HÍRLEVÉL
2017/2
2018/1
HÍRLEVÉL
AZ MBFSZ KIADVÁNYA
MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT
Tartalomjegyzék
3
6
5
AZAI SZÉNELŐFORDULÁSOK GAZDASÁGI PERSPEKTÍVÁINAK VIZSGÁLATA AGYARORSZÁG DIGITÁLIS SZÉNKATASZTERE
AGYAR-SZERB KÉTOLDALÚ KONZULTÁCIÓ
11
10
9
7
URÓPAI ÚTMUTATÓ KÉSZÜLT MBFSZ VEZETÉSSEL A „KÖZÉRDEKŰ ÁSVÁNYI NYERSANYAG LŐFORDULÁSOK”-RA
BFSZ KÖZREMŰKÖDÉSSEL FEJLŐDIK AZ EURÓPAI ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK ADATHAR- ONIZÁCIÓJA
YERSANYAGOK ADATRENDSZEREZÉSE AZ ORAMA PROJEKTBEN
13
ARLINGE PROJEKT – A DUNA RÉGIÓ GEOTERMIKUS ERŐFORRÁSAINAK HATÉKONYABB IHASZNÁLÁSÁÉRT
16
14
LIMASTRATÉGIÁKAT KÉSZÍTETT A NEMZETI ALKALMAZKODÁSI KÖZPONT FŐOSZTÁLY Z ÉV ÁSVÁNYA, ŐSMARADVÁNYA ÉS NYERSANYAGA
18
17
ÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG EOTÓP NAPOKON JÁRTUNK ÁNYÁSZ SZAKESTÉLY
1
Koncessziós hírek
Ó. Xxxxxx Xxxxx
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017-ben 9 szénhidrogénes és 1 geotermikus koncessziós pályáza- tot írt ki. Ezekből 5 szénhidrogénes területet nyertek el a pályázók: xxxx://xxx.xxxx.xx/0000. A Miniszté- rium ez évben is készül pályázatok kiírására, amihez a területek előkészítése a Magyar Bányászati és Földta- ni Szolgálat irányításával megtörtént. A pályázati fel- hívások megjelenése még 2018 1. félévében várható. A Bt. 9 § (2) szerint koncessziós pályázat kiírásának fel- tétele érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elvégzése, amelyet a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályoz
– az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia termé- szetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról címen. Az MBFH és MFGI ez idáig 1 érces, 2 szenes, 17 geotermális és 45 szénhidro- génes terület vizsgálatáról készített jelentést, utóbbi 62 db koncesszióra javasolt területrészt jelent; a jelentések megtekinthetők itt: xxxx://xxx.xxxx.xx/000.
Ugyanitt – illetve jelen Hírlevélben is – bemutatunk két térképet azokról a területekről, amelyek rendelkeznek le- zárt vizsgálati jelentéssel, és koncessziós eljárásban nem érintettek. A vállalkozók közülük közvetlenül pályáztatásra javasolhatnak területeket, de természetesen más terüle- tek előkészítését is indítványozhatják.
Jelenleg további 7 vizsgálat van folyamatban, ezek el- készültéről a Hírlevélben később beszámolunk.
Geotermikus területek
Fertõd
Gödöllõ
Ráckeve
Szolnok
Xxxxxxx Xxxxxxxx
Szilvágy
Kecskemét
Sarkad
Xxxxxxx
Xxxx
Nagykanizsa Nagykanizsa-Ny
Ferencszállás
2018.01.10.
Lezárt komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatról szóló jelentéssel rendelkező (koncessziós szerződéssel nem védett és kon- cessziós pályáztatás alatt nem álló) területek vázlatos térképei
Szénhidrogénes területek
Sajószöged
Fedémes
Nyíregyháza Tiszalök
Mosonmagyaróvár
Tard
Hatvan
Nyírbátor
Heves
Csorna
Tiszacsege
Tiszafüred
Kisköre
Rába
Érd
Baracska
Újszilvás
Káld
Örkény
Adony
Körösladány
Zala-Kelet
Tamási
Balaton
Csongrád
Békés
Tab
Elek
Kadarkút
Szegedi-medence-DK
Dráva
Bóly
Kunbaja
2018.01.10.
Hazai szénelőfordulások gaz- dasági perspektíváinak vizs- gálata
Xxxxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxxxxx
A 2012-ben az MBFSZ jogelőd intézményei által el- készített Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Kész- letgazdálkodási Cselekvési Terv már annak idején is külö- nös hangsúlyt fektetett a hazai szénvagyon értékelésére, hiszen bár Magyarországon a mélyműveléses szénbányá- szat és az erre alapuló energiatermelés versenyképességi okok miatt gyakorlatilag megszűnt, a hazai megkutatott és kitermelhető szénvagyon ko-
moly gazdasági tartalékot jelent. Hazánk megbízhatóan megkuta- tott, 2017 decemberére digitális szénkataszterben feldolgozott szén- és lignitvagyona 8,6 Mrd t (~14 Mrd xxxxx xxxxxxxxx). Fi- gyelembe véve az elmúlt 200 év alatt kitermelt szénvagyont (1,5 Mrd t), ez a mennyiség a környe- zetvédelmileg érzékeny előfor- dulások felhagyásával is évszáza-
részvételével egy szakmai konzorcium jött létre egy olyan nagyszabású, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által tá- mogatott 2 éves projekt megvalósítására, amelynek végső célja egy kormányzati döntés-előkészítő anyag összeállítá- sa, amely a teljes értékteremtési láncot figyelembe véve komplex módon értékeli a hazai szénvagyont és egyértel- mű képet ad a döntéshozók számára azok hasznosítható- ságáról. Ennek részeként kiemelt jelentőséget kap a hazai szénvagyon interaktív felületet biztosító országos áttekin- tésének elkészítése, három hazai szénbányászati régióval (Borsodi és Nógrádi barnaszén medencék, Mecseki feke- tekőszén medence) kapcsolatban szénvegyészeti projek- tek létrehozási lehetőségeinek és feltételeinek előzetes vizsgálata, valamint a szénbányászattal összefüggésben kitermelhető, akár jelentős hozzáadott értéket biztosító ritkafém készletek számbavétele.
A 2017 őszén elindult mun- ka eddigi eredményeként a legin- kább perspektivikus területekre vonatkozóan megtörtént a föld- tani kutatási adatok felülvizsgála- ta, s elkészült a bányák előzetes műszaki és gazdasági terve (Bor- sod – Tardona-Kelet, Dubicsány, Sajómercse II.; Nógrád – Xxxxxxxx XX; Baranya – Máza-Dél). Az eddig vizsgált területek alapján a kö- vetkező 30 - 40 évre biztosítható
dos tartalék.
A szén klasszikus energetikai
Sajómercse-II terület digitális 3D földtani modellje
éves kapacitás Borsodban 3,5 Mt, a Nógrádi-medencében 0,6 Mt, a
hasznosítása mellett az elmúlt években világméretű fejlő- dés következett be az ún. a tiszta szén technológiák (a je- lentősen csökkentett légszennyező anyag kibocsátású, ala- csony környezeti terhelésű szén- és lignithasznosítás) terén, illetve az energiaárak alakulása nyomán mára mindinkább a szén nagyobb hozzáadott értéket biztosító vegyipari hasz- nosításának vizsgálata vált indokolttá. A 600-800 Mrd Xxxx (nem diszkontált) értékű hazai szénvagyon hasznosításának kulcsa e korszerű tiszta széntechnológiák hazai adaptációja. E kihívásokra felelve 2017-ben az MBFSZ vezetésével, valamint a Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem
Mecsekben várhatóan 1,8 - 2,0 Mt, utóbbi, további vizs- gálatokkal növelhető. Az éves kapacitás egy adott terüle- ten mérethatékonysági szempontból a további hasznosí- tás számára kritikus, mivel meghatározza az alkalmazható tiszta széntechnológiák körét. E technológiák rendszerint a keletkező CO2 hasznosítására is lehetőséget nyújtanak.
E kapacitások létrejötte a bányászati ágazatban 3000-3500
munkahely megteremtését jelentheti.
A projekt első eredményeit a konzorcium résztvevői 2017. december 19-én mutatták be egy konferencia ke- retében az érdeklődőknek az MBFSZ Stefánia úti székhá-
zában. Az eladások tárgyalták a perspektivikus szén-elő- fordulások 3D modellezésének első eredményeit, és a lehetséges mélyművelések feltárási és művelési terveit,
a hazai szénelőfordulások nemzetközi osztályozás szerinti besorolását, valamint a tisztaszén technológiák fejlődési irányait és gazdasági perspektíváit is.
Magyarország digitális szén- katasztere
Xxxxx Xxxxxx
A „Hazai szénelőfordulások gazdasági perspektiváinak vizsgálata” c. projekt keretében a MBFSZ elkészítette a hazai szénkataszter webes térinformatikai alkalmazását. A kataszter egyszerre tesz lehetővé tetszőlegesen változ- tatható térképi áttekintést, területi, ill. tematikus keresési alkalmazásokat. A felület hatékonyabb alkalmazása ér- dekében a kataszterben az állományoknak két csoportja létezik: (1) lekérdezés (területi és/vagy tulajdonság sze- rinti gyűjtés) lehetőségeivel rendelkező aktív adatok, (2) fedvényként bekérhető (passzív) adatok. Aktív adatok (1) a nyilvántartási területek adatai, ill. (2) a kutatólétesítmé-
nyek (fúrás, szeizmikus nyomvonal) metaadatai. Passzív adatok a (1) geofizikai alaptérképek, (2) áttekintő földta- ni térképek, (3) széntelepes formációk fekü- és vastagság térképei, valamint a (4) kiegészítő külső adatrendszerek (topográfia, vízföldtan, természetvédelem). A passzív ada- tok egy része (pl. Bouguer anomália, Z, talp és vastagság térképek) csak képi információt tartalmaznak, más része (pl. vízföldtani objektumok) adatai megtekinthetők, de jo- gosultsági szempontok miatt nem gyűjthetők.
A térképi megjelenés adattartalmát ArcGIS környezet- ben megszokott interaktív kezelőfelület teszi lehetővé, a lekérdezéseket interaktív térképi eszközök és táblázatos megjelenítéshez rendelt, felhasználói szempontok szerint variálható lekérdező panel teszi lehetővé, az eszközök tet- szés szerinti kombinációjával.
Az alkalmazás hamarosan elérhető lesz ezen a címen: xxxxx://xxx.xxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx
MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT
Magyar-Szerb kétoldalú konzultáció
Xxxxx Xxxxxxxxx
2018. Január 29-30-án magyar-szerb kétoldalú kon- zultációra került sor az MBFSZ szervezésében, melynek témája a Bányatörvény jogalkotási folyamata volt. A ma- gyar delegációt Xxxxxxx Xxxxxx, az NFM Energiagazdálko- dási és Bányászati Főosztályának vezetője és Xxxxx Xxxxx, az MBFSZ elnöke vezette. Szerb oldalról Xxxxxx Xxxxx, a Szerb Köztársaság Bányászati és Energiaügyi Minisztéri- uma-Földtani és Bányászati Főosztályának vezetője, és munkatársa, Xxxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxxx vettek részt.
A két napos munkatalálkozón a szerb kollégák ismer- tették a Szerbiában 2015-ben elfogadott Bányatörvényt, a kapcsolódó jogalkotási folyamatok sarokköveit a kiindu- ló ötlettől annak végrehajtásáig, illetve az ezzel kapcso- latos eddigi tapasztalataikat. Kitértek a meglévő szerb jogi szabályozás EU irányelvekkel való harmonizálásának problémájára. A felek kölcsönösen bemutatták országuk geológiai szolgálatának működését és a földtani adatva- gyon kezelésének sajátosságait. Végezetül áttekintették az eddigi közös kutatási projekteket, és felvázolták a jövő- beli tudományos együttműködési lehetőségeket.
Európai Útmutató készült MBFSZ vezetéssel a „közér- dekű ásványi nyersanyag előfordulások”-ra
Xxxxxxx Xxxxxx
A MINATURA2020 projekt keretében a Magyar Bá- nyászati és Földtani Szolgálat irányítása mellett elkészült egy Útmutató, amely az ásványi nyersanyag-védelem te- rülethasználat tervezésbe történő integrálás erősitését célozta meg egy széleskörű európai felmérés (multi-szek- torális elemzés) alapján.
A projekt háttere, hogy az európai társadalmi igé- nyek fenntartható módon történő kielégítése érdeké- ben a társadalomnak haté- konyan lehetővé kell tennie az ásványi nyersanyag-elő- fordulások kutatását és kiter- melését, a jelenlegi vagy jövő nemzedékek igényeinek ve- szélyeztetése nélkül. Ehhez
Erre a kihívásra válaszul indult 2015 februárjában a MINATURA2020 elnevezésű új EU-s projekt, amely az Eu- rópai Bizottság Horizon 2020 Kutatási és Innovációs Prog- ramjának keretén belül működik.
A hároméves projekt legfőbb célja, hogy kidolgozza a
„közérdekű ásványi nyersanyag-előfordulások” (Mineral Deposits of Public Importance, MDOPI) meghatározásá- nak és azt követő védelmének koncepcióját és módszer- tanát, így biztosítva ezek legmegfelelőbb felhasználását a jövőben – azzal a céllal, hogy a harmonizált európai sza- bályozási, útmutatási vagy szakpolitikai keret részévé vál- jon. Ezért a MINATURA2020 legfontosabb mozgatórugója olyan szabályozási-tervezési keret kialakítása, amely az
ásványi nyersanyagokra vonatkozóan tartalmazza a fenntarthatósági alap- elvet, mint ahogy az más erőforrásra vonatkozó vagy területrendezési szektorokban működik.
A MinPol, azaz a Nemzetközi Ásványi Nyersanyag-politikai Ügy- nökség (Ausztria) által ve- zetett MINATURA2020 a
értékelni kell a kitermelhető ásványi nyersanyag-előfor- dulások (beleértve a felha-
Jó gyakorlat a külfejtés, hulladék-gazdálkodás és helyi települé- sekkel együttműködésre (Torr Quarry, Cardiff mellett)
16 tagállamból (Ausztria, Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia,
gyott és történelmi bányákat is) potenciálját, más terület- használati és környezetvédelmi célokkal összefüggésben.
Horvátország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svéd- ország, Szlovákia, Szlovénia) és 3 egyéb európai országból
(Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia) származó 24
partner nemzetközi konzorciumának széles körű tapasz- talatára épül. A partnerek mindegyike számos nemzeti, nemzetközi és kereskedelmi projektben bizonyított, vala- mint tevékenyen részt vesz a nemzetközi nyersanyagkö- zösségben.
Az MBFSZ 2 szakmai konzultációt szervezett a IX. és X. Kő Kavics Bányász Napokon, ahol a Magyar Bányászati Szö- vetséggel a különböző minisztériumok, egyetemek, cégek, szakértők és civil szervezetek részvételével megvitatták a
közérdekű ásványi nyersanyagok kérdéskörét.
7
A 2018. januárban elkészült Útmutatóban kiemelésre került:
• Fel kell hívni a figyelmet az ásványi nyersanyagok fon tosságára és tagországi, regionális ásványi nyersanyag stratégia építésére van szükség, vagy megfelelően in- tegrálni kell az ásványi nyersanyag előfordulásokat és potenciált a területhasználat tervezésbe, területfejlesz- tésbe.
• Megfelelő harmonizációra van szükség az ásványi nyersanyag, területfejlesztés, környezeti (védelmi és hulladékgazdálkodási a Körkörös Gazdaság koncepció- ja és céljainak elérése érdekében) szakpolitikák vonat- kozásában.
• Egységes és korszerű ásványi nyersanyag nyilvántar- tásra van szükség elsődleges és másodlagos nyersanya- gok vonatkozásában egyaránt, digitalizált és nemzetkö- zi osztályozási rendszerekkel harmonizált tartalmakkal.
• Foglalkozni kell a területhasználatbeli konfliktus ke- zeléssel, amire jó gyakorlat az érintettekkel való kon- zultáció a tervezett kutatás/bányanyitás előtt, közben, akár rendszeresen.
• Szükséges figyelembe venni az ásványi nyersanya- gok, ezen belül az MDOPI gazdasági értékét, nyomon- követni a nyersanyag piacot és frissíteni az MDOPI nyil- vántartást.
• Megfelelő ásványi nyersanyag védelmi, közérdekű- ség vizsgálat fejlesztésére van szükséges országos vagy regionális szinten, amely más szektorok szakpolitikája által támogatott.
• Az Útmutatóban elérhetőek az osztrák, portugál, lengyel, svéd és brit módszertanok vizsgálata, s az azok továbbfejlesztésére irányuló javaslatok.
• Fontos a Nemzeti Geológiai Szolgálatok bevonása az ásványi nyersanyag védelem folyamatába.
• További társadalmi, technológiai és környezeti szem- pontokhoz tartozó javaslatok olvashatók az Útmutató- ban.
Az MBFSZ vezette “Szabályozási keretrendszer” Munka- csoport következő kiadványa a “Közös Jövőkép MDOPI kapcsán”, amit a University College of London (UCL) fog publikálni hamarosan.
További információ a projekt honlapján érhető el: xxxx://xxxxxxxx0000.xx/
MINATURA2020 első előrehaladási értekezlet, 2015. Budapest
8
MBFSZ közreműködéssel fej- lődik az európai ásványi nyers- anyagok adatharmonizációja
Xxxxxxx Xxxxxx
Folytatódik a 2015 óta tartó együttműködés megalapozása az Európai Földtani Szolgálatok Közössége (EuroGeoSurveys - EGS) és az Egyesült Nemzetek Szervezete Ásványi Nyersanyag Ásványvagyon Osztályozási Munkacsoportja (UNECE EGRC) között, amelynek előkészítésében az elmúlt évek eredményes munkája alapján az MBFSZ folyamatosan közreműködött. Az évente Genfben, az ENSZ székházában rendszeresen megrendezésre kerülő UNECE „Nyersanyag Hét” rendezvényen 2015-xxx Xxxxxxx Xxxxxx képviselte először az Európai Földtani Szolgálatok Közösségét az MBFH és az MFGI mellett.
Az MBFSZ-ben, illetve jogelőd intézményeiben a 2013 óta zajló, a hazai ásványi nyersanyag nyilvántartás korszerű- sítését megalapozó munkaprogram eredményeit a Földtani Közlöny 146/2 (xxxx://xxx.xxxx.xx/00000/00000/00000/ pdf/) tematikus különszáma foglalja össze. A kötetben rész- letesebben is megismerhető az ENSZ nemzetközi ásványva- gyon osztályozási keretrendszer (UNFC-2009), illetve ennek
a szilárd nemfémes ásványi nyersanyagokra, geotermikus energiára, szénhidrogénre, szenekre és széndioxid-tárolás- ra történő hazai adaptációjának első lépései. A harmonizá- ciós folyamat kialakításához és az elért eredményekhez a Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Bányászati Szö- vetség is hozzájárult további szakértők és konzultációk biz- tosításával.
Az Európa különböző régióiból, egymástól függetlenül születő ásványi nyersanyag harmonizációs eredmények alapján szükségessé vált az ebben kulcs-szerepet játszó Eu- rópai Földtani Szolgálatok és az UNECE EGRC együttműkö- désének erősítése, amiben az MBFSZ kiemelt szerepet ka- pott. 2018 elején került aláírásra az EGS és az UNECE-EGRC közötti együttműködési megállapodás, amelyben az EGS képviseletét Xxxxxxx Xxxxxx látja el.
Az ásványi nyersanyag gazdálkodást támogató, európai és globális viszonylatban is régen várt közös nevező kialaku- lását egyre nagyobb figyelem kíséri, ezt jelzi, hogy 2017-ben az Európai Geológusok Szövetsége (European Federation of Geologist – EFG) is csatlakozott az ENSZ Ásványvagyon Osz- tályozási Munkacsoportjának tevékenységéhez más európai és nemzetközi szervezetekkel együtt (xxxxx://xxx.xxxxx. org/oes/mou/mou_toc.html). Emellett az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-Politikai Főigazgatósá- ga (DG GROW) is a fenti harmonizációs tevékenységet segíti elő rendszerese részvételével a Genfi értekezleteken, illetve ezt támogató H2020-as projektek finanszírozásával.
9
Nyersanyagok adatrend- szerezése az ORAMA projektben
Xxxxxxx Xxxxxx
2017. decemberben indult az európai nyersanyagok adat optimalizációját célzó, a Finn Geológiai Szolgálat (GTK) által koordinált ORAMA projekt (xxxxx://xxxxx-x0000.xx), amelyben az MBFSZ számos feladatot irányít. A projekt ér- dekessége, hogy nemcsak elsődleges ásványi nyersanya- gokkal foglalkozik (ércek, építőipari és más ipari ásványi nyersanyagok, kritikus nyersanyagok), hanem másodlagos nyersanyagokkal is (bányászati hulladék, elektronikus hul- ladél, elemek, egyéb). A sokszínű konzorciumban a fran- cia, finn, szlovén, dán, spanyol, brit és magyar geológiai szolgálat mellett több más nemzetközileg rangos szerve- zet is részt vesz (United Nations University, WEEE Forum, EC Joint Research Center). A projektben az MBFSZ a követ- kező feladatokkal vesz részt:
A Brit Geológiai Szolgálattal (BGS) közösen térké- pezzük fel az Európában alkalmazott, elsődleges ásványi
nyersanyagokra vonatkozó osztályozási, jelentéstételi rendszereket, az alkalmazott nemzetközi szabványokat és a nyilvántartási viszonyokat, és ezek alapján közös javasla- tokat, útmutatókat dolgozunk ki.
Az Egyesült Nemzetek Egyeteme (UNU) által vezetett munkacsoportban a bezárt bányászati hulladékkezelő lé- tesítmények nyilvántartásával kapcsolatos tapasztalata- inkat osztjuk meg, s itt is hozzájárulunk a jó gyakorlatok azonosításához, útmutató készítéséhez.
A Francia Geológiai Szolgálat (BRGM) által vezetett munkacsoportban az Európai Unió közös téradat infra- struktúráját megalapozó INSPIRE Irányelv teljesítéséhez kapcsolódóan vizsgáljuk a vonatkozó adatrendszerek ál- lapotát, és részt veszünk az adatharmonizációval kapcso- latos javaslattételben. Emellett itt kerül sor az előző két munkacsoportban készített Útmutatók tesztelésére, az alkalmazhatóság demonstrálására.
A Dán Geológiai Szolgálat (GEUS) vezetése mellett nemzetközi fórumot, képzést szervezünk az eredmények bemutatására, illetve megvitatására.
Az MBFSZ-nek kiemelt szerepe van a projekt kommu- nikációs feladatok ellátásában és az eredmények terjesz- tésében. A projekt eredmények várhatóan mérföldkövet fognak jelenteni a nyersanyagokra vonatkozó európai adat optimalizálásban és harmonizációban.
ORAMA projekt nyitó értekezlet Espoo, Finnország, 2017. december
MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT
DARLINGe projekt – a Duna Régió geotermikus erőforrá- sainak hatékonyabb kihasz- nálásáért
Xxxxx Xxxxxxxxx
A soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, az állam- és kormányfők 2011 júniusában végső jóváhagyásukat adták az Euró- pai Unió második makro-regionális fej- lesztési koncepciójának elindítására. A 14 országot (Ausztria, Bulgária, Cseh- ország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia; Bosznia-Hercegovina, Mont- enegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna) ösz- szefogó Duna Régió Stratégia célja 11 szakterületen összehangolni a fejlesz- téspolitikákat a régió összeköttetése-
inek javítása, a környezetvédelem elősegítése, és a régió megerősítése érdekében. A stratégia 11 prioritási területe közül a Magyarország és Csehország által vezetett 2-es te- rületen (a fenntartható energia használatának ösztönzé- se) az MBFSZ, és jogelődjeként az MFGI aktívan részt vett a szakmai tartalmak kidolgozásában, és 2014-ben a régió fenntartható geotermikus energiahasználatának ösztönzé- sére jelentést állított össze xxxxx://xxx.xxxxxx-xxxxxx. eu/news/the-danube-region-geothermal-report-is-avai- lable-for-download. A jelentés elsősorban a geotermikus energia közvetlen hőhasznosításában rejlő kiaknázatlan lehetőségekre hívta fel a figyelmet.
A főként oroszországi import gázból fedezett fűtés kö- zel 40%-át teszi ki a Duna Régió primer energiafelhasználá- sának. A fosszilis alapú távfűtő rendszerek hagyományosan elterjedtek a közép-kelet európai térség országaiban, de emellett az egyedi épületfűtések, a mezőgazdasági szektor és az ipari felhasználók is fontos hőpiaci szereplők. Ezen fűtési rendszerek jelentős része elavult technológiákkal, alacsony hatásfokkal, környezetszennyező módon üzemel. A hőpiac dekarbonizációja és az energiahatékonyság növe- lése éppen ezért kiemelt fontosságú stratégiai cél.
A hőpiacba bekapcsolható megújuló energiaforrások közül a geotermikus ener- gia egy jelentős, és jórészt kiaknázatlan ter- mészeti adottság a Duna Régió területén, különösen a Pannon medence térségében. Ezen a területen a kedvező földtani adott- ságoknak köszönhetően ugyan nagy hagyo- mányai vannak a termálvíz hasznosításnak, de ezek jelentős része balneológiai célú, és a közvetlen hőhasznosítás a mai napig alat- ta marad a lehetőségeknek.
A Duna Régió Stratégia célkitűzéseit támogató Duna Transznacionális Program 2016-ban megjelent első felhívására a
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vezetésével egy 15 partnerből álló konzorcium sikeres pályázatot nyújtott be (DARLINGe – Danube Region Leading Geothermal Energy), amelynek fő célja, hogy elősegítse a rendelkezésre álló, de még kihasználatlan mély geotermikus energiaforrások fenntartható és energia-hatékony használatát a közvetlen hőhasznosításban. A projekt partnerek – köztük földtani szolgálatok, egyetemek, ipari szereplők, regionális- energe- tikai és fejlesztési ügynökségek, minisztériumok és önkor- mányzatok Magyarországról, Szlovéniából, Horvátország- ból, Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából és Romániából egy közel 95000 km2 nagyságú területen közösen dolgoznak az alábbi célkitűzések megvalósításán:
(1) A geotermikus energia felhasználásának fokozása és az energia-hatékony kaszkád rendszerek elterjesztésé- nek előmozdítása. Ennek érdekében a projekt területen lehatárolásra és jellemzése kerülnek a potenciális geoter- mikus rezervoárok, valamint hőpiaci elemzések készülnek, így összekapcsolva a kedvező földtani adottságú és hő- igényű területeket. Emellett részletes felmérés és elem- zések készülnek a jelenlegi hasznosításokról és a legjobb gyakorlatokról.
(2) Egy 3 modulból álló módszertan-együttes kidol- gozása a fenntartható geotermikus erőforrás gazdálkodás elősegítésére:
• független indikátorok elemzésén alapuló bench mark rendszer, amely a jelenlegi termálvíz-hasznosí- tások többszempontú értékelhetőségét és összeha- sonlítását segíti elő,
• döntési útmutató, amely a projekt-fejlesztők szá- mára nyújt lépésről lépésre történő könnyen átte- kinthető segédletet egy geotermikus projekt terve- zése és kivitelezése során,
• földtani kockázat-kezelő / elemző rendszer, amelynek segítségével a kezdeti (kutatási fázis) koc- kázatai csökkenthetőek.
A módszereket 3 határon átnyúló pilot területen teszteljük
(3) A geotermikus szektor szereplői közötti párbeszéd és együttműködés elősegítése, egy Nemzetközi Stakehol- der Fórum felállítása.
A projekt egyik fő végterméke a Duna Régió Geoter- mikus Információs Platform (DRGIP – interaktív web por- tál) lesz, amely felhasználó-barát módon mutatja majd be az elkészült térképeket, adatbázisokat, és a jelentésekkel együtt több-funkciós keresési és megjelenítési lehetősége- ket teremt.
A projekt 1. évében már számos eredményt elért (pl. jelenlegi termálvíz hasznosítások és legjobb gyakorlatok értékelése, a partner országok pénzügyi támogatási rend- szereinek átfogó jellemzése, hőpiaci elemzések, a határon átnyúló getermikus rezervoárok lehatárolása, stb).
Az eredmények megtekintéséért és további informá- cióért kérjük látogasson el a projekt web-oldalára és irat- kozzon fel az elektronikus hírlevélre:
xxxx://xxx.xxxxxxxx-xxxxxx.xx/xxxxxxxx
Részvétel a Duna Régió Stratégia 6. éves fórumán
Klimastratégiákat készített a Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály
Xxxxx Xxxxxxx
2017. október 31-re elkészült három megyei klí- mastratégia egyeztetési változata (Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye, Pest megye és Hajdú-Bihar megye) az MBFSZ Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály munkatársai- nak gondozásában. A klímastratégiák kidolgozása Európai Unió támogatásával valósult meg, a Környezeti és Ener- giahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1.2.0. pályá- zati felhívásának keretében, az érintett megyei önkor- mányzatokkal történő szoros együttműködés keretében. A megyei klímastratégiák célja, hogy – a Nemzeti Ég- hajlatváltozási Stratégiához igazodva – kijelöljék azokat a célokat és feladatokat, amelyek segítségével a megyék – lakosságuk és minden releváns ágazati ágazatuk és érde- keltjeik bevonásával – fel tudnak készülni a klímaváltozás
várható hatásaira és csökkenteni tudják üvegházhatású gáz kibocsátásukat.
A stratégiai tervezés a Nemzeti Alkalmazkodási Köz- pont Főosztály és Klímabarát Települések Szövetsége (KBTSZ) által kidolgozott módszertan alapján, a KBTSZ szak- mai kontrollja mellett folyt.
A stratégiák kidolgozása során kiemelt célkitűzés volt a me- gyei szereplők bevonásával megvalósuló, közösségi terve- zési folyamat lebonyolítása.
Így volt biztosítható, hogy a klímastratégiák mind a klí- maváltozás mérséklésére, mind a várható hatásokhoz való alkalmazkodásra, mind a szemléletformálásra, és a klíma- tudatosság erősítésére vonatkozó olyan cselekvési irányo- kat határozzanak meg, amelyek térségspecifikusak, széles körben elfogadottak az adott megyében.
2017 októbere óta a stratégiák egyeztetési változa- tainak társadalmasítása különböző rendezvényeken zajlik. Várhatóan 2018 első negyedévében a megyei közgyűlések általi elfogadást követően kezdődhet meg a végrehajtásuk. Az érdeklődők a stratégiai dokumentumokat a me-
gyei önkormányzatok honlapjáról érhetik majd el.
13
Az év ásványa, ősmaradványa és nyersanyaga
Az év ásványa: színek az ibolyán innen és túl, a fluorit
Xxxxx Xxxxx Xxxx, Xxxxxxx Xxxxxx
Az év ásványa választáson mintegy 4000 érvényes sza- vazat érkezett be, melyek közül 2020 voksot szerzett a fluorit. Ez az ásvány színtelen, de kristályrácsának hibái és a beleépülő más kémiai elemek pompás színeket is kölcsö- nözhetnek neki (zöld, kék, sárga stb.). Ibolyántúli fényben
„világít”, róla kapta nevét a fluoreszkálás jelensége. A ko- hászatban olvadáspont-csökkentő hatása miatt használják (erre utal a neve is: fluere /latin: folyni/, folypát /magyar/). Hazánkban is gyűjthető, beleértve „világító” változatait is.
Fluorit Gyöngyösorosziról az MBFSZ gyűjteményéből (Xxxxxx Xxxxxx felvétele)
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Ásvány- tan-Teleptani gyűjteményében a legtöbb példánya a Ve- lencei-hegységből, például Szűzvárról származik.
Az idei évben is gyermekrajzpályázatot hirdettek a szer- vezők (xxxx://xxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxx.xxxx), melynek témája a 2017-es év ásványa, a kvarc.
Az év ősmaradványa, a 245 millió éves tenge- ralattjáró
Xxxxx Xxxxx Réka
Mintegy négyezer szavazat érkezett be az Év ősma- radványa szavazáson, melyre többek közt papír alapon az MBFSZ két telephelyén is lehetett szavazni. A voksok több mint a felét a Xxxxxxxxxxx szerezte meg, így ez a faj lett 2018-ban az Év ősmaradványa.
Az Év ősmaradványa, a Xxxxxxxxxxx szépen díszített, lapos ammonitesz, amely a Balatonról elnevezett kö- zépső-triász pelsói alemelet vezérkövülete. Az a típuspél- dány, amelynek alapján Xxxxxxxxxxx 1879-ben leírta a fajt, a Balaton-felvidéki Mencshelyről származik. Mencshelyről és Köveskál környékéről is nagyon szép leletek találhatók a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat földtani gyűjte- ményében.
Az idei évben is gyermekrajzpályázatot hirdettek a szer- vezők (xxxx://xxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxx.xxxx), melynek témája a 2017-es év ősmaradványa, a barlangi medve.
Balatonites balatonicus típuspéldánya Mencshelyről az MBFSZ gyűjteményéből
(Xxxx Xxxxxx felvétele)
Hungarikum a nyersanyagok között
Xxxxx Xxxxx Réka
Az év ásványi nyersanyaga (xxxx://xxxxxxx.xxxxxxxxxxx. hu/evnyersanyaga2017) 2018-ban az alginit lett, aminek érdekessége, hogy a gércei változata a magyar értéktár- ban a hungarikumok között is megtalálható (xxxx://xxx. xxxxxxxxxx.xx/xx/x%X0%X0xxxx-xxxxxxx). A vulkáni krá- tertavakban keletkező kőzet anyagának nagy részét a Bot- ryococcus braunii zöldalga adja.
Kiváló, komplex hatású talajjavító és növényvédő anyag. A forgalomba hozatali engedély mellett az alginit rendelkezik a „biogazdaságban is ajánlott” minősítő tanú- sítvánnyal.
A pulai lelőhely nem csak nyersanyag-kutatási szem- pontból kiemelkedő jelentőségű, hanem akkor keletke- zett (3-2,6 millió évvel ezelőtt), amikor a legutóbbi nagy, globális lehűlés kezdődött. A pulai lelőhely részletes vizs-
gálatával tovább mélyíthetjük ismereteinket a késő-plio- cén klímaváltozást illetően, ami a ma zajló klímaváltozási folyamatok megértéséhez is elengedhetetlenül fontos. A nyersanyag felfedezése egyik elődintézményünk (a Ma- gyar Állami Földtani Intézet) kutatásaihoz kapcsolódik. A nyersanyag mezőgazdasági alkalmazásában Xxxxx Xxxxx- nak, a MÁFI nyugalmazott munkatársának, elévülhetetlen érdemei vannak.
Balatonites rekonstrukció (Xxxxxxx Xxxxx festménye)
A vékonyan rétegzett, lemezes kőzet felszínre kerülve könnyen szétesik a réteglapok mentén.
A pulai bánya (Xxxxx Xxxxx felvétele).
Földtudományos Forgatag
Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxx Xxxx
Idén is a Magyar Természettudományi Múzeum adott otthont a Földtudományos Forgatagnak, melyen mintegy 2500 látogató vett részt 2017 novemberének második hétvégéjén. A rendezvényen 39 földtudományi kutatással foglalkozó hazai állami és akadémiai kutató intézet, nemzeti park, természettudományi gyűjtemény, felsőoktatási intézmény és vállalat mutatta be munkássá- gát és a földtudományok jelentőségét az érdeklődőknek. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat sokszínű programokkal, interaktív bemutatókkal készült a rendez- vényre. Xxxxx Xxxxxxx és Xxxxxxxx Xxxxx ismeretterjesz- tő előadást tartottak. Törökné Xxxxx Xxxxxxx folyékony nitrogénes kísérleteket mutatott be. Az általa készített,
Fotó: Xxxxxxxx Xxxxxx
folyékony nitrogénnel lehűtött fagylaltnak a hideg idő ellenére is hatalmas sikere volt. Xxxxxx Xxxxxx vízföldta- ni modell segítségével mutatta be a földalatti vízáramlás pályáját és sebességét. Xxxxxxxx Xxxxxx a Google Earth alkalmazásként fejlesztett virtuális kiállítást mutatta be, ahol minden látogató megnézhette, hogy milyen ős- lénytani és ásványtani érdekességek kerültek elő lakó- helye közeléből, hogy aztán az MBFSZ Gyűjteményé-
be kerülve kutatási vagy kiállítási anyag váljon belőlük. A játékos ismeretterjesztés jegyében évek óta újabb és újabb tematika szerint készítenek a Gyűjtemény munkatársai ismeretterjesztő társasjátékokat. Az idei
Fotó: Xxxxxxxx Xxxxxx
év ásványáról, a kvarcról Xxxxxxx Xxxxxx készített földre rakható óriás társast a gyerekeknek. Az interaktív ősma- radvány- és ásványbemutatóban Xxxxx Xxxxx Xxxx, Xxxxxx Xxxxxx és Xxxxxxxxx Xxxxxx vettek részt. Xxxxx Xxxx és Xxxxxxxx Xxxxxx segítségével parányi ősmaradvá- nyokat nézhettek meg az érdeklődők a mikroszkóp alatt. A nyersanyagkutatási irány és a bányászat sem ma- radhatott ki idén sem a programcsomagból. Érdekes bányászati kiállítóhelyekkel, bányászati témájú kereszt-
Fotó: Xxxxxxxx Xxxxxx
rejtvénnyel, bányamentő készülékkel és vasútmodellel is készült Xxxxxxxxxxx Xxxxxx és Xxxxx Xxxx. A legfonto- sabb nyersanyagokat és a nyersanyagok képződéséhez kötődő földtani folyamatokat mutatta be Xxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxx, Xxxx Xxxxx, Xxxxxxxxx Xxxxx és Xxxxx Xxxxx.
Geotóp napokon jártunk
Xxxxx Xxxxx Réka
2017-ben is október első két hétvégéjén rendez- ték meg a Geotóp napokat (xxxx://xxx.xxxxxx- xxx.xx/), melyek célja a földtudományok népsze- rűsítése kirándulásokon és interaktív bemutatókon keresztül. A programsorozat fő szervezői a Magyarhoni Földtani Társulat és a Földművelésügyi Minisztérium.
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat munkatársai is részt vettek a programokon, négy helyszínen, három megyében, több mint 500 látogatónak tudtuk bemutatni a földtudományok érdekességét. A legsokoldalúbb bemu- tatót október 14-én tarthattuk a Xxx-völgyi kőfejtőben. A Szolgálat lehetőséget kapott teljes profiljának be-
mutatására. Interaktív, térképes bemutató formájában ismerhették meg a hazai bányákat a legkisebbek is, ere- deti bányamentő készüléket is felpróbálhattak és a hazai bányászati kiállítóhelyek is bemutatkoztak Xxxxxxxxxxx Xxxxxx vezetésével. Palackrakéta és törékeny lufi is készült Xxxxx Xxxxxxx folyékony nitrogénes bemutatóján. „Klíma- változásról mindenkinek” tematikájú programmal készült a Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály.
Bemutatójukon klímatotótól kezdve klímaváltozást be- mutató társasjátékig a legkülönbfélébb játékos programo- kon keresztül ismerhették meg az érdeklődők az éghajlat- változás folyamatát.
Eredeti ásványokat és ősmaradványokat is bemutat- tak a Földtani Kutatási Főosztály Gyűjteményi Osztályának munkatársai. Kiemelt szerepet kapott a standon az Év ás- ványa és ősmaradványa, de a barlangok csodálatos ásvá- nyaiból készült bemutató is lenyűgözte az érdeklődőket.
A folyékony nitrogén fizikai tulajdonságaival ismerkedtek meg a kísérletező kedvű látogatók.
Azt, hogy milyen nehéz a bányamentő készülék a gye- rekek élőben is megtudhatták.
Bányász szakestély
Xxxxx Xxxxxxxxx
2016-ban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal újjáé- lesztette az évszázados múltra visszatekintő szakestély ha- gyományát, melyet a bányászok védőszentjének, Szent Bor- bálának, a bányászok védőszentjének tiszteletére tartanak szerte az országban és a Kárpát-medencében.
A rendezvény tavalyi sikerén felbuzdulva, a vezetőség a szervezőkkel úgy döntött, hogy e szép hagyományt folytatják.
IMPRESSZUM
Kiadja: Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Szerkesztő: Xxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx: Xxxxx Xxxxxxxxx
Tördelte: Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxx
Felelős kiadó: Xxxxx Xxxxx MBFSZ elnök
Cikkek: Xxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxx Xxxx, Xxxxxxx Xxxxxx, Ó.Xxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxxx
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat első Szent Bor- bála szakestélyére 2017. december 1-én került sor az MBFSZ Columbus utcai székhelyén.
A „Xxxxx Xxxxxxxxx emlékező, egy új Szolgálat létrejöttét ünneplő, Firmaavató” Szakestélyen az Isteni Fényben Tün- döklő Dicső Firmák fényes koszorúja 10 poroshasú, ész- és értelem nélküli véglényt (azaz balekot) avatott firmává.
KAPCSOLAT
Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.
Telefon: x00 0 000 0000
Jelen hírlevél tartalmáért felelős: Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat