A Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett
Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 10.
Hatályos: 2021. február 9-től
A Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett
GEN_1008-1_148x210_Genertel-e-utas-utasbiztositasi-ugyfeltajekoz- tato-es-feltetelek-20180223-tol-20629
Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.
I Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek (GCKF) 3
2 Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás 5
4 A szerződés létrejötte, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló 8
5 Kiegészítő feltételek külföldi utazás esetére 8
7 A biztosító szolgáltatásának esedékessége 9
9 A szerződő/biztosított kötelezettségei 13
10 Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 15
12 Kármentességi díjmódosítás (bonus-malus) 17
13 A szerződésben érintett felek jogállása 19
14 A biztosítási díj módosítása 19
16 A szerződés megszűnése totálkár esetén 20
18 A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 20
19 Záradékok 20
II. Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások feltételei 22
A) Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra
B) Poggyászlopás kiegészítő biztosítás 25
C) Kölcsöngépjármű költségtérítés kiegészítő biztosítás 26
D) Avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás 27
E) Mentés/szállítás/tárolás kiegészítő biztosítás 27
F) Casco Assistance szolgáltatás kiegészítő biztosítás 27
G) Háztól-házig kiegészítő szolgáltatás 33
H) Smart poggyász kiegészítő biztosítás 35
I) Hibás tankolás kiegészítő biztosítás 39
J) Maradvány plusz kiegészítő biztosítás 41
K) AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás 42
L) Bennülők balesetbiztosítása 52
I. GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK (GCKF)
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
Jelen biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjár- műben, alkatrészeiben, tartozékaiban és a lezárt gépjárműben elhelyezett egyéb vagyon- tárgyakban keletkezett kárt, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a következő biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerződés kiterjed.
1.2. A biztosított
A biztosított személy minden esetben a gépjármű tulajdonosa.
1.3. Biztosítási események
1.3.1. Töréskár
Baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást elői- déző – esemény által (ideértve az ember és az állat magatartását is) okozott sérülés, vala- mint idegen harmadik személy, vagy állat által okozott rongálás, feltéve, hogy az a kárbe- jelentésben leírtaknak megfelelően következett be.
1.3.2. Elemi kár
A gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármű berendezéseinek meghibá- sodása vagy külső tűz átterjedése folytán – keletkezett tűz, illetve robbanás által oko- zott kár, továbbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán keletkező káresemények:
– villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talaj- szint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhősza- kadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyo- más;
– a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földren- gés;
– kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal következnek be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dől- nek vagy annak nekicsapódnak.
1.3.3. Lopáskár
Amennyiben a megfelelően (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és az előírtaknak meg- felelően működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és a gépjármű nem kerül meg. Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet használja jogtalanul vagy a gépjár- művet elsikkasztja.
1.3.4. Részlopáskár
Amennyiben a megfelelően lezárt gépjárműből vagy a gépjárműről annak alkatrészeit,
tartozékait ellopják és azok nem kerülnek meg.
1.3.5. Rablás
Amennyiben a gépjárművet a gépjármű biztosítottjától vagy a gépjármű jogszerű hasz- nálójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel elrabol- ják és az nem kerül meg.
1.3.6. Üvegkár
A biztosított gépjárműben kizárólag az ablaküvegre (ide értve a tetőelemet is, amennyi- ben annak anyaga részben vagy egészben üveg vagy bármilyen más üveg jellegű átlát- szó vagy áttetsző anyag) közvetlenül ható, hirtelen fellépő mechanikai behatás(ok) által előidézett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás.
1.4. A biztosított vagyontárgyak
1.4.1. A biztosított gépjármű
A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és a gépjármű alváz- száma alapján meghatározható kivitelnek megfelelően van biztosítva.
1.4.2. A biztosított tartozékok
1.4.2.1. A nem gyárilag beépített könnyűfém keréktárcsák és az elektroakuszti- kai berendezések esetében pedig extra tartozék típusonként összesen legfeljebb 100 000 – 100 000 Ft besorolási (új) értékig nyújt fedezetet a casco biztosítás. Elekt- roakusztikai berendezés esetén annak gyártmányát és típusát kell a biztosítási ajánla- ton feltüntetni.
Amennyiben az elektroakusztikai berendezés gyártmányát és típusát a szerződő nem tün- teti fel a casco biztosítási ajánlaton, úgy az elektroakusztikai berendezést ért biztosítási esemény esetén a biztosító a biztosított gépjármű gyártmányának és típusának megfe- lelő széria elektroakusztikai berendezés káridőponti értékét téríti a fenti limit figyelembe- vételével. Káridőponti forgalmi érték: káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú elektroakusztikai berendezés átlagos piaci értéke.
1.4.2.2. Az előbbiektől eltérően a biztosítás az automata sebességváltóra, a köny- nyűfém keréktárcsákra, a xenon vagy LED fényszórókra, a tehergépjármű dobozos felépítményére csak akkor terjed ki, amennyiben az(oka)t a biztosítási ajánlaton fel- tüntették.
A nem gyárilag beépített könnyűfém keréktárcsák és az elektroakusztikai berende- zések esetében pedig extra tartozék típusonként összesen legfeljebb 100 000 – 100 000 Ft besorolási (új) értékig biztosítottak.
1.4.2.3. A gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített egyéb gyári, az 1.4.2. pont- ban nem szereplő tartozékok biztosítási fedezet alatt állnak a biztosítási ajánlaton történt feltüntetésük nélkül.
1.4.2.4. A nem gyárilag beépített navigációs rendszerre, a tetőcsomagtartóra és a rá rögzített tárgyakra például kerékpártartóra, kerékpárra, síboxra, stb. a biztosítás nem nyújt fedezetet.
1.4.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjármű- ről leszerelt alkatrészekre és tartozékokra.
1.4.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a tartozékokra és alkatrészekre, melye- ket a szerződő a biztosítási ajánlaton nem tüntetett fel az 1.4.2. pontban foglaltaknak megfelelően, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is.
2. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
2.1. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg az 1. fejezet 1.3.1., 1.3.2., 1.3.3., 1.3.4., 1.3.5. pontban foglalt káresemé- nyekre - totálkárnak minősülő kár esetén - a 2. fejezet 2.2.1. pontban foglaltak alapján meg- határozott összeg. A GÁVF 5.4. pontjában foglaltakkal egyezően az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövet- kezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztó- nak minősülő (GÁVF 1.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti (fedezet- feltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyel- mét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifize- tett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra. A fedezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díjjal, mint a biztosítási szolgáltatás(ok) a gépjármű káridőponti értékével.
2.2. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövetkezésekor a szerződés szerinti önrészesedés levonásával a 2.2.1. pont szerint megállapított összeget fizeti meg a biztosított részére. A biztosított rendelkezhet úgy is, hogy a kifizetés az általa megje- lölt más jogosult (pl. finanszírozó) részére történjen. A biztosító szolgáltatásának mértéke a biztosított gépkocsi eredeti, vásárláskori vételárát nem haladhatja meg.
2.2.1. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén
Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében
a) a gépjármű megsemmisült vagy
b) ellopták, és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7. fejezet) nem került meg, vagy
c) elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7.fejezet) nem került meg, vagy
d) a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javí- tási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értéke maradványér- tékkel csökkentett összegét valamint a javítási költség a káridőponti érték 60%- át meghaladja. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény cserére szorul. Úgy a gazdaságtalan helyreállítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg. ÁFA levonásra és vissza- térítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték ÁFA tartalmát az eladási számla benyúj- tása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembe vételével.
2.2.1.1. A biztosítási szolgáltatás számításának alapja a káridőponti forgalmi érték figye- lembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés), de legfeljebb a vételkori számlaérték. Káridőponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény időpontjában Magyar- országon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jel- legű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével – megállapított árá- nál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe
a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a fel- felé történő állapotkorrekció.
2.2.1.2. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül – ÁFA, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az ÁFA és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon megtérült
– közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon meg- térült – ÁFA és egyéb közterhek összegét szorozza a gépjármű káridőponti értékének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával. Totálkár ese- tén a jelen fejezet 2.2.2.8. pontjában meghatározott rendelkezések szintén irányadóak.
2.2.1.3. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállása alatt bekö- vetkezett totálkár- és lopás káreseményekre a biztosító csak a gépjármű közterhek- kel csökkentett nettó (vám és ÁFA nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfize- tésére kötelezi, és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.
2.2.1.4. A tulajdonosnál/szerződőnél maradt alkatrészek és maradványérték a biz- tosítási szolgáltatás összegéből levonásra kerülnek.
2.2.2. Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén
Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (2.2.1. pont), a biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
2.2.2.1. A helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész- illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit. Mind a helyreállítás során beépí- tett alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalku- lációs programban szereplő értékek (a fényezőanyagok árát 100% fényezési műhelyindex figyelembevétele mellett, a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) vehetők figyelembe. Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyar- országi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a kártérítés alapja a káresemény időpontjá- ban érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.
2.2.2.2. Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó mód- szer (mint például műanyagjavítás, részelem-fényezés, spotfényezés, fényezés nél- küli horpadás-javítás, szélvédő-javítás, kárpitjavítás, bőr- és műbőr felületek javí- tása) költségeit téríti meg.
2.2.2.3. Amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai berendezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szükséges, úgy annak költségét kizáró- lag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megnevezett alkatrészek beszer- zése, cseréje, beépítése, helyreállítása az adott gépjárműtípusnak megfelelő szak- szervizben történt.
2.2.2.4. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást érvényesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórend- szer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biztosító. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.
2.2.2.5. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg a 2.2.2.4. pont szerint. Ha a külső felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználó- dási foknak megfelelő levonást érvényesítve. A biztosító a fényezési műhelyindex értékét legfeljebb 100%-ban fogadja el.
2.2.2.6. A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követően az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg. Töréskártól független, önálló üvegkárt az ablaküveg cseréje esetén csak a szerződésben meghatározott üveg- kárra vonatkozó önrészesedés levonása mellett térít a biztosító. A gépjármű önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküvegeinek javítása esetén viszont a szol- gáltatási összegből a biztosító nem von le önrészesedést.
2.2.2.7. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, hasz- nálatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjár- művekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.
2.2.2.8. Amennyiben a biztosított ÁFA-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető áfa összegét sem részkárok, sem totálkár esetén nem téríti meg.
2.2.2.9. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biz- tosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.
2.2.3. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételéről a bizto- sító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrésze- ket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a gép- jármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg. A gépjárműroncs átvételére a biztosító nem kötelezhető. A maradvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifo- lyólag köteles egyeztetni a kárt rendező kárrendezési egységgel a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító árajánlatokat szerezhet be használt-gépjármű kereske- dőktől. Amennyiben a biztosított ezen árnál alacsonyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő a biztosítóval történt egyeztetést követően az ajánlaton megjelölt árnál ala- csonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti.
2.2.5. A 2.2.1-2.2.4-ig terjedő pontok értelemszerűen vonatkoznak a biztosított gép- jármű nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozékaira az 1. fejezet 1.4.2. pont- ban meghatározottaknak megfelelően.
2.2.6. A 2.2.1., 2.2.2 pontokban foglaltakon túlmenő költségeket a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha azok a biztosító kifejezett előzetes írásos felhatal- mazása alapján kerültek kifizetésre.
3. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás a Magyarországon és a következő országokban bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki: Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Finnország, Franciaország, Gibral- tár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liech- tenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Nor- végia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország európai része (csak a Bulgária-Égei- tenger-Márvány-tenger-Fekete-tenger által határolt területe), Ukrajna, Vatikánváros.
4. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ
4.1. A szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés a GÁVF 2. pontjában foglaltak szerint jön létre. A Biztosító, vagy megbízottja az ajánlat elfogadását megelőzően – a kockázat felmérése érdekében – a gépjárművet – a Biztosító döntésétől függően – szemlézi. A gépjármű szemléjére több alkalommal is sor kerülhet.
A felek ellenkező megállapodásának hiányában, a biztosító kockázatviselése kizá- rólag a biztosítandó gépjárműnek a biztosító által elvégzett kockázat elbírálási szemléjét követően kezdődik el.
4.2. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – eltérően a GÁVF 4.2. pontjában írtaktól – minden évben a biztosítási időszak utolsó napjával megegyező naptári nap.
5. KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK KÜLFÖLDI UTAZÁS ESETÉRE
5.1. A lopás- és rabláskárt a külföldi rendőrhatóságnál, robbanás- és tűzkárt az illetékes tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.
Külföldön bekövetkezett lopás- és rabláskár esetén a hazaérkezést követően haladéktalanul értesíteni kell a szerződőnek/biztosítottnak az illetékes hazai rendőri szervet is.
5.2. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő/biztosított haladéktalanul értesíteni
köteles a biztosítót.
5.2.1. A biztosítással fedezett károk bekövetkezése esetén a biztosító a mozgáskép-
5.3. Amennyiben a gépjármű a 5.2.1.a) pont szerint a keretösszegen belül nem javítható (szükségjavítás), úgy a helyszínen való javításról, illetve hazaszállításról a biztosító jogo- sult dönteni. A biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült gépjármű véglegesen nem hagyható külföldön.
5.4. A biztosító vállalja a biztosítási esemény következtében menetképtelen gépjármű- vek – 5.3. pont alapján történő – számlával igazolt indokolt szállítási költségeinek megté- rítését Magyarországra, a biztosított lakhelye szerinti legközelebbi szervizbe legfeljebb 200.000,- Ft-ig, melyet utólag, számla ellenében térít.
6. ÖNRÉSZESEDÉS
Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárművenként a különböző biztosítási eseményekre a kár időpontjában hatályos biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be. Az önrészesedés kizáró- lag abban az esetben nem kerül levonásra, amennyiben a jelen biztosítási feltételek kife- jezetten önrész nélküli térítést tesznek lehetővé.
7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
7.1. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása a jogalap, valamint az összegszerűség igazolásához szükséges iratok és bizonyítékok benyújtása utáni 15. napon esedékes.
7.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási felté- telekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltéte- lekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgálta- tási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumen- tumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállá- sát bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.
Az elbíráláshoz szükséges iratok, adatok lehetnek:
7.2.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek, nyomtatványok, adatok Baleseti bejelentő
Károkozói nyilatkozat
Kárbejelentő
Tanúk nyilatkozatai
Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban
Bankszámlaszám
Nyilatkozat előzménykéréshez Ügyfél elérhetősége Gépjármű adatlap
Ittassági nyilatkozat
Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben
7.2.2. Jogalapot igazoló okiratok Igazságügyi szakértői vélemény Egyéb szakértői vélemény Szakhatósági iratok
Tűzoltósági hatósági bizonyítvány Tűzvizsgálati jelentés
Rendőrségi igazolás
Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv
Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll
Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll
Vezetői engedély Felelősségelismerő nyilatkozat
Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása Tachográf adatlap
Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról
Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban Zár- és nyomszakértői vélemény
Díjfizetés igazolása
Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv
Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx
7.2.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)
Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat Készpénz-befizetési pénztárbizonylat Hagyatékátadó végzés
Gyámhatósági rendelkezés Öröklési bizonyítvány Lemondó nyilatkozat Meghatalmazás
Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása
Átruházó nyilatkozat Azonosítási adatlap Orvosi zárójelentés Orvosi lelet Ambuláns kezelőlap Aláírási címpéldány Adásvételi szerződés Forgalmi engedély Törzskönyv
Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok
Üzemben tartói szerződés vagy okirat
Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat Közjegyzői okirat
Munkáltatói nyilatkozat
Bérleti- vagy lízingszerződés Szerződés gépjármű kölcsönadásról
Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)
Engedményezési szerződés
Zálogjog fennállását igazoló megállapodás
7.2.4. Kár összegét igazoló és a biztosító szolgáltatási összegének meghatározását
segítő dokumentumok Javítási árajánlat Javítási számla Audatex kalkuláció Eurotax kalkuláció
Eurotax káridőponti érték számítás Kereskedői ajánlat maradványértékre Bizonylat maradvány értékesítéséről Munkalap
Garanciajegy Fotó
Bankszámlakivonat
Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről
Vámkezeléssel kapcsolatos iratok Szervizkönyv
Gépkocsi tárolási számla Szállítási számla
A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű
közlekedésbiztonsági alkalmasságáról
A javításhoz felhasznált alkatrészek beszerzési számlája, adásvételi szerződése Szakértői vélemény
Kárfelvételi jegyzőkönyvek Előzménykárokkal kapcsolatos iratok
Társbiztosító párhuzamos kárrendezésével vagy/és szerződésével
kapcsolatos iratai
7.3. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költsé- gek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követe- lését érvényesíthesse.
7.4. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő, vagy biztosított nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a szerződő kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.
