Vadászati felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételei
Vadászati felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételei
A biztosítás tárgya
1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság (Cg.00-00-000000., a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xx. xx 00.) (a továbbiakban: biztosító) a biztosítási díj ellenében arra vállal helytállási kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételek szerint a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.
A biztosítottak köre
2. A jelen szerződési feltételek alapján biztosított az ajánlaton név szerint feltüntetett, a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bejegyzett, nem bérkilövő, hanem ún. területes vadásztársaság, aki vadászterület tulajdonosa, vagy haszonbérlője (a továbbiakban: biztosított).
A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
3. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával, egy éves határozott időre jön létre. A biztosítási évforduló – ezzel ellentétes megállapodás hiányában – január 1.
4. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a biztosított ajánlatára tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.
5. A biztosítás – a szerződés létrejötte esetén – az azt követő napon (0 óra 00 perckor) lép hatályba, amikor a biztosított az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a szerződő a díjat közvetlenül a biztosító képviselőjének fizetette meg, a díjat legkésőbb a befizetést követő negyedik napon a biztosítóhoz beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
6. Ha a felek a szerződésben a biztosítás hatályba lépését későbbi időpontban állapítják meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés már korábban létrejött.
A biztosítás területi és időbeli hatálya
7. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a 29. pontban foglalt határidő betartásával, a szerződés megszőnését követő 30 napon belül a biztosított által a biztosítóhoz bejelentett károkra terjed ki.
8. A jelen szerződés alapján a biztosító a vadásztársaság vadászterületén átvezető, a területhatár mentén haladó, a területet határoló közúton okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
A biztosítási esemény
9. A jelen szerződési feltételek szempontjából biztosítási esemény: biztosított felelőségi körébe tartozó, bármely jármő és a vadászható hasznos vad közúti összeütközése, amelyből harmadik személynek - függetlenül állampolgárságától - személyi sérüléses és
vagyoni kára keletkezett, és amely kár megtérítéséért a biztosított az 1996. évi LV. törvény
75. § (3) bekezdés második fordulata szerint fokozott veszéllyel járó tevékenység körében a Ptk. 345. § (1) bekezdésben meghatározott objektív kártérítési felelősséggel tartozik.
Bármely jármő fogalmát az 1/1975.(II.5.) KPM-BM. sz. együttes rendelet függelékének II. pontja tartalmazza.
A vadászható hasznos vadak felsorolása az 1996. évi LV. törvény végrehajtására kiadott módosított 30/1997.(IV.30) FM rendelet 1.§-ában található, a felsorolásból kivéve az ún. dúvadakat, úgy mint: róka, aranysakál, dolmányos varjú, szarka.
Több, azonos okból bekövetkezett, időben egymással összefüggésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
Kizárások
10. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
a) a környezetszennyezéssel (élővilág, levegő, talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével) okozott károkra;
b) a valamely termék vagy szolgáltatás hibájából származó (termékfelelősségi) károkra;
c) a szerződésszegéssel a szerződő partnernek okozott károkra,
d) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
e) a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen más jogcímen birtokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett károkra,
f) kötbérre, bírságra, egyéb büntetőjellegő költségekre,
g) az ún. dúvadak miatti ütközésből eredő károkra,
h) a természetvédelmi oltalom (1996. évi LV. törvény 1.§ (2) bekezdés) és vadászati tilalom (1996. évi LV. törvény 1. § (3) bekezdés) alatt álló vadfajok okozta károkra.
A biztosítási összeg
11. A biztosítási összeg az ajánlaton, kötvényen biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként meghatározott összeg, mely a biztosító szolgáltatásának összegszerő felső határát jelenti.
A biztosítási díj meghatározásának szabályai
12. A biztosítási díjat –a biztosítás díjalapjának függvényében és egyéb, a biztosító által az ajánlaton közölni kért és a biztosított által közölt adatok figyelembevételével – a biztosító kockázatarányosan határozza meg.
13. A biztosítás díjalapja a szerződés biztosítási összege, valamint a vadászterület nagysága.
14. A biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat az ajánlat kitöltésével, vagy a biztosító által előírt egyéb módon, írásban, minden esetben cégszerően aláírt formában köteles a biztosítónak megadni.
15. A biztosítás éves díját az ajánlat megfelelő rovata tartalmazza.
A biztosítási díj fizetése és a díjfizetés elmaradásának következménye
16. A biztosítás éves díja - ha a felek másként nem állapodtak meg - a szerződés létrejöttekor, egyösszegben előre esedékes. Amennyiben a szerződő a díjat az esedékességtől számított 30 napon nem fizeti meg, akkor a szerződés megszőnik a 41. pontban leírt módon.
A biztosított adatközlési kötelezettségei
17. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a kockázat elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett. A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a vadásztársaság által birtokolt vadászterület határvonalait tartalmazó közigazgatási térképet, valamint a biztosított által meghatalmazott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait.
18. A biztosított a szerződéskötéskor írásban közölt adatok és körülmények megváltozását köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a biztosítónak.
A biztosított a jogállásában bekövetkezett változásokról (így például: beolvadás, egyesülés, szétválás, feloszlatás) – a nyilvántartásba vevő bíróságnak történő bejelentéssel egyidejőleg, illetőleg a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 munkanapon belül köteles a biztosítót tájékoztatni.
19. Amennyiben a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a biztosító a kockázatot a kockázat elbírálásra vonatkozó szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a biztosított módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszőnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
20. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a jelen fejezetben meghatározott közlési és változás-bejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A biztosítási szolgáltatás
21. A biztosító helytállási kötelezettsége alapján a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, a jelen szerződési feltételekben szabályozott körben, módon és mértékben, a biztosított helyett megtéríti azokat a személyi sérüléses és vagyoni károkat, amelyekért a biztosított jelen
feltételek 9. pontja szerint felelősséggel tartozik, továbbá a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül a károk érvényesítésével kapcsolatosan felmerülő költségeket.
22. A biztosító teljesítési kötelezettsége, a biztosítási időszakra vonatkoztatva, a biztosítási események számától függetlenül, nem haladhatja meg a szerződésben biztosítási időszakonként meghatározott biztosítási összeget.
23. A biztosító biztosítási eseményenként (az önrészesedés figyelembevételével) és biztosítási időszakonként, az ajánlatban meghatározott, biztosítási összeghatárig téríti meg a károsult kárát. A biztosító a megállapított kártérítési összeget - az önrészesedés levonása után - kizárólag a károsultnak fizetheti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezeihez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki. A biztosított a biztosítóval szemben fennálló, jelen feltételek alapján létrejött szerződésből származó jogait a károsultra nem engedményezheti.
24. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárt, akkor az egyes károk megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez. Az arányosításnál előzetesen figyelemmel kell lenni a biztosítási összeg esetleges kimerülésére.
Önrészesedés
25. A biztosított – minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegéből – maga viseli az
ajánlatban meghatározott mértékű önrészesedést.
Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása az önrészesedés kárösszegből történő levonása után legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.
A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
26. A biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni, valamint a rá vonatkozó előírásokat (ide értve a vadveszélyt jelző táblák elhelyezésének kezdeményezését, a vadak etetését, a vadetetők- itatók-szórók elhelyezését) maradéktalanul betartani.
27. A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
28. Ha a kárért a biztosítotton kívül más is felelős, a biztosított köteles minden tőle elvárható módon támogatni a biztosítót az ezzel kapcsolatos jogai érvényesítésében és megóvásában.
A kárrendezési eljárás
29. A biztosított a biztosítási esemény megtörténtét, a tudomásszerzést követően, haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosító biztosítási szerződést kezelő egységéhez.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a káresemény leírását,
– a káresemény időpontját,
– a károsodott vagyontárgyak megjelölését,
– a sérült személyek adatait,
– a károkozás jogalapjára, és összegszerűségére vonatkozó biztosítotti nyilatkozatot,
– a kár(ok) megállapított vagy becsült mértékét,
– minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges.
30. Amennyiben a biztosított valamely, a kárbejelentésben vagy azon kívül a biztosító által kért adatnak, rajta kívül álló ok miatt csak később jut birtokába, úgy azt, a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni.
31. A biztosított kárbejelentése határozza meg a kárrendezési eljárás kezdetét, abban az esetben is, ha a kárbejelentést közvetlenül a károsult teszi meg. Ha a kárbejelentés a károsulttól érkezik, a biztosító minden esetben nyilatkoztatja a biztosítottat a károkozás jogalapja és összegszerűsége tekintetében. A kár bejelentésének elmulasztásából, illetve a késedelméből származó késedelmi kamatokért a biztosító nem áll helyt, kivéve, ha a késedelem a biztosított önhibáján kívül álló ok miatt állt elő.
32. A biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a biztosítási esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
33. A biztosító a szolgáltatását, az igény jogalapjának és az összegszerűségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentumnak a biztosító kárrendezésre illetékes egységéhez történő beérkezésétől számított 15 napon belül, forintban teljesíti a károsult részére.
34. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben rendőrhatósági eljárás volt folyamatban, úgy a biztosított, az eljárás során hozott határozatot, annak kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani.
35. A biztosított bírósági marasztalása, peren kívüli egyezségkötése csak akkor hatályos a biztosítóval szemben, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
A járadék tőkésítésének és a járadék tőkeérték megállapításának szabályai
36. Ha a biztosító járadékfizetésre köteles, a járadékszolgáltatás jogosultja és a biztosító megállapodhatnak, hogy a biztosító járadékfolyósítás helyett egyösszegű kártérítést nyújt a biztosítási összeg erejéig. A biztosító a járadék tőkeértékét az 1990. évi halandósági tábla alapján 5,5 % technikai kamatláb figyelembe vételével állapítja meg.
37. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék egyösszegű megváltására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az egyösszegű megváltás tényét és a megváltás összegét mind a biztosított, mind a károsult elfogadja. Az egyösszegű megváltás
összegét úgy kell kiszámítani, hogy a járadék tőkeértékének e fejezet szabályai szerint számított összegéből le kell vonni a károsultnak a járadékigénnyel kapcsolatosan már korábban kifizetett biztosítási szolgáltatások együttes összegét.
A járadék tőkeértékét a következőképpen kell megállapítani:
a) Amíg a járadék folyósítása nem kezdődik meg, addig a függőkár tartalékban ebből a célból félretett összeget kell figyelembe venni.
b) Az újonnan induló járadékfolyósítás esetén az első folyósítás időpontjára számított jövőbeni várható kifizetések jelenértékét kell alapul venni / e.) pont / Ha a járadékfolyósítás indulásakor a jogosult egy összegben megkapja a lejárt járadékösszegeket is, akkor a járadék tőkeértékének megállapításánál ezt az összeget is figyelembe kell venni.
c) Ha valamely okból a járadékigény összege változik, akkor a jövőbeni várható kifizetések jelenértékét / e.) pont/ újból meg kell állapítani, és figyelembe kell venni valamennyi korábbi járadékfizetést.
d) A járadék megszűnésekor a járadék megszűnéséig folyósított járadékfizetéseket kell figyelembe venni. Ha a járadék folyósításának megszüntetésére a járadék egyedi megállapodás alapján történő egyösszegű megváltása miatt kerül sor, akkor a már folyósított járadékok összegéhez hozzá kell adni az egyösszegű megváltás összegét is, valamint az egyéb jogcímeken már kifizetett kártérítési összegeket.
e) A rendelkezésre álló biztosítási összeg erejéig a jövőbeni várható járadékfizetések jelenértékét a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, 1990. évi statisztikai évkönyv 394-
397. oldalain közzétett halandósági tábla alapján 5,5% kamatláb figyelembe vételével kell kiszámítani.
A biztosító visszakövetelési joga
38. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – illetőleg akiért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik – a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
39. A jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított
– a vad és a jármű összeütközésének szempontjából különösen veszélyeztetett útszakaszok mellett 150 m-en belül a vadat odavonzó vadgazdálkodási berendezéseket (nagyvadetetők, itatók, szórók) tart üzemben,
– a vadászat szervezésével vagy lebonyolításával kapcsolatban a közúti közlekedés biztonságát közvetlenül veszélyezteti (pld.: a vadat a közúton hajtják át).
A biztosítási szerződés megszüntetése és megszőnése
40. A biztosítási szerződés a tartam lejártával megszőnik.
41. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat a szerződő nem fizette meg, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelés iránti igényét bírósági úton nem érvényesítette.
42. Ha a biztosított a biztosító 17. pontban részletezett módosító javaslatát nem fogadja el, illetőleg ha arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszőnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
A személyes adatok kezeléséről
43. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minősül.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Amennyiben a személyes adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, a különleges adat kizárólag az ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhető. A különleges adatok kezelésére vonatkozó, írásbeli hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti.
44. A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált döntéssel dolgozza fel. A biztosító a kockázatelbírálás módszeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
45. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 01−09−069554, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybevett
− posta útján történő utalás vagy banki átutalás esetén − a Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.
A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerződéses adatokat) − a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve − csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott.
Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minősülő adatokat bocsát a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.
46. A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatairól − a hivatkozott törvényekben rögzített korlátozásokkal − jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.
A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt.
Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.
Eltérés a szokásos vagy korábbi szerződési gyakorlattól
47. A jelen szerződésben szabályozott biztosítási termék előzmény nélküli, ezért összehasonlíthatóság hiányában az eltérésekre szükségtelen a figyelmet felhívni.
Záró rendelkezések
48. A szerződő felek megállapodnak, hogy jognyilatkozatait írásban kötelesek közölni.
A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették, és az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut. Írásban megtett nyilatkozatnak kell tekinteni a telefax útján tett nyilatkozatokat is.
49. A jelen szerződésből eredő igények az esedékessé válástól számított egy éven belül évülnek el.
50. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a magyar jog szabályai az irányadók.
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság