Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató 3
I. Biztosítási esemény 5
II. A kockázatviselés tárgya 5
III. A biztosítás időbeli és területi hatálya 5
IV. A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, megszűnése 5
V. A biztosítási összeg 6
VI. A biztosítás díjfizetési szabályai 6
VII. A felek együttműködése 7
VIII. A biztosító szolgáltatásának szabályai 8
IX. Kizárások a kockázatviselés köréből 9
X. A biztosító megtérítési igénye 9
XI. Záró rendelkezések 9
– 2 –
A Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság ügyféltájékoztatója
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatá- val a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk meg- nevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez vagy a békéltető testülethez való előter- jesztésének lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.
Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.
Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyako- rlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.
1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali- Providencia Biztosító Rt. majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.
A társaság az ISVAP által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásába beje- gyzett Generali Csoporthoz tartozik.
A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft A társaság székhelye: 1066 Budapest,
Teréz krt. 42–44.
Telefon: (00-0) 000-0000
A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi
Kamara nyilvántartásában 34275688
Székhelye: NL-1077 XX Amsterdam, Xxxxxxxxxxxxxx 000.
2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyvitelirányítási központjainkhoz, ügyfélszolgálati irodánkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Információt és támogató útmutatást talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Divíziójánál - 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. - személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.
3. A biztosító felügyeleti szerve : Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím 1535 Budapest, 114. Pf. 777.
Központi telefon: (00-0) 0000-000
Központi Fax: (00-0) 0000-000
Ügyfélszolgálat: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység foly- tatására jogosult szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet ter-
jeszthet elő a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy ren- dezését.
A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárások közül – a békéltetető testületi eljáráson kívül – a közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ren- delkezései irányadóak.
5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biz- tosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre aján- latot tesz.
Biztosítási titoknak minősül minden olyan - államtitoknak nem minősülő - a biz- tosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó ren- delkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:
– a biztosító ügyfelének személyi adatai;
– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;
– a biztosítási összeg;
– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;
– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;
– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.
6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennál- lásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
7. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha a törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulaj- donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapc- solatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkoss- zolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatal- mazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kár- rendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amen- nyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szem- ben, ha az a)–j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is,
q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy szemé- ly kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megk- eresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szük- séges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagálla- mi adatkezelő) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.
11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhe- lyéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adat- továbbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogsz- abályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó ren- delkezéseket.
13. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgal- mi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
14. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:
– A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírá- sai az irányadók.
– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni.
– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyi- latkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
15. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.
A sikeres együttműködés reményében:
Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató
Vagyoni károk szakmai felelősségbiztosításának feltételei (VKSZF)
I. fejezet
Biztosítási esemény
1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérí- tési kötelezettség bekövetkezése, amelyet a magyar jog sze- rint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amely- nek térítését jelen szerződés alapján a biztosítótól követelheti.
2. Ha egy károkozói magatartásból vagy egyazon szabály meg- szegéséből több kártérítési kötelezettség származna, akkor az egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár). Egy biztosí- tási eseménynek minősül az is, ha több szabályszegés miatt
– amelyeket akár különböző személyek követtek el – jogalap- ját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.
II. fejezet
A kockázatviselés tárgya
1. A biztosító vállalja, hogy - a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint - mentesíti a biztosítottat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet
– a biztosított,
– a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási, vállalkozási jogviszonyban) álló, a biztosított tevékenységet folytató személy a tevékenységére irányadó foglalkozási szabá- lyok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.
2. Tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a ká- rok, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészség- károsodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy meg- sérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válá- sa), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak szá- mít a pénz és az értékpapír is.
III. fejezet
A biztosítás időbeli és területi hatálya
1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem ren- delkezik.
2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a károkozás idő- pontja az a nap, amikor a károsodást eredményező szakmai szabályszegést elkövették. Amennyiben a szabályszegés bár- milyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tek- intendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anya- got a megrendelőnek aláírva átadja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biz- tosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz.
3. Ha a kár mulasztásra vezethető vissza, akkor kétség esetén a szabályszegést azon a napon követték el, amikor az elmulasz- tott cselekedetet legkésőbb meg lehetett volna tenni ahhoz, hogy a kár bekövetkezését megakadályozza.
4. A biztosító kockázatviselése Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.
IV. fejezet
A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, megszűnése
1. A biztosítási szerződés létrejötte
1.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre.
