege, mértéke pedig, annak 20%-a. A kedvezményt sikeres szakmai vizsgát tett tanulónként/képzésben részt vevő személyenként kell megállapítani, igénybe venni.
További információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx
4