Hatályos: 2024. március 1-tôl
KöBE Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
Hatályos: 2024. március 1-tôl
Tartalomjegyzék
1. KöBE Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Ügyféltájékoztató 3
Fogalmak 10
Preambulum 16
Általános feltételek 17
Különös feltételek 37
Függelék 68
Melléklet 71
2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött
biztosítási szerzôdéshez 101
3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött
pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl 103
4. KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
Alapszabálya 107
Ügyféltájékoztató
Tisztelt Ügyfelünk!
Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutatni a KöBE MINÔSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTO-
SÍTÁSát. Célunk, hogy egyértelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájékoztatást egyesületünkrôl, a biztosító szolgál- tatásának lényegérôl, különösen nagy hangsúlyt fektetve a specialitásokra és az esetlegesen alkalmazott korlátozásokra. Szeretnénk áttekintést adni továbbá arról, hogy milyen eleme- ket tartalmaz és hogyan mûködik a biztosítás, pontosan mire kell figyelnie a szerzôdés megkötésekor, majd késôbb a szer- zôdés tartama alatt.
Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt – lehetôség szerint – a biztosítási feltéte- leket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme to- vábbá az Ön – szóban, vagy írásban tett – biztosítási ajánlata alapján kiállított kötvény, amely szerzôdése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyiben bármilyen további kérdése merül- ne fel a biztosítással kapcsolatban, telefonos ügyfélszolgála- tunkon (x00-0-000-0000) szívesen állunk rendelkezésére.
A biztosító (a biztosító kötvény kiállításra jogosult szervezeti egysége)
Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
Székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3.
Központi
ügyélszolgálat: 1062 Bp., Lehel u. 1/A Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx
xxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)
Telefon: x00-0-000-0000
Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996
Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)
Székhely: 1013 Bp., Krisztina krt. 55.
Levélcím: 1850 Budapest
Telefon: x00-0-000-0000
Ügyfélszolgálati telefon:
x00-00-000-000
Telefax: x00-0-000-0000
FONTOS: Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a KöBE egy egyesületi formában mûködô biztosító. Egyesüle- tünk a vonatkozó törvények és alapszabályunk értelmében ki- zárólag tagjaival kötött szerzôdés alapján nyújthat szolgálta- tást, vagyis a biztosítási jogviszonyhoz egyben egy egyesületi tagsági jogviszony is tartozik. A kölcsönös biztosító egyesü- letbe történô belépés (azaz az egyesületi tagsági jogviszony) feltétele a biztosítási szerzôdés létrejötte. Jelen szerzôdés kapcsán létrejött tagsági jogviszony 2023. december 31-ig tagdíjfizetési kötelezettséggel nem jár.
A biztosítás
A KöBE MINÔSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTO-
SÍTÁS egy olyan összevont, több kockázatú, komplex biztosí- tás, amely egy – az ingatlanra és/vagy ingóságokra vonatko- zó, a napelemeket, napkollektort és hôszivattyút is magában foglaló – elemi károkra és alapkockázatokra is kiterjedô alap- csomagból, valamint választható kiegészítô fedezetekbôl áll.
A biztosító az igényazonosító lapon szereplô adatok bekéré- sével meghatározza a kockázatviselés tárgyát, felméri a biz- tosítási szükségleteket és igényeket, majd ennek megfelelô biztosítási ajánlat megtételét segíti elô. Amennyiben az igény- felmérés alapján fennálló valamely igényre a biztosító nem nyújt biztosítási védelmet, úgy arról figyelemfelhívásra alkal- mas módon tájékoztatja a szerzôdôt. A szerzôdô döntése, hogy az ajánlatra szûkített formában igényt tart-e. A szerzô- dés csak abban az esetben jön létre, ha a szerzôdô az eredeti igényeitôl eltérô szûkített ajánlatra igényt tart.
A kiegészítô fedezetek csak az alapbiztosítással együtt köthe- tôk, önálló biztosításként nem. Amennyiben az alapbiztosítás megszûnik, a teljes biztosítási szerzôdés megszûnik, az egyes kiegészítô fedezetek megszûnése viszont az alapbiztosítást nem érinti.
Az ajánlat és annak mellékletei, a biztosítási kötvény/elektro- nikus kötvény, fedezetet igazoló dokumentum, a biztosítás Ál- talános feltételei, valamint az alapcsomaghoz, a kiegészítô fedezetekhez tartozó Különös feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok együttesen alkotják a biztosítási szerzôdést.
Biztosítási szerzôdés alapján a biztosító köteles a szerzôdés- ben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a koc- kázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerzôdô fél díj fizeté- sére köteles.
A biztosítási idôszak és tartam
A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. A tartamon be- lüli biztosítási idôszak 1 év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a kö- vetkezô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.
Kockázatviselés kezdete
Fontos, hogy a biztosító kockázatviselése csak érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg. A biztosító kocká- zatviselésének kezdete az a nap, amikortól a biztosító a bizto- sítási feltételek szerinti események vonatkozásában átvállalja a kockázatot, azok bekövetkezése esetén pedig a szerzôdési feltételek szerint, szolgáltatást nyújt.
Fentiek értelmében a KöBE MINÔSÍTETT FOGYASZTÓBA- RÁT OTTHONBIZTOSÍTÁS kockázatviselése három külön- bözô idôpontban kezdôdhet:
1. A biztosító kockázatviselésének lehetséges legkorábbi kez- dete az ajánlattétel napját követô nap nulla (0.00) órája, amennyiben a felek halasztott kockázatviselésben külön nem állapodtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító 15 napon belül változatlan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilat- kozott.
A biztosító 15 napos elbírálási határideje a szerzôdô/biztosí- tott által tett biztosítási ajánlat a biztosítóhoz, vagy elektronikus kapcsolattartásra létrehozott elérhetôségére történô beérke- zés napján kezdôdik. Ennek idôpontját a biztosító átvételi pe- csétje, illetve elektronikus idôpecsétje igazolja.
2. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázatvi- selésének kezdete az ajánlattétel során megadott idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.
Halasztott kockázatviselés akkor életszerû pl. ha az ajánlat- tétel idôpontjában az ügyfélnek már van egy élô lakásbiztosí- tása, de úgy szeretne biztosítót váltani, hogy közben a kocká- zatviselés folyamatos maradjon. Ilyen esetben a legkönnyebb megoldás az, ha elôzményszerzôdés lejáratának napját kö- vetô napra idôzíti az új biztosítási szerzôdés kockázatviselé- sének kezdetét.
3. A biztosító a Különös feltételekben meghatározott egyes biztosítási események és egyes kiegészítô fedezetek esetében várakozási idôt köt ki. Ezekben az esetekben az adott ese- ményre vonatkoztatott kockázatviselés a várakozási idô eltel- tét követôen kezdôdik. A biztosító kockázatviselése a vára- kozási idô alatt bekövetkezett káreseményekre nem terjed ki.
A biztosító eltekint a várakozási idô alkalmazásától, amennyi- ben a biztosított a biztosítási szerzôdés megkötésekor, az adott eseményre vonatkozó, legfeljebb 30 napon belül meg- szûnt és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszer- zôdéssel rendelkezett bármely hazai biztosítónál.
Amennyiben a rendelkezésre álló 15 napos kockázatelbírálási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfoga- dásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat a biztosító az elutasítást, vagy a díj beérkezésének napját követô munka- napon visszautalja.
Biztosítási esemény
A KöBE MINÔSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTO-
SÍTÁS alapcsomag fedezetei a 8. oldalon található táblázatban megnevezett biztosítási eseményekre nyújtanak biztosítási védelmet. Az alapcsomag mellé az ügyfél választása alapján kiegészítô fedezetek is köthetôk.
Önrészesedés
A KöBE MINÔSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTO-
SÍTÁS nem tartalmaz önrészesedést.
A biztosító szolgáltatásai
A biztosítási szerzôdésben feltüntetett vagyoncsoportokba so- rolt, biztosított vagyontárgyak biztosítási események által oko- zott kárait, a biztosító az alábbiak figyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:
a) ingatlan vagyoncsoport: káridôponti új értéken számított ja- vítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;
b) ingóságok vagyoncsoport:
• háztartási ingóságok: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken;
c) értéktárgyak vagyoncsoport: káridôponti valóságos érté- ken.
Ingatlan esetén a kárrendezés során a biztosítási összeg a kiindulópont. Olyan épületkárok esetén, ahol a várható kárérték eléri a biztosítási összeget és csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, a biztosító kifizeti a biztosí- tási összeget. A biztosítási összegtôl való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.
Ingóságkárok esetén, ahol a várható kárérték eléri a biztosítási összeget és csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a kötéskor megadott, egyszerû- sített ingóságlista alapján alakult ki, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és kifizeti a biztosítási összeget. Amennyiben az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a biz- tosító kifizeti a biztosítási összeget. Az ügyfél a kárrendezés során egyszerûsített ingóságlistát használhat. A biztosítási összegtôl való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.
Balesetbiztosítási esemény, illetve a kiegészítô fedezetekben vállalt biztosítási események bekövetkezése esetén, a biztosí- tó legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó biztosí- tási összeget fizeti meg, a Különös feltételekben részletezett szabályok alapján.
A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti újraépítésének, vagy újra- beszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a vagyontárgy újraépítési, vagy újrabeszerzési költségét téríti.
Az új érték megállapításának alapja a károsodott épülettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezettségû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, ingóságoknál az újra- beszerzési érték.
A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költsége- ket terhelô általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított személy az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA vissza- igénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépítésrôl, újra- beszerzésrôl számlát csatol.
Bérlemények károsodása esetén, a biztosító a bérlô által kö- tött biztosítás alapján, a kárt kizárólag olyan mértékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosított bérlô azért jogszabály, vagy a bérleti szerzôdés alapján felelôsséggel tartozik.
A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.
Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biztosí- tási eseménnyel összefüggésben áll.
A biztosító szolgáltatásának korlátozása
A biztosító szolgáltatásait az alábbi korlátozások figyelembe- vételével nyújtja:
1. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, va- lamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigé- nyelhetô, vagy egyéb módon megtérült összeg.
2. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott károkat a biztosító a káresemény idôpontjában meglévô és üzembe is helyezett védelmi berendezések által megvalósult vé- delmi szinthez tartozó limit mértékéig, de maximum a biz- tosítási összeg erejéig téríti.
Értékkövetés (indexálás)
A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôr- zése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja az új értéken biztosított vagyoncsoportok biztosítási összegének értékkövetô módosítását, amely a biztosítási díj vonatkozó ré- szének arányos változásával jár. Ez az indexálás.
A biztosító az indexálást a biztosítási szerzôdés alapbiztosí- tásban érintett valamennyi, újértéken biztosított elemére ér- vényesíti.
Az értékkövetés nem vonatkozik az Értéktárgyak vagyoncso- portra, az alapcsomagon belüli szolgáltatási limitekre, a ki- egészítô biztosításokra, továbbá a felelôsségbiztosítás kárté- rítési limitjére.
A soron következô biztosítási idôszakra alkalmazott index bá- zisa minden évben szeptember 30-ig kerül megállapításra, a KSH által közzétett, az indexálást megelôzô naptári évre vo- natkoztatott fogyasztóiár-index alapján. Épület vagyoncsoport esetén a biztosító az indexálás értékét az új Otthonbiztosítási szerzôdéseknél alkalmazott, megfelelô kategóriához tartozó ajánlott érték (négyzetméterár) éves változása alapján hatá- rozza meg.
Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô évre vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által megálla- pított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jo- gában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra ke- rekített napidíjhoz vezet.
A biztosító által megállapított index mértékérôl, a biztosítási összeg értékkövetô módosításáról, a díj változásáról a bizto- sító legkésôbb 60 nappal a biztosítási év vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.
A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási idôszakra a biztosító által indexált biztosítási összeggel, díjjal, vagy díjté-
tellel érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy évfordulóra felmondja szerzôdését.
Díjhirdetés, árazás felülvizsgálata
A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület a KöBE MINÔSÍTETT FOGYASZÓBARÁT OTTHONBIZTOSÍTÁSI ter-
mék díjszabását hirdetményben jeleníti meg. A hirdetmény a xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx oldalon érhetô el.
Jelen termék tényleges kárhányadának változása alapján a biztosító köteles, illetve jogosult a termék árazásának felül- vizsgálatára. A díjak felülvizsgálata esetén a biztosító jogosult a szerzôdések díját módosítani. A biztosító a felülvizsgálat alapján meghatározott új árazást díjhirdetéssel érvényesíti.
A díjfizetés
A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként hatá- rozza meg.
A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésének nap- ján esedékes.
A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonatkozik.
A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biz- tosító köteles a soron következô biztosítási idôszak megkez- dése elôtt legalább 60 nappal a szerzôdô tudomására hozni.
A szerzôdô jogosult az általa szerzôdéskötéskor választott, vagy a szerzôdés tartama alatt módosított díjfizetési gyakori- ságot és díjfizetési módot megváltoztatni.
A biztosításközvetítô biztosítási díj átvételére nem jogosult, nem jogosult továbbá a szolgáltatási összeg kifizetésében közremûködni.
A szerzôdésmódosítás módja, lehetôsége
Amennyiben a szerzôdés tartama alatt a szerzôdô a szerzô- dés módosítását kezdeményezi, a módosított feltételek szerinti kockázatviselés legkorábban a módosítási igény beérkezését követô nap nulla (0.00) órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a biztosító a módosítási igényt annak biztosítóhoz történô be- érkezésétôl számított 5 munkanapon belül elfogadta, arra ezen határidôig nem válaszolt, vagy annak elutasításáról ki- fejezetten nem nyilatkozott.
A szerzôdés megszûnésének esetei
A KöBE Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás megszûnhet:
• érdekmúlással;
• biztosítási évfordulóra történô felmondással;
• a felek közös megegyezésével;
• díjnemfizetéssel;
• minden év márciusában rendes felmondással.
Érdekmúlás
Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a bizto- sító kockázatviselése és egyben a biztosítási szerzôdés vo-
natkozó része is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül
– megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.
Felmondás
Felmondás a szerzôdés létrejöttekor
A szerzôdô felmondást kezdeményezhet – indoklás nélkül – a szerzôdés létrejöttekor, a szerzôdés létrejöttérôl megküldött tájékoztatás kézhezvételétôl számított 14 napon belül.
Évfordulóra történô felmondás
A biztosítási szerzôdés a szerzôdô felek által bármely bizto- sítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô 30 nap. Évfordulóra történô felmondás esetén a szerzôdés és a biz- tosító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napján huszon- négy (24.00) órakor szûnik meg, maradékjogok nélkül. A biz- tosító a szerzôdés felmondásról szóló értesítést írásban postai úton is megküldi a szerzôdô részére.
Márciusi felmondás
A szerzôdô jogosult a biztosítási évfordulótól függetlenül – minden év március 01. és március 31. között – a rendes fel- mondás szabályai alapján, díjrendezett szerzôdése xxxxxxxx- xxxx (márciusi felmondás). A felmondás írásbeliséghez kötött. A felmondási idô harminc nap. A biztosító abban az esetben is elfogadja a felmondást, ha annak postára adása, személyes átadása, vagy elektronikus formában történô beküldése már- cius 31. napján huszonnégy (24.00) óra elôtt igazolható módon megtörtént, de az a március 31-ei határnapig nem érkezett be a biztosítóhoz. Márciusi felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése legkésôbb a felmondás beérke- zését követô 30. napon, huszonnégy (24.00) órakor maradék- jogok nélkül megszûnik. A márciusi felmondás lehetôségérôl a biztosító a szerzôdô felet minden év február 15. napjáig külön tájékoztatja.
Az alapbiztosítás felmondása a teljes szerzôdés megszûnését eredményezi.
Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegészítô fe- dezetek akár külön-külön is felmondhatók. A szerzôdés ebben az esetben a megszüntetett kiegészítô fedezet nélkül marad hatályban.
Közös megegyezés
A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntet- hetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kockázatviselés utolsó nap- jáig járó díj illeti meg.
Díjnemfizetéses megszûnés
Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett
– a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A pót- határidô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékes- ség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biz- tosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvé- nyesíti. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô fede- zetek is maradékjogok nélkül megszûnnek.
A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a bizto- sítási díjnak a megszûnést követô, utólagos megfizetése nem helyezi újra hatályba.
Reaktiválás
A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô 120 napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen újra érvénybe helyezhetik (reakti- válás). A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezésének idôpontja kö- zött eltelt idôszakra.
A biztosító mentesülésének feltételei
Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletve- zetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biz- tosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavál- lalója vagy megbízottja okozta.
Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kármegelô- zési vagy kárenyhítési kötelezettségének megszegésével okozta, azaz a kár megelôzése, enyhítése érdekében nem tanúsította az általában elvárható magatartást.
Alkalmazott kizárások
Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvet- lenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:
a) nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugárzásból eredô események;
b) háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkezô károk.
Fentieken túl az Általános és Xxxxxxx feltételek további kizá- rási okokat is megállapítanak.
Teendôk káresemény bekövetkezésekor
A biztosítási eseményt (káreseményt) a tudomásra jutástól számított 10 munkanapon belül kell bejelenteni a biztosítónak, illetve lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôr- zését. A kárbejelentés személyesen, postai úton, telefonon és elektronikus formában is megtehetô. A biztosító elektroni- kus kárbejelentési felülete a xxx.xxxx.xx weboldalon, a Kár- bejelentés menüpontban érhetô el.
A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényt a szerzôdônek, illetve a biztosítottnak kell kezdeményeznie. A kárbejelentés- hez az Általános feltételek – a kárrendezés módjától függôen
– 11.22., illetve a 11.23. pontjában részletezett dokumentu- mokat szükséges csatolni, továbbá a kiegészítô fedezetek Különös feltételei további csatolandó okiratokat írhatnak elô.
Amennyiben a biztosító hatósági igazolást tart szükségesnek a kárrendezéshez, a káresemény bejelentésekor pontos tájé- koztatást ad arról, hogy milyen hatóság milyen igazolását kéri.
A tûzesetet és robbanást a Katasztrófavédelmi hatóságnak (105, vagy 112 telefonszám), a lopást, betörést, rongálást, rablást, vandalizmust a rendôrségnek (107 telefonszámon) is jelenteni kell.
A kár felméréséig, de maximum annak bejelentését követô 5 munkanapig, a károsodott vagyontárgy, illetve kárhelyszín állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben lehet változtatni.
A kártérítés szabályai
Felmerült kárként a károsult vagyonában bekövetkezett ér- tékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytôl a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusz- tulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése stb. folytán elesett, vagy egyébként károsodott.
A biztosított vagyontárgyak természetes kopása és elhasz- nálódása (a továbbiakban: avulása) önmagában nem minôsül biztosítási eseménynek, de az avultságból eredô következ- ményi károk nem kerülnek kizárásra.
Jelen szerzôdés alapján a vagyontárgy elhanyagolásával, rendszeres, szükséges karbantartásának elmulasztásával ok- okozati viszonyban felmerült károk nem térülnek meg.
Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe esô indokolt költséget a biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.
A biztosító a kártérítés összegébôl a maradványértéket és a máshonnan megtérülô kárértéket jogosult levonni.
A kárrendezés lefolytatása során a biztosító részérôl felmerülô költségeket teljes mértékben a biztosító viseli, a szerzôdô ré- szére nem hárít át a kárrendezési folyamat bármely eleméért külön költséget.
A biztosító szolgáltatásait forintban a kárbejelentéssel egyide- jûleg megadott bankszámlaszámra, vagy lakcímre történô uta- lással teljesíti.
A biztosító a kárbejelentést követô maximum 2 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot az ügyféllel, és a kárbejelentéstôl számított 5 munkanapon belüli idôpontot ajánl a kárszemlére.
100.000 forint alatti károk esetén a biztosító gyorsított kárren- dezésre biztosít lehetôséget. A gyorsított kárrendezés ügy- intézési határideje 5 munkanap. A gyorsított kárrendezés fel- tételei:
- a bejelentett kártérítési igény 100.000 Ft alatti,
- a bejelentés alapján a biztosítási esemény jogalapja tisztázott,
- a bejelentés során visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint
- elemikárok esetén a meterológiai adatok alátámasztják a bejelentésben foglaltakat.
A gyorsított kárrendezés további feltétele, hogy a károsult a kárbejelentés során, vagy a biztosító a bejelentést követô megkeresésére elfogadja a kár gyorsított kárként való rende- zését, és a biztosító rendelkezésére tudja bocsátani a kár ren- dezéséhez szükséges adatokat, információkat, dokumentu- mokat.
Amennyiben az ügyintézési határidô alatt megállapítást nyer, hogy a kár mértéke meghaladja a 100.000 Ft-ot, a biztosító a károsultat telefonon vagy e-mailben értesíti a gyorsított kár- rendezés akadályoztatásáról. Az értesítés során felhívja fi- gyelmét, a szemlés kárrendezés szabályaira.
Azon 100.000 forint alatti károk esetében, amelyekben vissza- élés gyanúja merül fel, a biztosító értesíti a károsultat a gyor- sított kárrendezés akadályoztatásáról. A biztosító az értesítés során felhívja az ügyfél figyelmét a szemlés kárrendezésre történô áttérés tényére és annak szabályaira.
A kárrendezési folyamatok nyomonkövete érdekében a biz- tosító a kár státuszáról, aktuális információkról e-mailben tá- jékoztatja a károsultat.
Amennyiben olyan vis maior, illetve havaria helyzet áll elô, amely nem teszi lehetôvé az 5 munkanapon belül történô kárszemlét, a biztosító ezt a saját weblapján haladéktalanul közzé teszi.
A biztosító szolgáltatását a kárrendezés lezárásához szük- séges összes okirat beérkezését követô 5 munkanapon belül teljesíti.
Amennyiben a biztosító a kárbejelentés, de legkésôbb a kárszemlét követô 5 munkanapon belül nem adott tájékozta- tást a benyújtandó dokumentumok körérôl, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatkozással, hogy az ügyfél nem csatolt bizonyos, kizárólag az általános szerzôdési feltételekben elôírt dokumentumokat.
A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesíten- dô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, valamint amely dokumentum benyújtásáról a kárbejelentés, de legkésôbb a kárszemlét követô 5 munkanapon belül a szerzôdô/biztosított számára egyértelmû és pontos tájékoz- tatást adott.
A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a be- jelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyé- szi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás céljából történô fel- függesztésrôl szóló, illetve további jogorvoslattal nem támad- ható eljárást megszüntetô határozata meghozatalához a biz- tosító nem kötheti.
Amennyiben az ügyfél a biztosítási összeg meghatározásakor az egyszerûsített ingóságlistát alkalmazta, a kárrendezés során a biztosító az abban foglaltakat tekinti irányadónak.
A biztosító tételesen bemutatja a károsult ügyfél számára, hogy az általa felajánlott kártérítési összeget mi alapján hatá- rozta meg.
A biztosító az ügyfél kérésére lehetôséget biztosít a kárren- dezési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumok megismerésére.
A kárigény elutasítása a kárszemlét, vagy az utolsó szük- séges – a kárigény elbírálása szempontjából releváns – do- kumentum beérkezését követô 10 munkanapon belül megtör- ténik. A Biztosító az elutasításban részletes, indokolással alá- támasztott, az általános szerzôdési feltételekre való pontos hivatkozást és idézést tartalmazó írásos tájékoztatást nyújt az ügyfél minden egyes követelésére vonatkozóan, mely tar- talmazza, hogy az ügyfél által bejelentett kár mely, a biztosí- tási szerzôdésben meghatározott kockázatra vonatkozik, és a bejelentett káreseményt a Biztosító mi miatt nem tekinti kár- kifizetésre jogosult káreseménynek.
A Biztosító a kár elutasítását, vagy a kárkifizetési összeg meg- állapítását tartalmazó tájékoztatás során figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja az ügyfelet, hogy amennyiben a kárigény elutasításával vagy a kárkifizetési összeggel nem ért egyet, jogosult panaszt tenni a Biztosító kárrendezési gyakor- latára vonatkozóan (személyesen, telefonon, írásban, elekt- ronikusan: e-mail, applikáció, weboldalra történô fájlfeltöltés).
Ügyféladatok továbbíthatósága
A biztosító a szerzôdés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerzôdésbôl származó követelés megítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minôsülô ada- tokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.
A szerzôdés megkötésével Ön felmenti az orvosi titoktartás alól a biztosítottakat kezelô és vizsgáló orvosokat, egészség- ügyi intézményeket, a társadalombiztosítási igazgatási szer- veket azon – a biztosítottak egészségi állapotával fennálló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, esetleges halálával ösz- szefüggô – adatoknak a biztosító részére történô továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatás igény elbírálásához szükségesek.
A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzô- désben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesí- tése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biz- tosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak sze- rint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételé- vel – kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatáro- zott adatok vonatkozásában.
A pótlólagos befizetés intézménye
Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az esetben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellen- értékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biztosí- tástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mér- téke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag által bár- milyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.
Fizetôképességrôl és a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés
A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A bizto- sító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított 5 évig elérhetônek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.
Panaszok kezelése
Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodáihoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írás- ban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):
Központi ügyfélszolgálatok címei:
• 1062 Budapest, Lehel u. 1/A
• 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00. Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Telefon: x00-0-000-0000
Az ügyfélszolgálatok pontos elérhetôségeit a xxx.xxxx.xx oldalon tekinthetik meg. Az ezzel kapcsolatos információt az fenti telefonos elérhetôségen kérhetnek.
A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejötté- vel, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, to- vábbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcso- latos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére fogyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.
Székhelye: MNB 1013 Bp., Krisztina krt. 55. Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.
Telefon: x00-0-000-0000
Ügyfélszolgálati telefonszám: x00-00-000 776
Telefax: x00-0-000-0000
A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a fogyasztó a kérelem benyújtását megelôzôen a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, vagy e szer- vezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.
A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A fogyasztóvédelmi rendelkezések feltételezett megsértése esetén a fogyasztónak panaszát elôször a biztosítóhoz kell benyújtania a fentebb részletezett módon és elérhetôségeken. Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz beterjesztett pana- szára nem kapott választ, a panasz kivizsgálása nem a vonat- kozó jogszabályok szerint történt, vagy a fogyasztó a biztosító válaszából egyéb fogyasztói jogot sértô körülményt vélelmez, a fogyasztó az MNB-hez fordulhat panasszal.
Errôl részletes tájékoztatást olvashat az MNB xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx oldalán.
Székhelye: 1013 Bp., Krisztina krt. 55.
Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx
Ügyfélszolgálat címe: 1122 Bp., Krisztina krt. 6. Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00-00-000-000 Ügyfélszolgálat e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektronikusan a
xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxxxxx elér- hetôségen érhetô el.
A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bírósághoz is fordulhatnak, illetve fogyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.
A szerzôdés joga, alkalmazandó jog
Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.
KIEGÉSZÍTÔK
A KöBE MINÔSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTOSÍTÁS ÁLTAL NYÚJTOTT VÉDELMEK
ALAPCSOMAG | Tûz | |
Füst és koromszennyezés | ||
Robbanás | ||
Villámcsapás | ||
Villámcsapás másodlagos hatása | ||
Vihar | ||
Felhôszakadás | ||
Elemi károk | Jégverés | |
Hónyomás | ||
Árvíz | ||
Földrengés | ||
Földcsuszamlás, kô-, szikla- és földomlás | ||
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása | ||
Idegen jármû ütközése | ||
Idegen tárgy rádôlése | ||
Vízkár (beázás, kívülrôl érkezô víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz) | ||
Betöréses lopás, rablás, besurranás | ||
Alap kockázatok | Rongálás, vandalizmus | |
Üvegtörés | ||
Felelôsségbiztosítás |
Elnevezésükben sztenderd kiegészítô fedezetek | Értéktárgy kiegészítô biztosítás (200 000 Ft érték felett) Készpénz Különleges üveg Dugulás-elhárítás költségei Építés-, szerelésbiztosítás Lakóépületek rejtett hibáiból eredô károk Épülettartozékok lopása Graffiti Klímaberendezés biztosítás Szolgáltatás-kimaradásból eredô károk Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása Kerti bútor Kerti dísznövénybiztosítás Lábon álló növényzet biztosítása Sporteszköz és sportfelszerelés Hobbi- és kisállatbiztosítás Síremlék és kegyeleti biztosítás Okos eszközök biztosítása (beleértve okos otthon eszközök) Elmaradt bérleti díj biztosítás Elveszett okmányok pótlása Balesetbiztosítás Munkanélküliség biztosítás |
Nem sztenderd kiegészítô fedezetek | Babakocsi törés Belvíz Bankkártya elvesztése Nyitvahagyott nyílászárón beáramló csapadék Szabadban tárolt ingóságok Közmûkimaradás Kutyaharapás Temetési hozzájárulás Szélturbina Garázsban tartott jármû Iskolai lopás, rablás Gyermekfelügyelet |
Fogalmak
Ajánlat:
A biztosító által rendszeresített ajánlati lapon (nyomtatványon) vagy annak elektronikus megfelelôjén a szerzôdô által aláírt, teljeskörûen kitöltött biztosítási ajánlat. Ajánlatnak minôsül to- vábbá szóban, telefonon keresztül a szerzôdô által kötött aján- lati nyilatkozat, melyet a biztosító által kifejezetten erre a célra létrehozott és fenntartott olyan telefonszámon tett meg, mely- nek erre a célra való felhasználási lehetôségérôl a biztosító elôzetesen és nyilvános tájékoztatást tett közzé.
Aktív zárási pont:
Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvetle- nül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.
Alapbiztosított:
Az alapcsomag tekintetében alapbiztosítottnak minôsül az a fogyasztó, aki a kötvényben pontos címmel (helyrajzi szám- mal) megjelölt ingatlan tulajdonosa, tulajdonostársa, haszo- nélvezôje, illetve bérlôje.
Alulbiztosítás:
Jelen biztosításban az „új értéken” biztosított vagyontárgyak szempontjából értelmezhetô fogalom. Alulbiztosítás akkor kö- vetkezik be, ha a káresemény idôpontjában a biztosított va- gyontárgy/vagyoncsoport valós új értéke magasabb, mint a vonatkozó vagyoncsoport aktuális biztosítási összege. Ilyen esetben a biztosító a kárt a biztosítási összeg és a káridôponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-rata szolgáltatás). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoportonként vizs- gálja.
Állapotmegôrzési kötelezettség:
Biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyon- tárgy állapotán a biztosított a szerzôdésben megállapított ha- táridôn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények ki- deríthetetlenné váltak.
Árvízvédelmi mû:
Az elsôrendû, másodrendû, harmadrendû árvízvédelmi vízi- létesítmény, valamint annak mûtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védôképességét, rendeltetés- szerû használatát biztosítja, illetve szolgálja.
Baleset (személybiztosítási fogalom):
Jelen biztosítás szempontjából balesetnek minôsül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsô hatás, amely a sérült ká- rosult akaratától függetlenül, hirtelen fellépô külsô behatás, amelynek következtében biztosított egészségkárosodást szenved, vagy elhalálozik.
Belvíz:
A talaj legfelsô vízzáró rétege fölött elhelyezkedô és a talaj- szemcsék közötti szabad hézagokat teljesen kitöltô, a lefo-
lyástalan vagy nem kellôen kiépített vízelvezetô mûvekkel ren- delkezô területek csapadékvizeibôl származó vagy a medrük- ben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elveze- tésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásá- ból eredô átszivárgások, buzgárok okozta talajvízszint-emel- kedés következtében kialakult idôszakos felszíni vízelborítás.
Besurranás:
Jelen biztosítás szempontjából besurranásnak minôsül, ha a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövetô:
• nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépületbe/la- kásba, melyben otthon tartózkodnak vagy
• a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biz- tosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak.
Bit.:
A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.).
Biztonsági felügyeleti rendszer:
A felügyeleti és riasztásfogadó rendszerek gyûjtik, feldolgoz- zák, kijelzik, naplózzák és archiválják a védett objektumokban telepített helyi elektronikai jelzôrendszerek által kiadott riasz- tási, üzemviteli és állapot információkat (a továbbiakban biz- tonsági információkat).
Biztonsági felügyeleti rendszerek fajtái lehetnek:
a) Riasztásfogadó rendszerek, amelyek feladata a felügyeleti és riasztásfogadó központtól nagy távolságra található ob- jektumok védelmét biztosító helyi elektronikai jelzôrendsze- rek központosított felügyelete.
b) Felügyeleti rendszerek, amelyek feladata egy adott objek- tum védelmét biztosító különféle jelzôrendszerek egységes felügyelete.
A biztonsági felügyeleti rendszerek elemei:
a) Riasztás átviteli rendszer, amely biztosítja az információ- áramlást a felügyeleti és riasztásfogadó központ és a fel- ügyelt elektronikai jelzôrendszerek között.
b) Felügyeleti és riasztásfogadó központ, amely irányítja az egész felügyeleti rendszer mûködését, fogadja, feldolgozza, naplózza a beérkezô biztonsági információkat és továbbítja a megjelenítô egység felé.
c) Megjelenítô egység, amely biztosítja a felügyeleti és riasz- tásfogadó rendszer kezelôfelületét, lehetôvé téve a disz- pécserek részére az egyszerû használatot.
Biztonsági zár:
Biztonsági zárszerkezetnek minôsül a legalább 3000 db vari- ációs lehetôséget meghaladó,
• legalább 5 csapos hengerzárbetétes zárszerkezet,
• legalább 6 rotoros mágneszárbetétes zárszerkezet,
• kéttollú kulcsos zár,
• szám- vagy betûjel kombinációjú zár,
• MABISZ által vagy egyedi ajánlással rendelkezô lamellás zár.
Biztosításértékesítô:
Bármely biztosításközvetítô, kiegészítô biztosításközvetítôi te- vékenységet végzô személy vagy biztosító.
Biztosításközvetítô:
Az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellené- ben biztosítás közvetítôi tevékenységet végez, ide nem értve
a) a saját kockázatvállalásával összefüggô, saját jogú értéke- sítési tevékenységet végzô biztosítót és a vele munkavi- szonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékeny- séget végzô, biztosításközvetítônek nem minôsülô termé- szetes személyeket úgy mint a biztosító közremûködôi,
b) a kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô sze- mélyt, továbbá azt a kiegészítô biztosításközvetítôi tevé- kenységet végzô személyt, akinek tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerzôdések közvetítésére terjed ki, ame- lyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:
• a biztosítási szerzôdés kiegészítôje valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következôkre nyújt fedezetet:
- ezen szolgáltató által kínált termék meghibásodásának, törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockáza- tára, vagy az e szolgáltató által kínált szolgáltatás igény- bevétele elmaradásának kockázatára, vagy
- ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kap- csolódó kockázatokra, és
• nem haladja meg
- a biztosítási szerzôdés arányos éves biztosítási díja sze- mélyenként a hatszáz eurót, vagy
- a személyenként fizetett biztosítási díj a kettôszáz eurót, és az elôzô pont szerinti szolgáltatás nyújtásának idô- tartama legfeljebb három hónap.
Biztosításközvetítôi tevékenység:
A biztosításközvetítô által végzett azon üzletszerû tevékeny- ség, amely a biztosítási értékesítést, annak szervezését, vala- mint a független biztosításközvetítôi szaktanácsadást foglalja magában, azzal, hogy nem minôsülnek biztosításközvetítôi tevékenységnek:
a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tá- jékoztatás, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz to- vábbi – a biztosítási szerzôdés megkötését vagy teljesíté- sét elôsegítô – lépést,
b) a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és szakértôi kárbecslési – szakmai alapon végzett – tevékenység,
c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerzôdôkrôl biztosításközvetítôk vagy biztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további – a biztosítási szer- zôdés megkötését elôsegítô – lépést,
d) tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekrôl, illetve bizto- sításközvetítôkrôl vagy biztosítókról a lehetséges szerzô- dôk számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerzôdés megkötését elôsegítô – lépést.