8. KOCKÁZATKIZÁRÁS
A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)
8.1. A kár
8.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkezett;
8.1.2. nem baleseti jelleggel következett be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.). Amennyiben azonban a fentiek szerint kizárt esemény következtében olyan további káresemény történik, melyre a biztosítási fedezet kiterjed, és a káresemény tekintetében a biztosító szolgáltatása nem kor-
látozott, úgy a biztosító megtéríti az ezen biztosítási esemény során bekövetezett kárt jelen feltételek szerint.
8.1.3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselek- ményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvo- nulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen ese- ményekkel összefüggésben merült fel. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenye- gető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;
8.1.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek ren- delkezései során keletkezett;
8.1.5. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkezett, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól;
8.1.6. ionizáló sugárzás hatására következett be.
8.2. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, melyek különleges gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban e jármű felépítményével való munkavégzés során, vagy az ilyen jármű munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során, illetve a fel- építmény nem rendeltetésszerű használata vagy mozgatása miatt következnek be. Különleges gépjárműnek minősül a munkavégzés célját szolgáló berendezéssel felszerelt gépjármű. Ilyenek lehetnek különösen a darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, úttisztító felé- pítményű vagy önrakodó berendezéssel, billenő raktérrel felszerelt járművek.
8.3. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek szándékos bűncselekménynek biz- tosított általi kísérlete vagy elkövetése során következtek be.
8.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.
8.5. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:
8.5.1. a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jel- leggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták vagy
8.5.2. a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy
8.5.3. a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére, vagy
8.5.4. ha a gépjárművet végrehajtás alá vonták és a biztosított ennek ellenére tovább használta a gépjárművet, a végrehajtó felszólítására nem adta át vagy nem a felelős őrzés szabályainak megfelelően járt el és a biztosítási esemény ebben az időszakban következett be, vagy
8.5.5. azt a gépjárműben elhelyezett ingóságok vagy a gépjármű rakterében lévő rakomány elmozdulása okozta.
9. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
9.1. A szerződő/biztosított számára az ajánlaton feltett kérdések – ideértve kiemelten a gépjármű előzményi sérüléseivel és a gépjárműhöz tartozó kulcsokkal/indítókártyákkal kapcsolatos kérdéseket – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények- nek minősülő tényekre vonatkoznak, ezért a szerződő/biztosított köteles a kérdésekre a valóságnak mindenben megfelelő válaszokat adni.
Lényeges előzményi eseménnyel (gazdasági vagy műszaki totálkárral, motorcse- rével, karosszéria cserével vagy legalább a gépjármű káridőponti értékének 33%- át elérő átlagos márkaszervizi díjszabás alapján számított javítási költséggel járó kijavított karosszéria sérüléssel / károsodással) érintett gépjármű esetén, a bizto- sító minden esetben kizárólag közvetlen szakértői vizsgálat és egyedi kockázatel- bírálás alapján meghozott jóváhagyást követően köt casco biztosítási szerződést. A biztosító a vizsgálat és a kockázatelbírálás eredményétől függően elutasíthatja az ajánlatot. Abban az esetben, amennyiben az előzetes kárszakértői vizsgálat meghiúsul, a biztosító elutasítja az ajánlatot.
A biztosító az alábbi esetekben fenntartja a jogot a szerződés megtámadására, tekintettel arra, hogy a szerződést a gépjárművet érintő eltitkolt lényeges előzményi esemény isme- retében és a szükséges szakértői szemle hiányában nem kötötte volna meg:
– a szerződő/biztosított jelentős előzményi sérülés körében tett valótlan tartalmú nyilat- kozata esetére, továbbá
– az e körben feltett kérdés annak ellenére történő megválaszolatlanul hagyása esetére, hogy a szerződőnek/biztosítottnak a lényeges előzményi eseményről tudomása volt.
9.2. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:
9.2.1. A káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni
a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 2-ben meghatározottak szerint.
9.2.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
9.2.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére
be kell jelenteni.
9.2.4. A szerződő/biztosított csak a biztosító szolgáltatásának teljesítését, vagy a szolgál- tatási igény elutasítását követően, ezt megelőzően pedig csak a biztosító előzetes, írás- beli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.
9.2.5. Lopás, rablás, rongálás, tűz, vagy robbanás által okozott kárt a szerződő vagy a gép- jármű vezetője köteles haladéktalanul jelenteni a legközelebbi rendőri szervnél, illetve a tűz- és robbanáskárokat a tűzoltóságnál. Vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni.
9.2.6. Ha az eltulajdonított gépjármű a kárkifizetést megelőzően vagy azt követően meg- került, a biztosított köteles az átvételt megelőzően a tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármű átvételénél jelen kíván-e lenni.
9.2.7. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedé- lyét elvesztik/ellopják, a szerződő/biztosított köteles a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére, amely egyúttal a jelen biztosítási feltétel 10. fejezetében foglalt kármegelő- zési kötelezettségnek is minősül.
9.2.8. Lopáskockázatra is kiterjedő biztosítási szerződés esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és táv- irányítókat (beleértve a biztosítási ajánlat felvétele óta birtokába került kulcsokat, elektro- nikus indítókártyákat és távirányítókat is) lopáskár esetén a káresemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni.
9.2.9. A szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetve a gép- járművet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban felelős- séget vállal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti állapotáért. Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű kulcsai, elektronikus indítókártyái és távirányítói szükségsze- rűen kerülnek ki a szerződő/tulajdonos birtokából (pl. szerviz, autómosó, benzinkút, stb.), úgy a szerződő/biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a biztosított gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak sorsát nyomon kövesse.
9.2.10. A biztosított/szerződő köteles gondoskodni arról, hogy a gépjármű fedélzeti szá- mítógépének dátum és idő beállítása megfeleljen a valóságnak azért, hogy így a gép- jármű kulcsai, indítókártyái pontos adatokat rögzíthessenek a gépjármű üzemeltetésé- ről, mivel ezen adatok kifejezetten lényegesek lehetnek a szolgáltatási igény elbírálása tekintetében.
9.3. Változásbejelentési kötelezettség
9.3.1. A biztosított/szerződő 5 munkanapon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelen- teni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett ada- tok megváltozását. Különösen lényeges változásnak minősül a gépjármű külföldön tör- ténő forgalomba helyezése, mely esetben a biztosító a Ptk.6:446.§ (1) bekezdésében biztosított jogával élve – tekintettel arra, hogy a kockázatot szabályzatai értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Amennyiben a szerződés lopáskockázatra is kiterjed és a biztosítási ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsem- misülne, a szerződő/biztosított köteles a fenti tényt a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni. A szerződő/biztosított csak a biztosító hozzájárulásával készíttethet további kulcsot, elektronikus indítókártyát. A jelen fejezet 9.2.7., 9.2.8., 9.2.9., 9.3.2. és
9.3.4. pontjaiban foglalt kötelezettségek a gépjármű mindenkori jogszerű használójára is kötelező érvényűek.
A biztosító a zárgarnitúra, kulcs, távirányító illetve indítókártya csere esetén kizárólag az adott
gépjármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el.
9.3.3. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni.
9.3.4. Amennyiben a jelen fejezet a biztosított/szerződő részére közlési, változás- bejelentési vagy felvilágosítás adási kötelezettséget határoz meg, úgy ezen köte- lezettségek a Polgári Törvénykönyv 6:452. §-a szerinti közlési és változásbejelen- tési, valamint a Ptk. 6:453. §-a szerinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal, amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/biztosított ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szer- ződő/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkezésében.
10. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
10.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megál- lapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.
10.2. A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a felek megállapodása alapján merül- tek fel, a biztosító 10% önrész érvényesítése mellett téríti meg azzal, hogy a kifize- tett összeg nem haladhatja meg a káridőponti érték (vételkori számlaérték-szol- gáltatás esetén a vételkori számlaérték) 20%-át. A kárenyhítés költségét a biztosító önrész érvényesítése nélkül, a biztosítási összeg keretein belül megtéríti.
10.3. A szerződő/biztosított együttműködési, kármegelőzési és kárenyhítési kötele- zettségére tekintettel a gépjármű forgalmi engedélyét, indítókulcsát, indítókártyáját és törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben. Köteles továbbá a gépjárművet szak- szerűen üzemeltetni, a gépjárművel szállított rakományt szakszerűen rögzíteni, a gép- jármű kulcsait, távirányítóit, elektronikus indítókártyáit a biztosítási esemény bekövet- kezése előtt és után is fokozott gondossággal őrizni, a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megtartani. E körben köteles tartózkodni a gépjármű túlterhelésétől.
11. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
11.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében köz- reműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségü- ket ugyanilyen módon elmulasztották. A GÁVF 10. pontjában („A biztosító mentesü- lése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglaltakon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:
a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábító- szeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;
b) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapot- ban volt és a káresemény ennek következménye;
c) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a köz- lekedésbiztonság követelményének;
11.2. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:
a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjármű az első forga- lomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongá- lás, lopáskísérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indí- tókártya elhagyása, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illeték-
telen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zár- csere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen;
b) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pót- kulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa;
c) ha a zárgarnitúrát, kulcsot, távirányítót, illetve indítókártyát nem az adott gépjármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben cseréltették.
11.3. A 11. fejezet 11.2.a) pontjában írt körülmények bekövetkezésétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopáskockázat körében szünetel. A biztosító a lopás- kockázatot a szakszerű javítás, csere biztosító részére történő bemutatását, vagy számlával történő igazolását követő nap 00.00 órától vállalja ismét.
A biztosító nem téríti a lopáskockázat megszakadása és annak újra életbe lépése között bekövetkezett lopás biztosítási eseményen alapuló és azzal közvetlen ok-okozati összefüggésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szolgáltatás iránti igényeket.
11.4. A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelenségére való hivatko- zásra és/vagy az arra való hivatkozásra, hogy a szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfe- lelően közöl, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekinteté- ben, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.
11.5. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a a 9, 10. és 11. fejezetben foglalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek. A biztosító olyan arányban mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, amilyen arányban a kármeg- előzési vagy kárenyhítési kötelezettség megsértése közrejátszott a biztosítási esemény bekövetkezésében, illetve a kár mértékének növekedésében. A kötelezettségsértés mér- tékét esetről esetre kell vizsgálni.
11.6. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkeztekor a for- galomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy aka- ratával összhangban vezeti a gépjárművet.
11.7. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű veze- tőjének káridőpontban meglévő véralkohol/légalkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/ légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.
11.8. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köte- les a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződé- ses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.
12. KÁRMENTESSÉGI DÍJMÓDOSÍTÁS (BONUS-MALUS)
12.1. A casco biztosítás 15 bonus osztályt és 4 malus osztályt tartalmaz. A besorolás A00, amennyiben a szerződő kármentességi díjmódosítás igénybevételére nem jogosult. Az M4-B15 bonus-malus osztályok elérése esetén a biztosító a szerződés alapdíjá- ból a jelen táblázatban foglalt díjmódosítást alkalmazza.
Bonus-malus osztály | M4 | M3 | M2 | M1 | A00 | B1 | B2 | B3 | B4 | B5 | B6 | B7 | B8 | B9 | B10 | B11 | B12 | B13 | B14 | B15 |
Szorzószám | 1,22 | 1,16 | 1,10 | 1,05 | 1,00 | 0,95 | 0,90 | 0,86 | 0,82 | 0,78 | 0,74 | 0,70 | 0,67 | 0,64 | 0,61 | 0,58 | 0,55 | 0,52 | 0,49 | 0,47 |
12.2. A bonus osztály megállapításának szabályai a szerződés megkötésének idő- pontjában:
12.2.1. A kármentességről igazolással nem rendelkező szerződő induló bonus osztálya A00. Amennyiben a szerződő más biztosítótársaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosítást igénybe venni, úgy az előző biztosító(k) által írásban igazolt casco bonusra jogosító időszakot a biztosító elfogadja és a jelen biztosítási feltételben foglalt szabályozás alapján beszá- mítja legfeljebb B10-es osztályig, amennyiben a szerződő előző biztosító(k)nál megszűnt szerződése két évnél nem régebben szűnt meg és a megszűnés oka nem díjnemfizetés.
12.2.2. Amennyiben a szerződő más biztosító társaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosí- tást igénybe venni, úgy az erről szóló igazolást az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításától/megtételétől számított 90 napon belül kell a biztosítónak átadnia. A biztosító ez esetben a kedvezményes biztosítási díjat visszamenőleges hatály- lyal, a kockázatviselés kezdetétől alkalmazza. Amennyiben a szerződő a más biztosító társaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszakról szóló igazolást az aján- latnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításától/megtételétől számított
90. napot követően adja át a biztosító részére, úgy a biztosító a kedvezményes biztosítási díjat az igazolás bemutatását követő hónap első napjától alkalmazza.
12.2.3. Amennyiben a szerződő a Genertel Biztosító Zrt.-nél megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosítást igénybe venni, úgy nem szükséges az erről szóló igazolást a biztosítónak átadnia, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításakor/megtételekor meg kell adnia a kármentességi díjmódosítás igénybevételéhez szükséges adatokat.
12.3. A bonus-malus osztály változása a szerződés tartama alatt:
12.3.1. Ha a szerződő/biztosított valamely biztosítási évben nem vett igénybe bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bonus osztálya a következő biztosítási évfor- dulótól kezdődően 1 bonus osztállyal emelkedik. A legmagasabb bonus osztály B15.
12.3.2. Ha a szerződő/biztosított az előző biztosítási évben igénybe vett bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bonus osztálya a következő biztosítási évfordulótól kezdődően a következő táblázatban foglaltaknak megfelelően változik:
Bonus-malus fokozat az évfordulót megelőző napon | 0 db bonust érintő kár | 1 db bonust érintő kár | 2 vagy több db bonust érintő kár |
M4 | M3 | M4 | M4 |
M3 | M2 | M4 | M4 |
M2 | M1 | M3 | M4 |
M1 | A00 | M2 | M4 |
A00 | B1 | M1 | M4 |
B1 | B2 | A00 | M3 |
B2 | B3 | B1 | M2 |
B3 | B4 | B2 | M1 |
B4 | B5 | B3 | A00 |
B5 | B6 | B4 | B1 |
B6 | B7 | B5 | B2 |
B7 | B8 | B6 | B3 |
B8 | B9 | B7 | B4 |
B9 | B10 | B8 | B5 |
B10 | B11 | B9 | B6 |
B11 | B12 | B10 | B7 |
B12 | B13 | B11 | B8 |
B13 | B14 | B12 | B9 |
B14 | B15 | B13 | B10 |
B15 | B15 | B14 | B11 |
12.3.3. A szerződés bonus-malus osztálya nem csökken és önrész nem kerül levonásra a fenti táblázatban foglaltaknak megfelelően, amennyiben a szerződő/biztosított a casco biztosítás alapján nyújtott szolgáltatást a szélvédő sérülésének az üveg cseréje nélküli kijavítására veszi igénybe.
12.3.4. A szerződés bonus-malus osztálya nem csökken a fenti táblázatban foglaltaknak megfelelően, amennyiben a szerződő/biztosított a casco biztosítás alapján nyújtott szol- gáltatást a következő módon történt helyreállításokra veszi igénybe:
– technológiailag indokolt üvegcsere esetén a vezérképviseleti ár 60%-át meg nem haladó értékű utángyártott szélvédő alkalmazása (nettó térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),
– sérült fényszóró és egyéb külső lámpák csere nélküli kijavítása.
12.4. A kármentességi díjmódosításra vonatkozó egyéb előírások:
12.4.1. A kármentességi díjmódosítás a szerződő személyéhez fűződik.
12.4.2. Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kifizetés a biztosító részére maradékta- lanul megtérül, úgy a biztosítási esemény nem érinti a szerződés bonusát. Amennyiben a megtérülés időpontjában a szerződés bonus osztályának visszasorolása már megtör- tént, úgy a biztosító a megtérülés időpontját követően 30 napon belül visszaállítja a szer- ződés bonus osztályát, azaz a megtérült biztosítási eseményt nem veszi figyelembe a szerződés bonus osztályának megállapításánál. A szerződés bonus osztályának visz-
12.4.3. A szerződő csak egy jogcímen jogosult a kármentességi díjmódosítás igénybe- vételére. Amennyiben egyidejűleg több feltétel is teljesül, úgy a szerződőre kedvezőbb besorolást kell a szerződésen alkalmazni.
12.4.4. Amennyiben a szerződőnek két különböző gépjárműre van a biztosítónál párhuza- mosan fennálló casco biztosítási szerződése, úgy az egyik gépjármű szerződésén megszer- zett casco bonusra jogosító, a jelen biztosítási feltételben foglalt szabályozás alapján szá- mított kármentességi díjmódosítás az érdekmúlást követően átvihető a másik gépjárműre.
12.4.5. Amennyiben a jelen szabályzat alapján létrejött biztosítási szerződés a biztosítási díj nem fizetése miatt szűnik meg, úgy a szerződés bonus-malus osztálya a megszűnés időpontjában A00 besorolású lesz.
13. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA
A szerződőre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biz- tosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvénye- síthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyan- úgy terheli, mint a szerződőt/tulajdonost. A gépjármű mindenkori jogszerű használóját a felek a biztosított megbízottjának tekintik.
14. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA
A casco biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mér- tékét az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántar- tása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések – kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változására, vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülmények- kel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben módosíthatja.
A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szer- ződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordu- lót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
15. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
Ezen feltételeken alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel
– csak írásban történhet.
16. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TOTÁLKÁR ESETÉN
A szerződést a felek érdekmúlás jogcímén megszűntnek tekintik abban az esetben is, amennyiben a biztosítási esemény következtében a gépjármű totálkárt szenved.
17. EGYEBEK
Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.
18. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a jelen feltételek azon rendelkezéseit, melyek
a Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza a Járművek Casco biztosításának különös feltételei azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosí- tására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései
18.1. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztó- nak (2. fejezet 2.1. pont). Jelen feltétel alapján – eltérően a Ptk. 6:461.§-ától, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg a szerződőt, amennyiben nem minősül fogyasztónak. (GÁVF 1.2.1. pont)
19. ZÁRADÉKOK
A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza. A szerződésre alkalmazott Záradékban foglaltak a szerző- dés részét képezik. Amennyiben a szerződésre alkalmazott Záradékban foglaltak az általá- nos feltételek egyéb rendelkezéseitől eltérnek, úgy a Záradékban foglaltak az irányadóak.
A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása
esetén a kötvény tartalmazza.
403. sz. záradék:
„A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.”
425. sz. záradék:
„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:
– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad és megakadályozza a motor indítását,
– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges,
– vagy olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.”
452. sz. záradék:
„A Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek (GCKF) 2.2.2.4. és 2.2.2.5. pontjában foglaltaktól eltérően az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználó- dási foknak megfelelő levonást nem érvényesít. Kivételt képeznek a gépjármű azon alkat- részei, amelyeknél a kárfelvétel során megállapításra kerül, hogy korábban a gépjármű adott eleme sérült, javított volt, vagy a javítást nem végezték el.”
4005. sz. záradék:
“A gépjármű finanszírozási szerződés hatálya alatt, a biztosítási díj megfizetésének elmu- lasztása esetén a biztosító az első biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított lega- lább 60, folytatólagos biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított legalább 90 napos póthatáridőt tűz ki, melynek elteltével, amennyiben díjfizetésre nem kerül sor, a biztosítási szerződés és a biztosító kockázatviselése az esedékesség napjára visszamenő hatállyal szűnik meg. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését követően ezen rendelke- zés hatályát veszti és a GÁVF 6.5.1. pontjában foglaltak válnak irányadóvá.”
4050. sz. záradék
„A biztosítási különös feltételek (GCKF) 4.1 pontjától eltérően a biztosító kockázatviselé- sének nem előfeltétele a biztosítandó gépjármű előzetes kockázat elbírálási szemléje.”
II. GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁSHOZ KÖTHETŐ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI HATÁLYOS: 2021. FEBRUÁR 09-TŐL
A) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁSHOZ KÖTHETŐ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A kiegészítő biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító a szerződéses felté- telekben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegészítő szerződés érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van, a bekövetke- zett biztosítási eseményre a megkötött szerződés kiterjed, és a szolgáltatásra a biztosító a feltételek alapján köteles.
1.1. Alapbiztosítási szerződés
Alapbiztosítási szerződésnek minősül a kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének időpontjában a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) és a Szerződő között hatályban lévő Genertel casco biztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosítás).
1.2. Biztosított gépjármű
Az alapbiztosítási szerződéssel biztosított, Magyarországon forgalomba helyezett sze- mélygépjármű (beleértve a terepjárókat és a legfeljebb 9 állandó ülőhellyel rendelkező kisbuszokat is) vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű).
1.3. A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja
1.3.1. A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások szerződője meg- egyezik az alapbiztosítás szerződőjével.
Figyelemmel arra, hogy a Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosí- tási szerződések szerződője kizárólag az alapbiztosítás szerződője lehet, a kiegé- szítő biztosítási szerződésekbe annak biztosítottja szerződőként nem léphet be.
1.3.2. A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások biztosítottja meg- egyezik az alapbiztosítás biztosítottjával, kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.
2. TERÜLETI HATÁLY
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződések területi hatálya megegyezik az alapbiztosítási szerződés területi hatályával kivéve, ha a kiegészítő bizto- sítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.
3. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE
ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE
3.1. A szerződés megkötésének időpontja
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások megkötésére az alapbiz- tosítás megkötésével egyidejűleg, vagy azt követően kerülhet sor.
3.2 A szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (továbbiakban:
GÁVF) 2. pontjában foglaltak szerint jön létre.
3.3. A biztosítási időszak
A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.
3.4. A biztosítási díj megfizetése
A biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjfizetési ütemezése és módja szerint a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.
A díjfizetésre egyebekben az GÁVF 6. pontjában foglaltak irányadóak.
3.5. A kockázatviselés megszűnése
A biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a kiegészítő biztosítási szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése a biztosítási díj esedékességétől számított, az alap- biztosításban meghatározott időtartam elteltével megszűnik, egyezően az alapbiztosí- tásra irányadó rendelkezésekkel.
A kiegészítő biztosítás díja az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő és a teljes, együttesen fizetendő biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik a fenti rendelkezések szerint.
A biztosító kockázatviselése és így a kiegészítő biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.
4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződések szolgáltatá- sának esedékességére vonatkozó szabályozások megegyeznek az alapbiztosítási szer- ződés szolgáltatásának esedékességére vonatkozó szabályozással, kivéve, ha a kiegé- szítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.
5. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó különös feltételekben a szerződő/biztosított kötelezettségeire vonatkozóan az alapbizto- sításban, a GÁVF-ben, valamint a biztosítási szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezé- sekben szabályozottak is irányadóak.
5.1. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások biztosítottja köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármeg- előzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.
6. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekben érintett felek jogállása megegyezik az alapbiztosítási szerződésben érintett felek jogállásával.
7. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
A Genertel casco biztosítási szerződéshez köthető kiegészítő biztosítási szerződések
módosítása csak írásban történhet.
8. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések – kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett, jelentős legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megválto- zására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kez- dődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben módosíthatja.
A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosítá- sáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítások- kal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
9. IRÁNYADÓ SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó
különös feltételek által nem szabályozott kérdésekben a(z)
– Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó
közös szabályok;
– alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel casco biztosítási különös feltételek;
– Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek;
– Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános
rendelkezések;
– a hatályos magyar jogszabályok, különösen a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadók.
10. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA
A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó különös feltételekben a biztosító szolgáltatásának korlátozására vonatkozóan (pl. kizá- rás, mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól), az alapbiztosításban, a GÁVF-ben, valamint a biztosítási szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezésekben szabályozottak is irányadók.
11. BONUS, ÖNRÉSZESEDÉS
A kiegészítő biztosításokra vonatkozó különös feltételek eltérő rendelkezése hiányában,
12. A KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉ- SEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a kiegészítő feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza a kiegészítő feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfe- lelés érdekében került sor.
A Ptk. 6:451.§-ában foglaltaktól eltérően a kiegészítő biztosítási szerződésbe a biztosí- tott szerződőként nem léphet be.
B) POGGYÁSZLOPÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
Biztosítási eseménynek minősül, ha személyes használatra rendelt vagyontárgyakat
– a gépjárműben tartózkodó vagy a gépjárműbe be- és kiszálló vagy a gépjárműbe be-
és xxxxxxxx biztosítottaktól elrabolják és azok nem kerülnek meg (rabláskár), vagy
– a gépjármű megfelelően lezárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalap- tartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból dolog elleni erőszak- kal ellopják (lopáskár).
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében megfelelően lezártnak minősül a gépjármű, ha a biztosítási esemény időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:
– nyílászáró elemeinek (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomag- térfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. leve- hető tető) rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást;
– a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak;
– a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelemi xxxxx- xxxxx (pl. indításgátló) a lopáskár biztosítási esemény időpontjában üzemké- pes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében rablásnak minősül, ha az elkövető jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a gép- járműben tartózkodó vagy abba be-, kiszálló vagy abba be-, kirakodó biztosított szemé- lyek ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
Biztosított: A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor használó személyek (vezető és utasok).
A biztosító a biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig téríti meg a jár-
műben hagyott értékek ellopásból vagy elrablásából eredő kárt.
A biztosítási összeg nem függ a károsult biztosított személyek számától. Ha a biz- tosítási összeg nem elegendő a biztosított károsultak jelen feltételek szerint megalapozott kárigényének teljesítésére, a szolgáltatás az összes szolgáltatási (kártérítési) igénynek a biztosítási összeghez viszonyított arányában történik.
Nem terjed ki a poggyászlopás biztosítás a nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, érték- papírban, értékcikkben, okmányokban, valamint a személyi használat körét megha- ladó vagyontárgyakban – például munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcso- latos egyéb vagyontárgyakban (árukban) – keletkezett károkra.
C) KÖLCSÖNGÉPJÁRMŰ KÖLTSÉGTÉRÍTÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
A Kölcsöngépjármű költségtérítés kiegészítő biztosítás megkötése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az alapbiztosítási szerződés szerinti totál-, lopás -, illetve részkárnak minősülő biztosítási események esetén az alábbi szolgáltatásokat teljesíti.
1. A biztosító a biztosított gépjármű
– lopáskára esetén a biztosító felé történő kárbejelentést követő naptól,
– totálkára esetén a totálkár eljárás megkezdését (azaz a totálkár megállapítá- sát) követő naptól, de legkésőbb a sérült gépjármű első szemléjétől számított
30. naptól
a biztosítási szolgáltatás teljesítésének napjáig, vagy a szolgáltatási igény elutasításáról szóló értesítés keltének napjáig, a biztosítási összeg keretein belül megtéríti a biztosított gépjárművel azonos kategóriába tartozó, a biztosított által ténylegesen igénybe vett bér- gépjármű számlával igazolt bérleti díját.
Ha a biztosítási szolgáltatás teljesítésének napjáig, vagy a szolgáltatási igény eluta- sításáról szóló értesítés keltének napjáig az ellopott gépjármű megkerül és forga- lomképes állapotban van, akkor a biztosító kizárólag a gépjármű biztosított részére történő visszaszolgáltatása napjáig felmerülő bérleti díjat téríti meg.
A biztosító kizárólag a biztosított által igénybe vett kölcsöngépjármű bérleti díját téríti meg, az üzemanyagköltséget és egyéb költségeket (sérülések okozása a bérgép- jármű állagában stb.) a biztosítás nem fedezi.
2. Részkár esetén a biztosító a biztosítási esemény bejelentésének napjától, a biztosított gépjármű szakszerű javításának elvégzéséhez szükséges optimális javítási időre, de leg- feljebb az alapbiztosítási szerződés szerinti szolgáltatás teljesítésének napjáig, a biztosí- tási összeg keretein belül megtéríti a biztosított gépjárművel azonos kategóriába tartozó, a biztosított által ténylegesen igénybe vett bérgépjármű számlával igazolt bérleti díját.
Optimális javítási idő alatt az az idő értendő, amely a gépjármű javításához technológiai- lag szükséges. Az optimális javítási idő számításánál nem vehető figyelembe a javító kapacitásbeli hiányosságaiból és az alkatrészellátás zavaraiból eredő késedelem.
A biztosító kizárólag a biztosított által igénybe vett kölcsöngépjármű bérleti díját téríti meg, az üzemanyagköltséget és egyéb költségeket (sérülések okozása a bérgép- jármű állagában stb.) a biztosítás nem fedezi.
D) AVULÁSMENTES TÉRÍTÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
Az avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás megkötése esetén a Genertel Casco bizto- sítási különös feltételek 2. fejezet 2.2.2.4 és 2.2.2.5. pontjaiban foglaltaktól eltérően, az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást nem érvényesít. Kivételt képeznek a gépjármű azon alkatrészei, amelyeknél a kárfelvétel során megállapításra kerül, hogy korábbi sérülés javítása szakszerűt- len volt vagy a javítást nem végezték el.
Biztosítási események minősülnek az alapbiztosítási szerződés szerinti biztosítási ese- mények, amennyiben azok a biztosított gépjárműben a Genertel casco biztosítási külö- nös feltételek szerinti részkárt okoznak.
A biztosító a megállapított szolgáltatási összegből az alapbiztosítási szerződésben meghatározott önrészt von le.
Az avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás megkötésének feltétele, hogy a casco biztosítás kockázatviselése kezdetének időpontjában nem telt el még 6 év a gép- jármű gyártási időpontjától.
E) MENTÉS/SZÁLLÍTÁS/TÁROLÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
A mentés/szállítás/tárolás kiegészítő biztosítás alapján a biztosító az alábbi szolgáltatá- sokat nyújtja.
Az alapbiztosítási szerződés szerinti totálkár esetén a biztosító megtéríti a gépjármű- nek az alapbiztosítási szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán felmerült menté- sével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket. A biztosító legfeljebb a biztosítási szolgáltatás kifizetésének napjáig, de legfeljebb 30 napra téríti meg a tárolás költségét, valamint lopás/rablás kapcsán eltulajdonított gépjármű megtalálása esetén a visszaszállítás költségét is.
Az alapbiztosítási szerződés szerinti részkár esetén a biztosító megtéríti a gépjárműnek az alapbiztosítási szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán felmerült mentésével és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkal- mas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket.
A Mentés/szállítás/tárolás biztosítási szolgáltatások együttes felső határa a kötvé- nyen megjelölt biztosítási összeg.
F) CASCO ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA
A biztosító az Europ Assistance Magyarország Kft. (Cg. 00-00-000000, 1399 Budapest, Pf.: 694/324 - (EAHUN), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság) (továbbiakban: Europ Assistance), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve a bizto- sítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesíté- sére vállal kötelezettséget.
2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
A biztosított gépjármű műszaki, nem balesetből eredő meghibásodása, üzemzavara,
továbbá önhiba miatti menetképtelensége.
Műszaki meghibásodás: az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibá- sodás, defekt, amely a jármű azonnali üzem- vagy menetképtelenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi a gépjármű bezárását (pl.: ablakemelő, zár hibája). Önhiba miatt következik be az az esemény, amely a gépjármű üzemeltetőjének maga- tartására vezethető vissza, így különösen, ha az akkumulátor lemerül, a gépkocsi tankjá- ból az üzemanyag elfogy, az üzemeltető kizárja magát a gépkocsiból, valamint tartozékok hiánya miatt nem képes külső segítség nélküli kerékcserére defekt esetén.
3. BIZTOSÍTOTT
A casco biztosítási szerződésben megnevezett biztosított, valamint a gépjármű jogszerű vezetője és a biztosítási esemény bekövetkeztekor bennülő személyek (továbbiakban biztosított). A biztosítottak száma nem haladhatja meg a forgalmi engedélyben meghatá- rozott szállítható személyek maximális számát.
4. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésőbb az azt követő 24 órán belül jogosult a Genertel Casco Assistance szolgáltatás munkatársával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatások igénybevételére.
4.1. Alapszolgáltatások
4.1.1. Információszolgáltatás: A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos elérhetőség, cím, kapcsolattartó neve) átadása 0-24 óráig, az év minden napján a biztosított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.
4.1.2. Közúti segélyszolgálat: E szolgáltatás alapján az Europ Assistance által a hely- színre küldött javító vagy járműszállító hajtja végre a hibaelhárítást, ill. a gépjármű forga- lomképes állapotba történő visszahelyezését az alábbiak szerint:
– Ha a biztosított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált, a biztosító az Europ Assistance útján az első bejelentésétől számított 1 órán belül segélyautót vagy esetlegesen autómentőt küld a helyszínre, amely javítással a helyszínen megkísérli a biz- tosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkal- massá tenni.
Garantált szolgáltatás: A Biztosító vállalja, hogy az Europ Assistance útján a Magyarország területén bekövetkezett műszaki meghibásodás vagy önhiba esetén, a bejelentéstől számított 1 órán belül szerelőt/autómentőt küld a hely- színre. Amennyiben ez nem történik meg, a biztosító a biztosított írásbeli fel- szólítására 10 000 Ft értékű üzemanyag utalványt bocsát a rendelkezésére. A garantált szolgáltatás biztosítási időszakonként egyszer érvényesít- hető.
A biztosító az alábbi esetekben nem tartozik az üzemanyag utalványt a biztosított rendelkezésére bocsátani:
– Amennyiben a Biztosított nem haladéktalan autómentést kér, hanem
későbbi időpontra kívánja megrendelni a szerelő/autómentő kiérkezését,
– a biztosított gépjármű olyan útszakaszon található, mely forgalmi dugó, vagy útlezárás miatt megközelíthetetlen, vagy késedelemmel közelíthető meg,
– a garantált kiérkezési idő azért nem volt teljesíthető, mert a menet- képtelen jármű elhelyezkedése tekintetében a biztosított nem szolgál- tatott pontos információt,
– a biztosító munkatársa a vállalt kiérkezési idő leteltét megelőzően tájékoztatta a biztosítottat, hogy rajta kívül álló okokból kifolyólag nem tudja teljesíteni a garantált szolgáltatás feltételeiben a helyszínre érkezésre vállalt időkeretet,
– a biztosított nem adta meg mobiltelefonos elérhetőségét, vagy a biz- tosítónak fel nem róható okból a biztosított az általa megadott telefon- számon nem volt elérhető.
