Flotta Casco

Flotta Casco

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek

Hatályos: 2019. április 1-től Nyomtatványszám: NG3020

Tartalom

1. A Flotta casco biztosítás felépítése 4

1.1. Flotta keretszerződés 4

1.2. Az egyes járművekre vonatkozó szerződések 4

2. A biztosításban résztvevő személyek 4

2.1. Biztosító 4

2.1.1. A biztosító legfontosabb adatai 4

2.2. Szerződő 4

2.2.1. Közlési és változás bejelentési kötelezettség 4

2.3. Biztosított 5

2.4. Engedményes 5

3. A szerződés hatálya 5

3.1. Területi hatály 5

3.2. A Flotta keretszerződés létrejötte, időbeni hatálya 5

3.2.1. Fordulónap 5

3.2.2. Biztosítási időszak 5

3.2.3. A Flotta keretszerződés megszűnése 5

3.2.4. A Flotta casco keretszerződés újra érvénybe helyezése 6

3.3. A szerződés hatálya a Flotta keretszerződésbe tartozó járművekre 6

3.3.1. A kockázatviselés kezdete 6

3.3.2. A kockázatviselés szüneteltetése 7

3.3.3. A kockázatviselés megszűnése 7

4. A biztosított jármű 7

4.1. Állapot 7

4.2. Felszereltség 7

4.3. Használati mód 7

5. Biztosítási események, kizárások, mentesülések 7

5.1. Biztosítási események 7

5.1.1. A jármű fizikai károsodása 7

5.1.2. Lopás, rablás 7

5.2. Kizárások 8

5.3. Mentesülések 9

5.3.1. A súlyos gondatlanság kiemelt esetei 9

6. A biztosítási esemény bejelentése 10

6.1. A bejelentés módja 10

6.2. A kárrendezéshez szükséges iratok 10

6.3. Elévülés 12

7. Díjfizetés 12

7.1. A díjfizetés üteme 12

7.2. Az egyes járművekre vonatkozó díj 13

7.3. A teljesítés módja 13

7.4. A teljesítés határideje 13

8. A Biztosított jogai, kötelezettségei 13

8.1. Kár megelőzés, kárenyhítés 13

9. A Biztosító szolgáltatásai 14

9.1. Helyreállítás költségeinek megtérítése 14

9.2. A teljes jármű pótlási értékének megtérítése 14

9.3. Egyéb, járulékos költségek megtérítése 14

9.4. A teljesítés módja 15

9.5. A teljesítés ideje 15

9.6. Önrészesedés 15

9.7. Többszörös biztosítás 15

9.8. Megtérítési igény 15

10. A jognyilatkozat hatálya 16

11. Adatkezelés, adatvédelem 16

12. Az alkalmazandó jog 22

13. Panaszok kezelése 22

14. Záradékok 22

14.1. 1. sz. záradék „Részkárokban avulás mentes térítés” 22

14.2. 2. sz. záradék „Önálló üvegkár önrész 0%” 23

14.3. 3. sz. záradék „Munkavégzési fedezet kiterjesztés” 23

14.4. 4. sz. záradék „Mentési, szállítási, tárolási költség limit” 23

14.5. 5. sz. záradék „Rakomány elmozdulás fedezet kiterjesztés” 23

14.6. 7. sz. záradék „Részlopáskár önrész 10%” 23

14.7. 10. sz. záradék „Casco fedezet a matricázásban bekövetkezett károkra is kiterjed” 23

14.8. 11. sz. záradék „Lopás-rablás kockázatból kizárva a műholdas távfelügyeleti helymeghatározó rendszer meglétének igazolásáig” 23

14.9. 12. sz. záradék „Fedezet a FÁK országokra is kiterjesztve” 23

15. Kiegészítő biztosítások 23

15.1. Kiegészítő balesetbiztosítás 24

15.1.1. Biztosított 24

15.1.2. A biztosítási események 24

15.1.3. Kizárások 24

15.1.4. Biztosítási szolgáltatások 25

15.1.5. Önrészesedés 25

15.2. Belföldi poggyász biztosítás 25

15.2.1. A biztosítás tárgya 25

15.2.2. Területi hatály 25

15.2.3. Biztosítási szolgáltatások 25

15.2.4. Kizárások 25

15.2.5. Önrészesedés 25

15.3. Bérgépjármű biztosítás 26

15.3.1. A biztosítás tárgya 26

15.3.2. Biztosítási szolgáltatások 26

15.3.3. Kizárások 26

15.3.4. Önrészesedés 26

1. A Flotta casco biztosítás felépítése

A Flotta casco biztosítás egy Flotta keretszerződésből, továbbá az egyes járművekre vonatkozó casco szerződésekből áll.

1.1. Flotta keretszerződés

A Flotta keretszerződés összefogja egy Szerződőnek, az egyes járműveire vonatkozó casco szerződéseit. A Flotta keretszerződést és a járművekre vonatkozó casco szerződéseket mindig együttesen kell értelmezni. A Flotta keretszerződésben foglaltak, valamint a keretszerződéshez kapcsolódó záradékok, a flottához tartozó, minden egyes casco szerződésre vonatkoznak.

1.2. Az egyes járművekre vonatkozó szerződések

A jármű adatait, felszereltségét, a használat módját, az önrészesedést, valamint a járműre vonatkozó kockázatviselési adatokat, és a biztosítási díjat, a Biztosító a járművenkénti szerződésekben tartja nyilván.

2. A biztosításban résztvevő személyek

2.1. Biztosító

A Biztosító – a biztosítási díj megfizetése fejében – a jelen feltételekben meghatározott esetekben, módon és mértékben

 megtéríti a biztosított járművekben keletkezett kárt,

 egyéb szolgáltatásokat nyújt.

2.1.1. A biztosító legfontosabb adatai

Név: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Székhely: Magyarország, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0. Levelezési cím: 1300 Budapest, Pf. 177.

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Telefonszám: +36 1 5 100 100

Ügyfélszolgálat elektronikus címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internetes cím: xxx.xxxxxxxxxxx.xx

Nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

2.2. Szerződő

A Szerződő az a személy, aki Flotta keretszerződésre ajánlatot tett. A Biztosító a Szerződőhöz intézi a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatait.

A biztosítási díjat a Szerződő köteles megfizetni.

A Szerződő csak olyan személy lehet, akinek a flottába tartozó összes jármű megóvásához érdeke fűződik.

A Flotta keretszerződés más személyre nem ruházható át.

2.2.1. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

A Szerződő a Flotta keretszerződés megkötésekor, valamint az egyes járművek flottába vonásakor köteles közölni a Biztosítóval, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges információkat. A Biztosító kérdéseire adott válaszokkal a Szerződő eleget tesz ezen kötelezettségének.

A Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni a Biztosítónak minden, a biztosítási szerződéssel összefüggő lényeges adat megváltozását, így különösen

 fő tevékenységének megváltozását

 telephelyének megváltozását

 elérhetőségi címeinek megváltozását

 bankszámla számának megváltozását

 a Flotta keretszerződésbe tartozó járművek azonosító adatainak, felszereltségének, használati módjának megváltozását

 a Flotta keretszerződésbe tartozó járművek tulajdonosának, üzemben tartójának megváltozását

 a Flotta keretszerződésbe tartozó járművek forgalomból kivonását.

2.3. Biztosított

A Biztosított a jármű tulajdonosa.

2.4. Engedményes

A járműhöz kapcsolódó – a Biztosított által megjelölt - Engedményes, a Biztosított helyett jogosult a kártérítésre, vagy annak egy részére.

A Biztosító az Engedményest – a kérése alapján – tájékoztatja, az Engedményeshez tartozó jármű biztosításának megszűnéséről.

3. A szerződés hatálya

3.1. Területi hatály

A Flotta casco biztosítás

 a földrajzi értelemben vett Európa területén

 Törökország Európán kívüli területén bekövetkezett károkra nyújt fedezetet.

3.2. A Flotta keretszerződés létrejötte, időbeni hatálya

A Flotta keretszerződés, annak aláírásakor lép hatályba, és határozatlan tartamra szól.

A Biztosító a Flotta biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül –írásban visszautasíthatja vagy jelezheti, hogy a kockázatot az ajánlatban szereplő adatokhoz képest milyen eltérésekkel vállalja.

Ha a Biztosító az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül nem utasítja el, vagy nem jelzi az ajánlat módosítását, akkor az ajánlat szerinti tartalommal jön létre a szerződés.

Amennyiben a biztosítást a Szerződő megbízásából eljáró és képviselőjének minősülő biztosítási alkusz közvetíti, akkor a Biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a biztosítási ajánlatot a Biztosítónak átadta.

3.2.1. Fordulónap

A Flotta keretszerződés fordulónapja, minden évnek, a szerződésben meghatározott napja. Alapértelmezetten a kockázatviselés kezdete hónapjának 1-je, de a felek megállapodása esetén ettől eltérő is lehet.

3.2.2. Biztosítási időszak

Az első biztosítási időszak, a Flotta keretszerződés kezdetétől, az első fordulónapot megelőző nap 24:00- ig tart. Ezt követően minden biztosítási időszak a fordulónapon 0:00-tól, a következő fordulónapot megelőző nap 24:00-ig tart.

A gépjárműflottához a flottaszerződés megkötését követően kockázatba vett gépjárművek esetében az első biztosítási időszak a kockázatba vétel időpontjától a flotta szerződés fordulónapjáig tart, és a fordulónap után a Flotta keretszerződés biztosítási időszakával lesz azonos.

3.2.3. A Flotta keretszerződés megszűnése

A Flotta keretszerződés megszűnésével egyidejűleg, megszűnik az összes, hozzá kapcsolódó casco szerződés is.

A Flotta keretszerződés megszűnhet

 közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon 24:00-kor

 felmondással, a Flotta keretszerződés fordulónapját megelőző napon 24:00-kor, ha a felmondás a fordulónapot legalább 30 nappal megelőzően megtörtént

 díjnemfizetés miatt:

◦ Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a Szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

◦ Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a Szerződő Felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

A díjhátralék miatt megszűnt szerződés, a hátralékos díj megfizetésével nem lép újra hatályba.

3.2.4. A Flotta casco keretszerződés újra érvénybe helyezése

 Amennyiben a Flotta casco keretszerződés a díj nemfizetése miatt szűnt meg, úgy az elmaradt biztosítási díj vagy díjrészlet esedékességét követő százhúsz napon belül a Szerződő Fél írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt flotta szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik, illetőleg a Szerződő Fél a reaktiválási kérelemmel együtt csatolja a Biztosított kármentességi nyilatkozatát. A Biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak vagy díjrészletek beazonosítását követő nap 0 órájától folytatódik, és az időközben megszűnt flotta biztosítási szerződés az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép. A kármentességi nyilatkozat a Biztosított nyilatkozatát tartalmazza arról, hogy a biztosítási szerződés díj nemfizetés miatti megszűnése és a reaktiválási kérelem benyújtása közötti időszakban (reaktiválási időszak) nincs tudomása bekövetkezett kárról, vagy a reaktiválási időszakban bekövetkezett tudomására jutott kárt nem jelenti be a Biztosítónak. A Biztosító helytállási kötelezettsége a reaktiválási időszakban csak azokra a károkra terjed ki, amelyekről a Biztosítottnak nem volt tudomása.

 Ha a Szerződő Fél az elmaradt díj esedékességét követő 120 napon túl kéri a biztosítási szerződés reaktiválását, a Biztosító úgy tekinti a kérést, mintha a Szerződő Fél új biztosítási szerződés megkötésére tett volna ajánlatot. Az elmaradt biztosítási díj vagy díjrészlet esedékességétől számított 120 napon túl a biztosítási szerződést reaktiválni nem lehet.

3.3. A szerződés hatálya a Flotta keretszerződésbe tartozó járművekre

3.3.1. A kockázatviselés kezdete

A Flotta keretszerződés hatálya alatt, a szerződésbe bevont új járművekre a biztosítási érdek létrejöttekor megkezdődik a kockázatviselés, ha azt a biztosítási érdek létrejöttét követő 8 napon belül bejelentik a Biztosítónak. Ha a bejelentésre a biztosítási érdek létrejöttét követő 8 napon túl kerül sor, akkor a kockázatviselés, a bejelentés napját követő napon 0:00-kor kezdődik meg.

A Flotta keretszerződés hatálya alatt, a szerződésbe bevont további, használt járművekre, a Biztosító megbízásából elvégzett állapotfelmérést követő napon 0:00-kor kezdődik a kockázatviselés.

A jármű Flotta keretszerződésbe vonásának bejelentésétől számított 15 napon belül, a Biztosító a kockázatvállalást elutasíthatja, vagy jelezheti, hogy a kockázatot a bejelentett adatokhoz képest milyen eltérésekkel vállalja.

Ha a Biztosító a bejelentéstől számított 15 napon belül nem utasítja el és nem kéri a bejelentés módosítását, akkor a járműre a bejelentés szerinti tartalommal jön létre a szerződés.

3.3.2. A kockázatviselés szüneteltetése

A jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a kockázatviselés nem szüneteltethető, és a kockázatviselés nem szűnik meg. A kockázatviselés egyéb más esetben sem szüneteltethető.

3.3.3. A kockázatviselés megszűnése

Érdekmúlással történő megszűnés esetén a biztosítási érdek megszűnésének napján 24:00-kor szűnik meg a kockázatviselés. Ha az érdekmúlás káresemény következtében történt, akkor az érdekmúlás napjának azt a napot kell tekinteni, amikor az érdekmúlás ténye megállapításra került.

Közös megegyezés esetén a kockázatviselés, a megegyezés szerinti napon 24:00-kor szűnik meg.

A járműre vonatkozó szerződés felmondása esetén a kockázatviselés az adott járműre, a Flotta keretszerződés következő fordulónapját megelőző napon, 24:00-kor szűnik meg.

Amennyiben a díjfizetés elmaradás miatt a flotta casco szerződés megszűnik, a járműre vonatkozó kockázatviselés is megszűnik a szerződés megszűnésével egyidejűleg.

Ha a jármű használati módja megváltozik, és az új használati mód miatt a Biztosító nem vállalja a kockázatot, akkor a járműre vonatkozó kockázatviselés a használati mód megváltozásának napján 24:00- kor szűnik meg.

4. A biztosított jármű

Csak az EU valamelyik tagállamának hatósága által forgalomba helyezett, és forgalomban tartott, hatósági jelzésekkel ellátott jármű biztosítható.

