ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

HITELEZÉSI ÉS ÜZLETSZABÁLYZATA

és

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A

PESTI HITEL ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNAK

Hatályos: 2022. augusztus 10. napjától

(A módosult rendelkezések a szövegben dőlt betűvel kerültek megjelölésre.)

A./ RÉSZ

I. A Hitelezési Üzletszabályzat célja

1./ A Pesti Hitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Hitelező) a Magyar Nemzeti Bank (korábban: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) 2003. november 17-én kelt, I-1526/2003. számú alapítási és működési engedélyében foglalt felhatalmazás alapján jogosult a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3.§ (1) bekezdésének b.) pontjában meghatározott kölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére (ingatlan/ok/ fedezete mellett szabad felhasználási célú kölcsönök vagy ingatlan/ok/ megvásárlása céljára adott kölcsönök nyújtására).

A Hitelező az előbbiekben megjelölt tevékenysége során megkötött deviza alapú (devizában nyilvántartott és az ügyfél kérésére forintban folyósított, valamint forintban törlesztett) kölcsön-szerződésekhez, mint alapszerződésekhez kapcsolódóan, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. tv. 3.§ (4) bekezdése alapján jogosulttá vált járulékos jellegű, gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésére, továbbá ugyanezen tv. 10/A§ alapján az Adós kérelmére a deviza alapú kölcsönszerződésnek forintra történő átváltására.

A Hitelező

- a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.); és

- az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.);

- a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási tv.)

alapján elvégezte a 2015. február 1. napján még meg nem szűnt fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában az elszámolást, valamint az Fttv. hatályba lépésekor még fennálló, de a Hitelező által már felmondott fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő és a Hitelező által nyilvántartott tartozások forintra történő átváltását 2015. február 1. fordulónappal. Az Elszámolási tv. alapján végrehajtott elszámolás során a gyűjtőszámla-hitelkeret megszűnt.

2./ A Hitelezési Üzletszabályzat és az abban foglalt Általános Szerződési Feltételek célja, hogy a Hitelező és az Adós közötti kölcsönjogviszony elemeit részletesen szabályozza, annak érdekében, hogy Kölcsönszerződésben alapvetően az egyedi feltételek kerüljenek rögzítésre. Ha a Kölcsönszerződés és az Üzletszabályzat rendelkezései között eltérés lenne, akkor a Kölcsönszerződés rendelkezései az irányadók, ugyanakkor az Üzletszabályzatnak a kölcsönszerződés aláírását követően hatályba lépett rendelkezései – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Kölcsönszerződés részévé válnak.

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXVIII. tv. („Fair bank tv.”), illetve a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) alapján jelen Üzletszabályzat részévé vált rendelkezésekkel – az Üzletszabályzatban, vagy a Kölcsönszerződésben és ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződésekben szabályozott – ellentétes rendelkezések, így különösen az egyoldalú kamat-, díj-, és költségemelést lehetővé tevő korábbi rendelkezések hatályukat vesztették az Fttv. és az Fhtv. alapján végrehajtott szerződésmódosulás hatályba lépésével egyidejűleg.

3./ A Hitelező és az Adós közötti jogügylet tartalmára a Kölcsönszerződés, a Zálogszerződés, az Óvadéki szerződés, a Vételi jogot alapító szerződés és a Kondíciós Lista, az Üzletszabályzat és az abban foglalt Általános Szerződési Feltételek, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglaltak az irányadóak.

4./ A mindenkor hatályos Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek tartalma az Adós/ok/ és Hitelező között létrejött Kölcsönszerződés(ek) vonatkozásában szerződéses feltételnek minősül.

5./ A Hitelező a mindenkor hatályos Üzletszabályzatot, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helységében jól látható helyen elhelyezi (kifüggeszti). Az Üzletszabályzat nyilvános, bárki által megismerhető.

6./ Az Ügyfél és a Pesti Hitel Zrt. között létrejött bizalmi jellegű jogviszony alapján a Pesti Hitel Zrt. elsőrendű feladata és célja, hogy az Ügyfél megbízásait a tőle elvárható gondossággal az Ügyfél érdekeinek messzemenő figyelembevétele mellett teljesítse.

II. A Hitelezési Üzletszabályzat módosítása

1. A Hitelezőnek jogában áll az Üzletszabályzatot – kivéve az abban foglalt általános szerződési feltételeit – egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, illetve kiegészíteni. A módosított és egységes szerkezetbe foglalt Üzletszabályzatot a Hitelező az ügyfélforgalom számára nyitva álló helységében jól látható helyen közzéteszi, és a módosításról az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett Hirdetményben is tájékoztatja az Ügyfeleit. Az Üzletszabályzat módosult rendelkezései a szövegben dőlt betűvel, vagy más egyértelműen elkülönülő módon kerülnek megjelölésre.

A Hitelező az ügyfél számára nem kedvezőtlenül bármikor módosíthatja a szerződést, illetve az Üzletszabályzatát, amely módosítás a hirdetményi közzététellel egyidejűleg hatályba lép.

III. Kiszervezett tevékenységek

A PESTI HITEL Zártkörűen Működő Részvénytársaság egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások, valamint a Hpt. rendelkezéseinek betartásával kiszervezheti, vagyis az ilyen tevékenység folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független jogi személlyel kizárólagos szerződést köthet. A Társaság a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor köteles alkalmazni a Hpt. 68. § (1)-(12) bekezdésében foglaltakat. Az Ügyfél a fentiek ismeretében tudomásul veszi, hogy a Társaság a kiszervezéssel összefüggésben jogosult arra, hogy a nyilvántartott adatait a kiszervezett tevékenységet végzőnek átadja, az adatvédelmi szabályok betartásával és biztosításával. A Társaság kizárólag olyan kiszervezett tevékenységet végzőt vesz igénybe, aki rendelkezik mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket a jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően az Társaságra vonatkozóan előír. A PESTI HITEL Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Hpt. 68.§ alapján a következő tevékenységéket kiszervezetten végzi:

1./ Informatikai szolgáltatás

kiszervezést végző cég: Borganization Szoftverfejlesztő Kft. székhely: 1033 Budapest, Harang u. 16.

2./ Kintlévőségek behajtása

a kiszervezést végző cég: Work Out Service Kft. székhely: 2040 Budaörs, Orgona u. 43.

3 KHR kezelés

A kiszervezést végző cég: Pénzügyi Vállalkozások Országos Egyesülete

Székhely: 3525. Miskolc, Széchenyi u 29. II/1.

4./ Xxxxx képviselet és cégügyek

a kiszervezést végző: Xx. Xxxxx Xxxxxx Xxxxx ügyvéd címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx X. x. 9.

5./ Könyvvitel

a kiszervezést végző cég: B58 Számviteli és Adószakértő Xxxxx Xxx.

székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00.

6./ Ingatlan értékelés

a kiszervezést végző cég: Mobilterv 2000 Kft. székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00/X

B./ RÉSZ

I. Fogalom meghatározások

A Kölcsönszerződésben valamint az Üzletszabályzatban az alábbi meghatározott fogalmak a következő jelentéssel bírnak:

Adós: az a cselekvőképes, 18. életévet betöltött cselekvőképes természetes személy, akivel a Hitelező Kölcsönszerződést köt. Adós az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ill. gazdálkodó szervezet is, akivel a Hitelező Kölcsönszerződést köt. Adós a Zálogkötelezett is, aki a Kölcsön biztosítására a tulajdonában álló Ingatlanra, a Hitelező javára vételi jogot alapít. Amennyiben több Adós van, Xxxxxx kötelezettsége oszthatatlan és az Adósok a Kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésért egyetemlegesen felelősek. Azok a Zálogkötelezett Adósok, akik csak a tulajdonukban álló Ingatlanra alapítottak Önálló Zálogjogot és vételi jogot a Hitelező javára, a Kölcsön visszafizetésért a szerződés megszűnése esetén mint Zálogkötelezettek a többi Adóssal egyetemlegesen, de csak a tulajdonukat képező Ingatlan erejéig felelnek. Jelen Üzletszabályzat vonatkozásában Adósnak minősül az Adóstárs is.

Adóstárs: Adós házastársa, élettársa, és az a 3. személy aki adóstársként belép a szerződésbe és az Adós mellett minden esetben egyetemlegesen kötelezettséget vállal Adósnak a Kölcsönszerződésből származó kötelezettségei teljesítésére.

Adásvételi szerződés: ingatlanvásárláshoz nyújtott kölcsön kapcsán, jelenti az Adós, mint Vevő, és egy harmadik személy, mint Eladó között az ingatlan adásvétele tárgyában létrejött, az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak megfelelő írásbeli szerződést, amit ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. Banki nap: minden olyan napot jelent, amely TARGET nap és a hitelintézetek Budapesten rendes üzletmenet céljából nyitva tartanak.

Bankszámla: ha az Üzletszabályzat vagy a Kölcsönszerződés eltérően nem rendelkezik, jelenti az Adós által a Hitelező refinanszírozó bankjánál a Kölcsön folyósításának és elszámolásának lebonyolítása céljából nyitott bankszámlát.

BUBOR: azt a 3, azaz három, illetve 6, azaz hat hónapos, éves százalékban kifejezett budapesti bankközi ajánlati kamatlábat (felfelé kerekítve a legközelebbi 1/2-ed százalékra) amelyet a Magyar FOREX Club szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg és a Reuters monitor "BUBOR" oldalán (vagy ennek hiányában a Telerate monitor megfelelő oldalán) BUBOR-ként megjelenik.

CHF vagy Svájci frank: e fogalom törlésre került.

CHF LIBOR: e fogalom törlésre került.

Elszámolási árfolyam: e fogalom törlésre került.

Eladó: az ingatlan-adásvétel esetén az adásvétellel érintett Ingatlan tulajdonosá/ai/t jelenti, aki/k/ az Ingatlant az Adós részére értékesíti/k/.

EUR vagy Euró: e fogalom törlésre került.

EURIBOR: e fogalom törlésre került.

Értékbecslés: a Hitelező számára elfogadható vagyoni értékbecslő által a biztosítékot képző Ingatlanra -illetve ha kiegészítő ingatlanfedezet bevonása is szükséges, az előbb említetten kívül a kiegészítő ingatlanfedezetet képző ingatlanra is- vonatkozó, piaci értéket és hitelbiztosítéki értéket megjelölő értékbecslés.

Telefon/Fax: a Hitelező jogosult telefonon ill. faxon tájékoztató jellegű információkat adni az Adós/ok/, leendő Adós/ok/, és a Kölcsönügylettel, vagy valamelyik mellékletével érintett harmadik személy részére. E tájékoztatás nem jelent a Hitelező részéről konkrét kötelezettségvállalást! Hitelező rögzíti, hogy nem felelős a telefonvonalakban, valamint a faxvonalakban, telefon és faxkészülékek meghibásodásából eredő károkért, nem felelős a telefonok illetéktelen személyek általi lehallgatása során a megszerzett információk felhasználásával okozott károkért, továbbá nem felelős a faxok illetéktelen személy kezébe kerülése következményeként a megszerzett információk felhasználásával okozott károkért, nem felelős a telefonbeszélgetések, faxok megszakadásából, jogosulatlanságából, torzításából származó károkért. Adós tudomásul veszi, és hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező a beérkező telefonhívásokat rögzítse, és azokat az adott pénzügyi műveletre vonatkozóan bizonyítékként felhasználja.

Ügynök: a Hitelező külön szerződések alapján ügynököket alkalmaz pénzügyi szolgáltatásai közvetítésére, és a szolgáltatásainak a leendő Adósokkal való megismertetésére. Az ügynökök nem jogosultak az Adós felé a Hitelező nevében, a Hitelező javára vagy terhére bármilyen jognyilatkozatot tenni, valamint nincs joguk a Hitelező nevében az Adóstól készpénzt átvenni.

Fennálló Tőketartozás: a Kölcsön összegéből visszafizetésre nem került összeg.

Finanszírozási arány: mértékét a Hitelező a jogszabályi előírások alapján saját belátása szerint határozza meg.

Finanszírozandó Összeg: mindazon összegek együttesen, amelyeket az Ingatlan megvásárlása során a Hitelező az Eladó részére megfizet, amelyeket a Hitelező a Adósnak a Kölcsönszerződéshez kapcsolódóan megfizet, és amelyeket az Adósnak a Kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége alapján Adós helyett a Hitelező teljesít.

Fogyasztó: az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Fogyasztó által fizetendő teljes összeg: a hitel teljes összege és a hitel teljes díja.

Folyósítás árfolyama: e fogalom törlésre került.

Folyósítás: e fogalom törlésre került.

Folyósítás napja: jelenti a Kölcsön tekintetében a rendelkezésre tartási időszakra eső naptári hónap 7. Napját vagy 22. Napját attól függően, hogy a Kölcsönszerződésben a Hitelező által meghatározott valamennyi folyósítási feltételnek legalább 6 munkanappal az adott hónap 7. Napja, vagy 22. Napja előtt tesz-e eleget az Adós.

Fordulónap: az Elszámolási tv. 6.§ (5) bekezdésében megállapított időpont, deviza alapú kölcsönszerződések esetében 2015. február 1. napja, forint alapú kölcsönszerződések esetében 2015. június 30. napja.

Előfolyósítás: a Folyósítási napokon kívül eső napokon történő folyósítás, melynek részletes szabályait a Kölcsönszerződés tartalmazza.

Eredeti kamatfelár: a kölcsönszerződés szerinti első törlesztőrészlet esedékességekor érvényes kamatfelár, vagy ha a Hitelező a kölcsönszerződés vonatkozásában előre meghatározott időszakra kamatfelár-kedvezményt adott, úgy a kedvezményes időszak lejáratát követően elsőként a szerződés részévé vált kamatfelár.

Ft vagy forint: a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszközét jelenti.

Havi törlesztőrészlet: az az összeg, amit az Adós a Hitelezőnek havonta a kamatértesítő és a kiállított számla alapján megfizet. A havi törlesztőrészlet az alábbi módszerrel kerül megállapításra minden kamat megállapításakor.

A havi törlesztőrészlet kiszámításának módja:

Havi törlesztőrészlet = hitel összege / (1 / havi kamatláb * (1 – (1 / (1 + havi kamatláb) ^ futamidő hónapban)))

Hitelfedezeti életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amit Adós köt a Kölcsön folyósítását megelőzően, és amelynek kedvezményezettje a Hitelező (Pesti Hitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság), és futamideje minimum a kölcsönszerződés futamidejével megegyező. A Hitelfedezeti életbiztosítást a Hitelező által elfogadott biztosítótársasággal kell megkötni, és a Kölcsönszerződés megszűnéséig fenn kell tartani. Hitelfedezeti életbiztosítást, mint a Kölcsön folyósításának további feltételét a Hitelező akkor írja elő, ha egy Adós van, vagy ha az Adós vagy Adóstársa a Kölcsönszerződés megkötésekor 65. életévét betöltötte, vagy ha azt egyéb esetekben a Hitelbírálati Bizottság előírja.

Hitel teljes díja: a hitelező által ismert minden olyan –a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő – ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet.

Hirdetmény: a Kondíciós Lista tartalmát, Üzletszabályzat módosítását és egyéb információkra vonatkozó adatokat tartalmazó, a Pesti Hitel Zrt. ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben nyilvánosan, bárki számára megismerhető módon kifüggesztett értesítés.

Ingatlan: jelenti a lakás céljára szolgáló ingatlant (ideértve a társasházi, sorházi öröklakás, szövetkezeti lakás, önálló lakás vagy egyéb lakás céljára szolgáló helyiségeket kivéve: üdülő) vagy kereskedelmi jellegű ingatlanokat, amit a Hitelező- Kölcsön nyújtása esetén hitelelbírálást követően a Kölcsön fedezeteként elfogad, és arra a hitel biztosítékaként első ranghelyi önálló zálogjogot és vételi jogot alapítanak. A Hitelező jogosult visszautasítani a hitelfedezetként felajánlott ingatlant, ha a hitelelbírálás során bármi olyan körülmény merül fel, ami miatt az ingatlan nem fogadható el a kölcsön biztosítékaként.

A Hitelezőnek jogában áll indoklás nélkül elutasítani a Kölcsön fedezeteként felajánlott biztosítékot.

Kalkulált árfolyam: e fogalom törlésre került.

Kamat: az Üzletszabályzat valamint a Kölcsönszerződés kamaton elsősorban az ügyleti kamatot érti, amely a Kölcsönszerződés vonatkozó rendelkezéseiben került meghatározásra és részletezésre. Ezen kívül az Üzletszabályzat a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket is tárgyalja.

Kamatfelár: a Kölcsönszerződésben meghatározott, a referencia kamatlábon felül, az ügyleti kamat részeként fizetendő kamatláb, a ügyleti kamat és a referencia kamat különbségeként meghatározott kamatrész, továbbá az Fttv. alapján meghatározott eredeti kamatfelár, amelynek mértéke a mindenkor hatályos Kondíciós listában kerül meghatározásra, és nem lehet kevesebb, mint 1% és nem haladhatja meg lakáscélú kölcsönszerződés esetén a 4,5%-ot, szabadfelhasználású kölcsönszerződés esetén a 6,5%-ot a kezelési költséggel együtt.

Kamatváltoztatási mutató: a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a

Hitelező által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám.

Kamatfelár-változtatási mutató: a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató.

Kamatfizetési Nap: minden kamatperiódus utolsó napját jelenti. Kamatozás: referencia kamathoz kötött változó kamatozású finanszírozás. Kamat megállapítás:

A Hitelező a referencia kamatot a Fordulónapon megállapítja, és a referencia kamatláb mértékét a referencia kamat futamidejének megfelelő időközönként a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2, azaz kettő nappal érvényes referencia kamatlábhoz igazítja.

A Hitelező a kamatfelárat a Fordulónapon megállapítja és azt követően nem módosítja, amelyre tekintettel a Hitelező kamatfelár- változtatási mutatót nem választ.

Kamatszámítás első napja: a Fordulónap.

Kamatszámítás utolsó napja: az a nap, amikor az Adós által teljes egészében törlesztett összeg a törlesztésre megjelölt és Xxxxxxx közölt fizetési számláján (óvadéki számlán) megjelent.

A kamatmérték meghatározása minden esetben éves szinten történik, 360 nap figyelembevételével. A havi kamatláb kiszámításának módja:

havi kamatláb (%) = ((éves kamatláb / 360) * 365) / 12

A kamatszámításnál a szökőnapot a Hitelező nem veszi figyelembe.

Kamatperiódus: a kölcsönszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a Hitelező nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

Kamatfelár-periódus időtartama: a Fordulónaptól számított hátralévő futamidő alapján kerül meghatározásra az alábbiak szerint:

ha a hátralévő futamidő

(i) meghaladja a 16, azaz tizenhat évet, akkor a kamatfelár-periódus 5, azaz öt év;

(ii) meghaladja a 9, azaz kilenc évet, de legfeljebb 16, azaz tizenhat év, akkor a kamatfelár-periódus 4, azaz négy év;

(iii) meghaladja a 3, azaz három évet, de legfeljebb 9, azaz kilenc év, akkor a kamatfelár-periódus 3, azaz három év. A referencia kamat kamatperiódusának kezdő napja a Fordulónap.

A kamatfelár periódus kezdő napja az Fttv. alapján 2015. február 1. fordulónappal forintra átváltott deviza alapú kölcsönszerződés esetén a 2015. május 1. és 2016. április 30. napja közötti, a 2011. évi LXXV. tv. 10/A§ alapján korábban már forintra átváltott forint alapú kölcsönszerződés esetén pedig a 2015. október 1. és 2016. szeptember 30. napja közötti időtartamban a forintra átváltott devizakölcsön-szerződésben meghatározott ügyleti év fordulónapjának hónapjával és a naptári napjával megegyező hónap és nap, azaz a forintra átváltott devizakölcsön-szerződés szerinti kamatperiódus váltás napja. Amennyiben a kezdő nap az év adott hónapjában hiányzik, akkor a kezdőnap a hónap utolsó napja.

Késedelmi kamat: az Adós, ha a szerződésben foglalt bármely fizetési kötelezettségét késedelmesen teljesít, késedelmi kamat fizetésére köteles, melynek mértékét – figyelemmel az Fhtv. 17/F.§ szerint maximálisan kiköthető mértékre – a Kölcsönszerződés, a Kondíciós Lista, valamint a vonatkozó jogszabályok rögzítik.

Kezelési költség: az Adós a Kölcsönszerződés tartama alatt köteles a Hitelező részére kezelési költséget fizetni. A kezelési költség

számításának alapja a naptári év első napján fennálló tőketartozás, mértékét az aktuális kondíciós lista tartalmazza.

A Hitelező a kezelési költség összegét és az erről szóló számlát a kamatértesítővel együttesen juttatja el az Adósnak, megfizetése a kamat és tőke törlesztésével egy időben esedékes.

Kiegészítő Ingatlan Fedezettel Biztosított Kölcsönszerződés:

bármilyen célra kötött Kölcsönszerződés esetén, amennyiben az Adós(ok) által biztosítékként felajánlani kívánt Ingatlan nem nyújt elég fedezetet az Adós(ok) által igénybe venni kívánt Kölcsönhöz, szükséges, hogy az Adós/ok/ egy további ingatlant /vagy ha szükséges további ingatlanokat/ ajánljanak fel a Kölcsön fedezeteként. Ebben az esetben a Hitelező, amennyiben elfogadja a kiegészítő ingatlanfedezete/ke/t, a Hitelező és Adós/ok/ között kiegészítő ingatlan fedezettel is biztosított Kölcsönszerződés jön létre. A kiegészítő ingatlanfedezettel is biztosított kölcsönt maximum 240 hónap időtartamra nyújtja a Hitelező az Adós(ok) részére. E kölcsön összege nem haladhatja meg az Ingatlan - a Refinanszírozó Bank által elfogadott értékbecslő által készített becslés szerinti

- piaci érték 60%-nak és a valamely Adós(ok) tulajdonát képező kiegészítő ingatlanfedezet - a Refinanszírozó Bank által elfogadott értékbecslő által készített értékbecslés szerinti - piaci értéke 50%-nak együttes összegét. A kiegészítő ingatlanfedezetre ugyanúgy mint az Ingatlanra a Kölcsön és járulékai erejéig egyetemleges első ranghelyi zálogjogot és vételi jogot kell alapítani az Adós(ok)nak ill., a kiegészítő fedezetként elfogadott ingatlan tulajdonosa/inak.

Kondíciós Lista: jelenti a Hitelezőnek a Kölcsönszerződés mellékletét képző olyan Hirdetményét, amelyen az általa alkalmazandó díjak, kamatok, járulékok, költségek, felszámításának jogcímét, mértékét illetve összegét feltünteti. A Hitelező a Kondíciós Listá(ka)t

- amely nyilvános, és bárki számára megismerhető- az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében kifüggeszti, illetve kérésre az Adós rendelkezésére bocsátja. A Hitelező a Kondíciós Listá(ka)t jogosult egyoldalúan, az A/II. fejezetben foglaltaknak megfelelően megváltoztatni.

Korrekciós tétel: e fogalom törlésre került.

Kölcsön: az Adós által a Hitelezőnek visszafizetendő tőkeösszeg.

Kölcsönszerződés: az Adós(ok) és a Hitelező között létrejött szerződés, amely alapján a Hitelező a Kölcsönszerződésben meghatározott pénzösszeget (kölcsönt) bocsát az Adós rendelkezésére, az Adós pedig köteles azt a Hitelezőnek a szerződés szerint visszafizetni. Adós és Hitelező a Hitelező javára a Kölcsön és járulékai biztosítására első ranghelyi önálló zálogjogot, valamint vételi jogot alapítanak az Ingatlanra. Kölcsönszerződés alatt kell érteni a Kiegészítő Fedezettel Biztosított Kölcsönszerződést. Termékértékesítés, vagy hitelnyújtástól eltérő szolgáltatásnyújtás nem kapcsolódik a Kölcsönszerződéshez, ezért a Hitelező és az Adós között létrejött Kölcsönszerződés nem minősül a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. tv. 3.§ 15. pontja szerinti kapcsolt hitelszerződésnek.

Készfizető kezesi szerződés: a Hitelezőnek jogában áll a Kölcsön folyósításának további, plusz feltételeként /és egyben a kölcsön biztosítékaként/ készfizető kezesi szerződés megkötését előírni. A készfizető kezesi szerződést közjegyzői okiratba kell foglaltatni, költségeit az Adós fizeti.

Lakáscélú (jelzálog)hitel vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett megkötött olyan hitel- illetve kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.

Munkanap: minden olyan nap, amelyen a bankok Magyarországon nyitva vannak, kivéve a vasárnapot és a munkaszüneti napokat. Óvadék: ha az adott kölcsönfajtára a hitelbírálati bizottság előírja, az Adós Kölcsönszerződésből származó kötelezettségei fedezetéül a Hitelező által- ha erre a Finanszírozott Összegből mód van - a Kölcsön összegéből levont - és az Adós által ha szükséges, időről-időre kiegészített- az Óvadéki szerződésben meghatározott számú havi törlesztőrészletnek megfelelő összeget jelenti. Amennyiben nincsen lehetőség a Finanszírozott Összegből levonni az óvadék összegét, az adós azt köteles más módon rendelkezésre bocsátani.

Óvadéki számla: a Hitelezőnek a Refinanszírozó Banknál nyitott elkülönített óvadéki bankszámláját jelenti.

Önálló Zálogjog: jelenti

1. a már meglevő Ingatlan/ok/ fedezete mellett szabad felhasználási céllal, vagy hitelkiváltási céllal kötött Kölcsön esetén az Adós, vagy az ingatlanbiztosítékot rendelkezésre bocsátó harmadik személy tulajdonára alapított, első ranghelyű önálló zálogjogot.

2. ha a Hitelező ingatlan vásárlási céllal nyújtja a Kölcsönt, az Adós által a tulajdonába kerülő Ingatlan/ok/ra alapított első ranghelyű önálló zálogjogot.

Az önálló zálogjogot alapító szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, ennek költségét az Adós/ok/ fizetik.

Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása. A Felügyelet honlapján közzétett referencia kamatlábak közül az adott ügyletre alkalmazandót a Kölcsönszerződés tartalmazza. A Hitelező a Felügyelet honlapján közzétett referencia kamatlábak közül az alábbit alkalmazza:

Mutató megnevezése	Devizanem	Periódus hossza	Hivatalos értékek
BUBOR	HUF	3/6 hó	xxxx://xxx.xxx.xx/Xxxx/Xxxxxxxxxxxxx/XXXXX /Monetaris_politika/mnben_jegybanki_eszkoztar/mnb en_egynaposjegybankieszkozok/bubor2.xls

Refinanszírozó Bank: a Hitelező tevékenységét a vele szerződéses jogviszonyban álló hitelintézet által nyújtott refinanszírozással végzi. A refinanszírozás során a Hitelező szerződésből eredő követelése a refinanszírozás biztosítékaként szolgál.

Rendelkezésre Tartási Időszak: azt az időtartamot jelenti, amely a Kölcsönszerződés aláírásától kezdődik és a Kölcsön (Finanszírozandó összeg) folyósításának időpontjáig tart, és legfeljebb a Kölcsönszerződés aláírásától számított 60. naptári napig terjed.

Számított árfolyam: e fogalom törlésre került.

Szerződés Időtartama: a Kölcsönszerződés aláírásának napjától a Kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség teljes teljesítésének napjáig tartó időszak.

Szerződés Megszűnésének napja: az az időpont, amelyen a Kölcsönszerződés alapján fennálló valamennyi fizetési

kötelezettségét az Adós teljes mértékben visszafizetni.

Tényleges árfolyam: e fogalom törlésre került.

Tartozáselismerő nyilatkozat: az Adós a Kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségeit, valamint ha Hitelező a Kölcsön folyósítás további feltételeként Készfizető kezesi szerződés megkötését is előírta, a készfizető kezes is a készfizető kezesi szerződésben vállalt kötelezettségeit köteles közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatban megerősíteni. A közjegyzői okirat elkészítésének költségét az Adós fizeti.

TARGET nap: e fogalom törlésre került.

THM, azaz Teljes Hiteldíj Mutató: a teljes hiteldíj mutató (THM) a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. CLXII. 3.§ 20. pontja alapján ”a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékban kifejezve. A THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát.

A THM kiszámítására vonatkozóan a 83/2010. (III.25.) Korm. rendelet 5.§ (1) bekezdés és az 1. számú melléklete alapján a következő képletet kell alkalmazni:

Ck: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel,

Dl: az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege,

m: a hitelfolyósítások száma,

m’: az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma,

tk: az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0,

sl: az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve,

X: a THM értéke.

A THM nem haladhatja meg a Magyar Nemzeti Bank által megállapított jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Az érintett naptári félév teljes időtartamára, az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó.

Ügyfél: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet valamint magánszemély, aki részére a Pesti Hitel Zrt. pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt.

Ügyleti kamat: referencia kamathoz között változó kamat, a Kölcsönszerződésben meghatározott kamat, amelyet az Adós a tőke részén felül köteles megfizetni a kamatértesítő alapján a Hitelezőnek, és amely referencia kamatból és kamatfelárból áll. Az ügyleti kamat mértéke a referencia kamat változásának megfelelően változik. A referencia kamatláb módosulása a havi törlesztőrészlet összegét módosítja (a referencia kamatláb változásának megfelelően növeli, vagy csökkenti annak összegét), a kölcsön futamidejének változatlanul hagyása mellett, azaz a fizetendő törlesztőrészlet a kamatfelár változásának hiányában is módosulhat, amely nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak.

Ügyleti Kamatláb: a szerződés futamideje alatt a kamatszámítás alapját képező kamatláb.

Ügyleti Kamatláb változás: a kamat megállapítás napján a kamatláb megváltozása, amelyet a Hitelező az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben kifüggeszt, illetve kipostázza az Adósnak a kamatértesítővel együtt a megváltozott kamatlábról szóló értesítést.

Vételár: az Ingatlan tulajdonjogának megszerzése érdekében az Eladónak kifizetésre kerülő összegek.

Vételi jog (Opció): jelenti

1.a meglevő Ingatlan/ok/ fedezete mellett, szabad felhasználási céllal, vagy hitelkiváltási céllal nyújtott Kölcsön esetében az Adós által a tulajdonában levő Ingatlan/ok/ra, vagy a harmadik személy tulajdonában levő ingatlan/ok/ra a Hitelező javára alapított vételi jogot.

2.ingatlanvásárlási céllal nyújtott Kölcsön esetén az Adós tulajdonába kerülő ingatlan/ok/ tekintetében, a Hitelező javára alapított vételi jogot .

Zálogjogosult: az Önálló Zálogszerződés jogosultját jelenti, a zálogszerződés megkötésekor a Hitelezőt, a zálogszerződés átruházását követően pedig az új jogosultat értjük alatta.

Zálogkötelezett: az az Adós, aki az Ingatlanra a Hitelező javára Önálló Zálogjogot alapít, és – amennyiben az szükséges – az a 3. személy aki a tulajdonában álló ingatlanra és/vagy kiegészítő fedezetként felajánlott Ingatlanra a Hitelező javára Önálló Zálogjogot alapít.

Gyűjtőszámla-hitel: a devizakölcsön törlesztése során, a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a legmagasabb árfolyamig felmerülő és az Adós által meg nem fizetett törlesztőrészlet-hányad finanszírozására, a Hitelező által az Adósnak forintban, a devizakölcsön ingatlan fedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető önálló zálogjog, vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. tv. 44.§-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezete mellett a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt folyósított kölcsön, a devizakölcsön-szerződéshez, mint alapszerződéshez kapcsolódó járulékos jellegű gyűjtőszámla-hitelkeretszerződés alapján. A Hitelező 2015. február 1. napjától kezdődően a gyűjtőszámla-hitel terhére kölcsönt nem folyósít, az Elszámolási tv. alapján teljesített elszámolással a gyűjtőszámla-hitelkeret megszűnt, azonban az elszámolást követően a gyűjtőszámlán maradhatott fenn tartozás (a továbbiakban: gyűjtőszámla), amelyre az árfolyamgát törvényben meghatározott, és a Hitelező Kondíciós listájában rögzített kamat irányadó.

A korábban árfolyamgáttal érintett Kölcsönszerződés esetében a 2015. február hónapban esedékes törlesztőrészlettől kezdve a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított 60., azaz hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészletig a törlesztőrészlet összege – az Fttv. alapján számítható kamatváltozásból eredő törlesztőrészlet-növekedés kivételével – nem haladhatja meg a 2015. januárjában esedékes törlesztőrészlet összegét, amennyiben az Adós nem kéri a törlesztőrészlet magasabb összegben történő meghatározását az Fttv. 18.§ (6) bekezdése alapján (a továbbiakban: fizetendő törlesztőrészlet). Ezen időszak alatt az elszámolást követően a

teljes forintosításra került tartozás és az eredeti futamidő figyelembevételével kiszámított törlesztőrészlet, valamint a fentiek szerinti fizetendő törlesztőrészlet közötti különbözet egy különbözeti számlán (a továbbiakban: különbözeti számla) kerül nyilvántartásra. A különbözeti számlán vezetett egyenleg az Adós kiegyenlítetlen tartozása, amelyet a későbbiekben köteles megfizetni a Hitelező részére. A különbözeti számlára kerülő tartozásra is a Kölcsönszerződésre érvényes kondíciók vonatkoznak.

A rögzített árfolyam kezdő időpontjától számított 60. hónap végén, vagy ha az korábbi időpontra esik, akkor az eredeti futamidő lejáratakor kerül sor az új törlesztőrészlet meghatározásra a hitelszámlán, a különbözeti számlán és esetlegesen a gyűjtőszámlán fennálló teljes tartozás és a futamidőre vonatkozó jogszabályi korlátozások figyelembevételével.

Rögzített árfolyam: a devizakölcsön törlesztése körében a pénzügyi intézmény által a forinttal szemben alkalmazott átváltási árfolyam, amelyen a devizakölcsön aktuális, devizában meghatározott törlesztő részlete átváltásra került forintra, és ezen forintösszeg került terhelésre az ügyfél fizetési számláján annak beszedésekor.

Rögzített árfolyam alkalmazási időszaka: azon időszak, amely alatt a pénzügyi intézmény a forintra átváltott devizakölcsön-szerződés alapján

fennállt törlesztési kötelezettség Adóst terhelő hányadának meghatározása során a rögzített árfolyamot alkalmazta, és a keletkező különbözetre gyűjtőszámla-hitelt folyósított.

Lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, a hozzá tartozó földrészlettel, továbbá az ingatlan- nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese.

Legmagasabb árfolyam: Ez a pont törlésre került. Mentesített követelésrész: Ez a pont törlésre került. Közszférában dolgozó:

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő,

c) a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló,

d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szakmai vezető,

e) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány tagja,

f) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állomány tagja,

g) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

h) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmazott,

i) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülő,

k) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény hatálya alá tartozó főállású polgármester,

l) az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnál munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy.

A közszférában dolgozókat a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó 53/2012. (III.30.) Korm. rendelet alapján kamattámogatás, és egyszeri vissza nem térítendő támogatás illeti meg, amelynek részletes szabályai a hivatkozott jogszabályon túl a Hitelező honlapján közzétett tájékoztató tartalmazza.

C./ Rész

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.A./ A kölcsönök igénylése, a hitelbírálat

1.A.1. A Hitelező kölcsönt kérelemre, egyedi hitelbírálat során saját belátása és döntése alapján nyújt.

1.A.2. A kölcsön a kölcsönfajtának megfelelő, kitöltött és aláírt kölcsönigénylési nyomtatvány benyújtásával igényelhető. Az igényléshez mellékelni kell a Hitelező által előírt igazolásokat, szerződéseket, információkat és egyéb dokumentumokat.

1.A.3. A Hitelező jogosult az igénylő hitelképességét, törlesztési képességét, a felajánlott biztosítékok fedezeti értékét és érvényesíthetőségét megvizsgálni, az ehhez szükséges igazolásokat és információkat az igénylő köteles a Hitelező rendelkezésére bocsátani. A Hitelező az Ügyfél hitelképességére vonatkozó vizsgálat szempontjait maga határozza meg és azokat módosíthatja, ha megítélése szerint a módosítás ésszerű és szükséges. A Hitelező a hitelbírálat során a pénzügyi intézmények által fenntartott központi hitelinformációs rendszerből származó adatokat is jogosult felhasználni.

1.A.4. A Hitelező a hitelbírálat alapján az igényeltnél kisebb összegben is meghatározhatja a nyújtható kölcsön összegét, illetve egyéb eltérő feltételeket is megállapíthat. Amennyiben nem látja biztosítottnak a kölcsön és járulékainak visszafizetését, a kérelmet elutasíthatja.

1.A.5. Az Adós tudomásul veszi, hogy hitelképességéről, a kölcsönigénylési kérelem elfogadásáról, vagy elutasításáról való döntés mindenkor a Hitelező kizárólagos joga, amelyet saját mérlegelése alapján, az általa kialakított szempontok alapján gyakorol.

1.A.6. Ez a pont törlésre került.

1. B./ A kölcsönszerződés tárgya

1.B.1. A Kölcsönszerződés alapján a Hitelező a Kölcsönszerződésben meghatározott pénzösszeget bocsát az Adós rendelkezésére (Finanszírozandó Összeg), az Adós pedig köteles azt a Hitelezőnek a szerződés szerint visszafizetni (Kölcsön).

1.B.2. A Hitelező az Adós számára a Kölcsönszerződésben rögzítetteknek megfelelően - a Kölcsönt (Finanszírozandó Összeget) szabad felhasználásra, hitelkiváltásra vagy lakásvásárlási célú felhasználásra adja, illetve a gyűjtőszámlahitel esetében pedig a deviza alapú kölcsön nyilvántartási pénznemének a forinthoz viszonyított árfolyama jelentős ingadozásának az Adós tekintetében történő átmeneti enyhítése céljából folyósította.

1.B.3. Az Adós a Kölcsön (Finanszírozandó Összeg) felhasználásával szabadon rendelkezik vagy a Kölcsönszerződésben meghatározott ingatlant (továbbiakban: Ingatlan) vásárolja meg, az ingatlan adásvételi szerződésben meghatározott vételáron. A vételár összeget az Adós és az Eladó közösen állapítják meg. Az Ingatlan kiválasztásánál, felszereltségének és a vételár összegének megállapításánál az Adós jár el. A Kölcsönszerződés az előbbiek mellett tartalmazza azt a vételárrészt (vételárhátralékot) is, amit mint kölcsönt vesz fel az ingatlan vevője Hitelezőtől az ingatlan teljes vételárának az eladó részére történő megfizetése céljából, és a Kölcsönszerződés rendelkezései szerint köteles azt visszafizetni a Hitelező részére.

1.B.4. A Kölcsön nyújtáshoz a Hitelező a Refinanszírozó Banktól hitelt vesz fel.

2. A Kölcsön futamideje

2.1. A Kölcsön futamidejét a Kölcsönszerződés határozza meg. A Kölcsön futamideje a folyósítás napján kezdődik.

2.2. A Kölcsön összege 100.000.000 Ft-ig terjedhet.

2.3. A Hitelező hitelezési tevékenysége Budapestre, Pest megyére és a megyeszékhelyekre terjed ki.

2.4. A Hitelező által az Elszámolási tv. szerint végrehajtott elszámolást követően, a korábban árfolyamgáttal érintett kölcsönszerződés vonatkozásában a rögzített árfolyam kezdő időpontjától számított 60. hónap végén, vagy ha az korábbi időpontra esik, akkor az eredeti futamidő lejáratakor a hátralévő futamidőt úgy kell megállapítani a hitelszámlán, a különbözeti számlán és esetlegesen a gyűjtőszámlán fennmaradt tartozás figyelembe vételével, hogy az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított 60., azaz hatvanadik hónapot követően esedékes törlesztőrészletek nem haladhatják meg az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított 60., azaz hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészlet 115, azaz száztizenöt százalékát, vagy ha ez a mérték nem biztosítható, akkor az ügyfél számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet.

A Kölcsönszerződés futamideje legfeljebb az Adós 75., azaz hetvenötödik életévének betöltéséig tarthat. Amennyiben több adós szerepel az ügyletben, a futamidő akkor haladhatja meg az Adós 75. életévét, ha van olyan Adxx, aki a futamidő alatt nem tölti be a 75. életévét.

3. A Kölcsön (Finanszírozandó Összeg) folyósítása és annak feltételei

3. 1. Speciális esetek:

3.1.1. Hitelkiváltás esetén amennyiben az Adós által felvenni kívánt Kölcsön összege meghaladja a kiváltásra kerülő -más hitelintézetben felvett- hitel összegét, a kölcsön összegéből levonva a kiváltásra kerülő hitel összegét az így kapott, az Adósnak, visszajáró összeget a Hitelező visszatartja mindaddig, amíg a jelzálogjogosult által kiadott eredeti jelzálogjog törlési nyilatkozatot Adós át nem adja, vagy el nem küldi tértivevényes küldeményben Hitelezőnek. Ezt követően Hitelező a visszajáró összeget átutalja az Adósnak a Raiffeisen Banknál nyitott folyószámlájára.

Ingatlan adásvétel esetén amennyiben az Adós által felvenni kívánt Kölcsön összege meghaladja az ingatlan adásvételi szerződésben

-a Hitelezőtől felvenni kívánt Kölcsönből fizetendőként- megjelölt vételárrész összegét, a Kölcsön összegéből levonva a hivatkozott vételárrész összegét, az így kapott, az Adósnak visszajáró összeget a Hitelező visszatartja mindaddig, amíg az Eladó által kiadott - teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt- a vételár teljes összegének megfizetését elismerő nyilatkozat eredeti példányát adós át nem adja Hitelezőnek, vagy ügyvédi letétbe nem helyezi azt és a letétbehelyezést nem igazolja. Ezt követően, Hitelező a visszajáró összeget átutalja az Adósnak a Raiffeisen Banknál nyitott folyószámlájára.

3.1.2. Ha a Kölcsönt ingatlanvásárlási céllal veszi fel az Adós, az Adós írásbeli rendelkezését követően a Hitelező a Kölcsönt -

eltérő magállapodás hiányában - kizárólag az Eladó részére, vagy az Ingatlan adásvételi szerződésében meghatározott ügyvédi letéti számlára utalja át. Több bankszámla megjelölése esetén a folyósítandó Kölcsön megosztása az adásvételi szerződés rendelkezéseinek megfelelően történik.

Ha ingatlan adásvétel vagy hitelkiváltás esetén nem elég a Hitelbírálati Bizottság által jóváhagyott Kölcsön összege arra, hogy a kiváltandó hitelen vagy megfizetendő vételárrészen (vételárhátralékon) felül az első folyósítást megelőzően a Hitelező által felszámított díjak ebből az összegből kerüljenek megfizetésre, és az óvadék ebből az összegből kerüljön letétbehelyezésre, akkor ezen díjaknak és az óvadéknak a Hitelező részére a folyósítást megelőző legalább 6 munkanappal történő rendelkezésre bocsátása (befizetése illetve letétbehelyezése) a folyósítás további feltétele.

3.1.3. Gyűjtőszámlahitel folyósítása: Ez a pont törlésre került.

3.2. Folyósítási feltételek:

3.2.1.Általános szabály szerint a Hitelező csak a Kölcsönszerződés 1.7.2. és 1.7.3. pontjában felsorolt összes feltétel maradéktalan teljesülése, valamint azoknak a Hitelező részére történő, hitelt érdemlő igazolása után köteles a Kölcsönt folyósítani. A Hitelező azonban mérlegelési jogkörében, jogosult a Kölcsön folyósításához egyéb, további feltételt is kikötni.

Egyéb feltétel: Hitelfedezeti életbiztosítás, amelynek kedvezményezettje a Pesti Hitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság futamideje minimum a kölcsönszerződés futamidejével megegyező és a refinanszírozó bank által elfogadott biztosítótársaságnál köttetik.

Hitelfedezeti életbiztosítást, mint a folyósítás további feltételét Hitelező az egyedi hitelelbírálás során előírhatja.

3.2.2. A fedezetül felajánlott ingatlanra vonatkozó önálló zálogjogot alapító közjegyzői okirat aláírása és ingatlan-nyilvántartáshoz történő benyújtása azzal, hogy a Hitelező, mint Zálogjogosult részére elsőhelyi (egyetemleges) önálló zálogjog kerül bejegyzésre a fedezetül felajánlott ingatlanra. A fedezetül szolgáló ingatlan tulajdonosai és a Hitelező között létrejövő vételi jogot alapító szerződés aláírása és a vételi jog jogosultja részére vételi jognak a bejegyzése - legalább széljegykénti -, az Ingatlanra, valamint a fedezeti Ingatlannak és az esetleges Fedezeti Ingatlannak a jelen okiratban felsorolt és a kölcsön folyósításával kiváltásra kerülő terheket meghaladó tehermentességének az igazolása 7 napnál nem régebbi tulajdoni lappal.

Az önálló zálogszerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, költségét az Adós viseli. A vételi jogot alapító szerződést ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, ennek költsége Hitelezőt terheli

3.2.3. Az Adós a Hitelező Refinanszírozó Bankjánál köteles bankszámlát nyitni, amellyel kapcsolatban felhatalmazza a Hitelezőt, hogy a Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségeit csoportos beszedés útján e bankszámláról beszedje.

3.2.4. Az Adós a Kölcsön folyósításkor, a kölcsönszerződésben szabályozott fizetési és egyéb kötelezettségeinek a biztosítására, köteles az Óvadéki szerződésben meghatározott számú havi törlesztőrészletnek megfelelő összeget óvadékként a Hitelező Refinanszírozó bankjánál vezetett számlára, egyösszegben megfizetni.

