TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS
TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS
AQUAPALACE
Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
SZENTENDRE
2006. május
TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS
Amely létrejött Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság), határozatlan időtartamra szóló létrehozásáról, a Gazdasági Társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) és az egyéb idevonatkozó hatályos jogszabályok alapján, a jelen szerződés 3. pontjában megjelölt felek, mint alapító tagok között, az alábbiak szerint:
1.
A Társaság neve
A Társaság neve: AQUAPALACE
Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövidített neve: AQUAPALACE Kft.
2.
A Társaság székhelye
A Társaság székhelye: 2000 Szentendre, Xxxxxx Xxxxxx u. 18/B.
3.
A Társaság tagjai
QualiTeam-Consult Informatikai és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
cégjegyzékszám: 00-00-000000
székhelye: 2000 Szentendre, Kovács L. u. 18/B.
Városi Szolgáltató Zártkörű Részvény Társaság
cégjegyzékszám: 00-00-000000
székhelye: 2000 Szentendre,Szabadkai út. 9.
A Társaság tagjai a Társaság munkájában személyesen közreműködhetnek, amelynek szükségességét, konkrét formáját és ellenértékét a taggyűlés határozza meg, a feladatok, a szükségletek és az eredményesség figyelembe vételével.
4.
A Társaság időtartama
4/1. A Társaság határozatlan időtartamra alapult. A Társaság üzleti éve a naptári évvel azonos.
5.
92.61 03 | Sportlétesítmény működtetése |
A Társaság főtevékenysége és tevékenységi körei [ TEÁOR ] A Társaság Főtevékenysége:
A Társaság egyéb tevékenységi körei:
52.11 03 | Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem |
52.12 03 | Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem |
52.21 03 | Zöldség-, gyümölcs-kiskereskedelem |
52.24 03 | Pékáru-, édesség-kiskereskedelem |
52.25 03 | Ital-kiskereskedelem |
52.26 03 | Dohányáru-kiskereskedelem |
52.27 03 | Egyéb élelmiszer kiskereskedelem |
52.31 03 | Gyógyszer-kiskereskedelem |
52.32 03 | Gyógyászati termék kiskereskedelme |
52.33 03 | Illatszer-kiskereskedelem |
52.41 03 | Textil-kiskereskedelem |
52.42 03 | Ruházati kiskereskedelem |
52.43 03 | Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem |
52.44 03 | Bútor, háztartási cikk kiskereskedelme |
52.45 03 | Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme |
52.46 03 | Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem |
52.47 03 | Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem |
52.48 03 52.63 03 | Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem Egyéb nem bolti kiskereskedelem |
52.74 03 | Egyéb fogyasztási cikk javítása |
55.30 03 | Étkezőhelyi vendéglátás |
55.40 03 | Bárok, hasonló vendéglátás |
55.51 03 | Munkahelyi étkeztetés |
55.52 03 60.24 03 | Közétkeztetés Közúti teherszállítás (kivéve: nemzetközi közúti árutovábbítás) |
63.30 03 70.11 03 70.12 03 | Utazásszervezés Ingatlanberuházás, -eladás Ingatlanforgalmazás |
70.20 03 70.31 03 70.32 03 | Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlanügynöki tevékenység Ingatlankezelés |
71.10 03 | Gépkocsikölcsönzés |
71.21 03 | Egyéb szárazföldi jármű kölcsönzése |
71.22 03 71.33 03 | Vízi jármű kölcsönzése Irodagép, számítógép kölcsönzése |
71.34 03 | Máshova nem sorolt egyéb gép kölcsönzése |
71.40 03 | Fogyasztási cikk kölcsönzése |
74.13 03 | Piac- és közvélemény-kutatás |
74.14 03 | Üzletviteli tanácsadás |
74.40 03 | Hirdetés |
74.81 03 | Fényképészet |
74.87 03 | Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás |
80.42 03 | Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás |
92.12 03 | Film-, videoterjesztés |
92.13 03 | Mozgóképvetítés |
92.31 03 | Alkotó és előadóművészet |
92.32 03 | Művészeti kiegészítő tevékenység |
92.33 03 | Vásári, vidámparki szórakoztatás |
92.34 03 | Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás |
92.62 03 | Egyéb sporttevékenység |
92.71 03 | Szerencsejáték, fogadás |
92.72 03 | Máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység |
93.02 03 | Fodrászat, szépségápolás |
93.04 03 | Fizikai közérzetet javító szolgáltatás |
93.05 03 | Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás |
A Társaság kötelezettséget vállal arra, hogy az itt megjelölt tevékenységek gyakorlása során esetenként és szükség szerint, megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek segítségét veszi igénybe. Egyebekben a Társaság a fenti tevékenységek körében engedélyköteles tevékenységet, vagy résztevékenységet nem, vagy csak a szükséges engedély megszerzését követően gyakorol.