A garantált szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatás nyújtása során – a segélyvonaltól való segítségkéréstől, az általa megrendelt szolgáltatás teljesítéséig – folyamatosan elérhető legyen mobiltelefonon. Az ebből a kitételből származó technikai feltéte- lek – pl. élő mobiltelefon előfizetés, működőképes, feltöltött mobilkészü- lék – teljesítésére a biztosított kötelezettséget vállal, ellenkező esetben a biztosító nem tartozik az üzemanyag utalványt a biztosított rendelkezé- sére bocsátani.
– A biztosító a szolgáltatást végzőnek téríti meg a helyszínre történő egy- szeri kiszállás és a helyszínen történő javítás számlával igazolt munkadí- ját.
– A helyszínen történő javítás során esetlegesen felhasznált alkatré- szek árát a biztosító nem téríti meg, azt a biztosított köteles megtérí- teni a javítást végző szolgáltató számlája alapján.
– A javítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megja- víttatása a gépkocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költsé- gén köteles eleget tenni.
4.1.3. Autómentés: Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelenné
vált biztosított gépjárművet a helyszínen nem lehet menetképes állapotba hozni és az
4.1.2. pontban meghatározott szükségjavítás a helyszínen nem hajtható végre, az Europ Assistance által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt a legközelebbi javítóműhelybe szállítja. A biztosító megté- ríti a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit a szolgáltatást nyújtónak.
4.1.4. Autómegőrzésről gondoskodik a biztosító, az őrzés költségeinek vállalásával, abban az esetben, ha az 4.1.3. pont alapján elszállított biztosított gépjármű javítására szolgáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjárművel történt biztosítási esemény idején zárva tart, mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjárművet, de legfeljebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig.
4.1.5. Haza- vagy továbbutazás: Amennyiben a biztosítási esemény miatt menetképte- lenné vált járművet a biztosítási esemény napján nem lehetséges menetképes állapotba helyezni, a biztosító vállalja a biztosítottak (a gyártó által előírt, a gépkocsiban utaztatható személyek maximum létszámáig), vonattal (2. osztályon,), illetve, ha az utazás várhatóan több mint 6 órát vesz igénybe és erre lehetőség van, repülőgéppel (turistaosztályon) tör- ténő továbbutazásának megszervezését és a haza- vagy a célállomásig történő továbbu-
tazás költségeinek megtérítését a biztosítási összeg keretein belül. A biztosító összesen legfeljebb 10.000,-Ft összeghatárig vállalja, hogy taxi igénybevétele esetén megté- ríti a legközelebbi közlekedési csomópontig (szolgáltatási csomag függvényében szállás- helyig ill. bérautó átvevő helyig) történő utazás költségeit.
A szolgáltatások kapcsán felmerülő költségek megtérítését a Biztosító biztosítási eseményenként az alábbi táblázat alapján vállalja:
Biztosítási összeg a gépjárműben utazó biztosítottakra összesen | |||
Alapszolgáltatás | belföldön | külföldön | |
Autós segélyvonal | információ | információ | |
1. helyszíni javítás vagy | max. 20 000 Ft | max. 70 € | |
2. szállítás autómentővel | max. 20 000 Ft | max. 100 € | |
3. lakóhelyre utazás vagy úti célhoz utazás | vonat II.o/autóbusz/taxi összesen | max. 140 000Ft | max. 500 € |
ezen belül taxi max. | max. 10 000 Ft | max. 35 € | |
4.2. Kiegészítő szolgáltatások Okos Casco termék esetében
Amennyiben a biztosítási esemény napján nem lehetséges a biztosított gépjármű ismé- telt menetképes állapotba helyezése és az assistance szolgáltatás a Genertel Okos Cas- cohoz kapcsolódik, a biztosított választása szerint a haza- vagy továbbutazás meg- szervezése és költségeinek térítése helyett az alábbi szolgáltatások egyikét veheti igénybe.
4.2.1. Szállás szervezése és a költségeinek megtérítése: A Biztosító vállalja a bizto- sítottak részére (a gyártó által előírt, a gépkocsiban utaztatható személyek maximum létszámáig) a szerviz vagy a biztosítási esemény közelében lévő 3 csillagos szállodá- ban történő elhelyezésének megszervezését. A biztosító a szállás költségeit legfeljebb 1 éjszakára, reggelivel legfeljebb 60 EUR/személy/éjszaka összeg erejéig megtéríti. Az ezt meghaladó költségek az biztosítottat terhelik. A biztosító a költségeket közvetlenül fizeti meg a szálloda számára. Amennyiben az adott szállodában nincs mód a költségek ilyen módon való megtérítésére, úgy a szállás költségét a biztosított személy(ek) köteles(ek) megelőlegezni, és azt a biztosító utólag téríti meg számára/számukra. A biztosító meg- szervezi a biztosítottaknak a biztosítási esemény helyszínétől a szállodába történő szál- lítását is és annak költségeit utólag, számla ellenében átvállalja. A biztosító a jelen szol- gáltatás szervezése során a biztosított igényét közvetíti a szálloda számára, a tényleges jogviszony azonban a biztosított és a szálloda között jön létre, a szálloda általános szer- ződési feltételei szerint, az abban foglalt követelmények, feltételek figyelembevételével.
4.2.2. Kölcsöngépjármű (bérautó) biztosítása: A Biztosító vállalja egy B kategóriás bérautó kölcsönzésének megszervezését és annak költségeit egy naptári nap erejéig átvállalja. A Biztosító kizárólag a gépjármű bérleti díját téríti meg. A biztosító nem köte- lezhető a bérautó üzemeltetésével kapcsolatos (pl. üzemanyagköltség) és egyéb esetleges károkból eredő költségek megtérítésére, így kifejezetten nem kötelezhető a külföldi autókölcsönző által kért kaució megtérítésére. A biztosított köteles saját költsé- gén megfelelni a külföldi autókölcsönző esetleges egyéb feltételeinek is.
A szolgáltatások kapcsán felmerülő költségek megtérítését a Biztosító biztosítási eseményenként az alábbi táblázat alapján vállalja, ha a kiegészítő biztosítás Gener- tel Okos Cascohoz kapcsolódik:
Biztosítási összeg a gépjárműben utazó biztosítottakra összesen | |||
Alapszolgáltatás | belföldön | külföldön | |
Autós segélyvonal | információ | információ | |
1. helyszíni javítás vagy | max. 20 000 Ft | max. 70 € | |
2. szállítás autómentővel | max. 20 000 Ft | max. 100 € | |
Kiegészítő szolgáltatás | |||
1. lakóhelyre utazás vagy úti célhoz utazás vagy | vonat II.o/autóbusz/taxi összesen | max. 140 000Ft | max. 500 € |
ezen belül taxi max. | max. 10 000 Ft | max. 35 € | |
2. bérgépjármű vagy | 24 óra | 24 óra | |
3. éjszakai szállás | max. 17 000Ft/fő | max. 60 €/fő | |
5. TERÜLETI HATÁLY
Az assistance szolgáltatás az alábbi országok területén bekövetkező biztosítási eseményekkel kapcsolatban vehető igénybe és a biztosító a szolgáltatást csak ezen országok területén nyújtja:
Andorra, Ausztria, Balti Államok, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Liechtens- tein, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Monaco, Montenegró, Németor- szág, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország európai része, Vatikánváros.
6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
A biztosító a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyiben erre lehetőség van, a biztosító a biztosítottat tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határidejéről.
A számlával igazolt költségek megtérítése a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumoknak a Genertel Casco Assistance központ- jához történő benyújtását követő 15. napon esedékes.
7. KOCKÁZATKIZÁRÁS
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek:
– gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,
– felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cse- lekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott/vagy ezen eseményekkel összefüggésben következnek be. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314. §-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, val-
lási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas,
– magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,
– a gépjármű jogszerű vezetőjenek olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,
– ionizáló sugárzás hatására következnek be,
– szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,
– során a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták vagy
– során a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésé- vel szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási ese- mény bekövetkezésében, vagy
– során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalko- holszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,
– során a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gép- jármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,
– bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjé- nek nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/bizto- sított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akara- tával összhangban vezeti a gépjárművet,
– a biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forgalom elől lezárt közúton bekövetkező balesete vagy menetképtelenné válása során következnek be,
– a biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében keletkeztek,
– során a biztosított gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával,
– elemi csapás (árvíz, felhőszakadás stb.) miatt következtek be.
8. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót a következő, 24 órán keresztül elérhető telefonszámon: a + 36 1 465-36 49. Az ügyfél a következő adatokat köteles megadni az asszisztencia központnak:
– telefonos elérhetőség;
– gépjármű modell megnevezése, alvázszáma, és rendszáma;
– a működésképtelen gépjármű helyszíne;
– a gépjármű működésképtelenségének oka és egyéb olyan fontosnak ítélt körülmény, amely a biztosítási esemény lefolyását és a kárrendezést befolyá- solják. A biztosító a
– segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosí- tási szolgáltatás megszervezését. A biztosított köteles a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a gép- kocsiban utazó személy(ek) köteles(ek) – az ehhez szükséges – a rendelke- zésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.
G) HÁZTÓL-HÁZIG KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
A biztosító az Europ Assistance Magyarország Kft. (Cg. 00-00-000000, 1399 Budapest, Pf.: 694/324 - (EAHUN), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság) (a továbbiakban: EA), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet orszá- gos segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkezése- kor a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötele- zettséget.
1.2. Biztosított vagyontárgy
Az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű.
1.3. Biztosítási esemény
Az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel Casco biztosítási különös feltételek 1. fejezet 1.3. pontjában meghatározott biztosítási események közül azok, amelyekre a biz- tosító kockázatvállalása a felek megállapodása alapján az alapbiztosítás szerint kiterjed.
2. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
2.1. A biztosító, illetve megbízottja (EA) a biztosítási esemény bekövetkezésekor a Gener- tel Casco Assistance vonalra érkező hívást és egyeztetést követően megszervezi a biz- tosítási esemény miatt sérült gépjármű eljuttatását
a) a biztosítási esemény helyszínéről vagy a biztosított lakóhelyéről – amennyiben az alapbiztosítási szerződés ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a biztosí- tott lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe;
b) a gépjármű kijavítását követően a biztosított lakóhelyére.
A Genertel Casco Assistance vonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma: (36-
1) 465-3649.
2.2. A biztosítási esemény miatt sérült biztosított gépjármű szállításának megszervezé- sét és lebonyolítását a biztosító, illetve megbízottja (EA) attól függetlenül vállalja, hogy a gépjármű menetképes vagy menetképtelen. Menetképtelen gépjármű szállítása külön szállító gépjárművel történik, míg menetképes gépjármű esetén a biztosító szolgáltatása arra terjed ki, hogy a biztosító megbízottja a gépkocsit annak önerejével, külön szál- lító gépjármű igénybevétele nélkül juttatja el a műhelybe, illetve a biztosított lakóhelyére (sofőrt biztosít).
A biztosító nem téríti meg a biztosított gépjármű önerejével történő szállítás során felmerült üzemanyagköltséget.
2.3. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgálta- tási kizárólagosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakem- ber szolgáltatását, úgy a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biz- tosító a számlával igazolt költséget a biztosítottnak téríti meg, legfeljebb a biztosítási kötvényen megjelölt összeghatárig (biztosítási összeg).
3. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.
4. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgy tekintetében önrészesedés levonása nélkül teljesíti.
5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés szolgáltatásának esedékességére vonatkozó szabályozások megegyeznek az alapbiztosítási szerződés szolgáltatásának esedékes- ségére vonatkozó szabályozásokkal azzal a kiegészítéssel, hogy a biztosító, illetve meg- bízottja (EA) a Genertel Casco Assistance vonalra érkező hívás beérkezésekor haladék- talanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését.
6. KOCKÁZATKIZÁRÁS
6.1. A biztosító nem téríti meg a biztosítási szolgáltatás során a biztosított járműben, annak tartozékaiban vagy az abban szállított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
6.2. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az a biztosított egyéb biztosítási szerző- dése alapján (pl. alapbiztosítás) megtérül.
7. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI A KÁRESEMÉNY ELŐTT ÉS UTÁN
A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte után köteles a biztosítási eseményt az alapbiztosításban meghatározottak szerinti időtartamon belül a Genertel Casco Assis- tance vonal telefonszámán bejelenteni – (00-0) 000-0000. A fedezet, jogalap és összeg- szerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
A szerződő 15 napon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve
a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.
8. BONUS
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatást az alapbiztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolása vonatkozásában nem veszi figyelembe.
H) SMART POGGYÁSZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
A jelen kiegészítő biztosítási feltételekben foglaltak szerint a biztosító forintban megtéríti
a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt.
1.2. Biztosított vagyontárgyak: a biztosított(ak) tulajdonában álló, a biztosítási esemény időpontjában a birtokukban lévő (magukkal vitt), személyi használatú mobil telekommuni- kációs és mobil számítástechnikai eszközök.
Nem terjed ki a biztosítási fedezet a 4. fejezetben felsorolt vagyontárgyakra.
1.3. Biztosított
A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogszerűen használó személyek (vezető és utasok).
1.4. Biztosítási események
1.4.1. Elemi kár
A gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban
– a gépjármű berendezéseinek meghibásodása, vagy villámcsapás, vagy külső tűz átterjedése folytán keletkezett tűz, illetve robbanás által,
– földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti épít- mény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által, – a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földren- gés által, okozott kár, azzal a feltétellel, hogy a felsorolt természeti erők a gép- jármű sérülését is okozzák.
Elemi kár biztosítási eseménynek minősül az az eset is, amennyiben a gépjárműben elhe- lyezett biztosított vagyontárgyakban a kár azáltal következik be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.
1.4.2. Töréskár
A gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban a gépjármű balesete (a gépjár- műre közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő (ideértve az ember és az állat által okozott) mechanikai behatás) – során, valamint idegen harmadik személy, vagy állat által, a gép- járműben okozott rongálás következtében keletkezett sérülés.
1.4.3. Lopáskár
Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat a gépjármű megfelelően lezárt csomagtartójá- ból vagy egyéb, a jármű belső terében kiképzett, fedéllel megfelelően lezárt tároló reke- széből dolog elleni erőszakkal ellopják és azok nem kerülnek meg.
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében megfelelően lezártnak minősül a gép-
jármű, ha a lopáskár biztosítási esemény időpontjában megfelel az alábbi követel- ményeknek:
– nyílászáró elemeinek (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomag- térfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. leve- hető tető) rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást,
– a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak,
– a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelmi beren- dezés (pl. indításgátló) a lopáskár biztosítási esemény időpontjában üzemké- pes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.
1.4.4. Rabláskár
Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat a gépjárműben tartózkodó vagy a gépjárműbe be- és kiszálló vagy a gépjárműbe be- és kirakodó biztosítottaktól elrabolják és azok nem kerülnek meg.
A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében rablásnak minősül, ha az elkövető jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a gép- járműben tartózkodó vagy abba be-, kiszálló vagy abba be-, kirakodó biztosított szemé- lyek ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
2. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
2.1. Biztosítási összeg
2.1.1. A biztosítási összeg a mindenkor hatályos kötvényen megjelölt összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa.
2.1.2. A biztosítási összeg nem függ a károsult biztosított személyek számától. Ha a biztosítási összeg nem elegendő a biztosított károsultak jelen feltételek szerint megalapozott szolgáltatási igényének teljesítésére, a szolgáltatást az összes szol- gáltatási (kártérítési) igénynek a biztosítási összeghez viszonyított arányában tel- jesíti a biztosító.
2.2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb a kötvényben megjelölt biztosítási összeg erejéig teljesít szolgáltatást.
2.2.1. Szolgáltatás totálkár esetén
Totálkárnak minősül, ha valamely biztosítási esemény következtében a biztosított vagyontárgy
2.2.1.1. megsemmisül, vagy
2.2.1.2. ellopják és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem kerül meg vagy
2.2.1.3. elrabolják és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem kerül meg vagy
2.2.1.4. a megrongálódott vagyontárgy helyreállítása gazdaságtalan.
2.2.1.5. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a biztosított vagyontárgy javítási költsé- gei meghaladják a biztosított vagyontárgy káridőponti forgalmi értéke maradványér- tékkel csökkentett összegét és a káridőponti forgalmi érték 70 %-át. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérke- zéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított vagyontárgy nettó
káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg.
