PÁLYÁZAT CÍME
Szakmai Terv
Az EFOP 2.2.2-17 Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás című felhíváshoz
PÁLYÁZAT CÍME
Támogatott lakhatás az Alpokalján
PÁLYÁZÓ NEVE
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.
KIVÁLTANDÓ BENTLAKÁSOS ENGEDÉLYES
Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ - Peresznye 9734 Peresznye, Erdősor 1.
Budapest, 2017. április
Tartalomjegyzék
1.1. A projekt háttere és indokoltsága 3
1.1.1. A szakterület elemzése 3
1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása 6
1.1.3. Az intézményi dokumentumok és az Intézményi Férőhely Kiváltási Terv felmérései alapján az engedélyes és környezetének bemutatása 8
2. A projekt céljai és tevékenységei 28
2.1. A projekt céljainak meghatározása 28
2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete 34
2.3. Az új szolgáltatási struktúra bemutatása 39
2.4. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása 80
2.5. Indikátorok, műszaki-szakmai tartalomhoz és a mérföldkövekhez kapcsolódó mutatók 88
3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése 94
3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása 94
3.1.1. A megvalósulás helyszíne 94
3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása 99
3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése 100
3.1.4. Pénzügyi terv 110
3.4.1. Pénzügyi terv 110
3.1.5. Kockázatelemzés 150
3.1.6. Fenntartás 153
3.2. Részletes cselekvési terv 154
3.2.1. A 2.3 pontban bemutatott új szolgáltatási struktúra kialakításához szükséges tevékenységek bemutatása 154
3.2.2. Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése 158
4. Projekt megvalósításának szervezeti keretei 172
4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása 172
4.1.1. A projektgazda bemutatása – Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóság 172
4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása 179
4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása 180
4.2. A megvalósítás, projektirányítás és a fenntartás szervezete 183
5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység 189
5.1. A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása 189
5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása 189
5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása 191
5.4. Kommunikációs ütemterv 193
1. HELYZETÉRTÉKELÉS
1.1. A PROJEKT HÁTTERE ÉS INDOKOLTSÁGA
A fogyatékkal élők helyzete és a jogszabályi háttér az Európai Unióban és Magyarországon
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4.§. a) pontja meghatározza a fogyatékos személy fogalmát, mely alapján „a fogyatékosság alatt olyan tartós vagy végleges – veleszületett vagy szerzett – érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi vagy pszichoszociális károsodást, illetve ezek bármilyen halmozódását értjük, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.
A WHO egészség meghatározásából következtetni lehet arra, hogy a fogyatékosság nem betegség, csupán egy állapot. A meghatározás alapján „az egészség a teljes testi, lelki, és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség hiánya”. A fogyatékos személyek helyzetét az Európai Unió és Magyarország viszonylatában elsődlegesen az alapvető emberi jogok érvényesülésének megvalósulásán keresztül lehet a legjobban bemutatni.
Az Európai Unió - jogi szabályozása révén - jelentős figyelmet fordít a fogyatékossággal élő személyek helyzetére, hogy egyenjogú tagjaként vehessenek részt a társadalom mindennapi életében. Fontos kritérium, hogy a fogyatékos személyek mindazon alapvető jogokkal tudjanak élni, mint az európai unós polgárok, a tagállamok részéről elvárás, hogy a fogyatékos személyekkel szemben történő diszkrimináció minden formája tilos.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szól, jelenleg 14 jegyzőkönyv kapcsolódik hozzá, mely 1 jegyzőkönyvet kivéve a magyar jogrendszer szerves része. Az Egyezményt - és több jegyzőkönyvét - az 1993. évi XXXI. törvény hirdette ki, melyben számos emberi jog fogalmazódott meg, ezen jogok a magyar Alaptörvényben kerültek lefektetésre. Az Európai Unióban az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezései az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogain keresztül érvényesülnek. Az alapjogok megerősítését szolgálta az Egységes Európai Okmány, melynek Preambulum részében már utalás történik az alapjogokra, majd ezt követően a Maastrichti Szerződésben konkrét rendelkezés jelenik meg az alapvető jogok tiszteletben tartásáról, és mint a közösségi jog általános elve kerül megfogalmazásra. Az alapvető emberi jogok megerősítését szolgáló uniós jogforrásokat fontos megemlíteni, mivel Magyarországon a fogyatékos személyek jelentős hányada tartós bentlakásos intézményben él, az intézményesített rendszer - struktúrája okán - gyakrabban adhat alapot az alapvető emberi jogok megsértésére.
Fontos lépcsőfok az Európai Unió Alapjogi Chartája, mely a Nizzai Szerződéssel egyidejűleg, de attól függetlenül 2000-ben került aláírásra, melyben az Európai Unió alapvető értékei kerültek megfogalmazásra. Az Európai Unió Alapjogi Chartája III. fejezet Egyenlőség címszó alatt, a 26. cikkben leírtak a fogyatékkal elő személyek beilleszkedését hivatott segíteni, a 21. cikk a megkülönböztetés tilalmát mondja ki. A fenti dokumentum nem vált az alapszerződés részévé, azonban tartalma fontosságát mutatja, hogy az Európai Bíróság joggyakorlatában hivatkozási alap. A Lisszaboni szerződés - bár nem integrálta a Charta szövegét
- úgy rendelkezett, hogy a Charta az alapszerződéssel azonos jogi erővel bír, az Európai Bizottság pedig 2001. év óta valamennyi jogalkotási javaslatában vizsgálja a Chartával való összeegyeztethetőséget. A fentiekben említett Alapjogi Charta cikkei értelmében tilos a fogyatékosság alapján történő megkülönböztetés, illetve el kell ismerni és tiszteletben kell tartani a fogyatékkal élő személyek jogait a beilleszkedésre.
A 2002. évi Madridi nyilatkozat rögzítette, hogy a fogyatékossággal élőket is megilletik azok a jogok, amik a nem fogyatékossággal élőket, önálló állampolgároknak és fogyasztóknak kell tekinteni őket, nagyobb felelősséget és önállóságot kell részükre biztosítani.
Az Európai Unió további intézkedése volt, hogy 2006-ban aláírta az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló egyezményét (CRPD), mely egyezményhez minden uniós tagállam csatlakozott. Az egyezmény egyrészt próbálja a tagállamoktól kikényszeríteni, hogy vessenek véget az elzárásnak, az elhanyagolásnak, a fogyatékossággal élő személyek társadalom elől történő elrejtésének, másrészt az egyezmény szeretné megelőzni, hogy a fogyatékossággal élő személyek „állapotuk” miatt speciális életkörülmények közé kényszerüljenek. A fogyatékossággal élő személyeknek - lehetőségeikhez mérten - joguk van az önállósághoz, a tapasztaláshoz, a társadalom mindennapjainak megismeréséhez. Hangsúlyt kell fektetni a fogyatékkal élő személyek „szabad, független” életmódjának megvalósítására, rehabilitációjára, szociális és társadalmi integrációjának gyakorlati megvalósulására, melyhez a projekt megfelelő alapot ad.
Magyarország a fogyatékossággal élő személyek vonatkozásában - az Európai Unió értékrendszerét követve - a hazai jogrendszerbe integrálta az emberi jogokat, az alapvető szabadságjogokat, a fogyatékossággal élő személyek alapvető jogait. Az Alaptörvény megalkotásán túl, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény elfogadásával. Az Országgyűlés 15/2015. (IV.7.) határozata az új Országos Fogyatékosügyi Programról pedig kormányzati középtávú stratégia révén meghatározta azokat a célokat, feladatokat, lépéseket, irányokat melyek a fogyatékos személyek hátrányainak leküzdését segíti elő.
Mind az Európai Uniós, mind a hazai jogszabályi környezet megfelelő alapul szolgál a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának gyakorlati kivitelezéséhez, a bentlakásos, hagyományos intézményi struktúra szisztematikus felszámolásához, ezzel egyidejűleg a társadalom „megrögzött” gondolkodásmódjának megformálásához.
Az integráció terén lezajló folyamatok
Magyarországon 1945 óta az állam feladata a szociális gondoskodás megvalósítása. A feladat felvállalásával elindult egy gyors ütemű intézményi fejlesztés, melynek eredményeképpen kialakultak a ma is jellemző nagy létszámú, többnyire az államosított kastélyokban, kúriákban létrehozott szociális otthonok. Ez az ellátási forma mára már elavult, kevésbé rugalmasan tud reagálni az ellátottak igényeire, ráadásul az érintett személyek hiányzó képességeire fókuszáló hozzáállásával nehezebben tud fejlődést, állapot javulást elérni. Az ellátási formák változása hazánkban sajnálatos módon nem tudott az említett jogszabályi változásokkal együtt fejlődni.
Győr-Moson-Sopron megyében továbbra is a nagy létszámú bentlakásos intézmények a jellemzőek, a nappali ellátás teljes hiánya mellett. A régiónkra is jellemző, hogy nincs megfelelő bölcsődei ellátás, nehéz óvodát találni és kevés a speciális iskolák száma, ahol a fogyatékkal élők integrációját már gyerekkorban el lehetne kezdeni. Az iskolázottság hiánya ráadásul további hátrányokat okoz a munkaerőpiacon. A mindennapi életvitelt megnehezíti, hogy az akadálymentesítés sem megoldott mindenhol, ezért könnyen kialakul a másoktól való függőség. Ráadásul sok szülő érzi úgy, hogy gyermekük fogyatékossága miatt megbélyegzik őket. Mindez bezártsághoz, elszigetelődéshez és létbizonytalansághoz vezet, melynek eredményeként a fogyatékkal élők bentlakásos intézményekbe kerülnek, tovább mélyítve az elszigetelődést. Ez az ellátási forma azonban mára már teljesen elavult, nem veszi figyelembe kellő mértékig a fogyatékkal élők egyéni szükségleteit és képességeit.
Az Európai Uniós források lehívásának lehetőségével azonban elindult hazánkban egy folyamat, melyben a pályázati forrásokat kihasználva lehetővé vált a korábban zsúfolt intézmények kitagolása kisebb lakócentrumokba, lakóotthonokba és lakásokba, mindezt úgy megvalósítva, hogy a fogyatékos személyek jogszabályban is megfogalmazott jogait szem előtt tartva megvalósulhasson a társadalomba illeszkedésük. Az ország több pontján már jól működik az új ellátási forma, a lakók elfogadják, értékelik az új helyzetet, és megnövekedett belső motivációjuknál fogva igyekeznek beilleszkedni az új környezetbe, próbálnak a
„többségi” társadalom által elfogadott életvitelt kialakítani. A környezetükben élő emberek megismerik, elfogadják és segítik őket.
A projekt helyi szükségletekhez, igényekhez, lehetőségekhez való illeszkedése.
Győr-Moson-Sopron megye az ország legnyugatibb megyéje, a fogyatékossággal élők száma 17.426 fő, mely a megye lakosságának közel 4 %-a. A fogyatékossággal élők 20 %-a - többségük - az 50-59 évesek korcsoportjába tartozik.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: SZGYF) Győr-Moson-Sopron Megyei Kirendeltsége területi illetékességéhez tartozó, fogyatékossággal élő személyeket ellátó intézmények közül a kiváltás két intézményt és ellátottjait érinti. A szociális integrációt követően a megyében az SZGYF fenntartása alatt működő három székhely intézmény nyolc telephelyén gondoskodnak fogyatékossággal élő személyekről. A férőhelyek száma összesen 594. Ezen intézményekbe a felvételre várakozók száma 60 fő, mely csökkenő tendenciát mutat. A kiváltással érintett intézmények férőhely kihasználtsága 100 %.
Győr-Moson-Sopron megyében jelenleg kettő, szinte teljes függetlenséget biztosító lakhatási forma (fogyatékkal élők ápoló-gondozó lakóotthoni ellátása) működik tartós bentlakásos intézményként Zsirán. A kiscsoportos ellátás az elmúlt években bebizonyította létjogosultságát. Számottevőek az egyéni képességek fejlődésében tapasztalható különbségek. A lakosságtól érkező visszajelzések alapján a lakóotthonban élőket elfogadták, az így kialakult mikroközösségekben nagyobb az elfogadás, mint az 51 főt meghaladó intézmények környezetében, az új ellátási forma tehát igazolja létjogosultságát.
A projekt kapcsán megvalósuló támogatott lakhatás szolgáltatás típus a jogszabályi előírásnak megfelelően, falusi környezetben kapcsolódik a helyi szükségletekhez, az igényekhez és lehetőségekhez. A projekt megvalósításával lehetővé válik az ellátottak önálló életvitelének kialakítása, megváltozik a feladatellátás módja és javul annak minősége, kialakul a szemléletváltás a szűkebb és a tágabb társadalmi közegben. Cél, a telephely intézmények infrastrukturális kiváltása több, különböző helyre történő kitagolással oly módon, hogy a választott helyszínek lakókörnyezetbe integrált elhelyezést biztosítsanak.
A korszerű szolgáltatás típus kialakítása mellett további cél, hogy a fogyatékosságnak megfelelő ellátási forma kiválasztása és a szolgáltatás fejlesztése is a társadalomba történő beilleszkedést segítse elő. A projekt és az érintett ellátottak részéről felmerülő igény beteljesedik azáltal, hogy közelebb kerül, és egyben el is különül egymástól a munkavégzés és az otthoni élet.
A támogatott lakhatás megvalósítása során kialakuló új mikroközösségek új irányokat nyitnak a foglalkoztatási tevékenységben. A kiváltással nem csak a lakók életminősége javul, hanem a dolgozók munkakörülményei is pozitívan változnak meg, az egy helyen történő munkavégzést egy több helyszínből álló, más típusú munkavégzés váltja fel.
Az új intézmény-egységek integráltan kerülnek elhelyezésre a településeken. A projekt helyi szükségletekhez való illeszkedését erősíti a támogatott lakhatás, mint szolgáltatás-nyújtást elősegítő munkahely-teremtési lehetőség is. A megvalósulási helyszínek többnyire olyan kisebb községek, ahol nincs helyben munkalehetőség. Az ott lakók beszámolója alapján problémát jelent az embereknek, hogy munkahelyükre több órát is kénytelenek utazni, mely a családdal töltött és a pihenésre szánt időt csökkenti. A létrehozandó támogatott lakhatás ellátási forma a helyben élők számára munkahelyet tud biztosítani.
Az intézmény dolgozói otthonuk lakókörnyezetében, a mindennapi élet során tapasztalták,- valamint az intézményt már több esetben keresték fel azzal a problémával, hogy a megyében hiányzik a fogyatékos és a demens nappali ellátás. Az intézmény működéséhez illeszkedve a projekt során szeretnénk a szolgáltatási gyűrű megvalósítása során a helyi igényekhez illeszkedő nappali ellátást megvalósítani, mintegy hiánypótló alapellátásként, ezzel is kielégítve a lakosság korábban felmért igényeit.
A felmerülő igények és a feltárt lehetőségek egybeesése a projekt megvalósulásával teljesedik ki, egy kisebb létszámú, lakókörnyezetbe integrált elhelyezést nyújtó, széles körű szolgáltatási kínálattal rendelkező, az öngondoskodásra való képességre épülő, magas színvonalú szociális szolgáltatási rendszer kialakításával.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
A projekt hatásai
A pályázati támogatással egy új típusú, hálózati elveken működő, az ellátottak személyes szükségleteire alapozott, támogatott lakhatási forma valósul meg. Ez a magasabb szintű szolgáltatás típus a szervezeti lét fejlődésének egyik előremutató eleme.
A projekt pozitív hatású lesz a környezeti tényezőkre, megvalósulásával megszűnik a lakók településen belüli teljes vagy részleges izolációja. Az intézményi ellátás külső kapcsolatokban gazdag, modernizált és humanizált, nyitott, személyiségközpontú szolgáltatássá alakul át. A kiszolgáltatott, passzív ellátotti státusz, a felügyelet helyett, a kísérő támogatás érvényesül a támogatott lakhatásban részesülő kapcsolataiban. Előtérbe kerülnek a személy-központú ellátások. A lakók alanyai lesznek saját életük irányításának, ha kell támogatással, de felelősen dönthetnek további sorsuk alakulásáról. A lakók támogatást kapnak abban, hogy lehetőségeikhez igazítsák szükségleteik kielégítését.
A komplex szükségletfelmérés eredményeként, a 7-12 férőhelyes lakóotthonokban elhelyezett, részben önálló életvitel fenntartására képes lakók, kulturált élet- és munkakörülmények között élhetik mindennapjaikat.
A projekt lehetőséget kínál arra, hogy a lakók magasabb színvonalú szolgáltatásokat vegyenek igénybe, mindez elősegíti az ellátottak egészségi, mentális és életminőségének javítását, valamint az életviszonyok humanizálását. A pályázati támogatással megvalósuló támogatott lakhatás egy jövőbe mutató, modernizált szociális szolgáltatás típus egyik formájaként fogja képviselni az ellátotti érdekeket.
A jogszabályi változások mind azt segítik elő, hogy a nagy létszámú intézményi ellátási formát felváltsa a támogatott lakhatás, mely keretében a fogyatékossággal élő személyek önállóbb életvitelt valósíthatnak meg és ennek eredményeképpen beilleszkedhetnek a társadalomba. Ezen projekt megvalósulása nélkül azonban a tényleges megvalósulás lassabb, időigényesebb folyamat lenne. Nem valószínű, hogy a pályázat nélkül egy lépésben meg lehetne valósítani a Peresznye telephelyen lévő nagy létszámú ápolást- gondozást nyújtó ellátási forma kiváltását, melynek meg lenne az a veszélye, hogy az apránként lakóházakba kiköltözött lakók helye a várakozólistáról feltöltésre kerülne újra fogyatékossággal élő személyekkel és így nem szűnne meg az intézményi ellátás.
A pályázat keretei között lehetőség van arra, hogy egyszerre épüljön fel annyi lakóház, hogy a teljes kitagolás megvalósulhasson, valamint új funkció telepítésével a már korábban rendelkezésre álló ingatlanok is hasznosításra kerülhessenek, mint idősek bentlakásos otthona, így a fogyatékosok nagy létszámú ápolást-gondozást nyújtó ellátása egy lépésben megszüntetésre kerülhet. A jelenlegi körülmények tartós fennmaradása esetén nagyon nehéz lenne az egyéni szükségletekre adekvát és differenciált választ adó, magas szintű szakmai munka folytatása, jelentős kockázatot jelentene az ellátás során a túlgondozás, valamint továbbra is fennmaradna a túlzott mértékű hospitalizáció veszélye.
1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása
A projekt célcsoportját a térségben fogyatékossággal élő, tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személyek alkotják.
A fogyatékossággal élő személyek tartós bentlakásos szociális ellátása - az ingatlan fejlesztések ellenére - nem tudja biztosítani az ellátott célcsoport részére azt a korszerű, a fogyatékkal élő személyeket megillető környezeti és társadalmi hátteret, ami fogyatékossággal élők jogainak érvényesülését segíti. Sajnos Magyarországon általánosan tapasztalható a túlzsúfolt, intézményesített ellátórendszer, ami megnehezíti a fogyatékkal élő személyek társadalomba történő integrálását. A társadalom részéről pedig megfigyelhető, hogy „betegszerepbe” kényszeríti a fogyatékossággal élő személyeket, ami jelentősen meghatározza társadalmi megítélésüket. Az intézményesített ellátórendszer pedig generálja a jelenleg is működő túlgondozást, melynek megszüntetése fontos szempont az önálló életvitel elősegítése érdekében.
A fogyatékossággal élő személyek részére olyan feltételeket kell biztosítani, ami az önálló döntéshozatal segítését célozza meg úgy, hogy amit a személy saját maga meg tud tenni azt – segítő támogatás révén – meg is tudja valósítani.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
A projekt eredményeként várhatóan felépül az ellátottak önálló életvitelét biztosító új ellátórendszer, egy másfajta struktúra, ami megfelelő hosszú távú megoldást jelent az ellátottak életkörülményeinek javítására a kiváltási stratégiával összhangban.
Kiváltási stratégia - támogatott lakhatás. A támogatott lakhatás filozófiája a következő alapelvekre épül:
• emberi méltóság megőrzése,
• a szabad választás joga,
• rehabilitáció elve,
• önrendelkezés elve,
• az emberi kapcsolatok kiépítésének és a közösségi életben való egyenrangú részvétel joga,
• a társadalmi életben való aktív részvétel joga,
• a helyi közösségekben való integrált élethez való joga.
A támogatott lakhatás - mivel az alapvető emberi jogok érvényesülésével, figyelembe vételével valósul meg
- biztosítja az ellátottak ellátási színvonalának javítását, személyre szabott segítségnyújtása révén.
A támogatott lakhatás alatt a lakhatási szolgáltatást és az ahhoz kapcsolódó szociális szolgáltatást együttesen értjük. Cél az ellátottak önálló életvitelének biztosítása, segítő szolgáltatások igénybevételével. Az alapja az ellátott önálló döntése, szükségleteinek, képességeinek, készségeinek figyelembe vételével. Ezáltal az ellátottak részére lehetőség nyílik, hogy a helyi lakosokkal azonos életkörülmények, lakhatási körülmények között éljenek, így a lakók a társadalom aktív tagjainak érezhetik magukat, megszűnik a
„bezártság” érzése, mivel a mindennapi életüket a társadalomban, az emberek között élik meg.
A projekt eredményeként többféle hatás érhető el, egyrészt az egyéni szükségleteik révén magas színvonalú szakmai szolgáltatások lesznek elérhetőek az ellátottak részére, másrészt az egyéni célok megvalósítását szolgáló támogató rendszer épül ki, ami az egyéni képességeiken alapuló önálló életvitelüket segítő lakhatást és környezetet biztosít. A projekt támogatja továbbá az ellátottak helyi közösségi-társadalmi részvételének növelését és aktivitását, megfelelő családias lakhatási lakókörülményeket biztosít részükre, az integrált infrastruktúra kiépülését támogatja, és a közszolgáltatásokhoz való teljes körű és egyenlő esélyű hozzáférést (egészségügyi szolgáltatás, családsegítés, falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás, oktatáshoz való hozzáférés, egyéb kulturális és kereskedelmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés) biztosítja részükre. A támogatott lakatás révén az ellátott rokoni kapcsolatrendszere is erősödhet, mivel egy meghitt családias hangulatú, akadálymentes lakóépületben kerül sor a hozzátartozók fogadására.
A projekt pozitív hatása révén megszűnik az ellátottak teljes körű vagy részleges szeparációja, az ellátásuk egy nyitott, önálló életvitelt támogató, egyén központú szolgáltatássá válik, az ellátott saját életét irányíthatja, valamint az intézményesített passzív ellátotti státusz megszűnik. A projekt növeli a személy önállóságát és felelősségét.
A projekt társadalomra gyakorolt hatásai közül kiemelendő, hogy az ellátotti célcsoport közösségi, helyi szintre történő integrálása a társadalmi szolidaritást, együttműködést, segítést növeli, erősödik a társadalmi elfogadottság és a bizalom szintje, erősödnek a helyi civil szervezetek, személyek és a szociális ellátórendszer közötti kapcsolatok. A társadalomra gyakorolt hatásai közül kiemelt szempontként jelenhet meg a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiacra történő integrálásának folyamata.
A fogyatékossággal élő személyek munkaerő piacon történő elhelyezkedését gátolhatja a kevés akadálymentes munkahely, az alacsony iskolai végzettség, a közlekedés, a diszkrimináció, a társadalom részéről meglévő előítéletek és a félelem a fogyatékossággal érintett személyekkel szemben. (az Európai Unió területén belül az összlakosság 10-12%-a valamilyen fogyatékossággal érintett, azonban a fogyatékossággal élők közel felét sikerült - megfelelő társadalmi elfogadással, anti-diszkriminációs jogszabályok megfelelő végrehajtásával - a munkaerő piacra integrálni.)
Összességében elmondható, hogy a projekt megvalósulása - egy új szervezeti struktúra kialakítása mellett- elindíthat egy szemléletváltást a társadalom részéről, a lakók pedig személyre szabott szolgáltatás révén döntési jogukkal, önállóbb életvezetéssel tudnak élni.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
Az intézmény jelenlegi társadalmi-gazdasági környezete1
Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye határán, de már Vas megye közigazgatási területén, a kőszegi kistérségben található az 588 lélekszámú Peresznye község. Ezen a településen, a Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ telephelyén, – az Alpokalja tájegység keleti részén – 72 értelmi fogyatékos embertársunk bentlakásos ellátását végezzük. A település életében 1980 óta játszik fontos szerepet az intézmény, szakellátást nyújtva a rászorultaknak és munkalehetőséget biztosítva a helyieknek, valamint a környező települések munkavállaló lakóinak.
Peresznye tágabb környezete, az Alpokalja Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye jellegzetes tájegysége, a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb, a Kisalföld nagytájától, valamint a Vas- Soproni-síkságtól, a Kemenesháttól és a Zalai-dombságtól elkülönülő, 851 km2-es középtája, amelynek nyugati kiterjedését a magyar-osztrák államhatár jelöli ki. Ennek a területnek része a soproni és kőszegi járás is, előbbi járásban található a kiváltásban érintett Zsira, Und és Szakony, míg a kőszegi járásban Peresznye, Horvátzsidány és Tormásliget községek, mely települések elsősorban közúton érhetőek el. Az Alpokalja kistájai félperiférikus vagy periférikus helyzetűek, főút- és vasúthálózatuk rendkívül gyér, ugyanakkor a 2016-ban, teljes egészében átadott M86-os autóút ezen nagymértékben segít, hiszen gyorsforgalmi kapcsolatot tesz lehetővé Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye, valamint a megyeszékhelyek között. Az autóút bekapcsolta a környező településeket a két megye közlekedésének ’vérkeringésébe’, és lehetőséget biztosít a nyugodt élethez, valamint a gazdasági fejlődéshez.
A helyi társadalom összetétele hasonló a két megye többi kistelepüléséhez. Az idősek aránya növekedést mutat (elöregedő falvak), a születések száma csökken, ahogy a 18-59 év közötti, aktív állandó lakók száma is csökkenő tendenciát mutat.
1. ábra: Soproni Járás 18-59 évesek száma
Forrás: Lechner Nonprofit Kft.
1 Forrás: A KSH, valamint az önkormányzatok honlapja, Wikipedia, az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című projekt kutatásai.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
2. ábra: Xxxxxxx Xxxxx 18-59 évesek száma
Forrás: Lechner Nonprofit Kft.
A népességeloszlás rendkívül egyenetlen, a területhez viszonyított magas népesség 72%-a az Alpokalja két városi jogállású településén, Sopronban és Kőszegen koncentrálódik. A lakosság jelentős része a kistelepülésekről, törpefalvakból e két városba, valamint Szombathelyre jár dolgozni, illetve egy-egy helyi vállalkozásból és mezőgazdasági termelésből próbál megélni, miközben az osztrák határ közelsége elszívó hatással bír a szakképzett munkaerő tekintetében.
A projekt keretében célunk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működő Alpokalja SZK peresznyei telephelyintézményének teljes infrastrukturális kiváltása olyan módon, hogy a választott helyszínek lakókörnyezetbe integrált elhelyezést biztosítsanak. Cél továbbá, hogy a 72 kiváltott férőhely lakókörnyezeti érzékenyítése, kialakítása megfeleljen az ellátottak szükségletének, elősegítve társadalmi integrációjukat, készségüknek megfelelő aktivitásukat és önálló életvitelüket, egyúttal csökkentve az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségeket. A korszerű és az európai uniós elvárásoknak megfelelően akadálymentesített infrastruktúra kialakítása mellett fontos szempont, hogy az ellátási forma és szolgáltatás fejlesztése is a társadalomba történő beilleszkedést segítse elő. A Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ peresznyei telephelyén álló, jelenleg értelmi fogyatékosokat ellátó épületegyüttes a jelenlegi funkciója helyett a jövőben idősellátást, valamint a szolgáltató központ kialakításával a kiváltott ellátottak számára fejlesztő foglalkoztatót, a környező települések számára szociális alapszolgáltatásokat biztosítana.
A Nyugat-Dunántúli régió fogyatékossági helyzete
Nyugat-Dunántúlon a 2011-es népszámlálási adatok alapján 42 359 fogyatékossággal élő ember él. Ez a szám országos viszonylatban a legalacsonyabb, a régión belül pedig Vas megye (11 836 fő) van a legkedvezőbb helyzetben. Győr-Moson-Sopron megyében a fogyatékkal élők száma 17 426 fő, míg Zala megyében 13 097 fő.
A fogyatékosság típusa szerint a mozgássérültek létszáma a legmagasabb (33%), míg vak (2 %), siket, siket-néma, néma és beszédhibás fogyatékossággal élő személyek száma relatíve kevés. Az értelmi fogyatékosok aránya Vas megyében 11%, Győr-Moson-Sopron megyében 10%, míg Zala megyében ez az arány 10%. A fogyatékossággal élők száma a 40 év felettiek körében mutat ugrásszerű növekedést, aminek egyik oka az élet folyamán szerzett fogyatékosság lehet.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
3. ábra: Fogyatékkal élők és az értelmi fogyatékosok aránya a Nyugat-dunántúli régióban
17426
18000
16000
14000
12000
10000
8000
6000
4000
2000
0
13097
11836
Fogyatékosok száma/fő
1384
1838
1335
Értelmi fogyatékosok
száma/fő
Forrás: saját szerkesztés adatok: KSH
Győr-Moson-Sopron megyében a fogyatékkal élők száma 1838 fő, ebből az Alpokalja Szociális Központ Zsirai telephelyén 187 fő él, amely 10%-a a fogyatékkal élőknek.
4. ábra: Értelmi fogyatékkal élők Győr-Moson-Sopron megyében és a Zsirai telephelyen
Értelmi fogyatékkal élők
Győr-Moson -Sopron megyében és a zsirai
telephelyen
187 fő 0
Győr-Moson-Sopron megye Zsira
1838 fő
Forrás: saját szerkesztés adatok: KSH
Vas megyében a fogyatékkal élők száma 1384 fő, ebből az Alpokalja Szociális Központ Peresznyei telephelyén 72 fő él, amely 0,05%-a a fogyatékkal élőknek.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
5. ábra: Értelmi fogyatékkal élők Vas megyében és a peresznyei telephelyen
Értelmi fogyatékkal élők Vas megyében és a peresznyei telephelyen
72 fő
Vas megye Peresznye
1384 fő
Forrás: saját szerkesztés adatok: KSH
Peresznye település bemutatása
A Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ Peresznye telephelye Peresznye külterületi részén az Erdősor 1. szám alatt található. Peresznye község Kőszegtől 10 km-re északkeletre, a kőszegi járásban, a kőszeg-lövői út mellett erdővel borított dombok közötti völgyben, 10,73 km2-en helyezkedik el. A település fejlődésének meghatározó tényezője volt a mindenkori útrendszer, melyek helyenként még ma is a közel 2000 évvel ezelőtti centuriációs rendszer – a földek egységes tájolású koordinátarendszerű felosztása – nyomait őrzik.
Demográfia
Peresznye lakóinak száma 809 fő volt 2015. év végén, a KSH adatai alapján. A település 71,8%-a aktív korú, közel 11%-a 14 év alatti és több, mint 17%-a 65 éves, vagy annál idősebb.
6. ábra: Peresznye lakosságának kor szerinti összetétele
Kor szerinti megoszlás
17%
11%
0 - 14 évesek
15 - 64
72%
65 -
Forrás: saját szerkesztés adatok: KSH
Támogatott lakhatás az Alpokalján
A községet minden bizonnyal régóta lakják, a terület az ókorban Savaria vagy Scarbantia territóriumához tartozhatott.
A lakosság harmada horvát nemzetiségű, mely ma is ápolja gazdag népi hagyományait, melynek fő őrzője a Zviranjak Peresznyei Horvát Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület.
Az alapellátás keretében, feladatellátási szerződés megkötésével biztosított a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, továbbá van háziorvosi rendelés, a község óvodát, teleházat (művelődési házat) tart fenn, valamint a településen múzeum és önkéntes tűzoltó egyesület is működik.
Az intézmény története
A peresznyei épületegyüttest 1952-ben határőr laktanyának építettek. 1979-ben megvételre ajánlották a Fővárosi Tanácsnak. 1980-ban gyors tatarozás után a zsirai kastély felújítása miatt költöztettek ide 75 lakót. A felújítás után a lakók maradtak Peresznyén, majd a lakólétszám emelésével új lakókat költöztettek a kastélyba.
Jelenleg a peresznyei telephely 72 fő ellátását valósítja meg, melyből 75 %-a halmozott fogyatékossággal élő személy. A szociális foglalkoztatásban (munka-rehabilitáció) 11 fő vesz részt.
A peresznyei telephely egy L alakú főépületből és három másik különálló kisebb épületegyüttesből áll. Az L alakú főépület hosszabb részében a középső folyosóra fűzve helyezkednek el a lakószobák, összesen 23 db 2-4 ágyas, illetve 1 db 5 ágyas szoba, amelyek összes alapterülete 450 m². Mindegyik szoba akadálymentesített. A női osztályon egy fürdőszoba (két zuhanyzóval és fürdőkáddal), a férfi osztályon szintén egy fürdőszoba (két zuhanyzóval és egy fürdőkáddal) áll rendelkezésére. Nemenkénti illemhely külön-külön 3-3 db a fürdőszobák mellett, a központi épület folyosójáról nyílnak és megközelítőleg a folyosó közepén helyezkednek el. A fürdőszobák 15 m2 alapterületűek, a WC-k 11 m2 területűek. Összesen ez a blokk 52 m2 területű. Külön található a mozgássérültek számára fürdő és WC, amelynek a területe 4 m2, mely a kezelőhöz közel található. A kezelő helyiség a bejárattól jobbra a hosszanti folyosó végén található 15 m2 alapterülettel. Az főépület része még egy 1 db elkülönítő szoba külön WC-vel, kézmosóval, a folyosó közepén a férfi osztály segítői szobája mellett található, területe 8 m2. A főbejáratnál balra található terápiás szoba 16 m2 területtel. Az L alakú főépület kisebb részében található a főzőkonyha, valamint egy kisebb méretű lakók étkeztetésére szolgáló étterem 61 m2-en.
A főépület főbejáratával szemben helyezkedik el két kisebb különálló épület. Az egyik épületben (34 m²) található egy több funkcióra használt terem (imaterem, foglalkoztató, tárgyaló) nemenként elkülönített illemhellyel, valamint egy másik helység, melyet a dolgozók teakonyhaként használnak. A másik különálló épület (67 m²) egy nagyobb helységből áll, melyet foglalkoztatásra használnak (készségfejlesztő). Ebben az épületben kézmosásra, illetve illemhely használatra is van lehetőség külön nők, férfiak számára. A harmadik, szintén kisebb épület (115 m²) a főépülettől balra helyezkedik el, melyben található a kazánház, a mosoda, 1 db egyéni foglalkozásra használt tornaszoba 17 m2, valamint még 1 db foglalkoztató szoba 31 m2 (ahol munka-rehabilitáció folyik, PET palackok zsugorítása).
Az intézmény mozgássérültek számára akadálymentesített.
A gondozás két gondozási osztályon valósul meg, 1 fő telephelyvezető, 19 fő ápoló-gondozó, 3 fő fejlesztő pedagógus, 1 fő szociális és mentálhigiénés munkatárs, 2 fő mozgásterapeuta, 1 fő szociális ügyintéző, 1 fő szociális foglalkoztató, segítő közreműködésével. A telephely saját főzőkonyhával, (4 fős személyzettel: 1 fő szakács és 3 fő konyhai kisegítő) és 1 fő fűtő-karbantartóval, valamint 4 fő takarító személyzettel működik.
Jelenleg nyújtott szolgáltatások bemutatása:
A Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységek és egyéb szakmai feladatok ellátása, az intézmény működése, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és a működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31) Kormány rendelet, az ágazati
jogszabályok, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Főigazgatói utasítások tartalmát figyelembe véve a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint történik.
Az intézmény Alapító Okirata 2016. november 1-jén módosult a névváltozás és az integrált intézményhez beolvadó telephelyek adatainak változása miatt.
A Szociális Központ összes telephelye határozatlan időre szóló szolgáltatói nyilvántartási bejegyzéssel rendelkezik, az alábbiak szerint:
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma döntése alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ (a továbbiakban: Alpokalja SZK) 2016. november 1-én jött létre a Fogyatékosok Otthona Zsira és a Xxxxxxxxxxx Xxxxx Szociális Intézmény Sopron Pszichiátriai Betegek Otthona Ágfalva intézményeknek a Fogyatékos Gyermekek Otthonába történő beolvadásával. A beolvadásig mindkét intézmény önállóan működött, majd az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (3) bekezdése alapján a törzskönyvi nyilvántartásból történő törlés napjával, 2016. október 31-én megszűntek. Az Alpokalja SZK munkáltatói feladatokat is ellátó székhelyintézményként működik, a 9400 Xxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. xxxx alatt.
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartása alatt működő Alpokalja SZK vegyes profilú, integrált, tartós bentlakást biztosító intézmény. A székhelyintézmény és a hozzá tartozó öt telephely 574 férőhelyen biztosít ellátást az alábbi szolgáltatások formájában és ellátási területen:
1. táblázat: A GYMSM Alpokalja SZK székhelye és telephelyei
Név, cím | Szolgáltatás formája | Ellátási terület | Férőhely | |
Székhely: | Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ 9400 Sopron, Xxxxxxx xxxx 00. | ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás | Győr-Moson Sopron megye | 162 |
lakóotthoni ellátás- fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona | Győr-Moson Sopron megye | 8 | ||
Telephelyek: | Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ Zsira | ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás - fogyatékos személyek otthona | Budapest Főváros közigazgatási területe | 168 |
9476 Zsira, Rákóczi F.u. 12. | ||||
Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ Peresznye | ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás: fogyatékos személyek otthona | Budapest Főváros közigazgatási területe | 72 | |
9734 Peresznye, Erdősor 1. | ||||
Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ Opál Lakóotthon | lakóotthoni ellátás- fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona | Budapest Főváros közigazgatási területe | 10 | |
9476 Zsira, Fő u.1. | ||||
Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ Rubin | lakóotthoni ellátás- fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú | Budapest Főváros közigazgatási | 8 |
Lakóotthon 9476 Zsira, Flórián u.54. | lakóotthona | területe | ||
Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ Ágfalva 9423 Ágfalva, Ágfalva liget hrsz.851 | ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás – pszichiátriai betegek otthona | Győr-Moson Sopron megye | 130 | |
rehabilitációs intézményi ellátás – pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye | Győr-Moson Sopron megye | 10 | ||
átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás - pszichiátriai betegek átmeneti otthona | Győr-Moson Sopron megye | 6 |
Forrás: Szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésről szóló határozat
Az intézmény pénzügyi, gazdálkodási feladatait a középirányító szerv látja el. Az intézmény működési bevételének forrásai:
• térítési díj bevétel,
• költségvetési támogatás.
A költségvetési szerv közfeladata:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 69. §-a és 83. §-a szerinti személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális ellátás biztosítása.
Az intézményi férőhely kiváltására az integrált intézmény Peresznyei telephelye, 9734 Peresznye, Erdősor 1. pályázik, összesen 72 fő értelmi fogyatékos, ápoló-gondozó otthoni ellátásból támogatott lakhatásba történő kiváltására.
1. Ápolási-gondozási részleg
Fogyatékos személyek ápolást, gondozást nyújtó ellátása
Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes fogyatékos személyek részére biztosít ellátást, akiknek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékkal élők részére napi legalább háromszori étkeztetést, szükség szerint ruházattal való ellátást, mentális gondozást, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint lakhatást biztosít az intézmény.
A tevékenység során célunk az egyéni fizikai szükségletek kielégítése.
Fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthoni ellátása
A lakóotthon az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátás mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonba olyan személy helyezhető el, aki a felvétel időpontjában a 16. életévét betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem, önellátásra legalább részben képes, elégséges jövedelemmel rendelkezik, folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényel.
Lakóotthonba az a személy helyezhető, aki önellátásra részben képes, elégséges jövedelemmel rendelkezik a lakóotthoni életforma viseléséhez, tartós ápolást, felügyeletet nem igényel, közösségi együttlétre alkalmas, vele együtt élő társaira nézve veszélyes magatartást nem tanúsít és alkalmas a lakóotthon fenntartásában vállalt feladatok ellátására.
A lakóotthoni ellátás során szétválasztjuk a lakóhelyi, munkahelyi feladatokat és a szabadidő eltöltésének lehetőségeit. Az önálló probléma megoldást, döntések meghozatalát biztosítjuk az ellátást igénybe vevők számára, de szükség esetén a szociális segítő segítséget nyújt.
A lakóotthonban élők életvitele megközelíti a többségi társadalom általános életvitelét.
Pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása
Azon krónikus pszichiátriai betegek részére nyújt ellátást, akik az igénylés időpontjában nincsenek veszélyeztető állapotban, akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására segítséggel sem képesek. A pszichiátriai betegek otthona az ellátást igénybe vevők részére legalább napi ötszöri étkeztetést, szükség szerint ruházattal való ellátást, mentális gondozást, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint lakhatást biztosít.
Pszichiátriai betegek rehabilitációs célú ellátása
Rehabilitációs intézményi részlegen a rehabilitációs program keretén belül történik az ellátottak önálló életvezetési képességének kialakítása, fejlesztése, valamint a családba illetve a társadalomba történő integrációra felkészítés.
Komplex rehabilitációs tevékenység részeként mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben való részvétel szervezése.
A rehabilitációs részlegen általános egészségi, pszichés, mentális és szociális állapotú, az önálló életvitelre, családba-társadalomba való visszatérésre alkalmasnak tartott lakók részére a rehabilitáció több területén, együttesen zajló, átfogó segítséget kell nyújtani a teljes, illetve időszakos szociális, familiáris re- adaptáció előkészítésére.
2. A fejlesztő csoport alapvető feladatai:
• egyéni fejlesztési tervekből adódó feladatok elvégzése, tervek felülvizsgálata, értékelése, módosítása
• mentálhigiénés ellátás keretébe tartozó tevékenységek végzése
• szabadidős programok szervezése
• sporttevékenység szervezése
• szakkörök vezetése
• szocioterápiás foglalkozások szervezése, vezetése
• intézményen kívüli programok szervezése (kirándulás, üdülés, társintézményi rendezvények stb.)
A fejlesztő csoport 2011 márciusától szerkezetileg átalakításra került. A fejlesztők az osztályokra integrálva végzik feladataikat.
3. Foglalkoztató csoport feladata, a munkafoglalkoztatás biztosítása.
A munkafoglalkoztatás kézműves tevékenységet felölelő része 50 fővel a településen található ötödik telephelyen zajlik. (Xxxxx Xx xxxx 00.) Kézműves tevékenység: varrodai tevékenység, dekorációs tárgy és ajándéktáska készítés, kosárfonás.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
Egyedi darabok készülnek, kis szériában, melyeket az otthon területén működő pavilonban, valamint környékbeli vásárokon, üzleteken keresztül értékesítünk. Sikeres pályázat esetén bővíteni, fejleszteni szeretnénk a tevékenységeket.
4. További foglalkoztatási területek:
Intézményi működési körben: mosodai kisegítő, konyhai kisegítő, kert- és parkgondozás, udvarrendezés, asztalosipari tevékenység, takarítás.
Ezeken a területeken tevékenykedő lakóink munkavégzésükkel kiváltanak egy-egy intézményi alkalmazottat.
Idegenforgalmi tevékenység: Belépőjegy váltása ellenében idegenvezetés a parkban és a kastélyban (CD- vel több nyelven), kézműves termékek árusítása, valamint sétakocsikázás szerepel a kínálatban.
Színjátszás: napi két órában a tevékenységhez affinitást érző lakóink közreműködésével - akár az
„igazi” művészek világában zajlanak a próbák. Egész estés darabok színre vitele a cél. Ipari bedolgozó tevékenység keretében gumisorjázást végeznek az otthonban élők.
Foglalkoztatási tevékenységet jelenleg csak a Zsirai telephelyen élő személyek valósítanak meg.
5. Személyi feltételek: (jogszabálynak való megfelelés, hiányzó kapacitások, szakképzettség, dolgozók kora)
Az Alpokalja SZK dolgozóinak létszáma 2017. március 01. állapot szerint a következőképpen alakult:
• engedélyezett létszám 366 fő
• betöltött létszám 306 fő
• üres állás (szakma+funkcionális) 60 fő
• szakmai engedélyezett létszám 252 fő
• betöltött szakmai létszám 204 fő
• üres szakmai állás 48 fő
Az Alpokalja SZK mindhárom nagy intézmény-együttesére jellemző a magas fluktuáció, melynek következtében rendkívül nehéz munkaerőt találni, különösen ápoló-gondozó-, pedagógus-, kisegítő munkatársat. A zsirai-peresznyei telephely-együttesen is 6 üres ápoló-gondozó státusz maradt betöltetlenül. A problémát 2016. évben is a határ közelsége jelentette, a szakképzett ápolók külföldön, valamint az egészségügy területén helyezkednek el a magasabb kereseti lehetőség miatt.
A zsira-peresznyei telephely-együttes dolgozóinak létszáma:
• engedélyezett létszám 207 fő
• betöltött létszám 164 fő
• üres állás (szakma+funkcionális) 43 fő (hiányzó kapacitás)
• jogszabály által előírt létszám 126 fő
• betöltött szakmai létszám 109 fő
• üres szakmai állás 17 fő (hiányzó kapacitás)
A jogszabályban foglalt kötelezettségeknek a szakmai munkakörben dolgozók folyamatosan eleget tesznek.
Az új szolgáltatási formában - támogatott lakhatás - foglalkoztatott esetvitelért felelős személyek és a kísérő támogatást biztosító munkatársak létszámát átcsoportosítással a peresznyei telephelyen lévő szakmai létszám terhére tervezzük megvalósítani.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
Az új intézményi struktúrában a szolgáltató központ által nyújtott plusz szolgáltatások személyi feltételeit az üres létszámok betöltésével tervezzük. A fluktuáció megszüntetése érdekében tovább kívánjuk erősíteni a kapcsolatot a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalának Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztályával a munkaerő közvetítések és képzések megvalósítása érdekében. Tervezzük a dolgozók új struktúrára való felkészítése érdekében a EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című projekt segítségét és támogatását igénybe venni.
Sikeres pályázat esetén a projekt időszak végére az új humán-erőforrás struktúrát a jogszabály által előírtakra hivatkozva szeretnénk megvalósítani.
Az Alpokalja Szociális Központ Zsirai telephelyének (Zsira, Peresznye, Opál- és Xxxxx Xxxxxxxxxxxx) dolgozói létszámalakulása részletesen:
2. táblázat: A GYMSM Alpokalja SZK dolgozói létszáma
Munkakör megnevezése | 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet által előírt kötelező és ajánlott létszám | Jelenleg betöltött létszám | Össz. | |||
Xxxxx | Xxxxxxxxx | Opál-ház | Rubin -ház | |||
Szakmai létszám: | ||||||
Telephely vezető Zsira | 1 | 1 | 1 | |||
Telephely vezető Peresznye | 1 | 1 | 1 | |||
Orvos | 1 | 1 | 1 | |||
Intézményvezető ápoló | 1 | 1 | 2 | |||
Ápoló-gondozó | 1 | |||||
áp-xxxx xxxxxx + lakóotthon | 76 | 51 | 19 | 70 | ||
Fejlesztő pedagógus, pedagógus | 10 | 6 | 3 | 9 | ||
Szociális és mentálhigiénés munkatárs | 6 | 4 | 1 | 5 | ||
Mozgásterapeuta - ajánlott Foglalkoztatás szervező – ajánlott | 10 | 2 | 2 | 4 | ||
Szociális ügyintéző | 3 | 2 | 1 | 3 | ||
Szociális segítő – lakóotthon | 6 | 2 | 2 | 4 | ||
Segítő szoc. foglalkoztatás | 9 | 8 | 1 | 9 | ||
Foglalkoztatás koordinátor | 2 | 1 | 1 | |||
Szakmai összesen: | 126 | 77 | 28 | 2 | 2 | 109 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK
A szakképzettségi arány 84 %.
A részletes kimutatás alapján az ápoló-gondozó munkakör kivételével nagy arányban teljesülnek a jogszabály által előírt létszámnormák. Örvendetes, hogy a mozgásterapeuta, illetve a foglakoztatás szervező munkakörök is részben teljesülnek.
Dolgozók végzettsége:
Felsőfokú végzettségűek (F, H, J) száma: | 21 |
Felsőfokú szakképesítésűek (E) száma: | 14 |
Középfokú (B-D) végzettségűek: | 51 |
Felsőfokú végzettségűek szakképesítései | |
szociális munkás | 3 |
orvos | 1 |
diplomás ápoló | 3 |
gyógytornász | 4 |
szociálpedagógus | 3 |
gyógypedagógus | 1 |
pedagógus | 4 |
óvodapedagógus | 1 |
hittanár | 1 |
Felsőfokú szakképesítésűek megoszlása | |
gyógypedagógiai asszisztens | 8 |
vezetési szervezési ismeretek | 1 |
szociális gondozó szervező | 5 |
Középfokú végzettségűek megoszlása | |
szociális gondozó ápoló | 34 |
ált.ápoló, ált.aszisztens | 6 |
gyakorló ápoló | 1 |
ápoló | 1 |
ált.aszisztens | 3 |
szociális otthoni ápoló | 1 |
varrónő /szociális foglalkoztatás | 2 |
állattenyésztő/szoc.foglalkoztatás/ | 1 |
kertész /szociális foglalkoztatás/ | 1 |
asztalos /szociális foglalkoztatás/ | 1 |
7. ábra: Dolgozók életkori megoszlása
A telephely-együttes dolgozóinak életkor
szerinti megoszlása
33
28
18
12
2
5
3
4
2
1
21-30 ÉV
31-40 ÉV
41-50 ÉV
51-60 ÉV
61-70 ÉV
Férfi Nő
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK
A telephely alaptevékenysége
A peresznyei telephelyen fogyatékossággal élő személyek ápolást, gondozást nyújtó ellátása történik. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes fogyatékos személyek részére biztosítanak ellátást, akiknek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékkal élők részére napi legalább háromszori étkeztetést, szükség szerint ruházattal való ellátást, mentális gondozást, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint lakhatást biztosít az intézmény.
A tevékenység során célunk az egyéni fizikai szükségletek kielégítése.
A szakmai programban kitűzött cél az ellátottak gondozása, fejlesztése, foglalkoztatása; szabadidős programok szervezése, a mentális egészség megőrzése, az életminőség javítása a segítő gondozási modell alapján a normalizáció, az autonómia, az integráció mentén, az igénybevevő képességeihez, szükségleteihez, aktuális állapotához igazodva, az önállóság, az önkiszolgálás minél magasabb szintű elsajátítása, megtartása mellett zajlik.
Az egészségügyi ellátás az otthon főállású orvosával főmunkaidőben megoldott, hétvégén és főmunkaidőn kívül a település ügyeleti rendje szerint biztosított.
Pszichiáter szakorvos heti rendszerességgel rendel, a neurológus szakorvost kéthetente kereshetik fel az otthonban élők, valamennyi lakó évenkénti szűrővizsgálatát elvégzik.
Intézményi orvos végezi a belgyógyászati szűréseket. Biztosított az évenkénti tüdőszűrő, bőrgyógyászati, ortopéd, szemészeti szűrés.
Szakorvos közreműködésével szakrendelés keretében, nőgyógyászati, mammográfiai és fogászati szűrés történik évente.
A fogászati ellátás a területi fogorvosi ellátás keretében folyamatosan heti egy nap rendelési idő mellett biztosított.
A fogorvosi ellátás igénybevételéhez intézeti gépkocsi szükséges, míg a többi szakrendeléshez csak abban az esetben, ha betegszállítóval nem megoldható az ellátás.
Jelenleg két gyógytornász segíti a rehabilitációt szükség esetén.
A gyógyszerellátás központi intézményi gyógyszer beszerzés útján biztosított, szakképzett gyógyszerész asszisztens közreműködésével.
Mindenki számára biztosítjuk a hitélet gyakorlásának lehetőségét.
Az épületek tulajdonjogi helyzete
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint vagyonkezelő a 2016. július 29-én kelt „Használati megállapodásban” leírtak alapján térítésmentesen, határozatlan időtartamra az Alpokalja SZK számára használatába adja a megállapodásban meghatározott ingatlanokat - a jogszabály által előírt feladatok ellátása céljából azzal a feltétellel, hogy az ingatlanok hatékony működtetése megfelelően biztosított legyen. Az ingatlanok felett az államot megillető jogokat és kötelezettségeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja.
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Törvény) 2. § (1) bekezdése alapján a megyei önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga 2012. január 1-jén állami tulajdonban kerülnek, továbbá a vagyonnal és az intézményekkel kapcsolatos alapítói, fenntartói joguk és kötelezettségeik, illetve a megyei önkormányzatok által alapított alapítványok és közalapítványok alapítói joga az e törvényben meghatározott szervekre jelen törvény erejénél fogva száll.
A Törvény 3. § (1) bekezdése, és a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) számú Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) 2. § (1) bekezdése értelmében az átvett intézmények tekintetében a Kormány által intézményfenntartásra és az átvett vagyon tekintetében vagyonkezelői jogok gyakorlására kijelölt szerv a megyei intézményfenntartó központ.
Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és az egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § (1) a) pontja alapján 2013. január 1-jével a Magyar Államra szállt át a települési önkormányzat tulajdonában lévő, az Sztv. 1. §-a alapján átvett feladatot ellátó szociális és gyermekvédelmi intézmény, az ezzel kapcsolatos fenntartó jog és kötelezettség továbbá az intézmények valamennyi vagyona és vagyoni értékű joga, az önkormányzat tulajdonában lévő szellemi (szerzői és iparvédelmi) tulajdonjogok kivételével.
A megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése értelmében a megyei intézményfenntartó központok 2013. március 31-én a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságba (továbbiakban: SZGYF) történő beolvadással megszűntek. Az SZGYF a megszűnt megyei intézményfenntartó központok általános és egyetemleges jogutóda.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonában áll és a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: MNV Zrt.). A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződést kötött az SZGYF fenntartásában működő intézmények és az SZGYF könyveiben szereplő ingatlanok vonatkozásában. Az SZGYF a fenntartásában működő intézményekkel ingyenes használati megállapodást kötött az intézmények által a feladatellátásukhoz szükséges ingatlanokra és ingóságokra vonatkozóan.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint használatba adó a Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ, mint használatba vevő részére használatra átadta az ingatlant.
Az intézmény szolgáltatásnyújtás szempontjából releváns külső kapcsolatai
• önkormányzatok,
• kormányhivatal (járási hivatalok, szakhatóságok),
• köznevelési intézmények,
• egészségügyi szolgáltatók/intézmények (háziorvos, foglalkoztatás egészségügyi ellátás, szakorvosi ellátás, fekvőbeteg ellátás),
• szociális szolgáltatók/intézmények (alapszolgáltatást végző szervezetek, szakellátást nyújtó intézmények),
• törvényszék, járásbíróságok,
• az intézmény üzemeltetésével kapcsolatos szervezetek (munka- és tűzvédelmi szakember, informatikus stb.).
Lakók
A fogyatékosok otthona biztosítja azon rászoruló személyek elhelyezését, akiknek az egészségi, pszichés, mentális és szociális állapota a rehabilitáció több területén, együttesen zajló, komplex, átfogó segítséget igényel és ennek hatékony megoldása ambuláns formában vagy más intézményi keretek között nem valósítható meg.
Az ápoló-gondozó otthon olyan személyek számára biztosít ellátást, akiknek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, gondozására csak intézményi keretek közt van lehetősége.
Az ápolást-gondozást nyújtó otthon feladata, az enyhe, középsúlyos, vagy halmozott fogyatékossággal élő, értelmi fogyatékos, vagy autista személyek teljes körű ellátása, ápolása-gondozása, szükség szerinti foglalkoztatása.
Xxxxx életminőség biztosítása a cél, ahol biztosítottak az ellátottak jogai, lehetősége van az önmegvalósításra, megőrzi egyéniségét, méltóságát, tiszteletben tartja mások függetlenségét.
A lakók intézményi előtörténete:
A zsirai telephelyen több, mint 60 éve működik szociális (előbb idős, majd fogyatékos) ellátás, a peresznyei telephelyen közel 37 éve élnek halmozott fogyatékossággal élő személyek. Az ellátottak Budapest Főváros közigazgatási területéről kerülnek az intézménybe, majd intézményből történő áthelyezéssel a lakóotthonba, férőhely megüresedés esetén.
A peresznyei telephely lakóinak (72 főt) komplex szükségletfelmérését, a Veszprém Megyei Fogyatékos Személyek Pszichiátriai és Szenvedély Betegek Integrált Intézményének szükségletmentora végezte (5 fő) 2017. március 02-án. A szükségletfelmérések elvégzésének megkezdése előtt már elkezdtük felvenni a kapcsolatot a lakók hozzátartozóival, gondnokaival, akik együttműködőnek bizonyultak, a tájékoztatások során egyelőre nem fogalmaztak meg a céljainktól eltérő igényeket. Folyamatos tájékoztatást kívánunk megvalósítani számukra.
A szükségletfelmérések adatait felhasználva a következő demográfiai kimutatásokat készítettük:
Támogatott lakhatás az Alpokalján
3. táblázat: Az intézmény lakóinak előtörténete
Más intézményből érkezettek | Családból érkezettek | Összesen | |
Peresznye | 44 | 28 | 72 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
4. táblázat: Intézményben eltötött évek száma
Peresznye | |
0-5 éve | 2 |
5-10 éve | 15 |
10-15éve | 6 |
15-20 éve | 5 |
20-25 éve | 8 |
25-30 éve | 9 |
30-35 éve | 10 |
35 év felett | 17 |
összesen | 72 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
5. táblázat: A lakók nemenkénti összetétele
Peresznye Női osztály | 36 fő |
Peresznye Férfi osztály | 36 fő |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK – szükségletfelmérés
6. táblázat: A lakók életkor szerinti megoszlása Peresznye Férfi osztály
18-29 év | 30-39 év | 40-49 év | 50-59 év | 60-69 év | 70-79 év | 80-89 év | 90 - |
1 | 6 | 6 | 11 | 7 | 3 | 2 | - |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
Férfi osztály átlagéletkora: 53,1944 év
7. táblázat: A lakók életkor szerinti megoszlása Peresznye Női osztály
18-29 év | 30-39 év | 40-49 év | 50-59 év | 60-69 év | 70-74 év | 80-89 év | 90 - |
2 | 5 | 5 | 12 | 9 | 3 | - | - |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
Támogatott lakhatás az Alpokalján
Női osztály átlagéletkora: 53,3611 év
8. táblázat: Fogyatékosság szerinti összetétel
2017. március 1. | Női oszt. 36 fő | Férfi oszt.: 36 fő | |
Enyhe értelmi fogyatékos | 4 | 10 | |
Középsúlyos értelmi fogy. | 15 | 15 | |
Súlyos értelmi fogyatékos | 15 | 10 | |
Autizmus | 2 | 1 | |
Látássérült | Vak | -- | 1 |
Szemüveges/egyéb/ | 9 | 14 | |
Hallássérült | 1 | 2 | |
Mozgáskorlátozott Kerekesszékre szorul: | 8 | 10 | |
Egyéb segédeszköz: | 20 | 21 | |
Halmozottan fogyatékos | 23 | 26 | |
Teljes ellátásra szorul/Önellátásra képtelen | 11 | 9 | |
Önellátó | 1 | 5 | |
Részben önellátó | 26 | 24 | |
Inkontinens | 21 | 22 | |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK – szükségletfelmérés
9. táblázat: Gondnoksági fok
Nincs gondnokság alatt | Korlátozó gondnokság | Kizáró gondnokság | |
Peresznye Női osztály | - | 3 | 33 |
Peresznye Férfi osztály | 1 | 6 | 29 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
10. táblázat: Iskolai végzettség szerinti megoszlás
nincs isk. végzettsége | 8 kiseg.ált alatt | 8 általános isk. | 8 kiseg.ált | spec. szakiskola | össz. | |
Peresznye | 57 | 4 | - | 8 | 3 | 72 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK – szükségletfelmérés
11. táblázat: Munkaerő-piaci helyzet, foglalkoztatás
Osztályra integrált terápiás-és készségfejleszt ő foglalkozás | Szocioterápia | Szociális foglalkoztatá s munka- rehabilitáció (4 óra) | Szociális foglalkoztatás fejlesztő- felkészítő | |||||
Lakók | terápiás-és készségfejlesztő foglalkozás | munkaterápia | ||||||
Peresznye | 17 | 2 | 42 | 11 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
12. táblázat: Jövedelem anyagi helyzet
Peresznye | |
nincs jövedelem | - |
0-50 ezer | 1 |
50-60 ezer | 27 |
60-70 ezer | 13 |
70-80 | 4 |
80-90 | 9 |
90-100 | 11 |
100-110 | 1 |
110-120 | - |
120-130 | 3 |
130- | 3 |
összese | 72 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
Családi helyzet
Lakók 98,684%-a soha nem volt házas, de négy lakónk itt az intézményben ismerkedtek meg és élettársi kapcsolatban élnek. Egy személy házasságban élt, jelenleg elvált gyermekek is születettek, mégis az intézményi elhelyezés mellett döntöttek. Gyermekek száma:
· 75 főnek nincs gyermeke,
· 1 főnek 4 gyermeke született.
Várakozók 2017.03.07. nap szerinti állapot alapján
13. táblázat: A férfi várakozók kor szerinti összetétele
18-29 év | 30-39 év | 40-49 év | 50-59 év | 60-69 év | 70-79 év | 80-89 év | 90 - |
11 | 3 | 4 | 4 | 2 | 1 | 0 | 0 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK – szükségletfelmérés
14. táblázat: A Női várakozók kor szerinti összetétele
18-29 év | 30-39 év | 40-49 év | 50-59 év | 60-69 év | 70-74 év | 80-89 év | 90 - |
3 | 4 | 0 | 2 | 2 | 0 | 0 | 0 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK – szükségletfelmérés
15. táblázat: Várakozók fogyatékosság szerinti összetétele
Várakozók | Enyhe ért.fogy. | Középsúlyos ért.fogy. | Súlyos ért.fogy. |
Nő | 4 | 5 | 2 |
Férfi | 10 | 15 | 0 |
Összesen: | 14 | 20 | 2 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK – szükségletfelmérés
16. táblázat: Várakozók családi helyzete
Várakozók | Hajadon/Nőtlen | Házas |
Nő | 10 | 1 |
Férfi | 25 | 0 |
Összesen: 36 fő | 35 | 1 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK – szükségletfelmérés
17. táblázat: Várakozók gondnoksági foka
Várakozók | Cselekvőképes | Cselkép.részl.korl. | Cselkép.teljesen korl. |
Nő | 1 | 4 | 6 |
Férfi | 8 | 7 | 10 |
Összesen: 36 fő | 9 | 11 | 16 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
18. táblázat: Várakozók végzettség szerinti megoszlása
Várakozók | 8 kiseg.ált alatt | 8 kiseg.ált | spec. szakiskola | általános isk. | nincs isk. végz. |
11 fő nő | 2 | 4 | 3 | 0 | 2 |
25 fő férfi | 0 | 12 | 6 | 0 | 7 |
Összesen: 36 fő | 2 | 16 | 9 | 0 | 9 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
19. táblázat: Várakozók jövedelmi helyzete
Várakozók | 0,- Ft | 20.000-50.000,-Ft | 51.000-80.000,- Ft | 81.000,- Ft-tól |
Nő | 0 | 3 | 7 | 1 |
Férfi | 9 | 5 | 9 | 2 |
Összesen: 36 fő | 9 | 8 | 16 | 3 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
A várakozók munkaerő-piaci helyzetéről csak 4 fő esetében áll adat rendelkezésünkre, ebből 3 férfi és 1 nő betanított munkásként dolgozott.
A várakozók intézménybe történő bekerülésének időtartama változó.
Támogatási szükségletek, szolgáltatási igények, jövőre vonatkozó elképzelések:
Jelenleg a peresznyei telephely 72 fő ellátását valósítja meg, melyből 75 %-a halmozott fogyatékossággal élő személy. A szociális foglalkoztatásban (munka-rehabilitáció) 11 fő vesz részt.
Az alábbi táblázat a szükségletfelmérés eredményét mutatja, hogy a felmért személyek életterületeiket tekintve milyen támogatási típust igényelnek. Ez a táblázat az alapja és kiindulópontja annak, hogy részükre milyen módon tudjuk megvalósítani a támogatott lakhatási életmódot.
20. táblázat: Szükségletfelmérés összefoglalása - Életterületek
Életterületek | |||||||
Támogatás típusa | Személyi higiéné | Személyi függetlenség | Mobilitás | Életvezetés: háztartás, bevásárlás | Életvezetés: hivatalos ügyek, pénzkezelés | Kapcsolatok | Közösségi részvétel |
Önálló | 10 | 6 | 38 | 12 | 13 | 20 | 25 |
Figyelemmel kísérés, szóbeli támogatás, | 24 | 30 | 11 | 21 | 20 | 19 | 20 |
Intenzív motiválás, részleges támogatás | 31 | 27 | 18 | 20 | 18 | 16 | 11 |
Teljes támogatás | 7 | 9 | 5 | 19 | 21 | 17 | 16 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
A komplex szükségletfelmérés adatait figyelembe véve a Győr-Moson-Sopron Megyei Kirendeltséggel egyetértve arról döntött, hogy a kiváltásban érintet létszám 72 fő lesz a peresznyei telephely tekintetében.
A peresznyei telephely kiváltását (72 fő) az alábbiak szerint tervezzük megvalósítani:
• 24 fő: 2x12 fő támogatott lakhatás formájában kialakított lakóházban Horvátzsidány
• 12 fő 1x12 fő támogatott lakhatás formájában kialakított lakóházban Zsira
• 12 fő 1x12 fő támogatott lakhatás formájában kialakított lakóházban Und
Következtetések: A társadalmi integráció
A nagy létszámú intézmények negatív környezeti és pszichés hatásaival valamennyien tisztában vagyunk. Sajnos a legutóbbi ideig ezen intézménytípus volt az uralkodó a szociális ellátás területén is.
„Lebontjuk az akadályokat!”
Ez egyben egy új élettér létrejöttét jelenti. Vagyis a társadalomtól éveken át elzárt lakók integrálása a társadalomba, a teljes élet felé. Zárt világból tartunk egy nyitott társadalomba, melyben a leselkedő veszélyekre komoly felkészülés után bátran szembenézhetünk. A kiválás után a lakók sokkal inkább a társadalom hasznos tagjainak érezhetik magukat, hiszen mindennapjaikat a falubeli emberek között élik meg. A kiválás mindenképpen pozitív változást jelentene számukra, önállóbb életvitelt biztosítana.
Segítené a beilleszkedést, ha a leendő lakók a környéken már megfordultak, látták, ismerik őket. Az elfogadás első lépcsője a megismerés. Mivel lakóink intézményben, szegregáltan éltek, az átlagembernek alig van tapasztalata, ellenben félelmei vannak, és nem tudja, hogyan viselkedjen, ha fogyatékkal élő személlyel találkozik. Az új helyzetben a segítő majd sokat tehet, mintát ad és utat mutat. Híd lehet a fogyatékossággal élő ember és a környezete között. Hosszú út vezet a megismeréstől az elfogadásig, a barátságig, a kölcsönös megbecsülésig. Az elfogadás az esetek többségében reméljük zökkenőmentes lesz. Ha már több ízben találkoznak velük az adott település lakói a postán, a boltban, ha rendszeresen részt vesznek a szentmiséken, illetve istentiszteleteken mielőtt a lakás megnyitná kapuit, már részben befogadja a lakókat az adott település. Jó ismerősök, vásárlók, kedves színfoltjai lesznek a lakóközösségnek.
Lényeges, hogy a lakók életstílusa, napirendje ne térjen el lényegesen a közösségétől. Fontos feladat a társadalmi integrációs folyamat elősegítése, esélyegyenlőség biztosítása számukra. A feladat megvalósulása érdekében fontos a falvak rendezvényein való rendszeres részvétel. Szükséges a rendszeres kapcsolattartás a polgármesteri hivatalokkal, háziorvossal, leendő szomszédokkal, egyházi vezetőkkel.
Az elkövetkező egy-két évben nagy hangsúlyt fektetünk olyan rendezvények szervezésére, amelyen lakóink együtt vehetnek részt külső szereplőkkel. Ezeket a programokat hol az új lakóhelyükön, hol az intézményünkben képzeljük el (például: családi nap, Mikulás, falunap, nyílt nap).
Az egyéni öngondoskodási képességbe vetett bizalom kiépítése mellett a biztonsági háttérháló szerepének fenntartása is feladatunk.
A kihelyezett lakó életében továbbra is fontos, hogy a régi lakótársakkal megmaradjon a kapcsolata. Ezt továbbra is biztosítani fogjuk, mert lakóink visszajárnak a szolgáltató központba a foglalkozásokra.
Az ellátottak gondozásának két szakmai pillére a személyközpontú támogató kapcsolat és holisztikus szemlélet. A tudatos, minőségi munka megvalósítását segíti az ápolási – gondozási szükségletek felmérése, a tudatos tervezése, a szükséges feladatok megvalósítása, illetve dokumentálása. A segítő kapcsolat folyamatában a gondozási egység munkatársai szorosan együttműködnek az ellátottakkal, a mentálhigiénés munkatársakkal, a hozzátartozókkal, gondnokokkal, az önkéntes segítőkkel és az üzemeltetés munkatársaival.
2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI
2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA
Hazánkban az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Európai Uniós elveknek és az ENSZ Egyezménynek megfelelően kiemelt prioritásként kezeli a szociális intézmények kiváltását, a tényleges integráció biztosítását, ennek megfelelően ez a jelen projekt átfogó célja is. A fő feladat tehát a jelenleg legnagyobb probléma, a nagy létszámú szociális intézményekben lakó ellátottak az önálló életvitelt korlátozó zsúfolt, a fogyatékkal élő személyeket megillető környezeti és társadalmi hátteret nem biztosító körülmények közti elhelyezésének a megszűntetése. A projekt átfogó célja is egyben, hogy az integráció keretében az 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi formának helyét vegyék át a közösségi alapú ellátási formák, minőségi, közösségi alapú új támogatott lakhatási férőhelyek létrehozásával. Mindezt támogatott lakhatás keretében, 6 db hét-tizenkét főt befogadó családias jellegű, akadálymentes házak építésével kívánjuk megvalósítani, melyek megfelelnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban Szociális törvény) és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben foglaltaknak, valamint összhangban van a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozat (a továbbiakban Stratégia) tartalmával. Így 72 fő részére tudunk biztosítani számukra méltó, a képességeikhez és készségeikhez igazodó, igényeikre reagáló körülményeket.
A korábban a 1. Helyzetértékelés című fejezetben bemutatott elszigetelődés megakadályozása érdekében az új épületek helyszíneit úgy választottuk ki, hogy azok a kitagolt intézmény 10-15 km-es közelében ugyan, de kisebb, jól működő községek belterületén legyenek elhelyezve, hogy ne szoruljanak ki a társadalom életviteléből, hogy igénybe tudják venni a település adta szolgáltatásokat, mely tovább segíti beilleszkedésüket és elfogadásukat, javítva életminőségüket, jogaik érvényesíthetőségét (ezen szempontok a projekt részcéljai között a pályázat felhívásában kiemelésre is kerültek).
Az elszigetelődés következményeként létrejövő, a fogyatékosok körében jellemző aluliskolázottság problémáját kiküszöbölné, ha ellátottaink motiváltabbak lennének képességeikhez mérten a tudásuk bővítésére és ez által elérhetnénk új foglalkoztatás lehetőségeinek kialakítását. Ezen cél eléréséhez a projekt keretén belül lehetőség van a fogyatékos személyek lehetőségeikhez mérten történő képzésére, tudásuk bővítésére, képességeik fejlesztésére. Az új tudás megszerzése pedig alapot adhat a foglalkoztatás fejlesztésre, hosszú távon a munka típusú rehabilitációra, valamint lehetőséget teremt az arra alkalmasak körében az esetleges nyílt-munkaerőpiacon történő szerepvállalásra. Mindezt a szükségletfelmérésekre alapozva, a képezhető személyek körültekintő kiválasztásával, a nekik megfelelő képzés megtalálásával és lebonyolításával kívánjuk elérni. A szükségletfelmérések eredményeiből kiindulva és gondolva a távolabbi jövő lehetőségeire jelen projekt megvalósítási időszakában 10-15 fő képzését tervezzük be, de a fenntartási időszakban és azt követően bővíteni szeretnénk a képzésekben részt vevők számát. Első sorban parkgondozás, növénytermesztés, betanított konyhai kisegítő, betanított takarító képzésekre tervezzük a lakókat beiskolázni. A többi ellátott esetében továbbra is kis csoportos fejlesztő foglalkoztatásokat tartunk, hogy személyre szabottan, lépésről-lépésre segítsük a fejlődésüket.
Az 1.1.3 pontba a környezeti felmérés részben bemutattuk, hogy a peresznyei telephely és vonzáskörzetében létező szociális alapszolgáltatások nem teljes körűek. A települések többnyire a kötelező minimális szolgáltatásokat igyekeznek megvalósítani és nem a környezetük igényeit, szükségleteit célzó tevékenységeket. A projekt előkészítő szakaszában elkezdett lakossági érzékenyítő tevékenységek és a korábbi tapasztalataink alapján úgy ítéljük meg, hogy a környéken hiány van a fogyatékosok és az idős demens nappali ellátás keretében. Célunk tehát projekt céljával egybevetőlegesen az alapszolgáltatások fejlesztésével az általános hozzáférhetőség javítása. Ezt már az említett nappali ellátás típusok létrehozásával kívánjuk elérni, úgy hogy azt első sorban a támogatott lakhatásban részesülő ellátottak tudják igénybe venni, de hosszú távon tervezve a bárki számára elérhetővé váló szolgáltatok kialakításával. Ugyanezen elvek mentén próbáljuk meg kialakítani a lakóink életének szervezését, az étkeztetéstől a házi
segítségnyújtásig, hogy azt későbbiekben, a jelentkező igényeknek megfelelően a lakosság számára is elérhetővé tudjuk tenni.
A lakosság felé történő fokozatos nyitást indokolja a társadalom kedvezőtlen megítélése, az emberek kevésbé nyitottak, toleránsak, az őket nem érintő problémákra. Az „ép” emberek bővebb információk hiányában sztereotípiákkal és előítéletekkel rendelkeznek a fogyatékosság mibenlétéről és ahelyett, hogy nyitottak és segítőkészek lennének, inkább elfordulnak és tudomást sem vesznek a számukra problémaként jelentkező társadalmi rétegről. A kitagolás következményeképpen a házak szomszédságaiban, az adott utcában vagy a településen is előfordulhatnak olyan lakók, akik ellenszenvet éreznek az odaköltöző ellátottak iránt. Ennek megszüntetésére és az elfogadás, a társadalmi beilleszkedés elérése érdekében a lakosság körében úgynevezett érzékenyítő tevékenységek keretében szeretnénk megismertetni az emberekkel az odaköltöző lakókat, a fogyatékosságuk mibenlétét, valamint azt, hogy egyikük sem értéktelenebb, vagy értékesebb, mint ép embertársaik. Ezáltal reméljük, hogy hosszú távon elindulhat egy folyamat, mely nagyobb, tágabb társadalmi szinten is lehetővé teszi, hogy legyen mindenki számára világos a helyes emberi magatartás, amennyiben fogyatékkal élő emberrel kerülnek kapcsolatba. Tervezzük a lakosság elérését a képviselőtestületen keresztül, lakossági fórumok megtartásával, szórólapok készítésével és terjesztésével, a helyi sajtóban történő megjelenéssel, valamint a közvetlen környezetben élők folyamatos tájékoztatásával.
Azon túl, hogy a környezetet felkészítjük a befogadásra, az ellátottjainkat is fel kell készíteni az új életformára, hiszen sokan közülük sok éve már az intézményi keretek között él, az önálló életvitelre egyáltalán nincsenek felkészülve, hiszen az ápolást-gondozást nyújtó ellátási forma, szinte kiszolgálja a mindennapi életvitel során felmerülő igényeiket. A lakók felkészítése azon túl, hogy a projekt felhívásában részcélként lett megjelölve, nagyon fontos feladat, hiszen a fogyatékos személyek sokkal érzékenyebben reagálnak a változásokra, szinte már lételemükké vált az állandóság. Ennek leküzdésére a mentálhigiénés munkatársak által megvalósított kis létszámú, csoportos és egyéni foglalkozásokat kívánunk megvalósítani az alábbi résztémákkal:
- Tervezés, megvalósítás: napi, heti, havi feladatok, rendszeresség
- Önkiszolgálás, önellátás (étkezés, testi higiénia)
- Háztartási ismeretek
- Biztonság / kockázat / segítségkérés, eszköz-ismeret és kezelés, önvédelem,
- Pénz beosztása, gazdálkodás
- Munkavállalás, jogok, kötelezettségek
- Ügyintézés (posta, hivatalok, orvos stb)
- Közlekedés, helyismeret
- Intimitás, együttélés szabályai (párkapcsolatok, lakótársi viszonyok)
- Életrajz-feldolgozás
- Szabadidő eltöltése
- Művészeti tevékenység
A lakók felkészítésének továbbá fontos eleme a családok bevonása, folyamatos informálása, a biztonságérzetük fenntartása, gondnoksági ülések összehívása. Ahhoz, hogy mindezt megvalósíthassuk és fenntarthassuk szükséges a képzett, támogató személyzet kialakítása, hiszen ők azok, akik a fogyatékosok mindennapjaiban jelen vannak, meghatározzák életvitelüket, hozzáállásukat. Az ő létbiztonságuk és informáltságuk fenntartása jó alap lehet a fent megfogalmazott célok eléréséhez.
Illeszkedés szakmapolitikai környezethez, jogszabályi keretekhez, a felhívásban meghatározott célokhoz
A projekt tervezésekor, majd a megvalósítás során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a létrejövő fejlesztés szervesen illeszkedjen a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabály keretekbe, szak- és fejlesztéspolitikai stratégiákba, szolgálja az azokban meghatározott célok elérését, alkalmazza a hazai és nemzetközi sztenderdeket és jó gyakorlatokat. A célok illeszkedését egyrészt szakmai (tartalmi- módszertani), másrészt fejlesztéspolitikai (financiális, beruházási) oldalról tudjuk vizsgálni. Előbbi esetében a szakmapolitikai iránymutatásokhoz, stratégiákhoz, törvényi környezethez való illeszkedést mutatjuk be, míg utóbbi esetében az európai fejlesztési célkitűzések, kohéziós politika, illetve ennek hazai leképezése, a pályázati rendszerrel való koherenciát vizsgáljuk.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
Ahogyan az európai uniós, úgy a hazai szociális szakpolitika is jelentős szemléletváltáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A korábbi, az érintett személyek hiányzó képességeire fókuszáló hozzáállásával szemben, az új szakpolitika közösségi szemlélete az egyén aktív társadalmi részvételét, közösségi szerepvállalását helyezi középpontba. Az új megközelítésben a legfőbb célkitűzés (aminek kulcseleme a jelen pályázat tárgyát is képező intézményi kitagolás, közösségi szolgáltatásokra való áttérés), hogy az érintettek ne csupán a szociális védőháló szolgáltatásaira támaszkodjanak, hanem a társadalomba beilleszkedve, annak egyenjogú tagjaként aktív közösségi életet éljenek, illetve visszatérjenek a munka világába.
Ez a szemlélet testesül meg A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben, amit az Országgyűlés a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdetett ki, és amelynek 9. (A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele, fizikai környezet, szolgáltatások, információ terén); 12. (a fogyatékossággal élő emberberek törvény előtti egyenlősége, 19. (önálló életvitel és közösségbe való befogadás, lakóhely megválasztás, hozzáférés biztosítása intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése, igényeikhez igazított közösségi szolgáltatások) és 28. (megfelelő életszínvonal és szociális védelem, állami lakhatási programokhoz való hozzáférés biztosítása, életkörülményeik javítása) cikkéhez kapcsolódnak pályázati célkitűzéseink.
A megvalósuló fejlesztés teljesíti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapvető célkitűzését, hiszen javulnak az érintett személyek jogainak érvényesülése, a jogok érvényesítési eszközei bővülnek, önálló életvitelük és a társadalmi életben való aktív részvételük biztosítottá válik. A 17§-a rendelkezik az 50 főnél nagyobb férőhelyű szociális intézmények kiváltásáról is.
Utóbbi rendelkezés 2010-ben, az 1998. évi XXVI. évi törvény módosító 2010. évi XXXIX. törvény emelte törcény szintre. Az ennek végrehajtásához szükséges stratégiát és feladatokat a 2011-2041 időszakra vonatkozó, a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozat határozta meg, amit a 1023/2017 (I.24) Korm. határozattal a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepciója váltott. Az ezekben foglalt kötelezettségekhez illeszkedik a pályázat, hiszen az előírások szerint az 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi forma megszüntetését és a közösségi alapú ellátási formák, a támogatott lakhatás bevezetését célozza. Utóbbi jogi kereteit a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi II. törvény (Szociális törvény), a szakmai, személyi és tárgyi feltételeket a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet tartalmazza, a támogatott lakhatási forma kialakításánál ezek iránymutatására támaszkodunk.
A pályázat támaszkodik az 1257/2011 (VII.21) Korm. határozat 3. pontjának megfelelően elkészült, az első 3 éves fejlesztési ciklus eredményeit és tapasztalatait összegző Fejlesztési alapvetések a fogyatékos személyek szociális intézményi férőhelyi kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásához, 2015-2020 című dokumentum, továbbá több ponton kapcsolódik a 1653/2015. (IX.14.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi program végrehajtásának 2015-2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéhez: 5.4. (Szabályozási szinten kell lehetővé tenni a fogyatékos személyek részére a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítését, fejlesztését, különös tekintettel a nappali ellátást biztosító intézményekre); 7.3. (Létre kell hozni azt a szakmai műhelyt, amely a szociális intézmény férőhely kiváltás koordinatív-módszertani támogatását biztosítja) 7.4. (Az előző évek tapasztalataira alapozva felül kell vizsgálni a férőhelykiváltással és a támogatott lakhatással kapcsolatos jogszabályi környezetet a fogyatékos gyermekekre is figyelemmel) pontjaihoz. A fejlesztés tervezésekor és megvalósításakor kiemelt figyelmet fordítunk a 2015-2025. évekre vonatkozó Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 15/2015. (IV.7.) OGY határozat 7.2 pontjának (önrendelkezés, társadalmi integráció érvényesítése, kiváltással érintett személyek és intézmények felkészítése, kapcsolódó jó gyakorlatok felhasználása, lakóhelyhez közeli szolgáltatások körének bővítése).
A fent bemutatott, a projekt előkészítéséhez és majdani megvalósításához közvetlenül kapcsolódó szabályozókon túl, számos egyéb hazai és nemzetközi jogszabály határozza meg működési környezetet. Összefoglalóan alább felsoroljuk a legfontosabb vonatkozó dokumentumokat.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
Nemzetközi jogszabályok, ajánlások:
- A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény
- Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény /Alapelvek (3. cikk), a 19. cikk Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás
- Európai Unió Alapjogi Chartájának az Egyenlőségről szóló címéhez tartozó 21. és 26. cikk
- 2010-2020-as Európai Fogyatékosságügyi Stratégia
- Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának 2006-ban elfogadott Akcióterve
- Az intézményi ellátásról a közösségi alapú ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató
- ENSZ CRPD Bizottság állásfoglalásai
- A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.)
- a WHO jelentése pszichiátriai ellátásról elnevezésű dokumentumhoz
Hazai fogyatékosságügyi szabályozás:
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
- Fejlesztési koncepció-javaslat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásának elősegítéséről a 2015-2020. időszak tervezéséhez
- A Kormány 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozata a fogyatékos személyek számára ápolást- gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról
- 1023/2017. (I. 24.) Korm. határozat a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017–2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról
- 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.)
- A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény
- A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) kormányrendelet
Speciális szolgáltatási jogi szabályozás
- Az intézményi ellátásról, a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés folyamatának szabályozási háttere.
- Szociális szolgáltatások, és kapcsolódó szolgáltatási rendszer (egészségügy, köznevelés, foglalkoztatás, közszolgáltatások)
Törvények:
- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.)
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
- Magyarország Központi költségvetéséről szóló törvény
- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
- 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.)
- A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)
Kormányrendeletek, kormányhatározatok:
- 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról
- 415/2015 (XII.23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről
- 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (továbbiakban: Tr.),
- 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról
Támogatott lakhatás az Alpokalján
- 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról
- 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról
- 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról
- 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről (Xxxxx.)
- A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet
- 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól
- A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet.
Miniszteri rendeletek:
- 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (továbbiakban: Szakmai rendelet)
- 9/1999. (XI. 24.) XXXXX rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről (továbbiakban: Ir.)
Ez szakmapolitikai stratégiák végrehajtásához forrást a különböző fejlesztéspolitikai eszközök biztosítanak. A fejlesztés tárgya a legmagasabb uniós stratégiai szinthez kapcsolódik, hiszen a társadalmi beilleszkedés az EU 10 éves foglalkoztatási és növekedési stratégiája, az Európa 2020 öt kiemelt céljának egyike. A stratégia az évtized végére az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit kívánja megteremteni 2020-ra, aminek érdekében a foglalkoztatás, oktatás, kutatás-fejlesztés, energiaügy valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén jelöl meg beavatkozási területeket. Az érintett csoportok közösségi életbe integrálásával, a munkához juttatásával, egyéni igényeikre reflektáló, hozzáférhető szolgáltatási struktúra kialakításával tehát kettős cél is realizálódik, egyrészről a társadalmi kirekesztettségük csökken, továbbá a foglalkoztatási mutatók is javulnak.
A célok eléréséhez a 2014-2020 programozási időszakban szükséges konkrét beruházási prioritásokat és a intézkedésék – a hozzájuk társított forrásokkal – a Közös Stratégiai Keretben kerültek összefoglalásra. Ennek 9. cikke határozza meg azt a 11 tematikus célkitűzést, aminek elérésével az Európa 2020 stratégia eredményesen megvalósulhat. Hazánk az ehhez való hozzájárulás mikéntjét, a fejlesztési prioritásokat - az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a Partnerségi Megállapodásban rögzíti. Ebben a 4. Társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése nemzeti prioritáson belül, illeszkedve a 9. A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tematikus célkitűzés keretében nevesíti az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérést, amely program megvalósulásával hozzájárul a célcsoport társadalmi integrációjához, megnyílik a lehetőség az egyéni szükségletekre alapozott szolgáltatások, hozzáférhető ellátási formák kialakítására.
A pályázatban célzott fejlesztés a Partnerségi Megállapodásban elérendő eredményekhez az alábbiak szerint tud közvetlenül illetve közvetve hozzájárulni:
- a szociális intézmények közösségi ellátásra való áttérése és a bentlakásos intézmények kiváltása;
- jó minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés;
- a fogyatékossággal élő személyek és a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja, a helyzetük javítása a későbbi nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás érdekében;
- a hátrányos helyzetűek alapvető szociális készségének erősítése, lehetővé téve foglalkoztathatóságuk későbbi fejlesztését és majdani munkaerőpiaci részvételüket (ez kapcsolódási pontot jelent a 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása tematikus célkitűzéssel).
Támogatott lakhatás az Alpokalján
A fenti eredmények elérését célzó konkrét fejlesztési programok az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) tartalmazza. Ennek 2.2. A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése elnevezésű intézkedése egyedi célként határozza meg az intézményi férőhelyek kiváltását. A projekt többek között a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével előmozdítja a társadalmi együttműködést, az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra áll át, az aktív befogadást és esélyegyelőséget támogatja, valamint a foglalkoztathatóság, továbbá a hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációját erősíti.
Jelen pályázati felhívás a fentiek mentén jelölte ki a főbb célkitűzéseket, melynek a projekt maximálisan eleget tesz, amennyiben a fejlesztés eredményeképp a jelenlegi intézményi ellátási forma teljes egészében kiváltásra kerül, új támogatott lakhatási férőhelyek és új, a lakók igényeire reflektáló közösségi alapú szolgáltatások jönnek létre, a közösségi alapú ellátás fejlesztésével a hozzáférhetőség javul. Az új struktúra elősegíti a célcsoport életminőségének javítását, jogainak érvényesítését, önálló életvitelük támogatását, a társadalmi integrációt és az aktív közösségi szerepvállalást. Ezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a célcsoportok foglalkoztathatósági esélyei javuljanak és megtalálják azokat a formákat, amelyek keretében hatékony, sikeres munkaerő válhat belőlük. Utóbbit erősítendő távlati elvárás a foglalkoztatási lehetőségek, illetve a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megfelelő minőségű rendelkezésre állása.
A felhívás további célként fogalmazza meg az érintettek bevonását, illetve a lakók tájékoztatását. Tekintettel arra, hogy projektcélok teljesülésének alapvető feltétele, hogy megfelelően ismerjük az érintettek véleményét, hozzáállását, illetve elképzeléseit a fejlesztés kapcsán, jelen célok a projekt keretében is kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészről azért, mert ez a záloga annak, hogy az igényekre reflektáló, hatékony, magas minőségű lakhatási és szolgáltatási rendszer alakuljon ki. Másrészről csak így érhető el, hogy a lakók, mint a fejlesztések közvetett érintettjei, megfelelő információ híján vagy félinformáció birtokában idegenkedve, elutasítóan álljanak a fejlesztéshez, hiszen annak érzékeny volta miatt a teljes társadalmi elfogadottság kulcskérdés.
Kapcsolódás más humán-fejlesztési programokhoz
Az intézményi férőhely kiváltás konkrét végrehajtási fejlesztési feladatait az 1257/2011. (VII.21.) Korm, határozat és a 1023/2017 (I.24) Korm. határozat nevesíti. Ezek keretében egy hosszú távú fejlesztéssorozat indultak, melyek egymáshoz illeszkedve, egymást kiegészítve szolgálják a meghatározott távlati célok elérését.
A TIOP-3.4.1.A-11/1 projekt Szociális Intézmények komponense keretében összesen 6 intézmény (Berzence, Bélapátfalva, Kalocsa, Mérk, Szakoly és Szentes) férőhelyeinek kiváltását támogatták. 697 lakó számára összesen 67 ingatlant (6 lakócentrumot, 40 db 12 fő részére kialakított támogatott lakhatást, valamint 12 lakást) építettek vagy újítottak fel. A konstrukció alapján létrehozásra került a Intézményi Átalakítási Cselekvési Terv, jött létre, ami 3 éves ütemezésben az adott időszakban szerzett tapasztalatok alapján felülvizsgálatra kerül.
A TÁMOP-5.4.1-12/1 kiemelt projekt eleme volt a TIOP-3.4.1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” konstrukció kedvezményezettjei számára egy országos, társadalmi befogadást erősítő médiakampány lebonyolítása, mely elősegíti a szakemberek és a lakosság szemléletváltását a fogyatékos személyekkel szemben. A TÁMOP-5.4.1. keretében megvalósuló kampány és az érzékenyítést célzó honlap (xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/) a TIOP 3.4.1. pályázatot követő év végén indult el.
A TÁMOP 5.4.4. „Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése” című konstrukcióban a t szolgáltatásokat nyújtó különböző (elsősorban szociális, egészségügyi és pedagógiai) munkakörben dolgozó szakemberek részére a képzési tematika, a képzési anyagok kidolgozása, valamint a képzésük történt meg több szociális területen, többek között a fogyatékosság szakterületén belül is.
A TÁMOP-5.4.5.-11/1 – a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása című konstrukció keretében a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft és a Kézenfogva Alapítvány konzorciumban valósította meg a mentorhálózat kialakítását, valamint működtetését. Így a mintegy 100 fő mentor rendelkezésre bocsájtásával (2013 nyarától) támogatta az
Támogatott lakhatás az Alpokalján
intézményekben élő érintetteket, családtagjaikat, az ott dolgozó szakembereket, valamint az új, befogadó környezetet. Egy-egy intézményben 10-14 fős mentor team dolgozott 3 fős kulcsmentor team vezetésével, koordinációjával.
Ugyancsak a TÁMOP-5.4.5.-11/1 konstrukció keretében 2013.09.01. és 2014.01.10 között működött a nyertes pályázók számára a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) által biztosított, és az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) által koordinált érdekvédelmi tanácsadás. Összesen 16 fő 18 órás képzése valósult meg, belőlük alakultak azok a több esetben 4-5 fős munkacsoportok, amelyek egy-egy intézményben tevékenykedve képviselték a lakók érdekeit, és információnyújtással, konstruktív javaslatokkal segítették a kiváltási folyamatot. Munkájuk elsődleges célja az volt, hogy a kiváltásban résztvevő intézmények folyamatosan figyelembe vegyék az intézményben élő lakók érdekeit, és segítse a lakókat bevonódni a kiváltás folyamatába (FESZT, 2014).
Pályázatunk épít az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című projektre. Az ennek keretében létrehozott Intézményi Férőhely Kiváltási Szakmai Koordinációs Műhely, valamint munkacsoportjai (kutatási, szolgáltatásfejlesztési, foglalkoztatási, intézménytámogatási és hálózati) megfelelő stratégiai-módszertani hátteret biztosít a kiváltási folyamat során. A szakmai terv a kialakított Intézmény Férőhely Kiváltási Terv módszertana alapján került összeállításra, míg a megvalósítás során a szakmai koordinációs, módszertani fejlesztésébe vonható beruházásokhoz kapcsolódó „soft” tevékenységeke tud hatékonyan bekapcsolódni. Így együttműködünk az érintettek bevonásában, felkészítésében, az érzékenyítésben, rehabilitációs tanácsadásban, a szolgáltatási struktúra kialakításának kérdéskörében.
Kapcsolódás a Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztéspolitikai céljaihoz
- Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása
- az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,
- a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében,
- leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására,
- helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére.
TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, feltétele annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér, másrészről csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az intézkedések eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.
2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE
A projekt célcsoportjaként a pályázati felhívás meghatározza a közvetlenül és a közvetve érintett célcsoportokat. A projekt közvetlen célcsoportja azon személyek köre, akik a projekt eredményeinek
Támogatott lakhatás az Alpokalján
közvetlen, elsődleges használói. Esetükben a projekt tevékenységei, eredményei, hatásai helyzetüket befolyásolja.
A projektnek több közvetlen célcsoportja van. A közvetlen célcsoport rétegződése: egyéni, intézményi és társadalmi. Egyrészt egyéni szinten mindazok a fogyatékossággal élő emberek/pszichiátriai betegek, akik bentlakásos szociális intézményekben élnek vagy bekerülési várólistán lévő, ellátást igénylők, továbbá a közvetlen családtagjaik. Másrészt – szintén egyéni szinten – a fogyatékossággal élő személyek intézményi ellátását végző szakemberek, személyi segítők, gondnokok.
Az egyéni szinten túl a projekt jelentős, az intézmények szintjén jelentkező célcsoportokra is jelentős hatással lesz. A kiváltási folyamatban, valamint a rehabilitáció komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói; továbbá a közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók esetében a projekt a fogyatékossággal élő személyeken, családtagjaikon és az szakembereken túl az őket körülvevő, velük közvetlen kapcsolatban álló intézményekre is irányul. Ezen célcsoportba tartoznak a különféle célzott szociális alap-, nappali- és bentlakásos szociális szolgáltatásokat nyújtók, valamint azon társszakmák, társágazatok intézményei, melyek rendszeresen kapcsolódnak a fogyatékossággal élőkhöz. Ilyen társágazati az egészségügy (annak kapcsolódó alap- és szakellátása), a foglalkoztatás ügy (főként az aktív munkaerő-piaci eszközrendszereken, szolgáltatásokon keresztül).
A harmadik szintet a társadalom képviseli. Közvetlen célként a fogyatékossággal élő személyeket körülvevő, velük mindennapos kapcsolatban álló szűkebb környezet fogalmazódott meg. A kiváltás folyamatában kulcsfontosságú szerepe van a kiköltöző intézményi lakók érintett új szomszédságának, valamint az adott település(rész) véleményformálóinak. A korábbi kiváltások tapasztalata alapján e két célcsoport közvetlen elérése, rájuk irányuló tevékenységek tervezése és megvalósítása nagyban hozzájárul, vagy épp akadályozhatja a kiváltás sikerét.
A projekt felhívásában nevesített célcsoportok Közvetlen célcsoport:
• fogyatékos személyek intézményi ellátását végző szakemberek (ápolási, gondozási, önálló
életvitelt elősegítő feladatot ellátó önálló és intézményi szolgáltatatók), személyi segítők, gondnokok,
• bentlakásos szociális intézményekben élő vagy várólistán lévő, ellátást igénylő fogyatékos személyek és / vagy pszichiátriai betegek, és közvetlen családtagjaik,
• a kiváltási folyamatban, valamint a rehabilitáció komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói,
• közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók,
• fogyatékos személyeket és / vagy pszichiátriai betegeket körülvevő szűkebb környezet (pl. érintett szomszédság, település(rész).
Közvetett célcsoport:
• fogyatékos személyeket és / vagy pszichiátriai betegeket körülvevő tágabb mikro-makro környezet
Az alábbiakban a projekt közvetlen és közvetett célcsoportjait, valamint az érintettek körét mutatjuk be részletesen:
Fogyatékos személyek intézményi ellátását végző szakemberek (ápolási, gondozási, önálló életvitelt elősegítő feladatot ellátó önálló és intézményi szolgáltatatók), személyi segítők, gondnokok
A KSH 2014. évre vonatkozó adatai alapján a szociális területen tartós bentlakásos és átmeneti intézményekben dolgozók száma (az éves átlagos állományi létszám) 24 711 fő volt. Az intézmények fenntartói típusát elemezve kiderül, hogy némileg több mint 9 000 fő a központi költségvetés által működtetett intézmények dolgozója. Ez a gyakorlatban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF) jelenti. Egyházi fenntartású intézményben dolgozott 4 237 fő.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
Létszámban a harmadik legnagyobb csoportot a települési önkormányzatok fenntartásában működő intézmények dolgozói jelentik. Az azóta eltelt időszak fenntartókat érintő változásai tovább erősítették az SzGyF szerepét.
Figyelembe kell venni azonban a létszám meghatározásánál, hogy a létszámra vonatkozó KSH adat a teljes intézményi körre vonatkozik, vagyis nem csak a fogyatékossággal élőket ellátókra, hanem a legjelentősebb ellátotti számot támogató időskorúakra és a hajléktalanokat ellátó intézményekre is.
A projekt csoportját jelentő szakemberek, személyi segítők és gondnokok pontos számára nézve nem rendelkezünk pontos adatokkal, ezért az elérendő, kiváltásra kerülő intézmények és az érintett fogyatékossággal élők létszáma mentén becsültük meg ezen csoport nagyságát.
Némely esetben érzékelhető az alul-motiváltság, valamint a változásokkal szembeni esetenként nagyon erős ellenérzés. A projektben betöltött szerepe szerint ez a közvetlen célcsoport az alapvető és általános képzések résztvevői. A projekt során megszerzett kompetenciák elősegítik a kiváltás, a szolgáltatási rendszer átalakítását.
A peresznyei telephely intézményférőhely kiváltás programban 72 fő értelmi fogyatékos személy vesz részt, akik nagy arányban súlyos, halmozottan fogyatékos személyek célcsoportjába tartoznak. „Súlyos halmozottan fogyatékos személynek tekintendő az a személy, aki: Az orvosi és pedagógiai szempontokat egyaránt alkalmazó meghatározás szerint a súlyos, halmozott fogyatékosság „olyan állapot, amely egy vagy több azonos, vagy egymástól független időben fellépő biológiai sérülés, károsodás következményeként jön létre, és több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár. [...] Klasszikus formája a korai organikus idegrendszeri sérülés következményes képe motoros, érzékszervi, beszéd-, értelmi fogyatékossággal, illetve ezek valamilyen kombinációjával.” [...] (Lányiné 2001, 108)
8. ábra: Lakhatásba kitagoltak fogyatékossági szintje
TL Lakhatásba kitagoltak, fogyatékossági szintje
17
55
csak értelmileg akadályozott / fő
halmozottan sérült / fő
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
Támogatott lakhatás az Alpokalján
9. ábra: Lakhatásba kitagoltak fogyatékossági típusai
TL Lakhatásba kitagoltak, fogyatékossági típusai
60
54
50
40
34
30
29
fő
20
18
13
10
0
mozgáskorlátozott
kommunikációs zavarok
látássérült
hallássérült
egyéb, társult betegség
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - szükségletfelmérés
A célcsoport elérésének, bevonásának módszertana
A bevonásra kerülő személyek komplex szükségletfelmérése megtörtént a hozzátartozók előzetes kiértesítése a szükségletfelmérésről és a felmérésben személyes közreműködés lehetőségéről. Az ellátásban résztvevő segítői kör, gondozók, fejlesztők szintén részesei voltak a felmérési tevékenységnek. A befogadó települések önkormányzatai tájékoztatást kaptak a projekt céljáról a megvalósítás terveiről.
A Kitagolási programban részt vevő ellátottak
Az ellátottak valamennyien értelmi fogyatékos személyek, akik nagy arányban, 75%-ban SHS személyek. Támogatott lakhatásban részesülnek összesen: 72 fő
Bentlakásos szociális intézményekben élő vagy várólistán lévő, ellátást igénylő fogyatékos személyek és / vagy pszichiátriai betegek, és közvetlen családtagjaik
A Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) 2015. év júliusi adatai alapján fogyatékos személyeknek 13 683 férőhelyen, pszichiátriai betegeknek 8 413 férőhelyen nyújtottak tartós bentlakásos ellátását az országban. A várólistán szereplő, ellátást igénylők nagyságáról nem rendelkezünk pontos adatokkal (projektünk egyik tevékenysége épp ezért arra irányul, hogy a különféle várólistákon szereplőkről valós képet alxxxxxx, s számukra modellprogramot dolgozzon ki). A becsült nagyság 2 500 – 3 500 fő közötti.
A kiváltási folyamatban, valamint a rehabilitáció komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 17. §-a rendelkezik arról, hogy a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb férőhelyszámú szociális intézményeket ki kell váltani. Ez mintegy 100 intézmény és több mint 10.000 férőhely kiváltását jelenti.
Jelenleg az egyén önálló életvitelét támogató szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmények mintegy 12%- a, a szakellátást nyújtó intézmények mintegy 24%-a helyezkedik el a közép-magyarországi régióban, így
Támogatott lakhatás az Alpokalján
összességében a kiváltásban közvetlenül vagy közvetetten érintett intézmények és szolgáltatások mintegy 82%-a helyezkedik el a konvergencia régiókban és 18%-a a Közép-magyarországi régióban.
A kiváltási folyamat, illetve a komplex rehabilitáció szempontjából a különféle érintett szociális szolgáltatások közötti együttműködés elengedhetetlen. A kiváltás folyamatának korábbi szakaszában az alapszolgáltatások és a kiváltó bentlakásos intézmény közötti kapcsolatcsoport esetleges volt. A kormány által jóváhagyott, a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel együttműködésben készített, 2015 őszén megújított férőhely-kiváltási módszertan leszögezte, hogy a fogyatékossággal élő ember lehetőleg minél több szolgáltatóval, szolgáltatással kerüljön kapcsolatba, így diverzifikálva a szolgáltatói kört. Ezen túlmenően az egészségügyi szolgáltatások esetében szükséges kiemelten kezelni a házi orvosi szolgáltatás elérhetőségét.
A csoport esetében nehézséget jelent, a kompetencia-határok esetleges tisztázatlansága, változásokkal szembeni ellenérzések, a hálózatos működés hiánya, a szakmai tapasztalatcsere esetlegessége, illetve némely esetben az vélt vagy valós félelmek is nehezítik az együttműködést. A projekt biztosítja a célcsoport hálózatosodását, a célcsoport tagjai közötti tapasztalatcserét és módszertani hátterük megerősítését.
Közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók
A fogyatékossággal élő emberek esetében az integráció és az önálló életvitel támogatása komplex, a szociális területen kívül több más ágazat feladatkörébe tartozó szolgáltatások, támogatások együttessége révén biztosítható. A szociális szolgáltatások rendszerén belül az alapszolgáltatások (pl. támogató szolgálat, közösségi pszichiátriai ellátás) és a nappali ellátás (klubok) közti együttműködés lényeges, ezek kapcsolódása a bentlakásos szociális otthonokhoz esetleges. A szociális ágazaton kívül kulcsfontosságú az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amely érinti mind a házi orvosokat, mind a szakellátást (ezen belül pl. a pszichiátriai gondozókat), valamint a foglalkoztatás területén. A foglalkoztatás területén a foglalkozási rehabilitáción túl az aktív munkaerő-piaci eszközökhöz való hozzáférés (pl. képzések), illetve a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés valódi lehetőségként történő szerepléséhez szükséges az ágazatok közti rendszeres, hatékony együttműködés. A csoport erőssége a saját (pl. egészségügyi, foglalkoztatási, stb.) ágazatban szerzett jelentős tapasztalat.
Az érintett közfeladatot ellátók köre ezen szereplőknél – természetesen – jóval nagyobb. A kultúra és szabadidő tartalmas eltöltésének helyszínei, a különféle közösségi közlekedési eszközök, közszolgáltatások stb. körét is felöleli. Projektünkben e csoportba tartozónak tekintjük mindazokat, akik, amely szervezetek a kiváltás folyamata, a létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások szempontjából kulcsfontosságúak, alapvetően meghatározzák a kiváltás sikerét, fenntarthatóságát.
E csoportot jellemzi a saját ágazati célok követése, kevésbé nyitottság a komplex, egyénre szabott megoldásokra. A szakmai tapasztalatcserére való hajlandóság bizonytalan. A projektben feladatunk a célcsoport hálózatosodásának, a célcsoport tagjai közötti tapasztalatcserének előmozdítása és módszertani hátterük megerősítése.
Fogyatékos személyeket és / vagy pszichiátriai betegeket körülvevő szűkebb környezet
A csoport jelentős befolyással rendelkezik a tekintetben, hogy a létrejövő új szolgáltatások (támogatott lakhatási férőhelyek) mely településeken, hol valósulnak meg. A közvetlenül érintett szomszédság, vagyis az újonnan létrejövő, fogyatékossággal élő embereknek otthont adó lakóépületek (lakóotthonok), házak szomszédjai, az érintett települések/településrészek döntéshozói, lakói, véleményformálói esetében szükséges annak elérése, hogy lehetőleg partnerként, támogatólag álljanak a kiváltás mellé. Ezen csoport érdeke egyfelől a problémamentesen integrálódó fogyatékossággal élő emberek és támogató szolgáltatások létrejötte, másfelől az új szolgáltatásokkal létrejövő új munkahelyek létrehozása.
A csoport hátránya a vélt vagy valós félelmeken és előítéleteken és a fogyatékosságból adódó nehézségek meg nem értése.
Ez a csoport jelentősen képes hozzájárulni a projekt eredményeinek eléréséhez, illetve fenntartható- ságához. A projektből közösségfejlesztői, kommunikációs, információs és változáskezelési tevékenységek vonatkoznak rájuk.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
2.3. AZ ÚJ SZOLGÁLTATÁSI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA
Az Alpokalja Szociális Központ Zsira és Peresznye Telephelyeinek jelenlegi Szolgáltatásai
Egyéb vendéglátás
Munkahelyi étkeztetés
Szociális foglalkoztatás
Fogyatékkal élők ápoló-gond. lakóotthoni ell. (18 fő)
Fogyatékkal élők tartós bentlakásos ellátása (168 fő)
Szociális foglalkoztatás
Telephely Rubin Lakóotthon (8 fő)
Fogyatékkal élők tartós bentlakásos ellátása (76 fő)
Telephely Opál Lakóotthon (10 fő)
Telephely Peresznye (76 fő)
Telephely Zsira (168 fő)
Igazgatás (Székhely)
A támogatott lakhatást biztosító települések kiválasztásának szempontjai:
Az elkészült komplex szükségletfelmérésre alapozott, valamint a fenntarthatósági és rentábilis működési feltételek megfontolásán alapuló, a kiváltási program pályázati feltételeinek is megfelelő helyszínek a kiváltással érintett intézmény közelében, 16 km-es körzetén belül helyezkednek el. A kisebb lélekszámmal bíró települések nyitottak, befogadóak és előítélet mentesek, elhelyezkedésük lehetőséget biztosít a társadalmi integráció zavartalan megvalósítására, a települések közvetlen érzékenyítésére. Az egyes helyszínek egymástól sem esnek távol (Zsirán, Szakonyban, Undon, Tormásligeten 1-1 lakás, Horvátzsidányban 2 lakás épülne), minimalizálva így a fenntartás nehézségeit és költségeit, valamint biztosítva a megfelelő létszámú munkaerő szervezhetőségét, rendelkezésre állását is.
10. ábra: A lakóházak elérésének útvonalai
Forrás: saját szerkesztés
Támogatott lakhatás az Alpokalján
A belátható távolság, a tömegközlekedés lehetővé teszi a szakemberek és a szolgáltatások elérését is. Célunk, hogy a támogatott lakhatásban részesülő ellátottaink emberhez méltó körülmények között, az általános társadalmi normáknak megfelelő életfeltételek biztosítása mellett – szükségletüknek megfelelően akár az önálló életvitel lehetőségével is – élhessenek, így a felépítendő lakások helyszínei a települések központjaiban belterületen helyezkednek el, közel a templomhoz, buszmegállóhoz, orvosi rendelőhöz.
Az ingatlanok kiválasztása során folyamatos tárgyalásokat folytattunk a környék településeinek polgármestereivel, képviselőtestületi tagjaikkal, valamint a jegyzőkkel, így már az előkészítő tevékenység során képet kaptunk azokról a településekről, ahol szívesen befogadják és elfogadják lakóinkat. Tájékozódtunk a települések által szervezett kulturális és közösségi programokról, melyeken akár lakóink is részt vehetnek tovább segítve az integráció megvalósítását.
A pályázat lebonyolítását az önkormányzatok bevonásával tervezzük, az említett települések képviselőtestületei rendelkezésünkre bocsátják a szükségletfelmérések eredményeinek, a pályázati kiírásnak, valamint a jogszabályoknak megfelelő ingatlanokat, melyek ingyenes használatáról külön megállapodást kötünk legalább a fenntartási időszak végéig, de terveink szerint hosszabb távra.
Figyelembe vettük a felhívásban kiírt feltételt is, miszerint a lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma az érintett település lakosságszámának maximum 5%-a lehet (amennyiben az intézmény településén történik a kiváltás, a lakhatási szolgáltatás maximális férőhelyszámát, a település lakosságszámának a kiváltásban érintett intézmény férőhelyszámával csökkentett lakosságszám százalékában kell meghatározni).
21. táblázat: A beköltöző lakók aránya a falu lakosságához képest
Település neve | Település lakosságszám (fő) | Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település) | Település lakosságszám (fő) / Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település) |
Horvátzsidány | 749 | 24 | 3,20% |
Tormásliget | 292 | 12 | 4,11% |
Und | 322 | 12 | 3,73% |
Szakony | 412 | 12 | 2,91% |
Zsira | 844 | 12 | 1,42% |
Forrás: A települések jegyzőinek nyilvántartása a 2017.03.01. szerinti állapotról
A fenti elveknek megfelelően kerülnek tehát elhelyezésre az épületek. Ezzel a telepítési metódussal elérhető, hogy az ellátottak mindennapi élete közelítsen az általában elvárható, mindennapi lakhatást biztosító körülményekhez. Az ellátottak a tervek szerint a képességeiknek és állapotuknak megfelelő elhelyezést kapnak, és lehetőség szerint napi tevékenységük nem egy nagylétszámú, bentlakásos intézmény falain belül, hanem az egyes települések ingergazdagabb, élhetőbb keretei között folytatódik.
Települések bemutatása:
Peresznye község Kőszegtől 10 km-re északkeletre, a kőszegi járásban, a kőszeg-lövői út mellett erdővel borított dombok közötti völgyben, 10,73 km2-en helyezkedik el, lakóinak száma 588 fő. A település 71,8%-a aktív korú, közel 11%-a 14 év alatti és több, mint 17%-a 65 éves, vagy annál idősebb. A községet minden bizonnyal régóta lakják, a terület az ókorban Savaria vagy Scarbantia territóriumához tartozhatott. A település fejlődésének meghatározó tényezője volt a mindenkori útrendszer, melyek helyenként még ma is a közel 2000 évvel ezelőtti centuriációs rendszer – a földek egységes tájolású koordinátarendszerű felosztása – nyomait őrzik. A lakosság harmada horvát nemzetiségű, mely ma is ápolja gazdag népi hagyományait, melynek fő őrzője a Zviranjak Peresznyei Horvát Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület. Az alapellátás keretében van szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, továbbá háziorvosi rendelés, a község óvodát, teleházat (művelődési házat) tart fenn, valamint a településen múzeum és önkéntes tűzoltó egyesület is működik.
Horvátzsidány Kőszegtől 7 km-re északkeletre, a kőszegi járásban, Peresznyétől 3 km-re található település, az osztrák határ mellett fekszik, területe 12,17 km2, lakóinak száma 749 fő. A település csaknem 70%-a aktív korú, közel 13%-a 14 év alatti és több, mint 17%-a 65 éves, vagy annál idősebb. A település első okleveles említése a 13. századból származik, mely az évszázadok során előbb a tatárjárás, később a pestisjárvány és a törökvész okán sokat szenvedett. Xxxxxxxx Xxxxxx x 16. században horvátországi birtokairól horvátokat telepített ide, akik ma is jelentős létszámban élnek a településen. A falu fejlődésére ugyanakkor kedvezőtlenül hatott, hogy a vasútvonalak elkerülték, az élénk kereskedelemből kimaradt, így sokan mezőgazdasági termelésből élnek. Peresznyéhez hasonlóan jelentős nemzetiségi kulturális élete van, melynek jeles képviselői a Horvát Katolikus Ifjúság Vallási és Kulturális Egyesület, a Škoruš Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, a Xxxxxxx Xxxxx énekkar, a Židanski Becari tamburazenekar, valamint a Židanske Žice ifjúsági tamburazenekar, néptánccsoport, sportegyesület, színjátszó kör. Az alapellátás keretében biztosított a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, a község horvát nemzetiségi iskolát (1-4 osztály) tart fenn.
Tormásliget Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye határán, Kőszegtől észak-keletre 21 km-re, a kőszegi járásban, Peresznyétől 13 km-re található település, területe 7,53 km2, lakóinak száma 292 fő. A település 71,9%-a aktív korú, közel 7%-a 14 év alatti és több, mint 21%-a 65 éves, vagy annál idősebb. A mai község területe korábban nemesi családok majorsági birtoka volt, idővel mintagazdaság központja lett. A településnek a Bauer család jóvoltából vasúti megállója és iskolája is lett, majd Csepreg város külterületi részévé vált. 1993-ban a település lakói a kiválás mellett döntöttek, azóta önálló község. A település az alapvető infrastruktúrával, közművekkel rendelkezik, nyitott a faluban letelepedők irányába. A gyerekek óvodába és iskolába a szomszédos Csepregre járnak, a szociális alapellátás fejlesztésre szorul.
Und község Győr-Moson-Sopron megyében, Sopron és Szombathely között félúton, Peresznyétől 10 km-re fekszik, területe 6,79 km2, lakóinak száma 322 fő. A település 67,4%-a aktív korú, közel 9,5%-a 14 év alatti és több, mint 23%-a 65 éves, vagy annál idősebb. Az első írásos bizonyítékot Und létezéséről 1225-ből, II. Xxxxx xxxxxxx oklevelében találjuk. Az évszázadok során családi birtokok része volt, a lakosság a 16. századi nagy horvát bevándorlás idején lett horváttá. Egyutcás, fésűs beépítésű település. Sokáig nehezen megközelíthető helység volt, ma is távol esik a nagy forgalmú utaktól. Az undiak szeretettel ápolják szokásaikat és hagyományaikat: a májusfa állítást, pünkösdölést, lakodalmi és újévi köszöntőket, a horvát nyelvet, táncokat és a népviselet emlékeit. Kiépült és fejlődik a település lakóit ellátó egészségügyi- (háziorvos, védőnő), kereskedelmi- és kulturális alapszolgáltatások rendszere, a község könyvtárat, teleházat tart fenn, ugyanakkor a szociális alapellátás (pl. étkeztetés) ugyanakkor fejlesztésre szorul.