1.2. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az elté- rést a szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmaz- ni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Lényeges eltérésnek minősül különösen a szerződő (biztosí- tott) neve, a kockázatviselés tárgya és kezdete, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosítási összeg és az önrész nagysága, a vonatkozó biztosítási feltétel.
1.3. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- ződő ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre. A biztosí- tó a biztosítási kötvényt a szerződés módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő részére kiszolgáltatni.
1.4. Ha a biztosító a kockázatelbírálás eredményeként az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos határidőn belül visszautasítja, a biztosítási szerződés nem jön létre, a befizetett díjelőleget a biztosító visszafizeti, és az említett időszakban esetleg bekö- vetkezett károkért helytállni nem tartozik.
1.5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2003. évi LX. törvény 33. §-a alapján bizto- sítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számára nyilatkozatté- telre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő által aláírt biz- tosítási ajánlatot a biztosító valamely szervezeti egységének átadta.
1.6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek meg- felelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számí- tani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jo- gosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az eluta- sítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a biztosító szerződést harminc napra írás- ban felmondhatja.
2. A biztosítási szerződés hatálybalépése (kockázatviselés kezdete)
2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy
a) a szerződő a biztosítás első díját, illetőleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti vagy
b) a szerződő a biztosítás első díját a biztosító képviselőjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási al- kusznak elismervény ellenében átadja vagy
c) a felek a biztosítási díj megfizetésére vonatkozóan halasz- tásban állapodtak meg vagy
d) a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti és biz- tosítási szerződés az 1. pontban foglalt módon létrejön.
2.2. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap „0” órája.
2.3. Amennyiben a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.
3. A biztosítási szerződés tartama
3.1. A biztosítási szerződés határozatlan tartamra jön létre.
3.2. A biztosítási időszak 1 év. Amennyiben a kockázatviselés kez- dete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a követke- ző hónap elseje.
4. A biztosítási szerződés megszűnése
4.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
4.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthat- ja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevételével a biztosító a biztosítási időszak végéig követelheti a biztosítási díjat.
4.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nem- fizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a bizto- sító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.
4.4. A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a bizto- sítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.
4.5. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része
– biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszűnik.
V. fejezet Biztosítási összeg
1. A biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biz- tosítási összeg mértékének megfelelően téríti meg.
1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy bizto- sítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatá- sának szabályai szerint (VIII.2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.
1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabá- lyai szerint (VIII.2. pont) – összesen kifizethető összeg.
1.3. Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosí- tási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártéríté- si igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (VIII.2. pont) foglal- takra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megálla- pított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekö- vetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.
2. A biztosítási összeget a biztosító által kártérítés címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kárté- rítési követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a káro- sultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést.
VI. fejezet
A biztosítás díjfizetési szabályai
1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződőt terheli.
2. A biztosítási szerződés éves díjú. A biztosítási évre vonatkozó éves díj negyedéves és féléves részletekben is fizethető.
3. A biztosítási év az az időszak (biztosítási időszak), amely min- den évben a biztosítási évforduló (IV.3.2. pont) napján kezdő- dik, ettől számítva egy évig tart.
4. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későb- bi díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyed- év) első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
5. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján tör- ténik.
6. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjszámítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási szerző- dés elválaszthatatlan részét képező biztosítási ajánlat tartal- mazza.
7. A biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlat megtéte- lekor a biztosító részére fizetett összeget a felek előlegnek te- kintik, amely a szerződés létrejöttekor az első biztosítási idő- szak díjába kerül beszámításra. Az ajánlat visszautasítása ese- tén a biztosító a befizetett díjelőleget visszafizeti.
8. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, a díjszámításhoz szük- séges adatokat.
8.1. Határozatlan tartamú szerződéseknél a díjszámítás alapja, a szerződőnek a biztosított tevékenységből származó, előző évi éves nettó árbevétele.
8.2. Ha a szerződő az előző évben még nem működött, akkor az első biztosítási időszak biztosítási díjának számítási alapja, a biztosított tevékenységből származó, tárgyévi becsült (terve- zett) éves nettó árbevétel.
9. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját díjszá- mítás alapját képező adatok változása alapján – minden év- ben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják. A szerződés évfordulójakor a szerződő a biztosító felhívására, a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles kö- zölni a biztosított tevékenységből származó, előző évi éves nettó árbevételét.
10. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helyte- len adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a 9. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor káresemény bekövet- keztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.
11. Szerződő elfogadja, hogy a szerződés hatálya alatt, a kocká- zati körülmények, így különösen e szerződés és a biztosító szerződési állományának adott tevékenységre vonatkozó kár- hányada mértékének változására figyelemmel, a biztosítási díj- tétel, a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal emel- kedhet vagy csökkenhet.
Ebben az esetben a biztosítási díjtétel a biztosító díjszabása szerint, az új biztosítási szerződésekre vonatkozó biztosítási díjtételre változik.
12. A 9. és 11. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.
13. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási dí- jon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási időszak végére felmondani.
14. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni.
VII. fejezet
A felek együttműködése
1. Közlési kötelezettség
1.1. A szerződő (biztosított) a biztosítási ajánlat megtételekor köte- les a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiány- talanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üz- leti (foglalkozási) titkot képeznek.
1.2. A szerződő (biztosított) köteles a kockázatvállalás és a biztosí- tási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére át-
adni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.
2. Változásbejelentési kötelezettség
2.1. A szerződő (biztosított) köteles a közlési kötelezettség körébe vont, a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton kö- zölt, illetve a szerződésben szereplő adatok, körülmények meg- változását a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni.
2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módo- sulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő biz- tosított) köteles 8 napon belül átadni a biztosítónak.
2.3. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá szerző- désben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele vagy a már megkötött biztosítási szerződés tartalmát új jogszabály vagy hatályos jogszabály módosítása érintette, ak- kor a biztosító tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja szerződést harminc nap- ra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés módosító javaslat köz- lésétől számított harmincadik megszűnik. Erre a következ- ményre a szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyel- meztetni kell.
Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tarta- lommal hatályban marad.
2.4. Amennyiben a biztosított (szerződő) a közlésre és változás be- jelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, biztosító kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt biztosító szerződéskö- téskor ismerte vagy az nem hatott a biztosítási esemény be- következésében.
3. Kármegelőzési kötelezettség
3.1. A biztosított köteles a károk megelőzése érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni, a már felismert veszély- helyzetben a veszélyt elhárítani, valamint eleget tenni a biz- tosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, to- vábbá amennyiben a kár bekövetkezésének lehetőségére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik figyelmeztette.
3.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósí- tását és megtartását ellenőrizni.
4. Kárenyhítési kötelezettség
A biztosított köteles a kár bekövetkezésekor a gazdaságosság ke- retein belül minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhí- tése érdekében.
VIII. fejezet
A biztosító szolgáltatásának szabályai
1. Kárbejelentés
1.1. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a tudomására jutá- sától számított 2 munkanapon belül a biztosító szerződést ke- zelő egységéhez írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosí- tást megadni és lehetővé tenni a bejelentés felvilágosítás tar- talmának ellenőrzését.
1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);
– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját;
– a káresemény rövid leírását;
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasításá- ra vonatkozó nyilatkozatát;
– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;
– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meg- hatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;
– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb informá- ciót;
– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot.
1.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésé- ben, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesítésének elhá- rításában.
1.4. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövet- kezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kár- térítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.
1.5. Amennyiben a biztosított a kárbejelentés körében írt kötele- zettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyá- soló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító köte- lezettsége nem áll be.
1.6. Amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettségeit kése- delmesen teljesíti, a késedelmes bejelentésre visszavezethető kamatokat a biztosító nem viseli.
2. Kártérítés
2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (V.1. pont) mértékéig – a biz- tosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti
a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így
– a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát, azaz a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában be- állott értékcsökkenést;
– mindazt a költséget, mely a károsultat ért vagyoni hát- rány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szüksé- ges.
b) a kockázatba vont felelősségi károk járulékait, így a kama- tot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemondott. A biztosító megtéríti a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait legfeljebb a kárösszeg 5%-a, de legfeljebb 300 000 Ft erejéig és a káresemény jogalapjának vagy összegszerű- ségének megállapítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyása alapján – felkért szakértő költségét.
c) a kárenyhítés körébe eső költségeket akkor, amennyiben azok eredményre vezettek.
2.2. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kárté- rítésre.
2.3. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a bizto- sított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed.
Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megál- lapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.
3. Kárrendezés
3.1. A biztosító a kárt attól az időponttól számított 30 napon belül téríti meg, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges, valamint a biztosított felelősségét, a kár időpontját és összegét bizonyító valamennyi irat rendelkezésre áll.
