Tartalomjegyzék
Gép-, gépi berendezés és készülékbiztosítás különös feltételei (géptörésbiztosítás)
Jelen biztosításra a Vagyonbiztosítások Általános Feltételei rendelkezései, valamint hatályos jogszabályok alkalmazandók.
Tartalomjegyzék
1. fejezet Biztosított vagyontárgyak 2
2. fejezet Biztosított veszélyek 2
3. fejezet Biztosítási érték, biztosítási díj 3
4. fejezet A szerződő kármegelőzési kötelezettsége 3
5. fejezet A szerződő kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor 4
7. fejezet Szakértői eljárás 5
8. fejezet Jogviszony a káresemény után (Kiegészítés a Vagyonbiztosítások Általános Feltételei 14. fejezetéhez) 5
Gép-, gépi berendezés és készülékbiztosítás kiegészítő feltételei (Géptörés-biztosítás) 6
Biztosított veszélyek és károk 6
1. fejezet Biztosított vagyontárgyak
1. A kockázatviselés a biztosítási kötvényben feltüntetett vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási kötvényben biztosítási helyként megjelölt üzemi területen
a) üzemkész állapotban felállítva találhatók vagy
b) tisztítás, karbantartás, átvizsgálás, vagy áthelyezés miatt, ill. valamelyik kártérítés köteles kárból kifolyólag leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy szállítás alatt állnak. Üzemkész állapotban van felállítva egy vagyontárgy, ha az a kipróbálás és a próbaüzem befejezése után a normál üzemelésre készen áll.
2. Alapzatokra és falazatokra csak akkor terjed ki a biztosítás, ha ebben a felek külön megállapodnak.
3. A kockázatviselés nem terjed ki:
a) semmiféle szerszámra mint pl. fúrók, törőszerszámok, klisék, formák, matricák, kések, mintázó hengerek, fűrészlapok, vágó-, sajtoló-, hajlító-, mélyhúzó szerszámok, sziták, szűrők, kövek, bélyegek, valamint malmok golyói, verőkalapácsai, verőlapjai stb.;
b) kerékpárabroncsokra, tömlőkre, kefékre, kötelekre, láncokra, szíjakra, szállítószalagok, elevátorok stb. gumiból, textilből vagy bármilyen bevonataira és burkolatokra stb.;
c) semmiféle üzemi és segédanyagra, mint pl. tüzelőanyagok, vegyszerek, szűrőanyagok, katalizátorok, kontaktanyagok, hűtőanyagok, tisztítószerek, kenőanyagok stb.;
2. fejezet Biztosított veszélyek
1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése esetén, ha azok oka:
a) a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy rosszindulatú magatartása
b) elektromos energia közvetlen hatásai, mint földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, átívelés, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba túlfeszültség, légköri elektromosság közvetlen hatása – pl. indukció vagy influencia – miatt következett be;
c) tervezési, számítási, öntözési, anyag- és gyártási hiba;
d) centrifugális erő következtében való szétrepedés;
e) gőzkazánokban és -berendezésekben fellépő vízhiány;
f) vákuumrobbanás vagy vákuum egyéb hatásai;
g) túlnyomás, kivéve a robbanást (2. a) pont);
h) mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibásodása;
i) vihar, fagy vagy jégzajlás közvetlen hatásai;
j) külső események mechanikus hatásai.
2. A kockázatviselés – a keletkezés okára való tekintet nélkül – nem terjed ki olyan károkra, amelyek oka:
a) tűz, villámcsapás, robbanás (amennyiben e veszélyek tűzbiztosítással lefedhetők), ilyen események során és után szükségessé vált oltás és bontás, továbbá betöréses lopás és lopás következtében keletkeznek
b) belső zavargások, sztrájk vagy az üzem területére behatoló és ott jogtalanul tartózkodó sztrájkoló vagy az üzemből kizárt dolgozó cselekményei, semlegesség megsértése, bármilyen háborús esemény, katonai megszállás vagy invázió, felsőbb hatalom rendelkezése, valamint valamely hatalom vagy hatóság által történő elkobzás vagy lefoglalás következtében keletkeznek; földrengés, erupció, talajsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz lavina, kőomlás, áradás, valamint olyan események következtében keletkeznek, amelyek felszabaduló nukleáris energia károsító hatásainak tudhatóak be.
c) a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok következményei, amelyekről a szerződőnek vagy az üzem menetéért felelős, vezető beosztású személyeknek tudomása volt vagy tudomása kellett volna legyen;
d) a karbantartás elmulasztása miatt keletkeztek;
e) a szerződő vagy az üzem menetéért felelős, vezető beosztású személyek szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekedeteire vagy mulasztásaira vezethető vissza
f) bizonyíthatóan tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások közvetlen következményei, akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, öregedési, ill. anyagfáradási jelenségek vagy korrózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkő, vagy egyéb más üledék hatásának tudhatók be;
g) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt történő üzembe helyezés miatt következnek be;
3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés alapján a kártérítési kötelezettség a szállítót terheli. Ha a szállító a kártérítési felelősségét tagadja, és ha a bekövetkezett kár az
1. bekezdés a)-tól j)-ig terjedő pontjai alatt felsoroltak valamelyike, a biztosító a szerződőnek a szállítóval szembeni jogaiba lépve megtéríti a szerződő kárát.
3. fejezet Biztosítási érték, biztosítási díj
1. A biztosítási érték a biztosított vagyontárgyaknak a kárnapon érvényes új értéke, azaz újonnan való beszerzésük költsége, beleértve a fuvar (kivéve a légi fuvar), a vám és a szerelés költségeit (árengedmény, pl. beszerzési rabatt, mennyiségi engedmény stb. nélkül).
2. A díjszámítás alapja a biztosított vagyontárgyak új értéke.
4. fejezet
A szerződő kármegelőzési kötelezettsége
1. A szerződő köteles gondoskodni arról és ezt üzeme felelős vezetőitől megkövetelni, hogy a biztosított vagyontárgyak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azokat gondosan ápolják és karbantartsák, és ne terheljék tartósan vagy szándékosan a műszakilag megengedhető értéken túl.
2. A szerződő köteles a biztosító megfelelően feljogosított megbízottjának bármikor teljes körű betekintést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe.
3. Ha szerződő ezen kötelességeket nem teljesíti, azzal elveszíti a jogát a biztosító szolgáltatására.
5. fejezet
A szerződő kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor
1. A szerződő kötelezettségei olyan káresemény bekövetkezésekor, amelyekért kártérítést követel:
a) minden tőle telhetőt meg kell tennie a kárelhárítás és a kárenyhítés érdekében. Amennyiben a körülmények megengedik, ilyen utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és lehetőleg követnie kell az utasításokat.
b) a kárt haladéktalanul, legkésőbb annak tudomására jutásától számított három munkanapon belül írásban, telexen vagy távirati úton jelentenie kell a biztosítónak. A bejelentési határidő betartása szempontjából a feladási idő a mérvadó.
c) Amennyire tőle elvárható és megkívánható, engedélyeznie kell a biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint az általa fizetendő kártérítés összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban köteles megadni minden szükséges felvilágosítás és bemutatni minden szükséges bizonylatot.
2. A szerződő a bejelentés megtétele után azonnal hozzákezdhet a végleges kijavításhoz, de nagyobb mértékű kár esetén a kár által előidézett állapoton a biztosító megbízottja által történő megtekintésig – amelynek a biztosítóhoz való bejelentés beérkezésétől számított nyolc napon belül meg kell történnie – csak olyan mértékben szabad változtatni, amennyiben az üzem működéséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a fent említett nyolcnapos határidőn belül nem került sor a megtekintésre, úgy a szerződő mentesül a kár által előidézett állapot fenntartásának kötelezettsége alól, és korlátozás nélkül hozzákezdhet a károsodott vagyontárgy kijavításához vagy felújításához. Javítás során fel nem használt károsodott, illetve kicserélt részeket azonban ebben az esetben is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani megtekintés céljából.
3. A szerződő a kármegállapítás során köteles minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelően és hiánytalanul megadni a biztosítónak.
4. Ha a szerződő az előbbiekben felsorolt kötelezettségek valamelyikét megszegi, a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, kivéve, ha a kötelezettségszedés sem szándékosságra, sem súlyos gondatlanságra nem vezethető vissza. E kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelezettségszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség megállapítását vagy annak mértékét nem befolyásolta. Az 1. bekezdés a) pontjában említett mentési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító fizetési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelezettség kellő teljesítése esetén sem lett volna csökkenthető.
6. fejezet Kártérítés
1. A szerződő minden káreseménynél a biztosítási kötvényben minden egyes vagyontárgyra külön feltüntetett önrészesedés összegét maga viseli. A Vagyonbiztosítások Általános Feltételeitől eltérően a kártérítés felső határa a biztosítási összeg önrészesedéssel csökkentett összege.
