ATLASZ ÁLTALÁNOS TŰZ- ÜZEMSZÜNETBIZTOSÍTÁS
<.. image(A képen munka, munkaruházat látható Automatikusan generált leírás) removed ..>
ATLASZ ÁLTALÁNOS TŰZ- ÜZEMSZÜNETBIZTOSÍTÁS
ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
TÜSZ 002-2017
Általános Tűz-üzemszünetbiztosítás
Biztosítási termékismertető
A társaság: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe A termék: Általános Tűz-üzemszünetbiztosítás
A termékre vonatkozó teljes körű tájékoztatás a termék részletes Biztosítási feltételeiben érhető el. Szabályzat száma: Általános Tűz-üzemszünetbiztosítás (MJK: TÜSZ 002-2017)
Milyen típusú biztosításról van szó?
Jelen biztosítás kiegészítő biztosításként köthető az alap-kárbiztosítási (tűzbiztosítási) szerződéshez. Az Üzemszünet biztosítás megtéríti a kapcsolódó alap-kárbiztosítás által fedezett események következtében fellépő üzemszüneti károkat: az üzem nyereségének elmaradását és a folyó üzemeltetési költség ráfordításokat a biztosító feltételei szerint.
Mire terjed ki a biztosítás?
Amennyiben az alap-kárbiztosítás alapján fedezett anyagi kár a biztosított üzem teljes vagy részleges leállását okozza, a Biztosító megtéríti az ezáltal keletkezett üzemszüneti károkat.
Anyagi kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy sérülését, megsemmisülését, elvesztését a feltételben felsorolt biztosítási események valamelyike okozta és az így keletkezett dologi kár miatt a biztosító az alap-kárbiztosítás alapján kárkifizetést teljesít vagy teljesített.
Üzemszüneti kárnak minősül az üzem nyereségének elmaradása és a folyó üzemeltetési költség a biztosított üzemben, amennyiben az anyagi kár a fedezet igazoló dokumentumban jelzett biztosított telephelyen történt.
Elmaradó üzemi nyereség minden olyan nyereség, amelyet a szerződő zavartalan üzemelés mellett az üzemszünet ideje alatt, legfeljebb azonban a felelősségvállalás ideje alatt az üzem kieső szolgáltatásaival elérne, ha a biztosítási esemény nem következett volna be.
A folyó üzemeltetési költségek azok a szükséges ráfordítások, amelyeket a szerződőnek az üzemszünet ideje alatt, legfeljebb azonban a felelősségvállalási idő alatt feltétlenül fenn kell tartania, hogy az üzemi létesítmény helyreállítása után az üzem újbóli beindítását a korábbi mértékben a lehető leghamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek kifizetésére ezalatt az idő alatt jogilag köteles. Ezek tehát az úgynevezett állandó költségek.
A szakértői költségek a biztosítási összegen belül, annak maximum 10 %-ig térülnek.
A biztosító - a biztosítási összegen, illetve a megállapított limiten belül,- a Fedezet igazoló dokumentumban meghatározott limit mértékéig, pótdíj ellenében megtéríti a biztosított káresemény miatt bekövetkező üzemszüneti veszteség csökkentésére irányuló olyan többletköltségeket (megnövekedett működési költségek), melyek az alap üzemszünet biztosítási fedezetben nem térülnek.
A Biztosítás részletes feltételeiről részletes felvilágosítást a vonatkozó Biztosítási feltételekben talál.
Mire nem terjed ki a biztosítás?
Nem számítanak anyagi károknak azok a károk, amelyek:
háborús esemény vagy belső nyugtalanságok és ezekkel kapcsolatos katonai és rendőri intézkedések, földrengés, földcsuszamlás, talajsüllyedés, föld alatti tűz, atomenergia károsító hatása miatt keletkeztek,
továbbá abból állnak, hogy készpénz, értékpapírok, üzleti iratok és dokumentumok és egyéb adathordozók megsérülnek, vagy megsemmisülnek vagy elvesznek,
villamos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben keletkezetek, ha ezek a villamos áram energiája folytán fényjelenség kíséretében vagy a nélkül sérülnek, vagy semmisülnek meg.
A Biztosító nem téríti meg a többlet károkat, ha azok
rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkező események vagy tartós állapotok folytán,
az üzem telephelyének bővítése vagy felújítása vagy a biztosítási esemény utáni bővítés, felújítás során keletkeztek, hatósági újjáépítési vagy üzemkorlátozások folytán,
az üzem telephelyének helyreállításánál rendkívüli késedelmek, így pl. tulajdon-, birtok- vagy haszonbérleti viszonyok tisztázása, örökségek, perek lebonyolítása és hasonlók folytán keletkeztek, illetve
azáltal nőnek, hogy a szerződő nem gondoskodik idejében a megsérült, megsemmisült vagy elveszett dolgok helyreállításáról vagy nem áll neki elegendő tőke rendelkezésére.
Olyan üzemszünetekért, amelyek következményei jelentős ráfordítások nélkül is kiküszöbölhetők az üzemben, a Biztosító nem felelős.
Nem számítanak elmaradó üzemi nyereségnek, valamint folyó üzemeltetési költségeknek (állandó költségeknek): a fogyasztási és forgalmi adók, valamint a vagyon után fizetendő rendkívüli adók;
a ráfordítások áruk, nyersanyagok megszerzésére, amennyiben azok nem az üzem fenntartását szolgálják;
azok a nyereségek és ráfordítások, amelyek nem függenek össze a tulajdonképpeni üzemmel, pl a tőke-, spekulációs és telekügyletek;
azok a kötbérek vagy kártérítések, amelyek határidők, kötelezettségek be nem tartása következtében keletkeztek.
A biztosítás valamennyi fedezetéhez kapcsolódó további mentesüléseket a részletes Biztosítási feltételek tartalmazzák.
Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben?
A Biztosító felelőssége az üzemszüneti kár bekövetkezésének időpontjával kezdődik és alap esetben 12, de maximum 18 hónapon át tart.
A biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított nem teljesítette könyvviteli kötelezettségét és e miatt a kár jogalapját vagy összegszerűségét meghatározó lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
A biztosítás önrészesedése –amennyiben a fedezet igazoló dokumentumban nem kerül rögzítésre,- 2 nap, melynél rövidebb üzemszünet esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn.
Ha a biztosított üzem a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem eredményezett volna üzemi nyereséget a felelősségvállalás ideje alatt, akkor a szerződőt nem illeti meg a kártérítés.
A szerződőt nem illeti meg az üzemeltetési költségek megtérítése, ha az üzemben felhasználandó üzemeltetési költségeket
-a felelősségvállalás ideje alatt,- a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gazdálkodhatta volna ki.
Amennyiben az üzemszünet tartama alatt a biztosított kárt szenvedett telephelyéről terméket vagy szolgáltatást értékesítenek, akkor ez a bevétel a kár összegéből levonásra kerül.
A biztosítás valamennyi fedezetéhez kapcsolódó további mentesüléseket a részletes Biztosítási feltételek tartalmazzák.
Hol érvényes a biztosításom?
• Megjelölt kockázatviselési helyen/helyeken és területi hatályon belül.
Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? • Díjfizetési, könyvviteli, közlési és változásbejelentési kötelezettség • Kármegelőzési, kárbejelentési és kárenyhítési kötelezettség A Biztosító szolgáltatási kötelezettségeivel kapcsolatos részletes szabályokért kérjük tanulmányozza a Biztosítási feltételek erre vonatkozó részét. |
Mikor és hogyan kell fizetnem? A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének napján, a további biztosítási időszakokra pedig a biztosítási évforduló napján esedékes. Az egy biztosítási időszakra járó biztosítási díjat egy összegben, előre kell megfizetni, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg (a kötvényen feltüntetésre kerül). Az egy évnél rövidebb határozott időtartamú biztosítás díjfizetése egyszeri és ez a biztosítási időtartam első napján esedékes. A biztosítási időszak egy év. |
Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A kockázatviselés kezdetként megadott nap 0:00 órájától. A kockázatviselés vége határozott tartam esetén a kockázatviselés végeként megadott nap, határozatlan tartam esetén fordulónapon évente megújul (amennyiben nem kerül felmondásra). A Biztosító kockázatviselésének tartamára vonatkozó részletes szabályokért kérjük tanulmányozza a Biztosítási feltételek erre vonatkozó részét. |
Hogyan szüntethetem meg a Szerződést? A határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban a biztosítási időszak végére (évforduló) mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap. Határozott tartamú szerződés egyoldalú felmondására nincs lehetőség. |
ATLASZ ÁLTALÁNOS TŰZ-ÜZEMSZÜNETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 5
II). ÜZEMSZÜNETI KÁR, BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA 6
III). ELMARADÓ ÜZEMI NYERESÉG ÉS FOLYÓ ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK 6
IV). BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, FEDEZET FELTÖLTÉS SZABÁLYAI, BIZTOSÍTÁSI DÍJ 7
V). FELELŐSSÉGVÁLLALÁS IDEJE 7
VI). KÖNYVVITELI KÖTELEZETTSÉG 7
VII). A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI KÁR ESETÉN 7
VIII). A BIZTOSÍTÁS ÖNRÉSZESEDÉSE 8
X). A RÁFORDÍTÁSOK MEGTÉRÍTÉSE 10
XII). A KÁRTÉRÍTÉS KIFIZETÉSE 10
XIII). JOGVISZONY KÁRESEMÉNY UTÁN 10
XIV). A TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRŐL ÉS SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL 11
XV). PANASZKEZELÉS ÉS JOGVITÁK RENDEZÉSE 22
XVI). A BIZTOSÍTÓ ADATAI, IRODÁJA 22
XVII). A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013.ÉVI V. TÖRVÉNY BIZTOSÍTÁSI FEJEZETÉBEN TALÁLHATÓ
I. MELLÉKLET - ALAP ÉS KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK FOGALMI MEGHATÁROZÁSAI 23
II. ROBBANÁS- ÉS ÖSSZEROPPANÁSKÁROK 24
V. XXXXX, BELVÍZ- ÉS FELHŐSZAKADÁS ÁLTAL OKOZOTT VÍZKÁROK 25
VI. VÍZVEZETÉKTÖRÉSBŐL EREDŐ VÍZKÁROK 26
VII. A TECHNOLÓGIAI CSŐVEZETÉKEK TÖRÉSÉBŐL EREDŐ KÁROK 26
II. MELLÉKLET - MEGNÖVEKEDETT MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK FEDEZETE 28
III. MELLÉKLET - MEGNÖVEKEDETT MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ADATLAP (EXTRA EXPENSES) 29
KIEGÉSZÍTŐ ZÁRADÉK A COLONNADE ÁLTALÁNOS TŰZ-ÜZEMSZÜNETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEIHEZ 30
ATLASZ ÁLTALÁNOS TŰZ-ÜZEMSZÜNETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe a következő feltételek mellett nyújt biztosítási fedezetet a vállalkozások - továbbiakban: Biztosítottak - részére.
Jelen biztosítás kiegészítő biztosításként köthető az alap-kárbiztosítási (tűzbiztosítási) szerződéshez.
Amennyiben jelen feltétel másként nem rendelkezik, úgy az alap-kárbiztosítási (tűz, vagy elemi kár és kiegészítő kockázatokra vonatkozó biztosítási) feltételekben foglaltak az irányadók.
1) Amennyiben anyagi kár a biztosított üzem teljes vagy részleges leállását okozza, a Biztosító a következő rendelkezések szerint téríti meg az ezáltal keletkezett üzemszüneti károkat (II. fejezet).
2) Az 1.) bekezdés értelmében anyagi kárnak minősül az üzemeltetést szolgáló valamely eszköz megsérülése vagy megsemmisülése, ha azok károsodásának oka:
a) tűz, villámcsapás, vagy robbanás (összeroppanás);
b) személyzettel ellátott légi járművek, azok részei és rakományai lezuhanása vagy összeütközése;
c) földrengés, földcsuszamlás, föld és kőomlás, valamint ismeretlen üreg beomlása;
d) xxxxx, belvíz, felhőszakadás;
e) vízvezetéktörés;
f) technológiai vezetéktörés;
g) légi jármű lezuhanása; vagy
h) oltás, bontás vagy kiürítés során ezeknek az eseményeknek valamelyikével összefüggésben
i) keletkeztek.
Anyagi kárnak minősül továbbá bármely, az üzemeltetést szolgáló eszköz elvesztése a fent felsorolt események valamelyikével összefüggésben.
A jelen feltételek szempontjából a biztosított eszköz sérülése, megsemmisülése, elvesztése csak abban az esetben minősül az 1.) bekezdés szerinti anyagi kárnak, ha a fent felsorolt okok valamelyike miatt bekövetkezett dologi kár miatt a biztosító az alap-kárbiztosítás alapján kárkifizetést teljesít vagy teljesített.
3) A fenti alap és kiegészítő kockázatok (2/a – 2/h) meghatározásait az I. Melléklet tartalmazza.
4) Nem számítanak az 1. bekezdés értelmében vett anyagi károknak azok a károk, amelyek:
a) bármilyen jellegű háborús esemény (beleértve a semlegesség megsértését) vagy belső nyugtalanságok és ezekkel kapcsolatos katonai és rendőri intézkedések esetében, földrengés, földcsuszamlás, talajsüllyedés, föld alatti tűz vagy olyan rendkívüli események esetében, amelyek atomenergia károsító hatásának rovására írhatók, ha a szerződő nem bizonyítja, hogy a kár sem közvetlenül, sem közvetetten nem áll összefüggésben ezekkel az eseményekkel vagy a következtükben fellépő állapotokkal,
b) továbbá abból állnak, hogy készpénz, értékpapírok és üzleti feljegyzések, így okiratok, tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok, mágnestárolók és egyéb adathordozók, bármilyen jellegű üzleti könyvek vagy iratok megsérülnek, vagy megsemmisülnek vagy elvesznek,
c) villamos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben keletkezetek, ha ezek a villamos áram energiája folytán fényjelenség kíséretében vagy a nélkül sérülnek, vagy semmisülnek meg.
Az ilyen folyamatok folytán az illető gépeken, készülékeken vagy berendezéseken kívül keletkező tűz- vagy robbanáskárok azonban anyagi károk a 2. bekezdés értelmében.
A biztosító -a biztosítási összegen, illetve a megállapított limiten belül,- a Fedezet igazoló dokumentumban meghatározott limit mértékéig, pótdíj ellenében megtéríti a biztosított káresemény miatt bekövetkező üzemszüneti veszteség csökkentésére irányuló olyan többletköltségeket (megnövekedett működési költségek), melyek az alap üzemszünet biztosítási fedezetben nem térülnek. Az ide tartozó károk térítésének feltételeit a II. Melléklet tartalmazza.
II). ÜZEMSZÜNETI KÁR, BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA
1) Üzemszüneti kárnak minősül az üzem nyereségének elmaradása (III. fejezet 1.) és a folyó üzemeltetési költség ráfordítások (III. fejezet 2.) a biztosított üzemben, amennyiben az anyagi kár a fedezet igazoló dokumentumban jelzett biztosított telephelyen történt.
2) A Biztosító nem téríti meg a többlet károkat, ha azok
a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkező események vagy tartós állapotok folytán,
b) az üzem telephelyének bővítése, vagy felújítása során keletkeztek az üzemben, és amelyek a biztosítási esemény után a bővítés, felújítás az üzem helyreállítása során,
c) hatósági újjáépítési vagy üzemkorlátozások folytán,
d) az üzem telephelyének helyreállításánál rendkívüli késedelmek, így pl. tulajdon-, birtok- vagy haszonbérleti viszonyok tisztázása, örökségek, perek lebonyolítása és hasonlók folytán keletkeztek, illetve
e) azáltal nőnek, hogy a szerződő nem gondoskodik idejében a megsérült, megsemmisült vagy elveszett dolgok helyreállításáról vagy nem áll neki elegendő tőke rendelkezésére.
3) Olyan üzemszünetekért, amelyek következményei jelentős ráfordítások nélkül is kiküszöbölhetők az üzemben, a Biztosító nem felelős.
III). ELMARADÓ ÜZEMI NYERESÉG ÉS FOLYÓ ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK
1) Elmaradó üzemi nyereség minden olyan nyereség, amelyet a szerződő zavartalan üzemelés mellett az üzemszünet ideje alatt, legfeljebb azonban a felelősségvállalás ideje alatt (V. fejezet) az üzem kieső szolgáltatásaival
a) termelő üzemek esetében a termelésből,
b) szolgáltató üzemek esetében szolgáltatásból,
c) kereskedelmi ügyletek esetében áruk eladásából
xxxxxx, ha a biztosítási esemény nem következett volna be.
2) A folyó üzemeltetési költségek azok a szükséges ráfordítások, (pl. fizetések, munkabérek, helyiségek bérleti díjai, adók, illetékek, tartozásokra szerződés szerint fizetendő kamatok a biztosított vállalatokba befektetett idegen tőkéért, méltányos leírások, és egyebek), amelyeket a szerződőnek az üzemszünet ideje alatt, legfeljebb azonban a felelősségvállalási idő alatt (V. fejezet) feltétlenül fenn kell tartania, hogy az üzemi létesítmény helyreállítása után az üzem újbóli beindítását a korábbi mértékben a lehető leghamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek kifizetésére ezalatt az idő alatt jogilag köteles. Ezek tehát az úgynevezett állandó költségek.
3) Nem számítanak elmaradó üzemi nyereségnek, valamint folyó üzemeltetési költségeknek (állandó költségeknek)
a) a fogyasztási és forgalmi adók, valamint a vagyon után fizetendő rendkívüli adók;
b) a ráfordítások áruk, nyers-, segéd- és üzemanyagok megszerzésére, amennyiben azok nem az üzem fenntartását szolgálják;
c) azok a nyereségek és ráfordítások, amelyek nem függenek össze a tulajdonképpeni gyártó, kereskedelmi és kisipari üzemmel, például a tőke-, spekulációs és telekügyletből származók;
d) azok a kötbérek vagy kártérítések, amelyek a szerződőt szállítási és elkészítési határidők vagy egyéb vállalt kötelezettségek be nem tartása következtében terhelik.
4) A megnövekedett működési költségek részletezett biztosítási összegét a III. melléklet szerinti adatlap tartalmazza, melyet
igény esetén kérünk kitölteni.
IV). BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, FEDEZET FELTÖLTÉS SZABÁLYAI, BIZTOSÍTÁSI DÍJ
1) Biztosítási összegnek az üzemi nyereség (III. fejezet 1.) és a fedezet igazoló dokumentumban jelzett folyó üzemeltetési költségek (III. fejezet 2.) számítanak, amelyeket a szerződő az üzem megszakítása nélkül a káresemény bekövetkezését követő 12 hónap alatt kigazdálkodott volna (éves összeg, V. fejezet).
2) A Biztosítási összeg a folyó évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.
3) Ha a biztosítási összeg 12 hónapos, akkor az megegyezik a kártérítési limittel. A 12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb fedezetvállalási idő esetében a biztosítási összeg az időtartammal arányosan növekszik, vagy csökken.
4) A díjszámítás alapját az egy teljes elszámolási év mértékében vett biztosítási összeg képezi üzemi nyereségre és folyó üzemeltetési költségekre (éves összeg).
5) A jelen terméket értékesítő függő biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. A jelen terméket értékesítő független biztosításközvetítő jogosult az ügyféltől összegszerűségi korlát nélkül biztosítási díjat átvenni, de nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. A jelen terméket értékesítő függő és független biztosításközvetítő továbbá nem jogosult a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni.
A Biztosító felelőssége az üzemszüneti kár bekövetkezésének időpontjával kezdődik (II. fejezet) és alap esetben 12, de maximum 18 hónapon át tart. Ilyen esetben a biztosítási összeg a fedezetvállalási idővel arányosan növekszik. Olyan üzemek esetében, amelyek egész éven át megszakítás nélkül és nagyobb szezonális ingadozások nélkül működnek, az üzemi nyereség és a folyó üzemeltetési költségek éves összegének alapulvételével rövidebb időszakra is megállapítható a fedezeti időtartam. Ebben az esetben a Biztosító felelőssége az éves összegnek a rövidebb felelősségvállalási idővel arányos részére korlátozódik (kártérítési limit).
VI). KÖNYVVITELI KÖTELEZETTSÉG
1) A szerződő köteles szabályszerű könyveket és feljegyzéseket vezetni, leltárakat felvenni és mérlegeket készíteni és ezeket, amennyiben a folyó üzleti évre és az azt megelőző három évre vonatkoznak, megsemmisülés elleni védelemül biztonságosan és külön-külön megőrizni.
2) Ennek a kötelességnek a megsértése esetén a Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, hacsak a szerződő nem bizonyítja, hogy a kötelességszegés sem szándékosságon, sem durva hanyagságon nem alapszik, vagy hogy sem a káresemény megállapítását, sem a Biztosítóra háruló szolgáltatás mértékét nem befolyásolta.
A biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be, amennyiben az 1.) bekezdésben foglalt kötelezettségét a Biztosított nem
teljesítette és e miatt a kár jogalapját vagy összegszerűségét meghatározó lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
VII). A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI KÁR ESETÉN
1) A biztosított anyagi kár esetén (I. fejezet 2.), amelynek üzemmegszakítás lehet a következménye, és amelyért a szerződő kártérítési igénnyel lép fel a Biztosító felé, az alábbi kötelezettségei vannak:
a) lehetőség szerint gondoskodnia kell a kár elhárításáról és csökkentéséről, és eközben követnie kell a Biztosító utasításait, ha a körülmények megengedik, ilyen utasításokat be kell szereznie. A ráfordítások megtérítése végett lásd
a XI. fejezetet;
b) miután a kárról tudomást szerzett, haladéktalanul bejelentést kell tennie a Biztosítónak telefaxon, táviratilag vagy
telefonon, illetve e-mailen;
c) a Biztosítónak, annak megbízottjának és szakértőjének lehetővé kell tennie a kár okára és mértékére vonatkozó mindenfajta vizsgálatot, minden ezt szolgáló felvilágosítást, jegyzőkönyvbe kell mondania vagy írásban meg kell adnia és a bizonylatokat be kell nyújtania. Ebből a célból kiváltképpen a folyó üzleti év és az azt megelőző három év üzletmenetére vonatkozó üzleti könyveket, leltárakat és mérlegeket, valamint betétkönyveket, számlákat és bizonylatokat kell rendelkezésre bocsátania, amennyiben ezeknek az üzleti éveknek az üzletmenete számításba jön annak megítélése szempontjából, hogyan alakulna az üzletmenet a felelősségvállalás ideje alatt az üzemmegszakítás nélkül.
2) A szerződőnek a kárfelmérés során minden írásbeli és szóbeli adatot pontosan meg kell adnia a Biztosítónak. A Biztosító azonban köteles a tudomására jutott tényeket titokban tartani.
3) kötelezettség alól, hacsak a kötelességmulasztás sem szándékosságon, sem durva hanyagságon nem alapul. A szerződő/biztosított kötelességmulasztásának okától függetlenül nem áll azonban be a biztosító fizetési kötelezettsége, amennyiben e mulasztás miatt a kár jogalapját vagy összegszerűségét meghatározó lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
A VII. fejezet 1. és 2. bekezdésben megjelölt kötelességek durva hanyagságból történő megszegése esetén a Biztosító fizetési kötelezettsége csak olyan mértékig áll fenn, amilyen mértékben a kötelességszegés sem a káresemény megállapítását, sem a Biztosítóra háruló szolgáltatás mértékét nem befolyásolta. Durva hanyagságból elkövetett mulasztás esetén a VII. fejezet 1. bekezdés a.) pontjában meghatározott elhárítási és kárcsökkentési kötelezettségre vonatkozóan a Biztosító fizetési kötelezettsége csak olyan mértékben áll fenn, amennyiben a kár a kötelesség kellő teljesítése esetén sem lett volna kisebb.
VIII). A BIZTOSÍTÁS ÖNRÉSZESEDÉSE
A biztosítás önrészesedése –amennyiben a fedezet igazoló dokumentumban nem kerül rögzítésre,- 2 nap, melynél rövidebb üzemszünet esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn.
1) A Biztosítónak a kártérítési kötelezettség mértékének megállapításakor a felelősségvállalás ideje alatt fellépő alábbi tényezőket kell figyelembe vennie:
- a piaci helyzet és a különleges üzleti és műszaki üzemi viszonyok,
- az üzemeltetési rendszer esetlegesen bekövetkezett változása,
- az értékesítési viszonyok,
- vis major kihatása,
- sztrájk,
- bojkott,
- kizárás,
- a szerződő csődje,
- kényszeregyezségi eljárás.
A kár megállapításakor figyelembe kell venni továbbá azt a nyereséget, amely a nyersanyag és a félkész áruk értékesítése esetén a biztosítási esemény után elérhető, pót-, szükség- vagy bérüzem lehetőségét, valamint annak lehetőségét, hogy a kiesést az üzem újraindítása után fokozott gyártási tempóval, megmunkálással vagy az áruk értékesítésével vagy más megerősített üzemi szolgáltatásokkal a felelősségvállalás ideje alatt vagy annak lejárta után megfelelő határidőn belül pótolni lehet.
Nem kell megtéríteni azokat az üzemeltetési költségeket, amelyek a tovább működő részüzemre esnek.
2) Azoknak az üzemeknek az esetében, amelyeknél az üzemi nyereség nem egyenletesen oszlik el az üzemelés egész évére, ezt a körülményt figyelembe kell venni a felelősségvállalás ideje alatt elmaradó üzemi nyereség kiszámításakor.
3) A kártérítés megállapításánál a káresemény bekövetkezése idején fennálló biztosítási összeget (IV. fejezet, pótlási érték) vesszük alapul.
4) A biztosításnál alapul vett biztosítási összegek (IV. fejezet) nem alapozzák meg a biztosított üzemi nyeresége és üzemeltetési költségei helyességének bizonyítékát.
5) Ha a biztosított üzem a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem eredményezett volna üzemi nyereséget a felelősségvállalás ideje alatt, akkor a szerződőt nem illeti meg a kártérítés.
6) A szerződőt nem illeti meg az üzemeltetési költségek megtérítése, ha az üzemben felhasználandó üzemeltetési költségeket -a felelősségvállalás ideje alatt,- a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gazdálkodhatta volna ki.
7) A megtérítendő üzemeltetési költségek kiszámításakor a 2. bekezdésben jelzett üzemek esetében tekintettel kell lenni arra, hogy mennyire gazdálkodhatók ki a felelősségvállalás ideje alatt fenntartandó üzemeltetési költségek a felelősségvállalás idején kívül eső időszakban.
8) Az elmaradó üzemi nyereséget és az erre eső kártérítést -másfajta megállapodás hiányában,- a valószínű üzemmegszakítás teljes időtartamára, legfeljebb azonban a felelősségvállalás idejére előre meg kell állapítani. A fenntartandó üzemeltetési költségeket és az ezekre eső kártérítést előre meg kell állapítani a fenti időtartamra, mégpedig külön-külön minden naptári hónapra. Ha azonban legkésőbb az utolsó havi fizetésnél (XIV. fejezet) kiderül, hogy a szerződő megtakarítást ért el ezeknél az üzemeltetési költségeknél, akkor a Biztosító által fizetendő kártérítést utólag ennek megfelelően helyesbíteni kell. A Biztosító kérésére havonta kimutatást kell benyújtani a ténylegesen felhasznált üzemeltetési költségekről.
9) A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, ugyanakkor a vonatkozó biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt.
A Biztosító a jelen biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (Biztosított/Szerződő), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből az általános forgalmi adó összege kiszámítható.
10) Káresemény utáni árbevételek
Amennyiben az üzemszünet tartama alatt a biztosított kárt szenvedett telephelyéről terméket vagy szolgáltatást értékesítenek, akkor ez a bevétel a kár összegéből levonásra kerül.
11) Különállási záradék
Amennyiben a biztosított telephelyen több önálló részleg található és ezek üzleti tevékenységének eredménye elkülöníthető, akkor az állandó költségek és nettó profit, valamint a megnövekedett működési költségek térítését is külön-külön kell megállapítani.
12) Új üzleti tevékenység
Amennyiben a káresemény a tevékenység megkezdését követően az első teljes üzleti év befejezése előtt következik be, akkor a kártérítés mértékét a tevékenység kezdetétől a kárig terjedő időszak adataiból időarányosan számítjuk.
X). A RÁFORDÍTÁSOK MEGTÉRÍTÉSE
1) Azok a ráfordítások, amelyeket a szerződő az üzemszüneti kár elhárítása vagy csökkentése érdekében eszközöl, a Biztosítót terhelik:
a) amennyiben csökkentik a Biztosító kártérítési kötelezettségét, vagy
b) amennyiben a szerződő ezeket a körülmények szerint szükségeseknek ítélheti és sürgősségük miatt azonban előzőleg nem szerezhette meg a Biztosító beleegyezését. Ebben az esetben a Biztosítót haladéktalanul értesíteni kell a megtett intézkedésekről.
2) A ráfordítások nem kerülnek megtérítésre, amennyiben
a) ezek folytán a felelősségvállalási időn túl haszon keletkezik a szerződő számára,
b) ezekkel olyan nyereséget vagy folyó üzemeltetési költségeket gazdálkodnak ki, amelyek nincsenek biztosítva,
c) ezek a kártérítéssel együtt meghaladják a felelősségvállalási összeget, hacsak nem a Biztosító valamely utasításán
alapulnak.
3) Alulbiztosítás esetén a ráfordításokat csak olyan arányban kell megtéríteni, mint az üzemszüneti kárt.
4) A szakértői költségek a biztosítási összegen belül, annak maximum 10 %-ig térülnek.
5) Az oltás,- bontás költségei az alap biztosítás keretein belül kerülnek megtérítésre.
1) A szakértők megállapításából, ha a két szerződő fél az üzemszüneti kár bekövetkezése után nem egyezik meg erről másként a fedezet igazoló dokumentum minden egyes tételére vonatkozóan a következőknek kell kiderülniük:
a) a III. fejezet szerinti biztosítási összeg;
b) a valószínű üzemszünet mértéke és időtartama;
c) az elmaradó üzemi nyereségben a biztosítási esemény által okozott kár összege és amennyiben az üzemszünet tartama meghaladja a felelősségvállalás idejét, az elmaradt üzemi nyereségből a felelősségvállalás idejére eső kár összege;
d) a fenntartandó üzemeltetési költségek, amelyek a kártérítésnél számításba jönnek, és a havonta ezekre fordítandó összeg.
2) A szakértők akár csak a Biztosító, kötelesek titokban tartani a számukra ismeretessé vált tényeket.
1) Ha az üzemszünet kezdetétől számított egy hónap eltelte után és minden további hónap eltelte után lehetőség van arra, hogy megállapítsák azt az összeget, amelyet a Biztosítónak az üzemszünet eltelt idejére minimálisan meg kell térítenie, a szerződő kérheti, hogy ezt az összeget fizessék ki neki úgy, hogy az össz-szolgáltatásba majd beszámítják.
2) Amíg a kártérítés összegét nem állapítják meg egyetértésben vagy szakértői eljárással (XI. fejezet), a Biztosító kárkifizetésre nem kötelezhető.
XIII). JOGVISZONY KÁRESEMÉNY UTÁN
Az üzemszüneti kár bekövetkezése után a fedezet összege a biztosítási időszak hátralevő részére nézve csökken a kártérítés összegével, hacsak a szerződő –a biztosítási időszakon belül,- az üzemelés újrakezdése után haladéktalanul és még egy további kár bekövetkezése előtt be nem fizeti azt a pótdíjat, melyet a Biztosító a fedezet összegének eredeti mértékre történő feltöltése miatt állapított meg. A pótdíj befizetését követő biztosítási időszak kezdetével ismét az eredeti fedezeti összeg, biztosítási összeg és biztosítási díj van érvényben.
XIV). A TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRŐL ÉS SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL
Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggenek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135. § (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit.135. § (1) bekezdésében 3 meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele, vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével, [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,” [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat-kezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138. § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó– és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit. 138 § (1) és Bit. 138 § (6) bekezdésekben, a Bit. 1-37. §-ban, a Bit. 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit. 138 § (1) bekezdésben meghatározott szervek
alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábító- szerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem
minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére
hivatkozva nem tagadhatja meg.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a
138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka
A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.
A Bit. 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) Állami Számvevőszékkel,
d) Gazdasági Versenyhivatallal,
e) A központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellen-őrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
f) Vagyonellenőrrel,
g) Információs Központtal,
h) A mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében – az agrárkár- megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.
Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az
Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás– és Foglalkoztatói nyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás– és Foglalkoztatói nyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.
A Bit. 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke– és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.
(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkör- ön kívül nem használható fel.
Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A biztosítotti veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149 § (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok
vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
A Biztosító ennek keretében,
(i) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149 § (3) bek. a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;
(ii) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek. a)-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá
(iii) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy (1) évig kezelhető. A megkereső Biztosító az e célból végzett megkeresésről, és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a Bit. 149 § (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók Az adatok kezelője a Colonnade Insurance S.A.
Az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei:
email: xxx@xxxxxxxxx.xx, telefon: (00-0) 000-0000,
levelezési címe: 1426 Budapest, Pf.:153
A kezelt adatok kategóriái
személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, név, szám, születési idő és hely, cím, telefonszám, online azonosító;
különleges adat: egészségügyi adatok
Az adatkezelés célja
A Biztosító az ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggenek. Az adatkezelés célja a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb cél lehet.
Az adatkezelés céljai közé tartozik az ENSZ, az EU vagy más által elrendelt gazdasági szankcióknak, illetve a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésére vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása. Ezzel kapcsolatban a Biztosító személyes adatokat (név) továbbíthat adatfeldolgozóinak az Amerikai Egyesült Államokba az Európai Bizottság megfelelőségi határozata, illetve a Privacy Shield Egyezmény alapján.
A xxxxxxxxx.xx honlapon keresztül online történő szerződéskötések a Távért tv. és az Eker tv. hatálya alá esnek, ezért az adatkezelések további célja a fentiek mellett az ezen jogszabályok által előírt fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség teljesítésének a bizonyítása, a biztosítási szerződés megkötésének a bizonyítása, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése.
A Biztosító adatkezelése a biztosítási szerződés megkötésével, míg kárbejelentés, szolgáltatási igény bejelentése és a szerződéssel kapcsolatos információkérés során megadott adatok esetén a bejelentés kérés elküldésével megadottnak tekintett önkéntes hozzájáruláson alapul. Amennyiben utasbiztosítási szolgáltatási igény teljesítésével kapcsolatban a biztosított létfontosságú érdekeinek védelmére az szükséges, akkor a biztosító egészségügyi adatokat továbbíthat az Európai Unión kívüli országokba az ilyen adattovábbítások körülményeiről a Biztosító a továbbításkor tájékoztatja az érintettet.
A Biztosító a panaszügyintézése során tudomására jutott személyes adatokat a Bit. 159. § panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezeli, és az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. A Biztosító adatkezelése a Bit. fenti rendelkezésén alapuló kötelező adatkezelés.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti. A hangfelvétel rögzítését a Bit. fent hivatkozott szakasza rendeli el kötelezően.
Az adatkezelések időtartama
A biztosítási titok körébe tartozó adatok kezelése során a Biztosító a személyes adatokat – ideértve az egészségi állapottal közvetlenül összefüggő adatokat is – a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosítási szerződés megkötésével, nyilvántartásával, valamint a biztosítási szolgáltatással összefüggésben keletkezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat a Biztosító az Sztv. 169. §-a alapján 8 évig őrzi meg.
A Biztosító a biztosítók közötti adatcsere folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a „Biztosítotti veszélyközösség védelme” pontban részletezett feltételekkel és időtartam elteltéig kezeli.
A panaszügyintézés során készült hangfelvételeket a Biztosító öt évig őrzi meg. A Biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a hatóságok kérésére bemutatja.
Az adatkezelés jogalapja
A biztosítási szerződések kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos, valamint a telefonos ügyfélszolgálati célú adatkezelések jogalapja az érintettek hozzájárulása, a Bit. 135. §-a, az Sztv. 169. §-a, továbbá a biztosításnak elektronikus úton, vagy telefonon keresztül történő megkötése esetén a Távért. tv. 11. § (2) bekezdése, és az Eker tv. 13/A. §-a. Az egészségi állapottal
összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
A panaszkezelési célú adatkezelések jogalapja a Bit.159. §-a.
Az ENSZ, az EU vagy más által elrendelt gazdasági szankcióknak (embargóknak) való megfelelés biztosítása esetén az adatkezelés jogalapja a Biztosító jogos érdeke, illetve a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése.
Az érintettek jogai és azok érvényesítése
Az érintettek jogai az alábbiakra terjednek ki:
a) kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést;
b) kérheti a személyes adatai helyesbítését és kiegészítését;
c) kérheti a személyes adatai törlését vagy kezelésének korlátozását;
d) tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen;
e) panasszal fordulhat az illetékes adatvédelmi fő felügyeleti hatósághoz (NAIH);
f) joga van az adathordozhatósághoz; illetve
g) kérheti a személyes adatainak direkt marketing célokra való használatának megtiltását.
a) A Biztosító az érintett kérelmére – a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül - írásban tájékoztatást ad az érintett részére a Biztosító vagy adatfeldolgozója által kezelt, az érintettre vonatkozó
- személyes adatok kategóriáiról és azok forrásáról;
- adatkezelés céljáról és jogalapjáról;
- személyes adatok tárolásának tervezett időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
- a címzettek vagy címzettek kategóriáiról, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják;
- az igénybe vett adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről.
A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az érintett természetes személy még nem nyújtott be. Egyéb esetekben az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű költségtérítés állapítható meg.
Az Biztosító a fentieken túl, az érintett kérésére a kezelt személyes adatok másolatát rendelkezésre bocsátja.
b) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse vagy kiegészítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.
c) A Biztosító az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törli, ha
- a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték, vagy
- az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja,
kivéve, ha az adat kezelése jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges.
A Biztosító az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül akkor is törli, ha a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell, vagy a személyes adatok gyűjtésére az ÁAR 8. cikk
(1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
- az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely
lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
- az adatkezelés jogellenes, de az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
- az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
- az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.
Az így korlátozott kezelésű adatot a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. Az adatkezelő a korlátozás feloldásáról előzetesen tájékoztatja az érintettet, akinek a kérésére korlátozták az adatkezelést.
d) Ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, akkor az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is.
Ebben az esetben a Biztosító a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. A tiltakozást a Biztosító annak benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről az érintettet írásban tájékoztatja.
Az érintettek a személyes adataik kezelésével kapcsolatos tiltakozásaikat, kérelmeiket a Biztosítónál szóban (személyesen) vagy írásban (ide értve az elektronikus levelezést is) jelenthetik be, az alábbi elérhetőségeken:
Colonnade Biztosító Adatvédelmi Tisztviselő
email: xxx@xxxxxxxxx.xx, levelezési címe: 1426 Budapest, Pf.:153
e) Xx Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmét nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy Ön bármikor úgy ítéli meg, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, akkor az alábbi hatóságoknál jogosult bejelentést tenni.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x.
Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5, Telefon: (x00) 0 000 0000, Fax: (x00) 0 000 0000, E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, Web: xxxx.xx
Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz is fordulni. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az Ön választása szerint – az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
f) Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta. Ha ez technikailag megvalósítható, az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.
Egyéb adatkezelések
Amennyiben a Biztosító a Bit. 138. §-ban felsorolt hatóságok részére tájékoztatást nyújt a személyes adatokkal kapcsolatosan, akkor a közléskor az érintettet is tájékoztatja az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. A biztosító nem tájékoztatja az érintett személyt a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
Az adatkezelő a hatóságok részére – amennyiben a hatóság a pontos célt és az adatok körét megjelölte – személyes adatot csak annyit és olyan mértékben ad ki, amely a megkeresés céljának megvalósításához szükséges.
Adatvédelmi incidens bejelentése a felügyletei hatóságnak, az érintett tájékoztatása
Az adatkezelő az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti az illetékes felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem járt kockázattal az érintett jogaira és szabadságaira nézve. Adatkezelő nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi incidensekhez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket.
Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintetteket az adatvédelmi incidensről, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintett jogaira tekintettel.
Az Adatkezelő a fentieken túlmenően is megtesz minden lehetséges lépést az adatvédelmi incidens leghatékonyabb elhárítása és a személyes adatok védelmének legteljesebb biztosítása érdekében.
Egyéb rendelkezések
A Biztosító díjmentesen, magyar nyelven tartja a kapcsolatot az ügyféllel. A Biztosító a biztosítási termékkel kapcsolatosan nem nyújt tanácsadást.
A jelen szabályzatra hivatkozással megkötött biztosítási szerződés módosítására csak írásban van lehetőség. Ez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a szerződő és/vagy a biztosító a biztosítási feltételektől el kíván térni.
A BIZTOSÍTÓK KÖZÖTTI ADATCSERÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS
A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából - a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt - a Bit.149§ (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
A Biztosító ennek keretében,
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149 § (3) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak. A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az
érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy (1) évig kezelhető. A megkereső Biztosító az e célból végzett megkeresésről, és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a Bit.149§(8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE
A Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatására jogosan igényt tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az adatvédelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendő (a továbbiakban: Ügyfél).
Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megőrzésért - beleértve a biztosítási szerződéssel összefüggésben a jövőben rendelkezésre bocsátandó adatokat is - a Biztosító felelős.
Személyes Adatnak minősül bármely meghatározott (személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható) természetes személy Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonható, az érintett Ügyfélre vonatkozó következtetés.
Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására, továbbá a Biztosítóval létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyiben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minősül.
A Biztosító Személyes Adatokat a biztosítási szerződés és az Ügyfelek biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a Biztosító az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási Titoknak minősülő Személyes Adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.
A Biztosító a Személyes Adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthető.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minősülő adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Harmadik Személynek minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Nem minősül Xxxxxxxx Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül jogosult az Ügyfelek Személyes Adatainak és Biztosítási Titkainak kezelésére a Colonnade Insurance S.A., mint a Biztosító alapítója.
Az Európai Unió tagállamaiba és bármely EGT-államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor. Az Ügyfél Személyes Adatai (beleértve a különleges adatnak minősülő Személyes Adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – Harmadik Országban
adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél kifejezetten hozzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi, vagy ha az adatkezelésnek törvényben előírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok törvényben meghatározott megfelelő szintű védelme. Harmadik Országnak minősülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak és nem minősülnek EGT-államnak.
A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a közérdeken alapuló célból, jogszabályban elrendelt kötelező adatkezelések kivételével – azok zárolását vagy törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelően köteles az Ügyfél általa kezelt Személyes Adatait helyesbíteni.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos Személyes Adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
XV). PANASZKEZELÉS ÉS JOGVITÁK RENDEZÉSE
A Biztosító minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a Szerződő és a Biztosított magas színvonalú biztosítási szolgáltatásban részesüljön. Amennyiben a Szerződő vagy a Biztosított elégedetlen a Biztosító szolgáltatásával, panaszt terjeszthet elő.
A biztosító szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerződés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthető elő írásban a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének vezetőjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 1426 Budapest, Pf. 153., telefaxszám: x00 0 0000000; e-mail cím: xxxx@xxxxxxxxx.xx), illetőleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási időben az Ügyfélszolgálaton (cím:1139 Budapest, Váci út 99.; telefonszám: +36 1 4601400). A biztosító a panaszbejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél jogosult a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (1139 Budapest, Váci út 99.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (1139 Budapest, Váci út 99.) szemben megindítani.
A biztosító panaszkezelési szabályzata megtekinthető az Ügyfélszolgálaton kifüggesztve, továbbá elérhető a következő címen:
XVI). A BIZTOSÍTÓ ADATAI, IRODÁJA
Biztosító: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (1139 Budapest, Váci út 99. cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint Cégbíróság Cg. 01-17-000942 adószám.: 25383371-2-42 telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési címe:
1139 Budapest, Váci út 99.)
Alapító: A Colonnade Insurance S.A.Magyarországi Fióktelepének alapítója a Colonnade Insurance S.A.(székhelye: 1, Rue Jean Piret, L-2350 Luxemburg), nyilvántartó cégbíróság neve: Registre de Commerce at des Sociétés, Luxemburg, cégjegyzékszáma: B 61605 ,tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxemburg, Minister des Finances, Commissariat aux Assurances (L-1840 Luxemburg, Bureaux: 7,boulvard Joseph II,) a tevékenységi engedély száma:S 068/15.
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapítója a Colonnade Insurance S.A. javára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettségeket.
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Központ
1139 Budapest, Váci út 99.
tel.: 460-1410
fax: 460-1521
Jelen biztosítási szabályzat feltételeinek a Ptk. -tól lényegesen eltérő rendelkezései:
A fedezetfeltöltés szabályai (IV.2. pont)
A Ptk. 6:461.§- ától eltérően, a fedezetfeltöltés joga az alábbiak szerint illeti meg a szerződőt:
A Biztosítási összeg a folyó évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.
I. MELLÉKLET - ALAP ÉS KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK FOGALMI MEGHATÁROZÁSAI
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe az ATLASZ Gazdálkodó Szervezetek Kárbiztosítása feltételeiben az egyes kockázatokra az alábbi fogalmakat alkalmazza:
01. A tűz (lángolás, belobbanás, izzás) a jelen szerződés szempontjából: az olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, illetve terjedő képesen, hő- és fényhatás kíséretében.
02. Tűzkárként megtéríti a biztosító, ha a 01. pont szerinti tűz:
a) a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta,
b) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban (pl. égető-, vagy olvasztókemencék, kazánok, öntőüstök) úgy okoz kárt, hogy az engedélyezett biztonsági hőmérsékleti határérték valamely váratlan, előre nem látható okból eredően és bizonyíthatóan legalább 30%-os mértékben szabályozhatatlanul megnövekedett.
c) olyan elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben állt elő, amelyeknek névleges teljesítménye a 100 kW-ot eléri, vagy meghaladja és a tüzet az előírás szerint alkalmazott elektromos védő-, illetve biztonsági berendezések alkalmazása mellett elektromos áram zárlati hőhatása idézte elő.
03. A biztosító nem téríti meg a kárt tűzkárként:
a) ha a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín-, alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következik be,
b) magában az öngyulladt anyagokban állt elő, de megtéríti az abból átterjedő tűz egyéb vagyontárgyakat ért kárt,
c) ha az rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék stb.) használatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán állt elő, valamint az ezek hatására magukban a kiáramló anyagokban keletkezett,
d) ha az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban elhasználódás következtében állt elő,
e) ha az üzemelő légi járműben keletkezett,
f) ha az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben természetes elhasználódás, vagy az alkalmazott feszültség, illetve áramvédelem kiiktatása következtében állt elő,
g) ha a tűzkár nélküli füst és koromszennyeződésből keletkezett,
h) ha a készpénzt, értékpapírt, értékcikket nem tűzmentes pénz, illetve páncélszekrényben helyezték el.
04. Nem minősül tűznek, és eszerint nincs szó anyagi kárról az I. fejezet 2. bekezdés értelmében, ha dolgok azáltal sérülnek vagy semmisülnek meg, hogy tűz, füst, hő vagy villamos áram hatásának teszik ki őket vagy tűztérbe (kemencébe, tűzhelybe stb.) esnek, vagy abba bedobják őket.
II. ROBBANÁS- ÉS ÖSSZEROPPANÁSKÁROK
01. A robbanás vagy összeroppanás a jelen szerződés szempontjából: olyan hirtelen energia felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség által, az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt, vagy mellett keletkezett.
02. Robbanás- és összeroppanáskárként megtéríti a biztosító, ha az előző pont szerinti esemény váratlan, előre nem látható formában vagy körülmények között hirtelen végbemenő nyomáskiegyenlítődéssel következett be és az a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta. Tartály (kazán, csővezetékek és egyebek) robbanásáról csak akkor van szó, ha annak fala olyan mértékben szétreped, hogy végbemegy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődése.
03. Nem számít robbanásnak, és eszerint nincs szó az I. fejezet 2. bekezdés értelmében vett anyagi kárról, ha a dolgok centrifugatörés (centrifugális erő okozta kár), vízlökés (kiváltképpen gőzgépeknél), csőrepedés vagy más mechanikai hatások következtében sérülnek vagy semmisülnek meg. Ugyanígy azok a károk, amelyek belsőégésű erőgépekben az égéstérben (a motor hengerében) fellépő robbanások következtében, valamint azok a károk, amelyek elektromos teljesítménykapcsolókon (pl. olaj, sűrített levegő, nagynyomású gáz kapcsolóján és hasonlókon) a bennük már fennálló vagy bennük képződő gáznyomás folytán keletkeznek.
Vagyontárgyak gyárakban és ipari létesítményekben robbanóanyagok okozta sérülése vagy megsemmisülése ezzel szemben az I. fejezet 2. bekezdés értelmében anyagi kárnak minősülnek. Ugyancsak az I. fejezet 2. bekezdés értelmében vett anyagi kárnak minősülnek a biztosított vagyontárgyaiban keletkezett sérülések vagy megsemmisülések, amelyet robbanóanyagok robbanásai folytán a szomszédos, nem a szerződő rendelkezése alá eső létesítményekben keletkeztek, ha a szerződő nem tudott a robbanóanyagok ottlétéről vagy használatáról, vagy arról nem tudhatott.
04. A biztosító nem téríti meg a kárt robbanás- vagy roppanás kárként, ha az:
a) céltudatos, tervszerű robbantás eredményeként keletkezett,
b) rendeltetésszerű használat során a megengedett üzemi nyomás túllépése nélkül jött létre a vagyontárgyakban (pl. gőzkazán, gumiabroncs), de megtéríti az egyéb vagyontárgyak ebből származó károsodását,
c) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt állott el,
d) berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elő, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,
e) hasadó anyagok robbanásából (atomrobbanás) következett be,
f) repülőgépek által elidézett ún. hangrobbanásból származott.
01. Villámcsapás a jelen szerződés szempontjából olyan elektromos töltés-kiegyenlítődés, nagyfeszültség villamos kisülés a felhő és a föld vagy a földi tárgy között, amely romboló-, gyújtóhatással, vagy a vele együtt járó indukált feszültséggel károsít.
02. Villámcsapásként megtéríti a biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égető hőhatása (szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín-, halmazállapot-változás), továbbá annak dinamikus erőhatása (repedés, törés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás), valamint az általa indukált túlfeszültségi hatás biztosított vagyontárgyat károsít. Az utóbbi esetben bizonyítani kell a Biztosítottnak, hogy a túlfeszültséget villámcsapás okozta.
03. Villámcsapás-kárként csak olyan károk kerülnek térítésre, amelyek
a) épületekben vagy szabadban található ingóságokban közvetlenül becsapódó villám erő- vagy hőhatására
keletkeznek, ill.
b) egy épületben található dolgokban keletkeznek a villámcsapás hatására, amennyiben az épületen felmerültek a villám a.) pont alatt meghatározott károsító hatásai.
01. A vihar a jelen szerződés szempontjából olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/sec. sebességet.
02. Viharkárként megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatás, illetve a vihar által sodort tárgyak utóhatása által közvetlenül, vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszer helyzetváltozást okozott és emiatt a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezett, továbbá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít.
03. A vihar biztosítási fedezete nem vonatkozik a biztosított vagyontárgyak közül:
a) a szabadban tárolt készletekre, kivéve, ha a tárolási rendelkezések, hatósági előírások szabadban történő tárolásra - szabályozva annak módját -adnak lehetőséget. A műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapokon lévő, csapadék-, ill. fagyveszély-érzéketlen készletekre, ha azokat előírásszerűen acélhuzallal vagy műanyag szalaggal nem rögzítették, esetleg le nem horgonyzott garmadákban tárolták,
b) a szabadban lévő állatokra kivéve, ha a vihar által sodort szilárd tárgy az állatnak nekiütközve elhullást vagy olyan sérülést okoz, ami miatt kényszervágást kell végrehajtani és az elhullott, ill. kényszervágott állatok darabszám szerint azonosíthatók.
04. Viharkárként a biztosító nem téríti a kárt, ha az
a) közlekedő járműben,
b) vízen úszó vízi járművekben, vontatmányokban és kikötői létesítményekben,
c) le nem horgonyzott légi járművekben,
d) időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),
e) épületek, építmények -beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítményeket is-üvegezésben, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben,
f) földterületekben, telkekben, lábon álló növényi kultúrákban, szabad tárolt terményekben, termésekben-, továbbá
g) az állatok vihar hatására történő meghűlése, vagy a vihar által előidézett vízbefulladása folytán keletkezett.
05. A biztosítás nem téríti azokat a károkat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldöntése, lesodrása, leszakítása folytán előálló törés- vagy egyéb károsodásként következik be.
06. A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten-, kiszakított nyílászáron-, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.
V. ÁRVÍZ, BELVÍZ- ÉS FELHŐSZAKADÁS ÁLTAL OKOZOTT VÍZKÁROK
01. Árvíz, a jelen szerződés szempontjából az állandó vagy időszakos jellegű, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el, továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében fellépő fakadó vizek (buzgárok) vízhatása.
02. Belvíz, a jelen szerződés szempontjából az olyan -árvíz- vagy felhőszakadás folytán -felgyülemlett csapadék, vagy feltörő talajvíz, amely biztosított vagyontárgyakat károsít.
Elöntés nélküli átnedvesedést, felázást a biztosító belvízkárként nem térít.
03. Felhőszakadás a jelen szerződés szempontjából az olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult nagymennyiségű csapadékvíz felgyülemlik és a vízelvezető rendszer elégtelenné válása folytán biztosított vagyontárgyakat károsít.
04. Vízkárként megtéríti a biztosító az árvíz, belvíz vagy felhőszakadás folytán fellépő vízöntés következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett (elázás, elsodrás, törés, rombolás, szennyezés) károsodást.
05. Árvíz, belvíz-, felhőszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik a biztosított vagyontárgyak közül a
a) víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekre, árkokban, gátakban, öntözőberendezésekben, vízügyi létesítményekben, műtárgyakban (áteresz, zsilip), továbbá halastavakban, víztározókban, valamint ezek halállományában,
b) hullámtérben és nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakban,
c) lábon álló (le nem aratott) növényi kultúrákban,
d) talajerőben, ill. talajszerkezetben szerves és műtrágyák kilúgozása folytán,
e) felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatában és festésében keletkezett károkra.
06. Az árvíz-, belvíz megelőzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi munkák címén felmerült költségeket jelen szerződés szerint nem téríti a biztosító.
07. A biztosítási kockázatviselés szempontjából hullámtér a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti, vagy ahol töltések nincsenek, a magas partok közötti terület.
08. Nem mentett árterületnek minősül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb 2 számjegy) közút, vasúti töltés vagy magas part, ill. települések belterületének határa között fekszik.
VI. VÍZVEZETÉKTÖRÉSBŐL EREDŐ VÍZKÁROK
01. Vízvezetéktörés a jelen szerződés szempontjából az olyan víz-, vagy gőzvezeték meghibásodása, amely az ívó víz-, ipari víz-, az épületszerkezeten belül elhelyezett csapadékvíz-, gőzvezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugulása miatt állt elő.
02. Vízvezetéktörésből eredő kárként megtéríti a Biztosító, ha a vízvezetéktörés következtében víz- vagy gőzkiáramlás történik és az a biztosított vagyontárgyakat károsítja.
03. A biztosító nem fedezi azon vízvezeték törési kárt.
a) amely a csővég nyitva hagyása, illetve a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljes elzárása miatt keletkezett,
b) amely a kiömlő, elfolyt folyadékban keletkezett,
c) amely magában a meghibásodott csővezetékekben és tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben
keletkezett,
d) amely a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben lévő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett.
VII. A TECHNOLÓGIAI CSŐVEZETÉKEK TÖRÉSÉBŐL EREDŐ KÁROK
01. A technológiai csővezetéktörés, jelen szerződés szempontjából a folyadékok, porok rendeltetésszerűen használt csővezetékeinek, armatúráinak, edényzeteinek törése, repedése.
02. Technológiai csővezetéktörésből eredően megtéríti a biztosító a folyadékok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, szeszes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén származékok), ill. porszerű
anyagok kiáramlása által okozott vagyonkárt, ha a csővezetéktörés véletlen és váratlan, előre nem látható körülmények között történt.
03. Technológiai csővezeték töréskárként nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely:
a) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és armatúrák kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett,
b) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró- szerkezeteinek nyitva hagyása folytán állt elő, esetleg nyitott csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,
c) magukban az elfolyt anyagokban keletkezett,
d) a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben keletkezett.
01. A földmozgás a jelen szerződés szempontjából az olyan
a) földrengés, amely a föld belső energiájából származó talajmozgásként állt elő és a károsító hatása a Mercalli- Sieberg
féle skála 5. fokozatát eléri, vagy meghaladja,
b) földcsuszamlás, amely a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében lejtős terepen, hegy-, vagy domboldalon amiatt keletkezett, hogy a talaj egyensúlyi állapota megváltozott és a természetes vagy mesterséges lejtés irányába folyamatos talajelmozdulás történt,
c) föld- és kőomlás, amely annak következtében keletkezett, hogy a lejtős terepen, hegy-, vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irányába leomlott, lezúdult,
d) ismeretlen (az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, a biztosított-, vagy a hatóságok által fel nem tárt) üregek beomlása, amelynél a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás történt.
02. Földmozgáskárként megtéríti a Biztosító a földmozgás, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, valamint az ismeretlen üregek beomlása, továbbá az ezekkel összefüggő, talajsüllyedésből a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
03. Földmozgáskárként nem téríti meg a Biztosító
a) ha az ismeretlen üregek beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, felhagyott bányában vagy a földmozgás a biztosított által végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kő, ill. homokkitermelés során történt,
b) a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld- vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek megszüntetésének, valamint új földvédőművek építésének költségeit,
c) az épületek alatti feltöltések ülepedéséből, az alapok alatti talajsüllyedésből kifolyólag keletkezett károkat.
01. Biztosítási eseménynek minősül a légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása.
II. MELLÉKLET - MEGNÖVEKEDETT MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK FEDEZETE
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe - a biztosítási összegen, illetve a megállapított limiten belül, - a Fedezet igazoló dokumentumban meghatározott limit mértékéig, pótdíj ellenében megtéríti a biztosított káresemény miatt bekövetkező üzemszüneti veszteség csökkentésére irányuló olyan többletköltségeket, melyek az alap üzemszünet biztosítási fedezetben nem térülnek.
1) A biztosító megtéríti:
a) Az ideiglenes telephely bérleti díját.
b) Költöztetési költségeket, de az új (akár ideiglenes) bútorok beszerzése a megnövekedett működési költségek fedezetén belül nem térül.
c) A veszteség csökkentésére irányuló expressz fuvarköltségből adódó import áruszállítás többlet költségét.
d) A veszteség csökkentésére irányuló expressz belföldi szállítások többlet költségét.
e) Telefonok, faxok számítógépes hálózat telepítési költségeit.
f) Az üzemszünet tartamára ideiglenesen bérbe vett számítástechnikai eszközök bérleti költségét. Amennyiben ezeket a számítástechnikai eszközöket a biztosított tartós bérlet miatt az üzemszüneti időtartamon túl is használja a bérleti díj jelen kiterjesztéssel nem térül.
g) Mérnöki és szerviz költségek, installációs munkák, de csak azokra a gépekre, melyek az üzemszünet tartama alatt, ideiglenesen lesznek használatba véve. A vagyontárgyak értéknövelése, nagyjavítása miatti szerviz költségeket a biztosítás nem fedezi.
h) A partnerek szükséges kiértesítésének költségeit az ideiglenes telephely miatt.
i) Azokat az extra reklámköltségeket, melyek az üzemszünet miatt használatba vett ideiglenes telephellyel kapcsolatban felmerülnek.
j) Az üzemszüneti veszteség csökkentésére irányuló többletmunkákért az alkalmazottaknak járó túlóra díjakat és juttatásokat.
k) Az ideiglenes telephely miatt felmerülő többlet utazási költségeket.
l) Egyéb, az ideiglenes telephely üzemeltetése miatt felmerülő többletköltségeket, amennyiben ezeket a költségeket a biztosított nevesíti és felmerülésük az üzemszüneti veszteség csökkentésében indokolt.
2) A többletköltségek térítésének mértéke nem haladhatja meg az állandó költségek és a nettó profit összegében bekövetkező csökkenés várható mértékét.
3) Az ideiglenes telephely fenntartásának időtartama nem haladhatja meg a Fedezet igazoló dokumentumban rögzített üzemszünet fedezetvállalási idejét.
4) Egyéb feltételek vonatkozásában az üzemszünet biztosítási szabályzat pontjai az irányadók.
III. MELLÉKLET - MEGNÖVEKEDETT MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ADATLAP
(EXTRA EXPENSES)
MEGNÖVEKEDETT MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ADATLAP (EXTRA EXPENSES) | |
ÚJ TELEPHELY (AZONNALI) BÉRLÉSÉNEK EXTRA KÖLTSÉGE: (A JELENLEGI ÉVES BÉRLETI DÍJ KB. 50%-ÁT JAVASOLJUK BIZTOSÍTANI, FELÁRKÉNT) | |
KÖLTÖZTETÉS KÖLTSÉGE: | |
IMPORT ÁRUSZÁLLÍTÁS EXTRA KÖLTSÉGE: (AZ EXPRESSZ FUVARKÖLTSÉGBŐL ADÓDÓAN) | |
BELFÖLDI ÁRUSZÁLLÍTÁS EXTRAKÖLTSÉGE (EXPRESSZ): | |
TELEFON ÉS TELEFAX TELEPÍTÉSI KÖLTSÉGEI: (KB.100 0000 FT TELEFONVONALANKÉNT) | |
EXTRA TELEFON ÉS POSTAKÖLTSÉG: (PARTNEREK KIÉRTESÍTÉSE) | |
EXTRA REKLÁMKÖLTSÉG: | |
SZÁMÍTÓGÉPEK IDEIGLENES BÉRLÉSÉNEK KÖLTSÉGEI: | |
MÉRNÖKI SZERVÍZKÖLTSÉG, INSTALLÁCIÓS MUNKÁK: | |
TÚLÓRADÍJ, JUTTATÁSOK AZ ALKALMAZOTTAKNAK: | |
EXTRA UTAZÁSI KÖLTSÉGEK: | |
EGYÉB FELMERÜLHETŐ PLUSZKIADÁS: | |
Összesen: | |
KELT:
BIZTOSÍTOTT
KIEGÉSZÍTŐ ZÁRADÉK A COLONNADE ATLASZ ÁLTALÁNOS TŰZ- ÜZEMSZÜNETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEIHEZ
„All risks” kárbiztosítás mellé kötött üzemszünet-biztosításhoz
Amennyiben a Colonnade ATLASZ Általános Tűz-üzemszünet biztosítást az Szerződő nevén érvényben lévő Colonnade ATLASZ
„All risks” kárbiztosítás kiegészítő biztosításaként kötötték meg, és a szerződés a jelen záradékra való hivatkozással jött létre, úgy a Colonnade ATLASZ Általános Tűz-üzemszünetbiztosítás feltételei az alábbi módosításokkal érvényesek.
Az egyéb feltételek, záradékok, kiegészítések és kizárások változatlan érvényben tartása mellett a feltételek az alábbiak szerint módosulnak:
A jelen záradék alapján I). 2.) pont az alábbi szövegezéssel érvényes:
„Az 1.) bekezdés értelmében anyagi kárnak minősül az üzemeltetést szolgáló valamely, a Colonnade ATLASZ „All risks” kárbiztosításban biztosított eszköz (a továbbiakban: biztosított eszköz) megsérülése vagy megsemmisülése, ha annak oka a Colonnade ATLASZ „All risks” kárbiztosítás szerinti biztosítási esemény bekövetkezése.
Anyagi kárnak minősül továbbá bármely, az üzemeltetést szolgáló biztosított eszköz elvesztése a fent meghatározott eseményekkel összefüggésben.
A jelen feltételek szempontjából a biztosított eszköz sérülése, megsemmisülése, elvesztése csak abban az esetben minősül az 1.) bekezdés szerinti anyagi kárnak, ha a bekövetkezett dologi kár miatt a biztosító a Colonnade ATLASZ „All risks” kárbiztosítás alapján kárkifizetést teljesít vagy teljesített.
A jelen feltételek szempontjából – a Colonnade ATLASZ „All risks” kárbiztosításhoz csatolt záradékok, kiegészítések tartalmától függetlenül – nem minősül azonban anyagi kárnak az alábbi okok bármelyikéből fakadó vagyoni kár:
- szándékos rongálás (vandalizmus),
- külső szolgáltatás kimaradása.”