2.2.1.6. Totálkár esetén a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a biztosított
vagyontárgyak káridőponti forgalmi értéke.
2.2.1.7. Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon hasz- nált és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű vagyon- tárgynak magyar forintban kifejezett forgalmi értéke.
2.2.1.8. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy fel- merül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül – áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított vagyontárgyak tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a biztosított vagyontárgy jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon meg- térült – közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon meg- térült – áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a biztosított vagyontárgy káridőponti értékének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült
– áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.
2.2.1.9. Amennyiben a biztosított áfa levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető áfa összegét totál- kár esetén nem téríti meg.
2.2.1.10. A biztosított vagyontárgyra vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fenn- állása alatt bekövetkezett lopás biztosítási eseményekre a biztosító csak a biztosí- tott vagyontárgy közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve, amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiá- nyában is – ezek megfizetésére kötelezi és az erről szóló jogerős határozatot a biz- tosított a biztosító részére bemutatta.
2.2.1.11. A biztosítottnál maradt maradvány értéke a biztosítási szolgáltatást csök- kenti.
2.2.1.12. A biztosított a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a biz- tosító részére történő bemutatásával.
2.2.1.13. A maradvány (roncs) átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A maradvány átvé- telére a biztosító nem kötelezhető.
2.2.1.14. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a biztosítási szolgáltatás teljesítése után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben az ellopott vagy elrabolt tárgyak a biztosítási szolgáltatás teljesítése után sérült állapotban kerülnek meg, úgy a biztosított azokra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatásból a maradványértéket a biztosítónak visszafizetni.
2.2.2. Szolgáltatás részkárok esetén
2.2.2.1. Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (2.2.1. pont), a biz- tosító megtéríti a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő – alkatrész- illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit.
2.2.2.2. A biztosított a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a biz- tosító részére történő bemutatásával.
2.2.2.3. A helyreállítást számlával kell igazolni, de a felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében megállapodást is köthetnek.
2.2.2.4. A helyreállítási költségből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást érvényesít.
2.2.2.5. A helyreállítás során a biztosított vagyontárgyon végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsök- kenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt a biztosított vagyontárgy funkcióinak pótlására igénybe vett kölcsönzött eszközökkel kapcso- latos költségeket a biztosító nem téríti meg.
2.2.2.6. Amennyiben a biztosított áfa levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető áfa összegét rész- károk esetén nem téríti meg.
2.2.2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreál- lítási költséget téríti. Ha a biztosított vagyontárgy helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreál- lítási költséget téríti meg.
2.2.2.8. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegy- zőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni, vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Xxxxxxx- ben a leadásra kijelölt alkatrészt a biztosított vagyontárgy helyreállítását követően nem adják át a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg.
3. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgyak tekintetében önrészese- dés levonása nélkül teljesíti.
4. KOCKÁZATKIZÁRÁS
4.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt (kockázatból kizárt események), ha az
4.1.1. a gépjárművel díj ellenében szállított vagyontárgyakban;
4.1.2. egyéb műszaki cikkekben, szórakoztatóelektronikai termékekben és ezek tar- tozékaiban keletkezett.
4.2. Ha a javítható vagyontárgyat vagy annak javítható részét, tartozékát a helyre- állítás során új alkatrésszel pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltségeket nem téríti meg.
4.3. A biztosító nem téríti meg a biztosított vagyontárgyakra telepített programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét, egyedi programok esetén a forrás- programoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költségét, ideértve
– dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét, továbbá a biztosított vagyontárgyakon tárolt adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) tör- ténő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ideértve az adatok újraelőállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).
4.4. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított vagyontárgyban keletkezett értékcsökkenésre.
5. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
5.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:
5.1.1. Törés- és elemi kár esetén a károsodott vagyontárgyat sérült állapotában kell bemutatni a biztosítónak vagy megbízottjának.
5.1.2. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után vagy a biztosító előzetes, írásbeli hozzá- járulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült, biztosított vagyontárgy helyreállításáról.
5.1.3. Az eltulajdonított biztosított vagyontárgyak megkerülését az erről való tudomás- szerzést követő 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító jogosult dönteni arról, hogy a biztosított vagyontárgyak átvételénél jelen kíván-e lenni.
5.2. A szerződő/biztosított további kötelezettségei külföldi utazás esetére
5.2.1. A biztosított vagyontárgyak lopását és rablását a külföldi rendőrhatóságnál, rob- banás- és tűzkárát az illetékes tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. A szerződő/biztosí- tott a hazaérkezést követően haladéktalanul köteles a külföldön bekövetkezett lopásról és rablásról az illetékes hazai rendőri szervet is értesíteni.
5.2.2. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő haladéktalanul értesíteni köteles
a biztosítót.
I) HIBÁS TANKOLÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
A jelen kiegészítő biztosítási feltételekben foglaltak szerint a biztosító forintban megtéríti a biztosított vagyontárgy biztosítási eseményből származó kárát.
1.2. Biztosított vagyontárgy
Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű.
1.3. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított gépjárműbe gondatlanságból nem a ren- deltetésszerű üzemeltetéshez előírt üzemanyagot tankolnak.
2. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
2.1. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg a biztosítási kötvényen megjelölt összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa.
2.2. A biztosítási szolgáltatás
A biztosító a biztosított vagyontárgy helyreállításának Magyarországon átlagosan elfo- gadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költsé- geit téríti meg.
Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás mun- kaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káre- semény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő érté- kek (a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) vehetők figyelembe. Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezér- képviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a biztosító szolgáltatásának alapja a káresemény idő- pontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.
A biztosító az anyagkezelési költséget nem téríti meg.
2.3. A biztosító nem téríti meg a biztosított vagyontárgyba betöltött hibás, nem a biz- tosított vagyontárgy rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt üzemanyag vételárát.
2.4. Az alkatrészek költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást érvényesít.
2.5. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kap- csolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, haszná- latkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjár- művekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.
2.6. Amennyiben a biztosított áfa levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető áfa összegét nem téríti meg.
2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyre- állítási költséget téríti meg. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biz- tosító ebben az esetben is a kár időpontjában megállapítható átlagos nettó helyre- állítási költséget téríti.
2.8. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosí- tott köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrészt a gépjármű helyreállítását köve- tően nem adják át a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemu- tatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg.
3. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.
4. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgy tekintetében önré- szesedés levonása nélkül teljesíti.
J) MARADVÁNY PLUSZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
A biztosító az AUTOTÁL Biztosítási Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (1158 Budapest, Xxxxxxx xxxx 00/b, Cégjegyzékszám: 01 09 071992 Adószám: 10445608- 4-42) (továbbiakban: Autotál), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevé- kenységet végző szervezet országos hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.
1.2. Biztosított vagyontárgy
Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű.
1.3. Biztosítási események
Az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel Casco biztosítási különös feltételek I. fejezet 1.3. pontjában meghatározott biztosítási események közül azok, amelyekre a biz- tosító kockázatvállalása a felek megállapodása alapján az alapbiztosítás szerint kiterjed, amennyiben a biztosítási esemény az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel Casco biztosítás különös feltételei szerint totálkárnak minősül.
2. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után jogosult az Autotál munka-
társával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatás igénybevételére. Az Autotál telefonszáma: (00-0) 000-0000, 000-0000, H-Cs: 8-17, P: 8-15.
2.1. A biztosítási esemény bekövetkezését követően a biztosító megbízottja (Autotál) az általa üzemeltetett internetes Autotál Börze elnevezésű alkalmazás segítségével a totálkárossá vált gépjárművet értékesítés céljából meghirdeti. A hirdetésre beérkezett vételi ajánlatokról, azok érvényességi idejéről és amennyiben a vételi ajánlatot tevőnek a totálkárossá vált gépjárművet a biztosított értékesíteni kívánja, úgy erre az esetre a biz- tosított további teendőiről a biztosító a biztosítottat írásban tájékoztatja.
2.2. A biztosító, illetve megbízottja (Autotál) vállalja, hogy amennyiben a totálkáros- nak minősített gépjármű további állagromlásának megelőzését szolgáló helyen történő tárolás feltételei nem adottak, úgy abban az esetben tájékoztatást és segítséget nyújt a vagyontárgy megfelelő helyre történő szállításának és tárolásának teljes körű megszer- vezésében, a biztosított vagyontárgyat megfelelő, biztonságos, zárt helyre szállítja és ott
tárolja/tároltatja, legfeljebb 30 napig. Az ezt meghaladó időtartamú tárolás költségeit a biztosítás nem fedezi, így a biztosított azt saját költségére jogosult igénybe venni. A tárolás legkorábbi kezdőnapja az a nap, amikor az alapbiztosítás már nem nyújt fede- zetet a gépjármű tárolására, míg legkésőbbi kezdőnapja a biztosítási szolgáltatás telje- sítésének napja lehet.
3. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.
K) AUTÓSTÁRS JOGVÉDELMI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítás tárgya
Jelen szerződési feltételre utalással megkötött jogvédelmi biztosítási szerződés keretében a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerződési feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatáro- zott mértékben és feltételek szerint – jogvédelmi szolgáltatást nyújt a biztosított részére.
1.2. Biztosított
1.2.1. Jelen feltétel alapján biztosított az alapbiztosítási szerződés biztosítási ajánlatán (biztosítási kötvényén, tanúsítványán) megjelölt gépjármű
a) tulajdonosa,
b) forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója, valamint
c) a gépjármű bérlői, lízingbe vevői vagy egyéb igazoltan jogszerű vezetői és utasai.
1.2.2. Amennyiben az 1.2.1. c) pont szerint biztosított személyeknek a biztosító jogvé- delmi szolgáltatás keretében jogi eljárási költséget térít, a biztosító a biztosítási véde- lem alatt álló jogi eljárás lezárultát követően írásban értesíti az 1.2.1. a) és b) pont szerint biztosított személyeket az adott biztosítási időszakra még rendelkezésre álló biztosítási összeg mértékéről.
1.3. Biztosítási események
1.3.1. A biztosítási védelem a biztosítási ajánlaton (biztosítási kötvényen, tanúsítványon) megjelölt gépjármű üzemeltetésével, használatával összefüggésben keletkezett vagy olyan jogviszonyból származó érdeksérelmekre terjed ki, melyeknek a tárgya a biztosí- tott gépjármű.
1.3.2. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az 1.3.1. pontban rögzített feltétel fennáll és
a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy
b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szen- vedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.
1.3.3. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő ese- mény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.
1.3.4. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó
magatartásnak) minősül
– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggés- ben a káresemény bekövetkezett,
– szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegést megvalósító magatartás
elkövetése,
– büntetőjogi, szabálysértési jogvédelem esetén a bűncselekmény (szabálysér- tés) törvényi tényállását megvalósító magatartás elkövetése,
– vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem esetén
a közlekedési baleset okozása, illetve a közlekedési szabályok megszegése,
– előzetes képviselet jogvédelme esetén a személyi sérülés időpontja.
Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).
Folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén további feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá essen.
Amennyiben a jogi érdeksérelem közlekedési balesettel függ össze, akkor a közleke- dési balesetnek a biztosítási szerződés hatálya alatt kell bekövetkezni abban az esetben is, amennyiben a biztosítottat az ellene indult szabálysértési/büntetőeljárás során vagy a biztosítói kárrendezési eljárás során éri érdeksérelem.
2. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
2.1. Biztosítási összeg
A biztosító a biztosítási szolgáltatást – a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvé- nyen feltüntetett – biztosítási összeg erejéig teljesíti.
2.2. Biztosítási szolgáltatás
2.2.1. A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint, segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen
– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,
– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, a biztosított védelméről szabálysértési és büntetőeljárás során, valamint
– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez
szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.
2.2.2. Jogvédelmi szolgáltatási területek
A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:
2.2.2.1. Kártérítési jogvédelem
Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű rendeltetésszerű hasz- nálatával összefüggésben
– a biztosítottnak okozott károk miatt a biztosított által előterjesztett kártérítési
igények érvényesítésére,
– a biztosított által okozott károk miatt a biztosítottal szemben előterjesztett kár- térítési igények elhárítására.
2.2.2.2. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem
A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítási szerződésben feltüntetett gép- jármű rendeltetésszerű használatával összefüggésben gondatlanul elkövetett szabály- sértések vagy bűncselekmények miatt, a biztosított személlyel szemben indult szabály- sértési-, illetve büntetőeljárásban.
Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos
elkövetés miatt büntethetők
– szándékosan elkövetett bűncselekmények miatt emelt vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszünte- tik (kivéve, ha a biztosított halála, elévülés vagy kegyelem miatt szűnik meg az eljárás) vagy a biztosítottat jogerősen felmenti a bíróság vagy a bűncselek- mény gondatlan elkövetése miatt jogerős ítélet születik;
– ha a bűncselekmény gondatlan elkövetése miatt indult eljárásban utóbb a szándé- kos elkövetést állapítják meg, a biztosított köteles visszafizetni a biztosítónak min- den, a jogvédelmi szolgáltatás keretében a biztosító által megtérített jogi költséget.
2.2.2.3. Szerződéses jogvédelem
A szerződéses jogvédelem fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjár- műre kötött polgári jogi szerződésekből eredő igények érvényesítésére és elhárítására.
Nem terjed ki a biztosítási védelem azokra a szerződésekből eredő igények érvé- nyesítésére, melyek a biztosított által üzletszerűen folytatott gépjármű forgalma- zási, bérbeadási vagy lízing tevékenységre vonatkoznak.
2.2.2.4. Vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem
A biztosítás védelmet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárművel okozott közlekedési baleset vagy a közlekedési szabályok megszegése miatt a járművezetés- től való eltiltás, a vezetői engedély, a jármű okmányainak bevonása, az okmányokban biztosított jogok korlátozása miatt a biztosítottal szemben indult büntető-, szabálysértési és más hatósági eljárásokban.
2.2.2.5. Előzetes képviselet jogvédelme
A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítottat ért – 8 napon túl gyógyuló –
személyi sérüléses károk miatti kártérítési igények érvényesítése esetén.
Amennyiben a biztosított közlekedési balesetben 8 napon túl gyógyuló személyi sérülést szenved és a közlekedési balesetért nem felelős, a biztosító előzetes jogi képviseletet biztosít a személyi sérülésre vonatkozó
– kártérítési igény megfogalmazására és a kárdokumentáció összeállítására,
– kártérítési igény benyújtására a károkozóval vagy a károkozó helyett helytál- lásra kötelezettel (pl. felelősség biztosító) szemben,
– kártérítési igénnyel kapcsolatos egyeztető tárgyalásokra,
– a kártérítési igény rendezésére vonatkozó megállapodást tartalmazó okirat
összeállítására, véleményezésére.
2.2.3. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei
2.2.3.1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása ese-
tén teljesíti:
– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd 1. fejezet 1.3.) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből (lásd
5. fejezet) és
– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd 4. fejezet) és
– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele
szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és
– a sikerkilátás-vizsgálat során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély
van az igényérvényesítés sikerére (lásd 2.2.4. pont).
2.2.3.2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot
– amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szol- gáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel,
– büntetőjogi jogvédelem esetén, valamint
– amennyiben a biztosító az ellenérdekű fél.
2.2.4. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás
2.2.4.1. Sikerkilátás-vizsgálat
a) A 2.2.3.2. pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvé- nyesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgá- lat). Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jog-érvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha
– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínű- síthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és
– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megté- rülése.
b) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével
– a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvé- nyesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket. Amennyiben a tényállás vizsgálata után
– a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következ- tetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.
c) Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a biztosítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a 2.2.4.1.d) pontban meghatározott határidő a sikerkilátás vizsgála- tához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.
d) A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni. Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről (lsd. 2.2.4.2. pont), valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerző- déssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.
2.2.4.2. Egyeztető eljárás
a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgál- tatás teljesítését és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhez-
vételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.
b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megne- vezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyúj- tani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.
c) Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.
d) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője
a sikerkilátás kérdésében
– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni;
– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult a saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesí- teni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igény-érvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alap- xxx xxxxxxxxxxx – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertes- ségnek pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat kép- viselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a 2.2.7.1.c) pont szerint viseli.
e) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljá- rás költségét a biztosító viseli,
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosí- tóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.
f) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.
2.2.5. A biztosított jogi képviselete
2.2.5.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bár- mely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelő- zően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás ered- ménytelensége esetén szabadon megválasztani a jogi képviselőjét (ügyvédjét).
2.2.5.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíró- ság illetékességi területén működő ügyvéd is.
2.2.5.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a bizto- sító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.
2.2.5.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.
2.2.5.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügy- véddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti meg a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.
2.2.5.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról
folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyző- könyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.
2.2.5.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért.
A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.
2.2.6. Érdekellentét esetén követendő eljárás
2.2.6.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán – az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy – a biztosító az ellenérdekű fél.
2.2.6.2. Érdekellentét esetén
a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,
b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedeze- tet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.
c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.
2.2.6.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biz- tosítottat az érdekellentét fennállásáról és a 2.2.6.2. pontban foglaltakról.
2.2.7. Jogvédelmi szolgáltatások
2.2.7.1. Jogvédelmi szolgáltatások
A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd 2.2.3.1. pont) a bizto-
sító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:
a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él
szabad ügyvédválasztási jogával,
b) szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a 2.2.7.1.c. pont szerint,
c) a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:
– ügyvédi díj
A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbí- zási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban megha- tározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.
– jogi eljárások költsége
A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valameny- nyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfi- zetésére vagy előlegezésére.
– ellenérdekű fél költsége
A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyi- ben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.
– végrehajtás költsége
A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a vég-
rehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.
– szakvélemény költsége
Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szak- véleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.
– fordítási költség
Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indo-
kolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.
– óvadék
A biztosító – a biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes letartóztatásának megszüntetése érdekében, a biztosított terhére megállapí- tott óvadékot.
– Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék megelőlegezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása ese- tén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.
– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, az előzetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.
2.2.7.2. A jogi költségek viselésének feltételei
a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézke- dések által merültek fel.
b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesz- tességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyez- ség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.
c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárs- sal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltsé- get olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.
d) Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képvi- selő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz az eljárás során felmerülő további költsé- geket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.
e) Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.
f) Nem fedezi a biztosítás
– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási esemény- nyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,
– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.
g) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, ameny- nyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.
h) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak rész- ben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, ame- lyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.
2.2.8. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)
2.2.8.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.
2.2.8.2. A 2.2.8.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedménye- zési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igé- nyei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
3. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.
4. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
4.1. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)
4.1.1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekinte- tében a jogi érdeksérelem bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.
4.1.2. A 4.1.1. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szer- ződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szer- ződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.
4.1.3. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.
5. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL
A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:
a) ha az ajánlaton vagy kötvényen megjelölt gépjárművet a biztosított a jármű veze- tésére érvényes hatósági engedély nélkül vagy a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélye nélkül vezette;
Jelen kizárás nem vonatkozik az 1. fejezet 1.2.1. b) és c) pont szerint biztosított szemé- lyekre, ha ezek alapos okkal feltételezhették, hogy a vezető rendelkezik vezetői enge- déllyel, illetve a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélyével.
b) olyan szerződéses vagy kártérítési igények érvényesítésére, amelyek a bizto- sított által üzletszerűen szállított rakománnyal, áruval állnak összefüggésben;
c) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szem- ben okozott, illetve elszenvedett érdeksérelmeire;
d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;
e) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogelle- nesen okozott;
f) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;
g) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdek- sérelmek esetén;
h) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekin- tetében;
i) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege nem éri el a 10 000 Ft-ot.
6. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
6.1. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme
során
6.1.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak
a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet
– személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
– elektronikus úton (xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx),
– telefonon nyitvatartási időben (xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx) a Contact Center +36 1 288 0000-ás számán,
– interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxx- szolgalat/karbejelentes/karbejelentes-kezdemenyezese?p=casco),
– faxon a 06 1 451 3881-es számon,
– levélben a Genertel Biztosító Zrt., Dokumentumkezelő Központ, 7602 Pécs,
Pf. 999 címen.
b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell
– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdek- sérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szem- ben igényt érvényesít,
– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani
– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),
– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával. Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyide- jűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.
A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéséhez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:
– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállal- kozási, kölcsön stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;
– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvéte- leket, iratokat;
– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb
iratokat;
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljá- rás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra
került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;
– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéd- del kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;
– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költ- ség kifizetését igazoló bizonylatot.
d) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költsé- geket pedig jogosult visszakövetelni.
6.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során
Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor
a biztosított köteles:
a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében;
b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cse- lekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biz- tosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását;
c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különö- sen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosí- tóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányá- ban a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos;
d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a bizto- sítónak megküldeni.
7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
A biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi. LXXXVIII. törvény 161. § a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárai- nak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazot- tai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágaza- tot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasí- tási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más bizto- sítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.
L) BENNÜLŐK BALESETBIZTOSÍTÁSA ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
Jelen általános feltételek (továbbiakban: feltételek) – ellenkező szerződéses kikötés hiá- nyában – a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Bennülők balesetbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a feltételekre hivatkozással kötötték.
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A jelen általános feltételekhez különös biztosítási feltételek kapcsolódnak, melyek a jelen feltételekben foglaltaktól eltérhetnek. Az általános és különös feltételek eltérése esetén a különös feltétel előírásai az irányadóak.
1.2. Jelen feltételek szerint létrejött balesetbiztosítás kizárólag Genertel casco biztosítás
kiegészítő biztosításaként köthető meg.
1.3. A jelen általános és az ehhez kapcsolódó különös feltételek, valamint az alapbizto- sítási feltételek eltérése esetén a jelen általános és az ehhez kapcsolódó különös felté- telek az irányadóak. A jelen általános feltételekben, a kapcsolódó különös feltételekben, illetve az alapbiztosítási feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvény- könyv és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
2.1. A biztosítási szerződés alanyai a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett.
2.2. Biztosítottak azok a személyek, akik a szerződő vagy a jármű fölött rendelkezésre jogosult személy akaratából a járműben vagy azon tartózkodnak, vagy szállításukkal oko- zati összefüggésben a 3.1.1. pontjában leírt tevékenységet folytatnak.
2.3. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult.
2.4. A biztosítási szerződésben kedvezményezettnek minősül:
a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások tekintetében a biztosított;
b) a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i).
3. A KOCKÁZATVISELÉS KÖRE
3.1. A biztosítás tárgya
3.1.1. A biztosítás a gépjármű vagy utánfutó vezetésével, használatával, kezelésével, be- és kirakodással, valamint valamely helyre történő beállásának irányításával okozati összefüggésben álló balesetekre vonatkozik. A biztosítás kiterjed a be- és kiszállás során bekövetkező balesetekre is.
3.1.2. A biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg(ek) a szerződésben megneve- zett gépjármű minden egyes igazgatásrendészetileg engedélyezett ülőhelyére vonatkozik.
3.1.3. Ha a baleset időpontjában a járműben több személy tartózkodik, mint ahány igaz- gatásrendészetileg engedélyezett ülőhely a járműben található, úgy az egyes biztosítot- tak után fizetendő biztosítási szolgáltatás ennek megfelelően arányosan csökken.
3.2. A baleset fogalma
3.2.1. Jelen általános feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kocká- zatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.
3.2.2. Jelen általános feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá a tetanuszfertő- zés, ha azt a balesettel összefüggésben diagnosztizálták, és a baleset napját követő 20 napon belül fordultak a panaszokkal először orvoshoz. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
3.2.3. Jelen általános feltételek szerint – a fentiektől eltekintve – nem minősül balesetnek
a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszer- vezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki, kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek;
b) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be;
c) a porckorongsérv kialakulása, kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye;
d) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása, kivéve, ha a károso- dás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mecha- nikus behatás következménye.
3.3. A biztosítási esemény
3.3.1. A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó különös feltételek alapján létre- jött biztosítási szerződés szerinti biztosítási események a különös feltételekben ilyenként meghatározott események.
3.4. Területi hatály
A biztosítás területi hatálya Európa területére terjed ki. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.
4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
4.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje
A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a bizto- sító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szükségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
4.2. A teljesítéshez (kifizetéshez) szükséges dokumentumok
4.2.1. A szerződésben szereplő balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó igénybejelen- tés esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a vonatkozó különös feltételekben meghatáro- zott dokumentumokon kívül:
a) a balesetet szenvedett biztosítottat szállító szerződésbe bevont jármű forgalmi vagy
hatósági engedélyét;
b) a járművön/járműben utazók névsorát, amennyiben ilyen készült;
c) a szerződő által írásban készített baleseti jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a baleset helyét, a baleset pontos időpontját, a balesetet szenvedett személy személyi adatait, a baleset részletes körülményeit, következményeit, a tanúk adatait és elérhetőségét;
d) szükség esetén annak a ténynek az igazolását, hogy a szerződés hatálya az adott biz- tosítottra is kiterjed.
4.2.2. A szolgáltatási igény elbírálásához bekérhető további dokumentumok
A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mel- lett a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másola- tát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:
a) amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kap- csolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozat, vagy a jogerős bírósági határozat). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll;
b) a biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztá- zásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);
c) a biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a bizto- sított kórelőzményi adatairól;
d) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;
e) a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adato- kat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szük- séges felhatalmazása alapján);
f) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kap- csolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyző- könyve;
g) a biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anya- könyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély);
h) a biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biz- tosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé;
i) a biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes ide- gen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását;
j) a biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely
adathordozón történő benyújtását;
k) a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.
4.3. Biztosító teljesítésének esedékessége
4.3.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szüksé-
ges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti.
4.3.2. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.
4.3.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biz- tosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.
4.3.4. A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a szemé- lyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosí- tott viseli.
5. KÖZLÉSI, VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉS
5.1. Ha a szerződő közlési, változás bejelentési kötelezettségét megsérti, a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötés- kor ismerte, vagy
b) a szerződő változás bejelentési kötelezettségét megsértette, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási ese- ményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános feltételek VIII.2. pontjában szabályozott szerződésmódosítási illetve felmondási lehetőségével, vagy
c) az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
5.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkal- mazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.
Ha a biztosított mentesülést eredményező magatartása eredményeként bekövet- kező balesetben további biztosítottak is balesetet szenvednek, ezen okból a bizto- sító a további biztosítottak tekintetében nem mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
5.3. A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha
a) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábí- tószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mér- tékű véralkohol koncentráció;
b) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott;
c) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a bizto- sított a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett;
d) biztosítási esemény azzal összefüggésben történt, hogy a biztosított nem tartotta be, illetve figyelmen kívül hagyta a szerződő által közölt, a jármű használatára vonatkozó előírásokat, illetve figyelmeztetéseket.
A szerződő súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha a biztosítási esemény azzal össze- függésben történt, hogy olyan járművet bocsátott a biztosítottak rendelkezésére, mely a biztosítási esemény időpontjában nem rendelkezett érvényes forgalmi és/vagy hatósági engedéllyel, valamint érvényes kötelező felelősségbiztosítással.
5.4. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése ese- tén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nél- kül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megil- lető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a 6.2. pontban foglaltak szerint mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
6. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉBŐL KIZÁRT ESEMÉNYEK
6.1. Balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások
6.1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) ionizáló sugárzás;
b) nukleáris energia;
c) HIV-fertőzés;
d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargá- sok, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forrada- lom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rend- bontás, határvillongások, felkelés.
6.1.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy vala- mely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
6.1.3. A biztosító kockázatviselése a 7.1.1. d) pontban foglaltakkal ellentétben kiter- jed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár meg- előzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
6.1.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre:
a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fenn- állott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi elle- nőrzést igényelt;
b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelésre, ennek következmé- nyeire.
6.1.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a lelki működés zavaraira, beteg- ségeire.
6.1.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka a szerződésben szereplő járművel történő versenyzés közúton vagy verseny- zésre alkalmas egyéb terepen.
BALESETI HALÁLRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
Jelen különös feltételek a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív Bennü- lők balesetbiztosítási szerződéseinek baleseti halálra vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek, feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Genertel Biztosító Zrt. Bennülők balesetbiztosítás általános szerződési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) irányadók, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.
A szerződésre egyebekben az alapbiztosítási szerződés, valamint a hatályos magyar jog- szabályok– különösen a Polgári Törvénykönyv – rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
1.1. Biztosítási esemény
Az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek 3.2.), melynek
következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.
1.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.
2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a halál időpontjában hatá- lyos kötvényben rögzített biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére.
2.2. Amennyiben a biztosított kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatti halála a jelen biztosítási szerződés megszűnését követően, de a biztosítási eseményben meghatározott baleset időpontjától számított egy éven belül következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben rögzített biztosítási össze- get kell figyelembe venni.
3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI
3.1. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek
5.2.1. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:
3.1.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igény-
bejelentőt;
3.1.2. továbbá a következő iratok másolatát:
a) a halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis;
b) a boncolási jegyzőkönyv;
c) a biztosított halotti anyakönyvi kivonata;
d) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig kelet- kezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma;
e) a baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült;
f) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült;
g) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül: amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg vagy vesztette életét, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye;
h) a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, örök- lési bizonyítvány, bírósági határozat).
BALESETI EREDETŰ, 30%-OT ELÉRŐ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
Jelen különös feltételek a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Bennü- lők balesetbiztosítási szerződéseinek baleseti eredetű, 30%-ot elérő maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek, feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.
A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Genertel Biztosító Zrt. Bennülők balesetbiztosításának általános szerződési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) irányadók, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.
A szerződésre egyebekben az alapbiztosítási szerződés, valamint a hatályos magyar jog- szabályok– különösen a Polgári Törvénykönyv – rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
1.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (álta- lános feltételek 3.2.), melynek következtében a biztosított legalább 30%-ot elérő mértékű maradandó egészségkárosodást szenved.
1.2. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség
csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza.
1.3. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak
tekinthető.
Ha az egészségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, a biztosító orvos szakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkároso- dás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szem- pontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint.
A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megválto- zása, a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset követ- keztében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik a maradandó egészségkárosodásra vonat- kozó szolgáltatási igény alapját.
1.4. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.
2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén kizárólag maradandó egész- ségkárosodás (jelen különös feltételek 1.3.) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.
2.2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a maradandó egészségká- rosodás mértékének megállapításakor hatályos kötvényben, ennek hiányában a szerző- dés megszűnésekor hatályban volt kötvényben rögzített biztosítási összegnek a mara- dandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként, amennyiben az egészségkárosodás mértéke eléri a 30%-ot.
2.3. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító
orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:
testrészek, érzékszervek egészségkárosodása | egészségkáro- sodás mértéke |
egyik kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 70% |
egyik kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működéskép- telensége | 65% |
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 60% |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 20% |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 10% |
egyik comb csipőízületben történő elvesztése, vagy a csípőízület teljes műkö- désképtelensége | 70% |
egyik comb részleges csonkolása, vagy a térdízület teljes működésképtelensége | 60% |
egyik lábszár részleges csonkolása | 50% |
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 30% |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 5% |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 2% |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a má- sik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesz- tette | 65% |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 60% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 15% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette | 45% |
a szaglóérzék teljes elvesztése | 10% |
az ízlelőképesség teljes elvesztése | 5% |
3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI
3.1. Ha az egészségkárosodás mértéke a 2.3. pont alatti táblázat alapján nem állapít- ható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.
A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi káro- sodására, a károsodás mértékéig a biztosítás nem nyújt fedezetet.
Az Orvosszakértői Intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meg- határozott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke a biztosító orvosa által megállapítandó maradandó egészségkárosodás mértékénél és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó.
A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.
3.2. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségká-
rosodás nem lehet nagyobb 100%-nál.
3.3. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egész- ségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.
3.4. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható,
ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.
3.5. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatás- ként fizetendő összeg mértéke még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a bizto- sítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.
3.6. A biztosító teljesítésének további feltételeit a szerződésre vonatkozó általános felté- telek 5. fejezete tartalmazza.
3.7. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek
5.2.1. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:
3.7.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igény-
bejelentőt;
3.7.2. továbbá a következő iratok másolatát:
a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai;
b) a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült;
c) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült;
d) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:
– rendőrségi jegyzőkönyv másolatát;
– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye;
e) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.
3.8. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a biztosító által meg- nevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.
3.9. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a bizto- sított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.
3.10. A biztosító a jogalap fennállása esetén az alábbi határidőkön belül teljesít szolgál- tatást:
a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások alapján megállapított szol- gáltatást a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges utolsó irat beérke- zését követő 30 napon belül;
b) egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását követően 30 napon belü=l, illetőleg legkésőbb a balesetet követő 2 év letelte után 30 napon belül.
Genertel Biztosító Zrt.
Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999
Telefonos ügyfélszolgálat: 00 (0) 000 0000 xxx.xxxxxxxx.xx
Nysz.: 21972
Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések
Hatályos: 2021. február 9-től
Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett
Generali Csoporthoz tartozik.
TARTALOMJEGYZÉK
1. A Biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok: 3
5. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás
6. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 7
7. Távértékesítési tájékoztató, valamint az elektronikus szerződéskötés
11. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje 18
14. Kedvezmények igénybevétele 19
17. Irányadó jog, joghatóság kikötése 21
18. A jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv
rendelkezéseitől lényegesen eltérő rendelkezései 21
GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Genertel Biztosító Zrt-hez fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal fog- lalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételé- ről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.
Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek
– biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXX-
VIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási aján- lat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskö- tési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.
Jelen ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (a továbbiakban: ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szer- ződésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.
Az ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létrejövő jogviszony tartalmát képezik továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biz- tosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös és kiegészítő szerződési feltételek, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.
A jelen ügyféltájékoztatóban, az általános szerződési feltételekben, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.
1. A BIZTOSÍTÓRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK:
A Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „biztosító” vagy „társaság”) a Generali Biztosító Zrt. által 2007. július 16-án alapított biztosító társaság.
Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosí- tói Csoportok Nyilvántartásába 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.
A Társaság neve: Genertel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság
A társaság alaptőkéje
(jegyzett tőkéje): 1 000 000 000,- Ft
Az alap (jegyzett) tőke ténylegesen
rendelkezésre bocsátott összege: 1 000 000 000,- Ft
A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.
A társaság levelezési címe 7602 Pécs, Pf. 999.
A társaság internetes elérhetősége: xxx.xxxxxxxx.xx
A székhely állama: Magyarország
Adatkezelési azonosító: 41022
Cégjegyzékszáma: 00-00-000000
Adószáma: 14011838-4-44
ÁFA csoportazonosító száma: 17780058-5-44
Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás
A társaság cégformája: részvénytársaság
Működési módja: zártkörű
Telefon: (36-1) 000-00 00
A társaság egyedüli részvényese: Generali Biztosító Zrt.
Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
Cégjegyzékszáma: 00-00-000000
Székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.
A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességé- ről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) érhető el.
2. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Figyelemmel arra, hogy társaságunk biztosítási termékeit elsődlegesen távértékesítés keretében, telefonon illetőleg interneten keresztül értékesíti, ezen értékesítési formának és módszernek megfelelően társaságunk elsősorban a székhelyén működő telefonos ügyfélszolgálatával áll ügyfelei rendelkezésére. Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Internetes ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk (Tele- Center) biztosítja az elérhetőséget. A személyes ügyintézés lehetősége a 0000 Xxxxxxxx Xxxx xx 00-00. xxxx alatt megtalálható ügyfélszolgálati helyiségben biztosított. A sze- mélyes ügyfélszolgálat félfogadási rendje megtalálható társaságunk honlapján is, avagy az iránt a 06 (1) 288 00 00-ás telefonszámon is lehet érdeklődni. Ezen utóbbi telefonos elérhetőségen, valamint az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül egyúttal mód van a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására is.
Az ügyfélszolgálat elérhetőségei:
Telefonszám: (06-1) 000-00 00
Fax: (06-1) 000-00 00
Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf.: 999
Internet: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx
Személyes ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx Xxxx xx 00-00.
Személyes ügyfélszolgálat
nyitvatartása: Hétfő, Kexx, Szerda, Péntek: 8.00-16.00, Csütörtök: 8.00-18.00
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kie- gészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenysé- gére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbiak szerint terjesztheti elő:
a) szóban (személyesen) a Genertel Biztosító Zrt. Ügyfélszolgálatán, az Ügyfélszol- gálat nyitvatartási idejében (2. pont);
b) írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen), a biztosító ügyfélszol- gálati elérhetőségein (2. pont) keresztül;
c) telefonon az ügyfélszolgálat fenti telefonszámán (2. pont) keresztül, péntekenként 8 órától 18 óráig, minden más munkanapon pedig 8 órától 20 óráig.
Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkeze- lési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapun- kon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodánkban kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.
Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx
A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kap- csolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vita- rendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.
A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.
A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénz- ügyi szolgáltatókra, így a Genertel Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a bizto- sító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.
A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyar- országon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.
Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el:
xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx
4.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet).
A Felügyelet elérhetőségei
Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest.
Központi telefon: (x00 0) 000-0000
Központi fax: (x00 0) 000-0000
Webcím: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Ügyfélszolgálat telefonszáma: (+36 80) 203-776
Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxx- tovedelem), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.
4.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indí- tott eljárás keretében – ellenőrzi
a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felha- talmazása alapján kiadott jogszabályban, továbbá közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban előírt rendelkezések, valamint
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló tör- vény rendelkezéseinek,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló tör- vény rendelkezéseinek, továbbá
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá
e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e ren- delkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény sze- rinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosító- nál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fenti- ekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.
5. A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET ELJÁRÁSA, A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS ÉS A BÍRÓI ÚT IGÉNYBEVÉTELE
5.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testü- let. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénz- ügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írás- ban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi
Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége ese- tén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkí- mélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.
A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei
Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.
Levélcím elszámolással, Pénzügyi Békéltető Testület szerződésmódosulással kapcsolatos ügyekben: 1539 Budapest Pf.: 670 Levélcím általános ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület
H-1525 Budapest Pf.:172
Telefon: (+36 80) 203-776
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.
5.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békél- tetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevé- kenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
5.3. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarende- zési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.
6. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK
6.1. A biztosítási titok
Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiz- tosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosító- val kötött szerződéseire vonatkozik.
6.2. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések
A Bit. 137-141.§-ai, valamint a 147. §-a alapján (a törvény szerinti számozás és felsoro- lás megtartásával):
137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámo-
lási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, fel- számolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt eset- ben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felha- talmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás ese- tén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjár- művekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektroni- kus Közszolgáltatások Központi Hivatalával
m)az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekinte- tében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Szám- lát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielé- gítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biz- tosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős minisz- ter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűj- tése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal,
szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz-
tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót tör- vényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli.
(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatáro- zott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kap- csolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli meg- kereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.
(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvé- nyek módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alap- ján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140.
§-ban és a 141. §-ban, továbbá a 6.7. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljá- rást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószer- rel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásá- val, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.
(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljá-
rás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.
(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.
139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnül- döző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény- ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.
140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes ada- tok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.
(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása ese- tén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendel- kezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
147. § (2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vo- natkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
6.3. A veszélyközösség védelme céljából történő adatkezelés
A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jog- szabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit.149. §-ában biztosított felhatalmazása alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási ter- mék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit.149. § (3)-(6) bekezdésben
meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meg- határozott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adato- kat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
Társaságunk ennek keretében,
⮚ baleset és betegség biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meg- határozott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;
⮚ szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött jármű- vek, légi járművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kér- heti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat;
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;
⮚ a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást), a légi járművekkel kapcsola- tos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősségbizto- sítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapo- tára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi, – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy szemé- lyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi
– az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
⮚ a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművek- kel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésé- vel kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk ese- tén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adato- kat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó ada- tokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérülése- ire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés sze- rinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunk- nak. Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvé- telt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvénye- sítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként tár- saságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető. Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a szemé- lyes adataihoz hozzáférést biztosít. Ha az ügyfél a személyes adataihoz hozzáférést kér és társaságunk – a jelen bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt. Társasá- gunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kap- csolhatja össze. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
A biztosító a veszélyközösség védelme érdekében történő adatátvétel folytán más biz- tosítótól beszerzett adatokat a fent részletezett feltételekkel és időtartam elteltéig kezeli.
6.4. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás
A jelen adatkezelési tájékoztató keretében, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a szemé- lyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áram- lásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Adat- védelmi Rendelet) alapján tájékoztatjuk Önt arról, hogy az Ön személyes adatait hogyan és milyen célokkal kezeljük.
6.4.1. Ki fogja kezelni az Ön személyes adatait?
Az adatok kezelője (“adatkezelő”) a Genertel Biztosító Zrt.
6.4.2. Hogyan kezeljük és használjuk az Ön személyes adatait? A biztosító az alábbi célokból kezeli az Ön személyes adatait:
i) a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, nyilvántartása, állományban tartása,
ii) kockázatvállalás, kockázatelbírálás és kockázatkezelés
iii) a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése
iv) a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biz- tosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása
v) panaszok kezelése
vi) pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása
A biztosító a személyes adatokat
i) a biztosítási szerződés teljesítése,
ii) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztése, érvényesítése, védelme
iii) jogi kötelezettség teljesítése (számviteli bizonylatok kezelése és megőrzése, pénzmo- sás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi ille- tőség megállapítása, panaszkezelési tevékenység)
iv) egészségügyi adatok kezelése esetében az Ön kifejezett hozzájárulása
v) jogos érdekének érvényesítése (így különösen: teljesítménymutatók figyelése, kocká- zatelbírálási és károkkal kapcsolatos kockázatok kezelése, visszaélések megakadá- lyozása céljából)
alapján kezeli.
6.4.3 Milyen személyes adatokat kezelünk?
Kizárólag azokat a személyes adatokat kezeljük, amelyek a fent említett adatkezelési célok eléréséhez szükségesek, és a cél elérésére alkalmasak. A biztosító különösen az alábbi adatokat kezeli attól függően, hogy Ön milyen biztosítási szerződést köt velünk.
– természetes személyi azonosító adatok, lakcím, nem
– egyéb azonosító adatok (pl. adóazonosító jel, rendszám, telefonszám, e-mail cím)
– pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám, jövedelemre, megtakarításra vonatkozó adatok)
– a biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelen- tett igények/károk adatait is (pl. a biztosított vagyontárgyra, a kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, fényképek, vagy személybiztosítások, illetve személyi károk esetén akár egészségügyi adatok)
Bizonyos esetekben harmadik személyektől kapunk Önre vonatkozóan személyes ada- tokat, például, ha Ön biztosítási alkusz közreműködésével köt nálunk biztosítást, vagy alkuszon keresztül jelent biztosítási igényt, kárigényt.
6.4.4. Kikkel osztjuk meg az Ön személyes adatait?
Az adatkezelések során külső szolgáltatókat (mint adatfeldolgozók, kiszervezett tevé- kenységet végző szervezetek) és függő biztosításközvetítőket veszünk igénybe, akik részére az Ön adatait átadhatjuk. Adatfeldolgozóinkat és a kiszervezett tevékenységet végző szervezeteket Ön a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkról elérhető adatkezelési tájé- koztatóból ismerheti meg, a biztosító mindenkori függő biztosításközvetítőiről pedig Ön a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet honlapján tájékozódhat xxxx://xxx.xxx. hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/piaci-szereplok-keresese
6.4.5 Miért van szükségünk arra, hogy Ön megadja a részünkre a személyes adatait? Személyes adatainak a megadására a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott összegű és típusú biztosítások esetén az ada- tok szolgáltatását jogszabály írja elő számunkra, a pénzmosás és terrorizmus finanszí- rozásának a megelőzése és megakadályozása érdekében. Az adatszolgáltatás elmara- dása ezért – különösen ez utóbbi esetben – azzal a következménnyel jár Önre nézve, hogy nem kötünk Önnel szerződést. Ugyanilyen következménnyel járhat az is, ha a bizto- sítás megkötéséhez egészségügyi kockázatfelmérés, vagy az Ön személyi körülménye-
ire, vagyoni helyzetére vonatkozó igényfelmérés szükséges, azonban Ön az ehhez szük- séges adatainak a kezeléséhez nem járul hozzá.
6.4.6. Az Önt megillető jogok a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatban
– Hozzáférés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól visszajelzést kapjon arra vonatko- zóan, hogy személyes adatainak a kezelése folyamatban van-e, és jogosult arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon.
– Helyesbítés – Ön jogosult arra, hogy a biztosítótól személyes adatainak a helyesbíté- sét vagy kiegészítését kérje, ha azok pontatlanok vagy hiányosak.
– Törlés – Ön kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:
a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöttük vagy más módon kezeltük;
b) Ön visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelés- nek nincsen más jogalapja;
c) Ön tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, ideértve a jogos érdekre ala- pított profilalkotást is és nincsen elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy abban az esetben, ha az Ön adatainak a kezelése közvetlen üzletszerzés érde- kében történik, és Ön tiltakozik adatainak ilyen célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is amennyiben az közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik
d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
e) a személyes adatokat a biztosítóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban elő- írt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
f) a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
– Korlátozás – Ön kérheti, hogy a biztosító korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül
a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtar- tamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a szemé- lyes adatok pontosságát.
b) az adatkezelés jogellenes és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok fel- használásának korlátozását
c) a biztosítónak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védel- méhez;
d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy társaságunk jogos indokai elsőbb- séget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.
– Adathordozhatóság – Ön kérheti, hogy a biztosító az Ön adatait egy másik adatkezelő- nek továbbítsa, és/vagy arra, hogy az Önre vonatkozó személyes adatokat Ön tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja.
– A hozzájárulás visszavonása – Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni.
Ön a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos, a fenti jogain alapuló kérelmeit, tiltakozását a jelen tájékoztatóban feltüntetett elérhetőségi címek bármelyikén beje- lentheti, a biztosító adatvédelmi tisztviselőjének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat, panaszokat a Központi ügyfélkapcsolati és panaszkezelési csoport bírálja el az adatvé- delmi tisztviselő bevonásával, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a kérelem nyomán hozott intézkedéséről. Az intézkedés és tájékoztatás az Ön részére díjmentes, kivéve, ha a kérelem túlzó jellegű vagy egyértelműen megalapozatlan.
Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada-
tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
6.4.7. A személyes adatainak a kezelésével szembeni tiltakozás joga
Amennyiben az Ön személyes adatainak a kezelése jogos érdeken alapul, ideértve a jogos érdeken alapuló profilalkotást vagy közvetlen üzletszerzési célú adatkezelést is, Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben.
6.4.8. Meddig tároljuk az Ön személyes adatait?
a) A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatkezelés esetén:
Az Ön adatait a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeljük, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezel- jük, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye- síthető.
b) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztésén, érvényesítésén, védel- mén alapuló adatkezelés esetén:
Amíg az adott jogi igénnyel kapcsolatban a bírósági jogérvényesítés lehetősége fennáll.
c) jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés esetén:
Mindaddig, amíg azt a kötelező adatkezelést előíró jogszabály előírja. Ennek kereté- ben például a számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat 9 évig, míg a pénz- mosás és terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében kezelt adatokat 8 évig kötelesek vagyunk megőrizni.
d) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás visszavonásáig
e) jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, amíg az ennek alapjául szolgáló körülmé- nyek fennállnak.
6.4.9. Hová fordulhat panaszával?
Amennyiben Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit a biz- tosítónál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendeletet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbejelentést tenni.
A Nemzeti Adatvédelmi es Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00.
Levelezési cím: 1374 Budapest, Pf. 603.
Telefon: 00 0 000 0000
Telefax: 06 1 391 1410
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
Web: xxxx.xx
Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogo- sult bírósághoz fordulni. A pert Ön – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózko- dási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.
7. TÁVÉRTÉKESÍTÉSI TÁJÉKOZTATÓ, VALAMINT AZ ELEKTRONIKUS SZERZŐDÉS- KÖTÉS SZABÁLYAI
7.1. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3.§ (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6.§-a értelmé- ben az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nél- kül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott. Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog, olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségeinek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A felmondási jogot határidő- ben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a tör- vény 6.§ (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi. A biztosítási szerződés azon a napon szű- nik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. Amennyiben a szer- ződő a felmondásra nyitva álló határidőn belüli kockázatviselési kezdettel köti meg a szer- ződést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti. A törvény 8.§-a értelmében, amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig tör- tént kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meg- határozott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a tényle- gesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.
7.2. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által üze- meltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen a xxxxxxxx.xx weboldal.
7.2.2. A biztosítási ajánlat megtételéhez, illetve a szerződés megkötéséhez az elektroni- kus értékesítési felületeken feltüntetett adatokat kell megadni, majd az ajánlatot az elekt- ronikus értékesítési felületen kell beküldeni a biztosítónak. Az elektronikus értékesítési felületen a megadott adatokat az ajánlat beküldéséig lehet módosítani. Az ajánlattétel (szerződéskötés) lépései – amelyek termékenként eltérhetnek – az elektronikus értéke- sítési felületeken láthatók.
7.2.3. A biztosítási szerződésre vonatkozó szerződéses feltételeket a biztosító még az ajánlat megtételét megelőzően a szerződő számára hozzáférhetővé teszi. A szerződéses feltételek megismeréséről és elfogadásáról a szerződőnek az ajánlat megtételét meg- előzően nyilatkoznia kell. Ennek előfeltétele a szerződéses feltételeknek az elektronikus értékesítési felületről történő közvetlen megnyitása és elolvasása.
7.2.4. A biztosítási ajánlat sikeres beküldéséről a biztosító elektronikus úton értesíti a szerződőt. A biztosítási ajánlat elfogadása esetén a biztosító fokozott biztonságú elekt- ronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kötvényt állít ki a szerződésről. A szerződés magyar nyelven jön létre és írásbeli szerződésnek minősül. A szerződés létrejöttének részletszabályait a biztosítási feltételek tartalmazzák.
7.2.5. A biztosító a szerződést rögzíti és azt a szerződő kérésére utóbb is hozzáférhe- tővé teszi.
8. ADÓZÁSI TUDNIVALÓK
8.1. Az Általános Forgalmi Adó megtérítése
A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (ÁFA) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az ÁFA összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vál- lalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az ÁFA összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogo- sultnak az ÁFA összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.
8.2. Balesetbiztosítási termékekkel kapcsolatos adózási tudnivalók
Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az baleseti szolgál- tatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolódóan a magánszemélynek adókö- telezettsége nincs.
Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a felelősségbiztosítás alapján a magánszemély javára fizetett jövedelmet pótló kár- térítés. A kifizetéskor a biztosító levonja az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőle- get. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szerepeltetni.
9. KÉSEDELMI KAMAT
A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvény- könyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot felszámítani.
Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi
IX. törvény szerint vállalkozásnak, vagy szerződő hatóságnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat mellett ugyanebben a törvényben meghatározott behajtási költségátalányra tarthat igényt.
10. ADMINISZTRÁCIÓS DÍJ
A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárá- sokkal összefüggésben felmerülő költségei megtérülése érdekében. Az egyes eljá- rásokért felszámítandó mindenkori adminisztrációs díjakat a biztosító honlapján teszi közzé.
11. A BEFIZETETT BIZTOSÍTÁSI DÍJ ELSZÁMOLÁSÁNAK SORRENDJE
Amennyiben a Szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan kiegyenlí- tetlen tartozása áll fenn Társaságunkkal szemben, és a Szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a Szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban az alábbi sor- rendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.
Amennyiben a Szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valameny- nyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.
12. A DÍJFIZETÉS MÓDJA
12.1. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:
– készpénz-átutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csek- ket, melyet a szerződő köteles befizetni,
– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyó- számláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,
– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő meg- bízást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.
12.2. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biz- tosító által kiállított készpénz-átutalási megbízás (csekk), díjbekérő vagy más doku- mentum, a szerződő köteles az esedékes díjat belföldi postautalványon (postai „piros” csekken) vagy banki átutalással a kötvényszám feltüntetése mellett megfizetni.
12.3. Amennyiben az ügyfél a díjbekérőt az esedékes egyszeri díj vagy díjrészlet esedékességét megelőző 10. napig nem kapja kézhez, ezt az ettől számított 5 napon belül az ügyfélszolgálati elérhetőségek bármelyikén köteles jelezni.
12.4. A szerződőnek bármikor lehetősége van a biztosító honlapján erre kialakított felü- leten esedékes díjának bankkártyával történő befizetésére (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxx- felszolgalat/online-dijfizetes).
12.5. A szerződő eltérő rendelkezése hiányában,
a) ha a biztosítási szerződés a szerződő biztosítási ajánlata alapján nem jön létre, a biz- tosító a szerződő által esetlegesen már megfizetett biztosítási díjat
aa) bankkártyás fizetés esetén a szerződő lakcímre postai úton,
ab) átutalásos díjfizetés esetén pedig a feladó bankszámlára átutalással fizeti vissza;
b) ha a biztosítási szerződés megszűnik és a biztosítónak díj visszafizetési kötelezett- sége keletkezik, akkor a biztosító a visszafizetendő biztosítási díjat
ba) bankkártyás fizetés esetén a szerződésen rögzített bankszámlára átutalással, ennek hiányában a szerződő lakcímére postai úton;
bb) átutalással vagy csoportos beszedési megbízással történő fizetés esetén a feladó bankszámlára átutalással;
bc) készpénzátutalási megbízással (csekken) történő fizetés esetén a szerződő lak- címére postai úton
fizeti vissza.
13.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy.
13.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló jogviszonya alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyidejű- leg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termé- keit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen oko- zott károkért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
13.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a bizto- sítók egymással versengő termékeit közvetíti. A független biztosításközvetítő a tevékeny- sége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A füg- getlen biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkoza- tok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró szemé- lyek tevékenységére is.
13.4. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. és 2. pontjában megha- tározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi sze- mély minősül, aki az őt megbízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett, javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleg- gel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltéte- lek mindegyike teljesül:
a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,
b) a közvetített biztosítási termék kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,
c) a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy felelősségi kockáza- tot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,
d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át.
13.5. A biztosító képviselője – ideértve a biztosító ügynökét is – biztosítási díj átvé- telére nem jogosult.
13.6. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes ügy- nök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.
13.7. A biztosítóval munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenysé- get végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő, a Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pont a) alpont szerinti természetes személyek (a biztosító közreműködői) teljesítményarányos díjazásban részesülnek. Ez a tájékoztatás arra az esetre is kiterjed, ha a biztosító ügyfele a biztosítási szerződéssel összefüggésben, a szerződés megkötése után teljesít fizetést
– a folytatólagos, előre ütemezett díjak kivételével.
14. KEDVEZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE
Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvez- ményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn, (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy
a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére. Ilyen esetben a kedvezmény nélkül szá- mított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk) küld, vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését először megkísérli.
15. JOGNYILATKOZATOK
15.1. A biztosító jogosult a biztosítási szerződés kezelésével kapcsolatos informáci- ókat elektronikus úton megküldeni a szerződő részére, valamint a biztosítási díjakról szóló számlát elektronikus úton, elektronikus formátumban kiállítani.
A biztosítási szerződések kezelésével kapcsolatos információk a következők: a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, megszűnésével, szolgáltatási, kárrendezési igénnyel, szolgáltatások elérhetőségével, ügyintézéssel, kármegelő- zéssel kapcsolatos, valamint a biztosítási díjról szóló információk.
15.2. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követő 5. munkana- pon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett
– biztosító által nyilvántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.
15.3. Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt,
– ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján,
– ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján
kell kézbesítettnek tekintetni.
15.4. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesített- nek tekinteni.
15.5. A biztosítóhoz címzett, távollevők között tett jognyilatkozat a biztosítóhoz való meg- érkezéssel, míg az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a biztosító számára hozzáférhetővé válik.
15.6. A szerződő felek a biztosítási szerződés vonatkozásában írásban megtett nyi- latkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.
16. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
16.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a Felek esetleges korábbi szerző- déses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
16.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi fel- tételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.
16.3. A Biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szer- ződő nem áll semmilyen
a) az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy
b) az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ide- értve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.
A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozá- sok vagy tilalmak hatálya alatt állnak.
A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépé- sének napja.
A Biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifize- tésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.
16.4. A biztosító a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) eseté- ben jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megvál- toztatni, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a tech- nikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jogszabály módosításban foglalt mértéket.
16.5. Felhívjuk a figyelmét, amennyiben a biztosítási terméket egy csomag vagy ugyana- zon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítőjeként vásárolja meg, amely nem biztosítás, úgy az áru vagy a szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről az eladó, illetve a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.
16.6. A biztosító a termékeit tanácsadás nélkül értékesíti.
17. IRÁNYADÓ JOG, JOGHATÓSÁG KIKÖTÉSE
A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jog- szabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szer- ződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.
18. A JELEN ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓNAK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDEL- KEZÉSEITŐL LÉNYEGESEN ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI
Jelen fejezet az ügyféltájékoztató azon rendelkezéseit tartalmazza, amelyek lényegesen eltérnek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől.
18.1. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (11. pont)
Amennyiben a Szerződő által a Biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes bizto- sítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint, annak hiányában jelen ügyféltájékoz- tatóban foglaltak szerint történik meg. Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szer-
ződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé, úgy a befizetett díj elszámolása a jelen ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.
18.2. Jognyilatkozatok (15. pont)
A Ptk. 6:7. §-ban foglaltaktól eltérően, a szerződő felek a biztosítási szerződés vonatko- zásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájá- ban a biztosító által megadott elérhetőségekre.
18.3. Egyéb rendelkezések (16. pont)
A Ptk. 6:63. §.-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a Fexxx xsetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzlet- ágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
Genertel Biztosító Zrt.
Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999
Telefonos ügyfélszolgálat: 00 (0) 000 0000 xxx.xxxxxxxx.xx
Nysz.: 21978
Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF)
Hatályos: 2021. április 29-től
Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában a 26-os sorszámon bejegyzett
Generali Csoporthoz tartozik.
TARTALOMJEGYZÉK
1. A biztosítási szerződés alanyai 3
2. A biztosítási szerződés létrejötte 4
3. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya 5
4. A biztosítási szerződés tartama 5
5. Biztosítási összeg /A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 5
9. Kárbejelentés, kárrendezés 10
10. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 12
11. A biztosítási szerződés megszűnése 13
12. Megtérítési igény 14
13. Elévülés 14
14. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 14
GENERTEL ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI
FELTÉTELEK (GÁVF)
A Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF) a Genertel Biztosító Zrt-vel kötött valamennyi vagyonbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerző- dési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést a GÁVF-re hivatko- zással kötötték.
Ezen általános feltételek alapján a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biz- tosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött szolgál- tatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.
Az egyes biztosítások különös feltételeinek a jelen GÁVF-ben foglaltakkal ellentétes ren- delkezései esetén a különös feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
1.1. Biztosító
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
1.2. Szerződő
1.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biz- tosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró ter- mészetes személy.
1.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyi- latkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.
1.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
1.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájá- rulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerző- désbe való belépése folytán változik.
1.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fele- lős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.3. Biztosított
A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).
2.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet
– a felek külön írásbeli megállapodásával,
– a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfo- gadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,
– a biztosító ráutaló magatartásával. (2.1.5. pont)
2.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.
2.1.4. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tar- talommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyel- mét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfe- lelően jön létre.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
2.1.5. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tar- talommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoz- tatás birtokában,
– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.
Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
2.1.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lénye- ges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létre- jöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
2.1.7. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül –
jogosult visszautasítani.
3. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya
3.1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont
– a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában nem lehet korábbi, mint az ajánlat- tételt követő nap 0. órája.
3.2. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellenkező kikötést nem tar- talmaz – kizárólag Magyarország területére terjed ki.
4. A biztosítási szerződés tartama
4.1. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan
tartamú.
4.2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig minden évben a szerződés hatályba lépésével megegyező naptári nap előtti nap. Határozott idejű szerződés ese- tén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama. A felek ezen rendelkezésektől eltérhetnek.
5. Biztosítási összeg /A biztosító szolgáltatási kötelezettsége
5.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatá- sának felső határa.
5.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. Ilyen esetben a szerződő a biztosított vagyontárgy valóságos értékének megfelelően leszállított biztosítási díjat tartozik megfizetni. A szerződő jogosult az eredeti és a leszállított biztosítási díj különbözetének a visszatérítésére.
A túlbiztosításból eredő semmisségre vonatkozó rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
5.3. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiz- tosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
5.4. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biz- tosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minősülő (I.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfele- lően kiegészíti (fedezetfeltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (1.2.1. pont), a fedezetfel- töltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biz- tosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyon- tárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
5.6. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
5.7. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.
Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosí- tási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között oko- zati összefüggés áll fenn.
6. A biztosítási díj
A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
6.1. Díjfizetési kötelezettség alanya
6.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.
6.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (1.2.5. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő fél- lel egyetemlegesen felel.
6.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)
A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.
6.3. Díjfizetés esedékessége
6.3.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés hatályba lépésekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés hatály- balépésekor esedékes.
6.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
6.4. A biztosítási díj módosítása
6.4.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a biztosító nyilvántartása szerinti, azonos módozatú biztosítási szerződések kár- gyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változására, vagy a biz- tosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben módosíthatja.
A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nap- pal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szer- ződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordu- lót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja.
Felmondás hiányában a szerződő a következő biztosítási időszak első napjától kez- dődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
6.4.2. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (1.2.1. pont), úgy a 6.4.1. pontban foglaltaktól függetlenül a biztosítási díj abban az esetben is módo- sul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő biztosí- tási időszak első napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.
6.5. A díjfizetés elmulasztásának következményei
6.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség idő- pontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem tel- jesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
6.5.2. Abban az esetben, ha a szerződés a fent írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számí- tott százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
6.5.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a 6.5.1. pont- ban foglalt szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befi- zetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
6.5.4. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befize- tése nem hozza újból létre. A biztosító köteles az utólagosan befizetett díj visszatérítésére.
6.6. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
6.6.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
6.6.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.
7. A felek együttműködése
7.1. Közlési kötelezettség
A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat meg- tételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosí- tónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóság- nak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
7.2. Változás bejelentési kötelezettség
7.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lénye- ges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha
a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a bizto- sítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyon- érték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;
b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;
c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;
d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;
e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
f) a biztosított vagyont érintő végrehajtási, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy vég- elszámolás megindítását;
g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy
technológia bevezetését;
h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leál- lítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;
i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását;
j) kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus leve lezési cím,) megváltozását.
7.2.2. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerző- dés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.
7.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
7.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmé- nyek változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növe- kedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel írásban felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módo- sító javaslat megtételekor felhívta.
Ha a biztosító e joxxxxxx xem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a bizto- sítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudo- mására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.
Jelen rendelkezések nem érintik a Biztosító szerződés megtámadására vonatkozó jogait.
7.5. Kármegelőzési kötelezettség
7.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepí- tésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előíráso- kat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felis- mert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kárme- gelőzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
7.5.2. A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség ese- tén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor elle- nőrizni.
7.6. Kárenyhítési kötelezettség
7.6.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.
7.6.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, uta- sításainak megtartását ellenőrizni.
8. A biztosítási esemény
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szer- ződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.
9. Kárbejelentés, kárrendezés
9.1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően hala- déktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül a biztosítónak
a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
b) telefonon: munkanapokon a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán a 06 1 288 00 00-ás
telefonszámon
c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxx- szolgalat/karbejelentes)
d) levélben a 7602 Pécs, Pf.: 999 címen bejelenteni.
9.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell
a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),
d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy
vagy szervezet nevét.
Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.
Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szer- ződő (biztosított) köteles azt az illetékes hatóságnak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben rögzíttetni.
9.3. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendel- kezése hiányában a biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérí- téséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni, amennyiben az a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges:
a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény ), továbbá más biztosí- tónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatá- lyos biztosítási szerződésre vonatkozó kötvény, vagy más igazoló dokumentumot,
b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisz- tázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumokat (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a bizto- sítási esemény körülményeiről),
c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelemi hatóságnál) tör- ténő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűze- seti hatósági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során kelet- kezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azokat ügyfélként megismerheti,
d) a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelentésről készült jegyző- könyv másolati példányát,
e) a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész vagy a bíróság által hozott határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyző- könyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azok rendelkezésre állnak,
f) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumait, különösen: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellá- tás során keletkezett iratokat, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumokat,
g) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülmény- nyel összefüggő adatokat tartalmazó iratokat, a jogosultnak a titoktartás alóli fel- mentéshez adott hozzájárulását és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazását,
h) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, szám- viteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződé- seket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, mely- nek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,
i) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzé- séhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközöket, erőforrások használatának költ- ségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratokat,
j) a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi
jogosultságát igazoló okiratot,
k) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülmény- nyel kapcsolatban közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratokat, külö- nös tekintettel az eljárás során készült szakértői véleményekre, jegyzőkönyvekre és tanúnyilatkozatra, feltéve, hogy azok a szerződő vagy a biztosított ügyfélként megismerheti,
l) esetleges tanúk nyilatkozatait a káresemény körülményeire vonatkozóan.
9.4. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumen- tumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
9.5. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
9.6. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, illetve a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezett- sége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötele- zettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
9.7. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelentés- től számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
9.8. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
9.9. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár megszemlézése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javí- tásról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási ese- ménynek, illetve annak következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazol- hatósága érdekében köteles gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállí- tást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázatviselési hely azonosítására alkal- mas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szerződő, vagy
9.10. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kéz- hezvételét követő 15. napon esedékes.
9.11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szak- értő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, ille- tőleg viseli.
9.12 A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben fizeti meg.
9.13. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.
10. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól
10.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához (ideértve a biztosított vagyontárgy használatával összefüggő tevékenységet is) közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy meg- bízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
10.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a 10. 1. a)-c) pont- ban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a 7. 5. és 6. pont szerinti – kármegelőzési vagy kárenyhítési köte- lezettségének, így különösen, ha
a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;
b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási ese- mény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szük- séges intézkedés hiányában következett be;
c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhí- tése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.
10.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a 7. 1. és a 7. 2. pontban szabályo- zott – a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskö- téskor ismerte vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
10.4. Amennyiben a biztosított a – 9. pontban meghatározott – kárbejelentési köte- lezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási ese- mény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
11. A biztosítási szerződés megszűnése
11.1. Megszűnik a biztosítási szerződés
a) rendes felmondással, amennyiben azt határozatlan időre kötötték; (11.2.)
b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;
c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel 6.5.1. pontjában meg- határozottak szerint;
d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a 6.4.1. pontban foglaltak szerint
– a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja,
e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos fel- mondása esetén a 2.1.6. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel 7.4. pontjában foglaltak szerint;
f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetke- zett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biz- tosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak meg- felelő része megszűnik;
g) a Xxxxx közös megegyezésével.
11.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.
11.3. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
11.4. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a bizto- sítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
11.5. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.
11.6. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának köv- etkezménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tula- jdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.