Aegon gépjármű-felelősségbiztosítási feltételek és ügyféltájékoztató

Érvényes: 2017. július 1-től

Az Aegon gépjármû-felelôsségbiztosítás feltételei a gépjármû- felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban Gfbt.) rendelkezéseivel összhangban kerültek kialakításra. Az itt nem szabályozott kérdésekben a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban Bit.), a Gfbt. és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A felek jogviszonyára a magyar jog érvényes, a szerzôdés nyelve magyar,

a szerzôdésre az ajánlatban, a kötvényen és a jelen feltételekben foglaltakat kell alkalmazni.

1. SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A GFBT. ALAPJÁN

A Gfbt. hatálya

1. § Ha nemzetközi szerzôdés eltérôen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyû gépjármû – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország

– tulajdonosára, és az általuk kötött kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítási szerzôdésre;

b) a külföldi telephelyû gépjármû Magyarország területére történô belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történô részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselô, a levelezô, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;

d) a pénzügyi közvetítôrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek,

a fôvárosi és megyei kormányhivatal járási (fôvárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármû-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredô – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjármûversenyen (edzésen) részt vevô gépjármûvekre kötött felelôsségbiztosítási szerzôdésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjármûvek vonatkozásában jogszabály eltérô szabályokat állapít meg.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Xxxxx Xxxxxxxxxx: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/ EGK tanácsi irányelvnek a gépjármû-felelôsségbiztosítás ellenôrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/ EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendezô szabályzat;

2. biztosítási idôszak: a határozatlan tartamú szerzôdések esetében – a díjﬁzetés gyakoriságától függetlenül – az az idôtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban:

Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármû- felelôsségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelôen a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben tartója és a gépjármûvet vezetô személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármû- kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényezô összessége;

6. egyedi szerzôdés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjármûre kötött, e törvénynek megfelelô biztosítási szerzôdés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármû vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés idôtartamának, kivételével – díjﬁzetés hiányában kockázatviselés nélküli idôtartamára (fedezetlenség idôtartama) a Kártalanítási Számla kezelôjét megilletô, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármû és a négykerekû segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármû megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követôen esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármû károsodás idôpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja;

9. gépjármûflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerzôdô üzemben tartó által biztosított gépjármûvek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjármûvek darabszáma a biztosítási idôszak kezdônapján eléri az ötöt;

GFB–SZ–170701 1

10. gépjármû: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett

– a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1.

számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármû, pótkocsi, félpótkocsi, mezôgazdasági vontató, négykerekû segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármû és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

11. gépjármûverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elôl elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármûvek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelôzményi igazolás: más tagállam által elôírt kötelezettség alapján megkötött gépjármû- felelôsségbiztosítási szerzôdésre vonatkozó igazolás,

amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idôszakot, valamint a szerzôdés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerôsen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, idôpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármû üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredô kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármû: az a gépjármû, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetôk;

18. kárképviselô: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármû-felelôsségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli

képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjármûvel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenységet végzô biztosító székhely szerinti tagállamától eltérô tagállamban mûködô megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármû üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és ﬁnanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás idôpontjában e törvény szerinti biztosítási szerzôdés alapján fedezettel rendelkezô

üzemben tartó gépjármûvével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyezô tagállamban felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan ﬁnanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkezô üzemben tartó

gépjármûve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjármûve által, és az ismeretlen gépjármûvel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenységet végzô biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban mûködtetett szervezet, amelynek feladata

a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkezô gépjármû üzemeltetésébôl eredôen a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármû biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármû baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévô hatósági jelzés nem rendelhetô, vagy már nem rendelhetô hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérôl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelezô: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végzô szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet

a mûködése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelezô országában okozott gépjármû-felelôsségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármû-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekbôl eredô koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármû tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követôen a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idôtartam folyamán az – a gépjármû telephely szerinti országától eltérô – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerzô természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerzô szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerzôdô jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzônek a szerzôdéssel érintett telephelye, ﬁóktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülô igazolás helyett az illetô országban megkövetelt gépjármû-felelôsségbiztosítási fedezet igazolásául a jármû hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetbôl eredôen legalább 25%- os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetbôl eredô, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítô, valamint szaktanácsadó székhelye található;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megállapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjármûvet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a gépjármû felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, ﬁóktelepe) található;

34. türelmi idô: a díj esedékességétôl számított hatvannapos idôszak, melynek a díj megﬁzetése nélkül történô leteltével a szerzôdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – díjnemﬁzetéssel megszûnik;

35. üzemben tartó: a gépjármû telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelô nemzetközi gépjármû- felelôsségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerzôdésnek megfelelôen

a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármû- felelôsségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülô igazolást az országban megkövetelt gépjármû-felelôsségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj- követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendô.

3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegrôl rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétôl december 31-ig tartó idôszakára (a továbbiakban: alkalmazási idôszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási idôszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási idôszakot megelôzô naptári év elsô tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következô milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

A biztosítási kötelezettség

4. § (1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjármûvek kivételével – az e törvény szerinti

biztosítóval a gépjármû üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzôdést kötni, és azt díjﬁzetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármû hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának idôpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármû forgalomból történô kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármû esetében a forgalomban történô részvétel kezdetétôl a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerzôdés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minôsül a gépjármû tulajdonosa által – szerzôdés vagy más hitelt érdemlôen igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerzôdéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követôen a biztosítási szerzôdést haladéktalanul megkötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármû új üzemben tartóját a kockázatviselés

19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszûnését követô naptól terheli. Ha a biztosítási szerzôdést a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármû új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerôre emelkedését követô naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idôtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerzôdés legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedésétôl számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármû birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerzôdést díjﬁzetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyû gépjármû tulajdonosa – ha a gépjármû rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követôen a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos

idôtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerződés létrejötte és megszűnése

5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartójának, valamint azon gépjármû tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzôdés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelô – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási idôszak kezdetét hatvan nappal megelôzôen tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen idôpontot

megelôzôen a biztosítási szerzôdést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidôben megérkezik.

(2) A biztosítási idôszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerzôdés csak a felek közös megegyezésével szüntethetô meg.

(3) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a gépjármû forgalomból történô kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy

a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszûnésének idôpontja a

jármûnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelôzô idôpontként kerül bejegyzésre, a szerzôdés – a (3) bekezdéstôl eltérôen

– a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerôre emelkedését követô harmincadik napon érdekmúlással megszûnik, feltéve, ha eddig az idôpontig a szerzôdés egyéb okból még nem szûnt meg.

(4) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerzôdéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.

(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történô megszûnése miatt következik be, a szerzôdés érdekmúlással nem szûnik meg.

8. § (1) A jármûnyilvántartásban szereplô gépjármûvek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben elôírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármû forgalomból történô kivonásának, a gépjármû elsô és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármû tulajdonjogát érintô változásnak –

ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének idôpontját

is – jármûnyilvántartásba történô bejegyzésérôl, továbbá az üzemben tartó és a jármûnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintô változás jármûnyilvántartásba történô bejegyzésérôl – e tény jármûnyilvántartásba történô bejegyzésével egyidejûleg

– a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során ﬁgyelembe veszi.

(2) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármû üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történô

részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemﬁzetéssel történô megszûnés esetének kivételével – a biztosítási szerzôdés megszûnésének tényérôl és a megszûnt szerzôdés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszûnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követô 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerzôdésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérô rendelkezést nem tartalmaz.

		megelôzôen szerzôdést nem köthet, az így létrejött szerzôdés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétôl számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
	(2)	Ha a biztosítási szerzôdés a biztosítási idôszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemﬁzetés) szûnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idôszak hátralévô részére fedezetet nyújtó szerzôdés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerzôdés az adott biztosítási idôszakban díjnemﬁzetéssel szûnt meg.
	(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerzôdést – az újrakötött szerzôdés kockázatviselési kezdetének idôpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerzôdése díjnemﬁzetés miatt szûnt meg.
6. §	(4) (1)	Az a biztosító, amely a szerzôdés biztosítási idôszak végére történô felmondására nyilatkozatot tett vagy a szerzôdés a biztosítási idôszak alatt díjnemﬁzetés miatt szûnt meg, az üzemben tartónak a szerzôdés megszûnését közvetlenül követô biztosítási idôszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával
		jön létre.
	(2)	A szerzôdés úgy is létrejön, ha a szerzôdô üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelô ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselôje részére átadja.
	(3)	A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.
	(4)	Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
	(5)	A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerzôdés az ajánlat átadásának idôpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
	(6)	A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektôl való eltérésre történô hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelô módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerzôdô a kézhezvételtôl számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés az (5) bekezdésben meghatározott idôpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.
	(7)	Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó ﬁgyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.
	(8)	A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerzôdés tartalmával egyezô tartalommal bocsáthat ki.
7. §	(1)	A szerzôdô felek bármelyike a biztosítási idôszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal
4

9. § (1) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerzôdés esetén a biztosítási idôszak vagy a tartam utolsó napját követô – az új biztosítási idôszak vagy a határozott tartam kezdô napját, biztosítóváltás esetén az elôzô biztosítási idôszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselôjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármû tulajdonosa által üzemben tartóként

megnevezett személy által kötött szerzôdés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idôpontjában – de legkorábban a biztosítási szerzôdésben megállapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése

a szerzôdéskötést követô 30 napon belül nem történik meg, a szerzôdés megszûnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. § (1) Ugyanarra a biztosítási idôszakra vagy ugyanazon biztosítási idôszak egy részére kötött további biztosítási szerzôdés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás mûvelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerzôdô fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerzôdés megszüntetése nélkül

más biztosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szerzôdést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerzôdés – amennyiben korábban nem szûnt meg – az új szerzôdés kockázatviselési kezdetének napját megelôzô napon megszûnik.

