AZ EGYES ENERGIAHATÉKONYSÁGI INTÉZKEDÉSEKBŐL VAGY BERUHÁZÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ ENERGIAMEGTAKARÍTÁS MÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ JEGYZÉK

I. RÉSZ

ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI INTÉZKEDÉSEK

1. Épületek külső határoló szerkezeteinek korszerűsítése

1.1 Homlokzat és tetőszerkezet utólagos korszerűsítése

1.1.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el a homlokzati szerkezetek, a függőleges vagy ferde síkú külső határoló épületszerkezetek hőszigetelése, valamint a tetőszerkezet, padlásfödém, pincefödém, talajon fekvő padlószerkezet utólagos hőszigetelése, amelynek eredményeként csökken a fűtött belső tér fűtési hőigénye. Az intézkedés keretében elismerhető továbbá azoknak a határoló felületeknek az utólagos hőszigetelése, amelyek fűtött és fűtetlen tereket választanak el, így különösen az árkád feletti födém, vagy áthajtó melletti falfelület, valamint a lábazat, az eresz és loggia oldalfal.

1.1.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A korszerűsítéssel érintett eredeti épületszerkezet anyagát, rétegfelépítését és a rétegek vastagságát meg kell állapítani és dokumentálni kell. Amennyiben nem állnak rendelkezésre tervek az épületről, akkor az épületszerkezet teljes vastagsága, az épület építési ideje, az esetleg található épülethibák, vagy helyszíni feltárás alapján kell a feltételezett rétegrendet megállapítani. A szerkezeti hőhidak veszteségeit is figyelembe kell venni.

A korszerűsítés során elvégzett építési munkákat, mennyiségeket, beépített építőanyagok energetikai jellemzőit dokumentálni kell.

1.1.3. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés élettartama az energiahatékonysági irányelv értelmében előírt energiamegtakarítási kötelezettségek átültetéséről szóló, 2019. szeptember 25-i (EU) 2019/1658 bizottsági ajánlás (a továbbiakban: ajánlás) VIII. függeléke szerint huszonöt évnél hosszabb.

1.1.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az utólagos homlokzati és tetőszigetelés korszerűsítési munkák esetében, szakszerű kivitelezést feltételezve, a figyelembe vehető élettartam alatt számottevő avulás nem következik be, ezért az elért energiamegtakarítás csökkenésével nem kell számolni.

1.1.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A korszerűsítést energetikai tanúsítónak vagy energetikai auditornak az eredeti szerkezet helyszíni méretei, az anyagok és hőtechnikai paraméterek figyelembe vételével ki kell számolnia a fűtési hőigényt a tervezés időpontjában hatályos, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: TNM rendelet) alapján, és ugyanilyen módszerrel a korszerűsítést követően.

Az elért, elszámolható energiamegtakarítás az eredeti és a korszerűsített állapot közötti hőigény különbségéből származó, éves energiamegtakarítás GJ-ban kifejezett értéke.

Amennyiben az intézkedést más energiahatékonysági alternatív szakpolitikai intézkedéssel kombinálják, úgy az energiamegtakarítás elszámolása az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (3) és (4) bekezdése szerint történik:

Az elért energiamegtakarításból a kötelezett félnek és a végfelhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részaránya az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében, az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás további elszámolható költségének részaránya pedig kötelezetti energiamegtakarításként számolható el.

Lakóépületek energiahatékonyságát javító intézkedés vagy beruházás megvalósítása során a kötelezett félnek és a végfelhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény biztosítása esetén a kötelezett az energiamegtakarítás 70%-át számolhatja el kötelezetti energiamegtakarításként.

1.1.6. Követelményértékek

A hőszigeteléssel korszerűsített épületszerkezet hőátbocsátási tényezője [U] nem lehet nagyobb a tervezés időpontjában hatályos TNM rendelet V. melléklet I. részében megállapított, a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó megengedett követelményértéknél.

1.1.7. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Az épület eredeti épületszerkezeteinek leírását tartalmazó dokumentum; ez alapján jogosultsággal rendelkező energetikai tanúsító vagy energetikai auditor által az épület eredeti – korszerűsítést megelőző – állapotára jellemző fűtési energiaigényéről készített energetikai számítás .

b) A korszerűsítés terve (kivéve azokat az eseteket, amikor jogszabály nem írja elő kiviteli terv készítését), a beépített anyagokra és szerkezetekre vonatkozó gyártói teljesítménynyilatkozatok.

c) A korszerűsítést követő állapotról jogosultsággal rendelkező energetikai tanúsító vagy energetikai auditor által készített energetikai számítás, amely kimutatja a korszerűsítést követő energiaigény csökkenését.

d) Az építési tevékenység szakszerű elvégzését igazoló dokumentum (így különösen felelős műszaki vezető nyilatkozata, építési naplóbejegyzések, ha jogszabály előírja építési napló vezetését vagy kivitelezői nyilatkozat).

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

1.1.8. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a beruházás befejezése, vagy a beruházás aktiválásának időpontja.

1.2 Nyílászáró korszerűsítés és csere

1.2.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el az üvegezés hőszigetelő képességének növelése, hőszigetelő üvegezés beépítése, további szárny kialakítása. Ablakcsere esetében elvárás a RAL szabvány szerinti beépítés.

Nem ismerhető el energiahatékonyság növelő intézkedésnek a nyílászáró korszerűsítési intézkedés körébe a nyílászárók légzárásának javítása, mint például a vasalatok javítása, a szárnyak passzítása, szigetelőcsík beragasztása, az üvegezés hőszigetelő képességének javítása nélkül, mert ezek az intézkedések a normál karbantartás kategóriába tartoznak, illetve jelentéktelen energiamegtakarítást eredményeznek, továbbá az intézkedések élettartama is rövidebb.

Nyílászárók energiahatékonysági célú korszerűsítése keretében elismerhető a túlzott nyári felmelegedés elleni védelem is (így különösen az árnyékoló szerkezetek felszerelése, beépítése), a hűtési energiaigény csökkentése céljából.

1.2.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A korszerűsítéssel érintett eredeti nyílászáró anyagát, az eredeti üvegezés jellemzőit dokumentálni kell. A nyílászáró általános műszaki állapota, valamint a vasalatok működőképessége alapján, értékelni kell a légáteresztés, légzárás mértékét. Ez alapján meg kell határozni az eredeti nyílászáró hőátbocsátási tényezőjét [U].

A korszerűsítés során elvégzett munkákat, a beépített nyílászárók, üvegezések, valamint társított szerkezetek műszaki adatait, a gyártói teljesítménynyilatkozatokat dokumentálni kell.

1.2.3. Az intézkedés élettartama

A nyílászárócsere intézkedés élettartama az ajánlás VIII. függeléke szerint huszonöt évnél hosszabb, azonban az energiamegtakarítás csak a beruházás elkészülte és 2030. december 31. közötti időszakban vehető figyelembe. Nyílászáró korszerűsítés élettartama öt év.

1.2.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

A nyílászárók cseréje és a korszerűsítési munkák esetében, szakszerű kivitelezést feltételezve, 2030. december 31-ig tartó időszak alatt számottevő avulás nem következik be, ezért az elért energiamegtakarítás csökkenésével nem kell számolni.

1.2.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

időpontjában hatályos TNM rendelet alapján, és ugyanilyen módszerrel a korszerűsítést követő állapotra is meg kell határozni a fűtési hőigényt.

Az elért, elszámolható energiamegtakarítás az eredeti és a korszerűsített állapot közötti hőigény különbségéből származó, éves energiamegtakarítás GJ-ban kifejezett értéke.

1.2.6. A követelményértékek

A nyílászárók és az üvegszerkezetek hőátbocsátására vonatkozó követelmények a TNM rendelet V. melléklet I. részében találhatók. A beépítendő nyílászáró-szerkezet, üvegezés, üvegszerkezet hőátbocsátási tényezőjének kisebbnek kell lennie a követelményértéknél.

1.2.7. A várható végsőenergia megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Az épület eredeti épületszerkezeteinek leírását tartalmazó dokumentum, és energetikai tanúsító vagy energetikai auditor által készített energetikai számítás.

b) A korszerűsítés terve (kivéve azokat az eseteket, amikor jogszabály nem írja elő kiviteli terv készítését), a beépített anyagok, szerkezetekre vonatkozó gyártói teljesítménynyilatkozatok.

c) A korszerűsítést követő állapotról energetikai tanúsító vagy energetikai auditor által készített energetikai számítás.

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

1.2.8. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a beruházás befejezése, vagy a beruházás aktiválásának időpontja.

1.3 Külső határoló felületek hőtechnikai korszerűsítése, nyílászáró cserével együtt

1.3.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el a homlokzati szerkezetek, a függőleges vagy ferde síkú külső határoló épületszerkezetek hőszigetelése, valamint a tetőszerkezet, padlásfödém, pincefödém, talajon fekvő padlószerkezet hőszigetelése, amelynek eredményeként csökken a fűtött belső tér fűtési hőigénye. Az intézkedés keretében energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el továbbá azoknak a határoló felületeknek a szigetelése, amelyek fűtött és fűtetlen tereket választanak el, így különösen az árkád feletti födém, vagy áthajtó melletti falfelület, valamint lábazat, eresz, loggia oldalfal.

Nyílászárók korszerűsítése vagy cseréje a homlokzati szerkezetek egyidejű korszerűsítésével, utólagos hőszigetelésével együtt elvégezve eredményeznek számottevő energiamegtakarítást.

A homlokzati falszerkezet hőszigetelését a nyílászáróhoz csatlakoztatni szükséges, a hőhíd hatás csökkentése érdekében. Új nyílászáró beépítésénél elvárt a RAL szabvány szerinti beépítés.

Nyílászárók energiahatékonysági célú korszerűsítése keretében elismerhető a túlzott nyári felmelegedés elleni védelem is (így különösen: homlokzati árnyékoló szerkezetek felszerelése, beépítése), a hűtési energiaigény csökkentése céljából.

Nyílászárócsere, illetve régi ablakszerkezetek légzáróságát javító korszerűsítés esetén a megfelelő friss levegő kontrollált biztosításáról gondoskodni kell, különösen nyílt égésterű hőtermelő berendezés üzemeltetése esetében.

Ha a külső határolószerkezetek korszerűsítése a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érinti, a TNM rendelet szerint a tevékenység jelentős felújításnak minősül, ezért az erre vonatkozó külön előírásokat is teljesíteni kell.

1.3.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

épületszerkezet teljes vastagsága, az épület építési ideje, az esetleg található épülethibák, vagy helyszíni feltárás alapján kell a feltételezett rétegrendet megállapítani. Az esetleges szerkezeti hőhidak veszteségeit is figyelembe kell venni.

A korszerűsítés során elvégzett építési munkákat, mennyiségeket, beépített építőanyagok energetikai jellemzőit dokumentálni kell.

1.3.3. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés élettartama az ajánlás VIII. függeléke szerint huszonöt évnél hosszabb, azonban az energiamegtakarítás csak a beruházás elkészülte és 2030. december 31. közötti időszakban vehető figyelembe.

1.3.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az utólagos homlokzati-, tetőszigetelés, továbbá nyílászáró csere korszerűsítési munkák esetében, szakszerű kivitelezést feltételezve, a figyelembe vehető élettartam alatt számottevő avulás nem következik be, ezért az elért energiamegtakarítás csökkenésével nem kell számolni.

1.3.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A korszerűsítést energetikai tanúsítónak vagy energetikai auditornak az eredeti szerkezet helyszíni méretei, az anyagok és hőtechnikai paraméterek figyelembe vételével ki kell számolnia a fűtési hőigényt a tervezés időpontjában hatályos TNM rendelet alapján, és ugyanilyen módszerrel a korszerűsítést követően.

Az elért, elszámolható energiamegtakarítás az eredeti és a korszerűsített állapot közötti hőigény különbségéből származó, éves energiamegtakarítás GJ-ban kifejezett értéke.

1.3.6. Követelményértékek

Jelentős mértékű felújításnál a TNM rendelet 6. § (6) bekezdésében meghatározott épületenergetikai követelményeknek is meg kell felelni.

Homlokzatok korszerűsítése esetében, ha tíz éven belül történt nyílászárócsere részleges korszerűsítés keretében és a nyílászárók megfeleltek a beépítés idejében előírt hőtechnikai követelményeknek, elfogadható a homlokzat korszerűsítése a nyílászárók részleges cseréjével. Ebben az esetben a hőátbocsátási követelménynek nem megfelelő nyílászárók hőveszteségét a homlokzati falszerkezeteknek a minimumkövetelménynél jobb szigetelésével kell kompenzálni, számítással igazolva.

1.3.7. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Az épület eredeti épületszerkezeteinek leírását tartalmazó dokumentum és energetikai tanúsító vagy energetikai auditor által készített energetikai számítás.

c) A korszerűsítést követő állapotról energetikai tanúsító vagy energetikai auditor által készített energetikai számítás.

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

1.3.8. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a beruházás befejezése, vagy a beruházás aktiválásának időpontja.

2. Épülettechnikai rendszerek korszerűsítése

2.1 Központi fűtési rendszerek gázkazánjainak korszerűsítése

2.1.1. Az intézkedés leírása

Az intézkedés keretében a meglévő elavult központi földgázüzemű kazán korszerű kondenzációs gázkazánra történő cseréje valósul meg az épülethatároló szerkezeteinek változtatása és a hőellátó és HMV rendszer egyéb elemeinek változtatása nélkül.

A kazáncsere meglévő melegvizes központi fűtési rendszerre vonatkozik, amely az alábbi változatokat jelenti:

a) központi kazán fűtésre, HMV termelés nélkül,

b) központi kazán fűtésre és HMV ellátásra,

c) kazán csak HMV ellátásra.

Az intézkedés végrehajtható családi házak (a továbbiakban: CSH) és társasházak (a továbbiakban: TH), irodaépületek (a továbbiakban: IÉ), oktatási épületek (a továbbiakban: OÉ) esetében).

Az intézkedés termikusan korszerű és korszerűtlen épület esetén is alkalmazható. Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, ha az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatbavétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:

a) a zárófödém hőszigetelése

b) a külső falak szigetelése

c) ablakcsere

Az összes többi épület termikusan korszerűtlennek minősül.

Az egészségügyi létesítmények (a továbbiakban: EüÉ), valamint az ipari épületek (a továbbiakban: IpÉ) hőtermelő rendszereinek korszerűsítése esetében az energiamegtakarítás számítását az eredeti rendszer felmérése és a korszerűsítést követő állapotban levő komfort igények figyelembevételével, auditálás alapján kell elvégezni.

2.1.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező lecserélt/régi és beépített új gázkazán, valamint épület paramétereit a 2.1.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.1.2. táblázat

Az intézkedés tárgyát képező gázkazán, valamint épület paraméterei

A	B	C	D
Sorok száma	Műszaki adat	Lecserélt/régi gázkazán	Új gázkazán
1	Gyártó
2	Típus
3	A lecserélt gázkazán üzembehelyezésének dátuma	csak korai csere esetén	-
4	Épületszerkezet minősítése (termikusan korszerűtlen/ termikusan korszerű)
5	Épület 2.1.1. pont szerinti besorolási kategóriája (CSH; TH; IÉ; OÉ)
6	n = 2.1.1. pont szerinti épületek száma

7	k = lakóegységek száma
8	AN,i = épület(ek) teljes fűtött alapterülete [m2]

2.1.3. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés élettartama az ajánlás VIII. függeléke szerinti várható élettartam:

a) gázkazánokra (< 30 kW): 20 év

b) gázkazánokra (>= 30 kW): 25 év

Az intézkedés élettartamát az új gázkazán névleges teljesítménye alapján kell kiválasztani.

A lecserélt földgáz üzemű fűtőberendezés várható élettartamát is a fenti névleges teljesítménytől függően kell megállapítani.

2.1.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az intézkedés során létrejövő végsőenergia-megtakarítás avulásának mértéke 0,25%/év.

2.1.5. A számítási módszertanban alkalmazott teljesítménytényezők

A végsőenergia-megtakarítás számításában figyelembe vett uniós jogi aktusok:

a) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2013. augusztus 2-i 813/2013/EU bizottsági rendelet;

b) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. április 28-i (EU) 2015/1188 bizottsági rendelet.

A régi/lecserélt gázkazánokra (Ck,lecs), továbbá az új gázkazánok minimum referencia értékére (Ck,ref) alkalmazott teljesítménytényezőjét a termikusan korszerűtlen épületekre a 2.1.5.1., a termikusan korszerű épületekre a 2.1.5.2. táblázat tartalmazza.

2.1.5.1. táblázat

Termikusan korszerűtlen épületekre vonatkozó átlagos teljesítménytényező alapértékek

	A		B	C	D	E	F
1.	Termikusan korszerűtlen épület		CSH	TH <10 lakás	TH>= 10 lakás	IÉ	OÉ
2.	qF	kWh/m2,a	179	140	96	88	130
3.	qHMV	kWh/m2,a	27,5			9	7
4.	Ck,lecs	lecserélt/régi gázkazán	1,25	1,25	1,25	1,25	1,25
5.	Ck,ref	EU min. gázkazán	1,16	1,11	1,11	1,11	1,11
6.	Ck,új	új kondenzációs kazán	1,01	1,01	1,01	1,01	1,01

2.1.5.2. táblázat

Termikusan korszerű épületekre vonatkozó átlagos teljesítménytényező alapértékek

Termikusan felújított épület

CSH

TH <10

lakás

TH>= 10

lakás

IÉ

OÉ

2.	qF	kWh/m2,a	66	52	39	44	57
3.	qHMV	kWh/m2,a	27,5			9	7
4.	Ck,lecs	lecserélt/régi gázkazán	1,25	1,25	1,25	1,25	1,25
5.	Ck,ref	EU min. gázkazán	1,16	1,11	1,11	1,11	1,11
6.	Ck,új	új kondenzációs kazán	1,01	1,01	1,01	1,01	1,01

Amennyiben a kazáncsere csak a fűtési rendszert érinti, akkor a számításban a qHMV=0 értéket kell figyelembe venni.

2.1.6. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

Kazáncsere esetén a megtakarítás kizárólag a lecserélt és az új kazánok hatásfok-különbségéből adódik. Az intézkedés végsőenergia-megtakarítása számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi gázkazán várható élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélt gázkazán még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ehat.vhr.) 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés

aa) 20 évnél nem idősebb, 30 kW alatti névleges teljesítményű gázkazán

ab) 25 évnél nem idősebb, 30 kW és e feletti névleges teljesítményű gázkazán

kiváltására történő kondenzációs gázkazán beépítés esetén korai cserének minősül. A számítást a (2.1.7.1.1.) képlet szerint kell elvégezni.

b) A régi, lecserélendő gázkazán várható élettartamát meghaladó időszakban az elszámolható többlet energiamegtakarítás az új berendezés energiafelhasználásának és a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia energiafelhasználásnak a különbsége. A számítást a (2.1.7.2.1.) képlet szerint kell elvégezni.

2.1.7. Az energiamegtakarítás számítása

2.1.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A számításokat az épület(ek) 2.1.1. pont szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

∆Ekorai/év = ΣAN,i ∙ (Ck,lecs — Ck,új)∙ (qF + qHMV) ∙ 3,6 /1000 [GJ/év ]

i=1

ahol

n = épület besorolási típusok számossága 2.1.1. pont szerint

AN = épület fűtött alapterülete [m2]

(2.1.7.1.1.)

Ck,lecs = régi kazán teljesítmény tényezője 2.1.5.1. vagy 2.1.5.2. táblázat szerint

Ck,új = új, beépített kondenzációs kazán teljesítménytényezője

qF = fűtés fajlagos nettó éves energiaigénye 2.1.5.1. vagy 2.1.5.2. táblázat szerint

[kWh/m2, a]

qHMV = használati melegvíz készítés fajlagos nettó éves energiaigénye 2.1.5.1. vagy 2.1.5.2. táblázat szerint

[kWh/m2, a]

2.1.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A számításokat az épület(ek) 2.1.1. pont szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

∆Etöbblet/év = ΣAN,i ∙ (Ck,ref — Ck,új)∙ (qF + qHMV) ∙ 3,6 /1000 [GJ/év ]

i=1

(2.1.7.2.1.)

ahol

n = épület besorolási típusok száma 2.1.1. pont szerint

AN = épület fűtött alapterülete [m2]

Ck,ref = tervezésre vonatkozó minimum követelményeket teljesítő referencia teljesítménytényező

Ck,új = új, beépített kondenzációs kazán teljesítménytényezője

qF = fűtés fajlagos nettó éves energiaigénye 2.1.5.1. vagy 2.1.5.2. táblázat szerint

[kWh/m2, a]

qHMV = használati melegvíz készítés fajlagos nettó éves energiaigénye 2.1.5.1. vagy 2.1.5.2. táblázat szerint

[kWh/m2, a]

2.1.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Lecserélt gázkazán üzembehelyezésének vagy gyártási évének dátuma (korai csere esetén)

b) Új, beépített gázkazán gyártóját, típusát igazoló dokumentum

c) Bizonyíték arra, hogy termikusan korszerű vagy korszerűtlen épületben történt az intézkedés

d) Épület 2.1.1. pont szerinti besorolási típusát (CSH; TH; IÉ; OÉ), épület besorolási típusok 2.1.2. pont szerinti számát (n), lakóegységek számát (k) igazoló dokumentum (így különösen alapító okirat, közös képviselő, tulajdonos nyilatkozata)

e) Épület fűtött alapterületét [m2] igazoló dokumentum

f) Új gázkazán üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv)

g) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év]

2.1.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap, vagy az üzembehelyezés időpontja.

2.2 Keringető szivattyú cseréje

2.2.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető a meglévő állandó fordulatszámú szivattyúk cseréje korszerű, elektronikus szabályozású szivattyúra.

A szivattyúcsere meglévő gépészeti rendszerekre vonatkozik az alábbiak szerint:

a) kazánházi, hőközponti főköri szivattyú

b) fűtőköri szekunder oldali szivattyú

c) használati melegvíz cirkulációs szivattyú

d) hűtési központ főköri szivattyú

e) hűtőköri szekunder szivattyú

Az intézkedés végrehajtható lakóházakban (CSH, TH), szállodákban, oktatási épületekben, egészségügyi épületekben, ipari épületekben.

2.2.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A korszerűsítéssel érintett régi/lecserélt és az új, beépített szivattyú műszaki jellemzőit a 2.2.2. táblázat szerint szükséges dokumentálni. 2.2.2. táblázat

Az intézkedéssel érintett szivattyúk műszaki paraméterei

A	B	C	D
Sorok száma	Műszaki adat	Lecserélt/régi szivattyú	Új szivattyú
1	Gyártó
2	Típus
3	A régi szivattyú első üzembe helyezésének dátuma	csak korai csere	-

		estén
4	Plecs =a lecserélt szivattyú elektromos teljesítménye [W]		-
5	Púj = az új, hatékony szivattyú elektromos teljesítménye [W]	-
6	EEIúj = az új, hatékony szivattyú energiahatékonysági mutatója	-
7	Éves üzemidő, τ [h/év]

2.2.3. Az intézkedés élettartama

A szivattyúcsere intézkedés várható élettartama az ajánlás VIII. függeléke szerint 10 év. A lecserélt/régi szivattyú várható élettartama szintén 10 évnek tekintendő.

2.2.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke Az intézkedés éves avulása 0,5%.

2.2.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A szivattyú cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi villanyszivattyú élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő villanyszivattyú még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az Ehat.vhr. 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül.

b) Ha a lecserélendő/régi szivattyú élettartama meghaladja a 10 évet, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimum követelményekhez kell hasonlítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték, amennyivel az új berendezés energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

2.2.6. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelményekről szóló 641/2009/EK rendelet (2009. július 22.) alapján a keringető szivattyúk energiahatékonysági mutatójának (EEI) maximális értéke EEIref = 0,23.

2.2.7. Az energiamegtakarítás számítása

2.2.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi szivattyú és az új szivattyú energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (∆Ekorai): [GJ / év]

n P ∙ƒ

—P ∙ƒ

ahol:

∆Ekorai/év =Σ lecs

i=1

tpr,lecs új

1000

tpr ∙ τ ∙ 3,6 /1000 [GJ/év]

(2.2.7.1.1.)

∆Ekora/év teljes éves energiamegtakarítás a korai csere időszakában [GJ/év]

n beépített szivattyúk száma

Plecs a lecserélt szivattyú elektromos teljesítménye [W]

Púj az új, hatékony szivattyú elektromos teljesítménye [W]

ƒtpr,lecs terhelési profil faktor a lecserélt/régi szivattyúra

a) állandó fordulatú szivattyú esetében: ƒtpr,lecs =1

b) elektronikus szabályozású szivattyú esetében: ƒtpr,lecs = 0,4375

ƒtpr terhelési profil faktor az új, beépített és az EU minimumkövetelményeknek megfelelő

referencia szivattyúra ƒtpr = 0,4375

A terhelési profil faktor számítása tapasztalati statisztikai adatok alapján történt.

τ a keringető szivattyúk éves átlagos üzemi ciklusa [h]

2.2.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A lecserélt/régi szivattyú és az új szivattyú energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (∆Etöbblet): [GJ / év]

∆Etöbblet/év =Σ

Púj

∙ (1 —

EEIúj )∙ ƒ ∙ τ ∙ 3,6 /1000 [GJ/év]

ahol:

i=1

1000

tpr

EEIref

(2.2.7.2.1.)

∆Etöbblet/év éves többlet energiamegtakarítás a korai csere időszakán túl [GJ/év]

n beépített szivattyúk száma

Púj az új, hatékony szivattyú elektromos teljesítménye [W]

τ a keringető szivattyúk éves átlagos üzemi ciklusa [h]

ƒtpr terhelési profil faktor az új, beépített és az EU minimumkövetelményeknek megfelelő referencia szivattyúra ƒtpr = 0,4375

A terhelési profil faktor számítása tapasztalati statisztikai adatok alapján történt.

EEIúj az új szivattyú energiahatékonysági tényezője

EEIref =0,23 az EU minimumkövetelményeknek megfelelő referencia szivattyú energiahatékonysági tényezője

2.2.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok:

a) A lecserélt/régi szivattyú névleges teljesítményét Plecs [kW] igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb dokumentum (korai csere esetén).

b) A lecserélt/régi szivattyú első üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (korai csere esetén).

c) Az új szivattyú névleges teljesítményét Púj [kW] és az energiahatékonysági tényezőjét (EEIúj) igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

d) Az új szivattyú üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv, műszaki átvételi-átadási jegyzőkönyv, kivitelezői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői nyilatkozat, építési napló)

e) A rendszer beszabályozásáról szóló jegyzőkönyv.

f) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.2.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új szivattyú üzembehelyezésének dátuma.

2.3. Csatlakozás távhőellátó hálózathoz

2.3.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Az intézkedés az elavult fűtési rendszerrel rendelkező épület távhőhálózatra kapcsolásával valósul meg.

Az intézkedés végrehajtható családi házak (CSH), társasházak (TH), irodaépületek (IÉ), oktatási épületek (OÉ) esetében.

2.3.1. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

	A	B
1.	Műszaki adat	Intézkedés jellemzők
2.	Lecserélt/régi gázkazán gyártója
3.	Lecserélt/régi gázkazán típusa
4.	Épületszerkezet minősítése (termikusan korszerűtlen/ termikusan korszerű)
5.	Épület 2.3.1. pont szerinti besorolási kategóriája (CSH; TH; XX; OÉ)
6.	n = 2.3.1. pont szerinti épületek száma
7.	k = lakóegységek száma
8.	AN,i = épület(ek) teljes fűtött alapterülete [m2]

2.3.2. Az intézkedés élettartama Az intézkedés élettartama 20 év.

2.3.3. Az intézkedés hatásának éves csökkenése – éves avulás mértéke Az intézkedés éves avulása 0,25%.

2.3.4. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

A végsőenergia-megtakarítás a szükséges bevitt fajlagos éves energiaigény kiszámításán alapul (E [kWh/m2 a]). Ezt az energiaigényt a rendszerbe be kell vinni ahhoz, hogy a fajlagos fűtési nettó éves hőenergiaigény (qF [kWh/m2 a]) és a fajlagos használati melegvíz előállításához szükséges nettó éves energiaigény (qHMV [kWh/m2 a]) biztosított legyen. Az úgynevezett (k) energiahatékonysági tényező fejezi ki a rendszer hatékonyságát:

k=E/(qF+ qHMV)

ahol:

E → az épület fűtési és HMV termelés fajlagos hő és villamosenergia igénye, amely a teljes rendszer veszteségét is tartalmazza (végső fajlagos energia felhasználás) [kWh/m2 a]

qF → fajlagos nettó fűtési energiaigény [kWh/m2 a]

qHMV → fajlagos nettó HMV energiaigény [kWh/m2 a]

Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, ha az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatba vétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:

a) a zárófödém hőszigetelése

b) a külső falak szigetelése

c) ablakcsere

Az összes többi épület termikusan korszerűtlennek minősül.

2.3.4.1. táblázat

Termikusan korszerűtlen épület alapértékei, hőellátó rendszer hatékonysági tényezője különböző hőtermelő és fogyasztói rendszer esetén

	A		B	C	D	E	F
1.	Termikusan korszerűtlen épület		CSH	TH<10	TH>= 10	IÉ	OÉ
2.	qF	kWh/m2,a	179	140	96	88	130
3.	qHMV	kWh/m2,a	27,5			9	7
4.	krégi	régi központi kazán, HMV egyedi elektr. bojler	1,3	1,32	1,33	1,46	1,29
5.	krégi	régi központi kazán, HMV egyedi átfolyós gáz vízmelegítő	1,31	1,34	1,37	1,48	1,30
6.	krégi	régi központi kazán, HMV központi bojler	1,33	1,37	1,43	1,50	1,31
7.	krégi	gázkonvektor, HMV egyedi elektr. bojler	1,35	1,39	1,45	nem releváns	nem releváns
8.	kúj	távfűtés, HMV egyedi elektr. bojler	nem releváns	nem releváns	1,19	1,30	1,14
9.	kúj	távfűtés, HMV egyedi átfolyós gáz vízmelegítő	nem releváns	nem releváns	1,26	1,32	1,14
10.	kúj	távfűtés, HMV távhő rendszerről	nem releváns	nem releváns	1,24	1,31	1,14
11.	kúj	távfűtés, HMV távhő rendszerről, komplex fűtési rendszer felújítás	nem releváns	nem releváns	1,11	1,17	1,08

2.3.4.2. táblázat

Termikusan korszerű épület alapértékei, hőellátó rendszer hatékonysági tényezője különböző hőtermelő és fogyasztói rendszer esetén

	A		B	C	D	E	F
1.	Termikusan korszerű épület		CSH	TH<10	TH>=10	IÉ	OÉ
2.	qF	kWh/m2,a	66	52	39	44	57
3.	qHMV	kWh/m2,a	27,5			9	7
4.	krégi	régi központi kazán, HMV egyedi elektr. bojler	1,3	1,43	1,45	1,7	1,43

5.	krégi	régi központi kazán, HMV egyedi átfolyós gáz vízmelegítő	1,42	1,5	1,55	1,75	1,49
6.	krégi	régi központi kazán, HMV központi bojler	1,44	1,52	1,56	1,75	1,47
7.	krégi	gázkonvektor, HMV egyedi elektr. bojler	1,38	1,42	1,48	nem releváns	nem releváns
8.	kúj	távfűtés, HMV egyedi elektr. bojler			1,32	1,5	1,26
9.	kúj	távfűtés, HMV egyedi átfolyós gáz vízmelegítő			1,45	1,55	1,29
10.	kúj	távfűtés, HMV központi bojler			1,41	1,54	1,29
11.	kúj	távfűtés, HMV központi bojler, komplex fűtésfelújítás			1,19	1,40	1,19

2.3.5. Az éves energiamegtakarítások számítása

A teljes épületre vonatkozó elszámolható energiamegtakarítás számítása

∆E = AN ∙ (Erégi — Eúj) ∙ 0,0036 [GJ/a ](2.3.5.1.)

ahol

AN az épület fűtött alapterülete [m2]

Erégi az épület éves fajlagos energiafelhasználása meglévő hőellátó rendszer esetén (referencia érték) [kWh/ m2,a ]

Eúj az épület éves fajlagos energiafelhasználása hatékony hőellátó rendszer esetén (effektív érték) [kWh/ m2,a ]

Erégi = krégi ∙ (qF + qHMV), [kWh/m2,a ] (2.3.5.2.) Eúj = kúj ∙ (qF + qHMV) [kWh/m2,a ] (2.3.5.3.) ahol

qF – a fűtés fajlagos nettó éves energiaigénye (nem függ a hőtermelőtől és a létrehozott fűtési rendszertől)

[kWh/m2, a]

qHMV – használati melegvíz (HMV) készítés fajlagos nettó éves energiaigénye (nem függ a HMV előállítás módjától és ellátórendszer kialakításától) [kWh/m2, a]

Amennyiben a hőellátó rendszer hatékonyságának növelése csak a fűtési rendszert érinti, akkor a számításban a qHMV =0 értéket kell figyelembe venni, ha csak a HMV előállítást, akkor a qF= 0.

A képletben szereplő krégi, kúj, qF, qHMV értékeit a 2.3.4.1. és a 2.3.4.2. táblázatok tartalmazzák.

2.3.6. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Tervezési, kivitelezési dokumentációk (így különösen a hőközpont tervezési, távhő gerincvezetékre történő csatlakozási, valamint a bekötő vezeték tervezési dokumentációi, kivitelezői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői nyilatkozat, építési napló)

b) Bizonyíték arra, hogy termikusan korszerű vagy korszerűtlen épületről van szó

c) Üzembe helyezési dokumentációk (így különösen műszaki átvételi-átadási jegyzőkönyv, a rendszer beszabályozásáról szóló jegyzőkönyv)

d) A lakások számának igazolása

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.3.7. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

A kialakított felhasználói hőközpont és a szükség szerinti felújított fogyasztói fűtési rendszer üzembehelyezésétől számolható.

2.4. Gázkazán és központi fűtési rendszer komplex korszerűsítése

2.4.1. Az intézkedés leírása

Az intézkedés keretében a meglévő és elavult hőellátó rendszer komplett korszerűsítése valósul meg kondenzációs gázkazán beépítésével úgy, hogy az épület határoló szerkezetei nem változnak. A kazáncserével együtt kell kezelni a teljes hőközpont korszerűsítését is, ami magában foglalja a szabályozott fűtőkörök kialakítását-korszerűsítését, a használati melegvíz (továbbiakban HMV) termelés felújítását, a keringető szivattyúk cseréjét, a hőközponti csővezetékek, szerelvények hőszigetelését.

A komplex felújításra vonatkozó intézkedés részeként az alábbiakat szükséges elvégezni:

a) hőközpont korszerűsítése: kazáncsere, szivattyúk cseréje, HMV előállítás korszerűsítése

b) szabályozó rendszer felújítása

c) elosztóvezetékek felújítása

d) termosztatikus szelepek felszerelése hőleadókra

Az elosztóhálózat felújítása a fűtetlen helyiségeken áthaladó vezetékek hőszigetelését jelenti.