3.2. A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelősségét elismerő nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatá- lyos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a bírósági maraszta- lása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biz- tosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
3.3. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biz- tosított ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendő kártérítési összeget a károsult részére rendel- kezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása miatt felme- rülő többletkárt, költséget, kamatot a biztosító nem fedezi.
3.4. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsult- nak fizetheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult köve- telését ő egyenlítette ki.
3.5. Amennyiben a biztosított (vagy olyan személy, akinek a maga- tartásáért felelős) bűncselekménnyel okoz kárt, a biztosító a büntető eljárás jogerős befejezéséig a kárrendezési eljárást felfüggesztheti.
4. Önrészesedés
A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összegben vagy százalékban meghatározott mértékű önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán ön- maga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel ösz- szefüggésben felmerülő – VIII.2.1.b), c), d) pont szerinti – költsé- gekből vonja le.
IX. fejezet
Kizárások a kockázatviselés köréből
Nem fedezi a biztosítás:
a) a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hoz- zátartozóinak a Ptk. 685. §. b) pontjának megjelölt szemé- lyek minősülnek);
b) egy biztosítási szerződésen belül több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;
c) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;
d) a biztosított tulajdonában levő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezeteknek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában. Xxxx személyek képviselő-
je, cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes sze- mélyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;
e) azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségé- nél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;
f) az elmaradt vagyoni előnyt;
g) az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegé- sével okozott kárt;
h) értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett ká- rokat;
i) költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat;
j) jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő káro- kat. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a kése- delmes teljesítés;
k) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével össze- függésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket, valamint számítógép vagy számítógépes prog- ram hibájával összefüggésben felmerülő egyéb kártérítési igényeket.
l) amennyiben a biztosított úgy okoz kárt, hogy a biztosított tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint nem jogosult (pl. a tevékenységét engedélyező hatóság állásából felfüggeszti, igazolványát visszavonja, nyilván- tartásból törli stb.)
X. fejezet
A biztosító megtérítési igénye
1. A biztosító a károsult számára kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított
– szándékosan vagy
– súlyosan gondtalanul okozta.
2. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából súlyosan gon- datlan károkozásnak minősül,
a) ha a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörénak, fela- datkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt.
b) ha a biztosítottat harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában követ- kezett be.
c) ha bíróság jogerős ítélete állapítja meg a súlyosan gon- datlan károkozás tényét.
3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztot- ta el.
XI. fejezet Zárórendelkezések
1. A biztosítási szerződésből eredő igények egy év elteltével évülnek el.
2. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott le- vélben kötelesek megtenni.
3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított ál- tal szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni.
4. Jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a magyar jogsza- bályok rendelkezései az irányadók.
Külön feltételek
A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön fel- tételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő meg- jelölte. Ha a külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön feltétel- ben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései megfelelően irányadók.
380. sz. külön feltétel Társasházkezelők felelősségbiztosítása
1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a társasházkezelői tevékenység.
2. Jelen külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szer- ződés keretében a feltétel II. fejezetén túlmenően – a jelen kü- lön feltételben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti biztosító a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesí- tése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit ért azon személysérüléses és dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
3. Xxxxx külön feltétel alapján nem fedezi a biztosítás:
a) szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képvi- seleti költségeit;
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás szabályai alapján térülő károkat;
c) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag füst, kormozódás, kor- rózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében áll- nak elő;
d) azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhaszná- lásából ered;
e) a penészesedés és gombásodás által okozott károkat;
f) környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkat;
g) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettséget, továbbá a bizto- sított megbízottjának, alvállalkozójának okozott károkat;
h) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, ha- szonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőr- zésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkra;
i) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségekre;
j) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségek- re, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységé- ből erednek;
k) a gépjárművekben okozott károkra.
4. Xxxxx külön feltétel szempontjából társasházkezelői tevékeny- ségnek minősül a társasház fenntartásával, működésével ösz- szefüggő gazdasági és műszaki tevékenység.
381. sz. külön feltétel
Hivatalos közbeszerzési tanácsadók felelősségbiztosítása
1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység.
2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosítottnak minősül:
a) a hivatalos közbeszerzési tanácsadó természetes sze- mély, aki megfelel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 11. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak,
b) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe felvett szervezet, amelynek a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet ja- vára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelel az a) pontban foglalt feltételeknek.