A függô biztosításközvetítô: az a biztosításközvetítô, aki biz- tosítóval fennálló jogviszony alapján
a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengô biztosítási termékeit közvetíti (továb- biakban: ügynök);
b) egyidejûleg több biztosító egymással versengô biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).
A független biztosításközvetítô: az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítô.
Biztosítási kockázat jelentôs növekedése:
Jelen szerzôdés alapján a biztosítási kockázat jelentôs növe- kedésének minôsül, ha a biztosító a tudomására jutott lénye- ges körülmény alapján elutasítaná a szerzôdés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb díj elle- nében vállalná a kockázatot, vagy a biztosításra feladott koc- kázatot egyáltalán nem vállalná.
Biztosított:
Jelen biztosításban az alapbiztosított és a további biztosítottak együtt, biztosítottként kerülnek hivatkozásra.
Dologi kár:
Jelen szerzôdés alapján dologi kárnak minôsül, ha valamilyen biztosított vagyontárgy megsemmisül, megsérül vagy hasz- nálhatatlanná válik.
Elektronikai jelzôrendszer:
Az elektronikai jelzôrendszer elektronikus eszközökkel érzé- keli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait. Elektronikai jelzôrendszer feladata:
a) felületvédelem;
b) térvédelem;
c) tárgyvédelem;
d) személyvédelem;
e) riasztásjelzés.
Elektronikus adat:
Jelen szerzôdési feltételek szempontjából elektronikus adat- nak minôsül valamennyi olyan, géppel olvasható, kommuni- kációra, értelmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adat és/vagy információ, amely elektronikus és elektromechanikus adatkezelésre, vagy eszközök, berendezések elektronikus ve- zérlésére alkalmas (pl. adatbázis, program, szoftver, kódolt utasítás stb.).
Elektronikus ajánlat:
A biztosító, vagy az általa biztosításközvetítetéssel megbízott biztosításközvetítô, illetve a biztosító hozzájárulásával alkusz által az Internet közcélú hálózatán mûködtetett portálon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással felvett ajánlat, amennyiben az elektronikus ajánlattétel során az adott üzleti alkalmazás lehetôséget kínál a biztosítási szerzôdés teljesítésének megkezdéséhez és ehhez a szerzôdô külön és kifejezetten hozzájárul.
Elektronikus kommunikáció:
A biztosító alapértelmezettként lehetôséget biztosít a teljes körû papírmentes kommunikációra. Az elektronikus kommu- nikáció keretében lehetôség van elektronikus úton a szük- séges nyilatkozatok megtételére, szerzôdés módosítására és felmondására.
A biztosító a kárrendezés valamennyi szakaszában biztosítja az elektronikus kommunikációt.
Elektronikus kárrendezés:
Az elektronikus kárrendezés keretében lehetôség van az elektronikus kárbejelentésre, kárrendezéshez szükséges do- kumentumok csatolására a kárrendezés valamennyi szaka- szában tájékoztatás kérésére. A biztosító a kárrendezés fo-
lyamatának nyomon követését elektronikus vagy digitális for- mában biztosítja.
Elektronikus számla (E-számla):
A biztosító elektronikus formában a szerzôdéskötéskor elekt- ronikus kommunikációt választó ügyfelek részére e-számlát küld. Az elektronikus számla küldés történhet a regisztrált és ellenôrzött email címre, vagy regisztrált ügyfelek hozzájáru- lása esetén az ügyfélportálon keresztül.
Elemi károk:
Jelen biztosítás kiegészítô fedezeteinek vonatkozásában elemi kárnak minôsül a tûz, a füst és koromszennyezés, a rob- banás, a villámcsapás és a villámcsapás másodlagos hatása, a vihar, a felhôszakadás, a jégverés, a hónyomás, az árvíz, a földrengés, a földcsuszamlás, kô-, szikla- és földomlás, az ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása, az idegen jármû ütközése, valamint az idegen tárgy rádôlése.
Eltakarítási költségek:
A kárhelyszín takarításának, megtisztításának, a törmelékek és a fel nem használható maradványok legközelebbi meg- felelô és engedélyezett lerakóhelyre történô szállításának a biztosítottat terhelô, biztosítási esemény bekövetkezésével közvetlenül összefüggô költsége.
Értéktároló:
Olyan MABISZ által ajánlott, zárható tárolóeszköz, amely:
• szimpla, vagy dupla acéllemez falú, a két fal között távtar- tókkal vagy speciális töltettel;
• falvastagsága minimum 2 mm;
• kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból;
• épületszerkezeti tartóelemekhez rögzített,
- a 300 kg-nál kisebb tömegû értéktároló, min. 5000 N
- az 1000 kg-nál kisebb tömegû 10000 N
feszítô erônek ellenálló módon (amelybe az értéktároló súlya is beleértendô) vagy falba, illetve padozatba betonozva mi- nôsítési tanúsítványnak, vagy a gyártó elôírásainak meg- felelô módon beépített; vagy
• összetömege meghaladja az 1000 kg-ot.
Foglalkoztató:
Jelen biztosítás szempontjából foglalkoztató az a természetes személy, aki háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve meg- bízója, megrendelôje.
Fogyasztó:
A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi. V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdésének 3. pontja szerinti fogalom: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körén kívül eljáró természetes személy.
Jelen szerzôdési feltételek alapján nem minôsül fogyasztónak a nem természetes személy, jogi személy vagy egyéb vállal- kozás továbbá az a természetes személy, aki szakmai, üzleti tevékenységén, foglalkozásán belül esô célból jár el: egyéni vállalkozó, vagy valamely jogi személy vezetô beosztású tiszt- ségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosí- tott tagja, munkavállalója vagy megbízottja.
Fúrás elleni védelem:
Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a be- épített vagy utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet megfúrva sem lesz nyitható.
Haszonállat:
Háziállatok azon csoportja, amelyek termelését (tej, hús, tojás, gyapjú stb.) vagy szolgáltatását az ember hasznosítja (pl. igás állatok, ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi stb.).
Havaria:
Az embertevékenység során bekövetkezô váratlan, hatásá- ban jelentôs, nem szándékosan okozott esemény, amely ve- szélyezteti az emberi egészséget vagy környezetet.
Háziállat:
Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tar- tott és alább felsorolt állatok: Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár.
Háztartási alkalmazott:
Az a háztartási munkát végzô természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállal- kozóként végzi.
Háztartási munka:
A 2010. évi XC. törvény szerinti fogalom; a kizárólag a termé- szetes személy és háztartásában vele együtt élô személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló, következô tevékenységek: la- kás takarítása, fôzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kert- gondozás.
Helyreállítási költség (részkárral kapcsolatos fogalom): A károsodott vagyontárgy eredeti (káresemény elôtti) állapotá- nak visszaállításához, helyreállításához szükséges közvetlen költség.
Hobbi- és kisállat:
Minden olyan kedvtelésbôl tartott állat, amely nem minôsül mezôgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állat- nak.
Hozzátartozó:
A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti fogalom: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há- zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
Hullámtér:
A folyók, vízfolyások partvonala és az elsô rendû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvédelmi töltés (fal, mobilgát) közötti te- rület.
Igényfelmérés:
A biztosító a szerzôdés megkötését megelôzôen a szerzôdô igényeinek kielégítése érdekében igényazonosító lapon, vagy ezzel azonos tartalmú elektronikus igényazonosító felületen határozza meg a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos szük- ségleteket, igényeket. A biztosító az igényfelmérés szerint az igényazonosító lapon nem szereplô kiegészítô kockázatra vo- natkozó biztosítási ajánlatot nem fogad be.
IPID (Termékismertetô):
Egységesített mintadokumentum szerint elkészített biztosítási termékismertetô, mely a biztosítási szerzôdés feltételeinek rövid kivonata. A dokumentum önálló, könnyen olvasható, a
biztosítási termék felkínálásának hivatalos nyelve szerinti nyelven készült, pontos és nem félrevezetô. Tájékoztat a biz- tosítási termék típusáról, összefoglalja a biztosítási fedezetet, a fô biztosított kockázatokat, a biztosítási összeget, a földrajzi hatályt és a kizárt kockázatokat. Tartalmazza a biztosítási díj fizetésének lehetéséges módjait, a fizetés ütemezését, a szer- zôdéses kötelezettségeket, a szerzôdés idôtartamát, kezdetét és végét, valamint a szerzôdés megszûnésének eseteit.
Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény:
Olyan üreg, építmény, mely az építési engedélyben nem sze- repel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szer- zôdônek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla.
Kárhányad:
Kárhányad = (kárkifizetések bruttó összege + bruttó tételes függô kártartalék változása + bruttó IBNR tartalék változása
– bevételek kármegtérítésbôl + természeti katasztrófakárok (földrengés, árvíz) várható értéke) / biztosítási adóval csök- kentett bruttó megszolgált díj. A katasztrófakárok várható ér- téke legfeljebb a bruttó megszolgált díj kettô százalékáig ve- hetô figyelembe.
Kiemelés elleni védelem:
Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan mûszaki meg- oldás, amely külsô oldali támadás esetén megakadályozza a zárt ajtónak a forgópántokról való leemelését.
Kiemelt kár:
Jelen szerzôdés vonatkozásában kiemelt kárnak nevezzük azokat a károkat, melyek az ügyfél egzisztenciális helyzetét veszélyeztetik (az épület használhatatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik).
Kiskorú:
Kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be. A kiskorú a há- zasságkötéssel nagykorúvá válik. Ha a házasságot a bíróság a cselekvôképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szüksé- ges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyil- vánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszûnik. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszûnése nem érinti.
• Xxxxxxxxxxxxxxxx kiskorú:
Xxxxxxxxxxxxxxxx az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.
• Korlátozottan cselekvôképes kiskorú:
Korlátozottan cselekvôképes az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvôképtelen.
Közeli hozzátartozó:
A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalom: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mos- toha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér.
Közvetlen/következményi kár:
Jelen biztosítás szempontjából közvetlen kárnak minôsül a feltételekben foglalt valamely biztosítási esemény által a biz- tosított vagyontárgyakban közvetlenül (direkt módon) okozott kár. Az olyan kár, amelynek közvetlen oka nem biztosítási esemény, hanem maga a közvetlenül okozott kár, következ- ményi kárnak minôsül.
KSH:
Központi Statisztikai Hivatal (1024 Bp., Keleti Károly u. 5–7.)
Le- és visszaszerelési költségek:
Le- és visszaszerelési költség az az elkerülhetetlen költség, amely valamely biztosítási eseményt követôen azáltal válik szükségessé, hogy a sérült vagy sértetlenül maradt biztosított mûszaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni vagy egyéb módon mozgatni szükséges azokat.
Lezárt helyiség:
Az a helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födém- szerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik és a kár idôpontjában a helyiség zárszerkezetei és 3 méternél alacsonyabban található nyílászárói lezárt állapot- ban voltak:
• a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),
• a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen vé- dettek,
• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, ha- gyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.
Légi jármû:
Az 1995. évi XCVII. törvény 71. § 5. pontja szerinti fogalom: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegô- vel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a föld- felszínre ható légerôk hatása.
Magánemberi minôség:
A biztosított foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerû gazdasági tevékenységén kívüli életviszo- nyokban tekintett minôsége.
Mentesített ártér:
A folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völ- gyek), amelyek védelmére elsôrendû árvízvédelmi mûnek mi- nôsített árvízvédelmi töltés épült.
Nagyvízi meder:
A vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig elôfor- dult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagy- vízi meder rendeltetése a mederbôl kilépô árvizek és a jég le- vezetése.
Nem mentett árterület:
Az árterület azon része, amelyet a vízügyi hatóság annak mi- nôsít.
Nyílt ártér:
A folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völ- gyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederbôl kilépô víz szabadon elöntheti.
Papír alapú, nyomtatott ajánlat:
A biztosító által rendszeresített, központilag elôre legyártott, papír alapú, töltôtollal kitöltött formanyomtatvány (blanketta), vagy az ezzel megegyezô formátumú és adattartalmú, elekt- ronikusan kitöltött, majd lokálisan kinyomtatott, a szerzôdô, vagy megbízottja, illetve a közvetítô által is külön-külön aláírt nyomtatvány.
Passzív zárási pont:
Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók mûködésbe. A forgópántok és a pasz- szív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendôk.
Ptk.:
A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény.
Rablás:
Rablásnak minôsül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy valamely, a biztosításban nevesített személy ellen erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy ôt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba he- lyezi. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmaz.
Reteszelési mélység:
A zárnyelvnek a fogadó elembe (vasalatba) való hasznos be- nyúlása.
Reteszhúzás elleni védelem:
Kizárólag kétszárnyú ajtókkal kapcsolatosan értelmezhetô fo- galom. A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai akkor minôsülnek reteszhúzás ellen védettnek, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó-, vagy elfordítós rigli) ellenállnak a kívülrôl történt fe- szítést követô elmozdításnak. (Ilyen pl. a facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülrôl beszorított és lecsavarozott ék alkalmazása a nem nyíló szárny alá stb.)
Sérelemdíj:
A Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdései szerinti fogalom: Akit sze- mélyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az ôt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére köte- lezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési fele- lôsség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jog- sértés súlyára, ismétlôdô jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására
– tekintettel, egy összegben határozza meg.
Sorozatkár:
Jelen biztosítás szempontjából sorozatkárnak minôsülnek az ugyanazon károkozói magatartásból és okból eredô, de eltérô idôpontokban bekövetkezô károk, melyek között jogi, gazda- sági, vagy mûszaki vonatkozásokban ok-okozati összefüggés áll fenn.
Személyes adat:
Azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érin- tett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a termé- szetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különö- sen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító, vagy a természetes személy testi, fizio- lógiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényezô alapján azo- nosítható.
Személyi sérüléses kár:
Jelen szerzôdés alapján személysérüléses kárnak minôsül, ha a biztosított természetes személy meghal, balesetet vagy egészségkárosodást szenved.
Személyiségi jog:
Természetes személy joga ahhoz, hogy törvény és mások jo- gainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesít- hesse, illetve hogy abban ôt senki ne gátolja. Az emberi mél- tóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki kö- teles tiszteletben tartani.
Teljesítési segéd:
Jelen biztosítás szempontjából teljesítési segéd a biztosított, alvállalkozója vagy megbízottja által vállalkozási vagy meg- bízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.
Természeti katasztrófa:
Jelen biztosítás kiegészítô fedezetei vonatkozásában termé- szeti katasztrófának minôsül az árvíz, a földrengés.
További biztosított:
Az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátarto- zója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja], aki a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában a jelen szerzôdés- ben biztosított kockázatviselési címre bejelentett személy.
Túlbiztosítás:
Amennyiben az alapcsomag kárbiztosítási részében a káre- semény idôpontjában a valóságos új érték alacsonyabb, mint a biztosítási összeg, túlbiztosítás alakul ki. A túlbiztosítás té- nyének megállapításakor a biztosító a túlbiztosítás miatt meg- fizetett többletdíjat visszautalja a szerzôdônek.
Tûzveszélyességi és kockázati osztály:
A tûzvédelmi követelményeket az anyagok tûzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó koc- kázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység
a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba,
b) alacsony kockázati, AK osztályba,
c) közepes kockázati, KK osztályba vagy
d) magas kockázati, MK osztályba tartozik.
Új érték:
A vagyontárgy új állapotban történô beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költsé- geit. A beszerzési költségekbôl engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatók le. Amennyiben a biztosí- tott ÁFA visszaigénylésre jogosult, az új érték nem tartalmazza a beszerzési, telepítési stb. költségek ÁFA-ját.
Ügyfél:
Jelen szerzôdés alapján ügyfélnek minôsül a szerzôdô, bizto- sított, a kedvezményezett, a zálogjogusult, a károsult, továbbá a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. Ügyfélnek minôsül továbbá az a személy is, aki a biztosítási szerzôdés megkötésére ajánlatot tesz.
Ügyfélportál:
A szerzôdött ügyfelek részére fenntartott, a KöBE weboldalán elérhetô dokumentumok elektronikus kiküldésére és tárolá- sára alkalmas, regisztrációhoz kötött egyéni, online dokumen- tumtár.
Vandalizmus:
Jelen szerzôdési feltételek szempontjából vandalizmusnak minôsül a biztosítási eseményben megnevezett épületfelsze- relési tárgyak ismeretlen elkövetô által történô megrongálása.
Vállalkozás:
A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom: a szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
Várakozási idô:
Az a szerzôdésben meghatározott idôtartam, amelynek eltel- tét követôen a biztosító vállalja a biztosítási esemény kocká- zatát. A várakozási idô elsô napja a kockázatviselési kezdet napja, illetve szerzôdésmódosítás esetén a módosítást követô nap, amennyiben a vonatkozó külön díjat megfizették.
Veszélyes állat:
Jelen biztosítás szempontjából veszélyes állatnak minôsülnek a 85/2015. (XII. 17.) FM rendeletben meghatározott fajok egyedei.
Védelmi kör:
Az elektronikai jelzôközpont egyes csatornáihoz tartozó érzé- kelôk összessége.
Védelmi zóna:
Rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló keze- lést tesz lehetôvé.
Védett állat:
Jelen biztosítás szempontjából védett állatnak a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. és 8. számú mellékletében felsorolt fajok minôsülnek.
Vétôképtelen:
Vétôképtelen, akinek belátási képessége oly mértékben korlá- tozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása követ- kezményeit nem képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért.
Villámcsapás:
Elektromos töltés kiegyenlítôdés, illetve nagyfeszültségû vil- lamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.
Vízi jármû:
Jelen biztosítás szempontjából vízi jármûnek minôsül a 20 m- nél rövidebb hajótesttel rendelkezô kishajó, továbbá az olyan motorcsónak (gépi berendezéssel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minôsülô – vízi jármû) amelynek testhossza nem haladja meg a 6,2 métert, illetôleg a motor- teljesítménye a 4 kW-ot nem éri el.
Vízjárta területek:
Idôszakosan elöntésre kerülô, vagy vízzel telített talajú terü- letek, így különösen:
• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedé- sek, amelyek a területet érintô vízszabályozás, vízrendezés elôtt rendszeresen, a szabályozást követôen pedig idôsza- kosan vízzel borítottak,
• a természetes állóvizek feltöltôdése során kialakult vizenyôs, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
• a dombvidéki patakok, állandó vagy idôszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az idôszakos elöntés jellemzô,
• a folyók elhagyott „ôsmedrei”, vagyis a folyókat kísérô, a je- lenlegi medertôl távolabb elhelyezkedô olyan vonulatok, te- repmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egy- kori medrére vezethetô vissza.
Zárásmélység:
Teljes zárás esetén a zárnyelvnek a zárlemezbe hatoló hosz- sza.
Záráspontosság:
Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai között mm- ben mért távolság.
Preambulum
A KöBE MINÔSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTOSÍTÁS egy igazán korszerû, családbarát otthon- biztosítás, valódi segítség a mindennapokban.
Az egyre szélsôségesebbé váló hazai idôjárás okozta elemi károk mellett, a mind gyakoribb természeti kataszt- rófák ma már nélkülözhetetlenné teszik értékeink, vagyontárgyaink biztosítását. Az ilyen típusú, jelentôs anyagi veszteséget is eredményezô károkozásokra történô felkészülés megfelelô biztosítás nélkül szinte elképzelhetetlen, hiszen ezek a kockázatok a hagyományos kármegelôzési, kárenyhítési eszközökkel már nem kezelhetôk hatéko- nyan.
Egy modern biztosítás azonban nem csupán a ritkán bekövetkezô eseményekre nyújt megfelelô védelmet, hasz- nosságát a hétköznapok során is megtapasztalhatjuk, pl. egy lakástûz, betörés, csôtörés vagy akár egy üvegtörés kapcsán.
A klaszikus elemi károk és alapkockázatok mellett a biztosítás kiegészítô fedezetek gazdag választékát kínálja. A megfelelô kiegészítô fedezetek kiválasztásával és egyenkénti megvásárlásával egészen egyedi, speciális igé- nyek is kielégíthetôk.
A felelôsségbiztosítási védelem rendkívül széles körben lefedi a fogyasztók különféle károkozói minôségében okozható káraival kapcsolatos kártérítési igényeket, illetve a vonatkozó sérelemdíj iránti követelésekre is szol- gáltat.
A tulajdon és vagyon biztonsága mellett a szerzôdésben a személyek és a család biztonsága is kiemelt helyet kaphat. Balesetbiztosítás választása esetén, csonttörés, égési sérülés, illetve számos baleseti eredetû mûtét el- végzése esetén is számíthat a biztosítóra. A balesetbiztosítási védelem kiterjeszthetô a biztosított személy, adott kockázatviselési címre bejelentett valamennyi hozzátartozójára, illetve közeli hozzátartozójára, életkori korlá- tozás nélkül.
A balesetbiztosítási fedezetek mellett számos, kifejezetten a gyermekekkel kapcsolatos leggyakoribb veszélykö- rülmény is biztosítható.
A biztosítás felépítésnek köszönhetôen az ország bármelyik pontján, szinte bármilyen vagyoni helyzetben, bár- milyen életkörülmények esetén személyre, családra vagy akár az adott ingatlanra szabható a biztosítási védelem. A szerzôdés a tartam során módosítható, hitel- és zálogügyletek kapcsán pedig fedezeti biztosításként kiváló megoldást jelent.
Válasszon minket, elégedett lesz!
Általános feltételek
A KöBE MINÔSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHONBIZTO-
SÍTÁS ingatlanra és/vagy ingóságra vonatkozó, az alapcso- magban nevesített biztosítási eseményeket, valamint az ah- hoz kapcsolható külön-külön választható kiegészítô fedeze- teket is tartalmazó szerzôdés, mely jelen Általános feltételek szerint jön létre.
Biztosítási szerzôdés alapján a biztosító köteles a szerzôdés- ben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kocká- zatviselés kezdetét követôen a biztosítási esemény bekövet- kezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerzôdô fél díj fizetésére köteles.
A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében, a biztosított részére nyújtott egyéb szolgáltatás teljesítésében, továbbá a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésé- ben áll.
Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.
1. BIZTOSÍTÓ, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT
1.1. Biztosító
KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Bp., Venyige u. 3. (továbbiakban: biztosító).
1.2. Szerzôdô
A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület tagja, fogyasztó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés], aki a bizto- sított vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzôdést ilyen érdekelt természetes személy javára köti.
1.2.1. A biztosítási ajánlatot a szerzôdô teszi, a szerzôdés létrejötte esetén a biztosítás díját a szerzôdô fizeti meg.
1.2.2. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.
1.2.3. Amennyiben a szerzôdést nem az alapbiztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy az alap- biztosított belépéséig a szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzôdésben bekövetkezett vál- tozásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
1.3. Az alapbiztosítás biztosítotti köre
Az alapbiztosítás tekintetében alapbiztosítottnak minô- sül az a fogyasztó, aki a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa, tu- lajdonostársa, haszonélvezôje, illetve bérlôje.
Önállóan kötött ingóságbiztosítás esetén az ingóságok és egyéb vagyontárgyak vonatkozásában biztosított maga az alapbiztosított, továbbá az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója [Ptk. 8:1.
§ (1) bekezdés 1. és 2. pontja], aki a biztosítási ese- mény bekövetkezésének idôpontjában a jelen szerzô-
désben biztosított kockázatviselési címre bejelentett személy.
Felelôsségbiztosítási kockázat vonatkozásában bizto- sítottnak minôsül maga az alapbiztosított, továbbá az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátar- tozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja], aki a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre bejelentett személy.
1.3.1. Amennyiben a szerzôdést nem az alapbiztosított kö- tötte, az alapbiztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô köte- lezettségek összessége az alapbiztosítottra száll át.
1.3.2. Ha az alapbiztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biz- tosítási idôszakban esedékes díjak megfizetéséért a szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs. A szerzôdésbe belépô alapbiztosított köteles a szerzôdô félnek a szer- zôdésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.4. Kiegészítô fedezetek biztosítotti köre
Kiegészítô fedezetek vonatkozásában biztosítottnak minôsül maga az alapbiztosított, valamint az alapbiz- tosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja], aki a biztosí- tási esemény bekövetkezésének idôpontjában a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre beje- lentett személy.
1.5. Kedvezményezett
Kedvezményezett: a balesetbiztosítási szolgáltatásra jogosult személy.
1.5.1. A balesetbiztosítási események kedvezményezettje maga a biztosított, a biztosított baleseti halála esetén az általa megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában a biztosított törvényes örököse.
1.5.2. Szerzôdô fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz cím- zett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavon- hatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más ked- vezményezettet nevezhet meg. Amennyiben nem a biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a biztosított személy írásbeli hozzájárulása szükséges.
1.5.3. Ha a szerzôdô fél a biztosítotthoz vagy a kedvezménye- zetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folya- matosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölé- sét nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a köte- lezettségvállalást tették. A szerzôdô fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
1.5.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a ked- vezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal vagy jogutód nélkül megszûnik.
1.6. Zálogjogosult
Épületbiztosítás vonatkozásában zálogjogosult az, aki/amely a szerzôdô alapbiztosítotti minôségében – szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt – tett zálogkötelezetti nyilatkozata alapján a biztosító épületkárokkal kapcsolatos szolgáltatására jogosult, a nyilatkozatban meghatározott mértékig és feltételek- kel.
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE
2.1. A biztosítási szerzôdés – a szerzôdô fél által tett jog- nyilatkozat módjától függôen – létrejöhet szóban, írás- ban, vagy a biztosító ráutaló magatartásával.
A szerzôdô által tett, a szerzôdés létrehozására irá- nyuló jognyilatkozat:
a) jelenlevôk között – a biztosító tudomásszerzésével
– azonnal
b) távollevôk között, a biztosítóhoz való megérkezés- sel
válik hatályossá.
2.2. Szerzôdô és biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, vala- mennyi olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelye- ket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vo- natkozóan a biztosító – az elôzetes kockázatelbírálás során, szóban közölt ajánlati nyilatkozat során, vala- mint írásban tett ajánlat esetén a szerzôdés részét ké- pezô ajánlaton, illetve annak mellékleteiben (pl. igény- azonosító lap, szemlelap stb.) – kérdést tett fel.
2.2.1. A biztosító az igényazonosító lapon szereplô adatok bekérésével meghatározza a kockázatviselés tárgyát, felméri a biztosítási szükségleteket és igényeket, majd ennek megfelelô biztosítási ajánlat megtételét segíti elô. Amennyiben az igényfelmérés alapján fennálló va- lamely igényre a biztosító nem nyújt biztosítási védel- met, úgy arról figyelemfelhívásra alkalmas módon tá- jékoztatja a szerzôdôt. A szerzôdô döntése, hogy az ajánlatra szûkített formában igényt tart-e. A szerzôdés csak abban az esetben jön létre, ha a szerzôdô az ere- deti igényeitôl eltérô szûkített ajánlatra igényt tart.
2.3. A kockázatvállalást megelôzôen a biztosító jogosult a szerzôdô/biztosított által közölt információk ellenôrzé- sére, továbbá a biztosításra feladott vagyontárgy(ak) helyszíni szemlézésére, amelynek költségét a biztosító maga viseli.
2.4. Szóban közölt ajánlati nyilatkozat
2.4.1. Szóban, telefonon keresztül közölt nyilatkozat alapján, távollévôk között szerzôdéskötés kizárólag úgy lehet- séges, ha a szerzôdô ajánlatát – a biztosító által kife- jezetten erre a célra létrehozott és fenntartott – olyan telefonszámon tette meg, melynek erre a célra való fel-
használási lehetôségérôl a biztosító elôzetesen, nyil- vános tájékoztatást tett közzé.
2.5. Írásban közölt ajánlati nyilatkozat
2.5.1. Távollévôk között, írásban kötött szerzôdés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet papír alapon, amennyiben szerzôdô nyilatkozatát aláírta és az aján- lat a biztosítóhoz beérkezett.
2.5.2. Távollévôk között, írásban kötött szerzôdés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet még a biztosító, vagy biztosításközvetítô által üzemeltetett olyan – in- formatikai és adatbiztonsági szempontból védett – elektronikus rendszerekben, internetes platformokon, amelyek alkalmasak:
a) a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megvál- toztathatatlanságának szavatolására,
b) a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére,
c) a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének egyértelmû azonosításra,
amennyiben az ajánlatot a biztosító kifejezetten erre a célra kidolgozott nyomtatványának az ajánlattételhez szükséges tartalomnak megfelelô és teljes körû kitölté- sével, a biztosító által elôre rögzített és az ajánlattétel idôpontjában hatályos díjszabása alapján teszik, ha az a biztosító által nyilvánosan meghirdetett mfo@kobe.hu, elektronikus kapcsolattartásra létrehozott elérhetô- ségre beérkezett.
2.5.3. Írásban közöltnek tekintendô a szerzôdéskötésre irá- nyuló ajánlatot tartalmazó elektronikus nyilatkozat, amennyiben a 2.5.2. pontban részletezett feltételeknek megfelelô elektronikus dokumentumot az ajánlattevô fo- kozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minôsí- tett elektronikus aláírással látja el és az ajánlat a biztosító nyilvánosan meghirdetett mfo@kobe.hu elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetôségére beérkezett.
2.5.4. Az elektronikus úton tett szerzôdési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetôvé válik.
Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerzôdési jognyilatkozatának megérkezését elektroni- kus úton késedelem nélkül visszaigazolni. A fél mente- sül az ajánlati kötöttség alól és a szerzôdés teljesítésére nem kötelezhetô, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül.
2.5.5. Elektronikus úton megkötött szerzôdés – ideértve az általános és a különös feltételeket – hozzáférhetô a szerzôdô által regisztrált webfelületen megtalálható ügyfélportálon keresztül.
2.5.6. A szerzôdés megkötése során, elektronikus kommu- nikáció választása esetén – amennyiben az elektroni- kus kommunikáció e-mail útján valósul meg – a Bizto- sító visszaigazoló e-mail kérésével, vagy az ügyfél a biztosító által küldött visszaigazoló linkre kattintása révén ellenôrzi az ügyfél által megadott e-mail cím he- lyességét. A megadott e-mail címen csak abban az
esetben történhet kommunikáció, ha az e-mail cím he- lyességének ellenôrzése megtörtént.
2.6. Az ajánlattevô, ajánlatához annak megtételétôl számí- tott 15 napig van kötve.
2.7. Biztosító a szerzôdô, szóban tett ajánlatát annak ha- tályosulásától, írásban tett:
a) papír alapú ajánlatát a biztosítóhoz történô beérke- zéstôl,
b) elektronikus ajánlatát a biztosító által nyilvánosan meghirdetett mfo@kobe.hu, elektronikus kapcsolat- tartásra létrehozott elérhetôségre történô beérke- zéstôl
számított, 15 napon belül bírálja el.
2.7.1. Az írásban tett ajánlat beérkezésének idôpontját a biz- tosító átvételi pecsétje, illetve elektronikus idôpecsétje igazolja.
2.8. A biztosító a szerzôdôt annak – szóban, vagy írásban tett – ajánlatára
a) az ajánlat elfogadása esetén a szerzôdés létrejötté- rôl 5 munkanapon belül bizonyítható és azonosítható módon tájékoztatja. A szerzôdés az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az ajánlattétel hatályosulásá- val, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmá- ra vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás bir- tokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lap tartalmával egyezô adatokkal és a hatályos díjsza- básnak megfelelôen tették.
b) az ajánlat elutasítása esetén a beérkezéstôl számí- tott 15 napon belül nyilatkozik.
2.8.1. A szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított 14 napon belül – indoklás nélkül – felmondhatja.
2.9. Ha a szerzôdô fél fogyasztó, a szerzôdés akkor is lét- rejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétôl számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak meg- felelôen tették.
2.9.1. Ilyen esetben a szerzôdés – az ajánlat szerinti tarta- lommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt át- adása idôpontjára visszamenô hatállyal a kockázatel- bírálási idô elteltét követô napon jön létre.
2.9.2. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésben eltér jelen biztosítás feltételeitôl, a biztosító a szerzôdés lét- rejöttétôl számított 15 napon belül írásban javasolhatja a szerzôdési feltételeknek megfelelô módosítását.
2.9.3. Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító javas- latát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vá- laszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.
2.10. Amennyiben a rendelkezésre álló 15 napos kockáza- telbírálási idô alatt biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasít- hatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosí- tási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat a bizto- sító az elutasítást, vagy a díj beérkezésének napját kö- vetô munkanapon visszautalja.
2.11. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl kötvényt/elektroni- kus kötvényt, vagy egyéb fedezetet igazoló dokumen- tumot állít ki.
2.12. Amennyiben a kötvény, illetve a fedezetet igazoló do- kumentum tartalma a szerzôdô fél ajánlatától eltér és az eltérést a szerzôdô késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény, illetve a fedezetet igazoló doku- mentum tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lénye- ges eltérésekre kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény, illetve a fedezetet igazoló dokumentum kiszolgáltatása- kor írásban, külön is felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.
2.13. A biztosítási szerzôdést a biztosítási kötvény, vagy a fedezetet igazoló dokumentum, a biztosítás Általános, Különös feltételei, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások, és záradékok együtte- sen alkotják.
3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
3.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosító átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. A kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.
3.2. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete az ajánlattétel napját követô nap nulla (0.00) órája, amennyiben a felek halasztott kockázatviselésben külön nem állapodtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító 15 napon belül változatlan tartalommal el- fogadta vagy arra nem nyilatkozott.
3.3. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázat- viselésének kezdete az ajánlattétel során megadott idô- pont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az eset- ben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.
3.4. A biztosító a Különös feltételekben meghatározott egyes biztosítási események és egyes kiegészítô fedezetek tekintetében várakozási idôt köt ki. Ezekben az ese- tekben az adott eseményre vonatkoztatott kockázatvi- selés a várakozási idô elteltét követôen kezdôdik. A várakozási idô pontos tartama az egyes események, illetve fedezetek kapcsán külön-külön kerül meghatáro- zásra. A biztosító kockázatviselése a várakozási idô alatt bekövetkezett káreseményekre nem terjed ki.
3.4.1. A biztosító eltekint a várakozási idô alkalmazásától, amennyiben a biztosított a biztosítási szerzôdés meg- kötésekor, az adott eseményre vonatkozó, legfeljebb 30 napon belül megszûnt és legalább 180 napig folya- matosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett bár- mely hazai biztosítónál.
4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ
ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDÔSZAK
4.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.
4.2. A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosí- tási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a következô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.
5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MÓDOSÍTÁSA
5.1. Szerzôdô felek a szerzôdést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, a szerzôdés ilyen típusú mó- dosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés változatlan tartalommal hatályban marad.
5.2. Amennyiben a szerzôdés tartama alatt szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi, a módosított feltételek szerinti kockázatviselés legkorábban a módo- sítási igény a biztosítóhoz történô beérkezését követô nap nulla (0.00) órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a biztosító a módosítási igényt annak biztosítóhoz tör- ténô beérkezésétôl számított 5 munkanapon belül el- fogadta, arra ezen határidôig nem válaszolt, vagy annak elutasításáról kifejezetten nem nyilatkozott.