Az intézkedés végrehajtható családi házak (CSH), társasházak (TH), irodaépületek (IÉ), oktatási épületek (OÉ) esetében.

Az intézkedés termikusan korszerű és korszerűtlen épületen is végrehajtható. Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, ha az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatba vétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:

a) a zárófödém hőszigetelése

b) a külső falak szigetelése

c) ablakcsere

Az összes többi épület termikusan korszerűtlennek minősül.

Az egészségügyi létesítmények (EüÉ), valamint az ipari épületek (IpÉ) tekintetében az energetikai számításokat auditálás alapján kell elvégezni.

2.4.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező lecserélt/régi, beépített új gázkazán és szekunder oldali felújítások, valamint az épület paramétereit a 2.4.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.4.2. táblázat

Az intézkedés tárgyát képező gázkazán, valamint épület paraméterei

A	B	C	D
Sorok száma	Műszaki adat	Régi/felújítandó fűtési rendszer	Komplexen felújított fűtési rendszer
1.	Gázkazán gyártója
2.	Gázkazán típusa
3.	A lecserélt gázkazán üzembehelyezésének dátuma	csak korai csere esetén	-
4.	Ck,új= beépített új gázkazán szezonális fűtési jóságfoka	-
5.	Szekunder oldali korszerűsítések taxatív felsorolása 2.4.1. a); b); c); d) pontjaira vonatkozóan	-
6.	Épületszerkezet minősítése (termikusan korszerűtlen/ termikusan korszerű)

7.	Épület 2.4.1. pont szerinti besorolási kategóriája (CSH; TH; XX; OÉ)
8.	n = 2.4.1. pont szerinti épületek száma
9.	k = lakóegységek száma
10.	AN = épület fűtött alapterülete [m2]

2.4.3. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés élettartama az ajánlás VIII. függeléke szerinti várható élettartamok:

c) meleg vizes csövek szigetelése: 20 év

d) a hőelosztás hidraulikus egyensúlya (központi fűtés esetében): 10 év

e) keringető szivattyú (hőelosztás): 10 év

f) gázkazánokra (< 30 kW): 20 év

g) gázkazánokra (>= 30 kW): 25 év

Az intézkedés élettartama a beépített berendezések várható életkorának minimuma, azaz 10 év.

Az energiahatékonyság-növelő intézkedés során lecserélt földgáz üzemű fűtőberendezés várható élettartamát a névleges teljesítményének függvényében a gázkazánokra vonatkozó várható élettartamok alapján kell meghatározni.

2.4.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az intézkedés során létrejövő végsőenergia-megtakarítás avulásának mértéke 0,25%/év.

2.4.5. A számítási módszertanban alkalmazott teljesítmény- és energiahatékonysági tényezők

A régi/lecserélt gázkazánok teljesítmény- (Ck,lecs) és szekunderköri energiahatékonysági (kszek,régi) tényezőit, továbbá az új gázkazánok minimum referencia teljesítmény- (Ck,ref) és szekunderköri energiahatékonysági (kszek,új) tényezőit a termikusan korszerűtlen épületekre a 2.4.5.1., a termikusan korszerű épületekre a 2.4.5.2. táblázat tartalmazza.

2.4.5.1. táblázat

Termikusan korszerűtlen épületekre vonatkozó átlagos kazán teljesítmény- és szekunderköri energiahatékonysági tényező alapértékek

	A		B	C	D	E	F
1.	Termikusan korszerűtlen épület		CSH	TH<10	TH>= 10	IÉ	OÉ
2.	qF	[kWh/m2,a]	179	140	96	88	130
3.	qHMV	[kWh/m2,a]	27,5			9	7
4.	xxxxx,régi	régi/felújítandó szekunderköri rendszer	1,33	1,37	1,43	1,50	1,31
5.	Ck,lecs	lecserélt/régi gázkazán	1,25	1,25	1,25	1,25	1,25
6.	Ck,ref	EU min. gázkazán	1,16	1,11	1,11	1,11	1,11
7.	Ck,új	új, beépített kondenzációs kazán	1,01	1,01	1,01	1,01	1,01
8.	kszek,új	komplexen felújított szekunderköri rendszer	1,08	1,14	1,16	1,2	1,08,

2.4.5.2. táblázat

Termikusan korszerű épületekre vonatkozó átlagos kazán teljesítmény- és szekunderköri energiahatékonysági tényező alapértékek

	A		B	C	D	E	F
1.	Termikusan korszerű épület		CSH	TH<10	TH>= 10	IÉ	OÉ
2.	qF	[kWh/m2,a]	66	52	39	44	57
3.	qHMV	[kWh/m2,a]	27,5			9	7
4.	xxxxx,régi	régi/felújítandó szekunderköri rendszer	1,44	1,52	1,56	1,75	1,47
5.	Ck,lecs	lecserélt/régi gázkazán	1,25	1,25	1,25	1,25	1,25
6.	Ck,ref	EU min. gázkazán	1,16	1,11	1,11	1,11	1,11
7.	Ck,új	új, beépített kondenzációs kazán	1,01	1,01	1,01	1,01	1,01
8.	kszek,új	komplexen felújított szekunderköri rendszer	1,11	1,18	1,2	1,42	1,15

Amennyiben a kazáncsere csak a fűtőrendszert érinti, akkor a számításban a qHMV = 0 értéket kell figyelembe venni.

2.4.6. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A komplex fűtési rendszer felújítása esetén a megtakarítás a kazánok hatásfok-különbségéből, valamint a szekunderköri energiahatékonysági tényező javulásából adódik. Az intézkedés végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi gázkazán várható élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélt gázkazán még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az Ehat.vhr.

7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés

aa) 20 évnél nem idősebb, 30 kW alatti névleges teljesítményű gázkazán

ab) 25 évnél nem idősebb, 30 kW és e feletti névleges teljesítményű gázkazán

kiváltására történő kondenzációs gázkazán beépítés esetén korai cserének minősül. A számítást a (2.4.7.1.1.) képlet szerint kell elvégezni.

b) A régi, lecserélendő gázkazán várható élettartamát meghaladó időszakban az elszámolható többlet energiamegtakarítás a komplexen felújított fűtési rendszer energiafelhasználásának és a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimum követelményeket teljesítő referencia fűtési rendszer energiafelhasználásának a különbsége. A szekunderköri rendszer felújítására nincsenek környezetbarát tervezésre vonatkozó minimum követelmények, ezért a szekunder köri felújítás energiamegtakarítása ebben az esetben is a régi/felújítandó és az új szekunderköri energiaveszteség különbségeként számítandó. A számítást a (2.4.7.2.1.) képlet szerint kell elvégezni.

2.4.7. Az energiamegtakarítás számítása

2.4.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A számításokat az épület(ek) 2.4.1. pont szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

∆Ekorai/év = ΣAN,i ∙ (kszek,régi — kszek,új)∙ (Ck,lecs — Ck,új)∙ (qF + qHMV) ∙ 3,6 /1000

i=1

[GJ/év] (2.4.7.1.1.)

ahol

n = épület besorolási típusok számossága 2.4.1. pont szerint

AN = épület fűtött alapterülete [m2]

kszek,régi= az épület régi/felújítandó szekunderköri rendszerének energiahatékonysági tényezője kszek,új= az épület korszerűsített szekunderköri fűtési rendszerének energiahatékonysági tényezője Ck,lecs = régi kazán teljesítmény tényezője 2.4.5.1. vagy 2.4.5.2. táblázat szerint

Ck,új = új, beépített kondenzációs kazán teljesítmény tényezője

qF = fűtés fajlagos nettó éves energiaigénye, 2.4.5.1. vagy 2.4.5.2. táblázat szerint

[kWh/m2, a]

qHMV = használati melegvíz készítés fajlagos nettó éves energiaigénye, 2.4.5.1. vagy 2.4.5.2. táblázat szerint

[kWh/m2, a]

2.4.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A számításokat az épület(ek) 2.4.1. pont szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

∆Etöbblet/év = ΣAN,i ∙ (kszek,régi — kszek,új)∙ (Ck,ref — Ck,új)∙ (qF + qHMV ) ∙ 3,6 /1000

i=1

[GJ/év] (2.4.7.2.1.)

ahol

n = épület besorolási típusok számossága 2.4.1. pont szerint

AN = épület fűtött alapterülete [m2]

kszek,régi= az épület régi/felújítandó szekunderköri fűtési rendszerének energiahatékonysági tényezője

kszek,új= az épület korszerűsített szekunderköri rendszerének energiahatékonysági tényezője Ck,ref = tervezésre vonatkozó minimum követelményeket teljesítő referencia teljesítmény tényező Ck,új = új, beépített kondenzációs kazán teljesítmény tényezője

qF = fűtés fajlagos nettó éves energiaigénye, 2.4.5.1. vagy 2.4.5.2. táblázat szerint

[kWh/m2, a]

qHMV = használati melegvíz készítés fajlagos nettó éves energiaigénye, 2.4.5.1. vagy 2.4.5.2. táblázat szerint

[kWh/m2, a]

2.4.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Lecserélt gázkazán üzembehelyezésének vagy gyártási évének dátuma (korai csere esetén)

b) Új, beépített gázkazán gyártóját, típusát igazoló dokumentum

c) Bizonyíték arra, hogy termikusan korszerű vagy korszerűtlen épületben történt az intézkedés

d) Épület 2.4.1. pont szerinti besorolási típusát (CSH; TH; IÉ; OÉ), épület besorolási típusok 2.4.2. pont szerinti számosságát (n), lakóegységek számát (k) igazoló dokumentum (így különösen alapító okirat, közös képviselő, tulajdonos nyilatkozata)

e) Épület fűtött alapterületét [m2] igazoló dokumentum

f) A fűtési rendszer komplex felújítását, üzembehelyezését igazoló dokumentumok (így különösen az új gázkazán üzembehelyezési jegyzőkönyv, a rendszer beszabályozásáról szóló jegyzőkönyv, a beépített rendszerelemek műszaki paramétereit igazoló dokumentumok, minőségi bizonyítványok.)

g) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.4.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap, vagy az üzembehelyezés időpontja.

2.5. Világításkorszerűsítés

2.5.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek minősül egy korábban kialakított világítási rendszernek egy jobb fényhasznosítású, kisebb teljesítményigényű világítási rendszerre történő cseréje. Az energiahatékonysági beruházás a lecserélendő világítótestek leszerelését, az elektromos hálózat áramköri szerelvényeinek felújítását és az új LED világítótestek felszerelését foglalja magába.

A világításkorszerűsítés esetén előzetes méretezéssel és utólagos, jegyzőkönyvvel dokumentált fényméréssel szükséges ellenőrizni a megvilágítás MSZ EN 12464-1 szabványnak való megfelelőségét.

2.5.1.1. Világítások csoportosítása és várható megtakarításaik

a) Beltéri világítások

aa) Magas ipari csarnokok világítása ab) Alacsony ipari csarnokok világítása

ac) Intézmények, szálláshelyek, üzletek, stb. belsőtéri világítása

A várható megtakarítás a lecserélt világítási rendszer és az új, szabványos megvilágítási intenzitással rendelkező világítási rendszer energiafelhasználásának különbsége.

b) Kültéri világítás

A várható megtakarítást a lecserélt lámpatestek számával megegyező új lámpatestek energiafelhasználásának figyelembevételével kell meghatározni. A megvilágítási igény növelésből származó új lámpatestek energiafelhasználását nem lehet figyelembe venni a megtakarítás számításánál.

c) Közvilágítás

2.5.2. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező világítási rendszerek névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit az

2.5.2.1. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.5.2. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

A	B	C	D
	Műszaki adat	Lecserélt világítótest	Új világítótest
Korai csere esetén: (a lecserélt lámpatest életkora < 15 év)
lcs1	Típus lecs, k - a lecserélt világítótestek típusa		-
lcs2	A lecserélt világítási rendszer/világítótest üzembe-helyezésének időpontja, [év]		-
lcs3	Plecs, névleges,k = lecserélt világítótestek típusonkénti névleges villamos teljesítményigénye, [W/db]		-
lcs4	nk = lecserélt világítótestek típuson belüli mennyisége [db]		-
lcs5	ηi, előtét = lecserélt világítótest típus előtét hatásfoka [%]
Minden, nem korai cserének minősülő csere esetében:
új1	Típusúj, i – az új LED világítótestek típusa,	-
új2	Az új világítási rendszer üzembehelyezésének időpontja, [év]	-
új3	Púj i = új LED világítótestek típusonkénti villamos teljesítményigénye [W/db]	-
új4	ni = új LED világítótestek típuson belüli mennyisége, [db]	-
új5	ƞúj, i = új LED világítótest típusok fényhasznosítása [lm/W]	-
új6	Ük = Üzemviteli korrekciós tényező
új7	C = korrekciós tényező	-	2021.09.01-től
új8	F = fényhatékonysági tényező	-	2021.09.01-től
	tm, j = a „j” világítási csoportra érvényes tipizált éves működési

idő [h/év].

2.5.2.1. A lecserélt világítótestek típusonkénti villamos teljesítményigényének számítása, az előtét veszteség figyelembevételével

Plecs = Plecs névleges / ηelőtét [kW] (2.5.2.1.1.)

Az intézkedéshez világítótestenként rögzíteni szükséges a lecserélt világítótestek névleges teljesítményét és előtétjeik hatásfokát.

A lecserélt világítótestek előtétjeinek energiahatékonysági kategóriáját a számítás során egységesen B1 besorolásúnak szükséges tekinteni.

A gyakrabban előforduló világítótest típusok és előtét hatásfok adatait a 2.5.2.1. és 2.5.2.2. táblázat tartalmazza. Ettől eltérő típusok és hatásfokok szerinti megtakarítás kalkuláció egyedi audittal lehetséges.

2.5.2.1. táblázat

Nem szabályozható fénycsövek és előtétjeik hatásfoka

A lámpa típusa	A lecserélt világítótest névleges teljesítménye (Plecs névleges), [W]	Az előtét hatásfoka (ηelőtét) % (B1 kategória)
T8	18	71,3 %
T8	36	83,4 %
T8	58	86,1 %
TC-L	18	71,3 %
TC-L	24	76,0 %
TC-L	36	83,4 %
TC-D / DE	10	67,9 %
TC-D / DE	13	72,6 %
TC-D / DE	18	71,3 %
TC-D / DE	26	77,2 %
TC-T / TE	13	72,6 %
TC-T / TE	18	71,3 %
TC-T / TC-TE	26	77,5 %
TC-DD / DDE	10	68,8 %
TC-DD / DDE	16	72,4 %
TC	9	60,3 %
TC	11	66,7 %
T5	13	72,6 %
T2	6	58,8 %
T2	8	65,0 %
T2	11	72,0 %
T2	13	76,0 %

T2	21	79,2 %
T2	23	80,7 %
T5-E	14	72,1 %
T5-E	21	79,6 %
T5-E	24	80,4 %
T5-E	28	81,8 %
T5-E	35	82,6 %
T5-E	39	82,6 %
T5-E	49	84,6 %
T5-E	54	85,4 %
T5-E	80	87,0 %
TC-LE	40	83,3 %
TC-LE	55	84,6 %

2.5.2.2. táblázat

Nagy intenzitású kisülőlámpák előtétjeinek hatásfokai

A lecserélt világítótest névleges teljesítménye (Plecs névleges)	Az előtét hatásfoka (ηelőtét) %
P ≤ 30	78
30 < P ≤ 75	85
75 < P ≤ 105	87
105 < P ≤ 405	90
P > 405	92

2.5.3. Az intézkedés élettartama

Világítási rendszerek esetében a lecserélt világítási rendszer, illetve világítótest élettartamát az ajánlás alapján a lámpatestek élettartamának megfelelően 15 évnek kell tekinteni. A fényforrások elszámolható maximális élettartama a folyamatos csere miatt nem vehető figyelembe. Az új LED világítótestek standard módon elszámolható maximális élettartama 15 év.

2.5.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése – éves avulás mértéke

Az új világítási rendszer, illetve világítótest beépítése esetén, a standard módon elszámolható maximális élettartam alatt nincs energiahatékonysági avulás (végsőenergia megtakarítás csökkenés).

2.5.5. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

A számítás során figyelembe kell venni a lecserélt világítási rendszer, illetve világítótest átlagos várható élettartamát.

a) A lecserélt berendezés várható élettartamának lejárta előtti energiamegtakarítás számítása

Amennyiben a lecserélt világítási rendszer, illetve világítótest nem érte el az átlagos várható élettartamának végét, az Ehat.vhr. 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül. Az intézkedéssel elért energiamegtakarítás a korai cserére vonatkozó módszerrel vagy a b) pont szerint is kiszámítható.

b) A lecserélt berendezés átlagos várható élettartamának lejárta után a többlet megtakarítás számítása

A fényforrások és különálló vezérlőegységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról szóló bizottsági (EU) 2019/2020 rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/2020 bizottsági rendelet] II. melléklet 1. a) pontja 2021. szeptember 1-jétől határoz meg követelmény értékeket.

A 2.5.7. pont szerinti elszámolás 2021. szeptember 1-jét követően befejezett intézkedések esetén alkalmazható.

2021. évben, de 2021. szeptember 1-jét megelőzően befejezett beruházások energiahatékonysági követelményeit a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az irányított fényű lámpák és a fénykibocsátó diódás lámpák, valamint a kapcsolódó eszközök környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2012. december 12-i 1194/2012/EU bizottsági rendelet a környezettudatos tervezés követelményeit tartalmazó III. mellékletében foglaltak figyelembevételével, egyedi audit keretében szükséges elszámolni.

Amennyiben a világítási rendszer, illetve világítótest cseréjére annak átlagos várható élettartama lejártát követően került sor, akkor az elszámolható energiamegtakarítás kizárólag a környezettudatos tervezési energiahatékonysági követelménynek megfelelő, megvilágítási típustól függő, maximálisan megengedett referencia teljesítményből számított energiaigény és az új LED világítótestek egyenkénti energiaigényének különbségéből számítható többlet energiamegtakarítás.

2.5.6. Az új LED világítási rendszer energiahatékonysági követelményei

Fogalommeghatározások:

„irányított fényű fényforrás (DLS)”: olyan fényforrás, amely teljes fényáramának legalább 80 %-a a π sr térszögbe esik (120°-os kúpnak felel meg);

„nem irányított fényű fényforrás (NDLS)”: olyan fényforrás, amely nem minősül irányított fényű fényforrásnak;

„hálózati fényforrás (MLS)”: olyan fényforrás, amely közvetlenül a hálózati áramellátásról működtethető. Azok a fényforrások, amelyek közvetlenül, de egy különálló vezérlőegység segítségével közvetett módon is működtethetők a hálózatról, hálózati fényforrásnak tekintendők;

„nem hálózati fényforrás (NMLS)”: olyan fényforrás, amely különálló vezérlőegységet igényel ahhoz, hogy a hálózatról működjön;

Az (EU) 2019/2020 bizottsági rendelet II. melléklet 1. a) pontja szerint

2021. szeptember 1-jétől a fényforrások Pon megadott teljesítményigénye nem haladja meg a Ponmax [W] maximálisan megengedett értéket, amely meghatározás szerint a Φuse megadott hasznos fényáram [lm] és a megadott CRI (–) színvisszaadási index függvénye, az alábbiak szerint:

Ponmax = C ∙ (L + Φuse/(F ∙ η)) ∙ R; (2.5.6.1.)

ahol:

η: a fényhasznosítás [lm/W]

L: a vezérlőegység/előtét teljesítményigénye [W] (A többlet energiamegtakarítás számításakor a különbségképzés miatt nem releváns.)

C: teljesítmény korrekciós tényező

C= 1,08 nem irányított fényű, hálózatról működő (NMLS) fényforrás esetén C= 1,23 irányított fényű, hálózatról működő (MLS) fényforrás esetén

F: energiahatékonysági tényező

F=1 nem irányított fényű fényforrás esetében (NDLS, teljes fényáram)

F= 0,85 az irányított fényű fényforrások esetében (DLS, kúp alakú fényáram)

R: színvisszaadási tényező (CRI) R = 1, a színvisszaadás módosító tényezőjét a teljesítményigény számítás során egyszerűsítésként figyelmen kívül hagyjuk.

Amennyiben a világításkorszerűsítés extrém feltételei miatt a CRI színvisszaadási tényező a végsőenergia megtakarítást dominánsan befolyásolja, úgy az egyedi audit során figyelembe vehető.

2.5.7. A környezettudatos tervezési követelményeknek megfelelő referencia fényhasznosítási tényező számítása

Az (EU) 2019/2020 bizottsági rendelet II. melléklet, 1. táblázatában a fényhasznosítás nem egyezik meg a minimálisan elvárt fényhasznosítással. Ez utóbbi kiszámításához figyelembe kell venni a fényforrás hasznos fényáramának (F) energiahatékonysági tényezőjét.

A környezettudatos tervezési követelmények szerinti referencia fényhasznosítást, (ƞref, i) a LED világítótest fényforrás típusonkénti fényhasznosítása (ƞi) alapján, az (Fi) energiahatékonysági tényezőjének figyelembevételével, típusonként külön-külön kell meghatározni.

ƞref, i = ƞi ∙ Fi / C [lm/W], (2.5.7.1.)

ηküszöb = fényhasznosítás LED világítótestek esetén az (EU) 2019/2020 bizottsági rendelet II. melléklet, 1. táblázatának, „a rendelet hatálya alá tartozó egyéb, a fentiekben nem megjelölt fényforrások” besorolása szerint.

ηküszöb = 120 fényhasznosítás küszöbértéke [lm/W]

C: teljesítmény korrekciós tényező

Ci= 1,08 nem irányított fényű, hálózatról működő (NMLS) fényforrás esetén Ci= 1,23 irányított fényű, hálózatról működő (MLS) fényforrás esetén

F: fényhatékonysági tényező

Fi =1 nem irányított fényű világítótestek esetében (NDLS, teljes fényáram)

Fi = 0,85 az irányított fényű világítótestek esetében (DLS, kúp alakú fényáram)

a) Irányított fényű világítótest esetében:

ηref, i = ηküszöb · F / C = 120 · 0,85 / 1,23 = 83 [lm/W] (2.5.7.2.)

b) Nem irányított fényű világítótest esetében:

ηref, i = ηküszöb · F / C = 120 · 1 / 1,08 = 111 [lm/W] (2.5.7.3.) A számítást a LED világítótestek típusa szerint külön-külön szükséges elvégezni.

2.5.8. Tipizált üzemviteli paraméterek

2.5.8.1. Tipizált éves világítási rendszer működési idők

tm, j = „j” világítási csoportra érvényes tipizált éves működési idő [h/év]

a) Ipari csarnokokban

1 műszakban + műszakkezdet vég idő:

tm, j = 253 x 8 óra + 200= 2224 [h/év]

aa) jó benapozású és nagy ablakos csarnoképületben: tm, j = 1600 [h/év]

2 műszakban: tm, j = 253 x 16 óra = 4048 [h/év]

ab) jó benapozású és nagy ablakos csarnoképületben tm, j = 2500 [h/év]

3 műszakban: tm, j = 253 x 24 óra = 6072 [h/év]

ac) természetes fénnyel rosszul megvilágított üzemcsarnokban, folyamatos üzem esetében = 8760

[h/év]

ad) jó benapozású és nagy ablakos csarnoképületben tm, j = 4524 [h/év]

b) Irodaépületben 1 műszak + takarítási idő: tm, j = 253 x 8 +200 óra = 2224 [h/év]

ba) jó benapozású és nagy ablakos irodaépületben: 1800 +200= 2000 [h/év]

c) A közvilágítás tipizált működési ideje: tm, j = 4000 [h/év]

d) A kültéri világítás tipizált működési ideje megegyezik a c) pont szerinti tipizált működési idővel, ha azt kizárólag sötétedés érzékelő vezérli.

A fenti tipizált üzemidők használata a rendelet szerinti számítás során kötelező. Amennyiben az üzemidők egyedi megítélése indokolja, úgy azokat csak egyedi audit keretén belül lehet érvényesíteni.2.5.8.2. Üzemviteli korrekciós tényezők

Ük = Üzemviteli korrekciós tényező

a) Szabályozható csarnokvilágítás

Ha a csarnok megvilágítása automatikusan szabályozható a kültéri világítás függvényében, akkor a korrekciós tényező: Ük = 0,77

b) Soronként kapcsolható világítás

Ha a beltéri világítás soronként kapcsolható a kültéri természetes világítás függvényében, akkor a korrekciós tényező: Ük = 0,83

c) Szabályozott közvilágítás korszerűsítés

Amennyiben az új LED-es közvilágítás szabályozható, akkor a korrekciós tényező:

Ük = 0,8

A korrekciós tényező a hazai gyakorlat alapján 24:00 órától 5:00 óráig történő 50%-os megvilágítás csökkentés esetére számított.

2.5.9. Az éves energiamegtakarítás számítása

2.5.9.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig elszámolható éves energiamegtakarítás

A lecserélt világítási rendszer és az új LED világítási rendszer teljesítményigényének különbségéből számolható éves energiamegtakarítás. [GJ / év]

ΔEkorai/év, i = éves megtakarítás a korai csere időszakában

ΔEkorai/év, i = (Plecs k · nk · Ük,j, lecs – Púj, i · ni · Ük,j, új) · tm, j /1000 · 3,6 /1000 [GJ /xx]

ahol:

Púj i = új LED világítótestek típusonkénti teljesítményigénye [W/db]

ni = új LED világítótestek típuson belüli száma [db]

(2.5.9.1.1.)

Plecs, k = lecserélt világítótestek típusonkénti teljesítményigénye, vezérlővel/előtéttel együtt, a (2.5.2.1.1.) képlet szerinti számítással [W/db]

ηi, előtét = lecserélt világítótest típus előtét hatásfoka [%]

nk = a lecserélt világítótestek típuson belüli száma

tm, j = „j” világítási csoportra érvényes tipizált éves működési idő [h/év].

Ük, j = „j” világítási csoportra érvényes tipizált üzemviteli korrekciós tényező 2.7.8.2. pont szerinti besorolás figyelembevételével

ΔEkorai/év = Σ ΔEkorai/év, i (a szummázás „i”; „k” és „j” változók szerint végzendő) [GJ /év]

(2.5.9.1.2.)

2.5.9.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl elszámolható éves többlet energiamegtakarítás

Az elszámolható energiamegtakarítás a (C) teljesítmény korrekciós tényezővel korrigált, maximálisan megengedett referencia teljesítményből számított energiaigény és az új LED világítótestek egyenkénti energiaigényének különbségéből számítható többlet energiamegtakarítás.

A többlet energiamegtakarítás számítása

ΔEtöbblet/év, i = Púj i · ni · (η új, i / ηref, i - 1) · tm, j · Ük /1000 · 3,6 /1000 [GJ /év]

(2.5.9.2.1.)

ΔEtöbblet/év = Σ ΔEtöbblet/év, i (a szummázás „i” és „j” változók szerint végzendő) [GJ /év]

ahol:

(2.5.9.2.2.)

i = új LED világítótest típusok száma j = kapcsolási csoportok száma

Púj i = új LED világítótest típusok teljesítményigénye [W/db]

ni = egy típuson belüli, új világítótestek mennyisége [db]

ƞúj, i = új LED világítótest típusok fényhasznosítás [lm/W]

ƞref, i = referencia fényhasznosítási tényező LED világítótest típusonként 2.5.7. pont szerint számítva

[lm/W]

tm, j = „j” világítási csoportra érvényes éves működési idő [h/év].

Ük, j = „j” világítási csoportra érvényes üzemviteli korrekciós tényező 2.5.8.2. pont szerinti besorolás figyelembevételével

2.5.10. Az elszámolható végsőenergia megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok:

a) A lecserélt világítótestekre vonatkozóan típusonként egy típuson belüli számát nk [db], a világítótest típusok és névleges villamos teljesítményigényét Plecs j [W] igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum,

b) Korai csere esetén a lecserélt világítási rendszer üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum,

c) Az új világítótestekre vonatkozóan típusonként egy típuson belüli számát ni [db], a világítótest típusok és névleges villamos teljesítményigényét Púj i [W] és fényhasznosítását, ƞúj, i [%] igazoló dokumentumok, műszaki adatlapok,

d) A világítási rendszer szabályozhatóságát és szakaszolhatóságát igazoló dokumentum,

e) Az új világítási rendszer üzembehelyezését igazoló dokumentum (pl. üzembehelyezési jegyzőkönyv),

f) Számításokkal alátámasztott végsőenergiamegtakarítás [GJ/év] igazolása.

2.5.11. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap, vagy a beruházás aktiválásának időpontja.

2.6. Használati melegvíz ellátás támogatása napkollektorral

2.6.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiamegtakarítási intézkedésként napkollektoros hőtermelő berendezéssel támogatott HMV ellátó rendszer telepítése számolható el. Az intézkedés alkalmazható az iroda-, szállás-, lakó-, kereskedelmi-, ipari- és oktatási épületek esetében a TNM rendeletben rögzített, az ipari zuhanyzók és ipari konyhák esetében az egyedileg számított normatív HMV felhasználási igény alapján.

A HMV hőszükséglet napkollektorral megtermelhető elméleti hányada az éves szinten számított HMV hőenergiaigény 70%-ában rögzített. Amennyiben a megvalósítható napkollektoros rendszer a rendelkezésre álló hely hiányában ezt az arányt nem képes biztosítani, úgy e melléklet szerinti normatív végsőenergia-megtakarítás számítás nem alkalmazható.

A fentiektől eltérő feltételek esetén a végsőenergia-megtakarítás számításához egyedi audit szükséges.

2.6.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A napkollektoros rendszer tervezése során legfeljebb a nyári hőtermelés 100%-os hasznosíthatóságára méretezett napkollektorokkal és hőtároló kapacitással szükséges biztosítani a naphőtermelés és a HMV hőfelhasználás illesztését. A napkollektor panelek dőlés- és azimut szögétől függő napenergia-hasznosítási képességét a tervezés során szükséges figyelembe venni.

A helyben, saját felhasználásra előállított megújuló hőenergia hővé alakítási hatásfoka 1.

Az intézkedés tárgyát képező HMV hőtermelő berendezés és napkollektoros rendszer névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit az 2.6.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.6.2. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

A	B	C
Sorok	Műszaki adat	HMV termelés

száma
1	HMV hőtermelő berendezés gyártója
2	HMV hőtermelő berendezés típusa
3	HMV hőtermelő berendezés első üzembehelyezésének dátuma
4	ηHMV HMV hőtermelő berendezés hatásfoka [%]
5	PNkoll= A napkollektoros rendszer névleges teljesítménye [kW]
6	Zfő/év= Zuhanyzó személyek éves száma [fő/év]
7	Kadag/év= Ipari konyha éves adagszáma [adag/év]
8	HMV hasznosító épület 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti típus besorolása
9	Aép= HMV hasznosító épület fűtött alapterülete [m2]

2.6.3. Az intézkedés élettartama Várható élettartamok az ajánlás alapján:

a) napkollektoros rendszer várható élettartama: 15 év

b) HMV hőtermelő berendezés várható élettartama:

ba) Nagy energiahatékonyságú kazánok (< 30 kW) esetén: 20 év bb) Kazánok (>= 30 kW) esetén: 25 év

A napkollektor beruházás elszámolható maximális élettartama: 15 év.

2.6.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az intézkedés eredményének avulási hatása nincs, amennyiben a kivitelezés és rendszeres karbantartás a gyártói műszaki leírásoknak megfelelően történik.

2.6.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

Az intézkedés során a végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a beépített HMV hőtermelő berendezés várható élettartamát.

a) Amennyiben az intézkedésre a HMV hőtermelő berendezés várható élettartama lejártát megelőzően kerül sor, úgy azt korai cserének kell tekinteni.

b) Amennyiben az intézkedésre a HMV hőtermelő berendezés várható élettartama lejártát követően kerül sor, úgy azt korai csere időszakán túlinak kell tekinteni.

A napkollektoros hőtermelésnek csak az a hányada számolható el végsőenergia-megtakarításként, ami

a) korai csere esetén a jelenlegi HMV hőtermelő berendezés hatásfokának,

b) korai csere időszakán túl az EU által előírt környezettudatos tervezési feltételeknek megfelelő minimális követelményérték hatásfokának

és a napkollektor hatásfokának különbségéből számítható végsőenergia-megtakarítás.

2.6.6. HMV hőigény napkollektorral megtermelhető, elméleti hányada

ipari zuhanyzók: QHMV,zuhany = 9,45 kWh/fő x 70% = 6,6 [kWh/fő/év] ipari konyha: QHMV,konyha = 3,15 kWh/adag x 70% = 2,2 [kWh/adag/év] iroda épület: QHMV,ép = 9 kWh/m2/a x 70% = 6,3 [kWh/m2/év]

szállás, lakóépület: QHMV,ép = 30 kWh/m2 a x 70% = 21 [kWh/m2/év]

kereskedelmi épület: QHMV,ép = 9 kWh/m2 a x 70% = 6,3 [kWh/m2/év] ipari épület: QHMV,ép = 9 kWh/m2 a x 70% = 6,3 [kWh/m2/év] oktatási épület: QHMV,ép = 7 kWh/m2 a x 70% = 4,9 [kWh/m2/év]

2.6.7. Naphő hasznosítási korrekciós tényezők

A hőtermelés és felhasználás időbeli divergenciája csökkenti a hasznosítható naphő mennyiségét. Ezt a végsőenergia-megtakarítás számításában Xxxxx hasznosítási korrekciós tényezővel szükséges figyelembe venni.

ipari zuhanyzók Hkorr = 0,9 napszaki használat

ipari konyha Hkorr = 0,7 hétvégi felhasználás hiánya iroda épület: Hkorr = 0,7 hétvégi felhasználás hiánya szállás, lakóépület: Hkorr = 0,9 napszaki használat kereskedelmi épület: Hkorr = 0,7 hétvégi felhasználás hiánya ipari épület: Hkorr = 0,9 napszaki használat

oktatási épület: Hkorr = 0,7 hétvégi és nyári felhasználás hiánya

2.6.8. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia hatásfok

A vízmelegítés környezettudatos tervezés követelményei szerinti referencia hatásfokokat (ηHMV,ref), a HMV hőigény függvényében a 2.6.8. táblázat tartalmazza.

2.6.8. táblázat

HMV termelés környezettudatos tervezés követelményei szerinti referencia hatásfokok, a HMV hőigény függvényében (ηHMV,ref)

névleges terhelési profil	3XS	XXS	XS	S	M	L	XL	XXL	3XL	4XL
QIGÉNY / nap [kWh/nap]	0,345	2,1	2,1	2,1	5,845	11,655	19,07	24,53	46,76	93,52
QIGÉNY / év [kWh/év]	120	750	750	750	1 400	2 790	4 570	5 880	11 220	22 440
ηHMV, ref	32%	32%	32%	32%	36%	37%	38%	60%	64%	64%

A HMV hőtermelés környezettudatos tervezés követelményei szerinti referencia hatásfokát ( ηHMV,ref ), a HMV éves hőigénye (QIGÉNY/év) szerint szükséges kiválasztani.