4.1. Állapot

A jármű az ajánlaton és az ahhoz tartozó kiegészítő dokumentumokon rögzített állapotban van biztosítva.

4.2. Felszereltség

A jármű azon felszerelései vannak biztosítva, amelyek a jármű biztosítási díjának megállapításához megadott árban, teljes egészében figyelembe lettek véve.

4.3. Használati mód

A Biztosító nem vállal kockázatot azokra a járművekre

 amelyeket 1 évnél rövidebb időre bérbe adnak

 amelyeket taxiként üzemeltetnek.

5. Biztosítási események, kizárások, mentesülések

5.1. Biztosítási események

5.1.1. A jármű fizikai károsodása

A biztosított járművet ért fizikai károsodás, amelyet

 elemi csapás

 tűz

 kívülről, váratlanul fellépő erőhatás, baleset

 rongálás okozott.

5.1.2. Lopás, rablás

A teljes biztosított jármű, vagy alkatrészeinek

 ellopása

 elrablása

 önkényes elvétele.

Az ellopott illetve elrabolt, de később megkerült jármű illetve alkatrészek esetében, a járművet illetve az alkatrészeit a lopás, rablás és a megkerülés közötti időben ért fizikai károsodása.

5.2. Kizárások

A Biztosító nem nyújt szolgáltatást

 a jármű természetes elhasználódása kapcsán felmerült költségekre

 környezetszennyezés által okozott károsodásokra

 radioaktív sugárzás által okozott károsodásokra

 háborúval, terrorcselekménnyel, tüntetéssel, zavargásokkal összefüggésben keletkezett károsodásokra

 a közlekedésen kívül, munkavégzéssel összefüggésben keletkezett károkra

 a biztosított járműre történő fel- és lerakodással összefüggésben keletkezett károkra

 a jármű balesete nélkül, a rakomány elmozdulása következtében keletkezett károkra

 a motor üzemeltetéséhez szükséges anyagon kívül a motorba került víz, más folyadék vagy anyag miatti károsodásokra

 a járműben szállított veszélyes anyag által okozott károkra, illetve az általuk súlyosbított kárrészre

 a jármű karbantartásával, javításával, tisztításával összefüggésben keletkezett károkra

 a járművet autóversenyen, arra való felkészülésen, mint résztvevőt ért károkra

 a jármű értékcsökkenése következtében felmerült költségekre

 a járműről leszerelt, tárolt alkatrészekben keletkezett károkra, így különösen az éppen nem használt téli / nyári gumira, a járműről leszerelt csomagtartóra, kerékpártartóra, tetőboxra, és további hasonló, a járműről leszerelt tartozékokra, alkatrészekre

 azokra a károkra, melyek a jármű kulcsainak nem az elvárható gondosságú tárolása miatt, a kulcs illetéktelen használatával összefüggésben keletkeztek

 a jármű kulcsainak elvesztése következtében szükségesség vált kármegelőzési ráfordításokra

 a jármű üzem-, és kenőanyagaiban, hűtőfolyadékban, klímagázban keletkezett károkra

 a jármű azon felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket a hatályos magyar jogszabályok tiltanak

 a jármű azon felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket a hatályos magyar jogszabályok engedélyhez kötnek, de a kár időpontjában nem volt ilyen engedély a járműhöz

 a hatósági sebességmérés előrejelzésére, megzavarására szolgáló berendezésben keletkezett károkra

 a navigációs-, audio-, és video berendezésben keletkezett károkra, kivéve az új járműbe már a gyártás során beépített berendezésben keletkezett károkat

 a jármű gyári műszaki paramétereit megváltoztató berendezésekben keletkezett károkra, így különösen: a „chiptuning” által beszerelt berendezésekben, a

„sportkipufogóban”, a „Xenon átalakítókban”, a futómű átalakítás alkatrészeiben, az üvegfóliázásokban, a gyári mérettartományba nem tartozó kerékben és gumiabroncsban, és további hasonló alkatrészekben keletkezett károkra

 a csere költségénél olcsóbban megjavítható, de mégis kicserélt alkatrész esetében a csere többletköltségére

 a járművön, nem lezárt részen tartott tartozék eltűnése, ellopása miatti károkra, különösen: létra, csövek, tűzoltó készülék, pótkerék

 nyitott utasterű jármű (cabrio) utasterében lopás, rongálás, vagy csapadék miatt keletkezett károkra,

 a Szerződő, a Biztosított, vagy a járművet jogosan vezető személy által bűncselekmény elkövetés közben keletkezett károkra

 ha a járművel olyan tevékenységet végeznek, amelyet a hatályos magyar jogszabályok szerint csak engedéllyel szabad végezni, de a káresemény időpontjában nem rendelkeztek ilyen engedéllyel.

 a járművön, felépítményen, ponyván található feliratokban, képekben keletkezett károkra.

 a lopáskárok és az ennek következtében keletkezett egyéb károk esetében, amennyiben a biztosított vagy a szerződő a járművet bármilyen jogcímen más birtokába adja (különösen ideértve a bérlet vagy kölcsön esetét), és a járművet az ily módon jogszerűen birtokló személy elsikkasztja (ellopja), vagy más módon eltulajdonítja, elidegeníti.

 A pótkocsi szakszerűtlen csatlakoztatásából eredő leakadása által okozott károkra

5.3. Mentesülések

Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy

 a kár késedelmes bejelentése miatt, a kárral összefüggő, lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak

 a teljes jármű ellopása, elrablása esetén nem tudnak elszámolni a jármű kulcsaival (A kulcson értendő minden olyan eszköz, amely a jármű illetéktelen használatának megakadályozása érdekében, a jármű elhagyásakor, a járműből rendeltetésszerűen eltávolítandó.)

 a kárt a Szerződő, a Biztosított, vagy azok közeli hozzátartozója, illetve alkalmazottja vagy megbízottja szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

5.3.1. A súlyos gondatlanság kiemelt esetei

Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül a kár, különösen, ha

 összefüggésben van azzal, hogy a járművet jogosan vezető személy nem rendelkezett a biztosított jármű vezetéséhez szükséges kategóriájú érvényes vezetői engedéllyel

 összefüggésben van azzal, hogy a járművet jogosan vezető személy, a kár időpontjában alkohol, vagy egyéb, a járművezetési képességeket károsan befolyásoló szer hatása alatt állt

 a jármű, a kár időpontjában részt vett a közúti közlekedésben, de nem rendelkezett a forgalomban tartáshoz szükséges érvényes engedéllyel

 a jármű illetéktelen használat elleni eszközeit, a káresemény időpontjában nem rendeltetésszerűen működtették

 a jármű illetéktelen használat elleni eszközének meghibásodásakor, a hiba elhárításáig nem gondoskodtak, a jármű biztonságos tárolásáról

 a szerződő vagy a biztosított vagy ezek beleegyezésével a járművet használó más személy nem gondoskodott a gépjármű kulcsainak biztonságos helyen történő tárolásáról,

 a jármű kulcsának elvesztése esetén, az elveszett kulcs letiltásáig, nem gondoskodtak a jármű megőrzéséről, vagy lezárt helyen tárolásáról (Letiltáson értjük azon intézkedések összességét, amelyek az elveszett kulcsot a járműhöz használhatatlanná teszik.)