5.3. Amennyiben a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biz- tosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javasla- tot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, ha a bizto- sító erre a következményre a módosító javaslat meg- tételekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.
Ha a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelen- tôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel ösz- szefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meg- határozott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vo- natkozásában nem gyakorolhatja.
6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSÉNEK ESETEI
ÉRDEKMÚLÁS, LEHETETLENÜLÉS
6.1. Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatviselése és egyben a biz- tosítási szerzôdés vonatkozó része is – biztosítási ese- mény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.
6.1.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biz- tosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehe- tetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szer- zôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.
6.1.2. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkövet- kezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás ki- zárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszál- lásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a bizto- sítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idô- pontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs. A szerzôdést bár- melyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követô 30 napon belül írásban, 30 napos határ- idôvel felmondhatja.
FELMONDÁS
6.2. A szerzôdô felmondást kezdeményezhet
• indoklás nélkül a szerzôdés létrejöttérôl megküldött tájékoztatás kézhezvételétôl számított 14 napon belül,
• a biztosítási idôszak végére, valamint
• minden év márciusában.
6.2.1. A szerzôdés megkötését követôen a biztosító a szer- zôdés létrejöttétôl számított 5 munkanapon belül bizo- nyítható és azonosítható módon értesíti a szerzôdôt a biztosítási szerzôdés létrejöttérôl. A szerzôdô a tájé- koztatás kézhezvételétôl számított 14 napon belül a szerzôdést – indoklás nélkül – felmondhatja.
6.2.2. A biztosítási idôszak végére (évfordulóra) kezdemé- nyezett felmondás esetén a felmondási idô 30 nap. Év- fordulóra történô felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási idôszak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor maradékjogok nél- kül megszûnik.
6.2.3. Márciusi felmondás
A szerzôdô jogosult a biztosítási évfordulótól függetle- nül – minden év március 01. és március 31. között – a rendes felmondás szabályai alapján, díjrendezett szer- zôdése felmondására (márciusi felmondás). A felmon- dás írásbeliséghez kötött. A felmondási idô harminc nap. A biztosító abban az esetben is elfogadja a felmondást, ha annak postára adása, személyes átadása, vagy elektronikus formában történô beküldése március 31. napján huszonnégy (24.00) óra elôtt igazolható módon
megtörtént, de az a március 31-ei határnapig nem ér- kezett be a biztosítóhoz. Márciusi felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése legkésôbb a felmondás beérkezését követô 30. napon, huszonnégy (24.00) órakor maradékjogok nélkül megszûnik. A már- ciusi felmondás lehetôségérôl a biztosító a szerzôdô felet minden év február 15. napjáig külön tájékoztatja.
6.2.4. A biztosító felmondást kizárólag a biztosítási idôszak végére, írásban kezdeményezhet. A felmondási idô 30 nap. Évfordulóra történô felmondás esetén a szerzô- dés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási idôszak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor maradékjo- gok nélkül megszûnik. A biztosító a szerzôdés felmon- dásáról szóló értesítést írásban, postai úton is meg- küldi a szerzôdô részére.
6.2.5. Az alapbiztosítás felmondása a teljes szerzôdés meg- szûnését eredményezi.
6.2.6. Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegé- szítô biztosítások, illetve a kiegészítô fedezetek akár külön-külön is felmondhatók mindkét fél által. Szerzôdô a kiegészítô fedezeteket igény szerint, a tartam során bármikor felmondhatja. A biztosító a kiegészítô fede- zeteket legalább 30 nappal a szerzôdés évfordulója elôtt, írásban mondhatja fel. Ilyen esetben a szerzôdés a megszüntetett kiegészítô biztosítás, illetve fedezet nélkül marad hatályban.
A DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA, RÉSZLEGES DÍJFIZETÉS
6.3. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a tel- jesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára vissza- menô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díj- követelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biztosító
– jelen pont szerinti felhívási kötelezettségének – jogo- sult a szerzôdô által megadott e-mail címre elektronikus levél formájában küldött értesítés útján eleget tenni.
6.3.1. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizet- ték meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség el- mulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett sza- bályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal ará- nyos idôtartamra marad fenn.
6.3.2. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô biztosí- tások és fedezetek is maradékjogok nélkül megszûn- nek.
KÖZÖS MEGEGYEZÉS
6.4. A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntethetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kocká- zatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.
7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
7.1. A KöBE MINÔSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHON- BIZTOSÍTÁS éves díjú. A biztosítás díját a biztosító az igényelt fedezetek, illetve a szerzôdéskötéskor alkal- mazott kedvezmények figyelembevételével biztosítási idôszakonként határozza meg.
7.1.1. Szerzôdô a biztosítási szerzôdés megkötésekor vá- lasztott preferenciái alapján az alábbi kategóriák tekin- tetében jogosult kedvezményre:
- díjfizetés módja
- díjfizetés gyakorisága
- kárrendezés módja
- kapcsolattartás módja
- szerzôdéskötés módja
Az egyes kategóriákhoz tartozó konkrét szorzók érté- két a biztosító díjszabása tartalmazza, amely az alábbi elérhetôségen tekinthetô meg: https://www.kobe.hu/lakasbiztositas.
7.1.2. Díjfizetés módja
A biztosítási díj fizethetô csoportos beszedési megbí- zással, banki átutalással, online bankkártyás fizetéssel, illetve postai készpénz-átutalási megbízással (csekk). A díjfizetés módja alapján a biztosító díjkedvezményt alkalmaz.
7.1.3. Díjfizetés gyakorisága
Az éves díj havi, negyedéves, féléves részletekben is fizethetô, gyakorisága a biztosítási szerzôdésben és a biztosítási kötvényen kerül meghatározásra. A díjfize- tés gyakorisága alapján a biztosító díjkedvezményt al- kalmaz.
7.1.4. Kárrendezés módja
A szerzôdéskötéskor lehetôség van elektronikus kárren- dezés választására. Az elektronikus kárrendezés kere- tében lehetôség van elektronikus kárbejelentésre, a kár- rendezéshez szükséges dokumentumok elektronikus csatolására, illetve a kárrendezés valamennyi szaka- szában tájékoztatás kérésére. Elektronikus kárrendezés választása esetén a biztosító díjkedvezményt alkalmaz.
7.1.5. Kapcsolattartás módja
A szerzôdés megkötése során a biztosító alapértelme- zettként lehetôséget biztosít a teljeskörû „papírmentes” kommunikációra.
Elektronikus kommunikáció választása esetén a szer- zôdô és a biztosító közötti kapcsolattartás alapvetôen elektronikus csatornákon és platformokon keresztül va- lósul meg. Szerzôdô a szerzôdés megkötéséhez, módo- sításához, fenntartásához, vagy felmondásához szük- séges teendôket, továbbá a tartam során, a szerzôdés- sel kapcsolatos valamennyi ügyintézését alapvetôen elektronikus formátumban, elektronikus csatornákon keresztül bonyolítja. A biztosító – hasonló módon – a szerzôdéssel kapcsolatos valamennyi szükséges do- kumentumot (kötvény, indexértesítô-, díjértesítô-, fel- szólító- és egyéb levelek) a felmondásról szóló tájé- koztatás kivételével, kizárólag elektronikus formátum- ban állítja elô, és elektronikus úton továbbítja a szerzô-
dônek. Elektronikus kommunikáció választása esetén a biztosító díjkedvezményt alkalmaz.
7.1.6. Szerzôdés kötés módja
Az elektronikusan – nem papír alapon – kötött szerzô- désekre a biztosító díjkedvezményt alkalmaz.
7.2. A szerzôdés megkötésekor alkalmazott kedvezmény jogalapjának (díjfizetés módja, díjfizetés gyakorisága, kárrendezés módja, kapcsolattartás módja) a tartam során történô módosítása díjváltozást eredményez. A szerzôdéskötés módja alapján alkalmazott kedvezmény a tartam során nem változik.
7.3. Szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott biztosí- tási díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal és díjfize- tési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni.
7.4. A szerzôdô jogosult az általa a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt választott díjfizetési módot, díjfizetési gyakoriságot, kárrendezési módot és a kapcsolattartás módját megváltoztatni.
7.5. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.
7.6. A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszak- nak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díj- részlet vonatkozik.
7.7. A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdése elôtt legalább 60 nappal a szerzôdô tudomására hozni.
A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, ILLETVE DÍJTÉTELEK BIZTOSÍTÓ ÁLTALI MÓDOSÍTÁSA
7.8. A biztosítási szerzôdés tartama alatt a biztosító a biz- tosítási díjat az alábbi esetekben módosítja:
a) ha egy naptári évben a KöBE Minôsített Fogyasz- tóbarát Otthonbiztosítási termék tényleges kárhá- nyada 45% alatti értéket vesz fel a biztosító kötele- zôen felülvizsgálja a termék árazását, valamint
b) ha egy naptári évben a KöBE Minôsített Fogyasz- tóbarát Otthonbiztosítási termék tényleges kárhá- nyada meghaladja az 55%-ot, a biztosító elvégezheti a díjak felülvizsgálatát,
c) jogszabályi környezet változása esetén a jogszabá- lyi megfelelés érdekében,
d) indexálás (értékkövetés) miatt,
e) ügyfelek javára indoklás nélkül.
7.8.1. A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerzôdés következô évfordulójával kerül sor. A biztosító a bizto- sítási díj jelen pont szerinti módosításáról, annak mér- tékérôl és a díjváltozásról a biztosítási évfordulót 60 nappal megelôzôen, írásban értesíti a szerzôdôt.
7.9. A biztosítási szerzôdés tartama alatt a biztosító a ter- mék díjtételeit az alábbi esetekben határozhatja meg, illetve módosíthatja:
a) ha egy naptári évben a KöBE Minôsített Fogyasz- tóbarát Otthonbiztosítási termék tényleges kárhá- nyada 45% alatti értéket vesz fel a biztosító kötele- zôen felülvizsgálja a termék árazását, valamint
b) ha egy naptári évben a KöBE Minôsített Fogyasz- tóbarát Otthonbiztosítási termék tényleges kárhá- nyada meghaladja az 55%-ot, a biztosító elvégezheti a díjak felülvizsgálatát,
c) jogszabályi környezet változása esetén a jogszabá- lyi megfelelés érdekében,
d) ügyfelek javára indoklás nélkül,
e) annak érdekében, hogy a már szerzôdô ügyfelek ne kerüljenek kedvezôtlenebb helyzetbe az új szerzô- dést kötô ügyfeleknél.
7.9.1. A biztosítási díjtételek meghatározása, módosítása nap- tári negyedévente, a negyedév elsô napjára történhet.
7.10. A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület a KöBE Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás ter- mék díjszabását hirdetményben jeleníti meg.
A hirdetmény a https://www.kobe.hu/lakasbiztositas ol- dalon érhetô el.
7.11. Amennyiben szerzôdô a biztosító által közölt módosí- tásokkal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a szer- zôdést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelô- zôen – felmondási idô figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerzôdô a soron következô biztosítási idôszak elsô napjától a megvál- tozott mértékû biztosítási díjat köteles megfizetni.
DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE ESETÉN
7.12. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerzôdés megszûnik, a biztosító a teljes biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj meg- fizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Amennyiben az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet 5 munkanapon belül visszatéríti.
7.13. A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a biztosítási díjnak a megszûnést követô, utólagos meg- fizetése nem helyezi újra hatályba.
7.14. A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô 120 napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezés- sel, az elmaradt díj megfizetését követôen, újra ér- vénybe helyezhetik (reaktiválás).
7.14.1. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezé- sének idôpontja között eltelt idôszakra.
8. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
8.1. A biztosítási összeg a biztosítási szerzôdésben az alapcsomag tekintetében vagyoncsoportonként, kiegé- szítô biztosítások tekintetében, pedig fedezetenként, illetve eseményenként külön-külön meghatározott ösz-
szeg, amely a biztosító térítésének felsô határa és egy- ben a biztosítási díj megállapításának alapja is.
8.2. Az alapcsomag kárbiztosítási elemeinek biztosítási összegét – a Különös feltételekben részletezett sza- bályok figyelembevételével – a szerzôdô határozza meg.
8.2.1. A túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében in- góságok esetében, a biztosítási összeg meghatározá- sához a biztosító lehetôvé teszi, hogy a biztosítási ösz- szeg megállapítása egyszerûsített lista mentén történ- jen. Amennyiben a szerzôdô nem kíván élni az egysze- rûsített lista megadásával, az ingóságokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja. Az egyszerûsített ingóságlista a kárrendezési folyamat- ban a kárösszeg megállapítása során is irányadó.
8.2.2. Alulbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény idôpontjában az új értéken biztosított ingatlan vagy in- góság vagyoncsoport aktuális biztosítási összege ala- csonyabb, mint a vonatkozó vagyonkategória tényle- ges újraépítési, illetve újrabeszerzési újértéke.
Ilyen esetben a biztosító a kárt a biztosítási összeg és a káridôponti tényleges újérték arányában téríti meg (pro-rata szolgáltatás). Az alulbiztosítottsági körül- ményt a biztosító ingatlan és ingóság vagyoncsopor- tonként külön-külön vizsgálja.
8.2.3. Túlbiztosítás akkor következik be, ha a káresemény idôpontjában az új értéken biztosított ingatlan vagy in- góság vagyoncsoport aktuális biztosítási összege ma- gasabb, mint a vonatkozó vagyonkategória tényleges újraépítési, illetve újrabeszerzési újértéke. A túlbizto- sítás tényének megállapításakor a biztosító a túlbizto- sítottság kezdô idôpontjától keletkezett többletdíjat visszautalja a szerzôdônek.
8.3. A megváltozott kockázati viszonyokkal összefüggô biz- tosítási összeg módosítását szerzôdô a biztosítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat a biztosítási szerzôdés módosítására vonatkozó kezdeményezésnek minôsül, amelyet a biz- tosító jelen feltételek 5.2. pontja szerint bírál el.
8.4. Az alapcsomag biztosítási eseményei a vagyontár- gyakra minden idôpillanatban teljes értékû fedezetet biztosítanak. A kiegészítô fedezetek vonatkozásában a biztosító a szerzôdésben rögzített összeg erejéig té- ríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbizto- sítást.
9. ÉRTÉKKÖVETÉS
9.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja az új értéken biztosított vagyoncsoportok biztosítási összegének értékkövetô módosítását (inde- xálását), amely a biztosítási díj vonatkozó részének arányos változásával jár. A biztosító az indexálást a biztosítási szerzôdés alapbiztosításban érintett vala- mennyi, újértéken biztosított elemére érvényesíti.
9.1.1. Az értékkövetés nem vonatkozik az Értéktárgyak va- gyoncsoportra, az alapocsomagon belüli szolgáltatási limitekre, a kiegészítô biztosításokra, továbbá a fele- lôsségbiztosítás kártérítési limitjére.
9.2. A soron következô biztosítási idôszakra alkalmazott index bázisa minden évben szeptember 30-ig kerül meg- állapításra, a KSH által közzétett, az indexálást megelôzô naptári évre vonatkoztatott fogyasztóiár-index alapján.
9.3. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget a biztosított vagyontárgyak elôzô idôszakra vonatkozó biztosítási összege és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosí- tónak jogában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra kerekített napidíjhoz vezet.
9.4. A biztosító által megállapított index mértékérôl, a bizto- sítási összeg értékkövetô módosításáról, a díj változá- sáról a biztosító legkésôbb 60 nappal a biztosítási idô- szak vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.
9.4.1. A biztosító az éves indexértesítôben felhívja a szer- zôdô/biztosított figyelmét az egyszerûsített ingóságlista frissítésére. A visszaküldött frissített lista alapján a biz- tosító aktualizálja a vonatkozó biztosítási összeget. A biztosítási összeg esetleges módosítása a biztosítási díj változásával jár.
9.5. A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási idô- szakra a biztosító által indexált biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy jelen feltételek 6.2. pontja szerint felmondja szerzôdését.
10. ÖNRÉSZESEDÉS
10.1. A KöBE MINÔSÍTETT FOGYASZTÓBARÁT OTTHON- BIZTOSÍTÁS nem tartalmaz önrészesedést.
11. A SZERZÔDÔ / BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
11.1. Amennyiben a szerzôdést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkozatok- ról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról kö- teles tájékoztatni a biztosítottat.
KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG
11.2. A közlési kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô felet és a biztosítottat. Sem a szerzôdô, sem a biztosí- tott nem hivatkozhat olyan tényre, körülményre, úgy- szintén olyan tény, körülmény ismeretének hiányára, amelyet akár a szerzôdô, akár a biztosított elmulasztott bejelenteni annak ellenére, hogy tudnia kellett róla, és bejelentésre köteles lett volna.
11.3. Szerzôdô és a biztosított a biztosítási szerzôdés meg- kötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges vala- mennyi információt megadni a biztosítónak, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. Lényegesnek tekinthetô mindaz az adat, körülmény, amelyekre vonatkozóan a biztosítási ajánlattétel során adatkérés szerepel.
11.4. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési köte- lezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolat- lanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési köte- lezettség megsértését.
11.5. A közölt adatok és információk ellenôrzését a biztosító részére lehetôvé kell tenni, az ellenôrzési lehetôség vi- szont nem mentesíti a szerzôdôt és a biztosítottat a közlési kötelezettség teljesítése alól.
VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
11.6. Szerzôdô és biztosított köteles a folyamatban lévô szerzôdés kockázatviselése szempontjából lényeges körülmények változását 15 munkanapon belül, írásban bejelenteni a biztosítónak. Lényegesnek tekinthetô va- lamennyi olyan adat, információ, amelyet a biztosítási szerzôdés, illetve annak kapcsolódó dokumentumai (pl. kötvény stb.) tartalmaznak, különös tekintettel az alábbiakra:
a) szerzôdésben rögzített adatok megváltozása;
b) a jelen szerzôdésben biztosított vagyontárgyakra és/vagy biztosított kockázatokra korábban vagy jelen szerzôdés megkötését követôen kötött további biztosítás;
c) a biztosított épület hasznos alapterületének 10%-át meghaladó mértékû változás;
d) a biztosított épület/épületgépészet jelentôs mértékû átépítése vagy korszerûsítése;
e) a biztosított ingóság vagyon biztosítási összeget is érintô mértékû változása;
f) a szerzôdéskötéskor fennálló állapothoz képest a kármegelôzés, kárelhárítás rendszerében bekövet- kezett változás;
g) a kapcsolattartásra megadott elérhetôségek (pl. postai vagy elektronikus levelezési cím) megválto- zása;
h) amennyiben a biztosított vagyontárgyakat terhelô bármilyen zálogjog, óvadék került bejegyzésre;
i) a biztosító kockázatviselését befolyásoló bármely további körülmény, tényezô megváltozása.
KÖZLÉSI, VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE
11.7. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biz- tosító szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
11.8. A közlésre, illetôleg a változásbejelentésre irányuló kö- telezettség megsértése esetében sem a szerzôdô, sem
a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy vál- tozás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, illetôleg bejelentésre kö- teles lett volna.
11.9. Amennyiben a szerzôdés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbeje- lentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egye- sekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy ese- tén nem hivatkozhat.
KÁRMEGELÔZÉSI KÖTELEZETTSÉG
11.10. Szerzôdô/biztosított kötelesek az adott helyzetben ál- talában elvárható magatartást tanúsítani a káresemé- nyek megelôzése, elkerülése érdekében, különös te- kintettel az alábbiakra:
a) Biztosított köteles a hatályos építési, építészeti elô- írásokat és hatósági szabványokat betartani, az azokban foglalt felülvizsgálati és rendszeres ellen- ôrzési, ellenôriztetési kötelezettségének eleget tenni.
b) Biztosított köteles a biztosított épület elektromos há- lózatának, a víz, a gáz, a szennyvíz, a csapadékvíz, a fûtési víz és gôzvezetékek, légkondicionáló be- rendezések, tûzvédelmi berendezések, az egyéb folyadékot szállító vezetékek, illetve a biztonság- technikai berendezések folyamatos karbantartásá- ról gondoskodni.
c) Biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak telepí- tésére, üzemeltetésére, védelmére, karbantartására, tárolására vonatkozó szakmai elôírásokat, illetve a gyártóknak a fentiekre vonatkozó utasításait, aján- lásait betartani.
d) Biztosított köteles a biztosított épületet, annak he- lyiségeit elhagyáskor szakszerûen lezárni, a rendel- kezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi és riasztó- berendezést üzembe helyezni.
e) Biztosított köteles az október 15. és április 15. kö- zötti idôszakban, az esetlegesen üzemen kívül he- lyezett víz, fûtési és egyéb vezetékek szakszerû víz- telenítésérôl gondoskodni.
f) Biztosított köteles az épület lakatlanságának idôtar- tama alatt ügyelni az épületek szakszerû lezárá- sára, biztonsági berendezéseinek üzembe helyezé- sére.
g) Biztosított köteles megóvni a biztosított vagyontár- gyakat a lehetséges sérülésektôl, rongálástól, elve- széstôl.
h) Biztosított mindenkor köteles ügyelni a biztosított vagyontárgyak szakszerû lezárására, elzárására, il- letve köteles ezek megfelelô ôrzésérôl gondoskodni.
11.11. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kármegelôzési kötelezettségének meg- szegésével okozta, azaz a kár megelôzése érdeké- ben nem tanúsította az általában elvárható maga- tartást.
KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
11.12. Szerzôdô fél és a biztosított a biztosító alábbi elôírásai, valamint a káresemény bekövetkezésekor adott uta- sításai szerint, annak hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
11.12.1. Szerzôdô/biztosított köteles minden tudomására jutott kárt a tudomásra jutást követôen azonnal, de legké- sôbb 10 munkanapon belül, bejelenteni a biztosítónak.
11.12.2. Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára vala- mennyi felvilágosítást, okmányt megadni, amely a kár mértékének megállapításához rendelkezésére áll.
11.12.3. Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára a har- madik féllel szembeni visszkereseti igények érvénye- sítésének lehetôségét biztosítani és az ehhez szüksé- ges valamennyi okmányt, bizonylatot a biztosító ren- delkezésére bocsátani.
11.13. A közvetlen vészhelyzet elhárítását, illetve a kárese- mény elôtti állapot helyreállítását a biztosítottnak kell kezdeményeznie, megszerveznie és bonyolítania, a le- hetséges minôségi és mûszaki megoldások közül az adott körülményekhez képest leggazdaságosabban megvalósítható alternatíva választásával.
11.13.1. Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe esô szükséges költséget a biztosító – a bizto- sítási összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.
11.14. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kárenyhítési kötelezettségének meg- szegésével okozta, azaz a kár enyhítése érdekében nem tanúsította az általában elvárható magatartást.
KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
11.15. Biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése ese- tén a biztosított és/vagy a teljesítési segéd a tudomásra jutást követôen azonnal, de legkésôbb 10 munkanapon belül köteles értesíteni a biztosítót, egyben lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának (fedezet, jogalap, összegszerûség) ellenôrzését.
11.15.1. A kárbejelentés személyesen, postai úton, telefonon és elektronikus úton is megtehetô. A biztosító elektro- nikus kárbejelentési felülete a www.kobe.hu webolda-
lon, a Kárbejelentés menüpontban érhetô el. A kárbe- jelentésnél használható e-mail cím: kar@kobe.hu.
11.16. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén szerzôdô/ biztosított köteles a biztosító rendelkezésre bocsátani minden olyan dokumentumot, iratot, okiratot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogalapjának, a biz- tosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési ösz- szeg megállapításának elbírálásához szükségesek és amelyekre vonatkozóan a kárfelvétel alkalmával a biz- tosító egyértelmû és pontos tájékoztatást adott. A kár- bejelentéshez a kárrendezés módjától függôen a 11.22., illetve a 11.23. pontban részletezett dokumentumokat kell csatolni.
Amennyiben a biztosító hatósági igazolást tart szük- ségesnek a kárrendezéshez, a káresemény bejelen- tésekor pontos tájékoztatást ad arról, hogy milyen ha- tóság milyen igazolását kéri.
11.16.1. A szerzôdô/biztosított/károsult a biztosítási esemény elbírálásához szükséges dokumentumokat személye- sen, postai úton, vagy elektronikus formában is eljut- tathatja a biztosítónak. A biztosító kárrendezéssel kap- csolatos e-mail címe: kar@kobe.hu.
11.17. Mindazon következményi károk, melyeket szerzôdô/ biztosított vagy teljesítési segédei a káreseménnyel kapcsolatos információk, okmányok késedelmes át- adásával vagy visszatartásával okoztak, a biztosítottat terhelik.
11.18. A káreseménnyel összefüggô esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére be kell jelenteni.
11.19. Tûz vagy robbanás bekövetkezésekor a biztosított kö- teles a keletkezett kárt a tûzrendészeti hatóságnak is bejelenteni.
11.20. Betöréses lopás, rablás, besurranás, rongálás, vanda- lizmus biztosítási esemény bekövetkezésekor a bizto- sított köteles a káresemény helyszíne szerinti illetékes rendôrhatóságnál feljelentést tenni.
11.21. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerzôdô fél, illetve a biztosított kárbeje- lentési kötelezettségét határidôn belül nem teljesíti, a szükséges felvilágosítás nem adja meg, vagy a felvilá- gosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lé- nyeges körülmény kideríthetetlenné válik.
GYORSÍTOTT KÁRRENDEZÉS
11.22. 100.000 Ft alatti károk esetén a biztosító gyorsított kár- rendezésre biztosít lehetôséget. A gyorsított kárrende- zés ügyintézési határideje 5 munkanap. A gyorsított kárrendezés feltételei:
- a bejelentett kártérítési igény 100.000 Ft alatti,
- a bejelentés alapján a biztosítási esemény jogalapja tisztázott,
- a bejelentés során visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint
- elemikárok esetén a meterológiai adatok alátámaszt- ják a bejelentésben foglaltakat.
A gyorsított kárrendezés további feltétele, hogy a ká- rosult a kárbejelentés során, vagy a biztosító a beje-
lentést követô megkeresésére elfogadja a kár gyorsí- tott kárként való rendezését, és a biztosító rendelke- zésére tudja bocsátani a kár rendezéséhez szükséges adatokat, információkat, dokumentumokat.
11.22.1. A gyorsított kárrendezés folyamatához az alábbi táb- lázatban megadott dokumentumok megküldése szük- séges.
11.22.2. Amennyiben az ügyintézési határidô alatt megállapítást nyer, hogy a kár mértéke meghaladja a 100.000 Ft-ot a biztosító a károsultat telefonon, vagy e-mailben érte- síti, a gyorsított kárrendezés akadályoztatásáról. Az értesítés során felhívja figyelmét, a szemlés kárrende- zés szabályaira.
A GYORSÍTOTT KÁRRENDEZÉS FOLYAMATÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK
Biztosítási esemény | Térítési limit | Szemle nélküli (gyorsított) kár | Beküldendô dokumentumok | |
Elemi károk | Tûz | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | |
Füst- és koromszennyezés | 150.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Robbanás | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Villámcsapás | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Villámcsapás másodlagos hatása | 100.000 Ft-ig | fotó(k), szakvélemény, javítási számla | ||
Vihar | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Felhôszakadás | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Jégverés | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Hónyomás | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Árvíz | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Földrengés | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Földcsuszamlás, kô-, szikla- és földomlás | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Idegen jármû ütközése | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Idegen tárgy rádôlése | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Alap kockázatok | Vízkár (beázás, kívülrôl érkezô víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz) | 100.000 Ft-ig | ||
vezetékes vízkár | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
beázás | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
elfolyt víz | 200.000 Ft | 100.000 Ft-ig | 1 évre visszamenôleg illetékes vízszolgáltató által kiállított számla | |
Betöréses lopás, rablás, besurranás | ||||
betöréses lopás | 100.000 Ft-ig | rendôrségi feljelentés | ||
rablás | 100.000 Ft-ig | rendôrségi feljelentés | ||
besurranás | 100.000 Ft-ig | rendôrségi feljelentés | ||
Rongálás, vandalizmus | 100.000 Ft-ig | |||
rongálás | 100.000 Ft-ig | rendôrségi feljelentés, fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
vandalizmus | 100.000 Ft-ig | rendôrségi feljelentés, fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | ||
Üvegtörés | 100.000 Ft-ig | fotó(k), javítási számla | ||
Felelôsségbiztosítás | 100.000 Ft-ig | felelôsség elismerô nyilatkozat | ||
Elnevezésükben sztenderd kiegészítô fedezetek | Értéktárgy kiegészítô biztosítás (200.000 Ft érték felett) | 100.000 Ft-ig | fotó(k), rendôrségi feljelentés, helyreállítási számla | |
Készpénz kiegészítô biztosítás | 100.000 Ft | 100.000 Ft-ig | rendôrségi feljelentés | |
Különleges üveg | 200.000 Ft | 100.000 Ft-ig | számla, fotó, esetleg árajánlat | |
Dugulás-elhárítás költségei | 50.000 Ft | 50.000 Ft-ig | biztosított nevére, a kockázatviselési címre kiállított számla | |
Építés-, szerelésbiztosítás | 500.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | |
Lakóépületek rejtett hibáiból eredô károk | 500.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | |
Épülettartozékok lopása | 1.000.000 Ft | 100.000 Ft-ig | rendôrségi feljelentés | |
Szolgáltatás-kimaradásból eredô károk | 50.000 Ft | 50.000 Ft-ig | szolgáltatói igazolás, fotó | |
Graffiti | 50.000 Ft | 50.000 Ft-ig | rendôrségi feljelentés, fotó, árajánlat | |
Klímaberendezés biztosítás | 300.000 Ft | 100.000 Ft-ig | rendôrségi feljelentés, fotó, árajánlat | |
Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása | 100.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), pótlást, javítást igazoló számla | |
Kerti bútor | 200.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), rendôrségi feljelentés, helyreállításra vonatkozó árajánlat | |
Kerti dísznövénybiztosítás | 200.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), rendôrségi feljelentés, újratelepítést igazoló számla | |
Lábon álló növényzet biztosítása | 200.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), rendôrségi feljelentés, újratelepítést igazoló számla | |
Sporteszköz és sportfelszerelés | 300.000 Ft | 100.000 Ft-ig | rendôrségi feljelentés, számla | |
Hobbi- és kisállatbiztosítás | 200.000 Ft | 100.000 Ft-ig | állatorvos által kiállított igazolás és számla, oltási könyv | |
Síremlék és kegyeleti biztosítás | 200.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), rendôrségi feljelentés, javítási számla | |
Okos eszközök biztosítása (beleértve okos otthon eszközök) | 100.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), pótlást, javítást igazoló számla vagy árajánlat | |
Elmaradt bérleti díj biztosítás | 100.000 Ft | 100.000 Ft-ig | lakhatatlanná válás igazolása, bérleti szerzôdés | |
Elveszett okmányok pótlása | 50.000 Ft | 50.000 Ft-ig | az okmányok pótlását igazoló számla | |
Balesetbiztosítás | 100.000 Ft-ig | orvosi dokumentáció • baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizonyítvány; | ||
Munkanélküliség biztosítás | legfeljebb 6 havi bizt. díj | 100.000 Ft-ig | munkaviszony, munkanélküliként nyilvántartásba vétel igazolása | |
Nem sztenderd kiegészítô fedezetek | Babakocsi törés | 100.000 Ft | 100.000 Ft-ig | baleseti igazolás, árajánlat vagy számla |
Belvíz | 500.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | |
Bankkártya elvesztése | 50.000 Ft | 50.000 Ft-ig | kártyaletiltás/újraigénylés költségének banki igazolása | |
Nyitvahagyott nyílászárón beáramló csapadék | 100.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), helyreállításra vonatkozó árajánlat | |
Szabadban tárolt ingóságok | 100.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), rendôrségi feljelentés, árajánlat vagy számla | |
Közmû kimaradás (legfeljebb 10 napra) | napi 5.000 Ft | 50.000 Ft-ig | közmûszolgáltató igazolása a szolgáltatás kimaradásáról | |
Kutyaharapás | 30.000 Ft | 30.000 Ft-ig | a kutyaharapást igazoló orvosi dokumentáció | |
Temetési hozzájárulás | 100.000 Ft | 100.000 Ft-ig | baleseti eredetû halál orvosi igazolása | |
Szélturbina | 500.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), rendôrségi feljelentés, helyreállításra vonatkozó árajánlat | |
Garázsban tartott jármû | 1.000.000 Ft | 100.000 Ft-ig | fotó(k), forgalmi engedély, érvényes KGFB, casco igazolása | |
Iskolai lopás, rablás | 50.000 Ft | 50.000 Ft-ig | rendôrségi feljelentés | |
Gyermekfelügyelet • gyermekfelügyelet költsége – legfeljebb 5 napra • 15 napot meghaladó gyógykezelés esetén – legfeljebb 100 napra | napi 5.000 Ft napi 1.000 Ft | 100.000 Ft-ig | orvosi dokumentáció, számla, NAV bejelentés |
11.22.3. Azon 100.000 forint alatti károk esetében, amelyekben visszaélés gyanúja merül fel, a biztosító értesíti a ká- rosultat a gyorsított kárrendezés akadályoztatásáról. A biztosító az értesítés során felhívja az ügyfél figyelmét a szemlés kárrendezésre történô áttérés tényére és annak szabályaira.
SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSE
11.23. A biztosító a bejelentett szolgáltatási igények elbírálá- sához a szolgáltatásra való jogosultság, a jogalap, va- lamint a biztosítási szolgáltatás mértékének megállapí- tásához szükséges dokumentumokat jogosult bekérni az alábbiak szerint:
11.23.1. Jogosultság:
• kitöltött kárbejelentô lap;
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata;
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok;
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifizetés engedélyezésérôl;
• kedvezményezetti jogosultságot és azonosíthatósá- got igazoló okiratok;
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum;
• bérleti szerzôdés, kölcsön szerzôdés, felelôs ôrzésre vonatkozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosá- nak megnevezésével);
• aláírási címpéldány;
• TAJ-kártya;
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/káro- sult jár el saját nevében;
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilat- kozat;
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés;
• gyámhatósági rendelkezés;
• munkaszerzôdés;
• keresôképtelenséget igazoló dokumentum.
11.23.2. Jogalap:
A biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek pontos tisztázásához szük- séges dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k);
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mér- tékét igazoló dokumentumok;
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülé- sét bizonyító dokumentum;
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosí- tási esemény körülményeirôl;
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelke- zésre álló jegyzôkönyvek másolata;
• tûz- és robbanás kár tûzvédelmi hatóságnál történô bejelentésének tényét igazoló okirat;
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított hatósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûz- vizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata;
• betöréses lopás, rablás, besurranás, rongálás, épület- tartozékok, illetve klímaberendezés lopása, vandaliz- mus, graffiti esetén a rendôrségi jegyzôkönyv máso- lata;
• büntetô eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bí- róság által hozott határozat;
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben közigazgatási, állategészségügyi vagy más ható-
sági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetô- leg az eljárás anyagát képezô iratok;
• hatósági igazolás (kéményseprô, vízmû, áramszol- gáltató, mobil/vezetékes telefonszolgáltató, internet- szolgáltató, árvízvédelmi,);
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentu- mok;
• tanúk nyilatkozatai;
• kisállat Egészségügyi könyv (oltási könyv), állatorvosi igazolás;
• baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizonyít- vány, boncolási jegyzôkönyv;
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása;
• bérleti szerzôdés;
• dugulás elhárítására vonatkozó, a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla;
• garázsban tartott jármû károsodása esetén forgalmi engedély, érvényes KGFB és casco szerzôdés iga- zolása.
11.23.3. Szolgáltatási összeg:
11.23.3.1. Vagyoni károk:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény;
• bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét, illetve annak járulékos költségeit igazoló dokumentumok, számlák;
• egyedi, csak néhány vagyontárgyat érintô károk ese- tén a károsodott vagyontárgyak azonosításához azok típusának megnevezése;
• károsodott vagyontárgyak értékét/meglétét igazoló dokumentumok (számla, blokk, bizonylat, szerzôdés stb.);
• szakvélemény (szerviz, zár- és nyomszakértô, talaj- mechanikai, geológiai stb.), igazságügyi szakértôi vé- lemény;
• mûszaki terv, mûszaki leírás;
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalkuláció;
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl;
• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegyzôkönyv;
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok;
• típus- és eredet igazoló okmány (beszerzési számlák, nyugták, garanciajegyek, adásvételi szerzôdés, bizto- sított vagyontárgyak fotói, amennyiben ilyen készült);
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költ- ségek igazolására alkalmas dokumentumok;
• egy évre visszamenôleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számla.
11.23.3.2. Személysérüléses biztosítási események:
• orvosi szakvélemény másolata;
• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén), vagy ambuláns lap másolata;
• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi je- lentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségká- rosodás mértékének igazolásával, röntgenleletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai);
• a biztosított biztosítási eseménnyel és a kórelôzményi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentumai
(házi-, üzemorvosi, a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló ira- tok, dokumentumok);
• a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titok- tartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján).
11.23.4. Benyújtandó dokumentumok:
11.23.4.1. KMFO biztosítási eseményekhez szükséges doku- mentumok: (lásd 1. sz. melléklet).
11.23.4.2. Hatósági igazolásokkal, eljárásokkal kapcsolatos információk: (lásd 2. sz. melléklet).
11.24. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsa- tolt iratokat, dokumentumokat ellenôrizheti, illetve a kárigény elbírálásához egyéb iratokat és dokumentu- mokat maga is beszerezhet.
11.25. A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükséges, valamint amely dokumen- tum benyújtásáról a kárbejelentés, de legkésôbb a kárszemlét követ 5 munkanapon belül a szerzôdô/biz- tosított számára egyértelmû és pontos tájékoztatást adott. Ezt követôen további dokumentumok kérésére csak abban az esetben van lehetôsége, ha a már be- nyújtott dokumentumokkal vagy újabb kárigény beje- lentésével kapcsolatban merül fel újabb dokumentum- igény.
Amennyiben a biztosító a kárbejelentés, de legkésôbb a kárszemlét követ 5 munkanapon belül nem adott tá- jékoztatást a benyújtandó dokumentumok körérôl, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatkozással, hogy az ügyfél nem csatolt bizonyos, ki- zárólag az általános szerzôdési feltételekben elôírt do- kumentumokat.
Amennyiben az ügyfél a biztosítási összeg meghatáro- zásakor az egyszerûsített ingósági listát alkalmazta, a kárrendezés során a biztosító az abban foglaltakat te- kinti irányadónak.
A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határoza- tával vagy véglegessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesz- tés vagy közvetítôi eljárás céljából történô felfüggesz- tésrôl szóló, illetve további jogorvoslattal nem támad- ható eljárást megszüntetô határozata meghozatalához a biztosító nem kötheti.
11.26. A biztosított illetôleg a károsult – a fentiekben részle- tezett dokumentumok körén túl – jogosult a károk és
költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal tör- ténô igazolására is a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvénye- síthesse.
11.27. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító az Országos Meteorológiai Szolgálat által mért és hitelesí- tett, de közvetlenül a Macro Expert Kft. által továbbított adatok alapján ellenôrzi. A károsodott vagyontárgyat a biztosító – az általa megbízott szakértôvel – minden esetben bevizsgáltatja. A biztosítási eseményt a bizto- sító a szolgáltató, illetve a szakértô által kiállított szak- vélemény figyelembevételével bírálja el.
A biztosító a biztosított számára ellenbizonyítási lehe- tôséget biztosít.
EGYÜTTMÛKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG
11.28. A szerzôdés fennállása alatt a biztosító jogosult a fen- tiekben részletezett biztosított vagyontárgyakra vonat- kozó kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettségek vég- rehajtását és betartását, továbbá a biztosított vagyon- tárgyak állapotát – szükség esetén valamely szakható- sággal együttmûködve – a helyszínen a szerzôdés tartama alatt bármikor ellenôrizni.
11.29. A biztosító jogosult a sérült vagyontárgyak szemléjére, szükség esetén pótszemlét, illetve a helyreállítást, ja- vítást követôen ismételt ellenôrzést tarthat.
ÁLLAPOTMEGÔRZÉSI KÖTELEZETTSÉG
11.30. A káresemény helyszíni szemléjének megkezdéséig, de legkésôbb a káresemény bejelentését követô 5 mun- kanapig, a káresemény helyszínén legfeljebb csak a kárenyhítéshez elengedhetetlenül szükséges mértékû változások eszközölhetôk.
11.31. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû vál- toztatás miatt a biztosító számára a fizetési kötelezett- ség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY MEGKERÜLÉSE
11.32. Amennyiben a betörés, lopás- vagy rabláskár megtérí- tését követôen az eltulajdonított vagyontárgy megkerül, ezt a biztosított a tudomásra jutástól számított 10 mun- kanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Kö- teles továbbá nyilatkozni arról, hogy a megkerült va- gyontárgyra igényt tart-e.
11.32.1. Amennyiben a biztosított a megkerült vagyontárgyra igény tart, köteles visszatéríteni a biztosítónak a kifize- tett szolgáltatást, illetve annak a betöréssel, lopással vagy rablással közvetlenül összefüggésben szükséges- sé vált – helyreállítási költséggel csökkentett – részét.
11.32.2. Amennyiben a biztosított nem tart igényt a megkerült vagyontárgyra, köteles azt a biztosítónak haladéktala- nul átadni.
12. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI
A BIZTOSÍTÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE
12.1. A biztosító köteles a szerzôdôt tájékoztatni:
a) a szerzôdés adatairól – a szerzôdô ilyen irányú megkeresésekor, haladéktalanul;
b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról – a károsult ilyen irányú megkeresésekor haladéktala- nul, illetve a kárrendezés tartama alatt, rendszere- sen;
c) a folyamatban lévô kifizetésekrôl, illetve ezek eset- leges akadályairól – az akadály felmerülésekor ha- ladéktalanul.
12.1.1. A biztosítónak a biztosítási szerzôdés megkötése elôtt bizonyítható és azonosítható módon, közérthetô, egy- értelmû és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerzôdés kötni kívánó ügyfél részére a biztosító fôbb adatairól, a biztosítási szerzôdés jellemzôirôl.
A biztosítónak a szerzôdô féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége irányadó a fenti adatokban a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett változás esetén is.
A kárrendezési folyamatok nyomonkövete érdekében a biztosító a kár státuszáról, aktuális információkról e-mailben tájékoztatja a károsultat.
A biztosító tételesen bemutatja a károsult ügyfél szá- mára, hogy az általa felajánlott kártérítési összeget mi alapján határozta meg.
A biztosító az ügyfél kérésére lehetôséget biztosít ré- szére a kárrendezési folyamathoz közvetlenül kapcso- lódó dokumentumok megismerésére.
Amennyiben olyan vis maior, illetve havaria helyzet áll elô, amely nem teszi lehetôvé az 5 munkanapon belül történô kárszemlét, a biztosítónak ezt a saját weblapján haladéktalanul közzé teszi.
SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
12.2. A biztosítási szerzôdésben részletezett vagyoncsopor- tokba sorolt biztosított vagyontárgyak biztosítási ese- mények által okozott kárait a biztosító az alábbiak fi- gyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:
a) ingatlan vagyoncsoport: káridôponti új értéken szá- mított javítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;
b) ingóság vagyoncsoport: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken;
c) értéktárgyak vagyoncsoport: káridôponti valóságos értéken.
12.2.1. A kiegészítô fedezetek vonatkozásában a biztosító a szerzôdésben rögzített összeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást.
12.2.2. A kárrendezés lefolytatása során a biztosító részérôl felmerülô költségeket teljes mértékben a biztosító vi-
seli, a szerzôdô részére nem hárít át a kárrendezési folyamat bármely eleméért külön költséget.
12.3. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti.
A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridô- ponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meg- határozásakor a biztosító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.
Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti újraépítésének, vagy újrabeszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a vagyontárgy újraépí- tési, vagy újrabeszerzési költségét téríti.
12.4. Az új érték megállapításának alapja a károsodott épü- lettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezett- ségû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, in- góságoknál az újrabeszerzési érték.
12.5. Épületkárok esetében a biztosító kártérítési kötelezett- sége a sérült felületek kijavításának, helyreállításának költségeire vonatkozik. Megtéríti azonban a biztosító a teljes helyiség felületének helyreállítását, ha a helyi- ség mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala sérül, vagy két azonos kivitelezésû oldalfala sérül. Bur- kolatokkal borított felület teljes egészének újraburko- lását kizárólag csak abban az esetben fedezi a bizto- sító, ha a károsodás mértéke meghaladta az 50%-ot.
12.6. Bérlemények károsodása esetén a biztosító a bérlô által kötött biztosítás alapján a kárt kizárólag olyan mér- tékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosított bérlô, azért jogszabály, vagy a bérleti szerzôdés alap- ján felelôsséggel tartozik.
12.7. A biztosító a biztosítási összegen belül valamennyi biz- tosítási esemény vonatkozásában megtéríti a bontási és a szállítási költségeket.
12.7.1. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító az in- gatlan vagyoncsoport biztosítási összegének maxi- mum 5%-áig a biztosított vagyontárgy károsodásával összefüggésben a biztosítottat terhelô alábbi esetek igazolt és indokolt, illetve szükséges mértéket meg nem haladó költségeit:
a) rom és törmelék eltakarítás és lerakás, vagy meg- semmisítés költségei;
b) a kárhelyszín megtisztítási és egyszeri takarítási költségei;
c) tervezés és hatósági engedélyezés költségei;
d) ideiglenes lakás bérleti díjának költsége;
e) költözési költségek.
A d) pontban megjelölt költségeket a kiköltözéstôl a visszaköltözésig terjedô tartamra, de maximum 180 napra vonatkozóan téríti a biztosító, amennyiben a biz- tosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, vagy a biztosító szakértôje megállapítja az épület lak- hatatlanságát.
12.8. A Biztosító vállalja, hogy közötte és a károsult ügyfél között csak abban az esetben jöhet létre egyezség, amennyiben az ügyfél
• a biztosító által felajánlott kártérítési összeget vitatja és
• a szerzôdéskötéskor elfogadta a biztosító által aján- lott biztosítási összeget és a kár bekövetkezési idô- pontjáig felajánlott indexálásokat.
12.9. Kiemelt kár bekövetkezése esetén a biztosító meghatá- rozott személyi kárrendezési kapcsolattartót jelöl ki, aki a károsultat végig vezeti a kárrendezési folyamat lé- pésein és akitôl a károsult a kárrendezési eljárásról fo- lyamatosan tájékoztatást kap.
12.9.1. A Biztosító kárelôleget folyósít az alábbi esetekben:
• a károsult életkörülményeit (mindennapi lakhatását) veszélyeztetô káresemény bekövetkezésekor, gyor- sított eljárásban, 5 munkanapon belül;
• kárfelülvizsgálat szükségessége esetén a károsult ké- résére, a kárszemlét követô 3 munkanapon belül, a további kár keletkezését megelôzô munkálatokra szükséges összeg mértékéig, figyelembe véve a le- hetséges maximális kárkifizetés összegét.
12.10. Szolgáltatás teljesítése
12.10.1. A biztosító szolgáltatásait forintban a kárbejelentéssel egyidejûleg megadott bankszámlaszámra, vagy lak- címre történô utalással teljesíti.
12.10.2. Az alapcsomag tekintetében a biztosító által teljesített kártérítés a biztosítási összeget nem csökkenti.
12.11. Balesetbiztosítási esemény, illetve a kiegészítô fede- zetcsomagokban vállalt biztosítási események bekö- vetkezése esetén, a biztosító legfeljebb az adott bizto- sítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fizeti meg, a Különös feltételekben részletezett szabályok alapján.
A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA
12.12. Ajánlott négyzetméter egységárak alkalmazásával lét- rejött szerzôdés esetében, amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és a biz- tosítási szerzôdésben megjelölt hasznos alapterület ki- sebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiztosítottság), úgy a biztosító a fentiekben részle- tezett károkat, költségeket, a biztosított és a ténylege- sen hasznos alapterület arányában téríti.
12.13. A szerzôdô a biztosító által ajánlott négyzetméter egy- ségárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosí- tási összegre is megkötheti a biztosítást. Ilyen esetben a biztosító a káresemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiztosítottságot, szolgáltatását a bizto- sított és a valós érték arányában nyújtja.
12.14. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô, vagy egyéb módon megtérült ösz- szeg.
12.15. Amennyiben a biztosító a biztosított által kezdeménye- zett megoldásnál gazdaságosabb, de azzal minôségi- leg és mûszakilag is egyenértékû, más megoldást ja- vasol a keletkezett kár enyhítésére, illetve helyreállítá- sára, de a biztosított ettôl eltér, az esetleges többlet- költségeket a biztosító nem téríti meg.
12.16. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott ká- rokat a biztosító a Különös feltételek 6.1.2.2. pontjá- ban, valamint a Függelékben meghatározott korláto- zások figyelembevételével téríti.
12.17. A biztosított vagyontárgyak természetes kopása és el- használódása (a továbbiakban: avulása) önmagában nem minôsül biztosítási eseménynek, de az avultságból eredô következményi károk nem kerülnek kizárásra.
12.18. Jelen szerzôdés alapján a vagyontárgy elhanyagolá- sával, rendszeres, szükséges karbantartásának elmu- lasztásával ok-okozati viszonyban felmerült károk nem térülnek meg.
A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁRIDEJE
12.19. A biztosító a kárbejelentést követô maximum 2 mun- kanapon belül felveszi a kapcsolatot az ügyféllel, és a kárbejelentéstôl számított 5 munkanapon belüli idôpon- tot ajánl a kárszemlére. Amennyiben a biztosító gyor- sított kárrendezést alkalmaz, annak ügyintézési határ- ideje legfeljebb 5 munkanap.
A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a kárszemlét, vagy a káresemény elbíráláshoz szükséges utolsó do- kumentum beérkezésétôl számított 5 munkanapon belül teljesíti.
12.20. A kárigény elutasítására a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges – a kárigény elbírálása szempontjából re- leváns – dokumentum beérkezését követô 10 munka- napon belül kerül sor. Az elutasításban részletes, in- doklással alátámasztott, az általános szerzôdési felté- telekre való pontos hivatkozást és szó szerinti idézést tartalmazó írásos tájékoztatást nyújt a károsult vala- mennyi követelésére vonatkozóan, mely tartalmazza, hogy a bejelentett kár mely, a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatra vonatkozik, és azt a biztosító pontosan milyen okból nem tekinti kárkifizetésre jogo- sult káreseménynek.
KÖZREHATÁS
12.21. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási ese- ményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biz- tosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mér- tékben az a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.
13. MENTESÜLÉS
13.1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztség- viselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelé- sére jogosított tagja, munkavállalója vagy meg- bízottja okozta.
13.2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kármegelôzési vagy kárenyhítési köte- lezettségének megszegésével okozta, azaz a kár megelôzése, enyhítése érdekében nem tanúsította az általában elvárható magatartást.
14. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
14.1. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:
a) nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugár- zásból eredô események;
b) háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövet- kezô károk.
15. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY
15.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg- térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó. A megszûnt követelés biztosítékai fenn- maradnak, és e követelést biztosítják.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biz- tosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kéré- sére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költ- ségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült ösz- szegbôl elsôként a biztosított követelését kell kielé- gíteni.
15.2. A biztosított köteles a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges valamennyi okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.
TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK
15.3. Jelen biztosítási szerzôdésre az Általános és a Külö- nös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a
16.3. pontban részletezett eltérésekkel a Ptk.-t, a biz- tosítási szerzôdés alapján létrejött biztosítási jogvi- szonyra a magyar jogot kell alkalmazni.
15.4. Az Általános és Különös feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.
15.5. Jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett igények öt (5) év alatt évülnek el. Az ötéves elévülési idô a kö- vetkezô idôpontokban kezdôdik:
a) biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor;
b) biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó irat biztosítóhoz történt beérkezését követô 6. napon;
c) biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyi- ben a biztosító által igényelt irat, információ, doku- mentum elmarad, a biztosító által ennek teljesíté- sére meghatározott határnapot követô napon, ha- táridô hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétôl számított 31. napon;
d) egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.
15.6. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen fel- merülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszol- gálati irodáihoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):
Központi ügyfélszolgálatok címei:
• 1062 Budapest, Lehel u. 1/A
• 1023 Budapest, Zsigmond tér 13. Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Telefon: +36-1-433-1180
15.7. A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony lét- rejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszû- nésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági el- járáson kívüli rendezésére a fogyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez. A biztosító a KöBE Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás vo- natkozásában a Pénzügyi Békéltetô Testület eljárásá- nak, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát.
Székhelye: MNB 1013 Bp., Krisztina krt. 55. Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.
Telefon: +36-1-489-9700
Ügyfélszolgálati telefonszám: +36-80-203 776
Telefax: +36-1-489-9102
A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó elôzetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
15.8. A fogyasztóvédelmi rendelkezések feltételezett meg- sértése esetén a fogyasztónak panaszát elôször a biz- tosítóhoz kell benyújtania a 15.6. pontban részletezett módon és elérhetôségeken. Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz beterjesztett panaszára nem kapott vá- laszt, a panasz kivizsgálása nem a vonatkozó jogsza- bályok szerint történt, vagy a fogyasztó a biztosító vá- laszából egyéb fogyasztói jogot sértô körülményt vé- lelmez, a fogyasztó az MNB-hez fordulhat panasszal.
Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: +36-80-203-776
E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu
15.9. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bí- rósághoz is fordulhatnak, illetve fogyasztónak nem mi- nôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.
15.10. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Székhelye: 1013 Bp., Krisztina krt. 55. Levelezési cím: H-1850 Budapest Telefon: +36-1-428-2600
Webcím: http://felugyelet.mnb.hu Ügyfélszolgálat címe: 1122 Bp., Krisztina krt. 6. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36-80-203-776
Ügyfélszolgálat e-mail címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu
15.11. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körül- ményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.
15.12. A Bit. 135. § alapján a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
15.13. A 15.12. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtaga- dása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.
15.14. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül
– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
15.15. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló tör- vényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egész- ségügyi adatokat a biztosító a 15.12. pontban meg- határozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, ki- zárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.
15.16. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adata- inak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelôzôen adja meg.
15.17. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
A Bit. 143. § alapján a biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos sze- mélyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létre- jöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye- síthetô.
A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
15.18. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél meg- valósulásához szükséges mértékben és ideig. Az ada- tokat a biztosító kezeli és dolgozza fel.
15.19. A Bit. 137. §-a alapján biztosítási titok csak akkor ad- ható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pon- tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést ad.
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott ta- núsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási el- járás lefolytatása keretében ismeri meg.
d) a biztosító érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy követelése érvényesíté- séhez szükségessé teszi.
15.20. A Bit. 138. § (1) bekezdés alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, valamint a szabály- sértési hatósági jogkörében eljáró rendôrséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszá- molási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügye- lôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárá- sában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóható- sággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvál- laló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gép- jármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazga- tási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a köz- úti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot ke- zelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szerve- zettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvise- lôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvé- bôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a kár- okozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges
adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli bizto- sítóval, biztosításközvetítôvel,
q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval,
t) (…)
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli meg-
kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazo- lásának minôsül az adat megismerésére jogosító jog- szabályi rendelkezés megjelölése is.
15.21. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
15.22. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyo- mozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adat- kérésére, írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûn- szövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.
15.23. A biztosító a 15.20. illetve a 15.22. pontokban, a Bit. a
137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatáro- zott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.
15.24. A Bit. 139. § alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,
b) a pénzügyi információs egységként mûködô ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszí- rozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.
15.25. A Bit. 138. § (7) szerint biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a
biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanács által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségé- nek tesz eleget.
15.26. A Bit. 138. § (2a) szerint a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatáro- zott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szol- gáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tar- talmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés cél- ját.
15.27. A Bit. 138. § (3) és (3a) bekezdése alapján nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adó- hatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdítá- sáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel össze- függô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi
XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B- 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
15.28. A Bit. 140. § alapján nem jelenti a biztosítási titok sé- relmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz, vagy har- madik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik or- szágba való továbbítására vonatkozó elôírásoknak megfelel.
A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.
15.29. A Bit. 138. § (8) és (9) bekezdése alapján nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irá- nyító tagja részére történô átadása.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.
15.30. A Bit. 141. § alapján nem jelenti a biztosítási titok sé- relmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyele- térôl szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történô adatátadás.
Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
15.31. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: meg- keresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdés- nek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiak- ban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit.
135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biz- tosítási szerzôdésben rögzítésre került.
15.32. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított 15 napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.
15.33. Az információs önrendelkezési jogról és információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 15. § (1) alapján az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoztatást adni az érintett általa ke- zelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által fel- dolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés cél- járól, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó ne- vérôl, címérôl és az adatkezeléssel összefüggô tevé- kenységérôl, az adatvédelmi incidens körülményeirôl, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekrôl, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.
15.34. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések ki- vételével – adatainak zárolását és törlését.
15.35. A 2011. évi CXII. törvény 21. § alapján az érintett tilta- kozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítésé- hez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint
c) törvényben meghatározott egyéb esetben.
15.36. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtá- sától számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zá- rolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban to- vábbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
15.37. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától szá- mított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.
15.38. A Bit. 142. § alapján az adattovábbítási nyilvántartás- ban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak, vagy bûnügyi személyes adatnak minôsülô adatok továbbí- tása esetén húsz év elteltével törölni kell.
15.39. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.
138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.
15.40. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
15.41. A Bit. 143. § alapján a biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos sze- mélyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létre- jöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye- síthetô.
A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
15.42. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve
a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.
15.43. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelmérôl szóló 2018. évi LIV. törvényben foglal- takat kell megfelelôen alkalmazni.
16. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS
A SZOKÁSOS SZERZÔDÉSI GYAKORLATTÓL
16.1. A KöBE Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítása magyarországi biztosítási piacon kialakult szokásos szerzôdés gyakorlattól nem tér el lényegesen.
16.2. Jelen feltételek a KöBE Otthonbiztosítás korábbi felté- teleihez képest az alábbi lényeges eltéréseket tartal- mazzák:
a) Az alapcsomag biztosítási eseményei (Elemi károk: Tûz, Füst és koromszennyezés, Robbanás, Villám- csapás, Villámcsapás másodlagos hatása, Vihar, Felhôszakadás, Jégverés, Hónyomás, Árvíz, Föld- rengés, Fölcsuszamlás, kô- szikla- és földomlás, Is- meretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása, Ide- gen jármû ütközése, Idegen tárgy rádôlése; Alap- kockázatok: Vízkár (beázás, kívülrôl érkezô víz, ve- zetékes vízkár, elfolyt víz), Betöréses lopás, rablás, besurranás, Rongálás, vandalizmus, Üvegtörés, Fe- lelôsségbiztosítás) a Magyar Nemzeti Bank által
„Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” címen kiírt pályázatnak megfelelôen kerültek kialakításra. A biztosítási események fogalmai, valamint a kap- csolódó kizárások a pályázati feltételekben kiírtak- kal egyezô szövegezéssel szerepelnek.
b) A pályázati kiírásnak megfelelôen a termék elneve- zésükben sztenderd kiegészítô fedezeteket is tar- talmaz (Értéktárgy kiegészítô biztosítás, Készpénz, Különleges üveg, Dugulás-elhárítás költségei, Épí- tés-, szerelésbiztosítás, Lakóépületek rejtett hibái- ból eredô károk, Épülettartozékok lopása, Szolgál- tatás-kimaradásból eredô károk, Graffiti, Klímabe- rendezés biztosítás, Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása, Kerti bútor, Kerti dísznövénybiztosítás, Lábon álló növényzet bizto- sítása, Sporteszköz és sportfelszerelés, Hobbi- és kisállatbiztosítás, Síremlék és kegyeleti biztosítás, Okos eszközök biztosítás (beleértve okos otthon eszközök), Elmaradt bérleti díj biztosítás, Elveszett okmányok pótlása, Balesetbiztosítás, valamint Mun- kanélküliség biztosítás).
c) A termék tartalmaz továbbá nem sztenderd kiegé-
szítô fedezeteket is.
d) Robbanás biztosítási esemény kapcsán, a hangrob- banás, a háztartási (konyhai) gépek, berendezések robbanása által okozott kár, a környezeténél ala- csonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk is térülnek.
e) Villámcsapás biztosítási esemény megfogalmazása megváltozott.
f) Villámcsapás másodlagos hatása vonatkozásában a villám becsapódási helyének 1000 m-es körzeté- ben térül.
g) Vihar biztosítási esemény vonatkozásában az ideig- lenes, vagy lágy fedés miatt, továbbá az építési sza- bályok be nem tartása miatt keletkezô károk nem térülnek.
h) Felhôszakadás vonatkozásában a 25 mm-t elérô csapadékmennyiség biztosítási eseménynek minô- sül, a felhôszakadás miatti rozsdásodás nem térül.
i) Jégverés biztosítási esemény vonatkozásában a polikarbonát tetôiben, korlátaiban keletkezett károk, valamint a háziállatok elhullásai nem térülnek.
j) Hónyomás biztosítási esemény vonatkozásában az épületek üveg- és polikarbonát tetôfedésében ke- letkezett károk nem térülnek.
k) Árvíz biztosítási esemény vonatkozásában a vára- kozási idô 15 nap.
l) Földrengés, földcsuszamlás, beázás biztosítási ese- mények vonatkozásában a biztosító nem állapít meg várakozási idôt.
m) Földrengés biztosítási eseménynek minôsül az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokoza- tát elérô földrengés.
n) Idegen jármû ütközés biztosítási esemény vonatko- zásában a lábon álló növényekben, a háziállatok el- hullásával, illetve a kötelezô gépjármû-felelôsség- biztosítás, vagy egyéb jármû felelôsségbiztosítás alapján megtérülô károk nem térülnek.
o) Beázás biztosítási eseményre vonatkozó térítési összeghatára a biztosítási összeg. Az elfolyt víz biz- tosítási eseményre vonatkozó térítési összegkor- látja 200.000 forint.
p) A biztosítási szerzôdés létrejöttére, kárrendezésre vonatkozó határidôk megváltoztak.
q) Felelôsségbiztosítási események kapcsán a sére- lemdíj követelések a biztosítási összegen belül, leg- feljebb 10.000.000 Ft erejéig térülnek meg.
r) A biztosítás a szerzôdô által szabadon választható
– a Különös feltételekben részletezett – kiegészítô fedezeteket tartalmaz.
s) Az avultatás kizárásra került.
16.3. A biztosítási szerzôdés Általános és Különös feltételei az alábbiak tekintetében lényegesen eltérnek a Ptk. rendelkezéseitôl:
a) A Ptk. 6:63. § (5) bekezdésétôl eltérôen nem válik a szerzôdés részévé a felek között korábban kialakí- tott szokás, gyakorlat, továbbá a biztosítási üzletág- ban hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
b) A Ptk. 6:461. § (1) bekezdés szerinti, a biztosítási összeg biztosítási esemény miatti csökkentését a biztosító nem alkalmazza.
c) A Ptk. 6:475. §-ától eltérôen a kiegészítô baleset- biztosítás megkötéséhez nem szükséges a biztosí- tott hozzájárulása.
d) A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétôl eltérôen a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat felelôsségbiztosítási kárigény esetén a biztosító leg- feljebb az aktuális biztosítási összeg erejéig téríti, a biztosítási összeget meghaladó részt nem téríti.
e) A Ptk. 6:466. § (1) bekezdéstôl eltérôen a szerzôdô minden év márciusában is felmondhatja írásban a szerzôdést, 30 napos felmondási határidôvel.
Különös feltételek
Jelen feltételek alapján a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biz- tosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szer- zôdô által megfizetett biztosítási díj ellenében, a biztosítási kötvényen megadott kockázatviselési címen lévô biztosított vagyontárgyak – jelen feltételekben meghatározott – biztosí- tási eseményei által okozott károsodása esetén, a károsodás mértékéig, de maximum a biztosítási kötvényben meghatáro- zott biztosítási összeg erejéig, biztosítási szolgáltatást nyújt.
Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általá- nos feltételek, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezé- sei, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.
A KöBE Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítása modulos szerkezetû, egy alap és egy kiegészítô modult tartalmaz.
MODUL 1: Alapcsomag
• Elemi károk
• Alapkockázatok
MODUL 2: Kiegészítô biztosítások
• Elnevezésükben sztenderd kiegészítô fedezetek
• Nem sztenderd kiegészítô fedezetek
Az alapcsomag a biztosító által elôre meghatározott fedeze- teket és biztosítási eseményeket tartalmaz, amelyek sem szerzôdés megkötésekor, sem a tartam során nem módosít- hatók.
A kiegészítô biztosítási modul elemei egyenként, külön-külön választhatók, a szerzôdés tartama során szabadon módosít- hatók.
1. Biztosított
Jelen feltételek alapján létrejött szerzôdés biztosítottja a biz- tosítási szerzôdésben feltüntetett fogyasztó [Ptk. 8:1. § (1) be- kezdés], aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt az alábbiak szerint:
1.1. Önállóan épületekre, építményekre, melléképületekre kötött ingatlanbiztosítás vagy ingatlan és ingóságok együttbiztosítása esetén az alapcsomag tekintetében alapbiztosított a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan
a) tulajdonosa(i), tulajdonostársa(i) a tulajdoni hányad arányában;
b) haszonélvezô(i);
c) bérlô(i).
1.2. Önálló ingóság biztosítás esetén ingóságok és egyéb vagyontárgyak vonatkozásában biztosított:
a) az alapbiztosított, valamint az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója [Ptk. 8:1. §
(1) bekezdés 1. és 2. pontja] aki a biztosítási ese- mény bekövetkezésének idôpontjában a jelen szer- zôdésben biztosított kockázatviselési címre bejelen- tett személy, vagy
b) a kockázatviselési hely bérlôje.
1.3. A felelôsségbiztosítás biztosítottjai a kockázatviselési helyen biztosított ingatlan, továbbá ingóságok biztosí- totti köréhez tartozó személyek.
1.4. Kiegészítô fedezetek vonatkozásában biztosítottnak minôsül maga az alapbiztosított, valamint az alapbiz- tosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja], aki a biztosí- tási esemény bekövetkezésének idôpontjában a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre beje- lentett személy.
2. A biztosítás területi hatálya
2.1. Az ingatlan (épületek, építmények), az ingóság, vala- mint az értéktárgy vagyoncsoportok vonatkozásában biztosítás területi hatálya Magyarország teljes területe, az országon belül a biztosítási szerzôdésben feltünte- tett kockázatviselési cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.
2.2. Amennyiben a biztosított lakása lakhatatlanná vált, a kockázatviselés helye az a hely, ahová a biztosított ide- iglenesen távozik. A szolgáltatási összeg megállapítá- sakor a biztosító figyelembe veszi az adott kárhelyszí- nen a káresemény idôpontjában meglévô biztonság- védelmi feltételeknek való megfelelést is.
2.3. Rablás biztosítási esemény kapcsán, a biztosított által magával vitt általános ingóságai tekintetében a kocká- zatviselés helye Magyarország teljes területe.
2.4. A felelôsségbiztosítás területi hatálya Magyarország teljes területe.
2.5. A balesetbiztosítás biztosítási védelme Magyarország területén érvényes. Baleseti halál biztosítási esemény vonatkozásában a biztosítás területi hatálya az egész világ területe.
3. Biztosítható vagyontárgyak köre
3.1. Ingatlan vagyoncsoport:
A biztosító kockázatviselése épület vagyoncsoporton belül, a biztosítási szerzôdésben megadott kockázat- viselési címen az alábbiakban felsorolt biztosítható va- gyontárgyakra (vagyon kategóriákra) vonatkozik:
- épület [lakóház (családi ház, ikerház, sorház), lakás (többlakásos épületben), építmények (pl. járda, me- dence, kerítés, kapu, kocsibeálló)];
- melléképület (pl. garázs, tároló);
- napelem, napkollektor, hôszivattyú.
3.1.1. Épület:
Állandóan lakott, érvényes lakhatási/használatbavételi engedéllyel rendelkezô, a hatályos építésügyi szabá- lyok és szabványok által lakóépületnek minôsített, la- kás céljára szolgáló, saját tulajdonú, vagy bérelt épület, illetve társasházi, többlakásos épületben lévô vagy la- kásszövetkezeti lakástulajdon.
3.1.1.1. Jelen biztosítási szerzôdés kizárólag állandóan lakott épületekre köthetô.
3.1.1.2. Állandóan lakott épület:
Állandóan lakottnak minôsül az épület, vagy bérle- mény, ha a káresemény idôpontjában rendelkezik a te- rületileg illetékes hatóság által kiállított érvényes / hasz- nálatbavételi engedéllyel és évente legalább 270 napig, folyamatosan, vagy életvitelszerûen lakják, függetlenül attól, hogy lakóövezetben van, vagy sem.
3.1.1.3. Jelen biztosítási szerzôdés vonatkozásában épület többek között a lakóház (családiház, ikerház, sorház), épületrész, illetve többlakásos épületben lévô lakás. Ezen vagyontárgyak között biztosítottak a biztosított épület határoló falaihoz tartósan – belülrôl, vagy kívül- rôl – rögzített, szerkezetileg beépített épület-felszerelé- sek és berendezések, tartozékok, amelyek a biztosított épület, épületrész rendeltetésszerû használatát bizto- sítják.
3.1.1.4. Építmények:
Épületnek nem minôsülô, de építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött mûszaki alkotás, amely a terepszint megváltoztatásával, beépítésével jön létre.
3.1.1.5. Az építményekhez tartoznak továbbá a lakóépület ren- deltetésszerû és biztonságos használatához, mûködé- séhez, mûködtetéséhez szükséges alapvetô mûszaki és technológiai berendezések is, így például: kerítés, kapu, kocsibeálló, járda, közmû-becsatlakozási mûtárgy, közmûpótló mûtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti épít- mény (hinta, csúszda, homokozó, szökôkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedô lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdômedence, kerti épített tûzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetô legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüs-
tölô, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáz- tároló, kerti szabadlépcsô (tereplépcsô) és lejtô, sza- badon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, an- tenna oszlop, zászlótartó oszlop stb.
3.1.2. Melléképületek:
Nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (pl. ga- rázs, tároló, istálló, ól stb.), amely a lakóépület fôhelyi- ségeinek rendeltetésszerû használatához szükséges, vagy egyéb kiegészítô funkciója van.
3.1.3. Napelem, napkollektor, hôszivattyú:
A kockázatviselés helyén az épületek, építmények rendeltetésszerû mûködéséhez használt – megújuló energiákat hasznosító – technológiai berendezések.
3.1.3.1. Napelem: a napfény energiájának hasznosítására al- kalmas eszköz, mely a napenergiát elektromos ener- giává alakítja át. A rendszerben átalakított elektromos áram a biztosított épületek, építmények által részben, vagy egészben felhasználásra kerül.
3.1.3.2. Napkollektor: olyan épületgépészeti berendezés, mely a nap hôenergiáját közvetlen fûtésre, vízmelegítésre hasznosítja. A rendszer által elôállított melegvíz a biz- tosított épületekben, építményekben került felhaszná- lásra.
3.1.3.3. Hôszivattyú: a környezet hôenergiáját elvonó és az épületek hûtésére, fûtésére hasznosító, az épületgé- pészet részét képezô technológiai berendezés. A rend- szer által elôállított hideg/meleg hôenergia a biztosított épületekbe kerül felhasználásra.
3.1.4. Ingatlan vagyoncsoporthoz tartozó további meghatáro- zások:
3.1.4.1. Társasházi, többlakásos épületben lévô vagy lakásszö- vetkezeti lakástulajdon biztosítása esetén a biztosított lakásban keletkezett épületkárokon túl, a biztosító meg- téríti a közös tulajdonú épületrészekben keletkezett ká- rokat is, társasházak, többlakásos épületek esetében a biztosított tulajdoni hányad, lakásszövetkezetek ese- tében a biztosított és az adott épületben lévô összes lakás darabszámának arányában, amennyiben az adott kár más biztosításokkal (pl. társasházi közös biz- tosítás) nem fedezett.
3.1.4.2. A biztosító biztosítási védelme a felújítás alatt álló épü- letekre, építményekre is kiterjed, de építés (kivitelezés) alatt álló épületek, építmények kizárólag a kiegészítô fedezetek választásával biztosíthatók.
3.1.4.3. Bérlemények
Nem a tulajdonos által lakott, illetve használt bérlemé- nyek esetében a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosított bérlô által bérbe vett, állandóan lakott lakás, épület, épületrész, illetve az ahhoz tarozó mel- léképületek, építmények és beépített épületfelszerelési
tárgyak azon körére terjed ki, amelyek a hatályos jog- szabályok, illetve a bérleti szerzôdés értelmében a biz- tosított bérlô karbantartási, állagmegóvási kötelezett- ségébe tartoznak.
3.1.5. Nem biztosítható vagyontárgyak
Jelen ingatlan vagyoncsoport biztosítás alapján a biztosító biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, illetve az azokban keletkezett ká- rokra:
a) gyermek/játék házak, ugráló várak kárai;
b) bérlemény biztosítás esetén a teherhordó falak- ban, a tetôszerkezetben, valamint a közös helyi- ségekben, közös tulajdonú épületrészekben ke- letkezett károk.
3.2. Ingóság vagyoncsoport
A biztosító kockázatviselése az ingóság vagyoncso- porton belül az alábbiakban felsorolt, biztosítható va- gyontárgyakra (vagyon kategóriákra) terjed ki:
- Háztartási ingóságok.
3.2.1. Háztartási ingóságok:
Háztartási ingóságok a biztosított tulajdonát képezô, a háztartásban általánosan elôforduló, a biztosított sze- mélyes használatára, fogyasztásra szolgáló, a háztartás mindennapos mûködéséhez szükséges, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgyak (pl. háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lám- pák, telekommunikációs eszközök [pl. TV, számítógép, mobiltelefon], bútorok, ruhanemûk és lábbelik, konyhai és fürdôszobai felszerelések [pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok], textilek [pl. ágynemû, függöny, konyha- ruha, törölközô], egyéb használati tárgyak [pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció]).
a) háztartási ingóságnak minôsülnek továbbá a kerti bútorok, a hobbieszközök és barkácsfelszerelések, a biztosított, vagy a biztosítottal közös kockázatvi- selési címen élô közeli hozzátartozók tulajdonát ké- pezô gépjármûvek napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei, tartozékai a fôdarabok kivételével, a háztartási ingóságok biztosítási összegének maxi- mum 5%-áig;
b) a biztosított által bérelt, lízingelt, kölcsönvett va- gyontárgyak a háztartási ingóságok biztosítási ösz- szegének maximum 5%-áig biztosítottak.
3.3. Értéktárgyak vagyoncsoport:
A biztosított tulajdonát képezô azon ingóságok, amelyek nem sorolhatók a háztartási ingóságok közé, de érté- kük, életkoruk, mûvészeti, vagy ritkaság jellegük miatt biztosítani kívánják azokat. Értéktárgynak minôsülnek pl. az alábbiak:
a) nemesfémek, ékszerek, drágakövek;
b) antik bútorok és antik tárgyak, képzômûvészeti al- kotások;
c) valódi szôrmék, kézi csomózású szônyegek, külön- leges textíliák;
d) gyûjtemények.
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása mi- att következett be.
A kártérítési összeg meghatározásakor az elôsze- reteti érték nem kerül beszámításra.
Nem téríti meg a biztosító az értéktárgyakban ke- letkezett károkat, ha azokat a káresemény idôpont- jában nem állandóan lakott helyiségben, vagy sza- badban tartották.
3.4. Kizárólag kiegészítô fedezetekben biztosítható va- gyontárgyak:
a) készpénz;
b) kertibútor;
c) szabadban tárolt ingóságok;
d) lábon álló növényzet;
e) szélturbina;
f) forgalmi engedély köteles jármûvek;
g) bankkártya/hitelkártya.
3.5. Nem biztosítható vagyontárgyak
Jelen biztosítás alapján a biztosító biztosítási vé- delme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, il- letve az azokban keletkezett károkra:
a) idegen tulajdonú vagyontárgyak;
b) takarékbetétkönyv, értékpapír, pénzhelyettesítô eszközök, értékcikkek;
c) okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordo- zókon tárolt adat, saját fejlesztésû szoftverek, szellemi termékek, immateriális javak dokumen- tációja;
d) vízi, légi, szárazföldi és egyéb motoros jármûvek fôdarabjai, lakókocsi, utánfutó;
e) albérlô, társbérlô, fizetôvendég vagyontárgyai;
f) a nem háztartási mennyiségben tárolt „A” vagy
„B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok;
g) nem lezárt helyiségben tárolt ingóságok, illetve a kockázatviselés helyén, de a szabadban tartott állatok kivételével;
h) nem állandóan lakott épületben, melléképület- ben, illetve nem lakás célú helyiségben (pl. pad- lás, pince) tárolt értéktárgyak.
4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként és vagyonkategóriánként
4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, meg- állapításának alapja
a) ingatlan vagyoncsoport esetén az épületek, építmé- nyek, napelem, napkollektor – szerzôdéskötés évé- ben aktuális – újraépítési, újjáépítési, valamint újra- beszerzési értéke.
b) az ingóság vagyoncsoport vonatkozásában a ház- tartási ingóságok esetén – szerzôdéskötés évében aktuális – újrabeszerzési érték,
c) értéktárgyak vagyoncsoport esetében a valóságos érték.
4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô ha- tára, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg
a) a biztosított ingatlan vagyoncsoportba tartozó va- gyontárgy újraépítési, újjáépítési, valamint újrabe- szerzési értékét
b) a biztosított ingóság vagyoncsoportba tartozó ház- tartási ingóság újrabeszerzési, vagy újértékét,
c) értéktárgyak vagyoncsoport esetében a valóságos értéket.
4.3. Hasznos alapterület:
Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulá- lásánál a hasznos alapterületeket (a falak belsô oldala által körbehatárolt terület) kell figyelembe venni.
4.3.1. Fôépület:
4.3.1.1. Teljes alapterülettel (100%) kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévô:
• lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdôszoba, WC, közlekedô, elôszoba, kamra stb.),
• tetôtérben kialakított 1,90 m belsô magasságot elérô összes lakáscélú helyiséget,
• a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt he- lyiségeket,
• üvegverandát és télikertet.
4.3.1.2. 50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kocká- zatviselési helyen lévô:
• nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, ka- zán, mûhely, garázs stb.),
• lakáson belül kialakított galériát,
• tetôtéri lakás esetében az 1,90 m belsô magasság alatti területeket,
• teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.
A fent megnevezett helyiségek biztosítási összege a fôépület biztosítási összegében jelenik meg.
4.3.2. Melléképület (önálló melléképület vagyonkategóriában jelenik meg):
4.3.2.1. Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:
• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévô, de a lakással azonos épületben található, a Biztosított tulajdonában/kizárólagos használatában nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),
• ház esetén a fôépülettôl különálló vagy melléépített, de külön tetôszerkezettel rendelkezô melléképületet (garázs, tároló, hobbymûhely, ól, istálló stb.).
4.4. Amennyiben az épület(ek) biztosítási összege, vala- mint az ingóság(ok) biztosítási összege a háztartási in- góságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alapterülete alapján, a biztosító által ajánlott négyzetméter egységárak alkal- mazásával kerül megállapításra, káresemény bekövet- kezése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiztosított- ságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasz- nos alapterület nagysága megegyezik.
4.5. A szerzôdô a biztosító által ajánlott négyzetméter egy- ségárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosí- tási összegre is megkötheti a biztosítást. Ilyen esetben a biztosító a káresemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiztosítottságot, szolgáltatását a bizto- sított és a valós érték arányában nyújtja.
4.5.1. A háztartási ingóságok biztosítási összegének meg- állapítása egyszerûsített ingóságlista mentén is történ- het. Az egyszerûsített ingóságlista a kárrendezési fo- lyamatban a kárösszeg megállapítása során is irány- adó. Olyan ingóságkárok esetén, ahol a várható kár- érték eléri a biztosítási összeget, valamint a biztosítási összeg a kötéskor megadott, egyszerûsített ingóság- lista alapján alakult ki, a Biztosító nem vizsgálja az alul- biztosítottságot, és kifizeti a biztosítási összeget.
4.5.2. Amennyiben a háztartási ingóságokra vonatkozó biz- tosítási összeg a Biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a Biztosító nem vizsgál alulbiztosított- ságot, és kifizeti a biztosítási összeget.
4.6. Az értéktárgyak vagyoncsoport biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg.
A szerzôdô által megadott értéktárgyak biztosítási ösz- szege az alapcsomagban legfeljebb 200.000 Ft-ig ha- tározható meg. 200.000 Ft felett az értéktárgyak kiegé- szítô biztosításban biztosíthatóak.
Értéktárgyak vagyoncsoportba tartoznak az életkoruk, mûvészeti, vagy ritkaság jellegük miatt az alábbi ingó vagyontárgyak:
a) nemesfémek, ékszerek, drágakövek;
b) antik bútorok és antik tárgyak, képzômûvészeti al- kotások;
c) valódi szörmék, kézi csomózású szônyegek, külön- leges textíliák;
d) gyûjtemények.
4.7. Szerzôdô, a biztosító által ajánlott négyzetméter egy- ségárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô bizto- sítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosí- tandó épület tényleges kivitelezettségi színvonalának megfelelôen.
4.8. Felelôsségbiztosítás biztosítási összege:
4.8.1. Felelôsségbiztosítás vonatkozásában a biztosítási ösz- szeg a biztosító térítésének felsô határa, amelyet a biz- tosító egy káresemény kapcsán, illetve biztosítási évente – biztosítási szolgáltatás címén – legfeljebb megfizet.
4.9. Balesetbiztosítás biztosítási összege:
4.9.1. A biztosítási összeg a szolgáltatási táblázatában fel- tüntetett, az adott biztosítási eseményhez tartozó ösz- szeg.
4.10. Kiegészítô fedezetek biztosítási összege:
4.10.1. A kiegészítô fedezetek vonatkozásában a biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô határa, amelyet a biztosító egy káresemény kapcsán, illetve biztosítási évente – biztosítási szolgáltatás címén – legfeljebb megfizet.
5. Biztosítási események
Jelen biztosítás alapján a biztosító
kizárólag az itt felsorolt biztosítási események bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást.
a) Alapcsomag
ELEMI KÁROK
1. Tûz
1.1. Tûz biztosítási eseménynek minôsül az a nem rendel- tetésszerû tûztérben keletkezô, vagy a rendeltetéssze- rû tûzteret elhagyó, saját erôbôl terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
1.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:
a) öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban ke- letkezô tûz és hôhatás;
b) pörkölôdés, hô hatására történô szín- vagy alak- változás formájában keletkezett károk, amennyi- ben azok nem a feltétel szerinti tûzkár következ- ményei;
c) a kockázatviselési helyen robbanásveszélyes- nek minôsülô anyagok – Országos Tûzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anya- gok – nem háztartási mértékû vagy jellegû fel- használásával, tárolásával összefüggésben be- következô károk;
d) tûzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebbôl keletkezik;
e) a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôha- tásnak kitett vagyontárgyakban keletkeznek.
2. Füst és koromszennyezés
2.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító a füst vagy koromszennyezôdés által okozott azon károkat, amelyek nem tényleges tûzkár, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tûz biztosítási ese- mény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.
2.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek, a biztosító nem téríti meg az olyan szennyezôdé- sekbôl eredô károkat, melyet
a) bármelyfajta dohányzás,
b) gyertya és lánggal mûködô világító berendezés,
c) lánggal mûködô párologtató eszköz, füstölô,
d) tüzelôberendezések (pl. kandalló, kazán, cse- répkályha stb.) mûködtetése, mûködése,
e) a biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl. gril- lezés, falevélégetés stb.), továbbá
f) az épület/lakás életvitelszerû használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyezôdések (pl. a vagyontárgy közvetlen füst- vagy korom- szennyezés hatásának van kitéve)
okoznak.
3. Robbanás
3.1. Robbanás biztosítási eseménynek minôsül a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással együtt járó, hirtelen, váratlan, rendkívül gyors energia felszabadu- lása, erôhatása, amely hôtermeléssel, nagy nyomással és roncsolással jár és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
3.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:
a) hasadó, vagy sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károk;
b) kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok – Országos Tûzvédelmi Sza- bályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok – nem háztartási mértékû vagy jellegû felhaszná- lásával, tárolásával összefüggésben bekövetke- zett károk;
c) a kockázatviselés helyén, ahol gázpalack táro- lását jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett károk;
d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján vég- zett, tervszerû, szándékos robbantás eredmé- nyeként keletkezô károk.
4. Villámcsapás
4.1. Villámcsapás biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje, vagy hôhatása a biz- tosított vagyontárgyakban kárt okoz.
5. Villámcsapás másodlagos hatása
5.1. Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási esemény- nek minôsül és megtéríti a biztosító a villámcsapás má- sodlagos hatása miatt a biztosított elektromos berende- zésekben, felszerelésekben és készülékekben a túlfe- szültség által okozott károkat, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.
6. Vihar
6.1. Vihar biztosítási eseménynek minôsül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérô, vagy azt meghaladó sebes- ségû, idôjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e lég- mozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyon- tárgyakban a kockázatviselés helyén kárt okoznak.
Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetôn, ajtón, ablakon a viharral egyidejûleg beömlô csa- padékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
6.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelô anyagok alkalmazása, vagy az elôírt szakszerû technológia elmulasztása miatt kelet- kezett károkat;
b) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésé- ben keletkezett károkat;
c) ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett ká- rokat;
d) a keletkezô légmozgások következtében a helyi- ségen belül keletkezett károkat,
e) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletke- zett károkat;
f) lábon álló növényzetben keletkezett károkat;
g) nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggôen ke- letkezett károkat.
7. Felhôszakadás
7.1. Felhôszakadás biztosítási eseménynek minôsül, ha a kockázatviselés helyén 24 óra alatt lehullott csapadék mennyisége a 25 mm-t elérte, vagy meghaladta és a felhôszakadásból eredô, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel – ideértve a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízelvezetô rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biz- tosított vagyontárgyakban kárt okoz.
7.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdásodás formájában jelentkezô károkat,
b) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károkat;
c) ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett ká- rokat;
d) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletke- zett károkat;
e) lábon álló növényzetben keletkezett károkat;
f) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén az ott el- helyezett ingóságokban keletkezô károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm maga- san tárolták;
g) a belvíz, talajvíz okozta károkat;
h) a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károkat.
8. Jégverés
8.1. Jégverés biztosítási eseménynek minôsül, ha a csa- padék jégesô vagy jégverés formájában történô lehul-
lása során, annak roncsoló hatása által a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoz.
Biztosítási esemény az is, ha a jégverés által megbon- tott épületszerkezeten történô egyidejû beázás a biz- tosított vagyontárgyakban kárt okoz.
8.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelô anyagok alkalmazása, vagy az elôírt szakszerû technológia be nem tartása miatt ke- letkezett károkat;
b) a káresemény bekövetkezte elôtt szilárdságá- ban már meggyengült (felhólyagosodott, málló, pergô, repedezett stb.) homlokzatokban okozott károkat;
c) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károkat;
d) az épületek polikarbonát tetôiben, korlátaiban keletkezett károkat;
e) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletke- zett károkat;
f) lábon álló növényzetben keletkezett károkat;
g) háziállatok elhullását eredményezô károkat;
h) az épület végleges tetôfedésében keletkezett azon esztétikai károkat, (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettar- tamát nem befolyásolják.
9. Hónyomás
9.1. Hónyomás biztosítási eseménynek minôsül, ha a hó vagy a jég statikus nyomása, valamint a lecsúszó hó vagy jég a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Biztosítási esemény az is, ha a biztosított épületekben a hónyomás által megrongált tetôn keresztül, a bizto- sítási eseménnyel egyidejûleg beömlô csapadék a biz- tosított vagyontárgyakban kárt okoz.
9.2. Kizárások: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) az építéskori építésügyi szabványok, illetve kar- bantartási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelô anyagok alkalmazása, vagy az elôírt szakszerû technológia be nem tartása miatt (meggyengült, elöregedett tetôszerkezetek, lé- cezés stb.);
b) épületek üveg- és polikarbonát tetôfedésében;
c) a szabadban tárolt vagyontárgyakban;
d) lábon álló növényzetben keletkezett károkat.
10. Árvíz
10.1. Árvíz biztosítási eseménynek minôsül, ha az állandó vagy idôszakos jellegû természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az idô- járási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik,
hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minôsített területen a kockázatviselés helyén lévô biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Nem minôsülnek árvíznek (nem biztosítási ese- mény):
a) a kockázatviselési hely szempontjából területi- leg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár idôpontjában hatályos besorolása szerint nagy- vízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, víz- járta területeknek minôsülô helyen belül bekö- vetkezô árvízkárok;
b) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talaj- mozgás okozta károk;
c) a belvíz.
10.2. Kizárások: Nem téríti meg a biztosító azokat a ká- rokat (illetve költségeket), amelyek
a) hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett ár- víz megelôzési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel;
b) talajerôben, illetve talajszerkezetben keletkez- tek;
c) a befogadó és elvezetô létesítményekben (pl.: vízelvezetô árok), vízügyi létesítményekben, gá- takban, öntözôberendezésekben, halastavak- ban, víztározókban keletkeztek.
10.3. Várakozási idô: A biztosítási eseményre a biztosító a szerzôdés megkötését követô naptól számított 15 na- pos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül be- következô biztosítási eseményre a biztosító kockázat- viselése nem terjed ki.
10.4. Fogalmi meghatározások:
10.4.1. Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mér- tékadó árvízszint, vagy az eddig elôfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederbôl kilépô árvizek és a jég leve- zetése.
10.4.2. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsô- rendû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvédelmi töl- tés (fal, mobilgát) közötti terület.
10.4.3. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült ár- vízvédelmi töltés, és így azokat a mederbôl kilépô víz szabadon elöntheti.
10.4.4. Vízjárta területek: idôszakosan elöntésre kerülô, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
a) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terep- mélyedések, amelyek a területet érintô vízszabá- lyozás, vízrendezés elôtt rendszeresen, a szabá- lyozást követôen pedig idôszakosan vízzel borítot- tak,
b) a természetes állóvizek feltöltôdése során kialakult vizenyôs, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartó- san vízzel telített,
c) a dombvidéki patakok, állandó vagy idôszakos víz- folyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan te- rületek, amelyekre az idôszakos elöntés jellemzô,
d) a folyók elhagyott „ôsmedrei”, vagyis a folyókat kí- sérô, a jelenlegi medertôl távolabb elhelyezkedô olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethetô vissza.
10.4.5. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsôren- dû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvédelmi töltés épült.
10.4.6. Árvízvédelmi mû: az elsôrendû, másodrendû, harmad- rendû árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak mûtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védôképességét, rendeltetésszerû használa- tát biztosítja, illetve szolgálja.
11. Földrengés
11.1. Földrengés biztosítási eseménynek minôsül a kocká- zatviselés helyén az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát, elérô vagy az azt meghaladó in- tenzitású földrengés, amely a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.
11.2. Kizárások: Nem téríti meg a biztosító azokat a káro- kat (illetve költségeket), amelyek mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfel- színi robbantás, robbanás stb.) következtében ke- letkeztek.
12. Földcsuszamlás, kô-, szikla- és földomlás
12.1. Földcsuszamlás, kô-, szikla- és földomlás biztosítási eseménynek minôsül, ha az eredeti, természetes helyé- rôl, valamilyen okból hirtelen, elôre nem látható módon elmozduló, letörô, lecsúszó szikladarabok, kôzetdara- bok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
12.2. Kizárások: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) a tudatos emberi tevékenység következménye- ként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépô károkat;
b) a támfalban, mesterséges rézsûben, egyéb mû- tárgyakban bekövetkezô károkat;
c) azokat a károkat, amelyek azért következtek be, mert
• a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy ki- vitelezési hibája, vagy elavultsága miatt az nem megfelelô,
• nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.
13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
13.1. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása bizto- sítási eseménynek minôsül, ha a természetes egyen- súlyi állapot megszûnése következtében egy ismeret- len építmény, üreg hirtelen bekövetkezô beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az épí- tési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a ható- ságok nem tártak fel, illetve a szerzôdônek, vagy biz- tosítottnak nem volt tudomása róla.
13.2. Kizárások: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat;
b) az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelôdésbôl keletkezô károkat;
c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költsé- geit;
d) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepe- dése miatti károkat, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés miatti károkat.
14. Idegen jármû ütközése
14.1. Idegen jármû ütközése biztosítási eseménynek minô- sül, ha nem a biztosított tulajdonában vagy használa-
tában lévô jármû, vagy személyzet által irányított légi jármû egésze, részei, illetve annak rakománya a koc- kázatviselés helyszínén kárt okoz.
14.2. Kizárások: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) a lábon álló növényekben keletkezett károkat,
b) a háziállatok elhullásával keletkezett károkat,
c) a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás, vagy egyéb jármû felelôsségbiztosítás által fedezett károkat, valamint
d) ha az idegen jármû a szerzôdô/biztosított tudo- másával és beleegyezésével közelíti meg a biz- tosított vagyontárgyat.
15. Idegen tárgy rádôlése
15.1. Idegen tárgy rádôlése biztosítási eseménynek minôsül, ha a szerzôdésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádôléssel a kocká- zatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Idegen tárgynak minôsülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény idôpontjában nem voltak a biztosított tu- lajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsön vette, lízingelte, illetve nem az ô érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelye- zésre.
16. Vízkár (beázás, kívülrôl érkezô víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz)
16.1. Vízkár
ALAPKOCKÁZATOK
sogatógép) javításának vagy pótlásának a költ- ségeit;
d) az elfagyásból eredô károkat;
e) a gombásodás, penészedés formájában jelent- kezô károkat;
16.1.1. Vízkár biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fûtés-, hûtés- és gôzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt ház- tartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva ha- gyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a koc- kázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
16.1.2. Kizárások: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának a költ- ségeit;
b) az épület felújításával kapcsolatos károkat;
c) a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvé- nyek (pl.: csaptelepek, fûtôtestek stb.) és a ve- zetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), háztartási gép (pl.: mosó- vagy és mo-
f) hûtési, gáz- és gôzvezetékek, továbbá ezek tar- tozékai, szerelvényei cseréjének költségeit.
16.2. Beázás, kívülrôl érkezô víz
16.2.1. Beázás, kívülrôl érkezô víz biztosítási eseménynek mi- nôsül a biztosított épületnek az építésügyi elôírásoknak és szabályoknak megfelelôen, végleges fedésként el- fogadott anyagú és szakszerû technológiával kialakított és karbantartott tetôfedésén, mennyezetén vagy fala- zatán, a panel- és egyéb szerkezeti hézagok mentén, szigetelésén, nyílászáróján keresztül beáramló csapa- dék, víz vagy egyéb folyadék által a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezô kár.
16.2.2. Kizárások: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) a beázást elôidézô ok megszüntetése (pl.: tetô- javítás, szigetelés) során felmerült költségeket.
16.3. Elfolyt víz
16.3.1. Elfolyt víz biztosítási eseménynek minôsül a vízveze- tékek és/vagy szerelvények kára következtében a ve- zetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj felmerülése.
16.3.1.1. Az elfolyt víz biztosítási eseményenként legfeljebb
200.000 forintig térül.
16.3.1.2. A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenôleg az il- letékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemuta- tása.
A kárrendezés idôtartama az átlagosnál hosszabb idôt vehet igénybe.
16.3.2. Kizárások: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejû át- lagos vízfogyasztásának értékét;
b) a káreseménnyel egyidejûleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értékét.
17. Betöréses lopás, rablás, besurranás
17.1. Betöréses lopás
17.1.1. Biztosítási esemény a biztosított ingóságokban betö- réses lopással összefüggésben keletkezett kár.
Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be:
a) ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázat- viselés helyén lévô épület lezárt helyiségébe erô- szakkal behatol;
b) ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 méternél magasabban van, és ezen szintkülönb- ségen belül nincs feljutást segítô beépített létra vagy állványzat;
c) ha a tettes a lopást vélhetôen ál-, hamis vagy zár- fésûs kulccsal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszer- kezetben külsô szemrevételezéssel erôszakos be- hatolásra utaló nyomot, de független zárszakértô az idegen eszköz használatát igazolja;
d) ha a tettes a lopást a szerzôdés szerinti betöréses lopás, rablás vagy besurranás megvalósulásával megszerzett kulccsal követte el.
Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a társas- házi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból történt, háztartási ingóságokat ért betöréses lopáskárt, a betörésvédelmi táblázatban a háztartási ingóságokra vonatkozó, minimális mecha- nikai védettségi szinthez rendelt érték 50%-a erejéig téríti meg.
A biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövetke- zeti lakóközösségek által közösen használt folyosókról és közlekedôkbôl eltulajdonított vagyontárgyakat még
abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltu- lajdonították, zárható.
Szolgáltatás feltétele: rendôrségi feljelentés.
17.1.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosítási fedezet nem terjed ki ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhetô saját kul- csával történik.
Megjegyzés: Helyiségnek az épület vagy mellék- épület minden oldalról szilárd anyagú épületszer- kezetekkel körülhatárolt, önálló légterû, meghatá- rozott rendeltetésû részét tekintjük.
Lezárt helyiség, amelynek határoló falazatai, pado- zatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:
• a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (mini- málisan 1 db),
• a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretû tömör téglafal szi- lárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.
A 3 méter feletti, nyitva hagyott nyílászárón át tör- ténô behatolási mód esetén a betörésvédelmi táb- lázat minimális mechanikai védettségi szintjéhez tartozó térítési limitig vállalja a biztosító a károk megtérítését, az épület/lakás általános védettségi szintjétôl függetlenül.
17.2. Rablás
17.2.1. Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biz- tosított ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat a biz- tosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított va- gyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
Szolgáltatás feltétele: rendôrségi feljelentés.
17.2.2. Kizárások: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) zsebtolvajlással, vagy
b) észrevétlenül történô lopásokkal okozott károkat.
17.3. Besurranás
17.3.1. Besurranás biztosítási eseménynek minôsül, ha a biz- tosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon törté- nik, hogy az elkövetô:
a) nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakó- épületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak, vagy
b) a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben ott- hon tartózkodnak.
Szolgáltatás feltétele: rendôrségi feljelentés.
17.4. A betöréses lopás, rongálás és rablás során keletkezett kár térítésének feltétele:
17.4.1. A biztosított ingatlan védettsége összességében leg- alább megfeleljen az Általános betörésvédelmi elôírás- ban meghatározott minimális mechanikai védelem kö- vetelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.
17.4.2. A biztosító betöréses lopáskár esetén, a káresemény idôpontjában meglévô védelmi szintek figyelembevé- telével a Függelékben meghatározott értékhatárokig vállalja a kockázatot. A betöréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövetkezô káreseménynél a biztosító térítésének felsô határa a kár idôpontjában ténylege- sen meglévô védettségi szinthez tartozó összeg (ma- ximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár idôpontjában rendeltetésüknek megfelelô üzemi állapotban voltak.
17.4.3. A téríthetô összeg felsô határa az állandóan lakott épü- letek esetében:
A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak és az épület-felszerelési tárgyak térítésének feltétele a Függelékben meghatározottak szerinti minimális me- chanikai védelem megléte.
18. Rongálás, vandalizmus
18.1. Rongálás
18.1.1. Rongálás biztosítási eseménynek minôsül, ha az elkö- vetô a betöréses lopással, rablással, vagy ezek kísérle- tével összefüggésben rongálással kárt okoz, beleértve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongá- lási, lopási károkat is, amennyiben a szerzôdô biztosí- tási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított va- gyontárgyként.
18.2. Vandalizmus
18.2.1. Vandalizmus biztosítási eseménynek minôsül a riasztó- és megfigyelôrendszerek, központok, kamerák, mecha- nikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, a kerítések, kapuk, kapunyitó rendsze- rek, kaputelefon-rendszer kültéri egységei, a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, a lég- kondicionálók, illetve egyéb épületfelszerelési tárgyak ismeretlen elkövetô által történô megrongálása.
Szolgáltatás feltétele: rendôrségi feljelentés.
19. Üvegtörés
19.1. Üvegtörés biztosítási eseménynek minôsülnek a bizto- sított épület nyílászáróinak és szerkezetileg beépített
• ajtóinak és ablakainak,
• erkélyeinek és loggiáinak,
• korlátainak,
• üvegtetôinek,
• üvegtégláinak és üvegfalainak,
• télikertjeinek,
• taposóüvegeinek,
• szaunájának üvegezésének,
• a zuhanykabinok, kádparavánok,
• kandalló és cserépkályha ajtó üvegezésének,
• az üvegmosdók
törés és repedés kárai,
továbbá biztosítási eseményenként 150.000 Ft értékig megtéríti a biztosító a biztosított ingóságok körébe tar- tozó
• üvegasztalokban,
• bútorüvegekben,
• tükrökben,
• akváriumokban és terráriumokban,
• tûzhelyek üvegkerámia fôzôlapjaiban,
• bármely tûzhely üvegtetejében, üveg fôzôlapjában,
• sütô elôlapjában
bekövetkezô törés- és repedéskárait.
19.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) az üvegházak, meleg- es hidegágyak káraira,
b) a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáb- lák károkra,
c) az üveg felületen lévô bevonatok és fóliák (fény- védô, díszítô stb.) felületén karcolással, pattog- zással keletkezett károkra,
d) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezé- sének káraira,
e) az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kômûves) munkák költségeire, melyek nem az üvegtörés javításához kapcso- lódnak,
f) a sérült üvegfelületet rögzítô tartószerkezet el- használódására, vagy alakváltozása (deformá- lódása) miatt szükségessé váló javítás költsé- geire,
g) a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épü- letelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségeire (pl.: üveggel egy- beépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redôny, vagy bármilyen árnyékoló szer- kezet többletköltségére stb.),
h) a bútorüvegek, tükrök antik jellegébôl következô értéktöbbletére,
i) a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek káraira,
j) csiszolt, metszett, ón-, ólom- vagy rézbetétes üvegekben, díszített üvegekben, díszüvegezé- sekben, üvegmozaikokban bekövetkezett ká- rokra,
k) fényvisszaverô, plexi és akril, színezett, maratott, homokfúvott üvegekben bekövetkezett károkra.
20. Felelôsségbiztosítás
20.1. Biztosítási eseménynek minôsülnek:
• a szerzôdésen kívül okozott dologi károk, amelyekért a biztosított – az alábbi minôségében – a magyar
anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettség- gel tartozik,
• a személyi sérülést eredményezô károkozás, amelyért a biztosított – az alábbi minôségében – a Magyar- ország területén okozott és bekövetkezett károk ese- tén a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj megfizetésére köteles, mint
a) a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épít- mény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója,
b) kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalac- kot használó,
c) belátási képességgel nem rendelkezô vagy korlá- tozott belátási képességû személyek gondozója,
d) közúti balesetet elôidézô gyalogos,
e) kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W teljesítményû), roller, rokkantjármû, kézi erôvel mûködtetett szállítóeszköz használója,
f) szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékeny- séget végzô,
g) háziállattartója.
20.1.1. Sérelemdíj megfizetésének felsô határa legfeljebb
10.000.000 Ft.
20.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosítási fedezet nem terjed ki
a) a biztosított házi- és hobbiállatai által elôidézett veszélyhelyzet miatt – közvetlen fizikai kapcso- lat létrejötte nélkül – bekövetkezett károkra,
b) jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott károkra,
c) gépjármû-felelôsségbiztosítás, munkáltatói fe- lelôsségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás- felelôsségbiztosítás alapján téríthetô károkra,
d) a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátar- tozóik által egymásnak okozott károkra,
e) az olyan következményi károkra, amelyek nem mutatnak észszerû, szerves összefüggést a kár- eseménnyel és idôben is távoliak,
f) azokra a károkra, melyeket a biztosított maga szenved el,
g) gépjármû-felelôsségbiztosításra kötelezett jár- mû üzembentartójaként okozott károkra,
h) a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra,
i) keresôfoglalkozás vagy iparszerû tevékenység végzése során okozott károkra,
j) a biztosított által motoros jármû üzembentartó- jaként okozott károkra,
k) a kötbér, a bírság és egyéb büntetô jellegû költ- ségekre,
l) a jogszabályban meghatározott felelôsségnél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilat- kozatban vállalt helytállási kötelezettségen ala- puló kárigényekre,
m) a jogszabály alapján megtérülô, az állam ellen is érvényesíthetô igényekre,
n) elmaradt haszonból, elmaradt jövedelembôl eredô igényekre,
o) gépi erôvel hajtott jármûvel, illetve állati erôvel hajtott jármûvek által okozott károkra,
p) fûnyíróval, fûkaszával gépjármû elsô szélvédô- jében okozott károkra,
q) a biztosított fegyvertartói minôségében okozott károkra.
* Háziállat: Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok: Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár.
** Hobbiállat: Minden olyan kedvtelésbôl tartott állat, amely nem minôsül mezôgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.
b) Elnevezésükben sztenderd kiegészítô fedezetek
(A kiegészítô fedezetek a szerzôdô igénye szerint egyedileg választhatók, és külön díj megfizetése ellenében vehetôk igénybe.)
1. ÉRTÉKTÁRGY KIEGÉSZÍTÔ BIZTOSÍTÁS (200.000 FT ÉRTÉK FELETT)
1.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító a 200.000 Ft érték feletti, a kötvényen külön is meg- jelölt, értéktárgy kiegészítô biztosításban biztosított va- gyontárgyak azon kárait, melyek a kockázatviselés he- lyén, a biztosított lakóépületben, lakásban bekövetke- zett jelen szerzôdési feltételekben az alapcsomagban megnevezett elemikárok, valamint vízkár, továbbá be- töréses lopás és rablás biztosítási eseménnyel össze- függésben – az alapcsomagnak megfelelôen, a meg- nevezett kizárások, korlátozások figyelembevételével
– a biztosított értéktárgyakban keletkeztek.
1.1.1. Jelen kiegészítô biztosítás alapján a biztosító abban az esetben nyújt kártérítést, amennyiben a bekövetke- zett kár összege az alapbiztosításban biztosított
200.000 Ft-ot meghaladja.
1.1.2. A Biztosító térítésének felsô határa elemi károk, vala- mint vízkár vonatkozásában a kötvényen Értéktárgy ki- egészítô biztosítás alatt meghatározott biztosítási ösz- szeg.
1.1.3. A Biztosító térítésének felsô határát betöréses lopás és rablás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított ingatlannak a káresemény idôpontjában meglévô védelmi szintje határozza meg. A biztosító legfeljebb a védelmi szintnek megfelelô forint összegig vállalja a kockázatot. A térítés felsô határa a Függelék betörésvédelem – térítési összeghatárok táblázatában a kár idôpontjában ténylegesen meglévô védettségi szinthez tartozó összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár idôpont- jában rendeltetésüknek megfelelô üzemi állapotban voltak. Jelen fedezet alapján kártérítés kizárólag állan- dóan lakott ingatlan esetén fizethetô.
1.1.4. Betöréses lopás, rablásbiztosítási eseménnyel össze- függésben keletkezett károk térítési feltétele a rendôr- ségi feljelentés.
1.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:
- az alapcsomagban meghatározott kizárásokkal összefüggésben keletkezett károkat,
- más biztosítási esemény, vagy más biztosítás alapján megtérülô károkat,
- a biztosítási összeget meghaladó károkat,
- betöréses lopás és rablás biztosítási esemény vonatkozásában a védelmi szinthez tartozó ösz- szeghatár feletti károkat,
- besurranás, rongálás és vandalizmus károkat.
2. KÉSZPÉNZ
2.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a készpénzt ért azon károkat, melyek kizárólag a kockázatviselés helyén, a biztosított lakóépületben, lakásban bekövetkezett jelen szerzôdési feltételben megnevezett tûz, robbanás, vagy betöréses lopás, rabláskockázat bekövetkezése során keletkez- tek.
2.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
100.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 2.1. pont szerint felmerülô károkat. A biztosító a készpénzt ért károkat forintban fizeti meg.
2.1.2. Betöréses lopás, rablásbiztosítási eseménnyel össze- függésben keletkezett károk térítési feltétele a rendôr- ségi feljelentés.
2.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek, és nem téríti meg a biztosító:
a) a tûz, robbanás, betöréses lopás és rablás biz- tosítási eseményeknél megfogalmazott kizárá- sokkal összefüggésben keletkezett károkat;
b) besurranás során, észrevétlenül eltulajdonított készpénz károkat;
c) egyéb, jelen szerzôdési feltételekben meghatá- rozott biztosítási eseménnyel – nem tûz, robba- nás, betöréses lopás és rablás – összefüggés- ben keletkezett károkat;
d) nem a kockázatviselés helyén elkövetett rablás- károkat;
e) más biztosítási szerzôdés alapján megtérülô ká- rokat.
3. KÜLÖNLEGES ÜVEG
3.1. Biztosítási eseménynek minôsül és az alapcsomag kockázatai között nevesített üvegtörés biztosítási ese- ményben meghatározott üvegek törés, repedés kárain túl megfizeti a biztosító:
3.1.1. A háztartási ingóságok üvegezésére meghatározott té- rítési összeghatárt biztosítási idôszakonként legfeljebb további 200.000 Ft-tal kiterjeszti a biztosító az alábbi esetekben:
• üvegasztalok,
• bútorüvegek,
• tükrök,
• akváriumok és terráriumok,
• tûzhelyek üvegkerámia fôzôlapjainak,
• bármely tûzhely üvegtetejének, üveg fôzôlapjának, sütô elôlapjának
törés- és repedéskárait.
3.1.2. Jelen biztosítási esemény alapján biztosítási idôsza- konként legfeljebb 200.000 Ft-ig megfizeti továbbá a biztosító az alapcsomagban nem nevesített:
a) elôtetôk;
b) festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegek;
c) biztonsági és golyóálló üvegek;
d) tükörcsempék, tükörfalak; mikrohullámú sütô ajtók, hûtô üvegpolcok;napkollektorok, napelemek
e) medence fedések
f) bútorüvegezésekben (beleértve az üvegfelület köz- vetlen tartószerkezetet – ajtókeret – is, ha az üveg más módon bizonyíthatóan nem pótolható),
g) az épületekbe szerkezetileg beépített okosüvege- zések, az üvegekbe épített okostechnológiák, vagy azokra utólag kívülrôl szerelt okosfóliákban
az üveg törése, repedése miatt bekövetkezô károkat. Valamint az üvegezést helyettesítô polikarbonát felüle- tekben bekövetkezô törés és repedés károkat.
3.1.3. A biztosító a károsodott üvegezésekkel azonos méretû és minôségû üvegezés pótlásának költségét, továbbá a tartószerkezet le- és felszerelésének költségét, va- lamint az üvegre rögzített biztonsági fólia törés miatti cseréjét téríti meg.
3.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek, és nem téríti meg a biztosító
• az alapkockázatok között meghatározott üvegtö- rés biztosítási esemény alapján megtérített, vagy megtéríthetô károkat;
• az üvegezést rögzítô tokszerkezet elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szük- ségesség váló javítás költségeit;
• a bútorüvegek, tükrök antik jellegébôl következô értéktöbbletet, valamint
• a biztosított épület átépítése, felújítása, illetve bár- milyen építési munkálatai során keletkezô kárt, továbbá
• a nem véletlenszerûen, balesetszerûen bekövet- kezô események miatt bekövetkezô károkat.
4. DUGULÁS-ELHÁRÍTÁS KÖLTSÉGEI
4.1. Biztosítási esemény: Jelen kiegészítô fedezet alapján a Biztosító megtéríti a kockázatviselési helyen biztosí- tott lakóépület, vagy lakás lefolyóvezetékeinek dugu- lásából származó hibák feltárására és elhárítására ki- fizetett költségeket.
4.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb 50.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 4.1. pont szerint felmerülô költségeket.
4.1.2. Egy biztosítási évben bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a Biztosító az idôben ko- rábban bekövetkezett biztosítási esemény vonatkozá- sában teljesít szolgáltatást.
4.1.3. A Biztosító kizárólag a Biztosított nevére és a kocká- zatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szol- gáltatást.
4.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:
a) a szerzôdésben nem biztosított épület(ek)ben (pl. melléképület) bekövetkezett dugulás-elhárí- tás költségeit;
b) más biztosítási esemény alapján megtérülô ká- rokkal kapcsolatban felmerülô költségeket;
c) hibás tervezés, kivitelezés miatt felmerülô bon- tás, helyreállítás költségeit;
d) felújítás, karbantartás elmulasztása miatt kelet- kezett károkat.
5. ÉPÍTÉS-, SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
5.1. Biztosítási esemény: Jelen kiegészítô fedezet alapján a biztosító megtéríti azokat a károkat, melyek a kocká- zatviselés helyén, a szerzôdésben biztosított épületek- ben, épületrészekben következnek be az alábbiak sze- rint:
Állandó lakhatásra használt, biztosított épületek, épü- letrészek, építmények építésével, bôvítésével kapcso- latos beruházás esetén kiterjed
- a biztosított épületek, épületrészek, építmények szer- kezetileg kész állagára,
- a biztosítási épületek beépített és még be nem épített, de lezárt helyiségben tárolt alkotórészeire és tartozé- kaira,
- valamint az épület-felszerelési tárgyakra,
az alapcsomagban meghatározott biztosítási esemé- nyek vonatkozásában.
5.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
500.000 Ft értékhatárig fizeti meg az 5.1. pont szerint felmerülô károkat.
5.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási események és nem fizeti meg a biztosító:
a) bármely következményi kárt, beleértve a kötbért, késedelem, nem teljesítés, vagy szerzôdés meg- szüntetés miatti károkat;
b) hibás tervezés miatti károkat;
c) hibás kivitelezés, hibás anyagok beépítése, vagy a kivitelezés javítása miatti károkat;
d) normál idôjárási viszonyok mellett és használa- ton kívül helyezés miatt bekövetkezô elhaszná- lódás, korrózió, oxidáció és egyéb ok miatti ér- tékcsökkenéssel kapcsolatos károkat;
e) az alapcsomag biztosítási eseményein kívüli idôjárási hatások miatt bekövetkezô károkat;
f) az építési folyamattal összefüggésben keletkezô beázási károkat;
g) betöréses lopásnak nem minôsülô lopáskárokat;
h) besurranás károkat;
i) az épületek üvegezésében az építéssel össze- függésben keletkezett károkat.
Következményi kár, amelynek közvetlen oka nem biztosítási esemény, hanem maga a közvetlenül okozott kár.
6. LAKÓÉPÜLET REJTETT HIBÁIBÓL EREDÔ KÁROK
6.1. Biztosítási esemény: jelen biztosítás tartama alatt be- következett, a biztosított épület tulajdonosa által történt birtokba vételt követô 1 éven belül felmerült és beje- lentett, az eladó szavatossági felelôsségébe tartozó és a biztosított épület rendeltetésszerû használatát aka- dályozó, épületszerkezeti, vagy épületgépészeti hiba, amelyet a biztosított, az adásvétel idôpontjában az in- gatlan megtekintése ellenére sem ismert, általában el- várható gondosság mellett nem kellett felismernie és az az adásvételi szerzôdésben sem került rögzítésre.
6.1.1. A biztosított köteles az adott hibával kapcsolatos sza- vatossági igényét a hiba felfedezését követô lehetô leg- rövidebb idôn belül az eladóval közölni. A biztosító szol- gáltatási kötelezettsége kizárólag akkor áll be, miután a biztosított ezen kötelezettségének igazoltan eleget tett, de az eladó szavatossági kötelezettségét a meg- felelô határidôre nem teljesítette.
6.1.2. Megtéríti a biztosító a hiba elhárításának, kijavításá- nak, kicserélésének költségét a technológiailag indo- kolt mértékig, de maximum 500.000 Ft erejéig.
6.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) a szerzôdôvel/biztosítottal közös háztartásban élô, vagy közeli hozzátartozótól vásárolt ingat- lan kárait;
b) az esztétikai jellegû károkat;
c) az épület tervezésébôl eredô károkat;
d) a rejtett hibák által okozott következményi káro- kat.
7. ÉPÜLETTARTOZÉKOK LOPÁSA
7.1. Biztosítási eseménynek minôsül az állandóan lakott épületek szilárdan rögzített, vagy beépített és üzembe is helyezett épületfelszereléseit, épület tartozékait ért lopási kár.
7.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
1.000.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 7.1. pont szerint felmerülô károkat.
7.1.2. Szolgáltatás feltétele: a káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett rendôrségi feljelentés.
7.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) a nem állandóan lakott, vagy építés alatt álló épületek épületfelszereléseinek, épülettartozé- kainak lopási kárait;
b) a nem a biztosított, vagy vele közös háztartás- ban élô hozzátartozók, közeli hozzátartozók ki- zárólagos használatában lévô épületek, épület- részek, épületfelszereléseit ért lopási károkat;
c) az épületfelszerelés, épülettartozék segédesz- köz használata nélkül mozdítható, nyom nélkül
eltávolítható – nem fixen rögzített, nem beépített vagy üzembe nem helyezett;
d) más biztosítási esemény, biztosítás által meg- térülô károkat.
8. SZOLGÁLTATÁS-KIMARADÁSBÓL EREDÔ KÁROK
8.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító a véletlenszerûen bekövetkezett, tartós – legalább 10 órát meghaladó – folyamatos, a területileg illetékes áramszolgáltató által elôre be nem jelentett áramki- maradás, amely a kockázatviselés helyén tárolt, fa- gyasztott élelmiszerek megromlását okozza.
8.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb 50.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 8.1. pont szerint felmerülô költségeket.
8.1.2. A Biztosító szolgáltatásának feltétele a közüzemi szol- gáltató által a szolgáltatás kimaradásáról kiállított írás- beli igazolás.
8.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) a 10 óránál rövidebb tartamú áramkimaradás által okozott károkat;
b) a 10 óránál hosszabb, nem folyamatos jellegû áramkimaradás által okozott károkat;
c) a területileg illetékes áramszolgáltató által elôre meghirdetett áramkimaradás okozta károkat;
d) a feszültségingadozás miatt keletkezett károkat;
e) a fagyasztóberendezés meghibásodása miatt történô élelmiszer megromlását, illetve
f) a fagyasztóberendezés meghibásodása miatt felmerülô javítási költségeket;
g) más biztosítási esemény, illetve más biztosítási szerzôdés alapján megtérülô károkat.
9. GRAFFITI
9.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a biztosított épületek, építmények külsô határoló falaza- tán vagy burkolatain, vagy legalább minimális mecha- nikai védelemnek megfelelô védettségi szinttel rendel- kezô, megfelelôen zárt közös használatú helyiségek- ben összefestéssel, összefirkálással (graffiti) okozott károkat.
Megfizeti a biztosító továbbá a legalább 1,4 m magas, zárható kerítéssel körbevett biztosított épületekhez rögzített, vagy a kerítésen belüli, a talajhoz rögzített, használatuk jellegénél fogva szabadban lévô építmé- nyek, épület-felszerelési tárgyak (légkondicionáló be- rendezés, kamera, mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, kerítés és kapu eleme, lámpatestek, kerti játékok, ereszcsatorna, riasztó és megfigyelô rendszerek) összefirkálásával (graffiti) okozott károkat.
A biztosító a tisztítás, helyreállítás számlával igazolt költségeit fizeti meg.
9.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb 50.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 9.1. pont szerint felmerülô költségeket.
9.1.2. Szolgáltatás feltétele: a káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett rendôrségi feljelentés.
9.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) bármilyen, a biztosított, vagy annak megbízottja által végzett tevékenység (festés, felújítás, kar- bantartás) miatt a biztosított épületekben, épít- ményekben okozott károkat;
b) az épület közvetlen utcafronti homlokzatán el- helyezett klíma, kamera és riasztó egységeket, ha azok rögzítési magassága a közterületi járó- szinttôl 3 m-nél alacsonyabban helyezkedik el;
c) a kaputelefon külsô egységében keletkezett ká- rokat.
10. KLÍMABERENDEZÉS BIZTOSÍTÁS
10.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító a biztosított épületek/építmények tetôszerkezetén, homlokzatán, a vonatkozó elôírásoknak és szabvá- nyoknak megfelelôen rögzített és szakszerûen üzembe helyezett, rendszeresen karbantartott klímaberende- zések elemi kárait, természeti katasztrófák okozta ká- rait, bármely okból bekövetkezô törés- és repedéská- rait, továbbá az ezen kültéri egységeket ért vandaliz- mus és lopási károk kapcsán felmerült helyreállítási, javítási illetve pótlási költségeit.
10.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
300.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 10.1. pont szerint felmerülô költségeket.
10.1.2. Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szol- gáltatásának feltétele a – káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelen- tés.
10.1.3. Jelen esemény kapcsán a biztosító legfeljebb a külté- ren elhelyezett, károsodott egységek csatlakozási, be- lépési pontjáig tartó részeinek javítási, pótlási költségét téríti.
10.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) karbantartás elmulasztása miatt bekövetkezô károkat;
b) bármilyen tudatos tevékenység (felújítás, kar- bantartás) során okozott károkat;
c) az épület közvetlen utcafronti homlokzatán el- helyezett kültériegységben bekövetkezett van- dalizmus és lopási károkat, ha azok rögzítési magassága a közterületi járószinttôl 3 m-nél ala- csonyabban helyezkedik el;
d) más biztosítási esemény, vagy más biztosítási szerzôdés alapján megtérülô károkat.
11. ZÁRCSERE, KULCSVESZTÉS VAGY KULCSTÖRÉS MIATT ÉS KULCSOK PÓTLÁSA
11.1. Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül a biztosított lakóépület, vagy lakás bejárati aj- tózárjának cseréje, amennyiben a zárcsere, illetve a kulcsok pótlása az ajtókulcs elvesztése vagy kulcstörés miatt válik szükségessé.
11.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
100.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 11.1. pont szerint felmerülô károkat, ha a felszerelt új zár a MABISZ Ter- mék-megfelelôségi ajánlással rendelkezô biztonsági zárnak minôsül.
11.1.2. A biztosító szolgáltatásának további feltétele a kiszerelt (lecserélt) zár, biztosító részére történô leadása, vala- mint a zárcsere, javítás, kulcs pótlás kapcsán kiállított számla bemutatása.
11.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) nem biztosított épület bejáratiajtó zárjának cse- réje;
b) nem a bejárati ajtózár (pl. a lakáson belüli helyi- ségek, kertkapu stb.) cseréje;
c) egyéb kulcsok pótlása (pl. indító kulcs stb.).
12. KERTI BÚTOR
12.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító a használati jellegüknél fogva – biztosított ingat- lanhoz tartozó területen (udvar, kert, terasz, erkély) – szabadban tárolt, alábbiakban felsorolt háztartási in- góságnak minôsülô vagyontárgyak elemi károk, termé- szeti katasztrófák okozta kárait:
• kerti bútorok (kertiszék, kertiasztal, pad, napernyô, napozóágy stb.).
Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerítés- sel körülkerített kockázatviselési helyen – a fent rész- letezett vagyontárgyakat ért vandalizmus és lopási ká- rokat.
12.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
200.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 12.1. pont szerint felmerülô költségeket.
12.1.1. Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szol- gáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.
12.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:
• a közös használatú terekben (társasházi udvar, folyosó, gang stb.) elhelyezett kerti bútorok van- dalizmus és lopási kárait.
13. KERTI DÍSZNÖVÉNY-BIZTOSÍTÁS
13.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító a kockázatviselési címen található dísznövények (fák, bokrok stb.) elemi károk, természeti katasztrófák okozta pusztulási kárait, megtéríti továbbá a biztosított vagyontárgyak érdekében végzett kárelhárítás, kármeg- elôzés vagy kárenyhítés során okozott taposási káro- kat, illetve a kipusztult károsodott növényi részek leter- melésének, elszállításának vagy megsemmisítésének költségeit.
Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerítés- sel körülkerített kockázatviselési helyen – a növények- ben vandalizmussal okozott károkat.
13.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
200.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 13.1. pont szerint felmerülô költségeket.
13.1.2. Vandalizmus kár esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.
13.1.3. Jelen szolgáltatás keretében a biztosító a biztosítási esemény miatt elpusztult vagy károsodott növények ere- deti állapotot pótló újratelepítésének költségét téríti meg.
13.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító:
a) az újratelepített és a károsodott növény közötti fejlettségi-, méretbeli eltérések okozta értékkü- lönbözet mértékét;
b) különbözô betegségek miatt a növények pusz- tulási kárait;
c) a biztosított, vagy más személy által növényvé- dôszerek, túlzott tápanyag, vagy egyéb környe- zetszennyezô anyag által okozott károsodás.
14. LÁBON ÁLLÓ NÖVÉNYZET BIZTOSÍTÁSA
14.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító a kockázatviselési címen található haszonövények (fák, bokrok, konyhakertinövények stb.) elemi károk, természeti katasztrófák okozta pusztulási kárait, meg- téríti továbbá a biztosított vagyontárgyak érdekében végzett kárelhárítás, kármegelôzés vagy kárenyhítés során okozott taposási károkat, illetve a kipusztult ká- rosodott növényi részek letermelésének, elszállításának vagy megsemmisítésének költségeit.
Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerítés- sel körülkerített kockázatviselési helyen – a növények- ben vandalizmussal okozott károkat.
14.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
200.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 14.1. pont szerint felmerülô költségeket.
14.1.2. Vandalizmus kár esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.
14.1.3. Jelen szolgáltatás keretében a biztosító a biztosítási esemény miatt elpusztult vagy károsodott növények eredeti állapotot pótló újratelepítésének költségét, illetve haszonnövények esetén a ténylegesen megsemmisült termésmennyiség értékét téríti meg.
14.2. Kizárások. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító:
a) a saját szükségletet meghaladó mértékben ter- melt növények kárait;
b) a növényzet elpusztulása, károsodása miatt el- maradt termés értékét;
c) az újratelepített és a károsodott növény közötti fejlettségi-, méretbeli eltérések okozta értékkü- lönbözet mértékét.
15. SPORTESZKÖZ ÉS SPORTFELSZERELÉS
15.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a biztosítottak tulajdonában lévô, a háztartási ingóság vagyoncsoportban biztosított, szabadidôs, hagyomá- nyos és extrém sportok felszerelési tárgyainak, a koc- kázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén történt az alapcsomagban felsorolt biztosítási esemé- nyek következtében történô károsodását, továbbá a biztosított jelen feltétel szerinti baleseti személyi sérü- lésével összefüggésben károsodott sport felszerelések kárait amennyiben a károsodás a sport-, túra-, illetve szabadidôs kirándulás tevékenység végzése, vagy azzal összefüggô utazás során történt.
15.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
300.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 15.1. pont szerint felmerülô költségeket.
15.1.2. Betöréses lopás és rablás károk esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi fel- jelentés.
15.1.3. A biztosító a károsodott vagyontárgyak – számlával igazolt – javítási, vagy pótlási értékét fizeti meg.
15.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:
a) már korábban sérült, javított felszerelések to- vábbi károsodásával kapcsolatban felmerült ja- vítási, pótlási költségeket;
b) más biztosítási esemény, vagy biztosítási szer- zôdés által megtérülô költségeket;
c) alapcsomag biztosítási eseményein kívüli, vagy baleset biztosítási esemény bekövetkezése nél- küli károk miatt felmerült költségeket.
16. HOBBI- ÉS KISÁLLATBIZTOSÍTÁS
16.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a biztosított tulajdonában lévô fedezet hatályosulásától, vagy a tulajdonszerzés idôpontjában egészséges hobbi- és kisállat megbetegedése, vagy balesete miatt
felmerülô, állatorvos által kiállított számlával igazolt gyógyítás költségeit.
16.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
200.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 16.1. pont szerint felmerülô költségeket.
16.1.2. Jelen biztosítási esemény legalább 6 hónapos, de leg- feljebb 10 éves életkorú, kötelezô védôoltásokat és ke- zeléseket dokumentumokkal igazoltan igénybe vett hobbi- és kisállat esetén érvényesíthetô.
16.1.3. Jelen biztosítási esemény vonatkozásában hobbi- és kisállatnak minôsül minden olyan kedvtelésbôl tartott állat, amely nem minôsül mezôgazdasági haszonállat- nak, védett vagy veszélyes állatnak.
16.1.4. Szolgáltatás feltétele a kisállat kezelô-állatorvosa által
– a bekövetkezett betegséggel/balesettel kapcsolatban
– kiállított igazolás és számla bemutatása, melyek tar- talmazzák a diagnózist, illetve az elvégzett kezelése- ket, a gyógyítás költségeit.
16.1.5. A biztosító a fedezet hatályosulásától számított 30 napos várakozási idôt köt ki.
16.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító
• a kockázatviselés kezdetét megelôzôen, vagy a várakozási idô tartama alatt bekövetkezett beteg- ség, illetve baleset miatt a késôbbiekben felme- rülô gyógyítási költségeket;
• kötelezô védôoltások, prevenciós eljárások költ- ségeit;
• állatorvosi végzettséggel és/vagy mûködési en- gedéllyel nem rendelkezô személy által végzett bármilyen gyógyító, vagy egyéb tevékenység költségeit;
• alternatívgyógyászati módszerek alkalmazásával kapcsolatos költségeket;
• ivartalanítás, bármely esztétikai beavatkozás mi- att felmerülô, vagy ezekkel összefüggésben ke- letkezô költségeket;
• korábbi gyógyításból visszamaradt betegséggel, szövôdménnyel kapcsolatban felmerült újbóli gyógyítás költségeit;
• társállat marása, harapása miatt felmerülô gyó- gyítási költségeket;
• tenyésztô által tenyésztett, nevelt, tartott állatok gyógyítási költségeit;
• egyéb nem közvetlen a gyógyításhoz kapcsolódó segédeszköz, javasolt étrend, vagy étrendkiegé- szítôvel összefüggésben felmerült költségeket;
• hibás állattartás (pl. állatkínzás, elhízás) miatt fel- merülô költségeket.
17. SÍREMLÉK ÉS KEGYELETI BIZTOSÍTÁS
17.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a temetô fenntartójának, üzemeltetôjének nyilvántar- tása szerint igazoltan a biztosítottak tulajdonában, bir- tokában, kezelésében, gondozásában lévô síremlékek- ben az alábbi az alapcsomagban megnevezett bizto-
sítási események – tûz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhôszakadás, ismeretlen jármû ütközése, rongálás, vagy vandalizmus – miatt a síremlékekben keletkezett károk kapcsán felemerülô javítás, helyreállítás, újra- építés számlával igazolt költségeit.
17.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
200.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 17.1. pont szerint felmerülô költségeket.
17.1.2. A szolgáltatás feltétele a síremlékekben keletkezett károk kapcsán felemerülô javításáról, helyreállításáról, újraépítésérôl kiállított számla bemutatása.
17.1.3. Rongálás, illetve vandalizmus károk esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi fel- jelentés.
17.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem fizeti meg a biztosító
• koszolódás miatti károkat;
• talaj süllyedése, beomlás miatti károkat;
• temetôi társaság, sirkôkészítô, temetkezési társa- ság bármely tevékenységébôl eredô károkat;
• avultság, karbantartás elmulasztása miatt kelet- kezô károkat.
18. OKOS ESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁS
(BELEÉRTVE AZ OKOS OTTHON ESZKÖZÖK)
18.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az alábbiakban meghatározott okos eszközök, okos otthon eszközök véletlen, balesetszerûen bekövetkezô törése miatt az eszközök funkcionális mûködésében keletkezett meghibásodással összefüggésben felme- rült javítási, pótlási költségeket.
18.1.1. Jelen kiegészítô biztosítás vonatkozásában okos esz- közöknek minôsülnek azok a háztartási ingóságokként biztosított mobil eszközök, melyek informatikai progra- mokkal, alkalmazásokkal mûködnek (pl. okostelefon, tablet, laptop, gesztus kontroll pad stb.) és használatuk- kal az alábbiakban megnevezett okos otthon eszközök mûködtetése, vezérlése rendszerként történik.
18.1.2. Jelen kiegészítô fedezet vonatkozásában okos otthon eszköznek minôsülnek az alábbiakban felsorolt, a biz- tosított épület részét képezô, elektronikus vezérlésû, rendszerként mûködô, távolról is programozható, mû- ködtethetô okos otthon központ és a rendszer elemei- ként beépített vagyontárgyak:
- az épület hûtô-, fûtô berendezési rendszerei;
- árnyékoló rendszerek;
- behatolás megakadályozására beépített riasztó, moz- gásérzékelô és megfigyelô eszközök és ezen rend- szerek elemei;
- medencék üzemeltetésére használt rendszerek;
- áramkimaradás miatti pótlólagos áramellátásra hasz- nált ún. szünetmentes kiegészítô berendezések;
- bármely az alapcsomagban meghatározott biztosítási esemény megelôzését szolgáló védelmi berendezés.
18.1.3. A Biztosító szolgáltatásának feltétele, az okos eszkö- zök, illetve okos otthon eszközök rendszerszerû mûkö- désének igazolása.
18.1.4. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
100.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 18.1. pont szerint felmerülô javítási, pótlási költségek számlával igazolt összegét.
18.1.5. A biztosító a kockázatviselés kezdeti idôpontjától szá- mított 30 napos várakozási idôt köt ki.
18.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem fizeti meg a biztosító:
a) azon mobileszközök kárait, melyek az okos ott- hon rendszer vezérlésében, programozásában nem vesznek részt;
b) nem okos otthon rendszer elemeként mûködô eszközök kárait;
c) az alapcsomagban megnevezett bármely bizto- sítási eseménnyel összefüggésben keletkezett károkat;
d) a más biztosítási szerzôdés, vagy esemény alap- ján megtérülô károkat.
19. ELMARADT BÉRLETI DÍJ BIZTOSÍTÁS
19.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító az alapcsomagban meghatározott, a biztosított épületben bekövetkezett biztosítási esemény miatt iga- zoltan lakhatatlanná vált épület elmaradt bérleti díját.
19.1.1. A Biztosító az épülettulajdonos(ok), mint a szerzôdés biztosítottja(i) számára kizárólag a lakhatatlanság idô- tartamára, legfeljebb 30 nap bérleti díját fizeti meg. A biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb 100.000 Ft összeghatárig fizeti meg a 19.1. pont szerint elma- radt bérleti díjat.
19.1.2. Szolgáltatás feltétele:
• alapcsomagban meghatározott tûz, robbanás, vil- lámcsapás, vihar, felhôszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, vagy földcsuszamlás miatt az épület rész- ben, vagy egészben lakhatatlanná válása, valamint
• érvényes bérleti szerzôdés bemutatása.
19.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem fizeti meg a biztosító az emaradt bérleti díjat abban az esetben, ha:
• nincs érvényes bérleti szerzôdés,
• a bérleti szerzôdés a biztosítási eseményt meg- elôzôen lejárt, vagy megszûnt.
20. ELVESZETT OKMÁNYOK PÓTLÁSA
20.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül az alábbi – a biztosí- tott nevére kiállított – okmányok valamelyikének eltu- lajdonítása, a biztosított által történô elvesztése, vagy egyéb, a biztosított szándékától független megsemmi- sülése:
a) személyazonosító igazolvány;
b) lakcímkártya;
c) útlevél;
d) vezetôi engedély;
e) gépjármû forgalmi engedély;
f) adóigazolvány;
g) TAJ-kártya;
h) diákigazolvány.
20.1.1. A biztosító szolgáltatásának felsô határa a 20.1. pont- ban felsorolt dokumentum(ok) számlával igazolt pót- lási, újrabeszerzési költsége. A biztosító biztosítási idô- szakonként legfeljebb 50.000 Ft értékhatárig fizeti meg a felmerült költségeket.
20.1.2. A biztosító nem téríti a fenti okmányok pótlásakor, új- rabeszerzésekor sürgôsségi jogcímen felmerült, soron kívüli kiállításáért felszámított többletköltségeket, igaz- gatási szolgáltatási pótdíjakat.
20.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi okmányok biz- tosított által történô elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb a biztosított szándékától független megsemmisülése miatt keletkezett károkat:
a) vállalkozói igazolvány;
b) születési anyakönyvi kivonat;
c) házassági anyakönyvi kivonat;
d) halotti anyakönyvi kivonat;
e) zöldkártya;
f) kékkártya;
g) törzskönyv;
h) nemzetközi vezetôi engedély.
21. BALESETBIZTOSÍTÁS
21.1. Jelen balesetbiztosítás vonatkozásában a biztosító vál- lalja, hogy a biztosítás szerzôdôje által megfizetett biz- tosítási díj ellenében, a biztosítottat ért és a jelen fel- tételekben meghatározott biztosítási események be- következése esetén, az itt meghatározott szolgáltatási összeget fizeti meg a kedvezményezettnek.
21.1.1. Kedvezményezett: Jelen kiegészítô balesetbiztosítás kedvezményezettje a biztosított, a biztosított halála esetén az általa megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában a biztosított törvényes örököse.
21.1.2. Biztosítási esemény: Jelen balesetbiztosítás szem- pontjából biztosítási eseménynek minôsül a baleset be- következése, illetve annak, a jelen feltételekben meg- határozott, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét ki- váltó következménye.
Jelen balesetbiztosítás szempontjából balesetnek mi- nôsül a biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fel- lépô külsô behatás, az alábbi esetek kivételével:
a) öngyilkosság, ide értve az öngyilkossági szándékkal összefüggô eseményeket is, tekintet nélkül a bizto- sított tudatállapotára;
b) fagyás, napszúrás és a hôguta, továbbá a megeme- lés;
c) rándulás és ficam, a hasi, vagy altesti sérv, porcko- rong sérülés és a nem baleseti eredetû vérzés.
Mentesül a biztosító a balesetbiztosítási szolgálta- tás teljesítésétôl, az Általános feltételek 13. pont- jában meghatározott esetekben.
21.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az Ál- talános feltételek 14. pontjában meghatározott ese- teken túl azokra az esetekre sem, amelyekben a baleseti sérülés – közvetlenül, vagy közvetett mó- don – az alábbiakban felsorolt kiváltó okok vala- melyikével összefüggésben következett be:
a) a biztosítási esemény bekövetkezése elôtt már sérült, csonkolt, vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek károsodása;
b) patologikus csontszerkezeti elváltozás, illetôleg ezekhez társuló törések;
c) bármely idegi, vagy elmebeli rendellenesség el- nevezéstôl, vagy osztályozástól függetlenül;
d) pszichiátriai és pszichotikus állapot, bármilyen fajta depresszió, illetve elmebaj;
e) ortoped, degeneratív jellegû elváltozások, illetve az azokhoz társult másodlagos olyan elváltozá- sok, melyek az alapbetegségbôl következôen sérüléshez hasonló, de krónikus eredetû elvál- tozáshoz vezetnek (pl. gerincoszlop, izületek de- generatív elváltozásai);
f) a biztosított szándékos veszélykeresésébôl eredô baleset (kivéve a nem hivatásszerû életmentést), ide értve az orvosi elôírások szándékos be nem tartásából származó következményeket is;
g) bármely katonai, rendôrségi (rendészeti), vagy tûzoltósági szervezetnél fizikai jellegû szolgá- latteljesítés alatt bekövetkezett baleset;
h) bármely hivatásszerûen, versenyszerûen, vagy díjazásért ûzött sporttevékenységben (edzésen, versenyen) való részvétel során bekövetkezett baleset;
i) bármely robbanószerekkel, robbanó szerkeze- tekkel végzett tevékenység során bekövetkezett baleset;
j) a biztosított versenyzôként, vagy nézôként tör- ténô részvétele bármely olyan versenyben, vagy versenyre való felkészülésben, amely motoros meghajtású szárazföldi, vízi, vagy légi jármû használatával jár;
k) az alábbi, fokozott veszéllyel járó sport-, hobbi- tevékenységbôl származó bármilyen baleset:
• ejtôernyôzés;
• sárkányrepülés;
• siklórepülés;
• pályán kívüli síelés;
• gumikötél ugrás;
• vízisíelés;
• vadvízi evezés;
• búvárkodás;
• barlangászat;
• vadászat;
• szikla-, hegy- és falmászás;
• lövészet;
• paintball;
• bázis ugrás.
21.3. Biztosító szolgáltatása:
Szolgáltatási táblázat:
Biztosítási esemény | Biztosítási összeg |
Baleseti halál | 2.000.000 Ft |
Baleseti maradandó rokkantság | 2.000.000 Ft |
Baleseti eredetû csonttörés | 40.000 Ft |
Baleseti eredetû égési sérülés | 400.000 Ft |
Egyösszegû gyógyulási támogatás | 40.000 Ft |
Baleseti eredetû mûtéti térítés | 200.000 Ft |
21.3.1. Baleseti halál: Amennyiben a biztosított a kockázatvi- selés ideje alatt olyan baleseti eredetû testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb más októl függetlenül a baleset idôpontját követô 365 napon belül a halálát okozza, a biztosító kifizeti a kedvezmé- nyezettnek a biztosítási összeget.
21.3.2. Baleseti eredetû rokkantság: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérü- lést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül a baleset idôpontját követô kettô éven belül a teljes 100%-os maradandó rokkantságát, vagy a rok- kantsági táblázatban meghatározott részleges rokkant- ságát okozza, a biztosító kifizeti a 100%-os maradandó rokkantság esetén a baleseti rokkantságra megállapí- tott teljes aktuális biztosítási összeget, a részleges ma- radandó rokkantság esetén a rokkantságra megállapí- tott aktuális biztosítási összegnek a rokkantság fokával azonos arányú hányadát.