3.2.5. Ha az Adós 25.000.000.- Ft-ot meghaladó kölcsönösszeget vesz fel, köteles a 7. számú melléklet formai és tartalmi előírásainak megfelelő befogadó nyilatkozatot közokiratba foglaltan benyújtani Hitelező felé.

3.2.6. A biztosítékként felajánlott ingatlanra teljes körű vagyon- és felelősségbiztosítást (vízkár, tűzkár, viharkár, épület-, lakás- és felelősségbiztosítás stb.) kell a kötnie a fedezeti ingatlan tulajdonosának, amelyben a biztosítási összegnek el kell érnie az Ingatlan hitelbiztosítéki értékének összegét. A kötvényen kedvezményezettként a Hitelező refinanszírozó bankját, a Raiffeisen Bank Rt-t kell megjelölni. Ennek megtörténtét a Kölcsönszerződés megkötését követően haladéktalanul, de legalább 6 munkanappal a folyósítás napját megelőzően a Hitelező részére hitelt érdemlően igazolnia Adósnak. Ha ezen határidőn belül az ingatlan tulajdonosa nem köti meg a biztosítást, vagy bár megkötötte ezeket, de Adxx xitelt érdemlően nem igazolja e szerződés megkötésének tényét Hitelező részére, akkor a Hitelező jogosult elállni a Kölcsönszerződéstől. Amennyiben az ingatlan tulajdonosának már van ilyen vagyonbiztosítása és felelősségbiztosítása köteles azt úgy módosítani, hogy kedvezményezettként a Hitelező Refinanszírozó bankja, azaz a Raffeisen Bank Zrt. legyen megjelölve.

3.2.7. Az Ingatlan 30 (harminc) napnál nem régebbi tulajdoni lap teljes másolata, amelyen a tulajdoni lap III. részében az esetleges vezetékjogon, telki szolgalmi jogon, vízvezetési szolgalmi jogon, bányaszolgalmi jogon, telekalakítási és építési tilalom elrendelésén, illetve egyéb jogerős építésügyi hatósági korlátozáson, továbbá földmérési jelek, villamos berendezések elhelyezésére vonatkozó használati jogon kívül más olyan teher, ami nem a Hitelező és/vagy a Refinanszírozó Bank javára van bejegyezve nem áll fenn, kivétel ez alól azaz eset, amikor az Adós az Ingatlant terhelő, más pénzügyi vállalkozás, hitelintézet vagy magánszemély-együttesen: korábbi hitelező- irányában fennálló kölcsön /vagy hitel/ tartozását szeretné a Kölcsönszerződésben rögzített Kölcsönnel visszafizetni. Ez utóbbi esetben az előbb hivatkozott korábbi hitelező részére az ingatlanon alapított önálló zálogjog, vagy jelzálogjog, vagy keretbiztosítéki jelzálogjog teherként szerepelhet a tulajdoni lap III. részében, amennyiben írásban vállalja a korábbi hitelező, hogy az Adós irányában fennálló valamennyi tartozásának – a kölcsönszerződésben rögzített Kölcsönből való megfizetése esetén, visszavonhatatlanul hozzájárul a részére az ingatlanon alapított önálló zálogjog, vagy jelzálogjog, vagy keretbiztosítéki jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból történő törléséhez. Az ingatlan-nyilvántartásból a korábbi hitelezőt /legyen az akár pénzügyi vállalkozás, akár hitelintézet/ megillető önálló zálogjog, vagy jelzálogjog, vagy keretbiztosítéki jelzálogjog töröltetésével kapcsolatos költségek az Adóst terhelik.

3.2.8.Ha a zálogfedezetül szolgáló ingatlan része egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannak valamennyi tulajdonostárs /mind az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, mind a széljegyen szereplő/, továbbá ha van olyan harmadik személy egyéb jogcímen elővásárlásra jogosult, akkor e harmadik személynek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a hivatkozott ingatlan jövőbeli, bírósági végrehajtás vagy árverés mellőzésével való értékesítése, valamint a Hitelező vételi jogának gyakorlása esetére szóló, előzetes elővásárlási jogról lemondó nyilatkozata.

3.2.9.Ha a zálogfedezetül felajánlott ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, úgy az ingatlan használati viszonyait rendező ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett használati viszonyokat rendező szerződés, amelyből megállapítható egyértelműen, hogy a zálogfedezetül felajánlott tulajdoni hányadhoz az ingatlan mely természetben meghatározott részeinek kizárólagos használati jogai tartoznak.

3.2.10. Az Adós megfeleljen a Hitelező refinanszírozó bankja, azaz a Raiffeisen Bank Zrt. adósminősítési rendszere által támasztott feltételeknek.

3.2.11. Ez a pont törlésre került.

4. Adós tulajdonjoga bejegyzésének elengedhetetlen feltételei az Ingatlan adásvételi céllal kötött Kölcsönszerződés esetén

4.1. Az Adósnak a Kölcsön (Finanszírozandó Összeg) folyósítását megelőzően úgy kell megszereznie az Ingatlan tulajdonjogát, hogy az Ingatlanra a Hitelező javára a Kölcsönt biztosító Önálló Zálogjog, valamint a vételi jog érvényesen megalapításra és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerülhessen.

4.2. A Hitelező az Ingatlan adásvételi szerződését abban az esetben fogadja el, ha az általa adott tájékoztatásban szereplő feltételeknek megfelelő minimális tartalommal és formában készült és megfelel a következő kondícióknak:

4.2.1. az Adós per-, teher- és igénymentes tulajdont szerez az ingatlanon,

4.2.2. az Adós az adásvétel során használati, bérleti,- jogot harmadik személy részére nem alapíthat,

4.2.3. a Kölcsön (Finanszírozandó Összeg) minden esetben a legutolsó vételárrész legyen, mely kizárólag átutalással teljesíthető,

4.2.4. több Eladó esetén szerepeljen a Kölcsönből fizetendő vételárrészre való jogosultság Eladók közötti aránya,

4.2.5. Eladó járuljon hozzá az Adós tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséhez, vagy a tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozatát helyezze ügyvédi letétbe, mely a letétből csak abban az esetben szabadulhasson, ha az Eladó részére vagy az Eladó által megjelölt számlára a Hitelező a hátralékos vételárat elutalta.

4.3. Az Adós tulajdonjogának bejegyzése során köteles úgy eljárni, hogy tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg, de azt sorrendben követve a következő jogok illetve terhek is bejegyzésre kerüljenek az ingatlan tulajdoni lapjára:

4.3.1. a Hitelező javára bejegyzett Önálló Zálogjog, amely átruházásra kerülhet Hitelező Refinanszírozó Bankjára.

4.3.2. ezt a pontot töröltük

4.3.3 ezt a pontot töröltük

4.4. Amennyiben az Adós a tulajdonjog bejegyzési eljárásban való közreműködéssel harmadik személyt megbíz, vagy harmadik személy abban részt vesz, annak magatartásáért Adxx xorlátlanul felel a Hitelező felé.

4.5. Hitelező az Ingatlan adásvételi szerződésének, valamint az Adós tulajdonjogának bejegyzését kérő kérelem tartalmát a kérelem beadását megelőzően és a beadást követően is jogosult ellenőrizni és amennyiben úgy látja, hogy a kérelem nem alkalmas a

4.2. pont és alpontjaiban szereplő jogok illetve terhek bejegyzésére, a Kölcsönszerződéstől elállhat.

4.6. Az Ingatlan adásvételi szerződése a 4.1. pontban meghatározott adásvételi szerződéstől csak abban az esetben térhet el, ha a Hitelező a tartalmát előzetesen megismerte és az eltéréseket jóváhagyta, vagy az általa kért módosításokat elvégezték.

5.

Ezt a fejezetet töröltük.

6. Fizetési kötelezettségek, fizetések módja

6.1. A Kölcsön hiteldíja kamatból, és kezelési költségből áll.

6.2. Az Adós az igénybevett Kölcsön összege után kamatot köteles fizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja az első folyósítási hónap 7. napja, utolsó napja az a nap, amikor a teljes folyósított összeg és járulékai jóváírása megtörtént a Hitelező bankszámláján.

6.3. A Hitelező a rendelkezésre tartott, még igénybe nem vett Kölcsön összege után 0% rendelkezésre tartási jutalékot számít fel.

6.4. Ezt a pontot töröltük.

6.5 Az Adós a Kölcsön után referencia kamathoz kötött változó mértékű ügyleti kamatot köteles fizetni a Hitelezőnek. A szerződés szerint induló ügyleti kamat mértékét a Kölcsönszerződés tartalmazza. A havonta esedékes törlesztőrészlet kamat része a szerződés tartama alatt folyamatosan változik. Mivel a kamat változó, az Adós tudomásul veszi, hogy a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződésben rögzített kamatlábnak az Üzletszabályzat és a Kölcsönszerződés vonatkozó rendelkezései szerinti egyoldalú megváltoztatására. A Kamat változásáról a Hitelező a kamatértesítővel együtt értesíti az Adóst. (Jelen 6.5. pont utolsó mondata törlésre került.)

6.6 Az Adós a Kölcsönszerződésben (illetve az annak részét képző Kondíciós Listában) meghatározott mértékű kezelési költség megfizetésére is köteles a Kölcsönszerződés időbeli hatálya alatt. A kezelési költség a Hitelező által nyújtott Kölcsön beszedésének, fenntartásának, adminisztrációjának a díja, amelynek teljesítése havonta a törlesztő részlettel együtt esedékes. A kezelési költség számításának alapja a Kölcsön összege a folyósításkor – de azt követően 12 havonta (ügyfélév, nem naptári év) csökken a fennálló tőketartozásra vetítve – a kezelési költség ennek %-ban van meghatározva. A kezelési költség mértékét – a mindenkor hatályos – Kondíciós Lista rögzíti. Adós tudomásul veszi, hogy a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződésben rögzített kezelési költségnek a jelen Üzletszabályzat és a Kölcsönszerződés vonatkozó rendelkezései szerinti megváltoztatására. A Hitelező a változott kezelési költség összegét és az erről szóló számlát a kamatértesítővel együttesen juttatja el az Adósnak.

A Hitelező a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat a fogyasztó számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon merült fel.

A hitelező a kamaton kívül díj fizetését – ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat – a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki.

A gyűjtőszámlahitel vonatkozásában a Hitelező kezelési költséget nem számít fel az Adós terhére.

6.7 A Kölcsönszerződésben a szerződéskötéskor meghatározott, havonta esedékes törlesztőrészletről az alábbiak szerint tájékoztatja a Hitelező az Adóst: a Folyósítási Értesítővel együtt megküldi a következő naptári negyedévre vonatkozó Pénzügyi Értesítőt, majd azt követően minden negyedévet megelőzően a következő naptári negyedévre vonatkozó Pénzügyi Értesítőt, amely a havonta esedékes törlesztőrészletekről tájékoztatja az Adóst.

A Hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt az Adós kérésére a tartozásáról törlesztési táblázat formájában kivonatot bocsát a rendelkezésére díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen.

6.8. Az Adós a Kölcsönszerződés által előírt fizetési kötelezettségeit forintban köteles teljesíteni.

6.9. Az Adósnak a Kölcsönszerződés alapján teljesítendő fizetési kötelezettsége havonta a Hitelező által meghatározott összegű részletekben bármilyen (pl.: beszámításra, viszontkeresetre, vagy más jogcímre alapított) levonás nélkül esedékes, kivéve, ha a levonásra a Hitelezőt jogszabály kötelezi. Ez utóbbi esetben az Adós köteles a Hitelezőnek olyan további összeget megfizetni, amellyel együtt a Hitelező által ténylegesen kapott összeg megegyezik azzal az összeggel, amelyet a Hitelező akkor kapott volna, ha ilyen levonás nem lett volna.

6.10. A biztosítékot képző Ingatlanban és/vagy kiegészítő fedezetet képző ingatlanban bekövetkező bármilyen káresemény, illetve az adott ingatlan birtoklásával, vagy használatával kapcsolatosan felmerülő egyéb más problémás körülmény, használat kiesés, kár nem érinti az Adós törlesztőrészlet-fizetési kötelezettségét és a Kölcsönszerződésben foglalt egyéb kötelezettségei teljesítése alól sem mentesíti.

6.11. A törlesztőrészletek a Kölcsönszerződés tartama alatt változhatnak az Üzletszabályzatban és a Kölcsönszerződésben szereplő feltételek, valamint a Fogalom meghatározások értelmező rendelkezéseinél felsorolt tételek figyelembe vételével.

6.12-6.13. pontok törlésre kerültek

6.14. Amennyiben az Adós a szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz határidőben eleget, a Hitelező a lejárt tartozások után az esedékesség napjától a befizetés jóváírásának időpontjáig terjedő időre jogosult késedelmi kamatot felszámítani, és azt az Adóssal szemben érvényesíteni. A késedelmi kamat a lejárt Kölcsöntartozásnál a jogszabályban meghatározott, és a Hitelező Kondíciós Listájában közzétett mértékben kerül felszámításra.

6.15.1. A Hitelező az Adós késedelembe esése esetén az óvadék terhére rendelkezhet a szerződés szerinti esedékes követelés erejéig. Az adósi késedelem 10. (tizedik) napján a Hitelező vagy megbízottja fizetési felszólítást küld az Adós részére, amelyben 15 (tizenöt) nap póthatáridőt tűz ki a teljesítésre. 30 napot meghaladó fizetési késedelem esetén a Hitelező jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. A felmondással kapcsolatban felmerülő minden kár és költség teljes körű megtérítése az Adóst terheli. Amennyiben a Hitelező vagy megbízottja fizetési felszólítást küld az Adós részére, abban az esetben az Adós alkalmanként a mindenkori Kondíciós listában szereplő fizetési felszólítási díjat köteles megfizetni költségtérítés címén.

Az utolsó bekezdés törlésre került.

6.15.2. Ez a pont törlésre került.

6.16. Az ügyleti kamat megfizetése:

Az ügyleti kamat havonta utólag, a tőketörlesztéssel egyidőben, minden hónap 7. napjáig esedékes, annuitásos kamatszámítás alapján. Az ügyleti kamatot az Adós fizeti, akként, hogy a Kölcsönszerződés aláírásával felhatalmazza a Hitelezőt, hogy az általa a Hitelező Refinanszírozó Bankjánál nyitott bankszámláról az esedékes kamat összeget az Ő külön rendelkezése nélkül leemelje.

6.17. Az Adós a törlesztőrészleteket a szerződés előírásai szerint köteles a Hitelezőnek teljesíteni úgy, hogy azt a Hitelező Refinanszírozó bankjánál vezetett számlára befizeti/átutalja, ahonnan a Hitelező a részére adott csoportos beszedési megbízás alapján beszedi. Az Adós köteles a Hitelezőt írásban rövid úton (fax, távirat) értesíteni arról, ha bármilyen esedékességi időpontot megelőző 3. napig a Hitelezőtől nem kap az adott esedékességre vonatkozóan kamatértesítőt.

6.18. Az Adós 5, azaz öt munkanapon belül köteles tájékoztatni a Hitelezőt az esetleges név, cím (székhely) változásról, ami a szerződés megkötése vagy a Hitelezőnek tett legutóbbi, e tárgykörben adott tájékoztatója óta bekövetkezett.

6.19. Az Adós csak akkor mentesül a késedelmes teljesítéshez fűződő késedelmi kamat megfizetése alól, ha a 6.18. pontban megjelölt kötelezettsége teljesítése esetén a Hitelező nem küldött részére új kamatértesítőt.

6.20. A Hitelező az Adós értesítését követően haladéktalanul új kamatértesítőt küld az Adósnak, hogy az adott díjrészlet az esedékesség időpontjára jóváírásra kerülhessen. Az Adós köteles a szerződésben foglalt fizetési ütemezést figyelemmel kísérni kamatértesítő hiányában is, lehetősége van a szerződés szerinti fizetési kötelezettségének esedékességkor egyéb módon eleget tenni.

6.21. Ez a pont törlésre került.

6.22. Az Adós az esedékes tőketörlesztéssel együtt, havonta köteles megfizetni az esedékes kamatot, költséget, a felmerülő díjakat pedig azok felmerülésekor. Az Adóstól érkező befizetéseket Hitelező minden esetben elsősorban a költség és díjhátralék rendezésére, ezt követően a késedelmi kamatok fedezésére, majd az ügyleti kamattartozás kiegyenlítésére, és a fennmaradó részt az esedékes tőketörlesztés(ek)re számolja el.

6.23. Ha a Kölcsönszerződés bármilyen okból a megjelölt határozott időtartam (futamidő) előtt szűnik meg, a Hitelező a megszűnés napjára megállapítja az Adós teljes hátralékos tőketartozását, melyen felül az Adós egyszeri lezárási díj megfizetésére is köteles (kivéve: adós által választott előtörlesztés esetét, ekkor előtörlesztési díjat fizet az adós). A lezárási díj új mértéke: a fennálló tőketartozás 6%-a (A lezárási díj mértéke független az eltelt futamidőtől).

6.24. Az Üzletszabályzatban, a Kölcsönszerződésben és annak mellékleteiben meghatározott fizetések teljesítése mellett az Adós köteles az Ingatlan/ok/ vonatkozásában a Hitelezőnél bármilyen címen felmerülő költségeket és ráfordításokat azok esedékességekor azonnal kiegyenlíteni, illetve viselni. Ide tartoznak különösképpen, de nem kizárólagosan a Hitelezőnél az összes adó, illeték, díj és hozzájárulás, még akkor is, ha ezek csak a szerződéskötést követően kerülnek újonnan bevezetésre, továbbá a szerződések telekkönyvi átvezetésének díjai, a jogkövetés, illetve jogvédelem költségei bírósági vagy hatósági eljárásoknál, a méltányos összegű kezelési díjak, stb.

6.25. A Kölcsönszerződés megkötésével, módosításával, végrehajtásával és megszűntetésével kapcsolatban fellépő összes közteher és költség viselésére szintén az Adós köteles.

6.26. Az Adós nem kérheti a törlesztőrészlet csökkentését abban az esetben, ha az Ingatlan használata csorbulna (pl. sérülés, jogi, műszaki vagy gazdasági körülmények, illetve baleset, vagy vis major vagy rendkívüli balesetek következtében), függetlenül attól, hogy miből ered a használat akadályoztatása. A Kölcsönszerződés érvényességét az ilyen körülmények nem érintik.

6.27. Az Adós kérelmére a törlesztőrészlet nem csökkenthető mindaddig, amíg az Adós a Kölcsönszerződést nem előírásosan teljesíti.

6.28. Kamat, díj, költség egyoldalú módosítása:

A Hitelező az egyoldalú módosítás jogát kizárólag a díj, valamint költség vonatkozásában gyakorolhatja a szerződésben rögzített feltételek szerint. A referencia kamatláb módosítása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak.

Kamatmódosítás: A Hitelező az ügyleti kamat referencia kamat részét a B/I. pont Kamat megállapítás c. alpontban meghatározottak szerint jogosult változtatni. A Hitelező az Ügyfelet rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve, továbbá az Ügyfél részére a Fizetési értesítővel együtt megküldve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról. A Hitelező a kamatfelárat nem jogosult módosítani.

Díj, jutalék, költség, vagy egyéb költségnek nem minősülő fizeztési kötelezettség módosítás: A tételesen meghatározott díjat, költséget, jutalékot és minden egyéb %-an meghatározott költségnek nem minősülő fizetési kötelezettséget a Hitelező jogosult évente egy alkalommal április 1-jei hatállyal – első alkalommal 2016. április 1. napjával – legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelni.

A Hitelező csak a szerződésben tételesen meghatározott – a szerződés megkötésével, módosításával, vagy az adóssal való kapcsolattartással összefüggésben, közvetlenül az adós érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben felmerült – költséget módosíthat a fogyasztó számára hátrányosan.

A Hitelező a kamaton kívül díj fizetését – ide nem értve a kölcsön futamidő előtti visszafizetése miatt felmerülő, ahhoz közvetlenül kapcsolódó költségei fejében felszámított díjat – csak a kölcsönszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki és e díjat csak a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti.

A Hitelező a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja.

A Hitelező a díj, jutalék, költség, vagy egyéb költségnek nem minősülő fizetési kötelezettség egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítása esetén, a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 30, azaz harminc nappal közli a módosítás tényét, a díj, vagy költség új mértékét, és tájékoztatja az ügyfelet a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.

Hitelező új díj, vagy költség bevezetésére nem jogosult, és a kamat, díj, vagy költség számítási módja sem módosítható egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül.

Lakáscélú kölcsönszerződés esetében a kölcsönszerződés felmondását követő 90., azaz kilencvenedik napot követően a Hitelező az Adós nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat, vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, kezelési költséget és díjat meghaladó összegben.

7. Előtörlesztés, átütemezés, átváltás

Jelen Hitelezési és üzletszabályzat lehetővé teszi, illetve bizonyos esetekben kötelezővé teszi az Adós részére az előtörlesztést az alábbiak szerint:

a.) Adós által választott előtörlesztés esetén

Az Adós részlegesen csak akkor jogosult előtörlesztésre, ha az előtörlesztés napjáig fennálló fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. Ha az Adós a hátralékos tartozásának egy részét, vagy az egészét egy összegben ki kívánja fizetni, ezt a következő esedékesség napjára teheti meg. Előtörlesztési szándékáról az Adós akképpen köteles írásban Hitelezőt értesíteni, - tértivevényesen elküldött dokumentumban- hogy az értesítést az előtörlesztés időpontját legalább 10 munkanappal megelőzően a Hitelező igazoltan átvegye. A nem határidőben érkezett értesítés esetén az előtörlesztés időpontja csak az Adós által megjelölt esedékességet soron követő hónap esedékességi időpontja lehet. Az Adós részleges előtörlesztésre csak a Hitelezővel történt - a jelen a.) pontban részletezett írásbeli értesítést követő - egyeztetést követően jogosult. Ekkor a felek meghatározzák az előtörlesztés mértékét, időpontját, és átütemezik a szerződésből még hátralékos adósi tartozásokat. Előzetes írásbeli értesítés nélkül történt előtörlesztési igény bejelentése esetén a Hitelező az előtörlesztést nem köteles elfogadni, hanem a felek a különbözeti összeget túlfizetésként kezelik és a szerződés megszűnésekor számolnak el egymással. Az Adós, az előtörlesztett összeg után az aktuális kondíciós lista szerinti előtörlesztési díjat köteles megfizetni.

A Hitelező rögzíti, és Adxx xudomásul veszi, hogy az előtörlesztett összegeket újból igénybe venni nem lehet.

Amennyiben az Adós gyűjtőszámlahitelt is igénybe vett, és az Elszámolási tv. alapján teljesített elszámolást követően a gyűjtőszámlán tartozása maradt fenn, továbbá ha az Fttv. 18.§ (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása miatt a „különbözeti számlán” is tartozása halmozódott fel, úgy az Adós által teljesített előtörlesztés összegéből – a költség, díj, kamat tartozás elszámolását követően – először a gyűjtőszámlán, majd a különbözeti számlán és végül a hitelszámlán fennálló tőketartozás kerül elszámolásra a Hitelező által. A Hitelező a kölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést akkor fogadja el, és a fedezeti ingatlanra vonatkozó zálogjog és vételi jog törlési engedélyét akkor adja ki, ha az előtörlesztett összeg a tartozás teljes megfizetésére is elegendő.

Az Adós az előtörlesztésért köteles a Hitelező mindenkori Kondíciós Listájában meghatározott mértékű előtörlesztési díjat fizetni. A Hpt. 200/B.§ alapján teljesített végtörlesztésre vonatkozó rendelkezések törlésre kerültek.

b.) Kötelező előtörlesztés

Adós az alábbi esetekben köteles előtörlesztésre:

 A Fedezeti Ingatlannak értékesítése, /eladása/ cseréje, elajándékozása, gazdasági társaságba apportként történő bevitele, megterhelése,

 Adxxxxx xz Ingatlan vonatkozásában beadott tulajdonjog bejegyzési kérelmét a Földhivatal jogerősen elutasítja - azaz széljegyként feltüntette az ingatlan-nyilvántartás a tulajdonosi minőséget, viszont még sem került sor a tulajdonosként történő bejegyeztetésre.

Kötelező előtörlesztés esetén Adós az előtörlesztett összeg után az aktuális Kondíciós lista szerinti előtörlesztési díjat köteles megfizetni.

Kötelező előtörlesztés esetén Adósnak az előtörlesztési kötelezettségét egyösszegben, a kötelezettség keletkezésétől számított 5 (öt) napon belül kell teljesítenie.

c.) A fizetési kötelezettségek átütemezése

Az Adós jogosult írásban kérni a Hitelezőtől a szerződésben foglalt fizetési kötelezettségei átütemezését, ha a Hitelezővel szemben lejárt tartozása nem áll fenn. Erről írásban értesítenie kell Hitelezőt. Az írásbeli értesítés akkor számít megfelelőnek, ha azt az

esedékességi időpontot 10 munkanappal megelőzően a Hitelező igazoltan átvette. Az Adós átütemezésre vonatkozó kérelmét a Hitelező megvizsgálja, és ha megítélése szerint az átütemezés Hitelező folyamatos likviditását nem zavarja, a kérelmet elfogadja. Átütemezés esetén a Hitelező a hátralékos tőkerészt kiszámítja és megállapítja az Adós egyéb, e szerződés rendelkezései szerint fennálló fizetési kötelezettségeit, amelyekről az Adóst írásban értesíti. Az Adós az átütemezés esetén az aktuális Kondíciós lista szerinti szerződésmódosítási díjat köteles megfizetni.

d.) A devizakölcsön átváltása

Az Adós 2012. augusztus 31. napjáig jogosult a még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló, vagy abból eredő teljes tartozásának a forintban fennálló követelésre történő átváltását kérni Hitelezőtől, a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. napja között irányadó közép árfolyamok átlagán, a 2011. évi LXXV. tv. 10/A§ (1) bekezdésében foglalt feltételek együttes fennállása esetén.

8. Egyéb díjak és költségek

A Hitelező által nyújtott Kölcsönhöz – 6. fejezetben felsoroltakon túl – további díjak kapcsolódnak, melyek fajtáit és fizetésük feltételeit, esedékességüket jelen fejezet, konkrét mértéküket vagy konkrét összegüket a Kölcsönszerződés és a Kondíciós Lista tartalmazza. Ezen díjak, költségek forintban kerülnek felszámításra.

8.1. Ezt a pontot töröltük.

8.2. Ezt a pontot töröltük.

8.3. Szerződéskötési díj: A Kölcsönszerződés aláírásakor esedékes, a Kölcsönszerződésben meghatározott Kölcsön összege alapján fizetendő egyszeri díj, a Kölcsönösszeg %-ában kerül meghatározásra. A díj mértékét -a mindenkor hatályos- Kondíciós Lista rögzíti.

8.4. Folyósítási díj:

a) A Finanszírozott Összeg folyósításakor esedékes, a Kölcsönszerződés alapján folyósított Kölcsön összege alapján fizetendő egyszeri díj, a Kölcsönösszeg %-ában került meghatározásra. A díj mértékét -a mindenkor hatályos- Kondíciós Lista rögzíti.

b) A Társaság Hitelbírálati Bizottsága egyedi döntésével jogosult a fenti a) ponttól eltérő mértékű folyósítási díjat meghatározni egyedi ügyletekre.

8.5. Földhivatali eljárás díja: A Kölcsönszerződés aláírásakor esedékes, az igazgatási szolgáltatási díj-köteles földhivatali ügyintézésért fizetendő fix díj, melynek összegét – a mindenkor hatályos – Kondíciós Lista rögzíti.

8.6. Bírálati díj: a Kölcsönszerződés futamidő alatti módosítására vonatkozó kérelem bírálatának egyszeri díja. Az Adós által a futamidő alatt kezdeményezett, az ingatlanfedezet cseréjére vonatkozó kérelem – hitelbiztosítéki érték meghatározását magába foglaló – bírálatának díja, fix összeg. A díj és megfizetése a fedezetcserére vonatkozó kérelem benyújtásakor esedékes, és nem tartalmazza az engedélyezés esetén fizetendő szerződésmódosítási díjat, értékbecslés költségét, valamint a kötelező közjegyzői okiratkészítés költségeit. A díj összegét – a mindenkor hatályos – Kondíciós Lista rögzíti.

8.7. Szerződésmódosítási díj: A szerződésben foglalt feltételek bármelyikének az Adós által kezdeményezett megváltoztatása esetén a Hitelező szerződésmódosítási díjat számít fel a pénzügyi teljesítéssel összefüggő módosítások esetén, valamint az egyéb módosítások (pl. fedezetcsere) esetén. A díj és megfizetése a szerződésmódosításakor esedékes, és nem tartalmazza a kötelező ügyvédi és közjegyzői okiratkészítés, földhivatali ügyintézés valamint az esetleges értékbecslés költségeit. Ez a Kölcsönszerződés futamidő alatti módosításakor esedékes egyszeri díj. A módosítással érintett Kölcsönösszeg (általában a teljes, még ki nem egyenlített kintlévőség) %-ában kerül meghatározásra. A díj mértékét – a mindenkor hatályos – Kondíciós Lista rögzíti.

8.8. Előtörlesztési díj: amennyiben az Adós a Kölcsönszerződés 1.11 pontjában foglalt előtörlesztés lehetőségével él, vagy kötelező előtörlesztés esetén, köteles előtörlesztési díjat fizetni, mely az előtörlesztés jóváírásával egyidejűleg esedékes, és a rendelkezésre álló előtörlesztési összeg terhére kerül levonásra. Az előtörlesztett kintlévőség alapján fizetendő egyszeri díj. Az előtörlesztett összeg %-ában kerül meghatározásra, de minimum összege 20.000,- Ft. A díj mértékét – a mindenkor hatályos – Kondíciós Lista rögzíti.

8.9 Ez a pont áthelyezésre került a 6.6. pontba.

8.10. Konverziós díj: Amennyiben az Adós euró vagy svájci frank alapú finanszírozásra kíván áttérni, a szerződés módosításával egyidejűleg a konverziós díjat is köteles megfizetni a Hitelező részére. Ez a devizanem váltás esetén fizetendő egyszeri díj. Az aktuális kintlévőség %-ában kerül meghatározásra. A díj mértékét – a mindenkor hatályos – Kondíciós Lista rögzíti.

8.11. Ügyintézési díj: Amennyiben az Adós részére, annak kérésére a Hitelező a Kölcsönszerződésben vállaltakon túlmenően szolgáltatásokat teljesít, úgy egyéb ügyintézési díj kerül felszámításra. (Ügyfél kérése alapján az éves számlaegyenleg értesítőn kívüli igazolások, másolatok, az ügyfél könyvvizsgálója részére készített bizonylat, utólagosan igényelt számlakivonat, földhivatali ügyintézés, jelzálogtörlés illetéke, stb.). A díj megfizetése az ügyintézésre vonatkozó kérelem benyújtásakor esedékes. A díj összegét

– a mindenkor hatályos – Kondíciós Lista rögzíti.

8.12. Pótdíj: A Hitelező vagy megbízottja által a 11. 3. pontban rögzített feltételekkel való ellenőrzésnek az Adós hibájából való elmulasztása esetén fizetendő díj. A Hitelező vagy megbízottja jogosult a zálogtárgy(ak) rendeltetésszerű használatát, valamint az Adós kötelezettségeinek teljesítését bármikor, arra alkalmas napszakban és előzetes bejelentés után ellenőrizni, a használat és üzemeltetés feltételeiről a helyszínen tájékozódni. Minden, az Adós hibájából meghiúsult ellenőrzés után Adós 10.000,- Ft pótdíj fizetésére köteles Hitelező vagy megbízottja részére.

8.13. Fizetési felszólítás különdíja: A Hitelező által az Adós részére felszámított díj, amelyet az Adós felé megküldött egyes fizetési felszólításonként fizetendő különdíj, fix összeg. A díj összegét – a mindenkor hatályos – Kondíciós Lista rögzíti.

8.14. Lezárási díj -lásd a jelen Üzletszabályzat 6.23 pontját.

8.15. Monitoring díj: A földhivatali, biztosítási monitoringért naptári évfordulónként a törlesztőrészlet részeként fizetendő díj. Az óvadék kamatából is levonható díj, minimálisan 6 hónapos Hitelező – Adós közötti jogviszony esetén kerül felszámításra.

8.16. Előfolyósítási díj: A Folyósítási Napokon kívüli folyósítás esetén a Hitelező által az Adós részére felszámított egyszeri díj, amely a Kölcsönösszeg %-ában kerül meghatározásra. Az előfolyósítási díj mértékét a mindenkor hatályos Kondíciós Lista rögzíti.

9. Vételi jog

9.1. Az Adós ill. a biztosítékként felajánlott ingatlan (ill. ha szükséges a kiegészítő ingatlanfedezet) Tulajdonosa a Kölcsön (tőke, kamatok, járulékok, költségek) visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének biztosítékául a Hitelező részére ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt vételi jogot alapít a biztosítékként felajánlott ingatlanra (ill. ha szükséges a kiegészítő ingatlanfedezetként felajánlott ingatlanra is) vonatkozóan, mely okirat a Kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

9.2. A Kölcsönszerződés szerződésszerű teljesítés miatt bekövetkező megszűnése esetén és a Kölcsönszerződésnek közös megegyezéssel történő megszűnése esetén, amennyiben az Adós a Hitelező felé fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett, a Hitelező és az Adós a Kölcsönt biztosító vételi jogot alapító szerződést közös megegyezéssel megszűntetik és Hitelező a vételi jog törléséhez szükséges nyilatkozatot legkésőbb 8 munkanapon belül kiállítja és az illetékes Földhivatalnak, vagy az Adósnak megküldi, vagy átadja.

9.3. A vételi jogra vonatkozó részletszabályokat, a vételi jog Hitelező általi gyakorlása során követendő eljárást a vételi jogot alapító szerződés tartalmazza.

9.4. Ha a biztosítékul lekötött vagyontárgyak értéke és az Ügyfél tartozása közötti arány a szerződéskötés időpontjában fennállott arányhoz képest a Pesti Hitel Zrt. hátrányára megváltozik, az Ügyfél köteles az eredeti arányt – a biztosítékok kiegészítésével, illetve más módon – helyreállítani.

10. Önálló zálogjog

10.1. Az Adós a Hitelező által nyújtott Kölcsön és járulékai - ideértve a kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamatot is - megfizetésének biztosítására Önálló Zálogjogot alapít a Hitelező javára az Ingatlanra. (Ha szükséges a hitelfelvételéhez: Adós és vagy a kiegészítő fedezetként felajánlott ingatlan tulajdonosa a Hitelező által nyújtott Kölcsön és járulékai - ideértve a kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamatot is - megfizetésének biztosítására Önálló Zálogjogot alapít a Hitelező javára a kiegészítő fedezetként felajánlott ingatlanra.) Az Önálló Zálogjogra vonatkozó szerződéseket közjegyzői okiratba kell foglalni, ezek a Kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezik.

10.2. Hitelező jogosult az Önálló Zálogjogot az Adós jóváhagyása nélkül másra átruházni. Az eredeti 10.4- 10.8. pontok törlésre kerültek

10.3. Az önálló zálogjogot alapító szerződést közjegyzői okiratba kell foglaltatni. A közjegyzői okiratba foglaláshoz és az abban létesített zálogjog regisztrálásához, illetve annak megerősítéséhez kapcsolódó, úgyszintén a Kölcsönszerződéssel kapcsolatban a Hitelező részéről felmerült valamennyi észszerű költség (pl. ügyvédi munkadíj)az Adóst terheli. A közjegyzői eljárás díját és egyéb ezzel kapcsolatos összes költséget az Adós viseli.

10.4. Az önálló zálogjog érvényesítésének alapfeltételei:

-a zálogjogosult kielégítési jogának megnyílásától számított 24 hónapon belül az önálló zálogjoggal terhelt ingatlant - a Ptk. 257.§ (2)-(3) bekezdés alapján, a bírósági végrehajtás mellőzésével maga értékesítheti, vagy

-arra záloghitel nyújtásával, illetőleg árverés szervezésével foglalkozó személynek megbízást adhat,

-az értékesítési ár nem lehet alacsonyabb a szakértő (vagyoni értékbecslő) által 90 napnál nem régebben megállapított hitelbiztosítéki érték 70%-ánál, lakott ingatlan esetében 50%-ánál,

-az értékesítés során a zálogjogosult a tulajdonos helyett és nevében eljárhat (az adásvételi szerződést megkötheti)

-az adós kezdeményezheti a kielégítési jog megnyílásától számított 60 napon belül az ingatlan közös értékesítését az általa megjelölt vevő részére

10.5. Az önálló zálogjogra vonatkozó részletszabályokat a közjegyzői okiratba foglalt önálló zálogszerződés határozza meg.

10.6. A Kölcsönszerződés szerződésszerű teljesítése miatt bekövetkező megszűnése esetén vagy a Kölcsönszerződésnek közös megegyezéssel történő megszűnése esetén, amennyiben az Adós a Hitelező felé fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett, Adós és a Zálogjogosult a Kölcsönt biztosító Önálló Zálogjogot alapító szerződéseket közös megegyezéssel megszüntetik és közösen eljárnak az Ingatlanfedezetek tehermentesítése érdekében.

11. Karbantartás, beépítések és módosítások, megtekintés

11.1. Az Adós vagy ha a biztosítékul felajánlott Ingatlan tulajdonosa harmadik személy, e harmadik személy köteles a tulajdonában lévő, Önálló Zálogjoggal terhelt vagyontárgya(kat) rendeltetésé/ük/nek megfelelően használni, hasznait szedni, valamint gondoskodni állaguk megőrzéséről. A rendeltetésszerű használat keretében köteles a zálogjog tárgyait szakszerűen kezelni, karbantartani és minden módon gondoskodni arról, hogy a zálogtárgyak a rendeltetésszerű használat következtében a szokásos értékcsökkenésen kívül más károsodást ne szenvedjenek, illetve minden tőle telhetőt megtenni azért, hogy elkerülje azok minden olyan károsodását, melyet a nem rendeltetésszerű használat okoz.

11.2. Az Adós vagy ha a biztosítékul felajánlott Ingatlan tulajdonosa harmadik személy, e harmadik személy köteles a birtokában lévő, zálogtárgy(aka)t a saját költségére, kártérítési igény nélkül mindenkor működőképes, a szerződésnek megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani, ilyen állapotba helyezni, illetve helyreállítani. Az Adós vagy ha a biztosítékul felajánlott Inxxxxxx xulajdonosa harmadik személy, e harmadik személy felel azért, hogy a zálogtárgy(ak) a használat révén ne használódjanak el a szokásos mértéken túlmenően. Azokat a károkat vagy szennyeződéseket, amelyeket harmadik fél, vagy harmadik személy, vagy személyek, vagy vis major okozhat, vagy amelyek az ingatlanok megszerzése előtt keletkeztek, ugyancsak az Adósnak vagy ha a biztosítékul felajánlott Ingatlan tulajdonosa harmadik személy, e harmadik személynek kell a saját költségeire elhárítani. Az Adósnak vagy ha a biztosítékul felajánlott Ingatlan tulajdonosa harmadik személy, e harmadik személynek be kell tartania minden az Ingatlannal kapcsolatos hatósági előírást. Az Adós vagy ha a biztosítékul felajánlott Inxxxxxx xulajdonosa harmadik személy, e harmadik személy köteles a Hitelezőt e tekintetben minden harmadik személy igényeitől mentesíteni. Amennyiben kiegészítő fedezetként további ingatlant is felajánl az Adós a kölcsön biztosítására, az előbb részletezett szabályok értelemszerűen vonatkoznak a kiegészítő fedezet tulajdonosára is.

11.3. A Hitelező vagy megbízottja jogosult a zálogtárgy(ak) rendeltetésszerű használatát, valamint az Adós kötelezettségeinek teljesítését bármikor alkalmas napszakban és előzetes bejelentés után ellenőrizni, a használat és üzemeltetés feltételeiről a helyszínen tájékozódni. Az Adós vagy ha a biztosítékul felajánlott Ingatlan tulajdonosa harmadik személy, e harmadik személy köteles a

zálogtárgy(ak) megtekintését a Hitelező által megjelölt időpontban lehetővé tenni, valamint azok használatával kapcsolatban a Hitelező kérésére köteles adatokat szolgáltatni. Amennyiben Adós az előzetesen bejelentett ellenőrzést nem teszi lehetővé, köteles az elmulasztott ellenőrzéstől számított két héten belül lehetővé tenni az ellenőrzést egy általa megadott időpontban, és ennek időpontjáról köteles írásban az elmulasztott ellenőrzéstől számított két munkanapon belül Hitelezőt vagy megbízottját értesíteni. Minden elmulasztott ellenőrzés után adós vagy ha a biztosítékul felajánlott Ingatlan tulajdonosa harmadik személy, e harmadik személy 10.000.- Ft pótdíj fizetésére köteles Hitelező részére.

11.4. Amennyiben akár az Adós, akár harmadik személy a zálogtárgy(ak) épségét veszélyezteti, a Hitelező kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését.

11.5. Adós vagy ha a biztosítékul felajánlott Ingatlan tulajdonosa harmadik személy, e harmadik személy köteles tudomásszerzéstől számítottan haladéktalanul tájékoztatni a Hitelezőt a zálogtárgy(ak) értékében, illetve értékesíthetőségében bekövetkezett és/vagy várhatóan bekövetkező minden olyan változásról, amely a zálogtárgy(ak) fizikai, vagy jogi állapotára a Hitelező számára kedvezőtlen kihatással lehet, illetve minden olyan kedvezőtlen vagyoni változásról, amely a zálogtárgy(ak) értékében és piaci értékesíthetőségében beáll.

11.6. Ha bármilyen zálogtárgy állagának romlása olyan mértékű, hogy az a biztosított követelés zálogtárgyból való kielégítését veszélyezteti, a Hitelező követelheti a zálogtárgy helyreállítását, illetve pótlását, vagy további megfelelő biztosíték nyújtását. Amennyiben az Adós és/vagy Zálogkötelezett a Hitelező felhívásának 15 napon belül nem tesz eleget, a Zálogjogosult a zálogszerződést felmondhatja és érvényesítheti kielégítési jogát.

11.7. Adós illetve ha a zálogtárgy tulajdonosa más, e tulajdonos köteles a zálogtárgy(ak)t érintő bármilyen beruházáshoz (pl. építés, átalakítás vagy bontás), illetve a beruházásra vonatkozó megállapodás érvényes megkötéséhez a Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulását beszerezni.

11.8. Adós illetve ha a zálogtárgy tulajdonosa más, e tulajdonos köteles a zálogtárgy(ak) ellenőrzése során a Hitelezővel együttműködni, s az, ellenőrzést semmilyen módon nem akadályozhatja. A Hitelező ellenőrzése kiterjedhet a zálogtárgyat használó lakók személyére is.

11.9. Adós illetve ha a zálogtárgy tulajdonosa más, e tulajdonos tudomásul veszi, hogy a megkötött zálogszerződések fennállása alatt a biztosítékul lekötött zálogtárgy(ak)t - a Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül - nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe vagy használatba, s nem viheti be apportként gazdasági társaságba.

11.10. Az Adós illetve ha a zálogtárgy tulajdonosa más, e tulajdonos köteles határidőre befizetni minden, a zálogtárgy(ak) vonatkozásában felmerülő adót és egyéb köztartozást, illetve egyéb díjat, melyek Adóst tulajdonjoga vagy birtoka alapján terhelik, s melyeket egyben az észszerűség keretei között az Adós vitathat. A Hitelező felszólítására az Adós köteles a jelen pont betartását megfelelő módon bizonyítani.

11.11. Az Adós - amennyiben gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb hitelezett jogi személy - köteles biztosítani, hogy a zálogjogok azok fennállása alatt az adós könyveiben megfelelő módon fel legyenek tüntetve, továbbá, hogy a jelzálog fennállása a nemzetközi számviteli elveknek és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a nyilvántartásaiból kitűnjön.

11.12. Az Adós illetve ha a zálogtárgy tulajdonosa más, e tulajdonos köteles haladéktalanul értesíteni a Hitelezőt a zálogtárgy/akka/l kapcsolatos, már megkezdett vagy függőben lévő (felfüggesztett, vagy félbeszakított, vagy szüneteltetett) peres vagy perenkívüli eljárásról, vagy választott bírósági eljárásról, vagy államigazgatási eljárásról, vagy ilyen eljárásokról ha ezeknek bekövetkezése fenyeget, továbbá minden egyéb körülményről, amely hátrányosan érintheti bármelyik zálogtárgyat vagy annak bármely részét, továbbá ezek használatát, működését, vagy azokra vonatkozó jogok élvezetét.

11.13. Jelen fejezetben foglalt kötelezettségek megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.

11.14. A Pesti Hitel Zrt. jogosult beszerezni minden olyan iratot, amelyet szükségesnek vél megvizsgálni a biztosítékok nyújtásával, kezelésével, feldolgozásával és érvényesítésével kapcsolatban. Ugyanakkor jogosult kezdeményezni az ezzel kapcsolatosan szükséges hatósági, illetve bírósági eljárást, valamint közreműködőt igénybe venni a biztosíték megőrzéséhez és érvényesítéséhez.

11.15. A biztosítéki jog alapításával, bejegyzésével, érvényesítésével, a biztosíték fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden felmerült költség –ellenkező megállapodás hiányában- az Ügyfelet terheli.