QIGÉNY/év = QHMV/év / 70% / Hkorr [kWh] (2.6.8.1.) ahol:

QHMV/év = HMV hőigény napkollektorral megtermelhető (2.6.9.1.1.) képlet szerint számított hányada 70% - HMV hőszükséglet napkollektorral megtermelhető elméleti hányada

Hkorr = Naphő hasznosítási korrekciós tényező a HMV hasznosító épület 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti besorolási típusa alapján [kWh/év]

2.6.9. Az energiamegtakarítás számítása

2.6.9.1. A meglévő HMV hőtermelő berendezés várható élettartamának végéig elszámolható éves energiamegtakarítás

A végsőenergia-megtakarítás (ΔEkorai/év) a napkollektor és a HMV hőtermelő berendezés hatásfokának különbségéből számítható. [GJ / év]

QHMV/év = HMV hőigény napkollektorral megtermelhető hányada [kWh/év]

QHMV/év = (Zfő/év · QHMV,zuhany + Xxxxx/év · QHMV,konyha + Aép · QHMV,ép ) · Hkorr

[kWh/év] (2.6.9.1.1.)

ΔEkorai/év = QHMV/év · (1- ηHMV ) · 3,6 /1000 [GJ/év] (2.6.9.1.2.) ahol:

Zfő/év= Zuhanyzó személyek éves száma [fő/év]

QHMV,zuhany= Ipari zuhanyzók éves HMV hőigényének megtermelhető hányada

Kadag/év= Ipari konyha éves adagszáma [adag/év]

[kWh/év]

QHMV,konyha= Ipari konyha éves HMV hőigényének megtermelhető hányada [kWh/év]

Aép= HMV hasznosító épület fűtött alapterülete [m2]

QHMV,ép= Épületek éves HMV hőigényének megtermelhető hányada a HMV hasznosító épület 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti besorolási típusa alapján [kWh/év]

Hkorr = Naphő hasznosítási korrekciós tényező a HMV hasznosító épület 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti besorolási típusa alapján [kWh/év]

ηHMV = Meglévő HMV termelő berendezés hatásfoka

2.6.9.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl elszámolható éves energiamegtakarítás

A többlet végsőenergia-megtakarítás (ΔEtöbblet/év) a napkollektor és a HMV hőtermelő berendezés környezettudatos tervezési feltételeknek megfelelő referencia hatásfokának különbségéből számítható. [GJ / év]

ΔEtöbblet/év = QHMV/év · (1- ηHMV,ref) · 3,6 /1000 [GJ/év] (2.6.9.2.1.) ahol:

QHMV/év = HMV hőigény napkollektorral megtermelhető hányada [kWh/év]

ηHMV,ref = HMV termelő berendezés környezettudatos tervezési feltételeinek megfelelő referencia hatásfoka

2.6.10. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A meglévő HMV termelő berendezés hatásfok ηHMV [%] értékét igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb műszaki dokumentum (korai csere esetén),

b) A meglévő HMV termelő berendezés üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (korai csere esetén),

c) A napkollektoros rendszer névleges teljesítményét PNkoll [kW] igazoló tervezői nyilatkozat vagy egyéb dokumentum,

d) Az új napkollektoros rendszer üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv),

e) A 2.6.2. táblázat 6-9. sorában szereplő adatokat alátámasztó dokumentumok.

f) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év],

2.6.11. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap, vagy a beruházás aktiválásának időpontja.

2.7. Használati melegvízkészítés hőfejlesztő berendezésének korszerűsítése

2.7.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiamegtakarítási intézkedésként a használati melegvíz (a továbbiakban: HMV) ellátó rendszer hőfejlesztő berendezésének, vagy a vízmelegítő energiahatékonyabbra történő cseréje számolható el. Az intézkedés alkalmazható az iroda-, szállás-, lakó-, kereskedelmi-, ipari- és oktatási épületek esetében a TNM rendeletben rögzített, az ipari zuhanyzók és ipari konyhák esetében az egyedileg számított normatív HMV felhasználási igény alapján.

Amennyiben a HMV készítés korszerűsítése során bármely, villamos energiaforrástól különböző végsőenergia forrású hőfejlesztővel rendelkező berendezést villamos energiaforrású vízmelegítőre cserélnek (elektromos forróvíztárolók, elektromos átfolyós vízmelegítő, elektromos kazán), úgy az új HMV készítő berendezés hatásfokát 1-nek kell tekinteni.

Amennyiben a HMV ellátás hőigénye napkollektorral támogatott, úgy a jegyzék szerint számított megtakarításnak csak a 30%-a számolható el, mert a napkollektorral megtermelhető elméleti hőmennyiség hányad az éves HMV hőenergiaigény 70%-ában rögzített. Amennyiben a napkollektoros rendszer a rendelkezésre álló hely hiányában ezt az arányt nem képes biztosítani, úgy e melléklet szerinti normatív végsőenergia-megtakarítás számítás nem alkalmazható.A fentiektől eltérő feltételek esetén a végsőenergia- megtakarítás számításához egyedi audit szükséges.

2.7.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A HMV rendszer hőfejlesztő berendezése avult, nem energiahatékony, ezért annak jobb hatásfokú berendezésre történő cseréje végsőenergia-megtakarítást eredményez. Az energiamegtakarítás korai csere esetében a régi és új berendezés energiahatékonyságának különbségéből adódik. A számítások során feltételezzük, hogy a HMV hőigény változatlan marad, energiahordozó váltás lehetséges, az a végsőenergia megtakarítás mértékét nem befolyásolja. Amennyiben a HMV rendszer hőfejlesztő berendezésének élettartama lejárt, akkor az EU által előírt környezettudatos tervezési feltételeknek megfelelő minimális követelményérték hatásfokának és az új hőfejlesztő berendezés hatásfokának különbségéből számítható végsőenergia- megtakarítás.

Az intézkedés tárgyát képező régi és új HMV hőfejlesztő berendezés névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit az 2.7.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.7.2. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

A	B	C
Sorok száma	HMV készítés	Műszaki adat
1	a lecserélt HMV készítő berendezés gyártója
2	a lecserélt HMV készítő berendezés típusa
3	a lecserélt HMV készítő berendezés első üzembe helyezésének dátuma
4	PHMV,lecs.= a lecserélt HMV készítő berendezés névleges teljesítménye [kW]
5	ηHMV,lecs. = a lecserélt HMV készítő berendezés hatásfoka [%]
6	az új HMV készítő berendezés gyártója
7	az új HMV készítő berendezés típusa
8	az új HMV készítő berendezés első üzembe helyezésének dátuma
9	PHMV,új= az új HMV készítő berendezés névleges teljesítménye [kW]
10	ηHMV,új = az új HMV készítő berendezés hatásfoka [%]
11	Zfő/év= Zuhanyzó személyek éves száma [fő/év]
12	Kadag/év= Ipari konyha éves adagszáma [adag/év]
13	HMV hasznosító épület 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti típus besorolása
14	Aép= HMV hasznosító épület fűtött alapterülete [m2]

2.7.3. Az intézkedés élettartama Várható élettartamok az ajánlás alapján:

HMV készítő berendezés várható élettartama:

a) Nagy energiahatékonyságú kazánok (< 30 kW) esetén: 20 év

b) Kazánok (>= 30 kW) esetén: 25 év

c) villamos vízmelegítők esetén: 15 év (szigetelt meleg vizes tartályok)

2.7.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az intézkedés eredményének avulási hatása nincs, amennyiben a kivitelezés és rendszeres karbantartás a gyártói műszaki leírásoknak megfelelően történik.

2.7.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

Az intézkedés során a végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a beépített HMV készítő berendezés várható élettartamát.

a) Amennyiben az intézkedésre a HMV készítő berendezés várható élettartama lejártát megelőzően kerül sor, úgy azt korai cserének kell tekinteni.

b) Amennyiben az intézkedésre a HMV készítő berendezés várható élettartama lejártát követően kerül sor, úgy azt korai csere időszakán túlinak kell tekinteni.

A hőtermelésnek csak az a hányada számolható el végsőenergia-megtakarításként, ami

a) korai csere esetén a jelenlegi HMV készítő berendezés hatásfokának,

b) korai csere időszakán túl az EU által előírt környezettudatos tervezési feltételeknek megfelelő minimális követelményérték hatásfokának

és az új hőtermelő berendezés hatásfokának különbségéből számítható végsőenergia-megtakarítás.

2.7.6. HMV hőigény épület típusonként TNM rendeletben rögzített, ipari zuhanyzók és ipari konyhák esetében az egyedileg számított normatív HMV felhasználási igény alapján

ipari zuhanyzók: QHMV,zuhany = 9,45 [kWh/fő/év]

ipari konyha: QHMV,konyha = 3,15 [kWh/adag/év]

iroda épület:	QHMV,ép = 9	[kWh/m2/év]
szállás, lakóépület:	QHMV,ép = 30	[kWh/m2/év]
kereskedelmi épület:	QHMV,ép = 9	[kWh/m2/év]
ipari épület:	QHMV,ép = 9	[kWh/m2/év]
oktatási épület:	QHMV,ép = 7	[kWh/m2/év]

2.7.7. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia hatásfok

A vízmelegítés környezettudatos tervezés követelményei szerinti referencia hatásfokokat (ηHMV,ref), a HMV hőigény függvényében a 2.7.7. táblázat tartalmazza.

2.7.7. táblázat

HMV készítés környezettudatos tervezés követelményei szerinti referencia hatásfokok, a HMV hőigény függvényében (ηHMV,ref)

névleges terhelési profil	3XS	XXS	XS	S	M	L	XL	XXL	3XL	4XL
QIGÉNY / nap [kWh/nap]	0,345	2,1	2,1	2,1	5,845	11,655	19,07	24,53	46,76	93,52
QIGÉNY / év [kWh/év]	120	750	750	750	1 400	2 790	4 570	5 880	11 220	22 440
ηHMV, ref	32%	32%	32%	32%	36%	37%	38%	60%	64%	64%

A HMV készítés környezettudatos tervezés követelményei szerinti referencia hatásfokát (ηHMV,ref), a HMV éves hőigénye (QHMV/év) szerint szükséges kiválasztani.

2.7.8. Az energiamegtakarítás számítása

2.7.8.1. A meglévő HMV készítő berendezés várható élettartamának végéig elszámolható éves energiamegtakarítás

A végsőenergia-megtakarítás (ΔEkorai/év) az új és a régi HMV készítő berendezés hatásfokának különbségéből számítható. [GJ / év]

QHMV/év = HMV hőigény [kWh/év]

QHMV/év = (Zfő/év · QHMV,zuhany + Kadag/év · QHMV,konyha + Aép · QHMV,ép ) [kWh/év] (2.7.8.1.1.)

ΔEkorai/év = QHMV/év · (ηHMV,új - ηHMV,lecs. ) · 3,6 /1000 [GJ/év] (2.7.8.1.2.) ahol:

Zfő/év= Zuhanyzó személyek éves száma [fő/év]

QHMV,zuhany= Ipari zuhanyzók éves HMV hőigénye [kWh/év]

Kadag/év= Ipari konyha éves adagszáma [adag/év]

QHMV,konyha= Ipari konyha éves HMV hőigénye [kWh/év]

Aép= HMV hasznosító épület fűtött alapterülete [m2]

QHMV,ép= Épületek éves HMV hőigénye a HMV hasznosító épület

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti besorolási típusa alapján [kWh/év]

ηHMV,új. = Új HMV készítő berendezés hatásfoka

Ha végsőenergia-hordozó váltás történik bármely, villamos energiától különböző végsőenergia- hordozóról villamos energiára, akkor ηHMV,új. = 1.

ηHMV,lecs. = Lecserélt HMV készítő berendezés hatásfoka

2.7.8.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl elszámolható éves energiamegtakarítás

A többlet végsőenergia-megtakarítás (ΔEtöbblet/év) a beépített új HMV készítő berendezés és a HMV készítő berendezés környezettudatos tervezési feltételeknek megfelelő referencia hatásfokának különbségéből számítható. [GJ / év]

ΔEtöbblet/év = QHMV/év · (ηHMV,új - ηHMV,ref) · 3,6 /1000 [GJ/év] (2.7.8.2.1.) ahol:

QHMV/év = HMV hőigény [kWh/év]

ηHMV,új. = Új HMV készítő berendezés hatásfoka

ηHMV,ref = HMV termelő berendezés környezettudatos tervezési feltételeinek megfelelő referencia hatásfoka

2.7.9. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Az új HMV készítő berendezés hatásfok ηHMV,új [%] értékét igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb műszaki dokumentum.

b) Az új HMV készítő berendezés névleges teljesítményét PHMV,új [kW] igazoló tervezői nyilatkozat vagy egyéb dokumentum, adatlap.

c) A lecserélt HMV termelő berendezés hatásfok ηHMV,lecs. [%] értékét igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb műszaki dokumentum (korai csere esetén).

d) A lecserélt HMV készítő berendezés üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (korai csere esetén).

e) A lecserélt HMV készítő berendezés névleges teljesítményét PHMV,lecs. [kW] igazoló tervezői nyilatkozat vagy egyéb dokumentum, adatlap.

e) Az új HMV készítő berendezés üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv, korai csere esetén)

f) A 2.7.2. táblázat 11-14. soraiban szereplő adatokat alátámasztó dokumentumok.

g) Nyilatkozat arról, hogy a HMV ellátó rendszer tartalmaz-e napkollektoros készítő rendszert.

h) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.7.10. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap, vagy a beruházás aktiválásának időpontja.

2.8. Gázkazán cseréje hőszivattyúra

2.8.1. Az intézkedés leírása

Az intézkedés a korábbi gázüzemű hőtermelő rendszer helyett fűtés, vagy fűtés és használati melegvíz készítés céljára hőszivattyús fűtési rendszer beépítésével valósul meg. A lecserélt hőtermelő berendezés típusa hagyományos vagy kondenzációs gázkazán lehet. A hőszivattyús fűtési rendszernél alacsony hőmérsékletű hőleadó oldalt szükséges biztosítani. Az intézkedés kizárólag termikusan korszerű családi házakban (CS); társasházakban (TH); irodaépületekben (IÉ) és oktatási épületekben (OÉ) hajtható végre.

Egy épület akkor minősül termikusan korszerűnek, az intézkedés kezdetéhez viszonyítva az épület használatba vétele 10 éven belül történt, vagy a fűtési rendszer cseréje előtt az elmúlt 10 évben az alábbi három intézkedés közül legalább kettőt végrehajtottak:

a) a zárófödém hőszigetelése

b) a külső falak szigetelése

c) ablakcsere

Az egészségügyi létesítmények (EüÉ), valamint az ipari épületek (IpÉ) tekintetében az energetikai számításokat auditálás alapján kell elvégezni.

2.8.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező gázkazán, hőszivattyú, valamint épület paramétereit a 2.8.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.8.2. táblázat

Az intézkedés tárgyát képező gázkazán, hőszivattyú, valamint épület paraméterei

A	B	C	D
Sorok száma	Műszaki adat	Lecserélt/régi gázkazán	Új hőszivattyú
1	Gyártó
2	Típus
3	A lecserélt gázkazán üzembehelyezésének dátuma	csak korai csere esetén	-
4	SCOPúj= beépített új hőszivattyú szezonális fűtési jóságfoka	-
5	Épület 2.8.5.4. táblázat szerinti besorolási kategóriája (CSH; TH; IÉ; OÉ)

6	n = 2.8.5.4. táblázat szerinti épület típusok száma
7	l = lakóegységek száma
8	AN = épület fűtött alapterülete [m2]

2.8.3. Az intézkedés élettartama Az intézkedés élettartama:

a) levegő-levegő hőszivattyú esetén: 10 év;

b) levegő-víz hőszivattyú esetén: 15 év;

c) földhő vagy talajvizes hőszivattyú esetén: 25 év.

Az energiahatékonyság-növelő intézkedés során lecserélt földgáz üzemű fűtőberendezés várható élettartama:

a) gázkazánokra (< 30 kW): 20 év

b) gázkazánokra (>= 30 kW): 25 év

2.8.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

a) levegő-levegő új, beépített hőszivattyú esetében 0,25 [% /év]

b) minden más új, beépített hőszivattyú esetében 0,9 [% /év]

2.8.5. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A hőszivattyúk alkalmazása esetén a szezonális helyiségfűtési hatásfok (ηs,ref ) nem csökkenhet

a) alacsony hőmérsékletű hőszivattyúk esetében 125% alá,

b) közepes hőmérsékletű hőszivattyúk esetében 110 % alá.

„Alacsony hőmérsékletű használat”: olyan használat, amely során a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés 35 °C beltéri hőcserélő-kimeneti hőmérsékleten a névleges fűtőteljesítményét adja le;

„Közepes hőmérsékletű használat”: olyan használat, amely során a hőszivattyús helyiségfűtő berendezés vagy hőszivattyús kombinált fűtőberendezés 55 °C beltéri hőcserélő-kimeneti hőmérsékleten a névleges fűtőteljesítményét adja le;

A szezonális helyiségfűtési hatásfok minimumértéke elektromos motorral hajtott levegő-levegő típusú hőszivattyúk esetében: 137%.

2.8.5.1. A hőszivattyúk szezonális fűtési jóságfokának (SCOPref) minimum követelményértékei:

a) elektromos motorral hajtott levegő-levegő típusú hőszivattyúk esetében:

SCOPref = ηs,ref ∙CC = 1, 37 ∙ 2,5 = 3,43

b) alacsony hőmérsékletű levegő-víz; víz–víz; sósvíz–víz típusú hőszivattyúk esetében:

SCOPref = ηs,ref ∙CC = 1, 25 ∙2,5 = 3,13

c) közepes hőmérsékletű levegő-víz; víz–víz; sósvíz–víz típusú hőszivattyúk esetében:

SCOPref = ηs,ref ∙CC = 1, 10∙ 2,5 = 2,75

ahol

ηs,ref = minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia szezonális helyiségfűtési hatásfok

CC = „átváltási együttható”, amelynek értéke CC = 2,5

2.8.5.2. Az épület típusok szezonális fűtési hatásfoka:

a) családi ház átlagos szezonális fűtési hatásfoka: ηs =1,1

b) társasház<10 lakás; átlagos szezonális fűtési hatásfoka: ηs =1,32

c) társasház>=10 lakás; átlagos szezonális fűtési hatásfoka: ηs =1,36

d) irodaépület átlagos szezonális fűtési hatásfoka: ηs = 1,33

e) oktatási épület átlagos szezonális fűtési hatásfoka: ηs = 1,17

2.8.5.3. A minimum energiahatékonysági tényező (kref) értelmezése:

k = Evill = η

/ SCOP

(2.8.5.3.1.)

ref qF+ qHM7 s

ref

ahol:

Evill= az épület tényleges fajlagos villamosenergia igénye fűtés- és HMV termelésre, (fajlagos éves villamos végsőenergia-felhasználás) [(kWh/m2/a]

qF= a fűtés fajlagos nettó éves energiaigénye [(kWh/m2/a]

qHMV= a használati melegvíz (HMV) készítés fajlagos nettó éves energiaigénye [(kWh/m2/ a]

ηs = az épülettípus átlagos szezonális helyiségfűtési hatásfoka

SCOPref = a hőszivattyú szezonális fűtési jóságfokának minimum követelményértéke 2.8.5.1. pont szerint.

2.8.5.4. A számítási módszertanban alkalmazott energiahatékonysági tényezők és fajlagos nettó éves energiaigények

A régi/lecserélt gázkazánokra (klecs), továbbá az új hőszivattyúk minimum referencia értékére (kref) alkalmazott energiahatékonysági tényezőket, továbbá az épülettípusokra statisztikailag figyelembe vehető fajlagos nettó éves energiaigényeket az 2.8.5.4. táblázat tartalmazza.

2.8.5.4. táblázat A számítási módszertanban alkalmazott energiahatékonysági tényezők és fajlagos nettó éves energiaigények

	A		B	C	D	E	F
1.	Termikusan korszerű, új épületre vonatkozó adatok épület		CSH	TH<10	TH>=10	IÉ	OÉ
2.	qF	kWh/m2,a	66	52	39	44	57
3.	qHMV	kWh/m2,a	27,5			9	7
4.	klecs	régi kondenzációs gázkazános rendszer	1,11	1,22	1,24	1,40	1,15
5.	klecs	régi gázkazános rendszer	1,39	1,41	1,43	1,75	1,47
6.	kref	levegő/levegő hőszivattyús rendszer referencia értéke	0,32	0,39	0,4	0,39	0,34
7.		alacsony hőmérsékletű (levegő-víz) hőszivattyús rendszer referencia értéke	0,352	0,42	0,44	0,42	0,37
8.		közepes hőmérsékletű (levegő-víz) hőszivattyús rendszer referencia értéke	0,4	0,48	0,49	0,48	0,43

Amennyiben a kazán-hőszivattyú csere csak a fűtőrendszert érinti, akkor a számításban a qHMV=0 értéket kell figyelembe venni.

2.8.6. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

Az intézkedés végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi gázkazán várható élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélt gázkazán még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az Ehat.vhr.

7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés aa) 20 évnél nem idősebb gázkazán (< 30 kW), ab) 25 évnél nem idősebb gázkazán (>= 30 kW)

kiváltására történő hőszivattyú beépítés esete korai cserének minősül, ezért a gázkazán várható élettartamáig hátralévő, de legfeljebb 2030. december 31-ig tartó időszakra a számítást a (2.8.7.1.1.) képlet szerint kell elvégezni.

b) A régi, lecserélendő gázkazán várható élettartamát meghaladó időszakban az elszámolható többlet energiamegtakarítás az új berendezés energiafelhasználásának és a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimum követelményeket teljesítő referencia energiafelhasználásnak a különbsége. A számítást a (2.8.7.2.1.) képlet szerint kell elvégezni.

2.8.7. Az energiamegtakarítás számítása

2.8.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

Amennyiben a hőellátó rendszer cseréje több épület típust érint, úgy a számítást az épület(ek) 2.8.5.4. táblázat szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

ΔE = ∑n A

∙ (k

— SCOPref ∙k

)∙ (q +q

) ∙ 3,6/1000 , [GJ/év ]

ahol

korai/év

i=1

N,i

lecs

SCOPúj

ref

F HMV

(2.8.7.1.1.)

n = épület besorolási típusok számossága 2.8.5.4. táblázat szerint

AN = épület fűtött alapterülete [m2]

klecs = épület energiahatékonysági tényezője a hőtermelő berendezés cseréje előtt 2.8.5.4. táblázat szerint

kref = épület energiahatékonysági tényezője a referencia (minimum követelménynek megfelelő) hőszivattyúval, 2.8.5.4. táblázat szerint

SCOPref= referencia (minimum követelménynek megfelelő) hőszivattyú SCOP értéke 2.8.5.1. pont szerint

SCOPúj= beépített új hőszivattyú SCOP értéke (szezonális fűtési jóságfok)

qF = fűtés fajlagos nettó éves energiaigénye, 2.8.5.4. táblázat szerint [kWh/m2, a]

qHMV = használati melegvíz készítés fajlagos nettó éves energiaigénye 2.8.5.4. táblázat szerint

[kWh/m2, a]

2.8.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A számításokat az épület(ek) 2.8.2. pont szerinti besorolási típusaira (n) külön-külön, majd a részmegtakarítások összegzésével szükséges elvégezni.

ΔE = ∑n A ∙k

∙ (1— SCOPref)∙ (q +q

) ∙ 3,6 /1000 , [GJ/év ]

ahol

többlet/év

i=1

N,i

ref

SCOPúj

F HMV

(2.8.7.2.1.)

n = épület besorolási típusok számossága 2.8.2. pont szerint

AN = épület fűtött alapterülete [m2]

kref = az épület energiahatékonysági tényezője a referencia (minimum követelménynek megfelelő) hőszivattyúval, 2.8.5.4. táblázat szerint

SCOPref= referencia (minimum követelménynek megfelelő) hőszivattyú SCOP értéke 2.8.5.1. pont szerint

SCOPúj= beépített új hőszivattyú SCOP értéke (szezonális fűtési jóságfok)

qF = fűtés fajlagos nettó éves energiaigénye, 2.8.5.4. táblázat szerint [kWh/m2, a]

qHMV = használati melegvíz készítés fajlagos nettó éves energiaigénye 2.8.5.4. táblázat szerint

[kWh/m2, a]

2.8.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) lecserélt/régi gázkazán gyártóját, típusát igazoló dokumentum (korai csere esetén)

b) lecserélt gázkazán üzembehelyezésének, gyártási évének dátuma (korai csere esetén)

c) beépített hőszivattyú gyártóját, típusát igazoló dokumentum

d) beépített hőszivattyú szezonális fűtési jóságfokát (SCOPúj) igazoló dokumentum

e) épület 2.8.5.4. táblázat szerinti besorolási típusát (CSH; TH; IÉ; OÉ), épület besorolási típusok számosságát (n), lakóegységek számát (l) igazoló dokumentum (így különösen alapító okirat, közös képviselő, tulajdonos nyilatkozata)

f) épület fűtött alapterületét [m2] igazoló dokumentum

g) hőszivattyú üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv)

h) számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.8.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap vagy az üzembehelyezés időpontja.

2.9. Társasház komplex felújításának egyszerűsített elszámolása két lépésben „k” tényező alkalmazásával

2.9.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

A termikus felújítással nem rendelkező és elavult fűtési rendszerrel üzemelő társasházakat első lépésben termikusan kell felújítani, azaz a külső határolószerkezeteket legalább a jogszabályban előírt hőátbocsátású szerkezetekre korszerűsíteni.

a) A külső falakat hőszigeteléssel ellátni, U≤ 0,24 W/m2,K

b) Nyílászárókat cserélni, 3 rétegű hőszigetelő üvegezéssel, U≤ 1,15 W/m2,K

c) Födémeket, tetőtéri szerkezeteket hőszigetelni, U≤ 0,17 kWh/m2,K

d) Nem megkövetelt, de lehetőség szerint célszerű a padlókat, lábazatokat, fűtetlen tereket határoló felületeket szigetelni.

Amennyiben a külső határolószerkezetek esetében a követelménynél kisebb U értékű szerkezet kerül kialakításra, beépítésre, vagy a külső határolószerkezetek korszerűsítésével elérhető végsőenergia megtakarítás több, mint a jegyzék szerint figyelembe vett költségoptimalizált követelményértékek teljesítésével elérhető megtakarítás, úgy egyedi audit készítése szükséges a végsőenergia megtakarítás számítására.

Második lépésben történik a már termikusan korszerű épület komplex hőellátó rendszer, fűtési és a használati melegvíz (továbbiakban HMV) ellátó rendszer korszerűsítése, vagy a társasház hatékony távhőhálózatra történő csatlakoztatása.

Az intézkedés elszámolható megtakarítása az 1. lépésben és a 2. lépésben egymástól függetlenül számított végsőenergia-megtakarítás összegéből adódik: ΔE = ΔE1.lépés + ΔE2.lépés.

2.9.2. Az intézkedés élettartama: a komplex felújítással elérhető végsőenergia-megtakarítás figyelembe vehető várható élettartama 20 év.

2.9.3. Az intézkedés hatásának éves csökkenése – éves avulás mértéke Az intézkedés éves avulása 0,1 %.

2.9.4. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

k=E/(qF+ qHMV) ahol:

E → az épület fűtési és HMV termelés fajlagos hő- és villamosenergia-igénye, amely a teljes rendszer veszteségét is tartalmazza (végső fajlagosenergia-felhasználás) [kWh/m2 a]

qF → fajlagos nettó fűtési energiaigény [kWh/m2 a]

qHMV → fajlagos nettó HMV energiaigény [kWh/m2 a]

2.9.4. táblázat

Termikusan korszerűtlen és termikusan felújított társasházak alapértékei, hőellátó rendszerek hatékonysági tényezői különböző hőtermelő és fogyasztói rendszerek esetén, komplex fűtés és HMV rendszer megvalósításánál

					1		2
					termikusan nem felújított épület (krégi,1)		termikusan felújított épület (krégi,2)
					TH<10	TH>=10	TH<10	TH>=10
	qF	kWh/m2,a			140	96,4	52	39
	qHMV	kWh/m2,a			27,5		27,5
1. lépés	krégi,1; krégi,2	régi közp. kazán elektr. bojler	HMV	egyedi	1,32	1,33	1,43	1,45
	krégi,1; krégi,2	régi közp. kazán átfolyós vízmelegítő	HMV	egyedi	1,34	1,37	1,5	1,55
	krégi,1; krégi,2	régi közp. kazán központi HMV tárolóval			1,37	1,43	1,52	1,56
	krégi,1; krégi,2	gázkonvektor HMV elektr. bojler			1,39	1,45	1,42	1,48
2. lépés	kref	EU min. gázkazán + termikus felújítás			n.r.	n.r.	1,30	1,32
	kúj	komplex hőellátó r. xxxx. xazánnal + termikus felújítás			n.r.	n.r.	1,18	1,2
	kúj	hatékony távfűtés+ termikus felújítás			n.r.	n.r.	1,17	1,19

2.9.5. 1. lépés: A társasház külső határoló felületeinek termikus felújítása A teljes épületre vonatkozó elszámolható energiamegtakarítás számítása

ΔE1.lépés=AN·(Erxxx,0−Erégi,2) · 0,0036 [GJ/a] (2.9.5.1.) ahol

AN - fűtött alapterület [m2]

Erégi,1 – a termikusan nem felújított épület (a 2.9.4. táblázat 1. oszlopa szerint) éves fajlagos energiafelhasználása meglévő hőellátó rendszer esetén (alapállapot) [kWh/m2,a]

Erégi,2 – a termikusan felújított épület (2) éves fajlagos energiafelhasználása megmaradó hőellátó rendszer esetén (effektív érték) [kWh/m2,a]

Erégi,1=krégi,1·(qF+qHMV) [kWh/m2,a] (2.9.5.2.)

Erégi,2=krégi,2·(qF+qHMV) [kWh/m2,a] (2.9.5.3.) ahol

qF – a fűtés fajlagos nettó éves energiaigénye (nem függ a hőtermelőtől és a létrehozott fűtési rendszertől)

[kWh/m2, a]

qHMV – használati melegvíz készítés (HMV) fajlagos nettó éves energiaigénye (nem függ a HMV előállítás módjától és az ellátórendszer kialakításától) [kWh/m2, a]

krégi,1 – termikusan nem felújított épület régi fűtési- és HMV-rendszerrel energiahatékonysági tényezője

krégi,2 – termikusan felújított épület régi fűtési- és HMV-rendszerrel energiahatékonysági tényezője A képletben szereplő krégi,1, krégi,2, qF, qHMV értékeit a 2.9.4. táblázat tartalmazza.

2.9.6. 2. lépés: A hőellátó rendszer komplex felújítása intézkedés a termikusan felújított épületben

a) A társasház termikus felújítását követően az épület fűtési és HMV rendszerei komplex felújításra kerülnek:

aa) kazáncsere ab) szivattyúcsere

ac) fűtési alapvezeték és elosztóvezeték korszerűsítése ad) szabályozó rendszer korszerűsítése

b) A társasház fűtési- és HMV-készítő rendszerének hőellátását távhőre történő csatlakozással oldják meg.

2.9.6.1. A hőellátó rendszer komplex felújítása intézkedés számítási módszertanában alkalmazott teljesítménytényezők

A végsőenergia-megtakarítás számításában figyelembe vett uniós jogi aktusok:

a) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2013. augusztus 2-i 813/2013/EU bizottsági rendelet,

b) (EU) 2015/1188 bizottsági rendelet a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról.

A régi/lecserélt gázkazánokra (krégi), az új gázkazánokra (kúj), továbbá az új gázkazánok minimum referencia értékére (kref) alkalmazott teljesítmény-tényezőjét a termikusan felújított épületekre a 2.9.4. táblázat tartalmazza.

2.9.6.2. A hőellátó rendszer komplex felújítása intézkedés energiamegtakarításának számítási elve

Az intézkedés végsőenergia-megtakarításának számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi gázkazán várható élettartamát.

a) Amennyiben az új hőtermelő is gázkazán és a régi, lecserélt gázkazán még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.)

Korm. rendelet 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés aa) 20 évnél nem idősebb gázkazán (< 30 kW)

ab) 25 évnél nem idősebb gázkazán (>= 30 kW)

kiváltására történő kondenzációs gázkazán beépítés korai cserének minősül. A számítást a 2.9.6.3. fejezet szerint kell elvégezni.

b) Amennyiben az új hőtermelő is gázkazán és a régi, lecserélendő gázkazán várható élettartamát meghaladó időszakban az elszámolható többlet energiamegtakarítás az új berendezés energiafelhasználásának és a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia energiafelhasználásnak a különbsége. A számítást a 2.9.6.4. pont szerint kell elvégezni.

c) Amennyiben a termikus korszerűsítést követően a hőellátó rendszer komplex felújítása távhőre történő csatlakozással történik, úgy függetlenül a régi gázkazán életkorától, a számítást a 2.9.6.3. pont szerint kell elvégezni. A számítás elvégezhető abban az esetben is, ha a régi fűtési rendszer gázkonvektoros volt.

2.9.6.3. A hőellátó rendszer komplex felújítása intézkedés hatására bekövetkező energiamegtakarítás a korai csere időszakában

ΔEfűtés,korai=AN·(Erégi,2−Eúj) · 0,0036 [GJ/a] (2.9.6.3.1.)

AN - fűtött alapterület [m2]

Erégi,2 – a termikusan felújított épület éves fajlagos energiafelhasználása meglévő hőellátó rendszer esetén (2. lépés alapállapot) [kWh/m2,a]

Eúj – a termikusan felújított épület éves fajlagos energiafelhasználása hőellátó rendszer felújítását követően (2. lépés intézkedését követő állapot) [kWh/m2,a]

Erégi,2=krégi,2·(qF+qHMV)	[kWh/m2,a]	(2.9.6.3.2.)
Eúj=kúj·(qF+qHMV)	[kWh/m2,a]	(2.9.6.3.3.)

krégi,2 – termikusan felújított épület régi fűtési- és HMV-rendszerrel meglévő energiahatékonysági tényezője

kúj – termikusan felújított épület hőellátás komplex felújítással elért energiahatékonysági tényezője A képletben szereplő krégi,2, kúj, qF, qHMV értékeit a 2.9.4. táblázat tartalmazza.

2.9.6.4. A hőellátó rendszer komplex felújítása intézkedés hatására bekövetkező energiamegtakarítás a lecserélt kazán hasznos élettartamán túli időszakban

ΔEfűtés,többlet =AN·(Eref−Eúj) · 0,0036 [GJ/a] (2.9.6.4.1.)

AN - fűtött alapterület [m2]

Eref – a termikusan felújított épület éves fajlagos energiafelhasználása referencia hőellátó rendszer esetén (referencia érték) [kWh/m2,a]

Eúj – a termikusan felújított épület éves fajlagos energiafelhasználása hőellátó rendszer felújítása esetén (2. lépés intézkedését követő állapot) [kWh/m2,a]

Eref =krégi,2·(qF+qHMV)	[kWh/m2,a]	(2.9.6.4.2.)
Eúj =kúj·(qF+qHMV)	[kWh/m2,a]	(2.9.6.4.3.)

kref – termikusan felújított épület referencia fűtési- és HMV-rendszerrel elérhető energiahatékonysági tényezője

kúj – termikusan felújított épület hőellátás komplex felújítással elért energiahatékonysági tényezője A képletben szereplő kref, kúj, qF, qHMV értékeit a 2.9.4. táblázat tartalmazza.