6.
A Társaság törzstőkéje (jegyzett tőkéje)
6/1. A Társaság törzstőkéje 10.000.000.-Ft., azaz Tízmillió forint, amely kizárólag pénzbeli betétekből áll.
7.
A tagok törzsbetétei
7/1. A tagok törzsbetétei forintban és a Társaság törzstőkéjéhez viszonyított arányban kifejezve az alábbiak:
QualiTeam-Consult Kft. 7.000.000.-Ft, azaz Hétmillió forint 70% Városi Szolgáltató Zrt. 3.000.000.-Ft, azaz Hárommillió forint 30%
7/2. A törzsbetéteket a tagok a Társasági Szerződés aláírását követő 30 napon belül szolgáltatják oly módon, hogy az általuk választott pénzintézetnél nyitott számlára, törzsbetétjük 50%-át helyezik el, az erre vonatkozó jogszabályok szerint. A fennmaradó, be nem fizetett törzsbetétek összegét a tagok legkésőbb a Társaság bejegyzésétől számított egy éven belül, az
arra vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett kötelesek készpénzben a Társaság számláját vezető pénzintézethez befizetni és ennek megtörténtét az ügyvezető köteles a Cégbíróságnak bejelenteni.
7/3. Amennyiben a tag ezen társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem teljesíti, a Társaság ügyvezetője harmincnapos határidő kitűzésével köteles azzal a figyelmeztetéssel írásban felhívni a teljesítésre, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi.
7/4. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetében a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről a Társaság ügyvezetése a mulasztó tagot írásban köteles értesíteni.
7/5. Az a tag, akinek tagsági jogviszonya a fentiekre tekintettel szűnt meg, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt a Társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik.
7/6. Az érintett taggal való megállapodás alapján kell értékesíteni annak a tagnak az üzletrészét, akinek tagsági jogviszonya a vagyoni hozzájárulás befizetésének elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva szűnt meg. Ilyen megállapodás hiányában a tagsági jog megszűnésétől számított hatvan napon belül nyilvános árverést kell tartani a Törvény szabályai szerint.
7/7. Esetleges későbbi törzstőke emelés során a pénzbetét késedelmes megfizetése, illetve a nem pénzbeli betét késedelmes szolgáltatása esetén a késedelem jogkövetkezményeire ugyanezen szabályokat kell alkalmazni.
8.
Mellékszolgáltatás, pótbefizetések
8/1. A Társaság tagjai pótbefizetésre nem kötelesek.
8/2. A Városi Szolgáltató Zrt. mellékszolgáltatásként díjazás ellenében vállalja a megvalósult uszoda és szabadidőközpont hőellátásának biztosítását, amely mellékszolgáltatás részleteit a felek külön szerződésben szabályoznak.
9.
Az üzletrész
9/1. A Társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a Társaság vagyonából Őket megillető hányadot, az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetéteihez igazodik.
9/2. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik.
9/3. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat – ideértve a társasági szerződés megkötését is – csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.
A közös képviselőnek a résztulajdonosok személyében és tulajdoni hányadában beállt valamennyi változást be kell jelentenie a társaságnak. A képviselő személyének megváltozását az új közös képviselőnek kell bejelentenie.
9/4. A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza, csak a társaság számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredményének a taggyűlés által felosztani rendelt részére (osztalék) tarthat igényt.
9/5. A törzstőke leszállítását és a mellékszolgáltatásért járó díjazást kivéve, tilos a törzstőke terhére a tagnak tagsági jogviszonya alapján kifizetést teljesíteni. Azokat a kifizetéseket, amelyeket e tilalom ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tag által jóhiszeműen felvett osztalékra.
10.
