Contract

UNION-Mátrix élet- és baleset-biztosítás

Biztosítási Feltételek

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen biztosítási feltételekre hivatkozva kötött szerződés alapján a szerződés- ben meghatározott díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy meghatáro- zott biztosítási események bekövetkezése esetén a szerződésben meghatáro- zott szolgáltatásokat nyújtja.

A biztosító tájékoztatási kötelezettsége

A biztosítási szerződés megkötését megelőző tájékoztatás

– A biztosító a biztosítási szerződés megkötése előtt, a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, bizonyítható és azonosítható módon, köz- érthetően, egyértelműen és részletesen, írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosító adatairól, felügyeleti hatóságáról, a biztosítási szerződés jellemző- iről és egyéb, külön jogszabályban meghatározott, adatokról.

– A biztosító felméri a szerződő igényeit, illetve a szerződő által megadott információk alapján pontosítja azokat, továbbá termékismertetőt/ ügyféltájékoztatót ad át a szerződő részére.

– A biztosítót terhelő tájékoztatási kötelezettség a biztosításközvetítőt terheli, amennyiben a biztosítási szerződés megkötésében alkusz (független bizto- sításközvetítő) működik közre.

– A szerződő írásban nyilatkozik arról, hogy a fenti tájékoztatást megkapta. Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a biztosított orvosi vizsgálata, akkor a biztosító arról is tájékoztatást ad, hogy a biztosított az elvégzett vizs- gálatok eredményeit az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

A biztosítási szerződés megkötését követő tájékoztatás

– Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén köteles a szerződőt tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Amennyiben a szerződő fogyasztó, úgy ezen tájékoztatás kéz- hezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásban felmondhatja.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a szerződő a hozzá intézett nyilatkoza- tokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1. A szerződés alanyai

1.1. A biztosító az a jogi személy, amely a szerződésben meghatározott díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítottat ért biztosítási események esetén a szerződésben meghatározott szol- gáltatásokat nyújtja.

1.2. A szerződő fél az a természetes vagy jogi személy, aki az érvényes jognyilatkozatokat teszi és a biztosítási díjat a biztosítónak megfizeti.

1.3. A biztosított az a természetes személy, akire vonatkozóan a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége beáll. A biztosított életkora a szerződésbe való belépéskor legalább 18 és legfeljebb 60 év lehet. A belépési kort úgy kell megállapítani, hogy a biztosított születési évszámát le kell vonni a biztosítás kezdetének évszámából.

1.3.1. Társbiztosított lehet a biztosított mellett egy fő 18-60 év közötti személy, a 2.7.3. pontban leírtak szerint.

1.3.2. Együttbiztosítottak lehetnek a biztosított és társbiztosítottak mel- lett 1-18. xx közötti személyek, továbbiakban gyermek(ek), az

2.7.3. pontban leírtak szerint.

1.4. Nem biztosítható személyek

Nem biztosíthatók az alábbi személyek:

1.4.1. az 1. életévüket még nem betöltötték be

1.4.2. az állandó gondozásra szorulók (állandó gondozásra szorulónak tekintendő az a személy, aki fogyatékos, ápolást igényel és min- dennapi életviteléhez állandóan és tartósan külső segítséget kény- szerül igénybe venni.)

1.4.3. az alábbi betegségben szenvedők:

– a magyar társadalombiztosítási szerv határozata alapján bármi- lyen fokú maradandó egészségkárosodással bír,

– idült szív- és keringési rendszeri betegségben szenved,

– vérzékeny,

– inzulin-függő cukorbetegségben szenved,

– dialízis kezelésben részesül,

– Alzheimer-kórban szenved,

– skizofrén,

– Parkinson-kórban szenved,

– 5 évnél régebben diagnosztizált sclerosis multiplex betegség- ben szenved,

– HIV-fertőzött,

– sokízületi gyulladásban szenved,

– csontritkulás megbetegedésben szenved,

– egyensúlyszerv megbetegedésében szenved,

– vak,

– a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt szakorvos által igazoltan 30 napon túl munkaképtelen volt,

– epilepsziás megbetegedésben szenved,

– a biztosítási szerződés megkötését megelőző 5 éven belül diag-

nosztizált rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenved.

1.5. Kedvezményezett: a biztosítási szerződésben megjelölt szolgálta- tások igénybevételére jogosult személy.

1.5.1. Kedvezményezett lehet:

a) a szerződésben megnevezett, szerződő által megjelölt (termé- szetes és jogi) személy,

b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa,

c) a) és b) pont szerinti személyek hiányában, vagy ha a kedvez- ményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási ese- mény időpontjában, a biztosított vagy örököse.

1.5.2. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formá- ban kijelölését visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosí- tott a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

1.5.3. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a kedvezményezett későbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a köt- vényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki.

1.5.4. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályában tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megvál- toztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek a részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a bizto- sítót tájékoztatni kell.

1.5.5. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezménye- zett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.

2. A szerződés létrejötte

2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával, a szerző- dő által a biztosító ajánlati nyomtatványán tett ajánlata alapján jön létre, s a 4. pontban meghatározott kockázatviselési kezdettel lép hatályba. Az ajánlat elfogadásáról a biztosító kötvényt állít ki.

2.2. A szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre.

2.3. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, a biz- tosítási szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

2.4. Amennyiben a biztosított cselekvőképességében vagyoni jognyilat- kozatai tekintetében részlegesen korlátozott, vagy cselekvőképte- len nagykorú személy a szerződés érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges.

2.5. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a kötelezettség- vállalás tagállamának hivatalos nyelvén köteles a szerződőt tájé- koztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. A szerződő ezen tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásban felmondhatja.

2.6. A felmondás kézhezvételétől számított 15 napon belül a biztosító köteles a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban – bármely jogcímen – teljesített befizetésekkel elszámolni.

2.7. A biztosítás megkötésének feltétele a biztosítottakra vonatkozóan:

2.7.1. A biztosítónál egy biztosítottra vonatkozóan csak egy UNION- Mátrix élet- és baleset-biztosítás köthető.

2.7.2. A biztosítás megköthető egy biztosítottra illetve társbiztosítottra.

2.7.3. Családi biztosítás

Társbiztosított lehet a biztosítási ajánlat megtételének időpontjá- ban a biztosítottal egy háztartásban élő házastárs, élettárs.