2.9.7. A komplex korszerűsítés elszámolható energiamegtakarítása

2.9.7.1. A társasház komplex felújítása intézkedés hatására bekövetkező energiamegtakarítás a gázkazán korai csere időszakában

ΔE komplex,korai = ΔE1.lépés + ΔEfűtés,korai·0,0036 [GJ/a] (2.9.7.1.1.)

2.9.7.2. A társasház komplex felújítása intézkedés hatására bekövetkező energiamegtakarítás a lecserélt kazán hasznos élettartamán túli időszakban

ΔEkomplex,többlet = ΔE1.lépés + ΔEfűtés,többlet·0,0036 [GJ/a] (2.9.7.2.1.)

2.9.7.3. A társasház komplex felújítása intézkedés hatására bekövetkező energiamegtakarítás, amennyiben a termikus korszerűsítést követően a hőellátó rendszer komplex felújítása távhőre történő csatlakozással történik

ΔE komplex = ΔE1.lépés + ΔEfűtés,korai·0,0036 [GJ/a] (2.9.7.3.1.)

2.9.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Lecserélt gázkazán üzembehelyezésének vagy gyártási évének dátuma (korai csere esetén), távhőre történő csatlakozás esetét kivéve.

b) Új, beépített gázkazán gyártóját, típusát igazoló dokumentum, távhőre történő csatlakozás esetét kivéve.

c) Épületben a lakóegységek számát (k) igazoló dokumentum (így különösen alapító okirat, közös képviselő, tulajdonos nyilatkozata)

d) Épület fűtött alapterületét [m2] igazoló dokumentum

e) Igazoló dokumentumok arra, hogy a termikus korszerűsítés során a külső határolószerkezeteket legalább a jogszabályban előírt hőátbocsátási követelményértékű szerkezetekre korszerűsítették (így különösen energetikai tanúsítás, vagy energetikai számítások, vagy egyéb igazoló dokumentumok).

g) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.9.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete mindkét korszerűsítési lépés elvégzését követő nap.

2.10. Split klíma cseréje

2.10.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető a meglévő ki-be kapcsolású split klíma cseréje korszerű, elektronikus szabályozású split klímára, melynél a kültéri egység hűtési kapacitása kisebb, egyenlő 12 kW-nál.

Az intézkedés végrehajtható lakóházakban (családi ház, társasház), szállodákban, oktatási épületekben, egészségügyi épületekben, irodaépületekben, kereskedelmi célú épületekben. Nem használható olyan esetekben, ahol a belső hőterhelést a technológiai berendezések jelentős mértékben növelik.

Az intézkedés nem terjed ki a split klímaberendezések fűtési célú alkalmazására.

2.10.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A korszerűsítéssel érintett régi/lecserélt és az új, beépített split klíma műszaki jellemzőit a 2.10.2. táblázat szerint szükséges dokumentálni.

2.10.2. táblázat

Az intézkedéssel érintett split klímák műszaki paraméterei

A	B	C	D
Sorok száma	Műszaki adat	Lecserélt/régi split klíma	Új split klíma
1.	Gyártó
2.	Típus
3.	A régi split klíma első üzembe helyezésének dátuma	csak korai csere estén	-
4.	Qlecs,n =a lecserélt split klíma(k) névleges hűtési teljesítménye [W]	csak korai csere estén	-
5.	Qúj,n = az új, hatékony split klíma(k) névleges hűtési teljesítménye [W]	-
6.	EERn = a lecserélt split klíma hűtési energiahatékonysági mutatója	csak korai csere estén	-
7.	SEERn = az új, hatékony split klíma(k) szezonális hűtési energiahatékonysági mutatója	-
8.	Éves üzemidő, τ [h/év], kizárólag jelmagyarázat szerint, 360 [h/év] vagy 720 [h/év]

2.10.3. Az intézkedés élettartama

A split klíma intézkedés várható élettartama az ajánlás VIII. függeléke alapján 10 év. A lecserélt/régi split klíma várható élettartama 10 év.

2.10.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az intézkedés éves avulása 0,5 [%/év], rendszeres karbantartást és tisztítást feltételezve.

2.10.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A split klíma cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi split klíma élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő split klíma még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet

2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül. Az intézkedéssel elért energiamegtakarítás a korai cserére vonatkozó módszerrel vagy a b) pont szerint is kiszámítható.

b) Ha a lecserélendő/régi split klíma élettartama meghaladja a 10 évet, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimum követelményekhez kell viszonyítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték amennyivel az új berendezés energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

2.10.6. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A split klímára vonatkozó környezetbarát tervezési követelményekről szóló 626/2011/EK rendelet alapján a split klímák szezonális hűtési energiahatékonysági mutatójának (szezonális hűtési jóságfok = SEER) megengedett legkisebb értéke

ahol:

a) ha Q <= 6 kW, akkor SEER = 4,60

b) ha 6 < Q <= 12 kW, akkor SEER = 4,30

Q a split klíma névleges hűtési teljesítménye [W]

SEER a split klíma szezonális hűtési energiahatékonysági mutatója [-]

2.10.7. Az energiamegtakarítás számítása

2.10.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi split klíma és az új split klíma energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (∆Ekorai):

n Qlecs,n × ƒkihasz × ƒterh,n — Qúj,n × ƒkihasz × ƒterh,n

3,6

ahol:

∆Ekorai =Σ

i=1

EER

1000

SEERn

∙ τ ∙ 1000 [GJ/év]

(2.10.7.1.1.)

∆Ekorai teljes éves energiamegtakarítás a korai csere időszakában [GJ/év]

n a lecserélt, akár különböző típusú split klímák száma Qlecs a lecserélt split klíma névleges hűtési teljesítménye [W]

Qúj az új, hatékony split klíma névleges hűtési teljesítménye [W]

ƒkihasz kihasználtsági profil faktor, ƒkihasz = 0,67 — 0,75; a hűtött helyiségen belüli É+90° és É+270° tájolás közötti, eltérő tájolású üvegezett felületek számának függvényében:

1 db 2 db 3 db

0,67 0,71 0,75

ƒterh,n terhelési profil faktor. Ki-bekapcsolású üzemű készüléknél ƒterh,n = 0,65, korszerű készüléknél ƒterh,n = 0,4375

A terhelési profil faktor számítása tapasztalati statisztikai adatok alapján történt.

EEX xxxx, lecserélt split klíma hűtési energiahatékonysági mutatója, EER=3,0

SEERn új, hatékony split klíma szezonális hűtési energiahatékonysági mutatója [-]

τ a klíma(k) éves átlagos üzemi ciklusa [h]

Energetikailag korszerű épületben (CC energetikai besorolás felett): 45 nap x 8 h/nap = 360 [h/év]

Energetikailag korszerűtlen épületben (CC energetikai besorolás alatt): 90 nap x 8 h/nap = 720 [h/év]

Amennyiben a használati idő ettől jelentősen eltérő, úgy a megtakarítás egyedi audittal határozható meg.

2.10.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A lecserélt/régi split klíma és az új split klíma energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (∆Etöbblet):

∆E = ∑n

Qúj,n ∙ ( 1 — 1

)∙ ƒ

∙ƒ ∙ τ ∙ 3,6 /1000 [GJ/év]

ahol:

többlet

i=1 1000

SEERref,n

SEERúj,n

kihasz

terh

(2.10.7.2.1.)

∆Etöbblet éves többlet energiamegtakarítás a korai csere időszakán túl [GJ/év]

n a lecserélt, akár különböző típusú split klímák száma

Qúj az új, hatékony split klíma névleges hűtési teljesítménye [W]

1 db 2 db 3 db

0,67 0,71 0,75

ƒterh terhelési profil faktor. Korszerű készüléknél ƒterh = 0,4375

A terhelési profil faktor számítása tapasztalati statisztikai adatok alapján történt.

SEERúj,n új, hatékony split klíma szezonális hűtési energiahatékonysági mutatója [-]

SEERref,n

az EU minimumkövetelményeknek megfelelő új, hatékony split klíma referencia szezonális hűtési energiahatékonysági mutatója [-], hűtési teljesítmény függvényében,

2.10.6. pont alapján.

a klíma(k) éves átlagos üzemi ciklusa [h]

Energetikailag korszerű épületben (CC energetikai besorolás felett): 45 nap x 8 h/nap = 360 [h/év]

Energetikailag korszerűtlen épületben (CC energetikai besorolás alatt): 90 nap x 8 h/nap = 720 [h/év]

Amennyiben a használati idő ettől jelentősen eltérő, úgy a megtakarítás egyedi audittal határozható meg.

2.10.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A kihasználtsági profil faktor ƒkihasz[-] választást alátámasztó fénykép, tervrajz, vagy egyéb dokumentum.

b) A lecserélt/régi split klíma(k) névleges hűtési teljesítményét Q,lecs,n [kW] igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb dokumentum (csak korai csere esetén).

c) A lecserélt/régi split klíma(k) első üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (csak korai csere esetén).

d) Az új split klíma(k) névleges hűtési teljesítményét Q,új,n [kW] és a szezonális hűtési energiahatékonysági tényezőjét (SEERúj,n) igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

e) Az új split klíma(k) üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv, műszaki átvételi-átadási jegyzőkönyv, kivitelezői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői nyilatkozat, építési napló).

f) A számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.10.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új split klíma üzembehelyezésének dátuma.

2.11. Légkezelő rendszerek ventilátorcseréje, üzemeltetési paraméterek optimalizálása

2.11.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető a légkezelő rendszerek meglévő állandó fordulatszámú ventilátor cseréje korszerű, elektronikus szabályozású ventilátorra, továbbá az üzemeltetési paraméterek (fajlagos légmennyiségszállítás és üzemidő) beszabályozása, optimalizálása.

Az intézkedés végrehajtható szállodákban, oktatási épületekben, egészségügyi épületekben, ipari épületekben.

2.11.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A korszerűsítéssel érintett régi/lecserélt és az új, beépített ventilátor műszaki jellemzőit a 2.11.2. táblázat szerint szükséges dokumentálni.

2.11.2. táblázat

Az intézkedéssel érintett ventilátorok műszaki paraméterei

A	B	C	D
Sorok száma	Műszaki adat	Lecserélt/régi ventilátor	Új ventilátor
1	Gyártó
2	Típus
3	A régi ventilátor első üzembe helyezésének dátuma	csak korai csere esetén	-
4	VLT,régi= fajlagos légmennyiségszállítás a régi rendszer üzemidejében [m3/h]
5	VLT,új= fajlagos légmennyiségszállítás az új rendszer üzemidejében [m3/h]
6	∆pLT= a rendszer ellenállás értéke [Pa], Kizárólag a jelmagyarázat szerinti érték lehet.
7	Za,LT,régi= a régi légtechnikai rendszer éves működési idejének ezred része [kh/a]
8	Za,LT,új= az új légtechnikai rendszer éves működési idejének ezred része [kh/a]
9	η= ventilátoroknak a motor és a meghajtószerkezet	csak korai csere

hatásfokát is magában foglaló statikus hatásfoka szállított légáram és nyomásesés mellett

esetén

2.11.3. Az intézkedés élettartama

A ventilátorcsere intézkedés várható élettartama az ajánlás VIII. függeléke szerint 10 év. A lecserélt/régi ventilátor várható élettartama 10 év.

2.11.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke Az intézkedés éves avulása 0,5 [%/év].

2.11.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A ventilátor cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi ventilátor élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő ventilátor még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet

2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül.

b) Ha a lecserélendő/régi ventilátor élettartama meghaladja a 10 évet, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimum követelményekhez kell viszonyítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték, amennyivel az új berendezés energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

2.11.6. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek Ventilátorok minimális hatásfoka (ηνu) az 1253/2014/EU rendelet alapján:

a) 30 kW és ennél nagyobb villamos teljesítménynél ηνu = 63,1%,

b) 30 kW alatti villamos teljesítménynél az alábbi táblázat tartalmazza:

2.11.6. táblázat

A ventilátor minimális referencia hatásfoka 30 kW alatti villamos teljesítménynél

Villamos

teljesítmény

1,5

2,2

3,0

3,5

Min.hatásfok

44,5

46,9

48,8

49,8

56,3

58,8

60,6

63,1

ahol a névleges felvett elektromos teljesítmény, a ventilátormeghajtók – ideértve bármely motorszabályzó tartozékot – tényleges villamosenergia-felvétele.

2.11.7. Az energiamegtakarítás számítása

2.11.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi ventilátor és az új ventilátor energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (∆Ekorai):

E = 1

⋅ VLT,régi⋅ΔpLT ⋅Z ∙ƒ

∙ 0,0036 [GJ/év]

régi

ηrégi

3600

a,LT,régi

aktív,állandó

(2.11.7.1.1.)

E = 1

⋅ VLT,új⋅ΔpLT ⋅Z ∙ƒ

∙ 0,0036 [GJ/év]

új ηúj

3600

a,LT,új

aktív,szab.

(2.11.7.1.2.)

ahol:

∆Ekorai = Erégi — Eúj [GJ/év] (2.11.7.1.3.)

∆Ekorai Teljes energiamegtakarítás a régi rendszerhez képest, az üzemeltetési paraméterek optimalizálásának figyelembevételével [ GJ/év ]

VLT,régi

Szállított fajlagos légmennyiség a régi rendszer üzemidejében [ m3/h ]

Szállított fajlagos légmennyiség az új rendszer üzemidejében [ m3/h ]

LT,új

∆pLT Rendszer áramlási ellenállási értéke [ Pa ] (paraméterezve) Ha a térfogatáram egyenlő vagy nagyobb, mint 7200 [m3/h]

hővisszanyerős légkezelőknél: 1200 [ Pa ]

nem légkezelős egységeknél: 400 [ Pa ] (csőhálózatba telepített ventilátor)

Ha a térfogatáram kisebb, mint 7200 [m3/h]

hővisszanyerős légkezelőknél: 1500 [ Pa ]

nem légkezelős egységeknél: 500 [ Pa ] (csőhálózatba telepített ventilátor)

Za,LT,régi Za,LT,új

A régi szellőztető éves működési idő ezredrésze [ kh/a ]

Az új szellőztető éves működési idő ezredrésze [ kh/a ]

ηrégi A régi ventilátor - motor és a meghajtószerkezet hatásfokát is magában foglaló - statikus hatásfoka szállított légáram és nyomásesés mellett [-]. Abban az esetben, ha nincsen adat, akkor

1000 [m3/h] alatt: ηrégi = 40%

1001-10.000 [m3/h] között: ηrégi = 45% 10.000[m3/h] felett: ηrégi = 50%

ηúj Az új ventilátor - motor és a meghajtószerkezet hatásfokát is magában foglaló - statikus hatásfoka szállított légáram és nyomásesés mellett az 1253/2014/EU rendelet szerint [ - ]

faktív A ventilátor aktív fordulatszám-szabályozása a ventilátor üzemidejében

állandó fordulatszám esetén: ƒaktív,állandó = 1,0 [-]

szabályozójelről történő vezérlésnél: ƒaktív,szab. = 0,875 [-]

2.11.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves energiamegtakarítás

Az EU-s követelményértéknek megfelelő referencia ventilátor és az új ventilátor energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (∆Etöbblet):

E = 1

⋅ VLT,régi⋅ΔpLT ⋅Z ∙ƒ

∙ 0,0036 [GJ/év]

ref,régi paraméter

ηref

3600

a,LT,régi

aktív,szab.

(2.11.7.2.1.)

E = 1

⋅ VLT,új⋅ΔpLT ⋅Z ∙ƒ

∙ 0,0036 [GJ/év]

új,új paraméter

ηúj

3600

a,LT,új

aktív,szab.

(2.11.7.2.2.)

ahol:

∆Etöbblet = Eref,régi paraméter — Eúj,új paraméter [GJ/év] (2.11.7.2.3.)

∆Etöbblet Többlet energiamegtakarítás ökodizájn minimum követelményhez képest, az üzemeltetési paraméterek optimalizálásának figyelembevételével

[GJ/év]

VLT,régi VLT,új

Szállított fajlagos légmennyiség a régi rendszer üzemidejében [m3/h]

Szállított fajlagos légmennyiség az új rendszer üzemidejében [m3/h]

∆pLT Rendszer áramlási ellenállási értéke [Pa] (paraméterezve) Ha a térfogatáram egyenlő vagy nagyobb, mint 7200 [m3/h]

hővisszanyerős légkezelőknél: 1200 [Pa]

nem légkezelős egységeknél: 400 [Pa] (csőhálózatba telepített ventilátor)

Ha a térfogatáram kisebb, mint 7200 [m3/h]

hővisszanyerős légkezelőknél: 1500 [Pa]

nem légkezelős egységeknél: 500 [Pa] (csőhálózatba telepített ventilátor)

Za,LT,régi Za,LT,új A régi szellőztető éves működési idő ezredrésze [kh/a]

Az új szellőztető éves működési idő ezredrésze [kh/a]

ηref

ηúj

A ventilátor minimális referencia hatásfoka 2.11.6. fejezet szerint. A 30 kW alatti villamos teljesítményhez tartozó hatásfok a 2.11.6. táblázatban megadott értékek között lineáris regresszióval határozandó meg.

Az új ventilátor - motor és a meghajtószerkezet hatásfokát is magában foglaló - statikus hatásfoka szállított légáram és nyomásesés mellett az 1253/2014/EU rendelet szerint [-]

faktív,szab. A ventilátor aktív fordulatszám-szabályozása a ventilátor üzemidejében

szabályozójelről történő vezérlésnél: ƒaktív,szab. = 0,875 [-]

2.11.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A lecserélt/régi ventilátor névleges teljesítményét, hatásfokát ηrégi [-] igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb dokumentum (csak korai csere esetén).

b) A lecserélt/régi ventilátor első üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (csak korai csere esetén).

c) A régi ventilátor által szállított fajlagos légmennyiséget, üzemelési időt alátámasztó egyéb dokumentum.

d) Az új ventilátor névleges teljesítményét, és az új ventilátornak – a motor és a meghajtószerkezet hatásfokát is magában foglaló – statikus hatásfokát szállított légáram és nyomásesés mellett (ηúj) igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

e) Az új ventilátor által szállított fajlagos légmennyiséget, üzemelési időt alátámasztó egyéb dokumentum.

f) Az új ventilátor üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv, műszaki átvételi-átadási jegyzőkönyv, kivitelezői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői nyilatkozat, építési napló).

g) A számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.11.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új ventilátor üzembe helyezésének dátuma.

2.12. Szellőztetőrendszerbe integrált hővisszanyerő cseréje

2.12.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Az intézkedés csak a fűtési hővisszanyeréssel elérhető végsőenergia-megtakarítás számítását tartalmazza, hűtési hővisszanyerés végsőenergia-megtakarítását egyedi audittal kell számítani.

Az intézkedés végrehajtható lakóházakban (családi ház, társasház), szállodákban, oktatási épületekben, egészségügyi épületekben, irodaépületekben, ipari épületekben.

2.12.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

A korszerűsítéssel érintett régi/lecserélt és az új, beépített hővisszanyerő műszaki jellemzőit a 2.12.2. táblázat szerint szükséges dokumentálni.

2.12.2. táblázat

Az intézkedéssel érintett hővisszanyerő műszaki paraméterei

A	B	C	D
Sorok száma	Műszaki adat	Lecserélt/régi hővisszanyerő	Új hővisszanyerő
1	Gyártó
2	Típus
3	A régi hővisszanyerő első üzembe helyezésének dátuma	csak korai csere esetén	-
4	nLT = légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében [1/h]
5	5új = a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka az 1253/2014/EU rendelet szerint [-]
6	ZLT = a légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési idényben [kh/a]
7	tbef= a befújt levegő átlagos hőmérséklete a fűtési idényben [°C]
8	V= szellőzéssel ellátott térfogat, belméretek szerint számolva [m3]

2.12.3. Az intézkedés élettartama

A hővisszanyerőcsere intézkedés várható élettartama az ajánlás VIII. függeléke szerint 17 év. A lecserélt/régi hővisszanyerő várható élettartama 17 év.

2.12.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke Az intézkedés éves avulása 0,3 [%/év].

2.12.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A meglévő hővisszanyerő cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt (régi) hővisszanyerő élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő hővisszanyerő még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet

2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül.

b) Ha a lecserélendő, régi hővisszanyerő élettartama meghaladja a 17 évet, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimum követelményekhez kell viszonyítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték, amennyivel az új berendezés energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

2.12.6. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A hővisszanyerők minimális hővisszanyerési hatásfoka (ηref) 73%, míg a közvetítőközeges hővisszanyerőké 68% az 1253/2014/EU rendelet (a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról) alapján, valamint a légoldali ellenállása nem haladhatja meg az MSZ EN 13053:2006 szabványban rögzített maximális ellenállás értékét.

2.12.7. Az energiamegtakarítás számítása

Hővisszanyerő cseréje esetén jelentkező, a szellőztető rendszer ellenállás (∆pLT) növekedéséből származó ventilátor többlet villamosenergia-igényt az egyszerűsített számításban nem kell figyelembe venni. Amennyiben a rendszerben eredetileg nem volt hőcserélő, a ventilátor többlet villamosenergia-igény miatt az energiamegtakarítás számítását egyedi audittal kell alátámasztani.

2.12.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt (régi) hővisszanyerő és az új hővisszanyerő energiavisszanyerésének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (∆Ekorai):

∆Ekorai = 0,35⋅V⋅nLT⋅(5új — ηrégi)⋅ZLT⋅(tbef — 4) (2.12.7.1.1)

∆Ekorai teljes éves megtakarítás a korai csere időszakában [kWh/a]

nLT légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében [1/h]

5új a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka az 1253/2014/EU rendelet szerint [-]

5régi meglévő hővisszanyerő hatásfoka, amennyiben dokumentumokkal nem támasztható alá, úgy az alapérték 70%, míg a közvetítőközeges hővisszanyerőké 65%. Abban az esetben, ha nem volt a régi rendszerben hővisszanyerő, akkor az értéke 0.

ZLT a légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési idényben [kh/a]

tbef a befújt levegő átlagos hőmérséklete a fűtési idényben [°C]

V szellőzéssel ellátott térfogat, belméretek szerint számolva [m3]

2.12.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi hővisszanyerő és az új hővisszanyerő energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás (∆Etöbblet):

Energetikai intézkedés keretében elszámolható energiamegtakarításnak (∆Etöbblet) a 1253/2014/EU rendelet szerinti minimális hővisszanyerési hatásfok (ηref) követelmények feletti része tekinthető.

∆Etöbblet = 0,35⋅V⋅nLT⋅(5új — ηref)⋅ZLT⋅(tbef — 4) (2.12.7.2.1)

∆E teljes éves megtakarítás a korai csere időszakában [kWh/a]

nLT légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében [1/h]

5új a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka az 1253/2014/EU rendelet szerint [ - ]

5ref a környezettudatos tervezésre vonatkozó 1253/2014/EU rendelet szerinti minimális hővisszanyerési hatásfok [ - ]. Hővisszanyerők hatásfoka 73%, míg a közvetítőközeges hővisszanyerőké 68%.

ZLT a légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési idényben [kh/a]

tbef a befújt levegő átlagos hőmérséklete a fűtési idényben [°C]

V szellőzéssel ellátott térfogat, belméretek szerint számolva [m3]

2.12.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A lecserélt/régi hővisszanyerő névleges hővisszanyerési hatásfokát, 5régi [%] igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb dokumentum (korai csere esetén).

b) A lecserélt/régi hővisszanyerő első üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (korai csere esetén).

c) Az új hővisszanyerő hővisszanyerési hatékonyságát igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

d) Az energiahatékonysági intézkedés tényleges végrehajtását hitelt érdemlően igazoló dokumentum (különösen megvalósulási dokumentáció, műszaki átvételi-átadási jegyzőkönyv, kivitelezői, műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői nyilatkozat, teljesítésigazolás, a beruházás megvalósítását alátámasztó számlák). Projekt-specifikus értékelések esetén az alkalmazott értékeket ellenőrizhető módon dokumentálni és alátámasztani kell.

e) A számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.12.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete

Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új hővisszanyerő üzembehelyezésének dátuma.

II. RÉSZ

HÁZTARTÁSI GÉPCSERE ÉS IRODAI BERENDEZÉSEK CSERÉJE

1. Háztartási gépek cseréjének ösztönzése

1.1 Háztartási gépcsere

1.1.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el az alábbi, háztartási célra használt berendezések cseréje:

a) háztartási hűtő- és fagyasztógépek;

b) főző- és sütőkészülékek;

c) mosogatógépek;

d) mosógépek;

e) háztartási szárítógépek;

f) porszívók.

A háztartási gépcsere intézkedés alkalmazható azoknak az energiafogyasztó háztartási gépeknek és berendezéseknek a cseréje esetében is, amelyekre az Európai Unió környezetbarát tervezésre vonatkozó jogszabályaiban kötelező forgalomba hozatali minimumkövetelményeket állapított meg.

Minden esetben igazolni kell, hogy a lecserélt régi berendezést a gyártó vagy képviseletében a forgalmazó visszagyűjti.

1.1.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

a) A régi, lecserélendő berendezés energiafogyasztási adatainak dokumentálására csak a régi berendezés várható élettartamát megelőző csere esetében van szükség. Az Ehat.vhr. 7. melléklet 2.3.2. pontja szerinti korai csere esetében a régi berendezés vásárlásának évét és a berendezés éves energiafogyasztását kell dokumentálni a termék műszaki adatlapja, számlája, garanciajegye alapján, ezek hiányában azonos korú, hasonló típusú és teljesítményű termékek átlagos, éves energiafogyasztása alapján.

b) Új berendezés esetében, az energiacímke, vagy a termék műszaki adatlapja alapján kell dokumentálni az energiafogyasztást, a legközelebbi egész számra kerekítve.

Amennyiben nem átlagos éves energiafogyasztási adat áll rendelkezésre, a gyártó által megadott adatok alapján ki kell számítani a termékre vonatkozó környezetbarát tervezési követelményekről szóló rendeletben ismertetett számítási módszerrel a berendezés éves energiafogyasztását, szokásos háztartási használatot feltételezve.

ba) Új hűtőszekrényeknél és hűtő-fagyasztó szekrényeknél az energiacímkén az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hűtőkészülékek energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1060/2010/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 11-i (EU) 2019/2016 bizottsági rendelet szerint adja meg a gyártó az éves energiafogyasztást EA [kWh/év] mértékegységben.

bb) Főző- és sütőkészülékek energiacímkéjén és termékinformációs adatlapjában a módosított 65/2014/EU bizottsági rendelet szerint, egy főzési vagy sütési ciklusra adják meg az energiafogyasztást [kWh/ciklus]-ban. Az éves energiafogyasztás a főzési vagy sütési ciklusok számától függ, ami a használó háztartások létszámától és használati szokásaitól függően nagyon eltérő lehet. Az egységes számítás szempontjából egy átlagos háztartás szokásainak megfelelően 100 főzési vagy sütési ciklust kell egy éves, szokásos háztartási használatnak tekinteni.

bc) Mosogatógépek esetében régebben a címkén az energiafogyasztást AEC [kWh/év/ 280 mosási ciklusra] adták meg. 2021. március 1. napját követően forgalomba hozott háztartási mosogatógépek esetében az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a háztartási mosogatógépek energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről és az 1059/2010/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. március 11-i (EU) 2019/2017 bizottsági rendelet alapján az eco program energiafogyasztása EPEC [kWh/100 ciklus] mértékegységben jelenik meg a címkén. Amennyiben a mosógép energiacímkéjén az energiafogyasztás EPEC [kWh/100 ciklus] mértékegységben került megadásra, úgy az éves energiafogyasztás meghatározásakor az EPEC értéket 2,8-cal kell megszorozni.

bd) Mosógépek esetében a régi címkéken AEC [kWh/év/220 mosási ciklusra] volt megadva. Az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a háztartási mosógépek és a háztartási mosó-szárítógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1061/2010/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és a 96/60/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019.március 11-i (EU) 2019/2014 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/2014 bizottsági rendelet] szerint az energiacímkén szereplő érték az 100 ciklus energiafogyasztásának súlyozott átlaga EW [kWh/100 ciklusra].

A súlyozott átlagot a gyártónak az alábbi összefüggéssel számítva kell megadnia:

EW = A · EW,full + B · EW,1/2 + C · EW,1/4 [kWh/100 ciklus]

(1.1.2. bd.1.)

ahol

EW,full: a háztartási mosógép, illetve a háztartási mosó-szárítógép mosási ciklusának az „eco 40-60” program esetében mért energiafogyasztása a névleges mosási kapacitás mellett, három tizedesjegyre kerekítve;

EW,1/2: a háztartási mosógép, illetve a háztartási mosó-szárítógép mosási ciklusának az „eco 40-60” program esetében mért energiafogyasztása a névleges mosási kapacitás fele mellett, három tizedesjegyre kerekítve;

EW,1/4: a háztartási mosógép, illetve a háztartási mosó-szárítógép mosási ciklusának az „eco 40-60” program esetében mért energiafogyasztása a névleges mosási kapacitás negyede mellett, három tizedesjegyre kerekítve;

„A” a névleges mosási kapacitásra vonatkoztatott, három tizedesjegyre kerekített súlyozó tényező;

„B” a névleges mosási kapacitás felére vonatkoztatott, három tizedesjegyre kerekített súlyozó tényező;

„C” a névleges mosási kapacitás negyedére vonatkoztatott, három tizedesjegyre kerekített súlyozó tényező.

A 3 kg vagy annál kisebb névleges kapacitású háztartási mosógépek, illetve 3 kg vagy annál kisebb névleges mosási kapacitású háztartási mosó-szárítógépek esetében „A” értéke 1; „B” és „C” értéke 0.

Egyéb háztartási mosógépek és háztartási mosó-szárítógépek esetében a súlyozó tényezők értéke a névleges kapacitástól függ a következő egyenletek szerint:

A = -0,0391 × c + 0,6918 B = -0,0109 × c + 0,3582 C = 1 - (A + B)

ahol a „C” a háztartási mosógép vagy a háztartási mosó-szárítógép névleges mosási kapacitása (amennyi ruhát bele lehet tenni).

A fentiek alapján számítható ki EW,full és a továbbiakban is 220 mosási ciklust feltételezve, az éves energiafogyasztás:

EW, év = 2,2 · EW,full [kWh/év/220 mosási ciklusra]

(1.1.2. bd.2.)

Mosó-szárítógépek esetében az energiacímkén külön feltüntetésre kerül a mosási ciklusokra és a szárítási ciklusokra a 100 ciklus súlyozott energiafogyasztása.

be) A háztartási szárítógépek esetében, a többször módosított 392/2012/EU bizottsági rendelet alapján, a termék címkéjén és a termék információs adatlapon feltüntetésre kerül az AEC súlyozott éves energiafogyasztás [kWh/év] mértékegységben, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve. A számításban évente 160 szárítási ciklust feltételeznek szokásos háztartási használatnak.

bf) Porszívók esetében, amennyiben a termékhez van energiacímke, úgy azon megadják az éves energiafogyasztást [kWh/év] mértékegységben. 2019. év elején az Európai Unió Bírósága hatályon kívül helyezte a porszívók energiacímkéinek alkalmazását elrendelő döntést. Így most már találni olyan porszívót, amely nem rendelkezik energiacímkével. Ekkor a termék műszaki adatlapját kell alapul venni az összehasonlításhoz.

Éves energiafogyasztási szám: a készülék éves energiafelhasználását jelzi, [kWh/év] mértékegységben, ami a szokásos használatot feltételezve megmutatja, hogy egy 87m² méretű terület 50 alkalommal történő felporszívózásához mekkora energiamennyiségre van szükség.

1.1.3. Az intézkedés élettartama

a) Az 1.1.1. a)-f) pontokban felsorolt háztartási gépek várható élettartama 10 év.

Az új berendezés energiamegtakarítási hatása, azaz az intézkedés élettartama a csere éve és 2030. december 31. közötti időszakban vehető figyelembe, teljes években számolva.

b) Korai cserének minősül a 10 évnél fiatalabb, az 1.1.1. a)-f) pontokban felsorolt háztartási berendezések cseréje.

1.1.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az intézkedés hatásának csökkenésének számítása során az energiafogyasztás növekedését az eredeti éves energiafogyasztás értékéhez viszonyítva, évente 2,5%-os mértékben kell figyelembe venni az új energiatakarékos berendezéseknek a korábbiaknál gyakoribb használatára, továbbá az új berendezés nagyobb

méretéből, a nagyobb tároló kapacitásából, valamint a több kényelmi szolgáltatásból származó többletfogyasztására is figyelemmel (rebound effect).

1.1.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

Az energiatudatos használatból származó kedvező hatásokat a számításnál nem vesszük figyelembe.

a) Ha a régi, lecserélendő háztartási gép élettartama meghaladja a 10 évet, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimumkövetelményekhez kell hasonlítani.

A környezetbarát tervezésre vonatkozó jogszabályok által szabályozott háztartási készülékek cseréjéből származó energiamegtakarítás az Ehat.vhr. 7. melléklet 2.3.2. pontja szerint, csak olyan mértékben számítható be, amennyivel azonos használat mellett, kevesebb energiát fogyaszt az új berendezés, mint a környezetbarát tervezésre vonatkozó követelménynek éppen megfelelő berendezés.

Ki kell számítani az új berendezés típusával azonos berendezés éves energiafogyasztására előírt megengedett legnagyobb értéket (AEkövetelmény) a környezetbarát tervezésre vonatkozó jogszabály követelményértékéből. Csak az ennél kevesebb éves energiafogyasztású új berendezés esetében (AEúj berendezés) számítható energiamegtakarítás.

ΔE többlet= AEkövetelmény - AEúj berendezés[kWh]

ahol:

ΔEtöbblet: követelményérték feletti éves többletenergia megtakarítás a gépcsere miatt

XXxx xxxxxxxxxx: az új berendezés éves energiafogyasztása, az energiacímkéje alapján

(1.1.5.1.)

AEkövetelmény: a termékre vonatkozó környezetbarát tervezésre vonatkozó rendelet követelményéből kiszámított vagy megállapított megengedett legnagyobb éves energiafogyasztás

b) Amennyiben a régi, lecserélendő háztartási gép még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az intézkedés az Ehat.vhr. 7. melléklet 2.6. pontja szerinti korai cserének minősül. Az intézkedéssel elért energiamegtakarítás a korai cserére vonatkozó módszerrel vagy az a) pont szerint is kiszámítható.

c) Mindkét esetben figyelembe kell venni az intézkedés energiamegtakarítási hatásának csökkenését, és ez alapján szükséges kiszámítani az élettartam alatti, átlagos, éves végsőenergia megtakarítást GJ mértékegységben.

1.1.6. Követelményértékek

a) A háztartási hűtő- és fagyasztógépek energiahatékonysági követelményeit a hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról, valamint a 643/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről, szóló 2019. október 1-i az (EU) 2019/2019 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/2019 bizottsági rendelet] II. melléklete tartalmazza.

2021. március 1-jétől a hűtőkészülékek energiahatékonysági mutatója (a továbbiakban: EEI) nem haladhatja meg az 1.1.6. a. táblázat C oszlopában meghatározott értékeket, 2024. március 1-jétől pedig az 1.1.6. a. táblázat D oszlopában meghatározott értékeket.

1.1.6.a. táblázat

A hűtőkészülékek maximális energiahatékonysági mutatója %-ban

A	B	C	D
	hűtőkészülék típusa	EEI 2021	EEI 2024
1.	meghatározott célra szánt, alacsony zajkibocsátású, egy vagy több frissentartó rekesszel is rendelkező hűtőkészülékek	375	312
2.	átlátszó ajtókkal rendelkező alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek	380	300

3.	egyéb alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek, kivéve a fagyasztó rekesszel is rendelkező alacsony zajkibocsátású kombinált készülékeket	300	250
4.	átlátszó ajtókkal rendelkező bortároló készülékek	190	172
5.	egyéb bortároló készülékek	155	140
6.	egyéb hűtőkészülékek, kivéve a fagyasztó rekesszel is rendelkező alacsony zajkibocsátású kombinált készülékeket	125	100

A megengedett legnagyobb éves fogyasztás az (EU) 2019/2019 bizottsági rendeletben megadott számítási módszerrel számítható.

EEI = (AE/SAE) · 100 [%] (1.1.6.a.1.)

ahol:

AE: az éves energiafogyasztás [kWh/év]

(ez a gép típustól, gyártmánytól függ, a gyártó adja meg a címkén, vizsgálat alapján)

SAE: szokásos éves energiafogyasztás [kWh/év]

[az (EU) 2019/2019 rendelet III. melléklet 4. pontjának megfelelően kiszámított átlagos éves referencia-energiafogyasztása egy évre vetítve, a gép méretétől és típusától függ]

A szokásos éves energiafogyasztás (SAE) meghatározása:

c=1

ahol:

SAE = C · D · ∑n

Ac · Bc · [V c/V] · (Nc + V · rc · Mc )

(1.1.6.a.2.)

c: a rekesztípusok 1-től n-ig terjedő indexszáma,

C: az egyes rekesztípusokra alkalmazandó modellezési paraméterek, amelyeket az (EU) 2019/2019 rendelet III. mellékletének 4. táblázata tartalmaz

n: a rekesztípusok teljes száma

r, M, N: a rekesztípushoz tartozó modellezési paraméterek (amelyet az (EU) 2019/2019 rendelet III. mellékletének 4. táblázata tartalmaz)

Vc: a fagyos rekesz térfogata (a címkén szerepel) [liter]

V: a fagyos és a hűtőrekesz térfogata (a címkén szerepel) [liter]

Ac, Bc és D kompenzációs tényezők (amelyeket az (EU) 2019/2019 rendelet

III. mellékletének 5. táblázata tartalmaz)

A szokásos éves energiafogyasztás értéke hűtőszekrény esetén csak hűtőrekesszel:

SAE = = 1,1 (138 + V · 1,1 · 0,12)

SAE értéke hűtő, hűtőrekesszel és fagyasztóval (kombinált) hűtőgép esetében:

SAE = C · D · Σ(Ac · Bc · [Vc/V] · (Nc + V · rc · Mc)

SAE értéke csak 4*-os fagyasztóval rendelkező hűtőgép esetében:

SAE = 1 (138 + V · 2,1 · 0,15)

SAE értéke friss élelmiszertárolóval rendelkező hűtőgép esetében:

SAE = 75 + V · 0,12

(1.1.6.a.3.)

(1.1.6.a.4.)

(1.1.6.a.5.)

(1.1.6.a.6.)

b) Főző- és sütőkészülékek energiahatékonysági követelményeit a módosított, 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási sütők, tűzhelyek és páraelszívók környezettudatos tervezésére

vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 66/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete állapítja meg.

A háztartási sütők sütőtereinek, ideértve a sütő-főző berendezésbe beépített sütők sütőtereit is, meg kell felelniük az energiahatékonysági mutatóra vonatkozó alábbi követelménynek:

EEIcavity < 96 [%]

A háztartási tűzhelyek energiafelhasználási mutatójára vonatkozó határértékek:

Elektromos tűzhely esetében: ECelectric hob < 195 [Wh/kg]

Gáztűzhely esetében: EEgas hob > 55 [%]

A háztartási sütő egy meghatározott sütőterének energiahatékonysági mutatóját (EEIcavity) a következő összefüggésekkel kell meghatározni:

– elektromos háztartási sütő esetében:

EEIcavity = (ECelectric cavity / SECelectric cavity)· 100

SECelectric cavity = 0,0042 · V + 0,55 [kWh]

– gázüzemű háztartási sütő esetében:

EEIcavity = (ECgas cavity / SECgas cavity) · 100

SECgas cavity = 0,044 · V + 3,53 [MJ]

(1.1.6.b.1.)

(1.1.6.b.2.)

(1.1.6.b.3.)

(1.1.6.b.4.)

ahol:

EEIcavity: a háztartási sütő adott sütőterének energiahatékonysági mutatója %-ban kifejezve, egy tizedesjegyre kerekítve,

SEC electric cavity a standard terhelésnek az elektromos háztartási sütő adott sütőterében egy üzemciklus során történő melegítéséhez szükséges standard energiafogyasztás (villamosenergia-mennyiség) kWh- ban kifejezve, két tizedesjegyre kerekítve,

SEC gas cavity a standard terhelésnek a gázüzemű háztartási sütő adott sütőterében egy üzemciklus során történő melegítéséhez szükséges standard energiafogyasztás MJ-ban kifejezve, két tizedesjegyre kerekítve,

V a háztartási sütő adott sütőterének térfogata literben, egész számra kerekítve,

EC electric cavity a standard terhelésnek az elektromos háztartási sütő adott sütőterében egy üzemciklus során történő melegítéséhez szükséges energiafogyasztás kWh-ban kifejezve, két tizedesjegyre kerekítve, EC gas cavity a standard terhelésnek a háztartási sütő adott gázüzemű sütőterében egy üzemciklus során történő melegítéséhez szükséges energiafogyasztás MJ-ban kifejezve, két tizedesjegyre kerekítve

c) A mosogatógépek energiahatékonysági követelményeit a háztartási mosogatógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról, az 1275/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról és az 1016/2010/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. október 1-i (EU) 2019/2022 bizottsági rendelet II. melléklete tartalmazza.

2021. március 1-jétől a háztartási mosogatógépek esetében az EEI-nek 63 alatt kell lennie.

2024. március 1-jétől a háztartási mosogatógépeknek meg kell felelniük az alábbi követelménynek: a 10 terítékes vagy annál nagyobb előírt kapacitású háztartási mosogatógépek esetében az EEI-nek 56 alatt kell lennie.

Energiahatékonysági mutató EEI értékét a III. melléklet szerint kell számítani:

EEI = (EPECref) · 100 [%]

SPEC

2021. március1-jétől:

EPECreƒ < (SPEC · 63)/100 [kWh/ciklus]

(1.1.6.c.1.)

(1.1.6.c.2.)

ahol:

ps≥10

ps≤ 9

EPECref: ECO program energiafogyasztása

(ez a gép típusától, gyártmánytól függ, amelyet a gyártónak meg kell adnia)

SPEC: Alapprogram energiafogyasztása

(a gép kapacitásától függ, típustól függetlenül)

ps: kapacitás (teríték db)

SPEC = 0,025 · ps + 1,35 [kWh/ciklus]

SPEC = 0,09 · ps + 0,45 [kWh/ciklus]

(1.1.6.c.3.)

(1.1.6.c.4.)

Energiamegtakarítás, ha a régi, lecserélendő gép már elérte az élettartamának a végét:

ΔEtöbblet = (EPECref – EPECúj) · 2,8 [kWh]

(1.1.6.c.5.)

d) Xxxxxxxxx és mosó-szárítógépek energiahatékonysági követelményeit a háztartási mosógépekre és háztartási mosó-szárítógépekre vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő megállapításáról és az 1275/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint az 1015/2010/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. október 1- i (EU) 2019/2023 bizottsági rendelet tartalmazza.

da) 2021. március 1-jétől a háztartási mosógépek, illetve a háztartási mosó-szárítógépek mosási ciklusa energiahatékonysági mutatójának (EEIW) 105-nél alacsonyabbnak kell lennie.

2024. március 1-jétől a 3 kilogrammot meghaladó névleges kapacitású háztartási mosógépek és a 3 kilogrammot meghaladó névleges mosási kapacitású háztartási mosó-szárítógépek mosási ciklusa energiahatékonysági mutatójának (EEIW) 91-nél alacsonyabbnak kell lennie.

db) 2021. március 1-jétől a háztartási mosó-szárítógépek mosási és szárítási ciklusa energiahatékonysági mutatójának (EEIWD) 105-nél alacsonyabbnak kell lennie.

2024. március 1-jétől a háztartási mosó-szárítógépek mosási és szárítási ciklusa energiahatékonysági mutatójának (EEIWD) 88-nál alacsonyabbnak kell lennie.

Az EEIW és az EEIWD mutatót az (EU) 2019/2023 bizottsági rendelet III. melléklete szerint kell kiszámítani.

e) A háztartási szárítógépek energiahatékonysági követelményeit a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási szárítógépek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 932/2012/EU bizottsági rendelet I. melléklet 2.2 pontja tartalmazza.

A kondenzációs háztartási szárítógépek esetében az EEI-nek 76-nál kisebbnek kell lennie.

A kondenzációs háztartási szárítógépek esetében a súlyozott kondenzációhatékonyság nem lehet kisebb 70%-nál.

Az EEI és a súlyozott kondenzációhatékonyságot a 932/2012/EU bizottsági rendelet II. melléklete szerint kell meghatározni.

A háztartási szárítógépek egy adott modellje esetében az energiahatékonysági mutató a háztartási szárítógép teljes és részleges töltetű normál pamutprogram melletti súlyozott éves energiafogyasztása elosztva a készülék standard éves energiafogyasztásával.

Az EEI-t a következőképpen kell meghatározni, majd egy tizedesjegyre kerekíteni kell:

EEI = (AEC / SAEC) · 100

ahol:

AEC a háztartási szárítógép súlyozott éves energiafogyasztása,

SAEC a háztartási szárítógép standard éves energiafogyasztása.

(1.1.6.e.1.)

Az SAEC standard éves energiafogyasztást a következőképpen, kWh/év-ben kell meghatározni, majd két tizedesjegyre kerekíteni kell:

A nem légkivezetéses háztartási szárítógépekre:

SAEC = 140 · c0,8 [kWh/év]

A légkivezetéses háztartási szárítógépekre:

SAEC = 140 · c0,8 – (30 · Tt / 60) [kWh/év]

(1.1.6.e.2.)

(1.1.6.e.3.)

ahol:

c: a háztartási szárítógép normál pamutprogramhoz tartozó előírt kapacitása,

Tt: a normál pamutprogram súlyozott programideje.

f) Porszívók energiahatékonysági követelményeit a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 666/2013/EU bizottsági rendelet tartalmazza. 2017. szeptember 1-jétől a porszívók:

éves energiafogyasztásának 43,0 kWh/év-nél kisebbnek kell lennie, mért felvett teljesítményüknek 900 W-nál kisebbnek kell lennie.

Az éves energiafogyasztást, a mért felvett teljesítményt, a dpuc szőnyegen tanúsított porfelszívást, a dpuhf kemény padlóburkolaton tanúsított porfelszívást a rendelet II. mellékletének megfelelően kell mérni és számítani.

1.1.7. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Korai csere esetében a lecserélt/régi berendezés műszaki dokumentációja, amelyekből megállapítható a vásárlás éve és a régi berendezés éves fogyasztása, így különösen elfogadható a berendezés műszaki adatlapja vagy adattáblájának fényképe vagy számlája vagy garanciajegye,

b) A lecserélt régi berendezés elszállítását és selejtezését igazoló gyártó / forgalmazói nyilatkozat,

c) Az új berendezés vásárlásának évét és az új berendezés éves fogyasztását igazoló címke, műszaki dokumentum és számla,

d) A gépcsere kedvezményezettjének neve és a berendezés működési helyének címe,

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

1.1.8. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a vásárlás napja, a számla kelte.

2. Irodai berendezések cseréje

2.1. Irodai berendezések cseréje

2.1.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság-növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, amelynek során a lejárt élettartamú irodai berendezéseket új, energiatakarékosabb berendezésre cserélik. Irodai berendezések különösen az asztali számítógépek (PC), a hordozható számítógépek (laptop), a monitorok, a nyomtatók, a szkennerek, a fénymásolók és kivetítők.

2.1.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező új irodai berendezések névleges műszaki adatait és az üzemvitel jellemzőit az

2.1.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.1.2. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

Sorok száma

	Műszaki adat	Lecserélt irodai berendezés	Új irodai berendezés
új1	Típusúj, i – az új irodai berendezés típusa	-
új2	Új irodai berendezés üzembehelyezésének időpontja	-
új3	Púj, i = új irodai berendezés típusonkénti névleges villamos teljesítménye [W/db]	-
új4	ni = új irodai berendezés típuson belüli száma [db]	-
új5	Pref, i = irodai berendezés típusonkénti referencia névleges villamos teljesítménye [W/db]	-
új6	τm, i = tipizált éves üzemidő [h/év]	-

2.1.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás alapján az irodai berendezések standard módon elszámolható maximális élettartama 3 év.

2.1.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése – éves avulás mértéke

Az intézkedés hatására számított energiafogyasztás csökkenésnek nincs avulása, amennyiben az irodai berendezések üzemviteli körülményeiben nem történik jelentős változás.

2.1.5. Az intézkedés által elérhető energiamegtakarítás számítási elve

Az elérhető többlet energiamegtakarítás számításakor új irodai berendezések energiahatékonyságát a környezetbarát tervezéséről szóló EU rendeletek által meghatározott minimum követelményértékhez kell hasonlítani.

Az elszámolható energiamegtakarítások számításánál feltételezzük, hogy az irodai berendezések az élettartamuk lejárta után kerülnek lecserélésre, azaz a piacon beszerezhető berendezés minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia villamos teljesítmény, Pref, i [W] értékét kell összehasonlítani az új, energiatakarékosabb berendezés Púj, i [W] értékével.

Az elszámolható energiamegtakarítás számítása során csak a típusonként rögzített, tipizált üzemidőkkel megengedett számolni. Amennyiben az üzemidők jelentősen eltérnek a tipizált értékektől és ez jelentős megtakarítás többletet eredményezne, úgy az elszámolható megtakarítás egyedi audittal határozható meg.

2.1.6. Az irodai berendezések energiahatékonysági követelményei

Az új számítógépek energiahatékonysági követelményértékét a számítógépek és a kiszolgáló számítógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2013. június 26-i (EU) 617/2013 bizottsági rendelet, míg az új képalkotó berendezések energiahatékonysági követelményértékét 2021. március 1-jétől az elektronikus kijelzők környezetbarát tervezéséről szóló (EU) 2019/2021 bizottsági rendelet tartalmazza.

2.1.7. A környezettudatos tervezési követelményeknek megfelelő referencia adatok

A megtakarítás számításához az asztali és hordozható számítógépekre és monitorokra alkalmazandó referencia értékeket a 2.1.7.1. táblázat tartalmazza.

2.1.7.1. táblázat

Az irodai berendezések minimális energiahatékonysági követelményeinek referencia adatai és tipizált üzemideje

Lecserélt berendezés neve	Referencia névleges teljesítmény (W)	Tipizált éves üzemidő (h/év)
Asztali számítógép	63	2080
Asztali számítógép dedikált grafikuskártyával	92	2080
Hordozható számítógép, notebook	23	2080

Hordozható számítógép, notebook dedikált grafikuskártyával	35	2080
Monitor, CRT	70	2080
Monitor, LCD	49	2080

A megtakarítás számításához egyéb irodai berendezésekre alkalmazandó referencia értékeket és a tipizált üzemidőket a 2.1.7.2. táblázat tartalmazza.

2.1.7.2. táblázat

Az egyéb irodai berendezések minimális energiahatékonysági követelményeinek referencia adatai és tipizált üzemideje

Lecserélt berendezés neve	Referencia névleges teljesítmény (W)	Tipizált éves üzemidő (h/év)
Multi-funkciós berendezés, tintasugaras	9	1020
Multi-funkciós berendezés, lézer	49	1020
Printer, tintasugaras	5	1020
Központi (hálózati) multi-funkciós berendezés, lézer	131	2080
Szkenner	10	1020
Projektor	186	1020

2.1.8. Az éves energiamegtakarítások számítása

2.1.8.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A 2.1. melléklet szerint elszámolható végsőenergia megtakarítás az irodai berendezések cseréje esetén nem teszi lehetővé a lecserélt berendezés várható élettartama előtti cseréből származó energiamegtakarítás elszámolását.

2.1.8.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A többlet energiamegtakarítás a referencia és az új energiatakarékos berendezések névleges teljesítményeivel meghatározott éves energiafelhasználás különbségeként számítható.

Az intézkedés utáni átlagos működési teljesítmény-csökkenés egy, az i-edik berendezés típus esetén

ΔPi = (Pref, i – Púj, i) ∙ ni [W] (2.1.8.2.1.)

ahol:

Púj, i = új irodai berendezés típusonkénti névleges villamos teljesítménye [W/db] Pref, i = irodai berendezés típusonkénti referencia névleges villamos teljesítménye [W/db] ni = új irodai berendezés típuson belüli száma [db]

A számított éves energiamegtakarítás berendezés típusonként

ΔEtöbblet/év, i = ΔPi / 1000 ∙ τm, i ∙ 3,6/1000 [GJ/év] (2.1.8.2.2.)

τm, i = tipizált éves üzemidő [h/év]

A számított éves energiamegtakarítás

ΔEtöbblet/év = Σ ΔEtöbblet/év, i [GJ /év] (2.1.8.2.3.)

2.1.9. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Az új irodai berendezésekre vonatkozóan típusonként: egy típuson belüli számát ni [db], új irodai berendezés típusok névleges villamos teljesítmény értékét Púj i [W] igazoló dokumentumok, műszaki adatlapok, vagy egyéb dokumentumok,

b) Az új irodai berendezések üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen leltárba vételi jegyzőkönyv), a lecserélt/régi irodai berendezések darabszámának feltüntetésével,

c) A lecserélt/régi irodai berendezések könyvekből történő kivezetését igazoló dokumentum,

d) A lecserélt berendezés selejtezését igazoló nyilatkozat,

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

2.1.10. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a beüzemelést követő nap, vagy a beruházás aktiválásának időpontja.

III. RÉSZ

TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

1. Sűrített levegő rendszerek

1.1 Sűrített levegő szivárgáscsökkentés

1.1.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el a sűrített levegő szivárgások egy részének vagy egészének felkutatása és megszüntetése. Ezen alpont szerinti számítás olyan sűrített levegős kompresszor esetében alkalmazható, amelynek működése egész évben folyamatos és emiatt a szivárgás folyamatosan fennáll.

Elszámolási év közben több alkalommal végrehajtott szivárgáscsökkentési intézkedések ezen jegyzék követelményeinek megfelelő végsőenergia megtakarítás elszámolása kumuláltan összevonható az elszámolási évre vonatkozóan.

1.1.2. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

A szivárgásméréskor üzemben levő kompresszor(ok) műszaki adatait és az üzemvitel jellemzőit az 1.1.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

1.1.2. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

Az intézkedés megvalósítása	előtt	után
ΣVn, i =A kompresszor(ok) névleges térfogatárama1, [l/s]
τT =A terhelés alatti üzemidő átlaga, [perc/periódus]
τV =A visszaterhelés alatti üzemidő átlaga, [perc/periódus]
τΑ =Az állási idő (kikapcsolt állapot) átlaga, [perc/periódus]
A hálózati nyomás [bar]

1 Több kompresszor párhuzamos üzemének lehetősége esetén csak azon kompresszorok névleges térfogatárama adandó össze, amelyek a szivárgásmérés folyamán egyidejűleg működtek a szivárgási veszteség pótlására.

Ha a villamosenergia felhasználás mérése nincs kiépítve, a szivárgás mértékét a megadott számítási algoritmusokkal a periódusidők mért átlagértékei alapján szükséges meghatározni. A periódusidők átlagát minimum 5 önállóan értékelhető mérésből szükséges képezni.

1.1.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás az energiahatékony sűrítettlevegő-rendszerek élettartamára 10 évet határoz meg. Tekintettel arra, hogy a szivárgások újrakeletkezési lehetősége a szivárgáscsökkentés intézkedés rendszeres ellenőrzését igényli, az intézkedés standard módon elszámolható maximális élettartama 1 év. Az 1 év maximális élettartam lejáratát követően új szivárgáscsökkentő intézkedés hajtható végre és számolható el.

1.1.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése – éves avulás mértéke

Az intézkedés hatására várható energiafelhasználás csökkenésnek az élettartamon belül nincs avulása.

1.1.5. Az intézkedés által elérhető energiamegtakarítás számítási elve

Az intézkedés energiamegtakarítása az intézkedés előtti és utáni energiaigény különbségeként számítandó. A szivárgási veszteség meghatározásához az intézkedés előtt és után szivárgásmérést szükséges végezni a kompresszor üzem tipikus periódusidők mérésével.

250

8,50

235

230

Nm3/h

8,49

bar

8,49

200

8,48

Mért átlag

140 Nm3/h

~ 38,9 l/s

150

8,47

100

8,46

Nm3/h

8,46

bar

8,46

Ökölszabállyal, ~138 Nm3/h ≈ 38,3 l/s

τ = 1'30"

τ + τ = 20'

τ = 1'30"

8,45

V A

8,44

8,43

A szivárgásmérést üzemszüneti időszakban kell végrehajtani. A szivárgásméréskor mérendő periódusidők szemléltetését az 1.1.5.1. ábra mutatja.

14:22:40

14:24:10

14:25:40

14:27:10

14:28:40

14:30:10

14:31:40

14:33:10

14:34:40

14:36:10

14:37:40

14:39:10

14:40:40

14:42:10

14:43:40

14:45:10

14:46:40

14:48:10

14:49:40

14:51:10

14:52:40

1.1.5.1. ábra

Sűrített levegő hálózat nyomás-, levegő áram- és szivárgás diagramja a mérendő periódusidők feltüntetésével

A periódusonként mért átlagos terhelési, τT, visszaterhelési, τV és állásidők, τA ismeretében meghatározható a szivárgási veszteség százalékos értéke (vsz), majd ebből a teljes légszivárgási veszteség.

A szivárgás csökkentése által az energiamegtakarítás a következő szabály alkalmazásával határozható meg: 1 l/s szivárgási légveszteség 700 kWh/év villamosenergia veszteséget eredményez.

Amennyiben az 1 l/s veszteségre eső fajlagos villamosenergia-veszteség a levegőáram és a villamos energiafelhasználás mérésével egyedi módon származtatható és a 700 [kWh/év] / 1 [l/s] értéktől eltérő, abban az esetben egyedi audit készítésével lehet igazolni a fajlagos villamosenergia-veszteség értékét.

1.1.6. A sűrítettlevegő-rendszer szivárgáscsökkentésének energiahatékonysági követelményei

Az intézkedéshez köthető minimális energiahatékonysági követelmény nincs, az energiamegtakarítás az intézkedés előtti és utáni energiaigény különbségeként számítandó.

1.1.7. Az intézkedés éves energiamegtakarításának számítása

1.1.7.1. A szivárgási veszteség meghatározása az átlagos periódusidőkkel

vsz = 100 ∙ τT / ( τT + τV + τA) [%] (1.1.7.1.1.)

ahol:

vsz = a mérésekből számított átlagos szivárgási veszteség százalékos mértéke [%]

τT = az átlagos terhelés alatti üzemidő (min. 5 mérés) [perc/periódus]

τV = az átlagos visszaterhelés alatti üzemidő (min. 5 mérés) [perc/periódus]

τΑ= az átlagos állási idő, kikapcsolt állapot (min. 5 mérés) [perc/periódus]

Vsz = ΣVn, i ∙ vsz [l/s] (1.1.7.1.2.)

ahol:

Vsz= szivárgási veszteség [ l/s]

ΣVn, i= a szivárgásméréskor üzemben levő kompresszor(ok) névleges térfogatáramának összege [ l/s]

A [Nm3/h] -ban rendelkezésre álló névleges térfogatáram adatot szükséges átváltani. Váltószám: 1 Nm3/h = 1/ 3,6 l/s

1.1.7.2. A számított villamosenergia-megtakarítás:

A szivárgási veszteséget az intézkedés előtt és után is periódusidő mérésekkel szükséges meghatározni.

ΔE/év = 700 · (Vsz1– Vsz2) · 3,6/1000 [GJ/év] (1.1.7.2.1.)

ahol:

Vsz1 = szivárgás a szivárgáscsökkentési intézkedés előtt [l/s]

Vsz2 = szivárgás a szivárgáscsökkentési intézkedés után [l/s]

1.1.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A kompresszor(ok) névleges térfogatárama, ΣVn, i értékét igazoló dokumentum(ok),

b) Az alapállapotot meghatározó, a szivárgáscsökkenést eredményező intézkedést megelőző mérések jegyzőkönyvei,

c) Az intézkedést követő mérések jegyzőkönyvei,

d) Igazolás a periódusidő mérési eredményekkel és számításokkal alátámasztott szivárgási térfogatáram csökkenésről és az eredményeként elérhető végsőenergia-megtakarításról [GJ/év].

1.1.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az intézkedés végrehajtását követő nap.

1.2. Hálózati nyomás csökkentése

1.2.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

A sűrített levegő rendszerben a felhasználók által a névleges teljesítményükhöz igényelt nyomás és térfogatáram biztosításához a szükségesnél magasabb nyomás tartása energiaveszteséget okoz.

Az elosztóhálózaton nyomáscsökkentést tesz lehetővé

a) a nyomásigény felülvizsgálata és a felhasználói igényekhez rendelése,

b) sugaras hálózaton hurkok kialakítása,

c) az elosztóvezetéken az áramlási keresztmetszet bővítése (vezetékcserével vagy párhuzamos vezetékkel),

d) jól méretezett tárolók elhelyezése a kompresszoroktól hidraulikailag távol levő nagy felhasználású helyeken.

1.2.2.A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Energiahatékonyság növelő intézkedésként ismerhető el az 1.2.1. pontban felsorolt lehetőségek valamelyikével, vagy mindegyikével elért nyomáscsökkentés. A várható energiamegtakarítást a nyomáscsökkentés ismeretében számítással határozzuk meg.

A nyomáscsökkentés intézkedéssel érintett kompresszor(ok) műszaki adatait és az üzemvitel jellemzőit az

1.2.2.1. vagy 1.2.2.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

1.2.2.1. táblázat: A légsűrítés mért villamosenergia felhasználása esetén rögzítendő bázisadatok a nyomáscsökkentés előtt

Emért= A légsűrítés mért időszakos villamosenergia felhasználása (alapállapotként meghatározott érték), [kWh/év]
Δp = az intézkedéssel elért nyomáscsökkentés, [bar]

1.2.2.2. táblázat: A légsűrítés névleges teljesítményigényének ismeretében rögzítendő névleges műszaki adatok és az üzemvitel jellemzői

ΣPi = a sűrítéshez szükséges villamos hajtások összteljesítmény igénye1 [kW]
ηm = A villamosenergia felhasználók (motorok) átlagos hatásfoka [%], Referencia érték2: ηm = 92%
A csúcskihasználás referencia értéke2, állandó fordulatszámú villamos meghajtás esetén: rcs= 90% szabályozott fordulatszámú villamos meghajtás esetén: rcs= 60%
τ= üzemidő, üzemidő számláló, vagy más egyenértékű adat alapján [h/év]
A hálózati nyomás [bar]
Δp = az intézkedéssel elért nyomáscsökkentés [bar]

1 A kompresszor(ok) hivatkozott üzemi nyomásához tartozó villamos teljesítményigényének az MSZ ISO 1217:1998 szabvány szerint tartalmaznia kell a komprimáláshoz tartozó összes rendszerelem, így különösen a hűtővíz szivattyúk, ventilátorok energiaigényét is.

2 A kötelezett a megadott referencia értékek helyett mérésekkel alátámasztott energiamegtakarítást egyedi audittal igazolhatja.

1.2.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás az energiahatékony sűrített levegő rendszerek élettartamára 10 évet határoz meg. Az intézkedés standard módon elszámolható maximális élettartama 10 év.

1.2.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése – éves avulás mértéke

Az intézkedés hatására számított energiafelhasználás-csökkenésnek nincs avulása, amennyiben a kompresszorok rendszeres karbantartása a gyártó által előírt módon, szakszervízzel történik.

1.2.5. Az intézkedés által elérhető energiamegtakarítás számítási elve

Az energiamegtakarítás az intézkedés előtti és utáni energiaigény különbségeként számítandó.

1.2.5.1. A légsűrítés mért villamosenergia felhasználása esetén

Az energiamegtakarítás meghatározásához szükséges, 1.2.2.1. táblázatban megadott adatok dokumentálásához meg kell adni az elmúlt három, de legalább egy teljes évben a sűrített levegő kompresszor(ok) villamosenergia- felhasználását mint bázisértéket. A megtakarítást az (1.2.7.1.1.) képlettel kell számolni.

1.2.5.2. A légsűrítés névleges teljesítményigényének ismeretében

Ha a három, de legalább egy teljes éves üzemviteli adatsor (adatgyűjtés hiányában, vagy egyéb okok miatt) nem áll rendelkezésre, akkor a bázisértéket az (1.2.7.2.1.) képlet számítási módszerével szükséges meghatározni. A megtakarítást az (1.2.7.2.2.) képlettel kell számolni.

1.2.6. A sűrítettlevegő-rendszer nyomáscsökkentésének energiahatékonysági követelményei Az intézkedéshez köthető minimális energiahatékonysági követelmény nincs.

1.2.7. Az éves energiamegtakarítások számítása

1.2.7.1. A légsűrítés mért villamosenergia felhasználása esetén1

1 Amennyiben a kompresszor Pn>50 kW, vagy a kompresszor csoport Pn,csop >100 kW villamos teljesítményigény feletti, úgy ezekre a villamos berendezésekre, technológiai sorba állított berendezéscsoportokra az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet (a továbbiakban: 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet) alapján 2022. január 1-től villamos almérési kötelezettség áll fenn. Amennyiben a villamos berendezés, vagy technológiai sorba állított berendezéscsoport almérési kötelezettség alá esik, úgy a megtakarítás kizárólag jelen 1.2.7.1. pont alapján számítható. Amennyiben mért a levegő sűrítésére felhasznált éves villamosenergia felhasználás, Emért az 1.2.5.1. pontban leírt módon meghatározható, úgy az intézkedéssel elérhető energiamegtakarítás az alábbi képlet alapján számítható.

ΔEmért/év = Δp · 6,5 % · Emért · 3,6 / 1000 [GJ/év] (1.2.7.1.1.)

Emért= a légsűrítés átlagos éves villamosenergia felhasználása (alapállapotként meghatározott érték) [kWh/év]

Δp = az intézkedéssel elért nyomáscsökkentés [bar]

1.2.7.2. A légsűrítés névleges teljesítményigényének ismeretében Számított energiaszükséglet:

Eszámított = ΣPi ∙ rcs ∙ τ /ηm [kWh/év] (1.2.7.2.1.)

ΣPi = a sűrítéshez szükséges villamos hajtások összteljesítmény igénye [kW]

ηm = 92% a villamosenergia-felhasználók (motorok) átlagos hatásfoka [%]

rcs = a csúcskihasználás referencia értéke 1.2.2.2. táblázat alapján

τ = üzemidő, üzemidő számláló, vagy más egyenértékű adat alapján [h/év]

A számított megtakarítás:

ΔEszámított/év = Δp · 6,5% · Eszámított · 3,6/1000 [GJ/év] (1.2.7.2.2.)

Δp = az intézkedéssel elért nyomáscsökkentés [bar]

1.2.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

1.2.8.1. A légsűrítés mért villamosenergia-felhasználás esetén

a) A légsűrítés átlagos éves villamosenergia felhasználását igazoló, az intézkedés előtti és utáni állapotra vonatkozó számításokat tartalmazó dokumentum.

1.2.8.2. A légsűrítés névleges teljesítményigényének ismeretében

a) A légsűrítéshez szükséges névleges összteljesítmény igényét igazoló dokumentum.

1.2.8.3. Mindkét módszertan esetén további dokumentumok

a) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év],

b) A nyomás változását igazoló dokumentum (így különösen érvényes technológiai leírás/utasítás).

1.2.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az intézkedés végrehajtását követő nap.

1.3. Kompresszorok szabályozásának korszerűsítése – szabályozott térfogatáramú kompresszorral

1.3.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésként, a részterhelésen üzemelő kompresszorok be- és kikapcsolása helyett a beszívott levegő mennyiségének szabályozását lehetővé tevő kompresszor(ok) alkalmazása.

1.3.2. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az energiaveszteség-feltárás során megállapításra került, hogy az üzemidő nagy részében a kompresszor részterhelésen üzemel és a szabályozás a beszívott levegő mennyiségének változtatásával történik.

Az elszámolható energiamegtakarítást empirikus úton meghatározott arány alapján kell meghatározni. Az intézkedéssel érintett kompresszor műszaki adatait és az üzemvitel jellemzőit az 1.3.2.1. táblázat szerint kell rögzíteni.

1.3.2.1. táblázat

Az intézkedés tárgyát képező kompresszor(ok) névleges műszaki adatai és az üzemvitel jellemzői

Az intézkedés tárgyát képező kompresszor(ok) gyártója és típusa
ΣPi = a kompresszor(ok) névleges teljesítmény igénye1 [kW]
ηm = a kompresszor hajtómotorjának átlagos hatásfoka, [%] Referencia érték: ηm = 92%
rt = a kompresszor(ok) átlagos részterhelése2, [%] Referencia érték: rt = 50% (Indoklás: feltételezett, hogy a kompresszor nem megfelelően illesztett a sűrített levegő felhasználási igényhez)
τ= éves üzemidő (24h/7nap = 8760 h; 24h/5nap = 6240 h; 8h/5nap = 2080 h), [h/év]

1 A légsűrítés hivatkozott üzemi nyomásához tartozó villamos teljesítményigényének az MSZ ISO 1217:1998 szabvány szerint tartalmaznia kell a komprimáláshoz tartozó összes rendszerelem, így különösen a hűtővíz szivattyúk, ventilátorok energiaigényét is.

2 A kompresszor átlagos terhelésének és a névleges teljesítményének (l/s, vagy Nm3/h) aránya. Amennyiben ez a referencia érték jelentősen eltér a mérésekkel igazolható aránytól, úgy a megtakarítás számítását egyedi audittal szükséges igazolni.