21.3.2.1. A biztosító a rokkantság jellegének, maradandóságá- nak és mértékének egyértelmû orvosi megállapítását megelôzôen szolgáltatást nem teljesít. A rokkantság jellegét, maradandóságát és mértékét legkésôbb a biz- tosítási esemény bekövetkezését követô kettô éven belül meg kell állapítani.
21.3.2.2. A rokkantság fokát az alábbi Rokkantsági Táblázatban foglaltakat is figyelembevéve, a biztosító orvosa állapít- ja meg, a testi funkcióvesztés, a szövôdmények és a balesetbôl eredô egyéb sérülések figyelembevételével.
21.3.2.3. A maradandó egészségkárosodás mértékének meg- állapítása az általános testi és szervi funkcióvesztés alapján történik és független a tényleges munkaképes- ség csökkenésétôl, a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétôl.
21.3.2.4. A biztosító orvosát más orvosok, illetôleg orvosszakér- tôi testületek döntése nem köti.
21.3.2.5. ROKKANTSÁGI TÁBLÁZAT
Károsodás jellege Rokkantsági fok % | |
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100% |
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 100% |
Egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége | 70% |
Egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége | 70% |
Egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége | 65% |
Egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése,vagy teljes mûködésképtelensége | 60% |
Egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége | 60% |
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége | 60% |
A beszélôképesség teljes elvesztése | 60% |
Egyik alsó végtag, lábszár középig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége | 50% |
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép | 40% |
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége | 30% |
Egyik lábfej boka szintjében való elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége | 30% |
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, ha a másik fül ép | 30% |
Egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége | 20% |
Bármely más ujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége | 10% |
A szaglóérzék teljes elvesztése | 10% |
Egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége | 5% |
Az ízlelôképesség teljes elvesztése | 5% |
Bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége | 2% |
21.3.2.5.1. Elvesztés: a végtagok fizikai elvesztése (amputá- ciója), vagy mûködôképességük teljes és maradandó elvesztése.
21.3.2.5.2. Halló- vagy beszédképesség elvesztése: A hallás, vagy a beszéd elvesztése a halló- vagy a beszédké- pesség teljes és végleges elvesztését jelenti.
21.3.2.5.3. Látóképesség elvesztése: a látás teljes és végle- ges elvesztését jelenti. Ez akkor tekinthetô bekövetke- zettnek, ha a korrekciót követôen a megmaradt látás foka 3/60 rész, vagy kevesebb a Sneller skála alapján.
21.3.2.5.4. Ugyanazon balesetbôl származó, több egészség- károsodás esetén az egyes egészségkárosodásra meghatározott százalékos értékek összegzésre kerül- nek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti rokkantságra megállapított teljes bizto- sítási összeget.
21.3.2.5.5. Egy biztosítási évben több különbözô balesetbôl eredô maradandó egészségkárosodásokra meghatá- rozott százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a bal- eseti rokkantságra megállapított teljes biztosítási ösz- szeget.
21.3.2.5.6. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantság ese- tén a biztosított halála elôtt már teljesített szolgáltatást, úgy az ugyanazon okból bekövetkezô baleseti halál esetére járó biztosítási összegbôl a már kifizetett rok- kantsági szolgáltatás összege levonásra kerül és a biz- tosító csak a különbözetet fizeti ki.
21.3.2.5.7. A biztosított számára a jelen feltételek alapján nyújtott fedezet megszûnik, amikor a teljes biztosítási összeg kifizetése megtörtént.
21.4. Egyösszegû gyógyulási támogatás: Amennyiben a biz- tosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül 10 napot meghaladó kórházi fekvôbe- teg kezelését eredményezi a baleset idôpontját követô 30 napon belül, a biztosító kifizeti az aktuális biztosítási összeget.
21.4.1. Jelen balesetbiztosítás szempontjából kórháznak mi- nôsül a magyar hatóságok által, a hatályos jogszabá- lyoknak megfelelô mûködési engedéllyel rendelkezô és kórházként nyilvántartott egészségügyi intézmény, amely állandó orvosi felügyelet és irányítás alatt áll.
21.5. Baleseti eredetû mûtéti térítés: Amennyiben a biztosí- tott a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sé- rülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül szakorvos által elvégzendô mûtéti el- látását teszi szükségessé és a mûtét igazoltan megtör- tént, a biztosító kifizeti az adott biztosítási eseményre érvényben lévô aktuális biztosítási összeget.
21.5.1. Jelen biztosítás szempontjából mûtétnek minôsül min- den olyan – szakorvos által – orvos-szakmai szempon- tok szerint végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyó- gyítás, vagy kórmegállapítás céljából hajtanak végre.
21.6. Baleseti eredetû csonttörés: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérü- lést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül csonttörését, vagy csontrepedését ered- ményezi, a biztosító kifizeti az érvényben lévô aktuális biztosítási összeget.
21.6.1. A biztosító szolgáltatását a biztosítási esemény váltja ki, a biztosító azt biztosítási eseményenként fizeti. Amennyiben ugyanazon balesetbôl kifolyólag a bizto- sított többszörös csonttörést csontrepedést szenved, a biztosítási összeg csak egyszeresen kerül kifizetésre.
21.7. Baleseti eredetû égési sérülés: Amennyiben a biztosí- tott a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sé- rülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül, legalább a jelen feltételekben meg- határozott, vagy azt meghaladó mértékû égési sérülé- sét okozza, a biztosító kifizeti az adott biztosítási ese- ményre érvényben lévô, aktuális biztosítási összegnek
– az alábbi táblázat szerinti – adott egészségkároso- dásra meghatározott százalékát.
Szolgáltatás mértéke a biztosítási összeg százalékában | Égési sérülés kiterjedése a testfelület százalékában | ||||
Égési sérülés mértéke | 1-20% | 21-50% | 51-80% | 81-100% | |
I. fokú | 5% | 10% | 20% | 30% | |
II. fokú | 10% | 20% | 30% | 40% | |
III. fokú | 30% | 50% | 100% | 100% | |
IV. fokú | 100% | 100% | 100% | 100% |
21.7.1. A biztosító szolgáltatását a biztosítási esemény váltja ki, azt a biztosító biztosítási eseményenként fizeti. Amennyiben ugyanazon balesetbôl kifolyólag a bizto- sított egyszerre többféle fokú égési sérülést is szenved, a szolgáltatás összegét a biztosító a legmagasabb fokú sérülés alapján, a megégett teljes testfelület figyelem- bevételével nyújtja.
21.8. Amennyiben ugyanazon baleset következtében a bal- eseti eredetû égési sérülés, vagy a baleseti eredetû csonttörés biztosítási események is bekövetkeznek, a biztosító csak a magasabb összegû térítéssel járó biz- tosítási esemény alapján nyújt szolgáltatást.
22. MUNKANÉLKÜLISÉG BIZTOSÍTÁS
22.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés kezdetétôl szá- mított 2 hónapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül, amennyiben egy – a bekövetke- zéskor díjrendezett szerzôdés – legalább 9 hónapja fo- lyamatos és legalább heti 30 órás határozatlan idejû
munkaviszonnyal rendelkezô alapbiztosítottjának vagy a további biztosítottjainak magyarországi munkaviszo- nya a munkáltató által kezdeményezett rendes, vagy rendkívüli felmondással megszûnik és ezt követôen ôt az illetékes Munkaügyi Központ munkanélküliként nyil- vántartásba veszi.
22.1.1. Ebben az esetben a biztosító az ismételt munkábaállás idôpontjáig, de legfeljebb 6 hónapnyi biztosítási díjnak megfelelô szolgáltatási összeget jóváír a szerzôdés – nyilvántartásba vételt követôen esedékessé vált – biz- tosítási díjából.
22.1.2. Amennyiben egy adott biztosítási idôszakon belül a biz- tosított háztartásban egymást követôen további jogo- sult személy is – fentiekben részletezett körülmények szerint – munkanélkülivé válik, a biztosító szolgáltatá- sát ebben az esetben is csak egyszeresen teljesíti. Az ismételt szolgáltatásra való jogosultság legkorábban a soron következô biztosítási idôszakban – fentiekben részletezett körülmények szerint – megszûnt munka- viszony alapján létesülhet.
22.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem szolgáltat a biztosító, amennyiben:
a) a munkaviszony megszûnését a munkavállaló kezdeményezte;
b) a munkaviszony megszüntetését a munkaadó a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartásával összefüggésben kezdemé- nyezte;
c) a határozott tartamú munkaviszony a tartam le- járatával szûnt meg;
d) a munkaviszony a próbaidô alatt szûnt meg;
e) a munkaviszony – bármely típusú – nyugdíjazás miatt szûnt meg;
f) a munkavállaló munkáltatója saját maga, közeli hozzátartozója vagy a biztosított, illetve ameny- nyiben ezek a személyek a munkaviszony meg- szûnésének idôpontjában irányítási joggal ren- delkeztek a munkáltatónál és ez a körülmény összefüggésbe hozható a munkaviszony meg- szûnésével.
c) Nem sztenderd kiegészítô fedezetek
1. BABAKOCSI TÖRÉS
1.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító a biztosított tulajdonában lévô, háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó babakocsi, kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén történt bal- esettel összefüggésben keletkezett károsodását, bal- esetszerûen bekövetkezô törése miatt felmerült javí- tási, helyreállítási költségeit.
1.1.1. A biztosító szolgáltatásának felsô határa biztosítási idô- szakonként egy alkalommal a károsodott babakocsi számlával igazolt javítási költsége, de legfeljebb
100.000 Ft.
1.1.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a bekövetkezett baleset igazolása. Személyi sérülés bekövetkezése esetén a személyi sérülést igazoló orvosi dokumentum. Rendôri jelenlét esetén a rendôrségi jegyzôkönyv má- solata. A szolgáltatás igénybevételénél a károsodott babakocsi azonosításához szükséges a babakocsi pontos típusának megadása.
1.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) más biztosítási esemény, vagy más biztosítási szerzôdés alapján megtérülô károkat;
b) nem balesettel összefüggésben bekövetkezett babakocsi törését;
c) avultság, elhasználódottság miatt bekövetkezett törés károkat;
d) tudatos – nem balesetszerûen bekövetkezett – cselekmény miatt bekövetkezett törés kárt.
2. BELVÍZ
2.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító a kockázatviselési címen a biztosított lakóépület- ben belvíz miatt keletkezett károkat.
2.1.1. A biztosító szolgáltatásának felsô határa biztosítási idô- szakonként, illetve káreseményenként – a károsodott épületek tekintetében – az épületbiztosítás biztosítási összegének 2%-a, de legfeljebb 500.000 Ft.
2.1.2. Belvíz: A talaj legfelsô vízzáró rétege fölött elhelyez- kedô és a talajszemcsék közötti szabad hézagokat tel- jesen kitöltô, a lefolyástalan vagy nem kellôen kiépített vízelvezetô mûvekkel rendelkezô területek csapadék- vizeibôl származó vagy a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredô átszivárgások, buzgárok okozta talajvízszint-emelke- dés következtében kialakult idôszakos felszíni vízelbo- rítás.
2.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító belvíz biztosítási esemény alapján nem téríti meg:
• a más – jelen feltételben megnevezett – biztosítási esemény alapján megtérülô károkat;
• öntözéssel, mesterséges elárasztással okozott károkat;
• az ingó vagyontárgyakban, növényekben, kis- és háziállatokban keletkezett károkat.
3. BANKKÁRTYA ELVESZTÉSE
3.1. Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, a Magyarország területén szakhatósági enge- déllyel mûködô pénzintézetnél vezetett forint-, vagy de- vizaszámlához tartozó bankkártya/hitelkártya elvesz- tése, eltulajdonítása, vagy egyéb, a biztosított szándé- kától független megsemmisülése miatt felmerült, kár- tyaletiltási és/vagy újrabeszerzési költség.
3.1.1. A biztosító a kártyaletiltás és/vagy újraigénylés bank által igazolt költségét fizeti meg. A biztosító térítésének felsô határa biztosítási idôszakonként egy alkalommal legfeljebb 50.000 Ft.
3.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) az elveszett, eltulajdonított bankkártya jogtalan felhasználásával okozott kárt;
b) egyéb felmerülô költségeket.
4. NYITVAHAGYOTT NYÍLÁSZÁRÓN BEÁRAMLÓ CSAPADÉK
4.1. Jelen biztosítási szerzôdés alapján biztosítási ese- ménynek minôsül és megtéríti a biztosító a biztosított épület nyitva hagyott nyílászáróján keresztül beáramló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
4.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
100.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 4.1. pont szerint felmerülô költségeket.
4.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem terjed ki a biztosítás:
• az épület tetô-, födém-, vagy falszerkezet (panel- hézagok), nyílászárók javítási költségeinek téríté- sére;
• a szerzôdéskötést megelôzô idôpontra visszave- zethetô károkra;
• a nem hirtelen, nem véletlenszerûen bekövetkezô ázás (pl. a folyamatos nedvesedés, szivárgás) okozta károkra;
• a gombásodás, penészesedés okozta károkra;
• a beázást elôidézô ok, körülmény megszünteté- sének költségeire;
• a talajvíz és/vagy belvíz okozta károkra;
• az építés, illetve felújítás alatt álló épületek épület és ingóság káraira;
• bármely, az ideiglenes fedéssel okozati összefüg- gésbe hozható károkra;
• más biztosítások által fedezett károkra.
5. SZABADBAN TÁROLT INGÓSÁGOK
5.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a bizto- sító a használati jellegüknél fogva szabadban tárolt, alábbiakban felsorolt háztartási ingóságnak minôsülô vagyontárgyak elemi károk, természeti katasztrófák okozta kárait:
• a lakáson kívül tárolt kerékpár, babakocsi, rendelteté- süknél fogva a szabadban használt sporteszköz (sup, szánkó, sífelszerelés, snowboard, túra és nordic wal- king bot stb.);
• kültéri, kerti játékok;
• kerti sütô, sátor, árnyékoló, mobil medence;
• kutyaház, kalitka;
• házi és haszonállatok.
Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerítéssel körülkerített kockázatviselési helyen – a fent részlete- zett vagyontárgyakat ért vandalizmus és lopási károkat.
5.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
100.000 Ft értékhatárig fizeti meg az 5.1. pont szerint felmerülô károkat.
5.1.2. Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szol- gáltatásának feltétele a – káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelen- tés.
5.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és jelen fedezet alapján nem téríti meg a biztosító
a) a kerti bútorok kiegészítô fedezet alapján bizto- sított vagyontárgyak kárait;
b) a közös használatú terekben (társasházi udvar, folyosó, gang stb.) elhelyezett ingóságok van- dalizmus és lopási kárait.
6. KÖZMÛ KIMARADÁS
6.1. Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül amennyiben a kockázatviselési helyre érvényes megfelelési engedéllyel rendelkezô, szakszerûen be- kötött közmûellátási szolgáltatásban (áram, gáz, távhô, víz, vezetékes telefon, internet) a szolgáltatónak felró- ható okból, elôre be nem jelentett és legalább napi 6 óra folyamatos tartamot meghaladó szolgáltatás kima- radás következik be.
6.1.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a megvalósulás naptári napjától számított, a szolgálta- tás visszakapcsolásáig terjedô idôszakra, de legfeljebb 10 napra, napi 5.000 Ft szolgáltatási összeget térít.
A biztosító jelen szolgáltatása biztosítási idôszakon- ként egyetlen alkalommal vehetô igénybe, függetlenül a szolgáltatás-kimaradás tényleges tartamától, illetve annak biztosítási idôszakon belüli gyakoriságától.
6.1.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a közüzemi szol- gáltató által a szolgáltatás kimaradásáról kiállított írás- beli igazolás.
7. KUTYAHARAPÁS
7.1. A fedezet hatályosulásától számított 90 nap várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül, ameny- nyiben a biztosított a kockázatviselési ideje alatt olyan mértékû kutyaharapást szenved, melynek következté- ben igazoltan orvosi ellátásra szorul.
7.1.1. A Biztosító jelen biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási idôszakonként egy alkalommal
30.000 Ft szolgáltatási összeget térít meg.
7.1.2. Szolgáltatás feltétele a kutyaharapás miatt szükséges orvosi igazolás bemutatása.
7.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg
• a vállalkozási, vagy hobbi célú ebtenyésztéssel összefüggô károkat;
• a biztosítottat ért, saját kutyája által okozott hara- pást, ha annak tartását jogszabály, vagy helyi ön- kormányzati rendelet tiltja.
8. TEMETÉSI HOZZÁJÁRULÁS
8.1. A biztosított – kockázatviselés tartama alatt bekövet- kezett – baleseti eredetû halála esetén, a temetési szertartást követôen a biztosító kifizeti a kedvezmé- nyezettnek az adott biztosítási eseményre meghatáro- zott aktuális biztosítási összeget.
8.1.1. A Biztosító jelen biztosítási esemény bekövetkezése esetén 100.000 Ft szolgáltatási összeget térít meg.
8.1.2. Szolgáltatás feltétele a baleseti eredetû halál orvosi dokumentumokkal történô igazolása.
8.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:
- bármely egyéb – nem balesettel összefüggô – ha- láleset miatt felmerülô temetési költségeket.
9. SZÉLTURBINA
9.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a kockázatviselési címen a vonatkozó elôírásoknak és szabványoknak megfelelôen telepített és szakszerûen üzembe helyezett szélturbinák elemi károk, természeti katasztrófák okozta kárait, továbá a vandalizmussal, lopással okozott károkat.
9.1.1. A Biztosító biztosítási idôszakonként legfeljebb
500.000 Ft értékhatárig fizeti meg a 9.1. pont szerint felmerülô helyreállítási, pótlási költségeket.
9.1.2. Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szol- gáltatásának feltétele a – káresemény észlelését kö-
vetô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi felje- lentés.
9.1.3. Jelen esemény kapcsán a biztosító legfeljebb a külté- ren elhelyezett, károsodott egységek csatlakozási, be- lépési pontjáig tartó részeinek költségét téríti.
9.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:
a) a hibás telepítés miatti károkat;
b) az engedély nélkül telepített szélturbina kárait;
c) más biztosítási esemény, vagy más biztosítási szerzôdés alapján megtérülô költségeket.
10. GARÁZSBAN TARTOTT JÁRMÛ
10.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a kockázatviselési címen biztosított épület/melléképü- let – idôjárási körülményektôl megfelelôen védett – ga- rázsában tartott és a szerzôdés fogyasztó biztosított- jának vagy a vele a kockázatviselési címen állandó jel- leggel, tartósan és életvitelszerûen közös háztartásban élô hozzátartozóinak forgalmi engedély szerint saját tulajdonában lévô, érvényes kötelezô felelôsségbizto- sítással rendelkezô motoros meghajtású jármûveiben és/vagy gyárilag beépített alkatrészeiben, tartozékai- ban tûz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhôszakadás, földrengés, árvíz, illetve vezetékes víz okozta károkat, amennyiben ezek a károk az alapcsomagban is meg- nevezett biztosítási eseménynek minôsülnek.
10.1.1. Amennyiben a károsodott gépjármû a káresemény idô- pontjában érvényes casco biztosítással rendelkezett, jelen szerzôdés alapján nyújtott szolgáltatás felsô ha- tára a keletkezett kár casco szerzôdés alapján nem té- rülô része, legfeljebb azonban káreseményenként és biztosítási idôszakonként 1.000.000 Ft.
10.1.2. Amennyiben a károsodott gépjármû a káresemény idô- pontjában nem rendelkezett érvényes casco biztosí- tással, jelen szerzôdés alapján nyújtott szolgáltatás felsô határa a keletkezett kár mértéke, legfeljebb azon- ban káreseményenként és biztosítási idôszakonként
1.000.000 Ft.
10.2. Kizárások: Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:
a) a lopás, rablási és rongálási károkat;
b) a szabadban tárolt jármûvekben keletkezett ká- rokat;
c) a károsodott jármûben keletkezett értékcsökke- nést;
d) a sérült jármû más jármûvel történô helyettesí- tésének költségeit (pl. bérautó);
e) a jármûhasználat miatt felmerült járulékos költ- ségeket (pl. elmaradt haszon);
f) a gépjármû szállítmányában, illetve a gépjármû- ben tárolt ingóságokban keletkezett károkat (a kötelezô tartozékok kivételével);
g) a károsodott gépjármû ismételt forgalomba he- lyezésének költségeit;
h) a károsodott gépjármû helyreállítása során be- következett értéknövekedéseket;
i) a máshonnan megtérülô károkat (pl. casco, fe- lelôsségbiztosítások stb.);
j) a jelen eseményben nevesített kockázatoktól el- térô, más károsító körülmény által okozott ká- rokat.
A biztosító biztosítási védelme nem vonatkozik a lízingelt, bérelt, kölcsönvett jármûvekre, továbbá a bérlôk, látogatók, vendégek jármûveire.
11. ISKOLAI LOPÁS, RABLÁS
11.1. Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôsza- konként legfeljebb 50.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként be- jelentett 1–16 év közötti gyermek iskolai/óvodai/bölcsô- dei tartózkodásának idején bekövetkezett, magával vitt háztartási ingóságnak minôsülô vagyontárgyait ért lo- pási és/vagy rablás károkat.
A biztosító szolgáltatásának feltétele az érintett intéz- mény által kiállított jegyzôkönyv és a – káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rend- ôrségi feljelentés.
A biztosító jelen esemény kapcsán nyújtott szolgálta- tása biztosítási idôszakonként és kockázatviselési cí- menként egy alkalommal vehetô igénybe, függetlenül az eltartottak számától.
12. GYERMEKFELÜGYELET
12.1. A fedezet hatályosulásától számított 30 napos várako- zási idôt követôen, biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakonként legfeljebb 5 napra és napi, legfeljebb 5.000 Ft erejéig megtéríti a biztosító a koc- kázatviselési címre állandó lakosként bejelentett 0–14 év közötti gyermek balesete vagy betegsége, illetve a jelen szerzôdés alapján biztosítottnak (foglalkoztató) minôsülô valamely gondviselôjének balesete vagy be- tegsége miatt szükségessé vált, a gyermek saját ottho- nában, bejelentett háztartási alkalmazott által nyújtott felügyeletének (háztartási munka) vagy idôszakos gyer- mekfelügyeletet ellátó intézményben történô elhelyezé- sének költségét, amennyiben a gyermek felügyelete a gyermekjóléti alapellátás, illetve gyermekvédelmi szak- ellátás keretein belül vagy egyéb más módon nem biz- tosított vagy nem megoldható.
12.2. Biztosítási eseménynek minôsül továbbá a kockázat- viselési címre állandó lakosként bejelentett 0–14 év kö- zötti gyermek kockázatviselés tartama alatt bekövet- kezett olyan elôzmény nélküli betegsége vagy balesete, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül, a bekövetkezéstôl számított egy éven belül, a gyermek folyamatos, 15 napot meghaladó tartamú, orvosi ellá- tást igénylô gyógykezelését eredményezi.
Ebben az esetben a biztosító a gyógykezelés közös- ségi tevékenység végzését, a bölcsôde-, óvoda- és is-
kolalátogatást kizáró ágynyugalmat vagy elkülönítést igénylô idôszakára, de legfeljebb az esemény bekövet- kezésének napjától számított 100 napra, napi 1.000 Ft összegû térítést nyújt.
12.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek a baleset be- következését megelôzôen már sérült, nem ép szer- vek, testrészek, illetve a biztosítási szerzôdés meg- kötése elôtt már meglévô, balesettel vagy beteg- séggel okozati összefüggésbe hozható eseményre visszavezethetô gyógykezelés, továbbá az utóke- zelések és kontrollvizsgálatok.
A biztosító szolgáltatásának feltétele háztartási al- kalmazott által végzett felügyelet esetén a foglal- koztató állami adóhatóságnál tett bejelentési köte-
lezettségének igazolása, szakosodott intézetben történô elhelyezés esetén az eredeti számla (pénz- ügyi bizonylat), minden esetben szükséges továb- bá a balesetet, betegséget igazoló – az orvos nevét, a diagnózist, a kezelés részletes leírását, idôpontját tartalmazó – orvosi dokumentáció, ambuláns lap vagy kórházi zárójelentés eredeti példányainak biz- tosítóhoz történô benyújtása.
A biztosító jelen esemény kapcsán nyújtott szol- gáltatása biztosítási idôszakonként és kockázatvi- selési címenként egy alkalommal vehetô igénybe, függetlenül a gondviselôk és/vagy az eltartottak számától, illetve az igénybe vett szolgáltatás mér- tékét megalapozó tartamtól.
6. A biztosító szolgáltatása
6.1. Ingatlanra és ingóságokra vonatkozó szolgáltatás
6.1.1. Szolgáltatásra jogosultak köre
6.1.1.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
6.1.1.2. Ingatlan vagyoncsoport vonatkozásában a szerzôdô alapbiztosítotti minôségében – szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt – tett zálogkötelezetti nyilatkozata alapján – a nyilatkozatban meghatározott mértékig és feltételekkel – a biztosító épületkárokkal kapcsolatos szolgáltatására a zálogjogosult jogosult.
6.1.2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei
6.1.2.1. A biztosítási szerzôdésben feltüntetett vagyoncsopor- tokba sorolt, biztosított vagyontárgyak biztosítási ese- mények által okozott kárait, a biztosító az alábbiak fi- gyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:
a) ingatlan vagyoncsoport: káridôponti új értéken szá- mított javítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken az avultatás kizárásával;
b) ingóságok vagyoncsoport:
• háztartási ingóságok: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken az avultatás kizárásával;
c) értéktárgyak vagyoncsoport: káridôponti valóságos értéken.
6.1.2.1.1. Az új érték megállapításának alapja a károsodott épülettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitele- zettségû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, ingóságoknál az újrabeszerzési érték.
6.1.2.1.2. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti.
A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridô- ponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meg- határozásakor a biztosító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.
Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti újraépítésének, vagy újrabeszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a vagyontárgy újraépí- tési, vagy újrabeszerzési költségét téríti.
6.1.2.1.3. A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költségeket terhelô általános forgalmi adót (ÁFA) a biz- tosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a bizto- sított személy az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA visszaigénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépítésrôl, újrabeszerzésrôl számlát csatol.
6.1.2.1.4. Bérlemények károsodása esetén, a biztosító a bérlô által kötött biztosítás alapján, a kárt kizárólag olyan mértékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosított
bérlô azért jogszabály, vagy a bérleti szerzôdés alapján felelôsséggel tartozik.
6.1.2.2. Betöréses lopás biztosítási esemény által okozott kár esetén a biztosító térítésének felsô határa a kárese- mény idôpontjában megvalósult és rendeltetésszerûen üzembe is helyezett – jelen szerzôdési feltételek Füg- gelék fejezetében részletezett – védelmi elôírásoknak megfelelôen kialakított védelmi szintekhez tartozó – a jelen feltételek Függelékben meghatározott – limitösz- szeg, de maximum az ingóság vagyoncsoportban ház- tartási ingóságként, vagy értéktárgyként meghatározott biztosítási összeg.
6.1.3. Költségtérítések
6.1.3.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottat terhelô alábbi károkat és költségeket té- ríti, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig:
a) kárelhárításra, kárenyhítésre fordított költségeket.
6.1.4. Szolgáltatás különös szabályai
6.1.4.1. Ingatlankárok esetén a kárrendezés kiindulópontja a biztosítási összeg. Olyan épületkárok esetén, ahol a várható kárérték eléri a biztosítási összeget és csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biz- tosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján került meghatározásra, a biztosító kifizeti a biztosítási összeget. A biztosítási összegtôl való esetleges elté- rést a biztosítónak szükséges alátámasztania.
6.1.4.2. Ingóságkárok tekintetében, amennyiben a várható kár- érték eléri a biztosítási összeget és csalás, vagy visz- szaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a kötéskor megadott, egyszerûsített ingóságlista alapján került meghatározásra, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és kifizeti a biztosítási összeget. Amennyiben az ingóságokra vonatkozó biztosítási ösz- szeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a biztosító kifizeti a biztosítási összeget. Az ügyfél a kárrendezés során egyszerûsített ingóságlistát használhat. A biztosítási összegtôl való esetleges el- térést a biztosítónak szükséges alátámasztania.
6.1.4.3. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követô 5 napon belül esedékes.
6.1.4.4. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstôl, illetve a tudomásra jutástól számított leg- késôbb 10 munkanapon belül köteles bejelenteni a biz- tosítónak.
6.1.4.5. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez szükséges információkat a biztosító rendelkezésére bocsátani, kö- teles továbbá közremûködni az okozott kár összegének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jog- alap nélküli kárigények elhárításában.
6.1.4.6. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerzôdô fél, illetve a biztosított kárbe- jelentési kötelezettségét határidôn belül nem teljesíti, a szükséges felvilágosítás nem adja meg, vagy a felvilá- gosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lé- nyeges körülmény kideríthetetlenné válik.
6.1.4.7. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási ese- ményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biz- tosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mér- tékben az, a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.
6.2. Felelôsségbiztosítás
6.2.1. Szolgáltatásra jogosultak köre
6.2.1.1. Felelôsségbiztosítás vonatkozásában a biztosító szol- gáltatására a károsult jogosult.
6.2.2. Költségtérítések
6.2.2.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottat terhelô alábbi károkat és költségeket té- ríti, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig:
a) a károkozó körülmény által a károsult vagyonában okozott értékcsökkenést, továbbá a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;
b) a biztosítottat terhelô olyan sérelemdíj iránti köve- telést – legfeljebb 10.000.000 Ft összeghatárig –, amely jelen feltételekben meghatározott biztosítási eseménynek minôsülô kártérítési felelôsségi köte- lezettség alapján keletkezett;
c) a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve a megalapozatlan kárigények elhárítására irányuló jogi eljárás költsé- geit, amennyiben ezek a költségek a biztosító útmu- tatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával me- rültek fel;
d) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszá- mított késedelmi kamatokat;
e) a biztosítottat terhelô társadalombiztosítási megtérí- tési igényeket;
f) a kárenyhítésre fordított költségeket.
6.2.3. Szolgáltatás különös szabályai
6.2.3.1. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követô 5 napon belül esedékes.
6.2.3.2. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstôl, illetve a tudomásra jutástól számított leg- késôbb 10 munkanapon belül köteles bejelenteni a biz- tosítónak.
6.2.3.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez szükséges információkat a biztosító rendelkezésére bocsátani, kö- teles továbbá közremûködni az okozott kár összegének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jog- alap nélküli kárigények elhárításában.
6.2.3.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerzôdô fél, illetve a biztosított kárbe- jelentési kötelezettségét határidôn belül nem teljesíti, a szükséges felvilágosítás nem adja meg, vagy a felvi- lágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetô- vé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
6.2.3.5. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási ese- ményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biz- tosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mér- tékben az, a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.
6.2.3.6. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult, a káro- sult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetle- nül nem érvényesítheti.
A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult köve- telését közvetlenül kielégítette.
6.2.3.7. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, felelôs- ségük a károsulttal szemben egyetemleges. Ilyen eset- ben a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítottnak felróható magatartásának mértékéig terjed. Amennyi- ben a károkozók magatartásának felróhatósági arányát nem lehet megállapítani, a biztosító a károkozók köz- rehatásának arányában teljesít. Amennyiben a közre- hatás mértéke sem állapítható meg, a biztosító a káro- kozók egymás közötti egyenlô arányában teljesít.
6.2.3.8. A közös tulajdonosi minôségben okozott – a biztosított tulajdonost terhelô – felelôsségi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a saját tu- lajdoni hányadára esô rész levonásával téríti meg.
6.2.3.9. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudo- másul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl írásban le- mondott.
6.2.3.10. Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegsze- rû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a káro- sultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
6.2.3.11. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán a károsult a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokat meghaladó mértékben járadékjogosulttá válik, a bizto- sító által teljesítendô kifizetések összegébe a társada- lombiztosítástól kapott járadék tôkeértéke is beleszá- mítandó.
6.3. Balesetbiztosítás
6.3.1. Szolgáltatásra jogosultak köre
6.3.1.1. Balesetbiztosítás vonatkozásában a biztosító szolgál- tatására a biztosított, baleseti halál bekövetkezése ese- tén a kedvezményezett jogosult.
6.3.2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei
6.3.2.1. Balesetbiztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fizeti meg.
6.3.3. Szolgáltatás különös szabályai
6.3.3.1. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követô 5 napon belül esedékes.
6.3.3.2. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstôl, illetve a tudomásra jutástól számított leg- késôbb 10 munkanapon belül köteles bejelenteni a biz- tosítónak.
6.3.3.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez szükséges információkat a biztosító rendelkezésére bocsátani, kö- teles továbbá közremûködni az okozott kár összegé- nek megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.
6.3.3.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerzôdô fél, illetve a biztosított kárbe- jelentési kötelezettségét határidôn belül nem teljesíti, a szükséges felvilágosítás nem adja meg, vagy a felvi- lágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetô- vé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
6.3.3.5. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási ese- ményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biz- tosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mér- tékben az, a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.
6.4. Kiegészítô fedezetek
6.4.1. Szolgáltatásra jogosultak köre
6.4.1.1. Kiegészítô fedezetek vonatkozásában a biztosító szol- gáltatására a biztosított jogosult.
6.4.2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei
6.4.2.1. Kiegészítô fedezetekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó biztosítási ösz- szeget fizeti meg.
6.4.3. Szolgáltatás különös szabályai
6.4.3.1. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követô 5 napon belül esedékes.
6.4.3.2. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstôl, illetve a tudomásra jutástól számított leg- késôbb 10 munkanapon belül köteles bejelenteni a biz- tosítónak.
6.4.3.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez szükséges információkat a biztosító rendelkezésére bocsátani, kö- teles továbbá közremûködni az okozott kár összegé- nek megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.
6.4.3.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerzôdô fél, illetve a biztosított kárbe- jelentési kötelezettségét határidôn belül nem teljesíti, a szükséges felvilágosítás nem adja meg, vagy a felvi- lágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetô- vé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
6.4.3.5. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási ese- ményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a bizto- sító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mérték- ben az, a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.
Függelék:
Betörésvédelmi szintek és összeghatárok
VAGYONVÉDELMI ELÔÍRÁSOK
Betöréses lopás biztosítási esemény megvalósulásakor a biz- tosító térítésének felsô határa a káresemény idôpontjában meglévô védettségi szint alapján kerül meghatározásra. Az alábbi részletek figyelembevételével kárfelvételkor a biztosító azonosítja és megállapítja a káresemény idôpontjában meg- valósult védelmi szintet, amely alapján a kártérítés felsô ha- tárértékének megállapítása történik.
Amennyiben az elektronikai jelzôrendszert bekötik olyan táv- felügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósági engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet, és a riasztás megtörténtét követô 15 percen belüli kiérkezést garantál szerzôdésében, úgy a fenti táblázatban feltüntetett összegek kétszereséig terjed ki betö- réses lopáskárra a biztosító szolgáltatása.
Az értéktárgyak vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak ese- tében a téríthetô felsô határ a mechanikai és elektronikai vé- delem függvényében az alábbiak szerinti:
Betörésvédelem – térítési összeghatárok
Védelmi szint | Elektronikai jelzôrendszer | |||
Nincs | Van | |||
Mechanikai védelem | Háztartási ingóságok | Minimális (alap) mechanika | Biztosítási összeg | Biztosítási összeg |
Megerôsített mechanika | Biztosítási összeg | Biztosítási összeg | ||
Értéktárgyak alapcsomag | Minimális (alap) mechanika | 200.000 Ft | 200.000 Ft | |
Megerôsített mechanika | 200.000 Ft | 200.000 Ft | ||
Értéktárgyak kiegészítô biztosítás | Minimális (alap) mechanika | 200.000 Ft | 500.000 Ft | |
Megerôsített mechanika | 500.000 Ft | 1.000.000 Ft |
MECHANIKAI VÉDELEM
Mechanikai védelem | Minimális (alap) mechanikai védelem | Megerôsített mechanikai védelem |
FALAZAT, FÖDÉM, PADOZAT | ||
Anyaga, vastagsága | Minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6 -10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház | Minimum 30 cm vastag üreges (hôszigetelô) tégla, vagy 6 cm vastag vasalt beton |
AJTÓK | ||
Ajtótok anyaga | Tetszôleges | Keményfa, vagy fém, MABISZ ajánlással (korábbi minôsítésû) vagy azzal egyenértékû biztonsági ajtó (min. III. kategória) |
Ajtótok rögzítése | Tetszôleges | 30 cm-enként minimum 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérôjû köracéllal |
Ajtólap anyaga | Tetszôleges (de tömör, háló nem fogaható el) | Tömör szendvicsszerkezet fémmel erôsítve (100 x 300 mm-es, minimum 12 mm átmérôjû rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa |
Ajtólap vastagsága | Tetszôleges | Fa ajtó esetén minimum 40 mm |
Ajtólap rögzítése | Tetszôleges forgópánt | 3 db forgópánt |
ZÁR(AK) | ||
Zár | Biztonsági zár, vagy MABISZ ajánlással rendelkezô, vagy azzal egyenértékû biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távmûködtetésû szerkezet (garázsajtók) | Biztonsági zár |
Zárási pontok száma | Minimum 1 db | Minimum 4 db |
Zárási pontok távolsága | 300 mm | |
Zárnyelvek reteszelési mélysége | 10 mm | 18 mm |
Záráspontosság | Tetszôleges | 3 mm-en belül |
Zárbetét törés elleni védelme | Ajánlott, de nem feltétel | Szükséges |
Fúrásvédett zárbetét | Szükséges | |
Zárfogadó ellenlemez | Tetszôleges | Minimum 2 ponton falszerkezethez rögzítve |
Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelem | Szükséges | Szükséges |
Kiemelés elleni védelem | Szükséges | Szükséges |
ABLAKOK | ||
3 m alsó élmagasság alatti ablakok védelme | Nem szükséges | MABISZ ajánlással (korábbi minôsítésû), vagy azzal egyenértékû biztonsági ablak (többpontos zárás, minimum A3-as üveggel), vagy tetszôleges ablak és 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm-es átmérôjû rács, 30 cm-enként minimum 4 ponton, 10 cm mélyen a falazatba erôsítve |
A biztosító teljesítésének feltétele legalább a minimális mechanikai védelem követelményeinek megvalósulása, ennek hiányában a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
ELEKTRONIKAI VÉDELEM
Elektronikai védelemmel szemben támasztott követelmények:
A biztosított ingatlan területén
a) teljeskörû térvédelem, vagy
c) teljeskörû felületvédelem és legalább csapdaszerû térvé- delem
legyen kialakítva.
A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzôrend- szer elemének ajánlott eszközök alkalmazhatók:
• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet ké- pezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
• a rendszer szabotázs ellen védett legyen,
• a központi egység vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázs- vonalon is,
• a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyit- ható kivitelû, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékû szilárdságú más anyag- ból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzés- vonalon adjon riasztást,
• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô szá- mára jelezze, a további részek maradjanak mûködôké- pesek,
• élesített állapotban a vezérlôközpontnak valamennyi jelzô- vonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
• a jelzôáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,
• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,
• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer leg- alább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nél- küli esetben),
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védôcsôben kell vezetni,
• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,
• a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak minimum 4 számjegyûnek kell lenni,
• négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idô állhat rendelkezésre,
• hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre,
• a riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendel- kezô hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô készülékekkel történjen,
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kéz- zel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást kö- vetôen kapcsoljon éles állapotba,
• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyaktól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,
• a kültéri hangjelzô burkolata szabotázsvédett legyen, mini- mum 1,2 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenér- tékû szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,
• az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lux fényerôjû legyen.
FELÜLETVÉDELEM: Teljeskörû az elektronikai felületvéde- lem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum határoló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörû mecha- nikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítô falazato- kat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísér- leteket.
TÉRVÉDELEM: Teljeskörû az elektronikai térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum belsô terét, jelez mindennemû illetéktelen emberi mozgást, valamint legalább csapdaszerûen figyeli a megközelítési útvonalakat.
1. sz. melléklet:
A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez szükséges dokumentumok biztosítási eseményenként
A biztosító a bejelentett szolgáltatási igények elbírálásához a szolgáltatásra való jogosultság, a jogalap, valamint a biztosítási szol- gáltatás mértékének megállapításához szükséges dokumentumokat jogosult bekérni. A jogalapi vizsgálat során a káresemény körülményeinek és következményeinek vizsgálatán keresztül azt ellenôrzi a biztosító, hogy a bejelentett káreset biztosítási esemény- nek minôsül-e, azaz megfelel-e a Különös feltételekben az egyes biztosítási események alatt rögzített ismérveknek. A szolgáltatási összeg megállapítása során a biztosító figyelembe veszi a dokumentumokkal alátámasztott eredeti beszerzési vagy kivitelezési árat, a helyreállítási vagy pótlási költséget, a kár és a maradvány értékét, az igazolt vagyoni hátrány/veszteség mértékét, a bizto- sítási eseménnyel kapcsolatos, igazolt mentési, kármegelôzési, kárenyhítési költségeket.
A kárrendezés során bekérhetô dokumentumok teljes körû felsorolását – biztosítási eseményekre lebontva, kategorizáltan (jogo- sultság igazolásához, jogalaphoz, szolgáltatási összeg alátámasztásához szükséges információk, adatok) – az alábbi összeállítás tartalmazza. A felsorolás magában foglalja az általános jellegû és az egyes kártípusokhoz kapcsolódó különös dokumentumokat is.
Tûz:
Biztosítási események – Alapcsomag
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás (pl. kéményseprô, áramszol- gáltató)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Füst és koromszennyezés:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás (pl. kéményseprô, áramszol- gáltató)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erôforrások használata során kelet- kezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Robbanás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás (pl. kéményseprô, áramszol- gáltató)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Villámcsapás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás (pl. áramszolgáltató)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• javíthatósági szakvélemény, igazságügyi szakértôi véle- mény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Villámcsapás másodlagos hatása:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• hatósági és közmû igazolás (pl. áramszolgáltató)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• javíthatósági szakvélemény (A károsodott vagyontárgyat a biztosító az általa megbízott szakértôvel minden esetben bevizsgáltatja.)
• a helyreállításra vonatkozó árajánlat(ok), javítási számla
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
Vihar:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás (pl. kéményseprô, áramszol- gáltató)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Felhôszakadás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás (pl. kéményseprô, vízmû, áram- szolgáltató, mobil/vezetékes telefonszolgáltató, internet- szolgáltató, árvízvédelmi)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Jégverés:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás (pl. kéményseprô, vízmû, áram- szolgáltató, mobil/vezetékes telefonszolgáltató, internet- szolgáltató, árvízvédelmi)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Hónyomás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás (pl. kéményseprô, vízmû, áram- szolgáltató, mobil/vezetékes telefonszolgáltató, internet- szolgáltató, árvízvédelmi)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Árvíz:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás (pl. vízmû, áramszolgáltató, ár- vízvédelmi)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény (pl. talajmechanikai, geológiai stb.), igazság- ügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Földrengés:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény (pl. talajmechanikai, geológiai stb.), igazság- ügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Földcsuszamlás, kô-, szikla- és földomlás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény (pl. talajmechanikai, geológiai stb.), igazság- ügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény (pl. talajmechanikai, geológiai stb.), igazság- ügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Idegen jármû ütközése
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény (pl. talajmechanikai, geológiai stb.), igazság- ügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Idegen tárgy rádôlése:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Alapkockázatok
Vízkár (beázás, kívülrôl érkezô víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz):
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• hatósági és közmû igazolás (pl. vízmû)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kárelhárításhoz, kár- megelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erô- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
• egy évre visszamenôleg az illetékes vízszolgáltató által ki- állított számlák
• az elfolyt vízmennyiségrôl az illetékes vízszolgáltató által kiállított számla
Betöréses lopás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• szakvélemény (pl. szerviz, zár- és nyomszakértô), igazság- ügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegy- zôkönyv
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kárelhárításhoz, kár- megelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erô- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Rablás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• szakvélemény (pl. szerviz, zár- és nyomszakértô), igazság- ügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegy- zôkönyv
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kárelhárításhoz, kár- megelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erô- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Besurranás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• szakvélemény (pl. szerviz, zár- és nyomszakértô), igazság- ügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegy- zôkönyv
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kárelhárításhoz, kár- megelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erô- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Rongálás, vandalizmus:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• szakvélemény (pl. szerviz, zár- és nyomszakértô), igazság- ügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegy- zôkönyv
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kárelhárításhoz, kár- megelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erô- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Üvegtörés:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kárelhárításhoz, kár- megelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erô- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Felelôsségbiztosítás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• jármû forgalmi engedély
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (amennyiben történt ren- dôrségi feljelentés)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (amennyiben készült ren- dôrségi jegyzôkönyv)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tanúk nyilatkozatai
• kisállat egészségügyi könyv (oltási könyv)
• állatorvosi igazolás
• hatósági vagy közmû igazolás (pl. kéményseprô, vízmû, áramszolgáltató)
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét, illetve annak já- rulékos költségeit igazoló dokumentumok, számlák
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Elnevezésükben sztenderd kiegészítô fedezetek
Értéktárgy kiegészítô biztosítás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (betöréses lopás és rablás esetén)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (betöréses lopás és rab- lás esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat (betöréses lopás és rablás esetén)
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás /határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata
• tanúk nyilatkozatai
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét, illetve annak já- rulékos költségeit igazoló dokumentumok, számlák
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegy- zôkönyv
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárelhárí- táshoz, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Készpénz:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (betöréses lopás és rablás esetén)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (betöréses lopás és rab- lás esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat (betöréses lopás és rablás esetén)
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás /határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegy- zôkönyv
Különleges üveg:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kárelhárításhoz, kár- megelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erô- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Duguláselhárítás költségei:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
Építés-, szerelésbiztosítás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (betöréses lopás és rablás esetén)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (betöréses lopás és rab- lás esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat (betöréses lopás és rablás esetén)
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata
• tanúk nyilatkozatai
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• szakvélemény (szerviz, zár- és nyomszakértô, talajmecha- nikai, geológiai stb.), igazságügyi szakértôi vélemény
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegy- zôkönyv
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kárme- gelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erôfor- rások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Lakóépület rejtett hibáiból eredô károk:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• hatósági és közmû igazolás
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• tanúk nyilatkozatai
• ingatlan adásvételi szerzôdés
• igazolás arról, hogy a biztosított az adott hibával kapcsola- tos szavatossági igényét a hiba felfedezését követô lehetô legrövidebb idôn belül az eladóval közölte
• igazolás/nyilatkozat arról, hogy az eladó a szavatossági kö- telezettségét a megfelelô határidôre nem teljesítette
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kárelhárításhoz, kár- megelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erô- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Épülettartozékok lopása:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• hatósági és közmû igazolás
• tanúk nyilatkozatai
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegy- zôkönyv
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erôforrások hasz- nálata során keletkezett költségek igazolására alkalmas do- kumentumok
Szolgáltatás-kimaradásból eredô károk:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a közüzemi szolgáltató (áramszolgáltató) által a szolgálta- tás kimaradásáról kiállított írásbeli igazolás
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• a károsodott vagyontárgyak (élelmiszerek) azonosítására alkalmas lista (mennyiség- és értékmegjelöléssel), beszer- zési nyugták, számlák
Graffiti:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók,
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegy- zôkönyv
Klímaberendezés biztosítás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (vandalizmus és lopáskárok esetén)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (vandalizmus és lopás- károk esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat (vandalizmus és lopáskárok esetén)
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás /határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata;
• tanúk nyilatkozatai
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kárelhárításhoz, kár- megelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erô- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Zárcsere, kulcselvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kiszerelt (lecserélt) zár fotója
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• zárcsere, javítás, kulcs pótlása kapcsán kiállított számla
Kerti bútor:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (vandalizmus és lopáskárok esetén)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (vandalizmus és lopás- károk esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat (vandalizmus és lopáskárok esetén)
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás /határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata;
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
Kerti dísznövény biztosítás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (vandalizmus esetén)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (vandalizmus esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat (vandalizmus esetén)
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• hatósági és közmû igazolás
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat;
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata;
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• tételes helyreállítási árajánlat, költségvetés, kalkuláció, helyreállítási számla
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: beszerzési számlák, nyugták,
• fotó a cserélt, újratelepített dísznövényekrôl
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kárelhárításhoz, kár- megelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erô- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Lábon álló növényzet biztosítása:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (vandalizmus esetén)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (vandalizmus esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat (vandalizmus esetén)
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• hatósági és közmû igazolás
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat;
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata;
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• tételes helyreállítási árajánlat, költségvetés, kalkuláció, helyreállítási számla
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: beszerzési számlák, nyugták,
• fotó a cserélt, újratelepített haszonnövényekrôl
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kárelhárításhoz, kár- megelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erô- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok
Spoteszköz és sportfelszerelés:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (betöréses lopás és rablás esetén)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (betöréses lopás és rab- lás esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat (betöréses lopás és rablás esetén)
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• hatósági és közmû igazolás
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat;
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok;
• tanúk nyilatkozatai
• kórházi zárójelentés vagy ambuláns lap másolata (amennyi- ben a károsodás a sport-, túra-, illetve szabadidôs kirándu- lás tevékenység végzése, vagy azzal összefüggô utazás során történt)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• tételes helyreállítási, javítási, pótlási (vásárlási) számla
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
Hobbi- és kisállat-biztosítás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot bizonyító iratok
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás in- dult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tanúk nyilatkozatai
• kisállat egészségügyi könyv (oltási könyv)
• állatorvosi igazolás (a bekövetkezett betegséggel/balesettel kapcsolatban, ami tartalmazza a diagnózist és az elvégzett kezeléseket)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• állatorvos által kiállított számla a gyógyítási költségekrôl
Síremlék és kegyeleti biztosítás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot bizonyító iratok
• a temetô fenntartójának, üzemeltetôjének – nyilvántartása szerinti – igazolása arról, hogy a síremlék a szolgáltatási igényt bejelentô személy kezelésében, gondozásában van
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (vandalizmus és rongálás esetén)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (vandalizmus és rongálás esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat (vandalizmus és rongálás esetén)
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás /határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata;
• tanúk nyilatkozatai
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• a síremlékben keletkezett károk kapcsán felemerülô javítá- sáról, helyreállításáról, újraépítésérôl kiállított számla
Okos eszköz biztosítás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
• bérleti szerzôdés, kölcsön szerzôdés, felelôs ôrzésre vo- natkozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• az okos eszközök, illetve okos otthon eszközök rendszer- szerû mûködésének igazolására alkalmas dokumentumok
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• hatósági és közmû igazolás (pl. internet szolgáltató)
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• tételes javítási, pótlási (vásárlási) számla
• fotó a sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
Elmaradt bérleti díj biztosítás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás /határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata
• hatósági és közmû igazolás
• lakhatatlanná válás esetén: a lakhatatlanság igazolása
• tanúk nyilatkozatai
• bérleti szerzôdés
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
Elveszett okmányok pótlása:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• pótlási, újrabeszerzési költségrôl kiállított számla
Balesetbiztosítás:
Baleseti halál:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• kedvezményezetti jogosultságot és azonosíthatóságot iga- zoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• gyámhatósági rendelkezés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• halotti anyakönyvi kivonat
• halottvizsgálati bizonyítvány
• boncolási jegyzôkönyv
• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén) vagy ambu- láns lap másolata
• orvosi szakvélemény másolata
• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi jelentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségkárosodás mértékének igazolásával, röntgen leletek, kontroll vizsgálatok dokumen- tumai)
• a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelôzményi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentumai (házi- és üzemorvosi, illetve a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, dokumentumok)
• a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tar- talmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján).
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• szolgáltatási igény bejelentése
Baleseti eredetû maradandó rokkantság:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• TAJ-kártya
• gyámhatósági rendelkezés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k), ameny- nyiben rendelkezésre állnak
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén) vagy ambu- láns lap másolata
• orvosi szakvélemény másolata
• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi jelentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségkárosodás mértékének igazolásával, röntgen leletek, kontroll vizsgálatok dokumen- tumai)
• a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelôzményi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentumai (házi- és üzemorvosi, illetve a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, dokumentumok)
• a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tar- talmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján).
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• szolgáltatási igény bejelentése
Egyösszegû gyógyulási támogatás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• TAJ-kártya
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• kórházi zárójelentés
• kórházi fekvôbeteg kezelésrôl kiállított igazolás
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• szolgáltatási igény bejelentése
Baleseti eredetû mûtéti térítés:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• TAJ-kártya
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k), ameny- nyiben rendelkezésre állnak
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén) vagy ambu- láns lap másolata
• orvosi szakvélemény másolata
• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (orvosi jelentés va- lamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségkárosodás mértékének igazolásával, röntgen leletek, kontroll vizsgálatok dokumen- tumai)
• a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelôzményi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentumai (házi- és üzemorvosi, illetve a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, dokumentumok)
• a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tar- talmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján).
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• szolgáltatási igény bejelentése
Baleseti eredetû csonttörés:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• TAJ-kártya
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k), ameny- nyiben rendelkezésre állnak
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén) vagy ambu- láns lap másolata
• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (pl. röntgen leletek, diagnózis)
• a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelôzményi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentumai (házi- és üzemorvosi, illetve a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, dokumentumok)
• a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tar- talmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• szolgáltatási igény bejelentése
Baleseti eredetû égési sérülés:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• TAJ-kártya
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k), ameny- nyiben rendelkezésre állnak
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén) vagy ambu- láns lap másolata
• orvosi szakvélemény másolata
• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (orvosi jelentés va- lamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségkárosodás mértékének igazolásával, röntgen leletek, kontroll vizsgálatok dokumen- tumai)
• a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelôzményi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentumai (házi- és üzemorvosi, illetve a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, dokumentumok)
• a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tar- talmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• szolgáltatási igény bejelentése
Munkanélküliség biztosítás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• munkaszerzôdés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• munkaviszonyt megszüntetô okirat (munkáltatói felmondás)
• igazolás arról, hogy az illetékes munkaügyi központ mun- kanélküliként nyilvántartásba vette
• a kormányhivatal által kiállított, álláskeresési járadékot meg- állapító határozat
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• szolgáltatási igény bejelentése
Nem sztenderd kiegészítô fedezetek
Babakocsi törés:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• bérleti szerzôdés, kölcsön szerzôdés, felelôs ôrzésre vo- natkozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata
• személyi sérülést igazoló orvosi dokumentum (személyi sé- rülés esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• tételes javítási/helyreállítási számla
• a károsodott vagyontárgy azonosítására alkalmas iratok: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, beszerzési számlák, nyugták, garanciajegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
Belvíz:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• hatósági igazolás (pl. árvízvédelmi)
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok;
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), alapraj- zok, fotók, engedélyezési tervek
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• szakvélemény, igazságügyi szakértôi vélemény
Bankkártya elvesztése:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• banki igazolás a kártyaletiltásról
• banki igazolás az újraigénylésrôl
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• bank által igazolt költségek a kártyaletiltásról és/vagy újra- igénylésrôl
Nyitva hagyott nyílászárón beáramló csapadék:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• az épület helyreállítására vonatkozó árajánlat(ok), fotók, en- gedélyezési tervek, javítási számla
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
Szabadban tárolt ingóságok:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (vandalizmus és lopáskárok esetén)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (vandalizmus és lopás- károk esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat (vandalizmus és lopáskárok esetén)
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás /határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata;
• tanúk nyilatkozatai
• kisállat egészségügyi könyv (oltási könyv)
• állatorvosi igazolás (a bekövetkezett betegséggel/balesettel kapcsolatban, ami tartalmazza a diagnózist és az elvégzett kezeléseket)
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, mûszaki leírások, beszerzési számlák, nyugták, garancia- jegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási/helyreállítási számla
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
Közmû kimaradás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a közüzemi szolgáltató által a szolgáltatás kimaradásáról kiállított írásbeli igazolás
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
Kutyaharapás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• TAJ-kártya
• felelôsségi kárigényt/károkozást elismerô dokumentum
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k), ameny- nyiben rendelkezésre állnak
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén) vagy ambu- láns lap másolata
• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (orvosi jelentés va- lamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségkárosodás mértékének igazolásával, röntgen leletek, kontroll vizsgálatok dokumen- tumai)
• kisállat egészségügyi könyv
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• szolgáltatási igény bejelentése
Temetési hozzájárulás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• kedvezményezetti jogosultságot és azonosíthatóságot iga- zoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• halotti anyakönyvi kivonat
• halottvizsgálati bizonyítvány
• boncolási jegyzôkönyv
• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén) vagy ambu- láns lap másolata
• orvosi szakvélemény másolata
• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi jelentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával)
• a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelôzményi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentumai (házi- és üzemorvosi, illetve a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, dokumentumok)
• a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tar- talmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján)
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• szolgáltatási igény bejelentése
• temetési szertartásról kiállított számla
Szélturbina:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifi- zetés engedélyezésérôl
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• aláírási címpéldány, amennyiben nem természetes sze- mély a szolgáltatásra jogosult
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata (vandalizmus és lopáskár esetén)
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata (vandalizmus és lopáskár esetén)
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat (vandalizmus és lopáskár esetén)
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás /határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata
• tanúk nyilatkozatai
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalku- láció, javítási, pótlási számla
• mûszaki terv, mûszaki leírás
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok
Garázsban tartott jármû:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés
• forgalmi engedély
• érvényes kötelezô felelôsségbiztosítás igazolása
• casco szerzôdés igazolása (amennyiben van)
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben köz- igazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetôleg az eljárás anyagát képezô iratok
• tûz- és robbanáskár tûzvédelmi hatóságnál történô beje- lentésének tényét igazoló okirat
• az eljáró tûzvédelmi hatóság/tûzvizsgáló által kiállított ha- tósági bizonyítvány/igazolás /határozat vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata
• elvégzett karbantartással kapcsolatos dokumentumok
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, kalkuláció, javítási/ helyreállítási számla
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
Iskolai lopás, rablás:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok
• bérleti szerzôdés, kölcsönszerzôdés, felelôs ôrzésre vonat- kozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának meg- nevezésével)
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat (amennyiben a kárt jelentô személy a kárbejelentô lapon nem tesz nyilatkozatot erre vonatkozóan)
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• rendôrségi feljelentés másolata
• rendôrségi jegyzôkönyv másolata
• büntetôeljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat
• az érintett oktatási intézmény által kiállított jegyzôkönyv
• a káresemény bekövetkezését alátámasztó fotó(k)
• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata
• tanúk nyilatkozatai
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• a károsodott vagyontárgyak azonosítására alkalmas lista: tulajdonjogot, típust és eredetet igazoló okmányok, fotók, beszerzési számlák, nyugták, garanciajegyek, adásvételi szerzôdés (amennyiben ilyen készült)
• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, javítási vagy pótlási számla
• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl
Gyermekfelügyelet:
A szolgáltatásra való jogosultság körében benyújtandó dokumentumok:
• kitöltött kárbejelentô lap
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata
• azonosíthatóságot igazoló okiratok
• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében
A jogalap megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bi- zonyító dokumentum
• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeirôl
• 0–14 év közötti gyermek balesetét vagy betegségét igazoló orvosi dokumentáció (ambuláns lap vagy kórházi zárójelen- tés), ami tartalmazza az orvos nevét, a diagnózist, a kezelés részletes leírását, idôpontját
• a biztosított gondviselô balesetét vagy betegségét igazoló orvosi dokumentáció (ambuláns lap vagy kórházi zárójelen-
tés), ami tartalmazza az orvos nevét, a diagnózist, a kezelés részletes leírását, idôpontját
A szolgáltatási összeg megállapítása körében benyújtandó dokumentumok:
• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény
• háztartási alkalmazott által végzett felügyelet esetén a fog- lalkoztatónak (gondviselônek) az állami adóhatóságnál tett bejelentését igazoló irat
• szakosodott intézetben történô elhelyezés esetén az intéz- mény által kiállított számla
2. sz. melléklet:
Hatósági igazolásokkal, eljárásokkal kapcsolatos információk
A Biztosító csak abban az esetben kér hatósági igazolást, ha a káresemény körülményeinek tisztázásához, vagy a kárren- dezés lefolytatásához szükséges információ más, gyorsabb eljárásban/módon nem szerezhetô be.
A káresemény bejelentésekor a biztosító pontos tájékoztatást ad arról, hogy milyen hatóság milyen igazolását kéri a kárren- dezéshez.
Rendôrségi jegyzôkönyv vagy feljelentés
Feljelentés:
Bûncselekmény vagy szabálysértés esetén bárki tehet fel- jelentést, nem csupán a bûncselekmény sértettje. A feljelentés névvel, de akár névtelenül is megtehetô, személyesen vagy írásban, illetve elektronikus úton is.
A feljelentés bármelyik rendôri szervnél megtehetô személye- sen. Amennyiben valaki más hatóságnál (önkormányzatnál, bíróságnál) tesz bejelentést, úgy továbbítani fogják a bejelen- tését az illetékes hatóság felé. A szóbeli feljelentésrôl az eljáró hatóság jegyzôkönyvet készít, errôl másolat kérhetô.
Az írásban benyújtott feljelentés formáját illetôen nincs sem- miféle kikötés vagy kötelezô formanyomtatvány. A feljelentés- ben – a cselekményre és az eset körülményeire vonatkozóan
– a lehetô legtöbb és legpontosabb információt és bizonyítékot fel kell tüntetni. Címzettként megjelölhetô bármely rendôrka- pitányság, ügyészség vagy bíróság is.
Elektronikus bejelentés: a rendôrség honlapján (www.police.hu; Elektronikus Tájékoztatások – inNOVA Portál (police.hu) (https://ugyintezes.police.hu/hu/elektronikus-tajekoztatasok)
Az elérni kívánt rendôri szervek vagy ügyészség elérhetôsé- gei megtalálhatók a rendôrség hivatalos honlapján (www.po- lice.hu) és az ügyészség honlapján (http://ugyeszseg.hu/el- erhetosegek/).
Szabálysértési eljárás:
Rendszerint a lakóhely szerint területileg illetékes rendôrka- pitányság jár el a nyomozásban, az iratokat ettôl a szervtôl lehet kikérni.
Szabálysértési eljárás esetén a szabálysértésekrôl, a szabály- sértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrôl szóló 2012. évi II. törvény [Szabs. tv.] VII. Fejezet (A SZA- BÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ HATÓSÁGOK) 29. szakasz
(A szabálysértési hatóság hatásköre és illetékessége) és 30. szakasz (A bíróság hatásköre és illetékessége) elôírásai (40-
42. §) az irányadóak a hatóság illetékességi köre tekintetében.
Szabálysértések miatt a Szabs. tv.-ben meghatározott sza- bálysértési hatóságok illetve bíróságok járhatnak el.
Elsôsorban a lakóhely szerint területileg illetékes rendôrkapi- tányság szabálysértési hatósága kezeli a helyi rendôrségi egy- ség által rögzített szemlejegyzôkönyvet, illetve a nyomozást lezáró határozatot.
Büntetôeljárás:
Bûncselekmény elkövetésének gyanúja esetén hivatalból vagy feljelentésre indul eljárás. Feljelentést tehet a bûncselekmény áldozata és az, aki arról tudomást szerzett. A feljelentést a rendôrségnél kell megtenni. A büntetôeljárás a nyomozással indul (az általános nyomozó hatóság a rendôrség).
A nyomozás eredménye vagy az eljárás megszüntetése (ren- dôrség által), vagy a vádemelés (ügyészség által).
Vádemelést követôen az ügy bírósági szakba kerül, ahol a bí- róság a büntetôjogi felelôsség kérdésében dönt. Az elsôfokú bíróság döntését a másodfokon eljáró bíróság bírálja el, a já- rásbíróság ítéletét a törvényszék, a törvényszék ítéletét pedig az ítélôtábla.
A bûncselekményekkel kapcsolatos eljárásokat a büntetôel- járásról szóló 2017. évi XC. törvény szabályozza. Az elsôfokú bíróság illetékességérôl a III. fejezet 21. § rendelkezik:
21. § (1) Ha e törvény eltérôen nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a bûncselekményt elkövették. A bíróságok illetékességi területét a bíróságok elnevezésérôl, székhelyérôl és illetékességi te- rületének meghatározásáról szóló törvény határozza meg.
Az ügyészség illetékességérôl a IV. fejezet 29. § rendelkezik:
29. § (1) Az ügyészség hatáskörét és illetékességét jogsza- bályban vagy a legfôbb ügyész normatív utasításában meg- határozott esetek kivételével annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett mûködik. Az ügyészség szervezetét törvény alapján a legfôbb ügyész ha- tározza meg.
Az iratok kiadhatóságáról, tájékoztatásról szóló instrukció:
110. § (1) Az ügyiratok megismerésére és a nyilvánosság tá- jékoztatására vonatkozó rendelkezésekben meghatározott személyeken kívül az eljárásról tájékoztatás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fûzôdik.
Tûzhatósági bizonyítvány
A hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a tûzeset helye sze- rint illetékes helyi szerve állítja ki és adja ki (kérelmezni szük- séges).
A tûz elleni védekezésrôl, a mûszaki mentésrôl és a tûzoltó- ságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a tûzvédelmi ha- tóság jogszabályban meghatározott esetekben tûzesettel kap- csolatban tûzeseti hatósági bizonyítványt ad ki.
A tûzesetek vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályokról szóló 490/2017. (XII. 29.) Korm.rendelet alapján a hivatásos ka- tasztrófavédelmi szervnek a tûzeset helye szerint illetékes helyi szerve a bejelentett tûzesetrôl az ügyfél kérelmére tûzeseti hatósági bizonyítványt ad ki. A tûzeseti hatósági bi- zonyítvány kiállításának alapja a tûzesettel összefüggésben, a katasztrófák elleni védekezésért felelôs miniszter tûzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló rendeletében meg- határozott kötelezôen gyûjtött adat.
Az ügyfél kérelmének tartalmaznia kell a tûz keletkezési he- lyét, idejét, valamint azt az indokot, amely miatt a hatósági bi- zonyítvány kiadását kezdeményezi.
A tûzeseti hatósági bizonyítvány tartalmazza:
• a tûzjelzés idejét,
• a tûzeset helyét és idejét,
• a tûzoltói beavatkozás megtörténtét, valamint
• a kötelezô adatgyûjtéssel megszerzett adatok közül azokat, melyek a tûzeseti hatósági bizonyítvány felhasználása szempontjából szükségesek.
Hagyatékátadó végzés
A biztosított halála esetén a kedvezményezettek jogosultak a biztosító szolgáltatására, amennyiben a szerzôdésben fel vannak tüntetve.
Ha a szerzôdésben nem szerepelnek kedvezményezettek, a biztosított örökösei jogosultak a szolgáltatásra. Az örökösi mi- nôséget jogerôs hagyatékátadó végzéssel, ennek hiányában jogerôs öröklési bizonyítvánnyal lehet igazolni.
A hagyatéki eljárást az a közjegyzô folytatja le, akinek a szék- helyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye vagy utolsó bel- földi tartózkodási helye volt; ezek hiányában, akinek a szék- helyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti, vagy bármelyik hiánya esetén a Magyar Országos Közjegyzôi Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történô – kijelölése szerinti közjegyzô az illetékes. A felsoroltak egymást követô és kizáró sorrendben állnak fenn.
Ha nincs hagyatéki vagyon, de az örökösnek igazolnia kell, hogy az örökhagyó örököse, aki valószínûsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, akkor az örökös kérelem- mel fordulhat a közjegyzôhöz, aki a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülô öröklési rendet (az örökös sze- mélyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagya- tékban való részesülése arányát) öröklési bizonyítvánnyal ál- lapítja meg.
Részletesebb információk találhatók a Magyar Országos Köz- jegyzôi Kamara honlapján Hagyatéki eljárás címmel (https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/hagyateki-eljaras.php)
Boncolási jegyzôkönyv
A halál bekövetkeztét minden esetben halottvizsgálattal kell megállapítani.
Otthon történt elhalálozás esetén a helyszínre érkezô házi- orvos vagy ügyeletes orvos jogosult a halál beálltának meg- állapítására. Ha a halál oka egyértelmû, kiállítja a halottvizs- gálati bizonyítványt; ha nem, akkor elrendeli a boncolást.
Kórházban, egészségügyi intézményben történô elhalálozás esetén az intézmény állítja ki az elhalálozásról szóló jegy- zôkönyvet és halottvizsgálati bizonyítványt. Kórházban történt elhalálozás után általában végeznek boncolást.
Munkahelyen, közterületen, közlekedési eszközön történô (rendkívüli) elhalálozás esetén elsôként a rendôrséget kell ér- tesíteni – ôk hívják ki az illetékes orvost, akinek két óra áll rendelkezésre a szükséges vizsgálatok elvégzésére.
A kórbonctani vizsgálat elvégzésére a halottvizsgálatot végzô orvos vagy az elhunyt személy kezelôorvosa tesz javaslatot. A kórbonctani vizsgálatot a halál helye szerint illetékes – pa- tológiai osztállyal rendelkezô – fekvôbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény kórboncnok orvosa végzi. A kór- bonctani vizsgálatról jegyzôkönyvet kell készíteni, amely tar- talmazza a kórlefolyást, a halál közvetlen okát, az arra vezetô okot, a halál alapjául szolgáló betegséget és az egyéb lénye- ges (kísérô) betegségeket is.
A boncolási jegyzôkönyv egy példányát a patológiai osztály az elhunyt kezelôorvosának vagy a kórházi osztálynak meg- küldi. Amennyiben a hozzátartozó is igényt tart egy másolatra, azt írásban kell kérvényeznie.
A kórbonctani vizsgálat befejezését követôen állítják ki a ha- lottvizsgálati bizonyítványt.
Hatóság által elrendelt boncolás esetén a boncjegyzôkönyvet meg kell küldeni a boncolást elrendelô hatóságnak.
A boncjegyzôkönyvet tehát a kezelôorvostól, a gyógykezelést végzô kórházi osztálytól, a boncolást végzô kórháztól vagy a boncolást elrendelô hatóságtól (pl. rendôrkapitányságtól) lehet beszerezni.
Halotti anyakönyvi kivonat
A halotti anyakönyvi kivonatot a haláleset helye szerinti anya- könyvvezetô állítja ki.
A halottvizsgálati bizonyítvány kiállítása után bejelentést kell tenni a halálesetrôl az annak helye szerint illetékes anya- könyvi hivatalban. Kórházban történt elhalálozáskor az intéz- mény teszi meg a bejelentést.
Az anyakönyvi hivatal a bejelentés alapján (illetékmentesen) kiállítja a halotti anyakönyvi kivonatot. Ehhez az alábbi iratokra