követelésvásárlási tevékenység üzletágban

1. A jelen Üzletszabályzat (továbbiakban „Üzletszabályzat”) a VS-FAKTOR PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000; statisztikai számjele: 23856912-6492-114-01.; elektronikus honlap címe: xxxxx://xxxxxxxx.xx/; továbbiakban: „Társaság”) pénzügyi tevékenységének, illetve érintett Ügyfelekkel szembeni jogérvényesítés általános feltételeit, Ügyfelek jogait és kötelezettségeit tartalmazza. Az Üzletszabályzat célja, hogy a Társaság pénzügyi tevékenysége körében érvényesítésre kerülő követelések kötelezett, adós személyek (előbbiekben és a továbbiakban: „Ügyfél” vagy „Ügyfelek”) számára – a Társaság átfogó tájékoztatási kötelezettségének is eleget téve – meghatározza a Társaság követelésérvényesítése keretében irányadó fogalmakat, magatartásformákat, eljárásrendeket, az Ügyfeleket illető jogok gyakorlásának módját, -korlátait, valamint a Felek közötti jogviszonyokban érvényes további feltéteket.

2. A Társaság adatai:

A Társaság cégneve: VS-FAKTOR Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A Társaság rövidített elnevezése: VS-FAKTOR Zrt.

A Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx Xxxxx xxxx 0.

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

A Társaság adószáma: 23856912-2-41

Felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank (címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.; a továbbiakban: „MNB” vagy „Felügyelet”)

Felügyeleti törzsszám: 23856912

Tevékenységi engedély száma EN-I-59/2012.

Felelősségbiztosítási kötvény száma (biztosító megjelölése): 95613841933720600 (Generali Biztosító Zrt.) Fogyasztóvédelmi kapcsolattartó [Hpt. 288.§ (5) bekezdés]: Borgul'ová Xxxxxx

Vezető állású személy [Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pont]: Borgul'ová Xxxxxx

3. A Társaság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet EN-I-59/2012. számú határozata (Kelt: 2011. október 18 napján) alapján a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: „Hpt.”) hatálya alá tartozó pénzügyi vállalkozás, amely az alábbi tevékenységre kapott engedélyt:

• Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott követelésvásárlási tevékenység.

• régi Hpt. 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtása az alábbi üzletági korlátozással: követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi.

4. A Társaság lényegesként kívánja rögzíteni, hogy általa a hivatkozott engedély alapján végezhető, előbbi pontban az MNB közhiteles nyilvántartásában rögzített adatokra tekintettel megjelölt pénzügyi tevékenységek valójában kizárólag követelésvásárlási tevékenység folytatására jogosítják fel a Társaságot. Ennek oka, hogy a Társaság által végezhető pénzügyi tevékenység hivatkozott engedély kiadáskori minősítése: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (fentiekben és a továbbiakban: régi Hpt.) 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzkölcsön nyújtása – faktoring üzletági korlátozással – tevékenység az új Hpt. 3. § (1) bekezdés (l) pontjában szabályozott követelésvásárlási tevékenységnek felel meg.

5. Jelen Üzletszabályzat és a Társaság pénzügyi tevékenysége keretében alkalmazott kifejezéseket, fogalmakat az itt megjelölt tartalommal kell értelmezni:

Ügyfél: Az a kötelezett, adós személy, akivel szemben fennálló követelést a Társaság valamely partnerétől, engedményezőjétől a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. Törvény (a továbbiakban. Ptk.) XXVIII. Fejezetében szereplő, illetve, amennyiben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. évi törvény (a továbbiakban: Régi Ptk.) rendelkezéseit tartaná alkalmazandónak, akkor a Régi Ptk. XXVII. Fejezetében meghatározott engedményezés, vagy a Hpt. 17/A

§ alapján portfolió-átruházás útján megszerezte, illetve mindazon személyek, akik a fentiek szerint megszerzett követelés teljesítésére biztosítékot nyújtottak. Ügyfél az előbbi személy(ek) jogutódja(i) is.

Asszertív kommunikáció: olyan kommunikáció, melynek során a fél határozottan, nyíltan, világos megfogalmazással képes magát kifejezni és az általa képviselt érdeket kifejezésre, célját pedig érvényre juttatni, a kommunikáció során a másik felet partnernek, egyenrangú félnek tekinti, törekszik arra, hogy érdekeit messzemenően figyelembe vegye.

Áthidaló megoldás: a Társaság által kidolgozott és meghatározott feltételek szerint az adósok számára biztosítható fizetéskönnyítési lehetőségek, melyet a Társaság az adós vagyoni helyzetének, fizetőképességének figyelembevétele mellett a tartozásrendezés optimális módjának megtalálása érdekében alkalmazhat.

Együttműködő Ügyfél: az az adós, aki a tartozása rendezéséhez leginkább megfelelő megoldás kialakításában együttműködik a Társasággal, az ehhez indokoltan szükséges adatokat és nyilatkozatokat a Társaság által megjelölt határidőre megadja, az általa vállalt fizetési határidőn belül az esedékes összeget megfizeti a Társaságnak.

Engedményező: alatt értendő mindazon természetes vagy jogi személy, aki/amely bármely az Ügyféllel szembeni pénzkövetelését a Társaságra engedményezi.

Engedményes: a Társaság értendő.

Engedményezési Szerződés: Az Engedményező az Ügyféllel szembeni követelését a Társaságra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az Engedményező és a Társaság szerződése, amellyel a Társaság az Engedményező helyébe lép.

Engedményezett Szerződés: Az Ügyfélnek az engedményezéssel érintett szerződése, amely a vele szemben támasztott követelés alapja.

Észszerűen tájékozott Ügyfél: olyan adós, aki az adott helyzetben elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, ideértve az általa az alapjogviszonyra vonatkozóan megkötött, nem szerződésszerűen teljesített, a követeléskezelési tevékenységgel érintett szerződés(ek) ismeretét.

Felek: a Társaság és az Ügyfél értendő.

Fizetési késedelem: az alapjogviszonyra vonatkozóan megkötött szerződésből származó teljesítési határidő, illetve az Ügyfél és a Társaság között létrejött, a követelés rendezésére vonatkozó megállapodás szerinti fizetési határidő eredménytelen eltelte.

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A Társaság pénzügyi tevékenységével érintett természetes személy Ügyfelek fogyasztónak minősülnek.

Gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.

Igazolható módon történő levéltovábbítás: a postai továbbítás bizonyítható és visszakereshető dokumentációja (amennyiben igazolható, hogy a Társaság a küldeményt kinek a részére küldte meg és megállapítható a küldemény elküldésének ténye és időpontja).

Kapcsolatlétesítés: az Ügyféllel történő olyan személyes, írásbeli és/vagy telefonos kapcsolatfelvétel, amely során a Társaság ügyintézője azonosítani tudja magát.

Követeléskezelés, követeléskezelési tevékenység: a Társaság által engedményezés útján megszerzett, vagy megbízás alapján számára átadott pénzügyi vagy más szolgáltatásból származó lejárt követelések érvényesítése érdekében végzett tevékenység.

Pénzügyi szolgáltatásból eredő követelés: olyan követelés, mely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: „Hpt.”) szerint pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből ered.

MNB: Magyar Nemzeti Bank

Ügyintéző: a Társaság alkalmazásában álló munkavállalók, a Társaság nevében megbízás vagy más jogviszony alapján az Ügyfelekkel szemben fennálló követeléseket kezelő természetes vagy jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más Társaságok.

Xxxx.xx.: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

GDPR: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)

6. A Társaság pénzügyi tevékenységét meghatározó lényegesebb jogszabályok a következők:

a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) – a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, GDPR);

b) 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (Air.);

c) 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art.);

d) 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Pmt.);

e) 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.);

f) a 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.);

g) 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról (Mnbtv.);

h) 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.)

i) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.);

j) 2011. évi CXXII. törvény a központi hitelinformációs rendszerről (Khr tv.).

k) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.);

l) 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról (Fmhtv.);

m) 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Fttv.),

n) 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.);

o) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Cstv.);

7. A Társaság pénzügyi tevékenységének végzése során mindenkor betartja a hatályos jogszabályi és egyéb előírásokat, így többek között az alábbi, a Magyar Nemzeti Bank által kiadott ajánlásokat is:

a) 46/2018. (XII.17.) számú MNB rendelet az egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról;

b) 13/2015. (X.16.) számú MNB ajánlás a pénzügyi szervezetek panaszkezelési eljárásáról;

c) 4/2017. (III.13.) számú MNB ajánlás a fogyatékos ügyfelekkel kapcsolatos bánásmódról;

d) 2/2019. (II.13.) számú MNB ajánlása fogyasztóval szembeni követeléskezelési tevékenységről;

e) 9/2020. (VII.14.) számú MNB ajánlás a pénzügyi szervezetek számára a fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról.

Az Üzletszabályzat hatálya Tárgyi hatály:

8. Az engedményezés, illetve követelésvásárlás útján a Társaságra átszálló, vagy a Társaság által

követelésvásárlás vagy állomány-átruházás útján megszerzett – jellemzően hitel- vagy kölcsönszerződés, illetve más pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos kockázatvállaláson alapuló – követelések érvényesítése esetében a jelen Üzletszabályzat rendelkezései alkalmazandóak.

9. Az Üzletszabályzat fentiekben rögzített céljára tekintettel, rendelkezései a Társaság és az Ügyfél közötti valamennyi olyan jogi kapcsolatra vonatkoznak, amely a Társaság pénzügyi tevékenységével összefügg.

Személyi hatály:

10. A Társaság megvásárolt követelései érvényesítése (behajtása) során kapcsolatba kerül a követelések kötelezettjeivel. A jelen Üzletszabályzat alkalmazásában kötelezett mindazon személy, aki vagy amely, az engedményezés útján megszerzett követelés megfizetéséért helytállni tartozik (a továbbiakban: „Ügyfél”).

11. A jelen Üzletszabályzat rendelkezései a Társaságra, mint pénzügyi vállalkozásra és a pénzügyi tevékenységét segítő közreműködőkre, az Ügyfelekre és képviselőikre, valamint az Üzletszabályzat által meghatározott körben az egyes követelésekkel érintett adósnak nem minősülő személyekre, biztosítéknyújtókra terjed ki.

12. Az Üzletszabályzat rendelkezései olyan szerződéses feltételnek minősülnek, amelyek a Társaságra és az Ügyfelekre egyaránt, valamint az Üzletszabályzat által meghatározott körben az egyes követelésekkel érintett, de adósnak nem minősülő személyekre, biztosítéknyújtókra is kötelezőek.

13. Jelen Üzletszabályzat a mindenkor érvényes jogszabályok, az MNB releváns iránymutatásai, az üzletágban a hasonló jellegű jogviszonyok alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokások megtartásával került rögzítésre; a Társaság eljárása is ehhez igazodik. Utóbbiakra tekintettel az Üzletszabályzat a Ptk. 6:63. § (5) bekezdésével összhangban, a Ptk. 6:197. §-ában foglaltak szerinti értesítési

időponttól az Ügyfelekre külön hozzájárulásuk nélkül is – vagy akár tiltakozásuk ellenében is – kiterjedő alanyi hatállyal érvényes a Ptk. 6:79. §-ban foglaltak megtartása mellett.

14. Az Üzletszabályzat kifejezett elfogadásának minősül a megszerzett követelések esetén a Hpt. 17/A. § (5) bekezdésével analóg tudomásul vétel – miszerint az Ügyfél elfogadásának kell tekinteni, ha az átruházással összefüggésben módosuló szerződési feltételeket, így az Üzletszabályzatot is, a megszerzett követelések kötelezettjei, azaz az Ügyfelek nem vitatják, kifogást nem emelnek – és/vagy az Ügyfél az Üzletszabályzatot külön nyilatkozattétellel kötelezőként fogadja el magára nézve.

15. A banktitokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra a személyre is, aki kapcsolatba lép a Társasággal, de a Társaság követeléseinek nem alanya, illetve szerződés megkötésére vele nem került sor.

Kollíziós kikötések:

16. A Társaság és Ügyfél közötti jogviszony tartalmát és a kapcsolatok egyes részletszabályait az egyes követelések alapját képező Engedményezett Szerződések állapítják meg. Az Üzletszabályzat irányadó mindazokban a kérdésekben, amelyről az adott esetre vonatkozóan jogszabály vagy az Engedményezett Szerződés kifejezetten nem rendelkezik.

17. A jelen Üzletszabályzat rendelkezései a Felek közötti jogviszony szerves részét képezik és a Felek közötti kapcsolat valamennyi vonatkozásában irányadók, ha jogszabály és/vagy külön megállapodás másként nem rendelkezik. Amennyiben az Engedményezett Szerződés és az Üzletszabályzat rendelkezései között eltérés lenne, akkor elsőként az Engedményezett Szerződés, majd az Engedményezési Szerződés létrejöttekor hatályban lévő Üzletszabályzat rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Amennyiben a Felek közötti jogviszony, követelés valamely kérdése tekintetében sem az Engedményezett Szerződés, sem a Társaság Üzletszabályzata nem tartalmazna rendelkezést, a magyar jog, így különösen a Ptké. rendelkezései alapján irányadó polgári jogi szabályok – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. évi törvény, illetve a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban együttesen: „Ptk.“) – és a Hpt. rendelkezései irányadók.

18. Az Üzletszabályzat rendelkezései az Ügyfeleket terhelő valamennyi követelés teljesítéséig, megnyugtató rendezéséig irányadóak a Felekre.

19. A jelen Üzletszabályzatot a Társaság a mindenkori jogszabályi keretek között jogosult egyoldalúan módosítani, illetve kiegészíteni. A módosításoknál a Társaság a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. Törvény előírásaira figyelemmel jár el.

Az Üzletszabályzat nyilvánossága, hozzáférhetősége

20. Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti. A Társaság az Üzletszabályzatát a xxxxx://xxxxxxxx.xx/ honlapon közzéteszti, egy példányát az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti.

21. A hivatalos honlapon való közzététel öt (5) évig szabad hozzáférést enged a közzétett Üzletszabályzathoz. Az Üzletszabályzat módosításai, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt módosított vagy új Üzletszabályzat elérhetősége ugyancsak öt (5) évig tart az érintett dokumentum közétételének napjától.

Együttműködés, kapcsolattartás

22. A Felek jogaikat és kötelezettségeit kötelesek jóhiszeműen, egymás jogait és jogos érdekeit tiszteletben tartva gyakorolni. A Felek az adott helyzetben, általában elvárható legrövidebb időn belül tájékoztatják egymást a jogi kapcsolatukat érintő valamennyi jelentős tény, körülmény, adat (így különösen címük, nevük) megváltozásáról.

23. Amennyiben jelen Üzletszabályzat másképp nem rendelkezik, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban felmerült költséget az a Fél viseli, akinél a tájékoztatási kötelezettség felmerült.

24. A Társaság jogosult Ügyfeleitől, az őket terhelő követelések kockázatainak felmérésére, az Ügyfél kötelezettségeinek ellenőrzésére érdekében az Ügyfél személyi és egyéb kockázati adataira vonatkozó tájékoztatást és ilyen információkat tartalmazó dokumentumokat kérni.

25. A Társaság a hozzá benyújtott okmányokon szereplő aláírások és egyéb adatok valódiságát megvizsgálja, így különösen természetes személyek esetében a személyi adatok (személyi igazolvány, útlevél, lakcímkártya, kártya formátumú vezetői engedély) egyeztetése és ellenőrzése alapján. A Társaságot nem terheli felelősség, ha a hozzá benyújtott iratok és egyéb okmányok hamis vagy hamisított voltát a tőle elvárható gondossággal történő megvizsgálás mellett sem lehetett felismerni, továbbá amennyiben a Társaság eljárása vagy mulasztása az Ügyfél által szolgáltatott adatok valótlan, pontatlan jellegéből, vagy a jogszabály, vagy szerződés alapján az Ügyfelet terhelő kötelező adatszolgáltatás elmulasztásából ered.

26. A Társaság a Pmt.-ben foglalt kötelezettségei teljesítése körében köteles az Ügyfél, vagy annak képviselőjének igazolására benyújtott okmányokról máslatot készíteni és azt nyolc (8) évig megőrizni.

27. Amennyiben a Társaság és az Ügyfél telefonon létesít kapcsolatot, a Társaság jogosult a személyazonosság igazolása érdekében személyes adatok közlését kérni. Amennyiben az Ügyfél ezt megtagadja, vagy az azonosítás érdekében kért adatokat nem tudja, pontatlanul közli, úgy a telefonbeszélgetést a Társaság jogosult megszakítani, az addig elhangzott információkat és nyilatkozatokat pedig figyelmen kívül hagyni.

28. A Társaság az Ügyfélnek szóló nyilatkozatokat, értesítéseket és okmányokat az Ügyfél ismert címére küldi. Ilyen cím hiányában a Társaság az Ügyfélnek a hiteles hatósági nyilvántartás szerinti lakcímére, tartózkodási helyére küldi az iratokat. Az Ügyfél által közölt hibás cím miatti téves postázásból adódó károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik és azonnal esedékessé válnak.

29. A Társaság az Ügyfélnek szóló általános üzleti iratokat rendes postai küldeményként is eljuttathatja. Ezen iratokat kézbesítettnek/átadottnak kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata, vagy kézjeggyel ellátott példánya a Társaság birtokában van, vagy ha az elküldést kézjeggyel ellátott feladójegyzék (postakönyv), vagy feladóvevény igazolja. Az Ügyfelek széles körének kiküldendő értesítés esetében a körlevél egyetlen példánya másolata is elegendő az elküldés igazolására.

30. A Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított tizenöt (15) naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel, vagy kifogás.

31. Az előzőekben meghatározott szabályok nem vonatkoznak a felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató dokumentumokra. Azokat a küldeményeket, melyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik ajánlottan, vagy tértivevényes postai küldemény útján kell kézbesíteni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, az iratot - az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő tizedik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

32. A Társaság részére szóló írásos küldeményeket a Társaság székhelycímére kell küldeni. Esetenként a Társaság az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. Az átvétel igazolásának minősül, ha a küldemény másolatát a Társaság bélyegzőlenyomatával, aláírásával és dátummal látja el.

33. A Társaság nem felel azokért a károkért, amelyek a postai úton történő kézbesítés hibáiból erednek. Az Ügyfél által hibásan közölt cím miatti téves postázásból származó károk és költségek az Ügyfelet terhelik, megfizetésük azonnal esedékes. Amennyiben a Társaság rendelkezésére egyáltalán semmilyen cím nem áll vagy az Ügyfél egyéb okból nem elérhető, az értesítés elmaradásából eredő károkért felelősség nem terheli.

34. Magyarországi lakcímmel nem rendelkező Ügyfél köteles magyarországi levelezési (értesítési) címet vagy kézbesítési megbízottat megjelölni a Társaságtól érkező levelek, értesítések átvételére.

35. A Társaság és az Ügyfél között a kapcsolattartás nyelve – eltérő megállapodás hiányában – a magyar.

A kapcsolattartás formája - Írásbeliség

36. A Felek az egymás közötti minden érdemi közlést írásban kötelesek a másik Féllel közölni. A 30. pont szerinti, illetve jogszabályokban foglalt eltérő rendelkezés hiányban, írásbeli közlésnek minősül a Társaság hivatalos-, illetve az Ügyfél által kapcsolattartásra megjelölt elektronikus kézbesítési címére megküldött e- mail is.

37. A személyesen átadott értesítés az átadással, e-mailben küldött értesítés, üzenet, nyilatkozat az elküldéssel tekintendő kézbesítettnek, míg a nem írásbeli közléseket egyidejűleg írásban meg kell erősíteni, azok az írásbeli megerősítéssel válnak hatályossá és az írásbeli értesítéstől függően minősülnek kézbesítettnek.

38. A telefonon, vagy más, nem írásos formában kapott közlés visszaigazolása esetén a másik fél haladéktalanul köteles jelezni a közlés és az írásbeli visszaigazolás közötti esetleges eltérést.

39. A Társaság az Ügyfél telefonon, e-mailben adott nyilatkozatait jogosult megerősíttetni. A Társaság kizárja minden felelősségét, amely az Ügyfél telefonszámának jogosulatlan személy általi használatából ered.

40. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely a telefon kapcsolat továbbá számítógép hálózaton történő kommunikáció során előforduló tévedés, félreértés vagy hiba eredménye, hacsak a kár nem közvetlenül és bizonyíthatóan a Társaság hibájából ered.

41. Telefonon történő kapcsolattartás esetén az Ügyfelet a Társaságnak be kell azonosítania. A Társaság azonosított ügyfélnek tekinti a személyes adatokat (név, lakcím, anyja neve, születési adatok) és a bejelentés tárgyához kapcsolódó a Társaság által nyilvántartott azonosítót megadó ügyfelet. Az azonosításra alkalmas adatok hiányában az Ügyfél részére csak általános tájékoztatás adható.

42. A Társaság az elektronikus kapcsolattartásban megállapodó Ügyfelektől sem fogad el olyan bejelentést, közlést, tájékoztatást, illetőleg maga sem küld ilyet, amely az Engedményezett Szerződés módosulását, megszűnését eredményezné, vagy a képviseletre jogosult személyében beállott változásra vonatkozik.

Ügyfélazonosításra vonatkozó egyedi rendelkezések

43. A Társaság a tőle elvárható gondossággal vizsgálja a személyazonosságot - mely érdekében a már nyilvántartásban szereplő adatok közül kettőt ellenőrzésképpen minden kapcsolatfelvétel esetében az Ügyféltől elkér - vagy meghatalmazás igazolására neki bemutatott okmányokat, ezek valódiságáért azonban semmilyen felelősséget nem vállal.

44. Nem vállal a Társaság felelősséget az olyan kisebb jelentőségű hibákért (mulasztásokért), amelyek a nagy tömegű követeléscsomagok érvényesítése során – a tőle elvárható gondosság mellett is – előfordulhatnak.

45. A Társaság köteles az Ügyfelet – beleértve az Ügyfél a Társasághoz bejelentett állandó meghatalmazottjait és eseti meghatalmazottjait is – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (továbbiakban: „Pmt.”) meghatározott esetekben azonosítani.

46. Azonosítás során a Társaság az Ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítja és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint azonosítja a tényleges tulajdonost és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja, továbbá az alábbiakban meghatározott adatokat rögzíti.

Természetes személy

Az azonosítás során a Társaság az alábbi okiratok bemutatását kéri:

a) magyar állampolgár személyazonosító igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy

b) útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy

c) kártya formátumú vezetői engedélye és lakcímet igazoló hatósági igazolványa.

d) Külföldi természetes személy esetén:

A Társaság az azonosítás során az alábbi személyi okmányokat rögzíti:

a) útlevele, vagy

b) személyazonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy

c) tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy

d) tartózkodásra jogosító okmány.

A Társaság az azonosítás során az alábbi adatokat rögzíti:

a) családi és utónevét

b) születési családi és utónevét

c) állampolgárságát

d) lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor „lakcím nélküli” megjelölést), ennek hiányában tartózkodási helyét,

e) és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait)

f) születési helyét és idejét

g) anyja születési nevét

h) külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján megállapítható fent meghatározott adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet.

47. Amennyiben az Ügyfél helyett meghatalmazott jár el, a fent meghatározott adatok rögzítésén kívül a Társaság bekéri az Ügyfél ügyfél-azonosítása során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

48. Az Ügyfél az azonosítás körében köteles a Társaság részére a Társaság által készített formanyomtatványon írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben. Az Ügyfél fenti nyilatkoztatása mellőzhető, ha a Társaság a fenti adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

49. Az azonosítás során a személyesen megjelent Ügyfél vagy képviselője köteles a tényleges tulajdonosra vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot tenni, nevezetesen, hogy saját vagy a tényleges tulajdonos nevében illetőleg érdekében jár el.

Tényleges tulajdonos: jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben, alapítványok esetében vagy bizalmi vagyonkezelési szerződés tekintetében a Pmt. 3.§ 38. pontjában megjelölt természetes személy. A Társaság a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Ügyfél, illetve a

bizalmi vagyonkezelő Ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan a Pmt. 9. § alapján rögzített és ellenőrzött adatokat köteles haladéktalanul továbbítani az adatok tárolása céljából külön jogszabály alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, feltéve, hogy az adatok e központi nyilvántartásban nem szerepelnek.

50. A Társaság köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is, illetve meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. A Társaság az ügyfélátvilágítási intézkedések végrehajtása céljából közvetlen hozzáféréssel adatot igényelhet a központi nyilvántartásból. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Társaság jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Az Ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt (5) munkanapon belül értesíteni a Társaságot, ha az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően változás következett be.

A Társaság felelőssége

51. A Társaság üzleti tevékenysége során az Ügyfél jogos érdekeinek – az adott körülmények között lehetséges

– legteljesebb figyelembevételével és az elvárható legnagyobb gondossággal jár el. A Társaság megtéríti az Ügyfélnek mindazon bizonyított, közvetlen anyagi kárt, amelyet szándékosan okozott. Az Ügyfél az általában elvárható és a Ptk. által előírt módon köteles a kárenyhítés érdekében haladéktalanul eljárni és a Társaságot értesíteni. Utóbbi elmulasztása, annak súlyától függően a Társaság felelősségét korlátozza, vagy akár ki is zárhatja.

52. A Társaság nem felel az olyan károkért, amelyek rajta kívülálló és el nem hárítható okból – így különösen a vis maior, belföldi vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása folytán - következtek be.

53. A Társaság jogosult az általa igénybe vett harmadik személy, mint közreműködő igénybevételére és egyes tevékenységeinek kiszervezésére.

54. A Társaság a Hpt. 68. §-ában foglalt szabályok betartásával, a pénzügyi-, szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó olyan tevékenységét, amelyek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartásával kiszervezheti. A kiszervezést végzőknek – a kockázattal arányos mértékben- rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket a jogszabály a kiszervezett tevékenységre előír. A kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenységek végzőjét a Társaság az Üzletszabályzatban köteles feltüntetni. A Társaság az 1. számú mellékletben feltűntetett szervezetekkel és tevékenységekre kötött kiszervezésnek minősülő szerződéseket.

55. A Társaság az igénybevett közreműködőért, illetve alkalmazott alvállalkozóért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Ha a közreműködő felelősségét jogszabály korlátozza, a Társaság felelőssége is ehhez igazodik.

56. A Társaság a részére átadott okiratok tartalmán felül nem vizsgálja, hogy az Ügyféllel szembeni követelése jogszerű-e. A Társaság nem vizsgálja hogy az Ügyfél bemutatott okmányainak valódiságát; az Ügyfél okmányainak bármely okból érvénytelen jellegéből eredő kockázat kizárólag az Ügyfelet terheli.

II. A TÁRSASÁG PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGE

Általános szabályok

57. A Társaság a Hpt. 3. § (1) bekezdés l) pontja és a Hpt. 6. § (1) bekezdés 60. pontja szerinti követelésvásárlási tevékenységet végzi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet EN-I-59/2012. számú hatósági engedélye alapján.

58. A Társaság a fizetési határidő előtti és fizetési határidő utáni (felmondott, vagy lejárt) követelések rendszeresen, illetve eseti vásárlásával; illetőleg előbbiekkel összefüggő követeléskezeléssel foglalkozik. A Társaság kizárólag belföldön végez üzletszerű követelésvásárlási tevékenységet. Engedményezési Szerződés(ek) alapján a Társaság megvásárolja a követeléseket, amelyek további nyilvántartását, érvényesítését önállóan, maga végzi. Engedményezési Szerződés keretében a Társaság a követeléseket biztosító összes mellékjogosultságot is megszerzi.

59. A Társaság az Engedményezett Szerződés(ek) alapján jogosult a Ptk.-ban foglalt szerződést biztosító mellékkötelezettségek (biztosítékok) alkalmazására is. A mellékkötelezettségek körébe a szokásos banki biztosítékok tartoznak, úgymint készfizető kezesség, óvadék, zálogjogok különböző fajtái, vételi jog, követelés engedményezés. Az engedményezett követeléseket megtestesítő szerződésekben rögzített mellékkötelezettségek tipikusan az Engedményező által a kölcsönnyújtáskor kikötött biztosítékok, melyek a teljes követelés fedezetéül szolgálnak.

60. Az Engedményezési Szerződés tárgyául kizárólag olyan követelések szolgálhatnak, amelyek átruházását jogszabály nem zárja ki, amelyekkel szemben az Ügyfelek ellenkövetelést nem érvényesíthetnek és kifogást nem támaszthatnak.

61. A követeléskezelés során a Társaság olyan eljárási szabályokat alakított ki, melyek biztosítják Társaság tevékenységének hatékonyságát, azonban figyelembe veszik az Ügyfelek teherviselő képességét, az együttműködés mértékét és a behajtás során alkalmazott eszközök következményeinek arányosságát és fokozatosságát. Ennek megfelelően a Társaság tisztességes és együttműködő módon végzi követeléskezelési tevékenységét, hogy a tartozás rendezése az Ügyfelek és a Társaság számára is a legkisebb költséggel, hosszadalmas jogi eljárások igénybevétele nélkül történhessen meg. A behajtási folyamat során a Társaság törekszik a közvetlen kapcsolatfelvételre, amely során egyeztetni lehet a mindkét fél számára elfogadható fizetési ütemezést. A Társaság munkatársai az Ügyéllel történő kapcsolattartás során nem alkalmazhatnak az Ügyfélre irányuló fizikai, vagy pszichés nyomásgyakorlást, agresszív magatartást, a tájékoztatások során nem keltenek hamis, megtévesztő benyomást, nem buzdítanak újabb hitel felvételére. Ugyanakkor nem minősül ilyen magatartásnak a reális és valós jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés és figyelemfelhívás.

62. A Társaság követeléskezelési tevékenysége során az alábbi általános elvek érvényesítését tartja szem előtt:

a) tisztességes és együttműködő magatartás elve: a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, az Ügyféllel együttműködve jár el a Társaság;

b) szakszerű és gondos magatartás elve: a Társaság az eljárás során kellő körültekintéssel és a körülmények gondos mérlegelésével jár el;

c) szükséges információ szolgáltatásának elve: az Ügyfél számára szükséges információk biztosításának kötelezettsége;

d) fokozatosság elve: a Társaság a rendelkezésére álló eszközöket az arányosságra törekedve, a körülmények mérlegelésével, fokozatosan alkalmazza;

e) szabályozottság elve: a Társaság részletes belső eljárásrendet alakít ki és működése során ezeket betartva jár el.

f) transzparencia elve: a Társaság a jogviszony létrejöttét megelőzően, annak fennállása alatt, valamint a megszűnt jogviszonyt követő tájékoztatás során is fokozottan törekszik érvényesíteni a közérthetőséget, az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot, valamint a szükséges minőségi információk folyamatos hozzáférhetőségét, teljeskörűségét, illetve egyértelműségét.

63. A behajtási tevékenység során a Társaság felszólító leveleket küld ki, ügyfélszolgálatán személyes és telefonos kapcsolattartást végez, peres és peren kívüli eljárásokat, különösen fizetési meghagyásos és végrehajtási eljárásokat kezdeményez.

64. A jogi eljárásban történő érvényesítést megelőzően a Társaság a követeléséről az Ügyfelet tértivevényes teljesítési utasítással értesíti a jogszabályokban, így különösen a Ptk. 6:198. § szerinti tartalommal.

65. A Társaság az Ügyfél által az adósság rendezése céljából teljesített befizetését, ha a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, a Ptk.-ban xxxxxxxxxxxxxxx szerint – először a költségre, azután a kamatra és végül a tőkére (főtartozásra) számolja el, ha a Társaság ettől eltérően nem rendelkezett. Ha az Ügyfelet a Társasággal szemben több egynemű tartozás terheli és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, az Ügyfél a teljesítés időpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni.

66. Ha az Ügyfél a tartozásai elszámolásának rendjéről nem rendelkezett és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a Társaság jogosult eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás követelései közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. A Társaság e döntéséről az Ügyfelet, amennyiben rendelkezik az Ügyfél elérhetőségével, értesíti. Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a Társaság döntéséről az Ügyfelet nem értesítette, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül az Ügyfélre terhesebb tartozásra kell elszámolni.

67. Amennyiben az Ügyfélnek az adott tartozásának kiegyenlítésekor túlfizetése keletkezik, azt a Társaság – amennyiben az más érvényesíthető tartozását nem tartja nyilván – visszafizeti. Kizárólag annak a részére teljesíthető visszafizetés, akinek az arra való jogosultsága igazolt.

A Társaság követeléseinek behajtása

68. A Társaság az Ügyféllel szemben fennálló követelése érvényesítése érdekében jogosult az Ügyfelet a Társaság előtt ismert cím(ek)en saját maga vagy az általa megbízott, követelések érvényesítésével foglalkozó megbízottja útján megkeresni.

69. Az ügynök vagy a közvetítő a tevékenysége során köteles betartani a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat, felügyeleti szabályozó eszközöket, továbbá nem vehet igénybe olyan eszközt, amely az Ügyfél emberi méltóságát sérti. Az ügyek átadásakor minden olyan információt a követeléskezelő

rendelkezésére bocsát a Társaság, mely alapján az Ügyfelet és a vele szembeni követelést egyértelműen azonosítani, az Ügyfeleket a tartozásról teljeskörűen tájékoztatni tudja, továbbá megbízó leveleket is átad, mely tartalmazza, hogy a követeléskezelő a Társaság megbízásából jár el.

70. Az ügynök a követeléskezelése során kizárólag a Társaság követelését érvényesítheti, saját költségét nem érvényesítheti közvetlenül az Ügyféllel szemben.

71. Az Ügyfél viseli a követelés behajtással kapcsolatban felmerülő összes költséget, díjat, így többek között bármely jogi eljárás, végrehajtás, harmadik fél által végzett követelés érvényesítés költségét.

A Társaság által alkalmazott díjak

72. A Társaság az Ügyfél terhére az engedményezett követelés alapját képező Engedményezett Szerződés, - megállapodás és a jelen Üzletszabályzatban foglaltak szerint a következő díjakat számíthatja fel:

a) kamat,

b) késedelmi kamat,

c) Engedményezett Szerződés szerint felszámítható díjak

d) és a 2. sz. Mellékletben felsorolt díjak és költségek (együttesen a továbbiakban: „Díjak”).

73. A Társaság követelésvásárlással kapcsolatos tevékenységével különösen a követelések érvényesítésével összefüggő – a Társaság hirdetményében vagy jogszabályokban, a szerződésekben meghatározott – költségek, díjak, hatósági eljárási költségek, munkadíjak és jutalékok, a közreműködő igénybevételének, a jogi és egyéb szakértők költségei, posta és illeték költségek az Ügyfelet terhelik. A Társaság jogosult követelésének behajtása érdekében felmerült költségeit az Ügyfél felé felszámolni és beszámítási jogát ezen költségek vonatkozásában is gyakorolni. Ez a jog akkor is megilleti a Társaságot, ha a Követelés behajtására arra szakosodott harmadik felet bíz meg.

74. A Társaság jogosult a jelen Üzletszabályzat alapján felszámított Díjakat egyoldalúan, a Hpt. rendelkezéseinek megfelelően, az Engedményezett Szerződések tekintetében is megváltoztatni, a Díjak mértékére ténylegesen hatást gyakorló, a Társaság ellenőrzési körén kívüli objektív körülményre tekintettel. A Díjak egyoldalú változtatásának oka lehet különösen a jogszabály által megállapított díjak mértékének változása. A díjak változása csak az értesítés utáni időre vonatkozhat.

75. A Díjak mértékét az Engedményezett Szerződés, jogszabály, jelen Üzletszabályzat határozza meg. Az egyes díjak mértékét csak az Engedményezett Szerződéssel összhangban, az Üzletszabályzatban meghatározott módon lehet megváltoztatni. A Díjaknak az Ügyfél szempontjából kedvezőtlen változása az Ügyfél értesítését vagy nyilvános közzétételt követő tizenötödik (15.) naptól lép hatályba.

76. A Társaság a kamatot az alábbi képlet alapján naptári napokra a következőképp számolja:

Tőke x éves kamatláb %-ban x naptári napok száma 100 x 365

Tőke: az engedményezés napján fennálló tőketartozás, valamint az engedményezett szerződés alapján és ahhoz kapcsolódó tőkésített egyéb tartozás összege.

Kamat: az engedményezett Szerződés alapján járó kamat, valamint amennyiben az Ügyfél a teljesítés során késedelembe esik, a késedelem idejére járó késedelmi kamat, melyet az Ügyfél köteles megfizetni. A késedelmi kamat számításának módjára a Ptk. rendelkezései szerinti kamatmérték az irányadó.

77. A Társaság egyes információk átadását díj fizetéséhez kötheti, amelynek mértékét esetileg állapítja meg különös tekintettel arra, hogy az információ mennyisége, struktúrába rendezése, rendelkezésre bocsátása, - továbbítása milyen költségekkel, munkabefektetéssel jár, illetőleg függ-e harmadik személy jóváhagyásától. Az alapinformáció díjmentes. Ellenkező megállapodás hiányában a díjat az információt kérő viseli. A Társaság jogosult az információt mindaddig visszatartani, amíg a díjat meg nem fizették.

A szerződésszegés következménye

78. Amennyiben az Ügyfél az Engedményezett Szerződésben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Társaság jogosult ezen egyedi szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni és az Ügyfél köteles a szerződésszegéssel a Társaságnak okozott minden kárt és költséget megtéríteni.

A Társaság felügyelete, panaszok kezelése

79. A Társaság pénzügyi vállalkozás, így felügyeletét elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank látja el

80. A Magyar Nemzeti Bank elérhetőségei:

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Telefon: x00 (0) 000 0000

Fax: x00 (0) 000 0000

E-mail: xxxx@xxx.xx

Postacím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest

Pénzügyi fogyasztóvédelem e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

81. A Társaság működésével kapcsolatban bármely személy panaszt tehet, melyet a Társaság köteles haladéktalanul kivizsgálni és a Hpt. vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a panaszok kezelésére vonatkozó szabályzata alapján eljárni.

82. A panaszügyintézés szempontjából „panaszos” minden olyan természetes személy, jogi személy, szervezet vagy hatóság, illetve azok meghatalmazottja, aki/amely a Társasággal kapcsolatba kerül, függetlenül attól, hogy a Társasággal van-e hatályos szerződése.

83. Panasz a Társaság tevékenységével, szolgáltatásával szemben felmerülő minden olyan reklamáció, amelyben a panaszos a Társaság eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényét megfogalmazza. Nem minősül panasznak, ha a panaszos a Társaságtól általános tájékoztatást, véleményt vagy állásfoglalást igényel.

84. A Társaság panaszkezelési szabályzatát honlapján és ügyfélszolgálatának ügyfelek számára nyitva álló részében teszi közzé.

85. A Társaság magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panasz szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, elektronikus levélben) terjeszthető elő.

Banktitok, adatvédelem, adatkezeléssel kapcsolatos általános elvek

86. A Társaság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) és Hpt. rendelkezései szerint az Ügyfeleknek a Társasághoz az Engedményezési Szerződésekben és az azzal összefüggő valamennyi pénzügyi dokumentumban, nyilatkozatban, igazoláson, nyomtatványon feltüntetett vagy bármilyen más módon a vásárolt követelésekkel összefüggő személyes adatait nyilvántartja, kezeli, feldolgozza, kockázatelemzési és -mérséklési célokra, továbbá az Ügyféllel való elszámolása, követeléskezelés jogszerű érvényesítésének céljából.

87. Az érintetteknek joguk van megismernie minden olyan adatot, melyet a Társaság velük kapcsolatosan nyilvántart, kezel, továbbít. Az Ügyfél írásbeli kérésére a Társaság minden, – a személyére és az őt terhelő kötelezettségekre vonatkozóan nyilvántartott, kezelt, továbbított – adatot írásban közöl az Ügyféllel. A Hpt. szerint az Ügyfél jogosult a Társaság Üzletszabályzatába foglalt általános szerződési feltételeiről és a mindenkor aktuális díjtáblázatról, az egyes kondíciók számítási módjáról tájékozódni. Az Ügyfél köteles a Társasággal való kapcsolatára vonatkozó adatokat és információkat bizalmasan kezelni. Az adatkezelésre vonatkozó további részletszabályokat a Társaság nyilvános, hivatalos honlapján is szabadon megtekinthető Adatkezelési Tájékoztatója tartalmazza.

88. A Társaság által kezelt személyes adatok más adatbázisokkal akkor kapcsolhatók össze, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt jogszabály megengedi és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Nem szükséges az érintett hozzájárulása, ha a Társaság ugyanazon Ügyfél több jogcímen való tartozásait vezeti össze.

89. A Társaság tevékenysége során az adatokat, egyenleg kivonatot és igazolást, csak az érintettnek, vagy annak meghatalmazottjának lehet kiadni.

90. Az Ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy a Társaság olyan nyilvántartást vezessen és olyan adatokat vegyen fel, amelyek megfelelnek különböző jogszabályi és a hatósági adatszolgáltatási követelményeknek. A Társaság olyan számítógépes és egyéb adatvédelmi rendszert alkalmaz, amely nem teszi lehetővé, hogy a fenti nyilvántartások adataihoz illetéktelen személyek hozzáférjenek.

Üzleti és banktitok:

91. Üzleti titok a Társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a Társaság vagy a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági

vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása, ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra.

92. Banktitok minden olyan, az egyes Ügyfélről a Társaság rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

93. Aki banktitok vagy üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a jogszabályokban előírt adatszolgáltatásokra, a Társaság és az Ügyfél közötti peres- és peren kívüli eljárásokra és az egyéb közvetítői, választott bírósági és békéltetői testület előtti eljárásokra, így különösen, ha a Társaság érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

94. A Társaság a banki és üzleti titokként kezelendő adatokba csak jogszabályban meghatározott esetekben–, ezt meghaladóan az Ügyfél felhatalmazása alapján enged betekintést. Amennyiben a titoktartási kötelezettséget a jogszabályok korlátozzák, az ebből származó következményekért a Társaság nem felelős.

95. A banktitokra vonatkozó értesítés rendjét a Társaság a Hpt. szabályaival összhangban köteles bonyolítani. A banktitok körébe tartozó tény, információ kiadásáról a Társaság a Hpt.-ben meghatározott esetekben tájékoztatja az Ügyfelet. Nincs tájékoztatási kötelezettsége a Társaságnak a Hpt. 163. § (1) bekezdésében megjelölt esetekben.

96. Nem jelentik a banktitok sérelmét a Hpt. 164. §-ban meghatározottak, így különösen

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes Ügyfelek személye vagy pénzügyi adatai nem állapíthatók meg,

b) a Társaság által meghatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő átadás,

c) a Társaság Igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a Társaságban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő, a pénzügyi intézmény eszközeire vonatkozó átadás.

Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos általános elvek

97. A Társaság tájékoztatja Ügyfeleit, hogy pénzügyi vállalkozásként törvényi kötelezettsége csatlakozni a Központi Hitelinformációs rendszerhez (továbbiakban: „KHR”).

98. A Központi Hitelinformációs Rendszer (a továbbiakban: „KHR“) olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és ezáltal a felelős hitelezés feltételeinek szélesebb körű lehetővé tétele, valamint az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságosabb működése érdekében a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése. A KHR működését a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: „KHR tv.“) szabályozza.

99. A KHR rendszerben a pénzügyi szolgáltatásból származó (banki) tartozással rendelkező Ügyfél a KHR tv.

2. számú melléklete szerinti adattartalommal az alábbiak szerint szerepelhet:

a) pozitív lista: a törvényi szabályozások alapján amennyiben az Ügyfél hitelt vett fel, a megkötött hitelszerződés adatait a KHR-ben szerepeltetni kell. A 2012. április hónapot megelőzően felvett hitelek esetében a referenciaadat-szolgáltatók ezen szerződések felvitelét ún. ősfeltöltéssel végezték el.

b) negatív lista: ebben az esetben a KHR-ben szereplő szerződés adatai mellett a mulasztás adatai is szerepelnek, amennyiben a törvényi rendelkezésekben szabályozott feltételek fennállnak.

100. Amennyiben az Ügyfél a KHR-ben nyilvántartott adatait illetően úgy véli, hogy az/azok jogellenesen, nem megfelelően kerültek a KHR-be, úgy kérheti annak helyesbítését vagy törlését. A kifogását a Társaságnak, vagy a KHR-t kezelő BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (székhelye: 1205 Budapest, Mártonffy u. 25-27., honlap címe: xxx.xxxx.xx) nyújthatja be. A kifogás vizsgálata legfeljebb öt (5) munkanapig tarthat, annak eredményéről legkésőbb a vizsgálat lezárásától számított kettő

(2) munkanapon belül, írásban kap tájékoztatást. Amennyiben a Társaság a KHR-be általa átadott adattal kapcsolatban az Ügyfél kifogásának helyt ad, a helyesbítést vagy törlést a Társaság legkésőbb öt (5) munkanapon belül kezdeményezi és annak végrehajtására maximum további kettő (2) munkanapon belül kerül sor. Amennyiben az Ügyfél a kifogásáról kapott tájékoztatással nem elégedett, annak kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül a lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz fordulhat. Személyes adataival kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is megkeresheti, illetve fogyasztói beadványt nyújthat be a Magyar Nemzeti Bankhoz, ha megítélése szerint Társaság a tájékoztatási kötelezettségét megszegte.

101. Abban az esetben, ha bármely követelés megvásárlását követően a Társaságra engedményezett követelés referencia adatának átvétele meghiúsulna, vagy azt korábban nem hozták volna létre, akkor a követelés

referencia adatát a BISZ Zrt. mindenkori üzletszabályzatában meghatározott módon kell létrehozni. A referencia adat BISZ Zrt. felé történő átadásáról a Társaság az Ügyfelet ajánlott postai küldeményben tájékoztatja az alábbiakról:

a) a referencia adat átadásáról;

b) a referencia adat átadásának okáról;

c) a követelés rendezésének (ezáltal a referencia adat átadásának elkerülésére) fennálló lehetőségekről;

d) a jogorvoslat módjáról és határidejéről.

Amennyiben az Ügyfél az adat átadása ellen kifogással nem élt, vagy az nem alapos, az adat átadást a Társaság a tájékoztatást követően megvalósítja, majd a tényleges adatátadást követő öt (5) munkanapon belül ennek tényéről az Ügyfelet ajánlott postai küldeményben tájékoztatja.

102. Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel

Követeléskezelés eljárásrendje

103. A hátralékkal rendelkező Ügyfelek esetében a behajtási folyamat első lépéseként a Társaság tájékoztatja a Ügyfeleket a velük szemben fennálló követelésről, annak rendezési módjairól. A Társaság a követelés átruházásról a követelést megtestesítő okiraton (számlán), vagy különálló engedményezési értesítő útján tájékoztatja az Ügyfeleket. Értesítést küld azokban az esetekben is, amikor a lezárt számlázású Ügyfelek a teljes tartozásukat rendezték.

104. Az Ügyfél nem teljesítése esetén a Társaság további felszólító levelet küld, lehetőség szerint felveszi a kapcsolatot az Ügyféllel telefonon vagy személyesen közreműködő útján (korai behajtási szak), illetve amennyiben szükséges, jogi útra tereli az igényérvényesítést (jogi behajtási szak).

105. Jogi utat megelőző („korai”) behajtási szak saját követelések kezelése esetében

a) A korai behajtási szak az Ügyfél nem teljesítése esetén főszabályként maximum száznyolcvan (180) napig tarthat. A követelés átruházásáról az Ügyfél az Engedményezési Szerződésnek megfelelően értesítést kap, melyet vagy az engedményes Társaság, vagy az engedményező küld meg. Amennyiben az értesítés, teljesítési utasítás a Társaság feladata, úgy a követelések típusától, az átruházott portfólió nagyságától, függően a lehető legrövidebb időn belül küldi a értesítés, teljesítési utasítást, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályi és felügyeleti előírásokat. A fizetési határidő lejárta előtt vásárolt követelések esetében az engedményezésről szóló értesítés megtörténhet a követelést megtestesítő okiraton (számlán) történő feltüntetéssel is.

b) Az ügykezelés része a beérkező egyedi levelek megválaszolása, részletfizetési és egyéb kedvezmények, megoldások egyeztetése, megállapodások kötése, majd azok folyamatos nyomon követése, illetve a nem szerződés szerint teljesített megállapodások esetén a megfelelő ütemezésre való visszatérítés megkísérlése vagy szükség esetén átütemezése.

c) Amennyiben az Ügyfél részére küldött felszólításaink és tájékoztatásaink nem érik el a címzettet, úgy a Társaság a központi hatósági nyilvántartáson keresztül megkísérli fellelhetőségét kideríteni és az így szerzett elérhetőségen ismét értesíteni. Ha a Társaság az Ügyfelet sem írásban, sem egyéb módon nem éri el, sor kerülhet személyes felkeresésre is. A Társaság az Ügyfelekkel hétköznap (munkanapokon) 8-20 óra között, illetve hétvégén legfeljebb (amennyiben az hivatalos munkanap) szombaton 8-12 óra között, maximum heti három (3) alkalommal (írásban és/vagy szóban) veszi fel a kapcsolatot, amelytől a Társaság csak az Ügyfél igazolt kérésére térhet el. A megkeresések során a Társaság figyelembe veszi az Ügyfélnek a kapcsolattartás formájára vonatkozó, visszakereshető módon dokumentálható (írásbeli vagy hangfelvétellel rögzített), méltányolható kéréseit, amelyeket a Társaság visszakereshető módon rögzít.

106. Jogi szak saját követelések kezelése esetében

a) Amennyiben a jogi utat megelőző („korai”) behajtási szak nem vezetett eredményre, illetve a követelés jellege, típusa, sajátossága vagy az ügy konkrét állapota szerint ezen behajtási szakaszban alkalmazott eljárásokat nem lehetett alkalmazni, úgy a követelés érvényesítésére a Társaság jogi eszközöket vehet igénybe.

b) A fizetési meghagyás kibocsátása gyors, peren kívüli eszköz a követelés végrehajthatóvá válásához. A fizetési meghagyás az Ügyfél ellentmondásának hiányában jogerőre emelkedik, ellentmondás következtében pedig perré alakulhat, amely ilyen esetben a bíróság határozatával zárul.

c) Végrehajtható határozat (pl. jogerős fizetési meghagyás) birtokában a Társaság végrehajtási eljárást kezdeményezhet, amely során az eljáró végrehajtó a követelések érvényesítése érdekében törvény szerinti cselekményeket (pl. munkabér vagy nyugdíj letiltás, átutalási végzés kiadása pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre, ingatlan végrehajtási joggal történő terhelése, ingó és ingatlan vagyon lefoglalása, elárverezése) foganatosít.

d) A végrehajtási eljárás jelentős többletköltséggel jár, melyet az Ügyfél köteles viselni. A Társaság a végrehajtási eljárás megindítása, továbbá az egyes végrehajtási cselekmények megkezdése előtt felszólító levelet küld az Ügyfél részére, tájékoztatva a behajtási eljárás következő lépéséről, s annak várható – elsősorban anyagi – következményeiről.

e) A Társaság a követeléskezelés jogi szakaszában is törekszik az önkéntes teljesítés elősegítésére, így teljesítési megállapodás alkalmazására, melynek során ugyancsak igénybe vehet külső követeléskezelőket a személyes kapcsolatfelvétel kialakítására a követelés rendezése érdekében.

f) Bizonyos követeléstípusokat a rá irányadó ágazati jogszabály adók módjára behajtandó követelésnek minősítenek, így ezekben az esetekben a polgári peres út helyett az adók módjára történő behajtás szabályait kell alkalmazni.

III. VEGYES RENDELKEZÉSEK

107. Amennyiben a Társaság nem érvényesíti valamely jogát, vagy ilyen jog gyakorlásával késlekedik, vagy azokat csak részben gyakorolja, ez nem jelenti azt, hogy a Társaság erről a jogáról lemondott

108. Az Üzletszabályzat rendelkezései mind az Ügyfélre, mind a Társaságra nézve kötelezőek, amelytől eltérni kizárólag a Felek írásba foglalt, egybehangzó akaratát rögzítő megállapodásával lehetséges.

109. Jelen Üzletszabályzat a Társaság Igazgatóságának I/2022. (IV.15) igazgatósági határozatával elfogadott, 2022. április 15. xxxxxx hatályba lépett üzletszabályzatának helyébe lépve – azt hatályon kívül helyezve –, az alulírott nappal visszavonásig hatályos, és határozatlan időre szól.

110. A Társaság jogosult a jelen Üzletszabályzatát üzletpolitikájának, termékpolitikájának megfelelően – a fogyasztónak minősülő Ügyfél számára hátrányos egyoldalú módosítás korlátainak megtartásával – egyoldalúan módosítani. A Társaság a jelen Üzletszabályzat megváltoztatását – jogszabály vagy jelen Üzletszabályzat eltérő rendelkezése hiányában -– legalább tizenöt (15) nappal korábban hivatalos honlapján, valamint az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett Hirdetmény útján teszi közzé.

111. A módosított szabályok a közzétételt követő tizenötödik (15.) naptól lépnek hatályba és irányadók a már folyamatban lévő ügyek vonatkozásában is.

112. A jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit érintő, a Társaság által kötelezően alkalmazandó jogszabályváltozás esetén, az új, illetve a módosult jogszabályi rendelkezés, közzététel hiányában is a jelen Üzletszabályzat részévé válik.

113. A jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó bármely jogviszonyra – Engedményezett Szerződés eltérő rendelkezése hiányában – Magyarország joga az irányadó.

114. A jelen Üzletszabályzat elválaszthatatlan részét képezi(k) az alábbi melléklet(ek):

1. számú melléklet: Kiszervezésnek minősülő szerződések

2. számú melléklet: Díjak és költségek Kelt.: Budapest, 2022. június 29. napján

Elfogadta az Igazgatóság 4/2022. (VI.29) sz. határozatával.

1. számú melléklet az Üzletszabályzathoz: Kiszervezésnek minősülő szerződések

A Társaság a következő szervezetekkel és tevékenységekre kötött kiszervezésnek minősülő szerződéseket:

Számviteli szolgáltatások: Cégnév: Benefit Consulting Kft.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 00

Informatikai rendszerek üzemeltetése, adatmentések: Név: SERCO Informatika Kft.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000.

Adószám: 12906240-2-41

Behajtási tevékenység: Cégnév: F and G Consulting Kft.

Székhely: 0000 Xxxxxx, XX. xxxxxx 000.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Jogi tevékenység: Cégnév: Xx. Xxxxxxxxxx Xxxxxx Ügyvédi Iroda

Adószám: 18693465-1-42

BÜK nyilvántartási száma: 4174 Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx xx 0.

2. számú melléklet az Üzletszabályzathoz: VS-FAKTOR Zrt. által felszámított költségek és áthárított díjak

Az Üzletszabályzatban nevesített kamatokon, díjakon, költségeken felül a Társaság, összhangban a Magyar Nemzeti Bank 2/2019. (II.13.) számú ajánlásával, az alábbi felszámított költségeket és áthárított díjakat jogosult az Ügyfélre terhelni:

Megnevezés	Felszámítás esete, gyakorisága	Költségtétel
BM Adatkérési díj	Amennyiben az ügyfél lakcímének a Belügyminisztérium lakcímnyilvántartó rendszeréből történő lekérdezése válik szükségessé (a 16/2007. (III. 13.) IRM-MeHVM együttes rendelet alapján).	díjtétel max. 940,-Ft, a ténylegesen kiszámlázott díjtétel szerint
Tértivevényes felszólító levél költsége	Tértivevényes felszólító levél kiállításakor felszámított költség	postai alapdíj + 345,- Ft/levél Ajánlott (csak elsőbbségi levélküldeménynél +250,- Ft) levél esetében alapdíj + 500,- Ft Ft/levél (2022. évi postai díjtájékoztató alapján)
Nem tértivevényes felszólító levél költsége	Egyszerű küldeményként kézbesített felszólító levél, fizetési emlékeztető költsége	postai alapdíj/levél
Önkormányzati adatkérési díj	Az Ügyfélre vonatkozó – akár személyi adatokra, akár elhalálozásra, eljáró közjegyzőre vagy más adatra, okiratra vonatkozó - egyedi adatlekérdezés, számla alapján felmerülő, továbbhárított költsége.	Költség változatlan áthárítása
Közjegyzői adatszolgáltatási díj	Közjegyzői adatkérés költsége	Költség változatlan áthárítása
Külső kezelő költsége	Amennyiben a hátralék behajtása érdekében kiemelt közvetítő, illetve ügynök jár el.	Költség változatlan áthárítása
TAKARNET díja	Amennyiben a követelés érvényesítéséhez szükséges, az ingatlan tulajdoni lapjának elektronikus lekérdezési (hatósági) díja; térképmásolat	1.000-3.600,-Ft (díj változatlan áthárítása)

Végrehajtási költségek:

Sikertelen behajtás miatt indított fizetési meghagyásos eljárás, illetve végrehajtási eljárás költségei is teljes egészükben az Ügyfelet terhelik (feltéve természetesen, hogy ezen eljárások eredményeként végrehajtható okirat születik). Az alábbi táblázatban azokat a díj- és költségelemek kerültek rögzítésre, amelyek ezen eljárásokban általában előfordulnak, azzal, hogy az eljárások alakulásától függően egyéb, jogszabály által előírt költségek és díjak is felszámításra kerülhetnek.

Költség-és díjelemek	Fizetési meghagyásos eljárás
Eljárás megindítása	Ügyérték 3%-a, de legalább 8.000,- Ft és legfeljebb 300.000,- Ft
Ügyvédi munkadíj	Díjmegállapodás hiányában 2,5% + ÁFA, de legalább 5.000,- Ft + ÁFA.

Költség- és díjelemek	Végrehajtási eljárás
Eljárás megindítása	Jogerős fizetési meghagyás alapján kezdeményezett végrehajtási eljárás esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 8.000,- Ft, legfeljebb 150.000,- Ft.
Eljárás megindítása	Peres eljárást követően, jogerős ítélet alapján kezdeményezett végrehajtási eljárás esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 350.000,-

	Ft; ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8.000,- Ft, legfeljebb 750.000,- Ft.
Ügyvédi munkadíj	Díjmegállapodás hiányában az ügyérték 1%-a, de minimum 4.000,- Ft + ÁFA
Ügyvédi költségátalány	Díjmegállapodás hiányában a munkadíj 30%-a, de legalább 1.500,- Ft
	(i) 100.000,- Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 9.000,- Ft;
	(ii) 100.000,- Ft feletti, de 1.000.000,- Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 9.000,- Ft és a 100.000,- Ft feletti rész 3%-a;
	(iii) 1.000.000,- Ft feletti, de 5.000.000,- Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 36.000,- Ft és az 1.000.000,- Ft feletti rész 2%-a;
	(iv) 5.000.000,- Ft feletti, de 10.000.000,- Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 116.000,- Ft és az 5.000.000,- Ft feletti rész 1%-a;
	(v) 10.000.000,- Ft feletti ügyérték esetén 166.000,- Ft és a 10.000.000,- Ft feletti rész 0,5%-a.
Végrehajtói munkadíj	A munkadíj összege az 1.000.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.
	Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az Ügyfél pénzforgalmi számláján lévő összeg végrehajtás alá vonására irányul, az ügyérték 0,5%-a, de legalább 9.000,- Ft és legfeljebb 600.000,- Ft.
	Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az Ügyfél végrehajtható okiratban megjelölt fizetési számláján lévő összeg behajtására vagy az Ügyfél végrehajtható okiratban megjelölt munkabérének letiltására irányul, a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%-a, de legalább 9.000,- Ft és legfeljebb 600.000,- Ft. Ezt az összeget a végrehajtást kérő kérelme alapján egyéb vagyontárgyakra tovább folytatott eljárásért a munkadíj összegébe be kell számítani.
Végrehajtó készkiadása	A végrehajtó a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban készkiadásként számíthatja fel
	(i) a lefoglalt ingóság átszállítása esetén a szállítási (fuvarozási) és tárolási költséget;
	(ii) a lezárt helyiség felnyitásának és újbóli lezárásának költségét;
	(iii) a végrehajtási eljárásnál jelen levő tanú, illetve tolmács költségtérítését;
	(iv) a végrehajtási eljárás során felmerült postaköltséget;
	(v) a végrehajtási eljárás során, a végrehajtás foganatosításával felmerült indokolt és igazolt más költséget.
Végrehajtói költségátalány	A végrehajtó jogosult a készkiadásain túl költségátalányra is, amelynek összeg a végrehajtói munkadíj 50%-a.
Behajtási jutalék	Amennyiben az Ügyfél elleni végrehajtási eljárás akár teljesen, akár részben eredményes, a végrehajtót jutalék illeti meg. A behajtási jutalék meghatározása a behajtott összeg alapulvételével történik az alábbiak szerint:
	(i) 5.000.000,- Ft-ot meg nem haladó behajtott összeg esetén a behajtott összeg 8%-a;
	(ii) 5.000.000,- Ft feletti, de 10.000.000,- Ft-ot meg nem haladó behajtott összeg esetén 400.000,- Ft és az 5.000.000,- Ft feletti behajtott összeg rész 6%-a;
	(iii) 10.000.000,- Ft feletti behajtott összeg esetén 700.000,- Ft és a 10.000.000,- Ft feletti behajtott összeg rész 3%-a.
	A behajtási jutalék összege a 4.000.000,- Ft összeget nem haladhatja meg.
A végrehajtót a helyszíni eljárási cselekmény foganatosításáért megillető díjazás	A végrehajtót a helyszíni eljárási cselekmény foganatosításáért:
	(i) hivatali helyiségén kívül, de a székhelyén foganatosított eljárásért minden megkezdett óráért 9.000,- Ft munkadíj és 4.500,- Ft költségátalány, továbbá helyszíni eljárási cselekményenként 2.500,- Ft utazási költségátalány;

(ii) székhelyén kívül foganatosított eljárásért minden megkezdett óráért

9.000,- Ft munkadíj és 4.500,- Ft költségátalány, továbbá helyszíni eljárási cselekményenként 3.500,- Ft utazási költségátalány illeti meg.

Sikeres behajtás esetén a Magyar Bírósági

Végrehajtói Kamarát

megillető általános költségátalány

400.000,- Ft alatti végrehajtási ügyérték esetén 1.000,- Ft, 400.000,- Ft feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a.

Egyéb végrehajtási díjak és költségek:

A végrehajtási eljárásban felszámítható további díj- és költségelemeket a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 8/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet tartalmazza.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében a következő minimális ingatlanértékesítési árak alkalmazandóak:

− Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.

− Az ingatlanra - lakóingatlan kivétellel - legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

− Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának – fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási árának – megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.

Lakóingatlannak kell tekinteni

a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,

b) az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét.

Document Metadata

Table of Contents

követelésvásárlási tevékenység üzletágban

Document Metadata