MEGÁLLAPODÁS A KÖZÖS ÁRUALAP LÉTREHOZÁSÁRÓL

21990A0714(01)

1990.7.14. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 182/2

MEGÁLLAPODÁS A KÖZÖS ÁRUALAP LÉTREHOZÁSÁRÓL

PREAMBULUM

A SZERZŐDŐ FELEK,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a méltányosság és a szuverén egyenlőség elvei alapján előmozdítsák a gazdasági együttműködést és egyetértést minden állam, különösen a fejlett és a fejlődő országok között, és ezzel hozzájáruljanak egy új nemzetközi gazdasági rend létrehozásához.

FELISMERVE az áruk területén, a gazdasági és a társadalmi fejlődés előmozdítását célzó, a nemzetközi együttműködés javított formáinak szükségességét az új nemzetközi gazdasági rend létrehozásának elengedhetetlen feltételeként, különösen a fejlődő országokban.

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a fejlődő országok érdekkörébe tartozó áruk nemzetközi kereskedelme piaci szerkezeteinek javítására irányuló globális fellépést.

EMLÉKEZTETVE az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (a továbbiakban: UNCTAD) negyedik ülésszakán elfogadott, az Integrált Áruprogramról szóló 93 (IV) számú határozatra.

MEGÁLLAPODTAK, hogy létrehozzák az alábbi rendelkezésekkel összhangban működő Közös Árualapot:

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

Az e megállapodás alkalmazásában:

1. „Alap” az e megállapodással létrehozott Közös Árualap.

2. „Nemzetközi árumegállapodás vagy -megegyezés” az áruval kapcsolatos nemzetközi együttműködést előmozdító olyan kormányközi megállapodás vagy megegyezés, amelynek szerződő felei között az érintett áru világkereskedelmének zömét adó termelők és fogyasztók is jelen vannak.

3. „Nemzetközi áruszervezet” a nemzetközi árumegállapodás vagy -megegyezés rendelkezéseinek végrehajtására a nemzet- közi árumegállapodással vagy -megegyezéssel létrehozott szervezet.

4. „Társult nemzetközi áruszervezet” az Alaphoz a 7. cikk sze- rint kapcsolódó nemzetközi áruszervezet.

5. „Társulási megállapodás” egy nemzetközi áruszervezet és az Alap között a 7. cikk szerint megkötött megállapodás.

6. „Maximális pénzügyi igény” egy társult nemzetközi áruszer- vezet által az Alaptól lehívható vagy kölcsönként felvehető, a 17. cikk (8) bekezdésével összhangban meghatározandó legmagasabb összeg.

7. „Nemzetközi árutestület” a 7. cikk (9) bekezdésével összhang- ban kijelölt testület.

8. „Elszámolási egység” az Alapnak a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott elszámolási egysége.

9. „Felhasználható pénznemek” a következők:

a) a német márka, a francia frank, a japán jen, a font sterling, az USA-dollár és minden más, egy illetékes nemzetközi pénzügyi szervezet által nemzetközi ügyleteknél kifizeté- sek teljesítésére széles körben használtként és a főbb devi- zapiacokon széles körben forgalmazottként kijelölt pénz- nem; és

b) minden más, az igazgatótanács által minősített többség- gel – az Alap által ilyenként kijelölni javasolt pénznem országának jóváhagyása után – kijelölhető szabadon ren- delkezésre álló és ténylegesen alkalmazható pénznem.

A kormányzótanács a fenti a) pont értelmében illetékes nem- zetközi pénzügyi szervezetet jelöl ki, és minősített többség- gel elfogadja a b) pont szerinti pénznemeknek a mindenkori nemzetközi pénzügyi gyakorlattal összhangban történő

kijelölésére vonatkozó szabályokat. Az igazgatótanács minő- sített többséggel levehet egy pénznemet az alkalmazható pénznemek jegyzékéről.

10. „Közvetlenül befizetett tőke” a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a (4) bekezdésében meghatározott tőke.

11. „Befizetett részvények” a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjá- ban és a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott közvetle- nül befizetett tőke részvényei.

12. „Befizetendő részvények” a 9. cikk (2) bekezdésének b) pont- jában és a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatá- rozott közvetlenül befizetett tőke részvényei.

13. „Szavatoló tőke” az Alapnak egy társult nemzetközi áruszer- vezetben részt vevő tagjai által a 14. cikk (4) bekezdésének megfelelően az Alapnak nyújtott tőke.

14. „Garanciák” egy társult nemzetközi áruszervezet résztvevői által, a 14. cikk (5) bekezdése alapján az Alapnak nyújtott garanciák, amely résztvevők nem tagjai az Alapnak.

15. „Raktárjegyek” a raktárjegyek, a raktári elismervények és más, az árukészletek tulajdonjogát igazoló okmányok.

16. „Összes szavazat” az Alap összes tagja szavazatainak összege.

3. cikk

Feladatok

Céljai elérése érdekében az Alap a következő feladatokat látja el:

a) nemzetközi árumegállapodások vagy -megegyezések kereté- ben, a későbbiekben előírt első számlán keresztül a nemzet- közi ütközőkészletek és a nemzetközileg koordinált nemzeti készletek finanszírozásához történő hozzájárulás.

b) az áruk területén, a készleteken kívüli intézkedéseknek a máso- dik számlán keresztül történő finanszírozása, a későbbiekben előírt módon;

c) a készleteken kívüli árukra és finanszírozásukra vonatkozó intézkedések tekintetében az együttműködés és konzultáció előmozdítása, a második számlán keresztül, oly módon, hogy középpontként szolgáljon minden termék tekintetében.

III. FEJEZET

Tagság

17. „Egyszerű többség” az összes leadott szavazat több mint fele.

18. „Minősített többség” az összes leadott szavazat legalább két- harmada.

19. „Különös minősített többség” az összes leadott szavazat leg-

Az Alap tagjai lehetnek:

4. cikk

Jogosultság

alább háromnegyede.

20. „Leadott szavazatok” a támogató és elutasító szavazatok.

II. FEJEZET

CÉLOK ÉS FELADATOK

2. cikk

Célok

Az Alap céljai a következők:

a) az UNCTAD 93 (IV) számú határozatával elfogadott integrált áruprogram céljai elérésének kulcseszközeként szolgálni;

b) elősegíteni – különösen a fejlődő országok egyedi érdekkörébe tartozó árura vonatkozó – nemzetközi árumegállapodások vagy -megegyezések megkötését és működését.

a) az Egyesült Nemzetek, annak bármely szakosított intézménye, vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség minden tagál- lama; és

b) minden, az Alap tevékenységével összefüggő területeken hatáskörrel rendelkező kormányközi regionális gazdasági integrációs szervezet. Az ilyen kormányközi szervezeteknek nem kell pénzügyi kötelezettségeket vállalniuk az Alappal szemben; de szavazati jogot sem kaphatnak.

5. cikk

Tagok

Az Alap tagjai (a továbbiakban: tagok) a következők:

a) azok az államok, amelyek e megállapodást az 54. cikkel össz- hangban megerősítették, elfogadták vagy jóváhagyták;

b) azok az államok, amelyek e megállapodáshoz az 56. cikkel összhangban csatlakoztak;

c) azoka– 4. cikk b) pontjában említett – kormányközi szerve- zetek, amelyek e megállapodást az 54. cikkel összhangban megerősítették, elfogadták vagy jóváhagyták;

d) azoka– 4. cikk b) pontjában említett – kormányközi szerve- zetek, amelyek e megállapodáshoz az 56. cikkel összhangban csatlakoztak;

6. cikk

A felelősség korlátozása

A tagok kizárólag tagsági viszonyuk alapján nem felelősek az Alap tevékenységéért és kötelezettségéiért.

IV. FEJEZET

A nemzetközi ÁRUszervezetEk és a nemzetközi áRUtestületEk kapcsolata az Alappal

7. cikk

A nemzetközi áruszervezetek és a nemzetközi árutestületek kapcsolata az Alappal

(1) Az Alap első számlájának lehetőségeit csak a nemzetközi áru- megállapodásoknak vagy -megegyezéseknek a nemzetközi ütkö- zőkészleteket vagy nemzetközileg összehangolt nemzeti készle- teket előíró rendelkezéseinek végrehajtására létrehozott, és társulási megállapodást kötött nemzetközi áruszervezetek hasz- nálhatják. A társulási megállapodás összhangban van az e megál- lapodás feltételeivel, és az azokkal összhangban lévő, a kormány- zótanács által elfogadandó szabályokkal és rendelkezésekkel.

(2) A nemzetközi árumegállapodásoknak vagy -megegyezések- nek a nemzetközi ütközőkészleteket előíró rendelkezéseinek vég- rehajtására létrehozott nemzetközi áruszervezet, az első számla céljaira társulhat az Alappal, feltéve, hogy a nemzetközi árume- gállapodást vagy -megegyezést a résztvevő termelők és fogyasz- tók által közösen finanszírozott ütközőkészlet elve alapján és annak megfelelően tárgyalták vagy újratárgyalták. E megállapo- dás alkalmazásában az illetékekből finanszírozott nemzetközi árumegállapodások vagy -megegyezések társulhatnak az Alappal.

(3) A társulási megállapodás tervezetét az ügyvezető igazgató ter- jeszti az igazgatótanács elé, és az igazgatótanács ajánlásával a kor- mányzótanács elé, minősített többséggel történő jóváhagyásra.

(4) Az Alap és a társult nemzetközi áruszervezet közötti társu- lási megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása során, minden intézmény tiszteletben tartja a másik autonómiáját. A társulási megállapodás – az e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban – meghatározza az Alap és a társult nemzetközi áru- szervezet kölcsönös jogait és kötelezettségeit.

(5) A társult nemzetközi áruszervezet kölcsönt vehet fel az Alap- tól annak első számláján keresztül, a második számláról történő

finanszírozáshoz jutásra való jogosultságának sérelme nélkül, fel- téve, hogy a társult nemzetközi áruszervezet és résztvevői teljesí- tették, és szabályszerűen teljesítik az Alappal szembeni kötelezett- ségeiket.

(6) A társulási megállapodás előírja a társult nemzetközi áruszer- vezet és az Alap közötti elszámolást, a társulási megállapodás megújítása előtt.

(7) Egy társult nemzetközi áruszervezet – ha a társulási megálla- podás ezt előírja, és az ugyanazzal az áruval foglalkozó korábbi társult nemzetközi áruszervezet hozzájárulásával – a korábbi nemzetközi áruszervezetet követheti annak jogaiban és kötele- zettségeiben.

(8) Az Alap közvetlenül nem avatkozhat be az árupiacok műkö- désébe. Az Alap azonban – a 17. cikk (15)-(17) bekezdése alap- ján – árukészleteket értékesíthet.

(9) A második számla céljaira az igazgatótanács alkalmanként megfelelő árutestületeket, köztük társult vagy nem társult nem- zetközi áruszervezeteket jelöl ki nemzetközi árutestületekként, feltéve, hogy azok megfelelnek a C. mellékletben meghatározott kritériumoknak.

V. FEJEZET

TŐKE ÉS MÁS FORRÁSOK

8. cikk

Elszámolási egység és pénznemek

(1) Az Alap elszámolási egységét az F. melléklet szerint határoz- zák meg.

(2) Az Alap felhasználható pénznemekkel rendelkezik és pénzü- gyi ügyleteit ezekben bonyolítja le. A 16. cikk (5) bekezdésének

b) pontjában előírtak kivételével, egyetlen tag sem tarthat fenn vagy rendelhet el korlátozásokat az Alap számára az alábbiakból származó felhasználható pénzek birtoklására, felhasználására és átváltására:

a) a közvetlenül befizetett tőke részvényjegyzéseinek fizetése;

b) szavatoló tőke, a szavatoló tőkét helyettesítő készpénz, a nem- zetközi áruszervezeteknek az Alappal való társulásából szár- mazó garanciák vagy készpénzletétek fizetése;

c) az önkéntes hozzájárulások fizetése;

d) kölcsönfelvétel;

e) a zárolt készletek értékesítése a 17. cikk (15)-(17) bekezdése szerint;

f) az e bekezdésben említett valamely alapból eszközölt kölcsö- nökkel vagy befektetésekkel kapcsolatos tőkéből, jövedelem- ből, kamatból vagy más díjakból származó fizetés.

(3) Az elszámolási egységben megadott felhasználható pénzne- mek értékelési módszerét az igazgatótanács határozza meg, a mindenkori nemzetközi monetáris gyakorlattal összhangban.

9. cikk

Tőkeforrások

(1) Az Alap tőkéje az alábbiakból áll:

a) 47 000, az Alap által kibocsátandó – egyenként 7 566,47145 elszámolási egység névértékű és összesen 355 624 157 elszá- molási egységű – részvényből álló közvetlenül befizetett tőke; és

b) a 14. cikk (4) bekezdésével összhangban közvetlenül az Alap- nak nyújtott szavatoló tőke.

(2) Az Alap által kibocsátandó részvények feloszlása a következő:

a) 37 000 befizetett részvény; és

b) 10 000 befizetendő részvény.

(3) A közvetlenül befizetett tőke részvényeinek jegyzése csak a tagok által hozzáférhető, a 10. cikk rendelkezéseivel összhangban.

(4) A közvetlenül befizetett tőke részvényeinek számát:

a) szükség esetén a kormányzótanács egy államnak az 56. cikk alapján történő csatlakozásakor felemeli;

b) a kormányzótanács a 12. cikkel összhangban felemelheti;

c) a szükséges összeggel – a 17. cikk (14) bekezdése alapján – felemelik.

(5) Ha a kormányzótanács a közvetlenül befizetett tőke nem jegyzett részvényeit a 12. cikk (3) bekezdése alapján jegyzésre elérhetővé teszi, vagy a közvetlenül befizetett tőke részvényeinek számát az e cikk (4) bekezdésének b) vagy c) pontja alapján fel- emeli, akkor minden tag jogosult, de nem köteles e részvényeket jegyezni.

10. cikk

Részvényjegyzés

(1) Az 5. cikk a) pontjában említett minden tag az A. melléklet- ben meghatározottak szerint az alábbiakat jegyzi:

a) 100 befizetett részvény; és

b) további befizetett és befizetendő részvények.

(2) Az 5. cikk b) pontjában említett minden tag az alábbiakat jegyzi:

a) 100 befizetett részvény; és

b) a kormányzótanács által minősített többséggel meghatáro- zandó számú további befizetett és befizetendő részvények, a részvényeknek az A melléklet szerinti elosztásának megfelelő módon, és az 56. cikk szerint megállapított szabályokkal össz- hangban.

(3) A tagok az e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti jegyzé- sük egy részét a második számlára utalhatják azzal a céllal, hogy az önkéntes alapon a második számlára történő összes utalás leg- alább az 52 965 300 elszámolási egységet elérje

(4) A közvetlenül befizetett tőke részvényeit a tagok semmilyen módon nem zálogosíthatják el vagy nem terhelhetik meg, és csak az Alapra ruházhatják át.

11. cikk

A részvények fizetése

(1) A tagok az általuk jegyzett közvetlenül befizetett tőke részvé- nyeit az alábbi módokon fizetik:

a) bármely felhasználható pénznemben, az e pénznemnek és az elszámolási egységnek a fizetés időpontjában érvényes átvál- tási árfolyamán; vagy

b) az érintett tag által a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó oki- rat letétbe helyezésekor választott felhasználható pénznem- ben, a felhasználható pénznemnek és az elszámolási egység- nek az e megállapodás megkötésének időpontjában érvényes átváltási árfolyamán. A kormányzótanács elfogadja a jegyzés- eknek a felhasználható pénznemben való kifizetésére vonat- kozó szabályokat és rendelkezéseket, további felhasználható pénznemek kijelölése vagy a felhasználható pénznemek jegy- zékéről az egyes felhasználható pénznemeknek – az 1. cikk (9) bekezdésével összhangban történő – törlése esetére.

A megerősítő, az elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezé- sekor minden tag kiválaszt egyet a fenti eljárások közül, amit az összes ilyen kifizetésre alkalmaznia kell.

(2) A 12. cikk (2) bekezdésével összhangban történő felülvizsgá- lat elvégzése során, a kormányzótanács az árfolyam- ingadozásokra tekintettel felülvizsgálja az e cikk (1) bekezdésében említett fizetési módszer működését, és – figyelembe véve a nem- zetközi hitelintézetek gyakorlatának fejlődését – különös minősí- tett többséggel határoz a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban kibocsátott közvetlenül befizetett tőke további részvényei jegyzé- seinek fizetési módszerében történő esetleges változásokról.

(3) Az 5. cikk a) pontjában említett minden tag:

a) az összes általa jegyzett befizetett részvények 30 százalékát az e megállapodás hatályba lépésétől számított 60 napon belül, vagy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezése utáni 30 napon belül fizeti be, attól függően, hogy melyik a későbbi;

b) egy évvel a fenti a) albekezdésben előírt fizetés után befizeti az összes általa jegyzett befizetett részvények 20 százalékát, és az összes általa jegyzett befizetett részvények 10 százalékának megfelelő összegben visszavonhatatlan, nem átruházható, nem kamatozó saját váltókat helyez letétbe az Alapnál. E vál- tók beváltásának módjáról és időpontjáról az igazgatótanács határoz;

c) két évvel a fenti a) albekezdésben előírt fizetés után visszavon- hatatlan, nem átruházható, nem kamatozó saját váltókat helyez letétbe az Alapnál az összes általa jegyzett befizetett részvények 40 százalékának megfelelő összegben.

E váltók beváltásának módjáról és időpontjáról az igazgatóta- nács minősített többséggel határoz, kellő figyelemmel az Alap működési igényeire, kivéve, hogy a második számlára elhelye- zett részvényekkel kapcsolatos saját váltók beváltásának mód- járól és időpontjáról az igazgatótanács határoz.

(4) A tagok által a befizetendő részvényekre jegyzett összeget az Alap csak a 17. cikk (12) bekezdésében előírtak szerint hívhatja le.

(5) A közvetlenül befizetett tőke részvényeire történő fizetések lehívása minden tag részéről arányosan történik, tekintettel a lehí- vott részvényosztályra vagy -osztályokra, kivéve az e cikk 3. bekezdésének c) pontjában előírtakat.

(6) A legkevésbé fejlett országok közvetlenül befizetett tőkéjének részvényjegyzésére vonatkozó egyedi szabályokat a B. melléklet tartalmazza.

(7) A közvetlenül befizetett tőke részvényjegyzéseit – adott eset- ben – az érintett tagok megfelelő szervezetei fizetik.

12. cikk

A közvetlenül befizetett tőke részvényjegyzéseinek megfelelősége

(1) Amennyiben az e megállapodás hatálybalépése után 18 hónappal a közvetlenül befizetett tőke részvényjegyzései nem érik el a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott össze- get, a kormányzótanács a lehető leghamarabb felülvizsgálja a jegyzések megfelelőségét.

(2) A kormányzótanács felülvizsgálja továbbá – az általa megfe- lelőnek tartott időszakonként – az első számlán lévő közvetlenül befizetett tőke megfelelőségét. Az első ilyen felülvizsgálatra leg- később az e megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végén kerül sor.

(3) Az e cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti felülvizsgálat ered- ményeként a kormányzótanács nem jegyzett részvények jegyzé- sére való lehetőségéről vagy további közvetlenül befizetett tőke utáni részvények kibocsátásáról határozhat, a kormányzótanács által meghatározandó értékelés alapján.

(4) A kormányzótanács az e cikk szerinti határozatait különös minősített többséggel hozza meg.

13. cikk

Önkéntes hozzájárulások

(1) Az Alap a tagoktól és más forrásokból önkéntes hozzájárulá- sokat fogadhat el. E hozzájárulásokat felhasználható pénznemben fizetik.

(2) A második számlára történt kezdeti önkéntes hozzájárulások- kal elérendő cél – a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban tör- tént elosztáson túlmenően – 211 861 200 elszámolási egység.

(3) a) A kormányzótanács legkésőbb az e megállapodás hatály- balépését követő harmadik év végén vizsgálja meg a máso- dik számla forrásainak megfelelőségét. A második számla tevékenységeinek fényében, a kormányzótanács e vizsgá- latot az általa meghatározott más alkalmakkor is elvégez- heti.

b) A kormányzótanács bármely ilyen vizsgálat fényében határozhat a második számla forrásainak feltöltéséről, és elfogadhatja az ehhez szükséges rendelkezéseket. E feltöl- tések a tagok számára önkéntesek, és az e megállapodás- sal összhangban történnek.

(4) Az önkéntes hozzájárulások nem korlátozhatók az Alap általi felhasználásuk tekintetében, azzal a kivétellel, ha a hozzájáruló kijelöli, hogy azt az első vagy a második számlán történő felhasz- nálásra adja.

14. cikk

Az nemzetközi áruszervezeteknek az Alappal való társulásából származó források

A. Készpénzletétek

(1) Egy nemzetközi áruszervezetnek az Alappal történő társulá- sakor, a társult nemzetközi áruszervezet – az e cikk (2) bekezdé- sében meghatározott kivétellel – a maximális pénzügyi igénye egyharmadát felhasználható pénznemekben és készpénzben letétbe helyezi az Alapnál, e társult nemzetközi áruszervezet számláján. E letétet egy összegben vagy részletekben helyezik el, minden tényezőre figyelemmel – ideértve az Alap likviditási hely- zetét, a társult nemzetközi áruszervezet készpénzletétének rendel- kezésre állásából származó pénzügyi előnyök maximálásának

szükségességét, és az érintett társult nemzetközi áruszervezet letéti kötelezettsége teljesítéséhez szükséges készpénz emelésére vonatkozó képességét – a nemzetközi áruszervezet és az Alap között létrejött megállapodásától függően.

(2) Az Alaphoz való társulásának időpontjában készletekkel ren- delkező társult nemzetközi áruszervezet, az e cikk (1) bekezdése szerinti letéti kötelezettsége egy részét vagy egészét a megfelelő értékű raktárjegynek az Alap részére történő zálogjogterhelésével vagy letétbe helyezésével is teljesítheti.

(3) A társult nemzetközi áruszervezetek az e cikk (1) bekezdése szerint elhelyezett letéteken felül kölcsönösen elfogadható szabá- lyokkal készpénztöbbletüket is letétbe helyezhetik az Alapnál.

B. Szavatoló tőke és garanciák

(4) Egy nemzetközi áruszervezetnek az Alappal történő társulá- sakor, a társult nemzetközi áruszervezetben résztvevő tagok köz- vetlenül az Alapba fizetik be – a társult nemzetközi áruszervezet által meghatározott, és az Alap számára megfelelő – szavatoló tőkét. A szavatoló tőke és az e cikk (5) bekezdése alapján nyújtott garanciák és készpénz együttes értéke megfelel e társult nemzet- közi áruszervezet maximális pénzügyi igénye kétharmadának, kivéve az e cikk (7) bekezdésében előírtakat. A szavatoló tőkét az Alap számára elfogadható módon – amennyiben szükséges – az érintett tagok megfelelő szervezetei is folyósíthatják.

(5) Ha egy társult nemzetközi áruszervezet résztvevői nem tagok, akkor az az érintett társult nemzetközi áruszervezet – az e cikk (1) bekezdésében említett készpénzletéten túlmenően – az olyan sza- vatoló tőke összegének megfelelő készpénzt helyez el az Alapnál, amelyet az e résztvevőknek akkor kellett volna befizetniük, ha tagok lennének; a kormányzótanács azonban különös minősített többséggel engedélyezheti a társult nemzetközi áruszervezetnek, hogy az abban a társult nemzetközi áruszervezetben résztvevő tagok tekintetében vagy ugyanolyan összegű kiegészítő szavatoló tőkére vonatkozó rendelkezést, vagy a társult nemzetközi áruszer- vezet nem tag résztvevői hasonló összegű garanciára vonatkozó rendelkezést szabályozzon. E garanciák hasonló pénzügyi kötele- zettségeket tartalmaznak, mint a szavatoló tőke, és az Alapnak megfelelő formájúak.

(6) A szavatoló tőkét és a garanciákat az Alap kizárólag a 17. cikk (11)–(13) bekezdésében előírtaknak megfelelően hívhatja le. A szavatoló tőke és a garanciák kifizetése felhasználható pénzne- mekben történik.

(7) Ha egy társult nemzetközi áruszervezet letéti kötelezettségé- nek az e cikk (1) bekezdése alapján részletekben tesz eleget, akkor e társult nemzetközi áruszervezet és résztvevői minden részlet kifizetésekor – az e cikk (5) bekezdésével összhangban – összesen

a részlet kétszeresével egyenlő összegű szavatoló tőkét, készpénzt vagy garanciákat bocsátanak megfelelően rendelkezésre.

C. Raktárjegyek

(8) Egy társult nemzetközi áruszervezet – a társult nemzetközi áruszervezetnek az Alap felé fennálló kötelezettségei kifizetésé- nek biztosítékaként – zálogjoggal megterheli vagy letétbe helyezi az Alapnak az e cikk (1) bekezdése alapján nyújtott készpénzletét levonásából származó bevételből vagy az Alaptól kapott kölcsön- ből származó bevételből vásárolt áru-raktárjegyet. Az Alap e rak- tárjegyeket csak a 17. cikk (15)–(17) bekezdésével összhangban idegenítheti el. A raktárjegyek által megtestesített áruk értékesí- tésekor, a társult nemzetközi áruszervezet az ezen értékesítésből származó bevételből elsőként az Alaptól a társult nemzetközi áru- szervezetnek juttatott kölcsönt fizeti vissza, és ez után tesz eleget

– az e cikk (1) bekezdésével összhangban – készpénzfizetési köte- lezettségének.

(9) Az Alapnak zálogjoggal megterhelt vagy letétbe helyezett rak- tárjegyeket – az e cikk (2) bekezdésének alkalmazásában – a kor- mányzótanács által elfogadott szabályokban és rendelkezésekben meghatározottak szerint értékelik.

15. cikk

Kölcsönfelvétel

Az Alap – a 16. cikk (5) bekezdésének a) pontjával összhangban

– kölcsönt vehet fel azzal a feltétellel, hogy az Alapnak az első számla műveleteire felvett kölcsön teljes kinnlevő állománya sem- milyen időpontban nem haladhatja meg az alábbiak összegét:

a) a befizetendő részvények nem lehívott része;

b) a társult nemzetközi áruszervezetek résztvevőinek a 14. cikk (4)-(7) bekezdése szerinti szavatoló tőkéjének és garanciáinak nem lehívott része; és

c) a 16. cikk (4) bekezdése alapján képzett különleges tartalék.

VI. FEJEZET

MŰVELETEK

16. cikk

Általános rendelkezések

A. A források felhasználása

(1) Az Alap forrásai és eszközei kizárólag céljai elérésére és fela- datai teljesítésére használhatók fel.

B. Két számla

(2) Az Alap két különálló számlát hoz létre és tart fenn forrásai elhelyezésére: az árukészletek finanszírozásához történő hozzájá- rulás érdekében a 17. cikk (1) bekezdésében előírt forrásokkal fel- töltött első számlát; és a készletezésen kívüli területeken hozott intézkedések finanszírozása érdekében a 18. cikk (1) bekezdésé- ben előírt forrásokkal feltöltött második számlát, az Alap szerves egységének veszélyeztetése nélkül. Az Alap pénzügyi kimutatásai tükrözik a számlák különválasztását.

(3) Az egyes számlákon lévő források tartása, felhasználása, lekö- tése, befektetése vagy más módon való rendelkezésre bocsátása teljesen elkülönül a másik számla forrásaitól. Egyik számla forrá- sai sem terhelhetők meg a másik számla veszteségeivel, és nem használhatók fel a másik számla műveleteiből vagy egyéb tevé- kenységeiből származó kötelezettségek teljesítésére.

C. A különleges tartalék

(4) A kormányzótanács az első számlának a kezelési költségek levonásával számított hozamából, az első számlára utalt közvet- lenül befizetett tőke 10 %-át meg nem haladó értékben a 17. cikk

(12) bekezdésben előírt módon különleges tartalékot hoz létre az első számla kölcsönfelvételéből származó kötelezettségek teljesí- tésére. E cikk (2) és (3) bekezdése ellenére, a kormányzótanács különös minősített többséggel határoz a nem a különleges tarta- lékhoz utalt nettó hozam felhasználásáról.

D. Általános hatáskörök

(5) Az e megállapodásban máshol meghatározott egyéb hatáskö- rein kívül, és a megállapodás általános működési elveire és felté- teleire is figyelemmel és azokkal összhangban, az Alap a követ- kező hatásköröket gyakorolhatja műveleteivel összefüggésben:

a) kölcsönt vehet fel a tagoktól, nemzetközi pénzügyi szerveze- tektől, és – az első számla műveleteihez – a tőkepiacokon, annak az országnak a jogszabályaival összhangban, ahol a köl- csönfelvételre sor kerül, feltéve, hogy az Alap ennek az ország- nak a hozzájárulásán kívül annak az országnak a beleegye- zését is beszerezte, amelynek pénznemében a kölcsönfelvételt denominálják;

b) a műveleteihez nem szükséges pénzeszközöket bármikor az Alap által meghatározható pénzügyi eszközökbe fektetheti, annak az országnak a jogszabályaival összhangban, amelynek területén a befektetésre sor kerül;

c) gyakorolja a céljai és funkciói megvalósításához, valamint az e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges egyéb hatásköröket.

E. Általános működési elvek

(6) Az Alap az e megállapodás rendelkezéseinek, és a kormány- zótanács által a 20. cikk (6) bekezdése alapján elfogadható szabá- lyoknak megfelelően működik.

(7) Az Alap rendelkezik annak biztosításáról, hogy az általa vagy közreműködésével nyújtott kölcsönöket és támogatásokat csak olyan célokra fordítják, amelyekre a kölcsönt vagy a támogatáso- kat nyújtották.

(8) Az Alap által kibocsátott értékpapírok előlapján jól láthatóan feltüntetik, hogy a kötelezettség nem a tagokat terheli, kivéve, ha az értékpapír erről kifejezetten másképp rendelkezik.

(9) Az Alap törekszik befektetései ésszerű diverzifikálásának fenntartására.

(10) A kormányzótanács megfelelő szabályokat és rendelkezése- ket fogad el az áruknak és szolgáltatásoknak az Alap forrásaiból történő beszerzésére. Ezek a szabályok és rendelkezések általános szabályként megfelelnek a szállítók nemzetközi versenypályázta- tása elveinek a tagok területein, és megfelelő elsőbbségben része- sítik az Alap fejlődő ország tagjainak szakértőit, szakembereit és beszállítóit.

(11) Az Alap szoros munkakapcsolatot alakít ki a nemzetközi és a regionális pénzügyi szervezetekkel, és – ahol célszerű – ilyen kapcsolatokat létesíthet a tagok olyan köz- vagy magán intézmé- nyeivel, amelyek fejlesztési pénzeszközöknek az árukkal kapcso- latos fejlesztési intézkedésekben történő befektetésével foglalkoz- nak. Az Alap az ilyen intézményekkel társfinanszírozásokban vehet részt.

(12) Műveletei során és hatáskörén belül, az Alap együttműkö- dik a nemzetközi árutestületekkel és a társult nemzetközi áruszer- vezetekkel a fejlődő importáló országok érdekeinek védelmében, ha ezen országokat az integrált áruprogram szerinti intézkedések hátrányosan érintik.

(13) Az Alap tevékenységét körültekintően végzi, végrehajtja a forrásai megőrzéséhez és megóvásához általa szükségesnek tar- tott intézkedéseket, és nem vesz részt valutaspekulációban.

17. cikk

Az első számla

A. Források

(1) Az első számla forrásai az alábbiakból állnak:

a) a tagok közvetlenül befizetett tőkéje utáni részvényjegyzései, kivéve jegyzéseik azon részét, amely a 10. cikk (3) bekezdése értelmében a második számlára utalható;

b) a társult nemzetközi áruszervezeteknek a 14. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti készpénzletétei;

c) a szavatoló tőke, a szavatoló tőkét helyettesítő készpénz, vala- mint a társult nemzetközi áruszervezetek résztvevői által a

14. cikk (4)–(7) bekezdése alapján nyújtott garanciák;

d) az első számlára utalt önkéntes hozzájárulások;

e) a 15. cikk szerinti kölcsönfelvételek összegei;

f) az első számla műveleteiből származó esetleges nettó hoza- mok;

g) a 16. cikk (4) bekezdésében említett különleges tartalék;

h) a társult nemzetközi áruszervezeteknek a 14. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti raktárjegyei.

B. Az első számla műveleteinek elvei

(2) Az első számla műveleteihez szolgáló kölcsönfelvételi megál- lapodások feltételeit az igazgatótanács hagyja jóvá.

(3) Az első számlára utalt közvetlenül befizetett tőke a következő célokra fordítható:

a) az Alap hitelképességének növelése az első számlával kapcso- latos tevékenységei tekintetében;

b) működő tőkeként az első számla rövid távú likviditási szük- ségleteinek kielégítése;

c) bevételek szerzése az Alap igazgatási költségeinek fedezésére.

(4) Az Alap a társult nemzetközi áruszervezeteknek nyújtott köl- csönök kamatait olyan szinten határozza meg, amely összhang- ban van a forrásszerzési lehetőségekkel, és fedezi a társult nem- zetközi áruszervezeteknek kölcsönként nyújtott összegek megszerzésének költségeit.

(5) Az Alap a társult nemzetközi áruszervezetek készpénzegyen- legei után megfelelő értékű kamatot térít, amely összhangban van pénzügyi befektetéseinek hozamával, figyelembe veszi a társult nemzetközi áruszervezeteknek nyújtott kölcsöneiért felszámított kamatot és az első számla műveleteihez felvett kölcsönök költsé- gét.

(6) A kormányzótanács elfogadja a működési elveket megállapító azon szabályokat és rendelkezéseket, amiken belül meghatározza az e cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban számított és kifize- tett kamatokat. Ennek során a kormányzótanácsot az Alap pénz- ügyi életképességének megőrzése vezérli, és szem előtt tartja a

társult nemzetközi áruszervezetek tekintetében a megkülönböz- tetésmentes elbánás elvét.

C. A maximális pénzügyi igény

(7) A társult nemzetközi áruszervezetek maximális pénzügyi igé- nyét és a maximális pénzügyi igény módosítása esetén megteendő lépéseket a társulási megállapodás határozza meg.

(8) A társult nemzetközi áruszervezet maximális pénzügyi igénye tartalmazza a készleteknek a társulási megállapodásban meghatá- rozott engedélyezett készletnagyság és a társult nemzetközi áru- szervezet által meghatározott megfelelő vételár szorzataként megállapított beszerzési költségét. A társult nemzetközi áruszer- vezet ezen túlmenően a maximális pénzügyi igényében a beszer- zési költség legfeljebb 20 százalékáig figyelembe vehet – a kölcsö- nöket terhelő kamatok nélküli – meghatározott fenntartási költségeket.

D. A társult nemzetközi áruszervezeteknek és résztvevőiknek az Alappal szembeni kötelezettségei

(9) A társulási megállapodásban többek között előírják, hogy:

a) a társult nemzetközi áruszervezet és résztvevői milyen módon tegyenek eleget az Alappal szemben a 14. cikkben meghatá- rozott kötelezettségeiknek a szavatoló tőke, a szavatoló tőkét helyettesítő készpénz, a garanciák és a raktárjegyek letétbe helyezése tekintetében;

b) a társult nemzetközi áruszervezet ütközőkészlet-műveleteihez harmadik felektől nem vehet fel kölcsönt, kivéve, ha erről a társult nemzetközi áruszervezet és az Alap az igazgatótanács által jóváhagyott alapon megegyezett;

c) a társult nemzetközi áruszervezet mindenkor felelős és az Alappal szemben kötelezett azoknak a készleteknek a fenntar- tásáért és megőrzéséért, amelyek tekintetében raktárjegyeket terhelt zálogjoggal vagy helyezett letétbe az Alapnál, és amely készletek fenntartása és kezelése tekintetében megfelelő bizto- sításokat és alkalmas biztonsági és más szabályokat tart fent;

d) a társult nemzetközi áruszervezet megfelelő, az Alap által az e társult nemzetközi áruszervezet részére nyújtott hitelekre vonatkozó szabályokat – beleértve a tőke visszafizetésére és a kamatfizetésre vonatkozó szabályokat – meghatározó hitel- megállapodásokat köt az Alappal;

e) a társult nemzetközi áruszervezet szükség szerint folyamato- san tájékoztatja az Alapot azoknak az árupiacoknak a helyze- téről és fejlődéseiről, amelyekkel foglalkozik.

E. Az Alapnak a társult nemzetközi áruszervezetekkel szembeni kötelezettségei

(10) A társulási megállapodásban többek között előírják, hogy:

a) az Alap – az e cikk 11. bekezdésének a) pontjára is figyelem- mel – megteszi a szükséges rendelkezéseket a társult nemzet- közi áruszervezet kérésére a 14. cikk (1) és (2) bekezdése sze- rint letétbe helyezett összegek részben vagy egészben történő visszavonására;

b) az Alap a társult nemzetközi áruszervezet részére – a társult nemzetközi áruszervezetben résztvevők által nyújtott nem lehívott szavatoló tőke, a szavatoló tőkét helyettesítő készpénz és a 14. cikk (4)–(7) bekezdése szerint az érintett társult nem- zetközi áruszervezetben való részvételük alapján nyújtott garanciák összegét meg nem haladó tőkeösszegű – kölcsönö- ket nyújt;

c) a társult nemzetközi áruszervezetek által a fenti a) és b) pont értelmében megvalósított visszavonások és kölcsönök össze- gek – az e cikk (8) bekezdésével összhangban – kizárólag a maximális pénzügyi igényhez tartozó készletezési költségek céljára használhatók fel. Fenntartási költségek fedezésére leg- feljebb a társult nemzetközi áruszervezeteknek – az e cikk (8) bekezdésével összhangban – az e meghatározott fenntartási költségek fedezésére a maximális pénzügyi igénybe beépített összeg használható.

d) az Alap – az e cikk 11 bekezdésének c) pontjában előírtak kivételével – haladéktalanul raktárjegyeket bocsát a társult nemzetközi áruszervezet rendelkezésére, az ütközőkészlet ela- dása céljaira;

e) az Alap tiszteletben tartja a társult nemzetközi áruszervezet által nyújtott információk bizalmasságát.

F. Fizetés elmulasztása a társult nemzetközi áruszervezetek részéről

(11) Egy társult nemzetközi áruszervezet által az Alaptól felvett valamely kölcsön várható meg nem fizetése esetén, az Alap kon- zultál a társult nemzetközi áruszervezettel az ilyen mulasztás elke- rülésére vonatkozó intézkedésekről. Egy társult nemzetközi áru- szervezet általi fizetés elmulasztása esetén az Alap a mulasztás összegéig az alábbi sorrendben az alábbi forrásokhoz folyamodik:

a) a mulasztó társult nemzetközi áruszervezetnek az Alapban tartott készpénze;

b) a mulasztó társult nemzetközi áruszervezet résztvevői által az érintett társult nemzetközi áruszervezetben való részvételük

alapján nyújtott szavatoló tőkéből történő arányos lehívások összegei és a garanciák;

c) az e cikk (15) bekezdésére is figyelemmel, a mulasztó társult nemzetközi áruszervezet által az Alap részére zálogjoggal megterhelt vagy letétbe helyezett raktárjegyek.

G. Az első számla kölcsönfelvételeiből származó kötelezettségek

(12) Amennyiben az Alap az első számla kölcsönfelvételeiből eredő fizetési kötelezettségeinek másként nem tud eleget tenni, akkor ezeket a következő forrásokból és az alábbi sorrendben tel- jesíti; feltéve, hogy ha egy társult nemzetközi áruszervezet nem tett eleget az Alappal szembeni kötelezettségeinek, akkor az Alap már – a lehető legteljesebb mértékig – felhasználta az e cikk 11. bekezdésében említett forrásokat:

a) a különleges tartalék;

b) az első számlára utalt befizetett részvények jegyzéseinek összege;

c) a befizetendő részvények jegyzéseinek összegei;

d) a mulasztó társult nemzetközi áruszervezet résztvevői által az érintett társult nemzetközi áruszervezetben való részvételük alapján nyújtott szavatoló tőkéből történő arányos lehívások összegei és a garanciák;

A társult nemzetközi áruszervezetek résztvevőinek a fenti d) ponttal összhangban történő kifizetéseit az Alap az e cikk (11), (15), (16) és (17) bekezdésével összhangban nyújtott forrásokból a lehető legkorábban visszafizeti; az ilyen visszafizetések után megmaradó forrásokat a fenti a), b) és c) pontban említett forrá- soknak fordított sorrendben való pótlására használják fel.

(13) Az Alap – a társult nemzetközi áruszervezet mulasztásából származó bármely kötelezettségének teljesítése céljából – a szava- toló tőkéből történő arányos lehívások összegeit és a garanciákat az e cikk 12. bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt forrá- sokhoz való folyamodást követően használja fel.

(14) Annak érdekében, hogy az Alap teljesítse az e cikk (12) és

(13) bekezdésében említett forrásokhoz való folyamodás után még esetlegesen fennálló kötelezettségeit, a közvetlenül befizetett tőke részvényeit a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összeg- gel emelik, és a kormányzótanács rendkívüli ülésszakát összehív- ják, hogy határozzon az emelés részleteiről.

H. A zárolt készleteknek az Alap által történő elidegenítése

(15) Az Alap szabadon elidegenítheti a mulasztó társult nemzet- közi áruszervezettől az e cikk (11) bekezdése alapján zárolt áru- készleteket, feltéve, hogy az Alap megpróbálja elkerülni az ilyen

készletek kényszerűségből történő eladása, az elidegenítéseknek az Alap saját kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos mulasztás elkerüléséhez szükséges mértékű elhalasztásával.

(16) Az igazgatótanács megfelelő időközönként az érintett tár- sult nemzetközi áruszervezettel konzultálva felülvizsgálja azok- nak a készleteknek elidegenítéseit, amelyekhez az Alap az e cikk

(11) bekezdésének c) pontjával összhangban folyamodott, és minősített többséggel határoz ezen elidegenítések elhalasztásáról.

(17) Az ilyen készletek elidegenítéséből származó összegeket az Alap elsőként az első számlára az érintett társult nemzetközi áru- szervezet tekintetében meglévő kölcsönökre, azután – fordított sorrendben – az e cikk (12) bekezdésében felsorolt forrásokra használja fel.

18. cikk

A második számla

A. Források

(1) A második számla forrásai a következőkből állnak:

a) a közvetlenül befizetett tőkének a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban a második számlára utalt része;

b) a második számlára juttatott önkéntes hozzájárulások;

c) a második számlán időnként keletkező nettó bevétel;

d) kölcsönfelvételek;

e) minden más, az – e megállapodás értelmében a második számla műveleteinek céljára – Alap rendelkezésére bocsátott, kapott, vagy megszerzett forrás.

B. A második számla pénzügyi korlátai

(2) Az Alapnak a második számla műveletei során nyújtott köl- csönei és támogatásai és az ilyenekben való részvétele összessé- gében nem haladhatja meg a második számla forrásainak össze- gét.

C. A második számla műveleteinek elvei

(3) Az Alap – a közvetlenül befizetett tőkének a második szám- lára utalt része kivételével – kölcsönöket és a második számla for- rásaiból történő készletezés kivételével az árukkal kapcsolatos intézkedések finanszírozásához támogatásokat nyújthat vagy

azokban részt vehet, az e megállapodás rendelkezéseire és kü- lönösen az alábbi feltételekre is figyelemmel:

a) az intézkedéseknek áru-fejlesztésre, a piacok strukturális fel- tételeinek javítására és meghatározott áruk hosszú távú versenyképességének és kilátásainak megerősítésére kell irányulniuk. Az ilyen intézkedések tartalmazzák a kutatást és fejlesztést, a termelékenység javítását, a forgalomba hozatalt, valamint – rendszerint közös finanszírozás vagy technikai segítségnyújtás útján – a vertikális diverzifikáció előmozdí- tását akár önállóan végrehajtva, mint a romlandó áruk eseté- ben, akár más olyan áruk esetében, amelyek problémái kész- letezéssel nem oldhatók meg megfelelőképpen, vagy pedig a készletezési tevékenységen felül és azt támogatva;

b) az intézkedéseket az azonos nemzetközi árutestületben részt- vevő termelők és a fogyasztók közösen támogatják és kísérik figyelemmel;

c) az Alap második számlával kapcsolatos műveletei egy nem- zetközi árutestület vagy annak ügynöksége, vagy a nemzet- közi árutestület által kijelölt tag vagy tagok részére történő kölcsönök és támogatások nyújtásával is megvalósulhat, az igazgatótanács által meghatározott megfelelő feltételekkel, figyelembe véve a nemzetközi árutestület, vagy a tag vagy tagok gazdasági helyzetét, valamint a javasolt művelet jelle- gét és követelményeit. Az ilyen kölcsönöket állami garancia, vagy más, a nemzetközi árutestület vagy az általa kijelölt tag vagy tagok megfelelő garanciái fedezhetik;

d) az Alap által a második számlán keresztül finanszírozandó projektet támogató nemzetközi árutestület a projekt célját, tartamát, helyét és költségét, valamint a végrehajtásáért fele- lős ügynökséget meghatározó részletes írásos javaslatot nyújt be az Alapnak;

e) a kölcsön vagy támogatás megadása előtt az ügyvezető igaz- gató a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban a javaslatról a saját ajánlását és – adott esetben – a tanácsadó bizottság taná- csait is tartalmazó részletes értékelést terjeszt az igazgatóta- nács elé. A javaslatok kiválasztásáról és jóváhagyásáról az igazgatótanács minősített többséggel határoz, e megállapo- dással és az Alap műveleteire vonatkozó, az e megállapodás értelmében elfogadott kapcsolódó szabályokkal és rendelke- zésekkel összhangban;

f) az Alap a hozzá finanszírozásra benyújtott projektjavaslatok értékelése során – általános szabályként – igénybe veszi a nemzetközi vagy regionális intézmények szolgálatait, és –

adott esetben – a területre szakosodott illetékes ügynökségek és szakértők szolgálatait. Az Alap az ezen intézményeket meg is bízhatja kölcsöneinek és támogatásainak kezelésével, és az általa finanszírozott projektek megvalósításának felügyele- tével. Ezen intézményeket, ügynökségeket és tanácsadókat a kormányzótanács által elfogadott szabályoknak és rendelke- zéseknek megfelelően választják ki;

g) a kölcsönök nyújtása és az azokban való részvétel során az Alap megfelelő figyelmet fordít annak kilátásait, hogy a kölcsönbevevő és a kezes várhatóan eleget tud-e tenni az Alappal szemben az ilyen ügyletekből származó kötelezettsé- geinek;

h) az Alap – az e megállapodással vagy az Alap által létrehozott bármely más szabállyal vagy rendelkezéssel összhangban – a nemzetközi árutestülettel, annak ügynökségével, az érintett taggal vagy tagokkal a kölcsön vagy a támogatás összegét és feltételeit meghatározó és – többek között – az állami vagy más megfelelő garanciákról is rendelkező megállapodást köt;

i) a bármely pénzügyi művelet alapján nyújtott pénzösszegek csak a projekttel kapcsolatban ténylegesen felmerült költsé- gekre bocsáthatók a kedvezményezett rendelkezésére;

j) az Alap nem refinanszíroz eredetileg más forrásokból finan- szírozott projekteket;

k) a kölcsönöket a kölcsön nyújtásának pénznemében vagy pénznemeiben fizetik vissza;

l) az Alap törekszik a második számlának a meglévő nemzet- közi és regionális pénzügyi intézményekkel folytatott tevé- kenységek megismételésének elkerülésére, de ezen intézmé- nyekkel társfinanszírozásban részt vehet;

m) az Alap – a második számla forrásainak felhasználására vonat- kozó prioritások meghatározása során – megfelelő hangsúlyt fektet a legkevésbé fejlett országok szempontjából fontos áru- kra;

n) a második számla projektjeinek vizsgálatakor megfelelő hang- súlyt fektetnek a fejlődő országok – különösen a kisebb termelő-exportőr országok – szempontjából lényeges árukra;

o) az Alap megfelelő figyelmet fordít arra, hogy a második számla forrásainak aránytalan részének egyetlen meghatáro- zott áru javára történő felhasználását kerülni kell.

D. Kölcsönfelvétel a második számla javára

(4) Az Alap által a 16. cikk (5) bekezdésének a) pontja alapján a második számla javára történő kölcsönfelvételeknek összhangban

kell lenniük a kormányzótanács által elfogadandó szabályokkal és rendelkezésekkel, és meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:

a) e kölcsönök az Alap által elfogadandó szabályokban és ren- delkezésekben meghatározott kedvezményes feltételekkel jön- nek létre, és ezen összegek nem kölcsönözhetők tovább ked- vezményesebb feltételekkel, mint amilyenekkel azokat megszerezték;

b) számviteli célokból a felvett kölcsönök összegeit egy olyan kölcsönszámlán helyezik el, amelyek forrásainak megőrzése, felhasználása, rendelkezésre tartása, befektetése vagy más módon történő elidegenítése teljesen elkülönül az Alap más forrásaitól, beleértve a második számla más forrásait;

c) az Alap más forrásai, a második számla más forrásait is bele- értve, nem terhelhetők meg az e kölcsönszámla műveleteiből és más tevékenységeiből származó veszteségekkel, és nem használhatók fel az ezekből származó kötelezettségek teljesí- tésére;

d) a második számla kölcsönfelvételeit az igazgatótanács hagyja xxxx.

VII. FEJEZET

SZERVEZET ÉS IGAZGATÁS

19. cikk

Az Alap felépítése

Az Alapnak kormányzótanácsa, igazgatótanácsa, egy ügyvezető igazgatója és feladatai ellátásához szükséges személyzete van.

20. cikk

Kormányzótanács

(1) Az Alap teljes hatásköre a kormányzótanácsra van ruházva.

(2) Minden tag egy kormányzót és egy helyettest jelöl ki, akik az őket kijelölő tag javára járnak el a kormányzótanácsban. A helyet- tes részt vehet az üléseken, de csak elöljárója távolléte esetében szavazhat.

(3) A kormányzótanács az igazgatótanácsra ruházhatja bármely hatáskörét, a következő hatáskörök kivételével:

a) az Alap alapvető politikájának meghatározása;

b) az 56. cikkel összhangban az e megállapodáshoz való csatla- kozás feltételeinek meghatározása;

c) valamely tag felfüggesztése;

d) a közvetlenül befizetett tőke részvényeinek felemelése vagy leszállítása;

e) az e megállapodás módosításainak elfogadása;

f) az Alap műveleteinek megszüntetése és vagyonának a IX. feje- zettel összhangban történő felosztása;

g) az ügyvezető igazgató kinevezése;

h) az e megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonat- kozóan az igazgatótanács által meghozott határozatokkal szemben a tagok által benyújtott fellebbezések eldöntése;

i) az Alap ellenőrzött éves beszámolójának jóváhagyása;

j) a 16. cikk (4) bekezdése értelmében a különleges tartalék kép- zése utáni tiszta hozammal kapcsolatos döntés;

k) a javasolt társulási megállapodások jóváhagyása;

l) a más nemzetközi szervezetekkel javasolt megállapodásoknak a 29. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban történő jóvá- hagyása;

m) a második számlának a 13. cikkel összhangban történő fel- töltésére vonatkozó döntés.

(4) A kormányzótanács évente ülést, és – saját döntése vagy az összes szavazat legalább egynegyedével rendelkező 15 kormányzó összehívása alapján vagy az igazgatótanács kérésére – rendkívüli üléseket tart.

(5) A kormányzótanács bármely ülésének határozatképességéhez szükséges létszámot az összes szavazat legalább kétharmadával rendelkező kormányzók többsége alkotja.

(6) A kormányzótanács különös minősített többséggel az általa Alap ügyviteléhez szükségesnek tartott az e megállapodással össz- hangban lévő szabályokat és rendelkezéseket hozhat létre.

(7) A kormányzók és a helyettesek az Alaptól nem részesülnek javadalmazásban, kivéve, ha a kormányzótanács minősített több- séggel úgy dönt, hogy részükre ésszerű napidíjat fizet és az ülése- ken való részvétellel kapcsolatban felmerült utazási költségeket megtéríti.

(8) A kormányzótanács minden éves ülésén a kormányzók közül egy elnököt választ. Az elnök tisztségét az utódja megválasztásáig viseli. Az elnök további egy időszakra újraválasztható.

21. cikk

Szavazás a kormányzótanácsban

(1) A kormányzótanácsban a szavazatokat a D. melléklettel össz- hangban osztják fel a tagállamok között.

(2) A kormányzótanács a döntéseit – lehetőség szerint – szava- zás nélkül hozzák meg.

(3) Ha a megállapodás másként nem rendelkezik, a kormányzó- tanács az elé kerülő kérdésekben egyszerű többséggel dönt.

(4) A kormányzótanács szabályokkal és rendelkezésekkel olyan eljárást hozhat létre, amellyel az igazgatótanács a kormányzóta- nács összehívása nélkül megkaphatja a tanács egy meghatározott kérdésre vonatkozó szavazatát

22. cikk

Igazgatótanács

(1) Az igazgatótanács felelős az Alap műveleteinek végrehajtásá- ért, és erről a kormányzótanácsnak tesz jelentést. Ebből a célból az igazgatótanács gyakorolja a részére az e megállapodásban más- hol biztosított, vagy a kormányzótanács által ráruházott hatáskö- röket. A ráruházott hatáskörök gyakorlása során az igazgatóta- nács ugyanolyan szintű többséggel határoz, mint a kormányzótanács, ha ezt a hatáskört magánál tartotta volna.

(2) A kormányzótanács az E. mellékletben meghatározott módon 28 igazgatót és mindegyik igazgató mellé egy helyettest választ.

(3) Mindegyik igazgatót és helyettesét kétéves időszakra választ- ják meg, és újraválaszthatók. Tisztségüket utódaik megválasztá- sáig viselik. A helyettes részt vehet az üléseken, de csak elöljárója távollétében szavazhat.

(4) Az igazgatótanács az Alap központjában működik, és olyan gyakran tartja üléseit, ahogyan azt az Alap ügyvitele szükségessé teszi.

(5) a) Az igazgatók és helyetteseik az Alaptól nem részesülnek javadalmazásban. Az Alap azonban ésszerű napidíjat fizet- het és az üléseken való részvétellel kapcsolatban felmerült utazási költségeket megtérítheti.

b) A fenti a) albekezdés ellenére az igazgatók és helyetteseik az Alaptól javadalmazásban részesülnek, ha a kormányzó- tanács minősített többséggel úgy dönt, hogy teljes munka- időben szolgáljanak.

(6) Az igazgatótanács bármely ülésének határozatképességéhez szükséges létszámot az összes szavazat legalább kétharmadával rendelkező igazgatók többsége alkotja

(7) Az igazgatótanács a társult nemzetközi áruszervezetek és a nemzetközi árutestületek ügyvezetőit meghívhatja, hogy az igaz- gatótanács tanácskozásain szavazati jog nélkül részt vegyenek.

(8) Az igazgatótanács meghívja az UNCTAD főtitkárát, hogy az igazgatótanács ülésein megfigyelőként jelen legyen.

(9) Az igazgatótanács meghívhatja más érdekelt nemzetközi szer- vezetek képviselőit, hogy ülésein megfigyelőként jelen legyenek.

23. cikk

Szavazás az igazgatótanácsban

(1) Minden igazgató az általa képviselt tagoknak juttatható sza- vazatszámmal jogosult szavazni. Ezeket a szavazatokat nem kell egy egységként leadni.

(2) Az igazgatótanácsban a döntéseket – lehetőség szerint – sza- vazás nélkül hozzák meg.

(3) Ha a megállapodás másként nem rendelkezik, az igazgatóta- nács az elé kerülő kérdésekben egyszerű többséggel dönt.

24. cikk

Ügyvezető igazgató és személyzet

(1) A kormányzótanács minősített többséggel nevezi ki az ügy- vezető igazgatót. Ha a kinevezett személy a kinevezésének idő- pontjában kormányzó, ügyvezető igazgató vagy helyettes, akkor ügyvezető igazgatói teendőinek megkezdése előtt le kell monda- nia e tisztségeiről.

(2) Az Alap rendes ügyvitelét, a kormányzótanács és az igazga- tótanács irányításával, az ügyvezető igazgató vezeti.

(3) Az ügyvezető igazgató az Alap legmagasabb beosztású vég- rehajtó tisztviselője és az igazgatótanács elnöke, amelynek ülésein szavazati jog nélkül vesz részt.

(4) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje négy év, és további egy időszakra ismételten kinevezhető. Tisztsége azonban bármely idő- pontban megszűnik, ha a kormányzótanács minősített többség- gel így dönt.

(5) Az ügyvezető igazgató az Alap által elfogadandó személyzeti szabályok és rendelkezések szerint felelős a személyzet megszer- vezéséért, kinevezéséért és elbocsátásért. A személyzet kinevezése során az ügyvezető igazgató – a hatékonyság és a szakmai alkal- masság legmagasabb szintje biztosításának mindenek felett álló jelentőségére is figyelemmel – kellő figyelmet fordít arra, hogy a tisztviselők földrajzilag minél szélesebb körből kerüljenek felvé- telre.

(6) Az ügyvezető igazgató és a személyzet feladataik ellátása során teljes egészében kizárólag az Alapnak tartoznak felelőség- gel, más hatóságnak nem. Minden tag tiszteletben tartja e felelős- ség nemzetközi jellegét, és tartózkodik minden, az ügyvezető igazgató és a személyzet feladataik ellátásával kapcsolatos befo- lyásolására irányuló kísérlettől.

25. cikk

A tanácsadó bizottság

(1) a) A kormányzótanács – figyelemmel a második számla működésének mielőbbi elindításának szükségességére – a kormányzótanács által, a második számla műveleteinek megkönnyítése érdekében elfogadandó szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban a lehető leghamarabb tanácsadó bizottságot hoz létre.

b) A tanácsadó bizottság összetételének meghatározása során kellő figyelmet fordítanak a széles és méltányos területi megoszlásra, az árufejlesztési kérdésekben szerzett egyéni szakértelemre, valamint az érdekek – beleértve az önkén- tes hozzájárulók érdekeit is – átfogó képviseletének kívá- nalmára.

(2) A tanácsadó bizottság feladatai a következők:

a) a nemzetközi árutestületek által az Alapnak a második szám- lán keresztül történő finanszírozásra vagy társfinanszírozásra javasolt intézkedési programok technikai és gazdasági vonat- kozásaira és e javaslatokhoz csatolandó prioritásokra vonat- kozó, az igazgatótanács részére történő tanácsadás;

b) a második számlán keresztül történő finanszírozás szempont- jából vizsgált meghatározott projektek értékeléséhez kapcso- lódó egyedi szempontokra vonatkozó, az igazgatótanács kéré- sére történő tanácsadás;

c) a második számlán belüli intézkedések közötti relatív priori- tások meghatározására, a támogatásokhoz és kölcsönökhöz történő segítségnyújtásra irányuló értékelési eljárásokra, és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és más intézmé- nyekkel való társfinanszírozásra vonatkozó iránymutatások és kritériumok tekintetében az igazgatótanács részére történő tanácsadás;

d) az ügyvezető igazgatónak a második számlán keresztül finan- szírozott projektek felügyeletére, végrehajtására és értékelésére vonatkozó jelentéseihez megjegyzések fűzése.

26. cikk

A költségvetésre és az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések

(1) Az Alap igazgatási költségeit az első számla bevételeiből fede- zik.

(2) Az ügyvezető igazgató készíti el az éves igazgatási költségve- tést, amelyet az igazgatótanács megvizsgál, majd ajánlásaival egy- ütt a kormányzótanács elé terjeszti jóváhagyásra.

(3) Az ügyvezető igazgató gondoskodik az Alap számláinak évenkénti független és külső ellenőrzéséről. Az ellenőrzött éves beszámolót az igazgatótanács annak megvizsgálása után, ajánlá- saival a kormányzótanács elé terjeszti jóváhagyásra.

27. cikk

A központ székhelye

Az Alap központjának helyéről – lehetőség szerint első éves ülésén – a kormányzótanács minősített többséggel dönt. Az Alap

– a kormányzótanács határozata alapján – szükség szerint bármely tag területén további irodákat létesíthet.

28. cikk

A jelentések közzététele

Az Alap az ellenőrzött éves beszámolót tartalmazó éves jelentést bocsát ki és juttat el a tagoknak. Ezt a jelentést és beszámolót a kormányzótanács elfogadása után tájékoztatás céljából továbbítják az ENSZ Közgyűlésének, az UNCTAD Kereskedelmi és Fejlesztési Tanácsának, a társult nemzetközi áruszervezeteknek, és más érdekelt nemzetközi szervezeteknek.

29. cikk

Kapcsolatok az Egyesült Nemzetekkel és más szervezetekkel

(1) Az Alap tárgyalásokat kezdhet az Egyesült Nemzetekkel egy olyan megállapodás megkötése céljából, amelynek értelmében az Alap az Egyesült Nemzetekkel annak egyik – az Egyesült Nemze- tek Alapokmányának 57. cikkében említett – szakosított intézmé- nyeként kapcsolatba lépjen. Az Alapokmány 63. cikkével össz- hangban megkötött bármely megállapodás a kormányzótanácsnak az igazgatótanács ajánlása alapján adott jóváhagyását igényli.

(2) Az Alap szoros együttműködést alakíthat ki az UNCTAD-dal és az Egyesült Nemzetek rendszeréhez tartozó egyéb szervezetek- kel, más kormányközi szervezetekkel, nemzetközi pénzügyi intézményekkel, nem kormányzati szervekkel, és az érintett terü- letekkel és tevékenységekkel foglalkozó kormányzati ügynöksé- gekkel, és – ha szükségesnek tartja – e szervekkel megállapodáso- kat köthet.

(3) Az Alap az e cikk (2) bekezdésében említett szervekkel, az igazgatótanács határozata alapján, munkaszerződés-formákat hozhat létre.

VIII. FEJEZET

tagok kilépése és felfüggesztése, társult nemzetközi áruszervezetek kilépése

30. cikk

Tagok kilépése

Bármely tag – a 35. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírtak kivételével, és a 32. cikk rendelkezéseire is figyelemmel – bármikor kiléphet az Alapból az Alaphoz benyújtott írásbeli felmondással. E kilépés a felmondásában megjelölt – a felmondásnak az Alap által történő kézhezvételét követő 12 hónapnál nem rövidebb – időpontban lép hatályba.

31. cikk

A tagság felfüggesztése

(1) Ha egy tag az Alappal szembeni bármely pénzügyi kötelezett- ségét nem teljesíti, akkor a kormányzótanács – a 35. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírtak kivételével – minősített több- séggel hozott határozatával felfüggesztheti a tagságát. Az így fel- függesztett tag a felfüggesztés időpontjától számított egy év eltel- tével automatikusan elveszti a tagságát, kivéve, ha a kormányzótanács úgy határoz, hogy a felfüggesztést további egy éves időszakra meghosszabbítja.

(2) Ha a kormányzótanács meggyőződött arról, hogy a felfüg- gesztett tag teljesítette az Alappal szembeni pénzügyi kötelezett- ségeit, akkor helyreállítja a tag jogállását.

(3) A felfüggesztés tartama alatt a tag nem gyakorolhatja az e megállapodás szerinti jogait – a kilépésre és az Alap működésé- nek befejezésekor gyakorolt választottbíráskodásra való jog kivé- telével –, de az e megállapodás szerinti valamennyi kötelezettsé- gét teljesítenie kell.

32. cikk

Elszámolás

(1) Amikor egy tag tagsága megszűnik – az Alappal szembeni kötelezettségei tekintetében – e tag továbbra is felelős a tagsága megszűnésének időpontja előtt az Alap által lehívott összegek fizetéséért és az ezen időpontban fennálló fizetések teljesítéséért. Továbbra is felelős a szavatoló tőke tekintetében fennálló kötele- zettségei teljesítéséért, amíg az Alap számára – és a 14. cikk (4)–(7) bekezdésének – megfelelő rendelkezések létre nem jönnek. Min- den társulási megállapodás előírja, hogy – ha a társult nemzetközi áruszervezet valamely résztvevőjének tagsága megszűnik – a tár- sult nemzetközi áruszervezet biztosítja, hogy ilyen rendelkezések legkésőbb a tag tagságának megszűnésének időpontjáig létrejöj- jenek.

(2) Amikor egy tag tagsága megszűnik, az Alap a 16. cikk (2) és

(3) bekezdésével összhangban gondoskodik részvényei visszavá- sárlásáról, az érintett taggal való elszámolás részeként, és érvény- teleníti szavatoló tőkéjét, feltéve, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és követelmények teljesültek. A részvények visszavásárlási ára a tagsági viszony megszűnésének napján az Alap könyvei szerinti érték; a tagnak az ez alapján járó összegeket az Alap felhasználhatja a tagnak az Alappal szemben

– az e cikk (1) bekezdése értelmében – fennálló kötelezettségei fedezésére.

33. cikk

A társult nemzetközi áruszervezetek kilépése

(1) Bármely társult nemzetközi áruszervezet – a társulási megál- lapodás szabályaira is figyelemmel – megszüntetheti az Alappal való társulási viszonyát, feltéve, hogy e társult nemzetközi áru- szervezet a kilépés hatályba lépésének időpontja előtt visszafizeti az Alaptól felvett fennálló kölcsöneit. A társult nemzetközi áru- szervezet és résztvevői ezt követően csak az ezen időpont előtt az Alappal szembeni kötelezettségeik tekintetében az Alap által lehí- vott fizetések teljesítéséért felelősek.

(2) Amikor egy társult nemzetközi áruszervezet társulási jogvi- szonya megszűnik az Alappal, akkor az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítése után az Alap:

a) biztosítja az Xxxx által a társult nemzetközi áruszervezet számlájára fenntartott készpénzletétek visszatérítését és rak- tárjegyek visszaadását;

b) megszervezi a szavatoló tőkét helyettesítő készpénz visszaté- rítését, és törli az ezzel kapcsolatos szavatoló tőkét és garan- ciákat.

IX. FEJEZET

A MŰVELETEK FELFÜGGESZTÉSE ÉS BEFEJEZÉSE ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

34. cikk

A műveletek ideiglenes felfüggesztése

Rendkívüli helyzetben az igazgatótanács ideiglenesen mindaddig felfüggesztheti az Alap azon műveleteit, amelyek felfüggesztését szükségesnek tartja, amíg a kormányzótanácsnak lehetősége nem nyílik a további mérlegelésre és intézkedésre.

35. cikk

A műveletek befejezése

(1) A kormányzótanács az összes szavazat legalább háromnegye- dével rendelkező kormányzók kétharmados többségével hozott

határozattal befejezheti az Alap műveleteit. Az ilyen befejezést követően az Alap – a vagyona szabályszerű értékesítéséhez, meg- óvásához és fennálló kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tevé- kenységek kivételével – haladéktalanul megszünteti valamennyi tevékenységét.

(2) Kötelezettségeinek végleges teljesítéséig és vagyonának végle- ges felosztásáig az Alap fennmarad, és az Alap és tagjainak az e megállapodás szerinti összes joga és kötelezettsége változatlanul fennáll, a következők kivételével:

a) az Alap a társult nemzetközi áruszervezet kérésére nem köte- les biztosítani a 17. cikk (10) bekezdésének a) pontjával össz- hangban lévő letét visszavonását, vagy a 17. cikk (10) bekez- désének b) pontjával összhangban új kölcsönöket adni a társult nemzetközi áruszervezeteknek;

b) a befejezésre vonatkozó határozatot követően egy tag sem lép- het ki vagy függeszthető fel.

36. cikk

A kötelezettségek teljesítése: általános rendelkezések

(1) Az igazgatótanács meghozza az Alap vagyonának szabály- szerű értékesítésének biztosításához szükséges rendelkezéseket. Mielőtt a közvetlen követelésekkel rendelkező hitelezőket kifizet- nék, az igazgatótanács – minősített többséggel – tartalékokat képez, vagy meghozza a – megítélése szerint – egyrészt a feltéte- les követelésekkel rendelkezők másrészt a közvetlen követelé- sekkel rendelkező hitelezők közötti arányos felosztás biztosításá- hoz szükséges intézkedéseket.

(2) Nem kerülhet sor a vagyonnak az e fejezettel összhangban történő felosztására, amíg:

a) a kérdéses számlával kapcsolatos összes követelést nem telje- sítették, vagy azok teljesítéséhez szükséges rendelkezéseket nem hozták meg; és

b) a kormányzótanács minősített többséggel a felosztást el nem határozta.

(3) A kormányzótanácsnak az e cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti határozatát követően, a kérdéses számlán fennmaradó vagyon tekintetében az igazgatótanács további felosztásokat végez, amíg a teljes vagyont felosztásra nem kerül. Az ilyen–a tag vagy társult nemzetközi áruszervezet nem tag résztvevője szá- mára történő – felosztás feltétele, hogy a tag vagy társult nemzet- közi áruszervezet nem tag résztvevője előzetesen teljesítette az Alapnak a vele szemben fennálló összes követelését, és a felosz- tást a kormányzótanács által tisztességesnek és méltányosnak tartott időpontokban, pénznemekben és más vagyonokban végzik el.

37. cikk

A kötelezettségek teljesítése: első számla

(1) A társult nemzetközi áruszervezeteknek az első számla műve- letei tekintetében az Alap műveletei befejezéséről hozott határo- zat időpontjában az Alappal szemben fennálló kölcsönöket az érintett társult nemzetközi áruszervezetek az ezen időponttól szá- mított 12 hónapon belül fizetik vissza. E kölcsönök visszafizeté- sekor az Alap – az e kölcsönök tekintetében – zálogjoggal meg- terhelt vagy letétbe helyezett raktárjegyeket visszajuttatja a társult nemzetközi áruszervezeteknek.

(2) A társult nemzetközi áruszervezetek készpénzén megvásárolt áruk tekintetében az Alapnál zálogjoggal megterhelt vagy letétbe helyezett raktárjegyeket az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott készpénzletétek és többletek kezelésével összee- gyeztethető módon juttatják vissza e társult nemzetközi áruszer- vezeteknek, amennyiben az érintett társult nemzetközi áruszer- vezetek az Alappal szembeni kötelezettségeiket teljesítették.

(3) Az Alapnak az első számla műveleteivel kapcsolatban felme- rült alábbi kötelezettségeit az első számla vagyonából egyenlő mértékben rendezik, a 17. cikk (12)–(14) bekezdésével összhang- ban:

a) az Alap hitelezőivel szembeni kötelezettségek; és

b) a társult nemzetközi áruszervezetekkel szemben a 14. cikk (1), (2), (3) és (8) bekezdésével összhangban, az Alapban tartott készpénzekkel és többletekkel kapcsolatos kötelezettségek, olyan mértékben, ahogyan az érintett társult nemzetközi áru- szervezetek az Alappal szembeni kötelezettségeiket teljesítet- ték.

(4) Az első számlán még fennmaradt vagyon felosztása az alábbi módon és sorrendben történik:

a) a tagoktól a 17. cikk (12) bekezdésének d) pontjával és (13) bekezdésével összhangban lehívott és az általuk befizetett sza- vatoló tőke értékéig terjedő összegeket e tagok között a rész- vényeiknek a lehívott és befizetett szavatoló tőke összértéké- hez viszonyított aránya alapján osztják fel;

b) a társult nemzetközi áruszervezetek nem tag résztvevőitől a

17. cikk (12) bekezdésének d) pontjával és (13) bekezdésével összhangban lehívott és az általuk befizetett bármilyen garan- cia értékéig terjedő összegeket e résztvevők között a részvé- nyeiknek a lehívott és befizetett garanciák összértékéhez viszo- nyított aránya alapján osztják fel.

(5) Az e cikk (4) bekezdésében előírt felosztás után az első szám- lán még megmaradt vagyont a tagok között az általuk az első számlára utalt közvetlenül befizetett tőke részvényjegyzései alap- ján arányosan osztják fel.

38. cikk

A kötelezettségek teljesítése: második számla

(1) Az Alapnak a második számla műveleteivel kapcsolatban fel- merült kötelezettségeit – a 18. cikk (4) bekezdése értelmében – a második számla forrásainak felhasználásával fizetik ki.

(2) A második számlán fennmaradt vagyont először a tagok között az általuk a 10. cikk (3) bekezdése értelmében a második számlára utalt közvetlenül befizetett tőke részvényjegyzései alap- ján, majd az e számlára hozzájárulást befizetők között a 13. cikk értelmében a hozzájárulások teljes összegéhez viszonyított rész- vényeik alapján arányosan osztják fel.

39. cikk

A kötelezettségek teljesítése: az Alap más vagyonai

(1) Minden más megmaradt vagyont a kormányzótanács által – az igazgatótanács ajánlásai fényében és az igazgatótanács által minősített többséggel meghatározott eljárásokkal összhangban – meghatározott időpontban vagy időpontokban értékesítenek.

(2) Az e vagyon elidegenítéséből befolyt összegeket a 37. cikk (3) bekezdésében és a 38. cikk (1) bekezdésében említett kötelezett- ségek arányos kifizetésére használják fel. A még megmaradó vagyont először a 37. cikk (4) bekezdésében megjelölt módon és sorrendben, majd a tagok között a közvetlenül befizetett tőke részvényjegyzései arányában osztják fel.

X. FEJEZET

JOGÁLLÁS, KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK

40. cikk

Célkitűzések

Annak érdekében, hogy az Alap a ráruházott feladatokat elláthassa, az e fejezetben meghatározott jogállást, kiváltságokat és mentességeket az Alap számára minden tag területén biztosítják.

41. cikk

Az Alap jogállása

Az Alap teljes jogi személyiséggel és különösen államokkal és nemzetközi szervezetekkel nemzetközi megállapodások megkötésére, szerződéskötésre, ingó- és ingatlantulajdon megszerzésére és az azokkal való rendelkezésre, és bírósági eljárások kezdeményezésére irányuló jogképességgel rendelkezik.

42. cikk

A bírósági eljárások alóli mentesség

(1) Az Alap mentességet élvez a bírósági eljárások minden for- mája alól, az Alap ellen az alábbiak által benyújtott keresetek kivé- telével:

a) az Alapnak kölcsönt nyújtók által az Alap által kölcsönvett összegek tekintetében;

b) az Alap által kibocsátott értékpapírok vásárlói vagy birtokosai által ezen értékpapírok tekintetében;

c) engedményesek és a fent említett személyek jogutódai által a fenti ügyletek tekintetében.

Ilyen kereseteket csak a helyi illetékes bíróságoknál lehet benyúj- tani, amelyekről az Alap a másik féllel írásban megállapodott. Ilyen fórumról való rendelkezés hiányában, vagy ha az ilyen bíró- ságok joghatóságára vonatkozó megállapodás az Alap ellen kere- setet benyújtó fél hibáján kívüli okokból érvénytelen, akkor ilyen keresetet csak az Alap központjának helye szerinti ország terüle- tén működő és joghatósággal rendelkező illetékes bíróságnál lehet benyújtani, vagy ahol kézbesítési vagy a kereset átvételére meg- hatalmazottat jelöl ki.

(2) A tagok, társult nemzetközi áruszervezetek, nemzetközi áru- testületek, és ezek résztvevői, valamint az ezek nevében eljáró vagy követeléseiket ezektől származtató személyek az e cikk (1) bekezdésében említett esetek kivételével nem indíthatnak eljárást az Alap ellen. Ennek ellenére a társult nemzetközi áruszervezetek, a nemzetközi árutestületek és résztvevőik az Alap és közöttük fel- merült jogviták rendezésére irányuló – az Alappal megkötött megállapodásokban, és tagok esetében az e megállapodásban és az Alap által elfogadott szabályokban és rendelkezésekben előírt

– különös eljárásokhoz folyamodhatnak.

(3) Az e cikk (1) bekezdésének rendelkezései ellenére, az Alap vagyona – függetlenül annak helyétől és birtokosától – mentes az átvizsgálás, az elkobzás, árverés végrehajtás, lefoglalás bármely formája, a letiltás minden formája, az ideiglenes intézkedés, és a pénzösszegek kifizetését akadályozó tiltó és az árukészletekre vagy raktárjegyekre vonatkozó vagy az azokkal való rendelkezést akadályozó tiltó más bírósági eljárás, és minden – az e cikk (1) bekezdésével összhangban hatáskörrel rendelkező bíróságnak az Alappal szembeni jogerős ítéletének meghozatala előtti – előzetes intézkedés alól. Az Alap megegyezhet a hitelezőivel az Alap vagyonának olyan korlátozásáról, amelyre a végső ítéletnek meg- felelő végrehajtás kiterjedhet.

43. cikk

Az eszközöknek a más intézkedések alóli mentessége

Az Alap vagyona – függetlenül annak helyétől és birtokosától – mentes az átvizsgálás, lefoglalás, elkobzás, kisajátítás, és a

beavatkozás, vagy végrehajtási vagy jogalkotási intézkedések alapján történő beavatkozás vagy elvétel bármely formája alól.

44. cikk

Irattárak mentessége

Az Alap irattárai – függetlenül annak helyétől – sérthetetlenek.

45. cikk

Az eszközök korlátozások alóli mentessége

Az e megállapodásban előírt műveletek végrehajtásához szükséges mértékben és az e megállapodás rendelkezéseire is figyelemmel, az Alap vagyona mentes a korlátozások, szabályozások, ellenőrzések és bármilyen természetű fizetési halasztás alól.

46. cikk

Hírközlési kiváltság

Bármely hatályos és a Nemzetközi Távközlési Unió égisze alatt megkötött, a távközlésre vonatkozó nemzetközi egyezménnyel összeegyeztethető módon, amelynek a tag szerződő fele, az Alap hivatalos hírközlése minden tagot ugyanolyan elbánásban részesíti, mint amelyet a többi tag hivatalos hírközlésének biztosít.

47. cikk

Meghatározott személyek mentességei és kiváltságai

Az Alap minden kormányzója, igazgatója, és helyetteseik, az ügy- vezető igazgató, a tanácsadó bizottság tagjai, az Alap javára szol- gálatot végző szakértők és az Alap számára belső szolgálatot végző személyek kivételével:

a) hivatalos minőségükben végzett cselekményeik tekintetében mentesek a bírósági eljárás alól, kivéve, amikor az Alap e men- telmi jogot felfüggeszti;

b) amennyiben nem az érintett tag állampolgárai, a háztartásuk- hoz tartozó családtagjaikkal együtt a bevándorlási korlátozá- sok, a külföldiek nyilvántartására vonatkozó követelmények és a nemzeti szolgálati kötelezettségek tekintetében ugyanolyan mentességekben, és a devizakorlátozások tekintetében ugyan- olyan könnyítésekben részesülnek, mint amilyeneket ez a tag azon más nemzetközi pénzügyi intézmények hasonló besoro- lású képviselői, tisztviselői és alkalmazottai részére biztosít, amelyeknek tagja;

c) az utazási könnyítések tekintetében ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint amilyeneket mindegyik tag azon más nem- zetközi pénzügyi intézmények hasonló besorolású képviselői, tisztviselői és alkalmazottai részére biztosít, amelyeknek tagja.

48. cikk

Adómentesség

(1) Hivatalos tevékenységei hatókörén belül az Alap, annak esz- közei, tulajdona, jövedelme, és az e megállapodásban engedélye- zett műveletei és ügyletei mentesek minden közvetlen adótól, valamint a hivatalos tevékenysége céljából behozott vagy kivitt árukra vonatkozó vámok alól, feltéve, hogy ez nem akadályoz egyetlen tagot sem az e tagok területéről származó – és bármilyen körülmény miatt az Alapnál zárolt – árukra vonatkozó szokásos adók és vámok kivetésében. Az Alap nem igényel mentességet azon adók kifizetése alól, amelyek nem egyebek, mint a nyújtott szolgáltatások díjai.

(2) Ha az Alap – vagy az Alap nevében más – hivatalos tevékeny- ségének ellátásához szükséges, jelentős értékű vásárlásokat végez vagy ilyen szolgáltatásokat vesz igénybe, és ha e vásárlásoknak vagy szolgáltatásoknak ára tartalmazza az adókat vagy illetéke- ket, akkor az érintett tag – a lehetséges mértékben és a tag jogsza- bályaira is figyelemmel – megteszi az ilyen adók vagy illetékek alóli mentesség nyújtására vonatkozó megfelelő intézkedéseket vagy előírja azok visszatérítését. Az e cikkben előírt mentesség szerint behozott vagy megvásárolt áruk – az e taggal megállapí- tott feltételek szerinti kivétellel – nem értékesíthetők és nem ide- geníthetők el a mentességet nyújtó tag területén.

(3) A tagok nem vethetnek ki adókat az Alap által azon kormány- zóknak, igazgatóknak, helyetteseiknek, a tanácsadó bizottság tag- jainak, az ügyvezető igazgatónak és a személyzetnek, valamint az Alap javára szolgálatot végző szakértőknek folyósított fizetésekre, illetményekre és bármely más formában eszközölt fizetésre, akik nem saját polgáraik, állampolgáraik, vagy alanyaik.

(4) Nem vethető ki semmiféle adó az Alap által kibocsátott vagy garantált kötelezvényekre vagy értékpapírokra – beleértve ezek osztalékát és kamatát –, függetlenül annak birtokosától:

a) ha ez e saját kötelezvényekkel vagy értékpapírokkal szemben kizárólag azért eredményez megkülönböztetést, mert azokat az Alap bocsátotta ki vagy garantálja; vagy

b) ha az ilyen adózás/adóztatás kizárólagos hatáskör alapja az a hely vagy pénznem, ahol és amiben azt kibocsátották, befizet- hetővé tették vagy befizették, vagy ahol az Alap által fenntar- tott bármely iroda vagy ügyviteli hely található.

49. cikk

A mentességek, mentesítések és kiváltságok felfüggesztése

(1) Az e fejezetben előírt mentességeket, mentesítéseket és kivált- ságokat az Alap érdekében nyújtják. Az Alap az e fejezetben elő- írt mentességeket, mentesítéseket és kiváltságokat az általa meg- határozható feltételekkel és mértékben felfüggesztheti azokban az esetekben, amelyekben egy ilyen intézkedés nem sértené az Alap érdekeit.

(2) Az ügyvezető igazgatónak – a kormányzótanács által ráru- házható – joga és kötelessége, hogy az Alap bármely alkalmazott- jának vagy az Alap javára szolgálatot végző szakértőjének men- tességét felfüggessze azokban az esetekben, amikor a mentesség akadályozná az igazságszolgáltatás folyamatát, és amikor azokat az Alap érdekeinek sérelme nélkül lehet felfüggeszteni.

50. cikk

E fejezet alkalmazása

Minden tag megteszi az e fejezetben meghatározott elvek és kötelezettségek saját területén való érvényre juttatása céljából szükséges intézkedéseket.

XI. FEJEZET

Módosítások

51. cikk

Módosítások

(1) a) Egy tagnak az e megállapodás módosítására irányuló bár- mely javaslatáról az ügyvezető igazgató tájékoztatja a többi tagot, és átadja igazgatótanácsnak, amely az arra vonatkozó ajánlásait a kormányzótanács elé terjeszti.

b) Az igazgatótanácsnak az e megállapodás módosítására irá- nyuló bármely javaslatáról az ügyvezető igazgató tájékoz- tatja a többi tagot, és azt a kormányzótanácsnak átadja.

(2) A módosításokat a kormányzótanács különös minősített többséggel fogadja el. A módosítások az elfogadásuktól számított hat hónap után lépnek hatályba, kivéve, ha a kormányzótanács ezt másképpen határozza meg.

(3) Az e cikk (2) bekezdése ellenére az alábbiakat módosító min- den módosítás:

a) a tagoknak az Alapból való kilépésre vonatkozó joga;

b) az e megállapodásban a szavazati többségre vonatkozóan elő- írt követelmények;

c) a felelősségnek a 6. cikkben előírt korlátozása;

d) a 9. cikk (5) bekezdése értelmében a közvetlenül befizetett tőke részvényeire vonatkozó jegyzésre vagy azok nem jegyzé- sére vonatkozó jog;

e) az e megállapodás módosítására vonatkozó eljárás,

mindaddig nem lép hatályba, amíg az összes tag el nem fogadta. Az elfogadást megadottnak tekintik, kivéve, ha a tag a módosítás elfogadásától számított hat hónapon belül az ügyvezető igazga- tót kifogásairól írásban értesíti. Ezt az időszakot a kormányzóta- nács a módosítás elfogadásakor bármely tag kérésére meg- hosszabbíthatja.

(4) Az ügyvezető igazgató haladéktalanul tájékoztat minden tagot és a letéteményest az elfogadott módosításokról és e módo- sítások hatálybalépésének időpontjáról.

XII. FEJEZET

Értelmezés, választottbírÓSÁG

52. cikk

Értelmezés

(1) Az e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban valamely tag és az Alap, vagy a tagok között felmerült bármely kérdést, határozat meghozatala céljából a kormányzótanácshoz nyújtanak be. E tag vagy tagok az igazga- tótanácsnak az ilyen kérdések mérlegelésére vonatkozó tanácsko- zásain a kormányzótanács által elfogadandó szabályokkal és ren- delkezésekkel összhangban jogosultak részt venni.

(2) Minden olyan esetben, amikor az igazgatótanács az e cikk (1) bekezdése szerinti határozatot hozott, bármelyik tag kérheti, hogy a kérdést a határozatról szóló értesítés időpontjától számított három hónapon belül utalják a kormányzótanács elé, amely a következő ülésén különös minősített többséggel hozza meg hatá- rozatát. A kormányzótanács határozata végleges.

(3) Amennyiben a kormányzótanács az e cikk (2) bekezdése sze- rinti határozatot nem tudta meghozni, akkor a kérdést – ha ezt bármely tag a kérdésnek a kormányzótanács általi mérlegelése utolsó napjától számított három hónapon belül kéri – az 53. cikk

(2) bekezdésében meghatározott eljárásokkal összhangban válasz- tottbírósághoz nyújtják be.

53. cikk

Választottbíróság

(1) Minden, az Alap és egy kilépett tag közötti, vagy az Alap és valamelyik tag között az Alap műveleteinek befejezése során fel- merült vitát választottbíróság elé terjesztenek.

(2) A választottbíróság három választottbíróból áll. A vitában résztvevő minden fél egy választottbírót jelöl ki. Az ily módon kijelölt két választottbíró jelöli ki a harmadik, elnökként eljáró választottbírót. Ha a választottbíráskodásra irányuló kérelem kéz- hezvételétől számított 45 napon belül valamely fél nem jelölt ki választottbírót, vagy a két választottbíró kijelölésétől számított 30 napon belül a harmadik választottbírót nem jelölték ki, akkor bár- mely fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét vagy a kormány- zótanács által elfogadott szabályokban és rendelkezésekben eset- leg előírt más hatóságot, hogy jelöljön ki egy választottbírót. Ha e bekezdés alapján a Nemzetközi Bíróság elnökét kérték fel egy választottbíró kijelölésére, és az elnök a vitában részt vevő állam polgára, vagy feladatait nem tudja ellátni, a választottbíró kijelö- lésének joga a Bíróság alelnökére száll, vagy – ha ő is ugyanilyen okok miatt akadályoztatva van – a Bíróság rangidős és nem aka- dályoztatott tagjára. A választottbíráskodási eljárást a választott- bírók határozzák meg, de az elnöknek teljes jogköre van arra, hogy – az erre vonatkozó egyetértés hiányában – valamennyi eljá- rási kérdést rendezzen. A választottbírók többségi szavazata ele- gendő a – végleges és a felekre nézve kötelező – határozathoz.

(3) Amennyiben a társulási megállapodás a választott- bíráskodásra nem határoz meg ettől eltérő eljárást, akkor az Alap és a társult nemzetközi áruszervezet közötti minden vitát az e cikk (2) bekezdésében előírt eljárásokkal összhangban lévő válasz- tottbíráskodásnak vetnek alá.

XIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

54. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás és jóváhagyás

(1) Ez a megállapodás az A. mellékletben felsorolt minden állam és a 4. cikk (b) bekezdésben meghatározott kormányközi szerve- zetek számára az ENSZ New York-i székhelyén 1980. október 1-jétől a hatályba lépésétől számított egy évig aláírásra nyitva áll.

(2) Bármelyik aláíró állam vagy aláíró kormányközi szervezet e megállapodás szerződő felévé válhat a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratnak a megállapodás hatálybalépésének időpont- jától számított 18 hónapon belüli letétbehelyezésével.

55. cikk

Letéteményes

E megállapodás letéteményese az Egyesült Nemzetek főtitkára.

56. cikk

Csatlakozás

E megállapodás hatálybalépése után minden állam vagy a 4. cikkben meghatározott kormányközi szervezet csatlakozhat a megállapodáshoz, a kormányzótanács és a csatlakozó állam vagy kormányközi szervezet által megállapított feltételekkel. A csatlakozás a csatlakozási okiratnak a letéteményesnél történő letétbehelyezésével valósul meg.

57. cikk

Hatálybalépés

(1) E megállapodás legalább 90 állam megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratának a letéteményesnél történő letétbehelyezése- kor lép hatályba, feltéve, hogy ezek összes közvetlenül befizetett

tőke részvényjegyzése az A. mellékletben meghatározott államok- nak juttatott közvetlenül befizetett tőke részvényjegyzéseinek leg- alább kétharmada, és ezek a 13. cikk (2) bekezdésében a második számla önkéntes hozzájárulásai zálogjoggal való megterhelésének legalább 50 %-át teljesítették, továbbá feltéve, hogy e követelmé- nyeknek 1982. március 31-ig vagy az eddig az ezen okirataikat letétbe helyező államok kétharmados többségével meghatározott későbbi időpontig eleget tettek. Ha az említett követelmények e későbbi időpontig nem teljesültek, akkor az okirataikat e későbbi időpontig letétbe helyező államok kétharmados többséggel későbbi időpontot határozhatnak meg. Az érintett országok az e bekezdés alapján meghozott döntéseikről értesítik a letéteményest.

(2) Minden a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot a megállapodás hatálybalépése után letétbe helyező állam vagy kor- mányközi szervezet tekintetében, valamint minden csatlakozási okiratot letétbe helyező állam vagy kormányközi szervezet tekin- tetében e megállapodás a letétbe helyezés időpontjában lép hatályba.

58. cikk

Fenntartások

Az e megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatban – az 53. cikkre vonatkozók kivételével – fenntartások nem tehetők.

Xxxxxxx hiteléül az erre kellően felhatalmazott alulírottak e megállapodást a megjelölt napokon aláírásukkal látták el.

Kelt Genfben, ezerkilencszáznyolcvan június huszonhetedik napján, egy-egy eredeti példányban arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles.

A. MELLÉKLET

A közvetlenül befizetett tőke részvényjegyzései

Állam	Befizetendő részvények		Befizetett részvények		Összesen
	Szám	Érték (elszámolási egység)	Szám	Érték (elszámolási egység)	Szám	Érték (elszámolási egység)
Afganisztán	105	794 480	2	15 133	107	809 612
Albánia	103	779 347	1	7 566	104	786 913
Algéria	118	892 844	9	68 098	127	960 942
Amerikai Egyesült
Államok	5 012	37 923 155	2 373	17 955 237	7 385	55 878 392
Angola	117	885 277	8	60 000	000	000 809
Argentína	153	1 157 670	26	196 728	179	1 354 398
Ausztrália	425	3 215 750	157	1 187 936	582	4 403 686
Ausztria	246	1 861 352	70	529 653	316	2 391 005
Bahama-szigetek	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Bahrein	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Banglades	129	976 075	14	105 931	143	1 082 005
Barbados	102	771 780	1	7 566	103	779 347
Belarusz Szovjet
Szocialista Köztár-
saság	100	756 647	0	0	100	756 647
Belgium	349	2 640 699	121	915 543	470	3 556 242
Benin	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Bhután	100	756 647	0	0	100	756 647
Bissau-Guinea	100	756 647	0	0	100	756 647
Bolívia	000	000 000	6	45 399	119	900 410
Botswana	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Brazília	338	2 557 467	115	870 144	453	3 427 612
Bulgária	152	1 150 104	25	189 162	177	1 339 265
Burkina Faso	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Burma	104	786 913	2	15 133	106	802 046
Burundi	100	756 647	0	0	100	756 647
Chile	173	1 309 000	35	264 827	208	1 573 826
Ciprus	100	756 647	0	0	100	756 647
Comore-szigetek	100	756 647	0	0	100	756 647
Costa Rica	118	892 844	8	60 532	126	953 375
Csád	103	779 347	1	7 566	104	786 913
Csehszlovákia	292	2 209 410	1	703 682	385	2 913 092
Dánia	242	1 831 086	68	514 520	310	2 345 606
Dél-Afrika	309	2 338 040	101	764 214	410	3 102 253
Demokratikus
Jemen	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Demokratikus
Kambodzsa	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Dominika	100	756 647	0	0	100	756 647
Dominikai Köztár-
saság	121	915 543	10	75 000	000	000 208
Dzsibuti	100	756 647	0	0	100	756 647
Ecuador	117	885 277	8	60 000	000	000 809
Egyenlítői Guinea	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Egyesült Arab
Emírségek	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Egyiptom	147	1 112 271	22	166 462	169	1 278 734
Elefántcsontpart	147	1 112 271	22	166 462	169	1 278 734
Etiópia	108	817 179	4	30 266	112	847 445
Fidzsi-szigetek	105	794 480	2	15 133	107	809 612
Finnország	196	1 483 028	46	348 058	242	1 831 086

Állam	Befizetendő részvények		Befizetett részvények		Összesen
	Szám	Érték (elszámolási egység)	Szám	Érték (elszámolási egység)	Szám	Érték (elszámolási egység)
Franciaország	1 385	10 479 563	621	4 698 779	2 006	15 178 342
Fülöp-szigetek	183	1 384 644	40	302 659	223	1 687 323
Gabon	109	824 745	4	30 266	113	855 011
Gambia	102	771 780	1	7 566	103	779 347
Ghána	129	976 075	14	105 931	143	1 082 005
Görögország	100	756 647	0	0	100	756 647
Grenada	100	756 647	0	0	100	756 647
Guatemala	120	907 977	10	75 665	130	983 641
Guinea	105	794 480	2	15 133	107	809 612
Guyana	108	817 179	4	30 000	000	000 445
Haiti	103	779 347	2	15 133	105	794 480
Hollandia	430	3 253 583	159	1 203 069	589	4 456 652
Honduras	110	832 312	5	37 832	115	870 144
India	197	1 490 595	47	355 624	244	1 846 219
Indonézia	181	1 369 531	39	295 092	220	1 644 624
Irak	111	839 878	6	45 399	117	885 277
Irán	126	953 375	12	90 798	138	1 044 173
Írország	100	756 647	0	0	100	756 647
Izland	100	756 647	0	0	100	756 647
Izrael	118	892 844	8	60 532	126	953 375
Jamaica	000	000 000	6	45 399	119	900 410
Japán	2 303	17 425 584	1 064	8 050 726	3 367	25 476 309
Jordánia	104	786 913	2	15 133	106	802 046
Jugoszlávia	151	1 142 537	24	000 000	000	1 324 133
Kameruni Egyesült
Köztársaság	000	000 000	8	60 532	124	938 242
Kanada	732	5 000 000	000	2 315 340	1 038	7 853 997
Katar	100	756 647	0	0	100	756 647
Kenya	000	000 000	7	52 965	123	930 676
Kína	1 111	8 406 350	489	3 700 005	1 600	12 106 354
Kolumbia	151	1 142 537	25	000 000	000	1 331 699
Kongó	103	779 347	1	7 566	104	786 913
Koreai Köztársaság	151	1 142 537	25	000 000	000	1 331 699
Koreai Népi
Demokratikus Köz-
társaság	104	786 913	2	15 133	106	802 046
Közép-afrikai Köz-
társaság	102	771 780	1	7 566	103	779 347
Kuba	184	1 392 231	41	310 225	225	1 702 456
Kuvait	103	779 347	1	7 566	104	786 913
Laoszi Népi
Demokratikus Köz-
társaság	000	000 000	0	0	000	000 000
Lengyelország	362	2 379 063	126	953 375	488	3 692 438
Lesotho	100	756 647	0	0	100	756 647
Libanon	105	794 480	2	15 133	107	809 612
Libéria	118	892 844	8	60 532	126	953 375
Líbia	105	794 480	3	22 699	108	817 179
Liechtenstein	100	756 647	0	0	100	756 647
Luxemburg	100	756 647	0	0	100	756 647
Madagaszkár	000	000 000	3	22 699	109	824 745
Magyarország	205	1 551 127	51	385 890	256	1 937 017
Malawi	103	779 347	1	7 566	104	786 913
Malaysia	248	1 876 485	72	544 786	320	2 421 271
Maldív-szigetek	100	756 647	0	0	100	756 647
Mali	103	779 347	1	7 566	104	786 913

Állam	Befizetendő részvények		Befizetett részvények		Összesen
	Szám	Érték (elszámolási egység)	Szám	Érték (elszámolási egység)	Szám	Érték (elszámolási egység)
Málta	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Marokkó	137	1 036 607	18	136 196	155	1 172 803
Mauritánia	108	817 179	4	30 266	112	847 445
Mauritius	109	824 745	5	37 832	114	862 578
Mexikó	144	1 089 572	21	158 896	165	1 248 468
Monaco	100	756 647	0	0	100	756 647
Mongólia	103	779 347	1	7 566	104	786 913
Mozambik	000	000 000	3	22 699	109	824 745
Nagy-Britannia és
Észak-Írország	1 051	7 000 000	000	3 473 010	1 510	11 425 372
Nauru	100	756 647	0	0	100	756 647
Német Demokrati-
kus Köztársaság	351	2 000 000	000	915 543	472	3 571 375
Német Szövetségi
Köztársaság	1 819	13 763 412	831	6 287 738	2 650	20 051 149
Nepál	000	000 000	0	0	000	000 000
Nicaragua	114	862 578	6	45 399	120	907 977
Niger	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Nigéria	134	1 013 907	16	121 064	150	1 134 971
Norvégia	202	1 528 427	49	370 757	251	1 899 184
Olaszország	845	6 393 668	360	2 723 930	1 205	9 117 598
Omán	100	756 647	0	0	100	756 647
Pakisztán	122	923 110	11	83 231	133	1 006 341
Panama	105	794 480	3	22 699	108	817 179
Pápua Új-Guinea	000	000 000	8	60 532	124	938 242
Paraguay	105	794 480	2	15 133	107	809 612
Peru	136	1 029 040	17	128 630	153	1 157 670
Portugália	100	756 647	0	0	100	756 647
Románia	142	1 074 439	20	151 329	162	1 225 768
Ruanda	103	779 347	1	7 566	104	786 913
Saint Lucia	100	756 647	0	0	100	756 647
Saint Vincent és
Grenadine-szigetek	100	756 647	0	0	100	756 647
Salamon-szigetek	000	000 000	0	0	000	000 000
Xxxxxxxx	118	892 844	9	68 098	127	960 942
San Marino	100	756 647	0	0	100	756 647
Sao Tomé és
Príncipe	000	000 000	0	0	000	000 000
Seychelle-szigetek	100	756 647	0	0	100	756 647
Sierra Leone	103	779 347	1	7 566	104	786 913
Spanyolország	447	3 382 213	167	1 263 601	614	4 645 813
Sri Lanka	000	000 000	12	90 798	136	1 029 040
Suriname	104	786 913	2	15 133	106	802 046
Svájc	326	2 466 670	109	824 745	435	3 291 415
Svédország	363	2 746 629	127	960 942	490	3 707 571
Szamoa	100	756 647	0	0	100	756 647
Szaúd-Arábia	105	794 480	2	15 133	107	809 612
Szenegál	000	000 000	7	52 965	120	907 977
Szingapúr	134	1 013 907	17	128 630	151	1 142 537
Szíria	000	000 000	7	52 965	120	907 977
Szomália	000	000 000	1	7 566	102	771 780
Szovjet Szocialista
Köztársaságok Szö-
vetsége	1 865	14 111 469	853	6 454 200	2 718	20 565 669
Szudán	000	000 000	12	90 798	136	1 029 040
Szváziföld	104	786 913	2	15 133	106	802 046
Tanzániai Egyesült
Köztársaság	000	000 000	6	45 399	119	900 410

Állam	Befizetendő részvények		Befizetett részvények		Összesen
	Szám	Érték (elszámolási egység)	Szám	Érték (elszámolási egység)	Szám	Érték (elszámolási egység)
Thaiföld	137	1 036 607	18	136 196	155	1 172 803
Togo	105	794 480	3	22 699	108	817 179
Tonga	100	756 647	0	0	100	756 647
Törökország	100	756 647	0	0	100	756 647
Trinidad és Tobago	103	779 347	2	15 133	105	794 480
Tunézia	000	000 000	6	45 399	119	900 410
Uganda	118	892 844	9	68 098	127	960 942
Új-Zéland	100	756 647	0	0	100	756 647
Xxxxx Xxxxxxx Szo-
cialista Köztársaság	100	756 647	0	0	100	756 647
Uruguay	107	809 612	4	30 266	111	839 878
Vatikán	100	756 647	0	0	100	756 647
Venezuela	120	907 977	10	75 665	130	983 641
Vietnam	108	817 179	4	30 266	112	847 445
Zaire	147	1 112 271	22	166 462	169	1 278 734
Zambia	157	1 187 936	27	000 000	000	1 392 231
Zimbabwe	100	756 647	0	0	100	756 647
Zöld-foki szigetek	100	756 647	0	0	100	756 647

B. MELLÉKLET

A 11. CIKK (6) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN

A LEGKEVÉSBÉ FEJLETT ORSZÁGOKRA VONATKOZÓAN MEGHATÁROZOTT KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

1. Az ENSZ által meghatározott, a legkevésbé fejlett országok kategóriájába sorolt tagok a 10. cikk (1) bekezdésének

b) pontjában említett befizetett részvényeket a következő módon fizetik ki:

a) 30 százalékot három év alatt három egyenlő részletben fizetnek ki;

b) egy további 30 százalékos részletet az igazgatótanács határozata szerinti módon és időpontban fizetnek ki;

c) a fenti a) és b) kifizetését követően, a fennmaradó 40 százalékot a tagok visszavonhatatlan, nem átruházható, nem kamatozó saját váltóknak az Alapnál történő letétbe helyezésével valósítják meg, és azokat az igazgatótanács határozata szerinti módon és időpontban fizetik ki.

2. A 31. cikk rendelkezései ellenére, egy legkevésbé fejlett ország tagsága nem függeszthető fel az e melléklet 1. pontjában említett fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt anélkül, hogy – ésszerű határidőn belül – lehetőséget ne kapott volna ügyének képviseletére, és hogy a kormányzótanácsot meggyőzze arról, hogy nem tudja teljesíteni e kötelezettségeit.

C. MELLÉKLET

A NEMZETKÖZI ÁRUTESTÜLETEK JOGOSULTSÁGI KRITÉRIUMAI

1. A nemzetközi árutestület kormányközi alapon jön létre, és tagsága nyitva áll az Egyesült Nemzetek és annak bármely szakosított intézménye, és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség összes tagállama előtt.

2. A nemzetközi árutestület tartósan foglalkozik egy kérdéses áru kereskedelmi, előállítási és fogyasztási vonatkozásaival.

3. Tagjai az érintett áru exportjának és importjának számottevő részét képviselő termelők és fogyasztók.

4. Minden résztvevője érdekeit tükröző, hatékony döntéshozatali folyamattal rendelkezik.

5. A második számla tevékenységeivel fennálló kapcsolatából felmerülő technikai és egyéb felelősségei megfelelő teljesítését biztosító megfelelő módszer elfogadását meg tudja valósítani.

D. MELLÉKLET

A SZAVAZATOK MEGOSZLÁSA

1. Az 5. cikk a) bekezdésében említett minden tagállam az alábbi sza- vazatokkal rendelkezik:

a) 150 alapszavazat;

b) az általa jegyzett közvetlenül befizetett tőke részvényei tekintetében a neki juttatott, az e melléklet függelékében említett szavazatok száma;

c) az általa rendelkezésre bocsátott szavatoló tőke minden 37 832 elszá- molási egysége után egy szavazat;

d) az e melléklet 3. pontjával összhangban a számára juttatott szavaza- tok.

2. Az 5. cikk b) bekezdésében említett minden tagállam az alábbi sza- vazatokkal rendelkezik:

a) 150 alapszavazat;

b) az általa jegyzett közvetlenül befizetett tőke részvényei tekintetében a neki járó, a kormányzótanács minősített többsége által meghatáro- zandó szavazatszám, a szavazatoknak az e melléklet függelékében elő- írt elosztásával összhangban;

c) az általa rendelkezésre bocsátott szavatoló tőke minden 37 832 elszá- molási egysége után egy szavazat;

d) az e melléklet 3. pontjával összhangban a számára juttatott szavaza- tok.

3. A 9. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjával, és a 12. cikk (3) bekez- désével összhangban jegyzésre rendelkezésre álló, a közvetlenül befizetett tőke nem lejegyzett vagy pótlólagos részvényei esetén, minden tagállam az általa jegyzett közvetlenül befizetett tőke minden egyes pótlólagos rész- vénye után két további szavazatot kap.

4. A kormányzótanács a szavazati struktúrát folyamatosan felügyeli, és

– ha a tényleges szavazati struktúra lényegesen eltér az e melléklet függe- lékében előírttól – megteszi a szükséges kiigazításokat, a szavazatok elosz- tására irányadó, az e mellékletben említett alapelvekkel összhangban. E kiigazítások során a kormányzótanács figyelembe veszi az alábbiakat:

a) a tagsági viszony;

b) a közvetlenül befizetett tőke részvényeinek száma;

c) a szavatoló tőke összege.

5. A szavazatok elosztásának az e melléklet 4. pontja szerinti kiigazítá- sait az e célból a kormányzótanács első évi rendes ülésén különös minő- sített többséggel elfogadandó szabályokkal és rendelkezésekkel összhang- ban alapján teszik meg.

A D. melléklet függeléke

A szavazatok elosztása

Állam	Alap- szava- zatok	További szava- zatok	Össze- sen
Afganisztán	150	207	357
Albánia	150	157	307
Algéria	150	245	395
Amerikai Egyesült Államok	150	11 738	11 888
Angola	150	241	391
Arab Emírségek	000	000	000
Argentína	000	000	000
Ausztrália	150	925	1 075
Ausztria	150	502	652
Bahama-szigetek	000	000	000
Bahrein	000	000	000
Banglades	000	000	000
Barbados	150	199	349
Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaság	150	151	301
Belgium	150	747	897
Benin	000	000	000
Bhután	150	193	343
Bissau-Guinea	150	193	343
Bolívia	150	230	380
Botswana	000	000	000
Brazília	150	874	1 024
Bulgária	150	267	417
Burkina Faso	000	000	000
Burma	150	205	355
Burundi	150	193	343
Chile	150	402	552
Ciprus	150	193	343
Comore-szigetek	150	193	343
Costa Rica	150	243	393
Csád	150	201	351
Csehszlovákia	150	582	732
Dánia	000	000	000
Dél-Afrika	150	652	802
Demokratikus Jemen	000	000	000
Demokratikus Kambodzsa	000	000	000
Dominika	150	193	343
Dominikai Köztársaság	150	253	403
Dzsibuti	150	193	343
Ecuador	150	241	391
Egyenlítői Guinea	000	000	000
Egyiptom	150	326	476
Elefántcsontpart	150	326	476
Etiópia	000	000	000
Fidzsi-szigetek	150	207	357
Finnország	150	385	535
Franciaország	150	3 188	3 388
Fülöp-szigetek	150	430	580
Gabon	150	218	368

Állam	Alap- szava- zatok	További szava- zatok	Össze- sen
Gambia	150	199	349
Ghána	000	000	000
Görögország	150	159	309
Grenada	150	193	343
Guatemala	150	251	401
Guinea	150	207	357
Guyana	000	000	000
Haiti	150	203	353
Hollandia	150	936	1 086
Honduras	150	222	372
India	150	471	621
Indonézia	000	000	000
Irak	150	226	376
Irán	150	266	416
Írország	150	159	309
Izland	150	159	309
Izrael	150	243	393
Jamaica	150	230	380
Japán	150	5 352	5 502
Jemen	000	000	000
Jordánia	150	205	355
Jugoszlávia	000	000	000
Kameruni Egyesült Köztársaság	150	239	389
Kanada	150	1 650	1 800
Katar	150	193	343
Kenya	150	237	387
Kína	150	2 850	3 000
Kolumbia	150	340	490
Kongó	150	201	351
Koreai Köztársaság	150	340	490
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság	150	205	355
Közép-afrikai Köztársaság	150	199	349
Kuba	150	434	584
Kuvait	150	201	351
Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság	150	195	345
Lengyelország	150	737	887
Lesotho	150	193	343
Libanon	150	207	357
Libéria	150	243	393
Líbia	000	000	000
Liechtenstein	150	159	309
Luxemburg	150	159	309
Madagaszkár	150	210	360

Állam	Alap- szava- zatok	További szava- zatok	Össze- sen		Állam	Alap- szava- zatok	További szava- zatok	Össze- sen
Magyarország	150	387	537		Suriname Svájc Svédország Szamoa Szaúd-Arábia Szenegál Szingapúr Szíriai Arab Köztársaság Szomália Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö- vetsége Szudán Szváziföld Tanzániai Egyesült Köztársaság Thaiföld Togo Tonga Törökország Trinidad és Tobago Tunézia Uganda Új-Zéland Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Uruguay Vatikán Venezuela Vietnam Zaire Zambia Zimbabwe Zöld-foki-szigetek	150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150	205 691 779 193 207 232 291 232 197 4 107 263 355 230 299 208 193 159 203 230 245 159 151 214 159 251 216 326 355 193 193	355 841 929 343 357 382 441 382 347 4 257 413 205 380 449 358 343 309 353 380 395 309 301 364 309 401 366 476 505 343 343
Malawi	150	201	351
Malaysia	000	000	000
Maldív-szigetek	150	193	343
Mali	150	201	351
Málta	000	000	000
Marokkó	150	299	449
Mauritánia	000	000	000
Mauritius	150	220	370
Mexikó	150	319	469
Monaco	150	159	309
Mongólia	150	157	307
Mozambik	150	210	360
Nagy-Britannia és Észak-Írország	150	2 400	2 550
Nauru	150	193	343
Német Demokratikus Köztársaság	000	000	000
Német Szövetségi Köztársaság	150	4 212	4 362
Nepál	150	195	345
Nicaragua	000	000	000
Niger	000	000	000
Nigéria	150	290	490
Norvégia	150	399	549
Olaszország	150	1 915	2 065
Omán	150	193	343
Pakisztán	150	257	407
Panama	000	000	000
Pápua Új-Guinea	150	239	389
Paraguay	150	207	357
Peru	150	295	445
Portugália	150	159	309
Románia	150	313	463
Ruanda	150	201	351
Saint Lucia	150	193	343
Saint Vincent és Grenadine-szigetek	150	193	343
Salamon-szigetek	150	195	345
Salvador	150	245	395
San Marino	150	159	309
Sao Tomé és Príncipe	150	195	345
Seychelle-szigetek	150	193	343
Sierra Leone	150	201	351
Spanyolország	150	976	1 126
					ÖSSZESEN	24 450	79 924	104 374
Sri Lanka	150	263	413

E. MELLÉKLET

AZ IGAZGATÓK MEGVÁLASZTÁSA

1. Az igazgatókat és helyetteseiket a kormányzók írásbeli szavazással választják meg.

2. Szavazni jelöltpárosokra lehet. Minden jelöltpáros egy tag által igaz- gatónak kijelölt és egy ugyanazon vagy más tag által kijelölt helyettesből áll. E két személynek nem szükséges azonos állampolgárságúnak lennie.

3. Minden kormányzó az őt jelölő tagnak a D. melléklet szerinti összes szavazatát egyetlen jelöltpárosra adhatja le.

4. A 28 legtöbb szavazatot kapó jelöltpárost választják meg, feltéve, hogy egy jelöltpáros sem kapott az összes szavazat legalább 2,5 százalé- kánál kevesebb szavazatot.

5. Ha az első szavazási fordulóban nem választanak meg 28 jelöltet, akkor második fordulót kell tartani, amelyen csak az alábbi kormányzók szavaznak:

a) akik az első fordulóban meg nem választott jelöltpárosra szavaztak;

b) akiknek a szavazatai az e melléklet 6. xxxxxx szerint valószínűleg az összes szavazat 3,5 százaléka fölé emelték a valamely megválasztott jelöltpárosra leadott szavazatokat.

6. Xxxxx megállapítása során, hogy egy kormányzó által leadott szava- zatok valószínűleg az összes szavazat 3,5 százaléka fölé emelték a vala- mely megválasztott jelöltpárosra leadott szavazatokat, a szavazatarányból először is ki kell hagyni annak a kormányzónak a szavazatait, aki az érin- tett jelöltpárosra a legkevesebb szavazatot adta, majd annak a kormány- zónak a szavazatait, aki a második legkevesebb szavazatot adta, és így tovább, mindaddig, amíg eljutnak 3,5 százalékig vagy egy 3,5 százalék alatti, de 2,5 százalék fölötti számig, kivéve, hogy az a kormányzó, aki- nek a szavazatait be kell számítani ahhoz, hogy valamely jelölt szavazati aránya 2,5 százalék fölé kerüljön, úgy minősül, hogy az összes szavazatát

erre a jelöltpárosra adta, még ha e jelölt szavazati aránya ezáltal megha- ladja is a 3,5 százalékot.

7. Ha – bármely fordulóban – két vagy több azonos szavazatszámmal rendelkező kormányzó ugyanarra a jelöltpárosra szavazott, és a jelölt sza- vazati aránya valószínűleg e kormányzók egyikének vagy több, de nem az összes kormányzó szavazataival együtt haladta meg a 3,5 százalékot, akkor sorsolással kell eldönteni, hogy közülük ki vehet részt a következő fordulóban, amennyiben ilyen fordulót kell tartani.

8. Xxxxx meghatározására, hogy egy jelöltpárost a második fordulóban megválasztottak-e, és kik azok a kormányzók, akiknek szavazataival e jelöltpárost valószínűleg megválasztották, az e melléklet 4. és 5. b) pont- jában meghatározott minimális és maximális százalékokat, és az e mel- léklet 6. és 7. pontjában leírt eljárásokat kell alkalmazni.

9. Ha – a második forduló után – még nem választották meg a 28 jelölt- párost, akkor mindaddig ugyanilyen módszerrel további fordulókat tarta- nak, mindaddig, amíg 27 jelöltpárost megválasztanak. Ezután a 28. jelölt- párost a megmaradt szavazatok egyszerű többségével választják meg.

10. Ha egy kormányzó az utolsó fordulóban meg nem választott jelölt- párosra szavaz, az érintett kormányzó kijelölhet egy sikeres jelöltpárost – ez utóbbi egyetértésével – hogy az igazgatótanácsban képviselje a kor- mányzót kijelölő tagot. Ebben az esetben a melléklet 5. b) pontjában meghatározott 3,5 százalékos plafont nem kell alkalmazni az így kijelölt jelöltpárosra.

11. Amikor egy állam az e megállapodáshoz két igazgatóválasztás közötti időszakban csatlakozik, akkor bármely igazgatót kijelölheti, hogy

– ez utóbbi egyetértésével – az igazgatótanácsban képviselje. Ebben az esetben az e melléklet 5. b) pontjában meghatározott 3,5 százalékos pla- font nem kell alkalmazni.

F. MELLÉKLET

ELSZÁMOLÁSI EGYSÉG

Egy elszámolási egység értéke az alábbi pénznemegységek értékeinek összege az alábbi pénznemek bármelyikére átváltva:

USA-dollár	0,40
Német márka	0,32
Japán jen	21
Francia frank	0,42
Font sterling	0,050
Olasz líra	52
Holland forint	0,14
Kanadai dollár	0,070
Belga frank	1,6
Szaúdi rijál	0,13
Svéd korona	0,11
Iráni rijál	1,7
Ausztrál dollár	0,017
Spanyol peseta	1,5
Norvég korona	0,10
Osztrák schilling	0,28

Az elszámolási egység értékét meghatározó pénznemek jegyzéke és e pénznemek mennyiségei csak a kormányzótanács által minősített többséggel és a hatáskörrel rendelkező nemzetközi pénzügyi szervezet gyakorlatának megfelelően elfogadott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban változtatható meg.