Szakony Győr-Moson-Sopron megye délnyugati részén fekvő, Vas megyével határos, Peresznyétől 8 km-re található község, területe 13,5 km2, lakóinak száma 412 fő. A település 64%-a aktív korú, közel 11,5%-a 14 év alatti és több, mint 24%-a 65 éves, vagy annál idősebb. A Répce bal partján elterülő falu már a kőkorszakban is lakott volt: 4000 éves emlékeket is tártak fel. A település történelme gazdag, mára azonban a fejlődés megtorpant, a lakosság száma az utóbbi években folyamatosan csökken a halálozásoknak a születéseket tartósan meghaladó tendenciája és a negatív vándorlási egyenleg miatt. A fő megélhetési forrás a mezőgazdasági termelés. Önálló orvosi körzet nincs a községben, az egészségügyi ellátást a zsirai önkormányzat által biztosított háziorvosi szolgálat látja el. A szociális alapellátás fejlesztésre szorul, az egészséges ivóvíz, villany, gáz biztosított.
Zsira község Győr-Moson-Sopron megyében található, Sopron, Bük, Csepreg, Kőszeg városok vonzáskörzetében, az osztrák határ szomszédságában. Peresznyétől 6-km-re fekszik, területe 14,68 km2, lakóinak száma 844 fő. A település 70%-a aktív korú, közel 16%-a 14 év alatti és több, mint 14%-a 65 éves, vagy annál idősebb. A faluhoz közeledve a Kőszegi-hegység az Alpok havas csúcsai, művelt helyi porták látványa fogadja a látogatókat. A mai Zsira 1931-ben három kis község, a névadó falu, az ettől délre fekvő Gyülevíz és a szomszédos Salamonfa egyesítéséből jött létre. A településen a közműellátás teljes körűen kiépült. A településen a falu gazdasági életében meghatározó mezőgazdasági vállalkozás működik, infrastruktúrája kiépített. A község egészségügyi tevékenységet is ellát, működik a védőnői, háziorvosi, fogorvosi szolgálat, társulási megállapodás keretében biztosított a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás lehetősége. A település napközi otthonos óvodát, általános iskolát, teleházat is fenntart. Zsira nevezetessége az egykori Rimanóczy-kastély, barokk műemlék, mely a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Alpokalja SZK telephelyeként, fogyatékos otthonként működik.
Az Alpokalja Szociális Központ Zsira és a Peresznyei telephelyeinek kitagolás utáni szolgáltatásai
Telephely Lakóház 6
Telephely Lakóház 5
Telephely Lakóház 4
Telephely Lakóház 3
Szociális foglalkoztatás
Telephely Lakóház 2
Egyéb vendéglátás
Telephely Lakóház 1
Nappali ellátás
Szolgáltató Központ
Telephely Rubin Lakóotthon (8 fő)
Idősek tartós bentlakásos ellátása (max 30 fő)
Telephely Opál Lakóotthon (10 fő)
Telephely Peresznye
Telephely Zsira (168 fő)
Igazgatás (Székhely)
Fogyatékkal élők tartós bentlakásos ellátása (144 fő)
Fogyatékkal élők ápoló-gond. lakóotthoni ell. (18 fő)
Fogyatékkal élők támogatott lakhatása (72 fő)
Támogató Szolgálat
Szociális foglalkoztatás
Munkahelyi étkeztetés
Egyéb vendéglátás
Az új támogatott lakhatás organogramja (72 fő)
Szolgáltató Központ
Lakóház 3
Lakóház 2
Lakóház 1
Lakóház 6
Lakóház 5
Lakóház 4
Szolgáltatások bemutatása településenként és ingatlanonként Horvátzsidány Lakóház I.
22. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Szolgáltatások Igények | Tanácsadás | Gyógypedagógiai segítségnyújtás | Gondozás | Felügyelet | Szállítás | Esetkezelés | Pedagógiai segítségnyújtás | Étkeztetés | Háztartási v. háztartást pótló segítségnyújtás | Készségfejlesztés |
Személyi higiénés szükségletek | x | x | x | x | ||||||
x | x | x | x | x | ||||||
Eszközhasználati szükségletek | x | x | x | x | x | |||||
Személyi mobilizációs szükségletek | x | x | x | x | ||||||
Tájékozódás a belső és külső környezetben | x | x | x | |||||||
Önérvényesítés Hivatalos ügyek intézése | x | x | x | x | x | |||||
Önálló szabadidő szervezés | x | x | x | x | ||||||
Hasznos elfoglaltság, munkához való hozzájutás igénye | x | x | x | x | x |
Kapcsolati szükségletek | x | x | ||||||||
Önálló pénzkezelés | x | x | x | x | x | |||||
Háztartási tevekénységek szervezése | x | x | x | |||||||
Egészség megőrzés, betegségmegelőzés | x | x | x | x | ||||||
Felgyógyulás igénye – akut betegség esetén /ápolási-gondozási szükségletek/ | x | x | x | x | ||||||
Krónikus betegségek kapcsán igények /szövődmények elkerülésének szükséglete/ | x | x | x | |||||||
Pszichés-mentálhigiénés szükségletek | x | x | x | x |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
A horvátzsidányi támogatott lakhatásra biztosított ingatlanba költöző lakók közül sok esetben, akár halmozottan, valamilyen mozgás, hallás és látássérülés is fennáll, ennek megfelelően széles sprektumú támogatási szükségletek állnak fenn.
A lakók közel 75 %-ának egyéb fogyatékossága is van, melyre a lakóellátás során tekintettel kell lenni, s még speciálisabb gondozást igényelnek. A betegségre vonatkozó számok bár arányaiban magasak, tekintettel arra, hogy lakóink átlagéletkora 48,33 év, megállapítható - mivel egy személy esetében több betegség is előfordul -, hogy lakóink nagy részénél a koruknak megfelelően egyébként is kialakuló betegségek lépnek fel (keringési betegség, cukorbetegség, stb.).
A lakók egészségi állapotára vonatkozó részletes elemzés a Komplex támogatási szükségletfelmérés elemzése során készült el.
Önellátás
23. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Tisztálkodás | - | 1 | 6 | 3 | - | 2 | - |
Fürdés, zuhanyzás | - | 1 | 6 | 3 | - | 2 | - |
Testrészek ápolása | - | 1 | 6 | 3 | - | 2 | - |
Toalett használat | 7 | 1 | 2 | - | - | 2 | - |
Ruházat kiválasztása | 2 | 3 | 2 | 3 | - | 2 | - |
Ruhacsere | 2 | 3 | 2 | 3 | - | 2 | - |
Gombolás, cipőfűzés | 4 | 1 | 2 | 3 | - | 2 | - |
Öltözködés | 4 | 1 | 2 | 3 | - | 2 | - |
Étkezés | 8 | - | - | 4 | - | - | - |
Italfogyasztás | |||||||
Eszközök előkészítése, elpakolása | 2 | 3 | 3 | 2 | - | 2 | - |
Elektronikai eszközök használata | 2 | 3 | 3 | 2 | - | 2 | - |
Környezet rendbentartása | 2 | 3 | 3 | 2 | - | 2 | - |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Mobilitás
24. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Helyzetváltozt. | 8 | - | - | - | 4 | - | - |
Transfer-átülés | 6 | 2 | - | - | 3 | 1 | - |
Helyvált.lakrészen belül | 8 | - | - | 3 | 1 | - | |
Helyvált.intézményen kívül | 1 | 7 | - | - | 3 | 1 | - |
Helyváltoztatás tömegközlekedéssel | 1 | 7 | - | - | 3 | 1 | - |
Tájékozódás lakrészen belül | 9 | - | 3 | - | - | - | - |
Tájékozódás intézményen kívül | 1 | 2 | 4 | - | 1 | 4 | - |
Tájékozódás idegen környezetben | 3 | 4 | - | 1 | 4 | - | |
Útvonaltervezés, térkép, menetrend használata | - | - | 7 | - | - | 5 | - |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Képviselet, közösségi élet, kapcsolatok
25. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Érdekérvényesítés | 4 | 4 | 4 | - | - | - | - |
Döntéshozatal kisebb ügyekben | 2 | - | 5 | - | 5 | - | - |
Döntéshozatal nagyobb ügyekben | - | - | 7 | - | 2 | 3 | - |
iskolarendszerű képzés | - | - | - | - | - | 2 | 10 |
munkavállalás | - | - | - | - | - | - | 12 |
szabadidős aktivitások keresése | 2 | 6 | - | - | 4 | - | - |
sporttevékenységek keresése | 1 | - | 4 | - | 3 | 3 | 1 |
családi kapcsolatok fenntartása | 1 | - | - | - | 11 | - | - |
baráti kapcsolatok kialakítása | 8 | - | - | 4 | - | - | - |
munkahelyi kapcsolatok | - | - | 6 | - | 6 | - | - |
partner kapcsolatok | 5 | - | 7 | - | - | - | - |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK – Szükségletfelmérés
Életvezetés
26. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
hivatalos ügyintézés | - | - | - | - | 8 | 4 | - |
pénzkezelés | - | 2 | 4 | - | 3 | 3 | - |
pénzbeosztás | 2 | 4 | - | 3 | 3 | - | |
napirend kialakítása, | - | 6 | - | - | 2 | 4 | - |
megtartása | |||||||
háztartási tevékenységek megszervezése | - | - | 6 | - | 3 | 3 | - |
háztartási tevékenységek kivitelezése | - | - | 6 | - | 3 | 3 | - |
háztartási eszközök használata | - | - | 6 | - | 3 | - | 3 |
bevásárlásban igényelt támogatás | - | 2 | 4 | - | 3 | 3 | - |
étkezéshez kapcsolódó előkészületek | 9 | - | 3 | - | - | - | |
főzés, ételek elkészítése | - | - | - | - | 8 | 4 | - |
segédeszköz tisztán tartása | - | - | - | 8 | 4 | - | |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Egészségmegőrzés
27. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
speciális diéta követése | - | - | 1 | - | - | - | 11 |
segédeszköz használata | - | - | 3 | - | 3 | 3 | 3 |
gyógyszerek adagolása, szedése | - | - | - | - | - | 12 | - |
szükséges napi folyadékmennyiség elfogyasztása | 9 | - | - | - | 3 | - | - |
kísérés orvoshoz | 1 | -- | - | - | 11 | - | - |
felülvizsgálatok nyomonkövetése | - | - | - | - | 12 | - | - |
epilepszia miatti támogatási szükséglet | - | - | - | - | - | 3 | 9 |
táplálkozási zavarok miatti tám. szüks. | - | - | - | - | - | - | 12 |
krónikus betegségből adódó tám. szüks. | - | - | - | - | - | 12 | - |
decubitus megelőzés | - | - | - | - | -- | 1 | 11 |
egészségi probléma esetén a megfelelő személyt értesíti, felkeresi | 1 | - | 5 | - | 3 | 3 | - |
pszichés, mentális állapotában bekövetkező problémát jelzi | - | 12 | - | - | - | -- | - |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Horvátzsidány Lakóház II.
28. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Szolgáltatások Igények | Tanácsadás | Gyógypedagógiai segítségnyújtás | Gondozás | Felügyelet | Szállítás | Esetkezelés | Pedagógiai segítségnyújtás | Étkeztetés | Háztartási v. háztartást pótló segítségnyújtás | Készségfejlesztés |
Személyi higiénés szükségletek | x | x | x | x | ||||||
x | x | x | x | x | ||||||
Eszközhasználati szükségletek | x | x | x | x | x | |||||
Személyi mobilizációs szükségletek | x | x | x | x | ||||||
Tájékozódás a belső és külső környezetben | x | x | x | |||||||
Önérvényesítés Hivatalos ügyek intézése | x | x | x | x | x | |||||
Önálló szabadidő szervezés | x | x | x | x | ||||||
Hasznos elfoglaltság, munkához való hozzájutás igénye | x | x | x | x | x | |||||
Kapcsolati szükségletek | x | x | ||||||||
Önálló pénzkezelés | x | x | x | x | x | |||||
Háztartási tevekénységek szervezése | x | x | x | |||||||
Egészség megőrzés, betegségmegelőzés | x | x | x | x | ||||||
Felgyógyulás igénye – akut betegség esetén /ápolási-gondozási szükségletek/ | x | x | x | x |
Krónikus betegségek kapcsán igények /szövődmények elkerülésének szükséglete/ | x | x | x | |||||||
Pszichés-mentálhigiénés szükségletek | x | x | x | x |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Önellátás
29. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Tisztálkodás | - | 1 | - | - | 5 | 6 | - |
Fürdés, zuhanyzás | 1 | - | - | 5 | 6 | - | |
Testrészek ápolása | - | 1 | - | - | 5 | 6 | - |
Toalett használat | 1 | 3 | - | - | 2 | 6 | - |
Ruházat kiválasztása | 1 | 3 | - | - | 2 | 6 | - |
Ruhacsere | 1 | 3 | - | - | 2 | 6 | - |
Gombolás, cipőfűzés | 2 | 2 | - | - | - | 8 | - |
Öltözködés | 1 | 3 | -- | - | 2 | 6 | - |
Étkezés | 2 | 3 | - | - | 6 | 1 | - |
Italfogyasztás | 2 | 3 | 6 | 1 | - | ||
Eszközök előkészítése, elpakolása | - | 2 | - | - | 8 | 2 | - |
Elektronikai eszközök használata | - | 2 | - | - | 8 | 2 | - |
Környezet rendbentartása | - | - | 3 | - | 7 | 2 | - |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Mobilitás
30. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Helyzetváltozt. | 10 | - | - | - | 1 | 1 | - |
Transfer-átülés | 10 | - | - | - | 1 | 1 | - |
Helyvált.lakrészen belül | 9 | - | - | - | 3 | - | - |
Helyvált.intézményen kívül | 1 | - | - | - | - | 11 | - |
Helyváltoztatás tömegközlekedéssel | 1 | - | - | - | - | 11 | - |
Tájékozódás lakrészen belül | 1 | 3 | 5 | - | - | 3 | - |
Tájékozódás intézményen kívül | 1 | - | - | - | 7 | 4 | - |
Tájékozódás idegen környezetben | - | 1 | - | - | 7 | 4 | - |
Útvonaltervezés, térkép, menetrend használata | - | - | - | - | 2 | 10 | - |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Képviselet, közösségi élet, kapcsolatok
31. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Érdekérvényesítés | 9 | -- | - | - | - | 3 | - |
Döntéshozatal kisebb ügyekben | 3 | 4 | - | - | - | 5 | - |
Döntéshozatal nagyobb ügyekben | - | 7 | - | - | - | 5 | - |
iskolarendszerű képzés | - | - | - | - | - | 12 |
munkavállalás | - | - | - | - | - | - | 12 |
szabadidős aktivitások keresése | 1 | - | - | - | 6 | 5 | - |
sporttevékenységek keresése | - | - | 3 | - | 6 | 3 | - |
családi kapcsolatok fenntartása | 1 | - | - | 2 | 4 | 5 | - |
baráti kapcsolatok kialakítása | 5 | - | 3 | - | - | 4 | - |
munkahelyi kapcsolatok | - | - | - | - | - | - | 12 |
partner kapcsolatok | 4 | 4 | - | 4 | - | - |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Életvezetés
32. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
hivatalos ügyintézés | - | 2 | - | - | 4 | 6 | - |
pénzkezelés | - | 2 | - | - | 4 | 6 | - |
pénzbeosztás | - | 2 | - | - | 4 | 6 | - |
napirend kialakítása, megtartása | - | 6 | - | - | 2 | 4 | - |
háztartási tevékenységek megszervezése | - | - | 5 | - | 3 | 4 | - |
háztartási tevékenységek kivitelezése | - | - | 3 | 2 | 3 | 4 | - |
háztartási eszközök használata | - | - | - | - | 2 | 10 | - |
bevásárlásban igényelt támogatás | 1 | - | - | - | 6 | 5 | - |
étkezéshez kapcsolódó előkészületek | - | - | 3 | 2 | 3 | 4 | - |
főzés, ételek elkészítése | - | - | 2 | - | 5 | 5 | - |
segédeszköz tisztán tartása | - | - | 1 | - | 5 | 6 | - |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Egészségmegőrzés
33. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
speciális diéta követése | 3 | - | - | - | - | - | 9 |
segédeszköz használata | - | 3 | 2 | - | 6 | 1 | - |
gyógyszerek adagolása, szedése | - | - | - | - | - | 12 | - |
szükséges napi folyadékmennyiség elfogyasztása | 1 | 9 | - | - | - | 2 | - |
kísérés orvoshoz | - | - | - | - | - | 12 | - |
felülvizsgálatok nyomonkövetése | - | - | - | - | 4 | 8 | - |
epilepszia miatti támogatási szükséglet | - | - | - | - | - | 2 | 10 |
táplálkozási zavarok miatti tám. szüks. | - | - | - | - | 2 | - | 10 |
krónikus betegségből adódó tám. szüks. | - | - | - | - | - | 12 | - |
decubitus megelőzés | - | - | - | - | - | 3 | 9 |
egészségi probléma esetén a megfelelő személyt értesíti, felkeresi | 1 | - | - | - | 5 | 6 | - |
pszichés, mentális állapotában bekövetkező problémát jelzi | - | 12 | - | - | - | - | - |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Egyéni szükségletekhez rendelt szolgáltatások a horvátzsidányi I. és II. TL-ház tükrében:
• Személyi higiénés szükségletek mindkét ház tekintetében fokozott figyelmet kell fordítani a gondozási szolgáltatásokra, ugyanis a felmérő táblázatokból kiderül, hogy minimum 8-10 fő nem képes önállóan tisztálkodni, illetve több esetben szükség van az ürítési szükségletek pótlására is. Öltözködés tekintetében 3-4 fő képes felügyelet mellett önállóan választani, felöltözni, de a többség csak intenzív irányítás mellett.
• Táplálkozási szükségletek kapcsán jellemző, hogy az előkészített ételt elfogyasztani el tudják, viszont az ahhoz szükséges előkészületekben gyógypedagógiai és készségfejlesztési technikák elsajátítása szükséges. Tehát cél: egyénenként a TL-ban ezen képességek fokozása. Mindez ápolói-gondozói és mentálhigiénés kísérést igényel.
• Eszközhasználati szükségletek területén a kitagolásban részt vevő lakók részére egyrészt felügyelet, másrészt készségfejlesztés és intenzív motiváció szükséges. Az önálló eszközhasználatra képes lakók tekintetében is szükség van felügyeletre, segítségre.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
• Személyi mobilizációs szükségletek magas szintű ápolási-gondozási szükségletként jelennek meg minimum 6 fő részéről, akik kerekesszékkel közlekednek/4 fő/, sok esetben a kerekesszéket sem önállóan használják illetve a hat főből 2 lakónál megjelenik az instabil, balesetveszélyre okot adó járás. Ebben a tekintetben fontos tényező az akadálymentesített helyiségek és lakókörnyezet biztosítása. Ezen a területen a gyógytorna eszközeit is igénybe kell venni a lakók részére szolgáltatásként.
• Tájékozódás a belső és külső környezetben szolgáltatási területen a fent említett szolgáltatási rendszerek kibővülnek, hiszen a külvilágba, külső környezetbe való jutáshoz újabb hiányszükségletek pótlására van szükség: ápolási-gondozási funkciók pótlása, készségfejlesztés, gyógypedagógiai technikák. Megjelenik a szállítási szolgáltatás szükséglete.
• Önérvényesítés és a hivatalos ügyek intézésében a kitagolásban részt vevő lakók több területen szolgáltatást vehetnek igénybe, melyek a következők: tanácsadás, esetkezelés, gyógypedagógiai kísérés. Hivatalos ügyeik tekintetében a nagy többség (kb. 80%) teljes segítséget igényel.
• Önálló szabadidő szervezés tekintetében a fent említett fiziológiás, mozgás és egyéb területek korlátai miatt, minimum 60% intenzív motivációt igényel ezen a területen. Abban van szükség, segítségre, hogy vágyaikat, céljaikat, ötleteiket elmondják, majd ne csak passzívan részt vegyenek a kínált programokon, hanem „aktív” szervezőként részt vegyenek saját elfoglaltságuk meghatározásában.
• Hasznos elfoglaltság, munkához való hozzájutás igénye a lakók egy része munka- rehabilitációs foglalkoztatásban vesz rész négy órában. Célunk, hogy e lakók munkához való hozzáállása kis csoportban még intenzívvé váljon, illetve több lakót is integrálni tudjunk a munkatevékenységbe.
• Kapcsolati szükségletek szempontjából fontos a közösségen belüli kapcsolatok erősítése, külső kapcsoltrendszerek keresése. Személyes kapcsolatok támogatása (szülők, rokonok, gondnokok). Baráti kapcsolatok egymás erősítésén alapuljanak. Jelenleg 3 élettársi kapcsolat van, melyek kapcsán előfordul esetkezekés, egyéni elbeszélgetés pszichés és mentális támogatás, tanácsadás. Szintén fontos az intim szférák tiszteletben tartása. Erre továbbra is jó szolgáltatás lehet a már bevált: „Enyém a testem”-program.
• Önálló pénzkezelés területén szolgáltatásként megjelenik a tanácsadás, készségfejlesztés, felügyelet, esetenként teljes segítségnyújtás is szükséges. Több lakónál nem alakultak ki a számfogalmak, a pénzismeret, a pénz értékének fogalma. Ezen hiányokat gyógypedagógiai segítséggel pótolhatjuk. Az intézményi életben több esetben konfliktus forrás a lakók között a pénz jelenléte, a TL-ban ettől pozitív előrelépést várunk. A kisebb csoport, kevesebb probléma, több baráti kapcsolat, könnyebb kezelhetőség jellemző. A segítők nagyobb figyelmet tudnak fordítani egy-egy konfliktus kiküszöbölésére.
• Háztartási tevekénységek szervezése kapcsán mindenki egyéni képességeihez mérten vesz részt a tervezés, előkészítés folyamatában. Egyéni ötleteken alapuló tervezési és lebonyolítási lehetőségeket támogat, hogy a TL-ban a feladatok képességek szerint felosztásra kerüljenek. Segítő felügyelete mellett több esetben intenzív motiváció szükséges.
• Egészség megőrzés, betegségmegelőzés szükségleti kategóriában minden lakónak egyéni indikációi vannak, illetve egyénre szabott tervekkel kell felkészülnünk. ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen. Közös együttműködésre van szükség a segítők és a pedagógusok közötti kommunikáció kapcsán a megfelelő életminőség kialakításához.
• Felgyógyulás igénye – akut betegség esetén /ápolási-gondozási szükségletek/: nagy szerepet kap a segítők és az ápolás medicinájához tartozó társszakmák együttműködése. Megjelenik az egyénre szabott ápolási terv, mivel kis közösségben mindenkire több idő és figyelem jut, így hamar normalizálható egy-egy lakó egészségi állapota.
• Krónikus betegségek kapcsán igények /szövődmények elkerülésének szükséglete/: továbbra is fontos a team tagjai közötti szoros együttműködés, fontos, hogy minden esetben bevonjuk a lakót saját egészségi állapotával kapcsolatos döntésekben.
• Pszichés-mentálhigiénés szükségletek egyensúlyban tartásánál fontos a gyors problémamegoldás és konfliktus megelőzés, illetve adott esetben az egyéni esetkezelés.
Zsira Lakóház III.
34. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Szolgáltatások Igények | Tanácsadás | Gyógyped. seg.nyújt | Gondozás | Felügyelet | Szállítás | Esetke-zelés | Pedagógiai segítség-nyújtás | Étkezés | Háztartási v. háztartást pótló segítség-nyújtás | Készség-fejlesztés |
Személyi higiénés szükségletek | x | x | x | x | ||||||
x | x | x | x | x | x | |||||
Eszközhasználati szükségletek | x | x | x | x | x | |||||
Személyi mobilizációs szükségletek | x | |||||||||
Tájékozódás a belső és külső környezetben | x | x | x | |||||||
Önérvényesítés Hivatalos ügyek intézése | x | x | x | x | x | x | ||||
Önálló szabadidő szervezés | x | x | x | x | ||||||
Hasznos elfoglaltság, munkához való hozzájutás igénye | x | x | x | x | x | |||||
Kapcsolati szükségletek | x | |||||||||
Önálló pénzkezelés | x | x | x | |||||||
Háztartási tevekénységek szervezése | x | x | ||||||||
Egészség megőrzés, betegségmegelőzés | x | x | x | x | ||||||
Felgyógyulás igénye – akut betegség | x | x | x |
esetén /ápolási- gondozási szükségletek/ | ||||||||||
Krónikus betegségek kapcsán igények /szövődmények elkerülésének szükséglete/ | x | x | x | |||||||
Pszichés- mentálhigiénés szükségletek | x | x | x | x | x | |||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
A zsirai támogatott lakhatás tekintetében előtérbe kerül a munkába való eljutás, részvétel, motiváció, mely sok esetben intenzív kell, hogy legyen. Az ide költöző 12 lakóból 11 fő részt vesz a szociális foglalkoztatásban illetve rehabilitációban. Számukra fontos a készségfejlesztés, ennek megfelelően egyénre szabott módszerekre, technikákra lesz szükség. Szerepet kapnak az esetfelelősök, itt háttérbe szorul a gondozás. Fontos tényező azonban a felügyelet biztosítása, az egyéni képességek fejlesztése, hogy a lakók mind-mind önállóbb életet élhessenek. Konfliktuskezelés kapcsán megfelelő stratégiák elsajátítása válhat szükségessé a lakók számára.
12 fő intézményi életformából kerül a támogatott lakhatásba így esetükben az önálló életvitel támogatása és a szocializációs hiányok elsődleges pótlása a legfontosabb feladat.
Önellátás
35. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Tisztálkodás | 11 | 1 | |||||
Fürdés, zuhanyzás | 11 | 1 | |||||
Testrészek ápolása | 11 | 1 | |||||
Toalett használat | 12 | ||||||
Ruházat kiválasztása | 11 | 1 | |||||
Ruhacsere | 11 | 1 | |||||
Gombolás, cipőfűzés | 12 | ||||||
Öltözködés | 12 | ||||||
Étkezés | 12 | ||||||
Italfogyasztás | 12 | ||||||
Eszközök előkészítése, elpakolása | 10 | 2 | |||||
Elektronikai eszközök használata | 10 | 2 | ||||
Környezet rendbentartása | 8 | 4 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Mobilitás
36. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Helyzetváltozt. | 12 | ||||||
Transfer-átülés | 12 | ||||||
Helyvált.lakrészen belül | 12 | ||||||
Helyvált.intézményen kívül | 10 | 2 | |||||
Helyváltoztatás tömegközlekedéssel | 8 | 4 | |||||
Tájékozódás lakrészen belül | 12 | ||||||
Tájékozódás intézményen kívül | 8 | 4 | |||||
Tájékozódás idegen környezetben | 8 | 4 | |||||
Útvonaltervezés, térkép, menetrend használata | 4 | 8 | |||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Képviselet, közösségi élet, kapcsolatok
37. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Érdekérvényesítés | 9 | 3 | |||||
Döntéshozatal kisebb ügyekben | 12 | ||||||
Döntéshozatal nagyobb ügyekben | 9 | 3 | |||||
iskolarendszerű képzés | 12 | |||||
munkavállalás | 12 | |||||
szabadidős aktivitások keresése | 8 | 4 | ||||
sporttevékenységek keresése | 4 | 8 | ||||
családi kapcsolatok fenntartása | 9 | 3 | ||||
baráti kapcsolatok kialakítása | 12 | |||||
munkahelyi kapcsolatok | 12 | |||||
partner kapcsolatok | 8 | 4 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Életvezetés
38. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
hivatalos ügyintézés | 6 | 6 | |||||
pénzkezelés | 12 | ||||||
pénzbeosztás | 12 | ||||||
napirend kialakítása, megtartása | 12 | ||||||
háztartási tevékenységek megszervezése | 12 | ||||||
háztartási tevékenységek kivitelezése | 12 | ||||||
háztartási eszközök használata | 12 | ||||||
bevásárlásban igényelt támogatás | 12 | ||||||
étkezéshez kapcsolódó előkészületek | 12 | ||||||
főzés, ételek elkészítése | 6 | 6 | |||||
segédeszköz tisztán tartása | 12 | ||||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Egészségmegőrzés
39. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
speciális diéta követése | 2 | 10 | |||||
segédeszköz használata | 12 | ||||||
gyógyszerek adagolása, szedése | 12 | ||||||
szükséges napi folyadékmennyiség elfogyasztása | 10 | 2 | |||||
kísérés orvoshoz | 12 | ||||||
felülvizsgálatok nyomonkövetése | 12 | ||||||
epilepszia miatti támogatási szükséglet | 1 | 11 | |||||
táplálkozási zavarok miatti tám. szüks. | 3 | 9 | |||||
krónikus betegségből adódó tám. szüks. | 2 | 10 | |||||
decubitus megelőzés | 12 | ||||||
egészségi probléma esetén a megfelelő személyt értesíti, felkeresi | 12 | ||||||
pszichés, mentális állapotában bekövetkező problémát jelzi | 12 | ||||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Und Lakóház IV.
40. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Szolgáltatások Igények | Tanácsadás | Gyógyped.seg.nyújt | Gondozás | Felügyelet | Szállítás | Esetke-zelés | Pedagógiai segítség-nyújtás | Étkezés | Háztartási v. háztartást pótló segítség-nyújtás | Készség-fejlesztés |
Személyi higiénés szükségletek | x | x | x | |||||||
x | x | x |
Eszközhasználati szükségletek | x | x | x | |||||||
Személyi mobilizációs szükségletek | ||||||||||
Tájékozódás a belső és külső környezetben | x | x | x | |||||||
Önérvényesítés Hivatalos ügyek intézése | x | x | x | x | x | |||||
Önálló szabadidő szervezés | x | x | x | |||||||
Hasznos elfoglaltság, munkához való hozzájutás igénye | x | x | x | x | x | |||||
Kapcsolati szükségletek | x | |||||||||
Önálló pénzkezelés | x | x | x | |||||||
Háztartási tevekénységek szervezése | x | x | ||||||||
Egészség megőrzés, betegségmegelőzés | x | x | x | x | ||||||
Felgyógyulás igénye – akut betegség esetén /ápolási-gondozási szükségletek/ | x | x | x | |||||||
Krónikus betegségek kapcsán igények /szövődmények elkerülésének szükséglete/ | x | x | x | |||||||
Pszichés- mentálhigiénés szükségletek | x | x | x | x | x |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
A támogatott lakhatás tekintetében előtérbe kerül a munkába való eljutás, részvétel, motiváció, mely sok esetben intenzív kell, hogy legyen. Az ide költöző 12 lakóból 10 fő részt vesz a szociális foglalkoztatásban illetve rehabilitációban. Számukra fontos a készségfejlesztés, ennek megfelelően egyénre szabott módszerek, technikákra lesz szükség. Szerepet kapnak az esetfelelősök, itt háttérbe szorul a gondozás. Fontos tényező azonban a felügyelet biztosítása, az egyéni képességek fejlesztése, hogy a lakók mind- mind önállóbb életet élhessenek. Konfliktuskezelés kapcsán megfelelő stratégiák elsajátítása válhat szükségessé a lakók számára. Ebben a házban két partnerkapcsolatban élő lakó fog otthonra találni, akik számára fontos, hogy kapcsolatuk működőképes legyen, annak érdekében, hogy a későbbiek folyamán esetleg – közös döntés alapján – törvényessé váljon.
A 12 fő, részben halmozott fogyatékossággal élő személy esetében az önellátó képességek és a szocializáziós képességek fejlesztése a fő cél.
Önellátás
41. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Tisztálkodás | 6 | 4 | 2 | ||||
Fürdés, zuhanyzás | 6 | 4 | 2 | ||||
Testrészek ápolása | 6 | 4 | 2 | ||||
Toalett használat | 12 | ||||||
Ruházat kiválasztása | 8 | 4 | |||||
Ruhacsere | 8 | 4 | |||||
Gombolás, cipőfűzés | 12 | ||||||
Öltözködés | 8 | 4 | |||||
Étkezés | 12 | ||||||
Italfogyasztás | 12 | ||||||
Eszközök előkészítése, elpakolása | 3 | 9 | |||||
Elektronikai eszközök használata | 8 | 4 | |||||
Környezet rendbentartása | 12 | ||||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Mobilitás
42. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Helyzetváltozt. | 12 | ||||||
Transfer-átülés | 12 | ||||||
Helyvált.lakrészen belül | 12 | ||||||
Helyvált.intézményen kívül | 3 | 4 | 5 | ||||
Helyváltoztatás | 3 | 8 | |||||
tömegközlekedéssel | ||||||
Tájékozódás lakrészen belül | 12 | |||||
Tájékozódás intézményen kívül | 3 | 4 | 5 | |||
Tájékozódás idegen környezetben | 3 | 8 | ||||
Útvonaltervezés, térkép, menetrend használata | 2 | 10 | ||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Képviselet, közösségi élet, kapcsolatok
43. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Érdekérvényesítés | 3 | 5 | 4 | ||||
Döntéshozatal kisebb ügyekben | 7 | 5 | |||||
Döntéshozatal nagyobb ügyekben | 1 | 11 | |||||
iskolarendszerű képzés | 12 | ||||||
munkavállalás | 3 | 9 | |||||
szabadidős aktivitások keresése | 6 | 6 | |||||
sporttevékenységek keresése | 2 | 2 | 5 | 3 | |||
családi kapcsolatok fenntartása | 6 | 6 | |||||
baráti kapcsolatok kialakítása | 12 | ||||||
munkahelyi kapcsolatok | 8 | 4 | |||||
partner kapcsolatok | 4 | 8 | |||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Életvezetés
44. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
hivatalos ügyintézés | 4 | 8 | |||||
pénzkezelés | 8 | 2 | |||||
pénzbeosztás | 12 | ||||||
napirend kialakítása, megtartása | 4 | 6 | 2 | ||||
háztartási tevékenységek megszervezése | 12 | ||||||
háztartási tevékenységek kivitelezése | 12 | ||||||
háztartási eszközök használata | 12 | ||||||
bevásárlásban igényelt támogatás | 4 | 8 | |||||
étkezéshez kapcsolódó előkészületek | 2 | 10 | |||||
főzés, ételek elkészítése | 12 | ||||||
segédeszköz tisztán tartása | 2 | 12 | |||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Egészségmegőrzés
45. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
speciális diéta követése | 1 | 12 | |||||
segédeszköz használata | 12 | ||||||
gyógyszerek adagolása, szedése | 12 | ||||||
szükséges napi folyadékmennyiség elfogyasztása | 12 | |||||
kísérés orvoshoz | 5 | 4 | 3 | |||
felülvizsgálatok nyomon követése | 12 | |||||
epilepszia miatti támogatási szükséglet | 12 | |||||
táplálkozási zavarok miatti tám. szüks. | 4 | 5 | 3 | |||
krónikus betegségből adódó tám. szüks. | 10 | 2 | ||||
decubitus megelőzés | 12 | |||||
egészségi probléma esetén a megfelelő személyt értesíti, felkeresi | 12 | |||||
pszichés, mentális állapotában bekövetkező problémát jelzi | 12 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Tormásliget Lakóház V.
46. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Szolgáltatások Igények | Tanácsadás | Gyógyped.seg.nyújt | Gondozás | Felügyelet | Szállítás | Esetke-zelés | Pedagógiai segítség-nyújtás | Étkezés | Háztartási v. háztartást pótló segítség-nyújtás | Készség-fejlesztés |
Személyi higiénés szükségletek | x | x | x | |||||||
x | x | x | x | |||||||
Eszközhasználati szükségletek | x | x | x | x | ||||||
Személyi mobilizációs szükségletek | x | x | x | |||||||
Tájékozódás a belső és külső környezetben | x | x | x | |||||||
Önérvényesítés Hivatalos ügyek intézése | x | x | x | x | ||||||
Önálló szabadidő szervezés | x | x | x | x |
Hasznos elfoglaltság, munkához való hozzájutás igénye | ||||||||||
Kapcsolati szükségletek | x | x | ||||||||
Önálló pénzkezelés | ||||||||||
Háztartási tevekénységek szervezése | ||||||||||
Egészség megőrzés, betegségmegelőzé s | x | x | x | |||||||
Felgyógyulás igénye – akut betegség esetén /ápolási-gondozási szükségletek/ | x | x | x | x | ||||||
Krónikus betegségek kapcsán igények /szövődmények elkerülésének szükséglete/ | x | x | x | |||||||
Pszichés- mentálhigiénés szükségletek | x | x | x | x | ||||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
A tormásligeti TL-házba közép-és súlyos értelmi fogyatékos lakók fognak kerülni, számos egyéb társuló betegséggel és fogyatékossággal. /Lsd. Diagramok/ Az Ő számukra meghatározó sorrend a szolgáltatások kapcsán az ápolási-gondozási folyamatok működtetése mellett, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, és képességeikhez mérten a lakók bevonása. Másodlagos tényezőnek számít az Ő foglalkoztatásuk, munkába vonásuk nem megvalósítható. A TL-szolgáltatások az egyéni képességek szinten tartására fognak irányulni, a megfelelő ápoló-gondozói, pedagógiai és egyéb szakmacsoportok összefogásával.
12 fő intézményi életformából kerül a támogatott lakhatásba, így esetükben az önálló életvitel támogatása és a szocializációs hiányok elsődleges pótlása a legfontosabb feladat.
Önellátás
47. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Tisztálkodás | 2 | 4 | 6 | ||||
Fürdés, zuhanyzás | 2 | 4 | 6 | ||||
Testrészek ápolása | 2 | 8 | 2 | ||||
Toalett használat | 10 | 2 | |||||
Ruházat kiválasztása | 3 | 4 | 5 | ||||
Ruhacsere | 3 | 4 | 5 | ||||
Gombolás, cipőfűzés | 10 | 2 | |||||
Öltözködés | 10 | 2 | |||||
Étkezés | 5 | 4 | 3 | ||||
Italfogyasztás | 5 | 4 | 3 | ||||
Eszközök előkészítése, elpakolása | 4 | 4 | 4 | ||||
Elektronikai eszközök használata | 3 | 3 | 6 | ||||
Környezet rendbentartása | 2 | 2 | 8 | ||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Mobilitás
48. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Helyzetváltozt. | 8 | 2 | 2 | ||||
Transfer-átülés | 12 | ||||||
Helyvált.lakrészen belül | 12 | ||||||
Helyvált.intézményen kívül | 8 | 2 | 2 | ||||
Helyváltoztatás tömegközlekedéssel | 7 | 5 | ||||
Tájékozódás lakrészen belül | 12 | |||||
Tájékozódás intézményen kívül | 7 | 5 | ||||
Tájékozódás idegen környezetben | 12 | |||||
Útvonaltervezés, térkép, menetrend használata | 12 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Képviselet, közösségi élet, kapcsolatok
49. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Érdekérvényesítés | 4 | 8 | |||||
Döntéshozatal kisebb ügyekben | 4 | 8 | |||||
Döntéshozatal nagyobb ügyekben | 2 | 10 | |||||
iskolarendszerű képzés | 12 | ||||||
munkavállalás | 5 | 7 | |||||
szabadidős aktivitások keresése | 12 | ||||||
sporttevékenységek keresése | 12 | ||||||
családi kapcsolatok fenntartása | 2 | 10 | |||||
baráti kapcsolatok kialakítása | 12 | ||||||
munkahelyi kapcsolatok | 5 | 7 | |||||
partner kapcsolatok | 12 | ||||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Életvezetés
50. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
hivatalos ügyintézés | 12 | ||||||
pénzkezelés | 3 | 5 | 4 | ||||
pénzbeosztás | 3 | 6 | 3 | ||||
napirend kialakítása, megtartása | 3 | 5 | 4 | ||||
háztartási tevékenységek megszervezése | 12 | ||||||
háztartási tevékenységek kivitelezése | 12 | ||||||
háztartási eszközök használata | 12 | ||||||
bevásárlásban igényelt támogatás | 4 | 8 | |||||
étkezéshez kapcsolódó előkészületek | 6 | 6 | |||||
főzés, ételek elkészítése | 12 | ||||||
segédeszköz tisztán tartása | 12 | ||||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Egészségmegőrzés
51. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
speciális diéta követése | 12 | ||||||
segédeszköz használata | 12 | ||||||
gyógyszerek adagolása, szedése | 12 | ||||||
szükséges napi folyadékmennyiség elfogyasztása | 2 | 4 | 6 | ||||
kísérés orvoshoz | 12 | |||||
felülvizsgálatok nyomonkövetése | 12 | |||||
epilepszia miatti támogatási szükséglet | 12 | |||||
táplálkozási zavarok miatti tám. szüks. | 3 | 9 | ||||
krónikus betegségből adódó tám. szüks. | 4 | 8 | ||||
decubitus megelőzés | 12 | |||||
egészségi probléma esetén a megfelelő személyt értesíti, felkeresi | 3 | 9 | ||||
pszichés, mentális állapotában bekövetkező problémát jelzi | 12 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Szakony Lakóház VI.
52. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Szolgáltatások Igények | Tanácsadás | Gyógyped.seg.nyújt | Gondozás | Felügyelet | Szállítás | Esetke-zelés | Pedagógiai segítség-nyújtás | Étkezés | Háztartási v. háztartást pótló segítség-nyújtás | Készség-fejlesztés |
Személyi higiénés szükségletek | x | x | x | x | ||||||
x | x | x | x | x | ||||||
Eszközhasználati szükségletek | x | x | x | x | ||||||
Személyi mobilizációs szükségletek | x | x | ||||||||
Tájékozódás a belső és külső környezetben | x | x | x | |||||||
Önérvényesítés Hivatalos ügyek intézése | x | x | x | x | x | |||||
Önálló szabadidő szervezés | x | x | x | |||||||
Hasznos elfoglaltság, munkához való hozzájutás igénye |
Kapcsolati szükségletek | ||||||||||
Önálló pénzkezelés | ||||||||||
Háztartási tevekénységek szervezése | ||||||||||
Egészség megőrzés, betegségmegelőzés | x | x | x | |||||||
Felgyógyulás igénye – akut betegség esetén /ápolási- gondozási szükségletek/ | x | x | x | |||||||
Krónikus betegségek kapcsán igények /szövődmények elkerülésének szükséglete/ | x | x | x | |||||||
Pszichés- mentálhigiénés szükségletek | x | x | x | |||||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
6 fő ideköltöző lakó számára elsődleges lesz a gondozási forma, mivel mindannyian súlyos, halmozott fogyatékossággal élő személyek, hasonlóan a tormásligeti ház lakóihoz. Másik 6 fő számára a szolgáltatások azon része válik fontossá, amelyek az önállóbb életvitel felé irányulnak. Megjelenhet az intenzív motiválás, a készségfejlesztés a mindennapok tevékenységeiben.
12 fő intézményi életből kerül át, így növekvő segítő támogatási szükséglettel számolunk.
Önellátás
53. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Tisztálkodás | 8 | 4 | |||||
Fürdés, zuhanyzás | 8 | 4 | |||||
Testrészek ápolása | 8 | 4 | |||||
Toalett használat | 12 | ||||||
Ruházat kiválasztása | 8 | 4 | |||||
Ruhacsere | 8 | 4 | |||||
Gombolás, cipőfűzés | 12 | ||||||
Öltözködés | 12 | ||||||
Étkezés | 10 | 2 | ||||
Italfogyasztás | 10 | 2 | ||||
Eszközök előkészítése, elpakolása | 6 | 6 | ||||
Elektronikai eszközök használata | 5 | 3 | 4 | |||
Környezet rendbentartása | 5 | 7 |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Mobilitás
54. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Helyzetváltozt. | 12 | ||||||
Transfer-átülés | 12 | ||||||
Helyvált.lakrészen belül | 12 | ||||||
Helyvált.intézményen kívül | 2 | 2 | 8 | ||||
Helyváltoztatás tömegközlekedéssel | 2 | 2 | 8 | ||||
Tájékozódás lakrészen belül | 12 | ||||||
Tájékozódás intézményen kívül | 2 | 2 | 8 | ||||
Tájékozódás idegen környezetben | 2 | 10 | |||||
Útvonaltervezés, térkép, menetrend használata | 12 | ||||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Képviselet, közösségi élet, kapcsolatok
55. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
Érdekérvényesítés | 2 | 4 | 6 | ||||
Döntéshozatal kisebb ügyekben | 4 | 4 | 4 | ||||
Döntéshozatal nagyobb ügyekben | 2 | 10 | |||||
iskolarendszerű képzés | 12 | ||||||
munkavállalás | 2 | 9 | 1 | ||||
szabadidős aktivitások keresése | 1 | 11 | |||||
sporttevékenységek keresése | 3 | 9 | |||||
családi kapcsolatok fenntartása | 4 | 8 | |||||
baráti kapcsolatok kialakítása | 12 | ||||||
munkahelyi kapcsolatok | 11 | 1 | |||||
partner kapcsolatok | 2 | 10 | |||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Életvezetés
56. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
hivatalos ügyintézés | 2 | 10 | |||||
pénzkezelés | 2 | 4 | 6 | ||||
pénzbeosztás | 12 | ||||||
napirend kialakítása, megtartása | 2 | 10 | |||||
háztartási tevékenységek | 2 | 10 | |||||
megszervezése | ||||||
háztartási tevékenységek kivitelezése | 3 | 2 | 7 | |||
háztartási eszközök használata | 3 | 2 | 7 | |||
bevásárlásban igényelt támogatás | 6 | 6 | ||||
étkezéshez kapcsolódó előkészületek | 6 | 6 | ||||
főzés, ételek elkészítése | 2 | 6 | 4 | |||
segédeszköz tisztán tartása | 2 | 5 | 5 | |||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Egészségmegőrzés
57. táblázat: Beköltöző lakók szükségletei
Tevékenységek | Nem igényel segítséget | Figyelemmel kísérés | Szóbeli v. gesztusokkal történő irányítás | Intenzív motiválást igényel | Részleges segítséget igényel | Teljes segítséget igényel | Nem releváns |
speciális diéta követése | 11 | 1 | |||||
segédeszköz használata | 1 | 11 | |||||
gyógyszerek adagolása, szedése | 12 | ||||||
szükséges napi folyadékmennyiség elfogyasztása | 12 | ||||||
kísérés orvoshoz | 2 | 4 | 6 | ||||
felülvizsgálatok nyomonkövetése | 12 | ||||||
epilepszia miatti támogatási szükséglet | 12 | ||||||
táplálkozási zavarok miatti tám. szüks. | 9 | 3 | |||||
krónikus betegségből adódó tám. szüks. | 7 | 5 | |||||
decubitus megelőzés | 12 | ||||||
egészségi probléma esetén a megfelelő személyt értesíti, felkeresi | 2 | 10 | |||||
pszichés, mentális állapotában bekövetkező problémát jelzi | 12 | ||||||
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
A településeken létrehozott TL-házakban élő lakók számára nyújtandó szolgáltatások összegzése a hat házra vetítve:
Célunk: elősegíteni az itt élő lakók egyéni szükségleteinek megfelelő komplex fejlődését, különösen az alábbi területeken:
• szociális képességek;
• mindennapi tevékenységek;
• egészségtudatosság, egészség védelem, egészségmegőrzés-és helyreállítás;
• technikai-informatikai ismeretek;
• kommunikációs képességek;
• érdekérvényesítés;
• kreatív képességek.
Ehhez szükséges:
• Csak annyi segítséget kell nyújtani, amennyire az egyénnek szüksége van, és az legyen magas szakmai színvonalú, elméletileg is megalapozott.
• A támogatások és szolgáltatások kialakításának és átalakításának nem szabad megfosztania a lakókat mindattól, amit önállóan is el tudnak végezni.
• Az leendő lakóknak a lakókörnyezet kialakításában, berendezésében aktív részvételt biztosítunk.
• Emellett olyan tevékenységek hozzáférésének biztosítása, mely értelmes elfoglaltságot jelentenek számukra.
• A közszolgáltatások eléréséhez minden embernek – így a fogyatékossággal élőknek is – egyenlő esélyt kell biztosítani.
• A TL-ben dolgozók illetve lehetőség szerint önkéntes segítőkből álló rendszer kereteinek a megteremtése.
Tervezett napi- és heti rend a működés kapcsán
58. táblázat: Napi- és heti rend
Idő | Hétfő | Kedd | Szerda | Csütörtök | Péntek | Szombat | Vasárnap |
6h50- 8h | Reggeli tisztálkodási feladatok Reggeli | Reggeli tisztálkodási feladatok Reggeli | Reggeli tisztálkodási feladatok Reggeli | Reggeli tisztálkodási feladatok Reggeli | Reggeli tisztálkodási feladatok Reggeli | Reggeli tisztálkodási feladatok Reggeli | Reggeli tisztálkodási feladatok Reggeli |
7h45- 9h | Támogató szolgálat Munkarehabilitác ió Fejlesztő foglalkozások Ezen ellátási formákra való elkészülés, eljutás | Támogató szolgálat Munkarehabilitác ió Fejlesztő foglalkozások Ezen ellátási formákra való elkészülés, eljutás | Támogató szolgálat Munkarehabilitác ió Fejlesztő foglalkozások Ezen ellátási formákra való elkészülés, eljutás | Támogató szolgálat Munkarehabilitác ió Fejlesztő foglalkozások Ezen ellátási formákra való elkészülés, eljutás | Támogató szolgálat Munkarehabilitác ió Fejlesztő foglalkozások Ezen ellátási formákra való elkészülés, eljutás | Ház körüli teendők Háztartási tevékenysége k Szabadidő Kirándulások Programok | Ház körüli teendők Háztartási tevékenysége k Szabadidő Kirándulások Programok |
9h- 11h30 | Fogalakoztatás Fejlesztés | Fogalakoztatás Fejlesztés | Fogalakoztatás Fejlesztés | Fogalakoztatás Fejlesztés | Fogalakoztatás Fejlesztés | Ház körüli teendők Háztartási tevékenysége k Szabadidő Kirándulások Programok | Ház körüli teendők Háztartási tevékenysége k Szabadidő Kirándulások Programok |
8h30- 12h30 | Munkatevé- xxxxxxx | Xxxxxxxxx- xxxxxxx | Xxxxxxxxx- kenység | Munkatevé- kenység | Munkatevé- kenység | ||
12h- 13h30 | Ebéd | Ebéd | Ebéd | Ebéd | Ebéd | Ebéd | Ebéd |
13h30 -15 | Munkatevé- | Munkatevé- | Munkatevé- | Munkatevé- | Munkatevé- | Szabadidős tevékenység | Szabadidős tevékenység |
kenység Fejlesztés Foglalkoztatás | kenység Fejlesztés Foglalkoztatás | kenység Fejlesztés Foglalkoztatás | kenység Fejlesztés Foglalkoztatás | kenység Fejlesztés Foglalkoztatás | |||
15h- 17h-ig | Hazautazás Bevásárlások Ügyintézések Felkészülés a következő napra stb. | Hazautazás Bevásárlások Ügyintézések Felkészülés a következő napra stb. | Hazautazás Bevásárlások Ügyintézések Felkészülés a következő napra stb. | Hazautazás Bevásárlások Ügyintézések Felkészülés a következő napra stb. | Hazautazás Bevásárlások Ügyintézések Felkészülés a következő napra stb. | Szabadidős tevékenység | Szabadidős tevékenység |
17h30 -19h | Vacsora | Vacsora | Vacsora | Vacsora | Vacsora | Vacsora | Vacsora |
19h- től | Felkészülés a pihenésre, alvásra, közösségi terek kihasználása | Felkészülés a pihenésre, alvásra, közösségi terek kihasználása | Felkészülés a pihenésre, alvásra, közösségi terek kihasználása | Felkészülés a pihenésre, alvásra, közösségi terek kihasználása | Felkészülés a pihenésre, alvásra, közösségi terek kihasználása | Felkészülés a pihenésre, alvásra, közösségi terek kihasználása | Felkészülés a pihenésre, alvásra, közösségi terek kihasználása |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK
59. táblázat: Napi tevékenység felosztás
A célcsoportok napi tevékenységeinek felosztása | |
Munkarehabilitáció | 21 fő |
Fejlesztő felkészítő | 12 fő |
ÉNO | 30 fő |
Zsira Szocioterápiás csoport | 6 fő |
Otthon foglalkoztatott | 3 fő |
Forrás: GYMSM Alpokalja SZK - Szükségletfelmérés
Az integrációban részt vevő 72 fő lakó számára fontos, hogy elkülönüljön a lakótere és a munkatevékenységének illetve foglalkoztatásának helyszíne. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, szükség van olyan gépjárműre, amely napi szinten a lakók rendelkezésére áll, a támogató személyzet jelenléte mellett.
A reggeli és vacsora a lakóházakban fog történni, és az ebéd a munkahely és foglalkoztatás helyszínén
/Zsira, Peresznye/ történik. Hétvégén, azon házakban, ahol a felmérés alapján jobb képességű lakók élnek lehetőséget kell biztosítanunk az ételek helyben történő elkészítésére. A délutáni és esti órákban az esetfelelős és a segítők a lakók bevonásával biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését, esetleges egyéni és közösségi igényeket figyelembe véve. Az éjszakai felügyelet minden TL-ben biztosítani kell a lakók egészsége és biztonsága érdekében.
Az új támogatott lakhatási formákat igénybe vevő ellátottaink számára továbbra is egyéni fejlesztési tervet készítünk. Az esetmenedzserek irányításával minden lakónk esetében felmérjük ismét a készségeiket, képességeiket, illetve a komplex támogatási szükségletfelmérés tapasztalatai alapján minden személy számára új egyéni fejlesztési tervet készítünk, figyelembe véve az integrált lakhatás, az önállóbb életvitel kihívásait, s az igényelt szolgáltatások körét.
A 72 fő támogatott lakhatásba történő elhelyezése után egyéni fejlesztési tervük az önellátás, és szocializáció területén fog bővülni, e területeken nyílik lehetőség a továbblépésre. A munka és a környezethez váló alkalmazkodás területén igényelnek segítséget, ezért fejlesztésüket ez irányba is kell elindítani.
Az esetfelelősök figyelemmel kísérik a fejlesztési terv tartalmának megvalósulását és a szükségletnek megfelelő támogatás biztosításáról gondoskodnak.
Személyi feltételek
Támogatott lakhatásban létesítendő új munkakörök:
˗ Esetfelelős:
Az esetfelelős az ellátást igénybevevő egyéni szolgáltatási tervében meghatározott célokért és tevékenységekért felelős. Egy esetfelelőshöz egyszerre 12 ellátott tartozhat. Az esetfelelős kompetenciájának ki kell terjednie az igénybevevő képességeiről, nehézségeiről, mindennapi életéről, az általa ténylegesen igényelt segítségről szóló szolgáltatási terv elkészítésére, az egyéni esetkezelésre, a döntéseinek támogatására, a segítői munkát végző csoport munkájának koordinálására.
˗ Kísérő támogatást biztosító munkatárs:
A kísérő támogatást biztosító munkatárs kompetenciájának ki kell terjednie az egyéni szolgáltatási tervben foglaltak alapján az igénybevevő eredményes támogatására, napi életvitelének segítésére, az állapotváltozásának felismerésére, a segítségnyújtáshoz szükséges döntésekre. Amennyiben a szolgáltatás személyi feltételeinek előírásai lehetővé teszik, az esetvitelt és a kísérő támogatást az intézményvezető is elláthatja.
Az Alpokalja SZK Peresznye Telephely kiváltásának eredményeként kialakult új szolgáltatási forma személyi feltételei:
Támogatott lakhatás | Esetfelelős (fő) | Kísérő támogatást biztosító munkatárs (fő) | Megvalósítás módja | |
1. | Horvátzsidány | 1 | 5 | építés új telken |
2. | Horvátzsidány | 1 | 5 | építés új telken |
3. | Zsira | 1 | 4 | építés új telken |
4. | Und | 1 | 4 | építés új telken |
5. | Tormásliget | 1 | 4 | építés új telken |
6. | Szakony | 1 | 4 | építés új telken |
Összesen: | 6 | 26 |
A személyi feltételek biztosításánál az új lakhatási formák esetében is figyelünk az esélyegyenlőségi célcsoportokra is, sikeres pályázat esetén már a kezdetleges időszakban is bevonjuk a további munkák végrehajtásában.
Tárgyi-technikai feltételek
Az ellátottakat minden lakóház tekintetében 6 db, a jogszabályi feltételeknek megfelelő, legalább 12 négyzetméter alapterületű kétágyas szobában kívánjuk elhelyezni, nappali tartózkodásra alkalmas helyiséggel, akadálymentes vizesblokkal, két raktárhelyiséggel, továbbá egy főzőhelyiséggel, és mosókonyhával, közművesített telken (villany-víz-gázellátással, meleg víz biztosításával, egyedi fűtés- móddal, korszerű eszközök alkalmazásával.
A lakószobák és az azokhoz térben közel eső vizesblokkok legalább felének alkalmasaknak kell lenniük a szokásos berendezési tárgyakon, bútorzaton túl legalább egy kerekesszék és betegemelő egyidejű rendeltetésszerű használatára, így a tervezés során törekszünk arra, hogy élhető feltételeket
Támogatott lakhatás az Alpokalján
biztosítsunk, a jogszabály által előírt minimális négyzetméter szükségleteken túlmenően a lehetőségekhez mérten próbálunk minél nagyobb alapterületű szobákat biztosítani a lakók számára..
A folyosónak alkalmasnak kell lennie a lakószobákban elhelyezett, elektromosan emelhető ágyak benne fekvő személlyel együtt történő kiforgatására oly módon, hogy az épületet tűz esetén el lehessen hagyni úgy is, ha az ellátott személy azon fekszik.
Építészeti Igények
Építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szabad.
Alapozás: a talajviszonyok figyelembe vételével készülő alapozás (javasolt talajmechanikai szakvélemény csatolása)
Falazat: hagyományos
Födém: monolit vagy gerendás födém (fa födém nem engedélyezett) Válaszfal: 10 cm-es válaszfal, kellő merevségi biztosítással
Tetőszerkezet: magastető – lehetőleg alacsony hajlásszögű, összhangban a helyi építési szabályzattal.
Tetőfedés: helyi építési szabályzat alapján. Ha egyéb rendelkezés nincs rá, acéllemez VAGY színes cserepes lemez javasolt
Bádogozás: acéllemez színes bádogozás, függőeresz és lefolyó csatorna Hőszigetelés: EPS vagy szálas hőszigetelő anyagok, rendszerben Vakolatok: hagyományos gépi vakolat
Nyílászárók: külső ajtók: akadálymentes műanyag, gyengén látók részére is kialakítva Ablakok: műanyag, bukó, kilincszáras kivitelben,
Belső ajtók: fémtokos, fokozott igénybe vételre, szükség esetén mindkét oldalon nyitható zárrendszerrel Burkolatok: padló: nagy kopás állóságú, csúszásmentes kivitelű, közép árkategóriás
Oldalfalak: fokozott igénybevételű, közép kategóriás falburkoló csempe, mosdó és zuhanyzó helyiségekben mennyezetig
Külső járda: Szükséges a tervezendő épület körüli megfelelő méretű járda kialakítása.
Vízszigetelés: az épület általános helyiségeiben talajnedvesség elleni szigetelés, a vizes helyiségekben használati víz elleni szigetelés, padlóban és csempe magasságban.
Festés: vizes helyiségekben mész festés, a többi helyiségekben vizes diszperziós festés
Villanyszerelés: Jogszabályi előírásoknak megfelelően, a fokozott veszélyhelyzetekre figyelemmel kialakított, erős és gyengeáramú hálózatok, berendezések, biztonsági berendezések (pl. ÉV relé), szerelvények.
Energetika: az épületnek meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szól 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 5. mellékletben foglalt követelményeknek (költségoptimalizált követelményszint).
Támogatott lakhatás az Alpokalján
Külön gondot kell fordítani a kiürítés számítás elkészítésére, ellenőrzésére, a menekülési útvonal kialakítására és szükséges méretére.
Gépészeti igények
Speciális gépészeti igény nincs, de törekedni kell a gépészeti berendezések minimálisra csökkentésére. Vizesblokkok automatikus szellőztetését meg kell oldani.
Gépészet: falban, padlóban vezetett csövezés (padlófűtés nem javasolt), termo fejes radiátor szelep, erősített radiátor felfogatás
Kazán: Preferált a kondenzációs gázkazán, külső időjáráskövető vezérléssel, illetve a helyi adottságoknak megfelelően az elérhető legmagasabb szintű energiatakarékos kazán típus betervezése. Elektromos fűtés kiépítése nem támogatott.
1. TL lakóházaihoz szükséges tárgyi-technikai eszközök:
Az a támogatott lakhatásban működő 6x12 férőhelyes lakóház összesített eszközlistáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
2. TL működéséhez szükséges igény:
A projekt megvalósításához feltétlenül szükséges 1 db minimum 12 fő szállítására alkalmas, kerekesszékek rögzített szállítására és emelésére képes lifttel felszerelt, nehezített mozgással rendelkezők számára lépcsővel ellátott kisbusz. (támogató szolgálat létrehozásához) A speciális felszereltséget indokolja, hogy a szállítandó lakók többsége SHS lakó.
Szolgáltatási gyűrű
A szolgáltatási gyűrű a teljes körű társadalmi integráció biztosításának és a közösségi alapú ellátásnak a kulcsa.
A szolgáltatási gyűrű kialakításával az elérni kívánt cél, hogy a kiváltás után folyamatosan biztosított legyen a szociális, egészségügyi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásnyújtás.
A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését; az intézmény közfoglalkoztatóvá válását; a lakók nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését; speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását; a munkatársak tudásbővítését; szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel történő kialakítását és új módszerek, programok, képzések bevezetését tervezi az intézmény.
A szociális alapszolgáltatás fejlesztésével összefüggésben a kiváltott intézmény a pályázat keretében az alábbi tevékenységeket a következő férőhelyszámokkal tervezi kialakítani, illetve fejleszteni a környező településeken.
60. táblázat: Fejleszteni kívánt szociális alapszolgáltatások
Szociális alapszolgáltatás | Férőhely (fő) |
étkeztetés | 72 |
házi segítségnyújtás | 30 |
támogató szolgálat | 20 |
nappali ellátás | 40 |
Forrás: saját szerkesztés
A lakhatáson túli szociális szolgáltatások egy nyitott szociális szolgáltató központon keresztül jelennek meg.
A kiváltás során létrejövő új támogatott lakhatás megfelel a hatályos Szociális törvény és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000
Támogatott lakhatás az Alpokalján
(I.7.) SzCsM rendeletben foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeknek, valamint összhangban áll a Stratégiában foglaltakkal.
Valamennyi szociális alapszolgáltatást a Szociális Szolgáltató Központ keretében kívánjuk megvalósítani.
Étkeztetés
Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.
Az étkeztetés keretében – az intézmény főzőkonyhájának igénybevételével – kívánjuk biztosítani a lakók ellátását, a szolgáltatás a település számára is nyitott.
Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 0,5 fő szociális segítő.
Házi segítségnyújtás
Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.
A szolgáltatásfejlesztéssel biztosítani kívánjuk a támogatott lakhatásban élők, valamint a település lakosai számára a házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatást.
Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 6 fő szociális gondozó.
Támogató szolgálat
A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakóépületen (lakóotthonon) kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakóépületen (lakóotthonon) belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.
A támogató szolgálat elsősorban a kiváltásban érintett lakók ellátását szolgálja, de nyitott a település lakói számára is.
Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 2 fő személyi segítő, 1 fő gépkocsivezető.
Fogyatékos személyek nappali ellátása
Az intézményi férőhelyek kiváltását követően Fogyatékos személyek Nappali Ellátásának megvalósítását tervezzük napi 6 órában 40 fő részére.
Lehetőségünk van 3 hat-nyolc fős gondozási csoport kialakítására, mely során figyelembe vesszük az ellátást igénybevevők életkorát és fejlettségi szintjét.
Célcsoport a környező települések felnőtt fogyatékossággal élő lakossága, akikről napközben nem tud gondoskodni a családjuk.
Ezen ellátási forma biztosításával elérhetővé tennénk számukra azt, hogy tartalmasan tölthessék mindennapjaikat. A közösségi élmények, a mentálhigiénés megsegítés, a munkatevékenységekbe való bekapcsolódás mind-mind elősegítik a társadalom által is elfogadott életvitel kialakítását.
A nappali ellátás során a következő szolgáltatási elemeket biztosítjuk:
Támogatott lakhatás az Alpokalján
a) tanácsadás,
b) készségfejlesztés,
c) háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás,
d) idősek nappali ellátása kivételével étkeztetés,
e) esetkezelés,
f) felügyelet,
g) gondozás és
h) közösségi fejlesztés
Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 6 fő (terápiás munkatárs, szociális gondozó).
Az alapszolgáltatások nyújtásán túl szeretnénk a fejlesztő foglalkoztatás keretein belül munkalehetőséget biztosítani számukra.
A foglalkoztatás célja:
• A munkaerőpiacra kilépni képtelen intézményi jogviszonyban lévő aktív korúak foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtése,
• Az intézményen belüli foglalkoztatás hozzájárulása a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak hosszú távú foglalkoztathatóságához, a foglalkoztatási szint növeléséhez,
• Hatékony és eredményes munkaerő-piaci rehabilitációval a nyílt, vagy védett munkaerőpiacra történő kivezetés és az integráció megvalósítása.
• Az előállított termékek, vagy szolgáltatások értékesíthető, a közösség számára hasznosítható volta.
Az ellátott személy:
• munkakészségének, képességének, testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése,
• A munkavégzéshez szükséges tanulási képességek fejlesztése,
• munkafolyamatokra való betanítása,
• önálló életvitelre való felkészítése,
• lehetőség esetén a nyílt, vagy védett munkaerőpiacra történő kivezetése, kilépés segítése,
• értékteremtő munkavégzése,
• rendszeres jövedelemtermelő képességének fenntartása.
Képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően az alábbi tevékenységekbe tudnak bekapcsolódni:
• parkgondozás
• mosoda
• állatgondozás
• növénytermesztés
• portaszolgálat
• papír-, textil-, kerámiatermékek, ajándéktárgyak készítése
• házon belüli és körüli munkálatok
A fejlesztő foglalkoztatás keretében az alábbi feladatokat kívánjuk ellátni Mosoda üzemeltetése
Az intézmény működése során keletkező szennyes textíliák tisztítása, vasalása.
A mosodán irányítás és felügyelet mellett fejlesztő foglalkoztatásban, illetve nappali ellátásban részvevők végeznék képességeiknek megfelelő munkát. Napi szinten 3 fő foglalkoztatása, 1 fő irányítással.
Célunk a mosoda fejlesztésével, bővítésével az intézmény minden egységének mosodai szükségletét belsőleg megoldani illetve plusz kapacitással külső megrendeléseket teljesíteni.
Központi konyha üzemeltetése
A kiváltott telephelyen nappal fejlesztő foglalkoztatásban illetve a nappali ellátásban résztvevők étkeztetésének biztosítása. A támogatott lakhatásban élők étkeztetésének biztosítása (előkészítés, adagolás, csomagolás, kiszállítás). A konyha korszerűsítésével, tárgyi és személyi feltételeinek bővítésével a környező településeken is lehetőség volna az étkeztetés biztosításába bekapcsolódni, mellyel hosszú távú célunk valósulhatna meg.
A konyhán történő előkészületi munkálatokat (tisztítás, mosogatás), az ételek kiadagolását, lecsomagolását és kiszállítását fejlesztő foglalkoztatásban illetve nappali ellátásban dolgozókkal szeretnénk megoldani. Napi szinten 1-2 fő megváltozott munkaképességű ellátott 1 fő irányítással.
Kertészkedés
Az étkeztetésben, a helyben megtermelt vitaminforrás biztosítása. (reggeli zöldségek, ebédhez saláták).
Többnyire a lakóházak hátsó kertjét kihasználva próbáljuk a lakókat megismertetni a kertészkedés feladataival, örömével, a megtermelt javak pedig elfogyasztásra kerülhetnek az étkezések alkalmával.
2.4. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Projektelőkészítés:
Tevékenység megnevezése: Szakmai terv elkészítése |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. március - április |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A kellően megalapozott, szakmai indokokkal megfelelően alátámasztott szakmai terv a teljes projekt megvalósításának szakmai alapját képezi. A szakmai tervben kerülnek rögzítésre a projekt megvalósításának szükségességét bizonyító indokok, a projekt céljai, a célok elérése érdekében szükséges tevékenységek, továbbá a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát biztosító tárgyi, személyi és pénzügyi feltételek. |
Célhoz kapcsolódás A szakmai terv a projekt valamennyi célja megvalósításának alapjául szolgál, mivel szakmai iránymutatást ad mind a projektmenedzsment, pénzügyi és szakmai célok megvalósításához. |
Részletezés A szakmai terv előzetes háttértanulmányok, hatástanulmányok, a lakók körében elvégzett szükségletfelmérés és helyzetfeltárás, korábbi szakvélemények, elemzések, felmérések alapul vételével készült. A szakmai tervben a megvalósításhoz szükséges tevékenységek az engedélyezési dokumentumokkal, műszaki tervekkel, kiviteli és tendertervekkel, tervdokumentációkkal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kerülnek tervezésre. A szakmai terv elkészítésében segítséget nyújtott az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukcióval megkötött együttműködési megállapodás keretében nyújtott IFKT módszertan és felkészítés. |
Elvárt eredmény A szakmai tervtől elvárt, hogy a projekt előkészítésének időtartama alatt, a projekt megvalósítása során, továbbá a fenntartási időszak alatt is szakmai támogatást nyújtson a projekt céljainak megvalósításán tevékenykedő szakemberek számára. |
Tevékenység megnevezése: Együttműködés kialakítása az EFOP-1.9.1 Kedvezményezettjével |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. március |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt kedvezményezettjével való együttműködés a projekt kellő szakmaisággal való megvalósítását szolgálja. A férőhelykiváltás által érintett intézmények megvalósításban részt vevő munkatársai, a projekt |
projektmenedzsmentje, illetve szakmai vezetője számára a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. folyamatos szakmai támogatást nyújt. |
Célhoz kapcsolódás A projekt megvalósítói és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. közötti együttműködés a projekt valamennyi céljának hatékony és kellő szakmaisággal alátámasztott megvalósítását szolgálja. |
Részletezés A támogatási kérelem benyújtását megelőzően együttműködés megállapodás kerül az EFOP-1.9.1- VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukció kedvezményezettjével, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-vel. A pályázati felhívás megjelenését követően a pályázat benyújtója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság regisztrál az FSZK által biztosított elektronikus felületen. |
Elvárt eredmény Az együttműködés eredménye, hogy a projekt megfelelő szakmai támogatás mellett kerül megvalósításra. |
Tevékenység megnevezése: Ingatlan értékbecslés, földmérő |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. március - április |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Az önkormányzati tulajdonú telekre történő építés és fenntartás egyszerűbbé tétele. |
Célhoz kapcsolódás A támogatott lakhatási forma, a lakóépületek hosszú távú fennmaradása jobban biztosított, ha a tulajdonviszonyok rendezettek. |
Részletezés Az önkormányzati tulajdonú telekre épülő lakóház a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdona lesz, mely külön helyrajzi szám alatt kerül kiemelésre, így az önkormányzat részére földhasználati jog megfizetése kötelező. Az eltérő tulajdoni viszonyok továbbá a későbbiekben akár feszültséget is okozhatnak, mindezek kisküszöbölése érdekében a telek megvétele ajánlott, melyhez értékbecslő és földmérő igénybevétel szükséges. |
Elvárt eredmény Rendezett tulajdoni viszonyok, hosszú távú fenntarthatóság. |
Tevékenység megnevezése: Közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. április – június |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt keretében az ellátottak részére felépítendő lakóépületek (lakóotthonok) megépítése érdekében közbeszerzés lebonyolítása szükséges a kivitelezési tevékenységre közbeszerzési szakértő igénybe vételével. |
Célhoz kapcsolódás A férőhelykiváltás megvalósítása érdekében 6 db 12 fős lakóépület (lakóotthon) építése szükséges az ellátottak számára, hogy – szemben jelenlegi ellátási helyükkel – a kitagolással létrehozott ingatlanokban jóval egyedibb, személyre szabott, az állapotuknak leginkább megfelelő ellátásban részesülhessenek. Ezen cél megvalósítása érdekében lakóépületek (lakóotthonok) felépítése szükséges, melynek kivitelezése olyan összeget vesz igénybe, amely eléri a közbeszerzési értékhatárt, így az eljárás lefolytatásába közbeszerzési szakértő bevonása szükséges. |
Részletezés Jelen tevékenység és költségvetési tétel a közbeszerzési eljárás lefolytatásának és a közbeszerzési szakértő igénybevételének díját tartalmazza. A projekt keretében bútorbeszerzésre, gépjárműbeszerzésre, engedélyes és kiviteli tervek beszerzésére, a nyilvánosság kötelező elemeinek beszerzésére, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, könyvvizsgáló, rehabilitációs szakmérnök megbízására, lakossági fórumok és érzékenyítő rendezvények |
szervezésére is sor kerül. Az alapszolgáltatás-fejlesztés keretében IT eszközök beszerzésére, a foglalkoztatás fejlesztése keretében berendezési tárgyak és munkaeszközök beszerzésére kerül sor. |
Elvárt eredmény Közbeszerzési szakértő megbízása által a közbeszerzési eljárás a hatályos jogszabályoknak megfelelően, határidőben lebonyolításra kerül. |
Tevékenység megnevezése: Xxxxxxxxxxx hozzájáruló nyilatkozat |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. március |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Az ingatlanok tervezett helyszínének fekvése szerinti önkormányzatok tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata szükséges a pályázat benyújtásához, melyben tanúsítják, hogy a fejlesztendő ingatlant a támogatást igénylő rendelkezésére bocsátják a projekt céljainak megvalósítása érdekében az ingatlanon végzett építési munkálatok megkezdésétől számított 8 évig, valamint beleegyezését adja a támogatási kérelem benyújtásához, illetve a projektben vállalt fejlesztéshez. |
Célhoz kapcsolódás Mivel az ingatlanok nincsenek a támogatást igénylő tulajdonában, így a megvalósítás helyszíne szerinti ingatlan tulajdonosának – települési önkormányzat – hozzájáruló nyilatkozata szükséges a pályázat benyújtásához és a fejlesztés megvalósításához. A támogatást igénylő, továbbá az önkormányzat között használati megállapodás kerül megkötésre. |
Részletezés A megvalósítás helyszíne szerinti ingatlan tulajdonosának – települési önkormányzat – hozzájáruló nyilatkozata a projekt megvalósításához, a projektben vállalt fejlesztéshez, az ingatlanon építési munkálatok elvégzéséhez azok megkezdésétől számított 8 évig. |
Elvárt eredmény A hozzájáruló nyilatkozatok biztosítják a projektek céljainak megvalósítását az ingatlanok rendelkezésre bocsátása és használatának átengedése által. |
Tevékenység megnevezése: Lakosság tájékoztatása |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. február – 2017. március |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A pályázat benyújtását megelőzően szükséges azon települések lakóinak tájékoztatása, amely településeken a lakóépületek (lakóotthonok) fel fognak épülni. A lakosság előzetes tájékoztatása azért szükséges, hogy egyrészt felmérésre kerüljön a lakosság attitűdje a kitagolással kapcsolatban, másrészt azért, hogy a település megfelelő információval rendelkezzen a kitagolás célját, a településre költöző új lakókat, a településre építendő új ingatlannal és környezetével érintően. |
Célhoz kapcsolódás A tájékoztatás célja, hogy a települések lakói a kitagolással kapcsolatos széleskörű tudás birtokában felkészüljenek az azzal járó változásokra, alkalmazkodni tudjanak az új lakókhoz, igényeikhez, szemléletük toleránssá, befogadóvá váljon. |
Részletezés Már a támogatási kérelem benyújtását megelőzően lakossági fórum kerül megtartásra valamennyi kitagolással érintett településen, ahol a pályázó, illetve a kitagolt intézmény munkatársai széleskörű tájékoztatást nyújtanak a kitagolás koncepciójáról, céljairól, stratégiai jelenőségéről, a kiköltöztetésre kerülő ellátottakról, a megépülő és/vagy felújításra kerülő ingatlanokról. egy tevékenységgel (Társadalmi partnerek, érintettek bevonása, közmeghallhatás) |
Elvárt eredmény A lakossági fórum eredményeképpen a kitagolással érintett település lakói felkészülhetnek az új lakók fogadására, feltehetik kérdéseiket a kitagolás céljaival és a kiköltöző ellátottakkal kapcsolatban. |
Szakmai megvalósítás
Tevékenység megnevezése: Új támogatott lakhatási férőhelyek létrehozása új ingatlan építésével. |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017.szeptember-2018.október |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Jelenleg az 51 főt meghaladó intézményi elhelyezés nem megfelelő körülményeket biztosít a lakóknak, az önálló életvitel megvalósítását nem támogatja. |
Célhoz kapcsolódás A lakóépületek (lakóotthonok) megépítésének célja, hogy a lakók a jelenlegi elavult tárgyi feltételekkel rendelkező intézmények helyett korszerű, állapotuk szerinti igényeiket teljes mértékben kielégítő ingatlanokban, családias környezetben és körülmények között élhessenek, mely megfelelően szolgálja meglévő képességeik továbbfejlesztését. |
Részletezés Tervezünk 6 db 12 főt befogadó teljesen akadálymentesített új lakóház kulcsrakész szintig történő megépítését, annak körbekerítését Horvátzsidány, Zsira, Und, Tormásliget és Szakony településeken. Az építési kivitelezési tevékenység során szükséges tervezni Horvátzsidány és Szakony településen a telken lévő rossz állapotú épületek lebontásával is. |
Elvárt eredmény A támogatott lakhatást megvalósító 6 db 12 főt befogadó teljesen akadálymentesített új lakóház, személyre szabottabb ellátás, korszerű tárgyi feltételekkel felszerelt ingatlanok. A fizikai környezet mellett jelentős minőségi változást eredményez a társas kapcsolatok alakulásában, sőt a település nyújtotta szolgáltatásokhoz való hozzáférésben is. A külső környezet szintén pozitív hatást indukálhat a belső, mentális állapotokra, melyek további pozitív hatást eredményeznek a személyiség fejlődésében is. |
Tevékenység megnevezése: A lakók felkészítése a kiváltással járó változásokra a felhívás mellékletét képező Intézményi Férőhely Kiváltás Koordináló Országos Testület ajánlása mellett elkészült „Lakók felkészítése a kiváltással járó változásokra” című dokumentumok alapján. |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1 – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A lakók folyamatos felkészítése szükséges a kiváltással járó változásokra a projekt teljes időtartama alatt annak érdekében, hogy meglévő képességeikre építve a kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök hozzájárulásával minél önállóbb életmódot tudjanak folytatni új lakóhelyükön. |
Célhoz kapcsolódás A kiváltás célja a lakók életminőségének javítása, számukra minél személyre szabottabb ellátás biztosítása, ennek érdekében szükség van a közösségben való önálló életre felkészítésre. |
Részletezés A lakók felkészítéséhez a lakók szükségleteit, személyes céljait, egyéni igényeit fel kell mérni. Az eredmények alapján valamennyi lakóra egyéni rehabilitációs tervet kell készíteni, mely alapján a lakó felkészítő tréningeken, gyakorlatokon vesz részt. Ezen foglalkozások célja a konfliktus-kezelési képességek erősítése, az életviteli és életvezetési készségek fejlesztése, a helyi közösségekbe való beilleszkedés képességeinek elsajátítása. |
Elvárt eredmény A felkészítés eredményeképpen a lakók fel lesznek készülve az intézményi körülményekhez képest teljesen új életformára, a kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök segítségével önálló életet tudnak kezdeni új otthonukban. |
Tevékenység megnevezése: A szakmai megvalósításra vonatkozó együttműködési megállapodás alapján folyamatos együttműködés az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása c. konstrukció kedvezményezettjével a projekt megvalósítása alatt. |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés |
2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt megfelelő szintű szakmai lebonyolítása érdekében folyamatos együttműködés szükséges Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-veL a projekt szakmai támogatása érdekében. |
Célhoz kapcsolódás A projekt célja a kiváltás megfelelő szintű szakmaiság mellett történő végrehajtása, így a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-vel való együttműködés ezen célt szolgálja. |
Részletezés A pályázat kedvezményezettje – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság –, a kiváltásban részt vevő intézmény – a Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ -, továbbá a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. folyamatos szakmai együttműködésben vesz részt a projekt teljes időtartama alatt. |
Elvárt eredmény Az együttműködés eredményeképpen a projekt megfelelő szakmai támogatás mellett bonyolódik le. |
Tevékenység megnevezése: EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása c. konstrukció keretében nyújtott rehabilitációs szakmérnök tanácsadás igénybevétele |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. júliustól folyamatosan |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Rehabilitációs szakmérnök közreműködése szükséges az ingatlanok tervezése, illetve a műszaki átadás- átvétel során is annak érdekében, hogy az ingatlanok környezete, helyiségei megfeleljenek a komplex akadálymentesítés követelményeinek és az ellátottak állapotából adódó elvárásoknak. |
Célhoz kapcsolódás A kiváltás célja, hogy az ellátottak a jelenlegi lakóhelyükhöz, a kastélyszerű intézményekhez képest olyan ingatlanokba kerüljenek, melyek teljes mértékben megfelelnek állapotuknak az akadálymentesítés szempontjából. A rehabilitációs szakmérnök szakmai tevékenységével biztosítja az előbbiek szerinti célok megvalósulásához azzal, hogy hozzájárul komplex akadálymentesítéssel rendelkező ingatlanok megépítését. |
Részletezés A rehabilitációs szakmérnök a tervezés során akadálymentes terv fejezetet készít, melynek részei a faltervek, burkolattervek és bútorkonszignáció. A rehabilitációs szakmérnök a tervezővel együttműködésben az építés helyszínén figyelemmel kíséri a kivitelezés terveknek való megfelelőségét. |
Elvárt eredmény A rehabilitációs szakmérnök tevékenységének eredményeképpen olyan komplex módon akadálymentes épületek fognak felépítésre kerülni, melyek teljes mértékben megfelelnek az oda költöző ellátottak állapotának, igényeinek. |
Tevékenység megnevezése: Az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők részére kidolgozott és megtartott érzékenyítő tevékenység |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. szeptember – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A kitagolással érintett települések lakóinak érzékenyítése szükséges a pályázat során annak érdekében, hogy a lakók olyan környezetbe kerüljenek kiköltöztetésre, amely támogató, befogadó velük szemben. |
Célhoz kapcsolódás A kitagolás célja, hogy az eddig izoláltan élő ellátottak a többségi társadalomba integráltan éljenek. Az ellátottak interperszonális környezetében élő személyek felkészítése, érzékenyítése szintén hozzájárul ahhoz, hogy a lakók életminősége javuljon a társadalomba való befogadás által. |
Részletezés 3 db személyes jelenléttel járó érzékenyítő rendezvény szervezése a kitagolással érintett településeken: a lakosság tájékoztatása, a pályázat céljainak bemutatása, a településre költöző ellátottak |
megismertetése a település lakóival, csoportos találkozó szervezése és lebonyolítása a lakók tájékoztatása az önkormányzat honlapján, szórólapokon és a helyi sajtón keresztül az EFOP- 1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, a Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukció kedvezményezettjének, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-nek a támogatásával. |
Elvárt eredmény Az érzékenyítés eredményeképpen befogadó környezet jön létre az egyes településeken, a lakók alkalmazkodni tudnak a település életében bekövetkező új helyzethez és támogatni és segíteni fogják az új lakók beilleszkedést. |
Tevékenység megnevezése: Szociális alaptevékenység létrehozása |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2018. április - 2018. december |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A szociális alaptevékenység a régióban hiányosan működik, van olyan szolgáltatás, amire lenne igény, de nincs a megvalósításra jelentkező szolgáltató. |
Célhoz kapcsolódás A társadalmi integráció megvalósításának részeként új alapszolgáltatások létrehozását tervezzük, mely által a lakosság számára nyitjuk meg kapuinkat. |
Részletezés A helyzetelemzésben korábban már bemutattuk, hogy a régiónkban a szolgáltatási gyűrű alapszolgáltatásaiban vannak még hiányosságok, melyre lenne releváns igény. Ennek keretében szeretnénk kiépíteni fogyatékosok és demens idősek részére kialakított nappali ellátást, étkeztetési szolgáltatást, házi segítségnyújtást, valamint támogatott szolgáltatás. A szociális alapszolgáltatások kialakításához szükséges a kiváltandó intézményben a kiköltözés után a megvalósítandó tevékenységeknek megfelelő környezet kialakítása, nagyobb terek létrehozása, a korábbi elhasználódott felületek felújítása, kicserélése. |
Elvárt eredmény A létrehozott szociális alaptevékenységeknek mindenben megfelelő, akadálymentesített épület kialakítása. |
Tevékenység megnevezése: A kitagolt épület hasznosítása |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2018.október-2018. december |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A fogyatékos nagy létszámú, zsúfolt körülmények között történő elhelyezés megszüntetése a cél. |
Célhoz kapcsolódás Az integráció megvalósítása és az önálló életvitelt támogató kis létszámú lakóépületekben történő elhelyezés. |
Részletezés A kitagolt épület hasznosításaként az épületegyüttes egyik részében időskorú bentlakásos intézmény megvalósítását tervezzük, mivel a jelenlegi szolgáltatási körünkben ez az ellátási forma még nincs jelen. Tervezzük továbbá az épület másik felében a szolgáltató központ létrehozását, mely lakóinkat és a környező településen élőket is ki tudná szolgálni. |
Elvárt eredmény A kitagolásban részt vevő fogyatékosok és az újrahasznosítás során beköltöző időskorúak életkörülményei is javulni fognak. |
Tevékenység megnevezése: Eszközbeszerzés |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2018. április 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Szakmai szempontoknak megfelelő, a lakhatáshoz, az alapszolgáltatások nyújtásához, valamint a foglalkoztatás megvalósításához szükséges berendezési tárgyak, önálló, támogatott életvitelt segítő eszközök beszerzése szükséges. |
Célhoz kapcsolódás A lakóépületek (lakóotthonok) berendezési tárgyainak beszerzése hozzájárul ahhoz, hogy a kiköltöztetésre kerülő lakók számára minél egyediebb, az állapotuknak leginkább megfelelő életfeltételek kerüljenek biztosításra. Az alapszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges eszközök a szolgáltatás színvonalát emelik, míg a foglalkoztatás fejlesztésének eszközei az ellátottak képességeinek magas szintű továbbfejlesztését támogatják. |
Részletezés a 6 db lakóépületekbe az ellátottak állapotának leginkább megfelelő berendezési tárgyak beszerzése az alapszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges berendezési tárgyak és eszközök beszerzése a foglalkoztatás fejlesztéséhez szükséges berendezési tárgyak és eszközök beszerzése |
Elvárt eredmény A beszerzés eredményeképpen mind a lakóingatlanok, mind az alapszolgáltatás és a foglalkoztatás fejlesztés az ellátottak állapotának megfelelő, korszerű tárgyi eszközökkel fog rendelkezni. |
Tevékenység megnevezése: Gépjárművek beszerzése a feladatellátáshoz kapcsolódóan |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2018. február |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Az ellátottak lakóépületek, illetve a fejlesztő foglalkoztató közötti szállítása érdekében, továbbá mindennapi közlekedésük segítése érdekében gépjármű beszerzése szükséges |
Célhoz kapcsolódás Az ellátottak 9, valamint 12 fős ingatlanokba való költöztetésének megvalósításával egyidejűleg a lakók mobilitását is szükséges biztosítani azért, hogy részt vehessenek fejlesztő foglalkoztatásban, továbbá mindennapjaik során felmerülő közlekedési igényük megoldott legyen. |
Részletezés a kiváltandó 57 férőhely alapján 2 darab (minimum 6 személy szállítására alkalmas) gépjármű beszerzése a gépjármű alkalmas elektromos kerekes székes személy szállítására, valamint mobil rámpával vagy emelőszerkezettel, továbbá 4+3 pontos biztonsági rögzítéssel rendelkezik |
Elvárt eredmény A beszerzés eredményeképpen a lakók mobilitása biztosítva lesz. |
Tevékenység megnevezése: Projektmenedzsment és szakmai megvalósítás |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A projekt határidőben történő és a támogatási szerződésnek megfelelő megvalósításához projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglalkoztatása szükséges. |
Célhoz kapcsolódás A támogatási szerződésben és a szakmai tervben foglalt célok és feladatok megvalósításához projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglalkoztatásával biztosítható. |
Részletezés Projektmenedzsment: projektmenedzser és pénzügyi vezető alkalmazása heti 40 órában a projektmenedzser felsőfokú végzettség és minimum 1 éves uniós forrásból megvalósult projektben szerzett tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi vezető szakirányú felsőfokú végzettség és minimum 1 éves uniós forrásból megvalósult projektben szerzett tapasztalattal rendelkezik Szakmai vezető: |
a szakmai vezető alkalmazása heti minimum 40 órában a szakmai vezetőnek az 1/2000 (I.7.) SzCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 3. sz. mellékletében szereplő végzettségek egyikével rendelkezik, amely megfelel a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek |
Elvárt eredmény A projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglakoztatásával a projekt támogatási szerződésnek megfelelő, határidőben történő megvalósítása biztosított. |
Tevékenység megnevezése: Projektmenedzsmenthez igénybevett szakértői szolgáltatás |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Folyamatba épített projektmenedzsment szolgáltatás tevékenység ellátása |
Célhoz kapcsolódás A projektmenedzsment szolgáltatás szigorú módszertani alapokon nyugvó tevékenység, ami lehetővé teszi a feladatok sikeres elvégzését. Az alkalmazott módszerek alapján a megfelelő projektszervezet felállítása, a feladatok előkészítése, a munkák levezénylése, a folyamatos kontrol gyakorlása tartozik a felelősségei közé. A projekt végrehajtása során alkalmazott kontrolling és jelentési rendszer lehetőséget biztosít a megrendelő részére az esetleges korrekciókra. |
Részletezés • A projekt projektterv alapján történő menedzselése, belső menedzsmenttel való közreműködés. • Döntési pontok meghatározása, vezetői döntéshozatalok előkészítése. • A jelentési rendszer felállítása, jelentések készítése • A projekttervben meghatározott feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése |
Elvárt eredmény A hatékony, professzionális projektmenedzsment tevékenység segítségével lehetőség van arra, hogy a megrendelő stratégiai céljainak elérése érdekében létrehozott projekteket az elvárt időkereteken belül, a lehetséges erőforrások hatékony felhasználásával, kívánt minőségben fejezze be. |
Tevékenység megnevezése: Könyvvizsgálat |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. októbertől folyamatosan |
Szükségesség a problémafelvetés alapján Projektszintű könyvvizsgálat szükséges annak ellenőrzése érdekében, hogy a pályázat a támogatási szerződés mellékletét képező költségvetés szerint tételei szerint valósult-e meg, továbbá hogy a projekt keretében elszámolt költségek pénzügyileg megalapozottak-e. |
Célhoz kapcsolódás A projekt költségvetési tételeinek megalapozott elszámolása és pénzügyi átláthatósága a projekt céljainak költséghatékony megvalósítását szolgálják. |
Részletezés Projektszintű könyvvizsgálat minden naptári év végén, továbbá a projekt fizikai befejezését követően. |
Elvárt eredmény A projektszintű könyvvizsgálat bizonyítja a projekt költségvetési tételeinek megalapozott és átlátható elszámolását. |
Tevékenység megnevezése: Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság elemei a projekt ismertségének és elfogadottságának növelése, továbbá az európai uniós források átlátható felhasználása érdekében szükségesek. |
Célhoz kapcsolódás |
A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság célja, hogy a növelje a projekt ismertségét és elfogadtassa azt a közvélemény által. A projekt megvalósítási szakaszában a kommunikációs tevékenység célja a projekteredményekről történő folyamatos tájékoztatás, az egyes mérföldkövek megismertetése a széles közvéleménnyel és a projekt eredményeit felhasználók minél szélesebb rétegével. |
Részletezés a megvalósítás helyszínén tájékoztató tábla elkészítése és elhelyezése kommunikációs terv készítése sajtóközlemény kiadása, sajtó nyilvános események szervezésének költsége (pl.: sajtótájékoztató) egyéb nyilvánosság biztosításához kapcsolódó elemek |
Elvárt eredmény A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság elemei által a projektet és az annak keretében megvalósuló tevékenységeket a társadalom széles köre megismeri és elfogadja. |
Tevékenység megnevezése: Horizontális tevékenységek |
Időtartam, tervezett kezdés, befejezés 2017. július 1. – 2018. december 31. |
Szükségesség a problémafelvetés alapján A horizontális tevékenységek az esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében szükségesek a projekt teljes időtartama alatt. |
Célhoz kapcsolódás A horizontális tevékenységek az esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítését célozzák és hozzájárulnak a projekt diszkriminációmentes és környezetkárosítástól mentes megvalósításához. |
Részletezés a projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályok betartása a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizése a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kár és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőség megszüntetése legkésőbb a projekt megvalósítása során a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációban és viselkedésben esélytudatosság kifejezése létesítmények, térhasználat közlekedési kapcsolatok tervezésekor az egyetemes tervezés elveinek, a nők és férfiak, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeinek, figyelembe vétele és érvényesítése projektarányos akadálymentesítés. esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása. esélyegyenlőségi képzés tartása a szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőinek bevonása a projekt tervezésébe, végrehajtásába munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett, dokumentált kapcsolattartás. |
Elvárt eredmény A horizontális tevékenységek által az esélyegyenlőségi és a környezetvédelmi szempontok maradéktalanul érvényesülnek, melynek eredményeképpen csökken a diszkrimináció és környezeti károk enyhülnek. |
2.5. INDIKÁTOROK, MŰSZAKI-SZAKMAI TARTALOMHOZ ÉS A MÉRFÖLDKÖVEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MUTATÓK
Indikátorok:
A Xxxxxxxx által elvárt célérték | A projekt keretében vállalt célérték | |
Indikátor neve: A kitagolt gyermekvédelmi és szociális ellátási helyek férőhely kapacitása (a kiváltott férőhelyek száma, főben megadva) | minimum 51 fő | 72 fő |
Célérték elérésének céldátuma: | 2018.12.31. | 2018.12.31 |
Igazolás módja | szakmai beszámoló | szakmai beszámoló |
Az eredmény leírása A Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ Peresznyei telephelye jelenleg 72 fő befogadására alkalmas a működési engedélye szerint. A lakók integrációját 6 db új, egyenként 12 fő befogadására alkalmas lakóház építésével kívánjuk megvalósítani. A felépítendő házak mindegyikét teljesen akadálymentesre tervezzük megvalósítani, hogy a későbbiekben is mindenben megfeleljenek a lakók igényeinek és képességeinek. A céldátumokat úgy határozzuk meg, hogy legkésőbb 2018.12.31-ig minden lakó beköltözhessen új lakóhelyére. | ||
Műszaki-szakmai tartalom meghatározásához az alábbi elvárások figyelembe vétele szükséges:
Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése | Az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők részére kidolgozott és megtartott tevékenységek |
A Xxxxxxxx által elvárt célérték | minimum 3 darab |
A projekt keretében vállalt célérték | 3 |
Igazolás módja | szakmai beszámoló |
Az eredmény leírása A kiváltással érintett intézmények lakói nem zárt közösségben élik mindennapjaikat, mivel az intézmény Házirendjében szabályozottak alapján a lakók az intézmény területét elhagyhatják, mozgásuk a Házirend szabályainak betartása mellett szabadon működik. Ezáltal az ellátottak szabadidejükben az intézmény szerinti település életében, mindennapjaiban, a közösség életében részt vesznek, rendezvényeken, kulturális programokon stb. történő megjelenéssel. Azonban az intézményi kiváltás egy új helyzetet teremt azon települések számára ahol a támogatott lakhatás meg fog valósulni. A településen élő kisközösségek részéről elfogadható, illetve megérthető a kezdeti ellenállás, félelem, előítélet a fogyatékkal élő személyekkel szemben. Ezért nagyon fontos jelentősége van olyan kommunikációs stratégia kidolgozásának, ami a pozitív információ, valós helyzet bemutatását szolgálja. A projekt megvalósításán keresztül a lakosság és a közvetlen környezet tájékoztatása több ütemben fog megtörténni. A fenntartó által a községi önkormányzat testületi ülésen bemutatásra került – a már korábban megvalósult projekt szemléltetésén keresztül – az új szervezeti struktúra, a támogatott lakhatás a közösség mindennapi életében. Az intézmény vezetője az elkövetkezendő hetekben tervezett program keretében kívánja felvenni a kapcsolatot az érintett település vezetőségével, hogy nyilvános testületi ülés keretében nyújtson támogatást a projekt céljáról a lakosság felé. Itt lehetőség nyílik a pozitív kommunikáció révén a félelmek, az előítéletek elsimítására. Sikeres pályázat esetén az érintett települések részére közmeghallgatás, vagy lakossági fórum keretében kerülhet sor a pályázat megvalósulási szakaszainak ismertetésére. A lakosság érzékenyítése a projekt befejezéséig folyamatos feladatot jelent, a fentieken túl fontos a személyes kapcsolat kialakítása az építkezéssel érintett ingatlan közvetlen környezetében élő személyekkel is. A stratégia része a média felhasználása. Ennek keretében egy megyei napilap cikk formájában már beszámolt a támogatott lakhatás tartalmi elemeiről, a hozzá kapcsolódó változásokról. Fontosnak tartjuk a kisebb, helyi média bevonását a kiváltási programba, hogy a lakosság minél szélesebb rétege tájékozódhasson a támogatott lakhatás céljairól. Pozitív elbírálású pályázat esetén a pályázati dokumentáció feltöltésre kerül az intézmény honlapjára, ahol az érintettek, a gondnokok, és a hozzátartozók interaktív módon részesei lehetnek a folyamatnak. Az érzékenyítést szolgáló kommunikációs stratégia végrehajtása fontos feladat, ami a lakók közösségbe történő integrálást segíti elő. Egy támogató, befogadó helyi közösség a lakók kezdeti beilleszkedését nagymértékben megkönnyíti, segítve a projektben meghatározott cél sikeres elérését. | |
Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény | A kiváltással járó változásokra felkészített |
megnevezése | lakó(k) |
A Xxxxxxxx által elvárt célérték | minimum 51 fő |
A projekt keretében vállalt célérték | 72 |
Igazolás módja | Xxxxxxx beszámoló a felkészítésről |
Az eredmény leírása Az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 19. cikkelye elismeri a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogát a közösségben való élethez és a másokkal egyenlő szabad döntéshez való jogot. Az intézményben az egyéni állapot és támogatási szükségletfelmérés megtörtént. A felmérés eredményéből kiindulva lehet meghatározni az egyéni szükségleteket. A támogatott lakhatás az egyén szükségleteihez igazodó támogatás, melynek keretében a lakónak képesnek kell lennie döntések meghozatalára, napi életvitelének kialakítására, saját otthonában – támogató és segítő hálózat révén – egy önálló életvitel fenntartására. A fogyatékossággal élő személyek védő hálóját alkotja a barátok, rokonok, gondnokok, háziorvos, képzési szolgáltatást végző intézmények, községi szinten működő alapszolgáltatást végző szakemberek, önkéntesek, és a civil szervezetek, akik segítő munkájuk és részvételük alapján első jelzőrendszerként szolgálnak esetleges probléma kialakulása esetén. Elmondható, hogy az intézmény nagyon jó kapcsolatot ápol különböző személyekkel, szervezetekkel, a fogyatékossággal élők kiszolgáltatottságát csökkentő, jó kapcsolatú támogató rendszer hatékony kialakítása az elmúlt évek alatt már megtörtént. A szükségletfelmérést követően a lakók önálló életre történő felkészítése megkezdődött, a felkészítés az integráció megkezdéséig tart. Figyelembe kell venni, hogy a lakónak képesnek kell lennie saját otthonának takarítására, saját pénzzel történő gazdálkodásra, főzésre, mosásra, emberi kapcsolatok kialakítására, a napi életvitelének tervezésére, állapotától függően a munkavállalásban történő részvételre, helyi közlekedés helyes használatára, párkapcsolati és lakótársi kapcsolatok megfelelő kezelésére, stb. Általánosságban azonban elmondható, hogy amennyiben a lakó sajátjának érzi lakókörnyezetét, otthonosnak és családiasnak lakóotthonát, úgy fokozódik benne az igény egy jobb élet kialakítására. A fentebb felsoroltak támogató hálózat, megfelelően felkészített szakemberek valamint egyéb személyek, szervezetek segítő közreműködése alapján biztonságosan kialakítható. Jelen állapotban a lakók „életre” történő felkészítése az intézményen belül rendszeresen történő csoportos beszélgetések formájában, gyakorlati foglalkozások megtartásával és képzésekkel történik. A későbbiek során lakógyűlés keretében további aktuális információ osztható meg. A lakók felkészítésének folyamatába civil szervezetek bevonása is elképzelhető, akik gyakorlati útmutatással szolgálhatnak a lakók minél hatékonyabb és problémától mentes integrációjának sikeres megvalósulása érdekében. A felkészítés folyamatában figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a lakók akár több évtizedet, éveket töltöttek az intézmény falain belül, így a rokoni és a hozzátartozói kapcsolatok erősítését kell támogatni, a hozzátartozók is bevonhatók a felkészítés folyamatába. A felkészítés lépései röviden összhangban az intézmény férőhely kiváltási stratégiával: - szükségletek felmérése (egyéni igények és célok meghatározása) - felkészítő foglalkozások valamint a készségek fejlesztését biztosító képzések és tréningek - helyi közösséggel kapcsolattartás (alapellátás, munkaerőpiac feltérképezése, a helyi közösség által nyújtott lehetőségek felmérése) A felkészítést az intézmény férőhely kiváltási stratégia alapelvei határozzák meg, az alapelvek alapján minden fogyatékossággal élő személynek joga van a közösségben való élethez, az integrációhoz, a szabad döntések meghozatalához, lakóhelyük megválasztásához, nem kötelezhetőek, hogy bizonyos megszabott körülmények között éljenek, biztosítani kell számukra a közösségi szolgáltatásokhoz való esélyegyenlőség alapú hozzáférést. A lakók részére tartott képzések már a kognitív képességekre hatnak, így tartalmi elemét képezi az önismeret, önérvényesítés, az önállóság fejlesztése, életvezetési ismeretek, háztartási ismeretek, megfelelő kommunikáció, a kapcsolatrendszerek kialakítása és ápolása, konfliktusok megelőzése és kezelése, a konfliktuskezelési technikák elsajátítása. Az elméleti képzés hangsúlyt fektet az önismeret elsajátítására, a gyakorlati képzés pedig az önállóság fejlesztésére irányul. Gyakorlati képzés keretein belül a lakónak meg kell tanulnia a napirendjét kialakítani, a háztartást rendben tartani, a személyi higiéniájáról gondoskodni, a testi szükségleteit kielégíteni (étkezés, bevásárlás, főzés stb.), ügyeiben önállóan vagy segítséggel eljárni, és szabadidejének hasznos | |
eltöltéséről gondoskodni, váratlan helyzeteket megoldani. Ezzel szükséges az ismétlés-megerősítés- visszacsatolás hármasának a támogatása, így a már elsajátított ismeretek, gyakorlati anyagok beágyazódnak, ezáltal a beágyazott ismeretek, készségek megmaradnak, folyamatos ellenőrzés keretén belül ezen ismeretek szinten tartása a kitagolás során megőrizhető. Felkészítjük lakóinkat a mindennapi élet viszontagságaira, megfelelő szakemberek segítsége mellett. Ismerjék meg, sajátítsák el azokat a folyamatokat, amelyek majd várnak rájuk. A lehető legkevesebb váratlan esemény legyen, ha mégis előfordulna, tudják hogyan kell ezt megoldani, honnan várhatnak segítséget. Fel kell készülniük a napi feladatokra, mint a bevásárlás, főzés, közlekedés, felöltözés, rendrakás, takarítás és egészséges életmódra való hajlandóság. A kiváltási program sikerének egyik kulcsának tartjuk, a komplex szükségletfelmérések eredménye következtében a lakó megfelelő felkészítését az új környezetre, az önállóbb életvitelre. Lakóink felkészítését minél előbb meg kívánjuk kezdeni. Az érintettek bevonásával felkészítő csoportokat alakítunk ki, már a projekt kezdetekor, így a megvalósítás 1-2 éve alatt mind érzelmi, mind készség szinten megtörténhet a folyamatos ellátás. Az intézményi keretek elhagyása és a felkészülés és egyben lehetőséget kínál számukra az új életvitelre. A lakóink felkészítési programja a következő témaköröket öleli fel: - Érzelmi felkészülés, motivációk erősítése - Önállósághoz szügséges készségek és képességek erősítése - barátkozás a szűkebb és tágabb lakókörnyezettel Fontos, hogy lakóink megismerjék a célokat, ezáltal elvárásokat fogalmazzanak meg, vagyis legyen motivációjuk a különálló életre, tehát a folyamatba ők is bevonódhassanak.Ismerjék meg sajátítsák el azokat a folyamatokat, amelyek majd várnak rájuk. Tevékenységek a támogatott lakhatás felkészítésére: - Bizalomerősítő játékok - Önismereti feladatok kiscsoportban. Célja az egyéni motiváció feltárása, erősítése. Előadások megszervezése civil segítők meghívásával. Célja a változások bevezetése. - Kiscsoportos szituációs játékok, páros gyakorlatok. - Az „önálló lakhatás“ éles körülményeire hasonlító gyakorlatok. Biztosítjuk számukra a felkészülést. - Szituációs játék – váratlan esemény- tudja megoldani a helyzetet, vagy legalább azt, hogy kitől kérhet segítséget. - Belső tréning az otthon lakói számára olyan vendégekkel, akik jelenleg már támogatással önálló életet élnek. Célja: kiscsoportos formában jó példát állítani a lakók elé, az önálló életvitelük, lehetőségeik kapcsán. - Terepbejárás szervezése a lakók számára. Cél: első benyomások megszerzése. |
Mérföldkövek
Mérföldkő sorszáma: | 1. |
Mérföldkő megnevezése: | 1. mérföldkő |
Elérésének tervezett dátuma: | Legkésőbb a Támogatási szerződés aláírását követő 3. hónapban |
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A fejlesztés rendelkezik a kivitelezéshez szükséges engedélyekkel, valamint a kapcsolódó (köz)beszerzések kiírásra kerülnek a Támogatási szerződés aláírását követő legkésőbb 3. hónapban és a megítélt támogatás legalább 5%-ról kifizetési igénylés kerül benyújtásra. |
Mérföldkő sorszáma: | 2. |
Mérföldkő megnevezése: | 2. mérföldkő |
Elérésének tervezett dátuma: | A Támogatási szerződés aláírását követő legkésőbb 8. hónapban |
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A kivitelezési szerződések (darab) 75%-a megkötésre kerül és a megítélt támogatás legalább 10%-ról kifizetési igénylés kerül benyújtásra. |
Mérföldkő sorszáma: | 3. |
Mérföldkő megnevezése: | 3. mérföldkő |
Elérésének tervezett dátuma: | A Támogatási szerződés aláírását követő legkésőbb 12. hónapban |
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A tervezett kivitelezések 30%-ra vonatkozóan a műszaki átadás-átvétel megtörténik és a megítélt támogatás legalább 30%-ról kifizetési igénylés kerül benyújtásra a Támogatási szerződés aláírását követő legkésőbb 12. hónapban |
Mérföldkő sorszáma: | 4. |
Mérföldkő megnevezése: | 4. mérföldkő |
Elérésének tervezett dátuma: | A Támogatási szerződés aláírását követő legkésőbb 15. hónapban |
Megvalósítani tervezett | A tervezett kivitelezések 60%-ra vonatkozóan a műszaki átadás-átvétel megtörténik és a megítélt támogatás legalább 65%-ról kifizetési igénylés |
eredmény leírása | kerül benyújtásra a Támogatási szerződés aláírását követő legkésőbb 15. hónapban |
Mérföldkő sorszáma: | 5. |
Mérföldkő megnevezése: | 5. mérföldkő |
Elérésének tervezett dátuma: | A Támogatási szerződés aláírását követő legkésőbb 18. hónapban |
Megvalósítani tervezett eredmény leírása | A projekt fizikai befejezésére a támogatási szerződésben vállaltak maradéktalanul teljesülnek és a megítélt támogatás legalább 90%-ról kifizetési igénylés kerül benyújtásra a Támogatási szerződés aláírását követő legkésőbb 18. hónapban |
3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE
3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA
A projekt során 6 db 12 férőhelyes egyszintes, teljesen akadálymentesített lakóépület (lakóotthon) kerül megtervezésre és felépítésre, melynek során költség-optimális épületenergetikai megoldások kerülnek alkalmazásra.
A költség-optimális épületenergetikai elvárásoknak megfelelve, az ingatlanok hőszigetelése a 2018-as normatíváknak (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), a magasabb szintű energetikai követelményeknek megfelelően készülnek el.
Kapcsolódás a Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztéspolitikai céljaihoz:
• Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása,
• az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,
• a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében,
• leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására,
• helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére.
TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, feltétele annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér, másrészről csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az intézkedések eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.
3.1.1. A megvalósulás helyszíne
A megvalósulási helyszínek gazdasági, társadalmi adatai, szolgáltatási jellemzőik az 1.1.3. fejezet Az intézmény jelenlegi társadalmi-gazdasági környezete című részében bemutatásra kerültek
A kiváltandó telephely
A Győr-Moson-Sopron Megyei Alpokalja Szociális Központ Peresznyei telephelye 016-os helyrajzi számon nyilvántartott külterületi részen, a község szélétől távolabb helyezkedik el egy 18.924 négyzetméter nagyságú telken. A községtől való távolság következtében nem kedvező a megközelíthetősége és egyáltalán nem alkalmas a társadalmi integráció megvalósítására sem.
Ebből kiindulva a megvalósítási helyszínek kiválasztásánál többek között szempont volt az is, hogy a fejlesztéssel érintett ingatlan mennyire van a település szívében.
Támogatott lakhatás az Alpokalján
1. Horvátzsidány 1.
11. ábra: Horvátzsidány ingatlan elhelyezkedése
Forrás: saját szerkesztés
Jelenlegi állapot: A területen jelenleg a település régi, használaton kívüli orvosi rendelője és hozzá tartozó tároló épület van, mely alatt részben pince található. Az épület 8 m-es előkerttel, oldalhatáron állóan helyezkedik el. Az épület kialakítása, alaprajzi elrendezése és műszaki állapota miatt az épület felújítása aránytalanul nagy költséget jelentene, így az épületet elbontjuk és egy új épület építését tervezzük.
Övezet: Horvátzsidány hatályos szabályozási terve alapján Vt –településközpont vegyes.
Közvetlen környezet: Az ingatlan a Csepregi utcában a település központi részén helyezkedik el, a környező épületek lakó és szolgáltató jellegűek.
Tágabb környezet: A környék legfőképp falusias lakóövezetű az ehhez illő kialakítással.
Elhelyezett lakhatási forma: 12 főt befogadó ház
Telekméret: 1193 nm-es telek
Támogatott lakhatás az Alpokalján
2. Horvátzsidány 2.
12. ábra: Horvátzsidány ingatlan elhelyezkedése
Forrás: saját szerkesztés
Jelenlegi állapot: Az érintett telek jelenleg beépítetlen, kivett sáv művelési ágú. A telket jelenleg szántóként használják.
Övezet: Horvátzsidány hatályos szabályozási terve alapján Lf- falusias lakó.
Közvetlen környezet: Az ingatlan a Jókai tér folytatásában a település É-K-i szélén helyezkedik el, a környező épületek lakó jellegűek.
Tágabb környezet: A környék legfőképp falusias lakóövezetű az ehhez illő kialakítással.
Elhelyezett lakhatási forma: 12 főt befogadó ház
Telekméret: 4362 nm
Támogatott lakhatás az Alpokalján
3. Zsira
13. ábra: Zsira ingatlan elhelyezkedése
Forrás: saját szerkesztés
Jelenlegi állapot: Az érintett telek jelenleg beépítetlen, beépítetlen terület művelési ágú. A telket jelenleg szántóként használják.
Övezet: Zsira hatályos szabályozási terve alapján Lf- falusias lakó
Közvetlen környezet: Az ingatlan a Csepregi utcában a település D-K-i részén helyezkedik el, a környező épületek lakó és szolgáltató jellegűek.
Tágabb környezet: A környék legfőképp falusias lakóövezetű az ehhez illő kialakítással. Elhelyezett lakhatási forma: 12 főt befogadó ház
Telekméret: 1867 nm
4. Und
14. ábra: Und ingatlan elhelyezkedése
Forrás: saját szerkesztés
Támogatott lakhatás az Alpokalján
Jelenlegi állapot: Az érintett telek jelenleg beépítetlen, beépítetlen terület művelési ágú. A telket jelenleg szántóként használják.
Övezet: Und hatályos szabályozási terve alapján Lf- falusias lakó.
Közvetlen környezet: Az ingatlan a Fő utcában a település központi részén helyezkedik el, a környező épületek lakó jellegűek.
Tágabb környezet: A környék legfőképp falusias lakóövezetű az ehhez illő kialakítással.
Elhelyezett lakhatási forma: 12 főt befogadó ház
Telekméret: 1698 nm
5. Szakony
15. ábra: Szakony ingatlan elhelyezkedése
Forrás: saját szerkesztés
Jelenlegi állapot: A területen jelenleg a település régi, használaton kívüli kultúrháza, könyvtára és óvodája van. Az épület előkert nélkül, oldalhatáron állóan helyezkedik el. Gyenge műszaki állapota miatt az épületek átalakítását nem lehet gazdaságosan megvalósítani, így az épületet elbontjuk és egy új épület építését tervezzük.
Övezet: Szakony hatályos szabályozási terve alapján Vt –településközpont vegyes.
Közvetlen környezet: Az ingatlan a Fő utcában a település központi részén helyezkedik el, a környező épületek lakó és szolgáltató jellegűek.
Tágabb környezet: A környék legfőképp falusias lakóövezetű az ehhez illő kialakítással.
Elhelyezett lakhatási forma: 12 főt befogadó ház
Telekméret: 3500 nm
Támogatott lakhatás az Alpokalján
6. Tormásliget
16. ábra: Tormásliget ingatlan elhelyezkedése
Forrás: saját szerkesztés
Jelenlegi állapot: Az érintett telek jelenleg beépítetlen, beépítetlen terület művelési ágú. A telket jelenleg szántóként használják.
Övezet: Tormásliget hatályos szabályozási terve alapján Lf- falusias lakó.
Közvetlen környezet: Az ingatlan a Xxxxx Xxxx utcában a település É-K-i részén helyezkedik el, a környező épületek lakó és szolgáltató jellegűek.
Tágabb környezet: A környék legfőképp falusias lakóövezetű az ehhez illő kialakítással, a közelben vannak ipari-szolgáltató épületek is.
Elhelyezett lakhatási forma: 12 főt befogadó ház
Telekméret: 1000 nm
3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása
A tervdokumentációk elkészítésére tervezői ajánlattételi felhívás került kiküldésre legalább öt tervezőiroda megkeresésével, melyre az érvényes, határidőre beérkezett tervezői árajánlatok közül a legkedvezőbb került kiválasztásra és szerződéskötésre.
A tervezés során komplett (építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági) kiviteli tervdokumentáció készül, mely elengedhetetlen feltétele a minőségi kivitelezői munka elvégzésének. Az épület komplex akadálymentesítésének tervezését rehabilitációs szakmérnök végzi, aki a kivitelezési munkákat is figyelemmel kíséri és tudásával segíti a szakszerű megvalósítást.
A tervezési munka során a közműszolgáltatókkal való egyeztetés szükséges a megvalósítandó épület működtetése szempontjából is elengedhetetlen közműhálózatokra való rácsatlakozás lehetőségéről. Ennek megtervezése külön feladatot jelent majd a tervezőknek, közműtervezőknek.
A tervezett épület nagysága (nettó területe kb. 190 m2, bruttó területe kb. 240 m2) indokolttá teszi talajmechanikai szakvélemény beszerzését, mely megmutatja az érintett ingatlan talajszerkezetét, összetételét, a teherhordó talajrétegre vonatkozó információkat, melyek az alapozási mód helyes megválasztását teszi lehetővé.