TÁRSASHÁZ- KÖZÖSSÉGEK, LAKÁS-
TÁRSASHÁZ- KÖZÖSSÉGEK, LAKÁS-
SZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSA
KORSZERŰ BIZTOSÍTÁS KIEMELKEDŐ ELŐNYÖKKEL
Tartalomjegyzék
GB526 jelű Groupama Társasházközösségek és Lakásszövetkezetek biztosítási feltételei és ügyféltájékoztatója 3
I. Általános biztosítási feltételek 4
1. A szerződés alanyai 4
2. A biztostási szerződés létrejötte 4
3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 4
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 4
5. A biztosítási szerződés módosítása 4
6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 4
7. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 5
8. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 5
9. A biztosítási összeg, alulbiztosítottság 6
10. Az értékkövetés szabályai 6
11. Xxxxxxxxxxxx 0
12. A biztosító mentesülése 6
13. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások 7
14. A biztosító szolgáltatásai 7
15. A felek együttműködése 8
16. Egyéb rendelkezések 8
II. Különös biztosítási feltételek – Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás 10
1. A biztosítottak köre 10
2. A kockázatviselés helye 10
3. Biztosított vagyontárgyak 10
4. A biztosítási összeg meghatározása 11
5. Biztosítási események 11
6. Kizárások 14
7. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése 14
8. Épületkárokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések 14
9. Az ingóságok káraira vonatkozó kiegészítő rendelkezések 14
10. Káreseménnyel kapcsolatos xxxxxxxxx xxxxxxxx 00
III. Vezetéktörés miatti károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 16
IV. Üvegtörés miatti károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 16
V. Betöréses lopás- és rabláskárok fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 17
1. Betöréses lopás, vandalizmus 17
2. Rablás 20
VI. Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 20
1. Biztosított 20
2. Biztosítási esemény 20
3. Mentesülés 20
4. Kizárások 21
5. Önrészesedés 21
6. A kártérítés szabályai 21
7. A kárrendezés szabályai 21
8. Kárbejelentésre vonatkozó előírások 22
9. Az épülettulajdonosi kiegészítő felelősségbiztosítás jogvédelem biztosítási fedezetre történő kiterjesztésének feltételei 22
VII. Épület és épülettartozékok rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 23
1. Biztosítási események 23
2. A biztosító szolgáltatása 23
VIII. Kaputelefonok rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 24
1. Biztosítási esemény 24
2. A biztosító szolgáltatása 24
IX. Személyfelvonók rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 24
1. Biztosítási esemény 24
2. A biztosító szolgáltatása 24
3. Kizárások 24
X. Épülettartozékok lopásának fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 24
1. Biztosítási esemény 24
2. A biztosító szolgáltatása 24
3. A biztosító szolgáltatásának feltétele 24
XI. Felújítási munkák során keletkezett károk biztosítási fedezetre vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 24
1. Biztosítási esemény 24
2. A téríthetőség feltétele 24
3. A biztosító szolgáltatása 24
4. Kizárások 24
XII. Géptörés károk biztosítási fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 25
1. Biztosítási esemény 25
2. A biztosító szolgáltatása 25
3. Kizárások 25
XIII. A biztosított lakóépület rejtett hibáinak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 25
1. Biztosítási esemény 25
XIV. A biztosított garázsokban tárolt személygépjárművek és motorkerékpárok kárainak fedezetére vonatkozó
kiegészítő biztosítás különös feltételei 25
1. Biztosítási esemény 25
2. Biztosított vagyontárgy 25
3. Biztosítási összeg 25
4. A biztosító szolgáltatása 25
5. Kizárások 25
XV. Társasházi közös képviselők és társasházkezelő vállalkozások kiegészítő felelősségbiztosítására vonatkozó különös feltételek 26
1. A biztosított 26
2. A biztosítási szerződés hatálya 26
3. A biztosítási esemény 26
4. A kártérítés felső határa 26
5. Önrészesedés 26
6. A biztosító mentesülése 26
7. Kizárások 27
8. A biztosító szolgáltatása 27
9. Kárbejelentésre vonatkozó előírások 28
XVI. Lakásszövetkezetek kiegészítő felelősségbiztosítására vonatkozó különös feltételek 28
1. Biztosított 28
2. A biztosítási szerződés hatálya 28
3. A biztosítási esemény 28
4. A kártérítés felső határa 28
5. Önrészesedés 28
6. A biztosító mentesülése 28
7. Kizárások 29
8. A biztosító szolgáltatása 29
9. Kárbejelentésre vonatkozó előírások 30
XVII. „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatásra vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 30
1. Biztosítási esemény 30
2. Gyorsszerviz-szolgáltatás 30
3. Egyéb rendelkezések 31
XVIII. A biztosított lakástulajdonosok személyes tulajdonát képező ingóságok kiegészítő biztosításának különös feltételei 31
1. Biztosított 31
2. Biztosított vagyontárgyak 31
3. Biztosítási összeg 32
4. Kockázatviselés helye 32
5. Biztosítási események és biztosítási szolgáltatások 32
XIX. A biztosított lakástulajdonosok és a lakásban lakók balesetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei 32
1. Biztosított 32
2. Kedvezményezett 32
3. Fogalmak 33
4. Területi és időbeli hatály 33
5. Biztosítási esemény 33
6. A biztosító mentesülése 33
7. Kizárt kockázatok 33
8. Várakozási idő 34
9. A biztosító szolgáltatása 34
10. A biztosító teljesítése 35
11. A kiegészítő biztosítás megszűnése 35
XX. A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó
elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók) 36
Az OTP Csoport partnere
GB526 JELŰ GROUPAMA TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK
ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben megha- tározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét köve- tően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződés- ben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Az általános és különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általá- nos szerződési feltételeket.
Jelen általános biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Bizto- sító Zrt. (továbbiakban biztosító) GB526 jelű Társasházközösségek és Lakás- szövetkezetek biztosítási szerződéseire alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biz-
tosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biz- tosítási feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.
Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Az ajánlat, a kapcsolódó nyilatkozatok, a kötvény, az ügyféltájékoz- tató, az általános és különös biztosítási feltételek, valamint a zára- dékok a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12821/5 – Hatályos 2017. október 1-jétől visszavonásig.
Az alapbiztosításról és a választható kiegészítő biztosításokról az alábbi táblázat ad áttekintést:
Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás (az alapbiztosítás elemei) |
Tűz |
Villámcsapás (indukciós hatása is) |
Robbanás, robbantás |
Személyzet által irányított légi jármű által okozott károk |
Vihar |
Felhőszakadás |
Tetőbeázás, panel és/vagy blokk hézag beázás |
Termőtalaj és növényzet kára |
Jégverés |
Hónyomás |
Szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás és ismeretlen üreg beomlása |
Járművek ütközése |
Idegen tárgyak rádőlése |
Füst és hő okozta károk |
Árvíz |
Földrengés |
Választható kiegészítő biztosítások (igény szerint, külön díj ellenében) |
Vezetéktörés miatti károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás |
Üvegtörés kiegészítő biztosítása normál üvegezésre |
Üvegtörés kiegészítő biztosítása normál és különleges üvegezésre |
Betöréses lopás-, vandalizmus és rabláskárok fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás |
Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére és jogvédelmi szolgáltatásra történő kiterjesztésre vonatkozó kiegészítő biztosítás |
Épület és épülettartozékok rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás (zárcsere, zárjavítás, graffiti, belső sorompó rongálása, postaláda, szemétgyűjtő edény rongálása, kártevő állatok általi rongálás) |
Kaputelefonok rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás |
Személyfelvonók rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás |
Épülettartozékok lopásának fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás |
Felújítási munkák során keletkezett károk biztosítási fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás |
Géptörés károk biztosítási fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás |
Biztosított lakóépület rejtett hibáinak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás |
Garázsban tárolt személygépjárművek, motorkerékpárok kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás |
Társasházi közös képviselők és társasházkezelő vállalkozások kiegészítő felelősségbiztosítása |
Lakásszövetkezetek kiegészítő felelősségbiztosítása |
„Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatásra vonatkozó kiegészítő biztosítás |
Biztosított lakástulajdonosok személyes tulajdonát képező ingóságok kiegészítő biztosítása |
Biztosított lakástulajdonosok és a velük állandó jelleggel együttlakó személyek balesetére vonatkozó kiegészítő biztosítás |
I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
1. A szerződés alanyai
1.A. Szerződő
Az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszonya alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizetési kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilat- kozatok megtételére is.
1.B. Biztosított
Az egyes biztosítások biztosítotti körének meghatározását a különös felté- telek tartalmazzák. Ha a feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. A biztosított a szerződésbe nem léphet be.
1.C. Fogyasztó
Fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
1.D. Vállalkozás
Vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körében eljáró személy.
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.A. A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérke- zésétől számított 15 napon belüli időszak.
2.B. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfoga- dásáról és a fedezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt köt- vényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren- delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az elté- résre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.
2.C. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak meg- felelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére tör- tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létre- jöttéről kötvényt állít ki.
Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen általános szerződési feltételben foglaltaktól, a biz- tosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően mó- dosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító ja-
vaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
2.D. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási aján- lat visszautasítása esetén a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.
3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdő napján lép hatályba.
A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpontban, ennek hiányában az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadását követő nap 0 órájában kezdődik meg. A kockázat- viselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosí- tónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0 órája. Ameny- nyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biztosítónak vagy al- kusznak történt átadását követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadá- sát követő nap 0 óráját kell tekinteni.
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
4.A. A biztosítási szerződés tartama
A biztosítási szerződés határozatlan időre jön létre, kivéve, ha a felek azt a szerződésben foglaltak szerint határozott időre kötötték.
A tartamot a biztosítási ajánlat tartalmazza.
4.B. A biztosítási évforduló
A biztosítási évfordulót a szerződés (kötvény) tartalmazza, amely a kocká- zatviselés kezdetének időpontjával megegyező hónap, nap.
4.C. A biztosítási időszak
A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés esetén a szerződés tartamával egyezik meg.
5. A biztosítási szerződés módosítása
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti.
Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. A biztosítási kockázat jelentős nö- vekedése (6. pont), valamint a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés általános szerződés feltételtől való lényeges eltérése (2.X. xxxx) esetén a szerződés – a jelent pontban foglaltaktól eltérően – a vo- natkozó pontban meghatározott feltételek szerint módosítható.
6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudo- másszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az előző két bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
7. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítá- sok is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások a különös feltételekben sza- bályozottak szerint szűnnek meg. Az adott kiegészítő biztosítás megszűné- se az alapbiztosítást és a többi kiegészítő biztosítást – a különös feltételek eltérő rendelkezése hiányában – nem érinti.
7.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés
Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a bizto- sítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része meg- szűnik.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (például lízingbe vevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is át- száll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szer- ződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követő harminc napon belül írásban, harminc napos határidővel felmondhatja.
A szerződőnek, illetve biztosítottnak a jelen szabályzat 15.c. pontjában le- írtaknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény bekövetkezé- sének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsolatos válto- zásokat.
Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, illetve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, úgy a felek jogaira és kötelezettségeire a 6. pontban foglaltak az irányadók.
7.B. Évfordulóra történő felmondás
A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harminc napos felmondási idővel felmondhatják.
Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével szünteti meg a szerződést.
Az egy évnél rövidebb határozott időtartamra létrejött szerződés a lejárat időpontja előtt csak a felek közös megegyezésével szüntet- hető meg, írásban.
7.C. Díjnemfizetés
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a kö- vetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen el- teltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.
Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a foly- tatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyre- állíthatja (reaktiválás), feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biz- tosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfo- gadásáról a biztosító dönt.
7.D. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a bizto- sító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
7.E. Egyéb esetek
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles 8 napon belül kamatmentesen visszatéríteni.
A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszű- nését követő időszakra befizetett díjat a biztosító 8 napon belül kamat- mentesen visszafizeti.
8. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai
A biztosítási díj megállapításának az alapja a biztosítási összeg. A díjfizeté- si kötelezettség a szerződőt terheli.
A választható kiegészítő biztosításoknak külön díjtételük van, így a választott kiegészítő biztosítások díjával emelkedik az alapbiztosítás biztosítási díja. A díjfizetésre, a díjmódosítás módjára és idejére vo- natkozó szabályok a teljes szerződésre vonatkoznak, tehát a biztosí- tó az alapbiztosítással egységesen kezeli a választott kiegészítő biz- tosításokat, valamint azok díját.
A biztosító a biztosítás díját biztosítási időszakra állapítja meg.
A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
A szerződés éves díjfizetési gyakoriságú, azonban a szerződő ettől eltérő – havi, negyedéves, féléves – díjfizetési gyakoriságot is választhat.
A biztosítási díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz átutalási megbízással (csekkel).
A szerződő a biztosítási díjból díjkedvezményre jogosult az alábbi esetekben:
– Csoportos beszedési megbízással vagy banki átutalással történő díjfizetés esetén. A szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díj- kedvezményben részesül, melynek mértéke maximum 5%. Amennyiben ez OTP Bank Zrt. üzemeltetési számláról történik, akkor további 5% a a kedvezmény mértéke. A díjfizetés módjá- nak megváltoztatása esetén a kedvezményt elveszti. Banki xxxxx- hívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkö- rébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani.
– Éves, féléves vagy negyedéves gyakoriságú díjfizetés esetén. A kedvezmények maximális mértéke éves díjfizetésnél 10%, féléves díjfizetésnél 5% és negyedéves díjfizetésnél 3%. A kedvezmény mértéke csökken, ha a választott díjfizetési gyakoriságtól sűrűbb díjfizetéssel rendezi a díjat, illetve megszűnik, ha a díjfizetési gyakoriság havi díjfizetési gyakoriságra módosul.
– Amennyiben a szerződő OTP Lakástakarék szerződéssel rendelke- zik, akkor a kedvezmény mértéke maximum 3%. A szerződés megszűnésével a kedvezmény is megszűnik.
– Az alapbiztosításhoz külön díj ellenében kötött kiegészítő bizto- sítások esetén. A külön díj ellenében megkötött kiegészítő bizto- sítások számától függően 4 és 8 db között 2%, 8 db felett pedig 4% a kedvezmény maximális mértéke. A külön díj ellenében kö- tött kiegészítő biztosítások megszűnésével a kedvezmény mérté- ke a mennyiségnek megfelelően módosulhat, illetve megszűnik.
– A díjkedvezmények mértéke összesen nem haladhatja meg a 20%-ot. Amennyiben egy kedvezménnyel ezt a maximális mérté- ket eléri a szerződés, akkor az újabb kedvezmény már nem vehe- tő igénybe.
Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok meg- felelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a
befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeg- gel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt kö- vetkezett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítással levonja.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biz- tosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles 8 napon belül kamatmentesen visszatéríteni. A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj át- vételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyin- tézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban be- fizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj át- vételére nem jogosult, kivéve, ha a biztosítóval kötött egyedi megál- lapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt.
A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól a szerződőnek/biz- tosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.
9. A biztosítási összeg, alulbiztosítottság
A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa s egyben a bizto- sítási díj megállapításának alapja.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy ér- tékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túlbiztosítás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat meg- felelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá hely- reállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. Túlbiztosítás esetén a szerződő jogosult a vagyontárgyra megfizetett biztosítási díj és a vagyontárgy új értéke alapján számított biztosítási díj különbözetének visszatérítésére.
Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alulbiz- tosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy ér- tékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
Az egyes biztosítások biztosítási összegeit a szerződő határozza meg. A biz- tosítási összeg meghatározását a különös feltételek tartalmazzák.
Ha a biztosítási összeg egységek alkalmazásával kerül megállapításra, akkor a biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg, valamint a szer- ződő által választott egységek számának a szorzata.
A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti.
Ha a biztosítási szerződésben a biztosítási eseményenkénti szolgál- tatási limit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekö- vetkezésekor érvényes limitösszegig terjed.
A biztosító a kifizetett kártérítési összeggel nem csökkenti a biztosítási szer- ződés szerinti biztosítási összeget.
A különös feltételekben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsopor- tokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak:
– A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső ha- tára az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.
– A vagyontárgyak azonos értékelése alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a szerződő felek a vagyoncsoportra megjelölt biztosí- tási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely összeg egyben a bizto- sítási szolgáltatás felső határa is. A különböző vagyoncsoportokba tar- tozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva.
– A túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt
kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat meg- felelően kiegészíti. A biztosítási összeget a biztosító abban az eset- ben csökkentheti, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egy- idejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöl- tés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mel- lett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
10. Az értékkövetés szabályai
A biztosítási összeg értékének követése érdekében a felek megállapodnak a biztosítási összeg rendszeres, értékkövető változásáról (továbbiakban: a biz- tosítási összeg indexálása).
A biztosító az alábbi biztosítási, illetve szolgáltatási összegeket in- dexálja:
– az Épület és melléképület biztosítást;
– az Ingóság biztosítást;
– a biztosított lakástulajdonosok személyes tulajdonát képező ingó- ságokat;
– a Kiegészítő balesetbiztosítást;
– „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatást;
– Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítást;
– Vezetéktörés miatti károk fedezetére vonatkozó kiegészítő bizto- sítást;
– Üvegtörés miatti károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosí- tást;
– Betöréses lopás- és rabláskárok fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítást;
– Épülettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonatkozó kiegé- szítő biztosítást;
– A biztosított lakóépület rejtett hibáinak fedezetére vonatkozó ki- egészítő biztosítást;
– Társasházi közös képviselők és társasházkezelő vállalkozások ki- egészítő felelősségbiztosítását;
– Lakásszövetkezetek kiegészítő felelősségbiztosítását.
A biztosító a módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH index szorzata alapján számítja ki.
A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás al- kalmazását (biztosítási évforduló előtti 3. hónapot) megelőző 6 hó- napon keresztül havonta közzétett, egyéves (12 hónap) időszakra vonatkozó „Fogyasztói árindex”-ek átlaga, amelytől a biztosító 5% ponttal felfelé, illetve lefelé eltérhet. Az eltérést a biztosító a teljes lakásbiztosítási állomány előző naptári évi átlagkára (kárkifizetések, kártartalékok és a kár darabszámok hányadosa) alapján állapítja meg, melyről az értékkövetésről szóló értesítő levélben ad tájékoz- tatást. A biztosítási összeg indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával.
A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A biztosí- tási összeg értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a díj- változásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írás- ban értesíti a szerződőt.
Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kí- vánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.
11. Önrészesedés
A biztosító alapvetően önrészesedés nélkül téríti meg a károkat, azon- ban a felek ettől eltérő módon is megállapodhatnak. Ha a szerződés önrészesedéssel jött létre, akkor a biztosító a kártérítés megállapítá- sánál minden esetben levonja az önrészesedést, amelynek káresemé- nyenkénti összegét a szerződésben (kötvényen) kell feltüntetni.
12. A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással
– a szerződő fél vagy a biztosított;
– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben megha- tározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk; vagy
– a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosí- tott vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja
okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A biztosító fizetési kötelezettsége alóli mentesülése megállapítottnak te- kinthető, ha a szerződőt (biztosítottat), vagy valamely, fenti pontokban megjelölt személyt az okozott kár vagy a kártérítés megállapítása során el- követett csalás vagy csalás kísérlete miatt jogerősen büntetésre ítélték.
13. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások
a. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a követke- zőkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összegfüggésben (ezek következményeként) a különös feltételek szerinti biztosítási események valamelyike kö- vetkezik be:
– harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;
– felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelen- tett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy el- bocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek meg- mozdulásai;
– a lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb ha- sonló hatások következtében állottak be;
– a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy su- gárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károk;
– a biztosított, jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb szer- ződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kö- telezettségeken alapuló károk;
– a biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződé- si feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító kö- teles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasí- tani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifize- tésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által beve- zetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.
b. A különös biztosítási feltételek további kizárásokat tartalmaz- hatnak.
14. A biztosító szolgáltatásai
a. A biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a kárbejelentés bizto- sítóhoz történő beérkezésétől számított 15 napon belül a biztosított részére a teljesítés időpontjában Magyarországon érvényben lévő pénznemben, banki átutalással fizeti meg. Ha a szerződő (biztosí- tott) igazoló okiratot (hatósági bizonyítványt, határozatot stb.) tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. számlaszám megadása), úgy a 15 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó okirat, nyilatkozat a biz- tosítóhoz beérkezik. A szerződő (biztosított) kérheti, hogy a biz- tosítási szolgáltatást postai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 15 napos teljesítési határidőbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be.
b. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosítási ese- mény történt és a jogalap tisztázott, a biztosított kérésére a biztosító a
várható szolgáltatási összegnek a különös feltételekben meghatározott mértékéig kárelőleget folyósíthat.
c. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállí- tásához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszün- tetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtéríté- sére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az ál- talános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege ki- számítható.
d. A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülmé- nyeire, a bizonyítási teherre, és a rendeltetésszerű joggyakorlás követel- ményére is figyelemmel – a különös biztosítási feltételekben felsorolt iratokon túl – az alábbi iratok bemutatását kérheti:
– a bekövetkezett károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumok;
– hatóság részére történő bejelentések;
– hatósági bizonyítvány, igazolás, szemlejegyzőkönyv, határozat;
– ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap;
– tételes költségvetés, tételes árajánlat;
– különböző beszerzési, szolgáltatási számlák;
– felelősségi kárigényt igazoló dokumentumok;
– felelősségi károkozást elismerő nyilatkozat;
– bérleti szerződés, kölcsön szerződés, felelős őrzésre vonatkozó doku- mentumok (bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a vagyon- tárgy tulajdonosának megnevezésével;
– garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok;
– jogerős hagyatékátadó végzés;
– alapító okirat, közgyűlési határozat;
– lakásszövetkezeti alapszabályzat, lakásszövetkezet határozata;
– írásbeli kárbejelentés a kár okának, mértékének, időpontjának fel- tüntetésével;
– műszaki tervek, műszaki leírások, szakvélemények, igazságügyi szak- értői vélemény;
– szakhatóságok jegyzőkönyvei;
– meghatalmazás a biztosító felé történő ügyintézésre, amennyiben a meghatalmazás kiterjed a szolgáltatási összeg felvételére is, arról kifejezetten rendelkezni kell a meghatalmazásban;
– áfafizetési kötelezettséggel, illetve áfa mentességgel kapcsolatos do- kumentum, beleértve az adószám/adóazonosító jel közlését is;
– különböző vizsgáltok jegyzőkönyvei;
– a biztosítás vállalásához, a biztosító szolgáltatási teljesítéséhez szük- séges fotók.
A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse – a károk és költségek igazolására joga van az előbbiekben felsorolt okiratokon kívül más dokumentumokat, okiratokat is benyújtania a biztosítóhoz.
e. A biztosító az előbbi pontokban megnevezettek közül csak azon iratok, dokumentumok biztosító részére történő benyújtását kérheti, amelyek a jogalap elbírálásához, és a feltételekben vállalt biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításához szükségesek.
f. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgátlatást köteles vissza- téríteni.
g. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyúj- tották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvénye- síthet. A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének. E rendelkezésre te-
kintettel a szerződő, biztosított 15 napon belül köteles bejelen- teni, ha más biztosítóval olyan érdekre is szóló biztosítási szerző- dést kötött, amelyre jelen általános szerződési feltétel alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed.
15. A felek együttműködése
a. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kér- déseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlé- si kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyá- sa önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
c. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biz- tosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem je- lentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hi- vatkozhat.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
d. A biztosítási eseményt a tudomást szerzéstől számított 2, balesetbizto- sítási szolgáltatásnál pedig 8 munkanapon belül írásban, e-mailen, elektronikusan a biztosító honlapján, telefonon vagy személyesen be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tar- talmának ellenőrzését. Felelősségbiztosítás esetén a biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kap- csolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a szerződőt (biztosítottat) terheli.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a jelen pontban megadott határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szüksé- ges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartal- mának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kö- telezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlen- né válik.
A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5 munkanapig a biztosított vagyontárgy ál- lapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempont- jából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munka- napon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intéz- kedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban meg- őrizni. A tárolás többletköltségei a biztosítót terhelik.
e. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí-
tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a különös feltétel szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költsé- gei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
f. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, óvórend- szabályok, hatósági határozatok, a biztosított felügyeleti szervének uta- sításai és a biztosító általános, különös vagy kiegészítő feltételeiben rög- zített előírásai mindenkor irányadók. A tűzesetet, a robbanást a tűzol- tóságnak, a betöréses lopást, a rablást és a vandalizmust viszont a ren- dőrségnek is be kell jelenteni
g. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének füg- getlen szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költsé- gei egyéb megállapodás hiányában a megbízót terhelik.
16. Egyéb rendelkezések
A szerződő, a biztosított, illetve a biztosító a jognyilatkozatait írásban kö- teles megtenni. A szerződés hatálya alatt a szerződő (biztosított) nyi- latkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely ügyfélszolgálati irodájába vagy a biztosító postacímére (1380 Budapest, Pf. 1049) beérkezik. E rendelkezéseket kell alkal- mazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.
16.A. Megtérítési igény
A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennma- radnak, és e követelést biztosítják.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függő- vé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
16.B. Elévülés
Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény 2 év alatt évül el. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.
16.C. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált társasházbiztosítási termék korábbi feltételétől, valamint a ko- rábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a GB526 jelű Társashá- zak és Lakásszövetkezetek Biztosítás jelen feltételei több ponton el- térnek. Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat jelen általános szerződési fel- tétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk, hogy a GB526 jelű Társasházak és Lakásszövetkezetek Biztosítás előző feltételeitől jelen feltétel az alábbiakban tér el lé- nyegesen:
– kikerült a feltételből az avult értéken történő szolgáltatásszű- kítés;
– a túlbiztosításra vonatkozó rendelkezés kiegészült azzal, hogy a szerződő jogosult a biztosítási érdek értékét meghaladó részre ki- számított biztosítási díj visszatérítésére;
– felsorolásra kerültek az igénybe vehető kedvezmények és azok igénybevételének feltételei;
– az értékkövetésnél figyelembe vett indexmérték meghatározása változott;
– a biztosító nem köti a teljesítendő szolgáltatás mértékének meg- határozását és esedékességét a bejelentett káresemény tekinte- tében a vádirathoz, a büntetőeljárás során hozott nyomozó ha- tósági, jogerős bírósági határozathoz;
– pontosította a biztosító a baleset esetén a ruházatban bekövet- kezett kár megtérítésének szabályait;
– pontosította a biztosító a versenyszerűen végzett sporttevékeny- ség kizárásának esetét;
– pontosította a biztosító a legalább 28 nap folyamatos baleseti
eredetű táppénzes (beteg)állomány fennállása esetén nyújtandó szolgáltatást.
16.D. Biztosítónk legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.
ALAPBIZTOSÍTÁS
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biz- tosítási feltételek vonatkoznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az
általános biztosítási feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosí- tási feltételek rendelkezése az irányadó.
II. KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK – TŰZ ÉS KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK ALAPBIZTOSÍTÁS
1. A biztosítottak köre
Biztosított a szerződésben – biztosítottként – feltüntetett:
− társasházközösség vagy
− lakásszövetkezet.
Az épület egészére (közös és külön tulajdonú épületrészek összessé- gére) kötött szerződés esetén biztosítottnak minősülnek továbbá:
− a társasházközösséget alkotó albetétek tulajdonosai, tulajdoni hánya- duk arányában;
− a tulajdonnal rendelkező lakásszövetkezeti tagok.
2. A kockázatviselés helye
A kockázatviselés helye – feltéve, ha a különös feltételek vagy záradékok eltérően nem rendelkeznek – a biztosítási szerződésben (kötvényen) cím – hiányában a helyrajzi szám – szerint megjelölt telek (telkek) és az azon (azo- kon) lévő
a. többlakásos lakóépület(ek);
b. melléképület(ek);
c. építmény(ek).
3. Biztosított vagyontárgyak
3.A. Közös tulajdon biztosítása esetén
A biztosított vagyontárgyak
a. Társasházak esetében az alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt, vagy lakásszövetkezetek esetében az alapszabály szerint a szövet- kezet vagy a tagok közös tulajdonában lévő épületrészek, szerkezeti és gépészeti elemek.
b. A lakóközösség közös tulajdonában lévő, a biztosított épület szerkezeti elemeihez rögzített tartozék, amely az épület rendeltetésszerű működ- tetéséhez szükséges.
c. A kockázatviselés helyét képező telken található, a társasházi vagy a lakásszövetkezeti lakóközösség közös tulajdonát képező lábonálló nö- vényi kultúrák, kerti berendezések és felszerelési tárgyak az épü- let biztosítási öszszegének 0,1%-ig, de maximum 500 000 Ft-ig, amennyiben nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön megnevezett vagyontárgyak közé.
Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem rendelke- zik a közös tulajdonban lévő épületrészekről, szerkezeti és gépésze- ti elemekről, akkor ezen vagyontárgyak a következők:
Épületrészek
– alap-, fő-, határoló- és válaszfalak, födémek, kémények;
– külső homlokzatvakolatok lábazattal;
– tetőszerkezet és tetőfedés;
– belső csapadékelvezető rendszer, ereszcsatornák. Közös használatra szolgáló helyiségek
– padlás és pincetérség;
– mosókonyha, szárítóhelyiség;
– közös fürdőszoba, mosdó és WC;
– gyermekkocsi és kerékpártároló. Közös használatra szolgáló területek
– kapualj, lépcsőház;
– folyosó, függőfolyosó.
Közös használatra szolgáló helyiségek és területek burkolatai. Központi berendezések
– központi fűtő-, hűtő- és melegvíz szolgáltató berendezés a hoz- zátartozó szerelvényekkel beleértve a napkollektort, valamint más megújuló engergiát felhasználó műszaki rendszerek gépei,
berendezései, felszerelései, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket;
– víz-, csatorna- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt;
– elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer, beleértve a nap- elemet, valamint más megújuló engergiát felhasználó műszaki rendszerek gépei, berendezései, felszerelései ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt;
– központi antenna és erősítő-berendezés, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt és csatlakozóját;
– kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
– személy- és teherfelvonó;
– háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés, ide nem értve a moz- gatható szeméttárolókat;
– több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron be- lüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berende- zés.
Építmények (kerítés, kapu, támfal, gépkocsi bejáró, járda, úszómeden- ce a fedése nélkül), amennyiben ezek nem minősülnek külön tulaj- donnak.
3.B. Külön tulajdon biztosítása esetén
A biztosított vagyontárgyak a lakások és az épületrészek, amelyek társasházak esetében az alapító okirat szerint a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak vagy lakásszövetkezetek esetében az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a lakásszövetkezeti tagok tu- lajdonában vannak.
Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem rendelke- zik a külön tulajdonban lévő épületrészekről, a biztosított vagyon- tárgyak a következők:
– lakáson belüli – épületszerkezeti elemhez rögzített – burkolatok, álmennyezetek, galériák, nyílászárók, redőny, reluxa, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt;
– beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, amelyek káro- sodás nélkül eredeti helyükről nem mozdíthatók el, adott feladat ellátására építették be (pl. kamraszekrény, falnyílás kitöltése cél- jából az adott helyre beépített önálló teherviselő elemek nélkül beépített szekrény, stb.);
– elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetve a kapcsolójától kezdődő szakaszon (mért szakasz) a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, villanytűzhely, vil- lanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők;
– a lakás gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáz- tűzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gázkonvektorok;
– a lakás vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, vala- mint a fűtését szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérő- műszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberendezések;
– védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló.
3.C. Ingóságok
A biztosítási fedezet kiterjed a biztosítási ajánlaton feltüntetett összeg- határig a társasház közös, illetve a lakásszövetkezet tulajdonába tartozó, a kockázatviselés helyén tárolt ingóságokra, műszaki berendezésekre, gépekre, eszközökre, készpénzre a szerződésben meghatározott li- mitig.
3.D. Nem biztosított vagyontárgyak
– a fóliasátor;
– az üveg- és hajtatóház;
– a földbe vájt, kikövezetlen falú építmény;
– okiratok, kéziratok, tervek, dokumentációk, adathordozókon tá- rolt adatok, programok;
– értéktárgyak (nemesfémek és azok felhasználásával készült va- gyontárgyak, képző-, ipar- és népművészeti alkotások, antik tár- gyak, kézi csomózású szőnyegek);
– hitelkártya, takarékbetétkönyv, takarékkötvény, értékpapír, ér- tékcikk;
– gépjárművek, motoros meghajtású járművek és azok tartalék al- katrészei.
4. A biztosítási összeg meghatározása
4.A. Épületek, épületrészek, építmények
A biztosításra kerülő épülettel, épületrésszel, építménnyel megegyező mé- retű, szerkezetű, kivitelű, azonos építési anyagok, épületgépészeti, épület- berendezési és épület-felszerelési tárgyak felhasználásával készített épület, épületrész, építmény építési költsége a biztosítási összeg meghatározásá- nak alapja. A biztosítási összeg meghatározásához az ajánlattétel időpont- jában érvényes átlagos építőipari anyagárakat és az építőipari szolgáltatá- sok átlagos értékét kell figyelembe venni, beleértve a tervezési, engedélye- zési és szállítási költségeket is. A telek árát a biztosítási összeg megállapí- tásánál nem kell számításba venni. A biztosító javaslatot tehet arra a bizto- sítási összegre, ami mellett nem érvényesíti az esetlegesen fennálló alulbiz- tosítottság jogkövetkezményét.
Amennyiben a szerződő a biztosító által javasoltnál kisebb értékkel hatá- rozza meg a jelen vagyoncsoport biztosítási összegét, ezt a tényt a szerző- dés záradéka tartalmazza.
A javasolt biztosítási összeg megállapításának alapja, a biztosításra kerülő épület(ek), épületrészek ajánlattétel időpontjában meglévő hasznos alapte- rülete és az ajánlattétel időpontjában a kockázatviselés helyére – a biztosí- tó által – meghatározott m2-re vetített átlagos újraépítési költség. A hasz- nos alapterületet társasházak esetében az alapító okiratban vagy lakásszö- vetkezeteknél az alapszabályban szereplő négyzetméter értékek alapján, il- letve ezek hiányában a kockázatviselés helyén elvégzett kockázatfelmérés alapján kell meghatározni.
A hasznos alapterület kiszámításához 100%-kal szükséges számítás- ba venni az albetétek (lakások alapterületét és a vállalkozás céljára használt helyiségek alapterületét) és 50%-kal szükséges számításba venni a kizárólagos tulajdonú, valamint a közös tulajdonú tárolók és közös használatú helyiségek alapterületét.
4.B. Ingóságok, műszaki berendezési, felszerelési tárgyak, gépek, eszközök
A biztosítási összeg a szerződő által megjelölt értékben kerül meghatá- rozásra az ajánlati részletezésnek megfelelően. A biztosítási összeg megha- tározásánál a teljes biztosítottság érdekében, a szerződésben megjelölt kockázatviselési helye(ke)n, az ajánlattétel időpontjában ténylegesen meg- lévő – ott tartott –, az adott vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyaknak az ajánlattétel időpontjában érvényes, a vagyontárgyak új állapotban történő beszerzési árát kell figyelembe venni.
5. Biztosítási események
5.A. Tűz
Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A biztosító nem téríti meg:
a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat formájában bekövetkező károkat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznek, mert tűz esemény következett be;
b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- kat;
c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat;
d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos tüzet, hőt, vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elekt- romos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész elektromos hálózatának a mérőóra
utáni szakaszában – keletkezett tűzkárokat.
e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be.
„A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok:
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.
„Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése „A”) tűzveszé- lyességi osztályba tartozik:
– az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra;
– az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C;
– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%.
– az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.
„Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osz- tályba tartozik:
– az a por, amely levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet;
– az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C;
– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb.
– az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a. pont- ban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység köz- ben ezek az anyagok tűz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elő.
5.B. Villámcsapás
Villámcsapás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapó- dó villám erő- és hőhatása okoz a biztosított épületekben, építményekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve, ha az épületbe becsa- pódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyak- ban okoz kárt.
A biztosító megtéríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatá- sára a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és be- rendezésekben ideértve a biztosított épület/épületrész elektromos hálóza- tának a mérőóra utáni szakaszában keletkezett károkat. A biztosító nem téríti meg a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatóságilag elő- írt villámhárító rendszer hiánya, vagy a meglévő villámhárító rend- szer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett.
5.C. Robbanás, robbantás
A gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövet- kező erő-megnyilvánulás, mely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Egy tartály (kazán, csővezeték) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha
falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyo- máskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Ha egy tartály belsejében a robba- nást kémiai reakció idézi elő, akkor a tartályban keletkező károkat a bizto- sító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét.
A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
a. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáz- nyomás miatt keletkeznek;
b. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centri- fugális erő, csőtörés) következtében keletkeznek;
c. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek;
d. légi járművek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.
5.D. Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása és ezen események miat- ti tűz vagy robbanás
5.E. Vihar
Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 15 m/sec sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyak- nak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz.
Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon, keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz.
A biztosító nem téríti meg:
a. a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkezett károkat;
b. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, hó) által az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károkat;
c. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő be- áramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar követ- keztében keletkeztek;
d. az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkezett, illetve az ezeken keresztül be- áramló csapadék által okozott károkat;
e. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.
5.F. Felhőszakadás
Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket az inten- zív csapadékból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolás- sal, elöntéssel – ideértve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.
A biztosító megtéríti a felhőszakadásnak minősülő csapadékvíz miatt a biz- tosítottak tulajdonában lévő telek termőtalajában, valamint az oda telepí- tett növényzetben keletkező károkat is.
A biztosító nem téríti meg:
a. a talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára szolgáló helyisé- gekben lévő vagyontárgyakban keletkezett károkat;
b. az időjárási viszonyok következtében a talajban évek alatt kelet- kező károkat (talajerózió);
c. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező ká- rokat;
d. a felhőszakadás miatti belvíz által okozott károkat;
e. az épületek külső vakolatában és festésében keletkező károkat;
f. a gombásodás és penészedés formájában keletkező károkat.
5.G. Tetőbeázás, panel és/vagy blokk hézag beázás
A biztosító megtéríti a:
– biztosított épület utolsó szintjén található helyiségek festésében, mázo- lásában, tapétázásában, belső burkolatában keletkező csapadékvíz által okozott beázási károkat helyiségenként és biztosítási időszakonként egy alkalommal;
– panelek és/vagy blokkok illesztési hézagain bejutott csapadékvíz által a biztosított épület helyiségeinek festésében, mázolásában, tapétázásá- ban, belső burkolatában okozott beázási károkat helyiségenként és biz- tosítási időszakonként egy alkalommal.
A biztosító szolgáltatásának feltétele a tetőbeázás, illetve a panelek és/vagy blokkok hézagain keresztül történő beázás miatt kárese- ményt kiváltó ok megszüntetése. A biztosító kérheti a hiba kijaví- tását igazoló dokumentumok bemutatását.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a beázási károk amiatt kö- vetkeztek be, hogy:
– a tetőszerkezet és/vagy a tetőfedés kivitelezése nem a hatályos építészeti szabályoknak megfelelően történt, vagy mert a tető- szerkezet és/vagy a tetőfedés szükséges karbantartását elmulasz- tották;
– a panelek és/vagy blokkok illesztéseit, hézagainak tömítését nem a hatályos építészeti szabályoknak megfelelően készítették, vagy azok szükséges karbantartását elmulasztották, illetve szakszerűt- lenül végezték.
A biztosító nem téríti meg:
a. a beázási ok megszüntetését célzó munkálatokkal kapcsolatos károkat és költségeket;
b. a talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára szolgáló helyisé- gekben lévő vagyontárgyakban keletkezett károkat;
c. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező ká- rokat;
d. a felhőszakadás miatti belvíz által okozott károkat;
e. az épületek külső vakolatában és festésében keletkező károkat;
f. a gombásodás és penészedés formájában keletkező károkat.
5.H. Jégverés
Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.
A biztosító a biztosított épületekben (építményekben) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetőket, illetve az ideiglenes fedé- seket (pl. fólia, ponyva) – keletkezett, valamint a megrongált tetőn ke- resztül beáramló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg.
A biztosító nem téríti meg:
a. az üvegezett felületekben, valamint nyílászárók üvegezésében keletkezett töréskárokat;
b. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának el- mulasztása miatt következtek be;
c. az épületek homlokzatainak – káridőponthoz képest – 15 évnél régebben készített vagy 15 évnél régebben felújított külső bur- kolatában, vakolatában, festésében keletkezett jégverés károkat.
5.I. Hónyomás
Biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlett hó sta- tikus nyomása, valamint a lecsúszó hó és jég miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés.
A biztosító a biztosított vagyontárgyakban – kivéve a hideg- és meleg- ágyak üvegezését, az üvegtetőket, illetve az ideiglenes fedéseket (pl. fólia, ponyva) – keletkezett károkat téríti meg.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás által meg- rongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapa- dék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
A biztosító nem téríti meg:
a. az üvegezett felületekben, valamint a nyílászárók üvegezésében keletkezett károkat;
b. az esővíz elvezető csatornákban, hófogókban keletkezett káro- kat;
c. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő mére- tezése vagy karbantartásának elmulasztása miatt következtek be.
5.J. Szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás és ismeretlen üreg be- omlása
a. Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekinteni azo- kat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülő), elmozduló szikladarab, kőzetdarab, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.
A biztosító nem téríti meg a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat, továbbá
a támfalakban, a mesterséges rézsűkben és egyéb, a jelen 5.X.x. xxxxxxx megnevezett biztosítási események bekövetkezését megakadályozni hivatott műtárgyakban keletkezett károkat.
b. Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelye- ket a felszíni talajrétegek lejtőirányú lassú vagy hirtelen bekövetkező el- mozdulása okoz.
A biztosító nem téríti meg az épületek (építmények) alatti feltöl- tések ülepedése, illetve az alapok és padozatok alatti talajsüllye- dés miatt keletkezett károkat, továbbá a támfalakban, a mester- séges rézsűkben és egyéb, a földcsuszamlás bekövetkezését meg- akadályozni hivatott műtárgyakban keletkezett károkat.
c. Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot külső erő- hatás miatti megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.
Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, a biztosított és a hatóságok által nem ismert vagy a hatóságok által nincs feltárva.
A biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben vagy elhagyott bányákban történt.
5.K. Járművek ütközése
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek (építmények) – ide- értve a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakat is – és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), melyet sínen közlekedő vagy közúti jármű nekiütközése okozott.
A biztosító nem téríti meg:
a. az olyan járművek által okozott károkat, amelyeket a biztosított, a biztosított hozzátartozója, a biztosított épület (építmény) haszná- lója vagy ezek hozzátartozója, illetve munkavállalója üzemeltet;
b. a járművekben keletkezett károkat.
5.L. Idegen tárgyak rádőlése
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek (építmények) – ide- értve a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakat is – és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), melyet ide- gen vagyontárgynak ezen vagyontárgyakra történő rádőlése okozott.
Idegen vagyontárgy az a vagyontárgy, amely a káresemény időpontjában nem volt a biztosított tulajdonában, illetve használatában, továbbá az ame- lyet nem bérelt, kölcsönzött, illetve nem az ő érdekében használtak fel és amely nem a kockázatviselés helyén volt elhelyezve.
5.M. Füst és hő okozta károk
A biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító berendezésekből hirtelen, rendeltetésszerűen kiáramló füst és hő hatására a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
a. magában a füstöt, illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezé- sekben) keletkeztek;
b. a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk;
c. a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyak- ban keletkeztek.
5.N. Árvíz
Biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű ter- mészetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azok- ba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körül- mények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázat- viselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 mé- teren belül jelentkező fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is, amennyi- ben azok az árvíznek minősülő biztosítási eseménnyel összefüggésben ke- letkeznek.
Nem minősül árvíz biztosítási eseménynek és ezért a biztosító nem téríti meg:
– a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Víz- ügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá
– a talajvíz;
– a belvíz;
– az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletke- ző elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi ká- rosodásokat is.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást az árvízzel kapcsolatos azon költ- ségekre, amelyeket a biztosított részére, mint árvízkárosultnak a különböző hatóságok, szervezetek az árvízkárok helyreállításával kapcsolatban kifizetnek, illetve kifizethetnek, ha azt az árvízkárosult igényli.
A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés létrejöttétől számí- tott 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekö- vetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem ter- jed ki.
Fogalmi meghatározások
Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, ame- lyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvíz- szint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a meder- ből kilépő víz szabadon elöntheti.
Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabá- lyozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;
– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;
– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;
– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi me- dertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, ame- lyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.
Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítmé- nye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát bizto- sítja, illetve szolgálja.
5.O. Földrengés
Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatvise- lés helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) skála VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó földrengés okoz károsodást a biztosított vagyontár- gyakban.
Európai Makroszeizmikus Skála
Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény, tényező (műszaki hiányosság vagy karbantartás elmu- lasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tar- tása miatti körülmény) is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mér-
tékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.
Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azo- nos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő érték- növekedést a szolgáltatási összegből levonja.
A földrengés biztosítási eseményre a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező földrengés biztosítási eseményre a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki.
6. Kizárások
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon, valamint az egyes biztosítási eseményeknél meghatározott kizárásokon túl- menően a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – tekintet nélkül a keletkezés okára – nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:
a. a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányos- ságok miatt keletkeztek, melyekről a biztosított (szerződő) tudott vagy az általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett;
b. bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költ- ségek.
7. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése
a. A biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a biztosítási szol- gáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyoncsoportok- ra (vagyontárgyakra) vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik. A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét.
b. Nem vizsgálja a biztosító az esetleges alulbiztosítottságot az épületek, épületrészek és az építmények tekintetében abban az esetben, ha szer- ződéskötéskor a biztosítási összeg a biztosító által ajánlott négyzetmé- terenkénti egységár alkalmazásával került megállapításra és a szerződő fél a hasznos alapterületet a valóságnak megfelelően határozta meg. A biztosított ingóságok esetében a biztosító vizsgálja az alulbiztosítottsá- got. Eltekint a biztosító az alulbiztosítottság vizsgálatától minden olyan esetben, amikor a kárösszeg nem éri el a károsodott vagyoncsoport biz- tosítási összegének 5%-át.
c. A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illet- ve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a va- gyontárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak biztosítási értékét elérik, vagy meghaladják.
d. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak káro- sodása esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, pa- raméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.
e. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen vagyontár- gyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt olyan mértékben té- ríti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jogszabályok alap- ján azt megfizetni tartozik.
f. Muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak (falfestmények, szobrok stb.) esetén a biztosító a kárösszeg megállapításánál a restau- rálási (helyreállítási) költségeket, de maximum a biztosítási esemény be- következésének időpontjában megállapítható forgalmi értéket veszi alapul.
g. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrésze- it is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyon- tárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisü- lése miatt elszenvedtek. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be, továbbá az úgynevezett előszereteti értékre sem.
h. A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított szolgáltatási összeget minden esetben csökkenti:
– az értéket képviselő maradványok értékével;
– azon összegekkel, amelyek a biztosított részére harmadik sze- mély által bármilyen jogcímen eszközölt kifizetések alapján megtérülnek;
– az önrészesedés összegével, abban az esetben, ha önrész alkal- mazására a biztosítási szerződésben külön megállapodás történt;
– azzal az összeggel, melyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet;
– az esedékessé vált díjtartozással, de ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjjal.
i. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívűl más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a bizto- sító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.
8. Épületkárokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések
a. A szerződés alapján a biztosító megtéríti biztosítási események által okozott károk káridőponti, új értéken számított helyreállítási költségeit. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más ká- rosító esemény, tényező (műszaki hiányosság vagy karbantartás elmulasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tartása miatti körülmény) is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.
Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a szolgáltatási összegből levonja.
b. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a vállalkozói tevékeny- ség céljára használt helyiségekben keletkező azon közvetlen és következményi károkra, amelyek a szóban forgó helyiségekben folytatott vállalkozói tevékenységgel összefüggésben keletkez- nek, kivételt képeznek a társasház közös tulajdonában, vagy a lakás- szövetkezeti közös tulajdonban lévő épület-tartószerkezetek, épületré- szek, épületgépészeti berendezések és épületgépészeti felszerelések kárai.
c. Totálkár esetén a kártérítési összeg megállapításának alapja a károso- dott épülettel azonos épület káridőponti újraépítésének költsége.
d. Részkároknál a szolgáltatás alapját a károsodott épületrészek káridő- ponti állapotának helyreállítási költségei képezik.
e. Ha a biztosított épületen vagy épületrészen belül a helyiség
– mennyezetének és egyik oldalfalának;
– vagy két oldalfalának
festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.
Lépcsőházak esetében a biztosító a lépcsőkar(ok), valamint az ezt (ezeket) határoló falsíkok két egymást követő lakószint vagy két egymást követő lépcső pihenőszint közé eső szakaszát tekinti egy helyiségnek. A lépcsőhá- zakhoz kapcsolódó helyiségeket (pl. folyosó, kapubejárat és lépcsőház kö- zötti előtér stb.) függetlenül attól, hogy nyílászáróval vagy szabad nyílással kapcsolódnak a lépcsőházhoz, külön helyiségeknek kell tekinteni.
9. Az ingóságok káraira vonatkozó kiegészítő rendelkezések
A biztosítási szerződés alapján a biztosító megtéríti a károsodott vagyon- tárgy új állapotban való beszerzési értékét (árát), illetve a biztosítási ese- mények által okozott károk javítással történő helyreállításának költségeit. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény, tényező (műszaki hiányosság vagy karbantartás elmu- lasztása) is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azo- nos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon már nem állítható
helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő érték- növekedést a szolgáltatási összegből levonja.
A térítés a kár időpontjában érvényben lévő árak és költségek alapján tör- ténik.
10. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése
10.A. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási ese- mények bekövetkezése során, illetve azzal kapcsolatban felmerült és iga- zolt, a következőkben felsorolt költségeket:
a. a kárenyhítés költségeit: az oltás és mentés költségeit, beleértve az ide- gen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett (szervezet vagy személy) szolgáltatásaival kapcsolatos költsé- geket;
b. a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy el- szállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepíté- si, vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedéssel kap- csolatban merültek fel.
A kárenyhítés költségei (a. és b. pont) a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy(ak) káridőponti értékénél ki- sebb, a biztosító a jelen pont szerinti költségeket olyan arányban kö- teles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy(ak) kár- időponti értékéhez aránylik.
10.B. Ha a biztosítási események miatt az épület – a biztosító megítélése szerint is – lakhatatlanná vált vagy árvízveszély miatt kiköltözést rendelnek el, a biztosító megtéríti:
– A bérbe adott épületek, helyiségek esetében a tényleges bérleti díj ki- esést legfeljebb 120 napig, de maximum 800 000 Ft-ig.
– Ha a biztosítási szerződés a külön tulajdonban lévő épületrészekre is vo- natkozik:
– az elrendelt kiköltözés esetén a kiköltözködéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig az ideiglenes lakások indokolt és iga- zolt többlet bérleti díjait az épület biztosítási összegének 2,5%-áig, ezen összegen belül külön tulajdonban lévő lakáson- ként (albetétenként) maximum 500 000 Ft-ig;
– kiköltözés költségeit a teljes épület biztosítási összegének 0,5%-ig, ezen összegen belül maximum 200 000 Ft/lakás (albe- tét) limitösszegig.
10.C. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási esemé- nyek bekövetkezése során, illetve azzal kapcsolatban felmerült és igazolt, a következőkben felsorolt további költségeket:
a. a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a marad- ványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasznál- ható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett le- rakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;
b. a bontási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt ré- szeinek szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi és hiva- talosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;
c. a takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvá- sával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolat- ban merültek fel;
d. a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreál- lítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel.
Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a 10.C. pont szerinti költsé- gek és a biztosított vagyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgáltatás együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyon- tárgyak biztosítási összegét.
KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK
Az egyes kiegészítő biztosítások különös feltételei alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános felté- telek és a Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás különös feltételei az irányadók. Amennyiben a kiegészítő biztosítások különös feltételei az általános feltételektől vagy a Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiz-
tosítás különös feltételeitől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, úgy a kiegészítő biztosítások különös feltételeinek rendelkezése az irányadó. Ha a szerződő az adott kiegészítő biztosításra meghatározott díjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed az adott ki- egészítő biztosítás különös feltételeiben részletezett kockázatokra.
III. VEZETÉKTÖRÉS MIATTI KÁROK FEDEZETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Vezetékes vízkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosí- tott épületen belüli, illetve a kockázatviselés helyén belüli víz- (ideértve az önálló tűzi-vízhálózatot és sprinkler berendezést is), szennyvíz- és csapa- dékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató és központi fűtés rend- szerek biztosított vezeték szakaszain belüli, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése (beleszámítva a korrózió mi- atti törést is), repedése és kilyukadása miatt kiáramló víz, illetve gőz a biz- tosított vagyontárgyakban okoz, ideértve, ha a kiáramlás elkerülhetetlen következményeként a biztosított vagyontárgyak megsemmisülnek, vagy megrongálódnak.
2. A biztosító megtéríti továbbá:
a. az épületen belüli be- és elvezető vezetékek – kivéve az ezekhez csatla- kozó berendezések és szerelvények – tömítési hibái miatt keletkező ká- rokat, valamint a tömítési hiba javítási költségeit;
b. az épületen belüli elvezető csövek dugulása miatt keletkező károkat, va- lamint a dugulás elhárításának költségeit;
c. a repedés, törés, vagy kilyukadás miatt sérült csővezeték-szakasz mű- szakilag indokolt mértékig, de legfeljebb 6 m hosszban történő ki- cserélésének anyag és munkadíj költségeit;
d. a kockázatviselés helyén lévő nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék által okozott károkat.
3. A biztosító nem téríti meg:
a. a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;
b. a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt ha- szon;
x. xxxxxxxx, árvíz vagy más időjárási hatások miatt összegyűlt víz által okozott károkat;
d. a talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára szolgáló helyisé- gekben tárolt vagyontárgyakban keletkezett károkat;
e. sprinkler berendezések és önálló tűzi-vízhálózatok szabályszerű működése miatt keletkezett károkat;
f. a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűzőtestek, bojle- rek, mosó- és mosogató gépek) keletkezett károkat;
g. az épületek vezetékeinek, berendezéseinek és az épületekben lévő gépek vezetékeinek fagykárait, illetve ezek következményi kárait, amennyiben azok a szükséges/indokolt víztelenítés elmu- lasztása miatt keletkeztek.
IV. ÜVEGTÖRÉS MIATTI KÁROK FEDEZETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosított üvegezéseknek minősülnek:
A biztosított vagyontárgyak külső és belső nyílászáróinak, valamint a bizto- sított épületek, építmények szerkezetileg beépített üvegezései a követke- zők szerint:
a. alapdíj megfizetése esetén biztosítottak a lakó- és melléképület nyílás- záróiba, valamint különböző térelválasztókba szerkezetileg beépített normál – síküveggel, fehér katedrálüveggel, drótbetétes üveggel készí- tett – üvegezések, kivéve a különleges üvegezéseket, nevezetesen: a színes katedrálüvegezést, az ón-, ólom- és rézfoglalatokban lévő üvegezést, a felülvilágítók és kupolák üvegezését, a homok- fúvott és savmaratott üvegezést, a kopolit üvegeket, a napener- gia berendezések üvegezését, az üvegtetők, valamint az üveghá- zak és télikertek üvegezését;
b. emelt díj megfizetése esetén biztosítottak a lakó- és melléképület nyílászáróiba, valamint különböző térelválasztókba szerkezetileg beépített normál és az 1. a. pontban nevezett különleges üvegezé- sek, kivéve az üvegtetők, az üvegházak és télikertek üvegezését.
2. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben (üvegezésekben) keletkezett törés- vagy repedéskár, még abban az esetben is, ha azok
a. betöréses lopás vagy annak kísérlete során;
b. vihar, vagy jégverés, vagy jeges eső következtében;
c. épületek javítási, karbantartási, illetve állványozási munkái (kivéve az új építkezéseket) során keletkeztek.
3. A biztosító a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségeit, továbbá a következő költségeket téríti meg:
a. az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védőberendezések, belső zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárral meghatározott kár- térítési összegnek megfelelő limitösszegen belül;
b. a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás
költségeit, a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedő mértékben.
4. A biztosító nem téríti meg:
a. a tűz, villámcsapás, robbanás, hangrobbanás, illetve személyzet- tel ellátott légi jármű, vagy annak részeinek, illetve rakományá- nak lezuhanása miatt keletkezett üvegkárokat;
b. az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótö- réssel) keletkezett károkat;
c. a biztosított üveg keretében (foglalatában) fellépő károkat, vala- mint a fém keretben történt üvegezésekben, a nem megfelelő ki- vitelezés (pl. rugalmatlan megfogás, lécbetét hiánya, elégtelen hely a hőtágulás miatti alakváltozáshoz) következtében keletke- zett károkat;
d. a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üve- gekben keletkezett további károkat;
e. a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésé- ben, neonokban és fényforrásokban keletkezett károkat.
5. A biztosító megtéríti az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fóli- ákban, valamint az üvegfelületen lévő dekorációkban az üvegtörés miatt keletkezett károkat. A biztosító ezen károkat a károsodott üvegfelület téríthető helyreállítási költségeinek 50%-ig fedezi.
6. Az üvegbiztosítás díját a biztosító a biztosított épület értéke alapján ha- tározza meg.
7. Ha a kárt harmadik személy okozta, a biztosított köteles megtenni min- den intézkedést annak érdekében, hogy a kárt okozó személy ismertté váljon.
V. BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSKÁROK FEDEZETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Betöréses lopás, vandalizmus
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiség(ek)re a kár idő- pontjában megvalósulnak a minimális mechanikai védelem, illetve kész- pénz biztosítása esetén a készpénz-tárolás előírásai a biztosító szolgáltatá- si kötelezettsége kiterjed a betöréses lopás, valamint a vandalizmus miatt keletkezett károk megtérítésére a szerződésben rögzített káresemé- nyenkénti limitig, ezen belül maximum a közös tulajdonban lévő ingó- ságokra, gépekre, szerszámokra, valamint készpénzre meghatározott biz- tosítási összegig a következőkben részletezetteknek megfelelően.
Jelen biztosítás fedezete kiterjed:
– a szerződésben meghatározott biztosított vagyontárgyak jogtalan eltu- lajdonításával és/vagy rongálásával okozott károkra, továbbá
– az alapbiztosításban biztosított épületekben, épületrészekben, építmé- nyekben betöréses lopással, annak kísérletével, illetve vandalizmussal okozott rongálási károkra, ideértve az épület-berendezési-, épületgépé- szeti-, épület-felszerelési tárgyak megrongálását, leszerelését és eltulaj- donítását is.
A minimális mechanikai védelem megvalósul, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követelményeknek megfelelnek:
– a kétszárnyú bejárati ajtók nem nyíló szárnyai reteszhúzás ellen védettek;
– az ajtók zárását biztonsági zár végzi;
– a hengerzárak törés xxxxx xxxxxxxx;
– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum a 6 cm vastag tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal ellenállási képessé- gével azonos értékű.
A készpénztárolás akkor megfelelő, ha:
– a készpénzt legalább a minimális mechanikai védelem előírásainak meg- felelő lezárt helyiségben lévő lezárt bútorban, lezárt lemezkazettában tartják;
– a lemezkazetta tárolására szolgáló bútor és a lemezkazetta kulcsait a helyiségen belül másik zárható bútorban tárolják.
1.A. Betöréses lopás
Betöréses lopás, ha az elkövető a lopás során a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén
a. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erő- szakos módon hatolt be;
b. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, il- letve alkalmatlan meglévő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;
c. eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a be- törés során a kulcsokhoz az a–b. pontok szerinti – a kockázatviselés helyén egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irá- nyuló rablás útján jutott.
Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére nem a jelen a–c. pontban leírtak szerint hatolt be, de ott a lezárt helyiség ajtaját, vagy a zárt tárolókat, vagy ezek zárszerkezetét feltörte. Ebben az esetben a biztosító kockázatviselése csak a lezárt helyiségben, illetve lezárt tároló- ban levő vagyontárgyakra terjed ki. Nem minősül feltörésnek az ajtók vagy tárolók vagy ezek zárszerkezeteinek külsérelmi nyomok nélkül történő felnyitása.
Ha vagyontárgyak külön megállapodás szerint csak zárt tárolókban (pl. le- mezkazetta, pénzszekrény, falba épített páncélkazetta, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak eltulajdonítása csak akkor minő- sül betöréses lopásnak, ha az elkövető a tárolók elhelyezésére szolgáló helyiségbe az a–c. pontban meghatározottak valamelyike szerint hatolt be és ott az értéktárolókat vagy ezek zárszerkezetét:
– feltörte;
– eredeti kulccsal vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket le- zárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tá- rolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolá- si helyét feltörte. Nem minősül feltörésnek az ajtók vagy tárolók,
vagy ezek zárszerkezeteinek külsérelmi nyomok nélkül történő felnyitása.
1.B. Vandalizmus
Ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat – azok eltulajdonítása nélkül
– a betöréses lopás vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja.
1.C. A biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban felme- rülő következő többletköltségeket téríti meg:
a. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyisé- gekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletke- zett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítási is;
b. a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk hely- reállításával kapcsolatos költségeket;
c. zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkö- vetés során eredeti kulcsot vagy kulcsmásolatot használtak;
x. x kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;
e. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.
1.D. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános feltételek kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem ter- jed ki azokra a károkra, amelyek olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél az 1.A. pont valamelyike szerinti tényállás nem állapítható meg (pl. lopás, eltűnés).
A biztosító a kockázatviselés helyén (épület, helyiség) megvalósuló vagyonvédelem színvonaltól függően kártérítési limitösszeget ha- tároz meg, amely az ingóság vagyoncsoport biztosítási összegén belül az egy káreseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás felső határa. A biztosító a káridőpontban ténylegesen meglévő vagyonvéde- lemnek megfelelő védelmi szint szerinti kártérítési limitösszegig, azon belül maximum a biztosított közös tulajdonú ingóságokra meghatározott bizto- sítási összegig teljesít szolgáltatást. A kár időpontjában megvalósult be- törés elleni vagyonvédelem színvonalától függő kártérítési limit- összegeket jelen kiegészítő feltételek 1.E. pontja tartalmazza.
1.E. Vagyonvédelmi előírások
A Betöréses lopás kiegészítő biztosítási különös feltételei a következő elő- írásokkal egészülnek ki.
a. A biztosító egy biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kö- telezettségének felső határát az alábbi táblázatban – a kocká- zatviselés helyén (épület, helyiség) megvalósuló vagyonvédelem színvonalától függően – meghatározott kártérítési limitösszegek képezik, feltéve, hogy a biztosított vagyontárgyakra (vagyoncso- portokra) meghatározott biztosítási összegek ezeket meghaladják.
Elektronikai jelzőrendszer | ||||
nincs | minimális | részleges | teljes körû | |
Minimális mechanikai védelem | 1 500 000 Ft | 2 500 000 Ft | 4 000 000 Ft | 5 500 000 Ft |
Részleges mechanikai védelem | 4 000 000 Ft | 5 000 000 Ft | 6 000 000 Ft | 7 000 000 Ft |
Teljes körű mechanikai védelem | 6 000 000 Ft | 7 000 000 Ft | 8 000 000 Ft | 9 000 000 Ft |
b. A biztosító a társasházközösség, illetve a lakásszövetkezet közös tulajdonát képező készpénzt a lezárt helyiség káridőpontban megvalósuló védelmi kategóriájának megfelelő kártérítési limi- ten belül – feltéve, hogy teljesülnek a készpénztárolás előírásai – a készpénz tárolási módjától függően tárolóhelyenként külön- külön a következő limitekig – azokon belül maximum a szerző- désben készpénzre meghatározott biztosítási összegig – téríti meg:
– lezárt lemezkazetta 100 000 Ft/káresemény
– épület tartószerkezetéhez rögzített
lemezszekrény 300 000 Ft/káresemény
– falba épített páncél kazetta vagy épület
tartószerkezetéhez rögzített bútorszéf 500 000 Ft/káresemény
– épület tartószerkezetéhez rögzített
páncélszekrény 1 000 000 Ft/káresemény
c. Vagyonvédelmi szintek meghatározásai:
Minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, és a nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik:
– a kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;
– az ajtók zárását biztonsági zár végzi: biztonsági zárnak minősül a mini- mum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedileg minősített lamellás zár, henger vagy mágneszár, illetve minimum 4 betű-, vagy számkombináci- ós biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azo- nos biztonsági fokozatú;
– a hengerzár törés ellen védett;
– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6 cm-es, hagyo- mányos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű.
Részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födém- szerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi követelményeknek megfe- lelnek:
– a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portá- lok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm át- mérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerke- zettel, illetve minimum MABISZ által A2 kategóriába minősített bizton- sági üveggel) védettek;
– a rács a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács kereszt- metszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel van rögzít- ve, a minimális beépítési mélység 150 mm (15 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén), vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhe- tő más műszaki megoldás fogadható el (pl. belső leereszthető bizton- sági rács);
– a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazó körmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazatokhoz vannak erősítve;
– a zárást minimum kettő darab biztonsági zár végzi: biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágnes- zár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ameny- nyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg, minősített lamellás zár;
– az ajtólapok minimum 3 diópánttal vannak a tokhoz rögzítve;
– az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül van;
– a bevéső zár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldala fémlemezzel meg van erősítve;
– fatok esetén megerősített zárlemez szükséges;
– a zárszerkezet fúrás, a hengerzár törés és fúrás ellen védett;
– az ajtólapok, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- solja;
– a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak;
– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés, reteszhú- zás ellen védettek;
– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, ha- gyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékűek.
Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak!
Teljes körű mechanikai védelem
Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, pa- dozatok, nyílászárók határolják.
A mechanikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények:
– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve minimum MABISZ által A2 kategóriába sorolt biztonsági üveggel) védettek;
– a rács a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács kereszt- metszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazo körömmel van rögzítve, a minimális beépítési mélység 150 mm (38 cm-es hagyoményos tömör téglafal eséten), vagy ezzel egyenertékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el (pl. belső leereszthető biztonsági rács);
– a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazó körmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazatokhoz vannak erősítve;
– az ajtó és az ajtótok fémből, vagy keményfából készülhet;
– faanyag esetén az ajtólapnak minimum 40 mm vastagnak és tömörnek kell lennie;
– az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 2 mm-en belül kell lennie;
– a zárszerkezet minimum 4 pontos zárást biztosítson;
– a zárást minimum kettő darab biztonsági zár végzi: biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágnes- zár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ameny- nyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár;
– a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen védeni kell;
– a zárás legkevesebb kétirányú legyen;
– az ajtólapok minimum 3 diópánttal vannak a tokhoz rögzítve;
– a bevéső zár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldala fémlemezzel meg van erősítve;
– fatok esetén megerősített zárlemez szükséges;
– a zárszerkezet fúrás, a hengerzár töres és fúras ellen védett;
– az ajtólapok, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- solja;
– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk;
– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés, reteszhú- zás ellen védettek;
– a falazatok, födémek, padozatok szilárdságának minimum 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömören falazott téglafallal azonos értékűek- nek kell lenniük.
Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak!
Minimális elektronikai jelzőrendszer
Minimális az elektronikai védelem, ha térvédelem, tárgyvédelem, személy- védelem nincs, a felületvédelem csak 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílás- zárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;
– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön és a szabotázsvonalon;
– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1 mm-es lágyacél – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;
– az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 m-es lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;
– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;
– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;
– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell;
– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni,
a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;
– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel le- gyen megoldható;
– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacél le- gyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;
– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás-mentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes;
– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;
– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell;
– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél vé- dőcsőben kell vezetni.
Részleges elektronikai jelzőrendszer
Részleges az elektronikai védelem, ha teljes körű térvédelem, tárgyvéde- lem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körű és csapdaszerű térvédelem van kialakítva. Részlegesnek tekinthető az elektronikai védelem akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem tárgyvé- delem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes részei „árnyékban” vannak (árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatá- sos védelem.)
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;
– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön (minimum 4 db) és a szabotázsvonalon;
– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni;
– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyen- értékű szilárdságú anyagból – készüljön;
– az élesítés csak külső, minimum 6 betű- vagy számkombinációs kód- kapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét le- hetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;
– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;
– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkap- csolók stb.) állandó őrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üze- meltető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépí- teni;
– a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell;
– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;
– a szabotázsvonalak jelzéseit nem élesbe kapcsolt állapotban is a rend- szernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;
– a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárla- tot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);
– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;
– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;
– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel le- gyen megoldható;
– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;
– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős, minimum 1,5 mm-es lágy- acél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai véde- lemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltako- zó kéthangú jelzéssel;
– az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen;
– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;
– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mű- ködnie;
– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását bizto- sítsa;
– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;
– nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;
– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.
Teljes körű elektronikai jelzőrendszer
Teljes körű az elektronikai védelem, ha teljes körű a felületvédelem, a tér- védelem, a tárgyvédelem, a személyvédelem, valamint az elektronikai jelző rendszer mindegyik alkotó eleme a MABISZ által végzett termékazonosítás alapján teljes körű kategóriának felel meg.
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;
– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön (minimum 4 db azonnali – riasztási –) és a szabotázs- vonalon;
– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépiteni;
– a központi egység memóriája minimum az 50 utolsó esemény tárolásá- ra képes legyen;
– a központi egység zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változ- tathatóak;
– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyen- értékű szilardságú anyagból – készüljön;
– az élesítés védett térben 4, külső térben minimum 6 betű- vagy szám- kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot ve- zérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;
– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;
– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkap- csolók stb.) állandó őrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemel- tető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni;
– a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell;
– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;
– a szabotázsvonalak jelzéseit nem élesbe kapcsolt állapotban is a rend- szernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;
– a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárla- tot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);
– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus es egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;
– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;
– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel le- gyen megoldható;
– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;
– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős, minimum 1,5 mm-es lágy- acél lemez burkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai véde- lemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltako- zó kéthangú jelzéssel;
– az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen;
– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;
– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie;
– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara eséten automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;
– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;
– nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;
– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül, vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.
2. Rablás
2.A. Rablás, ha az elkövető biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulaj- donítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot vagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot vagy élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkal- maz.
2.B. A biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:
a. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyisé- gekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletke- zett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;
b. a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk hely- reállításával kapcsolatos költségeket;
c. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;
d. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.
VI. ÉPÜLETTULAJDONOSI FELELŐSSÉGI KÁROK FEDEZETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosított
Jelen különös feltételek alapján biztosítottnak minősülnek a Tűz és kiegé- szítő kockázatok alapbiztosítás különös feltételeiben meghatározott bizto- sítottak.
2. Biztosítási esemény
2.A. A biztosító megtéríti azokat a biztosított által szerződésen kívül oko- zott vagyoni károkat (beleértve a személyi sérülésből eredő vagyoni károkat is), amelyeket a biztosított mint a kötvényen megjelölt épület, lakás, mel- léképület, építmény és telek tulajdonosa, használója vagy ezek építtetője, felújítója okozott és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kár- térítési felelősséggel tartozik.
A biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértéséből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj), valamint nem terjed ki jelen kiegészítő felelősségbiztosítás a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségekre, kamatokra.
2.B. A biztosító a 2.X. xxxxxxx foglaltakon túlmenően megtéríti azokat a vagyoni károkat (beleértve a személyi sérülésből eredő vagyoni károkat is), amelyeket a Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás különös feltételei- ben megnevezett biztosítási események, továbbá a nyitva hagyott csap kö- vetkeztében kiáramló folyadék, gőz okoz, feltéve, hogy a megnevezett ese- mények bármelyikével kapcsolatban megállapítható a biztosított felelőssé- ge és ezek miatt:
– az egyes lakástulajdonosok, illetve harmadik személynek nem tekinthe- tő más károsultak a lakóközösséggel szemben;
– az egyes lakástulajdonosok egymással szemben;
– a lakóközösség az egyes lakástulajdonosokkal, illetve lakókkal szemben érvényesítenek kártérítési igényt.
A biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértéséből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj), valamint nem terjed ki jelen kiegészítő felelősségbiztosítás a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségekre, kamatokra.
A biztosító az egyes tulajdonosok lakóközösséggel szembeni kárigényének érvényesítésekor a károsult tulajdonos tulajdoni hányadára eső részössze- get a biztosítási szolgáltatás teljesítésekor levonja.
2.C. Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
a. a károsult beleegyezésével okozta;
b. a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fe- nyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
c. szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
x. xxxxxxxxxx által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a kár- okozót kártalanításra kötelezi.
2.D. A biztosító kockázatviselése a kockázatviselés ideje alatt okozott és be- következett károkra terjed ki.
2.E. Amennyiben egy károkozással okozati összefüggésben több kárese- mény (sorozatkár) következik be, azt a biztosítási összeg szempontjából egy káreseménynek kell tekinteni. Sorozatkár:
– minden olyan kár, amely ugyanannak a hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak a következménye vagy eredménye. Hanyag cseleke- detnek, hibának vagy mulasztásnak tekintendő, ha egynél több csele- kedetet vagy mulasztást ugyanazon vagy hasonló okból vagy indítékból mulasztottak vagy követtek el feltéve, hogy az a vonatkozó üggyel jogi- lag pénzügyileg vagy technikailag kapcsolatos;
– egynél több olyan cselekedet vagy mulasztás, mely ugyanazt a kárt eredményezi, és/vagy
– olyan kár, melyért, egynél több biztosított személy tehető felelőssé.
3. Mentesülés
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással
– a szerződő fél vagy a biztosított;
– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben megha- tározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk; vagy
– a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosí-
tott vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A mentesülés szempontjából különösen az alábbi károkozás minő- sülhet súlyosan gondatlannak:
a. ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;
b. ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerző- dési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsérté- se miatt következett be;
c. a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
d. a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezések- ben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;
e. ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsér- tésével okozta;
f. ha a biztosított a kárt súlyosan ittas (2,51 ezrelék vagy ennél ma- gasabb véralkoholszint) vagy kábítószer hatása alatt lévő álla- potban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta.
4. Kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki
a. a jelen feltételek alapján biztosítottnak minősülő személyek egy- más ellen érvényesített kárigényeire, kivéve a 2.B. pontban meg- határozott eseteket;
b. a kereső foglalkozás vagy tevékenység végzése során, azzal összefüggésben okozott kárra;
c. a lassú folyamatos állagromlással okozott károkra, mely zaj, ráz- kódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be, továbbá a környezet szeny- nyezésével okozott károkra;
d. a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károkra;
e. az elmaradt vagyoni előnyre (tervezett nyereség, elmaradt ha- szon, termeléskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség).
Nem fedezi a biztosító azon károkat, amelyeket
– a károkozó biztosított nem látott előre és nem is kellett előre látnia;
– a biztosított maga szenved el. Nem fedezi a biztosító
– a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megté- rítési igényeket;
– azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított károkozása nem jogellenes;
– az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak éssze- rű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak;
– a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségeket, ka- matokat.
5. Önrészesedés
A biztosító a kárrendezés során nem von le önrészesedést.
6. A kártérítés szabályai
a. A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káresemé- nyenkénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárig téríti meg. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – viselt felelősségük ará- nyában – több személyt terhel, illetve ha több személy lép fel kártéríté- si igénnyel.
b. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelemkiesést), illetőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot a szerződésben meghatá- rozott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott ter- jedelemben és mértékig teljesíti a károsultnak.
c. A jövedelempótló járadék
Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor kö-
vetelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.
A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a be- következett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.
A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós vál- tozás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell fi- gyelembe venni. Ha a jövedelemkiesés ily módon nem határozha- tó meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.
A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet. A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
d. A tartást pótló járadék
Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tar- tást pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha ma- gatartásának e következménye nem volt előrelátható.
A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartá- si igényét menthető okból nem érvényesítette.
A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni. A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a já- radékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személlyel egy sorban vol- tak kötelesek.
A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék szá- mítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
e. A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése
A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lénye- ges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mérté- kének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.
f. A biztosító a járadékot a károsultnak a szerződésben meghatáro- zott biztosítási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő idő- pontjától a jogosultsági lejártáig fizeti meg. Járadékfizetési köte- lezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a ká- rosult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőké- sítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerül- het sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biz- tosított, mind pedig a károsult elfogadja.
g. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsök- kenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.
h. Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hát- rány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
i. Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe eső indokolt költséget a biztosító – a biztosítási összeg keretén belül – akkor is meg- téríti, ha azok eredményre nem vezettek.
j. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket, a más- honnan megtérülő kárértéket, valamint a károkozásból származó vagyoni előnyt jogosult levonni. A biztosított a kárra hozzá bármi- lyen jogcímen befolyó megtérülésről köteles a biztosítót tájékoztatni.
7. A kárrendezés szabályai
a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködést követően tör- ténik meg.
b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvé- nyesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a kár- okozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.
d. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, tel- jesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, tel- jesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben ha- tálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosí- tott bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
e. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi- atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér- tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogo- sult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a bizto- sított azokat neki visszafizetni tartozik.
8. Kárbejelentésre vonatkozó előírások
8.A. A kárbejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a károsult nevét, a kár bekövetkezésének időpontját, helyét, nagyságát (mértékét), a káresemény rövid leírását, illetve a kárral kapcsolatos valamennyi egyéb lé- nyeges információt.
8.B. A biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a kárbejelentést megtörténtnek tekinteni, erről 8 munkanapon belül értesíti a biztosítottat.
9. Az épülettulajdonosi kiegészítő felelősségbiztosítás jogvédelem szolgáltatási fedezetre történő kiterjesztésének feltételei
9.A. A biztosítási esemény
a. A kockázatviselés ideje alatt a biztosított, mint károkozó ellen az „Épü- lettulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosí- tás különös feltételei” 2. A. pontban meghatározott biztosítási esemé- nyekkel kapcsolatos kárügyekben, vagy azokkal közvetlen összefüggés- ben indítanak bírósági vagy más hatósági eljárást.
b. A biztosított társasházközösség vagy lakásszövetkezet nevében eljáró közös képviselő vagy lakásszövetkezeti megbízott a biztosított albetét lakástulajdonossal vagy a lakástulajdonnal rendelkező biztosított lakás- szövetkezeti taggal szemben közös költség vagy lakásszövetkezeti közös költség elmaradása miatt kezdeményez bírósági eljárást, és/vagy a közös költség tartozásából kifolyólag az érintett albetét tulajdoni lap- jára vagy a lakástulajdonos szövetkezeti tag tulajdoni lapjára történő jel- zálogbejegyzést.
9.B. A jogvédelmi szolgáltatás terjedelme
A biztosító jogvédelmi fedezete az alábbiak szerint áll fenn:
a. A biztosító által a biztosított részére egy biztosítási esemény kap- csán nyújtandó teljesítések felső határát a biztosítási esemény be- következtének időpontjában a szerződés szerint érvényes épület- tulajdonosi felelősségi károk fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás káreseményenként meghatározott biztosítási összegén belül a jogvédelmi szolgáltatásra külön meghatározott biztosítá- si összeg képezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási ese- mény miatti igényérvényesítés milyen hosszú időn keresztül fo- lyik. A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott kárese- ményenkénti összeghatárig téríti meg.
Több biztosítási eseménynél, amelyek okozatilag szolgáltatás egy- séges folyamatot alkotnak (sorozatkár), a jogvédelmi szolgálta- tásra megjelölt biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre.
b. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket olyan arányban viseli, ahogyan a perbeli egyezség alapján kifizetésre kerülő kártérítési összeg, a biztosított mint károkozó ellen benyújtott kereset értékéhez viszonyul. Peren kívüli egyezség esetén a biztosító által kifizetésre kerülő ügyvédi munkadíj számításának alapja az egyezségben szereplő kártérítési összeg.
c. A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárá- sokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés idő- közben megszűnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a jogvédelmi szolgáltatást tartalmazó szerződés kockázatviselési ideje alatt követke- zett be.
9.C. A biztosító szolgáltatása
A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként vállalja, hogy:
– megtéríti a biztosított jogi képviselője költségeit, valamint
– a biztosított helyett megtéríti a biztosítottat terhelő, bírósági, hatósági eljárásban jogerős határozattal megállapított, valamint hivatali ügyinté- zéssel kapcsolatban igazolt költségeket.
A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként megtéríti a biztosított jogi képvise- letével kapcsolatban felmerült költségeket az alábbi elvek szerint megbízott ügyvédek közreműködése esetén:
a. Biztosítottnak jogában áll:
– hogy bármely bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásban, vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elő- segítő eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szük- séges;
– egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárást kezdeményezni, ame- lyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kap- csolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell.
Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akiknek irodája azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben egyáltalán nincs, vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a törvényszék il- letékességi területén működő ügyvéd is.
b. Ha a biztosított nem nevez meg ügyvédet, akkor azt a biztosító vá- lasztja ki.
A biztosított visszautasíthatja a biztosító által kiválasztott első ügyvédet. Az ügyvéd visszautasítását írásban azonnal közölni kell.
A biztosító által kiválasztott további ügyvédeket a biztosított nem uta- síthatja vissza.
c. Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg. A biztosított köteles az ügyvéd megbízásától számított 8 munkanapon belül a megbízott ügy- véd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni.
d. Ha a jelen jogvédelmi biztosítás 9.A. pontjában meghatározott feltéte- lek kapcsán ugyanabban az eljárásban fellépő ellenérdekű félnek a biz- tosító más biztosítási szerződés vagy kártérítési jogviszony alapján biz- tosítási védelmet nyújt, a biztosító köteles a biztosítottat erről a tényről haladéktalanul írásban értesíteni.
e. Az ügyvéd megbízása teljesítéséért közvetlenül a biztosítottal szemben felelős. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.
f. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatás keretében a következő költségeket téríti meg:
A biztosított ellen indított bírósági eljárás során felmerülő ügyvédi költ- ségeket, ami:
– a biztosított pernyertessége esetén a biztosítottat képviselő ügyvéd ügyvédi költsége, levonva belőle azt az összeget, aminek kifizetésére a bíróság a pervesztes felet kötelezi;
– a biztosított pervesztessége esetén a biztosítottat képviselő ügyvéd ügyvédi költsége, valamint azon ügyvédi költség, amely kifizetésére a bíróság jogerős határozattal a biztosítottat mint pervesztes felet kö- telezi.
Az ügyvédi költségek fedezetére a biztosító indokolt esetben előleget nyújthat, ami nem haladhatja meg a jelen szerződésben jogvédelmi fe- lelősségbiztosításra meghatározott biztosítási összeg 50%-át.
Ügyvédi költség: az ügyvédi megbízási szerződésben meghatározott
összeg. Amennyiben a bíróság mérsékli a megbízási szerződésben megállapított ügyvédi munkadíjat, akkor a bíróság által megha- tározott (mérsékelt) összeg.
Ha a jelen jogvédelmi biztosítási fedezet alapján a biztosító szolgáltatá- si kötelezettsége kevesebb, mint a biztosítottnak folyósított előleg, akkor a biztosított köteles a fennálló különbözetet – a tényleges szol- gáltatási kötelezettség megállapításától számított – 3 napon belül visszafizetni a biztosító részére.
– Polgári per vagy hatósági eljárás esetén a jogerős bírósági vagy ható- sági határozat alapján megállapított azon költségeket, amelyeket a biztosított mint károkozó köteles a károsult fél javára megfizetni, és ezekre a költségekre nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.
– A jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megállapított, és a biztosított által fizetendő, illetve megelőlegezendő:
– illeték összegét;
– a bíróság vagy hatóság által kirendelt szakértők, tolmácsok tevé- kenységéért járó díjat;
– a bírói vagy hatósági eljárás előlegét vagy díját,
– valamint a tanú(k)nak járó költségtérítést.
9.D. Kizárások
A jelen feltétel szerinti szolgáltatás nem tartalmazza a jogi érdekvé- delmet a következő esetekben.
a. A talaj vagy a vizek szennyezésével összefüggő káresemények esetén. Jelen pont értelmezésében szennyeződésnek tekintendő minden olyan anyag bejutása, behatolása, beszivárgása a talajba, amely hátrányos biológiai, kémiai vagy fizikai változást okoz azok természetes tulajdonságaiban.
b. Biztosítottak érdekeinek védelme egymással szemben.
c. Olyan kötelezettség miatti jogérvényesítés, amit a biztosított mástól átvállalt.
d. Olyan káresemények esetén, melyek vonatkozásában a biztosító a jelen kiegészítő biztosítás 3. pontja alapján mentesül a szolgál- tatási kötelezettség alól.
e. A biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben a biztosítási ese- ménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mu- lasztás miatt kiszabott bírság, illetve fenti magatartás miatti többletköltség.
f. A biztosítási esemény megtörténtének bejelentési időpontja előtt keletkezett költségek fedezete.
9.E. A biztosított kötelezettségei
a. Egészében és a valóságnak megfelelően felvilágosítani a biztosítót a mindenkori tényállásról, és a biztosító kívánságára valamennyi okmányt átadni, illetve a biztosított képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartás alól felmenteni a biztosító irányában.
b. A képviseletét ellátó ügyvédnek az adott ügyben képviseleti jogot adni, őt teljes egészében és a valóságnak megfelelően a mindenkori tényállásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt rendelkezésére bocsátani.
c. A felmerülő költségeket kiegyenlítés előtt legalább 8 munkanappal ko- rábban a biztosító ellenőrzésére átadni.
d. Mindent megtenni a költségek növekedésének megakadályozása érde- kében, és elkerülni minden olyan magatartást, mely a költségeket szük- ségtelenül növeli.
e. A biztosítónak lehetővé tenni, hogy az igényeket lehetőség szerint peren kívül rendezze.
VII. ÉPÜLET ÉS ÉPÜLETTARTOZÉKOK RONGÁLÁSI KÁRAINAK FEDEZETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosítási események
1.A. Xxxxx, ablakok rongálása, valamint a külön tulajdont képező lakások bejárati ajtóinak zárcseréje, zárjavítása
a. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépületek valamennyi be-, illetve kijárati célt szolgáló, épületszerkezetileg beépített kapuinak és lépcsőházi-, valamint az alapító okiratban vagy lakásszövetkezeti alapszabályzatban megnevezett külön tulajdont képező albetétek be-, illetve kijárati célt szolgáló épületszerkezetileg beépített ajtóinak, to- vábbá a szerkezetileg beépített ablakok vandalizmussal okozott rongá- lási kárai, ideértve a betöréses lopással vagy annak kíséretével okozott rongálási károkat is.
b. Biztosítási eseménynek minősül a külön tulajdont képező ajtók betöré- ses lopás kísérlete során történő megrongálása miatt szükségessé váló zárjavítás, zárcsere.
c. Amennyiben a külön tulajdont képező lakások zárcseréje a kulcsok el- vesztése miatt válik indokolttá, úgy a biztosító az eredetivel megegyező minőségű zár kicserélésének költségeit 24 havonta egyszer téríti meg.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási szolgáltatá- sok száma az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett szolgáltatások számával csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészí- ti. A biztosítási szolgáltatások számát a biztosító abban az eset- ben csökkentheti, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fede- zetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés az eredeti biztosítási szolgáltatások számával marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
1.B. Graffiti
Graffitivel okozott rongálásnak minősülnek a biztosított lakóépület külső hom- lokzatán, valamint a lakóépület határoló falazatain belül levő közös használatú helyiségek – amelyek a lakóközösség, illetve lakásszövetkezet karbantartási kö- telezettségébe tartoznak (pl. lépcsőház, folyosó, közös használatú tároló stb.) – falazatain vagy burkolatain összefestéssel, összefirkálással keletkezett károk.
A biztosító a károsodott falazatok műszakilag indokolt tisztításának, ha ez nem jár eredménnyel, akkor újrafestésének vagy a burkolatok letisztításá- nak költségeit téríti meg a szerződésben meghatározott limitig.
1.C. Belső sorompó rongálási kárai
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépületek gépjármű közle- kedésre használt területeit elzáró elektromos sorompók, kapuk vandaliz- mussal okozott rongálási kárai.
1.D. Postaládák, szemétgyűjtő edények (kukák) rongálási kárai Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépületek közös használa- tú helyiségében elhelyezett postaládák, valamint a szeméttárolóban tartott szemétgyűjtő edények (kukák) vandalizmussal okozott rongálási kárai. Nem téríti meg a biztosító a szeméttárolón kívül állandóan vagy ide- iglenesen tartott szemétgyűjtő edények (kukák) rongálási kárait.
1.E. Különféle kártevő állatok által végzett rongálási károk Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépületek hőszigetelésében különféle állatok által okozott rongálási károk.
2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményen- kénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárig téríti meg.
VIII. KAPUTELEFONOK RONGÁLÁSI KÁRAINAK FEDEZETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosítási esemény
A biztosított ingatlan kaputelefon-rendszerének kültéri egységeiben kelet- kező rongálási kár, még akkor is, ha a bekövetkező kár vandál cselekedet következménye.
2. A biztosító szolgáltatása
Kaputelefononként a biztosítási szerződésben meghatározott káresemé- nyenkénti és biztosítási időszakonkénti limitig terjed. (Kártérítési limit: káresemény/biztosítási időszak/kaputelefon). A biztosító jelen kü-
lönös feltételben meghatározott biztosítási eseményre a szolgáltatását, egy biztosítási időszakon belül kaputelefon rendszerenként egyszer nyújtja.
3.
A biztosító nem téríti meg:
– a kaputelefon-rendszer egységeinek lopásából eredő károkat;
– a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek lopásából eredő kö- vetkezményi károkat;
– a videokamerával ellátott kaputelefon-rendszerek videó egysé- geiben, annak tartozékaiban keletkezett lopási károkat.
IX. SZEMÉLYFELVONÓK RONGÁLÁSI KÁRAINAK FEDEZETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosítási esemény
A biztosított épület személyfelvonóiban keletkező rongálási károk, még akkor is, ha a bekövetkező kár vandál cselekedet következménye.
2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége személyfelvonónként és biz- tosítási időszakonként a biztosítási szerződésben a jelen különös fel- tételekre meghatározott káreseményenkénti limitig terjed. (Kártéríté- si limit: káresemény/biztosítási időszak/személyfelvonó), a következő kiegészítésekkel:
a. a biztosító kizárólag azon rongálási károkat téríti meg, amelyek a biztosított személyfelvonó rendeltetés szerinti működését lehe- tetlenné teszik;
b. a biztosító kizárólag az indokolt javítási költségeket fizeti meg.
3. Kizárások
A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
– a személyfelvonó rendeltetésellenes használatának következmé- nyeként keletkeznek (pl. túlterhelés stb.);
– kizárólag esztétikai károsodások (pl. karcolás, firkálás, a burkolat megsértése stb.) és a rendeltetésszerű használatot nem befolyá- solják;
– a karbantartás elmulasztásával összefüggésben keletkeznek;
– az alkatrészek elhasználódása, az ebből eredő törés vagy repedés miatt következnek be.
X. ÉPÜLETTARTOZÉKOK LOPÁSÁNAK FEDEZETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosítási esemény
A biztosított lakóépületek, építmények külső térrel határolt felületeire szak- szerűen felszerelt biztosított épülettartozékok lopásából származó kár.
2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményen- kénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárig téríti meg.
3. A biztosító szolgáltatásának feltétele
Az épülettartozék a közvetlenül alatta lévő járószinttől – ideértve a lapos tető szintjét is – mért 3,0 m feletti magasságban szabályosan legyen fel- szerelve.
A 3,0 m-es mértékadó távolságot az épülettartozék járószinthez legköze- lebbi pontja és a járószint között kell mérni.
XI. FELÚJÍTÁSI MUNKÁK SORÁN KELETKEZETT KÁROK BIZTOSÍTÁSI FEDEZETRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosítási esemény
A biztosított épületben, melléképületben és építményekben keletkezett azon dologi károk, amelyek a biztosított lakóépület felújítási, bővítési mun- káinak végzésével okozati összefüggésben előre nem látható módon, bal- esetszerűen keletkeznek.
2. A téríthetőség feltétele
A biztosított vagyontárgy a felújítási, bővítési munkák kezdetekor ren- deltetésének megfelelő állapotban legyen, valamint, hogy az építési munkákra vonatkozó szükséges biztonsági intézkedéseket megtegyék.
3. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a szerződésben meghatározott káreseményenkénti és biz- tosítási időszakonkénti limitig téríti meg:
– a felújítás, bővítés során keletkező épületkárokat;
– a biztosított társasházközösség, vagy lakásszövetkezet tulajdonát képe- ző építőanyagok, építőgépek azon kárait, amelyek az adott lakóépület- re vonatkozó Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás különös felté- teleiben foglalt biztosítási események miatt keletkeznek;
– amennyiben az adott szerződés tartalmazza a betöréses lopás kockázat fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítást, úgy a biztosító megtéríti a biztosított társasházközösség vagy lakásszövetkezet tulajdonát képező építőanyagok, építőgépek betöréses lopás kárait is, a Betöréses lopás- és rabláskárok fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás feltételeinek alkalmazása mellett.
4. Kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki az építőgépek, különféle építési berendezések szerelésével kapcsolatos tevékenységre, a próbaüzem- re, az üzemi próbákra.
XII. GÉPTÖRÉS KÁROK BIZTOSÍTÁSI FEDEZETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosítási esemény
A biztosított lakóépület személyfelvonójának, továbbá különböző épület- gépészeti berendezéseinek külső események mechanikai hatásaiból, alkat- részeinek töréséből, repedéséből származó kárai, ha azokat előre nem lát- ható, véletlen és váratlan esemény okozta.
2. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményen- kénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárig téríti meg.
3. Kizárások
Nem téríti meg a biztosító a szándékos rongálásból, a természetes elhasználódásból, a gyakori elhasználódás miatti alkatrészcseréből, a kezelési utasítástól eltérő használatból származó károkat, valamint a próbaüzem ideje alatt keletkezett károkat, továbbá az előírt kar- bantartási munkák költségeit.
XIII. A BIZTOSÍTOTT LAKÓÉPÜLET XXXXXXX HIBÁINAK FEDEZETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosítási esemény
A biztosított lakóépület rejtett hibáiból származó kár, amelyekre a biztosító szolgáltatása a következőkben részletezetteknek megfelelően terjed ki.
1.A. A biztosító a kár időpontjában legfeljebb 5 éves (épület használatba vételének időpontjától számított 5 év) biztosított lakóépület esetében káreseményenként a biztosított lakóépület egészére megadott bizto- sítási összeg 0,5%-áig:
– a biztosított lakóépületben lévő összes albetét-tulajdon vagy összes szö- vetkezeti lakás Groupama Biztosító Zrt-nél egy szerződésben történő biztosítása esetén a biztosított lakóépület, illetve a társasházi albetét tu- lajdonban vagy szövetkezeti tag tulajdonában lévő lakások, illetve
– kizárólag a közös tulajdonban lévő épületszerkezetek, közös használa- tú, közös tulajdonú helyiségek biztosítása esetén a közös tulajdont ké- pező épületszerkezetek azon rejtett hibáiból származó épületkárokat, amelyek:
– helyreállítása a biztosított lakóépület kivitelezőjének, illetve a biztosí- tott lakóépület beruházójának vagy a biztosított lakások forgalma- zójának szavatossági körébe tartozik és az érintett lakás adásvételi szerződése létrejöttét, illetve a teljes lakóépület vonatkozásában a műszaki átadás-átvételt követő 24 hónapon belül keletkeznek;
– kiváltó okai a teljes lakóépület vonatkozásában a beruházó vagy for- galmazó, illetve az egyes lakások esetében az albetét tulajdonosa, il-
letve a lakástulajdonos szövetkezeti tag számára az ingatlan megte- kintése ellenére sem lehettek ismertek;
– kijavítására vonatkozó kárigény a teljes lakóépület vonatkozásában nem érvényesíthető a kivitelezővel, illetve az egyes lakások esetében nem érvényesíthető a beruházóval vagy a forgalmazóval, korábbi tu- lajdonossal szemben.
1.B. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a közös tulajdonban lévő épületszerkezetek vonatkozásában a biztosított társasházkö- zösség, illetve biztosított lakásszövetkezet, az egyes lakások eseté- ben a biztosított albetét lakástulajdonos, illetve a lakástulajdonnal rendelkező biztosított szövetkezeti tag a kárt okozó hiba tudomá- sára jutásától számított legfeljebb 15 napon belül írásban közölje a kár helyreállításáért felelős természetes, illetve jogi személlyel a ke- letkezett épületkárral kapcsolatos kárigényét.
1.C. Amennyiben a biztosító szolgáltatását követően a biztosított érvénye- sítette az előző tulajdonossal, illetve az ingatlan eladójával szemben az igé- nyét, a biztosított köteles visszafizetni a biztosítónak az érvényesített összeget, maximum a kártérítési összeg erejéig.
1.D. A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káresemé- nyenkénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárig téríti meg.
XIV. A BIZTOSÍTOTT GARÁZSOKBAN TÁROLT SZEMÉLYGÉPJÁRMŰVEK ÉS MOTORKERÉKPÁROK KÁRAINAK FEDEZETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosítási esemény
A Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás különös feltételeiben megha- tározott biztosítási események (az ott leírt kizárásokat is figyelembe véve).
2. Biztosított vagyontárgy
A biztosított garázsban tartott, az albetét tulajdonosok, illetve a lakástulaj- donnal rendelkező szövetkezeti tagok saját tulajdonában lévő személygép- járművek, motorkerékpárok.
3. Biztosítási összeg
A biztosítási összeget a szerződőnek kell meghatároznia a garázsban lévő gépkocsik számára kijelölt parkolóhelyek száma, és a garázsban tárolt sze- mélygépjárművek, motorkerékpárok újra beszerzési értéke alapján. Az érték megállapításánál a garázsban elhelyezhető járművek lehetséges leg- magasabb értékét szükséges meghatározni.
Ha a káresemény időpontjában a garázsban naponkénti rendszeresség- gel tartott biztosított személygépjárművek és motorkerékpárok összesí- tett újra beszerzési értéke nagyobb, mint a személygépjárművekre és motorkerékpárokra szerződésben meghatározott biztosítási összeg, akkor a biztosító aránylagos kártérítést alkalmaz, a garázsban lévő gép-
kocsik számára kijelölt parkolóhelyek száma és az állandó jelleggel ga- rázsban tárolt gépjárművek tényleges újra beszerzési értéke alapján.
4. A biztosító szolgáltatása
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként a biztosítási szerződésben személygépjárművenként, motorkerékpáronként meghatá- rozott kártérítési limitig terjed, (Kártérítési limit: személygépjármű vagy motorkerékpár/káresemény), a következő kiegészítésekkel:
a. a biztosító a kártérítési limit mértékéig téríti meg a károsodott jár- művek műszakilag indokolt és szükséges javítási, illetve totálkár esetén pótlási költségeit;
b. a biztosító a károsodott biztosított jármű káridőponti utánpótlási érté- két a kár időpontjában érvényes EUROTAX katalógusban lévő, károso- dottal azonos típusú – annak hiányában a károsodott jármű műszaki tu- lajdonságaival megegyező – jármű értékéből kiindulva, az időközi el- használódásból származó értékcsökkenést levonva állapítja meg.
5. Kizárások
A biztosító nem téríti meg a személygépjárművek, motorkerékpárok azon kárait, amelyek:
– a garázsba történt erőszakos behatolással, a gépjármű feltörésé-
vel vagy annak kísérletével;
– a gépjárművek eltulajdonításával vagy annak kísérletével;
– a garázsban gépjárművel történő közlekedéssel;
– a gépjárművek rongálásával, alkatrészeinek letörésével, esztéti- kai károsításával
összefüggésben keletkeznek.
6. Önrészesedés
Önrészesedés mértéke: a keletkezett kár – javítási, illetve pótlási költség – 10%-a, de minimum 15 000 Ft.
XV. TÁRSASHÁZI KÖZÖS KÉPVISELŐK ÉS TÁRSASHÁZKEZELŐ VÁLLALKOZÁSOK KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS FELTÉTELEK
1. A biztosított
Biztosítottnak minősül az a természetes személy és jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: szervezet), aki/amely a szerződésben biztosítottként megnevezett társasház
– ügyeinek ellátására megbízást kapott, és/vagy
– kezelésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötött. Ha a társasház ügyeit a közös képviselő helyett intézőbizottság látja el, akkor a jelen feltételek alapján az intézőbizottság elnöke minősül biztosítottnak. Ha a szervezet biztosított, akkor a biztosítás azokra a tagokra és a szerve- zettel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló természetes személyekre is vonatkozik, akiknek magatartásáért a biztosított a társasház képviselete vagy kezelése (mint biztosított tevékenység) során a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.
Üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység esetén biztosított kizá- rólag az lehet, aki a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendel- kezik.
2. A biztosítási szerződés hatálya
2.A. Területi hatály (a kockázatviselés helye)
A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyarország területén végzett tár- sasházi közös képviselői, illetve társasházkezelői tevékenység során a Ma- gyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
2.B. Időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt okozott, bekövet- kezett károkra terjed ki.
3. A biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés kockázatviselési ideje alatt a biztosított – vagy olyan személy, akinek magatartásáért a biz- tosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tarto- zik – a biztosítási szerződésben feltüntetett
– társasház alapító okiratában leírtakat;
– a társasház szervezeti és működési szabályzatában leírtakat;
– társasház és a társasházkezelő vállalkozás között fennálló szerződésben foglaltaknak megfelelő közös képviselet ellátására, illetőleg a társasház- kezelésre irányuló tevékenységből eredő valamely kötelezettségét
felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségszegéssel a
– társasház vagyonában;
– tulajdonostársak vagyonában;
– tulajdonostársak életében vagy egészségében
vagyoni kárt okoz, és a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar jog sza- bályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy a kár nem esik a jelen szerződésben meghatározott korlátozás alá. A biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértéséből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj), valamint nem terjed ki jelen kiegészítő fe- lelősségbiztosítás a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségekre, kamatokra.
Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
a. a károsult beleegyezésével okozta;
b. a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fe- nyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
c. szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben;
x. xxxxxxxxxx által megengedett magatartással okozta, és a magatartás
más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a kár- okozót kártalanításra kötelezi.
4. A kártérítés felső határa
4.A. Káreseményenként
A szerződés tartalmazza a káreseményenkénti biztosítási összeget, amely az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben nyújtható biztosítási szolgál- tatás felső határa. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – viselt felelősségük arányában – több személyre vonatkozik.
4.B. Sorozatkáronként
A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni és a kárbejelen- tés időpontja az az időpont, amikor a sorozatkár első eseményét a biztosí- tott elkövette.
A sorozatkárt az alábbiak szerint kell meghatározni:
Egy és ugyanazon tévedésnek, hanyagságnak, hibának vagy mulasztásnak tulajdonítható, mely egy vagy több épületnél vagy épületszerkezetnél ká- rokhoz vezet
– ugyanazon veszteséget okozó több elkövetett vagy elmulasztott csele- kedet, és/vagy
– a biztosított és bármely más további biztosított ellen támasztott kár- igény.
5. Önrészesedés
A biztosító a kárrendezés során nem von le önrészesedést.
6. A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással
– a szerződő fél vagy a biztosított;
– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben megha- tározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk; vagy
– a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosí- tott vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A mentesülés szempontjából különösen az alábbi károkozás minő- sülhet súlyosan gondatlannak:
a. ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;
b. ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerző- dési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsérté- se miatt következett be;
c. a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
d. a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezések- ben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;
e. ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsér- tésével okozta;
f. ha a biztosított a kárt súlyosan ittas (2,51 ezrelék vagy ennél ma-
gasabb véralkoholszint) vagy kábítószer hatása alatt lévő álla- potban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta.
7. Kizárások
Nem fedezi a biztosító azon károkat, amelyeket
– a károkozó biztosított nem látott előre és nem is kellett előre látnia;
– a biztosított maga szenved el. Nem fedezi a biztosító
– a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megté- rítési igényeket;
– azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított károkozása nem jogellenes;
– az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak éssze- rű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak;
– a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségeket, ka- matokat.
Nem terjed ki a biztosítás:
– a gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra;
– a munkáltatói felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra;
– a közös képviselet ellátásával vagy a társasházkezeléssel össze- függésben harmadik személyeknek okozott károkra;
– az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogvi- szonyra irányadó szabályok szerint elévült;
– közgyűlési határozat ellenére a társasház biztosítási védelmének elmulasztásából vagy nem megfelelő biztosítási szerződés meg- kötéséből eredő károkra;
– az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített károkra;
– a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő követ- kezményi károkra, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tá- jékoztatást a közös képviselő bizonyíthatóan megtette;
– a nem megfelelő épület-fenntartási tevékenységekből eredő ká- rokra, ha a közös képviselő a felújítás, javítás elvégzésére bizo- nyíthatóan felhívta a közgyűlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a társasház döntéshozó testülete nem vagy nem kellő időben hagyta jóvá;
– a bűncselekménnyel okozott károkra;
– olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az ér- tékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek;
– a pénzkezelés körében, a bankszámlaforgalom, készpénzforga- lom, házipénztári pénzkezelés, elektronikus pénzeszköz, elektroni- kus fizetőeszköz, elektronikus aláírás, számviteli és pénzügyi bi- zonylatok kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, őrzésével összefüggésben elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra;
– jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett károkra;
– a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli vég- zése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra;
– azokra a károkra, amelyeket a biztosított más keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott.
8. A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötele- zettséget, hogy a károkozás időpontjában érvényes szerződésben szereplő káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti limitig megtéríti a biztosítási esemény által a károsult(ak)nak okozott kárt.
8.A. A kártérítés szabályai
a. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelemkiesést), illetőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot a szerződésben meghatá- rozott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott ter- jedelemben és mértékig teljesíti a károsultnak.
b. A jövedelempótló járadék
Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor kö- vetelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.
A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a be- következett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.
A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós vál- tozás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell fi- gyelembe venni. Ha a jövedelemkiesés ily módon nem határozha- tó meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.
A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet.
A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
c. A tartást pótló járadék
Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tar- tást pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha ma- gatartásának e következménye nem volt előrelátható.
A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartá- si igényét menthető okból nem érvényesítette.
A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni. A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a já- radékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személlyel egy sorban vol- tak kötelesek.
A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék szá- mítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
d. A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése
A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lénye- ges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mérté- kének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.
e. A biztosító a járadékot a károsultnak a szerződésben meghatá- rozott biztosítási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultsági lejártáig fizeti meg. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind pedig a károsult elfogadja.
f. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsök- kenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.
g. Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hát- rány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
h. Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe eső indokolt költséget a biztosító – a biztosítási összeg keretén belül – akkor is meg- téríti, ha azok eredményre nem vezettek.
i. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket, a más- honnan megtérülő kárértéket, valamint a károkozásból származó vagyoni előnyt jogosult levonni. A biztosított a kárra hozzá bár- milyen jogcímen befolyó megtérülésről köteles a biztosítót tájé- koztatni.
8.B. A kárrendezés szabályai
a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal, és a biztosítottal való együttműködést követően tör- ténik meg.
b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvé- nyesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a kár- okozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.
d. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, tel- jesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, tel- jesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben ha-
tálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosí- tott bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
e. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi- atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér- tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogo- sult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a bizto- sított azokat neki visszafizetni tartozik.
9. Kárbejelentésre vonatkozó előírások
a. A kárbejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a károsult nevét, a kár bekövetkezésének időpontját, helyét, nagyságát (mértékét), a káresemény rövid leírását, illetve a kárral kapcsolatos valamennyi egyéb lényeges információt.
b. A biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a kárbejelentést meg- történtnek tekinteni, erről 8 munkanapon belül értesíti a biztosítottat.
XVI. XXXXXXXXXXXXXXXXXX KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS FELTÉTELEK
1. Biztosított
Biztosítottnak minősül a szerződésben megnevezett lakásszövetkezet kép- viseletét ellátó (a lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy a közgyűlés által megválasztott igazga- tósági tag, illetve más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írás- beli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet) szerve, illetve a lakásszövetkezetnek azon, az alapszabályban meghatározott szervei és tisztségviselői, amelyek a biztosított lakásszövetkezet kezelésével, fenntar- tásával, hasznosításával kapcsolatos feladatokat, valamint az alapszabály- ban meghatározott feladatokat látnak el.
2. A biztosítási szerződés hatálya
2.A. Területi hatály (a kockázatviselés helye)
A jelen feltétel alapján a biztosító a Magyarország területén végzett lakás- szövetkezeti tevékenység (lásd 1. pont) során a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
2.B. Időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt okozott és bekö- vetkezett károkra terjed ki.
3. A biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés kockázatviselési ideje alatt a biztosított – vagy olyan személy, akinek magatartásáért a bizto- sított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik:
– a biztosítási szerződésben;
– a lakásszövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelő lakásszövet- kezeti tevékenység ellátásával kapcsolatos
valamely kötelezettségét felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezett- ségszegéssel a
– lakásszövetkezet vagyonában;
– lakásszövetkezet tagjainak vagyonában;
– lakásszövetkezet tagjainak életében vagy egészségében
vagyoni kárt okoz, és a bekövetkezett kárért a biztosított lakásszövetkezet a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy a kár nem esik a jelen szerződésben meghatározott korlátozás alá. A biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértéséből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj), valamint nem terjed ki jelen kiegészítő felelősségbiztosítás a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségekre, kamatokra.
Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
a. a károsult beleegyezésével okozta;
b. a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fe- nyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a
szükséges mértéket nem lépte túl;
c. szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben;
x. xxxxxxxxxx által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a kár- okozót kártalanításra kötelezi.
4. A kártérítés felső határa
4.A. A biztosító a jelen Lakásszövetkezetek kiegészítő felelősségbiztosítá- sára vonatkozó feltételeinek hatálya alá tartozó felelősségi károkat a szer- ződésben meghatározott káreseményenkénti és biztosítási időszakon- kénti limitig téríti meg a biztosított lakásszövetkezet helyett.
A káreseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben nyújtható biztosítási szolgáltatás felső határa. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – a károkozók egyenként viselt felelős- sége arányában – több biztosított személyre vonatkozik.
4.B. Sorozatkáronként
A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni és a kárbejelen- tés időpontja az az időpont, amikor a sorozatkár első eseményét a biztosí- tott elkövette.
A sorozatkárt az alábbiak szerint kell meghatározni:
Egy és ugyanazon tévedésnek, hanyagságnak, hibának vagy mulasztásnak tulajdonítható, amely egy vagy több épületnél, vagy épületszerkezetnél be- következő károkhoz vezető,
– ugyanazon veszteséget okozó több elkövetett vagy elmulasztott csele- kedet, és/vagy,
– a biztosított és bármely más további biztosított ellen támasztott kárigény.
5. Önrészesedés
A biztosító a kárrendezés során nem von le önrészesedést.
6. A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással
– a szerződő fél vagy a biztosított;
– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben megha- tározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk vagy
– a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosí- tott vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A mentesülés szempontjából különösen az alábbi károkozás minő- sülhet súlyosan gondatlannak:
a. ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;
b. ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerző- dési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsérté- se miatt következett be;
c. a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
d. a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezések- ben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;
e. ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsér- tésével okozta;
f. ha a biztosított a kárt súlyosan ittas (2,51 ezrelék vagy ennél ma- gasabb véralkoholszint) vagy kábítószer hatása alatt lévő álla- potban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta.
7. Kizárások
Nem fedezi a biztosító azon károkat, amelyeket
– a károkozó biztosított nem látott előre és nem is kellett előre látnia;
– a biztosított maga szenved el. Nem fedezi a biztosító
– a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megté- rítési igényeket;
– azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított károkozása nem jogellenes;
– az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak éssze- rű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak
a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségeket, kama- tokat.
Nem terjed ki a biztosítás
a. a gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkat;
b. a munkáltatói felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkat;
c. a lakásszövetkezeti tevékenység (lásd biztosított tevékenység) el- látásával összefüggésben harmadik személyeknek okozott ká- rokat;
d. az olyan károkat, amelyek a biztosított és a károsult közötti jog- viszonyra irányadó szabályok szerint elévült;
e. a közgyűlési határozat avagy a lakásszövetkezet bármely más, döntésre vagy határozathozatalra jogosult szervének döntése ellenére a lakásszövetkezet biztosítási védelmének elmulasztásá- ból, vagy nem megfelelő biztosítási szerződés megkötéséből eredő károkat;
f. az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített károkat;
g. a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő követ- kezményi károkat, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tá- jékoztatást az érintett lakásszövetkezeti tagság részére a lakás- szövetkezet bizonyíthatóan megtette;
h. a nem megfelelő épület-fenntartási tevékenységekből eredő ká- rokat, ha a lakásszövetkezet a felújítás, a javítás elvégzésére bizo- nyíthatóan felhívta az érintett lakásszövetkezeti tagság, a köz- gyűlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a lakásszövetke- zet döntéshozó testülete nem vagy nem kellő időben hagyta jóvá;
i. a bűncselekménnyel okozott károkat;
j. az olyan károkat, amelyek a vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek;
k. a pénzkezelés körében, a bankszámla-forgalom, a készpénzfor- galom, a házipénztári pénzkezelés, az elektronikus pénzeszköz, az elektronikus fizetőeszköz, az elektronikus aláírás, a számviteli és pénzügyi bizonylatok kezelésével, alkalmazásával, nyilvántar- tásával, őrzésével összefüggésben elkövetett mulasztás miatt be- következett károkat;
l. a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tár- gyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett károkat;
m. a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli vég- zése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkat;
n. azokat a károkat, amelyeket a biztosított más keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott.
8. A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötele- zettséget, hogy a károkozás időpontjában érvényes káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti limitig – megtéríti a biztosítási esemény által a károsult(ak)nak okozott kárt.
8.A. A kártérítés szabályai
a. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelemkiesést), illetőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot a szerződésben meghatá- rozott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott ter- jedelemben és mértékig teljesíti a károsultnak.
b. A jövedelempótló járadék
Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor kö- vetelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.
A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a be- következett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.
A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós vál- tozás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell fi- gyelembe venni. Ha a jövedelemkiesés ily módon nem határozha- tó meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.
A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet. A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
c. A tartást pótló járadék
Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tar- tást pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha ma- gatartásának e következménye nem volt előrelátható.
A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást vagy a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.
A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni. A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a já- radékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személlyel egy sorban vol- tak kötelesek.
A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék szá- mítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
d. A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése
A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lénye- ges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mérté- kének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.
e. A biztosító a járadékot a károsultnak a szerződésben meghatá- rozott biztosítási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jogosultsági lejártáig fizeti meg. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tő-
késítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben ke- rülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind pedig a károsult elfogadja.
f. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsök- kenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.
g. Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hát- rány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
h. Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe eső indokolt költséget a biztosító – a biztosítási összeg keretén belül – akkor is meg- téríti, ha azok eredményre nem vezettek.
i. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket, a más- honnan megtérülő kárértéket, valamint a károkozásból származó vagyoni előnyt jogosult levonni. A biztosított a kárra hozzá bármi- lyen jogcímen befolyó megtérülésről köteles a biztosítót tájékoztatni.
8.B. A kárrendezés szabályai
a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködést követően tör- ténik meg.
b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvé- nyesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a kár- okozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.
d. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, tel- jesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, tel- jesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben ha- tálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosí- tott bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
e. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi- atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér- tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogo- sult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a bizto- sított azokat neki visszafizetni tartozik.
9. Kárbejelentésre vonatkozó előírások
a. A kárbejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a károsult nevét, a kár bekövetkezésének időpontját, helyét, nagyságát (mértékét), a kár- esemény rövid leírását, illetve a kárral kapcsolatos valamennyi egyéb lé- nyeges információt.
b. A biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a kárbejelentést megtörténtnek tekinteni, erről 8 munkanapon belül értesíti a biztosí- tottat.
XVII. „GARANCIA-24” GYORSSZERVIZ-SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosítási esemény
1.A. A biztosított lakóépület
– gépészeti-, műszaki berendezésének;
– víz- és lefolyóvezetékének;
– elektromos hálózatának;
– nyílászáróinak, azok szerkezetileg beépített üvegezésének;
– tetőfedésének;
– személyfelvonójának
előre nem látható váratlan meghibásodása, valamint hirtelen, véletlensze- rűen fellépő külső mechanikai hatás miatti károsodása következtében – a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében – szükséges, és halaszthatatlan – a káresemény bekövetkezésétől számított 24 órán belül bejelentett – hibaelhárítás, aminek költségeit megtéríti a biztosító.
1.B. Nem biztosítási esemény
– a természetes elhasználódásból, karbantartás elmulasztásából eredő tartósan fennálló meghibásodás;
– ha „Személyfelvonók rongálási kárainak fedezetére vonatkozó kiegészítő biztosítás”-sal nem biztosított személyfelvonó hibáso- dik meg;
– ha a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretében végzett hibaelhárítás helyén azért következik be ismételten meghibáso- dás, mert a biztosító közvetítése során megbízott szakipari vállal- kozás munkatársa részéről – a műszakilag biztonságos működés érdekében – meghatározott további javításokat a biztosított el- mulasztotta elvégeztetni;
– a szakszerűtlenül végzett hibaelhárítással összefüggő meghibá- sodás, következményi kár;
– ha a biztosított a hibaelhárítás elkezdéséig nem gondoskodik a további károk megelőzéséről és nem teszi lehetővé a hibaelhárí- tás – káresemény bekövetkezésétől számított – 2 napon belüli el- végzését.
2. Gyorsszerviz-szolgáltatás
2.A. A biztosított az év minden napján 24 órás telefonszolgálat segítsé- gével veheti igénybe a szolgáltatást. A „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgál- tatás telefonszáma megtalálható a szóban forgó szolgáltatást tartalmazó biztosítási kötvényen, interneten a xxx.xxxxxxxx.xx címen és a jogosult szerződő, biztosított megkérdezheti – személyesen vagy telefonon – a Groupama Biztosító Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban.
2.B. A telefonbejelentés tartalma alapján a biztosító nevében eljáró ügyin- téző tájékoztatást nyújthat, hogy az adott károsodás miatt szükséges hiba- elhárítás biztosítási eseménynek minősül vagy nem.
a. Ha a jelen kiegészítő biztosítási feltétel 1.A. pontjában meghatározott biztosítási esemény következett be, akkor a biztosító nevében eljáró ügyintéző intézkedik, hogy a hibaelhárításhoz szükséges szakipari vál- lalkozás lehetőség szerint a telefonos bejelentéstől számított 24 órán belül elvégezze a gyorsszerviz-szolgáltatást.
b. Ha az adott meghibásodás, károsodás nem biztosítási esemény miatt következett be, akkor a biztosító nevében eljáró ügyintéző csak tájé- koztatást ad, miszerint a munka elvégzéshez – a 2.X. xxxxxxx megne- vezett szakmák közül – melyik szakipari vállalkozást célszerű megke- resni.
2.C. A biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás elvégzésének idő- pontját a biztosítottal történt időpont egyeztetés után a biztosító közli az általa közvetített vállalkozás képviselőjével.
2.D. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási eseménynek minősülő hibaelhá- rítás elvégzéséhez az alább nevezett szakipari tevékenységet folytató vállal- kozást közvetít a biztosított számára:
– duguláselhárító;
– vízszerelő;
– gázszerelő;
– fűtésszerelő;
– villanyszerelő;
– zárszerelő, zárjavító;
– lakatos;
– üveges;
– tetőfedő;
– személyfelvonó szerelő.
2.E. A biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás költségeit, szabályo- san kiállított számla ellenében, – amely tartalmazza a kiszállási díjat, az anyagköltséget, a munkadíjat, valamint az áfát – az adott kár helyreállítá- sának műszakilag indokolt értékéig, biztosított albetétenként, illetve szö- vetkezeti lakásonként, valamint biztosított személyfelvonónként, továbbá a közös tulajdonban lévő épületszerkezetekre, -gépészetre vonatkozóan a szerződésben káreseményre és biztosítási időszakra meghatározott összegig viseli a biztosító.
2.F. A 2.X. xxxxxxx – káreseményenként és biztosítási időszakonként
– meghatározott összeget meghaladó hibaelhárítási költség a bizto- sítottat terheli. Az albetétek esetében a biztosított albetét tulajdonosnak, illetve a szövetkezeti lakás tulajdonosának, a közös tulajdont érintő esetek- ben a biztosított társasház, illetve lakásszövetkezet képviselőjének közvet- lenül az adott munkát végző vállalkozás számára kell a felmerült többlet- költséget megfizetnie.
2.G. Amennyiben a hibaelhárítás az érvényben lévő társasházbiztosítási szerződés alap- és kiegészítő biztosításának szabályzatában, illetve a sze- mélyfelvonó rongálási kárai (a „Személyfelvonók rongálási kárainak fede- zetére vonatkozó kiegészítő biztosítás különös feltételei”-ben) meghatá- rozott biztosítási esemény miatt vált szükségessé, úgy a biztosított által hi- baelhárításra kifizetett – számlával igazolt –, a szerződésben egy kárese- ményre meghatározott limitösszegen felüli többletköltséget a biztosító figyelembe veszi a végleges kárösszeg megállapításánál.
2.H. A biztosított, és a biztosító által ajánlott vállalkozás áll szerződéses jog- viszonyban a biztosítási eseménynek minősülő hibalehárítás elvégzése te- kintetében.
A biztosított közvetlenül a szakipari vállalkozással szemben érvényesíthe- ti garanciális-, illetve kárigényét, mert a biztosító nem tartozik felelősség-
gel a szakipari vállalkozás tevékenységének szakszerűségéért, valamint a biztosított ingatlanban végzett hibaelhárítási munka során keletkező ká- rokért.
3. Egyéb rendelkezések
3.A. Amennyiben a 2.B. b. pontban meghatározottaknak megfelelően nem biztosítási eseménynek minősülő meghibásodás, károsodás helyreállításá- hoz ajánlott szakipari vállalkozást a biztosító, úgy ebben az esetben az el- végzett munka minden költsége a biztosítottat terheli.
3.B. A biztosító külön díj nélkül lehetővé teszi, hogy a biztosított albetét- tulajdonosok, valamint a biztosított képviselője, illetve a biztosított lakás- szövetkezeti tagok, valamint a lakásszövetkezet alkalmazottai különböző pl. biztonságtechnikával foglalkozó vállalkozások; egészségügyi-, utazási-, háztartási gépek javítását végző- szolgáltatások nyitvatartása; szabadidő programok stb. ügyekben tájékoztatást kérhetnek a gyorsszerviz-szolgálta- tásra megadott telefonszámon.
3.C. A biztosító a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretén belül le- hetővé teszi a biztosítottnak az alább megnevezett tevékenységi körökben megbízható szakemberek garantált áron történő szolgáltatásainak igény- bevételét és a biztosított számára történő megszervezését:
– házi-ápolás, idősgondozás;
– gyermekfelügyelet;
– fűtéskészülékek átvizsgálása;
– káresemény (vészelhárítás) utáni helyreállítás;
– betöréses lopás utáni helyreállítás;
– olyan szórakoztató elektronikai cikkek és háztartási gépek javítása, amelyek kiskereskedelmi ára készülékenként legalább 35 000 Ft.
3.D. A biztosító kizárólag az előzőekben megnevezett szolgáltatások aján- lását, közvetítését és a biztosított igényeinek megfelelő megszervezését vál- lalja. A biztosított által igénybevett szolgáltatás ellenértékét közvetlenül a vele szerződést kötő szolgáltatónak kell maradéktalanul kifizetnie.
3.E. A biztosított által igénybevett szolgáltatás minőségével, teljesítésével kapcsolatban, valamint a szolgáltatás során okozott károkért közvetlenül a szolgáltató tartozik felelősséggel a biztosított (megrendelő) felé. A felme- rülő kárigényt közvetlenül a szolgáltató részére kell benyújtani.
XVIII. A BIZTOSÍTOTT LAKÁSTULAJDONOSOK SZEMÉLYES TULAJDONÁT KÉPEZŐ INGÓSÁGOK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosított
A Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás különös feltételeiben meg- határozott biztosított természetes személyek, valamint a tulajdonukban lévő lakásba állandó lakcímmel bejelentett természetes személyek.
2. Biztosított vagyontárgyak
2.A. A biztosító kockázatviselése a biztosítottak tulajdonát képező, továb- bá az általuk bérelt, kölcsönzött vagy megőrzésre átvett háztartási ingó- ságokra terjed ki.
A biztosító káreseményenként és biztosítási időszakonként a bizto- sítottak tulajdonát képező:
– készpénzt ért károkat 50 000 Ft-ig;
– motoros meghajtású járművek tartalék alkatrészeinek kárait 100 000 Ft-ig téríti meg.
2.B. Jelen szabályzat szempontjából háztartási ingóságok azok a be nem épített szokásos (nem kereskedelmi) mennyiségű vagyontárgyak, amelyek egy átlagos háztartás viteléhez szükségesek, a biztosítottak személyes hasz- nálatára, fogyasztására szolgálnak és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsoroltak közé.
2.C. A biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok – egyenkénti értéküktől függetlenül – két vagyoncsoportra különülnek el:
Az “Értéktárgyak, különleges ingóságok” vagyoncsoporthoz tartoznak:
a. a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tár- gyak;
b. a gyűjteményekhez tartozó bélyegek, érmék;
c. a képző- és iparművészeti alkotások;
d. valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek;
e. antik bútorok, antik tárgyak (az olyan ingóságok tartoznak ebbe a csoportba, melyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt ki- emelt értékük van);
f. értékálló különleges vagyontárgyak, -gyűjtemények.
A fent meg nem nevezett összes többi háztartási ingóság az „Általános háztartási ingóságok” vagyoncsoporthoz tartozik.
2.D. Az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” vagyoncsoporthoz tartozó vagyontárgyakra, valamint készpénzre nem terjed ki a biz- tosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, mellék- épületben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben vagy szabadban tartva bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.
2.E. A nem állandóan lakott épületben tartott „Értéktárgyak, külön- leges ingóságok” a., b. és f. csoportjába tartozó vagyontárgyakra, készpénzre nem viseli a kockázatot a biztosító, ezért nem nyújt
szolgáltatást a megnevezett vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak bármelyik biztosítási esemény által okozott káraira.
2.F. Jelen szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed az „Álta- lános háztartási ingóságok” vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg:
a. öt százaléka mértékéig a biztosított saját háztartási szükségleteinek kielégítése vagy kedvtelésből a lakásban és a biztosított épület telkén tartott állatokra, valamint a telek kertjében lábon álló növényi kultúrák- ra, a kerti berendezés és felszerelés tárgyaira;
b. öt százaléka mértékéig a biztosított által az otthoni, lakásban folyta- tott kereső tevékenységgel kapcsolatos vagyontárgyaira.
2.G. Jelen kiegészítő biztosítás tekintetében nem biztosított va- gyontárgyak:
a. bankbetét, értékpapír és értékcikk;
b. a kézirat, terv, dokumentáció;
c. vízi, légi és motoros járművek, a lakókocsi és utánfutó.
2.H. Jelen kiegészítő biztosítás alapján nem téríti meg a biztosító:
– a szabadban tartott háztartási ingóságokban keletkezett káro- kat, ha azokat vihar vagy jégverés okozta;
– a készpénzt ért rablás károkat.
3. Biztosítási összeg
3.A. Az „Általános háztartási ingóságok” vagyoncsoportba tartozó va- gyontárgyak szerződéskötéskori biztosítási összege az albetét tulajdont, illetve a szövetkezeti tag tulajdonát képező lakás összes helyiségének hasznos alapterülete és az ajánlattételkor meghatározott, a szerződésben rögzített négyzetméterenkénti egységár (Ft/m2) szorzataként kiszámított érték.
Az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” vagyoncsoportba tartozó va- gyontárgyak biztosítási összege az „Általános háztartási ingóságok”-ra meghatározott biztosítási összeg 10%-a.
3.B. Az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” és az „Általános háztartási ingóságok” vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe.
3.C. A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítást.
3.D. A kockázatviselés helyén kívül, de a Magyarország határain belül a biztosított ingóságokra 100 000 Ft/káresemény/biztosítási időszak li- mitig viseli a kockázatot a biztosító, és nem alkalmaz aránylagos kárté- rítést.
4. Kockázatviselés helye
4.A. A biztosító kockázatviselése a társasházközösség, illetve lakásszövet- kezet által kötött jelen biztosítási szerződésben (kötvényben) cím, ennek hi- ányában helyrajzi szám szerint megnevezett kockázatviselési helyen, illetve a szerződés mellékletében megnevezett összes kockázatviselési helyen ta- lálható:
a. lakóépületben lévő:
– külön tulajdont képező lakásokban;
– a biztosított lakástulajdonos által kizárólagosan használt tárolóban, pincében;
– közös használatú tárolóban vagy egyéb közös használatú helyiség- ben;
b. közös tulajdonú melléképületben lévő:
– a biztosított lakástulajdonos által kizárólagosan használt tárolóban, pincében;
– a közös használatú tárolóban vagy egyéb közös használatú helyiség- ben;
c. a biztosított lakástulajdonos kizárólagos tulajdonát képező melléképü- letben;
d. telken
tartott biztosított ingóságokra terjed ki.
4.B. Amennyiben a biztosított lakása biztosítási esemény miatt lakhatatlan- ná válik, úgy a biztosító az ideiglenes lakás céljára használt helyen is viseli a kockázatot a biztosított háztartási ingóságokra.
4.C. Jelen kiegészítő biztosítás 3.D. pontjában meghatározott esetben a biztosító kockázatviselése Magyarország egész területére kiterjed a szerző- désben meghatározott 100 000 Ft/káresemény/biztosítási időszak kár- térítési limitig.
5. Biztosítási események és biztosítási szolgáltatások
5.A. Biztosítási események
A Tűz és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás különös feltételeiben foglalt biztosítási események, valamint a Betöréses lopás- és rabláskárok fedezeté- re vonatkozó kiegészítő biztosításban meghatározott betöréses lopás, rab- lás biztosítási események.
5.B. Biztosítási szolgáltatások
a. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak károsodásával kapcso- latos és indokolt egyszeri takarítás, a biztosítottat terhelő oltási, menté- si és minden egyéb kárenyhítési költséget. Ezeket a költségeket a bizto- sító a biztosítási összegen felül fizeti ki.
b. Megtéríti a biztosító a betöréses lopással vagy annak kísérletével össze- függő rongálási károkat beleértve a biztosított lakásban keletkezett épü- letrongálási károkat is. A biztosító a betöréses lopás során eltulajdonított tárgyak kárait a káridőpontban megvalósuló vagyonvédelem szín- vonalától függő kártérítési limitig, azon belül legfeljebb a biztosí- tott ingóságok biztosítási összegéig téríti meg. A biztosító a Betö- réses lopás- és rabláskárok fedezetére vonatkozó kiegészítő bizto- sítás feltételének „Vagyonvédelmi előírások” fejezetében megha- tározott vagyonvédelmi szinteket és limiteket alkalmazza.
c. Megtéríti a biztosító az árvízveszély miatti kiköltözés igazolt költségeit is, káreseményenként 100 000 Ft összeghatárig.
d. Bérelt, kölcsönzött vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása ese- tén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosí- tott felelősséggel tartozik a szóban forgó vagyontárgyak megóvásában.
XIX. A BIZTOSÍTOTT LAKÁSTULAJDONOSOK ÉS A LAKÁSBAN LAKÓK BALESETÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. Biztosított
Jelen kiegészítő biztosítás értelmében biztosított:
a. az alapbiztosításban biztosítottként feltüntetett természetes személy,
b. az alapbiztosítás kockázatviselési helyén állandó lakhellyel rendelkező természetes személy.
2. Kedvezményezett
Kedvezményezett az a személy, aki a kiegészítő biztosítás meghatározott biztosítási eseménye bekövetkezése esetén a kiegészítő biztosítás szolgál- tatásának igénybevételére jogosult.
A szolgáltatás teljesítése előtt a biztosító a kedvezményezett személyazo- nosságát ellenőrzi.
A kiegészítő biztosításban kedvezményezett lehet:
a. a szerződésben megnevezett személy;
b. ilyen személyek hiányában, vagy ha a kedvezményezett megne- vezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse.
Nem érvényes a kedvezményezett kijelölése, ha a szerződést a biz- tosított hozzájárulása nélkül kötötték meg.
A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosító-
nak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény be- következéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvez- ményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a ked- vezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a bizto- sítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.
3. Fogalmak
a. Baleset
A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meg- hal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen kiegészítő feltételekben balesetnek minősülnek az aláb- bi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
– vízbefúlás;
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szervezetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következ- ménynek. Az öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, öncsonkítás és öncsonkítási kísérlet nem baleset.
b. Kórház
Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyil- vántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak:
– az üzemi kórházak;
– a fegyveres testületek kórházai;
– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.
Jelen kiegészítő feltételek alapján létrejövő szerződések szem- pontjából nem minősülnek kórháznak különösen:
– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szana- tóriumok;
– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei;
– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;
– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;
– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;
– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.
c. Rokkantság: a biztosítottnak baleset okozta sérülés következté- ben kialakuló olyan testi-, érzékszervi és/vagy szellemi működő- képesség-csökkenése, mely a szokásos életvitelt korlátozza. Ma- radandó az a rokkantság, amely orvosilag kialakultnak és stabil- nak tekinthető.
d. Maradandó egészségkárosodás: a biztosított egészségi állapotá- ban bekövetkező romlás, mely alapján az arra illetékes rehabili- tációs szakértői szerv a biztosított egészségi állapotát 100 száza- lékosnál kisebb mértékűnek minősíti.
e. Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mező- gazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
f. Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, amelyet nem beépí- tett erőgép hajt, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Járműnek minősül a villamos, a kerékpár és a segédmotoros kerékpár is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, em- beri erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes – továbbá a gyermekkocsi és a ta-
xxxxxx azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel köz- lekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.
4. Területi és időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, a világon bárhol bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.
5. Biztosítási esemény
5.A. Biztosítási esemény a kockázatviselési idő alatt a jelen feltételek 3.a. pontjában meghatározott balesetből eredően a biztosított:
a. halála;
b. rokkantsága;
c. csonttörése, csontrepedése;
d. legalább 28 napos folyamatos táppénzes (beteg)állománya,
amelynek bekövetkezte esetén a jelen feltételek 9. pontjaiban foglaltak szerint a biztosító szolgáltatást teljesít.
5.B. A biztosított kockázatviselési idő alatt bekövetkező, a fentiek- ben felsorolt, biztosítási eseménynek minősülő balesetekor a bizto- sító megtéríti a biztosított magán viselt ruházatában keletkezett ká- rait (a zsebtartalom kizárásával) a Tűz- és kiegészítő kockázatok alapbiztosítás különös feltételek rendelkezéseinek megfelelően. Ruházatnak minősül a biztosított által a baleset időpontjában viselt felső- és alsóruházat, lábbeli és a dioptriás szemüveg. Nem minősülnek ruházatnak a jelen biztosítási szerződésben a karóra és az ékszerek.
5.C. A biztosított halála esetén a kedvezményezett kárbejelentési kötele- zettsége megegyezik a biztosított kötelezettségével.
6. A biztosító mentesülése
A biztosító az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a ked- vezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.
7. Kizárt kockázatok
A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény az alábbiakkal okozati összefüggésben következett be:
a. a kockázatviselés kezdete előtt bármely okból már sérült, cson- ka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotával, a már meglévő betegségekkel, maradandó egészségkárosodásokkal;
b. a biztosított által versenyszerűen, díjazásért űzött sporttevékeny- ség során (versenyeken vagy edzéseken) bekövetkező balesetekre; versenyszerűen végzett sporttevékenységnek minősül a természe- tes személy által a sportszövetség részéről kiírt, szervezett vagy en- gedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben való részvétel;
c. a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) bekövetkezô eseményekre;
d. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkezô biztosítási eseményekre;
e. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:
– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel,
– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;
e feltétel esetében harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem je- lentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlá- tozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak ten- geri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény;
f. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetbôl eredô biztosítási ese- ményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;
g. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;
h. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;
i. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;
j. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;
k. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- művön polgári utasként szenved el; e feltétel vonatkozásában utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez.
l. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek- re, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;
m. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézôt érô balesetekre;
n. arra a balesetre, amely a biztosított vezetôi engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotával oko- zati összefüggésben történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gép- jármű vezetése közben, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjármûvezetést is;
o. a szívinfarktus, epilepszia és az agyvérzés miatti halálos balese- tekre;
p. HIV vírus fertőzöttség, AIDS betegség;
q. olyan csonttörés, csontrepedés, mely patológiás csonttörésnek minősül, mert a bekövetkeztében közvetve vagy közvetlenül, részben vagy egészben bármely fennálló csontbetegség hatott közre: pl. csont- és porcdaganat bármely formája, csontvelőgyul- ladás (osteomyelitis), súlyos csontritkulás (osteoporosis), csontlá- gyulás (osteomalacia), illetve azok szövődménye.
8. Várakozási idő
A balesetbiztosítási szolgáltatások vonatkozásában a biztosító eltekint a vá- rakozási idő alkalmazásától.
9. A biztosító szolgáltatása
9.A. A jelen kiegészítő feltételek alapján:
a. a biztosított baleseti eredetű halála esetén a biztosító a jelen feltételek
9.E. a. pontjában meghatározott baleseti eredetű halál esetére szóló összeget téríti;
b. a biztosított baleseti eredetű 10-100%-os fokú rokkantsága esetén a bizto- sító a jelen feltételek 9.E. b. pontjában meghatározott baleseti rokkantság esetére szóló összegből a rokkantság fokának megfelelő hányadot téríti;
c. a biztosított baleseti eredetű 1-9%-os fokú rokkantsága esetén a jelen feltételek 9.E. c. pontjában 1-9%-os fokú baleseti rokkantság esetére meghatározott összeget téríti;
d. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése esetén a biz- tosító a jelen feltételek 9.E. d. pontjában meghatározott csonttörés, csontrepedés esetére szóló összeget téríti;
e. a biztosított baleseti eredetű, legalább 28 nap folyamatos táppénzes (beteg)állománya esetén a jelen feltételek 9.E. d. pontjában meghatá- rozott táppénzes (beteg)állomány esetére szóló összeget téríti.
Egy balesetből eredően egy csonttörés, csontrepedés esetére szóló
összeget térít a biztosító, függetlenül attól, hogy a balesetből kö- vetkezően hány csont törik el, reped meg.
A baleseti eredetű táppénzes állományra vonatkozó szolgáltatást a biztosító abban az esetben nyújtja, amennyiben a táppénzes állo- mány alapjául szolgáló, biztosítási eseménynek minősülő baleset a
biztosító kockázatviselése alatt következett be és a legalább 28 nap folyamatos táppénzes állomány időszaka alatt a biztosítási szerződés folyamatosan fennáll. Amennyiben a baleseti eredetű, legalább 28 nap folyamatos táppénz időszaka alatt a biztosítási szerződés meg- szűnik, a biztosító a táppénzes állományra nem nyújt szolgáltatást.
9.B. A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító le- vonja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifi- zetett összeget. Amennyiben a baleseti rokkantságra kifizetett szolgálta- tások összege meghaladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az esetleges többletkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.
9.C. Amennyiben a baleseti rokkantság szolgáltatás teljesítését megelőzően ugyanazon baleset következtében a biztosított a bal- eseti halál szolgáltatás elévülési idején belül meghal, a biztosító baleseti rokkantság szolgáltatást nem, csak baleseti halál szolgálta- tást teljesít.
9.D. A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát a jelen feltételek elvá- laszthatatlan részét képező alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően ál- lapítja meg.
Testrészek Rokkantság károsodása foka |
egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20% |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10% |
bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 70% |
egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag lábszár közepéig való vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes mûködôképtelensége 30% |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2% |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette |
a beszélôképesség teljes elvesztése 60% |
a szaglóérzék teljes elvesztése 10% |
az ízlelôképesség teljes elvesztése 5% |
A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több biz- tosítást is érvényesen köthetnek, és halmozhatják a biztosítói szolgáltatásokat.
9.E. A kiegészítő biztosítás szolgáltatási elemenkénti kezdeti biztosítási összegei a megkötött kiegészítő biztosítás esetén:
a. baleseti halál esetére 200 000 Ft;
b. baleseti 100%-os rokkantság esetére 400 000 Ft;
c. baleseti 1-9%-os rokkantság esetére 5000 Ft;
d. baleseti csonttörés, csontrepedés, illetőleg legalább 28 nap folyamatos baleseti eredetű táppénzes (beteg)állomány esetén 5000 Ft.
9.F. A biztosító megtéríti a biztosítottnak a balesetkor magán viselt ruhá- zatában keletkezett károkat is, a zsebtartalom kizárásával a Tűz és ki- egészítő kockázatok alapbiztosítás különös feltételei rendelkezéseinek megfelelően.
9.G. A biztosító a ruházati kárra vonatkozó szolgáltatás teljesítésekor meg- követelheti a ruházatban keletkezett kár és az adott baleset közti össze- függést bizonyító iratok bemutatását.
9.H. Rokkantsági fok megállapítása
a. A szerződés kockázatviselési ideje alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződ- nek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a biz- tosítási védelem az adott biztosított tekintetében megszűnik.
b. A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balesetekből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot előidéző sérülések esetén, a legsúlyosabb kö- vetkezményekkel járó sérülésre teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérülésekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.
c. A rokkantság fokát a 9.D. pontban található táblázat szerint kell meg- állapítani.
d. A maradandó rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa álla- pítja meg. A biztosító orvosa által megállapított maradandó rok- kantság foka független a rehabilitációs szakértői szerv által meg- állapított rokkantsági foktól.
e. A 9.D. pontban szereplő táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testré- szek részleges elvesztése vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító orvosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg.
f. Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ában lehet meghatározni.
g. Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.
h. Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint az e., f. és g. bekezdések alapján adódó százalékok összegzésre kerülnek.
i. A baleseti rokkantság végleges fokát a biztosító a baleset bekövetkezte után legkésőbb 2 évvel állapítja meg. Amennyiben a rokkantság végle- ges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgálta- tást kifizeti.
j. A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifizetendő baleseti rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biz- tosítási eseményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek le- vonásra kerülnek.
k. A biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét megelőzően keletke- zett rokkantsága, maradandó egészségkárosodása a jelen kiegészí- tő biztosítás hatálya alá tartozó biztosítási eseményből következő rokkantsága, a rokkantság mértékének számításakor nem vehető figyelembe akkor sem, ha súlyosítja a jelen szerződés hatálya alá tartozó biztosítási esemény következményét, a rokkantság fokát.
10. A biztosító teljesítése
10.A. A biztosított életbenléte esetén a szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt ke- zelték, és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására ju- tott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a szükséges informáci- ókat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társada- lombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Amennyiben a biztosított az orvosi titoktartás alóli felmentő nyilatkozatot nem adja meg, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
10.B. A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli. Ennek értelmében:
– A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell.
– Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról, és általában töreked- ni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerinti elhá- rítására, illetve enyhítésére.
A jelen pontban felsoroltakon túl a biztosított az adott helyzetben általá- ban elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, amennyiben a biztosí- tott mulasztása közrehatott állapotának súlyosabbá válásában.
10.C. A biztosító teljesítéséhez az általános feltételekben felsoroltakon túl az alábbi dokumentumok bemutatását kérheti:
a. a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;
b. halotti anyakönyvi kivonat;
c. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
d. a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következményeivel kap- csolatos a kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredmé- nyei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, orvosszakértői véle- ményezések;
e. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentá- ciók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;
f. a 7. pontban meghatározott kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szüksé- ges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői doku- mentációk;
x. a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyám- hatósági határozat.
Az okiratok beszerzésének költségei a biztosítottat, kedvezményezettet ter- helik, beleértve az előírt orvosi- és hatósági eljárásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.
10.D. A biztosító a szolgáltatását egyebekben az általános feltételekben és az alapbiztosítás különös feltételében rögzítettek szerint teljesíti azzal az eltéréssel, hogy a biztosító a balesetért felelős személlyel szemben meg- térítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt, és a biztosítottat nem ter- heli állapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.
11. A kiegészítő biztosítás megszűnése
A kiegészítő biztosítás megszűnik:
a. ha az alapbiztosítás megszűnik;
b. az adott biztosított vonatkozásában, ha a baleseti halálra, illetve a 100%-os rokkantságra szóló szolgáltatás kifizetésre kerül;
c. a szerződő a balesetbiztosítást írásban bármikor megszüntetheti.
XX. A SZEMÉLYES ADATOK, A BIZTOSÍTÁSI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PANASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)
1. Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhaszná- lása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jel- lemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.
h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.
i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve, európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000;
n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.
o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedé- lyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a
halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy szár- maztatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).
p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.
r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
2. Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.
A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől elté- rő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hoz- zájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meg- határozottak szerinti kezeléséhez.
3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§
(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.
Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonat- kozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.
4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;
c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási ha- tározatok bírósági felülvizsgálata során (2018. január 1-jétől ehelyett köz- igazgatási perben) eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideig- lenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártala- nítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;
t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;
u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő-
mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.
4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Infotv. 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.
A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és j.
pontjai, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze- rint továbbíthatja.
4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályok- nak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kap- csolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésé- ben meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figye- lembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkö- tésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító adatai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi ál- lapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási ese- ményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján tel- jesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.
Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.
Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüggő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utóbbiaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biztosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érin- tően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény idő- pontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által meg- jelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk ada- tait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó adatokat.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.
5. Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.
6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartá- sokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a tör- vényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamá- ról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő te- vékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az el- hárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatai- nak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. til- takozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint
c. törvényben meghatározott egyéb esetben.
Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.
6.5. Kártérítés, sérelemdíj
Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetők a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.
6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adat- kezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015., NAIH – 100950/2016., NAIH – 123122/2017. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.
7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák, posta | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek | programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhetőségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat
nyitvatartási idejében hívható, ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, köz-
ponti fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (személyes ügyfélszolgálati iroda címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház), levélcím: 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:
x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható,
ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) el- járását kezdeményezheti. 2016. október 15-től bármelyik kormányablak- ban is lehetősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű beje- lentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem le- adására.
Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai online vitarendezési plat- formról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.
A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. A bíróság eljárására a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthető a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menü- pontjában.
9. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről
Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.
A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete
szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.
Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.
A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.
Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.
A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.
10. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről
A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.
Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszer- zett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év jú- nius 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automatikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben megha- tározott adatokat.
Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.
11. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről
A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.
Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000
Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000