Az üzletrész átruházása, jogutódlás
10/1. Az üzletrész a társaság tagjaira – a társaság saját üzletrészét kivéve – a taggyűlés hozzájárulásával átruházható azzal, hogy a tagok egymásnak törzsbetéteikkel arányos elővásárlási jogot biztosítanak.
10/2. Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette, kivéve a Törvény 130. §-ban, valamint a 132. § (3) bekezdésében foglalt eseteket. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben – az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.
10/3. Ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap.
10/4. A Társaság tagjai elővásárlási jogukat törzsbetétjük arányában gyakorolhatják.
10/5. Az elővásárlási jog átruházása semmis. Az elővásárlási jogról érvényesen lemondani nem lehet.
10/6. A tag üzletrészének bírósági végrehajtási eljárás során történő értékesítésénél a többi tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben – az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Ennek során az elővásárlási jog gyakorlására a Törvény 134. §-ban foglaltak irányadóak.
10/7. Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítására pert csak a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet indítani.
10/8. Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a Társaság Taggyűlésének egyhangú határozatával hozott beleegyezése szükséges. A beleegyezés csak akkor tagadható meg, ha az üzletrészét átruházni kívánó tag üzletrészét a konkurencia, vagy a Társaság többi tagja számára nem kívánatos személy részére kívánja elidegeníteni.
10/9. A Társaság tagjai az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás lehetőségét a Taggyűlés egyhangú határozatával hozott jóváhagyásához kötik.
10/10. Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át.
10/11. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli.
10/12. A tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és nyilatkozni kell benne a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
10/13. A tag halálával vagy megszűnésével üzletrésze átszáll a jogutódra. Ha a tag jogutód nélkül szűnik meg, a társaság az üzletrészt – értékének megtérítése mellett – magához vonja.
10/14. Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés esetén osztható fel. A felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges. A törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket az üzletrészek felosztása esetében is alkalmazni kell.
10/15. A társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre a törzsbetétek teljes összegét befizették. A társaság tulajdonába került üzletrész (saját üzletrész) után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat. Az így megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.
10/16. A Társaság tagjai az üzletrész bevonását megengedik. A bevonás elrendelésével a törzsbetét (üzletrész) megszűnik, és értékével a törzstőkét – a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával – csökkenteni kell.
11.
A nyereség felosztása
11/1. A taggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezetők – ha a társaságnál a későbbiekben felügyelő bizottság működik, akkor a felügyelő bizottság által jóváhagyott – javaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.
11/2. Osztalékra a tag csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.
11/3. Nem fizethető a tagoknak osztalék, ha ennek következtében a társaság saját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a társaság törzstőkéjét.
11/4. A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére akkor van lehetőség, ha a taggyűlés által elfogadott, a számviteli törvény előírásai szerint
készített közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz törvényes akadálya.
11/5. A tag a jóhiszeműen felvett osztalék visszafizetésére nem kötelezhető. E rendelkezés nem vonatkozik az év közben a tagnak kifizetett osztalékelőlegre.
11/6. Az adózott eredményt a tagok oly módon osztják fel, hogy abból a QualiTeam-Consult Kft. 60%-os, míg a Városi Szolgáltató Zrt. 40%-os arányban részesül. Az esetleges veszteséget a tagok a törzsbetétek arányában viselik. Ettől az aránytól a taggyűlés egyhangú szavazattal eltérhet.
12.
A Társaság szervezete
A Társaság szervezete: A./ Taggyűlés B./ Ügyvezető
A./ Taggyűlés
1. A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
2. A Társaság minden tagja jogosult a taggyűlés tevékenységében részt venni. A taggyűlésen a tagot erre meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető, a felügyelő bizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
3. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést;
b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;
c) osztalékelőleg fizetésének elhatározása;
d) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;
e) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat;
f) a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása;
g) a Törvény 33. §-ában foglalt kivétellel az ügyvezetők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezetők a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása;
h) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
i) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása;
j) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont] köt;
k) az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése;
l) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
m) a társasági szerződés módosítása;
n) döntés az adásvételi szerződésen kívüli más jogcímen történő üzletrész-átruházás jóváhagyásáról,
o) az ötmillió forint értéknél magasabb, vagy fél évet meghaladó időtartamú szerződések jóváhagyása,
p) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
4. A taggyűlést az ügyvezető hívja össze. A szavazatok legalább egytizedét képviselő tagok a társaság legfőbb szervének összehívását – az ok és cél megjelölésével – bármikor kérhetik. Ha az ügyvezetők ennek harminc napon belül nem tesz eleget, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését az indítványtevő tagok kérelmére - a költségek előlegezése mellett - a cégbíróság hívja össze, az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított harminc napon belül. A taggyűlés dönt arról, hogy a cégbíróság által történt összehívással felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy az ülést összehívók viselik-e.
5. A taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele végett, ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére, illetve a Törvény 124. § (4) bekezdésében megjelölt érték alá csökkent, valamint, ha a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi. Ezekben az esetekben a tagoknak határozniuk kell a törzstőke biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról, illetve a társaságnak közkereseti vagy betéti társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában a társaság megszüntetéséről.
6. A taggyűlést – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a társaság székhelyére kell összehívni, ettől eltérni csak valamennyi tag előzetes hozzájárulásával lehet.
7. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie.
8. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. Ha a társaság tagja törvény, vagy a társasági szerződés rendelkezései szerint valamely ügyben nem szavazhat, az érintett tagot az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
9. A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani.
10. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés időpontját az eredeti taggyűlés meghívójában kell meghatározni. A megismételt taggyűlés legkorábban a meghiúsult taggyűlést követő 8. napra tűzhető ki.
11. Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal ismerteti a tagokkal.
12. Ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik.
13. A taggyűlés az ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésén valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.
14. A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak.
15. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét nyolcnapos határidő kitűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül az ügyvezetők írásban tájékoztatja. Ha bármelyik tag kéri, a taggyűlést össze kell hívni a határozattervezet megtárgyalására.
16. A taggyűlés határozatait – ha törvény vagy a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
17. A társasági szerződés módosításához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A társaság székhelyének, telephelyének és fióktelepének, valamint tevékenységi körének megváltozását taggyűlési jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a döntést ezekben a kérdésekben a taggyűlés egyszerű többséggel hozza meg.
18. A tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez, új kötelezettségek megállapításához, illetve az egyes tagok külön jogainak csorbításához a taggyűlés egyhangú határozatára van szükség.
19. Azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.
20. A taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az ügyvezetők és egy – a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá.
21. Az ügyvezetők a taggyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe.
22. A jegyzőkönyvbe és a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az ügyvezetők által hitelesített másolatot kérhet.
23. A szavazati jog mértéke
A Társaság tagjainak szavazati joga a következőképpen alakul. A már befizetett törzsbetétek minden egyes tízezer forintnyi része után, 1 szavazat illeti meg a tagokat. A szavazati jog mértéke a teljes törzsbetét befizetése után:
QualiTeam-Consult Kft. 600 szavazat 60%
Városi Szolgáltató Zrt. 400 szavazat 40%
B./ Ügyvezető
1. A Társaság ügyvezetője 2006. április 26-tól, 2008. december 31-ig tartó időtartamra:
an.:
…………………………….. sz. alatti lakos.
2. A Társaságot az ügyvezető képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az ügyvezető az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a Társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatja fel. Az ügyvezető által felhatalmazott munkavállalók cégjegyzési joga együttes.
3. Az ügyvezető képviseleti joga korlátlan, a céget önállóan jegyzi.
4. Az ügyvezető e minőségében a Társaság tagjai, illetve munkáltatói által - a Törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem utasítható.
5. Az ügyvezető újraválasztható és a taggyűlés által legalább 3/4-es szavazattöbbséggel hozott határozattal bármikor visszahívható.
6. Az ügyvezető a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
7. A Társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése az ügyvezető kötelezettsége. Az ügyvezető korlátlanul és egyetemlegesen felel azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből, vagy elmulasztásából származnak.
8. Az ügyvezető köteles a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a Társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. A betekintő tagok joggyakorlása nem sértheti a Társaság üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.
9. Az ügyvezető tevékenységét, az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségének vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel a Társasággal szemben.
10. Az ügyvezető a Társaság tagjairól nyilvántartást (a továbbiakban: tagjegyzéket) vezet.
11. Megszűnik az ügyvezetői megbízás:
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással.
12. Az ügyvezető tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a Társaság legfőbb szerve az új ügyvezető megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig az ügyvezető a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
13. A Társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat ügyvezető gyakorolja.
14. Az ügyvezető köteles a Határozatok Könyvének vezetésére és a Társaság egyéb adminisztrációs feladatainak ellátásáról gondoskodni. Elkészítteti a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját és vagyonkimutatását és ezeket a taggyűlés elé terjeszti. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Társasági Törvény, jelen szerződés, illetve a Társaság ügyrendje a hatáskörébe utal.
15. Az ügyvezető tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el, amelynek feltételeit a taggyűlés állapítja meg.
13.
A Társaság cégjegyzése
13/1. A Társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság ügyvezetője az iratokat a gazdasági társaság cégneve felett – hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően – saját névaláírásával látja el.
13/2. A társaság ügyvezetőjének a cégjegyzési joga – a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is – önálló.
14.
A törzstőke felemelése
14/1. Törzstőke felemeléséről a Taggyűlés kizárólag egyhangú határozattal dönthet. Ha a taggyűlés a törzstőke felemelését határozta el, a felemelt törzstőkét – a Törvény 145. § (2) bekezdésében és a 165. §-ban foglalt kivétellel – új törzsbetétek befizetésével (szolgáltatásával) kell fedezni.
14/2. A törzstőkét – a törzstőkén felüli vagyonból történő felemelés esetét kivéve – csak akkor szabad felemelni, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében befizették.
14/3. A törzstőke felemelése előtt bejegyzett társasági tagoknak az új törzsbetétek megszerzésére – a felemelést kimondó határozat meghozatalától számított harminc napon belül – elsőbbségi joguk van. A tagok e jogukat törzsbetéteik arányában gyakorolhatják.
Ha a tagok a megadott határidőn belül nem éltek elsőbbségi jogukkal, az új törzsbetétek megszerzésére az általuk kijelölt személyek, ennek hiányában bárki jogosult.
14/4. A törzstőke felemelésével létrejövő új törzsbetét megszerzéséhez közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat szükséges. A nyilatkozatban meg kell jelölni a
vállalt mellékszolgáltatásokat is, illetve ki kell jelenteni, hogy a nyilatkozattevő a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
14/5. Új törzsbetétek befizetése esetén a törzstőke emelés bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a Társaság rendelkezésére bocsátották és a pénzbetétek legalább felét a Társaság számlájára befizették. A fennmaradó rész legkésőbb Társaság cégbejegyzését követő egy éven belül esedékes készpénzben, a Társaság számláját vezető pénzintézethez történő befizetéssel és ennek megtörténtét az ügyvezetők köteles a cégbíróságnak bejelenteni.
14/6. A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a Társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.
14/7. Azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadtatták el a társasággal, vagy akik az alapítás során egyébként csalárd módon jártak el, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek minden ebből eredő kárért.
14/8. A taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. A törzstőke ilyen felemelése a tagok törzsbetéteit – külön befizetés nélkül – a korábbi törzsbetéteik arányában növeli.
15.
A törzstőke leszállítása
15/1. A taggyűlés a törzstőkét leszállíthatja, a Törvényben meghatározott esetekben pedig köteles azt leszállítani. A törzstőke nem szállítható le hárommillió forintnál alacsonyabb összegre. Ha a leszállítás a törzsbetétek hányadának visszafizetésével történik, a megmaradó törzsbetétek legkisebb összege nem lehet kevesebb százezer forintnál.
15/2. Ha a törzstőke e törvény által előírt leszállítására azért nincs lehetőség, mert ezzel a társaság törzstőkéje a Törvényben meghatározott legkisebb összeg alá csökkenne, a taggyűlés köteles a társaságnak más társasági formában történő átalakulásáról vagy a társaság jogutód nélküli megszűnéséről határozni.
15/3. A törzstőke leszállítása esetében az erről döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy a törzstőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik-e.
15/4. A törzstőke leszállítását kimondó határozatról – a cégbíróságnak történt bejelentést követően – az ügyvezetők a Cégközlönyben kétszer egymás után, harmincnapos időközzel hirdetményt köteles közzétenni. Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni a bejelentés megtételére. Azoknak a hitelezőknek az igényeit, akik a társaságnál a határidő alatt jelentkeztek, és a törzstőke leszállításához nem járultak hozzá, ki kell elégíteni, vagy számukra – le nem járt követelés esetén – biztosítékot kell nyújtani.
15/5. A törzstőke leszállítása alapján a tagoknak visszafizetéseket csak a leszállításnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad teljesíteni.
16.
Kizárás
16/1. A Társaság tagját a bíróság a Társaságnak a tag ellen indított keresete alapján kizárja a Társaságból, ha a tagnak a Társaságban maradása a Társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné.
16/2. A tag nem zárható ki a Társaságból, ha a Társaságnak csak két tagja marad. Nem zárható ki az a tag, aki legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik.
16/3. A perindításról a Társaság legfőbb szerve háromnegyedes szótöbbséggel határoz. A határozatot írásba kell foglalni. Az érintett tag a perindítás kérdésében nem szavazhat. A keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni az illetékes és hatáskörrel rendelkező Bíróságnál.
16/4. A perindítást elhatározó társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat. A bíróság az alperes tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés a tagnak az adózott eredmény felosztása során reá eső részhez való jogát nem érinti.
16/5. A törvény által kötelezőként felsorolt esetek kivételével a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a gazdasági társaság a társasági szerződését nem módosíthatja, újabb tag kizárását nem kezdeményezheti, nem dönthet a társaság átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszűnéséről sem.
16/6. A bíróság által kizárt tag üzletrészének értékesítése az arra vonatkozó szabályok szerint nyilvános árverésen történik, más módon csak a kizárt tag hozzájárulásával lehet értékesíteni az üzletrészt.
17.
A Társaság határozatainak bírósági felülvizsgálata
17/1. A társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Törvény, vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe ütközik.
17/2. A taggyűlés által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát a társaság bármely ügyvezetője, illetve a felügyelő bizottság bármely tagja is kezdeményezheti.
17/3. A jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani.
17/4. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.
17/5. A keresetindítás joga érvényesen nem zárható ki, de nem illeti meg azt a személyt, aki – a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve – a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult.
17/6. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. A jogsértő társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik nem álltak perben.
18.
A Társaság megszűnése
18/1. A Társaság megszűnik, ha
a) elhatározza jogutód nélküli megszűnését;
b) elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását);
c) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
d) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését;
e) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
f) más megszűnési feltétel megvalósult; A Társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg.
18/2. A társaság megszűnésének elhatározásához a taggyűlésnek legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt az adózott eredményből történő részesedés arányában kell felosztani a társaság tagjai között. A társaság vagyonának felosztására csak a társaság törlését követően kerülhet sor.
18/3. Ha a végelszámolás megindításakor, illetve a felszámolás elrendelésekor a társaság törzstőkéje még nem kerül teljes egészében befizetésre, a végelszámoló, illetve a felszámoló jogosult a még nem teljesített befizetésekre vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni és annak teljesítését a tagoktól megkövetelni, ha arra a társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében szükség van.
18/4. Ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként, az arra vonatkozó szabályok alkalmazásával tovább működik.
19.
Záró rendelkezések
19/1. A Társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a Társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással,
hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. A létrehozni kívánt Társaság kijelölt vezető tisztségviselői a Társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a Társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a Társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezni.
19/2. A cégjegyzéket érintő minden változást a Cégbíróságon 30 napon belül be kell jelenteni.
19/3. A Társaság tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Társaság tevékenységével, illetve a tagsági viszonyuk során a Társasággal, vagy partnereivel kapcsolatosan tudomásukra jutott, valamennyi információt kötelesek üzleti titokként kezelni és azt illetéktelen harmadik személyekkel szemben megőrizni. A tagokat ezen kötelezettségük a tagsági viszony megszűnését követően is korlátlan ideig terheli.
19/4. Jelen Társasági Szerződésben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi CXLIV. törvény, valamint az egyéb idevonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Szerződő Felek ezen Társasági Szerződést, mint akaratukkal és kifejezni kívánt szándékukkal mindenben megegyezőt, elolvasás és értelmezés után jóváhagyólag írták alá.
Szentendre, 2006. május
…………………………………… …………………………………… QualiTeam-Consult Kft. Városi Szolgáltató Zrt.
**************** ***************
ügyvezető cégvezető
Ellenjegyzem: