Otthon Biztosítás

Otthon Biztosítás

Hatályos: 2013. május 1-tõl

Tartalom

Ügyféltájékoztató 2

Preambulum 14

Általános feltételek 15

Épületbiztosítás különös feltételei 31

Ingóságbiztosítás különös feltételei 42

Kiegészítô általános felelôsségbiztosítás különös feltételei 52

Vállalkozói vagyonbiztosítás különös feltételei 55

Balesetbiztosítás különös feltételei 57

Függelék (Vagyonvédelmi elôírások) 65

Összefoglaló táblázatok 77

20/13/8/1.2

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutatni a KÖBE Xxxxxx biztosí- tását. Célunk, hogy egyértelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájékoztatást egye- sületünkrôl, a biztosító szolgáltatásának lényegérôl, különösen nagy hangsúlyt fektet- ve a specialitásokra és az esetlegesen alkalmazott korlátozásokra. Szeretnénk áttekin- tést adni továbbá arról, hogy milyen elemeket tartalmaz, és hogyan mûködik a biztosí- tás, pontosan mire kell figyelnie a szerzôdés megkötésekor, majd késôbb a szerzôdés tartama alatt.

Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyettesíti a biztosítási feltétele- ket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoztatásunkkal együtt – lehetôség szerint – a biztosí- tási feltételeket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme továbbá az Ön biz- tosítási ajánlata alapján kiállított kötvény, amely szerzôdése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyiben bármilyen további kérdése merülne fel a biztosítással kapcsolat- ban, telefonos ügyfélszolgálatunkon (00-0-000-0000) szívesen állunk rendelkezésére.

A biztosító

Név: KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996

Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)

Internet: xxx.xxxx.xx

Telefon: 00-0-000-0000

FONTOS: Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a KÖBE egy egyesületi for- mában mûködô biztosító. Egyesületünk a vonatkozó törvények és alapszabályunk ér- telmében kizárólag tagjaival kötött szerzôdés alapján nyújthat szolgáltatást, vagyis a biztosítási jogviszonyhoz egyben egy egyesületi tagsági jogviszony is tartozik. A köl- csönös biztosító egyesületbe történô belépés (azaz az egyesületi tagsági jogviszony) feltétele a biztosítási szerzôdés létrejötte. Jelen szerzôdés kapcsán létrejött tagsági jogviszony tagdíjfizetési kötelezettséggel jár. A tagdíj mértéke 1800 Ft/év, amely egy biztosítási idôszakra (biztosítási évre) vonatkozik. A tárgyidôszakra vonatkozó tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legké- sôbb a második díjfizetési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles megfizetni. A tárgy- idôszakot követô években a biztosító által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig kell a tagdíjat megfizetni.

A biztosítás

A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS egy olyan összevont, több kockázatú, komplex bizto- sítás, amely egy – az épületre és/vagy ingóságokra vonatkozó – alap vagyonbiztosí- tásból és ahhoz, kiegészítô jelleggel csatolható felelôsség-, baleset- és kisvállalkozói vagyonbiztosításból áll.

A kiegészítô biztosítások csak az alap vagyonbiztosítással együtt köthetôek, önálló biz- tosításként nem. Amennyiben az alap vagyonbiztosítás megszûnik, a teljes biztosítási szerzôdés is megszûnik, az egyes kiegészítô biztosítások megszûnése viszont az alap- biztosítást nem érinti.

Az ajánlat és annak mellékletei, a biztosítási kötvény, a biztosítás általános feltételei, valamint az alapbiztosításhoz és a kiegészítô biztosításokhoz tartozó különös feltéte- lek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok együttesen alkotják a biztosítási szerzôdést.

A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô díjfizetésre, a biztosító pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási események, biztosítási feltételek szerinti bekövetkezése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.

A biztosítási idôszak és tartam

A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázat- viselés megkezdésének naptári napja, amely a következô biztosítási idôszak elsô nap- ja is egyben.

A biztosítási szerzôdés hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete

Fontos, hogy csak érvényesen létrejött szerzôdés válhat hatályossá. A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS a biztosítási díj határidôre történô megfizetésével válik hatályossá. A ha- tályossá válás napja tulajdonképpen a biztosító kockázatviselésének kezdete, amikor- tól a biztosító a biztosítási feltételek szerinti események vonatkozásában átvállalja a kockázatot, azok bekövetkezése esetén pedig a szerzôdési feltételek szerint, kártala- nítást nyújt.

Ennek alapján a KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁSI szerzôdés négyféle kockázatviselési kezdettel léphet hatályba:

Elsô eset: Amennyiben a szerzôdô az elsô biztosítási idôszakra járó díjat legkésôbb az ajánlat aláírásának napján megfizeti, a biztosítási szerzôdés az ajánlat aláírását kö- vetô nap 0 órájától léphet hatályba.

Második eset: Amennyiben a szerzôdô a díjat az ajánlat aláírási napján nem fizeti meg, a szerzôdés legkorábban a biztosítási díj megfizetését követô nap 0 órájakor léphet hatályba.

Harmadik eset: Halasztott kockázatviselés, melynek lényege, hogy az ügyfelek elôre kötnek szerzôdést úgy, hogy a díjat ezzel együtt befizetik. A díj befizetésével van tehát egy érvényesen létrejött és hatályba is lépett szerzôdés, de a biztosító kockázatviselé- se csak egy késôbbi idôpontban kezdôdik meg. Ez akkor életszerû pl. ha az ügyfélnek van már egy élô lakásbiztosítása valamely biztosítótársaságnál, de szeretne egy má- sik biztosítóhoz átmenni azzal, hogy a kockázatviselés folyamatos maradjon. Ezt úgy oldhatja meg a legkönnyebben, ha az elôzményszerzôdés lejáratának napját követô napra idôzíti az új biztosítási szerzôdés kockázatviselésének kezdetét.

Negyedik eset: A halasztott díjfizetéssel létrejött szerzôdés egy olyan speciális eset, amikor a biztosító kockázatviselése és a szerzôdés hatálybalépése a biztosítási díj elôre történô megfizetése nélkül is bekövetkezik, azzal, hogy az ügyfél egy nyilatkozat- ban kötelezettséget vállal a biztosítási díj, egy késôbbi határidôre történô befizetésére. Ezt a fajta szerzôdés keletkeztetést a biztosító csak igen speciális esetekben engedé- lyezi. Amennyiben szeretné igénybe venni ezt a lehetôséget, kérjük, tájékozódjon üz- letkötôjénél, vagy a KÖBE központi ügyfélszolgálatán.

Biztosítási esemény

A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alap és kiegészítô fedezetei a következô oldalon lát- ható táblázatban szereplô biztosítási eseményekre nyújtanak biztosítási védelmet.

Önrészesedés

A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alap esetben nem tartalmaz önrészt, ügyfeleink azon- ban önrésszel is megköthetik szerzôdéseiket. Ebben az esetben a biztosító díjkedvez- ményt ad.

Az önrész típusa lehet eléréses, vagy levonásos.

Eléréses típusú önrészesedés esetén, az önrészesedés mértékét meghaladó károk le- vonás nélkül kerülnek kifizetésre, az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat a biztosító nem téríti meg.

Levonásos típusú önrészesedés esetén, az önrész összege valamennyi kárkifizetés- bôl levonásra kerül, az önrész alatti károk nem térülnek. Az önrészesedés választható típusát és mértékét az ajánlat és a díjszabás tartalmazza.

Biztosítási események	Épület	Ingóság	Vállalkozói vagyon
Tûz	igen	igen	igen
Robbanás	igen	igen	igen
Villámcsapás direkt	igen	igen	igen
Villámcsapás indukciós	igen	igen	igen
Vihar	igen	igen	igen
Felhôszakadás	igen	igen	igen
Jégverés	igen	igen	igen
Hónyomás	igen	igen	igen
Árvíz	igen	igen	igen
Földrengés	igen	igen	igen
Földcsuszamlás	igen	igen	igen
Kôomlás	igen	igen	igen
Ismeretlen üregbeomlása	igen	igen	igen
Idegen jármû ütközése	igen	igen	igen
Idegen tárgy rádôlése	igen	igen	igen
Lopás	igen
Betöréses lopás		igen	igen
Rablás		igen	igen
Rongálás	igen	igen	igen
Csôtörés	igen	igen	igen
Üvegtörés	igen
Rejtett hibák	igen
Zárcsere		igen	igen
Személyi okmányok elvesztése		igen	igen
Bankkártya elvesztése		igen	igen
Áramkimaradás		igen	igen

A biztosító szolgáltatásai

A biztosítási ajánlaton feltüntetett vagyoncsoportokba sorolt, biztosított vagyontárgyak biztosítási események által okozott kárait, a biztosító az alábbiak figyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) épület vagyoncsoport: káridôponti új értéken számított javítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;

b) háztartási ingóságok: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken;

c) értéktárgyak: káridôponti valóságos értéken;

d) vállalkozás vagyontárgyai:

• káridôponti valóságos értéken,

• saját elôállítású készleteket elôállítási önköltségen.

Balesetbiztosítási esemény bekövetkezése esetén, a biztosító legfeljebb az adott biz- tosítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fizeti meg, a Különös feltételekben részletezett szabályok alapján.

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti újraépítésének, vagy újrabeszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a vagyontárgy újraépítési, vagy újrabeszerzési költségét téríti.

Az új érték megállapításának alapja a károsodott épülettel, épületrésszel azonos nagy- ságú és kivitelezettségû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, ingóságoknál az újrabeszerzési érték.

A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költségeket terhelô általános for- galmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított sze- mély az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA visszaigénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépítésrôl, újrabeszerzésrôl számlát csatol.

Épületkárok esetében a biztosító kártérítési kötelezettsége a sérült felületek kijavításá- nak, helyreállításának költségeire vonatkozik. Megtéríti azonban a biztosító a teljes he- lyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség mennyezete és egyik azonos kivitele- zésû oldalfala sérül, vagy két azonos kivitelezésû oldalfala sérül. Burkolatokkal borított felület teljes egészének újraburkolását kizárólag csak abban az esetben fedezi a biz- tosító, ha a károsodás mértéke meghaladta az 50%-ot.

Bérlemények károsodása esetén, a biztosító a bérlô által kötött biztosítás alapján, a kárt kizárólag olyan mértékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosított bérlô azért jogszabály, vagy a bérleti szerzôdés alapján felelôsséggel tartozik.

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biz- tosítottat a kárért felelôs személlyel szemben megillették.

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más té- nyezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.

A biztosító által teljesített kártérítés a biztosítási összeget nem csökkenti.

A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító szolgáltatásait az alábbi korlátozások figyelembevételével nyújtja:

1. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasz- nosítható) maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô, vagy egyéb módon megtérült összeg.

2. Amennyiben a biztosított vagyontárgy avultsága (valóságos érték/újraépítési, újrabe- szerzési érték) a káresemény idôpontjában épületek esetében meghaladta a 75%- ot, ingóságok esetében a 80%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányo- san csökken.

3. A káridôponti avult értéket (valóságos érték) épületek esetén az építés, ingóságok- nál a vásárlás óta eltelt idôszakra esô értékcsökkenés figyelembevételével állapítja meg a biztosító úgy, hogy a káridôponti újraépítési, vagy újértéket csökkenti a va- gyontárgy életkorának, használtsági fokának megfelelô összeggel. Tulajdonképpen ez az amortizáció.

4. Amennyiben a káresemény elôtti állapot a károsodottal megegyezô mûszaki para- méterekkel egyenértékû módon (pl. technológiaváltás miatt) már nem állítható hely- re, akkor a biztosító a korszerûbb technológia értéknövelô hatását a kártérítési összegbôl levonja.

5. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott károkat a biztosító a káresemény idôpontjában meglévô és üzembe is helyezett védelmi berendezések által megvaló- sult védelmi szinthez tartozó limit mértékéig, de maximum a biztosítási összeg ere- jéig téríti.

Értékkövetés (indexálás)

A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási összeg és ehhez kapcsolódóan a bizto- sítási díj értékkövetô módosítását. Ez az indexálás. A biztosító az indexálást a biztosí- tási szerzôdés valamennyi elemére érvényesíti (pl. választott önrészesedés mértéke, betöréses lopás térítési limitösszegei stb.).

A következô biztosítási évre alkalmazott index bázisa minden évben szeptember 30-ig kerül megállapításra, a KSH által közzétett, az indexálást megelôzô naptári évre vo- natkoztatott fogyasztóiár-index alapján, amelytôl a biztosító maximum 5 százalékpont- tal térhet el.

Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô évre vonatkozó biztosítá- si összeg és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jogában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra kerekített napidíjhoz vezet. Ugyancsak ará- nyosan változnak – a kerekítés szabályainak megfelelôen – a biztosítási szerzôdésben megadott egyéb összeghatárok is.

A biztosító által megállapított index mértékérôl, a biztosítási összeg értékkövetô módo- sításáról, a díj változásáról a biztosító legkésôbb hatvan nappal a biztosítási év vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

A biztosítás indexálásával egyidejûleg a biztosító a biztosítási díjtételek, illetve díjmó- dosító tényezôk kockázati, vagy egyéb okból való megváltozását is kezdeményezheti. A biztosító a biztosítási díjtétel változásról a biztosítási év végét legalább hatvan nap- pal megelôzôen – az indexálásról való értesítéssel egyidejûleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a szerzôdôt.

A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási évre a biztosító által indexált biztosítá- si összeggel, díjjal, vagy díjtétellel érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy évfordulóra felmondja szerzôdését. Amennyiben a szerzôdô a biztosító szerzô- désmódosítását írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

A díjfizetés

A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként határozza meg. A következô biz- tosítási idôszakra vonatkozó díjat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdé- se elôtt legalább 60 nappal a szerzôdô tudomására hozni.

A biztosítás díja biztosítási évente elôre fizetendô, a következô biztosítási évre (bizto- sítási idôszakra) vonatkozó díj legkésôbb a biztosítási év elsô napján, a biztosítási év- fordulón esedékes.

A szerzôdô jogosult az általa szerzôdéskötéskor választott, vagy a szerzôdés tartama alatt módosított díjfizetési gyakoriságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzô- dô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô – beérkezését követô harmincadik nap utáni elsô esedékességkor érvényesíti.

A biztosítás elsô díja a biztosítási ajánlat aláírásakor esedékes, amennyiben a felek halasztott díjfizetésben nem állapodtak meg.

A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonatkozik.

Reaktiválás

A szerzôdés megszûnését követô kilencven napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen újra érvénybe helyezhetik (re- aktiválás). A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helye- zésének idôpontja között eltelt idôszakra.

A fedezetmódosítás módja, lehetôsége

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdemé- nyezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el. A módosított feltételek szerinti kockázatviselés legkorábban a módosítási igény, a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beérkezését követô harmincadik nap utáni naptári hónap elsô nap- jának nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a módosítás hatálybalépésének napjáig a többlet díjat megfizették és a biztosító a módosítást elfogadta.

A szerzôdés megszûnésének esetei

A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS megszûnhet:

• Évfordulóra történô felmondással

• Díj-nemfizetéssel

• Érdekmúlással

• A felek közös megegyezésével

Évfordulóra történô felmondás

A biztosítási szerzôdés bármikor, de kizárólag írásban, a biztosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô harminc nap. Évfordulóra történô felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napján huszonnégy (24.00) órakor szûnik meg, maradékjogok nélkül.

Az alapbiztosítás teljes felmondása a teljes szerzôdés megszûnését eredményezi.

Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegészítô biztosítások akár külön-kü- lön is felmondhatóak mindkét fél által, legalább harminc nappal a szerzôdés évfordu- lója elôtt, írásban. A szerzôdés ebben az esetben a megszüntetett kiegészítô biztosí- tás nélkül marad hatályban.

Díj-nemfizetéses megszûnés

A biztosítási díj esedékességétôl számított harmincadik nap elteltével a teljes szerzô- dés, ezzel együtt a biztosító kockázatviselése is megszûnik, ha addig a hátralékos dí- jat nem fizették meg, a szerzôdô halasztást sem kapott, illetve a biztosító díjkövetelé- sét bírósági úton nem érvényesítette. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô biztosítások is maradékjogok nélkül megszûnnek.

Érdekmúlás

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetet- lenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító koc- kázatviselése és egyben a biztosítási szerzôdés vonatkozó része is – biztosítási ese- mény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmú- lás utolsó napjáig esedékes díj illeti meg.

Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntethetô. Utóbbi esetben a biztosítót a megszûnés hó- napjának utolsó napjáig járó díj illeti meg.

A biztosító mentesülésének feltételei

Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a biztosított:

a) kármegelôzési,

b) kárenyhítési,

c) kárbejelentési

kötelezettségei valamelyikének felróhatóan nem tesz eleget és emiatt lényeges körül- mények kideríthetetlenekké, azonosíthatatlanokká válnak.

Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a kárhelyszín meg- változtatása miatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, amenynyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:

a) a biztosított, vagy a szerzôdô,

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozó, közeli hozzátartozó,

c) a biztosítottnak vezetô, vagy a vagyontárgy kezelésével együtt járó munkakört be- töltô alkalmazottja, illetve megbízottja,

d) a biztosított jogi személy vezetô, vagy a vagyontárgy kezelésével együtt járó mun- kakört betöltô tagja, vagy szerve,

szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:

a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti véralkoholszint),

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel,

c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsolatos befolyásoltsággal, okozati összefüggésben következett be.

Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben az állandóan lakott- ként biztosított épület esetében, a nem állandóan lakott állapot hossza a káresemény idôpontjában a 270 napot meghaladja.

Kiegészítô balesetbiztosítás esetén, amennyiben a biztosított baleseti halálát a bizto- sítási összegre jogosult szándékos magatartása idézte elô, ezen kedvezményezett, vagy örökös vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

Alkalmazott kizárások

Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egész- ben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkalmazása, harci eszköz, vagy hadi- anyag felhasználásának következménye,

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztogatás, egyéb erôszakos cselek- mény következménye,

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet vala- mely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennyezést eredményez.

Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek a biztosított vagyontárgy avultságával, kar- bantartásának elmulasztásával, vagy az építési szabályok be nem tartásával össze- függésben következtek be.

Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az eredetivel nem megegyezô minôségi elem, anyag stb. beépítése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai értékcsökkenésbôl adódik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek azokban az épületekben, épület- részekben keletkeztek, amelyek bontását jogszabály, vagy hatóság a káresemény be- következése elôtt részben, vagy egészben elrendelte.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan épületekben, épületrészek- ben keletkeztek, amelyek építését, vagy felújítását jogszabály, vagy hatósági rendel- kezés megszegésével végezték.

Teendôk káresemény bekövetkezésekor

A biztosítási eseményt (káreseményt) a tudomásra jutástól számított kettô munkana- pon belül kell bejelenteni a biztosítónak, illetve lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tar- talmának ellenôrzését. A tûzesetet és robbanást a tûzrendészeti hatóságnak, a lopást, betörést, rongálást, rablást a rendôrségnek is jelenteni kell.

A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényt a szerzôdônek, illetve a biztosítottnak kell kezdeményeznie. A kárigényt – a biztosító által rendelkezésre bocsátott kárbeje- lentô nyomtatvány kitöltésével – minden esetben írásban is be kell nyújtani a biztosí- tónak.

A kár felméréséig, de maximum annak bejelentésétôl számított ötödik napig, a károso- dott vagyontárgy, illetve kárhelyszín állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mér- tékben lehet változtatni.

A kártérítés szabályai

Felmerült kárként a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytôl a károsult valamely dolog megsemmisülése, el- pusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése, stb. folytán elesett, vagy egyébként károsodott.

Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe esô indokolt költséget a biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

A biztosító a kártérítés összegébôl a maradványértéket és a máshonnan megtérülô kárértéket jogosult levonni.

A biztosító kártérítését kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetôesz- közben teljesíti.

A biztosító szolgáltatása a kárrendezés lezárásához szükséges összes okirat be- érkezését követô 15 munkanapon belül esedékes.

Kármentességi kedvezmény

Amennyiben egy adott biztosítási szerzôdésre a vonatkozó megfigyelési idôszakban nem történik elsô kárkifizetés, a biztosító díjengedményt nyújt az alábbiak szerint:

a) Egy kármentes idôszak után 5% díjengedmény.

b) Kettô egymást követô kármentes idôszak után 10% díjengedmény.

c) Három, illetve annál több, egymást követô kármentes idôszak után 15% díjenged- mény.

Az elsô biztosítási idôszakhoz tartozó megfigyelési idôszak hossza 270 nap a szerzô- dés kockázatviselésének kezdetétôl. A további megfigyelési idôszakok hossza mindig megfigyelési idôszaktól megfigyelési idôszakig tartó egy év (365/366 nap).

A kedvezményt a biztosító az adott kármentes megfigyelési idôszakot követô biztosí- tási év díjában érvényesíti. Amennyiben a megfigyelési idôszakban a szerzôdésre be-

jelentett káresemények vonatkozásában elsô kárkifizetés történik, a kármentességi ked- vezmény az adott megfigyelési idôszakot követô biztosítási évben elvész. Legközelebb egy olyan, teljes megfigyelési idôszak elteltével indul újra, a legkisebb mértékû ked- vezménnyel, melyben nem történt egyetlen káresemény vonatkozásában sem elsô kárkifizetés.

Érdekmúlás miatt történô szerzôdés megszûnés esetén, a már megszerzett kármen- tességi kedvezményt – a megszûnést követô 365 napon belül – a szerzôdô és a biz- tosított is érvényesítheti, egy új kockázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hivatkozással.

A már megszerzett kármentességi kedvezményt a szerzôdô és a biztosított is érvénye- sítheti, az adott szerzôdés megszûnése nélkül is, egy új kockázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hivatko- zással.

Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a biztosítási feltételekben részletezettek szerint, az ajánlaton tett külön nyi- latkozat alapján, a 2003. évi LX. törvény 153–165. §-aiban foglaltak alapján továbbít- hatja ügyfelei adatait.

A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy a PSZÁF, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az esetben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellenértékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biztosítástechnikai tartalékok és a viszontbiz- tosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mér- téke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag által bármilyen jogcímen teljesí- tett éves befizetés 100%-át.

Panaszok kezelése

Panasz esetén személyesen, vagy írásban az egyesület Ügyfélszolgálatához lehet for- dulni, melynek címe: 1108 Bp., Venyige u. 3.; levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142.

Panaszt lehet még tenni az egyesület szakmai felügyeleti szervénél, a Pénzügyi Szer- vezetek Állami Felügyeleténél, melynek címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39.; levelezési cí- me: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777; vagy Interneten keresztül a xxx.xxxxx.xx. portálon.

Panasz esetén a Pénzügyi Békéltetô Testülethez is lehet fordulni, melynek címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39.; levelezési címe: 1125 Budapest BKKP, Pf. 172., illetve vitás ügyek esetén bírósághoz is.

Preambulum

A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS egy olyan összevont, több kockázatú, komplex biztosítás, amely egy – az épületre vagy ingóságokra vonat- kozó – alap vagyonbiztosításból és ahhoz, kiegészítô jelleggel csatol- ható felelôsség-, baleset- és kisvállalkozói vagyonbiztosításból áll.

A kiegészítô biztosítások csak az alap vagyonbiztosítással együtt köt- hetôek, önálló biztosításként nem. Amennyiben az alap vagyonbiz- tosítás megszûnik, a teljes biztosítási szerzôdés is megszûnik, az egyes kiegészítô biztosítások megszûnése viszont az alapbiztosítást nem érinti.

Az ajánlat és annak mellékletei, a biztosítási kötvény, a biztosítás ál- talános feltételei, valamint az alapbiztosításhoz és a kiegészítô bizto- sításokhoz tartozó különös feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok együttesen alkotják a biztosítási szerzôdést.

A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô díjfizetésre, a biztosító pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási események biztosítási feltételek sze- rinti bekövetkezése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötele- zi magát.

A biztosítási szerzôdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

Általános feltételek

A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS épületre és/vagy ingóságra vonatkozó alapbiztosítá- sa, valamint az ahhoz kapcsolható kiegészítô általános felelôsségbiztosítás, vállalko- zói vagyonbiztosítás és balesetbiztosítás jelen általános feltételek szerint jön létre.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

1.1. Biztosító: A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Buda- pest, Venyige u. 3. (továbbiakban: biztosító).

1.2. Szerzôdô: A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület tagja, termé- szetes személy, vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont), aki a biztosí- tott vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzôdést ilyen érdekelt személy javára köti.

A biztosítási ajánlatot a szerzôdô teszi, a szerzôdés létrejötte esetén a díjat a szerzôdô fizeti meg.

A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá a szerzôdô jogo- sult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

1.3. Biztosított: A biztosítási szerzôdés Különös feltételeiben meghatározott személy.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. Szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi.

2.2. A biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a biztosító – a szerzôdés részét képezô ajánlaton és az ahhoz tartozó adatlapon – kérdést tett fel.

2.3. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

2.4. A biztosító a szerzôdô ajánlatát a kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el. Amennyiben a biztosító szerzôdô ajánlatára a rendelkezésére álló tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés az ajánlat tartalma szerint jön létre.

2.5. Amennyiben az ajánlatot a biztosító a fentiek szerint rendelkezésére álló tizen- öt napos határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett ká- rokért helytállni nem köteles, az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat visszautalja.

2.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés eltér a jelen Általános és/vagy a Különös feltételektôl, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módosítását. Ezt a ha- táridôt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosító kötvénykiállí- tásra jogosult szervéhez beérkezett.

Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetôleg a módosító ja-

vaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül, a biztosító a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

2.7. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl kötvényt állít ki.

2.8. Amennyiben a kötvény tartalma a szerzôdô ajánlatától eltér és az eltérést a szer- zôdô tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma sze- rint jön létre. E rendelkezést lényeges eltérésekre kizárólag akkor lehet alkal- mazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény kiszolgáltatá- sakor írásban, külön is felhívta.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MÓDOSÍTÁSA

3.1. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt, a szerzôdô a szerzôdés módosítását kez- deményezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervé- hez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el. A módosított feltételek szerinti kockázatviselés legkorábban a módosítási igény a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beérkezését követô harmincadik nap utáni naptári hónap elsô napjának nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyi- ben a módosítás hatálybalépésének napjáig a többlet díjat megfizették és a biz- tosító a módosítást elfogadta.

3.2. Amennyiben a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzô- dést, illetve a kockázat elvállalását érintô lényeges körülményekrôl, továbbá, ha a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, ti- zenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg

– ha a kockázatot a feltételek értelmében nem vállalja – a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

4. A SZERZÔDÉS TARTAMA

4.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

4.2. A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a koc- kázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a következô biztosítási idô- szak elsô napja is egyben.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE

5.1. A határozatlan idôre kötött szerzôdést a felek bármikor felmondhatják, kizárólag írásban, a biztosítási idôszak végére. A felmondási idô harminc nap. Évforduló- ra történô felmondás esetén, a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biz- tosítási év utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor maradékjogok nélkül meg- szûnik.

5.1.1. Az alapbiztosítás teljes felmondása a teljes szerzôdés megszûnését eredmé- nyezi.

5.1.2. Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegészítô biztosítások akár külön-külön is felmondhatóak mindkét fél által, legalább harminc nappal a szer-

zôdés évfordulója elôtt, írásban. A szerzôdés ebben az esetben a megszün- tetett kiegészítô biztosítás nélkül marad hatályban.

5.2. A biztosítási díj esedékességétôl számított harmincadik nap elteltével a teljes szerzôdés, ezzel együtt a biztosító kockázatviselése is megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, a szerzôdô halasztást sem kapott, illetve a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette. Az alapbiztosítás meg- szûnésével a kiegészítô biztosítások is maradékjogok nélkül megszûnnek.

5.3. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése le- hetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatviselése és egyben a biztosítási szerzôdés vonatkozó része is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás utolsó napjáig esedékes díj illeti meg.

5.4. A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezé- sével bármikor módosítható, megszüntethetô. Utóbbi esetben a biztosítót a megszûnés hónapjának utolsó napjáig járó díj illeti meg.

6. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

6.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosító átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatá- rozott kockázatokat. Kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.

6.2. A biztosítási szerzôdés legkorábban az ajánlat aláírását követô nap nulla (0.00) órájától lép hatályba, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító késôbb elfogadta, vagy arra nem nyilatkozott és a szerzôdô az elsô biztosítási idôszakra járó díjat leg- késôbb az ajánlat aláírásának napján a biztosító részére befizette.

6.3. Amennyiben a szerzôdô a díjat nem az ajánlat aláírási napján fizeti meg, a szer- zôdés legkorábban a biztosítási díj biztosító részére történô befizetését követô nap nulla (0.00) órájakor lép hatályba, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés lét- rejön.

6.4. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete az ajánlaton feltüntetett – az elsô díj beérkezésénél késôbbi – idôpont, de kizáró- lag csak abban az esetben, ha a biztosítás elsô díját a megjelölt elsô kockázat- viselési nap nulla (0.00) órájáig a biztosító pénztárába, vagy számlájára befize- tik, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejön.

6.5. Amennyiben a szerzôdô felek halasztott díjfizetésben állapodnak meg, a bizto- sító kockázatviselésének kezdete az ajánlaton feltüntetett – az elsô díj beérke- zésénél korábbi – idôpont, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejön.

7. DÍJFIZETÉS, PÓTDÍJ

7.1. A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként határozza meg. A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS éves díjú. Az éves díj negyedéves, féléves részletekben is fizethetô, gyakorisága az ajánlaton és a biztosítási kötvényen kerül meghatá- rozásra.

7.2. A szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott biztosítási díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal és díjfizetési módon, legkésôbb az esedékesség idôpont- jában megfizetni.

7.3. A szerzôdô jogosult az általa a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt választott díjfizetési gyakoriságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô – beérkezését követô harmincadik nap utáni elsô esedékességkor érvényesíti.

7.4. A biztosítás elsô díja a biztosítási ajánlat aláírásakor esedékes, amennyiben a felek halasztott díjfizetésben nem állapodtak meg.

7.5. A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszaknak az elsô napján ese- dékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonatkozik.

7.6. A következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biztosító köteles a biztosí- tási idôszak megkezdése elôtt legalább hatvan nappal a szerzôdô tudomására hozni.

7.7. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti.

7.8. A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a biztosítási díjnak a meg- szûnést követô, utólagos megfizetése nem helyezi újra hatályba.

7.9. A szerzôdés megszûnését követô kilencven napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás).

7.10. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos meg- fizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe he- lyezésének idôpontja között eltelt idôszakra.

8. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

8.1. A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen va- gyoncsoportonként külön-külön meghatározott összeg, amely a biztosító téríté- sének felsô határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

8.2. A biztosítási összeget – a Különös feltételekben részletezett szabályok figye- lembevételével – a szerzôdô határozza meg.

8.3. A biztosítási összeg módosítását a szerzôdô a biztosítóhoz intézett írásbeli nyi- latkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat a biztosítási szerzô- dés módosítására vonatkozó kezdeményezésnek minôsül, amelyet a biztosító a jelen feltételek 3.1. pontja szerint bírál el.

9. ÉRTÉKKÖVETÉS

9.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási összeg és ehhez kapcso- lódóan a biztosítási díj értékkövetô módosítását (indexálását). A biztosító az in- dexálást a biztosítási szerzôdés valamennyi elemére érvényesíti (pl. választott önrészesedés mértéke, betöréses lopás térítési limitösszegei stb.).

9.2. A következô biztosítási évre alkalmazott index bázisa minden évben szeptem- ber 30-ig kerül megállapításra, a KSH által közzétett, az indexálást megelôzô naptári évre vonatkoztatott fogyasztóiár-index alapján, amelytôl a biztosító ma- ximum 5 százalékponttal térhet el.

9.3. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô évre vonatkozó biz- tosítási összeg és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosí- tási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosító- nak jogában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra kerekített napi- díjhoz vezet. Ugyancsak arányosan változnak – a kerekítés szabályainak meg- felelôen – a biztosítási szerzôdésben megadott egyéb összeghatárok is.

9.4. A biztosító által megállapított index mértékérôl, a biztosítási összeg értékkövetô módosításáról, a díj változásáról a biztosító legkésôbb hatvan nappal a biztosí- tási év vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

9.5. A biztosítás indexálásával egyidejûleg a biztosító a biztosítási díjtételek, illetve díjmódosító tényezôk kockázati, vagy egyéb okból való megváltozását is kez- deményezheti. A biztosító a biztosítási díjtétel változásról a biztosítási év végét legalább hatvan nappal megelôzôen – az indexálásról való értesítéssel egyide- jûleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a szerzôdôt.

9.6. A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási évre a biztosító által indexált biz- tosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy jelen feltételek 5.1. pontja szerint felmondja szerzôdését. Amennyiben a szerzôdô a díjemelésre vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

10. KÁRMENTESSÉGI KEDVEZMÉNY

10.1. Amennyiben egy adott biztosítási szerzôdésre a vonatkozó megfigyelési idô- szakban nem történik elsô kárkifizetés, a biztosító díjengedményt nyújt az aláb- biak szerint:

a) Egy kármentes idôszak után 5% díjengedmény.

b) Kettô egymást követô kármentes idôszak után 10% díjengedmény.

c) Három, illetve annál több, egymást követô kármentes idôszak után 15% díj- engedmény.

Az elsô biztosítási idôszakhoz tartozó megfigyelési idôszak hossza 270 nap a szerzôdés kockázatviselésének kezdetétôl. A további megfigyelési idôszakok hossza mindig megfigyelési idôszaktól megfigyelési idôszakig tartó egy év (365/366 nap).

10.2. A kedvezményt a biztosító az adott kármentes megfigyelési idôszakot követô biztosítási év díjában érvényesíti. Amennyiben a megfigyelési idôszakban a szerzôdésre bejelentett káresemények vonatkozásában elsô kárkifizetés törté- nik, a kármentességi kedvezmény az adott megfigyelési idôszakot követô bizto- sítási évben elvész. Legközelebb egy olyan, teljes megfigyelési idôszak eltelté- vel indul újra, a legkisebb mértékû kedvezménnyel, melyben nem történt egyet- len káresemény vonatkozásában sem elsô kárkifizetés.

10.3. Érdekmúlás miatt történô szerzôdés megszûnése esetén a már megszerzett kár- mentességi kedvezményt – a megszûnést követô 365 napon belül – a szerzôdô

és a biztosított is érvényesítheti, egy új kockázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hivatkozással.

10.4. A már megszerzett kármentességi kedvezményt a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti az adott szerzôdés megszûnése nélkül is, egy új kockázatviselé- si címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzô- désre történô hivatkozással.

11. ÖNRÉSZESEDÉS

11.1. Jelen biztosítási szerzôdés alapbiztosítása, valamint a kiegészítô vállalkozói vagyonbiztosítás – a szerzôdô választása szerint – önrésszel, illetve önrésze- sedés nélkül is köthetô.

11.2. Amennyiben a szerzôdô – szerzôdéskötéskor, vagy a biztosítási évfordulót leg- alább hatvan nappal megelôzôen – az aktuális díjszabásban meghatározott tí- pusú és mértékû önrész alkalmazását választja, a díjszabásban megadott mér- tékû kedvezményben részesül.

11.2.1. Eléréses típusú önrészesedés esetén, az önrészesedés mértékét meghaladó károk levonás nélkül kerülnek kifizetésre, az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat a biztosító nem téríti meg.

11.2.2. Levonásos típusú önrészesedés esetén, az önrész összege valamennyi kárki- fizetésbôl levonásra kerül, az önrész alatti károk nem térülnek.

12. A SZERZÔDÔ / BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

Közlési kötelezettség

12.1. A közlésre, illetôleg változás-bejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerzôdô felet és a biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körül- mény, vagy változás nem-tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a bizto- sítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, bejelentésre köteles lett volna.

Változás-bejelentési kötelezettség

12.2. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lénye- ges körülmények változását tizenöt napon belül, írásban bejelenteni a biztosító- nak. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyekre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton, illetve az ahhoz kapcsolódó adatlapon kérdés szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatokban.

12.3. A közlésre, illetôleg a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzôdéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

12.4. A szerzôdô, illetve biztosított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni a biztosí- tót, ha az adott kockázatviselési címen pl. a biztosított vagyontárgyak vagyon-

értékében, vagy a biztosított épületek hasznos alapterületében legalább 10%- ot meghaladó mértékû változás következett be.

Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

12.5. A biztosított köteles a tôle telhetô módon mindent megtenni a káresemények megelôzése, illetve a bekövetkezett károk enyhítése céljából, különös tekintet- tel az alábbiakra:

a) A biztosított köteles a hatályos építési, építészeti elôírásokat és hatósági szabványokat betartani, az azokban foglalt felülvizsgálati és rendszeres el- lenôrzési, ellenôriztetési kötelezettségének eleget tenni.

b) A biztosított köteles a biztosított épület elektromos hálózatának, a víz, a gáz, a szennyvíz, a csapadékvíz, a fûtési víz és gôzvezetékek, légkondicionáló berendezések, tûzvédelmi berendezések, az egyéb folyadékot szállító veze- tékek, illetve a biztonságtechnikai berendezések folyamatos karbantartásáról gondoskodni.

c) A biztosított köteles az október 15. és április 15. közötti idôszakban, az eset- legesen üzemen kívül helyezett víz, fûtési és egyéb vezetékek szakszerû víz- telenítésérôl gondoskodni.

d) A biztosított a nem állandóan lakott épületek esetében – különösen a lakat- lanságának idôtartama alatt – köteles ügyelni az épületek szakszerû lezárá- sára, biztonsági berendezéseinek üzembe helyezésére.

Kárbejelentési kötelezettség

12.6. A biztosítási eseményt (káreseményt) a tudomásra jutástól számított kettô mun- kanapon belül kell bejelenteni a biztosítónak, illetve lehetôvé kell tenni a kárbe- jelentés tartalmának ellenôrzését. A tûzesetet és robbanást a tûzrendészeti ha- tóságnak, a lopást, betörést, rongálást, rablást a rendôrségnek is jelenteni kell.

12.7. A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényt a szerzôdônek, illetve a biztosí- tottnak kell kezdeményeznie. A kárigényt – a biztosító által rendelkezésre bo- csátott kárbejelentô nyomtatvány kitöltésével – minden esetben írásban is be kell nyújtani a biztosítónak.

12.8. A kár felméréséig, de maximum a bejelentésétôl számított ötödik napig, a káro- sodott vagyontárgy, illetve kárhelyszín állapotán csak a kárenyhítéshez szüksé- ges mértékben lehet változtatni.

13. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

A biztosító tájékoztatási kötelezettsége

13.1. A biztosító köteles a szerzôdôt tájékoztatni:

a) a szerzôdés adatairól,

b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról,

c) a folyamatban lévô kárkifizetésekrôl, illetve ezek esetleges akadályairól.

Szolgáltatás igénylése

13.2. A biztosító a bejelentett szolgáltatási igények elbírálásához a szolgáltatásra va- ló jogosultság, a jogalap, valamint a biztosítási szolgáltatás mértékének megál- lapításához szükséges dokumentumokat jogosult bekérni az alábbiak szerint:

13.2.1. Jogosultság:

• Kitöltött, aláírt kárbejelentô lap,

• Személyazonosságot igazoló okirat (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány),

• Lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata,

• Tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok,

• Engedményes nyilatkozata a biztosított részére történô kifizetés engedélyezé- sérôl,

• Kedvezményezetti jogosultságot és azonosíthatóságot igazoló okiratok,

• Felelôsségi kárigényt igazoló dokumentum,

• Felelôsségi károkozást elismerô nyilatkozat,

• Bérleti szerzôdés, kölcsön szerzôdés, felelôs ôrzésre vonatkozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével),

• Hagyatéki végzés,

• Aláírási címpéldány, társasági szerzôdés, alapító okirat,

• TAJ-kártya,

• Adóazonosítót, adószámot igazoló dokumentum,

• Meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/károsult jár el saját nevében,

• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilatkozat,

• Öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés (baleseti halál esetén),

• Gyámhatósági rendelkezés,

• Munkaszerzôdés,

• Keresôképtelenséget igazoló dokumentum.

13.2.2. Jogalap:

A biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek pontos tisztázásához szükséges dokumentumok:

• A kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mértékét igazoló dokumentu- mok,

• A biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülését bizonyító dokumentum,

• A biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményei- rôl,

• A biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelkezésre álló jegyzôkönyvek másolata,

• Rendôrség, tûzrendészet, katasztrófavédelem, közigazgatási vagy más ható- ság által folytatott eljárás dokumentumainak (pl. rendôrhatósági jegyzôkönyv) másolata,

• Hatósági igazolás (kéményseprô, vízmû, áramszolgáltató, árvízvédelmi, OMSZ)

• Építésügyi hatóság által kiadott építési engedély, bontási határozat,

• Engedélyezési tervek, tervdokumentáció,

• Építési napló,

• Szakhatósági jegyzôkönyvek,

• Hatóság részére történt bejelentés, feljelentés, másolata,

• Kisállat Egészségügyi könyv (oltási könyv), állatorvosi igazolás,

• Baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat, és a halál okát igazoló or- vosi, vagy hatósági bizonyítvány,

• Ingatlan adásvételi szerzôdés.

13.2.3. Szolgáltatási összeg:

13.2.3.1. Vagyoni károk:

• Összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény,

• Bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét, illetve annak járulékos költségeit iga- zoló dokumentumok,

• Károsodott vagyontárgyak tételes listája,

• Károsodott vagyontárgyak értékét igazoló dokumentumok (számla, szerzôdés),

• Maradványlista,

• Szakvélemény (szerviz, zár- és nyomszakértô, talajmechanikai, geológiai), igazságügyi szakértôi vélemény,

• Xxxxxxx terv, mûszaki leírás,

• Tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalkuláció,

• Tételes javítási, beszerzési, pótlási számla,

• Kivitelezôvel kötött szerzôdés másolata,

• Fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl,

• Távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegyzôkönyv,

• Garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok,

• Típus- és eredet igazoló okmány (eredeti névre szóló beszerzési számlák, nyugták, garanciajegyek, adásvételi szerzôdés, mûszaki leírás, biztosított va- gyontárgyak fotói, amennyiben ilyen készült),

• Leltári dokumentáció, beszerzési számla, szállítólevél,

• A biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kármegelôzéshez, káreny- hítéshez igénybe vett eszközök, erôforrások használata során keletkezett költ- ségek igazolására alkalmas dokumentumok.

13.2.3.2. Személysérüléses károk:

• Orvosi szakvélemény másolata,

• Kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén), vagy ambuláns lap másolata,

• Akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi jelentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészség- károsodás mértékének igazolásával, röntgenleletek, kontroll vizsgálatok doku- mentumai)

• A biztosított biztosítási eseménnyel és a kórelôzményi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentumai (házi-, üzemorvosi, a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, dokumentumok),

• A társadalombiztosítás szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biz- tosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján).

13.3. A fentiekben felsorolt dokumentumokat minden esetben magyar nyelven kell a biztosító rendelkezésére bocsátani. Amennyiben valamely, a kárigény érvénye- sítéséhez szükséges dokumentum magyar nyelven nem áll rendelkezésre, an- nak fordítási költsége az igény érvényesítôjét terheli.

13.4. A biztosítási esemény bekövetkezésének, a szerzôdésben megjelölt károk és költségek igazolására a fentiekben részletezett dokumentumokon és okiratokon

kívül a biztosító szolgáltatását egyéb okirat benyújtásától nem teheti függôvé, további dokumentumokat, okiratokat a biztosítottól/károsulttól nem követelhet.

13.5. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat, dokumentu- mokat ellenôrizheti, illetve a kárigény elbírálásához egyéb iratokat és dokumen- tumokat maga is beszerezhet.

13.6. A biztosító szolgáltatásának teljesítését a bejelentett káreseménnyel összefüg- gésben indult büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

13.7. A biztosított illetôleg a károsult – a fentiekben részletezett dokumentumok kö- rén túl – jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történô igazolására is a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Szolgáltatási kötelezettség

13.8. A biztosítási ajánlaton feltüntetett vagyoncsoportokba sorolt biztosított vagyon- tárgyak biztosítási események által okozott kárait a biztosító az alábbiak figye- lembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) épület vagyoncsoport: káridôponti új értéken számított javítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;

b) háztartási ingóságok: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken;

c) értéktárgyak: káridôponti valóságos értéken;

d) vállalkozás vagyontárgyai:

• káridôponti valóságos értéken,

• saját elôállítású készleteket elôállítási önköltségen.

Balesetbiztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fizeti meg, a Különös felté- telekben részletezett szabályok alapján.

13.9. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költ- ségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti újraépítésének, vagy újrabeszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a va- gyontárgy újraépítési, vagy újrabeszerzési költségét téríti.

13.10. Az új érték megállapításnak alapja a károsodott épülettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezettségû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, in- góságoknál az újrabeszerzési érték.

13.11. A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költségeket terhelô általá- nos forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA vissza- igénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépítésrôl, újrabeszerzésrôl szám- lát csatol.

13.12. Épületkárok esetében a biztosító kártérítési kötelezettsége a sérült felületek ki- javításának, helyreállításának költségeire vonatkozik. Megtéríti azonban a biz- tosító a teljes helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala sérül, vagy két azonos kivitelezésû oldalfala sérül. Burkolatokkal borított felület teljes egészének újraburkolását kizárólag csak abban az esetben fedezi a biztosító, ha a károsodás mértéke meghaladta az 50%-ot.

13.13. Bérlemények károsodása esetén a biztosító a bérlô által kötött biztosítás alapján a kárt kizárólag olyan mértékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosított bérlô; azért jogszabály, vagy a bérleti szerzôdés alapján felelôsséggel tartozik.

13.14. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat a kárért felelôs személlyel szemben megillették.

13.15. A biztosító által teljesített kártérítés a biztosítási összeget nem csökkenti.

A szolgáltatási kötelezettség korlátozása

13.16. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl viszszaigényelhetô, vagy egyéb módon megtérült összeg.

13.17. Amennyiben a biztosított vagyontárgy avultsága (valóságos érték/újraépítési, újrabeszerzési érték) a káresemény idôpontjában épületek esetében meghalad- ta a 75%-ot, ingóságok esetében a 80%-ot, a térítés összege az avultság mér- tékével arányosan csökken.

13.18. A káridôponti avult értéket (valóságos érték) épületek esetén az építés, ingóságok- nál a vásárlás óta eltelt idôszakra esô értékcsökkenés figyelembevételével állapít- ja meg a biztosító úgy, hogy a káridôponti újraépítési, vagy újértéket csökkenti a vagyontárgy életkorának, használtsági fokának megfelelô összeggel (amortizáció).

13.19. Amennyiben a káresemény elôtti állapot a károsodottal megegyezô mûszaki pa- raméterekkel egyenértékû módon (pl. technológiaváltás miatt) már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia értéknövelô hatását a kárté- rítési összegbôl levonja.

13.20. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott károkat a biztosító az Ingó- ságbiztosítás Különös feltételeinek 6. pontjában meghatározott korlátozások fi- gyelembevételével téríti.

A szolgáltatási kötelezettség határideje

13.21. A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a káresemény elbíráláshoz szükséges utolsó dokumentum beérkezésétôl számított tizenöt napon belül teljesíti.

Közrehatás

13.22. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.

Költségtérítés

13.23. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító az épületbiztosítás biztosítási összegének maximum 5%-áig a biztosított vagyontárgy károsodásával össze- függésben a biztosítottat terhelô alábbi esetek igazolt és indokolt, a szokásos, illetve szükséges mértéket meg nem haladó költségeit:

a) rom és törmelék eltakarítás, elszállítás és lerakás, vagy megsemmisítés költ- ségei,

b) a kárhelyszín megtisztítási és egyszeri takarítási költségei,

c) biztosítottat terhelô oltás, mentés költségei,

d) tervezés és hatósági engedélyezés költségei,

e) minden egyéb szükséges kárenyhítés költség,

f) ideiglenes lakás bérleti díjának költsége,

g) költözési költségek.

Az f) pontban megjelölt költségeket a kiköltözéstôl a visszaköltözésig terjedô tar- tamra, de maximum 180 napra vonatkozóan téríti a biztosító, amennyiben a biz- tosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja.

13.24. Standard négyzetméter egységárak alkalmazásával létrejött szerzôdés esetében, amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiztosítottság), úgy a biztosító a fentiekben részletezett költségeket, a biztosított és a ténylegesen hasznos alapterület arányában téríti.

13.25. Amennyiben a biztosítási szerzôdés a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összeg- gel jön létre, úgy a biztosító a fentiekben részletezett költségeket a biztosított és a valóságos újraépítési, újjáépítési épület érték arányában nyújtja.

14. MENTESÜLÉS

14.1. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a biztosított:

a) kármegelôzési,

b) kárenyhítési,

c) kárbejelentési

kötelezettségei valamelyikének felróhatóan nem tesz eleget és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké, azonosíthatatlanokká válnak.

14.2. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a kárhely- szín megváltoztatása miatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

14.3. Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:

a) a biztosított, vagy a szerzôdô,

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozó, közeli hozzátartozó,

c) a biztosítottnak vezetô, vagy a vagyontárgy kezelésével együtt járó munka- kört betöltô alkalmazottja, illetve megbízottja,

d) a biztosított jogi személy vezetô, vagy a vagyontárgy kezelésével együtt járó munkakört betöltô tagja, vagy szerve

szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

14.3.1. Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:

a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti véralkoholszint),

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel,

c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsolatos befolyásoltság- gal

okozati összefüggésben következett be.

14.4. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben az állandó- an lakottként biztosított épület esetében, a nem állandóan lakott állapot hossza a káresemény idôpontjában a 270 napot meghaladja.

14.5. Kiegészítô balesetbiztosítás esetén, amennyiben a biztosított baleseti halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása idézte elô, ezen kedvez- ményezett, vagy örökös vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

15. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

15.1. Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

15.2. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül, vagy közvet- ve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkalmazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználásának következménye,

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztogatás, egyéb erôszakos cselekmény következménye,

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiú- sítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszöké- se, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennyezést eredményez.

15.3. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek a biztosított vagyontárgy avultságá- val, karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési szabályok be nem tartá- sával összefüggésben következtek be.

15.4. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az eredetivel nem megegyezô mi- nôségi elem, anyag stb. beépítése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai értékcsök- kenésbôl adódik.

15.5. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek azokban az épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek bontását jogszabály, vagy hatóság a kár- esemény bekövetkezése elôtt részben, vagy egészben elrendelte.

15.6. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan épületekben, épület- részekben keletkeztek, amelyek építését, vagy felújítását jogszabály, vagy ha- tósági rendelkezés megszegésével végezték.

16. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

16.1. Jelen szerzôdési feltételekben nem rendezett kérdésekben a magyar jogszabá- lyok rendelkezéseit kell alkalmazni.

16.2. Jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett kártérítési igények egy év alatt évülnek el.

16.3. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a bizto- sító központi panaszirodájához lehet benyújtani:

• Panasziroda címe: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

• Felügyeleti szerv:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

• Fogyasztói panaszok intézésére jogosult:

Pénzügyi Békéltetô Testület, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

16.4. A szerzôdô/biztosított hozzájárul, hogy a biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, illetve azokat a 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 153-161. §-ai és a 165. §-ában foglaltak alapján, jogszerûen harmadik személynek átadja.

16.5. Személyes adat akkor kezelhetô, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt tör- vény, vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

16.6. Különleges adat akkor kezelhetô, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hoz- zájárult, vagy ha az adatkezelést az adott adat tekintetében törvény elrendeli.

16.7. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötele- zettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél eléré- sére alkalmas, de csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adatokat a biztosító kezeli és dolgozza fel. A biztosító az adatokat a kiszer- vezett tevékenységet végzôknek és a peres képviseletet ellátó ügyvédeknek adhatja ki, szükség szerint.

16.8. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

Az Egyesület tagjainak a tagsági viszonnyal kapcsolatos adatait jogosult kezel- ni. Ezen kívül ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biz- tosítási szerzôdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, mó- dosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céloktól eltérô célból végzett adatkezelést az Egyesület csak az ügy- fél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szó- ló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) szerint

személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazda- sági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely mûvelet vagy a mûveletek összessége, így különösen gyûjtése, felvétele, rögzí- tése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználá- sának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzôk (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

adatfeldolgozás: az adatkezelési mûveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mûveletek végrehajtásához alkalmazott módszertôl és eszköztôl, valamint az alkalmazás helyétôl, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelô tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését ad- ja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körû vagy egyes mûveletekre kiter- jedô – kezeléséhez;

Az Infotv. szerint az érintett kérelmezheti az adatkezelônél

a) tájékoztatását személyes adatai kezelésérôl,

b) személyes adatainak helyesbítését, valamint

c) személyes adatainak – a kötelezô adatkezelés kivételével – törlését vagy zá- rolását.

Biztosítónk személyes adatot biztosítási tevékenységével összefüggésben az érintett Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hozzájárulásával (illetve a Infotv. 6. § (6) be- kezdésében foglalt vélelem figyelembe vételével), a biztosítási titoknak minôsülô adatokat a Bit. 155. §-ában kapott felhatalmazás alapján, míg személyes ada- tot tagjai tekintetében a Ptk. 61. §, valamint a Civiltv. 5. §-a alapján kezel.

A Biztosító személyes adatokat a biztosítási, illetve tagsági jogviszony fennállá- sának idején, valamint azon idôtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási, illetve tagsági jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A Biztosító részére (elektronikus) adatfeldolgozást az Állami Nyomda Nyrt., az Északút Kft., illetve az UNO-SOFT Számítástechnikai Kft. végez.

16.9. A biztosítót a tudomására jutott és a biztosított tagjainak személyi körülményei- re, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, valamint a biztosítóval kötött biz- tosítási szerzôdéseire vonatkozó adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli (biztosítási titok).

a) A biztosító ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosí- tási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, vagy a szolgáltatás- sal összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés meg- kötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzô- désbôl származó követelések megítéléséhez szükséges – vagy törvény ál- tal meghatározott egyéb – cél lehet.

b) Az elôzô bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkeze- lést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet, a hozzá- járulást a biztosító az ajánlat aláírásával egyidejûleg szerzi be. A hozzájáru- lás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

c) A biztosítási titok tekintetében idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény más- ként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevé- kenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

16.10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomo- zó hatósággal és ügyészséggel; büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben el- járó közjegyzôvel; az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô ki- fizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; a

feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, a biztosítás- közvetítôvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biz- tosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanács- adói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gaz- dasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészség- ügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészség- ügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalma- zott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiz- tosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattováb- bítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô Hiva- tallal; az állomány átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás- közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselôvel, illetve a károkozóval, amennyiben önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôköny- vébôl a balesetben érintett másik jármû adataihoz kíván hozzáférni; a kiszerve- zett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett te- vékenységet végzôvel, a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, a fela- datkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, a rendeletben meghatározott kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben meghatározott esetben a biztosítóval szem- ben, ha a megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul az Egye- sülethez, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terro- rizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bûncselekmé- nyével van összefüggésben.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelô) történô adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adat- kezelônél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a har- madik országbeli adatkezelô székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jog- szabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal.

Épületbiztosítás különös feltételei

Jelen feltételek alapján a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (to- vábbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerzôdô által megfizetett biztosítási díj ellené- ben, a biztosítási kötvényen megadott kockázatviselési címen lévô biztosított vagyon- tárgyak – a jelen feltételekben meghatározott – biztosítási eseményei által okozott ká- rosodása esetén, a károsodás mértékéig, de maximum a biztosítási kötvényben meg- határozott biztosítási összeg erejéig, biztosítási szolgáltatást nyújt.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatko- zó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

1.1. Épületbiztosítás biztosítottja az ajánlaton, illetve kötvényen név szerint feltünte- tett természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet (ptk. 685. § c) pont), aki az itt felsorolt valamely minôségében a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt:

a) tulajdonos, tulajdonostárs tulajdoni hányada arányában,

b) haszonélvezô,

c) bérlô, társbérlô.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

2.1. Az épületbiztosítás területi hatálya Magyarország teljes területe, az országon belül az ajánlaton, illetve kötvényen feltüntetett kockázatviselési cím, cím hiá- nyában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE (ÉPÜLET VAGYONCSOPORT)

3.1. A biztosító kockázatviselése az épület vagyoncsoporton belül az alábbiakban felsorolt biztosítható vagyontárgyakra (vagyon kategóriákra) vonatkozik:

a) lakóépületek, épületrészek, lakások,

b) melléképületek,

c) építmények,

d) szerkezetileg beépített épületfelszerelési tárgyak, tartozékok.

Lakóépület: Állandó, vagy idôszakos lakás céljára szolgáló, vagy egyéb megha- tározott rendeltetésû, érvényes lakhatási / használatbavételi engedéllyel rendel- kezô, a hatályos építésügyi szabályok és szabványok által lakóépületnek minô- sített szerkezetileg önálló építmény, amely épületszerkezetekkel részben, vagy egészben körülhatárolt teret, helyiséget, vagy ezek együttesét alkotja.

Melléképület: A lakótérbôl közvetlenül nem megközelíthetô, a lakástól külön be- járattal rendelkezô, nem lakás céljára szolgáló, szilárd falazatú és tetôzetû épü- let, épületrész (pl. garázs, istálló, terménytároló, ól stb.), amely a lakóépület fô- helyiségeinek rendeltetésszerû használatához szükséges, vagy egyéb kiegé- szítô funkciója van.

Építmény: Épületnek nem minôsülô, de építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött mûszaki alkotás, amely a terepszint megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

Az építményekhez tartoznak továbbá a lakóépület rendeltetésszerû és bizton- ságos használatához, mûködéséhez, mûködtetéséhez szükséges alapvetô mû- szaki és technológiai berendezések is, így például: kerítés, közmû-becsatlako- zási mûtárgy, közmûpótló mûtárgy, hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény (leg- feljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szö- kôkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedô lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdômedence, nap- kollektor, kerti épített tûzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetô legfel- jebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölô, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, fo- lyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcsô (tereplépcsô) és lejtô, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop stb.

Épület-felszerelések: A biztosított épület határoló falaihoz tartósan – belülrôl, vagy kívülrôl – rögzített épület-felszerelések és berendezések, amelyek a bizto- sított épület, épületrész rendeltetésszerû használatát biztosítják.

3.2. A 3.1. a-d pontjában részletezett vagyonkategóriába sorolt épületrészek alapte- rületei, illetve biztosítási öszszegei az ajánlaton nem kerülnek külön részlete- zésre, azok kárai a lakóépület hasznos alapterülete alapján kalkulált biztosítási összeg keretein belül térülnek.

3.3. A biztosított épületek lehetnek lakás és/vagy részben keresôtevékenység céljá- ra szolgáló, állandóan, vagy nem állandó jelleggel lakott, saját tulajdonú, vagy bérelt épületek az alábbiak szerint:

3.3.1. Saját tulajdonú, állandóan lakott épületek

Az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen megadott kockázatviselési címen, a biztosított tulajdonában lévô, állandóan lakott lakás, lakóépület, melléképület, il- letve ezekhez tartozó építmények és beépített épület-felszerelési tárgyak, illet- ve ezen épületek keresôtevékenység folytatására (is) használt része.

Állandóan lakott épület: Állandóan lakottnak minôsül az épület, vagy bérlemény, ha a káresemény idôpontjában rendelkezik a területileg illetékes hatóság által kiállított érvényes lakhatási / használatbavételi engedéllyel és évente legalább 270 napig, folyamatosan, vagy életvitelszerûen lakják, függetlenül attól, hogy la- kóövezetben van, vagy sem.

3.3.2. Saját tulajdonú, nem állandóan lakott épületek

A nem állandóan lakott épületek kárai az állandóan lakott épületekre vonatkozó feltételek szerint térülnek abban az esetben, ha a biztosító által meghatározott pótdíjat megfizették.

A szerzôdéskötés idôpontjában állandóan lakottként feladott, de a káresemény idôpontjában nem állandóan lakottnak minôsíthetô épületek esetében a biztosító a megfizetett és az elvárt díj arányában aránylagos térítést alkalmaz, amennyi- ben a nem állandóan lakott állapot és a káresemény napja között kevesebb mint 270 nap telt el.

3.3.3. Saját tulajdonú állandóan lakott lakás

Társasházi, vagy lakásszövetkezeti lakástulajdon biztosítása esetén a biztosí- tott lakásban keletkezett épületkárokon túl, a biztosító megtéríti a közös tulajdo- nú épületrészekben keletkezett károkat is, társasházak esetében a biztosított tulajdoni hányad, lakásszövetkezetek esetében a biztosított és az adott épület- ben lévô összes lakás darabszámának arányában, amennyiben az adott kár más biztosításokkal (pl. társasházi közös biztosítás) nem fedezett.

3.3.4. Vállalkozói tevékenységet szolgáló épületek, épületrészek

Az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen megadott kockázatviselési címen mûködô, oda bejelentett székhellyel, vagy telephellyel rendelkezô vállalkozás tevékenységének folytatására igénybe vett épületrészek (pl. iroda, mûhely, üz- let, raktár stb.) kárai a lakóépületeknél részletezett feltételek szerint térülnek.

3.3.5. Építés alatt álló ingatlanok

A biztosító kockázatviselése kiterjeszthetô a jogerôs építési engedéllyel rendel- kezô, az építési, kivitelezési terveknek megfelelôen épített, építés, vagy felújítás alatt álló – legalább 50%-os készültségi szintet elért – épületekre, melléképüle- tekre, amelyekre még nincs érvényes lakhatási, használatbavételi engedély.

3.3.6. Építés (kivitelezés) alatt álló építmények külön nem biztosíthatóak.

3.3.7. Bérlemények

Nem a tulajdonos által lakott, illetve használt bérlemények esetében a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosított bérlô által bérbe vett, állandóan lakott lakás, épület, épületrész, illetve az ahhoz tarozó melléképületek, építmények és beépített épületfelszerelési tárgyak azon körére terjed ki, amelyek a hatályos jogszabályok, illetve a bérleti szerzôdés értelmében a biztosított bérlô karban- tartási, állagmegóvási kötelezettségébe tartoznak.

3.3.8. A bérleményekhez tartozó közös tulajdonú épületrészek kárai jelen biztosítás alapján nem térülnek.

3.4. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen épületbiztosítás alapján a biztosító biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, illetve az azokban keletkezett károkra:

a) szilárd falazattal nem rendelkezô építmények kárai,

b) fóliasátrak, üvegházak, meleg és hidegágyak kárai,

c) ponyvasátrak, gyermek/játék házak, ugráló várak kárai,

d) bérlemény biztosítás esetén a teherhordó falakban, a tetôszerkezetben, va- lamint a közös helyiségekben keletkezett károk,

e) építés alatt álló épületek vonatkozásban, a még be nem épített épületfelsze- reléseket, építôanyagokat ért károk,

f) keresôtevékenységhez kapcsolódóan az üzletek és kirakatok üvegtábláit, cég és reklámtáblákat ért károk.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az épületek, építmények – szerzôdéskötés évében aktuális – újraépítési, újjáépíté- si értéke.

4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô határa, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosí- tott vagyontárgy újraépítési, újjáépítési értékét.

4.3. Amennyiben az épületbiztosítás biztosítási összege a biztosítandó épület lakó- épület részének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alapterülete alap- ján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény bekövetkezése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiztosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága mege- gyezik.

Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiztosítottság), úgy a biztosí- tó, a biztosított és a ténylegesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt.

4.3.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végleges, belsô falsíkokkal hatá- rolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

4.3.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt, külsô tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lépcsôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletar- tozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete.

4.4. A szerzôdô, a biztosító által alkalmazott standard négyzetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a bizto- sítást, a biztosítandó épület tényleges kivitelezettségi színvonalának megfelelô- en. Ilyen esetben a biztosító a káresemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valóságos újraépítési, új- jáépítési épületérték arányában nyújtja.

Amennyiben az épületérték a valóságnak megfelelôen, helyesen került megál- lapításra, a biztosító aránylagos térítést (pro-rata) nem alkalmaz, alulbiztosított- ság esetén viszont az alulbiztosítottság mértékével arányos, korlátozott térítést nyújt.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen épületbiztosítás alapján a biztosító kizárólag az itt felsorolt biztosítási események által, közvetlenül okozott károkra nyújt térítést.

5.1. Tûz

5.1.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából tûznek (szabályozatlan égésnek) minôsül az a nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezô, vagy a ren- deltetésszerû tûzteret elhagyó, terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.1.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) öngyulladásból, gyulladási hômérséklet alatti erjedésbôl, befülledésbôl, ké- miai, vagy biológia égésbôl eredô károk,

b) a rendeletetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôhatásnak kitett vagyontárgyak- ban keletkezô károk,

c) elektromos készülékekben, vezetékekben keletkezô károk, ha a tûz más tár- gyakra nem terjed tovább,

d) felületi pörkölôdés, hô hatására történô szín, vagy alakváltozás,

e) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben azok nem tényleges tûzkár kö- vetkezményei,

f) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanásveszé- lyes anyagok szokásos háztartási mennyiséget meghaladó mennyiségben történô tárolásából, vagy felhasználásából eredô károk,

g) az „A” , „B” vagy „C” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanás- veszélyes anyagok hôforrás közelébe való helyezésébôl eredô károk.

5.2. Robbanás

5.2.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a gázok, gôzök, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô, intenzív nyomásnö- vekedéssel együtt járó energia felszabadulása, amely a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

5.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a sérült tartály/készülék javításának cseréjének költségét, ha a robbanás mû- szaki hiba, vagy a karbantartás hiányosságai miatt következett be,

b) tervszerû robbantások (pl. épületek robbantásos bontása) miatt bekövetkezô károk,

c) hangrobbanásból eredô károk,

d) hasadó, vagy sugárzó anyagok robbanása által okozott károk,

e) környezeténél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,

f) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben az ténylegesen nem a robbanás következménye,

g) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanásveszé- lyes anyagok szokásos háztartási mennyiséget meghaladó mennyiségben történô tárolásából, vagy felhasználásából eredô károk,

h) e célra elôállított, robbanóanyagok által okozott károk.

5.3. Villámcsapás

5.3.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a légköri elektromosság azon kisülése, melynek során a felszabaduló mechanikus és/vagy termikus ener- gia romboló és/vagy gyújtó hatása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.4. Villámcsapás másodlagos hatása

5.4.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a villámcsapás másodlagos hatása által az ún. szabadvezetékes (villanyvezeték, telefon, vagy kábeltévé) hálózatokhoz csatlakoztatott biztosított vagyontárgyak- ban túlfeszültségbôl keletkezett károkat.

5.5. Vihar

5.5.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérô, vagy azt meghaladó szél toló, nyomó, vagy szí- vóereje által:

a) a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott kár,

b) az elsodort tárgyak ütközése, elmozdulása, deformálódása miatt keletkezô kár,

c) a vihar által megrongált végleges tetôszerkezeten, vagy nyílászárókon ke- resztül az épületbe jutó csapadék áztató hatása miatt, a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezô kár.

5.5.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) építés alatt álló épületek kárait,

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat,

c) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

5.6. Felhôszakadás

5.6.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0,5 mm/perc átlagos intenzitást, vagy 24 óra alatt lehullott, 30 mm mennyiséget meghaladó csapa- dékvizet a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízelvezetô rendszer el- nyelni képtelen és ezért a talajszinten vagy egyéb, például nyitott födémeken áramló csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosítási eseményt a biztosító az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által mért és hitelesített adatok figyelembevételével bírálja el.

5.6.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli, átnedvesedésbôl, felázásból eredô károkat,

b) felhôszakadás miatt kialakult belvíz, talajvíz okozta károkat,

c) az épületek kivitelezési hibáira visszavezethetô károkat,

d) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat,

e) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelentkezô károkat.

5.7. Jégverés

5.7.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) az épületek, építmények tetôszerkezetében keletkezett kár, amelyet jégve- rés, vagy jégesô okozott,

b) a jégverés, vagy xxxxxx által megrongált tetôszerkezeten keresztül, az épü- letbe beömlô csapadék által okozott károk,

c) az épületek nyílászáróiban jégverés, vagy xxxxxx által okozott károk.

5.7.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkat,

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat.

5.8. Hónyomás

5.8.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a hó, jég statikus nyomása által az épületek, építmények tetôszerkezetében keletkezett kár,

b) a hónyomás által megrongált tetôszerkezeten keresztül, az épületbe beömlô csapadék által okozott kár,

c) az építésügyi elôírásoknak megfelelô kialakítottságú hófogók ellenére lezú- duló hótömeg által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.8.2. Kizárás: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minôsül biztosítási esemény- nek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôszerkezet tervezési, kivitelezési hiányosságaira visszavezethetô károkat,

b) a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkat.

5.9. Árvíz

5.9.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül az árvízvédelmi védmû- vekkel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) ellátott állandó, vagy idôszakos jellegû természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan ki- áradása, melynek során a víz árvízvédelmi szempontból védettnek minôsített területeken a biztosított vagyontárgyak elöntésével kárt okoz.

5.9.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) árvíz-megelôzési, árvízvédelmi munka során felmerült költségeket és károkat,

b) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buzgár okozta károkat,

c) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggés- ben jelentkezô talajmozgás okozta károkat,

d) a nem mentett árterületen, nyílt ártéren, vagy hullámtéren bekövetkezett ká- rokat,

e) a belvíz okozta károkat. Jelen biztosítás szempontjából:

Nem mentett árterület: Az árterület azon része, amelyet a vízügyi hatóság an- nak minôsít.

Nyílt ártér: Árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér.

Hullámtér: A folyók partéle és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

5.10. Földrengés

5.10.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül az Mercalli-Sieberg-64 (MSK-64) skála 5. fokozatát elérô, vagy azt meghaladó, a föld belsô energiájá- ból származó földrengés által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.11. Földcsuszamlás

5.11.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a földfelszín alatti talajré- tegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által, a biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett kár.

5.11.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt keletkezett károkat,

b) a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési hibái, karbantartási hi- ányosságai miatt bekövetkezô károkat,

c) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat,

d) tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. kút, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányászati tevékenység, talajvíz- szint süllyesztés stb.),

e) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett ká- rokat.

5.12. Kô- és földomlás

5.12.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a természetes környezet- bôl természeti okokból lehulló szikla, kôzetdarabok, illetve földtömeg váratlan lehullása által, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

5.12.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt keletkezett károkat,

b) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat,

c) a tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. ás- ványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányá- szati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.),

d) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett ká- rokat.

5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

5.13.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a szerzôdô, vagy a bizto- sított tudomásán kívüli, az építési dokumentációban sem szereplô, illetve a kár- esemény bekövetkezéséig fel nem tárt földalatti üreg, vagy építmény váratlan beomlásával a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

5.13.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából keletkezô károkat,

b) a tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. ás- ványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányá- szati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.),

c) a csapadékvíz, a természetes vizek, a vezetékes víz, vagy szennyvizek ki- ömlésével keletkezô, kiüregelôdésbôl keletkezô károkat,

d) a padozat alatti töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt keletkezett ká- rokat.

5.14. Idegen jármû ütközése

5.14.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosítási szerzô- désen kívüli, harmadik fél által vezetett, vagy harmadik fél tulajdonában, üzemel- tetésében lévô idegen jármû, annak alkatrésze, vagy rakománya, a kockázatvi- selés helyén a biztosított épületbe, építménybe való közvetlen ütközéssel a biz- tosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.14.2. Nem minôsül idegen jármûnek az a jármû, amely a szerzôdô, vagy a biztosított tudomásával, illetve hozzájárulásával közelíti meg a biztosított épületet, épít- ményt.

5.15. Idegen tárgy rádôlése

5.15.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a jelen szerzôdésben nem biztosított, a szerzôdô vagy biztosított érdekkörén kívül álló idegen tárgy, a biztosított épületre, építményre kívülrôl (a kockázatviselés helyén kívüli hely- rôl) rádôl és ezzel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Idegen tárgynak minôsülnek azok a nem bérelt, kölcsönvett, vagy lízingelt tár- gyak, amelyek a káresemény idôpontjában a kockázatviselés helyén kívülrôl hatnak, nem voltak a biztosított tulajdonában, használatában, vagy nem az ô ér- dekében használták fel.

5.16. Lopás

5.16.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, az állandóan lakott épü- letek szilárdan rögzített, vagy beépített és üzembe is helyezett épületfelszere- léseit, épülettartozékait ért lopási kár.

5.16.2. A biztosító szolgáltatásnak feltétele a területileg illetékes rendôrhatóságnál tett feljelentés, illetve a rendôrségi határozat.

5.16.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a nem állandóan lakott, vagy építés alatt álló épületek épületfelszereléseinek, épülettartozékainak lopási kárait,

b) a nem a biztosított, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozók, közeli hozzátartozók kizárólagos használatában lévô épületek, épületrészek, épü- letfelszereléseit ért lopási károkat.

5.17. Rongálás

5.17.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az aktuális épületbiztosítási összeg maximum 1 százalékáig azokat a károkat, ame- lyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás, vagy annak kísér- lete során okoznak a biztosított épületek szerkezetileg beépített nyílászáróiban, beépített épületfelszereléseiben.

5.17.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg illetékes rendôrhatóságnál tett feljelentés, illetve a rendôrségi határozat.

5.17.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a betörési szándék nélkül, kizárólag garázdaságból (vandalizmusból) eredô ron- gálási károkat.

5.18. Vezetékes vízkár

5.18.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a víz, szennyvíz, csa- padékvíz, fûtési víz és gôzvezetékek, légkondicionáló berendezések, tûzvédel- mi berendezések, vagy egyéb folyadékot szállító vezetékek, illetve ezek tartozé- kainak, szerelvényeinek, vagy a vezetékekre kapcsolt háztartási gépeknek a tö- rése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái, csatlakozásának elmoz- dulása miatt kiömlô folyadék, vagy a nyitva felejtett vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, folyadék, áztató hatása a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító a hiba feltárásának és kijavításának bontási és helyreállítá- si költségeit, a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mérté- kig, de maximum 6 folyóméter csôvezeték helyreállításának mértékéig. A sérült vezetékszakasz cseréjének költségét a káresemény által indokolt mértékig, de maximum 6 folyóméter hosszúságig téríti a biztosító.

5.18.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a sérült tartozékok szerelvények és a vezetékekre kapcsolt, kárt okozó ház- tartási gépek javításának, vagy pótlásának költségeit,

b) a kiömlô folyadék, vagy gáz értékét,

c) a korhadás, gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelent- kezô károkat,

d) külsô ereszcsatornák természetes elhasználódásából, dugulásából eredô károkat,

e) talajvíz, árvíz, vagy más idôjárási hatásokból keletkezô, víz által okozott ká- rokat.

5.19. Üvegtörés

5.19.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, a biztosított épület nyí- lászáróinak és szerkezetileg beépített üvegezésének törése, repedése.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító megtéríti a 10 mm üvegréteg- vastagság alatti, sérült, törött, vagy repedt üvegfelületek cseréjének, pótlásának költségeit maximum 3 m2 táblaméretig. Megtéríti továbbá a káresemény kapcsán sérült fény és vagyonvédelmi fóliák költségét, valamint a káreseménnyel közvet- lenül okozati összefüggésbe hozható következményi károkat és a közvetlenül felmerült szerelési költségeket.

5.19.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbiakban felsorolt típusú üvegfelületek üvegezésében keletkezett károkat:

a) építés, felújítás alatt álló épületek,

b) üvegtetôk, felülvilágítók, fénykupolák, taposóüvegek,

c) üvegházak, meleg és hidegágyak,

d) kirakatok, kirakatszekrények, képek, üveg dísztárgyak,

e) cég és reklámtáblák,

f) tükörfelületek, tükörcsempék,

g) festett üvegek, üvegfestmények, csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üvegek, díszüvegezések, üvegmozaikok,

h) üvegfalak, üvegtéglák, üveg tetôcserepek, kopolit-üvegek, portálüvegek, üveg mellvédek,

i) akváriumok, terráriumok,

j) fényvisszaverô, plexi és akril, színezett, maratott, homokfúvott üvegek,

k) üvegkerámia fôzôlapok, optikai és öblösüvegek,

l) napkollektorok, világítótestek, fényforrások,

m) egyéb speciális üvegfelületek (pl. zuhanykabinok, kandallóüveg stb.).

Nem téríti meg a biztosító az üvegfelületek karcolódásának, az üvegezést rög- zítô- és tartószerkezetek, keretek, illetve azok elektromos berendezéseinek ká- rait, továbbá a karbantartási hiányosságokra, technológia, kivitelezési hibákra visszavezethetô káreseményekbôl, vagy az elhasználódásból adódó esemé- nyek kárait.

5.20. Rejtett hibák

5.20.1. Biztosítási esemény: jelen biztosítás tartama alatt bekövetkezett, a biztosított épület tulajdonosa által történt birtokba vételt követô egy (1) éven belül felme- rült és bejelentett, az eladó szavatossági felelôsségébe tartozó és a biztosított épület rendeltetésszerû használatát akadályozó, épületszerkezeti, vagy épület- gépészeti hiba, amelyet a biztosított, az adásvétel idôpontjában az ingatlan meg- tekintése ellenére sem ismert, ismernie nem kellett és az az adásvételi szerzô- désben sem került rögzítésre.

5.20.2. A biztosított köteles az adott hibával kapcsolatos szavatossági igényét a hiba felfedezését követô lehetô legrövidebb idôn belül az eladóval közölni. A biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége kizárólag akkor áll be, miután a biztosított ezen kötelezettségének igazoltan eleget tett, de az eladó szavatossági kötelezettsé- gét a megfelelô határidôre nem teljesítette.

5.20.3. Megtéríti a biztosító a hiba elhárításának, kijavításának, kicserélésének költsé- gét a technológiailag indokolt mértékig, de maximum az épületbiztosítási összeg egy százalékáig.

5.20.4. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a szerzôdôvel / biztosítottal közös háztartásban élô, vagy közeli hozzátarto- zótól vásárolt ingatlan kárait,

b) az esztétikai jellegû károkat,

c) az épület tervezésébôl eredô károkat,

d) a rejtett hibák által okozott következményi károkat.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.1. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

Amennyiben a biztosított vagyontárgy hitellel terhelt, a szerzôdô külön nyilatko- zata alapján a jelzálogjogosult is lehet kedvezményezett, a nyilatkozatban meg- jelölt összeg erejéig.

Ingóságbiztosítás különös feltételei

Jelen feltételek alapján a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (to- vábbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerzôdô által megfizetett biztosítási díj ellené- ben, a biztosítási kötvényen megadott kockázatviselési címen lévô biztosított vagyon- tárgyak – szintén a jelen feltételekben meghatározott – biztosítási eseményei által oko- zott károsodása esetén, a károsodás mértékéig, de maximum a biztosítási kötvényben meghatározott biztosítási összeg erejéig, biztosítási szolgáltatást nyújt.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatko- zó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

1.1. Ingóságbiztosítás biztosítottja az ajánlaton, illetve kötvényen név szerint feltün- tetett természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet (ptk. 685. § c) pont), aki az itt felsorolt valamely minôségében a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt:

a) tulajdonos, tulajdonostárs tulajdoni hányada arányában,

b) haszonélvezô,

c) bérlô, társbérlô.

1.2. Biztosított továbbá az a közeli hozzátartozó, vagy hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont), aki a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen név szerint is feltüntetett biztosítottal közös ház- tartásban élô, a kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett személy.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

2.1. Az ingóságbiztosítás területi hatálya az ajánlaton, illetve kötvényen feltüntetett kockázatviselési cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.

2.2. Amennyiben a biztosított lakása lakhatatlanná vált, a kockázatviselés helye az a hely, ahová a biztosított ideiglenesen távozik. A szolgáltatási összeg megál- lapításakor a biztosító figyelembe veszi az adott kárhelyszínen a káresemény idôpontjában meglévô – jelen feltételek szerinti és a Függelékben részletezett – biztonságvédelmi feltételeknek való megfelelést is.

2.3. Rablás biztosítási esemény kapcsán, a biztosított magával vitt általános ingósá- gai tekintetében a kockázatviselés helye Magyarország teljes területe.

3. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE (INGÓSÁG VAGYONCSOPORT)

3.1. A biztosító kockázatviselése az ingóság vagyoncsoporton belül az alábbiakban felsorolt, biztosítható vagyontárgyakra (vagyon kategóriákra) terjed ki:

a) Háztartási ingóságok

b) Értéktárgyak

c) Vállalkozói tevékenység vagyontárgyai

3.1.1. Háztartási ingóságok: Háztartási ingóságok a biztosított tulajdonát képezô, a háztartásban általánosan elôforduló, a biztosított személyes használatára, fo- gyasztásra szolgáló, a háztartás mindennapos mûködéséhez szükséges, épü- letbe be nem épített, mozgatható vagyontárgyak.

a) Háztartási ingóságnak minôsülnek továbbá a kerti bútorok, a hobbieszközök és barkácsfelszerelések, a biztosított, vagy a biztosítottal közös kockázatvi- selési címen élô közeli hozzátartozók tulajdonát képezô gépjármûvek napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei, tartozékai a fôdarabok kivételével, vala- mint a kockázatviselés helyén saját szükségletre termesztett lábon álló, vagy már betakarított növények, dísznövények, továbbá tenyésztett házi és ha- szonállatok a háztartási ingóságok biztosítási összegének maximum 5%-áig.

b) A biztosított által bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagyontárgyak a háztartási in- góságok biztosítási összegének maximum 5%-áig biztosítottak.

3.1.2. Értéktárgyak: A biztosított tulajdonát képezô azon ingóságok, amelyek nem so- rolhatók a háztartási ingóságok közé, de értékük, életkoruk, mûvészeti, vagy rit- kaság jellegük miatt biztosítani kívánják azokat. Értéktárgynak minôsülnek pl. az alábbiak:

a) Nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök, vagy ezek felhasználásával készült tárgyak,

b) Képzô-, ipar-, és népmûvészeti alkotások, gyûjtemények,

c) Valódi szôrmék, kézi csomózású, kézi szövésû szônyegek,

d) Antik tárgyak és különösen nagy értéket képviselô régiségek, mûvészeti al- kotások.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén arra az anyagi hát- rányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be.

A kártérítési összeg meghatározásakor az elôszereti érték nem kerül beszámí- tásra.

Nem téríti meg a biztosító az értéktárgyakban keletkezett károkat, ha azokat a káresemény idôpontjában nem állandóan lakott helyiségben, vagy szabadban tartották.

3.1.3. Vállalkozói tevékenység vagyontárgyai: A kockázatviselés helyén tárolt, illetve használt, a vállalkozás könyveiben is feltüntetett, saját tulajdonú tárgyi eszkö- zök, készletek.

3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen ingóságbiztosítás alapján a biztosító biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, illetve az azokban keletkezett károkra:

a) Idegen tulajdonú vagyontárgyak,

b) Készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, értékpapír, pénzhelyettesí- tô eszközök, értékcikkek,

c) Okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adat, saját fejlesz- tésû szoftverek, szellemi termékek, immateriális javak dokumentációja,

d) Vízi, légi, szárazföldi és egyéb motoros jármûvek fôdarabjai, lakókocsi, után- futó,

e) Bérlô, társbérlô, fizetôvendég vagyontárgyai,

f) A nem háztartási mennyiségben tárolt „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztály- ba tartozó anyagok,

g) Nem lezárt helyiségben tárolt ingóságok, szabadban tárolt ingóságok, a lábon álló növények, illetve a kockázatviselés helyén, de a szabadban tartott álla- tok kivételével,

h) Nem állandóan lakott épületben, melléképületben, illetve nem lakás célú he- lyiségben (pl. padlás, pince) tárolt értéktárgyak,

i) Szárazföldi, vízi, légi jármûvek, lakókocsi, utánfutó és ezek fô darabjai.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdéskötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, értéktár- gyak esetében a valóságos érték.

4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô határa, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosí- tott vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktárgyak esetében a való- ságos értéket.

4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület ré- szének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alapterülete alapján, a stan- dard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, kárese- mény bekövetkezése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiztosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik.

4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiztosítottság), úgy a biztosí- tó, a biztosított és a ténylegesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt.

4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végleges, belsô falsíkokkal hatá- rolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszin- tes lakrészek belsô lépcsôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is be- letartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapte- rülete.

4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négyzetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a bizto- sítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figyelembevételével. Ilyen esetben a biztosító a káresemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alul- biztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós ingóság érték arányában nyújtja.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen ingóságbiztosítás alapján a biztosító kizárólag az itt felsorolt biztosítási esemé- nyek által közvetlenül okozott károkra nyújt térítést.

5.1. Tûz

5.1.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából tûznek (szabályozatlan égésnek) minôsül, az a nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezô, vagy a ren- deltetésszerû tûzteret elhagyó, terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.1.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) öngyulladásból, gyulladási hômérséklet alatti erjedésbôl, befülledésbôl, ké- miai, vagy biológia égésbôl eredô károk,

b) a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôhatásnak kitett vagyontárgyak- ban keletkezô károk,

c) elektromos készülékekben, vezetékekben keletkezô károk, ha a tûz más tár- gyakra nem terjed tovább,

d) felületi pörkölôdés, hô hatására történô szín, vagy alakváltozás,

e) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben azok nem tényleges tûzkár kö- vetkezményei,

f) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanásveszé- lyes anyagok szokásos háztartási mennyiséget meghaladó mennyiségben történô tárolásából, vagy felhasználásából eredô károk,

g) az „A” , „B” vagy „C” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanás- veszélyes anyagok hôforrás közelébe való helyezésébôl eredô károk.

5.2. Robbanás

5.2.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a gázok, gôzök, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô, intenzív nyomásnö- vekedéssel együtt járó energia felszabadulása, amely a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

5.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a sérült tartály/készülék javításának, cseréjének költségét, ha a robbanás xxxxxxx hiba, vagy a karbantartás hiányosságai miatt következett be,

b) tervszerû robbantások (pl. épületek robbantásos bontása) miatt bekövetkezô károk,

c) hangrobbanásból eredô károk,

d) hasadó, vagy sugárzó anyagok robbanása által okozott károkat,

e) környezeténél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk,

f) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben azok ténylegesen nem a robba- nás következményei,

g) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanásveszé- lyes anyagok szokásos háztartási mennyiséget meghaladó mennyiségben történô tárolásából, vagy felhasználásból eredô károk,

h) e célra elôállított robbanóanyagok által okozott károk.

5.3. Villámcsapás

5.3.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a légköri elektromosság azon kisülése, melynek során a felszabaduló mechanikus és/vagy termikus ener- gia romboló és/vagy gyújtó hatása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.4. Villámcsapás másodlagos hatása

5.4.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a villámcsapás másodlagos hatása által az ún. szabadvezetékes (villanyvezeték, telefon, vagy kábeltévé) hálózatokhoz csatlakoztatott biztosított vagyontárgyak- ban túlfeszültségbôl keletkezett károkat.

5.5. Vihar

5.5.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérô, vagy azt meghaladó szél toló, nyomó, vagy szí- vóereje által:

a) a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott kár,

b) az elsodort tárgyak ütközése, elmozdulása, deformálódása miatt keletkezô kár,

c) a vihar által megrongált végleges tetôszerkezeten, vagy nyílászárókon ke- resztül az épületbe jutó csapadék áztató hatása miatt, a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezô kár.

5.5.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat,

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható károkat,

c) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

5.6. Felhôszakadás

5.6.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0,5 mm/perc átlagos intenzitást, vagy 24 óra alatt lehullott, 30 mm mennyiséget meghaladó csapa- dékvizet a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízelvezetô rendszer el- nyelni képtelen és ezért a talajszinten vagy egyéb, például nyitott födémeken áramló csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosítási eseményt a biztosító az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által mért és hitelesített adatok figyelembevételével bírálja el.

5.6.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli, átnedvesedésbôl, felázásból eredô károkat,

b) felhôszakadás miatt kialakult belvíz, talajvíz okozta károkat,

c) az épületek kivitelezési hibáira visszavezethetô károkat,

d) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat,

e) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épültrészek elön- tése esetén, az ott elhelyezett ingóságokban keletkezô károkat,

f) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat,

g) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelentkezô károkat.

5.7. Jégverés

5.7.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a jégverés, vagy xxxxxx által megrongált tetôszerkezeten keresztül az épü- letbe beömlô csapadék által okozott kár,

b) az épületek nyílászáróiban jégverés, vagy xxxxxx által okozott kár.

5.7.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkat,

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat,

c) a lábon álló növényi kultúrákban keletkezô károkat,

d) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezô károkat.

5.8. Hónyomás

5.8.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a hó, jég statikus nyomása által megrongált tetôszerkezeten keresztül az épületbe beömlô csapadék által okozott kár,

b) az építésügyi elôírásoknak megfelelô kialakítottságú hófogók ellenére lezú- duló hótömeg által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.8.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôszerkezet tervezési kivitelezési hiányosságaira visszavezethetô káro- kat,

b) a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkat,

c) a lábon álló növényi kultúrákban keletkezô károkat,

d) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat.

5.9. Árvíz

5.9.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül az árvízvédelmi védmû- vekkel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) ellátott állandó, vagy idôszakos jellegû természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan ki- áradása, melynek során a víz árvízvédelmi szempontból védettnek minôsített területeken a biztosított vagyontárgyak elöntésével kárt okoz.

5.9.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) árvízmegelôzési, árvízvédelmi munka során felmerült költségeket és károkat,

b) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buzgár okozta károkat,

c) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggés- ben jelentkezô talajmozgás okozta károkat,

d) nem mentett árterületen, nyílt ártéren, vagy hullámtéren bekövetkezett káro- kat,

e) belvíz okozta károkat.

Jelen ingóságbiztosítás szempontjából:

Nem mentett árterület: Az árterület azon része, amelyet a vízügyi hatóság an- nak minôsít.

Nyílt ártér: Árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér.

Hullámtér: A folyók partéle és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

5.10. Földrengés

5.10.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül az Mercalli-Sieberg-64 (MSK-64) skála 5. fokozatát elérô, vagy azt meghaladó, a föld belsô energiájá- ból származó földrengés által, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

5.11. Földcsuszamlás

5.11.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a földfelszín alatti talajré- tegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által, a biztosított vagyontárgyakban oko- zott kár.

5.11.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt keletkezett károkat,

b) a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési hibái, karbantartási hiányosságai miatt bekövetkezô károkat,

c) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat,

d) tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. kút, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányászati tevékenység, talajvíz- szint süllyesztés stb.),

e) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett ká- rokat.

5.12. Kô- és földomlás

5.12.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a természetes környezet- bôl természeti okokból lehulló szikla, kôzetdarabok, illetve földtömeg váratlan lehullása által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.12.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt keletkezett károkat,

b) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat,

c) a tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. ás- ványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányá- szati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.),

d) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett ká- rokat.

5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

5.13.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a szerzôdô, vagy a bizto- sított tudomásán kívüli, az építési dokumentációban sem szereplô, illetve a kár- esemény bekövetkezéséig fel nem tárt földalatti üreg, vagy építmény váratlan beomlásával a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.13.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából keletkezô károkat,

b) a tudatos emberi tevékenység következményeként (pl. ásványi anyagok fel- tárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányászati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.) keletkezô károkat,

c) a csapadékvíz, a természetes vizek, a vezetékes víz, vagy szennyvizek ki- ömlésével keletkezô kiüregelôdésbôl keletkezô károkat,

d) a padozat alatti töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt keletkezett ká- rokat.

5.14. Idegen jármû ütközése

5.14.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosítási szerzô- désen kívüli, harmadik fél által vezetett, vagy harmadik fél tulajdonában, üzemel- tetésében lévô idegen jármû, annak alkatrésze, vagy rakománya, a kockázatvi- selés helyén a biztosított épületbe, építménybe való közvetlen ütközéssel a biz- tosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.14.2. Nem minôsül idegen jármûnek – tulajdonviszonytól függetlenül – az a jármû, amely a szerzôdô, a biztosított, vagy velük közös háztartásban élô közeli hoz- zátartozó tudomásával, vagy hozzájárulásával közelíti meg a biztosított épüle- tet, építményt.

5.15. Idegen tárgy rádôlése

5.15.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a jelen szerzôdésben nem biztosított, a szerzôdô, vagy biztosított érdekkörén kívül álló idegen tárgy a biztosított épületre, építményre kívülrôl (a kockázatviselés helyén kívüli hely- rôl) rádôl és ezzel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Idegen tárgynak minôsülnek azok a nem bérelt, kölcsönvett, vagy lízingelt tár- gyak, amelyek a káresemény idôpontjában a kockázatviselés helyén kívülrôl hatnak, nem voltak a biztosított tulajdonában, használatában, vagy nem az ô ér- dekében használták fel.

5.15.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg, a szerzôdô, vagy a biztosított közrehatásával keletkezett károkat.

5.16. Betöréses lopás

5.16.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, ha a tettes a betörést úgy követi el, hogy a biztosított épület – jelen szabályzat Függelék részében részletezett valamely védelmi szintet kielégítô – lezárt helyiségébe:

a) erôszakkal behatol,

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jutott be és a behatolás nyomai kimutathatóak,

c) a helyiség – betörés, rablás, vagy kifosztás útján megszerzett – saját kulcsá- nak felhasználásával, jogtalanul hatol be, a kulcs megszerzésétôl számított 24 órán belül és ezáltal a biztosított vagyontárgyak eltulajdonításával kárt okozott.

5.16.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg illetékes rendôrhatóságnál tett feljelentés, illetve a rendôrségi határozat.

5.16.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a kárt, ha a betörést:

a) olyan eszközzel, módszerrel követték el, amely a zárbetétben, zárszerkezet- ben erôszakos behatolásra utaló nyomot nem hagy,

b) a lezárt helyiség elveszett kulcsának segítségével követik el,

c) a biztosított, vagy annak megbízottja követi el.

5.17. Rablás

5.17.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek mi- nôsül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan megszerzése, eltulajdo- nítása során a biztosított személye ellen erôszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

5.17.2. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén bekövetkezett bizto- sítási események vonatkozásában a kártérítés felsô határa értéktárgyak eseté- ben az értéktárgyak biztosítási összege, általános ingóságok vonatkozásában pedig a háztartási ingóságok biztosítási összegének kettô százaléka lehet.

5.17.3. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg illetékes rendôrhatóságnál tett feljelentés, illetve a rendôrségi határozat.

5.18. Rongálás

5.18.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az aktuális ingóságbiztosítási összeg maximum egy százalékáig azokat a károkat, amelyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás, vagy annak kísérlete során, a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

5.18.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg illetékes rendôrhatóságnál tett feljelentés, illetve a rendôrségi határozat.

5.18.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a betörési szándék nélkül, kizárólag garázdaságból (vandalizmusból) eredô ron- gálási károkat.

5.19. Vezetékes vízkár

5.19.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a víz, szennyvíz, csa- padékvíz, fûtési víz és gôzvezetékek, légkondicionáló berendezések, tûzvédel- mi berendezések, vagy egyéb folyadékot szállító vezetékek, illetve ezek tarto- zékainak, szerelvényeinek, vagy a vezetékekre kapcsolt háztartási gépeknek, a törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái, csatlakozásának elmoz- dulása miatt kiömlô folyadék, vagy a nyitva felejtett vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, folyadék áztató hatása a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

5.19.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékekre kapcsolt, kárt okozó ház- tartási gépek javításának, vagy pótlásának költségeit,

b) a kiömlô folyadék, vagy gáz értékét,

c) a korhadás, gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelent- kezô károkat,

d) külsô ereszcsatornák természetes elhasználódásából, dugulásából eredô károkat,

e) talajvíz, árvíz, vagy más idôjárási hatásokból keletkezô, víz által okozott ká- rokat.

5.20. Zárcsere

5.20.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek mi- nôsül a biztosított épület bejárati ajtózárjának cseréje, amennyiben a zárcsere az ajtókulcs elvesztése, vagy ellopása miatt válik szükségessé.

5.20.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a biztosítási szerzôdés hatálya alatt, biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maxi- mum az ingóságbiztosítási összeg fél százalékáig (0,5%) nyújt kártérítést, ha a felszerelt új zár a MABISZ által minôsített biztonsági zárnak minôsül.

5.20.3. A biztosító szolgáltatásának további feltétele a kiszerelt (lecserélt) zár, biztosító részére történô leadása.

5.21. Személyi okmányok elvesztése

5.21.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül az alábbi – a biztosított nevére kiállított – okmányok valamelyikének el- tulajdonítása, a biztosított által történô elvesztése, vagy egyéb, a biztosított szándékától független megsemmisülése:

a) személyazonosító igazolvány,

b) lakcímkártya,

c) útlevél,

d) vezetôi engedély,

e) gépjármû forgalmi engedély,

f) adóigazolvány,

g) TAJ-kártya.

5.21.2. A biztosító szolgáltatásának felsô határa a dokumentum számlával igazolt pót- lási, újrabeszerzési költsége, biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maximum az ingóságbiztosítási összeg egy százalékáig.

5.21.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi okmányok biztosított által történô elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb a biztosított szándékától független megsemmisülése miatt keletkezett károkat:

a) Vállalkozói igazolvány,

b) Diák igazolvány,

c) Születési anyakönyvi kivonat,

d) Házassági anyakönyvi kivonat,

e) Xxxxxxx anyakönyvi kivonat,

f) Zöldkártya,

g) Kékkártya,

h) Törzskönyv,

i) Nemzetközi vezetôi engedély.

5.22. Bankkártya elvesztése

5.22.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, a Magyarország területén Felügyeleti engedéllyel mûködô pénzinté- zetnél vezetett forint-, vagy devizaszámlához tartozó bankkártya/hitelkártya el- vesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb, a biztosított szándékától független meg- semmisülése miatt felmerült, kártyaletiltási és/vagy újrabeszerzési költség.

A biztosító szolgáltatásának felsô határa a kártyaletiltás és/vagy újraigénylés bank által igazolt költsége, biztosítási évente egy alkalommal. A biztosító téríté- sének felsô határa az ingóságbiztosítási összeg maximum egy százaléka.

5.22.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) Az elveszett, eltulajdonított bankkártya jogtalan felhasználásával okozott kárt,

b) Egyéb felmerülô költségeket.

5.23. Áramkimaradás

5.23.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül a véletlenszerûen bekövetkezett, tartós – legalább 10 órát meghaladó

– folyamatos, a területileg illetékes áramszolgáltató által elôre be nem jelentett áramkimaradás, amely a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását okozza.

5.23.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a 10 óránál rövidebb tartamú áramkimaradás által okozott károkat,

b) a 10 óránál hosszabb, nem folyamatos jellegû áramkimaradás által okozott károkat,

c) a területileg illetékes áramszolgáltató által elôre meghirdetett áramkimaradás okozta károkat,

d) a feszültségingadozás miatt keletkezett károkat.

6. A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA

6.1. Betöréses lopás biztosítási esemény által okozott kár esetén a biztosító téríté- sének felsô határa a káresemény idôpontjában megvalósult és rendeltetéssze- rûen üzembe is helyezett – jelen szabályzat Függelék fejezetében részletezett

– védelmi elôírásoknak megfelelôen kialakított védelmi szintekhez tartozó – az ajánlat 1. számú mellékletében meghatározott – limitösszeg, de maximum az ingóságbiztosítás biztosítási összege.

Kiegészítô általános felelôsségbiztosítás különös feltételei

A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) a jelen kiegészítô biztosításra megfizetett biztosítási díj ellenében vállalja, hogy megté- ríti mindazokat a személysérüléses és tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosított Magyarország területén – jelen feltételekben meghatározott minôségében – okozott és amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Jelen biztosítás a KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alapbiztosításának kiegészítô biztosí- tása, kizárólag csak az alapbiztosítás Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY

1.1. Xxxxxxxxxx felelôsségbiztosítás biztosítottja az alapbiztosításban biztosított sze- mély.

1.2. Biztosított továbbá az a közeli hozzátartozó, vagy hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont), aki a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen név szerint is feltüntetett biztosítottal közös ház- tartásban élô, a kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett személy.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

2.1. A biztosítás területi hatálya Magyarország teljes területe.

3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

3.1. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô határa, az az ajánlaton és a biztosítási kötvényen feltüntetett összeg, amelyet a biztosító egy káresemény kapcsán, illetve biztosítási évente maximum megfizet, amely egyben a biztosí- tási díj megállapításának alapja is.

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.1. Jelen felelôsségbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított – jelen szerzôdés hatálya alatt – az alábbi minôségeiben okozott, feltéve, hogy ezekért a magyar jog sza- bályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik:

a) az alapbiztosításban megjelölt kockázatviselési címen lévô épület, lakás, tu- lajdonosa, bérlôje, használója, vagy ezek építtetôje, felújíttatója,

b) háztartási céllal rendeltetésszerûen gázpalackot, gáztartályt használó sze- mély,

c) belátási képességgel nem rendelkezô, vagy korlátozott belátási képességû személy gondozója,

d) közúti balesetet elôidézô gyalogos,

e) kerékpár, illetve jármûnek nem minôsülô közlekedési és szállítási eszköz, va- lamint rokkant jármû használója,

f) háziállat tulajdonos, háziállat tartó,

g) szervezett kereteken kívül, hobbi, sporttevékenységet végzô személy,

h) önvédelmi eszközt, vagy lôfegyvert használó személy.

4.2. Jelen felelôsségbiztosítás szempontjából egy káreseménynek tekintendô, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt is érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetôek vissza, függetlenül a károk bekövetkezésének és a kárigény érvényesítések idôbeni eloszlásától.

4.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azokat a ká- rokat, amelyeket:

a) a biztosított közeli hozzátartozóinak okozott, vagy a biztosítottak egymásnak okoztak,

b) a biztosított vállalkozói tevékenysége során, vállalkozói minôségében, vagy azzal összefüggésben okozott,

c) a biztosított motoros jármû üzembentartójaként, vagy használójaként okozott,

d) a biztosított vízi, vagy légi jármû, illetve gépi meghajtású sporteszköz hasz- nálatával okozott,

e) a biztosított a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás hatálya alatt álló jármû használatával okozott,

f) a biztosított a környezet szennyezésével okozott,

g) a biztosított állati erô munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okozott,

h) a biztosított állatai növényi kultúrákban, gépjármûben közvetlenül vagy köz- vetetten okoztak,

i) az olyan háziállatok által okozott károkat, amelyek tartását jogszabály, vagy helyi önkormányzati rendelet tiltja,

j) a biztosított, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozó, közeli hozzátar- tozó (Ptk. 685. § b) pont) által bérelt, kölcsönvett, felelôs ôrzésre átvett, vagy lízingelt vagyontárgyakban keletkeztek.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

5.1. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult, a károsult azonban igényét a biz- tosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez teljesít- sen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

5.2. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán a károsult a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokat meghaladó mértékben járadékjogosulttá válik, a

biztosító által teljesítendô kifizetések összegébe a társadalombiztosítástól ka- pott járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

5.3. A közös tulajdonosi minôségben okozott – a biztosított tulajdonost terhelô – fe- lelôsségi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a sa- ját tulajdoni hányadára esô rész levonásával téríti meg.

5.4. A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos, vagy súlyosan gon- datlan magatartása sem mentesíti a szolgáltatási kötelezettség alól. A biztosító azonban a kifizetett kártérítés összegét visszakövetelheti a biztosítottól, ha a biz- tosított, megbízottja, vagy a vele közös háztartásban élô közeli hozzátartozója, hozzátartozója a kárt szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. Súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül például:

a) ha a kár a biztosított alkoholos befolyásoltságával (0,8 ezrelék fölötti véralko- holszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be,

b) ha a káresemény a biztosított: gyógyszer, kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsolatos befolyásoltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt,

c) bizonyítást nyer, hogy a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkö- vetett bûncselekménye folytán, azzal összefüggésben következett be,

d) ha a súlyos gondatlanság tényét bíróság határozatával megállapította,

e) ha a kár a biztosítottra irányadó hatósági, vagy szerzôdési kármegelôzési elôírások súlyos és/vagy folyamatos megsértése miatt következik be,

f) ha a kárt a biztosított engedély nélkül, vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta,

g) ha a biztosított a jogszabályban, egyéb kötelezô rendelkezésekben megkí- vánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott,

h) ha a biztosított a kárt a biztosítási eseményhez vezetô tevékenység szabá- lyainak megsértésével okozta.

5.5. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatá- lyos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pe- dig csak akkor, ha biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gon- doskodott, vagy ezekrôl írásban lemondott.

5.6. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekövetkezéstôl, illetve a tudo- másra jutástól számított kettô munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosító- nak.

5.7. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követô tizenöt napon belül esedékes.

Vállalkozói vagyonbiztosítás különös feltételei

Jelen feltételek alapján a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (to- vábbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerzôdô által megfizetett biztosítási díj ellené- ben, a biztosítási kötvényen megadott kockázatviselési címen, az alapbiztosítás bizto- sítottja, mint gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont) által folytatott vállalkozási te- vékenység biztosított vagyontárgyainak biztosítási események által okozott károsodása esetén, a károsodott vagyontárgy káridôponti valóságos értékéig, de maximum a biz- tosítási kötvényen meghatározott biztosítási összeg erejéig, biztosítási szolgáltatást nyújt.

A biztosítható vagyontárgyak körét jelen feltételek, a biztosítási események meghatá- rozását pedig a biztosítási szerzôdés Ingóságbiztosításának Különös feltételei tartal- mazzák, a biztosítási szerzôdés ezen szabályzatok alapján, a jelen különös feltételek- ben meghatározott kiegészítésekkel jön létre.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatko- zó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

1.1. A vállalkozói vagyonbiztosítás biztosítottja az alapbiztosítás azon biztosítottja, aki az ajánlaton, illetve kötvényen feltüntetett kockázatviselési címen, egyben vállalkozói (keresô) tevékenységet is folytató gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont), és aki a vállalkozás biztosított vagyontárgyainak megóvásában érde- kelt (továbbiakban biztosított).

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

2.1. Vállalkozói tevékenység saját tulajdonú vagyontárgyai

A kockázatviselés helyén használt, illetve tárolt, a biztosított gazdálkodó köny- veiben is feltüntetett tárgyi eszközök, készletek és egyéb vagyontárgyak.

2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen vállalkozói vagyonbiztosítás biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, illetve az azokban keletkezett károkra:

a) immateriális javak, illetve ezek tulajdonjogát, leírását igazoló dokumentumok,

b) készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, értékpapír, pénzhelyettesí- tô eszközök, bélyegek, értékcikkek,

c) okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adat, saját fejlesz- tésû szoftverek, szellemi termék,

d) nem lezárt helyiségben, vagy szabadban tárolt bármely ingóság,

e) nem állandóan lakott lakóépületben folytatott gazdasági tevékenység va- gyontárgyai,

f) szárazföldi, vízi, légi jármûvek, lakókocsi, utánfutó és ezek fô darabjai.

3. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

3.1. A vállalkozói vagyonbiztosítás területi hatálya az alapbiztosításban meghatáro- zott kockázatviselési cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett te- lek, amely egyben székhelye és/vagy bejelentett telephelye a biztosított gazdál- kodó szervezetnek.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A vállalkozási tevékenység vagyontárgyaira megállapított biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô határa, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

4.2. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja in- góságok esetében az ingóságok – szerzôdéskötés évében aktuális – valóságos értéke, illetve saját elôállítású készletek esetében, az elôállítás önköltsége.

4.3. Amennyiben a keresôtevékenység vagyontárgyainak a szerzôdô által meghatá- rozott biztosítási összege a káresemény idôpontjában 10%-ot meghaladó mér- tékben alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy valóságos értékének, vagy saját elôállítás esetén önköltségének értéke, akkor alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a biztosító aránylagos (pro-rata) térítést alkalmaz, a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a káridôponti biztosítási összeg aránylik a valóságos értékhez, vagy önköltséghez.

4.4. A biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében a biztosító min- den évben automatikusan végrehajtja – az éppen aktuális – biztosítási össze- gek és ehhez kapcsolódóan a biztosítási díj értékkövetô módosítását (indexálá- sát) az Általános feltételek 9.1. pontja szerint. Az indexált biztosítási összegek a következô biztosítási évfordulótól lépnek érvénybe.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

5.1. Jelen vállalkozói vagyonbiztosítás biztosítási eseményei az Ingóságbiztosítás Különös feltételeiben meghatározott biztosítási események.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.1. Tárgyi eszközök és készletek vonatkozásában a biztosító szolgáltatásait az Ál- talános feltételek és az Ingóságbiztosítás Különös feltételei alapján nyújtja.

Balesetbiztosítás különös feltételei

A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy az alapbiztosítás szerzôdôje által megfizett biztosítási díj ellenében, a biztosítottat ért és a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események bekövet- kezése esetén, a szintén itt meghatározott biztosítási összeget fizeti meg a kedvezmé- nyezettnek.

Jelen balesetbiztosítás a KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS kiegészítô biztosítása, az alapbiztosítás Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

1.1. Szerzôdô: Jelen kiegészítô balesetbiztosítás szerzôdôje az alapbiztosítás szer- zôdôje.

1.2. Biztosított: Jelen kiegészítô balesetbiztosítás alapbiztosítottja az alapbiztosítás biztosítottja.

Biztosított lehet továbbá az alapbiztosítás biztosítottjával közös háztartásban, állandó jelleggel együtt élô olyan közeli hozzátartozó, vagy hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont), aki a balesetbiztosítási esemény bekövetkezésekor az adott kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett személy.

1.3. Kedvezményezett: Xxxxx kiegészítô balesetbiztosítás kedvezményezettje a biz- tosított, a biztosított halála esetén az általa megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában a biztosított törvényes örököse.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI ÉS IDÔBELI HATÁLYA

2.1. Jelen balesetbiztosítás biztosítási védelme – a biztosítási díjjal fedezett idô- szakban – a nap 24 órájában, Magyarország területén érvényes. A baleseti halál biztosítási esemény vonatkozásában a biztosítás területi hatálya az egész világ területe.

3. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

3.1. A balesetbiztosítás díját a biztosító a szerzôdô által választott biztosítási egysé- gek figyelembevételével állapítja meg.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. Az egy szolgáltatási egységre vonatkoztatott alap biztosítási összeg – szerzô- déskötéskor – az ajánlat 2. számú mellékletének (biztosítotti nyilatkozat) szol-

gáltatási táblázatában feltüntetett, az adott biztosítási eseményhez tartozó összeg.

4.2. A szerzôdô által választott biztosítási egységek alapján meghatározott kezdeti biztosítási összeg a biztosító – biztosított személyenként nyújtott – térítésének felsô határa, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

4.3. A szerzôdô egynél több, de legfeljebb három szolgáltatási egységet is választ- hat. A biztosítási összegek ilyen esetben egységenként többszörözôdnek.

4.4. A biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében a biztosító minden évben automatikusan végrehajtja – az éppen aktuális – biztosítási összegek és ehhez kapcsolódóan a biztosítási díj értékkövetô módosítását (in- dexálását) az Általános feltételek 9.1. pontja szerint. Az indexált biztosítási összegek a következô biztosítási évfordulótól lépnek érvénybe.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

5.1. Jelen balesetbiztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül a bale- set bekövetkezése, illetve annak, a jelen feltételekben meghatározott, a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettségét kiváltó következménye.

5.2. Jelen balesetbiztosítás szempontjából balesetnek minôsül a biztosított akaratá- tól függetlenül, hirtelen fellépô, külsô behatás, az alábbi esetek kivételével:

a) öngyilkosság, ide értve az öngyilkossági szándékkal összefüggô eseménye- ket is, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára;

b) fagyás, napszúrás és a hôguta, továbbá a megemelés;

c) rándulás és ficam, a hasi, vagy altesti sérv, porckorong sérülés és a nem ba- leseti eredetû vérzés.

5.3. Mentesül a biztosító a balesetbiztosítási szolgáltatás teljesítésétôl, az Általános feltételek 14. pontjában meghatározott esetekben.

5.4. Kizárások

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem ter- jed ki az Általános feltételek 15. pontjában meghatározott eseteken túl azokra az esetekre sem, amelyekben a baleseti sérülés – közvetlenül, vagy közvetett módon – az alábbiakban felsorolt kiváltó okok valamelyikével összefüggésben következett be:

a) a biztosítási esemény bekövetkezése elôtt már károsodott, sérült, csonkolt, vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek károsodása;

b) patologikus csontszerkezeti elváltozás, illetôleg ezekhez társuló törések;

c) bármely idegi, vagy elmebeli rendellenesség elnevezéstôl, vagy osztályozás- tól függetlenül;

d) pszichiátriai és pszichotikus állapot, bármilyen fajta depresszió, illetve elmebaj;

e) ortoped, degeneratív jellegû elváltozások, illetve az azokhoz társult másodla- gos olyan elváltozások, melyek az alapbetegségbôl következôen sérüléshez hasonló, de krónikus eredetû elváltozáshoz vezetnek (pl. gerincoszlop, izüle- tek degeneratív elváltozásai);

f) a biztosított szándékos veszélykeresésébôl eredô baleset (kivéve az életmen- tést), ide értve az orvosi elôírások szándékos be nem tartásából származó következményeket is;

g) bármely katonai, vagy rendôrségi (rendészeti) szervezetnél fizikai jellegû szolgálatteljesítés alatt bekövetkezett baleset;

h) bármely hivatásszerûen, versenyszerûen, vagy díjazásért ûzött sporttevé- kenységben (edzésen, versenyen) való részvétel során bekövetkezett bale- set;

i) bármely robbanószerekkel, robbanó szerkezetekkel végzett tevékenység so- rán bekövetkezett baleset;

j) a biztosított versenyzôként, vagy nézôként történô részvétele bármely olyan versenyben, vagy versenyre való felkészülésben, amely motoros meghajtású szárazföldi, vízi, vagy légi jármû használatával jár;

k) az alábbi fokozott veszéllyel járó sport-, hobbitevékenységbôl származó bár- milyen baleset:

• ejtôernyôzés

• sárkányrepülés

• siklórepülés

• pályán kívüli síelés

• gumikötél ugrás

• vízisíelés

• vadvízi evezés

• búvárkodás

• barlangászat

• vadászat

• szikla-, hegy- és falmászás

• lövészet

• paintball

• bázis ugrás.

6. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

6.1. Baleseti halál: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti eredetû testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb más októl függetlenül a baleset idôpontját követô 365 napon belül a halálát okozza, a biztosító kifizeti a kedvezményezettnek az aktuális biztosítási összeget.

6.2. Baleseti eredetû rokkantság: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ide- je alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül a baleset idôpontját követô kettô éven belül a teljes 100%-os maradandó rokkantságát okozza, a biztosító kifizeti a baleseti rokkantságra megállapított teljes aktuális biztosítási összeget.

6.2.1. A biztosító a rokkantság jellegének, maradandóságának és mértékének egyér- telmû orvosi megállapítását megelôzôen szolgáltatást nem teljesít. A rokkant- ság jellegét, maradandóságát és mértékét legkésôbb a biztosítási esemény be- következését követô kettô éven belül meg kell állapítani.

6.2.2. A biztosított részleges maradandó rokkantsága esetén a biztosító a rokkantság- ra megállapított aktuális biztosítási összegnek a rokkantság fokával azonos ará- nyú hányadát fizeti meg.

6.2.3. A rokkantság fokát az alábbi Rokkantsági Táblázatban foglaltakat is figyelem- bevéve, a biztosító orvosa állapítja meg, a testi funkcióvesztés, a szövôdmé- nyek és a balesetbôl eredô egyéb sérülések figyelembevételével.

6.2.4. A maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása az általános testi és szervi funkcióvesztés alapján történik és független a tényleges munkaképes- ség csökkenésétôl, a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétôl.

ROKKANTSÁGI TÁBLÁZAT

Károsodás jellege Rokkantsági fok %
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	70%
Egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	65%
Egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	60%
Egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	60%
A beszélôképesség teljes elvesztése	60%
Egyik alsó végtag, lábszár középig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	50%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	30%
Egyik lábfej boka szintjében való elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	30%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, ha a másik fül ép	30%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	20%
Bármely más ujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	10%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	5%
Az ízlelôképesség teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	2%

6.2.5. A biztosító orvosát más orvosok, illetôleg orvosszakértôi testületek döntése nem köti.

6.2.6. Elvesztés: a végtagok fizikai elvesztése (amputációja), vagy mûködôképessé- gük teljes és maradandó elvesztése.

6.2.7. Halló- vagy beszédképesség elvesztése: A hallás, vagy a beszéd elvesztése a halló- vagy a beszédképesség teljes és végleges elvesztését jelenti.

6.2.8. Látóképesség elvesztése: a látás teljes és végleges elvesztését jelenti. Ez ak- kor tekinthetô bekövetkezettnek, ha a korrekciót követôen a megmaradt látás foka 3/60 rész, vagy kevesebb a Sneller skála alapján.

6.2.9. Ugyanazon balesetbôl származó, több egészségkárosodás esetén az egyes egészségkárosodásra meghatározott százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti rokkantságra megállapított teljes biztosítási összeget.

6.2.10. Egy biztosítási évben több különbözô balesetbôl eredô maradandó egészség- károsodásokra meghatározott százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti rokkantságra meg- állapított teljes biztosítási összeget.

6.2.11. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantság esetén a biztosított halála elôtt már teljesített szolgáltatást, úgy az ugyanazon okból bekövetkezô baleseti halál esetére járó biztosítási összegbôl a már kifizetett rokkantsági szolgáltatás összege levonásra kerül és a biztosító csak a különbözetet fizeti ki.

6.2.12. A biztosított számára a jelen feltételek alapján nyújtott fedezet megszûnik, ami- kor a teljes biztosítási összeg kifizetése megtörtént.

6.3. Egyösszegû gyógyulási támogatás: Amennyiben a biztosított a kockázatvi- selés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és min- den egyéb októl függetlenül tíz napot meghaladó kórházi fekvôbeteg kezelését eredményezi a baleset idôpontját követô harminc napon belül, a biztosító kifizeti az aktuális biztosítási összeget.

6.3.1. Jelen balesetbiztosítás szempontjából kórháznak minôsül a magyar hatóságok által, a hatályos jogszabályoknak megfelelô mûködési engedéllyel rendelkezô és kórházként nyilvántartott egészségügyi intézmény, amely állandó orvosi fe- lügyelet és irányítás alatt áll.

6.4. Baleseti eredetû mûtéti térítés: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül szakorvos által elvégzendô mûtéti ellátását teszi szük- ségessé és a mûtét igazoltan megtörtént, a biztosító kifizeti az adott biztosítási eseményre érvényben lévô aktuális biztosítási összeget.

6.4.1. Jelen biztosítás szempontjából mûtétnek minôsül minden olyan – szakorvos ál- tal – orvos-szakmai szempontok szerint végzett sebészeti beavatkozás, ame- lyet gyógyítás, vagy kórmegállapítás céljából hajtanak végre.

6.5. Baleseti eredetû csonttörés: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül a csont törését, vagy a csont repedését eredményezi, a bizto- sító kifizeti az érvényben lévô aktuális biztosítási összeget.

6.5.1. A biztosító szolgáltatását a biztosítási esemény váltja ki, a biztosító azt biztosí- tási eseményenként fizeti. Amennyiben ugyanazon balesetbôl kifolyólag a biz-

tosított többszörös csonttörést csontrepedést szenved, a biztosítási összeg csak egyszeresen kerül kifizetésre.

6.6. Kutyaharapás: Amennyiben a biztosított a kockázatviselési ideje alatt olyan mértékû kutyaharapást szenved, melynek következtében igazoltan orvosi ellá- tásra szorul, a biztosító kifizeti az érvényben lévô aktuális biztosítási összeget.

6.6.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a vállalkozá- si, vagy hobbi célú ebtenyésztéssel összefüggô károkat.

6.6.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a biztosítot- tat ért, saját kutyája által okozott harapást, ha annak tartását jogszabály, vagy helyi önkormányzati rendelet tiltja.

6.7. Baleseti eredetû égési sérülés: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül, legalább a jelen feltételekben meghatározott, vagy azt meghaladó mértékû égési sérülését okozza, a biztosító kifizeti az adott biztosí- tási eseményre érvényben lévô, aktuális biztosítási összegnek – az alábbi táb- lázat szerinti – adott egészségkárosodásra meghatározott százalékát.

Szolgáltatás mértéke a biztosítási összeg százalékában	Égési sérülés kiterjedése a testfelület százalékában
Égési sérülés mértéke		1-20%	21-50%	51-80%	81-100%
	I. fokú	5%	10%	20%	30%
	II. fokú	10%	20%	30%	40%
	III. fokú	30%	50%	100%	100%
	IV. fokú	100%	100%	100%	100%

6.7.1. A biztosító szolgáltatását a biztosítási esemény váltja ki, azt a biztosító biztosí- tási eseményenként fizeti. Amennyiben ugyanazon balesetbôl kifolyólag a biz- tosított egyszerre többféle fokú égési sérülést is szenved, a szolgáltatás össze- gét a biztosító a legmagasabb fokú sérülés alapján, a megégett teljes testfelü- let figyelembevételével nyújtja.

6.8. Amennyiben ugyanazon baleset következtében a baleseti eredetû égési sérülés, vagy a baleseti eredetû csonttörés biztosítási események is bekövetkeznek, a biztosító csak a magasabb összegû térítéssel járó biztosítási esemény alapján nyújt szolgáltatást.

6.9. Temetési hozzájárulás: A biztosított – kockázatviselés ideje alatt bekövetke- zett – baleseti eredetû halála esetén, a temetési szertartást követôen a biztosí- tó kifizeti a kedvezményezettnek az adott biztosítási eseményre meghatározott aktuális biztosítási összeget.

7. A BIZTOSÍTÁS MEGSZÛNÉSE

7.1. Jelen balesetbiztosítás megszûnik:

a) az alapbiztosítás megszûnésével,

b) annak a biztosítási idôszaknak az utolsó napján, amikorra a szerzôdô, vagy a biztosító biztosítási évforduló elôtt legalább 30 nappal az alapbiztosítását, vagy jelen kiegészítô biztosítását írásban felmondja,

c) díjnemfizetés miatt, az esedékesség napját követô harmincadik napon.

7.2. Jelen biztosítás adott biztosítottra vonatkozó fedezete megszûnik:

a) a biztosított halálával,

b) annak a biztosítási évnek a végén, amelyben a biztosított 65. életévét betöl- tötte,

c) baleseti rokkantság esetén, a teljes biztosítási összeg kifizetésével,

d) azon a napon, melyen a biztosított (nem az alapbiztosított) a KÖBE OTTHON alapbiztosításának kockázatviselési címérôl elköltözik, vagy állandó lakos- ként kijelentkezik.

8. A BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT KÖTELEZETTSÉGEI

8.1. A szolgáltatási igényt a baleset bekövetkezését követô tizenöt napon belül, írás- ban kell bejelenteni a biztosítónak.

8.2. Baleseti halál esetén a tudomásra jutástól számított öt munkanapon belül érte- síteni kell a biztosítót. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bizto- sító annyiban mentesül a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, amennyi- ben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké váltak.

8.3. A biztosító által igényelt valamennyi igazolást, nyilatkozatot és bizonyítékot a biztosítónak, az általa meghatározott formában kell benyújtani. Az ezzel kap- csolatos költségeket a biztosító nem téríti meg.

8.4. A biztosítási igény érvényesítéséhez például az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

a) lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata (lakcímkártya),

b) a kitöltött kárbejelentô nyomtatvány,

c) a kórházi zárójelentés, vagy ambuláns lap másolata,

d) akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi jelentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészség- károsodás mértékének igazolásával, röntgenleletek, kontroll vizsgálatok do- kumentumai),

e) a baleset tényét és körülményeit igazoló rendôrhatósági jegyzôkönyv, vagy más hivatalos jelentés másolata (amennyiben ilyen készült),

f) baleset szemtanújának neve,

g) azon harmadik személy neve, elérhetôsége, aki a biztosítotton kívül a bizto- sítási eseményben érintett volt (pl.: autóbaleset esetén),

h) baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat, és a halál okát igazoló or- vosi, vagy hatósági bizonyítvány, jogerôs örökösödési határozat,

i) a kedvezményezetti jogosultságot és az azonosíthatóságot igazoló iratok.

8.4.1. A biztosító szükség esetén a fentiekben részletezetteken túl egyéb okiratokat, vagy igazolásokat is bekérhet, illetve bizonyos kérdések tisztázására maga is beszerezhet adatokat.

8.5. Bármilyen testi sérülést követôen a biztosítottnak a lehetô legrövidebb idôn be- lül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia és kárenyhítési kötelezettségébôl adó- dóan, annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani. A biztosító nem felelôs azokért a következményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következményei elhárítására, illetve enyhítésére vonatkozó kötelezettsé- geinek elmulasztásából erednek.

9. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

9.1. A jelen feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezésekor a biztosító az érvényben lévô, aktuális biztosítási összeget fizeti meg a biztosított- nak a 6.2.9.–6.2.11., valamint a 6.5.1., a 6.7.1. és a 6.8. pontokban foglalt kor- látozások figyelembevételével.

9.2. Jelen biztosítási szerzôdés alapján az egyes biztosítási eseményekhez rendelt aktuális biztosítási összegen túl, megtéríti a biztosító a káresemény idôpontja és a biztosítási esemény szempontjából tekintett végállapot kialakulásának idô- pontja közötti idôszakban felmerült, a biztosítási eseményt elôidézô balesettel közvetlen összefüggésbe hozható egészségügyi ellátások során, a biztosított által igazoltan megfizetett vizitdíj(ak) összegét, maximum a társadalombiztosí- tástól visszaigényelhetô mértékig.

9.3. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt a saját költségén jogosult a biztosítot- tat megvizsgáltatni olyan gyakran, amilyen gyakran – a kárigény elbírálása cél- jából – az orvosilag indokolt.

9.4. A biztosító szolgáltatásait az igény elbírálásához, illetve a teljesítéshez szüksé- ges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül teljesíti.

Függelék

Vagyonvédelmi elôírások

Betöréses lopás biztosítási esemény megvalósulásakor a biztosító térítésének felsô határa a káresemény idôpontjában meglévô védettségi szint alapján kerül meghatáro- zásra. Az alábbi részletek figyelembevételével kárfelvételkor a biztosító azonosítja és megállapítja a káresemény idôpontjában megvalósult védelmi szintet, amely alapján a kártérítés felsô határértékének megállapítása történik.

MECHANIKAI VÉDELEM

A mechanikai, fizikai védelem minimális, részleges szinten vagy teljeskörûen valósul- hat meg. A biztosító teljesítésének feltétele legalább a minimális mechanikai védelem követelményeinek megvalósulása, ennek hiányában a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be.

TELJESKÖRÛ MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 38 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

NYÍLÁSZÁRÓK: Valamennyi támadható (az alatta lévô járószinttôl 3 m-nél alacsonyabb alsó párkánymagasságú) üvegfelület és nyílászáró (ablakok, kirakatok, portálok, füg- gönyfalak stb.) teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérôjû köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kívülrôl nem szerelhetô, más mûszaki megoldású rácsozat védi.

BEJÁRATI AJTÓK: Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékû ellenállást biztosító szerkezeti kialakítá- súnak kell lennie. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támadha- tóságát, ezért csak megerôsítéssel lehet alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

TOKSZERKEZET: A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíte- ni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérôjû köracél tartó- szilárdságával egyenértékû erôsséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm át- mérôjû köracél tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel kell biztosítani.

AJTÓLAP: Az ajtólap fém, vagy faszerkezetû lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú, tömör keményfa szilárdságával egyezônek kell lennie. Amennyiben a fémszerkezetû ajtó belsô rácsszerkezetû erôsítést kap, a rácsszerkezet osztásának

meg kell felelnie az elôírások szerinti 100x300 mm minimális rácskiosztás követelmé- nyeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérôjû, acéllemez borítás- nál legalább 8 mm átmérôjû legyen.

Az ajtólap szerkezetek külsô borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülrôl csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2-2 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani.

ZÁRÁSPONTOSSÁG: Az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 2 mm le- het oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság meg- engedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

RÖGZÍTÉS: Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szi- lárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁSMÉLYSÉG: A zárszerkezetnek több (legalább négy) ponton kell biztosítania a zárást. A reteszelési mélységnek minimum 18 mm-t kell elérnie. A zártestet és a zár- betétet fúrás és letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymás- tól legalább 30 cm-re elhelyezkedô reteszvasak fogadhatóak el.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum kettô darab biztonsági zár végzi. A két záródási pont közötti távolság minimum 30 cm legyen. A zárszerkezet fúrás, a zárbetét törés és fúrás ellen, a zár-reteszvas visszatolás ellen védett.

ZÁRSZERKEZET: Bevésôzárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak el- lenálló módon védeni kell. Fúrásvédô lap szerelése esetén minimum 60 HRC kemény- ségûre edzett, vagy ennek megfelelô ellenállásértéket biztosító anyagot kell alkalmaz- ni.

A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egy-, illetve kétoldalon fogazott kulccsal. Biz- tonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zárretesz- vas mozgatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A biztonság növelése érde- kében célszerû a lamellákat ún. „farkasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal mûköd- tetett záraknak nagyobb a biztonságértékük.

A hengerzárbetéttel mûködtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fú- rás elleni védelmét, az elôbbiek figyelembevételével.

A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkeznie. A zá- rásirányra merôlegesen ható 350 kN nagyságú erô hatására a zár-reteszvas nem lehet visszatolható.

Hengerzárbetétek: A teljeskörû mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, illetve rotoros, vagy mágneszárbetét fogadható el, amelyek variáció- száma a 10.000-et meghaladja.

RÉSZLEGES MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 15 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

NYÍLÁSZÁRÓK: Az alatta lévô járószinttôl 3 m-nél alacsonyabb alsó párkánymagas- ságú üvegfelület és nyílászáró (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérôjû köracél anyagból készült

– vagy ezekkel egyenszilárdságú – kívülrôl nem szerelhetô, más mûszaki megoldású

rácsozat védi.

BEJÁRATI AJTÓK: Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, keményfa, vagy ezek- kel támadás szempontjából egyenértékû ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lennie. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támadhatóságát, ezért csak megerôsítéssel lehet alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

TOKSZERKEZET: A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíte- ni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérôjû köracél tartó- szilárdságával egyenértékû erôsséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm át- mérôjû köracél tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel kell biztosítani.

AJTÓLAP: Az ajtólap fém, vagy faszerkezetû lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú, tömör keményfa szilárdságával egyezônek kell lennie. Amennyiben a fémszerkezetû ajtó belsô rácsszerkezetû erôsítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelnie az elôírások szerinti 100x300 mm minimális rácskiosztás követelmé- nyeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérôjû, acéllemez borítás- nál legalább 8 mm átmérôjû legyen.

Az ajtólap szerkezetek külsô borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülrôl csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2-2 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani.

ZÁRÁSPONTOSSÁG: Az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 4 mm le- het oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm záráspontosság meg- engedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

RÖGZÍTÉS: Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szi- lárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁSMÉLYSÉG: A zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelye- zett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítania. A reteszelési mélységnek legalább 15 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedô reteszvasak fogadhatóak el.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum kettô darab biztonsági zár végzi. A két záródási pont közötti távolság minimum 30 cm. A zárszerkezet fúrás ellen, a zárbetétek közül legalább az egyik zártörés ellen védett.

ZÁRSZERKEZET: A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egyoldalon fogazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zár-reteszvas mozgatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A biztonság növelése érdekében célszerû a lamellákat ún. „farkasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal mûködtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük.

A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkeznie. A zárásirányra merôlegesen ható 350 kN nagyságú erô hatására a zár-reteszvas nem le- het visszatolható.

MINIMÁLIS MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

AJTÓSZEREKEZET: Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga tetszôleges, de ajtólapo- kat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzít- hetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum egy darab biztonsági zár végzi. A zárbetét zártö- rés ellen védett.

Az ajtók zárását olyan zár végzi, amely minimum 5 csapos hengerzár, vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betûjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minôsített lakat, melyek variációs lehetôségeinek száma meghaladja a 3000-et, valamint az egyedileg minôsített lamellás zár.

ELEKTRONIKAI VÉDELEM

Az elektronikai jelzôrendszer teljeskörû, ha az összes alkotóeleme teljeskörû.

FELÜLETVÉDELEM: Teljeskörû az elektronikai felületvédelem, ha az elektronikai jel- zôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum határoló felületén talál- ható összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörû mechanikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítô falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Felületvédelemmel szemben támasztott követelmények:

Nyílászárók felületvédelme: A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felsze- relésre kerülô eszközök süllyesztettek legyenek, és már 1-2 cm-es mozgást is érzékel- jenek.

Üvegfelületek felületvédelme: A ragasztott érzékelôknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettôs elven mûködô akusztikus érzékelôknek (üveghang + lökés- hullám) az üvegtörést követô 1 másodpercen belül riasztásjelzést kell kiváltaniuk a központban. Az érzékelô kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelem- bevételével történjen. Az érzékelônek a teljes üvegfelületet védenie kell.

Falazatok felületvédelme: A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelô eszközt, hogy az érzékenységi karakterisztikája alapján az egész védeni kívánt felüle- tet lefedje. Ellenkezô esetben több érzékelô elhelyezése szükséges.

TÉRVÉDELEM: Teljeskörû az elektronikai térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer

– éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum belsô terét, jelez mindennemû ille- téktelen emberi mozgást, valamint legalább csapdaszerûen figyeli a megközelítési út- vonalakat.

Térvédelemmel szemben támasztott követelmények:

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülô érzékelô eszközök az illetéktelen behatolást a lehetô legrövidebb idô alatt érzékeljék és jelezzék a központ felé.

Passzívinfra mozgásérzékelô: Felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve, a jel- lemzô érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Az alkalmazott passzívinfra mozgásérzékelôk rendelkezzenek szabotázsvédelemmel, a visszajelzô LED letiltásának lehetôségével, dual piroelemmel, hôkompenzációval, minimum 10 V/m nagyságú RF védelemmel 1 MHz-en, valamint üzembiztosan mûköd- jenek 10,5-13,8 V tápfeszültségi tartományban.

Mikrohullámú mozgásérzékelô: Felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve, a jellemzô érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Ultrahangos mozgásérzékelô: Úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli moz- gást ne érzékelje.

Kombinált (passzívinfra + mikrohullámú) mozgásérzékelô: Ilyen érzékelôk alkalmazá- sa elfogadott „ÉS” logikai kapcsolatban.

Riasztás-jelzés: Riasztás jelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatározott szabo- tázsvédett dobozban felszerelt hang- és fényjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni ôket.

KÖZPONTI EGYSÉG:

Központi egységgel szemben támasztott követelmények:

A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos táplálást biz- tosító akkumulátorral lehetôleg közös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a másodlagos táplálást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázs- védett, 1,2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból ké- szült, amely különálló házban is elhelyezhetô. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötô kábel szabotázsvédelmérôl is!

A kezelôegység fény és hangjelzés formájában jelezze az elektronikai jelzôrendszer élesítésének/hatástalanításának megtörténtét.

A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzôrend- szer érzékelôinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelôkrôl érkezô jelzések alapján adjon ki riasztás-jelzést.

A központi egység jelezze saját belsô rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer meghibásodását.

A központi egység mûködése olyan legyen, hogy a rendszer kezelése az arra jogosult felhasználón kívül más személy részére ne legyen hozzáférhetô.

Az elsôdleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen. Az elektronikai jelzô- rendszer energiaellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani.

Az elsôdleges tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elektronikai jelzôrendszer autonóm, másodlagos táplálását, védelmi fokozatának megfelelô idôtartamban.

TELJESKÖRÛ ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

A teljeskörû elektronikai jelzôrendszer minden részegysége rendelkezzen szabotázs- védelemmel, melynek jelzései az érzékelôk riasztás-jelzésétôl elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelemnek – az elektronikai jelzôrendszer élesítésé- tôl függetlenül – 24 órás, folyamatos üzemmódban kell mûködnie.

Az elektronikai jelzôrendszer csak az érzékelôk nyugalmi állapotában élesíthetô. Ezt az állapotot a központi egység jelezze ki.

A jelzôvonalakon az érzékelô(k) telepítése úgy történik, hogy jelzés esetén bármelyik egyenként azonosítható legyen.

Vezetéktoldás csak szabotázsvédett kötôdobozban történhet. A központhoz eseményrögzítô printert lehessen csatlakoztatni.

A rendszer rendelkezzen particionálási lehetôséggel, valamint minimum 16 önállóan programozható felhasználói kóddal.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyûnek kell lennie. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek vé- dett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendel- kezésre. Amennyiben a kezelô az ôrzést végzô szolgálatnál kerül telepítésre, a 20 má- sodperces idôkorláttól el lehet tekinteni.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondos- kodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhe- lyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelô esetén három hibás kód beadá- sa esetén a központ tiltsa le a kezelôt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a legmagasabb jogokkal rendelkezô felhasználó szüntetheti meg.

A kezelôrôl kényszerkód leadására is legyen lehetôség.

A központ rendelkezzen minimum 4 darab szabadon programozható kimenettel. (Pl.: összetett betörés, támadás, meghibásodás, hálózati feszültség-kimaradás jelzésére.)

A jelzôvonalakon ellenállásos lezárást kell alkalmazni. A hurokellenállás 40%-os meg- változása generáljon jelzést.

A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzôeszközrôl történjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akkumulátorral rendelkezô, feszültségelvétellel indított, hang- és fényjelzô legyen. Mindkét hangjelzô hangereje haladja meg a 120 dB/m-t, és – az épü- let adottságaihoz igazodva – különbözô irányokba, a lehetô legnagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzôrendszer minimum 72 órán keresztül mûködôképes legyen.

A rendszerben csak a MABISZ által teljeskörûnek minôsített eszközök alkalmazha- tóak.

A központi, vagy kezelô egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön (minimum 4 darab azonnali riasztás) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak.

A központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatóak.

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 esemény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl.: zóna; kiiktatatás, üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni. A memória tartalma utólag kinyomtatható legyen.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitha- tó, szabotázsvédett kivitelû legyen.

Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a to- vábbi részek maradjanak mûködôképesek.

A rendszer összes elemének folyamatos ôrzésére, ellenôrzésére a szerviz és az üze- meltetô által csak közösen kikapcsolható jelzôvonalakat (szabotázsvonalakat) kell ki- építeni.

A rendszer csak akkor legyen élesíthetô, ha minden érzékelôje alaphelyzetben van és minden részegysége üzemképes.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jel- zôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenôrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-, fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automa- tikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó ál- tal a kezelôrôl lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását kö- vetôen ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzôk váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek sza- botázsvédett, kettôs burkolatú, hab bejuttatása ellen védô, vagy késleltetésre alkalmas dobozolással.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen.

A jelzôeszközök energiaellátását két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.

RÉSZLEGES ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha teljeskörû felületvédelem és legalább csapdaszerû térvédelem van kialakítva, riasztás-jelzés a helyszínen – a környezetet ri- asztva – történik.

Csapdaszerû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

Egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô oly módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen.

A vezetékek toldása falban lévô védôcsôben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsôvel védve is történhet.

Riasztásjelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett doboz- ban felszerelt hang- és fényjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerû eszközökkel elérni ôket, és egymástól az épület adottsá- gához igazodva a lehetô legtávolabb kerüljenek.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenniük. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idô állhat rendelkezésre.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondos- kodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhe- lyezésre.

A rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható felhasználói kóddal, va- lamint legalább két olyan kimenettel, amelyekrôl a felügyeleti központba történô bekap- csolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható (pl.: összetett betörés, támadás).

A telepítéskor mindegyik jelzôvonalon EOL lezárást kell alkalmazni. Az ellenállásérték 40%-os megváltozásakor a központnak jelzést kell generálnia.

Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô készülékekkel történjen. A hangjelzôk hangereje leg- alább 100 dB/m legyen.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ minimum 48 órán keresztül mûködôképes legyen.

A MABISZ által minôsített eszközök alkalmazhatóak.

A betörésjelzô központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre és rendel- kezzen (egybeépítetten) 12 üzemórát biztosító tápegységgel.

A központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön (minimum 3 darab azonnali – riasztási) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak (a felügyelet nél- küli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatóak).

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 50 esemény tárolására alkalmas me- móriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl.: zóna; kiiktatatás, üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, minimum 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen.

A kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de min- denképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további ré- szek maradjanak mûködôképesek.

A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzôk, kódkapcsolók stb.), központjának, tápegységének, útvonalkövetô egységeinek állandó ôrzésére, ellenôr- zésére jelzôvonalakat (szabotázsvonalak) kell kiépíteni.

A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jel- zôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy má- sodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hu- rok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze.

Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó tele- pítendô.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automa- tikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó ál- tal kézzel lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztást követôen ismételten kap- csoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôsburkolatú, minimum 1,2 mm-es lágyacél (vagy ezzel egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen.

Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben).

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell. A nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôek.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.

MINIMÁLIS ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban felügyelt térvédelem nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévô nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzôrendszerben csak a MABISZ által minôsített eszközök al- kalmazhatóak.

A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval, vagy ugrókódos távvezérlôvel történhet. A vezetékes kapcsoló eszközök a védett téren be- lül legyenek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másod- percet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelmérôl.

Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kap- csoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.

A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon.

A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azono- síthatóak legyenek.

A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antennája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.

A nyitásérzékelôk lehetnek befúrható és felületszerelt kivitelûek is. A jelzôvonalakon lezáró ellenállás alkalmazása nem szükséges.

A vezetékek toldása forrasztott kötésekkel kábelcsatornában is történhet.

A riasztás jelzése a központi egységbôl folyamatosan töltött saját akkumulátorral, va- lamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradását érzékelô szabotázsvédelemmel ren- delkezô hangjelzô készülékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m le- gyen.

A riasztásjelzôt a védett objektum külsô felületén, úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automa- tikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô által lekapcsolható- nak kell lennie.

Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakí- tás nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.

Elemes táplálású rádiós érzékelôk használata esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelô a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenésé- rôl küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

77

A mechanikai védelem összefoglaló táblázata

	Teljeskörû	Részleges	Minimális
Falazat, födém, padozat	38 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékû	15 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékû	6 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szi- lárdságával egyenértékû
Ajtók
tokszerkezet	fém vagy fa, fa tokozat esetén a reteszvasaknál a fal- hoz min. 3 ponton rögzített ellenlemezzel megerôsített	fém vagy fa, fa tokozat esetén a reteszvasaknál a fal- hoz min. 3 ponton rögzített ellenlemezzel megerôsített
	tokszerkezet min. 30 cm-enként a falszerkezethez rögzített, min. 15 cm mélyen, legalább 12-es köracéllal	tokszerkezet min. 30 cm-enként a falszerkezethez rögzített, min. 15 cm mélyen, legalább 12-es köracéllal
	fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerôsítettek	fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerôsítettek
ajtószerkezet védelme	min. 3 db diópánttal kiemelés, be-, és kifeszítés ellen védett, kétszárnyú ajtó fix része reteszhúzás ellen védett	min. 3 db diópánttal kiemelés, be-, és kifeszítés ellen védett, kétszárnyú ajtó fix része reteszhúzás ellen védett	reteszhúzás ellen védett
ajtólap	vastagsága min. 4 cm
	belsô rácsszerkeztû erôsítés min. 10x30-as kiosztású, legalább 12-es köracél erôsségû (fémlap esetén 8-as)	belsô rácsszerkeztû erôsítés min. 10x30-as kiosztású, legalább 12-es köracél erôsségû (fémlap esetén 8-as)
	külsô borítólemez kívülrôl csak roncsolással távolítható el, fémszerkezet esetén min. 1,2 mm acéllemez borítás	külsô borítólemez kívülrôl csak roncsolással távolítható el, fémszerkezet esetén min. 1,2 mm acéllemez borítás
	üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt üveggel (min. B1) vagy azzal egyenértékû védettséggel	üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt üveggel (min. B1) vagy azzal egyenértékû védettséggel
	bevésôzár esetén külsô oldalfala fémlemezzel megerôsített	bevésôzár esetén külsô oldalfala fémlemezzel megerôsített
zárás	min. négypontos, legalább két irányba záródó biztonsági zár	min. 2 db biztonsági zár,	min. 1 db biztonsági zár
	vetemedés zárásbiztonságot nem befolyásol	vetemedés zárásbiztonságot nem befolyásol
zárási pontok	legalább 2 db egymástól min. 30 cm-re	legalább 2 db egymástól min. 30 cm-re	legalább 1 db
zárbetét védelme	fúrás és zártörés ellen védett	min. az egyik zártörés ellen védett
zárás mélység	20 mm	15 mm
zárás pontosság	oldalanként max. 2 mm	oldalanként max. 5 mm
Nyílászárók
2 m alatti 30x30 cm-nél nagyobb		ráccsal vagy más azzal egyenértékû mechanikai szerkezettel védettek
valamennyi támadható	ráccsal vagy más azzal egyenértékû mechanikai szerkezettel védettek

78

Az elektronikai védelem összefoglaló táblázata

	Teljeskörû	Részleges	Minimális
jelzôrendszer készülékei	MABISZ által minôsített eszközök, valamennyi részegysége szabotázsvédett, partícionálási lehetôséggel	MABISZ által minôsített eszközök, valamennyi részegysége szabotázsvédett, partícionálási lehetôséggel	MABISZ által minôsített eszközök
felületvédelem	valamennyi támadható nyílászáró felügyelt, plusz a telejeskörû mec. védelem követelményeit ki nem elégítô falazat, födém, padozat	valamennyi támadható nyílászáró felügyelt, plusz a telejeskörû mec. védelem követelményeit ki nem elégítô falazat, födém, padozat	2 m-nél alacsonyabb nyílászárókra / nincs
térvédelem	a teljes belsô tér felügyelet áll, továbbá legalább csapdaszerû térvédelem van kialakítva a megközelítési útvonalakra	min. csapdaszerû	nincs / csapdaszerû térvédelem
központi egység	védett téren belül, szabotázsvédett	védett téren belül, szabotázsvédett	védett téren belül, szabotázsvédett
kültéri riasztás jelzô	min. 2 db egység, 120 dB/m hangerôvel, legalább az egyik központi egységbôl töltött saját akkumulátorral	min. 2 db egység, 100 dB/m hangerôvel, legalább az egyik központi egységbôl töltött saját akkumulátorral	min. 1 db egység, min. 100 dB/m hangerôvel, amely a központi egy- ségbôl töltött saját akku- mulátorral rendelekezik
energiaellátás	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)
akkumulátor	energiaellátás szünetelése esetén min. 72 órás üzemeltethetôséget biztosítson	energiaellátás szünetelése esetén min. 48 órás üzemeltethetôséget biztosítson	energiaellátás szünete- lése esetén min. 24 órás üzemeltethetôséget biztosítson
kezelô egység	minimum 4 önállóan programozható felhasználói kód	minimum 4 önállóan programozható felhasználói kód	élesítés kulccsal, kóddal, ugrókódos távvezérlôvel
riasztás	távfelügyeleti rendszerbe kötött	helyszíni	helyszíni