2. A kártérítés az alábbiak szerint történik:
a) valamely károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvarozás (kivéve a légi fuvar), oda és visszaszállítás, valamint az esetleges vám költségeit. A leselejtezett régi anyag értéke beszámításra kerül. Csak külön megállapodás alapján térít a biztosító légi fuvarozással kapcsolatos többletköltségeket. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítményjavítással vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a szerződőt terhelik. Ugyancsak a szerződőt terhelik az esetleges ideiglenes javítás költségei (lásd 2. fejezet 2. bekezdés g) pont).
b) Valamely biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése esetén annak közvetlenül a kárt megelőzően meglévő értéke (időérték) alapján, beleértve a fuvarozás (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. A
szerződő köteles a még bármilyen módon használható részeket, azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő valamely vagyontárgy, ha kijavításának költségei elérik, vagy meghaladják a kár napján meglévő időértékét. Ha egy tétel alatt több összetartozó gép alatt, gépi berendezés, vagy készülék van biztosítva, és ezek közül csak egyesek semmisülnek meg, a biztosító e káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen megsemmisült gépek, gépi berendezésekés készülékek külön tételként lettek volna biztosítva. Összetartozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek.
7. fejezet Szakértői eljárás
A szakértő által jegyzőkönyvbe foglalandó megállapításoknak a kár összegének részletes becslése mellett tartalmaznia kell legalább:
a) a kár megállapított vagy feltételezett okát és annak mértékét;
b) a károsodott vagyontárgy értékét közvetlenül a káresemény előtt;
c) a károsodott vagyontárgy új értékét a kár időpontjában;
d) amennyiben a kár kijavítható, a pótolandó részek értékét közvetlenül a káresemény előtt (lásd 6. fejezet 2. bekezdés a) pont);
e) a kijavítás utáni esetleges értéknövekedést;
f) a megmaradó részek súlyát és értékét, a javításnál vagy más célra való felhasználhatóságuk figyelembevételével.
8. fejezet Jogviszony a káresemény után
(Kiegészítés a Vagyonbiztosítások Általános Feltételei 14. fejezetéhez)
A káresemény bekövetkezése után a károsodott vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg kijavítható károsodás esetén (lásd
6. fejezet 2. bekezdés a) pont) a káresemény napjától az adott biztosítási időszak hátralévő részére vonatkozóan a kártérítés alapjául szolgáló javítási költségek (alulbiztosítás esetén arányos) összegével csökken, kivéve ha a szerződő haladéktalanul, még az ugyanabban a vagyontárgyban keletkező újabb kár bekövetkezése előtt a biztosítási összeg eredeti összegre való emelésének megfelelő, az adott biztosítási időszak végéig járó biztosítási díjat utólag befizeti. Amennyiben a szerződő a következő biztosítási időszakra a díjat teljes egészében tovább fizeti, úgy a biztosítás ettől kezdődően ismét a korábbi biztosítási összegre szól. Teljes megsemmisülés esetén (lásd 6. fejezet 2. bekezdés b) pont) a megsemmisült vagyontárgyakra vonatkozó a rájuk eső biztosítási összeggel együtt részarányos díj-visszatérítési igény nélkül megszűnik.
Gép-, gépi berendezés és készülékbiztosítás kiegészítő feltételei (Géptörés-biztosítás)
Biztosított veszélyek és károk
1. Elektromos berendezésekben keletkező károk
A Gép-, gépi berendezés és készülékbiztosítás különös feltételei 2. fejezet 2. bekezdés a) pontját módosítva a kockázatviselés kiterjed azokra a károkra is, amelyek a biztosított vagyontárgyakban villámcsapás következtében, elektromos energiának vezetéken való átvitele révén keletkeznek.
A kockázatviselés továbbá kiterjed olyan károkra is, amelyek a Gép-, gépi berendezés és készülékbiztosítás különös feltételei 2. fejezet 1. bekezdés b) pontjában vagy az előző bekezdésben említett eseményekkel összefüggő tűz- és robbanási esemény folytán keletkeznek, amennyiben az érintett elektromos gépre, elektromos készülékre vagy elektromos készülékre átterjed. A fent említett valamely esemény által érintett elektromos gépek, készülékek és berendezések alatt olyan tárgyak értendők, amelyek önálló elektromos berendezési tárgyaknak tekinthetők, tehát önálló egységekként használhatók, mint pl. generátorok, motorok, transzformátorok, indítómotorok, kapcsolók, mérőkészülékek, vezetékek és hasonlók – kapcsolók, mérőkészülékek és vezetékek még abban az esetben is, ha komplett kapcsoló-berendezés részeit képezik.
Nem terjed ki azonban a kockázatviselés rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, villamos ívképződés és hasonlók okozta károkra abban az esetben, ha ezek a Dologi kár biztosítások általános feltételei szerint tűz-, robbanás vagy egyéb kár következményi káraiként jelentkeznek.
2. Alapzatok
Gépekkel együtt biztosított alapzatokban keletkező károkra a biztosító csak akkor fizet kártérítést, ha e károk a biztosított gépeket ért térítésköteles károk következményei.
3. Tűztérfalazatok és kemencék
A biztosító kockázatviselése nem tejed ki tűzterek falazataira valamint kemencék béléseire.