(3) Ha a biztosítási szerzôdés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szûnt meg, akkor a szerzôdô félnek az adott biztosítási idôszak hátralévô részére fedezetet nyújtó szerzôdés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.

A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11. § (1) Gépjármûflottára kötött szerzôdés esetén a szerzôdô felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerzôdés létrejöttét, megszûnését, a biztosítási idôszakot, a díjﬁzetést illetôen.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerzôdés vonatkozásában a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdô napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási idôszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerzôdés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított

xxxxxxxxxxx idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a

Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejûleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(4) Gépjármûflottára a flottához tartozó gépjármûvek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerzôdés is köthetô.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gépjármûflottára kötendô szerzôdésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerzôdésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. § A biztosítás kiterjed a felelôsség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzôdésben megjelölt gépjármû üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettôszázhúszezer eurónak megfelelô forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelô forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetô követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés idôpontjáig eltelt idôszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti

Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármû-felelôsségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerzôdésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban elôírt mértéknél,

a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerzôdésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévô, idôben összefüggô több káresemény egy biztosítási eseménynek minôsül.

14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor

a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékﬁzetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tôkeértékét kell ﬁgyelembe venni. Ha a jövôben várható járadékkiﬁzetések tôkeértéke magasabb a szerzôdésben rögzített biztosítási összegbôl rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkiﬁzetések tôkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor ﬁgyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta ﬁgyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell

az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követôen jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a ﬁgyelembe nem vett károsult kárát az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkiﬁzetésbôl az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kiﬁzetést követô 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetôségérôl köteles a károsultat a kárrendezés során, az elsô kárkiﬁzetéssel egyidejûleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor ﬁgyelembe vetthez képest csökken,

abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredô új kártérítési aránynak megfelelô kártérítésre jogosult.

15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjármûben keletkezett;

c) a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szembeni igényébôl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérôl a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetôleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkezô gépjármûvek, továbbá az igazolólappal rendelkezô lassú jármûvek

és a négykerekû segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármûvek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerzôdésben megjelölt határozott tartamú szerzôdés köthetô.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezôgazdasági erôgép (lassú jármû) esetében határozatlan tartamú szerzôdés köthetô.

17. § (1) A határozatlan tartamú szerzôdések esetében a biztosítási idôszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerzôdések esetében a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszak végéig terjedô idôszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási idôszak elsô napja – a szünetelés idôtartama alatt hatályba lépô szerzôdések kivételével – a kockázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási idôszak utolsó napját megelôzô ötvenedik napig elküldött írásos értesítôben tájékoztatja a szerzôdô felet a biztosítási évfordulóról és a következô biztosítási idôszakra – az értesítés idôpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(4a) Az írásos értesítôben a biztosító ﬁgyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerzôdô felet, hogy

a) a díjtarifája – a 3) § .23a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a

szempontból, hogy a szerzôdés a 1) § .24) bekezdés szerint módosuló szerzôdésnek minôsül, továbbá

b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerzôdés a szerzôdô javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerzôdô hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehetô.

A biztosítási szerződés területi hatálya

18. § A biztosítási szerzôdés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belsô Szabályzatnak megfelelô kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában,

a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerzôdés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – jármûnyilvántartásba

bejegyzett – idôpontjában – de legkorábban a biztosítási szerzôdésben megállapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában – kezdôdik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerzôdés létrejöttét megelôzôen megkezdôdjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közremûködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerzôdési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (elsô díjrészlet) beﬁzetését követôen viseli a kockázatot.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi idôben fennáll.

(5) A szerzôdés érdekmúlással történô megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történô kivonás, a forgalomban történô részvétel végleges megszüntetése, a szerzôdéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszûnésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idôpontjában szûnik meg.

(5a) A szerzôdés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történô megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerôre emelkedését követô harmincadik napon szûnik meg, feltéve, ha eddig az idôpontig a szerzôdés egyéb okból még nem szûnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerzôdés közös megegyezéssel történô megszüntetése esetén a szerzôdés megszûnésének idôpontjában, a szerzôdés biztosítási idôszak végére történô felmondása esetén a biztosítási idôszak zárónapján szûnik meg.

(7) A szerzôdés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idô zárónapján szûnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerzôdés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerzôdés kockázatviselési kezdetének napját megelôzô napon megszûnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerzôdés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételének napja.

Díjfizetés

20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idôtartamára elôre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszûnése napjáig járó biztosítási díj megﬁzetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerzôdések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. § (1) A biztosítás elsô díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontokban esedékesek. Ennek hiányában az elsô díjrészlet a szerzôdés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjﬁzetési idôszaknak az elsô napján esedékes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerzôdô fél által már megﬁzetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérô megállapodásának

hiányában – az esedékes következô biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási idôszakra járó díj teljes megﬁzetése esetén 30 napos határidôvel – köteles megﬁzetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérô megállapodásának hiányában – a szerzôdés létrejöttekor kell megﬁzetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjﬁzetés idôszakára a szerzôdésben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem ﬁzetik meg, a biztosító a díj esedékességétôl számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történô ﬁgyelmeztetés mellett – a szerzôdô félnek a díj esedékességétôl számított hatvannapos póthatáridôvel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idô eredménytelen leteltével a szerzôdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – az esedékességtôl számított hatvanadik napon megszûnik.

(5) A biztosító köteles a szerzôdés megszûnésérôl 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerzôdés megszûnése díjnemﬁzetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerzôdô fél a szerzôdés megkötésekor köteles megﬁzetni az újrakötött szerzôdés vonatkozásában az adott biztosítási idôszak hátralévô részére járó díjat, és

– amennyiben még nem ﬁzette meg – a díjnemﬁzetéssel megszûnt szerzôdés vonatkozásában a türelmi idôre

járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerzôdés (4) bekezdés szerinti díjnemﬁzetés miatt bekövetkezô megszûnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerzôdés megszûnésétôl számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megﬁzetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség idôtartamát követôen szerzôdést köt.

A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének idôtartamát veheti ﬁgyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követôen haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség idôtartama esik, a díjat beszedô biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási

idôszakra járó teljes díj egyösszegû megﬁzetése esetén 30 napos határidôvel köteles megﬁzetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett idôszak meghaladja a 120 napot, részletﬁzetési lehetôséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelôje a fedezetlenségi díjnak

– a díjhirdetést követô naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármû-kategóriánként, legkésôbb a naptári év végét megelôzô negyvenötödik napig

a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejûleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelôje jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következôen ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem ﬁzetett fedezetlenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelôje a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékû külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerzôdés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdônapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási idôszak alatt – jogszabály eltérô rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerzôdés díja a szerzôdô üzemben tartónak a szerzôdés megkötésekor

fennálló közlési vagy együttmûködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerzôdô üzemben tartónak a szerzôdés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmûködési kötelezettségének megsértése esetén a szerzôdés díja legkésôbb a kockázatviselés kezdetét követô hatvan napon belül,

az üzemben tartó egyidejû értesítése mellett – a szerzôdéskötéskor fennálló tények ﬁgyelembevételével

– a kockázatviselés kezdetétôl alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdônapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerzôdés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított xxxxxxxxxxx idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerzôdéssel rendelkezô javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerzôdés új szerzôdésnek vagy

pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerzôdésnek minôsül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetôvé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetôvé tétel során köteles ﬁgyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerzôdéssel rendelkezô javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból,

hogy a szerzôdés új szerzôdésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerzôdésnek minôsül.

(5) Ha a biztosító a gépjármû-felelôsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselô székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. § (1) A határozatlan tartamú szerzôdés fennállása alatt a biztosítás díja a következô biztosítási idôszak elsô napjától kezdôdô hatállyal a biztosítási idôszak kezdônapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási idôszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetôvé teszi.

Bonus–malus rendszer

25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes idôszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) ﬁzetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert mûködtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. § (1) A biztosító kockázatviselése a jármûnyilvántartásban szereplô gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történô eljárás következtében a gépjármû a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényérôl, valamint annak kezdô és záró idôpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idôpontoknak megfelelôen a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármû ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerzôdés az egyéves idôszak utolsó napját követô napon megszûnik.

(5) A szünetelést követô díjrészlet ﬁzetésének esedékessége – a felek eltérô megállapodásának hiányában – a szünetelés megszûnésének a napja.

(6) A hivatalból történô ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstôl számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényérôl és az esetlegesen bekövetkezô károkozás következményeirôl.

(7) A szünetelés idôtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerzôdés folyamatos díjﬁzetéssel történô hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármû üzemeltetése során okozott kárt az e

törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerzôdésszegéssel okozott károkért való felelôsség szabályai alapján érvényesíthetô további kártérítési igényét.

28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerzôdés keretei között a károkozó gépjármû üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelôjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkezô károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkezô biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétôl (székhelyétôl) eltérô országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselôvel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedô joghatállyal.

29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy,

a gépjármû és a biztosítási szerzôdés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.

Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelôjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezôhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselôhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók

és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendôk.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétôl, illetve a tudomásszerzéstôl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidô elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja,

hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti idôszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezôvel, a Kártalanítási Számla kezelôjével, a kárképviselôvel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését

a biztosítási szerzôdésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések ﬁgyelembevételével.