382. sz. külön feltétel
Szakfordítók, tolmácsok felelősségbiztosítása
Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a szakfordítói és tolmácsolási tevékenység.
Xxxxx külön feltétel szempontjából:
a) szakfordítói tevékenység: a szakfordítás és a nyelvi lekto- rálás;
b) tolmácsolási tevékenység: a szinkrontolmácsolás és a konszekutív tolmácsolás.
c) nem minősül biztosított tevékenységnek a szövegszer- kesztés és a kiadványszerkesztés.
Xxxxx külön feltétel alapján nem fedezi a biztosítás:
a) a biztosított tevékenységével kapcsolatos reklámokból eredő károkat;
b) a hitelesítésből eredő károkat;
c) a hibás szolgáltatás biztosított általi újbóli elvégzésével vagy a hiba kijavításával kapcsolatos költségeket.
d) Magyarországon kívül okozott és érvényesített károk esetében a büntető jellegű kártérítésre, valamint azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb - a kár rendezésével kapcso- latos - kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.
A VKSZF III. fejezet 4. pontjától eltérően a biztosító kockázatvise- lése Európa területén okozott és érvényesített károkra terjed ki. A Magyarország területén kívül okozott és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos
– kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.
383. sz. külön feltétel
Önálló bírósági végrehajtók felelősségbiztosítása
1. Jelen külön feltétel alapján biztosított tevékenység az önálló bí- rósági végrehajtói tevékenység.
2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított
– az önálló bírósági végrehajtó,
– az önálló bírósági végrehajtó helyettesítésére tartós helyettesként kirendelt végrehajtó-helyettes, aki a hatályos jogszabályok alapján a biztosított tevékenység folytatására jogosult
3. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet
– a biztosított,
– a biztosítottal munkaviszonyban álló végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biz- tosított kártérítési felelősséggel tartozik.
4. A VKSZF IX. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biz- tosítás, amennyiben a biztosított - nem a jogszabályban meghatározott - végrehajtói tevékenység folytatásával össze- függésben okoz kárt.
A VKSZF IX. fejezetének f) és j) pontja az önálló bírósági végre- hajtói tevékenységre nem vonatkozik.
384. sz. külön feltétel
Biztosítási alkuszok, szaktanácsadók és többes biztosítási ügynökök felelősségbiztosítása
1. Jelen külön feltétel keretében – az ajánlaton feltüntetettek sze- rint – biztosított tevékenységek:
1.1. biztosítási alkusz és többes biztosítási ügynök által végzett biztosításközvetítoi tevékenység;
1.2. biztosítási szaktanácsadói tevékenység.
2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (továbbiakban felügyelet) engedélye alapján
2.1. biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság és biztosítási alkuszi fióktelep;
2.2. biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság, biztosítási szaktanácsadói fiók- telep.
2.3. többes biztosítási ügynöki tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság, többes biztosítási ügynöki fiók- telep.
3. Jelen külön feltétel értelmében
3.1. biztosításközvetítői tevékenység: biztosítási szerződés létreho- zására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység.
3.2. biztosítási szaktanácsadói tevékenység: megbízási szerződés alapján, díj ellenében, biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsadás.
3.3. ügyfélnek minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy.
4. A VKSZF III. 4. eltérően a biztosító kockázatviselése az Euró- pai Unió területén okozott károkra terjed ki.
5. Az VKSZF IX. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biz- tosítás:
a) a számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rend- szerének hiányával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minő- sül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardver(ek)ből is fölépül- het. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munka- napja nem volt frissítve;
b) az elmaradt vagyoni előnyből eredő kárt, kivéve a magán- személy munkaviszonyából eredő jövedelem, illetve bal- eseti járadék vagy tartást pótló járadék kieséséből szár- mazik (VKSZF IX. f) pontjától eltérően);
6. Jelen külön feltétel alapján a biztosítási alkusz, szaktanácsadó és a többes biztosítási ügynök tevékenységére a VKSZF IX. fejezet j) és k) pontja nem vonatkozik.
7. A VKSZF IV. fejezetének 4.3. pontjától eltérően, a biztosítási szerződés megszűnéséről a biztosító írásban tájékoztatja a szerződőt (biztosítottat) a szerződés megszűnését követő 15 napon belül.