 a jármű zárának megrongálása, lopási kísérlet esetén a zárcsere számlával igazolt megtörténtéig nem gondoskodtak a jármű megőrzéséről, vagy lezárt helyen tárolásáról.

 a kár, a jármű szakszerűtlen használatának a következménye (Szakszerűtlen használatnak minősül az is, ha a gépjárművel az azt ért mechanikai sérülés bekövetkezését követően úgy közlekednek tovább, hogy nem győződtek meg arról, hogy a sérülés következtében további károsodás veszélye nem áll fenn

 a járművet nem zárták le megfelelően

Pótkocsiknál és félpótkocsiknál a lezártságon olyan, idegen személy által csak roncsolással eltávolítható mechanikus védelmi eszköz alkalmazását értjük, amely – az alkalmazott mechanikus védelem eltávolításáig megakadályozza a leállított pótkocsi vagy félpótkocsi vonó járművel való összekapcsolását

 a lezáratlan járművet a szerződő vagy a biztosított vagy ezek beleegyezésével a járművet használó más személy járműtől történő eltávolodását kihasználva tulajdonítják el

 a kár, a jármű elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben keletkezett

 a kár, a tűzrendészeti előírások megszegésével összefüggésben keletkezett

 a kár, a Biztosító kárenyhítési célú utasításának szándékos megszegésével összefüggésben keletkezett

 a káreseményt közvetlenül megelőző időszakban megszegték a járművezető vezetési és pihenési idejére vonatkozó előírást.

6. A biztosítási esemény bejelentése

A bekövetkezett kárt haladéktalanul, de legkésőbb a kár bekövetkeztét követő 24 órán belül be kell jelenteni a Biztosítónak.

A lopás és rabláskárt haladéktalanul, de legkésőbb a kár bekövetkeztét követő 2 munkanapon belül, a kár helyszínén illetékes rendőrségen is be kell jelenteni.

A tűzzel kapcsolatos kárt haladéktalanul, de legkésőbb a kár bekövetkeztét követő 2 munkanapon belül, a tűzoltóságon is be kell jelenteni.

A külföldön bekövetkezett biztosítási eseményt a Magyarországon történt károkkal megegyező módon kell bejelenteni a Biztosító részére. A Biztosító a kár jellegétől függően határozza meg a további teendőket. Amennyiben helyszíni kárszakértői szemle szükséges, a károsult járművet a Biztosító a területileg illetékes kárrendezési irodához irányítja.

A külföldön bekövetkezett tűz - és robbanáskárt, továbbá a rablás- vagy lopáskárt a káresemény helye szerint illetékes külföldi hatóságnak is be kell jelenteni, az erről szóló igazolást a Biztosítónak be kell mutatni.

A külföldön bekövetkezett totál-, rablás- vagy lopáskár esetén a hazaérkezést követően haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hazai rendőri szervet is.

A károsodott jármű véglegesen csak a Biztosító hozzájárulásával hagyható külföldön.

6.1. A bejelentés módja

A kár bejelenthető:

 On-Line (web)

 Telefonon

 Telefaxon

 E-mailban

 Postai úton írásban

 Ügyfélszolgálati irodáinkban (elérhetőségeket lásd a xxx.xxxxxxxxxxx.xx honlapunkon)

 Kárfelvételi joggal rendelkező szerződött partnernél

A kár bejelentését követően, a Biztosító a kárral kapcsolatban további információkat, dokumentumokat kérhet.

6.2. A kárrendezéshez szükséges iratok

A kárrendezéshez a Biztosító iratok bemutatását kérheti, amelyek

 a biztosítási esemény igazolásához

 a felelősség megállapításához

 a kár mértékének megállapításához

szükségesek. Különösen

 a személyi azonosító okiratot

 a Biztosított jármű vezetőjének vezetői engedélyét

 a Biztosított jármű forgalmi engedélyét

 a Biztosított jármű tulajdonjogát igazoló dokumentumot

 a Biztosítási esemény részletes leírását

 a biztosítási esemény kapcsán keletkezett orvosi dokumentumokat

 a biztosítási esemény kapcsán keletkezett hatósági iratokat

 a biztosítási esemény kapcsán keletkezett szakértői dokumentumokat

 a biztosítási esemény kapcsán keletkezett számlákat.

Részletes felsorolás

 A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról

 Adásvételi szerződés

 Aláírási címpéldány

 Ambuláns kezelőlap

 Átruházó nyilatkozat

 Audatex kalkuláció

 Azonosítási adatlap

 Baleseti bejelentő (kék-sárga)

 Bankszámlakivonat

 Bankszámlaszám

 Bérleti- vagy lízingszerződés

 Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl . nyugta)

 Bírósági határozat

 Bizonylat maradvány értékesítéséről

 Biztosítási kérdőív lopás,rablás esetén

 Bontási igazolás

 Díjfizetés igazolása

 Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

 Eurotax kalkuláció

 Eurotax káridőponti érték számítás

 Felelősségelismerő nyilatkozat

 Forgalmi engedély

 Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)

 Fuvarlevél

 Garanciajegy

 Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

 Gépkocsi tárolási számla

 Gyámhatósági rendelkezés

 Hagyatékátadó végzés

 Ittassági nyilatkozat

 Javítási árajánlat

 Javítási számla

 Kárbejelentő (a Biztosító saját nyomtatványa)

 Károkozói nyilatkozat

 Kereskedői ajánlat maradványértékre

 Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

 Közjegyzői okirat

 Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv

 Lemondó nyilatkozat

 Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel, a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban

 Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

 Meghatalmazás

 Menetlevél

 Munkalap

 Munkáltatói nyilatkozat

 Nyilatkozat előzménykéréshez

 Nyilatkozat többszörös biztosításról

 Orvosi lelet

 Orvosi zárójelentés

 Öröklési bizonyítvány

 Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

 Rendőrségi határozat

 Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

 Rendőrségi igazolás

 Szakértői vélemény

 Szállítási számla

 Szervizkönyv

 Szerződés gépjármű kölcsönadásról

 Tachográf adatlap

 Tanúk nyilatkozatai

 Törzskönyv

 Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

 Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

 Tűzvizsgálati jelentés

 Üzembentartói szerződés vagy okirat

 Vádirat

 Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

 Vezetői engedély

 Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

 Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

 Zár- és nyomszakértői vélemény

A más által okozott kárnak a casco biztosításra történő megtérítését megelőzően a Szerződő/Biztosított – a Ptk-ban szabályozott kárenyhítési és együttműködési kötelezettsége körében – köteles a Biztosítónak az alábbi iratokat és adatokat megküldeni, illetve a Biztosítótudomására hozni:

- részletesen kitöltött baleseti bejelentő kitöltve mindkét fél részéről és aláírással ellátva, vagy

- rendőrségi határozat és a helyszínen kapott minden egyéb rendőrségi irat,

- okozó jármű rendszáma, a tulajdonosának és vezetőjének neve, felelősségbiztosításának adatai (biztosító neve), az okozó járműről (vagy egyéb tárgyról) készített fényképfelvétel, vagy

- a Szerződő/Biztosított nyilatkozata arról, hogy a kárért kizárólag maga felel, vagy a kárért felelős személyről vagy az okozó járműről az előző pontban felsorolt adatok egyikét sem ismeri.

Amennyiben a Szerződő/ fenti iratokat és adatokat nem bocsátja a Biztosító részére, úgy a Biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedési arány [%] háromszorosának levonásával jogosult megtéríteni a javítási és helyreállítási költségeket., kivéve, ha a Szerződő/Biztosított bizonyítja, hogy az adatközlés elmaradása az önhibáján (beleértve az alkalmazottai és megbízottjai önhibáját is) kívül történt.

6.3. Elévülés

A károkkal kapcsolatos kárigények elévülési ideje a kár bekövetkeztének időpontjától számított 1 év.

7. Díjfizetés

A Flotta keretszerződés díja, a szerződésbe tartozó járművek biztosítási díjainak összege.

7.1. A díjfizetés üteme

A díj évente előre egy összegben, vagy

 6 havonta, vagy

 3 havonta, vagy

 havonta, részletekben esedékes.

A biztosítás első díja, a Flotta keretszerződés hatályba lépésének napján, a következő díjrészletek pedig

mindig annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díjrészlet vonatkozik. A díjfizetés üteme, csak a Flotta keretszerződés fordulónapjával változtatható meg.

7.2. Az egyes járművekre vonatkozó díj

Az egyes járművekre vonatkozó díj, a jármű kockázatba vételének napján hatályos díjszabás alapján kerül megállapításra, és a Flotta keretszerződés következő fordulónapjáig marad érvényben.

A Biztosító jogosult, a Flotta keretszerződés fordulónapjától, a keretszerződésbe tartozó összes járműre új biztosítási díjat megállapítani. Ha a Biztosító a következő biztosítási időszakra az előzőnél magasabb biztosítási díjat ír elő, az új díjról a Biztosító köteles tájékoztatni a Szerződőt, legalább 50 nappal a Flotta keretszerződés fordulónapja előtt.

A Flotta keretszerződésbe be-, kilépő járművekre vonatkozóan a Biztosítót a kockázatviselés idejére illeti meg a biztosítási díj, napra számolva. Minden megkezdett nap teljes napnak számít.

Ha a járműre vonatkozó biztosítási érdek káresemény miatt szűnt meg, és ezzel a káreseménnyel összefüggésben a Biztosító a jelen szerződés alapján – a teljes jármű pótlása jogcímen - szolgáltatást teljesített, akkor a járműre vonatkozóan a Flotta keretszerződés következő fordulónapjáig illeti meg a díj a Biztosítót.

7.3. A teljesítés módja

A biztosítási díj befizetése akkor tekinthető teljesítettnek, ha az összeg a Biztosítóhoz a befizetési határidőig megérkezett, és a befizetéshez tartozó információk alapján, az összeg a Flotta keretszerződéshez hozzárendelhető.

A biztosító a befizetett díjat úgy osztja el a Flotta keretszerződésbe tartozó járművek között, hogy a járművek díjjal fedezett időszaka azonos napon érjen véget. A flottából gépjármű törlés esetén a törlés után fennmaradó díjtöbblet a flottában maradó gépjárművekre szétosztásra kerül, oly módon, hogy a járművek díjjal fedezett időszaka azonos napon érjen véget.

7.4. A teljesítés határideje

A díjat a díjbekérő dokumentumon, vagy a számlán megjelölt határidőig lehet késedelmi kamat nélkül befizetni.

8. A Biztosított jogai, kötelezettségei

A Biztosított járművenként Engedményest jelölhet meg.

8.1. Kár megelőzés, kárenyhítés

A Biztosított köteles a kárt az adott körülmények és lehetőségek, valamint a Biztosító által adott útmutatások figyelembe vételével, a tőle elvárható módon megelőzni, enyhíteni. Ellopott, vagy elrabolt jármű esetében csak a Biztosítóval előzetesen egyeztetett kárenyhítési tevékenység végezhető.

A más által okozott kárnak a casco biztosításra történő megtérítését megelőzően a Szerződő/Biztosított – a Ptk-ban szabályozott kárenyhítési és együttműködési kötelezettsége körében – köteles a Biztosítónak az alábbi iratokat és adatokat megküldeni, illetve a Biztosítótudomására hozni:

- részletesen kitöltött baleseti bejelentő kitöltve mindkét fél részéről és aláírással ellátva, vagy

- rendőrségi határozat és a helyszínen kapott minden egyéb rendőrségi irat,

- okozó jármű rendszáma, a tulajdonosának és vezetőjének neve, felelősségbiztosításának adatai (biztosító neve), az okozó járműről (vagy egyéb tárgyról) készített fényképfelvétel, vagy

- a Szerződő/Biztosított nyilatkozata arról, hogy a kárért kizárólag maga felel, vagy a kárért felelős személyről vagy az okozó járműről az előző pontban felsorolt adatok egyikét sem ismeri.

Amennyiben a Szerződő/ fenti iratokat és adatokat nem bocsátja a Biztosító részére, úgy a Biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedési arány [%] háromszorosának levonásával jogosult megtéríteni a javítási és helyreállítási költségeket., kivéve, ha a Szerződő/Biztosított bizonyítja, hogy az adatközlés elmaradása az önhibáján (beleértve az alkalmazottai és megbízottjai önhibáját is) kívül történt.

9. A Biztosító szolgáltatásai

9.1. Helyreállítás költségeinek megtérítése

A Biztosító – az önrészesedés levonásával – megtéríti a Biztosítási esemény következtében fizikai károsodást szenvedett, vagy alkatrészeitől lopás, rablás útján megfosztott Biztosított járműnek, a Biztosító által előzetesen jóváhagyott, szakszerű helyreállításának, magyarországi átlagos árszínvonalnak megfelelő számlával igazolt költségét. A szakszerű helyreállítás során, a nem javítható, illetve a gazdaságosan nem javítható alkatrészek esetében, a Biztosító az új alkatrész felhasználásával történő helyreállítás költségét téríti meg, kivéve a forgó-kopó alkatrészeket.

A forgó-kopó alkatrészek cseréje esetén, a Biztosító a kiszerelt alkatrésszel azonos elhasználtsági fokú, de nem sérült alkatrész piaci értéke és az új alkatrész ára közötti különbséget levonja a kártérítés összegéből.

A Biztosító az alkalmazott fényezési technológia szerint, a szakszerű helyreállításhoz minimálisan szükséges terület fényezési költségét téríti meg.

A jármű helyreállítási költségeinek meghatározásakor a biztosító az esetleges korábbi sérülések értékcsökkentő hatását figyelembe veszi.

Ha a jármű helyreállítása külföldön történt, a Biztosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségeinek megfelelő összegig terjed.

Amennyiben a szerződés záradékában szerepel javítási munkák maximált óradíjára és alkatrészek maximális árára vonatkozó érték, a Biztosító legfeljebb a záradékban meghatározott mértékű javítási óradíjat és alkatrész árszintet téríti meg. A Biztosító javítási számla összegéből levonja a záradékban meghatározottnál

 magasabb óradíj

 magasabb alkatrész árszint következtében előállt költségrészt.

9.2. A teljes jármű pótlási értékének megtérítése

A jármű pótlási értéke az az összeg, amelyért Magyarországon egy azonos típusú, felszereltségű, évjáratú, futásteljesítményű, műszaki állapotú, jogállású járművet a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző időpontban meg lehet vásárolni,

A jármű pótlási értékének meghatározásakor a biztosító az esetleges korábbi sérülések értékcsökkentő hatását figyelembe veszi.

A Biztosító – az önrészesedés levonásával – a jármű pótlási értékét téríti meg, ha

 a helyreállítása nem gazdaságos

 a járművet ellopták, vagy elrabolták.

A Biztosító – a szerződésben meghatározott önrészesedési arány [%] kétszeresének levonásával – a jármű pótlási értékét téríti meg, ha az ellopott jármű forgalmi engedélyét nem tudták bemutatni a kárrendezés során.

A pótlási értékből a Biztosító levonja a sérült jármű (roncs) piaci értékét. A Biztosító nem köteles átvenni a sérült járművet (roncsot).

A helyreállítás akkor nem gazdaságos, ha a helyreállítás várható költsége és a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egyéb költségek együttesen meghaladják a jármű pótlási értékének és a roncs értékének a különbségét.

A jármű pótlási értékének megtérítése esetén, a jármű biztosítási díja, a Flotta keretszerződés következő fordulónapjáig illeti meg a Biztosítót.

9.3. Egyéb, járulékos költségek megtérítése

A Biztosító önrész levonása nélkül megtéríti a Magyarország területén bekövetkezett Biztosítási esemény

során megsérült járművel kapcsolatosan indokoltan felmerülő mentési, szállítási, tárolási költség számlával igazolt összegét káreseményenként maximum 250 000Ft-ig.

A Biztosító önrész levonása nélkül megtéríti a Magyarország területén kívül bekövetkezett Biztosítási esemény során megsérült járművel kapcsolatosan indokoltan felmerülő mentési, szállítási, tárolási költség számlával igazolt összegét káreseményenként, legfeljebb a károsodott jármű káridőponti értékének 10%-áig. Amennyiben a károsodott jármű káridőponti értékének 10%-a nem éri el a 250 000Ft-ot a térítés felső határa 250 000Ft.

9.4. A teljesítés módja

A Biztosító, a kártérítési összeget a Biztosított részére, vagy - a biztosított rendelkezése alapján közvetlenül a számla kibocsájtójának - átutalja.

Az általános forgalmi adó összegét a Biztosító csak olyan számla alapján téríti meg, amelyen feltüntették az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

Nem téríti meg a Biztosító az általános forgalmi adó összegét, ha a hatályos magyar jogszabályok alapján a Biztosított azt visszaigényelhetné.

Bizonylatok hiányában a felek megállapodhatnak a kártérítés összegéről.

9.5. A teljesítés ideje

A Biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges összes dokumentum bemutatását követő 30. napon válik esedékessé.

9.6. Önrészesedés

A Biztosított káreseményenként, a kárnak a szerződésben meghatározott részét, mint önrészesedést maga viseli.

A Biztosító a kártérítés összegéből levonja, a szerződésben megállapított önrészesedésnek megfelelő összeget.

A Biztosító, a jármű ablaküvegének cseréje esetén, a szerződésben rögzített önrészesedés Ft-ban meghatározott részét figyelmen kívül hagyja, csak a %-os mértékét veszi figyelembe, ha a Biztosítási eseménnyel kapcsolatban, ezen kívül más költség nem merült fel.

Amennyiben a jármű ablaküvege javítható, a javítás költségét a Biztosító önrészesedés levonása nélkül téríti meg, ha a Biztosítási eseménnyel kapcsolatban ezen kívül, más költség nem merült fel.

A Biztosító, a jármű megsérült zárainak kármegelőzési céllal végzett helyreállítása esetén, a szerződésben rögzített önrészesedés Ft-ban meghatározott részét figyelmen kívül hagyja, csak a %-os mértékét veszi figyelembe, ha a Biztosítási eseménnyel kapcsolatban, ezen kívül, más költség nem merült fel.

9.7. Többszörös biztosítás

Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A Biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

9.8. Megtérítési igény

A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

Amennyiben az ellopott, elrabolt gépjármű, illetve tárgy a biztosítási szolgáltatási összeg kifizetése után

megkerül, arra a Biztosított igényt tarthat. Ebben az esetben a biztosított köteles a Biztosítónak a kifizetett szolgáltatási összeget visszafizetni. Ha a megkerült tárgyra a biztosított nem tart igényt, vagy a Biztosító felhívására 15 napon belül nem nyilatkozik, akkor a megkerült tárgy feletti rendelkezési jog a Biztosítót illeti meg.

10. A jognyilatkozat hatálya

A Biztosítóhoz intézett nyilatkozat a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban teszik és az a Biztosító tudomására jut. Ha a Szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozatokhoz a Biztosítóval szemben nem fűződik joghatály. Az alkuszon keresztül tett jognyilatkozat a Biztosítóval szemben csak a Biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá.

11. Adatkezelés, adatvédelem

1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A Biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve a Biztosítóval kötött biztosítási szerződéseiben megjelenő személyes adat, amennyiben a Biztosító rendelkezésére áll, biztosítási titoknak minősül. E személyes adatokon kívül biztosítási titoknak minősül a Biztosító rendelkezésére álló, ügyfeleinek gazdálkodására, illetve a Biztosítóval kötött biztosítási szerződéseire vonatkozó valamennyi adat.

2. A Biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. Az adatkezelés céljával összefüggésben a Biztosító tudomására jutott adatokat a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: „ Bit. ”)értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek egészségügyi, illetve azokhoz kapcsolódó személyes adatoknak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a Bit. vonatkozó rendelkezésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

3. A Biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a Biztosító nyilvántartásában módosítja.

4. A Biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt Ügyfeleivel vagy létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a Biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni.

5. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

A Biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

A fentiekben megjelöltektől eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, és a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem adható előny.

6. A Biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával az UNO-SOFT Kft.-t (székhely: 1096 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00., adószám: 10934225-2-43, cégjegyzék szám: 01-09-563260), a Tata Consultancy Services Limited Magyarországi Fióktelepét (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 0-00. B épület, cégjegyzékszám: 01-17-000295), a FOLD-R Első Magyar Külsőerőforrás Biztosító és Adatfeldolgozó Zrt.-t (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00., cégjegyzékszám: 13-10-040593) és a Díjbeszedő Holding Zrt.-t (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0., cégjegyzékszám: 01-10-042094) bízza meg, amelyek a kezelt adatokat nyilvántartják. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez posta útján történő vagy banki utalás esetén a Magyar Posta Zrt. (székhely: Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-0.) és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.

7. A Biztosító a biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatáshoz biztosítási szerződéses partner speciális szakértelmére van szükség, vagy ha külső cég igénybevételével a Biztosító szolgáltatását azonos minőségben, ám kisebb költségekkel és

alacsonyabb árakon adhatja (kiszervezett tevékenységet végzők). Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonatkozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális titokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá a Biztosítóval kötött megbízási biztosítási szerződések alapján kötelesek a tudomásukra jutott biztosítási titkot időbeli korlátozás nélkül megőrizni, azt harmadik személyeknek nem adhatják át. A Biztosítóval kötött biztosítási szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a Biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők aktuális listája megtekinthető a Biztosító ügyfélszolgálati irodáján és a Biztosító (xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/ honlapján. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a Biztosító az ügyfeleinek személyes vagy különleges adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a Biztosító adatfeldolgozójának minősül. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a Biztosító felel.

8. Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött biztosítási szerződéseire vonatkozik.

A Biztosító saját, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat a Bit.-ben meghatározott eseteket kivéve, csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott.

9. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a Biztosító, amennyiben jogszabály alapján való megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minősülő adatokat bocsát az alábbi szervek rendelkezésére:

a. a feladatkörében eljáró Felügyelet,

b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelező, Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi vagyonfelügyelő, bíróság,

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő,

e. az adóhatóság abban az esetben, ha adóügyben az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f. feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat,

g. Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, a harmadik országbeli Biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal;

h. feladatkörében eljáró gyámhatóság,

i. az egészségügyről szóló 1997.évi CLV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szerv,

j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv,

k. a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló Biztosítók,

l. a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szerv, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával

m. az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő Biztosító,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet, a Nemzeti Iroda, a levelező, az Információs Központ, a Kártalanítási

Szervezet, kárrendezési megbízott és kárképviselő, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozó,

o. kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgáló

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó,

q. feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosa;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásnak részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosító

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, az agrárkár-enyhítési szerv, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

10. Az 9.pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

12. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 9. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

13. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

i. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

ii. Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy

lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

15. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

16. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól.

b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól.

c. A Biztosító, a biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot

„halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésre is köteles tájékozatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a harmadik országbeli Biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) való adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a Biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha –az adatalany hozzájárulásának hiányában- az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba való továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

18. Nem jelenti a biztosítási titoksérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személyes vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatok átadása;

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás

19. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

20. A biztosító (e pont alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által - a

135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a

megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján - az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is - jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító - a (8)-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

(1) A biztosítók - az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban - a biztosítási szerződés vonatkozásában - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

(1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.

21. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.

22. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

23. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

24. A jelen „11. Adatkezelés, adatvédelem” fejezetben a jogszabály megnevezése nélkül hivatkozott §-ok és mellékletek a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.). vonatkozó §-ait és mellékleteit jelentik

12. Az alkalmazandó jog

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben, a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. A szerződés hivatalos nyelve: magyar.

13. Panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén az ügyfél első fokon a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Ügyfélszolgálati Irodájához (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., telefon:

x00-0-0-000-000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fordulhat. A Biztosító felett a szakmai és a fogyasztóvédelmi felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), amelynek székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., központi levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., központi telefonszáma: (00-0)0000-000, központi fax száma: (00-0) 0000-000, ügyfélszolgálati telefonszáma: 00-00-000-000, e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx ) gyakorolja. Az ügyfél a panaszaival a Felügyeleten kívül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületekhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172) is fordulhat. Az ügyfél a jogait, illetve igényeit bírósági úton is érvényesítheti.

A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó a Szerződő Fél (Biztosított) és Biztosító közötti valamennyi perre a Magyarország bírósága rendelkezik joghatósággal, továbbá a Budapesti II-III. Kerületi Bíróság, azzal, hogy törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyekre a felek nem kötnek ki illetékességet.

14. Záradékok

Kötvényen szereplő záradékok részletes leírása. Pótdíj ellenében választható kiegészítő fedezetek.

14.1. 1. sz. záradék „Részkárokban avulás mentes térítés”

Jelen feltételek 9.1 pontjának második szakaszában foglaltaktól eltérően, a Biztosító, a forgó-kopó alkatrészek cseréje esetén sem alkalmaz értékemelkedés miatti levonást a kártérítési összegből.

14.2. 2. sz. záradék „Önálló üvegkár önrész 0%”

Jelen feltételek 9.6 pontjában foglaltaktól eltérően, a jármű ablaküvegének cseréje esetén, a Biztosító nem von le önrészesedést a kártérítés összegéből, ha a Biztosítási eseménnyel kapcsolatban, ezen kívül, más költség nem merült fel.

14.3. 3. sz. záradék „Munkavégzési fedezet kiterjesztés”

Jelen feltételek 5.2 pontjában szereplő, az alábbiakban idézett kizárás, jelen záradék alkalmazásával érvényét veszti: „A Biztosító nem nyújt szolgáltatást a közlekedésen kívül, munkavégzéssel összefüggésben keletkezett károkra” A Biztosító megtéríti, a Biztosított járművel és a biztosítási fedezetbe vett felépítményével rendeltetésszerűen végzett munka során, a Biztosított járműben és a biztosítási fedezetbe vett felépítményében keletkezett károkat.

14.4. 4. sz. záradék „Mentési, szállítási, tárolási költség limit”

A Biztosító megtéríti a Magyarország területén kívül bekövetkezett Biztosítási esemény során megsérült járművel kapcsolatosan indokoltan felmerülő mentési, szállítási, tárolási költség számlával igazolt összegét káreseményenként maximum a jelen feltételek 9.3 pontjában meghatározott összeg helyett a záradékban meghatározott összegig, mely járművenkénti és biztosítási időszakonkénti korlátot jelent.

14.5. 5. sz. záradék „Rakomány elmozdulás fedezet kiterjesztés”

Jelen feltételek 5.2 pontjában foglalt kizárástól eltérően, a Biztosító megtéríti a jármű közúti közlekedése (mozgása) közben, a szabályosan rögzített rakomány elmozdulása által, a járműben keletkezett kárt. Az esetleges következményi károkat a Biztosító nem téríti meg, a fedezet kizárólag az elmozdulás következtében közvetlenül okozott károkra vonatkozik. A szolgáltatásnál figyelembe vett önrészesedés azonos az alap casco biztosításban meghatározott önrészesedéssel. Ha a jármű egy káreseményen belül más okból is kárt szenved, az önrészesedést a Biztosító a teljes kárösszeg alapján számítja ki.

14.6. 7. sz. záradék „Részlopáskár önrész 10%”

Jelen feltételek 9.6 pontjától eltérően, a Biztosító, a jármű alkatrészeinek lopáskára esetén - ha a jármű gazdaságosan helyreállítható (a 9.2 pontban leírtak szerint) - a szerződésben rögzített önrészesedés Ft- ban meghatározott részét figyelmen kívül hagyja, csak a %-os mértékét veszi figyelembe.

14.7. 10. sz. záradék „Casco fedezet a matricázásban bekövetkezett károkra is kiterjed”

Jelen feltételek 5.2 pontjában foglalt kizárástól eltérően, a biztosítási fedezet kiterjed a járművön, felépítményen, ponyván található feliratokban, képekben keletkezett károkra, amennyiben ezek bekerülési költsége, a járműre vonatkozó casco biztosítási díj megállapításánál figyelembe lett véve.

14.8. 11. sz. záradék „Lopás-rablás kockázatból kizárva a műholdas távfelügyeleti helymeghatározó rendszer meglétének igazolásáig”

A Biztosító a jelen feltételek 5.1.2 pontjában megfogalmazottaktól eltérően nem nyújt biztosítási fedezetet a teljes jármű ellopása, illetve elrablása esetén, amennyiben a lopás illetve a rablás időpontjában a biztosított jármű nem állt műholdas távfelügyeleti helymeghatározó rendszer védelme alatt.

14.9. 12. sz. záradék „Fedezet a FÁK országokra is kiterjesztve”

A biztosítás, jelen feltételek 3.1 pontjában meghatározott területi hatálya, a következő országokkal bővül: Azerbajdzsán ázsiai területe, Grúzia, Kazahsztán ázsiai területe, Kirgizisztán, Oroszország ázsiai területe, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.

15. Kiegészítő biztosítások

A kiegészítő biztosítások a járműre érvényes casco biztosításhoz köthetők,

A kiegészítő biztosítások díjai hozzáadódnak a jármű casco biztosítási díjához, azzal együtt fizetendők.

A kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott kérdésekben, a járműre vonatkozó casco biztosításban leírtak szerint kell eljárni.

15.1. Kiegészítő balesetbiztosítás

15.1.1. Biztosított

A Kiegészítő balesetbiztosítás Biztosítottja a jármű vezetője és a járműben utazó személyek, de legfeljebb 9 fő, a vezetővel együtt.

15.1.2. A biztosítási események

Biztosítási eseménynek tekintendők a Biztosított jármű casco biztosának biztosítási eseményei közül azok, amelyek következtében

 50%-os mértéket elérő, maradandó egészségkárosodást szenved.

Az egészségkárosodás mértékét, az alábbi táblázat irányadó értékeinek felhasználásával a Biztosító orvosa állapítja meg.

Több testrész károsodása esetén a %-ok összeadandók. Ha az összeadott % értékek meghaladják a 100%-ot, akkor a Biztosító100%-os mértékűnek tekinti az egészségkárosodást.

 a Biztosított a biztosítási eseményt követő 1 éven belül életét veszti, vagy

Testrészek sérülése	%
Egyik felső végtag vállízülettől való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik felső végtag könyökízületi feletti teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	65%
Egyik felső végtag könyökízületi alatti teljes elvesztése vagy működésképtelensége, vagy egyik kéz teljes elvesztése vagy működésképtelensége	60%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	10%
Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	5%
Egyik alsó végtag combközép feletti teljes elvesztése vagy működésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése vagy működésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag lábszárközépig való teljes elvesztése	50%
Egyik lábfej boka szintjében való teljes elvesztése	30%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése	2%
Mindkét szem teljes látóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik szem teljes látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Ha a másik szem látóképességét a biztosítás életbelépése előtt már elvesztette	70%
Mindkét fül teljes hallóképességének elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének elvesztése	15%
Amennyiben a másik fül hallóképességét a biztosítás előtt már elvesztette	45%
Beszélőképesség teljes elvesztése	60%
Beszédértési készség teljes elvesztése	60%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

15.1.3. Kizárások

Nem nyújt szolgáltatást a Biztosító az alapbiztosításban megfogalmazott kizárásokon túlmenően

 a járművet eltulajdonító, elraboló, önkényesen használatba vevő személyre, és a vele önként együtt utazó személyekre,

 arra a személyre, akinek az öngyilkossága vagy öngyilkossági kísérlete illetve elmezavara okozta a biztosítási eseményt

 a biztosítási esemény előtt már károsodott testrészre

 abban az esetben, ha a Biztosított nem rendeltetésszerűen használta a jármű személyvédelmi biztonsági berendezéseit, így különösen, ha nem volt becsatolva a biztonsági öve, nem megfelelően használták a légzsákot, a gyerekülést.

15.1.4. Biztosítási szolgáltatások

A Biztosított halála esetén a Biztosító a haláleseti biztosítási összeget fizeti ki, a Biztosított örökösének.

A Biztosított maradandó egészségkárosodása esetén, a haláleseti biztosítási összeg kétszeresének, az egészségkárosodás mértékével arányos részét fizeti ki a Biztosító a Biztosítottnak.

Haláleseti biztosítási összeg: 2 000 000Ft

A Biztosító a fenti szolgáltatásokat Biztosítottanként nyújtja.

Ha a Biztosítási esemény időpontjában a Biztosított járműben az engedélyezettnél többen utaztak, a Biztosító olyan arányban nyújt balesetbiztosítási szolgáltatást, ahogyan az engedélyezett személyek száma aránylik a ténylegesen utazó személyek számához.

15.1.5. Önrészesedés

A balesetbiztosítási szolgáltatásokból a Biztosító nem von le önrészesedést.

15.2. Belföldi poggyász biztosítás

15.2.1. A biztosítás tárgya

A biztosítás tárgya a Biztosított járműben utazók személyes használati tárgyainak biztosítása.

15.2.2. Területi hatály

Az alapbiztosítástól eltérően, a Belföldi poggyász biztosítás csak Magyarország területén bekövetkezett károk esetén nyújt szolgáltatást.

15.2.3. Biztosítási szolgáltatások

A Biztosító - a megjelölt összeghatárig – megtéríti, a járműben szállított, casco biztosítási esemény következtében károsodott tárgy javítási költségét, illetve pótlási értékét. A Biztosító szolgáltatása gépjárművenként, káronként 30 000Ft, de egy biztosítási időszakon belül gépjárművenként maximum 60 000Ft.

A tárgy pótlási értéke: a tárgy piaci értéke, a káresemény időpontját közvetlenül megelőző időpontban.

15.2.4. Kizárások

A Biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást jelen kiegészítő biztosításra, ha a casco biztosításra az 5.2. és 5.3 pontokban szereplő Kizárások és Mentesülések értelmében nem teljesít térítést.

A fentieken túl nem téríti meg a Biztosító az alábbiakban keletkezett károkat:

 készpénz, bankkártya, értékpapír

 okirat, okmány

 ékszer, nemesfém, drágakő

 iparművészeti és népipar-művészeti tárgy

 antik tárgy

 katalogizált gyűjtemény, dísztárgy

 szórakoztató elektronikai, számítástechnikai adathordozó és a rajta tárolt adat

 gazdasági tevékenység végzésére szolgáló tárgy (szerszám, műszer, kereskedelmi célú áru, stb.)

 ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó anyag, termék, szállított munkaeszköz

 hangszer

 műalkotás

 élelmiszer.

Nem téríti meg a kárt a Biztosító, ha az ellopott tárgy a lopás időpontjában nem a jármű külső szemlélő elől eltakart (kalaptartóval, rolóval, stb.), lezárt csomagterében volt.

15.2.5. Önrészesedés

A Biztosító a szolgáltatást önrészesedés levonása nélkül nyújtja.

15.3. Bérgépjármű biztosítás

15.3.1. A biztosítás tárgya

A casco biztosítási káresemény következtében nem használható jármű bérgépjárművel történő pótlása. Bérbeadással vagy azzal is hasznosított járművekre nem köthető ilyen biztosítás.

15.3.2. Biztosítási szolgáltatások

A Biztosító megtéríti a Biztosított járműnél nem nagyobb kategóriába tartozó bérgépjármű bérleti díját arra az időre, amíg a casco biztosításban megnevezett Biztosított jármű nem használható. A Biztosító szolgáltatása biztosítási időszakonként legfeljebb egy alkalommal, járművenként 50 000Ft.

15.3.3. Kizárások

A Biztosító nem téríti meg abban az esetben a bérgépjármű bérleti díját, ha a casco biztosításra az 5.2. és 5.3 pontokban szereplő Kizárások és Mentesülések értelmében nem teljesít térítést.

A fentieken túl a Biztosító nem téríti meg

 a bérbe vett jármű üzemeltetési költségeit

 a bérbe vett járművel más személynek okozott kárt

 a bérbe vett járműben keletkezett kárt

15.3.4.

Önrészesedés

A Biztosító a szolgáltatást önrészesedés levonása nélkül nyújtja.