30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendôrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének bejelenteni. Ha

a károsult – a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármû üzembentartója nem rendelkezik a káresemény idôpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerzôdéssel vagy a szerzôdés fennállása vitás és más –

biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétôl számított

8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének továbbítani és a károsultat errôl egyidejûleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos idôszak kezdô idôpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelôjéhez történô beérkezésének napját követô munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletérôl gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelôje jogosult ebben az eljárásban az érvényes

biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó képviseletérôl gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés idôpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelôje, a kárképviselô és a levelezô kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményérôl, a károsult és a károkozó

– 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármû hatósági jelzésérôl, a biztosító megnevezésérôl, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvetô adatokról.

31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezôje, a kárképviselô, a Kártalanítási Számla kezelôje és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen

dokumentumok beérkezésétôl számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésôbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellôen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelôsség nem vitás és a kárt a 13. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelôen, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó

tájékoztatást) összegszerûen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelôsséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmû, vagy a teljes kárt összegszerûen nem állapította meg.

32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelôsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelôsségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerôs ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetôre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselô, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelôje közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje egyösszegû pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerôs megítélését követô 15 napon belül a károsultnak megﬁzetni.

32/A. § (1) Gépjármû károsodása esetén a biztosító elôzetes kalkulációt készít az általa téríthetô helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegérôl, illetve – amennyiben az értékcsökkenés ﬁzetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelô összegrôl, és errôl tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításához szükséges

munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelrôl szóló törvény elôírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármû megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékû nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés ﬁzetésének feltétele fennáll, a biztosító

az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármû helyreállítása mûszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármû károsodás idôpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

32/B. § (1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármû kormánymûve, futómûve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthetô és a helyreállítás – a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, a

kárfelvételi eljárás befejezésétôl számított tíz napon belül

– az alkalmatlanság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjármûvekrôl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármû esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.

(2) A gépjármûben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget

biztosítási szolgáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármû mûszaki vizsgálata eredményeként

a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármû a közúti forgalomban való részvételre

közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy

b) a gépjármûvet közlekedésbiztonsági szempontból a

(3) bekezdésben meghatározott kivétellel mûszakilag alkalmatlannak minôsíti, és ennek alapján a gépjármûvet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – ideiglenesen kivonta a forgalomból.

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármû mûszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjármûvekrôl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármûvet közlekedésbiztonsági szempontból véglegesen alkalmatlannak minôsítette.

(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben ﬁzetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gépjármûvekrôl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármû esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjármûvet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – végleg kivonta a forgalomból.

(5) A károsult részére a biztosító nem ﬁzetheti ki a 32/A. §

(1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt mûszaki vizsgálatra a gépjármûvet nem mutatta be, és a mûszaki vizsgálatára más módon sem került sor.

(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)–(5) bekezdésben foglaltak nem érintik azt a lehetôséget, hogy a biztosító a 32/A. § (1) bekezdés szerint elôzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelô összegû szolgáltatási elôleget nyújtson.

(7) Az (1)–(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármû telephely szerinti országa nem Magyarország.

Törvényi engedmény

33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelôje a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a

35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetôt – illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.

Visszkereset

34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott elôlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelôje az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktôl, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetôtôl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen

személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetô alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;

d) a vezetôtôl, ha a gépjármû vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetô esetében

a gépjármûvezetôi engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyosan elhanyagolt mûszaki állapota okozta;

f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetôtôl, ha a szerzôdés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelô közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezetô az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés

e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a

Kártalanítási Számla kezelôje legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezetô bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg,

a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a

Kártalanítási Számla kezelôje nem érvényesíthet megtérítési igényt.

2. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYRE ÉS DÍJRA, VALAMINT AZ ELÉVÜLÉSRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

2.1. A Biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény a szerzôdésben megjelölt gépjármû üzemeltetése során másoknak okozott, a törvényben és a szabályzatban nem kizárt kár.

2.2. Díjfizetés, késedelmi kamat

A biztosító a befizetett díjból minden esetben elsôsorban a még esedékes baleseti adót, a szükség szerint járó fedezetlenségi díjat, illetve sorrendben a díjnemfizetés miatt nála megszûnt szerzôdés türelmi idejére járó díjat egyenlíti ki, a mindezen

kötelezettségek elszámolása után fennmaradó összeget írja jóvá az aktuális szerzôdésre.

A biztosító a meghirdetett díjtarifa szerinti késedelmi kamatra is jogosult, amelynek idôarányos részét

az aktuális szerzôdésre járó díj elszámolása elôtt levonhat.

A biztosító az évfordulós elszámolásnál az adott szerzôdésen lévô befizetést elszámolja. A 2 éven túli túlfizetést az évfordulót követô 30 napon belül visszautalja az ügyfél részére.

A biztosítás rendszeres díja a 2012. évben, vagy azt követôen létrejött szerzôdések esetében negyedéves, féléves és éves díjfizetési gyakoriság szerint fizethetô.

Ha a késedelmes díjnak csak egy részét fizették be és a díjrendezettség nem mutat túl a türelmi idô lejártán, akkor a biztosítási szerzôdés és a kockázatviselés

a türelmi idô utolsó napján, ha túlmutat, akkor a befizetett díjjal arányos idô elteltével a díjjal fedezett idôszak utolsó napjával szûnik meg.

2.3. Elévülés

Jelen biztosítási feltételek alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

3. VEGYES RENDELKEZÉSEK

A Biztosító a személyes adatokat a szerzôdés részét képezô, a Szerzôdô és a Biztosított aláírásával elfogadott „Tájékoztatás és nyilatkozat az adatkezelésrôl” okirat ﬁgyelembevételével kezeli.

A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási szerzôdés fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi adatokat vagy az adatvédelmi törvény szerinti különleges adatokat 20 év elteltével törölni kell.

Biztosítási titok minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a

biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

Bit. 135.§

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az elôzô bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító

csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet.

A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl

és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit.

135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137.§

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén

a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint –

az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá

– a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) ﬁóktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében

az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél

és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kiﬁzetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha

a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény

(a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a Bit. 137. §-ban, a Bit. 140. §-ban és a Bit. 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus ﬁnanszírozásával, robbanóanyaggal

vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a

viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus ﬁnanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik

országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) ﬁóktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a Bit. 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j)

pontjai, illetve a Bit. 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási

jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem

áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Bit. 147. §

(1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

Bit. 148. §

(1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt,

FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla

(a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos

és Xxxxxxxx (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetôségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetôségvizsgálat).

(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg írásban tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségérôl.

(3) Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényérôl az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

A veszélyközösség védelme céljából történô adatátadás

Bit. 149. §

(1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkeresô biztosító)

– a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése,

a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a ﬁgyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító

erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

(3) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintô korábbi

– az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkeresô biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem

miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkeresô biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatosan a jármû jármûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján (...) jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen

a káresemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is,

b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének.

A megkeresô biztosító felelôs az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek

az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat

a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(11) A megkeresô biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô biztosító

– a (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.

(13) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének

a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

Bit. 150. §

(1) A biztosítók – a Bit. 1. melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerzôdés vonatkozásában

– a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist

(a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és

a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelôje – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelô igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítók számára. Az Adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelôs.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk.

(11) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezelhetôk az

(1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban.

A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl származó igények elévülésének tényérôl a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelôjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12)

bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylô biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá

az igénylés teljesítésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 122/A. §

(1) Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre

vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

(2) Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

(3) A biztosító a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a Bit. 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatja a szerzôdô felet a szerzôdést vagy az általános szerzôdési feltételeket érintô változásokról.

(4) A módosító javaslat szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés biztosító általi felmondására.

4. A BIZTOSÍTÓ ADATAI

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, s az 1989. évi XIII. tv. alapján alakult át gazdasági társasággá 1990. július 1. napján.

A társaságot a Fôvárosi Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.

Adószám: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Ügyfélszolgálat:

Telefonszám: x00-0-000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô:

xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx

A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni ﬁzetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) elôször 2017-ben tekinthetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.

5. PANASZKEZELÉS

Az ügyfél jogosult a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni. A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a honlapunkon: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ panaszkezelesi-szabalyzat.html

Szóbeli panasz:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében. Az irodák címe és nyitvatartási ideje a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

b) telefonon: 00-0-000-0000 (munkanapokon 8–18 óráig, csütörtökön 8–20 óráig)

Írásbeli panasz:

a) személyesen vagy más által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján

b) postai úton: Központi panasziroda, 1813 Budapest, Pf.: 245.

c) telefaxon: 061-476-5791

d) elektronikus levélben: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

e) online: xxx.xxxxx.xx honlapon elhelyezett panaszbejelentôn

f) adatkezelési ügyben: elektronikus levélben: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

Jogorvoslati fórumok

A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén fogyasztónak minôsülô ügyfél (az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esô célok érdekében eljáró természetes személy) az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat:

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel

és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület:

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank

1525 Budapest, Pf.: 172.

Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy

annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet.

Fogyasztóvédelmi eljárás:

Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP, Pf.: 777.

Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elôtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: 00-0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf.: 22.

E-mailen: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

A biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton küldi ki. A biztosító a nyomtatványokat elérhetôé teszi a honlapján, a xxx.xxxxx.xx weboldalon és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

Bíróság: A fogyasztó és a fogyasztónak nem minôsülô ügyfél panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint

a Miniszterelnökséget vezetô államtitkár feladat- és hatáskörérôl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következôket rendelem el:

1. A BONUS-MALUS RENDSZER ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. igénylô: a biztosított gépjármû kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylô üzemben tartója;

2. kártörténeti adat: a gépjármû üzemben tartója által a biztosított gépjármû vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítási szerzôdéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául

szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerôsen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (a kártérítéssel kapcsolatos elsô kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet

jogerôre emelkedésének dátuma), a kifizetett kártérítési összeg meghatározott határidôn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

3. újonnan belépô üzemben tartó: az a szerzôdést kötô üzembentartó, aki a szerzôdéskötést megelôzô 2 évben magyarországi telephelyû gépjármû vonatkozásában az adott gépjármû- kategóriában felelôsségbiztosítási szerzôdéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

2. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezôgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármû-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerzôdéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási idôszakot közvetlenül megelôzô biztosítási idôszak és az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történô felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezôként is figyelembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítási egyedi szerzôdéseit a bonus- malus rendszer szerint nyilvántartani.

3. § (1) Az érintett szerzôdés vonatkozásában a bonus- malus rendszerrel járó elônyök és hátrányok a szerzôdô üzemben tartó személyéhez fûzôdnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjármûvét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerzôdéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerzôdés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további jármûveire nem használható fel.

(3) Ha az adott gépjármûvet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntetô feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjármûvel okozott kár a szerzôdés besorolását nem érinti.

2. A BESOROLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4. § (1) A rendszerbe újonnan belépô üzemben tartó szerzôdése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelôzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerzôdést.

(2) Egy adott biztosítási idôszakon belül a szerzôdés besorolása – a (4) és (5) bekezdésben, az

5. § (3)–(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével

– nem változik.

(3) A besorolás a következô biztosítási idôszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerzôdéssel érintett gépjármû az új biztosítási idôszakot közvetlenül megelôzô biztosítási idôszak és

az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az idôtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármû vonatkozásában – a károkozás idôpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az elsô kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerôs ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerzôdés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerzôdés megszûnését követô 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármû- kategóriába tartozó gépjármûre – az új szerzôdés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerzôdés megszûnés esetén a besorolás másik gépjármûre kötött szerzôdésre nem vihetô át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjármûre már rendelkezik szerzôdéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre is szerzôdést köt, az új szerzôdést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezôbb besorolású gépjármû szerzôdése érdekmúlás miatt megszûnik, akkor a megszûnt szerzôdésen megszerzett besorolás a megszûnést követô naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerzôdésére – a biztosítási idôszakon belül is –

érvényesíthetô a kedvezôbb besorolású gépjármû elôzô besorolása által érintett biztosítási idôszak kezdô napja és az érvényesítés idôpontja közötti idôtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.

5. § (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerzôdés elôzetes besorolását, ennek hiányában a szerzôdést elôzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási idôszak kezdetét követô 15. és 30. nap közötti idôtartamon belül a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerzôdés bonus- malus besorolásához szükséges adatokat. A

biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az elôzô biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást,

a besorolást a közvetlenül megelôzô biztosítási idôszak kárnyilvántartásban meglévô adatai (kockázatviselés idôtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási idôszak kezdetét követô 45 napon belül megállapítja a szerzôdés végleges besorolását a biztosítási idôszak kezdetére visszamenô hatállyal, egyidejûleg

a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerzôdés besorolásához szükséges adatok a biztosítási idôszak kezdetét követô 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók,

errôl a tényrôl a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási idôszak kezdetét követô 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerzôdés végleges besorolását a biztosítási idôszak kezdetére visszamenô hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezôbb besorolás érdekében akár a gépjármû beazonosítására, akár a szerzôdés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történô beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerzôdést M04 osztályba sorolja.

5/A. § Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint

– a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplô, és a valós adatokat tartalmazó szerzôdésben szereplô adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerzôdés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerzôdés

beazonosításához és besorolásához szükséges adatok késôbb rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése idôpontjával érintett biztosítási idôszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévô adatok alapján

a szerzôdés végleges besorolását az adott biztosítási idôszak kezdetére visszamenô hatállyal megállapítani.

6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelôzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idôszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerzôdés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerôsen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, idôben egybefüggô idôtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegérôl szóló írásbeli értesítését követô 45 napon

belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetôen úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részérôl kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a késôbbiekben megfizetett kártérítési összeg alapját képezô kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2)

bekezdésnek megfelelô besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerzôdés alapján történt kártérítés kifizetést kell figyelembe venni.

8. § (1) A biztosító – az igénylô erre irányuló meghatalmazása esetén – megkeresi a kárnyilvántartó szervet a kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. § (10) bekezdésében meghatározott igazolás kiadása érdekében.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges adatok a biztosító rendelkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megkeresése nélkül a biztosító is kiadhatja.

3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. § E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.

10. § A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet

(a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerzôdések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelôzôen beérkezett.

11. § E rendelet 8. §-a a gépjármû-felelôsségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenôrzésérôl szóló 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti

és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

12. § E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelôzôen rendelkezésre álló – a szerzôdés beazonosításához és besorolásához szükséges – adatok alapján besorolandó szerzôdések esetében is alkalmazni kell.

1. MELLÉKLET A 21/2011. (VI. 10.) NGM RENDELETHEZ

Bonus–malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
Kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezôgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
Kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

A Gfbt. 51. § (10) alapján:

A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó kérelmére köteles – a kérelem beérkezését követô 15 napon belül – a kérelmet megelôzô idôszak vonatkozásában – amennyiben ezen idôszak tartama az öt évet megha- ladja, úgy legalább ötéves idôszakra visszamenôleg – a (4) bekezdésben meghatározott adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által elôírt felelôsségbiztosítási kötelezettség alapján kötendô szerzôdéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.

Személy, élet és baleset biztosítási szolgáltatási igények esetén kérhető iratok listája

Irattípusok

Biztosítási esemény, vagy modul által meghatározott specifikus igények

Megváltás

Xxxxxxx születés

Öregségi nyugdíjazás

Csonttörés, csontrepedés

Munkaképtelenség, táppénzes állomány

Kórházi ápolás

TB I.-II.-III.csoportú rokkantsági nyugdíjazás

Baleseti rokkantsági igény

Műtéti szolgáltatási igény

Kritikus betegségi igény

Biztosított gyermekének halála

Biztosított gyermekének halva születése

Biztosított élet-/ házastársának halála

Biztosított halála

Visszavásárlás, részvisszavásárlás/ részlet-kifizetés

Kedvezményes részvissza

Lejárat/ütemezett lejárat

Adatszolgáltatáshoz hozzájáruló nyilatkozat

Adókártya másolata

Ajánlat másolat

Aláírási címpéldány másolata

Anyakönyvi kivonat élettársi kapcsolat bejegyzéséről, házasságkötésről

Baleseti jegyzőkönyv

Bankszámlakivonat

Bankszámlaszerződés

Bírósági ítélet, határozat, végzés

Boncolási jegyzőkönyv

Cégkivonat, alapító okirat

Díjfizetést igazoló dokumentumok, pl. csekkek, bankszámla kivonat

Gépjármű forgalmi engedélye

Gépjármű vezetési engedély, jogosítvány,

Gyámhatóság jogerős határozata, nyilatkozata

Hagyaték átadó végzés,

Haláleset utáni orvosi jelentés (most nem ez a neve)

Halott vizsgálati bizonyítvány

Halotti anyakönyvi kivonat

Hatósági okirat, jogerős végzés, határozat,

Házastarási/élettársi nyilatkozat

Háziorvos igazolás, háziorvosi karton kivonata

Hiteles és jogerős TB (Nyugdíjfolyósító) határozat

Hitelt nyújtó pénzintézet nyilatkozata

Igazolás késői magzati halálozásról

Igénybejelentő

Személy, élet és baleset biztosítási szolgáltatási igények esetén kérhető iratok listája

Irattípusok

Biztosítási esemény, vagy modul által meghatározott specifikus igények

Megváltás

Xxxxxxx születés

Öregségi nyugdíjazás

Csonttörés, csontrepedés

Munkaképtelenség, táppénzes állomány

Kórházi ápolás

TB I.-II.-III.csoportú rokkantsági nyugdíjazás

Baleseti rokkantsági igény

Műtéti szolgáltatási igény

Kritikus betegségi igény

Biztosított gyermekének halála

Biztosított gyermekének halva születése

Biztosított élet-/ házastársának halála

Biztosított halála

Visszavásárlás, részvisszavásárlás/ részlet-kifizetés

Kedvezményes részvissza

Lejárat/ütemezett lejárat

Jogerős gyámkijelőlő határozat

Kifizetésre vonatkozó nyilatkozat

Kötvény vagy tagsági könyv

Kötvényelvesztési nyilatkozat

Közjegyzői határozat, végzés

Lakcímkártya másolata

Meghatalmazás

Megváltási nyilatkozat

Nyilatkozat a gyámságról

Nyilatkozat itasságról

Nyilatkozat törvényes képviseletről

Nyilatkozat verekedés kezdeményezéséről

OEP igazolás

OORSZSZI szakvélemény

Orvosi dokumentáció (pl. ambuláns ellátás leletei, röntgen lelet, szakorvosi lelet, kórházi zárójelentés, vizsgálati leletek, controll vizsgálati eredmények, kórházi elbocsátó)

Öröklési bizonyítvány

Örökösi nyilatkozat

Pénzmosási átvilágítás adatlap

Rendőrségi jegyzőkönyv

Személyes felülvizsgálat jegyzőkönyve

Szem.ig. másolat aláírva

Születési anyakönyvi kivonat

TB kifizetőhely igazolása

Tevékenységi engedély

Gépjárművet ért károk kárigényei esetén kérhető iratok listája

Irattípusok

CASCO szerződések biztosítási eseményei által definiált igények

Törés kár

Elemi és tűzkár/ tűz- és jégveréskár

Üvegkár

Lopás/részlopás

Poggyász

Baleset

Kölcsön gjm.