385. sz. külön feltétel Hivatali felelősségbiztosítás
1. Jelen külön feltétel szempontjából biztosítási eseménynek te- kintendő a VKSZF I. 1. pontjától eltérően az olyan kártérítési igény keletkezése, amelyet a szerződés biztosítottjával szem- ben, a biztosított közhatalom gyakorlására feljogosított mun- kavállalója e tevékenysége során kifejtett szervező-intézkedő tevékenysége, illetve mulasztása miatt a Polgári Törvénykönyv
349. §-a alapján érvényesítenek.
2. Biztosítási eseménynek kizárólag az olyan – államigazgatási jogkörben történő – károkozás minősül, mely rendes jogor- voslattal nem hárítható el, illetve ezen jogorvoslatot a károsult kimerítette.
3. Az VKSZF IX. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biz- tosítás:
a) az államhatalom erőszakos cselekedeteivel összefüggő károkat,
b) a biztosított felügyelete, vezetése, irányítása alatt álló jogi személyeknek, illetve jogi személyiség nélküli szervezetek- nek okozott károkat,
c) a képviselőtestület működésével összefüggésben kelet- kezett károkat,
d) a biztosított által törvénysértően kiszabott bírságot, pótlé- kot és egyéb pénzbüntetést,
e) az ügyfélnek visszafizetendő eljárási díjat
4. Jelen külön feltételre nem vonatkozik a VKSZF IX. j) pontja.
386. sz. külön feltétel
Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók felelősségbiztosítása
1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenység a veszélyes áru biztonsági tanácsadók.
2. Xxxxx külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a feltétel II. fejezetén túlmenően – a jelen külön feltételben megállapított mértékben és feltételek szerint
– megtéríti a biztosító a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében oko- zott azon személysérüléses és dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési fele- lősséggel tartozik.
3. Az VKSZF IX. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biz- tosítás:
a) szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér); a biztosítottra kiszabott bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás szabályai alapján térülő károkat; a gépjárművekben okozott károkat;
c) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, kor- rózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében áll- nak elő;
d) azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhaszná- lásából ered;
e) a penészesedés és gombásodás által okozott károkat;
f) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettséget, továbbá a biz- tosított megbízottjának, alvállalkozójának okozott károkat;
g) szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);
h) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérel, ha- szonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőr- zésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkra;
i) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségekre;
j) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségek- re, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységé- ből erednek.
k) Magyarországon kívül okozott és érvényesített károk esetében a büntető jellegű kártérítésre, valamint azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb - a kár rendezésével kapcso- latos - kötelezettségének teljesítésében a külföldi állam akadályozza.
4. A VKSZF III. fejezet 4. pontjától eltérően a biztosító kock- ázatviselése Európa területén okozott és érvényesített károkra terjed ki. A Magyarország területén kívül okozott és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb - a kár rendezésével kapcsolatos - kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.
387. sz. külön feltétel Közjegyzők felelősségbiztosítása
1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül a közjegyzői tevékenység.
2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított:
a) a közjegyző,
b) a közjegyző helyettesítésére kirendelt közjegyzőhelyettes, nyugalmazott közjegyző.
3. Jelen külön feltétel alapján a II. fejezet 1. pontjában foglalt mun- kaviszonyban állónak minősül a közjegyzőhelyettes és a köz- jegyzőjelelölt.
4. A VKSZF IX. fejezetében felsoroltakon kívül nem fedezi a biz- tosítás, amennyiben a biztosított nem - a jogszabályban meghatározott - közjegyzői tevékenység folytatásával össze- függésben okoz kárt.
5. Jelen külön feltétel alapján a közjegyzői tevékenységre a VKSZF
IX. fejezet f) és j) pontja nem vonatkozik.
306. sz. külön feltétel Időbeli hatály kiterjesztése
Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészí- tett biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és beje- lentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését köve- tő 5 éven belül megtörtént.
307. sz. külön feltétel Időbeli hatály kiterjesztése
Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészí- tett biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és beje- lentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését köve- tő 1 éven belül megtörtént.
308. sz. külön feltétel Időbeli hatály kiterjesztése
Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészí- tett biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkeztése és beje- lentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését köve- tő 2 éven belül megtörtént.
309. sz. külön feltétel Időbeli hatály kiterjesztése
Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészí- tett biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és beje- lentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését köve- tő 3 éven belül megtörtént.