GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Az OTP Csoport partnere
GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgál- tatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában adatköz- lőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletke- zett tűz, jég, télifagy, vihar károk megtérítésére vonatkozik, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott díjat megfizette. A szer- ződő ajánlatadáskor választhat, hogy növénykultúráinak biztosítási védel- mére mely kockázatokat (tűz, jég, télifagy, vihar,) veszi igénybe. A biztosító az ajánlat mellékletét képező adatközlőn a szerződő által választott és meg- jelölt önrészek szerint szolgáltat.
A biztosítási szerződés a „gazda növénybiztosítás” különös biztosítási fel- tételek alapján, valamint a „GMGÁSZ 05” jelű Mezőgazdasági Biztosítás Általános Szabályzat (továbbiakban az általános biztosítási feltételek) alap- xxx xxx létre.
Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási fel- tételektől, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.
1. A biztosított vagyontárgyak (szántóföldi növények, kertészeti kultúrák, erdők, erdősítések)
A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bé- relt vagy haszonbérelt:
– földterületen lévő, és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföl- di, lábon álló növénykultúra (ha);
– a biztosítási adatközlőn meghatározott 10 ha vagy annál nagyobb erdő lábon álló faállománya (idősebb korú faállomány), és legalább ugyan- ekkora erdősítés haszonnövényzete, amelynek megóvásában a biztosí- tott érdekelt.
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2980/2
A biztosítás szempontjából erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva. Erdősítésnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva és az Erdőfelügyelet által jóváhagyott erdőtervvel rendel- kezik.
A biztosításnak ki kell terjednie a szerződő/biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt növénykultúra teljes területére.
2. A kockázatviselés helye
A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Par- cella Azonosító Rendszerrel (MePAR) határoznak meg.
3. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége)
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”. A biztosító a szerződés hatálybalépésétől vagy a szerződés módosításától számítva 5 napos várakozási időt köt ki a kockázatviselés kezdetére jég, vihar kockázatok esetén.
3.1. Tűzkockázat
3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– szántóföldi növények esetén a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;
– gyümölcsök, szőlő, erdők és erdősítések esetén a szerződés hatálybalépése.
3.1.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 30-dik nap;
– gyümölcsök, szőlő esetén a technológiai érést követő 40-dik nap;
– erdők és erdősítések esetén a szerződés megszűnése.
3.2. Jégkockázat
3.2.1. Tőkiveréses jégkárok:
3.2.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete: az őszi és tavaszi vetésű, ül- tetésű vagy telepítésű növények esetén a kelés, ültetés, telepítés.
3.2.1.2. A kockázatviselési időszak vége: az őszi és tavaszi vetésű, ülte- tésű vagy telepítésű növények esetén mindaddig tart, míg a terület újra- hasznosítható azonos vagy hasonló haszonnövényzettel.
3.2.2. Súlycsökkenéses jégkárok:
3.2.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növények esetén a kelés, ültetés, telepítés;
– almás termésű és csonthéjas gyümölcsűek esetén a tisztuló hullás be- fejeződése;
– héjas gyümölcsűek esetén az elvirágzás;
– bogyós gyümölcsűek esetén az első virágok megjelenése, szamóca ese- tén az általános virágzás;
– szőlő esetén a fürtök megjelenése.
3.2.2.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növények esetében a technológiai érést követő 30-dik nap;
– gyümölcsök, szőlők esetén a technológiai érést követő 40-dik nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geznek a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.3. Télifagy kockázat
3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi gabonák esetében a technológiailag elvárható tőszám meglététől, és a „szögállapot” elérésétől;
– őszi káposztarepce esetében a technológiailag elvárható tőszám meglé- tétől, és legalább 8 leveles állapottól;
– energianád esetében a telepítéstől.
3.3.2. A kockázatviselési időszak vége:
– az őszi vetésű gabonanövény, valamint mák és őszi káposztarepce ese- tében a tárgyév március 31-ig;
– energianád esetében a szerződés megszűnéséig.
3.4. Vihar kockázat
3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– kalászosokban az érés kezdetétől (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemki- verést és kalászletörést okozhat);
– őszi káposztarepcében a becők megjelenésétől;
– napraforgónál, kukoricánál, máknál a kikelésétől;
– téli almánál augusztus 15-étől, téli körténél szeptember 1-jétől.
3.4.2. A kockázatviselési időszak vége:
– kalászosok, repce, napraforgó, kukorica, mák esetében a technológiai érést követő 30-dik nap;
– téli alma és körte esetében a technológiai érést követő 40-dik nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geznek a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
4. A biztosítási események
4.1. Tűz
A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. A biztosító megtéríti azokat a tűz következtében bekövetkezett károkat, amelyek:
– a növények termésének súlycsökkenésében;
– az erdők faállományának súlycsökkenésében;
– az erdősítések faállományában keletkezik.
4.2. Jégkár
Szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csa- padék, amely a növények tőszámát, fejlődését, termésmennyiségét és ter- mésminőségét befolyásolják.
4.2.1. Tőkiveréses kár
A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mérté- kű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újra- hasznosítását.
4.2.2. Súlycsökkenési kár
A növények termésében jégverés következtében keletkezett, hozamveszte- ség, minőségi értékcsökkenés, valamint fejlődési veszteség, melyek súly- csökkenésben kerülnek meghatározásra.
4.3. Téli fagykár
Az őszi kalászosok, az őszi takarmánykeverékek, valamint az őszi káposz- tarepce és mák tőállományának a téli fagy következtében előálló, oly mér- tékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szüksé- gessé.
A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülve- tés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.
4.4. Viharkár
Az a legalább 15 m/s (az OMSZ által igazolt) sebességű szél (a továbbiak- ban: vihar) következtében előálló termésveszteség, amely a következőkben nyilvánul meg:
– a kalászosok szemkiverésében, kalászletörésben;
– a napraforgó kidőlésében, szár- vagy tányértörésében (aminek követ- keztében a termés betakaríthatatlanná válik);
– a téli alma és téli körte termésének leverésében;
– repce esetében a becők leverésében, szemkiverésben;
– mák esetében szártörésben és gumóleverésben;
– kukorica esetében szártörésben és kidőlésben.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túlmenően a biz- tosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
– a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl.: cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom).
5.1. Tűzkárok esetén
– az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett minőségi károkra (minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a növény- zet pusztulásához);
– erdők tűzkárainál a fejlődési veszteségekre;
– tűzkár esetén az erdőben bekövetkező esztétikai károkra;
– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő károkra.
5.2. Jégkárok esetén
– a magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények mellék- termékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
– a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett ká- rokra;
– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);
– a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra;
– szőlő esetén a minőségi károkra.
5.3. Téli fagykárok esetén
– a téli fagykár következtében bekövetkező súlycsökkenési károkra;
– arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet jú- nius 30-ig nem hasznosította újra.
5.4. Viharkárok esetén
– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
– a kártevők, kórokozók károsításaira;
– ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar követ- keztében megdől és betakaríthatatlanná válik;
– mák esetében a homokverés és a növényzet talajból történő el- fújására nem vonatkozik a biztosítás.
6. A biztosítási érték és a biztosítási összeg
A biztosítási érték a növénykultúra biztosított termésének valóságos értéke. A biztosítási érték a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa.
A biztosítási érték növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosíta- ni kívánt növény termésátlaga, a termés egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási értéket minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási idő- szakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási érték erejéig áll fenn.
A biztosítási érték nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valósá- gos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapo- dás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani (túl- biztosítás).
Ha a biztosítási érték a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, a bizto- sító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyon- tárgy valóságos értékéhez aránylik (alulbiztosítás).
A biztosítási érték megállapítása a következők szerint történik:
A biztosítási érték meghatározása szántóföldi növények és kertészeti kul- túrák esetén tűz, jég, téli fagy, vihar kockázatokra vonatkozóan: Biztosítási érték = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terü- let (ha).
– hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga.
– egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.
– biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterü- letének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára és a biztosított vetésterületre a szerződő/biztosított tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy folyamatos szerződések esetén szerződésmódosításként az éves adatköz- léskor.
Kiegészítő jég és vihar fedezet esetén a biztosított növény hozamát a szerződő az elmúlt 3-5 év hozamadatai alapján határozza meg „javított át- lagszámítással” (referenciahozam), melynek meghatározását a 2011. évi CLXVIII. törvény 2.§ 26. xxxxxx szerint kell elvégeznie a szerződőnek.
A biztosítási érték meghatározása erdősítések és erdők tűzkockázata esetén: Erdősítések:
A biztosítási érték megállapítása három tényező figyelembevéte- lével történik:
Erdősítéshez szakmailag indokolt és igazolt költségek. A biztosított terület.
Biztosítási érték = szakmailag indokolt és igazolt költségek (Ft/ha) x biztosított terület (ha).
Erdők:
A biztosítási érték fafajonkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt erdő 1 ha-ra eső fafajonkénti élőfa készlete (m3), a lábonálló fa egy- ségára és a biztosított erdőből az egyes fafajokra eső erdő nagysága (ha). A biztosítás szempontjából fafajoknak tekintendők az örökzöld (fenyők) és lombhullatók csoportjai.
Erdők biztosítási értéke = [örökzöldek fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha)] + [lombhullatók fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha)].
7. Az önrészesedés, kártérítési limit
Az önrészesedés a jelen biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosí- tott visel.
A kártérítési limit a biztosítási összegen belül a biztosító szolgáltatási köte- lezettségének az egyes kockázatokra, káreseményekre és kockázatviselési hely(ek)re meghatározott felső határa.
A szerződő szerződéskötéskor vagy folyamatos szerződések esetén éves szerződésmódosításkor választhat különböző önrész csomagok között:
Alapcsomag
jég, vihar (súlycsökkenéses károk) | 5% abszolút önrész + 10%-os levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
jég (minőségi károk) | 20% abszolút önrész + 10%-os levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
jég (tőkiveréses károk) és téli fagykárok | 80% levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
tűz (erdők, erdősítések) | 1% abszolút önrész a biztosított növény területének biztosítási értékére vonatkozóan |
tűz (szántóföldi és kertészeti kultúrák) | 0,1% abszolút önrész a biztosított növény területének biztosítási értékére vonatkozóan |
Katasztrófa csomag
jég, vihar (súlycsökkenéses károk) | 2,5% abszolút önrész + 10%-os levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
jég (minőségi károk) | 10% abszolút önrész + 10%-os levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
jég (tőkiveréses károk) és téli fagykárok | 80% levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
tűz (erdők, erdősítések) | 2% abszolút önrész a biztosított növény területének biztosítási értékére vonatkozóan |
tűz (szántóföldi és kertészeti kultúrák) | 1% abszolút önrész a biztosított növény területének biztosítási értékére vonatkozóan |
Kiegészítő csomag (csak az „A, B, C” Típusú Gazda Növénybiztosítási Csomag termék kötése esetén választható)
kiegészítő jég és viharkockázat (súlycsökkenési károk) | A károsodott terület biztosítási értékének 30%-a a kártérítés felső határa. 5%-os abszolút önrész figyelembevételével |
8. A biztosítási díj
A biztosítási díj megállapítása
Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki:
A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és kockázatra vonatkozó díj- tétel, valamint a választott önrészre vonatkozó szorzó és az 5. pontban meghatározottak szerint számított biztosítási érték szorzata.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. A kármentességi engedménnyel csökkentett díj a nettó
díj (a nettó díj kerül számlázásra a díjfizetési megállapodás szerint). Az en- gedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény esedékessé válik és a kártérítésből levonásra kerül.
9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
9.1. A közlési kötelezettség
A biztosítottnak és a szerződőnek a biztosítási szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosí- tó írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosí- tott/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.
A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bizto- sító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
A szerződő, illetve a biztosított az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles a biztosító rendelkezésé- re bocsátani az alábbi adatokat minden biztosítási időszakra vonatkozóan: A biztosítani kívánt növénykultúra faját;
a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát; a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét;
a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát.
Az egységár, hozam, növénykultúra, vetésterület adatait figyelembe véve dönt a biztosító az ajánlat elfogadásáról, valamint a folyamatos szerződé- sek biztosítási időszakonkénti megújításáról.
Folyamatos szerződések esetén az aktuális biztosítási évre vonatkozóan a területi, hozam és egységár adatokat a szerződőnek az alábbi időpontokig kell közölnie a biztosítóval:
Jég, tűz, vihar kockázatok:
– szántóföldi növények esetén május 31-ig;
– ültetvények esetén április 15-ig;
– erdők, erdősítések (csak tűzkockázat) esetén január 15-ig.
Téli fagy kockázat:
– a biztosítási időszakot megelőző év november 30-ig.
Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MePÁR azonosító) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
A szerződés megkötését vagy folyamatos szerződés esetén a módosítást követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosí- tási időszak végéig nem módosítható.
A jelen különös biztosítási feltételek esetén automatikus indexálás nem al- kalmazható.
9.2. A változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biz- tosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írás- ban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.
A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
– a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása;
– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása, a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog ala- pítása;
– a biztosított növénykultúra bérbeadása;
– a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.
10. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés kizárólag a szerződő felek közös megegyezésével, írásban módosítható.
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajtájára, valamint hozamadataira vonatkozó módosítás a biz- tosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak követ- keztében a biztosítási érték is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási érték változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
A biztosított növény terményára biztosítási időszakonként csak egyszer mó- dosítható.
11. A biztosító szolgáltatása
A kárbejelentését követően a biztosító öt munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével.
A káraktához csatolni kell:
Tűzkár esetén: A tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes hatóság iga- zolását.
Jég, vihar, téli fagykárok esetén: OMSZ igazolást.
A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kár- rendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (Pl: a káro- sodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a káro- sodás).
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mérté- ke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok) a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza a szemle (ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.
Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a kárszázalék %-ban kifejezett veszteség mér- téke, valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés
7. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kár- térítési összeg kiszámolására.
Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő: Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a kö- vetkező kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A kockáza- tokat a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, télifagy, jég, vihar.
Értékcsökkenési kulcsok
A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében a bizto- sító a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:
– zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azo- kat a zöldbabhüvelyeket, melyeken a jégverés nem okozott formator- zulást, a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egye- netlenséget, friss fogyasztásra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt, mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” zöldbabhü- velynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt, melynek kereskedelmi ér- téke nincs.
– sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak, a seb- zések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át, és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket, melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, melynek kereskedelmi értéke nincs.
A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerülnek el- számolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteségként kerülnek elszámolásra.
– paprika, fűszerpaprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra al- kalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a ter- méseket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okoz- ta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fogyasztásra, valamint fűszerpaprika előállításra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, melynek kereskedelmi értéke nincs.
– őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyü- mölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget, a jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott. „Sérült” gyü- mölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés felü- leti deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mér- tékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari felhaszná- lásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
– alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 25%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 70%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak, és együttes területük nem éri el a 20 mm2.
„Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott, és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t. A gyümölcs oly mérték- ben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
Mintaterek alkalmazása
Ha a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántázása a kár- bejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen a biztosított területeken, a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatere- ket kell hagyni.