Gyermekfelszerelés

Járművön kívül szállított szabadidős felszerelés

Kisállat balesetbiztosítás

Kátyúkár

Kiegészítő munkanélküliség

Rágcsálókár

Kiegészítő rendszám és forgalmi engedély pótlás

Vadkár

Adás-vételi szerződés

Adat- és titokvédelemmel összefüggő nyilatkozat

Áfa visszaigénylési jogosultságról nyilatkozat

Aláírási címpéldány

Alkatrész beszerzési bizonylat

Alkoholvizsgálat illetve kábítószeres befolyásoltság vizsgálat jegyzőkönyve

Árajánlat

Baleset mechanizmusának (megtörténtének) leírása

Bankszámla szerződés

Bejelentés vadgazdálkodási társaságnak

Bérleti számla

Bérleti szerződés

Beszerzési (vásárlási) számla

Bírósági ítélet

Bírósági végzés

Biztosítási ajánlat

Biztosítási esemény bekövetkezését eredményező időjárási vagy természeti jelenség igazolása

Biztosítási esemény bekövetkezését igazoló hatósági irat, határozat

Bontási átvételi nyilatkozat roncskereskedőtől

Cégkivonat

Díjbefizetést igazoló dokumentum másolata

Egyezségi nyilatkozat

Engedményes/kedvezményezett nyilatkozata

Eredetiségvizsgálat igazolása

Folyószámlaszám, bankszámlaszám egyeztetés

Forgalmi engedély

Forgalomból való kivonás igazolása

Gépjárművet ért károk kárigényei esetén kérhető iratok listája

Irattípusok

CASCO szerződések biztosítási eseményei által definiált igények

Törés kár

Elemi és tűzkár/ tűz- és jégveréskár

Üvegkár

Lopás/részlopás

Poggyász

Baleset

Kölcsön gjm.

Gyermekfelszerelés

Járművön kívül szállított szabadidős felszerelés

Kisállat balesetbiztosítás

Kátyúkár

Kiegészítő munkanélküliség

Rágcsálókár

Kiegészítő rendszám és forgalmi engedély pótlás

Vadkár

Fuvarlevél

Gépjármű törzskönyv

Gépjárműbérlésről számla

Gyámsági nyilatkozat

Hagyatéki végzés

Halott vizsgálati jegyzőkönyv

Halotti anyakönyvi kivonat

Helyszíni szemlén való részvéteről nyilatkozat

Hitelintézeti engedményező nyilatkozat

Hitelintézeti igazolás

Hozzájárulás a biztosítási eseménnyel érintett személyes és/vagy biztosítási adatainak kiadására

Hozzájárulás a társbiztosító kezelésében lévő biztosítási és/vagy káradat, kárirat kiadásához

Időjárási vagy természeti jelenséget, illetve időjárási körülményeket bizonyító igazolás (pl. OMSZ igazolás)

Igazolás a munkanélküliként nyilvántartásba vételről

Igazságügyi műszaki szakértői vélemény

Igazságügyi orvos szakértői vélemény

Javítási árajánlat

Javítási számla

Jogerős rendőrségi határozat

Kárbejelentő nyomtatvány

Káreset részletes leírása

Kárigényről lemondó nyilatkozat

Kék–sárga baleseti bejelentő

Kérdőív tisztázatlan forgalmi szituációban bekövetkezett balesetekhez

Kórházi elbocsátó

Kórházi zárójelentés

Lakcím/telephely igazolás másolat

Gépjárművet ért károk kárigényei esetén kérhető iratok listája

Irattípusok

CASCO szerződések biztosítási eseményei által definiált igények

Törés kár

Elemi és tűzkár/ tűz- és jégveréskár

Üvegkár

Lopás/részlopás

Poggyász

Baleset

Kölcsön gjm.

Gyermekfelszerelés

Járművön kívül szállított szabadidős felszerelés

Kisállat balesetbiztosítás

Kátyúkár

Kiegészítő munkanélküliség

Rágcsálókár

Kiegészítő rendszám és forgalmi engedély pótlás

Vadkár

Lemondó nyilatkozat lopás után megkerült gépjárműről

Lopáskár kérdőív

Márkaszervíz igazolás

Meghatalmazás egyéb képviseletre

Meghatalmazás kárösszeg felvételére

Menetlevél

Munkáltatói igazolás

Munkaviszony megszűnés igazolása

Műszaki vizsga igazolása

Nyilatkozat a baleseti felelősségről

Okmányirodai igazolás/határozat

Orvosi szakvélemény

Orvosszakértői vizsgálaton történő részvételről szóló nyilatkozat

Rendőrségi feljelentés másolata

Rendőrségi helyszínelés jegyzőkönyv

Rendőrségi igazolás

Rendőrségi igazolás a baleseti felelősségről

Rendőrségi igazolás a káreset megtörténtéről

Rendőrségi igazolás ügyészségi szakaszról

Rendőrségi nyomozást felfüggesztő határozat

Rendőrségi nyomozást lezáró határozat

Rendőrségi szemle jegyzőkönyv

Szabálysértési határozat

Szakszervíz igazolás

Szállítási számla

Számla

Számla mellékletét képező kalkuláció

Gépjárművet ért károk kárigényei esetén kérhető iratok listája

Irattípusok

CASCO szerződések biztosítási eseményei által definiált igények

Törés kár

Elemi és tűzkár/ tűz- és jégveréskár

Üvegkár

Lopás/részlopás

Poggyász

Baleset

Kölcsön gjm.

Gyermekfelszerelés

Járművön kívül szállított szabadidős felszerelés

Kisállat balesetbiztosítás

Kátyúkár

Kiegészítő munkanélküliség

Rágcsálókár

Kiegészítő rendszám és forgalmi engedély pótlás

Vadkár

Személyes és/vagy egészségügyi adat kezeléséről szóló nyilatkozat

Személyi igazolvány másolat

Személysérültek közúti baleseti adatközlő lapja

Szolgáltatás összegszerű megállapításához szükséges irat, igazolás

Tanúnyilatkozat

Tanúzási kérdőív

Tárolási számla

Társbiztosítóhoz benyújtott kárirat

Tulajdonjogot igazoló irat

Tűzrendészeti hatóság határozata/igazolása

Tűzrendészeti hatóságnál történt bejelentés

Tűzvizsgálati jegyzőkönyv

Ügyvédi meghatalmazás

Üzembentartói igazolás

Vádirat

Vállalkozói igazolvány

Vezetői engedély

Gépjárművet ért károk kárigényei esetén kérhető iratok listája Irattípusok	Gépjárművet ért felelősségi károk (GFB, lakás felelősség) kártérítési jogcímei által definiált igények
	Gépkocsi javítás	Totálkár	Értékcsökkenés	Bérgépkocsi igény	Szállítás	Új gépkocsi hatósági ügyintézése	Jármű mentés	Hitelügyintézési igény	Tárolás
Adás-vételi szerződés	x	x				x
Adat- és titokvédelemmel összefüggő nyilatkozat	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Áfa visszaigénylési jogosultságról nyilatkozat	x	x		x	x	x	x	x	x
Aláírási címpéldány	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Alkatrész beszerzési számla	x
Alkoholvizsgálat illetve kábítószeres befolyásoltság vizsgálat jegyzőkönyve	x	x
Árajánlat	x	x		x	x		x		x
Baleset mechanizmusának (megtörténtének) leírása	x	x
Bankszámla szerződés	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Bérleti számla				x
Bérleti szerződés				x
Beszerzési (vásárlási) számla	x	x
Bírósági ítélet	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Bírósági végzés	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Biztosítási ajánlat	x	x
Biztosítási esemény bekövetkezését igazoló hatósági irat, határozat	x	x
Biztosítási kötvény	x	x
Bontási átvételi nyilatkozat roncskereskedőtől		x
Cégkivonat	x	x
Xxxxxxxxxxxxx igazoló dokumentum másolata	x	x
Egyezségi nyilatkozat	x	x	x	x	x		x		x
Engedményes/kedvezményezett nyilatkozata	x	x		x	x		x		x
Eredetiségvizsgálat igazolása	x	x
Folyószámlaszám, bankszámlaszám egyeztetés	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Forgalmi engedély	x	x				x
Forgalomból való kivonás igazolása	x	x				x
Fuvarlevél	x	x			x		x

Gépjárművet ért károk kárigényei esetén kérhető iratok listája Irattípusok	Gépjárművet ért felelősségi károk (GFB, lakás felelősség) kártérítési jogcímei által definiált igények
	Gépkocsi javítás	Totálkár	Értékcsökkenés	Bérgépkocsi igény	Szállítás	Új gépkocsi hatósági ügyintézése	Jármű mentés	Hitelügyintézési igény	Tárolás
Gépjármű törzskönyv	x	x
Gépjárműbérlésről számla				x
Hagyatéki végzés	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Halott vizsgálati jegyzőkönyv
Halotti anyakönyvi kivonat
Helyszíni szemlén való részvéteről nyilatkozat	x	x
Hitelintézeti engedményező nyilatkozat	x	x	x
Hitelintézeti igazolás	x	x
Hozzájárulás a biztosítási eseménnyel érintett személyes és/vagy biztosítási adatainak kiadására	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Hozzájárulás a társbiztosító kezelésében lévő biztosítási és/vagy káradat, kárirat kiadásához	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Időjárási vagy természeti jelenséget ill. időjárási körülményeket bizonyító igazolás (pl. OMSZ igazolás)	x	x
Igazságügyi műszaki szakértői vélemény	x	x	x	x	x		x		x
Igazságügyi orvos szakértői vélemény
Javítási árajánlat	x	x
Javítási számla	x		x
Jogerős rendőrségi határozat	x	x
Kárbejelentő nyomtatvány	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Káreset részletes leírása	x	x
Kárigényről lemondó nyilatkozat	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Kék–sárga baleseti bejelentő	x	x
Kérdőív tisztázatlan forgalmi szituációban bekövetkezett balesetekhez	x	x
Kórházi elbocsátó
Kórházi zárójelentés
Könyvelési állóeszköz nyilvántartás	x	x
Lakcím/telephely igazolás másolat	x	x		x	x		x		x
Márkaszervíz igazolás	x	x	x		x		x		x
Meghatalmazás egyéb képviseletre	x	x	x	x	x	x	x	x	x

Gépjárművet ért károk kárigényei esetén kérhető iratok listája Irattípusok	Gépjárművet ért felelősségi károk (GFB, lakás felelősség) kártérítési jogcímei által definiált igények
	Gépkocsi javítás	Totálkár	Értékcsökkenés	Bérgépkocsi igény	Szállítás	Új gépkocsi hatósági ügyintézése	Jármű mentés	Hitelügyintézési igény	Tárolás
Meghatalmazás kárösszeg felvételére	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Menetlevél					x		x
Munkáltatói igazolás				x
Műszaki vizsga igazolása	x	x	x
Nyilatkozat a baleseti felelősségről	x	x
Rendőrségi feljelentés másolata	x	x
Rendőrségi helyszínelés jegyzőkönyv	x	x
Rendőrségi igazolás	x	x
Rendőrségi igazolás a baleseti felelősségről	x	x
Rendőrségi igazolás a káreset megtörténtéről	x	x
Rendőrségi igazolás ügyészségi szakaszról	x	x
Rendőrségi szemle jegyzőkönyv	x	x
Szabálysértési határozat	x	x
Szakszervíz igazolás	x	x	x
Szállítási számla					x
Számla	x	x		x	x	x	x	x	x
Számla mellékletét képező kalkuláció	x			x	x		x		x
Személyes és/vagy egészségügyi adat kezeléséről szóló nyilatkozat	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Személyi igazolvány másolat	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Szolgáltatás összegszerű megállapításához szükséges irat, igazolás	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Tanúnyilatkozat	x	x
Tanúzási kérdőív	x	x
Tárolási számla									x
Társbiztosítóhoz benyújtott kárirat	x	x		x	x		x		x
Tulajdonjogot igazoló irat	x	x
Tűzrendészeti hatóság határozata/igazolása	x	x
Tűzrendészeti hatóságnál történt bejelentés	x	x

Gépjárművet ért károk kárigényei esetén kérhető iratok listája Irattípusok	Gépjárművet ért felelősségi károk (GFB, lakás felelősség) kártérítési jogcímei által definiált igények
	Gépkocsi javítás	Totálkár	Értékcsökkenés	Bérgépkocsi igény	Szállítás	Új gépkocsi hatósági ügyintézése	Jármű mentés	Hitelügyintézési igény	Tárolás
Tűzvizsgálati jegyzőkönyv	x	x
Ügyvédi meghatalmazás	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Üzembentartói igazolás	x	x		x
Vállalkozói igazolvány				x
Vezetői engedély	x	x
Vádirat	x	x
Gyámsági nyilatkozat	x	x			x		x

Felelősségi károk dologi kárigényei esetén kérhető iratok listája Irattípusok	Felelősségi károk dologi kárigényei esetén támasztható igények
	Dologi kár (ingóságokban keletkezett kár) javítása	Dologi kár (ingóságokban keletkezett kár) pótlása	Épület, építmény, épített műtárgy, út, vasúti berendezés kárigénye	Szállított termékben, terményben, élőállatban esett kár	Baleset miatt elmaradt szerződéses kötelezettség pótlására igénybevett szolgáltatás	Kiesett forgalom (elvesztett üzlet, bevétel)	Pályaőr, vagy egyéb forgalomelterelés biztosítása	Alkalmazotti jogviszonyú fő állás jövedelemkiesési igénye	Alkalmazotti jogviszonyú mellék állás jövedelemkiesési igénye	Vállalkozói tevékenység jövedelemkiesési igénye	Egyéb forrásból származó jövedelemkiesés igénye
Adás-vételi szerződés	x	x	x	x
Adat-és titokvédelmi jogszabályokkal összefüggő nyilatkozat	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Áfa visszaigénylési jogosultságról nyilatkozat	x	x	x	x	x	x	x
Árajánlat	x	x	x	x	x	x
Bérleti számla	x	x	x
Bérleti szerződés	x	x	x
Beszerzési számla	x	x	x	x
Bírósági ítélet	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Bírósági végzés	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Biztosítási ajánlat (biztosítottól)	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Biztosítási esemény bekövetkezését igazoló hatósági irat, határozat	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Biztosítási kötvény (biztosítottól)	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Xxxxxxxxxxxxx igazoló dokumentum másolata (biztosítottól)	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Dologi károk bejelentő lapja	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Egyezségi nyilatkozat	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Engedményes/kedvezményezett nyilatkozata	x	x	x	x	x
Eredetiségvizsgálat igazolása
Folyószámlaszám, bankszámlaszám egyeztetés	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Fuvarlevél				x	x	x
Hozzájárulás a biztosítási eseménnyel érintett személyes és/vagy biztosítási adatainak kiadására	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Hozzájárulás a társbiztosító kezelésében lévő biztosítási és/vagy káradat, kárirat kiadásához	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Igazságügyi műszaki szakértői vélemény	x	x	x
Javítási árajánlat	x	x	x	x	x	x		x	x	x	x
Javítási számla	x	x	x	x
Jogerős rendőrségi határozat	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Kárbejelentő nyomtatvány	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x

Felelősségi károk dologi kárigényei esetén kérhető iratok listája Irattípusok	Felelősségi károk dologi kárigényei esetén támasztható igények
	Dologi kár (ingóságokban keletkezett kár) javítása	Dologi kár (ingóságokban keletkezett kár) pótlása	Épület, építmény, épített műtárgy, út, vasúti berendezés kárigénye	Szállított termékben, terményben, élőállatban esett kár	Baleset miatt elmaradt szerződéses kötelezettség pótlására igénybevett szolgáltatás	Kiesett forgalom (elvesztett üzlet, bevétel)	Pályaőr, vagy egyéb forgalomelterelés biztosítása	Alkalmazotti jogviszonyú fő állás jövedelemkiesési igénye	Alkalmazotti jogviszonyú mellék állás jövedelemkiesési igénye	Vállalkozói tevékenység jövedelemkiesési igénye	Egyéb forrásból származó jövedelemkiesés igénye
Lakcím/telephely igazolás másolat	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Meghatalmazás egyéb képviseletre	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Meghatalmazás kárösszeg felvételére	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Menetlevél				x	x	x
Munkáltatói igazolás					x	x		x	x		x
Nyilatkozat a baleseti felelősségről	x	x	x	x
Rendőrségi feljelentés másolata	x	x	x	x
Rendőrségi helyszínelés jegyzőkönyv	x	x	x	x
Rendőrségi igazolás	x	x	x	x
Rendőrségi igazolás a baleseti felelősségről	x	x	x	x
Rendőrségi igazolás a káreset megtörténtéről	x	x	x	x
Rendőrségi igazolás ügyészségi szakaszról	x	x	x	x
Rendőrségi szemle jegyzőkönyv	x	x	x	x
Szabálysértési határozat	x	x	x	x
Szakszervíz igazolás	x	x		x
Szállítási számla				x
Számla	x	x	x	x	x	x	x			x	x
Számla mellékletét képező kalkuláció	x	x	x	x	x	x	x			x	x
Személyes és/vagy egészségügyi adat kezeléséről szóló nyilatkozat	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Személyi igazolvány másolat	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Szolgáltatás összegszerű megállapításához szükséges irat, igazolás	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Tanúnyilatkozat	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Tanúzási kérdőív	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Társbiztosítóhoz benyújtott kárirat	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Tulajdonjogot igazoló irat	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Útnyilvántartás				x

Felelősségi károk dologi kárigényei esetén kérhető iratok listája Irattípusok	Felelősségi károk dologi kárigényei esetén támasztható igények
	Dologi kár (ingóságokban keletkezett kár) javítása	Dologi kár (ingóságokban keletkezett kár) pótlása	Épület, építmény, épített műtárgy, út, vasúti berendezés kárigénye	Szállított termékben, terményben, élőállatban esett kár	Baleset miatt elmaradt szerződéses kötelezettség pótlására igénybevett szolgáltatás	Kiesett forgalom (elvesztett üzlet, bevétel)	Pályaőr, vagy egyéb forgalomelterelés biztosítása	Alkalmazotti jogviszonyú fő állás jövedelemkiesési igénye	Alkalmazotti jogviszonyú mellék állás jövedelemkiesési igénye	Vállalkozói tevékenység jövedelemkiesési igénye	Egyéb forrásból származó jövedelemkiesés igénye
Ügyvédi meghatalmazás	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
Vállalkozói igazolvány				x	x	x				x	x
Vállalkozói szerződés				x	x	x				x	x

Felelősségi károk személysérüléses és járadékos kárigényei esetén kérhető iratok listája

Irattípusok

Személysérüléses felelősségi károk esetén támasztható igények

Orvosi költségek igénye

Ápolás, gondozás költség igénye

Kórházi ápolás miatti többletkölt-ségek igénye

Gyógyszer, gyógytermék költség igénye

Gyógytorna, egyéb rehabilitációs költség igénye

Gyógyászati segédeszköz költség igénye

Rehabilitáció miatt vásárolt termékek költség igénye

Háztartási és házkörüli munkák kisegítőjének többletköltség igénye

Mezőgazdasági kisegítő többletköltség igénye

Energia többletköltség igénye

Közlekedési többletköltség igénye

Kulturális többletköltség igénye

Élelem feljavítás többletköltség igénye

Étkezési hozzájárulás többletköltség igénye

Ágynemű, fehérnemű tisztítás többletköltség igénye

Tisztálkodási, tisztítási többletköltségek igénye

Egyéb többletköltségek igénye

Nem vagyoni kárigény (sajátjogú)

Nem vagyoni kárigény (hozzátartozói károk)

Alkalmazotti jogviszonyú fő állás jövedelemkiesési igénye

Alkalmazotti jogviszonyú mellék állás jövedelemkiesési igénye

Vállalkozói tevékenység jövedelemkiesési igénye

Egyéb forrásból származó jövedelemkiesés igénye

Adás-vételi szerződés

Adóbevallás hiteles másolata

Adókártya másolata vagy adóazonosító jel

Alkalmi munkavállalói kiskönyv

Állatorvosi igazolás

Ambuláns lelet

Ambuláns napló

Baleseti halál szakorvosi vizsg. jgyzk.

Baleseti maradandó egészségkárosodás jgyzk.

Baleseti szakorvosi vizsgálati jgyzk.

Bankszámlaszám

Bérleti szerződés

Betegkarton másolat

Bírósági ítélet

Bírósági tárgyalási jegyzőkönyv

Bírósági végzés

Biztosított díjbefizetést vagy díjhalasztást igazoló dokumentum másolata

Boncolási jegyzőkönyv

Eboltási bizonyítvány másolata

Egyezség kárösszeg kifizetésére

Felelősség elismerő nyilatkozat

Forgalmi engedély másolata

Fotó (esztétikai kár esetén)

Gépjármű kárbejelentő lap

Gépjárműbérlésről számla

Gyámhatósági határozat

Gyámhatósági nyilatkozat

Felelősségi károk személysérüléses és járadékos kárigényei esetén kérhető iratok listája

Irattípusok

Személysérüléses felelősségi károk esetén támasztható igények

Orvosi költségek igénye

Ápolás, gondozás költség igénye

Kórházi ápolás miatti többletkölt-ségek igénye

Gyógyszer, gyógytermék költség igénye

Gyógytorna, egyéb rehabilitációs költség igénye

Gyógyászati segédeszköz költség igénye

Rehabilitáció miatt vásárolt termékek költség igénye

Háztartási és házkörüli munkák kisegítőjének többletköltség igénye

Mezőgazdasági kisegítő többletköltség igénye

Energia többletköltség igénye

Közlekedési többletköltség igénye

Kulturális többletköltség igénye

Élelem feljavítás többletköltség igénye

Étkezési hozzájárulás többletköltség igénye

Ágynemű, fehérnemű tisztítás többletköltség igénye

Tisztálkodási, tisztítási többletköltségek igénye

Egyéb többletköltségek igénye

Nem vagyoni kárigény (sajátjogú)

Nem vagyoni kárigény (hozzátartozói károk)

Alkalmazotti jogviszonyú fő állás jövedelemkiesési igénye

Alkalmazotti jogviszonyú mellék állás jövedelemkiesési igénye

Vállalkozói tevékenység jövedelemkiesési igénye

Egyéb forrásból származó jövedelemkiesés igénye

Gyógyszertári számla

Gyógytorna, egyéb rehabilitációs kezelőlap

Hagyatékátadó végzés

Halotti anyakönyvi kivonat

Halottvizsgálati jegyzokönyv

Igazolás a betegszabadság, illetve táppénz összegéről

Igazságügyi műszaki szakértői vélemény

Igazságügyi orvos szakértői vélemény

Járadék folyósítási adatlap

Javítási árajánlat

Javítási számla

Jogerős rendőrségi határozat

Jogtanácsosi kijegyzetelés – hatósági iratból

Jövedelemigazolás

Káranyag másolata – társbiztosítótól

Keresetveszteség igazolása

Kórházi zárójelentés / kórházi elbocsátó

Közüzemi számla másolata

Közvetítői eljárásban született megállapodás

Meghatalmazás egyéb képviseletre

Meghatalmazás kárösszeg felvételére

Meghatalmazott utalási címe vagy számlaszáma

Munkáltató igazolás a balesetet megelőző egy év átlagkeresetéről

Munkáltatói igazolás a caffeteria juttatás összegéről és tételeiről

Munkáltatói igazolás vagy egyéb igazolás az elérhető keresetről (ha dolgozna mennyit keresne)

Munkáltatói igazolás vagy vállalkozói igazolvány másolata

Felelősségi károk személysérüléses és járadékos kárigényei esetén kérhető iratok listája

Irattípusok

Személysérüléses felelősségi károk esetén támasztható igények

Orvosi költségek igénye

Ápolás, gondozás költség igénye

Kórházi ápolás miatti többletkölt-ségek igénye

Gyógyszer, gyógytermék költség igénye

Gyógytorna, egyéb rehabilitációs költség igénye

Gyógyászati segédeszköz költség igénye

Rehabilitáció miatt vásárolt termékek költség igénye

Háztartási és házkörüli munkák kisegítőjének többletköltség igénye

Mezőgazdasági kisegítő többletköltség igénye

Energia többletköltség igénye

Közlekedési többletköltség igénye

Kulturális többletköltség igénye

Élelem feljavítás többletköltség igénye

Étkezési hozzájárulás többletköltség igénye

Ágynemű, fehérnemű tisztítás többletköltség igénye

Tisztálkodási, tisztítási többletköltségek igénye

Egyéb többletköltségek igénye

Nem vagyoni kárigény (sajátjogú)

Nem vagyoni kárigény (hozzátartozói károk)

Alkalmazotti jogviszonyú fő állás jövedelemkiesési igénye

Alkalmazotti jogviszonyú mellék állás jövedelemkiesési igénye

Vállalkozói tevékenység jövedelemkiesési igénye

Egyéb forrásból származó jövedelemkiesés igénye

Munkaszerződés , munkaköri leírás másolata

Munkaügyi Központ igazolása a munkavállalás lehetőségéről

Nyilatkozat a biztonsági öv használatáról

Nyilatkozat a kiskorú gyámjáról, vagyonkezelőjéről, törvényes képviselő személyéről

Nyilatkozat a személyi jövedelemadó előleg mértékének megállapításához

Nyilatkozat helyszíni szemléhez történő hozzájáruláshoz

Nyilatkozat orvosszakértői vizsgálaton történő részvételről

Nyilatkozat személyes adatok kárrendezésen túl mutató kezeléséről

Nyilatkozat személyes és egészségügyi adatok kezeléséhez

Nyugdíjdfolyósítási igazgatóság határozata

Okozói nyilatkozat

Oktatási intézmény igazolása

ORSZSZI szakvélemény

Orvosi irat vagy dokumentáció

Orvosi kezelőlap

Orvosi lelet, igazolás

Orvosi vélemény

Önkormányzati igazolás

Öröklési bizonyítvány

Örökösödési nyilatkozat

Őstermelői igazolvány másolata

Rendőrségi feljelentés másolata

Rendőrségi helyszínrajz

Rendőrségi igazolás

Rendőrségi igazolás ügyészségi szakaszról

Rendőrségi irat/helyszínelés/bírság

Rendőrségi nyomozást felfüggesztő/lezáró határozat

Felelősségi károk személysérüléses és járadékos kárigényei esetén kérhető iratok listája

Irattípusok

Személysérüléses felelősségi károk esetén támasztható igények

Orvosi költségek igénye

Ápolás, gondozás költség igénye

Kórházi ápolás miatti többletkölt-ségek igénye

Gyógyszer, gyógytermék költség igénye

Gyógytorna, egyéb rehabilitációs költség igénye

Gyógyászati segédeszköz költség igénye

Rehabilitáció miatt vásárolt termékek költség igénye

Háztartási és házkörüli munkák kisegítőjének többletköltség igénye

Mezőgazdasági kisegítő többletköltség igénye

Energia többletköltség igénye

Közlekedési többletköltség igénye

Kulturális többletköltség igénye

Élelem feljavítás többletköltség igénye

Étkezési hozzájárulás többletköltség igénye

Ágynemű, fehérnemű tisztítás többletköltség igénye

Tisztálkodási, tisztítási többletköltségek igénye

Egyéb többletköltségek igénye

Nem vagyoni kárigény (sajátjogú)

Nem vagyoni kárigény (hozzátartozói károk)

Alkalmazotti jogviszonyú fő állás jövedelemkiesési igénye

Alkalmazotti jogviszonyú mellék állás jövedelemkiesési igénye

Vállalkozói tevékenység jövedelemkiesési igénye

Egyéb forrásból származó jövedelemkiesés igénye

Rendőrségi szemlejegyzőkönyv

Rendőrségi tanukihallgatási jgyk.

Szakértői jegyzőkönyv

Számla

Szem.ig., lakcím igazolás (másolat)

Személyi sérültek közúti baleseti adatközlő lapja

Születési anyakönyvi kivonat

Tanulói jogviszony igazolásához iskolalátogatási igazolás

Tanunyilatkozat

Tanuzási kérdőív

Temetéssel kapcsolatos költségek igazolása

Törzskönyv másolata

Tulajdoni lap

Tűzvizsgálati jegyzőkönyv

Ügyészségi értesítés a bírósági szakaszról

Ügyvédi meghatalmazás

Vádirat

Vezetői engedély

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

TÁJÉKOZTATÓ a távértékesítés keretében megkötendő szerződéshez

Telefonos Ügyfélszolgálat: 06 -1-477-4800

Honlap: xxx.xxxxx.xx

Mielőtt biztosítási ajánlatát aláírja, tanulmányozza át alábbi tájékoztatónkat is. Amennyiben elfogadja a távértékesítési szerződéskötés feltételeit, kérjük, a tájékoztató végén aláírásával hitelesítse hozzájárulását.

TÁJÉKOZTATÁS

Mivel a mellékletben küldött biztosítás megkötését nem személyes megkeresés útján ajánljuk az Ön figyelmébe, így az távértékesítésnek számít.* A távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. XXV. tv. értelmében az alábbiakról tájékoztatjuk Önt:

1. Társaságunk adatai:

a) Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., mint szolgáltató adatai: Cégneve: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

Székhelye: 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Telefonszáma: 00-0-000-0000

Fő tevékenységi köre: biztosítási tevékenység Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

b) Felügyelő hatóságunk: Magyar Nemzeti Bank, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.

2. A szolgáltatás részletezése

Az általunk nyújtandó biztosítási szolgáltatás lényegét, a biztosító teljesítésének szabályait – így a díjfizetési kötelezettség előírásait is – a jelen tájékoztatóhoz mellékelt „Biztosítási szerződés feltételei”-ben részletezzük.

A Fogyasztót az ajánlati lapon közölt díjkalkulációban meghatározott ellenszolgáltatáson kívül egyéb fizetési kötelezettség a szolgáltatással kapcsolatban nem terheli.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítás díja és a biztosító által nyújtott pénzbeli szolgáltatás függ a gazdasági élet változásaitól (pl. infláció, fogyasztói árindex, banki kamatok változása), a piac ingadozásától. A piaci ingadozásnak a biztosítási díjra és szolgáltatásra gyakorolt hatásáról a szerződés feltételei részletesen rendelkeznek.

A távközlő eszköz használatának – a biztosítás megkötésével kapcsolatos – fogyasztót terhelő többletköltsége nincs.

3. Elállási, (továbbiakban felmondási) jog:

a) A fogyasztó a biztosítási feltételekben megjelölt lejárat előtti egyoldalú szerződés megszüntetési jogán felül, a szerződést a szerződéskö- tés napjától (az ajánlat biztosítóhoz, vagy a biztosító képviselőjéhez történt beérkezésének napja) számított tizennégy naptári napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja. A felmondási nyilatkozatot a következő címre vagy faxszámra szükséges küldeni: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Contact Center, 0000 Xxxxxx, Xx 22., Fax: 00-0-000-0000.

b) Életbiztosítás esetében, a szerződés létrejöttéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül, indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja a fogyasztó a szerződést.

3.1. A felmondási jog gyakorlására érvényes határidő az alábbiak szerint változhat:

• Ha a fogyasztó a jelen tájékoztatást csak a szerződéskötést követően kapja kézhez, felmondási jogát a tájékoztatás kézhezvételétől számí- tottan az a), b) pontokban megjelölt esetekben, az ott meghatározott határidő elteltéig gyakorolhatja.

• Ha a szolgáltató az utólagos tájékoztatási kötelezettségét megszegve, a fogyasztónak semmiféle tájékoztatást nem nyújt, a fogyasztó fel- mondási jogát az a), b) pontokban meghatározott időponttól kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az e pontokban meghatározott határidő, de legfeljebb az a), b) pontokban meghatározott időponttól számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

• Ha a szolgáltató a tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó felmondási jogát az a), b) pontokban meghatározott időponttól kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az ott meghatározott határidőn belül, de legfeljebb az a), b) pontokban előírt időponttól számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

• Ha a szolgáltató a fogyasztót a felmondási jogáról nem tájékoztatta, a fogyasztó a felmondási jogát az a), b) pontokban meghatározott időponttól kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az ugyanott meghatározott határidő, de legfeljebb az a), b) pontban megjelölt időponttól számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

* A tájékoztatás már az internetes megkereséskor megtörtént, de írásbeli ismétlése szükséges.

TAV–TAJ–140124

NAIH adatkezelési azonosítók 55534/2012–55547/2012; 55837/2012–55847/2012. Részletes információ: xxx.xxxxx.xx

1. Biztosító példánya

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog

• a Bszt. (2007. évi CXXXVIIII. Tv. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól) szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában,

• az egy hónapot meg nem haladó időtartamú biztosítások vonatkozásában,

• a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése.

3.2. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát az előző bekezdésekben meghatá- rozott határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon a szolgáltatónak elküldi.

3.3. Az elállásra (felmondásra) érvényes határidő lejárta előtt, csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg a szerződés teljesítése.

3.4. Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatásarányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben megha- tározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szol- gáltatással arányos mértékben van helye.

3.4.1. A szolgáltató csak abban az esetben jogosult az előbbi bekezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fogyasztó részére a felmondási jog gyakorlására vonatkozó tájékoztatást megadta.

3.5. Ha az elállásra (felmondásra) érvényes határidőt a 3. pontban megjelöltek szerint meghosszabbították, a szolgáltató a meghosszabbítás időtarta- ma alatt, azaz a törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértékét nem követelheti.

3.6. Ha a szolgáltató a teljesítést a felmondási határidő lejárta előtt, a fogyasztó előzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a

3.4. pontban meghatározott összeg követelésére sem jogosult.

3.7. A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénzösszeget – a 3.4. pontban meghatározott összeg kivételével – a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni.

3.8. A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénzösszeget, vagy átadott dolgot a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

4. A felek a szerződés megkötését megelőzően, a szerződést érintő lényeges kérdésekről kötelesek egymást tájékoztatni, együttműködési kötelezett- ségükre a Polgári Törvénykönyv és A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi. XXV. törvény irányadó.

4.1. A kapcsolattartás nyelve magyar.

4.2. A szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumok:

A biztosító panaszokkal foglalkozó szervezeti egysége: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245. Bejelentéssel a Felügyelethez (1534 Budapest, BKKP Pf. 777., e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf. 172., e-mail cím: xxx@xxx.xx) való előterjesztéssel élhet a fogyasztó.

4.3. A fogyasztó további tájékoztatást a következő telefonszámon kérhet: 00-0-000-0000.

4.4. A fogyasztó jogosult a választott távközlő eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szerződéssel és szolgáltatás jellegével összeegyez- tethető.

A fenti tájékoztató nem helyettesíti azt a tájékoztatást, amelyeket a szolgáltató a rá irányadó szakmai rendelkezések alapján köteles teljesíteni.

Hozzájárulok, hogy a biztosító az elállásra érvényes 14 naptári nap (életbiztosítás esetén 30 naptári nap) letelte előtt esedékes szolgáltatását teljesítse.

Kelt: ,

Szerződő olvasható aláírása

TAV–TAJ–140124 NAIH adatkezelési azonosítók 55534/2012–55547/2012; 55837/2012–55847/2012. Részletes információ: xxx.xxxxx.xx

1. Biztosító példánya

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

1000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

TÁJÉKOZTATÓ a távértékesítés keretében megkötendő szerződéshez

Telefonos Ügyfélszolgálat: 06 -1-477-4800

Honlap: xxx.xxxxx.xx

TÁJÉKOZTATÁS

1. Társaságunk adatai:

a) Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., mint szolgáltató adatai: Cégneve: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

Székhelye: 1091 Buxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Telefonszáma: 00-0-000-0000

Fő tevékenységi köre: biztosítási tevékenység Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

b) Felügyelő hatóságunk: Magyar Nemzeti Bank, 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.

2. A szolgáltatás részletezése

A Fogyasztót az ajánlati lapon közölt díjkalkulációban meghatározott ellenszolgáltatáson kívül egyéb fizetési kötelezettség a szolgáltatással kapcsolatban nem terheli.

A távközlő eszköz használatának – a biztosítás megkötésével kapcsolatos – fogyasztót terhelő többletköltsége nincs.

3. Elállási, (továbbiakban felmondási) jog:

3.1. A felmondási jog gyakorlására érvényes határidő az alábbiak szerint változhat:

* A tájékoztatás már az internetes megkereséskor megtörtént, de írásbeli ismétlése szükséges.

TAV–TAJ–140124

NAIH adatkezelési azonosítók 55534/2012–55547/2012; 55837/2012–55847/2012. Részletes információ: xxx.xxxxx.xx

2. Ügyfél példánya

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog

• az egy hónapot meg nem haladó időtartamú biztosítások vonatkozásában,

• a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése.

3.3. Az elállásra (felmondásra) érvényes határidő lejárta előtt, csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg a szerződés teljesítése.

3.6. Ha a szolgáltató a teljesítést a felmondási határidő lejárta előtt, a fogyasztó előzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a

3.4. pontban meghatározott összeg követelésére sem jogosult.

4.1. A kapcsolattartás nyelve magyar.

4.2. A szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumok:

4.3. A fogyasztó további tájékoztatást a következő telefonszámon kérhet: 00-0-000-0000.

4.4. A fogyasztó jogosult a választott távközlő eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szerződéssel és szolgáltatás jellegével összeegyez- tethető.

A fenti tájékoztató nem helyettesíti azt a tájékoztatást, amelyeket a szolgáltató a rá irányadó szakmai rendelkezések alapján köteles teljesíteni.

Hozzájárulok, hogy a biztosító az elállásra érvényes 14 naptári nap (életbiztosítás esetén 30 naptári nap) letelte előtt esedékes szolgáltatását teljesítse.

Kelt: ,

Szerződő olvasható aláírása

TAV–TAJ–140124 NAIH adatkezelési azonosítók 55534/2012–55547/2012; 55837/2012–55847/2012. Részletes információ: xxx.xxxxx.xx

2. Ügyfél példánya

Document Metadata

Table of Contents

Aegon gépjármű-felelősségbiztosítási feltételek és ügyféltájékoztató

Document Metadata