4. Gépolaj
A gépek csapágykenésére szolgáló olaj nem képezi a biztosítás tárgyát. Amennyiben az olaj hűtés, szigetelés vagy erőátvitel céljait szolgálja, csak abban az esetben terjed ki rá a biztosítási védelem, ha erről külön megállapodás rendelkezik. Ebben az esetben a biztosító a biztosított olajjal kapcsolatban csak akkor fizet kártérítést, ha biztosított gép térítésköteles káreseménnyel van összefüggésben. A biztosító a kártérítés mértékének megállapításakor levonja az öregedés, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést. Ugyanezek a feltételek vonatkoznak a transzformátorokban, kapcsoló- és mérőberendezésekben lévő olajjal kapcsolatos kockázatviselésre is.
5. Hűtőberendezések, hűtőszekrények
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a hűtőberendezések és hűtőszekrények hűtőközegére és szigeteléseire.
6. Önjáró gépek
Nem terjed ki a biztosítás a biztosító önjáró gépekben összeütközés, kisiklás, föld- és boltozatbeomlás, híd- és pályatest-leszakadás, valamint lecsúszás, lezuhanás, bányaomlás, víz- és hordalékhomok-betörés folytán bekövetkező károkra, még abban az esetben sem, ha a Gép-, gépi berendezés és készülékbiztosítás különös feltételei 2. fejezet 1. bekezdésében felsorolt okokból következtek be.
7. Lánctalpas járművek
A lánctagokban, vezetőkerekekben és görgőkben bekövetkező károkat a biztosító nem téríti meg.
8. Kovácspörölyök
A kockázatviselés nem terjed ki a kovácspörölyök esősúlyára és üllőjére.
9. Robbantások
A kockázatviselés nem terjed ki olyan károkra, amelyek a munkaterületen végzett robbantások folytán következtek be.
10. Biztosítóelemek
Nem téríti meg a biztosító az elektromos és mechanikus biztosítóelemekben rendeltetésszerű működésük során bekövetkező károkat.
Kártérítés, önrészesedés
11. Belső égésű motorok
A belső égésű motorok hengerfejeiben, hengerbetéteiben, dugattyúiban és dugattyúfenekeiben bekövetkezett károk kártérítési összegeinek megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést. Az avulás (leírás) évenként 10%, maximum 50%.
12. Fénycsövek, lámpák és hűtőelemek
Röntgen-, egyenirányító és rádiócsövek, televízió-képcsövek és elektroncsövek, valamint világító-, sugárzó- és fűtőtestek, továbbá fűtőelemek esetén a kártérítési összeg megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más okok miatti.
13. Égőfej fúvókák
Olaj- és gáztüzelő-berendezések égőfej fúvókái esetében a kártérítési összeg megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést.
14. Gázturbina berendezések
550°C-nál magasabb hőmérsékletnek kitett gázturbinák és gázturbina berendezések valamennyi része és a hozzájuk tartozó gázgenerátorok és szabad dugattyús gépek, valamint szabad dugattyús kompresszorok rendszeres időközönkénti cserélendő részei esetében a kártérítési összeg megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést.
15. Lecserélt részek értékcsökkenése
A káresemény miatt pótlásra szoruló, lecserélendő részek értékcsökkenésének megállapításánál a biztosító a lecserélt részek teljesen beszerelt állapotban meglévő értékét veszi alapul.
16. Kárrendezés géptörés- és tűzbiztosítás ütközése esetén
Amennyiben egyidejűleg géptörés- és tűzbiztosítás is fennáll és vita tárgyát képezi, hogy a kár géptörési vagy tűzkárnak tekintendő-e, s ha igen, milyen arányban, a szerződő, a géptörés- vagy a tűzbiztosító követelheti, hogy a géptörési kár és a tűzkár mértékét szakértő eljárás során állapítsák meg. A megállapítás kötelező érvényű, hacsak bizonyítást nem nyer, hogy az nyilvánvalóan lényegesen eltér a valós tényállástól. A szakértők kinevezésére és az általuk teendő megállapításokra a Gép-, gépi berendezés és készülékbiztosítás különös feltételei szakértői eljárásra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak A felek mindegyike maga viseli szakértőjének költségeit. Az elnökkel kapcsolatos költségeket a felek egyharmad-egyharmad arányban viselik. A szerződő egy hónappal a kár bejelentése után részletfizetéskén követelheti a tényállás alapján neki járó összeg kifizetését. Amennyiben ebben az időpontban még nem tisztázódott, hogy a kár mennyiben tekinthető géptörési és mennyiben tűzkárnak, úgy mindkét biztosító fele- fele arányban járul hozzá a részletfizetéshez.