1.3.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás az energiahatékony sűrített levegő rendszerek élettartamára 10 évet határoz meg. Az intézkedés standard módon elszámolható maximális élettartama 10 év.

1.3.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése – éves avulás mértéke

Az intézkedés hatására várható energiafelhasználás-csökkenésnek nincs avulása, amennyiben a kompresszorok rendszeres karbantartása a gyártó által előírt módon, szakszervízzel történik.

1.3.5. A kompresszorok szabályozás-korszerűsítésének energiahatékonysági követelményei Az intézkedéshez köthető minimális energiahatékonysági követelmény nincs.

1.3.6. Az éves energiamegtakarítások számítása

1.3.6.1. Az intézkedés tárgyát képező kompresszor(ok) névleges teljesítményigényének ismeretében Az intézkedés utáni átlagos teljesítményigény-csökkenés,

ΔP = 45% ∙ ΣPi / ηm ∙ (100% − rt ) [kW] (1.3.6.1.1.)

A várható energiamegtakarítás

ΔEkorai/év = ΔP ∙ τ ∙ 3,6/1000 [GJ/év] (1.3.6.1.2.)

ahol:

ΣPi = az intézkedés tárgyát képező kompresszor(ok) névleges teljesítmény igénye [kW]

ηm = 92% a villamosenergia felhasználók (motorok) átlagos hatásfoka [%]

rt = 50% a kompresszor átlagos részterhelésének referencia értéke [%]

τ = az üzemidő, üzemidő számláló, vagy más egyenértékű adat alapján [h/év]

1.3.7. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) Az intézkedés tárgyát képező kompresszor(ok) névleges teljesítmény-igényét igazoló dokumentum(ok) (így különösen műszaki adatlap, a kompresszor és hajtómotorjának adattáblája),

b) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év],

c) Az intézkedés megvalósítását igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv).

1.3.8. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az intézkedés végrehajtását követő nap.

1.4. Kompresszorok szabályozásának korszerűsítése – fordulatszám szabályozással

1.4.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésként, az intézkedés tárgyát képező kompresszor be- és kikapcsolása helyett változó fordulatszámú kompresszor alkalmazása.

1.4.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az energiaveszteség-feltárás során megállapításra került, hogy az üzemidő nagy részében az az intézkedés tárgyát képező kompresszor részterhelésen üzemel és a szabályozás a kompresszor be- és kikapcsolásával történik. Energiahatékonyság-növelő intézkedésként a kompresszor hajtására frekvenciaváltót illesztettek a rendszerbe, hogy a változó igényt a kompresszor fordulatának változtatásával elégítsék ki.

Az elszámolható energiamegtakarítást empirikus úton meghatározott arány alapján kell meghatározni. A fordulatszám-szabályozás intézkedéssel érintett kompresszor(ok) műszaki adatait és az üzemvitel jellemzőit az

1.4.2.1. táblázat szerint kell rögzíteni.

1.4.2.1. táblázat

Az intézkedés tárgyát képező kompresszor(o)k névleges műszaki adatai és az üzemvitel jellemzői

Az intézkedés tárgyát képező kompresszor(ok) gyártója és típusa
ΣPi = a kompresszor(ok) névleges teljesítmény igénye1 [kW]
ηm = a kompresszor hajtómotorjának átlagos hatásfoka, [%] Referencia érték: ηm = 92%
ηfr = a fordulatszám szabályozás (frekvenciaváltó) hatásfoka, [%] Referencia érték: = 96%
rt = a kompresszor(ok) átlagos részterhelése2 [%], Referencia érték: rt = 50% (feltételezett, hogy a kompresszor nem megfelelően illesztett a sűrített levegő felhasználási igényhez)
τ = éves üzemidő (24h/7nap = 8760 h; 24h/5nap = 6240 h; 8h/5nap = 2080 h), [h/év]

1A légsűrítés hivatkozott üzemi nyomásához tartozó villamos teljesítményigényének az MSZ ISO 1217:1998 szabvány szerint tartalmaznia kell a komprimáláshoz tartozó összes rendszerelem, pl. hűtővíz szivattyúk, ventilátorok energiaigényét is.

1.4.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás az energiahatékony sűrített levegő rendszerek élettartamára 10 évet határoz meg. Az intézkedés standard módon elszámolható maximális élettartama 10 év.

1.4.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése – éves avulás mértéke

Az intézkedés hatására számított energiafelhasználás csökkenésnek nincs avulása, amennyiben a kompresszorok rendszeres karbantartása a gyártó által előírt módon, szakszervízzel történik.

1.4.5. A kompresszorok szabályozása korszerűsítésének energiahatékonysági követelményei Az intézkedéshez köthető minimális energiahatékonysági követelmény nincs.

1.4.6. Az éves energiamegtakarítások számítása

1.4.6.1. Az intézkedés tárgyát képező kompresszor(ok) névleges teljesítményigényének ismeretében Az intézkedés utáni átlagos teljesítményigény csökkenés

ΔP = 70% ∙ ΣPi / ηm ∙ (100% − rt) ∙ ηfr [kW] (1.4.6.1.1.)

A számított energiamegtakarítás

ΔEszámított/év = ΔP ∙ τ ∙ 3,6/1000 [GJ/év] (1.4.6.1.2.)

ahol:

ΣPi = az intézkedés tárgyát képező kompresszor(ok) névleges teljesítmény igénye [kW]

ηm = 92% a villamosenergia felhasználók (motorok) átlagos hatásfoka [%]

rt = 50% a kompresszor átlagos részterhelésének referencia értéke [%]

τ = az üzemidő, üzemidő számláló, vagy más egyenértékű adat alapján [h/év]

ηfr = 96% a fordulatszám szabályozás (frekvenciaváltó) hatásfoka

1.4.7. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

b) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év],

c) Az intézkedés megvalósítását igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv).

1.4.8. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az intézkedés végrehajtását követő nap.

1.5 Sűrítettlevegő-kompresszor cseréje

1.5.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyságot növelő intézkedésként elismerhető az alapterhelést kiszolgáló, állandó fordulatszámú, az üzemidő túlnyomó többségében folyamatosan teljes terhelésen üzemelő kompresszor jobb hatásfokúra cserélése.

1.5.2. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedéssel érintett kompresszor(ok) műszaki adatait és üzemviteli jellemzőit az 1.5.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

1.5.2. táblázat

A régi/lecserélt és az új kompresszor műszaki adatai és üzemviteli jellemzői

	A	B	C
1.		régi	új
2.	Az intézkedés tárgyát képező kompresszorok gyártója és típusa

3.	p = az értékeléskor a sűrített levegő átlagos1 üzemi nyomása, [bar]
4.	P = a kompresszor villamos teljesítményigénye az átlagos üzemi nyomásnál2 [kW]
5.	V = a kompresszor légszállítása az átlagos üzemi nyomásnál ISO 1217: 2009 szerint mérve, [Nm3/h]
6.	e = a fenti P és V értékekből meghatározott fajlagos energiaigény3, [kWh/Nm3]	Számolt érték	Számolt érték
7.	τ = a terhelés alatti éves üzemidő4, [h/év]		Számolt érték

1Átlagos üzemi nyomás: a beállított bekapcsolási nyomás értéke, plusz a ki- és bekapcsolási nyomásérték különbségének a fele.

2A légsűrítés átlagos üzemi nyomásához tartozó villamos teljesítményigénynek az ISO 1217:2009 szabvány szerint tartalmaznia kell a légsűrítéshez tartozó összes rendszerelem, pl. hűtővíz szivattyúk, ventilátorok, vezérlés teljesítményigényét is.

3A kompresszor teljesítményigényének és a hozzá tartozó légszállítás (Nm3/h) aránya. Amennyiben ez az érték az új kompresszor esetében nem alacsonyabb a réginél, nincs elszámolható megtakarítás.

4A terhelés alatti éves üzemidő számítást dokumentummal szükséges alátámasztani. Erre alkalmas lehet a szerviz munkalapokban, vagy egyéb módon rögzített üzemidő adatok egy egész évre történő meghatározása, melyben szükséges figyelembe venni a termelési viszonyok esetleges változását is.

1.5.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás szerint, az energiahatékony sűrített levegő rendszerek élettartama 10 év.

1.5.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése – éves avulás mértéke

A várható élettartam alatt avulás nincs, amennyiben a kompresszorok rendszeres karbantartása a gyártó által előírt módon, szakszervizzel történik.

1.5.5. Az intézkedés által elérhető energiamegtakarítás számítási elve

Az energiamegtakarítás – a rendszer minden egyéb részének változatlanul maradásakor – azáltal keletkezik, hogy a jobb hatásfokú kompresszor kisebb energiafelhasználással termeli meg az adott mennyiségű igényelt sűrített levegőt.

1.5.5.1. A fajlagos villamosenergia-felhasználás

Az 1.5.2. táblázatban számolt értékként jelölt fajlagos villamosenergia-felhasználás a régi és az új kompresszorok esetén

erégi = Prégi / Vrégi [kWh/Nm3](1.5.5.1.1.)

eúj = Púj / Vúj [kWh/Nm3] (1.5.5.1.2.)

ahol

erégi a lecserélt kompresszor fajlagos energiaigénye [kWh/Nm3]

eúj az új kompresszor fajlagos energiaigénye [kWh/Nm3] Prégi a lecserélt kompresszor villamos teljesítményigénye az átlagos üzemi nyomásnál [kW] Púj az új kompresszor villamos teljesítményigénye az átlagos üzemi nyomásnál [kW] Vrégi a lecserélt kompresszor légszállítása az átlagos üzemi nyomásnál [Nm3/h]

Vúj az új kompresszor légszállítása az átlagos üzemi nyomásnál [Nm3/h]

1.5.5.2. A terhelés alatti üzemidőben termelt levegőmennyiség és az ehhez szükséges energiafelhasználás a régi és az új kompresszor esetén

A termelt levegőmennyiség: Vösszes = τrégi ·Vrégi [Nm3/év]	(1.5.5.2.1.)
ahol
Vösszes a lecserélt kompresszor által egy év alatt megtermelt összes levegő mennyisége	[Nm3/év]
τrégi a lecserélt kompresszor terhelés alatti éves üzemideje	[h/xx]
Vrégi a lecserélt kompresszor légszállítása az átlagos üzemi nyomásnál	[Nm3/h]
ami változatlan termelési viszonyok esetén azonos az új kompresszornál is.
A régi energiafelhasználás: Erégi = Vösszes · erégi [kWh/év]	(1.5.5.2.2.)
ahol
Erégi a lecserélt kompresszor energiafelhasználása	[kWh/év]
Vösszes a lecserélt kompresszor által egy év alatt megtermelt összes levegő mennyisége	[Nm3/év]
erégi a lecserélt kompresszor fajlagos energiaigénye	[kWh/Nm3]
vagy másként
Erégi = τrégi · Prégi [kWh/év]	(1.5.5.2.3.)
ahol
Erégi a lecserélt kompresszor energiafelhasználása	[kWh/év]
τrégi a lecserélt kompresszor terhelés alatti éves üzemideje	[h/xx]
Prégi a lecserélt kompresszor villamos teljesítményigénye az átlagos üzemi nyomásnál	[kW]
Eúj = Vösszes · eúj [kWh/év]	(1.5.5.2.4.)
ahol
Eúj az új kompresszor energiafelhasználása	[kWh/év]
Vösszes a lecserélt kompresszor által egy év alatt megtermelt összes levegő mennyisége	[Nm3/év]
eúj az új kompresszor fajlagos energiaigénye	[kWh/Nm3]
illetve
Eúj = τúj · Púj [kWh/év]	(1.5.5.2.5.)
ahol
Eúj az új kompresszor energiafelhasználása	[kWh/év]
τúj az új kompresszor terhelés alatti éves üzemideje	[h/év]
Púj az új kompresszor villamos teljesítményigénye az átlagos üzemi nyomásnál	[kW]
τúj = Vösszes / Vúj	(1.5.5.2.6.)
ahol
τúj az új kompresszor terhelés alatti éves üzemideje	[h/év]
Vösszes a lecserélt kompresszor által egy év alatt megtermelt összes levegő mennyisége	[Nm3/év]
Vúj az új kompresszor légszállítása az átlagos üzemi nyomásnál	[Nm3/h]
1.5.6. A kompresszorcserével való korszerűsítés energiahatékonysági követelményei
Az intézkedéshez köthető minimális energiahatékonysági követelmény nincs.

1.5.7. Az éves energiamegtakarítás számítása

ΔE = (E régi – Eúj) · 3,6 / 1000 [GJ/év] (1.5.7.1.)

ahol

ΔE a kompresszorcseréből származó éves energiafelhasználás-megtakarítás [GJ/év]

Erégi a lecserélt kompresszor energiafelhasználása [kWh/év]

Eúj az új kompresszor energiafelhasználása [kWh/év]

1.5.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A régi és új kompresszoroknak a megtakarítás-számításhoz felhasznált paramétereit igazoló dokumentum(ok) (így különösen műszaki adatlap, a kompresszor és hajtómotorjának adattáblája).

b) A lecserélt kompresszor terhelés alatti éves üzemidejének dokumentummal is alátámasztott számítása.

c) A számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás igazolása [GJ/év].

d) Az intézkedés megvalósítását igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv).

1.5.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új kompresszor üzembehelyezésének dátuma.

2. Gőz és forróvíz rendszerek

2.1. Ipari kazán cseréje

2.1.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek ismerhető el az olyan ipari kazáncsere, amikor a hőigény és annak kielégítési módja változatlan a beruházás után is.

A számítások

a) a technológiai hőtermelő berendezésekre teljesítménykorlát nélkül,

b) a legalább 120 kW névleges hőteljesítményű kereskedelmi célú létesítményben egyedi helyiségfűtő berendezésekre, és

c) a legalább 400 kW névleges hőteljesítményű helyiségfűtő berendezésekre és kombinált fűtőberendezésekre

vonatkoznak.

2.1.2. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező lecserélt/régi és új ipari kazán névleges műszaki adatait és az üzemvitel jellemzőit a 2.1.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

2.1.2. táblázat

Az intézkedés tárgyát képező lecserélt régi és az új ipari kazán névleges műszaki adatai és az üzemvitel jellemzői

	Lecserélt/régi kazán	Új kazán
Gyártó
Típus
Gyártás éve
Tüzelőanyag típusa
Hőtermelés típusa (forróvíz, gőz)
Ph = Kazán névleges hőteljesítménye, [MW]
Pg = Gőztermelés esetén, [t/h]
τ = Éves üzemidő, [h/év]
Qbt = Az éves tüzelőanyag felhasználás bázisértéke

(alapállapotként meghatározott érték), [GJ/év]
η = Kazán névleges hatásfoka, [%]

2.1.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás 30 kW hőteljesítménynél nagyobb kazánok élettartamára 25 évet határoz meg. Az intézkedés standard módon elszámolható maximális élettartama 25 év.

2.1.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése – éves avulás mértéke

Az intézkedés hatására várható energiafelhasználás csökkenésnek nincs avulása.

2.1.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

Az energiamegtakarítás az intézkedés előtti és utáni energiaigény különbségeként számítandó.

2.1.6. Az ipari kazán csere energiahatékonysági követelményei

Az intézkedéshez köthető, 2.1.1. pontban részletezett berendezésekre minimális energiahatékonysági követelmény nincs.

2.1.7. Az éves energiamegtakarítások számítása

Az energiamegtakarítás meghatározásához és dokumentálásához meg kell adni az elmúlt három év tüzelőanyag- felhasználás átlaga alapján meghatározott vagy a beruházás időszakára jellemző tüzelőanyag-felhasználást Qbt [GJ/év], ami az alapállapotnak tekintendő bázisérték, valamint meg kell adni a lecserélt/régi és az új kazán névleges hatásfokát η [%].

A számítási mód jellemzően a mért tüzelőanyag-felhasználásra vonatkozik, de a tüzelőanyag-felhasználás meghatározható a mért hőtermelésből is.

Amennyiben a tüzelőanyag-felhasználás, vagy a lecserélt/régi kazán hatásfoka, ηlecs egyedi módon származtatható, abban az esetben egyedi audittal lehet igazolni az energiamegtakarítás számított mértékét.

A számított éves tüzelőanyag megtakarítás (végsőenergia-megtakarítás)

ΔE/év = Qbt ∙ (1‐ ηlecs / ηúj ) [GJ/év] (2.1.7.1.) ahol:

Qbt = az éves tüzelőanyag-felhasználás bázisértéke (alapállapotként meghatározott érték)

[GJ/év]

ηlecs = lecserélt/régi kazán névleges hatásfoka [%]

ηúj = új kazán névleges hatásfoka [%]

2.1.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A lecserélt/régi kazán névleges hőteljesítmény PN,lecs [kW] és a hatásfok ηlecs, [%] értékét igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb dokumentum.

b) Az új kazán névleges hőteljesítmény PN,új [kW] és a hatásfok ηúj, [%] értékét igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

c) Az éves tüzelőanyag felhasználás bázisértékét (Qbt) igazoló dokumentumok.

d) A számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év] igazolása.

e) Az új kazán üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv).

2.1.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az intézkedés végrehajtását követő nap.

3. Termelési folyamatok

3.1. Villanymotorok cseréje

3.1.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábban beszerelt villanymotort egy jobb hatásfokú és szabályozott fordulatszámú motorra cserélnek, vagy a villamos hajtás üzemi teljesítményigénye kisebb, mint a beépített motor névleges teljesítménye, így a lecserélendő/régi motor túlméretezett és az új motort kisebb teljesítményigényű munkaponthoz kell illeszteni.

3.1.2. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedéshez a villanymotor névleges teljesítményét, valamint az átlagos terhelést a motor cseréje előtt és után projektspecifikusan, az igénnyel összhangban kell meghatározni Az intézkedés tárgyát képező villanymotorok névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit a 3.1.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

3.1.2. táblázat

Az intézkedés tárgyát képező villanymotorok névleges műszaki adatai és az üzemvitel jellemzői

A	B	C	D
Sorok száma	Műszaki adat	Lecserélt/régi motor (1)	Új motor (2)
1	Gyártó
2	Típus
3	A motor első üzembe helyezésének dátuma	korai csere esetén
4	Motor hatékonysági kategóriája (IE1, IE2, IE3 vagy IE4)
5	Motor pólusszáma (2, 4, 6 vagy 8)
6	Motor fordulatszám szabályozása (állandó, szabályozott)
7	Motor névleges teljesítménye, PN [kW]
8	Motor hatásfoka, ηm [%]
9	Átlagos terhelése, fA [%]
10	Éves üzemidő, τ [h/év]

3.1.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás szerint az új, hatékony villanymotorok/változó sebességű hajtóművek standard módon elszámolható maximális élettartama 8 év. Az intézkedés standard módon elszámolható maximális élettartama 8 év, vagy ennek megfelelő 70 000 h üzemidő, amennyiben azt üzemidő számláló rögzíti.

3.1.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az intézkedés hatására számított energiafogyasztás-csökkenésnek nincs avulása, amennyiben a motor rendszeres karbantartása a gyártó által előírt módon, szakszervízzel történik.

3.1.5. Az intézkedés által elérhető energiamegtakarítás számítási elve

A villanymotorok cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi villanymotor élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő villanymotor még nem érte el a várható átlagos élettartamának végét, az Ehat.vhr. 7. mellékletének 2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül.

b) Ha a régi, lecserélendő villanymotor élettartama meghaladja a 8 évet, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimum követelményekhez kell hasonlítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték, amennyivel az új berendezés energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

3.1.6. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia hatásfok értékeket az elektromos motorokra és a frekvenciaváltókra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK

európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról, a 641/2009/EK rendeletnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra és a termékbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények tekintetében történő módosításáról és a 640/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/1781 bizottsági rendelet I. melléklete szerint kell megállapítani:

a) 2021. július 1-jétől a legalább 0,12 kW, de 0,75 kW alatti névleges leadott teljesítményű, 2, 4, 6 vagy 8 pólussal rendelkező, az „Ex-eb” fokozott biztonságú motorokon kívüli háromfázisú motorok energiahatékonyságának legalább a 3.1.6.1. táblázatban meghatározott IE2 hatékonysági kategóriának kell megfelelnie;

b) 2021. július 1-jétől a legalább 0,75 kW és legfeljebb 1 000 kW névleges leadott teljesítményű, 2, 4, 6 vagy 8 pólussal rendelkező, az „Ex-eb” fokozott biztonságú motorokon kívüli háromfázisú motorok energiahatékonyságának legalább a 3.1.6.1. táblázatban meghatározott IE3 hatékonysági kategóriának kell megfelelnie;

c) 2023. július 1-jétől a legalább 0,12 kW és legfeljebb 1 000 kW névleges leadott teljesítményű, 2, 4, 6 vagy 8 pólussal rendelkező, „Ex-eb” fokozott biztonságú motorok, valamint a legalább 0,12 kW névleges leadott teljesítményű, egyfázisú motorok energiahatékonyságának legalább az 3.1.6.1. táblázatban meghatározott IE2 hatékonysági kategóriának kell megfelelnie;

d) 2023. július 1-jétől a legalább 75 kW és legfeljebb 200 kW névleges leadott teljesítményű, 2, 4 vagy 6 pólussal rendelkező, a fékmotorokon, az „Ex-eb” fokozott biztonságú motorokon vagy más robbanásbiztos motorokon kívüli háromfázisú motorok energiahatékonyságának legalább a 3.1.6.1. táblázatban meghatározott IE4 hatékonysági kategóriának kell megfelelnie.

A motorok nemzetközi energiahatékonysági kategóriák (IE) szerint kifejezett energiahatékonyságát az 3.1.6.1. táblázat tartalmazza, különböző névleges motorteljesítmény-értékek szerint PN. Az IE kategóriák meghatározása 50 Hz-es működést és 25 °C-os környezeti alaphőmérsékletet alapul véve a névleges leadott teljesítmény (PN), névleges feszültség (UN) szerint történik.

3.1.6.1. táblázat

Referencia hatásfokértékek ηm,ref az IE2, IE3, IE4 hatékonysági kategóriákhoz 50 Hz-en (%)

	IE2				IE3				IE4
Névleges leadott teljesítmény PN (kW)	Pólusszám				Pólusszám				Pólusszám
Névleges leadott teljesítmény PN (kW)	2	4	6	8	2	4	6	8	2	4	6	8
0,12	53,6	59,1	50,6	39,8	60,8	64,8	57,7	50,7	66,5	69,8	64,9	62,3
0,18	60,4	64,7	56,6	45,9	65,9	69,9	63,9	58,7	70,8	74,7	70,1	67,2
0,20	61,9	65,9	58,2	47,4	67,2	71,1	65,4	60,6	71,9	75,8	71,4	68,4
0,25	64,8	68,5	61,6	50,6	69,7	73,5	68,6	64,1	74,3	77,9	74,1	70,8
0,37	69,5	72,7	67,6	56,1	73,8	77,3	73,5	69,3	78,1	81,1	78,0	74,3
0,40	70,4	73,5	68,8	57,2	74,6	78,0	74,4	70,1	78,9	81,7	78,7	74,9
0,55	74,1	77,1	73,1	61,7	77,8	80,8	77,2	73,0	81,5	83,9	80,9	77,0
0,75	77,4	79,6	75,9	66,2	80,7	82,5	78,9	75,0	83,5	85,7	82,7	78,4

1,1	79,6	81,4	78,1	70,8	82,7	84,1	81,0	77,7	85,2	87,2	84,5	80,8
1,5	81,3	82,8	79,8	74,1	84,2	85,3	82,5	79,7	86,5	88,2	85,9	82,6
2,2	83,2	84,3	81,8	77,6	85,9	86,7	84,3	81,9	88,0	89,5	87,4	84,5
3	84,6	85,5	83,3	80,0	87,1	87,7	85,6	83,5	89,1	90,4	88,6	85,9
4	85,8	86,6	84,6	81,9	88,1	88,6	86,8	84,8	90,0	91,1	89,5	87,1
5,5	87,0	87,7	86,0	83,8	89,2	89,6	88,0	86,2	90,9	91,9	90,5	88,3
7,5	88,1	88,7	87,2	85,3	90,1	90,4	89,1	87,3	91,7	92,6	91,3	89,3
11	89,4	89,8	88,7	86,9	91,2	91,4	90,3	88,6	92,6	93,3	92,3	90,4
15	90,3	90,6	89,7	88,0	91,9	92,1	91,2	89,6	93,3	93,9	92,9	91,2
18,5	90,9	91,2	90,4	88,6	92,4	92,6	91,7	90,1	93,7	94,2	93,4	91,7
22	91,3	91,6	90,9	89,1	92,7	93,0	92,2	90,6	94,0	94,5	93,7	92,1
30	92,0	92,3	91,7	89,8	93,3	93,6	92,9	91,3	94,5	94,9	94,2	92,7
37	92,5	92,7	92,2	90,3	93,7	93,9	93,3	91,8	94,8	95,2	94,5	93,1
45	92,9	93,1	92,7	90,7	94,0	94,2	93,7	92,2	95,0	95,4	94,8	93,4
55	93,2	93,5	93,1	91,0	94,3	94,6	94,1	92,5	95,3	95,7	95,1	93,7
75	93,8	94,0	93,7	91,6	94,7	95,0	94,6	93,1	95,6	96,0	95,4	94,2
90	94,1	94,2	94,0	91,9	95,0	95,2	94,9	93,4	95,8	96,1	95,6	94,4
110	94,3	94,5	94,3	92,3	95,2	95,4	95,1	93,7	96,0	96,3	95,8	94,7
132	94,6	94,7	94,6	92,6	95,4	95,6	95,4	94,0	96,2	96,4	96,0	94,9
160	94,8	94,9	94,8	93,0	95,6	95,8	95,6	94,3	96,3	96,6	96,2	95,1
200-tól 249-ig	95,0	95,1	95,0	93,5	95,8	96,0	95,8	94,6	96,5	96,7	96,3	95,4
250-től 314-ig	95,0	95,1	95,0	93,5	95,8	96,0	95,8	94,6	96,5	96,7	96,5	95,4

315-tól 1 000 -ig

96,5

96,7

96,6

95,4

3.1.7. A lecserélt/régi motor átlagos terhelése, f A,lecs [%]

a) az üzemi munkaponthoz nem illesztett motor esetében (a régi motor teljesítménye nagyobb, mint az új motoré)

aa) állandó fordulatszámú villamos meghajtás esetén: f A,lecs = 45%,

ab) szabályozott fordulatszámú villamos meghajtás esetén: f A,lecs= 30%

b) Az üzemi munkaponthoz illesztett motor esetében (a régi és az új motor teljesítménye közel azonos) ba) állandó fordulatszámú villamos meghajtás esetén: f A,lecs = 90%,

bb) szabályozott fordulatszámú villamos meghajtás esetén: f A,lecs= 60%

c) Amennyiben a lecserélt/régi motor átlagos terhelése, fA,lecs egyedi módon, a fenti értékektől eltérően származtatható, abban az esetben egyedi audit készítése szükséges.

3.1.8. Az új motor átlagos terhelése, f A,új [%]

a) állandó fordulatszámú villamos meghajtás esetén: fA,új = 90%

b) szabályozott fordulatszámú villamos meghajtás esetén: fA,új = 60%

3.1.9. Az energiamegtakarítás számítása

3.1.9.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi motor és az új motor energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás:

[GJ / év]

A motorcsere után a számított villamosenergia-megtakarítás:

ΔEkorai/év = (PN,lecs · fA,lecs / ƞm,lecs - PN,új · fA,új / ƞm,új) · τ · 3,6 /1000 [GJ/év] (3.1.9.1.1.) ahol:

PN,lecs: a lecserélt/régi villanymotor névleges villamos teljesítménye [kW]

PN,új: az új villanymotor névleges villamos teljesítménye [kW] ƞm,lecs: a lecserélt/régi villanymotor hatásfoka [%] ƞm,új: az új villanymotor hatásfoka [%]

fA,lecs: a lecserélt/régi villanymotor átlagos terhelése [%]

fA,új: az új villanymotor átlagos terhelése [%]

τ: a motor éves üzemideje [h/év]

3.1.9.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

ΔEtöbblet/év = PN,új · fA,új · ( 1 / ƞm,ref - 1 / ƞm,új ) · τ · 3,6 /1000 [GJ/év] (3.1.9.2.1.) ahol:

PN,új: az új villanymotor névleges villamos teljesítménye [kW]

fA,új: az új villanymotor átlagos terhelése [%]

ƞm,új: az új villanymotor hatásfoka [%]

ƞm,ref: referencia hatásfok, a 3.1.6.1. táblázat szerint [%]

τ: a motor éves üzemideje [h/év]

3.1.10. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A lecserélt/régi villanymotor névleges teljesítményét PN,lecs [kW] és a hatásfokát ηm,lecs [%] igazoló műszaki adatlap, vagy egyéb dokumentum,

b) A lecserélt/régi villanymotor első üzembehelyezési dátumát, vagy teljesített üzemidejéből számított életkorát

[év] igazoló dokumentum (kizárólag korai csere esetén),

c) Az új villanymotor névleges teljesítményét PN,új [kW] és a hatásfokát ηm,új [%] értékét igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum,

d) Az új villanymotor üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv),

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

3.1.11. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap, vagy a beruházás aktiválásának időpontja.

3.2. Ipari kapcsolószekrények hűtőberendezésének cseréje

3.2.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság-növelő intézkedés, melynek során egy korábbi kevésbé hatékony levegő-levegő hűtőberendezést a kapcsolószekrényre szerelhető korszerű hűtőberendezésre cserélnek.

3.2.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező hűtőberendezés névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit a 3.2.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

3.2.2. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

	Lecserélt/régi hűtő	Új hűtő
Gyártó
Típus
A hűtőberendezés üzembehelyezésének dátuma
PH = A kapcsolószekrény hűtőberendezésének a névleges hűtési teljesítménye, [kW]
tk = A kapcsolószekrény környezetének átlaghőmérséklete, [°C]
EER = A hűtőberendezés fajlagos hűtési teljesítménytényezője
fA = A hűtőberendezés átlagos terhelése, [%]	90	90
τ = A hűtőberendezés éves üzemideje, [h/év]

3.2.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás szerint az új hatékony hűtőberendezés vagy légkondicionáló berendezés standard módon elszámolható maximális élettartama 10 év. A lecserélt berendezés várható élettartama szintén 10 év.

3.2.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az új, hatékony hűtőberendezés beépítése esetén, a standard módon elszámolható maximális élettartam alatt nincs energiahatékonysági avulás.

3.2.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A hűtőberendezések cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi hűtőberendezés élettartamát.

a) Amennyiben a régi hűtőberendezés cseréjére annak várható élettartama lejártát megelőzően kerül sor, úgy azt korai cserének kell tekinteni. A kapcsolószekrény hűtőberendezésének a várható élettartama (10 év) lejártáig, a lecserélt/régi hűtőberendezés 3.2.6.1. táblázatban található EERlecs értékét kell összehasonlítani az új hűtőberendezés EERúj értékével.

b) A kapcsolószekrény hűtőberendezésének a várható élettartama lejárta után az (EU) 2016/2281 rendeletének megfelelően az új hűtőberendezéssel azonos hűtési teljesítményű, a piacon beszerezhető

hűtőberendezés minimális energiahatékonysági követelményének megfelelő 3.2.6.2. táblázatban található referencia EERref hűtőteljesítmény értékét kell összehasonlítani az új hűtőberendezés EERúj hűtőteljesítmény értékével.

3.2.6. Az energiamegtakarítás számításokban használandó hűtőteljesítmény értékek

3.2.6.1. táblázat

A lecserélt/régi hűtőberendezés fajlagos hűtőteljesítménye (EERlecs) a környezeti hőmérséklet és a hűtési teljesítményének függvényében (L35/LTk)

tk [°C]	PN < 1 kW	1 kW≤PN ≤ 2 kW	PN > 2 kW
20	2,04	2,33	2,78
21	2,00	2,29	2,73
22	1,96	2,25	2,68
23	1,92	2,21	2,63
24	1,88	2,17	2,58
25	1,84	2,14	2,53
26	1,80	2,10	2,48
27	1,76	2,06	2,42
28	1,73	2,02	2,37
29	1,69	1,98	2,32
30	1,65	1,94	2,27

3.2.6.2. táblázat

Az új hűtőberendezés környezettudatos tervezési követelményeinek megfelelő fajlagos referencia hűtőteljesítménye (EERref) a környezeti hőmérséklet és a hűtési teljesítményének függvényében (L35/LTk)

tk [°C]	PN < 1 kW	1 kW≤PN ≤ 2 kW	PN > 2 kW
20	2,04	2,57	3,95
21	2,00	2,51	3,80
22	1,96	2,45	3,66
23	1,92	2,40	3,52
24	1,88	2,34	3,39
25	1,84	2,29	3,26
26	1,80	2,23	3,14
27	1,76	2,18	3,03
28	1,73	2,13	2,92
29	1,69	2,08	2,81
30	1,65	2,03	2,71

3.2.7. Tipizált üzemviteli paraméterek

A lecserélt/régi és az új hűtőberendezés EER hűtőteljesítmény értékét azonos üzemviteli feltételek, illetve külső levegőhőmérsékletek mellett kell összehasonlítani. Változatlan hőmérsékletűnek kell tekinteni a hőforrásnak tekintett hűtendő, vagy meleg oldali, tm és a hőleadó helynek tekintett, hideg oldali, vagy környezeti hőmérsékletet, tk.

fA = 90% − A lecserélt/régi és az új hűtőberendezés átlagos terhelése

Amennyiben a lecserélt/régi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA egyedi módon származtatható (a 90% értéktől eltérő), abban az esetben egyedi audit készítésével lehet igazolni az átlagos terhelés értékét.

3.2.8. Az energiamegtakarítás számítása

3.2.8.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig elszámolható éves energiamegtakarítás Az intézkedés utáni villamos teljesítményigény-csökkenés,

ΔP korai/év = PH ∙ fA ∙ (1/ EERlecs − 1/EERúj) [kW] (3.2.8.1.1.)

A várható villamosenergia‐megtakarítás:

ΔEkorai/év = ΔP korai/év ∙ τ ∙ 3,6/1000 [GJ/év] (3.2.8.1.2.) ahol:

PH = A kapcsolószekrény hűtőberendezésének névleges hűtési teljesítménye, [kW]

fA = 90%, A lecserélt/régi és az új hűtőberendezés átlagos terhelése [%]

EERlecs = A lecserélt/régi hűtőberendezés fajlagos hűtőteljesítménye 3.2.6.1. táblázatból

EERúj = Az új hűtőberendezés fajlagos hűtőteljesítménye

τ= A hűtőberendezés éves üzemideje [h/év]

3.2.8.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl elszámolható éves energiamegtakarítás Villamos teljesítményigény-csökkenés, környezettudatos tervezési követelményekhez képest

ΔP többlet/év = PH ∙ fA ∙ (1/ EERref − 1/EERúj) [kW] (3.2.8.2.1.)

A várható villamosenergia többletmegtakarítás:

ΔEtöbblet/év = ΔP többlet/év ∙ τ ∙ 3,6/1000 [GJ/év] (3.2.8.2.2.) ahol:

PH = A kapcsolószekrény hűtőberendezésének névleges hűtési teljesítménye, [kW]

fA = 90%, A lecserélt/régi és az új hűtőberendezés átlagos terhelése [%]

EERref = A környezettudatos tervezési követelményeknek megfelelő hűtőberendezés fajlagos hűtőteljesítménye 3.2.6.2. táblázatból

EERúj = Az új hűtőberendezés fajlagos hűtőteljesítménye

τ= A hűtőberendezés éves üzemideje [h/év]

3.2.9. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A lecserélt/régi hűtőberendezés névleges hűtési teljesítmény PH,lecs [kW] és a fajlagos hűtési teljesítménytényező, EERlecs értékét igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum (korai csere esetén),

b) A lecserélt/régi hűtőberendezés üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (korai csere esetén),

c) Az új hűtőberendezés névleges hűtési teljesítmény PH,új [kW] és a fajlagos hűtési teljesítménytényező, EERúj értékét igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum,

d) Az új hűtőberendezés üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv),

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

3.2.10. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete a sikeres próbaüzemet követő nap, vagy a beruházás aktiválásának időpontja.

3.3. Villamosenergia-vételezés energiahatékonyságának növelése transzformátor-cserével

3.3.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság-növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábbi, nagyobb veszteségű (kevésbé energiahatékony) hálózati transzformátort egy kisebb veszteségű (jobb energiahatékonyságú) hálózati transzformátorra cserélnek.

Az intézkedés általános feltételei:

a) Az intézkedés az 50Hz-es villamosenergia-szállító és -elosztó hálózatokban használt vagy ipari használatra szánt, olyan teljesítménytranszformátorok esetén alkalmazható, amelyek összes tekercsükkel együtt legfeljebb 3 150 kVA névleges teljesítményűek, és legnagyobb kimeneti feszültségük 1,1 kV-nál nagyobb, de 36 kV-nál kisebb.

b) Az energiamegtakarítás számításánál a régi és új transzformátor adattáblája szerinti névleges adatokat kell figyelembe venni. Amennyiben mindkét transzformátorra rendelkezésre állnak azok a dokumentumok (mérési lapok, katalógus értékek), amelyek eltérnek a 100%-os üzemállapottól, akkor azok azonos igénybe vett teljesítményéhez tartozó értékpárokkal szükséges elvégezni a számítást.

c) Az energiamegtakarítás számításánál éves üzemidőként 8600 óra vehető figyelembe.

d) Az intézkedés alkalmazható a folyadékhűtésű és a száraz kivitelű transzformátorokra is.

e) Az intézkedés elszámolható ugyanazon teljesítményű transzformátor cseréje esetén, és nagyobb teljesítményű transzformátor kisebbre cserélése esetén is, amennyiben ugyanazon fogyasztót látja el, a korábbi teljesítménnyel.

3.3.2. Fogalommeghatározások:

a) transzformátor: legalább két tekerccsel rendelkező, statikus készülék, amely – az elektromágneses indukció elve alapján – adott váltakozó feszültséggel és áramerősséggel jellemezhető villamos energiát általában más váltakozó feszültségű és áramerősségű, azonos frekvenciájú villamos energiává alakít át annak továbbítása céljából;

b) kis teljesítményű transzformátor: legfeljebb 1,1 kV legnagyobb kimeneti feszültségű transzformátor;

c) közepes teljesítményű transzformátor: olyan transzformátor, amelyben valamennyi tekercs együttes névleges teljesítménye legfeljebb 3 150 kVA, és legnagyobb kimeneti feszültsége 1,1 kV-nál nagyobb, de legfeljebb 36 kV;

d) legnagyobb kimeneti feszültség (Um): a transzformátortekercs legnagyobb effektív vonalfeszültsége abban a háromfázisú rendszerben, amelybe a transzformátortekercset szigetelése alapján telepítették;

e) folyadékhűtéses transzformátor: olyan transzformátor, amelynek mágnesköre és tekercsei folyadékba vannak merítve;

f) száraz transzformátor: olyan transzformátor, amelynek mágnesköre és tekercsei nincsenek szigetelő folyadékba merítve;

g) oszlopra szerelt, közepes teljesítményű transzformátor: legfeljebb 315 kVA névleges teljesítményű, kültéri üzemre szánt, felsővezeték-tartó szerkezetre szerelhető transzformátor;

h) tekercs: menetesen feltekercselt áramkör, amely a transzformátorhoz rendelt feszültségszintek egyikéhez van társítva;

i) tekercs névleges feszültsége (Ur): meg nem csapolt tekercs, illetve a fő leágaztatáshoz csatlakozó, megcsapolt tekercs két kapcsa közötti kimenő vagy üresjáráskor gerjedő feszültség;

j) nagyfeszültségű tekercs: a legnagyobb névleges feszültségű tekercs;

k) legnagyobb kimeneti feszültség (Um): a transzformátortekercs legnagyobb effektív vonalfeszültsége abban a háromfázisú rendszerben, amelybe a transzformátortekercset szigetelése alapján telepítették;

l) névleges teljesítmény (Sr): a tekercshez rendelt látszólagos teljesítmény szokványos értéke, amely a tekercs névleges feszültségével együtt meghatározza a névleges áramerősséget;

m) terhelési veszteség (Pk): adott tekercspárhoz rendelt névleges frekvencia és alaphőmérséklet melletti felvett effektív teljesítmény, ha a névleges áramerősség (megcsapolási áram) a tekercsek egyikének vonalkapcsán (vonalkapcsain) keresztül áramlik és a többi tekercs kapcsai rövidre vannak zárva a fő leágaztatáshoz csatlakoztatott, megcsapolási csatlakozókkal ellátott tekercsekkel, miközben az esetleges további tekercsek alkotta áramkörök nyitottak;

n) üresjárati veszteség (Po): a névleges frekvencián felvett effektív teljesítmény a transzformátor terhelt (bekapcsolt) és a szekunder áramkör nyitott állapotában. A rákapcsolt feszültség a névleges feszültség,

ha pedig a gerjesztett tekercs a megcsapoláshoz csatlakozókkal van ellátva, az a fő leágaztatáshoz csatlakozik.

3.3.3. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező transzformátorok névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit a 3.3.3. táblázat szerint kell rögzíteni.

3.3.3. táblázat

Névleges műszaki adatok felvétele

A	B	C	D
Sorok száma	Műszaki adat	Lecserélt/régi berendezés	Új berendezés
1	Gyártó
2	Típus
3	A transzformátor üzembehelyezésének dátuma

4 Transzformátor névleges feszültségei (primer/szekunder) [kV]

5 Transzformátor névleges teljesítménye: Sr [kVA]

6 Transzformátor üresjárati vesztesége: P0 [W]

7 Transzformátor terhelési vesztesége: Pk [W]

8 Folyadékhűtésű vagy száraz

9 Éves üzemidő, τ [h/év] 8600

3.3.4. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés hatására várható energiafogyasztás csökkenés időtartama megegyezik a transzformátor tervezett élettartamával, ami 30 év. (Ez az élettartam évi 20°C átlagos, és maximum 40°C környezeti hőmérséklet, és az üzemeltetési utasításban lefektetett feltételek mellett érvényes.)

Az intézkedés standard módon elszámolható élettartama: 30 év.

3.3.5. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az intézkedés megvalósítása után az évek múlásával az energiamegtakarítás mennyisége nem csökken, avulással nem kell számolni.

3.3.6. Az intézkedés által elérhető energiamegtakarítás számítási elve

Az összes veszteségcsökkenést a transzformátorok üresjárati veszteségcsökkenésének (Po) [W] és a terhelési (tekercs-) veszteség (Pk) [W] csökkenésének összegeként kell meghatározni. Az éves energiamegtakarítást ennek a veszteségnek az átlagos éves terheléssel és a kihasználtsági óraszámmal való szorzata adja meg [GJ] mértékegységben.

3.3.7. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A közepes teljesítményű transzformátorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményértékeit a 548/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete határozza meg.

3.3.7.1. A háromfázisú közepes teljesítményű transzformátorok referencia terhelési Pk,ref [W] és üresjárati követelményei P0,ref [W]

3.3.7.1. táblázat

A terhelési és az üresjárati veszteség maximuma (wattban); Pk,ref ; P0,ref [W], a legfeljebb 24 kV legnagyobb kimeneti feszültségű (Um) tekerccsel, valamint legfeljebb 3,6 kV legnagyobb kimeneti feszültségű (Um) második tekerccsel rendelkező közepes teljesítményű háromfázisú folyadékhűtéses transzformátorok esetében

	A	B		C
1.		Első szakasz (2015. július 1-től)		Második szakasz (2021. július 1-től)
2.	Névleges teljesítmény (kVA)	Maximális terhelési veszteség (Pk) wattban (1)	Maximális üresjárati veszteség (Po) wattban (1)	Maximális terhelési veszteség (Pk) wattban (1)	Maximális üresjárati veszteség (Po) wattban (1)
3.	≤ 25	Ck (900)	Ao (70)	Ak (600)	Ao – 10 % (63)
4.	50	Ck (1 100)	Ao (90)	Ak (750)	Ao – 10 % (81)
5.	100	Ck (1 750)	Ao (145)	Ak (1 250)	Ao – 10 % (130)
6.	160	Ck (2 350)	Ao (210)	Ak (1 750)	Ao – 10 % (189)
7.	250	Ck (3 250)	Ao (300)	Ak (2 350)	Ao – 10 % (270)
8.	315	Ck (3 900)	Ao (360)	Ak (2 800)	Ao – 10 % (324)
9.	400	Ck (4 600)	Ao (430)	Ak (3 250)	Ao – 10 % (387)
10.	500	Ck (5 500)	Ao (510)	Ak (3 900)	Ao – 10 % (459)
11.	630	Ck (6 500)	Ao (600)	Ak (4 600)	Ao – 10 % (540)
12.	800	Ck (8 400)	Ao (650)	Ak (6 000)	Ao – 10 % (585)
13.	1 000	Ck (10 500)	Ao (770)	Ak (7 600)	Ao – 10 % (693)
14.	1 250	Bk (11 000)	Ao (950)	Ak (9 500)	Ao – 10 % (855)
15.	1 600	Bk (14 000)	Ao (1 200)	Ak (12 000)	Ao – 10 % (1080)
16.	2 000	Bk (18 000)	Ao (1 450)	Ak (15 000)	Ao – 10 % (1 305)
17.	2 500	Bk (22 000)	Ao (1 750)	Ak (18 500)	Ao – 10 % (1 575)

18.

3 150

Bk (27 500)

Ao (2 200)

Ak (23 000)

Ao – 10 % (1 980)

(1) A maximális veszteség 3.3.7.1. táblázatban szereplő kVA-értékek közötti értékeit lineáris interpoláció útján kell meghatározni.

3.3.7.2. táblázat

A terhelési és az üresjárati veszteség maximuma (wattban); Pk,ref ; P0,ref [W] , a legfeljebb 24 kV legnagyobb kimeneti feszültségű (Um) tekerccsel, valamint legfeljebb 3,6 kV legnagyobb kimeneti feszültségű (Um) második tekerccsel rendelkező, közepes teljesítményű háromfázisú száraz transzformátorok esetében

	A	B		C
1.		Első szakasz (2015. július 1-től)		Második szakasz (2021. július 1-től)
2.	Névleges	Maximális	Maximális	Maximális	Maximális
	teljesítmény	terhelési	üresjárati	terhelési	üresjárati
	(kVA)	veszteség	veszteség	veszteség	veszteség (Po)
		(Pk)	(Po)	(Pk)	wattban (2)
		wattban (2)	wattban (2)	wattban (2)
3.	≤ 50	Bk (1 700)	Ao (200)	Ak (1 500)	Ao – 10 % (180)
4.	100	Bk (2 050)	Ao (280)	Ak (1 800)	Ao – 10 % (252)
5.	160	Bk (2 900)	Ao (400)	Ak (2 600)	Ao – 10 % (360)
6.	250	Bk (3 800)	Ao (520)	Ak (3 400)	Ao – 10 % (468)
7.	400	Bk (5 500)	Ao (750)	Ak (4 500)	Ao – 10 % (675)
8.	630	Bk (7 600)	Ao (1 100)	Ak (7 100)	Ao – 10 % (990)
9.	800	Ak (8 000)	Ao (1 300)	Ak (8 000)	Ao – 10 % (1 170)
10.	1 000	Ak (9 000)	Ao (1 550)	Ak (9 000)	Ao – 10 % (1 395)
11.	1 250	Ak (11 000)	Ao (1 800)	Ak (11 000)	Ao – 10 % (1 620)
12.	1 600	Ak (13 000)	Ao (2 200)	Ak (13 000)	Ao – 10 % (1 980)
13.	2 000	Ak (16 000)	Ao (2 600)	Ak (16 000)	Ao – 10 % (2 340)

14.	2 500	Ak (19 000)	Ao (3 100)	Ak (19 000)	Ao – 10 % (2 790)
15.	3 150	Ak (22 000)	Ao (3 800)	Ak (22 000)	Ao – 10 % (3 420)

(2) A maximális veszteség 3.3.7.2. táblázatban szereplő kVA-értékek közötti értékeit lineáris interpoláció útján kell meghatározni.

3.3.7.3. táblázat

A maximális megengedett terhelési és üresjárati veszteség (wattban) az oszlopra szerelt, folyadékhűtéses, közepes teljesítményű transzformátorok esetében

	A	B		C
1.		Első szakasz (2015. július 1-től)		Második szakasz (2021. július 1-től)
2.	Névleges teljesítmény (kVA)	Maximális terhelési veszteség (wattban) (3)	Maximális üresjárati veszteség (wattban) (3)	Maximális terhelési veszteség (wattban) (3)	Maximális üresjárati veszteség (wattban) (3)
3.	25	Ck (900)	Ao (70)	Bk (725)	Ao (70)
4.	50	Ck (1 100)	Ao (90)	Bk (875)	Ao (90)
5.	100	Ck (1 750)	Ao (145)	Bk (1 475)	Ao (145)
6.	160	Ck + 32 % (3 102)	Co (300)	Ck + 32 % (3 102)	Co – 10 % (270)
7.	200	Ck (2 750)	Co (356)	Bk (2 333)	Bo (310)
8.	250	Ck (3 250)	Co (425)	Bk (2 750)	Bo (360)
9.	315	Ck (3 900)	Co (520)	Bk (3 250)	Bo (440)

(3) A maximális veszteség 3.3.7.3. táblázatban szereplő kVA-értékek közötti értékeit lineáris interpoláció útján kell meghatározni.

3.3.7.2. Követelményértékek korrekciós tényezői a módosító EU 2019/1783 rendelet hatályba lépése (2021. július 1.) előtt végrehajtott transzformátorcserék esetén

3.3.7.4. táblázat

A terhelési és az üresjárati veszteség korrekciója eltérő tekercsfeszültség-kombinációk vagy a tekercsek egyikén vagy mindegyikén jelentkező kettős feszültség esetében a teljesítmény ≤ 3150 kVA)

	A	B
1.	Az egyik tekercs: Um ≤ 24 kV, a másik tekercs: Um > 1,1 kV	A 3.3.7.1. és a 3.3.7.2. táblázatban a maximális megengedett veszteség 10 %-kal növelendő az üresjárati veszteség, 10 %-kal a terhelési veszteség esetében.
2.	Az egyik tekercs: Um = 36 kV, a másik tekercs: Um ≤ 1,1 kV	A 3.3.7.1. és a 3.3.7.2. táblázatban a maximális megengedett veszteség 15 %-kal növelendő az üresjárati veszteség, 10 %-kal a terhelési veszteség esetében.
3.	Az egyik tekercs: Um = 36 kV, a másik tekercs: Um > 1,1 kV	A 3.3.7.1. és a 3.3.7.2. táblázatban jelzett maximális megengedett veszteség 20 %-kal növelendő az üresjárati veszteség, 15 %-kal a terhelési veszteség esetében.

3.3.7.3. Követelményértékek korrekciós tényezői a módosító EU 2019/1783 rendelet hatályba lépését (2021. július 1.) követően végrehajtott transzformátorcserék esetén

3.3.7.5. táblázat

A 3.3.7.1., 3.3.7.2. és a 3.3.7.3. táblázatban megadott terhelési és üresjárati veszteségekre alkalmazandó korrekciós tényezők a különleges tekercsfeszültség-kombinációkkal rendelkező (legfeljebb 3150 kVA névleges teljesítményű) közepes teljesítményű transzformátorok esetében

	A			B	C
1.	Különleges feszültségkombináció egy tekercsben			Terhelési veszteség (Pk)	Üresjárati veszteség (Po)
2.	Folyadékhűtéses transzformátorok (3.3.7.1. táblázat) és száraztranszformátorok (3.3.7.2. táblázat) egyaránt			Nincs korrekció.	Nincs korrekció.
3.	Primer tekercs kimeneti Um ≤ 24 kV	legnagyobb feszültsége:	Szekunder tekercs legnagyobb kimeneti feszültsége: Um > 3,6 kV	Nincs korrekció.	Nincs korrekció.
4.	Folyadékhűtéses transzformátorok (3.3.7.1. táblázat)			10 %	15 %
5.	Primer tekercs kimeneti Um = 36 kV	legnagyobb feszültsége:	Szekunder tekercs legnagyobb kimeneti feszültsége: Um ≤ 3,6 kV	10 %	15 %
6.	Primer tekercs kimeneti Um = 36 kV	legnagyobb feszültsége:	Szekunder tekercs legnagyobb kimeneti feszültsége: Um > 3,6 kV	10 %	15 %
7.	Száraztranszformátorok (3.3.7.2. táblázat)			10 %	15 %

Primer tekercs legnagyobb kimeneti feszültsége: Um = 36 kV

Szekunder tekercs

legnagyobb kimeneti feszültsége: Um ≤ 3,6 kV

Primer tekercs legnagyobb kimeneti feszültsége: Um = 36 kV

Szekunder tekercs

legnagyobb kimeneti feszültsége: Um > 3,6 kV

15 %

20 %

3.3.7.6. táblázat

A 3.3.7.1., 3.3.7.2. és 3.3.7.3. táblázatban megadott terhelési és üresjárati veszteségekre alkalmazandó korrekciós tényezők a legfeljebb 3150 kVA névleges teljesítményű közepes teljesítményű transzformátorok esetében az egyik vagy mindkét tekercsen jelentkező, 10 %-nál nagyobb mértékben eltérő kettős feszültség esetén

	A	B	C	D
1.	Kettős feszültség típusa	Referenciafeszültség a korrekciós tényezők alkalmazásához	Terhelési veszteség (Pk) (*2)	Üresjárati veszteség (Po) (*2)
2.	Kettős feszültség az egyik tekercsen, csökkentett kimenő teljesítmény az alacsonyabb feszültségű kisfeszültségű tekercsen ÉS a kisfeszültségű tekercs alacsonyabb feszültségszintje mellett a maximális hasznos teljesítmény a kisfeszültségű tekercs magasabb feszültségszintjéhez rendelt névleges teljesítmény legfeljebb 85 %-a lehet.	A veszteségeket a kisfeszültségű tekercs magasabb feszültségszintje alapján kell kiszámítani.	Nincs korrekció.	Nincs korrekció.
3.	Kettős feszültség az egyik tekercsen, csökkentett kimenő teljesítmény az alacsonyabb feszültségű nagyfeszültségű tekercsen ÉS a nagyfeszültségű tekercs alacsonyabb feszültségszintje mellett a maximális hasznos teljesítmény a nagyfeszültségű tekercs magasabb feszültségszintjéhez rendelt névleges teljesítmény legfeljebb 85 %-a lehet.	A veszteségeket a nagyfeszültségű tekercs magasabb feszültségszintje alapján kell kiszámítani.	Nincs korrekció.	Nincs korrekció.
4.	Kettős feszültség a tekercsek egyikén ÉS a teljes névleges teljesítmény rendelkezésre áll mindkét tekercsen, azaz a feszültségkombinációtól függetlenül a teljes névleges teljesítmény rendelkezésre áll.	A veszteségeket a kétfeszültségű tekercs esetében a magasabb feszültségszint alapján kell kiszámítani.	10 %	15 %

Kettős feszültség mindkét tekercsen ÉS

a névleges teljesítmény a tekercsek valamennyi kombinációja esetén rendelkezésre áll, azaz az egyik tekercs mindkét feszültsége esetén rendelkezésre áll a teljes névleges teljesítmény a másik tekercs bármelyik feszültségével kombinálva

A veszteségeket mindkét kétfeszültségű tekercs esetében a magasabb feszültségszint alapján kell kiszámítani.

20 %

3.3.8. Az energiamegtakarítás számítása

3.3.8.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás azonos, vagy eltérő teljesítményű transzformátorok esetében

3.3.8.1.1. A transzformátor éves átlagos terhelésének (Séves átlag) meghatározása látszólagos teljesítményben [VA]

a) Ha a mért negyedórás átlagos látszólagos teljesítmények rendelkezésre állnak, úgy a transzformátor éves átlagos terhelését az adott évben mért átlagos negyedórás látszólagos teljesítmények súlyozatlan számtani átlagaként szükséges meghatározni.

b) Ha a mért negyedórás átlagos látszólagos teljesítmények nem állnak rendelkezésre, akkor a negyedórás átlagos hatásos és meddő teljesítményekből a következő képlet alapján számíthatóak:

Séves átlag = √P2 + Q2 [VA] (3.3.8.1.1.1.)

ahol:

Séves átlag → transzformátor éves átlagos névleges látszólagos teljesítménye [VA]

P → negyedórás átlagos hatásos teljesítmény [W] Q → negyedórás átlagos meddő teljesítmény [VA]

3.3.8.1.2. A transzformátorok veszteségeinek számítása

A transzformátor üresjárási vesztesége (P0) adattáblából vagy katalógusból kiolvasható, közel állandó érték, amit egész üzemidő alatt azonosnak tekintünk.

A transzformátor tekercs vesztesége (Pk) a terheléstől függően, a terhelő áram négyzetével arányosan változik, értéke egy éves átlagos terhelés mellett számítható az alábbi képlet alapján:

P = (Séves átlag)2 ∗P

[W] (3.3.8.1.2.1.)

k,terhelésen Sr k

Pk,terhelésen → transzformátor terhelési vesztesége adott Séves átlag terhelésen [W] Séves átlag → transzformátor éves átlagos névleges látszólagos teljesítménye [VA] Sr → transzformátor névleges látszólagos teljesítménye [VA]

Pk → transzformátorok terhelési vesztesége külön-külön [W]

A Pk,terhelésen fellépő veszteség mindkét transzformátorra kiszámítandó az adott transzformátor Pk értékével, ebből adódik a lecserélt (Pk,lecserélt) és az új (Pk,új) transzformátor terhelési vesztesége.

A veszteségszámításnál a teljesítmények mértékegysége [W] (és nem [kW]), a táblázatban szereplő értékeknek megfelelően 1 [Wh] =3,6 · 10-6 [GJ].

3.3.8.1.3. A lecserélt/régi transzformátor és az új transzformátor energiaigényének különbségéből számítható éves energiamegtakarítás ΔEkorai/év [GJ/év] számítása

Eveszt/év,lecserélt = (P0,lecserélt + Pk,lecserélt) · τ · 3,6·10-6 [GJ/év] (3.3.8.1.3.1.) Eveszt/év,új = (P0,új + Pk,új) · τ · 3,6·10-6 [GJ/év] (3.3.8.1.3.2.)

ΔEkorai/év =( Xxxxxx/év,lecserélt - Xxxxxx/év,új ) · τ · 3,6·10-6 [GJ/év] (3.3.8.1.3.3.) fentiek értelmében:

ΔEkorai/év = [(P0,lecserélt + Pk,lecserélt) - (P0,új + Pk,új)] · τ · 3,6·10-6 [GJ/év] (3.3.8.1.3.4.) ahol:

Xxxxxx/év,lecserélt	→	lecserélt transzformátor éves vesztesége [GJ/év]
Eveszt/év,új	→	új transzformátor éves vesztesége [GJ/év]
P0,lecserélt	→	lecserélt transzformátor üresjárati vesztesége [W]
Pk,lecserélt	→	lecserélt transzformátor terhelési vesztesége az éves átlagos terhelésen [W]
P0,új	→	új transzformátor üresjárati vesztesége [W]
Pk,új	→	új transzformátor terhelési vesztesége az éves átlagos terhelésen [W]
τ	→	éves kihasználási óraszám (üzemóra)= 8600 [h/év]

3.3.8.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

ΔEtöbblet/év [GJ/év] számítása

A lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarításként csak a 3.3.7. pont szerinti minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő terhelési (Pk,ref) [W] és üresjárati (P0,ref) [W] referencia értékekhez képest számított végsőenergia-megtakarítás számolható el.

ΔEtöbblet/év = [(P0,ref + Pk,ref) - (P0,új + Pk,új)] · τ · 3,6·10-6 [GJ/év] (3.3.8.2.1.) ahol:

P0,ref →

referencia üresjárati veszteség 3.3.7.1.-3.3.7.3. táblázatokból, az intézkedés megvalósulási időpontjának függvényében 3.3.7.4. vagy 3.3.7.5.-3.3.7.6. táblázat szerinti korrekció figyelembevételével [W]

Pk,ref →

referencia terhelési veszteség 3.3.7.1.-3.3.7.3. táblázatokból, az intézkedés megvalósulási időpontjának függvényében 3.3.7.4. vagy 3.3.7.5.-3.3.7.6. táblázatok szerinti korrekció figyelembevételével [W]

P0,új → új transzformátor üresjárati vesztesége [W]

Pk,új → új transzformátor terhelési vesztesége az éves átlagos terhelésen [W]

τ → éves kihasználási óraszám (üzemóra)= 8600 [h/év]

3.3.9. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A cserélendő és az új transzformátorok műszaki leírása, adatlapjai és dokumentációja (ha ez a régi transzformátor esetén nem áll rendelkezésre, akkor annak az adattábláját kell dokumentálni, pl. fényképen).

b) A 3.3.3. táblázat megfelelően kitöltve.

c) Számításokkal alátámasztott éves végsőenergia-megtakarítás (előző pontok szerint).

d) Az új transzformátor üzembehelyezési dokumentációja (különösen az üzembehelyezési jegyzőkönyv).

3.3.10. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új transzformátor üzembe helyezését követő nap.

3.4. Végponti fázisjavítás

3.4.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy hálózat végpontján vagy meghatározott szakaszán meddőenergia kompenzálást építenek be, aminek hatására az átvitt meddőenergia lecsökken, így az általa okozott hálózati veszteség is kisebb lesz.

Az intézkedés általános feltételei:

a) Az intézkedés az ipari 3 fázisú, 50Hz-es villamosenergia-szállító és -elosztó hálózatokban alkalmazható, a hálózat bármely, kötelező alméréssel ellátott szakaszán, feszültségszinttől függetlenül.

b) Az energiamegtakarítás számítását a kötelező almérések adatai alapján kell elvégezni, havi átlagolások alapján.

c) A kötelező almérésnek meg kell felelnie az 1/2020. (I. 16.) MEKH rendeletnek.

d) Energiamegtakarítás számításánál éves üzemidőként 8600 óra vehető figyelembe.

e) A számítás alapjául szolgáló adatok nem nyerhetők ki az elszámolási mérőből.

f) Az intézkedés végsőenergia megtakarítása elszámolható adott hálózatszakasz vagy fogyasztó esetén is.

g) A meddőenergia kompenzálás megszüntethet induktív és meddőenergia szállítást is, mindkettőt ugyanazon képlet szerint kell számolni és a megtakarításokat összegezni szükséges.

3.4.2. Fogalommeghatározások

A rendelet jelen mellékletének alkalmazásában:

a) fázisjavítás: meddőenergia kompenzálás, ami induktív vagy kapacitív meddőenergiát kompenzál, vagy akár mindkettőt;

b) meddőenergia kompenzálás: jelenthet egy kondenzátort, egy tekercset, léptetett vagy automatikus meddőenergia kompenzáló berendezést, akár felharmonikus szűréssel egybeépítve;

c) almérő: az 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet szerinti almérő.

3.4.3. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező meddőenergia-kompenzálásnak névleges műszaki adatait és az almérő által mért hálózati paramétereket, valamint az üzemviteli jellemzőket az alábbi táblázat szerint kell rögzíteni.

3.4.3. táblázat

Névleges műszaki adatok felvétele

A	B	C
Sorok száma	Műszaki adat	Műszaki adat értékek
1	Beépített kompenzáló berendezés típusa
2	Beépített kompenzáló berendezés háromfázisú meddőteljesítménye/Amper értéke

3	A kompenzáló berendezés beépítési feszültségszintje
4	A kompenzáló berendezés üzembehelyezésének dátuma
5	Beépítés előtt mért hatásos (P) teljesítmény átlagérték [kW]
6	Beépítés előtt mért meddő (Q) teljesítmény átlagérték [kvar]
7	Beépítés előtt mért meddő (Q) teljesítmény típusa (induktív vagy kapacitív)
8	Beépítés után mért hatásos (P) teljesítmény átlagérték [kW]
9	Beépítés után mért meddő (Q) teljesítmény átlagérték [kvar]
10	Beépítés után mért meddő (Q) teljesítmény típusa (induktív vagy kapacitív)
11	Kompenzált hálózatszakasz/fogyasztó éves üzemideje, τá [h/év]	*villamos almérő adatai alapján

* Amennyiben az üzemidő meghatározásához nem áll rendelkezésre éves adat, úgy az éves üzemidőt a rendelkezésre álló mérési időszak alapján szükséges meghatározni.

3.4.4. Az intézkedés élettartama

Az intézkedés hatására várható energiafogyasztás csökkenés időtartama megegyezik a beépített meddőenergia kompenzáló berendezés várható élettartamával.

Az intézkedés standard módon elszámolható várható élettartama: 15 év.

3.4.5. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az intézkedés megvalósítása után az évek múlásával az energiamegtakarítás mennyisége nem csökken, megfelelő üzemeltetés mellett avulással nem kell számolni.

3.4.6. Az intézkedés által elérhető energiamegtakarítás számítási elve

A kompenzálással elérhető energiamegtakarítás az almérővel mért hálózatszakasz összes hálózati átviteli veszteség meddőenergia okozta komponensének csökkenéséből adódik, a hatásos energiaveszteség változatlansága mellett.

3.4.7. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

A fázisjavító berendezések energiahatékonyságára vonatkozóan nincs minimumkövetelmény.

3.4.8. Az energiamegtakarítás számítása

Az energiamegtakarítás számításához szükséges a P hatásos teljesítmény, valamint a kompenzálásra kerülő Q meddőteljesítmény átlaga a kompenzáló berendezés beüzemelése előtti és utáni időszakra vonatkozóan. Szükséges továbbá a kompenzált kábelszakasz(ok) fajlagos ellenállása és hossza fázisonként.

3.4.8.1. A kompenzálás működése előtti és a kompenzálás működésekor mért értékekből számítható veszteségi teljesítmény:

P = ∑n

P 2 Q 2

(3.4.8.1.1.)

ahol:

v0 i=0 Ri ∗ [(U)

+( ) ]

Pv0 → veszteség a teljes kábelszakaszon a kompenzálás előtt [kW] P → átlagos hatásos teljesítmény [kW]

Q	→	átlagos meddő teljesítmény [kvar]
U	→	kábelszakasz vonali feszültsége [kV]
Ri	→	az „i”-edik kábelszakasz ellenállása [Ω/fázis]

Amennyiben a kábelszakaszok fajlagos ellenállása nem azonos, úgy a számítást kábelszakaszonként szükséges elvégezni és a veszteségeket az összegzett ellenállásra számítani.

A (3.4.8.1.1.) képletben szereplő, kompenzált kábel ellenállása (R) az alábbi képlet szerint számítható:

ahol:

Ri = 3∗l∗ρ

(3.4.8.1.2.)

Ri → az „i”-edik kábelszakasz ellenállása [Ω]

l → vezeték nyomvonalhossza az almérőig [m] (a kábelszakasz összes hossza 3*l)

ρ → kábelszakasz fajlagos ellenállása [Ω·m]

A → kábelszakasz vezetőér keresztmetszete [mm2]

A fajlagos ellenállás alumínium vezetőre: 0,028 ·10-6 Ω·m, réz vezetőre: 0,017 ·10-6 Ω·m

A kompenzált hálózatszakaszra vonatkozó éves energiamegtakarítás megállapításához meg kell határozni a beépítés előtti veszteségi teljesítményt (Pv0), majd a beépítés utáni, ugyanolyan átlagos terheléshez tartozó veszteségi teljesítményt (Pvu), és a kettő különbözetét meg kell szorozni az éves üzemidővel.

ΔEösszes/év = (Pv0 − Pvu) · τá · 0,0036 [GJ/év] (3.4.8.1.3.)

ahol:
Pv0	→	veszteség a teljes kábelszakaszon a kompenzálás előtt [kW]
Pvu	→	veszteség a teljes kábelszakaszon a kompenzálás után [kW]
τá	→	éves kihasználási óraszám (üzemóra)= 8600 [h/év]

3.4.9. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A beépített kompenzáló berendezés műszaki leírása, adatlapjai és dokumentációja.

b) A 3.4.3. táblázat megfelelően kitöltve, mért adatok dokumentált alátámasztásával.

c) Számításokkal alátámasztott éves végsőenergia-megtakarítás (előző pontok szerint).

d) Az új kompenzáló berendezés üzembehelyezési dokumentációja, különösen az üzembehelyezési jegyzőkönyv.

3.4.10. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új kompenzáló berendezés üzembe helyezését követő nap.

4. Hűtés

4.1. Kereskedelmi egységekben használt központi hűtőberendezések cseréje

4.1.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábbi kevésbé energiahatékony központi hűtőberendezést (kondenzációs egységet) egy jobb energiahatékonyságú központi hűtőberendezésre cserélnek.

4.1.2. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező központi hűtőberendezés névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit a

4.1.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

4.1.2. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

A	B	C	D
Sorok száma	Műszaki adat	Lecserélt/régi berendezés	Új berendezés
1	Gyártó
2	Típus (modellazonosító)
3	A berendezés üzembe helyezésének dátuma
4	Központi hűtőberendezés névleges hűtési teljesítménye, PA [kW] (32 °C-os környezeti hőmérsékletre vonatkozó)
5	Hűtési elpárologtatási hőmérséklet, Te [°C] (-10 °C vagy -35 °C)
6	Hűtőközeg típusa
7	Teljesítménytényező, COPA 1
8	Szezonális hűtési jóságfok, SEPR1
9	Hűtőberendezés átlagos terhelése, fA - [%]

1 Amennyiben a lecserélt berendezés COPA, SEPR adatai dokumentáltan nem támaszthatók alá, úgy jelen jegyzék szerint korai cserét nem lehet elszámolni.

4.1.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás VIII. függeléke szerint az új hatékony hűtőberendezések elszámolható maximális élettartama 15 év. A lecserélt berendezések várható élettartama szintén 15 év. Az intézkedés elszámolható maximális élettartama 15 év.

4.1.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az intézkedés hatására számított energiafogyasztás-csökkenésnek nincs avulása, amennyiben a részterhelés mellett működő kondenzációs egység(ek) ki- és bekapcsolási ciklus nélkül, teljesítményszabályozással tudják biztosítani a kívánt részterhelés teljesítéséhez szükséges tömegáramot; továbbá a központi hűtőberendezés rendszeres karbantartása a gyártó által előírt módon, szakszervízzel történik.

Amennyiben a kívánt részterhelés teljesítése csak a részterhelés mellett működő kondenzációs egység(ek) ki- és bekapcsolási ciklusával kombináltan lehetséges, akkor az éves avulás mértéke 0,25 %.

4.1.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A 2015/1095 EU rendelet tartalmazza a kondenzációs egységek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket és számítási elveket.

A számítások az alábbi hűtési teljesítménnyel (PA) rendelkező központi hűtőberendezésekre (kondenzációs egységekre) vonatkoznak:

a) Közepes (-10 °C-os elpárologtatási és 32 °C-os környezeti) hőmérsékletre vonatkozó 0,2 kW ≤ PA ≤ 50 kW névleges hűtési teljesítmény közötti központi hűtőberendezésekre,

b) Alacsony (-35 °C-os elpárologtatási és 32 °C-os környezeti) hőmérsékletre vonatkozó 0,1 kW ≤ PA ≤ 20 kW névleges hűtési teljesítmény közötti központi hűtőberendezésekre.

Fogalommeghatározások a 2015/1095 EU rendelet szerint:

Kondenzációs egység: legalább egy villamos hajtású kompresszort és egy kondenzátort (amely a környezeti levegőt használja hőtovábbító közegnek) magában foglaló termék, amely a gőzkompressziós ciklus elve alapján, elpárologtatóhoz és expanziós berendezéshez csatlakoztatva képes a hőmérsékletet alacsony vagy közepes hőfokra lehűteni és azon tartani egy hűtött készüléken vagy rendszeren belül.

Közepes hőmérséklet: azt a használatot jelzi, amelynek során a kondenzációs egység -10 °C-os telített elpárologtatási hőmérsékleten a mért hűtőteljesítményét adja le.

Alacsony hőmérséklet: azt a használatot jelzi, amelynek során a kondenzációs egység -35 °C-os telített elpárologtatási hőmérsékleten a mért hűtőteljesítményét adja le.

Névleges hűtési teljesítmény (PA): a gőzkompressziós ciklus által elért, az – elpárologtatóhoz és expanziós berendezéshez csatlakoztatott – kondenzációs egység által teljes terhelés mellett, valamint standard mérési körülmények között, 32 °C-ban meghatározott környezeti referencia-hőmérsékleten biztosított hűtési teljesítmény kW-ban, két tizedesjegy pontossággal kifejezve.

Névleges elektromos teljesítményigény (DA): annak az elektromos teljesítménynek a kW-ban, két tizedesjegypontossággal megadott mennyisége, amelyet a kondenzációs egység (ideértve a kompresszort, a kondenzátorventilátor(oka)t és a segédberendezéseket, ha vannak ilyenek) vesz fel a mért hűtési teljesítmény eléréséhez.

Teljesítménytényező (COPA): a kW-ban kifejezett mért hűtési teljesítmény és a kW-ban kifejezett mért felvett elektromos teljesítmény hányadosa, két tizedesjegy pontossággal megadva.

Szezonális hűtési jóságfok (SEPR): egy kondenzációs egység standard mérési körülmények közötti hűtését jellemző, két tizedesjegy pontossággal megadott hatékonysági fok, amely tükrözi a terhelésnek és a környezeti hőmérsékletnek az adott év során bekövetkező változásait, és amelynek kiszámítása az éves hűtési igény és az éves villamosenergia-fogyasztás közötti arány megállapításával történik.

Hatékonysági fok degradációs tényező, melynek megállapított értéke 0,25: ha részterhelés mellett működő kondenzációs egységek teljesítményszabályozása csak ki- és bekapcsolási ciklussal kombináltan képes biztosítani a kívánt részterhelés teljesítéséhez szükséges hűtési teljesítményt.

4.1.5.1. Számítási elv kiválasztása

4.1.5.1.1. COPA szerinti számítási elv használandó

a) Ha a közepes üzemi hőmérsékletre érvényes hűtési teljesítmény 0,2 kW ≤ PA ≤ 5 kW közötti,

b) Ha az alacsony üzemi hőmérsékletre érvényes hűtési teljesítmény 0,1 kW ≤ PA ≤ 2 kW közötti.

4.1.5.1.2. SEPR szerinti számítási módszer használandó

a) Ha a közepes üzemi hőmérsékletre érvényes hűtési teljesítmény 5 kW < PA ≤ 50 kW közötti,

b) Ha az alacsony üzemi hőmérsékletre érvényes hűtési teljesítmény 2 kW < PA ≤ 20 kW közötti.

4.1.5.1.3. A központi hűtőberendezések (kondenzációs egységek) cseréje által elért végsőenergia- megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi hűtőberendezések élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő központi hűtőberendezés még nem érte el az elszámolható maximális élettartamának végét, az Ehat. vhr. 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül.

b) Ha a régi, lecserélendő központi hűtőberendezés élettartama meghaladta az elszámolható maximális élettartamának végét, az új berendezés energiafogyasztását az adott berendezés környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt minimum követelményekhez kell viszonyítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték, amennyivel az új berendezés energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó energiahatékonysági minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

4.1.5.2. Az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelő referencia értékek

A 2015/1095 EU rendelet V. melléklet 1. pont b) alpontja szerint 2018. július 1-jétől a kondenzációs egységek teljesítménytényezője (COP) és szezonális hűtési jóságfoka (SEPR) nem lehet alacsonyabb az alábbi értékeknél:

4.1.5.2. táblázat

	A	B		C	D
1.	Üzemi hőmérséklet (elpárologtatási)	Névleges teljesítmény PA	hűtési	Alkalmazandó arány	Érték
2.	Közepes	0,2 kW ≤ PA ≤ 1 kW		COP	1,40
3.	(-10°C-os	1 kW < PA ≤ 5 kW		COP	1,60
	elpárologtatási és
4.		5 kW < PA ≤ 20 kW		SEPR	2,55
	32°C-os környezeti
	hőmérsékletre
5.		20 kW < PA ≤ 50 kW		SEPR	2,65
	vonatkozó)
6.	Alacsony	0,1 kW ≤ PA ≤ 0,4 kW		COP	0,80
7.	(-35°C-os	0,4 kW < PA ≤ 2 kW		COP	0,95
	elpárologtatási és
8.		2 kW < PA ≤ 8 kW		SEPR	1,60
	32°C-os környezeti
	hőmérsékletre
9.		8 kW < PA ≤ 20 kW		SEPR	1,70
	vonatkozó)

4.1.6. Tipizált üzemviteli paraméterek

A lecserélt/régi és az új központi hűtőberendezés átlagos terhelése, az éves átlagos villamos energia felhasználás és névleges villamos teljesítményigény alapján fA [%]

A lecserélt/régi és az új központi hűtőberendezés COP és SEPR értékeit változatlan üzemviteli feltételek, illetve külső levegőhőmérsékletek mellett kell összehasonlítani.

4.1.6.1. COPA szerinti számítási módszer esetén

a) Közepes hőmérsékletű és 0,2 kW ≤ PA ≤ 5 kW közötti hűtési teljesítményű központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,k,C = 50%

b) Alacsony hőmérsékletű és 0,1 kW ≤ PA ≤ 2 kW közötti hűtési teljesítményű központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,a,C = 55%

4.1.6.2. SEPR szerinti számítási módszer esetén

a) Közepes hőmérsékletű és 5 kW < PA ≤ 50 kW közötti hűtési teljesítményű központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,k,S = 70%

b) Alacsony hőmérsékletű és 2 kW < PA ≤ 20 kW közötti hűtési teljesítményű központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,a,S = 85%

Amennyiben a lecserélt/régi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA egyedi módon származtatható, abban az esetben egyedi audit készítésével szükséges igazolni az átlagos terhelés értékét.

4.1.7. Az éves energiamegtakarítás számítása

4.1.7.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi központi hűtőberendezés és az új központi hűtőberendezés teljesítményigényének különbségéből számított éves energiamegtakarítás.

COPA szerinti számítási módszer esetén

ΔEkorai/év = (PA,lecs / COPlecs − PA,új /COPúj) · fA · τ · 3,6/1000 [GJ/év] (4.1.7.1.1.)

SEPR szerinti számítási módszer esetén

ΔEkorai/év = (PA,lecs / SEPRlecs − PA,új /SEPRúj) · fA · τ · 3,6/1000 [GJ/év] (4.1.7.1.2.)

ahol:

PA,lecs = a lecserélt/régi központi hűtőberendezés névleges hűtési teljesítménye [kW]

PA,új = az új központi hűtőberendezés névleges hűtési teljesítménye [kW] fA = a lecserélt/régi és az új központi hűtőberendezés átlagos terhelése [%] COPlecs = a lecserélt/régi központi hűtőberendezés teljesítménytényezője COPúj = az új központi hűtőberendezés teljesítménytényezője

SEPRlecs = a lecserélt/régi központi hűtőberendezés szezonális hűtési jóságfoka SEPRúj = az új központi hűtőberendezés szezonális hűtési jóságfoka

τ = 8760 [h/év], a központi hűtőberendezés éves üzemideje (folyamatos üzem)

4.1.7.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A többlet energiamegtakarítás számítása az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelő központi hűtőberendezéshez képest.

COPA szerinti számítási módszer esetén

ΔEtöbblet/év = PA,új · (1/ COPref − 1/COPúj) · fA · τ · 3,6/1000 [GJ/év] (4.1.7.2.1.)

SEPR szerinti számítási módszer esetén

ΔEtöbblet/év = PA,új · (1/ SEPRref − 1/SEPRúj) · fA · τ · 3,6/1000 [GJ/év] (4.1.7.2.2.)

ahol:

PA,új = az új központi hűtőberendezés névleges hűtési teljesítménye [kW]

fA = a lecserélt/régi és az új központi hűtőberendezés átlagos terhelése [%]

COPref = az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelő központi hűtőberendezés teljesítménytényezője 4.1.5.2. táblázat szerint

COPúj = az új központi hűtőberendezés teljesítménytényezője

SEPRref = az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelő referencia központi hűtőberendezés szezonális hűtési jóságfoka 4.1.5.2. táblázat szerint

SEPRúj = az új központi hűtőberendezés szezonális hűtési jóságfoka

τ = 8760 [h/év], a központi hűtőberendezés éves üzemideje (folyamatos üzem)

4.1.8. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

a) A lecserélt/régi központi hűtőberendezés névleges hűtési teljesítményét, PA,lecs [kW], a teljesítménytényezőjét, COPlecs, vagy a szezonális hűtési jóságfokát, SEPRlecs igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum (korai csere esetén).

b) A lecserélt/régi központi hűtőberendezés üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (korai csere esetén).

c) Az új központi hűtőberendezés névleges hűtési teljesítményét, PA,új [kW], a teljesítménytényezőjét, COPúj vagy a szezonális hűtési jóságfokát, SEPRúj igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

d) Az új központi hűtőberendezés üzembehelyezését igazoló dokumentum (így különösen üzembehelyezési jegyzőkönyv).

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

4.1.9. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új központi hűtőberendezés üzembe helyezését követő nap.

4.2. Kereskedelmi egységekben használt hűtőkészülékek cseréje

4.2.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábbi kevésbé energiahatékony, kereskedelmi egységekben használt hűtőkészüléket (hűtőbútort) egy jobb energiahatékonyságú hűtőkészülékre cserélnek.

A kereskedelmi egységekben használt hűtőkészülék egy szigetelt szekrény egy vagy több, adott hőmérsékleten tartott, természetes vagy kényszerített hőátadású rekesszel, amelynek hűtését egy vagy több energiafogyasztó eszköz biztosítja, és amely az élelmiszereknek és egyéb áruknak a környezeti hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten – akár kiszolgálási funkcióval, akár anélkül – a vásárlók részére történő bemutatására és értékesítésre való felkínálására szolgál, továbbá nyitott oldalán, egy vagy több ajtaján vagy fiókján, illetve mindkettőn keresztül közvetlenül hozzáférhető, beleértve azokat a kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékeket is, amelyek a vásárlók számára hozzá nem férhető élelmiszerek és egyéb áruk tárolására szolgáló részekkel is rendelkeznek, kivéve a minibárokat és a bortároló készülékeket.

4.2.2. A kiindulási és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés tárgyát képező kereskedelmi hűtőkészülék névleges műszaki adatait és az üzemviteli jellemzőit a

4.2.2. táblázat szerint kell rögzíteni.

4.2.2. táblázat

Névleges műszaki adatok és üzemviteli jellemzők felvétele

A	B	C	D
Sorok száma	Műszaki adat	Lecserélt/régi berendezés	Új berendezés
1	Gyártó
2	Típus (modellazonosító)
3	A hűtőkészülék üzembehelyezésének dátuma
4	Hűtőközeg típusa
5	Hűtőkészülék (hűtőbútor) energiahatékonysági osztálya (energiacímkén feltüntetett A-tól G-ig)
6	Hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete, V [liter vagy m2]
Beépített kompresszoros hűtőkészülékek (hűtőbútorok) műszaki adatai:
7	Hűtőkészülék éves villamos energiafelhasználása, AE [kWh/év] (energiacímkén feltüntetett [kWh/annum] érték)1
8	A hűtőkészülék névleges elektromos teljesítmény felvétele, DA [kW]

Központi hűtéses hűtőkészülékek (hűtőbútorok) műszaki adatai:
9	Hűtőkészülék (hűtőbútor) névleges hűtési teljesítményigénye, PA [kW]
10	Központi hűtőberendezés (kondenzációs egység) szezonális hűtési jóságfoka, SEPR1
11	Központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA - [%] (4.2.7. pont szerint)

1 Amennyiben a lecserélt hűtőberendezés AE, vagy SEPR adata nem támasztható alá dokumentáltan, úgy ezen jegyzék szerinti korai cserére vonatkozó számítás nem alkalmazható.

4.2.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás VIII. függeléke szerint a kereskedelmi hűtőkészülékek elszámolható maximális élettartama 8 év. Az intézkedés elszámolható maximális élettartama 8 év. A régi, lecserélendő hűtőkészülék élettartama 8 év.

4.2.4. Az intézkedés hatásának csökkenése évente – avulás mértéke

Az intézkedés hatására számított energiafogyasztás-csökkenésnek nincs avulása, amennyiben a hűtőkészülék rendszeres karbantartása a gyártó által előírt módon, szakszervízzel történik.

4.2.5. Az intézkedés által elért energiamegtakarítás számítási elve

A 2019/2024 EU rendelet tartalmazza a kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket és számítási elveket.

Az energiamegtakarítás számítási elve az alábbi két típusú kereskedelmi egységben használatos hűtőkészülékekre vonatkozik:

1. „Beépített kompresszoros hűtőkészülékek (hűtőbútorok)”: kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek, amelyek kompresszort és kondenzációs egységet magában foglaló beépített hűtőrendszerrel rendelkeznek;

2. „Központi hűtéses hűtőkészülékek (hűtőbútorok)”: kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek, amelyek hűtőkészülékként való működéséhez olyan központi egységekhez (kondenzációs egységhez és/vagy kompresszorhoz és/vagy vízkondenzációs egységhez) való csatlakoztatást igényelnek, amelyek nem képezik a hűtőkészülékek (hűtőbútorok) szerves részét.

4.2.5.1. Beépített kompresszoros hűtőkészülékek cseréjére vonatkozó számítási elv

A kereskedelmi egységekben használt beépített kompresszoros hűtőkészülékek (hűtőbútorok) cseréje által elért végsőenergia-megtakarítás számításánál figyelembe kell venni a lecserélt/régi hűtőkészülékek élettartamát.

a) Amennyiben a régi, lecserélendő hűtőkészülék még nem érte el az elszámolható maximális élettartamának végét, az Ehat. vhr. 7. melléklet 2.6. pontja szerint az intézkedés korai cserének minősül.

b) Ha a régi, lecserélendő hűtőkészülék élettartama meghaladta az elszámolható maximális élettartamának végét, az új hűtőkészülék energiafogyasztását az adott készülék környezetbarát tervezésre vonatkozó bizottsági rendeletben előírt energiahatékonysági minimum követelményekhez kell viszonyítani. A többlet energiamegtakarítás az az érték, amennyivel az új készülék energiafelhasználása kevesebb a környezetbarát tervezésre vonatkozó energiahatékonysági minimumkövetelményeket teljesítő referencia felhasználásnál.

A hűtési igény növelése esetén energiamegtakarítás nem állapítható meg.

4.2.5.2. Központi hűtéses hűtőkészülékek cseréjére vonatkozó számítási elv

Az (EU) 2019/2024 rendelet 1. cikk (2) e) pontja szerint a központi hűtéses hűtőbútorokra (központi hűtőbútorok) nem vonatkoznak a környezetbarát tervezés energiahatékonysági minimum követelményei, ezért a végsőenergia-megtakarítást a lecserélt hűtőkészülékek energiaigényéhez képest szükséges számítani.

4.2.6. A minimális energiahatékonysági követelménynek megfelelő referencia értékek

4.2.6.1. Beépített kompresszoros hűtőkészülékek (hűtőbútorok) cseréjére vonatkozó energiahatékonysági minimumkövetelmények

Fogalommeghatározások a 2019/2024 rendelet szerint:

Energiahatékonysági mutató (EEI): a kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék relatív energiahatékonyságára vonatkozó százalékban kifejezett indexszám.

Az egy tizedesjegyre kerekített EEI az összes, kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék esetében az AE [kWh/év] értékének a referenciaként szolgáló SAE [kWh/év] értékéhez viszonyított aránya, kiszámítása pedig a következőképpen történik:

EEI = AE/SAE

Éves energiafogyasztás (AE): az átlagos napi energiafogyasztás megszorozva 365-tel (az év napjainak a száma),

[kWh/év] mértékegységben kifejezve.

Standard éves energiafogyasztás (SAE): egy kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék éves referencia- energiafogyasztása, [kWh/év] mértékegységben kifejezve.

4.2.6.1.1. táblázat

A kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiahatékonysági osztályaihoz tartozó elszámolható értékek az új készülékek esetén, EEIúj [%]

	A	B	C
1.	Energiahatékonysági osztály	EEI [%]	Elszámolható EEIúj * [%]
2.	A	EEI < 10	5,0
3.	B	10 ≤ EEI < 20	15,0
4.	C	20 ≤ EEI < 35	27,5
5.	D	35 ≤ EEI < 50	42,5
6.	E	50 ≤ EEI < 65	57,5
7.	F	65 ≤ EEI < 80	72,5
8.	G	80 ≤ EEI < 100	90,0**

* Amennyiben ismert és dokumentummal igazolható az új hűtőkészülék energiahatékonysági osztályához tartozó EEI érték és az kisebb, mint a 4.2.6.1.1. táblázatban szereplő elfogadható érték, akkor az igazolt érték használata is megengedett.

** A G osztály 2023. szeptember 1-jétől nem használható.

2021. március 1-jétől kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiahatékonysági mutatója (EEI) nem haladhatja meg a 4.2.6.1.2. táblázatban meghatározott értékeket.

4.2.6.1.2. táblázat

A kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek maximális referencia energiahatékonysági mutatója %-ban

	A	B
1.		EEIref
2.	Fagylaltfagyasztók	80

Minden egyéb, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék

100

2023. szeptember 1-jétől a kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek (a hűtött, hengeres rendszerű értékesítőautomatákat kivéve) energiahatékonysági mutatója (EEI) nem haladhatja meg a 4.2.6.1.3. táblázatban meghatározott értékeket.

4.2.6.1.3. táblázat

A kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek maximális referencia energiahatékonysági mutatója %-ban

	A	B
1.		EEIref
2.	Fagylaltfagyasztók	50
3.	Minden egyéb, kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék, kivéve a hűtött, hengeres rendszerű értékesítőautomatákat	80

4.2.6.2. Központi hűtéses hűtőkészülékek (hűtőbútorok) cseréje esetén nincs energiahatékonysági minimumkövetelmény.

4.2.7. Tipizált üzemviteli paraméterek

4.2.7.1. Központi hűtéses hűtőkészülékek cseréjére vonatkozó tipizált üzemviteli paraméterek

A lecserélt/régi és az új központi hűtéses hűtőkészülékek hűtését biztosító központi hűtőberendezések SEPR (központi hűtőberendezés - kondenzációs egység - szezonális hűtési jóságfoka) értékeit változatlan üzemviteli feltételek, illetve külső levegőhőmérsékletek mellett kell összehasonlítani.

Központi hűtéses hűtőkészülékek hűtését biztosító központi hűtőberendezések átlagos terhelése, fA - [%].

SEPR szerinti számítási módszer esetén

a) Közepes üzemi (-10 °C-os elpárologtatási) hőmérsékleten üzemelő központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,k,S = 70%

b) Alacsony üzemi (-35 °C-os elpárologtatási) hőmérsékleten üzemelő központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA,a,S = 85%

Amennyiben a központi hűtőberendezés átlagos terhelése, fA egyedi módon származtatható, abban az esetben egyedi audit készítésével lehet igazolni az átlagos terhelés értékét.

4.2.8. Az energiamegtakarítás számítása

4.2.8.1. Beépített kompresszoros hűtőbútorok cseréjére vonatkozó éves energiamegtakarítás számítása

4.2.8.1.1. Lecserélt berendezés várható élettartamáig számított éves energiamegtakarítás

A lecserélt/régi beépített kompresszoros hűtőkészülék és az új hűtőkészülék teljesítményigényének különbségéből számított éves energiamegtakarítás.

ΔEkorai/év = (AElecs − AEúj · Vlecs/Vúj) · 3,6/1000 [GJ/év] (4.2.8.1.1.1)

ahol:

AElecs = a lecserélt/régi beépített kompresszoros hűtőkészülék éves villamos energiafelhasználása

[kWh/év]

Amennyiben AElecs nem áll rendelkezésre, akkor az alábbi szerint határozható meg: AElecs = DA,lecs · 0,5 · τ [kWh/év] (4.2.8.1.1.2)

ahol

DA,lecs = a lecserélt/régi beépített kompresszoros hűtőkészülék névleges elektromos teljesítményfelvétele [kW]

τ = 8760 [h/év] lecserélt/régi beépített kompresszoros hűtőkészülék éves üzemideje

Vlecs = a lecserélt/régi központi hűtéses hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2]

Vúj = az új központi hűtéses hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2]

AEúj = az új beépített kompresszoros hűtőkészülék éves villamosenergia-felhasználása [kWh/év]

4.2.8.1.2. Lecserélt berendezés várható élettartamán túl számított éves többlet energiamegtakarítás

A többlet energiamegtakarítás számítása az energiahatékonysági minimum követelményeknek megfelelő beépített kompresszoros hűtőkészülékhez képest.

ΔEtöbblet/év = AEúj · (EEIref / EEIúj − 1 ) · 3,6/1000 [GJ/év] (4.2.8.1.2.1)

ahol:

AE,új = az új beépített kompresszoros hűtőkészülék éves villamos energiafelhasználása (energiacímkén feltüntetett érték) [kWh/év]

EEI,ref = az új beépített kompresszoros hűtőkészülék energiahatékonysági osztályához tartozó maximális referencia energiahatékonysági mutató értéke a 4.2.6.1.2., illetve a 4.2.6.1.3. táblázat szerint [%]

EEI,új = az új beépített kompresszoros hűtőkészülék energiahatékonysági osztályához tartozó elszámolható energiahatékonysági mutató értéke a 4.2.6.1.1. táblázat szerint [%]

4.2.8.2. Központi hűtéses hűtőbútorok cseréjére vonatkozó éves energiamegtakarítás számítása

A lecserélt/régi központi hűtéses hűtőkészülék és az új hűtőkészülék teljesítményigényének különbségéből számított éves energiamegtakarítás (a központi hűtő nem, csak a hűtőkészülékek kerülnek lecserélésre).

ΔEév = (PA,lecs − PA,új · Vlecs/Vúj) / SEPR · fA · τ · 3,6/1000 [GJ/év] (4.2.8.2.1)

ahol:

PA,lecs = a lecserélt/régi központi hűtéses hűtőkészülék (központi hűtőbútor) névleges hűtési teljesítményigénye [kW]

PA,új = az új központi hűtéses hűtőkészülék (központi hűtőbútor) névleges hűtési teljesítményigénye

[kW]

Vlecs = a lecserélt/régi központi hűtéses hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2]

Vúj = az új központi hűtéses hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2]

SEPR = a központi hűtéses hűtőkészülékek hűtését biztosító központi hűtőberendezés (kondenzációs egység) szezonális hűtési jóságfoka

fA = a központi hűtőberendezés átlagos terhelése [%]; üzemi hőmérséklet alapján, 4.2.7. pont szerinti érték

τ = 8760 [h/év] az új központi hűtéses hűtőkészülék (központi hűtőbútor) éves üzemideje

4.2.9. Az elszámolható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok

4.2.9.1. Beépített kompresszoros hűtőkészülékek (hűtőbútorok) cseréje esetén

a) A lecserélt/régi beépített kompresszoros hűtőkészülékek névleges elektromos teljesítményfelvétele, DA,lecs [kW], a hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2] és az éves villamos energiafelhasználás, AElecs [kWh/év] értékeit igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum (korai csere esetén).

b) A lecserélt/régi hűtőkészülékek üzembehelyezési dátumát igazoló dokumentum (korai csere esetén).

c) Az új beépített kompresszoros hűtőkészülékek névleges elektromos teljesítményfelvétele, DA,új [kW], a hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2], az éves villamos energiafelhasználás, AEúj [kWh/év] és az energiahatékonysági osztály (A-tól G-ig) értékeit igazoló műszaki adatlap (energiacímke) vagy egyéb dokumentum.

d) Az új hűtőkészülékek üzembehelyezését igazoló dokumentum (üzembehelyezési jegyzőkönyv).

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

4.2.9.2. Központi hűtéses hűtőkészülékek (hűtőbútorok) cseréje esetén

a) A lecserélt/régi központi hűtéses hűtőkészülékek névleges hűtési teljesítményigénye PA,lecs [kW] és a hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2] értékét igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum,

b) Az új központi hűtéses hűtőkészülékek névleges hűtési teljesítményigénye PA,új [kW] és a hűtőkészülék nettó térfogata vagy a bemutató polcok összes felülete [liter vagy m2] értékét igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

c) A központi hűtéses hűtőkészülékek hűtését biztosító központi hűtőberendezés (kondenzációs egység) szezonális hűtési jóságfoka, SEPR és az elpárologtatási üzemi hőmérséklet értékét igazoló műszaki adatlap vagy egyéb dokumentum.

d) Az új hűtőkészülékek üzembehelyezését igazoló dokumentum (üzembehelyezési jegyzőkönyv).

e) Számításokkal alátámasztott végsőenergia-megtakarítás [GJ/év].

4.2.10. Az intézkedés elszámolhatóságának kezdete az új hűtőkészülék üzembe helyezését követő nap.

IV. RÉSZ

KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS ENERGIAHATÉKONYSÁGI INTÉZKEDÉSEK

1. Járműcsere

1.1. Energiamegtakarítás gépjármű energiatakarékosabbra cseréjével

1.1.1. Az intézkedés leírása, általános feltételek

Energiahatékonyság-növelő intézkedés, melynek során egy vagy több gépjárművet alacsonyabb fogyasztású, alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátású gépjárműre cserélnek. Az intézkedés végrehajtható a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet [a továbbiakban: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet] szerinti M1 és N1 kategóriájú gépjárművek esetében.

1.1.2. A kiindulási állapot és az intézkedést követő állapot rögzítése

Az intézkedés kiindulási állapotának rögzítésénél mind az egyes lecserélt gépjárművek, mind a teljes üzemeltetett gépjármű flotta releváns adatait rögzíteni kell a következők szerint. A flotta esetében az azt alkotó gépjárművek csoportosítása szükséges M1 és N1 kategória szerint, azon belül a gépjármű forgalmi engedélyében szereplő menetkész tömeg és üzemanyag szerint. Ezekre a csoportokra megállapítandó az átlagos CO2- kibocsátás (g/km) vagy az átlagos fogyasztás (liter/100km), amelyeket a gépjármű forgalmi engedélye és a

gyártó típusengedélye (forgalmazó adatközlése) alapján kell megadni, továbbá meghatározandó az egyes csoportok éves átlagos futásteljesítménye is. Az egyes gépjárművekre vonatkozóan nyilvántartandó adatok az alábbi 1.1.2.1. táblázat szerintiek.

1.1.2.1. táblázat

Az intézkedés keretében az egyes gépjárművekre vonatkozóan minimálisan rögzítendő adatok köre

A	B	C
	lecserélt	beszerzett
Forgalmi rendszám	szükséges	szükséges
Forgalmi engedélyben szereplő besorolás	szükséges	szükséges
Üzemanyag típusa	szükséges	szükséges
Forgalomba helyezés dátuma	szükséges	szükséges
Használatból kivonás dátuma	szükséges	nem szükséges
Fajlagos kibocsátás [g/km]	szükséges	szükséges
Fogyasztás [l/100km]	szükséges	szükséges
Menetkész tömeg [kg]	nem szükséges	szükséges
Éves átlagos futásteljesítmény [km/év]	szükséges	nem szükséges

Az intézkedést követő állapot rögzítéséhez a fenti táblázatban a „beszerzett” oszlopban szereplő adatok szükségesek, amelyeket a gépjármű forgalmi engedélye és a gyártó típusengedélye (forgalmazó adatközlése) alapján kell megadni.

1.1.3. Az intézkedés élettartama

Az ajánlás szerint egy gépjármű műszakilag hasznos élettartama 15 év.

1.1.4. Az intézkedés hatásának éves csökkenése – éves avulás mértéke Az intézkedés eredményének avulási hatása nincs.

1.1.5. Az intézkedés által elért, elszámolható energiamegtakarítás számítási elve

Az intézkedés során az ajánlás veendő figyelembe, azzal a kiegészítéssel, hogy az Európai Parlament és a Tanács az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid kibocsátási előírások meghatározásáról szóló (EU) 2019/631 rendelete szerinti, az intézkedés idején hatályos fajlagos kibocsátási normánál alacsonyabb fajlagos kibocsátási értékű új gépjárművek esetében számolható el megtakarítás.

Az ajánlás VII. függelékének 1. pontja határozza meg a számítás alatt figyelembe vehető évek számát, valamint az elszámolható megtakarítás mértékét.

A megtakarítás számolása a következő elven történik: első lépésben az elszámolható fajlagos és éves kibocsátás csökkenés kerül meghatározásra, majd ennek alapján második lépésben az energiamegtakarítás számítása történik.

Az első lépésben a meglévő teljes állományi átlagos CO2-kibocsátást kell meghatározni. Ennek alapja a gépjárművek WLTP kombinált norma szerinti kibocsátási értéke, vagy annak hiányában a gépjármű gyártói nyilatkozata. Attól függően, hogy milyen mértékegységben állnak a kiinduló adatok rendelkezésre, a következő,

1.1.5.1. táblázat szerinti átszámolással g/km fajlagos mennyiségek kaphatóak.

1.1.5.1. táblázat

Üzemanyag-fogyasztás és fajlagos kibocsátás átszámolása (egységnyi fogyasztásra)

	A	B	C	D	E	F	G	H	I
1	üzem-	fűtőérték		fogyasztás eredeti	fogyasztás		fajlagos kibocsátás

.	anyag			mértékegysége
2 .	anyag	[MJ/kg ]	[MJ/liter ]	mértékegysége	eredeti mérték- egységben	[kWh/km ]	[g/MJ ]	[g/kWh ]	[g/km ]
3 .	benzin	-	32,3	liter/100km	1,0	0,090	69,3	249	24,39
4 .	dízel	-	35,7	liter/100km	1,0	0,099	74,1	267	26,07
5 .	PB	46,0	-	kg/100km	1,0	0,128	63,1	227	29,01
6 .	CNG	47,2	-	kg/100km	1,0	0,131	56,1	202	24,46

Ezt követően gépjárművenként meghatározásra kerül a fajlagos kibocsátás csökkenés, majd a teljes intézkedésre az éves csökkenés. Az elszámolható időszakra meghatározott kibocsátás csökkenés alapján az 1.1.5.1. táblázat szerinti összefüggések alapján az energiamegtakarítás kiszámítható.

1.1.6. Az éves energiamegtakarítás számítása

Az éves energiamegtakarítás számolása a következő képlettel történik:

ΔEj = Σi (Kri ‐ Kref,kat,ij) * fi * Ni / ei [kWh/év], ha Kui ≤ Kref,kat,i (1.1.6.1)

ΔEj = 0 egyébként, ahol

ΔEj

Az intézkedés által j-edik évben elérhető összes energiamegtakarítás az i-edik csoportban,

a referencia fajlagos kibocsátás az i-edik csoportban, értéke 2021-2024-ben:

M1 kategória esetében 95 + (Mm – 1379,88 kg) * 0,0333 g/km,

Kref,kat,ij

N1 kategória esetében 147 + (Mm - 1766,4 kg) * 0,096 g/km,

→ 2025-2030-ben:

M1 kategória esetében az előző periódusra vonatkozó érték 0,85-szorosa g/km, N1 kategória esetében az előző periódusra vonatkozó érték 0,85-szorosa g/km, itt Mm az új gépjármű menetkész tömege;

j az intézkedés élettartamának éveit jelöli, annak érdekében, hogy elkülöníthető legyen a 2024-ig terjedő és a 2025-2030. időszak.

Kúi, [g/km] az új gépjárművek fajlagos kibocsátása az i-edik csoportban,

Kr , [g/km] a meglévő gépjárművek fajlagos kibocsátása az i-edik csoportban, névleges normák szerint,

f , [km/év] az éves átlagos futásteljesítmény az i-edik csoportban, km/év, a kiinduló adatok meghatározásánál rögzítettek szerint

Ni, [db] a gépjárművek száma az i-edik csoportban, db

e [g/kWh] az i-edik csoportba tartozó gépjárművek üzemanyagához az 1.1.5.1. táblázatban rendelt fajlagos kibocsátás érték

A képletben a csoportok, kategóriák meghatározása mindig az újonnan beszerzett gépjárművek kategóriája, típusa alapján történik, a cseréltekhez történő hozzárendelés ennek alapján történik.

Az intézkedés által annak teljes élettartama során elérhető összes energiamegtakarítás a

ΔE = Σj ΔEj [kWh], (1.1.6.2)

a GJ-ban kifejezett érték pedig a 3,6/1000 tényezővel való szorzással kapható.

1.1.7. A várható végsőenergia-megtakarítás igazolásához szükséges dokumentumok:

a) A meglévő gépjárműállomány forgalmi engedély szerinti adatai és névleges fogyasztási adatai,

b) A lecserélt gépjárművek végleges használatból kivonásának igazolása,

Document Metadata

Table of Contents

AZ EGYES ENERGIAHATÉKONYSÁGI INTÉZKEDÉSEKBŐL VAGY BERUHÁZÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ ENERGIAMEGTAKARÍTÁS MÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ JEGYZÉK

Document Metadata