Együttbiztosított lehet a biztosítottal és társbiztosítottal egy ház- tartásban élő valamennyi gyermek (ideértve az örökbefogadott, mostoha, és nevelt gyermeket is).

Amennyiben az utolsó együttbiztosított a 18. életévét betöltötte, vagy a kockázatviselés tartamán belül meghalt, a biztosító a szerződést a szerződő írásbeli bejelentése alapján a díjfizetési gyakoriságnak meg- felelően egy biztosítottra szóló egyéni szerződéssé alakítja át.

Xxxx személy nem köthet családi biztosítást.

2.7.4. Egy biztosítottra szóló szerződés a biztosítási évforduló napjával kiterjeszthető társbiztosítottra és együttbiztosítottra is. Társbiztosítottra szóló biztosítás esetén bármely biztosítottnak a szerződésből való kilépése vagy a kockázatviselés tartamán belül bekövetkező halála esetén a biztosító a szerződést – a szerződő írásbeli bejelentése alapján – a díjfizetési gyakoriságnak megfele- lően egy biztosítottra szóló szerződéssé alakítja át.

2.8. Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezések

2.8.1. Értelmező rendelkezések

Fogyasztó: Fogyasztónak az a természetes személy minősül, aki- nek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége

körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá aki a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.

Távközlő eszköz: Távközlő eszköznek minősül bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – a szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére.

A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezések hatálya:

A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezéseket azon bizto- sítási szerződésre kell alkalmazni, amelyet a biztosító és a fogyasz- tó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag táv- közlő eszközt alkalmaz.

2.8.2. Felmondási jog

A fogyasztó jogosult a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a szerződéskötés napjától számított 30 napon belül felmondani. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (H-1461 Budapest, Pf.: 131), vagy a (00-0) 000-0000 faxszámra kell küldeni. A biztosítási szerződés azon a napon szûnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. Amennyiben a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen tel- jesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni.

A fogyasztó által fizetett összeg nem haladhatja meg a már telje- sített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékû, hogy szankciónak minősüljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legalább 30 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

2.8.3. A távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozóan a biztosító az első díj megfizetésére díjhalasztást ad, melynek tarta- ma 30 nap. A díjhalasztás az ajánlat aláírását követő nap 0 órája- kor kezdődik. Amennyiben az első díj a 30. nap elteltéig nem kerül megfizetésre, a szerződés megszűnik.

3. A biztosítás tartama, biztosítási időszak

3.1. A biztosítás határozott 10 (tíz) év tartamra köthető.

3.2. Biztosítási évforduló: az ajánlat aláírását követő hónap első napjá- nak évenkénti fordulónapja. A két forduló nap közötti egy év a biztosítási időszak.

3.3. A biztosítás lejáratának a napja a 10. biztosítási év utolsó napja.

4. A biztosító kockázatviselése

4.1. A biztosító kockázatviselése – ellenkező megállapodás hiányában

– az ajánlat aláírását követő hónap első napjának 0 órájakor kez- dődik, amely naptól terheli a díjfizetési kötelezettség a szerződőt. Amennyiben az ajánlattételkor a szerződő felek a biztosítás kezde- tének tekintetében a jelen szabálytól eltérően állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete ez esetben sem előzheti meg az ajánlat aláírásának dátumát. A biztosító kockázatviselése a biztosításba később belépő biztosítottak esetében a belépést követő biztosítási évfordulón kezdődik.

4.2. A biztosító kockázatviselése egy biztosított vonatkozásában az alábbi esetekben szűnik meg:

– a biztosított halálának napján;

– a biztosított 100%-os egészségkárosodása esetén a szolgáltatás teljesítését követő első biztosítási évfordulón;

– együttbiztosított gyermekre vonatkozóan a 18. életévének betöl- tését követő első biztosítási évfordulón;

– ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik az 1.4. pont szerint nem biztosítható személlyé, az adott biztosítási időszak utolsó napjával reá nézve megszűnik a biztosító kocká- zatviselése. Ezen időszakban a biztosító teljesítési kötelezettsé- ge csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és egészségi állapota között nincs ok-okozati összefüggés;

– a szerződés megszűnésekor.

4.3. A biztosító kockázatviselése a Föld valamennyi országára a nap 24 órájában kiterjed.

4.4. Várakozási idő

Jelen biztosítás esetében a biztosító a szerződés létrejöttétől szá- mított 3 hónap tartamú várakozási időt köt ki a haláleseti szolgál- tatásra vonatkozóan. A várakozási idő alatt a biztosító kizárólag abban az esetben nyújt haláleseti szolgáltatást, ha a biztosított baleset vagy heveny fertőző betegség folytán halt meg.

5. A szerződés megszűnése

5.1. A biztosítási szerződés megszűnik:

a) a szerződő rendes illetve rendkívüli felmondásával,

b) a biztosító felmondásával,

c) díjfizetés elmulasztása esetén a 6.5. pontban foglaltak szerint,

d) szerződő természetes személy halálával, amennyiben a biztosí- tott a szerződésbe szerződőként nem lépett be,

e) a szerződő jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, ameny- nyiben a biztosított a szerződésbe szerződőként nem lépett be,

f) határozott tartamú szerződés esetén a megjelölt tartam elteltével,

g) ha a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonta, és a szerződésbe szerződőként nem lépett

be, a biztosítási időszak végével,

h) egy biztosítottra szóló egyéni szerződés esetén a 4.2. pontban felsorolt esetekben.

5.2. A szerződő felmondási joga

5.2.1. Rendes felmondás

A szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – a szer- ződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja.

5.2.2. Rendkívüli felmondás

Az életbiztosítási szerződést a fogyasztó a szerződés létrejöttéről való

2.5. pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő az őt megillető felmondási jogról érvényesen nem mondhat le. A szerződőt a felmondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve amennyiben a megkö- tött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

5.3. A biztosító felmondási joga

A biztosító a szerződést – kizárólag a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén – írásban, a szerződőhöz intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal, indokolás nélkül 30 napos felmondási idő- vel a biztosítási évfordulóra mondhatja fel.

6. A biztosítás díja és a díjfizetés rendje

6.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének ellenértéke, mely- nek megfizetésére a szerződő köteles.

6.2. A biztosítási díj a tartam végéig a biztosítási évfordulón évente előre esedékes. A szerződésben a felek megállapodhatnak az éves díj féléves, negyedéves vagy havi részletekben történő megfizeté- sében.

6.3. A biztosítás első díját a biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg kell megfizetni. A folytatólagos biztosítási díj a díjfizetés gyakori- ság szerint esedékes.

6.4. A biztosítási díj függ a biztosítottak számától, a kockázati életbiz- tosítás valamint a baleset-biztosítás biztosítási összegétől. A díj független a biztosított nemétől.

6.5. Ha a szerződő az esedékes biztosítás díjat nem fizeti meg, a biz- tosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredmény- telen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késede- lem nélkül bírósági úton érvényesíti.

6.6. A szerződés díjnemfizetés miatti megszűnését követően beérkező díjak nem eredményezik a szerződés automatikus újbóli hatályba lépését és a biztosító újbóli illetőleg folytatólagos kockázatviselését.

6.7. Amennyiben a szerződés a díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, a szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írás- ban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. Amennyiben a biztosító a szerződő reaktiválás iránti kérelmét elfogadja és a szerződő a teljes díjhátralékát megfizeti, a biztosítás eredeti tartalommal és összeggel lép újra hatályba. A reaktiválási kérelem vonatkozásában a biztosító jogosult kockázat-elbírálásra.

6.8. A biztosító a biztosítás díjára vonatkozóan értékkövetést nem alkalmaz.

7. A biztosítási összeg

7.1. A biztosítási összeget, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa, a szerződéskötéskor a szerződő választja meg a biztosító által felajánlott lehetőségek közül, és az a tartam során nem módosítható.

7.2. Társbiztosítottak esetén csak azonos biztosítási díj választható és az azonos díjhoz azonos baleset-biztosítási összegek tartoznak, de a biztosítotti korcsoportok figyelembevételével a haláleseti biztosí- tási összegek eltérhetnek.

7.3. A biztosító a biztosítás összegére vonatkozóan értékkövetést nem alkalmaz.

8. Közlési kötelezettség

8.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat, és egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

8.2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy az ajánlat megtételekor a szerződő és a biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges, minden olyan körülményt, adatot a biztosítóval közölni, amelyeket ismer vagy ismernie kell, illetve amire vonatko- zóan a biztosító kérdést tett fel. A biztosító által írásban feltett kérdésekre adott, hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszaik- kal a felek eleget tesznek közlési kötelezettségüknek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

8.3. A biztosító nem fogadja el az életbiztosítási szerződést, amennyi- ben az ajánlaton a szerződő azonosításához szükséges adatok (név, születéskori név, állampolgárság, lakcím, azonosító okmány száma, típusa) nem szerepelnek.

8.4. Ha a biztosítottra vonatkozóan az UNION Biztosítónál meglévő és érvényes élet- és kritikus betegségekre szóló biztosítások összesí- tett biztosítás összege az ajánlattétel időpontjában meghaladja a

20 millió forintot, a biztosító az ajánlat felvételekor jogosult a biztosított egészségi állapotára vonatkozóan kérdést feltenni.

8.5. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülményeire vonatkozó kérdéseket tehet fel, egészségi vizsgálatot írhat elő. A biztosító kockázat-elbírálási és kárrendezési szerveivel szemben a biztosítottat az orvosi titoktartás alóli felmentés érdekében külön nyilatkozattételre hívja fel.

8.6. Amennyiben a kérdésekre adott válaszok, vagy az egészségi vizsgá- lat kockázatnövelő tényezőt tárnak fel, a biztosító jogosult a szolgál- tatásokat alacsonyabb összegre megajánlani, pótdíjat felszámítani vagy az ajánlatot elutasítani. A biztosító az ajánlat esetleges eluta- sítását nem köteles megindokolni. Ilyenkor a biztosítási ajánlattal kapcsolatos valamennyi irat a biztosító birtokában marad.

8.7. A szerződő és a biztosított a biztosítás tartama alatt a szerződés- ben meghatározott lényeges körülmények tekintetében változás bejelentési kötelezettséggel tartozik, melyet írásban kell a biztosí- tóhoz bejelenteni.

8.8. Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szer- ződéskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának első 5 évében gyakorolhatja. A szerződő köteles bizonyítani, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, illetve a szerződés megkötésétől az 5 év már eltelt.

8.9. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be. A közlési kötelezettség megsértése ellenére is beáll a biztosító kötelezettsé- ge, ha a szerződéskötéstől a biztosítási esemény bekövetkeztéig már 5 év eltelt.

8.10. A 8.8. és 8.9. pontok rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezett- ség megsértésének következményeire is alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló 5 éves időszak a változás bejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

9. Kizárt kockázatok

Közös szabályok a haláleseti valamint a baleseti kockázatokra vonatkozóan.

9.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála vagy balesete közvetlenül vagy közvetve össze- függésben áll harci eseményben vagy más háborús cselekményben valamely fél mellett történő aktív részvétellel vagy az állam elleni bűncselekményben való részvétellel. Jelen feltételek szempontjá- ból háborúnak minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, a határvillongás, a felkelés, a forradalom, a zendülés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, idegen ország hatá- rozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak ten- geri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény. (A kommandó támadás és a terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cse- lekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel.) E szerződés szerint állam elleni bűncselek- mény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít, így különö- sen: lázadás, kémkedés, rombolás.

9.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biz- tosított halála vagy balesete atomkárok (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lézersugárzás, valamint ezek szennyezése) folytán következik be.

9.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála vagy balesete bódító-, kábító- vagy hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztásával, toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függőségével, HIV vírus (AIDS) és ennek mutánsai révén kialakult fertőzésével összefüggésben következett be.

9.4. Gyermek együttbiztosított esetén sem halálára, sem balesetből eredő halálára a jelen biztosítás fedezetet nem nyújt.

9.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála pandémiás (járványos) fertőzés során kialakult megbetegedésével áll összefüggésben.

10. A biztosító mentesülése – közös szabályok

10.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biz- tosított halálát vagy sérülését a kedvezményezett szándékos maga- tartása okozta.

10.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötele- zettségét megszegi.

11. Haláleseti biztosítás

A haláleseti kockázat biztosítottja lehet a biztosított és társbiztosí- tott. Haláleseti kockázat együttbiztosított gyermekre nem nyújt fedezetet.

11.1. A biztosítási esemény

11.1.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett halála.

11.1.2. A biztosítási esemény időpontja a halál időpontja.

11.2. A jelen biztosítási feltételek 10. pontjában foglaltakon túlmenően a biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha

a) a biztosított szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben vesztette életét,

b) a biztosított a szerződéskötéstől számított két éven belül elkö- vetett öngyilkosság következtében halt meg.

11.3. A biztosító szolgáltatása

Ha a biztosított a kockázatviselés tartamán belül – bármely okból

– meghal, úgy a biztosító a haláleseti biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére.

12. Baleset-biztosítás

A baleset-biztosítás fedezetet nyújt a biztosítottra, társbiztosított- ra és az együttbiztosítottra is.

12.1. A biztosítási esemény

12.1.1. Biztosítási eseménynek minősülnek a kockázatviselés tartama alatt a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekö- vetkezett alábbiakban felsoroltak:

– baleseti halál,

– baleseti maradandó egészségkárosodás,

– balesetből eredő csonttörés,

– baleseti kórházi napi térítés,

– baleseti műtét,

– közlekedési baleseti halál,

– közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás.

12.1.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset bekövetkeztének a napja.

12.1.3. Jelen feltétel szempontjából baleset a kockázatviselés tartama alatt a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan egyszeri külső behatás bekövetkezése, amely az emberi szervezetben heveny módon anatómiai elváltozást okoz, mely elváltozás szakorvosilag igazolt módon sérüléssel, egészségügyi ellátással vagy halállal jár.

12.1.4. Jelen feltételek szempontjából közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért olyan baleset, amely a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megsértésével összefüggésben közúton vagy közúton kívül, továbbá közforgalmú közlekedési eszközökön követ- kezett be.

Jelen feltétel szempontból nem számít közlekedési balesetnek a biztosítottat:

– gyalogosként ért olyan baleset, melynek bekövetkezténél sem- milyen mozgó jármű nem hatott közre,

– kerékpárosként ért olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos nem hatott közre,

– a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű haladása közben, illetve megállásával összefüggésben következett be.

12.2. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az egyes kockázatok esetében a Szolgáltatási tábla szerinti mértékben a következő szolgáltatásokat nyújtja:

12.2.1. Baleseti halál kockázat

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt elszenvedett bal- esete miatt a balesettől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító a szolgáltatási tábla szerint a Baleseti halál kockázatnak a biztosítottra vonatkozó biztosítási összeget fizeti ki a kedvezmé- nyezettnek. Amennyiben ugyanebből a balesetből kifolyólag a halál előtt már maradandó egészségkárosodásra is szolgáltatott a biztosító, a teljesítés csak a különbözetre vonatkozik.

12.2.2. Baleseti maradandó egészségkárosodás kockázat

12.2.2.1. Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező bal- esete miatt a balesettől számított két éven belül legalább 10%-os mértékű maradandó egészségkárosodást (állandósult funkcionális károsodást szenved), úgy a biztosító kifizeti a biztosítottnak a károsodás mértéke és a Szolgáltatási tábla szerint a biztosítási összeg 10-100% közötti részét.

12.2.2.2. Az adott balesetből visszamaradt maradandó egészségkárosodás mértékét (állandósult funkcionális károsodás) a végállapot kialaku- lását követően a rendelkezésre álló szakorvosi iratok, illetve amennyiben szükséges, a biztosított személyes orvosi vizsgálata alapján a biztosító orvos-szakértője állapítja meg a sérülést követő 2 éven belül. A károsodás mértékét a biztosító a gyógyulás folya- matától függetlenül legkésőbb a sérüléstől számított 2. év eltelté- vel – a gyógyulás befejeződésének hiánya esetén is – megállapítja, függetlenül a társadalombiztosítási szervektől.

12.2.2.3. Több szerv, testrész együttes sérülése esetén a károsodási mérté- kek összeadódnak, de a 100%-ot nem haladhatják meg.

12.2.2.4. A biztosító elrendelheti speciális orvos-szakértő igénybevételével a sérült biztosított személyes vizsgálatát.

12.2.2.5. Amennyiben a biztosított nem ért egyet a biztosító döntésével, kérheti saját költségére a másodfokú orvosi bizottság döntését.

12.2.2.6. Amennyiben a biztosított egészségi állapota a szolgáltatást követő- en javul, a biztosító a már kifizetett biztosítási összeget nem igényli vissza.

12.2.3. Baleseti csonttörés kockázat

12.2.3.1. Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt olyan balesetet szenved, melynek következménye szakorvos által igazolt módon csonttörés, illetve csontrepedés, úgy a biztosító a biztosítási összegnek a törések típusától, a gyógyeredménytől függően a Szolgáltatási tábla szerinti hányadát fizeti ki a biztosítottnak.

12.2.3.2. Csonttörés: az egyébként ép csontszerkezet anatómiai folytonossá- ga külső behatásra megszakad. Xxxxx feltétel szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

12.2.3.3. Csontrepedés: az egyébként ép csontszerkezet anatómiai folyto- nossága külső behatásra megszakad, de a csont keresztmetszete nem sérül, és a törési vonal csak az egyik oldali csontkérget sérti.

12.2.4. Baleseti kórházi napi térítés

12.2.4.1. Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balese- te miatt legalább 5 napot elérő folyamatos kórházi ápolásra szorul, úgy a biztosító a baleseti kórházi napi térítés kockázatának a bizto- sítottra vonatkozó biztosítási összegének a szolgáltatási tábla szerin- ti hányadát fizeti ki a biztosítottnak minden kórházi ápolási napra.

12.2.4.2. Amennyiben egy balesetből eredően egy adott biztosítottra vonat- kozóan többször kerül kórházi ápolásra sor, úgy a biztosító az első 5 napot meghaladó időszak után már a következő ápolási időszak- nál nem vizsgálja annak folyamatos meglétét.

12.2.4.3. Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás legfeljebb 360 napra korlátozódik.

12.2.4.4. Családi biztosítás esetén a gyermek(ek) kórházba kerülése esetén csak abban az esetben jár a táblázat szerinti szolgáltatás, ameny- nyiben a biztosított szülő is kórházban van a gyermekkel együtt, s ezt kórházi számlával igazolja is. A gyermek kórházi tartózkodása esetén a Baleseti kórházi napi térítés felső határa egy balesetből kifolyólag legfeljebb 180 nap.

12.2.4.5. A kórházi napi térítés kockázatai nem terjednek ki azokra a kórhá- zi beavatkozásokra, melyek nem az adott baleset gyógyításával állnak közvetlen okozati összefüggésben.

12.2.5. Baleseti műtéti térítés kockázat

12.2.5.1. Amennyiben a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekö- vetkező balesete miatt a gyógyulása és állapotromlásának megakadá- lyozása érdekében szükségessé váló, a biztosító által meghatározott mértéket meghaladó súlyosságú műtétet végeznek, úgy a biztosító kifizeti az adott súlyosságú csoportba sorolt baleseti műtét kockáza- tának a biztosítási összeg Szolgáltatási tábla szerinti hányadát.

12.2.5.2. Egy baleseti eseményből eredően végzett műtét(ek) esetén maxi- málisan a biztosítási összegnek társbiztosítottak esetén az 5%-át, gyermek esetén pedig az 1%-át fizeti ki a biztosító.

12.2.5.3. Jelen feltétel szempontjából műtétnek minősül az a sebészeti beavatkozás, amit az orvos-szakmai szabályok megtartásával végeztek el a biztosítotton. Az elvégzett műtétek súlyossági beso- rolását a biztosító szakorvosa objektív feltételek alapján a vonatko- zó szabályzatok és szakmai irányelvek alapján a biztosított szakor- vosi dokumentációja, szükség esetén személyes vizsgálata alapján határozza meg.

12.2.5.4. Műtétek besorolása

I. súlyossági fokozat

– A szervezet üregrendszerein belül elhelyezkedő anatómiai kép- letek sérülései miatt szükségessé váló, és az üregrendszer falának megnyitásával végzett műtéti megoldások (koponya, nyak, mellkas, has, medence, gerincoszlop).

– Az ujjak kivételével végzett baleseti eredetű végtagcsonkolások függetlenül attól, hogy a csonkolódott végtagrész visszaültetése megtörtént-e, és milyen a funkcionális végeredmény.

– A törzsből kilépő fő ér- és idegképletek sérülése miatt végzett helyreállító műtétek (kivéve a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek).

– A műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 40%-át eléri.

II. súlyossági fokozat

– A nyílt és zárt, nagy ízületekbe (váll, könyök, csukló, csípő, térd, boka) hatoló és ízületen kívüli (felkar-, alkar-, comb-,lábszár-) törések. A kéz- és lábfej törései nem tartoznak ide.

– A nagy kiterjedésű, roncsolással, szövethiánnyal járó lágyrész sérü- lések, ahol műtéti sorozat, szövetpótlás végzésére van szükség.

– A műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 5%-ánál nagyobb, de a 40%-át nem éri el.

III. súlyossági fokozat

– Az orvosi szakma szabályai által dokumentált friss ízületi szalag- szakadások, ín, inak szakadása a kézfej, lábfej, ujjak kivételével.

– A csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek helyreállító műtétei.

– A kézujj amputációval járó csonkolásos sérülések.

– Perifériás idegvarratok.

12.2.5.5. Nem téríthető beavatkozások:

– a csőtükrözéses diagnosztikus és terápiás beavatkozások, szok- ványos ízületi ficamok, térd meniscus sérülései stb. miatti csőtükrözéses műtétei,

– belső fémrögzítés eltávolítása,

– bőrvarratok,

– dróttal történő húzatás,

– kézfej, lábfej, ujjak ínszakadása,

– korábban meglévő, ortopéd jellegű elváltozások baleset kapcsán történő terápiája, műtéte,

– az emberi szervezet típusos helyeinek sérvesedése miatti műtétek,

– a kóros csontszerkezeti elváltozásból adódó csonttörés stabilizá- ló műtéte,

– idegen anyag elvásolítása testüregből,

– baleseti eseménnyel összefüggésbe nem hozható beavatkozások.

12.2.5.6. Amennyiben egy műtét során több sebészeti beavatkozás szüksé- ges, akkor a biztosító a legmagasabb besorolású beavatkozás alapján állapítja meg a szolgáltatást.

12.2.6. Közlekedési baleseti halál kockázat

Ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező közleke- dési balesete miatt a bekövetkezéstől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító kifizeti – a 12.2.1. pont szerinti szolgálta- tási összegen túlmenően – a Közlekedési baleseti halál kockázat- nak a biztosítási összeg Szolgáltatási tábla szerinti hányadát a kedvezményezettnek. Amennyiben a halál előtt már maradandó egészségkárosodásra is szolgáltatott a biztosító, a teljesítés csak a különbözetre vonatkozik.

12.2.7. Közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás kockázat

12.2.7.1. Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező köz- lekedési balesete miatt a balesettől számított két éven belül leg- alább 10% mértékű maradandó egészségkárosodást (állandósult funkcionális károsodást) szenved, úgy a biztosító kifizeti – a

12.2.2.1. pont szerinti szolgáltatási összegen túlmenően – a biz- tosítottnak a károsodás mértéke szerint a biztosítási összegnek a Szolgáltatási táblázat szerinti hányadát 10-100% közötti részét.

12.2.7.2. Ezen kockázatra vonatkozó szolgáltatás esetében is érvényesek a

12.2.2. pontban foglaltak.

12.3. Jelen feltétel szempontjából kórháznak minősül a szakmai felügye- letek által elismert, engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyújtó intéz- mény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll, és intéz- ményi kóddal rendelkezik.

12.4. Jelen biztosítás szempontjából nem minősülnek kórháznak a szanató- riumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebe- tegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai intézetek, szociális ottho- nok, illetve a kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai.

12.5. A jelen biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltakon túlmenően nem biztosítási esemény:

12.5.1. a baleset előtt bármely okból már károsodott beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve ezen sérülések későbbi következményei;

12.5.2. a napsugárzás által okozott égési sérülések;

12.5.3. a fagyási sérülések;

12.5.4. olyan balesetek, melyek következménye a fogak törése, bármilyen jellegű pótlása;

12.5.5. az olyan balesetek következményei, melyek betegségi előzmények- ből erednek;

12.5.6. a szokványos (habituális) ízületi ficamok és alkati sajátosságból adódó ízületi szalag-gyengeség;

12.5.7. a foglalkozási megbetegedés, és annak következményei;

12.5.8. a megemelés következtében kialakuló anatómiai elváltozások;

12.5.9. a biztosított öngyilkossága vagy annak kísérlete miatt kialakuló sérülés vagy halál még akkor is, ha azt a biztosított beszámítási képességének hiányában követte is el;

12.5.10. a kórházi napi térítés és műtéti kockázatok nem terjednek ki azok- ra a kórházi beavatkozásokra, amelyek célja nem az adott sérülés gyógyítása (sérült biztosított állapotromlásának a megakadályozá- sa), hanem esztétikai, kozmetikai kezelése;

12.5.11. a testi sérüléssel nem járó lelki sérülések;

12.5.12. a ficamok és rándulásos sérülések és azok későbbi következményei;

12.5.13. ízeltlábúak csípése;

12.5.14. minden olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ártalom, melynek meglétére az adott baleseti esemény hívja fel a figyelmet. (A degeneratív, ortopéd jellegű kórképek tartoznak ide.);

12.5.15. a csőtükrözéssel végzett térdet érintő műtétek következményeiként kialakult maradandó egészségkárosodás;

12.5.16. olyan balesetek, melyek a biztosított igazolt (versenyzői, sportolói licence-szel, engedéllyel) sportolóként végzett sporttevékenységé- vel okozati összefüggésben következetek be.

12.5.17. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a baleseti ese- ményekre, amelyeket a biztosított az alábbi tevékenysége közben szenvedett el:

– artistaként,

– búvárkodás,

– bányászat,

– építőmunkásként magas építményeken,

– fegyveres testület tagjaként (kivéve: adminisztratív területen dolgozó),

– fegyveres őrként,

– kaszkadőrként,

– légiutas-kísérőként,

– pilótaként (repülő, helikopter, vadászgép),

– pirotechnikusként,

– pénzszállító autó sofőrjeként vagy annak kísérőjeként,

– robbanóanyaggal dolgozó ipari munkásként,

– tűzijáték- és csillagszórógyártóként,

– vadászat,

– veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőrként.

12.5.18. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon esetekre, melyek a biztosított extrém sporttevékenységével vannak okozati összefüg- gésben;

Jelen szerződés vonatkozásában extrém sport:

– jet-ski,

– motorcsónak sport,

– vízisízés,

– vadvízi evezés (ideértve canyoning, hydrospeed),

– hegy- és sziklamászás az V. foktól,

– magashegyi expedíció,

– barlangászat,

– bázisugrás,

– mélybe ugrás (bungee jumping),

– falmászás,

– autó-motorsportok (pl. roncsautó (auto-crash) sport, rally, gokart, motorkerékpár-sportok, quad, ügyességi versenyek),

– egyszemélyes (single-handed) és nyílttengeri vitorlázás,

– repülősportok (pl. sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyő- zés, műrepülés, siklórepülés, hőlégballonozás),

– mélytengeri búvárkodás (búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá)

12.6. Baleset-biztosításra vonatkozó mentesülések

A jelen biztosítási feltételek 10. pontjában foglaltakon túlmenően a biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, amennyi- ben bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt:

a) a szerződő vagy a biztosított,

b) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagja,

c) jogi személy vezető tisztségviselője

szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.

A biztosítási eseményt súlyosan gondatlan magatartás által oko- zottnak kell tekinteni különösen akkor, ha az a biztosított:

a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,

b) alkoholfogyasztásával, illetőleg ittas állapotával közvetlen oko- zati összefüggésben,

c) bódító-, kábító- vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasz- tása miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben, illetve toxikus anyagok szedése miatti függősége folytán,

d) érvényes jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben,

e) ittas gépjárművezetése közben következett be,

valamint a d)–e) esetekben a mentesülés feltétele még, hogy a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.

12.7. Szolgáltatási táblázat:

A baleset-biztosítási összeg arányában

Biztosítási kockázat	Felnőtt biztosítottakra	Gyermek biztosítottakra
Baleseti halál	100%	0%
Baleseti maradandó egészségkárosodás, az egészségkárosodás mértékének megfelelően:
10%-30%	15%	2%
31%-50%	30%	4%
51%-79%	50%	6,50%
80%-100%	100%	15%
Baleseti kórházi napi térítés
5-360 napig	0,05%	0%
5-360 napig, intenzív terápia esetén	0,10%	0%
5-180 napig, amennyiben a szülő is a kórházban van	0%	0,05%
Baleseti műtéti térítés
I. súlyossági fokozat	5%	1%
II. súlyossági fokozat	2,50%	0,50%
III. súlyossági fokozat	0,50%	0,10%
Egy balesetből eredően csonttörés
orrcsont, kéz- és lábujjak, kéz- és láb- tőcsontok, bordák törése függetlenül azok számától, farok csont törése	0,05%	0,01%
1 végtag, vagy vállövi csontok, vagy lapocka törése	0,10%	0,02%
2 végtag együttes törése	0,20%	0,04%
3 végtag együttes törése	0,30%	0,06%
4 végtag együttes törése	0,40%	0,08%
koponya (kivéve orrcsont), gerincoszlop (kivéve farok csont), szegycsont, medence csontjainak törése	0,50%	0,10%
Közlekedési baleseti halál	25%	0%
Közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás (az egészségkárosodás mértékének megfelelően)
10%-30%	5%	2%
31%-50%	10%	4%
51%-79%	15%	6,50%
80%-100%	25%	15%

13. A biztosító teljesítése

13.1. A biztosítási jogviszony alapján támasztott bármely szolgáltatási igényt a biztosító részére írásban, az alapul szolgáló esemény bekövetkezésétől számított 8 napon belül kell jelenteni. A biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, amennyiben bejelen- tési kötelezettségének a szerződő illetve biztosított nem tesz ele- get, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve a felvilágosí- tás tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé és emiatt a bizto- sító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthe- tetlenné válnak.

13.2. A biztosító szolgáltatásait a rendelkezésre álló legutolsó adatoknak megfelelően nyújtja.

13.3. A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli, ami abban áll, hogy biztosítási esemény bekövetkezte esetén köteles kérni az első akut ellátását, (azonnal) haladéktalanul felkeresni orvosát. Bármilyen sérülés bekövetkeztét követően a biztosítottnak a lehető legrövidebb időn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia, és kárenyhítési kötelezettségéből adódóan annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani. A biztosító nem felelős azokért a következményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következményei elhárítására, illetve enyhítésére vonatkozó kötelezettségeinek elmulasztásából erednek.

13.4. A biztosító által igényelt minden igazolást, nyilatkozatot és bizo- nyítékot hitelt érdemlően, a biztosítónak az általa meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A külföldön bekövetke- zett halál vagy baleset esetén a halál vagy baleset körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordítását is csatolni kell. A szükséges dokumentumok beszerzésének, fordítá- sának és biztosítóhoz történő eljuttatásának költségeit a biztosító nem téríti meg.

13.5. A szolgáltatási igény bejelentés során benyújtandó dokumentumok:

13.5.1. Minden biztosítási szolgáltatás iránti igényhez be kell nyújtani a biztosított személyi igazolványának, lakcímkártyájának másolatát, valamint a Szolgáltatási igénylőlap nyomtatványt kitöltve, a bal- eseti esemény részletes leírásával.

13.5.2. A Szolgáltatási igénylőlap nyomtatványhoz az alábbi dokumentu- mokat kell csatolni:

13.5.2.1. Haláleseti szolgáltatás iránti igény esetén az alábbi dokumentu- mok csatolása szükséges:

a) biztosítási kötvény,

b) halotti anyakönyvi kivonat másolata,

c) halottvizsgálati bizonyítvány másolata, halál utáni jelentés másolata,

d) amennyiben a halál betegség következtében állt be, a betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál körülmé- nyeinek tisztázásához szükséges iratok (kezelőorvosi igazolás, zárójelentés, halotti epikrízis, boncjegyzőkönyv stb.),

e) amennyiben a halál baleset következtében állt be:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgálta- tási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum,

– baleseti jegyzőkönyv, vagy munkahelyi baleset esetén munka- helyi baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– véralkohol vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

f) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,

g) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, tűzvédelmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok másolata (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény/szolgáltatási igény benyújtásakor már rendelke- zésre áll),

h) ittasság illetve bódító, kábító vagy hasonló hatást kiváltó szerek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvosi irat,

i) a kedvezményezett(ek) személyi igazolványának és lakcímkár- tyájának másolata(i), kiskorú kedvezményzett(ek) esetén gyám- hatósági határozat másolata,

j) a kedvezményezett jogosultságát igazoló okirat másolata (pl. jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány).

13.5.2.2. Baleset-biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az alábbi doku- mentumok csatolása szükséges:

a) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szol- gáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, tűzvé- delmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező ira- tok másolata (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kár- igény/szolgáltatási igény benyújtásakor már rendelkezésre áll),

b) ittasság illetve bódító, kábító vagy hasonló hatást kiváltó szerek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvosi irat,

c) közlekedési baleset esetén a biztosított érvényes vezetői enge- délyének másolata, amennyiben a biztosított gépjármű vezető- jeként sérült meg,

d) az első, akut ellátást igazoló orvosi dokumentum másolata,

e) a kórházi zárójelentés(ek) másolata(i), az ambuláns ellátások orvosi iratainak másolatai,

f) a kórházi betegellátás során keletkezett iratok hitelt érdemlő másolata(i) a (fekvőbetegként) kórházban töltött napok számáról,

g) röntgen és egyéb képalkotó diagnosztikai vizsgálatok leletei, felvételek másolatai,

h) külföldön bekövetkezett balesetbiztosítási esemény esetén a külföldi hatóság illetve egészségügyi intézmény által kiállított okirat hiteles magyar fordítása.

13.5.2.3. A biztosítási összeg kifizetéséhez szükség esetén be kell nyújtani az eljáró

– törvényes képviselő jogosultságát igazoló dokumentumot,

– gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozatot,

– jogszabályi rendelkezés esetén gyámhivatali engedélyt,

– meghatalmazást.

13.6. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be. A 13.5. pontokban felsorolt okirato- kon kívül a biztosított jogosult a károk és költségek egyéb okmá- nyokkal, dokumentumokkal illetőleg egyéb módon történő igazolá- sára, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

13.7. A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához, illetve a tel- jesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesíti.

13.8. A biztosító szolgáltatásait a biztosított/kedvezményezett részére banki folyószámlára utalással teljesíti, amennyiben rendelkezik folyószámlával. Egyéb esetekben a biztosító szolgáltatásait postai utalással teljesíti.

13.9. A biztosító szolgáltatásait a gyermek együttbiztosított részére tör- vényes képviselője részére teljesíti.

14. Hitelfedezet

A biztosító a haláleseti szolgáltatási összeg erejéig hitelfedezeti biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított részére, ha ezt a szerző- dő és a biztosított írásban kéri. Ilyenkor a biztosítási összeg ked- vezményezettje a kölcsöntartozás erejéig a hitelt nyújtó intézmény lesz. A hitelfedezeti biztosítási szolgáltatásért a biztosító külön díjat nem számít fel.

15. Maradékjogok

A biztosításnak visszavásárlási értéke és díjmentes leszállítási értéke nincs. Jelen biztosításra kötvény-kölcsön nem nyújtható.

16. Adatkezelés, biztosítási titok

16.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, mely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). Ha a személyes adat egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető. Az adatszolgáltatás önkén- tes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosí- tási szerződés létrejöttéhez.

16.2. A biztosító jogosult az ügyfelek jogszerűen tudomására jutott ada- tait, ideértve a különleges adatokat is az információs önrendelke- zési jogáról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info törvény) rendelkezései szerint, a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni.

16.3. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a

16.5. pontjában meghatározott célból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján kizárólag az érintett írásbe- li hozzájárulásával kezelheti.

16.4. A biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szüksé- ges – banktitoknak minősülő – adatokat kezelni. Az adatok továb- bítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, az ügyfél, számlatulajdonos hozzájárulása alapján kerülhet sor.

16.5. A biztosító a szerződő, biztosított illetve kedvezményezett szemé- lyes adatait a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben vagy a Bit. által meghatározott egyéb célból kezeli.

16.6. A biztosító a személyes – és azon belül a különleges – adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején valamint azon időtar- tam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződésekkel kapcsolatban is csak addig kezelheti a tudomására jutott adatokat, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Telefonon történő panaszkeze- lés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommuniká- ciót a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt 5 évig megőrzi. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren- delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

16.7. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irány- adók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinteté- ben az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

16.8. Az ügyfél adatait kizárólag a biztosító erre feljogosított munkatár- sai, megbízott biztosításközvetítői, illetve a biztosító részére külön szerződés keretében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékeny- séget végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő technikai adatvédelemmel, nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.

16.9. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a Bit. szerint biztosítási titokként kezelni. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó – a biztosító rendelkezé- sére álló adat, mely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körül- ményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására vagy a biztosí- tóval kötött szerződéseire vonatkozik.

16.10. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másképp nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

16.11. Amennyiben kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja a kiszervezett tevékeny- séget végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül és titoktartási kötelezett- ség terheli. Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló megbízási szerződés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni.

16.12. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos – a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölő – hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkere- sés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

16.13. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, köz- igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bíró- sággal, a bíróság által kirendelt szakértővel továbbá a végrehaj- tási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, családi csődvédelmi szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kiren- delt szakértővel,

e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi, illetve biztosítási szer- ződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén az adóha- tósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal,

l) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapo- dás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátáshoz szükséges adatok tekinte- tében a könyvvizsgálóval,

n) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítő- vel,

o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósággal,

szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy az n)–p) pontban meg- jelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

16.14. A továbbított személyes adatokat – amennyiben a jogszabály más- ként nem rendelkezik – az adattovábbítástól számított 5 év eltel- tével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Info. törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok esetén 20 év elteltével a biztosító köteles törölni.

16.15. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel való visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal való visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal való visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztá- sával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

16.16. A biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön törvény- ben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.

16.17. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

16.18. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének telje- sítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmo- sás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljár- va vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkere- sésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási

titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

16.19. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése cél- jából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló tör- vényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

16.20. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik ország- beli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az ügyfél hozzájárulásának hiányában - az adattovábbítás- nak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének meg- felelő szintje az Infotv. 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

16.21. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba törté- nő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonat- kozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

16.22. Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet

– tájékoztatás kérése,

– helyesbítés,

– törlés,

– zárolás,

– nyilvánosságra hozatal.

16.23. Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a leendő ügyfél orvo- si vizsgálata, akkor az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál ismerheti meg.

16.24. Az Info törvény értelmében a jogszabályban meghatározott esetek- ben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény elő- írása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. A biztosító mint adatkezelő köteles megtérí- teni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatke- zeléssel, vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megsze- gésével okozta. Amennyiben a biztosító mint adatkezelő a jogelle- nes adatkezeléssel, vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát is megsérti, úgy az sérelemdíjat is követelhet.

16.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóha- tóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásá- ról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüg- gő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhek- kel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

16.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

16.27. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében

– a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosító- hoz. A biztosító a szerződés megkötésével vagy teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi élet- bal- eset-, betegségbiztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adato- kat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesí- tendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges ada- tokat.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatokat a Bit-ben meghatározott időpon- tig kezelheti. A biztosító a fentiek szerinti megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az érintett ügyfelet évente legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérel- mére az Info tv-ben szabályozott módon tájékoztatja.

16.28. A biztosító adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-57651/2012

17. Fogyasztókra vonatkozó speciális szabályok

17.1 . A Bit 96.§ (2) bekezdése értelmében az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül

– felmondhatja.

17.2. A szerződőt a 17.1. pontban foglalt felmondási jog hitelfedezeti életbiztosítás esetén nem illeti meg.

18. Jognyilatkozatok

18.1. A biztosító nyilatkozatait írásban juttatja el a szerződőnek, illetve a szolgáltatási igény bejelentése esetén a biztosítottnak az általuk megadott, és a biztosító által ismert utolsó értesítési címre.

18.2. A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a biztosító- hoz megérkezett.

19. Elévülés

Jelen szerződésből eredő biztosítási igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év után elévülnek.

20. A kapcsolattartás és az ügyfél-tájékoztatás nyelve

A biztosító és a szerződő kapcsolattartása, valamint a biztosítottak tájékoztatása magyar nyelven történik.

21. Alkalmazandó jog, eljáró bíróságok

Jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelke- zései az irányadóak. A felek a biztosítási szerződésből, valamint a biztosítotti jogviszonyokból eredő jogviták eldöntésére az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulnak. Az eljárások nyelve magyar.

22. Vitás kérdések rendezése

22.1. A szerződőnek, a biztosítottnak és a biztosítónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy közvetlen tárgyalások útján rendez- zenek minden olyan nézeteltérést vagy vitát, mely közöttük a szerződés keretében vagy a szerződéssel kapcsolatban merül fel.

22.2. A biztosító szolgáltatásával kapcsolatban felmerült panaszokat a biztosító részére kell bejelenteni:

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségen: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

(1082 Budapest, Baross u. 1., tel.: (x00-0) 000-0000)

b) személyesen az alábbi címen:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Központi Ügyfélszolgálati Iroda (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)

A biztosító a szerződéskötést követően fenti elérhetőségeinek vál- tozását a honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx) közéteszi.

22.3. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül meg- küldi az ügyfélnek.

22.4. A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.;

központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000)

22.5. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy

a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésé- nek kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat (levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777;

telefonszám: (+36-80) 203-776;

web: xxxxxxxxxx.xxx.xx; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);

b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásai- val kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető

Hatályos: 2017. április 20-tól

Testület előtt kezdeményezhet eljárást

(levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172; telefonszám: (+36-80) 203-776; e-mail: xxx@xxx.xx), vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

22.6. A biztosítási szerződésből eredő igények közvetlenül bírósági úton is érvényesíthetők. A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.

23. Eltérés a Ptk. rendelkezéseitől illetve a szokásos szerződési gya- korlattól

– Nem biztosítható személyek köre (1.4. pont)

– Egy biztosítottra vonatkozóan csak egy UNION-Mátrix élet- és baleset-biztosítás köthető (2.7.1. pont)

– Gyermek együttbiztosított halálára, sem balesetből eredő halá- lára a biztosítás fedezetet nem nyújt (9.4. pont)

– A biztosítási igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év után elévülnek (19. pont)

24. Egyéb rendelkezések

A biztosító a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről készült jelentést 2017. évtől a törvényi rendelkezésnek megfelelő módon és időben honlapján (www. xxxxxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U26501/6