12. Óvadék

12.1. Az Adós – ha az adott kölcsönfajtára a hitelbírálati bizottság előírja – a Kölcsönszerződésben és annak mellékleteiben szabályozott kötelezettségei biztosításra, köteles az Óvadéki szerződésben meghatározott számú havi törlesztőrészletének megfelelő összegű óvadékot elhelyezni a Kölcsön (Finanszírozandó Összeg) folyósítását megelőzően a Refinanszírozó Banknál nyitott óvadéki számlán.

12.2. Az óvadékba helyezett összeg hozamai évközben (kamat, értéknövekedés, stb.) ugyanazt a célt szolgálják, mint az óvadék, azzal, hogy a 3, vagy annál kevesebb havi törlesztőrészletnek megfelelő összegű óvadék után a Hitelező kamatot nem fizet. Az óvadék hozamát a Hitelező évente egyszer – az éves egyenlegértesítő elküldésével egy időben – kiszámolja és átutalja Adósnak a Raiffeisen Banknál vezetett folyószámlájára. Ha az óvadék vagy annak egy része felhasználásra (feltörésre) kerül a futamidő lejárta előtti 6 hónapot megelőzően, a Hitelező mindaddig nem fizet kamatot az egész óvadékra, ameddig annak összegét az adós nem bocsátja ismételten a Hitelező rendelkezésére, illetve azt nem egészíti ki az óvadék teljes összegére.

12.3. A Kölcsönszerződés megszűnésekor irányadó elszámolási szabályok érvényesek az óvadék kiadására is.

12.4. Az óvadékra vonatkozó részletszabályokat az ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt Óvadéki szerződés tartalmazza.

12.5. A fenti 12.2. pontot a Hitelező 2006. március 31-i döntésével törölte, ezért az csak a 2006. március 31. előtt megkötött Kölcsönszerződések mellékletét képező Óvadéki szerződésekre irányadó.

13. Kárveszélyviselés, vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási kötelezettség

13.1. Kárveszélyviselés

13.1.1. Az Adós, vagy ha a biztosítékot képző Xxxxxxxx Xxxxxxxxxxx egy harmadik személy, e harmadik személy, az Ingatlan adásvételi szerződés megkötését követően – vétkességtől függetlenül – a Kölcsönszerződés teljes tartama alatt, az Ingatlannak és ha szükséges a kiegészítő fedezetként meghatározott ingatlannak a Hitelező birtokába való kerülésének időpontjáig viseli a kárveszélyt, amely kiterjed különösen az elháríthatatlan külső okból származó, a harmadik személynek felróható és saját érdekkörében felmerült ok miatti – különösen a nem rendeltetésszerű használatból, a nem megfelelő karbantartásból, illetve a jótállási, szavatossági jogok gyakorlásának elmulasztásából eredő – károkra, amelyek az Ingatlan és az esetleges Fedezeti Ingatlan megsemmisülését vagy megrongálódását eredményezik.

13.1.2. A 13.1.1. pontban foglaltakon túl az Adóst, vagy ha a biztosítékot képző ingatlan tulajdonosa más, e harmadik személy tulajdonost terheli a felelősség azoknak a károknak a megtérítéséért, amelyet Adós az Ingatlan és az esetleges kiegészítő fedezetként meghatározott ingatlan használata során harmadik személynek okoz, illetve a harmadik személyek másoknak vagy az Ingatlan és az esetleges kiegészítő fedezetként meghatározott ingatlan tulajdonosának okoznak, illetve melyeknek viselésére senki nem kötelezhető.

13.2. Vagyonbiztosítási és Felelősségbiztosítási kötelezettség

13.2.1. Az Adós, vagy ha nem ő a biztosítékul felajánlott Ingatlan tulajdonosa, e tulajdonos, a Hitelező biztosítási megbízottja igénybevételével a kölcsönszerződés megkötését követően, a Kölcsön folyósítása előtt köteles teljes körű vagyon és felelősségbiztosítást kötni a biztosítékul felajánlott Ingatlanra.

13.2.2.Vagyonbiztosítási, és felelősségbiztosítási kérdések

Az Adós vagy a biztosítékul felajánlott ingatlan Xxxxxxxxxxx a Hitelező biztosítási megbízottja igénybevételével a Kölcsönszerződés megkötését követően, a Kölcsönfolyósítása előtt teljes körű vagyon- és felelősségbiztosítást köt (vízkár, tűzkár, viharkár, épület-, lakás- és felelősségbiztosítás stb.) a biztosítékul felajánlott ingatlanra melynek megfizetésére az Adós, - illetve ha az Adósnak a biztosítékot felajánló ingatlan Tulajdonosával kötött, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodása így rendelkezik- a biztosítékul felajánlott ingatlan tulajdonosa köteles. Az Adós, vagy - ha az Adósnak a biztosítékot felajánló ingatlan Tulajdonosával kötött, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodása így rendelkezik- a biztosítékul felajánlott ingatlan Tulajdonosa a Kölcsönszerződésnek a jelen Hitelezési és üzletszabályzat 16.2.1. pontja szerinti megszűnéséig, vagy az ingatlannak a Hitelező, vagy a Zálogjogosult birtokába való kerülésnek időpontjáig azokat teljes körűen fenntartja és kezeli. A biztosítással kapcsolatos kárügyintézés az Ingatlan megsemmisülése káresemény kivételével az Adós vagy - ha az Adósnak a biztosítékot felajánló ingatlan Tulajdonosával kötött, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodása így rendelkezik- a biztosítékul felajánlott ingatlan Tulajdonosa kötelessége. Amennyiben már a biztosítékul felajánlott ingatlanra van érvényes és hatályos vagyon- és felelősségbiztosítási szerződés kötve, azt úgy kell módosítani, hogy kedvezményezettje a Hitelező refinanszírozó bankja, azaz a Raiffeisen Bank Zrt. legyen.

a) Az Adós tudomásul veszi, hogy biztosítási szerződés kedvezményezettje, a Hitelező és a biztosítási megbízott nem tehető felelőssé a biztosító által kifizetett kártérítési összeg mértékéért.

b) A biztosításokkal kapcsolatos nyilvántartási és díjbeszedési feladatokat, egyéb megállapodás hiányában a biztosítási megbízott végzi. A biztosítási megbízott a Hitelezőt folyamatosan tájékoztatja arról, hogy az Adós a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tesz-e.

c) Az Adós rögzíti, hogy köteles a Hitelezővel minden biztosítási kockázatot érintő változást - különös tekintettel a veszély megnövekedését - haladéktalanul közölni, a biztosítási intézkedések meghozatala érdekében

d) A szerződő felek rögzítik, hogy a biztosító által támasztott érvényességi feltételek folyamatos teljesítése az Adós vagy a biztosítékul felajánlott ingatlan tulajdonosa felelőssége, amelynek elmulasztásából eredő károk kizárólag az Adóst vagy a biztosítéknyújtót terhelik. A feltételek teljesítéséből eredő költségek, valamint a biztosítási feltételek esetleges változása miatt felmerülő költségek az Adóst vagy a biztosítéknyújtót terhelik

e) Az Adós vagy a biztosítéknyújtó köteles a biztosító által előírt intézkedéseket saját költségére elvégezni. Az Adós tudomásul veszi, hogy a biztosítási szerződés megkötésének neki felróható elmaradása, vagy késedelmes megkötése, illetve megszűnése minden következményét viselni köteles. Az Adós vagyonbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeit a Hitelezési Üzletszabályzat, továbbá a biztosítási kötvény tartalmazza.

13.3. törlésre került.

13.4. A biztosításokat az Ingatlan felszereltségének megfelelően kell megkötni.

13.5. A vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási szerződések kedvezményezettjeiként a Refinanszírozó Bankot kell megjelölni.

13.6. A biztosítás kedvezményezettje, a Hitelező és a biztosítási megbízott nem tehető felelőssé a biztosító által kifizetett kártérítési összeg mértékéért.

13.7. A biztosításokkal kapcsolatos nyilvántartási és díjbeszedési feladatokat, egyéb megállapodás hiányában a biztosítási megbízott, mint az Adós megbízottja végzi. A biztosítási megbízott a Hitelezőt folyamatosan tájékoztatja arról, hogy az Adós a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tesz-e.

13.8. Az Adós, illetve ha az Adós a biztosítékot képző ingatlan Xxxxxxxxxxxxxx úgy állapodott meg, a biztosítékul felajánlott ingatlan Tulajdonosa köteles a Hitelezővel minden biztosítási kockázatot érintő változást - különös tekintettel a veszély megnövekedését - haladéktalanul közölni, a biztosítási intézkedések meghozatala érdekében.

13.9. Az Adós illetve ha az Adós a biztosítékot képző ingatlan Xxxxxxxxxxxxxx úgy állapodott meg, a biztosítékot képző ingatlan Tulajdonosa köteles a biztosító által előírt intézkedéseket, így ha előírják, különösen riasztó beszerelését és egyéb védelmi eszközök felszerelését saját költségére elvégezni, valamint tudomásul veszik, hogy a biztosítási szerződés megkötésének nekik felróható elmaradása, vagy késedelmes megkötése, illetve megszűnése minden következményét viselni kötelesek.

13.10. Káresemény bekövetkezése esetén az Adós illetve ha az Adós a biztosítékot képző ingatlan Xxxxxxxxxxxxxx úgy állapodott meg, a biztosítékot képző ingatlan Tulajdonosa 24 órán belül köteles a Hitelezőt és a biztosítási megbízottat haladéktalanul írásban értesíteni és kárrendezéssel kapcsolatos eljárásban minden intézkedést köteles, haladéktalanul megtenni.

13.11. Ha az Adós illetve ha az Adós a biztosítékot képző ingatlan Xxxxxxxxxxxxxx úgy állapodott meg, a biztosítékot képző ingatlan Tulajdonosa a biztosítási szerződés általános szerződési feltételeiben, vagy a biztosítási kötvényben foglalt bármely

kötelezettségét megszegi, minden ebből eredő kárért felel.

13.12. A Hitelező csak akkor és csak olyan mértékben köteles az ingatlan újjáépítésre, illetve a károk elhárítására, ha erre a célra a biztosítási teljesítések hozzá befolynak.

13.13. Az Adós lemond arról, hogy a biztosítékot képző Ingatlan és az esetleges kiegészítő ingatlanfedezet tönkremenetele vagy megsérülése esetén elálljon a Kölcsönszerződéstől.

14. Tájékoztatási és együttműködési kötelezettség és a Hitelező felelőssége

14.1. Tájékoztatási és együttműködési kötelezettség

14.1 1 A Hitelező, az Adós, valamint a biztosítékot rendelkezésre bocsátó, harmadik személy – aki a biztosítékot képző vagyontárgy Tulajdonosa – a köztük fennálló, illetve létrejövő kölcsönjogviszony és egyéb jogviszonyok vonatkozásában kötelesek kölcsönösen együttműködni, és a polgári jogi alapelveknek megfelelően késedelem nélkül tájékoztatni egymást minden, a kötelezettségeik teljesítése szempontjából jelentős tényről, körülményről, továbbá kötelesek az egymáshoz intézett kérdésekre – ha az ügy illetve az adott kérdés jellegéből vagy a rendelkezésre álló iratokból kitűnően más nem következik – haladéktalanul válaszolni valamint haladéktalanul felhívják a figyelmet az esetleges változásokra, tévedésekre, mulasztásokra.

Az Ügyfél köteles levelezési, illetve értesítési címe megváltozásakor ezt a tényt a Pesti Hitel Zrt. –nek a változás bevezetését követő legkésőbb 5 munkanapon belül bejelenteni.

14.1.2. Az Adós és/vagy a biztosítékot rendelkezésre bocsátó, harmadik személy köteles 3 naptári napon belül értesíteni a Hitelezőt, ha nem érkezett meg időben valamely általa várt, vagy a Kölcsönszerződés által előírt értesítés. A Hitelezőnek jogában áll úgy tekinteni, hogy az Adós és/vagy a biztosítékot rendelkezésre bocsátó, harmadik személy tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a kézbesítéstől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásban észrevétel, vagy kifogás.

14.1.3. A Hitelező az együttműködés keretében egyértelműen és közérthetően köteles az Adóst a Hitelező által nyújtott főbb szolgáltatások igénybevételeinek lényeges feltételeiről, valamint a feltételek módosulásáról – az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett, illetve honlapján közzétett hirdetmény útján – tájékoztatni. A Hitelező ezen kötelezettsége magába foglalja Üzletszabályzata, az abba foglalt Általános Szerződési Feltételei és a Kondíciós listája közzétételét is.

14.1.4. Amennyiben a Hitelező az Adós részére nyújtandó hitel forrását harmadik személytől felvett refinanszírozási kölcsön formájában biztosítja, abban az esetben a harmadik személy által a Hitelezőnek előírt kötelezettségek teljesítését a Hitelező az Adóstól is megkövetelheti.

14.1.5. A fentiek alapján vállalt tájékoztatási kötelezettségén belül az Adós különösen köteles az alábbi elvárásoknak eleget tenni:

a) a Hitelezőt haladéktalanul tájékoztatni kell az Adóssal vagy a biztosítékot képző ingatlannal kapcsolatos, már megindított vagy várhatóan megindításra kerülő perekről, és nem peres – különösen végrehajtási – eljárásokról ezen eljárásokról történt értesülést követő 3 napon belül;

b) haladéktalanul tájékoztatást kell adni a Hitelező részére minden olyan, az Adóst érintő hatósági intézkedésről, eljárásról, keresetről, vizsgálatról, amely az Adós jelen Üzletszabályzatban vagy a Kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségét érintheti;

c) a Hitelezőt haladéktalanul tájékoztatni kell minden olyan eljárásról, kötelezettségről, hatósági kötelezésről, korlátozásról vagy egyéb cselekményről, amely a biztosítékot képző Ingatlan/ok/ értékesíthetőségét, értékét, vagy jogi helyzetét érintheti.

14.1.6. Adós amennyiben a Kölcsönszerződéshez kapcsolódó bármely tényt vagy adatot nem a valóságnak megfelelően ad elő, vagy elhallgat, hamis, vagy hamisított okiratot használ fel, a Kölcsönt nem engedélyezett célra használja fel, a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti felelősséggel tartozik. Ezekben az esetekben a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.

14.2. A Hitelező felelőssége

14.2.1. A Hitelező pénzügyi szolgáltatási tevékenysége során köteles a pénzügyi vállalkozásoktól elvárható gondossággal, az Adós törvényes érdekeinek - az adott körülmények között lehetséges - figyelembevételével eljárni.

14.2.2. A Hitelező nem vállal felelősséget az olyan károkért amelyek rajta kívülálló és el nem hárítható okból következtek be, különösen: a vis maior, belföldi vagy külföldi hatósági rendelkezés, új jogszabály rendelkezése, vagy jogszabály módosítás, vagy szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következett be.

14.2.3. A Hitelező nem felel azokért a károkért sem, amelyek abból adódnak, hogy a Hitelező valamely szerződéses partnere

/különösen a refinanszírozó bank/ vagy a Hitelező lényeges ok miatt meghatározott ideig szünetelteti, vagy korlátozza működését.

14.2.4. A Hitelező nem vállal felelősséget azokért a kis jelentőségű hibákért vagy mulasztásokért sem, amelyek nagyszámú ügylet teljesítése során, az általában elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak.

14.2.5. A Hitelező rögzíti, hogy a személyazonosság, meghatalmazás ténye, vagy egyéb tény, jog, kötelezettség igazolására az Adós vagy harmadik személy által neki bemutatott okiratok, iratok jogszabályszerűségét, eredeti voltát, érvényességét és az állított tény igazolására alkalmas voltát a tőle elvárható gondossággal megvizsgálja, viszont az iratokkal való bármilyen jellegű visszaélésből, vagy az iratok valótlan, hamis, hamisított, érvénytelen, jogszabállyal ellentétes vagy jogszabályt megkerülő, és az állított tény igazolására bármely egyéb ok miatt alkalmatlan voltából bekövetkező az Adóst vagy harmadik személyt érintő károkért azonban csak súlyos gondatlansága esetén felel.

14.2.6. Azokért a harmadik személyeket érintő károkért, amelyek azért következtek be, mert e harmadik személyt az Adós, vagy a Hitelező ügynöke, vagy harmadik személy megtéveszti, vagy tévedésben tartja jogi státusa és/vagy cselekvőképessége, szerzőképessége tekintetében, vagy nem tájékoztatja időben írásban a cselekvőképességében beállt időközbeni változásról, a Hitelező csak súlyos gondatlansága esetén felel.

14.2.7. Pesti Hitel Zrt. nem felelős azokért a károkért, amelyek az Ügyfelet a telefon-, vagy az adatátviteli rendszerek hibájából érik úgy, hogy az üzenet egyáltalán nem, vagy érthetetlenül ill. hibásan érkezik meg. A Pesti Hitel Zrt. nem felel a telefonvonal és az adatátviteli rendszerek minőségéből keletkező elhallás vagy azonosíthatatlanság miatti károkért.

14.2.8. A Pesti Hitel Zrt. az Ügyfélnek a bankszámla téves megterheléséből eredő kamat kiesését, a késedelmi kamat mértékének figyelembe vételével megtéríti.

14.3. Titoktartási kötelezettség

A Hitelezőt időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli Hpt. rendelkezései szerinti üzleti titok és banktitok körébe tartozó adatok vonatkozásában. Banktitoknak minősülnek az Ügyfelekkel kötött egyedi szerződések feltételeire vonatkozó adatok is.

14.3.1. Üzleti titok

14.3.1.1. Az üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.

14.3.1.2. A Hitelező tulajdonosa, a Hitelező társaságban minősített befolyást szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a Hitelező alkalmazottja köteles a Hitelező működésével kapcsolatban, a megkötött ügyletekkel kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró: a) Felügyelettel, b) Országos Betétbiztosítási Alappal, önkéntes betét- és intézményvédelmi alappal, c) MNB-vel, d) nemzetbiztonsági szolgálattal, e) Állami Számvevőszékkel, f) Gazdasági Versenyhivatallal, g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, h) vagyonellenőrrel szemben.

14.3.1.4. A titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,

b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

14.3.1.5. A Hitelező a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.

14.3.1.6. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a Hitelezőről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezés céljából a Pénzügyminisztérium részére.

14.3.2. Banktitok

14.3.2.1. Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a Hitelező rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, üzleti kapcsolataira, valamint pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

14.3.2.2 Az Ügyfél a Szerződés fennállása alatt felhatalmazza a Hitelezőt, hogy róla más pénzügyi intézménytől, vagy hatóságtól információt kérjen, e tekintetben a titoktartási kötelezettség alóli felmentést megadja. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy nem jelenti a banktitok sérelmét, ha a Hitelező az Ügyfél személyi és hiteladatait a központi hitelinformációs rendszer (KHR) részére átadja.

14.3.2.3. Felek megállapodnak, hogy az előbbiek elmulasztása, illetve akadályozása, vagy késleltetése az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.

14.3.2.4. Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha:

a) a Hitelezőt Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az Ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát Hitelezővel történő szerződéskötés keretében nyújtja,

b) a Hpt. a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,

c) a Hitelező érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához, vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

14.3.2.5. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn, és így nem jelenti a banktitok sérelmét

a) a Hpt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak szerinti felügyeleti, vagy egyéb adatszolgáltatás,

b) egyéb jogszabály által kötelezően előírt információ és adatszolgáltatás,

c) közreműködő igénybevétele esetén valamely adat vagy információ közreműködő által történő tudomásszerzése a vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételek szerint.

14.3.3. A Hitelező, továbbá az, aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, a Hpt-ben meghatározott körön kívül a Hitelező, illetve az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Hitelezőnek, vagy, a Hitelező Ügyfeleinek hátrányt okozzon.

14.3.4. Az Ügyfél a Hitelezővel kötött szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy személyes adatai szerződéskötés keretében tárolásra, és a törvényes kötelezettségek teljesítése érdekében továbbadásra, feldolgozásra kerülnek a szerződéskötési folyamatban részt vevő, az okiratokat szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd, a közjegyzői okiratot elkészítő közjegyző, és a jogszabályok alapján ellenőrzésre jogosult szervezetek részére, és adatfeldolgozást végző társaság részére.

A Hitelező az Ügyféllel szemben fennálló lejárt és esedékes követeléseinek behajtása céljából, a vele pénzügyi közvetítésre szerződött partnerek, továbbá a követelésvásárlással üzletszerűen foglalkozó társaságok részére átadhatja az Ügyfelek adatait. Az adatközlés tartalma: az Ügyfél, készfizető kezes, biztosítéknyújtó neve, lakcíme és telefonszáma, a késedelmes törlesztő részletek száma, a késedelmes törlesztő részletek összege, a késedelembeesés időpontja, a kölcsönből fennmaradó összeg, a fedezeti ingatlan, ingóság hitelbiztosítéki értéke, beazonosíthatósághoz szükséges adatai.

14.3.5. Hitel ill. kölcsönjogviszony létesítésével egyidejűleg a Pesti Hitel Zrt. kérheti, hogy az Ügyfél teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal jogosítsa fel a Pesti Hitel Zrt.-t, hogy az Ügyfél más hitelintézetnél vezetett számláiról és nyilvántartott tartozásairól, a vagyoni helyzetét érintő – és egyébként bank- vagy üzleti titoknak minősülő – adatokról és tényekről felvilágosítást kérjen.

14.3.6.A Pesti Hitel Zrt.– az erre vonatkozó előzetes felhívással - rögzítheti és tárolhatja az Ügyféllel telefonon folytatott beszélgetéseket is. Az ily módon rögzített információ felhasználására a Pesti Hitel Zrt. kizárólag elszámolási és biztonsági okból jogosult.

14.3.7. A Pesti Hitel Zrt. - kizárólag elszámolási, biztonsági okokból – jogosult a saját üzleti helyiségeiben megjelenő személyek, ügyfelek, képrögzítő eszközzel történő megörökítésére, és a készített kép tárolására, felhasználására.

14.4. Ügyfél-azonosítás és képviselet

14.4.1. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározottak szerint, a Hitelező kötelezően elvégzi az Ügyfél személyazonosítását. E célból a Hitelező köteles a hivatkozott törvényben meghatározott adatokat igazoló okiratok bemutatását kérni.

00.0.0.Xx Ügyfél okirat bemutatási kötelezettsége az alábbi okiratokra terjed ki természetes személy esetén:

1. belföldi természetes személy személyazonosságának igazolására szolgáló hatósági igazolványa (személyi igazolvány, útlevél, vagy 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedély) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány abban az esetben, ha a személyi igazolvány érvényes bejegyzéssel nem tartalmazza az Ügyfél lakcímére vonatkozó adatokat;

2. egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány eredeti, vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya és az adószám, valamint bankkapcsolat igazolása vagy bankszámlaszerződés;

3. külföldi természetes személy személyazonosságának igazolására: útlevél, személyi azonosító igazolvány, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy érvényes tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya;

Ha az Ügyfél a Hitelező előtt nem személyesen jár el, úgy az eljáró képviselő köteles a képviseleti jogosultságát eredeti közokirattal, eredeti teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy eredeti ügyvédi meghatalmazással igazolni, és a Hitelező köteles az eljáró képviselő természetes személyt és annak adatait is azonosítani, a természetes személy azonosítására vonatkozó szabályok szerint. A meghatalmazásban minden esetben pontosan meg kell jelölni azt a jogosultsági kört, amelynek tárgyában a meghatalmazott a Hitelező előtt eljárhat. A meghatalmazás – az arra vonatkozó időtartam megjelölésének hiányában – visszavonásig érvényes.

14.4.3. A Hitelező a hozzá bejelentett képviselőket mindaddig az Ügyfél képviselőjének tekinti, amíg a képviseleti jog visszavonásáról, vagy annak egyéb módon történő megszűnéséről szóló írásbeli értesítés a Hitelezőhöz igazolható módon be nem érkezik.

14.4.4. A Hitelező az Ügyfél azonosítás során köteles ellenőrizni az azonosító okmányok érvényességét.

14.4.5. A Hitelező köteles az Ügyfeleit írásban nyilatkozatni arról, hogy a kölcsönszerződés megkötése során a saját, vagy más tényleges tulajdonos személy nevében, képviseletében jár el. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a Hitelező köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

14.4.6. Amennyiben az Ügyfél az azonosítás során a Hitelező felhívásának nem tesz eleget, úgy a Hitelező a kölcsönszerződés aláírását megtagadja.

14.4.7. Amennyiben az ügyfél-azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét illetően változás következik be, úgy az Ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5, azaz öt munkanapon belül a Hitelezőt az adatváltozásról értesíteni.

14.4.8. A Hitelező az Ügyfél írásos rendelkezésein jogosult az aláírás azonosságát vizsgálni az aláíró személyi azonosításra szolgáló igazolványában található aláírás összehasonlítása alapján. Ha a rendelkezés jogosulttól történő származását illetően megalapozott kétség merül fel, azt a Hitelező jogosult az ok megjelölésével visszaküldeni az Ügyfélnek, és jogosult megtagadni a rendelkezés teljesítését. A Hitelező nem felel az általában elvárható gondos vizsgálat során sem felismerhető hamis, vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért.

15. A Hitelező jogai szerződésszegés, illetve annak veszélye esetén

15.1. A Hitelező amennyiben az Adós vagyoni helyzetének romlása, az Adós szerződésszegő, vagy fedezetelvonó magatartása, illetve az Adós érdekkörét érintő lényeges külső körülmény miatt a követelése megtérülését veszélyeztetve látja, a Hitelező vagy a Zálogjogosult választása szerint jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani, és azzal együtt vagy azon túl az alábbiakban rögzített intézkedések közül bármelyiket megtenni:

a) a Hitelező az Adóssal szemben fennálló bármely, lejárt pénzkövetelését az Adóssal szembeni tartozásába egyoldalú nyilatkozatával beszámíthatja;

b) A Hitelező elrendelheti, hogy az Adós gazdasági társaság, vagy egyéb hitelezett jogi személy saját költségére független könyvvizsgálóval évközbeni mérleget készítsen;

c) a Hitelező az Adós költségére előírhatja az Adós szerződésből fakadó fizetési kötelezettségeinek közjegyzői okiratban foglalt tartozás elismerését;

d) a Hitelező előírhatja, hogy az Adós az általa nyújtott biztosítékokat - a Hitelező által megkívánt mértékig - egészítse ki;

e) a Hitelező elrendelheti, hogy az Adós, az Adós gazdasági társaság, vagy egyéb hitelezett jogi személy, vagy egyéni vállalkozó a Hitelező által megjelölt bevételét, illetve keresetéből meghatározott összeget a Hitelezővel szemben keletkezett tartozás kiegyenlítésére fordítsa;

f) a Hitelező jogosult a biztosítékot képző Ingatlan/ok/ra (ideértve amennyiben bevontak kiegészítő ingatlan fedezetet e fedezetet is) alapított vételi jogával élni;

g) a biztosítékot képző Ingatlan/ok/ (ideértve amennyiben bevontak kiegészítő ingatlan fedezetet e fedezetet is) tulajdoni lapján bejegyzett Zálogjog Zálogjogosultja jogosult az Önálló Zálogszerződéseket felmondani.

16. A szerződés megszűnése, elállás, felmondás, elszámolás a felek között

16.1. A Szerződés megszűnése

16.1.1. A Kölcsönszerződés Adós szerződésszegő magatartása miatti felmondás esetén, illetve a szerződés lejárat miatti megszűnésekor az Ügyfél Pesti Hitel Zrt.-vel szembeni tartozása egyösszegben lejárttá és esedékessé válik, amennyiben az Adós teljesítése részben vagy egészében elmarad, a Hitelező joga az adott biztosítéki szerződésben foglaltak szerint megnyílik a Kölcsön fedezetéül szolgáló biztosítékok érvényesítésére, és a Pesti Hitel Zrt.-nek az Ügyféllel szembeni igényérvényesítési lehetősége mindaddig fennmarad amíg a Hitelező teljes követelése kiegyenlítésre nem kerül.

16.1.2. Az Adós - amennyiben a Kölcsönszerződés megszűnésére az Adós érdekkörében felmerült okból került sor - köteles a Hitelező mindazon költségeit megtéríteni, amelyek a Kölcsönszerződés lejárat előtti megszűnésével összefüggésben merültek fel.

16.1.3. Teljesítés: a Kölcsönszerződés szerződésszerűen megszűnik, ha valamennyi, jelen szerződés szerinti kötelezettségének a kötelezettségre irányadó határidőn belül maradéktalanul eleget tett az Adós.

16.1.4. Ez a pont törlésre került (ld.16.6. pontot)

16.1.5. A kölcsönszerződés megszűnik a felek közös okiratba foglalt írásbeli megegyezésével, az okiratban meghatározott időpontban, továbbá a kölcsönszerződésben, jelen Üzletszabályzatban, valamint a Polgári Törvénykönyvben meghatározott esetekben, valamint a természetes személy ügyfél halálával ha az örökösök nem lépnek be a kölcsönjogviszonyba, vagy a Hitelező jogutód nélküli megszűnésével.

16.2. Elállás

16.2.1.Hitelező jogosult a szerződéstől egyoldalúan, az Adósnak címzett írásbeli nyilatkozattal elállni, ha:

a) az Adós jelen Kölcsönszerződés aláírásakor, vagy a később teljesítendő kötelezettségeinek, vagy folyósítási feltételeknek a Kölcsön folyósításáig, vagy a Hitelező erre irányuló felszólítását követő 30 /harminc/ napon belül nem tesz eleget,

b) amennyiben a kölcsön folyósításának az 1.7.2. és 1.7.3. pontban utalt összes feltétele legkésőbb Adós által a Kölcsönszerződés aláírását követő 60. napon nem teljesül,

c) a Kölcsönszerződéssel összefüggő szerződés a magyar jog szerint hatálytalan, semmis vagy megtámadható, vagy

d) a Kölcsön folyósítása előtt az Adós körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a megkötött Kölcsönszerződésnek teljesítése a Hitelező részéről nem várható el, vagy a szerződések megkötése után olyan körülmények következnek be, amelyek miatt a Kölcsönszerződés értelmében azonnali hatályú felmondásnak lenne helye, vagy

e) a biztosítékul szánt bármely ingatlan tulajdonjogának vonatkozásában kétség merül fel, vagy

f) Amennyiben az Adós, a jelen Kölcsönszerződés szerződés megkötésétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem köt az Ingatlanra, és az esetleges Fedezeti ingatlanra teljes körű vagyon és felelősségbiztosítást (vízkár, tűzkár, viharkár, épület-, lakás- és felelősségbiztosítás stb.) legalább az Ingatlan és az esetleges Fedezeti Ingatlan hitelbiztosítéki értékének összegéig, a Hitelező refinanszírozó bankját, a Raffeisen Bank Zrt.-t a biztosítási szerződések kedvezményezettjeként megjelölve, vagy köt de ezt a Hitelező részére hitelt érdemlően nem igazolja, a jelen szerződés megkötését követő 30 (harminc) napon belül

g) a Kölcsönszerződésben meghatározott egyéb okok esetén.

16.2.2 A szerződéstől való elállás esetén, az elállás bejelentésétől számított 15 (tizenöt) napon belül, az Adósnak meg kell térítenie a Hitelező számára az összes addig, a Hitelező oldalán felmerült, illetve a Hitelezőnek okozott költséget (például a megkötendő finanszírozási szerződések költségei), hozzászámítva a Kölcsön összegének az 1 %-át (egy százalékát) kitevő ráfordítási kártérítési arányt valamint az aktuális Kondíciós lista szerinti lezárási díjat, az elállási nyilatkozat kézhezvételét követő 5 (öt) munkanapon belül. Az Adós által eddig az időpontig teljesített fizetések nem kerülnek visszatérítésre.

16.2.3 Amennyiben a Hitelező elállási jogát gyakorolja, úgy a Kölcsönszerződéstől a Hitelező még a folyósítás előtt egyoldalú nyilatkozattal, indokolás és mindenfajta kártérítési kötelezettség nélkül elállhat.

16.2.4. Az Adós a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. Az Adós a hitelszerződést a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül díjmentesen felmondhatja, ha a hitelt már folyósították. Az Adós elállási, felmondási nyilatkozatát határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a jelen pont szerinti határidő lejáratáig ajánlott tértivevényes küldemény formájában a Hitelező részére postára, vagy személyesen a Hitelező részére átadja. Az Adós az elállásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a hitelszerződés szerint megállapított hitelkamatot a Hitelezőnek visszafizetni. Az Adós elállása esetén a Hitelező kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak, vagy az önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód.

16.3. Az önálló zálogjoggal terhelt ingatlan bíróságon kívüli értékesítésének részletszabályai

16.3.1. A zálogjogosult köteles a zálogkötelezettet írásban értesíteni arról, hogy az önálló zálogszerződésben vagy köztük létrejött további megállapodásban foglaltaknak megfelelően kielégítési jogát gyakorolni, a zálogtárgyat értékesíteni kívánja (előzetes értesítés). Az előzetes értesítés és az értékesítés között legalább 30 napnak kell eltelnie.

Az előzetes értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a zálogszerződés és - ha nem ebben történt - az értékesítésre vonatkozó megállapodás,

b) az értékesíteni kívánt zálogtárgy,

c) a kielégítési jog gyakorlásával érvényesíteni kívánt összeg és annak járulékai,

d) a kielégítési jog megnyíltának oka és időpontja megjelölését.

16.3.2. A zálogkötelezett az előzetes értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a jogosultnak megnevezni mindazon személyt, akinek - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokon és tényeken kívül - a zálogtárgyon további zálogjoga vagy más olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza vagy tulajdonjogát korlátozza.

16.3.3 A jogosult legalább 15 nappal az értékesítést megelőzően írásban értesíti a zálogkötelezettet az értékesítés választott módjáról, helyéről és időpontjáról. A Ptk. 257. §-ának (3) bekezdése szerinti megállapodás esetén az értesítésben az értékesítéssel megbízott személyt is meg kell jelölni, illetve - ha az értesítés a megbízottól származik - csatolni kell a zálogjogosult ilyen tartalmú nyilatkozatát.

16.3.4 Az előzetes értesítés és a 16.3.3. pontba foglalt értesítés egyidejűleg (egy iratban) is teljesíthető, ebben az esetben az a 16.3.1-

16.3.3 pontokba foglalt szabályokat értelemszerűen erre az értesítésre vonatkozóan kell alkalmazni.

16.3.5. Több jogosult által történő előzetes vagy 16.3.4 pont szerinti értesítés esetén a zálogkötelezett a vele kötött megállapodásban foglalt, illetve a 12/2003. (I.30.) rendelet szerinti kötelezettségeit - a zálogjogosultak ettől eltérő együttes rendelkezéséig vagy ennek hiányában - annak a jogosultnak az irányában köteles teljesíteni, akinek értesítése a zálogkötelezetthez elsőként érkezett. Egyidejűleg (azonos napon) érkezett értesítések esetén az értesítést küldő jogosultak közül az követelheti a teljesítést, akinek kielégítési joga előbb nyílt meg.

16.3.6 Közös értékesítés esetén a zálogkötelezett a sikeres értékesítés előmozdítása érdekében a zálogjogosulttal együttműködni köteles.

16.3.7 Ha a zálogtárgy nincs a jogosult birtokában, a zálogjogosult az előzetes értesítésben vagy azt követően a kielégítési jogának gyakorlása érdekében írásban felhívhatja a zálogkötelezettet, hogy a zálogtárgyat a felhívásban meghatározott megfelelő időn belül bocsássa a jogosult rendelkezésére.

16.3.8 A zálogkötelezett köteles a jogosult számára lehetővé tenni, hogy a 16.3.7 pont szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően a zálogtárgyat birtokba vegye és azon a zálogszerződés szerinti jogait gyakorolja. A zálogkötelezett köteles továbbá a jogosultat olyan helyzetbe hozni, hogy az a zálogtárgyat a vele kötött megállapodásban, illetve a 12/2003 (I.30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint értékesíthesse, és köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a jogosultat e jogainak gyakorlásában akadályozza.

16.3.9. Ha a zálogtárgy olyan lakóingatlan, amely esetében a zálogjogosult az ingatlan kiürített állapotban való értékesítését követelheti [Ptké. 48. § (3) bekezdés], a jogosult - az értékesítés céljából - az ingatlan kiürített állapotban való birtokba adására is igényt tarthat. A birtokba bocsátás teljesítésére legalább 3 hónapos határidőt kell szabni. A kiürített állapotban való birtokba bocsátás elmulasztása - a megszabott határidő letelte után - az ingatlan értékesítésének nem akadálya.

16.3.10.Közös értékesítés esetén a zálogkötelezett a zálogtárgy kiadására csak akkor köteles, ha erre a közös értékesítésre irányuló megállapodásban kötelezettséget vállalt. Ilyen kötelezettségvállalás hiányában is köteles azonban az értékesítés érdekében a jogosultat a zálogtárgyra vonatkozó szükséges tájékoztatással ellátni, és lehetővé tenni, hogy a zálogtárgyat az értékesítés során vevőként jelentkező személyek megtekinthessék.

16.3.11. A jogosult a zálogtárgy értékesítésére irányuló intézkedéseiről, azok időpontjának megjelölésével értékesítési naplót köteles vezetni. Az értékesítési naplóhoz csatolni kell a leltárt, az intézkedések során keletkezett és az értékesítési naplóban foglaltak igazolására alkalmas okiratokat, a zálogkötelezettnek, illetve az értékesítési naplót vezető jogosulton kívüli más zálogjogosultaknak az intézkedésekkel kapcsolatosan tett észrevételeit. A zálogkötelezett, illetve az értékesítési naplót vezető jogosulton kívüli más zálogjogosultak az értékesítési naplót megtekinthetik, arról vagy annak egyes részeiről másolatot készíthetnek. Közös értékesítés során az értékesítési naplót a felek megállapodása szerinti személy vezeti.

16.3.12 Az értékesítést végző jogosult az értékesítésről - ha pedig a zálogtárgy a birtokába került, úgy erről is - a zálogtárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező más - értékesítésre szintén feljogosított - jogosultakat írásban azzal köteles tájékoztatni, hogy az értékesítés folyamatába az értesítés kézhezvételétől számított meghatározott, de legalább 8 napos határidőn belül bekapcsolódhatnak.

16.3.13 Az értékesítést végző jogosulttal az 16.3.12. szerinti bekapcsolódási szándékot írásban kell közölni, és erről egyidejűleg a zálogkötelezettet is értesíteni kell. Az értékesítés folyamatába való bekapcsolódási szándékát az értékesítési joggal rendelkező az a zálogjogosult is közölheti, aki a bekapcsolódás lehetőségéről nem kapott tájékoztatást, de zálogjoga fennállását okirattal igazolja. A bekapcsolódott zálogjogosult a zálogjoggal biztosított követelésének jogalapját és összegszerűségét igazoló okiratokat az értékesítést végző jogosultnak bemutatni köteles.

00.0.00.Xx értékesítést végző jogosult, valamint az értékesítésbe - a 16.3.13. pont szerinti közléssel - bekapcsolódott zálogjogosultak a zálogtárgy birtokban tartására és értékesítésére egyhangú határozattal másik jogosultat jelölhetnek ki. E határozatról a zálogkötelezettet is tájékoztatni kell. Ilyen esetben az értékesítési naplót - annak további vezetése érdekében - a kijelölt jogosultnak kell átadni.

16.3.15. A 16.3.14 pont szerinti jogosultak egyhangú határozattal meghatározhatják vagy - ha ez már megtörtént - megváltoztathatják az értékesítés helyét, idejét és módját, valamint annak, illetve a vagyon - értékesítéséig történő - működtetésének feltételeit. Ebben az esetben a 16.3.3. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

16.3.16. Közös értékesítés esetén a 16.3.1. pont szerinti értesítési kötelezettség a feleket egyetemlegesen terheli, az értékesítéssel összefüggésben pedig csak a zálogkötelezett hozzájárulásával hozhatók határozatok.

16.3.17. A zálogtárgy értékesítése során a jogosult az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, ennek megfelelően a zálogtárgyat az értékesítési jogának keretei és az adott piaci körülmények között elérhető méltányos áron - a zálogkötelezett és a bekapcsolódott zálogjogosult [7. § (2) bekezdés] törvényes érdekeit is szem előtt tartva - kell értékesítenie. A jogosultnak az értékesítés olyan módját kell választania, amely lehetővé teszi, hogy az érintett zálogtárgy tekintetében az adott körülmények között vevőként ésszerűen számításba vehető személyek az értékesítésről tudomást szerezhessenek és egymással versengő ajánlatot tehessenek.

16.3.18 Közös értékesítés esetén a feleknek az 16.3.12. pont szabályai szerint kell eljárniuk, ha az értékesítésbe más zálogjogosult is bekapcsolódott.

16.3.19 A bekezdésben foglalt követelmény teljesítésétől a jogosult eltekinthet, illetve attól eltérhet, ha ehhez az értékesítés során a zálogkötelezett írásban hozzájárul. Ha az értékesítésbe más zálogjogosult is bekapcsolódott, az e rendelkezésben foglaltak alkalmazásához annak hozzájárulását is be kell szerezni.

16.3.20. Az értékesítés sikertelen, ha a zálogkötelezettel kötött megállapodás szerinti határidőben és feltételek mellett a zálogtárgy értékesítése nem vezet eredményre.

16.3.21. Az értékesítés sikertelensége esetén a felek 15 napon belül az értékesítésre újabb határidőben állapodhatnak meg, ennek hiányában a jogosult 8 napon belül köteles a zálogtárgyat a zálogkötelezettnek visszaadni, és ezt csak abban az esetben mellőzheti, ha ez utóbbi határidő lejártától számított 15 napon belül bírósági végrehajtást kezdeményez.

16.3.22. Az értékesítésre megszabott határidő sikertelen elteltére nem hivatkozhat az a zálogkötelezett, aki a vele kötött megállapodásban foglalt, illetve a12/2003.(I.30.) rendelet szerinti kötelezettségeinek nem tett eleget. A kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamát az értékesítésre megszabott határidő számításánál figyelmen kívül kell hagyni. E tényről, illetve a figyelmen kívül hagyott időtartamról a zálogkötelezettet írásban tájékoztatni kell.

16.3.23. A zálogtárgy értékesítését követően az értékesítés eredményéről a jogosult haladéktalanul írásbeli elszámolást köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) az értékesített zálogtárgy/ak/ leltár szerinti felsorolását,

b) a zálogtárgy/ak/ ellenében kapott vételárat egyenként, illetve összességében az értékesítés módjától függően,

c) a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával, értékesítésével, vagyon esetén annak működtetésével, valamint az elszámolási

kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan felmerült költségeket,

d) a zálogtárgy, vagyon esetén a működtetés - zálogjogosult által beszedett - hasznait,

e) a zálogtárgyból kielégítendő követelések összegét, jogcímét, rangsorát, és ha van

f) a zálogkötelezettet megillető maradványösszeget.

16.3.24. Az írásbeli elszámolást meg kell küldeni a zálogkötelezettnek és az értékesítésbe bekapcsolódott zálogjogosultaknak (a továbbiakban: érdekelt). Az érdekelt az elszámolással kapcsolatos kifogásait 8 napon belül - a többi érdekelttel közvetlenül közlendően - írásban jelentheti be a jogosultnak, amelyre az érdekeltek további 8 napon belül tehetnek észrevételt.

16.3.25. Kifogás esetén - az észrevételekre figyelemmel - a jogosult az írásbeli elszámolást fenntartja vagy módosítja. Erről az érdekelteket írásban és azzal tájékoztatja, hogy a figyelembe nem vett kifogásaikat, illetve észrevételeiket a továbbiakban bírósági úton, nem peres eljárás keretében érvényesíthetik. Ha az eljárás megindítását az érdekelt a tájékoztatás közlésétől számított 15 napon belül igazolja, a jogosult az értékesítés során befolyt összeget vagy annak vitatott részét köteles bírósági letétbe helyezni.

16.3.26. A 16.3.25. szerinti nem peres eljárás megindítása iránti kérelmet a zálogkötelezett lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani.

16.3.27. Kifogás vagy az eljárás megindítása igazolásának hiányában a jogosult az 16.3.23. b) és d) pontjában foglalt tételeket összesíti, abból levonja a c) pont szerint elszámolható költségeket, majd a fennmaradó összeget az e) pontban foglaltaknak megfelelő rangsor szerint és mértékben a zálogjogosultak között felosztja, ezt követően pedig kiadja a zálogkötelezettnek az (1) bekezdés f) pontja szerinti maradványösszeget.

16.3.28. Közös értékesítés esetén írásbeli elszámolást csak akkor kell készíteni, ha a felek ebben megállapodtak vagy az értékesítésbe más zálogjogosult is bekapcsolódott.

16.4. A felek közötti elszámolás további szabályai:

16.4.1. Az elszámolást-ha a vételi jogot alapító szerződés eltérően nem rendelkezik- a vételi jog érvényesítése esetén az Ingatlannak (ideértve a kiegészítő ingatlanfedezetet is) a Vételi jog Jogosultja vagy az általa kijelölt 3. személy általi megvételét (vételi joga gyakorlását) és az ingatlan birtokbaadását követő 15 napon belül kell lefolytatni, továbbá - ha az önálló zálogszerződés eltérően nem rendelkezik- az Önálló Zálogjog érvényesítése esetén a vételárnak a Hitelező/k/höz való befolyását (beérkezését) követő 15 napon belül kell lefolytatni. A Hitelező vagy megbízottja emellett további számlát állít ki az Adós részére a Kölcsönszerződésből eredő egyéb követeléseiről (lezárási díj, késedelmi kamat, egyéb költségek, ide értve az Ingatlan kiürítése és értékesítése során felmerülő költségeket is stb.)

16.4.2. Az elszámolás alapja a vételi jog gyakorlása során, vagy az Önálló Zálogjog gyakorlása révén az értékesítés során befolyt vételár, a már lejárt esedékességű törlesztőrészlet-hátralékot értékesítés napján fennálló teljes összege, a fennálló tőketartozás valamint az Adós esetleges egyéb tartozása, fizetési kötelezettségei, a 6.23. pont szerinti lezárási díj, késedelmi kamatok, továbbá az ingatlanok kiürítése és értékesítése során felmerülő költségek.

16.4.3. Az Adós köteles megtéríteni a Hitelezőnek minden kárát és költségét, amelyek az Adós szerződésszegésével, illetve a Hitelezőnek, a Kölcsönszerződésben foglalt jogainak a végrehajtásával, illetve azok érvényesítésével kapcsolatban a Hitelezőnél, illetve annak megbízottjánál felmerülnek.

16.4.5. Amennyiben az Ingatlan/ok/ra (ideértve a kiegészítő ingatlanfedezetet is) bejegyzett vételi jog alapján az Adósnak fizetendő összeg, vagy az ingatlan(ok)nak az Önálló Zálogjog alapján történő értékesítése során befolyt összeg az Adósnak a Kölcsönszerződésből eredő összes tartozását meghaladja, abban az esetben a különbözetet az elszámolás napjától számított 8 napon belül a Hitelező az Adósnak köteles megfizetni.

16.4.6 Amennyiben az Ingatlan/ok/ra (ideértve a kiegészítő ingatlanfedezetet is) bejegyzett vételi jog alapján az Adósnak fizetendő összeg, vagy az ingatlan(ok)nak az Önálló Zálogjog alapján történő értékelése során befolyt összeg nem elegendő az Adósnak a Kölcsönszerződésből eredő összes tartozásának fedezésére, abban az esetben az Adós köteles a különbözetet az elszámolás napjától számított 8 napon belül a Hitelező számlájára átutalni.

16.4.7. Az esedékesség és az elszámolás közötti időtartamra az Adós késedelmi kamat megfizetésére köteles. A Hitelező követelése csökkentése érdekében az óvadékot is igénybe veheti.

16.4.8. Amennyiben az elszámolás során az Adós valamennyi tartozása kiegyenlítésre kerül, a Hitelező a tartozás kiegyenlítésének napjától számított 15 napon belül az óvadékot, illetőleg annak fel nem használt részét az Adós által írásban megadott számlaszámra történő átutalással köteles visszafizetni. Amennyiben az Adós számlaszámot nem adott meg késedelmi kamat címen a Hitelezővel szemben követelést nem támaszthat. Amennyiben az elszámolás során az Adós valamennyi tartozását nem egyenlíti ki, úgy a Hitelező jogosult az óvadékot erre a célra felhasználni, és csak a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó összeget köteles az Adósnak a jelen pontban meghatározott módon visszafizetni.

16.4.9. A Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása esetén az Adós által az azonnali hatályú felmondás időpontjáig teljesített befizetésekből semmi sem kerül visszafizetésre, a feleknek el kell számolniuk egymással, az alábbiak szerint:

16.4.10. A Hitelező az azonnali hatályú felmondás után, amennyiben vételi jogával él, a biztosítékot képző Ingatlan ra (ideértve a kiegészítő ingatlanfedezetet is) tulajdonjogát a vételi jogot alapító okiratban foglalt fizetési feltételek mellett megszerezheti. Amennyiben a Kölcsön fedezetéül több ingatlanra lett vételi jog alapítva, vételi jogát a Hitelező úgy gyakorolja, hogy az Adós fennálló tartozása minél hamarabb teljes egészében kielégítésre kerüljön, így a Hitelező saját választása szerint bármelyik vagy mindkét ingatlanra bejegyzett vételi jogával élhet.

16.4.11. Ha az Önálló Zálogjog jogosultja - vagy ha az önálló zálogjog jogosultja a Kölcsönszerződés felmondásakor nem azonos a Hitelezővel, úgy a Zálogjogosult és Zálogkötelezett megállapodása alapján a Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondását tartalmazó egyoldalú nyilatkozattal egy okiratba foglaltan a Hitelező - az Önálló Zálogjogot alapító szerződéseket felmondja, a felmondási idő lejártát követő első napon a Zálogjogosult Zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílik, és jogosult a zálogtárgyat képző Ingatlant bírósági végrehajtás útján, vagy a Ptk. 257. § (2) bekezdés alapján maga értékesíteni, vagy a Ptk. 257. § (3) bekezdés alapján zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen, vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adni. Amennyiben a Kölcsön fedezetéül több ingatlan lett egyetemlegesen Önálló Zálogjog alapítva, kielégítési jogát az Önálló Zálogjog jogosultja úgy gyakorolja, hogy az Adósnak a Hitelező felé fennálló tartozása minél hamarabb

teljes egészében kielégítésre kerüljön, így a jogosult saját választása szerint bármelyik vagy mindegyik ingatlant értékesítheti.

16.4.12. A biztosítéko/ka/t képző Ingatlanokra (ideértve a kiegészítő ingatlanfedezetet is) bármelyikében bekövetkezett helyre nem állítható kár esetén - mely azt jelenti, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba csak újjáépítés útján érhető el - a felek egymással elszámolnak a következő módon:

16.4.13. A Hitelező a Kölcsönszerződés megszűnését követő esedékesség napjára kiszámolja a Kölcsönszerződésből eredő követelését - azaz a Hitelező a hátralékos tőkerészt kiszámítja és megállapítja az Adós egyéb Kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettségeit- és ahhoz hozzáadja a lezárási díjat, valamint az Adósnak a Kölcsönszerződés alapján fennálló egyéb fizetési kötelezettségeit. Ha ezen összeget az Adós 5 napon belül nem fizeti meg a Hitelezőnek, a Hitelező jogosult a késedelem időszakára késedelmi kamatot felszámítani.

16.4.14. Amennyiben az Adós a követelés összegét teljes egészében 5 napon belül kiegyenlíti, a Hitelező írásbeli nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, a biztosítékot képző ingatlanról a Földhivatal törölje a vételi jogot, továbbá ha a Hitelező egyben Zálogjogosult is írásbeli nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy a biztosítékot képző ingatlanról az önálló zálogjogot töröljék. Ha időközben a Zálogjogot a Hitelező egy harmadik személyre engedményezte, akkor haladéktalanul írásban értesíti e harmadik személyt, arról, hogy az Adós a követelést teljes egészében kiegyenlítette, és javasolja, a fentiekre tekintettel, hogy a Zálogjogosult adja meg írásbeli hozzájárulását az önálló zálogjog törléséhez.

16.4.15. Amennyiben az Adós természetes személy meghal, úgy a halotti anyakönyvi kivonat kiállításának napjától számított 30 napon belül, a magát jogerős határozattal örökösként igazoló személy vagy személyek jogosultak a Kölcsönszerződésbe az elhunyt Xxxx helyére lépni. Amennyiben az örökösök a halotti anyakönyvi kivonat kiállításának napjától számított 30 napon belül nem élnek ezzel a jogukkal, vagy ezen időszak alatt jogerős közjegyzői határozat nem állapítja meg bármely személy örökösi minőségét, úgy választásuk szerint jogosultak a szerződésből eredő teljes tartozást kiegyenlíteni. Amennyiben az örökösök a jelen pontban szabályozott egyik jogukkal sem élnek, vagy a halotti anyakönyvi kivonat kiállításának napjától számított 30 napon belül jogerős közjegyzői határozat nem állapítja meg bármely személy örökösi minőségét, úgy a Hitelező jogosult élni az Ingatlanra és az esetleges kiegészítő fedezetként felajánlott ingatlanra bejegyzett vételi jogával, vagy a zálogjog jogosultja az Önálló Zálogjogot alapító szerződést jogosult felmondani és így kielégítési jogával élni, és a felmondásnál leírt eljárás szerint elszámol az örökösökkel, vagy a részükre bírósági letétbe teljesít.

16.4.16. Az Adós halála esetén az örökösök az Ingatlan/oka/t és az esetleges kiegészítő fedezetként felajánlott ingatlant nem jogosultak birtokba venni. Amennyiben az Ingatlan t és az esetleges kiegészítő fedezetként felajánlott ingatlant tulajdonjogát vételi jogával élve a Hitelező megszerzi, az Ingatlanban és az esetleges kiegészítő fedezetként felajánlott ingatlanban elhelyezett ingóságokat a Hitelező jogosult elszállítani, és azt az örökösök részére átadni.

16.4.17. Amennyiben nincs örökös, vagy az a hagyatékot nem veszi át, vagy nem állapítható meg az örökös személye, a Hitelező jogosult élni az Ingatlanra és az t és az esetleges kiegészítő fedezetként felajánlott ingatlant bejegyzett vételi jogával, vagy a zálogjog jogosultja az Önálló Zálogjogot alapító szerződést jogosult felmondani és így kielégítési jogával élni, és a felmondásnál leírt eljárás szerint elszámol az örökösökkel, vagy a részükre bírósági letétbe teljesít.

16.4.18. Ha az Adós gazdasági társaság vagy más a pénzügyi vállalkozás által hitelezett jogi személy, az Adós a jogutód nélküli megszűnése tárgyában indult eljárásról köteles a Hitelezőt értesíteni és a Kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul kiegyenlíteni. Amennyiben az eljárás megindulásától számított 15 napon belül a Hitelezőt erről nem értesíti, a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani, az Ingatlanra és az esetleges Fedezeti Ingatlanra bejegyzett vételi jogával élni, vagy a jogosultja az Önálló Zálogjogot alapító szerződést jogosult felmondani és így kielégítési jogával élni. A felek elszámolására ebben az esetben a felmondás szabályai az irányadók.

16.4.19. Abban az esetben, ha a Hitelező vételi jogával él és megszerzi az Ingatlan/ok/ és az esetleges kiegészítő fedezetként felajánlott ingatlan tulajdonjogát, ha a Zálogjogosult a Zálogszerződést felmondja, vagy a Kölcsönszerződés megszűnése esetén a Hitelezőnek vagy a Zálogjogosultnak nincs az Adós felé, valamint mindazon személyek felé elhelyezési kötelezettsége, akik az ingatlant vele együtt közösen használják, vagy abban állandó lakcímre be vannak jelentkezve, még abban az esetben sem, ha az Adós az Ingatlan/oka/t az esetleges kiegészítő fedezetként felajánlott ingatlant a Hitelező birtokába adta, és ennek az Adós vagy hozzátartozói lakás nélkül maradnak.

16.5. Felmondásra vonatkozó részletes rendelkezések:

A./ Hitelező azonnali Hatályú felmondása

A/1. A Hitelező az Adóshoz intézett felmondó nyilatkozatával, azonnali hatállyal megszüntetheti jelen Kölcsönszerződést az alábbi esetek bármelyikében:

a) ---az Adós a Kölcsönszerződésből fakadó valamely fizetési kötelezettségével, írásos felszólítás és a kitűzött teljesítési póthatáridő ellenére 30 napot meghaladó késedelembe esik, vagy

b) ---az Adós a 3.2 pontban hivatkozott biztosítási szerződések szerinti biztosítási díjrészletek megfizetésével, azok esedékességétől számított 15 /tizenöt/ napot meghaladó késedelembe esik, vagy

c) ---ha az Adós a Hitelezővel szemben a Hitelezési Üzletszabályzatban előírt vagy a Kölcsönszerződéshez kapcsolódóan vállalt olyan kötelezettségét szegi meg, amely a Kölcsön visszafizetését és/vagy a biztosított követelés zálogtárgyból való kielégítését súlyosan veszélyezteti, vagy

d) ---a biztosítékul nyújtott ingatlan rendeltetésellenes használata esetén, függetlenül attól, hogy az ilyen magatartás az Adós vagy biztosítékul nyújtott ingatlan területére engedett személy tanúsítja, vagy

e) ---a zálogjoggal megterhelt bármely ingatlan tartósan romlik, vagy hitelbiztosítéki értéke tartósan csökken, és azt az Adós és/vagy Zálogkötelezett a Hitelező felszólítására újabb ingatlan biztosításával nem vagy nem kellő mértékben egészíti ki, vagy

f) ---a biztosítékul nyújtott ingatlan ellenőrzésnek akadályoztatása, vagy az Adós hibájából történő meghiúsulása esetén, vagy

g) ---az Adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha az Üzletszabályzat vagy a megkötött szerződések, valamint a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, vagy

h) --- ha az Adós bármely, a Kölcsönszerződésben és/vagy az Üzletszabályzatban meghatározott tájékoztatási, nyilatkozattételi vagy dokumentum-, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő időben és módon tesz eleget, vagy téves információt szolgáltat, vagy

i) ---Ezt a pontot töröltük.

j) ---az Adósnak vagy a biztosítékul nyújtott ingatlan Xxxxxxxxxxxxxx az ingatlan karbantartásával, állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettségének megszegése esetén, vagy

k) ---ha az Adós a biztosítékul nyújtott ingatlan Xxxxxxxxxxx az Ingatlan fedezetben bekövetkezett káresemények miatt a Hitelező által helyreállítási kötelezettséggel átadott biztosítási összeget e célból eltérően használja fel, vagy

l) ---az Adósnak a Kölcsönszerződéssel kapcsolatos kártérítési kötelezettségének megszegése esetén,

m) ---a biztosítékul nyújtott ingatlan jogosulatlan 3. személy részére történő használatba adása, átadás, bármilyen jogcímen történő megterhelése, illetve 3. személy javára való vagyoni értékű jog alapítása esetén abban az esetben, ha ahhoz a Hitelező előzetesen írásban nem járult hozzá, vagy

n) ---Ezt a pontot töröltük.

o) ---az Adós bármely szerződéses, vagy egyéb nyilatkozatáról, pénzügyi vagy más jellegű állításáról, amelyet a Kölcsönszerződéssel kapcsolatban tett, illetve azzal kapcsolatosak, kiderül, hogy a nyilatkozattétel idején bármely lényeges vonatkozásban hiányos, valótlan, illetve félrevezető, vagy

p) ---az Adós egyéb lényegi szerződéses kötelezettségeit, a Hitelező által történő felszólítása után 15 (tizenöt) napon belül nem teljesíti vagy biztosítékul nyújtott ingatlant nem rendeltetésszerű módon használja, és ezt a Hitelező figyelmeztetése ellenére folytatja, vagy

q) --- Ezt a pontot töröltük.

r) --- amennyiben az Adós a számára előírt együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget vagy a Hitelezőt az 5.4 pontban biztosított jogai gyakorlásában bármely módon akadályozza, vagy

s) ---az Adós vagy a biztosítékul szolgáló ingatlan tulajdonosa a Kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlant elvonja, azt a Hitelező előzetes hozzájárulása nélkül elidegeníti, vagy

t) ---ha az Adós a Kölcsönt nem a Kölcsönszerződésben meghatározott célra fordította és /vagy a Kölcsön felhasználását a Hitelező által előírt módon nem igazolja, vagy

u) ---amennyiben a Hitelező valamennyi folyósítási feltétel teljesülése előtt folyósítja a Kölcsönt és az Adós a Hitelező felszólítását követő 30 napon belül nem igazolja az általa teljesítendő valamennyi folyósítási feltétel bekövetkezését, vagy a folyósított összeg a Hitelezőhöz visszakerül, vagy

v) ---ha az Adós nem tesz eleget kötelező előtörlesztési kötelezettségének, vagy

w) ---a jelen Kölcsönszerződésben meghatározott egyéb okok esetén.

x) --- a Ptk-ban meghatározott esetekben

y) ---a jelzálogszerződésben foglaltak megszegése esetén

z) ---a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben felsorolt súlyos szerződésszegés esetén, amely felmondási okok a kölcsönszerződés felmondására is alapul szolgálnak. A Hitelező a kölcsönszerződést, és a hozzá kapcsolódó gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést kizárólag együtt mondhatja fel.

A/2. A Hitelező az azonnali hatályú felmondást írásban közli az Adóssal, amely a közléssel válik hatályossá. Az azonnali hatályú felmondás esetén azonnal, egyösszegben esedékessé válik a teljes, még vissza nem fizetett Kölcsön, az Adósnak a Kölcsönszerződésből eredő valamennyi tartozása és egyéb fizetési kötelezettsége, amely vonatkozik különösen a hátralékos biztosítási díjakra, és a késedelmi kamatokra, valamint a felmerült igényérvényesítési költségekre továbbá az aktuális kondíciós listán megállapított mértékű lezárási díjra. A Hitelező a felmondó levélben közli az Adóssal a megszűnés napjára kiszámított hátralékos tartozását.

A/3. Az azonnali hatályú felmondás esetén, annak közlésétől számított lakóingatlan, mint biztosíték esetén 90 /kilencven/ napon belül, kereskedelmi jellegű, vagy egyéb, a Hitelező által elfogadott ingatlanbiztosíték esetén 15 /tizenöt/ napon belül az Adós köteles az ingatlant kiürített állapotban a Hitelező birtokába adni, mely kötelezettségének elmulasztásából eredő minden kárért felel.

A/4. A Hitelező azonnali hatályú felmondása esetén a felek egymással szemben elszámolási kötelezettség terheli.

A/5. A felmondást megelőzően és annak során követendő eljárás:

A kölcsönszerződés felmondását megelőzően a Hitelező az Adósnak, a Kezesnek és a Zálogkötelezettnek írásbeli fizetési felszólítást küld, amelyben felhívja figyelmüket a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. Az írásbeli felszólításhoz a Hitelező mellékeli az egyes évekre összesítve teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását. A Hitelező ezen tájékoztatást az Adós külön kérelmére havi bontásban is megadja.

A Hitelező a kölcsönszerződés felmondását az Adósnak, a Kezesnek és a Zálogkötelezettnek is megküldi.

B./ Az Adós azonnali hatályú felmondási joga

B/1. Az Adós abban az esetben jogosult azonnali hatállyal felmondani a Kölcsönszerződést, amennyiben a Hitelező jelen szerződésből származó valamely lényegi kötelezettségét, súlyosan, más módon nem orvosolhatóan szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal megszegi. Az Adós köteles indokolnia az azonnali hatályú felmondását.

B/2. Amennyiben az Adós kezdeményezi az Fttv. alapján forintra átváltott kölcsönszerződése vonatkozásában a forintra átváltás és a Fttv. 11.§ szerinti kamatszabályok alkalmazásának a mellőzését, azonban nem felel meg az Fttv. 12.§-ban foglalt követelmények, úgy a kölcsönszerződés az Fttv. alapján módosul. Ez esetben az Adós a módosulást követő 60, azaz hatvan napon belül a kölcsönszerződést felmondhatja, és a fennálló teljes tartozását a felmondást követő 90, azaz kilencven napon belül meg kell fizetnie a Hitelező részére.

B/3. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. tv. (a továbbiakban: Fhtv.) 20/A§, és az Fttv. alapján az ügyfél a díj, jutalék, költség, vagy egyéb költségnek nem minősülő fizetési kötelezettség Hitelező általi egyoldalú módosításra tekintettel a kölcsönszerződés díjmentes felmondására nem jogosult, amennyiben a Hitelező az egyoldalú módosítást a fentiek szerint hajtja végre.

16.5.1 Ha a Kölcsönszerződés az abban foglaltaknak megfelelően részben vagy egészben felmondásra kerül, a Hitelező és az Önálló Zálogszerződés jogosultja saját választása szerint jogosult eldönteni azt, hogy a szerződés biztosítékaként megállapított és mely jogával kíván élni.

16.5.2. Amennyiben a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést egyoldalúan felmondani, úgy a felmondási jogának megnyílásával egyidejűleg jogosult a biztosítékot képző ingatlanra bejegyzett vételi jogával élni.

16.5.3. Amennyiben a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződést egyoldalúan felmondani, úgy felmondási jogának megnyílásával egyidejűleg a biztosítékul nyújtott ingatlanra bejegyzett Önálló Zálogjog jogosultja a Zálogszerződést felmondhatja, továbbá –a Zálogjogosult és a Zálogkötelezett Zálogszerződésbe foglalt megállapodása alapján, amennyiben a Kölcsönszerződés felmondásakor a Hitelező és a Zálogjogosult személye nem egyezik meg - Hitelező is jogosult a felmondási jogának megnyílásával egyidejűleg, a Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásáról szóló egyoldalú nyilatkozatban a Zálogszerződést is felmondani.

16.6 Helyre nem állítható kár

Megszűnik a jelen szerződés, ha a biztosítékot képző ingatlanban helyre nem állítható károsodás áll be. A biztosítékul nyújtott ingatlanban beállt helyre nem állítható kár esetén - mely azt jelenti, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba csak újjáépítés útján érhető el - a felek egymással elszámolnak.

17. A Kölcsön felhasználásának ellenőrzése

17.1 A Hitelező a Kölcsönszerződés fennállása alatt a Kölcsön céljainak megfelelő felhasználásáról - akár helyszíni ellenőrzéssel, akár okiratok betekintésével vagy megbízott szakértők igénybevételével - meggyőződhet. Az Adós köteles ebben közreműködni, amennyiben Xxxx ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, az azonnali hatályú felmondási okot képez.

18. Perek, költségek

18.1. Az Adós megtéríti a Hitelező azon kárát és költségeit (beleértve, de nem kizárólag jogi költségeket és kiadásokat), amelyek az Adós szerződésszegésével kapcsolatban, vagy a Hitelező a szerződésben foglalt jogainak végrehajtása, illetve érvényesítése során, vagy bármely vizsgálat, illetve más eljárás - amely a Kölcsönnek az Adós általi felhasználását vizsgálja - során felmerült.

18.2. Amennyiben az Adós elmulaszt bármely, a szerződésben meghatározott összeget esedékességkor megfizetni, akkor az Adós kérésére megtéríti a Hitelezőnek bármely olyan veszteségét, kiadását és költségét, amelyek a Hitelezőnél ezzel kapcsolatban felmerülnek.

19. Értesítések

19.1. A Hitelező az Adós részére szóló szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket, okmányokat és értékpapírokat arra a címre küldi, amelyet az Adós e célból megadott részére. Ilyen cím hiányában a Hitelező az Adós által ismert lakóhelyére/székhelyére, illetve telephelyére küldi az iratokat. Az Adós által közölt hibás cím miatt téves postázásból eredő károk és többletköltségek az Adóst terhelik, és azonnal esedékessé válnak. Az Adós köteles bejelenteni címének megváltozását. Az ennek elmulasztásából eredő kár az Adóst terheli. Több Adós esetén Hitelező által bármely Adósnak küldött levelet a többi Adós részére is kézbesítettnek kell tekinteni, Xxxxxx felelnek azért, ha valamely Adós a többi Adóst a részére küldött levél tartalmáról nem értesíti.

19.2. A Hitelező az Adós részére szóló iratokat, értesítéseket általában nem köteles ajánlottan, tértivevénnyel postára adni. Az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolati példánya a Hitelező birtokában van, és a küldeményt a Hitelező postakönyve tartalmazza és a posta az átvételét körbélyegzőjével igazolta, vagy az elküldést postai dolgozó kézjeggyel ellátott feladójegyzék vagy feladóvevény igazolja. Az írásos küldemények érkezésére a Pesti Hitel Zrt. nyilvántartása az irányadó. A Pesti Hitel Zrt. az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről.

19.3. A Hitelező által küldött írásos értesítéseket - ellenkező bizonyításig - kézbesítettnek kell tekinteni a postára adást követő 5. napon akkor is, ha a címzett bármilyen okból nem veszi át. A telefax útján küldött írásos értesítés a visszaigazolás megérkezése időpontjában, a személyesen átadott értesítés pedig az átadással tekinthető kézbesítettnek.

19.4. Több Adós esetén, a Hitelező bármely Adóshoz intézett jognyilatkozatai a jogügyben résztvevő valamennyi Adós tekintetében hatályosnak tekintendőek.

19.5. Amennyiben a Pesti Hitel Zrt. az üzleti kapcsolat keretében nem általa kiállított okmányokat továbbít az Ügyfél részére, úgy nem felel azok valódiságáért illetve érvényességéért.

19.6. Ha a Pesti Hitel Zrt. és Ügyfél közötti szerződés vagy értesítés magyar és idegen nyelven egyaránt megtörtént, bármely értelmezési eltérés esetén – ellenkező megállapodás hiányában - a magyar nyelvű változat az irányadó.

20. Biztosítéki ügylet

20.1. A Hitelező Kölcsönszerződésből eredő minden igényének biztosítása érdekében, különös tekintettel a törlesztőrészlet és a mellékköltségek fizetési kötelezettségére az Adós a Hitelező javára engedményezi minden használókkal, albérlőkkel vagy üzletrész- tulajdonosokkal szembeni, az Ingatlan és ha szükséges a kiegészítő ingatlanfedezet jelenlegi vagy jövőbeni, teljes vagy részleges átengedésből származó jelenlegi és jövőbeli igényét, történjék az akár a Hitelező hozzájárulásával, akár anélkül, akármilyen jellegű is legyen az, és kötelezi magát, hogy a Hitelező kívánságára írásban értesíti ezeket a harmadik adósokat az engedményezés megtörténtéről.

21. Vegyes rendelkezések

21.1. Adós a Kölcsönszerződés fennállása alatt más banktól vagy pénzintézettől csak a Hitelező előzetes tájékoztatása mellett vehet igénybe kölcsönt, vagy köthet egyéb kötelezettségvállalással járó szerződést (pl. kezességvállalás, garanciavállalásra irányuló megbízás, stb.). Tudomásul veszi továbbá, hogy a biztosítékul szolgáló ingatlan(oka)t a Kölcsönszerződés fennállása alatt csak a Hitelező és a Zálogjogosult beleegyezésével idegenítheti el, vagy terhelheti meg.

21.2. Az Adósnak pótfedezet nyújtási köztelezettsége keletkezik, ha a szerződéskötés idején nyújtott fedezet megsemmisül, elveszik, vagy megrongálódik, illetve abban a fennálló tartozáshoz viszonyítva jelentős értékcsökkenés (avulás) következik be. Súlyos szerződésszegésnek minősül, ha az Adós írásbeli felszólításra 15 napon belül nem gondoskodik - a Hitelező számáras elfogadható - pótfedezetről.

21.3. Az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával felhatalmazza a Hitelezőt, hogy róla más intézettől információkat kérjen. E tekintetben a titoktartási kötelezettség alóli felmentést megadja.

21.4. Az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező az Adóssal szemben fennálló követelését teljes egészében vagy részben, továbbá a követelést és járulékait biztosító önálló zálogjogot a Refinanszírozó Bankra, vagy – a Refinanszírozó Bank jóváhagyásával – valamely hitelintézetre, vagy egyéb társaságra engedményezze, átruházza.

21.5 Amennyiben a Kölcsönszerződésből eredő valamely kötelezettségek nem szállnak át a törvény erejénél fogva a mindenkori jogutódra, mindegyik szerződő fél kötelezi magát, hogy ezeket a kötelezettségeket esetleges jogutódjára/jogutódjaira átruházza.

21.6. A szerződő felek rögzítik, hogy az Adósnak a Kölcsönszerződés alapján teljesítendő valamennyi fizetési kötelezettsége egész összegben, levonás nélkül esedékes, kivéve, ha a levonásra az Adóst valamely hatályos jogszabály kötelezi. Ez utóbbi esetben az Adós köteles a Hitelezőnek azt a további összeget megfizetni, amivel együtt a Hitelező által ténylegesen kapott összeg megegyezik azzal az összeggel, amely a Hitelezőt akkor illette volna meg, ha ilyen levonásra nem került volna sor.

21.7. A szerződő felek, megegyeznek, hogy a biztosítékul nyújtott ingatlanban bekövetkező bármilyen káresemény, illetve ezen ingatlan birtoklásával, vagy használatával kapcsolatosan felmerülő egyéb más ---problémás körülmény, az ingatlan használatában, hasznosításában, hasznai szedésében, ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásában való bármilyen kiesés, vagy az ingatlanban beállt egyéb kár nem érinti az Adós törlesztőrészlet-fizetési kötelezettségét és a Kölcsönszerződésben foglaltak teljesítése alól nem mentesíti.

21.8. Az Adós és ha Zálogkötelezett személye nem egyezik meg a Zálogkötelezett is, tudomásul veszi, hogy a biztosítékul szolgáló ingatlan(oka)t a Kölcsönszerződés fennállása alatt a Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül, nem idegenítheti el, nem cserélheti el, nem ajándékozhatja el, nem terhelheti meg, nem viheti be apportként társaságba

21.9. Az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy adatai -a Hitelező adatfeldolgozásának, szerződéskötésének keretében- tárolásra és a törvényes kötelezettségek keretében - továbbadásra kerülnek a szerződéskötési folyamatban részt vevő, az okiratokat szerkesztő és ellenjegyző ügyvédnek, a közjegyzői okiratot elkészítő közjegyzőnek, a Hitelező biztosítási megbízottjának, az értékbecslőnek, valamint a refinanszírozó banknak.

Az Adós a Kölcsönszerződés, illetve a készfizető kezes biztosítéknyújtó a Zálogszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Hitelezővel szemben fennálló lejárt és esedékes tartozások behajtása céljából a Hitelező a Hitelezőnél hitelközvetítésre szerződött partnerek, továbbá követelésvásárlással üzletszerűen foglalkozó magánszemélyek és társaságok részére átadhatja azon ügyfelek adatait, akik a Hitelezővel szemben fennálló bármely törlesztőrészlet fizetési kötelezettségeikkel késedelembe estek. Az adatközlés tartalma az Adós és a készfizető kezes biztosítéknyújtó neve, lakcíme és telefonszáma, a késedelmes törlesztőrészletek száma, a késedelmes törlesztőrészletek összege, a késedelembeesés időpontja, a Kölcsönből fennmaradó összege, a fedezeti ingatlan hitelbiztosítéki értéke és annak ingatlan-nyilvántartási adatai.

Az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy nem jelenti a banktitok sérelmét, ha a Hitelező az Adós személyi-, cég-, és hiteladatait a bankközi Központi Hitelinformációs Rendszer (a továbbiakban: KHR) részére átadja.

21.10. KHR-re vonatkozó rendelkezések a hatályos központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR tv.) alapján:

21.10.1. A KHR egy olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag a KHR tv-ben meghatározott referenciaadatok kezelhetők. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat- szolgáltatók által megküldött, azonos természetes személyre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben a referenciaadat-szolgáltató általi adatátvétel céljából összekapcsolhatók. A hitelező az adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről nyilvántartást vezet és kezel a KHR tv. 8.§-ban meghatározott időpontig.

21.10.2. A KHR-ben szereplő adatok egy része az ügyfél előzetes hozzájárulása esetén válik elérhetővé és lekérdezhetővé a pénzügyi szolgáltatók számára, más részét viszont bizonyos események bekövetkezése után a referenciaadat-szolgáltató köteles a rendszerbe átadni és hozzáférhetővé tenni. A hitelező adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll a módosulástól való tudomásszerzéstől számított 2, azaz kettő munkanapon belül.

a)

aa)A Hitelező referenciaadat-szolgáltatónak minősül, a pénzügyi szolgáltatási tevékenysége során, a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötését megelőzően átveszi az ügyfél KHR tv. mellékelt II. fejezet 1.1-1.4. pont szerinti referenciaadatait abban az esetben ha az ügyfél előzetesen hozzájárult az adatai átvételéhez, és átveszi a melléklet II. fejezet 1.5. pontja szerinti, valamint a KHR tv. 11.§-13.§-ban alapján a melléklet II. fejezet 1.2. e-g) és 1.3.-1.4. pont szerinti adatokat abban az esetben, ha az ügyfél nem járult hozzá az adatai lekérdezéséhez.

ab)A Hitelező a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötését követően írásban átadja a KHR részére a vele szerződéses viszonyba lépő, vagy már meglévő szerződések esetén szerződéses viszonyban lévő természetes személy adós, adóstárs (a továbbiakban: ügyfelek) alábbi adatait: 1.1. Azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím, h) elektronikus levelezési cím. 1.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) ügyféli minőség (adós, adóstárs), d) a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága.

A fenti referenciaadatok átadását megelőzően a Hitelező beszerzi az ügyfél azon írásbeli nyilatkozatát, hogy hozzájárul-e a KHR-be átadott referenciaadatainak más referenciaadat-szolgáltató részére történő átvételéhez. Ezt a hozzájárulást az ügyfél bármikor megadhatja, vagy akár vissza is vonhatja. Az ügyfél nyilatkozata valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére vonatkozik,

és az időben legkésőbb keletkezett nyilatkozata irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésre. Amennyiben az ügyfél nem járul hozzá az adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a fentiekben felsorolt adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza a megtagadás tényét, azon belül: a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, c) az ügyfél azonosító adatai, d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.

b)

ba)A hitelező a KHR tv-ben foglalt esetekben, a KHR tv-ben meghatározott szerződések megkötésének időpontjától számított, vagy természetes személy kilencvennapos fizetési késedelme esetén ha a lejárt és meg nem fizetett tartozás összege eléri a mindenkori minimálbér legkisebb összegét, valótlan tények, adatok közlése esetén az okirati bizonyíték rendelkezésre állásának napjától számított, és bűncselekmény elkövetetése esetén a jogerős bírósági határozat tartalmáról való tudomásszerzéstől számított 2, azaz kettő munkanapon belül köteles átadni a KHR részére az érintett ügyfél referenciaadatait.

bb) A hitelező tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR részére a fennálló tőketartozás összege és pénzneme adatokat.

bc) Amennyiben az ügyfél előtörlesztést teljesít, a hitelező az előtörlesztést követő 2, azaz kettő munkanapon belül átadja a KHR részére az előtörlesztés ténye, ideje, előtörlesztett összeg, fennálló tőketartozás összege és pénzneme adatokat.

21.10.3.

a) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadat-szolgáltatóktól kapott adatokat a szerződéses jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli, kivéve ha az ügyfél kérte, hogy a szerződéses jogviszony megszűnését követően is legfeljebb 5, azaz öt évig kezelje. Ezen utóbbi nyilatkozat bármikor visszavonható.

b) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat az alábbiakban meghatározott időponttól számított 5, azaz öt évig kezeli, Az öt év letelte után, illetve az adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozat visszavonása után a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. Az adatkezelési határidő kezdő időpontja:

ba) ha az ügyfél referenciaadatai 90 napot meghaladó tartozása miatt kerültek átadásra és a tartozás nem szűnt meg, a KHR tv. 11.§ (1) bekezdése szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége;

bb) az adat átadásának időpontja a KHR tv. 12.§ és 13.§-a szerinti esetben.

c) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a referenciaadatot, ha az jogellenesen került a KHR rendszerbe, vagy a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg.

d) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a teljesítéstől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a referenciaadatot.

21.10.4. A hitelszerződés megkötését megelőzően a hitelező – a megalapozott döntés érdekében – megismerteti a KHR-ből átvett adatokat az ügyféllel, és abból az ügyfél hitelképességére vonatkozóan megállapítható következtetéseit, valamint szüksége esetén figyelmezteti az ügyfelet a hitelfelvétel kockázataira.

21.10.5. Értesítés adatátadásról: A hitelező az ügyfél 90 napon túl fennálló lejárt tartozása vonatkozásában (KHR rb. 11.§) tervezett adatátadás végrehajtását megelőző 30 nappal korábban írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a KHR tv. melléklet 1.1.-1.2. pont szerinti adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének.

A hitelező a KHR tv. 6.§ (5) bekezdésében foglalt adatot kivéve, valamennyi a KHR tv. szerinti adatátadást követően legkésőbb 5, azaz öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott személyt az adatátadás megtörténtéről.

21.10.6. A KHR rendszerben nyilvántartott referenciaadatokkal összefüggésben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek:

a) Az ügyfél bármely referenciaadat-szolgáltatónál jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át, azokhoz ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá, ezen információkat a nyilvántartott személy korlátozás nélkül, díjmentesen megismerheti. A referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely 3, azaz három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás – ha a nyilvántartott személy ezt kéri – elektronikus adatközlés útján is teljesítheti az adatszolgáltatási kötelezettségét.

b) Az ügyfél a KHR tv. 16.§ (1) alapján kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. A kifogást a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújthatja be. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett, annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat- szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást annak kézhezvételét követő 5, azaz öt munkanapon belül köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről az ügyfelet írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő 2, azaz kettő munkanapon belül tájékoztatni. Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb 5, azaz öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást 2, azaz kettő munkanapon belül köteles átvezetni. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amely a nyilvántartottról a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított.

c) Az ügyfél a referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a KHR tv. 16.§ (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő 30, azaz harminc napon belül a nyilvántartott személy székhelye

szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. Az ügyfelet a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR tv-ben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.

A bíróságnak az első tárgyalást legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 8., azaz nyolcadik munkanapra kell kitűzni. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább 3, azaz három nappal megelőzze. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként 2, azaz kettő munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Ha a bíróság a referenciaadat zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2, azaz kettő munkanapon belül a referenciaadatot zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadat-szolgáltatók részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás. A perben a referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve a KHR-ben történő kezelésének a KHR tv-ben meghatározott feltételei fennálltak.

A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó

jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.

21.11. A Kölcsönszerződéssel kapcsolatos esetleges földhivatali és építésügyi hatósági engedélyekről, külön megállapodás hiányában, az Adósnak kell gondoskodnia.

21.12. Az Adós köteles megtéríteni a Hitelezőnek minden kárát és költségét, amelyek az Adós szerződésszegésével, illetve a Hitelezőnek, a Kölcsönszerződésben foglalt jogainak a végrehajtásával, illetve azok érvényesítésével kapcsolatban a Hitelezőnél, illetve annak megbízottjánál felmerülnek

21.13. Személyes adatok védelme, adatkezelés:

21.13.1. A Hitelező jogosult a szerződésben foglalt szolgáltatás, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében, a természetes személy Ügyfél, valamint az Ügyfelet képviselő természetes személy személyi adataira vonatkozó, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv., az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv., valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. tv. felhatalmazása alapján, továbbá az Ügyféllel kötött szerződések rendelkezései alapján az adatkezelés céljából szükséges, dokumentumokat és nyilatkozatokat bekérni és az abban foglalt személyes adatokat a kölcsönszerződésben, és biztosítéki szerződésekben rögzített célok megvalósítása érdekében, rögzíteni, tárolni, kezelni, feldolgozni, átadni. Az Ügyfél jogosult megismerni minden olyan adatot, amelyet a Hitelező a személyével kapcsolatban kezel. Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében, és az érintett hozzájárulásával kezelhető, vagy akkor ha azt jogszabály közérdeken alapuló célból elrendeli (kötelező adatkezelés).

Személyes adat az érintett ügyféllel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy, vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális, vagy szociális azonosságára jellemző ismeret – valamint az adatból levonható, az érintett ügyfélre vonatkozó következtetés.

21.13.2. A hitelező az ügyfél adatait az ügyfél által adott hozzájárulás alapján, vagy jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítése során kezeli. A hitelező által kezelt adatok köre: a kölcsönszerződés és a biztosítéki szerződések érvényes létrejöttéhez, fenntartásához, teljesítéséhez szükséges valamennyi személyes adat: név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, személyi azonosító jel, személyi igazolványszám, adóazonosító jel, lakcímkártya szám, útlevélszám, lakcím, foglalkozása, végzettsége, jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatok, kizárólag az adatkezelés szerinti célnak megfelelő terjedelemben és időtartamban. A hitelező a jogszabályban meghatározott időtartam végéig megőrzi az ügyfél személyi azonosító okmányairól az ügyfél hozzájárulásával készített fénymásolatot.

A rendelkezésre bocsátott adatok kezelésének általános célja az Ügyfél, illetve képviselőjének azonosítása, a szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek teljesítésének igazolása, a Hitelező jogos érdekeinek érvényesítése, az Ügyfél által benyújtott kérelmek elintézése, a szerződésben szabályozott jogviszony szerinti elszámolás, kockázat-elemzés és értékelés, kapcsolattartás, és a Hitelezőt az ügyféllel kötött kölcsönszerződés és biztosítéki szerződések vonatkozásában terhelő kötelezettségek teljesítése.

21.13.3. Az adatkezelés maximális időtartama: a Felek közötti jogviszony megszűnését követő ötödik év vége, illetve az ügyféllel szembeni jogok, és adós kötelezettségei érvényesíthetősége elévülésének időpontja, illetőleg ahol erre lehetőség van ott az ügyfél adatkezelési hozzájárulásának visszavonásáig tartó időpont. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban megjelölt személyes adatokat, a Hitelező – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – nyolc évig köteles megőrizni. A számvitelről szóló törvény rendelkezései alapján a Hitelező a könyvviteli elszámolását közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), így az abban foglalt személyes adatokat is, legalább nyolc évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőriznie Hitelezőnek.

21.13.4. Az ügyfél adatkezeléssel kapcsolatos jogaira – ideértve a jogorvoslati lehetőséget is – a 2011. évi CXII. tv. rendelkezései az irányadóak.

21.13.5. A Hitelező tájékoztatja az ügyfelet, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos tényekről történt tájékoztatást követően, a természetes személy az ügyfél a kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy részére a Hitelező által nyújtott szolgáltatással kapcsolatos szerződésben, az ahhoz kapcsolódó dokumentumokban és okiratokban feltüntetett személyes adatait a Hitelező a megjelölt előírásoknak és céloknak megfelelően, a szükséges mértékben kezelje.

21.13.6. A Hitelező az ügyféllel történt telefonbeszélgetést jogosult rögzíteni, amelyről az ügyfelet előzetesen tájékoztatja. A telefonbeszélgetés kezdeményezésével, illetve tájékoztatást követő folytatásával az ügyfél hozzájárul a telefonbeszélgetés rögzítéséhez.

21.13.7. A hitelező jogosult az ügyfél személyes adatait a kölcsönszerződés megkötése és végrehajtása során a hitelező ellenőrzésére

jogosult szervezeteknek, a hitelező refinanszírozó pénzintézetének – az általuk kért körben és részletességgel és kizárólag a kölcsönszerződés és biztosítéki szerződések szerinti célok teljesülése érdekében – továbbá a Hitelező által a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához igénybe vett, vele szerződéses viszonyban lévő és titoktartási kötelezettség alatt álló munkatársai, jogi képviselői, ügynökei, adatfeldolgozói, nyilvántartási rendszert üzemeltető megbízottjai, a követelések érvényesítésével megbízott személyek/vállalkozások, a kiszervezett tevékenységet végző személyek/vállalkozások megbízottjai és képviselői, a hitelező felügyelő bizottsági tagjai, belső ellenőrei, könyvvizsgálói részére kiszolgáltassa, átadja és azok kezeljék, feldolgozzák tárolják az adatvédelmi szabályok maradéktalan betartása mellett.

21.13.8. A Hitelező, mint adatkezelő felel az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért, az adatfeldolgozó pedig a hitelezővel együtt felelősséggel tartozik a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért.

22. Érvényességi záradék

22.1. Ez a pont áthelyezésre került a 6.28. pontba.

22.2. Amennyiben a Kölcsönszerződés egy vagy több rendelkezése érvénytelen lenne vagy érvénytelenné válna, az a Kölcsönszerződés összes többi részének érvényességét nem befolyásolja. A szerződő felek a Kölcsönszerződés ésszerű kiegészítésére kötelezettek.

22.3. Az Üzletszabályzat és a Kölcsönszerződés rendelkezéseit érintő, kötelezően alkalmazandó jogszabály változása esetén az új valamint a módosult - az Üzletszabályzat vagy a Kölcsönszerződés által szabályozott kérdést érintő- jogszabályi rendelkezés az Üzletszabályzat részévé válik.

22.4. Ez az alpont törlésre került.

23. Jogvita rendezése, alkalmazandó jog

23.1. A felek a jogvitájukat elsődlegesen tárgyalásos úton kísérlik meg rendezni.

Amennyiben a peren kívüli egyeztetés nem vezet eredményre, úgy minden, a Kölcsönszerződésből adódó vagy azzal összefüggésben álló, különösen a szerződés megszegése, fennállása, érvényessége vagy értelmezése tekintetében keletkező vitájuk esetén alávetik magukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve perértéktől függően a Fővárosi Bíróság illetékességének.

23.2. A szolgáltatással kapcsolatban felmerült panaszokat írásban közvetlenül a Hitelezőnél lehet előterjeszteni. Az Xxxx által benyújtott panasz elutasítását követően, az Adós a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, vagy a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi Főosztálynál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a kölcsönszerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat.

23.3. A Hitelező tájékoztatja az Adós(oka)t, hogy jelen szerződéssel összefüggésben felügyeleti szervként a Magyar Nemzeti Bank (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 13.) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (székhely: 1088 Budapest, József krt. 6.) illetékes.

24. Záró rendelkezések

24.1 A Kölcsönszerződéses jogviszonyra a magyar jog és az európai közösségi jog együttesen irányadó.

24.2. Ez az alpont törlésre került.

24.3. A mellékletek valamint az Üzletszabályzat a Kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képezik. A Kölcsönszerződés csak mellékleteivel együtt érvényes.

24.4. A jelen Üzletszabályzatban valamint a Kölcsönszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

24.5. Ez az a pont törlésre került.

Budapest, 2022. augusztus 10. napja

Pesti Hitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság