ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK AZ ONLINE TÉRBEN:

......................................................................................................................................................... 102

4.4 A digitális Magyarország kihívásai a szerződéskötésben 108

4.5 Az online szerződéskötés kellékei: virtuális bizalom, interaktív honlapok, azonosítás 111

4.6 Az általános szerződési feltételek online jogfogyasztói szokásai (kérdőíves kutatási eredmények)

......................................................................................................................................................... 117

4.7 Online megköthető és online nem megköthető szerződések 125

4.8 Online (elektronikus) szerződéskötés alapvető szabályai 128

4.9 A szolgáltatások szabadsága és a technológiai fejlődés összefüggései az e-szerződéskötésben132

4.10 Jogi akadályok az ÁSZF-el megköthető online kereskedelmi ügyletek útjában 134

4.10.1. A felek között nem létező üzleti szokásokra alapított ÁSZF 135

4.10.2 Fogyasztóval egyedileg nem megtárgyalt, a szokásos értéken felüli „extra” fizetési kötelezettség 136

4.10.3 Fogyasztóra hátrányos, nem egyértelmű vagy érthetetlen kikötések 137

4.10.4 Megtévesztő, jogellenes, akarathibás szerződéses tartalmak 138

4.10.5 Fogyasztói pozíciókat gyengítő, joglemondást vagy indokolatlan kikötést tartalmazó ÁSZF klauzulák 139

4.11 A fogyasztói szerződési jog funkciója az elektronizált szerződéskötésben 141

V. RÉSZ: Az internetes információcsere jellemzői és a virtuális jognyilatkozatok hatályosulása 145

5.1 Az internetes információcsere technikai jellemzői és a Big Data jelenség a jogtudományban. 145

5.2 A szerződéskötés klasszikus folyamata: „ajánlat és elfogadás”-modell 148

5.3 Ajánlattételre felhívás, ajánlattétel, ajánlat elfogadása a bírói gyakorlatban és online 152

5.4 Az elektronikus jognyilatkozat hatályosulása 157

5.4.1 Távollévők címzett és nem címzett nyilatkozatai – a SPAM fiókban? 158

5.4.2 Elektronikus utat biztosító fél (terhes) jogi kötelezettségei 162

5.4.3 Elektronikus hirdetés az online marketingben, mint jognyilatkozat 164

5.4.4 Online ÁSZF elektronikus elfogadása 165

5.5 Az általános és a virtuális jognyilatkozatok értelmezése 166

5.6 A virtuális írásbeli szerződés és a szóbeli szerződés közös jellemzői 171

5.7 Az online félretájékoztatás kezelése 176

5.8 Elektronikus panaszkezelés és online vitarendezés 179

VI. RÉSZ: Az elektronizált és automatizálható szerződéskötés további kihívásai 180

6.1 A robot, aki képes az interneten szörfölni, és 182

6.2 A robotika, a gépi automatizáció megjelenése a civiljogban 184

6.3 Kötelmi jogi lehetőségek alapja: a robotok jogilag meghatározott személyisége 188

6.4 A közérthetőség követelménye és jelentősége az online elérhető jogi dokumentumokban 192

6.5 Romboló jogi technológiák és technológiai újdonságok hatása a jogfogyasztásra 198

6.6 Az internetes és gépi kommunikáció hatásai a fogyasztói szerződések jogára 201

VII. RÉSZ: Összegzés és következtetések 207

7.1 De lege ferenda javaslat és következtetések 207

7.2 Összegzés 210

7.3 Záró gondolatok 215

Hivatkozott jogszabályok, jogesetek és egyéb anyagok (tervezetek, szakértői jelentések stb.)

jegyzéke: 228

„Ha meg akarsz érteni valamit, figyeld a kezdetét, és kövesd a fejlődését.” (Arisztotelész)

I. RÉSZ: Az értekezés célja és az alkalmazott kutatási módszertan

1.1 Az értekezés célja, a kutatási feladatok összefoglalása, hipotézisek

Napjainkban még az egyszerű adás-vételi szerződések kötése is – nemcsak a szolgáltatási irányelv1 és az Európai Uniót jellemző letelepedési szabadság támogató elve, hanem az internet terjedése és a globalizáció komplex hatásai következtében – egyre inkább átkerül a határokon átívelő digitális térbe, és automatizálódik. Fidrich összefoglalásából kiemelném a gazdasági globalizáció azon főbb jellemzőit, melyek a jogrendszerre is hatással vannak: a világ összekapcsolt (a jogok gyorsan elérhetőek), gazdasági, kulturális homogenizáció és fogyasztói társadalom van (fogyasztói jogok kialakultak), a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan ellenőrzött szférán kívüli (államon kívüli szervezetek erősödése, pl szakmai egyesülések), akár az állampolgári jogok is erodálódnak (lásd a Big Data és személyes adatvédelem dilemmáit), továbbá az információs és kommunikációs technológiák fejlődése gyorsul.2 A hazai polgári jogi reform keretében 2013-ban sui generis jogintézményként megjelent az elektronikus szerződéskötés a modernizált magyar polgári jogi kódexben. A Big Data jelenség rövid távon teljesen felforgathatja az adatvédelem és az üzleti döntéshozatal világát, de középtávon is hatással lehet a jogalkalmazásra és a jogalkotás tervezésére. A döntéshozatali, szövegértési, esetleg szövegírási, küldési digitális és technológiai készségek hatással lesznek a magánjogra és a szerződések jogára, akkor is, ha egy asszisztens más nevében nyilatkozik, és akkor is, ha – esetleg valamilyen személyiséggel már felruházott – saját nevében teszi ezt. A témával innentől kezdve szükséges foglalkoznunk, hiszen több nagy kereskedelmi szereplő időközben kezdeményezéseket indított a mesterséges intelligencia nyílt, biztonságos és társadalmi szempontból felelős fejlesztése érdekében (ilyen például az OpenAI kezdeményezés).3 Vélhetően pedig a Big Data birtokában olyan információs aszimmetria alakul ki az adatbirtokosok és azok között, akiknél nincsen adat, amely feltétlenül szabályozást fog igényelni, és az is biztos, hogy a Big Data-ra alapuló automatikus, gépi döntések átláthatósága a közeljövő egyik legégetőbb problémája lesz.4 Az elektronikus kereskedésről szóló törvény és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia céljai is hosszútávon átalakíthatják a kereskedelem és a szerződéskötés klasszikus formáit. Ma már akár élő felek nélküli, előre leprogramozott és

1 A 2006/123/EK Irányelv és ennek implementációját támogató 2009. évi LXXVI. tv. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának szabályairól 3.§-a

2 XXXXXXX XXXXXX: Globalizáció és környezet, Globalizáció füzetek I., Magyar Természetvédők Szövetsége, 2002. 2.old.

3 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Mesterséges intelligencia – A mesterséges intelligencia hatásai a (digitális) egységes piacra, a termelésre, a fogyasztásra, a foglalkoztatásra és a társadalomra (saját kezdeményezésű vélemény)(2017/C 288/01) (továbbiakban: EGSZB vélemény) 4.1 pont megállapítása

4 XXXX Xxxxx: Jog és jogtudomány a Big Data korában, Állam és Jogtudomány LVIII. évfolyam 2017/1.szám, 95.old.

megszeghetetlen okos szerződésekről is beszélhetünk.5 Az okosszerződések – bár még nem magyar egyetemeken –a programozás és a teljesítés technológiájával együtt egyetemi tananyaggá váltak.6

A jelen értekezés e jelenségek következtében azt vizsgálja, hogy a digitalizáció, a globalizáció és emellett a technológiai fejlődés nyújtotta, határokon is átívelő internetes és automatizációs előnyök vagy kihívások milyen hatással lehetnek a jövőben a klasszikus kötelmi jogi intézmények és jogelvek egyes kérdéseire (különösen a felek közötti jogi kommunikációt megjelenítő olyan jogintézményekre, mint pl. az ajánlati felhívás, ajánlat, szerződés, vagy a kommunikációt segítő olyan elvekre mint például az értelmezési elv, szerződéses szabadság elve vagy a közérthetőség kérdései), és az általános szerződési feltételekre (továbbiakban: ÁSZF) a magyar jogban. Az értekezésnek célja az is, hogy megalkossam az online ÁSZF definícióját és ezen elkülönítés indokoltságát bemutassam. (Jelenleg az ÁSZF definícióját tartalmazza a polgári törvénykönyv, de ennek különös, internetes vetületét önállóan nem különítik el a jogszabályok.) Megvizsgálom azt is, hogy a szerződéskötés, illetve a szerződéskészítés a modern technológiák révén automatizálhatóvá válhat-e, és ha igen, ez milyen jogalkotási kihívásokat okozhat a magyar jogban. Az értekezés egyes tematikus részeknél részletes szabályozástörténeti és társadalom- és technológiafejlődési ismertetéseket is tartalmaz, amelynek célja nem időbeli összehasonlító elemzések végzése, hanem a mottóban megfogalmazottakhoz illeszkedve a jövőbeli trendek jóslása a múltbeli fejlődés elemzése révén.

A Ptk. ma már az elektronikus kommunikáció egyre növekvő jelentőségét fejezi ki azzal, hogy az egyébként technológiasemleges szerződéskötési szabályozás körében néhány kérdésben figyelembe veszi az elektronikus úton történő szerződéskötés különös vonásait. 7 Ugyanakkor még nem beszél automatizált ÁSZF-ekről vagy okosszerződésekről. Az elektronikus szerződéskötés 2013. évi polgári jogi kódexbe illesztése után vizsgálandóvá vált az is, hogy a virtuális térben való szerződéskötésnek milyen lehetséges jövőbeli irányai vannak nemcsak az e-kereskedés további terjedésével, hanem a technológiai automatizáció és a robotika (mesterséges intelligenciák) fejlődésével, amelyre a jogrendszereknek gyakorlatilag nincs hatásuk, de követni kényszerülnek az azok által okozott való életbeli problémákat. Az ÁSZF megértéséhez hozzá tartozik a szabályozástörténet feltárása mellett néhány lehetséges jövőbeli aspektus fontosságának megjelölése. Az értekezés az ÁSZF kialakulása mellett számos olyan modern technológiai megoldást is megvizsgál, amely ma még nem okoz kötelmi jogi

5 A smart contract a szerződések szabályozási protokollja blockchain technológiára épülve. Az okos szerződés olyan speciális protokoll, amely egy adott -blokkláncba programozott – szerződés tárgyalását vagy teljesítését célozza, ellenőrzi vagy végrehajtja. Az okos szerződések lehetővé teszik hiteles tranzakciók végrehajtását harmadik fél közreműködése nélkül. A tranzakciók nyomon követhetőek és visszafordíthatatlanok. A smart contractok tartalmazzák a szerződéses feltételekkel kapcsolatos összes információt, és automatikusan végrehajtják az összes előre felprogramozott tevékenységet, tranzakciót, “következményt” pl utalás, áru vagy dokumentum átadása. Az alapelv a kávéautomaták működési elvéhez hasonlítható. Csak az általuk megadott utasításokat hajtják végre. Először az eszközöket és a szerződési feltételeket kódolják fel és bekerülnek a Blockchain blokkjaiba. Ezt a szerződést többször elosztják és másolják a platform csomópontjai között. A trigger (feltétel) bekövetkezése után a szerződés a szerződéses feltételeknek megfelelően végrajtásra kerül. A program automatikusan ellenőrzi a kötelezettségvállalások végrehajtását. bővebben: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx/xx-xx-xx-xxxx- szerzodes-smart-contract/ ) (letöltés: 2019. május 30.)

6 xxxx://xxx.xxxxxxx.xxx/xxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/xxxxxx-xxxx/xxxxx-xxxxxxxxx-xx.xxxx vagy xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx (letöltés: 2019. május 30.)

7 2013. évi V. törvény. a Polgári törvénykönyvről (Ptk.)

problémát, de a jövőben okozhat. A jogtudomány a 18. század óta bizonyíthatóan multidiszciplinárissá vált, és a jelen értekezés kapcsán sem nélkülözhetők mérnöki, társadalomtudományi, gazdaságtörténeti, közgazdaságtani, pszichológiai vagy marketing tárgyú ismeretek a jogi összefüggések megállapításához és azok megértéséhez. 8

Az értekezés az általános szerződési feltétellel történő szerződéskötésnek elsődlegesen, de nem csak e-kereskedelmi vetületeivel foglalkozik, továbbá számos olyan részben etikai kérdéssel is, ami valamennyi kötelmi jogi intézmény alapjául szolgál. Ilyenek az online kézbesíthetőségben vagy az azonosításban rejlő kockázatok, a közérthetőség kérdései, a virtuális térben keletkező marketing-pszichológiai nyomás, amely kétségkívül hatással van a szerződést kötő fogyasztóra, a közérthetőség dilemmái vagy az igazságosság kérdésköre a szerződésekben

A jelen értekezés, annak terjedelmi korlátai miatt elsődlegesen nem fogyasztóvédelmi, hanem az Eörsi-féle úgynevezett korszakváltásos adaptáció szemszögéből kíván rámutatni az elektronikus szerződéskötés változatain belül az internetes kereskedésben elterjedt online általános szerződési feltételek okozta szemléletváltás szükségességére a klasszikus kötelmi jog területén.9 Ezen összefüggések bemutatása érdekében hangsúlyosan foglalkozom a kötelmi jog és a kereskedelmi jog szabályozási, és e mögött álló (akár programozható) gazdasági folyamatok, változások bemutatásával napjaink jogi szabályozásában. A szabályozás történeti részben a legnagyobb figyelem a 2013. utáni új magánjogi szabályozásra összpontosul, hiszen az értekezés szempontjából igen releváns, hogy az elektronikus szerződéskötés és az ÁSZF-ek szabályain belül a blanketták csatája is explicite bekerült az új Ptk-ba. Egyes összefüggések felvetésén túl nem foglalkozom részletesen a szerződési jogon belül sem az egyébként érdekes és számos elemzésre igényt tartó kártérítési, felelősségi, és érvénytelenségi elméletekkel.

Ugyanakkor a digitális, online jogi szemlélet különösen igényli a fogyasztóvédelmi és az adatvédelmi aspektusok érintését, különös tekintettel a fogyasztói szerződési jog tendenciáinak ismertetésére az online ÁSZF-ek kapcsán. A 21. századi elektronikus kommunikáció vagy az okosszerződések jellemzőinek ismertetése is szükségessé válik a jelen értekezésben, mivel a klasszikus jogrendekben eddig kezelt szóbeli és írásbeli kettős kategória rendszer megbomlani látszik a digitalizációban megjelenő elektronikus kommunikáció miatt. Ez utóbbi ugyanis inkább a jogrendszerek által szóbelinek tekintett kommunikációs jegyeket, semmint az írásbeliség tradicionális, statikus jellemzőit hordozza. Ezért a jogban a szóbeliség-írásbeliség kérdésköre is újragondolásra lesz érdemes. Ugyanakkor egy okosszerződésnek nem feltétlenül van a hagyományos jogi írásbeliségnek megfelelő írott verziója, mégis a rendszerhez történő csatlakozással mindenki tudni fogja, milyen ügyletek valósulnak meg automatán, tehát a szerződés tényleges tartalma, a felek ügyleti akarata ismert. Jelenleg jogalkotási hiátus az okosszerződés vizsgálata és szabályozása, hiszen Eörsi logikáján szemlélve az észrevétlen aktív

8 XXXXXXX XXXX: A jog és gazdaság néhány összefüggéséről, Polgári Szemle, 2012. (8.évf.) 0-0.xx, 0.xxx.

9 XXXXX XXXXX: Összehasonlító polgári jog, Akadémia Kiadó, Budapest, 1975, 394.old., Xxxxx szerint a jog fejlődése aktív adaptáció. E folyamat alapvetően kiegyensúlyozott, de bizonyos társadalmi–gazdasági időszakokban erőteljesebben jelennek meg a jogi konfliktusok régi és új között. Eörsi ezt korszakváltásos adaptációnak nevezi, megkülönböztetve azt a mindennapos aktív adaptációtól, amely tulajdonképpen észrevétlen folyamat.

módosulási folyamat a kötelmi jog ezen részének fejlődésében – amennyiben abból indulunk ki, hogy egy smart contract a kötelmi jog felől közelítendő - még el sem indulhatott.

A jelen értekezésben olyan online elérhető ÁSZF-ek alkalmazásának összefüggéseit vizsgálom, amelyek még a hagyományos írásbeliség eszközeivel és tipikusan klasszikus jogászi (humán) közreműködéssel készültek, de azok alkalmazása már az internetes kommunikációs térben valósul meg. Felvázolom az általános szerződési feltételek online elérhető változatai által felvetett kihívásokat és fejlődési trendet, különösen megmutatva egy akár gépi automatizáció lehetőségét is a szerződések előállítása vagy fogadása során. Az értekezésben az automatizáció lehetséges kialakulását, fogyasztói elfogadottságát 2017 őszén elvégzett, zárt kérdéssoros online kérdőíves kutatással is alátámasztom. Bemutatom, hogy az online ÁSZF milyen jelentőséggel bír a fogyasztói szerződések között, mik jellemzik azt, milyen közgazdaságtani előnyei és fogyasztói hátrányai lehetnek, és célom a technológiai fejlődésből következően megalapozni azt a feltevést, hogy az internetes szerződéskötés, ezen belül az online ÁSZF-ek elterjedése az internetes térben okszerű, és folyamatosan hatással lesz a határokon átívelő magánjogi jogrendszerekre. A nóvumnak tekinthető (leprogramozott) okosszerződésekkel részleteiben nem, de az említés szintjén foglalkozom.

Az értekezés két hipotézis vizsgálatára épül:

1. számú hipotézis: Feltételezem, hogy az ÁSZF-ek elterjedtsége okszerű, az automatizálódó online kereskedelmi technikák (emailmarketing-technikák, online e-kereskedelmi technológiák) egyre gyorsulnak és automatizálódnak, azaz egyre több aktív weblapon lesznek megköthetőek általános szerződési feltétel formájában közölt írott és sablonizált szerződések (kisvállalkozások honlapjain is), beklikkelés útján. Az online ÁSZF-fel történő szerződéskötés eltérően is viselkedhet a papíralapú írott folyamatokhoz képest, ezért e tartalmak egyre nagyobb nyomást helyeznek a fogyasztói döntéshozatalra (pl. az internetes ajánlatok elfogadásakor). Emiatt a szerződéskötés klasszikus szabadsága tovább szűkül az online térben, így a kötelmi jogban már megjelent fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályozás erősödését fogjuk látni az online ÁSZF-fel történő internetes szerződéskötések területén.

2. számú hipotézis: Vizsgálat tárgyává tehető, hogy a bianco (sablon)szerződések megkötése az interneten mennyire válhat olyan automatikus műveletté a jövőben, amelyhez végül akár emberi közreműködés sem lesz szükséges. Feltételezem, ha ez technológiailag megvalósulhat és kereskedelmi igénnyé is válhat az alkalmazói oldalon, akkor további jogi szabályozásokat lesz szükséges kialakítani a szerződés létrejötte vagy nem teljesedése okozta kockázatok kezeléséhez (és az automata algoritmusok okozta jognyilatkozatok jog- és cselekvőképességi kérdéseihez).

Az általános szerződési feltételek kialakulásának számos oka volt. A gazdasági és technika fejlődés és a tömegtermelés felvetette annak üzleti igényét, hogy a termékértékesítés során a termékre rakódó jogi költségek is minél kisebbek legyenek. Ráadásul a tömeges értékesítési mennyiség igényelte a minél gyorsabb szerződéskötést és szerződésteljesítést, amelynek következtében a gyártó és a kereskedő a termékértékesítési láncolatban minél előbb juthat gazdasági profitjához. A földrajzi távolságok áthidalása, különösen a fogyasztási cikk termékcsoportokban létfontosságú kereskedői funkció, amely hármas tevékenységi kört

jelöl: technikailag, szervezésileg és jogilag is át kell hidalni a földrajzi távolságokat.10 A földrajzi határokat átlépő nemzetközi kereskedés kialakulása következtében a globális piacokon jelen lévő nagyvállalatok kockázatmentesítő reflexei intenzívvé tették a jogvásárlás gyakorlatát (lex shopping), a drága ám gyors választottbíráskodás elterjedését, amelyeknek legfőbb célja a kereskedés számára legkedvezőbb jog és vitarendezési eljárás kiválasztása.

Modern korunkban mindez kiegészült az internet megjelenésével, elterjedésével, majd a digitalizált értékesítési és szolgáltatási tevékenységek széleskörűvé válásával. Az internet megjelenése előtti klasszikus szerződéskötési technikákat szabályozó jogalkotás számára igazi kihívást jelent az internetes szerződéskötés során felmerülő jogi kockázatok kezelése, és az internetes értékesítés során alkalmazott gyors általános szerződési feltételek okozta fogyasztói érdeksérelmek védelme. Napjaink online kereskedelmében a fogyasztóhoz vezető értékesítési lánc online webshoppal lerövidíthető. Az internetnek a tényleges földrajzi határokra tekintet nélküli, technológia semleges és demokratikus létezése, és a kereskedelemben elterjedt általános szerződési feltételek online alkalmazhatósága folyamatosan számos jogi kérdést felvet. Lehetővé vált az elektronikus, az internetes online szerződéskötés, nemcsak vállalkozás és fogyasztó között, elkezdődött a leprogramozható okosszerződések kialakulása is.11

Ahhoz, hogy az interneten gyorsan történhessenek az események, általában rendszerszintű megoldásokra, rendszert építő stratégiákra, ismételhető (automatizálható) cselekvésekre, reakciókra van szükség. Éppen ezért bevált módszerré váltak a blankettásított szerződések, nemcsak a nagy elektronikus hírközlési szolgáltatók vagy az óriás webshopok, hanem még az internetet használó magyar online kisvállalkozások világában is.12

Az internetes keresőbe beírt ’ÁSZF’13 kifejezésre az első néhány találati oldalon többségében a nagy multivállalatok általános szerződés feltételei (pl. hírközlési szolgáltatók, média csoportok, energiaszektor vállalatainak általános szerződési feltételei) ugranak fel, de a későbbi találatok közt már megtalálhatóak a kisebb szolgáltató cégek honlapjainak, vagy kereskedő cégek webshopjainak (pl. szappanportál, jogszabálytár, szálloda, fotókönyv készítő, nyomda, ruhakereskedés, állásportál) blankettái is. Az általános szerződési feltételek teret nyertek, nemcsak az offline, hanem az online térben is. Ez sokszor azt is jelenti, hogy a szerződés maga is az interneten köttetik, és nincs többé egyidejű jelenlét mellett történő személyes aláírás vagy egyedi ajánlati alku. Egyes szolgáltatási területeken pedig ma már

10 XX. XXXXX XXXXXX: Értékesítés, Pro Marketing Miskolc Egyesület, Miskolc 2000., 20.old.

11 A szerző a jelen értekezésben a fogyasztó fogalmát tágabban értelmezi, nem csak a magánszemélyekre vonatkoztatva.

12 Bár meg kell jegyezni, hogy míg az elektronikus hírközlési szolgáltatók által alkalmazott általános szerződési feltételek esetén a jogalkotó még hatósági jóváhagyást is előír, addig a kisvállalkozások részére tipikusan ügyvédek által (vagy a vállalkozás saját céljaira önmaga által) készített ÁSZF-ekre csupán a diszpozitív polgári törvénykönyv (néhány fogyasztót védő kógens szabállyal kiegészítve), az e-kereskedésre és a fogyasztókkal történő szerződéskötésre vonatkozó egyéb magánjogi normák és a kialakulóban lévő bírói gyakorlat irányadó, hatósági engedélyezési kötelezés nélkül.

13 xxxxx://xxx.xxxxxx.xxx/xxxxxx?xxxxxxxxxxxxxx-x-x&xx%X0%00XXX (Letöltés: 2019. szeptember 12.)

maga a teljesítés is lehetséges a virtuális térben (ld. például egy Skype segítésével történő online tanácsadást14).

Ugyanakkor a jogi feladatok számítógépes kezelésében még hatalmas potenciálok rejlenek. Egyetértek Xxxxxxxxx abban, hogy „a kiaknázatlan lehetőségek elsősorban a természetes nyelvek feldolgozását, másrészt a mesterséges intelligencia technológiák alkalmazását jelentik. A kiaknázatlan lehetőségek mellett a jog tartalmi, értelemközpontú kezelése terén még igen sok feltáratlan felhasználói igény is létezhet.”15

A jogi szolgáltatások iparága az elmúlt két évtizedben többet változott, mint az azt megelőző százban, és az elkövetkező öt évben még több jelentős változás következik a jogi szolgáltatók életében.16 A változások egyaránt érintik az üzleti modellt, az ügyfelek elvárásait, a közösségi platformok és digitális technológiák használatát, illetve az azonnali rendelkezésre állás igényét. A digitalizációnak köszönhetően folyamatosan gyorsul az információcsere és a tájékoztatás, ennek köszönhetően az üzletkötés folyamata is. Ebből következően a jogászok felé megfogalmazott elvárásokban a legnagyobb változás az elmúlt 10 évben a gyorsaság volt, és valószínűleg ez a következő évtizedben sem lesz másképp. A jogi munka valódi szolgáltatássá válik: csakis valós időben, világos elszámolás mentén van rá szükség, amely át fogja alakítani a vállalati jogi osztályok és a jogi irodák működését. Az egyszerűbb sablonokat lehet, hogy ki fogják tölteni a gépek, de sokak szerint a jogi értelmezés rutinjának igénye még nem fog megszűnni. A jogi szolgáltatások trendjeinek szem előtt tartása fontos az értekezés tárgya szempontjából is, hiszen a szerződéskötés e körbe tartozik. A független ügyvédi hivatás – amely hazánkban is eskün alapul és szigorú titoktartási kötelezettséggel jár - jogi szakértelemmel, az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita lehetőség szerinti megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység. Lényege nemcsak a jogi képviselet, az okiratszerkesztés, a tanácsadás, hanem ma már – akár nem az ügyvéd által szerkesztett - okiratok elektronikus formába szerkesztése is.17 Az online ÁSZF készítésével, alkalmazásával kapcsolatos tanácsadási feladatok a jogászi hivatásrend feladatai közé tartoznak, akkor is, ha számos szabályozási területen az ÁSZF nem igényli az ügyvédi ellenjegyzést erre irányuló jogszabályi kötelezés hiányában.

A jelen értekezés témájának aktualitását az adja, hogy a digitalizáció, az internet térhódítása során számos új technológiai és jogi jelenséggel találkozhatunk. A szerzői jogokban már evidenciaként kezeljük a fájlmegosztás gyakorlatát. A kötelmi jogban a szerződéskötések már

14 Számítógépre telepíthető asztali alkalmazás, amely mikrofon és beépített kamera segítségével az internet használatával telefonhívásra, videohívásra, egyidejű csevegésre, sms-küldésre ad módot két vagy több egymástól fizikai térben távollévő személy között (a telefonhoz hasonlóan, de képet is közvetítve a használókról.)

15 XXXXXX XXXX: Szemantikai alapú jogi tudás- menedzsment technológiák tárgyú PhD doktori értekezése (2013.) szerint emellett a jogi módszerek számítógépes alkalmazását a jog területén igen nagy számban tapasztalható nem teljesen egyértelmű megfogalmazás, ill. szándékosan képlékenyen megadott fogalmak komolyan megnehezítik. Továbbá a jogászi munkaterületeken szintén sok esetben fellépő intuitív/megérzéses munkamódszer (ha a tapasztalt bíró szinte ránézésre meg tudja állapítani, hogy ki a bűnelkövető) szintén nem váltható ki számítógépes támogatással. A számítógéppel segített megoldások segítenek a műveletek gyorsabbá, hatékonyabbá vagy pontosabbá tételében, de a végső szót minden esetben az ember mondja ki és ő vállalja a felelősséget is.

16 Ark Group and Managing Partner's által készített tanulmány, 2020 Vision: The Future of Legal Services, 2dn Edition, Szerk.: Xxxxx Xxxxxx, 2015., VII. old, bővebben ld: xxxxx://xxx.xxx-xxxxx.xxx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxx/xxxxxxx- key-contents/2020-Vision_2015_Prelims-w-cover_0.pdf (Letöltés: 2019. május 30.)

17 2017. évi XXXXXXX.xx. az ügyvédi tevékenységről, 1-3.§, ezen kívül még a letétkezelés és az ellenjegyzés.

történhetnek személytelenül, pusztán távoli, önregisztráción alapuló „azonosítással” (rendelés egy webshopból, interaktív honlapokon át). A fiatalok a fotóikat és a fájljaikat (így akár egy szerződés tervezetét is, mint adatfile) a közösségi profiljukon át a chatfalon küldhetik el egymásnak.18 A hazai klasszikus jogi kódexek újrafogalmazása zajlott 2014-2018 között, melyekbe igyekezett a jogalkotó az elektronikus és online technológiákat – egyelőre választható opciók formájában – beépíteni.19 Egyes jogi technológiák romboló hatás fejtenek ki akár hagyományos ügyvédi irodákra is, ezáltal akár a szerződéskötések metodikájára is hatással lehetnek.20 E nézet szerint a jogi szolgáltatások evolúciója is egy az egyeditől (amely nagymértékben testre szabott) a sztenderdizálton át (amely visszatérő jogi megoldás) a rendszerezett (pl. elektronikus munkafolyamattá vált) felé, majd ezután a csomagolt,21 végül tömegáru jellegű jogi termékek (elektronikus vagy online jogi termékcsomag) irányába haladna.22 Léteznek már online, perc-alapú elszámolású, globálisan bárhol használható és elérhető, felhő-alapú, mobileszközökre optimalizált jogi informatikai alkalmazások is.23 Kurzweil szerint pedig a szingularitás bekövetkeztével az ember egyszer majd egyesülhet a mesterséges intelligenciával, és akár a szerződéskötés mindkét oldalán robotok vagy automata gépek jelenhetnek meg anélkül, hogy a másik fél tudná, kivel vagy kinek a közreműködésével szerződik. 24 Az Európai Unióban ma egyre szélesedik az ún. fogyasztói szerződési jog, és születőben van egy uniós adásvételi kódex is, amely annak létrejöttét követően választható lesz a nemzeti jogok mellé. 25 Ugyanakkor a globalizációban a lex shopping még mindig elterjedt metodika, akár a fogyasztók hátrányos helyzetben tartásának céljából.

A hálózatba kapcsolt technológiák átvétele és terjedése minden korábbinál nagyobb sebességgel történik.26 Mesterséges intelligenciák fejlesztése javában zajlik az interneten létező

18 Ugyanakkor még nem megoldott a hamis profilok kezelése a közösségi oldalakon, a halál utáni adatkezelés, az e-mail a bírósági perekben nem teljes értékű bizonyíték.

19 A nevezett időszakban újrakodifikálásra került a Ptk, a Pp, és számos eljárási és anyagi jogi törvény az igazságügyi rendszerek működésével és a kereskedelmi joggal kapcsolatosan (szakértők, végrehajtók, választottbíróság, nemzetközi magánjog stb.).

20 XXXXXXX XXXXXXXX: Az ügyvédség vége? Wolters Kluvert Kft. Budapest, 2012. c. művében kiemeli a jövő jogászaiban a gondolkodás megváltoztatásának fontosságát, a nem jogvégzett emberek munkavégzésének lehetőségét, az ügyvédi munka szolgáltatásként való értelmezését.

21 XXXXXXXX im bemutatja, hogy az Eversheds ügyvédi iroda ügyfelei részére olyan okirat-összeállító rendszert biztosít, amellyel az ügyfél a saját munkaszerződését összeállíthatja az adott csomag elemeiből, egyfajta „csináld magad” jogi szolgáltatásként, az ügyvédi iroda kontrolljával.

22 XXXXXXXX im 2.1 fejezetben a 2.1 ábra szemléleti

23 ld. iLex Systems Zrt. szolgáltatása. A felhasználó vállalat különböző modellek választása esetén az iLex rendszer felhasználási jogát vagy kiszervezett jogi szolgáltatásokat vásárol meg. A jogi szolgáltatás paramétereit a rendszer alapját képező, az iLex Systems Zrt. és a vállalat által közösen a vállalatra szabott SLA szabályozza, amely alapján a jogi tevékenységet - az iLex szoftver és call center felhasználásával - a vállalat saját belső jogászai, vagy a vállalat által kiválasztott ügyvédi iroda látja el. Bővebben: xxx.xxxxxxxxxxx.xxx (2019. május 30.)

24 XXXXXXX XXXXXXXX amerikai feltaláló, író. Az optikai karakterfelismerés, szöveg-beszéd szintézis, beszédfelismerés és az elektronikus billentyűs hangszerek úttörője. Több könyve jelent meg egészség, mesterséges intelligencia, transzhumanizmus és technológiai szingularitás témakörökben. ld. The Singularity Is Near, Penguin Group, 2006, magyarul: A szingularitás küszöbén, Ad Astra Kiadó, 2013,

25 Az egységes uniós piacon a határokon átnyúló kereskedelem előtt továbbra is vannak akadályok. Ezek közül számos a 28 tagállam eltérő adásvételi jogszabályainak eredménye. A jogszabályok bonyolulttá és költségessé teszik a külföldre történő értékesítést, ezért az Európai Bizottság olyan választható közös európai adásvételi jogot javasol, amely segíti ezen akadályok megszüntetését.

26 Éves jelentése ötödik kiadásában az Ericsson ConsumerLab a 2016-os év, és az azt követő időszak 10 legújabb fogyasztói trendjéről számol be. A fogyasztók úgy vélik, a mesterséges intelligencia (MI) rövidesen lehetővé teszi, hogy kapcsolatba lépjünk a tárgyakkal okostelefon-képernyő nélkül. Sőt, az okostelefon-felhasználók 50%-a

legnagyobb közösségi és digitális multik cégében.27 Egy-egy robottal (chatbot) már akár időpontot is tudunk foglalni cégvezetők naptárjában, és nem állapítjuk meg néhány email váltás után azt sem, hogy nem is emberrel kommunikálunk. Az uniós jogalkotásban felmerült már annak igénye, hogy a természetes és jogi személy mellé kialakításra kerüljön az elektronikus személy fogalma is, támogatandó a robotizácó fejlődését.28 Az egyén kiszolgáltatottá válik az információs kor kihívásaival szemben. Az információs társadalom korában az eddiginél is jobban törekedni kell arra, hogy a modern technológiákat úgy állítsák az emberiség szolgálatába, hogy az ezek használatával kapcsolatos kockázatokat mérsékeljék. Az Európai Parlament is megállapítja, hogy hosszú távon a betanítható és döntések önálló meghozatalára képes, intelligens és autonóm gépek kifejlesztése felé mutató jelenlegi trendek nemcsak gazdasági előnyökkel járnak, és az automatizálás felé mutató tendencia megköveteli, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásainak kidolgozásában és kereskedelmi forgalmazásában érintett személyek már kezdettől fogva beépítsék a biztonságot és az etikát, elismerve, hogy készeknek kell lenniük jogi felelősség vállalására az általuk előállított technológia minőségéért.29

Ugyanakkor a klasszikus kötelmi jogban a szerződéses jognyilatkozatok egymás utáni láncolatát tartjuk még a szerződés létrejöttének, amellyel még mindig nem egyenértékű egy interneten, beklikkeléssel elfogadott ÁSZF „aláírása”, a perekben nem erős bizonyíték egy email, és nem szabályozott az okosszerződések megoldása sem.

A jelen értekezés fő témája, az általános szerződési feltételekkel az interneten történő szerződéskötés is alapvetően az egyéni fogyasztói kiszolgáltatottság oldaláról (elsősorban a mielőbbi értékesítésre irányuló kiugróan erős pszichés marketingnyomás és az alulinformáltság miatt) vizsgálja meg a korábban a személyes interakciókon nyugvó kötelmi jogi intézményeket: ajánlattétel, ajánlat elfogadása (szerződéses nyilatkozatok), szerződéskötés. Az értekezés szerint végső soron akár az is lehetséges, hogy hosszú távon a mesterséges intelligencia felülmúlja majd az ember szellemi kapacitását.30 E körülményt az ÁSZF-ek lehetséges automatizálása kapcsán vizsgáljuk meg – melyeket már előrevetít a programozott gazdaságra utaló okosszerződések világa is-, mivel a jövőbeli automatizált és algoritmikus döntéshozatal továbbfejlesztése és egyre elterjedtebb használata kétségkívül hatást gyakorol mind a magánemberek (üzleti szereplők vagy internethasználók) választásaira, mind pedig a

szerint az okostelefon öt éven belül már a múlté lesz. A jelentés arra is rámutat, hogy a hálózatba kapcsolt technológiák átvétele és terjedése minden korábbinál nagyobb sebességgel történik, és a tömegpiaci felhasználásra sokkal gyorsabban kerül sor. A „10 legújabb fogyasztói trend 2016-ban” az Ericsson ConsumerLab globális kutatási programja szerint: 1) A hálózatba kapcsoltság átírja életvitelünket. 2) A streaming a fiatalok körében már életforma. 3) A Mesterséges Intelligencia kiszorítja a képernyőt. 4) A virtuális valósággá válik. 5) Érzékelős otthonok. 6) Ingázás, hatékonyan. 7) Sürgősségi chat. 8) Szenzorok a testben. 9) Hackerek mindenhol. 10) Önjelölt újságírók. ld. xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxx/xxxx-xxxxxxxx/xxxxx-xxxx-x-xxxxxx-x-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- 61960.html (Letöltés: 2019. május 30.)

27 A Facebook, a Google kiemelkedő úttörői e fejlesztési területeknek.

28 Jelentés (2017. január 27.) a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a robotikára vonatkozó polgári jogi szabályokról (2015/2103(INL)), xxxx://xxx.xxxxxxxx.xxxxxx.xx/xxxxx/xxxXxx.xx?xxxXxxx-//XX//XXXXxXXXXXXxX0-0000- 0005+0+DOC+XML+V0//HU (letöltés: 2019. május 30.) (Továbbiakban: EP Jelentés)

29 EP Jelentés Bevezetés G. és N. pont

30 EP Jelentés Bevezetés Q pont

közigazgatási, igazságszolgáltatási vagy más szakterületű hatóságok végleges – fogyasztói, üzleti vagy szabályozási – döntéseire.31

A jelen értekezésben áttekintem az általános szerződési feltételek térnyerésének, valamint az internetes szerződéskötés kialakulásának okait, körülményeit és jellemző sajátosságait. Megvizsgálom az online általános szerződési feltételek alkalmazási céljait és a szerződéses szabadság kérdését ezen ügyletekben, és foglalkozom az internetes információcsere technikai jellemzőivel és a szerződéses nyilatkozatok hatályosulásának ebből adódó kérdéseivel is. Néhány joghatósági és eljárási problémára is kitérek az általános szerződési feltételek offline rutinjai és online térnyerése elemzésekor. Az uniós jogalkotás fejlődését az elektronikus kereskedésre vonatkozó szabályok igen jól jellemzik, és a joghatósági kérdéseket rendező Brüsszeli egyezmény is áttekintésre kerül az interneten kötött szerződések szempontjából. 32 Bemutatom a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia33 napjaink trendjeiről készített statisztikai elemzéseinek összefüggéseit is, hiszen ebből következtetést vonhatunk le a 2020- ig várható állami fejlesztési irányokra és az ezek következtében módosuló lakossági és vállalkozási (fogyasztói és eladói) digitális készségek és kompetenciák fejlődési ütemére, hazai terjedésére. Mindezek hatással lesznek a szerződést eredményező online kereskedelmi kommunikációra is.

1.2 Alkalmazott kutatási módszerek és a források

A téma feldolgozása elsődlegesen a témával foglalkozó hazai magánjogi szakirodalom áttekintésével, továbbá az ÁSZF-ek megjelenésével összefüggésben megvalósult hazai és európai uniós jogalkotási fejlődés ismertetésével történik. Ily módon a jogösszehasonlítás mint módszertan – az értekezés terjedelmi korlátaira is tekintettel - nem az általános szerződési feltételekkel foglalkozó, számos angolszász és más külföldi monografikus szakirodalom hivatkozásával és szokásos összevetésével valósul meg, hanem az uniós jogfejlődés elemzése révén, amely minden esetben szintetizálja a tagállamok jogi megoldásait és az adott tagállam jogi kultúrájának adaptációs lehetőségeit a közös európai szabályozás érdekében. És amely végül magyar jogi adaptációval vagy implementációval is párosul, az organikus jogfejlődés helyett Ugyanakkor egyes résztémakör kapcsán szükség szerint hivatkozom aktuális külföldi szakirodalomra és külföldi bírósági döntésre, más szerzők ilyen irányú, az értekezés számára is releváns korábbi vizsgálataira (pl. svájci jog, BGB.).

Az elsődleges szakirodalmat a polgári jog és ezen belül a kötelmi jogi intézmények alapdefinícióinak ismertetésénél tartom fontosnak, akár a régmúlt, akár a jelen jogtudományának alapos írásairól, monográfiáiról vagy más publikációiról van szó. Mivel az elektronikus ÁSZF-ek az értekezés központi témáját képezik, emellett az elektronizálódó

31 EP Jelentés Bevezetés R. pont

32 Ún. Brüsszel I. Egyezmény, A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, amely azokat a szabályokat fekteti le, amelyek a bíróságok joghatóságára, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására irányadók az Európai Unió (EU) országaiban (ld. EUR-Lex - l33054)

33 A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia a Kormánynak a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, infokommunikációs ágazattal összefüggő legfontosabb célkitűzéseiről.

írásbeliség kérdései is fontos vizsgálati szempontot jelentenek, az értekezés a kötelmi jog írásbeliségének kialakulását is jogtörténeti leíró ismertetéssel érinti.

Az európai uniós jogalkotásból olyan ajánlás beidézése és elemzése is történik, amely ugyan még le nem zárult jogalkotási folyamat végeredménye, hanem annak csupán kezdeményező, indító aktusa, mégis a mesterséges intelligencia térhódításával összefüggésben szükséges a beindult jogi elemző folyamat ismertetése (pl. a még ki nem alakult elektronikus személyiség kérdéseiről).

A jogi szakirodalom és a jogalkotási folyamatok elemzése mellett e témához szükséges néhány közgazdasági, joggazdaságtani, marketing és pszichológiai kérdés ismertetése is, mivel a gyorsuló, internetes ÁSZF-es szerződéskötést alapvetően közgazdasági racionalitás és online marketing szempontok egyaránt fejlesztik és ezek alapozzák meg. Tekintettel arra, hogy az értekezés központi témája a klasszikus offline szerződéskötésnek az online és automatizált, elektronikus megjelenési formái felé történő lehetséges elmozdulása, ezért szükséges a jogi dogmatika és a jogi szakirodalom mellett a technológiai fejlődéssel, az automatizácóval vagy éppen a kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos releváns, nem jogi, de a jogtudományon kívüli gazdasági, műszaki, nyelvészeti szakterületeken fellelhető primér szakirodalom ismertetése, hivatkozása is, az utalás szintjén, nem eltolva a hangsúlyt a jelen értekezés jogi aspektusairól. Az értekezésnek kifejezetten célja az elektronikus szerződéskötésnek mint jogintézménynek interdiszciplináris közegbe helyezése, amely szerteágazóvá teszi a vizsgálatot, így nem célom egyes résztémák mélyebb, akár monografikus szintű kidolgozása. E szemléletmód előnye lehet, hogy az értekezésben felvázolt új irányok a későbbiekben további mélyebb jogi vizsgálatok alapjául is szolgálhatnak,

Az értekezés hivatkozik számos releváns hazai és nemzetközi bírói gyakorlatra is, melyeket nem önálló fejezetben, hanem az egyes fókuszpontok elemzésénél, az adott témafejezetbe beépítve tartok szükségesnek bemutatni, illetve hivatkozni.

A másodlagos jogi szakirodalom hivatkozását olyan témák kifejtésénél vettem igénybe, ahol a jelen értekezés terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé vagy szükségessé egy-egy téma alapos kutatását, kifejtését, de fellelhetőek olyan összegző művek, melyek az adott területen az alapkutatást elvégezték és melyekben olyan következtetések kerültek megfogalmazásra, melyekkel a jelen értekezés szerzője egyetért. Mindemellett az alábbi modern kutatási eszköz is alkalmazásra került:

Online kérdőívezés közösségi oldalon keresztül (pl. Facebook) olyan fogyasztók körében, akik az interneten szerződést kötnek pl. egy webshopban vagy egy biztosításközvetítő oldalon. E kérdőíves vizsgálat hasznos tapasztalatokkal szolgált a fogyasztói figyelmetlenségekről az e-szerződéskötés során, amely megalapozhat a jogalkotó számára adható jövőbeli szabályozási javaslatokat is. A kérdőív kérdései alapvetően a válaszadók szerződéskötési és a weben történő nyilatkozati szokásaira fókuszál, továbbá arra, hogy a weben történő tevékenységek során milyen bizalmi elemek számítanak, és mi az, amit az interneten nézelődők nem vesznek figyelembe a cselekedeteik mérlegelésekor, továbbá annak kérdezése is megtörténik, hogy a felhasználó mennyire fogadja el lehetséges jövőbeli digitális technikák

kialakulását és az hogyan befolyásolná döntési szokásait (pl. chatbotokkal történő kommunikáció). A mintavétel olyan, szerződéskötéssel foglalkozó ügyvédi iroda és webshop megrendelői online adatbázisába tömörített, közösségi médiafelületet használó érdeklődő követői között történt, akik már otthonosan mozognak az interneten, napi rutinjuk része a webes használat, a közösségi médiafelületeken történő nyílt kommunikáció, és alapismeretekkel rendelkeznek alapvető jogi kérdésekben, hiszen az ilyen ismeretterjesztést végző iroda online tevékenységét is követik, azt igénylik. A kérdőív feldolgozása statisztikai összegzéssel történt. A kérdőív alapjául nem reprezentatív minta szerepel, mert a társadalom internetet nem használó rétegét nem kívántam vizsgálni a kutatásban. A minta az internetet jelenleg is nagy kedvvel és magasfokú mikrobizalommal, napi szinten a közösségi médiában használó, tehát az átlagnál magasabb bizalommal rendelkező közönséget kíván vizsgálni. Az ő esetleges bizalomvesztésük vagy közönyük a hipotézissel kapcsolatban (automatizált ÁSZF-ekkel, esetleg robotokkal is történő szerződéskötési gyakorlat elfogadása vagy elutasítása) iránymutatást jelenthet a jövőbeli jogi szabályozás erősségére vagy a túlszabályozás szükségtelenségére az értekezésben vizsgált technológiai helyzetekre.

1.3 A kutatás elméleti és gyakorlati relevanciája

A kutatás elméleti relevanciáját az adja, hogy az internet a ’90-es évek óta világszerte elterjedt, az Európai Unió és Magyarország is olyan digitális és infokommunikációs kormányzati stratégiákkal rendelkezik, amelyek e tendenciák megfordulását nem valószínűsítik. Amennyiben a hipotézisek és a kutatási eredmények feldolgozása megtörténik, megállapíthatóvá válik, hogy az automatizált és weben megköthető szerződések hogyan jönnek létre, a megkötés körülményei mellett a szerződő felek vitáiban mely elemek jelentenek majd központi kérdést a felek szerződéses nyilatkozatainak vizsgálatakor, illetve a bírói gyakorlatban várhatóan milyen területeken kell bizonyítási vagy értelmezési nehézségeket áthidalni. Az értekezés a meglévő szabályozási megoldásokhoz is nyújt további javaslatot.

Az értekezés bemutatja az online ÁSZF-fel történő szerződéskötés speciális jellemzőit, indokoltságát, amely a jövőben segíthet pontosítani az elektronikus kereskedésben napi szinten nem jártas jogászok még gyorsabb tájékozódását e speciális kötelmi jogi területen, amelyre a jövőben nem mindenben lehetnek irányadóak a klasszikus, személyes interakcióra és papíralapú írásbeliségre megalkotott szabályai és gyakorlatai. Az értekezés megmutatja továbbá, hogy az elektronikus szerződéskötésnek napjainkra éppúgy alapvető kérdései közé tartozik az e-írásbeliség kérdésköre, mint a jogdogmatikában kialakult azonosítás, azonosíthatóság vagy a bizonyíthatóság kérdései.

A disszertáció gyakorlati relevanciája, hogy bemutatja a digitális térben a weblapokon az általános szerződési feltételek és online jogi nyilatkozatok létező modern gyakorlatokat jelentenek, amelyek a 19. században létrejött, a nagyobb volumenű és olcsóbb termék eladását segítő sablonizált szerződéskötés online világban, online kommunikációval történő leképeződését jelentik. A felgyorsult technológiai fejlődés korában ma már a robotika és a mesterséges intelligenciák fejlesztései megjeleníthetnek egy olyan automatizálható jövőt és olyan új „személyek” – az elektronikus személy? – kialakulását, amely felveti a klasszikus jogrendszerek eddig csak az emberre irányadó szabályainak újragondolását, még a felek

diszpozitivitásával jellemezhető, rugalmas kötelmi jogban is. Az online szerződések közérthetősége kapcsán bemutatok néhány olyan új nyelvészeti jelenséget is, amelyek a szerződések online térben való megértésére, értelmezésére, online alkalmazhatóságára is hatást gyakorolnak, és amelyek az eddigi kötelmi jogi irodalomban hangsúlyosan még nem jelentek meg. Ugyanakkor jelentőségük lehet a jog érvényesülése, mint általános közérdek megvalósulásának megítélésében az online térben.

Bár végleges nemzetközi új gyakorlatok - sem a gépek személyiségét, sem a szerződéskötés új lehetséges technológiáit illetően - még nincsenek, számos olyan konkrét kérdés ma is megfogalmazható, amely szükséges a jogrendszernek a modern technológiák okozta jövőbeli fejlesztéséhez, egészen konkrét gyakorlatias nézőpontból, a tényleges (és akár automatizálható) szerződéskötések szintjén.

Az online szerződéskötés témáját az értekezés egyfajta automata értékesítési és marketing szempontból vizsgálja, mivel az online szerződéskötések – bár nem kizárólag, de még alapvetően – az e-kereskedelem oldaláról merülnek fel, ugyanakkor nem foglalkozom a már létező ún. okosszerződések informatikai programozási oldalával, akkor sem, ha az adott esetben ÁSZF megvalósulását is jelentheti. Bár a bemutatott bírósági joggyakorlaton kívül még számos döntés foglalkozik az általános szerződési feltételekkel, az értekezés azonban nem kíván foglalkozni az ÁSZF-eknek a bírói gyakorlatban a devizahiteles perek kapcsán kristályosodott joggyakorlatával, mivel azok alapvetően az értekezés témáját nem képező tisztességtelenség és érvénytelenség kérdésköreire fókuszálnak.

II. RÉSZ: Az általános szerződési feltételek alkalmazási célja és a sztenderdizált jogviszony jellemzői

A szerződés a klasszikus szerződéstan szerint a felek kölcsönös és egybehangzó nyilatkozatait tartalmazza, bár vannak olyan szerződések is, melyekre nem jellemző ez a szabadság.34 Az ilyen speciális helyzetekhez a jelen értekezésben nem viszonyítjuk az általános szerződési feltételeket, mint szerződéskötési megoldást. A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.35 Gazdasági tartalmát illetően minden szerződés egy olyan áruviszony, amely közvetlenül vagy közvetve, az ügyletkötők valamelyikének személyes szükséglete kielégítését szolgálja.36 A felek nyilatkozata jognyilatkozat, amely joghatást vált ki. 37 Szóban

34 A szerződési szabadság, mint alapvetés például a közpénzek elköltésére jellemzően kötelező közbeszerzési eljárások lefolytatása során csak korlátozottan érvényesül, a szerződéskötés folyamata, a másik szerződő fél kiválasztása előre szabályozott, szigorú eljárásrendben történik, a szerződő felek szerződéskötési autonómiája korlátozott. Hasonlóan speciális helyzet az is, amikor egy előtársaság társasági szerződésének módosítása nem lehetséges, tehát a felek szabadsága – jogszabályi korlátozás miatt - nem értelmezhető.

35 Ptk. 6:58 §

36 Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma elemzése – xx. Xxxxxx Xxxxxx összeállításában – „Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek elméleti és gyakorlati kérdései” Budapest, 2009. november 05., 3.old., In: xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxx/xxxxx_xxxxxxxxxx/0000_-

_az_ervenytelenseg_jogkovetkezmenyeinek_elmeleti_es_gyakorlati_kerdesei.pdf (Letöltés: 2019. május 30.)

37 Ptk. 6:4 § (1) bek,

írásban vagy ráutaló magatartással is megtehető a jognyilatkozat, sőt, egyértelmű utalások alapján a hallgatás is lehet jognyilatkozat alapja.38

Az általános szerződési feltételekben valamely piaci szereplő, vállalat vagy szolgáltató saját szabályait rögzíti, és az az elsődleges üzleti célja vele, hogy a felek kötelezettségeit saját sztenderdjei szerint rögzítse. Az új Ptk. elsődleges definíciója (6:77 §) szerint „általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.” A gazdasági életben egyre fokozódó gyakoriságuknak és jelentőségüknek megfelelően ma már külön fejezetben tartalmazza a Ptk. az általános szerződési feltételekkel történő szerződéskötés szabályait.39 Ez a legelterjedtebb a speciális szerződéskötési formák közül, hiszen már a 80-as évek rendszerváltást megelőző gazdasági viszonyai között is megfogalmazásra került, hogy a szabványszerződések problémáinak hatékony megoldására a kötelmi jog hagyományos tételei nemigen alkalmasak és a szabványszerződésekre vonatkozó joganyag az egyes jogrendszerekben egyre markánsabban elkülönül a kötelmi jog tradicionális szabályaitól. És már ekkor is jelentőséggel bírt a jogirodalmi vizsgálatokban annak ténye, hogy a szerződés kereskedelmi vagy fogyasztói jellegű volt-e.40

Az általános szerződési feltételek számos elnevezésben feltűnhetnek a gazdasági életben. Szofisztikált kereskedelmi szereplők pontosan a Ptk-ban használt kifejezést használják az alkalmazott dokumentum címében, ugyanakkor találkozhatunk „Általános Üzletszabályzatként”41 alkalmazott szerződéssel is. Online felületeket mikrovállalkozások olykor „Jogi nyilatkozatként” teszik közzé online ÁSZF-üket, vagy olyan szerződéses tartalmakat, melyek nemcsak egyoldalú kijelentéseket, hanem a másik által elfogadandó használati feltételeket fogalmaznak meg.42 Hatályos jogunkban az ÁSZF definíciójának nem kelléke, hogy az alkalmazott formaszerződés az ÁSZF nevet viselje.

38 Ezért fontos, hogy írásbeli levelezésben vagy ÁSZF-ben egyértelműen utalni kell a hallgatás jogkövetkezményeire, pl. így: „Amennyiben a jelen megkeresésemre X napon belül válasz nem érkezik, azt úgy tekintem, hogy a hozzájárulás megadottnak tekinthető” stb.

39 2013. évi X.xx. 6:77–81. §-ok

40 XXXXXX XXXXX: Általános szerződési feltételek - kollíziós jogi problémák, Jogtudományi közlöny, 1981. (36. évf.) 9. sz. 762-763. old.

4141 Fővárosi Törvényszék P. 24.525/2009/32. - Polgári ügyben hozott határozatban ismertetett ügyben érintett WNB BOX Compact készüléket és tartozékot forgalmazó szolgáltató esetében. Az ügyben egyébként a felperes az előfizetői szerződéssel kapcsolatban többek között tisztességtelennek tartotta a szerződés tagolását, mert az megtévesztő, betűmérete eltérő, oldalainak áttekinthetősége különböző. Ennek alapján kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa tisztességtelennek azt a gyakorlatot, hogy az alperes a szerződés megkötése során, az átadott dokumentum tekintetében nem egyező betűméretet és térköz felosztást használ, továbbá kérte alperes arra való kötelezését, hogy készítsen és adjon át egységes betűméretű, térközű, szerkezetű szerződést, amelyben csak és kizárólag a közöttük fennálló kötelemre vonatkozó szabályok szerepelnek.

42 pl. xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx-xx-xxxx-xxxxxxxxxxx vagy xxxxx://xxxxxxxxxxxxx.xx/xxxx-xxxxxxxxxxx/ (letöltés: 2019. március 27.) Ugyanakkor a Magyar Telekom például „Lakossági ÁSZF”-et is megkülönböztet ügyfélkörre szegmentálva (Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.396/2016/4) a MÁV-START Vasúti Személyszállítási Zrt. pedig ún. „Személyszállítási Üzletszabályzatot” alkalmazott (BDT2010.2286) stb.

2.1 Az általános szerződési feltételek célja, jellemzői

Az általános szerződési feltételek egyik célja, hogy megkönnyítsék a gazdálkodó szervezetek számára a szerződéskötést. A szerződés egyik feltételét sem lehet azonban egyoldalúan megállapítani, így az általános feltételek is csak akkor válnak a szerződés részévé, ha azokat a másik szerződő fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Adott esetben bírói mérlegeléstől függ, hogy mi tekinthető a feltételek elfogadásának. Az általános szerződési feltételek célja, feladata az is, hogy összefoglalják az adott szakmában a forgalomban általánosan érvényesülő szakmai sajátosságokat. Ezek a sajátosságok az adott terület szakemberei előtt általában ismeretesek. Ezért annak megítélésénél, hogy egy adott feltétel ráutaló magatartással elfogadottnak tekinthető-e, a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy olyan feltételről van-e szó, amely kétségtelenül a szakmai forgalomban szokásos gyakorlatnak felel meg.43 Jelentősége van a megértésnek is, a szerződési szöveg közérthetőségének is, amely akár meg is akadályozhatja egy blankettaszerződés életbelépését a felek között, különösen, de nem kizárólag, ha fogyasztói szerződésről beszélünk. E tekintetben hasonló a szerződés egy jogi normához (jogszabály), amely a könnyű megérthetőség révén a jogkövetést is előidézi. Hiszen egy érthető, közérthető szerződés akár Alkotmányban biztosított alapjogok érvényesülését is támogathatja.44 A blankettaszerződés jogi normákhoz hasonló, azok önkéntes követésére irányuló erős szuggeráló (normakövetésre sarkalló) hatásáról a későbbiekben lesz még szó, ehelyütt csak utalok ennek jelentőségére, ugyanis egy ÁSZF-ben számos, nemcsak jogi vagy kereskedelmi, üzleti (hanem például morális vagy akár közszolgálati) szabály és elv lefektetése, megjelenítése is lehetséges.45

A blankettaszerződés inkább a szerződéskötés formai oldalát jelöli, de nem jelent jogi terminust. Ezzel az elnevezéssel sem utaló jelleggel, sem önálló definícióként nem találkozunk a polgári törvénykönyvben, vagy más típusú, például fogyasztóvédelmi jogszabályokban, ugyanakkor a jogirodalom szívesen használja. A hatályos jogunkban az általános szerződési feltétel a következetesen használt jogi kategória, amely egy konkrét szerződéses tartalmat jelent, nemcsak egy megjelenési formát, és annak létrehozását, keletkezési módjára utalást is magában foglal (tehát hogy az egyoldalúan, a fogyasztóval vagy egyedi aláíróval külön nem kialkudott módon keletkezett). Elsődleges jellemzője, hogy nélkülözi a klasszikus, kétoldalú alkufolyamatot. Az általános szerződési feltételeknek két viszonylag jól elkülöníthető formában való alkalmazása alakult ki: az egyik a gazdálkodó szervezetek viszonyában kialakított imént említett blanketta-szerződési forma, a másik pedig a fogyasztói szerződések, a jogi terminológia szerint adhéziós szerződések.46 Ez utóbbiak fogyasztási szükségletek kielégítését célozzák, amelyekben a felek gazdasági és jogi pozíciója közt lényeges eltérések vannak. Fő alkalmazási területe tehát a vállalkozások egymás közötti tömeges méretű termék- vagy szolgáltatásforgalma, valamint a fogyasztó és vállalkozások

43 GK 37.szám

44 XXXXXX XXXXXXXXX: A közérthetőség etikájának jelentősége a jogalkotásban és a sablonizált szerződési feltételekben, In: Az állami fordítószolgálat 150 éve, Szerk: Xxxxxx Xxxxxxx, OFFI Zrt, Budapest, 2019, 127- 128.old.

45 XXXXXX XXXXXXXXX: Közszolgálat és magánjog találkozása az állami fordítóiroda online általános szerződési feltételeiben, In: TransELTE 2018, Szerk: Xxxxxxx Xxxxxx, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2019, 93.old.

46 KÓNYÁNÉ XXXXXX XXXXXXXXX: Az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos polgári jogi szabályozás változásairól, Acta Universitatis Szegediensis : Acta juridica et politica, 2000. (58. Tom.) 1-41. Fasc. 348 old.

közötti szerződések (pl. fogyasztói kölcsönszerződések). Az általános szerződési feltételek térnyerésének közgazdaságtani okairól a későbbiekben még lesz szó. Az általános szerződési feltételeket szokás még formalizált, tehát egyfajta értelemben „egyenruhás”47 vagy diktált feltételeknek is „becézni”, ezen beszélő elnevezések pedig mind arra a metódusra utalnak, amely a szerződés megkötésének mikéntjét írják le: előre összeállított, a másik félre ráerőltetett, tipikusan egyoldalúan összeállított, akár diktátumnak is tekinthető megoldás, amelynek elfogadása egyfajta passzívumként tekinthető. E szerződéskötéshatása egyfajta szuggeráló hatás is, amely azt eredményezi, hogy a gyakorlatban még intelligens emberek is csak futólagos átnézéssel és azzal a tudattal kötik meg, hogy azok sokszorosított volta bevett szokásra és gyakorlatra utal, így egyedi mérlegelést vagy megfontolást nem is igényel.48 A hazai jogirodalomban elterjed még az ún. „hardcore” ÁSZF elnevezés is, amely olyan általános szerződési feltételt jelen, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlatoktól.49 Az ún. hardcore-ÁSZF annak közös szerződéses tartalommá válásában jelent specialitást, hiszen itt többlet tájékoztatási kötelezettség áll fenn egy

„normális” ÁSZF-hez képest, melynek problematikájára a későbbiekben külön kitérek.

Ugyanakkor ún. piacuraló helyzetben, illetve gazdasági erőfölényben levő szerződő fél szinte tetszése szerint "kiszerződhet" a normális üzleti kockázatból, diktálhatja a diszpozitív jogtól partnere hátrányára számottevően eltérő feltételeit.50 Az új Ptk. az általános szerződési feltételekkel történő szerződéskötést tartalmilag lényegében a régi Ptk. – az uniós joggal már 2006-ban harmonizált – szabályaival egyezően szabályozza. 51 Az új Ptk. azonban új szabályokat is tartalmaz: ilyen pl. a fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződési tartalommá válásával kapcsolatos szabály, amely szintén egy uniós irányelv követelményének tesz eleget, vagy az általános szerződési feltételek ütközésével (az ún. „blanketták csatájával”) kapcsolatos új szabály, ami a Legfelsőbb Bíróság GK 37. számú állásfoglalása III. pontjának a kódexbe iktatása. 52

A blankettaszerződések - a nagy szolgáltatók általános szerződési feltételei – a gyakorlatban olyan formában érvényesülnek leginkább, hogy az alapján a fogyasztókkal, egyedi jogosultakkal igen rövid, adatokat és néhány alapvető rendelkezést és a blankettára történő utalást tartalmazó, gyakran űrlap vagy nyomtatványszerű szerződést ír alá a szolgáltató (bankok, biztosítók, közüzemi szolgáltatók stb.), vagy a jogosultak e külön írásos szerződési kiegészítés nélkül igénybe veszik az adott szolgáltatást

A polgári jogi kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére, és valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való

47 VÉKÁS LAJOS: Szerződési jog, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2016, 95. oldal

48 LESZKOVEN LÁSZLÓ: Az általános szerződési feltételek útján létrejövő szerződések, Gazdaság és Jog 22. évf., 2014/10.szám, 5-6 old.

49 Üzleti jog a szerződésekről és a gazdasági társaságokról gazdasági szakembereknek, Szerk: Sáriné Simkó Ágnes HVG Orac Lapkiadó Kft, Budapest 2014. 98.old.

50 TAKÁTS im. 1981. 763. old.

51 93/13/EGK irányelv megjelenése az 1959.évi IV tv utáni jogi szabályozásban

52 Az új Ptk. magyarázata VI/VI. Kötelmi jog Első, Második Rész, Szerk: Wellmann György, Budapest, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2018, Harmadik átdolgozott és bővített kiadás, 172-173.old.

tartózkodásra vagy más magatartásra egyaránt irányulhat.53 Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, de akár károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből is, sőt, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból szintén.54 Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik csak kötelem, és kivételes esetben bírósági határozat vagy jogszabály is létrehozhat jogot vagy kötelezettséget. A kötelmet keletkeztető szerződés pedig lehet nemcsak egyedileg kialkudott szerződés, de akár általános blankettafeltétel is. Az általános szerződési feltételek Kónyáné szerint egy speciális szerződés – véleményem szerint ez inkább a szerződés megkötésének egy speciális módozata, formalizált rendje -, amelyre a kötelmek általános szabályai is irányadók. Általános szerződési feltétel minden olyan, valamely személy által a szerződéskötéskor használt, nem címzett, általában egyoldalúan kialakított tartalmú dokumentum, amelynek az a rendeltetése, hogy az azt alkalmazó személy előre meg nem határozott számú, jövőbeni szerződésének részévé váljék.55

Korábbi polgári törvénykönyvünk szerint általános szerződési feltételnek minősült az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából, egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhet közre.56 A hatályos szabályozás szerint is általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ez utóbbi definíció azt a körülményt emeli ki, hogy egyedileg sem került a szerződés vagy valamely eleme megtárgyalásra a felek között, továbbá, hogy az előre kialakított szerződési feltételekben sem működött közre a szerződésbe „kényszerített” másik fél. Megerősítendő ezt a hátrányt kimondja a jogszabály azt is, hogy mindig az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.57 Ha pedig az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé, ezzel is támogatja a polgári jog, hogy az egyedi tárgyalások eredményei legyenek mindig elsődlegesen a szerződéses tartalomban, szemben a sztenderd rendelkezésekkel.58 Konkrét ügyben azt is kimondta a bíróság, hogy egy általános szerződési feltétel minősítésekor kizárólag annak a körülménynek van relevanciája, hogy annak tartalmát a másik fél (az adott ügyben az alperes) alkufolyamat eredményeként, a fogyasztóval közösen határozta-e meg, vagy saját maga előre, több szerződés megkötése céljából, a fogyasztó kizárásával döntötte el.59 Ez az ítélkezési logika egyébként irányadó a nem fogyasztói szerződésekre is.60 Sőt: az sem irányadó e feltételes szerződések minősítésekor, hogy valójában, számszerűen hány megállapodást kötött meg a kitalálója, hanem elég azon célhoz kötöttség fennállása, hogy több

53 Ptk. 6:1 §

54 Ptk. 6:2 §

55 KÓNYÁNÉ SIMICS ZSUZSA: A blankettákkal kapcsolatos problémák rövid elemzése. Kovács István-emlékkönyv, Budapest, 1991, 179.o.

56 1959. évi IV. törvény 209.§

57 Ptk. 6:77 §

58 Ptk. 6:80 §

59 Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.272/2011/10. ügye, amelyben a PSZÁF, mint felperes perelte az Általános Hitel és Finanszírozási Zrt-t. Az adott ügyszámon részítélet született.

60 LESZKOVEN im. 4. o

szerződés megkötése érdekében került az ÁSZF kialakításra.61 Egy másik ügyben a Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján abban kellett állást foglalnia, hogy a keresettel támadott kikötések általános szerződési feltételek-e. A Kúria kiemelte, hogy az általános szerződési feltétel tartalmának fogyasztó általi megismerése, annak fogyasztó számára történő elmagyarázása nem teszi a szerződési feltételt egyedileg megtárgyalttá. Az egyedi megtárgyalás alatt ugyanis azt kell érteni, ha a fogyasztónak ténylegesen fennáll a lehetősége annak tartalmi befolyásolására.62 A Legfelsőbb Bíróság 2/2011. (XII. 12.) PK véleményének 2. pontjához fűzött indokolás értelmében is csak ekkor minősül egyedileg megtárgyaltnak egy szerződési feltétel. Ez akkor valósul meg, ha a fogyasztónak reális lehetősége nyílt a szerződési feltételek módosítására, azaz a feltételt előre meghatározó fél ténylegesen is lehetővé tette a számára, hogy megfontolás tárgyává tegye annak tartalmát, s azzal kapcsolatban akaratát érvényesítse. Mindebből okszerűen az következik: annak vizsgálata, hogy egy szerződési feltételt a szerződéskötéskor a fogyasztó megismerte, megismerhette-e, annak megállapításához szükséges, hogy az a szerződés részévé vált-e, mely kérdéstől teljesen független az, hogy azt a feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e.

A jogi szabályozás jelenlegi fejlettségi szintjén ma már arról is külön tájékoztatni kell a szerződő partnert, vagy a fogyasztót, ha a cég általános szerződési feltételei a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételt, vagy a felek között korábban alkalmazott gyakorlattól eltérő feltételt tartalmaz.63 Az általános szerződési feltételekre a klasszikus magánjogi szabályozás mellett ma már erős kényszert jelent a fogyasztói szerződési jogban jellemző kógens előírások betartásának követelménye is.

A szerződéses egyensúly eltolódása és az említett szuggeráló normahatás mellett szólni érdemes a blankettaszerződések nagy mozgási tehetetlenségéről is. Ez azt jelenti, hogy a nagy számban alkalmazásra szánt „forgalomba kerülő” általános szerződési feltételt technikailag is nehéz megváltoztatni.64 Ez a jelenség a digitalizációs fejlődés miatt ma már felmerülhet az online térben történő félretájékoztatás elleni intézkedésekkel összefüggésben is.65 És az is igaz, hogy ha egy konkrét ÁSZF kikötésről – egyedi perben – jogerősen megállapításra kerül, hogy jogszabálysértő, még nem jelenti azt, hogy annak alkalmazója, forgalomba hozója valamennyi blankettájából ki is veszi a jogellenes kikötést.

Az általános szerződési feltétellel történő szerződéskötés tipikus formai, tartalmi és egyéb jellemvonását a következő közérthető táblázat szemlélteti, amely az ÁSZF-ekkel foglalkozó és a jelen értekezésben áttekintett jogi szakirodalomban fellelhető tudományos összegzésekben előforduló leírások alapján készült:

Formai jellemzők

Tartalmi jellemzők

Egyéb tulajdonságok

61 2/2011. PK vélemény a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről.

62 BH 2013.128

63 Magyar Fogyasztóvédelmi Magánjog – Európai kitekintéssel, Szerk: SZIKORA VERONIKA, Debrecen, A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének (FOME) kiadványa, 2010, 57.o.

64 LESZKOVEN im. 3.old.

65 Erről az értekezés 5.7 fejezetében még bővebben lesz szó

előre megszerkesztett66	fix	költségcsökkentő, költséghatékony az alkalmazó oldalán
nem módosítható	személytelen	ismétlődő célzat (akkor is, ha ténylegesen nem valósult meg több szerződéskötés!)
szabványosított, tipizált (egyenruhás, blanketta)	hátrány az egyedihez képest	tájékoztatási kötelezettség
csak kitölthető (személyes adatok)	min. ráutaló magatartással el kell fogadni	fogyasztóvédelmi elemek
formakényszer nincs	nem szokásos kikötéseket minősített nyilatkozattal el kell fogadni	mozgási tehetetlenség
írásbeliség esetén írásbeli elfogadás szükséges	nem megtárgyalt, vélelem	etikai elvárások
egyoldalúan meghatározott	általános	értelmezési elv, közérthetőségi szempontok
szuggeráló hatású szövegezés	blanketták csatájának megoldásai	szerződéskötési metódus
egyoldalú módosítás korlátai	szerződésmódosítás Ptk. szerint	versenytársaké egymáshoz alakító hatás (piacra belépési korlát)
nem kézzel írt	a szerződés nyelvének kockázatai	szerződéses szabadság korlátját jelenti
nyomtatott szövegű	egyoldalú kikötések és az egyenlőtlen szerződési helyzetek joga	elősegíti a kartellek megjelenését, fennmaradását
	nem címzett	blanketták lendülete elnyomja az egyedi akaratot
		homogén vagy heterogén ÁSZF

66 Az aláhúzással jelölt tulajdonságokkal a legtöbb szerző foglalkozik, az így nem jelöltek csak egyes szerzőknél jelennek meg.

		„visz vagy nem” ajánlat
		visszaélés a diszpozitivitással
		lehetséges meglepetésfeltételek

1.sz ábra

Az ÁSZF-ek formai, tartalmi, egyéb jellemzői67

2.2 A szerződéses egyensúly: szerződéskötési vagy szerződés meg nem kötési szabadság

Az ÁSZF-ek alkalmazása mindenképpen a szerződéses szabadság korlátját jelenti annyiban, hogy az egyik félnek a másik által előírt és egyedileg meg nem tárgyalt feltételei alapján kell leszerződnie.68 Mindaddig, amíg a felek között nincs vita semmiben, nem szokott problémát okozni ez a helyzet, amely (költség)hatékony és gyors szerződéskötést jelenthet az eladó és a vevő, a megrendelő és a szolgáltató fél számára. Elvileg a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet is. Ahogy Eörsi mondja:

„bárki bárkivel bármikor bármilyen szerződésre léphet, és a szerződés tartalmát… a felek maguk állapítják meg.”69 Eörsi szerint a szerződési szabadság a tulajdonjog korlátlanságának az egyik megnyilvánulása. A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól pedig egyező akarattal eltérhetnek.70 Ma már a kereskedelmi tevékenységet sem kötelező üzletben folytatni, lehet üzleten kívül és akár csomagküldés útján vagy elektronikusa is.71 Már a 80-as évek elején is kereskedelmi szokás volt a távollévők közti szerződéskötés. Takáts ismerteti, hogy a szerződő felet - különösen, ha az ügyletkötés levél vagy telexváltás útján történt, és korábban e felek között nem álltak fent üzleti kapcsolatok - a lex obligationis alkalmazása hátrányos helyzetbe hozhatta, mivel az irányadó jog (akár kifejezett jogkötés, akár pedig az általános feltételek használata, mint hallgatólagos jogválasztás folytán) rendszerint az „erősebb" partner saját joga. Ennek következménye, hogy nemegyszer csak a későbbi bírósági eljárásban derült fény olyan, az általános feltételekben szereplő jogokra vagy kötelezettségekre, amelyek létezésére a külföldi fél nem is számított.72 A telefax vagy a levél, mint kommunikációs eszköz helyét ma az internet vagy az email technológiák, és hasonló távoli, továbbá egyidejűségtől és személyes jelenléttől mentes megoldások vették át, akár online ÁSZF-ek alkalmazása során.

A felek szerződéses egyensúlyi helyzete – vagy annak hiánya - hasonló a technológia magasabb fejlettségi szintjén is, így a jogi problematika azonos. Ez felveti továbbá a szerződés

67 A szerző saját összeállítású szemléltető táblázata

68 Nem érintve most azt az általános szabályt, mely szerint azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától, fenntartásától, követelhető, hogy a szerződést a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre.

69 EÖRSI im, 64. old.

70 Ptk. 6:59 § (2) bek,

71 ld. 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 3.§ (4) bek.

72 TAKÁTS im. 1981. 768. old.

nyelvének kockázatait is (ha pl. valaki külföldi internetes honlapról akar vásárolni, azon közzétett, idegen nyelvű ÁSZF alkalmazása mellett.)

A sztenderdizált és tömegesen alkalmazott szerződéses feltételekben gyakran eltolódik a hangsúly a klasszikus kötelmi jogi mellérendeltségi egyensúlyról. Ezen egyensúlyvesztés ellensúlyát képezheti az, hogy a szerződést egyedileg is meg kell tárgyalni, vagy ha ilyen nem történik, az a szerződő fél önálló és mérlegelt döntése legyen. A joggazdaságtan ugyanakkor nem fogadja el azt az érvet, hogy az általános szerződési feltételekkel kötött – akár online - szerződéseket a felek egyenlőtlensége különböztetné meg a normális szerződésektől.73 Rendszeres és ismétlődő forgalmi kapcsolat esetén nincsen szükség arra, hogy az általános szerződési feltételeket kibocsátó gazdálkodó szervezet minden egyes alkalommal megküldje az ilyen feltételeit a vele szerződő félnek, akivel azokat egyedileg meg is kéne tárgyalni, elég utalni azokra. Ennek azonban az az előfeltétele, hogy a szerződő felek kapcsolatában e feltételek több alkalommal már alkalmazásra kerültek, és ne legyen kétség abban a tekintetben, hogy azok tartalmát a másik szerződő fél ismerte.74 Az egyensúlyi helyzet eltolódását a nyomtatott szövegű okiratokról írott ügyvédi elemzés 1911-ben is már így foglalta össze75: „A nyomtatott blanketták használatánál különösen a kevésbé intelligens félben azon hiedelem keltetik, hogy a blanketta tartalma általánosan követett szokásnak felel meg, a melyet mások is elfogadnak, tehát ő sem tehet az ellen kifogást… ..Később derül ki aztán, hogy mily súlyos, gyakran existencziákat anyagilag és erkölcsileg tönkretevő kikötéseket tartalmaznak.”76 Ujlaki elemzésében – amely a bianco okmányokban üresen hagyott hézagok utólagos kitöltésének és a(z előre) nyomtatott szövegű szerződés készítőjének előnyei kérdéskörét taglalja –kiemeli, hogy „…a nyomtatott okiratok előnyomulását visszaszoritani nem lehet… a modern élet gyorsasága, fokozódó forgalma, uniformálása és szerződési typusokra való törekvése által. A felek meg fogják szokni, hogy a nyomtatott betüt éppúgy el kell olvasni és meg kell fontolni, mint kézirást, annak átírása épolyan kötelező erejü.” 77 Ezeket nagy üzemek, gyárak, bankok ismétlődő és hasonló ügyletek feltételeire alkalmazzák, üresen hagyott űrlap-rubrikák kitöltésével létrejövő szerződéseket iratnak alá, melyek érvényére nézve kialakult egységes bírói gyakorlat nincsen.78

A kézzel írott egyedi szerződés és a felek által részben kitöltött és aláírt nyomtatott szövegű szerződésen kívül megemlíti azon nyomtatott – azaz előre elkészített – iratokat is, amelyeket a készítője egyoldalúan és úgy juttat el a másik félhez, hogy azt nem írják alá. Ezeket pedig csak

73 SZALAI ÁKOS: A szerződés tartalma, A magyar szerződési jog gazdasági elemzése 4, In. Pázmány Law Working Papers 2013/11., 72-73.old.

74 GK 37.szám

75 UJLAKI GÉZA: Nyomtatott szövegü okiratok II. In: Ügyvédek Lapja 1911. jan. 28. 4. szám 6.old.

76 UJLAKI im. uott.

77 UJLAKI GÉZA: Nyomtatott szövegü okiratok I. In: Ügyvédek Lapja 1911. jan. 21. 3. szám Jogesetek c. melléklete, 6.old

78 UJLAKI im. uott.

akkor lehet érvényesnek tekinteni, ha azok elfogadását az aláírástól eltérő más módon megállapítható. Mindezeket gyűjtőnéven blankettás okiratoknak nevezi. 79

Szalai szerint az irodalomban az általános szerződési feltételeket gyakran azonosítják a választás hiányával: a versenytársak ugyanazokat a feltételek kínálják. Szerinte azonban ez nem tisztán az előre kidolgozott feltételek következménye. Inkább általánosabb, hogy a versenytársak más-más szerződést kínálnak, vagyis van választási lehetőség – persze csak, ha megértjük a különbségeket. Ugyanakkor kiemeli, hogy az ÁSZF nem egyszerűen „viszi vagy nem” ajánlat. Ez az ajánlat több esetre szól: annak kidolgozója nem (vagy csak nehezen) tudja az ajánlatot személyre szabni, azt mindenkire nézve kell alkalmazni, ez azt is jelenti, hogy nem tudja minden partnerétől elvonni sem a szerződési többletet, ha valaki esetében ez előnyt jelentene.80

A szerződési szabadság hagyományos elv a magyar polgári jogban, már az 1875-ös Kereskedelmi törvény is a szerződéskötési szabadság és a magánautonómia alapelveiből indult ki, miszerint „kereskedelmi ügyekben, ha azok iránt a jelen törvényben intézkedés nem foglaltatik, a kereskedelmi szokások irányadók, ezek hiányában pedig az átalános magánjog alkalmazandó.”81, „a kereskedelmi ügyletek megbirálásánál és értelmezésénél, nem annyira a használt kifejezések betüszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata szolgál irányadóul”82 és „a kereskedelmi ügyletek érvényességéhez, a jelen törvényben kijelölt eseteket kivéve, azok irásba foglalása vagy egyéb alakszerüségek nem szükségesek.” stb. 83 E törvény ugyanakkor nem említi a blankettásított szerződéskötések gyakorlatát. Az 1928. évi Magánjogi Törvényjavaslat84 pedig az akkor európai magánjogi kódexekben szokásos, és csak kivételesen alkalmazott korlátokat hirdette meg.85 Mezey szerint az 1928-as magyar magánjogi törvénykönyv javaslatának kidolgozásánál felhasználták ugyan a svájci polgári törvénykönyv tanulságait, de reformkódex helyett inkább a fennálló magyar magánjog értékes elemeinek egybefoglalására törekedtek.86 Török szerint a common law és az európai kontinentális jogok eltérően vélekednek a szerződéskötési szabadság korlátozhatóságáról és a szerződések bírói felülvizsgálatának lehetőségéről. Míg a common law a forgalom biztonságát és a kereskedelem zavartalanságát előtérben tartva elveti a megállapodások bírói ellenőrzését, addig a kontinentális jogrendszerekben erkölcsi követelményekre hivatkozással a bíróságnak

79 UJLAKI im., amelyben például hozza a kelmefestő által a ruha beadáskor adott elismervényt, amelynek azonban a hátoldalára van nyomtatva a felelősség kizárása a ruha festés közbeni szétfoszlása esetére, úgy, hogy arra átadáskor a ruha tulajdonosának nem hívta fel a figyelmét.

80 SZALAI im 74.old.

81 1875. vi XXXVII. törvénycikk 1.§

82 1875. vi XXXVII. törvénycikk 265.§

83 1875. vi XXXVII. törvénycikk 311.§

84 MEZEY BARNA: Magyar jogtörténet , Osiris Kiadó, Budapest, 2004, II. rész 4. fej. Végül az 1928-as kódexjavaslatot is magánjoginak hívták a svájci minta után.

85 TÖRÖK ÉVA: A szerződés létrehozásának alapkérdései, PhD értekezés, 2013, 16.old.

86 Sajnos ebből a nemzetközi mércével mérve is kiváló munkából nem lett törvény, de a korabeli bírói gyakorlat – polgári törvénykönyv hiányában – egyre inkább a tervezeteket kezdte használni. Különösen az 1928-as magyar magánjogi törvényjavaslatot alkalmazták, amelynek a megfelelő paragrafusára való hivatkozás sem volt ritka a bírósági határozatok indokolásában. Néhány jogszabálycsoportot pedig külön törvények vezettek be (például a jelzálogjogot az 1927:35. tc.). A jogtörténetírás mindmáig nem tudott megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy az európai kontinensen miért csak Magyarországon nem született meg a polgári törvénykönyv. In Mezey im.

van lehetősége a szerződésből eredő kötelezettségek felülvizsgálatára.87 A szerződési szabadság elve szerepel az Európai Szerződési Jogi Alapelvek közt is, amelyet a Study Group on European Civil Law, az ún. Lando-bizottság88 dolgozott ki és amelyeket 2001-ben elküldték az EU tagállamok illetékes szervezeteinek is.89 Ennek keretében a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon határozhatják meg annak tartalmát, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, ezen alapelvek által meghatározott kötelező szabályok keretei között. A 2009-ben megjelent Európai magánjogi alapelvek, mint közös referenciakeret vázlata szintén a felek autonómiája körében rögzíti a szerződési szabadságot.90 Ez akkor tud megfelelni az igazságosságnak és hatékonyságnak, ha a felek jól informáltak és alkupozíciójuk azonos.91 A tartalom korlátozására elsősorban az érvénytelenséggel összefüggésben kerülhet sor, ha pl. a szerződés tilos vagy tisztességtelen kikötést tartalmaz.

A szerződési szabadság jogrendszerünkben betöltött súlyát jól szemlélteti az is, hogy a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában a szerződési szabadság önálló alkotmányos jogként szerepel, amely ugyan nem alapjog, de mint az a korábbi alkotmányunkban meghatározott piacgazdaság lényegi eleme védelem alatt áll.92 A jelenlegi szabályozásunkban a vállalkozás szabadsága, a tisztességes verseny védelme és a fogyasztói jogok védelme az Alaptörvényben név szerint megjelölt alapjog, de ezen szabályozási körön belül is a szerződéses szabadság elve mint a tisztességes verseny kelléke értelmezendő. Az ÁSZF-ek szempontjából igen releváns fogyasztói jogok alapjogi kérdéseiről a 7.1 fejezetben külön is kitérek.

A szerződéskötési szabadság egyensúlyi helyzete eltolódásának okai a fogyasztók informáltságának hiányában, kiszolgáltatottságában, a szerződést kötő másik fél gazdasági erejében, tehát a magánjogi viszonyokkal ellentétes alá-fölérendelt viszonyban jelennek meg.93 Korábbi szocialista gazdasági időszakban a szerződéses szabadságot anno a tervszerűség váltotta fel, amely akkor a kötelmi jogban tanúsítandó magatartás vállalati zsinórmértékéül szolgált.94 A szerződéses szabadság elvesztéséről akkor az állami gazdasági szereplők vonatkozásában beszélhettünk. Mai viszonyaink között szerződést általános feltételek kikötésével alkalmazó – tipikusan üzleti – fél, és a szerződést aláírni kényszerülő – tipikusan, de nem kizárólagosan - fogyasztó közötti egyensúlyvesztést inkább az alábbi tényezők összegzésével foglalhatjuk össze:

1) egyedi megtárgyalás hiánya: különösen rövid idő áll rendelkezésre az aláírásra mindkét fél részére, ezért a kölcsönösségen alapuló szerződéses szabadság klasszikus nyilatkozati technikái nem érvényesülhetnek;

87 TÖRÖK im. 2013., 22.old.4,

88 Ole Lando által vezetett munkabizottság

89 TATTAY LEVENTE: A szerződési jog európai harmonizációja, Európai Tükör XIII. évf., 2008/5. szám 34.old.

90 Draft Common Frame of Reference (DCFR)

91 TÖRÖK im. 23. old.

92 Az AB először 1990-ben , de többek közt a 109/2009. (XI.18.) AB határozatában is rögzíti.

93 OSZTOVICS ANDRÁS: A fogyasztó fogalma az új Ptk-ban. http://Ptk2013.hu/szakcikkek/osztovics-andras-a- fogyaszto-fogalma-az-uj-Ptk-ban/2267 (letöltés: 2019. május 30.)

94 EÖRSI GYULA: A kötelmi jog átalakulása, Jogtudományi Közlöny 1949. ápr. szám, 153.old., amelyben a Nizsalovszky Endre által tett kijelentés – miszerint a szerződéses szabadságot a tervszerűség váltotta fel – jogi kritikáját írja meg.

2) a fogyasztói alulinformáltság: szakszerű jogi ismeretek hiánya az aláírói oldalon;

3) gazdasági erőfölény: a blankettát alkalmazó üzleti fél erősebb, gazdaságilag nyomásgyakorlásra is képes pozíciót birtokol; emellett sokszor

4) egyoldalú kikötések: egyoldalú, hátrányos kikötések alkalmazása is történik a blankettaszerződésben az alkalmazó fél részéről;

5) reménytelenség, bonyolultság érzése: megnehezített megtámadhatóság (hosszas processzus vagy bonyolult kifogásolási mechanizmus) okozta reménytelenség érzése a reparáció tekintetében az aláíróban;

6) elfogadási kényszer érzete: általánosan elfogadott szakmai szokásokra utaló körülmények okozta elfogadási kényszer érzése az aláíróban.

E körülmények miatt minden általános szerződési feltétel útján létrejövő szerződésre igaz, hogy amiatt, hogy nincs egyedi megtárgyalás, vagyis nincs klasszikus nyilatkozati folyamat, nem kerül sor az egyéni érdekek ütköztetésére, tehát hiányzik a szerződési jogok és kötelezettségek igazságossága, garanciája. A szerződéskötés szabadsága helyett ebben a folyamatban legfeljebb a szerződés meg nem kötésének választási szabadsága áll az aláírás előtt álló, kiszolgáltatottabb szerződő fél rendelkezésére, online (elektronikus) szerződéskötés esetén is. Ez a választási jog, nem mérhető össze a szerződéskötés szabadságával. Mindemellett nem lehet kijelenteni, hogy a szerződésminták alkalmazása a gyorsuló világgazdaságban, vagy éppen az interneten alapuló online térben indokolatlan vagy szükségtelen volna. Ha visszatekintünk a római jogig, megállapítható, hogy a római jogban már létrejött a szerződések zárt rendszere, és a szerződési szabadság elmélete idegen volt a római jog számára, amely a típusszabadságot formakényszerrel, a formaszabadságot pedig típuskényszerrel kombinálta. A római jogban ugyanis a döntő tényező, amely a szerződés létrehozatalát előidézte, a meghatározott formalitások teljesítése volt. E zárt típusrendszer lazulása később megfigyelhető volt a késő császárkor posztklasszikus jogában, amikor a stipuláció elvesztette eredeti jellegét és írásba foglalt okirattá vált, az akarat szerepe pedig egyre erősebbé vált. 95

Ujlaki felhívta a figyelmet arra, hogy a nem kézírásos (azaz az ő fogalomhasználatában a nem egyedi), vagyis a „nyomtatott szerződések üldözésénél a határ tullépése a forgalmat bénitja meg. Üldözni csak ott kell, ahol a „Treu und Glaube” elveiről való nyílt visszaélésről van szó.”96Az említett felborult egyensúlyi helyzet kompenzálása nemcsak az egyre erősödő fogyasztói jogvédelem (fogyasztóvédelmi jogok fejlődése) útján valósulhat meg, hanem a klasszikus polgári jogi jogalkotásban az egyes általános kikötések szerződéses tartalommá történő alakítása szabályainak indokolt mértékű, a gazdasági versenyképességet még nem tönkre tevő szigorításával. A fogyasztói kényszerhelyzetben aláírt szerződés tartalmának jelentősége a vitahelyzetben válik erőssé, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy egy általános szerződési feltétel a felek kölcsönös szerződésévé vált-e, azaz kapcsolódik-e hozzá kötelmi kötőerő vagy sem, ez utóbbi esetben tehát az alkalmazott és aláírt feltételt egyszerűen nem létezőnek kell tekinteni. Egy jogvitában a bíróság – egyébként a főügyészség közérdekű keresetindítása nyomán – éppen arra hivatkozással állapította meg, hogy az alperes általános

95 BENEDEK FERENC: Római magánjog, Dologi és kötelmi jog. Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Pécs, 1995, 141., In: Török im. 2013, 30.old.

96 UJLAKI im. 7.old.

szerződési feltételeket alkalmazott a bérleti szerződések megkötése során, hogy a játékgépek üzemeltetésébe bevont kocsmárosoknak mindössze annyi választási lehetőségük volt, hogy az alperes által meghatározott feltételekkel szerződést kötnek, vagy sem. Megállapításra került az is, hogy az alperes részben eleve blanketta-szerződéseket használt, melyeken csak az üresen hagyott helyeket, részletet kellett kitölteni szerződéskötéskor, nem adva lehetőséget a többi kikötés módosítására, részben pedig az egyedi szerződési feltételeket a blanketta alapján állította össze, és ha a számára lényeges feltételeket a másik fél nem fogadta el, akkor elmaradt a szerződéskötés. A potenciális partnerek lehetősége csak arra korlátozódott, hogy vagy elfogadják az alperes által kínált szerződési feltételeket, vagy nem kötnek vele szerződést.97 A szerződés alapján az alperes és a bérbeadó a játékautomaták bevételein osztoztak, egyéb ellenértéket egymásnak nem fizettek. A szerződés megkötésével a felek célja egyértelműen az volt, hogy a játékautomata üzemeltetésével bevételt érjenek el és azt meghatározott arányban egymás között megosszák. Ehhez képest az általános szerződési feltételek a felek jogait és kötelezettségeit aszimmetrikusan határozták meg a bíróság szerint, egy olyan jogviszonyban, amelyben a felek tevékenysége közös célra irányult, és amely cél megvalósítása során a felek szükségképpen egymásra utaltak voltak. Az adott jogvitában érintett szerződésben az aszimmetria kizárólag az ÁSZF-t alkalmazó alperes érdekeit szolgálta, míg a bérbeadók indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerültek.

A szerződésekben a jogok és kötelezettségek meghatározása során a felek mellérendeltsége és egyenjogúsága elvének kellene érvényesülnie. Annak megállapításához, hogy valamely feltétel visszaélésszerűnek minősül, túlzottan és ésszerűtlenül, vagyis indokolatlanul hátrányos a másik félre és ezáltal sérti a jóhiszeműség követelményét és a klasszikus mellérendeltségi egyensúly is a megállapodás aláírásával felborul, nem pusztán az adott konkrét támadott kikötés értékelése, hanem a szerződés teljes feltétel-rendszerének vizsgálata szükséges. Ez általában egy peres vitában válik láthatóvá, de a devizahitel válság kirobbanása előtt csak elvétve születtek tisztességtelen szerződési kikötésekkel kapcsolatos bírósági döntések. 98 A devizahiteles perekben viszont a széthúzó bírósági gyakorlat, a kialakult jogbizonytalanság a Kúriát a jogegységesítés irányába mozdította az általános szerződési feltételekben a banki kikötések tisztességtelensége – különösen az alkalmazott árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás –kapcsán.99

Ugyanakkor az egyoldalú érdekérvényesítésnek kizárólag a szabványszerződésekkel való összekapcsolása nem indokolt, hiszen a hagyományos alku során létrejövő szerződések esetén is eredményezhetik azt, hogy egy erősebb fél a gyengébbel szemben jobb vagy túlzott előnnyel járó feltételt ér el (pl. uzsorás szerződés).100 A hiedelem oka inkább az lehet, hogy a felek egyensúlyának hiánya a modern gazdaságban már nem atipikus, hanem jellemző, és ennek hatása a sztenderdizált szerződések nagy tömegében jelenik meg. Erre jó példa, hogy a szabályozás kezdetén a monopolhelyzetben lévő vállalatok (pl. fuvarozó vagy postai vállalat)

97 BH 2008.21

98 FAZEKAS JUDIT: Gondolatok a devizaalapú hitelszerződések jogi hátteréről és a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségi kontrolljáról, In: Jog, Állam, Politika, (34.évf) 2016/4.szám, 80.old.

99 2/2012 (XII.10.) PK vélemény, 6/2013 PJE határozat, 2/2014. PJE határozat

100 TÖRÖK im. 141.old

üzleti feltételei a XIX. században jogszabályban jelentek meg. Ez nemcsak előnyt jelentett nekik, hanem annak kötelezettségét is, hogy tevékenységüket jogszabályban végzett módon végezzék.101

A fogyasztóvédelmi jogban éppen az ilyen egyensúlymentes, ám polgári jogi viszonyok tették szükségessé a fogyasztó jogainak védelmét. Hiszen a fogyasztók védelmének célja az, hogy a szerződéskötés során kialakult egyensúlyhiányos helyzetet kiegyenlítse, és a magánjogi viszonyokban szokásos mellérendeltségi helyzetet visszaállítsa, megteremtse.102 Amennyiben laikus fogyasztó áll szemben egy professzionális kereskedővel vagy szolgáltatóval, ott egyértelműen fogyasztóvédelmi szabályokat is segítségül hívhatunk a helyzet rendezéséhez vita esetén. A fogyasztó fogalom lényeges eleme ugyanis, hogy a szerződő fél üzleti, szakmai tevékenységi körén kívül jár el.103

Nem ilyen egyértelmű a helyzet, ha egy professzionális kereskedő alkalmazza általános szerződési feltételeit egy másik professzionális partnerével. De ilyen esetben is az állam beavatkozása elengedhetetlenné vált ahhoz, hogy a megbillent szerződéses egyensúlyt a magánjog és a közjog eszközeivel is korrigálja. Bár az európai és az észak amerikai modell más-más eszközökkel operál, mindkét modellnek célja az, hogy az egyoldalúan kidolgozott szerződési feltételekből akár a tagállamok jogi modelljeinek közelítésével, akár a jogérvényesítés eszközeinek számos megoldásával, de visszaállítsa az egyik oldal irányába elbillent helyzet okozta hátrányokat. 104

A kötelmi jogban főszabályként érvényesülő diszpozitivitás alól kivételt jelentő, a szerződési szabadságot korlátozó kógens fogyasztóvédelmi magánjogi szabályok léte is abból a felismerésből ered, hogy bizonyos kötelmi jogi relációkban a szerződő felek személyében meglévő lényeges különbségek (eltérő szakmai ismeretek, eltérő információk a szerződés tárgyáról stb.) olyan gazdasági-szakismereti egyensúlytalanságot eredményezhetnek, ami szükségessé teheti a gyengébb szerződéses alkupozícióban lévő fél védelmét. Különösen ilyen helyzet az, amikor az egyik fél egyoldalúan és előre határozza meg a szerződési feltételeket, amelyeket a másik fél - a már említett egyensúlytalan helyzet következtében - nem tud megítélni, vagy nincs arra lehetősége, hogy az egyes feltételek módosítását kérhesse, így olyan feltétel is a szerződés részévé válik, amiről tudja, hogy az rá nézve hátrányos.105

Az Európai Unió minden tagállamára kiterjedő irányelvek alkotásával törekszik ezt a jellemzően a szerződéskötéskor meglévő egyensúlytalan helyzet következményeit ellensúlyozni, a kedvezőtlenebb lehetőségekkel rendelkező fél, a fogyasztó érdekeit védeni. A hazai jogalkalmazás is igyekszik egységes iránymutatásokkal segíteni az egyensúlyi helyzetek visszaállítását. A Kúria, mivel az ország felsőbíróságai eltérő joggyakorlatot folytattak ebben a

101 A vasúti fuvarozás alapvető szabályai a Kereskedelmi Törvénybe (1875), a konkrétabb feltételek pedig rendelettel meghatározott üzletszabályzatba kerültek, valamint a takarékszövetkezetek elterjedésével a pénzintézetek bankok tevékenysége is működési rendeleti szintre került.

102 SZIKORA im. 39.o.

103 SZIKORA im. 46.o.

104 SZIKORA im. 54.o.

105 2/2011 (XII.12.) PK vélemény

kérdésben 2013-ban kimondta, hogy a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen.106 A Kúria utalt arra is, hogy az Európai Unió Bírósága szerint a tagállamok feladata, hogy a fogyasztói szerződések egyedileg meg nem tárgyalt feltételeinek tisztességtelenségét hivatalból vizsgálják. Egy eltolódott egyensúlyi helyzetben a fogyasztóra

„diktált” választottbírósági kikötés következménye ugyanis a rendes bírói út hiánya lesz, amelynek megállapítása során a bíróságnak tájékoztatnia kell az érintett peres felet is, aki, ha nyilatkozatában hivatkozik a választottbírósági kikötés érvénytelenségére, akkor a bíróságnak érdemben tárgyalnia kell az ezt vizsgáló keresetet. Ellenkező esetben az idézés kibocsátása nélküli elutasítás lesz a fogyasztói hallgatás jogkövetkezménye, amely tehát egy általános szerződési (meg nem tárgyalt) feltétel következtében történő jogorvoslati út elvesztését is jelenti. Alapvetően eddig három kollégiumi véleményt hozott ebben a témakörben a legfelsőbb bírói fórum, amelyekre gyakran hivatkoznak a bíróságok ítéleteikben, így ezek a joggyakorlat szerves részei lettek.107

2.3 A szerződés egyedi megtárgyalásának követelménye

Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. Az előzetesen megismerés, ezen való gondolkodás, majd a tartalmak elfogadása egy folyamat az ajánlatot olvasó fél fejében. A bírói gyakorlat szerint is ha egy keresettel támadott szerződési feltételek általános szerződési feltételnek minősülnek,108 akkor azok tisztességtelenségét vizsgálni lehet.109 Annak megítélésénél, hogy általános szerződési feltételnek minősül-e egy kikötés, kizárólag annak a körülménynek van jelentősége a hivatkozott bírói gyakorlat szerint, hogy a kikötés tartalmát az alperes alkufolyamat eredményeként a fogyasztóval közösen, vagy kizárólag saját maga előre, több szerződés megkötése céljából a fogyasztó kizárásával határozta meg. Mivel az egyik ügyben a fél úgy nyilatkozott, hogy előre megszerkesztett szerződés-mintákat alkalmazott a kölcsönszerződések megkötése során, ez azt bizonyította, hogy a közjegyzői okiratba foglalt szerződési feltételek egyedileg megtárgyalásra nem kerültek, azok kialakításában a fogyasztók nem vehettek részt. Az általános szerződési feltételek tisztességtelensége megállapításának nem képezi az sem akadályát, hogy azokat az alkalmazójuk egyébként részletesen megismertette a vele szerződő felekkel, akik azokat elfogadták. Ez utóbbi körülménynek abban a körben van inkább jelentősége, hogy a feltételek a felek szerződésének részévé váltak-e. Az egyedi megtárgyalás bizonyítása pedig a fogyasztó és a kikötések alkalmazója közötti egyedi jogvitában értelmezhető, a közérdekű perben ez fogalmilag kizárt.110

A szerződés lényegét az európai jogokban a felek egybehangzó jognyilatkozata határozza meg, de az angolszász jogokban, a common law világában a szerződés lényege egy alku eredménye. Eörsi szerint mindkét koncepció lehetővé teszi, hogy a szerződéssel a mindennapi gyakorlatban

106 Ld. a 3/2013 számú PJE határozatot, amelyben a régi Ptk.(1959. évi IV.tv.) 209.§ (6) bek. és a 18/1999 (II.5.) Korm. rend. 1.§ (1) bek. i) pontjának vizsgálata történik meg

107 2/2001 (XII.12.), 3/2011 (XII.12.) és 2/2012 (XII.10.) számú PK vélemény

108 BH 2013. 128 számú ügyben, még a régi Ptk. 205/A. § (1) bekezdése szerinti

109 Az érintett ügyben akkor még a régi a Ptk. 209/B. § alapján

110 BH 2013.128

operálni lehessen.111 Mint látjuk, az alku és a közös nyilatkozat egyaránt a szerződés lényegi motívumai, így ezek hiánya a szerződéses feltétel életbe lépését, létét kérdőjelezheti meg a felek kapcsolatában. Mivel az ÁSZF egy egyenlőtlen pozíciót eredményező, de önmagában nem jogellenes szerződéskötési megoldás, fontos momentum annak vizsgálata, hogy az előre diktált, az egyik fél által üzemszerűen elkészített szöveg nyomokban tartalmaz-e alku-momentumokat, tehát azokat valamilyen szintig jellemzi-e az egyedi elfogadás lehetősége?

Az új Ptk. hatályba lépése előtti bírósági gyakorlatra irányadó gazdasági kollégiumi állásfoglalás szerint ahhoz, hogy az általános szerződési feltételek a szerződés részévé váljanak, arra volt szükség, hogy az azokat kibocsátó vállalattal forgalmi kapcsolatban levő gazdálkodó szervezetek e feltételeket megfelelően megismerhessék. 112 Erre akkor is szükség volt, ha azok csak szakmailag szokásos feltételeket tartalmaznak, és különösen fontos volt ez a nem rendszeres szerződési partner esetében. A szerződéskötési gyakorlat tapasztalatai alapján azonban számolni kellett azzal, hogy a hosszabb szövegű általános feltételek, blanketták esetében - különösen tömegszerű szerződéskötésnél - a gazdálkodó szervezetek vezetői, de még ügyintézői sem figyelnek fel esetleg egyes feltételek kihatására vagy újszerűségére. Ezért az olyan szerződési feltételre, amely eltért az általában szokásos szerződési gyakorlattól, a jogszabályok diszpozitív rendelkezéseitől vagy a kibocsátó vállalat által korábban alkalmazott feltételektől, külön kifejezetten fel kellett hívni a figyelmet. Az általános feltételeknek ilyen rendelkezései csak akkor váltak a szerződés részévé, ha a figyelemfelhívás megfelelő módon (pl. aláhúzással, eltérő nyomtatással, külön kifejezett közléssel) megtörtént, vagy ennek hiányában is ezeket a feltételeket a másik fél kifejezetten elfogadta. E kollégiumi iránymutatások a Ptk. újrakodifikációja során beépültek a normába. 113

Tehát külön is tájékoztatni kell a felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Ez speciálisan azt jelenti, hogy nem elég leírni az úgynevezett „apró betűs” részbe, hanem fel is kell hívni a másik fél figyelmét a nevezett körülményekre. Ha ez nem történne meg, a szerződést ajánló fél veszélyezteti az általános szerződési feltételeinek a szerződés részévé válását. Ez csak úgy történhet meg, ha a kézhezvétel után a másik fél egyértelműen és vita nélkül kifejezetten elfogadta a megadott paramétereket és a szükséges figyelemfelhívások is megtörténtek. Ezek az elvárások az online (elektronikus) szerződéskötéskor is fennállnak. 114

Mindezek betartása után is vizsgálható, hogy a szabályszerűen elfogadtatott feltételek tisztességesek voltak-e, amely szintén a szerződéses feltétel semmisségét okozhatják, konkrét jogszabályba ütközés esetén.115 A fogyasztóval kötött szerződésekben alkalmazott

111 EÖRSI 1975. im. 2306.old.

112 GK 37.szám

113 A GK 37. számú állásfoglalást az 1/2014. Polgári jogegységi határozat nem tartotta fenn a 2013. évi V.tv. hatálybalépését követő időszakra, mint olyan állásfoglalást, amelyet az új Ptk.-ba beépültnek tekintett és ezért annak alkalmazása körében nem tartotta irányadónak a továbbiakban.

114 Ptk. 6:78 §

115 Ld. pl. 2005. évi CLXIV. törvény 7.§ (2) bek. – a kereskedelmi beszállítókkal szemben alkalmazott egyoldalú és tisztességtelen feltételekről, vagy más fogyasztóvédelmi tárgyú tilalmakat.

tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelv rendelkezik a fogyasztókkal kötött tisztességtelen feltételekről. Az új Ptk. is ezen irányelvvel összhangban definiálja a fogalmat, külön tárgyalva a tisztességtelen ÁSZF-t, és a tisztességtelen szerződési feltételt fogyasztói szerződésekben.116 De pusztán egyetlen tisztességtelennek tűnő feltételt nem lehet önmagában vizsgálni, hiszen az ÁSZF-et összességében kell mérlegre tenni. Figyelni kell arra is, hogy ha az egyensúly (pl. túl szigorú a nemfizetés szankciója egy ÁSZF- ben) egy ponton megbomlik, azt egy másik ponton kiegyenlítheti a feltételt alkalmazó szolgáltató (pl. hosszabb jótállás vállalásával), így tehát a szerződést a maga egészében kell vizsgálni annak tisztességtelensége megállapítása során.117

Jogról való lemondás esetén ez az elvárás még egyértelműbb. Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.118 Ebből következik, hogy az ÁSZF-be eldugott jogról való lemondás csak akkor lesz hatályos, ha az ÁSZF alkalmazója kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy ezt a feltételt külön is megtárgyalták, és azt a szerződő fél kifejezetten elfogadja. (Itt nem elég a „hallgatás-beleegyezés” vagy a „nem vitatta” szokásos hivatkozás egy jogvitában.)

2.4 A szokásos, nem szokásos és alapvető szerződési feltétel, mint a szerződés tartalma

Nem szabad kijelentenünk az egyre digitalizálódó és globalizálódó világunkban, hogy a szerződésminták alkalmazása indokolatlan vagy szükségtelen volna. Meg kell vizsgálnunk, hogy a fentebb részletesen ismertetett felborult egyensúlyi helyzet kompenzálása hogyan segíthet a versenyképes gazdaságban indokolt és szükségszerű blanketták alkalmazhatóságnak további terjedésében, az egyre erősödő fogyasztói jogvédelem mellett az egyes általános kikötések szerződéses tartalommá történő alakítása szabályainak szigorításával, anélkül, hogy ezek térnyerése további fogyasztói jogi és gazdasági hátrányt okoznának a kényszerhelyzetben aláíró vagy az alkalmazó félre nézve.

Azt már rögzítettük, hogy fogyasztói kényszerhelyzetben aláírt szerződés tartalmának jelentősége alapvetően a vitás helyzetekben válik jelentőssé, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy egy általános szerződési feltételrendszer elfogadtatása során alkalmazott és végül aláírattatott feltételt a felek kapcsolatában nem létezőnek kell tekinteni, vagy az sikeresen, mindkét fél mellérendelt klasszikus polgári jogi egyensúlyi helyzetére jellemző módon vált-e a szerződés részévé, és így kötődik-e hozzá kötelmi jogi kötőerő. Alapvető különbség tehát a klasszikus szerződéses jognyilatkozatokhoz képest, hogy míg a klasszikus módon, valamennyi feltételt egyedileg letárgyalt feltételként tartalmazó szerződés esetén azt kell alapvetésnek tekinteni, hogy minden szerződéses kikötés a felek szerződéses tartalmát képezi (mint kölcsönös nyilatkozat), addig az ÁSZF-ek aláírása illetve formális és gyors elfogadása esetén

116 LAPSÁNSZKY ANDRÁS: Hírközlés-szabályozás, hírközlés-igazgatás hazánkban és az Európai Unióban, Complex Kiadó, Budapest, 2013, 368.o.

117 LAPSÁNSZKY im. 369.o

118 Ptk. 6:8 § (3) bek.

azt kell alapvetésként tekintenünk, hogy csak azon feltételeket lehet szerződéses tartalomnak tekinteni, melyek szokásosak, közérthetőek, és melyeket az aláíró fél előzetesen megismerhetett, megértett, majd azt elfogadta. Más a helyzet a szokásostól alapvetően eltérő szerződéses, az ÁSZF-ben található egyes kikötéseknél.

Dilemmaként merül fel, hogy ha egy blankettaszöveg nem közérthető, nehezen érthető, különösen fogyasztói szerződések esetén és különösen az elektronikus kommunikáció változásainak hatására az írott szerződéses szövegekre nézve, akkor mi és hogyan válhat végül az elektronikus szerződés tartalmává? Hiszen az interneten szocializálódott Z vagy Alfa generációnak már valószínűleg mást jelent egy közérthető tartalom vagy érthető szöveg. 119 És vajon mi a helyzet abban az esetben, ha a szerződés – akár közérthető – és szokásos vagy alapvető tartalmának megismerését a fogyasztó online és önként egyszerűen elkerüli, de a webshop vásárlást sikerrel befejezi bankszámla adatainak megadásával, a fizetés teljesítésével?120 Szladits is már felvetette annak problematikáját, hogy vajon egy vasúti üzletszabályzatnak a vasút és a fuvarozótól árut átvevő viszonylatában van-e relevanciája akkor, amikor maga az átvevő nem is szerződött a vasúttal. Mégis megállapítja, hogy törvénynek megfelelő a szabályzatnak a fuvarlevél szerinti utólagos díjelszámolásra vonatkozó része, mert a vasúti díjszabás a jogszabályokhoz hasonlóan ki volt hirdetve, annak nem ismerésére nem hivatkozhatott senki, és az átvevőnek módjában áll utánaszámolni a díjszabásnak. Így az üzleti jóhiszeműség jegyében szólnia kell és módjában is áll szólni, ha az utólagos elszámolás helytelen, emiatt a Kereskedelmi Törvénynek és a meglévő szállítási szokásoknak is megfelel.121

A 2013. évi új Ptk. a korábbiakhoz hasonló módon akkor tekinti a blankettakikötéseket a szerződés részeként, amennyiben azokat az alkalmazója előre megismerhetővé tette, valamint ha azt a másik fél elfogadta.122 Ezt még megerősíti egy kiegészítő szabállyal is, miszerint azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik valamely szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre.123 Ez a szabály – hiszen korábban az egyensúlyi helyzet felbomlásakor összegezve ennek okait láthatóvá vált, hogy az egyik fél túl erős gazdasági pozíciója ilyen helyzetnek tekintendő - alkalmazandó az általános szerződési feltételek esetén is. Ha valamely általános szerződési kikötést a fogyasztó nem kívánna elfogadni, viszont ezen kívül a jogügyletet meg kívánná kötni, ebben az esetben számára is rendelkezésre állhat a bírósági szerződéskötés. Más kérdés, hogy az online térben a klasszikusan, egyidejű személyes jelenlét mellett, minden feltételt megtárgyalva történő, kellő időigényű szerződéskötéshez képest a nagyon gyorsan – akár néhány „klikkeléssel” - megköthető szerződéses feltételek esetén a nehézkesnek, hosszadalmasnak tűnő offline bírósági eljárás gyakorlatilag

119 NÉMETH: A közérthetőség… 2019, im. uott.

120 N ÉMETH G ABRIELLA : Az (automatizálható) online általános szerződési feltételek j ogfogyasztói hatásai In: Gellén, Klára (szerk.) Gazdasági tendenciák és jogi kihívások a 21. században, Iurisperitus Kiadó, Szeged, 2019, 172-173. old. (A publikáció grafikonon is bemutatja a válaszadási arányokat az egyes fogyasztói szokásokról.) 121 SZLADITS KÁROLY: Az új vasúti üzletszabályzatról, Jogtudományi Közlöny, Budapest, 1910. 3.szám 20.old. 122 Ptk. 6:78 § (1) bek.

123 6:72. §

értelmezhetetlenné is válhat, mint lehetséges, az online tempójú világ számára megfelelő sebességű reparációs, orvoslási lehetőség.124

Az elfogadásra vonatkozó szabályokat a jogalkotó garanciális rendelkezésként iktatta be a törvénybe, azért, hogy a másik fél közreműködése nélkül kialakított szerződési feltételekkel szemben e másik fél jogainak bizonyos fokú védelmét megvalósítsa.125

A szokásostól alapvetően eltérő szerződéses, az ÁSZF-ben található egyes kikötéseknél többletfeltétel hárul az alkalmazó, az üzletileg erősebb félre.126 Ez alól csak az minősülhet kivételnek, amelyről tehát nem kell külön figyelemfelhívást megtenni a hatályos jogi normák szerint, ha a szokásostól eltérő feltétel már megfelel a felek között kialakult korábbi üzleti gyakorlatnak, azaz nem minősül hard-core ÁSZF-nek. A felek között korábban alkalmazott feltételtől, gyakorlattól való eltérés ugyanis csak akkor válhat a szerződés részévé, ha azt a másik fél – aki tehát a „rákényszerített” gyors szerződéskötés üzleti és pszichológiai szorításában van, a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. Így az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. Ugyanakkor a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre feljogosító szerződési feltétel különösen nem tekinthető olyannak, mint amit a fogyasztó kifejezetten elfogadott, ha a vállalkozás olyan alapértelmezett opciót (előre kitöltött mezőt) alkalmaz, amelyet a fogyasztónak a többletösszeg fizetésének elkerülése érdekében el kellene utasítania. Ebben az esetben a vállalkozás köteles a fogyasztó részére az így kifizetett összeget visszatéríteni.127 Itt érdemes arra a különbségre kitérnünk, hogy vadidegenek között is történhet blanketta szerződéskötés, és már egymást ismerő gazdasági kapcsolatban lévő felek között is. Mindez nemcsak egy üzlethelyiségben, offline üzletben, papíralapon, hanem az online térben, az európai bírósági gyakorlatban megkülönböztetett interaktív weblapok révén is megvalósulhat.128

A szokásos és nem szokásos szerződéses feltételek mellett, illetve akár azon belül külön kiemelést érdemel az úgynevezett alapvető szerződéses feltétel kikötése az ÁSZF-ben. Hiszen a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás pedig akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre

124 Kínában megkezdte működését az első online kereskedelmi és szerzői jogi ügyekre szakosodott internetes bíróság. A július végi adatok szerint 751 millióan csatlakoznak az internetre Kínában, közülük 724 millióan mobil hálózaton. Az internetes aktivitás során felmerülő jogi problémák rendezésére létrehozott online bíróság feladata elősegíteni az internethasználat társadalmi és gazdasági integrációját. https://www.origo.hu/gazdasag/20170818- kinaban-internetes-birosag-kezdte-meg-munkajat.html (letöltés: 2019. március 29.)

125 LESZKOVEN im. 6.old.

126 Ptk. 6:78 § (2)-(3) bekezdés

127 45/2014(II.26) Korm. rend. 8/A §.

128 ERDŐS ISTVÁN: Az elektronikus kereskedelem hatása az európai unió fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos egyes joghatósági szabályainak alakulására, Iustum Aequum Salutare X. 2014, 83.old. Erdős utal arra, hogy egy adott vitában hivatkozott jogkikötés hatálya függhet attól, hogy a kereskedő weblapja passzív, csupán információt átadó honlapok vagy az aktív cselekvési nyilatkozat megtételére alkalmas interaktív honlap.

juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.129 Ez a típusú klauzula-szerű megfogalmazás a kereskedelmi szerződésekben igen elterjed szokás, pl. az alábbi formában: „Ez egy olyan alapvető szerződési feltétel, amely nélkül eladó/megrendelő/X fél a jelen szerződést nem kötné meg…”Nincs kizárva az sem, hogy egy általános szerződési feltétel, akár az online térben alkalmazott weblapon közzétett ÁSZF formájában maga is tartalmazzon ilyen kikötést. Ez lehetővé teszi ugyanakkor az ÁSZF-et üzletszerűen, a termékköltségek csökkentését elősegítendően alkalmazó kereskedelmi fél részére, hogy a számára nem előnyös vagy hangsúlytalan gyakorlatot vagy kikötést, mint ilyen alapvető szerződéselem tegye bele és alkalmazza az ÁSZF szövegében. Alapvetően a szerződés és így az ÁSZF elfogadása sincs alakszerűséghez kötve, de ha ilyen alapvető szerződést feltétel szerepel egy ÁSZF-ben, akkor azt Leszkoven szerint kifejezetten és világosan kifejezésre kell juttatni.130 Itt is fennmarad annak további vizsgálati lehetősége, hogy vajon az ÁSZF alkalmazója által ilyen alapvetőnek minősített feltétel nem egyoldalú, nem tisztességtelen-e, hiszen ennek alkalmazása nem lehetséges, az alapvető szerződéses feltételnek minősített szerződéstartalmat jelentő kikötés esetén sem. A szubjektíven lényegesnek minősített szerződési feltétel kiemelésének különös jelentősége lehet például a blanketták csatájánál, melyről a későbbiekben még lesz szó. Két ÁSZF ütközésekor ugyanis a szerződés létrejöttének a sorsa múlhat azon, hogy valamely szerződési feltétel lényeges-e vagy sem, hiszen, ha a lényeges feltételekben nincs bizonyítható megállapodás, az automata blanketta csatározással villámgyorsan megkötni szándékozott gyors szerződés igen gyorsan nem jön majd létre.

2.5 Normahatás, tehetetlenség és idomulás az online általános szerződési feltételekben

A piacgazdaság forgalmi igénye kényszerítette ki, hogy általános dogmává emeljék azt az elvet, amely szerint minden szerződés ugyanúgy kötelez, mint a törvény. A pacta sunt servanda elve szerinti önkéntes kötelezettségét mindenkinek teljesítenie kell. A szerződési szabadság eredeti, fentebb bemutatott klasszikus definíciója a modern jogrendszerekben speciális értelmezést kap az általános szerződési feltétellel való szerződéskötés esetén.131 Itt inkább a szerződés meg nem kötésének szabadságáról beszélhetünk. E szerződéskötésnek a már hivatkozott szuggeráló hatása azt eredményezi, hogy a gyakorlatban még a tudatos fogyasztók is csak futólagos átnézéssel és azzal a tudattal kötik meg, hogy azok sokszorosított volta bevett szokásra és gyakorlatra utal, így egyedi mérlegelést vagy megfontolást nem is igényel.

Ez a hatás az online térben is létezik, de az elektronikus kommunikáció miatt módosulhat vagy épp erősödhet. Eörsi is fontosnak tartja kiemelni, hogy ezek a sztenderd szerződési feltételek valójában úgy hatnak, mint a jogszabályok, bár a jogszabályhoz hasonló jogforrási erejük nincs. Épp ezért kifejezetten a diszpozitivitással való visszaélésről kell beszélni.132

129 ld. 2013. évi V. tv. 6:63 § (2) bek.

130 LESZKOVEN im. uott.

131 Jelen van a hatályos Ptk-ban is: 6:59 § [Szerződési szabadság] (1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. (2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

132 EÖRSI im. 1975., 233-235. old.

Ebben is megmutatkozik az a jelenség, miszerint a gazdaságilag erős fél, a gazdasági hatalom maga kívánja szabályozni a gazdasági viszonyokat, és azt nem-állami úton képzeli el.

Új jelenség, hogy az internetes kommunikáció következtében az írási és olvasási szokások különböznek a korábbi időszakokéitól. Kialakulóban van egy olyan világ, amelyben az interneten megjelenő szövegek gyakori jelenségei egyesek számára egyféle „spontán normának” minősülnek, mivel nem internetes szövegekkel alig-alig találkoznak. Ezt Prószéky szerint azt is jelenti, hogy "az informatikának a társadalmi kapcsolatokat leginkább befolyásoló eszköze ma az írott beszélt nyelv." 133 Újlaki 1911-ben is már kiemelte: „….blanketták használatánál különösen a kevésbé intelligens félben azon hiedelem keltetik, hogy a blanketta tartalma általánosan követett szokásnak felel meg, a melyet mások is elfogadnak…”134 Bódi ugyanakkor – kilenc évtized múltán, már az internet korszakában - kiemeli, hogy a számítógépes kommunikáció bár írásos megjelenésű, mégis jobban hasonlít a beszédkommunikációhoz, igen gyors információcserét biztosít, képekkel és rövidítésekkel is apellál, ugyanakkor nem jellemzi a hagyományos írott szövegekre jellemző normativitás és szerkesztettség.135 Ez ugyanakkor az interneten online fellelhető jogi szövegekre nem mindenben igaz, azok ugyanis (még) nem az online térben keletkező, oda csupán felkerülő hagyományos szövegek. De azok értelmezésére igenis hatással lehet, Például a csupa NAGYBETŰVEL szedett szavak az e-beszédben magasabb érzelmi töltést jelentenek, ha tehát egy jogi szövegben ilyet alkalmazunk online, nem várt – akár szükségtelen agresszió - hatást is elérhetünk a böngésző olvasóban. Az írásbeliségre jellemző megformálási szabályok másodlagossá válnak az online kommunikációkban (nagy kezdőbetű, írásjelek, mondatok tagolása), éppen abból a célból, hogy az információ minél gyorsabban célba jusson.136

Az internetes szövegek, még a weblapokon is szerkezetükben távolodnak a hagyományos írott szövegektől, mivel kezdenek alkalmazkodni az internetes olvasáshoz. Ez viszont azzal is járhat, hogy a jobban megformált szövegek – mint amilyenek a jogi szövegek, szerződések, online ÁSZF-ek stb. - közvetítésekor akár információvesztés is felléphet, ha e szövegek készítői a jövőben is kizárólag a hagyományos írásbeli szerkesztési, tagolási elvekkel készítik el azokat.

Az online kommunikáción szocializálódott böngészők számára a hagyományos – az írott- beszélt nyelvhez képest bonyolultabb, strukturáltabb – szövegek áttekintése nagyon időigényessé válhat (így lehet, hogy egyszerűen átugorják), vagy szerkesztettségénél fogva nem hasonlít az élő vagy írott beszélt nyelvhez sem, melyhez jobban szokva vannak. Ezért megértése több időt vagy nagyobb odafigyelést igényelhet, amely ellene hat az internetes gyors (azonnal) információcsere rutinjának. Ezzel a hatással a jogirodalom még nemigen foglalkozik, de a felek jognyilatkozatán alapuló kötelmek esetén ez indokolttá válhat. Ennek jelentősége abban áll,

133 PRÓSZÉKY GÁBOR: A számítógép, az elektronikus kommunikáció és az internet hatása. In: A magyar nyelv jelene és jövője, Gondolat Kiadó, Budapest, 2017. 324. old. Kiemeli azt is, hogy ma még az akadémiai intézményrendszer is csak statikus nyelvhelyességi szoftvereszközök – szólisták, helyesírási szótárak, tanácsadó eszközök – kialakításában vesz részt, nem pedig a szöveget az emberrel együtt „olvasó” dinamikus programokéban.

134 UJLAKI im. uott.

135 BÓDI ZOLTÁN: Az írás és a beszéd viszonya az internetes interakcióban, Magyar Nyelvőr, (128. évf.) 3. sz. 2004. 287.old.

136 BÓDI im. 289.old.

hogy a jog érvényesülése, mint általános közérdek az online térben is releváns, tehát minden olyan hatás, amely ennek megvalósulását gyengíti, nehezíti vagy akár meghiúsítja, adott esetben új jogi szabályozást vagy a képzés, edukáció eszközeivel történő trendváltoztatást mint erősítő megoldást igényelhet. A megfelelő jogi eszköz kiválasztása a jogalkotásért felelős kormányzati szerv hatásköre.

Az internetes szerződéskötéskor szintén nem tipikus a hosszú és lassú, alapos döntéshozatal. Újlaki megállapításához hasonlóan ma is „a legtöbb ember, akkor sem, ha intelligensebb vagy akár jogi szaktudása is van, el sem olvassa a hosszadalmas formuláré kikötéseket, leginkább jellemző a futólag történő rápillantás vagy átnézés... Később derül ki aztán, hogy mily súlyos, gyakran existencziákat anyagilag és erkölcsileg tönkretevő kikötéseket tartalmaznak.”137 Ezt igyekeznek kompenzálni napjaink adatvédelmi és fogyasztói szerződési jogának egyes jogintézményei is.138 Az online térben az előbb említett e-beszéd jellemzők miatt a jogi szövegek olvashatósága és értelmezhetősége új kihívásokkal néz szembe, amelyre viszont a fogyasztóvédelmi vagy kötelmi jogi előírások egyelőre még nem reagáltak.

Az egyensúlyvesztés és a normahatás mellett érdemes visszautalni a blankettaszerződések már említett nagy mozgási tehetetlenségére is. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a nagy számban alkalmazásra szánt „forgalomba kerülő” általános szerződési feltételt technikailag is nehéz megváltoztatni, hanem139 az is igaz, hogy ha egy konkrét ÁSZF kikötésről a bíróság által jogerősen megállapításra kerül, hogy az jogszabálysértő, e minősítés nem automatikus garancia arra, hogy annak alkalmazója, forgalomba hozója valamennyi blankettájából ki is veszi a jogellenes kikötést. Így egy jogellenesnek minősített, de nem módosított és az online térben továbbra is alkalmazott, közzétett ÁSZF esetében hasonló hatás keletkezhet, mint az ún fake- news hatás, amely ellen már megkezdődött a jogalkotói törekvés a védelemre.

Szalai arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyes versenytársak által alkalmazott ÁSZF-ek előbb-utóbb nagyon hasonlítani fognak egymáshoz. Ezzel nemcsak attól fosztják meg a partnereket, hogy befolyásolhassák a kidolgozóval kötött szerződés tartalmát, hanem attól is, hogy szolgáltató váltással más feltételhez jusson.140 Törvény jelenleg lehetővé teszi azt is, hogy az MNB jóváhagyásával a pénzügyi intézmények érdekképviseleti szervei minta- üzletszabályzatokat dolgozzanak ki. Ezek alkalmazása nem minősül a versenytörvénybe ütköző magatartásnak.141 Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy német és osztrák mintára a magyar bankok is azonos üzletszabályzatokat és általános szerződési feltételeket kezdjenek el alkalmazni, amely elősegíti, hogy a fogyasztók könnyebben átláthassák a piacon alkalmazott szerződéses feltételeket. Az ÁSZF-ek egymáshoz való hasonlatosságának fogyasztóvédelmi előnyei is megjelennek e körben. A versenykorlátozó megállapodások elősegítése mellett142 az ÁSZF-ek másik fontos hatása, hogy belépési korlátot is teremthetnek versenytársak részére, különösen, ha kellően bonyolultak. Itt tehát a bonyolultság nem elsősorban a fogyasztóra,

137 UJLAKI im. uott.

138 pl. fogyasztóra nézve kedvezőbb értelmezési szabály a Ptk. 6:86§ (2) bek. szerint, a 14 napos indoklás nélküli elállási jog a 45/2015 (II.26.) Korm. rend. 20.§ (2) bek alapján.

139 LESZKOVEN im. 3.old.

140 SZALAI: A szerződés tartalma… im. 76.old

141 Ld a 2009. évi CLXII. törvény - a fogyasztónak nyújtott hitelről 29/A §-hoz fűzött online jogi kommentárt az új jogtárban. https://uj.jogtar.hu/#doc/db/1/id/A0900162.TV/ts/20171121/lr/29 (Letöltés: 2019. május 20.)

142 A versenykorlátozásra hivatkozó érvek szerint az ÁSZF-ek léte elősegíti a kartellek megjelenését, fennmaradását, így ezek szabályozottsága továbbra is indokolt.

hanem a versenytársra irányul.143 Az általános szerződési feltételek előnyei viszont a homogén termékek létrehozása, a tárgyalási, illetve a keresési költségek csökkentése; az ügynök- probléma minimalizálása is. Ha tehát a jog fellép az ÁSZF-ek ellen, akkor ezeknek az előnyöknek a megjelenését is gátolja.144 Mindezek fényében még nagyobb figyelmet érdemelhet a már említett „hardcore” ÁSZF is.145 Ugyanakkor a weblapon elhelyezett ÁSZF- ekre is igaz, hogy azok még távol vannak az élőszavas beszédtől – míg például a chat vagy email írásban is több beszédsajátosságot hordoz146 -, de ezek internetes megértése egyre komplexebb kihívássá válhat az online kommunikációra nyitott böngésző fogyasztói közönség számára.

Az 1.2 fejezetben ismertetett ÁSZF-jellemzők, mint az egyedi megtárgyalás hiánya, a fogyasztói alulinformáltság, a gazdasági erőfölény, az egyoldalú kikötések, a reménytelenség, bonyolultság érzése, az elfogadási kényszer érzete mellé párosul még az online ÁSZF-ek esetén az e-beszédszerűség hiánya is. Ez azt jelenti, hogy az offline készített, de az online térbe is kihelyezett klasszikus írásbeli normák az online olvasási szokásokkal – melyek tehát az írott- beszélt, egyre könnyedebb, nyelvtanilag kevésbé strukturált és szókincsében sem bonyolult nyelvezetű kommunikáció megértését jelenti - egyre nehezebben lesznek érthetők, adekvátak, vagy akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy „fogyaszthatók”, akkor is, ha a szöveg a tradicionális írásbeliség elvein belül akár közérthetőnek minősül. E körülmények együttes hatásai miatt minden általános szerződési feltétel útján létrejövő szerződésre igaz, hogy végső soron nem kerülhet sor az egyéni érdekek ütköztetésére, hiányozhat a szerződési jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozottsága, igazságossága és egyre nehezedik az online megérthetőség is. Ezen szuggeráló hatás az online térben kiegészül tehát az internetes írásbeliség normaszerűséget erősítő nyelvi hatásával, így a fogyasztói szerződések jogában a jogalkotóra és a jogalkalmazókra egyértelműen új kihívások várnak, nemcsak a jogellenes online ÁSZF-ek területén.

2.6 Az online ÁSZF-ek el nem olvasásának jogfogyasztói szokása

A tehetetlenséggel, a bonyolultsággal és a normahatással párosul – vagy részben ezekből is következik - az ÁSZF el nem olvasási, illetve meg nem értési gyakorlata, melyet a jelen értekezés elkészítéséhez párosuló 2017-es online kérdőíves kutatás is megerősít.147 Összesítve a válaszadók mintegy felének (kb. 46%) már kellett időt töltenie azzal, hogy pontosabban megértse az online ÁSZF-ben írottakat, ugyanakkor kb. 32% nem is nézi át a webes információkat már akár az első vásárláskor sem (jogi információkat sem). A többség (68%) saját bevallása szerint alaposan vagy nagyjából átnézi, átfutja, de ez az „átnézés” nem jelent egyben megértést is. A felnőtt magyar internetezők családi életében már gyakori a közös online

143 A bonyolultság akadályozza, hogy a partnerek pontosan értelmezni tudják a feltételeket, és az új belépőknek egy a piacon elterjedt homogén feltételrendszer megtanulása és átvétele komoly költséget jelenthet.

144 SZALAI im. 77. old. Az előre kidolgozott feltételek esetén a szerződéseket megkötő cégek ügynök-problémával kapcsolatos ellenőrzési költségei is csökkenhetnek. Egységes feltételek hiányában ugyanis a konkrét szerződés tartalma a partner és a céget képviselő ügynök, ügyintéző megállapodásától függene.

145 Ptk. 6:78 § (2) bek.

146 BÓDI im. 291.old.

147 2017. évi zárt online kérdőíves felmérés, melyre többszáz értékelhető válasz érkezett.

családi vásárlás,148 amely azonban a webes ÁSZF-ek közös jogi értékelésre (a jog online fogyasztására) nagy valószínűséggel nem terjed ki.149 Kőhidi 2007-es tapasztalatai is már azt mutatták, hogy a fogyasztók többsége a 2-3 oldalasnál hosszabb szerződéseket nem olvassa el, és „a gazdálkodó szervezetek azon taktikája is hatásos, hogy a kisbetűvel sokszor olvashatatlanná tett egybefüggő, nem kellőképpen tördelt szövegblokkok riasztóan hatnak, emiatt a fogyasztó nem olvassa végig azokat” és a cégek nem adták át az ÁSZF-et „hazavitelre”, alapos elemzésre sem.150 Ezt a 2017-ben végzett kutatásom továbbra is alátámasztja, hogy a fogyasztói oldalon az alultájékozottság, a kiszolgáltatottság mértékében az elmúlt 10 évet tekintve nem történt változás hazánkban. Az internet térhódításával együtt fog járni a netnyelv és netszövegértés további átalakulása, és ez Bódi szerint alapvetően nem tudáshiány miatt alakul így.151 Erre pedig az általános szerződési feltételekkel megköthető fogyasztói szerződésekre irányadó jogi normáknak is reagálniuk lesz célszerű a jövőben, hiszen a szerződés létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy a felek megértsék egymás jognyilatkozatait, szerződést keletkeztető szándékkifejezéseit. A félreérthetőségnek, vagy a megtévesztő, nem érthető tartalmaknak ugyanis a jogban is számtalan következménye lehet. Új jelenség egyébként a jogalkotó törekvése az online félretájékoztatások elkerülésére, csökkentésére, melyről a későbbiekben még lesz szó (5.7 fejezet). Elkerülendő az internetes megtévesztéseket, egy független nemzetközi szakértőkből álló csoport egy alapelveket tartalmazó kódex megalkotását javasolja,152 melynek használata mellett az online platformok és a közösségi hálózatok egyaránt elköteleznék magukat. Bár e munkacsoport tevékenysége nem szerződéses kérdésekre irányul, mégis, az online is normahatású ÁSZF-ekben elrejtett méltánytalan, megtévesztő kikötések hasonlóak lehetnek a fake news-hatáshoz. Az ÁSZF módosítása ugyanakkor további költségeket jelent a szerződéses tranzakción, melynek növekedésében nem érdekelt az ászf alkalmazója, a joggazdaságtan szerint sem. Véleményem szerint a jogsértőnek minősített ÁSZF költséghatékonyan változatlanul hagyása az online térben – különös tekintettel az említett normahatásra – internetes félretájékoztatásként is tekinthető.

Az eddigiek alapján elmondható, hogy a laikus fogyasztó az online vásárláshoz alapvetően három különböző jogfogyasztói szokást társíthat: i) vagy elolvassa és megérti az ÁSZF-et, de a normahatás alapján alapvetően abból indul ki, hogy mindennek úgy kell történni, ahogyan abban írva van (nem megítélve annak szabályos vagy éppen érvénytelen mivoltát), ii) vagy elolvassa de nem érti, mivel az túl bonyolult és nem alakult ki a szakértői igénybevétel szokása a jogi szöveg megértéséhez, iii) vagy el sem olvassa, átugorja és annak ismerete nélkül szerzi meg online az árut, a szolgáltatást. Bármelyik valósul meg, egyik sem segíti maradéktalanul a jog érvényesülését. Emellett a jogfogyasztói szokások és az online ÁSZF-ek tehetetlensége és

148 eNET kutatás, 2015, http://www.digitalhungary.hu/media/Internet-osszehozza-vagy-szetvalasztja-a- csaladot/2300/ (az írás keltezése 2015. november 10) (Letöltés: 2019. szeptember 12.)

149 Ld. a 4.6 fejezetben ismertetett, a 147. lábjegyzetben hivatkozott és a 120. lábjegyzetben említett publikációban közzétett kérdőíves kutatást, mely szerint 35% ritkán, de már konzultált családtaggal, mert nem volt érthető számára a weblap szövege (pl. hogyan kell rendelni), és kb. 11% mindig megbeszéli családtagjával is, mert bonyolult a szöveg.

150 KŐHIDI ÁKOS: A fogyasztóvédelem pragmatikus aspektusa, In: Optimi nostri. Díjnyertes tudományos diákköri dolgozatok. Szerk: Smuk Péter Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2007. 171.old.

151 BÓDI im. uott.

152 A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának / Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére / COM (2018) 236 final, 2018. április 26. Brüsszel.

normahatása következtében, ha egy jogi tilalom ellenére is bekerül egy ÁSZF-be valamely – méltánytalan, kiegyensúlyozatlan (ezért igazságtalan) vagy tisztességtelen - rendelkezés, attól annak „jogszerűsítő” pszichológiai és internetes nyelvi hatása az ÁSZF-et olvasó, beklikkelő fogyasztó fejében továbbra is működni fog. „Ha oda van írva, biztosan úgy kell lennie...” E normahatás kettős: a fogyasztó vagy abból indul ki, hogy ami az ÁSZF-ben le van írva, az szabályos és mindenképpen követendő, vagy épp az ellenkezője igaz: nem biztos, hogy szabályos, kételkedhet benne (ennek mértéke az adott fogyasztó tudatossági vagy jogi képzettségi szintjétől függ), de úgysem tudván azon változtatni, tartalmát el kell fogadni, ha tetszik, ha nem.

2.7 Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség

A szerződéskötés általános szabályai szerint a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során is együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Ezt erősítendő írják elő az ÁSZF rendelkezésekre történő figyelemfelhívást a szabályok, a korábban ismertetettek szerint. A szerződést megkötő fél azonban nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket maga is ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett volna. Ha pedig a szerződés létrejön, az a fél, aki a tájékoztatási kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni. (Egyébként a szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli.) Viszont, ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki ezt a kötelezettségét a szerződéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.153

Bizonyos szolgáltatási területeken – pl. az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató számára az előfizetői szolgáltatások vonatkozásában - az ÁSZF készítése kötelező. Így pl. ez az elektronikus hírközlési szabályokban előírt ÁSZF készítési kötelezettség is a szerződéses szabadság közjogi korlátjaként értelmezhető, hiszen a jogszabály korlátozza az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződés tartalma meghatározásának szabadságát.154 Az ÁSZF készítése során a szolgáltatónak figyelemmel kell lennie a jogalkotó által meghatározott tartalmi és formai követelményekre, amely a szolgáltatóra hátrányosabb és az előfizetőre előnyösebb pozíciót eredményez. Ugyanakkor ez a kötelezően előírt blanketta alkalmazása könnyebbséget is jelenthet egy szolgáltatónak az előfizetőkkel történő gyors és rendszerszerű szerződéskötésben. Ma már ezen szolgáltatók sem csak egyféle szolgáltatást nyújthatnak (pl. telefon, televízió, és akár levelezési szolgáltatást egyaránt), és ezekre vonatkozóan – de az előbbi előírásokat betartva - akár több, de akár egyetlen ÁSZF is alkalmazható.155

153 Ptk. 6:62 §

154 LAPSÁNSZKY im. 370.o.

155 LAPSÁNSZKY im. 371.o.

2.8 A blanketták csatája

Ámbár a blanketták csatája nem jelent jogi akadályt az ÁSZF-ek irányába, mégis speciális esete annak, amikor a szerződés nem egy egyszerű és komplikációktól mentes elfogadással válik a felek megállapodásává. Amennyiben laikus fogyasztó áll szemben egy professzionális kereskedővel vagy szolgáltatóval, ott fogyasztóvédelmi szabályokat is segítségül hívhatunk a helyzet rendezéséhez vita esetén. Nem ilyen egyértelmű a helyzet, ha egy professzionális kereskedő alkalmazza általános szerződési feltételeit egy másik professzionális partnerével, aki a hatályos polgári kódex fogyasztói definíciójához képest nem részesül erős jogi védelemben, hiszen nem magánszemély.156 A blanketták csatája esetében tipikusan éppen két hasonlóan erős gazdasági, üzleti fél próbál megküzdeni egymással, hiszen mindkét fél egyenlő energiákat fektetett abba, hogy üzletvitele körében kialakítsa saját sztenderdizált feltételeit, és azok alkalmazásával próbálja szerződéskötésre bírni a másik üzletfelet, oly módon, hogy elsődlegesen a saját maga számára fontosnak talált tartalmi elemeket „erőltesse” rá a másikra. Függetlenül a cégek, szervezetek gazdasági méretétől, fogyasztói mércével mérve valamennyiüknek van tőkéje a speciális tudás, a jogi szaktudás megszerzésére vagy a szerződéskötéshez szükséges kereskedelmi erő kifejtésére, szemben az információban szegényebb és üzletileg gyengébb fogyasztói pozícióval, aki emiatt külön jogi évdelemben részesülne. A blanketta alkalmazása során nem lehet a szövegbe beleírni, legfeljebb a céges adatsort kitölteni a kihagyott üres részeknél, vagy még ez sem szükséges. Ritka, de előforduló helyzet, hogy a másik fél saját blanketta alkalmazását teszi be a szerződéskötési folyamatba – válaszul vagy éppen ennek célzata nélkül – a másik üzletszerűen szerződő féllel az üzleti együttműködésbe. Itt már végképp nem beszélünk kiegyensúlyozott végeredményhez vezető alkuról. Nincs elutasítás vagy megengedés, nincs mérlegelés vagy megtárgyalás, kifogásemelés vagy esetleg egyéb tartalomalakítási lehetőség. Két sztenderdizált szöveg egymásnak feszüléséről beszélünk. Ilyenre az online térben egyelőre nemigen találni példát. Egy ÁSZF beklikkelés útján történő elfogadásakor nincs mód a klikk „mellé” egy saját blankettát is

„feltölteni”, ámbár ennek technológiai feltételeit nem volna probléma előállítani. Azonban az online kereskedelemben tipikusabb az a helyzet, hogy az internetes kommunikációs csatorna

„túloldalán” egy fogyasztót akar az ÁSZF alkalmazója „behálózni”.

A blanketták ütközésének esetköreit a megreformált Ptk. igyekszik teljeskörűen rendezni. Három érdemi kimenetel lehetséges sztenderdizált csata esetén, bár ezek előfordulási valószínűsége eltérő. Leszkoven szerint a Ptk. 6:81 § (1) bekezdésének idealizált előfordulása

– miszerint az egyik fél ÁSZF-jét a másik fél saját, de az egyik félével nem ütköző ÁSZF-fel

156 Az 1997. évi CLV törvény 2.§ a) pont szerint fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában - a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével – pedig fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Ezzel szemben a Ptk. 8:1

§ (1) bek. 3. pontja szerint a fogyasztó kizárólag a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

fogadja el - nem lesz túl gyakori.157 Nem zárja ki azt az esetet sem – amely a jelen értekezés szempontjából leginkább releváns – hogy a vállalkozások nemcsak az egyedi szerződéses feltételeik egymás irányába közlésével alakítják ki a szerződésük tartalmát, hanem mindezek mellett az adott üzletükre fenntartott weblapjaikon szereplő szerződéses kikötéseket, felhasználási vagy más (pl. beszállítói, rendelési stb.) feltételeiket is ehhez rendelik, amelyek aztán eltérő, érdekeikben ellentétes kikötéseket tartalmazhatnak. Értelemszerű a Ptk. megoldása, amikor kijelenti, hogy az egymással ellentétes lényeges szerződéses kikötések úgymond kiütik egymást, e tekintetben nem jöhet létre a felek megállapodása a formaruhás szerződéskötés során. Hacsak nem tárgyalják meg a felek ezen egymást kiütő lényeges feltételeiket, és különálló konszenzus létrehozatalával mód lesz a szerződéses tartalom kialakítására, de az a blanketta-automatizmussal nem valósítható meg. Más a helyzet a nem lényeges szerződési elemek ütközésekor, amelyek hiánya nem okozza a szerződés létre nem jövetelét.

Természetesen az – online - üzleti életben más a tempó, mint a szerződéskötés klasszikus folyamatában, ahol gyakran előfordulhat, hogy mialatt a jogi irodák jogászai hetekig egyeztetik a kereskedelmi szerződést a tárgyalásokon, addig a menedzsment is folyamatosan üzleti döntéseket hoz, és függetlenül a leírt megállapodás tempójától, állásától, beindul a szállítás vagy az előlegezés, esetleg a megrendelés leadása és a specifikáció is megtörténik azelőtt, hogy maga a szerződés aláírása megvalósulna (párhuzamos munkamenet). A felek üzleti szokása, a korábbi gyakorlatok, a piaci sztenderdek, a szokásos átlagár, a ráutaló magatartások és a szóbeli egyeztetések mind-mind „lökdösik” előre a szerződés létrejöttét, és egyre nő a valószínűsége annak, hogy a szerződés előbb-utóbb valamilyen optimális tartalommal létrejön. Az általános szerződési feltételek ütköztetésével történő szerződéskötésnél azonban érdemesebb arra számítani, hogy mindez, mármint a szerződéskötés jogi folyamata, gyorsabban, kevésbé egyedileg irányítottan fog történni.

Azonban, ha a megállapodás és a kialakuló üzleti gyakorlatok hiányában sem beszélhetünk még mindig lényeges megállapodásról, tehát szerződésről, akkor a Ptk. „felajánlja” a felek számára a jogalap nélküli birtoklás és a megbízás nélküli ügyvitel, esetleg a jogalap nélküli gazdagodás háttérszabályozását a vita elsimításához vagy az eredeti állapot lehetséges helyreállítása érdekében történő pénzügyi elszámolásokhoz. Így, ha az „egyenruhás” szerződések, online vagy offline ÁSZF-ek csatája mégis eredménytelenséghez vezetne, bírói vagy ügyvédi segédlettel lesz mód az utolsó elszámolási pont megkeresésére és a feleknek erre való visszavezetésére (hasonlatosan a számítástechnikai rendszerekben az úgynevezett rendszer visszaállítási ponthoz, amelynek elmentését javasolja szinte minden szoftver a következő frissítés előtt).

Az általános szerződési feltételek kialakulása és írott kodifikációja megértéséhez indokolt a kötelmi jog fejlődésének vázlatszerű áttekintése, az azokat megalapozó gazdasági összefüggések vizsgálatával.

157 LESZKOVEN im. 8.old.

III. RÉSZ: Általános szerződési feltételek kialakulása és fejlődése a magyar jogi szabályozásban

Ahhoz, hogy az általános szerződési feltételeknek a mai korra kialakult napi gyakorlatát és lehetséges jövőképét még jobban megértsük, érdemes igen röviden és vázlatosan áttekintenünk a hazai kötelmi jog fejlődését, a szerződés kialakulásának folyamatát. E folyamat egyúttal közvetve a magyar gazdasági, társadalmi fejlődést is megmutatja, hiszen a kötelmi jogban a szerződés, mint az egyenrangú felek jogügylete a teljes szerződési szabadság tartalmával beleértve egy társadalmi-gazdasági fejlettségi szintet is feltételez. A kötelmi jogon belül az ÁSZF-ek megjelenése az ipar és kereskedelem korábbiakhoz képest magasabb fokú fejlettségét, az elektronikus szerződéskötés, így az online általános szerződési feltételek megjelenése és terjedése a szerződéskötések gyakorlatában pedig mindezek mellett egy további tényező, a technológiai fejlődést is feltételezi.

A vázlatos áttekintés arra nyújthat magyarázatot, hogy bizonyos gazdasági és termelési fejlettségi állapotig a kötelmi jogon belül az ÁSZF-fel való szerződéskötés felek közötti (alapvetően gazdasági) igénye miért nem alakulhatott ki. Az írásbeliség kialakulásában épp a harmadik forradalmat éljük, az alfabetikus írás majd a könyvnyomtatás után az elektronikus írásbeliség kialakulásával.158 Az elektronikus írásbeliség fejlődésével teret hódítottak a számítógépek a hagyományosan papírhordozót használó alkalmazásokban is. Ilyen alkalmazásnak tekinthetjük az iratkezelést, a számviteli bizonylatolást, valamint általában a köziratok, köz- és magánokiratok készítését. Szádeczki összegzi, hogy az elektronikus írásbeliség kialakulásához szükséges műszaki követelmények három részre oszthatók: a számítógépre, a hálózati kapcsolatokra és az írásbeliség követelményeinek gyakorlati megfelelést biztosító adatbiztonsági eljárásokra. (Az ehhez szükséges technikai feltételek már az 1990-es évek óta adottak.) Ehhez a humán erőforrás: az állampolgárok, ügyfelek hajlandósága az információs társadalomban való aktív részvételre, hajlandóságuk és képességük az elektronikus írásbeliség vívmányainak használatára elengedhetetlenül szükséges. Ugyanakkor kiemeli, hogy a jogalkotó gyakorlatilag nem biztosítja az időt a papír alapú folyamatokról az elektronikusra történő átállásra.159

Kötelmi jogunk a konszenzuál-szerződés elvi alapján áll. A szerződés létrejöttéhez a szerződéskötésre irányuló akaratot megfelelő módon ki kell fejezni. A kölcsönösen kinyilvánított akaratnyilatkozatok egybehangzósága jogszabályi tilalom hiányában kiváltja a szándékolt joghatást. A mellérendelt alanyok szabad akaratukkal hozzák létre a szerződést és határozzák meg annak milyenségét, típusát, tartalmát. Kivételes jelenség a szerződések jogában, amikor kötelező érvényű jogi normák irányítják a felek akaratát, ennél pedig még ritkább az az eset, amikor már a szerződés létrejöttét illetően kógencia uralkodik. A magyar kötelmi jog fejlődésének elemzése megmutatja az akaratmegegyezéssel való konszenzuálszerződés kialakulásának okszerű folyamatát, fejlődését, az írásbeli szerződéskötés fejlődését, a sztenderdizált feltételekre való gazdasági lehetőség és igény kialakulásának folyamatát, végül – még az automatizálódó szerződéskötések kora előtti – fogyasztói jogi

158 SZÁDECZKI TAMÁS: Az elektronikus írásbeliség és problémái, Infokommunikáció és Jog, 2009/3. (32.), HVG Orac Lapkiadó Kft., Budapest, 67.old.

159 SZÁDECZKY im. 70.old.

kógencia és az elektronikus szerződéskötési lehetőségek megjelenését a magyar kötelmi jogban.

3.1 Az ÁSZF Ptk-beli szabályozását megelőző kötelmi jogi megoldások (1977 előtt)

Az 1977. évi Ptk. reform előtt hazai jogunkban nem találunk az ÁSZF-ekre vonatkozó kifejezett normát vagy az ítélkezési gyakorlatba fixen beépült joggyakorlatot, sem megkövült kereskedelmi szokást. Ennek okait alapvetően a társadalom, a gazdaság és magánjogunk – ezen belül is kötelmi jogunk - fejlettségének adott korszakban hiányzó komplexitásában érdemes keresni. Bár a 19. századi gazdasági fejlődés és a magyar jogban az 1875-ös évben született kereskedelmi törvény kiadása előtti idő általános elemzése akár szükségtelennek is tűnhet, mégis érdemes vetni rá egy pillantás. Kizárólag abból a célból, hogy egyértelműen láthatóvá váljék a jogfejlődésben az írásbeliség és a bizonyíthatóság kialakulásának szükségszerűsége, mint egy társadalmi-gazdasági fejlődési folyamat következményei, amely az ÁSZF-ek mai online alkalmazásához is végül elvezettek. (Az elektronikus szerződéskötésnek éppúgy alapvető kérdései közé tartozik véleményem szerint az e- írásbeliség kérdése, mint az azonosítás vagy a bizonyíthatóság.) A kutatás során e szabályozástörténeti fejezet visszanyúlik tehát az említett Ptk. reformot megelőző időig is, azaz azelőttig, amikor az általános szerződési feltételek elsőként kerültek említésre magánjogi kódexünkben. A szerződés funkciója és az írásbeliség magyar jogtörténeti fejlődési folyamata ugyanis hasonló utat járt be, mint a jogi szolgáltatások evolúcióját taglaló említett160 szakirodalom összegzése: a testre szabott egyeditől (szóbeliség, majd bizonyításhoz szükséges írásbeli eszköztől) haladt a sztenderdizált online megoldás felé. Láthatóvá válik, hogy az ÁSZF-fel történő online szerződéskötés is automatizáció: sztenderd tartalmakkal történő ismétlődő és elektronikus szerződéskötés.

A szerződések, ekörben az ÁSZF-ek szükségszerűen írásbelivé fejlődtek (bár ez az online ÁSZF-ek esetében elektronikus írásbeliséget és nem a klasszikus írásbeliséget jelenti, melynek különbözőségeiről még lesz szó), és számos bizonyítási kérdést felvet az alkalmazhatóságuk, egy-egy jogvitában különösen a legújabb, a jelen értekezés tárgyát képező online alkalmazások összefüggéseiben. (Nem beszélve a napjainkat átszövő elektronikus írásbeliségről, melynek fontos része az írásbeliség követelményeinek megfelelést biztosító adatbiztonsági eljárások kialakulása és nyilvános használata, éppen azzal a jogi célzattal, hogy az írott tartalom rekonstruálható legyen, és akár bizonyítási eszközként is igénybe vehetővé váljon.161)

160 ld 20. lábjegyzetben

161 Az adatok logikai biztonságának eléréséhez szükséges azok bizalmasságának, hitelességének és eredetiségének igazolása. Ez matematikai módszerekkel valósítható meg, amellyel a kriptográfia (titkosítás) tudománya foglalkozik. Az aláírt dokumentum és az aláírás együtt, egy nyilvános csatornán, például e-mailben elküldhető a címzettnek. A címzett az elektronikus aláírást az aláíró nyilvános kulcsával megfejti, így megkapja azt az ujjlenyomatot, amely az eredeti dokumentumból az aláíró készített. Az elektronikus aláírás hosszú távú bizonyító erejét a tanúsítási lánc tárolásával meg kell oldani, valamint biztosítani kell az adott dokumentum megnyitását lehetővé tevő alkalmazás tetszőleges időben történő elérését. In. Száveczky im. 68-69.old

Ez a fejlődést – visszautalva Susskind azon megállapítására is, miszerint a jogi szolgáltatások evolúciója is egy az egyeditől, testre szabottól a sztenderdizált visszatérő jogi megoldás felé, majd a rendszerezett, később a csomagolt, végül tömegáru jellegű jogi termékek irányába halad

A szerződés funkciójának és írásbeliségének jogtörténeti fejlődése:

- az alábbi ábrával szemléltethető, amely mutatja, hogy napjaink automatizációra áttérőben lévő gazdasági fejlettségében már az ismétlődően és elektronikusan megköthető szerződések (ezek is jogi termékek) korszakát éljük:

szóbeli	bizonyíték	szerződéskellék	ismétlődő	elektronikus
	(írásbeli)	(írásbeli)	(ászf)	(e-írásbeli,
				online ÁSZF)

2.sz Ábra – a szerződés funkciójának jogtörténeti fejlődése162

A magyar történetiség kezdetén az érdekeltek még szerződéseiket szóban kötötték. Az élőszóval kihirdetett jogügyleteket közhiteles személyek tanúsították. Később az írásbeliség terjedésének köszönhetően hiteles helyek kezdtek működni Magyarországon, párhuzamosan az állandó bíróságok felállításával.163 Az írásbeliség terjedésével egyre több szerződést foglaltak írásba (ekkor még úgynevezett oklevélbe), s ezzel párhuzamosan az írásos forma az egyszerű bizonyítékból a szerződés létrejöttéhez feltétlenül szükséges (érvényességi) kellékké vált. A kötelmi jogi intézmények jórészt nem az országos jogban vagy szokásban, hanem a városi jogban alakultak ki. Jóllehet a római jog már ismerte és definiálta a kötelem (obligatio) általános fogalmát. 164. A pacta sunt servanda elvét rögzítette Mátyás király 1486. évi, a bíráskodást és a perjogot szabályozó magán- és büntetőjogi törvénykönyve.165 Ezt a fontos elvet a római jogon túl a kapitalista és szocialista jogok is megtartották, bár Beck szerint a szocialista jogokban a szerződés megszűnt a felek magánügyének lenni, és a teljesítéshez fűződő érdek nemcsak vállalati, hanem népgazdasági üggyé is vált.166 A német jogtudomány választotta el élesen a

162 A szerző saját ábrája

163 MEZEY BARNA: Magyar Alkotmánytörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 175. old

164 A Iustinianusi Institutiókban található definíció szerint „Obligatio est iuris vinculum, qou necessitate adstringimur alicuisus solvendae rei secundum nostrae civitatis iura” azaz a kötelem olyan jogi kötelék, amelynél fogva szükségszerűen bizonyos dolgok teljesítésére kényszerülünk, államunk jogának megfelelően, In, BRÓSZ- PÓLAY: Római jog, Tankönyvkiadó, Budapest 1986., 328.old.

165 1486. évi XVII.tv.: „1. § A kötelezésekre nézve pedig azt kell szabályul tartani: hogy ki mint kötelezte magát, a szerint kapjon, törvényes perbehivás után, az első nyolczados törvényszakon törvényt és igazságot; és erre, a jelen decretum erejénél fogva legyen kötelezve.”

166 BECK SALAMON: A kötelem biztosítékai, Jogtudományi Közlöny 1954. július-augusztusi száma, 283.old.

kötelmeket a dologi jogtól,, a legjelentősebb magánjogi kódexek ekkor még nem definiálták a kötelmeket.167

A török hódoltságot követően bár a magyar gazdasági, kereskedelmi élet fejlődésnek indult, de még nincsenek az egész országra érvényes általános szerződéskötési szabályok a Hármaskönyvben sem. Szerződési jogunk fejlődését a késő rendiség korában elsősorban a mindennapok gyakorlata alakította.168 Kifinomult szerződéses dogmatikai rendszerek vagy önálló kötelmi jog hiányában az általános szerződési feltételek, mint kodifikált jogintézménynek a megjelenése is elképzelhetetlen volt.

A magánjogi kodifikáció a 19. században indult el, ekkor születtek a nagy klasszikus törvénykönyvek169 és 1875-ben a magyar kereskedelmi törvény is,170 és a 20. század más törvénykönyvei.171 A magyar gazdaság és a társadalom egyre összetettebbé válása végül igénnyé tette a magánjogi viszonyok komplexitását, rendszerbe foglalását, mivel addig „a kötésekről kevés törvényeink vannak”.172 A kötelmi jogotmár nem a személy elleni kényszerítőeszközök (élet-, szabadságelvétel, becsület), hanem az adós, a kötelezett vagyoni felelőssége váltott fel. A több mint 500 paragrafust tartalmazó első kereskedelmi törvényünkben megjelennek már a távollévők közötti szerződéskötés szabályai is, bár a kereskedelmi szerződések tekintetében az írásbeliség nem feltétel.173 Ekkor már a felek szerződéses akarata, valamint a szokások és a szerződő kereskedők közti gyakorlatok is hangsúlyt kapnak, de általános szerződési sablonokról, blankettákhoz hasonló szerződési nyilatkozatokról még mindig nincsen szó sem a szerződés létrejöttének, a kereskedelmi ügyletek megkötésének szabályainál, sem a kereskedelmi ügyleteket „tárgyazó általános határozatok”-ban.174 Mivel napjaink szabályozásában az ÁSZF-eknél is jelentősége lehet a

167 MEZEY BARNA: Magyar Jogtörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 180.old.

168 HOMOKI-NAGY MÁRIA: A magyar szerződési jog fejlődése a késő rendiség korában, In, Jogtörténeti szemle, 2014. 4.szám 47.old.

169 1804-ben a Code civil (Code Napóleon), 1811-ben az osztrák ABGB indította a sort; s 1896-ban a német törvény (BGB) következett. Közben 1881-ben elkészült a svájci Kötelmi jogi Törvény (Obligationenrecht), amelyet azután 1911-ben összehangoltak az 1907-es, 1912-ben hatályba lépő nagysikerű, a magyar magánjog fejlődésére is hatást gyakorló átfogó törvénykönyvvel (Zivilgesetzbuch).

170 1875. évi XXXVI. törvényczikk

171 VÉKÁS LAJOS: A magánjogi kodifikációk néhány tanulságáról, In: (L)EX Cathedra et Praxis, Ünnepi kötet Lábady Tamás 70. születésnapjára, Pázmánypress, Budapest, 2014, 257. old., valamint A magánjogi kodifikációk értékeiről – történeti szemlében, Jogtörténeti szemle, (17.évf.) 3.szám, 2015, 18.old.

172 FRANK IGNÁC: A közigazgatás törvénye Magyarhonban, Buda, 1845. I. kötet 284 §.

173 1875. évi XXXVII. tv. III. Fejezet 311. § szerint „A kereskedelmi ügyletek érvényességéhez, a jelen törvényben kijelölt eseteket kivéve, azok irásba foglalása vagy egyéb alakszerüségek nem szükségesek” valamint a 315. § alapján „Távollevők közt, ha az ajánlat elfogadására bizonyos idő ki nem köttetett, az ajánlattevő annyi ideig marad kötelezve, mennyi rendes körülményekhez képest a válaszadásra szükséges. Ez idő számitásánál az ajánlattevő azon feltevésből indulhat ki, hogy ajánlata kellő időben ért rendeltetése helyére. Ha a kellő időben elküldött elfogadási nyilatkozat a fentebbi határidő után érkezik meg, a szerződés hatályát veszti, a mennyiben az ajánlattevő visszalépését a másik féllel időközben vagy az elfogadási nyilatkozat beérkezte után azonnal közölte.” A 318. § kimondja, hogy „oly szerződésnél, mely távollevők közt keletkezett, a megkötés idejéül azon időpont tekintetik, melyben az elfogadási nyilatkozat elküldetett, vagy elküldés végett feladatott.”

174 1875. évi XXXVII. tv II. Fejezet A kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános határozatok, különösen a 265.§- 267.§, egészen a 310.§-ig.

felek között kialakult, meglévő gyakorlatoknak, ezek törvénykönyvbe kerülése véleményem szerint jelentős szabályozási lépés az ÁSZF-ek vizsgálata szempontjából. 175

A magánjog különböző részei közül talán a kötelmi jog fejlődött a legnagyobb mértékben a polgári korszakban.176 Dr. Wenczel Tivadar budapesti királyi ítélőtáblai főbíró és a magyar magánjog egyetemi magántanára177 is elkülönült kötelmi jogról beszél, amelyen belül a szerződések körében külön is kiemeli a személyek munkaereje iránti és a használati jogot átruházó szerződéseket.178 Az áruszerzési szerződés írásba foglalása ekkor elvárt volt, tovább az is, hogy azt világosan, egyértelműen áruszerzési szerződésnek nevezzék.179 A világos és egyértelmű elnevezés iránti igényben felfedezhetjük napjaink közérthetőségre és egyértelműségre (egyes nézetek szerint az ún. akadálymentes jogi kommunikációra) való törekvését is akár, melyekről a későbbiekben még lesz szó. 180 Szladits is megjegyzi, hogy a magyar magánjog általános jogtételei 1848 óta gyérnek mondhatóak, hézagosak, és túlnyomó részben leginkább a bírói joghézag kitöltő szerepnek köszönhetően fejlődött.181 Grosschmid pedig „sok fából faragott jellegű”, egységes gerincoszlop nélküli zsenge hazai magánjogról beszél a 20. század elején.182

De a századfordulótól gyökeres változás történt. Grosschmid Béni közzétette kötelmi jogi művét, és elkészült az első polgári törvénykönyv tervezete (1900). Ezután a bírói gyakorlat is új intézményekkel gyarapította a kötelmi jogot (például objektív felelősség és a veszélyes üzem). Az említett külföldi kódexek közül a német polgári törvénykönyv és a svájci polgári törvénykönyv vált mintává, a magánjogi forgalom fontossága az I. világháborútól vált nyilvánvalóvá az állam számára. Általános törekvés irányult a jóhiszeműség, a méltányosság elvének érvényre juttatására az egyéni egoizmussal szemben. A jogügyletek érvényességéhez egyre erőteljesebben megkövetelték, hogy azok ne ütközzenek a jó erkölcsökbe, a károsító cselekmények terén pedig a minél szélesebb kármegosztásra törekedtek. A bírói döntések

„üzleti tisztesség”, „osztó igazság”, „méltányosság”, „jóhiszeműség”, „joggal való visszaélés”,

„a közjó érdeke”, „a közrend”, „jó erkölcs”, „közérdek” stb. fordulatot használták

175 Pl. a felek meglévő gyakorlatától jelentősen eltérő szerződéses tartalomra külön fel kell hívni az ÁSZF-fel megcélzott fogyasztó vagy kereskedelmi partner figyelmét

176 MEZEY kiemeli, hogy „jó néhány szerződési formát is ismert ugyan a feudális magánjog, de ezek érvényesülését korlátozta a rendi elkülönülés.” A jobbágy, földesúr, gyáros, kereskedő stb. nem egyenlő partnere volt egymásnak, modern gazdasági együttműködés nem jött létre közöttük. Ezért lett az osztrák polgári törvénykönyv olyan nagy hatású annak ellenére, hogy Magyarországon (Erdély kivételével) csak 1853 és 1861 között volt érvényben.”

177 A magyar magánjog rövid áttekintése c. műve Budapesten 1877-ben került kiadásra, Pfeifer Ferdinánd által, online elérhetőség: http://jog.sapientia.ro/data/digitalis/wenczel.pdf , feltöltötte: Harvard Law School Library 3 2044 059 188 615 vonalkóddal jelzett szám alatt.

178 Nevesíti a tulajdont átruházó szerződéseket, a közkereseti társaság mellett az egyéb szerződések körében a bíróválasztás és peregyességi szerződéseket, továbbá a „kereskedés terén előforduló a különösen áruszerzési szerződéseket”, a tengeri kereskedés szerződéseit, a bányászati szerződéseket, a fuvarosok szerződéseit a szerencse-szerződéseket, házasulási egyezvényeket és a kötelmek biztosítására szolgáló szerződéseket egyaránt. Megkülönböztet egy és kétoldalú, egyszerű és egyetemleges, fő- és mellékkötelmet. Wenczel szerint „a szerződés (contractus, pactum) alatt általában valamely elfogadott ígéret értendő, s mely, ha határozott jogügyre vonatkozik, ennek sajátságához és tárgyához képest kellő formában is létesült.” Emellett szerinte „megkívántatik az is, hogy a szerződő felekben a szabad akaratterheltség ne hiányozzék…, akaratuk szabad eltökélésében se csalárdság, se erőszak által gátolva ne legyenek…színlelés se forogjon fenn…törvényes tilalom alatt ne álljon...”.

179 DR.WENCZEL im. 118.old. 178.§ 3.) pont

180 TÓTH JUDIT: Az akadálymentes jogalkalmazói kommunikációról, In: Magyar Jogi Nyelv, 2017./2.szám, 14- 16.old. és lásd még ún. Plain Wrintig Act. USA 2010 az akadálymentes jogalkotásról.

181 SZLADITS KÁROLY: Jogszabály és bírói ítélet, Jogtudományi Közlöny 1933. Budapest, 24. szám 142. old

182 GROSSCHMID BÉNI: Magánjogi előadások, Jogszabálytan, Athenaeum Kiadó Budapest, 1905. 48.old.

hivatkozásaikban.183 Jogtechnikai megoldásként előtérbe került az ún. generális klauzulák alkalmazása.

Általános kötelemfakasztó tényállásoknak tekintették a szerződést. A piacgazdaság forgalmi igénye kényszerítette ki, hogy általános dogmává emeljék azt az elvet, amely szerint minden szerződés ugyanúgy kötelez, mint a törvény: az állam kényszerítő erőt bocsátott rendelkezésre az elvállalt kötelezettségek teljesítésének kikényszerítésére. A pacta sunt servanda elve szerint önként vállalt kötelezettségét mindenkinek teljesítenie kell. Így vált a – nemcsak az írásbeli - szerződés az egész polgári rend alapstruktúrájának jogi megtestesítőjévé és a szerződési szabadság hőskorává Mezey szerint, ezért a 19. század nagy kódexei már általános jogelvként szabályozták ezt. A szerződési szabadság kérdése később a modern jogrendszerekben speciális értelmezést kap általános szerződési feltétellel való szerződéskötés esetén, ezt a korábbi elemzésben láthattuk. Fazekas is megállapítja. hogy a magánjogi jogintézmények, amelyek az eladói felelősség bázisát képezték, a 18-19. században alakultak ki.184 És mivel a magyar jogászság inkább a kodifikált jogrendszerhez szokott, semmint az angol precedens rendszerhez hasonló döntésekhez, ezért is vált indokolttá az 1928-as Magánjog Törvényjavaslatba foglalt egységesítő szabályozás, annak ellenére, hogy Szladits szerint a Kúria is heroikus munkát végzett a jogfejlesztésben, és számosan állították, hogy az adott korszak nem alkalmas a kodifikációra.185 E javaslat az adott korszak jogát rendszerbe foglaló mű kívánt lenni. Fuglinszky szerint a Ptk. 20. század eleji tervezetein tetten érhető az osztrák ABGB, a német BGB hatása, a svájci ZGB, OR bizonyos jelei.186 A bíróságok is rendszeresen alkalmazták az osztrák törvénykönyv rendelkezéseit, azzal azonos tartalmú indoklással, kötelmi jogi kérdéseknél is.187 Az osztrák magánjogi kódex befolyása még évtizedeken át távolról sem korlátozódott az ingatlanok dologi jogára.188 A 20. sz elejének kereskedelmi jogi fejlődését az állami beavatkozás és a piacszabályozás egyre erősődő igénye is jellemezte. Ezekben az években nagy kódexek nem, inkább speciális témájú – pl. devizakontrollt, kartellt, tisztességtelen versenyt szabályozó - törvények születtek, melyek az 1929-33-as nagy gazdasági válságnak is voltak köszönhetőek.189 A piacgazdaságnak pedig alapvető jellemzője a tulajdonosok rendelkezési joga, amelyből nemcsak a szerződéskötési választás jogosultságai, hanem e rendelkezési jog szabad átruházásának joga is ered.190

Ha a szerződési szabadság fennáll, az legalább négy választási lehetőség együttes érvényesülését jelenti ma is. (A szerződési szabadság szempontjából már ebben a korszakban is az üzletkötő feleket egyenlő képességűeknek fogták fel.) A szerződéskötés szabadsága alapján a felek meghatározhatták, hogy: akarnak-e szerződést kötni; kivel akarnak szerződést

183 MEZEY im. 181.old.

184 FAZEKAS JUDIT: Fogyasztóvédelmi jog, Complex Kiadó, Budapest, 2007.

185 SZLADITS KÁROLY: A magánjogi törvénykönyv javaslata, Jogtudományi Közlöny, Budapest, 1928. 6. szám, 49.old.

186 FUGLINSZKY ÁDÁM - MENYHÁRD ATTILA: Európai jogalkotás és nemzeti törvényhozás (I. rész) PJK IV. évf. 4. szám, 2002/4. 37. old.

187 VÉKÁS LAJOS: A magánjogi kodifikációk néhány tanulságáról, In: (L)EX Cathedra et Praxis, Ünnepi kötet Lábady Tamás 70. születésnapjára, Pázmánypress, Budapest, 2014, 266. old

188 SZLADITS KÁROLY: A magyar magánjog, I .kötet, Grill Károly, Budapest,, 1941, 96.old.

189 BÁRDOS PÉTER – MENYHÁRD ATTILA: Kereskedelmi jog, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2008, 26.old.

190 BÁRDOS-MENYHÁRD im. 213.old.

kötni (partnerválasztás); milyenfajta szerződést akarnak kötni (típusszabadság); s végül a diszpozitivitás elve szerint a felek tetszőleges tartalommal tölthették ki a kiválasztott szerződéstípus kereteit.191 Ehelyütt utalok azonban arra, hogy a felek szabad akaratát olykor felülírhatják extrém társadalmi és gazdasági körülmények is, melyek akár a felek által megkötött szerződések lehetetlenülését is okozhatják, a feleken teljesen kívül álló okokból. Gondolok itt például hazánkban az 1920-as és azt megelőző és követő éveket sújtó háborús és gazdasági válságra, amely időszakot egyértelműen jellemezte a jogtudományban és a jogalkalmazásban, hogy a Kúria számos döntésében módosította a felek megállapodását. Almási kiemeli, hogy a tömegszükségletek hirtelen változásainak még a bíróságok döntéseiben is meg kell mutatkozniuk,192 ahogyan a hosszabb lejáratú időszakos szolgáltatásokra irányuló szerződések tartalma is az alapjukat képező gazdasági viszonyok tömeges változásával szintén megváltozhat.193 Ennek oka, hogy „a közbenjött gazdasági válság, amely oly fokú, hogy annak folytán a szerződésszerű változatlan teljesítés az adós vagyoni romlását idézné elő, az utóbbinak módot ad arra, hogy gazdasági lehetetlenülés címén az őt terhelő teljesítés alól szabaduljon.” Ezek a szerződést módosító válsághatások a felek erre vonatkozó kifejezett szerződése, vagy az adósnak ily tartalmú visszterhes nyilatkozatával ki is zárhatók, de Almási szerint feltétlennek ezt a kizárási jogot nem tekinthetjük. Mert a válság méreteinek túl nagyra emelkedésekor a bíróságok nem igen zárkózhatnak el majd attól, hogy „ilyen kikötés, vagy ígéret kötelező erejét kizsákmányolás és erkölcstelenség címén meg ne tagadják” vagy éppen, ha időszakos szolgáltatásokról van szó, akár „a szerződés feltételei a gazdasági válság követelményeihez simuljanak és ehhez képest megváltozzanak.”194

Az első sikeres magyar magánjogi kodifikációra végül épp akkor került sor, amikor a magánjog alkalmazási területe, a magántulajdon a lehető legszűkebb körre szorult vissza. Vékás szerint kis túlzással az 1948 és 1990 közötti évtizedekben magántulajdon nélküli magánjogról beszélhetünk.195 A nevezett magánjogi kodifikáció időszaka 1953-59 közé esett. A fogyasztóvédelem, a szociálisan rászorult vagy más okból gyengébb fél védelme – amelynek az általános szerződési feltételekkel megkötött fogyasztói szerződések esetében is jelentősége van - az elmúlt évtizedekben a világnak a gazdaságilag fejlettebb részében előbb hódítottak, mint a hazai jogi szabályozásban. A II. világháború után ugyanis Kelet- Európában funkcióját veszti a piac, Nyugat-Európában pedig az ötvenes évekig nem beszélhettünk a kereskedelmi

191 MEZEY im. uott.

192 ALMÁSI ANTAL budapesti kir. ítélőtáblai bíró, egyetemi magántanár: Szerződések válság okozta változásai, Jogtudományi Közlöny 1920., (55.évf.) 23. szám, 178 old., ahol többek között hivatkozza hosszabb fürdőbérlet díjmódosításáról szóló, (Magánjogi Döntvénytár XII. k. 40. sz. 50. I. 1917. P. II. 3891), villamos egységárak emelésének szükségletéről szóló (M.jogi D.tár XII. 176. sz. 242. 1. 1917. P., VIII. 6738.), hosszú távú tejszállítási szerződés áremeléséről szóló (M.jogi D.tár XIII. k. 7. sz. 10. 1. 1918. P. VIII. 2654) Kúriai döntéseket.

193 Bár a jelen értekezéssel érintett technológiai fejlődés a világháborúkhoz egyáltalán nem hasonló jelenség, mégis a jogalkalmazásra tett hatása lehet hasonló. Ha egy időszakosan megkötött szerződés teljesítésébe az egyik szerződő fél alapvető technológiai újdonságot von bele, és ezzel befolyásolja a másik fél szerződéshez fűződő érdekeit a teljesítés megváltozott módjai révén, egyáltalán nem lehetetlen egy ilyen szerződés bíróság általi módosítása, ha a másik szerződő fél kérelmére a partner nem hajlandó a szerződést módosítani, hivatkozással a körülmények alapvető módosulására. Vagy lásd például a magyar rendszerváltást követő években megkötött közszolgáltatási szerződések újratárgyalását a francia cégekkel a 2010-es években, az időközben kialakított új kormányzati bürokráciacsökkentést megcélzó szakpolitikák megvalósítása céljából, amely az eredeti szerződéskötéskor egyáltalán nem volt előrelátható vagy előretervezhető.

194 ALMÁSI im. uott.

195 VÉKÁS LAJOS: Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciójából, PJK, 2002/4. szám, 3.old.

jog lendületéről. Az 1970-es években az egyetlen jelentős kereskedelmi jogi törvénykezés az USA Uniform Commercial Code is Európán kívül született (1978).196

A hazai jogfejlődésben az ÁSZF-ek törvényi szabályozása előtt a gazdaságirányítási rendszer 1968-as megváltozása előtt az általános szerződési kikötések rendszerint miniszteri rendeletben, „alapfeltételek” elnevezéssel jelentek meg. Ekkor ÁSZF rövidítéssel is a KGST szállítási feltételeit értették, amelyek kodifikációjára hatott az áruk nemzetközi adásvételéről szóló 1980. évi bécsi UNCITRAL-egyezmény is (de nem eléggé, hiszen ezt számos KGST tagország nem is ratifikálta).197 A szocialista szervezetek között szállítási szerződésen kívüli forgalom nem alakulhatott ki, ezt az alapelvekben és utasításokban megjelenő szabályozás még a Ptk. megjelenése előtt bürokratikusan biztosította. Takács kiemeli, hogy a KGST ÁSZF-ben

- kodifikációs módosítási kísérletek ellenére - fennállt az a szigorú szabály, amely szerint valamennyi előzetes, a felek között történt levélváltás a szerződés megkötésével hatályát - és ezzel jogi relevanciáját - veszti.198 Utal arra is, hogy kezdettől fogva hiányzik belőle a felek együttműködési kötelezettségének szabályozása, annak ellenére, hogy azt csaknem valamennyi KGST tagország nemzeti joga szinte azonos tartalommal elismeri. Ilyen és ehhez hasonló részletszabályok (pl. az érvénytelen ÁSZF vagy a kötbér, kártérítés és az elállása szabályai) módosítása csak a KGST jogi értekezlete és kodifikációs munkacsoportja együttes megállapodása alapján volt lehetséges.199 (Így a Szovjetunióban és a népi demokráciákban megfelelő felhatalmazás alapján a normatív aktusok rendelkeztek arról, hogy milyen szolgáltatásokra nem kell szállítási szerződést kötni. 200) Az imént hivatkozott jogfejlődési minőség, miszerint a piac jelentőségét veszítette, megalapozta ezt a megoldást. A rendszerváltás éveiben felmerült az igény arra is, hogy a nemzetközi termelési kooperációban a mintaszerződések alkotása helyett útmutatók megalkotása történjék gazdálkodó szervezetek részére.201 Az általános szerződési feltétel szabálya a magyar polgári törvénykönyvbe csak később, a hetvenes évek végén került be.202 A jogintézmény nyugati szabályozása is csak a 20. század második felében jelentkezett először.

A magyar polgári törvénykönyv annak 1977. évi módosításáig szinte ügyet sem vetett az általános szerződési feltételek mai értelemben vett problematikájára. Hiszen a kötelmi jog a vagyonforgalom joga, és a gazdálkodó alanyok szabad elhatározásából és a gazdasági élet kívánalmainak megfelelően a kötelmi jogok köre nyílt és szinte végtelen.203 Így jöhetett létre a

196 BÁRDOS - MENYHÁRD im. 27.old.

197 Pl. KGST 1968/1988 Általános Szállítási Feltételek, ld. bővebben TAKÁTS PÉTER: Teljesítés a nemzetközi adásvétel körében - a CISG és az ÁSZF, Jogtudományi közlöny, 1989. (44. évf.) 2. sz. 73-77. old. és Takáts Péter: A KGST 1968/1988. évi Általános Szállítási Feltételek, Jogtudományi Közlöny, 1989. (11.szám) 577 old.

198 Napjaink szerződési jogában ez legfeljebb önkéntes klauzula, amelyet globális nagyvállalatok sztenderd szerződéseiben előszeretettel alkalmaznak a vállalatok, jelentős ügyvédi közrehatásra, ezzel is lecsökkentve a szerződéskötés előtti helyzetből adódó lehetséges szerződési kockázatokat.

199 TAKÁCS 1989. im. 581. old.

200 GÖRGEY MIHÁLY: Szerződési rendszerünk fejlődésének egyes kérdései, In. Jogtudományi közlöny, Budapest, 1956. (11. évf.) 7. sz. 403.old.

201 JUHÁSZ JÁNOSNÉ: Gyakorlati útmutató a KGST-tagországok gazdálkodó szervezeti közötti egyes termelési kooperációs szerződések kidolgozásához, Jogtudományi Közlöny, Budapest, 1989. (11. szám) 583.old.

202 1997. évi CXLIX törvény

203 SZLADITS: A magyar magánjog vázlata, Második rész, Grill K. Kiadó Vállalata, Budapest, 1933, 17.old., példaként hozza a zárt, abszolút dologi jogokkal szemben, melyekben a felek nem tudnak létrehozni a szabályozottól eltérő, saját tartalmakat.

szabadpiaci viszonyok között az általános szerződési feltétellel kialakított szerződéskötési módozat is. A szocializmust megelőző gazdasági fejlettségi szinten tehát még nem jöhetett létre a kereskedelmi szokásokat és a szerződéses szabadságot is magában foglaló, de gyors, sztenderdizált kötelemkeletkeztető megoldás, a szovjet típusú gazdaságban pedig a magánjogi szabadság jelentős korlátozása nem tette lehetővé e szerződéses jogintézmény irányába történő egészséges, a – különösen az erősebb piaci - felek gazdasági érdekeit nagymértékben támogató továbblépést. Magyarországon a szovjet típusú berendezkedés megszilárdulása utána piacgazdaság és a magántulajdon felszámolásával a magánjog elnevezést is elhagyták, mondván, hogy ennek a jogágnak is a „köz” érdekét kell szolgálnia. Helyette a polgári jog kifejezést használták arra a jogágra, amely a klasszikus magánjogból megmaradt.204 Görgey leírja, hogy „elenyésző az eseteknek száma, amikor a termelő vállalatok valamely terméket szállítási szerződés nélkül forgalomba hozhatnak… és ha a felek között valamely raktáron levő termék azonnali átadására jön létre megállapodás, ez szállítási szerződésnek nem minősíthető.”205 (A szállítási szerződés legfőbb jellemzője a tervhez való szoros kapcsolat, az a terv alapján jön létre, és természetesen a terv irányító hatásának mindkét szerződéses fél oldalán meg kell lennie, azonban ennek írásba foglalási igénye nem végig jelent meg a szabályozásban.) Amikor a szocializmusban kereskedelemről van szó, a nagykereskedelmi, a kiskereskedelmi és a készletező vállalatokra kell gondolni. Döntőbizottsági elvi határozatok206 is tanúi annak, hogy szóban, vagy ráutaló magatartással milyen sok szerződés jött létre ezen entitások között.207 A döntőbizottsági gyakorlat Görgey szerint „eltűrte a nem írásban létrejött szerződéseket, hogy a népgazdaság érdekében szankciókat alkalmazhasson”, bár rendre bizonyítási nehézségeket okoztak, és ez a gyakorlat is később a szállítási szerződésre vonatkozó jogszabálymódosítás után az írásbeliség kritériumának elhagyásában is végül megjelent.208 Ugyanakkor a nagy- és kiskereskedelem között az áruforgalom részben szállítási szerződésen kívül is bonyolódhatott.209

A kereskedelmi jog alaposan megnyirbálva, mozgáskörének leszűkítésével a hagyományos szovjet felfogásnak megfelelően beleolvasztásra került a polgári jogba. Az 1945 előtti törvényeket akár egy miniszteri rendelet is módosíthatta. 1949-ben pedig a Legfelsőbb Bíróságot is felhatalmazták arra, hogy egy rendkívüli perorvoslati eljárás keretében kimondhassa, melyik jogszabályt nem lehet a továbbiakban a szocialista piacgazdaságban alkalmazni. Ebben a tendenciában érezhető a hangsúlyok áttétele vagy megszűnése a jogalkotás rendjében és a felek szerződéses kapcsolataiban egyaránt. A Legfelsőbb Bíróság említett jogszabálymegszüntető jogosítványa tíz esztendeig, az 1959. évi IV. törvény a Polgári

204 MEZEY im. 237.old.

205 GÖRGEY im. uott.

206 ld. pl. DR. GÖRGEY MIHÁLY: A Központi Döntőbizottság elvi határozatai és közleményei, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (Budapest), 1956

207 GÖRGEY im. 407 old.

208 Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 50/1955.(VIII. 19.) M.T. számú rendelete, illetőleg a Központi Döntőbizottság elnökének ezzel egységes szerkezetben közzétett 155/1955.KDB. számú utasítása. Az említett 50/1955. (VIII. 19.) MT számú rendeletet később a 10/1966. (II. 14.) Korm. számú rendelet váltotta fel, amely bizonyos értelemben a gazdasági reform előfutára volt. Itt megjegyzendő, hogy az 1959.évi első Ptk. számos kereskedelmi jogi szabályt hatályon kívül helyezett, így a szállítási szerződésekről szóló 50/1955. (VIII. 19.) MT rendelet 13. § (1) bekezdését, valamint 16. § (3) bekezdését, az említett döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról szóló 51/1955. (VIII. 19.) MT rendelet 28. § (2) bekezdését, 42. § (1)–(6) és (8) bekezdéseit.

209 1028/1955. (III.3.) Mt.h.sz. határozat a nagy- és kiskereskedelem közötti áruszállítás rendjéről

Törvénykönyv hatálybalépéséig állt fenn. Ebben a szerződések általános szabályai elsősorban az állampolgárok egymás közötti szerződéseire épültek fel, és az állami vállalatokra, szövetkezetekre akkor még nem vonatkoztak az ajánlati kötöttség, a szerződéskötés, az engedmény, a halasztás, a beszámítás, a teljesítés és a szerződéskötés szabályai.210 Általános szerződési feltételeknek nyoma sincs még ekkor, de az 1928-as magyar magánjogi törvényjavaslatot és az 1945 után született jogszabályokat belefoglalták az új polgári törvénykönyvbe.211 Az 50-es években szakmai tudományos eszmecsere folyt nemcsak arról, hogy ha a 206/1951.(XII. 8.) M.T. sz. rendelet azokra a kérdésekre nézve, amelyeket maga nem szabályoz, a polgári jog "általános" szabályait rendeli alkalmazni, akkor vajon azok a régi magánjog szabályai, vagy azok, amelyeket még ki sem alakítottak a szocialista kötelmi jogban, hanem arról is, hogy vajon előbb a kötelmi jog szocialista általános rendelkezéseit kellene kialakítani, vagy a szerződések speciális szabályozását?212

1968. január 1-én bekövetkezett a gazdaságirányítási rendszer reformja, és a kötelező tervutasítások helyett a gazdasági szabályozókkal önállóan működő vállalatok válhattak a gazdálkodás alapegységeivé, amelynek következménye a szerződési kapcsolatokban végül a szerződési szabadság uralkodóvá válása lett.213 (Az utasítások háttérbe szorításával csökkent ugyan az állami gazdálkodó egységek szerződéses rendszerében az igazgatási elem, de ugyanakkor más területen (bírságolás, mint pl. a szerződéskötési bírság) Fábián szerint növekedett annak hatékonysága, illetve ismét más vonatkozásban akár változtatható volt annak tartalma (pl. szerződéskötési kötelezettség előírása).)214 Mindezen lassú változások végül mégis meghatározták a kötelmi jog további fejlődését, és így a gazdálkodó szervezetek között a későbbiekben még az általános szerződési feltételekkel történő szerződéskötés lehetősége is megjelenhetett, hiszen 1978. január 1-re végre megszülethetett az új kihívásoknak is megfelelő kereskedelmi jogi szabályozás, amely erre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazott. A szerződéses szabadság kiteljesedéséhez ismét szükséges az üzletet kötő felek gazdasági és jogi egyenrangúsága, amely nem állott fenn az állami vállalatok hangsúlyától túlterhelt szocialista tervgazdálkodásban. Csak az egyensúlyi helyzet felállását követően lehetséges újra a szerződési, kötelmi jogi megoldások fejlesztésében gondolkodni. Mindezek hiányában a speciális tartalmú szerződések, vagy akár a speciális módon – mint például általános sztenderdizált feltételekkel - történő szerződéskötések további terjedése nem volt várható.

210 MEZEY im. 246. old.

211 Az 1928-as magyar törvényjavaslat 2170 §-ával szemben a Polgári Törvénykönyv 685 §-ból állt. Mivel a vállalatokat az államapparátuson belül helyezték el, az általuk kötött jogügyletek lebonyolításához elegendő volt az adásvétel határidős változata. A többi összetettebb konstrukcióra, mint a megbízás, bizomány, társasági szerződés stb. nem volt szükség. A polgári törvénykönyv mellett a polgári jogi szabályozás részét alkották még más törvények is.

212 MAJOROS RICHÁRD: A Központi Döntőbizottság szerepe a szocialista kötelmi jog kialakításában, In: Jogtudományi Közlöny, Budapest, 1953. (8.évf) /5-6.sz. 211.old

213 A tervszerződés a szocialista polgári jog találmánya volt, funkciója szerint inkább szerződésszerű semmint szerződéses jogviszonyt közvetített az állami vállalatok között, a népgazdasági terv megvalósítása érdekében. Magyarországon a gazdaságirányítás ezen adminisztratív rendszerét 1968. január 1-jéig alkalmazták. Ettől kezdve a tervszerződésre már nem volt szükség, szabályait az 1977. évi IV. törvény 1978. március 1-jei hatállyal formálisan is hatályon kívül helyezte.

214 TÓTHNÉ FÁBIÁN ESZTER: A szállítási szerződések szankciós rendszere, In. Acta Universitatit Szegediensis De Attila József Nominatae XIII/8. Szeged, 1966, 6.old.

3.2 Általános szerződési feltételek megjelenése a Ptk-ban (1978 – 1997)

A gazdaságban bekövetkezett hirtelen változást a jogi szabályozás is igyekezett követni, bár a magyar ítélkezési gyakorlat sokáig idegenkedett annak vizsgálatától, hogy az egyik fél által alkalmazott általános szerződési feltételek a szerződés tartalmát képezik-e. Egységes jogi megoldás a magyar jogi gyakorlatban nem alakult ki. Így az érvénytelenség kimondására esetről esetre más és más szabályok felhívásával került sor. A blankettaszerződések egyoldalú kikötéseit ekkor még többnyire a polgári törvénykönyv valamelyik szakaszára való hivatkozással nyilvánították érvénytelennek. Ilyen volt például a régi Ptk. 314.§-a, 215 amely értelmezésével a felelősségkizáró klauzulák kikapcsolása érdekében „a károkozó mulasztást súlyos gondatlanságnak minősítették.216

Csak az 1970-es években születtek törvényi rendelkezések az általános szerződési feltételekről külföldön is, először Németországban,217 majd Nagy-Britanniában,218 később az Amerikai Egyesült Államokban – a kereskedelmi törvénykönyv részeként,219 s végül Franciaországban.220 A Ptk 1977. évi reformját megelőzően a szabványszerződéssel kapcsolatos jogi problémákat a bírói gyakorlat még a hagyományos érvénytelenség eszközével vagy esetleg az általános jogelvek segítségével oldotta meg.221 A ’80-as évek elejére egyre több piacgazdasági intézmény rehabilitálásra került.222 A Ptk-ba először az 1977. évi IV. törvény223 iktatott be szabályt az általános szerződési feltételekkel kötött szerződések bíróság általi tartalmi ellenőrzésére. Az általános szerződési feltételekre nézve végre egységes jogi szabályozás született, miközben megszűnt a tervszerződések rendszere.224

215 1959. évi IV. tv

216 Az 1991.évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint és az 1997.évi CXLIX. törvény 8. §-ával megállapított szövege később a következő lett: Ptk.314. § (1) A szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni. (2) A szerződésszegésért való felelősséget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. (3) Külkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos belföldi szerződésre vonatkozó jogszabály a szerződésszegést és következményeit a törvénytől eltérően szabályozhatja, a felelősség korlátozását vagy kizárását – az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – megengedheti. (ld ehhez pl. 1978: 8. törvényerejű rendelet 15. §-t)

217 1976, AGB-Gesetz: Gesetz zur Regelung der Allgemeinen Geschäftsbedingungen (Törvény az általános szerződési feltételekről.) 2002. január 1 óta a BGB (Bürgerliches Gesetzbuch – Ptk., 305-310.§) része lett, önálló törvényként hatályon kívül került. A 30§-ból álló törvény, az AGB-Gesetz általános rendelkezéseket tartalmazott (1-7§), érvénytelen klauzulákat (8-12.§), eljárási rendlekezéseket (13-21§), fogyasztóvédelmi betartandó normákat (22§), fogyasztói szerződésre vonatkozó szabályt (24a§) és egyéb rendelkezéseket. In: https://dejure.org/gesetze/AGBG (Letöltés: 2019. május 30.). A BGB hatályos szövege 305-310§ (In: https://www.buzer.de/s1.htm?g=BGB&a=305-310 (Letöltés: 2019. május 30.)

218 Unfair Contract Terms Act (UCTA), 1977.

219 Uniform Commercial Code (UCC), 1978.

220 TÍMÁR KINGA: Az általános szerződési feltételekben rejlő visszaélési lehetőségek,

http://www.ajk.elte.hu/file/TimarKinga.pdf (2018. április 21.) 2.old.

221 SZIKORA im. 56.o.

222 SÁRKÖZY TAMÁS: Gazdasági jog Magyarországon (1848-2008), In: História, 2008. (30.évf.) 58.old.,

223 1977. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről (hatályos 2007. július 1-ig, hatályon kívül helyezte a 2007.évi LXXXII.tv., amely az 1989. előtti jogszabályok deregulációját valósította meg.)

224 SÁRKÖZY im. uott.

Az új szabályozás a jogszabályban megjelölt intézmények útján az egyoldalúan meghatározott általános szerződési feltétel megtámadását biztosította közérdekű keresettel akkor, ha az a jogi személy részére indokolatlanul egyoldalú előnyt biztosított, (Ptk. 209. § (1)), illetve lehetőséget adott a sérelmet szenvedő félnek a szerződés megtámadására, amennyiben az általános szerződési feltételek szerint megkötött ügylet a jogi személy javára egyoldalú előnnyel járt (Ptk.

209. § (3)). A törvényhozó egyszerre két jogintézményt – az általános szerződési feltételeket és a hozzájuk kapcsolódó indokolatlan egyoldalú előnyt225 - szabályozta úgy, hogy egyik intézmény fogalmát sem határozta meg. A törvényhez kapcsolódó miniszteri indokolás is csak példálózó jelleggel utal az indokolatlan egyoldalú előnyre, de konkrét határokat nem szab, hanem inkább hagyatkozik a bírói értelmezésre. Az általános szerződési feltételek tekintetében még ennyit sem találunk. Nem rendelkezik a törvény arról sem, hogy mikor válnak az általános szerződési feltételek kikötései a szerződés tartalmává. (Ezt kívánta pótolni a Legfelsőbb Bíróság GK 37. állásfoglalása.) A miniszteri indoklás biztosítja a szerződés egyedi megtámadási jogát a sérelmet szenvedő szerződő fél számára, „ha az általános szerződési feltételek szerint megkötött szerződés a jogi személy részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít”. A novella miniszteri indoklása az értelmezést a bírói gyakorlatra bízta, hiszen egy gyakorlati előzményekkel nem rendelkező új jogintézményről van szó. A jogalkotó mindössze annyi támpontot adott, hogy a 209.§. körében az indokolatlan egyoldalú előnyt már a feltűnő értékkülönbségnél kisebb érdeksérelem veszélye esetén meg lehet állapítani. Konkrét határok helyett az indoklás egy kellően homályos és nehezen értelmezhető tételt fogalmazott meg:

„Nem állapítható meg az indokolatlan egyoldalú előny olyan általános szerződési feltételek esetében, mely megfelel a központi állami szerv által kellő formában jóváhagyott szabályzatnak (pl. pénzintézeti szabályzat, állami biztosító szabályzata.)” A bírói gyakorlat elég nagy nehézségekbe ütközött az indokolatlan előny meghatározása során. Néhány probléma megoldásához a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását kellett kérni.

Vékás kiemeli, hogy ez volt az első pozitívjogi szabályozás e témakörben, amely lehetővé tette a tartalmi kontrollt e szerződési forma felett.226 Az állami tulajdon dominanciája mellett is jelentkező problémákat a jogirodalom dolgozta fel alaposan, majd a Legfelsőbb Bíróság is helyes iránymutatást adott. A GK 37. számú állásfoglalásban227 kimondta, hogy akkor minősül megismerhetőnek az általános szerződési feltétel, ha a feltétel alkalmazója a feltételeket rendelkezésre bocsátja, vagy a közzétett feltételek megjelenési helyét megjelöli. A megismerés azonban önmagában nem elegendő, a másik félnek azt el is kell fogadnia. Az elfogadás azonban pusztán ráutaló magatartással is megvalósulhat (például az általános szerződési feltételek megismerését követően a szerződés aláírása ilyen lehet).

225 A Ptk. 1997. évi módosításával – uniós jogharmonizáció miatt - pedig ez a tisztességtelen feltétel fogalmával cserélődik fel a későbbiekben, amely egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára kialakított feltételt jelent.

226 LAJOS VÉKÁS, MARIAN PASCHKE (HG): Europäisches recht im ungarischen Privat- und Wirtschaftsrecht, In: Deutsches und Internationalens Wirtschaftsrechts, Band 40, LIT Verlag, Münster, 2004., 25. old.

227 Melyet az 1/2014.PJE határozat az új Ptk. hatálybalépését követően az új Ptk.-tól függetlenül a régi Ptk., illetve más, hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján elbírálandó ügyekre nézve tekint továbbra is irányadónak, és egyidejűleg az indoklás szerint az új Ptk.-ba beépültnek tekintette és ezért annak alkalmazása körében már nem tartotta irányadónak a továbbiakban.

3.3 A 93/19 EGK irányelv fogyasztókat védő szabályainak átültetése (1997)

Az 1977. évi IV. törvénynek az idők folyamán, a gazdasági fejlődéshez képest egyre több hiányossága keletkezett, illetve nem orvoslódott. Az 1993-ban megszületett 93/19 EGK irányelv - a fogyasztókkal kötött szerződések tisztességtelen feltételeiről - is ezt a helyzetet fokozta.228 Az európai uniós csatlakozás felé vezető úton ezzel az irányelvvel is harmonizálni kellett a régi jogszabályt, mivel ezen irányelv átültetésének kötelezettsége okozta a szabályozás felülvizsgálatát.229 Így ezen modernizálások eredményeként született meg a polgári törvénykönyvet módosító 1997. évi CXLIX. törvény.230 A Ptk-nak e törvénnyel történt módosítása keretében sor került a nevezett irányelv átvételére. Megfelelő kiegészítéseket iktatott be a Ptk-ba a szerződéskötések szabályainál, kifejezetten az általános szerződési feltételek alkalmazása esetére.231 Ezek a szabályok egyébként már – tartalmilag azonos vagy hasonló formában – ismertek a GK 37. sz. állásfoglalásából. Nem került viszont a Pt.-ba az ún. “blanketták csatája”232, az a helyzet, amikor mindkét szerződő fél általános szerződési feltételt alkalmaz: az egyik ilyen formában tesz ajánlatot, a másik viszont saját általános szerződési feltételével válaszol.233 (Ez később csak a 2013-i új Ptk-val orvoslódott.)

A régi Ptk. 209.§ szerint az a szerződési feltétel minősült általános szerződési feltételnek, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. A módosított régi Ptk. 209/C.§-a az általános szerződési feltételek normatív definíciójával pótolta az eddigi hiányosságokat. Ezek szerint: „Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.” A 93/13/EGK irányelv átvételekor a magyar jogszabályba nem került bele az „egyedileg ki nem alkudottnak” kifejezés. Ez a megoldás nem ütközött azonban az irányelvbe, mivel szigorúbb annál, s az ilyen szabályozás megengedett. Erre csak később került sor. A törvényi definíciót a módosított Ptk.

228 E jogszabály általános céljait tartalmazó preambulum (9) bekezdése rögzíti azt az elvet, mely szerint az áruk megvásárlóit és szolgáltatások igénybe vevőit meg kell védeni attól, hogy az eladó vagy a szolgáltató visszaéljen hatalmával és különösen az egyoldalú szabványszerződésekkel, valamint az alapvető fogyasztói jogoknak a szerződésekből való tisztességtelen kizárásával szemben kell megvédeni őket. A (21) preambulumbekezdés általánosságban a tagállamok kötelességének nevezi az arról való gondoskodást, hogy ne alkalmazzanak tisztességtelen feltételeket az eladó vagy a szolgáltató fogyasztóval kötött szerződéseiben, de ha a szerződés mégis tartalmaz ilyen feltételeket, akkor azok ne legyenek kötelező érvényűek a fogyasztóra nézve. A (24) preambulumbekezdés pedig már konkrétan a tagállamok bíróságai és közigazgatási szervei kapcsán mondja ki, hogy megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását. Mindezeket a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről mintegy 15 év múlva meghozott 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény is kiemelten említ. 229 VÉKÁS-PASCHKE im. uott.

230 1997. évi CXLIX. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról

231 1959. évi IV. tv. 205. § (3), (5), (6) bek.

232 Vö. részletesebben az UNIDROIT Nemzetközi Kereskedelmi Szerződési Alapelvekben (2010) alkalmazott szabályozás

233 VÉKÁS LAJOS: Az új Polgári jogi törvénykönyv koncepciója, A Kodifikációs Főbizottság 2001. november 8-i ülésén elfogadott szövege, In: Polgári Jogi Kodifikáció, IV. évf. 4.szám, illetve http://Ptk2013.hu/polgari-jogi- kodifikacio/vekas-lajos-az-uj-polgari-torvenykonyv-koncepciojabol-pjk-20024-3-10-o/612 valamint a teljes szöveg www.jogiforum.hu/files/publikaciok/uj_ptk_koncepcio.doc (Letöltés: 2016. november 27.) (továbbiakban: Vékás 2001.im.)

szövege – az irányelvhez hasonlóan – egy bizonyítási szabállyal is kiegészíti. A 209/D § szerint:

„Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közreműködött.” Itt már az indokolatlan egyoldalú előny kifejezés helyett a tisztességtelen feltétel fogalmával élt a jogalkotó, melynek fogalmát körülírással határozta meg a 209/B § (1)-(3) bekezdésekben. E szerint: „Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.”

Az új szabályozás megszüntette azt a helyzetet, hogy az általános szerződési feltételek megtámadására csak akkor van lehetőség, ha e feltételt jogi személy alkalmazza.

Az 1997. évi módosítások egyes szerződési szabályok, különösen az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályozás a fogyasztóvédelmi szempontokra figyelemmel történt. Ez a törvény 1998. március 1-i hatállyal a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltételeiről szóló 93/13/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást illesztette be a korábbi Ptk rendelkezései közé.234 Elsődlegesen rögzítésre került, hogy az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. A Ptk. 205. §-a pedig kiegészült azzal is, hogy külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. Ha pedig az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. Bekerült az értelmezési elvbe az is, hogy ha a gazdálkodó szervezet (ezt azóta már felváltotta a vállalkozás fogalma, és a jelenleg hatályos Ptk-ban a gazdálkodó szervezet mint ilyen ebben a szóösszetételben nem is található meg) és a fogyasztó közötti szerződés tartalma az előbbiek szerint nem állapítható meg egyértelműen, akkor a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni, és rendezésre kerültek megtámadási jog lehetőségei a méltánytalan helyzetben lévő szerződéskötő fél részére.235 Emellé

234 E módosító jogszabályban felhatalmazást kapott a Kormány, hogy rendeletben határozza meg azokat a szerződési feltételeket, amelyek a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításig tisztességtelennek kell tekinteni. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi

XVI. törvény is kiegészült az általános szerződési feltételekről való véleménynyilvánítás lehetőségéről, valamint releváns módon kiegészítésre kerültek a nemzetközi magánjogi tvr. szabályai is.

235 1997. évi CXLIX.tv. 4. § „A Ptk. a következő 209/A-209/D. §-okkal egészül ki: „209/A. § A gazdálkodó szervezet és fogyasztó közötti szerződés tisztességtelen kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minősül általános szerződési feltételnek.; 209/B. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. (2) Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása különösen, ha a) a szerződésre irányadó lényeges rendelkezéstől jelentősen eltér; vagy b) összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával, illetve rendeltetésével. (3) A feltétel tisztességtelen voltának

felhatalmazás született, hogy külön jogszabály is meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni. Ugyanekkor a Ptk. 685. §-a kiegészült a következő d) ponttal: „d) fogyasztó: a Ptk, 387-388. §-ok alkalmazása kivételével a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül szerződést kötő személy.” Kimondásra került, hogy fogyasztói szerződés a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eljáró féllel, dolog szolgáltatására vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés és az ahhoz kapcsolódó hitel- vagy kölcsönszerződés és, hogy a szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. (Mindezek mellett más jogszabályban is megjelennek az általános szerződési feltételek különös szabályai. Például az 1996-os versenytörvényben a gazdasági erőfölényes helyzetek között kerül megemlítésre többek között az ÁSZF-ben kikötött tisztességtelen eladási vagy vételi ár problematikája.236)

3.4 Az ún. fogyasztói szerződések megjelenése a Ptk-ban (2002 – 2013)

A nevesített fogyasztói szerződések már a 90-es évek végén rendeleti szintű jogszabályokban megjelentek. Ehelyütt csak visszautalok arra – mivel a jelen értekezés kifejezetten az ÁSZF-ek online kérdéskörét elemzi -, hogy az internet a 90-es évektől alakult ki és a 2000-es években már jelentős mértékben elterjedt nemcsak Európában, de hazánkban is. Kormányrendelet szabályozta fogyasztói szerződésként az utazási vagy a time sharing ingatlan szerződést, a távollévők közti és az elektronikus szolgáltatás igénybevételére vonatkozó, vagy az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződést.237 E jogi környezetben, az ötvenes évek végén született és számtalanszor módosított Ptk. újabb, ezúttal fogyasztóvédelmi jellegű módosítását eredményezte a 2002. évi XXXVI. törvény, amely az értelmező rendelkezések közé iktatta be a fogyasztói szerződés általános fogalmát, és a fogyasztási cikkek adásvételénél és kapcsolódó jótállásának egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelv adoptációjaként eltérő szabályokat fogalmazott meg a fogyasztói szerződésekre a hibás teljesítés körében. 238 Napjaink gyakorlatában az online ÁSZF-ek tipikusan fogyasztókkal szembeni jogügyletként terjedtek el az internetes kereskedelemben, ezért véleményem szerint különösen indokolt a fogyasztói szerződések irányába való jogi szabályozás vizsgálata a szerződések jogán belül az online ÁSZF-ek kapcsán. Az irányelvi szabályoknak a szerződések általános normái közé történő beépítése azt eredményezte, hogy a szabályozás hatálya mind alanyi, mind tárgyi értelemben bővebb lett a közösségi szabályozásnál, azaz bármilyen jogállású felek közötti, valamennyi szerződéstípusra kiterjedt.239 Bárdos és Menyhárd utalnak arra, hogy az atipikus fogyasztói

megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát…”

236 1996. évi LVII.tv. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, 21.§ a)

237 ld. 214/1996 (XII.23.) Korm. rend, a 213/1996 (XII.23.) Korm. rend., a 17/1999. (II.05.) Korm. rend., 20/1999

(II.05.) Korm. rend.

238 2002. évi XXXVI.tv. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról.

239 Ez a megoldás teremtett lehetőséget arra, hogy megmaradjon a magánjog egységes rendszere, s az a szavatossági jogok vonatkozásában ne tagolódjék kereskedelmi és fogyasztóvédelmi jogra.

szerződésekre vonatkozó főbb szabályok általában a megfelelő uniós normák (olykor akár szolgai fordításaként) átvett szabályai.240

Mivel a 2000-es évek elején a fogyasztói szerződések érvényességével kapcsolatos perek bírói gyakorlatában számos jogalkalmazási nehézséget jelentő kérdés merült fel, ezek megoldása érdekében szükségessé válik ekkor egységes jogértelmezés kialakítása és további jogszabálymódosítások megalkotása is. 241 Az 1997. évi CXLIX. tv. után az Országgyűlés több alkalommal módosította a Ptk-t a 93/13/EGK irányelv céljainak megvalósítása érdekében.242 Az irányelv értelmében a tagállamoknak kell megfelelő és hatékony eszközöket biztosítaniuk ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.243 Ilyen eszköznek minősülnek a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű perek, melyek bírói gyakorlatában számos jogalkalmazási nehézséget jelentő kérdés merült fel.

Az európai jogegységesítési törekvések hatásai a nemzeti jogalkotásban is megjelentek. Fuglinszky szerint a modelljogok (Alapelvek) körében általában két mértékadó modelltörvényt érdemes kiemelni: az Európai Szerződési Alapelveket és az UNIDROIT Nemzetközi Kereskedelmi Szerződései Alapelveit. Az Alapelvek hatása Európában (az európai reformok tekintetében) elsősorban közvetett. Míg az Alapelvek modellek, vagyis szabályaiknak esetleges átvétele az önkéntességen alapul, és célja nem a (közvetlen) piacszabályozás, mint az EU rendeleteknek és irányelveknek. Ehhez képest a közösségi jog átvétele kapcsán viszont hiányzik az önkéntesség, azokat kötelező átültetni a nemzeti jogokba. A német kötelmi jogi reformot inkább a fogyasztói adásvételről szóló irányelv „motiválta,” és annak kapcsán például sokkal inkább tetten érhető a Bécsi Vételi Konvenció hatása, mint az Alapelveké.”244 A 2000-es évek elejétől elindult magyar polgári jogi kodifikációs koncepció számos ponton maga is támaszkodott az Alapelvekre. A korai javaslatok szerint is az új Ptk. egységes lett volna (monista felfogású polgári kódex), nem tervezett külön kereskedelmi törvényt a polgári kódex mellé. Ebből viszont Fuglinszky szerint is következett az, hogy az új Ptk.-nak a fogyasztói ügyletek, és a kereskedelmi szerződések kapcsán felmerülő kodifikációs szükségleteknek egyaránt eleget kell tennie. Fontos különbség a közösségi jogi jogalkotás és az Alapelvek között, hogy a közösségi jogalkotás jogpolitikailag erősen determinált, és elsősorban a fogyasztóvédelemre fókuszál, míg az Alapelvek felölelik a kereskedelmi jogviszonyokat is.

Az Országgyűlés az Európai Unió Bírósága által kifejtettekkel összhangban a 2006. évi III. törvénnyel módosította - 2006. március 1-jei hatállyal - a Ptk-t. Egyebek mellett akként, hogy a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek jogkövetkezménye a semmisség.245 Az Európai Unió Bírósága a C-240/98. sz. Océano Grupo ügyben kifejezetten utalt arra, hogy a nemzeti bíróságoknak „irányelvkonform” módon kell értelmezniük a nemzeti jogszabályokat. E követelménynek megfelelően a Ptk. egy adott ügyben irányadó

240 BÁRDOS-MENYHÁRD im. 129.old.

241 Ld. a 2/2011 (XII.12.) PK vélemény bevezetőjét

242 A 2006. évi III. tv. és a 2009. évi XXXI. törvényekkel

243 93/13/EGK irányelv preambulumának (23) és (24) bekezdései és 7. cikke

244 FUGLINSZKY-MENYHÁRD im. 38.old.

245 1959. évi IV. tv. 209/A. § (2) bekezdés.

rendelkezéseit – így tehát az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályait is - az Irányelv céljára és rendelkezéseire tekintettel, úgy indokolt értelmezni, ahogy azt a fogyasztói érdekek hatékony érvényre juttatásának célja szükségessé teszi. Mindebből az következik, hogy nem csak a 2006. március 1-jétől, hanem már a 2004. május 1-je és 2006. február 28. között fogyasztói szerződésekben is a semmisség a jogkövetkezménye az egyedileg meg nem tárgyalt, illetve általános szerződési feltétel tisztességtelenségének.

3.5 2013. évi Ptk reform: e-szerződés és a blanketták csatája

Az 1990-es rendszerváltozás óta eltelt évek mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulása folytán a polgári törvénykönyvet több mint félszázszor módosítani kellett. Vékás kiemeli, hogy a magánjognak az áruviszony elvont kategóriájára szabott és ezért absztrakt normái lényeges társadalmi változások túlélésére is képesek. Szerinte a közelmúltban lejátszódott folyamatok mégis olyan mértékű és horderejű módosulásokat eredményeztek a magánjogilag szabályozható életviszonyok területén, hogy azok jogi rendezése átfogó reformot tett szükségessé.246 Ennek a reformnak a nagysága, a szükséges változtatások mérete és minősége olyan módosítási igényeket támaszt, amelyek jóval meghaladják egy novelláris korrekció kereteit, és egy új törvénykönyv megalkotását tették szükségessé. 247 A Ptk-t a transzformációs igényektől függetlenül is korszerűsíteni kellett, melyre jogon kívüli fejlemények (a szabványszerződések egyre elterjedtebb alkalmazása és az elektronikus kereskedelem megindulása) és a jog belső alakulásának követelményei okot szolgáltatnak. E kettő találkozási pontján helyezkednek el az online ÁSZF-ek, melyek a gyors és ismételhető elektronikus fogyasztói kereskedelmi ügyleteket segítik és támogatják, amennyiben azok méltányosan, igazságosan és a fogyasztó és az eladó egysúlyának megtartásával kerülnek kialakításra és alkalmazásra.

Az általános szerződési feltételek tartalmi kontrolljára vonatkozó, ugyancsak az 1997. évi CXLIX. törvénnyel elfogadott új szabályok megállapításánál néhány hibát is elkövetett a jogalkotó, melyek korrekciója az átfogó reform idején aktuálissá váltak. Ezek részben abból fakadtak, hogy az Irányelv csak a fogyasztói szerződések tartalmi kontrollját kívánta megoldani, a Ptk. viszont a nem fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességtelen kikötéseivel szemben is védelmet akar nyújtani. És ahogyan már utaltam rá, nem került viszont korábban a Ptk-ba az ún. “blanketták csatája” elnevezéssel illetett szituáció megoldása. Ezekre a hiányokra a 2014-től hatályos új Ptk. megoldást nyújt. Figyelemmel arra, hogy az új Ptk. tudatosan figyelembe kívánja venni a kereskedelmi ügyletek követelményeit is, a szerződéskötés szabályait ki kellett egészíteni a “blanketták csatája” keretében létrejövő tényállásra vonatkozó normával. Vékás kiemeli, hogy „az új Ptk.-ban célszerű először az általános szerződési feltételek alkalmazásával kötött szerződések közös szabályait meghatározni. E normákhoz kiegészítésül illesztendők a csak fogyasztói szerződések megkötésénél alkalmazott általános szerződési feltételek különös szabályai. S végül ezeket a

246 VÉKÁS 2001. im. 3.old.

247 Az erre vonatkozó döntés a Kormány 1999. áprilisában hozott határozatával megszületett.

különös, fogyasztói szerződésekre irányadó rendelkezéseket ki kell terjeszteni az egyedi fogyasztói szerződések ki nem alkudott tisztességtelen kikötéseire.”

A parlamenti iratok közt fellelhető 7971 számú törvényjavaslat indoklása kijelenti: „A gazdaságban létrejövő ügyletek jelentős részénél a szerződések megkötése ma már rég nélkülözi a klasszikus kétoldalú „alkufolyamatot”, a szerződéskötések különös jogi formái,

„technikái” alakultak ki. 248Az előzetes versenyeztetési eljáráson kívül ilyen különös szerződéskötési forma az általános szerződési feltételek alkalmazása. Szabványszerződéseket (blankettaszerződéseket, sztenderdizált szerződési feltételeket stb.) alkalmaznak fogyasztó és vállalkozás szerződéseiben, továbbá a vállalkozások egymás közötti tömeges méretű termékforgalmában is. Az üzleti- gazdasági életben gyakran előfordul, hogy mindkét fél általános szerződési feltételeket használ. Nem ritka az sem, hogy feltételeik eltérnek egymástól, kikötéseik eltérő tartalmúak.” Ez a javaslat nem tartotta többé indokoltnak, hogy az általános szerződési feltétel definícióján túl külön kimondja, hogy az általános szerződési feltételnek való minősítés szempontjából közömbös a feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve, vagy külsőleg attól elválasztva jelennek meg.

Általános szerződési feltételek alkalmazására tehát sor kerül mind vállalatok (gazdasági társaságok) közötti szerződésekben, mind fogyasztói ügyletekben. Ezen kívül általános szerződési feltételek felhasználása előfordulhat vállalatok és fogyasztónak nem minősülő magánszemélyek közötti jogviszonyokban, továbbá a fogyasztónak nem minősülő magánszemélyek egymás közötti viszonyában is.

ÁSZF alkalmazása egyes kereskedelmi entitások közötti jogviszonyokban

Magánszemély alkalmazza 🡪 Magánszemély felé

(nem fogyasztók)

Vállalat alkalmazza

🡪 Magánszemély irányába

(nem fogyasztó)

Vállalat alkalmazza

🡪 Fogyasztóval szemben

Vállalat alkalmazza

🡪 Vállalattal szemben

3.sz. ábra – ÁSZF-et alkalmazók személyi köre249

248 http://www.parlament.hu/irom39/07971/07971.pdf (2017.02.22-én.), Magyarország Kormánya T/7971 számú törvényjavaslata a Polgári törvénykönyvről 569.old.

249 A szerző saját szemléltető ábrája

Vékás szerint a tartalmi kontroll szabályozásánál abból kell kiindulni, hogy a tisztességtelen kikötéssel szembeni jogi védelemnek a különböző alanyi körökben eltérő céljuk van amiatt, hogy más-más oka van a felek magánautonómiájába történő beavatkozásnak.250 A fogyasztó védelmét a tisztességtelen kikötéssel szemben az indokolja, hogy általában hátrányos helyzetben van szerződő partnerével, pl. egy vállalkozóval, egy szabadfoglalkozású üzletemberrel szemben. A hátrány származhat a gazdasági erő különbségéből, az üzleti tapasztalat és a piaci tájékozottság eltérő szintjéből. A tisztességtelen kikötéssel szemben a törvénynek a fogyasztót, mint gyengébb szerződő partnert kell jogaiban erősítenie. Ezért is terjed ki a védelem az egyedi szerződések nem kialkudott tisztességtelen kikötésére is. Nem fogyasztói szerződésekben az általános szerződési feltételek tisztességtelen kikötésével szembeni jogi védelmet a szerződés egyoldalú tartalmi meghatározásának lehetősége indokolja. Ez még a nem gyengébb féllel szemben is egyoldalúan hátrányos feltételek meghatározására ad alkalmat, ráadásul az általános szerződési feltételek jogi ellenőrzése a piac átláthatóságát és az egyenlő versenyfeltételek megteremtését is szolgálja.251

A 93/13/EGK Irányelv átültetésével kapcsolatos egyik komoly kritika a tisztességtelen kikötés szankcionálása kapcsán alkalmazott jogkövetkezmény a fogyasztói szerződésekben. Az Irányelv szerint a fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő tisztességtelen kikötések semmisek. A Ptk. – nyilván az 1977. évi IV. törvényben bevezetett védelmi technikát (eredeti 209. §) megtartva – itt is a megtámadhatóság szankcióját alkalmazza. A korábbi törvényi megoldás azáltal még ellentmondásosabbá vált, hogy a Ptk. végrehajtására kibocsátott 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet – az Irányelv mellékletében foglalt kategorizálás átvételénél – a “feltétlenül tisztességtelen kikötéseket” semmisnek tekinti, és csak a “vélelmezetten tisztességtelen kikötések” esetére marad meg a Ptk.-ban kimondott megtámadhatóságnál.

Az általános szerződési feltételekkel összefüggő jogegységesítés kiemelt mérföldköveként tekinthet a jogtudomány és a joggyakorlat a GK 37. számú állásfoglalásra – amely generálisan foglalkozott az általános szerződési feltételekkel, és amely az új Ptk-ba beépítésre is került252 - és a 3/2013. Polgári jogegységi határozatra. Ez utóbbi a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételek vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelenségéről szól. (Ez is végül, mint a Ptk-ba beépült tartalom került kivételre a továbbiakban irányadó külön állásfoglalásként.) Hasonlóan kiemelhető a 2/2012. PK vélemény is, amely pedig a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségét mondta ki. Ez utóbbi az 1/2014. PJE határozat szerint az új Ptk hatálybalépését követően, annak alkalmazási körében is külön irányadó maradt, és ezzel a Legfőbb Ügyész is egyetértett.253 A Kúria Polgári Kollégiuma a hivatkozott jogegységi indítvány elbírálása során abból indult ki, hogy „a régi Ptk. alapján, illetve az új Ptk.-ba beépült jogterületek jogszabályai alapján korábban meghozott elvi iránymutatások az új Ptk.

250 VÉKÁS 2001. im. 158.old

251 VÉKÁS 2001. im. uott.

252 ld a 2/2014. számú Polgári jogegységi határozatot

253 ld. annak hatáskörét a tisztességtelen ÁSZF kikötések esetében indítható közérdekű kereset körében is.

alkalmazási körébe tartozó esetekben nem irányadók, azok ugyanis a korábbi jogszabályok alkalmazásához fűződő jogértelmezést tartalmaznak.” Ezért azt kellett meghatározni, hogy melyek azok az elvi iránymutatások, amelyeket az új Ptk. alkalmazása során - a fenti elv ellenére - mégis a kollégium, mint jogegységi tanács megfelelően irányadónak tekint. E hivatkozások során az új Ptk-ban tartalmilag azonos rendelkezést tartalmazó jogszabályhelyet kell érteni. Annak, hogy egy iránymutatás az új Ptk. alkalmazása körében nem irányadó a továbbiakban, alapvetően kétféle oka van: a) az új Ptk. rendelkezése eltér az elvi iránymutatásban alapul vett korábbi rendelkezéstől; vagy b) az iránymutatás szövegszerűen vagy tartalmilag beépült az új Ptk-ba, fenntartása tehát ezért a továbbiakban szükségtelenné válik. A Ptk-ba beépültnek tekintett iránymutatásokkal kapcsolatban a jogegységi tanács hangsúlyozta, hogy ezen iránymutatások indokolásában foglalt - az új Ptk. szabályai szellemével nem ellentétes - jogi okfejtések, érvek, elvi megállapítások a továbbiakban is figyelembe vehetők, idézhetők, hiszen azok sok esetben a normaszöveget magyarázzák, kiegészítik, a rendelkezés tartalmát részletesen kibontják. (Az új Ptk. normaszövegének értelmezésében, a jogi érvelés alátámasztásában ezek tehát felhasználhatók, így tehát a GK 37. számú állásfoglalás és a 3/2013. Polgári jogegységi határozat is ilyen.)

Az új polgári törvénykönyv lényeges kérdésekben nem változtatott az általános szerződési feltételek útján létrejövő szerződések szabályain, a kisebbnek tűnő módosítások azonban nem nevezhetőek apróságoknak. Ezeken kívül jelentős módosításokon estek át a kötelmi jog közös és a szerződések általános szabályai, melyek kihatással vannak a blankettaszerződésekre is.254 Mivel az online alkalmazott ÁSZF-ek esetében a jog nem ír elő külön szabályozást, hanem ezekre is az ÁSZF-ek valamennyi egyéb szabályát kell együtt alkalmazni az elektronikus szerződéskötésre vonatkozó speciális szabályokkal együtt, így e körben ezen változások ismertetése szükségszerű.

A Ptk. 6:77§ (1) bekezdése nem tartja fenn a régi Ptk. 205/A § (3) bekezdés rendelkezését, miszerint az általános szerződési feltétel minősítés szempontjából közömbös, hogy a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg. Így tehát az elnevezés és a forma lehet akár hirdetmény, üzletszabályzat, egy egyoldalas jogi nyilatkozat, ha egyébként a törvény megfogalmazás illik rá, és azt a fogyasztó kizárásával kötötték meg. Az új Ptk-ban fennmaradt a fogyasztóvédelmi normák külön kezelése. Bár a fogyasztói szerződés fogalma a Ptk-ból definíciószerűen kikerült, a kódex a fogyasztóval kötött szerződésekre az Európai Unió jogával összhangban továbbra is megállapít kógens, és csak a fogyasztó javára eltérést engedő szabályokat. A fogyasztóvédelmi szerződési jogból csak az irányelvek maradandó magja épült be tematikusan a kódexbe, így az új Ptk-ban a szerződés általános szabályai között a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv és a fogyasztói adásvételről szóló irányelv rendelkezései jelennek meg.255

254 LESZKOVEN im.

255 Kommentár a Polgári törvénykönyvhöz, I. kötet, Bevezetés, 6.pont, Szerk: GÁRDOS PÉTER, Wolters Kluver Kiadó, Budapest, 2014., (továbbiakban: Ptk. Kommentár, 2014.) 1382.old.

Az egyes szerződéstípusok, a szerződési rendszertan kialakításakor általában azok gazdasági tartalma jelenti a legfontosabb rendező elvet: új szerződéstípus bevezetésére abban az esetben kerül sor, ha az önálló, más szerződésektől elkülöníthető tartalom kimutatható. Sem a régi, sem az új Ptk-ban az ÁSZF-ek körében az online (elektronikus) ÁSZF sem jelenik meg külön szerződés típusként, hiszen az ÁSZF a szerződés megkötésének formája, speciális eljárása, azonban annak tartalma sokféle eltérő egyedi szerződéstípus lehet. A kereskedelmi jogban – az online térben is – tipikusak az atipikus, a nem egységes, hanem kevert jogintézményű megállapodások (megbízással vegyes vállalkozási szerződés, szállítási szerződés egyéb megállapodásokkal stb.). Az új megoldások sokszor a bírói gyakorlat felől érkező jelzésekre reagálnak, az ítélkezési gyakorlat eredményeként kialakult megoldásokat emelik be a törvénybe vagy épp céljuk a gyakorlatban felmerült értelmezési nehézségek felszámolása, egy-egy kérdésben egyértelmű helyzet teremtése. Mindemellett az alapvető cél a bevált megoldások fenntartása és a beavatkozás minimalizálása: változásra ott és annyiban került sor, ahol azt a gazdasági és társadalmi viszonyok változása indokolta.256 Mátyás szerint „az ÁSZF szankciórendszere enyhébb lett a Ptk. reformja után, hiszen az irányelv átültetésének egyik nagy hiányossága volt, hogy a fogyasztói szerződésekre alkalmazott kedvezőbb szabályokat kiterjesztette minden, ÁSZF-fel kötött szerződésre is.”257 Ugyanis az ÁSZF-et túlnyomórészt a gazdaságilag erősebb pozícióban lévő fél használja, és az ÁSZF megváltoztatására egy ügyfél vagy szerződő partner kérése okán tipikusan nem hajlandó annak megszövegezője.(Erre utalunk az ÁSZF-ek tehetetlensége kapcsán.)

A magyar kötelmi jogi fejlődéséről az általános szerződési feltételekre összpontosítóan írott elemzés végén összefoglalhatjuk, hogy végül a magánjogban megjelenő és az ÁSZF-ekre is vonatkozó fogyasztóvédelmi jellegű jogalkotásra nem egy organikus fejlődés eredményeként kerül sor hazánkban, hanem az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés kapcsán. Az 1991-ben kötött Társulási Megállapodásban Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés céljából jogharmonizációs kötelezettséget vállalt, ami hangsúlyosan kiterjedt a fogyasztóvédelemre is. 258 A magyar jogalkotónak néhány normatív intézkedéssel kellett megvalósítania mindazt, amit a nyugat-európai államokban több évtizedes jogalkotási és üzletkötési fejlődési folyamat eredményeként alakulhatott ki. A Ptk. reformja figyelembe vette, hogy polgári jogunk reformját több területen közvetlenül befolyásolja az Európai Unió jogalkotása, de tudatosan nem törekedett a törvényhozó arra, hogy az uniós magánjog egész anyagát a kódexbe építse.259 Ezen elvi jelentőségű módszertani kiindulópontnak megfelelően a Ptk. - ahol csak lehetséges - fenntartotta az 1959-es régi Ptk. szabályait, és azokat a külön törvények rendelkezéseinek integrálásával és a felsőbírósági gyakorlat normatív formába öntésével egészítette ki. Ez a módszertan jellemezte az általános

256 http://Ptk2013.hu/szakcikkek/verebics-janos-egyes-szerzodesek-az-uj-Ptk-ban-i-resz/3149 (Letöltés: 2019. május 30.)

257 MÁTYÁS IMRE: : Az európai szerződésjog egységesítése a közösségi jogalkotás és a magyar rekodifikáció tükrében, PhD értekezés, Miskolc, 2005., 183.old. In: http://phd.lib.uni- miskolc.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_5703_section_1082.pdf (Letöltés: 2019. május 30.)

258 1991. december 16-án írtuk alá az EK és Magyarország közötti társulási megállapodást (más néven: Európai Megállapodás). (Hazánkban az 1994. évi I. törvény hirdette ki és 1994. február 1-től a csatlakozási szerződés aláírásáig volt hatályban.)

259 Ptk. Kommentár, 2014., 33.old.

szerződési feltételek alkalmazására vonatkozó újraszabályozást is, amely egyúttal nem jelentette az online ÁSZF-ek sui generis szabályainak kialakítását. A Ptk. egyértelműen beépítette az 1959-es Ptk. évtizedes felsőbírósági gyakorlatának kodifikációra érett eredményeit, köztük beillesztett több kollégiumi véleményt és jogegységi határozatot is,260 másoktól viszont szándékosan és kifejezetten eltért. A nemzeti kódexeken kívül a Ptk. merített mindenekelőtt a Bécsi Nemzetközi Vételi Egyezményből (a továbbiakban: CISG)261, az UNIDROIT Kereskedelmi Szerződési Jogi Alapelveiből (Principles of International Commercial Contracts, a továbbiakban: UNIDROIT Alapelvek), a korábban már említett Európai Szerződési Jog Alapelveiből (Principles of European Contract Law, PECL), továbbá az utóbbiból kiindulva megalkotott európai modellszabály-tervezetből (Draft Common Frame of Reference, DCFR) kínáltak megfontolásra érdemes, esetenként követhető példákat a szerződési jog újraszabályozásánál.

Napjaink vagyonforgalmára – a digitális platformok és az internet térhódítása miatt – számos olyan körülmény van hatással, amely a korábbi magánjogi kodifikációk időszakában még fel sem merült. Az új Ptk. úgy alkotta meg a szerződések általános szabályait, hogy azok valamennyi jogalany kapcsolatát rendezni legyenek képesek, és az innovációt technológiasemlegesen lehetőleg ne gátolja, ahogyan ez napjainkban alapvető elvárás általában a jogalkotással szemben. Az (online) ÁSZF-ekre alkalmazandó új szerződéses szabályok irányadóak a vállalat-vállalat, a vállalat-magánszemély vagy a magánszemélyek egymás közti vagyonforgalmára nézve is. Az egyes szerződéstípusok szabályozásánál pedig a törvény mind az üzleti forgalomban, mind a magánszemélyek kapcsolataiban szerepet játszó szerződéstípusokkal szemben lehetőleg a professzionális üzleti élet követelményszintjének kell, hogy megfelelő legyen. Kivételes szabályokat az új Ptk. csak a fogyasztó javára külön jogokat megállapító rendelkezésekben alakított ki, a szerződések általános szabályai között: a jelen értekezés szempontjából kiemelendők a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos és az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályok. Az új polgári törvény számos ponton tartalmilag is megújította a szerződések közös szabályait és a törvény külön fejezetben fogja össze a kereskedelmi gyakorlatban egyre jelentősebbé váló általános szerződési feltételek szabályait. E körben egyértelműen meghatározza az általános szerződési feltételek mibenlétét, alkalmazásuk joghatásait, valamint szerződési tartalommá válásuk feltételeit is, és a törvénybe beépíti az egykor rendeleti jogalkotásban kialakult ún. tisztességtelenségi szürke- ill. feketelistát is.262

Ma már a törvény új szerkezetben szabályozza a szerződés létrejöttét és a szerződés megkötése cím alatt található az általános szerződési feltételek (többek között a szerződési akarat és annak kifejezése, a tévedés, megtévesztés és fenyegetés szabályaival és a szerződés létrejöttének és alakjának tárgyköreivel együtt), emellett a szerződési akaratot és annak kifejezését, szerződéskötést versenyeztetési eljárás során, és speciális tájékoztatási kötelezettséget elektronikus úton történő szerződéskötés esetén.263 A jogalkotó számára már a 2000-es években

260 Ld különösen a GK 37.számú állásfoglalást és a 3/2013. Polgári jogegységi határozatot is

261 A magyar jogban kihirdette az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet

262 Ptk. Kommentár, 2014, 1381.old., és lásd pl. korábban a 18/1999. (II.5) Kormányrendeletben foglaltakat (melyet később módosított a 2/2006. (I. 4.) Korm. rendelet)

263 Ptk. Kommentár 2014, 1394.old.

kihívássá vált az elektronikus úton létesített kontraktus szabályainak megalkotása. Megfelelő garanciális rendelkezéseket, intézményeket kellett beiktatni a szerződő felek - a fogyasztó és a szolgáltató - jogi védelemének biztosítása érdekében. Ekkor már több mint 10 év tapasztalat állt rendelkezésre az internethasználattal kapcsolatosan. Emellett a technológia- és médiasemlegesség követelménye értelmében olyan jogszabályok elfogadására volt szükség, amelyek különböző jogtechnikai megoldások érvényesítésével biztosítják, hogy gyakori módosítás nélkül is kiterjedjen a norma hatálya az újabb és újabb digitális eszközökkel létesített jogügyletekre.264

Vékás az új Ptk. kodifikációs javaslatában kiemeli, hogy „mivel az elektronikus úton kötött szerződések ma még belföldi viszonylatban kivételesnek tekinthetők, de az elektronikus kereskedelem várható fejlődési tendenciái arra mutatnak, hogy ez a szerződéskötési forma mind a vállalatok közötti (ún. B2B) viszonylatokban, mind a fogyasztói szerződésekben (ún. B2C- viszonylatokban) egyre nagyobb jelentőséghez jut”, az új Ptk-ban ki kell alakítani azokat a kivételes normákat, amelyeket az elektronikus szerződéskötés sajátosságai – elsősorban garanciális okokból – szükségessé tesznek.265

A hagyományos szerződéskötési folyamatok ,a szerződő felek személyes ügyleteként jelentek meg a gyakorlatban a 20. század eleji első magánjogi törvényjavaslat, illetve az első hatályba lépett Ptk. megszületésekor. A technika fejlődése és az egyre rugalmasabb kereteket kereső, hatékony, gyors és költségtakarékos megoldásokat előnyben részesítő piaci preferenciák azonban társadalmi igényt keletkeztettek a távollévők között kötött (akár elektronikus) szerződések jogi szabályozására is. A távollévői minőségben történő szerződéskötés egyik speciális formája az elektronikus úton megvalósuló ügyletkötés. Az internet dinamikus fejlődése ma már a világhálót, mint a szerződések megkötésére alkalmas természetes közeget hozta létre. A világháló azonban új specialitásokat is okozott: az anonimitás lehetőségét, a különböző online jogsértések elterjedését és viszonylagos könnyűségét is. Míg egy postai szolgáltató közbejöttével lebonyolódó ügyletet jellemzően nehéz meghamisítani, hiszen az egyszer már feladott levél – amennyiben megérkezik a címzetthez – tartalmába való beavatkozás nyilvánvaló és könnyen bizonyítható, lenyomozható, addig az interneten, elektronikusan tett jognyilatkozatok jogosulatlan megváltoztatása (vagy törlése, vagy hamisítása) viszonylag kis erő- és pénzbefektetéssel megvalósítható. Egyetértek Fézerrel, miszerint „ez a társadalmi környezet az, ami indokolja, hogy a távollévők között kötött kontraktusok szabályanyagán túlmenően, kifejezetten az elektronikus ügyletkötésekre specializált joganyag egyértelműen határozza meg az e-szerződéskötés minimális biztonsági és fogyasztóvédelmi követelményeit, valamint alapvető felelősségi szabályait.”266

264 Joó Imre-Strihó Krisztina: Fogyasztóvédelem és elektronikus kereskedelem az AB gyakorlatának tükrében,

De iurisprudentia et iure publico , V. évf. 2011/2.szám 1.old

265 Ptk. Kommentár, 2014, 1381.old.

266 CSÉCSY-FÉZER-HAJNAL-KÁROLYI-PETKÓ-TÖRŐ_ZOVÁNYI: Ügyletek a kereskedelmi jogban, Szerk: dr.Fézer Tamás, Debrecen, 2015., Elektronikus megjelenés In: https://docplayer.hu/16250192-Ugyletek-a-kereskedelmi- jogban.html (Letöltés: 2019. augusztus 11.)

Az elektronikus kereskedelem jogi problémáinak külön hangsúlyt ad az a tény is, hogy az Európai Unió a legfontosabb prioritások között kezeli ezt a kérdést a 90-es évek óta.267 Az Európai Közösségek számtalan konkrét jogi aktusa közül a magánjogi szerződések világát különösen három eddig megjelent dokumentum érinti: a 97/7/EK Irányelv a távollevők között kötött szerződésekről, amelynek átültetéséről a 17/1999. (II. 5.) Korm. sz. r. kívánt gondoskodni; a 1999/93/EK Irányelvet az elektronikus aláírásról;268 és a 2000/31/EK Irányelv az elektronikus kereskedelemről. (Az új Ptk.-nak az elektronikus kereskedelemre tekintettel szükséges szerződéskötési szabályaihoz igen jól hasznosíthatók az UNCITRAL elektronikus kereskedelmi mintatörvénynek (Model Law-nak) a rendelkezései is.)

„A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. Korm. sz. r.-nek a szerződéskötésre vonatkozó különös szabályait és a 2000/31/EK Irányelv hasonló fogalmait és szabályait összhangban kell értékelni, a lehetőségekhez képest egységesíteni kell azokat, és a törvényi szintű normákat – kellően absztrakt formában – együtt kell beépíteni az új Ptk.-ba” - írta a Koncepció. A Ptk. XVI. fejezete, a 6:82 § - 6:85 § tartalmazza az új rendelkezéseket, és annak egyidejű kimondását, hogy e fejezet rendelkezéseit - az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat hatályossá válására vonatkozó rendelkezés kivételével - elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel kötött szerződés esetén nem kell alkalmazni.269 A jogalkotó tehát úgy döntött, hogy az e-mailen vagy sms-ben esetleg ehhez hasonló más módon történő szerződéskötés az elektronikus szerződéskötési szabályok hatálya és kógenciája tekintetében nem minősül elektronikus szerződéskötésnek, ezért nem vonatkozik rá az elektronikus fejezetben előírt, az elektronikus utat biztosító félre „kiszabott” tájékoztatási, adathiba javítását biztosító illetve üzenet visszaigazolási kötelezettsége. Az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat viszont e-mail vagy sms esetén is akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik. Kifejezetten rögzítésre került e körben az is, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéskötés esetén a vonatkozó fejezet rendelkezéseitől eltérő megállapodás semmis.270

A korábban említett törvényjavaslat az elektronikus szerződéskötéssel kapcsolatban abból indult ki, hogy a szerződéskötés klasszikus elemei: az ajánlat, az elfogadás és más szerződési jognyilatkozatok többségükben ennél a modern szerződéskötési technikánál is jól értelmezhetők és alkalmazhatók. A kötelmek közös szabályai között rendezi a javaslat azt a kérdést, hogy az elektronikus úton tett jognyilatkozat vajon mikor elégíti ki az írásbeliség követelményét. E tekintetben a javaslat egyébként azonos követelményt támaszt a jognyilatkozatok tételére alkalmazott korábbi technikai lehetőségek (távirat, telex, telefax) útján és az elektronikus úton tett jognyilatkozatokra. Írásba foglaltnak kell tekinteni az ily

267 Számos más tény mellett jól jelzi ezt a hangsúlyos törekvést az 1999. novemberében Helsinkiben megrendezett információs-technológiai konferencia határozata, amely meghirdette az Elektronikus Európa (eEurope)- kezdeményezést.

268 Az elektronikus aláírásról szóló irányelvet a 2001. évi XXXV. törvény már átültette a magyar jogba, módosítva egyben a Ptké. I. 38. § (2) és (3) bekezdését. Megjegyzendő, hogy ez a törvény [3. § (2) bekezdés] kifejezetten kizárja, hogy családjogi és öröklési jogi jogviszonyokban csak elektronikus aláírást használjanak, illetve elektronikus iratot vagy dokumentumot készítsenek.

269 Az online szerződések és ÁSZF-ek részletes jellemzőit, kellékeit a 4.5 fejezet mutatja be részletesebben.

270 Ptk. 6:85§ (2) bek,

módon tett jognyilatkozatot, ha annak közlésére a benne foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.271 A megváltoztathatatlanság és az azonosíthatóság együttes követelményéről van szó, elektronikus formációk esetén is. Online ÁSZF-eknél is igaz, hogy ezek hiánya esetén nem beszélhetünk a klasszikus értelemben vett írásbeli szerződésről, akkor sem, ha a szöveg tradicionálisan leírt karakterek formájában valósul meg.

Az új Ptk. új szerkezeti rendjének némi árnyoldala a jogalkotó szerint is, hogy a szerződésekre, így az elektronikus szerződéskötésre vonatkozó egyes szabályokat egy további rétegben is kell keresni: szerződési jogi kérdések megválaszolásánál a kötelmek közös szabályait is mindig figyelembe kell venni. Egy konkrét szerződési jogi probléma megoldásához a teljes törvényi választ tehát adott esetben az illető i) szerződéstípusra vonatkozó speciális rendelkezések, emellett ii) a szerződések általános és iii) a kötelmek közös szabályai együtt adják meg. Az új Ptk. a kötelmek közös szabályai közt nevesíti mindazon szabályokat, amelyek nemcsak a szerződéses viszonyokra értendőek (pl. kötelem keletkezése és megszűnése, képviselet, elévülés, egyezség), ugyanakkor a kötelmek általános, közös szabályai közt is maradtak olyanok, melyek nem csak a szerződésekre alkalmazhatók. Ez utóbbi megoldásokat a bírói joggyakorlat kristályosíthatja tovább, míg az előbbi megoldás a korábbi bírói joggyakorlatot kodifikálta.272

Online ÁSZF

Kötelmek közös

szabályai

Fogyasztói

szerződések különös szabályai

Szerződések

általános

szabályai

Szerződések

különös

szabályai

Elektronikus

szerződéskötés különös szabályai

Bírói

gyakorlat

Online ÁSZF-ek vitáihoz ma már ennél is mélyebb jogismeret szükséges: nemcsak az általános szerződési feltételek speciális szabályainak ismerete, hanem emellett a szerződések általános szabályainak ismerete, a kötelmek közös szabályainak birtoklása, és végül nemcsak az ÁSZF-ek, hanem az elektronikus szerződéskötés, valamint a fogyasztói szerződések speciális szabályainak ismerete is elengedhetetlen.

4.sz ábra: az online ÁSZF magánjogi szabályainak elhelyezkedése273

271 http://www.parlament.hu/irom39/07971/07971.pdf 570.old. (Ltöltés: 2019. augusztus 11.)

272 Ptk. Kommentár 2. kötet, 2014, 1301 old.

273 A szerző saját szemléltető ábrája

Ennek kiemelése azért is fontos, mert amíg egy polgári jogra szakosodott ügyvéd vagy egy bíró irányába elvárható ezen szofisztikált gondolkodásmód, addig a jogban laikusnak tekinthető cégvezetőtől (aki „csak” a cégét üzemelteti) nem. Erre azért hívom fel a figyelmet, mivel napjaink kötelmi jogában egy online alkalmazott ÁSZF elkészítéséhez még az ügyvédi ellenjegyzés sem követelmény. Ugyanakkor a Ptk. reform elemzése során végül látható, hogy egy online ÁSZF-hez szükséges jogi gondolkodásmód igen nagyfokú összetettséget igényel a helyes szabályok alkalmazásához: tekintettel kell lenni a szerződéses szabadság követelményeire, a tisztesség és igazságosság szempontjaira, a szerződés teljesíthetőségére, a határok nélküli internet nyújtotta előnyökre, a fogyasztók védelmi szempontjaira, a technológiasemleges megoldásokra, a klasszikus jogintézményekben rejlő gyakorlatokra valamint az innováció, az újdonságok életben tartására egyaránt (hogy csak a legfontosabbakat említsem). Minderre ugyanis nemcsak a vita bírói szakaszában van szükség, amikor az alkalmazandó jogon vitatkoznak a felek képviselői -, hanem még a vita keletkezése előtt, az ÁSZF alkalmazása, sőt elkészítésekor is. A legtöbb jó szerződés ugyanis céljának megfelelően, teljesedéssel szűnik meg, el sem jut a bíróságig, a szerződésszegésen való vitatkozás inkább a kivételek közé sorolandó. Bemutattam már az ÁSZF-ben rejlő tehetetlenséget és a „ha ez le van írva, biztosan úgy van”- hatást a fogyasztói hitvilágban, amely jól mutatja az online ÁSZF alkalmazásának óriási felelősségét a digitális térben.

A Ptk. jelenleg „a probléma növekvő jelentőségének tudatában szabályozza az elektronikus úton történő szerződéskötés sajátos kérdéseit. Ezt úgy oldja meg, hogy figyelembe veszi és részben - a magánjog terminológiájára átültetve - átemeli az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvénynek a szerződéskötéssel kapcsolatos szabályait.274 A törvény elsődlegesen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló jogszabályában rendezett magánjogi kérdéseket szabályozza. 275 A Ptk. szabályai nem általában vonatkoznak az elektronikus úton kötött szerződésre, hanem kizárólag az online, „kattintások” útján kötött szerződésekre, hiszen az itt meghatározott szabályok (tájékoztatási kötelezettség, adatbeviteli hibák javítása stb.) csak ebben a körben értelmezhetők. Az e körön kívül elektronikus úton kötött szerződésekre a szerződések megkötésére vonatkozó általános szabályok irányadók.”276 Ez az online ÁSZF-ek esetében egyúttal azt is jelenti, hogy mindazon ÁSZF-ek, amelyek csak úgy „ki vannak írva” egy weblapra, de azt a fogyasztónak nem kell beklikkelnie – az interneten számos ilyennel találkozhatunk a mai napig -, nem egyenértékűek a Ptk. szabályai alapján a beklikkeléssel elfogadtatott online ÁSZF-ekkel, ugyanis nem minősülnek elektronikusan kötött szerződésnek (még írásbeli szerződésnek sem), annak ellenére, hogy azok ki vannak írva az internetre és elektronikusan nyilvánosan léteznek. 277 Ennek az ellentmondásnak a feloldása véleményem szerint a jövőben szükségessé válhat,

274 2001. évi CVIII. tv. 5-6-§

275 2000/31/EK irányelvében

276 Online Kommentár a Ptk. 6:82§-hoz https://uj.jogtar.hu/#doc/db/367/id/A14Y1522.KK/ts/20161001/lr/lawrefF%28XVI%29L%28002296%29 277 Browse-wrap szerződés

amennyiben ebből a helyzetből jogviták adódnának, és hasonló ügyek bíróság elé vagy fogyasztói vitarendező fórum elé kerülnének.

A 13. századi kötelmi viszonyok és a 21. század szabályozási, társadalmi és technológiai viszonyai között óriási fejlődésbeli különbség tapasztalható. Ez nemcsak a szerződéskötés megjelenési módozatait (szóbeli, bizonyítékkénti, okirati (írásbeli), sztenderdizált írásbeli, elektronikus) – ld. az 1. számú ábrán bemutatva - alakította át, hanem a szerződéskötési platformot az offline térből az internetre, a virtuális térbe is elhelyezte.278 Serák is kiemeli, hogy a jelenleg is hatályban levő, az európai jogfejlődés lényeges mérföldköveit jelentő polgári kódexek (Code Civil, ABGB, BGB) egyértelműen egy már elmúlt, a mainál egyszerűbb társadalom- és gazdaságmodell hagyományos formáit őrzik,279 az elektronikus szerződéskötések pedig egyre növekvő jelentőséggel bírnak.

Az elektronikus, online kattintással történő szerződéskötés és az általános szerződési feltételekkel történő szerződéskötés egyre inkább terjed, és az online értékesítési megoldásokkal együtt jogi automatizmust is jelenthet egyszer az e-kereskedelemben a nem túl távoli jövőben. Ez pedig további kihívást okozhat az alapvetően a felek szabad akaratán és a diszpozitiváson alapuló szerződési szabályok és a fogyasztóvédelmi kógencia szabályozási viszonyában. Hiszen a technológiai fejlődés okozhat olyan váratlan, gyakorlati változásokat – pl. automatizált szerződések volumennövekedése eladói, szolgáltatói oldalon, vagy éppen a mesterséges, gépi intelligenciák által végezhető online (akár jogügyleti) tevékenységek elterjedése -, melyekre legalább már elméleti szinten a kötelmi jognak is fel kell készülni.

Az általános szerződési feltételeknek a magánjogban, alapvetően az európai uniós normákban és a magyar Ptk-ban található szabályain kívül egyes speciális – általában engedélyhez kötött - tevékenységekre vonatkozó ágazati jogszabályok is tartalmaznak rendelkezéseket, melyeket a Ptk-n kívül figyelembe kell venni. A 2006-ban elfogadott és 2009-től alkalmazandó, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (szolgáltatási irányelv) uniós szinten már tartalmaz szabályozást a hatálya alá eső szolgáltatások igénybevétele vonatkozásában, megtiltva egyrészt a megkülönböztetést a szolgáltatás igénybevevői között állampolgárság vagy lakóhely alapján, másrészt tiltva azt, hogy az általános szerződési feltételek tartalmazzanak az igénybevevők tekintetében állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetést. Emellett a szolgáltató a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben világos és egyértelmű módon, az igénybe vevő külön kérése hiányában is közli a szolgáltatás igénybe vevőjével többek közt a szolgáltató által alkalmazott általános szerződési feltételeket, külön kiemelve a szerződésre alkalmazandó jogra és a jogvita esetén a joghatóságra vagy az illetékes bíróságra vonatkozó szerződési kikötéseket.280 A hírközlési vagy a postai ágazati szabályok és a vállalkozás és a fogyasztó közötti szerződést szabályozó kormányrendeleten kívül a személyszállítási, lakáselőtakarékossági281 vagy táviratszolgáltatási282 ágazati szabályokban is találhatunk ÁSZF-re vonatkozó kötelező

278 Németh Gabriella: Az általános szerződési feltételek alkalmazásának tapasztalatai az online térben,

Gazdaság és Jog, HVG Orac Lapkiadó Kft, Budapest, 2018/1.sz., 11-16. old.

279 SERÁK im. 94.old

280 2009. évi LXXVI. törvény - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 11§ (3) bek. és 34.§

281 47/1997 (III.12.) Korm.rend. a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről

282 236/2004. (VIII. 13.) Korm. rendelet - a távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályairól

előírásokat. E szabályozások alapvető logikája is a magánjogi és fogyasztóvédelmi logikára épül, és valamennyiben főszabály az, hogy az abban foglaltaktól való eltérés nem megengedett.

Az elektronikus hírközlést szabályozó törvény283 szerint a postai szolgáltatásra a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni, amennyiben a postai szolgáltató internetes honlapján közzétett és minden postai szolgáltatóhelyen a felhasználók által megtekinthető általános szerződési feltételei megfelelnek a postai szolgáltatások általános szerződési feltételeiről szóló kormányrendeletben foglalt követelményeknek és a postai szolgáltatási szerződés ezen általános szerződési feltételek alapján jött létre.284 Ugyanezen törvény szerint az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozóan általános szerződési feltételeket köteles készíteni.285 Ehelyütt tehát kifejezetten az általános szerződési feltételek elkészítésének kötelezettségéről van szó. Ráadásul az általános szerződési feltételeknek - az adott szolgáltatásra értelmezhetően - tartalmazniuk kell az NMHH elnöke rendeletében meghatározott adatokat az abban meghatározott fejezetcímek és sorrend szerint.286 A kötelezettségnek egyéb megfelelőségi követelményei is vannak: az általános szerződési feltételeket könnyen hozzáférhetővé kell tenni, a szövegben való kereshetőség biztosításával. A szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeket az ügyfélszolgálatán és internetes honlapján könnyen elérhető módon, a nyitóoldalon, tárolható, megjeleníthető és nyomtatható módon ingyenesen közzétenni. A szolgáltató általános szerződési feltételeit tartós adathordozón vagy elektronikus levélben térítésmentesen, vagy az előfizető kérésére nyomtatott formában köteles előfizetői számára rendelkezésre bocsátani. Az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, az előfizető és az előfizetői szolgáltatást igénylő más felhasználók kizárólag előfizetői szerződést köthetnek, amely tehát a kötelező általános szerződési feltételekből, valamint egyedi előfizetői szerződésből állhat. A szolgáltató e körben az előfizetői szerződést úgy köteles kialakítani – ideértve az ÁSZF-t is -, hogy az megfeleljen a közérthetőség, ellentmondás-mentesség és áttekinthetőség követelményének. E követelmények számos egyéb jogszabályban is felmerülnek, és fogyasztói vitákban alapvető jelentőséggel bírhatnak, a kétértelműség vagy az ellentmondásosság sosem oldható fel a fogyasztó (itt az előfizető) hátrányára.

A lakástakarékpénztár az ÁSZF-nek minősülő üzletszabályzatában köteles a szerződés szerinti betétgyűjtési és hitelnyújtási tevékenység és az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerződési feltételeit meghatározni úgy, hogy az tartalmazza a lakás-előtakarékoskodó és a lakástakarékpénztár által teljesítendő szolgáltatások mértékét és gyakoriságát, továbbá a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit, a szerződés alapján teljesítendő betételhelyezés után járó kamat mértékét, a lakáskölcsön igénybevételének feltételeit, a minimális megtakarítási hányad, a minimális értékszám, a hitelképesség vizsgálata során figyelembe vett szempontok részleteit, a lakáskölcsön megtagadásának eseteit és a lakáskölcsön kamatozása és kezelési költségét és még számos körülményt (felmondás, okiratok, szerződésmódosítás stb.). A jogalkotó tehát taxatíve írja elő az ÁSZF tartalmát,287 és annak módosítását további szigorú feltételhez köti (MNB engedélyhez). Egyes kereskedelmi vagy szolgáltatási területen az is

283 2003. évi C. törvény 95.§ (4a)

284 335/2012 (XII.4.) Korm.r. 1/A § és 2.§

285 2003.évi C. tv. 130.§

286 2003. évi C. tv. 131.§

287 1996. évi CXIII.tv. 18.§

lehetséges, hogy az ÁSZF egy kereskedelmi eszközön, például egy utalványon kerül elhelyezésre.288

2014-től új, az egész Európai Unióban egységes szabályozás lépett életbe az e- kereskedelemben.289 Az új 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet290 szabályai jelentősen megváltoztatták a webáruházak működésének jogi környezetét. Ez a kormányrendelet váltotta fel az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló291 és a távollévők között kötött szerződésekről szóló,292 korábban ezt a területet szabályozó kormányrendeleteket. Az új rendelet alapján új szerződési feltételeket kötelesek alkalmazni a webshopok és más e- kereskedelmi szolgáltatók az egész Európai Unió területén.293

A hírközlési, az e-kereskedelmi vagy az említett lakástakarék szegmensen kívül speciális területet jelentenek az egészségügyi szolgáltatások, illetve az egészségbiztosítás szakterülete is. Itt a szakmai kamara véleményezési jogot gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és az egészségbiztosítási szerv közötti szerződések általános szerződési feltételei és az egyedi szerződések azonos feltételei tekintetében.294 Az elektronikus ügyintézésről szóló ágazati rendelet szerint SZEÜSZ, illetve KEÜSZ a felügyelethez benyújtott általános szerződési feltételek alapján nyújtható. A szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője közös megegyezéssel eltérhetnek a felügyelethez benyújtott általános szerződési feltételekben foglaltaktól.295

Az adatvédelmi és a fogyasztóvédelmi garanciák további fenntartásának indokoltsága a fogyasztói szerződésnek minősülő – akár online is közzétett – ÁSZF esetében jól látható, különösen a speciális, nagy tömegű fogyasztót érintő ágazati ÁSZF szabályozásokban.

3.6 Általános szerződési feltételek az egységes uniós szerződési jog fejlődésében

A hazai kötelmi jogi jogfejlődésre számos olyan nemzetközi körülmény volt hatással,t amely az adott magyar megoldáshoz kellő viszonyítási pontot, mintát jelentett. A hazai egységes szerződési joghoz képest nem jött még létre egységes nemzetközi, vagy európai szerződéses jog. Erre való törekvések azonban megindultak. A szerződési jogi kérdések között külön is

288 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 4/A§ a) pont

289 A legismertebb változás az elállási jog korábbi 8 napos határidejének 14 napra növekedése, de néhány más, fontos szabály is változott. Ez a legtöbb webshop ÁSZF-ben megtalálható rendelkezés.

290 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól, amelyben a Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva elrendelte, hogy a kormányrendeletben foglaltakat a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződésekre, azaz a fogyasztói szerződésre kell alkalmazni akkor, ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusát átültető jogszabály eltérően nem rendelkezik.

291 213/2008. (VIII.29.) Korm. rend.

292 17/1999. (II.5.) Korm. rend.

293 A Kormányrendelet az utolsó nagy aktusa a szektorra vonatkozó jogszabályváltozásoknak és a fogyasztók jogairól szóló 2011/83 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja, amely a fogyasztók tájékoztatására és az elállási jogra vonatkozó rendelkezések teljes jogharmonizációját valósította meg.

294 2006. évi XCVII. törvény - az egészségügyben működő szakmai kamarákról 2/b § (4)bek

295 451/2016. (XII. 19.) Korm. rend. - az elektronikus ügyintézés részletszabályairól 64. § (1) bek.

megjelenik a fogyasztókkal kötendő szerződések és a sablonizált szerződéskötések, az ÁSZF- ek egyedi problematikája.

Az Európa Tanács szakértői bizottságának a jogegységesítés érdekében elkészített 1976. évi jelentése a fogyasztói szabványszerződések területén végzett összehasonlító vizsgálat eredményeként általános formában megfogalmazott ajánlásokra tehetett javaslatot. A vizsgált jogrendszerek számos különbsége miatt azonban nem volt mód egységes szabályozás kialakítására. Kimondták, hogy a standardizált szerződésekben az a kikötés vagy kikötéscsoport, amely a szerződéses jogok és kötelezettségek egyensúlyát a fogyasztó érdekeire hátrányosan változtatja meg, méltánytalan. A generálklauzulához a bizottság egy 28 elemből álló katalógust is nyújtott.

3.6.1 ÁSZF-ek a PECL-ben

Amikor 1999-ben létrejött a Study Group on a European Civil Code Christian von Bar vezetésével, szó sem volt még átfogó magánjogi jogharmonizációról. A szervezet az Ole Lando által létrehozott Commission on European Contract Law “jogutódja”, munkája alapjául az Ole Lando és Hugh Beale szerkesztésében megjelent Principles of European Contract Law (PECL) szolgál.296 Célja, hogy három irányban kiegészítse a PECL szabályait. Egyrészt vizsgálja az egyes szerződéseket (így elsősorban: adásvétel, vállalkozási típusú szerződések, hitelszerződések), másrészt szabályozni kívánta a nem szerződésből fakadó kötelmek kérdését (megbízás nélküli ügyvitel, deliktuális felelősség, jogalap nélküli gazdagodás), harmadrészt a szabályozás körébe kívánta vonni az ingó dolgok jogának egyes kérdéseit (így mindenekelőtt a tulajdonjog átruházását és a dologi biztosítékok kérdését). Gárdos rámutat, hogy „Christian von Bar a megbízás nélküli ügyvitel szabályait tartalmazó első kötet bevezetőjében rendkívül pragmatikus módon leszögezi, hogy a Study Group munkája kizárólag egy tudományos munka, amelynek “célja nem több, de nem is kevesebb, mint hogy megállapítsa a hatályos jogot, és bemutassa a további fejlődés lehetőségét.” Az Alapelvek – hasonlóan az Unidroit Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelveihez (2010) – mintaértékkel szolgált. Az Alapelvek 2.104 (ex 5.103 A) Cikke – Egyedileg nem tárgyalt feltételekről beszél,297 és a 4.110 Cikk (ex 6.110) Cikke szintén – az Egyedileg tárgyalásra nem került tisztességtelen feltételekről és nem általános szerződési feltételeket említi: „(1) A fél az egyedileg megtárgyalásra nem került szerződési feltételt megtámadhatja, ha az a jóhiszeműség és a tisztességes eljárás követelményével ellentétesen a felek a szerződésből adódó jogaiban és kötelezettségeiben – figyelembe véve a szerződés szerint nyújtandó teljesítés természetét, a szerződés minden egyéb feltételét és a szerződéskötés időpontjában fennálló körülményeket - e fél hátrányára jelentős egyensúlyhiányt eredményez. (2) E Cikk nem alkalmazható: a) arra feltételre, mely a szerződés fő tárgyáról rendelkezik, feltéve, hogy a feltétel világos és érthető megfogalmazással

296 Gárdos Péter: Az európai jog alapelvei – új állomás az európai magánjogi jogegységesítés folyamatában?

PJK 2007, 41.old.

297 Az Európai Szerződési Jog Alapelvei I-III. (kétnyelvű kiadás) 2011, Páneurópa Jogász Unió Elektronikus Szakkönyvtára, Fordította: dr.Verebics János PhD: (1) Olyan szerződési feltételek, melyek egyedileg nem kerültek megtárgyalásra, az azokról tudomással nem bíró fél ellenében csak akkor hívhatók fel, ha az a fél, aki hivatkozik rájuk a szerződés megkötése előtt vagy megkötésekor minden ésszerű lépést megtett annak érdekében, hogy azokat a másik fél tudomására hozza. (2) A feltételek a rájuk valamely szerződési dokumentumban való puszta hivatkozással nincsenek megfelelő módon a fél tudomására hozva, akkor sem, ha az a fél a dokumentumot aláírja.

került meghatározásra, vagy b) az egyik fél kötelezettségeinek értékbeni megfelelőségét a másik fél kötelezettségeinek értékbeni megfelelőségével való összehasonlításra.”298

A 2.209 (ex 5.210) Cikk – már úgynevezett Általános szerződési feltételek ütközését rögzíti, miszerint:299 „ (1) Ha a felek az ajánlat és az elfogadás vonatkozásában az egymással ütköző általános szerződési feltételek eseteit kivéve megállapodásra jutottak, a szerződés létre jön. Az általános szerződési feltételek annyiban, ami bennük lényegileg közös, a szerződés részét képezik….(2) A szerződés mindazonáltal nem jön létre, ha, ha az egyik fél: a) előzetesen, kifejezetten és nem általános feltételek útján jelezte, hogy az (1) szakasz hatálya alatt álló módon szerződésileg nem szándékozik kötelezni magát; vagy b) késedelem nélkül tájékoztatja a másik felet, hogy nem szándékozik kötelezni magát ilyen szerződés által. (3) Általános szerződési feltételeknek azok a feltételek minősülnek, melyeket egy bizonyos természetű, meghatározatlan számú szerződés vonatkozásában előzetesen alakítottak ki, s melyeket a felek között egyedileg nem kerültek megtárgyalásra.” Kimondja hogy „Az egyedileg megtárgyalásra került feltételek előnyben részesülnek azokkal szemben, amelyek egyedi megtárgyalásra nem kerültek.”300 A (3) bekezdés pontosan meghatározza az általános szerződési feltétel definícióját is, mely ismerősnek tűnhet, és majdnem teljesen megegyezik a hatályos Ptk. meghatározásával. A definíció egyik lényeges eleme a feltételek egyedileg meg nem tárgyalt volta. Ebben a tekintetben tehát tartalmaz közös elemet az irányelv definíciójával, jóllehet az kizárólag a tisztességtelen szerződésekre vonatkozik. A szabályanyag tartalmaz még egy rendelkezést az üzleti jellegű gazdasági szereplők szerződéseit illetően a 2:210 pontban, üzleti szereplők írásbeli megerősítése címmel.301 Ha üzleti szereplők szerződést kötnek, ám ezt nem foglalták végső dokumentumba, és az egyik késedelem nélkül a szerződésnek egy olyan írásbeli megerősítését küldi a másik félnek, amely további vagy eltérő feltételeket tartalmaz, az ilyen feltételek a szerződés részét fogják képezni, hacsak: i) az új feltételek alapvetően befolyásolják a szerződést vagy ii) a címzett késedelem nélkül visszautasítja a feltételeket. Mátyás rámutat, hogy „a fenti szabály célja az, szintén az üzletszerűen eljáró piaci szereplők esetén, hogy a szerződés megkötése során fellépő esetleges félreértéseket és problémákat minimalizálja, ám

298 Az Európai Szerződési Jog Alapelvei I-III. (kétnyelvű kiadás) 2011, Páneurópa Jogász Unió Elektronikus Szakkönyvtára, Fordította: dr.Verebics János PhD

299 Article 2.209 (ex art. 5.210) - Conflicting General conditions

(1) If the parties have reached agreement except that the offer and acceptance

refer to conflicting general conditions of contract, a contract is nonetheless formed. The general conditions form part of the contract to the extent that they are common in substance.

(2) However, no contract is formed if one party: (a) has indicated in advance, explicitly, and not by way of general conditions, that it does not intend to be bound by a contract on the basis of paragraph (1); or (b) without delay, informs the other party that it does not intend to be bound by such contract.

(3) General conditions of contract are terms which have been formulated in

advance for an indefinite number of contracts of a certainnature, and which have not been individually negotiated between the parties.

300 5.104 (ex. 7.104) Cikk Megtárgyalt feltételek előnyben részesítése

301 Article 2.210 (ex art. 5.211) - Professional's written confirmation

If professionals have concluded a contract but have not embodied it in a final document, and one without delay sends the other a writing which purports to be a confirmation of the contract but which contains additional or different terms, such terms will become part of thecontract unless:

(a) the terms materially alter the terms of the contract, or

(b) the addressee objects to them without delay.

egyúttal szabad utat engedjen a szerződési szabadság érvényesülésének és a felek által kialkudott feltételek alkalmazásának.”302 Ez a rendelkezés a 93/13/EGK irányelv mintájára készült, azonban annál jóval szélesebb az alkalmazási köre. Magánszemélyek közötti és kereskedelmi szerződések tekintetében is irányadó lehet. Ez rendkívül lényeges szempont Mátyás szerint, hiszen „kibővíti a tisztességtelen feltételek alkalmazása miatti jogorvoslat lehetőségét minden olyan szerződésre, ahol az egyik fél szabványszerződést alkalmazott és a konkrét feltételt nem tárgyalták meg egyedileg.” Eltérés még az irányelv rendelkezéseitől, hogy a fenti normaszöveghez nem kapcsolódik ún. fekete lista, amely az automatikusan tisztességtelennek tekintendő feltételeket tartalmazza.

A nemzetközi szabályozás vizsgálata során érdemes emlékezni Takáts azon kollíziós jogi időtálló megállapítására, miszerint az általános szerződési feltételekre vonatkozó belső jogi szabályozás általában az egyoldalú kikötések és az egyenlőtlen szerződési helyzetek joga, míg a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban legnagyobb jelentőséggel bíró szerződésminták (pl. INCOTERMS vagy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által kialakított Általános Feltételek) nem egyoldalúan megállapított kizárólag a termelők és forgalmazók érdekeit tükröző dokumentumok, melyek alkalmazása a „gyengébb" szerződő felek részére is előnyös.303

3.6.2 Zöld Könyv (Brüsszel, 2010) – egységes szerződéses referenciakeret

A Study Group munkájának célja “a magánjog európaizálódásának előmozdítása” volt. Az Európai Unióban a klasszikus magánjogi kódexek ugyanis - amennyire lehet - a mai napig próbálják őrizni a felek akarat-autonómiájába beavatkozó fogyasztóvédelmi magánjogi szabályokkal szemben a szerződési jog diszpozitivitását, a szerződési szabadság, vagy a pacta sunt servanda elvét.304 Emiatt külön kialakult az unióban a fogyasztók és a vállalkozók javára szolgáló európai szerződési jog felé történő elmozdulás igénye. Ennek elsődleges céljait a Brüsszelben 2010.07.01-én kiadásra kerülő úgynevezett Zöld Könyv foglalta össze.305 Az Európai Unió egyik legjelentősebb teljesítménye ugyanis az 500 millió fogyasztót felölelő egységes piac.306

Az európai fogyasztóvédelmi szerződési jog számos Európai Uniós irányelven alapszik. Például a házaló kereskedelemről szóló irányelv, vagy a fogyasztói hitelről, az általános szerződési feltételek tisztességtelen kikötéseiről, az időben osztott tulajdonról, a fogyasztói adásvételről, a távollévők közti kereskedelemről, távollévők közötti pénzügyi szolgáltatásokról szóló irányelvek. Az irányelvek és a belőlük leszűrhető strukturális elemek az Acquis szerves

302 MÁTYÁS IMRE im. uott.

303 TAKÁTS im. 1981. 763. old.

304 HAJNAL ZSOLT: A fogyasztói jogok egységes európai szabályozásának lehetséges irányai, c. PhD értekezésében foglalkozik részletesen azzal a kérdéskörrel, hogy a fogyasztóvédelmi szerződési jog egy elkülönült magánjogként vagy a magánjogba integrálódó, annak szerves részét képező fogyasztóvédelmi magánjogként fog létezni. Lásd http://docplayer.hu/4709375-A-fogyasztoi-jogok-egyseges-europai-szabalyozasanak.html (Letöltés ideje: 2019. május 30.) In VARGA NELLI im. 142.old.

305 Európai Bizottság Zöld Könyve a fogyasztók és a vállalkozások javára szolgáló európai szerződési jog felé történő előrehaladás szakpolitikai választási lehetőségeiről, Brüsszel, 2010. 7.1., COM(2010)348

306 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52011DC0636 (Letöltés: 2019. május 30.)

részei és a belépni szándékozó országoknak ezeket (is) át kellett ültetniük magánjogukba. Nem kétséges, hogy a közösségi fogyasztóvédelmi jog egyben a nemzeti fogyasztóvédelmi jogok fejlődésének motorja is. A nemzeti fogyasztóvédelmi jogok jórészt akkor és annak hatására jöttek létre az egyes tagállamokban, amikor és mivel a közösségi irányelvek már megszülettek.307 A 2010. július 01 – 2011. január 31. között nyilvános konzultációra bocsátott. Zöld Könyv rögzíti, hogy a belső piac nagyszámú szerződésre épül, amelyekre nézve a különböző nemzeti szerződési jogok irányadóak.308 A nemzetközi szerződési jogok közötti eltérések mégis további tranzakciós költségeket, és akár jogbizonytalanságot is okozhatnak, és csökkentik a fogyasztói bizalmat a belső piacon. Éppen az ÁSZF-ek történeti bemutatásánál utaltam arra, hogy az automatizmusok, a költségcsökkentő megoldások még a szerződéskötéseknél is szerepet játszanak a termékértékesítésben, így az uniós gondolkodásban is folyamatosan szerepet kapnak az ilyen szempontok. Emellett a tagállami jogok ritkán elérhetőek más európai nyelveken, aminek következtében a piac szereplőinek olyan jogászok tanácsát kell kérniük, akik ismerik az adott jogrendszer szabályait, melyet választani kívánnak, ez szintén növeli a kereskedés (vagy akár a pereskedés) költségeit és megtérülési idejét is. A kis tagállamok polgárai és vállalkozásai különösen kedvezőtlen helyzetbe kerülhetnek így. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a polgárok teljes mértékben részesülnének a belső piac előnyeiből. Az Európai Unió belső piaca olyan egységes piac, ahol biztosítva van az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgása, és ahol az európai polgárok szabadon élhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak és vállalkozhatnak. 1993-as létrehozása óta az egységes piac nyitottabb lett a versenyre és csökkentett számos, a kereskedelmet korlátozó akadályt. A két részben - 2011-ben és 2012-ben - előterjesztett egységes piaci intézkedéscsomag javaslatai309 arra irányulnak, hogy a foglalkoztatás fellendítése és az európai vállalkozásokba fektetett bizalom növelése érdekében még jobban kihasználhatóvá válhassanak az egységes piac kínálta lehetőségek.310 Az Uniónak tehát még többet kell tennie a határokon átívelő ügyletek megkönnyítéséért. Ezen cél elérése érdekében meg kell vizsgálni az európai szerződési jog előrevitelének lehetséges módjait..311

Számos – az unión túlmutató földrajzi területen is releváns – nemzetközi szervezet is elismeri, hogy az eltérő szerződéses jogok akadályt gördíthetnek a határokon átívelő, nemzetközi

307 FUGLINSZKY-MENYHÁRD im. 41.old,

308 A Bizottsághoz 320 válasz érkezett a konzultáció során. Számos érdekelt az „eszköztárat” tartotta hasznosnak, míg a 4. lehetőség (az európai szerződési jog választható eszköze) önmagában és az „eszköztár” lehetőséggel összekapcsolva is kapott támogatást, ami azonban bizonyos feltételekhez kötődött, nevezetesen a fogyasztóvédelem magas szintjéhez, az egyértelműséghez és a rendelkezések felhasználóbarát jellegéhez. In: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52011DC0636 (2019. május 30..)

309 Ún. Single Market Act I. (2011.ápr.) és Single Market Act II. (2012. október)

310 https://eur-

lex.europa.eu/summary/chapter/internal_market.html?locale=hu&root_default=SUM_1_CODED%3D24 (Letöltés: 2019. május 30.)

311 Ezt megelőzően, már 2001-ben a Bizottság kiterjedt nyilvános konzultációt folytatott a tagállami szerződési jogok közötti eltérésekből adódó problémákról, majd ennek tapasztalatait követően 2003-ban egy cselekvési terv készült. 2008-ra született meg a fogyasztói jogokról szóló irányelv első tervezete, amelyet egy nemzetközi egyetemi hálózati kutatás is kiegészített, és részletes elemzést végzett a polgári jogi elvek, fogalom meghatározások tekintetében, különösen a szerződési jogra és a szerződésen kívüli károkozás egyes szabályozási megoldásaira. ld a Bizottság 6.kutatási keretprogramja, amelynek lezárulásakor egy közös referencia-keret került közzétételre.

kereskedelem fejlődésének útjába. Pl. az UNCITRAL által megalkotott világméretű adásvételi szabványt (Bécsi Adásvételi Egyezmény) 74 ország ratifikálta a világon, amelyben több uniós tagállam is részes lett.312 Ezek már alkalmazott mintaszabályként funkcionálnak további egységes jogfejlesztési irányokhoz, de például az itt hivatkozott Bécsi Egyezmény alkalmazása csak az adásvételi szerződésekre vállalható, és nincsenek olyan tagállamon belüli egységes mechanizmusok sem, amelyek lehetővé tennék ezek egységes értelmezését.

A gazdasági válságból való kilábalást segítendő erősödött fel a nemzetközi kereskedelmet segítő jogegységesítő törekvés és a 2010-2014 közötti ún. stockholmi program felkérte a Bizottságot az egységes szerződési jogra vonatkozó referencia-keret megalkotására. A Bizottság Európa 2020 című közleménye egy nem kötelező európai szerződési jog irányába való elmozdulást tűz célul, amely a szerződéskötések egyszerűsítését és költségeinek csökkentését célozza, és szakértői csoportot állított fel, amely Európa minden részéből származó egykori bírákat, gyakorló jogászokat és egyetemi szakértőket tömörít. A csoport feladata az volt, hogy az addig elvégzett kutatás alapján készítsen megvalósíthatósági tanulmányt313 egy lehetséges jövőbeli európai szerződési jogi aktusról, amely lefedi a határon átnyúló ügyletek során a gyakorlatban felmerülő legfontosabb kérdéseket. Ez a szabályozási eszköz, mint lehetőség különösen vonzó lehetne az első alkalommal új piacokra lépő kis- és középvállalkozások számára, amely az uniós belső piac bővülését eredményezné és fejlesztené.

2011 júniusában a Bizottság zöld könyvére válaszul a Parlament négyötödös többséggel támogatta a választható, egész Unióra kiterjedő szerződési jogi szabályokat, amelyek megkönnyítenék a határon átnyúló ügyleteket (ez volt a zöld könyv 4. számú választási lehetősége). Az Európai Gazdasági és Szociális Tanács szintén a szerződési jog új, előrehaladott opcionális rendszerét támogató véleményt fogadott el. A munka tehát tovább folyik. A közös európai adásvételi jog igen releváns a határokat átívelő elektronikus kereskedés szempontjából, amelyen belül – a korábban említett számos közgazdaságtani, marketing és technológiai fejlődési okból – jelentős térnyerést követelhetnek maguknak a jövőben a minél inkább automatizált értékesítési és jogi (szerződéses) megoldások. Az egységes európai szerződési jogon belül véleményem szerint e tényezők miatt kétségkívül szabályozandó közös tárgykör lesz a határokon átívelően alkalmazható online általános szerződési feltételek és ezek fogyasztói jogokat és az online adatkezelést egyaránt érintő valamennyi kapcsolódó kérdéskör is (az elektronikus szerződéskötésen felül).

3.6.3 CESL – Közös Európai Adásvételi Jog és online szerződéskötés

A konzultáció és a hatásvizsgálat alapján a Bizottság végül úgy döntött, hogy a közös európai adásvételi jogról szóló CESL314 rendeletre vonatkozó javaslatot terjeszt az Európai Parlament

312 De kivételnek számít Portugália, Írország vagy az Egyesült Királyság és Málta.

313 A megvalósíthatósági tanulmány, amelyet 2011. május 3-án tették közzé az uniós intézmények további munkájához ötletekkel szolgáló „eszköztárként”, értékes hozzászólásokat váltott ki az érdekeltek és a jogi szakértők részéről, három nagy témát érintő észrevételként: a javaslat felhasználóbarát volta, a vállalkozások és a fogyasztók érdekei közötti egyensúly, valamint a jogbiztonság. In: http://eur-lex.europa.eu/legal- content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52011DC0636 (Letöltés: 2019. május 30.)

314 Common Europaen Sales Law rövidítése

és a Tanács elé. A javaslat felhasználja az európai szerződési jog szakértői csoportja és a

„véleményező testület” (érdekeltekből álló testület) által kialakított „eszköztárat”, valamint figyelembe veszi az érdekeltektől és a szakértőktől kapott hozzászólásokat. A közös európai adásvételi jogra irányuló bizottsági javaslat a szerződés egész életciklusára kiterjedő, egységes szerződési jogi szabályrendszert irányoz elő, amely a szerződési jog „második rendszereként” minden tagállam nemzeti jogának részét képezné. Újdonság a javaslatban - a korábbi B2B relációkra koncentráló szempontok helyett -, hogy behozza a fogyasztók védelmét. A hazai jogfejlődés elemzése során is kitértem arra, hogy az ÁSZF-ek és az online ÁSZF-ek egyaránt alkalmazásra kerülhetnek vállalatok egymásközti, vagy vállalatok és fogyasztók közötti viszonyokban. Okszerű tehát, hogy e javaslat is a B2C relációban is gondolkodik, bár e javaslat nem tartalmaz rendelkezéseket a szerződéskötés általános szabályaira nézve, hanem alapvetően az adásvételi szerződés és a digitális tartalomszolgáltatási szerződésre vonatkozik.315 Ez a fejlődés óriási ugrást jelent az 1900-as években megindult jogösszehasonlításra alapított jogegységesítés kezdeteitől nézve, amikoris ez a jogegységesítés akkoriban még mint az európai kontinens „belügye” jelentkezett, elsősorban a magánjog területén. De az I. világháború után az angolszász common law irányába is már kitekintett, és a bírói gyakorlat jogösszehasonlító vizsgálata is a gyakorlatias új jogi megoldások keresését ösztönözte innentől kezdve.316 Kecskés kiemeli, hogy a II. világháború után az USA is érdeklődést tanúsított eziránt, így az eddigi jogegységesítést megcélzó jogösszehasonlító munka megszűnt európai belügynek lenni,317 és még mindig az egységes világjog irányába tartó jogközelítési folyamat zajlott, ez azonban már sokkal funkcionálisabb célzattal. 318

2011-ben ez az egységes európai adásvételi jog határokon átívelő fejlesztése érdekében közzétett közlemény már kifejezetten kitér a szerződéskötések online dimenzióira is.319 A dokumentum nemcsak megismétli a korábbi, a nemzetközi kereskedelmi színtérre lépést hátráltató, vagy attól kifejezetten elrettentő bonyolult tagállami jogi környezetre való szokásos utalás. Hanem kitér arra is, hogy online kereskedelem esetén nemcsak az irányadó jogot kell tudni megállapítani és annak megfelelő jogi környezet alkalmazására költeni, de a kereskedőnek a weboldalát is oly módon kell átalakítania, hogy az megfeleljen a célországban alkalmazandó követelményeknek. Az unióban is valamennyi gazdasági ügylet szerződésen alapul. Ezért a kereskedők és a fogyasztók egyaránt nap mint nap szembesülnek olyan szabályozási különbségekkel, amelyek a szerződés megkötésének vagy felmondásának módjára, a hibás termék orvoslásának mikéntjére, vagy a késedelmes fizetés esetén fizetendő kamat mértékére vonatkoznak. „A kereskedők számára ezek a különbségek további

315 Az egységes európai vételi jog aktuális kérdései In: Stipta, István (szerk.) Collegium Doctorum Konferencia [elektronikus dok.] Miskolc, Magyarország : Bíbor Kiadó, (2012) http://www.uni- miskolc.hu/~wwwdeak/Collegium%20Doctorum%20Publikaciok/M%E1ty%E1s%20Imre.pdf (Letöltés: 2019.

március 28.)

316 KECSKÉS LÁSZLÓ: A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben, HVG Orac Lapkiadó Kft, Budapest, 2013., 20.old.

317 KECSKÉS LÁSZLÓ: EU jog és jogharmonizáció, HVG Orac Lapkiadó Kft., Budapest, 2003., 248.old.

318 KECSKÉS im.2013, 26.old.

319 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek , A Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Közös európai adásvételi jog a belső piacon belüli, határon átnyúló ügyletek elősegítése érdekében COM/2011/0636 végleges */ , ld itt: http://eur-lex.europa.eu/legal- content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52011DC0636 (Letöltés: 2019. május 30.)

bonyodalmakat és költségeket okoznak, különösen akkor, ha több másik uniós tagállamba kívánják exportálni termékeiket és szolgáltatásaikat. Az említett különbségek a fogyasztók számára megnehezítik, hogy a sajátjuktól eltérő országban vásároljanak, ami különösen az online vásárlásokkal kapcsolatban érzékelhető” – utal bevezetőjében a közlemény.

A közös európai adásvételi jog hatálya az olyan határon átnyúló helyzetekre koncentrálódik a javaslat szerint, ahol felmerül az ügyleti többletköltségek és a jogi bonyolultság problémája. A szerződési joggal összefüggő akadályok fennállása kedvezőtlen hatást gyakorolhat azokra a vállalkozásokra, amelyek mérlegelik a határon átnyúló kereskedelmet, és elrettentheti őket az új piacokra történő belépéstől. A kereskedők szerint ugyanis a külföldi szerződési jog megismerésének nehézsége áll az első helyen a vállalkozások és a fogyasztók közötti ügyletek akadályai közül, míg a vállalkozások egymás közötti ügyletei tekintetében ez a harmadik legsúlyosabb gátló tényező.320 E 2011-es közlemény adatai szerint nemcsak a vállalkozásoknak hátrány az egységes jog hiánya, hanem a fogyasztók 44 %-a szerint a jogaikkal kapcsolatos bizonytalanság rettenti vissza őket attól, hogy más uniós országokban vásároljanak (akár online).321 A gyakorlatban ezévben a határon átnyúló keretek közötti online termékvásárlás iránti kísérletek sűrűbben végződnek kudarccal, mint sikerrel, és végül gyakorta jelenik meg az alábbihoz hasonló kiábrándító üzenet: „ez a termék nem elérhető az Ön lakóhelye szerinti országban.” Igazolást nyert, hogy a közös eredetű jogrendszerrel (pl.: a common law és a skandináv jogi hagyomány) rendelkező országok közötti kétoldalú kereskedelem 40%-kal magasabb, mint két olyan ország között, amelyek nem rendelkeznek ilyen hasonlósággal.322 Ezt szem előtt tartva az Európai Bizottság belefoglalta 2011. évi munkaprogramjába az európai szerződési jogra vonatkozó jogi aktust. Az említett akadályok leküzdése ugyanis jelentős ügyleti költségek viselésével jár. Ez a kis-és középvállalkozásokat (kkv-k), és különösen a

320 A vállalkozások és a fogyasztók közötti ügyletekben alkalmazott európai szerződési jogról szóló 321. Eurobarométer-felmérés 23. o., valamint a vállalkozások közötti ügyletekben alkalmazott európai szerződési jogról szóló 320. Eurobarométer-felmérés, 15. o. Ez a helyzet eltérő az Amerikai Egyesült Államokban. Annak ellenére, hogy az 50 tagállamban különböző szerződési jogi rendszerek léteznek, például egy Marylandben letelepedett kereskedő könnyen eladhatja a termékeit egy Alaszkában lakó fogyasztónak, mivel az amerikai jog értelmében ilyen esetben a kereskedőnek csak a Marylandben alkalmazandó szerződési jogi szabályokat kell figyelembe vennie, és nem kell törődnie az alaszkai szerződési joggal. Emellett az USA Egységes Kereskedelmi Kódexe szoros összhangot teremtett a különböző államok szerződési jogi rendszerei között. Így az amerikai kereskedők számára az 50 állam gazdasági területe szerződési jogi értelemben sokkal inkább belső piac, mint az uniós kereskedők számára az Európai Unió 27 tagállama. In: http://eur-lex.europa.eu/legal- content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52011DC0636 (Letöltés: 2019. május 30.)

321 2017 évi online kutatásom is bemutatta a fogyasztók igényeit jogaik védelmére, tájékozottságuk segítésére.

322 Az árukereskedelmet folytató vállalkozások mindössze 9,3 %-a értékesíti termékeit másik uniós tagállamban. A határokon átnyúló tranzakciókat lebonyolítani kívánó vállalkozásoknak valójában 26 eltérő nemzeti szerződési joghoz kell igazodniuk, ezeket le kell fordíttatniuk, ügyvédeket kell alkalmazniuk, ami átlagosan 10 000 euróba kerül számukra minden egyes új exportpiac vonatkozásában. Honlapjaik átalakítása átlagosan további 3 000 euróba is kerülhet. A kis- és középvállalkozásokat – amelyek az uniós cégek 99%-át teszik ki – ez aránytalanul nagymértékben sújtja –, mivel nem rendelkeznek az eltérő nemzeti szerződési jogi rendszerekkel kapcsolatos munkához szükséges vállalaton belüli jogi és egyéb szaktudással. Egy másik tagállamba való exportálás ügyleti költsége egy mikrovállalkozás éves forgalmának 7%-át is kiteheti. Négy tagállamba való exportálás esetén ez a költség az éves forgalom 26%-át is elérheti. Azok a kereskedők, akik a szerződési jogból származó akadályok miatt visszariadnak a határokon átnyúló ügyletektől, legkevesebb 26 milliárd euró értékű EU-n belüli kereskedelemtől esnek el évente. In: Választható közös európai adásvételi jog: gyakran feltett kérdések http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-11-680_hu.htm (Letöltés: 2016. december 3.)

mikro- és kisvállalkozásokat sújtja a leginkább, mivel az üzleti forgalmukhoz képest különösen magas a több külföldi piacra történő belépés költsége.

Ehelyütt is utalok arra, hogy az ÁSZF-fel és online történő szerződéskötés a gyors döntésen alapuló és költséghatékony kereskedést célozzák. Minden olyan törekvés, amely az internetet veszi eszközül ahhoz, hogy a felek között határokon átívelően, időben az egyidejűségre törekedve történhessen a kereskedés, alacsonyan tartott tranzakciós költségekkel, az elő fogja segíteni az online ÁSZF-ek nemzetközi terjedését. Ehhez feltétel az ÁSZF tárgyát képező jogok egységesítése is, de legalábbis a fogyasztói jogok területének minél koherensebbé tétele, a határokon átívelően. Mivel mindez okszerűen a fogyasztók irányába teljesedik ki, úgy a fogyasztóvédelmi és az infokommunikációs és adatkezelési jogi védőszabályokra is egyre inkább szükség lesz.

Mivel az európai szerződési jogi aktus komoly lehetőséget jelent az egységes piacon belüli növekedés és kereskedelem ösztönzésére, a javaslat arra irányult, hogy a közös európai adásvételi jog szabályozza az alkalmazásából eredő kötelezettségek és feladatok megszegése esetén rendelkezésre álló szankciókat is. Másrészt nem szabályoz egyes olyan kérdéseket, amelyek vagy rendkívül fontos szerepet játszanak a nemzeti jogban, vagy kevésbé lényegesek a határon átnyúló szerződések szempontjából (így pl.: a cselekvőképesség hiányára, a szerződés jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközésére, a képviseletre, a hitelezői vagy az adósi többességre vonatkozó szabályok). E kérdések vonatkozásában továbbra is a Róma I. rendelet szerint alkalmazandó, választandó nemzeti jog szabályai az irányadók.323 A javaslat kiegészítő megközelítést jelent a fogyasztóvédelem terén meglévő vívmányok tartalmához képest. Nem lépne az általánosan alkalmazandó fogyasztóvédelmi vívmányok helyébe, tekintve, hogy a határon átnyúló szerződésekre korlátozódik. Ezért továbbra is szükség lesz arra, hogy az e területen alkalmazott hagyományos összehangolási megközelítés alkalmazásával fejlesszék a fogyasztóvédelmi normákat.

A közös európai adásvételi jog hatékony alkalmazása és egységes értelmezése érdekében a javaslat támogató intézkedéseket is előirányozott. Felmerült egyes tevékenységi ágazatokkal kapcsolatos vagy kereskedelmi szakterületekre vonatkozó „európai szerződési mintafeltételek” kialakításának igénye. Hiszen minden olyan jogintézmény vagy eszköz, amely a jogrendszerek közötti különbségekhez hozzájárul, eltérő egyedi szabályzást jelent, csökkenti a közös jog elérésének esélyét. A szerződési mintafeltételekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítása és terjesztése a majdani fogyasztók bizalmának növelésével felgyorsítja például a felhőalapú szolgáltatások terjedését.324 Az általános szerződési feltételeket magában foglaló, és az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető mintaszerződés segítséget jelenthet azoknak a kereskedőknek, akik a közös európai adásvételi jogot választva kívánnak határon átnyúló szerződéseket kötni. A közös európai adásvételi jog egységes értelmezése és alkalmazása

323 Az EU Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.)

324 A Bizottság közleménye az Európai parlamentnek a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában /* COM/2012/0529 final */ ld. 3.4. pontja: 2. kulcsintézkedés: Biztonságos és tisztességes szerződési feltételek, In: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A52012DC0529 (Letöltés: 2019. május 30.)

érdekében a javaslat előirányozza továbbá a jogi aktus rendelkezéseinek értelmezését befolyásoló európai és nemzeti bírósági határozatok nyilvánosan hozzáférhető adatbázisának felállítását. A tagállamok felkérést kaptak, hogy haladéktalanul értesítsék a Bizottságot az ilyen ítéletekről.

Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését célzó, első tíz éves időtartamra szóló okmány, az ún. Lisszaboni Stratégia 2010-ben járt le, amikor is az elmúlt évtizedek legsúlyosabb globális pénzügyi és gazdasági válsága idején indokolttá vált egy új koncepció meghatározása. Az Európa 2020 stratégia,325 valamint az EU több más hosszú távra szóló dokumentuma új irányokat határoz meg, és kifejezetten elismeri a szerződési jogi eltérések által támasztott akadályok leküzdésének szükségességét. Az utóbbiak közé tartozik a már említett stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv és az ún. Európai digitális menetrend (Digital Agenda) is, amely a digitális gazdaság előmozdítására irányuló egyik legfontosabb fellépésként előirányozza egy választható szerződési jogi aktus kidolgozását. E körben a szubszidiaritás és az arányosság elvének mindenkori figyelembe vétele szükséges a Bizottság szerint. Az ún. Kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálatának célja pedig mindazon akadályok – köztük a szerződési joggal összefüggőek – lebontása volt, amelyek gátolhatják a kkv-k potenciális növekedését. Az ún. Egységes piaci intézkedéscsomag szintén felveti a határon átnyúló ügyletek elősegítésére szolgáló jogi aktus elképzelését. A menetrend főként azokra az IT-technológiákra és internetes szolgáltatásokra összpontosít, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést, és ezáltal jelentősen hozzájárulnak az uniós polgárok életminőségének és a vállalkozások versenyképességének javításához.

Láthatjuk, hogy a gazdasági életben legáltalánosabb és legalapvetőbb ügyletek nemzetközi szabályozása, mint az adásvételé, rendkívül nehéz és kompromisszumokkal terhelt. Serák szerint ezt talán leginkább a Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlati tapasztalatai mutatják, mivel számos részlet – különösen a kapcsolódó tulajdonjogi kérdések – rendezését az államok még mindig és mindenképp fenntartják maguknak.326 Az általános szerződési feltétel az online adásvétel körében igen gyakran felmerülő szerződéskötési megoldás, ezért az adásvétel egységesítésére törekvő szabályozás ezt alapjaiban érinti. A jogegységesítés nehézségét pedig legjobban az jelzi, hogy az Unió Bizottsága végül levette a napirendről a CESL rendeletté fejlesztését.327 Megjegyzendő ugyanakkor, hogy számos más e-kereskedelmi, e-értékesítési területen készülnek el új közös szabályok. A szolgáltatásnyújtás körében ma már például az online tartalomszolgáltatónak lehetővé kell tennie, hogy azok az előfizetői, akik egy másik

325 A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll 2020-ig: 1/ Foglalkoztatás: biztosítani kell, hogy a 20– 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot az EU-ban. 2/ Kutatás és fejlesztés: az EU GDP- jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. 3/ Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell 1990-hez képest, az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4/ Oktatás: a korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5/ Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek.

326 Serák István: Polgári jog és civiljogi jogalkotás a globalizáció korában és a jogrendszerek versenyében,

Iustum Aequum Salutare XII. 2016., 94.old

327 VÉKÁS LAJOS: A magánjogi kodifikációk értékeiről - történeti szemlében, Jogtörténeti szemle, 17. évf. 3.sz. 2015, 21.old.

uniós országba látogatnak, hozzáférjenek fizetős szolgáltatásaihoz,328 ugyanolyan módon, mint a lakóhelyük szerinti, saját országukban. Olyan kötelezettség ugyan nincs, hogy hasonló minőséget is biztosítsanak, mégis a 2018. április 1 -jén hatályba lépett 2017/1128/EU rendelet mutatja a szabályozás, annak mélysége irányát az online kereskedelmi (tartalomértékesítési és szolgáltatási) piacon belül.

3.6.4 Róma I. rendelet - Egységes európai kollíziós jog

Az EU – összehangolási intézkedések elfogadása révén – tett néhány komoly lépést az anyagi jogok eltéréseinek csökkentése érdekében, különösen a fogyasztói jog területén. Ugyanakkor az említett összehangolási intézkedések nem fedik le a szerződések teljes életciklusát, emiatt nem szüntetik meg a kereskedőnek azt a kötelességét, hogy figyelembe vegye a célország szerződési jogát. Az említett összehangolási intézkedések főként a vállalkozás és a fogyasztó közötti ügyletekre korlátozódnak. A közlemény rögzíti, hogy „a vállalkozás és a fogyasztó közötti szerződések esetében az uniós jogi keret a fogyasztók előnyére védelmük jelentős erősödéséhez vezetett. Ugyanakkor a fogyasztói és a szerződési jog terén politikai korlátok szabják meg, hogy milyen széles körben fogadható el a „teljes körű összehangolásra” épülő megközelítés. Ez abban is megmutatkozik, hogy az Európai Parlament és a Tanács hatályban tartotta a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló irányelvet, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok különböző mértékben támaszkodjanak a legfontosabb összehangolt jogokra.”

Ami pedig a vállalkozások egymás közötti szerződéseket illeti, az EU által elfogadott anyagi jogi szabályok hatálya még a vállalkozás és a fogyasztó közötti szerződésekénél is korlátozottabb, csupán a szerződési jog területének néhány sajátos kérdésére terjed ki. Például a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelv összehangolja ugyan a késedelmes fizetés esetén fizetendő késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat, azonban lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak.329 És az 1980-as bécsi vételi egyezmény sem terjed ki átfogóan a szerződések teljes életciklusára, továbbá (mivel az ENSZ rendszerén belül nem létezik olyan kötelező joghatóság, mint amelyet az Európai Unió Bírósága tölt be az EU egységes piacán) nem tartalmaz olyan mechanizmust, amely az eltérő nemzeti bíróságok által adott esetleg eltérő értelmezés esetén biztosítaná annak egységes értelmezését. A bécsi egyezményt csupán viszonylag kisszámú kereskedő alkalmazza és nem ratifikálta valamennyi EU tagállam sem.

2011-ig számos érdemi eredmény is született. Az EU egységes kollíziós normákat hozott létre a határon átnyúló ügyletek jogbiztonságának fokozása érdekében. (Hiszen az Európai Tanács már 1999. október 15-én és 16-án Tamperében tartott ülésén jóváhagyta az igazságügyi hatóságok ítéletei és egyéb határozatai kölcsönös elismerésének elvét, mint a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés alapját, és felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy

328 Ez lehet VoD-szolgáltatás (mint például a Netflix, a HBO GO), online tévé (mint például a Viasatnál a ViaPlay, a Skynál a Now TV), zenesugárzás (mint például a Spotify, a Deezer vagy a Google Music) vagy az internetes játékok piacai (mint például a Steam vagy az Origin).

329 Ld. Közlemény 1.1 pontban, „Anyagi jogi normák” címe alatt.

fogadjanak el intézkedési programot ezen elv végrehajtására.330) A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló Róma I. rendelet331 lehetővé teszi, hogy a szerződő felek megválasszák a szerződésükre alkalmazandó jogot, illetve meghatározzák, hogy melyik jogot kell alkalmazni e jogválasztás hiányában. A vállalkozás és a fogyasztó közötti határon átnyúló ügyletek esetén azoknak a kereskedőknek, akik tevékenysége a fogyasztó szokásos tartózkodási helye szerinti országba irányul – ez például akkor valósulhat meg, ha weboldalt indítanak az ország nyelvén, a fogyasztó pénznemében kínálnak értékesítést, illetve a kereskedő országáétól eltérő, felső szintű domain nevet használnak – meg kell felelniük a fogyasztó szokásos tartózkodási helye szerinti ország kötelező fogyasztóvédelmi előírásainak.332 A kereskedő alkalmazhatja teljes egészében a fogyasztó nemzeti jogát, vagy pedig másik jogot választhat, ami a gyakorlatban legtöbbször a saját joga lesz. Mindazonáltal a kereskedőnek még az utóbbi esetben is biztosítania kell a fogyasztó nemzeti jogából fakadó kötelező fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását, amennyiben azok magasabb szintű védelmet írnak elő. Ennek következtében előfordulhat, hogy a kereskedő általános szerződési feltételeit módosítani kell a különböző országok követelményei szerint.

3.6.5 UNIDROIT – Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei

Az UNIDROIT égisze alatt 1994-ben napvilágot látott Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelveit méltán tekinthetjük a magánjog egységesítésére való törekvések egyik mérföldkövének.333 Az UNIDROIT Alapelvek nem kötelező erejű normák, hanem alapelvi jelentőségű szabályok gyűjteménye. Céljuk a nemzetközi kereskedelmi ügyletek és a választottbíráskodás elősegítése a lex mercatoria kodifikálása útján. Megoldásai a lehető legjobb kereskedelmi gyakorlatokonnyugszanak. Az UNIDROIT Alapelvek előnyei az európai jogokon túlmutató globális vetülete, gyakorlatias, kereskedelmi jogi szemlélete, és az, hogy szabályai felölelik a szerződési jog általános részének szinte teljességét., s mintául szolgálnak a jogalkotók számára is.

Az Alapelvek alkalmazására sor kerülhet, ha a felek abban állapodtak meg hogy a szerződésükre az általános jogelvek, a lex mercatoria vagy hasonló szabályok legyenek irányadók. Az Alapelvek alkalmazására sor kerülhet, ha a felek nem határozták meg a szerződésükre irányadó jogot. Az Alapelveket fel lehet használni nemzetközi egységes jogot tartalmazó jogi eszközök értelmezésére vagy kiegészítésére. Az Alapelveket fel lehet használni a nemzeti jog értelmezésére vagy kiegészítésére. Az Alapelvek mintául szolgálhatnak nemzeti és nemzetközi jogalkotók számára.

A 2. fejezetben a szerződés megkötése tárgyában szabályozza az ÁSZF-et, azonban sokkal részletesebben, mint az Európai Alapelvek. A 2.19 pont a Szerződéskötés általános feltételek szerint címet viseli, a 2.20 a Meglepő feltételek, a 2.21 Az általános feltételek és a nem általános feltételek közötti összeütközés, végül a 2.22 Az általános feltételek harca kérdéseivel

330 Ld. Róma I. rend. bevezetője (3) pontját.

331 Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.)

332 Róma I. rendelet 6. cikkének (2) bekezdése

333 KIRÁLY MIKLÓS: Unidroit. Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei 2010, ELTE Jogi Kari Jegyzetek 16, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014, 122.old.

foglalkozik. Mátyás rámutat, hogy „a szöveg alaposabb és átfogóbb szabályozást nyújt, meghatározza az általános feltétel fogalmát, sőt mi több, ezt a terminológiát használja, azonban ezen fogalomnak része a másik féllel való meg nem tárgyalás, ami az előző normaszöveg lényegét adja.”:334

2.1.19 CIKK (Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel)

(1) Amikor az egyik fél vagy mindkét fél általános szerződési feltételeket alkalmaz335 a szerződés megkötése során, a 2.1.20. – 2.1.22.Cikkek sérelme nélkül a szerződéskötésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az általános szerződési feltételek olyan rendelkezések, amelyeket az egyik fél előzetesen készít el általános és ismételt használat céljából, és amelyeket a másik féllel való megtárgyalás nélkül ténylegesen alkalmaznak.

Külön tesz említést úgynevezett meglepő feltételekről, amelyek nem hatályosulnak a felek között, mivel azok valószínűleg nem kerülhettek megtárgyalásra, ezért éri a másik felet meglepetésszerűen:

2.1.20. CIKK (Meglepő feltételek)

(1) Az általános szerződési feltételekben foglalt feltételek közül nem hatályos az, amelyik olyan jellegű, hogy arra a másik fél ésszerűen nem számíthatott, kivéve, ha azt ez a fél kifejezetten elfogadta.

(2) Annak meghatározásakor, hogy a feltétel ilyen jellegű-e, figyelembe kell venni annak tartalmát, nyelvezetét és megjelenési módját.

A 2.1.21. és 2.1.22 cikkelyek rögzítik, hogy általános és nem általános szerződési feltételek ütközése során az utóbbi lép érvénybe. Itt tehát az egyediséget ésszerűen előnyben részesíti az általános feltétellel szemben. Ha pedig minkét fél ÁSZF-et alkalmaz, és e feltételek kivételével megállapodnak, a szerződés azokkal a feltételekkel jön létre, amelyekben a felek megállapodtak, valamint amelyek lényegüket tekintve azonosak a szerződési feltételekben, kivéve, ha az egyik fél előre világosan kifejezésre juttatja, vagy indokolatlan késedelem nélkül, később közli a másik féllel, hogy ilyen feltételekkel nem köt szerződést. Mátyás helyesen rámutat arra, hogy „a felek azonban nem minden alkalommal foglalják egyetlen dokumentumba a szerződésüket. Ilyen esetben problémát jelenthet megállapítani, hogy mely feltételek egyedileg meghatározottak és melyeket nem tárgyaltak meg. Ebben az esetben nagy jelentőséggel bír a felek addigi szerződéses kapcsolata, továbbá minden, a szerződéskötési tárgyalások idején született dokumentum, írásos feljegyzés. Mivel az UNIDROIT Alapelvek kereskedelmi szerződések megkötését célozza, ezért szinte kizárólag ilyen körben üzletszerűen eljáró felek jogviszonyát fogja kormányozni. Ezen felek esetében pedig az az életszerű, ha mindketten rendelkeznek előre megszerkesztett általános feltételekkel, melyek számára természetesen a maximális érvényesülést kívánják. Ez a jelenség az ún. blanketták csatája,

334 MÁTYÁS im.

335 Utalok arra, hogy e jogintézmény az ún. „blanketták csatája”, amely a hazai magánjogunkban csak a 2013. évi teljeskörű Ptk. reformmal került bele a civilkódexbe, de a hazai joggyakorlat és jogirodalom már ismerte és használta.

mikor a gazdasági szereplők és blankettáik küzdenek meg egymással.”336 A szerződés az Alapelvek szerint létrejön akkor is, ha mindkét fél saját ÁSZF-jére hivatkozik, azonban csak annyiban, amennyiben a feltételek nem ütköznek egymással, azaz nem ellentétes tartalommal rendeznek bizonyos kérdéseket, és ezt a lehetőséget egyik fél sem zárja ki egyértelműen.

IV. RÉSZ: Általános szerződési feltételek az online térben

Az általános szerződési feltételek kialakulása, jellemzői, jogi akadályai és hazai jogi szabályozása ismertetését követően áttérek azon körülmények vizsgálatára, melyek az ÁSZF- ek illetve az ÁSZF-fel történő szerződéskötés interneten történő elterjedését segítették és az online gyakorlatokat ma is alakítják.

Az általános szerződési feltételek elterjedésének alapvetően a fejlődő és felgyorsuló világban a technikai fejlődés mellett ma már az internet kialakulása és az internetet támogató technikai (és virtuális) megoldások, alkalmazások térnyerése is okként említhető. A távollévők közötti kapcsolatok – a közlekedési technikák robbanásszerű fejlődése mellett az internet által – még közelebbivé és elérhetőbbé váltak. Az ún. sharing economy (közösségi gazdaság) új üzleti hasznosítási formációi is egyre közelebb hozzák a feleket egymáshoz, és az üzletelésben is egyidejűségre buzdítanak. 337 Mégsem csak ez okozza az ÁSZF-ek elterjedését. Mindig vannak nagyobb és erősebb vállalkozások, akik gyorsabban és erősebben akarják elérni saját céljaikat, a szerződéskötések során is. Nemcsak a globalizációnak vagy a vállalatok tranzakcióköltség-csökkentési törekvésének van itt szerepe, hanem a napjainkban zajló technológiai robbanásnak, a modern technikai forradalomnak, a robotikának és az automatizálódásnak is akár romboló hatása lehet a klasszikus kötelmi jogi gyakorlatokra. Az alább ismertetett körülmények együttesen - véleményem - szerint már a közeljövőben lehetővé teszik az ÁSZF-es szerződéskötés további automatizációját, akár algoritmusok bevetésével is. A jogász, az ember szerepe még a kereskedelmi szerződéskötésben is hamarosan újradefiniálhatóvá válik.

4.1 Automatizálódó és költségcsökkentő értékesítési technikák, kényelmes és tudatos vásárlók

Korábban az akkoriban modernnek minősülő áruforgalom jellegzetes szerződései egy idő után megjelenésüket tekintve kevésbé emlékeztettek a hagyományos polgári jogi szabályozásra épülő szerződésekre. A 21. század második felében a gyors technikai és tudományos fejlődés következtében egyre általánosabbá váló tömegtermelés, tőkekoncentráció lassan szétfeszítette

336 MÁTYÁS im. 179.old

337 A sharing economy (közösségi gazdaság) egy gazdasági és szociális rendszert jelenti, amely az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, az adatokhoz és a tudáshoz egy másokkal megosztott, azaz közösségi hozzáférést tesz lehetővé. A rendszer többféle formában működhet, és az információtechnológia segíti elő, hogy az egyének, a vállalatok, a non-profit szervezetek, illetve a kormányok számára rendelkezésre álljon a kihasználatlan termékek és szolgáltatások elosztásához, megosztásához és újrahasznosításához szükséges információ. Alapgondolata, hogy ha egy gazdasági jószágról információt osztanak meg, akkor ezen jószág értéke mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások, mind pedig a közösség számára nő. A 2000-es évek közepén kezdett egy olyan új üzleti struktúraként feltűnni, amelyet a közösségi technológiák megjelenése, az egyre növekvő népesedés, illetve az energiaforrások kimerülése folytán kialakuló problémákra való válaszkeresés okozott. Bővebben: www.sharingeconomy.hu/fogalom/ (Letöltés: 2018. június 23.)

a hagyományosan kisvállalkozók ügyleteire méretezett klasszikus szerződési jog kereteit. A tömegtermelés, a piaci folyamatok, így az értékesítési megoldások felgyorsulása a szerződési jogban is a sztenderdizációhoz vezettek. A szerződések megkötését már akkor sem előzte meg a felek hosszas személyes egyezkedése, a megkötött megállapodás a végső formáját végül nem kölcsönös tárgyalások eredményeként nyerte el. Számos közgazdaságtani irányzat foglalkozik a piac és a vállalatok érdekérvényesítésével, és kutatja, hogy a termelésnek hogyan valósul meg az a formája, amely adott esetben olcsóbb. A termelés költségei egyrészt az árak feltérképezésében, valamint a tranzakciókhoz kapcsolódó szerződések megtárgyalásában is rejlenek. Szerződéskötéskor a felek alkudoznak, ez az alkudozás költségeket jelen számukra.338 Minél alacsonyabbra szorítható ez a tranzakciós költség is a szerződéses alku folyamán, az annál jobbnak tűnik a szerződő felek gazdasági érdekében. A termelési volumenek növekedése mellett ez is szerepet játszik abban, amikor a gazdasági szereplők egyszerűsítik szerződéskötési (alku) folyamataikat. Az Európai Unió is az egységes adásvételi jogra törekvés során megfogalmazta a tranzakciós költségek csökkentését, mint célt, mivel „a határokon átnyúló tranzakciókat lebonyolítani kívánó vállalkozásoknak 26 eltérő nemzeti szerződési joghoz kell igazodniuk, ezeket le kell fordíttatniuk, ügyvédeket kell alkalmazniuk.339 A tranzakciós költségeket csökkenti a kockázatok megelőzése is. Takáts is kiemelte, hogy a sztenderd vállalati kikötések egyben kalkulációs tényezők, amelyek révén az üzleti kockázat behatárolható, s lehetőség van a rendellenes jogviszonyfejlődés negatív következményeinek elhárítására, megelőzésére is ezek alkalmazása révén.340 Erre mód van az ÁSZF-fel történő szerződéskötés során, amikor például egy jogrendszer szerződésszegési szabályainak kizárása mellett csak bizonyos szankciók felvállalása történik meg a feltételekben, a helytállni köteles eladó, szolgáltató pozíciójának biztosítása és kiszámíthatósága érdekében. A közgazdaságtan tanítása szerint, minél inkább hasonlítanak egymáshoz a termékek – minél sztenderdizáltabbak –, annál erősebb a verseny, annál kisebb a fogyasztói tévedés esélye. Az ÁSZF pedig éppen sztenderdizál, mivel egységesíti a szerződéseket, ezért a szerződéskötési költséget is csökkenti.341

A szerződés feltételeit – általános szerződési feltételeket - a gazdasági fölényben levő fél általában egyoldalúan határozza meg. Ugyanis a másik fél amiatt, hogy a szolgáltatásra szüksége van, vagy vita nélkül elfogadja, vagy egyáltalán nem köti meg a megállapodást. Ezek a szabványszerződések világszerte elterjedtek, mind belföldön mind külföldön előszeretettel alkalmazzák őket ma már a mikrovállalkozások is. Olyannyira, hogy a kereskedelmi szektor szereplőire itthon is komoly kihívások és lehetőségek, jelentős változások várnak, amelyre a hazai e-kereskedelem szereplői igyekeznek felkészülni.342 Ma már mindennapjaink digitalizáltak. Kevesebb mint egy évtized alatt a munka, a gazdasági

338 BEDE ÉVA: A fundamentális transzformáció és a referenciapont szerepe a hiányos szerződések elméletében,

Közgazdaságtani Szemle LX. évf., Budapest, 2013./júl-aug. szám, 885.old.

339 Európai Bizottság 2011. október 11-i sajtóközleménye, http://europa.eu/rapid/press-release_IP-11- 1175_hu.htm (Letöltés: 2018. március 31.)

340 TAKÁTS im. 1981., 764.old.

341 SZALAI ÁKOS: A szerződés tartalma… im.

342 Pl. az Ecommerce Hungary olyan szakmai tevékenységeket folytat, amelyek elsősorban a hazai e-kereskedelmi piac fejlődését, jogszerű működését és a működési feltételek javulását szolgálják. , https://ecommerce.hu/rolunk/, (Letöltés: 2019. augusztus 11.)

tevékenység és a magánélet is fokozatosan áttevődött és áttevődik a digitális környezetbe, amely az üzleti mellett személyes, szerződéses adatok kezelésével is jár. A Facebook vagy a Google globálisan online működése kihat az emberiség mindennapjaira, a magánéletre és az üzleti, a szerződéses viszonyokra is. Az Európai Adatvédelmi Hatóságok is egyértelműen megállapították, hogy a digitális környezet működése nagyban olyan összetett információs rendszerekre támaszkodik, melyeket magánvállalkozások üzemeltetnek saját céljaiknak megfelelően és amelynek egyik alapvető építőelemét személyes adatok képezik.343

Egyre gyakrabban külföldi webshopokból is rendelünk, és számos izgalmas technológiai (pl. hologram, testszkenner, Big Data vagy okosóra) is felfordulást okozhat azok alkalmazása során. A 90-es évek végén történt óvatos becslések is intenzív változásokat jeleztek előre, 2002-re Európára kb. 5,2 milliárd dollár forgalmat becsültek.344 Egy frissebb felmérés szerint345 2016-ban európai szinten 12 százalékos piaci növekedésre lehetett számítani, a webshopos piac pedig 2016-ban 510 milliárd euró méretűvé vált. A teljes kereskedelmi szektoron belül már 8 százalékot tesz ki az e-kereskedelem.346 Összességében Magyarország az Európai Unión belül még a gyengén teljesítő országok között, az emberek digitális írástudása, készségeinek fejlesztése elmarad az uniós átlagtól. Ugyanakkor a hazai felhasználók az uniós átlag feletti mértékben használnak közösségi hálózatokat (84%), a közösségi média használatában pedig az első helyen állunk.347 Az online tranzakciós szolgáltatásokat, ideértve az e-kereskedelmi szolgáltatásokat is, egyelőre csak az internethasználók 49%-a vesz igénybe, a kkv-k-nak pedig csupán 12,5%-a végez online értékesítést. Itt tehát még jelentős növekedés várható.

A gyorsuló világban az emberek mégis – a képernyő előtt ülve - elkényelmesednek, és ma már a szövegolvasás helyett egyre terjednek a videós és képi tartalmak. Ezek trendszerűen a szöveges szerződések jelentéktelenedéséhez is vezethetnek, nemcsak magyar trend, hogy az írott és beszélt nyelv viszonya, az olvasási szokások is megváltoznak, és erre az interneten kereskedőknek is majd fel kell készülni.348 Mindezzel együtt a fogyasztók is egyre nagyobb beleszólást követelnek magukba a termékekbe és a szolgáltatásokba, azok kialakításába is, köszönhetően a sharing economy és a közösségi médiafórumok nyújtotta lehetőségeknek (online értékelés, megosztott kommentelés, e-ügyfélelégedettség-mérés, stb.).

343 Az Európai Adatvédelmi Hatóságok 29. cikk alapján működő munkacsoportjának közös nyilatkozata, 2014. november 25-i ülésén elfogadva, ld: https://www.naih.hu/files/Az-Europai-Adatvedelmi-Hatosagok-Nyilatkozata- 2014-11.pdf

344 Verebics szerint (In: http://mek.oszk.hu/01400/01401/01401.htm#eker ) az e-kereskedelemnek volumene korábban is csak megbecsülhető volt: az USA-ban 300 milliárdolláros éves forgalmat vetítettek elő a következő öt évben a ’90-es évek végén, szakértők 2000-re csak Európában 105 milliárd dolláros forgalmat jósoltak - az 1997-es év 38 milliárdos bázisából s az Internet növekedési mutatóiból kiindulva. Az on-line vásárlások kiegyenlítésének legelterjedtebb formája a hitelkártyás fizetés volt, melynek összege becslések szerint 2002-ben Európában eléri majd az 5,2 milliárd dollárt. (lsd: The Emerging Digital Economy, US Department of Commerce, 2-13. oldal, letölthető: http://www.ecommerce.gov (Letöltés: 2019. március 30.) illetve: VEREBICS JÁNOS: A tér, a szabadság és a normák, A/1.-2. megj.: Internet és jog, 1998. november.

345 Az Ecommerce Foundation felmésére szerint nemcsak a vásárlók száma nő, hanem a vásárlási kosárérték is 2016-ban.

346 http://24.hu/media/2016/06/15/fenekestul-forgat-fel-mindent-az-e-kereskedelem/2016/06/28 (Letöltés: 2016. nov. 27.)

347 A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2018, Magyarországról szóló országjelentése (http://ec.europa.eu/digital-single-market/en/desi (Letöltés: 2018. június 23.)

348 PRÓSZÉKY im. 322-324.old.

Az általános szerződési feltételek alkalmazása természetesen nemcsak az e-kereskedés során merülhet fel, mégis ennek a tevékenységi formának az előretörése – már a mikro- és kis és középvállalkozások körében is - szemléletesen példázza e jogterület fejlődése vizsgálatának indokoltságát. Sőt, ma már maga az e-kereskedelem is jelentős kihívások előtt áll a különböző technológiai innovációk miatt, amelyek például lehetővé teszik, hogy a vásárlások 3D technológiával vagy a kiterjesztett valóságban történjenek, ami eddig elképzelhetetlen volt. Azt követően, hogy a hazai digitalizációs és infokommunikációs állami fejlesztések következtében a lakosság és a vállalkozások szélessávú internettel történő ellátottsága teljeskörű lesz, majd pedig az internetet használók digitális írástudatlansága lecsökken majd megszűnik, véleményem szerint várható, hogy ugrásszerűen fog megnőni az internetes szerződéskötések száma is. Ez okszerűen valószínűleg sablonizált, automatizált formában valósulhat meg. 349

Az általános szerződési feltételekkel mindenképpen szükséges a jogfejlődés során külön is foglalkozni – akár a technikai fejlődéstől függetlenül is -, mert tipikus jellemzője éppen a szerződéskötési szabadság ellentéte: a tömegesen alkalmazott blanketták „lendülete” elnyomja a másik fél (szabad) szerződéses akaratát.”350

Ezt a tempót a jogalkotás nem képes egyelőre felvenni, viszont a gyorsított világ és a teljesen megújuló fogyasztói, vásárlói szokások a lassabban kifejlődött klasszikus jogintézmények áttörésszerű felülvizsgálatát előbb-utóbb kikényszerítik. Ezért utalok arra, hogy egy Eörsi- féle korszakváltó adaptációs folyamat tanúi vagyunk. Ilyen felgyorsult vásárlói aktivitás mellett könnyű elképzelni, hogy az egyedileg megtárgyalt szerződések megkötésére egyszerűen nincs idő és nincs figyelem. Vélhetően ennek következtében még jobban felértékelődhetnek a blanketta típusú jogügyletek, melyek előregyárthatóak, tehát a szerződéskötési folyamat ezzel is gyorsítható és az eladó akaratának megfelelően alakítható. Varga is összegzi, hogy „a mai gazdasági viszonyok között a szabványos szerződések pótolhatatlanok. Csökkentik a szerződéskötési költséget, lehetővé teszik az üzleti kockázatok lehatárolását, hozzájárulnak a szolgáltatás mennyiségi és minőségi színvonalának növeléséhez.”351 És ezeket az előnyöket a gyengébb szerződési pozícióban lévők is élvezhetik. Természetesen felértékelődik a blanketta kidolgozójának jogi felelőssége is. Mindemellett a digitális gazdaság szereplőibe vetett fogyasztói bizalom attól is függ, hogy azok mennyiben tesznek eleget pl. adatvédelmi előírásoknak, így ezen kívül is számos olyan jogi kérdés felmerül, amely egyre egységesebb és átlátható, ugyanakkor közérthető szabályozást igényel a fogyasztói, szerződéskötői oldalról. (Amely végső soron az egyének magasfokú védelmének szolgálatában áll.)

A sztenderdizált, gyors döntéshozatalon alapuló szerződéskötések során a – lassú – alku

„önvédelme” helyébe a szerződéskötés során gyengébb fél védelme lép. A szerződő felek piaci, gazdasági szakismeretei és egyéb pozícionálási különbségek a szerződés tartalmát is befolyásolják, átalakítják. Így válik lehetővé a szerződéskötésre nehezedő idődrukk miatt is

349 Kereteit meghatározza a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (2014).

350 LESZKOVEN im. uott .

351 VARGA NELLI: Gondolatok a fogyasztói szerződési jog kialakulásáról és fejlődéséről, Debreceni Jogi Műhely, 2013. X.évf., 3.szám 140.old.

az online térben, hogy a blankettát alkalmazó – erősebb – fél a gyengébbel szemben előnyösebb, vagy végső soron akár tisztességtelen feltételeket is alkalmazzon. Ez a szerződéskötési jellemvonás Takáts szerint nem csak a sztenderdizált szerződésekre kialakuló jellemvonás. „Ugyanis a változó világban az egyenlőtlen szerződési helyzet sokszor az alkufolyamattal jellemezhető egyedi szerződéskötésekre is jellemzővé vált, mégis, ezen szerződéskötési erőegyensúly eltolódást a leggyakrabban az általános szerződési feltételek elterjedésével kötik össze a jogirodalomban”.352 Ennek magyarázata inkább az, hogy a szabvány szerződéstípus elterjedésével ez a helyzet már nem elszigetelt vagy atipikus viszonyokat, hanem típusos helyzeteket jelent.

A kisvállalkozók ügyleteire tervezett szerződési jog keretei szétfeszülnek a gyorsuló világ okozta egységesedés (mint például az alkalmazott és általánosuló szerződési feltételek) következtében.353 E fejlődés következménye lett, hogy a kisvállalkozók ügyleteire is jellemzővé válik a korábban inkább csak a tőkekoncentrációra jellemző nagyvállalati szerződéskötési technikák (melyek tehát eltávolodnak a hagyományos és klasszikus szerződéskötési folyamatoktól, legalábbis a burjánzó internetes szerződéskötési tendenciák következtében). A tömegtermelés nemcsak a szerződési feltételek sztenderdizálásához, hanem ezzel ellentétesen műszakilag és jogilag rendkívül bonyolult, nagy szakértelmet igénylő egyedi szerződésekhez is vezetett, félretéve ezáltal a szerződési jog diszpozitív normáit és elmosva a szerződéstipizálás határait. Ma már a nagy szakértelmet igénylő egyedi szerződések online interaktivitásra lehetőséget biztosító honlapokon is megjelenhetnek, amelyek akár egyszerű egyéni vállalkozás (üzleti tevékenységet folytató magánszemély), vagy egy mikro betéti társaság, vagy más, kis tőkeigényű üzleti formáció számára is igen alacsony költségen elérhető és működésben tartható értékesítési eszközzé vált.

Ezzel párosul a nemzetközi szinten is elterjedt úgynevezett gerillamarketing értékesítési technikák kifejlődése, amelynek lényege éppen az, hogy óriási méretű értékesítési volumen gerjeszthető hihetetlenül olcsó vagy akár ingyenes marketingeszközökkel. (Amely általában már nem párosul drága és előzetes piackutatásokkal, hanem egyből bevetett új értékesítési technikákkal való azonnali (a fogyasztón történő) kísérletezést jelent.354) A kísérlet alanya pedig a virtuális térben történő eladások során: kifejezetten online értékesítési célú, professzionális szintű és igen kifinomult szegmentációja útján konkrétan kiválasztott fogyasztói kör, az eladóra „szabva”. Számos üzleti tanácsadó arra sarkallja a kisvállalkozókat, hogy „önjáró vállalkozást” építsenek, ne a cégükben, hanem a cégükön dolgozzanak, kiépített üzleti automatizmusokkal. Ideértve a sablonizált marketinganyagokat a nagytömegű kommunikációhoz, és a sablonizált szerződéses nyilatkozatokat is, a kis tudású beosztott alkalmazott és ugyanilyenhez hasonló potenciális vásárló részére.355 Számos üzletágban még ma is a franchise-osítási szemlélet erős, amely magában foglalja szintén a szabványosítás,

352 TAKÁCS PÉTER: A szabványszerződések, Akadémia Kiadó, Budapest. 1987., 65. old.

353 VÉKÁS LAJOS: A szerződési rendszer fejlődésének csomópontja, Akadémia Kiadó, Budapest, 1977., 94.old.

354 Ahhoz képest, hogy mekkora cég az IKEA, meglepően kevés piackutatást végez, ugyanakkor ez a „csípőből tüzelős”, kísérletezős hozzáállás az oka, hogy oly sokszor megelőzték a korukat. Mertek az ösztöneikre hallgatni, mert a piackutatás ad és el is vesz. ld. bővebben STEVE STRID ÉS CLAES ANDRÉASSON: Viking marketing, Pongor Publishing Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2011, 117. old.

355 Vö. pl. JOHN WARRILLOW: Az Önjáró vállalkozás, avagy hogyan hozz létre olyan céget, amely aktív közreműködésed nélkül is képes profitot termelni? Pongor Publishing Üzleti Kiadó Kft., Bp, 2012.

sablonizálás üzletépítő technikáit. Az ilyen rendszerek a vállalkozásokat értékesítő géppé alakítják, és a franchise-prototípushoz hasonló részekből álló teljes rendszert építenek fel, amelyben üzletileg nem kívánatos az egyéniesítés, mert ez az üzleti eredménytelenséget eredményezné. 356 (Képzeljük is el, hogy a híres márkákat képviselő franchise bolthálózatokban mennyire egyszerű vagy idegesítő egy egyéni vásárlói panasz elbíráltatása!)

Az okosszerződések – smart contract - pedig olyan együttműködési formációk, amelyben a legtöbb folyamat automatizált, és a legtöbb közvetítőt (ügyvéd, közjegyző, bank, hatóságok, biztosítók) ki lehet hagyni a folyamatból, ezáltal olcsóbb és bizonyos értelemben biztonságosabb lesz a szerződések végrehajtása. E modernizáció a klasszikus jogi közreműködőket egyenesen, mint kockázati tényezőket kezeli. Jelenleg az okos szerződéseket egyetlen kormány sem szabályozza.357 Az okosszerződések így alkalmasak lehetnek arra, hogy a felek nélkülözhessék a szerződéskötési folyamatban mindeddig elengedhetetlen bizalmi szereplőket azáltal, hogy az okosszerződés – egyfajta bizalmi gépként (trust machine), önműködő automataként – maga töltené be ezeket a szerepeket. Tegyük fel, hogy az ingatlan- nyilvántartás blockchain technológia alapján működne, akkor a hagyományos szerződéskötési folyamat helyett egyszerűbb megítélésű esetekben elegendő lehetne egy megfelelően elkészített okosszerződés, amely kizárólag abban az esetben rendelkezhetne a vevő tulajdonjogának bejegyzéséről, amennyiben az eladó az előzetesen meghatározott vételárat megfizette az okosszerződésen keresztül. Habár a megfelelő technológiai háttér kialakulását még számos bizonytalanság övezi, azonban a várható megvalósítás esetén az okosszerződések komoly kihívást jelenthetnek a hagyományos bizalmi jellegű szolgáltatást nyújtó klasszikus kötelmi jogi szereplők és jogintézmények részére.358

4.2 Automatizálható-e a szerződéskötés?

Napjainkra a szerződési szabadságon alapuló érdekek összhangját biztosító alkufolyamat mint hagyományos szerződési modell meghaladottá vált, és a piaci szereplők közötti egyensúly megbomlott. A – sokféle hálózatba is szerveződő - vásárlók kényelmessé ám tudatosabbá is válnak,359 az automata értékesítési technikák pedig a minél olcsóbb előállítású terméket szolgáló sablonizálódó marketing és szerződéskötés irányába mozdultak el. Ugyanakkor az alapvető feltételezés szerint a fogyasztók, amikor egy árucikk megvásárlása mellett döntenek, a termelők által nem befolyásoltan autonóm döntéseket hoznak. Azonban a termelők, előállítók, így a szolgáltatók elemi érdeke is a fogyasztás állandó növelése, ezért erre folyamatosan befolyásolni próbálják a fogyasztót, a marketing révén. A fogyasztásra való serkentés leghatékonyabb eszköze a reklám, mely segítségével a termelők, eladók, szolgáltatók igyekeznek elhitetni a fogyasztóval, hogy termékükre vagy elemi szüksége van, vagy annak megszerzése boldogsághoz vezet. E sarkallási kényszer állandó, amelyet automatizmusokkal a legegyszerűbb ébren tartani és folyamatosan generálni.

356 MICHAEL E.GERBER: A V-mítosz, Bagolyvár Könyvkiadó, Bp, 2007., 86.old.

357 http://bertazsolt.com/mi-az-az-okos-szerzodes-smart-contract/ (Letöltés: 2019. május 30..)

358 https://arsboni.hu/az-okosszerzodesek-altal-kinalt-lehetosegek-a-jovo-ingatlanpiacan/ (Letöltés: 2019. május 30.)

359 Ld. a közösségi médiafelületeket, vagy éppen egy-egy tudatos vásárlásra ösztönző nonprofit szervezt köré szerveződött rajongói tagságot (www.tudatosvasarlo.hu ), melyek teszteket végeznek, blogban szakértenek stb,

Az automatizáció napjaink egyik leggyakoribban használt kifejezése a digitalizáció és a globalizáció mellett, egyetemeinken automatizálási tanszék is található.360 Látván az automatizált, automatizálható értékesítési, marketing és reklámtechnikákat, felmerülhet bennünk, hogy vajon automatizálható-e az értékesítéshez szintén szorosan kapcsolódó jogi aktus, a szerződéskötés?

A jelen értekezés szerzője szerint a válasz egyértelműen igen, és erre kiválóan alkalmas jogi

„eszközt” jelenthet az általános szerződési feltétellel történő online szerződéskötés, amely ilyen értelemben a klasszikus alkun alapuló szerződéshez képest már mai állapotában is egyfajta – bár alapos jogi előkészítő munkát igénylő - automatikus szerződéskötést jelent. Ez a későbbiekben továbbfejleszthető, vagy egyszerűen tovább fog fejlődni az egyéb, az értékesítéshez kötődően tovább fejlődő technológiai, marketing és kommunikációs automatizmusok bevezetődése révén. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a munkajog fog fejlődni a gyártásban az emberi munkaerő kiegészítéseképpen terjedő robot munkerő munkába állítása révén. Ez tehát nem a jogalkotó önkéntes döntése lesz, hanem a digitális piac, a digitális kereskedelem további térhódításából következik.

A szerződéskötés automatizálhatósága kérdéskörében az automatizáció kifejezést abban az értelemben használom, miszerint az automata lehet egy önműködő készülék, gép(ezet), amely valamely emberi tevékenységet utánoz, pótol, vagy valamely (bonyolult) műveletet külső irányítás nélkül elvégez stb. (Például egy árukiadó vagy árukiszolgáltató automata, beszélő automata, cigarettatöltő, regisztráló, sakkozó, szórakoztató, üvegfúvó, zenélő automata stb.) Átvitt értelemben pedig a tevékenységét gépiesen, lélek nélkül, mereven végző személyt is tekinthetjük automatának. 361 Ha pedig valami automata rendszerű, szerkezetű, akkor az önműködő (pl. automatikus vezérlésű). Ugyanakkor, ha bármi automatikusan bekövetkezik vagy automatikusan érvénybe lép, például meghosszabbodik a szerződés, azt is automatizmusnak tekinthetjük. Ha tehát valamit – így akár a szerződéskötést - automatizálunk, akkor azt önműködő gépi berendezésekkel látjuk el, szereljük fel, amely napjaink technológiáiban lehet online megoldás is.362

Az automatizálás tulajdonképpen az emberi cselekvés gyakori ismétlődése miatt a cselekvés önkéntelenné tétele..363 Célja, hogy az anyag (és/vagy energia, és/vagy információ) áramlás minél kevesebb emberi beavatkozást igénylő módon, egyenletes minőségben, az előírt költséghatékonysági feltételeket teljesítve, lehetőleg hibamentesen menjen végbe. Automatizálás alapvetően az ellenőrzési rendszerek és információs technológiák alkalmazása az emberi munka csökkentésére a termékek előállítása során. Ma már a jogi területen is jogi

360 Ld pl. Széchenyi István Egyetem, Győr, Automatizálási Tanszék, amely pl. a digitális hálózatokkal, digitális architektúrákkal, mikro- és programozható vezérlőkkel, szabályozástechnikával, biztonságkritikus rendszerekkel és a teljesítmény-elektronikával, energiaellátással és villamos hajtásokkal, illetve a robotikával kapcsolatos tárgyakat oktat.

361 A magyar nyelv értelmező szótára, Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Akadémiai Kiadó, Első kiadás 1959.1962, I. Kötet: A-D, http://www.arcanum.hu/hu/online- kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/ (Letöltés: 2018. augusztus 13.)

362 Biológiában az élő testnek v. szerveinek a tudat irányítása v. ellenőrzése nélkül végzett, ösztönszerű(vé vált), gépies, pontos mozgása, működése vagy erre való képessége is automatizálásnak, automatikusnak tekinthető.

363 http://meszotar.hu/keres-automatiz%C3%A1l%C3%A1s (Letöltés: 2019. augusztus 12.)

termékekről beszélhetünk (jogi tanácsadás vagy szerződés, melyet értékesíteni kell). Az automatizálás nagymértékben csökkenti a humán erőforrás felhasználását a gyártási folyamatok során is. A gyártás automatizálása mellett szól a termelékenység növelése, a költségek csökkentése hosszú távon, és nem utolsósorban a minőség javítása és az alacsonyabb hibaszázalékok elérése.

Az automatizálás a gyártáson kívül az értékesítésben és a szolgáltatások nyújtásában, de még az értékesítést lezáró, a szolgáltatást elérhetővé tévő szerződéskötésben is releváns megoldást nyújthat, hasonló előnyök mellett.364 Amikor a szerződéskötés célja egy automatizált e- kereskedelmi folyamat végén történő online vásárlás, okszerű és ésszerű, hogy az online értékesítéshez végül egy online és hasonlóan automatizált szerződéskötés történjék. Az ipari termelés során kifejlődött blankettaszerződések alkalmazása az online értékesítésben is megfelelő és releváns eszköz ehhez. A szerződéskötés tehát már automatizáltan zajlik az online térben, gyakran ÁSZF-ekkel,365

4.2.1 Az automatizált értékesítés és információátadás hatásai

A kötelmi jogban a szerződéskötés mindig egy megállapodás létrejöttét jelenti, ami a gazdasági életben pedig áru vagy szolgáltatás konkrét értékesítésében valósul meg. Az értékesítés egyik legerősebb eszköze a marketing, amely ma már szintén egyre nagyobb mértékben automatizálható és automatizált, ez utóbbi különösen jellemző az online marketingre. A marketingautomatizálás olyan szoftvert, technológiát takar, melynek célja a marketing folyamatok gépesített, automata ismétlődése, mint például a szegmentálás vagy a kampánymenedzsment. Az eddigi manuális folyamatokat sokkal hatékonyabbá teszi, ezáltal időt takarít meg új folyamatok kialakítására is.366

Természetesen, ha az értékesítés – így tehát a szerződéskötés - célcsoportja internetet nem használó, pl. 70 év feletti nyugdíjasokból áll, akkor az értékesítésben inkább hagyományos és offline eszköztárat kell alkalmazni, amely nagy valószínűséggel nem eredményezi majd az automatizált szerződéskötést sem az adott eladáskor, és jobban jellemzi majd a klasszikus alkufolyamattal átszőtt szerződéskötés. Amennyiben azonban az értékesítés célcsoportja online megoldásokra nyitott, az interneten létező generációk tagja, úgy az ő életüknek már ma is része az automatizált eladás, így az automatizált szerződéskötés is. A hazai tanácsadók közt is számos

„automatizálási tanácsadó” van, akik – itt tehát nem a termelés-automatizálásról beszélünk - mikro-, kis- és középvállalkozóknak segítenek marketingstratégiájuk újrateremtésében, online folyamataik megkomponálásában és kivitelezésében, éjjel-nappal működő vevőszerző és megtartó rendszerek kialakításában és üzemelésében. Ez a fejlesztés elsősorban a digitális

364 A rendvédelmi tevékenység során a leggyakrabb alapjogot korlátozó intézkedés a személyes szabadság korlátozása, azaz az elfogás és előállítás. A technika fejlődésével ma már elérhető közelségbe került, hogy a következő évtizedekben akár át is vehetik robotok a rendőrjárőrök szerepét. Ehhez képest az online ÁSZF-ek beklikkelése kevésbé kockázatos tevékenység, és műszakilag szintén lehetséges. Az élet minden területét áthatja a műszaki fejlődés és a lehetséges automatizáció egyaránt.

365 Egy következő fokozata lehet az automatizálásnak, ha nemcsak az online térbe kihelyezett klasszikus írásbeli szerződések kerülnek alkalmazásra, hanem a szerződés tartalma, szövege maga fog az online térben keletkezni, adott esetben emberi közbeavatkozás nélkül (legfeljebb annak kontrolljával…).Mindez „csak” a szövegfelismerő, szövegelemző, fordító vagy más szöveges tartalmakkal dolgozó algoritmusok fejlettségétől függ majd.

366 http://www.automatizaltmarketing.hu/ (Letöltés: 2019. május 30.)

marketingmegoldásokat jellemzi. Ezek részét képezi az online marketing stratégia, az email marketing és a CRM rendszerek megtervezése és felépítése, E-commerce rendszer felállítása és működtetése, ezt támogató egyéb komplex értékesítési és tartalomgyártó (hírlevél) rendszerek kialakítása. Ennek elvégzéséhez rendszerszemlélet, kreativitás, projektmenedzsment, vállalkozói és jogi ismeretek szükségesek. Mindezek együtt sokszor a hazai jogalkotást és a jogásztársadalmat (ideértve praktizáló ügyvédeket vagy bírákat) sem jellemzik, viszont az online térben létező fogyasztó egy ilyen komplex rendszerben „kapja” a

„választás lehetőségét”, hogy megvegyen-e egy terméket vagy ne.

Egy automatizált értékesítési rendszer végén automatizált szerződéskötés és automatizált fizetés történik, ha tetszik, ha nem. Az online marketing folyamatba épített digitalizált és automatizált szerződéskötés a legnagyobb valószínűséggel általános szerződési feltételek alkalmazásával történhet, ha az eladó, a szolgáltató gyors és olcsó szerződéskötést, gyors és minimalizált költségű értékesítést szeretne megvalósítani, egyedi alku és egyedi hosszas szerződéskötés mentesen. Az online értékesítésben folyamatosan szempont, hogy a fogyasztó az elé tárt választási helyzetben lehetőleg azonnal döntsön. (Digitális marketing területen kifejlődött az ún. azonnali cselekvésre ösztönző marketing is, amely nevének megfelelően ott- akkor-rögtön kialakuló cselekvést generál a marketing és a pszichológia befolyásoló eszközeivel.)367

Az automatizáció során használt jogi kifejezésekről ma már több jogszabály is beszél. Automatikus információátadásnak minősíti az olyan információátadást a bizalmi szolgáltatásokról és az e-ügyintézésről szóló törvény,368 amely az információ átadását biztosító együttműködő szerv részéről emberi beavatkozást nem igénylő módon valósul meg. Ugyanitt kerül rögzítésre, hogy automatikus információátadási felületnek minősül az információ átadását biztosító együttműködő szerv által létrehozott és üzemeltetett, automatikus információátadást lehetővé tevő műszaki megoldás. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjét is elismeri jogszabály, amely az illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás kihirdetéséről szóló törvény.369 Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény szerint elektronikus útnak minősül az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával, amelynek során automatikus információcsere is történhet.370 Ez utóbbi a meghatározott információ előre meghatározott időszakonként történő, előzetes megkeresés nélküli rendszeres közlését jelenti az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatósága részére.

A jelen értekezésben tehát az automatizmuson nem a jogban egyébként hagyományos, klasszikus kifejezésként bevált és használt alábbi vagy azokhoz hasonló kifejezéseket értjük: jog vagy kötelezettség automatikus átszállása, automatikus hatályba lépés, automatikus

367 Ráadásul a marketingszakemberek a befolyásolás során pontosan céloznak: szegmentált fókuszcsoport elé tárják az ajánlatot, és tudják: ha nem az a kérdés: kéred vagy nem kéred? hanem: ezt kéred, vagy azt kéred? akkor a fogyasztói döntés befolyásolása szinte biztosan sikeres lesz, és a fogyasztó az egyiket választani fogja.

368 2015. évi CCXXII.tv. 1.§ 3.pont

369 2015. évi CXC. tv.

370 2013. évi XXXVII. törvény

döntéshozatal,371 illeték automatikus visszaigényelhetősége, az ún. automatikus részletfizetés az adójogban, az automatikus eljárás a polgári perben372 stb., amelyben egy előre leszabályozott út követése történik, de az ember cselekedetei által, általában a körülmények részletes vizsgálatát kizárva. A fentiekkel szemben a technológiai automatizmusok lehetőségét, munkafolyamatok ismételhetőségét és akár végteleníthetőségét értjük automatizmus alatt, melyhez emberi beavatkozás sem mindig szükséges. (Erre általában „csak” az automatizmus beindításához vagy leállításához van szükség.)

4.2.2 Az automatizálható szerződéskötés kihívásai a kötelmi jogban

Az elektronikus szerződéskötés, ezen belül pedig az online általános szerződési feltételekkel történő szerződéskötés egy modern, gyors döntésen alapuló és költséghatékony megállapodást jelent a profitmaximalizáló szolgáltatói, értékesítői oldal számára, ezért üzleti érdekében áll ezen kötelmi jogi megoldás nagy mennyiségben történő igénybevétele. Ez a megoldás ráadásul automatizálható. Ebben az értelmezésben az általános szerződési feltétel, mint egy előre sztenderdizált tartalom maga is egy automatizált szerződéskötést jelent, hiszen a szerződés tartalmát rutinszerűen, reflexszerűen alkalmazhatóvá tette az értékesítési folyamat eladói, szolgáltatói oldalán. 2017-ben a weben található weboldalak közt olyan is található, amely automatikusan generál általános szerződési feltételt, és amely előfizetéses szolgáltatásban a szolgáltatás nyújtó üzleti társaság garantálja, hogy a jogszabályváltozásokat a felek által megjelenített törzsszövegben azonnal, és automatikusa láthatóvá teszi az előfizetés alatt.373

Ettől továbblépve találunk ÁSZF-nél modernebb megoldást is: a teljesítésében is teljesen automatizált okosszerződéseket, melyeket a blockchain technológiai alkalmaz, és melyeknél már nem jelent szempontot a jelen értekezésben elemzett szövegértési, közérthetőségi, követhetőségi tulajdonság. Az okosszerződések alatt leegyszerűsítve olyan előre megírt programokat (protokollokat) értünk, amelyek önállóan alkalmasak arra, hogy végrehajtsák az abban foglalt rendelkezéseket. Az okosszerződések lényege és legnagyobb előnye a hagyományos szerződésekkel szemben, hogy előre meghatározott és visszavonhatatlan feltételek alapján automatikusan, bármely közvetítő közreműködése nélkül végrehajtják az abban foglalt rendelkezéseket (például tulajdonjog átruházása).374 Okosszerződések esetében ugyanis leprogramozott és automatikus folyamat során megvalósuló ügyletekről beszéltünk. Először az eszközöket és a szerződési feltételeket kódolják fel és bekerülnek a Blockchain blokkjaiba. Ezt a szerződést többször elosztják és másolják a platform csomópontjai között. A trigger (feltétel) bekövetkezése után a szerződés a szerződéses feltételeknek megfelelően végrajtásra kerül. A program automatikusan ellenőrzi a kötelezettségvállalások végrehajtását. Az okosszerződés feltételei a műveletek pontos sorrendjének felelnek meg. Az okosszerződés tehát olyan szerződés, mely az előre meghatározott feltételek érvényesülése esetén

371 Az elektronikus ügyintézés megreformálásával összefüggésben bevezetésre kerül az automatikus döntéshozatali eljárás (40. §), amikor is egy napon belül döntést kell hoznia a hatóságnak. Automatikus döntéshozatali eljárás akkor alkalmazható, ha a döntés mérlegelést nem igényel, nincs ellenérdekű ügyfél, minden

– a döntéshez szükséges – adat rendelkezésre áll, és azt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.

372 Az automatikus eljárás akkor lehetséges, ha nincs mérlegelési joga a hatóságnak az eljárás továbbvitelét illetően

373 http://aszfsablon.hu/ (Letöltés: 2019. május 30.)

374 https://arsboni.hu/az-okosszerzodesek-altal-kinalt-lehetosegek-a-jovo-ingatlanpiacan/ (Letöltés: 2019. ámájus

30.)

automatikusan megvalósul, a szerződés tulajdonképpen megszeghetetlen. Biztonságát, megszeghetetlenségét az a hálózat biztosítja, amelyik elkészítette. Ezek ún. blokklánc alapú, decentralizált, peer-to-peer kapcsolaton alapuló hálózatok. A rendszernek nincs szüksége központi szervre, a hálózat tagjai kölcsönösen ellenőrzik egymást.375 Minden résztvevőnek alá kell írnia ezeket a feltételeket, saját titkosítási kulcsával. Ez garantálja, hogy a kezdeményező, aláíró utasítása hiányában nem fog elveszni vagy megváltozni. A legtöbb folyamat automatizált, és a legtöbb közvetítőt (ügyvéd, közjegyző, bank, hatóságok, biztosítók) ki lehet hagyni a folyamatból.376 Sőt: egyes vélemények szerint a számítógépes kapacitás drasztikus bővülésével létrejöhet egy olyan világméretű hálózat, amely központi felügyelő nélkül is manipulálhatatlanul tartja nyilván az egyes tranzakciókat, illetve akár magánszemélyek közötti szerződéseket is.377

Ez akkor is így van, ha a Ptk. generálisan az egyedileg kialkudott szerződési feltételeknek – ma még - elsődlegességet biztosít.378 A professzionális értékesítés céljából fixált online eladói térben megkötött szerződések esetén igen alacsony lesz annak lehetősége, hogy bármilyen egyedi (fogyasztói) szerződési feltétel „megzavarja” az általános feltételek érvényre jutását. Ugyanakkor elképzelhető a technológiai fejlődéssel akár a blanketták csatájának online elterjedése is, és ezek bizonyítási kérdéseinek egyre komplexebbé válása. A fogyasztónak nem, de a vállalkozásnak, mint vásárlónak inkább lesz módja arra, hogy a saját „válaszfeltételeit” maga is fejlessze, a minél hatékonyabb, olcsóbb és gyorsabb (akár online) vásárlási módszereinek kialakításához. Hisz az ÁSZF-ek alkalmazása B2B közegben, platformokon is lehetséges. E kötelmi jogi megoldások nagy mennyiségben történő igénybevételének oka, hogy az óriásira növekedett forgalom megköveteli, hogy a materiális szolgáltatást nyújtó fél (aki a nem pénzbeli szolgáltatást nyújtja), előre kialakítsa szerződési sablonját.379 Ez tehát az előre sztenderdizált szerződések automatikus megkötését generálhatja az online kereskedelmi kapcsolatokban. Ahogyan elsőként a bírói gyakorlat is kitölti majd értelmezési tartalommal a blanketták csatájának egyre gyakoribbá váló következményeként felmerülő peres jogvitákban a hiányzó jogi szabályozás űrjét, úgy fog egyre közelebb kerülni a jogalkotás az új megoldások normába illesztésével a ma még előre nem látható szabályozások megalkotásához. Tegnapelőtt még azt is furcsa lett volna elképzelnünk, hogy létezhetne virtuális bíróság. Ettől függetlenül Kínában már létrejött egy internetes bíróság, amely a többszáz millió internethasználó részére

– akiknek jelentős hányada kifejezetten csak a mobilinternet nyújtotta technológián szörföl – nyújt gyors fogyasztóvédelmi és szerzői jogi segítséget.380 Nincs tárgyalóterem és nagy papírakta a bizonyításhoz. Ahogyan a webes blankettacsatákhoz sem kell majd papír, sem idő, sem hosszas magyarázgatás.

375 https://www.elte.hu/content/okosszerzodesek.e.9700 (Letöltés: 2019. április 14.)- beszámoló a 2018. március

08. 16:00 - 18:00 -i szemináriumról, ELTE ÁJK Szladits szeminárium (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)

376 Az úttörő kétségkívül az Ethereum volt, de a Confideal , a Chainlink vagy a BlockCAT is jó alapokat nyújt smart contractok működtetéséhez.

377 https://forbes.hu/uzlet/aki-nem-otszorozte-a-penzet-8-honap-alatt-meg-nyerhet-az-okosszerzodesekkel/ (Letöltés: 2019. május 30.)

378 Üzleti jog im. 98.old.

379 Üzleti jog im 97.old.

380 http://www.origo.hu/gazdasag/20170818-kinaban-internetes-birosag-kezdte-meg-munkajat.html (Leöltés: 2018. március .05.) A Hangzhou Internet Court elsősorban internetes kereskedelmi ügyletek során felmerülő vitás ügyek és szerzői jogi kérdések rendezésével foglalkozik, mégpedig online tárgyalás keretében.

A jelen értekezésben konkrétan még nem beszélünk a szerződések előállításának jövőbeli automatizált (akár papírmentesen online) megoldásainak lehetőségeiről. Ugyanakkor a jövőben az is bekövetkezhet, hogy a szerződések előállítása is, tehát a kötelmi jogi tartalmak megalkotása, és nemcsak a szerződések megkötése válhat automatizálható folyamattá olyan munkaterületeken, ahol a szerződésbe foglalandó jogok és kötelezettségek valamely automatizált rendszerekhez kapcsolódnak és egyes szövegelemek jól tipizálhatók.

A szerződéskötés további lehetséges automatizációja az ÁSZF-fel történő szerződéskötés mechanizmusán okszerűen bekövetkezhet, amennyiben ezt megtiltó – és az ilyen körben felmerülő innovációt elfojtó – jogalkotás nem szab gátat ennek.

Elképzelhető számomra az is, hogy a követő jogalkotás helyett egy proaktív és megelőző jogalkotással akár minta-web-ÁSZF-eket alkotnánk, amely jogszabály melléklete tartalmazna egy olyan felsorolást, amely irányt mutatna a webes vállalkozásoknak és a szerződéskötést automatizálni akaróknak arra nézve, hogy mi mindenről kell közérthetően megszövegezni az ÁSZF-et ahhoz, hogy annak tartalma lényeges tartalomnak minősüljön, és a fogyasztó vagy más vállalkozás számára irányzékként szolgáljon a hamarosan bekövetkező szerződéses kötelezettségvállalás fair és tisztességes megoldása érdekében. De az is lehetséges, hogy mindezt maga az adott algoritmus fogja megoldani, és semmi szükség nem lesz a minta-ÁSZF- ekre, legfeljebb a jogi kereteket engedélyező vagy éppen tilalmazó generális jogelvek megalkotására.381

Ugyanakkor a digitális technológiák további, ma még előre nem látható módú és irányú fejlődése további jogi kihívást fog okozni nemcsak az adatvédelem, a szerzői jogok, a felelősségi kérdések vagy a személyiségi jogok, hanem a kötelmi jog és az ÁSZF-ek területén. A mai technológiai fejlettségi szinten az online ÁSZF-ek tekintetében az a kérdés és különbségtétel vetődött fel a 2013. évi Ptk. reformig, hogy mivel az e-mail-en küldött

„elektronikus kereskedelmi levél” a címzett részéről módosítható, ezért nem minősül általános szerződési feltételnek. Viszont egy weboldalon át a címzettnek az “elektronikus kereskedelmi levél” tartalmán nincs módja változtatni, ezért az általános szerződési feltételnek tekintendő. Ha a technológiai fejlődés vagy az automata rendszerek fejlesztése során a címzett, a módosíthatóság, esetleg a kézhezvétel, a kézbesítés vagy kézbesíthetőség értelmezése más dimenziót nyernek, újra lehet és újra kell fogalmazni a szabályozásban jelenleg fellelhető elektronikus szerződéskötési megoldásokat, de még a jognyilatkozatok hatályosulásának kérdéskörét is. Amennyiben pedig előállna az az eset, hogy a robot (pl. olyan algoritmus, amely egy ÁSZF-et beklikkelne) önálló döntéseket tud hozni, a hagyományos szabályok nem lesznek majd elégségesek a robot által okozott kárral kapcsolatos jogi felelősség életbe léptetéséhez, mivel nem tennék lehetővé a kártérítésért felelős fél azonosítását és e félnek az okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezettségének érvényesítését. A jelenlegi jogi keret hiányosságai nyilvánvalóak a szerződéses felelősség területén is, amennyiben a partnerek kiválasztására, a szerződéses feltételekről folytatott tárgyalásra, a szerződések megkötésére és a szerződések teljesítésének és a teljesítés módjának eldöntésére tervezett gépek alkalmazhatatlanná teszik a hagyományos szabályokat, ami rámutat arra, hogy új, hatékony és korszerűbb szabályokra van

381 Ld. a jelen értekezés zárógondolataiban bemutatott kereskedelmi szerződéskötő LawGeex2014-et.

szükség, amelyek megfelelnek a műszaki fejlődésnek és a legújabb innovációknak, és amelyek a piacon használhatók.382 Örökérvényűnek tűnik a Szladits által a kizsákmányoló ügyletek törvénybe foglalása kapcsán leírt módszertani javaslat, miszerint előbb a gyakorlatban és a jogirodalomban érlelődjék egy-egy kényes kérdés, mielőtt – esetleg helytelenül – szabályozásra kerülne.383 Csakhogy napjainkban ezen érlelődési folyamat a Szladits korabeli idődimenzóban egyáltalán nem értelmezhető. Az EU egyik bizottsága egy még nem szabályozott új robotikai technológia kapcsán kifejtette, hogy „úgy véli, hogy azokon a területeken, ahol … a jogszabályalkotás még idő előtti lenne, a megfelelő jogszabályokat egy puha jogi keret, magatartási kódex … ösztönzésének kell kísérnie az iparág és a robotikai tervezők hatóságokkal és minden más érintett érdekelt féllel való együttműködésének biztosítása érdekében.”384

Gyakorlatias alkalmazhatóság szempontjából szerinte minden jogrendszer szükségszerűen hiányos, mivel a jogszabály keretjellegénél fogva csak általános lehet, és az érdekviszonyok az életben folytonosan változnak.385 Így a bíró sem talál minden egyes elé kerülő esetre irányadó jogi normát, pedig valamennyi elébe kerülő magánérdek ütközéssel összefüggő vitában ítélni köteles. Így egy folyton változó online ÁSZF-fel összefüggő webes új gyakorlatban kialakuló jogvitát sem utasíthat el azon érveléssel, hogy nincsen az új helyzetre alakított általános vagy konkrét szabály. Minél több a jogalkalmazási vagy a kritikai hézag a jogrendszerben, annál nagyobb Szladits szerint a bíró szerepe, emellett a jelen értekezés szerzője szerint pedig az etika szerepe a jogrendszer tartalmi kifejtésében. Az általános vagy konkrét szabály hiánya kapcsán egy bíró nem egy joghézagot ismer fel, hanem inkább hiányérzete keletkezik, és ezért el fogja ismerni az érvényesülésre törekvő új igényt, amely eseti döntésében valósulhat meg.386 Ilyen esetben a bíró úgymond „életre kelti a szunnyadó szokásjogot”, azaz ha valamely jogtétel a jogi közmeggyőződésnek megfelel, ebben az esetben tered enged annak és döntésében manifesztálja ezt.387 Ilyenkor új érdeket von bele a jog védelmébe, magát a jogrendszert fejleszti, mégsem alkot új jogot, ahogyan egy kúriai döntés indoklása sem volt helyes, amikor a cégjog olyan továbbfejlesztéséről beszélt, amelynek során új szabályt alkotott, mert „egy-egy bírói határozat tehát önmagában, még ha döntvény is, sohasem tekinthető jogváltoztató erejűnek”.388 A bíró azt mondja ki, hogy mi a jog, és nem azt, hogy mi legyen a jog, ezért például a visszaható hatály létének vagy nem létének kérdése bírói döntés hatásának esetében teljesen irreleváns. Ha pedig a bírói gyakorlat egy kérdésben megváltozik, a korábbi értelmezés során megesett ügyekre a korábbi értelmezés gyakorlata vonatkozik, a későbbiekre pedig az új fog.

Az online marketingben és az online szerződéskötésben nehezítheti a helyzetet, ha az ÁSZF-re alapítható viták nem jutnak el a bíróságokig, hiszen a professzionális marketing szerint az ügyfélnek mindig igaza van. Ennek érdekében számos kompenzációt nyújtanak egy reklamáló

382 EP Jelentés, Felelősség, AF. és AG.pont

383 SZLADITS KÁROLY: A kizsákmányoló ügyletek, Jogtudományi Közlöny, Budapest 9.szám 1932,53. old.

384 Az EU Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága álláspontja az EP Jelentéshez (2016. november .23.)

385 SZLADITS KÁROLY: Jogszabály és bírói ítélet, Jogtudományi Közlöny, Budapest, 24. szám 1933.141. old.

386 SZLADITS 1933., im. 142.old.

387 Szladits e megállapítását Werbőczyre, Grossmid Béni Jogszabálytanjára és Aristoteles Nikomachosi Etikájára hivatkozással foglalja össze.

388 SZLADITS KÁROLY: A bírói gyakorlat változásának visszaható hatálya, Jogtudományi Közlöny, Budapest 1931, 11.szám, 105. old.

(szerződéses sérelmet szenvedett) vásárló részére (kuponok, ingyen termék, bónuszok stb), aki végül nem kezdeményez jogi vitát, megkapván az „ajándékokat”. A marketing szakma egyik alapvetése, hogy a legjobban reklamáló ügyfélből érdemes hűséges vevőt „csinálni”, aki aztán a legnagyobb hírverést csapja majd az adott szolgáltatónak vagy terméknek, miután elégedetten megkapta az eredeti választásaihoz képest akár többletjuttatásnak is minősülő értékeket, szolgáltatást, fizetés nélkül (kompenzációképp).

A modern technológiák intenzív fejlődése idején, amely a kötelmi jogból tekintve a webes ÁSZF-ek korszaka is egyben, a tételes jogalkotás alakulása előtt a bírói jogfejlesztés szerepe ismét jelentős, annak tanulságai pedig hasznos alapját képezik majd a kötelmi jogi klasszikus jogintézmények jogalkotást megelőző átalakulásának, értelmezésének folyamatában. Egyetértek Szladits-csal abban, hogy ilyen esetekben a bíró nem jogot alkot, hanem az új érdekösszefüggések kimondásával is a már fennálló jogot állapítja meg, akkor is, ha az új technológiai megoldás okozta jogi szituációra, mint újdonságra éppen nincsen egy konkrét tételes szabály, hanem az általánosból és a korábbi offline-ra alkotott tételes normára kell új értelmezést levetíteni.

4.2.3 Általános szerződési feltétellel jön-e létre az okosszerződés?

Nick Szabo neve 2013. decemberében robbant be a köztudatba, aki széleskörű elismertségre azzal tett szert, hogy megalkotta az okos szerződések koncepcióját, ami az Ethereum deviza alapját jelentette. Az Ethereum tulajdonképpen egyetlen nagy, általános célú

„világszámítógép”, amelyen a blockchain alapú okos szerződéseket kódoló programok futnak. Ezek a programok automatikusan végrehajtódnak, ha két vagy több fél megegyezik valamiben, és valamennyien digitálisan aláírják a megállapodásukat deklaráló programot. Mivel a felek közös akaratának leprogramozott változatáról van szó, szerződés. Ugyanakkor egy olyan együttműködési „megállapodásról” – de inkább egy folyamatról - beszélünk, amely automatizált, és amelynek során a kockázatként tekintett szakmai közvetítőket és közreműködőket (pl. ügyvéd, közjegyző, bank) teljesen ki lehet hagyni a folyamatból. Még olcsóbbá, költséghatékonyabbá válhat a szerződés teljesülése. Az ilyen okos szerződés előnye, hogy azt nem lehet utólag manipulálni, felrúgni, az abban rögzített egyezség automatikusan és könyörtelenül megköttetik.389 Például azonnal megtörténik egy vételi tranzakció, ha a vevő átutalja a pénzt az eladónak. A bitcoin működési elve is ugyanez, vagyis az úgynevezett "distributed ledger", magyarul, egyfajta megosztott vagy konszenzusban kezelt könyvelés. Ennek az üzleti logikán alapuló rendszernek a megvalósítási technológiája, technikai kivitelezése a blockchain. A megosztott könyvelés előnye, hogy az akár több napig tartó elszámolási időket közel valós idejűre lehet csökkenteni, egyúttal pénzt megspórolni. E megoldások ugyanakkor jelenleg még jogilag nem szabályozottak, ez azt is jelenti, hogy számos felügyeleti kérdés és szankció sem kidolgozott, bírói gyakorlat nincsen

389 A Smart Contracts Alliance definíciója szerint: „Smart contract: Computer code that, upon the occurrence of a specified condition or conditions, is capable of running automatically according to pre-specified functions. „The code can be stored and processed on a distributed ledger and would write any resulting change into the distributed ledger.

Míg a tradicionális, az egyes országok bíróságai által alkalmazott jogrendszert alapvetően az államhatárok határozzák meg, addig a blockchain-szerződési jog hatálya – hasonlóan az e- kereskedéshez - határokon átnyúló. Ennek eredménye, hogy míg a hagyományos jog viszonylag rugalmas, beleértve az értelmezést és az ítélkezést, addig egy szoftver verzió szilárd és kiszámítható. Szabo szerint "a hagyományos jog manuális, lokális és gyakran bizonytalan", a nyilvános blockchain-ek automatizáltak, globálisak és a működésük előre tervezhetők.” Ezáltal egyes vélemények szerint az okos szerződések növelhetik "az igazság elosztott megoldásait”, és olykor az a legjobb, ha teljesen megsemmisítjük az üzleti eljárást és az üzleti munkafolyamatokat teljesen újra kell építeni. Létezik már okos szerződések szövetsége, a Smart Contracts Alliance is, amely szerint e kontraktusok a nemzeti nyelvekre kódolt szerződésektől a dekódolt fizetési mechanizmusig terjednek. 390

A blokklánc és az okosszerződések egyik ereje éppen abban rejlene, hogy a szokásos közvetítők

– például bankok – megkerülésével, az emberi hiba lehetőségét kiszűrve gyorsabban, olcsóbban és biztonságosabban tegyék lehetővé a pénzmozgást. Egy egyszerű példán szemléltetve, tegyük fel, hogy minden hónapban egy fix összeget kell utalni egy szolgáltatónak. Az egyik lehetőség, hogy a bank minden hónapban ezt az összeget automatikusan utalja. Ennek a blokklánc alternatívája egy okosszerződés lenne, azaz beállíthatók lehetnek a feltételeket, amik teljesülése esetén megtörténne az utalás. Az elv pontosan ugyanez lenne bármilyen szerződés esetén, a rendszer bizonyos feltételek teljesülése esetén azonnal végrehajtaná a szerződés rendelkezéseit, például késedelmes teljesítéskor kötbér, teljesítéskor megbízási díj utalását. Ugyanakkor, ha egy hiba valósul meg a félreprogramozás során, ezek orvoslása igen nehéz, mivel a blokklánc egyik alapvetése, hogy minden változás végérvényes és megváltoztathatatlan, utólag manipulálhatatlan. Ez a rendszer, az elosztott főkönyvi technológia paradigmaváltást jelent a gazdasági élet számos területén, amely kihatással lehet a kereskedelmi ügyleteket átszövő kötelmi jogra is.

Egyes gyakorlati szakemberek szerint jelenleg ott tartunk, hogy Java alapú centralizált (annak idejében biztosan megfelelő) ÁNYK391 rendszerben és hasonló „rugalmas” alkalmazásokkal próbáljuk megoldani a kormányzati és állampolgári igényeket, azzal, hogy a GDPR szabályainak betartatása a szolgálati bíróságok hatáskörébe tartozik. Rábízzuk az egyes intézményekre bizonyos követendő szabályok betartását, emberekbe és intézményekbe helyezzük a bizalmunkat, miközben valójában a gazdaság már jól leprogramozható volna, amelyben a korábban is említett közreműködők inkább hibafaktort jelentenek, de időfaktort biztosan. Egy kormányzat által működtetett DLT rendszer szerintük nemcsak erősíthetnék az állampolgárok bizalmát a kormányzat felé, de számos közvetlen előnyt is biztosíthatna, mint pl. nagy biztonságú kommunikáció megvalósítása, adóbeszedés könnyítése, nyugdíjfizetés nyomon követése, termékek nyomon követése stb.392 Mindez csökkentheti a beavatkozásokat, így a korrupciót, hibát, költségeket.

390 https://digitalchamber.org/initiatives/smart-contracts-alliance/

391 Nyomtatvány kitöltő keretprogram. Az ÁNYK, az AbevJava program továbbfejlesztett változata, amely már nemcsak a NAV, hanem a közigazgatás más szervezeteinek a nyomtatványait is képes kezelni.

392 http://digitalcash.hu/2017/09/27/ut-programazhato-gazdasaghoz/ (letöltés: 2019. április 14.)

Amennyiben az okosszerződés mögött a Ptk. tételes szabálya (6:77. §) szerinti ÁSZF- szisztémán alapuló szerződéses feltételrendszer került egyoldalúan kialakításra, és ennek leprogramozása valósult meg, mielőtt a felek azt a rendszerhez történő csatlakozás előtt vagy közben a titkosításhoz szükséges aláírásukkal is aláírták – ám a folyamat kialakításában nem vettek részt -, úgy egy okosszerződés is elektronikus általános szerződési feltételként tekinthető. Az okosszerződések a virtuális világ újdonságai, azok papaír alapú kinyomtatása nem életszerű, tartalmuk szoftverekkel, programozással kerülnek kialakításra. De itt a tartalom már nem olyan formában jelenik meg, mint egy írott, nyomtatott szerződésnél (cím, bekezdések, paragrafusok, záradékok stb.) Ezalapján kijelenthető, hogy az okosszerződés klasszikus írásbeli ÁSZF-ektől eltérő megjelenési formájú megállapodási megoldás. Ugyanakkor az ÁSZF-eket szabályozó polgári törvénykönyv és más jogi normák technológiasemlegesen szabályozzák a kötelmi jog intézményeit, így újdonságait is. Nem zárhatjuk ki. hogy a papíron nem létező vagy a klasszikus írásbeli formát nélkülöző új szerződéses formációk ne valósíthatnák meg az általános szerződési feltételek alkalmazásával történő szerződéskötést. Az ÁSZF-et ugyanis nem annak formája, írott vagy íratlan mivolta, esetleg tartalma minősíti, hanem alkalmazása, kialakítás körülményei, a másik fél be nem vonása, egyoldalú feltételeinek megléte. Ha egy okosszerződésnek nincsen a hagyományos jogi írásbeliségnek megfelelő verziója, az nem zárja ki, hogy a rendszerhez történő csatlakozással mindenki tudni fogja, milyen ügylet(ek) valósul(nak) meg automatizációval az aláírást követően, tehát a szerződés tényleges tartalma, a felek ügyleti akarata valójában ismert. Hiszen ennek teljesülése érdekében csatlakozik valaki egy felügyeletet, klasszikus közreműködőket nélkülöző virtuális (szerződéses?) közösséghez. A sharing contract kezd láthatóvá válni az okos szerződésekkel? Hiszen mindenki ugyanahhoz a szerződéses konstrukcióhoz csatlakozik, amely egy az állami kontrollt nélkülöző közösségen belül „üzemel”.

Az okosszerződés jó példája annak, ahogyan az eddigiekben csak a klasszikus írásbeliség keretében értelmezhető ÁSZF új dimenzióba kerülhet és annak is, ahogyan ilyen újítások mennyire óvatossá tehetik addig magabiztosan használt klasszikus jogi kifejezések – szerződés. szerződéskötés, szerződésteljesítés, szerződéses közreműködők – kicsit óvatosabb használatát.

4.2.4 Az automatizált szerződéskötés lehetséges felügyeleti szempontjai

Mivel a technológiai fejlődéssel akár a blanketták csatájának, az automatizálható ÁSZF-fel történő szerződéskötés online elterjedése vagy az okosszerződések paradigmaváltása is, és ezek bizonyítási kérdéseinek egyre komplexebbé válása várható, célszerűnek tűnik az online alkalmazott ÁSZF-ek tartalmi jellemzőit megfelelően kialakítani ahhoz, hogy a legnagyobb valószínűséggel történjék meg a szerződéskötés úgy, hogy bármifajta zavaró körülmény nélkül az a felek közös és érvényes szerződéses és üzleti akaratává váljon. Kiindulhatunk abból, amelyből a tényleges webes gyakorlat is a saját mintáit veszi - arra vonatkozó szigorúbb előírás hiányában is - pl. a kisvállalkozások hatósági engedélyeztetéstől mentes webes ÁSZF-ei esetében: a hatóságok által más szolgáltatási területen (pl. hírközlés) engedélyeztetni előírt ÁSZF-ek tartalmából. És a hírközlési, média- és elektronikus kereskedelmi tevékenységeket szabályozó jogi normák előírásai továbbra is iránymutatóak.

A hírközlési törvényben megjelenő ésszerű és fontos fogyasztóvédelmi, versenyegyenlőségi, kiszámíthatósági és átláthatósági célok azonosak a webes szerződési feltétel fogyasztóra

Document Metadata

Table of Contents

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK AZ ONLINE TÉRBEN:

Document Metadata